HEFOP 3.5.1 „Korszerň felnĪttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása”
A szakképzés rendszere
Budapest, 2008
II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György
AlkotószerkesztĪk: Dr. Benedek András Dr. Koltai Dénes Dr. Szekeres Tamás Dr. Vass László
A kötet fejezeteinek szerzĪi: Binder József Lukács Endréné Menyhért Anikó Nagy László Petrovics Nándor Szabóné Dr. Berki Éva Vidékiné Dr. Reményi Judit
SorozatszerkesztĪ: Dr. Zachár László
Tanár-továbbképzési Füzetek Kiadja a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet FelelĪs kiadó: Nagy László fĪigazgató Készült a HEFOP 3.5.1. „Korszerň felnĪttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása” címň központi program támogatásával
Tanár-továbbképzési Füzetek
Tartalomjegyzék ElĪszó – Nagy László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11
Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez – Zachár László . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13
Nagy László – A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik . . 15 I. A modernizáció szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I.1. Mennyiségi megoldatlanságok: kapacitáshiány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I.2. MinĪségi megoldatlanságok: a tartalmi fejlesztés elmaradása . . . . . . . . . . . . . . 15 I.3. A beszámítás nehézségei (vizsga, tanulmányi idĪ, elĪzetes tudás) . . . . . . . . . . . 15 II. ElĪzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 III. Milyen tehát az új OKJ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 III.1. Kompetenciaprofilok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 III.2. Követelménymodulok kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 III.3. Az OKJ új eleme a rész-szakképesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 IV. A moduláris képzés bevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 IV.1. A képzési folyamat modularizációja, a tananyagegység . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.2. A tananyagegység jellemzĪi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.3. A szakmai vizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.4. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.5. A szakmai vizsga értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
24 25 26 28 29
V. A kompetencia elv és a moduláris szerkezet bemutatása egy konkrét szakképesítésen keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 VI. Új OKJ adatbázis az NSZFI honlapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Menyhért Anikó – A központ programok jogszabályi háttere, szerkezete . . . . . 35 BevezetĪ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 I. A központi program definíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 I.1. A központi programokhoz kapcsolódó egyéb definíciók . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
3
Tanár-továbbképzési Füzetek II. A központi programok felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 II.1. Általános irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 III. A központi program tananyagegységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 III.1. A tananyagegységek, tananyagelemek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.2. A tananyagelem változatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.3. A tananyagelem képzési célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.4. A tanulói tevékenységformák meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.5. A tananyagelemek adatainak meghatározása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
46 47 48 49 49
IV. Központi programok megjelentetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó – Az új rendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 BevezetĪ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 I. Szakképzés, szakmai vizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 I.1. A szakképzés jogszabályi háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I.2. Szakképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I.3. Szakmai vizsga.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I.4. A szakmai vizsga részei, új fogalmak a szakmai vizsgán . . . . . . . . . . . . . . . . . .
64 64 65 66
II. A szakmai vizsgáztatás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 II.1. A szakmai vizsga általános szabályai.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.2. A szakmai vizsga résztvevĪi, az elnök megbízása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.3. A területi gazdasági kamara képviselĪjének delegálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.4. VizsgaidĪpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
72 73 74 74
III. A vizsgáztatásban résztevĪk feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 III.1. A szakmai vizsgabizottság tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.2. A szakmai vizsgabizottság elnökének feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.3. A területi gazdasági kamara képviselĪjének a feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.4. A vizsgaszervezĪ képviselĪjének a feladatai.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.5. A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanárok (szakértĪk, szaktanárok, szakoktatók) feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.6. A vizsga jegyzĪjének feladatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.7. A vizsgabizottság értekezletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4
76 76 76 77 78 78 78
Tanár-továbbképzési Füzetek IV. A vizsgázók teljesítményének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 V. Szakmai vizsga ellenĪrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
Binder József – A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok . . . . . 89 BevezetĪ
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
I. Vizsgabejelentések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 II. Vizsga-nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 III. OSAP 1665 – FelnĪttképzési statisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Petrovics Nándor – A kompetencia az új OKJ rendszerében . . . . . . . . . . . . . . 103 I. Az NFT 3.2.1 központi programjának végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 I.1. A kompetencia fogalma a FelnĪttképzési törvényben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 I.2. A kompetencia természete és modellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 I.3. A kompetencia fogalmának értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 I.4. A kompetencia egyik közoktatási értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 II. A szakképesítések követelményeinek tagolódása, a szakképesítések kompetenciaprofilja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 II.1. A feladatprofil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.2. A feladatprofil szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.3. Feladatok a feladatprofilban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.4. Munkamňveletek, feladatelemek a feladatprofilban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.5. Feladatcsoportok a feladatprofilban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.6. A tulajdonságprofil. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.7. A feladatkompetenciák összetevĪkre bontása, a tulajdonságprofil elkészítése II.8. A szakmai ismeretek értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.9. A szakmai ismeretek meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.10. A szakmai ismeretek alkalmazási típusai a tulajdonságprofilban . . . . . . . . . II.11. Az ismeretek alkalmazási típusainak megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.12. Az egyes típusok értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.13. Szakmai készségek, képességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.14. Szakmai készségek és képességek a tulajdonságprofilban. . . . . . . . . . . . . .
108 109 109 110 111 112 113 113 114 115 115 116 119 120
5
Tanár-továbbképzési Füzetek II.15. A szakmai készségek szintjének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 II.16. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák jogszabályi meghatározása . . 124 II.17. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák kiválasztása . . . . . . . . . . . 125
Szabóné Berki Éva – A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei . . . . . . . 129 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 I. A kompetencia alapú fejlesztés, képzés Közösségi igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 II. A kompetencia alapú, modulrendszerň fejlesztés, képzés programjainak kidolgozása
141
III. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 IV. ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 V. ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Szabóné Berki Éva – Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján . . . . . . 153 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 I. A munkakör, a munkakörelemzés helye a szervezeti mňködésben . . . . . . . . . . . . . 155 II. A munkakörelemzés lényege, folyamata, fĪbb módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 III. A DACUM-módszer lényege és alkalmazási lehetĪségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
6
Tanár-továbbképzési Füzetek
Vidékiné Reményi Judit – A feladatelemzés és a kompetenciaprofil . . . . . . . . . 185 A fejezet célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 I. A korszerň szakképzés legfontosabb ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 I.1. A kompetenciaalapú oktatás / képzés bevezetésének indoklása. . . . . . . . . . . . 187 I.2. A kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 II. A modultérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 II.1. Programmodul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.2. Szakmai követelménymodul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.3. Szakmai vizsgakövetelmény modul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.4. A modultérkép elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
191 191 191 192
III. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra / képzésre – a fejlesztés folyamata . . . 193 III.1. A munkakörelemzés / a feladatelemzés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 III.2. A munkakörelemzés / feladatelemzés módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 III.3. Validálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 III.4. Feladatelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 III.5. A kompetenciaprofil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 III.6. A kompetenciaprofil részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 III.7. Feladatprofil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 III.8. Tulajdonságprofil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 III.9. Tananyagfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 III.10. A kompetenciák és a tantárgyak / modulok kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . 200 III.11. A kompetenciaprofil szerepe a képzés / modul cél- és követelményrendszerének, tartalmának meghatározásában, az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és a taneszközök kiválasztásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 Az önálló tanulási folyamat önértékelését biztosító kérdések, feladatok . . . . . . . . . . 203 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
7
Tanár-továbbképzési Füzetek
SzerzĪk
Binder József irodavezetĪ Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Lukács Endréné alprojekt vezetĪ Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Nagy László fĪigazgató Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Menyhért Anikó osztályvezetĪ Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Modláné Görgényi Ildikó fĪigazgató-helyettes Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Petrovics Nándor fejlesztési vezetĪ Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Szabóné dr. Berki Éva fĪiskolai docens, karrier- és felnĪttképzési vezetĪ Tomori Pál FĪiskola Vidékiné dr. Reményi Judit egyetemi docens Budapesti Mňszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézet
9
Tanár-továbbképzési Füzetek
ElĪszó Az egész életen át tartó tanulás idĪben, térben legnagyobb területe a felnĪttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszerňsége és minĪsége jelentĪs tényezĪ a társadalmi-gazdasági fejlĪdés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a felnĪttképzés fejlesztését jelentĪs kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorából kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejezĪdött Humán ErĪforrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jelň központi program. A program alapvetĪ célja volt az egész életen át tartó tanulás lehetĪségeinek szélesítése a munkaerĪpiac és a felnĪttképzés igényeinek megfelelĪ, célcsoportok szerint diƑerenciált, korszerň – szakképesítĪ, illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészítĪ – programok, tananyagok kifejlesztésével és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttmňködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli felnĪttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képzĪ központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-tĪl, addig a Nemzeti FelnĪttképzési Intézet volt a programvezetĪ). A projekt fontos alprogramja volt a felnĪttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek ismereteinek, és módszertani kultúrájának bĪvítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfogadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történĪ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felelĪse és megvalósítója az Intézet volt. Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben – a hazai felnĪttképzés rendszere, korszerň andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió felnĪttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata –, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvetĪ ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk. A tananyagok az érdeklĪdĪ szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok fĪ tartalmát elĪzetesen több százan ismerhették meg. Szeretném a szakmai nyilvánosság elĪtt is megköszönni a fejlesztĪ munkát koordináló szakmai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai felsĪoktatás jeles képviselĪi. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igazgatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Szekeres Tamás professzor a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikációs FĪiskola rektora.
11
Tanár-továbbképzési Füzetek Köszönöm a szerzĪk munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes fejezetek írására. Így munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezetĪ oktatói, a regionális képzĪ központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet vezetĪ munkatársai. Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közremňködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében. Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot elsĪsorban azoknak a kollégáknak, akik a felnĪttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni errĪl a szerteágazó oktatásiképzési területrĪl, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a felnĪttoktatás tanártovábbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és fĪiskolai andragógus képzésben is. Budapest, 2008. június 13. Nagy László a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet fĪigazgatója
12
Tanár-továbbképzési Füzetek
Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez A Humán ErĪforrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jelň központi program keretében kifejlesztett „Tanár-továbbképzési Füzetek” azoknak a felnĪttképzési problémaköröknek ismeretanyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelelĪ szakmai tudással, illetve tájékozottsággal szükséges rendelkezniük. A kötetekben szereplĪ tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai felnĪttképzés rendszerét, az andragógia és módszertan korszerň ismereteit, illetve a felnĪttképzés hazai fejlesztési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok felnĪttképzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgyňjteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak. A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakörökben elkészült kötetek tartalma – a teljesség igénye nélkül – a következĪ: Az elsĪ kötet tartalmazza a hazai felnĪttképzési rendszer legfontosabb jellemzĪinek összefoglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli felnĪttképzés cél- és feladatrendszerét, valamint eredményes és hatékony mňködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a felnĪttképzés minĪségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer. A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a felnĪttképzés adatszolgáltatási rendszere. A harmadik kötet az andragógia fĪbb ismereteit tartalmazza, ezen belül a felnĪttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a felnĪttek tanulási aktivitását befolyásoló tényezĪket, valamint a felnĪttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötetben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján. A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szükséges felnĪttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrendszere, a különbözĪ szolgáltatások.
13
Tanár-továbbképzési Füzetek Az ötödik kötetben a felnĪttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemutatásra, elsĪsorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képzĪ intézményt érint. A hatodik kötet a felnĪttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeibĪl összeállított – a szakmai közvéleményt legjobban érdeklĪ – válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az elĪzetes tudásmérésrĪl, illetve a minĪségbiztosítás európai fejlesztési tendenciáról. E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze. A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió felnĪttképzési stratégiájáról a fĪ dokumentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok felnĪttképzési rendszereit. A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezetĪ elĪadást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés. A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehetĪségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehetĪvé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését. A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhetĪek 2008. szeptember 1-jétĪl: a regionális képzĪ központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthetĪ lesz egyéni regisztráció alapján. A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk Īket gyĪzni az egész életen át tartó tanulás szükségességérĪl!
Zachár László a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet fĪigazgató-helyettese
14
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
Nagy László
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik I. A modernizáció szükségessége A HEFOP 3.2.1 intézkedés keretében zajló fejlesztésre a Nemzeti Szakképzési Intézetet jogszabály jelölte ki. Kiemelt feladata az Országos képzési jegyzék korszerňsítése, amely a jelenlegi középfokú szakmai képzés jelentĪs gondjait oldja meg. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban csak a legfontosabbakat említem.
I.1.
Mennyiségi megoldatlanságok: kapacitáshiány
A jelenlegi OKJ nem teszi lehetĪvé a megfelelĪ számú, államilag elismert szakképesítés kiadását. Egy évben mintegy 250 000 szakképesítést adnak ki a felnĪttképzésben és az iskolai rendszerň képzésben. Ennél viszont jóval többre lenne szükség, mivel két és félmillió munkavállaló van, akiknek munkaköréhez középfokú szakmai végzettség kell, és kb. egymillió aktív korúnak nincs semmilyen szakképzettsége. Tehát az évi 250 000 darab kiadott szakképesítés nem elegendĪ. Nem megoldás az újabb képzĪ intézmények létrehozása sem. A középfokú képzés szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a képzési idĪ lerövidülhessen, és így több szakképesítés kiadására nyíljon lehetĪség.
I.2.
MinĪségi megoldatlanságok: a tartalmi fejlesztés elmaradása
A régi OKJ-ban 807 szakképesítés volt, és mindegyik kimeneteli követelményeit jogszabályok határozták meg. Ha az egyik tartalmi követelményei nem egyeztek meg a munkaerĪ-piaci elvárásokkal, akkor egy államigazgatási eljárás keretében az adott szakképesítés vizsgakövetelményeit át lehetett volna alakítani, de ez több hónapig is elhúzódhat. Jogszabályt kell alkotni vagy módosítani, és ezáltal az adott szakképesítés az igények szerint átalakul, de kérdéses marad azok megfelelĪsége, amelyekkel az átalakítottnak közös tartalma van. Tehát a rendszer nem volt rugalmas, nem volt hatékony.
I.3.
A beszámítás nehézségei (vizsga, tanulmányi idĪ, elĪzetes tudás)
Problémaként merült fel az is, hogy nincs megfelelĪ beszámítás sem az adott vizsgaszituációban, sem a tanulmányi idĪben vagy az elĪzetes tudásban. Egy-két szakképesítés kivételével az a jellemzĪ, hogy a vizsgák során nem lehet figyelembe venni a vizsgázó elĪzetes tudását; csak akkor lehet felmenteni egyes vizsgarészek alól, ha az adott szakképesítés vizsgakövetelménye taxatíve rámutat egy másikra. Mivel azonban nem a moduláris szerkezet a jellemzĪ a szakképesítések tartalmi felépítésére, ez elég ritka. 15
Nagy László
II. ElĪzmények Az OKJ és a késĪbbi vele kapcsolatos szabályok tartalmukat és formájukat tekintve is jogszabályok – a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézetnek azonban nincs jogszabály-alkotási lehetĪsége. Ezt a problémát az intézményesített érdekegyeztetés oldotta meg, amely a program egészét végigkísérte. Az NSZFI létrehozott a támogatási szerzĪdés aláírását követĪen – 2004 októberében – egy tanácsadó testületet, amelybe 30 szakértĪt delegáltak a szakképesítésért felelĪs miniszterek, a munkaadói és munkavállalói érdekérvényesítésért felelĪs szervezetek, a kamarák, szakmai szervezetek, iskolafenntartók. A delegáltak áttekintették a programot, folyamatos lehetĪségük volt az érdemi beavatkozásra. Az e tárgyban eddig megszületett jogszabályok (OKJ rendelet, 14 szakképesítés SZVK-ja) megszületéséhez szükséges anyagokat az Intézet a tanácsadó testület hozzájárulásával terjesztette fel a szakképesítésért felelĪs minisztereknek. Az új OKJ alapja a munkaerĪ-piaci elvárásoknak való megfelelés. SzakértĪi „csapat” választotta ki azt a 480 foglalkozást, munkakör-csoportot, amelyek betöltéséhez nem kell fĪiskolai vagy egyetemi végzettség. Az adott munkaterületet betöltĪkkel elemeztették a szakmákat. Egy-egy munkakör esetében 3 szakértĪt kértek fel. Minden foglalkozáselemzést további 20–20 szakértĪvel értékeltettek. A fejlesztés e szakaszában több mint tízezer szakértĪ tevékenykedett. Ezt követĪen megtörténtek a feladatelemzések és a kompetenciaprofil-készítések. Az összehasonlítások során alkották meg az új OKJ profilját. A tanácsadó testület véleményének kikérésével szabványokat készítettek, melyek akkor fontosak, amikor több szakértĪ ugyanazt a típusú munkát végzi, de más munkakörök tekintetében. Ilyenkor szňkre kell szabni azt a területet, ahol a szakértĪk dönthetnek. Mindezt az eredmények késĪbbi összevethetĪsége érdekében kellett elvégezni. Ezek a szabványok az útmutatók, amelyeket rendszeresen megtárgyalt a tanácsadó testület. Ma Magyarországon rendelkezésre áll az az adatbázis, amelyben megtalálhatók a középfokú szakképesítést igénylĪ munkakörök elvárásai. Ez nyilvános, mindenki hozzájuthat az NSZFI-ben.
16
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
III. Milyen tehát az új OKJ? Az új OKJ-ban szereplĪ valamennyi szakképesítés véges számú, egymástól jól megkülönböztethetĪ követelménymodulból áll. Ezek a követelménymodulok az adott szakképesítésre jellemzĪ kompetenciák egy-egy csoportját foglalják magukba. (1. ábra)
1. ábra
Mi határozza meg azt, hogy egy szakképesítés hány követelménymodulból áll? Milyen szabály szerint történt a teljes kompetencia-együttes felosztása követelménymodulokká, és egyáltalán miért jó az, ha a szakképesítések kimeneti szabályozásában a moduláris felépítés általánossá válik? Talán érdemes ez utóbbi kérdéssel foglalkozni elĪször. A kimeneti modularizáció biztosítja a szakképesítések közötti átjárás lehetĪségét, vagyis azt, hogy amennyiben valakinek olyan szakképesítése van már, amelyhez tartozó kompetenciák egy része egy másik szakképesítésnek is sajátja, akkor számára az új szakképesítés megszerzése egyszerňbbé válik, rövidülhet a képzési idĪ és egyszerňsödik a vizsgaszituáció is. A szakképesítések kimeneti modularizációja során a szakértĪk azt vizsgálták, hogy két vagy több szakképesítés teljes kompetencia listája között milyen átfedések vannak.
17
Nagy László Ha az OKJ csak olyan szakképesítésekbĪl állna, amelyek tartalmukban meglehetĪsen távol állnak egymástól, például az egészségügyben az ápoló (A), az építĪiparban a kĪmňves (B) és a közgazdasági területen a mérlegképes könyvelĪ (C), akkor nem lenne értelme kimeneti modularizációnak. (2. ábra)
2. ábra
ElképzelhetĪ ugyan, hogy az elĪbb felsorolt három szakképesítés között van némi közös, bár ez nem valószínň, de ha mégis, akkor a közös rész oly kicsiny, hogy amennyiben ezt követelménymodulként rögzítenénk, akkor a mintegy 420 szakképesítést tartalmazó OKJ több tízezer követelménymodult eredményezne, amely nemhogy növelné a rendszer átláthatóságát, hanem éppen ellenkezĪleg kezelhetetlenné tenné a szakképzés egész rendszerét. Ugyanakkor az elemzések azt mutatták, hogy a foglalkozások és a munkakörök között jelentĪs kompetencia-átfedések vannak. Mindennapi tapasztalat az, hogy egy munkahelyen az egyébként különbözĪ munkaköröket betöltĪ és esetenként különbözĪ szakképesítéssel rendelkezĪ emberek hosszabb-rövidebb ideig képesek egymás feladatát ellátni, anélkül, hogy a munkafolyamatokban komolyabb fennakadás történne, vagyis rendelkeznek olyan kompetenciákkal is, melyekkel társuk rendelkezik. (3. ábra)
18
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
3. ábra
Ha a munkakörök, foglalkozások elemzése során ilyen átfedések nyilvánvalóak, akkor az OKJ, – amelynek ki kell szolgálni a munkaerĪpiaci igényeket, tehát ezeket az egymást átfedĪ kompetencia szükségleteket – szintén ilyen strukturált kell, hogy legyen, amelyben egyértelmňen dokumentált az egymáshoz közel álló szakképesítések közötti összefüggésrendszer. A kérdés persze az, hogy milyen eljárással, milyen módszerrel lehet két vagy több szakképesítést összehasonlítani, és megtalálni azokat a kompetencia-csoportokat, amelyek e szakképesítésekben közösek.
III.1.
Kompetenciaprofilok
A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet a fejlesztés során a kompetenciákat két módon közelítette meg. Egyrészt a munkakörelemzések során a szakértĪktĪl úgynevezett feladatlistákat kértünk, amelyek egy adott munkakör, foglalkozás mindennapi aktivitásait tárták fel. E listák mňveletek, feladatok, feladatcsoportok rendszerében határozzák meg az adott foglalkozást ňzĪ, az adott munkakört betöltĪ ember mindennapi tevékenységét. E feladatlista a kompetenciák megfogalmazásának egyik lehetĪsége, vagyis a kompetenciák leírhatók oly módon, hogy felsoroljuk mindazokat a feladatokat, amelyek megfelelĪ szintň elvégzése joggal elvárható az adott munkakört betöltĪ, az adott foglalkozást ňzĪ munkavállalótól. Ez a lista az úgynevezett feladatprofil, amely tehát tökéletesen alkalmas kompetenciák leírására. Ugyanakkor a szakértĪktĪl azt is kértük, hogy határozzák meg, hogy milyen tulajdonságokat tartanak nélkülözhetetlennek egy-egy, az adott munkakörhöz, foglalkozáshoz tartozó feladat
19
Nagy László ellátása esetén. Tehát a feladatprofilban meghatározott feladatokhoz kellett a jellemzĪ tulajdonságokat társítaniuk a szakértĪknek. E tulajdonságok alapvetĪen négy nagy csoportba oszthatók: a szakmai, a módszer, a társas, és a személyes tulajdonságok csoportjába. Miután feladatonként meghatározták a feladat ellátásához feltétlen szükséges tulajdonságokat, egy algoritmus szerint e tulajdonságok összegezhetĪvé váltak, és így alakult ki a tulajdonságprofil. Ez egyfajta vonalkód, mely ugyanolyan módon meghatározza és leírja a szükséges kompetenciákat, mint ahogy a feladatprofil a mňveletek, feladatok, feladatcsoportokat tartalmazza. Másképpen szólva, ha valaki képes az adott mňveletet elvégezni, akkor rendelkeznie kell olyan tulajdonságokkal, amelyek erre Īt képessé teszik. Ezek alapján egyenértékňen lehet meghatározni a kompetencia fogalmát, úgy, hogy milyen cselekvésre képes egy személy, vagy úgy, hogy megadjuk milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Egy kompetenciaprofil megadásának tehát egyik vetülete a feladatprofil, a másik vetülete a tulajdonságprofil. (4. ábra)
4. ábra
20
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
III.2. Követelménymodulok kialakítása De térjünk vissza a követelménymodulhoz, ahhoz a módszerhez, eljáráshoz, amely lehetĪvé tette a szakképesítésekhez rendelt kompetenciák összehasonlítását. Hiszen a követelménymodul nem más, mint két vagy több szakképesítés közös kompetencia-együttese. A módszer tehát az, hogy a szakértĪk összehasonlították feladatoldalról és tulajdonságoldalról a szakképesítések teljes kompetencia-listáját és amennyiben jelentĪs átfedést találtak akár a feladatprofilok között, akár a tulajdonságprofilok között, akkor ezeket az átfedéseket követelmény modulként rögzítették. Ezek az átfedések jelentik a hidat a szakképesítések között. Az elemzések a foglalkozások, munkakörök között számtalan esetben mutattak úgynevezett részleges átfedést, vagyis azt hogy két munkakörhöz szükséges kompetenciák között bizony van jelentĪs azonos kompetencia-együttes. Ez maga a követelménymodul.
5. ábra
Másrészt sok alkalommal azt mutatták a vizsgálatok, hogy a munkakörök egy jelentĪs része egy másik munkakört tökéletesen magába foglal. Ebben az esetben halmaz-részhalmaz kapcsolatról beszélhetünk. Miután az ilyen foglalkozás, illetve munkakör kapcsolatok száma meglehetĪsen nagy volt, ezért ennek a helyzetnek valamilyen módon meg kellett jelennie az OKJ-ban is.
21
Nagy László
6. ábra
III.3. Az OKJ új eleme a rész-szakképesítés Új fogalom született ezért, az úgynevezett rész-szakképesítés. A rész-szakképesítés államilag elismert szakképesítés, amely legalább egy munkakör betöltésére alkalmassá teszi a munkavállalót. Az elĪbbiekben elmondottakból következik, hogy a rész-szakképesítések, melyek száma több mint 400 az új OKJ-ban, nem válnak el a szakképesítések rendszerétĪl, hanem a struktúra részei. Egy rész-szakképesítés valamely szakképesítésnek a része, az adott szakképesítéshez tartozó kompetenciák bizonyos szempontok szerint rendezett tematikus darabja. És hogy mi a rendezési szempont? Az, hogy e csökkentett kompetencia-tartalom ellenére alkalmas legyen munkakör betöltésére az ilyen rész-szakképesítéssel rendelkezĪ munkavállaló. A szakképesítések belsĪ struktúrájának megértéséhez érdemes egy konkrét példán keresztül eljutni. A Cipész, cipĪkészítĪ, javító szakképesítésnek két rész-szakképesítése található meg az új OKJ-ban a CipĪfelsĪrész-készítĪ és a Termék-összeállító.
22
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
7. ábra
Ahogy az az ábrán is látható az iskolai rendszerň képzés keretében a képzési cél a teljes szakképesítés megszerzése. Ugyanakkor a felnĪttképzés keretében a képzés célja lehet a teljes értékň szakképesítés megszerzésén túl a két rész-szakképesítésben meghatározott kompetenciák elsajátítása is. A különbségtétel oka az, hogy miután az iskolai rendszerň szakképzésben a tanulók az elsĪ szakképesítésüket szerzik meg célszerň, hogy e szakképesítés birtokában munkavállalási lehetĪségük lehetĪleg a legtágabb legyen. Ugyanakkor elképzelhetĪ, hogy egy tanuló az iskolai rendszerň képzést követĪ szakmai vizsgán rész-szakképesítést szerezzen. Ez azonban leginkább „baleset” lehet, vagyis az a szituáció, amikor a vizsgán kiderül, hogy a jelölt nincs birtokában mindannak a kompetenciának, amely a teljes értékň szakképesítés megszerzéséhez szükséges, ugyanakkor azon kompetenciákból viszont számot adott, amelyek adott rész-szakképesítéshez nélkülözhetetlenek. Az a lehetĪség, hogy az iskolai rendszerň képzést követĪen rész-szakképesítés is kiadható nagymértékben növeli a rendszer rugalmasságát, hiszen ezt megelĪzĪen a tanulók számár ez a lehetĪség nem volt adott. A vizsgabizottságok a régi OKJ tagolatlan, nem egymásra épülĪ rendszerében, vagy úgy döntöttek, hogy megfelelĪ tudás és kompetencia ellenére is kiadják a szakképesítĪ bizonyítványt más – egyébként jogosnak is tňnĪ – körülményeket is figyelembe véve, vagy a jelölt nem kapott bizonyítványt annak ellenére, hogy esetleg évekig részt vett a képzésben és megszerzett olyan kompetenciákat, melyekkel akár egy munkakört is képes lett volna betölteni. Az ábrán látható még az Ortopédiai cipész ráépülĪ szakképesítés is, ami nyilván akkor szerezhetĪ meg, ha a jelöltnek a Cipész, cipĪkészítĪ, javító szakképesítése már megvan. Fontos újdonság az új OKJ-ban, hogy a szakképesítések azonosítására alkalmas szám az eddigi 8 karakterrĪl 15-re növekedett, mert így volt lehetséges e strukturált, egymásra épülĪ rendszerben a szakképesítéseket elhelyezni.
23
Nagy László
IV. A moduláris képzés bevezetése A moduláris képzés bevezetésének idĪpontja 2006. szeptember 1. volt. Természetesen ez nem a képzés teljes körň bevezetésének dátuma, hanem egy, a Térségi Integrált SzakképzĪ Központokban megindult képzési folyamat kezdete. A 16 Térségi Integrált SzakképzĪ Központban két szakmacsoportban összesen 14 szakképesítésben indult meg a képzés az elsĪ szakképzĪ évfolyamon. A lehetĪségét a képzésnek az teremtette meg, hogy a szakképesítésért felelĪs két miniszter kiadta e 14 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek rendeleteit, valamint jóváhagyta e szakképesítések központi programjait is.
IV.1.
A képzési folyamat modularizációja, a tananyagegység
Ezzel lejutunk a modularizációnak egy második szintjére, mégpedig a képzési folyamatok modularizációjához. Az eddig elmondottak ugyanis a kimeneti modularizációra vonatkoznak, vagyis azokra az összefüggés-rendszerekre, amelyek a szakképesítések kimeneti követelményei között állnak fent. A kulcsszó itt a követelménymodul. Amikor a képzési folyamat szervezésérĪl, a tantervrĪl beszélünk, akkor szintén van helye a modularizációnak, annak hogy úgynevezett tananyagegységek keretében jutassuk el a tanulókat a szakképesítéshez szükséges kompetenciák elsajátításához. A képzés során az iskolai rendszerben ma még általános a tudományterületi elkülönülés alapján szervezett tantárgyi struktúrával jellemezhetĪ tanítási-tanulási folyamat. A tantárgyi elkülönülés helyett a tanagyag-egységekben történĪ folyamatszervezés a tanulók számára sokkal hatékonyabb. A probléma az, hogy a tananyag feldarabolása, a tananyagegységek kialakítása nem történhet olyan szempontok szerint, mint amilyen szempontok a kimeneti modularizációt alapvetĪen meghatározták. Ebben az esetben pedagógiai, didaktikai szempontok a dominánsak, a taníthatóság, az egymásra épülés, a tanuló életkori sajátosságainak figyelembe vétele, az elĪzetes tudások beszámítása és természetesen az iskolák, a képzĪhelyek helyi sajátosságainak a figyelembe vétele. Mégis a két fajta modul fogalom, a két fajta modularizáció össze kell, hogy érjen, közöttük a kapcsolatnak egyértelmňen ki kell derülnie. Az nyilvánvalóvá vált a fejlesztés korai szakaszában, hogy egy-egy követelménymodulhoz nem minden esetben rendelhetĪ egy tananyagegység. Ez a megközelítés nem elégítené ki a tanítási, tanulási folyamattal szemben támasztott elvárásokat. Hogy az összefüggés a két fajta modularizáció között világos legyen célszerň néhány jellemzĪjét tisztázni a tananyagegységnek.
24
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
IV.2.
A tananyagegységek jellemzĪi
Miután a tananyagegység egy folyamat, a teljes tanítási-tanulási folyamat egy része, ezért fontos, hogy meghatározzuk a tananyagegység célját. A cél minden tananyagegység esetében valamilyen emberi tulajdonság kialakítása, vagy már meglévĪ tulajdonság magasabb szintre emelése. Minden tanítási folyamat célja ez, így ez igaz nemcsak az iskolai rendszerň képzésre, hanem a felnĪttképzésre is. A kérdés az, hogy milyen módon határozzuk meg e tananyagegységek célját, honnan vezessük le a kialakítandó, vagy fejlesztendĪ tulajdonságokat. Itt az elsĪ kapcsolat a tananyagegység és a követelménymodul között, hiszen a követelménymodulokban a kompetenciák részben feladatprofilként, részben tulajdonságprofilként vannak definiálva. Amikor tehát egy tananyagegység céljait határozzuk meg nem indulhatunk ki másból, mint a követelménymodulokban meghatározott kompetenciákból, ezen belül azokból a tulajdonságokból, amelyeket a követelménymodul tartalmaz. EmlékeztetĪül e tulajdonságok lehetnek szakmai jellegňek (szakmai ismeretek, szakmai készségek) társas jellegňek, módszer jellegňek és akár személyes jellegňek is. Ha egy folyamatban szereplĪ valamennyi tananyagegység célját összerakjuk, vagyis egy listát készítünk arról, hogy milyen tulajdonságok kialakítása, illetve fejlesztése szerepel képzésünk céljaként, akkor e célok összességében le kell hogy fedjék a követelménymodulokban meghatározott, elvárt tulajdonságok összességét.
8. ábra
25
Nagy László A másik fontos jellemzĪje a tananyagegységnek az úgynevezett tanulói munkaforma. A tanulói munkaforma azon cselekvéseknek az összessége, amelyeken keresztül a tanuló a kitňzött célt elérheti, vagyis a tananyagegység céljában meghatározott tulajdonságok kialakulhatnak, vagy magasabb szintre kerülhetnek. Egyszerňbben szólva a tanulói munkaforma azokat az eljárásokat rögzíti, amelyeket a tanulónak az adott tananyagegység során végeznie kell, amilyen feladatokat végre kell hajtani. Itt a másik összefüggés a tananyagegység és a követelménymodulok között, hiszen a tanulói munkaformáknak összességében le kell fedniük a követelménymodulokban meghatározott feladatlistákat. A képzés során ugyanis akkor járunk el helyesen, ha minden olyan tevékenységet elvégeztetünk a tanulóval, amely tevékenységek a követelménymodulok feladatprofiljában megtalálhatóak. Az összhang a tananyagegység céljai és a követelménymodulok tulajdonságprofiljai között, másrészt az összhang a tananyagegységek tanulói munkaformái és a követelménymodulok feladatprofiljai között már csak azért is fontos, mert ez az összhang teremti meg a lehetĪségét a sikeres szakmai vizsgának. Nem lenne korrekt eljárás a tanulóval szemben, ha olyan tulajdonságot kérnénk tĪle számon a vizsgán, amely tulajdonság kialakítása, vagy fejlesztése egyébként a képzési folyamat egyetlen tananyagegységének sem volt célja. Másrészt akkor sem lennék korrektek a tanulóval, ha olyan feladat megoldásán keresztül kísérelnénk meg mérni egy adott tulajdonságát, amely feladat tanulói munkaformaként egyetlen tananyagegységben sem volt számára elĪírva. Ezzel a szakképzés tartamának, szerkezetének és módszertanának átalakításával kapcsolatban elérkeztünk az utolsó állomáshoz, a szakmai vizsgához.
IV.3.
A szakmai vizsga
Egy kompetencia-alapú modulárisan felépített szakmastruktúra elĪnyös tulajdonságait a most érvényben lévĪ vizsgarendszer nem képes megfelelĪen felszínre hozni, ezért a vizsgáztatás szabályozását át kell alakítani. Hogy a változások mikéntje és miértje egyértelmň legyen célszerň a jelenlegi vizsgarendszerbĪl kiindulni. Ma a szakmai vizsgák vizsgarészekbĪl állnak, melyek három félék lehetnek: ezek az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarészek. Az írásbeli és szóbeli vizsgarész, másképpen a vizsga elméleti része, míg a gyakorlati vizsgarész nyilvánvalóan a szakma gyakorlatának elsajátítását van hivatva ellenĪrizni. Ugyanakkor az elméletnek és a gyakorlatnak a vizsgarészekben való ilyen éles megkülönböztetése nehezen vezethetĪ le az új SZVK-k kompetencia-alapú megközelítésébĪl. Sarkosabban fogalmazva, nincs értelme a kompetencia-alapú kimeneti szabályozás esetén szakmai elméletrĪl és szakmai gyakorlatról beszélni.
26
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
9. ábra
A jelenlegi vizsgarendszer a vizsgarészeken belül vizsgatantárgyat, illetve vizsgatantárgyakat különbözetet meg, amelyek az esetek egy jelentĪs részében nem azonosak a tanítási-tanulási folyamat során a tanulók által megismert tantárgyakkal. A jelenlegi vizsgarendszer azon túl, hogy megkülönbözteti a szakmai elméletet és gyakorlatot komplex módon értékeli a jelölt teljesítményét, de nem alkalmas arra, hogy az új struktúrában megjelenĪ követelménymodulokban megtestesülĪ kompetencia-együttesek elsajátításáról is felvilágosítását adjon. Pedig ez elengedhetetlenül fontos, hiszen ha nem mérünk és értékelünk követelménymodulonként késĪbb a szakképesítések közötti átjárhatóságot sem biztosítjuk. Fentiek miatt tehát szükséges a szakmai vizsga lebonyolítását az ott folyó mérés és értékelés metodikáját átalakítani. Milyen alapvetĪ jellemzĪi lesznek az új vizsgarendszernek? A szakmai vizsgák a továbbiakban is vizsgarészekbĪl fognak állni, azonban e vizsgarészek nem vizsgatantárgyak keretében értékelik a jelölt kompetenciáit, hanem vizsgafeladatokon keresztül. Minden vizsgarészhez egy, kettĪ, esetenként még több vizsgafeladat fog tartozni. Kérdés az, hogy egy szakmai vizsgán hány vizsgarész lesz? A modulonkénti mérés és értékelés megvalósítása érdekében a vizsgarészek száma meg fog egyezni az adott szakmai kimenethez tartozó követelménymodulok számával. Vagyis ahány követelménymodult rendel az SZVK egy adott szakmai kimenet követelményeinek teljesítéséhez, annyi vizsgarészbĪl fog állni a szakmai vizsga.
27
Nagy László
IV.4.
A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység
Ami az egy-egy vizsgarészhez kapcsolódó feladat, vagy feladatok során végzett tevékenységet illeti egy új fogalom bevezetésére kerül sor ez pedig a szakképesítés célja szerint vizsgatevékenység fogalma. Mit jelent ez? Induljunk ki abból, hogy egy kompetencia-alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. Ugyanakkor egymástól jól megkülönböztethetĪ tevékenységeken keresztül lehet mérni a kompetenciákat. Ilyen tevékenységek lehetnek az írásbeli tevékenység, szóbeli tevékenység, az interaktív számítógépes környezetben végzett tevékenység és a gyakorlati tevékenység. E felsorolt négy fajta tevékenységet amennyiben ezek a vizsgán folynak és céljuk az, hogy bizonyos kompetenciákat mérni és értékelni tudjunk, vizsgatevékenységnek nevezzük. A fontos az, hogy ezek egyikérĪl sem lehet azt mondani, hogy a szakmai elméletben, vagy szakmai gyakorlatban való felkészültség mérésére való. ErrĪl szó sincs. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységnél az a hangsúlyos, hogy olyan vizsgahelyzetet generálunk, olyan feladatok megoldásán keresztül mérünk és értékelünk, amely tevékenység a szakképesítés célja szerinti, vagyis amely tevékenységet a vizsgázó abban az esetben fog végezni nap mint nap, ha sikeres vizsgáját követĪen az adott szakképesítéssel betölthetĪ munkakörben helyezkedik el. Ebben a rendszerben az fog döntĪen írásbeli vizsgatevékenységgel jellemezhetĪ feladatokon keresztül eleget tenni vizsgakötelezettségének akinek olyan a szakképesítése, amellyel betölthetĪ munkakörök jellemzĪen az írásbeliséget követelik meg. Egy olyan szakképesítés esetén, amely rendkívüli módon igényli a verbalitást természetes, hogy a vizsgarészekhez kapcsolódó vizsgafeladatok jelentĪs részben szóbeli vizsgatevékenységgel lesznek jellemezhetĪek. Sem az elĪbbi, sem ez utóbbi példában nem állíthatjuk, hogy ezek elméleti jellegň vizsgák lennének, errĪl szó sincs. Hogy a szakképesítések célja szerint vizsgatevékenységek felsorolása tartalmaz gyakorlati vizsgatevékenységet annak az az oka, hogy a magyar nyelvben azt a munkaszituációt, amelyik nem írásbeliséghez, nem szóbeli megnyilvánuláshoz és nem számítógépes környezetben végzett tevékenységhez kapcsolódik jobb szó híján gyakorlati tevékenységnek nevezzük. De még egyszer hangsúlyozom, hogy ebben a tekintetben a szakképesítés célja szerinti gyakorlati vizsgatevékenység semmiben nem különbözik az elĪbb felsorolt másik háromtól.
28
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
10. ábra
IV.5.
A szakmai vizsga értékelése
Ami a vizsga értékelését illeti a szakmai- és vizsgakövetelmények részletesen tartalmazzák az egy-egy vizsgarészben szereplĪ vizsgafeladatok súlyát a vizsgarészen belül, így lehetĪvé válik, hogy a vizsgarészekben nyújtott teljesítmény számítható legyen. Egy vizsgarész akkor tekinthetĪ eredményesen teljesítettnek, ha a vizsgarészben nyújtott eredmény meghaladja az 50%-ot. Egy szakképesítésen belül a vizsgarészek súlya nyilvánvalóan eltérĪ lehet, melyet az SZVK szintén tartalmaz. A vizsgarészek százalékos eredményeinek ismeretében, valamint a vizsgarészek súlyának a figyelembevételével meghatározható a vizsgázó összteljesítménye százalékban, amely egy érdemjeggyé konvertálható.
29
Nagy László
V. A kompetencia elv és a moduláris szerkezet bemutatása egy konkrét szakképesítésen keresztül 959 PR ügyintézĪ
0061 0062 0063 0064
935 Marketing- és reklámügyintézĪ
0061 0062 0063
936 Hirdetési ügyintézĪ
0066
0062 0065
912 Kereskedelmi ügyintézĪ
0061 0062
0067
913 Külgazdasági ügyintézĪ
0061 0062
0067
927 Külkereskedelmi üzletkötĪ
0001 0061 0062
930 Logisztikai ügyintézĪ
0068
0061 0062 0116
931 AnyagbeszerzĪ
0065 0115 0119
932 ÁruterítĪ
0065 0115 0118
933 Veszélyesáru-ügyintézĪ
0065 0115 0117
Nemzetközi szállítmá934 nyozási ügyintézĪ
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
0069
0061 0062
0116 0120
0061
0065
+
0389
Marketing és PR alapismeretek 0062
0115
+
0390
Logisztika
0117
+
0391
0116
0118 0119
Az új OKJ-ban szereplĪ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek tartalmát és szerkezetét egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni. Az ábrán látható, öt szakképesítés úgynevezett szakképesítés-csoportot alkot. A szakképesítés-csoport olyan szakképesítésekbĪl áll, amelyek között a moduláris kapcsolat rendkívül erĪs. Az ábra tartalmazza
30
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik mindazokat a követelménymodulokat, amelyek az adott szakképesítéshez tartozó kompetenciákat írják le. Tekinthetjük ezt a táblát e szakképesítés-csoport modultérképének is. Az öt szakképesítésen kívül a modultérkép megmutatja, egy-egy szakképesítés belsĪ struktúráját is. Látható, hogy a PR ügyintézĪ és a Külkereskedelmi ügyintézĪ szakképesítések nem tartalmaznak bonyolult belsĪ struktúrát, ugyanakkor a Logisztikai ügyintézĪ viszonylag összetett szerkezetň. E szakképesítésnek van három rész-szakképesítése az AnyagbeszerzĪ, az ÁruterítĪ és a Veszélyesáru-ügyintézĪ. A modultérkép tartalmazza a Logisztikai ügyintézĪ szakképesítésre ráépülĪ Nemzetközi szállítmányozási ügyintézĪ szakképesítést is. Ami a követelménymodulokat illeti a modultérképbĪl egyértelmňen kiolvasható, hogy az e szakképesítés-csoportba tartozó valamennyi szakképesítés tartalmaz két úgynevezett alapmodult, a 0061 jelňt (Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek), valamint a 0062 jelňt (Marketing és PR alapismeretek). A Logisztikai ügyintézĪ szakképesítést a szakképesítés csoportba tartozó másik négy szakképesítéstĪl megkülönböztetĪ kompetenciákat a 0116 jelň (Logisztika) szakmai követelménymodulban találhatjuk meg. Ez a szakképesítés úgynevezett saját modulja. Látható a modultérképrĪl, hogy a Logisztikai szakügyintézĪ szakképesítésnek három részszakképesítése van. E rész-szakképesítésekhez tartozó követelménymodul azonosítók különböznek a Logisztikai ügyintézĪ szakképesítéshez tartozó követelménymodulok azonosítóitól. Milyen összefüggés van a rész-szakképesítések követelménymoduljainak tartalma és a teljes értékň szakképesítés követelménymoduljaink tartalma között. Abból kell kiindulni, hogy a rész-szakképesítés nem tartalmazhat olyan kompetenciákat, amelyeket a teljes értékň szakképesítés nem tartalmaz, vagyis a rész-szakképesítés birtokosától nem követelhetünk meg olyan tulajdonságot, vagy nem kívánhatjuk, hogy olyan feladatot legyen képes végrehajtani, amely követelményeket a teljes értékň szakképesítés birtokosától nem várunk el. Másképpen szólva a rész-szakképesítést teljes mértékben magában foglalja a teljes értékň szakképesítés. Ha most az AnyagbeszerzĪ szakképesítés három követelménymodulját vizsgáljuk, akkor ez a következĪt jelenti: a 0065-ös követelménymodul azokat az ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs kompetenciákat tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek az e részszakképesítéssel betölthetĪ munkakör ellátásához, így ezek a 0061-es alapmodulban meghatározott kompetenciák tematikus szňrésébĪl jöttek létre. Ez a követelménymodul tehát nem szakképesítések összehasonlítása révén keletkezett (közös rész meghatározása), hanem egy már rögzített kompetencia-együttesnek olyan leválogatása alapján, amely leválogatás alapvetĪ szempontja, hogy az ily módon csökkentett kompetenciák munkakör betöltésére még alkalmassá tegyék a rész-szakképesítéssel rendelkezĪ munkavállalót. Úgyis mondhatnánk, hogy a 0065-os „light” változata a 0061-esnek. Hasonló módon jött létre a 0115-ös követelménymodul, amely a 0062-es (Marketing és PR alapismeretek) követelménymodul tematikus szňréseként értelmezhetĪ. Látható, hogy a három rész-szakképesítés mindegyike tartalmazza mindkét „light” követelménymodult. Ami egymástól e rész-szakképesítéseket megkülönbözteti a 0117, 0118 és 0119 követelménymodul melyek mindegyike a 0116 (Logisztika) modulból származik a fent leírt tematikus szňrés útján, figyelemmel az egyes rész-szakképesítések speciális munkaköri igényeire.
31
Nagy László Tekintettel arra, hogy a felnĪttképzésben lehetĪség van olyan képzések indítására, amelyeknek célja rész-szaképesítések megszerzése, ezért várhatóan számos esetben kerül majd arra sor, hogy rész-szakképesítéssel rendelkezĪk szeretnék a teljes értékň szakképesítést megszerezni. Vagyis példánkban egy AnyagbeszerzĪ rész-szakképesítéssel rendelkezĪ szeretne Logisztikai ügyintézĪ szakképesítést szerezni. Ezt az utat megkönnyítendĪ az SZVK-k rögzítik az úgynevezett kiegészítĪ (komplementer) követelménymodulok tartalmát is. Az AnyagbeszerzĪ rész-szakképesítéssel rendelkezĪ amennyiben Logisztikai ügyintézĪ szakképesítést szeretne a szakmai vizsgán három követelménymodulban meghatározott kompetencia-együttesbĪl kell vizsgáznia. A 0389, a 0390 és a 0391 követelménymodulhoz rendelt vizsgarészek teljesítését követĪen kaphatja meg a szakképesítĪ bizonyítványt. A felsorolt három követelménymodul tartalmazza mindazokat a kompetenciákat, amellyel „kevesebb” az AnyagbeszerzĪ a Logisztikai ügyintézĪnél. A szakmai és vizsgakövetelmények negyedik és ötödik fejezete mutatja be az egy-egy szakképesítéshez tartozó kompetenciákat, és e fejezetek határozzák meg a szakmai követelménymodulokat, ezek tartalmát valamint a vizsgarészeket. A negyedik fejezetben megtalálhatóak az adott szakképesítés valamennyi kimenetére jellemzĪ követelménymodulok leírásai, mégpedig feladat és tulajdonság oldalról egyaránt. Ez azt jelenti, hogy e fejezetben egymás után fel vannak sorolva az adott szakképesítésben értelmezett követelménymodulok (ezek azonosítója és megnevezése). Egy követelménymodul leírás mindig a feladatprofillal kezdĪdik, vagyis milyen feladatok elvégzésére legyen képes az adott szakképesítést birtokló, ezt követi a tulajdonságprofil, amely leírja, hogy milyen szakmai, társas, módszer és személyes tulajdonságok szükségesek a feladatprofilban meghatározott cselekvések megfelelĪ szintň elvégzéséhez. A szakmai tulajdonságokon belül megtalálhatóak a szakmai ismeretek és a szakmai készségek. A szakmai ismeretek típus megjelöléssel kerülnek az SZVK-ba, míg a szakmai készségek megadása szintek hozzárendelésével történik. A típusok és szintek leírását szintén az SZVK-k tartalmazzák. Az SZVK-k ötödik fejezete írja le a vizsgák jellemzĪit. Minden követelménymodulhoz vizsgarész tartozik. A vizsgarészek feladatokból állnak. A vizsgafeladatok legfontosabb jellemzĪit tartalmazzák az SZVK-k, így a vizsgafeladatok rövid leírását, hogy milyen módon történjék a kompetenciák mérése és értékelése, az adott vizsgafeladathoz rendelt jellemzĪ vizsgatevékenységet és a feladat végrehajtásához szükséges idĪt. Ami a vizsgatevékenységeket illeti, itt a szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységrĪl van szó, mely lehet írásbeli, szóbeli, számítógépes interaktív és gyakorlati vizsgatevékenység. Miután a vizsgarészek több feladatból is állhatnak ezért a SZVK ötödik fejezete tartalmazza az egy vizsgarészen belüli feladatok százalékos súlyát. A vizsgán több vizsgarész is szerepel ezért az SZVK arra is kitér, hogy a teljes vizsgán belül milyen súlya van az egyes vizsgarészeknek. A feladatok értékelését követĪen az egyes vizsgarészekben nyújtott teljesítményt százalékban meg lehet határozni, ezt követĪen a vizsgarészek súlyát is figyelembe véve az egész vizsga eredménye is megjeleníthetĪ százalékban, amely egy érdemjeggyé konvertálható. Természetesen a szakmai és vizsgakövetelmények ennél jóval több információt tartalmaznak az ismertetett két fejezet határozza meg az új OKJ kompetencia elvét és moduláris szerkezetét.
32
A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebbĪl következik
VI. Új OKJ adatbázis az NSZFI honlapján A moduláris szerkezet teszi lehetĪvé, hogy az OKJ-ben található szakképesítések közötti tartalmi kapcsolatok kimutathatóak legyenek. Miután a kidolgozott SZVK-k mintegy 2800 követelménymodult tartalmaznak, ezért feltétlenül szükség van egy olyan adatbázis kidolgozására, amelyik megfelelĪ eligazodást ad a felhasználók számára. Átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni a rendszert, ezért a NSZFI web lapján elérhetĪ az az OKJ adatbázis, amely szolgáltatásai segítségével minden érdeklĪdĪ számára hozzáférhetĪvé teszi a szakképesítések közötti összefüggések rendszerét. Hogy erre a nyilvános, könnyen kezelhetĪ adatbázisra feltétlenül szükség van, azt jól szemlélteti az itt látható ábra, amely 32 szakképesítés közötti kapcsolatrendszert mutatja be.
11. ábra
A szakképesítések közötti moduláris kapcsotok erĪsségét az egyes szakképesítéseket összekötĪ vonalak színe és vastagsága jeleníti meg. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kapcsolati háló csak akkor értelmezhetĪ a felhasználó számára, ha egy könnyen kezelhetĪ felhasználóbarát számítógépes felületen keresztül kaphat információt a szakképesítések közötti összefüggésekrĪl.
33
Nagy László
12. ábra
13. ábra
Az NSZFI az új OKJ adatbázisának kialakításával és folyamatos karbantartásával segíti az érdeklĪdĪk eligazodását a moduláris szakképzési szerkezetben. 34
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
Menyhért Anikó
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek BevezetĪ A szakképzés alapdokumentumai 1.
Országos képzési jegyzéket tartalmazó jogszabály
2. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazó jogszabály (röviden: SZVK) 3. A minisztériumi közleményként kiadott központi program (röviden: KP) 4. Helyi szakmai program, mint a pedagógiai program része
Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos képzési jegyzékben szerepel • 420 db modulrendszerňen felépített szakképesítés, • ezekhez kapcsolódóan a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet koordinálásával •
elkészült a 420 db modulárisan felépített szakmai és vizsgakövetelmény (ebbĪl hatályos 211 db 2007. december 31-én) a 420 db szakképesítésbĪl iskolai rendszerben oktatható 230 db szakképesítés, amelyekhez a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet koordinálásával elkészült 230 db modulárisan felépített központi program (ebbĪl jóváhagyott 98 db 2007. december 31-én)
35
Menyhért Anikó
I. A központi program definíciója A központi program a tanítás-tanulás, a képzés megszervezését, tartalmának és idĪkeretének kialakítását segítĪ, alapvetĪen ajánlásokat tartalmazó dokumentum. A központi programot a szakképesítésért felelĪs miniszter adja ki. Ez nem jogszabály, ezért betartása nem kötelezĪ, ajánlott. Ez azonban nem vonatkozik a központi program azon elemeire, melyeket a szakmai és vizsgakövetelmény is tartalmaz. A központi programok kiadása csak az iskolai rendszerň képzések esetén elĪírás. A szakképzésrĪl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 54/B. § szerint: „10. központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerň szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez;” A szakképzési törvénynek a központi programra vonatkozó elĪírása: „10.§ (2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképzĪ iskolában a pedagógiai program részeként – a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) elĪírásai figyelembevételével – szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnĪttképzési törvény 16. § (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.”
I.1.
A központi programokhoz kapcsolódó egyéb definíciók
IdĪkeret: a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok), tananyagelemek elsajátításához a képzés során rendelkezésre álló, tanítási órákban megadott idĪ. Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos, illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekbĪl képzĪdik. Tananyagelem: a képzési folyamat tervezési-szervezési – a központi programban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Tanulói munkaforma: a tulajdonságprofilban megfogalmazott kompetenciák teljes körň megszerzéséhez tananyagegységekhez, esetenként tananyagelemekhez ajánlott tanulói tevékenységek.
36
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
II. A központi programok felépítése II.1.
Általános irányelvek
(Példáinkat a 13462–70/2007. VIII. 8. számon jóváhagyott 31 527 01 0000 00 00 KönyvkötĪ szakképesítés (2007. 08. 24-i) SZMM közleményben megjelent központi programjából mutatjuk be)
II.1.1. A képzés szabályozásának jogi háttere Pl.: A központi program
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésrĪl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
• a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos képzési jegyzékrĪl és az Országos kép• • • •
zési jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirĪl, valamint a térségi integrált szakképzĪ központ tanácsadó testületérĪl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerň szakképzésben részt vevĪ tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, a 31 527 01 0000 00 00 KönyvkötĪ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelĪs miniszteri rendelet
alapján készült.
37
Menyhért Anikó A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképzĪ intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közremňködĪ gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési idĪre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképzĪ intézmény fenntartója hagyja jóvá.
II.1.2. A szakképesítés OKJ-ban szereplĪ és egyéb adatai Pl.: A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése:
31 527 01 0000 00 00 KönyvkötĪ
Szakképesítések köre: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): IdĪtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhetĪ, mikor:
nincsenek 7354 2 40% 60% van 1 év nem szervezhetĪ –
II.1.3. A képzés szervezésének feltételei Pl.: Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkezĪ pedagógus és egyéb szakember láthatja el.
38
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképzĪ iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképzĪ iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
• • • • • • • • •
tanterem számítógépterem anyagismeret szaktanterem nyomdaipari szaktanterem nagyüzemi termelĪhely tanmňhely kisüzemi termelĪhely könyvkötĪ szaktanterem könyvkötészeti szaktanterem
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükkséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerzĪdés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképzĪ iskola bevonásával – ellenĪrzi.
