HEFOP 3.5.1 „Korszerň felnĪttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása”
A felnĪttképzés szervezése
Budapest, 2008
VII. A felnĪttképzés szervezése Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György
AlkotószerkesztĪk: Dr. Benedek András Dr. Koltai Dénes Dr. Szekeres Tamás Dr. Vass László A kötet fejezeteinek szerzĪi: Csendes Lilla Menner Ákos Nagy Ildikó Szabóné Borbás Anikó Szilágyi Anna Dr. Vass László Dr. ZsuƑa Ákos
SorozatszerkesztĪ: Dr. Zachár László
Tanár-továbbképzési Füzetek Kiadja a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet FelelĪs kiadó: Nagy László fĪigazgató Készült a HEFOP 3.5.1. „Korszerň felnĪttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása” címň központi program támogatásával
Tanár-továbbképzési Füzetek
Tartalomjegyzék ElĪszó – Nagy László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez – Zachár László . . . . . . . . . . 13 Vass László–ZsuƑa Ákos – A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei 15 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I. A felnĪtt tanulók oktatásba történĪ bevonásának lehetĪségei I.1. A jogszabályi alapú hallgatóbevonás . . . . . . . . . . . I.2. A pályázat alapján történĪ hallgatóbevonás . . . . . . . I.3. A marketing és a kommunikáció eszközei . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
16 17 18 19
II. Az oktatási marketingeszközök kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 II.1. A marketingmix elemei és azok magyarázata: elméleti szempontból. . . . . . . 21 III. Szervezeti-, kapcsolati- és humántĪke szerepe . . . . . . . . III.1. A jogszabályok rendelkezéseinek teljesítése és azon túl . III.2. A kapcsolatok szorossága és mňködése az oktatásban . . III.3. Az oktatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.4. A hallgatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.5. A munkáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.6. A felsĪoktatási intézmények . . . . . . . . . . . . . . . III.7. A sajtó képviselĪi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III.8. A nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . III.9. A kapcsolati háló elĪnyei a képzĪ intézmények esetében.
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
26 27 28 28 29 29 29 30 31 31
IV. Korszerň IKT technológia alkalmazása az intézményi PR tevékenységben IV.1. Az internetes honlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.2. Hallgatókkal való kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.3. Hirdetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.4. A személyiségi jogok és a személyes adatok védelme az IKT technológiák alkalmazása során . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
31 32 34 35
. . . . . . 36
V. A PR, mint kommunikáció néhány vonatkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 VI. A kommunikáció és a pályaorientáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
3
Tanár-továbbképzési Füzetek VII. A kommunikációs üzenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Irodalomjegyzék és jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos – A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása . . . . . . . 69 I. Korszerň kommunikációs és irodai eszközök használata I.1. Az intézményi kommunikáció . . . . . . . . . . . I.2. Az intézményi azonnali kommunikáció . . . . . . I.3. Az intézményi intranetes kommunikáció. . . . . . I.4. A levelezés, a levelezĪlisták . . . . . . . . . . . . I.5. A szoftverek és chat programok . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
69 70 71 71 72 72
II. A korszerň felnĪttképzés intézményi feltételei . II.1. A képzĪ intézmények nyilvántartásba vétele II.2. A képzĪ intézmények akkreditációja . . . . II.3. A képzĪ intézmények ellenĪrzése . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
73 74 75 78
. . . .
. . . .
. . . .
III. A felnĪttoktatást segítĪ tárgyi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 III.1. A jogszabályok szerinti kötelezĪ tárgyi eszközök megléte és a személyi feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 III.2. A tárgyi eszközök igénybevételének kötelezettségei, a tárgyi eszközök az akkreditációs eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 IV. Pénz és egyéb eszközök elnyerésének módja IV.1. Pályázni, pályázni, pályázni! . . . . . . IV.2. Projekt, projekttervezés . . . . . . . . IV.3. A pályázati ňrlap. . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
84 85 85 93
V. Pályázatok, saját fejlesztések szerepe a tárgyi feltételek biztosításában . . . . . . . 94 V.1. Nemzeti keretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 V.2. Európai uniós pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Irodalomjegyzék és jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Menner Ákos – A gyakorlati képzés szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 I. A gyakorlati képzés szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 I.1. Képzésszervezés – Tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
4
Tanár-továbbképzési Füzetek I.2. Képzésszervezés – Megvalósítás . . . . . . . . . . . . I.3. Képzésszervezés – EllenĪrzés . . . . . . . . . . . . . . I.4. Képzésszervezés – Visszacsatolás, folyamatos fejlesztés . I.5. A gyakorlati oktatás lebonyolítása . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. 111 . 117 . 119 . 120
EllenĪrzĪ kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
Borbás Anikó–Csendes Lilla – A szakmai vizsga szervezési kérdései . . . . . . . 139 BevezetĪ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 I. A szakmai vizsga helye és szerepe a szakképzésben . . . . . . . . . . I.1. Ki vehet részt a szakképzésben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . I.2. Hol folytatható képzés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I.3. Ki folytathat iskolarendszeren kívüli szakképzést? . . . . . . . . . I.4. A szakképzés megkezdésének és folytatásának általános feltételei . I.5. Ki vizsgáztathat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I.6. A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos általános rendelkezések . . II. A szakmai vizsga elĪkészítésével kapcsolatos teendĪk II.1. Hogyan készüljünk a vizsgára? . . . . . . . . . . II.2. Milyen dokumentumokat kérjünk a vizsgázóktól? . II.3. Mit tartalmazzon a jelentés, kinek jelentünk? . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. 140 . 140 . 140 . 140 . 140 . 141 . 141
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. 142 . 142 . 143 . 144
III. A vizsgabizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 III.1. Kik lehetnek a vizsgabizottság tagjai? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 III.2. Melyek az elnök feladatai és jogköre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 IV. A vizsgabizottság mňködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 IV.1. Hogyan mňködik törvényesen és szakszerňen a vizsgabizottság? . . . . . . . . 148 IV.2. Mit tartalmazzon a jegyzĪkönyv?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 V. Az írásbeli vizsgával kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 V.1. Hogyan zajlik az írásbeli vizsga? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 V.2. Hogyan értékeljük az írásbeli dolgozatot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
5
Tanár-továbbképzési Füzetek VI. A gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 VI.1. Hogyan bonyolítsuk szakszerňen a gyakorlati vizsgát? . . . . . . . . . . . . . 151 VII. A szóbeli vizsgával kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 VII.1. Milyen feladatok merülnek fel a szóbeli vizsgán? . . . . . . . . . . . . . . . 153 VIII. A vizsgázó teljesítményének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 VIII.1. Hogyan értékeljünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 VIII.2. Mikor sikertelen a vizsga? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 IX. A szakmai vizsga iratai . . . . . . . . . . . . . . . . IX.1. Törzslap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.2. Bizonyítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.3. Milyen feladatunk van a vizsga után? . . . . . . IX.4. Milyen számítógépes segédeszköz használható a dokumentumok kitöltésére? . . . . . . . . . IX.5. BélyegzĪ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.6. Írásbeli tételek . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.7. Dolgozatpapír . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.8. JegyzĪkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.9. Osztályozóív . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX.10. Iratkezelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. 156 . 156 . 157 . 158
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. 159 . 160 . 160 . 160 . 160 . 160 . 160
Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
Nagy Ildikó – Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz . . . . . . 169 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 I. Alapfogalmak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 I.1. Rendezvény, rendezvényszervezés fogalma, kialakulása . . . . . . . . . . . . 172 II. RendezvényszervezĪ cégek, intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.1. Teljes körň szolgáltatást nyújtó cégek . . . . . . . . . . . . . . . . . II.2. Teljes körň szolgáltatást nyújtó és saját kapacitással rendelkezĪ cégek . II.3. Speciális szolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.4. Civil szervezĪdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.5. Hazai szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II.6. Nemzetközi szervezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. 175 . 176 . 176 . 176 . 177 . 178 . 178
III. Rendezvényfajták, rendezvénytípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 III.1. A rendezvények fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
6
Tanár-továbbképzési Füzetek IV. A rendezvényszervezés folyamata, a rendezvényszervezés szakaszai . IV.1. Tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.2. ElĪkészítés, szervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.3. Forgatókönyv – program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV.4. Utómunkálatok – a lebonyolított rendezvény értékelése . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. 184 . 185 . 186 . 186 . 187
V. Oktatási vállalkozások rendezvényeinek típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
7
Tanár-továbbképzési Füzetek
SzerzĪk Borbás Anikó igazgató Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĪiskola Továbbképzési és Szakképzési Intézet Csendes Lilla igazgató Werk Akadémia Menner Ákos minĪségbiztosítási szakértĪ Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet Nagy Ildikó fĪiskolai tanár Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĪiskolaProtokoll, rendezvény szakirány-vezetĪ Szilágyi Anna Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĪiskola Európai Tanulmányok Intézete Dr. Vass László (CSc.) fĪiskolai tanár, rektor Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĪiskola Dr. ZsuƑa Ákos fĪiskolai docens, stratégiai igazgató Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĪiskola
9
Tanár-továbbképzési Füzetek
ElĪszó Az egész életen át tartó tanulás idĪben, térben legnagyobb területe a felnĪttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszerňsége és minĪsége jelentĪs tényezĪ a társadalmi-gazdasági fejlĪdés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a felnĪttképzés fejlesztését jelentĪs kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorából kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejezĪdött Humán ErĪforrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jelň központi program. A program alapvetĪ célja volt az egész életen át tartó tanulás lehetĪségeinek szélesítése a munkaerĪpiac és a felnĪttképzés igényeinek megfelelĪ, célcsoportok szerint diƑerenciált, korszerň – szakképesítĪ, illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészítĪ – programok, tananyagok kifejlesztésével és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttmňködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli felnĪttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képzĪ központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-tĪl, addig a Nemzeti FelnĪttképzési Intézet volt a programvezetĪ). A projekt fontos alprogramja volt a felnĪttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek ismereteinek, és módszertani kultúrájának bĪvítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfogadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történĪ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felelĪse és megvalósítója az Intézet volt. Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben – a hazai felnĪttképzés rendszere, korszerň andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió felnĪttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata –, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvetĪ ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk. A tananyagok az érdeklĪdĪ szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok fĪ tartalmát elĪzetesen több százan ismerhették meg. Szeretném a szakmai nyilvánosság elĪtt is megköszönni a fejlesztĪ munkát koordináló szakmai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai felsĪoktatás jeles képviselĪi. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igazgatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Szekeres Tamás professzor a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikációs FĪiskola rektora.
11
Tanár-továbbképzési Füzetek Köszönöm a szerzĪk munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes fejezetek írására. Így munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezetĪ oktatói, a regionális képzĪ központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet vezetĪ munkatársai. Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közremňködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében. Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot elsĪsorban azoknak a kollégáknak, akik a felnĪttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni errĪl a szerteágazó oktatási-képzési területrĪl, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a felnĪttoktatás tanártovábbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és fĪiskolai andragógus képzésben is. Budapest, 2008. június 13. Nagy László a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet fĪigazgatója
12
Tanár-továbbképzési Füzetek
Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez A Humán ErĪforrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jelň központi program keretében kifejlesztett „Tanár-továbbképzési Füzetek” azoknak a felnĪttképzési problémaköröknek ismeretanyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelelĪ szakmai tudással, illetve tájékozottsággal szükséges rendelkezniük. A kötetekben szereplĪ tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai felnĪttképzés rendszerét, az andragógia és módszertan korszerň ismereteit, illetve a felnĪttképzés hazai fejlesztési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok felnĪttképzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgyňjteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak. A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakörökben elkészült kötetek tartalma – a teljesség igénye nélkül – a következĪ: Az elsĪ kötet tartalmazza a hazai felnĪttképzési rendszer legfontosabb jellemzĪinek összefoglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli felnĪttképzés cél- és feladatrendszerét, valamint eredményes és hatékony mňködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a felnĪttképzés minĪségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer. A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a felnĪttképzés adatszolgáltatási rendszere. A harmadik kötet az andragógia fĪbb ismereteit tartalmazza, ezen belül a felnĪttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a felnĪttek tanulási aktivitását befolyásoló tényezĪket, valamint a felnĪttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötetben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján. A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szükséges felnĪttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrendszere, a különbözĪ szolgáltatások.
13
Tanár-továbbképzési Füzetek Az ötödik kötetben a felnĪttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemutatásra, elsĪsorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képzĪ intézményt érint. A hatodik kötet a felnĪttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeibĪl összeállított – a szakmai közvéleményt legjobban érdeklĪ – válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az elĪzetes tudásmérésrĪl, illetve a minĪségbiztosítás európai fejlesztési tendenciáról. E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze. A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió felnĪttképzési stratégiájáról a fĪ dokumentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok felnĪttképzési rendszereit. A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezetĪ elĪadást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés. A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehetĪségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehetĪvé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését. A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhetĪek 2008. szeptember 1-tĪl: a regionális képzĪ központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthetĪ lesz egyéni regisztráció alapján. A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk Īket gyĪzni az egész életen át tartó tanulás szükségességérĪl!
Zachár László a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet fĪigazgató-helyettese
14
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
Vass László–ZsuƑa Ákos
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei Bevezetés Korszerň kommunikáció jelentĪsége a felnĪttképzés mechanizmusaiban A korszerň kommunikációs eszközök alkalmazása a mai oktatásban olyan szükséges elem, amelyet megkerülni nem lehet. A kommunikáció olyan közvetítĪ közegeket ismert fel, amelyek a XX. század végén sem voltak tudhatók. Nem volt példa arra, hogy alkalmazzanak bizonyos eszközöket, melyek mára már olyan hétköznapivá váltak, hogy szinte nem is mňködhet nélkülük egy modern szervezet sem. Az oktatásban a kommunikáció fontossága megkérdĪjelezhetetlen, különösen a hallgatókkal való információ átadás során, illetve az oktatók és a képzĪ intézmény közötti információcsere- és átadás során. A kommunikáció pedig jelentĪsen átalakult az oktatásban is. A kommunikáció a szervezet, a képzĪ intézmény belsĪ munkaszervezésére, belsĪ kapcsolati viszonyainak alakulására tekintettel történik. A kommunikációs eszközök alkalmazása az oktatók és az oktatásszervezĪ, az oktatók és a képzésért felelĪs vezetĪ, illetve az oktatásban résztvevĪk és az operatív vezetés közötti kommunikáció során a legfejlettebb technológia alapján kell mňködnie. A legfejlettebb technológiát igénybe véve kell az információkat átadni, mivel az oktatás minĪségének fenntartása érdekében nem veszíthet idĪt a képzĪ intézmény. A hatékonyság elérése jelen esetben a kommunikáció segítségével történik. A kommunikáció és az információk cseréje, az információk átadása javíthatja a hatékonysági mutatót, javíthatja a hatékony, szervezett munkavégzést és a körülményeket. Az oktatásban, csakúgy, mint más szektorokban, a folyamatosság és a gyors fellépés jelenti a hatékonyság egyes elemeit. A finanszírozás, az oktatás tervezése és megszervezése során alkalmazott kommunikációs technikák és algoritmusok a hatékonyság érdekében tett lépéseknek minĪsíthetĪek. A szervezettséghez a kommunikáció szorosan hozzátartozik, a kommunikáció nem lassíthatja azokat – az egyébként jól felépített rendszerbĪl adódó – elĪnyös lépéseket, amelyeket a képzĪ intézmény mňködtet. Konkrét példával igazolva az elvont állításokat: nem lehet megtenni a XXI. században, hogy az oktatóknak készpénzben fizet az intézmény, ahelyett, hogy az interneten keresztül mňködĪ banki átutalást választaná. A kommunikációs forma, az internet-kapcsolat megkönnyíti és felgyorsítja a szervezést, és könnyebben lehet tervezni ez által. A példa azokat a megoldásokat szimbolizálja, amik annak érdekében szükségesek, hogy a képzĪ intézmény szervezettsége a lehetĪ legfejlettebb legyen. A kommunikáció ebben az esetben nem önmagáért való fejlesztést jelent, hanem annak érdekében, hogy általa a képzĪ intézmény szervezete váljon hatékonyabbá.
15
Vass László–ZsuƑa Ákos
I. A felnĪtt tanulók oktatásba történĪ bevonásának lehetĪségei Ebben a fejezetben azokat a csatornákat mutatjuk be, amelyek a hallgatók bevonásának különbözĪ módszereit jelentik. A hallgatók bevonásának módjai lehetnek jogszabályi alapúak és lehetnek marketing-kommunikáció alapúak. A jogszabályi alapú becsatornázás is két csoportra bontható. Az egyik a hallgatók bevonása a felnĪttképzési jogszabályok alapján, a másik az a csoport, amely szerint egyéb jogszabályok alapján (például pályázati forrásokat kijelölĪ jogszabályok alapján) történik a felnĪttek bevonása. A hallgatók oktatásba történĪ bevonása azonban több tényezĪ együttes következménye: a jogszabályok, amelyek megadják a lehetĪséget arra, hogy a hallgatók oktatását a felnĪttképzési intézmények minél költséghatékonyabban végezzék, a marketing-kommunikáció, ami azt segíti elĪ, hogy a hallgatók minél nagyobb létszámban látogassák az órákat és iratkozzanak be a képzĪ intézmény programjaira, illetve a munkaerĪ-piaci helyzet az, amelyek meghatározzák a hallgatók bevonását az oktatásba. A jogszabályok olyan lehetĪségeket biztosítanak, ami miatt a képzĪ intézményeket érdemes mňködtetni. A jogszabályok a jogalkotó politikája következtében alakulnak így: a cél természetesen az, hogy a képzĪ intézmény minél jobban felkészüljön az új évezred kihívásaira. A cél, hogy a rendszerváltás utáni – sok esetben – kellemetlen munkaerĪ-piaci változásokat minél jobban kiküszöböljük, valamint, hogy a munkaerĪpiac mai igényeihez igazodjon az ország aktív munkaerĪ-állománya. A jogszabályok tehát a jogalkotó igényét jelzik: minél több képzĪ intézmény jöjjön létre, minél több hallgatót képezzenek a magyar oktatásban, minél magasabb színvonalú képzésekkel minél inkább le lehessen törni a munkaerĪhiányt és a munkanélküliséget. A képzĪ intézmény szempontjából a marketing és a kommunikáció fontos: a saját szellemi termékét, ami nem mellékesen profitorientált szolgáltatás, az oktatói tevékenységét minél több személynek tudja eladni. Ehhez arra van szükség, hogy a képzĪ intézmény ne csak üres reklámokban hirdesse önmaga tevékenységét, hanem magas szinten mňvelje is az oktatást, mivel a hallgatók csak e két faktor együttes jelenléte után fognak megjelenni nagyobb számban a képzĪ intézménynél. A harmadik tényezĪ: a munkaerĪpiac. Nem függetlenítheti magát egy képzĪ intézmény sem a munkaerĪ-piaci mozgásoktól, amibĪl az következik, hogy a munkaerĪpiacot kell elsĪsorban figyelembe vennie a képzĪ intézménynek. Mi a munkaerĪpiacon a kereslet? A kérdésre válaszolva megkapja a képzĪ intézmény azt az eredményt, ami szerint el lehet kezdeni az oktatás tartalmi, gyakorlati oldalát. A munkaerĪpiac kereslete globális kérdés, nem erre
16
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei a fejezetre tartozik, ezért mintegy tényként kezeljük e helyütt. A munkaerĪpiac az a szegmens, ami a kezdeti mérföldkĪ minden felnĪttképzési intézmény számára. A felnĪttek képzése ugyanis nem puszta oktatás: a felnĪttképzésben nem olyan személyek vesznek részt, akiknek kötelességük részt venni, és a felnĪttképzési intézménybĪl kikerülve közvetlenül látniuk kell képzésük eredményét. A képzést így csak a munkaerĪ-piaci igényekhez lehet igazítani, nem máshoz. A képzésbe való bevonás feltételei tehát nem csupán egy oldalról vizsgálandók. A képzés a munkaerĪpiac, a kommunikáció és a jogszabályok által három oldalról meghatározott térben értelmezhetĪ. Egyik tényezĪt sem túlhangsúlyozva, de mindegyiket azonos arányban kezelve lehet megtalálni azt az algoritmust, amely végsĪ soron odavezet, hogy a hallgatók bevonását meg lehet kezdeni! A munkaerĪpiac jelenlegi mozgása és a kereslet alakulása olyan tényezĪ, amely meghaladná a fejezet kereteit, így e helyütt mellĪzzük tárgyalását.
I.1.
A jogszabályi alapú hallgatóbevonás
A jogszabályi alapú hallgatóbevonás elsĪdlegesen a felnĪttképzési jogszabályokra építhetĪ. A felnĪttképzési jogszabályok olyan támogatásokat, olyan csatornákat, olyan lehetĪségeket tartalmaznak, amelyek alapján a hallgatókat könnyen be lehet vonni az oktatásba. Természetesen – és e fejezetben kimerítĪen foglalkozunk ezzel a témával is – ez csupán lehetĪség, hiszen a jogszabályok csak olyan jogokat kínálnak, amelyekkel lehet élni, de ettĪl még nem lesznek tömöttek a padsorok minden képzĪ intézményben. Az Fktv. a felnĪttképzésbe való bevonásnak a szakképzési hozzájárulás címén történĪ támogatási módját tartalmazza, illetve ehhez kapcsolódóan a saját munkavállaló képzését. A saját munkavállaló képzése a szakképzési törvényben szabályozott tárgykör. A szakképzési törvény szerint a saját munkavállaló képzése a következĪképpen lehetséges. A munkavállalót foglalkoztató vállalkozás (köztisztviselĪk és közalkalmazottak nem vehetnek részt ilyen módon ebben a programban, a foglalkoztató személyi hatálya éppen ezért szňkre szabott) saját munkavállalójának képzésére fordíthatja azt az összeget, amit szakképzési hozzájárulásként a MunkaerĪpiaci Alapba befizetne. A saját munkavállaló képzése azonban kényelmetlen jogi és adminisztratív kötelezettségeket jelenthet a képzĪ intézménynek. A saját munkavállaló képzése ugyanis úgy valósulhat meg, ha a foglalkoztató egy nem felnĪttképzési intézménnyel szerzĪdést köt munkavállalói oktatására, és a MunkaerĪpiaci Alapba fizetendĪ összeg helyett a munkavállalók után fizetett szakképzési hozzájárulást a képzĪ (nem felnĪttképzĪ) intézménynek fizeti meg. A felnĪttképzési intézmény abban az esetben vállalhat oktatást és köthet szerzĪdést a foglalkoztatóval, amennyiben az már kötött egy szerzĪdést a nem felnĪttképzési intézménnyel. A felnĪttképzési intézmény a szerzĪdést legfeljebb csak a szakképzési hozzájárulás 33%-ára kötheti meg. A szakképzési hozzájárulás a munkavállaló után fizetett bértömeg másfél százaléka, tehát a fennmaradó (és legfeljebb 33%-ot elérĪ) lehetséges szerzĪdési összeg igen csekély. A hallgatók bevonásának módja lehet tehát a szakképzési hozzájárulás felnĪttképzési intézménynek juttatása, ez azonban a képzési piac jelenlegi felépítését tekintve gyenge lábakon áll. A képzési piac felépítése miatt
17
Vass László–ZsuƑa Ákos a szakképzési hozzájárulás „felhasználása” kifejezetten jó a foglalkoztatóknak és azok munkatársainak, hiszen alacsonyabb szerzĪdési árért tudják felnĪttképzési intézmények szolgáltatásait megszerezni. A szakképzési hozzájárulás „felhasználásával” létesített szerzĪdések tehát olyan ösztönzĪk, ami alapján a hozzájárulást nem a MunkaerĪpiaci Alapba töltik fel, hanem azt a felnĪttképzési intézmények finanszírozására fordítják közvetlenül. A felnĪttképzési intézmények közvetlen finanszírozása pedig megteremti a lehetĪséget a hallgatók bevonására. A szakképzési hozzájárulás kapcsán azonban nem árt leszögezni, hogy az alacsony mivolta miatt nem valódi finanszírozója a képzĪ intézményeknek. A finanszírozás megfelelĪ módja az lenne, ha nemcsak a hozzájárulás 33%-át lehetne ezen a módon megszerezni, hanem a 100%-át, és nemcsak kiegészítĪ szerepet töltenének be a képzĪ intézmények, hanem lehetne azokkal szabadon szerzĪdni. A hallgatók bevonásának más módjai annak ösztönzése, hogy a hallgatókat oktató, képzĪ intézmények minél kedvezĪbb jogi feltételekben részesüljenek. A kedvezĪ jogi feltételek között az adózás könnyítése, a különbözĪ támogatások állnak, természetesen intézményi akkreditációt követĪen. A hallgatók bevonásának más közvetett módjait is az Fktv. tartalmazza, mint például azt, hogy a felnĪtt hallgatókat személyi jövedelemadó kedvezmény illeti meg. A MunkaerĪpiaci Alapból folyósított támogatásokat egyébként szinte ugyanúgy lehet értékelni, mint a többi közvetett ösztönzĪt a hallgatók bevonására. A hallgatókat fogadni tudó képzĪ intézményeknek rendkívül nagy segítséget jelent a normatív támogatás és más olyan támogatások, amiket az Alapból finanszíroz a költségvetés. A MunkaerĪpiaci Alap jelentĪségén és a szakképzési hozzájáruláson kívül a munkaügyi központok által létesített alapok, pályázatok és megállapodások is lehetnek alapjai a hallgatók rekrutálásának, ami ebben az esetben a második közvetett módszer, amit a képzĪ intézmények igénybe vehetnek. A munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a képzĪ intézményeket, és így a képzĪ intézmények közül a nyilvántartásból választhatnak az érintettek.
I.2.
A pályázat alapján történĪ hallgatóbevonás
A munkaerĪ-piaci helyzettĪl függetlenül a képzĪ intézmények részesülhetnek pályázati forrásokból is. A pályázati forrásokat szintén jogszabályi alapokon keresztül lehet megszerezni, ugyanis a pályázatok olyan magyar vagy európai uniós költségvetésbĪl származó források elosztását érintik, amelyeknek természetesen jogszabályi alapjaik vannak. A pályázati forrásoknak széles tárháza nyílt meg az EU csatlakozás után, amibĪl az következik, hogy leltározásuk szinte feltérképezhetetlen. A felnĪttképzésre kifejezetten fordítandó összegek azonban bemutathatóak. A Regionális Operatív Program (a továbbiakban: ROP) és a HumánerĪforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) olyan operatív programok, amelyeknek több intézkedése is releváns ebben a tekintetben, így a pályázati források ezekbĪl származnak nagyobb részt. A pályázati források azokon a jogszabályi alapokon nyugszanak, amelyeket több kormányrendelet és több miniszteri rendelet képez. A rendeletek számainak felsorolása értelmetlen lenne
18
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei ebben a közegben, annyit azonban érdemesnek tartunk megemlíteni, hogy mind a ROP, mind a HEFOP intézkedései között kiemelt helyet foglalnak el a felnĪttképzés és a felnĪttképzĪ intézmények támogatására vonatkozó szabályok. Igaz, hogy az operatív programok olyan globális viszonyrendszerben mňködnek, mint a humán erĪforrás fejlesztése, a szakképzés és az értelmiségi réteg fejlĪdése Magyarországon, illetve minél magasabb regionális szintň fejlettség elérése hazánkban, a felnĪttképzés ennek ellenére konkrétan is megjelenik az intézkedések szintjén. A munkaerĪ-piaci helyzetet ugyanis nagyban befolyásolhatják az operatív programok intézkedései, természetesen ez a cél a HEFOP és a ROP legtöbb intézkedése szintjén is. A munkaerĪpiac megváltozását pedig így a kínálati oldalról érhetik el. A két nagy eszközcsoportot ettĪl még kiegészíti a harmadik, a marketingeszközök csoportja, ugyanis közvetlenebb módja a hallgatók bevonásának a marketingeszközök igénybe vétele, mint a jogszabályokon alapuló hallgatóbevonás.
I.3.
A marketing és a kommunikáció eszközei
A marketing- és kommunikációs eszközök bemutatására e helyütt nincs teljes körň lehetĪség, fĪként mivel külön fejezetben tekintjük át. Azt azonban le kell szögezni, hogy azokat a marketingeszközöket, amelyek más termékek és szolgáltatások kapcsán is felmerülnek és relevánsak, azokat itt is lehet és kell alkalmazni, némileg kibĪvítve a listát olyan elemekkel, amelyek a gyakorlatban jobban illeszkednek az oktatási, képzési tevékenységhez. Az oktatás és különösen a felnĪttoktatás- és képzés akkor lehet sikeres, ha a kommunikációs és marketingeszközöket a képzĪ intézmény vezetése nem kizárólagosan alkalmazza, hiszen a silány terméket kizárólag PR eszközökkel nem lehet eladni – szól a reklámszakma régi közmondása. A PR és a marketing kommunikációs eszközei olyan segítséget, mankót jelentenek a szolgáltatás nyújtásában, amellyel könnyen népszerňsíteni lehet a szolgáltatást, de ennek semmi értelme nincs abban az esetben, ha a szolgáltatás nem éri el a kívánt eredményt, nem felel meg kellĪképpen az ügyfél – itt a képzendĪ felnĪtt – elképzeléseinek és érdekeinek. Ezek az eszközök – csupán a fantázia határába ütközvén – bármilyen hatást el tudnak érni, így alkalmazásuk attól függ, hogy milyen valódi szolgáltatási tartalom jön létre a kérdéses esetben. A felnĪttképzésben a marketing eszközeinek a használata azon múlik, hogy a gyakorlatban milyen képzést valósít meg a képzĪ intézmény. Így általános recept nem adható, de minden esetben külön-külön mérlegelni kell azt az eszközcsoportot, aminek alkalmazása célravezetĪ az adott intézménynél és annak képzésénél. Vannak olyan munkaerĪ-piaci helyzetek, amikor nincsen szükség nagymértékň marketing eszköz felhasználásra és vannak olyanok, amikor erĪteljes kommunikáció árán érhetĪ el a kellĪ hallgatói létszám a képzésen (nem azért, mert a képzés színvonala gyenge, hanem azért, mert komolyabb magyarázatra szorul vagy jócskán megelĪzi a korát). A marketingeszközeivel akkor kell élni, ha a képzĪ intézmény nem ismert eléggé.
19
Vass László–ZsuƑa Ákos Abban az esetben a marketing eszközeinek felhasználása is érthetĪ, tekintettel arra, hogy magával a céggel, magával a képzĪ intézménnyel szemben kell érzelmi azonosulást kiváltani a potenciális hallgatókban. Ebben az esetben lényeges elem lehet a pályázati források igénybe vétele annak érdekében, hogy megfelelĪen finanszírozott legyen a képzés a képzĪ intézmény oldaláról, hiszen abban az esetben, ha a képzés ingyen van, térítésmentesen vehetĪ igénybe, akkor az vonzza a felnĪttoktatásra várakozókat. Más ilyen elem lehet képzés mellé társítani más szolgáltatásokat térítésmentesen, amelyet a képzĪ intézmény el tud látni, tekintettel emberi erĪforrás állományára. Ezek jól hangzó marketingeszközök lehetnek az adott képzés esetén. A képzések érinthetnek gyakorlati szakembereket, elméleti szakembereket, diplomásokat és nem értelmiségi pályán mozgó személyeket. A marketingeszközöket ezekben az esetekben természetesen a célcsoportnak megfelelĪen kell meghatározni. Ezek így célcsoportonként más és más képet mutatnak. A marketing-kommunikációs eszközök használata tehát a hallgatók bevonásának közvetlen módja minden esetben, csak az erĪsségét és a használatba vett eszközök mennyiségét kell figyelembe venni, valamint azt, hogy ezek az eszközök mennyiben felelnek meg az adott célnak. A marketing-kommunikáció eszközei azonban – és ezt fontos hangsúlyozni – minden esetben fontosak. Azokban az esetekben is, amikor a munkaügyi központ vagy más pályázati forrás a finanszírozó. Hiszen azt nem lehet elfeledni, hogy attól, hogy a képzést nem a hallgatók finanszírozzák, nem feltétlenül értesülnek róla. Így az értesülések eléréséhez a szakmai képviseletekkel, a szakszervezetekkel, a MunkaerĪ-piaci Alappal és a foglalkoztatókkal való kapcsolatok felvétele is javasolt, amiket ebben az esetben marketing-kommunikációs eszközöknek is tekinthetünk. A kapcsolatfelvétel tehát a legfontosabb közvetlen „reklám” a képzĪ intézménynek, aminek a jelentĪségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A képzĪ intézmények regisztrációja a különbözĪ listákra (PAT, Magyar Közigazgatási Intézet, SAKK stb.), illetve ezt megelĪzĪen vagy ezt követĪen az akkreditáció elnyerése olyan kommunikációs értékkel bíró tényezĪk, amik a képzĪ intézmények számára kedvezĪek. Azon képzések esetében, amelyek gyakorlati és nem elméleti jellegňek, szintén megéri csatlakozni ezekhez a listákhoz, mert bár a potenciális hallgató felnĪttek nem, de a foglalkoztató több mint valószínň, hogy szemlézi azokat.
20
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
II. Az oktatási marketingeszközök kiválasztása Az oktatásban nagyon fontos lett mára a marketingeszközök kiválasztása, a marketing eszközeinek alkalmazása. Ez alól ma már a felsĪoktatási intézmények sem „bújhatnak ki”, de a felnĪttképzĪ intézményekre tekintettel hatványozottan jelentkezik ez a követelmény. A felnĪttképzĪ intézmények olyan marketingeszközöket válasszanak ki, amelyek a szolgáltatásukhoz és annak különbözĪ komponenseihez mérten hatékonyak annak érdekében, hogy a felnĪttképzĪ intézmény sikeres legyen. A sikeresség egyetlen mércéje pedig a felnĪttképzĪ intézmények esetében az, hogy a hallgatók elégedettek, hiszen a továbbképzésük, az átképzésük sikeres volt. Ezt pedig csak egy módon lehet megállapítani: sikerült-e a munkaerĪpiac igényeihez alkalmazkodni. A munkaerĪpiac felszívta-e a felnĪttképzĪ intézménybĪl kikerült munkaerĪt vagy sem? Ez a sikermutató, amit szem elĪtt kell tartania minden felnĪttképzĪ intézménynek. A marketingeszközök alkalmazása pedig ehhez igazodik. A marketingeszközöket, a felnĪttképzĪ intézmény legyen kis számú vagy magas hallgatói létszámmal mňködĪ szervezet, alkalmazhatja, csak ki kell választania azokat, amelyek a hallgatóihoz, az oktatóihoz, az általuk oktatott tárgyhoz megfelelĪek. A marketingeszközök és alkalmazásuk megtárgyalása elĪtt arról kell szólni, hogy a marketing elméleti szempontjából hogyan értékeljük az oktatás, különösen a felnĪttképzés területén a marketinget mint tudományos megalapozottságú gyakorlati jelentĪségň hozzáadott értéket, amellyel javítható a hatékonyság a felnĪttképzĪ intézmény programjainak megvalósítása terén. A marketing – ahogy a mondás tartja – nem elegendĪ a termék eladásának érdekében. A marketing olyan hozzáadott érték, amellyel jelentĪsen lehet növelni a termék eladását vagy a szolgáltatás igénybe vételét, de a termék eladásához vagy a szolgáltatás igénybe vételéhez arra van szükség, hogy a termék vagy a szolgáltatás jó minĪségň legyen, és más jellemzĪiben is megfeleljen a fogyasztói igényeknek. Az oktatás és azon belül a felnĪttképzés különös ebbĪl a szempontból, hiszen a felnĪttképzés olyan emberi tényezĪkbĪl áll össze, amelyek meghatározzák annak minĪségét. A munkaerĪpiac állapota, a képzés kereslete és az emberi tényezĪ az, melyekre építeni lehet a felnĪttképzés mint szolgáltatás igénybe vételét. A fogyasztói igények kielégítéséhez jelen esetben tehát egyáltalán nem elegendĪ a marketing eszközeivel dolgozni, ugyanis teljes piackutatásra és megfelelĪ minĪségň oktatásra van szükség ahhoz, hogy a hallgatói elégedettséget, vagyis a fogyasztói elĪzetes igényeket beváltsa a felnĪttképzĪ intézmény.
II.1.
A marketingmix elemei és azok magyarázata: elméleti szempontból
A marketing mix egyes elemei: a termék (product), az ár (price), az értékesítés (place) és a reklám (promotion). A 4P modellt követve az egyes komponenseket megmagyarázva kerítünk sort arra, hogy az oktatásban bevett olyan eszközöket számba vegyük, amelyekkel sikert lehet
21
Vass László–ZsuƑa Ákos elérni. A folyamat (process), az emberek (people) és a fizikai környezet (physical evidences) kiegészítĪ komponensek is meghatározók tárgyunk szempontjából, hiszen szolgáltatásról van szó. A szolgáltatások esetében pedig adekvát válasz a 7P modellben gondolkodni. Jelen esetben tehát nem csupán azokat a kérdéseket kell feltennünk, hogy mit, mennyiért, hol, hogyan adjunk el, hanem azt is, hogy kiknek, milyen környezetben és hogyan lebonyolítva. A marketingmix elemeinek kibontása az oktatás esetében 1P; a termék: Ebben az esetben természetesen szolgáltatásról beszélünk, vagy divatos kifejezéssel szellemi termékrĪl. A szellemi termék az oktatás, a tudásbĪvülés. A hallgatók tudásbĪvülése azonban nem lehet öncélú, és másban is különbözik a hagyományos oktatástól. A felnĪttképzés ugyanis két szempontból érdekes. A felnĪttképzés olyan szolgáltatás, amelyet vagy olyan személyek vesznek igénybe, akik a munkaerĪpiacon nem tudtak elhelyezkedni, mert átképzésre szorulnak és)vagy el akarják kerülni a munkanélküliséget, vagy ki akarnak abból törni. A másik csoport pedig azon személyek összessége, akik az aktuális munkájukhoz szükséges változó körülményekhez kívánnak alkalmazkodni, azaz továbbképzik magukat. Ezért a szolgáltatást kifejezetten a munkaerĪpiachoz kell igazítani. A munkaerĪ-piaci vizsgálatot követĪen lehet azt eldönteni, hogy milyen képzést indít el a képzĪ intézmény. A képzések lehetnek gyakorlatiak, elméletiek, nyelviek és informatikaiak. A négyféle képzéscsoprtban bármilyen képzés elindítható, ami a munkaerĪ-piaci igényeknek megfelelĪ. Amennyiben nem veszi figyelembe a munkaerĪ-piaci mozgásokat a képzĪ intézmény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a képzés nem éri el a befektetett várakozásokat. A terméket adottnak tételezi fel a legtöbb üzleti vagy gazdaságtani elemzés. A terméknek, ebben az esetben a szolgáltatásnak azonban meghatározható vagy alakítható elemei is vannak. Ilyen például a munkaerĪpiac vizsgálata. A szolgáltatás minĪségét jelen esetben nem is említjük meg, hiszen azt adottnak kell vennünk (ebbĪl a szempontból érdekes a humán erĪforrás menedzsment és a szerkezet kialakítása, valamint a kapcsolati tĪke szerepe). A szolgáltatás tehát igenis alakítható, nem konstans érték. A változtathatóság a szolgáltatás nyújtása közben is fennáll. A szolgáltatást nyújtja a képzĪ intézmény, majd amikor a vártnál kisebb arányt ér el bizonyos növekedési szegmensben, a vezetĪk a termékben is megtalálhatják a problémát: át kell alakítani a képzéseket, mert már nincsen rájuk szükség abban a formában. 2P; az ár: Az árképzést nem lehet egyszerňen csak a profitmaximalizálás eszközének tekinteni, hiszen az ár nagyban taktikai jellemzĪje egy felnĪttképzĪ intézménynek. A felnĪttképzĪ intézmény a képzési piacra való betörésekor olyan árképzést is alkalmazhat, amely jó versenyhelyzetet teremt számára, ugyanis megvannak erre a jogszabályi keretek és a pályázati lehetĪségek. Le kell szögezni azt, hogy a felnĪttképzés jelenlegi gyakorlatát és árait tekintve nem az ár az elsĪdlegesen fontos tényezĪ a 4P modellben. Az ár elĪtt minden szempontból a terméket kell fontosság szerint kiemelni. A képzési program, a tudásbĪvítésre alkalmasság olyan döntĪ tényezĪ, amiért a hallgatók hajlandóak nagyobb árat is áldozni, viszont ha a szolgáltatás gyenge minĪségň, nem veszi figyelembe a munkaerĪpiac mozgásait és kihívásait, akkor értelmezhetetlen az alacsony ár is. A képzési piac nem minden
22
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei képzés esetén árérzékeny ugyanis. A piac szempontjából a legfontosabb a termék és az értékesítés összessége. Az ár nem mindig meghatározó tényezĪ. EttĪl függetlenül azonban a piacon még jelen nem lévĪ felnĪttképzési tevékenységet tervezĪ képzĪ intézménynek az árral kapcsolatos lehetĪségei nagyon nagyok. Jelenleg több pályázati lehetĪséget is találhat az érdeklĪdĪ képzĪ intézmény annak érdekében, hogy a felnĪttek képzését kiváltsa a gyakorlatban olyan finanszírozási módszerekkel, amelyek alkalmasak a költségek fedezésére is. Az árat gyakorlatilag így ki is iktathatjuk vizsgálataink homlokterébĪl bizonyos esetekben, mivel a pályázati források a képzéseket kezdetben akár finanszírozhatóvá is tehetik anélkül, hogy a hallgatóknak az költségeket generálna. Az ár tehát másodlagossá is válhat a felnĪttképzés jelenlegi magyar gyakorlatában. Természetesen vannak olyan helyzetek, melyekben az árnak fontos szerepe van, mint az olyan keresett képzéseknél, ahol több versenytárssal kell a képzĪ intézménynek megküzdenie a hallgatókért. De ezek minden esetben a képzéstĪl és más (az áron kívüli) tényezĪktĪl is függnek, amibĪl az következik, hogy ezekben a speciális esetekben az ár meghatározása a 4P meghatározásával megfelelĪ komplexitásban értelmezhetĪ és képzelhetĪ el. Az árnak akkor is jelentĪs szerepe lehet, amikor olyan képzést finanszíroz az oktatási intézmény, amelynek magasak a költségei. A magas költségek miatt a képzésnek is magasabb lesz az ára. A képzésben résztvevĪk vagy a képzés potenciális résztvevĪi azonban ezt tudják. Tehát az ár nemcsak kiiktatódhat, hanem felfelé is szökhet akkor, ha olyan keresett képzésrĪl van szó, amelynek valamilyen ok miatt magas költségei jelentkeznek. 3P; az értékesítés vagy a terület: A szolgáltatás értékesítése különleges jelentĪségň a felnĪttképzés esetében. A különleges jelentĪsége pedig abban áll, hogy a felnĪttképzés területi mutatói attól függnek, hogy a munkanélküliség hogyan jelentkezik egy adott területen. A munkanélküliség melletti fontos tényezĪ a fejlesztések igénye és az ahhoz kapcsolódó továbbképzések. Az értékesítési csatornák ebben az esetben képzĪ központok felállítása területi szinteken, vagy a képzĪk, oktatók kiküldése a helyszínre. Ennek a hatékonysága költség-haszon elemzéssel elvégezhetĪ és megállapítható. A szolgáltatás területi vonatkozásairól általánosságban azt lehet megállapítani, hogy az az ország területét érinti kisebb vagy teljes területi vonatkozásban. A képzĪ intézmények országos kiterjedtségre fĪként olyan helyzetekben tudnak szert tenni, ha a képzésük olyan jellegň, hogy nem kötĪdik a munkanélküliség helyi szintň csökkentéséhez, hanem általánosságban értelmezhetĪ a hasznossága, mint egyes európai uniós források projektjeivel kapcsolatos képzések. A munkanélküliség helyi enyhítésében részt vevĪ képzéseket mňködtetĪ képzĪ intézmények olyan területeken mňködnek hatékonyan, amelyek kifejezetten alacsony árral kínálnak olyan képzéseket, amelyek fĪként gyakorlatiak, és az adott terület munkaerĪpiacának és fejlesztésének feltérképezését követĪen alakítják ki Īket. A terület tehát így függ össze az értékesítéssel. Több forrás sokkal inkább a terület fogalmat alkalmazza, mint az értékesítést, mivel az értékesítés maga a marketing, így a magyar fordítás alkalmazása a 4P egyik komponenseként igen megtévesztĪ lehet. A terület szempontjai a felnĪttképzés meghatározó tényezĪiként mňködnek, talán sorrendiségben az árat megelĪzĪen is. A terület a szolgáltatás nyújtásának
23
Vass László–ZsuƑa Ákos meghatározott helye. A területet az elosztással is helyettesíthetjük és így kapjuk meg a valódi értelmét a 3P komponensnek. Az elosztás jelenti a hagyományos marketing szemléletben azt, hogy a logisztikai szempontokat figyelembe véve mely területekre összpontosítsa a vállalat a termékeit. Ez a képzĪ intézményeknél olyan módon merül fel, hogy a képzésre várók, a képzést igénylĪk melyik területen vannak. A szolgáltatást helyben kell nyújtani, így a területi szempontokat érvényesíteni kell. Ehhez azonban megintcsak a munkaerĪpiac elemzésére van szükség. A munkaerĪpiac ebben a helyzetben globálisan és lokálisan is értendĪ. A munkaerĪ-piaci folyamatok eltérĪen tudnak érinteni területeket az országon belül. Az ország területén kívül rendkívül ritka esetben tör ki egy-egy képzĪ intézmény, ott is magyar nyelvň oktatással magyar anyanyelvň területeken oktatnak hallgatókat. Ebben az esetben a szolgáltatás, vagyis a képzés olyan jellegň, ami hasznosítható az országhatárokon kívül is, és a megnövekedett költségek miatt olyan képzés, amelynek biztos kereslete adódik külföldön is. 4P; a promóció, azaz magyarul a marketingkommunikáció: A potenciális vevĪk, vagy a szolgáltatás potenciális igénybe vevĪi nem minden esetben határozzák el, hogy a szolgáltatást igénybe veszik. Nem minden esetben rendelkeznek határozott elképzelésekkel arról, hogy milyen képzésre van egyáltalán szükségük. A képzések esetében a munkaerĪ-piaci elemzések alapján látható az, hogy melyik célcsoportot lehet megcélozni a képzésekkel. A célcsoport azonban nem feltétlenül értesül bizonyos tényezĪkrĪl, vagy pusztán nem gondolkodik olyan tervszerňen, mint a képzĪ intézmény. A képzĪ intézménynek így e két kérdés miatt van szüksége reklámra. Az egyik tehát a meggyĪzés, amikor a célcsoport tagjai bizonytalanok, a másik pedig az a szempont, amikor a célcsoport tagjai csupán potenciálisak, nincsenek tisztában azzal, hogy szükségük lesz rövid idĪn belül a képzésre. A felnĪttképzés esetében a marketingkommunikációnak külön bekezdéseket szentelünk, ugyanis nem feltétlenül mňködnek azok a médiumok, amelyek más termékeknél. ElĪbb azonban röviden elengedhetetlen szólni a 4P modell kiegészítĪirĪl, elĪször is az emberekrĪl, amely az 5P. Az emberek komponenst pontosan a marketingmix szolgáltatás speciálisként értelmezett modellje miatt vezették be. Az 5P az a jellemzĪ a bĪvített marketingmixben, amely mind az oktatókat, illetve bĪvebben a képzĪ intézmény humán erĪforrását, mind a hallgatókat érinti. A hallgatók a szolgáltatást igénybe vevĪ felek, tehát a hallgatók szempontjából a képzésnek minél magasabb színvonalúnak kell lennie, és olyannak, amely teljesítése után a hallgató a saját szempontjai szerint minél jobban el tud helyezkedni, vagy magasabb pozíciót tud szerezni a képzésnek köszönhetĪen. Az oktatók és a képzĪ intézmény személyi bázisa szempontjából pedig az emberek szegmens a folyamatos fejlesztést, az oktatók továbbképzését és a tananyag fejlesztését jelenti. Az emberek tehát más megközelítésben mutatja meg azt a szolgáltatás-minĪségi követelményt, amelyet más szemszögbĪl a 4P modellben is kifejtettünk. A képzés a személyes élményre épül, tehát megkövetelendĪ az oktatók és a hallgatók együttmňködése és a képzések megfelelĪ kiválasztása annak érdekében, hogy a képzés után a kikerült hallgatók keresettek legyenek azzal a tudással, amit a képzĪ intézmény biztosít nekik.
24
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei A fizikai körülmények olyan érzelmi azonosulást érhetnek el a hallgatóknál, a szolgáltatást igénybe vevĪnél, hogy azok pozitív segítséget jelentenek a hallgatók elégedettségének elérése érdekében. A folyamatnak megtervezettnek kell lennie. A szolgáltatás nyújtása maga folyamat, és ezt a folyamatot úgy kell lebonyolítani, hogy a hallgatók és az oktatók között együttmňködés jöjjön létre. Az együttmňködés azt jelenti, hogy a hallgatók számára a lehetĪ legrugalmasabb módon végzik a képzést az oktatók, a hallgatók pedig saját érdekükben látogatják az órákat és teszik azokat a feladatokat, amelyeket az oktatók rájuk bíznak. A folyamat tehát a rugalmasság és a teljesítmény köré szervezĪdik, a képzési piacon talán ez a két legfontosabb tényezĪ a folyamatkomponenst illetĪen. A marketingkommunikáció, azaz a 4 P komponens olyan hosszabb lélegzetvételň tényezĪ, amivel szükség van több bekezdésen keresztül is foglalkozni. A marketingkommunikáció általános megközelítéseivel ebben a fejezetben nem foglalkozunk, a marketingkommunikáció általános megközelítésmódjait adottnak vesszük, adottnak tételezzük fel. A marketingkommunikáció fogalmába a képzési piacon olyan tényezĪk is beletartoznak, amelyek a marketingkommunikáció általános megközelítésében margón kívül esnek. Ezek között megtaláljuk a personal sellinget például. A képzési piacon való megvalósulásában foglalkozunk továbbá a sales, a DM témaköreivel és a PR, valamint a sales promotion témakörével is. A marketingkommunikáció tervezett módon valósul meg. A tervezett marketingkommunikáció olyan elĪgondolkodást igényel a képzĪ intézmény operatív és szakmai vezetésétĪl, ami a piaci vizsgálatokkal egyidejň. A piac állapotát feltérképezve lehet látni azt, hogy a kommunikáció milyen célcsoportra irányuljon, és milyen üzeneteket valósítson meg. Jelen esetben a kommunikáció az értékesítés egyik olyan kiegészítĪ oldala, amely arra jön létre, hogy egy megfelelĪ helyzetelemzésbĪl (amelybe ennek megfelelĪen a piac vizsgálata, elemzése és jellemzése is beletartozik) kiindulva olyan megállapításokat tegyen, hogy milyen üzeneteket, milyen csoportokat megcélozva, milyen idĪközönként tegyen meg a képzĪ intézmény, és ami a legfontosabb, milyen eszközökkel tegye ezt meg. Az eszközök között vizsgálhatjuk meg a PR-t és annak eszközeit, valamint a personal sellinget és a sales promotiont. A tervezett marketingkommunikáció olyan folyamatábra, amelybe bármikor bekerülhetnek olyan elemek, amelyek a nem várt eseményekre reagálnak, illetve a nem várt eseményeket kezelik. A tervezettség a marketingkommunikáció olyan alapeleme, amellyel akkor is érdemes élni, ha a képzĪ intézmény nem jelentĪs piaci szereplĪ. A sales promotion olyan – akár a kommunikációs eszközökhöz is besorolható tényezĪ –, amelyet azok a vállalatok, társaságok alkalmaznak, amelyek ki akarják kényszeríteni a termékük megvásárlását, a szolgáltatásuk igénybe vételét. Ezek az eszközök a hagyományos sales promotion tevékenységben a vásárlói ajándékok, a vásárlói pályázatok, a vásárlási utalványok automatikus termék mellé tétele annak érdekében, hogy a versenytársak közül a fogyasztó a vállalat termékét válassza. A képzési piacon is említhetünk ilyen eszközöket, ilyen ösztönzĪket, mint például az ingyenes képzés, amit más pályázatból vagy a szakképzési hozzájárulások összegébĪl finanszíroz a képzĪ intézmény. A sales promotion elemei lehetnek ezen kívül a tanácsadási tevékenység végzése annak a cégnek vagy más partnernek, akinek a dolgozóit oktatta a képzĪ intézmény. A sales promotion elemeinek tekinthetjük
25
Vass László–ZsuƑa Ákos a távolság esetén a képzĪ intézmény utazását és a helyben oktatást, vagy olyan kényszerítĪ erejň elĪadó bevonását, aki vonzza a hallgatókat. A personal selling a személyes meggyĪzés módszere. Olyan kommunikációs eszköz, amit leginkább a telemarketing tevékenységet végzĪk vagy a biztosítási ügynökök végeznek. A personal sellingnek azonban komoly szerepe van a felnĪttképzésben. Ugyanis a munkáltatókkal való kapcsolattartás, a foglalkoztató meggyĪzése, hogy dolgozóit írassa be a képzésre és hallgatóként vegyenek részt, személyes meggyĪzés és kapcsolatrendszer felépítésén múlik egyrészt. A personal selling természetesen nem zárja ki más módszerek alkalmazását, mint például az imént említett sales promotion vagy egyéb reklám vagy PR tevékenység igénybe vételét. Tekintettel arra, hogy a PR egyes eleminek felsorolása vagy számba vétele szinte lehetetlen és szükségtelen, mivel a kreatív munkakörbe tartozva megújuló kérdésrĪl van szó, nem szánunk rá külön bekezdéseket. A PR a felnĪttképzés ugyanolyan fontos eleme, a felnĪttképzési marketingkommunikáció ugyanolyan fontos és hasznos eleme, mint az eddig kifejtettek.
III. Szervezeti-, kapcsolati- és humántĪke szerepe A képzĪ intézmények esetében a szervezeti és a kapcsolati tĪke szerepe nagyon fontos szempont. A szervezeti és a kapcsolati tĪke egyben humántĪke is, egyben olyan forrás, amelybĪl a képzĪ intézmény kiindulásként meríthet. A kapcsolati tĪke szerepe – akár a marketingkommunikációs eszközöké – korlátozott kell, hogy legyen, másrészt megállapítható róla, hogy olyan jogon kívüli tényezĪ, amit a kötelezĪ és alternatív, fakultatív jogi követelményeken kívül kívánnak meg az üzleti érdekek. Természetesen hiba lenne azt gondolni, hogy a felnĪttképzés nem piaci alapokra épül, hiszen a munkaerĪpiac és az oktatás is piaci alapokon mňködik, az állami szférát leszámítva: ez nem nóvum. EbbĪl kiindulva tehát elengedhetetlen mérlegelni azt, hogy mennyit jelent az akkreditáció mind intézményi, mind program szinten. Az akkreditáció tehát ésszerň üzleti kötelezettség, nem jogi. A jog minden lehetĪséget biztosít annak érdekében, hogy az akkreditációt sikerrel vegye a legtöbb azt megpályázó szervezet, képzĪ intézmény, az azonban biztos, hogy azok a képzĪ intézmények, amelyek nem akkreditáltak és azok, amelyek akkreditáltak, két külön csoportot alkotnak. Azon túl, hogy diƑerenciáltságuk külön kapcsolati háló és szervezeti vizsgálatukat követeli meg az (és természetesen nem jutunk ugyanarra az eredményre) megemlítendĪ, hogy a jogi szabályozás is más módon közelíti a két csoportot. A jogszabályi szempontból értelemszerňen az akkreditált intézmények csoportja komplexebb, hiszen ezek azok az intézmények, melyek különbözĪ komoly minĪségbiztosítási és jogszabályi követelményeknek eleget kell, hogy tegyenek.
26
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
III.1.
A jogszabályok rendelkezéseinek teljesítése és azon túl
Minden jogszabályi feltételt figyelembe véve, minden jogi kötelezettséget tekintetbe véve a szervezetünk még korántsem teljes. A hallgatók bevonásának jól kialakított módja, a szervezeti struktúra kialakítása viszont olyan tényezĪk, amelyekre a jogszabályok nem adnak választ. A jogszabályi feltételek azonban nem egységesek. Le kell szögeznünk tehát, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek rendelkezéseinek feltétlenül eleget kell tennünk, ha színvonalas felnĪttoktatást kívánunk végezni, majd ezek közül ki kell szňrnünk azokat a rendelkezéseket, amelyek teljesítése után megkezdhetjük kapcsolataink építését, a képzĪ intézmény szervezeti hálójának építését. A jogszabályi feltételek közül minden képzĪ intézmény más és más kötelességet teljesít, hiszen a jogszabályi feltételek heterogének. Konkrétan az intézmény-akkreditáció és a program akkreditáció szabályaira utalunk ebben az esetben. Az intézmény-akkreditáció olyan ésszerň kötelezettség, aminek jogszabályi alapjait megtalálhatjuk az FelnĪttképzésrĪl szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban: Fktv.). Ésszerň kötelezettség, hiszen az akkreditáció nem jogi értelemben vett kötelezettség. Az akkreditáció olyan lehetĪség, melyet érdemes kihasználnia minden képzĪ intézménynek, érdemes marketing és minĪségbiztosítási szempontok miatt kérelmeznie az akkreditációt. Tehát nem egyértelmň a jogszabályi kötelezettségek mértéke sem. Melyik jogszabályok által elĪírt mely kötelezettségeket tekintsük tehát mérvadóknak a szervezeti tĪke kialakítása szempontjából? Melyek azok a jogszabályok, amelyek igénylik azt, hogy az azok által megfogalmazott kötelezettségeket teljesítse a képzĪ intézmény, annak érdekében, hogy a szervezeti, kapcsolati tĪke kiépítése, kiépítettsége után jól mňködjön és hasznot hajtson a képzĪ intézmény számára? Ezek a jogszabályok az Fktv. és a hozzá kapcsolódó kormány és más miniszteri rendeletek. Ez a jogszabályhalmaz az, amelyre tekintettel kijelenthetjük, hogy a kötelezettségeket, melyeket megfogalmaz, adottnak vehetjük, és így ezen kötelezettségek teljesítése után jelenthetjük ki azt, hogy a kapcsolatrendszert a képzĪ intézménynél ezekre építve lehet felállítani. A kapcsolatrendszer felépítése többlépcsĪs folyamatot jelent. Mivel a kapcsolatrendszer a jelen esetben az akkreditációval rendelkezĪ képzĪ intézmények szervezetére épül fel, a kapcsolatrendszert, a marketingkommunikációt és a szervezeti tĪkét így lehet felépíteni, így lehet megvalósítani hatékonyan. Fontos és nem mellékes tény, hogy az akkreditációt tekintetbe véve az Fktv. rendelkezéseinek teljesítését követĪen a képzĪ intézmény kapcsolati hálóját a jogszabály szerint megkívánt szinten létrehozta, de azt, hogy milyen tartalommal, nem tartalmazza jogszabály, az nagy részben a vezetĪ tisztségviselĪ feladata és felelĪssége. A másik nem elhanyagolható tény az, hogy a kapcsolati háló kialakítása mellett a szervezeti háló kialakítása is fontos: errĪl azonban a humán erĪforrásokról szóló fejezetben szólunk. A sikeres felnĪttképzési tevékenység, a sikeres felnĪttoktatás jelentĪs részben a hallgatók elégedettségén múlik. A hallgatók elégedettségét csak úgy lehet elérni, hogy az oktatás minĪségét javítjuk minden alkalommal, és az oktatásban részt vevĪ munkatársakat idĪrĪl idĪre továbbképezzük.
27
Vass László–ZsuƑa Ákos
III.2. A kapcsolatok szorossága és mňködése az oktatásban A képzĪ intézmény kapcsolati hálója igen kiterjedt a legtöbb intézmény esetében: ez azt jelenti, hogy a képzĪ intézmény az oktatásban lévĪ partnerektĪl kezdve a hallgatókon át egészen az oktatáspolitikai szakértĪkig és akár a kormányzatig rendelkezik kapcsolatokkal. A kapcsolati háló megtervezésekor természetesen behatárolja a képzĪ intézményt az a tény, hogy mit oktat, milyen színvonalon és milyen oktatókkal. Informatikai vagy gépipari oktatás és képzés esetében egészen más kapcsolatok vannak az intézmény homlokterében, mint abban az esetben, ha adóigazgatási ismereteket oktat az intézmény. A másik behatároló tényezĪ természetesen az, hogy mennyire kiterjedt területileg az adott képzĪ intézmény. Mennyire vállal az országon belül, mennyire az országhatárokon túl oktatást, mennyire vállalja saját promócióját? A képzĪ intézmények kapcsolatrendszerét a következĪképpen lehet feltérképezni a legkönnyebben: kapcsolatban van az oktatókkal, saját szervezetével; 2. a hallgatókkal (akik lehetnek végzett, felvételi elĪtt álló vagy éppen aktív hallgatók); 3. a kormányzattal (ami a vertikális szakmai kormányzatot és az oktatási kormányzatot jelenti); 4. a munkáltatókkal; 5. az egyetemekkel és a fĪiskolákkal; 6. a médiumokkal, valamint 7. a nemzetközi „közvéleménnyel” (ami lehet szakmai közvélemény, illetve a nemzetközi sajtóvisszhang). Ez a leírás annak a képzĪ intézménynek a modellje, amelyik bármely szakoktatásban megállja a helyét1. Természetesen az egyes képzĪ intézményeknél máshova lehet és kell helyezni a hangsúlyokat, de a lényegi hálózati struktúra ezt a modellt követi.
III.3. Az oktatók A képzĪ intézmény az emberi erĪforrásokon keresztül látja el oktatási feladatait. Attól függĪen, hogy hogyan építi fel a szervezetét, hogy hogyan építi fel az oktatói gárdáját, a szakmai stábját, a képzĪ intézmény kiépíthet az oktatóin keresztül is magas fokú és kiterjedt kapcsolati hálózatot. Az oktatók rekrutációja olyan tényezĪ, ami nem csak az emberi erĪforrásokra nyomja rá a bélyegét. Az emberi erĪforrásokon túl természetesen megjelenik a kapcsolatépítésben is. A gyenge oktatói bázist megsínyli az oktatás minĪsége és a kapcsolati háló kezdetlegessége is. A kapcsolati hálót ugyanis – jó szervezeti struktúra esetén – az oktatók és az operatív vezetés együtt alakítja ki. A kialakítás aktív részét természetesen az operatív vezetés, fĪként a képzĪ intézmény képviselĪje, vezetĪ tisztségviselĪje vállalja, de az elĪregondolkodó vezetés olyan oktatókat alkalmaz, olyan oktatókat vesz fel a programok képzésére, lebonyolítására, akik kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek akár hallgatók, akár más oktatók, intézmények, akár a szakpolitika vagy a szakértĪi réteg körében.
