Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
75
~paa~táNStnlat - ipaNtesti;~~et ~} -Iajc~~nbösZÖNw~év~Ybe~ ~~
9HVie
Hajdúböszörményben a XIX. század utolsó harmadában az ipari tevékenység jellemzője a céhes ipar volt. Kilenc céh működött a városban : asztalos, ács, kerékgyártó, kovács, kőműves, lakatos, molnár, suszter, szabó-szűcs. A céhek tagjainak létszámát a _szakma iránti kereslet határozta meg, de akadályozta az ipar fejlődését az a tény is, hogy e nagy hajdúváros nem tudott megfelel ő vonzásterületet kialakítani, ső t Debrecen jóval fejlettebb ipara és kereskedelme mintegy vonzásába kapcsolta Hajdúböszörményt és sok esetben gátat emelt ipara fejlődésének . Az iparfejlődés tekintetében fontos határkő 1872 . VIII. tc ., amely az addig fennállott céhrendszer megszűntetését mondta ki, s ezek helyett a szabadabb fejlő dést biztosító ipartársulatok alapítását írta elő. Hajdúböszörményben is egymás után határozták el a céhek, hogy "...miután az 1872. évi VIII. tc. 83 . §-a a céhrendszert megszűntette, s miután mindenkinek általános óhaja egy olyan társulatot, erkölcsi testületet alkotni, melynek törekvése leend az ipar területén a korral való haladást, a szellemi képzettséget előmozdítani, egymáson tapasztalat, tanácsadás által segíteni, általában minden szép és nemes ipari célt istápolni, a törvény által megszünteteti céhek helyébe az ipartörvény korlátai között ipartársulatot alakítani, s a régi megszűntetett céhek vagyonait az ipartársulatnak átadni ." 1 A minisztérium nem értett égyet a városban működő 9 céh részérő l 9 ipartársulat létrehozásával, mert nincs meg az előre mutató társulati jellege . A 9 céhből legfeljebb 2 ipartársulatot célszerű kialakítani . Az alapszabályt is visszaküldték, hogy így dolgozzák át.
' HBML .HbFI. IX . 254 . l. Hajdúböszörményi szabó, suszter, szűcs egyesült ipartársulat. 1872 . dec . 26-i közgyűlési határozat. 7 . old.
76 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben Csizmadia, Szabó, Suszter, Szűcs és Lakatos Ipartársulat 1872 . december 26-án Hadházi Péter mint az egyesült szabó suszter - és szűcs céhek elnöke előterjeszti, hogy a jelen gyűlést azon célból hívta össze, miután az 1872. VIII. tc. 83 . §-a az eddig fennállott céhrendszert megszűntette, s annak helyébe ipartársulatok alapítását engedélyezte, a jelenlévő mestereket azon nyilatkozatra hívta fel, hajlandók-e a hozott törvény értelmében a volt céhek helyett új ipartársulatot alkotni, s a megszűntetett céhek vagyonát, - melyek különben is az ipartörvény 83 . §-a értelmében ipari célokra fordítandók - az újjá alakult ipartársulatnak átengedni. A hajdúböszörményi szabó-suszter- és szűcs egyesület ipartársulattá átalakulás egyhangúlag elhatároztatott és elfogadtatott, s a volt céheknek javai az újonnan alakult ipartársulatnak átadatni rendeltetnek. A volt szabó-suszter- és szűcs céh 24 tagot számlált, s ezek közül az átalakulási közgyűlésen 19 fő vett részt, akik akaratukat aláírásukkal igazolták . A társulat közgyűlést egy év múlva 1873 . december 12-én hívott össze, de a társulat kibővült a volt lakatos céh tagjaival is, így a közgyűlésen 103 fő vett részt, ami mutatja a társulat számbeli megerősödését is. Napirendi pontként szerepelt az alapszabály elfogadása, melyet elfogadás után felterjesztettek a Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Magyar Királyi Minisztériumba . Az 1874. évi közgyűléset~ került sor az ideiglenes vezetőség helyett választott vezetőség állítására, amikor a társulat alapszabályát jóváhagyólag a minisztérium visszaküldte . A szavazás alkalmával osztatlan bizalom övezte a korábbi ideiglenes elnököt, Hadházy Pétert, akit egyhangúlag választottak meg a Csizmadia, Szabó, Suszter, Szűcs és Lakatos Társulat elnökévé . Alelnöknek Tóth Imrét és Oláh Ferencet, pénztárnoknak K Nagy Mihályt, jegyzőül Kiss György urat választották meg. Ezen kívül választottak 12 fős választmányt is a vezetőség mellé.2 A társulat célja, hogy tagságát összefogja, kapcsolatukat erősítse . Összeírta a mesterek által foglalkoztatott segédeket és tanoncokat . A z
U.o . 1874 . szeptember 13 . közgy űlési jegyzőkönyv. 10 . old.