A tanulók felvételének feltételei Pl.: A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetĪ a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a nyomdaipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetĪek a szakképzést elĪkészítĪ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elĪképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elĪképzettség: – ElĪírt gyakorlat: – ElérhetĪ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges
39
Menyhért Anikó
II.1.4. A szakképesítés/elágazások munkaterülete Pl.: A szakképesítéssel legjellemzĪbben betölthetĪ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma
FEOR megnevezése
7354
KönyvkötĪ
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzĪ leírása:
• A könyvkötĪ a nyomtatott papírívbĪl állítja elĪ – a munkatáska leírása alapján – a készterméket, a megrendelĪ igényei szerint
• A könyvkötés során alkalmazza a kézi könyvkötés mňveleteit, illetve üzemelteti a könyvkötĪ gépeket, gépsorokat
• A könyvkötĪ mint egyéni vállalkozó, vagy mint a nyomda munkatársa önállóan dolgozik, • • • • • •
nyomdaterméket gyárt Betartja a munkavédelmi, környezetvédelmi, tňzvédelmi és ergonómiai elĪírásokat Használja a kézi könyvkötĪ szerszámokat Kezeli, karbantartja a könyvkötĪ gépeket Javaslatot tesz a gazdaságos munkavégzésre, anyagfelhasználásra Figyelembe veszi a minĪségbiztosítás elĪírásait Szükség esetén a használt könyvet javítja, vagy újraköti A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma
40
megnevezése
52 213 01 0000 00 00
Kiadvány- és képszerkesztĪ
52 213 03 1000 00 00
Nyomdai gépmester
54 213 05 0000 00 00
Nyomdaipari technikus
51 213 02 0000 00 00
Nyomtatványfeldolgozó
31 213 01 0000 00 00
Szita-, tampon- és filmnyomó
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
II.1.5. A képzés célja Pl.: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzĪbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendĪ feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
II.1.6. A szakképesítés követelménymoduljai Pl.: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0955-06 GyártáselĪkészítés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:
• Eldönti, hogy a rendelkezésre álló kapacitás és technológia alkalmas-e a megrendelĪ • • • • •
által kért munka elvállalására Kiválasztja a megrendelésnek megfelelĪ technológiát Elkészíti a mňhelytáskát, munkalapot a megrendelés alapján Beszerzi az alap- és segédanyagokat, szerszámokat Ütemezi a termelést a termelési programban Elkészíti a számlát
Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B B C B C B B A A
Speciális (elĪ- és/vagy utókalkulációt végzĪ, termelésprogramozást segítĪ, adminisztrációs) szoftverek kezelése Anyagok fajtái Tipográfiai szabályok Nyomtatványtípusok elemei Kiadványszerkesztés szabályai Nyomdai kéziratok Nyomdai eredetik fajtái Formakészítés technológiai lehetĪségei Nyomtatás technológiai lehetĪségei
41
Menyhért Anikó A A A A A
Kötészet technológiai lehetĪségei Szakmai számítás Termelésprogramozás Anyaggazdálkodás Ügyfélkezelés
A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 2 4 5 4 4
ECDL 1. m. IT-alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Rajzkészségek és képességek Szakmai nyelvhasználat Olvasott szakmai szöveg megértése Hallott szakmai szöveg megértése
Személyes kompetenciák:
• • • • • • • •
Önállóság Pontosság Precizitás Jó látás FelelĪsségtudat Megbízhatóság Üzleti titoktartás Lojalitás
Társas kompetenciák:
• • • • • •
Kapcsolatfenntartó készség KapcsolatteremtĪ készség Határozottság KezdeményezĪkészség Udvariasság Tárgyalóképesség
Módszerkompetenciák:
• Figyelem-összpontosítás • Rendszerben való gondolkodás • RendszerezĪ képesség
42
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
• • • • • • • • • • •
Logikus gondolkodás ÁttekintĪ képesség Kreativitás, ötletgazdagság Értékelés Helyzetfelismerés Információgyňjtés Problémamegoldás, hibaelhárítás Tervezési képesség Kompromisszumkészség Problémaelemzés, -feltárás Okok feltárása
stb.
II.1.7. A képzés szerkezete Pl.: A 31 527 01 0000 00 00 azonosító számú, KönyvkötĪ megnevezésň szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
elmélet-igényes gyakorlati
gyakorlati
összes
óraszáma elméleti
megnevezése
azonosítója
soszáma
A tananyagegység
1
234/1.0/0955-06 GyártáselĪkészítés 1
58
0
0
58
2
234/2.0/0955-06 GyártáselĪkészítés 2
50
0
0
50
3
234/1.0/0956-06
Általános munka-, baleset-, tňz- és környezetvédelem
50
0
0
50
4
234/2.0/0956-06
Speciális munka-, baleset-, tňz- és környezetvédelem
22
0
0
22
5
234/1.0/0957-06 Nyomtatás anyagai
72
0
0
72
6
234/2.0/0957-06 Nyomdaipari segédanyagok
40
0
0
40
7
234/3.0/0957-06 A kötészet anyagai
24
0
0
24
43
Menyhért Anikó
megnevezése
elmélet-igényes gyakorlati
gyakorlati
összes
óraszáma elméleti
azonosítója
soszáma
A tananyagegység
172
0
110
1172
19 234/5.0/0957-06 Nyomtatás
140
0
110
1140
10 234/6.0/0957-06 Könyvkötészet
124
0
110
1124
11 234/7.0/0957-06 MinĪségbiztosítás
132
0
110
1132
12 234/1.0/0958-06 Nagyüzemi könyvgyártás
164
0
110
1164
110
0
320
1320
14 234/1.0/0959-06 Kézi könyvkötés
127
0
110
1127
15 234/2.0/0959-06 Kézi könyvkötés gyakorlata
110
0
499
1499
16 234/1.0/0960-06 Kötészeti gépek
146
0
110
1146
17 234/2.0/0960-06 Kötészeti gépek gyakorlata
110
0
160
1160
721
0
979
1700
18 234/4.0/0957-06
13 234/2.0/0958-06
Mindösszesen óra:
Kiadványszerkesztés, formakészítés
Nagyüzemi könyvgyártás/gyakorlat
Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejlesztĪ speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvevĪk számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképzĪ iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szereplĪ tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyezĪ azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével – a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával – kell kialakítani.
44
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
II.1.8. A szakképesítés-elágazások vizsgáztatási követelményei Pl.: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerň szakképzés esetén: Az utolsó szakképzĪ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékň a modulzáró vizsga eredményes letételével
II.1.9. Egyéb feltételek, információk, beszámítható elĪzetes tanulmányok –
II.1.10. A központi program óraszámának magyarázata A 31-es szintň KönyvkötĪ szakképesítéshez a hatályos OKJ 2 év, 2000 órát javasol maximális képzési idĪnek. A szakmai képzés heti 35 órában folyhat. 2 testnevelés, 1 osztályfĪnöki + 20% szabad sáv 7 óra = tehát összesen 10 óra/hétre nem tesz javaslatot a központi program. (35 óra – 10 óra = 25 óra marad így hetente) 1. év = 25 óra x 36 hét= 900 óra 2. év = 25 óra x 32 hét= 800 óra (a vizsga éve miatt számolunk csak 32 héttel) Nyári gyakorlat + 90 óra Az összesen = 900 + 800 + 90 = 1790 óra ez szerepel a központi programban Tehát a szakmai képzés 80%-ra tesz csak ajánlást. A 20% szabad sáv = 476 óra [7 x (32 hét + 36 hét)] A heti 2 testnevelés, 1 osztályfĪnöki = 204 óra [3 x (32 hét + 36 hét)] Összesen a szakmai képzés óraszáma a 2 éves iskolarendszerň képzésben = 2470 óra
45
Menyhért Anikó
III. A központi program tananyagegységei III.1.
A tananyagegységek, tananyagelemek kialakítása
A központi programok készítése során a szerzĪknek az alábbiakban bemutatott útmutató szerint kellett eljárnia. A tananyag: a képzési folyamat teljes tartalma. A tananyagnak része:
• egyrészt a tanuló felé irányuló minden olyan, a képzĪtĪl (iskolától) származó és terve•
zett hatás, amely célzottan a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített kompetenciák elérését (kompetencia-többlet megszerzését) szolgálja, másrészt a kompetenciák elsajátításához, megszerzéséhez szükséges tanulói tevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói munkaformák.
Mindezeket a központi programok készítésekor együtt kell megtervezni. A bemeneti kompetenciákkal a képzés megkezdésekor rendelkezĪ tanulónak a tananyag elégséges szintň elvégzése és elsajátítása révén valamennyi – a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített – kompetenciát birtokolnia kell. A tananyagelem: a képzési folyamat tervezési-szervezési – a központi programban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. A tananyagelem tartalmi ismérvei:
• a tananyagelem képzési céljai (követelménymodulhoz rendelt), • a tartalom tömör meghatározása (követelménymodulhoz rendelt), továbbá • a képzési célok eléréséhez szükséges ajánlott tanulói tevékenységi formák és ezek javasolt, tananyagelemen belüli arányai (szakképesítés-függĪ),
• a tananyagelem alapképzési jellege.
46
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek A tananyagelem adatai:
• • • •
a tananyagelem képzési óráinak jellege (szakképesítés-függĪ), a tananyagelem tanulói létszámkerete (szakképesítés-függĪ), a tananyagelem képzési helyszínének jellege (szakképesítés-függĪ), a tananyagelemhez rendelt képzés idĪ képzési órákban kifejezve (szakképesítés-függĪ).
A tananyagelemek kompetenciákkal való összerendelésekor, valamint a tartalmi ismérveinek és adatainak meghatározásakor a szakképesítés kompetenciáinak követelménymodulok szerinti csoportosítását kell alapul venni és figyelembe kell venni valamennyi olyan szakképesítést, amelynek szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák a kompetenciát tartalmazó követelménymodult. Ennek megfelelĪen egy követelménymodul teljesítését célzó képzési folyamatrész egy vagy több tananyagegységbĪl, egy tananyagegység pedig egy vagy több tananyagelembĪl áll. A javasolt moduláris képzési folyamatban egy tananyagelem csak egy tananyagegységbe, egy tananyagegység csak egy követelménymodulhoz tartozhat.
III.2. A tananyagelem változatai A tananyageleme(ke)t, illetve az ezekbĪl képzett tananyagegysége(ke)t egy követelménymodulhoz kell hozzárendelni. Ha egy követelménymodul több szakképesítésben szerepel, akkor ennek következtében a tananyagelemekbĪl és -egységekbĪl a szakképesítéstĪl függĪ változatok keletkezhetnek. A tananyagelemek és -egységek változataiban a célok és a tartalom tömör meghatározása a velük összerendelt követelménymodult tartalmazó szakképesítésektĪl függetlenül azonosak. A tananyagelemek és -egységek változataiban:
• • • •
a képzési célok eléréséhez szükséges ajánlott tanulói tevékenységi formák, a képzési órák száma (a felhasznált képzési idĪ), a képzési helyszín jellege, a tanulói létszámkeretek
a tananyagelemmel összerendelt követelménymodult tartalmazó szakképesítésektĪl függĪen eltérĪek lehetnek.
47
Menyhért Anikó
III.3. A tananyagelem képzési célja A tananyagelem képzési céljának megadásához a szakképesítések kompetencia-profiljából azokat az elemeket kell megadni, amelyeknek az elvégzését, illetve elsajátítását leginkább szolgálja. Egy tananyagelemhez legfeljebb:
• • • •
8 feladatkompetencia, 8 szakmai ismeretalkalmazás, 6 szakmai készség, 3-3 módszer-, társas és személyes kompetencia adható meg.
A szakképesítés központi programjának tananyagelemeit úgy kell meghatározni, hogy a kompetenciaprofiljának valamennyi eleme össze legyen rendelve a képzési céljainak megfelelĪ egy vagy több tananyagelemmel. A keletkezĪ tananyagelemeket tananyagegységekbe kell csoportosítani. A hozzárendeléskor törekedni kell arra, hogy a tanuló képzés során végzett tevékenysége minél nagyobb mértékben azonos legyen a szakképesítés birtokában végzett munkatevékenységgel. Azoknál a feladatkompetenciáknál, amelyeknél ez nem lehetséges, a feladatkompetencia összetevĪit kell pontosan és konkrétan (a tulajdonságprofil összegzĪ megnevezéseibĪl viszszafejtve) megjeleníteni a tananyagelemekben. A feladatkompetenciák összetevĪinek meghatározásához a tulajdonságprofilok elkészítését szolgáló munkalapok adnak támpontokat. Ilyen esetekben a feladatkompetencia az összetevĪre utaló szöveg-kiegészítéssel több tananyagelemben is megjelenhet (pl. X gép kezelési ismeretei).
A tananyagelem tartalmának meghatározása A szerzĪk a tananyagelemhez szöveges meghatározást adhatnak. Ezek elkészítésekor figyelembe kell venni, hogy a helyi képzési programok és a taneszközök készítésekor felhasználható lesz a kompetenciák meghatározása során elkészített valamennyi dokumentum: munkakör-elemzési táblák, validálási eredmények, foglalkozások kompetenciaprofilja, összehasonlítási eredmények, feladatprofilok összetevĪs elemzése, más szakképesítések kompetenciái stb. Kerülni kell a tananyagelem tartalmának a meghatározáson terjedelemben jelentĪsen túlmenĪ részletes kifejtését.
48
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
III.4.
A tanulói tevékenységformák meghatározása
A jogszabály szerint a szakképesítések központi programja alapján kell elkészíteni az iskolai rendszerň szakképzés taneszközeit (tankönyvek, egyéb tanulmányi segédletek stb.). Ezáltal az új központi programok arra is lehetĪséget adnak, hogy a szakképzés céljaihoz a jelenleg szokásostól jelentĪsen eltérĪ taneszközrendszer szülessen. Ennek következtében a tanulói munkaformák tervezésekor alapvetĪen nem a jelenleg szokásos taneszközrendszer keretei között megvalósítható tanulói tevékenységeket kell megjeleníteni. A szerzĪk feladata a képzés céljainak minél teljesebben megfelelĪ és azt minél hatékonyabban megvalósító olyan képzési folyamatok, központi programok meghatározása, amelyek alapján lehetĪvé válik a tanulók cselekvĪ részvételét feltételezĪ és azt eredményezĪ taneszközrendszer kialakulása. A tanulói munkaformákat olyan részletességgel kell meghatározni, hogy a tananyagelem ismérvei és adatai, a kompetenciaprofilnak a feladatelemzĪ táblában szereplĪ belsĪ összefüggései, a szakképesítés OKJ-ban szereplĪ adatainak és teljes szakmai és vizsgakövetelményének, valamint a szakképesítéssel végezhetĪ munkatevékenységnek az ismeretében és figyelembevételével elkészíthetĪk legyenek a helyi képzési programok és a képzés teljes eszközrendszere.
III.5. A tananyagelemek adatainak meghatározása A központi program tananyagelemei adatainak meghatározásakor folyamatosan figyelemmel kell lenni a szakképesítés idĪ és szervezési kereteire. A Programiroda az OKJ adatai és más jogszabályok alapján a követelménymodulhoz megadja a hozzárendelt tananyagelemekre felhasználható elméleti és gyakorlati órák összesített számát. Az érték tájékoztató jellegň. Az idĪkeret felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy nincs külön idĪkeret az alapozó jellegň tananyagelemekhez, utólag ezeket is be kell illeszteni a követelménymodulokhoz köthetĪ elemek, egységek közé. Egy tananyagelemhez a képzési órák jellegének magadásához az alábbiak közül pontosan egy választandó: • elmélet, • elméletigényes gyakorlat, • gyakorlat. Egy tananyagelemhez a tanulói létszámkeret megadásához az alábbiak közül pontosan egy választandó: • osztálykeret, • csoportbontás, • gyakorlati képzési csoport, • egyéb létszámú óra megnevezéssel és a tanulólétszám megadásával.
49
Menyhért Anikó A tanulói tevékenységi formák meghatározásához a legfontosabbnak ítélt és az Excel fájl listák munkalapjának szövegmintái alapján megnevezett legfeljebb hatot kell megadni (a szövegmintatár kiegészíthetĪ). A tananyagelemen belüli egymás közötti becsült arányt a megnevezés elé kell írni és „/” jellel kell elválasztani. (Az arányt %-ban kell megadni % jel használata nélkül). Egy tananyagelemhez a képzési helyszín jellegének megadásához elsĪsorban az Excel fájl listák munkalapján szereplĪ megnevezések közül kell legfeljebb hármat választani. Szükség esetén további megnevezések is megadhatók. Az elsĪ helyen (felülrĪl számítva) az szerepeljen, amely a legjobb feltételeket jelenti a tananyagelemhez. A képzési idĪt egész tanórákban, lehetĪleg
• gyakorlati órák esetében min. 6 – max. 105, • elméletigényes gyakorlati órák esetén min. 3 – max. 30, • elméleti órák esetén min. 2 – max. 24 órás részekre tagolva, illetve csoportosítva kell megadni. A képzési idĪ mérlegelésekor az elméleti órákat 45 perccel, a gyakorlati és az elméletigényes gyakorlati órákat 60 perccel kell figyelembe venni. A fentieken kívül a tananyagelemhez a szerzĪ adatjellegň megjegyzéseket, kiegészítĪ információkat fňzhet rövid, tömör megfogalmazásban. Pl.: A 31 527 01 0000 00 00 azonosító számú, KönyvkötĪ megnevezésň szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma jellege
azonosítója
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
234/1.0/0955-06
megnevezése
azonosítója
1. TANANYAGEGYSÉG
GyártáselĪkészítés 1
sza sza sza sza
234/1.1/0955-06 234/1.2/0955-06 234/1.3/0955-06 234/1.4/0955-06
15 15 15 13
0 0 0 0
0 0 0 0
58
Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés
50
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az idĪt a képzési idĪbĪl a gyakorlatra fordított idĪként kell figyelembe venni.
1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója:
234/1.1/0955-06
A tananyagelem megnevezése:
Rendelésfelvétel
Hozzárendelt feladatkompetenciák: Eldönti, hogy a rendelkezésre álló kapacitás és technológia alkalmas-e a megrendelĪ által kért munka elvállalására Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus B típus A típus
Nyomdai kéziratok Nyomdai eredetik fajtái Ügyfélkezelés
Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint 4. szint
Olvasott szakmai szöveg megértése Hallott szakmai szöveg megértése
Hozzárendelt módszerkompetenciák: Értékelés Helyzetfelismerés Információgyňjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Önállóság Jó látás FelelĪsségtudat Hozzárendelt társas kompetenciák: KapcsolatteremtĪ készség Udvariasság Tárgyalóképesség
51
Menyhért Anikó Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idĪ: 15 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A nyomdaipari gyártás bemeneti tényezĪi A kéziratok fajtái A kéziratokkal szemben támasztott követelmények A kézirat mennyiségi és minĪségi jellemzĪi A kézirat gyártásba vétele, alkalmasságának megítélése A képeredetik fajtái A képeredetikkel szemben támasztott követelmények A képeredetik minĪségi jellemzĪi A képeredetik gyártásba vétele alkalmasságának megítélése A megrendelĪvel való kapcsolattartás szabályai
2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója:
234/1.2/0955-06
A tananyagelem megnevezése:
Terméktervezés
Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kiválasztja a megrendelésnek megfelelĪ technológiát Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus C típus B típus
52
Tipográfiai szabályok Nyomtatványtípusok elemei Kiadványszerkesztés szabályai
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint 5. szint 5. szint 5. szint
Szakmai nyelvhasználat Olvasott szakmai szöveg megértése Hallott szakmai szöveg megértése Rajzkészségek és képességek
Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Tervezési képesség Problémaelemzés, -feltárás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Önállóság Precizitás Jó látás Hozzárendelt társas kompetenciák: – Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Tipográfiai vázlat készítése 10% Írásos elemzések készítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idĪ: 15 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Nyomtatványtípusok jellemzĪ sajátosságai KülönbözĪ nyomtatványok alakjának, szedéstükrének, betňtípusának, a könyvtáblának, a borítónak stb. megtervezése, mňszaki paramétereinek meghatározása stb.
53
Menyhért Anikó
IV. Központi programok megjelentetése A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet koordinálásával elkészült már jóváhagyott és a többi központi programtervezetek elérhetĪek a https://www.nive.hu/nft/ WEB felületen a központi program/közleményben kiadott központi programok és a tervezetek link alatt pdf és excel formátumban is, szakmacsoportonkénti bontásban 2007. augusztus 17-én, a 110. számú Magyar Közlönyben megjelent SZMM közlemény a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról tartalmazza a 98 db SZMM hatáskörébe tartozó központi program jóváhagyási számát: „A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról A szakképzésrĪl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az alábbi szakképesítések központi programjai (tantervei) kerülnek kiadásra. A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján az iskolai rendszerň szakképzésben, ha a szakképzési évfolyam indításához szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak, a 2007/2008. tanévben az Országos képzési jegyzékrĪl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedĪ 2007. augusztus 31-én még hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat szakképzés.
Sorszám
54
Szakképesítés azonosító száma
1.
54
761 02
2. 3. 4. 5. 6.
33 54 54 54 52
762 762 762 544 522
7.
54
544 02
01 01 02 01 05
Szakképesítés megnevezése GyermekgondozónevelĪ Szociális gondozó Szociális segítĪ Szociális szakgondozó Bányaipari technikus Energetikus EnergiatermelĪ és -hasznosító technikus
Jóváhagyási szám 13462–1/2007. VIII. 8. 13462–2/2007. VIII. 8. 13462–3/2007. VIII. 8. 13462–4/2007. VIII. 8. 13462–5/2007. VIII. 8. 13462–6/2007. VIII. 8. 13462–7/2007. VIII. 8.
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek Sorszám
Szakképesítés azonosító száma
Szakképesítés megnevezése ÉpítĪ- és szállító521 03 0000 00 00 gép-szerelĪ 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus Épületgépészeti csĪ582 09 hálózat- és berendezés-szerelĪ
8.
31
9.
54
10.
31
11.
31
12.
31
13.
52
14.
54
15.
31
16.
31
521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló
17.
31
521 10 1000 00 00 Géplakatos
18.
31
521 11 0000 00 00 HegesztĪ
19.
33
522 02 0000 00 00
20.
31
21.
33
22.
31
23.
54
521 03
24.
31
725 01 0000 00 00 Optikai üvegcsiszoló
25.
31
521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos
26.
33
521 08 0000 00 00 SzerszámkészítĪ
582 10 0000 00 00 Épületlakatos Finommechanikai mňszerész Gáz- és tüzeléstech522 09 0000 00 00 nikai mňszerész Gépgyártástechnológiai 521 01 0000 00 00 technikus Gépgyártósori gép521 08 kezelĪ, gépszerelĪ 521 07 1000 00 00
HňtĪ- és klímaberendezés-szerelĪ, karbantartó Ipari nemesfém543 02 0000 00 00 megmunkáló Korrózió elleni védĪ521 04 0000 00 00 bevonat készítĪje Légtechnikai rend522 03 0000 00 00 szerszerelĪ Melegüzemi technikus
Jóváhagyási szám 13462–8/2007. VIII. 8. 13462–9/2007. VIII. 8. 13462–10/2007. VIII. 8. 13462–11/2007. VIII. 8. 13462–12/2007. VIII. 8. 13462–13/2007. VIII. 8. 13462–14/2007. VIII. 8. 13462–15/2007. VIII. 8. 13462–16/2007. VIII. 8. 13462–17/2007. VIII. 8. 13462–18/2007. VIII. 8. 13462–19/2007. VIII. 8. 13462–20/2007. VIII. 8. 13462–21/2007. VIII. 8. 13462–22/2007. VIII. 8. 13462–23/2007. VIII. 8. 13462–24/2007. VIII. 8. 13462–25/2007. VIII. 8. 13462–26/2007. VIII. 8.
55
Menyhért Anikó Sorszám
Szakképesítés azonosító száma
Szakképesítés megnevezése
27.
31
28.
54
29.
33
30.
52
523 01 1000 00 00 Automatikai mňszerész
31.
33
521 01 1000 00 00
32.
31
33.
33
522 01 0000 00 00 Elektronikai mňszerész
34.
54
523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus
35.
54
522 01 0000 00 00
36.
31
521 14 0000 00 00
37.
31
521 18 0000 00 00
38.
51
521 01 0000 00 00
39.
52
523 03 0000 00 00
40.
33
521 07 0000 00 00
41.
54
523 02 0000 00 00
42.
33
522 04 1000 00 00
43.
52
543 01 0000 00 00
44.
54
524 01
45.
52
521 02 0000 00 00
56
521 25 1000 00 00 Színesfém-feldolgozó ÜzemeltetĪ gépésztechnikus Vegyi- és kalorikusgép 524 01 1000 00 00 szerelĪ és karbantartó 521 05
Elektromechanikai mňszerész Elektromos gép- és 522 01 0000 00 00 készülékszerelĪ
ErĪsáramú elektrotechnikus Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelĪ KötĪ- és varrógép mňszerész Másoló- és irodagép mňszerész Mechatronikai mňszerész
Jóváhagyási szám 13462–27/2007. VIII. 8. 13462–28/2007. VIII. 8. 13462–29/2007. VIII. 8. 13462–30/2007. VIII. 8. 13462–31/2007. VIII. 8. 13462–32/2007. VIII. 8. 13462–33/2007. VIII. 8. 13462–34/2007. VIII. 8. 13462–35/2007. VIII. 8. 13462–36/2007. VIII. 8.
13462–37/2007. VIII. 8. 13462–38/2007. VIII. 8. 13462–39/2007. VIII. 8. 13462–40/2007. Órás VIII. 8. Orvosi elektroni13462–41/2007. kai technikus VIII. 8. 13462–42/2007. VillanyszerelĪ VIII. 8. 13462–43/2007. Gumiipari technológus VIII. 8. 13462–44/2007. Laboratóriumi technikus VIII. 8. 13462–45/2007. Mňanyag-feldolgozó VIII. 8.
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek Sorszám
Szakképesítés azonosító száma
Szakképesítés megnevezése
46.
54
524 02 1000 00 00 Vegyipari technikus
47.
33
582 01 1000 00 00 Ács, állványozó
48.
33
582 02 0000 00 00
49.
33
582 03 1000 00 00 Burkoló
50.
54
543 01 0000 00 00
51.
31
52.
33
53.
31
582 13 0000 00 00 Kályhás
54.
54
521 02 0000 00 00
55.
31
56.
31
582 15 1000 00 00 KĪmňves
57.
54
582 03 0000 00 00 MagasépítĪ technikus
58.
54
582 04 0000 00 00 MélyépítĪ technikus
59.
31
582 17 0000 00 00 TetĪfedĪ
60.
33
542 01 1000 00 00 BĪrdíszmňves
61.
33
542 02 1000 00 00
Cipész, cipĪkészítĪ, cipĪjavító
62.
54
542 01
Könnyňipari technikus
63.
33
542 05
Szabó
64.
31
542 02 1000 00 00 Szíjgyártó és nyerges
BelsĪépítési szerkezet- és burkolatszerelĪ
ÉpítĪanyag-ipari technikus Épület- és épít582 07 1000 00 00 ménybádogos FestĪ, mázoló 582 04 1000 00 00 és tapétázó
Korrózióvédelmi technikus KĪfaragó, mňköves 582 14 0000 00 00 és épületszobrász
Jóváhagyási szám 13462–46/2007. VIII. 8. 13462–47/2007. VIII. 8. 13462–48/2007. VIII. 8. 13462–49/2007. VIII. 8. 13462–50/2007. VIII. 8. 13462–51/2007. VIII. 8. 13462–52/2007. VIII. 8. 13462–53/2007. VIII. 8. 13462–54/2007. VIII. 8. 13462–55/2007. VIII. 8. 13462–56/2007. VIII. 8. 13462–57/2007. VIII. 8. 13462–58/2007. VIII. 8. 13462–59/2007. VIII. 8. 13462–60/2007. VIII. 8. 13462–61/2007. VIII. 8. 13462–62/2007. VIII. 8. 13462–63/2007. VIII. 8. 13462–64/2007. VIII. 8.
57
Menyhért Anikó Sorszám
Szakképesítés azonosító száma
Szakképesítés megnevezése
13462–65/2007. VIII. 8. 13462–66/2007. Épületasztalos VIII. 8. Fa- és bútor13462–67/2007. ipari technikus VIII. 8. 13462–68/2007. Kádár, bognár VIII. 8. 13462–69/2007. Kárpitos VIII. 8. 13462–70/2007. KönyvkötĪ VIII. 8. 13462–71/2007. Nyomdai gépmester VIII. 8. 13462–72/2007. Nyomdaipari technikus VIII. 8. MunkaerĪpiaci szer13462–73/2007. vezĪ, elemzĪ VIII. 8. Idegen nyelvi ügyfélkap- 13462–74/2007. csolati szakügyintézĪ VIII. 8. 13462–75/2007. Irodai asszisztens VIII. 8. Személyes ügyfélszol13462–76/2007. gálati asszisztens VIII. 8. Telefonos és elektronikus ügyfélkap13462–77/2007. csolati asszisztens VIII. 8. 13462–78/2007. Ügyviteli titkár VIII. 8. 13462–79/2007. Bolti eladó VIII. 8. Fényképész és fotó13462–80/2007. termék-kereskedĪ VIII. 8. 13462–81/2007. Kereskedelmi ügyintézĪ VIII. 8. 13462–82/2007. KereskedĪ VIII. 8. Külkereskedelmi 13462–83/2007. üzletkötĪ VIII. 8.
65.
33
543 01 1000 00 00 Bútorasztalos
66.
31
582 08 1000 00 00
67.
54
543 02
68.
31
543 04
69.
33
542 04 1000 00 00
70.
31
527 01 0000 00 00
71.
52
213 03 1000 00 00
72.
54
213 05 0000 00 00
73.
54
345 03 0000 00 00
74.
54
347 01
75.
33
346 01 1000 00 00
76.
52
347 02 0000 00 00
77.
52
347 03 0000 00 00
78.
54
346 01
79.
31
341 01
80.
51
213 01
81.
52
341 04 1000 00 00
82.
52
341 05 1000 00 00
83.
54
341 01 0000 00 00
58
Jóváhagyási szám
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek Sorszám
Szakképesítés azonosító száma
Szakképesítés megnevezése Látszerész és fotó725 01 0000 00 00 cikk- kereskedĪ
84.
52
85.
54
345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézĪ
86.
52
342 01 0000 00 00
87.
51
341 01 0000 00 00 Mňszakicikk-kereskedĪ
88.
33
811 01 0000 00 00 Cukrász
89.
54
812 01 1000 00 00 IdegenvezetĪ
90.
33
811 02 1000 00 00 Pincér
91.
54
812 02
92.
33
811 03 1000 00 00 Szakács
93.
52
811 02 0000 00 00 VendéglĪs
94.
33
815 01 1000 00 00 Fodrász
95.
52
815 01 0000 00 00 Kozmetikus
96.
31
543 08 0000 00 00 Sportszerjavító
97.
54
345 05 0000 00 00
98.
31
543 09 0000 00 00 Üvegcsiszoló
Marketing- és reklámügyintézĪ
Protokoll és utazásügyintézĪ
Szabványügyi menedzser
Jóváhagyási szám 13462–84/2007. VIII. 8. 13462–85/2007. VIII. 8. 13462–86/2007. VIII. 8. 13462–87/2007. VIII. 8. 13462–88/2007. VIII. 8. 13462–89/2007. VIII. 8. 13462–90/2007. VIII. 8. 13462–91/2007. VIII. 8. 13462–92/2007. VIII. 8. 13462–93/2007. VIII. 8. 13462–94/2007. VIII. 8. 13462–95/2007. VIII. 8. 13462–96/2007. VIII. 8. 13462–97/2007. VIII. 8. 13462–98/2007. VIII. 8.
A jóváhagyott központi programok megtekinthetĪek a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet honlapján (www.nive.hu). A központi programokat a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet forgalmazza. A megrendeléseket az NSZFI Dokumentációs Osztály, 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. levélcímre lehet megküldeni.
59
Menyhért Anikó
1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékrĪl és az Országos képzési jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl – ALKALMAZÁSA A KÖZPONTI PROGRAMOK TEKINTETÉBEN „(4) Az OKJ-ben szereplĪ szakképesítés megszerzésére történĪ felkészítés a) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a mindenkori hatályos szakmai és vizsgakövetelmények hatálybalépésétĪl kezdĪdhet; b) az iskolai rendszerň szakképzésben a szakképzési évfolyamon a szakképesítésért felelĪs miniszter által jóváhagyott központi programok (tantervek) kiadását követĪen kezdhetĪ meg. 5) Az iskolai rendszerň és az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben a képzés az Országos képzési jegyzékrĪl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31.-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedĪ hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, illetĪleg az iskolai rendszerň szakképzés esetén központi programok (tantervek) és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján, addig az idĪpontig – de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott határidĪig – indítható, amíg az adott képzésre vonatkozóan, az e rendelet elĪírásaihoz illeszkedĪ szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerň szakképzés esetén a központi programok (tantervek) nem kerültek kiadásra. A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet által meghatározott, a szakképesítésnek OKJ-be való felvételéhez, módosításához, törléséhez szabott eljárási rend 2006. március 31-ét követĪen nem alkalmazható. A szakképzést a megkezdésének idĪpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követĪen a bizonyítványt kiadni. (6) 2008. december 31-ét követĪen a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.”
60
A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek
Irodalomjegyzék • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrĪl • 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékrĪl és az Országos képzési jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl
• 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
• A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról (2007. augusztus 17.)
• HEFOP 3.2.1 keretében elkészült módszertani útmutatók • HEFOP 3.2.1 keretében elkészült OKJ kiadvány
61
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései BevezetĪ A szakképzés struktúraváltozása a szakmai vizsga módosulását eredményezte. Az új típusú szakmai vizsga jelentĪs érdeklĪdést kelt napjainkban a vizsgázók és a vizsgaszervezĪk körében. A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet a HEFOP 3.5.1. jelň, „A felnĪttképzés fejlesztése” c. projekt keretében a 2007/2008. tanév elején pedagógus továbbképzést szervezett, melynek egyik témája az új rendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései volt. Ezen elĪadás anyagát jelen segédanyag az érdeklĪdĪk szíves rendelkezésére bocsátja. A segédanyag készítésénél, mint a régi, mint pedig az új szakképzéshez kapcsolódó jogszabályok figyelembevételével hasznosításra került a többéves szakmai és pedagógiai tapasztalat. Ismert, hogy a változások ellenére a szakmai vizsga vizsgabizottsága továbbra is változatlan összetételň, feladatai viszont a struktúraváltás következtében megújultak. Azzal például, hogy a szakképzésért felelĪs minisztériumon kívül más intézmény, szervezet is bekapcsolódott az elnökök kijelölésébe, új eljárások jelentek meg már a szakmai vizsga elĪkészítésénél. A követelménymodul bevezetésével új értelmet kapott a vizsgarész fogalma, a tervezés, lebonyolítás formái (pl. vizsgarend), egységesen szabályozottakká váltak. A szakmai vizsgán elĪtérbe került a kompetencia elvň vizsgáztatás. A vizsgázók a korábbi két osztályzat helyett most egyet kapnak. Lehetne sorolni tovább a változásokat. Egy biztos, a szakmai vizsga szabályos levezetéséhez fontos, hogy a vizsgabizottság ismerje az új eljárásokat, az elnök ne csupán szňkebben értelmezve kiváló szakmai felkészültségň legyen, hanem a vizsgáztatás jogszabályi, módszertani vonatkozásában is kellĪ jártassággal rendelkezzen. A vizsgázóknak tisztában kell lenni az elvárásokkal, tisztában kell lenni a szakmai vizsgával összefüggĪ jogaikkal, kötelességeikkel. „Az új rendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései” c. kiadvány segítséget ad az új fogalmak megismeréséhez, alkalmazásához, a szakmai vizsga szabályos lebonyolításához. A moduláris szakképzés bevezetése mellett, kifutó jelleggel még a korábbi szakképzés vizsgái is folynak, ezért a segédanyag az úgynevezett „régi” szabályozás ismeretére épül, tehát elsĪsorban a változásokat emeli ki.
63
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
I. Szakképzés, szakmai vizsga I.1.
A szakképzés jogszabályi háttere
Törvények • Többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • Többször módosított szakképzésrĪl szóló 1993. évi LXXVI. törvény • 2001. évi CI. törvény a felnĪttképzésrĪl • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsĪoktatásról • 2006. évi LV. törvény: a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Rendeletek • Az aktuális tanév rendje • Többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjérĪl – továbbiakban régi vizsgaszabályzat • 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl – továbbiakban új vizsgaszabályzat • 31/2004. (XI. 13. ) OM rendelet az Országos szakértĪi, az Országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakértĪi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékrĪl, valamint a szakértĪi tevékenységrĪl • 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet: a felsĪoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (2006.VII.1.) • 1/2006.(II.17.) OM rendelet: az Országos képzési jegyzékrĪl és az Országos képzési jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl • 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos képzési jegyzékrĪl • 1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények formai elĪírásairól • A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei • A módosított 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteirĪl • 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folyatásának feltételeirĪl, valamint a térségi integrált szakképzĪ központ tanácsadó testületérĪl
I.2.
Szakképzés
A szakképzés meghatározásának egyik formája szerint a szakképzés a szakmai tevékenység elsajátítására irányuló tanítási-tanulási folyamat, mely szakmai vizsgával zárul. Szakképzésben az vehet részt, aki rendelkezik a választott szakképesítéshez rendelt feltételekkel. Ezek lehetnek iskolai elĪképzettség és egyéb feltételek (életkor, pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság, egészségügyi követelmények stb.).
64
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései A szakképzést általános képzés elĪzi meg, itt szerezhetĪ meg a szakképzés egyik feltétele, az iskolai elĪképzettség. A szakképzési szakaszba való belépéshez pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés, pontosabban a szakmai és vizsgakövetelményekben elĪírt feltételeknek való megfelelés szükséges. A szakképzés megvalósulhat iskolai rendszerň és iskolarendszeren kívüli formában, de történhet a felkészülés egyénileg (önállóan) is. Ez utóbbi esetben „modulzáró vizsgaigazolás”-át kell bemutatni a szakmai vizsgára való jelentkezéskor. Az iskolai rendszerň szakképzés megvalósulhat az ifjúsági nevelés, valamint a felnĪttképzés területén, tanulói, illetĪleg hallgatói jogviszonyban. A közoktatási intézményt szakképzés folytatására a fenntartó által jóváhagyott alapító okirat jogosítja fel. Iskolarendszeren kívüli szakképzés folyhat – hallgatói jogviszony hiányában felnĪttképzés keretében – a regionális munkaerĪ-képzĪ és fejlesztĪ központokban, gazdasági társaságokban, a szakképesítésért felelĪs miniszter által feljogosított intézményekben, szakközépiskolákban, szakiskolákban, sĪt felsĪoktatási intézményekben. Iskolarendszeren kívüli szakképzést az folytathat, akit jogszabály szerinti eredményes eljárásban a területileg illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett, s errĪl Tanúsítvánnyal rendelkezik. A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit – mind iskolai rendszerň, mind iskolarendszeren kívüli formában – az oktatási miniszter 8/2006. (III. 23.) OM rendelete szabályozza.
I.3.
Szakmai vizsga
A szakmai vizsga fogalmát a szakképzés jellegétĪl függĪen többféleképpen lehet meghatározni. Ezek közül egyet kiemelve a szakmai vizsga meghatározása: az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmai és vizsgakövetelményeknek (követelménymoduloknak) megfelelĪ kompetenciákkal. Eredményes vizsga esetén a vizsgázó szakképesítést (rész-szakképesítést) igazoló bizonyítványt kap.
65
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó Szakmai vizsgát a szakképzĪ intézmények, illetve a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények szervezhetnek. A szakmai vizsga szervezésére általában a szakképzés befejezését, vagy a felkészülést követĪen kerül sor. A szakmai vizsgára írásban kell jelentkezni. A jelentkezéshez az új vizsgaszabályzat alkalmazásakor a melléklete szerinti nyomtatványt kell használni.
I.4.
A szakmai vizsga részei, új fogalmak a szakmai vizsgán
A szakmai vizsga a régi vizsgaszabályzat szerint
• írásbeli, • szóbeli, • gyakorlati vizsgarészekbĪl áll. Az egyes vizsgarészek tantárgyakból állhatnak. Az írásbeli és szóbeli vizsgarészen – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a szakképzésért felelĪs miniszter által központilag kiadott tételek alapján kerül sor a vizsgázók teljesítményének mérésére, a gyakorlati vizsgarészen pedig a vizsgaszervezĪ által elkészített feladatok alapján. A vizsgarész szakkifejezés az új vizsgaszabályzat szerint más értelmet kapott, kifejtése az alábbiakban, az új fogalmak bemutatásánál található. Új fogalmak a szakmai vizsgán a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendeletben Az új típusú vizsgához tartozó új fogalmak az alábbiak: Vizsgarend: a vizsgaszervezĪ által készített és a vizsgaelnök által elfogadott dokumentum, meghatározza a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek a vizsgafeladatok helyét és idĪpontját. Az elkészítésénél tehát fel kell tüntetni a szakképesítés és a vizsgarészek azonosító számát, elnevezését, a követelménymodulokként a vizsgafeladatot, a teljesítéshez meghatározott vizsgatevékenységet valamint azt, hogy az a helyi feltételek mellett melyik teremben (termekben) és mikor teljesíthetĪ. Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat: az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a
66
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenĪrzési felelĪsséget. Meghatározza továbbá a vizsga lebonyolítása során, a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított szabályokat és minden olyan szabályt, amely a vizsgázó, a vizsgaszervezĪ részére kötelezettséget állapít meg vagy jogosultságot teremt és egyértelmňvé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. Ezen dokumentum vonatkozásában külön kiemelést érdemel a munkamegosztás és a felelĪsség kérdése. Pontosítása mind a vizsga soron, továbbá egyes utólagosan vitatott kérdésekben igen nagy jelentĪségň. Vizsgaprogram: a vizsgaszervezĪ által elkészített és a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, tartalmazza a vizsgacsoport vizsgázójának az adott szakmai vizsgával összefüggĪ megjelenési kötelezettségeit és lehetĪségeit, annak idĪpontjával és helyével együtt. Készülhet külön-külön minden vizsgázóra, vagy összevontan minden vizsgázóra, de a lényege, hogy megállapítható legyen a vizsgázó számára, hogy hol, mikor, mi a kötelezettsége, ill. lehetĪsége. A vizsgaprogramot a vizsga helyszínén – a vizsga teljes ideje alatt – a vizsgázók részére hozzáférhetĪvé kell tenni. A továbbiakban bemutatásra kerül a vizsgaprogram egy változatának részlete.
67
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó Vizsgázó neve:….............................……….
Vizsgaprogram a 31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék szerelĪ szakmai vizsgán ElsĪ vizsganap 08.00–10.00 1. vizsgarész (0111-06) 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése Írásbeli vizsgatevékenység: 120 perc Helye: 103. sz. tanterem 10.00–10.45 3. vizsgarész (0109-06) 4. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti információs feladatok, számítógép használattal Írásbeli vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 103. sz. tanterem 10.45–11.30 10. vizsgarész (0108-06) 2. vizsgafeladat: Víz- és csatornahálózati rendszerek, elemek, üzemviteli feladatai Írásbeli vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 103. sz. tanterem 11.40–13.25 4. vizsgarész (0095-06) 1. vizsgafeladat: Általános csĪszerelési elĪkészítĪ és kiegészítĪ feladatok I. Gyakorlati vizsgatevékenység: 105 perc Helye: 105. sz. terem 13.25–14.10 3. vizsgarész (0109-06) 3. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti ívhegesztési feladat Gyakorlati vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 105. sz. terem Összesen: 360 perc. Megjegyzés: A vizsgázó egy napra esĪ vizsgatevékenysége nem haladhatja meg a 6 órát. A szakmai vizsga idĪtartama – a vizsgázóra vonatkoztatva – legfeljebb 3 (+1) nap lehet.
Második vizsganap (így tovább, hasonlóan)
68
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései Modulzáró vizsga A képzési folyamat részét vagy egészét lezáró vizsga. Minimális tartalma: a vizsgafeladatok teljesítése során a biztonságos munkavégzéshez szükséges kompetenciák felmérése. Vizsgarész A vizsgarész az új vizsgaszabályzat értelmében a követelménymodulok (modulok) alapján szervezett vizsga elnevezése. A követelménymodulok teljesítése vizsgafeladattal, vagy vizsgafeladatokkal mérhetĪ. A vizsgafeladat írásbeli, interaktív, gyakorlati vagy szóbeli vizsgatevékenységgel teljesíthetĪ. Egy vizsgarészen belül több vizsgafeladat megoldására, tehát többféle vizsgatevékenység végzésére is sor kerülhet. Egy napra több vizsgarész, többféle vizsgatevékenység szervezhetĪ. Vizsgatevékenységek a)
Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhetĪ munkatevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellezĪ tevékenység. b) Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhetĪ munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellezĪ, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét elĪre meghatározottan befolyásolja. c) Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhetĪ munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellezĪ, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményezĪ tevékenység a szakmai vizsga során. d) Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhetĪ munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellezĪ, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzĪen szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. A szóbeli vizsgatevékenység tervezéséhez az 1. számú ábra ad segítséget. Megjegyzés: Valamennyi vizsgatevékenység csak a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban rögzített vizsgabizottsági tag és a vizsgabizottság munkáját segítĪ szakértĪ jelenlétében kezdhetĪ meg, illetĪleg folytatható.
69
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó Vizsgázók sorszáma
15
30
45 1 óra
15
30
45
2 óra
15
30
45
3 óra Felkészülés
Szóbeli
idĪtartama (perc) 1.
130
15
2.
145
15
3.
160
15
4.
175
15
5.
190
15
6.
105
15
7.
175
15
8.
175
15
9.
175
15
10.
175
15
1. ábra Szóbeli vizsgatevékenység ütemezése 10 vizsgázó esetén
A vizsgatevékenységekkel összefüggĪ feladatok – változásokkal együtt – vázlatosan az alábbiak. Írásbeli, interaktív vizsgatevékenység (kompetencia mérése) • Központi vizsgafeladat • Tájékoztató (interaktívhoz: speciális feltételek) • Országosan egységes vizsgaidĪpont • Ülésrend • Felügyelet • Javítás • Megtekintés • 3 nap, 7 nap • Elnök ellenĪrzĪ tevékenysége, észrevételek • Teljesítmény értékelése Szóbeli vizsgatevékenység (kompetencia mérése) • Központi vizsgafeladat • Húzás • Értékelés, értékelĪ lap • Pótfeladat • Teljesítmény értékelése Gyakorlati vizsgatevékenység (kompetencia mérése) • Vizsgafeladat • Vizsgafeladat készítĪje, jóváhagyó 70
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései
• • • •
Feltételek Húzás Gyakorlati vizsgatevékenység Teljesítmény értékelése
A sajátos nevelési igényň (fogyatékossággal élĪ) vizsgázó azzal a kérelemmel fordulhat a vizsgabizottsághoz, hogy állapotának megfelelĪ módon vizsgázhasson. A szakmai vizsgát megelĪzĪen a vizsgabizottságnak a vizsgával kapcsolatos kérelmeket meg kell vizsgálni és dönteni a vizsgázóval kapcsolatos eljárásról. A vizsgabizottság döntését jegyzĪkönyvben rögzíti. A döntést a törzslapba is be kell írni.
71
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
II. A szakmai vizsgáztatás általános szabályai II.1.
A szakmai vizsga általános szabályai
A szakmai vizsgáztatás általános szabályai kiterjednek az Szt. 12–14. §-aiban szabályozott, az Országos képzési jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés (a továbbiakban együtt: szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai vizsgára, az abban résztvevĪkre, a vizsga lebonyolításával kapcsolatban kötelezettséggel vagy jogosultsággal rendelkezĪkre. A szakmai vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges tételsor, feladatközlĪ lap, segédanyag, javítási-értékelési útmutató (a továbbiakban együtt: feladatlap), elkészítésérĪl a szakképesítésért felelĪs miniszter gondoskodik. A szakmai vizsga – a régi vizsgaszabályzat fogalomrendszerét használva – írásbeli, gyakorlati vizsgarészéhez készített tételek, valamint az új szabályzat szerint az írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgatevékenységéhez készült feladatlapok egy szakmai vizsgán, a szóbeli vizsgatevékenységhez készült tételek, feladatlapok a szakképesítésért felelĪs miniszter által történĪ visszavonásukig használhatók fel. A központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése elĪtt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a szakképesítésért felelĪs miniszter – a több ágazat illetékességi körébe tartozó azonos vizsgarészek vonatkozásában az érintett miniszterrel egyetértésben – a vizsgaszervezĪnek. A vizsgaszervezĪ a feladatlapokat a csomagolásán, illetve az elektronikus úton megküldött feladatlapokon feltüntetett idĪpontig köteles oly módon Īrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A képzés nyelvén ad számot tudásáról a vizsgázó abból a vizsgatevékenységbĪl, amelynek tananyagát idegen nyelven tanulta. A szakképesítésért felelĪs minisztériumok a vizsgaszervezĪi jelentések, (tételigénylések) alapján gondoskodnak az írásbeli és az interaktív vizsgafeladatokról (tételekrĪl), a javítási és értékelési útmutatókról, meghatározzák azok átvételének idejét és módját. Egyes minisztériumoknál e feladatot a kijelölt szakmai fĪosztályok, más minisztériumoknál a szakképzési háttérintézmények végzik. Az írásbeli, interaktív vizsgafeladat (írásbeli vizsgarész) idĪpontjait a szakképesítésért felelĪs miniszter évente, a vizsgát megelĪzĪ év november 30-ig határozza meg, honlapján teszi közzé.
72
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései
II.2.
A szakmai vizsga résztvevĪi, az elnök megbízása
A szakmai vizsga résztvevĪi mind a régi, mind pedig az új szabályozás szerint:
• • • • • •
vizsgabizottság jegyzĪ a vizsgabizottság munkáját segítĪ szakértĪk felügyelĪk vizsgaszervezĪ segítĪi vizsgázók.
A szakmai vizsgára szakképesítésenként vagy vizsgarészenként vizsgacsoportot kell kialakítani. A vizsgacsoporthoz vizsgabizottságot kell létrehozni. A vizsgabizottság elnevezésében változatlan, 3 tagú, elnökbĪl és 2 tagból áll. A szakmai vizsga további segítĪi nem tagjai a vizsgabizottságnak. A vizsgán résztvevĪk tevékenysége azonban a vizsgaszerkezet változása miatt módosult. A szakmai vizsga résztvevĪit az 2. számú ábra szemlélteti.
• • • •
A vizsgabizottság az új szabályozás szerint a vizsgarend, a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat, a vizsgaprogram
szerint végzi a munkáját. A szakmai vizsga résztvevĪi
Területi gazdasági kamara képviselője
Elnök Vizsgaszervező képviselője
Jegyző
Segítő szakértő, tanár
Felügyelő
Vizsgázó
Vizsgázó
Vizsgázó
2. ábra Vizsgabizottság
73
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó A szakképesítésért felelĪs miniszter bízza meg a vizsgabizottság elnökét, de ezt a tevékenységet a Szt. 5. § (2) bekezdés e) pontja alapján az általa mňködtetett költségvetési szerv útján is végezheti (pl. a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézetet), továbbá lehetĪség van az elnök kamarai magbízására is. (Ld. 2.3. pont) Ha a vizsga nyelve nem magyar, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvébĪl felsĪfokú állami nyelvvizsgával, illetĪleg azzal egyenértékň okmánnyal kell rendelkeznie. A vizsgabizottság elnöke nem lehet a vizsgaszervezĪ intézmény alkalmazottja.
II.3.
A területi gazdasági kamara képviselĪjének delegálása
A vizsgabizottság gazdasági kamarát képviselĪ tagját – a vizsgaszervezĪ felkérése alapján – a szakképesítés szerint illetékes gazdasági kamara delegálja. A kamara a képviselĪjének kijelölésérĪl a vizsgát szervezĪ intézményt 15 nappal a szakmai vizsga megkezdése elĪtt írásban értesíti. A Szt. 7. § (1) bekezdése értelmében megállapodás jöhet létre a szakképesítésért felelĪs miniszter és az országos gazdasági kamara között arra, hogy adott szakképesítések vizsgaelnökeinek kijelölését a kamara végezze. Az országos gazdasági kamara ebben az esetben vizsgaelnöki kijelölést végez. Ha az Szt. 7. § (1) bekezdése szerint létrejött megállapodás alapján az elnök kijelölését a kamara végzi, akkor a vizsgaszervezĪ a szakképesítésért felelĪs miniszter által – a honlapján mindenki által hozzáférhetĪ módon – közzétett megállapodás szerinti országos gazdasági érdekképviseleti szervezetet kéri fel a vizsgabizottság kamarai képviselĪjének a kijelölésére. A gazdasági kamara – mint az elĪbbiekben is látható – feladata az elĪkészítĪ munkában bĪvült.
II.4.
VizsgaidĪpontok
VizsgaidĪpontok az iskolai rendszerň szakképzésben VizsgaidĪszak
Jelentkezési határidĪ
február–március
december
15-ig,
május–június
február
15-ig,
októberi vizsgaidĪszak
augusztus
31-ig
74
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései VizsgaidĪpontok az iskolarendszeren kívüli szakképzésben
Az országos vizsganapokat a – mint már említésre került – a szakképesítésért felelĪs miniszter évente határozza meg (nov. 30-ig). Jelentkezés a szakmai vizsga megkezdése elĪtt 30 nappal.
75
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
III. A vizsgáztatásban résztevĪk feladatai III.1.
A szakmai vizsgabizottság tagjai
Vizsgabizottság tagjai:
• elnök, • területi gazdasági kamara képviselĪje, • vizsgaszervezĪ képviselĪje. A vizsgabizottság az elnök irányítása szerint végzi munkáját. A bizottság a döntéseit bizottsági értekezleteken hozza meg, melyeken részt vesznek a bizottság munkáját segítĪ szakértĪk (kérdezĪ tanár, javító tanár) is.
III.2. A szakmai vizsgabizottság elnökének feladatai Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerint végzi a munkáját. Tevékenysége az alábbiakban összegezhetĪ.
• • • • • • • • •
Irányítja a vizsgabizottság munkáját Vezeti a szakmai vizsgát, a vizsgabizottság értekezleteit EllenĪriz (feltétel, irat, tárolás, személyazonosítás, jogosultság) Átvizsgál (a kijavított írásbeli és interaktív feladatokat, az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat) Jóváhagy (gyakorlati vizsgafeladat) Értékel (a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatnak megfelelĪen gondoskodik az írásbeli, az interaktív dolgozatok és elkészült gyakorlati munkák értékelésérĪl) Tájékoztat (vizsgázókat, vizsgabizottságot) Összegez (tapasztalatok) Jelentést készít
III.3. A területi gazdasági kamara képviselĪjének a feladatai Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerint végzi a munkáját. A területi gazdasági kamara képviselĪjének feladata, hogy közremňködjön a szakmai vizsgán:
• a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenĪrzésében,
76
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései
• • • •
a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában, a vizsgázók teljesítményének értékelésében, vitás esetek elbírálásában.
Ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsga, akkor a területi gazdasági kamara feladata a gazdálkodó szervezet képviselĪjével a gyakorlati vizsgarész elĪkészítése.
III.4.
A vizsgaszervezĪ képviselĪjének a feladatai
A vizsgabizottság elĪzĪ két tagjához hasonlóan a Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerint végzi a munkáját. A vizsgaszervezĪ képviselĪje látja el a szakmai vizsga elĪkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, elĪkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerň kiállításáról és továbbításáról. A vizsgaszervezĪ képviselĪje a gyakorlati vizsgarész elĪkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetĪjének bevonásával – ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgarész, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képviselĪjének részvételével – látja el. A vizsgaszervezĪ a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység elĪtt köteles ellenĪrizni. Ha egy napra több vizsgarészt, illetve vizsgatevékenységet szerveztek, akkor az elsĪ vizsgatevékenység elĪtt köteles az ellenĪrzést megtenni. Kiemelt feladata a vizsgázók folyamatos tájékoztatása a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban, valamint a vizsgaprogramban rögzített információkról. Továbbiakban a vizsgaszervezĪ feladatainak összegezése kerül bemutatásra. A vizsgaszervezĪ feladatai vázlatosan (összehasonlítás) • szakmai vizsgára jelentkezés megszervezése, • jelentés-készítés, • vizsgacsoportok kialakítása, • felmentési kérelmek elbírálásának elĪkészítése, • vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat készítése, • vizsgaprogram készítése, • vizsgarend készítése, • gyakorlati vizsgafeladatok készítése, • gyakorlati munkahely elĪkészítése, • vizsgarészenként meghatározott vizsgatevékenységek elĪkészítése, lebonyolítása, • tájékoztatás, • dokumentálás (kiemelve: vizsgaösszesítĪ)
77
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
III.5. A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanárok (szakértĪk, szaktanárok, szakoktatók) feladatai • A gyakorlati vizsgatevékenység végzése során közremňködĪ szakértĪ (szakoktató) fel-
• •
• • •
adatai alapjaiban változatlanok, az eltérés elsĪ sorban a gyakorlati vizsgafeladatok készítésénél a kompetenciamérésre alkalmas feladatok összeállításában és a teljesítmények %-os értékelésében mutatkozik. Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletet a felügyelĪ tanár (szakértĪ) látja el. A javító tanár a vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát (produktumot) a vizsgabizottság munkáját segítĪ szakértĪ a javítási-értékelési útmutató alapján – a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerinti határidĪre – javítja ki és értékeli, valamint egyidejňleg javaslatot tesz a %-os eredményre, (a régi vizsgaszabályzat szerint érdemjegy, az új szerint %-os értékelés). A kijavított dolgozatot az utolsó vizsgatevékenység elĪtt legalább 3 nappal el kell juttatni az elnökhöz. A szóbeli vizsgatevékenységen közremňködĪ szaktanár (szakértĪ) látja el a kérdezĪ tanári feladatot, javaslatot tesz a vizsgázók szóbeli teljesítményének (%-os) minĪsítésére. Szóbeli vizsgatevékenység során több vizsgafeladat esetén több szaktanár is segítheti a bizottság munkáját.