1
28
Kuna Tibor: Felsçoktatási PR – igény volna rá. Egy intézmény kommunikációs mezçje, 2006., Merlin Communications
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
III.4.
A hallgatók
A hallgatókkal való kapcsolatépítés természetesen esszenciális jelentĪségň, hiszen a hallgatók a képzés befogadói, rájuk kell építeni a tananyagot. A munkaerĪpiac igényeinek felmérése után célcsoportként meg lehet határozni azt, hogy kik kerüljenek a lehetséges hallgatói csoportba. A hallgatók nem szervezeti értelemben adják a képzĪ intézmény kapcsolatrendszerét, hanem tartalmában biztosítják a képzés zavarmentes mňködését. A hallgató a képzés alfája és ómegája, és ez a közhelyszerň axióma igaz. A hallgatókkal való kapcsolatfelvételnek különbözĪ módjai vannak, ilyen például a képzési tájékoztató, vagy a PR, a kommunikáció és a reklámtevékenység.
III.5. A munkáltatók A hallgatók bevonásának egyik módja az is lehet, hogy a képzĪ intézmény a munkáltatókat, a foglalkoztatókat keresi meg szolgáltatásaival, és ezen keresztül szerzi meg a hallgatók nagy részét. Ez olyan módszer, ami a kapcsolatokat egészen más köntösbe állítja, és a közvetlen PR és kommunikációs tevékenységet nem a hallgatók, hanem a foglalkoztatók felé fordítja. A foglalkoztatók pedig közvetítĪ szerepet töltenek be a képzĪ intézmény és a hallgatók között, szorosabb megállapodásokkal pedig akár az is elérhetĪ, hogy a szakképzési hozzájárulást a képzĪ intézmény a maga javára fordítva gyĪzze meg arról a foglalkoztatót, hogy a nem felnĪttképzési tevékenységet is vegye igénybe, a nem felnĪttoktatást is vegye igénybe úgy, hogy kiegészítĪ jelleggel a felnĪttképzĪ intézmény lássa el a felnĪttképzési feladatokat, és így megszerezze a szakképzési hozzájárulást. A munkáltatókkal való kapcsolat kiépítettsége eleve létezĪnek feltételezhetĪ, hiszen a képzĪ intézmény a gárdáját úgy verbuválja, hogy az a kapcsolatok széles tárházát is hozza egyúttal. Az intézmény vezetĪi, csakúgy, mint az oktatók, olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek a munkáltatókkal való kapcsolattartáshoz és újabb kapcsolatok kiépítéséhez elegendĪek. A kapcsolatok kiépítettsége a munkáltatókkal és a foglalkoztatókkal eleve adottnak tételezhetĪ fel, amit csak bĪvíteni lehet. A képzĪ intézmény vezetĪi és oktatói gyakorolják a szakmát, így a tapasztalatuk és a kapcsolatrendszerük természetesen a szakmai berkekbĪl összegzĪdik. Ezért a legkönnyebben a munkáltatókkal való eredeti kapcsolatot tételezhetjük fel.
III.6. A felsĪoktatási intézmények A munkáltatókon kívüli kiterjedt mezĪ a felsĪoktatási intézmények kapcsolati területe. A felsĪoktatási intézményekkel való kapcsolattartás vitathatatlan, mivel a felsĪoktatási intézményekben zajlik a kutatómunka, a tanulmányi versenyek és a leendĪ oktatók egyik összpontosított terepe ez. A felsĪoktatással való kapcsolattartás viszont nem olyan magától értetĪdĪ, mint a munkáltatókkal való kapcsolat felvétele és kezelése. A felsĪoktatással a kapcsolat ugyan könnyen felvehetĪ abban az esetben, ha az oktatói és a vezetési stábot úgy verbuváljuk, hogy az – csakúgy, mint a munkáltatók esetében – hozza magával azt a kapcsolatrend-
29
Vass László–ZsuƑa Ákos szert, amivel Ī rendelkezik. Ebben az esetben azonban egy átlagos magyar felnĪttképzési intézményt veszünk alapul, ahol ez nem feltétlenül van meg fĪszabály szerint, ellentétben a nagyobb valószínňséggel meglévĪ munkáltatói kapcsolatokkal. A felsĪoktatási kapcsolatok kiépítése együttmňködési megállapodások kötését jelenti legfĪképpen, illetve az együttmňködés megvalósításának széles eszköztárát. Az együttmňködés lehet a tananyagra irányuló, lehet pályázati források lehívására irányuló anyagi vagy akár kutatási megállapodás. Jelenleg Magyarországon nĪ azoknak a felsĪoktatási intézményeknek a száma, amelyekben a kutatómunkát más kutatómňhelyekkel együtt szervezik meg, illetve innovatív módon fejlesztik az oktatás minĪségét, és ezekhez a projektekhez nem utolsó sorban felnĪttképzési intézmények szolgáltatásait is igénybe veszik, vagy felnĪttképzĪ intézményekkel kötnek együttmňködési megállapodást. A felnĪttképzési intézményekkel való kapcsolattartás ideális akkor, ha a felnĪttképzési intézmény és a felsĪoktatási intézmény egyaránt profitál az együttmňködésbĪl. Ez valósul meg akkor, ha a felnĪttképzési intézmény oktatási tevékenységét a felsĪoktatási intézmény úgy veszi igénybe, hogy azt kapcsolatain keresztül vidéken vagy külföldön kamatoztatja, de a felsĪoktatási intézmény kommunikációs üzeneteit is megvalósítja, vagy a felsĪoktatási intézmény oktatói gárdáját is trenírozza a felnĪttképzĪ intézmény. Ebben az esetben a képzĪ intézmény és a felsĪoktatási intézmény között olyan szimbiotikus kapcsolat is kialakulhat, ami mind a két fél elĪnyére válik. Az egyetemekkel és a fĪiskolákkal kiépített kapcsolaton keresztül is és a munkáltatókkal kiépített kapcsolaton keresztül is a szakma felé orientálódik a képzĪ intézmény. A szakmai kapcsolati köröktĪl pedig már csak egy ugrás a szakmai politikai körök kapcsolatai, a szakpolitika. A szakpolitikával való kapcsolattartás nem feltétlenül jelent minden képzĪ intézmény esetében rendszeres kapcsolatot valamely politikussal szakmai vonalon: legyen az akár a miniszter, akár az államtitkár vagy szakállamtitkárok, vagy országgyňlési képviselĪk. A szakpolitikával való kapcsolattartás megnyilvánulhat nem rendszeres formában is és nem a legfelsĪbb politikai vezetéssel. A nem rendszeres kapcsolattartásba a személyes konzultációkon és érdekérvényesítésen kívül olyan kapcsolattartási formák értendĪek bele, mint a fórumokon, konferenciákon való részvétel, reprezentáció vagy akár – különösen, ha egy speciális területrĪl van szó – konferencia megszervezése is beletartozhat.
III.7.
A sajtó képviselĪi
A médiumokkal való kapcsolattartás is jelentĪs tétel a kapcsolati háló kiépítésében, szinte kizárólag marketing szempontok miatt. Abban az esetben, ha területi bĪvítést határoz el a képzĪ intézmény, nem elég a munkaügyi központokkal vagy a munkáltatókkal megállapodni, promótálni szükséges a terméket a helyi médiumokban. Az országos média ingerküszöbét általában nem üti meg a felnĪttképzés, de törekedni kell arra, hogy a helyi médiumokban a képzĪ intézmény jelen legyen. Nem direkt marketingre, reklámra kell ezekben az esetekben gondolni, hanem arra, hogy a képzĪ intézmény megjelenése egy hátrányos helyzetň régióban, magas munkanélküliségi ráta esetén, kifejezetten hírértékň.
30
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
III.8. A nemzetközi kapcsolatok A legutolsóként megemlített modellértékň kulcsmomentum a nemzetközi közvélemény vagy a nemzetközi sajtó visszhangja. Ez a kérdés azonban csak szórványosan érinti a magyar képzĪ intézményeket, ezek közül is különösen azokat, amelyek az országhatárokon kívül, de magyar nyelven oktatnak. Ezek a képzĪ intézmények pedig a mai magyar viszonyok között nem képviselnek nagy létszámot. A kapcsolattartás fontos a külföldi partnerekkel, a nemzetközi visszhang jelentĪs, de az általános esethez képest pusztán marginális kérdésekben.
III.9.
A kapcsolati háló elĪnyei a képzĪ intézmények esetében
A kapcsolati háló arra is következtetni enged egy-egy szervezet esetében, hogy annak révén a hallgatók vagy a hallgatók közül néhány: a legkiemelkedĪbbek el tudnak helyezkedni. Hiszen a felnĪttképzési tevékenységnek itt mutatkozik meg a valódi értelme. A felnĪttképzési tevékenység a munkaerĪpiac sajátos rendezĪdéseit követve igyekszik a maga módján hozzájárulni ahhoz, hogy a munkanélküliség csökkenjen hazánkban, és a lakosság mňveltsége és munkavállalása, szakértelme növekedjen. Így a hallgatóknak egyrészt megéri jól teljesíteni, a felnĪttképzĪ intézmények némely településen, némely régióban valóban az utolsó lehetĪséget biztosítják a lakosság aktív, de munkanélküli rétegeinek, a képzĪ intézménynek viszont, tekintve, hogy több szervezettel is megfelelĪ kapcsolatokat ápol, megéri „elhelyezni” az általa képzett, átképzett személyeket, vagy legalábbis segíteni Īket az elhelyezkedésben.
IV. Korszerň IKT technológia alkalmazása az intézményi PR tevékenységben A XXI. század a felnĪttképzésben is mérföldkĪnek számít. Nem pusztán arra kell e kijelentés kapcsán gondolnunk, hogy a felnĪttoktatás és -képzés szabályozását a XXI. században alkották meg a jogalkotók Magyarországon, hanem arra is, hogy a XXI. századi informatikai technológia milyen újításokat hordoz és hordozott magában a kezdetektĪl fogva. A korszerň szolgáltatásnyújtás nem pusztán a szolgáltatás minél magasabb színvonalon történĪ szó szoros értelemben vett nyújtását jelenti. A szolgáltatásnyújtás a XX. század utolsó évtizedeiben és a XXI. század kezdetétĪl fogva a korszerň információs-informatikai és kommunikációs eszközök igénybe vételével mintegy kiegészülve jelenti a valódi minĪséget. A minĪség ma már a hallgatók és az oktatók közötti folyamatos kommunikációt is magában foglalja. Azt a fajta kommunikációt, amikor az oktató a hallgatók részére gyakorlatilag bármilyen pillanatban tud információt küldeni és a hallgatók visszajelzését
31
Vass László–ZsuƑa Ákos fogadni. Kis túlzással: ma a tanterem keretein túlnĪve némiképp virtuális térben is mozog az oktatás. Az oktató és a hallgatók közötti kapcsolat folyamatossága miatt az is elképzelhetĪ, hogy a két egymást kiegészítĪ fél kapcsolatának csak egyik része a tantermen belüli közvetlen kommunikáció és információátadás. Közhely, de a mai világban életünk olyannyira felgyorsult, hogy az információk átadása nem minden esetben várhat napokat vagy heteket, amíg a tanóra ideje elérkezik, mivel az információ könnyen el is értéktelenedhet addigra. A mai mentorok nem a hagyományos módon gyňjtik maguk köré és tartják meg tanítványaikat, ahogyan azt Szókratész vagy Arisztotelész tette az ókorban. Mára csupán az oktatás metodikája maradt hasonló az akkori tanításhoz, az információ átadása jelentĪsen átalakult. Az IKT technológia alkalmazása az oktatásban és a felnĪttképzésben új kapukat nyit meg. Olyan új kapukat, amelyekrĪl a XX. század közepén az emberiség még álmodni sem mert. A képlet azonban adott: a XXI. századi felgyorsult információátadás és az ehhez párosuló kommunikációs modernizmus az oktatást kell, hogy elérje legelĪször. Az oktatásban mňködik az információ átadásának elsĪ szintje: a kommunikáció közvetlensége már régen felbomlott. Az oktatásnak kell tehát elsĪként haladnia a korral. A felnĪttképzés esetében mindez természetesen hatványozottan észlelhetĪ, mivel a felnĪttképzés olyan oktatás, amely során a hallgatók nincsenek folyamatos közvetlen élĪ kapcsolatban az oktatójukkal, sok esetben a kapcsolatnak idĪben csak rendkívül kis része a közvetlen élĪ kapcsolat, jellemzĪbb a távkapcsolat, mivel a hallgatók csak heti néhány órában találkoznak oktatójukkal, a kapcsolat fennmaradó része az távolságban történik, zajlik. Az oktatók részérĪl olyan kapcsolatfelvételre van szükség, amely a hallgatókat minden esetben eléri. Jelenleg szinte mindenkinek van mobiltelefonja, a többségnek a felnĪttképzésben részt vevĪk közül van e-mail elérhetĪsége és internet-kapcsolata. A világhálóra való felkapcsolódás megteremti a lehetĪségét a hallgatók és az oktató közötti más jellegň kapcsolatnak, amelyet az IKT technológiák alkalmazásának tekinthetünk. Természetesen az IKT technológiák alkalmazása feltételezi mind a hallgatók, mind az oktatók részérĪl az IKT technológiák alkalmazásának egyes technikai feltételeinek meglétét és azt a képességet, hogy ezeket alkalmazni is tudják. Magyar viszonyok között több olyan felnĪttképzĪ intézmény létezik, amely kifejezetten munkanélküliek átképzésére jött létre és mňködik. Abban az esetben, ha ezek nem elméleti képzések, hanem gyakorlatiak, például a bányászok átképzése Ózdon és környékén, nem feltételezhetjük az IKT technológiák általános elterjedtségét. Így leszögezendĪ, hogy az IKT technológiák alkalmazása nem általános a magyar felnĪttképzés gyakorlatában, de még a felsĪoktatásban sem. Az IKT technológiák alkalmazásáról írott fejezet tehát mintegy a kívánt, az ideális mai állapotoknak megfelelĪen íródik meg, és nem veszi alapul azt, hogy valószínňsíthetĪ a mai magyar felnĪttképzĪ intézmények többsége IKT ellátottságának gyengesége.
IV.1.
Az internetes honlap
A honlap készítése és folyamatos elérhetĪsége a felénĪttképzĪ intézmény egyik fontos követelményévé vált mára. Az internetes elérhetĪség minden képzĪ intézménynél fontos követelménnyé vált, a felsĪoktatásban a hallgatók az interneten keresztül jelentkeznek a vizsgáikra és a tárgyaikra. A felsĪoktatásban az intranetek is elterjedtek, a hallgatók oktatókat
32
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei vagy az órákat véleményezĪ fórumainak, az oktatók hallgatókat véleményezĪ fórumainak és blogjainak is a fĪiskolai vagy egyetemi intranetek vagy internetes hálózatok adnak teret. A felnĪttképzĪ intézmény internetes elérhetĪsége szintén olyan fontos követelmény, amely nélkül ma nem érdemes magas szintň oktatást folytatni, és nem lehet sikeres oktatást véghez vinni. A honlapnak nagy szerepe van az oktatókkal való információ megosztásában, információközlésben, de nem elhanyagolható szerep jut a reklámok, a figyelemfelkeltĪ saját hirdetések vagy éppen tananyagok reklámozásának. Miért jelentĪs és miért fontos felület az internetes elérhetĪség, az internetes honlap a képzĪ intézmény számára, és miért elengedhetetlenek a mai korban a sikeres oktatáshoz a honlapkészítési ismeretek? A honlap a felnĪttképzĪ intézmény olyan felülete, ahol az aktív hallgatóival való elsĪdleges kapcsolat megvalósul az intézmény falain kívül. A honlapra teszik fel a képzĪ intézmény munkatársai azokat az információkat, amelyeket mindenkihez a lehetĪ leggyorsabban és dokumentált módon el kívánnak juttatni (a leggyorsabb út ugyan a telefon, de ezt kiegészíti az internetes honlap). A honlapon találhatóak meg azok az információk, amelyek nagy kiterjedésňek, és nem lehet Īket mozgatni, e-mailen, sms-ben elküldeni. Ilyenek például a tananyag, a kiegészítĪ, ajánlott tananyagok, amelyeket a szerzĪi jogok megsértése nélkül lehet a honlapon hozzáférhetĪvé tenni a nyilvánosság számára, azaz szerzĪi jogi mňszóval nyilvánossághoz közvetíteni. Tehát az oktatók által írt jegyzetek, tételsorok, szakértĪi anyagok nyilvánosság elé tárása mindenképpen olyan elem, amely megjelenítése indokolt. A képzĪ intézmény munkatársai a prompt információkról a honlappal együtt akár telefonon vagy sms-ben is tájékoztatják a hallgatókat. A honlapok információhordozó felületként, reklámfelületként is mňködhetnek, kiegészítve az internetes barangolást segítĪ gyňjtĪ funkciót betöltĪ olyan honlapokkal, amelyek tematikus rendszerbe foglalják a honlapokat. Egy olyan oldalon bemutatni a honlap címét, ami tematikus gyňjtést tartalmaz akár a felnĪttképzésrĪl, akár az oktatásról, kifejezett reklám értékkel bír. A gyňjtĪ oldalról linkkel lehet a képzĪ intézmény honlapjára jutni. Az érdeklĪdĪk így juthatnak el a képzĪ intézmény honlapjához, annak érdekében, hogy onnan információt szerezzenek. Így a honlapon lévĪ információkat két- vagy akár háromfelé is csoportosíthatjuk. Az elsĪ csoport az aktív hallgatóknak szóló információk köre, a második a leendĪ hallgatóknak szóló információk, reklám és a harmadik a már végzett hallgatóknak szóló információk. Nem szabad elfelejteni, hogy a végzett hallgatókkal való kapcsolattartás az egyik olyan kapcsolatépítési forma, amelynél nincs szükség különösebb aktivitásra, pusztán az oktatás minĪségébĪl fakadóan az oktatás befejezését követĪen egyben lehet tartani a volt hallgatók közösségét. A honlap tehát azaz elsĪdleges információforrás, akár a jelenlegi aktív, akár a volt vagy leendĪ hallgatókat tekintjük célcsoportnak. A honlapon akár – abban az esetben, ha például informatikai képzésrĪl van szó – olyan szofteverek közös fejlesztését is nyomon követhetĪvé lehet tenni, amelyek az oktatást segítik elĪ, vagy a tananyaghoz kapcsolódnak. A tananyaghoz kapcsolódóan akár közös távmunka is elképzelhetĪ egy jól kezelt és megfelelĪ módon karban tartott honlapon. A nyelvi képzések esetében kiválóan alkalmazható távolról történĪ tesztek kitöltésére, olyan online tesztek, online vizsgák gyakorlására, amelyeket az oktatók késĪbb megíratnak élĪben is a hallgatókkal.
33
Vass László–ZsuƑa Ákos A felület használatának az oktatásban való alkalmazásának csupán az szab határt, hogy milyenek a fantázia adta keretek, és hogy milyen jellegň képzést valósítunk meg. A megvalósított képzéstĪl függĪen (gyakorlati vagy elméleti, illetve nyelvi vagy szakmai) különbözĪ lehetĪségeket rejt a honlap információs tartalma és kommunikációs felülete. A mai kor ideális kommunikációjához tehát hozzá tartozik a honlapok mňködtetése is. Az IKT technológia fejlĪdésével azonban ügyelni kell a mai kor új biztonsági kihívásaira is. A XXI. században a lopás más értelmet nyert az internet elterjedtségével, hiszen az internetes adatbázisok ma már kitettek az adathalászok és a különbözĪ hackercsoportok támadásainak. Éppen ezért abban az esetben, ha a honlapon olyan információkat közöl a képzĪ intézmény, amelyek kikerülése a csoporton kívülre, a tág nyilvánosság elé veszélyes valami miatt, a biztonságra mindenképpen figyelmet kell fordítania. Egyszerň technikák erre a jelszóvédettség és a felhasználók regisztrációja. A komolyabb technikák érdekében minden esetben olyan szakembert kell megbízni a honlap biztonságának megteremtése érdekében, aki a helyzethez igazodva képes biztonságos rendszert létrehozni, és azt mňködtetni. A jelszavas védelem a honlap bizonyos felületeihez való hozzáféréshez általában elegendĪ a felnĪttképzĪ intézmények által kezelt adatok biztonságának megteremtése érdekében. A honlap üzemeltetésének fontosságát mára a FelnĪttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) és a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI) is felismerte. A honlapot ugyan még nem követelik meg (több mint valószínň: amiatt, mert az ország területén mňködĪ felnĪttképzĪ intézmények közül nem soknak van olyan ügyfélköre és hallgatói köre, akik számára az IKT technológia minden tekintetben hozzáférhetĪ), de a honlap címére és a képzĪ intézmény e-mail elérhetĪségére rákérdeznek a képzĪ intézmények akkreditációja során.
IV.2.
Hallgatókkal való kommunikáció
A hallgatókkal való kommunikáció jóval túlterjed az internetes honlap készítésén és karban tartásán. A hallgatókkal való kommunikáció egyik feltétele, hogy olyan helyzetekben is létrejöhessen a kommunikáció és az információ átadása, amelyekben hagyományos körülmények között nem történik meg. Példának okáért a hallgatói csoport minden tagja más és más helyszínen van, és mindegyiküket értesíteni kell egy belsĪ hírrĪl vagy valamilyen szemlézendĪ, a világban történĪ eseményrĪl. Ilyen esetekben a hallgatók tájékoztatásának módja az sms vagy az e-mail küldése lehet. A hallgatókkal való kommunikáció tehát sokkal szélesebb eszközválasztékot jelent és sokkal szélesebb spektrumon mozog, mint amit a honlap nyilvánossága biztosít. A hallgatókkal való kommunikáció vizsgálatát egyébként szintén a képzĪ intézmény honlapjától indítjuk. A honlapon megjelenĪ információk, akár sürgĪs, akár nem sürgĪs, nem prompt értesítések, segítik a hallgatót az eligazodásban, egyszerňbbé teszik a kommunikációt hallgató és hallgató között is. A következĪ ilyen csatorna az e-mail kapcsolat a hallgatók és a képzĪ intézmény között, ami akár az oktatókat, akár az oktatásszervezĪt érintheti. Az e-mail 34
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei mňködik személyre szabottan is, és mňködik kör e-mailként is. A kör e-mail elĪnye, hogy a honlap információs bázisát nem terheli meg olyan információkkal, amelyek csak az egyik csoportra vonatkoznak, és vélhetĪen gyorsabb elérést biztosít a hallgatók számára, mint a honlapon lévĪ információ. A kör e-mail olyan kommunikációs forma, amelybĪl akár levelezĪ listákat is kialakíthat a képzĪ intézmény. Ezt megtehetik akár a honlapon lévĪ jelszavas felület kialakításával, akár az e-mail címek összekapcsolásával is. A kör e-mailek lényege és funkciója az, hogy az információ eljuttatásának dokumentált formája valósuljon meg. A kör e-mailben elküldött bármilyen információn megmutatkozik, hogy azt mindenki megkapta-e, és ha nem, ki az, akit külön is értesíteni kell. A kör e-mail olyan információközlĪ eszköz vagy csatorna, melynek elküldését követĪen annak, aki nem ismeri fel az információt, csak saját felelĪssége állhat fent, ugyanis az azt jelenti, hogy az illetĪ nem nézte meg a levelesládáját vagy azt, hogy megnézte, de nem foglalkozott az információval. Az oktató szempontjából tehát olyan esetekben, amikor nincs szükség személyes információk közlésére és a határidĪ nem szoros, a legjobb és leghatékonyabb módszer a kör e-mail. A kör e-mailt követĪ még hatékonyabb információközlési csatorna a kör sms alkalmazása. A mobiltelefon minden esetben az illetĪnél van, a kör sms alkalmazása azokban az esetekben jelent adekvát megoldást, amikor rögtön reakcióra van szükség.
IV.3.
Hirdetések
A hirdetések és a reklámok szerepével általánosságban nem foglalkozunk e helyütt, tekintettel arra, hogy a marketingeszközök fejezetében esett ezekrĪl szó. Az IKT technológiákkal kapcsolatban a hirdetések kérdésköre két oldalról vizsgálva merül fel. A hirdetések egyrészt felmerülhetnek a képzĪ intézmény honlapjának finanszírozójaként, másrészt a honlapon kiadható banner helyekkel kapcsolatban. A hirdetések másik szempontja a képzĪ intézmények saját magáról kiadott hirdetései. A saját hirdetések más honlapokon, az internet más weboldalain is alkalmazhatóak, illetve a képzĪ intézmény egyes olyan programjaira hívhatják fel a figyelmet, amelyek nem kötelezĪek, nem jelentenek minden hallgató számára kötelezĪ megjelenést, de érdeklĪdésre tarthatnak számot. Ebben az esetben a kör e-mailek, a kör sms-ek használata sincs kizárva. A honlap fenntartása akkor lehetséges reklámokból, ha jó kapcsolatokat alakít ki a képzĪ intézmény munkáltatókkal, tananyagkészítĪkkel, a kormányzattal. Ha például pályázik vagy más közigazgatási kapcsolata van. Nem utolsó sorban pedig az a követelmény a honlappal szemben, ha a bannereit áruba bocsátja a képzĪ intézmény, hogy magas számban látogassák azt. Akár hallgatók, akár más, hiszen a reklámozónak azért éri meg a banner bérlése, mert azt sokan látogatják és értesülnek a hirdetésérĪl. Azok lesznek a lehetséges hirdetĪk a honlapon, akikkel a képzĪ intézménynek kapcsolata van, illetve abban az esetben, ha olyan magas számban oktat hallgatókat, jelentkeznek ismeretlen cégek is reklámhely bérlése érdekében. A hirdetéseket két részre lehet osztani. Az egyik ilyen a saját hirdetések olyan aktív hallgatóknak, akik érdeklĪdnek a program iránt, aminek szervezésében a képzĪ intézmény is részt vett, illetve azok a hirdetések, amelyek olyan „fogyasztókhoz” szólnak, akik késĪbb a képzĪ intézmény hallgatói lesznek. Természetesen mind a két esetben különbözĪ csatornákra van szükség. Az aktív hallgatók listája alapján elérhetĪségükkel rendelkezik a képzĪ 35
Vass László–ZsuƑa Ákos intézmény, és így a hallgatókhoz való információközvetítés nem ütközik nehézségekbe. A második esetben pedig a már említett módokon valósul meg a hirdetés és az információtovábbítás a potenciális hallgatók felé.
IV.4.
A személyiségi jogok és a személyes adatok védelme az IKT technológiák alkalmazása során
Fontos megemlíteni azt is, hogy a korszerň technikák elterjedtségének némely esetben bizonyos jogok fokozottabb védelméhez kell vezetnie. A kör e-mailes kommunikáció, a honlapon megtekintésre a nyilvánossághoz közvetített információk mind olyanok, amelyek az adott közegben senki személyiségi jogait nem sérthetik és senki személyes vagy különleges adatait a törvényi feltételek hiányában nem tartalmazhatják. A kommunikáció felgyorsulása nem jelentheti azt, hogy akár a hallgatók, akár a képzĪ intézmény szakmai vagy operatív stábjának adatai nem tehetĪk közszemlére, illetve nem lehet személyes utalásokat sem tenni. A személyes kommunikáció és a mindenkit érintĪ kommunikáció közötti különbséget minden esetben be kell tartania oktatónak, hallgatónak és a honlap üzemeltetĪjének is. Az a gyakorlat, ami a felsĪoktatásban egészen az IKT technológia alkalmazásáig járt út volt, amely szerint a vizsgaeredményeket a hallgatókkal úgy közölték, hogy azokról minden hallgató egyidejňleg szerzett tudomást, nem lehet a felnĪttképzési intézmények gyakorlata is. A felnĪttképzési intézmények gyakorlata az IKT technológia elterjedésével egyidejňleg csak a személyre szabott kommunikáció lehet ezekben az esetekben, hiszen a vizsgaeredmény személyes adat és nem tartozik másra.
V. A PR mint a kommunikáció néhány vonatkozása A rendezvény mint PR eszköz Az utóbbi idĪben egymás után jelentek meg azok a szakkönyvek, melyek rendezvényszervezéssel, az ehhez kapcsolódó módszertani témákkal, esettanulmányokkal foglalkoznak. Jegyzetünk is egy a kiadottak közül, ahol az általános ismeretek áttekintése, megismerése után megnézzük, hogy milyen rendezvényekkel segíthetjük a felnĪttképzés hatékonyságát. Az általános elnevezések, rendezvényfajták több esetben megegyeznek a felnĪttképzési rendezvényekkel, de tartalmukban, céljukban eltérĪek, egyediek. A tudomány, a technika, a kultúra fejlĪdése egész életen át lépést tartani tudó „munkást”, egy egész életen áttartó tanulást igényel. Ezt elsĪsorban önmňvelĪdéssel éri el az ember,
36
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei hisz maga jelöli ki a célt, maga választja meg a célhoz vezetĪ utat, maga határozza meg azt a mértéket, mellyel elképzeléseit megvalósíthatja. Menet közben összegyňjti a szerzett tapasztalatokat, melyeket a késĪbbiekben felhasznál, hasznosít. Önállóan tevékenykedik. Ez a nagyfokú szellemi (tudatos) önállóság minden felnĪttképzés lételeme, alapja. A felnĪttképzés ma már elfogadott, fontos része az oktatásnak. Az az intézmény, amely ezzel az oktatási formával foglalkozik, tanácsaival, egyéni iránymutatásaival segíti hallgatói önálló mňvelĪdését, tanulását. A megfelelĪ minĪségi képzés hozzájárul az andragógiai kultúra kialakításához, amely elĪsegíti a hallgatók mély, alapos tájékozottságát. Az oktatási módszerek az oktatás folyamatának állandó, ismétlĪdĪ összetevĪi. Ezeket többféleképpen szokták csoportosítani:
• az információ forrása szerint: verbális, szemléletes, gyakorlati jellegň • a tanulók által végzett megismerĪ tevékenység szerint: receptív reproduktív, részben felfedezĪ, heurisztikus, kutató jellegň
• az oktatás logikai iránya szerint: induktív, deduktív • a tanulási munka irányítása alapján: tanári, közös vagy tanulói dominanciájú • az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, képesség tanítása-tanulása, alkalmazás, rendszerezés, rögtönzés. A felnĪttképzésben a felnĪttek tanulásánál az egyén és a társadalom tanulási teljesítménye Nagy József megállapítása szerint – a következĪ két tényezĪtĪl függ: a meglévĪ kompetenciától) a tudás mennyisége, minĪsége) és a tanulékonyságtól. A téma kibontásához androgógiai szempontból a következĪ kérdések tisztázása fontos:
• Mi az, ami a felnĪtteket tanulásra ösztönzi? (Miért akarnak, miért nem akarnak tanulni?)
• Mennyire képesek a felnĪttek tanulni? • Hogyan tanulnak a felnĪttek? A motivációnál a következĪ tényezĪk játszanak döntĪ szerepet: a belsĪ tényezĪk, az életkori folyamatok és a külvilág befolyásolása a teljesítményre. A Tanulás: rejtett kincs címň UNESCO kiadvány (1996.) a következĪket mondja a felnĪttek tanulásáról, képzésérĪl: „a 21. század elĪestéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberrĪl és saját magáról Ez az életen át tartó oktatás. Ez a 21. századba való belépés kulcsa, és annak feltétele, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejlĪdĪ világhoz.”
37
Vass László–ZsuƑa Ákos A felnĪttoktatás célja, hogy az egyén alkalmassá váljon arra, hogy jobban megértse a másik a embert, a világot; hogy fel tudja vállalni a kor, a társadalom új kihívásait; hogy megfeleljen a szakmai és magánéletben jelentkezĪ új követelményeknek; hogy tehetsége (ami minden embernek van!) kibontakozzon. A felnĪttképzésben jól érzékelhetĪ a tendencia: a szakmai képzés mellett egy új mňveltségtartalom közvetítése. Milyen módszereket használjunk célunk elérése érdekében?
• Hagyományos módszerek: elĪadás, tanbeszélgetés, • Aktivizáló módszerek (csoport munka) interjú, kerekasztal, fórum, szituációs és vitamódszerek. (A késĪbbiekben tárgyaljuk még.) A közmňvelĪdési módszer összetett, szituációfüggĪ, mivel olyan hatékony eljárásmód, amely mozgósítja az egyéneket és a közösségeket. Információhoz juttat, érdeklĪdés ébreszt a világ eseményei iránt, hozzájárul az életben nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzéséhez, tudatosítja az érdekeket, megoldja az ellentéteket, beszélgetésekre, vitákra ösztönöz. A közmňvelĪdést – az iskolai oktatás mellett – munkájukkal elĪsegítik a különbözĪ programok, rendezvények szervezĪi is. A rendezvények, programok szervezésénél a legfontosabb a következĪ kérdések tisztázása:
• • • • • • •
Milyen anyagi források állnak rendelkezésünkre az esemény lebonyolítására? Ki felelĪs a rendezvényért? Kik a résztvevĪk, mi jellemzĪ a meghívott célcsoportra, mire van igényük ? Mi a rendezvény célja, mit szeretnénk elérni? Mit szervezünk, milyen módszert használunk? Mikor rendezzük? Hol tartsuk a rendezvény?
A módszertani alapelveknél nagyon fontos a mindennapiság, a mindennapi problémákból való kiindulás. Iskolákban, tanintézetekben elĪforduló rendezvények:
• • • • • • • • • • •
38
alapkĪletétel, anyák napja, apák napja, állami vezetĪ látogatása, bál (alapítványi, farsangi stb.), ballagás, búcsúztatás (kolléga távozása stb.), díjátadás, civil szervezet köszöntése, épület, mňalkotás, egyéb létesítmény avatása, átadása, emléknap – aradi vértanúk emléknapja,
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
év végi értékelés, elĪléptetés, kitüntetés, kinevezés, erdei iskola megnyitása, évforduló, évnyitó, évzáró, fesztivál (zenei), gyermeknap, Halloween-party, jótékonysági rendezvény, kicsinyek köszöntése, karácsonyi ünnepség, kiállítás, kirándulás, koszorúzás, majális, madarak és fák ünnepe, március 15-ei ünnepség, mikulás, nĪnap, névnap (pl: Erzsébetek, Katalinok, Máriák köszöntése stb.), nyugdíjazás, nyugdíjas-rendezvény, nyílt nap, bemutató foglalkozások, október 23-ai ünnepség, pedagógusnap, színházlátogatás, sportesemény, sportolók köszöntése, szóbeli érettségi megnyitása, zárása, verseny, vetélkedĪ, vendég köszöntése. (A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, és természetesen azok a rendezvények is elĪfordulhatnak, melyekrĪl már az általános részben történt említés.) Iskolai rendezvényeknél is szükséges tartalmi és technikai forgatókönyvet készíteni, amely – a fent leírtakon túl – tartalmazza a rendezvény idĪrendi lebontását, kapcsolva hozzá
• az aktuális eseményt és • a felelĪs, felelĪsök nevét. Az oktatási intézményekben zajló rendezvényeknél a legtöbb esetben beszédre is sor kerül. Bárhol zajlik az esemény, az elĪadónak (a beszélĪnek) a helyszínt, a helyszín adottságait az elĪadás megkezdése elĪtt szükséges megismernie.
39
Vass László–ZsuƑa Ákos A következĪ szempontokat szükséges figyelembe venni nyilvános szereplésnél:
• • • • • • • • • •
az elĪadó személyisége (17), a beszéd tárgya, a beszéd témája, a beszéd célja, az elĪadás módja, az elĪadás mňfaja, a hallgatóság, a beszéd helye, a beszéd légköre, a beszéd külsĪ, protokolláris körülményei.
Kommunikációs körülmények:
• a fizikai (külsĪ) környezet, • a szellemi (belsĪ) környezet, • egyéb körülmények, szempontok. A lelkiismeretes, jó elĪadó minden eshetĪségre felkészül, ettĪl eltekintve váratlan események, helyzetek ilyenkor is elĪfordulhatnak (késés, kedvezĪtlen idĪjárás, váratlan hallgatói reakció), ellenkezĪ esetben a körülmények „áldozata” lesz az elĪadó. A retorikai meghatározó tényezĪk:
• szereplĪk: ki? kinek? • fizikai (külsĪ) környezet: hány percben?, hol?, kihez?, milyen öltözékben? VIP vendégek;
• szellemi gondolati (belsĪ) környezet: mirĪl?, mit?, miért? • kommunikációs (nyelvi) megvalósulás: mit?, hogyan?, miképpen? • egyéb külsĪ szempontok: mennyiért?, minek? A felszólalás idĪtartama rendszerint mindig az adott helyzettĪl, a külsĪ körülményektĪl függ. A kommunikációs körülmények áttekintésénél legfontosabb szempont (mint már említés történt róla), hogy milyen elvárásai vannak a hallgatóságnak, milyen a vendégek igénye, tňrĪképessége. A helyszín – lehet szabad tér vagy zárt tér – alapvetĪen meghatározza az elĪadás jellegét. Nagyon fontos! A szabad térnél sok olyan külsĪ tényezĪvel kell számolni, melyek zavarólag hathatnak a rendezvényre (a közeli nagy jármňforgalom, repülĪgép zaj stb.). Az idĪjárás viszontagságaival is feltétlenül számolni kell.
40
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei BelsĪ térnél a terem akusztikai jellemzĪi, a megjelentek létszáma, berendezés, dekoráció az, ami befolyásolhatja választásunkat. Az alkalomnak és helynek meghatározó szerepe a cél figyelembe vételével lehet:
• • • • • •
iskola, munkahely, lakossági fórum, szervezeti összejövetel, alkalmi összejövetel, nemzetközi rendezvény.
Finanszírozás és szponzorálás A felnĪttképzésben a résztvevĪk a továbbképzés nagy százalékát saját maguk finanszírozzák. A szakmai továbbképzés finanszírozása összetett folyamat, a részvételi díja magán-, illetve közpénzek és állami támogatások keverékébĪl áll. EzekbĪl a pénzekbĪl, valamint az elnyert pályázati összegekbĪl történik a rendezvények finanszírozása is. A rendezvények költségvetésénél figyelembe kell venni a fix és változó költségeket. Fix költség pl.: terem-, technikai berendezések bérleti díja, nyomdaköltség, tiszteletdíjak stb. Változó összeg lehet az étkezések díja, mivel létszámfüggĪ. A rendezvényre, az eseményre fordítható összeg 10%-át javasolt tartalékolni az elĪre nem látható kiadásokra. Minden intézménynél, minden vállalatnál növekvĪ igény mutatkozik a rendezvények szponzorálására. A szponzor számára a rendezvények meghívottjai jelentik azt a célcsoportot, amely terméküket vagy szolgáltatásukat élményt nyújtó környezetben, egy kellemes esemény keretében ismerheti meg. Szponzorok megjelenése, bevonása, megnyerése nélkül sok rendezvény részvételi díja – többek számára – elérhetetlen lenne. Szponzorálás, szponzor minden rendezvénynél megjelenhet, de elsĪsorban azok az események a kapósak, ahol a megjelentek köre jelentĪs közszereplĪkbĪl áll, vagy olyan a termékháttér, hogy a szponzorcégek így tudnak hatni a szakmai képviselĪkre. A rendezĪk feladata, hogy ne jelenjenek meg szponzorként az ugyanazon termék, cég vagy szakma azonos képviselĪi (Pepsi – és Coca Cola, OTP és K&H Bank). Etikátlan, és a figyelmetlenség kellemetlenséggel járhat. A szponzorokkal is ajánlott megállapodást, szerzĪdést kötni, melyben minden elvárás, kérés és ellenszolgáltatás szerepeljen. A szponzorálás a legtöbb esetben ismeretségen, kapcsolaton alapszik, de találkozunk olyan szponzorkeresĪ cégekkel, amelyek (magas) jutalék ellenében célirányosan keresik meg a partnereket. (Nem könnyň, nem egyszerň feladat szponzort találni.) A szponzorálási díj (vagy természetbeni juttatás) a rendezĪk számára haszon, mivel a költségvetés, a forgatókönyv készítése, a szerzĪdéskötések ideje jóval hamarabb megtörténik, mint ahogy megnyernénk a szponzorokat.
41
Vass László–ZsuƑa Ákos A kompetens munkavállaló szerepe az utóbbi idĪben változott. Ha a kompetencia fogalmát összehasonlítjuk az olyan fogalmakkal, mint tudás, képesség, készség , akkor azoktól abban különbözik, hogy itt olyan képességrĪl van szó, melyet nem lehet tanítani. A tréningek és a különbözĪ rendezvényeken való megjelenés, az ezeken való aktív közremňködés azonban segít abban, hogy „fejlĪdjön”. „Annak a tanulásnak az elĪmozdítása, mely kompetenciák megszerzését teszi lehetĪvé, jelenti a felnĪttoktatás egyik legfontosabb jövĪre vonatkozó feladatát.” (John Erpenbeck) A kommunikációs tréningek szerepe A munkatársak képzettségének emelése, készségeiknek fejlesztése, egyéniségüknek jobb kibontakoztatása, a csapatszellem erĪsítése, a vezetĪképzés, a feladatok megoldásának hatékonysága, annak fokozása minden munkaterületen egyre inkább elĪtérbe kerül. Ezért a vállalatok, cégek olyan oktatási rendezvények iránt érdeklĪdnek, melyek a fentieket segítik elĪ. Az önálló képzési vállalkozó vagy képzést végzĪ társulások az eltelt években a továbbképzĪ általánosan elterjedt típusává váltak. Szolgáltatásaikat felajánlják mind a cégeknek a vállalaton belüli továbbképzés céljára, valamint a nagy továbbképzési intézményeknek (iskoláknak) a vállalat kereteit meghaladó képzésekre is. A felnĪttoktatásra szakosodott cégek, non-profit szervezetek oktatásaikat elsĪsorban tréningeken bonyolítják le. Erre az oktatási formára elsĪsorban a gyakorlatiasság a jellemzĪ. A megrendelĪnek, a szervezĪknek az a céljuk, hogy az elĪadások anyagait, az elhangzottakat a résztvevĪk a lehetĪ legrövidebb idĪn belül hasznosítani tudják. A célok megvalósításához szükséges a cég elĪzetes igényének, a „hallgatók” készségszintjének felmérése; valamint a cég elvárásainak megfelelni. A szervezĪknek a megrendelĪvel közösen kell kialakítani azokat az eszközöket, mellyekkel a kívánt célt elérik. A programok célja, hogy az egyén megismerje önmagát, segítse abban, hogy szükségleteit a célokhoz tudja rendelni, lássa helyét, szerepét a társadalomban, tehát az, hogy a résztvevĪk minél hatékonyabbá, sikeresebbé váljanak, és majdani tevékenységükkel a társadalom egészének mňködését segítsék elĪ. Külön csoportot képeznek az outdoor alapú kommunikációs készségfejlesztési tréningek JellemzĪi: csapatépítĪ, a képzés egész évben tartható, bárhol megrendezhetĪ, ha a létszámnak megfelelĪ felszerelések és pálya áll a rendezĪk részére. Létszám: 8 fĪ és 80 fĪ között ideális. Készség, képesség és szemlélet jellegň kompetenciák:
• • • • • 42
kommunikációs feladatok megoldása, gyakorlása; kommunikációs eszközök használata, empátia és tolerancia fejlesztése; bizalom erĪsítése; egyéni- és csoportérdekek egysége; összetartás;
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
• együttmňködési készség gyakorlása, fejlesztése; • konfliktuskezelési technikák gyakorlása; • kreativitás és problémamegoldó készség fejlesztése. Tudás jellegň kompetenciák:
• • • •
hatékony befolyásolás és meggyĪzés eszközei; a kommunikáció hatékonyságát segítĪ eszközök; a kommunikáció verbális és nonverbális csatornái; horizontális és vertikális kommunikáció
Indoor tréning: vezetĪi, értékesítési, kommunikációs, ügyfélszolgálati, projektmangementtréningek általában. A szervezĪk tréningjeiken természetes összhangra törekszenek, amit a spártai körülményektĪl a paradicsomi békességig valósítanak meg. A rendezvények elĪsegítik a felnĪttképzés megvalósítását, sokszínňségükkel vonzóvá, érdekessé teszik az érintett intézményt az érdeklĪdĪk számára. A rendezvények nyitottsága, minĪségi, pontos lebonyolítása, programok, célok tartalmi megvalósítása a legjobb marketing tevékenység, mely sok érdeklĪdĪt, beiratkozott hallgatót jelenthet a felnĪttképzĪ intézménynek.
VI. A kommunikáció és a pályaorientáció A kommunikációs terv célja, hogy a létrehozott tartalmak, az eljuttatandó üzenetek a leghatékonyabb csatornákon át érkezzenek meg a címzettekhez. Ez a kijelentés több tényezĪt is magában foglal: egyrészt tisztában kell lenni azzal, hogy miért szükséges a kommunikáció. Korunkban megszámlálhatatlan adat jut el társadalmunk bármely tagjához: azonban nem minden adatból válik információ. Bár a hétköznapi nyelvhasználatban az adat, információ, tudás szavakat egymással bátran cserélgetjük (miközben ugyanazt értjük alattuk) –, addig a kommunikáció terén el kell különítenünk ezek jelentését. Manapság divatos olyan szófordulatokkal élni, hogy az információk tengerében élünk, megszámlálhatatlan információ jut el hozzánk, az Internetet információs szupersztrádának is szokás nevezni – holott egyik megfogalmazás sem állja meg teljesen a helyét. Az „információ” az egyik leggyakrabban használt szavunkká vált, lépten-nyomon találkozhatunk vele – akár egy hírre, akár a számítógépen tárolt adatokra, akár egy születésnap idĪpontjára vonatkozóan. Pedig az adat nem egyenlĪ az információval, az információ nem egyenlĪ a tudással. A kommunikáció célja, hogy a közölt adatok minél nagyobb hányada alakuljon át információvá, és az információ minél nagyobb része épüljön be az érintettek tudásába. A legalsó láncszem az adat, mely nem más, mint mindaz a tény, mely hozzánk eljut a külvilágból. Máshogy fogalmazva: valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzésé-
43
Vass László–ZsuƑa Ákos hez hozzásegítĪ tény, részlet. Adat, hogy mikor jön a busz, adat, hogy a férfiak sňrňbben olvasnak számítástechnikai lapokat, és adat az is, hogy ki az USA elnöke. Az információ több ennél: az információ az, amit az adatok sňrňjébĪl kiszňrünk, ami hordoz olyasmit számunkra, melyet értelmezni tudunk, bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Az információt az érzékelésen túl felfogjuk, értékeljük, és jobb esetben hasznosítjuk is. A buszok indulása akkor válik információvá, amikor megtervezzük az utazásunkat, a lapok olvasottsága pedig akkor, amikor például hirdetni szeretnénk. Rengeteg adatot állíthatunk elĪ és küldhetjük szét a nagyvilágba – ugyanakkor az informáltság mégsem fog változni. A kommunikációs terv célja tehát, hogy olyan üzeneteket juttasson el a kiszemelt csoportokhoz, melyek információt hordoznak és hasznosításra, cselekvésre késztetnek. Az információt el kell ültetni, be kell ágyazni, mert így válhat az egyén tudásának részévé, amely a kommunikáció legvégsĪ célja lehet. Még mindig általánosnak mondható az a nézet, hogy a pályaválasztás – és így a hozzá kapcsolódó lehetĪségek, szolgáltatások – csak a fiatalokat, húsz éven aluliakat érinti. Valóban a fiatal életkor a leginkább kézzel fogható helyzete a pályaválasztásnak, hiszen kötelezĪ iskolába járni – így kötelezĪ szakmát vagy legalább olyan tantárgyat választani, melyet nagyobb óraszámban tanul a fiatal. Több olyan tényezĪ is felbukkan a választás körül, melyre igazán mostanában helyeznek hangsúlyt: egyrészt a pályaválasztás nem egyenlĪ az intézményválasztással, illetve a tantárgyak választásával. A Felvételi Információs Szolgálat 2004-es Országos Középiskolai Kutatása alapján a biztosan továbbtanuló fiatalok pályaválasztási döntésében az áll elsĪ helyen, hogy milyen tantárgyból van felvételi érettségi vizsga, és csak ez után következik az a szempont, hogy jó elhelyezkedési lehetĪséget biztosít-e az adott intézmény diplomája. Azaz, ha sarkítjuk a kérdést, azt látjuk, hogy a gyakorlatban a pályaválasztás elsĪsorban nem érdeklĪdés-alapú, és nem pályákra, hanem sokkal inkább intézményekre és képzésekre szňkül. A tervezéskor a fiatalok egy része nem a saját pályaívét látja maga elĪtt, hanem csupán azt, hogy kerüljön be valahova, tanuljon valamit. Ugyanakkor a sikeres pályaválasztás kellĪ önismeretet követel: az oktatási intézményekbĪl lemorzsolódók (fĪleg a felsĪoktatás területén) egy részét azok teszik ki, akik nem mérték fel kellĪen önmagukat és a választott utat – ezáltal olyan kudarcélmény éri Īket, mely a tanuláshoz és képzéshez való hozzáállásukat rontja. A pályaorientáció és pályatanácsadás értelmét tehát az adhatja meg, hogy kivédje az ilyen „görbe utakat”, céljaként pedig az önismeret fejlesztése, az önképzés igényének megteremtése, valamint a munka világáról való tájékoztatás állhat. Ezek egyike sem korlátozódhat kizárólag a fiatal korosztályra, hiszen az EU tendenciáiból láthatjuk, hogy egyre sňrňbbé válik a pályaváltás, a tanulás megkapta az élethossziglani jelzĪt. Kiemelten kell tehát foglalkozni az idĪsebb korosztály helyzetével is. Amikor célokat keresünk, meg kell különböztetnünk a pályaorientációt és a pályatanácsadást egymástól, ezt pedig a következĪ módon tehetjük meg.
44
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei A pályaorientáció célja, hogy a fiatal, illetve a felnĪtt egyéni igényeinek figyelembevételével, a legszélesebb információnyújtás révén képessé váljon a munka világában történĪ eligazodásra, és meg tudja határozni azt a foglalkozási kört (pályát), illetve szakmát, amelyet élethivatásként vagy életpályája egy részén gyakorolni kíván. A pályatanácsadás célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tanácskérĪk eldönthessék, milyen pálya, szakma, képzési forma, illetve milyen munkaterület lenne a leginkább megfelelĪ számukra. Eligazít a különbözĪ szakmák és munkakörök között, hiszen igen kevesen tudnak lépést tartani az olyan új álláslehetĪségekkel, munkakörökkel, mint az account manager vagy a minĪségügyi referens. Hosszabb távon tehát a cél az, hogy minél több ember találja meg a neki megfelelĪ pályát és munkát, ezáltal rendezve életkörülményeit, javítva szociális jólétét; minél kevesebb legyen a munkanélküli, az embereket ne gátolja az, hogy egykori szakmájukban nem találnak munkát, hanem képesek legyenek a pályakorrekcióra. A kommunikációs stratégia célja A kommunikáció célját értelmezhetjük tágabb és szňkebb keretben egyaránt. Ha tágabban nézzük, a cél egyrészt megegyezik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium „Tanulás egy életen át” céljaival, melybĪl átemelhetjük az alábbiakat:
• Az életen át tartó tanulás eszméjének, jelentĪségének széles körň terjesztése. • Az érdeklĪdés és igény felkeltése a (felnĪttkori) tanulás, mňvelĪdés iránt. • Tudatosítani az egész életen át tartó tanulás szükségességét, szerepét a sikeres karrierépítésben.
• A munka világában való eligazodás ismereteinek elterjesztése. Szňkebb területre, konkrétan a pályaválasztásra koncentrálva az alábbi célokat fogalmazhatjuk meg:
• • • • • •
A pályaorientáció és -tanácsadás lehetĪségének terjesztése. A pályaorientáció hasznosságának és fontosságának elmélyítése. A pályagondolkodás és -mérlegelés beágyazása. Az (át)képzés, tanulás, tájékozódás fontosságának felismerése. Az intézményi elérhetĪségek minél szélesebb körň megismertetése. Közösségi és kapcsolati háló megteremtése a szakemberek között.
A pályaorientációs kommunikáció közvetlen célja egyszerňen megfogalmazható: minél több érintetthez jussanak el a pályatanácsadást és – orientációt érintĪ információk, üzenetek. Ám ez még nem elég, és nem elégedhetünk meg azzal, hogy elérjük az érintetteket: el kell Īket juttatni a döntésig és a döntést követĪ cselekvésig, hogy egyrészt igénybe vegyék a szolgáltatást, másrészt gondolkodjanak szakképzés-centrikusan.
45
Vass László–ZsuƑa Ákos Mit várunk el a kommunikációtól? Az elsĪdleges elvárás a kommunikációval szemben, hogy segítségével minél többen tudjanak a lehetĪségekrĪl, minél többen éljenek velük, használják Īket. Az is elvárás, hogy a pályaorientáció, pályaválasztás súlya megkapja a maga fontosságát, publicitását – és ennek kapcsán minél több, más intézménytĪl, orgánumtól elinduló kommunikációt generáljon. Következtetések: • ne adatokat közöljünk, hanem információt adjunk át, • nem a látszatkommunikáció, hanem az aktivitás elérése a fĪ cél, • a kommunikáció a társadalom széles rétegeire irányuljon, • a pályaorientáció és -tanácsadás hatékony kommunikációjához szemléletmód-alakításra is szükség van. A célcsoportok szerepe A kommunikációs terv során célcsoport alatt emberek valamilyen egyezĪ tulajdonsága(i) alapján kialakított együttesét értjük, melyhez el akarjuk juttatni a pályatanácsadást érintĪ információkat, üzeneteket. A célcsoportok – tagjaik egyéb eltérĪ tulajdonságai – alapján tovább bonthatók ún. célcsoport-szegmensekre. A kommunikáció során minden ember, aki találkozik üzeneteinkkel (olvassa, látja, hallja), az ügyfelünk. Figyelemmel kell lennünk az Ī szükségleteire, igényeire, korára és élethelyzetére, nem feledve a nyelvhasználatát sem, valamint azt a célunkat, hogy minél közelebb kerüljünk hozzá. Nem abból kell kiindulnunk, hogy az általunk kommunikált szolgáltatás mit tud nyújtani, és a mi logikánk szerint felépítve tárni elé a szolgáltatást (amely most a pályaorientáció és tanácsadás), hanem abból, hogy neki mire van szüksége, igénye. Éppen ezért a kommunikációs terv felépítésekor az ügyfél pozíciójába helyezkedjünk bele, vizsgáljuk meg a tipikus jellemzĪket, közös vonásokat melyek összefogják az elérni kívánt embereket: így megkapjuk a célcsoportunkat. Azonban az nem elegendĪ, ha csupán ezzel vagyunk tisztában: az emberek igen nagy halmazát kapjuk, melyeken belül speciális eltérések vannak. Így a célcsoportot tovább tagolhatjuk annak érdekében, hogy megtaláljuk azt az optimális csoportlétszámot, melyhez hatékonyan el tudunk érni. Természetesen az lenne a leghatásosabb, ha a legvégsĪkig lebontanánk csoportunkat (nem, életkor, végzettség, gazdasági aktivitás, fogyasztói magatartás) szerint, és minden így létrejött szegmenshez külön kommunikálnánk, de ennek útja nehezebb és gazdaságilag kevésbé hatékony, mintha 5-6 jól körülhatárolható, markáns szegmenst hozunk létre. A kommunikációs stratégián belüli célcsoport-meghatározás úgy mňködik, mint az emberi tekintet: elĪször az általános, a minket körülvevĪ világ legészrevehetĪbb részeit fogja fel szemünk és agyunk, felületesen érzékelünk minden körülöttünk zajló dolgot. Ha megismerkedünk valakivel, csak általános benyomások maradnak bennünk, sokszor arra sem emlékszünk, milyen színň a haja vagy a szeme a másiknak. A második, harmadik találkozáskor rögzülnek jobban ezek a részletek, és a látásunk mechanizmusa is az általános feltérképezés
46
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei után fókuszál a részletekre. Ugyanez a módszer akkor is, amikor a célcsoporttal foglalkozunk: elsĪként vesszük a témában érintett teljes sokaságot, és utána elemezzük részleteiben. A dedukció módszerét használva, elĪször feltérképezzük hazánkat az oktatási és képzettségi szintek, iskolázottság, gazdasági aktivitás és munkanélküliség szempontjából, hogy kapjunk egy átfogó képet, helyzetelemzést, melybĪl kiindulhatunk, és eljuthatunk a célcsoporthoz. Az általános elemzés során derül fény mindazokra a pontokra, amelyek további figyelmet és részletezést követelnek, illetve ahová jobban kell koncentrálnia a kommunikációnak. Nézzük meg, mi jellemzĪ a mai állapotokra a pályaorientációt érintĪ területeken, így fĪleg az oktatás és munkaerĪpiac dimenziójában. A célcsoport-szegmensek meghatározása A felnĪtteknek szóló, szakképesítés-centrikus pályainformációs és pályaorientációs modell keretében öt kiemelten fontos csoporttal kell számolnunk:
• • • • •
a szakképzetlen, befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkezĪ, szakképzetlen, általános iskolát végzett, szakképzetlen középiskolai végzettségň, szakképzett, de nem piacképes szakmai képesítéssel rendelkezĪ, felsĪfokú végzettségň fiatalok és felnĪttek.
Ĩk alkotják az elsĪdleges célcsoportot: ez azt jelenti, hogy a kommunikációval legintenzívebben Īket célozzuk meg, abból kiindulva, hogy nekik van a legnagyobb szükségük a pályatanácsadás szolgáltatásaira. A fenti csoportok életkor, élethelyzet és szükségletek, médiahasználati szokások terén nem homogének. A szakképzetlen, általános iskolát végzettek között éppúgy találunk 40 év körüli, családos felnĪtteket, mint 18 éves, az önálló életnek nekiinduló fiatalokat. Természetesen, nekik másfajta információra van szükségük, hiszen másfajta háttérrel rendelkeznek. A 40 évesek érdeklĪdését, pályájuk iránti orientáció-vágyát jóval nehezebb felkelteni, mint a fiatalabbakét, akik nemrég kerültek ki az iskolapadból, másrészt az intézményeken és a médián keresztül hozzájuk vezetĪ utak is mások. Éppen ezért célszerňnek látszik az életkor szerinti tagolást is figyelembe vennünk. Ugyanakkor azok fogékonyabbak a pályatanácsadás és pályaorientáció iránt, akik – élethelyzetükbĪl és élettapasztalataikból adódóan – jobban érzik ennek szükségességét: így a szakképzetlenek és a munkanélküliek. ElsĪsorban rájuk kell koncentrálnia a kommunikációnak, hiszen nekik a legnagyobb az igényük, illetve a feltételezett rászorultságuk. Az elérés fontossági sorrendjében Īk állnak az elsĪ helyen: 1. munkanélküliek, 2. szakképzetlenek, 3. szakképzettek. Természetesen a csoportok átfedésben lehetnek egymással. Az alábbiakban számba veszünk minden olyan csoportosítást, mellyel számolni tudunk, és kialakítjuk a végsĪ szegmenseket.
47
Vass László–ZsuƑa Ákos Szakképzettség szerinti csoportok Köztudott, hogy a munkaerĪpiacon a szakképzett munkaerĪre van nagyobb szükség, bármilyen iskolázottsági szintet is nézzünk. A pályaorientáció célja tehát, hogy ennek megszerzése felé irányítsa az érintettek figyelmét. Szakképzettség szerint az alábbi, elsĪdleges csoportokat állapíthatjuk meg:
• • • • •
a szakképzetlen, befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkezĪ, szakképzetlen, általános iskolát végzett, szakképzetlen középiskolai végzettségň, szakképzett, de nem piacképes szakmai képesítéssel rendelkezĪ, felsĪfokú végzettségň fiatalok és felnĪttek.
Másodlagos célcsoportunkba pedig mindazok is beletartoznak, akik rendelkeznek állással, van szakmai képesítésük – de ha nem tartják a fejlĪdést szakmájukkal, tudásuk elavulttá válik, és belekerülhetnek az elsĪdleges célcsoportba. A szakképzettség vonatkozásában tetten érhetjük azt a változást, hogy a népesség egészén belül egyre csökken a 8. évfolyamnál kevesebbet végzettek aránya, és jelentĪsen nĪ az érettségit szerzĪk, valamint a felsĪfokú tanulmányokat folytatók létszáma. Viszont a nyolcadik osztályt végzettek száma stagnál. Életkor szerinti csoportok Más élethelyzet, fogyasztói szokások és feladatok kapcsolódnak az egyes életkorokhoz. Abból kell kiindulnunk, hogy a pályaválasztás, pályaorientáció szempontjából mely életkori fázisok a kiemelten fontosak: ezt a fiatalok tekintetében az iskolarendszerre alapozva tehetjük meg, míg a felnĪttek esetében a munkaerĪpiacon kialakított szegmentálást vehetjük alapul. Fontos megjegyezni, hogy bár felnĪttképzésrĪl beszélünk, hiba lenne nem foglalkozni a 18 év alatti korosztállyal. A pályaválasztásnak nem utólagos korrekcióra, hanem elĪzetes informálásra kell épülnie. Ez azt jelenti, hogy az elsĪdleges cél mellett – mely a szakképzettség szerint kiemelt szegmensek tájékoztatása, aktivizálása – van egy másodlagos célunk is: meg kell elĪznünk a hibás pályaválasztást, ennek érdekében pedig hamarabb kell elérnünk a célszemélyeket, mint hogy döntéshelyzetbe kerülnének pályájukkal kapcsolatban. Ez természetesen fĪként a fiatalokat érinti, de a tanulmány második fejezetében a pályaorientáció céljánál bĪvebben is kitérünk erre. Életkorok szerint és a gazdasági aktivitást tekintve a pályakezdĪk (20–24 évesek) foglakoztatási aránya a nĪk körében 47,8, a férfiak körében pedig 39,7. Ha egy korcsoporttal feljebb lépünk, a férfiak foglalkoztatási aránya 82,2 százalékra ugrik, a nĪké 59,8-re. A munkanélküliségi ráta a férfiak körében magasabb a fiatal felnĪttek között, míg az idĪ elĪrehaladtával ez kiegyenlítĪdik.
48
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei A pályorientációnak a fiatal életkorban két kiemelt szakasza van: az általános iskola utáni pályaválasztás és a középiskola utáni továbbtanulás – ezek meghatározzák, hogy ki milyen szakképzettség megszerzésével lép ki az iskolából. Ha tovább haladunk, megjelennek a felsĪfokú tanulmányok, de ezután nem találunk életkor és képzettség megszerzése tekintetében általános mérföldkövet. InnentĪl kezdve az életkor vonatkozásában aszerint érdemes dönteni, hogy az általánosan bevett szokás, fogyasztói kutatások, piackutatások és nem utolsó sorban a munkaerĪpiac milyen felosztást, szegmentálást használ. Mivel szempontunk az is, hogy az elérési utakat pontosan meg tudjuk határozni, ezért a kommunikáció célcsoport-szegmensei nem mindenhol egyeznek meg a pályaorientáció célcsoport-szegmenseivel életkor szerint. Mindezt összevetve az alábbi csoportokat határozzuk meg életkor szerint:
• • • •
16–25 évesek, 25–35 évesek, 35–50 évesek, 50–65 évesek.