77 Hajdú-Bihar Megyei L evéltár Évkönyve XXII közgyűlés határozatot fogadott el, hogy egy-egy idős mester, társulati tag halála esetén, az a tagtársuk, aki nem megy el a temetésére és hiányzását kellően igazolni nem tudja, 20 Ft. bírságot fizet be a társulat pénztárába. Ugyancsak 20 Ft. bírságot fizet az a társulati tag, aki kell ő indok nélkül nem jelenik meg a közgyűlésen, és ha késve érkezik 5 Ft. bírságot fizet. A választmánynak azon tagja aki háromszor hiányzik igazolatlanul a választmányi állásáról lemondottnak tekintik. Ezek az intézkedések az alapszabály részeként kerültek elfogadásra . Ezek a rendre intő bírságok a véletlen szerencsétlenség által sújtott és segélyre szorultak gyámolítására fordítandók . A tagdíj összeg negyedévenként 10 Ft, melyet a társulat működésének dologi költségeire, valamint a "tiszti kar" munkájának szerény honorálására fordítanak . Az ipartörvény értelmében határozat születik, hogy a mesterek tanoncaikat írásbeli szerződéssel szerződtessék, melyet a másodszámú alelnök úr szerkeszt 1 Ft. díj ellenében, a szabaduláskori díj pedig 2 Ft. A társulat ügyel a mesterek jó hírnevére, aki ezt nyilvánosan megszegi, a piacon másik mester áruját bizonyíthatóan böcsméreli és a magáét kiemelkedően dicséri, hogy társa piacát lerontsa, úgy 50 Ft. azonnali bírsággal sújtandó. Az 1877. január 21 . jegyző könyv szerint az ipartársulatban a3 115 mesterek száma 51 segéd tanonc 34 3 (más szakmabeli) . kebeleztetett tag A társulat működése 1881-ig törésmentes volt, de az 1881 . évi február 27-én tartott közgyűlés már jelezte, hogy váltózás várható, mert a határozatképes létszám nem jött össze, ezért Hadházy Péter elnök úr egy héttel elhalasztotta a gyűlést és akkor közölte sajnálattal, hogy a csizmadiák bejelentették kilépési szándékukat, mert önálló csizmadia társulatot hoznak létre. A csizmadiák kilépése után kisebb lett a társulat létszáma, bizonyos fokig a feladat is, a testület vagyona is, így a választott vezetőségnek feladatát ingyen kell végezni, fogalmazott Hadházy Péter testületi elnök. A javaslatot a vezetőség tudo-
78 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben másul vette, díjmentes szolgálatát felajánlotta és a közös társulati pénztárból a csizmadiák illet őségét kifizették. A Szabó, Suszter, Szűcs és Lakatos Ipartársulat működését 1887ig a jegyzőkönyvek alapján nyomon követhetjük . A társulat működéséről 1888-ban csak a pénztárkönyv könyvelt tételei tanúskodnak, utalva a közgyűlés határozatára, hogy a heti vásárokba idegen városok mesterei ne jöhessenek árulni.4 Ennek megerő sítésére Major Gyula ügyvéd által a társulat fellebbezést adott be a városházára, ami egyben azt is jelzi, hogy a társulat legfontosabb érdekvédelmi feladata a mesterek vásári /eladási/ jogának védelme, biztosítása volt. Csizmadia Ipartársulat A hajdúböszörményi csizmadiák önálló ipartársulatot alakítottak 1881 . január 23-án tartott közgyűlésük alkalmával, ahol 43 fő csizmadia iparos jelent meg. Oláh Ferenc megbízott elnök előadta a gyűlés tárgyát, hogy elszakadván a vegyes ipartársulattól, a nagyvárosok mintájára külön csizmadia ipartársulatot alakítsanak. 