III.6. A vizsga jegyzĪjének feladatai A jegyzĪt a vizsgaszervezĪ vezetĪje bízza meg. Megbízása meghatározott idĪre szól. A jegyzĪ nem tagja a vizsgabizottságnak. A jegyzĪ az alábbiak szerint ellátja a szakmai vizsga elĪkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat:
• • • • •
vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzĪkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt, elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendĪket.
III.7.
A vizsgabizottság értekezletei
A vizsgabizottság az új vizsgaszabályzat szerint értekezletet tart:
• a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat és a vizsgaprogram elfogadása, a vizsgára jelentkezĪ vizsgafelmentés tárgyában benyújtott kérelmérĪl való döntés meghozatalára, illetve a szakmai vizsga elsĪ vizsgatevékenységének megkezdése elĪtt,
78
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései
• a szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének befejezését követĪen, a vizsgázók telje•
sítményének értékelése, a vizsga lebonyolítása szabályszerňségének megállapítása céljából, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény illetĪleg a vizsgázó elbírálása, az általa elkövetett szabálytalanság vagy egyéb ok azt szükségessé teszi.
A régi szabályozás szerint minimum kettĪ értekezletre kerül sor. Az elsĪ a szóbeli megkezdése elĪtt, a második egyben záró értekezlet is lehet, elsĪdlegesen az osztályzatok kialakítását hivatott megvalósítani. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában a teljes vizsgabizottság részt vesz. A vizsgabizottság határozatait az elnök és a tagok nyílt szavazásával, egyszerň szótöbbséggel hozza. A szakmai vizsga vizsgabizottságának döntésével, intézkedésével vagy intézkedésének mulasztásával kapcsolatos különvéleményét a vizsgabizottság elnöke, tagja vagy a vizsgabizottság munkáját segítĪ szakértĪ a vizsgabizottsági jegyzĪkönyvben kérheti feltüntetni. A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzĪjét, a vizsgabizottság munkáját segítĪ szakértĪket a vizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli. Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felelĪs miniszternek, aki azt három napon belül köteles elbírálni. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani. Minden vizsgabizottsági értekezletrĪl jegyzĪkönyvet kell készíteni. A vizsgarendben meghatározott utolsó vizsgatevékenységet követĪ értekezleten készült jegyzĪkönyvhöz – amelyet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzĪje ír alá – csatolni kell a többi értekezlet jegyzĪkönyvét, az osztályozóívet, továbbá az elutasított felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát.
79
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
IV. A vizsgázók teljesítményének értékelése A vizsgázók teljesítményét az új vizsgaszabályzat szerint vizsgatevékenységenként, modulonként százalékosan kell értékelni, majd a százalékos értékelés alapján a teljesítményt egyetlen osztályzattal kell kifejezni. Általánosságban ez 3 vizsgarész (modul) esetén az alábbiak szerint értelmezendĪ. 1. Vizsgarész (modul) 1. Vizsgafeladat Ì Írásbeli vizsgatevékenység % Ì 2. Vizsgafeladat Ì Gyakorlati vizsgatevékenység %
2. Vizsgarész (modul) 1. Vizsgafeladat Ì Szóbeli vizsgatevékenység % 3. Vizsgarész (modul) 1. Vizsgafeladat Ì Gyakorlati vizsgatevékenység % Osztályzat % + % + % alapján A kapott eredményt a kerekítési szabály szerinti egész számmá (egész %-ká) kell alakítani. Négy vizsgarészbĪl (modulból) álló szakképesítés esetén, konkrét példán keresztül, számokkal kifejezve az osztályzat az alábbiak szerint kerül megállapításra. Az 52 342 01 0000 00 00 azonosító számú, Marketing- és reklámügyintézĪ megnevezésň szakképesítés szakmai követelménymoduljai az alábbiak:
80
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései 0061–06
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
0062–06 Marketing és PR alapismeretek 0063–06
ÜgyintézĪi feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vállalati arculat-kialakítás és a reklámkampány-szervezés területén
0066–06 A marketing- és reklámtevékenység szervezése
Kiválasztva szemléltetéshez a 0061-06 azonosítószámú modulból a 3. vizsgafeladatot 0061–06 Sorsz. 1.
2.
3.
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Vizsgafeladat Hivatalos dokumentumok számítógépen történĪ elkészítése. Adatbázis-kezelĪ program és internet használata. Az ügyviteli, irodatechnikai eszközök használati módjainak bemutatása Az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés elĪírásai. Magyar és idegen nyelvň okmányok tartalmának értelmezése A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvetĪ szabályai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemzĪ helyzeteiben
Vizsgatevékenység gyakorlati
szóbeli
szóbeli
Alapul véve a szóbeli vizsgatevékenység 1/A és 1/B szóbeli vizsgafeladatot, a vizsgázó teljesítményét a csatolt értékelĪlapon értékelve az osztályzat megállapításához a szóbeli vizsgatevékenység %-os értékelése a továbbiakban tekinthetĪ meg.
81
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0061-06/3 A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvetĪ szabályai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemzĪ helyzeteiben.
Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idĪtartam: 30 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. § 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a 1617-1/2007. számon kiadom. Jóváhagyta: Mátyus Mihály fĪosztályvezetĪ
2007 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNĨTTKÉPZÉSI INTÉZET Érvényes: 2007. 04. 05-tĪl
82
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos képzési jegyzékrĪl és az Országos képzési jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma, megnevezése: 52 341 04 0000 00 00 52 341 04 0001 52 01 54 341 01 0000 00 00 52 341 04 1000 00 00 54 345 02 0000 00 00 54 345 02 0001 54 01 52 342 01 0000 00 00 55 345 02 0010 55 01 55 345 02 0010 55 02 52 342 01 0100 52 01 52 342 02 0000 00 00
Kereskedelmi ügyintézĪ Külgazdasági ügyintézĪ Külkereskedelmi üzletkötĪ Kereskedelmi ügyintézĪ Logisztikai ügyintézĪ Nemzetközi szállítmányozási ügyintézĪ Marketing- és reklámügyintézĪ Logisztikai mňszaki menedzserasszisztens TerméktervezĪ mňszaki menedzserasszisztens Hirdetési ügyintézĪ PR ügyintézĪ
A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvetĪ szabályai és a szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemzĪ helyzeteiben vizsgafeladat jellemzĪi:
• Az „A” feladatok a magyar nyelven, a „B” feladatok az idegen nyelven történĪ kommunikációs ismereteket kérik számon.
• A szóbeli feladatokat a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható képek, idézetek, szemléltetĪ anyagok egészítsék ki! 1/A Önnek az a feladata, hogy egy Rt. kereskedelmi üzletkötĪjével találkozzon, azzal a szándékkal, hogy elĪzetesen egyeztessék a szerzĪdéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után megkössék a szerzĪdést.
• Hogyan készül fel a tárgyalásra? • A tárgyaláson milyen viselkedés-, kommunikációs stratégiákat alakíthat ki? • A mellékelt képekbĪl/idézetbĪl milyen következtetés(eke)t tud levonni? 1/B Ön egy vállalat igazgatójának a személyi asszisztense. Telefonhívást kap a külföldi partner titkárnĪjétĪl, hogy a kinti igazgató betegsége miatt a hétfĪre tervezett tárgyalás elmarad.
• ÉrdeklĪdjön udvariasan a külföldi partner hogyléte felĪl! • Egyeztessen újabb idĪpontot és helyszínt!
83
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó A vizsgázó neve:
ÉrtékelĪ lap 1/A Önnek az a feladata, hogy egy Rt. kereskedelmi üzletkötĪjével találkozzon, azzal a szándékkal, hogy elĪzetesen egyeztessék a szerzĪdéskötés feltételeit. 1/B Ön egy vállalat igazgatójának a személyi asszisztense. Telefonhívást kap a külföldi partner titkárnĪjétĪl, hogy a kinti igazgató betegsége miatt a hétfĪre tervezett tárgyalás elmarad. Típus
B
B C Szint
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Az üzleti kultúra, a verbális, nonverbális kommunikáció, protokoll szabályai A viselkedés, megjelenés szabályai az ügyfélszolgálati munka során Árajánlatok tartalma, ajánlatkérés és -adás szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint
Pontszámok Maximum
Elért
Kommunikációs stratégiák
15
12
Viselkedési szabályok az üzleti életben
15
10
Üzleti tárgyalások elĪkészítése
15
11
Maximum
Elért
4
Beszédkészség
Kommunikációs készségek
15
14
4
Olvasott szakmai szöveg megértése
Viselkedési szabályok felismerése a melléklet alapján
10
10
3
Idegen nyelvň hallott szöveg megértése
15 15 15
14 15 13
3
Telefonálás idegen nyelven
15 10
15 19
90
73
Maximum
Elért
1 1 2 2 2
1 1 1 1 1
Összesen
Személyes Társas
84
Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján
Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Pontosság Türelem Udvariasság Konszenzus készség Nyelvhelyesség
Beszédértés Beszédkészség Jártasság a témában, szókincs Hívás fogadása információcsere Találkozó átütemezése
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései Módszer
RendszerezĪ képesség EmlékezĪképesség (ismeretmegĪrzés)
Összesen Mindösszesen
111
11
111
11
110 100
17 80
Dátum:
aláírás A szakmai vizsgán a követelménymodulokban elért teljesítmények megállapításához a szakmai és vizsgakövetelmény az alábbiakat tartalmazza. 1. vizsgarész 1. feladat 50% 2. feladat 25% 3. feladat 25% 1. vizsgarész 30%
2. vizsgarész 1. feladat 100%
3. vizsgarész 1. feladat 100%
Szakmai vizsga 2. vizsgarész 3. vizsgarész 20% 20%
4. vizsgarész 1. feladat 50% 2. feladat 30% 3. feladat 20% 4. vizsgarész 30%
A százalékos teljesítmény súlyozott átlagának kiszámítása fenti eredmény – 3. vizsgafeladatnál a 80%-os teljesítmény – alapján: 1. vizsgarész 1. feladat 50%
0,5 x 0,7 = 35%
2. feladat 25%
0,25 x 0,6 = 15%
3. feladat 25%
0,25 x 0,8 = 20%
35% + 15% + 20% = 70% 1. vizsgarész: 30% 70% 0,7 x 0,3
2. vizsgarész: 20% 3. vizsgarész: 20% Teljesítmény: 80% 85% 0,8 x 0,2 0,85 x 0,2
4. vizsgarész: 30% 68% 0,68 x 0,3
85
Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó Tekintettel arra, hogy az elsĪ vizsgarészben elért teljesítményt 30%-nak kell a szakmai és vizsgakövetelmény szerint tekinteni, az elsĪ vizsgarész eredménye: 0,7 x 0,3=0,21. Valamennyi vizsgarész eredményének kiszámításával: 0,7 x 0,3 + 0,8 x 0,2 + 0,85 x 0,2 + 0,68 x 0,3 = 74,4 % ≈ 74% Vizsgarészenként elért százalékos teljesítmények átlaga alapján az osztályzat 81 – 100% jeles (5) 71 – 80% jó (4) 61 – 70% közepes (3) 51 – 60% elégséges (2) 0 – 50% elégtelen (1)
74%
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. A régi vizsgaszabályzat szerint a vizsgázó szakmai bizonyítványába:
• szakmai elméletbĪl • szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. Az írásbeli dolgozatot a csatolt javítási értékelési útmutató alapján kell végezni, az írásbeli vizsgarészt tantárgyak teljesítményei alapján egyetlen érdemjeggyel kell minĪsíteni. A szóbeli vizsgarészen nyújtott tantárgyankénti teljesítmények és az írásbeli érdemjegy határozza meg a szakmai elmélet minĪsítését. A gyakorlati vizsgarész teljesítménye alapján állapítható meg a gyakorlati vizsga osztályzata. Az osztályzat kialakításának menetét az alábbiak szemléltetik.
86
Az újrendszerň vizsgáztatás módszertani kérdései
V. Szakmai vizsga ellenĪrzése 20/2007. (V. 21) SZMM rendelet 11. §
Az ellenĪrzést végzi:
• Szakképesítésért felelĪs miniszter (országos gazdasági kamarák vagy gazdasági érdekképviseleti szervek bevonásával)
• Oktatási Hivatal (hatósági ellenĪrzés) Összegezve: a szakképzés szerkezeti átalakítását követĪen a szakmai vizsga tartalma és szerkezete megváltozott. Várhatóan ez jelentĪsen hozzájárul a szakképzett munkavállalók gyorsabb elhelyezkedéséhez, valamint a munka világában a helytálláshoz.
87
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok
Binder József
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok BevezetĪ A képzés folyamán számtalan dokumentum keletkezik. Kezdve a tanulni vágyó felvételi lapjától a képzés lezárásakor kitöltött statisztikai jelentésekig. Ezek egy része elérhetĪ, kitölthetĪ, sĪt (amennyiben ez szükséges) továbbítható is elektronikus úton. Az elektronikus dokumentumkezelésnek számos elĪnye van. IdĪt, költséget, bosszúságot spórolhatunk vele. A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet kiemelt jelentĪségňnek tartja, hogy azokat a képzési dokumentumokat, melyeket az intézethez kell eljuttatni, korszerň formában tárja az érintettek elé. Ezek közül hármat szeretnék bemutatni, három olyan elektronikus dokumentumtovábbító rendszert, melyeknél mind a dokumentum elĪállítása, mind azoknak továbbítása elektronikus úton (is) történik. A három rendszer a következĪ:
• Vizsgabejelentések • Vizsga-nyilvántartás • OSAP 1665 – FelnĪttképzési statisztika
89
Binder József
I. Vizsgabejelentések
Vizsgabejelentések Jogszabályok: 20/2007 (V.21.)SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjérēl 19/2007 (III.23.) OKM rendelet a 2007-2008–as tanév rendjérēl
3
1. ábra
A vizsgabejelentések tartalmi, formai részeit, valamint elkészítésének, elküldésének módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjérĪl szóló 20 / 2007. (V. 21.) SZMM rendelet 7.§–10.§ -ig foglalt elĪírások határozzák meg. A vizsgabejelentés a képzés azon dokumentuma, melyet, a képzést lezáró vizsga elĪtt kell elkészítenie a vizsga szervezĪjének, majd eljuttatnia a szakképesítésért felelĪs minisztériumnak, vagy az általa megjelölt szervezetnek. Az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében ez az NSZFI vagy az MKIK lehet. A 19/2007 (III. 23.) OKM rendelet a helyes vizsgacsoport létszám-kialakításában ad útmutatást. ElĪírja, hogy a vizsgacsoport maximális létszáma 35 fĪ lehet.
90
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok
Vizsgabejelentések Jelentés elküldésének határideje: Iskolai rendszerij szakmai vizsgák esetén: – Február 15 + 15 nap – Augusztus 31 + 15 nap – December 15 + 15 nap
Iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga esetén: a vizsga megkezdését megelēzē 30 nap 4
2. ábra
A vizsgaszervezĪ a hallgatói jelentkezés lezárultával elküldi vizsgabejelentését a szakképesítésért felelĪs minisztérium, illetve a minisztérium által a vizsgaelnöki megbízások kiadásával megbízott szervezet részére. Ezzel egyidejňleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervezĪ székhelye szerinti illetékes megyei (fĪvárosi) önkormányzat fĪjegyzĪjének is. A jelentés elküldésének a határideje a következĪképpen alakul: Iskolai rendszerň képzést lezáró vizsga esetén:
• Február–márciusi vizsgaidĪszak esetén december 15-ig + 15 nap • Május–júniusi vizsgaidĪszak esetén február 15-ig + 15 nap • Októberi vizsgaidĪszak esetén augusztus 31-ig + 15 nap Iskolarendszeren kívüli képzést lezáró vizsga esetén:
• A vizsga megkezdését megelĪzĪen legalább 30 nappal
91
Binder József
Vizsgabejelentések A jelentés tartalma: Vizsgaszervezē megnevezése, elérhetēsége Vizsgaszervezésre feljogosító jogszabály száma Vizsgarend – Vizsgarészek megnevezése, helye, idēpontja
5
3. ábra
A vizsgabejelentésnek a 20 / 2007. (V. 21.) SZMM rendelet szerint tartalmaznia kell:
• A szakképesítés OKJ azonosító számát, megnevezését • Szakképesítés, illetve szakképesítés-elágazás megszerzését célzó vizsga esetén a vizsgán megszerezhetĪ rész-szakképesítés megnevezését
• A vizsgázók számát • A vizsgarendet, mely a vizsgarészek azonosító számát és megnevezését, a vizsgatevékenységek sorrendjét, idĪpontját tartalmazza
• A vizsga helyét és idejét • Iskolai rendszerň képzés esetén az intézmény OKM azonosítója • Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgaszervezésre feljogosító jogszabály számát, valamint a képzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét
92
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok A régi szerkezetň OKJ szerint szervezett szakmai vizsgáknál a 26 / 2001. (VII.27.) OM rendelet elĪírásait kell figyelembe venni. Ezen jogszabály szerint a jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
• • • • • •
A szakképesítés OKJ azonosító számát, megnevezését A vizsgázók számát A vizsgarészek helyét és idejét A vizsga helyét és idejét Iskolai rendszerň képzés esetén az intézmény OKM azonosítója Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgaszervezésre feljogosító jogszabály számát, valamint a képzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét
Vizsgabejelentések A jelentés elküldésének módja: A www.nszfi.hu internet címen a vizsgabejelentések menüpont alól elektronikusan A kinyomtatott, aláírt, lepecsételt példányt hitelesítés céljából postai úton az NSZFI részére Másolatban a szakképesítés szerint területileg illetékes gazdasági kamara részére
6
4. ábra
A vizsgabejelentést (az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén) a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet honlapján (http://www.nszfi.hu), a vizsgabejelentések menüpont alatt kell kitölteni és interneten keresztül elküldeni. Az elküldött jelentést ki kell nyomtatni, és hitelesítés céljából, postai úton is el kell küldeni az NSZFI részére.
93
Binder József Az intézethez beérkezett jelentések, formai, tartalmi és jogszabályi ellenĪrzés után, ugyancsak interneten keresztül, távmunkában dolgozó szakértĪkhöz kerülnek. A szakértĪk egy erre a célra kifejlesztett, biztonságos internetes csatornán tekinthetik meg a részükre kiküldött vizsgajelentéseket. A felületen megtalálható az adott szakképesítés vizsgájának elnöki teendĪivel megbízható személyek jegyzéke, valamint hozzáférhetĪ a teljes vizsgaelnöki lista is. Amennyiben sikerült elnököt találni a vizsgára, az elnök adatai egyetlen kattintással beilleszthetĪk a jelentésbe, majd egy gombnyomással a szakértĪk visszajuttatják azt az intézethez. Ezután már csak az elnöki megbízólevél, valamint az intézményi értesítĪ levél nyomtatása és postázása van hátra a folyamatból. A vizsgabejelentések dokumentumtovábbító rendszere szinte teljesen elektronikus úton mňködik. Egyedül az adatküldés hitelesítése céljából, valamint a vizsgaelnök személyérĪl értesítĪ levél kiküldésekor történik hagyományos (postai úton továbbított, papír alapú) dokumentumküldés.
94
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok
II. Vizsga-nyilvántartás A szakképzésben és a felnĪttképzésben az átláthatóság, a vizsgázók országos szakképesítésenkénti megoszlása, a tendenciák értékelése céljából a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet létrehozta az egységes, országos elektronikus vizsga-nyilvántartási rendszert. A nyilvántartás az állam által elismert OKJ-ben szereplĪ szakképesítések záróvizsgáira vonatkozik. A rendszer a fejlett, modern technikai eszközök alkalmazásával, az elektronikus ügyintézés szellemében került kifejlesztésre. A létrejött adatbázisban szereplĪ adatok alkalmasak lehetnek a szakképzéssel, munkaerĪpiaccal kapcsolatos késĪbbi döntések, intézkedések elĪkészítéséhez is.
Jogszabályi háttér 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet: A vizsgaszervezē vezetēje … a vizsgaösszesítē adatlap adatait … elektronikus úton … legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként … megküldi az NSZFI részére.
12
5. ábra
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjérĪl szóló 20\2007. (V.21.) SZMM rendelet 34.§ (1) – (5) bekezdése az a jogszabályi háttér, amely a vizsga-nyilvántar-
95
Binder József tás mňködését meghatározza. ElĪírja, hogy ugyanezen rendelet 5. sz. mellékletében szereplĪ vizsgaösszesítĪ adatlapokat a vizsgaszervezĪ vezetĪjének, a vizsga lezárását követĪ 30 napon belül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként kell megküldenie az NSZFI részére.
Az NSZFI feladatai Adatszolgáltató felület biztosítása vizsgaszervezĘ részére
Beküldött vizsgaösszesítĘk feldolgozása, adattárolás
Statisztikák, kimutatások készítése
Adathozzáférés biztosítása
13
6. ábra
Az NSZFI a rendeletben meghatározott szempontok alapján elkészítette, és folyamatosan fejleszti azt az elektronikus rendszert, amely az adatszolgáltatásokat fogadja és a felhasználók részére az intézet honlapján (http://www.nszfi.hu) hozzáférhetĪ. A vizsgaszervezĪk ezen a honlapon, illetve az erre a célra kifejlesztett segédprogrammal kitöltik a meghatározott adatlapokat, és elküldik az NSZFI által üzemeltetett rendszerbe. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus formában történhet, és mivel a folyamat teljesen „papírmentes”, a küldött adatokat legalább fokozott biztonságú tanúsítvánnyal (fokozott biztonságú elektronikus aláírással) kell hitelesíteni.
96
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok Az NSZFI a létrejött számítógépes nyilvántartáshoz teljes körň, közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít, valamint negyedévenként és évenként statisztikai adatszolgáltatást végez a szociális és munkaügyi miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szakképesítésért felelĪs miniszterek számára. A feladat magában foglalja mind az iskolai rendszerň, mind az iskolarendszeren kívüli képzést lezáró szakmai vizsgák adatainak feldolgozását, valamennyi OKJ szerinti szakképesítés esetén, mind a 21 szakmacsoport vonatkozásában.
Az elektronikus aláírás x Az elektronikus aláírás definíciója x Egyszerij elektronikus aláírás x Fokozott biztonságú elektronikus aláírás x Hitelesség x Sértetlenség x Letagadhatatlanság
x Tanúsítvány definíciója x Személyes tanúsítvány x Munkatársi tanúsítvány x Szervezeti tanúsítvány
x Hitelesítés-szolgáltatók Magyarországon jelenleg öt cég ad ki elektronikus tanúsítványt, ebbēl négy cég dolgozik nyílt piacra 11
7. ábra
Az intézet a rendszer kialakításakor különösen odafigyelt arra, hogy a dokumentumok hitelesítése folyamán a lehetĪ legtöbb szabadságot biztosítsa az adatszolgáltatók számára. Ezért az adatszolgáltatást bármely – a Nemzeti Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett – hitelesítés szolgáltató által kibocsátott tanúsítvánnyal lehet hitelesíteni. Magyarországon jelenleg 5 szolgáltató szerepel az NHH nyilvántartásában, ezek internetes elérhetĪségét közzétettük a vizsga-nyilvántartás honlapján.
97
Binder József
Az adatszolgáltatás kialakított rendszere Elēnyök: – Minimális eszközigény az adatszolgáltató részérēl: • Tanúsítvány • Internet böngészē
– Az adatbevitel segítése, online ellenērzése – Az adatok elektronikusan kerülnek aláírásra és tárolásra: • Nincs szükség papírra, adathordozóra • Alacsonyabb fenntartási költségek • Gyors visszakereshetēség
Hátrányok: – Folyamatos és biztosan befejezett adatbevitelt igényel 15
8. ábra
A kialakított rendszer elĪnyei, hogy – a megfogalmazott céloknak megfelelĪen – létrejött egy egységes adatbázis az állam által elismert szakképesítések vizsgáiról. Szemben a korábbi évek gyakorlatával, ahol a vizsga lezárása és az adatok nyilvántartásba vétele között gyakran egy év is eltelt, felgyorsult az adatfeldolgozás üteme. Gyakorlatilag az adatszolgáltatással egy idĪben megjelennek az adatok a nyilvántartásban, valamint az esetlegesen szükséges módosítások is könnyebben és gyorsabban elvégezhetĪk. Mind az adatszolgáltató, mind az intézet részérĪl csökkentek a vizsga-nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációs költségek, feladatok. Nincs szükség papírra, postai ügyintézésre, ez szintén jelentĪs költségmegtakarítást eredményezett. A kialakított online lekérdezĪ felületnek köszönhetĪen a minisztériumok, kutatók szinte naprakész adatokat kaphatnak a szakképzés pillanatnyi helyzetérĪl.
98
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok
Az adatszolgáltató feladatai
Megfelelē biztonságú tanúsítvány beszerzése Meghatalmazott kijelölése Adatszolgáltatás a 2005. július 1. után szervezett szakmai vizsgákról Digitálisan aláírt adatküldés
14
9. ábra
A vizsga befejezését követĪen a vizsgaszervezĪ a szakmai vizsgaösszesítĪ adatlapokat:
• Kiállítja (a vizsga-nyilvántartás rendszerében vagy a segédprogram használatával) • Elkészíti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény szerinti legalább fokozott biztonságú aláírással ellátott dokumentumként
• Megküldi számítógépes nyilvántartás céljából az NSZFI részére a vizsga befejezését követĪ 30 napon belül; majd
• Irattárba helyezi
Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványokról készített bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles adatairól kiállított adatlap esetén a vizsgaszervezĪnek ugyanezt a folyamatot kell elvégeznie.
99
Binder József A rendszerbe újonnan belépĪ vizsgaszervezĪk teendĪi:
• MegfelelĪ biztonságú tanúsítvány beszerzése • Meghatalmazott kijelölése és adatainak közlése az NSZFI-vel • Adatszolgáltatás a lezárult szakmai vizsgákat követĪ 30 napon belül A vizsga-nyilvántartás dokumentumtovábbító rendszere teljesen elektronikus úton mňködik. Mind a küldĪ, mind a fogadó fél kizárólag elektronikus formában látja a vizsgaösszesítĪ adatlapokat. Az adatküldés hitelesítése fokozott biztonságú elektronikus aláírással történik. Nincs szükség papír alapú tárolásra, postai ügyintézésre.
100
A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok
III. OSAP 1665 – FelnĪttképzési statisztika A harmadik bemutatni kívánt dokumentumtovábbító rendszer a felnĪttképzési tevékenységrĪl kitöltendĪ OSAP 1665-ös adatlap benyújtását lehetĪvé tevĪ nyilvántartás. Ennél a rendszernél, mivel nem volt jogszabályi felhatalmazás a digitális aláírások használatára, egy felhasználónév – jelszó alapú autentikációs eljárást dolgozott ki az intézet. A kidolgozott eljárás elĪnye, hogy a vizsga-nyilvántartáshoz hasonlóan nincs szükség papír alapú ügyintézésre. Ezáltal az adatszolgáltatási és feldolgozási idĪ is csökkent, valamint itt is jelentĪs költségmegtakarítást lehetett elérni.
Felnēttképzési statisztika Adatlap elküldésének határideje: A képzés befejezését követē 10. napig A 25 óra képzési idēt nem meghaladó és a hatósági jellegij képzések esetén a tárgyévet követē 10. napig
19
10. ábra
Az adatlap kitöltésekor két fontos határidĪt kell figyelembe venni. A képzést befejezĪ 10. napig vagy a 25 óránál kevesebb képzési idejň, valamint a hatósági jellegň képzések esetén a tárgyévet követĪ 10. napig kell kitölteni az adatlapot. Adatszolgáltatásra kötelezett minden felnĪttképzési tevékenységet folytató intézmény, mely szerepel a munkaügyi központok nyil-
101
Binder József vántartásában. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célokra történik, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 11.§ - 13.§ -ban elĪírtak szerint.
Felnē ēttképzési statisztika A kialakított adatbeviteli rendszer jellemzēi: „Varázsló jellegij” adatlapkitöltés – A kérdések egyenként jelennek meg – Csak az a kérdés jelenik meg, amelyiket a képzés jellegébēl adódóan ki kell tölteni – A kitöltést folyamatos „súgó” segíti
20
11. ábra
A korábbi, az SZMM-ben folytatott, adatgyňjtés tapasztalatait figyelembe véve került kialakításra az intézetben a felnĪttképzési statisztikai dokumentumtovábbító rendszer. A kialakított rendszer jellemzĪi:
• Varázsló jellegň adatlapkitöltés, a kérdések egyenként jelennek meg • A kitöltĪ kizárólag azokat a kérdéseket kapja meg, melyet a képzés jellegébĪl adódóan ki kell töltenie
• A kitöltést folyamatos „súgó” és kitöltési információk segítik • A kitöltött adatlap menthetĪ a kitöltĪ gépére Az ismertetett három rendszer közös jellemzĪje, hogy mindhárom esetben egy bizonyos adatlapot kell elektronikusan kitölteni, valamint az NSZFI-hez eljuttatni. Rendszerszintň különbségek kizárólag a küldött adatok hitelesítésében fordulnak elĪ. A vizsgabejelentéseknél a hitelesítés a kinyomtatott jelentĪlap postai úton történĪ továbbítása, a vizsga-nyilvántartásnál ezt helyettesíti a digitális aláírás, míg a felnĪttképzési statisztikánál egy felhasználónév – jelszó alapú hitelesítés került alkalmazásra. 102
A kompetencia az új OKJ rendszerében
Petrovics Sándor
A kompetencia az új OKJ rendszerében I. Az NFT 3.2.1 központi programjának végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer I.1.
A kompetencia fogalma a FelnĪttképzési törvényben
„A felnĪttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére” A sajátos kompetenciarendszer indokai: A kompetencia mint az embernek, illetve a cselekvésének leírására használt fogalom alig több mint egy évtizede született meg és vált mindennaposan használttá. Amellett, hogy a kompetenciának mint általános fogalomnak többé-kevésbé kialakult az értelmezése, a róla szóló szňkös hazai és nemzetközi szakirodalomból egyetlen dolog látszik világosan: Nincs olyan általánosan elfogadott és használt kompetenciarendszer, és nincs a konkrét kompetenciáknak olyan listája, amely minden célra alkalmas lenne. A meglévĪ és a szakirodalomban fellelhetĪ modellek, a már alkalmazott rendszerek, fogalomkészletek sokfélék, minden változathoz találunk hasonlókat és attól jelentĪsen eltérĪket is. Az összes ilyen ismerete és elemzése nélkül is valószínňsíthetĪ, hogy mindegyik a saját céljára orientált szemléletmódot tükrözi, és a saját feladatára megoldást kínáló eszközrendszert képez. A fentiek további kérdéseket vetnek fel: 1.
Ha egy évtized alatt nem alakult ki, akkor létezik-e egyáltalán univerzális kompetenciarendszer?
103
Petrovics Sándor 2. Ha létezik, akkor a valóság leírásához eddig használt modelljeink és algoritmusaink alkalmasak-e ennek leírására is, vagy gyökeresen új modellre lenne szükség? 3. Szükségünk van-e egyáltalán erre az univerzális rendszerre, vagy az eddigi példákhoz hasonlóan az adott célra orientált rendszer és eljárások lesznek használhatóak?
I.2.
A kompetencia természete és modellezése
Az általában és az ember egységében szemlélt kompetencia-összesség kontinuumként, folytonos közegként modellezhetĪ. Az egyes rendszerek megnevezések készleteinek alkalmazásával megkísérlik a kontinuumot diszkrét elemek halmazává tenni. Ezen készletek azonban gyakran önmagukban is, egymás között azonban mindenképpen többszörösen átfedĪ, gyakran hierarchikus kapcsolódású, sztochasztikusan szervezĪdĪ elemekbĪl állnak. Olyanokból, amelyek feltételei és egyben eredményei is a cselekvésnek, amelyek keletkeznek és átalakulnak, amelyek közül bármelyik összetehetĪ más elemekbĪl, közülük számosnak a hiánya pótolható másokkal, mňködésükben valószínňleg mindig konkrét helyzetekhez, körülményekhez, személyekhez kötĪdnek. Szemléltetni leginkább folyton változó szálak olyan funkcionális szövedékeként lehet, amely a korlátain belül mindig egy bizonyos célnak megfelelĪen alakul át. Az NFT HEFOP 3.2.1. nem a kompetenciákról szóló kutatási projekt. A feladatainak megoldásához a kompetenciát az emberi tanulás, tudás és munka terében kell súlyponti fogalomként meghatározni. Ebben az eleve leszňkített térben a tételesen megfogalmazott konkrét feladat feltétlenül egy speciális, célszerňen kialakított rendszer megalkotását és ennek megfelelĪ eljárások alkalmazását teszi indokolttá. A Központi program végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer ezért szigorúan pragmatikus alapon, arra a célra jött létre, hogy a FEOR 3-8. (esetenként 9.) foglalkozási fĪcsoportjaiban megnevezett, tehát a középfokú szakképesítések birtokában végezhetĪ munkatevékenységeknek megfelelĪ kompetenciákat, mint létezĪ halmazt leképezze, rendszerbe foglalja, valamint hogy ehhez illeszthetĪvé tegye a szakmai vizsgát és az iskolai rendszerň képzésekhez elkészítendĪ központi programokat.
I.3.
A kompetencia fogalmának értelmezése
A kompetenciák, mint az ember cselekvésre való képessége kétféle szemlélet alapján definiálhatók. Az egyik a forrás, az eredet, azaz a cselekvĪ személy sajátosságaként, tulajdonságaként határozza meg, a másik szemlélet a cselekvés eredménye, produktuma, a személy megnyilvánulása, teljesítménye felĪl. A hazai pedagógiai szakirodalomban, valamint egyes jogszabályokban (pl. Nemzeti Alaptanterv, felnĪttképzési tv., közoktatási tv.) található értelmezések, fogalomhasználat inkább a cselekvés eredete, azaz a tudások és személyi tulajdonságok alapján való, a szakképzés közelmúltjának fejlesztései (világbanki program) inkább
104
A kompetencia az új OKJ rendszerében a cselekvés eredményei, azaz a tevékenységek és az elvégzendĪ feladatok oldaláról közelítĪ definíciót használják. Több fogalomrendszer törekszik a kétféle értelmezés valamiféle ”egymásba kötegelésével” (pl. a NAT kulcskompetenciák megnevezése), vagy nyelvi megfogalmazás révén megjeleníteni a személy cselekvéseiben szervesen összekötĪdĪ mindkét vetületet. Törvényszövegben is fellelhetĪ definícióként a felnĪttképzési törvény megfogalmazásában a kompetencia „a személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, mely által képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. Az NFT 3.2.1. komponensének végrehajtása során feltétlenül szükséges a kompetencia fogalmának egy ehhez hasonló kettĪs értelmezését alkalmazni, amely kezdettĪl fogva koherens a – részben szintén az NFT keretében – jelenleg folyó más fejlesztésekkel, és illeszkedik valamennyi oktatási terület (közoktatás, szakképzés, felnĪttképzés, felsĪoktatás, nem formális tanulás), valamint a munka világa, a foglalkoztatás, gazdaság, és a kultúra területein szokásos fogalomhasználathoz. A központi program keretében kifejlesztett és alkalmazott módszer a tevékenységek, feladatok részletezése által adott egyik értelmezés mellett a kompetenciákat a „személy ismeretein, készségei, képességei, magatartási, viselkedési jegyei” szerinti értelmezésében tehát a kompetenciák „személyes tulajdonságok” vetületében is közvetlenül, konkrétan jeleníti meg. A projekt során a tulajdonságkompetenciákat a foglalkozási kompetenciák Európában is használt és elfogadott rendszere szerint tagoltuk (szakmai, módszer, társas és személyi kompetenciák). A munka világában a dolgozóval szemben támasztott követelmények már konkrét feladatok megoldására való alkalmasságként jelennek meg, ezért a kompetenciák feltárásakor feltétlenül szükséges a munkakör-elemezésekbĪl, és a munkaszakértĪk által megadott tudásokból, személyes tulajdonságokból kiindulni. A kompetenciák két vetületének együttes alkalmazása révén már a munkahelykereséskor, a munkavállaláskor is pontosabban megbízhatóbban megítélhetĪ egy munkakör és az ellátására jelentkezĪ dolgozó megfelelése. Az egyén tudása, személyes tulajdonságai, valamint ezeknek a szakma követelményei és a foglalkozás feladatai közötti közvetlen összefüggések nem csupán a szakmát, foglalkozást ismerĪk, hanem a „laikusok” számára is érthetĪek lesznek, az életpálya tervezése is könynyebbé válik. A kompetenciaprofilok kettĪs vetületň rögzítése megteremtheti az oktatási, képzési folyamatok egységes volta miatt szükséges egyik illesztĪ-felületet a közoktatási és a szakképzési folyamatok között. Konkrétabban válik megfogalmazhatóvá, hogy mely közoktatási és nevelési folyamatok, illetve milyen eredmények hasznosulhatnak jól a szakképzés során.
105
Petrovics Sándor Amellett, hogy a Lifelong Learning” sem csupán a szakképzésben való egész életen át tartó részvételt, hanem az általános mňvelĪdést, új eszköztudások megszerzését, új motivációk kialakulását, az egyéni innovációk, a kreativitás kibontakozását és munkatevékenységgé való fejlĪdését is jelentik, a tulajdonságkompetenciák minĪsége az egyéni boldogulás és a személyes életminĪség jelentĪs tényezĪi is. Így a szakképzésben való részvétel ezekkel a személyes aktivitásokkal, illetve teljesítményekkel együtt teszi lehetĪvé az alkalmazkodást, a szakma, szakterület váltását, az életpálya alakítását.
I.4.
A kompetencia egyik közoktatási értelmezése
(elérhetĪ: www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany&kod=kompetenciaszerzĪ Halász Gábor) A kompetencia fogalma arra a tulajdonságunkra utal, amely az élet fennmaradása szempontjából talán a legfontosabb. Ha a jelentését más szóval akarnánk visszaadni, erre talán a „cselekvĪképesség” lenne a legalkalmasabb. Ha bĪvebben körül kell írnunk, talán így tehetnénk: „az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévĪ tudást (ismereteket, készségeket és attitňdbeli jellemzĪket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk”. ...Az embernek azt a bonyolult képességét, hogy meglévĪ tapasztalatait és tudását olyan komplex cselekvésekké tudja és akarja formálni, amelyekre szükség van az életben maradáshoz, a fejlĪdéshez és az egyéni vagy társas életben való boldoguláshoz, nem adják vissza az olyan megszokott fogalmak, mint a tudás, az ismeret, a készségek vagy a képességek. Az új fogalom bevezetését és elterjedését egyebek mellett éppen az motiválta, hogy nem tudunk és nem akarunk lemondani annak a komplexitásnak a kifejezésérĪl, amit beleértünk a kompetencia fogalmába. Olyan új fogalomra volt szükségünk, amely képes magában hordozni egy új, a megszokottól összetettebb jelentéstartalmat. Ez önmagában persze még nem tudná megmagyarázni, miért futott be e fogalom ennyire látványos oktatáspolitikai karriert. Annak, hogy a kompetencia az egyik leggyakrabban használt szó lett az oktatáspolitikusok és a kormányzati dokumentumok nyelvében is, több olyan, egymást erĪsítĪ oka van, amelyek paradigmatikus változást jeleznek az iskolai oktatásról való gondolkodásukban. Az oktatás és képzés világában e szót elĪször a szakképzéssel foglalkozók kezdték gyakran használni. A szakmai képzés szükségképpen pragmatikus világában nem sokat ér az a tudás, amely nem képes sikeres és minĪségi munkavégzésben kifejezĪdni: a puszta „tudásnál” és e tudás nyelvi megjelenítésénél (a „lecke felmondásánál”) itt mindig is fontosabb volt a „csinálni tudás”. Akkor, amikor szakképzési vagy kvalifikációs követelményeket fogalmaznak meg, nem elegendĪ azt megmondani, hogy – a szó verbalitáshoz kapcsolódó értelmében – „mit kell tudni”, hanem azt is rögzíteni kell, hogy „mit kell tudni megcsinálni”.
106
A kompetencia az új OKJ rendszerében Ahhoz azonban, hogy ez a cselekvést hangsúlyozó pragmatikus szemlélet a szakképzés világából áthatoljon a mňveltség átadásáról és a személyiség fejlesztésérĪl, azaz az általános képzésrĪl való gondolkodás területére, szükség volt arra is, hogy e terület mňvelĪi szembesüljenek valami új dologgal. Ez az új dolog a jövĪ és a jövĪben szükséges tudás nyitottsága és annak megértése, hogy ez a nyitottság a korábbiaktól eltérĪ helyzetet teremt. Annak belátásáról van szó, hogy a technológiai, kulturális és társadalmi változások felgyorsulása miatt egynemzedéknyi idĪtávban sem vagyunk többé képesek pontosan megmondani, milyen személyiség és milyen tudás garantálja az egyének boldogulását, sĪt az emberiség fennmaradását és fejlĪdését. Ez az a pont, ahol az a szemléletmód és nyelvezet, amelyet a kognitív tudományok a komplex készségek megtanulásával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben kialakítottak, egy csapásra relevánssá vált az oktatáspolitika számára. ... amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvĪképessé tegyük egy olyan világban, amelyrĪl nem tudjuk elĪre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. ... A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy elĪre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az elĪre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik. ... A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelĪ emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával... A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. ...Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk...az autonómia, a felelĪsség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelĪsnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvĪ helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvĪ embert is jelent. Ma úgy gondoljuk, az elĪre nem látható helyzetekben való aktív cselekvĪképesség képességének a kialakítása a legkomolyabb cél, melyet az iskolák elé tňzhetünk...
107
Petrovics Sándor
II. A szakképesítések követelményeinek tagolódása, a szakképesítések kompetenciaprofilja A szakképesítések kompetenciaprofilja a személy egységes kompetenciakészletét két vetületben, feladatkompetenciaként és tulajdonságkompetenciaként írja le.
II.1.
A feladatprofil
A feladatkompetenciák és a feladatprofil értelmezése A feladatprofil leírja a szakképesítés megszerzését követĪ munkába álláskor a munkavállaló személyéhez köthetĪ és „különösebb nehézségek nélkül” ellátható cselekvéseket, munkafeladatokat, elvárható tudást, mellĪzve az esetenként a konkrét munkahelyi betanulás keretében megszerzendĪ kompetenciákat. A szakképesítés feladatprofilja a szakmai szokásoknak, szabványoknak, jogszabályoknak megfelelĪ munkatevékenység alapul vételével, de konkrét teljesítményszintek, minĪségi és mennyiségi jellemzĪk megadása nélkül van meghatározva. Ez utóbbiakat várhatóan a vizsgafeladatok elkészítési, illetve értékelési útmutatói tartalmazzák majd. A feladatprofilban a szorosan vett „cél szerinti” szakmai munkatevékenység feladatai vannak. Az ezeken kívülieket (például értékesítés, gazdálkodási feladatok) csak akkor szerepelnek, ha azok a cél szerintitĪl nem különíthetĪk el, azzal szervesen összekapcsolódnak és a szakképesítés szokásos szervezeti keretei következtében a dolgozók meghatározó többségének személyes munkafeladatot jelentenek. A feladatprofil azoknak a munkafeladatoknak a felsorolása, amelyeket egy dolgozó a szakképesítés megszerzése, birtoklása révén tud elvégezni. A feladatprofil a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének és központi programjának minden további részét is alapvetĪen meghatározza. A feladatkompetenciák meghatározásakor figyelembe kell venni
• a szakképesítés munkaerĪ-piaci helyzetét, a szakképesítésnek megfelelĪ munkatevékenység szokásos szervezeti kereteit,
• a szakképesítések között érvényesülĪ horizontális és vertikális munkamegosztást, azaz a kapcsolódó szakképesítések feltételezhetĪ követelményeit,
108
A kompetencia az új OKJ rendszerében
• az érintett dolgozók, célcsoportok feltételezhetĪ sajátosságait, • szakképesítés szintjét, képzési idejét és más adatait • a szakképesítés tagolódását (a modulárisan kapcsolódó, valamint a rész-szakképesítéseket, továbbá az elágazásokat és ráépüléseket). A szerzĪi munka során egyensúlyban kell tartani
• • • •
a specializációt és a széles alapozást célzó törekvéseket, a kapcsolódó szakképesítések elkülönítését és integrációját, a hagyományok megĪrzését és a változtatást célzó szándékot, továbbá a szakképzési követelményekkel kapcsolatos diƑerenciált munkaadói és a munkavállalói érdekeket érvényesítĪ szándékokat.
Adott munkahelyen meghatározott munkakör betöltésére irányuló képesítés részletesebben leírhatja a munkatevékenységeket és konkrétabb mennyiségi és minĪségi követelményeket is megfogalmazhat, valamint tartalmazhat a szakképesítéshez nem tartozó, a munkakörhöz viszont szorosan kötĪdĪ munkafeladatokat is.
II.2.
A feladatprofil szerkezete
A szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaiba tartozó feladatokat a szerzĪk a teljes szakképesítés tematikus feladatprofiljának felosztásával készítették el. A tematikus feladatprofil háromszintň ágszerkezetbe tagolódik, feladatcsoportokból, azokon belül feladatokból, azokon belül mňveletekbĪl (feladatelemekbĪl) áll. A feladatprofil valamennyi megfogalmazása a lehetséges mértékben tömör, terjedelme általában nem több 80, illetve elágazásonként és ráépülésenként további 20 sornál. A feladatprofil elkészítését célszerňen a feladatok meghatározásával kell kezdeni, majd a feladatokat munkamňveletekre, feladatelemekre bontani és ezután végezni el a csoportokba sorolásukat.
II.3.
Feladatok a feladatprofilban
A feladatprofilban a feladatelemekbĪl, munkamňveletekbĪl felépülĪ középsĪ szintň egységek a feladatok. Ezek általában
• feladatelemekbĪl, mňveletekbĪl idĪben egymás után, a technológiai folyamat által kötött sorrendben, lineárisan épülnek fel,
109
Petrovics Sándor
• termék, szolgáltatás elĪállítását célzó munkafolyamat lezárható szakaszai, a feladatot • •
a munkafolyamatban gyakran más technológiával, máshol, máskor, más dolgozó által végzett munkafeladat elĪzheti meg, illetve követheti, valamilyen átadható, értékesíthetĪ, elszámolható eredményt hoznak, funkcionális céljuk, értelmük van, a szervezeti keretektĪl és a munkamegosztástól függĪen a dolgozó munkájában ismétlĪdhetnek, vagy munkafolyamatot alkothatnak.
A késĪbbiekben a tulajdonságprofil elkészítése során a feladatvégzési alkalmasság összetevĪit a feladatokhoz hozzárendelve kell meghatározni. Ezért azokat a feladatokat, amelyek a személy feladatvégzési alkalmasságának egyes összetevĪi tekintetében jelentĪsen eltérĪek, külön kell megjeleníteni. Célszerň összevonni és gyňjtĪfogalmakkal leírni azokat a feladatokat, amelyek az összetevĪkben nem, csupán például mňszaki paraméterekben, környezeti, szervezeti stb. feltételekben térnek el egymástól. A feladatprofilban a feladatot nem feltétlenül szükséges feladatelemekre, mňveletekre bontani, viszont el kell helyezni egy feladatcsoportban. Amennyiben nem szerves része egyik feladatcsoportnak sem, illetve nem alkotható az ilyen feladatokból tartalmilag egységes feladatcsoport, akkor egy „egyéb feladatok” feladatcsoportba kell elhelyezni. A feladatokat egyes szám harmadik személyben, a „Mit csinál?” kérdésre válaszolva kell megfogalmazni. A megfogalmazások tartalmazzák
• a munkatevékenység tárgyát és/vagy a cselekvés célját, • a dolgozónak a feladat elvégzésében betöltött szerepét, funkcióját, valamint • a szükséges további, a feladat, feladatelem azonosítását szolgáló információkat (pl. a mňvelet szempontjából fontosnak ítélt produktumok, eszközök megnevezését).
II.4.
Munkamňveletek, feladatelemek a feladatprofilban
A feladatprofilt felépítĪ legkisebb egység a munkamňvelet, feladatelem. Ezek(nek) általában
• a teljes munkafolyamatot lineárisan felépítĪ, idĪben elkülönülĪ munkaszakaszok (a dolgozó egy adott pillanatban többnyire egy mňveletet, feladatelemet végez),
• a munka produktuma (termék, szolgáltatás) állapotának megfogalmazható változását eredményezik,
• meghatározható kiindulási és végállapotuk, elkülöníthetĪ szerepük, funkciójuk van, • eredménye mennyiségileg és minĪségileg jellemezhetĪ, • nélkülözhetetlenek a produktum létrejötte szempontjából. A feladatprofil elkészítésénél a mňveleteket, feladatelemeket fogalmilag meg kell különböztetni a feladatkompetenciák (a feladat elvégzésére való alkalmasság) összetevĪitĪl. A feladatelem, mňvelet megnevezése – amellett, hogy a „Mit csinál?” kérdésre válaszol – a munka
110
A kompetencia az új OKJ rendszerében céljaként is értelmezhetĪ kell legyen, nagyon tagolt munkamegosztás mellett fizikailag lehetséges, hogy dolgozónak csak ez a munkafeladata. A feladatelemek, mňveletek tehát a munkatevékenység megnyilvánulásai, az összetevĪk a tevékenység személyes forrása, eredete, feltétele. Ez utóbbiakat tételesen majd a tulajdonságprofilok elkészítésekor kell feltárni, azok meghatározásához fognak alapul szolgálni. A feladatprofil elkészítésekor összevontan célszerň megjeleníteni azokat a mňveleteket, feladatelemeket, amelyekben a személy cselekvései azonosak (a feladatvégzési alkalmasság feltételezhetĪ összetevĪi sem különböznek). Például mňszaki paraméterekben, környezeti, szervezeti stb. feltételekben eltérĪ változatokat, anyagokat, munkadarabokat stb. gyňjtĪfogalommal kell jelölni. A mňveleteket, feladatelemeket egyes szám harmadik személyben, a „Mit csinál?” kérdésre válaszolva kell megfogalmazni. A megfogalmazások tartalmazzák
• a munkatevékenység tárgyát és/vagy a cselekvés célját, • a dolgozónak a munkamňveletbeli szerepét, funkcióját, valamint • a szükséges további, a mňvelet, feladatelem azonosítását szolgáló információkat. II.5.
Feladatcsoportok a feladatprofilban
A feladatcsoportok a szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egységei, feladatokból célszerňen képzett részhalmazok. Meghatározásukhoz objektív és kötelezĪ kategóriaképzĪ jellemzĪt nem célszerň megadni. Az elĪzetesen már meghatározott feladatokból való kialakításuk során az alábbi fontossági sorrendben figyelembe kell venni a szakképesítés
• csoportos és páros moduláris kapcsolódásait (ld. „A feladatprofilok modulos felépítése” • • • • •
címň fejezet), tagolódását (rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések), tevékenységbeli, elsĪsorban mňveleti elvň jellemzĪit, birtokában végzett munkatevékenység produktumait (termékek, szolgáltatások), szokásos szervezeti körülményeit, végül a hasonló jellegň, modulárisan nem kapcsolódó szakképesítéseknél feltételezhetĪ csoportosítási megoldásokat.
A fentieken belül csoportképzĪ feladatjellemzĪ lehet például:
• • • •
a feladatok munkamňveleteinek jellege, körülményei, helye, a feladatok produktumainak mibenléte, értékesítése, hasznosulása, a munka idĪbelisége (napi, heti, évszakos stb. lefolyása), a munkafeladatok gyakorisága, hierarchikus rendszere, valamint ezek vegyes alkalmazása.
111
Petrovics Sándor A háromszintň tematikus feladatprofilt illetve az elemeit a szerzĪk a modularizáció során a középsĪ, (a feladat-)szintre alakították illetve fogalmazták át.
II.6.
A tulajdonságprofil
A tulajdonságprofil értelmezése és szerkezete A tulajdonságprofil a szakképesítésnek megfelelĪ munkafeladatok elvégzésére való alkalmasságot, azaz a szakmai tudást a személyt jellemzĪ tulajdonságok rendszerében írja le. Ebben a rendszerben kategóriaként a személy által birtokolt és alkalmazott szakmai ismereteket, készségeket-képességeket, valamint a személy viselkedésének, cselekvéseinek milyenségét jellemzĪ módszer, társas és személyes kompetenciákat alkalmazzuk. A tulajdonságprofil a szakképesítés megszerzését követĪ munkába álláskor szükséges, elsĪsorban a képzés, illetve munkatapasztalat révén megszerezhetĪ kompetenciákat tartalmazza, illetve tartalmazhat egyes, a tevékenységhez nélkülözhetetlen további kompetenciákat is. Ezeket a kompetenciákat akkor is meg kell határozni, ha ezek némelyike a vizsgákon a szokásos eszközökkel nem mérhetĪ, nem értékelhetĪ. A tulajdonságprofilban csak a munkával, a munka cél szerinti tevékenységeivel közvetlenül összefüggĪ tulajdonságokat kell szerepeltetni. A munkaviszony, a munkahelyi környezet szakmai munkatevékenységtĪl független vonatkozásaira nem kell kitérni. Nem kell megadni az egészségügyi alkalmasság körébe tartozó tulajdonságokat sem. A tulajdonságprofil a személyt jellemzĪ tulajdonságok kategóriákba csoportosított, egyes kategóriákban adott készletbĪl választott, a teljesítmény minĪségét, szintjét is tartalmazó megnevezéseinek a rendezett felsorolása. A tulajdonságprofil kategóriái, tagolódása: I. Szakmai kompetenciák, azon belül
• Szakmai ismeretalkalmazások • Szakmai készségek, képességek ezen belül az Ì információs készségek és az Ì eszközhasználati készségek II. Személyes kompetenciák III. Társas kompetenciák IV. Módszerkompetenciák
112
A kompetencia az új OKJ rendszerében
II.7.
A feladatkompetenciák összetevĪkre bontása, a tulajdonságprofil elkészítése
A tulajdonságprofil a szakképesítés teljes feladatprofiljának ismeretében, annak alapján, az összetevĪs elemzés módszerével készíthetĪ el. Az összetevĪk megállapításakor lehetĪség szerint valamennyi olyan szakképesítésre tekintettel kell lenni, amelyek feladatprofiljának része az elemzett feladat. A tulajdonságprofil egyes szakaszainak elkészítése során az elemek többszintň ágszerkezetbe rendezĪdtek, a profilt illetve az elemeket a szerzĪk a modularizáció során egy szintň listává alakították illetve fogalmazták át.
II.8.
A szakmai ismeretek értelmezése
A szakképesítés szakmai követelményei között a tulajdonságprofil részeként kizárólag a munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott ismereteket kell szerepeltetni. A munka során közvetlenül alkalmazott ismeretnek tekintendĪ egyebek mellett
• • • • • • •
a mňveletek sorrendje, technológiai szabályok, az összetettebb eszköz- és forráshasználat, az alkalmazott számszerň paraméterek és minĪségi jellemzĪk stb. a munka közben szokásosan elĪforduló, szükséges döntéseket meghatározó, a mňveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök egymásra hatására, viselkedésére vonatkozó, a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a mňveleti elĪírásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó stb.
adatok, információk. MellĪzendĪk
• a tulajdonságprofilban szereplĪ komplexebb, illetve magasabb szintň kompetenciák összetevĪjeként közvetlenül hasznosuló, egyszerň, elemi, a tudat közvetlen irányítása nélkül (készségszinten) alkalmazott ismeretek. Ilyenek lehetnek például:
• • • • •
hogy mely kéziszerszámok alkalmasak egy feladat elvégzésére, a helyesírási szabályok stb. a szakképesítés szintjéhez igazodó az általános mňveltség körébe tartozó, közismereti jellegň, a szakmai munkatevékenységtĪl függetlenül szükséges, nem szakma-specifikus ismeretek. a közvetlenül alkalmazottakat megalapozó, a képzés során szükséges ismeretek.