A munkaerĪ-piaci helyzet szerinti csoportok Ha megvizsgáljuk a foglalkoztatottakat, látni fogjuk, hogy vannak olyan, jól körülhatárolható csoportjaik, melyek hátrányban vannak a többiekhez képest: testi adottságaik, nemük vagy épp lakóhelyük miatt, illetve szükségszerňen adódik a munkanélküliek csoportja. A munkaerĪ-piaci helyzet szerint tehát az alábbi kiemelt csoportok adódnak: Munkanélküliek FĪbb kommunikációs sajátosságok: • a munkanélküliség állapotát a népesség nagy része ismeri, • a munkanélküliség – fĪleg a tartós munkanélküliség – negatív hatásait is ellensúlyozni kell a pályatanácsadással, és ezt a kommunikáció során is ki kell emelni: ne a pályakorrekció áldozatainak érezzék magukat az emberek, hanem nyerteseinek, • megyénként a kommunikáció során más-más sňrňségň elérést kell alkalmaznunk, tekintettel a munkanélküliek eltérĪ arányaira. Ahol a munkanélküliség területileg egyenetlenül oszlik meg, vagy aránya viszonylag alacsony, növekszik a jelentĪsége a megfelelĪ sňrňségň kommunikáció megválasztásának. NĪk FĪbb kommunikációs sajátosság: • az az idĪszak, amikor a nĪknek fokozottabban szükségük van a pályatanácsadás szolgáltatásaira, a gyermekvállalás idĪszaka, hiszen visszakerülve a munkaerĪpiacra, számolni kell a gyermekkel eltöltött pár év miatti kieséssel, és az ehhez járuló hátrányos megkülönböztetéssel.
49
Vass László–ZsuƑa Ákos Hátrányos helyzetňek FĪbb kommunikációs sajátosságok: • a valamilyen fogyatékkal élĪk foglalkoztatásával kapcsolatos kommunikáció az adott célcsoport civil szervezeteinek segítségével történhet, akiknek részvétele nélkül lehetetlen a hatékony kommunikáció eszközeinek kialakítása, • a roma emberek pályaválasztására saját közösségük és a nem roma közösségek is kihatnak, mindkettĪ részérĪl érik negatív hatások a felsĪfokú végzettségňeket, • a diplomások csoportjai lehetnek azok a bázisok, melyekre az intézményi kommunikáció építhet, hiszen 70 százalékuk tagja valamilyen civil szervezetnek, • a hátrányos helyzetňekkel kiemelten fontos a személyes kapcsolat, a pálya-tanácsadási foglalkozásokon való megjelenés, feléjük leginkább ezt kell kommunikálni. Másodlagos célcsoport A célcsoport-szegmensek meghatározása során kiemeltünk olyan tényezĪket, melyek alapján valaki az elsĪdleges célcsoportba tartozik – rájuk koncentrálunk elsĪsorban, de vannak olyanok is, akik bár nem munkanélküliek, nem hátrányos helyzetň településen élnek, de nincsenek megelégedve a választott szakmájukkal stb. Ĩk azok, akik szintén érintettek pályaorientáció szempontjából, a másodlagos célcsoportba tartoznak. A pályaorientáció olyan természetň szolgáltatás, mely szélesebb körben érinti az embereket. Nap mint nap döntünk pályánkkal, munkahelyünkkel, továbblépésünkkel kapcsolatban. Így egyszerňbb a másodlagos célcsoportot úgy meghatározni, hogy kiket nem érint a pályaorientációs és -tanácsadó szolgáltatás: ilyenek lehetnek azok, akiknek még nem kell foglalkozniuk e kérdésekkel, azaz a gyerekek vagy a nyugdíjasok. Miközben az elsĪdleges célcsoportra koncentrálunk, többnyire elérjük a másodlagost is, de nem olyan sňrňséggel. KözvetítĪ célcsoport A közvetítĪ célcsoport sajátossága, hogy tĪlük azt várjuk, hogy adják tovább, terjesszék maguk körül a hozzájuk eljuttatott információkat, üzeneteket az elsĪdleges célcsoport felé. Egyszerre kommunikálunk nekik és rajtuk keresztül. Ilyen közvetítĪ célcsoport a pedagógusok és a pályaorientációban érintett szakemberek köre. Pedagógusok Minden pedagógus – egészen az óvodától a felsĪoktatásig – értékközvetítĪ a fiatal korosztály felé, és személyiségével, oktatási módszereivel egyben orientál is: sokaknak van olyan emléke, élménye, hogy az adott tanár miatt szeretett (vagy épp nem szeretett) bizonyos tantárgyat, és érzett kedvet bizonyos szakmákhoz. Ennél a közvetett hatásnál kézzelfoghatóbbak a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos órák, tanácsok, melyeket a pedagógusoktól
50
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei kaptunk. A családban követett minták, magatartási és gondolkodási formák fontossága után rögtön az iskolában megtapasztalt (mind kortársi, mind az ott dolgozó felnĪttekre vonatkozó) élmények állnak. Éppen ezért a pedagógusok a pályaorientáció és –tanácsadás területén közvetítĪnek számítanak: elsĪsorban nem Īket célozza a kommunikáció, hanem rajtuk keresztül próbál eljutni a diákokhoz. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az esti és levelezĪ oktatásban dolgozók nem csak 18 éven aluliakkal állnak kapcsolatban, hanem pontosan a kommunikáció szempontjából fontosabb, veszélyeztetett szegmenssel: azokkal, akik nappalin nem jutottak el az érettségiig, de folytatták tanulmányaikat. Bennük meg kell erĪsíteni a tanulás iránti elkötelezettséget, és végig kell kísérni Īket az úton. Ma Magyarországon 170–180 ezer, a hivatását gyakorló pedagógussal számolhatunk, középfokú intézményekben mintegy 45 ezer pedagógus dolgozik. Általában minden középiskolában van továbbtanulásért, pályaválasztásért felelĪs pedagógus, a kommunikáció szempontjából Īk kiemelten fontosak. Szakemberek A pályaorientációval, a munkaerĪ, a hátrányos helyzetňek álláshoz juttatásával foglalkozó emberek alkotják a közvetítĪ célcsoport másik részét. Ĩk azok, akik nap mint nap találkoznak az elsĪdleges célcsoporttal, személyes kapcsolatban vannak velük, és Īk rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal a témában. A szakemberek hatékonysága igen fontos tényezĪ, az Ī tájékozottságuk, eszközökkel való ellátottságuk kulcsfontosságú. Ĩket is meg kell gyĪzni: használják ki a nekik nyújtott lehetĪségeket, éljenek az Internet és a digitális technika eszközeivel, járjanak továbbképzésekre, legyenek nyitottak, próbáljanak ki több módszert, hogy minél hatékonyabban tudjanak segítséget nyújtani a tanácsot kérĪknek. Összefoglalás A célcsoport-szegmensek elhatárolására két okból is szükségünk van: egyrészt, hogy fel tudjuk mérni jellemzĪiket, igényeiket, valamint pontosan láthassuk, hogy milyen csoportokhoz szeretnénk eljutni, melyek az elsĪdleges, másodlagos és közvetítĪ célcsoportok – és hozzájuk milyen csatornákon keresztül juthatunk el. Az alábbiakban egy táblázat segítségével összefoglaljuk a célcsoport-szegmenseket, és utána számba vesszük az így kialakított csoportok médiahasználati, tájékozódási szokásainak jellemzĪit. A stratégiát kidolgozónak számba kell vennie, hogy az adott régióban a kiemelteken kívül mely célcsoport-szegmensek a fontosak. IdĪarányosan el kell osztani, hogy mikor mely szegmenshez szólunk. Ehhez érdemes feltérképezni, hogy eddig kik fordultak meg a pályatanácsadáson, Īk mely szegmensbe sorolhatóak. Ezáltal kiderülhet, mely szegmensek a felül- vagy alulreprezentáltak, és hol van szükség nagyobb intenzitású kommunikációra.
51
Vass László–ZsuƑa Ákos A célcsoportok médiahasználati szokásai Amikor a kommunikációs terv szempontjából arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen médiahasználati szokásokra, jellemzĪkre támaszkodhatunk, leginkább az életkori jellemzĪkbĪl tudunk kiindulni. Életkori felosztásban vannak ugyanis számadataink, és a médiakutatások is leginkább az életkori eltéréseket mutatják meghatározónak abban, hogy ki milyen médiumot „fogyaszt” elsĪsorban. 16–25 évesek ElsĪ csoportunk a 16–25 éves korosztály. Médiahasználati szokásaik vizsgálatánál a FISZ Országos Középiskolai Kutatásának 2004-es eredményeire tudunk támaszkodni. Napilapok A középiskolás korosztály nem túlzottan napilap-fogyasztó: 39 százalékuk egyáltalán nem forgat napi rendszerességgel újságot, a fennmaradó többség azonban naponta, kétnaponta azért a kezébe veszi a lapokat. A 16–18 éves korosztály körében a bulvárlapok élveznek nagy népszerňséget, az országos terjesztésň közéleti vagy politikai napilapok sereghajtónak számítanak. Az olvasottsági lista elején a Blikk áll. A vidékiek körében a megyei napilapokat találhatjuk a második helyen, ha azonban a teljes olvasottságot nézzük, akkor a Metro ingyenes hírújságé ez a helyezés. MielĪtt arra következtetnénk ebbĪl, hogy érdemes a Blikken és a bulvárlapokon keresztül szólni pályaválasztás témakörében a korosztályhoz, érdemes összevetnünk az eredményeket az alábbiakkal: a kutatás tartalmazott arra vonatkozóan is kérdést, hogy honnan tájékozódnak a diákok a kétszintň érettségirĪl, továbbtanulásról, képzési lehetĪségekrĪl, tehát mindazokról a tényezĪkrĪl, melyek ismerete pályaválasztásukhoz szükséges. E tekintetben nem a napilapoknak vagy a rádióknak van kitüntetett jelentĪségük a korosztályban, hanem az Internetnek és a speciális, továbbtanulással foglalkozó hírközlĪ eszközöknek. Úgy tňnik, a mindennapi témákban valóban a bulvársajtó és a megyei napilapok vezetik a korosztályi érdeklĪdést, de ha célirányosan akarnak tájékozódni, amikor valóban információt gyňjtenek, akkor elĪnyben részesítik a tematizált orgánumokat. A felnĪtt lakosság körében a férfiak nagyobb valószínňséggel használják az Internetet, mint a nĪk, a középiskolásoknál viszont nincsenek nemi különbségek e tekintetben. Minél közelebb van a konkrét pályaválasztás idĪszaka, annál inkább megváltoznak a tájékozódási források a középiskolások esetében: a fiatalabbak nagyobb arányban említették a tévéket, napilapokat, de a végzĪs évfolyamra járók esetében specializáltabb tájékozódási szokásokat fedezhetünk fel. Az Internet népszerňsége töretlen, de a nyomtatott orgánumoké jelentĪsen viszszaesik. Ezzel arányban azonban megnövekszik a kifejezetten továbbtanulással foglalkozó olyan média olvasottsága, mint amilyen az Egyenes út az egyetemre (Egyenes út… rövidítéssel).
52
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei Szinte nem is találunk olyan középiskolás diákot, aki ne használná az Internetet. A továbbtanulni szándékozók 92 százaléka nyilatkozta azt, hogy valamilyen rendszerességgel csatlakozik a világhálóra. Következtetések
• A középiskolás korosztály médián keresztüli elérésében leginkább az Internetre és a továbbtanulási hírújságokra, valamint a napilapokra támaszkodhatunk.
• Mivel a diákok többsége rendelkezik e-mail címmel, körükben ez az elérés is nagy hatékonyságú lehet. 25–35 évesek és 35–50 évesek A médiahasználati felmérések, kutatások általában egybe veszik a 18–49 éves korcsoportot, és mint a javak fĪ fogyasztóit, egyben tárgyalják Īket, ezért a médiahasználati jellemzĪiket mi is egyben vizsgáljuk. Mivel ez a korosztály területileg és nemek szerint is eltérĪ médiafogyasztó, érdemes elĪször nagy vonalakban áttekinteni a fĪbb tendenciákat. Amint az várható, a korosztály médiafogyasztását a kereskedelmi televíziók vezetik. A napilap-fogyasztás terén elsĪ helyen a bulvártermékek állnak, illetve Budapesten kívül a megyei napilapok olvasottsága nagy. Internethasználat A teljes népességre vonatkozó internet-használati adatok esetében egy 2002-ben készült reprezentatív kutatásra támaszkodhatunk, mely a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére készült. Nemek szerint bontva az internetezĪket látható, hogy – a várt eredménynek és a közvélekedésnek megfelelĪen – a férfiak használják nagyobb arányban a világháló nyújtotta lehetĪségeket. Várhatóan adódik az internethasználatban, hogy a fiatalabb korosztályok körében magasabb számokat kapunk. A vezetĪ korcsoport ebben a tekintetben a 18–29 éves korosztály, második pedig a 15–17 éves csoport. 30 és 49 év között viszont nincs eltérés a kutatás szerint, mind az oƑ-line, mind az on-line tájékozódási mutatókban ez a korosztály homogénnek mutatkozik. Ha az internetezĪket iskolai végzettségük szerint vizsgáljuk, akkor szintén a várt arányokat láthatjuk: a magasabb iskolai végzettségňek használják inkább a világhálót. (Az alapfokú végzettségňek látszólag magasabb aránya a tanulók körében életkori sajátosság.) 50 év felettiek Az 50 év feletti korosztály médiahasználati szokásairól nem igazán állnak rendelkezésünkre adatok, lévén, hogy ezt az ún. senior réteget a felmérések nem számítják a fogyasztói cso-
53
Vass László–ZsuƑa Ákos portok közé, és így nem is számolnak velük. Általánosságban elmondható, hogy a bulvársajtó kedvelése erre a korosztályra is jellemzĪ, de itt magasabb a közszolgálati mňsorok, rádiók és tévék hallgatottsága, nézettsége. Romák Külön a romák médiahasználatával foglalkozó felmérés 2000-ben készült, reprezentatív mintán. A kutatás eredményei szerint a romák 37 százaléka nem hallgat rádiót, 44 százalékuk nem olvas újságot, és a roma lapok valamint mňsorok ismertsége is igen alacsony a körükben. Az újságolvasási lista élén a televíziós és rádiós mňsorújságok és a nĪi lapok állnak (Kiskegyed, NĪk Lapja…). A rádiózásban vezetnek a kereskedelmi rádiók (pl. Danubius). A közszolgálati médiumok az országos átlagnál alacsonyabb arányban érnek el hozzájuk, viszont a televíziózás – a kereskedelmi televíziók nézettsége – az átlagosnál nagyobb a körükben. Következtetések: • a romák elérésére a médián keresztül nem nyílik speciális út, • a kommunikáció során nem lehet csupán a roma médiumokra, sajtóra támaszkodni, • a nagy példányszámú, bulvár-jellegň lapoknak van nagyobb elérésük a célcsoportban. KözvetítĪ célcsoport Pedagógusok Szerencsés helyzet, hogy a pedagógusok médiahasználatára vonatkozóan leginkább a FISZ Országos Középiskolai Kutatására támaszkodhatunk, mely 2003 Īszén készült középiskolai tanárok és intézményvezetĪk körében. A kifejezetten továbbtanulással, pályaválasztással foglalkozó médiumok közül – hasonlóan a diákokhoz – leginkább az Egyenes út az egyetemre címň továbbtanulásról szóló hírújságot olvassák a pedagógusok. (21. sz. és 22. sz. ábra) Az Egyenes utat a válaszadók 74 százaléka forgatja kisebb-nagyobb gyakorisággal. A válaszadók 59 százaléka arról számolt be, hogy megrendelik középiskolájuk számára a lapot: 42 százalék a tantestület és a diákok részére is, 17 százalék pedig csak a diákok részére fizet elĪ. A pedagógusok 78 százaléka megjelölt egy vagy több forrást, amelynek segítségével tájékoztatja diákjait a továbbtanulás, az érettségi és a nyelvvizsga-kérdésekben. A leggyakrabban a középiskolai tájékoztatókat (levél, plakát) említették (56 százalék), de igen sokan jelölték meg az Egyenes út az egyetemre címň hírújságot is (44 százalék). A pedagógusok 54 százaléka egy szakmai lapot nevezett meg mint olyat, amelyet a leginkább olvas. Ez tipikusan a Köznevelés volt. Két lapot 19 százalékuk jelölt, hármat vagy töb-
54
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei bet pedig 6 százalékuk. Ugyanakkor 21 százalék volt azok aránya, akik egy szakmai lapot sem neveztek meg. Az osztályfĪnökök és a szaktanárok átlagosan 1.0 lapot jelöltek meg, az intézményvezetĪk viszont átlagosan 1,7-et. Ezen túlmenĪen az is megállapítható, hogy a bölcsész tanárok (magyar, történelem) az átlagosnál kicsivel több szakmai lapot olvasnak, a nyelvtanárok viszont kevesebbet. A Felvételi Információs Szolgálat hivatalos közleményeit tartalmazó leveleket, melyek a továbbtanulással, versenyekkel, diákoknak szóló tájékoztató rendezvényekkel kapcsolatosak, a tanárok 42 százaléka kapja kézhez rendszeresen. A vidéki pedagógusokhoz valamivel nagyobb arányban (43%) jut el a FISZ levele, mint a budapestiekhez (39%). A levelek leginkább az intézményvezetĪkhöz kerülnek. Körükben ugyanis 78 százalék azok aránya, akik tudomásuk szerint is kézhez kapják a FISZ hivatalos levélközleményeit. Szerencsésnek mondható, hogy a középiskolai tanárok igen nagy arányban használják az Internetet. 36 százalékuk napi rendszerességgel, 29 százalékuk hetente többször, 6 százalékuk hetente, 12 százalékuk pedig ritkábban, de igénybe veszi a világhálót. Mindössze a válaszadók tizede mondta azt, hogy egyáltalán nem szokott internetezni. Az országos átlagtól eltérĪen semmilyen különbség nem lelhetĪ fel a különbözĪ nagyságú településeken tanítók internetezési gyakoriságában. Ugyanakkor a tanárok lényegesen gyakrabban interneteznek (74 pont), mint a tanárnĪk (64 pont). Részben ezzel függhet össze az is, hogy a bölcsésztanárok gyakorisági mutatója (62 pont) elmarad a természettudományokat oktatók átlagától (72 pont). A legnagyobb eltéréseket azonban beosztás szerint találtuk. Az igazgatók és az igazgatóhelyettesek körében 84 pont a használati gyakoriság átlaga, míg az osztályfĪnökök és a szaktanárok körében 64 pont. Oktatással kapcsolatos hírleveleket a tanárok kisebbik hányada (23 százalékuk) kap: 13 százalékuk a Sulinet hírlevelet, 10 százalékuk a FISZ Országos Oktatási Hírlevelét, 2 százalékuk az OFI Hírlevelet, 1 százalékuk pedig valamilyen más oktatással kapcsolatos hírlevelet (is). A tanárok 88 százalékának van az Internethez iskolai hozzáférése, otthoni (is) 46 százalékuknak (emlékeztetĪül: az országos átlag cca. 15%), egyéb helyeken (is) 6 százalékuknak (ismerĪsnél 5%; kávézó 3%). Mindent egybevetve a középiskolai tanárok 94 százaléka valahol eléri a világhálót, ami az országos átlaghoz viszonyítva kiugróan magas szám. A naponta internetezĪk átlagosan napi 1,6 órát szörföznek, a hetente netezĪk átlagosan heti 2,8 órát, a világhálót havonta látogatók pedig átlagosan havi 2,4 órát fordítanak erre. A tanárok leggyakrabban e-maileznek és keresĪket használnak az Interneten. E tekintetben tehát nem térnek el az átlagos Internethasználóktól. Ugyanakkor szórakozásra, kikapcsolódásra és letöltésekre ritkábban használják e lehetĪséget, mint az átlagos internetezĪk, akiknek lényegesen alacsonyabb az életkorátlaga, mint a középiskolai tanároké.
55
Vass László–ZsuƑa Ákos Szakemberek A szakemberek médiahasználati szokásaira nem tudunk csak rájuk vonatkozó adatokat bemutatni – lévén, legjobb tudomásunk szerint körükben mindeddig nem történt ilyen felmérés. Így Īket leginkább nem a médián, hanem az intézményi kommunikáció során tudjuk elérni. Következtetések: • a pedagógusok könnyen elérhetĪek a speciális tájékozódási forrásaikon keresztül, továbbtanulási újságok és szakmai lapok segítségével, • mivel közöttük nagy arányú az Internethasználat, és rendelkeznek e-mail címmel, az ilyen kommunikáció is jó elérést eredményez körükben.
VII. A kommunikációs üzenet Az üzenet kommunikációs vezérfonalként mňködik, melynek ott kell állnia minden megnyilvánulás mögött. Az üzenet az, melyet sugallni akarunk a szavaink mögött, melyet szeretnénk eljuttatni a célcsoporthoz. Az üzenet maga nem kommunikáció-képes megfogalmazás, csupán kiemeli a lényeges pontokat, tulajdonképpen minden közlés tartalmi összefoglalója. A pályaorientáció abból a szempontból speciális területnek számít, hogy számos hozzá kapcsolódó részterület van, melyek tartalmát szintén érdemes beemelni a kommunikációs üzenetek közé. Szorosan összefügg például az élethosszig tartó tanulással, az önismerettel, önállósággal, önbizalommal, döntések meghozatalával, a nyelvtudás fejlesztésével és az általános munkavállalói ismeretekkel. Az üzenetek pillérei
• • • • • • • • • •
56
Valamit tanulni, megismerni hasznos dolog, képezni azt az embert lehet, aki akar tanulni, a tudatos döntés fontos, és magabiztossá tesz, a tanulás, a képzettség megszerzése által nĪ a munkavállalási esély, a munka nemcsak a megélhetés eszköze lehet, hanem az ember önkifejezése, képességeinek kibontása is, soha nincs késĪ tanulni, tájékozódni, változtatni, a pályatanácsadás igénybevétele nem egy kudarc beismerését jelenti, a pályakorrekció, az átképzés esetében nem a korábbi szakma sikertelensége, hanem az új lehetĪség, a tanulás jó érzése a fontos, a pályatanácsadás ingyenes lehetĪség, mely elĪnyökhöz juttat, ismerd meg önmagad.
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei Tilos üzenetek, kommunikátumok Pszichológiai vizsgálat és ennek részletezése. A pályatanácsadás mellett bizonyos intézmények pszichológiai vizsgálat elvégzését is vállalják. Ez természetesen hasznos dolog, ám leírva, kimondva elrettentĪ, negatív hatása lehet. Ha valakinek a pályatanácsadás mellett pszichológiai segítség is kell, azt személyesen fogja majd megbeszélni a tanácsadójával. Ezt tehát nem szükséges nyilvánosan kommunikálni. A célcsoportok üzeneteinek hangsúlyai Célcsoportonként nem az üzenetek változnak, hanem az azok közötti arányok, és az egyes üzenetek mögött álló tartalmi elemek hangsúlyai tolódnak el korcsoportonként a következĪképpen: 16–25 évesek Az elsĪ pályaválasztási döntés elĪtt állók számára a tájékozódás, az önismeret, a munkerĪpiaci tájékozódási képesség és a tudatos döntés a fontos. 25–35 évesek Ĩk már választottak, elindultak valamilyen irányban, így az ehhez kapcsolódó plusz tanulmányok (pl. nyelvtudás megszerzése), valamint a továbblépési lehetĪségekrĪl való informálás a fontos. A szakképzettség nélküliek csoportjában pedig a végzettség megszerzéséhez vezetĪ lépések ismertetése. 35–50 évesek és 50 év felettiek Számukra a tudásuk felfrissítése, a lépéstartás a fontos, valamint az, hogy – ha szükséges – merjenek változtatni. Megint lényeges (mint a 16–18 éves korosztálynál) a tájékozódási lehetĪségek, illetve igénybevételük elĪnyeinek bemutatása. Az üzenetekbĪl alkothatunk szlogeneket is, melyek rövid, velĪs – az alapvetĪ célkitňzéseket tükrözĪ – mondatok, melyek könnyen felismerhetĪek, megragadnak az emlékezetben, önmagukért beszélnek. Az üzenetek mintegy sugallatként mňködnek. A kommunikáció során azt szeretnénk elérni, hogy ezek csapódjanak le a célcsoportban. Mindezt úgy kell formálni, hogy közben a projekt során létrejött hasznos termékekrĪl és szolgáltatásokról is értesüljenek a célcsoportok tagjai (pályamappák, videofilmek, tájékoztató anyagok elérhetĪsége és tartalma). Az üzenetek megfogalmazása A hatásos szövegírásnak számtalan módszere, technikája van, ezek közül az egyik az, amelyik a szöveg felépítésének logikájára figyel, az AIDA. Ez az angol rövidítés az Attention (figyelem), Interest (érdeklĪdés), Desire (vágy) és Action (cselekvés) szavak kezdĪbetňibĪl áll össze. Ez tulajdonképpen annak a folyamatnak a modellezése, melyen végig kell vinnünk
57
Vass László–ZsuƑa Ákos a szövegünk olvasóját, hogy a figyelme felkeltésétĪl eljuttassuk a cselekvésig. Az AIDA logikusan felépített szabályrendszer, mely az alábbi elemekbĪl áll:
• Meg kell ragadni az üzenet célzottjának figyelmét (Attention). • A figyelem megragadása után valamilyen érdekességgel fel kell kelteni az érdeklĪdését (Interest).
• Ezt követĪen a termék, szolgáltatás igénybevételére kell sarkallnunk, vágyat keltve a befogadóban (Desire).
• Végül a vágytól el kell juttatnunk a cselekvésig, azaz ösztönöznünk kell a befogadót arra, hogy aktívvá váljon (Action). Itt alapvetĪen meg kell gyĪzzük közönségünket arról, hogy okkal keltettük fel a figyelmét, és amirĪl szó van, az valóban az érdekét szolgálja. Ajánlatunk segít abban, hogy céljai megvalósuljanak. Ennek a négy lépcsĪnek minden üzenetben meg kell jelennie, legyen az újsághirdetés, PR-cikk, hosszabb tájékoztató anyag, szórólap vagy weboldal. A figyelem felkeltése Újsághirdetés, cikk írásakor az elsĪdleges célunk az, hogy az olvasó tovább jusson a leadnél, vagy egy-két sornál. Ezt nem is olyan könnyň megvalósítani. Az emberek újságolvasáskor például nagyon gyorsan képesek szelektálni, és soha nem olvassák el a lapot az elejétĪl a végéig. Ezért fontos, hogy olyan indítást alkalmazzunk, mely megragadja az olvasó figyelmét: szokatlan szóösszetétel, megnyerĪ vagy figyelemfelkeltĪ adat, statisztika, esetleg ígéret, mely elég erĪteljes ahhoz, hogy megragadja az olvasó tekintetét. A figyelem felkeltésének jó eszköze a cím, hiszen ez tňnik elĪször az olvasó szemébe. Így általában már a címnél eldĪl, hogy beleolvasunk-e a cikkbe, tájékoztatóba, vagy továbblapozunk. A címeknek több fajtájából válogathatunk: a legáltalánosabb, hogy a cím a szöveg legfontosabb mondanivalóját ragadja ki, ezzel teremtve meg az összhangot a cím és szöveg között. Az érdeklĪdés felkeltése Amikor szöveget készítünk, három fontos szempontot kell figyelembe vennünk:
• tartsa fenn az olvasó figyelmét, • tňnjön érdekesnek, • legyen könnyen olvasható és érthetĪ. Kerülni kell az általánosságokat, és a szövegben a konkrétumokra kell törekedni. A cél, hogy összefüggéseiben mutassuk be a tényeket, és hangsúlyozzuk az elĪnyöket. Azonban mindez még nem elég: a száraz tények felsorolása vagy az elĪnyök számbavétele nem ragadja meg
58
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei a figyelmet, hiszen nap mint nap adatok tengerével találkozunk. Éppen ezért ismernünk kell célcsoportunkat abból a szempontból, hogy mi áll érdeklĪdésük középpontjában, mert így tudjuk megtartani figyelmüket. FigyelemfelkeltĪ szavak használata Olvasni sokféleképpen lehet: szóról szóra haladva, bekezdések között ugrálva, szemünkkel csak átfutva az oldalt stb. MódszertĪl függetlenül vannak azonban olyan szavak, melyeken megakad a tekintetünk. Ezek a kifejezések arra késztetnek bennünket, hogy részletesebben is elolvassuk a környezĪ részeket. A reklámszövegírásban ezeket a szavakat trigger wordsnek nevezik, és három csoportjukat különböztetik meg: motiváló (ösztönzĪ), barátságosan bátorító és elriasztó szavak. Az elsĪ két csoportra példák lehetnek: hatékony, egyenlĪség, elĪny, elĪrelépés, érték, megérdemel, méltányol stb. A harmadikra pedig: akadály, elpazarol, sikertelen, kétely stb. Ezek csupán arra példák, hogy a szavak hangulati és értelmi kötĪdésüknél fogva sugalmaznak, így egy-két pozitív vagy negatív töltéssel rendelkezĪ szó használata a megfelelĪ helyeken igen fontos. A szöveg megfogalmazásának is élvezetesnek kell lennie, megfelelĪen alkalmazva a figyelemfelkeltĪ szavakat. Nemcsak a szöveg tartalma, hanem tipográfiai felosztása is fontos: a több, rövidebb bekezdés jobban hat, mint a folyamatosan sorjázó szöveg. A gondolatoknak is követniük kell a bekezdéseket: az érthetĪség érdekében mindegyik részben csak két-három, egymással összefüggĪ gondolategységnek szabad szerepelnie. Ehhez kapcsolódik, hogy a rövidebb mondatok könnyebben érthetĪek a hosszabbaknál. Az olvasó motiváltságának megteremtése Ha már eljutottunk oda, hogy az olvasó nemcsak figyeli a szöveget, de érdeklĪdik is iránta, tovább kell segítenünk Īt a következĪ fázisba: döntésre kell bírnunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy az olvasó azt érezze, a szolgáltatással, a lehetĪségek igénybevételével jól jár: jobb életkörülmények elérésére nyílik lehetĪsége, élettere kiszélesedik, a továbblépése biztosított. Ezt azzal érhetjük el, ha kiemeljük a pályaorientáció és -tanácsadás elĪnyeit, ha megmutatjuk az olvasónak, miért jó ez neki, miért jelent elĪnyt az életében, és megoldásokat adunk a témakörrel kapcsolatos kérdéseire. E vonatkozásban elsĪdleges célunk az, hogy vágyat keltsünk a megismerésre, hogy az olvasó úgy érezze, neki is szüksége van a pályaorientáció és pályatanácsadás keretében nyújtott szolgáltatásokra. A másodlagos cél ennél jóval szélesebb, és nehezebben megfogható: a célcsoport tagjának ne csak erre a konkrét lehetĪségre legyen szüksége, hanem arra is, amit ezen át elérhet: a sikeres életre, megbecsülésre, továbblépésre, anyagi és szellemi-érzelmi biztonságra. Aktivizálás, cselekvés Azoknál, akikben már megszületett a döntés, létrejött az általunk várt reakció, még egy fontos lépést kell tennünk: a döntéstĪl el kell juttatnunk Īket a cselekvésig. Világosan és
59
Vass László–ZsuƑa Ákos tömören eléjük kell tárni, hogy hol és milyen módon juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz, hol kaphatnak több információt. Érdemes röviden megjelölni, hogy a megadott források (pl. internetcím, kiadvány, intézmény) milyen, számukra érdekes további információkat tudnak nyújtani. Kiadványok, népszerňsítĪ anyagok tartalma Ebben a részben egy, a pályatanácsadást népszerňsítĪ kiadvány tartalmi összetevĪit mutatjuk be. Ennek összeállításakor nem abból indultunk ki, hogy mi mit szeretnénk eljuttatni az ügyfelekhez, címzettekhez, hanem abból, hogy nekik mire lehet szükségük, mert azzal érhetjük el a legjobb hatást, ha erre tudunk megfelelĪ válaszokat adni. Tekintsük át, mit is várhat el az ügyfél a pályatanácsadástól, milyen fĪbb kérdései lehetnek, és azokra milyen válasz adható. Miért jó nekem az, ha igénybe veszem ezt a szolgáltatást? Azért, mert megismerteti a különbözĪ pályák lehetĪségeit, megóv a kudarcélményektĪl azzal, hogy olyan pályára irányítja, mely Önnek való. Segíti meghozni döntését, és javítja elhelyezkedési lehetĪségeit. Ön természetesen tud dönteni, felelĪsségteljes ember. Akkor jár el helyesen, ha minden lehetĪséget kihasznál ahhoz, hogy helyes döntést hozzon: miért ne venné igénybe az ingyenes lehetĪségeket, amelyekbĪl csak nyertesen kerülhet ki? Hogyan járul hozzá ahhoz, hogy jobb életem legyen? Az önismeret és a tájékozódás, az át- és továbbképzés választásával Önnek megnĪ a munkaerĪ-piaci értéke, bĪvülnek választási lehetĪségei. Jobban tud reagálni a munkahelyén bekövetkezĪ változásokra, az élete során szükségszerňen jelentkezĪ kihívásokra. Olyan pályákra, szakmákra hívhatjuk fel a figyelmét, amelyekre eddig nem is gondolt, vagy nem is tudott róluk. Munkára van szükségem, nem tanácsadásra. A pályatanácsadás nem munkaközvetítés, de segíthetünk megtalálni az Önnek megfelelĪ pályát, az ahhoz kapcsolódó tovább- vagy átképzést, melynek elvégzése után könnyebb lesz elhelyezkednie. Kik és hogyan segítenek nekem? Olyan szakemberek, akikhez bizalommal fordulhat személyes problémájával is. Ĩk sok információval, tapasztalattal rendelkeznek, és sokaknak segítettek már a jó döntés meghozatalában. A tanácsadást videofilmek, tájékoztató anyagok és önismereti számítógépes programok egészítik ki, annak érdekében, hogy segítsék az Ön személyes problémájának megoldását.
60
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei Érdemes-e és lehet-e elĪre terveznem az életpályámat? Önmaga dolgát könnyíti meg, ha pályáját nemcsak a jelenlegi következĪ munkahelyéig látja maga elĪtt, hanem megfogalmaz egy távolabbi elképzelést is szakmai pályájának alakulásáról. A pályaterv elkészítéséhez szükséges információk megszerzéséhez, feltárásához nyújt segítséget a tanácsadó szolgálat. Ha rendelkezik egy átgondolt pályaképpel, akkor a változásokra és a szükséges változtatásokra is jobban fel tud készülni, azok nem érik váratlanul. Mennyi idĪmet veszi el? Amennyit Ön rászán. Ez nem kötelezĪ elfoglaltság, saját döntés és igény kérdése. Hol tudom igénybe venni a szolgáltatást? A lakóhelyéhez legközelebb esĪ tanácsadónál (konkrét cím). Felhasználható eszközök Tartalom és forma összhangját minden anyagunkban meg kell teremtenünk. Mit akarunk közvetíteni a formával? Dinamizmust vagy inkább visszafogottságot? Reménységet, sokszínňséget vagy a döntés nehézségét? Olyan formát kell választani, ami karakteresen tükrözi az üzeneteinket, és minden célcsoport-szegmens számára hordoz mondanivalót. Így egy kiadvány, tájékoztató prospektus összeállításánál arra kell törekednünk, hogy a képanyagon a célcsoport-szegmensek mindegyike megtalálja magát (fiatalok, idĪsebbek, nĪk, férfiak, romák, fogyatékosok…). A pályaorientációval foglalkozó intézmények weboldalait áttekintve feltňnĪ, hogy egyáltalán nincs átgondoltság a megjelenésükben: az intézmény külsejét olykor ötféleképpen is megtekinthetjük, ám arról, hogy kik is dolgoznak az épületen belül, és kiket fogadnak – errĪl egy kép sincs. A kommunikáció során felhasználható eszközök a képek mellett a különbözĪ grafikonok, ábrák. Az emberek szívesebben hisznek a számoknak, mint a szövegnek, így a meggyĪzés szempontjából hasznos egy-egy (természetesen nem bonyolult felépítésň) grafikon, táblázat használata, pl. a pályatanácsadáson részt vettek elhelyezkedésének aránya összehasonlítva az országos átlaggal. Az elsĪdleges és másodlagos célcsoportnak összeállított mellett szükség van olyan kiadványra is, mely a szakembereknek szól. A külön kiadvány készítését az indokolja, hogy Īket nem a pályatanácsadás fontosságáról kell meggyĪzni, hanem azokról az erĪforrásokról és lehetĪségekrĪl kell tájékoztatni, melyeket igénybe vehetnek ehhez. Egy ilyen kiadványban fontos tehát:
• az új szemléletmódok, elméletek rögzítése, • a kommunikációs csatornák bemutatása az intézmények, szakemberek, pedagógusok között,
• eszközök, lehetĪségek felsorolása, 61
Vass László–ZsuƑa Ákos
• • • •
példaértékň esetek bemutatása, éves naptár a pályaválasztással kapcsolatos eseményekrĪl, tájékozódási helyek (könyvtárak, cikkgyňjtemények, internetes oldalak) bemutatása, a projekt során létrejött tartalmak bemutatása: videofilmek, pályainformációs mappák, képzések.
Az üzenetek célba juttatása A kommunikációs terv ezen fejezetében arra keresünk választ, hogy milyen csatornákon keresztül és hogyan juthatunk el leginkább a kiválasztott célcsoporthoz. Jelen esetben négy elérési módot tárgyalunk részletesebben: pályatanácsadással foglalkozó intézményeken, a médián, az Interneten és egyéb lehetĪségeken keresztülvezetĪ utakat vizsgálunk meg. Intézményi kommunikáció Ki kell jelölni egy olyan szervezetet, mely feltárja és egységes adatbázisba rendezi a magyarországi pályaorientációval is foglalkozó intézmények elérhetĪségeit – kiindulási alapnak a fontosabb szervezetek összegyňjtött listája megtalálható a 3. sz. mellékletben. Ennek hiányában nem lehet egységes módon kommunikációt folytatni az érdekelt intézményekkel. Továbbá a fent említett intézménynek kell felvállalnia a központi kapcsolattartást a civil szervezetekkel, és meghatározni az egységes kommunikációt. Ennek jó kiindulópontja lehet egy weboldal, mely egyszerre nyújt szolgáltatásokat a tanácsadást kérĪknek és nyújtóknak. KövetendĪ példaként említhetĪ a www.epalya.hu oldal, mely a „Dél-alföldi Regionális Pályaválasztási és Pályaorientációs Tanácsadó Hálózat létrehozása” c. projekt keretében valósult meg. Az oldalon lehetĪsége van minden regisztrált felhasználónak személyre szabott pályaívet létrehoznia, önértékelĪ teszteket kitöltenie – emellett pedig értesülhet a legfrissebb hírekrĪl, álláslehetĪségekrĪl, tendenciákról. A rendszer jól átlátható és könnyen használható. Hátránya, hogy az oldal csak egy régióra koncentrál, és igen nehézkes ráakadni a világhálón. Tehát érdemes egy olyan intézményi oldalt létrehozni, mely a következĪket tartalmazza:
• TanácskérĪknek: • A tanácsadást nyújtók profiljait • A lehetĪségek bemutatását • Önismereti kérdĪíveket • LetölthetĪ pályainformációkat, szakmák bemutatását • MunkaerĪ-piaci adatokat • Fórumot • Részletes intézménylistát • Tanácsadóknak: • A témában megjelent cikkek, tanulmányok gyňjteményét • Esettanulmányok, sikeres projektek leírását • Induló képzések pontos adatait
62
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei
• Jogszabálygyňjteményt • Fórumot. Javasolt, hogy az oldalt ne önmagában tervezzük: egy weboldal bevezetése, ismertté tétele újabb külön kommunikációs tervet igényel, melyet megkönnyíthetünk azzal, ha valamely, a célcsoport által egyébként is látogatott oldal mellékleteként képzeljük el a pályaorientációval és tanácsadással foglalkozó portált. Ilyen sňrňn látogatott hely pl. az Index vagy az Origo portálrendszere. Kiemelt fontosságú a civil szervezetek minél nagyobb körň bevonása a pályaorientációs hálózatba, és hírekkel való ellátásuk a tájékozottság érdekében. Ha szélesebb körben gondolkodunk, akkor az intézményi kommunikáció részévé tehetĪk a felnĪttképzést folytató intézmények és a középfokú tanintézetek is. Tanév elején és tanév végén egyaránt érdemes hozzájuk eljuttatni egy, a diákjaik, hallgatóik között szétosztható tájékoztató anyagot – különös tekintettel az érettségit nem adó középfokú intézményekre. Elérés a médián keresztül A média – mint ahogy a szó jelentése is mutatja – közvetítĪ eszköz, közvetett elérést eredményez. A személyközi kommunikációban az adó és a vevĪ között közvetlen csatorna van, és lehetĪség van az azonnali visszajelzésre. Az adó az, aki küldi az információt, aki pedig fogadja, az a célszemély, a vevĪ. Az üzenet a kommunikáció tárgya (amirĪl szó van). Az üzenetátadás közege a csatorna, ez lehet a levegĪ, telefon stb. A kódolás az a folyamat, amikor a továbbítandó üzenetet megfogalmazzuk, a dekódolás pedig a vevĪnél jelentkezik, amikor felfogja az üzenetet. A kommunikációs csatornában keletkezhet zaj, mely zavarhatja az információ-átadás folyamatát. A médián keresztüli kommunikáció annyiban változtatja meg az általános képletet, hogy a csatornába beiktat egy közvetítĪt, mely maga az orgánum. Ezért a visszacsatolás lehetĪsége is korlátozott, nem azonnali. (Az Internet esetében azonban kissé más a képlet. Itt jóval kisebb az idĪbeli eltérés az üzenetek keletkezése és a visszajelzés között.) A tömegkommunikáció jellemzĪje, hogy a közlemények áramlása egyirányú, az adó és a vevĪ (vagy közlĪ és befogadó) nem cserélnek szerepet a közlés során (nincs a személyközi kommunikációban megtapasztalható párhuzam), valamint a visszacsatolás térben és idĪben eltolódva megy végbe – ha végbemegy. Az adott információ sugárzása viszonylag egységesen történik (ellentétben a személyközi kommunikáció jellemzĪivel, a híreltorzítással, pletykával), és a szétsugárzott közlemények elsĪsorban társadalmi jelentĪségňek, azaz hírértékük van. A hírérték Klasszikus mondás, hogy az nem hír, ha a kutya megharapja a postást, de az igen, ha a postás harapja meg a kutyát. Minden közleménynek van valamilyen hírértéke, melyet befolyásol a közlemény tartalmának frissessége, aktualitása, földrajzi érintettsége és meglepĪ volta. Annál
63
Vass László–ZsuƑa Ákos inkább felfigyel valaki egy hírre, minél közelebbrĪl érinti lakhelyét, mozgásterét, valamint minél inkább eltér az átlagostól, minél szokatlanabb – akár negatív, akár pozitív irányban. Ezek az alaptételek nem csupán a hírekre, hanem minden közleményre, tájékoztató anyagra vonatkoznak: egy informatív tájékoztatóban ugyanúgy arra kell törekedni, hogy fenntartsuk az olvasó figyelmét és érdeklĪdését, mint egy címoldali hírben. A hétköznapi gyakorlat során rengeteg olyan kiadvánnyal találkozhatunk, melyek több oldalon keresztül csak tárgyalják a témát, sorjáznak a megállapítások, adatok – de nem vezetik az olvasó figyelmét, nem dobnak be újra és újra valamilyen meglepĪ, érdekes tartalmi egységet, szófordulatot. Meg kell határoznunk azt a módot is, ahogyan megjelenik a szolgáltatás a médiában: hirdetésként? PR-cikként? A pályatanácsadás kifejezetten az a szolgáltatás, mely hirdetésként nehezen kommunikálható: nem egy hétköznapi fogyasztási termék, logo és egységes megjelenés sem rendelhetĪ hozzá, legfeljebb szlogen. Éppen ezért sokkal megfelelĪbbnek látszik a nyomtatott sajtóban PR-cikket használni a népszerňsítésre. PR-cikk általában nem hirdetési, hanem szerkesztĪségi felületen jelenik meg az adott lapban, és hangvételét, anyagát a hirdetĪ készíti el – vagy újságíróval készítteti el. A PR-cikk elĪnye, hogy pontosan át lehet vinni azokat az üzeneteket, melyeket kommunikálni szeretnénk, és könnyen a célcsoportszegmensnek megfelelĪre formálhatjuk a cikket. Az elérés általános lehetĪségei Létezik egy olyan szolgáltatás, mellyel egyszerre érhetjük el a média összes szegmensét, ez pedig a hírügynökségen keresztüli kommunikáció. Hírkampány A pályaorientáció és pályaválasztás témája van annyira közérdekň, hogy az újságok maguktól is foglalkozzanak a témával. A „maguktól” megjelölés egyrészt azt jelenti, hogy az újságíró önálló témafelvetése és megkeresése alapján állít össze anyagot, másrészt pedig azt jelenti, hogy a szerkesztĪk a hozzájuk eljutó hírügynökségek anyagaiból válogatnak. Az ilyen hírügynökségi anyagok szerkesztĪségi felületen, ingyenesen jelennek meg. Kifejezetten az oktatással, továbbtanulással foglalkozó újságírókat megcélzó hírügynökség a FISZ SzerkesztĪség és Hírügynökség, mely országszerte több mint 400, e témával foglalkozó újságíróval tartja a kapcsolatot, köztük minden közéleti napilappal (országossal és megyeivel egyaránt), bulvárlappal, a témában érintett hetilapokkal és az összes, pedagógusoknak szóló szaklappal. Természetesen tévéhíradók szerkesztĪségei és a napközbeni magazinmňsorok, valamint a közszolgálati és kereskedelmi rádiók szerkesztĪségei is megkapják a híreket, ahogy a nagyobb on-line portálok hírszerkesztĪi is – ezen felül pedig külön hálózatuk van a középiskolai diáklapok felé is. A Hírügynökség 25 megjelenést szokott garantálni a legfontosabb, kiemelt médiumokban egy-egy hírküldés kapcsán. LehetĪségek:
• Célcsoportokra lebontott, célzott híranyagok kiküldése, melyek nem csupán informatívak, hanem szemléletformálóak és figyelemfelkeltĪek is. A hírügynökségi kiküldések adhatják
64
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei meg az alapot a további kommunikációhoz: a hírek megjelenési listájának kézhez vétele után az eddig elért lefedettséghez lehet tovább formálni a kommunikációs stratégiát. Ahhoz, hogy a média minden szegmensét ki tudjuk használni a kommunikáció során, használjuk az ATL-BTL felosztást. ATL-eszköznek számít a televízió, rádió, újságok, magazinok, poszterek és az outdoor (kültéri hirdetés) – tehát mindazok, melyek nagy tömegek együttes elérését teszik lehetĪvé, és ahol nem a hirdetĪ tulajdonában van az adott médium. BTLeszköznek számítanak a házi magazinok, csomagolás, szórólapok, kuponok, versenyek, játékok, konferenciák, szponzorálás, kiállítások, nyílt napok, PR – tehát azok a lehetĪségek, melyek perszonalizált formában jutnak el a célcsoporthoz, és ahol a médium rendszerint a hirdetĪ tulajdonában van. Az ATL, BTL és on-line elérések kombinációja adja a legnagyobb hatékonyságot. Internet Linkgyňjtemény létrehozása Az InternetezĪk körében kedveltek a tematikus linkgyňjteményeket tartalmazó oldalak, melyek nagyban megkönnyítik a navigálást és keresést egy-egy témán belül. A legnagyobb ilyen tematikus linkgyňjteményt a lap.hu csoport mondhatja magáénak, ahol a témák tovabbtanulas.lap.hu, tanulas.lap.hu elnevezés szerint sorakoznak, már az oldal nevével is utalva tartalmukra. Létezik palyaorientacio.lap.hu is, de az oldalra ellátogatva láthatjuk, hogy közel sem teljes linkgyňjteményrĪl van szó – ilyenre ugyanis hosszas kutatómunka után sem bukkantunk, mint ahogy a pályaorientációval és tanácsadással foglalkozó intézmények sem lelhetĪek fel összeszedett rendszerben egyetlen weboldalon sem. LehetĪségek:
• Tematikus linkgyňjtemény létrehozása, melynek célja a teljes magyar, a témával foglalkozó intézményrendszer prezentálása, a pályaorientációval foglalkozó cikkek, ismertetĪk összegyňjtése, kereshetĪ adatbázis létrehozása. Ezt célszerň nem külön oldalként, hanem egy egyébként is látogatott site mellékleteként létrehozni – ezzel is megspórolva az oldal bejáratásának, ismertté tételének procedúráját, költségét. Szakemberek Az InternetezĪk – bármilyen életkori vagy iskolázottsági csoportot tekintünk – leginkább a keresĪket és az e-mailt használják a web nyújtotta lehetĪségek közül. Majdnem minden, a pályaorientációban és -tanácsadásban érintett intézménynek van e-mail címe és ilyen-olyan weboldala (a többség sajnos egyáltalán nem használja ki az Internet nyújtotta lehetĪségeket, és csak prezentálásra szolgál: az elérhetĪségek és rövid kis tájékoztató a témában), de nincs központi, mindezeket összefogó, hálózatba szervezĪ oldala. Ugyanez igaz a szakemberek esetében is: nincs meg a magyarországi pályaorientációval foglalkozó szakemberek hálózata, információcseréjük esetleges, nem biztosított. A különbözĪ ellátórendszerekhez kötĪdĪ intézmények (pl. munkaügyi központok, pedagógiai intézetek) között nem tapasztalható kommunikáció, nem tudják átvenni egymás tapasztalatait.
65
Vass László–ZsuƑa Ákos LehetĪségek:
• Az 1. sz. mellékletben található intézményi adatbázisból kiindulva összegyňjteni a témával foglalkozók e-mail címeiket, mely adatbázis az alapját jelentheti az Interneten keresztüli kommunikációnak. Az e-mailen történĪ kapcsolattartás két módja a legcélravezetĪbb: • Levelezési lista létrehozása: rendkívül egyszerň és költséghatékony módszer az e-mail címekbĪl egy levelezési lista képzése. Lényege, hogy a lista tagjai között beindulhat az információ- és véleménycsere, a listára küldött maileket minden regisztrált tag megkapja, és szabadon reagálhat azokra. Ez azt jelenti, hogy egy levél megírásával eljuthatnak az információk az ország e témában érintett intézményeihez. A tagok informálhatják egymást saját rendezvényeikrĪl, kiadványaikról – és tanácsot kérhetnek, igényeiket jelezhetik egymásnak, további kapcsolatokat építhetnek ki – egyszóval az eddig szétszórt szakemberhálózat elindulhat a közösségépítés felé. • Hírlevél létrehozása: heti, kétheti rendszerességgel összefoglaló hírgyňjtemény, eseménynaptár, háttéranyagok, tanulmányok kiküldése a szakembereknek. Ez elĪsegítené a naprakészséget, tájékozottságot a célcsoportban, folyamatos információáramlást biztosítva, hiszen a szervezĪ, tevékenykedĪ intézményeknek érdekük lesz minél több és hasznosabb hír átadása a hírlevél szerkesztĪinek. A hírlevél összeállítóit érdemes önkéntes alapon kiválogatni a levelezési lista tagjai közül, ugyanakkor a címzettek adatbázisába a pedagógusokat is be lehet emelni, hiszen ezek nekik rögtön hasznosítható értesülések. Pedagógusok A középiskolai pedagógusoknak már létezik egy folyamatos, e-mailes tájékoztatórendszerük, melynek tagjai leginkább intézményvezetĪk, munkaközösség-vezetĪk, továbbtanulásért felelĪs középiskolai tanárok, valamint középiskolai diáklapszerkesztĪk is – ez pedig a FISZ Hivatalos Közleményeinek rendszere. A Hivatalos Közlemények minden, érettségit adó középiskolába eljutnak, és céljuk, hogy tájékoztassák a pedagógusokat a továbbtanulással kapcsolatos rendezvényekrĪl, lehetĪségekrĪl, versenyekrĪl stb. A pedagógusok tájékoztatásán kívül a Hivatalos Közlemények célja, hogy tartalmuk eljusson a diákokhoz is. A pedagógusok ezeket a leveleket tipikusan a tantestületi hirdetĪkre és a diákok faliújságaira szokták kitňzni. LehetĪségek:
• A Hivatalos Közleményeket konkrét, kihirdethetĪ információk közlésére érdemes igénybe venni, pl. pályaválasztási tájékoztató rendezvények, kiadványok megjelenése. Köznevelés A pedagógusok legkedveltebb szakmai lapja a Köznevelés, mely hetenkénti megjelenésň, és általános, valamint középiskolákba egyaránt eljut. Sokszínň tájékoztatási forma és rovatszerkezet jellemzi: a rövidebb hírek mellett elemzĪ, hosszabb anyagok, riportok is szerepelnek az oktatás, a tanulás, a pedagóguspályák és tevékenységek bemutatásán belül.
66
A kommunikáció és a felnĪttképzés kapcsolódási területei LehetĪségek:
• Külön pályaorientációs rovat létrehozása a lapon belül, mely kétheti rendszerességgel egy-egy célcsoport-szegmensre specifikáltan (pl. szakmunkásképzĪk, általános iskolások, érettségit adó középiskolák, felnĪttképzési intézmények) tájékoztatnák a lehetĪségekrĪl a pedagógusokat.
Szervezett tájékozódás A középiskolás diákok és tanáraik részére érdemes csoportos látogatások lehetĪségét is megszervezni a pályatanácsadással foglalkozó szervezetekhez. Ha egy-egy osztály felkeresi a lakóhelyén mňködĪ valamely szervezet egyikét, ott megismerkedhetnek a tájékozódási forrásokkal, lehetĪségekkel, és minden kötelezettség nélkül teremthetnek személyes kapcsolatot az ott dolgozókkal. Így azok is eljutnak legalább az információkhoz, kezükbe kerülnek ismertetĪk, találkozhatnak pozitív beállítódású tanácsadókkal, akik esetleg egyénileg nem keresték volna fel az intézményeket. Ezek megszervezéséhez is a közvetítĪ célcsoportra támaszkodhatunk. Rendezvények Regionális szinten, sokszor oktatási intézmények kezdeményezésére szerveznek pályaválasztási rendezvényeket. A leggyakoribbak a pályaválasztási napok, amikor egy-egy intézmény épületében mutatják be az ott elérhetĪ képzéseket és az iskola kapcsolatait. Ezek a rendezvények nagyon esetleges jellegňek, nem vonzanak sok érdeklĪdĪt, és csak egy bizonyos korosztályra koncentrálnak. Új rendezvény indítása mellett érdemes már meglévĪ rendezvényekhez kapcsolódóan is megjelenni. A fiatalok két nagy pályaválasztással is kapcsolatos rendezvénye a Központi Érettségi Nyílt Nap és a Központi Nyelvi Érettségi Nyílt Nap, melyek évente háromszor kerülnek megrendezésre. MindkettĪn kb. 3-3 ezer diák megjelenik meg, kifejezetten tájékozódás céljából.
67
Vass László–ZsuƑa Ákos
Irodalomjegyzék és jogszabályok KOTLER PHILIP: Marketingmenedzsment. Akadémai K. Budapest, 2006. KOLOSZÁR ISTVÁN: Szervezési és vezetési ismeretek SZRKK, Székesfehérvár, 2006. DR. GYÖKÉR IRÉN: Szervezeti viselkedés, MBA jegyzet, BME, Bp. 2005. ZRINSZKY LÁSZLÓ: A felnĪttképzés tudománya OKKER, Bp. 2005. 2001. évi CI. törvény a felnĪttképzésrĪl 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények és a felnĪttképzési programok akkreditációjának szabályairól 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet a felnĪttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól
68
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása I. Korszerň kommunikációs és irodai eszközök használata A korszerň kommunikációs eszközök alkalmazása a mai oktatásban olyan szükséges elem, amelyet megkerülni nem lehet. A kommunikáció olyan közvetítĪ közegeket ismert fel, amelyek a XX. század végén sem voltak tudhatók. Nem volt példa arra, hogy alkalmazzanak bizonyos eszközöket, melyek mára már olyan hétköznapivá váltak, hogy szinte nem is mňködhet nélkülük egy modern szervezet sem. Az oktatásban a kommunikáció fontossága megkérdĪjelezhetetlen, különösen a hallgatókkal való információátadás során, illetve az oktatók és a képzĪ intézmény közötti információcsere és -átadás során. A kommunikáció pedig jelentĪsen átalakult az oktatásban is. A kommunikációs eszközök használata és folyamatos fejlesztése az IKT technológiák alkalmazása címň fejezetben is megemlítésre kerül, ugyanis a hallgatókkal való kommunikáció és a hallgatókkal való kommunikáció eszközei, valamint azok alkalmazási területei és elĪnyei ott kerülnek kifejtésre. A kommunikációs eszközök alkalmazása a szervezet, a képzĪ intézmény belsĪ munkaszervezésére, belsĪ kapcsolati viszonyainak alakulására tekintettel történik, ez a fejezet pedig ezt mutatja be. A kommunikációs eszközök alkalmazásának az oktatók és az oktatásszervezĪ, az oktatók és a képzésért felelĪs vezetĪ, illetve az oktatásban résztvevĪk és az operatív vezetés közötti kommunikáció során a legfejlettebb technológia alapján kell mňködnie. A legfejlettebb technológiát igénybe véve kell az információkat átadni, mivel az oktatás minĪségének fenntartása érdekében nem veszíthet idĪt a képzĪ intézmény. A hatékonyság elérése jelen esetben a kommunikáció segítségével történik. A kommunikáció és az információk cseréje, az információk átadása javíthatja a hatékonysági mutatót,
69
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos javíthatja a hatékony, szervezett munkavégzést és a körülményeket. Az oktatásban, csakúgy, mint más szektorokban, a folyamatosság és a gyors fellépés jelenti a hatékonyság egyes elemeit. A finanszírozás, az oktatás tervezése és megszervezése során alkalmazott kommunikációs technikák és algoritmusok a hatékonyság érdekében tett lépéseknek minĪsíthetĪek. A szervezettséghez a kommunikáció szorosan hozzátartozik, a kommunikáció nem lassíthatja azokat – az egyébként jól felépített rendszerbĪl adódó – elĪnyös lépéseket, amelyeket a képzĪ intézmény mňködtet. Konkrét példával igazolva az elvont állításokat: nem lehet megtenni a XXI. században, hogy az oktatóknak készpénzben fizet az intézmény, ahelyett, hogy az interneten keresztül mňködĪ banki átutalást választaná. A kommunikációs forma, az internet-kapcsolat megkönnyíti és felgyorsítja a szervezést, és könnyebben lehet tervezni ezáltal. A példa azokat a megoldásokat szimbolizálja, amik annak érdekében szükségesek, hogy a képzĪ intézmény szervezettsége a lehetĪ legfejlettebb legyen. A kommunikáció ebben az esetben nem önmagáért való fejlesztést jelent, hanem azért történik, hogy általa a képzĪ intézmény szervezete váljon hatékonyabbá.
I.1.
Az intézményi kommunikáció
Az intézményi kommunikáció egyfelĪl a vezetés és a szakmai stáb között, másfelĪl a szakmai stábon belül mňködik az oktatók között. Az intézményi kommunikáció harmadik oldala a nem PR kommunikáció az intézményi tevékenységen kívül. Ez az információcsere a különbözĪ partner szervezetekkel kapcsolatban végzett kommunikációs tevékenységek körébe is sorolható tevékenység, mint például a számlázás. A számlák fontosságát azért hangsúlyozzuk e helyütt másodszor is, mert a képzĪ intézmény pénzügyi kapcsolatai mára kiegészültek a kommunikációs kapcsolatokkal. Az intézményi kommunikációnak vannak szervezeti, finanszírozási és munkaszervezési oldalai. Ezek a gyakorlatban a pénzügyi kapcsolatok a külsĪ partnerekkel és az oktatókkal, az oktatókkal való belsĪ szervezeti és munkaszervezési kapcsolatok. Ezekben a kapcsolatokban pedig elsĪrendň kérdés a kommunikáció minĪsége, gyorsasága, hatékonysága. A XXI. században sokan temették az irodát mint olyan helyet, ahol a dolgozók összegyňlnek minden nap, mert a költségcsökkentés érdekében nincsen rá szükség, hiszen a mai korban a kommunikációs eszközök használatával minden információ, adat továbbítható úgy is, hogy nincsen szükség a hely fenntartására. Az oktatásban ez nem így van. A felnĪttképzés természetesen elképzelhetĪ virtuálisan is, de a kérdések feltételének élĪ szóban van igazán értelme, a diskurzust nem lehet chaten vagy e-mailen lefolytatni, ugyanis elveszne az oktatás lényege. Bizonyos informatikai képzések esetén elképzelhetĪ a virtuális oktatás, de a legtöbb képzés esetén nem. Ez a gyakorlati képzések során hatványozottan érvényesül. A gyakorlati képzések során nem lehet megkerülni ma már az internethasználatot vagy az e-mail küldését, illetve a különbözĪ gyakorlati szoftverek (pl. térképszoftver vagy épülettervezĪ szoftver) használatát, de nem építhetĪ az oktatás a kommunikációs eszközök alkalmazására.
70
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
I.2.
Az intézményi azonnali kommunikáció
Az intézményi kommunikációt tehát több részre oszthatjuk. Az intézményi kommunikáció elsĪ eleme az oktatók és a szakmai stáb, valamint az operatív vezetés közötti kommunikáció, aminek legfontosabb tulajdonsága az, hogy minél gyorsabb legyen. A gyors kommunikáció érdekében az oktatóknak és az operatív vezetésnek is rendelkeznie kell mobiltelefonnal, hogy bármely pillanatban elérhetĪek legyenek. A kör-sms-ek alkalmazási lehetĪsége és a konferencia-beszélgetések alkalmazási lehetĪsége ezekben az esetekben teljesedik ki. A körsms értesítéssel mindenkit könnyen mozgósítani lehet, de a szolgáltatónál érdemes flottakedvezményt is lekötni és a konferencia-beszélgetés lehetĪségét is rögzíteni a szerzĪdésben. A konferencia-beszélgetés olyan esetekben célszerň és alkalmazható jól, amikor a döntést mindenképpen teamben kell meghozni, de nincs mód arra, hogy a személyek élĪben találkozzanak. A flottakedvezmény minden mobilszolgáltató társaságnál más feltételekre épülĪ, lényegében a csoport egymás közti hívásainak kedvezményeit jelenti. Ezek a kommunikációs eszközök és a kiegészítĪ kommunikációs eszközök lehetĪvé teszik a hatékony információátadást, ami szükséges a képzĪ intézmény modern mňködéséhez. Az operatív vezetés egymás közötti, illetve a képzési vezetĪ vagy az oktatásszervezĪ és az oktatók egymás közötti kommunikációja is hatékonyság-elvet követĪ. A hatékony kommunikációhoz pedig gyakorlatilag ugyanaz tartozik, mint az operatív vezetés és az oktatók közötti kommunikációban, amire a gyakorlatban ritkábban kerül sor, mint az oktatók és a képzési vezetĪ közötti kommunikációra. A kör sms és a flottakedvezmény indokoltsága ebben az esetben még inkább fennáll, és a konferencia-beszélgetés szintén fontosnak minĪsíthetĪ a képzĪ intézmény más személyzeti szegmenseiben is.