5 Négy fős tisztikart választottak, elnökké egyhangúlag Oláh Ferencet szavazták meg. Az alapszabály kidolgozására egy bizottságot alakítottak és a következő közgyűlésen a jegyző ismertette az alapszabályt, elfogadás után felterjesztették az ipari és kereskedelmi minisztériumba. A várható érdeklődésre utal, hogy az alapszabályt 125 példányban nyomtatták a tagok számára. Az iparengedéllyel rendelkező csizmadiák száma sohasem érte el a százat, de az alapszabályból bizonyára a segédek és tanoncok is kaptak, és akik a későbbi években léptek be az ipartársulatba . A vezetőségen kívül 11 tagú választmány is működött, valamint 3 tagú békéltető bizottság . A négy tagú vezetőség részére az éves munkáért mérsékelt összegű tiszteletdíjat állapítottak meg. A társulat tagjai részére szövetkezetet is hozott létre és 5 Ft. díjfizetés mellett lehetett valaki a szövetkezet tagja, ha igazolta, hogy iparát törvényes joggal gyakorolta. Azonkívül 20 Ft. befizetése mellett részvényesekké válhattak a szövetkezet tagjai .b Joguk volt árulni a városi iparcsarnokban, melynek fenntartását, tatarozását a szövetkezet véa U.o . 265 . old. s HBML . HbFI . IX . 252. l .k. 1881 . jan. 23 . 6 U.o . 1882 . febr . 19 .
79 Haj dú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII gezte. Aki a szövetkezettel szembeni tartozásait nem rendezte időben, a csarnoki árusításból kizáratott . Jegyzőkönyv szerint 1884 . február 17 . napjáig követhető a csizmadia ipartársulat írott története, tíz év kihagyással 1894. január 6. dátummal olvasható a következő jegyzőkönyv, melyben Gorzsás Márton elnök az új alapszabály hitelesítésér ől szól a megjelent 30 fő tagság előtt. Bizonyára az 1884-ben megjelent új ipartörvény értelmében - újjászervezték a csizmadiatársulatot, de továbbra is társulati jelleggel működött, és működése megfelelt az ipartörvényben lefektetett elvárásoknak . Még ezen a közgyűlésen az elnök kezdeményezésére temetkezési egyletet alakítottak évi negyven krajcár tagsági díjjal, hogy elhunyt iparos társuk családját 20 Ft. temetkezési költséggel segítsék. A csizmadiák bevételét az eladott lábbeli ára jelentette . Ezért nagy súlyt helyeztek az árusító hely biztosítására és rendben tartására. Szinte minden közgyűlés és választmányi gyűlésnek tárgya volt az árusító hely ügye, mert az sem volt közömbös, ki hol árusít. Aki kijelölt árusító helyét elhagyta 50 krajcár büntetést fizetett, de ha emiatt még társát is bántalmazta, a közgyűlés határozata értelmében 2 korona bírságot róttak rá. 1896. augusztus 2-án rendkívüli . közgyűlést hívott össze Zs Nagy István elnök, mert az iparhatóságtól felhívás érkezett, hogy a csizmadia társulat vagyonilag beolvad-e a városi ipartestületbe . Minisztérium által elfogadott alapszabálya van a társulatnak és a 8.§ . kimondja, hogy csak akkor oszlatható fel a társulat, ha a tagok 2/3 része megszavazza . A szavazás eredményeként a társulat fenntartása határoztatott el, így működése folyamatos maradt . 1899 . januárjában az ipartörvény értelmében a hatóság felkereste levelével a társulatot, hogy éves bevételeinek 10 %-át ajánlja fel a tanonciskola működtetéséhez .$ A testületi választmány a felszólítást tudomásul vette, átérezve, hogy a tanonciskola a csizmadiatanulók oktatásáról is gondoskodik . Ez a megkeresés eléggé megkésett, mert az ipartörvény 1884 . évben jelent meg, bevezetése elkezdődött és a tanoncok oktatásával a törvény 16 . § . - 26. § . - a foglalkozik . Célja, hogy a tanoncszerz ődés hivatalosan köttessék meg. A képzés és isko~ HBML .HbFI. IX . 252 . 2 .k . Hajdúböszörmény i Csizmadiatársulat jegyző könyve . s U.o . 34 . old.