113
Petrovics Sándor Ez utóbbi ismeretek a képzési folyamat során a közvetlen szakmai ismeretek megtanulásakor, a készségek elsajátításakor szükségesek, a tanulási folyamatban hasznosulnak. Tapasztalati úton szerzett, – a munkavégzés során egyébként azonos értékň – tudás esetén a megalapozó ismeretek akár teljesen hiányozhatnak is, hiányuk azonban a tényleges munkateljesítményt nem befolyásolja.
II.9.
A szakmai ismeretek meghatározása
A szakképesítés szakmai ismereteit a szerzĪk az összetevĪs eljárás módszerével, egy erre szolgáló elemzĪ táblázat kitöltésével tárták fel. A feladatkompetenciák elemzése során elĪször azt állapították meg, hogy a táblázat sorában megadott feladathoz, mňvelethez/feladatelemhez mely szakmai ismeretek és milyen típusú közvetlen alkalmazására van szükség. A táblázat sorai a feladatkompetenciáknak, az oszlopai a szakmai ismeretalkalmazásoknak felel meg. Az elemzĪ táblázat egy cellája egy elemi ismeretalkalmazást jelent. A cella sora azt jelzi, hogy az ismeretalkalmazás mely feladat, mňvelet/feladatelem elvégzése során szükséges. A cella oszlopa azt jelzi, hogy az ismeret(elem) információtartalmánál fogva milyen ismeretegységbe, fejezetbe, ismeretkörbe tartozik. Ez utóbbiak meghatározásával tagolhatók a szakmai ismeretalkalmazások. Az ismeretrendszer tagolására, illetve az ismeretek csoportosítására szolgáló egységeket, és azok elnevezését (ismeretkörök, témák stb.) a szerzĪ – célszerňen a feladatok elemzése közben – adta meg. A modularizáció során a követelménymodulokba az ismeretegységek egyszintň felsorolása került. Az ismeretelemek csoportosításakor és az ismeretrendszer tagolásakor elsĪsorban az ismeretek tartalmi összefüggéseit kell figyelembe venni. El kell kerülni azt, hogy az ismeretek csoportosítása egyoldalúan – az egyik szélsĪségként – például csak a tudományos alapokhoz, – a másik szélsĪségként – pontosan a feladatokhoz, feladatcsoportokhoz igazodjon. Egy tematikusan összetartozó ismeretegység összegzett tartalmába általában olyan elemek kerülnek, amelyek több feladat elvégzése során is hasznosulnak. Az ismeretrendszer tagolásakor, az ismeretek csoportosításakor tekintettel kell lenni az alkalmazási típusára is. Egy ismeretegységben összevonhatók eltérĪ tartalmú alkalmazások, ha azonos a típusuk. Az ilyen ismeretegység megnevezése fedje le az egyes alkalmazások (ismeretelemek) tartalmát. Egy ismeretegységbe összevontan ne kerüljenek típusban jelentĪsen (egynél többel) eltérĪ elemek.
114
A kompetencia az új OKJ rendszerében „Fejezet”-be és „Ismeretkör”-be természetesen kerülhetnek eltérĪ típusú alkalmazások, illetve ismeretegységek. Ezáltal elkerülhetĪ, hogy alacsony típusú ismeretek túlzott mértékň követelményként, illetve magas típusúak túl könnyen teljesíthetĪ követelményként fogalmazódjanak meg.
II.10. A szakmai ismeretek alkalmazási típusai a tulajdonságprofilban A tulajdonságprofilban kizárólag alkalmazott ismereteket kell megadni. Az egyes szakképesítések követelményeinek összehasonlíthatósága, azonosságaik megítélése érdekében meg kell adni az adott ismeret alkalmazásának jellegét, minĪségét tükrözĪ típust is. A feladatkompetenciák összetevĪiként feladatonként meg kell adni a szükségesként meghatározott szakmai ismeretelemeknek a feladathoz köthetĪ alkalmazási típusát is. A tulajdonságprofilba az egyes feladatokhoz rendelt ismeretelemek típusának összegzésével megállapított adat kerül. Az ismeretegységek alkalmazási típusának megállapításakor az egyes feladatok esetében megállapított alkalmazási típust kell alapul venni. Az azonos információtartalmú és különbözĪ típusú alkalmazások egy ismeretegységbe összevonhatók. Ez a magasabb típusú alkalmazások jellemzĪ szintjelét kapja. Például egy ismeretegységbe hasonló tartalmú és az egyes feladatokban C,B,B,B,A alkalmazási típusú ismeretelemek kerültek. EbbĪl a B típus javasolható, de a szerzĪ belátása szerint választhatja az A típust is.
II.11. Az ismeretek alkalmazási típusainak megállapítása A feladatkompetencia (azaz a munkafeladatok elvégzésére való alkalmasság) összetevĪjeként az ismeret alkalmazásának képességét kell tekinteni, és ennek megfelelĪen a típus jele az alkalmazást minĪsíti, nem az ismeret információtartalmát. Egy ismeretalkalmazás típusát három jellemzĪ együttes mérlegelésével kell megállapítani. 1.
Önállóság (vezetĪi illetve szakmai irányítás, külsĪ közremňködés, segítségek, források, eszközök igénybevételének lehetĪsége),
2. Az alkalmazás gyorsasága (idĪfelhasználás lehetĪségét) 3. Az eredményességet (a tévedés nélküli alkalmazást, a hibátlanságot, a hiba, a tévedés javítását, az elvárt minĪséget) kell vizsgálni,
115
Petrovics Sándor Az alkalmazási típus megállapításakor a szokásos munkahelyi körülmények közötti ismeretalkalmazást kell elemezni, és a három szempont együttes mérlegelése után az ötféle típus valamelyikével minĪsíteni. Konkrét ismeretalkalmazások (feladatokhoz kötött ismeretek) esetén a típust meghatározhatja a munkatevékenység
• kockázata (munkabiztonsági, környezeti, kártételi stb.), • a teljes munkafolyamat szempontjából értelmezett fontossága, • gyakorisága, egyszerňsége vagy bonyolultsága, az hogy szokásosan mennyire jelent problémát annak megoldása; valamint az, hogy
• a szokásos szervezeti körülmények között mennyire pótolhatatlan a kompetencia • szokásosan mennyire ismerhetĪ elĪre a munkahelyzet, mennyire lehet arra felkészülni, •
(elĪre ismerhetĪ helyzetekben szükséges, egyszerň ismeretek, illetve nehezen kiváltható alkalmazás esetében magasabb típust kell megkövetelni) stb.
Az ismeretalkalmazás típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség, milyen tudományterülethez hogyan kötĪdik stb.
II.12. Az egyes típusok értelmezése A) típus (legmagasabb) Személyes szakmai, vezetĪi közremňködés és eszközhasználat nélkül, „fejbĪl” való alkalmazás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után töprengés, mérlegelés, elemzés nélkül, csupán egy döntés meghozatalához szükséges idĪn belül adott válasz, reakció, megkezdett cselekvés. ElsĪ próbálkozásra helyes, hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerň megkövetelni ahol a munkafeladat
• kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.) • egyszerň, elĪre tervezhetĪ, ismerhetĪk a körülmények, feltételek • a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység
• stb. Iskolai körülmények között, képzési folyamatokon belül, illetve a szakmai vizsga szokásos körülmények között az A típusú ismeretalkalmazások felmérésére alkalmas
116
A kompetencia az új OKJ rendszerében
• írásbeli tevékenység keretében a pontosan kiszámított idĪ alatt kitöltendĪ tesztlap, • szóbeli tevékenység esetében a villámkérdések (a kérdezĪ csak az elĪírt idĪt várja ki, •
nem reagál a válaszokra, csak utólag értékel, nincs interakció a kérdezĪ és a válaszoló között), gyakorlati tevékenység keretében a közvetlen munkamegfigyelés a gyakorlati munkavégzés során (a munkatevékenység során keletkezĪ információk és a válasz cselekvések összhangja pl. gépkezeléssel járó munka során, anyag-átalakítással járó, ügyfélkörnyezetben végzett egyes szolgáltatások stb. során)
Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemzĪen egyszerň döntésekben nyilvánulnak meg, tervezett, kiszámítható eseményekhez kötĪdnek, általában szňkebb pontosan célzott tartalmúak, egyszerňen megfogalmazhatóak, többnyire szabályként, utasításként írásban is rögzítettek. B) típus Az A és a C közötti, illetve egyes szempontokból az A-nak, más szempontokból a C-nek megfelelĪ ismeretalkalmazási típus. C típus (középsĪ) Személyes szakmai, vezetĪi közremňködés nélkül, de eszközhasználat lehetĪsége mellett (információforrások, szakirodalom, mintafeladatok, saját jegyzet stb.) való alkalmazás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után tájékozódásra, elĪzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendĪ idĪ alatt, tehát a tényleges feladatvégzéshez szükséges idĪtartamot jelentĪsen meghaladó, de a teljesítményt valamelyest korlátozó idĪtartamú alkalmazás. A meghatározó eredményelemek tekintetében önellenĪrzés és javítás után, illetve összességében megfelelĪ minĪségň eredménnyel történĪ ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerň megkövetelni, ahol a munkafeladat(ok)
• nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentĪs anyagi kártételi kockázattal, • összetettek, de meghatározó elemeikben elĪre tervezhetĪk, ismerhetĪk a körülmények, feltételek, valamint • a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem meghiúsul a munkatevékenység • stb. Iskolai körülmények között, képzési folyamatokon belül, illetve a szakmai vizsga szokásos körülmények között a C típusú ismeretalkalmazások felmérésére alkalmas
117
Petrovics Sándor
• írásbeli tevékenység keretében a tervezési, számítási, rajzi feladat, problémamegoldásra, • •
esetelemzésre irányuló, kifejtĪ jellegň, esszészerň, adott szempontok alapján elvégzett szöveges feladat, szóbeli tevékenység keretében az a feladat, amely során a „kérdezĪ” csak a kommunikációval járó feladatnak megfelelĪ szerepére szorítkozik, a válaszoló teljesítményét nem jelzi vissza, a hibákra, tévedésekre nem hívja fel a figyelmet, csak utólag értékel, gyakorlati tevékenység keretében a produktum, annak minĪségi jellemzĪi, az igénybe vett idĪ és eszközök, valamint részben a munka egyes megfigyelt mozzanatai együttes értékelése.
Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemzĪen mérlegelés során, változatok közötti választáskor, összetett döntésekben nyilvánulnak meg, konkrétan és részletesen nem ismert, illetve jövĪbeli eseményekhez kötĪdnek, általában összetettek, csak részben célzott tartalmúak, csak irányelvként, elérendĪ célként, feltételekként stb. adottak. D típus A C és az E közötti, illetve egyes szempontokból a C-nek, más szempontokból az E-nek megfelelĪ ismeretalkalmazási típus. E típus (legalacsonyabb) Szakmai, személyes, vezetĪi közremňködéssel, a feladatra célzott segítség, és eszközhasználat lehetĪsége mellett való alkalmazás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, az eszközhasználatra elegendĪ idĪ alatt, amely során (egy ésszerň határon belül) nem a teljesítésre igénybe vehetĪ idĪ korlátozza a teljesítményt. A meghatározó eredményelemek tekintetében külsĪ hibajelzés ismeretében javított, összességében megfelelĪ minĪségň eredménnyel történĪ ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerň megkövetelni, ahol a munkafeladat(ok)
• nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal, • összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetĪk, ismerhetĪk a körülmények, feltételek; valamint • a személyes szerep közremňködésre, részvételre korlátozódik • stb. Iskolai körülmények között, képzési folyamatokon belül, illetve a szakmai vizsga szokásos körülmények között az E típusú ismeretalkalmazások felmérésére alkalmas
• az írásbeli tevékenység keretében adott átfogó, összefüggĪ információkból egyszerň, a megértésre, értelmezésre, példákban való alkalmazásra irányuló feladat, kiegészülve
118
A kompetencia az új OKJ rendszerében
• •
a feladatmegoldásnak, az eredmények értékelése utáni folytatásával, (ilyen tanulói tevékenységforma lehet jellemzĪen a tanórák alatt folyó önálló írásbeli feladatmegoldás) szóbeli tevékenység keretében az a feladat, amely során a „kérdezĪ” folyamatos, a tartalomra is irányuló interakcióban van a válaszolóval, a hibákra, tévedésekre felhívja a figyelmet, elakadás esetén segít a továbblépéshez, menet közben is értékel, gyakorlati tevékenység során, szakemberrel történĪ együttmňködés keretében annak irányításával, tevĪleges közremňködésével, személyes kérdezés, munka közbeni értékelés, konzultáció lehetĪsége mellett folyó munkatevékenység megfigyelése.
Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemzĪen a munkavégzés elméleti alapjaira, szervezeti körülményeire vonatkoznak, háttér-információk, ritkán végzett, speciális feladatokhoz, rokon szakképesítésňekkel való együttmňködés során szükségesek, stb. Az egyes szakmai ismeretalkalmazási kompetenciák információtartalmának részletes meghatározását, valamint a részletekhez a típusok hozzárendelését az egyes szakképesítések vizsgafeladatainak elkészítéséhez és értékeléséhez kiadott útmutatók tartalmazzák majd.
II.13. Szakmai készségek, képességek A készségek a cselekvés automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül mňködĪ összetevĪi, elemei. A személy szándéka szerint egyébként képes a „készségszintň” cselekvések közvetlen irányítására is. A készségek általában kevéssé összetett cselekvések, kisebb cselekvési egységek. Többnyire egy hosszabb folyamat eredményeképpen, jellemzĪen tanulás, gyakorlás révén fejlĪdnek ki. Több komponensbĪl, például tanult ismeretekbĪl, más készségekbĪl, más rutinok, képességek mňködése révén állnak össze, alakulnak ki. A képesség komplexebb fogalom, a képességek az egyénnek a tevékenységekben, cselekvésekben megnyilvánuló tudása. Az adottságok alapján és tevékenység gyakorlása révén fejlĪdnek ki. A készségekkel összevetve a képességekben jelentĪsebbek a gondolkodási összetevĪk és a tudati irányítás. A munkatevékenység, a feladatkompetenciák összetevĪkre bontása, elemzése során a készségek inkább a cselekvés, a képességek pedig inkább a személy jellemzĪjeként fogalmazhatók meg. Nehezen elkülöníthetĪek, az alkalmazott kompetenciarendszer mellett a tulajdonságprofil meghatározásához éles és pontos elválasztásuk nem szükséges. A készségek és képességek jellemzĪen a cselekvés, a munkatevékenység során tartósan, több más összetevĪvel párhuzamosan, azokkal egy idĪben mňködnek. A szakmai készségek között megadható készségszinten, tehát automatikusan elvégzett rövid, egyszerň cselekvés is, amellyel egy idĪben ugyan a dolgozó nem végez más cselekvést, de a gyakorlottság révén nem jelent számára feladatot, nem okoz megoldanivaló problémát.
119
Petrovics Sándor Emiatt a feladatprofilban külön soron való szerepeltetése sem indokolt, kompetenciaként való szerepeltetése viszont szükséges. A szakképesítés szakmai kompetenciái között az alkalmazott szakmai ismeretek mellett másik csoportként a szakmai készségeket, azon belül külön az információs készségeket és az eszközhasználati készségeket kell megjeleníteni. Ennek keretében kizárólag azokat a készségeket kell megadni, amelyek a szakmai munkafeladatok elvégzéséhez nélkülözhetetlenek és a személytĪl, a szakképesítés tartalmától, munkafeladataitól függetlenül, – a szakképesítés adott szintjét is figyelembe véve – nem lennének elvárhatók.
II.14. Szakmai készségek és képességek a tulajdonságprofilban A tulajdonságprofilban a lehetséges szakmai készségeket, képességeket az egyes szakképesítések követelményeinek összehasonlíthatósága és a modulok képzése céljából szintekkel együtt kell megállapítani. A szakképesítés szakmai készségeit az összetevĪs eljárással, egy erre szolgáló táblázat kitöltésével lehet feltárni. A táblázat tartalmazza a kiválasztható szakmai készségeket és képességeket, lehetĪséget ad továbbiak beillesztésére, valamint közli az egyes kiválasztott elemekhez megadható szinteket. Az információs készségek felsorolása (a számítógép-használati tartomány kivételével) teljesnek tekinthetĪ, ezért bĪvítésük csak egyes különleges esetekben indokolt. Az eszközhasználati és egyes más képességek, készségek esetén meg kell adni a szakmai munkatevékenységeknek megfelelĪ eszközcsoport elnevezését is, és példaként fel kell sorolni a legjellemzĪbb eszközöket. A listában szereplĪ, az ECDL modulokra való hivatkozás csupán az alkalmazások típusára, tartalmára és szintjére utal. Jelentése: az ECDL modulban megfogalmazott követelményekkel fĪ tartalmában azonos és azzal hozzávetĪleg azonos szintň szakmai készség. A vizsgán egyes feladatok teljesítése számítógépes környezetben történik, a kompetenciát a szakképesítésben érvényes feladatok teljesítése közben kell bizonyítani. A követelmény-definíció nem jelenti az ECDL vizsga tartalmának a szakmai vizsgán való tételes megjelenését, és a vizsgázó sem kap a szakmai vizsga alkalmával automatikusan ECDL bizonyítványt.
120
A kompetencia az új OKJ rendszerében
II.14.1. A szakmai és vizsgakövetelmények jellemzĪen az alábbiak között szereplĪ szakmai készségeket, képességeket tartalmazzák Információs készségek Számítógép-használat 1. szinten Elemi szintň számítógép-használat 2. szinten ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és kommunikáció egyéb tárgyú, azonos szintň készség 3. szinten ECDL AM3 modul Szövegszerkesztés – haladó szint ECDL AM4 modul Táblázatkezelés – haladó szint ECDL Képszerkesztés ECDL CAD egyéb tárgyú, azonos szintň készség 4. szinten a szerzĪ által megadott tárgyú, témájú alkalmazások 5. szinten a szerzĪ által megadott tárgyú, témájú alkalmazások
Nyelvhasználat Köznyelvi nyelvhasználat (ügyfél kommunikációban) írásos formában olvasott szöveg megértése fogalmazás kézírás élĪbeszéd formájában hallott szöveg értése beszédkészség
• • • • • • •
Szakmai nyelv használata (szakmai, szakemberek közötti kommunikációban)
• írásos formában • olvasott szöveg megértése
121
Petrovics Sándor
• • • • •
fogalmazás kézírás élĪbeszéd formájában hallott szöveg értése beszédkészség
Idegen nyelv használata írásos formában olvasott szöveg megértése fogalmazás kézírás élĪbeszéd formájában hallott szöveg értése beszédkészség telefonálás idegen nyelven gépírás gyorsírás információforrások kezelése
• • • • • • • • • • •
Rajzi készségek, képességek
• Képi jellegň ábrázoló mňszaki rajzok Ì olvasása, értelmezése Ì készítése • Hálózati, kapcsolási jellegň mňszaki rajzok Ì olvasása, értelmezése Ì készítése • Diagramok, nomogramok, számolóábrák stb. Ì olvasása, értelmezése Ì kitöltése, készítése • Jelképek értelmezése • Szabadkézi rajzolás • Komplex jelzésrendszerek (pl. vezérlĪtábla) értelmezése • Egyéb más készségek Matematikai készségek
• elemi számolási készség • mennyiségérzék Mozgásos, testi
• kézügyesség • testi ügyesség • testi erĪ
122
A kompetencia az új OKJ rendszerében Érzékelési
• tájékozódás • tér-érzékelés II.14.2. Eszközhasználati képességek, készségek, szövegmintaként például: • • • • • • • • • • • • • • •
kéziszerszámok fémmegmunkáló kéziszerszámok faipari kéziszerszámok szerelĪ kéziszerszámok gépészeti mérĪeszközök konyhatechnikai eszközök kertészeti eszközök mérĪmňszerek laboreszközök telekommunikációs eszközök kézigépek irodatechnikai eszközök jármňvezetés gép kezelĪszervei, mňszerei munkabiztonsági eszközök, felszerelések
II.15. A szakmai készségek szintjének megállapítása A munkatevékenység során a feladat elvégzéséhez a tulajdonságkompetenciák – amellett, hogy összetételük is eltérĪ – eltérĪ szintň megnyilvánulásai szükségesek. A feladatok elemzése során kizárólag a szakmai készségek, képességek szakma-specifikus szintň megnyilvánulásait kell figyelembe venni, tehát az olyanokat, amelyek – a szakképesítés jellegét és adott szintjét is figyelembe véve – meghaladják a szakmában nem dolgozó személyek „hétköznapi” kompetenciáit. A szakmai készségekhez, képességekhez általában öt szint adható meg, az olyanok esetén azonban, amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de elvárt szintjük nem haladja meg a „hétköznapit”, a választható szintek a felsĪ három értékre korlátozódnak. A feladatkompetenciák összetevĪiként feladatsoronként megadható a szükségesként kiválasztott készségek és képességek feladathoz köthetĪ szintje. A tulajdonságprofil részeként meg kell adni minden egyes szükségesnek ítélt szakmai készséget, képességet és a hozzá tartozó összesített szintet. Összesített szintként a magasabb és jellemzĪ szintet kell megadni. Például egy szakmai készség, képesség azonos tartalommal az egyes feladatokban 3,4,3,4,4,5,4,4,4,5 szintň. EbbĪl a 4. szintet célszerň megadni.
123
Petrovics Sándor A szakképesítések kompetenciaprofilja azokat a szakmai készségek, képességek tartalmazza, amelyek szakma-specifikusak és azokat, amelyek nélkül a munkatevékenység nem végezhetĪ. A kiválasztott megnevezések száma általában nem több mint 30.
II.15.1. A szakmai készségek, képességek szintjeinek értelmezése, megállapítása A szakmai készségek, képességek öt szintjét értelmezzük. Az 1. szintet az alapszintnek, a 3. szintet a közép szintnek, az 5. szintet a felsĪ szintnek, a 2. és a 4. szintet ezek közötti szinteknek tekintjük. Egyes információs készségek, képességek esetében a tartalom és a szint konkrétan meghatározott, illetve részletesen kidolgozott követelményeket jelent (ECDL modulok). A többi esetben a szerzĪk az elemzĪ táblázatban közölt (pótlólag beírt megnevezés esetén az 1.-5.) szintek közül választhatnak. A kiválasztott szintek a követelménymodulok tartalmának meghatározásához szükségesek. A követelménymodulokba az átfedések, azaz a két szakképesítés azonosnak tekinthetĪ kompetenciái kerülnek. Az azonosság megállapításához az érintett szerzĪk konkrétan egyeztették az egyes tulajdonságkompetenciák tartalmát. Ezen túlmenĪen a kompetencia tartalmának szöveges meghatározása a HEFOP 3.2.1 projekt keretében nem volt lehetséges. A tartalmában nem meghatározott szakmai készség, képesség szintjének megállapításakor alapvetĪen egymással kell összehasonlítani a szakképesítés-csoporton, a szakmacsoporton, gazdasági ágazaton belüli, illetve hasonló jellegň munkatevékenységnek megfelelĪ szakképesítések esetében szükséges szinteket. Az egyes szakmai készségek, képességek és egyes szintek tartalmi meghatározását az egyes szakképesítések vizsgafeladatainak elkészítéséhez és értékeléséhez kiadott útmutatók tartalmazzák majd.
II.16. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák jogszabályi meghatározása Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemzĪ, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minĪségét leíró ismérvek.
124
A kompetencia az új OKJ rendszerében Társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevĪkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggĪ cselekvéseket, különösen az együttmňködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzĪk. Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elĪsegíti, illetve lehetĪvé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. (Valamint elĪsegíti a személyiség és a munkakör illeszkedését – megj. PN.)
II.17.
A módszer-, a társas és személyes kompetenciák kiválasztása
A szakképzésben résztvevĪk illetve a munkatevékenységeket végzĪk feltételezhetĪen rendelkeznek a kompetenciák egy olyan „átlagos” szintjével, amelyre – szakmájától függetlenül – minden embernek szüksége van. Az alább felsorolt szinte valamennyi kompetencia kisebb-nagyobb mértékben szükséges lehet bármelyik szakember számára. A szakképesítések tulajdonságprofiljában csak azoknak a szakma-specifikus módszer-, társas és személyes kompetenciáknak kell szerepeltetniük, amelyek kiemelten szükségesek az adott szakma feladatainak ellátásához. A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplĪ kompetenciák meghatározása elsĪsorban az alábbi listáról történĪ választással történt.
Személyes kompetenciák Adottságok
• Fizikai Ì Állóképesség Ì ErĪs fizikum Ì KülsĪ megjelenés • Fiziológiai Ì Látás Ì Hallás Ì Szaglás Ì Ízérzékelés Ì Tapintás Ì Egyensúlyérzékelés Ì Térlátás Ì Térbeli tájékozódás Ì Kézügyesség Ì Stabil kéztartás Ì Mozgáskoordináció 125
Petrovics Sándor
• Pszichológiai Ì Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Ì TňrĪképesség • Jellemvonások Ì Elhivatottság, elkötelezettség Ì FejlĪdĪképesség, önfejlesztés Ì FelelĪsségtudat Ì Kitartás Ì Kockázatvállalás Ì Megbízhatóság Ì Monotónia-tňrés Ì Önállóság Ì Döntésképesség Ì Önfegyelem Ì Pontosság Ì Precizitás Ì Rugalmasság Ì StressztňrĪ képesség Ì SzervezĪkészség Ì Szorgalom, igyekezet Ì TerhelhetĪség Ì Türelmesség Módszerkompetenciák • Gondolkodás Ì Absztrakt (elméleti) gondolkodás Ì ÁttekintĪ képesség Ì Logikus gondolkodás Ì Kritikus gondolkodás Ì RendszerezĪ képesség Ì Kreativitás, ötletgazdagság Ì Ismeretek helyén való alkalmazása Ì Új ötletek, megoldások kipróbálása Ì Általános tanulóképesség Ì EmlékezĪképesség (ismeretmegĪrzés) Ì Felfogóképesség Ì Numerikus gondolkodás, Ì matematikai készség Ì Információgyňjtés Ì Következtetési képesség
126
A kompetencia az új OKJ rendszerében
• Problémamegoldás Ì Hibakeresés (diagnosztizálás) Ì Problémaelemzés, -feltárás Ì Problémamegoldás, hibaelhárítás Ì Tervezés Ì Értékelés Ì Kontroll (ellenĪrzĪképesség) Ì Lényegfelismerés (lényeglátás) Ì Okok feltárása Ì Helyzetfelismerés • Munkamódszer, munkastílus Ì Rendszerekben való gondolkodás Ì Módszeres munkavégzés Ì Gyakorlatias feladatértelmezés Ì Intenzív munkavégzés Ì Körültekintés, elĪvigyázatosság Ì Figyelem-összpontosítás Ì Figyelem megosztás Ì Nyitott hozzáállás Ì Eredményorientáltság Ì A környezet tisztán tartása Társas kompetenciák • Együttmňködési Ì KapcsolatteremtĪ készség Ì Kapcsolatfenntartó készség Ì Interperszonális rugalmasság Ì Udvariasság Ì KezdeményezĪkészség Ì Határozottság Ì MeggyĪzĪkészség Ì Konszenzus készség Ì Empatikus készség Ì SegítĪkészség Ì Motiválhatóság Ì Motiváló készség Ì Visszacsatolási készség Ì Irányíthatóság Ì Irányítási készség Ì Tolerancia
127
Petrovics Sándor
• Kommunikációs Ì Fogalmazó készség Ì Nyelvhelyesség Ì Tömör fogalmazás készsége Ì Kommunikációs rugalmasság Ì KözérthetĪség Ì Prezentációs készség Ì Hatékony kérdezés készsége Ì Adekvát metakommunikáció • Konfliktus-kezelés Ì Kompromisszum-készség Ì KonfliktuskerülĪ készség Ì Rivalizáló készség Ì Konfliktusmegoldó készség Ì Engedékenység A kiválasztást számítási eljárás könnyítette és tette objektívabbá. Az eljárás végrehajtása során számszerňen 1 és 2 között 0,1 pontossággal rögzíteni kellett az egyes szakmai feladatok súlyát (fontosságát, jelentĪségét, kockázatait stb.) majd minden egyes feladathoz meg kellett adni az elvégzésükhöz szüksége néhány (2-5) legfontosabb kompetenciát. A kiválasztott kompetencia értékként megkapta a feladat súlyértékét, majd ezeket a súlyértékeket kompetenciánként össze kellett adni. A számítás eredményeképpen a három fĪ kategórián belül az összes valamennyire fontosnak ítélt kompetenciából egy értéksorrend szerinti lista keletkezett. A listák elejére azok a kompetenciák kerültek, amelyek jellemzĪen a nagyon magasan értékelt feladatokhoz kötĪdnek, illetve azok, amelyek nagyon sok feladat elvégzéséhez szükségesek. A szerzĪk mindhárom listából a legmagasabb értékszámot kapott 2-7 kompetenciát, a három kategóriából összesen legfeljebb 10-15 kompetenciát választottak ki. (A szerzĪk kivételes esetekben a listában nem szereplĪ megnevezéseket is megadhattak.)
128
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei
Szabóné Berki Éva
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei Bevezetés A fejezet tartalma A fejezet elsĪ részében arról kaphatunk áttekintést, hogy miként került az oktatás, a közös szakképzési politika az Európai Közösség számára közösen kezelendĪ ügyek közé. Vázoljuk a kompetencia alapú képzés iránti munkaerĪ-piaci igény meghatározásának fĪbb változásait, a kompetencia témában végzett kutatások eredményeit. Ismertetjük a lisszaboni stratégiai jövĪkép megvalósítását megalapozó kulcsfontosságú kompetenciákat, az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiájában a 2007–2013-as idĪszakra meghatározott emberi erĪforrás fejlesztési irányokat. Bemutatjuk a munkaadók nemzetközi képviselĪinek álláspontját a munka világában szükséges kompetenciákról, ezáltal rávilágítunk arra is, hogy a kompetencia alapú fejlesztés, képzés munkaerĪ-piaci igénye mennyiben más, mint a lisszaboni stratégiai nyomán az iskoláztatási rendszerben használt értelmezés. A fejezet ezen részében leírtak vázolják azokat a tágabb, szňkebb környezeti adottságokat, változásokat, amelyek a kompetencia alapú, modulrendszerň képzési kínálat megteremtését indukálják. A fejezet második részében a kompetencia alapú, modulrendszerň képzés rendszerének megteremetését szolgáló hazai fejlesztési törekvésekrĪl kaphatunk áttekintést, kiemelten a felnĪttképzésben meghonosodó képzési programokkal kapcsolatos elvárásokról és a szakképzésben megkezdett modulrendszerň képzési programfejlesztésekrĪl. Ez utóbbi keretében történik a modulrendszerň képzési program lényegének és alkalmazási lehetĪségeinek vázolása. E fejezet elolvasása hozzásegítheti az Olvasót az alábbi kérdések megválaszolásához:
• Milyen fĪbb törekvések fogalmazódtak meg a közös szakképzési politika kialakítása kap•
csán? Mikor jelent meg elsĪként a kompetencia alapú fejlesztés, képzés iránti igény, és ez miként hatott/hat az iskoláztatás rendszerére? Miért szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetĪségeinek biztosítása az egyének számára? Melyek a tudás alapú társadalom által megkívánt kulcsfontosságú kompetenciák? Milyen kompetenciák megléte fontos a munka világában?
129
Szabóné Berki Éva
• Milyen fĪbb prioritásai vannak a hazai LLL stratégiának? • Mi a kompetencia alapú humán erĪforrás fejlesztés, képzés lényege? Milyen alkalmazási lehetĪségei vannak? Mit tartalmaz a képzési program leírása?
• Mi a modulrendszerň fejlesztés, képzés lényege? Hogyan támogatja a modulrendszerň oktatás az egész életen tartó tanulás lehetĪségét? Milyen törekvések, fejlesztések kezdĪdtek meg a hazai felnĪttképzésben és szakképzésben?
ElĪzetes ismeretek felelevenítése (bemelegítĪ kérdések), kapcsolódási pontok más modulokkal, tantárgyakkal • E fejezet tartalma közvetlenül kapcsolódik egyrészt a 2/3/1. Moduláris képzés sajátos•
130
ságai c. fejezethez, másrészt a 2/2/”. Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján, a 2/2/3. A feladatelemzés és kompetenciaprofil c. fejezethez ElĪzetes tudásként feltételezhetĪ a modulrendszerň képzés, a munkakörelemzés és a kompetencia, valamint a feladatprofil fogalom ismerete
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei
I. A kompetencia alapú fejlesztés, képzés Közösségi igénye1 Az oktatás az Európai Közösség számára hosszú ideig nem tartozott a közösen kezelendĪ ügyek közé. A Római SzerzĪdést2 aláíró tagországok döntése értelmében a SzerzĪdésbe nem került bele az általános oktatást és képzést érintĪ fejezet. A SzerzĪdés szociális rendelkezések3 c. fejezetében a Bizottság feladataként deklarálta a tagországok szoros együttmňködésének elĪsegítését szociális kérdésekben, egyebek mellett különösen a foglalkoztatás, valamint a szakmai alap- és továbbképzés területén. Ennek szellemében a SzerzĪdés 128. cikkelye egy olyan szakképzési politikáról rendelkezik, amely kiegészíti és támogatja a tagországok tevékenységét, teljes mértékig tiszteletben tartva a nemzeti szakképzés tartalmára és felépítésére vonatkozó hatáskört. E cikkely deklarálta a Közösségi támogatás szándékát: az ipari változásokhoz való alkalmazkodást segítĪ szakképzésben és szakmai átképzésben; a munkaerĪpiacra való szakmai beilleszkedés kapcsán a szakmai alap- és továbbképzésben; a szakképzésben való részvétel, valamint a szakoktatók és -tanulók mobilitásának támogatásában; a szakképzĪ intézmények és cégek közötti együttmňködés ösztönzésében; valamint a tagországok szakképzési rendszereinek közös kérdéseire vonatkozó információ- és tapasztalatcsere kiépítésében. Az általános oktatás és képzés ügyei – jó ideig – a Közösség tagországainak kizárólagos hatáskörében, a nemzeti törvényhozás hatályán belül maradtak. Az évek során többször volt vita a tagországok között arról, hogy egyáltalán van-e joguk beleszólni egymás oktatásügyeibe – ezt a kérdést állandóan „ébren tartotta” a Római SzerzĪdésben rögzített elhatározásuk, amely szerint „eredendĪen” is egy olyan „közös piac” létrehozására törekedtek, ahol a munkaerĪ és a tĪke szabadon áramlik. Elég korán világossá vált a tagországok számára, hogy a munkaerĪ szabad áramlása csak akkor valósulhat meg, ha a Közösség állampolgárai szakképzésük során hasonló lehetĪségekhez jutnak hozzá.
1
2 3
Már itt szeretnénk kiemelni azt, hogy a jegyzet ezen részében leírtakkal a szerzç célja az, hogy az iskoláztatást szélesebb kontextusba helyezve vázolja a munkaerç-piac által generált kompetencia alapú, modulrendszerí képzés iránti igény egyre erçteljesebb megjelenésének fçbb mérföldköveit, a várható további fejlesztési lépéseket, ezzel is túlmutatva némely publikációkban megjelenç azon szemléleten, amely a modulrendszerí képzést az „iskola világába zárt” didaktikai kérdésként, a kredit rendszerí képzést pedig a tanulási egység-mérés egy új típusú eszközeként kezeli. Az EGK és az Euratom létrehozásáról szóló 1957. március 25-én Rómában aláírt alapító szerzçdések, amelyek 1958.január 1-én léptek hatályba Római Szerzçdés 118. cikkely - továbbiakban: Szerzçdés
131
Szabóné Berki Éva ElsĪként 1963-ban egy tanácsi határozat4 fogalmazta meg tíz pontban a közös szakképzési politika megvalósításának általános elveit. Alapelvként került kimondásra többek között, hogy: lehetĪvé kell tenni mindenki számára a megfelelĪ képzésben való részvételt, figyelembe véve a hivatás, a képzési- és munkahely megválasztásának szabadságát; olyan feltételeket kell teremteni, amelyek garantálják a megfelelĪ szakképzést annak érdekében, hogy a szükséges munkaerĪ a gazdaság különbözĪ ágazataiban rendelkezésre álljon, elsĪdlegesen a mňszaki tudás és szakértelem megszerzésével, ezt mindenki számára elérhetĪvé kell tenni, a gazdasággal való együttmňködésben; a közös szakképzési politikát úgy kell megalkotni, hogy lehetĪvé váljon a képzés különbözĪ szintjeinek fokozatos összehangolása, együttmňködve a képesítési követelmények meghatározásában, valamint a különbözĪ foglalkozások betöltéséhez szükséges képzési szintekben elvárt alapképzettségek egységesítésében; biztosítani kell a megfelelĪ képzési programok kidolgozását a munkaerĪ-kínálat és -kereslet várható tendenciáinak ismeretében, alapvetĪen a felnĪttek gyors képzésének és átképzésének szolgálatában, tekintettel a gazdasági növekedés vagy pangás, a technológiai és szerkezeti változások okozta helyzetekre, bizonyos foglalkozások, foglalkozási csoportok vagy egyes régiók különleges követelményeire; különös figyelmet kell szentelni az egyes ágazatok vagy személyek csoportjainak különleges problémáira, ezeket érintĪ speciális intézkedésekre. A közös szakképzési politika alapelveiként deklaráltak mérföldkĪnek tekinthetĪk az európai szakoktatás, szakképzés történetében annak ellenére, hogy a megvalósításukat szolgáló tényleges intézkedések csak évtizedek múlva jelentek meg – ezen intézkedések tényleges érvényesítése napjaink uniós feladatait képezik. Lényegi fordulat a nyolcvanas évek közepén az Egységes Európai Okmány5 megszületésével következett be. Az Okmány célja a Közösség versenyképességének biztosítása, az egységes belsĪ piac létrehozása volt, a japán és amerikai gazdasági szerkezetváltás miatt adódó kihívásaival szemben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tĪke, a technika, technológia adottságain túlmenĪen az emberi erĪforrásokban rejlĪ képességek is hatással vannak a gazdasági fejlĪdésre, e felismerés nyomán került ismét az oktatás a Közösség tevékenységének egyik fókuszába. A szakképesítések elismerésérĪl szóló jogszabályok elsĪ képzettség-elismeréssel kapcsolatos dokumentuma az Európai Tanács 1985-ös közleménye. A képzettség-elismerés közös európai keretrendszerének kialakítása a 80-as évek végétĪl kezdĪdĪen van a Közösségi tevékenység fókuszába. A piaci verseny erĪsödésével megváltoztak a munkaerĪ felkészültségével kapcsolatos korábbi elvárások, egyre inkább nyilvánvalóvá váltak az iskoláztatás piacorintáltságának hiányosságai a munkáltatók képviselĪi számára, így egyre határozottabb lépéseket sňrgettek az oktatási kormányzatoknál a piaci igényekhez illeszkedĪ oktatási struktúra és tartalom kialakítására. A munkáltatók és a munkáltatókat képviselĪ szervezetek (szakmai testületek, szövetségek,
4 5
EGK (1963) – tanácsi határozat 1986-ban írták alá, 1987.júliusában lépett hatályba - az Európai Közösség korábbi alapszerzçdéseit nagymértékben továbbfejlesztette.
132
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei kamarák) maguk is kezdtek nagyobb szerepet vállalni a képzési elvárások meghatározásában, a piaci igényeknek megfelelĪ képzési struktrúra-javaslatok kidolgozásában. Az Európai Munkáltatók Kerekasztala (ERT) 1989-es „Oktatás és európai szaktudás” címň jelentése rámutatott arra, hogy a technika világában való boldoguláshoz a korábbiakhoz képest új és magasabb szintň képességekre van szükség, konkrét példákat is mutatott a munkavállalók számára szervezett vállalati képzési programokra, ezáltal is jelezve a versenyhelyzetben való létezéshez szükséges munkavállalói kompetenciák fejlesztése iránti igényét. Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti SzerzĪdés6 az Unió oktatással kapcsolatos szerepében alapvetĪ fordulatot eredményezett. A SzerzĪdés ugyanis egy új paragrafussal bĪvült7, amely az általános képzés területén is közösségi kompetenciát fogalmazott meg, ezideig csak a szakképzés területén volt Közösségi kompetencia. Általánosan kimondásra került, hogy a tagországok együttmňködésének támogatásával járul hozzá a Közösség a minĪségi oktatás fejlĪdéséhez, és azzal, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagországok oktatásügyben kezdeményezett cselekvéseit, teljes mértékben a tagországi felelĪsségként megtartva az oktatási tartalmak kidolgozását és az oktatási rendszer felépítését, tiszteletben tartva a nyelvi sokszínňséget. A 126. cikkely tételesen felsorolja, hogy melyek azok a Közösségi tevékenységek, amelyek prioritást kapnak, az oktatáspolitikai döntéseket megtartva nemzeti szinten, kiemelve az európai dimenziót az oktatásban. Prioritást kapott egyebek mellett a hallgatók és oktatók mobilitásának elĪsegítése, beleértve a diplomák és tanulmányi idĪszakok elismerésének elĪmozdítását az oktatási intézmények közötti együttmňködéssel. A Maastrichti SzerzĪdés aláírását követĪen készültek el a Bizottság új akcióprogramjai8, ezek keretében kerültek kidolgozásra az egységes európai oktatási térség kialakítását támogató projektek. A munkaerĪpiaci egyenlĪséghez hozzátartozik, hogy a maastrichti szerzĪdéssel létrejött az európai uniós állampolgárság intézménye, e szerint állampolgári jog a tagországokban való szabad letelepedés, munkavállalás és tanulás. Ennek megvalósulásához elkerülhetetlen a szakképesítések kölcsönös elismerésének lehetĪvé tétele. Az ERT Oktatáspolitikai Csoportja 1993-ban felmérést készített 9 több ERT-tag és felsĪ vezetĪ körében arról, hogy milyen képességeket tartanak szükségesnek a munka világában. A felmérés eredményeiben számos olyan terület körvonalazódott, ahol a munkaerĪpiac és saját vállalati tapasztalatok szerint hiányosságok mutatkoztak az iskoláztatásból kikerülĪk felkészültségében10. Javaslatot fogalmaztak meg az oktatás életre szóló programját biztosító „okta6 7 8 9 10
Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerzçdést 1992.február 7-én írtak alá és 1993.november 1-én lépett életbe – fontos mérföldkç volt az európai integráció szorosabbra fízésének folyamatában. A Maastrichti Szerzçdés 126. cikkelye http://www.eu2004.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=9 2005. október 28. Convery, A. (2000) Az eredmények olyan lehangolóak voltak, hogy ebbçl eredçen nagy hatással voltak az oktatásban érintett összes fél, így a gazdaság és munkavállalói érdekképviseletek szakképzés és oktatás témában való együttmíködésének elçmozdítására. A kutatás részletes anyagát „A tanuló társadalom felé „ c. kötet tartalmazza.
133
Szabóné Berki Éva tási láncra” vonatkozóan – az iskoláztatás szakaszaira, az alapoktatást elĪkészítĪ oktatástól kezdĪdĪen a felnĪttoktatásig. A szakmai képzésekkel kapcsolatosan a versenyképességhez szükséges szakmai ismeretek biztosítását fogalmazták meg elvárásként, a szakmai oktatás keretében partneri kapcsolatot feltételezve az ipar és az oktatás között, a tanulmányok helyszíneként elfogadva a speciális képzĪ intézményeket és az ipari vállalatokat. Az OECD Oktatási Bizottsága11 14 ország részvételével 1996-ban vizsgálatot indított az oktatásból a munka világába való átmenet egyénenkénti és országonkénti jellegzetességének feltárására, hogy a tapasztalatokból leszňrhetĪ tanulságok felhasználásra kerüljenek az elsĪ szakma, az elsĪ munkahely megválasztásának elĪkészítésében és lebonyolításában. A kutatás eredményeként általánosítható észrevétel az volt, hogy a 90-es években az átmenet különbözĪ dimenzióiban jól látható változások következtek be minden érintett országban. Ezek egyike volt, hogy megnĪtt a fiatalok oktatásban való részvételének aránya és ennek következtében csökkent a fiatalkorú munkanélküliek aránya. Ugyanakkor megkezdĪdött a „hídépítés” a szakmai képzés és felsĪoktatás között, elterjedtek a nem-egyetemi szintň és jellegň képzést nyújtó intézmények és kurzusok. Az iskolák maguk is szerveztek munkatapasztalatokat adó kooperatív képzéseket. A kooperatív képzések pozitív hatásaként értelmezték a tanulókat foglalkoztató cégkapcsolatok kiépülését, a tanulás minĪségének javulását, a munkavégzés közbeni (on the job) fejlĪdés lehetĪségének adottságaként a munkavégzéshez szükséges kompetenciák elsajátíthatóságát. Az OECD szakminiszteri 1996-ban kidolgozták az élethosszig tartó tanulás programját, amely szerint a továbblépés egyik iránya a kompetencia alapú oktatás és képzés biztosítása, a munkaerĪpaicra történĪ belépést követĪ idĪszakra vonatkozóan is; a fejlesztés másik iránya pedig az, hogy az alapszintň oktatáshoz való hozzájutást biztosítani kell mindenki számára, mert ennek hiányában nemcsak a foglalkoztatási esélyek, hanem a késĪbbi tanulási esélyek is csökkennek. 1997-ben kezdĪdött az az interdiszciplináris OECD projekt, amely a „Kompetenciák meghatározása és kiválasztása: Elméleti és fogalmi alapok” címet kapta. Ebben a munkában nemzetközi szakértĪk vettek részt és az általuk készített tanulmányok központi témája a kompetencia értelmezése, elemzése a kulcskompetenciák meghatározhatósága, az elméleti és módszertani modellek vizsgálata volt a különféle tudományok szempontjából szemlélve, így a filozófia, pszichológia, szociológia, antropológia, történettudomány és közgazdaságtan szempontjából. Az uniós szakemberekbĪl álló munkacsoport arra tett kísérletet, hogy bemutassa az egyes országok gyakorlatában legszükségesebbnek tartott kompetenciákat – természetesen a tudományterületi aspektusokból szemlélve. A projekt eredményeként megjelentett „Kulcskompetenciák”12 címet viselĪ tanulmánykötet írásainak tanúsága szerint a kompetencia fogalmi értelmezése igen sokszínň, de abban közös álláspont alakult ki, hogy a legfontosabbnak tekintett, vagyis a kulcskompetenciák megléte 11 12
Az oktatásból a munka világába való átmenet kérdései Kulcskompetenciák (1999)
134
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei hatással van a szociális, foglalkoztatási helyzetre, a személyes érvényesülés lehetĪségeire. Az eltérĪ nézĪpontú tanulmányok tartalmát összegzĪ értékelés kiemeli, hogy van „egyfajta ellentmondás a kompetenciák gazdasági hasznosságát hangoztató, illetve a kompetenciáknak az erĪk felszabadításával az ember saját életére gyakorolt hatását elismerĪ álláspontok között”, ugyanakkor a szerzĪk többsége elismeri, hogy „akár tetszik, akár nem, a sikeres élethez szükséges kompetenciák megítélésében jelenleg a gazdasági szempontok dominálnak. Ugyanez egészében elmondható a kortárs iskolarendszerekrĪl is. Jelenleg egyfajta paradoxonban élünk. Az oktatás elé kitňzött célok között nagy számban szerepelnek emberi és erkölcsi tulajdonságok, amik viszont nem jelennek meg sem abban, amit, sem pedig abban, ahogyan tanítunk. ... Azzal a kihívással is szembe kell nézni, mely az irányadó alapelvek különféle elérési útjai és kifejlĪdései közötti egyensúly megtalálását várja el tĪlünk.”13. A kompetencia alapú fejlesztést biztosító iskoláztatás iránti igény felvetette az alapoktatás funkciójának vizsgálatát és az alapoktatás utáni idĪszak tanulási szerepének tisztázását, valamint a formális és nem formális tanulás sajátosságainak feltárását, elemzését – az iskoláztatással szembeni kihívások számbavételét. A globalizálódó gazdaság, a munkahelyi mobilitás, a technikai-technológiai fejlĪdés felgyorsulásának eredményeként a szakmai tudástartalmak gyors változása megrendítették a hagyományos, ismeretközpontú iskola mňködési alapjait. Elkerülhetetlenné vált az új típusú piaci kihívásokra, új megoldási módokat adni az iskoláztatás rendszerének egészében. Egyre határozottabb igényként merült fel a személyes életút, a munkavégzés, során elsajátított kompetenciák mérése és a további tanulmányokban való elismerése. Vizsgálatok folytak annak megismerésére, hogy az egyes országokban milyen informális tanulási módok keretében megszerezhetĪ kompetenciákat mérnek, ismernek el és hogyan a tanúsítják azokat14. A kompetencia témában végzett kutatások „elsĪ köre” a 90-es évek végére befejezĪdött, 2000-tĪl újabb kutatások indultak ugyan, de már az elsĪ eredmények is nagy hatással voltak az oktatás és képzés területén kibontakozó együttmňködés lehetséges fejlesztési irányaira, az egyes közösségi intézkedések orientációjára, kiemelten a tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek meghatározása kapcsán a kulcsfontosságú (!) kompetenciák nevesítésére és alapvetĪen azok elsajátítását támogató iskoláztatási tartalmak felülvizsgálatára. 2000-ben az Európa Tanács lisszaboni rendkívüli ülésén azt a stratégiai célt tňzte ki, hogy Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlĪdĪ tudás alapú társadalmává kell válnia – közismerten ez a lisszaboni stratégia lényege. Az ’Oktatás és képzés 2010’ program – amely európai szinten integrálja az oktatás minden területére vonatkozó akciókat –, szinte lavinát indított el az oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos programok, keretrendszerek és kreditrendszerek kialakításában. Az OECD oktatási minisztereinek 2001-ben tartott találkozóinak15 egyik témája az oktatás által fejlesztendĪ kompetenciák kérdése, másik témája az élethosszig tartó tanulásra való 13 Mihály I. (2002) 14 Mihály I. (2000) 15 Mihály I. (2002)
135
Szabóné Berki Éva felkészülés oktatási és képzési feladatainak számbavétele volt. A hivatalos miniszteri kommüniké azt hangsúlyozta, hogy a tagországok programjaiba kerüljön bele a mindenki számára biztosítandó kompetenciákba való beruházás iránti felelĪsségvállalás és a költségviselés – az élethosszig tartó tanulás ösztönzés egyik elemeként. Az iskoláztatás keretében elsajátítható ismeretekkel szemben egyre inkább felértékelĪdött a kompetencia. Történt elsĪ határozott lépésként akkor – nem kis zavarokat okozva a közoktatás rendszerében16 –, amikor még nem volt egységes uniós álláspont a tudás alapú társadalom által igényelt ismeretek, kompetenciák értelmezésében. A PISA 2000 volt az elsĪ olyan nemzetközi felmérés, amely elsĪdlegesen nem az iskolai tudást17, hanem a majdani munkavégzés, a foglalkoztathatóság szempontjából fontosnak tartott kompetenciák meglétét vagy hiányát vizsgálta. 2001. júliusában az OM kezdeményezésére, finanszírozásával és felügyelete alatt Magyarországon is elindult egy projekt az európai és magyar gyakorlathoz illeszkedĪ munkaerĪpiaci készség-igény felmérésére, amelyben közel négyszáz magyar vállalatot kérdeztek meg a munkavállalókkal szemben támasztott kompetencia elvárásokról. A felmérés összegzése akkor az volt, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint tíz év gyökeres változásokat indított meg a munkaerĪpiacon, e változások nyomán lényegesen átalakult a munkaerĪvel szembeni elvárások rendszere18. A vizsgálat tanúságai szerint egyértelmňvé vált, hogy különbözĪ a képzĪ intézmények és a vállalatok kompetenciafelfogása, ugyanis amíg a képzĪ intézmény kompetencia alatt valamilyen „értékelhetĪ, meghatározott szakmai referenciakeretbe illeszkedĪ tudás”-t ért, addig a vállalatok inkább „mňveleti, cselekvĪ, tevékenységben és eredményben megjelenĪ tudás”-t fogadnak el kompetenciaként. Az új országok csatlakozását megelĪzĪ idĪszakban ismételten felerĪsödött a képesítések elismerésének „rendezése”, ezért 2003-ban megalakultak azok az uniós szinten mňködĪ munkacsoportok, amelyek az oktatás és szakképzés ügyeivel foglalkoznak. Ezek közül a „átláthatóság” és a „szakképzési kredit-transzfer” csoportban részt vettek a hazai Oktatási Minisztérium delegált szakértĪi is. E program végrehajtásának köszönhetĪen mára megújult a szakképesítések „közös valutája”-ként ismert Europass19, készül az Európai Képesítési Keretrendszer20 melynek egyik legfontosabb eszköze a szintén kialakítás alatt álló Európai Szakképzési Kreditrendszer. Mindnek egy a célja: az átválthatóság és az átláthatóság megkönnyítése a szakképzésben. Ez már igen komoly lépés volt a gazdaság, a munkaerĪpiaci elvárások tekintetében, a munkaerĪ-áramlás támogatására – részben az egyének, részben a különbözĪ európai országban érdekelt vállalkozások szempontjából.