I.3.
Az intézményi intranetes kommunikáció
Az intézményi intranetes kommunikációt azért érdemes elkülönítve említeni a többi kommunikációs eszköztĪl és formától, mert az intézményi intranetnek nincs olyan szerepe a mindennapokban a legtöbb intézménynél, mint a prompt kommunikációs eszközöknek, amelyeket leginkább telefonon keresztül lehet elérni, illetve telefonon keresztül lehet mňködésbe hozni. Az intranetes kommunikáció azoknál a képzĪ intézményeknél mňködik különösen hatékonyan, amelyek vagy informatikai képzéseket bonyolítanak le, vagy nagyon fejlett informatikai bázissal rendelkeznek. A fejlettséget a wifi és lan kapcsolatú nagy teljesítményň számítógépekkel és notebookokkal ellátott vezetĪk, illetve oktatók jelentik. Abban az esetben, ha a képzĪ intézmény vezetĪi és alkalmazottai bárhol lehetnek, képesek egymással kapcsolatba lépni a hálózaton keresztül, ha ez a kapcsolat intranetes hálózaton keresztül is mňködik, a kapcsolat és a kommunikáció fejlettnek mondható a képzĪ intézmény vonatkozásában. A kommunikációs felület az intranet, amelynek kihasználása valójában a gépek teljesítményétĪl, a tárhely nagyságától és a kapcsolat sebességétĪl függ. A kellĪképpen nagy tárhellyel, gyors kapcsolattal és nagy teljesítményň gépekkel ellátott képzĪ intézmény esetében fejlett és megfelelĪen modern hálózatról és hálózati kommunikációról beszélhetünk. A hálózati kommunikáció fejlettsége
71
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos viszont akkor nyer értelmet, ha ezt a kommunikációs formát ki is használják. A hatékonyság csorbulna azzal, ha az intranet elérhetĪ lenne, de nem lenne értelme használni. Az intranetes hálózat, az intranetes mňködés tehát akkor lehet elfogadható, ha a képzĪ intézmény nem néhány oktatóval és nem néhány képzési vezetĪvel, hanem komoly szakmai stábbal dolgozna, amelyik képzésenként, képzési programonként több oktatóval és képzésenként külön vezetĪvel, valamint több oktatásszervezĪvel mňködik. Ezeknél a felnĪttképzĪ intézményeknél értelmezhetĪ az intranetes kapcsolat, illetve azoknál, akik olyan informatikai képzéseket bonyolítanak le, amelyeknél a hallgatók is hozzáférhetnek az intranetes felülethez.
I.4.
A levelezés, a levelezĪlisták
A levelezĪlisták különbözĪek lehetnek a különbözĪ dolgozói csoportoktól függĪen. A levelezĪlisták, abban az esetben, ha intranetes összeköttetés is mňködik, az intranetes felületen keresztül mňködnek, ha pedig nincs ilyen, a levelezĪlisták mňködése bármelyik internetes levelezĪlista készítésére alkalmas oldalon mňködtethetĪ, mint például a yahoo-n, illetve az outlookon keresztül is. A levelezĪlisták használata a modern üzleti és képzési funkciókat betölteni kívánó szervezetnél nem lehet kérdés. A levelezĪlisták ugyanis mindenkihez eljuttatják az információkat, a fenntartásuk nem jelent olyan költségeket, amik megfizethetetlenek és olyan képzĪ intézmények esetében is használhatóak, amelyek a mňködésüket nem olyan körülmények között gyakorolják, hogy értelme lenne intranetes hálózatot mňködtetni, intranetes hálózatot fenntartani.
I.5.
A szoftverek és chat programok
A szoftverek közül a hagyományos OƔce programcsomagot tartjuk megemlítendĪnek, illetve a Mindmanagert vagy a Microsoft Projectet, ami a tervezésben nyújt segítséget. A Mindmanager olyan tervezĪ és gondolkodást segítĪ program, amit a stratégiai tervezés, a munkaszervezés, a munkavégzés kialakítása kapcsán alkalmaz az intézmény operatív vezetése, illetve az a személy, aki a tervezĪ tevékenységet végzi. A Mindmanagerben alkotott munkák sokkal tervezhetĪbbé, sokkal megtervezettebbé teszik a folyamatokat. A chat programok és a kapcsolódó fájlcserélésre is alkalmas programok nem jelentenek valódi segítséget, a képzĪ intézmények nagyon kis hányada az, amelyek esetében a fájlcserélésre alkalmas programok és a chat valódi értelmet nyer. A chat programokat ugyanis az intranet és a levelezĪlisták, illetve az e-mail használata kiválthatja teljes egészében. A chat programok tehát nem segítik a felnĪttképzési tevékenység megvalósításában a képzĪ intézményt, nem minĪsíthetĪk egyértelmňen olyanoknak, amelyek a képzĪ intézmény elsĪrendň szoftvereként lehetnek számon tartva. A chat programok olyan opcionálisnak minĪsíthetĪ kommunikációt segítĪ információtovábbító programok, amik bizonyos helyzetekben kifejezetten jól alkalmazhatók, a legtöbb esetben viszont nem szükségszerňek, nem lehet azokat kellĪképpen kihasználni.
72
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
II. A korszerň felnĪttképzés intézményi feltételei A korszerň felnĪttképzés már nem pusztán a képzésrĪl önmagáról ismerszik meg. A korszerň felnĪttképzésnek olyan minĪségi követelményeknek kell megfelelnie, amelyek nem pusztán az oktatás elméleti és gyakorlati tudnivalóit tartalmazzák. A korszerň felnĪttképzési intézménynek minden tekintetben ki kell elégítenie a hallgatók igényeit. Nem képzelhetĪ el olyan eset, amely a hallgatót olyan helyzetbe hozza, hogy az oktatók, a trénerek nem kellĪen felkészültek. A hallgató a XXI. századi képzĪ intézménynél nem szembesülhet azzal, hogy nincsen meg minden annak érdekében, hogy a tudásához és a képességeihez megfelelĪ oktatásban részesüljön. Milyen követelményeknek kell tehát egy mai magyar felnĪttképzĪ intézménynek megfelelnie, hogy minden igényt kielégítsen? A felnĪttképzĪ intézménynek milyen szakmai és minĪségi standardokat kell elérnie ahhoz, hogy a hallgatók igényeit kielégítse? Két indikátort kell fĪszabály szerint figyelembe venni a felnĪttképzési intézmény szakmai és operatív vezetésének: azt, hogy a hallgatók elégedetten távozzanak, és azt, hogy minél inkább ahhoz a munkaerĪ-piaci helyzethez igazodjon a képzés és a megszerzett tudás menynyisége, valamint minĪsége, ami reális. A két legfontosabb követelményhalmaz a hallgatók igényeinek kielégítése és a munkaerĪpiac igényeihez való igazodás. A képzés annak érdekében zajlik hosszabb-rövidebb ideig, hogy a hallgatók minél elégedettebben távozzanak, valamint hogy el tudjanak helyezkedni a tudásukkal, amelyet a felnĪttképzési intézmény óráinak hallgatása révén szereztek. A felnĪttképzési intézménynek úgy kell felépítenie szakmai és kisegítĪ stábját, úgy kell meghatároznia képzési rendszerét, képzési terveit, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. Az elsĪ ilyen fontos tényezĪ, a hallgatók elégedettsége rendkívül széles tevékenységgel és sok apró mutatónak való megfeleléssel érhetĪ el. A hallgatók elégedettsége az oktatáson kívül is több befolyásoló és ható tényezĪ eredménye. A hallgató figyeli az oktatót, a tananyagot, az oktatási helyiséget és más helyiségeket, az oktatásra rendelkezésre álló egyéb lényeges körülményeket, mint a kommunikációs eszközök használata, informatikai eszközök arculata stb. A hallgatói elégedettséget így leginkább az összkép befolyásolja, a hallgatók elégedettségét tehát azzal lehet a leginkább emelni, ha a felnĪttképzési intézmény minden tekintetben emel a színvonalon. A munkaerĪ-piaci igényekhez igazodó felnĪttképzési tevékenység igényli a legkorszerňbb képzések beépítését a tananyagba, a legkorszerňbb tárgyi eszközök alkalmazását és természetesen a programok folyamatos fejlesztését belsĪ és külsĪ fejlesztĪ tréningeken. Az oktatók fejlesztése elengedhetetlen olyan rohamosan fejlĪdĪ és egyre többet kívánó munkaerĪpiacon, mint a jelenlegi.
73
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos E két indikátornak való megfelelés okán a mostani jogszabályi környezet is olyan igényeket fogalmaz meg a felnĪttképzési intézményekkel szemben, amelyek teljesítése a hallgatók érdekében szükséges. A jelenlegi jogi környezetet vizsgálva nem engedhetĪek meg szabálytalanságok a felnĪttképzési intézmények akkreditációjánál és mňködésénél. A jogszabályok olyan feltételeket szabtak mára a felnĪttképzési intézmények számára, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a legtöbb minĪségi követelményt betartva minden intézmény elérje a két kitňzött indikátort.
II.1.
A képzĪ intézmények nyilvántartásba vétele
A képzĪ intézmények akkreditációját megelĪzĪen természetesen nyilvántartásba kell venni azokat a megyei (fĪvárosi) munkaügyi központoknál. A munkaügyi központok nyilvántartásba veszik a képzĪ intézményt, ha megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. A nyilvántartásba vétel a felnĪttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet alapján történik. Ezen kívül az intézményeket a felnĪttképzésrĪl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) tartalmi szabályai alapján veszik nyilvántartásba. Az Fktv. szabályainak megfelelĪen a képzĪ intézmény olyan követelményeknek kell, hogy megfeleljen, amelyek elĪrevetítik az akkreditációs követelményeket. Tekintve, hogy a tapasztalatok szerint a legtöbb képzĪ intézmény nem akkreditálja magát, hanem a nyilvántartásba vétel után meg is kezdi a tevékenységét, olyan követelményeket kell teremteni a nyilvántartásba vétel esetében is, amelyek a minĪséget jobban biztosítják. Jelenleg a nyilvántartásba vételnél semmilyen érdemben azonnal mérhetĪ minĪségi követelményt nem fogalmaz meg a jogalkotó, ami súlyos hibát is jelenthet a közeljövĪben. Fontos lenne olyan jogszabályi változás elérése, amely a nyilvántartásba vételi eljárást kezdeményezĪ képzĪ intézmények részérĪl is sokkal komolyabb megfelelĪségi kritériumok elérését várná el. A nyilvántartásba vétel ugyanis jelenleg olyan kevés követelmény teljesítésével érhetĪ el, hogy a képzĪ intézmények sokaságának nem érdeke komoly minĪségi kritériumoknak megfelelni. A valódi képzĪ intézmények esetében azonban ez nem így van. Valódi képzĪ intézmények az Fktv. rendelkezései szerint képzési tervet készítenek, még akkor is, ha nem kérik annak akkreditációját, mivel a képzést minĪségi követelményeknek óhajtják megfeleltetni. Az Fktv. azonban úgy fogalmaz, hogy a képzés tartalmi követelményei fejezet címe alatt kezdĪdik az akkreditáció. Ha tehát valamelyik képzĪ intézmény a tartalmi követelményeket figyelembe veszi, elengedhetetlen, hogy nyilvántartásba vétele után az intézményi akkreditációs eljárás lefolytatását is kérje idĪvel. Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy a jogszabályi változtatás a minĪségi követelmények érdekében igen fontos. Az akkreditáció és a nyilvántartásba vétel követelményei között túl nagy a szakadék. A kötelezettségek oly mértékben különböznek, hogy több, partikuláris képzĪ intézménynek nem érdeke az akkreditációt kezdeményezni, mert az nagyon magas ugrás a kötelezettségek teljesítését illetĪen. Az oktatás színvonalára azonban a partikuláris képzĪ intézmények esetében is szükség van. Nem megengedhetĪ, hogy pusztán a piac szelektálja azokat a képzĪ intézményeket, amelyek nem megfelelĪ minĪségň szolgáltatást nyújtanak, mivel
74
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása a partikuláris intézmények szolgáltatásait is igénybe veszik a felnĪtt hallgatók. EbbĪl az következik, hogy a képzĪ intézményeknek már a nyilvántartásba vételükkor olyan kötelezettségeknek kellene megfelelniük, amelyek sokkal inkább konvergálnak az akkreditációs feltételekhez. A hatályos szabályok szerint a nyilvántartásba vétel a következĪ kritériumoknak való megfelelést igényli: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó kérelmezĪ – ideértve a közhasznú társaságot is – esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, illetve más kérelmezĪk esetén a kérelmezĪ egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítĪ okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, és a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozólag, hogy a kérelmezĪ a hatóság nyilvántartásában szerepel. Ha a leendĪ képzĪ intézmény a létesítésérĪl szóló okiratokat csatolta, ami minden társaságnál vagy szervezetnél meg kell, hogy legyen, akkor a képzésekre vonatkozó minimális dokumentációt kell még csatolnia. Ezek: a képzés céljára vonatkozó, általános célú képzés esetén a képzés pontos megjelölésére is kiterjedĪ nyilatkozat; a nyelvi képzés esetében az oktatott nyelveket és nyelvvizsgák szintjeit megnevezĪ, az azonosítót tartalmazó, valamint a nyelvvizsga állami vagy nemzetközi elismertségét, annak szervezésére való jogosultságot, az akkreditációs számot megjelölĪ nyilatkozat; a szakmai célú képzés esetében a szakképesítéseket megnevezĪ, az azonosítót tartalmazó, továbbá államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésére való jogosultságra vonatkozó nyilatkozat; a képzéshez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését és azonosítóját tartalmazó nyilatkozat és a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló csekk másolata. Ezek a dokumentumok láthatóan nem tartalmaznak semmilyen minĪségi követelményt, nem írnak elĪ semmi olyat, ami a minĪségi követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettség lenne. A kritikai hangvétel fĪként annak a ténynek szól, hogy bár ebben a munkában nem feladatunk sem bírálni, sem felhívni a figyelmet a visszásságokra, mindenezek ellenére fontosnak tartjuk azt, hogy a felnĪttképzés jelenlegi minĪségi mutatói javuljanak. A felnĪttképzésben az akkreditáció jelenti ugyan a minĪségi követelmények igazi többletének való megfelelést, a nyilvántartásba vétellel azonban ugyanolyan jogokat szerez a felnĪttképzĪ intézmény: nem lehet megengedni azt, hogy a felnĪttképzést meghatározó nagyszámú helyi szinten teljesítĪ, partikuláris intézmény a nyilvántartásba vétele után minimális minĪségi körülményeket se teljesítsen, mert a jogalkotó ezt nem is várja el tĪle.
II.2.
A képzĪ intézmények akkreditációja
A képzĪ intézmények esetében a bevezetĪben említett indikátorok elérése olyan követelmény, amelynek a képzésük megkezdése elĪtt és a képzés megkezdését követĪen minden idĪben meg kell felelniük. A képzĪ intézmények akkreditációjánál – legyen szó akár az intézményi, akár a program akkreditációról – a legfontosabb kötelezettségek azok, amelyek a minĪségi követelményeket fektetik le. Az akkreditációról az Fktv. és az akkreditációs eljárás
75
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet szól. Ezek a jogszabályok olyan kötelezettségrendszert fektettek le, amelyet nem hiába kell teljesítenie minden olyan intézménynek, amely akkreditációs nyilvántartásba óhajtja magát vétetni a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI) akkreditációs listáin. A kötelezettségeket e helyütt – a jogszabályok tartalmának megfelelĪen – az intézmény-akkreditációs és a program-akkreditációs eljárásra szétbontva vizsgálom.
II.2.1. Az intézmény-akkreditációs eljárás Az intézmény-akkreditációs eljárás az Fktv. szerint olyan folyamat, amelyben a már nyilvántartásba vett képzĪ intézmények kérhetik azt, hogy az NSZFI akkreditálja azokat, arra tekintettel, hogy rendelkeznek szakmai tanácsadó testülettel (a továbbiakban: sztt), képzési tervvel egy évre vonatkozóan, amelyet jóváhagy az sztt., és a képzés mellett (legyen az általános, szakmai vagy nyelvi) felnĪttképzési szolgáltatást is nyújtanak. A felnĪttképzési szolgáltatások a következĪk: pályaorientációs- és korrekciós tanácsadás, elĪzetes tudásszint felmérés, képzési szükségletek elĪzetes felmérése és képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása. EbbĪl is látszik az, hogy az akkreditált képzĪ intézménynek nem pusztán oktatnia (méghozzá magas színvonalon oktatnia) szükséges, hanem olyan szolgáltatásokat is nyújtania kell, amelyek kiegészítĪ jelleggel, a felnĪttképzéshez értéket adnak hozzá. Az intézmény-akkreditációs vizsgálat azonban sokkal kiterjedtebb annál, mintsem csupán a szolgáltatások és a képzési terv vizsgálatát jelentené. Az intézmény-akkreditációs vizsgálat olyan, minden minĪségi, tartalmi követelményre és feltételre kiterjedĪ, a helyszíni szemle intézményét is igénybe vevĪ analízis, amelynek célja a képzĪ intézmény minĪségi kritériumainak feltérképezése, és ezt követĪen akkreditációja. A minĪségi kritériumok, amelyeknek meg kell felelnie a képzĪ intézménynek, a következĪk: minden képzést a képzési terv alapján kell ellátni, amely az sztt által elfogadott. A képzési terv alapján képzési programokat kell meghatározni minden képzésre, minden kurzusra külön-külön. A képzési programokon kívül képzésenként a képzĪ intézménynek rendelkeznie kell a képzésre vonatkozó tájékoztató anyagokkal, a képzésre való jelentkezési lappal, a képzési szerzĪdéssel, a képzések során a haladási naplóval vagy jelenléti ívvel, a vizsgalapokkal, a kitöltött és kiértékelt vizsgákkal és a vizsgajegyzĪkönyvekkel. A képzés lezárását megelĪzĪen hallgatói elégedettségmérést végez a képzĪ intézmény. Az oktatókkal kapcsolatos anyagok; az oktató és a képzĪ intézmény jogviszonyára vonatkozó szerzĪdés vagy más okirat, amely igazolja azt, hogy az oktató a képzĪ intézménynél foglalkoztatásban áll, az oktatók képzésére, továbbképzésére vonatkozó dokumentumok és az oktatók képzettségét igazoló diploma és önéletrajz másolatok. A minĪségi felnĪttoktatás követelményeinek megfelelve a képzĪ intézmény olyan követelményeket is teljesíteni köteles, mint a telephelyre vonatkozó, amely szerint a helyszíni szemle során a képzés helyét is szemlézik a szakértĪk, aminek következtében a képzĪ intézmény csak azon a helyen végezhet oktatási tevékenységet, amelyet az NSZFI szakértĪi ellenĪriztek. Rendkívül fontos minĪségi követelmény, hiszen abban az esetben, ha valamelyik képzĪ intézmény egy minden szempontból tökéletes helyre hívja a szakértĪket, de valójában egy olyan 76
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása helyen végzi az oktatási tevékenységet, amely semmilyen körülmények között nem alkalmas felnĪttképzési tevékenység folytatására, a képzĪ intézmény megszegi az Fktv-t. További minĪségi feltételek, amik az intézmény szerkezetét is érintik: az sztt tagjainak egyharmada olyan személy, aki képzĪként vesz részt valamilyen projektben vagy másképpen kapcsolódik a felnĪttképzéshez. Ezek a tagok bármilyen módon kapcsolódhatnak a felnĪttképzéshez, kivéve úgy, hogy az adott intézménnyel állnak jogviszonyban. Jogviszonyukat ugyanis sztt tagságuk hozza létre. Az sztt egy tagja az intézménnyel egyébként foglalkoztatási jogviszonyban álló képzésért felelĪs vezetĪ. A képzésért felelĪs vezetĪ szintén olyan személy, aki a nyilvántartásba vétel során nem szükséges tényezĪ, az intézmény akkreditációnál azonban igen. Fontos minĪségi követelmény, hogy a képzĪ intézmény olyan személyt nevezzen ki a képzésért felelĪs vezetĪnek, akinek pedagógiai végzettsége van. A képzésért felelĪs vezetĪ és az ügyvezetĪ közötti feladat- és felelĪsségelhatárolásra minden képzĪ intézménynek figyelmet kell fordítania: ebben áll ugyanis a képzés lényege. A képzésért felelĪs vezetĪ csak olyan kérdésekért tehetĪ felelĪssé, amelyek a képzĪ intézmény szakmai követelményeivel kapcsolatosak. A képzésért felelĪs vezetĪ viszont nem tehetĪ felelĪssé a minĪségpolitikai nyilatkozat inkoherenciája vagy a minĪségcélok meg nem felelĪsége miatt. A legtöbb képzĪ intézményben, amely akkreditációját kéri, a vezetĪ tisztségviselĪ kinevez minĪségirányítási vezetĪt is az intézményhez, akivel kiegészítve a vezetĪ tisztségviselĪ és a képzésért felelĪs vezetĪ olyan hármast alkot, amely egymás között megosztja a kompetenciákat és a felelĪsségi köröket, valamint a feladatokat is.
II.2.2. Program-akkreditációs eljárás A program-akkreditációs eljárás során nem kerül sor helyszíni szemlére, hiszen nem az intézményt vizsgálják a szakértĪk. A program-akkreditációs eljárás azonban olyan, fontos minĪsítĪ elem, amelyben nem engedhetĪ meg az, hogy a programot inkompetens módon alakítsák ki. A program-akkreditációs eljárásban tehát a programot magát vizsgálják a szakértĪk, méghozzá a benyújtott írásbeli dokumentáció alapján. A programot természetesen nem tartalmilag vizsgálják, hiszen arra nincs mód, hanem olyan minĪségi követelmények alapján, amelyek következtében a programról biztosan állítható, hogy tartalmilag is megfelelĪ szintň. A minĪségi követelmények, amelyeknek meg kell felelni, a képzési szolgáltatások megléte, amelyeket szintén dokumentumokkal kell igazolni, a képzési program megléte, amelyet az Fktv. szerint alakított ki a képzĪ intézmény és szintén dokumentálni kell, és a programok formai követelményeinek részletes bemutatása: hány fĪs csoportokat lehet kialakítani a képzésre, hány órás a képzés, hány órás egy modul, az egyes órák rövid, vázlatos leírása. Fontos megemlíteni, hogy a jogszabályok alapján nem tňnik ki, hogy a nyilvántartásba vétel, az intézmény-akkreditáció és a program-akkreditáció egymásra épülĪ kérelmek. A jogszabályok alapján nem látszik, hogy a nyilvántartásba vétel után a program-akkreditáció is következhet-e, vagy csak és kizárólag az intézmény-akkreditáció. A program-akkreditáció a gyakorlati jogértelmezés szerint azonban csak akkor kérelmezhetĪ, ha az intézményakkreditáció már megtörtént vagy folyik, és nem azt megelĪzĪen. 77
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos
II.3.
A képzĪ intézmények ellenĪrzése
A képzĪ intézményeknek nem elegendĪ egyszer teljesíteni a kritériumokat, hanem azokat az NSZFI szakértĪi rendszeresen ellenĪrizhetik akár szúrópróba szerňen, akár hosszabb ellenĪrzési idĪszak során. A képzĪ intézmények kötelesek mindennapi tevékenységük során biztosítani a minĪségi követelményeknek való megfelelést, így az ellenĪrzésnek is meg tudnak felelni.
II.3.1. A minĪségi mércék A minĪségi mércéknek a minĪségirányítási kézikönyv kiadásával tudnak leginkább megfelelni a képzĪ intézmények. A minĪségirányítási kézikönyv tartalmazza a minĪségpolitikát, a minĪségcélokat az adott évre, illetve olyan algoritmusokat, amelyekbĪl megállapíthatóak a dokumentumok és más belsĪ vagy jogszabályi kötelezettségek, illetve olyan folyamatok leírásait, amelyek a felmerült problémákra való reakciókat rögzítik. A felmerült kérdésekben milyen eseményeknek kell lezajlaniuk, milyen tényezĪket kell mérlegelni ahhoz, hogy a probléma elháruljon. A minĪségirányítási kézikönyv azokat a folyamatokat is tartalmazza, amelyek következtében látható, hogy melyik eseménysort kell beépíteni a rendszerbe annak érdekében, hogy a minĪséget javítsa. A minĪségirányítási kézikönyvnek köszönhetĪ, hogy az oktatásba és az oktatáson kívüli tényezĪkbe olyan javító intézkedések kerülhetnek, amelyek kiküszöbölik a problémák újbóli felmerülését. A minĪséget az oktatásban és az oktatáson kívüli tényezĪkben (a legapróbb részletekig, mint például a törülközĪ a mosdóban és a fogadószobában elegendĪ fogas mennyisége) olyan feedbacket küldenek az oktatást megszervezĪ képzĪ intézménynek felé, amelyet jó minĪségirányítás során be lehet építeni a mňködĪ rendszerbe. A minĪségirányítás egybe szerkesztett kézikönyve azonban több annál, mintsem néhány minĪségi követelményt tartalmazzon. A minĪségirányítási kézikönyv olyan valódi, alkalmazható és alkalmazandó belsĪ norma a képzĪ intézménynél, amelyben a humán erĪforrás tervtĪl az erĪforrásokkal való gazdálkodáson keresztül az értékelési rendszeren és a hallgatói elégedettség mérésének dokumentumain át, egészen a vezetĪség felelĪsségéig minden megtalálható, ami a minĪségcélok teljesítéséhez és a kitňzött minĪségpolitika teljesüléséhez szükséges. A humán erĪforrás terv a képzĪ intézmény oktatóinak és leendĪ oktatóinak belsĪ képzésének megvalósítását elvi szinten, az oktatók rekrutálásának a megvalósítását elvi szinten tartalmazza. A hallgatói elégedettség mérések és azok kiértékelésének elvi alapjait, az alkalmazott dokumentumokat, és mindezek alkalmazásának idĪszerňségét szintén itt fekteti le a képzĪ intézmény. A vezetĪség felelĪssége külön tárgyalást igényel. A szervezett mňködéshez hozzá tartozik a hatáskörök, feladatkörök és a felelĪsségi körök szétválasztása. A hatáskörök és a feladatok szétválasztása a modern képzĪ intézmények legfontosabb teljesítendĪ kritériuma. A hatáskörök és a felelĪsség elválasztása a minĪségirányítási kézikönyvben is, illetve a munkaköri leírásokban is részletezhetĪ, kifejthetĪ. Továbbá kifejthetĪ a vezetĪk feladatainak felsorolásával és kifejthetĪ a feladatok kapcsán, minden esetben rögzítve azt, hogy ki a felelĪs szakmai vagy operatív vezetĪ az adott tárgykörben.
78
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
III. A felnĪttoktatást segítĪ tárgyi eszközök A mai felnĪttképzésben nem csupán a leadott tananyag milyensége és nem csupán az számít, hogy a tananyag feleljen meg minĪségi követelményeknek, hanem az is, hogy a hallgatók olyan képzésben részesüljenek, ami felkészíti Īket a munkaerĪpiacon való helytállásra, és hozzáadott értéket prezentál addigi tanulmányaikhoz. Ezt csak olyan körülmények között lehet megtenni, ami minden szempontból megfelelĪ és kielégítĪ a tudás átvételére és beépülésére. Ehhez szükség van minĪségi intézményi követelmények betartására, és szükség van a megfelelĪ tárgyi eszközök meglétére. Ezek közül bizonyosakat a jogszabályok írnak elĪ, bizonyos halmazt pedig innovatív módon az oktatásszervezés közben a képzĪ intézmény fejleszt ki a megfelelĪ képzéséhez. Az elsĪ csoportra vonatkozóan a szabályok egyértelmňen elĪírják azokat a feltételeket, amiknek meg kell felelnie a képzĪ intézménynek, a második csoportra vonatkozóan azonban fontos megemlíteni, hogy nem lehet olyan általános követelményrendszert felállítani, amely minden képzĪ intézményre vonatkozna, hiszen minden képzĪ intézménynek más a profilja és minden képzĪ intézménynek változik a képzési programja, amely alapján oktat. A feltételeket pedig azokhoz a programokhoz kell igazítani, amikben a képzĪ intézmény érdekelt. A képzĪ intézmény önmaga alakítja tehát nagyobb részben a struktúrákat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a képzés megfeleljen a saját minĪségi kritériumainak és a jogszabályok rendelkezéseinek. Ezen a körön belül azonban a képzĪ intézmény választ, mit tekint prioritásnak. A tárgyi eszközök azonban nem elegendĪek a téma megfelelĪ kimerítéséhez. A tárgyi eszközök mellett a személyi feltételek megléte is olyan kérdés, amely alapjaiban befolyásolja azt, hogy hogyan mňködik a tananyag átadása. Azért nem függetleníthetĪek a személyi feltételek jogszabályi kötelezettségei a tárgyi eszközöktĪl, mert a tárgyi eszközök megléte önmagában nem elegendĪ a minĪségi oktatáshoz. Bár a személyi feltételek, a humán erĪforrás szervezése külön témát képez a felnĪttképzés során, aminek önálló létjogosultsága van, a képzettségi korlátok és a tárgyi feltételek nem választhatóak élesen szét egymástól, így a fejezetben szó kerül a személyi feltételek elemzésére is.
III.1.
A jogszabályok szerinti kötelezĪ tárgyi eszközök megléte és a személyi feltételek
III.1.1. Tárgyi feltételek megléte A jogszabály szerinti felnĪttképzési gyakorlati tárgyi feltételeket a következĪképpen határozza meg a jogalkotó: három kategóriára osztja a jogszabály a tárgyi feltételeket. Ezek az oktatóterem, a sokszorosításra alkalmas eszköz és a vevĪszolgálat. A vevĪszolgálat funkciójából adódóan el kell, hogy érje azt a színvonalat, ami az „elektronikus, vezetékes telefo-
79
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos nos elérhetĪségben, a vevĪszolgálati tevékenység ellátására alkalmas irodahelyiségben és az elektronikus távoktatás esetén a teljes körň elektronikus kapcsolattartás biztosításában” nyilvánul meg. Ezek a rendelet szerinti minimumfeltételek, amelyeknek meg kell felelni. A képzĪ intézmények ezekhez a feltételekhez ragaszkodnak a jogszabályok miatt, a vevĪszolgálaton azonban sokkal többet lehet és kell megvalósítani egy professzionális képzĪ intézménynek. A képzĪ intézmény ki kell függessze a képzési tájékoztatóját, a minĪségirányítási kézikönyvet és nem utolsó sorban a panaszkezelési, reklamációs jegyzĪkönyvet és annak útmutatóját. A panaszkezelés olyan fontos eleme a minĪségbiztosításnak, amelynek elengedhetetlen relevanciája van a vevĪszolgálaton, hiszen a vevĪszolgálat az oktatási tevékenységet megvalósító intézmény középpontja. A minĪségbiztosítás alapvetĪ eleme, hogy az legyen nyílt, így a hallgatóknak lehetĪségük legyen megismerni azt. A vevĪszolgálat erre a legalkalmasabb pont, így a kifüggesztett minĪségirányítási kézikönyv olyan helyen található meg, amely a hallgatók számára elérhetĪ. Az oktatótermek a rendelet melléklete szerint háromfélék lehetnek. Oktatóterem elméleti képzés esetére, oktatóterem informatikai képzés esetére és oktatóterem nyelvi képzés esetére. Az oktatótermek közül természetes, hogy mindegyikben szerepelnie kell székeknek és asztalnak vagy asztaloknak a hallgatók számára. Az oktatóterem elméleti képzésekre igényel egy oktatói asztalt és széket, valamint igényel egy szeméttárolót és táblát is, továbbá egy ruhafogast. Az oktatóterem informatikai képzésekre tervezve tartalmaz egy nyomtatót, internet-hozzáférést és résztvevĪnként egy számítógépes munkaállomást. A számítógépek természetesen a megfelelĪ szoftverekkel ellátottak. A nyelvi képzés ellátására alkalmas helyiségek a rendelet melléklete szerint olyan helyiségek, ahol egy hangfelvétel lejátszására alkalmas berendezés van, illetve DVD, video és televízió. Az oktatótermeket illetĪen ezek a minimumfeltételek, amelyeket minden ilyen kategóriájú képzést folytató képzĪ intézménynek el kell érnie. Ezenfelül azonban a képzéstĪl függĪen változtathat a saját magára kötelezĪ kritériumokon a képzĪ intézmény. Attól függĪen, hogy hány fĪt képez egy csoportban, attól függĪen, hogy milyen jellegň órákat tart, elĪadást vagy gyakorlat-orientált órákat, attól függĪen, hogy mi a téma, a megjelenítés és az oktatóteremmel szembeni elvárás természetesen változhat. A képzĪ intézmények közül soknak nincsenek meg az anyagi lehetĪségei arra, hogy ezeken a feltételeken felül saját maga számára újabb és újabb kritériumokat állítson, ez azonban olyan érv, ami a mai privilegizált helyzetben nem tartható. Minden képzĪ intézménynek lehetĪsége van olyan pályázatok elnyerésére, amelyek folytán fejlesztheti az oktatótermek kisegítĪ szolgáltatásait, illetve új minĪségcélokat vezethet be saját maga vonatkozásában. A rendelet ezeken a feltételeken kívül csak olyan feltételt támaszt, ami a sokszorosítóval kapcsolatos. A fénymásolót csak példaként állítja, nem kötelezĪ elemként, tehát bármilyen sokszorosító megfelel, amivel a kívánt minĪséget el lehet érni. A hallgatók szempontjából tehát teljesen mindegy, hogy a sokszorosított dolgozat hogyan készül, a lényeg, hogy a képzĪ intézmény rendelkezzen a kívánt sokszorosítóval. Ez vonatkozhat akár arra is, ha éppen a panaszt vagy a panaszkezelési jegyzĪkönyvet másolják le.
80
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
III.1.2. Személyi feltételek A tárgyi eszközök közé a jogszabályok ugyan nem sorolják be az oktatásban résztvevĪk, az oktatók és a képzési vezetĪ képzettségét és végzettségét, ami viszont fontos szempont a minĪség követelményei miatt. A minĪségi követelményeket a jogszabályok más módon és másképpen szabályozzák, de jelen esetben a tárgyi eszközökre vonatkozó feltételeket kibĪvítjük a személyi feltételekkel. A személyi feltételek a különbözĪ képzési programok esetében is hasonlóak (és jogszabály szerint meghatározottak), mivel a személyi állomány részérĪl felsĪfokú végzettséget vár el a jogalkotó. Elválasztjuk tehát a képesítési elĪírásokat és a tárgyi feltételeket. A képesítési elĪírások minden oktatóra és a képzési vezetĪre egyaránt kiterjednek, de a képzési vezetĪre minden esetben, míg az oktatókra attól függĪen, hogy milyen képzést folytat a képzĪ intézmény. A képzések lehetnek általánosak, szakmaiak vagy nyelviek. Az oktatókra vonatkozó képesítési elĪírás a 22/2004 (VI. 22.) FMM rendelet szerint a szakmai képzések esetén szakirányú felsĪfokú végzettség és pedagógiai végzettség vagy szakirányú végzettség és ötéves oktatói tapasztalat a szakterületen. Ezek az elméleti képzésekre vonatkozó követelmények. A gyakorlati képzések esetén az oktatónak felsĪfokú szakirányú végzettsége és legalább egy év szakirányú pedagógiai tapasztalata kell, hogy legyen, vagy középfokú szakirányú végzettsége és három év szakirányú pedagógiai tapasztalata. A nyelvi képzések esetén az oktatónak a következĪ konjunktív feltételeknek kell megfelelnie: a felsĪfokú szakirányú képzettség, nyelvtanári képesítés és magas szintň nyelvtudás, amit igazolnia is kell. A további képzések esetén (általános képzés és hátrányos helyzetňek képzése) hasonló követelményekkel szembesül a képzĪ intézmény az oktatókat illetĪen. Az oktatóknak tehát – és ez az elsĪ minĪsítési kritérium – nem lehet akármilyen végzettségük, nem lehet akármilyen képesítésük: annak érdekében, hogy a tananyag megfelelĪen legyen prezentálva. A tananyag minĪségérĪl a képzésért felelĪs vezetĪ gondoskodik, akinek végzettsége vagy felsĪfokú pedagógiai vagy andragógiai végzettség, vagy felsĪfokú iskolai végzettség és legalább hároméves oktatói, pedagógusi gyakorlat, vagy harmadik lehetĪségként oktatói tevékenység végzésére jogosító okirat és legalább ötéves oktatói gyakorlat.
III.1.3. Egyéb személyi feltételek Ebben az alfejezetben nem a személyi feltételek jogszabályok által megkívánt minĪségi követelményeit kívánjuk ismertetni, hanem azokat a jogon kívüli tényezĪket vesszük sorba, amelyek alapján a képzĪ intézményben a személyi feltételeknek össze kell kapcsolódniuk a tárgyi feltételekkel. Magyarul abban az esetben, ha a tárgyi feltételeknek – jogszabályi kötelezettségeknek és jogon kívüli tényezĪknek – a képzĪ intézmény meg kíván felelni, akkor milyen személyi feltételeket támaszt ezzel önmaga számára. A személyi feltételeknek nem is a humán erĪforrás szempontú értelmezését kívánjuk ebben az alfejezetben bemutatni, ugyanis arról külön fejezet szól.
81
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos A jelenlegi alfejezetben a tárgyi feltételekhez való kapcsolódást mutatjuk be: az oktatóktól a projektorral való bánásmódot, a power point szoftver kezelését, a DVD- és a videoinstallációk mňködtetését és felvételét, a helyzetek kreatív kezelését és minden szituációban való megfelelĪ helytállást várhatja el a képzĪ intézmény. Ezt természetesen a képzésért felelĪs vezetĪtĪl, az oktatásszervezĪtĪl és a minĪségirányítási vezetĪtĪl is el lehet várni. Konkrét megfogalmazásban e személyeknek minden helyzetben alkalmazkodóképesnek kell lenniük. Nem fordulhat elĪ például az, hogy az oktató ismerkedik a projektor használatával, mert az idĪ elmegy az óra kezdetén azzal, hogy az oktató nem tudja a kívánt minĪségben prezentálni az anyagot, amit a hallgatók várnak tĪle. Nem fordulhat elĪ az sem, hogy a képzési vezetĪ nem tudja összefogni az oktatókkal való kommunikációt olyanná, hogy az hatékonyan mňködjön. A hallgatók elvárásainak teljesítéséhez arra van szükség, hogy az oktatók és a képzésért felelĪs vezetĪ mindazokat a tárgyi eszközöket, kommunikációs eszközöket és információs eszközöket, amelyek segítségével a hatékonyság fokozható a képzĪ intézménynél használni tudja és alkalmazza. A tárgyi feltételeknek való megfeleléssel együtt tehát azokra a személyi feltételekre van szükség, amelyek a fejlettséget mutatják. Minden oktató és minden vezetĪ rendelkezik bizonyos készségekkel, képességekkel. Az emberi erĪforrások szervezésénél nem elég arra gondolni, hogy az illetĪ a lehetĪ legmagasabb szakmai kvalitásokkal rendelkezzen, hanem arra is szükség van, hogy ezt a tudását elĪ tudja adni és el tudja adni azoknak, akik ezt igénylik. Csak ezekkel a hozzáadott értékekkel, feltételekkel mňködhet a képzĪ intézmény igazán hatékonyan.
III.2. A tárgyi eszközök igénybevételének kötelezettségei, a tárgyi eszközök az akkreditációs eljárásban Az intézményi akkreditációs eljárásban a kérelmezĪ nyilatkozni köteles arról, hogy a rendeletnek megfelelĪen rendelkezik az elĪírt oktatótermekkel és a többi tárgyi eszközzel, amelyek kötelezĪek. A kérelemben természetesen jelzi azt is a kérelmezĪ, ha más eszközök rendelkezésére állnak a jogszabályi kötelezettségeken túl, mint a smartboard vagy a flipchart. A kérelmezĪ ennek megfelelĪen köteles bemutatni a szakértĪknek a tárgyi eszközök meglétét. A szakértĪk – élve jogukkal – abban az esetben, ha nem találják megfelelĪnek a tárgyi eszközök meglétét, az akkreditáció megtagadását javasolják a FAT-nak. Az Fktv. és a kormányrendeletek, valamint az FMM és az OM rendeletek is elĪírják azt, hogy a tárgyi feltételek biztosítására a képzĪ intézmény minden pillanatban köteles, így akkor, amikor a helyszíni szemle megtörténik és az egyéb ellenĪrzések idĪpontjaiban is, természetesen azon kívül, hogy minden alkalommal biztosítja a hallgatóknak. Az akkreditációs eljárás alatt tehát csak a dokumentumok benyújtásánál és a helyszíni ellenĪrzésnél van szerepe a tárgyi eszközök meglétének. A dokumentumokban nem szabad olyat állítani, ami nem létezik a valóságban, és meg kell felelni a jogszabályoknak. A helyszíni ellenĪrzésnek valójában az a lényege, hogy a dokumentumban állítottakat megerĪsítse vagy megcáfolja az adott képzĪ intézmény vonatkozásában.
82
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
III.2.1. A jogszabályokon kívüli tárgyi eszközök A legegyszerňbb tárgyi eszköz, amit nem tartalmaz a jogszabály, de sok esetben szükség van rá, és jó szemléltetĪ, a flipchart. A flipchart olyan tábla, amit az elméleti és a gyakorlati képzéseken igen jól lehet hasznosítani a tananyag vázlatának bemutatására, különösen projektor és power point nélkül. A flipchartoknak több változata is létezik, abban az oktatóteremben, ahol nincsen tábla vagy smartboard, kiváló az oktatás fĪbb üzeneteinek megjelenítésére. A flipchartot azonban sok tekintetben már túlhaladta az idĪ. A tárgyi eszközök bemutatása azonban bĪvíthetĪ. A tárgyi eszközök célja az, hogy általuk érje el a kívánt színvonalat a képzĪ intézmény. Így azokban az esetekben, amikor nagyobb hallgatósághoz szól az illetĪ oktató vagy elĪadó, a projektor használata kifejezetten elĪnyös lehet. Könnyíti az elĪadásmódot, könnyíti az elĪadás érthetĪségét, és fontos információkat juttathat el úgy a hallgatósághoz, hogy azok befogadása jelentĪsen javul. A projektor használata azonban akkor jelent érdemleges változást az elĪadások minĪségében és így a tananyag érthetĪségében, ha hozzávesszük azt, hogy az elĪadóknak is fejlĪdniük kell, akár elĪadásmódjukat, akár elĪadási stílusukat tekintve. A projektor használatához szükséges szoftvert ugyanúgy meg kell ismerni, ahogy az elĪadások tervezésekor figyelembe kell venni azt, hogy a hallgatók figyelmének lekötése nem alapulhat a puszta élĪbeszéden. Az oktatói állományt is annak megfelelĪen kell kialakítani tehát, hogy ne idegenkedjenek az újszerň módszerek használatától, ne legyen kényelmetlen számukra a szituáció. A vetítésen kívül azonban több olyan eszköz használata érdemes, amelyek a megértést és a tananyag továbbadását szolgálják. A smartboard, amely ma a legkorszerňbb eszközök között van. Használatának különösen akkor lehet értelme, ha azokat a képzéseket vesszük alapul, amelyek olyan jellegňek, hogy azokat érdemes a virtuális tábla segítségével oktatni. A smartboard különösen technikai vagy informatikai képzések esetén használható, a virtulási táblán keresztül sokkal könnyebben érthetĪek meg azok az algoritmusok és metódusok, amelyeket ezekben a gyakorlati, fél-elméleti képzéseken kell átadni, befogadni. A virtuális tábla oktatójának egy dologra kell figyelemmel lennie az oktatás során, koherens legyen (talán még inkább koherens, mint más tantárgyak oktatása és taneszközök használata esetében), és a koherenciát megfelelĪ számítógép-kezeléssel tudja biztosítani. A smartboardtól már csak egy lépés az oktatóterem nélküli oktatás, a jogszabályok ezt a módszert azonban mindenképpen csak kisegítĪ jelleggel engedik meg a mai képzéseken. A smartboard mellett mégis ott van az oktató, ott van a verbális segítség. A smartboard feltételez egyfajta hálózati kapcsolatot az oktató és a hallgatók között, ami alapján akár másfajta kapcsolatot is létesíthetnek, például interaktív azonnali kérdés és válaszlehetĪség a kezelĪ felületen, vagy a záróvizsga megírása, illetve az idĪközbeni kérdések megválaszolása szintén a kezelĪfelületen. A hálózat technikai feltételei természetesen olyan informatikai hátteret feltételeznek, amely nem minden felnĪttképzési intézményben van jelen. Az ilyen jellegň oktatás igénybe vétele és mňködtetése azonban nem feltétlenül kedvezĪ minden képzésre nézve. A statisztikai vagy építészeti, vagy bármely más szoftver
83
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos alkalmazásának oktatásához kiváló eszköz és kiváló módszer a smartboard és a hálózati oktatás. Nem alkalmazható természetesen minden képzésen. A gyakorlati képzéseken, az elméleti (nem számítógépes alapú és nem szoftver alapú) képzéseken nem alkalmazható olyan minĪségi hatékonyságot elérve, mint a szoftver-oktatásban. A hálózati oktatás eleve feltételez számítógépeket a hallgatók részére és hálózati összeköttetést, ami olyan képzéseken lehet egyébként is célszerň, melyek nagyrészt informatikai, számítástechnikai képzések. Az elméleti vagy akár a számítógép nélküli gyakorlati képzéseken nincs szükség és nincs lehetĪség sem számítógépes hálózatban oktatni, ha azonban ennek ellenére a képzĪ intézmény vállalja a számítógépes oktatást, át kell alakítania a képzéseit olyanná, hogy azokat könnyen lehessen számítógéppel oktatni. A DVD és a különbözĪ multimédiás eszközök használata, azok elterjedtsége és gyakorisága olyan kiegészítĪ jellegň kérdés, ami a tárgyi eszközök vonatkozásában azt mutatja meg, hogy az adott képzĪ intézmény mennyiben felel meg a kor elvárásainak, de gyakorlati jelentĪsége nincsen annak, hogy az audiovizuális tananyagot milyen hordozóeszközrĪl mutatja be az oktató. A nyelvi képzéseken kívül más képzések esetében olyan adalék a DVD és más multimédiás eszközök használata, amely könnyebbé teszi az érthetĪséget, és jobban memorizálható általa a tananyag. A tanulság az imént röviden bemutatott tárgyi eszközökbĪl és azoknak a személyi feltételekhez kapcsolódásából az, hogy a tárgyi eszközöket a képzések határozzák meg. A képzések jellemzĪitĪl függ ugyanis a tárgyi eszközök mennyisége, és függ az, hogy a tárgyi eszközök közül melyeket tekint úgy a képzĪ intézmény operatív vezetése és az oktatók, hogy a hallgatók számához, a képzés tartalmához, az oktatóterem jellemzĪihez és az adott órához viszonyítva a legmegfelelĪbb.
IV. Pénz és egyéb eszközök elnyerésének módja Ebben az alfejezetben azzal foglalkozunk, hogyan biztosíthatóak mňködésünkhöz szükséges források pályázati úton, azaz mik azok a legfontosabb ismeretek, melyekkel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy sikeres pályázókká váljunk. Nyilvánvaló, hogy e mň keretei nem teszik lehetĪvé, hogy egészen részletes bemutatását adjuk a témának, ezért a fejezet azt a célt tňzi ki, hogy nagyjából áttekintse a pályázatírás egyes fĪbb lépéseit, és röviden ismertesse az e témában elĪforduló legfontosabb fogalmakat, módszereket. Tekintettel arra, hogy nem tudom, Olvasóim mennyire járatosak a témában, induljunk ki abból a közhelybĪl, ami feltehetĪen mindenkinek a könyökén jön ki.
84
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
IV.1.
Pályázni, pályázni, pályázni!
Nem telik el nap anélkül, hogy valamelyik médiumban ne hangozna el a mondat, hogy az EU-tagság révén számtalan pályázati lehetĪség nyílt meg mindannyiunk számára, s hazánk csatlakozásának sikere azon is múlik, milyen ügyesek vagyunk mi, pályázatírók. Ha azonban valaki ennél többet szeretne tudni a pályázatok mňködésérĪl, azonnal olyan riasztó fogalmakba ütközik, mint „projekt”, „logframe”, „horizontális szempontok”, „indikátorok”, „disszemináció”. Ha egy kicsit bátrabbak és eltökéltebbek vagyunk, és e szavak láttán nem tántorodunk el eredeti szándékunktól, rá kell jönnünk, hogy valójában egy alapvetĪen logikus, józan paraszti ésszel megérthetĪ rendszerrĪl van szó, ami csak elsĪ ránézésre tňnik bonyolultnak. Lássuk tehát, mit is jelent minden pályázati kiírás központi fogalma, a projekt.
IV.2.
Projekt, projekttervezés
Projektnek tekinthetünk minden olyan logikusan egymásra épülĪ tevékenységsorozatot, amelynek van egy meghatározott célja (eredménye, hatása), egy idĪkerete, amelyen belül a tevékenységeket meg kell valósítanunk és a célt el kell érnünk, és egy költségvetése, amely a pénzügyi vonzatokról rendelkezik. Amikor lakásfelújítást tervezünk, projektet tervezünk. Amikor összeírjuk, hová megyünk nyaralni és mennyi pénzbĪl… projektet tervezünk. Amikor pályázatokat írunk, valójában projektjeinkhez keresünk támogatási forrást, következésképpen a pályázatok sem szólnak másról, mint ezen projektek bemutatásáról. A pályázatírást ezért megelĪzi a projekttervezés. A projekttervezés lényege, hogy megkísérlem meghatározni azt a bizonyos célt, eredményt, hatást, amit el kívánok érni, azokat a tevékenységeket, melyek eredményhez vezetnek, azt az idĪt, ami alatt a tevékenységek megvalósíthatóak és végül mindennek költségét.
IV.2.1. Az 1. dimenzió: a cél ElsĪ körben tehát a célt kell megtalálnunk. Ha egy adott pályázati kiírás már rendelkezésünkre áll, s ehhez szeretnénk projektet tervezni, egyszerňbb dolgunk van, mert a pályázati kiírás eleve orientál minket, projektünk célja összhangban kell, hogy legyen a pályázati kiírás céljával. (Pl. ha a pályázati kiírás munkanélküliek képzésére ad támogatást, akkor a mi projektünknek is ezt kell szolgálnia). Amit viszont mindig vegyünk figyelembe, hogy a „cél” két szinten is megjelenhet a pályázatokban. Az egyszerňbb pályázatok megelégednek valamilyen eredmény elérésével. A komolyabb pályázatok – s az uniós pályázatok mindegyike – azonban az eredmény mellett valamilyen hatást is vár a támogatott projekttĪl. Hogy mi a kettĪ között a különbség? Az eredmény már a projekt végén „látható, kézzelfogható”, de a támogatást valójában a hatás eléréséért kapjuk, ami viszont lehet, hogy csak évekkel késĪbb jelentkezik azután, hogy a projektet megvalósítottuk. Egy iskolaépítési projekt esetén a pénzt nem azért kapjuk, hogy csodaszép felújított épületek álljanak üresen a községben, hanem hogy az iskolaként mňködjön, gyerekek tanuljanak benne. A képzési projekteket nem azért
85
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos támogatja a kiíró, hogy még egy papírt adjunk a hallgató kezébe, hanem hogy a megszerzett tudást valamire használhassa. Elhelyezkedhessen vele, szakmailag fejlĪdjön általa stb. Míg tehát a fent említett projektek eredményei az épület és a megszerzett papír már a projekt (építkezés, tanfolyam megtartása) végén mérhetĪek, láthatóak, addig a hatás, azaz az, hogy hányan tanulnak az iskolában, illetve hányan használják a megszerzett tudást, csak késĪbb jelentkezik. A cél általában úgy jelenik meg a pályázatokban, hogy egyrészt az ňrlap egy-egy cellájában kérik, hogy mutassa be a projekt célját, eredményeit, másrészt úgynevezett indikátorok megadását kéri tĪlünk a támogató. Az indikátorok mutatószámok, fajtájukat tekintve pedig egyrészt output-, másrészt eredményindikátorokat várhat tĪlünk az ňrlap. Ne zavarjon meg minket az elnevezés: az outputindikátorok olyan mennyiségi mutatók, melyek mérhetĪvé teszik a projekt eredményeit. (Az építkezési projekt esetén ilyen pl. az, hány m2-t újítottunk fel, hány tantermet alakítottunk ki, hány bútort vagy eszközt szereztünk be, a képzési projekt esetén ilyen számok a beiratkozottak száma, a tanfolyamot sikeresen elvégzĪ hallgatók száma, a létrejött tananyag példányszáma stb.) Az eredményindikátorok kapcsán viszont azt kell megadnunk, milyen hosszú távú változásokkal számolunk a projekt hatására. (Pl. a felújított iskolában hányan fognak tanulni, hogy nĪ az évente felvett gyerekek száma, hogy változik a lemorzsolódás, hogy nĪ a továbbtanulási arány stb…a képzési projekt esetében azt kell megadnunk, képzésünk segítségével hány munkanélküli talál állást, hányan tesznek mondjuk nyelvvizsgát, hányan használják majd a megszerzett tudást.) Miután az indikátorokat mindig számmal, értékkel kell megadnunk (vagyis nem elég annyit írni, hogy valami nĪ vagy csökken, hanem azt is meg kell mondanom, mennyivel), a mutatók, különösen a hatást mérĪ indikátorok az egyik legkritikusabb pontját jelentik a pályázatoknak. Ne feledjük, hogy itt ellentét van a pályázatírás szakasza és a projekt megvalósításának szakasza között: minél nagyobb hatás elérését mutatjuk be a pályázatban, annál valószínňbb, hogy nyer. Ugyanakkor minél magasabbra tesszük a lécet, annál nehezebb lesz átugrani is.
IV.2.2. A 2. dimenzió: az idĪ A másik kérdéscsoport, amire a pályázati ňrlapokban válaszolnunk kell, az idĪvel kapcsolatos. Ütemtervet, kezdĪ és végidĪpontot, valamint úgynevezett mérföldköveket kér tĪlünk a támogató. Hogy határozhatóak meg ezek a dátumok? MindenekelĪtt azt kell látnunk, hogy a projekt ütemezését nem tudjuk addig megadni, amíg nem tudjuk, mit akarnak csinálni. ElsĪ körben tehát a tevékenységeinket kell megtervezni. Ennek lépései a következĪk: Megadom a fĪ tevékenységeket. Ezek átfogó, nagyobb feladatok, amiket el kell látnom a projekt kapcsán. Pl. egy építkezés során ilyen lesz a közbeszerzési eljárás lebonyolítása,
86
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása maga az építkezés, aztán a bútorozás. Kedvenc képzési projektünk esetében ilyen lesz majd a tananyagok kidolgozása, elĪállítása, a képzés meghirdetése-megszervezése, a képzés megtartása és a vizsgáztatás, végül az értékelés. Ezek tehát olyan nagyobb feladatcsoportok, amiket józan paraszti ésszel be tudok azonosítani egy-egy projekt esetében, és azt is tudom, hogy mindegyik sok kisebb feladatot foglal magában.1 1. A fĪ tevékenységeknél még nem tudom megmondani, mennyi ideig tartanak. Ezért tovább kell bontanom Īket résztevékenységekre. A kérdés persze az, meddig megyek lefelé a bontásban? Hiszen eljuthatnék odáig is, hogy mondjuk a tananyag kivitelezést lebontom olyan részletességig, hogy a legkisebb tevékenységem már úgy hangzik: „A szerzĪ leírja az elsĪ betňt a tananyagban”. Nyilvánvaló, hogy ennyire részletes bontás elkészítése teljesen felesleges. Pályázatíró tanfolyamokon a „meddig bontsuk?” kérdésre leggyakrabban azt a választ kapom: ameddig értelme van. S valóban itt is a józan paraszti észnek kell gyĪznie: ameddig önálló idĪigénye van egy feladatnak, amit már meg tudok mondani, illetve ameddig önálló költség párosul a feladathoz, amit meg tudok adni…nos, eddig kell bontanom a tevékenységeket. Eljutottam tehát odáig, hogy bár a tananyagfejlesztés-kivitelezés idĪigényét nem tudtam megadni az elején, ha ezt lebontottam kisebb egységekre, akkor már meg tudom mondani, hozzávetĪlegesen mennyi ideig tart mondjuk 1 fejezet megírása, mennyi idĪ, míg ezt valaki lektorálja, mennyi idĪ a szerkesztés, s mennyi idĪ a kész mň nyomdai elĪállítása. Tehát a második lépés a résztevékenységek meghatározása és idĪigényük megadása. 2.
Már majdnem kész vagyok a tevékenység- és idĪtervvel, egyetlen feladatom maradt hátra: nem szabad elfelejtenem, hogy mindig vannak olyan feladatok, amiknek nem kell feltétlenül egymás után következniük, mert futhatnak párhuzamosan is. Más feladatok viszont szigorú sorrendet alkotnak. Így pl. a lektorálás nyilván nem történhet meg addig, amíg nincs mit lektorálni. De a tananyagfejlesztéssel nyugodtan futhat egy idĪben a képzéshez szükséges eszközök beszerzése. Miért kell látni e párhuzamokat? Mert a párhuzamosan végzett feladatok idĪigénye nem adódik össze, azaz minél több feladat mehet egymás mellett, annál rövidebb a projekt.
3.
Ha mindezt meghatároztam, nincs más hátra, mint megalkotni az ütemtervet. Ennek legegyszerňbb módja az úgynevezett GANTT-diagram. A GANTT az egyes tevékenységek idĪtartamát egy-egy sávval jelöli, és alkalmas arra, hogy a párhuzamosan futó tevékenységeket is feltüntessük rajta. ElĪállításához pedig nincs szükségünk egyébre, mint egy kockás lapra meg egy ceruzára.
Lássunk egy egyszerň példát! Alábbiakban meghatároztuk egy képzési projekt fĪ tevékenységeit (római számokkal jelölve), azokat lebontottuk résztevékenységekre (arab számok), megadtuk ezek idĪigényét és meghatároztuk, melyik résztevékenységnek kell ahhoz befejezĪdnie, hogy az adott tevékenység elkezdĪdhessen. Rendelkezésünkre áll az alábbi táblázat:
1 Két olyan tevékenység van, amely állandóan megjelenik minden pályázat kapcsán függetlenül annak tartalmától: az egyik a projektmenedzsment, a másik az úgynevezett disszeminációs tevékenység. Ez utóbbi alatt egyfajta sajátos kommunikációt értünk, a projekt eredményeinek elterjesztését, a tapasztalatok megosztását más pályázókkal.
87
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos 1. tábla Egy képzési projekt fĪtevékenységei
TEVÉKENYSÉG
IDĨTARTAMA
MEGELĨZĨ TEVÉKENYSÉG
1. Tananyag megírása
6 hét
Nincs
2. Lektorálás
2 hét
1.
3. Szerkesztés
2 hét
2.
4. Nyomdai munkák
3 hét
3.
5. Laptop
1 hét
Nincs
6. Projektor
1 hét
Nincs
III. KÉPZÉS MEGTARTÁSA
4 hét
4, 5, 6
I. TANANYAGFEJLESZTÉS
II. OKTATÁSI ESZKÖZÖK BESZERZÉSE
GANTT-diagramunkat úgy állítjuk elĪ, hogy egyik tengelyén listázzuk a tevékenységeket, a másik tengely pedig az idĪtengely. Most már csak azt kell jelölnünk, mikor indulnak és mikor zárulnak az egyes tevékenységek. Pl. a tananyag megírása indul a 0. héten és tart 6 hétig. A lektorálás nem kezdĪdhet el addig, amíg nincs kész a tananyag, indul tehát a 6. héten és 2 hétig tart. A laptop beszerzésének nincs elĪfeltétele, indul tehát a 0. héten, és 1 hétig tart. A GANTT-diagramunk a következĪképpen fog kinézni: TEVÉKENYSÉG 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. /IDĨ hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét I. 1. 2. 3. 4. II. 5. 6. III.
88
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása A tisztelt Olvasóban bizonyára felmerült a kérdés, miért kell ilyen bonyolult diagramokat rajzolni egy ennyire egyszerň projekt esetén. Nos, a példa szándékosan „butított”, hogy a logikát ismertetni tudja. Másrészt már egy ilyen egyszerň projekt esetén is gond lehet annak megadása, dátum szerint mikor fog kezdĪdni egy tevékenység és mikor zárul. Ha a GANTT rendelkezésünkre áll, mindez már nem jelent problémát. A GANTT révén ugyanis meg tudjuk adni egyrészt a teljes projekt hosszát, másrészt egy naptárral összevetve az idĪtengelyünket: minden egyes tevékenység kezdĪ és végdátumát. És máris tudunk válaszolni a pályázati ňrlap ezzel a témakörrel kapcsolatos kérdéseire. Természetesen figyeljünk ilyenkor arra, hogy vannak munkaszüneti napok, ünnepek, szünetek…és hogy pl. építkezni nem lehet télen, tehát a tevékenységsorozatot úgy kell indítanunk (pl a közbeszerzési eljárást), hogy mire az építkezéshez érünk, már az idĪjárás is megfelelĪ legyen. Ezeket a szempontokat figyelembe véve kell még korrigálni a GANTT-diagramot. Az idĪterv kapcsán a pályázati ňrlapok úgynevezett mérföldkövek megadását is kérhetik. Ezek nagyobb szakaszok lezárásának dátumát jelentik, pl. elĪbbi projektünknél mérföldkĪ lehet mondjuk a teljes tananyagfejlesztés vége, a teljes képzés és a vizsgáztatás vége.