80 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben lai oktatás a törvény szellemében történjék . Az iparhatóság a tanonclajstromba bejegyzett adatok alapján állítja ki a bizonyítványt .9 1904 . januárjában a lakatosok kérvényben kérték a csizmadia társulatot, hogy az árusító hely (szin) udvarán árulhassanak . A társulat választmánya a kérelmet csak úgy fogadta el, ha az a két lakatos mes ter - T Kiss Gábor és Gyenge Bálint, aki gúnnyal és rágalommal illette a csizmadia társulatot - bocsánatot kér nyilvánosan . Ezt jegyzőkönyvbe vették és a két lakatos mestert írásban felszólították . A bocsánatkérés meg is történt . 1904 . október 16-án Gencsi Lajos elnök jelenti a választmánynak, hogy Oláh Alajos választmányi tag Amerikába távozott, így helyette új választmányi tagot kell választani. Nevezett 3 év múlva tért haza. A társulat életében jelentős társadalmi, kulturális esemény volt a Vízkereszt (jan . 6 .) körül tartandó bál . Évtizedek óta ezt még mindig megtartották, megválasztva a bálelnököt, vezetőséget, a feladatokat kiosztották . Meghatározták mennyi belépődíjat fizetnek a társulat tagjai, menynyit a külső tagok. A pénzügyi elszámolást a bál után a választmánnyal ismertették, elfogadtatták . Az Iparkamara 1353/1905 . számú felszólítással megkereste a társulat elnökségét, hogy az ipartörvény revíziójának munkálataihoz adjanak választ a társulat tagjainak munkaidejéről segédekre, munkások ra, inasokra vonatkozólag . A válasz segédekre, inasokra vonatkozólag 16 óra, melyből 2 óra étkezésre fordítandó, tehát munkaidejük napi 14 óra . 10 A társulat tagjai még így is nehezen élnek, rosszak az anyagi körülményeik. Ezért az elnök javasolja, hogy a nehezen élők áruit a társulat felvásárolhatná és rendes áron értékesítené, hogy a napi betevő falatok miatt ne kelljen potom áron eladni azokat . Ezzel az árak letörő hatása is megszűnne . A témához a választmány minden tagjának volt külön - külön véleménye, megoldás nem született, a témát elnapolták . A rossz kereseti lehet őség miatt vita volt állandóan ki hol árul. A szin a vásártéren volt a baromvásár és a Hajnal korcsma között. Az udvart is bérbe adták árusoknak (lakatosok) és kuglipálya volt az udvaron, bérlője éves bérletet fizetett . 9
Magyarországi Törvények és Rendeletek tára. 1884. 2. Bp. 1270.o1d. 1881. évi XVII. tc. Az ipartörvény . ~° U.o. 65 . old .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 81 1914 . évi választmányi gy űlésen kerül először szóba, hogy a társulat alapszabálya elavult, nem felel meg e kor követelményeinek. Bizottságot alakítottak az alapszabály átdolgozására, majd a közgyűlés elé terjesztik elfogadás céljából. Az 1915 . évi jegyzőkönyv két szóval említi a világháború tényét, amikor írja, hogy Máté József elnök helyett az alelnök vezeti a gyűlést, mert az elnök úr hadba vonult. A háború éveiben sok gondot jelentett az árusító csarnok fenntartása, a korona 1920 után rohamosan inflálódott. A részvények értékét állandóan emelni kellett, hogy a társulat működni tudjon. Megjelentek a városban önálló csizmakeresked ők, akiktől a társulat elhatárolta magát, nem engedték meg, hogy velük áruljon, sőt folyamodvánnyal éltek az iparkamarához, hogy védje meg piacukat a cipésziparosokkal és