16 17 18 19 20
A nemzetközi vizsgálatokon túlmençen számos hazai publikáció is megjelent e témában. Lásd pl. Bellier (1998), Bajomi I. (2002), Csapó B. (2002), Gergely Gy. (2004), Udvardi-Lakos E. (2005) PISA2000: a hivatalos OECD-jelentés tanulságai www.oki.hu Az európai gyakorlathoz illeszkedç munkaerç-piaci készség-igény felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában (2002) EP és EUT (2004) OM (2005a)
136
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei A lisszaboni stratégiai jövĪkép megvalósítására készült a Tanács stockholmi értekezlete által elfogadott „Képzési és oktatási rendszerek konkrét, rövid távú jövĪbeni célkitňzései”-rĪl szóló jelentés21, amely meghatározza azokat a területeket, amelyek végrehajtása elengedhetetlen a célok teljesítésében. Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minĪségének és hatékonyságának javítása az egyik stratégiai célkitňzésként került bele a Tanács és a Bizottság 2002 februárjában elfogadott munkaprogramjába. A kulcsfontosságú feladatok egyike lett a tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése – már a Lisszaboni és Stockholmi Európai Tanácsi ülések is kiemelték az alapkészségek fejlesztésének fontosságát 22. A Bizottság álláspontja szerint a tudás alapú társadalom által megkívánt ismerettartalmak beazonosítására a kulcsfontosságú kompetenciák23 az alábbi fĪbb területeken keresendĪk: számolás és olvasás (alapkészségek), idegen nyelvek, számítástechnikai jártasságok és a technikai eszközök használata, tanulni-tudás képessége, szociális készségek, vállalkozó szellem és általános kultúra. A program keretében elvárja az alapismeretek beazonosítását, a tantervbe történĪ beépítést és az új ismeretek fenntartható elsajátítási lehetĪségeinek kimunkálását. A kulcsfontosságú kompetenciák megszerzése terén a munkaprogram kiemeli a tanítás színvonalának meghatározó jelentĪségét (a tanárok felkészültségének biztosítását), a mindenki által történĪ elsajátíthatósághoz a megfelelĪ tantervek rendelkezésre állását, a felnĪttek körében az élethosszig tartó tanulási lehetĪségek kihasználását és a kulcsfontosságú kompetenciák megfelelĪ eszközökkel történĪ érvényesítését. A munkaprogram végrehajtásáról szóló részidĪs jelentés24 új indikátorok kidolgozását célozza meg, egyebek mellett a kulcskompetenciák területén a tanulni tudás kompetenciáinak mérésére25. A UNICE, a munkaadók európai szövetsége26 2004-ben, a bolognai folyamat támogatójaként nyilvánított véleményt, és meghatározta a gazdasági szereplĪk elvárásait, így: a munkaerĪ nemzetköziesítésének biztosítását, a kompetenciák és képzettségek munkaerĪ-piaci igényeknek megfelelĪ fejlesztését. A gazdasági szereplĪk érdekképviseleteként került kinyilvánításra, hogy három fĪ területen kívánnak részt venni a felsĪoktatási rendszert átalakítási folyamatában, így: az összehasonlítható minĪségi követelményrendszer, a végzĪs hallgatók munkaerĪ-piaci alkalmazhatóságát biztosító kétszintň képzés kialakításában, valamint a hallgatók, tanárok mobilitásának elĪmozdításában, a külföldi tanulók fogadásában. A munkaerĪ-piaci alkalmazhatóság érdekében kiemelt jelentĪséggel bír – a szakmai alaptudáson, interdiszciplináris ismereteken túlmenĪen – azon szociális és személyes kompetenciák megszerzésének lehetĪsége, amelyek a különbözĪ profiloktól függetlenül szükségesek a munkavégzéshez. Így pl. a verbális és írásos artikulációs képesség saját nyelven és idegen (lehetĪleg angol) nyelven, a csoportban való munkavégzés képessége, kutatási-, és munkatechnikák készség21 22 23 24 25
OT(2004) Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltása (2001) Az Európai oktatási és képzési rendszerek célkitízéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram (2002) ET és EB (2004) A konzultációk során kiderült, hogy vannak olyan kulcstémák, amelyek megjelölt indikátorai nem a legmegfelelçbbek a lisszaboni célok mérésére, ilyen még a témánkhoz kapcsolódóan a nyelvi-, az IKT kompetencia. 26 The Bologna Process (2004)
137
Szabóné Berki Éva szintň ismerete, moderálási és visszacsatolási- prezentációs technikák ismerete és alkalmazási készsége, analitikai képességek, a koherens gondolkodás képessége, általános módszertani kompetenciák, kreativitás és rugalmasság a tudás alkalmazásakor, tapasztalat és metódus, megvalósítási kompetenciák, vállalkozói gondolkodás és tevékenység, interkultuális megértési kompetencia, folyamatos tanulási képesség, az információs és kommunikációs technológiák ismerete és alkalmazási készsége27. A munkaadói oldal elvárásai részben megerĪsítették a korábban meghatározott követelményeket, részben új elvárásokat deklaráltak, amelyek kezdtek fokozatosan beépülni az oktatási és képzési rendszerek megújítását szorgalmazó intézkedésekbe. Az OKM jelentés28 „Az oktatás eredményessége és az alapvetĪ készségek fejlesztése” címň fejezetében számol be a hazai iskoláztatás által biztosított adottságokról – a hivatkozott kompetenciák fejlesztése tekintetében. A Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.1-es intézkedése keretén belül folyik a kompetencia alapú tanítási-tanulási programcsomagok kidolgozása – elsĪdlegesen a közoktatás és középfokú szakképzés területén. Az egész életen át tartó tanulás (LLL) hazai stratégiája a tudás és tanulás tágan értelmezett fogalmát, az egyéni kompetenciafejlesztést állítja a középpontjába. A magyar LLL stratégia az uniós dokumentumokban is fontosnak ítélt területekkel összhangban öt prioritás mentén hét fejlesztési kulcsterületen tartja szükségesnek a beavatkozást. A prioritások között szerepel a piaci elvárások szempontjából az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erĪsítése is. A fejlesztés kulcsterületeként került nevesítésre egyebek mellett: 1.) az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban, 2.) széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsĪoktatásban és a felnĪttkori tanulásban, 3.) folyamatosan bĪvülĪ tanulási lehetĪségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás), 4.) az informális és nem formális tanulás elismerése. A problémák sorába került, hogy a szakképzés nem kielégítĪen reagál a munkaerĪ-piaci igényekre és az, hogy a munkáltatók érdekei kevésbé érvényesülhetnek, mint a képzĪk és képzésben résztvevĪk érdekei. Az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiája 29 2007–2013 közötti idĪszakra határozza meg az emberi erĪforrás fejlesztés irányait. A program – egyebek mellett – a stratégiai cselekvés és támogatás fĪ irányaként határozza meg az európai közösséghez, a fejlett országokhoz való felzárkózást a tudásalapú társadalom eszközeivel; a gazdasági versenyképesség folyamatos javításához, a fenntartható fejlĪdés feltételeinek megteremtéséhez a potenciális munkavállalók tanuláshoz és foglalkoztatáshoz szükséges készségek, képességek, képzettségek megszerzési lehetĪségeinek biztosítását. Kiemelt szerepet kap az oktatás-képzési rendszer hozzáigazítása a gazdaság igényeihez, ennek keretében: az iskolarendszerň és iskolarendszeren kívüli képzési formákban (a formális és nem formális tanulással) megszerezhetĪ, államilag elismert szakképesítések korszerňsítése, a moduláris rendszerň képzési programok, tananyagok, taneszközök, módszerek és kompetencia-centrikus szakmai követelmé27 Lásd: elçzç hivatkozás 4.p 28 ET és EUB (2006) 29 Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Magyarország (2005)
138
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei nyek kidolgozása; a nem OKJ-s szakképesítések hazai elismerési és egyenértékň beszámítási rendszerének megteremtése, összehangolva az Europass rendszerrel; valamint a nem-formális tanulás útján szerzett tudás, szakmai képzettség elismerési rendszerének bevezetése; a felsĪoktatási, szakképzési intézmények és a gazdaság szereplĪi közötti kapcsolat erĪsítése, a gazdaság igényeinek a képzési programokban történĪ hangsúlyozása. A hangsúly minden vonatkozásban: a kompetenciák fejlesztésén van. Az anyag deklarálja a személyes tudás, az alapkészségek és kulcskompetenciák körét, fogalmát. Kulcskompetenciának tartva mindazon kompetenciák összességét, amelyek az alapkészségeket (irás, olvasás, számolás, kommunikáció, IKT, idegennyelv-tudás, döntésképesség, munkaszervezetben való részvétel képessége) kiegészítve az egyént képessé teszik arra, hogy új tudásra tegyen szert, illetve tudását az új követelményekhez, így a változó gazdasági környezet követelményeihez igazítsa, ezáltal hozzájáruljon az új formákhoz, alkalmazkodjon a változó életpálya kilátásokhoz, és az egész életen át tartó tanulás révén pedig növelje mobilitását. A munkaerĪ szabad áramlásának egyik alapjául szolgáló képesítések kölcsönös elismerési lehetĪségének megteremtése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a tagországok oktatási/ szakképzési rendszerei számára. Az „Oktatás és képzés 2010” program központi célkitňzése: az EU-s oktatási és képzési rendszerek minĪségének és hatékonyságának javítása; az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára; az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé. A „Koppenhágai Nyilatkozat” (2002. november 29–30.), a szakképzés-specifikus prioritásokat fogalmazza meg, a szakképzés „közös valutájának” megteremtése érdekében, a szakképesítések kölcsönös elismerését szolgáló dokumentumok meghonosításával. A Nyilatkozat nyomán megvalósuló reformokat a 2004. decemberi Maastrichti Közlemény30 megerĪsítette, amely szerint a 2005. év szakképzéssel kapcsolatos határozatok mára megvalósultak: az Europass szakmai útlevelet felváltotta az Europass ötelemň dokumentumcsomagja; megkezdĪdött az Európai Szakképesítési Kreditrendszer (ECVET) részletes kidolgozásának folyamata; kezdetét vette az Európai Szakképzési Keretrendszer (European Qualification Framework – EQF) kidolgozása. Az Európai Szakképesítési Keretrendszerre szóló javaslat körvonalazza az ágazati és nemzeti képesítési keretrendszerek közötti kapcsolatot, és mivel a Keretrendszer bevezetése tagállamonként önkéntes nem jár jogi kötelezettséggel, sikere mindenképp attól függ, hogy azoknak a országoknak, melyek a bevezetés mellett döntenek, mennyire hatékonyan sikerül megteremteniük a „nemzeti EQF” feltételeit. Az EQF szempontjából az lenne az optimális megközelítés, ha minden ország létrehozná a saját nemzeti képesítési rendszerét és azt az EQF-hez illesztené.31 Az ECVET felépítése gyakorlatilag egy olyan struktúrából áll össze, ahol a szakképesítések egységekre vannak osztva aszerint, hogy milyen képzettséget, szak-
30 http://www.vetconference-maastricht2004.nl/ 31 Javaslat az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer kialakításáról http://www. om.hu/doc/upload/200509/ekkr_sec_2005_957_fin.pdf
139
Szabóné Berki Éva értelmet illetve egyéb kompetenciákat biztosítanak32. A kreditpontok képesítésekhez történĪ hozzárendelése az egyes egységek súlyozása33 alapján történik. A szakképesítések kölcsönös elismerésérĪl szóló legújabb dokumentum a 2005. június 6-án az Európai tanácsi minĪsített többséggel elfogadott 2005/36/EK irányelv. Ez az irányelv teljesen új rendszert fogalmaz meg a szakképesítések áttekinthetĪségével kapcsolatosan, mivel a létezĪ szabályozást liberalizálva közös európai követelményrendszer létrehozását indítványozza. Így ha a tagállamok és az európai szakmai szervezetek valamely szakma gyakorlásával kapcsolatosan közös követelményrendszert fogadnak el, akkor a rendszer alapján kiállított bizonyítvány birtokában a migráns munkavállalók számára lehetĪség nyílik a kompenzációs intézkedések (alkalmassági vizsga stb.) mellĪzésére. A fentiek tanúsága szerint is elkerülhetetlen a nemzeti képesítési keretrendszer létrehozása, amely „elĪterében” szükségessé vált a közoktatás, szakképzés, felsĪoktatás és felnĪttképzés rendszereinek és képzési programjainak felülvizsgálata, a jövĪ munkaerĪ-piaci igényeinek mindinkább megfelelĪ megújítása a képzési tartalmak, módszerek és szolgáltatások tekintetében egyaránt.
32 Külön egységekbe tartoznak például a különbözç típusú diplomák (pl. a tanulmányok idejétçl függçen, hogy elçfeltétel-e az érettségi vagy nem, hogy a felsçoktatási intézményben folytatott, de nem-egyetemi képzések milyen továbbtanulási irányaira jogosítanak) 33 A „súlyozás” többnyire az ismeretek és készségek elsajátításához szükséges tanulmányi idç alapul vételével történik. A rendszer kidolgozása jelenleg is tart, és várhatóan 2007-re már az ECVET szerint fogják értékelni a szakképesítéseket minden olyan országban, amely a bevezetés mellett döntött.
140
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei
II. A kompetencia alapú, modulrendszerň fejlesztés, képzés programjainak kidolgozása A kompetencia alapú fejlesztés, képzés legfĪbb generálója a gazdasági versenyképesség fenntarthatósága, a versenyképességi tényezĪk közül kiemelten a rendelkezésre álló és a potenciális humán erĪforrásokkal szembeni elvárás. Ezeket az elvárásokat deklarálják egyrészt a Lisszaboni, a Koppenhágai Nyilatkozatban, a nemzetközi munkaadói képviselet, másrészt a LLL hazai stratégiája, a munkaadók szakmai szövetségei. A modulrendszerň képzés iránti igényt pedig részben a tudástartalmak és munkaerĪ-piaci elvárások gyorsütemň változása, részben az egyének munka-, és élettapasztalata során szerzett ismeretek, készségek mérése, további tanulmányokba való beszámíthatósága-, valamint az idĪ-, és költséghatékonyság iránti igény indukálja. A humán erĪforrás fejlesztéssel, képzéssel szembeni elvárásoknak való megfelelést, a kompetencia alapú, modulrendszerň képzés lehetĪségét az iskolarendszerň és az iskolarendszeren kívüli képzĪ intézményeknek, a felnĪttképzési vállalkozásoknak kell képzési programjaikkal biztosítaniuk. A képzési program egyezményes definíciója még várat magára, jelen értelmezésünkben a képzési program: meghatározott kompetenciák fejlesztésére szolgáló képzési szolgáltatási tartalom, amely igénybevétele adott idĪkeretben és adott (humán, tárgyi) infrastruktúra megléte, a potenciális résztvevĪk tanulási-tanítási folyamatra, és a tanulási teljesítménymérésre vonatkozó tájékoztatása mellett lehetséges. A képzéssel szembeni minĪségi elvárások egyikeként fogalmazódik meg a képzési program kidolgozottsága34 általában és meghatározott célcsoportnak szólóan. A képzések különbözĪ minĪségbiztosítási rendszerei jöttek létre a közoktatás, a szakképzés, a felsĪoktatás és a felnĪttképzés intézményeiben. Ezek közül témánk szempontjából a felnĪttképzési programokkal szembeni elvárás-rendszer ismertetését tartjuk relevánsnak. A hazai felnĪttképzési tevékenységre való jogosultságot, a felnĪttképzés intézményi mňködését külön törvény és rendeletek szabályozzák 35. Ezekben került dek34 A kompetencia alapú programcsomag kifejlesztésére 2002. çszén az OM által felkért szakértçi csoport dolgozta ki a koncepciót a NAT szerint míködç közoktatás intézményei számára. V.ö.: Pála K. hivatkozott tanulmányát. 35 Lásd: 2001. évi CI. törvény a felnçttképzésrçl, az 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet a felnçttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 8/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról, amelyek bármely oktatási intézmény, vállalkozás Kht, egyesület, alapítvány míködésére kiterjed, ha azok felnçttképzési tevékenységet (is) végeznek, és a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól, ha a felnçttképzési intézmények és felnçttképzési programok FAT által történç akkreditációját kezdeményezik.
141
Szabóné Berki Éva larálásra egyrészt az, hogy a felnĪttképzési tevékenység folytatásához képzési programmal kell rendelkezni, amely birtokában a felnĪttképzési tevékenység folytatásához a székhely szerinti Regionális Munkaügyi Központnál regisztrációt kell kezdeményezni, másrészt az, hogy a képzési program leírásnak mit kell tartalmazni. E szerint a képzési program tartalmazza:
• • • • • • • • •
a képzés során megszerezhetĪ kompetenciákat, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési idĪt, a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.), a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a maximális csoportlétszámot, a képzésben részt vevĪ teljesítményét értékelĪ rendszer leírását, a képzésrĪl, ill. a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzésérĪl szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
Bármely kompetencia alapú fejlesztési, képzési program tervezhetĪ, kidolgozható a fenti paraméterek szerint – a lényeg, hogy elsĪként a képzés során megszerezhetĪ kompetenciákat kell világosan és egyértelmňen meghatározni, mert annak függvénye egyebek mellett a képzési tartalom, vagyis a tananyag. A képzési tartalom állhat egy tananyag egységbĪl, de állhat több tananyag egységbĪl (modulból) is. A több tananyag egységbĪl (modulból) álló képzési tartalom esetén a képzési programnak tartalmaznia kell az egyes tananyag egységek során elsajátítható kompetenciákat (a tananyag egység célját), azok elsajátítására tervezett képzési idĪt, az egyes tananyag egységek elvégzésérĪl szóló igazolás kiadásának feltételeit. A több tananyag egységbĪl (modulból) álló képzési tartalom – a fentiekben leírt egyéb paraméterekkel együtt kidolgozottan – alkotja az ún. modulrendszerň36 képzési programot. 36 A modulrendszerí képzések iránti igény nem új keletí. A felsçoktatás területén jelent meg elsçként a modulrendszerí képzések iránti igény, az USA, Kanada, az Egyesült Királyság felsçoktatási intézményi gyakorlata szolgálhat erre példákkal, majd a kilencvenes évektçl Hollandia, és a skandináv államok, ill. Ausztrália. Errçl részletesebben lásd Kadocsa L. (1999.) hivatkozott munkáját. A modul-fogalom eredetileg míszaki szakkifejezés, egy épület, egy rendszer, egy termék egy egységet alkotó részére vonatkozik. Egy rendszer modulok/egységek sokaságából állhat, amelyek mindegyike nélkülözhetetlen az egész rendszer míködéséhez. A képzések tekintetében ez azt jelenti, hogy egy-egy képzési program egy vagy több tananyag egységbçl/modulból épülhet fel. Az iskolarendszerí képzés keretében hagyományosan létezç tantárgyi struktúrában a modul-értelmezésre létrejött definíció a mai napig tartja magát: a modul a teljes tananyag önállóan kezelhetç nagyobb (esetleg több tantárgyat is átfogó), meghatározott idçtartammal (óraszámmal) is behatárolt része. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különbözç moduláris képzési programok állíthatók össze. Egy-egy modul több képzési programban is felhasználható, ami lehetçvé teszi a különbözç képzések közötti átjárást, a képzések különbözç irányú specializálását Lásd: Pedagógiai lexikon, 1995. Ez a felfogás, már csírájában már egy új szemléletet tükröz, de a valóságban hosszú ideig nem igen volt példa arra, hogy a viszonylag merev tantárgyi struktúrákból generált képzési modulokból jöttek volna létre
142
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei Az egyes képzési programok részeként kidolgozott modulok mindegyike önálló egységnek tekinthetĪ, annak ellenére, hogy a tanítási-tanulási folyamat általában a képzési programot alkotó modulok összességét alkotó ismeretek-, és készségek elsajátítása érdekében folyik. A tanulmányokban való haladás (tanulási teljesítmény) felmérése modulonként, általában a modul befejezésekor történik, az elsajátított kompetenciák tanúsítása (képesítés) pedig, a képzési program befejezésekor. Az egyes képzési programok moduljai lehetnek olyan specifikusak, hogy csak az adott képzési program keretében sajátíthatók el. Az egyes képzési programoknak lehetnek olyan moduljai, amelyek más-más képzési program részét is alkotják – a képzési programok közötti különbséget a specifikus modulok jelenítik meg. Ha egy-egy modul több képzési programnak is része, akkor ez lehetĪvé teszi a különbözĪ képzési programok közötti átjárhatóságot, ezáltal a tanulási idĪ-, és tanulási-energia hatékonyságot, a tanulmányok kimeneteként elsajátított kompetenciák birtokában a foglalkoztathatóság növelését. A modulrendszerň képzési program elĪnye:
• a különbözĪ képzési programok közötti átjárhatóság biztosítása, • a képzési program megvalósítása során lehetĪvé válik az elĪzetesen megszerzett tudás, kompetencia beszámítása a további tanulmányokba,
• a modulrendszer jobban illeszthetĪ az egyéni adottságokhoz, az önálló tanulási tempóhoz,
• a modulrendszerň tanulmányok eredményességének mérése modulrendszerň vizsgák keretében mérhetĪ, amellyel a hallgatói „vizsgateher” idĪben is megoszlik,
• egy-egy modul tartalmi továbbfejlesztése és ehhez illeszkedve a tankönyv, munkafüzet, oktatási segédanyag kidolgozása könnyebben és gyorsabban biztosítható,
• a modulrendszerň képzési program a modulonkénti képzési idĪ rögzítésével adekvát módon illeszthetĪ az egységes (szak)képesítési keretrendszerbe37
A szakképzés megújuló hazai rendszerében az új OKJ követelményrendszerének kidolgozása munkakörelemzéseken alapul, kompetencia alapú fejlesztést szolgáló, modulrendszerň képzési programokkal38. Az új OKJ szakképesítéseinek jelentĪs része magában foglalja a szakmai elágazás és a szakmai ráépülés lehetĪségét, ezzel átjárható, átlátható lesz a rendszer. modul rendszerí képzési programok. Ennek oka egyrészt az iskoláztatási hagyományokban gyökerezik, a másik pedig az, hogy az iskolai tudás-tartalmak a PISA 2000 felmérés eredményeinek ismerete elçtt kevéssé a kompetenciák fejlesztését, mint inkább a kognitív ismeretek fejlesztését helyezték elçtérbe. 37 Az uniós tagországok képzési programjainak „összehasonlítása”-ra a tanulási idç szolgál, így pl. az UK-ban elfogadott gyakorlat, hogy: 10 óra tanulás=1 kredit – teljesíthetç tanegységek és tanegységekbçl álló kurzusok elvégzésével; 1 tanegység=40 óra; 1 kurzus= 3 tanegység + 40 óra (az seretek megszilárdítására); 1 kurzus=160 óra; 1 tanév=1200 tanóra; 60 kredit= 1 félév; 120 kredit=1 tanév; 38 Az új OKJ szerinti szakképesítések képzési programjai központilag kerülnek kidolgozásra. Az új OKJ-ról részletesebben lásd: OKJ 2006.; a központi programot kidolgozó szakemberek számára külön útmutató készült a modulleírások és a tanulási útmutató elkészítéséhez
143
Szabóné Berki Éva Országos modultérkép készül, amelyben minden olyan követelménymodul megtalálható, amelyek az új OKJ-s szakképesítések tartalmát adják. A modul ott jelenik meg, ahol az egyes foglalkozásokban, munkakörökben van közös tartalom. Két foglalkozás, szakképesítés között van közös tartalom, átfedés vagy egyik teljesen magába foglalja a másik követelményeit és tudását. Egy adott szakképesítés megszerzéséhez meghatározott modulsoron keresztül vezet az út. A sorrendiség megváltoztatható, az egyéni adottságoknak, képességeknek, tudásszintnek megfelelĪen. A modulrendszerben lehetĪség van különbözĪ képzĪ intézmények közötti átjárásra, egyéni haladási ütem meghatározására. Az új modulrendszerben lehetĪség lesz arra, hogy a vizsgabizottság rész-szakképesítést is kiadhasson a vizsgázóknak, késĪbb az egész szakképesítés is megszerezhetĪ. A rész-szakképesítés megszerzése a felnĪttképzésben lehet népszerň. A modulrendszerň képzés bevezetése fokozatosan történik. Az új OKJ szerinti modulrendszerň képzési programok szemléltetésére nézzük néhány szakképesítést a gazdasági szakképesítések területérĪl! Kereskedelmi menedzser Európai Uniós üzleti szakügyintézĪ Kereskedelmi szakmenedzser Vállalkozások alapítása, mňködVállalkozások alapítása, mňköd0001-06 tetése, átszervezése és megszün- 0001-06 tetése, átszervezése és megtetés szüntetése Ügyviteli és munkaerĪ-paci Ügyviteli és munkaerĪ-piaci is2655-06 ismeretek, álláskeresési techni2655-06 meretek, álláskeresési technikák kák alkalmazása alkalmazása Szakmai kommunikációs tevéSzakmai kommunikációs 2656-06 2656-06 kenység tevékenység Informatikai és gazdasági szakInformatikai és gazdasági szak2657-06 2657-06 mai idegen-nyelv használata mai idegen-nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2658-06 Vállalkozások menedzselése Nemzetközi kereskedelmi Nemzetközi kereskedelmi kap2659-06 kapcsolatok és gazdasági 2659-06 csolatok és gazdasági folyamatok folyamatok irányítása irányítása A kereskedelmi vállalkozás vezeA kereskedelmi vállalkozás ve2660-06 tése, a gazdálkdás megszerve2660-06 zetése, a gazdálkodás megszerzése vezése A kereskedelmi szakmenedzser Az Európai Uniós üzleti szak2662-06 2661-06 ügyintézĪ tevékenysége tevékenysége
144
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei
III. Összefoglalás A szakképzést már a Római SzerzĪdés is elismerte olyan területként, amelyre vonatkozóan közösségi politikát lehet, illetve kellett kidolgozni. A közös piaci érdekeltségek következtében, a Közösség tagországainak bĪvülésével, az Európai Unió létrejöttével a szakképzéssel kapcsolatos piaci elvárások fokozatosan kiterjedtek az általános oktatás és felsĪoktatás területére is. A gazdasági és politikai egység megteremtésére, a külsĪ versenyképesség megĪrzésére több oktatást és képzést érintĪ Közösségi kezdeményezés volt az évek során. A legutóbbi évtizedben Európában végbement gazdasági és társadalmi fejlĪdés elĪtérbe helyezte az iskoláztatás európai dimenziójának megerĪsítését. Az áttérés szándéka egy olyan, tudásalapú gazdaságra, amely az egyre több, és a korábbinál jobb munkahely-, és a nagyobb fokú társadalmi kohézió biztosítása mellett képes a fenntartható gazdasági növekedésre, új kihívásokat támaszt az emberi erĪforrások fejlesztésével szemben. A tudás alapú gazdaság mňködĪképességének biztosításához nyilvánvaló vált, hogy elengedhetetlen az új mňködéshez szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátításának biztosítása az iskolarendszerň képzésben és az egész életen át tartó tanulásban. Az utóbbi néhány évtized megmutatta, hogy az európai foglalkoztatottság/foglalkoztathatóság és versenyképesség csakis abban az esetben kerülhet a világ élvonalába, ha a „potenciális munkaerĪ” felkészültségét biztosító oktatás és szakképzés illeszkedik a piaci elvárásokhoz, ha képes lépést tartani a dinamikusan fejlĪdĪ világgal. Míg korábban a szakképzés garantált munkaerĪ-piaci helyekkel visszaigazolva láthatta a iskolai tanulás „hasznát”, ez a helyzet régóta nem áll fenn. A szakképzésben szerzett legkorszerňbb szakmai ismeret sem nyújt munkaerĪ-piaci biztonságot. A folyamatos munkahelyi képzés többszöri szakmaváltás várható, amelyre csak az idĪszakosan és személyes elkötelezettséggel vállalt iskolarendszeren kívüli- és önálló tanulást biztosító képzési formákban való részvétel keretében lehet felkészülni. A gazdaság elvárása a kompetencia alapú fejlesztés, képzés biztosítása. A kulcsfontosságú kompetenciák, mint a jövĪ képzésével szembeni általános elvárások bekerültek a Közösségi dekrétumokba, ennek ismeretében kell az iskoláztatás rendszerében szükséges változtatásokat megtenni és az egész életen át tartó tanulás lehetĪségét biztosító formális és nem formális fejlesztési, képzési lehetĪségek intézményesült és nem intézményesült formáit megújítani. Ennek érdekében uniós támogatással oktatási projektek léteznek az egyes tagországokban, hazai fejlesztések folytatódnak, újak kezdĪdnek az EU-konform (szak)képesítési keretrendszer létrehozására, a nemzeti képesítési keretrendszer kialakítására a kompetencia alapú, modulrendszerň képzési programok kidolgozásra kiemelten a felnĪttképzés és szakképzés területén.
145
Szabóné Berki Éva
IV. ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok A megoldáshoz szükséges/használható segédeszköz: a jegyzet A megoldáshoz javasolt idĪt és a kérdés/feladat pontértékét a kérdés mellett levĪ zárójeles információ tartalmazza (...’ – …pont)
1.
Melyek a közös szakképzési politika fĪbb törekvései?
(5’–10 pont)
2. Melyek a tudás alapú társadalom által megkívánt kulcsfontosságú kompetenciák?
(5’–10 pont)
3. Milyen kompetenciák meglétét tartják fontosnak a munkaadók?
(5’–10 pont)
4. Milyen fĪbb prioritásai vannak a hazai LLL stratégiának? 5. Mi a kompetencia alapú fejlesztés, képzés lényege? 6. Mit tartalmaz a képzési program leírása? 7.
Mi az új OKJ-s szakképesítések alapvetĪ jellemzĪje?
8. Mi a modulrendszerň képzési program elĪnye?
(5’–5 pont) (5’–10 pont) (10’–10 pont) (5’–5 pont) (5’–10 pont) Összesen: 45’–70 pont
146
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei
V. ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok megoldása Az önértékelés szempontjai (százalék/jegy/minĪsítés)
– 20 pont 21 pont – 30 pont 31 pont – 40 pont 41 pont – 50 pont 51 pont – 1.
(1) (2) (3) (4) (5)
elégtelen elégséges közepes jó jeles
A közös szakképzési politika törekvései között alapelvként került kimondásra többek között, hogy: lehetĪvé kell tenni mindenki számára a megfelelĪ képzésben való részvételt; olyan feltételeket kell teremteni, amelyek garantálják a megfelelĪ szakképzést; a közös szakképzési politikát úgy kell megalkotni, hogy lehetĪvé váljon a képzés különbözĪ szintjeinek fokozatos összehangolása, együttmňködve a képesítési követelmények meghatározásában, valamint a különbözĪ foglalkozások betöltéséhez szükséges képzési szintekben elvárt alapképzettségek egységesítésében; biztosítani kell a megfelelĪ képzési programok kidolgozását a munkaerĪ-kínálat és -kereslet várható tendenciáinak ismeretében.
2. A tudás alapú társadalom által megkívánt kulcsfontosságú kompetenciák: számolás és olvasás (alapkészségek), idegen nyelvek, számítástechnikai jártasságok és a technikai eszközök használata, tanulni-tudás képessége, szociális készségek, vállalkozó szellem és általános kultúra. 3. A munkaadók – a szakmai alaptudáson, interdiszciplináris ismereteken túlmenĪen – elvárják mindazon szociális és személyes kompetenciák meglétét, amelyek a szakmai profiloktól függetlenül szükségesek a munkavégzéshez. Így pl. a verbális és írásos artikulációs képesség saját nyelven és idegen (lehetĪleg angol) nyelven, a csoportban való munkavégzés képessége, kutatási-, és munkatechnikák készségszintň ismerete, moderálási és visszacsatolási- prezentációs technikák ismerete és alkalmazási készsége, analitikai képességek, a koherens gondolkodás képessége, általános módszertani kompetenciák, kreativitás és rugalmasság a tudás alkalmazásakor, tapasztalat és metódus, megvalósítási kompetenciák, vállalkozói gondolkodás és tevékenység, interkulturális megértési kompetencia, folyamatos tanulási képesség, az információs és kommunikációs technológiák ismerete és alkalmazási készsége.
147
Szabóné Berki Éva 4. A hazai LLL stratégiában kiemelt szerepet kap az oktatás-képzési rendszer hozzáigazítása a gazdaság igényeihez, ennek keretében: az iskolarendszerň és iskolarendszeren kívüli képzési formákban (a formális és nem formális tanulással) megszerezhetĪ, államilag elismert szakképesítések korszerňsítése, a moduláris rendszerň képzési programok, tananyagok, taneszközök, módszerek és kompetencia-centrikus szakmai követelmények kidolgozása; a nem OKJ-s szakképesítések hazai elismerési és egyenértékň beszámítási rendszerének megteremtése, összehangolva az Europass rendszerrel; valamint a nemformális tanulás útján szerzett tudás, szakmai képzettség elismerési rendszerének bevezetése; a felsĪoktatási, szakképzési intézmények és a gazdaság szereplĪi közötti kapcsolat erĪsítése, a gazdaság igényeinek a képzési programokban történĪ hangsúlyozása. 5. A kompetencia alapú fejlesztés, képzés lényege, hogy a képzési tartalom a résztvevĪk foglalkoztathatóságát, munkaerĪ-piaci mobilitását segítĪ ismeretek és készségek elsajátítását szolgálja. 6. A képzési program leírása tartalmazza: a képzés során megszerezhetĪ kompetenciákat; a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit; a tervezett képzési idĪt; a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.); a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét; a maximális csoportlétszámot; a képzésben részt vevĪ teljesítményét értékelĪ rendszer leírását; a képzésrĪl, ill. a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzésérĪl szóló igazolás kiadásának feltételeit; a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. 7.
A szakképzés megújuló hazai rendszerében az új OKJ követelményrendszerének kidolgozása munkakörelemzéseken alapul, kompetencia alapú fejlesztést szolgáló, modulrendszerň képzési programokkal
8. A modulrendszerň képzési program elĪnye: a különbözĪ képzési programok közötti átjárhatóság biztosítása; a képzési program megvalósítása során lehetĪvé válik az elĪzetesen megszerzett tudás, kompetencia beszámítása a további tanulmányokba; a modulrendszer jobban illeszthetĪ az egyéni adottságokhoz, az önálló tanulási tempóhoz; a modulrendszerň tanulmányok eredményességének mérése modulrendszerň vizsgák keretében mérhetĪ, amellyel a hallgatói „vizsgateher” idĪben is megoszlik; egy-egy modul tartalmi továbbfejlesztése és ehhez illeszkedve a tankönyv, munkafüzet, oktatási segédanyag kidolgozása könnyebben és gyorsabban biztosítható; a modulrendszerň képzési program a modulonkénti képzési idĪ rögzítésével adekvát módon illeszthetĪ az egységes (szak)képesítési keretrendszerbe.
148
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei
Irodalomjegyzék Antoni A. (1999): Az Európai Unió oktatási stratégiái. Új Pedagógiai Szemle, 1999/március. Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltása (2001): Brüsszel, 2001.11.21. Bizottsági Közlemény COM(2001) 678 végleges www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1074 Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Magyarország (2005): 2005. szeptember A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája http://www2.datanet.hu/im Az Európai oktatási és képzési rendszerek célkitňzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram (2002): Brüsszel, 2002. február 20. Európa Tanács 6365/02 EDUC 27 www.okm.gov. hu/main.php?folderID=1026 Az európai gyakorlathoz illeszkedĪ munkaerĪ-piaci készség-igény felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában 2001. július-december (2002): Új Pedagógiai Szemle 2002/február. Bajomi I. (2002): Az iskolán kívül elsajátított készségek és tudások elismertetése Franciaországban. Új Pedagógiai Szemle, 2002/január. Bellier, Jean-Pierre(1998): Kompetenciák, képzés és alkalmazhatóság Szakképzési Szemle 1998./2.sz. 12–20. Convery, A. (2000): Az európai polgárok jövĪbeni oktatási kompetenciái. Összefoglaló az Európai Munkáltatók Kerekasztalának (ERT) ajánlásairól. www.oki.file://C:\Az európai ...; www.oki.hu/cikk.php?kod=civic-Falus-europaipolgarok.html - 100k – Csapó B. (2002): A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2002/február. EB – OT (2002): A szakképzésért és szakoktatásért felelĪs európai miniszterek, valamint az Európai Bizottság Nyilatkozata, a szakképzés és szakoktatás terén folyó kiemelt európai együttmňködésrĪl. Koppenhága, 2002. november 29–30. http://www2.datanet.hu/im/ EKT (1963): A Tanács 63/266/EGK határozata. Európai Közösségek Hivatalos Lapja, 1963. 04.20.1338.szám http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/ EKT (1975): A Tanács 1975. február 10-i 337/75/EGK rendelete. http://www2. datanet.hu/im/ DatabaseSearch.html/ EP és EUT (2004): Az Európai Parlament és Tanács 224141/2004/EK határozata (2004. dec.15.) a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretérĪl (Europass). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2004.12.31. L 390/6.
149
Szabóné Berki Éva ET (2005): Közös munkával a növekedésért és az új munkahelyekért A lisszaboni stratégia új kezdete Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakára, Brüsszel, 2005.02.02. ET és EB (2004): Az Európai Tanács és az Európai Bizottság idĪközi jelentése az oktatási és képzési célok megvalósítására irányuló részletes munkaprogram elindításáról. http://www2. datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/ Gergely Gy. (2004): Kulcskompetenciák pedig nincsenek. Új Pedagógiai Szemle, 2004/ január. Kadocsa L. (1999): A modularizáció és a kreditrendszer a felsĪoktatás megújítási folyamatában Dunaújváros Kok, W. (2004): Szembenézni a kihívással. A növekedés és foglalkoztatás Lisszaboni Stratégiája. A Wim Kok Magas Szintň Munkacsoport jelentése 2004. november. http://www2. datanet.hu/im/ Kovács István Vilmos (2004): Az oktatás és a képzés 2010 címň munkaprogram tapasztalatai Új Pedagógiai Szemle 2004./ december Kulcskompetenciák. Egy kialakulóban lévĪ fogalom az általánosan kötelezĪ oktatás területén (1999): OECD kutatás eredményeirĪl http://www.euridyce.org/ Mihály I. (2002.): Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása http://www.oki.printer_cikk&oecd-Mihaly-Kulcskompetenciák Mihály I. (2000): Törekvések az elĪzetesen megszerzett tudás meg- és elismer(tet)ésére. Új Pedagógiai Szemle, 2000/november. Mihály I. (2002): Élethosszig tartó tanulást minden kinek. Az OECD oktatáspolitikai alapelveirĪl. Új Pedagógiai Szemle, 2002/március. Nagy L. (2005): A kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet. Szakképzési Szemle, XXI. évfolyam OECD (2004): The Bologna Process UNICE’s position and expectations, 15 October 2004. http://www.oecd.org/searchResult/0,2665,en_2649_201185_1_1_1_1_1,00.html/ OKJ 2006. A kompetencia alapú moduláris szakképzési szerkezet Készült: a Nemzeti fejlesztési Terv Humán ErĪforrás operatív programja (HEFOP 3.2.1.) keretében További információ: www.nszi.hu OKI (1996.): Az oktatásból a munka világába való átmenet kérdései Nemzetközi trendek és tapasztalatok. www.oki.hu/cikk.php?kod=oecd-Mihaly-Oktatasbol.html - 117k - ; http://www.oki.hu_oecd-Mihaly-Oktatasbol/ Oktatási együttmňködés az Európai Unióban (1976–1994) A kiadványt a Magyar Eurydice Képviselet az Európai Bizottság XXII. Oktatási, Szakképzési és Ifjúságpolitikai Igazgatósága
150
A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei SOCRATES-programja elĪkészítĪ intézkedései nyomán, annak támogatásával jelentette meg 1994-ben. www.altusoft.com/eurydice/dok/oktatas/index.htm - 8k -; ftp://ftp.hu/eu/Egyuttmukodes_hu.pdf OKI (2006): A magyar Oktatási Minisztérium beszámolója a Tanács és Bizottság 2006. évi közös idĪközi jelentéshez az EU oktatási és képzési munkaprogramjának megvalósításáról. http://www.oki.hu OM (2005a): Javaslat az egész életen át tartó tanulást szolgáló európai képesítési keretrendszer kialakítására Brüsszel, 2005. augusztus 7. http://www.om.hu/EurópaiKépesítésiKeretrendszer(EKKR)/ OM (2005b): Javaslat az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer kialakítására Bizottsági Konzultációs Dokumentum Brüsszel, 2005. augusztus 7. http://www. om.hu OT (2004): Az Oktatási Tanács jelentése az Európai Tanács felé: „Az oktatási és képzési rendszerek jövĪbeni konkrét célkitňzései” címmel. Brüsszel, 2004. február 14. http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/ Udvari-Lakos E. (2005): A kompetenciakártya, avagy paradigmaváltás a gyakorlatban. Tanulmány, 2005. március 30. Tempus Közalapítvány magazinja http://www.feflearning.hu/hun/doc/udvardi.doc Udvari-Lakos E. (2005): Paradigmaváltás a gyakorlatban I. A modularitás. Szakképzési Szemle, XXI. évfolyam Pála K. (2006): Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon Római SzerzĪdés Forrás: www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html The Bologna Process UNICE’s position and expectations 15 October 2004 http://www.oecd.org/searchResult/0,2665,en_2649_201185_1_1_1_1_1,00.html Zarándy Zoltán(2002): Gondolatok az „európai polgár” kompetenciáiról Új Pedagógia Szemle 2002./november
151
Szabóné Berki Éva
Fogalomtár Képzési program: meghatározott kompetenciák fejlesztésére szolgáló képzési szolgáltatási tartalom, amely igénybevétele adott idĪkeretben és adott (humán, tárgyi) infrastruktúra megléte, a potenciális résztvevĪk tanulási-tanítási folyamatra, és a tanulási teljesítménymérésre vonatkozó tájékoztatása mellett lehetséges. Modul: a képzési program keretében elsajátítandó képzési tartalmat leíró tananyag egység; a képzési program állhat egy tananyag egységbĪl, de állhat több tananyag egységbĪl is.
152
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
Szabóné Berki Éva
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján Bevezetés A fejezet elsĪ részében arról kaphatunk áttekintést, hogy miként vált a munkakörelemzést is magában foglaló ún. munkaelemzés napjainkra az ún. munkavégzési rendszer szemléletň stratégiai emberi erĪforrás menedzsment részévé; milyen szerepet tölt be a munkakör, a munkakörelemzés a gazdálkodó szervezetek mňködésében – mindezek megismerését különösen a nem vállalati környezetben dolgozók számára tartjuk fontosnak. Vázoljuk a munkakör, a munkakörelemzés vállalati szervezeti mňködésben betöltött szerepének változásait, az emberi erĪforrás menedzsment létrejöttét a gazdálkodó szervezetekben. Ismertetjük az emberi erĪforrás menedzsment szakterületeit, amelynek egyike a munkakörelemzés és -tervezés. Bemutatjuk a stratégiai emberi erĪforrás menedzsment fĪbb jellemzĪit és rendszereit, kiemelten a munkakörök kialakításának és fejlesztésének hagyományos felfogását felváltó ún. munkavégzési rendszert. Ezt követĪen bemutatjuk a munkakörelemzés lényegét, folyamatát és fĪbb módszereit. Rávilágítunk arra is, hogy a munkakörelemzés korábbi felfogásához és gyakorlatához képest a munkavégzési rendszerszemléletň megközelítés miben jelent továbblépést, új kérdések és szempontok felvetését a gazdálkodó szervezetek humán erĪforrás gazdálkodási rendszereiben, ami már napjainkban is tetten érhetĪ a nagyobb vállalatok mňködésében. A fejezet második részében arról kaphatunk áttekintést, hogy a képzési program- és tananyagfejlesztésben milyen új módszer alkalmazása került elĪtérbe, amely módszer egyik lényegi sajátossága, hogy a munkaerĪ-piaci igényeket szem elĪtt tartó fejlesztést segíti, és alkalmazható úgy a vállalati belsĪ képzések, mint a képzési piac által ajánlott képzési kínálat tartalmi megújítására. ElsĪként a gazdálkodó szervezetek kompetencia alapú humánerĪforrás-fejlesztés iránti érdekeltségét motiváló fĪbb jellemzĪket vázoljuk. Ezt követĪen a DACUM-módszer lényegének és alkalmazási lehetĪségeinek bemutatása, valamint a DACUM mňhelymunka céljának, elĪkészítésének és lebonyolításának fĪbb folyamata kerül ismertetetése. A fejezetben leírtak egy-egy megvalósulási példáját az esettanulmányok szemléltetik.
153
Szabóné Berki Éva E fejezet elolvasása hozzásegítheti az olvasót az alábbi kérdések megválaszolásához:
• Mi a személyzeti menedzsment és mi az emberi erĪforrás menedzsment ? Mi a stratégiai • • •
emberi erĪforrás menedzsment jellemzĪje ? Ezek milyen humán rendszereket foglalnak magukban ? Mi a munkavégzési rendszerszemlélet jelentĪsége ? Mi a munkakör és munkavégzési rendszer megközelítése közötti hasonlóság és a különbség ? Mi a munkakörelemzés lényege, folyamata, milyen módszerei vannak ? Mi a kompetenciákra alapozott munkaerĪfejlesztés lényege, milyen alkalmazási lehetĪségek és milyen tapasztalatok vannak? Mi a DACUM-módszer lényege, milyen alkalmazási lehetĪségei vannak ? Hogyan történik a DACUM mňhelymunka elĪkészítése, megszervezése, a DACUM-eljárás eredményeinek értékelése ?
ElĪzetes ismeretek felelevenítése (bemelegítĪ kérdések), kapcsolódási pontok más modulokkal, tantárgyakkal • E fejezet tartalma közvetlenül kapcsolódik egyrészt a 2/2/1. Kompetencia alapúság a •
154
program- és tananyagfejlesztésben c. fejezethez, másrészt a 2/2/3. A feladatelemzés és kompetenciaprofil c. fejezethez. ElĪzetes tudásként feltételezhetĪ a munkakörelemzés és kompetencia-fogalom ismerete.
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
I. A munkakör, a munkakörelemzés1 helye a szervezeti mňködésben A munkakörelemzést is magában foglaló ún. munkaelemzésrĪl2 szóló (elsĪnek tekinthetĪ) publikáció az 1940-es3 évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban. A hazai publikálás e témában a 60-as évek végén4 kezdĪdött, és a 90-es évektĪl kezdĪdĪen kapott nagyobb lendületet. A 90-es5 évektĪl megjelenĪ elsĪ publikációkban a munkaelemzés mint a munkapszichológia hagyományos területe került górcsĪ alá. A munkaelemzés – az eredeti értelmezés szerint – a munkaszervezetekben végzett tevékenységek tartalmának és elemeinek objektív megismerését segíti. A munkaelemzés célja az adott szervezetben folyó munkatevékenység eredményesebbé tétele. A munkaelemzés objektív információkkal szolgál a munka jellegére vonatkozóan, amely információk hozzájárulhatnak a munkahatékonyság növeléséhez. E felfogás szerint a munkaelemzés többféle, egymással összefüggĪ, de a gyakorlatban mégis gyakran szétváló tevékenységek összessége. Ezek a tevékenységek: munkakörelemzés, munkakör-értékelés, munkakör-tervezés, munkaköri leírás, a sikeres munka kritériumrendszere és a teljesítmény-értékelés. A munkaelemzést szolgáló tevékenységek „alapdefiníciói”6 a következĪk: a munkakörelemzés a munkával kapcsolatos lényegi információk összegyňjtése, integrálása; a munkakör-értékelés a munkakör viszonylagos súlyának, fontosságának megállapítása egy adott munkaszervezeten belül (gyakran a fizetési rendszer kialakítása céljából); a munkakörtervezés a munkakör olyan kialakítása, amely egyaránt szolgája a szervezeti célok elérését és az alkalmazottak igényeinek kielégítését; a munkaköri leírás a munkával kapcsolatos követelmények, tevékenységek rendszeres felsorolása; a sikeres munka mérhetĪ mutatóinak számbavételét a kritérium-meghatározás tartalmazza; a teljesítmény-értékelés a munkavégzés sikerességének vizsgálata, ill. az arról adott visszajelzés az alkalmazottaknak.
1
2 3 4 5 6
Már itt a legelején szeretnénk kiemelni és hangsúlyozni, hogy a jegyzet ezen fejezetében leírtak csak fçbb tartalmi elemeiben vázolják a témakörben alapvetç tájékozottságot biztosító ismereteket, a témát érintç professzionális szaktudás megszerzésére egyrészt a hivatkozott források, másrészt egyéb szakkönyv, tankönyv tanulmányozása nyújt lehetçséget. Klein S. (1988): 3. fejezet Munkaelemzés 223–277. old. Lásd Zerga J.E. (1943) munkája Lásd: Munkatanulmányok (1966) Norbert F. Elbert–Karoliny M. (fçszerk.)–Farkas F.–Poór J. (fçszerk.) (1994, 1997, 1998, 1999, 2001); Poór J. (1996); Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000) munkáit A munkaelemzés „alapdefiníciója” Klein S. fentiekben hivatkozott munkájából került meghatározásra, v.ö. 227. old.
155
Szabóné Berki Éva A munkakörelemzés a források tanúsága szerint a tudományos menedzsment korszakában alakult ki7 az ipari mérnökök kezdeményezésére, ugyanis a munkahatékonyság szempontjából egyre inkább szükségessé vált a szervezetben létezĪ munkakörök feladatainak összeillesztése részben egymással, részben a szervezet mňködését szabályozó írott utasításokkal, eljárási útmutatókkal, munkaprogramokkal, beleértve a törvényes szerzĪdések kidolgozását is. A késĪbbi források ezt a személetet nevezik „technokratának”, mert a technológiai rendszert és alapvetĪen a mňszaki folyamatokat tekinti kiindulópontnak a munkaelemzésben is. A munkaszervezetek mňködésének változásaival a kezdeti ún. munkaelemzési tevékenységek tartalma és a szervezetekben betöltött szerepe is megváltozott. Az egyes tevékenységek, így: a munkakörelemzés, a munkakör-értékelés, a munkakörtervezés, a munkaköri leírás, a sikeres munka kritériumrendszere, és a teljesítmény-értékelés – más humán erĪforrás gazdálkodást érintĪ funkciókkal is bĪvülve – az idĪközben önálló tudományterületté lett személyzetfejlesztés, majd napjainkra az emberi erĪforrás menedzsment, stratégiai emberi erĪforrás menedzsment szakterületeivé váltak. A szervezetek mňködéséhez mára már szükségszerňen hozzátartozik az emberi erĪforrás gazdálkodás. Nézzük melyek azok a legjelentĪsebb szemléleti és szervezeti változások, amelyek nyomán a napjainkban is létezĪ munkakörelemzés mňködési környezete létrejött! Az emberi erĪforrás gazdálkodás területén bekövetkezett elsĪ nagyobb léptékň változás8 az volt, hogy az ún. személyzeti menedzsment mint a gazdálkodó szervezet mňködését támogató funkció, önálló szakmai területté vált. IdĪvel ismétlĪdĪvé váltak a rendszerezett, szakértĪi ismereteket igénylĪ feladatok, ezáltal megerĪsödött a személyzeti tevékenység szakmai, funkcionális jellege, és ezzel párhuzamosan jelentĪs fejlĪdés indult meg a szakértĪi tudásbázis és a kezelési, eljárási módszerek területén. A funkcionális jelleg erĪsödésének megfelelĪen a személyzeti tevékenység a törzskarból kikerülve egyre gyakrabban középvezetĪi, nagyobb vállalkozásoknál esetleg felsĪvezetĪi pozíciót is betölt a személyügyi terület irányításáért felelĪs vezetĪ. A következĪ nagyobb léptékň változást a személyzeti menedzsmentrĪl (Personnel Management: PM) az emberi erĪforrás menedzsment (EEM/Human Resources Management: HRM) megnevezés fémjelzi, ami a korábbiakhoz képest újszerň megközelítést is takar. Az egyik legfontosabb megkülönböztetĪ jellemzĪ az elĪzĪ idĪszakhoz képest az, hogy a vezetĪk a munkaerĪt nemcsak a költségtényezĪk egyikének tekintik, hanem fontos szervezeti gazdálkodási forrásnak is. Ez azt jelenti, hogy a HR vezetĪktĪl nem egyszerňen a feladatok szakszerň teljesítését és felügyeletét várják el, hanem érdemi hozzájárulást is a hatékonyság növeléséhez, a cég értékteremtĪ folyamatához. E személet szerint az emberi erĪforrás menedzserek felelĪssége nemcsak a szervezet vonalbeli vezetĪ munkaerĪvel kapcsolatos igényei7 8
Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (fçszerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (fçszerk.) elçzçekben hivatkozott munkája 153. old. alapján Az emberi erçforrás gazdálkodás területén bekövetkezett fçbb változások egyes lépéseinek, azok sajátosságainak bemutatásában elsçsorban Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000), 2. fejezet Stratégiai emberi erçforrás menedzsment 43–80. old. leírtakra támaszkodunk, egyes helyeken szó szerint átvéve.
156
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján nek kielégítése és mňködtetése, hanem olyan humán rendszerek kiépítése és mňködtetése – a vonalbeli vezetĪkkel együttmňködve –, amelyek a cég üzleti tevékenységének önálló és értékalkotó részét képezik. Ez a változás az üzleti gondolkodásmód elsajátítását és képviseletét is elvárja az emberi erĪforrás menedzserektĪl. Ebben a fázisban alakultak ki a korszerň HRM olyan alapelemei, mint a toborzás, kiválasztás, munkakörök kialakítása, teljesítményértékelés, kompenzációmenedzsment – a területek önmagukban is komplex tevékenységeket tartalmaznak, de ezúttal megkezdĪdött további belsĪ specializálódásuk. A humán tevékenységekkel szembeni szakmai követelményként fogalmazódott meg, hogy az egyes tevékenységek integrált módon és rendszerszemléletben szolgálják az üzleti célokat – ezzel megkezdĪdött a HR tevékenységek üzleti értékteremtési folyamatba integrálása. A HRM rendszerek szakterületei: HR-tervezés, toborzás, kiválasztás, munkakörelemzés és –tervezés, munkakör-értékelés, teljesítményértékelés, kompenzáció, képzés-fejlesztés, karriermenedzsment, szervezeti kommunikáció, HR információrendszerek, munkaügyi kapcsolatok, elbocsátások, leépítések. A felsorolt HR szakterületek részletesebb ismertetésével, az egyes tevékenységek definiálásával külön szakkönyvek foglalkoznak Az egyes tevékenységek definiálása, mňködtetése és értékelése az egyes szakterületeken belül történik, a felelĪsségi és hatáskörök az egyes területek határáig terjednek. Ez a funkcionális megközelítés igényli az egyes szakterületek egymáshoz való kapcsolódásának és szükség szerinti illesztésének megvalósítását. Ebben az idĪszakban alakult ki az az újfajta szervezeti felépítés a HR-n belül, amely szerint a HR tevékenységi terület egy-egy szolgáltató egységként jelenik meg a cégen belül. A változás következĪ lépcsĪfokaként – ami a 80-as évek végére tehetĪ – egyre többen hangsúlyozták a stratégiai szemlélet fontosságát és a HR terület stratégiai szerepének növekedését. A szemléletváltást tükrözi az új kifejezés, a stratégiai emberi erĪforrás menedzsment (SEEM/ Strategic HRM) megjelenése és elterjedése nemcsak a szakirodalomban, hanem a vállalati gyakorlatban is. Ez a személet a korábbiakhoz képest magasabb szintre emeli az EEM-t, ugyanis már nem elégséges a szakmai, funkcionális feladatok hatékony ellátása, a vállalati tevékenységek támogatása. A korábbi célok megtartása mellett az új, stratégai szemlélet a tartós vállalati versenyképességhez való hozzájárulást helyezi a fókuszba: a stratégiaalkotást és megvalósítást támogató HR tevékenységek dominálnak. Az új szemlélet szerint az emberi erĪforrás menedzserek partnerré válnak az üzleti stratégia kialakításában és megvalósításában. Az ún. stratégiai emberi erĪforrás menedzsment: a környezeti és munkavállalói kihívás megértésére épülĪ és elĪretekintĪ befolyásolására törekvĪ emberi erĪforrás folyamatok és rendszerek integrált tervezése, mňködtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja a cég üzleti stratégiáját, versenyelĪnyének megteremtését és megtartását. A SEEM területén az alábbi általános jellegň folyamatok, fĪ rendszerek azonosíthatók: munkavégzési rendszerek, emberi erĪforrás-áramlás, teljesítménymenedzsment, kompenzáció és javadalmazás, emberi erĪforrás-fejlesztés. Az egyes rendszerek részletes bemutatása túlmutat témánk kifejtésén, de ezek közül kiemelt fontosságú számunkra a munkavégzési rendszer 9 szemlélet bemutatása,
9
Az új személet fçbb jellemzçinek vázolásában elsçdlegesen Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000), 3. fejezet Munkavégzési rendszerek 81-149. old. leírtakra támaszkodunk, egyes helyeken szó szerint átvéve.