IV.2.3. A 3. dimenzió: a költségek A költségvetés minden pályázat kötelezĪ eleme, egyben – általában – Akhillesz-sarka is. Általában ott szoktuk elrontani a költségtervezést, hogy azzal kezdjük a projekttervezést, hogy megpróbáljuk meghatározni a költségeit, anélkül, hogy tudnánk, mit akarunk csinálni. Pedig ha már van egy GANTT-diagramunk, a költségvetés összeállítása nem túlzottan bonyolult feladat. A költségvetés tervezése során kétféle költséggel fogunk találkozni. Az egyik típus esetében egyszeri kiadásokról van szó, darabárakról, egyszeri megbízásokról. Pl. megbízok valakit tananyagfejlesztéssel, amiért 250.000 Ft-ot fizetek neki. Vagy veszek két laptopot 150.000 Ft-os áron. Ezek nyilván egyszerňen tervezhetĪek, a megfelelĪ árajánlatok beszerzésével. A költségek másik csoportjába a folyamatosan felmerülĪ költségek tartoznak, mint amilyen mondjuk a projektmenedzser bére vagy a rezsiköltség. Ahhoz, hogy ezeket ki tudjam számolni, tudnom kell, milyen hosszú a projekt, mondjuk hány hónapig tart. Ezért van szükségem a GANTT-diagramra. Mert e diagramban – emlékszünk még? – addig bontottuk le a tevékenységeket résztevékenységekre, amíg még költség szerint is bonthatóak voltak, és maga a kész diagram pedig azt is mutatja, összesen hány hónapig tart a projekt. Elkészíthetjük tehát a saját, vázlatos költségtervünket egyelĪre a saját logikánk szerint. Aztán ha ezzel kész vagyunk, akkor érdemes elĪvenni a pályázat által kért költségvetési táblát, és a mi költségvetésünket átkonvertálni abba a formába, amit a támogató kér. ElĪfordulhat, hogy pl. kéri a költségek éves bontását. A GANTT-diagramom tartalmazza a dátumokat is, ezért látom, mely tevékenységek (és ezek költségei) melyik évre esnek.
89
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos Amire költségvetés tervezésekor ügyelnem kell: 1.
Olyan költséget, amit a támogató nem enged elszámolni, ne tervezzek!
2. Vigyáznunk kell az ÁFA-kalkulációra: ha szervezetem olyan tevékenységet végez, ami után az ÁFÁ-t vissza tudja igényelni, a költségvetést nettó, azaz ÁFA-nélküli árakkal kell tervezni.2 Nyilvánvalóan nem szabályos ugyanis, ha az ÁFA-t egyszer visszaigénylem, aztán még egyszer megkapom támogatásból. Ha azonban szervezetem az adott tevékenységem után nem jogosult visszaigényelni az ÁFA-t, akkor bruttó összegekkel tervezhetek. 3. ElĪfordulhat, hogy a projekt megvalósítása miatt ki kell fizetnem olyan tételeket is, amiket a támogató nem támogat, de nélkülük nem valósulhat meg a projekt. Pl. a támogató nem engedi elszámolni a banki átutalások kezelési költségeit. Ezekkel e tervezéskor még számolnom kell, azért, hogy saját intézményem pontosan tisztában legyen a vállalt feladatokkal és kiadásokkal, de a pályázatban nem jelenítem meg Īket. 4. A pályázatok költségvetésében az egyik leggyakrabban elhibázott tétel az önerĪ szokott lenni. Ha a pályázati kiírás szerint a támogatás maximális mértéke 1.000.000 Ft, az önerĪ minimum 20%...sokan abba a csapdába esnek, hogy kiszámolják az 1.000.000 Ft 20%-át. Azaz kérnek 1.000.000 Ft támogatást és felajánlanak mellé a pályázatban 200.000 Ft önerĪt. Ami általában egyet jelent pályázatuk elutasításával, hiszen projektjük 1.200.000 Ft-os költségvetésében az 1.000.000 Ft kért támogatás majdnem 84% (azaz több, mint a maximális 80%), a 200.000 Ft-os önerĪ viszont csak 16% körül van, azaz kevesebb, mint a minimális 20%. A számolást ott rontottuk el, hogy a lehetséges 1.000.000 Ft-os támogatást vettük 100%-nak (ennek 20%-át számoltuk el, mint önerĪt). Holott ez az 1.000.000 Ft támogatás projektünknek csak 80%-a lehet. Azaz ebbĪl visszaszámolva a projekt 1, majd 100%-át azt kapjuk, hogy 1.250.000 Ft a teljes projektösszeg. EbbĪl 1.000.000 Ft lesz a támogatás és 250.000 Ft az önerĪ. Ebben az esetben az arányok is megfelelnek, a 250.000/1.250.000 pontosan 20%. Mindez tehát azt jelenti, hogy egy ilyen projekt esetén, ha 1.000.000 Ft támogatást szeretnénk, ahhoz minimum 250.000 Ft önerĪt kell hozzátennünk. Természetesen pályázhatunk kevesebb támogatásra, és akkor kisebb önerĪ is elég. Amit nem szabad eltévesztenünk az az, hogy minden esetben a projekt teljes összegében (támogatás+önerĪ) kell kimutatni a megfelelĪ arányokat! 5. Az önerĪ nem minden esetben jelent pénzbeni hozzájárulást, a támogató bizonyos esetekben megengedi úgynevezett természetbeni hozzájárulás önerĪként való elszámolását. Ez lehet ingatlan, vagy önkéntesen végzett munka ellenértéke. ErrĪl mindig az adott pályázati útmutató rendelkezik.
2
90
A tervezés szempontjából mindegy, hogy egyébként az ÁFA-visszaigénylésre jogosult tényleg vissza fogja-e igényelni az ÁFÁ-t vagy sem. Ha abba a körbe tartozom, akinek erre lehetçsége van, akkor függetlenül attól, hogy élek-e vele, nettó árakkal kell számolnom.
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
IV.2.4. A cash-flow Projektünkhoz bizonyos esetben úgynevezett pénzforgalmi vagy cash-flow tervet is kér a támogató. Ilyenkor tulajdonképpen azt kell bemutatnunk, hogy egy például 12 hónapos projekt kapcsán melyik hónapban merülnek fel a költségvetésben tervezett kiadások. Pl. a 3.000.000 Ft tervezett eszközt egyben vesszük meg januárban, vagy veszünk valamennyi eszközt januárban, valamennyit mondjuk májusban, a maradékot pedig szeptemberben költjük el…Mint az bizonyára Önnek is feltňnt, a költségvetés errĪl nem ad információt. Viszont intézményünk számára létfontosságú kérdés, hogy mekkora összeget kell egy projekt kapcsán egyszerre kifizetni. Lehet ugyanis, hogy egyszerre sose lesz a számlánkon 3.000.000 Ft eszközökre, de 12 hónap alatt kisebb tételekben el tudunk költeni ennyit. Nyilván a projektmenedzser bére vagy a rezsiköltség minden hónapban ugyanannyi. De a többi kiadással kapcsolatban én határozom meg, mikor esedékesek. Így lehet, hogy egyik hónapban a projekt miatt csak a projektmenedzser bérét kell kifizetnem, más hónapokban viszont akár az önerĪnél is nagyobb összeget. (Hiszen a támogatást általában utólag kapjuk meg, miután már elszámoltunk az általunk kifizetett tételekkel. Vagyis elĪbb még a támogatást, vagy annak egy bizonyos részét is nekünk kell kifizetni, csak ezután tudjuk „rendezni a számlát” a támogatóval.) Cash-flow készítése során az elsĪ oszlopban feltüntetem az egyes költségvetési sorokat, a vízszintes tengely pedig megint az idĪtengely, mondjuk havi bontásban. Az egyes cellákba az kerül, melyik tétel mikor kerül kifizetésre. Az utolsó oszlop ennek megfelelĪen a teljes költségvetést tartalmazza, az utolsó sor pedig az adott hónap kapcsán kifizetendĪ teljes összeget. Ha a bevételeket is feltüntetjük (pl. a támogatás egy-egy részletének megérkezését), akkor láthatjuk, mennyi pénzbĪl tudunk gazdálkodni, tudjuk-e FOLYAMATOSAN finanszírozni a projektet. 2. tábla Egy példa a cash-flowra fiktív számok alapján
Költségek (eFt) Bérek és járulékok Eszközök Szakmai szolgáltatások Rezsi
január
február március
április
május
június
Összesen
132
132
132
132
132
132
792
0
1000
0
300
0
0
1300
100
200
100
400
10
10
10
10
10
10
60
Bankköltség
3
3
3
3
3
3
18
Összköltség
245
1145
345
445
245
145
2570
Látható, hogy a 2,5 milliós projektünk költségei nem egyszerre merülnek fel, hanem februárban kell kifizetnünk egy jelentĪs összeget az eszközbeszerzések miatt. A cash-flow tehát orientál minket arról, hogy a költségvetés tételeit mikor kell kifizetnünk.
91
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos
IV.2.5. Logframe: minden fontos adat egy táblázatban Egyre több pályázat várja el, hogy vagy az ňrlap részeként vagy csatolt mellékletként kitöltsük az úgynevezett logikai keretmátrixot, logframe-et, LKM-et. Az egyszerň táblázathoz csatolt 3 oldalas kitöltési útmutató általában a legbátrabb pályázókat is elriasztja e feladattól, holott ismételten egy meglehetĪsen egyszerň gondolatmenetrĪl van szó. A logframe célja, hogy 1 oldalban tájékoztatást adjon a projektrĪl a bíráló számára, bizonyítsa, hogy átgondolt tervrĪl van szó. Ha a pályázó ki tudja tölteni minden celláját, akkor elvileg minden fontos körülményt figyelembe vett, ha valamire nem tud válaszolni, jobban át kell gondolnia tervét. Fontos megjegyezni, hogy a logframe esetén más a kitöltési és más az olvasási sorrend. (Az alább jelölt mátrixban az arab számok a kitöltési sorrendet jelentik, a nyilak pedig azt, a kitöltött táblázatot hogyan fogja olvasni a bíráló.) Az elsĪ oszlop sokféle néven ismert, pl. beavatkozási logika, célok stb. elnevezéssel is találkozhatunk. Akármilyen nevet is adott neki a támogató, a tartalma mindenképpen a projekt célrendszerének bemutatása. Az 1. cellába kerülnek a projekt átfogó, általános céljai. Ha pályázati projektrĪl van szó, nyilvánvaló, hogy az általános célnak összhangban kell lennie magával a pályázati kiírás általános céljával. Ide tehát ezt a célt kell írnunk. (pl. „A munkanélküliség csökkentése a humán erĪforrás fejlesztése révén XY régióban”). A következĪ 2. cellába kerül a projekt célja, azaz az a hatás, amit a mi szervezetünk el kíván érni (pl. 30 munkanélküli fiatal álláshoz segítése képzés révén). A 3. cella a projekt eredménye. Az „outputja”, ami már a lebonyolítás végén látszik (pl. 30 fiatal számára gyakorlatorientált képzés nyújtása ilyen vagy olyan szakterületen). Végül a 4. cellába kerülnek azok a tevékenységek, amiket a GANTT-diagram tartalmaz. (pl. tananyagfejlesztés, képzés, vizsgáztatás stb.) A kitöltési sorrendben az utolsó oszlop legalsó cellája következik, mely az elĪfeltételezések nevet viseli. Itt kell felsorolnunk mindazon feltételeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy elindíthassuk a projektet. Ilyen lehet pl. az önerĪ megléte, a támogatás megítélése, a köztartozás-mentesség, az építési engedélyek megléte stb. A 6. cellába azon feltételek kerülnek, melyek ahhoz szükségesek, hogy a tevékenységek folytatása mellett sikerüljön elérnünk a várt eredményeket. Ezek tehát az egyes tevékenységek kockázatai. Pl. a tananyagszerzĪ idĪben elkészül a tananyaggal, a hallgatók megfelelĪ létszámban iratkoznak be a képzésre, az eszközöket adott áron be tudjuk szerezni stb. A 7. cellába kerülnek azon feltételezések, melyek ahhoz szükségesek, hogy ha már megvan a várt eredményünk, a hatást, a projektcélt is elérjük. Pl. hallgatóink elvégezték a kurzust, és le is vizsgáztak (3. cella). Ha emellett még teljesülnek a 7. cellába írt feltételek, pl. hogy a munkaerĪpiacon továbbra is kereslet van az iránt a tudás iránt, amire képeztük a hallgatókat, vagy továbbra is vannak munkába-állást támogató konstrukciók…akkor eljutunk a projektcélhoz, hogy hallgatóink munkát is találnak. Végül a 8. cellába kerülnek azon elemek, amelyeknek a mi projektünk sikere mellett még teljesülniük kell, hogy az átfogó cél elérhetĪ legyen. (Így pl. a mi projektünk tapasztalatainak elterjedése, más hasonló sikerň projektek megléte stb.)
92
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása A középsĪ két oszlop következik. A 9. cellába egyrészt a projekthez „adott” humán erĪforrásokat (projektmenedzser, gazdasági vezetĪ, stb), másrészt a tárgyi infrastruktúrát kell beírnunk (pl. projektiroda, oktatótermek megléte stb.). A 10. (források) cellába írandó a támogatás és az önerĪ összege. A 11. cellába kerülnek a korábban már említett outputindikátorok (pl. 30 fĪ elvégezte a tanfolyamot), a 12. cellába pedig azon dokumentumok, melyekbĪl az indikátorok teljesülése vizsgálható (pl. jelenléti ívek). A 13. cellába kerülnek az eredményindikátorok, a 14. cellába pedig azon dokumentumok, ahonnan ezek kiderülnek (pl. 30% 1 éven belül elhelyezkedett – utánkövetési statisztika). A 15-16. cellába végül az egész program sikerét mutató indikátorok kerülnek (pl. országosan kedvezĪ hatásban részesített hallgatók száma, munkanélküliségi ráta csökkenése) és ezek adatforrásai (KSH, illetve a pályázat kiírója).
IV.3.
A pályázati ňrlap
Bizonyára feltňnt a Tisztelt Olvasónak, hogy e pontig még egy szót se szóltunk magáról a pályázati ňrlapról. Ennek oka, hogy a pályázati ňrlapok általában akkor tölthetĪek ki, ha legalább eddig a pontig már eljutottunk projektünk megtervezésében. Amikor ráakadunk egy megfelelĪ pályázati felhívásra, a leendĪ projektünk legfontosabb ismérvei szerepelnek majd benne. A pályázati felhívás – egy 1-2 oldalas dokumentum – tehát tartalmazza, ki jogosult pályázni, milyen önerĪt kell a projekt rendelkezésére bocsátania, milyen támogatást szerezhet és milyen tevékenységeket tervezhet a pályázó. A pályázat elkészítéséhez azonban szükséges az útmutató elolvasása is, mely lényegesen terjedelmesebb a felhívásnál és – elvben – minden fontos tudnivalót ismertet a pályázatról. A pályázati csomag tartalmazza továbbá az ňrlapot és azon letölthetĪ mellékleteket, amelyeket a pályázat kiírója bocsát rendelkezésünkre. Az ňrlap maga két részbĪl áll. Egyrészt a pályázóról szóló adatokat kér (ezeket általában ki tudjuk tölteni), másrészt a projektrĪl kell információt szolgáltatnunk. Az ilyen típusú kérdések már megválaszolhatóak, ha követtük a korábbi lépéseket. A pályázat cselekvési- és ütemterve kitölthetĪ a GANTT alapján. A célrendszer, a kockázatok és az indikátorok pedig a logframe-ben szerepelnek. A horizontális szempontoknál azt kell végiggondolnunk, hogyan érvényesíthetĪek a környezetvédelem, illetve az esélyegyenlĪség szempontjai a projektünkben, a disszemináció kapcsán pedig a kommunikációs-tájékoztatási kötelezettségeink teljesítését kell leírnunk (pl. plakátok kihelyezése a képzés helyszínén).
Összefoglalás A fejezetben röviden megpróbáltuk leírni a pályázatok összeállításának lépéseit. Láthatóan az ňrlap csak abban az esetben tölthetĪ ki, ha megfelelĪen megalapoztuk a projektet, azaz tisztában vagyunk annak mindhárom dimenziójával: az eredményével, a költségével és idĪtartamával egyaránt.
93
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos
V. Pályázatok, saját fejlesztések szerepe a tárgyi feltételek biztosításában A 4. fejezetben bemutattuk, hogyan érdemes elkészíteni azokat a pályázatokat, melyek segítségével forrásokat szerzünk saját mňködésünk biztosításához. A rendelkezésre álló pályázatokat egyrészt csoportosíthatjuk aszerint, hogy mire lehet általuk támogatást szerezni, így vannak pl. képzési, mňködési vagy épp eszközbeszerzést támogató kiírások. Másrészt csoportosíthatjuk a támogató szerint, ez alapján megkülönböztethetünk tisztán nemzeti és európai uniós pályázatokat. (Utóbbiak is tartalmaznak nemzeti önrészt.) Ebben a fejezetben tehát a pályázati keretekkel foglalkozunk, a fenti csoportosítást követve.
V.1.
Nemzeti keretek
A felnĪttképzést segítĪ nemzeti forrásokat meglehetĪsen nehéz elválasztani a szakképzést, felsĪoktatást, közoktatást segítĪ támogatási lehetĪségektĪl, tekintettel arra, hogy szakképzĪ vagy akár felsĪoktatási intézmények is folytathatnak felnĪttképzési tevékenységet. A szakképzést segítĪ nemzeti keretek közül a legfontosabb a szakképzési hozzájárulás, melyet a bruttó bér 1.5%-aként fizetnek be a hozzájárulásra kötelezettek, munkavállalóik után. A szakképzési hozzájárulást és felhasználási módját az alábbi jogszabályok határozzák meg: 1.
2003. évi LXXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2. 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló LXXXXVI. tv. végrehajtásáról 3. 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítĪ hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolhatóságának feltételeirĪl és az elszámolás szabályairól 4. 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerň szakképzésben részt vevĪ tanulók juttatásairól Ezek közül fejezetünk számára az elsĪ két jogszabály releváns. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény meghatározza a hozzájárulásra kötelezettek körét, valamint azt is,
94
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása milyen módon teljesíthetĪ a hozzájárulás. E szempontból lényeges, hogy a hozzájárulás egy része közvetlenül a képzést folytatóhoz kerülhet a törvény alapján, más részét pedig a MunkaerĪpiaci Alap képzési alaprészébe fizetik be, ahonnan aztán a központi és decentralizált keretekbĪl nyerhetĪ támogatás eszközök beszerzésére pályázatok révén. A szakképzési hozzájárulás a törvény szerint teljesíthetĪ • szakközépiskolai és szakiskolai tanuló gyakorlati képzésének és szakmai gyakorlatának megszervezésével (4. § (1) bek.) • Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés megszervezésével (felsĪoktatási intézmény közremňködésével) (4. § (1) bek.) • szakképzĪ iskola és felsĪoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás nyújtásával (egy meghatározott mértékig). (A fejlesztési támogatás a tv. szerint szakképzĪ iskola számára szakmai alapképzés, felsĪoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás.) • továbbá a hozzájárulásra kötelezett a saját munkavállalók számára megszervezett felnĪttképzéssel is teljesíthetĪ, szintén a kötelezettség törvényben szabályozott mértékéig.3 Itt azonban nem minden felnĪttképzési forma engedélyezett. Az OKJ-s képzéseken kívül a képzések szakképzési hozzájárulás terhére történĪ elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt. (5. § (2) bek. b) pont) Mint látható, a szakképzési hozzájárulásból attól függĪen részesülhet intézményünk különbözĪ módon felhasználható forrásokhoz, hogy egyébként milyen tevékenységet folytat. Az iskolarendszeren kívüli felnĪttképzés esetén akkor juthatunk szakképzési hozzájáruláshoz, ha képzĪ intézményünk biztosítja a munkavállalók számára megszervezett képzést, s képzésünk költségi elszámolhatóak a szakképzési hozzájárulás terhére. Ami a másik utat, azaz a MunkaerĪpiaci Alap képzési alaprészébĪl elnyerhetĪ támogatásokat illeti, e pályázatokról a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló LXXXXVI. tv. végrehajtásáról ad bĪvebb felvilágosítást. Eszerint a beruházási célú támogatásra kiírt nyilvános pályázatot a központi keret esetén az OM AlapkezelĪ, decentralizált keret esetén pedig az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani. A rendelet meghatározza e pályázati kiírások kötelezĪ elemeit, illetve a támogatás, elĪleg folyósításának feltételeit is. A szakképzési hozzájárulásról, illetve a MunkaerĪpiaci Alap képzési alaprészének terhére finanszírozott pályázatokról az OM AlapkezelĪ honlapján (www.omai.hu) találunk részletesebb leírást, itt jelennek meg az aktuális pályázati kiírások is.
3
A 2006 decemberében hatályos jogszabályok szerint e mérték a bruttó kötelezettség 33%-a.
95
Szilágyi Anna–ZsuƑa Ákos
V.2.
Európai uniós pályázatok
Hazánk EU-csatlakozása után számtalan új pályázati lehetĪség nyílt meg, melyeket 2004-06 között az elsĪ Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007 és 2013 között pedig ennek folytatása, az Új Magyarország Fejlesztési Program foglal keretbe. Az fejlesztési tervekben leírt átfogó stratégia megvalósítását egy-egy területre vonatkozó úgynevezett operatív programok (OP) segítik. Ezek két kategóriába sorolhatóak: egyrészt ágazati (tematikus) jellegňek, másrészt területi, regionális operatív programokról beszélhetünk. Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírásokat ezen OP-k alapján írják ki, azt érdemes tudnunk, mely operatív programok tartalmazhatnak majd minket érdeklĪ pályázati lehetĪségeket. Mindenképpen érdemes tanulmányoznunk saját régiónk (a székhelyünk szerinti régió) regionális operatív programját. Ebben egészen biztosan találunk majd a humán erĪforrás fejlesztéssel kapcsolatban célkitňzéseket, támogatandó tevékenységek felsorolását. Amennyiben több régióban folytatunk képzési tevékenységeket, ezen területek OP-i is szóba jöhetnek. A tematikus OP-k közül két programot érdemes említeni. Az egyik a TÁMOP, azaz a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Ez az ország minden régiójában támogatható tevékenységeket tartalmaz, melyek alapvetĪen NEM infrastruktúra-fejlesztést vagy eszközbeszerzést foglalnak magukba, hanem képzéssel, szervezetfejlesztéssel összefüggĪ projekteket támogat. A másik a TIOP, azaz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, mely a képzési-oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatja az ország hat régiójában (Közép-Magyarország kivételével). Itt tehát épületbĪvítési, eszközbeszerzési, akadálymentesítési pályázatok kerülnek majd kiírásra. Az operatív programok tervezetei már e fejezet megírásakor olvashatóak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. Részletes megvalósításukat 2 éves akciótervek fogják szabályozni, amely dokumentumok már lényegesen több információval fognak szolgálni az egyes pályázati konstrukciókról. Amennyiben tehát képzési tevékenységünk folytatásához, a tárgyi feltételek biztosításához, intézményünk fejlesztéséhez pályázati forrásokat keresünk, érdemes folyamatosan figyelni a megjelenĪ pályázati kiírásokat. Hazai pályázatok esetén az Oktatási és Kulturális Minisztérium AlapkezelĪ Igazgatósága honlapján jelenhetnek meg az említett kiírások, míg uniós pályázatok esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja (www.nfh.hu) a kiindulópont, illetve szóba jöhetnek a lebonyolításban közremňködĪ központi és regionális közremňködĪ szervezetek honlapjai is.
96
A korszerň technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása
Irodalomjegyzék és jogszabályok DR. DINNYÉS JÁNOS: FelnĪttképzés. Emberi ErĪforrások Fejlesztése Alapítvány, GödöllĪ 1993. GYÜLINGNÉ SCHINDLER RÓZSA: Oktatástervezés. SZRKK, Székesfehérvár 2006 2001. évi CI. törvény a felnĪttképzésrĪl 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények és a felnĪttképzési programok akkreditációjának szabályairól 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet a felnĪttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól
97
A gyakorlati képzés szervezése
Menner Ákos
A gyakorlati képzés szervezése I. A gyakorlati képzés szervezése Jelen fejezet célja, hogy megismerkedjünk a felnĪtt gyakorlati szakképzéstervezéssel, -szervezéssel, lebonyolítással és ellenĪrzéssel kapcsolatos teendĪivel. Sajnos terjedelmi korlátok miatt részletes kifejtésre nincs lehetĪségünk, így csak arra vállalkozhatunk, hogy a képzésszervezés és az oktatás lépéseit áttekintve vázlatos képet adjunk a szereplĪkrĪl, feladatokról, felhívjuk a figyelmet az esetleges problémákra. Ahhoz, hogy egy komplex tevékenységet hatékonyan tudjunk végrehajtani, szükség van egyfajta logikai áttekintésre, egy belátható módszertanra. Ehhez nyújt segítséget a PDCA elv, ami a feladatot négy fázisra bontja:
• • • •
tervezés, megvalósítás, ellenĪrzés, fejlesztés, visszacsatolás.
Az alábbiakban az egyes lépéseket soroljuk fel a PDCA logika szerint csoportosítva, külön a képzésszervezés és külön a gyakorlati oktatás vonatkozásában. A képzĪ szervezet méretétĪl, felépítésétĪl függ, hogy a kétfajta tevékenység mennyire mosódik össze a napi gyakorlatban. A gyakorlati képzés szervezésének PDCA logika szerint lebontott lépései: 1. Tervezés Keretek meghatározása (kötelezettségek, lehetĪségek, igények) Képzési terv készítése – a képzések összehangolása, ütemezése Humán erĪforrás tervezése Infrastruktúra, eszközök, anyagok rendelkezésre állásának tervezése Kommunikáció tervezése Dokumentációs rend kialakítása
• • • • • •
99
Menner Ákos 2. Megvalósítás • A gyakorlati képzés személyi feltételeinek biztosítása • A gyakorlati képzés tárgyi-infrastrukturális feltételeinek biztosítása • A képzés adminisztrálása • Gyakorlati vizsga szervezése 3. EllenĪrzés • VezetĪi ellenĪrzés, belsĪ audit • A gyakorlati képzés záró értékelése 4. Visszacsatolás, folyamatos fejlesztés • Panaszkezelés • A képzések fejlesztése • Szervezetfejlesztés A gyakorlati képzés PDCA-elv szerint csoportosított elemei: 1. Tervezés • Jogszabályi keretek, követelmények megismerése • ElĪzetes tudásfelmérés • Célmeghatározás • Tanterv készítése 2. Képzés • Az anyagok, eszközök elĪkészítése • A képzés megtartása • A képzés adminisztrálása 3. EllenĪrzés • A tanulói elĪrehaladás ellenĪrzése Ì (Ön)ellenĪrzés feladatonként Ì Modulok, témakörök lezáró ellenĪrzése Ì ElĪvizsga, vizsga • A képzés végrehajtásának, elĪrehaladásának önellenĪrzése, értékelése • Záró értékelés 4. Visszacsatolás, folyamatos fejlesztés • Az aktuális képzés tartalmi korrekciója • Tanulságok leszňrése a további képzések vonatkozásában A következĪ fejezetben a fenti lépésekkel – elsĪsorban a szervezési kérdésekkel – foglalkozunk részletesebben.
100
A gyakorlati képzés szervezése
I.1.
Képzésszervezés – Tervezés
A képzések tervezésének, elĪkészítésének lépései nyilvánvalóan mások egy induló vállalkozás, mint egy több éve mňködĪ cég esetében. Szintén eltérĪek lehetnek a feladatok és elosztásuk, ha a képzĪ intézmény országos mňködési területň, több száz alkalmazottat foglalkoztató szervezet, illetve ha egy helyi igényeket kielégítĪ egy-két fĪs kisvállalkozás.
I.1.1.
Keretek meghatározása (kötelezettségek, lehetĪségek, igények)
A gyakorlati oktatás sajátosságai A gyakorlati felnĪtt szakképzés fĪbb jellemzĪi:
• Általában kiscsoportos keretek között kerül megszervezésre (egyéni képzés, vagy maximum 10-12 fĪs csoport az ideális).
• Az elméletbĪl tanultakra alapoz, így a szakmai elméleti képzésnek vagy meg kell elĪznie a •
•
•
gyakorlatot, vagy a gyakorlatba integráltan kell megjelennie. Míg az iskolarendszerň szakképzésben az elĪbbi eset preferált, addig a felnĪttképzésben igen gyakori az integrált képzés is. Épít a hallgató elĪzetesen – iskolai keretek között vagy munkában – megszerzett kompetenciáira. Így ha valaki nem rendelkezik ugyan kĪmňves végzettséggel, de aktívan segített építkezéseken, egyes feladatoknál elĪnyben lehet azzal szemben, akinek bár megvan a szakképesítése, azonban annak megszerzése után soha nem dogozott a szakmájában. Emiatt a gyakorlati oktatás fokozottan igényli a diƑerenciált, személyközpontú pedagógiai módszerek tervezését és alkalmazását is. A képzést többnyire nem osztálytermi körülmények között végzik, hanem (tan)mňhelyben vagy külsĪ gyakorlóhelyen (pl. vállalkozónál). Iskolai rendszerň képzésnél általános szabály, hogy a gyakorlati oktatást ott kell megszervezni, ahol a képzés céljának eléréshez a leginkább megvannak a feltételek. Így szakmai alapozást inkább a tanmňhelyben, míg a speciálisabb képzést inkább külsĪ gyakorlóhelyen végzik. Bár ez az elv az iskolarendszeren kívüli képzésben is érvényesül, a lehetĪségek sokszor korlátozottabbak (pl. saját vagy bérelhetĪ tanmňhely hiányában a „megrendelĪnél” kell a kurzust megszervezni). Magas erĪforrásigény jellemzi általában a felnĪttképzés gyakorlati képzését. Az oktatás rendszerint eszközhasználattal jár, így a gépek, berendezések amortizálódnak, illetve növelik a rezsiköltséget, szükség van alap- és segédanyagokra, valamint általában munkaruházatra vagy védĪruházatra is. Igaz, amennyiben a hallgatók elég felkészültek, a munkafeladatnak hasznos terméke is lehet, ami vagy bevételhez juttatja a céget (pl. az asztalosok olyan bútorokat gyártanak, amik azután értékesíthetĪek), vagy csökkenti a költségeket (pl. termek kifestése).
Törvényi szabályozások A felnĪtt szakképzésre vonatkozó lényegesebb jogszabályokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Azért, hogy a képzĪ cég tágabb mozgásterével, illetve az alapvetĪ kötelezettségeivel – pl. nyilvántartásba vétel, felnĪttképzési szerzĪdés – tisztában legyünk, ismernünk kell a szakképzési és
101
Menner Ákos felnĪttképzési törvényt. A képzési profil meghatározásához meg kell ismerni az Országos képzési jegyzéket (OKJ), amelyben – modulrendszerň szerkezetben – fel vannak sorolva az állam által elismert szakképesítések. Ha az oktatás tartalmának meghatározásához szeretnénk némi támpontot kapni, akkor be kell szereznünk az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét (SZVK) vagy a központi programját. (A központi program tartalmazza az SZVK-t is.) Amennyiben állami forrásokra szeretnénk pályázni, akkreditáltatnunk kell az intézményünket. Az akkreditáció lehet intézmény- vagy programakkreditáció, attól függĪen, hogy csak egy képzést vagy az egész képzĪ céget be szeretnénk vonni a hatálya alá. Ugyancsak lényeges tisztában lennünk a vizsgaszervezésre, vizsgára vonatkozó jogszabályokkal. A képzĪ cég kapcsolatrendszere Egy (felnĪtt)képzĪ cég – meglehetĪsen bonyolult – kapcsolatrendszerét az alábbi ábra szemlélteti.
Versenytársak
Hatóságok
Cégvezetés
Oktatásszervező
Lakóhelyi társadalmi környezet
NSZFI Gyakorlati oktató
Kamara
Elméleti oktató
Hallgatók
Munkaügyi Központ
Megrendelő (gazdálkodó szervezet)
1. ábra A felnĪttképzĪ cég kapcsolatrendszere
102
A gyakorlati képzés szervezése
Vegyük sorra az egyes elemeket! Cégvezetés A vezetĪség létszáma, feladatainak kiterjedtsége elsĪsorban a cég méretétĪl, profiljától, szervezeti felépítésétĪl függ. Általánosságban elmondható, hogy a felsĪ vezetés felelĪssége a stratégiai tervezés, a középvezetĪké a stratégia által meghatározott (taktikai) részcélokhoz kapcsolódó tevékenységek irányítása, míg az alsó vezetĪi rétegé az operatív ügyek felügyelete. Így például egy országos méretň felnĪttképzĪ vállalkozás vezetĪje meghatározza többek között a cég jövĪképét, fĪ tevékenységi körét, terjeszkedési stratégiáját. Egy regionális vezetĪ felelĪs lehet a régió adottságait és a cégvezetés elképzeléseit figyelembe vevĪ képzési kínálat kialakításáért, az egyes kirendeltségek tevékenységének összehangolásáért, a helyi vezetĪk kinevezéséért. A kirendeltség vezetĪje elkészíti a helyi képzési tervet, dönt az általa foglalkoztatott oktatókról, alvállalkozókról, ügyel az eszközök, gépek rendelkezésre állására, a dokumentációs rend kialakítására, betartására stb. OktatásszervezĪ Az oktatásszervezĪ az a személy, aki egy-egy kurzus szervezési feladataiért – részben vagy teljes mértékben – felel. Az Ī dolga lehet például az érdeklĪdĪk tájékoztatása, a jelentkezések fogadása, a tananyagok, eszközök, gépek, berendezések rendelkezésre állásának biztosítása, egyes dokumentációs feladatok elvégzése stb. Kisebb képzĪ vállalkozások esetén a vezetĪi, oktatásszervezĪi, oktatói szerepek összemosódhatnak. Elméleti oktató Az elméleti oktató feladata a szakmai ismeretek, információk, a gyakorlati képzéshez szükséges elméleti háttér átadása. Gyakran az elméleti és gyakorlati oktató ugyanaz a személy. Amennyiben mégsem, fontos a kurzus elméleti és gyakorlati részének pontos ütemezése, az egymásra épülés miatt a tartalmi összhang biztosítása. Ezen kívül lényeges, hogy a követelményeket, elvárásokat, valamint az ellenĪrzési elveket is egységesítsék. Gyakorlati oktató: A gyakorlati oktatóval szemben jogszabályban elĪírt elvárások:
• szakirányú végzettség • 5 év szakmai gyakorlat • büntetlen elĪélet
103
Menner Ákos AlapvetĪ ismeretek és készségek:
• • • • • • • •
szakmai ismeretek andragógiai ismeretek (neveléselméleti, pszichológiai, didaktikai ismeretek) oktatásszervezési ismeretek kommunikációs készség szervezĪ készség konfliktuskezelĪ készség motiválási képesség problémamegoldó készség
Elvárt személyes tulajdonságok:
• • • • • • • • •
megbízhatóság igényesség határozottság következetesség empátia igazságosság innovativitás jó emberismeret elkötelezettség
Az oktatók állhatnak a képzĪ cég alkalmazásában, foglalkoztathatók magánszemélyként –megbízási szerzĪdéssel –, vagy részt vehetnek számlát adó alvállalkozóként a képzésben. Amennyiben munkaszerzĪdéssel foglalkoztatottak, könnyebb a rendelkezésre állásuk biztosítása, ugyanakkor úgy gazdaságos, ha folyamatosan van munkájuk, tehát több tanfolyamot kell lebonyolítani egyszerre vagy közvetlenül egymás után. Ha „külsĪsként” közremňködnek az oktatásban, akkor a képzés megtervezésekor már egyeztetni kell velük, hogy megfelel-e számunkra az idĪpont. (MunkaszerzĪdéshez formanyomtatvány vásárolható, egy ilyet tartalmaz a 3. melléklet.) A gyakorlati oktatásban szerepet vállalhatnak ún. külsĪ gyakorlóhelyek, vagyis olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek felajánlják, hogy egy vagy több hallgató számára biztosítják a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit. Az egyedi munkahelyen a gyakorlati képzést csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal és büntetlen elĪéletň. A gyakorlati képzĪhelyek szintén szerzĪdéses kapcsolatban állnak a képzést szervezĪ intézménnyel. Hallgatók A keretek meghatározásánál ki kell választanunk a képzés célcsoportját is. Oktathatunk munkanélkülieket, fogadhatunk egyéni jelentkezéseket „utcáról bejött” jelentkezĪktĪl, illetve kereshetünk vállalati megrendeléseket is.
104
A gyakorlati képzés szervezése A munkanélküliek képzése viszonylag stabil bevételi forrást jelent, ám a képzĪket a területileg illetékes munkaügyi központok pályázat útján választják ki. A pályázaton való részvétel feltétele az intézmény-akkreditáció megléte, amihez viszont egy-két éves stabil mňködés szükséges. Azzal is számolnunk kell, hogy – fĪként a tartós munkanélküli – hallgatók sok esetben munkanélküli támogatás megszerzés érdekében látogatják a tanfolyamot. ElĪfordul az is, hogy az alapkompetenciáik – értĪ olvasás, írás, számolás – részben vagy teljesen hiányoznak, ezzel szemben – a feketegazdaság vagy korábbi munkahelyek révén – komoly szakmai gyakorlattal rendelkezhetnek. Az Ī felkészítésük, motiválásuk összetettebb pedagógiai feladat. Az egyéni jelentkezĪk igényei esetlegesek, csak akkor indítható a kurzus, ha összejön a megfelelĪ számú jelentkezés. Így az erĪforrások rendelkezésre állása is nehezebben tervezhetĪ. A csoport heterogénebb, változatos a végzettségük, a munkatapasztalatuk, a motivációjuk azonban legtöbbször megvan. A vállalati képzések esetén hasonlóak a hallgatók szakmai kompetenciái és motiváltak is, a képzésük sokszor csak formalitás. ElĪfordulhat, hogy a megrendelĪ gondoskodik képzési helyszínrĪl, ekkor azonban figyeljünk arra, hogy a hely oktatásra alkalmas legyen, illetve fokozottan ügyeljünk a munkavédelmi, balesetvédelmi szabályok betartására is. Versenytársak A versenytársak megismerése létfontosságú minden vállalkozás, így a képzĪ cégek számára is. Egyrészt ha tudjuk, milyen szakképesítéseket oktatnak, mikor és hol, a képzési struktúra okos kidolgozásával elkerülhetĪ a tényleges verseny, sĪt akár együttmňködés is kialakítható. Például egy felnĪttképzést is folytató szakiskola a tanmňhely jobb kihasználása és a szakoktatók foglalkoztatása érdekében alvállalkozóként közremňködhet egy másik oktatásszervezĪ által indított képzésben. Azonban nemcsak a megrendelésekért, hanem az oktatókért is kialakulhat verseny. Ha van olyan (szak)ismeret, kompetencia, amellyel – az adott környezetben – kevés oktató rendelkezik, az Ī szabadideje is korlátozó tényezĪ lehet. Ilyen estben vagy megegyezés születik a képzĪk között az oktató foglalkoztatását illetĪen, vagy más megoldást kell keresni (pl. máshonnan kell hívni oktatót, vagy azt a témát mással kell helyettesíteni), illetve szélsĪséges esetben ez akár a tanfolyam elmaradásához is vezethet. Ezeket a kérdéseket érdemes még a tervezés fázisában tisztázni. Területileg illetékes gazdasági kamara A kamarával a képzĪ több oldalról is kapcsolatba kerülhet. Részben a gyakorlati képzĪhelyek ellenĪrzésére jogosultak (iskolarendszerň képzésben, tanulószerzĪdéses oktatás esetén), részben a vizsgán – különösen a gyakorlati vizsgarésznél – a kamara képviselĪje aktívan közremňködik. Ezen felül a gyakorlati képzĪhelyek felkészítésében kiemelt szerepük lehet, amennyiben szakmai, illetve pedagógiai-módszertani továbbképzéseket szerveznek, illetve az Ī felelĪsségük a mesterképzés és a mestervizsgáztatás is.
105
Menner Ákos Munkaügyi központ Az illetékes munkaügyi központ egyrészt azért kapott kiemelt helyet, mert információval szolgálhat környékbeli gazdasági szervezetek munkaerĪ-piaci igényeirĪl, tehát a lehetséges megrendelĪkrĪl és megrendelésekrĪl. Sajnos – a feketegazdaság jelenlétének erĪsségétĪl függĪen – az adatokat több-kevesebb fenntartással kell kezelni. Másrészt – ha munkanélkülieket is képez a vállalkozás – önmaga is felléphet megrendelĪként. MegrendelĪ (gazdálkodó szervezet) Sokszor elĪfordulhat, hogy egy adott térségben mňködĪ gazdálkodó szervezet képzési igényével megkeres egy oktató vállalkozást. A szervezetnél történt változások, tervek függvényében a feladat általában vagy továbbképzés adott szakmában, vagy – ritkábban –a munkavállalók átképzése más szakképesítésre. Ebben az esetben igen lényeges a munkahely speciális elvárásainak tisztázása. Akár még az is elképzelhetĪ, hogy a vállalat egy (vezetĪ) munkatársa tartson egy-két foglalkozást. A vállalati megrendelésekben, illetve a jelentkezésekben sokszor szerepet játszanak az informális – rokoni, baráti – kapcsolatok is. (Pl. ehhez a céghez szeretnék jelentkezni, mert a bátyám is itt dolgozik.) Hatóságok Tevékenysége során többféle hatósággal is kapcsolatba kerülhet egy gyakorlati képzést szervezĪ és folytató cég. Nyilván mint gazdálkodónak, kötelezettségei vannak az APEH és a társadalombiztosítás felé. Ezen kívül a gyakorlati képzés jellegétĪl függĪen kisebb-nagyobb jelentĪsége van munkatňz- és környezetvédelmi szabályok betartását vizsgáló szervezetek ellenĪrzésének. Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet (NSZFI) A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézethez (NSZFI) számos szállal kötĪdik a felnĪtt gyakorlati képzést szervezĪ vállalkozás. Az Intézet feladatai közé tartozik az OKJ gondozása, a központi programok és SZVK-k elkészítése, felülvizsgálata, valamint a szakmai írásbeli és szóbeli vizsgatételek biztosítása. Ezen kívül az NSZFI szervezetén belül mňködik a FAT Titkárság, mely az intézmény- és program-akkreditációs eljárások lefolytatását bonyolítja. Lakóhelyi társadalmi környezet A helyi társadalmi viszonyok szintén több szempontból lehetnek érdekesek. A térség munkaerĪ-piaci viszonyai, a lakosság jellemzĪi (koreloszlás, iskolázottság stb.), valamint a gazdaságés oktatáspolitikai elképzelések mind-mind fontos információt jelentenek a tervezéshez.
106
A gyakorlati képzés szervezése Kapcsolatok menedzselése Az alábbiakban néhány tippet szeretnék adni a képzĪ cégeknek kapcsolataik kialakításához, építéséhez. 1.
A kapcsolatok kialakításához vegyük igénybe a korábbi partnereinket. Sikeres együttmňködés esetén kérjük meg Īket, hogy szolgáljanak referenciával, vagy ajánljanak be másoknak.
2. A kapcsolattartás megkönnyítése érdekében hasznos lehet vezetni egy partnerlistát, amelyben rögzítjük partnereink nevét, tevékenységprofilját, kapcsolattartójának nevét, beosztását, elérhetĪségeit. A listát nem elég egyszer elkészíteni, a frissítésére, karbantartására is figyelnie kell valakinek. 3. A személyes találkozásnak nagy jelentĪsége van. Egyrészt így könnyebben emlékeznek ránk, a közvetlen interakció segíthet az esetleges kérdések, problémák tisztázásában. Arra ügyeljünk, hogy – öltözködésünkkel, viselkedésünkkel – pozitív képet alakítsunk ki magunkról és az általunk képviselt cégrĪl. 4. Legalább ilyen fontos a szakmai felkészültség. Ez hitelességünk alapja, és segíthet abban is, hogy feltérképezhessük megrendelĪink nyílt és rejtett igényeit. 5. Általában jó szívvel veszik, ha partnereinknek valamilyen apróbb ajándékkal kedveskedünk. Persze túlzásokba esni nem szabad, de a figyelmesség még nem korrupció! Adhatunk olyan tárgyat is, amit hallgatóink készítettek, így könnyebben köthetik az intézményhez. 6. IdĪnként érdemes akkor is megkeresni partnereinket, ha épp nincs aktuális képzés. Az alvállalkozóknál érdeklĪdhetünk a közelmúlt esetleges eszközfejlesztéseirĪl, személyi változásairól, amik az általunk szervezett képzéseket is befolyásolhatják. 7.
Bár nyilvánvalóan más a kapcsolat tartalma, jellege egy megrendelĪvel, illetve egy alvállalkozóval szemben, arra ügyelni kell, hogy az alvállalkozókkal szemben is partneri viszonyt kell építeni, hiszen ez az ami segítheti a közös cél elérését, a felmerülĪ problémák gyors és hatékony megoldását.
8. Ha van olyan hallgatónk, aki megbízható, jó munkaerĪ, beajánlhatjuk Īt egyes cégeknek. Nem ritkán a vállalatok részérĪl jön a felkérés, hogy javasoljunk valakit munkaerĪgondjaik megoldására, emiatt célszerň a kapcsolattartás a már végzettekkel is. Ez azért is szükséges lehet, hogy a gyakorlati képzés hatékonyságáról közvetlen információt szerezhessünk.
107
Menner Ákos
I.1.2.
Képzési terv készítése – a képzések összehangolása, ütemezése
Egy nagyobb képzĪ cég esetében elĪfordulhat, hogy párhuzamosan több tanfolyamot is indít. Sok esetben – például, ha rendelkezünk saját tanmňhellyel – úgy gazdaságos a mňködtetés, ha biztosítjuk az erĪforrások folyamatos kihasználását. Ebben az esetben elgondolkodhatunk munkanélküliek, vagy – tanulószerzĪdéssel – szakiskolai tanulók nappali, dolgozók, egyéni jelentkezĪk esti képzésen. Szintén érdemes lehet egymásra épülĪ kurzusokat tartani, amennyiben a megrendelĪi igények ezt alátámasztják. Minden esetben ügyelnünk kell azonban arra, hogy valamennyi képzésen biztosítsuk a személyi, tárgyi, infrastrukturális erĪforrások rendelkezésre állását. Ehhez jól használható egy táblázatos beosztás vagy egy naptár, amire az alábbiakban mutatunk példát. 10.01.
10.02.
10.03
10.04.
10.05.
10.06.
10.07.
AM
GM AM GM
AM
GM
AM GM AM GM AM GM AM GM
08–10
Sz 1. T. J.
M 1. F. P.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
M 1. F. P.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
M 1. F. P.
M 1. F. P.
10–12
Sz 1. T. J.
M 1. F. P.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
M 1. F. P.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
M 1. F. P.
M 1. F. P.
12–14
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
Sz 1. T. J.
14–16
M 2. K. I.
M 2. K. I.
M 2. K. I.
16–18
M 2. K. I.
M 2. K. I.
M 2. K. I.
18–20
X. F. F. P.
Magyarázat: AM: asztalos tanmňhely GM: gépész tanmňhely Sz 1.: szakiskolai tanulók asztalos képzése M 1.: munkanélküliek gépész átképzése M 2: munkanélküliek géplakatos átképzése X F: X cég forgácsoló tanfolyama
X. F. F. P.
T. J.: Tóth János F. P.: Fodor Péter K. I.: Kiss István
Az idĪbeli ütemezés elkészítésekor hangsúlyosan vegyük figyelembe a célcsoport igényeit. A munkanélküliek képzését szervezhetjük a délelĪtti vagy délutáni órákra, azonban arra ügyelni kell, hogy a távolabbról érkezĪk is idĪben odaérhessenek. A céges képzéseket általában a koraesti órákban vagy hétvégén tartsuk, a vállalat munkarendjének és a megrendelĪ elvárásainak megfelelĪen. Ha a hét közben, a munkahelyen van a tanfolyam, úgy
108
A gyakorlati képzés szervezése érdemes szervezni, hogy közvetlenül a munkaidĪ lejárta után tartsuk az oktatást, mert különben sokan elmennek. Ebben az esetben azt is vegyük tekintetbe, hogy a hallgatók egy hosszú, fárasztó nap után állnak, és emiatt 2–2,5 óránál hosszabb semmiképp ne legyen egy foglalkozás.
I.1.3.
Humán erĪforrás tervezése
Humán erĪforrás terv A humán erĪforrás terv ajánlott tartalma a következĪ:
• Az oktatói lista, amely magában foglalja: Ì a képzéseknél szóba jöhetĪ oktatók nevét, Ì az egyes oktatók elérhetĪségét, Ì jogviszonyát a képzĪ céggel (munkaviszony, megbízási jogviszony, alvállalkozó), Ì szakterületét, Ì végzettségét, munkatapasztalatát, Ì rendelkezésre állási idejét, Ì esetlegesen a kompetenciáit, Ì esetlegesen a vezetĪi minĪsítését. • A képzĪ szervezet által foglalkoztatott oktatók továbbképzési terve, melynek elemei: Ì az oktató neve, Ì fejleszteni kívánt kompetenciái, Ì tervezett továbbképzés megnevezése, Ì a továbbképzés tervezett idĪpontja. Az emberi erĪforrás tervezésben fontos szerepet kell, hogy kapjon a munkatársak, különösen az oktatók értékelési rendszere. Az oktatói értékelési rendszer céljai lehetnek: • fejlesztendĪ kompetenciák, ismeretek azonosítása, • a kompetenciafejlesztéshez szükséges reális célok megfogalmazása, • az oktatói önértékeléshez külsĪ visszacsatolás biztosítása, • a feladatok jobb elosztásának elĪsegítése, • az oktatók és az iskolavezetés közötti kommunikáció javítása, • az egyéni teljesítmények elismerésének elĪsegítése, • adatok szolgáltatása a bérezéssel, jutalmazással, elĪléptetésekkel kapcsolatos döntésekhez. Leggyakrabban alkalmazott eszközei, módszerei: • óralátogatás, • tanulói felmérés, • oktatói önértékelés, • értékelĪ beszélgetés.
109
Menner Ákos
I.1.4.
2.1.4. Infrastruktúra, eszközök, anyagok rendelkezésre állásának tervezése
Ahhoz, hogy a képzést zökkenĪmentesen lebonyolíthassuk, érdemes ütemtervet készíteni az eszköz- és anyagigény biztosítására. A tananyag ütemezésének, a képzés eszközeinek, módszereinek, illetve a hallgatói létszámnak az ismeretében kiszámítható vagy legalább megbecsülhetĪ az eszköz- és anyagigény. Ennek beszerzését, biztonságos tárolását, raktározását és elĪkészítését szintén tervezni kell. Az egyes szakképesítések eltérĪ lehetĪségeket kínálnak az anyagtakarékosságra. Ha a például a technológia lehetĪvé teszi, egy mňvelet gyakorlásakor használt anyagot a következĪ mňvelet gyakorlásánál is felhasználhatunk. Arra azonban figyeljünk, hogy a takarékoskodás ne menjen az oktatás minĪségének rovására! Az eszköz- és anyagigényt mindig a gyakorlati oktatóval egyeztetve, a tantervet alapul véve tervezzük. A tárgyi feltételek meghatározásához a központi programok is segítséget nyújtanak. A képzési hely kialakítása döntĪ tényezĪ lehet a sikeresség elérése érdekében. AlapvetĪ fontosságú az egészséges, biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése, de majdnem ilyen lényeges a munkahelyi komfort – például az alapvetĪ higiéniás feltételek – biztosítása.
I.1.5.
Kommunikáció tervezése
A kommunikációs terv készítésének célja, hogy elĪsegítsük a gyors és hatékony információáramlást. Az információáramlás iránya szerint két fajtája van: • belsĪ, • külsĪ. A belsĪ kommunikációs tervet különösen a nagyméretň, földrajzilag tagolt szervezeteknél érdemes készíteni. A gyakorlati oktatás esetében a belsĪ információáramlásnál szabályozható például az elméleti és gyakorlati oktató egyeztetéseinek ütemezése, tartalma, módja vagy az anyag- és eszközigény bejelentésének formája, eszköze. A külsĪ kommunikáció irányulhat többek között az érdeklĪdĪk tájékoztatására, az igény- és elégedettségmérésre, a partnerekkel való kapcsolattartásra, illetve – ami a gyakorlati oktatásnál különösen fontos lehet – a képzés utáni nyomonkövetésre.
I.1.6.
Dokumentációs rend kialakítása
A dokumentációs rendet úgy kell az intézményben kialakítani, hogy könnyen visszakereshetĪek legyen mind a hallgatók adatai, mind az egyes képzésekre vonatkozó információk.
110
A gyakorlati képzés szervezése Az akkreditációs szabályokat rögzítĪ 24/2004-es FMM rendelet a következĪ dokumentumok meglétét írja elĪ: a) a képzésrĪl és a felnĪttképzési szolgáltatásról szóló tájékoztató, b) jelentkezési lap, c) a képzésbe való bekapcsolódás feltételeinek vizsgálatát igazoló dokumentáció, d) felnĪttképzési szerzĪdés, e) a képzésen való részvétel követésére alkalmas nyilvántartás, f) a képzés lebonyolításának – az oktatók beosztását is tartalmazó – ütemterve, g) a képzés lezárásának dokumentációi. Érdemes ezt a listát figyelembe véve osztályozni az egyes dokumentumokat, szabályozni az információ hozzáférhetĪségét és az archiválást.
I.2.
Képzésszervezés – Megvalósítás
I.2.1.
A gyakorlati képzés személyi feltételeinek biztosítása
A képzés sikeres és eredményes megvalósítása érdekében a kezdés idĪpontjára készen kell állni mind a személyi, mind a tárgyi feltételekkel. Bár már a képzési terv elkészültekor felvehetjük a kapcsolatot az oktatóval, vagy külsĪ gyakorlóhellyel, közvetlenül a tanfolyam megkezdése elĪtt célszerň még egyszer egyeztetni, hogy valóban vállalja-e a képzést, és felkészült-e a kurzusra. Sajnos még így is elĪfordulhat, hogy tanfolyam közben kényszerülünk – például betegség, baleset miatt – személycserére. Amennyiben a helyettesítést biztosítani tudjuk, teremtsünk lehetĪséget az újonnan felkért oktatónak, hogy megismerje a tantervet és az aktuális helyzetet: a hallgatókat, az elĪrehaladást, a képzési körülményeket; illetve, ha lehet, gyĪzĪdjünk is meg róla, hogy tényleg a birtokában van minden szükséges ismeretnek.
I.2.2. A gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek biztosítása Fontos, hogy az anyag-és eszközfelhasználásnak ne csak a tervezése történjen meg, hanem gondoskodni kell az idĪben történĪ beszerzésrĪl is. ElĪfordulhat, hogy valamely eszköz vagy anyag esetében készlethiány lép fel, vagy az árak változása miatt nem beszerezhetĪk. Ebben az esetben – a gyakorlati oktatóval egyeztetve – gondoskodni kell helyettesítĪ anyagról vagy eszközrĪl, vagy módosítani kell a tervezett feladatot.
111
Menner Ákos
I.2.3.
A képzés adminisztrálása
FelnĪttképzési szerzĪdés A 2001. évi CI. törvény elĪírása szerint felnĪttképzés csak felnĪttképzési szerzĪdés megkötése mellett folytatható. A felnĪttképzési szerzĪdés kötelezĪ tartalma: • a képzéssel megszerezhetĪ képzettség vagy kompetencia, • a résztvevĪ teljesítmény-ellenĪrzésének és -értékelésének módja, • a képzés helye, idĪtartam, ütemezése, • a képzésben résztvevĪ és a képzést folytató intézmény szerzĪdésszegésének következménye, • a képzési díj –beleértve a vizsgadíj – mértéke, • mindaz, amit a jogszabály elĪír. Munkavédelmi tájékoztatás A bevezetĪ elĪadáson vagy az elsĪ foglalkozáson meg kell ismertetni a hallgatókat a munkahely vagy gyakorlóhely munkavédelmi, környezetvédelmi, tňzvédelmi és biztonságtechnikai szabályaival. A tájékoztatást dokumentálni kell, jegyzĪkönyv felvételével, amit minden hallgató aláír. A dokumentálás megkönnyítése érdekében készült egy „Munkavédelmi oktatási napló” elnevezésň formanyomtatvány, ami kereskedelmi forgalomban kapható. Tanfolyami napló A képzésen való részvétel követésére alkalmas nyilvántartás a tanfolyami napló. A tanfolyami napló részei a következĪk:
• • • •
a tanfolyam adatait rögzítĪ bevezetĪ, anyakönyvi rész, haladási rész, a jelenlétet, ill. hiányzást rögzítĪ rész.
A tanfolyami naplóhoz szintén készült – papír- és nyomtatványboltban kapható – formanyomtatvány.
I.2.4.
Gyakorlati vizsga szervezése
Vizsgaszervezési jogosultság Szakmai vizsgaszervezésre való jogosultság feltételeit a 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet rögzíti. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgaszervezés feltétele a kétéves mňködés, az
112
A gyakorlati képzés szervezése intézmény-akkreditáció megléte és a pénzügyi és beszámolási kötelezettségek teljesítése. A vizsgaszervezési jogot – a szakképesítésért felelĪs miniszter által kiírt – pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat során az alábbi szempontok kerülnek elsĪsorban értékelésre:
• • • • • •
a pályázó szakképzési tevékenysége, az esetleges korábbi vizsgaszervezési tapasztalat, a pályázó minĪségirányítási rendszere, a vizsgaszervezés felelĪseinek bemutatása, az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételek, gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek.
A vizsgaszervezés lépései A szakmai vizsga szervezését az 1993. évi LXXVI. szakképzésrĪl szóló törvény Harmadik része (10–14. §), valamint a 20/2004. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályozza. A szakmai vizsga követelményeit a szakképesítésért felelĪs miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. A vizsga idĪpontjára vonatkozóan a rendelet a következĪket rögzíti: „3. § (2) Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként, illetĪleg tantárgyanként meghatározott vizsgaidĪpontját, a tételek átvételének idejét, módját a szakképesítésért felelĪs miniszter évenként közleményben teheti közzé. A gyakorlati vizsgarész – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – és a szóbeli vizsgarész idĪpontját a szakképzĪ iskola, a speciális szakiskola, a munkaerĪ-fejlesztĪ és -képzĪ központ, a felsĪoktatási intézmény, továbbá a szakképesítésért felelĪs miniszter által a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény (a továbbiakban együtt: vizsgaszervezĪ) vezetĪje állapítja meg. 8. § (1) Szakmai vizsgát kell tartani február–március, május–június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaidĪszak). (2) A szakmai vizsgára a) februári–márciusi vizsgaidĪszak esetén december hónap 15. napjáig, b) májusi–júniusi vizsgaidĪszak esetén február hónap 15. napjáig, c) októberi vizsgaidĪszak esetén augusztus hónap 15. napjáig lehet jelentkezni a vizsgaszervezĪ vezetĪjénél. (3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az (1) bekezdésben felsorolt vizsgaidĪszakoktól eltérĪ idĪben is szervezhetĪ szakmai vizsga, amelyet a megkezdésétĪl számított harminc napon belül – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – be kell fejezni.”
113
Menner Ákos A vizsgaszervezĪnek a gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatai röviden a következĪk:
• Kidolgozza és jóváhagyatja a gyakorlati vizsgafeladatokat (ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik).
• Az írásbeli tételeket és a gyakorlati vizsgafeladatokat a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával Īrzi.
• A vizsgaszervezĪ vezetĪje alakítja ki – szakképesítésenként – a vizsgacsoportokat. • A vizsgaszervezĪ vezetĪje a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidĪt követĪ
• • •
• •
•
114
tizenöt napon belül jelentést küld a szakmai vizsga elĪkészítésérĪl a szakképesítésért felelĪs miniszternek. A jelentésben javaslatot tehet a vizsgabizottság elnökének személyére is. Ezzel egyidejňleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervezĪ székhelye szerint illetékes (fĪ)jegyzĪnek és a megyei (fĪvárosi) munkaügyi központnak is. (Amennyiben vizsgaszervezĪi jogosultsággal nem rendelkezĪ képzést folytató intézmény végezte a képzést, akkor az intézmény köteles a nyilvántartásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervezĪ vezetĪjének bemutatni, valamint a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgaszervezĪ vezetĪjének jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés megkezdésére és folytatására.) A vizsgaszervezĪ vezetĪje a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidĪt követĪ tizenöt napon belül felkéri a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát, hogy bízza meg képviselĪjét a vizsgabizottságban való részvételre. Megbízza a vizsga jegyzĪjét. A vizsgaszervezĪ képviselĪje látja el a szakmai vizsga elĪkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, elĪkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerň kiállításáról és továbbításáról. A vizsgaszervezĪ biztosítja a gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket (ideértve a munkavédelmi, tňzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is). A kitöltött és a vizsgaszervezĪ vezetĪje által aláírt vizsgaösszesítĪ adatlap adatait megküldi elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként a vizsga befejezését követĪ harminc napon belül az NSZFI elektronikus levélcímére. (Ugyanígy a bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles másolatának adatait.) Gondoskodik a szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésérĪl.
A gyakorlati képzés szervezése A vizsgáztatás szereplĪi 1. tábla A vizsgáztatásban részt vevĪ egyes szereplĪk, és jellemzĪik
A vizsgáztatásban közremňködĪ beosztása
Feladata
Tagja a vizsgabizottságnak
KijelölĪ szerv
igen
a szakképesítésért felelĪs miniszter (az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék alapján)
igen
a vizsgaszervezĪ vezetĪje
• ellenĪrzi a vizsgaszervezĪnek a mun-
• • • A vizsgabizottság elnöke
• •
• •
kaügyi központ által kiadott, az adott szakképesítés nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány érvényességi idejét, ellenĪrzi a szakmai vizsga, vizsgarész elĪkészítését, vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, ellenĪrzi a vizsgázó vizsga letételére való jogosultsági feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat, tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész elĪtt az Īket érintĪ döntésekrĪl, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról, összegzi a szakmai vizsga elĪkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását, a szakmai vizsga befejezését követĪ egy héten belül írásbeli jelentést küld megbízójának a vizsgáról
• részt vesz a vizsgabizottsági üléseken A vizsgabizottság tagja
és a vizsgán,
• a szóbeli vizsgarészen a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelen lévĪ vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik
115
Menner Ákos 1. tábla folytatása
A vizsgáztatásban közremňködĪ beosztása
Feladata
Tagja a vizsgabizottságnak
KijelölĪ szerv
• ha gazdálkodó szervezetnél folyik a
• A területi gazdasági kamara képviselĪje
A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár
gyakorlati vizsgarész, a gyakorlati vizsgarész elĪkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása, elsĪsorban a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenĪrzésében, továbbá a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében mňködik közre
igen
a területi gazdasági kamara
nem
a szakképzést folytató intézmény
nem
a vizsgaszervezĪ vezetĪje
nem
a vizsgaszervezĪ vezetĪje
• segíti a vizsgabizottság tevékenységét, • javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére,
• a vizsgázó által átadott írásbeli dolgozatot kijavítja, írásban értékeli, és javaslatot tesz az érdemjegyre
• megállapítja a vizsgázók személyazoFelügyelĪ tanár (írásbeli vizsgarésznél)
nosságát,
• tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, • elkészíti a vizsgázók ülésrendjét, • gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról
• vezeti a vizsgabizottsági értekezletek • A vizsga jegyzĪje • • •
116
jegyzĪkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt, elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendĪket
A gyakorlati képzés szervezése 1. tábla folytatása
A vizsgáztatásban közremňködĪ beosztása
Feladata
Tagja a vizsgabizottságnak
KijelölĪ szerv
• ellátja a szakmai vizsga elĪkészítésével A vizsgaszervezĪ képviselĪje
• •
és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, elĪkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerň kiállításáról és továbbításáról
I.3.
Képzésszervezés – EllenĪrzés
I.3.1.
VezetĪi ellenĪrzés
nem
a vizsgaszervezĪ vezetĪje
A vezetĪi ellenĪrzés alapvetĪen a gyakorlati oktatás vizsgálata esetén két fĪ célra irányulhat:
• a tanfolyam szervezésének értékelése • az oktatók teljesítményének értékelése A vezetĪi – vagy más belsĪ – ellenĪrzésre elsĪsorban a kurzus közben kerülhet sor, de természetesen a záró értékelésnek is helye van. A tanfolyam szervezésének értékelése A szervezés ellenĪrzése és értékelése alkalmával meg lehet vizsgálni például:
• • • • •
a személyi és tárgyi feltételek meglétét, a tájékoztatás és kommunikáció minĪségét, a képzés körülményeinek minĪségét, a gazdaságossági mutatókat, a dokumentálás megfelelĪségét.
Az oktatók teljesítményének értékelése Amennyiben van elĪzetesen kialakított oktatói értékelési rendszer, nyilván annak megfelelĪen kell az ellenĪrzést lefolytatni.
117
Menner Ákos Az oktatói teljesítmény vezetĪi értékelésében a fĪbb szempontok a következĪk lehetnek: • az oktató oktatómunkájának, • szakmai tevékenységének, • képzettségének és felkészültségének, • hozzáállásának és munkafegyelmének, • az általa felkészített hallgatók vizsgaeredményeinek, • valamint az oktatói teljesítmény hosszú távon tapasztalt alakulásának értékelése.
I.3.2.
A képzések záró értékelései
Az értékelés – mind a hallgató, mind az oktató, mind a képzést szervezĪ részérĪl – az elĪzetes elvárásokhoz való viszonyítást jelenti. A képzés lezárásaként többféle értékelést kell végeznünk, hogy kellĪen árnyalt képet kaphassunk a kurzusról. Egyrészt a hallgatói elégedettségmérés szolgálhat hasznos tapasztalatokkal. Célszerň egy rövid, könnyen kitölthetĪ kérdĪíves felmérést végezni, lehetĪleg még a záróvizsga elĪtti utolsó foglalkozáson. A kérdĪíven kikérhetjük a hallgatók véleményét a képzés szervezésérĪl, környezeti feltételeirĪl, a tananyagról és az oktatóról is. Egy minta hallgatói kérdĪívet tartalmaz a 7. számú melléklet. Vállalati megrendelés esetén a megrendelĪ véleményét is ki kell kérnünk, a személyzetissel vagy a cégvezetĪvel folytatott beszélgetésben, vagy kérdĪíves formában. A képzés szervezĪje által végzett értékelésnek alapvetĪen két iránya lehet: pénzügyi és szakmai. A pénzügyi értékelés a tanfolyam rentabilitását vizsgálja. Bár egy-egy tanfolyam lehet üzletileg sikertelen – például túlzott anyagfelhasználás, vagy egyéb nem várt kiadás miatt –, természetesen egy cég sem mňködhet hosszú távon veszteségesen. Az alábbiak végiggondolása ajánlott:
• • • •
Milyen kiadásaink voltak a kurzus kapcsán? Tartottuk-e az elĪzetes pénzügyi tervet? Amennyiben nem, miért? Fedezték-e a bevételeink a kiadásokat? Ha nem, mit és hogyan kell módosítani? Befolyásolják-e az aktuális tanfolyam mutatói a további képzések pénzügyi jellemzĪit?
A szakmai önértékelés során a képzést szervezĪ a tervezést, a szervezĪmunkát és a végrehajtást – az oktatói tevékenységet – minĪsíti. Alapjai lehetnek a képzés közbeni ellenĪrzések, a hallgatói megkérdezések és az oktatói értékelés eredményei, valamint a vizsgaeredmények. Az értékelésben – bármelyik formáról is legyen szó – elengedhetetlenül fontos az Īszinteség. Olyan légkört kell teremteni, ami azt elĪsegíti, és ki kell emelni, hogy az értékelés elsĪsorban a fejlesztést szolgálja. Ezen kívül meg kell találni azt a motivációs erĪt, ami ösztönöz a válaszadásra, különösen igaz ez a kérdĪíves megkérdezésekre.
118
A gyakorlati képzés szervezése
I.4.
Képzésszervezés – Visszacsatolás, folyamatos fejlesztés
I.4.1.
Panaszkezelés
A panaszkezelés elsĪdleges célja partneri elégedetlenség okainak feltárása és megszüntetése. A panaszok érkezhetnek szóban, írásban, és súlyosságuk is eltérĪ lehet. A problémák biztos és hatékony megoldása érdekében célszerň panaszkezelési rendszert kialakítani. Ennek eleme lehet a panaszkezelési ňrlap, melyre a 8. mellékletben található minta. A panaszkezelés lépései: 1. 2. 3. 4. 5.
a panasz rögzítése a probléma okainak feltárása a probléma rövidtávú megoldása („tüneti kezelés”) a probléma hosszú távú megoldása (az ismétlĪdés elkerülése érdekében) a partneri elégedettség ellenĪrzése
I.4.2.
A képzések fejlesztése
A tanfolyamok értékelése során lehetĪség van a tananyagtartalmak, tantervek felülvizsgálatára és minĪsítésére is. Továbbra is szem elĪtt kell tartani azonban a központi programokban leírtakat, valamint – ami még lényegesebb – a megrendelĪi elvárásokat.
I.4.3.
Szervezetfejlesztés
A szervezet tanulását, fejlĪdését segíti, ha egy adott képzés tanulságait nemcsak az abban részt vett oktatók, illetve szervezĪk ismerik, hanem ezeket megoszthatják más kurzusok szervezĪivel, oktatóival is. Éppen ezért lehetĪségeket kell biztosítani a rendszeres tapasztalatcserére, értekezletek, megbeszélések, belsĪ képzések formájában. ElképzelhetĪ az is, hogy a leírt tapasztalatokat – valamilyen formalizált rendszerben – eljuttatják a többi munkatárs részére is. Szintén egy-egy tanfolyamhoz kapcsolódó szervezeti kérdés egy-egy oktató minĪsítése, ösztönzése, további foglalkoztatása.
119
Menner Ákos
I.5.
A gyakorlati oktatás lebonyolítása
I.5.1.
A gyakorlati oktatás tervezése
Jogszabályi keretek, követelmények megismerése Ahhoz, hogy a gyakorlati képzés tartalmát az oktató reálisan megtervezhesse, neki is tisztában kell lennie a lehetĪségekkel és az elvárásokkal. A képzési cél felállításához és a tanterv elkészítéséhez ismerni kell a jogszabályi elĪírásokat, elsĪsorban az OKJ-t, az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét, valamint központi programját. ElĪzetes tudásfelmérés Az elĪzetes tudásfelmérés a korábban – formálisan vagy informálisan – megszerzett kompetenciák, képességek, készségek megismerésére és értékelésére irányul. A felmérés formái lehetnek:
• írásbeli (teszt), • gyakorlati, • szóbeli (felvételi elbeszélgetés). Mindhárom módszernek megvan a maga elĪnye és hátránya. Az írásbeli felmérésnek viszonylag kicsi az erĪforrásigénye, nem igényli az oktató jelenlétét, sĪt, megfelelĪ megoldókulcs megléte esetén a javításban sem szükséges közremňködnie. (Az értékelésben már igen!) Negatívuma viszont, hogy csak az ismeretek szňk köre – az elméleti tudás egy része– mérhetĪ fel vele. Amennyiben gyakorlatigényes a szakképesítés, célszerň egy rövid gyakorlati felmérést is elvégezni. Ez jól megmutathatja a szakmai kompetenciákat, készségeket, képességeket, hátránya azonban az erĪforrás-igényessége. Biztosítani kell a termet, a gépeket, az oktatót, és fokozottan ügyelni kell a balesetek elkerülésére. A felvételi beszélgetés elsĪsorban a korábbi tapasztalatok és a motiváció megismerésére szolgál. Természetesen itt is fel lehet tenni néhány szakmai ismeretet feltérképezĪ kérdést. Ajánlott, hogy a felvételi beszélgetésen az oktató is vegyen részt, illetve hogy elĪzetes – és a beszélgetés során kitölthetĪ – vázlatot készítsünk. (A tesztre és a beszélgetés vázlatára az 5. és 6. számú mellékletben találhatunk mintát.) Ha lehetĪségeink engedik, jó, ha a minél árnyaltabb kép elérése érdekében többféle tudásfelmérést is végzünk. A tudásfelmérés célja lehet annak eldöntése, hogy a jelentkezĪk közül kiválasszuk azokat, akiket képezni szeretnénk, de sokszor – például vállalati képzés esetén – erre nincs mód. Ekkor is érdemes azonban elvégezni, mert a hallgatók ismerete nélkül nem lehet megalapozott tantervet, foglalkozási tervet készíteni. A tudásfelmérést a begyňjtött adatok elemzésének kell követnie.
120
A gyakorlati képzés szervezése Tanterv készítése A tanterv írásban rögzített tanítási program, mely a követelményekhez igazodó, tagolt és rendszerezett tananyagot tartalmazza. Elkészítéséhez ismernünk kell a képzési célt, az elérendĪ tudásszinteket, az idĪkereteket, valamint a célcsoportot. Az információk megszerzése, elemzése után felállítjuk a követelményeket, hozzárendeljük a tananyagtartalmat, meghatározzuk az egymásra épülést, az egyes tananyagegységekhez pedig hozzákapcsoljuk az andragógiai módszereket, munkaformákat, végül kialakítjuk az értékelési rendszert. A további konkretizálás során a munkafolyamatokhoz kapcsolódó anyag- és eszközigény, a személyi és tárgyi feltételek, valamint az ellenĪrzĪ feladatok kerülhetnek meghatározásra. Ügyeljünk, arra hogy ha a gyakorlatok tartalmát vagy a munkamódszert nem jól választjuk meg, a hallgatókkal monoton, kevés kihívást jelentĪ munkát végeztetünk, eltávolítjuk Īket a tanulástól, a szakmától. A gyakorlati oktatás jellegzetes módszerei:
• • • •
magyarázat, szemléltetés, próbálgattatás, gyakoroltatás.
A tananyag ütemezésénél tervezni kell szabad idĪkeretet a diƑerenciált felzárkóztatásra, a csúszások korrigálására is.
I.5.2.
A gyakorlati oktatás megvalósítása
Az anyagok, eszközök elĪkészítése A képzésnél használandó anyagok, eszközök elĪkészítése is az oktatói tennivalók szerves része. EllenĪrizni kell az elĪzĪ foglalkozások anyagfelhasználását, és meg kell becsülni a várható anyagfogyást, a természetes és váratlan elhasználódást, úgy, hogy mindig legyen kéznél valamennyi tartalék is. Szintén szükség van az új feladatok gyakorlásához szükséges szerszámok, gépek, berendezések állapotának ellenĪrzésére. A képzés megtartása A tényleges képzést érdemes egy bevezetĪ foglalkozással kezdeni. Ennek különösen akkor van jelentĪsége, ha nem tartottunk felvételi beszélgetést, vagy azon nem az oktatást végzĪ tanár vett részt.
121
Menner Ákos A bevezetĪ foglalkozásnak több célja is lehet: itt alapozható meg az oktató hitelessége, ekkor van lehetĪség a csoportszabályok rögzítésére, a munkavédelmi tájékoztató megtartására, illetve a csoportról szerzett elĪzetes ismereteink pontosítására, a megfelelĪ kommunikáció kialakítására, az igények és elvárások konkrét megismerésére. A felnĪttképzésre hangsúlyozottan igaz, hogy az oktató tekintélyének alapja a hitelesség, a hitelességé pedig a szakmai felkészültség. A szakmai felkészültség elsĪsorban az oktatott szakképesítésre vonatkozik, de nem elhanyagolhatóak az andragógiai ismeretek sem. A fentiekbĪl adódóan nagy hangsúlyt kell fektetnünk a folyamatos felkészülésre is. ElĪfordulhat, hogy a megrendelĪ valamilyen speciális, egyedi, általunk korábban nem ismert gépet, berendezést vagy technológiát használ, ebben az esetben – még a képzés elĪtt – kérjünk tĪle segítséget ennek megismeréséhez. Kínos lehet, ha a tanfolyamon derül ki, hogy a hallgatók jobban értenek ahhoz, amit mi szeretnénk nekik megtanítani. Ennek elkerülésére bizonyos témákból felkérhetjük elĪadónak a megrendelĪ képviselĪjét. Ez egyébként munkanélküliek képzésénél is hasznos lehet, mert amennyiben tudjuk, hogy melyik cégnél van lehetĪség elhelyezkedni, a vállalat fĪmérnöke vagy más, termelésben dolgozó munkatársa pontosan tudja ismertetni az elvárásaikat, a várható feladatokat és esetleg föl is készíthet rájuk. Amennyiben a képzésben a megrendelĪ képviselĪje is helyet kap, mindenképpen egyeztessük vele az általa oktatandó témákat, tartalmakat, és legyünk jelen a képzésen, hogy ha bármilyen probléma felmerül, segédkezhessünk a megoldásában. A gondos és alapos elĪkészítés ellenére is megtörténhet – és általában meg is történik –, hogy változtatnunk kell az elĪzetes terven. Amennyiben ez az anyag- és eszközfelhasználás módosulásával is jár, haladéktalanul egyeztessünk a képzés szervezĪjével, hogy a feltételek idĪben a rendelkezésünkre állhassanak. A képzés adminisztrálása A képzésen az oktató felelĪssége az adminisztráció. Gondosan ügyeljünk arra, hogy minden hallgató tudomásul vegye a munka-, tňz- és környezetvédelmi elĪírásokat, és ez a munkavédelmi oktatási naplóban is rögzüljön. Igyekezzünk a tanfolyami naplót naprakészen vezetni, utólagosan sokkal nehezebb a kitöltése.
I.5.3.
A gyakorlati oktatás ellenĪrzése
A tanulói elĪrehaladás ellenĪrzése A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat egyes képzési szakaszainak lezárásaként végrehajtott értékelés célja annak felmérése, illetĪleg megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított elĪmenetel megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelménynek.
122
A gyakorlati képzés szervezése Az elĪrehaladást három szinten mérjük:
• feladatonként, • modulonként, témakörönként, • záróvizsgával, tanfolyami szinten. A gyakorlati képzés elsĪdleges célja a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése. A tanmenet készítése során meghatároztuk, hogy egyes feladatok, mňveletek mely kompetenciákat fejlesztik. A feladat elvégzése után ellenĪrizni kell, hogy az oktatás elérte-e a célját, vagyis a hallgató megszerezte-e az adott kompetenciát. A hallgatók munkáját értékelhetjük egyénileg vagy csoportosan, a mérés történhet önellenĪrzéssel és/vagy oktatói értékeléssel. Az önértékelés, bár szubjektívebb lehet, általában nagyobb motiváló erĪvel bír, illetve tovább fejleszt bizonyos – fĪként méréshez kapcsolódó – kompetenciákat. A külsĪ értékelésnél azt kell elérni, hogy a hallgató fogadja el az eredményét. Ennek érdekében törekednünk kell az objektivitásra, valamint hangsúlyozni kell, hogy az értékelés a hallgató fejlĪdését szolgálja. Mindkét esetben hasznos, ha a feladat vagy mňvelet végrehajtásának megkezdése elĪtt ismertetjük az értékelési szempontokat, illetve ha a megszerzett kompetenciákat feladatonként egy-egy értékelĪ lapon összegezzük. Egy-egy modul vagy témakör lezárása után szintén végezhetĪ értékelés. Ezt vagy egy komplex, több – az adott területen megszerzett – kompetenciát igénylĪ feladat végrehajtásával és értékelésével, vagy a korábbi értékelĪ lapok összesítésével, közös értékelésével tehetjük meg. MielĪtt záróvizsgára engednénk a hallgatókat, érdemes számukra egy elĪvizsgát szervezni. Annak érdekében, hogy ez igazán hatékony legyen, igyekezni kell úgy összeállítani a feladatokat, hogy azok mind formailag, mind tartalmilag minél inkább hasonlítsanak a záróvizsgára. Az elĪvizsgának kettĪs célja van: megállapításra kerülhessenek a – részben vagy egészben – hiányzó kompetenciák, valamint hogy a hallgató „vizsgarutint” szerezhessen, tehát csökkenjen a késĪbbi, záróvizsga okozta stresszhelyzet. Természetesen az elĪvizsga eredményét meg kell osztani a hallgatóval, és a tanfolyamból hátralévĪ idĪt a hiányzó kompetenciák pótlására kell fordítani. Amennyiben erre nincs mód, lehetĪség szerint ajánljunk fel kiegészítĪ foglalkozásokat, vagy a tanfolyam újbóli elvégzésének lehetĪségét, mert a záróvizsga kudarca akár a szakma gyakorlásától is elveheti a hallgató kedvét. A záróvizsgán szintén törekedjünk a hallgatókra nehezedĪ stressz enyhítésére. Ekkor is fokozottan ügyelni kell a munkabiztonsági szabályok betartására. A képzés végrehajtásának, elĪrehaladásának önellenĪrzése Már a gyakorlati oktatás kivitelezése során módosítani lehet a terveinket, amennyiben külsĪ körülmények vagy a hallgatók elĪrehaladása ezt indokolja. Arra azonban figyelni kell, hogy lehetĪleg ne az oktató – pl. hosszadalmas magyarázat, nem megfelelĪ eszköz-elĪkészítettség – miatt következzen be csúszás. Ennek érdekében – az egyes foglalkozások vagy modulok lezárásával – rendszeres önértékelést érdemes tartani, és végiggondolni a következĪket:
123
Menner Ákos
• • • • • • •
Jól mértem-e fel a hallgatókat? MegfelelĪ módszert választottam-e az oktatáshoz? MegfelelĪ módszert választottam-e az értékeléshez? ElegendĪ volt-e a tervezett idĪkeret? ElĪkészítettem-e a szükséges anyagokat, eszközöket? Szükséges-e a képzés módosítása, átütemezése? Van-e olyan igény, amit továbbítanom kell a képzésszervezĪnek?
Ha az értékelésünkrĪl feljegyzést is készítünk, úgy a késĪbbi értékelések hasznos kiegészítĪje lehet. Záró értékelés A tanfolyam zárása kapcsán az oktatónak is önértékelést kell végeznie. Bár megejthetĪ ez szóban – a képzésszervezĪvel folytatott beszélgetésben – is, mégis jobb, ha írásos nyoma is van, a késĪbbi visszakereshetĪség, felhasználhatóság érdekében. Az önértékelés során az oktatónak végig kell gondolnia a következĪket:
• Sikerült-e a végrehajtani az elĪzetes tervet? Ha nem, miért? A tervezés hibája volt, vagy a végrehajtásé?
• Mely anyagrésszel kellett többet foglalkozni a tervezettnél? Mik voltak az okai? • Jól választottam-e meg az oktatás módszereit? Mikor kellett volna mást alkalmaznom, miért és mit?
• Elértem a tervezett eredményt? Ha nem, mi(k) miatt? Ezen kívül még számtalan kérdés felmerülhet, a lényeg, hogy az oktató elsĪsorban saját tevékenységét értékelje, és Īszintén válaszoljon a kérdésekre.
I.5.4.
Visszacsatolás a gyakorlati oktatásban
Az aktuális képzés tartalmi korrekciója A hallgatók tervezettĪl eltérĪ haladási üteme vagy a külsĪ körülmények megváltozása – pl. készlethiány egy alapanyagból – a tantervtĪl való eltérésre kényszerítheti a gyakorlati oktatót. Amennyiben módszertanilag kellĪen felkészült, nem okozhat komoly fennakadást új módszer alkalmazása, vagy új feladat kiadása. Ekkor is ügyelni kell azonban a követelményekre, a kompetenciák megszerezhetĪségére.
124
A gyakorlati képzés szervezése Tanulságok leszňrése a további képzések vonatkozásában Fontos, hogy a tanfolyam végén átgondoljuk, mik is azok a tapasztalatok, amelyek más képzések vonatkozásában is használhatóak. Ezek elsĪsorban az andragógiai ismereteket érintik, de bĪvülhetnek esetleg szakmai ismereteink is. Az egyes kurzusokon alkalmazott módszerek rögzítésével, folyamatos értékelésével, fejlesztésével például akár saját módszertani kézikönyvet is alkothatunk. A feladatok viszonylatában szintén létrehozható egyfajta tudástár, amit aztán a kollégákkal folytatott tapasztalatcserével tovább bĪvíthetünk.
Összefoglalás Ebben a fejezetben röviden áttekintettük a képzésszervezés és a gyakorlati oktatás lépéseit. Megismerkedtünk a gyakorlati képzés sajátosságaival, szereplĪivel, kapcsolatrendszerével, a felnĪttképzés dokumentumaival. Vázlatot kaphattunk a képzési terv, a humán erĪforrás terv és a kommunikációs terv tartalmáról. Bemutatásra kerültek a vizsgaszervezés és vizsgáztatás feladatai, közremňködĪi, illetve a vonatkozó fĪbb jogszabályok. Felvillantottuk a tanfolyam ellenĪrzésének fajtáit, illetve a – szervezetre és a konkrét képzésre vonatkozó – fejlesztési lehetĪségeket. Ezután az oktató szemével néztük át a képzéstervezés résztevékenységeit, tippeket kaptunk a képzésszervezéshez, illetve az értékeléshez. Végül néhány szót ejtettünk az oktatói önellenĪrzés-önfejlesztés fontosságáról is.
EllenĪrzĪ kérdések 1. 2. 3. 4. 5.
Melyek a gyakorlati képzés fĪbb sajátosságai? Kik a gyakorlati oktatás szereplĪi? Miket tartalmaz a humán erĪforrás-terv? Kik a vizsgáztatás szereplĪi? Hogyan ellenĪrizzük és értékeljük az elsajátított kompetenciákat?
125
Menner Ákos
Irodalomjegyzék MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végzĪ szakemberek részére, 2001, Nemzeti Szakképzési Intézet Dr. EmĪkey András - Dr. Rakaczkiné Tóth Katalin: A gyakorlati oktatás Módszertani kézikönyv a gyakorlati képzést végzĪk számára, 2005, Szaktudás Kiadó Ház Farkasné Geleli Júlia - Rakaczkiné Tóth Katalin: A gyakorlatvezetés kézikönyve, 1999.
126
A gyakorlati képzés szervezése
Mellékletek 1.
A felnĪtt gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályok listája
2. Megbízási szerzĪdés (megrendelĪ-képzĪ cég, minta) 3. MunkaszerzĪdés (formanyomtatvány) 4. FelnĪttképzési szerzĪdés (minta) 5. ElĪzetes tudásfelmérĪ kérdĪív – teszt (minta) 6. Felvételi beszélgetés vázlat (minta) 7.
Hallgatói elégedettségi kérdĪív (minta)
8. Panaszkezelési ňrlap (minta)
127
Menner Ákos
1.
A felnĪtt gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályok listája
FelnĪttképzés 2001. évi CI törvény a felnĪttképzésrĪl 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények ellenĪrzése során kiszabható bírságról 5/2004 (II. 24.) FMM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól
Szakképzés 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrĪl 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési JegyzékrĪl és az Országos Képzési Jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirĪl
Akkreditáció 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények és a felnĪttképzési programok akkreditációjának szabályairól 23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények és a felnĪttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékérĪl és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet módosításáról
128
A gyakorlati képzés szervezése 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények és a felnĪttképzési programok akkreditációs eljárási díjainak mértékérĪl és felhasználásának szabályairól 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól
Vizsgaszervezés 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirĪl 20/2004. (VII.27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl
Támogatások 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet a felnĪttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 7/2005. (VI. 1.) FMM rendelet a MunkaerĪpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnĪttképzési célú keretének felhasználásáról szóló a 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet módosításáról 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet a MunkaerĪpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnĪttképzési célú keretének felhasználásáról
Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési JegyzékrĪl és az Országos Képzési Jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirĪl, valamint a térségi integrált szakképzĪ központ tanácsadó testületérĪl 25/2006. (VI. 8.) OM rendelet az Országos Képzési JegyzékrĪl és az Országos Képzési Jegyzékbe történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról
129
Menner Ákos 7/2006. (XII. 19.) SZMM rendelet, a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelt módosításáról 63/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó Postai ügyintézĪ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
130
A gyakorlati képzés szervezése
2.
Megbízási szerzĪdés minta (megrendelĪ-képzĪ cég)
Megbízási szerzĘdés amely létrejött egyrészrĘl a megbízott neve (megbízott címe, telefonszáma), Munkaügyi központ által kiadott nyilvántartási szám számmal nyilvántartott, FAT intézmény-akkreditációs szám számmal akkreditált cég mint a képzés szervezĘje és Cég neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mint megbízó között az alábbi feltételekkel: 1. A szerzĘdés tárgya: a tanfolyam megnevezése megnevezésĦ tanfolyam megszervezése, megtartása. (OKJ szerinti végzettség megnevezése: ……………………………………………………, OKJ száma: ……………………………….…………, Óraszáma: …………..……...………) A tanfolyam kezdési idĘpontja: A tanfolyam befejezési idĘpontja: 2. A megbízott a szerzĘdés tárgyában megnevezett tanfolyamon a megbízó által megjelölt ….. fĘ részére részvételi jogot biztosít. (A mellékelt hallgatói felnĘttképzési szerzĘdésekben megnevezett hallgatók részére.) 3. A képzés egy fĘre jutó költsége: :……… Ft, amely magában foglalja a tanfolyami részvétel díját, a rendelkezésre bocsátott tankönyvek és jegyzetek árát, valamint a vizsgadíjat is. Ennek megfelelĘen a megbízó megbízottnak összesen …………..………………….. Ft-ot, azaz ………………………………………………………………………………... forintot tartozik fizetni a ……………………………. számú bankszámlára, a megbízott által kibocsátott számla alapján, legkésĘbb …………………………….. ig. 4. A képzĘ által kibocsátott számlán megjelölt teljesítés idĘpontja megegyezik a tanfolyam lezárásának idĘpontjával. 5. A megbízott köteles a tanfolyamot kellĘ pontossággal megszervezni, a tanfolyam lebonyolításához szükséges tárgyi, infrastrukturális és személyi feltételeket biztosítani. 6. A képzés egyéb feltételeirĘl a hallgatókkal megkötött felnĘttképzési szerzĘdésben rögzítettek az irányadók. 7. A szerzĘdĘ felek kijelentik, hogy a jelen szerzĘdésben foglaltak akaratukkal megegyezĘek. A szerzĘdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. elĘírásai az irányadóak. Peres ügyekben a felek kikötik a ……………. Bíróság illetékességét. Dátum ……………………………… ………………………………. Megbízó Megbízott
131
Menner Ákos
3.
132
MunkaszerzĪdés (formanyomtatvány)
A gyakorlati képzés szervezése
4.
FelnĪttképzési szerzĪdés - MINTA
FelnĘttképzési szerzĘdés amely létrejött egyrészrĘl a képzést szervezĘ neve (képzést szervezĘ címe, telefonszáma), Munkaügyi központ által kiadott nyilvántartási szám számmal nyilvántartott, FAT intézmény-akkreditációs szám számmal akkreditált cég, mint a képzés szervezĘje és Név: …………………………………………………………….………………..…………………….. Leánykori név: ………………………………………………...………………….……………………. Anyja neve: …………………………………………………………………….…….……………….... Születési hely, idĘ: …………………………………………………………………..………………..... Lakáscím: …………………………………………………..…………………………..………………. Telefonszám (elérhetĘség): ……..…………………………..…………………………..……………… Munkahely: …………………………………………………..…………………………………………. továbbiakban mint tanfolyami hallgató között az alábbi feltételekkel: 1. A szerzĘdés tárgya: ……………………………………………………………………... tanfolyam Óraszáma: ………………………… OKJ száma: …………………………………. A képzés egy fĘre jutó költsége: ……………..………… Ft, amely magában foglalja a tanfolyami részvétel díját, a rendelkezésre bocsátott tankönyvek és jegyzetek árát, valamint a vizsgadíjat is. 2. A tanfolyami hallgató kötelezettségei: • A hallgató vállalja, hogy a szerzĘdés tárgyát képezĘ foglalkozásokon részt vesz. • Tudomásul veszi a képzési tematikát és ütemtervet, valamint mindent megtesz a tananyag elsajátítása és a tanfolyam sikeres elvégzése érdekében. • A tanfolyam díját, melynek összege ………………….….Ft, az alábbi részletekben I. részlet összege: …………………………..... esedékessége: ………………..………..….….., II. részlet összege: ……………………………esedékessége: ……………..………….……… III. részlet összege: …………………………. esedékessége: ………………..………………. legkésĘbb …..……….…………….. -ig befizeti a képzĘ pénztárába. Az önrész be nem fizetése esetén a hallgató vizsgára nem bocsátható. • A tanfolyam elvégzése során részvizsgát, illetve befejezésekor záróvizsgát tesz. • A hallgató szerzĘdésszegése esetén a képzĘ a felnĘttképzési szerzĘdést egyoldalúan felbonthatja.
133
Menner Ákos 3. A képzést szervezĘ kötelezettségei: A tanfolyam szervezĘje vállalja, hogy a szerzĘdés tárgyát képezĘ oktatáshoz a szükséges feltételeket biztosítja: • a tanfolyam beindításakor ismerteti a hallgatóval a tematikát és a tanfolyam ütemtervét, • biztosítja a tanfolyami önrész két-három részletben történĘ befizetését, • minden képzésben részt vevĘ hallgató számára megszervezi az elsĘ vizsgát, és szükség esetén biztosítja egy pótvizsga lehetĘségét, • a tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgató részére szakképesítést igazoló bizonyítványt állíttat ki (tanfolyam elvégzését igazoló dokumentumot), • biztosítja a képzések lebonyolításához szükséges oktató- és gyakorlati helyszíneket, valamint a megfelelĘ végzettséggel rendelkezĘ oktatókat. Elméleti képzés helye: a képzést szervezĘ bérlelt oktatóterme …….…….……………………………………………………. Gyakorlati képzés helye: ………………………….…………………………………….. 4. A szerzĘdés idĘtartama és megszĦnése A szerzĘdés a tanfolyam kezdetétĘl annak bejezéséig van érvényben, a tanfolyam szervezĘ képzési terve és az ütemterv alapján. A tanfolyam kezdési idĘpontja: ………………………..……….…… Írásbeli vizsga tervezett idĘpontja: ………………………………….. Szóbeli vizsga tervezett idĘpontja: …………………………………. Gyakorlati vizsga tervezett idĘpontja: ………………………………. A tanfolyam várható befejezése: …………………..……….……….. (a pontos idĘpontokról a vizsgákat megelĘzĘen legalább 15 nappal értesíteni fogjuk) 5. Egyéb megállapodások A szerzĘdĘ felek kijelentik, hogy jelen szerzĘdésben foglaltak akaratukkal megegyezĘek. A szerzĘdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. elĘírásai az irányadóak. Peres ügyekben a felek kikötik a ……………… Bíróság illetékességét.
Dátum: ………………………………………. hallgató
134
………………………………………. képzést szervezĘ
A gyakorlati képzés szervezése
5.
ElĪzetes tudásfelmérĪ kérdĪív – teszt (minta)
Felvételi tesztkérdések Név: ........................................................................................................................................................... Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................................................ Lakcím: ..................................................................................................................................................... Telefonszám: ............................................................................................................................................. Legmagasabb iskolai végzettsége: ............................................................................................................ 1. Ismertesse az SI mértékegység-rendszer alapmértékegységeinek jelét és mértékegységét! Jele Hosszúság Tömeg IdĘ ÁramerĘsség HĘmérséklet Anyagmennyiség FényerĘsség
.................. .................. .................. .................. .................. .................. ..................
Mértékegysége .................................... .................................... .................................... .................................... .................................... .................................... ....................................
2. Mit értünk „acél” alatt? a) ötvözĘk nélküli vas b) vas-carbon ötvözet 2% C-tartalomig c) vas-carbon ötvözet 0,2% C-tartalomig 3. Mi a feszültségcsökkentĘ hĘkezelés célja? a) Finomszerkezetes szövetszerkezet létrehozása b) A belsĘ feszültségek leépítése c) Az edzĘdés megakadályozása 4. Mi a hegesztĘ-berendezés? a) Villamos áramforrás b) GázfejlesztĘ c) A hegesztés végrehajtásához szükséges berendezések összessége
135
Menner Ákos 5. Milyen kötésformához tartozik a hegesztés? a) Oldható b) Oldhatatlan c) Átmeneti 6. Mik az égés feltételei? ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... 7. Az elektróda bevonatának milyen funkciói vannak? a) Védi a heghuzalt a tárolásnál b) Salakképzés és hegfürdĘ védelem c) Csak ötvözés 8. Ki végezhet önálló hegesztési tevékenységet? ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... 9. Soroljon fel az acél ötvözĘibĘl legalább hármat! ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... 10. Az alábbiak közül melyek a roncsolásmentes vizsgálatok? a) Röntgen-, ultrahang-, repedésvizsgálatok, szemrevételezés b) Szakító-, hajlító-, ütĘ-, keménységvizsgálatok c) Makrovizsgálat
Dátum:
136
Aláírás
A gyakorlati képzés szervezése
6.
Felvételi beszélgetés vázlat (minta)
A felvételi elbeszélgetés szempontjai Név: .................................................................................................................................................. Életkor: ............................................................................................................................................ Családi állapot:................................................................................................................................ Gyermekek száma:.......................................................................................................................... Szakképzettsége: ............................................................................................................................. Legmagasabb iskolai végzettsége: ................................................................................................. ElĘzĘ munkahelyek:........................................................................................................................ Utolsó munkahelye: ........................................................................................................................ Miért szĦnt meg a munkaviszonya? .............................................................................................. Munkakör: ....................................................................................................................................... Melyik munkaügyi központhoz tartozik? ..................................................................................... Van-e elhelyezkedési lehetĘsége a tanfolyam sikeres elvégzése után? Hol? ........................................................................................................................................................... A felvételi bizottság javaslata:1 Felvételét javasoljuk Felvételét nem javasoljuk
Dátum ...................................... Aláírás
1
...................................... Aláírás
A kívánt rész aláhúzandó!
137
Menner Ákos
7.
Panaszkezelési ňrlap (minta) Panaszkezelési lap Ügyfél tölti ki!
Panaszos neve: ElérhetĘsége: Tanfolyam megnevezése, száma:
Reklamáció, észrevétel leírása: A képzĘ intézmény tölti ki! 1. Az illetékes ügyintézĘ:
A reklamáció idĘpontja:
2. A reklamáció tárgya (tanár, oktatásszervezĘ, csoport, terem, tananyag, stb.):
3. A probléma okai:
4. A probléma megszüntetésére hozott ideiglenes intézkedések (a felelĘs és a határidĘ feltüntetésével):
5.A probléma megszüntetésére hozott végleges intézkedés (a felelĘs és a határidĘ feltüntetésével):
Jóváhagyta:
138
A gyakorlati képzés szervezése
8.
Panaszkezelési ňrlap (minta) Panaszkezelési lap Ügyfél tölti ki!
Panaszos neve: ElérhetĘsége: Tanfolyam megnevezése, száma: Reklamáció, észrevétel leírása: A képzĘ intézmény tölti ki! 1. Az illetékes ügyintézĘ:
A reklamáció idĘpontja:
2. A reklamáció tárgya (tanár, oktatásszervezĘ, csoport, terem, tananyag, stb.):
3. A probléma okai:
4. A probléma megszüntetésére hozott ideiglenes intézkedések (a felelĘs és a határidĘ feltüntetésével):
5.A probléma megszüntetésére hozott végleges intézkedés (a felelĘs és a határidĘ feltüntetésével):
Jóváhagyta:
139
A szakmai vizsga szervezési kérdései
Borbás Anikó–Csendes Lilla
A szakmai vizsga szervezési kérdései BevezetĪ A jegyzet célja E jegyzetben összefoglaltuk a szakmai vizsga szervezésének kérdéseit, hogy segítséget nyújtsunk azok számára, akik a felnĪttképzésben dolgoznak, tanítanak, oktatnak és iskolarendszeren kívüli szakképzést végeznek. Összegyňjtöttük a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos ismereteket, jogszabályokat, hogy ezzel is könnyítsük a vizsgáztatást végzĪk munkáját. FelnĪttképzési tevékenységük során bizonyára számtalanszor résztvevĪi voltak a szakmai vizsgának, mint vizsgaszervezĪ, kérdezĪ tanár vagy jegyzĪ. A gyakorlatban jól, de rutinszerňen végzett feladatokat más megközelítésbe helyezheti ez az összefoglalás, reményeink szerint minden munkafolyamatot áttekintve, minden idevágó jogszabályt értelmezve, szakszerňbbé, és teljesebbé teheti tevékenységüket. Nem utolsó sorban sikeresebbé teheti a záróvizsgát, mely keretében a megszerzett ismeretek elismerése, a tanulási folyamat lezárása történik.
Javaslat a téma feldolgozásához E jegyzet a felnĪttképzési tanártovábbképzés keretében íródott, ezért a szakmai vizsgák kérdéskör megírásakor is az iskolarendszeren kívüli képzésre és vizsgáztatásra esett a fĪ hangsúly. Elolvasása után azonban javasoljuk a rendeletek teljes terjedelmň áttekintését, melyek az Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet, az Oktatási Minisztérium, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjáról letölthetĪk, a Netjogtárban megtekinthetĪk. A jogszabályi hivatkozások a Törvények és rendeletek fejezet részben megtalálhatók. A jogszabályok terjedelme, a folyamatok könnyebb megértése szükségszerň tömörítést igényelt, de a jogalkotó teljes szabályozottságot teremtĪ szándéka csak a törvények, rendeletek ismeretével válik érthetĪvé. Mindezek után könnyň helyzetben van az olvasó, a jegyzetben már csak a kérdést kell keresnie, alatta találja a megfelelĪ választ.
141
Borbás Anikó–Csendes Lilla
I. A szakmai vizsga helye és szerepe a szakképzésben I.1.
Ki vehet részt a szakképzésben?
Az a személy, aki rendelkezik a választott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében (SZVK) valamint az Országos képzési jegyzékben (OKJ) meghatározott feltételekkel. A jogszabályok a különbözĪ szintň szakképesítésekhez eltérĪ iskolai elĪképzettséget, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelést, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben elĪírt gyakorlat teljesítését írhatják elĪ.
I.2.
Hol folytatható képzés?
A szakképzés megvalósulhat iskolai rendszerň és iskolarendszeren kívüli képzés keretében. Iskolarendszeren kívüli szakképzést folytathat jogi személy, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és Térségi Integrált SzakképzĪ Központ (TISZK) keretében mňködĪ központi képzĪhely, jogi személyiséggel nem rendelkezĪ gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó (együtt: szakképzést folytató intézmény).
I.3.
Ki folytathat iskolarendszeren kívüli szakképzést?
Mindazok, akiket a területileg illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett a jogszabály szerinti eljárás során, a velük szemben támasztott követelményeknek megfeleltek és errĪl tanúsítvánnyal rendelkeznek.
I.4.
A szakképzés megkezdésének és folytatásának általános feltételei
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirĪl, valamint a térségi integrált szakképzĪ központ tanácsadó testületérĪl kiadott 8/2006. (III. 23.) OM rendelete az irányadó. A szakképzés iskolai rendszerň képzés esetén jóváhagyott pedagógiai program, iskolarendszeren kívül képzési program alapján kezdhetĪ meg. A programnak biztosítania kell OKJ szerinti szakképzés esetén a szakképesítésért felelĪs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményeket, a képzési program megvalósításához szükséges feltételeket, felszerelési jegyzéket. A szakképzést folytató
142
A szakmai vizsga szervezési kérdései intézmény köteles szakmai programon alapuló tájékoztatást nyújtani a képzés meghirdetésekor illetve folyamatosan a képzés során. A képzési program alapján köthetĪk meg a felnĪttképzésben résztvevĪkkel a felnĪttképzési szerzĪdés és egyéb (megbízási, alvállalkozói, bérleti stb.) szerzĪdések is. Az oktatási miniszter a szakképesítés szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben kiadja az Országos képzési jegyzéket. Ez a rendelet, valamint az ennek alapján kiadott szakmai és vizsgakövetelmények ismerete a képzésnek és a vizsgázatásnak is alapját képezi. A jogszabályban rögzített OKJ szerinti állam által elismert szakképesítés szakmai vizsgán szerezhetĪ meg. A vizsgázó teljesítményérĪl szakmai záróvizsga bizonyítványt kap, kérésére Europass Bizonyítvány-kiegészítĪ állítandó ki.
I.5.
Ki vizsgáztathat?
A szakmai vizsgáztatás megkezdésének és folytatásának feltételeirĪl szóló rendelet szabályai szerint csak az arra feljogosított intézmény folytathat szakmai záróvizsgát. Iskolarendszerň képzés esetén az OKJ szakképesítésre vonatkozóan, akivel tanulói, hallgatói vagy felnĪttképzés esetén képzési szerzĪdés alapján létesített jogviszonyban áll. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgaszervezést eldönti, hogy rendelkezünk-e az adott szakmára nézve vizsgáztatási jogosultsággal, vagy külsĪ vizsgaszervezĪt veszünk igénybe pl. Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet. Az eddigi gyakorlat szerint jogosultságot pályázat útján lehetett elnyerni két év idĪtartamra. A szakképesítésért felelĪs miniszter által feljogosított vizsgaszervezĪk névsora közleményben került kihirdetésre. Szakmai záróvizsgát felsĪfokú szakképzés esetén az SZVK alapján felsĪoktatási intézmény és együttmňködési megállapodás alapján szakközépiskola, mestervizsgát az illetékes gazdasági kamara szervezhet. A vizsgaszervezĪnek rendelkeznie kell mindazon oktatástechnikai, gyakorlati munkavégzési, anyagi és szellemi feltételekkel, amely egyébként a képzés folytatásának feltételeként is elĪírtak.
I.6.
A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos általános rendelkezések
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet szabályai az irányadóak, melyet minden vizsgáztatásban résztvevĪnek érdemes részletesen ismernie. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében az OKJ-ben meghatározott szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsgákra vonatkoztatva hatályát kiterjeszti a vizsgák megszervezésére, lefolytatására, a szakmai vizsgabizottságra, a vizsgázóra, a vizsgabizottság munkáját segítĪ tanárra, gyakorlati oktatóra, szakoktatóra és a közremňködĪ dolgozóra.
143
Borbás Anikó–Csendes Lilla A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekbĪl állhat. Az SZVK tartalmazza a vizsgarészek és tantárgyak felsorolását illetve sorrendjét. Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként meghatározott vizsgaidĪpontját, a tételek átvételének idejét, módját a szakképesítésért felelĪs miniszter évenként közleményben teheti közzé. A szakmai vizsgát megkezdése elĪtt 30 nappal elĪbb kell bejelenteni. A gyakorlati és szóbeli vizsga idĪpontját a vizsgaszervezĪ vezetĪje állapítja meg, figyelembe véve, hogy a vizsgabizottság elnökének a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt 7 nappal meg kell kapnia a kijavított írásbeli dolgozatokat. A központi szóbeli tételek az NSZFI-tĪl igényelhetĪk és aktualitásukat a rajta feltüntetett dátum igazolja. A szakmai vizsga nyelve magyar. A felmentéseket, beszámíthatóságot, mentességet az adott szakképesítésre kiadott SZVK szabályozza e rendelet alapján, melyrĪl döntést a szakmai vizsgabizottság hoz a vizsga megkezdését megelĪzĪ bizottsági értekezleten. Pótvizsga, javítóvizsga a vizsga idĪpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint szervezhetĪ. Javítóvizsga azonban a vizsga befejezését követĪ 30 napon belül nem tehetĪ le.
II. A szakmai vizsga elĪkészítésével kapcsolatos teendĪk II.1.
Hogyan készüljünk a vizsgára?
Az intézmény képzési programjában a jogszabályok figyelembevételével kijelöli a vizsgaidĪszakot, az intézmény vezetĪje kijelöli képviselĪjét, aki a vizsga teljes folyamatát megszervezi, végzi. Ezt a szakképzés megkezdésekor célszerň megtenni, a hallgatóknak kiadott órarendben elĪre jelezni. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben, ha a szakképzést vizsgaszervezési jogosultsággal nem rendelkezĪ intézmény végezte, köteles a nyilvántartásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervezĪnek bemutatni, továbbá a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgázókat egy meghatározott formanyomtatványon jelentkeztetni kell vizsgára, feltňntetve ezen az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgák idĪpontját, helyszínét, amennyiben szükséges, a vizsga díját.
144
A szakmai vizsga szervezési kérdései A vizsgaszervezĪ a jelentkezési határidĪt követĪen, a vizsga megkezdése elĪtt 30 nappal jelentést küld a szakmai vizsga elĪkészítésérĪl a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézetnek, az NSZFI honlapján található, megfelelĪ ňrlapon elektronikus formában, és ezt megerĪsítendĪ kitöltve, kinyomtatva, postai úton is. Ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vehessük, elĪzetesen az NSZFI honlapján intézményi regisztrációt kell végeznünk. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a rendeletben meghatározott vizsgaidĪszakoktól eltérĪ idĪben is szervezhetĪ szakmai vizsga, amelyet a megkezdésétĪl számított harminc napon belül – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – be kell fejezni. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott írásbeli vizsgarész idĪpontjait a szakképesítésért felelĪs miniszter évenként közleményben teheti közzé. A vizsgaszervezĪ képviselĪje látja el a szakmai vizsga elĪkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, elĪkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerň kiállításáról és továbbításáról. A vizsgaszervezĪ képviselĪje a gyakorlati vizsgarész elĪkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetĪjének bevonásával – ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgarész, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képviselĪjének részvételével – látja el. A szakképesítésért felelĪs miniszter megbízottja a szakmai vizsgát – annak indokolatlan zavarása nélkül – ellenĪrizheti. Az ellenĪrzés célja annak megállapítása, hogy a szakmai vizsga, vizsgarész a hatályos jogszabályok elĪírásai szerint került-e megszervezésre és lebonyolításra. Az ellenĪrzést végzĪ – a szakképesítésért felelĪs miniszter által megbízott – személyek az ellenĪrzés eredményérĪl minden esetben kötelesek azonnali jelentést tenni megbízójuknak. Az azonnali jelentéstételhez a vizsgaszervezĪ a nála meglévĪ kommunikációs eszközök használatát biztosítani köteles.
II.2.
Milyen dokumentumokat kérjünk a vizsgázóktól?
A szakmai vizsgára történĪ jelentkezéskor be kell mutatni: a) a személyi igazolványt b) a szakképesítéshez elĪírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt (okiratot), a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (okiratot), vagy azok hiteles másolatát; c) ha a vizsgára jelentkezĪ szervezett képzésben vett részt, a szakképzést folytató intézmény által kiállított, a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát
145
Borbás Anikó–Csendes Lilla Az okiratnak tartalmaznia kell – a képzési programnak megfelelĪen – a képzés során elsajátított ismereteket (tantárgyakat), az arra fordított idĪt (óraszámot), a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott egyéb feltételek teljesítését, a felmentéseket. A szakmai vizsgára történĪ jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmeket (nem magyar nyelv használata, mentesítés, egyéni felkészülés esetén a képzés eredményes befejezését igazoló okirattól való eltekintés stb.) és az azok elbíráláshoz szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát. A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát. A vizsgaszervezĪ vezetĪje alakítja ki – szakképesítésenként – a vizsgacsoportokat. Az iskolai rendszerň és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben kialakított vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a szakközépiskolai és a szakiskolai elméleti képzés szakképzĪ évfolyamán meghatározott maximális osztálylétszámot (jelenleg 35 fĪ). Több vizsgarész egy napra – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – nem szervezhetĪ. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsgaszervezĪ vezetĪje akkor alakíthat ki vizsgacsoportokat, ha a vizsgára legalább tíz fĪ jelentkezett. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthetĪ, ha arra a szakképesítésért felelĪs miniszter felmentést ad. A felmentést – indokolással ellátva – a vizsgaszervezĪ vezetĪje a szakmai vizsga elĪkészítésérĪl szóló jelentésében kezdeményezheti.
II.3.
Mit tartalmazzon a jelentés, kinek jelentünk?
A vizsgaszervezĪ vezetĪje jelentést küld a szakmai vizsga elĪkészítésérĪl a szakképesítésért felelĪs miniszternek. Ezzel egyidejňleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervezĪ székhelye szerint illetékes (fĪ)jegyzĪnek, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a megyei (fĪvárosi) munkaügyi központnak is. A vizsgacsoportonként összeállított jelentésnek tartalmaznia kell: a) a) b) c) d) e)
a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését, a vizsgázók számát, a vizsgarészek és tantárgyak megnevezését, a szakmai vizsga helyét és idĪpontját, a közoktatási intézmény Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) azonosítóját, az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetében, amennyiben vizsgaszervezĪi jogosultsággal nem rendelkezĪ képzést folytató intézmény végezte a képzést, akkor az intézmény köteles a nyilvántar-
146
A szakmai vizsga szervezési kérdései tásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervezĪ vezetĪjének bemutatni, valamint a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgaszervezĪ vezetĪjének jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés megkezdésére és folytatására. A nyilatkozatban közölnie kell az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét. A vizsgaszervezĪ vezetĪje jelentésében köteles feltüntetni a vizsgáztatásra jogot adó jogszabály számát. A vizsgaszervezĪ vezetĪje továbbá felkéri a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézményt, illetĪleg, ha az megegyezik a vizsgaszervezĪ intézménnyel, a szakképesítésért felelĪs miniszter által kijelölt szakmai szervezetet (a továbbiakban együtt: területi gazdasági kamara), hogy bízza meg képviselĪjét a vizsgabizottságban való részvételre. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész helyét a vizsgaszervezĪ vezetĪje jelöli ki. A gyakorlati vizsgarészt az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglaltak alapján tanmňhelyben, tangazdaságban, tanboltban, klinikai demonstrációs egységben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, tanirodában, tanpostán, laboratóriumban, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben, számítógépteremben stb. vagy egyéb gyakorlati helyen, munkahelyen (a továbbiakban: gyakorlati vizsga helye) lehet lefolytatni. A szakmai vizsga helyérĪl, idĪpontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a vizsgaszervezĪ vezetĪje – a vizsga megkezdése elĪtt legalább tíz nappal – tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsgán közremňködĪ személyeket.
III. A vizsgabizottság III.1.
Kik lehetnek a vizsgabizottság tagjai?
Az NSZFI az Országos szakértĪi és Országos vizsgáztatási névjegyzék figyelembevételével megbízza a szakmai vizsga elnökét. A kijelölt elnököt az NSZFI honlapján feltňnteti illetve postai úton a vizsgaszervezĪt errĪl értesíti, az elnök címének, telefonszámának megjelölésével. Amennyiben az elnök kinevezését megkaptuk, vegyük fel vele a kapcsolatot, egyeztessük a vizsgaszervezés feladatait. A vizsgaszervezĪ a jelentkezési határidĪt követĪen felkéri a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát képviselĪjének kijelölésére. Ezt hivatalos levélben postai úton
147
Borbás Anikó–Csendes Lilla teszi meg, a levélnek ugyanazokat kell tartalmaznia, mint a vizsgajelentésnek. A kamarai képviselĪvel szintén vegyük fel a kapcsolatot. Az elnök és a kamarai tag megbízatása általában egy vizsgára szól. A kamarai tag szakmájának elismert képviselĪje. A kamara képviselĪje elsĪsorban a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek ellenĪrzésében, a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében mňködik közre. A vizsgabizottság tagjait díjazás illeti meg, a vizsgaszervezĪ feladata a díjazásra vonatkozó szerzĪdés elkészítése. A vizsgáztatási díj kifizetésénél a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteirĪl szóló 2/2004. (I.30.) OKM rendelettel módosított 1/2001. (I.16.) OKM rendelet figyelembevételével kell eljárni. A szakmai vizsgabizottság tagja továbbá a vizsgát szervezĪ intézmény képviselĪje (vezetĪje); a bizottság munkáját segítĪ tanár (kérdezĪ tanár) és a vizsga jegyzĪje nem tagja a vizsgabizottságnak, de elengedhetetlen résztvevĪi. A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére. A vizsgaszervezĪ feladata a kérdezĪ tanár/tanárok megbízása, valamint jegyzĪ kijelölése. A vizsga jegyzĪje a szakmai vizsga elĪkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzĪkönyvét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt, és elvégzi az egyéb adminisztratív teendĪket. Az írásbeli vizsgarész alatt a vizsgatermekben és a folyosón állandó felügyeletrĪl kell gondoskodni. A vizsgarész felügyeletével a tantárggyal megegyezĪ szakos felügyelĪ nem bízható meg. Az Szt. 14. §-a szerinti vizsgabizottságot a 9. § (1) bekezdése alapján, szakképesítésenként kialakított vizsgacsoporthoz kell létrehozni. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a megbízásáról a vizsgaidĪszak elĪtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell a vizsgaszervezĪ vezetĪjét. A vizsgaszervezĪ alkalmazottja nem lehet a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetĪleg munkaviszonyban áll. A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanárt a szakképzést folytató intézmény, a vizsga jegyzĪjét a vizsgaszervezĪ vezetĪje bízza meg. A vizsgabizottság tagjának és jegyzĪjének a megbízása határozott idĪre szól. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítésérĪl a megbízójának kell gondoskodnia. A vizsgabizottság tagja az elnököt rövid ideig helyettesítheti a vizsgán.
148
A szakmai vizsga szervezési kérdései A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja el, segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére. A vizsga jegyzĪje a szakmai vizsga elĪkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzĪkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt és elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendĪket.
III.2. Melyek az elnök feladatai és jogköre? A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítĪ nyugodt légkörének biztosítása. A vizsgabizottság elnöke a) a szakmai vizsga megkezdése elĪtt ellenĪrzi az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a vizsgaszervezĪnek a munkaügyi központ által kiadott, az adott szakképesítés nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány érvényességi idejét, b) ellenĪrzi a szakmai vizsga, vizsgarész elĪkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, c) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, d) ellenĪrzi – a jelentkezési iratok alapján – a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, e) átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat, f) tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész elĪtt az Īket érintĪ döntésekrĪl, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról, g) összegzi a szakmai vizsga elĪkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását, h) a szakmai vizsga befejezését követĪ egy héten belül írásban jelenti megbízójának a vizsga elĪkészítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felkészültségével, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, i) az ellenĪrzést a szóbeli vizsgarész elĪtt köteles megtenni, ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli, illetĪleg a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra. Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát, a vizsgarészt nem készítették elĪ megfelelĪen és a mulasztás rövid idĪ alatt nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését és azonnal jelentést tesz a megbízójának. A szakképesítésért felelĪs miniszter – a jelentés alapján – a vizsgaszervezĪ vizsgáztatási jogát felfüggesztheti. Felfüggesztés esetén a szakképesítésért felelĪs miniszter a folyamatban lévĪ szakmai vizsga, vizsgarész befejezésével egy másik vizsgaszervezĪt jelöl ki úgy, hogy a vizsgázónak a megkezdett vizsgaidĪszakban lehetĪsége legyen befejezni vizsgáját. A felfüggesztés miatt felmerült minden terhet a felfüggesztett vizsgaszervezĪ viseli. 149
Borbás Anikó–Csendes Lilla
IV. A vizsgabizottság mňködése IV.1.
Hogyan mňködik törvényesen és szakszerňen a vizsgabizottság?
A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A vizsgabizottság értekezletet tart a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt, a szóbeli vizsgarész befejezését követĪen, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetĪleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van. A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerň szótöbbséggel hozza. SzavazategyenlĪség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgabizottság tagja külön véleményét a vizsgabizottsági jegyzĪkönyvben feltüntetheti. A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzĪjét, a vizsgabizottság munkáját segítĪ tanárt a vizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli. Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felelĪs miniszternek, aki azt úgy köteles elbírálni, hogy a vizsgázó számára kedvezĪ döntése esetén, a vizsgázó a megkezdett vizsgaidĪszakban lehetĪleg befejezhesse vizsgáját. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani. A szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtti értekezleten a vizsgabizottság értékeli a vizsgázónak az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészen nyújtott teljesítményét, határoz a szabálytalan vizsgázással kapcsolatos bejelentésekrĪl, megállapítja a szóbeli vizsgarész idĪbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint a szakmai vizsga eredménye kihirdetésének idĪpontját. A szóbeli vizsgarész befejezését követĪ értekezleten a vizsgabizottság az egyes vizsgarészek eredményei alapján értékeli a vizsgázó egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét, továbbá összegezi a vizsgarészek tapasztalatait.
150
A szakmai vizsga szervezési kérdései
IV.2.
Mit tartalmazzon a jegyzĪkönyv?
Minden vizsgabizottsági értekezletrĪl jegyzĪkönyvet kell készíteni. A jegyzĪkönyvnek a következĪket kell tartalmaznia: a) az értekezlet helyét és idejét, a jelen lévĪ vizsgabizottsági tagok és a jegyzĪ nevét; b) annak a vizsgázónak a nevét, aki Ì egy vagy több, esetleg valamennyi tantárgyból, vizsgarészbĪl elégtelen osztályzatot, illetĪleg érdemjegyet kapott és ezért javítóvizsgát kell tennie, megjelölve a tantárgyakat, illetĪleg a vizsgarészeket, Ì a szakmai vizsgát betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, megjelölve azokat a tantárgyakat, illetĪleg vizsgarészeket, amelyekbĪl pótlóvizsgát kell tennie, Ì a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetĪleg azt alapos ok nélkül megszakította, vagy akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott; c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid, indokolt esetben részletes leírását, a határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét, az esetleges különvélemények feltüntetésével; d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat; e) az elnöknek a szakmai vizsga tapasztalataival kapcsolatos értékelését. A vizsgabizottsági értekezletrĪl készített jegyzĪkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzĪje írja alá a vizsga utolsó napját követĪ nyolc napon belül. A szóbeli vizsgarész befejezését követĪ értekezleten készült jegyzĪkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzĪkönyvét, az osztályozóívet és a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb okiratokat. A vizsgabizottság tagjai felelĪsek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. A szóbeli és a gyakorlati vizsgarészt csak a teljes vizsgabizottság elĪtt, a vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetĪleg folytatni.
151
Borbás Anikó–Csendes Lilla
V. Az írásbeli vizsgával kapcsolatos feladatok V.1.
Hogyan zajlik az írásbeli vizsga?
A központilag, a szakképesítésért felelĪs miniszter által kiadott tételek meghatározott napon, (futárnap) vehetĪk át a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézetben, vagy a szakképesítésért felelĪs minisztériumban. A feladatok lezárt, lepecsételt borítékban vehetĪk át, titkosítottak, melyeknek ĪrzésérĪl a vizsgaszervezĪ gondoskodik a vizsga idĪpontjáig. A képzĪ intézmény vezetĪje és meghatalmazottja a vizsgaszervezĪ által átadott központi és/vagy a vizsgaszervezĪ által készített tételeket és dokumentációt a titokkörbe tartozó minĪsített adatként kezeli. Az NSZFI honlapján az egész évre vonatkozó vizsganaptár megtalálható, a vizsganapok, futárnapok feltüntetésével szakmacsoportonként és szakmánként. A vizsga idĪtartama szintén a szakmai és vizsgakövetelményekben kerül meghatározásra. Ez 120, 180, vagy 240 perc is lehet, ezt a helyszínen közölni kell. Az írásbeli vizsgarész ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletrĪl kell gondoskodni. A vizsgarész felügyeletével a szakképesítéssel, illetĪleg a tantárgygyal megegyezĪ szakos tanár (szakértĪ) (a továbbiakban: felügyelĪ) nem bízható meg. Az írásbeli vizsgarész megkezdése elĪtt a felügyelĪ megállapítja a vizsgázók személyazonosságát és tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökrĪl, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeirĪl, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezt követĪen a vizsgaszervezĪ vezetĪje vagy képviselĪje tájékoztatja a vizsgázókat, hogy hol és mikor tekinthetik meg a kijavított és értékelt dolgozatot, és kihirdeti az írásbeli vizsgarész tételeit. A vizsgázó az írásbeli tétel megoldásához, elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat. A vizsgázó számára az írásbeli tétel kidolgozásához a szakképzést folytató intézmény, illetĪleg a vizsgaszervezĪ bélyegzĪjével ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani. A vizsgázó az elsĪ lapon feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a tétel sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a tétel kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal el kell látnia.
152
A szakmai vizsga szervezési kérdései Ha a vizsgázó befejezte a tétel kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idĪ letelt, az írásbeli dolgozatát átadja a felügyelĪnek, aki közvetlenül a kidolgozást követĪen ráírja a dolgozat beadásának idĪpontját és ellátja kézjegyével. Ha az írásbeli vizsgarész alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelĪtĪl, és egyidejňleg részére átadja az írásbeli dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra és az ülésrendre. Ha a felügyelĪ az írásbeli vizsgarészen szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét és aláírja, a vizsgázót a vizsgaterembĪl kiküldi, és azonnal értesíti a vizsgaszervezĪ képviselĪjét. A vizsgaszervezĪ képviselĪje a szabálytalanságról és a hozott döntésrĪl jegyzĪkönyvet készít, melyet át kell adni a vizsgabizottság elnökének.
V.2.
Hogyan értékeljük az írásbeli dolgozatot?
Az írásbeli munka értékélését a javítókulcs alapján a képzĪ intézmény megbízottja végzi, de azt a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, melyet aláírásával is igazol. A dolgozatokat piros tintával kell javítani. Az írásbeli vizsgarészt, függetlenül a tantárgyak számától, egy érdemjeggyel kell értékelni. Több tantárgy esetén a szakmai és vizsgakövetelmény a mérvadó az írásbeli jegy kialakításánál. Szabályozás hiányában a vizsgabizottság dönt az érdemjegy megállapításának módjáról. Átlagszámítással is kialakítható az írásbeli vizsgarész érdemjegye. A vizsgázó a kijavított dolgozatot a képzĪ intézmény által meghatározott módon és idĪben megtekintheti és ahhoz esetleges észrevételeit megteheti. A vizsgát szervezĪ intézmény (a gyakorlati vizsga kezdetéig) az elnöknek megküldi az írásbeli dolgozatokat, az írásbeli tétel egy példányát a javítókulccsal, valamint a szóbeli tételeket.
VI. A gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatok VI.1.
Hogyan bonyolítsuk szakszerňen a gyakorlati vizsgát?