157
Szabóné Berki Éva amely újszerň megközelítéssel elsĪsorban a munkakörök kialakításának és fejlesztésének hagyományos felfogását váltja fel. A munkavégzési rendszer szemléletň megközelítés lényegének bemutatását megelĪzĪen a témához tartozó alapfogalmak tisztázása szükséges, ezek: a munkakör, a pozíció, és a munkafeladat. A munkakör: a szervezetben egymáshoz hasonló feladatokkal és felelĪsségekkel leírható pozíciók csoportja (pl. vezetĪk és nem vezetĪk, a vezetĪk körében mňszaki vezetĪ/HR vezetĪ; a nem vezetĪk körében fizikai vagy szellemi munkavállalók; a szellemi munkavállalók körében adminisztratív alkalmazottak; titkárnĪk, kontrollerek, informatikusok; a fizikaiak körében karbantartók). A pozíció: a szervezetben különféle munkafeladatok és felelĪsségek együttese, amelyet egyének látnak el – egy szervezetben annyi pozíció van, ahány munkavállaló. A munkafeladat: a munkavégzés során tevékenységek egymás utáni, koordinált folyamata, amelynek eredményeként azonosítható termék vagy szolgáltatás jön létre (pl. kitermelt olaj, gépi karbantartás, mňszaki fejlesztés, -ellenĪrzés, a munkavállalók teljesítményének értékelése). Ezek a terminológiák függetlenek a munkavállaló személyétĪl. A munkakörben, pozícióban és munkafeladatokban való gondolkodás nem személyhez kötött, ez rendszerekben és struktúrákban való gondolkodást jelent – ebben lényegileg eltér a korábbi felfogásoktól. Bár a gyakorlatban a munkafeladat és munkakör közötti eltérés nem minden esetben jelenik meg élesen, e kettĪ közötti definitív különbségtétel azért is lényeges, mert szükségszerňen adódik, hogy meghatározott feladatokat eltérĪ munkakörökben is ellátnak (pl. számítógépes adatrögzítés, a munkavállalók teljesítményének értékelése), ill. léteznek azonos munkakörökben is eltérĪ feladatok (pl. az egyik divízió karbantartói eltérĪ mňszaki feladatokat látnak el, mint a másik divízióban; vagy az egyik divízió HR vezetĪjének feladata a szellemi munkavállalók kiválasztási rendszerének továbbfejlesztése, míg a másik divízióban a hiányzó rendszer kiépítése a feladat). A munkavégzési rendszer úgy tartalmilag, mint fogalmilag épít a munkakörre és a munkakört alkotó munkafeladatokra, de ezen túlmenĪen bekapcsolja mind a munkavállaló, mind a vezetĪ magatartási jellemzĪit (készségeit, kompetenciáit) úgy, hogy a munkakörök és feladatok kialakítása során tekintettel van a folyamatokra, a vezetés és EEM kialakult gyakorlatára, elveire, rendszereire is. A munkavégzési rendszer nem más, mint a munkafeladatok, a munkavégzés technológiája, a feladat ellátásához szükséges munkavállalói készségek és kompetenciák, a végrehajtást irányító vezetĪ vezetési filozófiája és stílusa, valamint a tágabb EEM-elvek és gyakorlat egy adott kombinációs rendszere. Mindezen elemek szerves egymáshoz illeszkedése esetén beszélhetünk egységes munkavégzési rendszerrĪl. A munkavégzési rendszer központi alkotóelemét a munkafeladatok együttese alkotja, amely feladatok egymáshoz kapcsolódnak és egymással összerendezhetĪk. A mun-
158
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján kavégzés rendszere, a munkakörök kialakítása szempontjából az adott munkavégzés technológiája is meghatározó jelentĪséggel bír. A munkavégzési rendszer szemléletben felértékelĪdnek a munkavállaló „magával hozott” mentális, interperszonális, technikai képességei és készségei, szakismerete és tudása, hozzáállása és motivációja, ugyanis ezek azok, amelyek az ületi érték növelésében, a hozzáadott érték megteremtésében meghatározóak. A munkakörök hagyományos kialakításánál nem szokták figyelembe venni a vezetési stílust és filozófiát, ez az új személet ezt is beépíti a munkakörökbe azáltal, hogy nagyobb önállóságot, önellenĪrzést, felelĪsséget ad a munkavállalóknak. A munkavégzési rendszer kialakítása nem lehet független más EEM rendszerekben elfogadott elvektĪl és alapján kialakult gyakorlattól sem. Az új személetet tükrözĪ munkavégzési rendszer helyes kiépítése nem pusztán technikai vagy módszertani kérdés, több szempontból is „hidat” jelent az egyén és a szervezet között, ez megjelenik a szervezeti struktúrában, a szervezeti kultúrában és a szervezeti stratégiában egyaránt. A munkavégzési rendszer mňködtetésében jellemzĪen a kompetencia alapú emberi erĪforrás kiválasztás és -fejlesztés10, kompetencia alapú emberi erĪforrás menedzsment11 érvényesül. A kompetencia: az adott munkahely által igényelt azon személyes képességek12 összessége, amelyek a kvalifikáción túlmenĪen szükségesek az adott munkakör feladatainak teljesítĪképes ellátásához. A gazdálkodó szervezetek versenyképességének növelése és megtartása szempontjából egyre inkább döntĪ tényezĪ a munkavállalók kompetenciaszintje, amelynek megléte csak kellĪ idĪben történĪ fejlesztéssel, képzéssel biztosítható. A munkavégzési rendszer kialakítására nézve tehát döntĪ kérdés, hogy a cégvezetés mit tekint a tartós versenyképesség alapjának: a technológiai rendszert és a folyamatokat és/ vagy a munkavállalói kompetenciákat, -elkötelezettséget. A mérnöki szemléletnek megfelelĪen hosszú ideig a technológiai rendszer volt domináns, a technológiát és az embert sokáig mereven különválasztva kezelték13
10 Részletesebben errçl lásd Sz. Berki É. (2006.) munkáját. 11 Vö.: Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (fçszerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (fçszerk.) (2001) 14. fejezet tartalmát. 12 A szerzç felfogása szerint a személyes képességek részét alkotja az a kognitív ismeret, amelynek elsajátítása a kvalifikáció megszerzéséhez szükséges; részét alkotják mindazon tanulási képességek (írás-, olvasás-, szövegértés, figyelem terjedelme, emlékezet „mélysége”, az ismeretek reprodukálási képessége, stb.) és mindazon a tanulási tapasztalatok (feladatmegoldás, problémakezelés, önállóság, csoportmunka, stb.), amelyek a tudás birtoklásához vezettek. A kognitív ismereteken túlmençen a személyes kompetenciák körébe értendçk a munkahelyi közegben is érvényesülç szociális kompetenciák, úgy mint a kommunikációs képesség, a csoportos munkavégzés képessége). A munkaerçpiac által igényelt általános kompetenciaelvárások beazonosíthatók, azokra fejlesztési, képzési programokat lehet szervezni a cégen belül, vagy külsçk bevonásával. 13 Lásd erre Balaton K.–Dobák M. (1986) munkáját
159
Szabóné Berki Éva A stratégiai dilemma lényege az, hogy a munkavégzési rendszerek kialakításakor hogyan kezeljük a technológiai és az emberi szempontokat. Ennek részeként stratégiai kérdés az is, hogy elegendĪ-e munkakörökben gondolkodni, a munkavégzési rendszerek kialakításakor tekinthetĪ-e továbbra is kiindulópontnak a munkakör. A hagyományos EEM-szemlélet a munkakört tartja a munkavégzési rendszer kiindulópontjának – ez tükrözĪdik abban is, hogy a tankönyvek (az általános vállalati gyakorlatnak megfelelĪen) munkakörelemzésrĪl és munkakörtervezésrĪl szólnak. A mai gyakorlatban uralkodó szemlélet szerint a munkakörök jelentik a jól felépített emberi erĪforrás rendszerek alapját. Számos érv szól amellett, hogy érdemes új megoldásokat keresni, ugyanis a tapasztalatok tanúsága szerint nagyobb szervezeti változások esetén a jól körülírt munkakörök olyannyira merevvé teszik a szervezetet, hogy a változásokhoz való gyors alkalmazkodás gátjaivá válnak. Nem véletlen, hogy az innovatív szervezetekben szándékoltan tartózkodnak a személyre szóló állandó munkakörök kialakításától és leírásától, a feladatokat csak lazán definiálják.
160
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
II. A munkakörelemzés lényege, folyamata, fĪbb módszerei Az emberi erĪforrás menedzsment legújabb szemléletň kezelésében is egyértelmň, hogy a munkavégzés szervezeti alapegységei a munkafeladatok. A munkafeladatok különbözĪ kapcsolódási pontjait alapvetĪen a munkafolyamatok indukálják, és a munkafolyamatok hatékonyságának növelése érdekében tett intézkedések is generálhatják a munkafeladatok korábbiaktól eltérĪ összerendezését, amelynek eredményeként új munkakörök jöhetnek létre, a feladat elvégzéséhez szükséges újabb hatáskörökkel és felelĪségekkel. A szervezeti célok eléréséhez nem elégséges az egyes munkakörök megfelelĪ kialakítása, a mňködéshatékonyság érdekében a munkaköröket illeszteni kell egymáshoz. Csak a teljes munkaköri rendszer tudatos kialakítása és a munkafolyamatok koordinálása biztosíthatja a cég stratégiai céljainak elérését. A munkaköri rendszer tudatos kialakításának elĪfeltétele a létezĪ munkakörök teljes körň ismerete, ami munkakörelemzéssel és az azt követĪ értékeléssel lehetséges. A munkakörelemzés14 az a folyamat, amely feltárja és meghatározza a munkakör tartalmát (célját és funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört és felelĪsséget), kapcsolatrendszerét, valamint a munkakör sikeres ellátáshoz szükséges kompetenciákat (képességeket és készségeket, elvárt magatartást, tudást és tapasztalatot). A munkakörelemzésnek stratégiai szerepe van a munkaszervezet emberi erĪforrásainak menedzselésében. A számos emberi erĪforrás menedzselési tevékenység közül kettĪ alapvetĪen fontos, stratégiai jelentĪségň: a munkakörelemzés és a kompetenciaelemzés. A munkakörelemzés eredményeként megismerhetjük, hogy milyen feladatok alkotják a munkakört; megfelelĪ-e az egyes feladatok egymáshoz kapcsolódása; milyen hatáskörök tartoznak az egyes munkakörökbe tartozó feladatok teljesítéséhez; milyen konkrét magatartást kell tanúsítani a munkavállalónak a munkakör sikeres betöltéséhez, milyen teljesítményszintet lehet elvárni. A kompetenciaelemzés eredményeként megismerhetjük, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a munkavállalónak ahhoz, hogy sikeres legyen a munkakörben. A munkakörelemzés során kaphatunk választ arra, hogy miként hasznosíthatók a munkakörelemzésbĪl nyert információk a humán rendszerek fejlesztésében.
14
A definíció Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000) hivatkozott mívébçl került átemelésre.
161
Szabóné Berki Éva A munkakörelemzésre használt módszerek15 különbözĪek lehetnek az adott munkaszervezet nagyságától, céljától, a munkakörelemzésre szánt idĪtĪl és az e célra szánt összeg nagyságától függĪen. Ennek ellenére a legtöbb szervezet egy általános séma alapján végzi a munkakörelemzést, amelynek része az ún. bizottsági áttekintés – fĪleg nagy szervezeteknél –, az információgyňjtés, az elemzési módszer kiválasztása, a munkafolyamat megfigyelése és az adatok rendszeres felfrissítése. A bizottság tagjainak kijelölésekor célszerň szem elĪtt tartani, hogy a munkaszervezetnél létezĪ minden szakterület képviselve legyen, és olyan szakemberekbĪl álljon, akik jól ismerik a szakterület munkafolyamatait. A bizottsági tagok között kell legyen egy munkakörelemzĪ, aki elegendĪ tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy vezesse a bizottsági munkát, összegyňjtse és értékelje a munkakör-elemzési adatokat, és aki felkészült arra, hogy az elemzés során felmerülĪ szakmai kérdésekre választ adjon. E munka során a bizottság és nem az elemzĪ, megvizsgálja a kijelölt munkaterülethez kapcsolódó információkat, majd döntéseket hozva összehasonlítja a különbözĪ munkaköri faktorokat, mint pl. a tevékenység jellege (szellemi és/vagy fizikai), a feladatok összetettsége, bonyolultsága (végrehajtó/irányító; önállóan/irányítás mellett végezhetĪ; önállóság foka; kapcsolódás más munkafolyamatokhoz stb.), felelĪsség, hatáskör, stb. A munkakörelemzés minĪsége függ az elemzĪ által összegyňjtött információk pontosságától, az értékelés objektivitásától és következetességétĪl, valamint attól, hogy a bizottság tagjai szükség esetén képesek-e kritikus döntések meghozatalára. A munkakörelemzést végzĪ bizottság mňködése szempontjából meghatározó, hogy mire akarják felhasználni az összegyňjtött információkat, pl. munkakör-értékelésre, teljesítményelvárások meghatározására, bérezési rendszer átalakítására, kiválasztási, fejlesztési és/vagy képzési igény meghatározására stb. A munkakörelemzés nem csak egy célra vonatkozóan járhat eredménnyel, az összegyňjtött információk számos területen felhasználhatók. A legtöbb munkakörelemzĪ az adatgyňjtést háttérvizsgálattal kezdi, különösen azokban az esetekben, ha más szervezeteknél már végeztek ilyen munkát. A háttérvizsgálat részben az adott szervezet mňködését bemutató szervezeti ábra, mňködési szabályok, különbözĪ dokumentumok, a munkaköri leírások megismerésére, azok elemzésére irányulhat. Célszerň lehet kapcsolatba lépni más szervezetekkel, a témában elismert tanácsadókkal, és segítségüket kérni az elĪkészületi- és esetlegesen a lebonyolítási munkákban. A más szervezetekkel való kapcsolatfelvétel eredményeként megismerhetĪk a közel azonos elvárásokkal rendelkezĪ munkaköri kritériumok azonosságai, különbözĪségei. Ilyen pl. az adminisztratív munkakörök többsége, az irodavezetĪ, titkárnĪ, humán vezetĪ stb. Ezek a munkakörök olyan egységes jellemzĪkkel is bírnak, amelyek alapján az összehasonlítás könnyen elvégezhetĪ és a tapasztalatok – akár tudásmegosztással – a munkakörelemzés során könnyen és jól hasznosíthatók.
15 A munkakör-elemzési módszerek tekintetében alapvetç forrás Klein S. (1998) munkája 128–141. old. , ezt alapul véve, e némileg más struktúrában tárgyalják e témát a fentiekben hivatkozott szerzçk – a téma kifejtésében az ç munkáikra támaszkodunk.
162
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján A munkakörelemzéshez szükséges információszerzés másik módja a munkavégzés közbeni megfigyelés, amely során az elemzĪ megismerheti a munkatevékenység részleteit, így: a feladatok sokasága, a különbözĪ feladat idĪzítése, gyakorisága, összetettsége; a munka menete, hatékonysága, munkafeltételek adottságai; a munkavégzés során használt anyagok, eszközök, berendezések. A megfigyelés egy sajátos formája az ún. mintavételes munkanapfelvétel. Ez esetben a munkakör egészének vizsgálata helyett annak csak egy részét figyeli meg az elemzĪ. Ezt a módszert leginkább az ismétlĪdésekkel járó munkakörök esetében használják, mint pl. az irodai, szolgáltató és ipari munkakörök. A megfigyelés mellett, helyett alkalmazott módszer a munkavállalókkal folytatott ún. elbeszélgetés – egyénileg vagy csoportosan, amely során elĪre meghatározott kérdéseket tesz fel az elemzĪ. Ezt a módszert leginkább akkor alkalmazzák, ha a munkakör teljesítményelvárási standardjait vagy a munkavállalók fejlesztési, képzési igényét akarják meghatározni. A bonyolultabb munkakörök esetében a munkavállalókkal folytatott interjú segíti a tisztánlátást, az esetleges zavaró okok feltárását. Az interjúkészítés rendkívül idĪigényes, és a standardizált, szabványos eredmények hiánya miatt nehezebb hasonlóságot találni az egymástó eltérĪ munkakörök között. A leggyakrabban alkalmazott munkakör-elemzési módszer a kérdĪív. Gyorsabb és hatékonyabb, mint az interjú, és szinte valamennyi esetben standardizált, specifikus információt nyújt a munkakörrĪl. A munkakörelemzés – bármely módszer egyedi vagy kombinált alkalmazásával – információt szolgáltat a munkakör lényegérĪl, valamint arról, hogy az egyéneknek milyen teljesítményt kell nyújtaniuk az adott munkakör ellátásához. A munkakörelemzéshez szükséges információ több módon is beszerezhetĪ, de bármilyen módszert is választunk, szisztematikus adatgyňjtést kell elvégezni. A munkakörelemzés alapja a szervezet sikeréhez, eredményességéhez és nyereségességéhez elengedhetetlenül szükséges munkafolyamatok, valamint tevékenységek számbavétele és elemzése. A folyamatelemzést számos célból alkalmazzák az üzleti életben, ilyen pl. a minĪségbiztosítási rendszer kialakítása vagy továbbfejlesztése, a szervezet átalakítása, a munkakörelemzést megalapozó folyamatszervezés és átvilágítás is. A folyamatelemzés fontos szerepet tölt be a munkakörelemzés megalapozásában is, ugyanis ennek eredményeként körvonalazódnak azok a feladatok, a feladatok ellátáshoz szükséges kompetenciák és alá-fölérendeltségi-, valamint felelĪsségi viszonyok, amelyeket a munkakörelemzés során az egyes munkakörökre lebontva rögzítünk. Az idĪigényes adatgyňjtĪ és elemzĪ munkakör-elemzési feladatok csökkentésére egyre többen az általános munkaköri leírásokat ajánlják, amivel természetesen lerövidül a munkakörelemzési feladat, de azzal a kockázattal is jár, hogy uniformizálódik az egyes munkakörök leírása, és az esetleges munkaügyi perekben a munkaköri leírás kevéssé segít a felek közötti vitás kérdések korrekt eldöntésében. A munkakörelemzĪ folyamat utolsó lépéseként kell meghatározni, hogy ténylegesen mi célból történik a végeredmények felhasználása és azt is, hogy milyen gyakorisággal történik meg a begyňjtött információk aktualizálása. Vannak már informatikailag támogatott programok a munkakörelemzések eredményeinek felfrissítésére, a munkaköri leírások változásainak nyomon követésére. Az egyik
163
Szabóné Berki Éva jó ismert rendszer az SHL munkakörelemzĪ rendszere16, amit az SHL az emberi erĪforrások jobb hasznosítása érdekében fejlesztett ki. A másik, inkább a nagyobb vállalati információs rendszerekben használatos SAP HR moduljában kifejlesztett munkakör-nyilvántartási rendszer. A munkakörelemzés alkalmazásával a vezetés képet kaphat arról hogy az egyes munkakörökhöz ténylegesen milyen feladatok tartoznak és összevetheti azokat a szervezeten belüli hasonló munkaterületekkel. A munkakörelemzés eredményei nagyban elĪsegítik az egyén és a szervezet, valamint a munkakörelemzĪ tevékenység és a többi, emberi erĪforrással kapcsolatos tevékenység összekapcsolását,szükség szerinti egymáshoz illesztését. A munkakörelemzés végeredménye szinte minden esetben olyan információ, amely alapján elkészíthetĪ a munkaköri leírás és a munkaköri specifikáció. Az írott formában megjelenĪ munkaköri leírásnak több felhasználási módja is létezik. Az alábbiakban olvasható paraméterek jelentek meg alapvetĪként – az elsĪ munkakörelemzések eredményeként – a munkaköri leírásokban.
MUNKAKÖRI LEÍRÁS* A munkakör megnevezése: Közvetlen felettese: A munkakört betöltĪ neve: Dátum: KiegészítĪ információk:
• • • •
A munkavégzés helye: A munkakörbetöltés módja: Bérezési forma: MunkaidĪ, munkarend:
A teljesítményértékelés módszere: Záradék: A munkaköri leírást kölcsönös egyetértés alapján érvényesnek tekintjük. ……………………………………. a munkakör betöltĪje
……………………………….. közvetlen felettese
* Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (fĪszerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (fĪszerk.) 136. old.
16 Work profilng System:WSP – lásd: Klein S. hivatkozott munkája 253–259.old.
164
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján Az emberi erĪforrás menedzsment szemléleti változásai megjelennek a munkaköri leírások tartalmának és részletezettségének változásaiban is. A munkaköri leírás az adott munkakör legfontosabb elemeit mutatja meg, segítve ezzel a munkakör azonosíthatóságát. Napjainkra is már rengetegféle munkaköri leírás-minta létezik – ezek általában a következĪ elemeket tartalmazzák: a munkakör megnevezése; a munkakör elhelyezkedése a szervezeti struktúrában; a munkakört betöltĪ munkavállaló közvetlen felettese; a munkakör célja; a feladatkör(ök), amelyeket a munkakörben el kell látni; a felelĪsség(ek), amelyek a munkakörben számon kérhetĪk; és az elĪzĪeken túl a munkaköri leírás kitérhet pl. a munkakapcsolatokra, az irányítottak körének nevesítésére, a fĪbb kihívásokra és sikermutatókra, a munkavégzés eredményeként elvárt mennyiségi mutatókra (pl. fizikai munkaköröknél), a munkavégzés helyére, a bérezési formára, a munkaidĪre és munkarendre, a munkakör környezetére és a munkakörülményekre. Mindenkor fontos formai kellék, hogy a munkaköri leírást a munkavállaló és vezetĪje is aláírja. Nézzünk egy mintát a legújabb típusú munkaköri leírásra ! Munkaköri leírás Kérjük gondosan olvassa el a kitöltési útmutatót, és az alapján készítse el a munkaköri leírást! 1. Szervezet: (szervezeti ábra szerint)
2. Munkakör megnevezése:
3. Munkavállaló neve:
4. Munkavállaló törzsszáma:
5. A munkakör célja (a munkakör szerepének összegzése a szervezet szempontjából): 6. FĪ feladatok és outputok (amelyeket el kell érni a mukavégzés során) max. 10 pontban: 7. Dimenziók (mutatók, jelzĪszámok): 8. A munkakör betöltéséhez szükséges tudás, gyakorlat, kompetenciák: Tudás: Iskolai végzettség: a) alapfokú b) középfokú c) felsĪfokú (egyetem/fĪiskola) Szakképzettség (felsĪfokú iskolai végzettség): a) mňszaki b) természettudományi c) társadalomtudományi d) egyéb Szakképesítés szintje:
a) alapfokú
b) középfokú
c) felsĪfokú
Szakképesítés iránya: a) mňszaki b) gazdasági-szolgáltatási c) humán Speciális szakképzettség: Speciális szakképesítés: Számítógépes ismeretek: a) felhasználói informatikai ismeretek
d) egyéb
b) speciális munkaköri alkalmazások
165
Szabóné Berki Éva Biztonsági képzés, képesítés/vizsga: Nyelvismeret: a) nem szükséges b) szükséges Nyelvismerete szükséges: angol német 1…………………….2………………………..3…………………… Nyelvtudás szintje: 1. nyelv …..................…. 2. nyelv ……………………….. Gyakorlat: szakmai gyakorlat:/vezetĪi gyakorlat Kompetenciák: Kommunikáció Csapatmunka Eredményorientáció Üzleti szemlélet Stakeholder/ ügyfél fókusz FejlĪdés/fejlesztés ösztönzés Értékek melletti elkötelezĪdés 9. A munkakör összefüggései – a munkaköri kapcsolatok jellemzĪi: a) Felettes: b) Képviselet a) nincs c) Cégen belüli kapcsolatok: d) Cégen kívüli kapcsolatok:
b) adott szakterület
c) cég
Dátum: …………………………… Munkáltatói jogkört gyakorló vezetĪ
……………………………… Munkavállaló
…………………………….. HR partner vezetĪ
A munkaköri leírások egyediek ugyan, de ha közelebbrĪl szemügyre vesszük ezeket, akkor láthatjuk, hogy milyen sok hasonlóságot is tartalmaznak pl. azon munkavállalók esetében, akik azonos munkakört töltenek be, és nagy valószínňséggel könnyen ellátják a „rokon” munkakörök többségét. Ezek a munkakörök hasonló értéket jelentenek a szervezetnek, azért is sorolják azokat egy munkakörcsaládba. A teljesen vagy közel azonos szakmai elĪképzettséget, tudást, tapasztalatot igénylĪ különbözĪ szintň munkakörök tartoznak egy munkakörcsaládba – hasonló specifikációt igényelnek, hasonló feladatokból állnak és hasonló értéket jelentenek a szervezetnek, ez az, amit a munkakör-értékeléssel állapítanak meg, sok esetben ez az, ami a bérezési rendszer alapjául is szolgál. A munkakör-specifikáció (amit munkakörprofilnak, személyspecifikációnak vagy munkaköri feladatprofilnak is neveznek) azt mutatja, hogy milyen tapasztalatok, képességek, készségek és ismeretek szükségesek a munkakör sikeres betöltéséhez. Ma ezek mellett vagy helyett egyre inkább használják a sikeres munkavégzéshez szükséges kompetencia, vagy kompe-
166
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján tenciaszint megjelölését. A munkaköri leírásban rögzített kompetenciaelvárások a toborzás és kiválasztás alapjául is szolgálnak. A munkakör-specifikáció utalhat a munkakör ellátáshoz szükséges speciális végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, engedélyre, elvárt tapasztalatra. A kompetenciaelvárások között gyakran csak a minimumszintet határozzák meg, kivéve ha szňkíteni akarják a potenciális pályázók körét. A munkakörelemzés általánosan felvázolható folyamatmodellje: 1.) a munkakörelemzés céljának meghatározása, 2.) a munkakörelemzést végzĪk körének kijelölése, 3.) a szervezeti struktúra és a szervezeti folyamatok vizsgálata, 4.) az elemzésre kerülĪ munkakörök kiválasztása, 5.) háttérvizsgálat, 6.) a munkakörök elemzése: módszerválasztás és alkalmazás, 7.) az eredmények felhasználása, frissítése A munkakörelemzés nem önmagáért való tevékenység, eredményeinek ismerete segítheti a vezetést az emberi erĪforrás mendzsemnet rendszerek kialakításában vagy továbbfejlesztésében. Igy pl. az egységes munkaköri besorolási rendszer, a munkaköralapú jövedelmezési rendszer, a kiválasztási-, az utánpótlás-, és karriermenedzselési rendszer, vagy a kompetencia alapú humán erĪforrás fejlesztés, képzés rendszerének kiépítésében. Lássunk egy gyakorlati példát az egységes munkaköri követelményrendszer és az arra épülĪ jövedelmezési rendszer kiépítésére ! A Mol Rt. 1992-ben kilenc szénhidrogén-ipari vállalatból jött létre. Némi túlzással elmondható, hogy mind a kilenc cégnél más bérezési rendszer míködött, ami nemcsak az alapbérekben mutatkozott meg, hanem minden egyéb területen, a munkakörök elnevezésétçl a pótlékok fajtájáig és mértékéig. Nyilvánvaló volt, hogy a társaságnál egységesíteni kell a bérezési rendszert, de az sem volt kétséges, hogy ez nem lesz kis és rövid ideig tartó feladat17. Célravezetçnek és a legmegfelelçbbnek a munkakör-értékelésen alapuló bérezési rendszer bevezetése látszott, ehhez azonban elsç lépésben a szellemi, majd a fizikai munkakörökben is el kellett végezni a munkakörelemzést. Ennek eredményeként 1994–96 között elkészültek a munkaköri leírások, kialakultak a munkakörcsaládok, az egységes kategóriák, és 1997 májusától mindkét állománycsoportban egységessé vált a bérezési rendszer. Munkaköri leírások természetesen léteztek korábban is, de tartalmuk, struktúrájuk nem felelt meg az új követelményeknek. Az e feladattal megbízott és felkészített team a Hay-módszer alapján egységes formát dolgozott ki. A munka nagyságára és bonyolultságára jellemzç, hogy akkor a Mol Rt.-nek 16 500 alkalmazottja volt, ebbçl hétezer, tehát több, mint a létszám fele, szellemi munkakörben dolgozott.
17 Lásd: Bacsur Kálmán Bérpolitikai osztályvezetç nyilatkozatát Cégvezetés, VII. évfolyam 1. szám
167
Szabóné Berki Éva Mindenekelçtt azt kellett tisztázni, hogy a munkakörök elnevezése konkrétan mit takar. Gyakori volt, hogy azonos megnevezés alatt más volt a tartalom, illetve azonos tevékenységek különbözç elnevezéssel szerepeltek. Kiderült, hogy a társaságnál mintegy 2500 különféle munkaköri elnevezés létezett. Számuk a munkakörök egységesítésével csaknem 600-ra csökkent. Elsç lépésben munkakörcsaládok kialakítására került sor a tevékenység tartalma alapján, amelyeken belül a munkaköri szinteket kellett meghatározni a munkamegosztás alapján. A társaság struktúráján belül elçször funkció szerint 13 terület különült el, amely késçbb nyolcra csökkent: az adminisztráció; a marketingkereskedelem; a termelés; a pénzügy-számvitel; a stratégia és tervezés; a humánpolitika; a míszaki fejlesztés; a távközlés-informatika. Ezután a munkakörök tipizálása következett, majd a munkakörök értékelése, amely felülrçl, a Mol Rt. számára legfontosabbakból kiindulva történt. A vezérigazgatói és a helyettesi munkakör értékelését külsç tanácsadó cég szakemberei végezték, ezt követte a többi munkakör értékelése, a szervezeti hierarchia szerinti sorrendben. Az értékelésre a Mol 18–20 szakemberét képezték ki. Az értékelést bizottság végzi, amely – paritásos alapon – kilenc tagból áll, valamennyi fçbb szakterület képviseletével. Így a testület pártatlan. Az értékelçk – azon túl, hogy egy-egy szakterületnek és a Mol Rt. egészének is kiváló ismerçi – pszihológiai vizsgálaton is részt vettek, mégpedig azért, hogy kiderüljön, alkalmasak-e a konszenzussal döntç team munkájában való részvételre. A munkakörök értékelése, a benyújtott igények alapján, rendszeres idçközönként, 2–3 napos üléseken zajlott. A 600 szellemi munkakör értékelése 1996 elejétçl egy éven át tartott. A szervezeti korszerísítést követve a leírásokat tovább egyszerísítették, mára a Mol Rt. munkaköri kézikönyve már csak 500 szellemi munkakört tartalmaz. A fizikai munkakörökben öt munkakörcsaládot alakítottak ki: szolgáltatás-karbantartás; logisztika-kereskedelem; távközlés; szállodai szolgáltatás; termelés. Ezek 190 munkakört foglalnak magukban. Az elemzçknek 6400 elnevezést kellett tipizálniuk. A munkakörelemzés nem önmagért történt, erre alapozták az egységes bérrendszert. Az elçzç bérezési rendszer az azonos kategóriákon belül az alsó és a felsç határ között rendkívül széles sávokat határozott meg, lefelé 25 százalékos, felfelé 55 százalékos eltérés volt az általános. A Molnál jelenleg a sáv szíkítése a cél, 20–25 százalékot tartanának ideálisnak. Ez bércsökkenéssel nem jár, viszont számos helyen a minimumra kellett felemelni az adott munkakörben dolgozók bérét. Ehhez a Mol Rt. központi keretet különített el az érintett területek számára, az évi bérfejlesztésen belül.
168
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
III. A DACUM-módszer lényege és alkalmazási lehetĪségei Napjainkra már az is egyértelmňvé vált, hogy a gazdálkodó szervezetek számára nem elégséges az iskolai végzettséghez, szakképzettséghez, szakképesítéshez kötĪdĪ további szakképesítést nyújtó képzések kínálata18, emellett és sokszor ehelyett a jelenlegi és jövĪbeni munkakör betöltéshez szükséges kompetenciák fejlesztésére várnak képzési kínálatot. A versenyképes gazdálkodó szervezetek kompetencia alapú fejlesztéssel szembeni általános elvárása: a cég szellemi vagyonának kezelése és növelése egyrészt a már létezĪ tudás szinten tartásával, a globális gazdasági kihívások elĪidézte változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás támogatására, másrészt olyan új tudás létrehozásával, amely a jövĪbeni versenyképesség záloga. A szervezeti kompetenciák alkotják a munkahelyi kompetencia elvárások keretrendszerét, amelyben az egyénnel szembeni kompetencia elvárások munkahelyi pozíció, munkakör, tényleges feladatok ismeretében határozhatók meg. A cég versenyképességi tényezĪi közé tartozik: a szellemi tĪke nagysága, a munkavállalók teljesítĪképessége. Ezért a munkavállalók fejlesztése, képzése stratégiai jelentĪségň tényezĪvé vált. A gazdálkodó szervezetek mňködésében egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a képzés, fejlesztés nem „költségtényezĪ”, hanem az emberi erĪforrásokba történĪ befektetés. A versenyhelyzet élezĪdése nélkülözhetetlenné teszi a kompetenciaszint folyamatos újratermelését és fejlesztését, így a meghatározott idĪszakonként szükséges munkavállalói képzést, a munkaerĪpiacon az adott idĪszakban elérhetĪ legmegfelelĪbb munkaerĪ alkalmazása esetén is (!). A szervezetben végbemenĪ változásokat támogató munkaerĪ-fejlesztés, -képzés, egyik fĪ célkitňzéseként jelenik meg a megváltozott mňködésnek megfelelĪ munkavégzési kompetenciák biztosítása.
18 A jegyzet ezen részében tükrözçdnek a szerzç közel egy évtizedes multinacionális vállalati, HR vezetçi tapasztalatai és a téma hazai, nemzetközi benchmark ismeretei.
169
Szabóné Berki Éva A munkavégzési kompetenciák beazonosítását szolgáló szervezeti kompetencia-térkép19 „leíró jelleggel” képes megmutatni az adott cég, adott szervezetében, adott munkapozíciójában alkalmazott személy által ellátott feladatokat, azok kapcsolódási pontjait másokhoz – feltárva egyúttal a mňködési folyamatokat, jelezve a mňködési hatékonyságot, az egyes feladatok közötti átfedéseket, az esetleges munkavállalói „kompetencia hiányokat”. A szervezeti kompetencia-térkép a felvétel idĪszakában „pillanatfelvétel” ugyan, de a tényleges szervezeti mňködés-változást lekövetve dinamikusan változó „jelzĪrendszer” is, nemcsak a mňködési hatékonyság, hanem a munkavállalói kompetenciaszint megléte tekintetében egyaránt. A megváltozott munkafeladatok teljesítéséhez szükséges kompetenciák beazonosítását követĪen vizsgálható az alkalmazottak ténylegesen meglévĪ kompetenciaszintje, és azt az elvárásokhoz viszonyítva határozhatók meg az egyes munkavállalók vagy munkavállalói csoportok kompetencia alapú fejlesztési igénye. Ez a fejlesztési igény generálja egyrészt a kompetenciafejlesztést szolgáló ismeretek, készségek tartalmát, másrészt a módszerét, hogy a fejlesztés célját leginkább a munka közbeni (on the job) vagy munka melletti képzéssel lehet elérni, ill. munka melletti képzés esetén belsĪ vállalati képzéssel vagy külsĪ képzĪ cég/intézmény igénybe vételével. A kompetencia alapú fejlesztés tartalmi beazonosítását követĪen kerülhet sor a képzési forma megválasztására, és annak kivitelezését elĪkészítĪ képzéstervezésre20. A munkaadók jórésze ma már ilymódon definiálja munkaerĪ fejlesztésével, képzésével szembeni elvárásait. S mivel a napjainkat erĪteljesen befolyásoló globalizáció hatásai, a gazdasági versenyképesség megtartása, fejlesztése az iskoláztatást (ennek részeként a szakképzést, a felsĪoktatást és a felnĪttképzést is) és a piaci képzési szolgáltatókat is a fenntartható fejlĪdés „szolgálatába” állítja – ez paradigamváltást, új személetmódot követel a humán-erĪforrás fejlesztés, -képzés formális, nem formális és informális lehetĪségeinek megteremtését, és azok fenntartását az egész életen át tartó tanulás biztosításában. A képzési szolgáltatók, különösen a piaci alapon mňködĪk egyre nagyobb aktivitást mutatnak a munkaerĪ-piaci igényeknek megfelelĪ képzési programok kifejlesztésében és megvalósításában. Amint az a fejezet elsĪ részébĪl és más forrásokból21 is kitňnik, a munkatevékenység, ill. munkakörelemzés számos módszere alakult ki és került alkalmazásra az elmúlt évtizedekben. Az egyes módszerek egyaránt alkalmazhatók munkaköri leírások elkészítéséhez, ill. a munkavállalók fejlesztését szolgáló képzési igények felmérésére, a képzési programok megtervezésére. A különbözĪ módszerek sajátja, hogy eltérĪ mértékben jelenítik meg a foglal19 A szervezeti kompetencia-térkép elkészítésére már közel egy évtizede tettek kísérletek, eredménnyel is járó hazai pédaként csak a Magyar Telekom NyRt.-ben kialakuló gyakorlat hozható fel. Ennek leírását, lásd: Bçhm K.–Kugler J.–Szabó A. hivatkozott munkáját 20 Ha külsç képzç cég/intézmény kerül bevonásra, akkor rendszerint tender keretében kerül sor a potenciálisan stratégiai partnerként míködç képzési beszállítók kiválasztására. A képzési beszállítóval együttmíködésben kerül véglegesítésre a képzési program tartalma, a tananyag kiválasztása/ kidolgozása és a munkavégzéshez leginkább illeszkedç képzési forma megválasztása, a megvalósítás megtervezése, majd a fejlesztés, képzés tényleges kivitelezése, a képzést követçen az eredmények mérése, értékelése. 21 Lásd pl. erre Tót Éva (2004) STILE projektrçl (belga, holland, olasz és amerikai partenerekkel folytatott projekt) szóló beszámolóját
170
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján koztatás vagy a munkaerĪ-fejlesztés, -képzés szempontjából fontos elemeket. A gazdálkodó szervezeteknél létezĪ munkaköri leírásban rögzített kompetenciaelvárások utalnak a munkakör ellátáshoz szükséges speciális végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, elvárt tapasztalatra – ugyanakkor ez kevéssé/egyáltalán nem ismert a képzési szolgáltatók elĪtt, akik képzési programajánlataikkal szeretnének megfelelni a munkaerĪ-piaci elvárásoknak. A világ számos országában több mint 30 éve a kompetencia alapú képzési programok fejlesztésére alkalmazott SCID22 program részét képezĪ DACUM-módszert alkalmazzák 23 A betňszó a Developing a Curriculum kifejezésbĪl származik, és a tananyagfejlesztés céljából végzett, csoportmunkán alapuló szisztematikus, elĪírt forgatókönyvet követĪ munkakörelemzés elnevezése24. A munkaerĪpiac igényeihez igazított korszerň felnĪttképzési programok, tananyagok és képzési módszerek kifejlesztése és megvalósítása folyt nagy intenzítással az elmúlt években egy uniós projekt keretében25. A munkaerĪ-piaci követelményeknek való megfelelés biztosítására a DACUM-módszert alkalmazták 26. A DACUM-módszer alkalmazásával került kidolgozásra a nemrég életbe lépett államilag elismert szakképesítések (OKJ) új rendszere27. A DACUM olyan munkakör-elemzési módszer, amit az Ohio Állami Egyetem (Ohio State University) egyik fejlesztĪ intézete, a Centre on Education and Training for Employment (CETE) és annak munkatársai fejlesztettek ki és terjesztettek el világszerte. A DACUM meg-
22 A SCID folyamat részleteit tartalmazó ismeretek bemutatása túlmutat a tananyaggal szembeni elvárásokon, további információk elérhetçk: http://brmkk.hu/hu_szolgaltatas2.htm 23 A módszer részletes leírása magyar nyelven is hozzáférhetç lásd pl: DACUM – Kézikönyv, World Bank Program, OM-NSZI, 2001. 24 A módszer lényegének bemutatásához Tót É. hivatkozott tanulmánya is alapul szolgált. Ebbçl tudjuk, hogy a kilencvenes évek elejétçl kezdçdçen a hazai szakképzési rendszer fejlesztésében nagy hangsúlyt kapott a képzés és munkaerçpiac közelítését szolgáló eljárások megismerése. Kanadai, ír és amerikai szakértçk segítségével több, mint száz szakképzç intézmény egy-egy munkatársát képezték ki és a 90-es évek óta ismerik/alkalmazzák a módszert a regionális munkaerç-képzési és fejlesztç központokban is. A munkaerç-piaci igényeknek megfelelç képzési programok kifejlesztésére hivatott uniós projektekben résztvevç békéscsabai, debreceni és székesfehérvári regionális képzç központok e projekt keretében végzett munkájáról, további saját képzési programfejlesztéseikrçl közzétett információk interneten is elérhetçk. 25 A felnçttépzési programfejlesztési munkálatok a „Korszerí Felnçttképzési módszerek fejlesztése és alkalmazása” címí (HEFOP 3.5.1.-K-2004-10-0001/2.0) projekt keretében folytak - amelyet a Nemzeti Felnçttképzési Intézet, a Foglalkoztatási Hivatal és a Képzç Központok hálózata közösen valósított meg az Európai Szociális Alap és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. 26 A témában alapvetç hazai forrásnak számít a DACUM Kézikönyv OM-NSZI, Budapest, további információk a témában interneten elérhetçk, így pl. „What is a DACUM ?” http://dacum.org/, „Workforce Development Center –Training Systems DACUM” http://www.southwest.tn.edu/wfd!trngsys.htm . A DACUM módszer fçbb jellemzçinek, alkalmazásainak bemutatása – a teljesség igénye nélkül - a hivatkozott forrásokon alapul. 27 Lásd: a Nemzeti Felnçttképzési és Szakképzési Intézet honlapján
171
Szabóné Berki Éva nevezést használó intézmény vagy egyén28 köteles a módszert teljességében megismerni, és annak fĪ fázisait – a helyi viszonyoknak megfelelĪen – alkalmazni. A DACUM-módszer lényege, hogy az adott szakma 8–10 gyakorlott képviselĪje (Īket nevezik munka-szakértĪnek) egy speciálisan e feladatra kiképzett facilitátor vezetésével és további közremňködĪk támogatásával, egy általában kétnapos DACUM-mňhely keretében végzi el egy adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzését, és elkészíti a kompetencia-követelmények leírását. Az eljárás eredménye az ún. DACUM-táblázat, amely az alapvetĪ ismeretek és készségek mellett leírja a dolgozóktól elvárt magatartásformákat, a szakma fejlĪdésében várható tendenciákat és problémákat, valamint azokat a berendezéseket, szerszámokat, eszközöket és anyagokat, amelyeket a feladatok elvégzéséhez használni szükséges. A táblázatokhoz kapcsolódó kiegészítĪ dokumentumok kitérnek a munkaszervezeten belüli és a kívüli (kliens, beszállító stb.) lehetséges munkaköri kapcsolatokra is.29 A DACUM-mňhelyek sikerét és kiváló minĪségét garantáló útmutatásokat30 egyebek mellett a kézikönyv tartalmazza, de nézzük ezek közül a legalapvetĪbb, általánosan alkalmazható tevékenységelemeket, feltételeket - általános szempontokat:
• a képzési programok fejlesztési munkája az adott munkakör elemzésével (DACUM• • •
mňhely) kezdĪdik, amit a tananyagfejlesztĪ csoport által meghatározott intézmény(ek) szervez(nek) meg, a mňhely lebonyolítását az arra vállalkozó és felkészített kollégák közül kiválasztott témavezetĪ(k)re kell bízni; javasolt, hogy adott esetben 2–3 kolléga dolgozzon együtt, esetleg kérjenek segítséget egy már gyakorlott DACUM témavezetĪtĪl, a DACUM-mňhely eredménye a DACUM-tábla, amin tartalmilag nem szabad változtatni a mňhely lebonyolítása után, a DACUM-táblát olyan módon kidolgozott formában kell megjeleníteni, ami a tananyagfejlesztĪk számára standard módon rendlekezésre áll, a kapcsolódó dokumentumokat is tárolni kell.
A funkciók eredményes teljesítésére egy koordinátor/szervezĪ felelĪs a tervezési folyamat elindításáért és a szükséges szervezés elvégzéséért, de másokat is be kell vonni a mňhelymunkába annak érdekében, hogy a késĪbbi érdekeltek megértése, támogatása és elkötelezettsége elnyerhetĪ legyen Szoros együttmňködésre van szükség a szervezĪ (koordináló) és a mňhelyt lebonyolító témavezetĪ (facilitátor) funkciók között, ezért célszerň, hogy ezen feladatokat ugyanaz a személy lássa el. 28 1996-ban jött létre a hivatkozott jogosultságokkal rendelkezç vállalkozás (lásd: http://www.dacumbt.com/about. htm), a DACUM módszer sokoldalú alkalmazása és elterjesztése érdekében, országos és nemzetközi míködési területtel. 29 Az OM ifjúsági szakképzés-korszerísítési programja keretében az informatikai szakmákra kidolgozott DACUM táblák elérhetçk az interneten: http://poszfi.nszi.hu/_ujinfor/generalt/sz_alfa.htm Lásd Tót É. 30 Ez az összegzç áttekintés az Ifjúsági szakképzés korszerísítése világbanki program „A” komponensének, a piacorientált szakképzés fiataloknak (POSZFI) keretein belül a tananyagfejlesztç csoport számára összeállított útmutató alapján készült, de nem minden részletre kiterjedçen és általánosabb megfogalmazásban.
172
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján A mňhelymunka megkezdéséig alapos tervezĪ munkára van szükség ahhoz, hogy a DACUMmňhely eredményes legyen. A mňhelyt megelĪzĪ tervezési szakasz súlyponti területei a következĪk:
• a program/tananyagfejlesztésben érdekelt intézmény/cégvezetés támogatásának megléte,
• a megfelelĪ erĪforrás rendelkezésre állása már a tervezési folyamatban, • a fĪbb események és tevékenységek menetrendjének kialakítása. A tevékenységek javasolt menetrendjének kialakításához:
• eldöntendĪ, melyik munkakör vagy foglalkozási terület kerül elemzésre; • megállapítandó a mňhelymunka idĪtartama (tapasztalatok szerint 2 nap a legtöbb szakma és foglalkozás elemzéséhez elegendĪ);
• eldöntendĪ, hogy ki a felelĪs a helyi tervezésért és szervezésért; • a szervezĪvel való konzultáció alapján eldöntendĪ, hogy ki lesz a mňhelymunka téma• • • • •
vezetĪje, facilitátora; véglegesítendĪ a munkaszakértĪk és a facilitátor(ok) személye; szükséges a mňhely számára alkalmas helyszín biztosítása; szükséges a munkakörelemzésben részt vevĪ munkavállalók és vezetĪk nevesítése; szükséges a DACUM-ismertetĪ elkészítése és a résztvevĪk (munkavállalók és vezetĪk) tájékoztatása; szükséges a munkakörelemzés lefolytatása.
A DACUM-mňhelymunka a szisztematikus tananyagfejlesztés (SCID) egyik alapvetĪ elemzési fázisa. A munkakörelemzés során elkészült DACUM-táblázatot érvényesíteni, vagyis validálni kell. A validálás azt jelenti, hogy a szakma további képviselĪi egy kérdĪív segítségével meghatározzák, hogy végzik-e a megadott feladatokat, milyen gyakran és mennyire tartják fontosnak és bonyolultnak. A visszaérkezett kérdĪíveket és a DACUM-táblát a potenciális oktatók elemzik, és kiválasztják a képzési programba kerülĪ feladatokat. A következĪ lépésben a kiválasztott feladatokat potenciális oktatók és tananyagfejlesztĪk elemzik. Ezzel vége az elemzĪ feladatrésznek, amelyet a tervezés (képzési módszerek, tanulási célkitňzések, teljesítménymérési módszerek, képzési terv), fejlesztés (kompetencia-profil, tanulási útmutató, tanulási segédeszközök, oktatási segédanyagok), végrehajtás (képzés, idĪközi értékelés, képzés dokumentálása) és a végsĪ értékelés követ. A módszer alkalamzása más típusú foylamatokat és feladatokat jelent, ha a munakerĪpiac egészének kíván adekvát képzési kínálatot kialakítani, és mást, ha egy adott, jól meghatározott célcsoport számára szolgáló fejelsztési programot kínál. A DACUM-módszer alkalmazható a gazdálkodó szervezetekben a saját munkavállalókat érintĪ, „testre szabott” belsĪ képzési programok kifejlesztéséhez éppúgy, mint a képzĪ intéz-
173
Szabóné Berki Éva mények/vállalkozások oktatói és tananyagfejlesztĪ csoportjai számára. Ez utóbbiak természetesen nemcsak egy-egy cég képzési igényeinek megfelelĪ programfejlesztéseket végeznek, hanem a szélesebb körň munkaerĪpiac számára is. A továbbiaknak nézzük egy nagyvállalati példát a DACUM-módszer alkalmazására ! A MOL Rt. egyik divíziójának szervezete átalakításra került, amelyben az újonnan létrejött munkafolyamatok feladatainak ellátához új fizikai munkaköröket kellett létrehozni. Az új munkakörök részben a korábban létezç munkakörök összevonásával, részben egyes korábban létezç munkakörök kibçvítésével jöttek létre. Ebbçl eredçen szükségessé vált az új munkaköri feladatok ellátására felkészült munkatársi állomány biztosítása. A divízió vezetçi a HR Képzés-fejlesztés segítségét kérték a munkavállalók számára szükséges fejlesztés, képzés elçkészítésére és megvalósítására. A szervezetátalakítás elbocsátásokkal is járt, így a munkavállalói érdekképviseletekkel való szükségszerí egyeztetéssel a szervezetfejelsztést szolgáló képzések kapcsán is számolni kellett. A divízióvezetçkkel folytatott elsç néhány tárgyalás után egyértelmívé vált, hogy az új munkakörök betöltéséhez szükséges munkavállalói kompetenciafejlesztés – részben a szakmai elvárások sajátosságai, részben az idçtényezç korlátja miatt – nem oldható meg az iskolarendszerí szakképzés által kínált képzési kínálatból. A helyzetnek leginkább megfelelç megoldást kellett megtaláln: így került a DACUM-módszer a fókuszba. Viszonylag rövid idçn belül sikerült megtalálni azt a képzç céget, amelyik már kellç szakmai reputációval rendelkezett a módszer vállalati környezetben való alkalmazásában. A képzç cég szakembere tájékoztatta a divízióvezetçket a módszer lényegérçl, a várható eredményekrçl és az eredményhez elvezetç folyamat fçbb lépéseirçl, a vezetçk elkötelezettségének és támogatásának keimelt jelentçségérçl. A vezetçk, megismerve és megértve a módszer lényegét, felhatalmazást adtak a képzés-fejlesztés vezetçjének31, hogy a DACUM-módszer alkalmazásával kezdje meg az új munkaköri kompetenciákra felkészítç képzések fejlesztési munkálatait, egyúttal támogatást és folyamatos együttmíködést is biztosítva . A feladat kiemelt jelentçséggel bírt, ezért a megvalósítására külön projekt jött létre. A projekt-team vezetçje a képzés-fejlesztési vezetç volt, a team tagjai pedig egyrészt a divízió üzleti vezetçi, e feladatra külön megbízott szakemberei, másrészt a feladat koordinálásra kijelölt képzés-fejlesztési munkatárs és természetesen az a beszállítói megbízott, aki tanácsadói munkával, a munkavállalók fejlesztési, képzési programjainak, tananyagainak kidolgozásával és a munkavállalói kompetenciafejlesztés tényleges lebonyolításával vett részt a munkában. A feladatmegoldás fçbb tartalmi lépéseiben a projekt-team rendszeresen egyeztetett. Ez alapján került kidolgozásra az idçütemterv, amelynek része volt a rendszeres team-ülés, ezen alkalmakkor a további lépések szakmai egyeztetése és a szükségszerí korrekciók megtétele.
31 Akkoriban a szerzç maga volt a képzés-fejlesztés vezetçje, így személyes tapasztalatát írta le esettanulmányként.
174
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján A projekt megvalósításának fçbb lépései a következçk voltak: A divízió vezetçje ismertette a szervezetátalakítási koncepciót a projektben résztvevçkkel, átadásra került az az anyag, amely tartalmazta az újként tervezett munkakörcsoportokat és azok fçbb kompetenciaelvárásait. Azonosításra került a szervezeti átalakítás gyakorlati megvalósításában érintett munkavállalói kör, és a fejlesztési program alapjául szükséges input adatok (végzettség, követelményrendszer) köre. A szervezeti átalakításban potenciálisan érintett fizikai dolgozók végzettségi, szakképesítési adatainak adatbázisból történç összegyíjtését követte az aktuális állapotfelmérés elemzése, vagyis: az adott végzettségek, szakképesítések és az új munkaköri kompetencia követelményrendszer összevetése, az aktuális kvalifikációs profil elvárttól való eltéréseinek meghatározása - vagyis az egyes szervezetekben adott kompetencia-térkép elkészítése . Az aktuális kompetencia-térképet az üzleti vezetçk megkapták. Ezt követçen megkezdçdött a tervezett új munkakörökhöz kapcsolódóan várható feladatok célirányos vizsgálata a DACUM-módszer alkalmazásával. A tanácsadó széles munkavállalói körben és a terület teljes vezetçi körében interjúkat készített a munkafolyamatokra, azok szabályozóira, ill. a várható változásokra vonatkozóan.Az interjúzást követçen készült el az egyes feladatok munkakörönkénti csoportba rendezése, majd a területet legjobban ismertç szakemberek bevonásával a felülvizsgálat és a szükséges kompetenciák fontosság, gyakoriság, és tanulhatóság szerinti súlyozása. A munkakörönkénti feladatokat elemezve kerültek meghatározásra azok a kompetenciák, amelyek az elvárt munkaköri teljesítmény biztosításához elengedhetetlenül szükségesnek bizonyultak. Az így kialakított kompetencia-mátrix segítségével jól behatárolhatóvá váltak az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek, képességek és az elvárt magatartásformák összessége, amelybçl a fejlesztési, képzési igény is közvetlenül meghatározhatóvá vált. Azonosításra került az új munkakörök kompetenciaelvárásai közül az iskolai végzettségi és szakképesítési igény – ez a szükségszerí az államilag elismert szakképesítések, ill. a szükségszerí hatóságilag elçírt jogosítványok nevesítését jelentette. Azonosításra került az elvárt végzettségi szintek, a szükséges hatósági vizsgakötelezettségek, valamint egyéb, a képzési tervhez szükséges speciális követelmények meghatározása munkakörönként, ill. a képzési program kimeneteként sikeres modulvizsgákat követçen megszerezhetç modultanúsítványok, OKJ-s bizonyítványok és a hatósági tanúsítványok köre. A kompetencia-mátrix felhasználásával lehetçvé vált a képzési program moduláris rendszerbe foglalása. A modulrendszerí képzési program csomag alapján történç fejlesztés, képzés választását az indokolta, hogy az nagyfokú rugalmasságot biztosított a munkakörökhöz szükséges kompetenciák megszerzésében, az egyéni adottságokra, és a szervezeti sajátosságokra is tekintettel pedig a megvalósítás folyamatában is. Az új munkakörök kompetencia-elvárásainak ismeretében képzési terv készült, alternatív megoldásokkal és pilot javaslattal, amelyet a vezetçk véleményzetek. A pilot keretében kidolgozott képzési változatokra „képzési térkép” (mivel az ország különbözç részén dolgozó munkavállalókat érintette a képzés) készült, az alternatívák közül a dívízió vezetçi döntöttek a számukra leg-
175
Szabóné Berki Éva célravezetçbb megoldás mellett. A vezetçk által elfogadott képzési alternatíva megvalósítására megkezdçdött a kompetancia alapú, modulrendszerí képzési program teljes keretrendszerének kidolgozása. A projekt képzési keretrendszerének elfogadását követçen kezdçdött meg a kompetenciaszint felmérést szolgáló tesztsorozat kidolgozása, amely a munkavállalók elçzetes tudásszint felmérésére szolgált. A teszt és a megoldások kidolgozásában, valamint a felmérések megszervezésében, az eredmények értékelésében a vezetçk is részt vettek. A tényleges teszteredmények ismeretében került véglegesítésre a tananyag (elméleti és gyakorlati) tartalma, a tanulási útmutatók tartalma és az, hogy az gyakorlati képzést biztosító moduloknak milyen eszközigénye van, hogyan és hol lehet biztosítani a gyakorlati képzést. A tananyag, tanulási útmutatók kidolgozása alapvetçen a képzési beszállító feladata volt, de az elvárásoknak való szakmai megfelelçséget a divízió vezetç szakemberei is véleményezték. A vezetçk véglegesen nevesítették a képzésben részt vevç munkavállalókat. Ezt követçen került sor az érdekegyzetetésre a képzési koncepcióról, a képzésben résztvevçk körérçl, a megvalósítási tervekrçl.Az egyeztetéseket követçen került sor a személyre szóló képzési tervek elkészítésére, az egyes modulok képzéseiben érintettek létszámának és munkarendjének ismeretében pedig a konkrét képzések metodikájának kidolgozására, a képzési helyszínek, a képzések és modulképzéseket követç vizsgák ütemezésének meghatározására.Az egyes modulkövetelményeket sikeresen teljesítçk írásbeli tanúsítványt kaptak; több modul sikeres teljesítését követçen pedig – a kompetenciaelvárásoktól függçen – hatósági vagy államilag elismert OKJ-s bizonyítványt. A projekt egészének elçmunkálai kb. fél évig tartottak, de ennek részeként lezajlott a pilot képzés, amelynek tapasztalatai beépültek a projekt további kivitelezési munkáiba. Elméleti és gyakorlati képzések folytak a cég helyszínén; a gyakorlati képzésekhez szükséges technikai infrastruktúra régiónként került felszerelésre; ezeken a helyszíneken on the job képzések is folytak. A képzések kb. 1,5 év alatt lezárultak, 1300 fç munkavállalót érintç körben – mindenki nagy megelégedésére.
176
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
Összefoglalás E fejezet elsĪ részében megismerhettük a munkakör, a munkakörelemzés vállalati szervezeti mňködésben betöltött szerepének változásait, a munkakörelemzés lényegét, folyamatát és fĪbb módszereit és azt is, hogy a munkakörelemzés korábbi felfogásához és gyakorlatához képest a munkavégzési rendszer szemléletň megközelítés miben jelent továbblépést, új kérdések és szempontok felvetését a gazdálkodó szervezetek humán erĪforrás gazdálkodási rendszereieben. A második részben a gazdálkodó szervezetek kompetencia alapú humán erĪforrás fejlesztés iránti érdekeltségét motiváló fĪbb jellemzĪket, a DACUM-módszer lényegét és alkalmazási lehetĪségeit, mňhelymunka céljának, elĪkészítésének és lebonyolításának fĪbb folyamatát ismerthettük meg és azt, hogy a DACUM-módszer egyik lényegi sajátossága, hogy a munkaerĪpiaci igényeket szem elĪtt tartó képzési program- és tananyagfejlesztést segíti, és a módszer alkalmazható úgy a vállalati belsĪ képzések, mint a képzési piac által ajánlott képzési kínálat tartalmi megújítására. A fejezetben leírtak egy-egy megvalósulási példáját az esettanulmányok szemléltették, és remélhetĪleg sikerült az olvasókat meggyĪzni arról, hogy milyen sikeresen alkalmazható a DACUM-módszer, és ha bármely alkalmazási célból tervezik a DACUM-módszer választását, feltétlenül a módszer alkalmazására avatott szakemberek segítségét kérjék.
177
Szabóné Berki Éva
ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok A megoldáshoz szükséges/használható segédeszköz: a jegyzet A megoldáshoz javasolt idĪt és a kérdés/feladat pontértékét a kérdés mellett levĪ zárójeles információ tartalmazza (...’ – …pont) 1.
Mi a személyzeti menedzsment és mi az emberi erĪforrás menedzsment?