A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejezĪ alapvetĪ munkafolyamatokat, munkamňveleteket átfogó, a szakképesítésért felelĪs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével kidolgozott gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani.
153
Borbás Anikó–Csendes Lilla A gyakorlati vizsgafeladatokat – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgaszervezĪ dolgozza ki, és a vizsgaszervezĪ vezetĪjének a javaslatára – a gyakorlati vizsgarész megkezdése elĪtt – a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselĪ vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. A tételeket a titokkörbe tartozó minĪsített adatként kell kezelni. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyĪzĪdött a feltételek meglétérĪl. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tňzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is – megléte esetén kezdhetĪ meg, illetĪleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése elĪtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjérĪl és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tňzvédelmi, egészségvédelmi elĪírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak legfeljebb háromszáz perc áll a rendelkezésére. Ebbe az idĪbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsga során használható segédeszközök tekintetében az SZVK ad eligazítást. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló idĪbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kiesĪ idĪ. A vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat, a feladattal összefüggĪ munkavédelmi és szakmai követelményeket. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset megelĪzése céljából adható. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati vizsga minĪsítését a teljes vizsgabizottság véglegesíti. Ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra, úgy annak lebonyolítása a 22. § (1)–(6) bekezdése alapján, illetĪleg értékelése a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak szerint történik.
154
A szakmai vizsga szervezési kérdései
VII. A szóbeli vizsgával kapcsolatos feladatok VII.1. Milyen feladatok merülnek fel a szóbeli vizsgán? A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelĪs miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felelĪs miniszter rendelkezik. A szóbeli tételsort a képzĪ intézmény a képzés ideje alatt biztosítja a vizsgázók részére. A szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt a vizsgabizottság értékeli a vizsgázók addig nyújtott teljesítményét, és tudomásukra hozza a javasolt írásbeli és gyakorlati érdemjegyeket, valamint megfelelĪ idĪt biztosít a dolgozatok megtekintésére. A szóbeli vizsgarész csak teljes bizottság elĪtt, valamint a bizottság munkáját segítĪ tanár (kérdezĪ tanár) jelenlétében kezdhetĪ meg. A vizsgáztatás menetét (a vizsgázók beosztása stb.) a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgaszervezĪ képviselĪjének javaslata alapján azzal a megkötéssel, hogy a vizsgabizottság munkája egy nap a tíz órát nem haladhatja meg. A vizsgateremben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább tizenöt perc idĪt kell biztosítani. A vizsgázó feleletének vázlatát a vizsgaszervezĪ bélyegzĪjével ellátott papíron rögzítheti, a vizsgaszervezĪ által biztosított és a vizsgabizottság által engedélyezett segédeszközöket használhatja. A vizsgán a tételsor azonosságát és helyességét, a hátoldalán rejtett jelektĪl mentességét ellenĪrizni kell, majd összekeverve lehetĪvé kell tenni a hallgatók számára, hogy válasszanak A vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott minden tantárgyból tételt húz. A vizsgázó a tantárgy jellegének megfelelĪen önállóan felel, felelete indokolt esetben szakítható meg. Az azonosíthatóság érdekében a vizsgázó a felkészülési lapra ráírja a nevét. A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni Az értékelés során a kérdezĪ tanár javaslata alapján az érdemjegyet a bizottság határozza meg. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben az adott vizsgatárgy érdemjegyét az elsĪként és a póttételként húzott tételre adott feleletek átlaga alapján, a felfelé kerekítés szabályait figyelembe véve kell kialakítani. A szóbeli vizsga teljes tartama alatt vizsgázónként egy póttétel húzható.
155
Borbás Anikó–Csendes Lilla
VIII. A vizsgázó teljesítményének értékelése VIII.1. Hogyan értékeljünk? A vizsgarészek lezárását követĪen a bizottság határoz a szakmai vizsga elméleti és gyakorlati jegyérĪl. Az érdemjegyeket az osztályozóíven és a törzslapon is fel kell tüntetni. A jegyzĪkönyvben a vizsgabizottság rögzíti a vizsga eredményeit, tapasztalatait, különvéleményét, valamint a rendkívüli eseményeket. Itt kerülnek bejegyzésre a dicséretben részesítettek és az eredménytelenül vizsgázók. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletbĪl és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsga érdemjegye és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények bizonyos szakképesítések esetében a kerekítés szabályait is meghatározzák. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész teljesítménye határozza meg. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következĪk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A vizsgázó által átadott írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár javítja ki és írásban értékeli, valamint javaslatot tesz az érdemjegyre. Ha a szakképesítésért felelĪs miniszter az írásbeli tételekhez értékelési útmutatót ad ki, az írásbeli dolgozatok javítását és értékelését ennek alapján kell végezni. A vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár a vizsgaszervezĪ képviselĪje által meghatározott idĪpontig köteles kijavítani és a vizsgaszervezĪnek leadni az írásbeli dolgozatokat. Ha a javítás során megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkésĪbb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaszervezĪ képviselĪjét és írásban jelentést készít. Az írásbeli tételek megoldására javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti. A megtekintésre úgy kell idĪt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt a vizsgaszer-
156
A szakmai vizsga szervezési kérdései vezĪ képviselĪjének leadhassa. A vizsgázónak a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatra tett észrevételeit illetĪen a vizsgabizottság határoz. A kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot, a szabálytalanság elkövetésérĪl készített jegyzĪkönyvet vagy jelentést, az eredeti írásbeli tételek egy példányát, az írásbeli tételek megoldását, az értékelési útmutatót, továbbá a szóbeli tételek jegyzékét – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik, a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt legalább hét nappal – meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének. A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelen lévĪ vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik. A vizsgabizottság – a vizsgabizottság munkáját segítĪ tanár javaslata alapján – megállapítja a)
az utolsó vizsgarészt megelĪzĪ értekezleten az írásbeli érdemjegyet és a szakmai gyakorlat osztályzatát, b) az utolsó vizsgarészt követĪ értekezleten a szóbeli vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyét, továbbá a szakmai elmélet osztályzatát. A vizsgabizottság elnöke döntéskor kezdeményezheti az írásbeli vizsgarész javasolt érdemjegyének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illetĪleg ki nem javított hibát talált. A szakmai vizsga eredményét – a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében – a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szakmai vizsgát.
VIII.2. Mikor sikertelen a vizsga? Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetĪleg osztályzatot kapott. Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekbĪl, illetĪleg tantárgyakból, amelyekbĪl még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet. A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki a)
a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felelĪs miniszter által meghatározott vizsgarészbĪl, illetĪleg egy vagy több – esetleg valamennyi – tantárgyból elégtelen osztályzatot, illetĪleg érdemjegyet kapott,
157
Borbás Anikó–Csendes Lilla b) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetĪleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészbĪl, illetĪleg tantárgyból kell tenni, amelybĪl a vizsgázó tudását elégtelen osztályzattal, illetĪleg érdemjeggyel értékelték. A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga idĪpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – megismételhetĪ. Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó tudását elégtelenre minĪsítették valamelyik vizsgarészbĪl, illetĪleg tantárgyból – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgát más vizsgarészbĪl, illetĪleg tantárgyból folytathatja. A sikertelen szakmai vizsga és a javítóvizsga ugyanazon vizsgaidĪszakban, illetĪleg a vizsgaidĪszakoktól eltérĪ idĪben szervezett szakmai vizsga esetében a vizsga befejezését követĪ harminc napon belül nem tehetĪ le.
IX. A szakmai vizsga iratai A vizsgaszervezĪnek idĪben gondoskodnia kell a vizsgához szüksége valamennyi okmány, dokumentum, bélyegzĪ beszerzésérĪl.
IX.1.
Törzslap
A vizsgázóról a szakmai vizsga megkezdése elĪtt két példányban törzslapot kell kiállítani. A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, illetĪleg igazolások alapján a nyomtatvány kitöltési utasításának megfelelĪen kell bejegyezni, jól olvashatóan, nyomtatott betňvel. A törzslappal egyezĪ tartalmú törzslapkivonatot kérésre ki kell adni a vizsgázónak. A törzslapot (a külív elsĪ oldalán) a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzĪje, valamint a vizsgaszervezĪ vezetĪje írja alá.
158
A szakmai vizsga szervezési kérdései A törzslapot és a bizonyítványt, amennyiben az intézményben nem áll rendelkezésre, meg kell rendelni az Állami Nyomdától. A törzslap külívbĪl és belívekbĪl áll. Hitelességét a benne lévĪ vízjel biztosítja (nem másolható). A törzslap a vizsgázóval kapcsolatos adatokat tartalmazza. A törzslapba ABC sorrendben azok a hallgatók kerülnek, akik a szakmai vizsgát megkezdték. A törzslap két részét a vizsgázók adatait tartalmazó, külön-külön kiállított egyéni lapokat és a vizsgabizottság által aláírt borítót szétvágás nélkül, könyv alakban kell egymásba illeszteni szakképesítések szerint. A törzslapon csak szabályosan lehet javítani. A hibás bejegyzéseket zárójelbe kell tenni, csillaggal megjelölni, és a lap alján a helyes adatot feltňntetni. Minden üresen hagyott rovatot egy vonallal egyértelmňen ki kell húzni. A záradék szövege a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet 3. számú melléklete alapján történik. A vizsgabizottság egyéb határozatait (pl. felmentés esetén) szintén a záradékhoz kell írni. Hely hiánya esetén a vizsgázó személyes lapjának az aljára. A törzslaphoz kell csatolni az elnök által jóváhagyott felmentési javaslatokat, valamint a pót- vagy javítóvizsgás hallgatók hiteles törzslapmásolatait. A törzslap külívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzĪje, valamint a két összeolvasó írja alá a vizsgabizottság döntését követĪen. A törzslap kitöltése a jegyzĪ feladata, illetve az NSZFI honlapján található program segítségével lehetĪség van az adatok számítógépen való kitöltésére, és megfelelĪ nyomtató segítségével a törzslap kinyomtatására.
IX.2.
Bizonyítvány
A bizonyítvány nyomtatvány közokirat, a szakmai vizsgán használata kötelezĪ. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány szigorú számadású elszámolási kötelezettség alá tartozik. Ha a vizsgázó eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott bizonyítványt kap. A bizonyítvány a törzslapon szereplĪ adatokkal egyezĪen, a jegyzĪ által kerül kiállításra. A bizonyítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott bizonyítvány nyomtatvány mindkét oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagybetňkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, vastagon át kell húzni tintával és alá kell írni. A javított bizonyítvány érvénytelen. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervezĪ vezetĪje írja alá, és a szakmai vizsgabizottság körbélyegzĪvel kerül lepecsételésre. A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidejňleg, vagy azt követĪen magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított szakmai bizonyítvány kiegészítĪlapot, Europasst (a továbbiakban: bizonyítvány kiegészítĪlap) kell a vizsgaszervezĪ vezetĪjének kiadnia. E lapnak tartalmaznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának idĪpontját, a kötelezĪ szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezését, illetĪleg a szakmai elméleti és gyakorlati vizsga osztályzatait, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. A bizonyítvány kiegészítĪlap általános felépítését a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet 4. számú melléklet tartalmazza. Bizonyítvány kiegészítĪlapként csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható. A bizonyítvány kiegészítĪlap nyomtatványt a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza, vagy a nyomtatvány a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet (a továb-
159
Borbás Anikó–Csendes Lilla biakban: NSZFI) honlapján található „Nemzeti Referencia Központ”-ról tölthetĪ le. A bizonyítvány kiegészítĪlap vizsgaszervezĪ által kitöltendĪ nyomtatványa a szakmai és vizsgakövetelményektĪl függĪ tartalommal kerül kiadásra. A kitöltött bizonyítvány kiegészítĪlapot a vizsgaszervezĪ vezetĪje aláírásával és az intézmény bélyegzĪjével hitelesíti. A bizonyítvány kiegészítĪlap kiadásáért a kérelmezĪ térítési díjat fizet a vizsgaszervezĪ részére. A térítési díj a bizonyítvány kiegészítĪlap kiadásával kapcsolatos igazolt költség fedezetéül szolgál, amelynek összege a teljes munkaidĪben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelezĪ legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének öt százaléka kiegészítĪlaponként. A vizsgabizottság jegyzĪje a törzslap alapján – a törzslapon szereplĪ adatokkal egyezĪen – a rendeletben foglaltaknak megfelelĪen kiállítja a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzĪjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervezĪ vezetĪje írja alá. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján a vizsgaszervezĪ, illetve ha a vizsgaszervezĪ jogutód nélkül megszňnt, vagy a vizsgaszervezĪ iratai megsemmisültek, a fĪjegyzĪ állít ki bizonyítványmásodlatot. Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás stb.) alapján a vizsgaszervezĪ vezetĪje pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók. A vizsgaszervezĪ vezetĪje által elkészíttetett szakmai vizsgabizottság körbélyegzĪje külsĪ ívén a vizsgaszervezĪ megnevezését, a belsĪ ívén a ,,mellett mňködĪ szakmai vizsgabizottság’’ szöveget, valamint a vizsgaszervezĪ székhelyének a nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza. A bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, névváltozás esetén a bizonyítvány cseréjére a vizsgaszervezĪ vezetĪje, ha a vizsgaszervezĪ jogutód nélkül megszňnt, a területileg illetékes (fĪ)jegyzĪ jogosult. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.
IX.3.
Milyen feladatunk van a vizsga után?
A szakmai vizsgáról a vizsga befejezését követĪen a 26/2001. (VII:27.) OM rendelet 5. számú melléklet szerinti szakmai vizsgaösszesítĪ adatlapot kell kiállítani, amelyet a vizsgaszervezĪ irattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervezĪ irattárában elhelyezésre kerülĪ szakmai vizs-
160
A szakmai vizsga szervezési kérdései gaösszesítĪ adatlapok elláthatók folyamatos sorszámozással, és a tárgyév végén bekötve irattározhatóak. A vizsgaszervezĪ vezetĪje a kitöltött és az általa aláírt vizsgaösszesítĪ adatlap adatait – számítógépes nyilvántartás céljából – elektronikus úton az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként a vizsga befejezését követĪ harminc napon belül megküldi az NSZFI elektronikus levélcímére. Az NSZFI a szakmai vizsgaösszesítĪ elektronikus dokumentumának adatai alapján központi számítógépes nyilvántartást készít. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles másolatának adatait (az adatmezĪk nevét és azok tartalmát) a kiállító vizsgaszervezĪ vezetĪje, vagy szakmai vizsgát szervezĪ intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fĪvárosi) önkormányzat (fĪ)jegyzĪje – a bizonyítvány kiállítását követĪ harminc napon belül – köteles megküldeni az NSZFI-nek statisztikai felhasználás céljára.
IX.4.
Milyen számítógépes segédeszköz használható a dokumentumok kitöltésére?
Az NSZFI a számítógépes nyilvántartásához teljes körň, közvetlen és ingyenes adathozzáférést biztosít, valamint negyedévenként és évenként statisztikai adatszolgáltatást végez az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a szakképesítésért felelĪs miniszter számára. A Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet - az érettségi vizsgákon már alkalmazott nyomtatványkitöltĪ segédprogram mintájára - segédletet készített az OKJ rendszerň szakmai vizsgák dokumentumainak (osztályozóív, törzslap, bizonyítvány) kitöltéséhez. A segédlet Microsoft Excel táblázatkezelĪ programban készült, használatához Microsoft Windows operációs rendszer és Microsoft OƔce, illetve Microsoft Excel programkörnyezet szükséges. A segédprogram elkészítésénél a legfontosabb szempont az volt, hogy alkalmazásához ne legyen szükség speciális hardver-elemekre és szoftverekre, telepítése és használata egyszerň legyen. Ezt a törekvést természetesen korlátozták a jogszabályi kötöttségek az, hogy a 20/2004. (VII.27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl kimondja, hogy a szakmai vizsgán csak az elĪírt törzslap-nyomtatvány használható. Az elĪírt törzslap-nyomtatvány „A3” formátumú, ezért nyomtatásához ilyen nyomtatóra van szükség.
161
Borbás Anikó–Csendes Lilla
IX.5.
BélyegzĪ
A Magyar Köztársaság címerével ellátott, a következĪ feliratú körbélyegzĪ: ……….(a vizsgaszervezĪ pontos megnevezése) mellett mňködĪ szakmai vizsgabizottság.
IX.6.
Írásbeli tételek
A titkosított írásbeli vizsgafeladatokat az NSZFI biztosítja, a vizsgaszervezĪ feladata ennek meghatározott napon történĪ átvétele (futárnap), biztonságos Īrzése az írásbeli vizsga megkezdéséig.
IX.7.
Dolgozatpapír
Az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgához az intézmény bélyegzĪjével ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani a vizsgázók számára.
IX.8.
JegyzĪkönyv
A vizsgarészeken jegyzĪkönyvek készülnek. Az írásbeli vizsga jegyzĪkönyve ülésrendet is tartalmaz. A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A bizottság értekezletet tart a szóbeli vizsgarész megkezdése elĪtt, valamint a befejezést követĪen. A jegyzĪkönyveknek tartalmaznia kell:
• az értekezlet helyét és idejét, a jelenlévĪk nevét, • annak a vizsgázónak a nevét, aki elégtelen osztályzatot kapott, akinek javító vagy pótlóvizsgát kell tennie, megjelölve a vizsgarészeket, tantárgyakat,
• annak a vizsgázónak a nevét, aki a szakmai vizsgát elfogadható, vagy elfogadható ok • •
nélkül megszakította vagy a szakmai bizottság szabálytalanság miatt eltiltotta a szakmai vizsga folytatásától, a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid leírását az elnöknek a szakmai vizsgával kapcsolatos értékelését
A jegyzĪkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzĪ írja alá.
IX.9.
Osztályozóív
A vizsgázók érdemjegyeit és osztályzatait a vizsgaszervezĪ által készített osztályozóívre kell rávezetni. Az osztályozóívnek tartalmaznia kell a képzĪ intézmény nevét, a szakképesítés megnevezését, a hallgatók nevét és törzslapjának számát. Az osztályozóíven szerepelnek
162
A szakmai vizsga szervezési kérdései a vizsgázók érdemjegyei számmal vizsgarészenként, azon belül vizsgatárgyanként a szakmai és vizsgakövetelmények szerint. Az osztályozóívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai, jegyzĪje, valamint a bizottság munkáját segítĪ pedagógusok írják alá. Az NSZFI honlapján szintén található kitöltési minta az osztályozóív elkészítésére, amelyet természetesen mindig az adott szakmai vizsga vizsgarészeinek megfelelĪn kell kialakítani.
IX.10. Iratkezelés A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A törzslap (külív, belív) és a bizonyítvány nyomtatvány használata a szakmai vizsgán kötelezĪ. A nyomtatványok megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervezĪ vezetĪje jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány, valamint a törzslap a biztonsági okmányok védelmének rendjérĪl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a ,,B’’ védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat a selejtezést követĪen meg kell semmisíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság határozatait záradék formájában kell rávezetni. A törzslap egy példányát a vizsgaszervezĪ irattárában, egy példányát pedig a (fĪ)jegyzĪi hivatal irattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervezĪ irattárában elhelyezésre kerülĪ törzslap nyomtatványokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve irattározni. A szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a törzslapon és a bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, illetĪleg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a közoktatásról szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézmények mňködésérĪl kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai vizsga iratainak Īrzési ideje: a) a törzslap nem selejtezhetĪ, negyven év után az illetékes levéltárnak kell átadni, b) a vizsgabizottság jegyzĪkönyvei és az osztályozóívek tekintetében tíz év, c) az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében a bizonyítvány kiadásától számított egy év.
163
Borbás Anikó–Csendes Lilla
Összegzés Reményeink szerint megértették annak fontosságát, hogy a szakmai vizsgák, sĪt a képzés megkezdése elĪtt, mennyire fontos újból és újból áttekinteni az éppen aktuális, a képzésre illetve a záróvizsgára vonatkozó jogszabályokat vagy ezek aktuális módosításait. A folyamatos változást mi sem bizonyítja jobban, hogy e jegyzet megírására való felkérést a Nemzeti FelnĪttképzési IntézettĪl kaptuk, mely a Nemzeti Szakképzési Intézettel összevonva a munka leadásakor már a Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet nevet viseli. (292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet). Az 1/2006. (II.17.) Országos képzési jegyzékrĪl megjelent OM rendelet már a megújult szakképzési szerkezet átalakításának, a szakképzések egymásra épülésének, a modul rendszerň képzés bevezetésének figyelembe vételével került kiadásra. EbbĪl következĪen a szakmai vizsgáztatási rendszer is az új struktúra elvárásainak megfelelĪen átalakul, a szakmai és vizsgáztatási követelmények követelménymoduljában meghatározott kompetenciák elsajátításának mérésére és értékelésére alkalmas vizsgarészekbĪl áll. A régi OKJ szerinti vizsgáknál a vizsgarész írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészt jelent, az új vizsgakövetelmények szerint egy-egy szakképesítéshez, részszakképesítéshez, elágazó, ráépülĪ szakképesítéshez háromnál több vizsgarész is kapcsolódhat. Kilenc vizsgarészbĪl állhat egy szakképesítés vizsgája, maximum ennyi követelménymodulból áll egy szakképesítés. Ez a gyökeres átalakulás 2008. december 31-ig befejezĪdik, addig is a régi rendszer mellett az új fokozatosan kerül bevezetésre. Számtalan új jogszabály megalkotása várható, melyek ismerete és alkalmazása a szakképzésben részt vevĪk elemi kötelessége és érdeke is. Az elĪttünk álló feladatok megoldásához, az új képzési és vizsgáztatási rendszer alkalmazásához sok sikert kívánunk.
164
A szakmai vizsga szervezési kérdései
Mellékletek A szakmai vizsgával kapcsolatos, leggyakrabban elĪforduló kifejezések magyarázatai 1.
Állam által elismert szakképesítés: Az a szakképesítés, melynek hatálya országos, szerepel az Országos képzési kegyzékben, tartalma, követelményei egységesek.
2. Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezĪen választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. 3. ElĪírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek idĪtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. 4. Felkészülési idĪ: A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc idĪt kell biztosítani. 5. Gyakorlati vizsgafeladat: A gyakorlati vizsgafeladatokat, ha az SZVK másképp nem rendelkezik, a vizsgaszervezĪ dolgozza ki, vezetĪjének javaslatára a gyakorlati vizsgarész megkezdése elĪtt a vizsgabizottság elnöke a kamarai taggal egyetértésben hagyja jóvá. 6. Iskolai rendszerň szakképzés: A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképzĪ iskolában, illetĪleg a felsĪoktatási törvényben meghatározott felsĪoktatási intézményben folyó szakképzés. RésztvevĪi a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetĪleg hallgatói jogviszonyban állnak. 7.
Iskolai elĪképzettség: A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.
8. Kredit: A tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhetĪ idĪt, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges. 9. Képzés eredményes befejezésének igazolása: Iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató, vizsgaszervezĪi jogosultsággal nem rendelkezĪ intézmény a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot állít ki a vizsgázó számára, amelyet a szakmai vizsgára jelentkezéskor be kell mutatni.
165
Borbás Anikó–Csendes Lilla 10. Kompetencia: A felnĪttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. 11. Köztes vizsga: A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak lezárásaként szervezett vizsga annak felmérésére, hogy az addig elért elĪmenetel megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelménynek. 12. Mesterképzés: Olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezĪ szakembereket – a szakmai tevékenység mester szintň gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvetĪ pedagógiai ismeretek elsajátításával –mestervizsgára készítenek fel. 13. Modultérkép: Az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történĪ kapcsolódásait tartalmazó dokumentum. 14. Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekbĪl (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetĪvé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérĪ tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különbözĪ irányú specializálását. 15. Országos képzési jegyzék: Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke, amelyet a szakképesítésért felelĪs miniszterrel egyetértésben az oktatatási miniszter rendeletben ad ki. A jegyzékben meghatározásra kerül a szakképesítés azonosító száma, megnevezése, elágazás, részszakképesítés megnevezése, a jegyzékbe kerülés éve, az elmélet és gyakorlat aránya, képzési idĪ stb.. 16. Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modul /szakképesítés/ részszakképesítés/elágazás/ moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít. 17. Rehabilitációs képzés: A megváltozott munkaképességň, fogyatékossággal élĪ személy sajátos képességeire alapozó, illetĪleg azt fejlesztĪ szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja. 18. Részszaképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljából épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.
166
A szakmai vizsga szervezési kérdései 19. Szakképesítés: Valamely képzési forma keretében folytatott tanulmányok sikeres elvégzését, szakképzettség megszerzését tanúsító okirat. 20. Szakmai alapképzés: A szakképesítés megszerzésére felkészítĪ képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul. 21. Szakképesítés azonosító száma: Az Országos képzési jegyzékben szereplĪ szakképesítések azonosítására szolgáló 15 számjegybĪl álló szám; 22. Szakmai elméleti tantárgyak: Egy adott szakképesítés szakmai elméleti követelményeire való felkészítéshez szükséges tantárgyak; 23. Szakmai elĪképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 24. Szakképesítések köre: az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lévĪ szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemzĪkkel rendelkezik. 25. Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK): A szakképesítésért felelĪs miniszterek által rendelet formájában kiadott dokumentumok, amelyekben az adott szakképesítésre vonatkozó, a gazdaság, a munkaadók által meghatározott szakmai követelmények, valamint az állami szakmai vizsga szabályai fogalmazódnak meg. 26. Szakmai gyakorlati tárgyak: Egy adott szakképesítés szakmai gyakorlati követelményeire való felkészítéshez szükséges tantárgyak. 27. Szakmai modul: A szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek a megkezdéséhez elĪzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhetĪ a teljesítmény. 28. Szakmai vizsga: Az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett állami vizsga, amely a szakképzés követelményeinek teljesítése után tehetĪ. Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a vizsgatantárgyak követelményeinek megfelelĪ szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséggel. 29. Szakmai vizsgabizottság: Független szakmai testület, amelynek munkájában részt vesz a szakképesítésért felelĪs miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervezĪ intézmény vezetĪje, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara képviselĪje. Amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézmény képviselĪje is a bizottság tagja. A vizsgabi-
167
Borbás Anikó–Csendes Lilla zottság mňködéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges, a bizottság munkáját az elnök irányítja és kérdezĪ tanárok segítik. 30. Vizsgadíj: A vizsga megszerzésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülĪ igazolt költségek, beleértve a vizsgabizottságot segítĪ kérdezĪ tanárok, jegyzĪ díjazását, a bizottság elnökének és tagjainak vizsgáztatási díját, utazási és szállásköltséget, amennyiben ez felmerül. 31. Vizsgairatok: Jogszabályban meghatározott, a vizsgán szabályosan kitöltött és hitelesített nyomtatványok (törzslap, osztályozóív, jegyzĪkönyv, bizonyítványok) amelyek egyértelmňen igazolják, hogy az adott vizsgabizottság elĪtt a vizsgázó hogyan teljesített. 32. Vizsgatantárgyak: Az SZVK-ban megjelölt, az egyes vizsgarészek tartalmát meghatározó tantárgyak. 33. Vizsgatételek: az állam által elismert szakképesítések esetében a szakképesítésért felelĪs miniszter a vizsgatantárgyakhoz központi írásbeli és szóbeli vizsgatételeket ad ki. Az írásbeli tételek csak egy, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel. 34. Vizsgáztatási díj: A vizsgázók létszámától függĪen a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a bizottság munkáját segítĪ tanárt, a jegyzĪt megilletĪ díjazás.
Törvények és rendeletek 1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésrĪl és módosításai 2001. évi CI. törvény a felnĪttképzésrĪl és módosításai 2006. LXXI. tv. A közoktatási törvény 1993. LXXIX. módosítása 2006. évi CXIV. törvény egyes szakképzési és felnĪttképzési tárgyú törvények módosításáról 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérĪl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról 9/2006. (III.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjérĪl a 26/2001. (VIII.27.) OM rendelet módosítása
168
A szakmai vizsga szervezési kérdései 34/2003. (XII.21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirĪl 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértĪi, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértĪi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékrĪl, valamint a szakértĪi tevékenységrĪl 2/2004. (I.30.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteirĪl szóló 1/2001. (I.16.) OM rendelet módosításáról 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnĪttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól. 2/2006. (VIII.8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékrĪl 26/2006. (VI. 8.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékrĪl, az OKJ-ba történĪ felvétel és törlés eljárási rendjérĪl az 1/2006. (II.17.) OM rendelet módosítása 2/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos szakértĪi, az Országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakértĪi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékrĪl 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirĪl valamint a térségi integrált szakképzĪ központ tanácsadó testületérĪl 21/2006 (V.12.) OM rendelet az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrĪl szóló 18/2004. (V.28.) OM rendelet módosítása
Felhasznált irodalom, fontosabb linkek Nemzeti Szakképzési és FelnĪttképzési Intézet www.nive.hu Oktatási és Kulturális Minisztérium www.okm.gov.hu Egészségügyi Minisztérium www.eum.hu Földmňvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.gov.hu (a mezĪgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoport szakmáit, a szakértĪi és vizsgáztatási névjegyzéket találjuk) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.gov.hu (informatikai képzések központi programjait, vizsgabejelentĪ lapot, és a szakértĪi és vizsgáztatási névjegyzéket találjuk.)
169
Borbás Anikó–Csendes Lilla Honvédelmi Minisztérium www.honvedelem.hu Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium www.irm.gov.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.kvvm.gov.hu Külügyminisztérium www.kulugyminiszterium.hu Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium www.otm.gov.hu Pénzügyminisztérium www.pm.gov.hu (oktatás, szakképzés link alatt megtalálható a pénzügyi szakmák szóbeli tételsora, az új szakmai és vizsgakövetelmények, az új központi program tervezetek.) Szociális és Munkaügyi Minisztérium www.szmm.gov.hu www.magyarorszag.hu FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete www.kszi.hu Országos Lakás-és Építésügyi Hivatal www.oleh.hu Központi Statisztikai Hivatal www.portal.ksh.hu (statisztikai szakmák körérĪl, szóbeli tételsorok, vizsgáztatói névjegyzék.) Közbeszerzések Tanácsa www.kozbeszerzes.hu
170
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
Nagy Ildikó
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz Bevezetés Az utóbbi idĪben egymás után jelentek meg azok a szakkönyvek, melyek rendezvényszervezéssel, az ehhez kapcsolódó módszertani témákkal, esettanulmányokkal foglalkoznak. Jegyzetünk is egy a kiadottak közül, ahol az általános ismeretek áttekintése, megismerése után megnézzük, hogy milyen rendezvényekkel segíthetjük a felnĪttképzés hatékonyságát. Az általános elnevezések, rendezvényfajták több esetben megegyeznek a felnĪttképzési rendezvényekkel, de tartalmukban, céljukban eltérĪek, egyediek.
171
Nagy Ildikó
I. Alapfogalmak A tudomány, a technika, a kultúra fejlĪdése egész életen át lépést tartani tudó „munkást”, egy egész életen áttartó tanulást igényel. Ezt elsĪsorban önmňvelĪdéssel éri el az ember, hisz maga jelöli ki a célt, maga választja meg a célhoz vezetĪ utat, maga határozza meg azt a mértéket, mellyel elképzeléseit megvalósíthatja. Menet közben összegyňjti a szerzett tapasztalatokat, melyeket a késĪbbiekben felhasznál, hasznosít. Önállóan tevékenykedik. Ez a nagyfokú szellemi (tudatos) önállóság minden felnĪttképzés lételeme, alapja. A felnĪttképzés ma már elfogadott, fontos része az oktatásnak. Az az intézmény, amely ezzel az oktatási formával foglalkozik, tanácsaival, egyéni iránymutatásaival segíti hallgatói önálló mňvelĪdését, tanulását. A megfelelĪ minĪségi képzés hozzájárul az andragógiai kultúra kialakításához, amely elĪsegíti a hallgatók mély, alapos tájékozottságát. Az oktatási módszerek az oktatás folyamatának állandó, ismétlĪdĪ összetevĪi. Ezeket többféleképpen szokták csoportosítani.1
• az információ forrása szerint: verbális, szemléletes, gyakorlati jellegň • a tanulók által végzett megismerĪ tevékenység szerint: receptív reproduktív, részben felfedezĪ, heurisztikus, kutató jellegň
• az oktatás logikai iránya szerint: induktív, deduktív • a tanulási munka irányítása alapján: tanári, közös vagy tanulói dominanciájú • az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, képesség tanítása-tanulása, alkalmazás, rendszerezés, rögtönzés A felnĪttképzésben, a felnĪttek tanulásánál az egyén és a társadalom tanulási teljesítménye – Nagy József megállapítása szerint – a következĪ két tényezĪtĪl függ: a meglévĪ kompetenciától /a tudás mennyisége, minĪsége/ és a tanulékonyságtól. A téma kibontásához androgógiai szempontból a következĪ kérdések tisztázása fontos:
• Mi az, ami a felnĪtteket tanulásra ösztönzi? /Miért akarnak, miért nem akarnak tanulni?/
• Mennyire képesek a felnĪttek tanulni? • Hogyan tanulnak a felnĪttek?
1
Kraiciné Dr Szokoly Mária: Módszertár
172
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz A motivációnál a következĪ tényezĪk játszanak döntĪ szerepet: a belsĪ tényezĪk, az életkori folyamatok és a külvilág befolyásolása a teljesítményre. A Tanulás: rejtett kincs címň UNESCO kiadvány (1996.) a következĪket mondja a felnĪttek tanulásáról, képzésérĪl: „a 21. század elĪestéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberrĪl és saját magáról Ez az életen át tartó oktatás. Ez a 21. századba való belépés kulcsa, és annak feltétele, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejlĪdĪ világhoz.” A felnĪttoktatás célja, hogy az egyén alkalmassá váljon arra, hogy jobban megértse a másik a embert, a világot; hogy fel tudja vállalni a kor, a társadalom új kihívásait; hogy megfeleljen a szakmai és magánéletben jelentkezĪ új követelményeknek; hogy tehetsége / ami minden embernek van! / kibontakozzon. A felnĪttképzésben jól érzékelhetĪ a tendencia: a szakmai képzés mellett egy új mňveltségtartalom közvetítése. Milyen módszereket használjunk célunk elérése érdekében?
• hagyományos módszerek: Ì elĪadás, Ì tanbeszélgetés, • aktivizáló módszerek: Ì csoportmunka, interjú, Ì kerekasztal, Ì fórum, Ì szituációs és vitamódszerek, a késĪbbiekben tárgyaljuk még. A közmňvelĪdési módszer összetett, szituációfüggĪ, mivel olyan hatékony eljárásmód, amely mozgósítja az egyéneket és a közösségeket. Információhoz juttat, érdeklĪdés ébreszt a világ eseményei iránt, hozzájárul az életben nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzéséhez, tudatosítja az érdekeket, megoldja az ellentéteket, beszélgetésekre, vitákra ösztönöz. A közmňvelĪdést – az iskolai oktatás mellett – munkájukkal elĪsegítik a különbözĪ programok, rendezvények szervezĪi is. A rendezvények, programok szervezésénél a legfontosabb a következĪ kérdések tisztázása: • Milyen anyagi források állnak rendelkezésünkre, az esemény lebonyolítására? • Ki felelĪs a rendezvényért? • Kik a résztvevĪk, mi jellemzĪ a meghívott célcsoportra, mire van igényük? • Mi a rendezvény célja, mit szeretnénk elérni? • Mit szervezünk, milyen módszert használunk? • Mikor rendezzük? • Hol tartsuk a rendezvény? A módszertani alapelveknél nagyon fontos a mindennapiság, a mindennapi problémákból való kiindulás.
173
Nagy Ildikó
I.1.
Rendezvény, rendezvényszervezés fogalma, kialakulása
Hazánkban, városunkban, lakhelyünkön, munkahelyünkön, iskolánkban számos rendezvényt bonyolítanak le. A rendezvények szinte észrevétlenül betöltik napjainkat. A felkínált színes palettáról mindenki azt választja, ami számára a legfontosabb, a legérdekesebb legmegfelelĪbb. Minden ember alapvetĪ vágya a „másikkal” létrejövĪ személyes kapcsolat kialakítása, a kommunikáció megvalósítása. Ezért szeretünk rendezvényekre járni, ezért szeretünk ismerĪsökkel, barátokkal, sĪt ismeretlenekkel átélni közös élményeket, amelyek magukkal ragadnak, vagy „csak szórakoztatnak, tehát elvagyunk”. Nézzük meg, hogy mit értünk rendezvény alatt, mi is a rendezvény? Íme néhány a meghatározások közül: „ElĪre meghatározott célból, adott helyen és idĪben tartott összejövetel.”2 „Alkalmi, széles körň, idĪszakos összejövetel, elĪre szervezett formában.” 3 „Olyan összejövetel, melyet elĪre ismert célból vagy alkalomból tartanak meghatározott helyen és idĪben.”4 „a társadalmi érintkezés lehetĪségei, melyek nagyon sokszínňek és sokrétňek. Ebbe a kategóriába tartoznak a legmagasabb szintň állami, politikai, diplomáciai események, de ennek számítanak a magánjellegň kisebb-nagyobb társaságot, baráti kört, családot érintĪ összejövetelek.”5 „a rendezvény olyan termék, amelyet egymással koordináltan együttmňködĪ partnerek egy bizonyos idĪpontban, meghatározott idĪtartamra, egy meghatározott csoport részére hoznak létre.”6 „Rendezvénynek tekinthetünk minden olyan összejövetelt, amelyen legalább öt személy vesz részt és legalább egy napig tart, tartalma pedig a napi rutintól eltérĪ témákkal foglalkozik.”7 A fentiekbĪl látszik, hogy a rendezvény csoportos, társadalmi esemény, melynél fontos szerepet tölt be: a cél, a hely és az idĪ. A definíciókból is kitňnik, hogy a rendezvényszervezés nem egyszerň feladat. ElĪkészítésük, megvalósításuk komoly szakmai tudást, szakmaszeretetet, elhivatottságot és sok idĪt igényel a mňvelĪitĪl.
2 3 4 5 6 7
Gyarmati Ildikó: RendezvényszervezĪ kézikönyv Arany-Hajnal-KĪrössy-Nagy-Novák-Novák-Tomecskó:Üzleti rendezvényszervezés Lengyel Sándorné-T.Molnár Gizella : Kommunikáció és protokoll a gyakorlatban Ottlik Károly: Protokoll Szállodai és rendezvényszervezési alapismeretek .Szállodai és rendezvényszervezési alapismeretek
174
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz A rendezvényszervezés: a rendezvénnyel kapcsolatos teljes körň szervezĪ és összehangoló munka, mely magába foglalja az infrastruktúra biztosítását és a megjelentekrĪl való gondoskodást is. Nézzük meg, hogyan jött létre a fogalom, hogy alakult ki a rendezvényszervezés, mióta beszélhetünk rendezvényekrĪl? A kifejezés eredete visszavezethetĪ a latin repraesentatio szóra, melynek jelentése ábrázolás, bemutatás. A rendezvényszervezés, a rendezvények létrejötte egyidĪs az emberiséggel. Az elsĪ formájuk vallási misztikus eredetň és tartalmú volt. Az ókori asszírok igazi mesterei voltak a rendezvényeknek. A hódítások után rendezett „fogadásokon” a szerencsés meghívottak olyan folyosón haladtak végig, amelynek dombormňvei a félelmetes hadsereget ábrázolták. Mire a vendégek a nagy uralkodó, a gyĪztes hadvezér elé értek, már valamennyien meggyĪzĪdtek annak fényességérĪl, katonai erejérĪl. (A dekoráció már ekkor is a rendezvény sikerét segítette elĪ!) Történelmi ismereteinkbĪl tudjuk, hogy elĪször Egyiptomban a fáraók rendeztek jubileumi ünnepségeket, melyeken uralkodásuk több évtizedes évfordulóját (általában 30.-at) ünnepelték, ahol hálát adtak isteneiknek és kérték, hogy segítsék továbbra is uralkodásukat. Szívesen tartottak zenés, táncos rendezvényeket is, melyeket különbözĪ eseményekhez kötöttek. (növények, gabona érése, termény betakarítása stb.) A rómaiaknál a rendezvényszervezés állami monopólium volt. Az uralkodó volt az események rendezĪje, fĪszervezĪje, személyes megjelenésével, lelkesedésével elĪsegítette a rendezvény sikerét, a tömegek befolyásolását. A római játékok elsĪsorban vallási jellegňek voltak, melyen több ezren vettek részt. „Kenyeret és cirkuszt” mondta Juvenalis, ezért ingyen gabona és látványosság is járt a játékokon megjelenteknek. A cirkuszi játékok mellett rendeztek vásárokat, gladiátori viadalokat is. KiemelkedĪ rendezvényeik a lakomák voltak, melyeket – már – meghatározott protokolláris elvárásoknak, ceremóniás rendnek megfelelĪen tartottak, és látványos, fényňzĪ keretek között rendeztek. A meghívott vendégek pontosan érkeztek az eseményre, késni nem lehetett („a késĪn jövĪé a csont” innen ered!), az eseményre rabszolgák kísérték a vendégeket,az étkezés elĪtti mosdás, ruhaváltás kötelezĪ volt. Az ebédlĪbe csak jobb lábbal lehetett belépni!/ A vendéglátók valósággal versenyeztek, hogy minél nagyobb pompával, látványossággal, meglepetéssel kápráztassák el a meghívottakat. (Azt hiszem, nem kell ecsetelni, hogy mennyi elĪkészítĪ, szervezĪmunka, fegyelem és figyelem állt egy-egy esemény hátterében.) A lakoma végeztével, a meghívó, a „házigazda” különleges, egyedi ajándékkal kedveskedett a távozóknak. Ez lehetett akár egy rabszolga, drága ékszer, egy olyan élĪ állat, melyet fogyasztottak stb. (a búcsúajándékkal ma is találkozunk egy-egy jelentĪsebb rendezvény után, csak jóval szerényebb formában). A görögök is szerették a fényňzĪ rendezvényeket. A mai kor embere a demokrácia megteremtése mellett nekik köszönheti az olimpiai játékokat is. Már az idĪszámításunk elĪtt, a 776-ban elĪször megrendezett játékok is rendkívüli eseménynek számítottak. A versenyeket látványos, a maihoz hasonló felvonulás és szertartás elĪzte meg
175
Nagy Ildikó A viadalok, versenyek a gyĪztesek felvonulásával és lakomájával zárultak. Az ötnapos esemény alatt a rendezĪk egy pillanatra sem feledkeztek meg a nézĪk szórakoztatásáról. A versenyek közti szünetekben és esténként zenei rendezvényekkel, elĪadásokkal, felolvasásokkal szórakoztatták a „nagyérdemňt”. A középkor legfontosabb rendezvényeinek meghatározója a katolikus egyház volt körmeneteivel és különbözĪ misztériumjátékaival. A világi vonulatot elsĪsorban a királyi udvarok jelentették, amelyek nem akartak lemaradni az egyházi rendezvényektĪl. Az udvaroknál a hatalom, a gazdagság bemutatása játszotta a fĪszerepet, mellyel saját politikájukat, presztízsüket kívánták fitogtatni, illetve növelni. Tömegeket mozgató látványos eseménynek számítottak a lovagi tornák, de rendeztek a királyi udvarokban fényes ceremóniákat, esküvĪket, banketteket. A barokk korra a gazdag udvari élet, a fényňzĪ lakomák sora a jellemzĪ. A rendezvényeket gazdagítják a különbözĪ vadászatok, családi események alkalmából rendezett ünnepségek, melyek már meghatározott idĪben, meghatározott formában „forgatókönyv” alapján zajlottak. A reformkor a társasági életben is nagy változást hozott. A fĪúri udvarok mellett a megerĪsödĪ polgárság igényének a kielégítését is szolgálták a rendezvények. Az emberek többet és más formában kommunikáltak egymással. ElĪtérbe kerültek a kaszinók, színházak, klubok, különbözĪ körök, egyletek, bálok, és ekkor váltak divatossá a szabadtéri rendezvények a különbözĪ búcsúk, népünnepek A magánházaknál élénk tudományos és politikai élet folyt. „Nyílt házat” mňködtetett a Hazai Tudósítások – elsĪ fĪvárosi lapunk – szerkesztĪje, Kultsár István is. Lakásán mňvészek, tudósok, újságírók, politikusok találkoztak. Vitáikkal és beszélgetéseikkel elĪsegítették, hozzájárultak a reformok kibontakozásához. Az Osztrák – Magyar Monarchia továbbviszi a reformkori hagyományokat, melyeket az uralkodó, Ferenc József udvari és családi rendezvényei tettek még színesebbekké. Kiemelt szerep jutott a fogadásokon étkezési szokásainak. Az ételeket majd másfélszáz fĪbĪl álló konyhai személyzete készítette el. Az ínyenc osztrák császár – magyar király nagy gondot fordított a korabeli protokolláris szokásokra. A rangsorolás betartása, betartatása, a több száz fĪnyi vendég ültetése, elhelyezése komoly szervezĪmunkát igényelt. /Ma is az egyik legnehezebb feladat! / Az asztalok a bĪséges ételektĪl roskadoztak, a finom ételek mellett gondot fordítottak a látványra, a dekorációra is. A terített asztalokon minden esetben megtalálhatók voltak a csodálatos virágdíszek, gyertyatartók, drága, nemes evĪeszközök. A dekoráció feladata már akkor is a rendezvény, az esemény színvonalának emelése volt. A vallási böjtöket, vadászati tilalmakat nemcsak a polgári családokban, hanem a királyi udvarban is betartották. Ebben az idĪben a rendezvények sorát tovább gazdagították a kiállítások, bemutatók, a társasági és a sportélet rendezvényei. A századforduló közelében két jelentĪs esemény zajlott a fĪvárosban. Az elsĪre 1896. április 29-én került sor, ekkor mutatták be a Mulató Kávéházban az elsĪ mozgófényképeket. A másodikra szintén ebben az évben, május 2-án került sor, s ez a millenniumi kiállítás volt.
176
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz A rendezvényt az uralkodó nyitotta meg, és a Lumiére cég – a világon elsĪként – mozgófilmet készített az eseményrĪl. A kiállításon a különbözĪ pavilonokban a fĪváros, a kereskedelem, a gazdaság, a hadügy, a haditengerészet mutatkoztak be, reprezentálva a haladást, melyet az ország magának tudhat Az egész napos szórakozás minden érdeklĪdĪ igényét kielégítette. A két világháború közötti idĪszakban is számos vásárt és kiállítást tartottak hazánkban is. Az elsĪ világháború után Amerikában jelentek meg az elsĪ céges bemutatók, rendezvények, melyeket a késĪbbiekben Európa is átvett. A második világháborút követĪ évtizedekben elsĪsorban a pártrendezvények, felvonulások, demonstrációk, alkalmi táncmulatságok, sportrendezvények, szakkiállítások domináltak. A kor legnagyobb jubileumi rendezvénye Rákosi Mátyás születésnapi partija – 1952. március 9. – volt. Minden gyárnak, vállalatnak, közintézménynek meg kellett emlékeznie az eseményrĪl. Az 1956-os forradalom leverése után minden egysíkúvá vált. Mivel a kor eszménye a szocialista embertípus volt, aki aktív közösségi életet él, ezért a rendezvények vállalati, munkahelyi eseményekre korlátozódtak elsĪsorban. A gyárak, intézmények, iskolák dolgozói kötelezĪ jelleggel csoportosan vettek részt közös mňvelĪdési esteken, színház-, mozi- és kiállítás- látogatáson. Az eseményt, a megjelentek névsorával, jegyekkel együtt – a „Brigádnaplóban” örökítették meg. A 60–70-es években ismét elĪtérbe kerülnek hazánkban a régi, hagyományos rendezvények. Újból tért hódítanak a színházi elĪadások, koncertek, bálok, jubileumi események, termékbemutatók, vállalati estek és állami fogadások. Ebben az idĪben találkozunk elĪször „hivatásos” rendezvényszervezĪkkel, akiknek elsĪdleges feladatuk a vállalati, munkahelyi csoportok, kollektívák mozgatása, összefogása volt.
II. RendezvényszervezĪ cégek, intézmények Napjainkban nagyon sokan foglalkoznak rendezvényszervezéssel az állami, vállalkozási és nonprofit szférában is. Az elsĪ csoportba az államilag finanszírozott intézmények tartoznak, melyeket közfeladatok ellátására elsĪsorban önkormányzatok hoznak létre. Ĩk finanszírozzák az intézmény mňködését, végzik annak ellenĪrzését, segítik szakmai fejlĪdését. A vállalkozási forma lehet egyéni és társas. Célja a haszonszerzés. A mňködéséhez szükséges, hogy alaptĪkével és a cégbíróság által elfogadott bejegyezéssel rendelkezzen. A bt., kft., formát a különbözĪ rendezvényszervezĪ cégek, irodák választották.
177
Nagy Ildikó A civil, a non-profit forma önkéntes szervezĪdést jelent, ahol a tevékenységet az egyesülési törvény alapján végzik. Az egyesület tevékenységét az alapszabályban rögzítik, és ezt közgyňlés fogadja el. Számos alapítvány, egyesület, civil szervezet maga rendezi, koordinálja rendezvényeit. a)
Állami, önkormányzati struktúra MňvelĪdési lehetĪségek teremtése, támogatása, közösségi színtér biztosítása, jogi megállapodások létrehozása, pénzügyi támogatások. Intézményei: mňvelĪdési házak, könyvtárak, múzeumok, mňvészeti intézmények, színházak, képzĪmňvészeti és zenei intézmények, iskolák, felnĪttképzĪ intézmények. Az önkormányzatok létrehozhatnak, mňködtethetnek vállalkozásokhoz, civil szférához hasonló szervezeteket, közhasznú társaságokat, közalapítványokat, köztestületeket. b) Vállalkozási struktúra, vállalkozások Mint már utalás történt rá, a rendezvényszervezĪ cégek általában ebben a jogi formában mňködnek. A nyújtott szolgáltatások alapján az alábbi csoportokba sorolhatjuk Īket.
II.1.
Teljes körň szolgáltatást nyújtó cégek
Több típusú rendezvényt szerveznek az elĪkészületektĪl az utómunkálatokig saját munkatársaikkal és alvállalkozókkal. • rendezvényügynökségek kisebb kapacitással rendelkeznek, több alvállalkozót foglalkoztatnak • reklámügynökségek kiegészítĪ tevékenységként foglalkoznak rendezvények szervezésével • PR-cégek külön rendezvényszervezĪ csoporttal rendelkeznek • konferencia- és kongresszusszervezĪk más szervezetek segítségével végzik tevékenységüket • inszentív irodák és utazási irodák csak utazással, elsĪsorban vállalatok, munkahelyi csoportok utaztatásával foglalkoznak
II.2.
Teljes körň szolgáltatást nyújtó és saját kapacitással rendelkezĪ cégek
A rendezvényeket úgy szervezik, hogy saját kapacitásukat is kihasználják. Mivel évente több rendezvényt szerveznek, ezért jól képzett munkatársakat foglalkoztatnak. A rendezvények lebonyolításához – a siker érdekében – alvállalkozókat is alkalmaznak. Nagy ügyfélkörrel rendelkeznek. Kapacitás szerint lehetnek: • parti –service: kapacitás náluk a vendéglátás • helyszínnel rendelkezĪ cégek • technikai szolgáltatással rendelkezĪk
II.3.
Speciális szolgáltatók
Egy –egy szakterületre specializálódtak: • hangtechnikai szolgáltatók • nyomdák • dizájnerek 178
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
• pirotechnikusok és luftballon dekoratĪrök • mňsorirodák • terület-bérbeadók II.4.
Civil szervezĪdések
Hazánkban a reformkor óta mňködnek. Mai tevékenységüket az 1989/II. törvény szabályozza. Céljuk a közösség fejlesztése, segítése. JellemzĪik: • profitelosztás nincs • önkéntesség • függetlenség Területei: • politika, szociális szolgáltatás, érdekvédelem • vallás • egészségügy • kultúra • környezetvédelem Valószínňleg az elmúlt években, hónapokban valamennyien vettünk részt valamilyen rendezvényen. Ezek színvonala azonban eltérĪ volt. Ennek több oka is lehet. Sokan azt gondolják, hogy hazánkban a rendezvényszervezés is olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá. Ez nem így van! Mint már említettem: a minĪségi rendezvényszervezés, a rendezvényszervezĪi munka elképzelhetetlen szakmai ismeretek elsajátítása, helyes alkalmazása nélkül. A megjelentek profizmust várnak el a házigazdáktól. Ennek esetleges hiánya hamar rányomja bélyegét az eseményre. Azt tudjuk, hogy minden rendezvény egyszeri, egyedi, sikerét nagyban befolyásolja a résztvevĪk száma és az, hogy a megjelentekre milyen benyomást tett az esemény, milyen váratlan, szokatlan elemekkel, meglepetésekkel színesítették a szervezĪk a rendezvényt. MitĪl jó, mikor sikeres egy rendezvény? • ha a meghívottak számához képest sokan jönnek el, mivel ugyanannyiba kerül a rendezvény, ha a meghívottak 25%-a jön el, vagy ha valamennyien megjelennek • ha a megjelentek jól érzik magukat és a protokolláris távozási sorrend szabályait betartva, annak megfelelĪ idĪben távoznak • ha a meghívottak, megjelentek számára emlékezetes marad az esemény • ha érezhetĪ annak jellege, profilja, érzĪdik a meghívó karaktere • ha elérjük kitňzött célunkat A felsoroltak hiánya komoly gazdasági, erkölcsi hibát jelent. Ilyenkor a rendezĪk felelĪssége elĪtérbe kerül, mivel nagy hibaszázalékkal vagy felelĪtlenül dolgoztak.
179
Nagy Ildikó Ezért nem egyszerň feladat a rendezvényszervezés. Továbbra is szorgalmazzuk a felkészültséget, a csapatmunka fontosságát, a rendszeres koordinációt, ellenĪrzést, vagyis a kommunikáció szükségességét. A rendezvényszervezĪk munkáját hazai és nemzetközi szervezetek segítik. Nézzük a legfontosabbakat a teljesség igénye nélkül!
II.5.
Hazai szervezetek
Magyar RendezvényszervezĪk Szövetsége (MaReSz) Mňködését 1992-ben kezdte. Ma több mint 100 tagja van. Célja, hogy hazánk rendezvénybarát országgá váljon, és minél nagyobb legyen szerepe a nemzetközi piacon. Tevékenységét etikai kódexének megfelelĪen végzi. ElĪsegíti a rendezvényszervezĪ munka feltételeinek javítását, és ellátja tagjai érdekképviseletét is. Több országos egyesületnek, testületnek tagja. Részt vesz az állami és országos ünnepségeket elbíráló bizottságban. Magyar Kongresszusi Iroda 1990 óta végzi mňködését. Non-profit szervezet, mivel önkéntes szakmai tömörülés által létrehozott marketingegyesület. Feladatának tekinti, hogy hazánk mint konferencia- és kongresszusi helyszín minél ismertebbé, keresettebbé váljon. A rendezvényszervezĪk tevékenységét segíti a Magyar Turizmus Rt. és az Országos Idegenforgalmi Bizottság is. Mint felügyeleti és részben irányító hatáság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
II.6.
Nemzetközi szervezetek8
IACVB : International Association of Convetion and Visitors Bureaus, Kongresszusi és Látogató Irodák Nemzetközi Szövetsége – felméréseket végez a turizmus általános hatásáról, valamint a kongresszusokon, vásárokon résztvevĪk költési, pénzügyi szokásairól. IAPCO : International Association of Professional Cogress Organizers, KongresszusszervezĪk Nemzetközi Szövetsége. A világ legjobb kongresszus szervezĪit tömöríti a szövetségbe. Nevükhöz fňzĪdik a szakma 9 nyelvň szótárának kiadása. ICCA: International Congress and Convetion Association Kongresszus- és KonferenciaszervezĪk Nemzetközi Szövetsége Ez a legátfogóbb szervezet, hét kategóriában több mint 500 tagja van. Ez a szervezet állította össze a világ legnagyobb konferenciai adatbázisát – 9000 rendezvény adataival. 1964-tĪl mňködik, titkársága Amsterdamban van. A felsoroltakon kívül létezik még több nemzetközi szervezet, de számunkra a fentiek a legfontosabbak, a legjelentĪsebbek. Hazánk valamennyinek tagja. 8
DrFaragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése
180
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
III. Rendezvényfajták, rendezvénytípusok A rendezvényfajták csoportosítási módjai: • tervezett vagy spontán9 • a szervezĪ hivatásos vagy nem hivatásos • profitorientált vagy non-profit • szabad vagy zárt téri • egy vagy több helyszínes A rendezvény jellege a szervezés célja szerint: • mňvészeti jellegň (elĪadás, koncert, fesztivál, kvízjátékok stb.) • tudományos vagy szakmai jellegň (konferencia, szimpózium, bemutató, work-shop) • közmňvelĪdési jellegň (fesztivál, közösségi szokásokhoz fňzĪdĪ események) • politikai jellegň (pártrendezvények, tüntetés, nagygyňlés, felvonulás stb.) • társadalmi jellegň (közgyňlés, közösségi akció, fogadás, fórum stb.) • egyházi jellegň (avatási ünnepség, körmenet stb.) • sport jellegň (VB, EB, bajnokság, verseny, bemutató, olimpia stb.) • kereskedelmi jellegň (vásár, kiállítás, árubemutató stb.) • katonai jellegň (tisztavatás, koszorúzás, zászlófelvonás, szemle stb.) • alkalmi jellegň (jubileumi, kiemelkedĪ évfordulói stb.) • magán jellegň (keresztelĪ, esküvĪ, ballagás stb.) • egyéb jellegň A szervezés szintje szerint: • magán vagy családi rendezvény • vállalati rendezvény • regionális, megyei, tájegységi rendezvény • állami rendezvény • országos rendezvény • világ, európai, nemzetközi rendezvény Marketing szempontból: • kandidált / megpályázandó • adaptált / bevezetett • innovált / teljesen új rendezvény • konvencionális /továbbfejlesztett 9
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezç kézikönyv
181
Nagy Ildikó
III.1.
A rendezvények fajtái
A rendezvények színes palettáján az alábbi rendezvénytípusokat találjuk meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének lejegyzése alapján:
• Ankét: nyilvános szakmai tanácskozás, értekezlet, vitaülés, vitaindító elĪadással, hozzászólásokkal;
• Bál: nagyobb szabású, általában szervezett táncmulatság; • Bankett: valaki tiszteletére, valamilyen esemény megünneplésére szervezett ünnepi lakoma, amely lehet díszebéd, díszvacsora, társas étkezés;
• Bajnokság: legtöbb esetben egy adott sportágban, meghatározott ideig tartó versenyzés;
• Bemutató: valamilyen eseménynek elsĪ nyilvános elĪadása, bemutatása sokszor népszerňsítés végett;
• Börze: elfekvĪ árukészlet alkalomszerň értékesítése, nagy tételben való kiárusítása; • Estély: az esti órákban tartott, a legtöbb esetben vacsorával és tánccal egybekötött ünnepélyes rendezvény (elĪfordul, hogy díszvendég tiszteletére adják);
• Fesztivál: ünnepi elĪadás vagy ünnepi játéksorozat; • Fogadás: magas rangú vendég tiszteletére vagy különleges alkalom, esemény ünneplése vendéglátással egykekötött rendezvény;
• Gála: díszes, ünnepélyes elĪadás; • Kiállítás: termékek, szolgáltatások népszerňsítését, bemutatását szolgáló rendezvény; • Konferencia: azonos érdeklĪdésň körň közönség részére rendezett tudományos, politikai stb. célú tanácskozás;
• Kongresszus: nemzetközi szervezetek tagjai részére tudományos, vagy politikai céllal rendezett tanácskozás;
• Közgyňlés: egy szervezet, vállalat tagjainak – alapszabályban lefektetett – meghatáro• • • • • • • • • • •
182
zott idĪszakban történĪ összehívása. Jogi keretek között zajló jegyzĪkönyv készítésével egybekötött rendezvény; Parádé: meghatározott céllal rendezett látványos ünnepség (légi, farsangi stb.); Parti: a nap bármely szakában (tanácskozások, elĪadások, film- és egyéb bemutatók után)/ lebonyolítható, kisebb vendéglátással egybekötött esemény Show: látványos, szórakoztató mňsor; Rooad show: több helyszínen, azonos forgatókönyv alapján zajló rendezvénysorozat Szellemi olimpia: adott témában, meghatározott résztvevĪknek meghirdetett szellemi vetélkedĪ; Találkozó: szakmai vagy magán céllal tervezett összejövetel; Tárlat: képzĪmňvészeti alkotások meghatározott ideig tartó bemutatása; Tréning: egy adott vállalat, intézmény munkatársainak képzése; Tutorial: oktatási, konzultációs megbeszélés, tanácskozás; Ünnepség: ünnepi esemény, gyakran mňsor színesíti; Vándorgyňlés: egy adott csoport, szervezet más-más helyszínen tartott tanácskozása.
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
III.1.1. KiegészítĪ rendezvények Sajtórendezvények: a médiával való kapcsolattartás eszközei. Olyan PR-tevékenység, ahol információt adunk át az érintett újságíróknak, ezért ellenszolgáltatásként írásos hírt, cikket várunk a rendezvényünkrĪl, a termékrĪl, az eseményrĪl.
• sajtótájékoztató: egy jelentĪs, fontos, érdeklĪdésre számot tartó hír, esemény alkalmából a sajtó számára rendezett délelĪtti, kora délutáni esemény
• sajtókonferencia: több téma, akár több napos rendezvény, mely lehet önálló, de lehet rendezvényen belüli esemény is
• sajtófogadás: politikai, üzleti, kulturális céllal tartott rendezvény • sajtóreggeli, sajtóebéd, sajtóvacsora: kis létszámú meghatározott újságírói csoport •
részére tartott étkezéssel egybekötött „baráti”hangulatú esemény, célja a meghívottak „képbehozása”, a hírek „kiszivárogtatása” háttérbeszélgetés: célja a mélyebb, megbízhatóbb információhoz jutás egy adott témáról, eseményrĪl
A sajtóval kapcsolatban két dolgot szükséges még megemlíteni. A kapcsolattartáshoz elengedhetetlen feltétel a jó, élĪ sajtólista. A sajtórendezvények elĪkészítése és lebonyolítása közben folyamatosan szükséges az érintett sajtó informálása. Ezt elsĪsorban sajtókommüniké (Press Release) szolgálja. A sajtókommüniké rövid, több bekezdésre tagolt, maximum egy oldal, tényekre szorítkozó híranyag. A legfontosabb hírrel, „durranással” indul. Csak olyan anyagot lehet kiadni, amely fontos, jelentĪs, érdeklĪdésre számot tartó hírt tartalmaz.
III.1.2. Egyéb kiegészítĪ rendezvények • hölgyprogram ill. férfi program: a delegáció azon tagjai részére szervezzük, akik a kísérethez tartoznak
• városnézés, hangverseny, színházlátogatás, kórház, gyermekotthon látogatás: a delegáció valamennyi tagja részére szervezhetĪ.
III.1.3. Tudományos rendezvények Ezek a rendezvények a hivatásturizmus fogalomkörébe tartoznak. Hivatásturizmus a munkával, megélhetéssel összefüggĪ utazások összefogó neve. A résztvevĪk munkaidĪben, a vállalat költségén vesznek részt a kiküldetésben.
183
Nagy Ildikó
III.1.4. Hivatásturizmus fajtái • Üzleti turizmus: a külföldi üzletfelek személyes felkeresése piackeresés, üzletkötés, felmérés, kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás /szerzĪdéskötés végett.
• Konferenciaturizmus: vagy kongresszusi turizmus: a XX. század második felének ter-
•
méke. Idetartoznak a tanácskozások, a kongresszusok, szimpóziumok, meetingek, workshopok. a rendezvény legfĪbb célja a kommunikáció. Népszerňségüket az ismeretszerzésnek, a felmerülĪ témáknak, a kapcsolatteremtésnek és ápolásnak, valamint a társadalmi programok színességének és érdekességének köszönheti. Incentív turizmus: /10/ a dolgozók ösztönzésének mai modern eszköze. Az üzleti utazások nagy részét teszik ki, elsĪsorban gazdasági haszna van, a desztinációra /fogadóterületre/ és a szezonalitásra tett hatása miatt. Elismerésként kapják a résztvevĪk. A külföldi úton új ismeretszerzésre is van lehetĪségük, így erĪsebbé válhat a kötĪdésük az anyacéghez, további intenzív munkára sarkallva Īket.
Az incentív utazás minden résztvevĪje VIP szolgáltatásban részesül. (VIP = Very Important Person, azaz igen fontos személyiség, ezzel jelöljük, ha valakit megkülönböztetett figyelemben részesítünk.)
III.1.5. Állami rendezvények • Nemzeti ünnep: meghatározott ceremóniás és protokolláris rend szerint az ünnephez •
•
kapcsolódó helyszínen tartott rendezvény. RésztvevĪi a politikai, társadalmi és diplomáciai élet képviselĪi Kitüntetés-átadás: a kiemelt tevékenységet végzĪknek adják az 1991./XXXI. törvény és a 21/1992.HM rendelet alapján. Kitüntetési fajták: érdemrend, nagykereszt, középkereszt, parancsnoki kereszt csillaggal, tisztikereszt, kiskereszt vagy lovagkereszt, jelvény,szolgálati kitüntetĪ cím, valamint szakmai, tudományos, mňvészeti címek, díjak. A kitüntetés lehet polgári vagy katonai. A kitüntetések viselését a protokoll szabályozza. A kitüntetések alapításának és adományozásának joga a mindenkori kormány elhatározása szerint változik. JegyzĪkönyv, szerzĪdés aláírása: külföldi delegációk tárgyalásának záró rendezvénye. Szigorú protokolláris szabályok szerint zajlik.
III.1.6. Társadalmi rendezvények Célja a helyi civil társadalom összefogása.
• ankét: nyilvános értekezlet elĪadókkal, vitavezetĪkkel • értekezlet: vállalat, cég, hivatal tagjainak tanácskozása, célja szerint lehet tájékoztató, információ átadás, problémamegoldó és döntéshozó
184
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
• kerekasztal-tanácskozás: meghatározott témában, meghívott résztvevĪk nyilvános tanácskozása, vitája, tapasztalat- és véleménycseréje
• fórum: a „nagy közönségnek” tartják, közönséghez szóló nyilvános beszélgetés, vita III.1.7. Üzleti rendezvények Az eseménymarketing körébe tartozó rendezvények, mivel alapvetĪ céljuk, hogy a megjelent vendégek jól érezzék magukat, és a rendezĪ céget, a bemutató vállalatot vagy az adott áruféleséget, márkát egy jól sikerült, kellemes élménnyel asszociálják. A meghívottak: a cég, vállalat munkatársai, cél: a dolgozók ösztönzése partnerek; cél: kapcsolattartás, kapcsolatápolás fogyasztók; cél: széles rétegek megnyerése. Az üzleti rendezvényeket nem tudjuk minden esetben elkülöníteni egymástól. Az elemek keveredhetnek. Lehetnek:
• Bemutató típusú rendezvények – céljuk: információátadás egy termékrĪl, szolgáltatás-
• •
ról. Fontos a meghívottak személyes kapcsolata a termékkel. A rendezvény jellegét a meghívottak köre határozza meg. Az eseményhez kapcsolódó rendezvények lehetnek szakmai konferenciák, vásárok, kiállítások, sajtótájékoztatók és témarendezvények. Reprezentációs rendezvények zártkörňek. Céljuk valamilyen információ hatásos, meglepĪ. élményszerň átadása. A rendezvény résztvevĪi: a meghívók, a cég érdekeinek képviselĪi és a meghívottak, akiknek a rendezvényt szervezik. Nyílt fogyasztói rendezvények: nagyközönségnek, sok résztvevĪnek szervezett esemény. A rendezĪk a vásárlókat, a fogyasztókat célozzák meg úgy, hogy élménynyújtás mellett erĪsítik saját imázsukat is.
III.1.8. Családi, egyéni rendezvények Ezeknél a rendezvényeknél az események szervezĪi, elĪkészítĪi, megvalósítói maguk a családok. SegítĪk a baráti körbĪl kerülnek ki. Így ezeknél az eseményeknél a szervezést „egyszerň hétköznapi emberek” végzik.
• EsküvĪ és lakodalom: általában az ember életében egyszer elĪforduló jelentĪs esemény.
•
•
Az elĪkészítést, szervezést hónapokkal elĪbb kell elkezdeni. (A mennyasszonyi ruhát legtöbb esetben az esküvĪt megelĪzĪ évben le kell foglalni!) Ennek az eseménynek is forgatókönyvet készítenek, amelyben minden részletre kitérnek, hogy senki és semmi ne maradjon ki. KeresztelĪ: az új kis jövevény érkezése mindenki számára öröm. A ceremónia a templomban, majd a családnál zajlik. A szülĪk, nagyszülĪk, keresztszülĪk vesznek részt a család számára emlékezetes eseményen. A pici részére mindenki ajándékot hoz, ajándékkal kedveskedik. Az eseményt a család koordinálja. Ballagás: olyan rendezvény, melynek két szervezĪje van. Ezek az iskola és a család. Míg az elsĪ minden ballagó számára ugyanazt nyújtja, adja addig a másodiknál a család minden esetben eltérĪ módon ünnepel, ami függ az érintettek anyagi helyzetétĪl, a családi
185
Nagy Ildikó
•
•
hagyományoktól, kulturáltságtól, a rokonok számától. Mindenki arra törekszik, hogy „az életbe lépĪ” számára emlékezetes maradjon a nap. Temetés: legszomorúbb rendezvény, mellyel találkozunk. A búcsúztatás, a szertartás menetét az elhunyt vallása határozza meg. A gyászoló család kéréseit minden estben meg kell oldani, még akkor is, ha ezek különleges kívánságok (pl: hamvak szórása tengerbe). Az esemény ünnepélyes, méltóságteljes. Születésnapi, névnapi buli: hangulatos, kötetlennek tňnĪ rendezvény, de ez is igényel szervezést. A cél az, hogy az ünnepeltért történjen minden, Ī legyen a központ. A vendégek részére készülĪ meghívó, a helyszín, a vendéglátás, a mňsor, a meglepetés, az ajándék, a zene, a tánc mind-mind az ünnepeltnek szerezzen örömöt.
A rendezvények csoportosítása, a rendezvények típusai után tekintsük át azt, hogy hogyan szervezzünk meg egy rendezvényt, milyen feltételeket szükséges biztosítanunk ahhoz, hogy kivívjuk a megrendelĪ és a meghívottak elismerését, hogy sikeres rendezvényt könyveljünk el.
IV. A rendezvényszervezés folyamata, a rendezvényszervezés szakaszai Egy-egy rendezvény szervezése, lebonyolítása, a rendezvénnyel, rendezvényszervezéssel foglalkozók munkájának kiemelkedĪ állomása. A legelsĪ és legfontosabb feladat, hogy a megrendelĪ és a rendezvényt szervezĪ cég napi, folyamatos kapcsolatban legyen egymással, mert csak így tudják egymást megerĪsíteni, a feladatokat tisztázni, a kényes kérdéseket eldönteni és a bizonytalan döntési pontokat megerĪsíteni. A rendezvény sikere, a cél elérése csak tiszta, korrekt együttes munkával lehetséges. Így lehet elérni, hogy a megrendelĪ elégedett legyen, a szervezĪ pedig újabb sikert tudjon magának és cégének, ezzel tovább növelve a szervezĪk elismertségét. A rendezvényszervezés szakaszai, feladatai: 1. tervezés 2. elĪkészítés, szervezés 3. lebonyolítás 4. utólagos feladatok A kiemelkedĪ állami, minisztériumi, nagyvállalati rendezvényeket pályázat útján – a közbeszerzési törvénynek megfelelĪen – nyerik el a rendezvényszervezĪ cégek.
186
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
IV.1.
Tervezés
A kezdeti szakasz nem azonos a megrendelĪ és a rendezvényszervezĪ számára. A megrendelĪ számára már az „ötlet születésekor” elkezdĪdik a tervezĪmunka. A szervezĪk a célt és a tartalmat kell, hogy összhangba hozzák.
• Információgyňjtés – mit? – miért? – hogyan?, ezen belül a megrendelĪ cég adatainak • •
„feltérképezése” (piaci helyzete, gazdasági paraméretei, termékei, kommunikációs sajátosságai, marketingstratégiája, elĪzĪ rendezvényei, kapcsolatai stb.), a szerzett információ értékelése, feldolgozása, az eseménnyel kapcsolatos célok és elvárások összegzése, írásos formába öntése.
Az anyagot a megrendelĪ állítja össze, majd ez alapján készíti el a sajátját a rendezvényszervezĪje is. (A pályázathoz szükséges.) Terjedelme maximum 2 oldal a mellékletekkel együtt. Tartalma: érthetĪ, tömör, vendégcentrikus a következĪket kell tartalmaznia:10 • az ügyfél adatait, • a megbízás célját, • a cég szándékát, • a rendezvény jellegét, mellyel a célt el kívánják érni, • a rendezvény tervezett idejét, • a marketingcélt, • a meghívandó vendégkört, • a kötelezĪelemeket (mňsor, vendéglátás), • a korábbi tapasztalatokat, • a költségtervet, • a részletes koncepció elkészítéséhez szükséges idĪt. További feladatok: • az írott anyag elĪterjesztése személyes prezentációval, • a részletes koncepció elkészítése, kidolgozása, • tételes, részletes – költségcsoportok szerinti – költségterv készítése, • a feladatok ütemezése. A fenti feladatok elkészítése után dönt a megrendelĪ, hogy ki nyeri el a pályázatot. A döntést követi a végleges ajánlattétel, ezt követi a megbízás és a szerzĪdéskötés (írásos).
10 .Forrás: Járási Anikó Rendezvényszervezés
187
Nagy Ildikó
IV.2.
ElĪkészítés, szervezés
Ebben a szakaszban dĪl el minden – a rendezvény sikere, megfelelĪ, elégendĪ összeget terveztünk-e, sikerült-e mindent úgy megszervezni, hogy gördülékeny legyen rendezvényünk. Ekkor szükséges a rendezvény helyszínének végleges bejárása, valamint a feladatok és a területek elosztása, pontosítása, zavaró tényezĪk kiszňrése. Végleges rendezvényterv készítése. Szakmai és szórakoztató programok összeállítása, szükséges írásos anyagok begyňjtése. Gasztronómiai események tervezése. (Meghívottak, visszajelzések.) A felelĪsök, megbízottak idĪnkénti ellenĪrzése, beszámoltatása. Szükséges helyszínrajz, látványterv, sajtó- és médiaterv készítése. Elfogadás után reklám, hirdetések indítása: plakátok, szórólapok, TV, rádió stb. Stáblista összeállítása; tartalmazza a közremňködĪk, a feladatvégzĪk, a beszállítók és a megrendelĪ adatait, elérhetĪségeiket. SzerzĪdéskötések szponzori, vállalkozói, megbízási, bérleti, nyomdai, reklám, terjesztési stb. Szükséges engedélyek beszerzése a felügyeleti szervektĪl, polgármesteri hivatal, ÁNTSZ, tňzoltóság, rendĪrség, elektromos mňvek, stb. Költségvetés véglegesítése, forgatókönyv elkészítése. A meghívók, VIP- jegyek kiküldése. A közremňködĪkkel szerzĪdéskötés mňvészek, biztonsági személyzet, rendezĪk, ruhatárosok, egészségügyi személyzet stb. fontos: mňködési területük, feladataik pontosítása, elvárásaink tisztázása! Sajtótájékoztató megtartása lehet a hirdetések indításánál is. FĪpróba, bejárás. (Minden érintettel!) Minden rendezvényhez szükséges forgatókönyvet készíteni.
IV.3.
Forgatókönyv – program
„A rendezvényszervezĪ munka fontos része az események tartalmi és formai megtervezése. A rendezvény sajátos elképzeléseit, szervezési feladatait, azok ütemtervét és lebonyolításának módját foglalja magában.”11 „A rendezvény lebonyolításának részletes logisztikai ütemterve 3 szakaszból áll: építés, lebonyolítás, bontás.” 12 Milyen legyen? ÁttekinthetĪ, reális, jól érthetĪ, szerzĪdésekkel alátámasztott, minden részletre kitér, a rendezvény minden mozzanatát tartalmazza, idĪponttal, felelĪsökkel együtt. (B terv, menekülési útvonal.) Összegezve: tartalmazza: • az idĪpontot, dátumot (év, hó, nap,óra, perc) • az esemény részletes leírását • egy-egy feladat elvégzéséért felelĪs személyt 11 Gyarmati Ildikó. Rendezvényszervezési kalauz 12 Járási Anikó: Rendezvényszervezés
188
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
• a feladat végrehajtásért felelĪsök nevét • a közremňködĪk érkezésének, távozásának idejét A nagy rendezvényeknél a programforgatókönyv mellett részletes technikai forgatókönyvet készítünk, amely sokkal részletesebb, mint a rendezvény forgatókönyve, és minden technikai elemet, szükségletet tartalmaz.
IV.3.1. Forgatókönyv szakaszainak áttekintése Kivitelezési szakasz – a rendezvény helyszínének „építése”, beszállítók fogadása, elhelyezésük, helyszíni feltételek ellenĪrzése, technikai berendezések szerelése, ellenĪrzés, próba. b) Lebonyolítási szakasz – a vendégek érkezése, VIP vendégek fogadása. A rendezvény megtartása. A házigazda, azaz a rendezvényszervezĪ folyamatosan figyeli, ellenĪrzi az eseményeket. Mindig a történések elĪtt jár, örök készenléti állapotban van. A korábban távozóktól illik elbúcsúzni, meghívó cég ajándékát átadni (virág, reklámajándék stb.) „Tömeges” távozásnál ruhatár üzemeltetésének segítése, felmerülĪ taxi-igények megoldása. Figyelni kell a protokolláris elĪírások, szabályok betartására és soha nem szabad elfelejteni, hogy minden a vendégért van! c) Bontási szakasz – a vendégek és a vendéglátók távozása után kezdhetĪ el. Beszállítói és a cég saját anyagainak külön összeállítása, elszállítása. A terület rendezett, tiszta átadása jegyzĪkönyvvel. a)
Fontos! Minden közremňködĪnek, segítĪnek, dolgozónak a helyszínen meg kell köszönni a munkáját. A rendezvény szervezĪje elsĪnek érkezik, és utolsónak távozik a helyszínrĪl.
IV.4.
Utómunkálatok – a lebonyolított rendezvény értékelése
A célok megvalósításáról egyeztetni kell a megrendelĪvel. A rendezvényszervezĪk egymás között értékelik munkájukat, megkérdezik errĪl a közremňködĪket, az elĪadókat. – A lehetĪséghez mérten megszondázzák a részvevĪket is.
• Minden segítĪnek, beszállítónak köszönĪlevelet juttatnak el. A média részére tudósításokat készítenek.
• A rendezvényrĪl készült anyagok (fotó, videó, sajtó) összegyňjtése, archiválása. A rendezvénnyel kapcsolatos pénzügyi számlák ellenĪrzése, igazolása. Gazdasági elszámolás, értékelés.
189
Nagy Ildikó
V. Oktatási vállalkozások rendezvényeinek típusai „A tudományért, amit elad, csupán annyit kérhet, amennyit a vevĪnek hoz a konyhára.” (Bertolt Brecht: Galilei élete) A felnĪttképzés az eltelt 15 évben nagyon sok változáson ment át értéke is nĪtt. A meglévĪ piaci viszonyok között leghamarabb a „tudáspiac” alakult ki. Az elĪzĪ rendszerek tapasztalatait felhasználva bĪvült, átalakult és a piacnak megfelelĪen, a korszerň tudást kínálja fel, azt értékesíti. A felnĪttképzés jelentĪségét Koltai Dénes a következĪkben foglalja össze: „A felnĪttképzés szerteágazó nagy rendszer, amiben az iskolarendszer mellett jól megfér a munkaerĪ-piaci képzés, az idegennyelv-oktatás, a menedzser-, a katonai képzés, a szakmai oktatásnak elvitathatatlan a szerepe a szociális és személyzeti munkában is. Nem csoda, hogy a legutóbbi évszázad megteremtette a gyakorlat tudománya: az andragógiát. Az andragógia tudománya ezer szállal kötĪdik a pedagógiához, a pszichológiához és a szociológiához.” A felnĪttképzéssel foglalkozó vizsgálatok, kutatások bizonyították, hogy a felnĪttek tanulási szokása, képessége alapjaiban megegyezik a gyermekekével. A felnĪttek tanulási képességeit befolyásolja a biológiai regresszió, a szociális és kulturális helyzetük, az idĪhiány és – néha – a szégyenérzet. Az oktatást, képzést minden intézményben segítik a kulturális, közmňvelĪdési rendezvények. Ennek fontosságát felismerve az oktatási vállalkozások, non-profit szervezetek érdeklĪdési körüknek, profiljuknak megfelelĪen szakosodtak. Létrejöttek olyan vállalkozások, melyek a vállalatok, cégek dolgozói részére szerveznek oktatási rendezvényeket. Az oktatási anyagot egyeztetik a munkaügyi központokkal, melyet, ha megfelelĪ, elfogadnak, regisztrálnak. A tematikánál elĪfordul, hogy a szervezĪk a megrendelĪ kérésének, igényének megfelelĪen – az elérendĪ cél érdekében – változtatnak az összeállításon. Az oktatással foglalkozó intézmények képzési, tanácsadói tevékenységükkel hozzájárulnak a „megrendelĪ” munkatársainak szakmai és üzleti képességeinek, gondolkodásmódjának fejlesztéséhez személyre szabott formában. (Az elĪzĪekben már történt róluk említés.) Amint tudjuk, a közmňvelĪdési módszer szituációfüggĪ, megválasztását számos tényezĪ, esemény befolyásolja. A leírtakat felidézve a közmňvelĪdési rendezvények legfontosabb kérdései: ki felelĪs a rendezvényért milyen a szervezĪ felkészültsége; miért rendezzük, mit szervezünk, mi a célunk,
190
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz mit szeretnénk elérni, mire kívánunk ösztönözni; mikor és hol zajlik, megfelelĪ-e az idĪzítés; és utoljára, de nem elhanyagolhatóan, hogy mibĪl tartjuk, mibĪl finanszírozzuk az eseményt, ebbĪl milyen személyi és tárgyi feltételek biztosítottak részünkre. Célunk megvalósításához ismernünk kell az érintettek gondolkodásmódját, mert ez alapján tudjuk megválasztani azokat a módszereket melyekkel a feladatot meg tudjuk valósítani és elérjük a célunkat. Minden esetben az adott célcsoport ismeretei, problémái, szükségletei és igényei azok, melyek meghatározzák, hogy mit kell tennünk, hogy programunk, eseményünk, rendezvényünk sikeres legyen, és ehhez milyen módszert válasszunk. A különbözĪ közmňvelĪdési hatékonysági vizsgálatok bizonyították, hogy akkor eredményes tevékenységünk, ha az adott felnĪttképzési intézetben a hallgatók aktívan részt vesznek a munkában. A kapott, a hallott információt az érintettek 25%-a jegyzi meg; de ha ezt látja is, akkor az arány már 50%; amennyiben lehetĪsége van arra, hogy saját tevékenységével is közremňködjön, a megértési, megjegyzési hatékonyság 75%.
Rendezvénytípusok ElĪadás „egy téma monologikus, részletes szóbeli kifejtése szakértĪ személy által” 13 „szakértĪ által tartott beszéd; a hallgatóságnak általában nincs lehetĪsége kérdések feltevésére”14 „elĪre meghatározott témában, elĪre meghatározott ideig, elĪre felkért elĪadók tartanak ismertetĪt, a végén kérdéseket lehet feltenni”15
Olyan esetben javasolt tartani, ha új információt gyorsan szeretnénk átadni. A megjelentek figyelési hatékonyságát szem elĪtt tartva az elĪadás javasolt idĪtartama egymásfél óra.
Felépítése • bevezetés – célja az érdeklĪdés felkeltése, alapfogalmak tisztázása, • a téma kifejtése – az adott téma megvilágítása, részletezése, megoldása, szemléltetés, a példák felvetése,
• összegzés, zárás, a probléma megoldásának feltárása. 13 Kraicné dr. Szokoly Mária: Módszertár 14 Zsobrák Ferencné: Referensi és rendezvényszervezési ismeretek 15 Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése
191
Nagy Ildikó A meghíváskor, felkéréskor az elĪadóval tisztázni kell, hogy mit várunk el tĪle, kikhez, milyen felkészültségň csoporthoz szól, mi az elĪadás célja, milyen kapcsolódó programokat szerveztünk, hol, mikor tartja elĪadását és milyen technikai eszközök állnak rendelkezésére. Az elĪadás akkor sikeres, ha az elĪadó alapos, felkészült, megnyerĪ, szuggesztív egyéniség, ha a megjelent hallgatóknak – aránylag – rövid idĪ alatt sok ismeretet ad át, ha a kapott információt szemléletessé teszi, ha a hallgatóság felkészültsége, értelmi szintje azonos. Az elĪadás a hallgatótól, a megjelentektĪl érdeklĪdést, intenzív figyelmet igényel. Fontos: amikor a kiválasztott elĪadót felkérjük az elĪadás megtartására, írásban megállapodunk, szerzĪdést kötünk vele, mely tartalmazza részletes elvárásainkat, az elérendĪ célt, az elĪadással kapcsolatos tudnivalókat (hely, idĪ, résztvevĪk, díjazás stb.). Lényeges az elĪadóval való személyes kontaktus kialakítása is. Tanbeszélgetés, konzultáció: célja az elĪadás merevségének feloldása. Az elĪadó kérdéseire, problémafelvetéseire a hallgatók adnak választ. Arra kell törekedni, hogy megválaszolatlan kérdés ne maradjon. A hagyományos módszerek mellett elĪtérbe kerülnek azok a rendezvények, melyek a csoportok, a hallgatók aktivitására építenek. Eredményes munkát akkor végezhetünk, ha ismerjük a csoportok belsĪ megoszlását, tagolódását és azokat az érzelmi szálakat, melyek a csoporton belül léteznek, ha ismerjük azt, hogy ki kivel kommunikál, kivel beszélget és hogyan.
Kommunikációs alakzatok a)
a sztár vagy csillag – a csoport központi alakja, vezéregyéniség, nem szereti mindenki, de hatását mindenki érzi, b) a sündisznó vagy magány – mindenkit elutasít, Īt is mindenki elutasítja, remete, c) a peremfigura – szeretne a társaihoz közeledni, „láthatatlan”, senki nem veszi észre, d) az útitárs – olyan társasági ember, aki többnyire a háttérben marad, szeret a sztár udvarához tartozni, e) a pár – szoros érzelmi kapcsolat tartja össze Īket, ez lehet baráti vagy szerelmi kapcsolat, közös feladatoknál minden esetben egymást választják, f) a klikk – több ember közötti szoros kapcsolat, csoportos munkában csak együtt dolgoznak, külsĪt nem engednek közel magukhoz.
A fenti kommunikációs módszereket csak olyankor lehet alkalmazni, ha jól ismerjük a hallgatóság összetételét, képzettségüket, a csoporton belüli kapcsolatukat, valamint a csoport, a foglalkozás vezetĪje olyan személy, aki igazi egyéniség, a szakma jeles képviselĪje és alkalmas a feladat ellátására.
192
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz A fenti aktivizáló módszerek a kulturális animációs elméletre, animációs eseményekre épülnek.16 Ez a francia elmélet a kis csoportok, közösségek aktivizálását jelenti. A csoport-, a rendezvényvezetĪ, illetve az animátor feladata, hogy belülrĪl aktivizálja a csoportot. Munkáját akkor végzi jól, ha ismeri a csoport életkori, társadalmi és helyi sajátosságait. A felnĪtt csoportokra, a felnĪttekre általában jellemzĪ a fizikai, szellemi, társadalmi érettség. A 25 év feletti nĪk és férfiak – a felnĪttek – eltérĪ érdeklĪdési körrel rendelkeznek. A nĪk elsĪsorban a családot, kultúrát, egészséges életmódot részesítik elĪnyben, a férfiak pedig a sportot és a politikát. A felnĪtteknél elĪtérbe kerülnek a verbális kifejezési módok és a viták. A felnĪttek munkáját folyamatosan analizálni, értékelni kell. Az aktivizáló módszer lehet: csoportmunka, kérdezĪ módszer, szituációs módszer, vitamódszer. A csoportmunka a legelterjedtebb módszer. A tevékenységet végezheti az érintett foglakozás valamennyi résztvevĪje, így a plénum és az ebbĪl létrejövĪ csoportok. A csoport bizalomra épül, ahol mindenki aktivizálható, nem jellemzĪ a hierarchia, és egyéni ötletek is kivitelezhetĪek A csoportokra jellemzĪ: a „mi-tudat” – egyek vagyunk, összetartozunk
• • • •
a közös cél, egymásra utaltság, a közvetlen kommunikáció, a csoportdinamika.
KérdezĪ módszerek: Interjú – amikor egy elĪre felkért szakembert kérdeznek a résztvevĪk. Hiteles, felkészült interjúalany elĪsegíti a hallgatóság kérdezĪ-kedvét. b) SzakértĪk módszere – az adott témában jártas szakemberek meghívása, célja információátadás a választott témáról, a megjelentek bevonásával. A felvezetĪ témák után a jelenlévĪk kérdeznek a rendezvényt levezetĪ segítségével. c) Kerekasztal-beszélgetés – olyan nyilvános tanácskozási módszer, ahol az asztak körül helyet foglalók egyenrangúak,mindenki kérdezhet a szakembertĪl, szakemberektĪl. A hozzászólások protokollmentesek és informálisak. Hatékonyságát csak kisszámú csoport esetén fejti ki, ha nagy az érdeklĪdés, ha nagy létszámú a hallgatóság, akkor a telekommunikációs eszközök segítségével zajlik a rendezvény. d) Fórum – nagy csoportnak, közönségnek szóló nyilvános vita. Szabad véleménynyilvánítás, a felvetett témához mindenki hozzászólhat. Az érintett vagy a meghívott személyek válaszolnak a felvetett kérdésekre. a)
16 Járási Anikó: Rendezvényszervezés
193
Nagy Ildikó Vita – „szellemi párbaj”, az egymásnak ellentmondó nézetek kifejtése, ütköztetése, a partner meggyĪzése, konszenzus megteremtése. A rendezvény gördülékenységéhez szükséges a vitapartnerek felkészültsége, illetve a vitázók között legyen olyan, aki szembeszáll vagy ellentmond. A rendezvényszervezĪ feladata az elĪkészítés valamint a vita levezetése. f) Szituációs rendezvények, eset- és szerepjátékok: a résztvevĪk képzeletbeli, konfliktushelyzetbe kerülnek. Saját elképzeléseik, illetve ismereteik alapján oldják meg, játsszák el a feladatot. Ez a rendezvénytípus fejleszti a megjelentek empátiás, együttmňködési készségét, lehetĪséget ad a viselkedési formák gyakorlására, a csoportkohézió fokozására. g) Mňvészeti rendezvények: hangverseny – komolyzenei mň bemutatása koncert – komoly- vagy könnyňzenei bemutató kiállítás – képzĪmňvészeti, mňvészeti alkotások bemutatása Ezek rendezvények – a legtöbb esetben – nyilvánosak, nagy nézĪszámot mozgatnak, néha több napon át tartanak. h) Konferencia – elĪre meghatározott napirend, program szerint zajló értekezlet. A nyitó elĪadás után a hallgatóság kérdezhet véleményt mondhat vitatkozhat. Szervezése igen összetett és bonyolult feladat. Sok a közremňködĪ, ezért a feladatok pontos elosztása és ütemezése nagyon fontos. i) Kongresszus – pedagógusok, hallgatók, egy szakma, kulturális vagy más közösség nagy létszámú képviselĪinek rendszeres, meghatározott gyakoriságú találkozási formája. Kötött, csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta. j) Sajtótájékoztató – amennyiben a felnĪttképzési intézetnek, cégnek, vállalatnak új, közérdeklĪdésre számot tartó, mindenkit érintĪ híre van, akkor tartjuk. e)
Az elĪzĪekben felsorolt rendezvényeknél a rendezĪkre, a rendezvények szervezĪire háruló feladatok hasonlóak, ill. megegyezĪk a társadalmi rendezvényeknél leírtakkal. Felidézzük a fontosabb pillanatokat, momentumokat: minden rendezvény egyedi, a vendégért van, a megrendelĪ kéréseit meg kell oldani. A rendezvényszervezĪk és a közremňködĪk feladata, hogy a rendezvény zökkenĪ – és problémamentes legyen. A legkisebb rendezvényt is forgatókönyv segítségével valósítjuk meg, mely felépítését tekintve program és technikai részbĪl áll. A helyszín kiválasztása, a technikai berendezések száma a hallgatóság létszámától függ. (Pl.: míg a kerekasztal-beszélgetés megoldható egy mikrofonnal, addig a fórumnál, több álló és hordozható mikrofonra van szükség. Amennyiben az intézmény nem rendelkezik megfelelĪ technikával, akkor bérelni szükséges. A szállítólevelet és a számlát minden esetben ellenĪrizni, majd szignálni kell. A technikai felszereléseket hozzáértĪ személy kezelje, a rendezvény elĪtt a szervezĪk gyĪzĪdjenek meg hibátlan mňködésükrĪl. A rendezvény, az esemény elĪtt a helyszín és a kiszolgáló egységek, termek (büfé, ruhatár, mosdók) tisztaságát, berendezését és felszereltségét ellenĪrizni szükséges. A felmerülĪ hiányosságokat azonnal pótolni kell. A helyszínek dekorálásáról –amennyiben szükséges – gondoskodni kell. Az esemény elĪtt – legalább 10-12 nappal korábban – tájékoztatni kell az érdeklĪdĪket, (plakátok, megállító táblák, az iskolai újság, rádió stb.). A VIP vendégek részére elegáns gesztus, ha a meghívót a rendezĪk személyesen adják át.
194
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz A segítĪknek, a lebonyolítóknak kifogástalan munkája, viselkedés- és megjelenés kultúrája legyen. A rendezvény sikeres lebonyolítását segíti a megfelelĪ reklám- és marketing-stratégia. A zárást a megrendelĪvel közös értékelés, a köszönetmondás, valamint a pontos, az elĪírásoknak megfelelĪ gazdasági elszámolás követi. A munkatársak képzettségének emelése, készségeiknek fejlesztése, egyéniségüknek jobb kibontakoztatása, a csapatszellem erĪsítése, a vezetĪképzés, a feladatok megoldásának hatékonysága, annak fokozása minden munkaterületen egyre inkább elĪtérbe kerül. Ezért a vállalatok, cégek olyan oktatási rendezvények iránt érdeklĪdnek, melyek a fentieket segítik elĪ. Az önálló képzési vállalkozó, vagy képzést végzĪ társulások az eltelt években a továbbképzĪ általánosan elterjedt típusává váltak. Szolgáltatásaikat felajánlják mind a cégeknek a vállalaton belüli továbbképzés céljára, valamint a nagy továbbképzési intézményeknek /iskoláknak/ a vállalat kereteit meghaladó képzésekre is. A felnĪttoktatásra szakosodott cégek, non-profit szervezetek oktatásaikat elsĪsorban tréningeken bonyolítják le. Erre az oktatási formára elsĪsorban a gyakorlatiasság a jellemzĪ. A megrendelĪnek, a szervezĪknek az a céljuk, hogy az elĪadások anyagait, az elhangzottakat a résztvevĪk a lehetĪ legrövidebb idĪn belül hasznosítani tudják. A célok megvalósításához szükséges a cég elĪzetes igényének, a „hallgatók” készségszintjének felmérése; valamint a cég elvárásainak megfelelni. A szervezĪknek a megrendelĪvel közösen kell kialakítani azokat az eszközöket, melyekkel a kívánt célt elérik. A programok célja, hogy az egyén megismerje önmagát, segítse abban, hogy szükségleteit a célokhoz tudja rendelni, lássa helyét, szerepét a társadalomban, tehát az, hogy a résztvevĪk minél hatékonyabbá, sikeresebbé váljanak, és majdani tevékenységükkel a társadalom egészének mňködését segítsék elĪ. Külön csoportot képeznek az outdoor alapú kommunikációs készségfejlesztési tréningek JellemzĪi: csapatépítĪ képzés, egész évben tartható, bárhol megrendezhetĪ, ha a létszámnak megfelelĪ felszerelések és pálya áll a rendezĪk részére. Létszám: 8 fĪ és 80 fĪ között ideális.
Készség, képesség és szemlélet jellegň kompetenciák • kommunikációs feladatok megoldása, gyakorlása; kommunikációs eszközök használata, •
empátia és tolerancia fejlesztése; bizalom erĪsítése; egyéni- és csoport-érdekek egysége, összetartás; együttmňködési készség gyakorlása, fejlesztése; konfliktuskezelési technikák, gyakorlása; kreativitás és problémamegoldó készség fejlesztése.
195
Nagy Ildikó
Tudás jellegň kompetenciák • hatékony befolyásolás és meggyĪzés eszközei; a kommunikáció hatékonyságát segítĪ • eszközök; a kommunikáció verbális és nonverbális csatornái; horizontális és vertikális kommunikáció; hatékony befolyásolás és meggyĪzés eszközei.
Indoor tréning VezetĪi, értékesítési, kommunikációs, ügyfélszolgálati, projektmangement- tréningek általában. A szervezĪk tréningjeiken természetes összhangra törekszenek, amit a spártai körülményektĪl a paradicsomi békességig valósítanak meg. A rendezvények elĪsegítik a felnĪttképzés megvalósítását, sokszínňségükkel vonzóvá, érdekessé teszik az érintett intézményt az érdeklĪdĪk számára. A rendezvények nyitottsága, minĪségi, pontos lebonyolítása, programok, célok tartalmi megvalósítása a legjobb marketing tevékenység, mely sok érdeklĪdĪt, beiratkozott hallgatót jelenthet a felnĪttképzĪ intézménynek.
Iskolákban, tanintézetekben elĪforduló rendezvények • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
196
alapkĪletétel, anyák napja, apák napja, állami vezetĪ látogatása, bál (alapítványi, farsangi, stb.), ballagás, búcsúztatás (kollega távozása, stb.), díjátadás, civil szervezet köszöntése, épület, mňalkotás, egyéb létesítmény avatása, átadása, emléknap – aradi vértanúk emléknapja, év végi értékelés, elĪléptetés, kitüntetés, kinevezés, erdei iskola megnyitása, évforduló, évnyitó, évzáró, fesztivál (zenei), gyermeknap, halloween-party, jótékonysági rendezvény, kicsinyek köszöntése, karácsonyi ünnepség,
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
• • • • • • • • • • • • • • • • •
kiállítás, kirándulás, koszorúzás, majális, madarak és fák ünnepe, március 15-ei ünnepség, Mikulás, nĪnap, névnap (pl: Erzsébetek, Katalinok, Máriák köszöntése stb.) nyugdíjazás, nyugdíjas-rendezvény, nyílt nap, bemutató foglalkozások, október 23-ai ünnepség, pedagógusnap, színházlátogatás, sportesemény, sportolók köszöntése, szóbeli érettségi megnyitása, zárása, verseny, vetélkedĪ, vendég köszöntése.
(A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, és természetesen azok a rendezvények is elĪfordulhatnak, melyekrĪl már az általános részben történt említés.) Iskolai rendezvényeknél is szükséges rendezvényi és technikai forgatókönyvet készíteni, amely – a fent leírtakon túl – tartalmazza a rendezvény idĪrendi lebontását, kapcsolva hozzá az aktuális eseményt és a felelĪs, felelĪsök nevét. Az oktatási intézményekben zajló rendezvényeknél a legtöbb esetben beszédre is sor kerül. Bárhol zajlik az esemény, az elĪadónak (a beszélĪnek) a helyszínt, a helyszín adottságait az elĪadás megkezdése elĪtt szükséges megismernie. Milyen szempontokat szükséges figyelembe venni nyilvános szereplésnél:
• • • • • • • • • •
az elĪadó személyisége17, a beszéd tárgya, a beszéd témája, a beszéd célja, az elĪadás módja, az elĪadás mňfaja, a hallgatóság, a beszéd helye, a beszéd légköre, a beszéd külsĪ, protokolláris körülményei.
17 Forrás: A szónoklás mňvészete Balázs Géza (Raab Kiadó)
197
Nagy Ildikó
Kommunikációs körülmények • a fizikai (külsĪ) környezet, • a szellemi (belsĪ) környezet, • egyéb körülmények, szempontok. A lelkiismeretes, jó elĪadó minden eshetĪségre felkészül, ettĪl eltekintve váratlan események, helyzetek ilyenkor is elĪfordulhatnak (késés, kedvezĪtlen idĪjárás, váratlan hallgatói reakció). EllenkezĪ esetben a körülmények „áldozata” lesz az elĪadó.
A retorikai meghatározó tényezĪk • szereplĪk: ki? kinek? • fizikai (külsĪ) környezet: hány percben?, hol?, kihez?, milyen öltözékben? VIP vendégek
• szellemi gondolati (belsĪ) környezet: mirĪl?, mit?, miért? • kommunikációs (nyelvi) megvalósulás: mit?, hogyan?, miképpen? • egyéb külsĪ szempontok: mennyiért?, minek? A felszólalás idĪtartama rendszerint mindig az adott helyzettĪl, a külsĪ körülményektĪl függ. A kommunikációs körülmények áttekintésénél legfontosabb szempont (mint már említés történt róla), hogy milyen elvárásai vannak a hallgatóságnak, milyen a vendégek igénye, tňrĪképessége. A helyszín alapvetĪen meghatározza az elĪadás jellegét. Nagyon fontos!
• szabad tér, • zárt tér. A szabad térnél sok olyan külsĪ tényezĪvel kell számolni, melyek zavarólag hathatnak a rendezvényre (a közeli nagy jármňforgalom, repülĪgép zaj,stb.). Az idĪjárás viszontagságaival is feltétlenül számolni kell. BelsĪ térnél a terem akusztikai jellemzĪi, a megjelentek létszáma, berendezés, dekoráció az, ami befolyásolhatja választásunkat. Az alkalomnak és helynek meghatározó szerepe a cél figyelembe vételével lehet:
• • • • • • 198
iskola, munkahely, lakossági fórum, szervezeti összejövetel, alkalmi összejövetel, nemzetközi rendezvény.
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
Finanszírozás és szponzorálás A felnĪttképzésben a résztvevĪk a továbbképzés nagy százalékát saját maguk finanszírozzák. A szakmai továbbképzés finanszírozása összetett folyamat, a részvételi díja magán, illetve közpénzek és állami támogatások keverékébĪl áll. EzekbĪl a pénzekbĪl, valamint az elnyert pályázati összegekbĪl történik a rendezvények finanszírozása is. A rendezvények költségvetésénél figyelembe kell venni a fix és változó költségeket. Fix költség pl.: terem-, technikai berendezések bérleti díja, nyomdaköltség, tiszteletdíjak stb. Változó összeg lehet az étkezések díja, mivel létszámfüggĪ. A rendezvényre, az eseményre fordítható összeg 10%-át javasolt tartalékolni az elĪre nem látható kiadásokra. Minden intézménynél, minden vállalatnál növekvĪ igény mutatkozik a rendezvények szponzorálására. A szponzor számára a rendezvények meghívottjai jelentik azt a célcsoportot, ahol terméküket vagy szolgáltatásukat élményt nyújtó környezetben, egy kellemes esemény keretében ismerheti meg az érintett közönség. Szponzorok megjelenése, bevonása, megnyerése nélkül sok rendezvény részvételi díja – többek számára – elérhetetlen lenne. Szponzorálás, szponzor minden rendezvénynél megjelenhet, de elsĪsorban azok az események a kapósak, ahol a megjelentek köre jelentĪs közszereplĪkbĪl áll, vagy olyan a termékháttér, hogy a szponzorcégek így tudnak hatni a szakmai képviselĪkre. A rendezĪk feladata, hogy ne jelenjen meg szponzorként ugyanazon termék, cég vagy szakma azonos képviselĪi (Pepsiés Coca Cola, OTP és K&H Bank). Etikátlan, és a figyelmetlenség kellemetlenséggel járhat. A szponzorokkal is ajánlott megállapodást, szerzĪdést kötni, melyben minden elvárás, kérés és ellenszolgáltatás szerepeljen. A szponzorálás a legtöbb esetben ismeretségen, kapcsolaton alapszik, de találkozunk olyan szponzorkeresĪ cégekkel, amelyek (magas) jutalék ellenében célirányosan keresik meg a partnereket. (Nem könnyň, nem egyszerň feladat szponzort találni.) A szponzorálási díj (vagy természetbeni juttatás) a rendezĪk számára haszon, mivel a költségvetés, a forgatókönyv készítése, a szerzĪdéskötések ideje jóval hamarabb megtörténik, mint ahogy megnyernénk a szponzorokat. A kompetens munkavállaló szerepe az utóbbi idĪben változott. Ha a kompetencia fogalmát összehasonlítjuk az olyan fogalmakkal, mint tudás, képesség, készség, akkor azoktól abban különbözik, hogy itt olyan képességrĪl van szó, melyet nem lehet tanítani. A tréningek és a különbözĪ rendezvényeken való megjelenés, az ezeken való aktív közremňködés azonban segít abban, hogy „növekedjen”. „Annak a tanulásnak az elĪmozdítása, mely kompetenciák megszerzését teszi lehetĪvé, jelenti a felnĪttoktatás egyik legfontosabb jövĪre vonatkozó feladatát.” (John Erpenbeck)
199
Nagy Ildikó
EllenĪrzĪ kérdések 1.
Mit nevezünk felnĪttképzésnek, mi a léte, alapja?
2. Hogyan lehet csoportosítani az oktatási módszereket? 3. Mit ért „az életen áttartó tanulás alatt”? 4. Mit ért közmňvelĪdés, közmňvelĪdési módszer alatt? 5. Mi a rendezvény? – fogalma, meghatározása 6. Mi a rendezvényszervezés, mit foglal magában? 7.
Mit tud az elĪzĪ korok, társadalmak rendezvényeirĪl?
8.
Hogyan alakultak ki a rendezvényszervezĪ cégek, milyen társulásokat ismer, mi a feladatuk?
9.
Hogyan lehet csoportosítani a rendezvényszervezĪ cégek?
10. Milyen hazai és nemzetközi rendezvényszervezĪ cégeket ismer? 11. Hogyan lehet csoportosítani a rendezvényfajtákat, rendezvénytípusokat? 12. Kérem, sorolja fel a rendezvényfajtákat (MTA)! 13. Milyen kiegészítĪ rendezvényeket ismer? 14. Kérem, sorolja fel a rendezvényszervezés folyamatait, a rendezvényszervezés szakaszait! 15. Mi a forgatókönyv, mit tartalmaz? (rendezvény- és technikai forgatókönyv) 16. Kérem, sorolja fel az oktatási vállalatok rendezvényeit! (rendezvénytípusok, felépítésük) 17. Milyen kommunikációs alakzatokat, módszereket ismer? 18. Mi a jellemzĪ, mit tud a konferenciák szervezésérĪl? 19. Mi a tréninget szervezĪk feladata, mi tud a tréningrĪl? 20. Mi a szponzorálás, hogy történik a szponzorok megnyerése? 21. Hogy történik a rendezvények, oktatási rendezvények finanszírozása?
200
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz 22. Milyen rendezvények fordulhatnak elĪ az oktatási intézményekben? 23. Készítsen – adott témához: meghívót forgatókönyvet rendezvénylapot költségtervet!
201
Nagy Ildikó
Mellékletek 1. sz. melléklet: Megbízási szerzĪdés / minta 2. sz.melléklet: Rendezvénylap 3. sz. melléklet: Meghívó – sajtótájékoztatóra 4. sz.melléklet: KöszönĪlevél – minta 5. sz. melléklet: Forgatókönyv / I, II, III.
202
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz 1. sz. melléklet
Megbízási szerzĪdés – minta Amely létrejött egyrészrĪl …………………………………………../székhely: …………..………., adószám: ………………...…………... képviseli: ………………....……………/, mint megbízó, a továbbiakban Megbízó, másrészrĪl az ………………..……../székhely: ……………………, adószám: ………………………....…...képviseli ………………………...........……/, mint megbízott, a továbbiakban Megbízott között az alábbiakra vonatkozóan: I. a SzerzĪdés tárgya: A Megbízó megbízza, a Megbízott elfogadja a megbízást azzal, hogy Megbízó érdekében és költségére rendezvényt szervez és bonyolít le legjobb szakmai tudása szerint. A szerzĪdés tárgyát képezĪ rendezvény általános paraméterei a következĪk: A rendezvény neve: KezdĪnapja és idĪpontja: Zárónapja és idĪpontja: Helyszíne: A feladat rövid leírása: A szerzĪdĪ Felek megállapodnak abban, hogy a rendezvény megszervezésével kapcsolatos, a megbízás tárgyát képezĪ részfeladatokat külön, a RendezvénymegrendelĪ Lapon rögzítenek, melynek aktuális változata mindig a szerzĪdés elválaszthatatlan részét képezĪ melléklet. A mellékletet mind a Megbízó, mind a Megbízott aktuális dátummal és aláírással látja el. II. A szerzĪdés idĪtartama: ……………………………………………………………………. III. A Megbízó vállalja: A Megbízó vállalja, hogy a megrendelésre illetve a szervezésre vonatkozó valamennyi információt /hely, idĪpont, szolgáltatás –, eszköz –, humán erĪforrás igény és stb. …………./ pontosan megad a Megbízott részére. Folyamatos konzultációs lehetĪséget biztosít a Megbízott számára. A Megbízó kötelezi magát arra, hogy a jelen szerzĪdés idĪtartama alatt más, a Megbízottal azonos szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel nem köt szerzĪdést a rendezvényre.
203
Nagy Ildikó IV. A Megbízott vállalja: A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a Megbízó által megrendelt, s jelen szerzĪdés tárgyát képezĪ rendezvényhez biztosítja a megbízó által igényelt szolgáltatásokat, valamint az ezekhez szükséges eszközöket és a szükséges létszámú szakképzett személyzetet. Kötelezettséget vállal arra, hogy a Megbízó által elfogadott, jelen szerzĪdés elválaszthatatlan mellékletét képezĪ költségvetésben megállapított keretösszeget nem lépi túl. Erre csak abban az esetben van módja, ha egy újabb változatú költségvetést a Megbízó aláírásával jóváhagyott. Folyamatos kapcsolattartást és koordinációt végez az alvállalkozókkal és a MegrendelĪvel egyaránt. (Pl: jelentést készít írásban a rendezvény szervezési állapotáról, a változásokról azonnal értesíti a feleket stb.) • A rendezvényen résztvevĪ és közremňködĪ személyek megfelelĪ, pontos tájékoztatása, felkészítése – a Megbízótól kapott információ alapján. • Szakmai felügyeletet lát el a rendezvény lebonyolítási napján. • Feladata a rendezvény lebonyolításával kapcsolatban a megfelelĪ alvállalkozók felkutatása, megbízásuk után – a teljes körň kapcsolattartás és koordinálás. V. A lebonyolítandó rendezvény lemondása, elmaradása: A rendezvény lemondása, azaz jelen szerzĪdés felbontása csak írásban történhet meg. Amennyiben a Megbízó a rendezvényt a szerzĪdéskötés után lemondja, úgy a Megbízott a szerzĪdésben megállapított munkadíj 50% + Áfa-t számláz le a Megbízónak. Továbbá a Megbízó köteles azon alvállalkozóknak kifizetni a rendezvény lemondásából eredĪ, esetlegesen felmerülĪ kötbéreket, opciós díjakat, mindazoknak, akikkel a Megbízott és a Megbízó rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében már szóban megállapodott, ill. akikkel szerzĪdést kötött. Így az esetlegesen felmerülĪ költségek a Megbízót terhelik. A Megbízott az alábbi esetekben jogosult a rendezvényt lemondani és a megbízást visszaadni: • ha bármilyen okból kifolyólag nem látja biztosítottnak a rendezvény megvalósítását, (a megbízó részérĪl történĪ túlzott módosítás, nem biztosított az anyagi háttér stb.) • a Megbízó részérĪl nem kap elegendĪ információt, vagy félrevezeti a Megbízottat a rendezvénnyel kapcsolatban, továbbá ha nem folyamatos a koordináció, illetve ha az együttmňködés a felek között nem megfelelĪ, • a Megbízott azt tapasztalja, hogy a Megbízó olyan intézkedéseket tesz, amellyel sérti a Megbízott érdekeit, jogait, akkor a Megbízott visszaadja a megbízást/pl. céghitelrontás gyanúja, alaptalanul rossz hírnév keltése, Megbízottra nézve veszélyes feladat kérése, bármilyen kényszerhatás stb. esetén. Ezen tényeket a Megbízottnak bizonyítani kell, • a Megbízó nem tartja be a szerzĪdésben megállapodott fizetési feltételeket. VI. Megállapodás egyéb szakmai kérdésekben: 1. A Megbízott az alvállalkozók felé ellátja a szakmai szervezést és lebonyolítást. Szakmailag nem enged beleszólást a feladatok ellátására vonatkozóan. 2. Az alvállalkozókkal szerzĪdéses ill. pénzügyi kapcsolatban közvetlenül a Megbízó áll.
204
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz 3. Az egyes részfeladatok ellátására a Megbízottnak joga van elsĪdlegesen javasolni és alkalmazni a saját alvállalkozó körét, hiszen ezáltal garantálni tudja a rendezvény valóban magas színvonalú megszervezését és lebonyolítását, és ezáltal a Megbízó érdekeit szolgálja. 4. A rendezvény során a Megbízottnál esetlegesen pluszban felmerülĪ anyagköltség (telefon-, postaköltség stb.) utólag kerül leszámlázásra a Megbízónak számlák alapján. 5. A szerzĪdéskötés után, ha a Megbízó a rendezvény lebonyolításával kapcsolatban változtatni kíván, két alkalommal teheti meg. Minden további (esetleges) változtatás többletköltsége a Megbízót terheli. Lényegi változtatásra a rendezvény elĪtti 60 napig van lehetĪség. 6. Amennyiben a Megbízó – a Megbízott írásbeli szakvéleménye ellenére – szakszerňtlen utasítást ad a Megbízottnak bármely mozzanatot illetĪen, akkor a felelĪsség (anyagi, erkölcsi stb.) a Megbízót terheli. VII. Fizetés módja: A szerzĪdĪ felek a megnevezett szolgáltatások ellenértékeként az alábbi összeget határozzák meg: …………….-Ft + Áfa, összesen ……………-Ft azaz ………………… forint. A fent nevezett összeg 50%-ról …………. Ft + áfa összegrĪl a Megbízott a szerzĪdéskötés napján elĪlegszámlát állít ki a Megbízónak. A fennmaradó összegrĪl …………… Ft-ról a rendezvény lebonyolítása után, az utolsó napon állítja ki a számlát. A Megbízott az elĪlegrĪl és a fennmaradó összegrĪl kiállított számláját a Megbízó a számla keltétĪl számított 8 napon belül köteles kiegyenlíteni, az összeget a Megbízott ……………. banknál vezetett ………………………………… számú bankszámlájára átutalni. Késedelmes fizetés esetén a Megbízott a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként, ill. megítélése szerint lemondhatja a rendezvényt. A Megbízó köteles kifizetni a Mebízottnak a lemondásig felhalmozott tartozását. A változásokból eredĪ többletköltség leszámlázása a Megbízónak szintén a rendezvény után történik. VII. Általános rendelkezések A szerzĪdĪ felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerzĪdés alapján tudomásukra jutott és a másik félre vonatkozó adatokat, információkat üzleti titokként kezelik, és azokat sem a szerzĪdés alatt, sem a szerzĪdés megszňnésétĪl számított 2 éven belül harmadik személy részére nem adják ki. Jelen szerzĪdésben nem szereplĪ kérdések tekintetében a Ptk. szabályai az irányadók A szerzĪdĪ felek megállapodnak abban,hogy esetleges vitáikat egyeztetés útján rendezik. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy per esetén alávetik magukat a ………… Bíróság hatáskörének és illetékességének. Jelen szerzĪdést a felek átolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezĪt jóváhagyólag aláírnak. ………....................…., 2007. ……....................……….. Megbízó: …………………………….
Megbízott: ………………………….
205
Nagy Ildikó
2. sz. melléklet
Rendezvénylap A megrendelĪ neve:
…………………………………………………..
Címe :
…………………………………………………..
A felelĪs ügyintézĪ:
…………………………………………………..
ElérhetĪségei telefon/fax:
…………………………………………………..
Mobil, e-mail, egyéb
…………………………………………………..
Rendezvény neve: IdĪtartama: ..... tól ..... -ig napra pontosan
………………………………………………….. ……………...............................................
Kezdés idĪpontja (nap, óra)
…………………………………………………..
Zárás (nap, óra)
…………………………………………………..
Tervezett helyszín
…………………………………………………..
Tervezett létszám
…………………………………………………..
Megoszlásuk, ha ismert: korcsoport:
……………………………………………………
nĪ/férfi: …………………………………………………… Rendezvény fajtája : (kérjük aláhúzni)
konferencia tréning fogadás vásár egyéb:
szimpózium kiállítás sajtótájékoztató bál
Kapcsolódó kísérĪ rendezvények: kulturális program, hölgyprogram, fogadás, díszétkezés, kirándulás, egyéb: Szükséges egyeztetések: /végzi: megbízó: cég: Megjegyzés :
Dátum: ……………………….. 206
Aláírás:
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
3. sz. melléklet
Meghívó sajtótájékoztatóra Jótékonysági Katalin Bál 2003. 2003. november 22. Budapest Marriott Hotel Tisztelt FĪszerkesztĪ Úr! Tisztelt Varga Zsolt úr!
A rendezĪk nevében örömmel tájékoztatom, hogy idén is megrendezésre kerül a Jótékonysági Katalin Bál melynek sajtótájékoztatójára a rendezvény háziasszonyainak nevében is sok szeretettel meghívom.
A sajtótájékoztató idĪpontja: 2003. november 12 (szerda) 10 óra. Helyszíne: Budapest Marriott Hotel View Room, Apáczai Csere János u. 4. V. ker. A rendezvényrĪl a tájékoztatást dr. Lévai Katalin esélyegyenlĪségi miniszter asszony és dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt fĪtitkára tarja. A várható nagy érdeklĪdésre való tekintettel kérem jelezze a sajtótájékoztatón való részvételi szándékát. (tel: 06 70 336 9270, fax:459 7170, e-mail:katalinbal@cítynet.hu) A média képviselĪi a sajtótájékoztatón kapnak bĪvebb információt a rendezvényen való megjelenéshez szükséges akkreditációs feltételekrĪl. Kérjük, hogy a hatékonyabb akkreditálás lebonyolítása végett a kitöltött formanyomtatványt a sajtótájékoztatóra szíveskedjenek magukkal hozni. ÉrdeklĪdésüket és a tudósítást elĪre is köszönöm.
Budapest, 2003. november 4. Kollegiális üdvözlettel : Lelovics Ottó Jótékonysági Katalin Bál rendezvény igazgató
207
Nagy Ildikó
4. sz. melléklet
KöszönĪlevél – minta Bakos Ildikó ügyvezetĪ igazgató Multizóne Kft.
Tisztelt Igazgató Asszony!
Kérem, engedje meg, hogy cégünk nevében ezúton mondjak köszönetet Önnek és munkatársainak azért a színvonalas munkáért, mellyel nagymértékben hozzájárultak a Budapesten megrendezett „Fiatal képzĪmňvészek az Európai Unióban” c. konferencia sikeréhez. Ĩszintén reméljük és bízunk abban, hogy a jövĪben is kölcsönös megelégedéssel tudunk együttmňködni.
Munkájához sok sikert, erĪt, egészséget kívánunk. Budapest, 2006. augusztus 13.
Köszönettel: ................................................. Bezzegh Karolina rendezvényigazgató Interesting Kft.
.
208
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
5. sz melléklet
Forgatókönyvek Forgatókönyv I. a. összefoglaló információ idĪpont idĪtartam helyszín tervezett létszám /résztvevĪk tervezett létszám /közönség, látogatók b. események fĪesemény/ek mellékesemény/ek kiegészítĪ eseménye/ek protokolláris esemény/ek c. a rendezvény szervezeti rendszerének és folyamatának leírása szervezeti felépítés szervezeti egységek felsorolása és hatásköre rendezvény folyamatának leírása / tevékenység, határidĪ,végrehajtás d. a rendezvény arculata jelmondat jelképek szerzĪi és szomszédjogokkal kapcsolatos ügyintézés e. a rendezvény eseményein résztvevĪk, közremňködĪk, jogi személyek felsorolása résztvevĪ szervezetek (pl. szállítmányozó cég) közremňködĪ szervezetek (pl. mňvészeti együttesek) szponzorok szervezete támogató szervezetek alvállalkozó szervezetek beszállító szervezetek engedélyes szervezetek (pl. média) hatósági és nem hatósági szervezetek feladatok dokumentumai (szerzĪdések, megállapodások, emlékeztetĪk) Forrás: Gyarmati Ildikó Rendezvényszervezési kézikönyv
209
Nagy Ildikó
Forgatókönyv II. Az elĪkészítés forgatókönyve A rendezvény neve: A rendezvény idĪpontja, idĪtartama: A rendezvény helyszíne, helyszínei: A rendezvény célkitňzései: A rendezvény szervezĪje és társrendezĪi: A rendezvény támogatói, védnökei: A rendezvény költségvetése és az azt biztosító források megjelölése:
Feladat megnevezése:
határidĪ
felelĪs
A rendezvény propagandája: Média Plakát, szórólap Meghívók Egyéb A rendezvény lebonyolításához szükséges szerzĪdések megkötése: 1. Helyszínel összefüggĪ szerzĪdések külsĪ helyszín: engedélyek beszerzése szerzĪdések megkötése – saját helyszín: egyeztetés, személyi, mňszaki és tárgyi feltételek rögzítése – bérelt helyszín: bérleti szerzĪdés megkötése – idĪpont, bérleti díj és a fenti feltételek rögzítésével 2. Felkérések, közremňködĪi szerzĪdések szponzori szerzĪdések közremňködĪk szerzĪdései helyszín felszereltségét biztosító partnerek szerzĪdései hang, fénytechnikát biztosítók szerzĪdései rendezĪk, biztonságiak szerzĪdései látogatók étkezésének biztosítása rendezĪk, szervezĪk, reprezentáció ellátása rendezvényen árusítók szerzĪdései egyéb Forrás: Járási Anikó Rendezvényszervezés
210
Rendezvényszervezés felnĪttképzési szolgáltatásokhoz
Forgatókönyv III. TARTALOM
FORMA ELĨKÉSZÜLETEK
Konkrét célok MňvelĪdési igények kielégítése és keltése A mindennapi problémák megválaszolása Kiknek Rétegezettség, csoportokhoz tartozás Szociálpszichológiai tényezĪk Tartalmi kérdések anyaggyňjtés szelektálás általánosítás Ajánlások, alternatívák (tartalom lényegének leírása)
Hogyan? Komplexitás, kreativitás, kollektivitás Hol? SzemtĪl szembe Csoportban, közösségben tágabb társadalmi formáció szintjén. Milyen színtéren? KözmňvelĪdési intézményen kívül, azon belül, szabadtéren, egyéb helyszínen. Feltételek: személyi, anyagi, tárgyi, technikai. Legoptimálisabb közlĪ vagy feldolgozó alapforma kiválasztása KözlĪ-, közös feldolgozó eszközök Önálló elsajátítás eszköze
KIVITELEZÉS Információk és jelek tartalmának eldöntése
A szervezés mozzanatai IdĪpont kiválasztása, propaganda- és reklámfelelĪsök kijelölése, feladatuk rögzítése. A foglalkozás szükségleteinek rögzítése. Anyagi feltételek (tiszteletdíjak, engedélyek stb.). Rendezvények elĪtti ellenĪrzés, próbák, tartalék eszközök biztosítása.
BEFEJEZÉS BEFEJEZÉS A rendezvény jellegének megfelelĪen (zárszó,összefoglalás stb.) Értékelés, elemzés Tapasztalatok megbeszélése, recepciós vizsgálat, megfigyelés eredményeinek ismertetése, kritika nyomon követése Közvéleménykutatás.
„MORZSAZSÚR” További lehetĪségek biztosítása a „folytonossághoz”, ismeretek, élmények „kondicionálása”. Befejezés (technikai eszközök elszállítása, bontás).
211
Nagy Ildikó
Felhasznált irodalom 1.
Járási Anikó: Rendezvényszervezés / JGYF Kiadó 2004.
2. Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kézikönyv 3. Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése/KépzĪmňvészeti Kiadó és Nyomda 4. Arany–Hajnal–KĪrössy–Nagy–Novák–Tomecskó: Üzleti rendezvényszervezés I. 5. Zsobrák Ferencné: Referensi ismeretek 6. Ottlik Károly. Protokoll / Panoráma 2004. 7.
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll / Akadémia Kiadó 2005.
8. Dr. Zrinszky László: A felnĪttképzés tudománya / OKKER oktatási Iroda 9.
Lifelong Learning Füzete –A felnĪttképzés új útjai
10. FelnĪttoktatás jövĪje – a jövĪ felnĪttoktatása – Szerkesztette: Herbert Hinzen és Koltai Dénes 11. Lengyel Sándorné, T. Molnár Gizella: Kommunikáció és protokoll a gyakorlatban 12. Szónoklatok nagykönyve – polgármestereknek – igazgatóknak. RAAB Kiadó 13. www. felnottkepzes-info.hu Figyelem: A Szónoklatok nagykönyvében kész anyagokat, elĪadás szövegeket találhat az érdeklĪdĪ.
212