(5’–5 pont)
2. Milyen humán rendszereket foglal magában az EEM/HRM?
(4’–10 pont)
3. Mi a stratégiai emberi erĪforrás menedzsment definíciója?
(5’–5 pont)
4. Milyen humán rendszereket foglal magában a SEEM?
(4’–5 pont)
5. Mi a munkavégzési rendszer szemlélet jelentĪsége?
(3’–5 pont)
6. Mi a munkakör, a pozíció és a munkafeladat definíciója?
(3’–5 pont)
7.
Mi a munkakör és munkavégzési rendszer megközelítés közötti hasonlóság és a különbség?
(5’–10 pont)
8. Mi a munkakörelemzés lényege?
(2’–5 pont)
9.
(4’–5 pont)
Mi a munkakörelemzés általánosnak tekinthetĪ fĪ folyamata?
10. Milyen módszerei vannak a munkakörelemzésnek?
(3’–5 pont)
11. Mi a munkaköri-specifikáció, a kompetencia elvárások lényege?
(3’–5 pont)
12. Mi lehet a munkakörelemzés eredménye?
(5’–10 pont)
13. Mi a munkaköri leírás definíciója, melyek a legfontosabb tartalmi elemei?
(5’–5 pont)
14. Mi a DACUM-módszer lényege?
(2’–5 pont)
15. Hogyan történik a DACUM-mňhely megszervezése? 16. Hogyan történik a DACUM-eljárás eredményeinek értékelése?
(5’–10 pont) (2’–5 pont) Összesen: 60’–100 pont
178
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
ÖnellenĪrzĪ kérdések, feladatok megoldása Az önértékelés szempontjai (százalék / jegy/minĪsítés) 65 pont
(1)
elégtelen
66 pont – 70 pont
(2)
elégséges
71 pont – 80 pont
(3)
közepes
81 pont – 90 pont
(4)
jó
91 pont –
(5)
jeles
1.
A személyzeti menedzsment: a gazdálkodó szervezet humán erĪforrások kezelését támogató funkcionális tevékenység, a személyzeti tevékenység önálló szakmai területként való mňködtetése. Az emberi erĪforrás menedzsment: új vezetĪi szemlélet, amely szerint a vezetĪk a munkaerĪt nemcsak a költségtényezĪk egyikének tekintik, hanem fontos szervezeti-gazdálkodási forrásnak is, és a HR vezetĪktĪl nemcsak feladataik szakszerň teljesítését és felügyeletét várják el, hanem a hatékonyság növeléséhez, a cég értékteremtĪ folyamatához való érdemi hozzájárulást is.
2. Az EEM/HRM rendszerek szakterületei: HR-tervezés, toborzás, kiválasztás, munkakörelemzés és -tervezés, munkakör-értékelés, teljesítményértékelés, kompenzáció, képzésfejlesztés, karriermenedzsment, szervezeti kommunikáció, HR információrendszerek, munkaügyi kapcsolatok, elbocsátások, leépítések. 3. A stratégiai emberi erĪforrás menedzsment: a környezeti és munkavállalói kihívás megértésére épülĪ és elĪretekintĪ befolyásolására törekvĪ emberi erĪforrás folyamatok és rendszerek integrált tervezése, mňködtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja a cég üzleti stratégiáját, versenyelĪnyének megteremtését és megtartását. 4. A SEEM területén az alábbi általános jellegň folyamatok, fĪ rendszerek azonosíthatók: munkavégzési rendszerek, emberi erĪforrás-áramlás, teljesítménymenedzsment, kompenzáció és javadalmazás, emberi erĪforrás-fejlesztés. 5. A munkavégzési rendszer újabb személet, amely nem más, mint a munkafeladatok, a munkavégzés technológiája, a feladat ellátáshoz szükséges munkavállalói készségek és kompetenciák, a végrehajtást irányító vezetĪ vezetési filozófiája és stílusa, valamint a tágabb EEM-elvek és gyakorlat egy adott kombinációs rendszere. Mindezen elemek szerves egymáshoz illeszkedése esetén beszélhetünk egységes munkavégzési rendszerrĪl.
179
Szabóné Berki Éva 6. A munkakör: a szervezetben egymáshoz hasonló feladatokkal és felelĪségekkel leírható pozíciók csoportja A terminológia független a munkavállaló személyétĪl. A pozíció: a szervezetben különféle munkafeladatok és felelĪsségek együttese, amelyet egyének látnak el – egy szervezetben annyi pozíció van, ahány munkavállaló. A terminológia független a munkavállaló személyétĪl. A munkafeladat: a munkavégzés során tevékenységek egymás utáni, koordinált folyamata, amelynek eredményeként azonosítható termék vagy szolgáltatás jön létre A terminológia független a munkavállaló személyétĪl. 7.
A munkavégzési rendszer úgy tartalmilag, mint fogalmilag épít a munkakörre és a munkakört alkotó munkafeladatokra, de ezen túlmenĪen bekapcsolja mind a munkavállaló, mind a vezetĪ magatartási jellemzĪit (készségeit, kompetenciáit) úgy, hogy a munkakörök és feladatok kialakítása során tekintettel van a folyamatokra, a vezetés és EEM kialakult gyakorlatára, elveire, rendszereire is. A munkavégzési rendszer központi alkotóelemét a munkafeladatok együttese alkotja, amely feladatok egymáshoz kapcsolódnak és egymással összerendezhetĪk. A hagyományos EEM-szemlélet a munkakört tartja a munkavégzési rendszer kiindulópontjának.
8. A munkakörelemzés az a folyamat, amely feltárja és meghatározza a munkakör tartalmát (célját és funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört és felelĪsséget), kapcsolatrendszerét, valamint a munkakör sikeres ellátásához szükséges kompetenciákat (képességeket és készségeket, elvárt magatartást, tudást és tapasztalatot). A munkakörelemzés célja a szervezetben létezĪ munkafolyamatokhoz rendelt munkaköri feladatok tételes számbavétele, összeillesztése részben egymással, részben a szervezet mňködését szabályozó írott utasításokkal, eljárási útmutatókkal, munkaprogramokkal. 9. A munkakörelemzés általánosan felvázolható folyamatmodellje: a munkakörelemzés céljának meghatározása, a munkakörelemzést végzĪk körének kijelölése, a szervezeti struktúra és a szervezeti folyamatok vizsgálata, az elemzésre kerülĪ munkakörök kiválasztása, háttérvizsgálat, a munkakörök elemzése: módszerválasztás és alkalmazás és az eredmények felhasználása, frissítése. 10. A munkakörelemzés során alkalmazható – külön-külön vagy kombinálva – módszerek: a megfigyelés, mintavételes munkanapfelvétel, interjú, kérdĪív, munkavégzési napló, szerepelemzĪ technikák . 11. A munkakör-specifikáció (amit munkakörprofilnak, személyspecifikációnak is neveznek) azt mutatja, hogy milyen tapasztalatok, képességek, készségek és ismeretek szükségesek a munkakör sikeres betöltéséhez. Ma ezek mellett vagy helyett egyre inkább használják a sikeres munkavégzéshez szükséges kompetencia vagy kompetenciaszint megjelölését. A munkakör-specifikáció utalhat a munkakör ellátáshoz szükséges speciális végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, engedélyre, elvárt tapasztalatra.
180
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján 12. A munkakörelemzés leggyakoribb végeredménye az írott formában megjelenĪ munkaköri leírás A munkakörelemzés információt szolgáltat a munkakör lényegérĪl, valamint arról, hogy az egyéneknek ilyen teljesítményt kell nyújtaniuk az adott munkakör ellátásához. A munkakörelemzés alkalmazásával a vezetés képet kaphat arról, hogy az egyes munkakörökhöz milyen tevékenységek tartoznak, és összevetheti az egyes munkákat a szervezeten belüli hasonló munkaterületekkel. A munkakörelemzéssel meghatározhatók az egyes munkakörökben ellátandó feladatokhoz minimálisan szükséges, ill. kívánatos iskolai végzettségek, szakképzettségek, szakképesítések és egyéb személyes kompetenciák. A munkakörelemzés segítheti a vezetést a humán erĪforrás rendszerek kialakításában vagy továbbfejlesztésében. 13. A munkaköri leírás az adott munkakör legfontosabb elemeit mutatja meg, segítve ezzel a munkakör azonosíthatóságát. Napjainkra már rengetegféle munkaköri leírás-minta létezik – ezek általában a következĪ elemeket tartalmazzák: a munkakör megnevezése; a munkakör elhelyezkedése a szervezeti struktúrában; a munkakört betöltĪ munkavállaló közvetlen felettese; a munkakör célja; a feladatkör(ök), amelyeket a munkakörben el kell látni; a felelĪsség(ek), amelyek a munkakörben számon kérhetĪk; a fentieken túl a munkaköri leírás kitérhet pl. a munkakapcsolatokra, az irányítottak körének nevesítésére, a fĪbb kihívásokra és sikermutatókra, a munkavégzés eredményeként elvárt mennyiségi mutatókra (pl. fizikai munkaköröknél), a munkavégzés helyére, a bérezési formára, a munkaidĪre és munkarendre, a munkakör környezetére és a munkakörülményekre. 14. A DACUM-módszer lényege, hogy az adott szakma 8–10 gyakorlott képviselĪje (Īket nevezik munka-szakértĪnek) egy speciálisan e feladatra kiképzett facilitátor vezetésével és további közremňködĪk támogatásával, egy általában kétnapos DACUM-mňhely keretében végzi el egy adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzését, és elkészíti a kompetencia követelmények leírását. 15. A funkciók eredményes teljesítésére egy koordinátor/szervezĪ felelĪs a tervezési folyamat elindításáért és a szükséges szervezés elvégzéséért, de másokat is be kell vonni a mňhelymunkába annak érdekében, hogy a késĪbbi érdekeltek megértése, támogatása és elkötelezettsége elnyerhetĪ legyen Szoros együttmňködésre van szükség a szervezĪ (koordináló) és a mňhelyt lebonyolító témavezetĪ (facilitátor) funkciók között, ezért célszerň, hogy ezen feladatokat ugyanaz a személy lássa el. A mňhelymunka megkezdéséig is alapos tervezĪ munkára van szükség ahhoz, hogy a DACUM-mňhely eredményes legyen. 16. A munkakörelemzés során elkészült DACUM-táblázatot érvényesíteni, vagyis validálni kell. A validálás azt jelenti, hogy a szakma további képviselĪi egy kérdĪív segítségével meghatározzák, hogy végzik-e a megadott feladatokat, milyen gyakran és mennyire tartják fontosnak és bonyolultnak. A visszaérkezett kérdĪíveket és a DACUM-táblát a potenciális oktatók elemzik és kiválasztják a képzési programba kerülĪ feladatokat. A következĪ lépésben a kiválasztott feladatokat potenciális oktatók és tananyagfejlesztĪk elemzik.
181
Szabóné Berki Éva
Irodalomjegyzék Bakacsi Gyula–Bokor Attila–Császár Csaba–Gelei András–Kováts Klaudia–Takács Sándor (2000): Stratégiai emberi erĪforrás menedzsment Budapest, 3. fejezet Munkavégzési rendszerek 81–149. old.; 5. fejezet Teljesítményértékelési rendszer 181–239. old.; 7. fejezet Fejlesztés 283–307. old. Balaton Károly–Dobák Miklós: A mérnöki szemlélettĪl a társadalmi megközelítésig A vezetés-szervezés és a szervezetelmélet kialakulása és újabb irányzatai Közgazdasági Szemle 1986/6. szám. Bódis Lajos (2000): EmberierĪforrás-gazdálkodás: módszerek, problémák, törekvések Munkaügyi Szemle, 4. és 5. sz. BĪhm Kornél–Kugler Judit–Szabó Adrienne: Kompetenciatérkép, in: Magyar Távközlés, 2006/1, p. 34–39. DACUM Kézikönyv OM-NSZI, 2001. Budapest. Klein Sándor: Munkapszichológia SHL Hungary Kft. Budapest, 1998. 1. kötet 3. fejezet Munkaelemzés 223–277. p. Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (fĪszerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (fĪszerk.) (1994, 197, 1998,1999) Személyzeti/emberi erĪforrás-menedzsment kézikönyv KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 89–159., 193–223., 253–291., 461–491. old. Poór József (1996): Nemzetközi emberi erĪforrás menedzsment Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Budapest. Tóth Éva: Foglalkozásprofilok leírása – munkaanyag http://209.85.129.104 Sz. Berki É. (2006.) A gazdaság szakképzéssel, oktatással szembeni elvárásai Társadalom és Gazdaság c. folyóirat Megjelenés alatt. http://dacum.org/ http://209.85.129.104 http://www.southwest.tn.edu/wfd!trngsys.htm
182
Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján
Fogalomtár DACUM-módszer: mňhelymunka keretében végzett, adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzésére szolgáló módszer, amelynek eredményeként elkészül a vizsgált szakma/foglalkozás/munkakör kompetencia követelményeinek leírása. Munkafeladat: a munkavégzés során tevékenységek egymás utáni, koordinált folyamata, amelynek eredményeként azonosítható termék vagy szolgáltatás jön létre. Munkakör: a szervezetben egymáshoz hasonló feladatokkal és felelĪsségekkel leírható pozíciók csoportja. Munkakörelemzés: az a folyamat, amely feltárja és meghatározza a munkakör tartalmát (célját és funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört és felelĪsséget), kapcsolatrendszerét valamint a munkakör sikeres ellátásához szükséges kompetenciákat (képességeket és készségeket, elvárt magatartást, tudást és tapasztalatot). Munkaköri leírás: az adott munkakör legfontosabb elemeit mutatja meg, segítve ezzel a munkakör azonosíthatóságát. Munkavégzési rendszer: a munkafeladatok, a munkavégzés technológiája, a feladat ellátáshoz szükséges munkavállalói készségek és kompetenciák, a végrehajtást irányító vezetĪ vezetési filozófiája és stílusa, valamint a tágabb EEM-elvek és gyakorlat egy adott kombinációs rendszere. Pozíció: a szervezetben különféle munkafeladatok és felelĪsségek együttese. Stratégiai emberi erĪforrás menedzsment: a környezeti és munkavállalói kihívás megértésére épülĪ és elĪretekintĪ befolyásolására törekvĪ emberi erĪforrás folyamatok és rendszerek integrált tervezése, mňködtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja a cég üzleti stratégiáját, versenyelĪnyének megteremtését és megtartását.
183
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
Vidékiné Reményi Judit
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A fejezet célja A fejezet céljai, hogy a Tisztelt Olvasó megismerje és megértse
• • • • • • •
a korszerň kompetenciaalapú, moduláris szakképzés fĪbb ismérveit, a kompetencialapú, moduláris szakképzési rendszer fejlesztésének fĪbb lépéseit, a munkakörelemzés / feladatelemzés fogalmát és módszereit. Megértse a munkakörelemzés szerepét a fejlesztĪmunkában, a feladatelemzés szerepét a fejlesztĪmunkában, Megismerkedjen a kompetenciaprofil fogalmaival és részeivel, Megértse a kompetenciaprofil szerepét a képzés tartalmának kialakításában, az alkalmazott módszerek és taneszközök kiválasztásában.
185
Vidékiné Reményi Judit
I. A korszerň szakképzés legfontosabb ismérvei Ön hogyan határozná meg a korszerí szakképzést? Függetlenül az elĪbbi kérdésre adott válaszától, mielĪtt hozzákezdene ehhez a fejezethez, fogjon egy-két napilapot, vagy nyissa meg on-line változatukat, és olvasson el néhány álláshirdetést! Talált valami közöset a különbözĪ álláshirdetésekben? Ha igen, mit? A munkaadók konkrétan megfogalmazzák, hogy az adott állás betöltéséhez a végzettségen túl milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, értékkel kell a jelentkezĪknek rendelkezniük. A leggyakrabban feltüntetett elvárások: az idegennyelv-ismeret, a jó kommunikációs képesség, a számítógép felhasználói szintň ismerete, jármňvezetĪi engedély, önálló munkavégzés, kreativitás stb. Ezeket az ismereteket, készségeket, képességeket, értékeket fontosabbnak érzik a jelentkezĪ képesítésében, végbizonyítványában, diplomájában tanúsított végzettségnél. Ez a jelenség jól tükrözi a munkaerĪpiac elvárásait a munkavállalókkal és az oktatási-képzési rendszerrel szemben. A hazai helyzet gyakori jellemzĪje, hogy a képzési rendszerbĪl kilépĪk képzettségi szintje és jellege nem felel meg a munkaerĪ-piaci elvárásoknak. Bizonyos szakmákban túlképzés folyik, miközben különösen a dinamikusan fejlĪdĪ térségekben rendszeresen hiány van a kvalifikált szakemberekbĪl. Tudna ezekre a napi életbçl vett példákat hozni? Az egyre gyorsabban változó elvárások egyaránt érintik a munkaerĪpiacra belépĪket, újrabelépĪket, illetve a bentlévĪket. Olyan középfokú, felsĪfokú és felnĪtt szakképzésre, azaz szakképzési, illetve felnĪttképzési rendszerekre van tehát Magyarországnak szüksége, amelyek rugalmasan és gyorsan tudnak alkalmazkodni az igényekhez. Ennek alapvetĪ feltételei:
• a szakképzés és a munkaerĪpiac, illetve a gazdaság kapcsolatának megerĪsítése, azaz
•
186
annak a biztosítása, hogy a gazdasági élet szereplĪi beleszólhassanak az oktatás tartalmába, a képzési követelményekbe, a kimeneti követelmények meghatározásába, illetve a képzések gyakorlati részében aktívabb szerepet vállaljanak; (2003. évi szakképzési törvénymódosítás, www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebc/0/17382/tartalom.htm) a felnĪttképzés és az iskolarendszerň szakképzés lehetĪségeinek az összehangolása (pl. az infrastruktúra közös használata), együttmňködésének kialakítása.
186
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A korszerň szakképzési, illetve felnĪttképzési rendszereknek a fejezet témája szempontjából legfontosabb ismérvei a következĪk:
• • • • • I.1.
modulrendszerň képzés, kompetenciaalapú oktatás, gyakorlatorientált képzés, korszerň tananyagtartalom (a munkaerĪ-piaci igényeknek történĪ megfelelés), a szakképesítések (alap- és részszakképesítések) kis száma.
A kompetenciaalapú oktatás / képzés bevezetésének indoklása
Mit gondol, mi indokolja a hagyományos ismeretalapú képzés helyett a kompetenciaalapú képzés bevezetését? „Egy olyan világban, ahol a tényszerň ismeretek, információk hatalmas tömege mind gyorsabban jön létre, terjed el és válik elérhetĪvé, az embereknek egyre kevésbé van szükségük arra, hogy az ilyen ismereteket memorizálják. Ehelyett megfelelĪ eszközökre van szükségük ahhoz, hogy kiválasszák, feldolgozzák és alkalmazzák azt az ismeretanyagot, mellyel sikeresen megbirkózhatnak a foglalkoztatás, a szabadidĪ és a családi élet változó modelljeivel, mintáival. Ez a felismerés magyarázza azt az oktatásban megfigyelhetĪ, erĪsödĪ tendenciát, hogy a tényszerň ismeretek tanításával szemben a kompetenciák fejlesztése válik egyre inkább hangsúlyossá.” (Kulcskompetenciák – Egy kialakulóban lévĪ fogalom az általános kötelezĪ oktatás területén – Eurydice) A kompetenciák elsajátításának nem kizárólagos színtere az iskola. Az oktatáson túl, a munka világa és a mindennapi élet is számtalan lehetĪséget biztosít a kompetenciák elsajátítására. Mindazonáltal a kompetenciák (pl. alapkompetenciák mint írás, olvasás stb.) kialakításában az oktatásnak, képzésnek meghatározó szerepe van. „A társadalom elvárja az oktatási intézményektĪl, hogy a kötelezĪ oktatási idĪszak végére a fiatalok rendelkezzenek a legszükségesebbnek tartott kompetenciákkal.” (Új Pedagógiai Szemle, 2003. Mihályi Ildikó összeállítása) A szakképzés és a felnĪttoktatás feladata pedig a már elsajátított kompetenciák továbbfejlesztése, illetve a munka világában és a napi életben szükséges kompetenciák elsajátításához a lehetĪségeket biztosítani. Mit gondol, állandó vagy változik az egyes kompetenciák tartalma?
187
Vidékiné Reményi Judit Természetesen, ahogy a mňveltségterületek tartalma is állandó változásban van, a kompetenciák tartalma is változik. Talán a legjobb példája ennek a változásnak az informatikai kompetencia tartalmának az alakulása az elmúlt tíz év alatt. EbbĪl következik, hogy akár ugyanazon munkakör betöltése esetén is rendszeresen felmerül a betöltéséhez szükséges kompetenciák megújításának a szükségessége. Tudna erre egy példát hozni? Amennyiben a számítógépet napi munkája során használja, mennyiben változtak meg az ezen elvégzendĪ feladatai az elmúlt három évben? Milyen új szoftverek használatát kellett elsajátítania ez alatt az idĪszak alatt?
I.2.
A kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságai
Mit gondol, mennyiben tér el a kompetenciaalapú oktatás az ismeretalapútól? Melyek a legszembetínçbb különbségek? A kompetenciaorientált pedagógia történetének kezdete az 1990-es évek közepére, második felére tehetĪ. Jóllehet, már az 1990-es évek legelején az OECD kezdeményezte a tantárgyakban nem szereplĪ, de rendkívül fontos területek megjelenítését. Azóta számos kutatás és tanulmány definiálta a kompetencia fogalmát, határozta meg a kompetenciák körét, és foglalkozott a kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságaival. Már maga a kompetencia fogalmának a meghatározása is vitatott, több egymástól eltérĪ definíciója is használatos. Ön melyik definíciójára emlékszik? Ismer többet is? Ha nem, vagy többet is szeretne tudni a kérdésrĪl, többet is megtudhat az alábbi honlapokon: Kulcskompetenciák. Egy kialakulóban lévĪ fogalom az általános kötelezĪ oktatás területén. Eurydice. 2002. http://www.eurydice.org vagy Óhidy Andrea: Az élethosszig tartó tanulás és az iskola http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-09-3l-Ohidy-Elethosszig A szakképzésben a kompetencia alatt a következĪt értjük: „Azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.”
188
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil Forrás: http://www.okm.gov.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/kerettantervek_szakisk_inf_ alligra_060516.pdf Az oktatás hagyományosan ismeretközpontú. Következésképpen a kompetenciaalapú oktatásra történĪ átállás nehézkes és idĪigényes folyamat. A kompetenciaalapú oktatás sajátosságai az ismeretalapú oktatással való összevetés során válnak érthetĪvé, illetve ebbĪl az összevetésbĪl derül az is ki, hogy milyen gyökeres szemléletváltásra van tanulóknak és tanároknak egyaránt szükségük az átálláshoz. A szükséges változások, változtatások egy része nem kifejezetten a kompetenciaalapú oktatásra-képzésre történĪ átállás velejárója, hanem a tudásalapú társadalomban végbemenĪ változások következménye. Többet is olvashat a témáról a paradigmaváltás az oktatásban címszó alatt az Interneten. 1. tábla Az ismeretalapú és a kompetenciaalapú oktatás összehasonlítása
Ismeretalapú oktatás
Kompetenciaalapú oktatás
Ismeretközpontú tanterv
Gyakorlatorientált, kompetenciaközpontú tanterv
Elméletorientált oktatás (tények, adatok, szabályok megtanítása)
Gyakorlatorientált oktatás (készségek, kompetenciák fejlesztése)
Tantárgyakhoz kapcsolódó mňveltségterületek
Több tantárgyhoz, több mňveltségterülethez kapcsolódó kompetenciák
Tantárgyakra épülĪ
Moduláris, azaz modulokból felépülĪ
Hangsúly a tanításon van
Hangsúly a tanuláson van
Tanulói passzivitáson alapuló frontális oktatás túlsúlya
Tanulói aktivitáson alapuló egyéni és csoportmunkán alapuló oktatás túlsúlya
Ismereteket mérĪ, értékelĪ számonkérési rendszer
Kompetenciákat mérĪ, értékelĪ számonkérési rendszer
Ismeretalapú kimeneti követelmények
Kompetenciaalapú kimeneti követelmények
Tanár: az új ismeretek forrása
Tanár: a tanítási-tanulási folyamat segítĪje, elĪmozdítója
Az oktatás tanárközpontú
Az oktatás tanulóközpontú
A kompetenciaalapú oktatás erĪsen gyakorlatorientált jellege miatt új típusú infrastruktúrát és eszközrendszert, a tanulási környezet kiszélesítését, a megváltozott tartalom elsajátításához és értékeléséhez megfelelĪ tanítási-tanulási módszereket feltételez. Ezek kifejlesztése, illetve a már meglévĪk és az újak tanítási-tanulási folyamatba történĪ betervezése és bevezetése jelentĪs erĪforrásokat és idĪt igényel.
189
Vidékiné Reményi Judit A kompetenciaalapú tanterv három alappillére:
• a célokban és követelményekben megfogalmazott kompetenciák, • sajátos mérési és értékelési eljárások, módszerek, • sajátos tevékenységorientált tanulási tevékenységek. A kompetenciaalapú szak- és felnĪttképzés mindig moduláris is, ily módon lehetĪvé válik, hogy minden tanuló, résztvevĪ saját egyéni képzési programot „alakítson ki” magának a számára legmegfelelĪbb modulok kiválasztásával. Az egyéni tanulási útvonal, egyénre szabott képzés lehetĪvé teszi, hogy a tanulóknak, résztvevĪknek ne kelljen korábban már akár formális, akár nem formális, akár informális úton elsajátított ismereteket, készségeket ismét elsajátítaniuk, vagy számukra irreleváns anyagrészeket, modulokat elsajátítaniuk. Ezzel a képzés ideje is lerövidíthetĪ, és az egyéni céloknak legmegfelelĪbb tartalom kiválasztása, illetve tanulási útvonal kialakítása jelentĪs motiváló hatással is bír. A képzés során a tanuló/résztvevĪ tájékoztatást kap az összes megszerzendĪ kompetenciáról (kompetenciaprofil – lásd lejjebb!), és elĪre ismertetik vele a kompetenciák elsajátításának mérésére-értékelésére szolgáló módszereket is. A képzést akkor fejezheti be, amikor a képzésben elĪírt valamennyi kompetenciamérést sikeresen teljesítette. A képzésben az egyénre szabott tanulási útvonal ellenére is vannak megkötések a modulok elsajátításának a sorrendjében. Egyes moduloknál például meg van határozva, hogy azt csak bizonyos elĪtanulmányok birtokában lehet felvenni. Ennek egyértelmňvé tételéhez és szemléletes bemutatásához készülnek a modultérképek. A moduláris rendszerň szakképzés törvényi feltételeirĪl olvashat a 2. sz. mellékletben.
190
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
II. A modultérkép A modultérkép a modularizált képzésekben, azaz a modulokból felépülĪ képzésekben a modulok térképszerň, rajzos elrendezése, mely feltünteti a modulok sorrendjét és kapcsolatát más modulokkal. Tartalmazza még a be- és kilépési szinteket, a modulok elnevezését, valamint az elsajátításhoz szükséges / ajánlott idĪt. MielĪtt továbbhaladna, tanulmányozza a Mellékletekben található modultérképet (2. sz. melléklet)! A kompetenciaalapú képzéseknél a modultérkép fogalmát szélesebb értelemben használjuk. Két részbĪl állnak: a szňkebb értelemben vett modultérképbĪl és modulokba rendezve a kompetenciák felsorolásából (az egyes modulokhoz tartozó elsajátítandó kompetenciák felsorolása). A modulok lineáris elrendezésben a programmodulból, a szakmai követelménymodulból és a vizsgakövetelmény modulból állnak.
II.1.
Programmodul
A programmodul a pedagógiai tervezés folyamatszabályozásának eszköze (képzési program / központi program), tartalmazza adott munkakör adott szakmai feladatcsoportjának sikeres elvégzéséhez szükséges valamennyi kompetencia elsajátítását lehetĪvé tevĪ tanítási-tanulási folyamat leírását.
II.2.
Szakmai követelménymodul
A szakmai követelménymodul tartalmazza az adott szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott részét vagy annak egészét. Adott szakképesítés követelménymoduljainak teljes köre tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját.
II.3.
Szakmai vizsgakövetelmény modul
A szakmai vizsgakövetelmény modul tartalmazza a szakmai vizsgakövetelmények meghatározását, azaz a szakmai vizsga ismérveit.
191
Vidékiné Reményi Judit
II.4.
A modultérkép elkészítése
A képzési programok modultérképe a DACUM-módszer alkalmazásával elvégzett feladatelemzés végeredményeképpen létrejövĪ kompetenciaprofil alapján készíthetĪ el. De felhasználható már meglévĪ modultérkép is, akár az adott szakképesítésé, akár egy rokon szakképesítésé is, amelyben elvégzik a szükséges változtatásokat is. A munkakörök elemzése eredményeképpen létrejövĪ modulok összefüggéseit, kapcsolatrendszerét tartalmazó modultérképek szolgálnak az új OKJ (Országos Képzési Jegyzék) alapjául. A modultérképekbĪl megállapítható, hogy mely szakképesítéseket, illetve részszaképesítéseket mely programmodul, szakmai követelménymodul és vizsgakövetelmény modul teljesítésével lehet megszerezni. A rendszer bevezetése révén az OKJ-ben jelenleg szereplĪ szakképesítések száma jelentĪs mértékben csökkenthetĪ.
192
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
III. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra / képzésre – a fejlesztés folyamata A kompetenciaalapú oktatásra / képzésre történĪ átállás konkrét lépéseken keresztül valósítható meg. A fejezet témája szempontjából a középpontban a fejlesztĪmunka áll. A fejlesztési folyamat célja, hogy a fejlesztĪmunka eredménye, azaz a képzési program, illetve a tananyagcsomag segítségével a tanuló / a résztvevĪ rendelkezzen az adott munkakör betöltéséhez, ellátásához szükséges, illetve az adott képesítésben elĪírt kompetenciákkal. A képzési programnak, illetve a tananyagcsomagnak egyúttal azt is biztosítania kell, hogy a tanuló / a résztvevĪ saját tanulási szokásainak, tanulási stílusának legjobban megfelelĪ tevékenységek elvégzésén, feladatok megoldásán keresztül tudja a kompetenciákat elsajátítani. A fejlesztés alapvetĪ feladata az adott szakképesítés kimeneti követelményeinek meghatározása. Adott szakképesítés kimeneti követelményeit az OKJ-ben szereplĪ szakképesítésre irányuló képzéseknél a szakképesítésért felelĪs miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. Az OKJ-ben nem szereplĪ – adott munkakör betöltéséhez szükséges – szakképesítés kimeneti követelményeit a DACUM-módszer szabályai szerint, munkaszakértĪ team határozza meg. A kimeneti követelmények iránymutató értékňek, a meghatározott munkaköri feladatok részletes lebontására és a hozzájuk tartozó kompetenciák meghatározására van szükség az oktatási programok megtervezéséhez. A fejlesztĪmunka lépései:
• • • • • • • • • •
munkakör / foglalkozás elemzése feladatok meghatározása és a DACUM-tábla elkészítése validálás feladatok kiválasztása szabványos feladatelemzés kompetenciaprofil összeállítása a modulok tartalmának meghatározása, cél- és követelményrendszer megfogalmazása az alkalmazott mérési és értékelési módszerek kiválasztása az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek kiválasztása, meghatározása a modul tartalmának fejlesztése
193
Vidékiné Reményi Judit
III.1.
A munkakörelemzés / a feladatelemzés fogalma
Mind a munkakörelemzés, mind a feladatelemzés rendszerezett folyamat, amely magában foglalja a munkakörök tanulmányozását, a munkavégzĪ személy feladatainak, tevékenysége eredményeinek és viselkedésének tanulmányozását, az azokra, valamint a munkavégzés körülményeire vonatkozó adatok összegyňjtését és a munkakörök leírásához és követelményeinek meghatározásához szükséges véleményalkotást. A munkakör alatt azon munkafeladatok összességét értjük, amelyeket a munkakört / foglalkozást betöltĪ személynek el kell végeznie. Az elemzĪ munka során tehát ezeket a feladatokat kell összegyňjteni, és ezeknek a feladatoknak az elemzését kell elvégezni. A feladatokhoz ismeretek, készségek, képességek, értékek, viselkedésformák, kompetenciák is hozzárendelhetĪk. Az Ön munkakörébe milyen feladatok tartoznak? A munkakörelemzés, illetve feladatelemzés során három szinten gyňjtenek információt: a felettesektĪl, a munkatársaktól és a beosztottaktól.
III.2. A munkakörelemzés / feladatelemzés módszerei A munkakörelemzés, illetve a feladatelemzés során ugyanazon módszereket alkalmazhatják:
• kérdĪív megszerkesztett (elĪre összeállított kérdésekbĪl álló) kérdĪívet alkalmaznak,
• feladatleltár készítése
mňveleti szintekre lebontott listát alkalmaznak,
• megfigyelés
• • • •
a munkavégzĪ személy tevékenységének megfigyelésére irányul, meghatározásra és elemzésre kerülnek a célok és a feladatok, célja a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek és gyakorlat meghatározása, munkanapfelvétel fényképezés a munkakört betöltĪ személy által végzett önfelmérés munkanapló vagy feljegyzések formájában, interjús módszer.
Ha Önnek kellene megterveznie egy munkakörelemzç kérdçívet, milyen kérdéseket tenne fel? Tudna néhány példát hozni munkakörelemzés / a feladatelemzés lehetséges „végeredményére”?
194
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A munkaköri feladatoknak az elemzése tehát a munkakör-elemzési folyamat. Az eredménye a feladattábla, amely tartalmazza az adott munkakör ellátása során végzendĪ feladatokat. Ezután következik az összegyňjtött feladatok ellenĪrzése, azaz a validálás.
III.3. Validálás A folyamat elemzést követĪ fázisa a validálás (érvényesítés), azaz az elkészült feladatelemzés eredményéül szolgáló DACUM-táblát a munkakört gyakorló szakemberekbĪl álló team felülvizsgálja és visszaigazolja. Az adott szakmát gyakorló szakértĪk kérdĪív segítségével meghatározzák, hogy az adott munkakörhöz/foglalkozáshoz tartozó feladattáblában felsorolt feladatok elvégzése valóban része a munkatevékenységnek, milyen gyakran végzik, menynyire fontos része, és mennyire bonyolult az elvégzése.
III.4.
Feladatelemzés
A munkaköri feladatoknak a képzés szempontjából történĪ részletes lebontása, elemzése a feladatelemzési folyamat. A képzés, illetve a hozzátartozó szakmai és vizsgakövetelmények tervezéséhez és meghatározásához a munkakör ellátása során elvégzendĪ feladatok részletes lebontására van szükség. A feladatelemzés során a vizsgált munkakörre vonatkozóan meghatározzák, hogy az adott munkakört milyen mélységig bontják le munkafeladatokra, munkamňveletekre. Olyan mélységig célszerň a lebontást elvégezni, amely még a fejlesztendĪ képzés tartalma szempontjából hasznos lehet. A munkafeladat alatt jól elkülöníthetĪ, megfigyelhetĪ, meghatározott idĪ alatt elvégezhetĪ és mérhetĪ munkatevékenységeket értünk. A feladatelemzés a feladatprofilból indul ki. A feladatprofil adott szakképesítés birtokában betölthetĪ munkakörben elvégzendĪ feladatok célszerňen csoportosított listája. A feladatprofil háromszintň, és tartalmazza az elemzendĪ (munka)feladat-csoportok, (munka)feladatok, illetve feladatelemek / (munka)mňveletek / lépések felsorolását. A feladatcsoport: a szakképesítés feladatleírásának legnagyobb egysége, adott munkakörben elvégzendĪ feladatok célszerňen csoportosított halmaza. A csoportosítás során az egymással összefüggésben lévĪ rokon tevékenységeket célszerň szempontok szerint rendezik csoportokba. Amennyiben adott feladat nem képezi szerves részét egyik feladatcsoportnak sem, akkor az „egyéb feladatok” feladatcsoportba kerül. A feladatprofilt felépítĪ legkisebb egység a munkamňvelet / feladatelem. Ezek a teljes munkafolyamatot felépítĪ, lineárisan egymásra épülĪ, idĪben elkülönülĪ munkaszakaszok.
195
Vidékiné Reményi Judit A feladatprofil elkészítését általában a feladatok meghatározásával kezdik, majd a feladatok lebontása következik munkamňveletekre, feladatelemekre, majd ezután következik a csoportba sorolás. A feladatprofilba azokat a munkafeladatokat kell bevenni, amelyeket a munkakört betöltĪ személy az adott szakképesítés megszerzése révén tud elvégezni. Mind a három szinten (a munkafeladat-csoport, a munkafeladat és a munkamňvelet / feladatelem szintjein) meg kell határozni az elvégzéséhez szükséges ismereteket, készségeket, képességeket. Ezen a szinten még nincs szükség konkrét teljesítményszintek, minĪségi és mennyiségi jellemzĪk meghatározására. Ezeket a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. A szakmai útmutató alapján történĪ feladatelemzés (DACUM-eljárás) során feladattáblákat készítenek. X2 feladat
X2 feladat
X3 feladat
X4 feladat
X5 feladat
X6 feladat
X7 feladat
X8 feladat
X9 feladat
X10 feladat
X11 feladat
X12 feladat
X13 feladat X14 feladat
X15 feladat
X16 feladat
X FELADATCSOPORT
1. ábra Feladattábla sematikus ábrája
A 3. sz. melléklet további példákat hoz a felhasználható táblázatokra. Tanulmányozza azokat is! Tudna Ön is a saját munkakörébçl az alábbihoz hasonló példát hozni? Munkakör Egyetemi nyelvtanár Feladatcsoport Vizsgaanyag készítése Feladat Olvasott szövegértési feladat készítése Munkamňvelet / Feladatelem Szövegválasztás 2. ábra Példa munkakörre, feladatcsoportra, feladatra és lépésre
196
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A munka során ügyelni kell arra, hogy az egyes munkakörökre / foglalkozásokra elkészített feladattáblákban feltüntetett közös feladatok leírása azonos kompetencia-leírással rendelkezzen. Ez lehetĪvé teszi a különbözĪ szakképesítésekhez tartozó közös feladatok, közös feladatcsoportok, közös kompetenciák, közös kompetenciamodulok meghatározását. Tudna felsorolni néhány olyan foglalkozást / munkakört, amelyben a munkavégzĪ személynek számítógépes nyilvántartás a feladata? Nyilván gondolkodás nélkül is többet felsorolt. Milyen kompetenciára van szükség ezen feladat elvégzéséhez? Bizonyára most sem kellett sokat gondolkodnia a válaszon. Ahogy a számítógépes nyilvántartás is számos foglalkozás / munkakör leírásában szerepel, ugyanígy a számítógép-felhasználói kompetencia is számos munkakör betöltéséhez szükséges, illetve számos szakképesítés, részszakképesítés részét képezi. A kompetenciamodulokat a kompetenciakatalógus tartalmazza, több szakmacsoportban közös, egy szakmacsoportban közös, egy szakképesítés csoportban közös és speciális (csak az adott szakképesítésre vonatkozó) kompetenciamodulok elrendezésben. A foglalkozás / munkakörelemzés, illetve a feladatelemzés a DACUM-módszer segítségével történik. Ezért a végeredményeképpen születĪ táblát DACUM-táblának is szokás nevezni.
III.5. A kompetenciaprofil Adott munkakör / foglalkozás kompetenciaprofilja a munkatevékenység során elvégzett feladatok listája (feladatprofil) és a munkatevékenységet / foglalkozást ellátó személy a munkatevékenység ellátásához elvárt tulajdonságainak (tulajdonságprofil) összessége. A kompetenciaprofil tartalmazza az egyes munkafeladatokhoz, munkamňveletek elvégzéséhez szükséges kompetenciaelemeket, azaz ismereteket, készségeket, képességeket, viselkedésformákat. Az ismeretekre és a készségekre meg kell határozni a sikeres elsajátítás kritériumát is. A kompetenciaprofil készítése során csak az új elemeket (addig még nem szerepeltett elemeket) viszik be, hogy az ismétlĪdések ne legyenek zavaróak a felhasználás során. A kompetenciák a szakképzés szempontjából az egyén az adott munkafeladatok elvégzésére való képességét, alkalmasságát jelentik. Így a feladatelemzés végeredményeként létrejövĪ kompetenciaprofil a képzési program megtervezésének alapjául szolgál. A képzési program megtervezésének alapja tehát a kompetenciaprofil. A kompetenciaprofil alapján meghatározhatók az egyes modulok be- és kimeneti követelményei, majd ennek alapján állítható
197
Vidékiné Reményi Judit össze a képzési program modultérképe. Minden képzési programnak tartalmaznia kell modultérképet. A fejlesztĪmunka következĪ fázisa a modulok tartalmának részletes meghatározása. A 4. sz. melléklet egy nem mindennapi kompetenciaprofilt mutat be.
III.6. A kompetenciaprofil részei A kompetenciaprofil meghatározásából egyértelmň, hogy két részbĪl áll: a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból. Az ismeretek, készségek, tulajdonságok következĪ körét tartalmazzák: szakmai ismeretek, szakmai készségek, gondolkodás, problémamegoldás, munkamódszer, munkastílus, kommunikáció, kooperáció, rugalmasság, konfliktuskezelés, kreativitás, önállóság, adottságok, jellemvonások.
III.7.
Feladatprofil
A feladatprofil adott szakképesítés birtokában betölthetĪ munkakörben elvégzendĪ feladatok célszerňen csoportosított listája. A feladatprofil háromszintň, és tartalmazza az elemzendĪ (munka)feladat-csoportok, (munka)feladatok, illetve feladatelemek / (munka)mňveletek/lépések felsorolását. (Lásd fent!) 2. tábla A postai ügyintézĪ feladatprofiljának egy részlete
Postai ügyintézĪ feladatprofilja – részlet Nem kézbesíthetĪ küldeményt feladónak visszaküld Tudakozványokat kezel, kártérítési eljárást lefolytatja KézbesítĪket számoltat el KézbesítĪktĪl sikertelen házhoz kézbesítési kísérletet követĪen, értesített küldeményeket vesz át postahelyi, letéti kézbesítésre ÉrtéknövelĪ szolgáltatást ajánl További termékeket/szolgáltatásokat ajánl Szerencsejáték terméket értékesít Hírlapárusítást végez, hírlapelszámolást készít Kereskedelmi árut értékesít Értékpapírt értékesít, kezel, visszavált, viszszaváltáskori ellenértékét készpénzben kifizeti, ellenértékét átutalással, számlaátvezetéssel teljesíti és egyéb, értékpapírokkal kapcsolatos feladatokat lát el Utalványbefizetéssel és készpénzátutalással kapcsolatos tevékenységet végez
198
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
III.8. Tulajdonságprofil A tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas- és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére. A szakmai ismeretek, valamint a szakmai készségek, képességek alkotják a szakmai kompetenciát. A szakmai kompetencia az egyén a szakképesítésének megfelelĪ munkatevékenység, munkafeladatok elvégzésére való képessége, alkalmassága. A szakmai ismeretek a munkatevékenység során közvetlenül használatos, alkalmazott technológiai szabályokra, a mňveletek során használt anyagokra, tárgyakra, eszközökre, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszerň paraméterekre és minĪségi jellemzĪkre, továbbá a munkatevékenység végzése közben szokásosan elĪforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a mňveleti elĪírásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok, azaz ismeretek. A szakmai készség: a szakképesítésre jellemzĪ munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül mňködĪ összetevĪje, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhetĪ tevékenység tartalmát tükrözi. A személyes kompetenciák azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek hozzájárulnak, illetve lehetĪvé teszik a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. A társas kompetenciák a munkatevékenység, a munkavégzés során a munkatársakkal, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggĪ cselekvéseket, különösen az együttmňködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzĪi az egyénnek. A módszerkompetenciák a munkatevékenység, a munkavégzés során a munkamódszerre, munkastílusra, problémamegoldásra és gondolkodásra jellemzĪ tulajdonságai az egyénnek, valamint a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a munkatevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minĪségét leíró jellemzĪi az egyénnek. A munkamódszer, munkastílus kompetenciacsoport az adott szakképesítéshez jellemzĪen tartozó, célorientált, praktikus, normakövetĪ és környezettudatos munkavállalói magatartást, valamint az ezeket elĪsegítĪ tulajdonságokat jelenti, mint a rendszerben való gondolkodás (rendszerszemlélet), módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, intenzív munkavégzés, körültekintés, elĪvigyázatosság, figyelemösszpontosítás, figyelemmegosztás, nyitottság, eredményorientáltság és a környezet tisztán tartása. (Forrás: http://www.milegyek.hu/letoltheto/modularis_okj.pdf)
199
Vidékiné Reményi Judit Mit gondol, milyen munkakör / foglalkozás betöltéséhez szükségesek az alábbi kompetenciák, azaz mely szakképesítés tulajdonságprofiljából származik az alábbi táblázatos felsorolás? 3. tábla A személyes, társas és módszer kompetenciák felsorolása egy tulajdonságprofílból
Személyes kompetenciák Állóképesség Hallás, látás, tapintás TňrĪképesség FelelĪsségtudat Megbízhatóság Monotónia-tňrés Önállóság Precizitás StressztňrĪ képesség TerhelhetĪség Türelmesség
Társas kompetenciák Interperszonális rugalmasság Udvariasság Empatikus készség SegítĪkészség Irányíthatóság Tolerancia Tömör fogalmazás készsége Kommunikációs rugalmasság Hatékony kérdezés készsége Konfliktusmegoldó készség Ügyfélorientáció
Módszer kompetenciák ÁttekintĪ képesség Felfogóképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Módszeres munkavégzés Körültekintés, elĪvigyázatosság Figyelem-összpontosítás Figyelem-megosztás
Talán eltalálta, hogy a postai ügyintézĪ tulajdonságprofiljából származik a részlet. MielĪtt továbbmenne, végezzen egy kis önértékelést! Önnek mennyire fejlett az önálló munkavégzĪ képessége? Könnyen kezeli a konfliktushelyzeteket? Jó kommunikációs képességekkel rendelkezik? Rugalmasan tud alkalmazkodni új helyzetekhez, változó körülményekhez?
III.9.
Tananyagfejlesztés
Az egyes modulokhoz tartozó kompetenciaprofil meghatározása után kezdĪdhet a tananyagfejlesztés. Következésképpen a modulok munkatevékenységi tartalmakból épülnek fel. A modul kimeneti követelményeinek ismeretében a tananyag egységekre (tudáselemek / tudásegységek) történĪ lebontására kerül sor, és az egységek elrendezésének meghatározására. Ennek során feltárják a tudáselemek összefüggéseit, kapcsolatrendszerét, egymásra épülését, így alakul ki a modul tananyagának struktúrája. Meghatározzák a tudáselemek elsajátítási szintjeit is (Bloom-taxonómia szintjei), és hozzárendelik a megfelelĪ mérési és értékelési módszereket és eszközöket is.
III.10. A kompetenciák és a tantárgyak / modulok kapcsolata Amíg a tantárgyak csupán adott iskolatípus(ok)ban / oktatási programokban taníthatók, mert tartalmuk, cél- és követelményrendszerük annak felel meg, a modul több szakképesítés, több részszakképesítés programjába is beilleszthetĪ. Elméletileg elképzelhetĪ, hogy adott programon belül modulokat és tantárgyakat is oktatnak.
200
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A tantárgyak hagyományosan ismeretalapúak, a modulok pedig kompetenciaalapúak. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyak elsajátítását ismeretekben, készségekben mérik, a modulok kimeneti követelményei minden esetben kompetenciák. Ez nem azt jelenti, hogy a tantárgyakon belül kompetenciák fejlesztésére nincs lehetĪség (lásd a NAT-ot!). A kompetenciák egy része mňveltségterületekhez, tantárgyakhoz kapcsolódik (tantárgy-specifikus kompetenciák). Másik részük nem kapcsolódik mňveltségterületekhez, tantárgyakhoz (tantárgy-független kompetenciák). Ez azt jelenti, hogy a tantárgy-független kompetenciák fejlesztése több tantárgy keretein belül történik, és nem áll rendelkezésünkre mérésükhöz sajátos eszközrendszer. Tudna példákat hozni a tantárgyakhoz kapcsolódó, illetve a tantárgyakhoz nem kapcsolódó kompetenciákra? Tantárgyakhoz kapcsolódó kompetenciák például az idegen nyelvek, vagy a számítástechnika és informatika stb. Mind a kettĪ sajátos mérési és értékelési eszközrendszerrel is rendelkezik: a különbözĪ típusú és szintň nyelvvizsgákból álló nyelvvizsgarendszer, illetve az ECDL vizsgarendszer. Tantárgyakhoz nem kapcsolódó kompetenciák például az önálló tanulási képesség vagy a kommunikáció stb. Ezek fejlesztése minden tantárgy része kell, hogy legyen, de sajátos mérési és értékelési rendszerrel nem rendelkeznek.
III.11. A kompetenciaprofil szerepe a képzés / modul cél- és követelményrendszerének, tartalmának meghatározásában, az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és a taneszközök kiválasztásában A tanítási-tanulási folyamat három alapeleme a cél- és követelményrendszer és a hozzátartozó tartalom, az alkalmazott módszerek és az alkalmazott taneszközök. A fejezet elején már érintettük annak a kérdését, hogy a kompetenciaalapú oktatás / képzés az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és az alkalmazott taneszközök megújítását elengedhetetlenné teszi. Azaz a hagyományos oktatásból megszokott módszerek, taneszközök nem mindegyike felel meg a célnak. A kompetenciaalapú modulrendszer bevezetése biztosítja a megújított cél- és követelményrendszert. A képzés-, illetve tananyagfejlesztés új módszere (kompetenciaprofil, illetve programcsomag alapján történĪ fejlesztés) garantálja a megújított tartalmat, valamint a fejlesztés rendszerszemléletň megközelítését. A módszerek terén is jelentĪs változások kezdĪdtek az ismeretek alkalmazását szükségessé tévĪ, az egyéni munkának sokkal nagyobb teret adó módszerek (projekt, portfolió stb.) bevezetése révén. A megújult szakmai és vizsgakövetelmény-rendszer jól tükrözi a méréssel és értékeléssel szemben támasztott megváltozott igényeket. A taneszközök megújítása terén is jelentĪs változások tapasztalhatók, elsĪsorban a digitalizált tananyagok terjedése következtében. Az 5. sz. és 6. sz. mellékletekben 2 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit találja meg. A fejezet lezárásaképpen tanulmányozza ezeket!
201
Vidékiné Reményi Judit
Összefoglalás A társadalmi, gazdasági, technológiai változások hatására a munkavállalókkal szemben támasztott követelmények változásai a szakképzési-, felnĪttképzési rendszerek megújítását tették szükségessé. A bevezetésre kerülĪ kompetenciaalapú moduláris képzési rendszerek alapvetĪ változásokat jelentenek a hagyományos oktatási / képzési rendszerekhez képest. Az ismeretek helyett az oktatás / képzés középpontjában a kompetenciák állnak, amelyek elsajátításának nem az iskola az egyedüli színtere. A kompetenciák egy adott feladat eredményes teljesítésére a személyt képessé tévĪ ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége. A moduláris oktatás építĪkövei a modulok, amelyek egymáshoz való viszonyát a modultérkép tünteti fel, meghatározva a belépés feltételeit és a kilépés kompetenciákban meghatározott követelményeit. A kompetenciaalapú szakképzési-, felnĪttképzési rendszerek fejlesztésének elsĪ lépése a munkakörelemzés. Az ennek során meghatározott feladatok alapján készítik el a DACUM-táblát. A validálás után kerül sor a feladatok kiválasztására és a feladatelemzésre. A feladatelemzés során a fĪ hangsúly az adott feladat, feladatelem elvégzéséhez szükséges ismeretek, készségek, kompetenciák, viselkedési formák, tulajdonságok állnak, amelyek alapján a modul tartalma kialakításra kerülhet. A feladatelemzés eredményeire támaszkodva készítik el a kompetenciaprofilt, ami a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból áll. Ezután következnek a fejlesztĪmunka további lépései: tartalom meghatározása, cél- és követelményrendszer megfogalmazása, mérési és értékelési módszerek kiválasztása, tanítási és tanulási módszerek kiválasztása és a taneszközök kiválasztása, majd a modul tartalmának fejlesztése. A kompetenciaprofil alapján történĪ képzés- / modulfejlesztés kihatással van az alkalmazható mérési és értékelési módszerekre, tanítási-tanulási módszerekre és taneszközökre is.
202
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
Az önálló tanulási folyamat önértékelését biztosító kérdések, feladatok A kérdések megválaszolásának javasolt módja Az egyes kérdések megválaszolására 20–25 percet fordítson! Készítsen vázlatot a válaszáról, amely tartalmazza a válasz minden lényeges pontját, kitérve az összefüggésekre is! A vázlat készítése során ne használjon semmilyen segédeszközt! Majd maximum 10 perc alatt a vázlat alapján szóban is foglalja össze a lényeget (ezt akár tanulótársá(i)val közösen is megtehetik, egymás teljesítményét ellenĪrizve)! Értékelés: A „kiselĪadása” után az elkészített vázlatát hasonlítsa össze a fejezet adott részével. Ha a lényegi tartalom legalább 50–60%-át tartalmazza a vázlata, nem végzett rossz munkát! De ne felejtse el, hogy a vizsgán a megmérettetés, az ismeretlen környezet, az ismeretlen vizsgáztató okozta szorongás miatt teljesítménye az otthoni teljesítményénél gyengébb lehet! 1.
Ismertesse a korszerň szakképzési-, felnĪttképzési rendszerek ismérveit!
2. Elemezze a kompetenciaalapú, moduláris képzések bevezetésének indokait! 3. Hasonlítsa össze az ismeretalapú és a kompetenciaalapú képzési rendszereket! 4. Sorolja fel a kompetenciaalapú, moduláris képzések fejlesztésének fĪbb lépései! 5.
Ismertesse, hogy milyen modultípusokat ismer és, hogy mi a modultérkép és mi a szerepe!
6. Ismertesse a munkakörelemzés menetét! 7.
Ismertesse a feladatelemzés menetét!
8. Ismertesse a munkakörelemzés / a feladatelemzés során alkalmazott módszereket! 9.
Foglalja össze, hogy mi a feladatprofil, és mit tartalmaz!
10. Foglalja össze, hogy mi a kompetenciaprofil, és milyen részekbĪl áll! 11. Elemezze, hogy milyen hatással van a kompetenciaprofil a képzés / modul tartalmának meghatározására, a képzés módszereinek és eszközeinek kiválasztására! 12. Indokolja, hogy miért van szükség a kompetenciaalapú, moduláris képzésekben új tanítási-tanulási módszerek és taneszközök alkalmazására!
203
Vidékiné Reményi Judit
Mellékletek
1. sz. melléklet A moduláris rendszerň szakképzés törvényi feltételei Annak érdekében, hogy a HEFOP és a Kormányhatározat [I. 2. d) pontja] szerint megteremtĪdjenek a moduláris szerkezetň szakképzés kialakításának jogi feltételei, és a fejlesztĪmunka eredményeként az új, moduláris rendszerň szakképzési szerkezet érvényesítése felmenĪ rendszerben bevezethetĪ legyen, az oktatást érintĪ egyes törvények módosításáról szóló törvény 2006. január 1-jétĪl módosította az Szt. 4. §-át, 5. §-át, 6. §-át, 10. §-át, 12. §-át, 13. §-át és 15. §-át. A szerkezeti és a tartalmi fejlesztĪmunka új elemei a következĪk szerint jelennek meg a törvény módosított normaszövegében: a) Modultérkép: Az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történĪ kapcsolódását tartalmazó dokumentum. Az Szt. módosult 4. §-a, 5. §-a és 6. §-a szerint az oktatási miniszter a szakképesítésért felelĪs miniszter által elkészített ágazati modultérképek alapján összeállíttatja és nyilvánosságra hozza az országos modultérképet. A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet az új szabály szerint közremňködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában. b) Tananyagegység (modul): A szakképesítések és a részszakképesítések modulokból épülnek fel, amelyeket a szakképesítésért felelĪs miniszter határoz meg a szakmai és vizsgakövetelményben. Ehhez igazodnak az Szt. 10. §-ának a szakmai és vizsgakövetelmény szerkezeti felépítésére, valamint 12. §-ának a szakmai vizsgára vonatkozó új szabályai. c) Bemeneti kompetencia: Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének módosult b) pontja szerint a szakképzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meghatározásával egészül ki a szakmai és vizsgakövetelmény. d) Részszakképesítés: Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének módosult e) pontja, valamint 12. §-ának (1) bekezdése szerint a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai modul vagy modulok követelményeinek a szakmai vizsgán történĪ teljesítésével részszakképesítés szerezhetĪ.
204
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil e) Modulzáró vizsga: Az Szt. 13. §-ának módosult (2) bekezdése szerint a köztes vizsga helyébe lép a modulzáró vizsga, amelyet a szakképzést folytató intézmény szervez. Az eredményes modulzáró vizsga a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében elĪírtak szerint feltétele lehet a szakmai vizsgára bocsátásnak is. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=15671&articleID=29938&ctag=articlelist&iid=1
205
Vidékiné Reményi Judit
2. sz. melléklet Modultérkép
Forrás: Tóth Teréz: Az innováció mint stratégia – Iskolai fejlesztés a Hunfalvy János FĪvárosi Gyakorló, Két-tannyelvň Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-07-Mu-Toth-Innovacio
206
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
3. sz. melléklet A kompetenciamodulok kialakítását segítĪ táblázatok
Feladatelemzés, Kompetenciaprofil Feladatcsoport Feladat Mňvelet Feladatelem
Szakmai kompetenciák
Módszerkompetenciák
Társas kompetenciák
Személyi kompetenciák
FELADATELEMZÉS Feladatcsoport Feladat Mňvelet Feladatelem
KOMPETENCIÁK Szakmai Módszer Társas Személyi
Forrás: Hideg Éva: Moduláris szakképzési szerkezet http://www.bkae.hu/jkut/download// modszakszerk.pdf
207
Vidékiné Reményi Judit
4. sz. melléklet A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 111. soszáma alatt kiadott kis- és középvállalkozási menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos képzési jegyzékben szereplĪ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3434 03 2. A szakképesítés megnevezése: Kis- és középvállalkozási menedzser.
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzĪbben betölthetĪ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 1429 Egyéb kisszervezetek vezetĪi (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) 1412 Ipari kisszervezet vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) 1413 ÉpítĪipari kisszervezet vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Kereskedelmi kisszervezet vezetĪje 1414 (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) 1415 Vendéglátó kisszervezet vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Szállítási, szállítmányozási és raktározási kisszervezet 1416 vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) 1417 Hírközlési kisszervezet vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási kisszervezet 1418 vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Üzleti szolgáltatási kisszervezet vezetĪje 1421 (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Személyi és takarító szolgáltatási kisszervezet vezetĪje 1422 (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Egészségügyi és szociális szolgáltatási kisszervezet 1423 vezetĪje (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Oktatási szolgáltatási kisszervezet vezetĪje 1424 (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser) Kulturális szolgáltatási kisszervezet vezetĪje 1425 (igazgató, elnök, ügyvezetĪ igazgató, menedzser)
208
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil 2. A munkaterület rövid, jellemzĪ leírása A kis- és középvállalkozási menedzser szolgáltató, illetve termelĪ kis- és középvállalkozások területén foglalkoztatható, a kis- vagy középvállalkozás vezetésével kapcsolatos feladatokat önállóan látja el. A kis- és középvállalkozási menedzser:
• szakemberek – könyvelĪ, könyvvizsgáló, jogász, esetleg professzionális marketing vagy
• •
PR tanácsadó stb. – segítségével a kis- és középvállalkozások napi pénzügyeivel, számvitelével, marketingmunkájával, emberi erĪforrás gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat old meg, önállóan alapít vállalkozásokat, ellátja azok tervezési feladatait, a vállalkozását hatékonyan, a környezeti feltételeknek megfelelĪen nyereségesen mňködteti, nagyvállalati szférában a vállalatok gazdasági, pénzügyi, marketing vagy humánpolitikai osztályain középvezetĪi feladatokat végez, vezetĪi irányítás mellett egy meghatározott részegységet vezet.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma 54 3434 01 54 3434 02 54 3434 03 54 3434 04 54 7872 01 55 7822 01 55 7862 01 55 7872 01
A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Általános menedzser I. Kereskedelmi menedzser Marketing- és reklámmenedzser Vendéglátó menedzser Idegenforgalmi menedzser Vendéglátó szakmenedzser Kereskedelmi szakmenedzser Idegenforgalmi szakmenedzser
III. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során elĪforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények: 1. A vállalkozás szervezése, mňködtetése
• A vállalatokban részt vesz az üzletpolitikai döntések meghozatalában, a célkitňzések eredményes megvalósítása érdekében aktívan tevékenykedik.
209
Vidékiné Reményi Judit
• Önállóan biztosítja egy kis- vagy középvállalkozás folyamatos mňködését. • Közremňködik az üzleti élet területén mňködĪ szervezetek munkájának összehangolásában.
• A rendelkezésére álló információk alapján felméri és értékeli a piaci folyamatokat. • Részt vesz a vállalatok stratégiai döntéseinek elĪkészítésében. • Önállóan dönt a kis- és középvállalkozások stratégiai és taktikai döntéseinek elĪkészíté• • • • • • • • • • • • •
sében. Önállóan kidolgozza a kis- és középvállalkozások üzleti terveit. Részt vesz a nagyvállalatok üzleti tervének kidolgozásában. Önállóan kialakítja a kis- és középvállalkozásokban a szervezeti, irányítási rendszert. A szervezet tevékenységét folyamatosan fenntartja, ellenĪrzi és javítja. Fenntartja és javítja a mňködés minĪségi követelményeit. Vállalkozása jövĪjének kialakításában aktívan alkalmazza a különbözĪ tervezési módszereket. Önállóan meghatározza és alkalmazza a vállalati stratégia megvalósításához szükséges taktikai módszereket. Önállóan használja a jogi információs lehetĪségeket, tudja követni a jogszabályváltozásokat. Munkájában kezeli, értelmezi a kapcsolódó – a foglalkoztatási jogviszonyokra és a szerzĪdésekre vonatkozó – jogszabályokat. Felkutatja, felismeri és meghatározza egy kis- vagy középvállalkozás mňködésének javítására vonatkozó lehetĪségeket. A szervezet céljai szerint értékeli a külsĪ környezet tényezĪit. Értelmezi a vállalkozás helyét a versenykörülmények között, és lehetséges támogatási erĪforrásokat von be. A különbözĪ szolgáltatások hatékony mňködtetését szervezi, és a piaci információk birtokában specialitásainak megfelelĪen mňködteti.
2. Emberi viszonyok kezelése
• Ismeretei alapján kiválasztja a feladathoz legmegfelelĪbb szakembert, hatékonyan mňködĪ munkacsoportokat hoz létre.
• Megszerzi és megtartja beosztottai, a vele egy szinten dolgozók és felettesei bizalmát. • Alkalmazza a szóbeli és írásbeli érintkezésben szükséges illem-, etikett-, protokollszabályokat.
• Kialakítja a hatékony munkához szükséges munkafeltételeket, a jó munkahelyi környezetet.
• Meghatározza a csoportok és egyének munkájának cél- és kritériumrendszerét. • Szétosztja a munkát, értékeli az egyének és önmaga munkáját a meghatározott célok viszonylatában.
• Használja a visszacsatolást, visszajelzést a csoportmunkában. • Felméri a vállalkozás jövĪbeli emberi erĪforrás igényét.
210
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
• Kis- és középvállalkozásokban meghatározza a jelentkezĪkkel szemben támasztott igényeket, értékeli a jelentkezĪket.
• Maga körül csoportot alakít ki, annak tevékenységét folyamatosan szabályozza, meghatározza és tervezi.
• A munkatársai befolyásolására alkalmazza a különbözĪ kommunikációs és motivációs technikákat.
• Megtervezi munkatársai képzési és továbbképzési feladatait és gondoskodik azok végrehajtásáról. 3. Vállalkozások marketingtevékenységének kezelése
• Nagyvállalatokban részt vesz az áruforgalmi folyamatok egészének (beszerzés, értékesítés, készletezés) tervezésében, szervezésében, irányításában és ellenĪrzésében.
• Kis- és középvállalkozásoknál önállóan tervezi, szervezi, irányítja és végrehajtja a piaci • • • • • • • • •
információk alapján a marketingtevékenységet, az erre épülĪ eladási, reklám- és kommunikációs munkát. Értelmezi az adott piac és a fogyasztói magatartás marketing jellemzĪit a vállalkozás szemszögébĪl. Értelmezi a versenyhelyzetet és részt vesz a versenystratégia kidolgozásában. Gondoskodik a kül- és belpiaci helyzethez való eredményes alkalmazkodás érvényesítésérĪl. A piaci információk elemzésével nyerhetĪ információk alapján részt vesz marketing stratégiák és programok tervezésében. A rendelkezésre álló marketing információk alapján elkészíti a kis- és középvállalkozások marketingterveit és programjait. SzakértĪk közremňködésével megtervezi, szervezi és irányítja a vállalkozás piackutatási munkáját. Részt vesz a vállalat promóciós költségvetésének megtervezésében. Szállítmányozó vállalatoknál üzemelteti a jármňkövetĪ rendszert. Kiválasztja és mňködteti a lokális rendszerek hardver és szoftver komponenseit.
4. Vállalkozások pénzügyeinek és számvitelének kezelése
• Gondoskodik a szervezet nyereséges gazdálkodásához szükséges pénzügyi és számviteli elĪírások betartásáról és betartatásáról.
• Modellezett gazdasági körülmények mellett pénzügyi döntéseket hoz, és elemzi a döntések következményeit.
• Nyomon követi a vállalkozás gazdasági eseményeit, meghatározza a vállalkozási eredményt. • Értelmezi és munkájában önállóan alkalmazza a vállalkozással összefüggĪ vagyoni, pénzügyi helyzet elemzéséhez szükséges módszereket, jogi, pénzügyi, adózási szabályokat.
• Elemzi, értelmezi a vállalkozások éves vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét. • Alkalmazza az eredménytervezés és a költségtervezés, az eredményellenĪrzés, a költségellenĪrzés és a pénzügyi ellenĪrzés ide vonatkozó ismereteit.
211
Vidékiné Reményi Judit
• A gazdasági körülmények ismerete mellett pénzügyi döntéseket hoz, és a döntések következményeit mérlegeli.
• Kialakítja a kisvállalkozások számviteli politikáját, számviteli szabályzatait. • Ismeri a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a • • •
gazdasági eseményeket, a számlakeret és a számlarend tartalmát. Átlátja a vállalkozás számviteli, ügyviteli, adózási folyamatait. Ismeri a beszámolók formáit, azok tartalmát. A vonatkozó számviteli szabályok ismeretében közremňködik a vállalkozás beszámolójának összeállításában. Részt vesz a vezetésorientált belsĪ számvitel kialakításában és mňködtetésében. A kontrolling rendszer mňködtetéséhez szükséges számviteli követelmények ismeretében közremňködik a kontrollingot támogató számviteli eljárások kialakításában.
5. Vállalkozások ügyvitele, információkezelés
• A modern információtechnológia eredményeit és eszközeit a munkája hatékonyságának • • •
növelése érdekében rendeltetésszerňen használja. Alkalmazza az eredményes gazdálkodás meghatározásához és alapításához szükséges döntési információk kezelését. Gyakorlottan használja az irodatechnikai eszközöket, célszerňen és kulturáltan tudja használni a telekommunikációs eszközöket. Alkalmazza a számítógépes rendszerek szolgáltatásait. Az információkat különbözĪ forrásokból összegyňjti és használja adott feladat megoldásában. Az információkat megfelelĪ formában eljuttatja feletteseihez, a vele egy szinten dolgozókhoz, illetve külsĪ partnereihez.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
• A képzési programban meghatározott tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, a négy félév lezárása.
• Legalább egy élĪ nyelvbĪl általános C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékň nyelvvizsga.
• Az elĪírt szakmai gyakorlat teljesítése. • Két opponens által elbírált és védésre alkalmasnak minĪsített szakdolgozat. • A szakdolgozat a specifikus szakmai tárgyakhoz kapcsolódó olyan közgazdasági feladat •
212
megoldása, amelynek elkészítése során a hallgató tanúsítja, hogy a szakirodalom feldolgozása mellett jártas a gyakorlati problémák megoldásában. Szakmai vizsgára akkor bocsátható a hallgató, ha minden tantárgyi követelménynek eleget tett, gyakorlatát elvégezte, gyakorlati beszámolóját sikeresen megvédte. A számon kérhetĪ ismeretanyag a tantárgyak oktatása során fĪképp a III. és IV. félévben elsajátított szakmai tárgyak ismeretanyaga komplexitásukban és összefüggéseikben.
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga
• írásbeli, • szóbeli, • gyakorlati vizsgarészbĪl áll. Az írásbeli vizsga tantárgyai és idĪtartama A vizsgázók a következĪ három vizsgatárgyból írnak írásbeli dolgozatot:
• vállalkozásgazdaságtan, • pénzügy-számvitel, • marketing. Az írásbeli vizsga idĪtartama 180 perc. A szóbeli vizsga tantárgyai és idĪtartama A vizsgázó a szóbeli vizsgán az Oktatási és Kulturális Minisztérium által jóváhagyott komplex szóbeli tételsorok alapján ad számot tudásáról. A komplex szóbeli tételsorok az alábbi témakörökre épülnek: 1. A vállalati mňködés makrokörnyezeti tényezĪi (közgazdaságtan, jog). 2. Vállalati szintň gazdasági, szervezési és irányítási ismeretek (vállalatgazdaságtan, pénzügy és számvitel, marketing, emberi erĪforrás menedzsment). 3. Szakmaspecifikus ismeretek a diƑerenciált szakmai modulok szerint: • pénzügy-számvitel, • kis- és középvállalkozási menedzsment, • marketing kommunikáció, • logisztika, • retailing, • turizmus, • informatika. A szóbeli vizsgán a hallgatónak 30 perc felkészülési idĪt kell biztosítani. A felelet kifejtésére legalább 15 perc fordítható. A vizsgán segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsgán kerül sor a szakdolgozat megvédésére is.
213
Vidékiné Reményi Judit A gyakorlati vizsga tantárgyai és idĪtartama Gyakorlati vizsgaként a hallgatónak az üzemi gyakorlat helyszínéül szolgáló vállalkozásnál felmerülĪ valamely gyakorlati kérdésrĪl mintegy 30–60 oldalas szakdolgozatot kell készíteni, amelyet a két opponens kedvezĪ bírálata után a vizsgabizottság elĪtt a szóbeli vizsgán kell megvédenie. A védés idĪtartama 15–20 perc. A gyakorlati vizsga részeként a hallgatónak üzemi gyakorlaton kell részt vennie, melyet a szorgalmi idĪszak alatt kell teljesítenie. 3. A szakmai vizsgán számon kérhetĪ feladatok a szint megjelölésével Az írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsgarészen az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott, három tantárgyból (vállalkozásgazdaságtan, pénzügy-számvitel, marketing) összeállított központi tételsort kell kidolgozni. 1.
Vállalkozásgazdaságtan:
• Vállalkozásoknál alkalmazott egyes tervezési módszerek felismerése. • Egyes tervtípusok elkészítési módszerének értékelése, egyes tervek elemzése. • Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és környezeti feltételek között.
• Egy vállalkozás üzleti tervének elkészítése, beruházásgazdaságossági elemzés, cashflow elemzés elkészítése, értékelése. 2. Pénzügy-számvitel:
• A kisvállalkozások számviteli sajátosságainak, a gazdasági események vagyonra és eredményre gyakorolt hatásainak, alapvetĪ számlaösszefüggéseinek felismerése (könyvelési feladatok).
• A pénzügyi tervezés alapvetĪ módszereinek alkalmazása (tervezési feladat). • Ügyvitelszervezés (kisvállalkozások számviteli, pénzügyi folyamatainak szervezése). • A vállalkozások ellenĪrzési rendszere és mňködése szükségességének felismerése és az ellenĪrzés alapvetĪ eljárásainak, módszereinek alkalmazása a napi tevékenység során.
• A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének a beszámoló alapján való értékelése (vállalkozás elemzése).
• A vállalkozások beszámoló rendszerét alátámasztó dokumentumok összeállítása, a beszámoló egyes sorainak értelmezése (beszámoló készítése). 3. Marketing:
• Egy vállalat, intézmény marketing tevékenységének bemutatása, értékelése. • Egy kiskereskedelmi vállalkozás értékesítési és beszerzési tevékenységének elemzése adatok alapján.
214
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
• Egy vállalat, intézmény logisztikai tevékenységének bemutatása, értékelése, fejlesztési javaslatok megfogalmazása (tervezési feladat).
• Egy termék vagy szolgáltatás marketingkommunikációjának tervezése, a meglévĪ kommunikációs stratégia fejlesztése (tervezési feladat). A szóbeli vizsga tartalma 1. A vállalati mňködés makrokörnyezeti tényezĪi (közgazdaságtan, jog):
• • • • • • • • • • •
a vállalkozás indítása és mňködtetése jogszabályi hátterének jellemzése, a vállalkozások teljes ügyintézését, mňködését meghatározó jogrendszer jellemzése, a polgári jogi felelĪsség összetevĪinek magyarázata, a jogi szerzĪdés alapfogalmainak és alaptípusainak megkülönböztetése, jellemzése, munkajog és szociális jog alapfogalmainak jellemzése, a vállalkozások összefüggésében történĪ elemzése, a nemzetközi jog alapvetĪ szabályainak jellemzése, a vállalkozások összefüggésében történĪ elemzése, az adózás jogi kereteinek elemzése, a vállalkozások összefüggésében történĪ elemzése, közgazdaságtudományi alapfogalmak és összefüggések magyarázata makro- és mikroszinten, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó összefüggések értékelése, fontosabb makroökonómiai problémák (infláció, munkanélküliség stb.) leírása, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásuk értékelése, az alapvetĪ vállalkozási formák értékelése, a vállalkozás általános feltételeinek elemzése, szabályainak értékelése, a piaci tényezĪk elemzése, a piac szereplĪinek azonosítása, ez elĪbbiek összefüggésében a piaci folyamatok összefüggéseinek értékelése.
2. Vállalati szintň gazdasági, szervezési és irányítási ismeretek (vállalatgazdaságtan, pénzügy és számvitel, marketing, emberi erĪforrás menedzsment):
• a menedzsment alapfogalmainak bemutatása (a vállalkozás fogalma, típusai, normatív döntési szabályai),
• a vállalkozás eredménye mérési módszereinek jellemzése, az egyes módszerek keretfeltételeinek értékelése,
• a vállalkozás létesítésével kapcsolatos koordinációs feladatok tervezése, a megvalósítás • • • • • •
során felmerülĪ problémák elemzése, a vállalkozás irányítása során felmerülĪ koordinációs feladatok elemzése, értékelése, alapvetĪ döntési modellek jellemzése, a vállalkozások eszköz- és pénzgazdálkodásának tervezése, a tervezés, az irányításelmélet alapjainak leírása, az üzleti tervkészítés szabályainak elemzése, cash-flow tervezés készítésének értékelése, a vállalkozások jövĪkép kialakítása módszereinek elemzése,
215
Vidékiné Reményi Judit
• a stratégia készítéséhez szükséges eljárások, elemzési módszerek elemzése, a stratégia• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
készítés lépéseinek értékelése, a pénzügyek területeinek jellemzése, a vállalkozások pénzforgalmi szabályainak elemzése, a pénzintézetek és vállalkozások kapcsolatrendszerének bemutatása, a vállalkozások eszköz-finanszírozási rendszerének elemzése, a banki számvitel és a vállalkozói számvitel összehasonlítása, a számvitel feladatainak, funkciójának leírása, a mérleg- és beszámolókészítés elveinek bemutatása, az elemzés szempontjainak jellemzése, az egyes vállalkozási formák könyvvezetésének jellemzése, az éves beszámolókészítés módjának, folyamatának magyarázata, a mérlegelemzés feladatai, területei megkülönböztetése és bemutatása, módszerei értékelése, a vállalkozások ügyviteli rendszere kialakításának értékelése, vállalkozások ellenĪrzési és kontrolling rendszere kialakításának tervezése, mňködtetése problémáinak elemzése, a marketing alapfogalmainak (szükséglet, igény, kereslet, piac, piaci magatartás) jellemzése, a marketingtervezés gyakorlatának elemzése, a marketing menedzsment feladatainak értékelése, a marketingmix eszközei összefüggésének értékelése, a nemzetközi marketing sajátosságainak jellemzése, a logisztikai irányítás feladatainak elemzése, a mintavétel szerepének jellemzése a piackutatásban, a mintavételi módok elemzése, a megkérdezéses vizsgálatok sajátosságainak értékelése, a kérdĪívszerkesztés alapelveinek értékelése, a marketingkommunikáció elméleti alapjainak magyarázata, folyamatának tervezése, a marketing kommunikáció elhelyezése a marketingmixben, kommunikációs stratégiák értékelése, a marketingüzenet dimenziói (tartalom, forma, szerkezet, elrendezés) elemzése, a vezetéselmélet modern elméleteinek összehasonlítása, a vállalkozások humánerĪforrásai kihasználási lehetĪségeinek elemzése, annak gazdaságos felhasználásának értékelése, vezetĪi stílusok és azok hatásainak megkülönböztetése, a munkavállalók jogainak és kötelességeinek elemzése, a kollektív érdekegyeztetés fórumainak és technikáinak elemzése.
3. Szakmaspecifikus ismeretek Pénzügy-számvitel:
• • • •
216
a vállalkozások pénzügyi helyzetének értékelése, a vállalkozói könyvvitel és pénzintézeti könyvvitel megkülönböztetése, a vállalkozások eszközfinanszírozási rendszerének felismerése, a vállalkozások és a gazdasági környezet kapcsolatának leírása,
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
• a vállalkozói számvitel szabályozásának és az alrendszerek egymás közötti kapcsolatának leírása,
• a gazdasági események hatásának értelmezése a vagyonra és a vállalkozói eredményre, • a könyvvezetési módok gyakorlati alkalmazásának segítése, • a vállalkozások eredményének megállapítási folyamatának, az éves beszámoló fajtáinak és készítése feltételeinek, módjának leírása,
• a vállalkozás gazdasági elemzési alapelveinek és módszereinek alkalmazása, • a vállalkozás terv- és tényadatainak összehasonlítási módszereinek alkalmazása, a kapott eredmények értékelése,
• a mérlegelemzés alkalmazása jelentĪségének felismerése, • a vállalkozások ügyviteli rendszere kialakítási feltételeinek és annak mňködésének támogatása, • az ügyviteli programok alkalmazási lehetĪségeinek felismerése, az új programok alkalmazó jellegň felhasználása,
• a vállalkozások ellenĪrzési rendszerének felismerése, módszereinek, technikáinak alkalmazása, a gazdálkodási területek ellenĪrzési feladatainak leírása,
• a vállalkozások kontrolling rendszere szerepének és annak felhasználhatóságának felismerése a gazdasági döntések elĪkészítésében,
• a kontrolling rendszer kialakítása és bevezetése feltételeinek leírása és módszereinek alkalmazása. Kis- és középvállalkozási menedzsment:
• döntéselmélet módszereinek elemzése (döntési fa, döntési mátrix, hasznossági függvény),
• tárgyieszköz gazdálkodás tervezése, irányítási, fejlesztési problémáinak értékelése, • forgóeszköz gazdálkodás (készlet- és pénzgazdálkodás alapjai) tervezése, irányítási és fejlesztési problémáinak értékelése,
• a vállalkozások lehetséges szervezeti felépítésének jellemzése, szervezet kialakítását befolyásoló tényezĪk elemzése,
• egyes stratégiai és operatív tervezési módszerek összehasonlítása, azok gyakorlati alkalmazásának elemzése (mérlegmódszer, függvényelemzések, programtervezés, lineáris programozás, háló- és projekttervezés, beruházások tervezése, gazdaságossági elemzések). Marketing kommunikáció:
• reklámüzenetek tervezése, • médiaválasztás, reklámelemzés, • direkt marketing szervezetek tevékenységének igénybevételével direkt marketing prog• • • •
ramok tervezésének és végrehajtásának kérdései, a tárgyalások elĪkészítésének elemzése, tárgyalási stratégiák és technikák elemzése, értekezletek tervezése, levezetése, üzleti levél elkészítési módjai, kiállítási standok megtervezése, és az ott folyó tevékenység menedzselésének értékelése,
217
Vidékiné Reményi Judit
• PR kampányok elĪkészítésének elemzése, megszervezésének, végrehajtásának hatásai, felmérésének értékelése,
• médiakapcsolatok kialakításának és a médiával való együttmňködésnek az elemzése. Logisztika:
• vállalati logisztikai rendszerek mňködtetésének értékelése, • lokális logisztikai rendszerek hardver és szoftver komponenseinek jellemzése és mňködtetésük értékelése,
• szállítmányozó vállalatok jármňkövetĪ rendszereinek összehasonlítása, értékelése, • a nemzetközi szállítmányozási, raktározási tevékenység szervezésének elemzése, a szállítmánybiztosítás ügyintézésének ismerete és értékelése. Retailing:
• • • • • • • •
a kereskedelmi munka tervezése, szervezése és irányítása, az üzleti stratégiák összehasonlítása, kidolgozásuk elemzése, az áruforgalmi folyamatok koordinálásának értékelése, az eladóhelyi és beszerzési árukezelés, a készletszint meghatározása, a polcfeltöltés tervezése és szervezése, a göngyölegkezelési módszerek értékelése, az ösztönzési és kommunikációs rendszerek kiépítése és mňködtetésének irányítása, az eladószemélyzet kiválasztása, tréningje, a merchandising tevékenység tervezése és kontrollja.
Turizmus:
• • • • • • • • • • • • • • •
218
az idegenforgalom makroszintň összefüggéseinek jellemzése, a turizmus rendszerének és környezetének leírása, a turizmus gazdasági és környezeti hatásainak jellemzése, turizmuspolitika jellemzése, a turizmus állami irányításának jellemzése, szakmai szervezeteinek megjelölése, idegenforgalmi piac elemzése, idegenforgalmi kínálat és idegenforgalmi részpiacok értékelése, idegenforgalmi kereslet bemutatása, szabadidĪs- és hivatásturizmus összehasonlítása, turizmusmarketing értékelése, a vállalkozások szerepének értékelése a turizmusban, utazásszervezés és közvetítés elemzése, szállodai és vendéglátói alapfogalmak definiálása, turizmusmenedzsment jellemzése (a fogadóhelyen és az idegenforgalmi szektorban), utazási vállalkozások mňködésének értékelése.
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A hallgatók legyenek képesek gyakorlati munkavégzésre a beutaztatás (incoming) és a kiutaztatás (outgoing) területén a turizmusnak mind a verseny (vállalkozó), mind pedig a nonprofit (elsĪsorban önkormányzati) szférájában – akár vezetĪi státuszban is. Informatika: Adatmodellezés
• Adatbázis és adatmodell jellemzése. (A modellezés szintjei, logikai adatmodellek, kap• • • • • • •
csolattípusok. Az ER-modell: az egyedtípus, attribútum, kapcsolattípus értelmezése, ábrázolása.) Relációs adatmodell jellemzése (alapfogalmak, a relációk tulajdonságai, mňveletdefiníciók). Normalizáció értékelése. ER-modell relációs modell kialakítása. (Szekvenciális szervezés és elérés, indexelés, hashing, rendezés, SQL.) Hálós modell elĪállítása (a hálós adatszerkezet, kapcsolórekordok, ER hálós modell). Hierarchikus modell kialakítása (faszerkezet, PCR, VPCR kapcsolat, hierarchia diagram, integritási szabályok. ER hierarchikus modell. IMS terminológia, mňveletek hierarchikus adatbázisban). EER-modell kialakítása (osztályok, tulajdonságok, specializációk). Objektumorientált adatmodell kialakítása (a relációs adatmodell gyengeségei. Az objektumorientált adatmodell jellemzĪi: típuskonstruktorok, asszociációk, lekérdezĪnyelvek. OODBMS-ek: ObjectStore, DataFlex). Speciális adatbázisok jellemzése (szöveges, multimédia. BLOB, DataBlade technológia).
Adatbáziskezelçk
• A relációs adatbázisok gyakorlati felépítésének jellemzése (a különbözĪ adatok optimális kezelése, adatbázis kezelés alapfogalmai).
• AdatbáziskezelĪ alkalmazások tervezése, megfelelĪ eszköz megválasztása. • MS ACCESS telepítésének elemzése helyi, illetve hálózati környezetbe. (AlapvetĪ fogal• • • • • • •
mak, adatbázis ablak, felhasználói felület megismerése. Adatbázisok karbantartása. Mňveletek ACCESS objektumokkal. Adatok kezelése.) VezérlĪelemek kezelése az MS ACCESS rendszerben. (Táblák létrehozása, megszerkesztése, összekapcsolása, másolása, törlése, áthelyezése.) Importálás elkészítése dBASE, Foxpro, Paradox rendszerekbĪl, szövegállományok importálása. Adatok exportálásának elkészítése. Adatcsere végrehajtása MS Word-del. Lekérdezések alapjainak ismerete, létrehozása, tulajdonságai, mentése, exportálása. Kapcsolatok kialakítása a lekérdezések táblái között. Adatok rendezése lekérdezések szerint. Lekérdezések típusainak összefoglalása. (Ňrlapok alapjai, formái, létrehozásuk, használatuk. Ňrlaptervezés.)
219
Vidékiné Reményi Judit
• AdatellenĪrzés végrehajtása. • VezérlĪelemek használata. (Ňrlap nyomtatása. Jelentések alapjai, létrehozásuk, módosításuk, rendezés és csoportosítás. Kifejezések használata.)
• SQL lekérdezĪnyelv alapjainak összefoglalása, formai szabályainak jellemzése, alapvetĪ parancsok végrehajtatása. Számítógépes hálózatok
• A számítógép-hálózatok általános felépítésének jellemzése, technikai alapfogalmak és jelentésük összefoglalása. Hardver és szoftver elemek összegzése.
• Jellegzetes számítógép-architektúrák jellemzése. (Mikrogépes rendszerek, konfigurá• • • • • •
ciók, szolgáltatások, standard szoftverek.) WAN hálózat technológiák jellemzése, ISO/OSI modell összefoglalása. Nemzetközi hálózatok bemutatása, szolgáltatásaik jellemzése. LAN architektúrák magyarázata, IEEE 802 helyi hálózati szabványok jellemzése. Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatásaik (Novell, Unix) bemutatása. Számítógép-hálózat szolgáltatások leírása (elektronikus levelezés, levelezésre épülĪ szolgáltatások, távoli számítógépek elérésének lehetĪségei és feltételei, adatátvitel, keresési és tájékozódási lehetĪségek a hálózaton). A vizsgázótól általánosságban elvárt, hogy legyen tisztában a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és adatbázis kezelés alapjaival, a modern üzleti kommunikációs eszközök használatával, legyen képes a napi politikai információk sokaságában való tájékozódásra és legyen képes eligazodni az Európai Unió intézményrendszerében.
A gyakorlati vizsga tartalma Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlati képzésnek két része van, az egyik a tanórák keretében folyó szemináriumi jellegň képzés. A szemináriumokon a megengedett maximális hallgatói létszám 25 fĪ, a szemináriumok célja az elĪadásokon megismert anyag gyakorlati példák alapján történĪ feldolgozása. A kiscsoportos gyakorlatokon a megengedett hallgatói létszám maximum 15 fĪ. A hallgatók a gyakorlati képzés keretében a vállalati munkában megjelenĪ helyzeteket szimuláló gyakorlatokat végeznek, gyakorlatban ismerve meg az életben felmerülĪ feladatokat. Ilyen formában folynak az ún. szintetizáló gyakorlatok, amelyek során esettanulmányokat, illetve gyakorlati feladatokat dolgoznak fel a hallgatók. A képzés gyakorlati óraszámát e két óratípus óraszámának és az üzemi gyakorlat óraszámának összeadásával kapjuk. Az üzemi gyakorlat során a hallgató a gazdasági életben felmerülĪ aktuális problémákkal kerül szembe, melyek megoldásához felhasználja az egyes tárgyak keretén belül tanultakat, másrészt a gyakorlati élet tapasztalatait sajátítja el. A hallgató a gyakorlatát két részletben végzi el. ElĪször a harmadik szemeszter után 2 hetet tölt egy vállalkozásnál, melynek szer-
220
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil vezetét ismeri meg. Gyakorlatáról beszámolót készít. A gyakorlat második része a negyedik félév során 8 hetes, és most egy konkrét gazdasági folyamatot tanulmányoz. A hallgató e gyakorlat során írja meg szakdolgozatát, amely alapján a vizsgán a szakmai gyakorlati jegyét kapja, egy a vállalkozásnál felmerülĪ gyakorlati kérdésbĪl. A szakdolgozat a hallgató által kijelölt aktuális gazdasági problémával foglalkozik. A szakdolgozat elkészítése során a tanult ismeretek szintetizálása a cél, melyet témavezetĪ tanár irányításával végez el a hallgató. A szakdolgozat terjedelme mellékletek nélkül minimum 30, maximum 60 oldal. Felépítése során meg kell határozni a dolgozat célját, gyakorlati jelentĪségét, a felhasznált irodalmat és a dolgozat eredményeinek összefoglalását. A dolgozatot szövegszerkesztĪvel kell megírni, benne szükség szerint táblázatok és ábrák is szerepelnek. A dolgozatot két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga elĪtt 15 nappal a vizsgaelnöknek át kell adni. A szakdolgozat megvédése: A vizsgázónak megfelelĪen szemléltetett elĪadásban vázolnia és indokolnia kell a szakdolgozat elkészítése során alkalmazott elveket, módszereket, eljárásokat. A vizsgázónak válaszolnia kell a vizsgabizottság által, a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre. Egy-egy elĪadásra 15–20 perc fordítható. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható. 5. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
• szakmai elméletbĪl és • szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti vizsga értékelése Az írásbeli vizsga érdemjegyét a központi vizsgatételhez a szakképesítésért felelĪs miniszter által kiadott „értékelési útmutatót” figyelembe véve kell megállapítani. Az írásbeli vizsga érdemjegyét a három tantárgyra (vállalkozásgazdaságtan, pénzügy-számvitel, marketing) külön-külön adott (1-tĪl 5-ig terjedĪ) részjegyek számtani átlaga adja. Az írásbeli vizsga viszont csak akkor fogadható el, ha annak során a jelölt az összpontszám min. 51%-át elérte úgy, hogy minden egyes feladatot értékelhetĪen, legalább 25%-os szinten megoldott. Az írásbeli vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes írásbeli vizsgát meg kell ismételni.
221
Vidékiné Reményi Judit A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételsoronként (témakörönként) egy-egy (1-tĪl 5-ig terjedĪ) érdemjegyet kap. A szóbeli vizsga érdemjegye a témakörök érdemjegyeinek számtani átlaga. Bármely témakör elégtelen érdemjegye esetén a szóbeli érdemjegye elégtelen, és az elégtelenre értékelt témakörbĪl a vizsgázó javítóvizsgát tehet. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tételsorainak (témaköreinek) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a harmadik szemeszter után töltött, 2 hetes szakmai gyakorlatra kapott szakmai gyakorlati jegy, az opponens által javasolt jegy és a szakdolgozatvédésre adott jegy határozza meg a következĪ módon:
• szakmai gyakorlati jegy: 25% • opponens által javasolt jegy: 25% • szakdolgozatvédés: 50%. A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a szakdolgozatot újra kell írni. A szakdolgozatot legközelebb a következĪ vizsgaidĪszak folyamán lehet megvédeni. A szakmai vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. Javítóvizsgát abból a vizsgarészbĪl, illetĪleg a szóbeli vizsga azon tételsorából (témakörébĪl) kell tenni, amelybĪl a vizsgázó tudását elégtelenre minĪsítették. A vizsgázó javítóvizsgát legkorábban a következĪ vizsgaidĪszakban tehet.
V. Egyéb tudnivalók A felsĪoktatási képzéshez való kapcsolódást az egységes kreditrendszer biztosítja oly módon, hogy a kétéves képzés befejezése esetén a szerzett kreditek minimum 1/3-a elismerésre kerül a képzést akkreditáló oktatási intézményben. Forrás: 1/2003. (I. 6.) OM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet kiegészítésérĪl http://www.sulinet.hu/szakkepzes/irattar/jogszabaly/010.doc
222
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
5. sz. melléklet
7/2002. (V. 25.) ISM-OM együttes rendelet az ifjúságsegítĪ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról A szakképzésrĪl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következĪket rendeljük el: 1. § Az ifjúsági és sportminiszter ágazatába tartozó ifjúságsegítĪ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a rendelet melléklete tartalmazza. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követĪ 8. napon lép hatályba. Melléklet a 7/2002. (V. 25.) ISM-OM együttes rendelethez Az ifjúságsegítĪ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos képzési jegyzékben szereplĪ adatai 1.
A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 02
2. A szakképesítés megnevezése: ifjúságsegítĪ
223
Vidékiné Reményi Judit
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzĪbben betölthetĪ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma 3419
megnevezése Egyéb pedagógusok
2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A munkakör, foglalkozás FEOR száma 3713 3715
megnevezése Kulturális szervezĪ munkatárs Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézĪ
3. A munkaterület rövid, jellemzĪ leírása Az ifjúságsegítĪ alapvetĪ feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történĪ aktivizálása, érdekvédelme, a helyi társadalom és a helyi közösségek támogatása. A szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és -tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. A (veszélyeztetett) fiatalok tanácsadással történĪ segítése, munkaerĪpiacon való elhelyezkedésük támogatása. Tevékenységét a szociális- és közmňvelĪdési intézményekben, valamint a civil szféra különbözĪ területein, szervezeteiben végzi. Az akkreditált felsĪfokú ifjúságsegítĪ szakképzés országos és regionális hatáskörň szociális-, kulturális- és civil szervezetek adminisztratív és szervezĪ munkaköreire készíti fel a képzésben résztvevĪket. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik – a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában – felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére.
224
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
III. A szakképesítés szakmai követelményei A) A foglalkozás gyakorlása során elĪforduló legfontosabb feladatok, követelmények 1. Információszolgálati és tanácsadási ismeretek alkalmazása Az ifjúságsegítĪ ismeri és alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó feladatok korszerň eszközökkel és módszerekkel történĪ megoldását. Munkáját önállóan dokumentálja, mindehhez megfelelĪ iroda-ügyviteli, pénzügyi és számítástechnikai ismeretekkel, illetve jártassággal rendelkezik. Feladata ellátásához fejlett kommunikációs és kapcsolatteremtĪ készség járul. Esetenként irodai, oktatás- és rendezvényszervezési munkát végez. A fiatalok sajátos helyzete szükségessé teszi, hogy megfelelĪ és elérhetĪ információs rendszereket, adatbázisokat, valamint tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az ifjúságsegítĪ szakember munkája során – a rendelkezésére álló, illetve az általa létrehozott adatbázisokból –, továbbá ismeretei alapján tájékoztatást ad:
• • • • • •
a képzési- és a munkalehetĪségekrĪl; a szenvedélybetegségekrĪl és azok következményeirĪl; az életvezetési technikákról; a helyi és tágabb környezet társadalmi és kulturális eseményeirĪl; a civil szférába való bekapcsolódás és együttmňködés lehetĪségeirĪl; a hazai és nemzetközi pályázati lehetĪségekrĪl.
2. Pedagógiai, társadalmi és mentálhigiénés ismeretek, módszerek és technikák alkalmazása a fiatalok segítésében Az ifjúságsegítĪ ismeri az ifjúsági szubkultúrák sajátosságait. Rendelkezik a devianciák korosztályos segítésének eszközeivel, továbbá az ennek ellátásához elengedhetetlenül szükséges kommunikációs készséggel és eszköztárral, szervezĪkészséggel, valamint jogi tájékozottsággal az ifjúságot érintĪ törvények, rendeletek alkalmazásában. Ennek érdekében:
• átlátja a társadalmi jelenségek fĪbb folyamatait, törvényszerňségeit; tájékozott a társa• • • •
dalomismeret, a szociológia, a pedagógia, az andragógia, valamint a pszichológia területén; részt vesz a reszocializációt segítĪ folyamatokban; ismeri az ifjúságpolitika elveit, fĪbb törekvéseit; ismeri és használja a szociális segítés hazai intézményrendszerét; szakképzett partnereket keres a beilleszkedési zavarokkal küzdĪ fiatalok segítéséhez; figyelemmel kíséri helyzetüket;
225
Vidékiné Reményi Judit
• támogatja a fiatalkorúak börtönébĪl kikerülĪ, „újrakezdĪ” fiatalok visszailleszkedését a társadalomba;
• tájékozott a civil és a nonprofit szervezetek mňködése, jogi szabályozása tekintetében, • képes a fiatalok aktivizálására, kapcsolatépítésük és -tartásuk, valamint kezdeményezéseik támogatására a korosztályos segítés módszereivel. B) Általános szakmai követelmények 1.
Az ifjúsági munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelĪ munkavégzés.
2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció és kooperáció. 3. A munkavégzéshez szükséges önismeret.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: – az oktatási programban elĪírt beiskolázási feltételek teljesítésének igazolása; – a képzési idĪ teljesítésének igazolása; – a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése, a kollokviumi, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése, valamint a szakmai vizsga idĪpontja elĪtt legalább 30 nappal leadott, minimum 20 oldal terjedelmň, legalább elégségesre minĪsített záródolgozat (1 oldal: 60 leütés/sor, 24 sor/oldal, minimum 30 000 leütés). A záródolgozat a specializáció területérĪl szabadon választott, a képzést szervezĪ intézmény által jóváhagyott témájú és címň, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelĪ írásmň. A dolgozatot a képzést szervezĪ intézmény által felkért szakértĪ ötfokozatú érdemjeggyel minĪsíti. A dolgozatot – a szakértĪi bírálattal együtt – a szakmai vizsga elĪtt 15 nappal a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga elméleti (szóbeli és írásbeli), valamint gyakorlati vizsgarészekbĪl áll. a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és idçtartama:
• • • •
226
Magyarország a XX. században Állampolgári ismeretek Jogi ismeretek Egészségfejlesztési alapismeretek
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
• • • •
Drogprevenciós alapismeretek Andragógia Általános pedagógia és didaktika Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés
Az írásbeli vizsgán a fenti tantárgyakból központilag összeállított, nyitott és zárt kérdésekbĪl álló feladatlapot kell kitölteni. Az írásbeli vizsga kérdései az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységénél vehetĪ át a vizsga megkezdése elĪtt 48 órával. A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga javasolt érdemjegyét a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott idĪpontban és módon megtekintheti, ahhoz észrevételt tehet. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és idçtartama A komplex szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, akinek záródolgozatát legalább elégségesre értékelték és eredményes írásbeli, valamint gyakorlati vizsgát tett. A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó komplex tételeit az alábbi tantárgyakból kell összeállítani:
• • • • • • • •
Ifjúságszociológia Kommunikáció Pszichológia Az ifjúsági tanácsadás módszertana Az ifjúsági csoport szervezĪdése, kultúraközvetítés Szociokulturális animáció Ifjúságpolitika Választott specializáció
A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgát szervezĪ intézmény a vizsga elĪtt legalább három hónappal jóváhagyásra elküldi az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységének. A tételek jóváhagyásáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó észrevételeirĪl a minisztérium a kézhezvételt követĪ 30 napon belül értesíti a vizsgát szervezĪ intézményt. A vizsgázó a komplex szóbeli vizsga témaköreit – tételsorát – a szóbeli vizsga megkezdése elĪtt legalább 30 munkanappal a vizsgát szervezĪ intézménytĪl megkapja. A szóbeli vizsgára történĪ felkészülés idĪtartama vizsgázónként legfeljebb 20 perc. A szóbeli vizsga idĪtartama vizsgázónként legfeljebb 15 perc.
227
Vidékiné Reményi Judit c) A gyakorlati vizsga részei és idĪtartama A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesítendĪ – gyakorlatvezetĪ által irányított – 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével. A szakmai gyakorlati vizsga helyét – a képzést szervezĪ intézmény javaslatának figyelembevételével – az Ifjúsági és Sportminisztérium jelöli ki. A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyét a terepgyakorlaton nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. A szakmai gyakorlat lebonyolításának és dokumentálásának szakmai szempontjait az ifjúságsegítĪ szakképesítés központi programja tartalmazza. 3. A szakmai vizsgán számon kérhetĪ feladatok a szint megjelölésével a) Az írásbeli vizsga tartalma: a vizsgatárgyak alapfogalmai és összefüggései. b) A szóbeli vizsga tartalma: az általános és a speciális szakmai törzsanyag tantárgycsoportjainak és témaköreinek legfontosabb fogalmai és összefüggései, valamint ezek kapcsolata az ifjúságsegítĪ munkájával. Az általános szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei Magyarország a XX. században: Gazdasági és politikai folyamatok régiónkban és hazánkban a XX. században. A társadalmi reprodukció egyes törvényszerňségei, ezek összefüggései a társadalomszerkezet változásával, valamint a kulturális fejlĪdéssel. A magyarországi kisebbségek kulturális jellemzĪi századunkban. Állampolgári ismeretek: Politológiai fogalmak. Politikai folyamatok. A parlamentarizmus mňködésének politikai és jogi feltételei. Alkotmánytani alapfogalmak. A civil szervezetek jogi szabályozása. A helyi társadalom fogalma, jellemzĪi. Jogi ismeretek: A jogegyenlĪség kérdései. Az ifjúság közigazgatási meghatározása. A kulturális és az ifjúsági szféra jogi szabályozása. Közösségi, egyesületi jogok. A nonprofit és a civil szféra jogi kérdései. Az európai jogharmonizáció kérdése és hatása a hazai ifjúsági és mňvelĪdési joggyakorlatra. BüntetĪjog. Családjog. Kisebbségi jogok. Az ifjúságot érintĪ jogok érvényesítésének technikái. Egészségfejlesztési alapismeretek: Az egészség mint érték (alapfogalmak, definíciók). A bio-pszicho-szociális jólét megĪrzése, fejlesztése, az ezzel összefüggĪ egészségügyi, szociális és bňnügyi ártalmak
228
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil és hátrányok csökkentése. Az egészséget támogató társadalompolitika kialakításának kérdései. Az egészséget támogató környezet kialakításának technikái. A közösségi akciók erĪsítése. Az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségügyi ellátás orientációja. Nemzetközi kitekintés. Drogprevenciós alapismeretek: A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozatban foglaltak ismerete. A kábítószerek és pszichotróp anyagok kultúrtörténete, csoportosításuk; hatásmechanizmusuk jogi, egészségügyi, társadalmi következményei. Rizikófaktorok. Mindezek vonatkozásában a legalitás és illegalitás kérdésköre a társadalmi és jogi megítélés oldaláról. Az addikciók kialakulásának és fenntartásának színterei (mikro- és makrokörnyezetben egyaránt). A prevenció és hatékonyságának kérdései. Magyarország drogpolitikája. Az egészségügyi, szociális ellátórendszer jelenlegi felépítése, intézményi strukturáltsága. Nemzetközi kitekintés, különös tekintettel a kapcsolódó ENSZ egyezményekre. Kommunikáció: Kommunikációelméleti és -gyakorlati alapismeretek. A humán kommunikáció sajátosságai, szociálpszichológiai összefüggései. A befolyásolásra törĪ kommunikáció – kommunikációs stratégiák. A nonverbális kommunikáció jellemzĪi. Általános pedagógia és didaktika: Rendszerszemlélet a pedagógiában. A neveléstudomány alapkérdései. A nevelési folyamat értelmezése. Társadalmi tényezĪk a nevelés folyamatában. Nevelési hatások, módszerek. Speciális nevelési helyzetek, feladatok. A tevékenység és a tudás. A tanulás pedagógiai kérdései. A tanítási-tanulási folyamat funkciói, szervezése. Pedagógiai értékelés. A nevelési folyamatok, a tapasztalás és a meggyĪzés gyakorlata. A nevelés módszerei és eszközei. Erkölcsi, értelmi, esztétikai, testi és munkára nevelés. Nevelési értékek. A nehezen nevelhetĪség problematikája. Pszichológia: A pszichológia és az emberismeret. Pszichológiai irányzatok. Az általános pszichológia alapfogalmai. A személyiségfunkciók kialakulása. Személyiségtípusok, személyiségvonások. Az attitňd, elĪítélet, személypercepció, elsĪ benyomás percepció. Az életkor speciális pszichológiai problémái. A csoportfolyamatok elemzésének készség szintň elsajátítása. A hatékonyságfejlesztés és a kommunikáció speciális problémái. A szerep. Formális és informális csoportok. A csoportnorma és értékteremtĪ szerepe.
229
Vidékiné Reményi Judit A speciális szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei Ifjúságpolitika: Az ifjúság fogalmának politikai, szociológiai meghatározása, a korosztály politikai szerepvállalásának lehetĪségei. Az ifjúságpolitika európai mintái. Az Európai Unió politikai, jogi és gazdasági integrációs folyamatai. Ifjúságszociológia: Az ifjúságszociológia alapkérdései. EsélyegyenlĪség a mňvelĪdési folyamatokban. Modernitás-kultúra-szubkultúra. Tudás- és értékszociológiai kérdések. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. A korosztályi fenyegetettségbĪl származó problémák. Andragógia: Az andragógia kialakulása, színterei, ágazatai. A felnĪttkor jellemzĪi, sajátos tanulási motivációi, csoportdinamikai szempontjai. A felnĪttképzés és a munkaerĪ-piaci képzés összefüggései. Az európai, illetve a hazai iskolai rendszerň és iskolarendszeren kívüli oktatás formái és módszerei. Szociokulturális animáció: A szociokulturális animáció mint az egyéni mňvelĪdés és a (helyi) közösségek fejlesztésének módja és eszköze. Az animáció célja, tartalma, módszerei, színterei. Az animátor szerepe, feladatai. Az önkéntesség, öntevékenység és önszervezĪdés helye a civil társadalomban. A csoport- és tréningvezetés módszertani kérdései. Program-, forgatókönyv-, költségvetés-készítés. Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés: Közgazdaságtani alapfogalmak. Makro- és mikroökonómia. A kereslet és a kínálat összefüggései. A GNP és a GDP. Infláció és munkanélküliség. Gazdasági növekedés. A közgazdaságtan módszerei. A nemzetközi kereskedelem és a pénzügypolitika. MunkaerĪpiac-szerepek. A nonprofit szféra finanszírozása, az ifjúsági vállalkozások speciális formái. Piackutatás és tervezés. A képzési terv, a tematika- és a költségvetés-készítés alapjai. Adminisztrációs és pénzügyviteli kérdések. Szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismeretek. Az ifjúsági tanácsadás módszertana: Az intézményes segítĪhelyek és ezek munkamódszerei a gyakorlatban. A segítés hagyományos módjai. A szociálpolitika és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon. A marginalizálódott fiatalok élethelyzetébĪl adódó veszélyek (fiatalkori bňnözés, alkoholizmus, drog,
230
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil negatív csoportosulások, szekták, bandázás és rasszizmus stb.). A fogyatékosokkal való foglalkozás módszerei, sajátosságai. A tanácsadás módszerei, eszközei. Életvezetési technikák. Az ifjúsági csoportok szervezĪdése, kultúraközvetítés: Az ifjúsági szubkultúrák sajátosságai. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. Az önsegítĪ-hálózat mňködésének szabályozása és irányítása. ErĪszak. Szexuális kultúra, szexuális szokások és ezek konzekvenciái. Választható specializációs terület Válsághelyzetben lévĪ fiatalok segítése: Jogismeret és alkalmazásának lehetĪségei. A büntethetĪség kérdései. A gyermek- és fiatalkorú bňnözés sajátosságai, a büntethetĪség problematikája. Intézményes segítĪhelyek a gyakorlatban. A szociálpolitika rendszere Magyarországon. A fogyatékosságból fakadó esetek kezelési technikái, módszerei. A segítés és a tanácsadás korszerň módszerei, eszközei. Konfliktusmegoldó technikák. Szenvedélybetegségek. Érdekegyeztetés, érdekvédelem. Állami és civil szféra: Érdekartikulációs és érdekvédelmi technikák, érdek-képviseleti csatornák a gyakorlatban. A civil szervezetek együttmňködési lehetĪségei. Kormányzati szintň ifjúsági koncepciók. Az ifjúsági párbeszédrendszer mňködése. Az ifjúsági szolgáltató intézményrendszer. Nemzetközi kapcsolatok: A nemzetközi ifjúsági szervezetek struktúrája, felépítése, mňködésének jellemzĪi. Az EU-csatlakozás stratégiája az ifjúság szempontjából. Az európai ifjúságsegítĪ modellek. Animáció: A szabadidĪre nevelés mint az életminĪség (fizikai, mentális, szociális jólét) javításának, az egyén önmegvalósításának egyik legfontosabb forrása és területe. A csoport- és tréningvezetés módszerei, gyakorlata. A szabadidĪre nevelés stratégiája Európában és Európán kívül. Az animáció közösségépítĪ funkciói. Animáció és rekreáció (egészséges életmód, szabadidĪsport). Az animáció és az ifjúsági turizmus. c) A gyakorlati vizsga tartalma Ifjúsági szervezetek, önkormányzatok, ifjúságsegítĪ intézmények, civil vagy egyházi ifjúsági szervezetek, nemzetközi ifjúsági programok és táborok mňködésének ismerete. Középszintň tervezési, szervezési és animációs feladatok. A fiatalok pályaválasztásával, munkaerĪ-piaci helyzetével foglalkozó szervek, szervezetek. A munkahelyek kiválasztásával és a sikeres elhelyezkedéssel kapcsolatos ismeretek.
231
Vidékiné Reményi Judit 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A 100 órás szakmai gyakorlat teljesítése alól – írásbeli kérelem alapján – felmentést kaphat az a vizsgázó, aki a tevékenységi körben, intézményes keretek között, legalább egy évet dolgozott, és errĪl az intézmény vezetĪje érdemjeggyel minĪsítĪ, írásban indokolt cégszerň igazolást ad ki. 5. A szakmai vizsga értékelése • Az írásbeli vizsga feladatlapot központi javítókulcs és útmutató szerint, ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni. • A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó tételére – a szakmai vizsgabizottság elĪtt – adott választ ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni. • A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesített 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével. A vizsgarészeket (gyakorlati vizsga, elméleti vizsga) külön érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a megelĪzĪ vizsgafeladatból (záródolgozat), továbbá a gyakorlati, a szóbeli vagy az írásbeli vizsgarész bármelyikébĪl elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészbĪl vagy tantárgyból kell tenni, amelybĪl a vizsgázó tudását elégtelenre minĪsítették. A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezését követĪ 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül megismételhetĪ.
V. Egyéb tudnivalók 1. A szakmai és vizsgakövetelmények teljesítésével 120 kredit szerezhetĪ. A megszerzett kreditekbĪl a tanító, valamint a mňvelĪdésszervezĪ fĪiskolai szakon egyaránt 40–40 kredit számítható be. Ezt a rendelkezést 2002. szeptember 1-jétĪl kezdĪdĪen kell alkalmazni. 2. A beiskolázás feltétele: érettségi bizonyítvány. 3. A képzési idĪ teljesítésének igazolása:
• az elméleti képzésben való részvételrĪl szóló igazolás; • a képzést szervezĪ intézmény elĪírása szerinti szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása. 4. Egyebek A szakmai vizsgával kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl szóló – a vizsga idĪpontjában hatályos – jogszabályban foglaltak az irányadók.
232
A feladatelemzés és a kompetenciaprofil
Fogalomtár Rokon szakképesítés: olyan szakképesítés, amely esetében legalább egy követelménymodul megegyezĪ.
233
Vidékiné Reményi Judit
Irodalomjegyzék Források, linkek: A program tartalma – A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet. http://nft.apertus.hu/index.php/doc/Display?doc_id=184 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet https://www.nive.hu/nft/dokumentumtar/3.2.1_Osszefoglalo_leiras.pdf Bognár Mária: Tanulás mindenkinek http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konf2002-e-Bognar Fejlesztési irányelvek www.nfi.gov.hu/hefop/dok/prg_fejl_irany.doc Karcsics Éva: A versenyképes munkavállaló kompetenciái az Európai Unióban és Magyarországon http://www.avf.hu/adatok/elolap/AMT/Karcsics Eva%20%20A%20versenyk%c3%a9pes%20 munkav%c3%a1llal%c3%b3%20kompetenci%c3%a1i%20az%20Eur%c3%b3pai%20 Uni%c3%b3ban%20%c3%a9s%20Magyarorsz%c3%a1gon.rtf Képességek, készségek, kompetenciák http://www.frissdiplomas.hu/index.php?f=1&a=2 Kulcskompetenciák. Egy kialakulóban lévĪ fogalom az általános kötelezĪ oktatás területén. Eurydice. 2002. http://www.eurydice.org Mire jó a kompetenciaprofil? http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=194841 Nemzeti Szakképzési Intézet Útmutatója A szakmai és Vizsgakövetelmények Ki(át)dolgozásához Óhidy Andrea: Az élethosszig tartó tanulás és az iskola http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-09-3l-Ohidy-Elethosszig Online Pedagógiai lexikon http://human.kando.hu/pedlex/ Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-08_programcsomagok Szakképzési jogszabályok tematikus rendben http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebc/0/17382/tartalom.html
234