kereskedőkkel szemben . Azt is kérték, hogy a zsibvásárban sem árulhassanak új csizmadia-árukat, csak használt lábbeliket . Kovács, Kerékgyártó, Asztalos, Ács, Molnár, Kőmíves Ipartársulat 1874 . február 22-i alapító közgy űléstől számítjuk a kovács, ács, molnár, asztalos, kerékgyártó és kő míves egyesült ipartársulat létrehozását. Minden céh bevitte a közös ipartársulatba a céh vagyonát, de az 1872 . évi ipartörvény értelmében is csak közös egyesületi, társulati célra használható fel." A több szakma egyesülésével létrehozott társulat alapszabályát a minisztérium 1874. nyarán elfogadta, így a szeptemberi közgyűlésen kihirdették, ismertették, majd megválasztották a társulat vezetőségét és a választmányt, melybe szakmánként 2 főt delegáltak a szakosztályok. Elfogadták a társulat pecsétje tartalmát és formáját, a segéd- és tanoncszerz ődések mintáját is elkészítették és határoztak az alapszabály kinyomtatásáról . Az 1874. december 27-én tartott választmányi ülések döntötték el, hogy a tanoncok 1 Ft. szerződtetési díjat, a segédek 2 Ft. szabadítási díjat fizetnek a társulatnak . Ennek 40 %-a a társulati vezetőséget, ~ ~ HBML . fHbFl . IX . 253 . l.k . Ács, asztalos, kovács, kőmíves, kerékgyártó, molnár ipartársulat jegyzőkönyve . 1873 . 3 . old.
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben
82
60%-a a társulatot illeti . A társulatba belépő tag 5+4 Ft . díjat fizet és ebbő l 80 krajcár a fáradozó elnökséget illeti meg. Az 1880. évi jegyző könyvb ő l olvasható, hogy Bakóczi János iskola inspekcor úr átiratot küldött a társulatnak az 1874 - 1879. év végéig bevett tiszta jövedelem 10 %-át kéri az alapszabály tartalma sze rint iparos tanoncok oktatási céljára. A kérvény tartalmát a választmány nem fogadta el, mert ipariskola csak 1878-ban kezdte meg működését és csak ettől az évtől számítva adja át a társulat az éves jövedelem 10 %-át oktatás céljaira.~ 2 (Megjegyezni kívánom, hogy a csizmadiáktól csak 1899. évtő l kérték ugyanezt a ipariskolai támogatást) . Az eddigiekben az volt kiolvasható az ipariskolával kapcsolatban a jegyzőkönyvekb ől, hogy a társulatok támogatták a tanoncok iskolai képzését, de az 1882 . évi jegyzőkönyvből a következ ő megdöbbent ő álláspont olvasható : "Elnök jelenti a választmány elé, hogy az ipariskolába járás mivel hétköznap is megkívántatik a tanoncokra nézve, ez sok hátramaradást okoz mind az iparos, mind az iparfolytatásra nézve. Mivel a hétköznapi iskolába való járásnak a beszüntetése csekély költségbe kerül, amely költség a másik társulattal egyetértőleg valami 6 vagy 9 Ft-ba lenne, kérem az intézkedést." Az intézkedéssel az elnököt bízták meg. 13 Az iparosok csak addig értettek egyet a műveltebb tanoncképzéssel, amíg az nem sértette az ő érdekeiket, mert úgy gondolták, hogy a tanoncok napi 14 órában nekik dolgozzanak, vasárnap pedig járjanak iskolába . A fentiek azt is igazolják, hogy a tanoncszerződtetés, tanoncképzés elsősorban munkaerőt jelentett a mesternek. A kovács, kerékgyártó, asztalos, ács, molnár és kőmíves ipartársulat működése a jegyzőkönyv szerint 1882-ig követhető, de működése folyamatos volt (megszűnésére a jegyzőkönyv sem utal) 1896-ig, az ipartestület hajdúböszörményi megalakulásáig . Az ipartestület története Az új ipartörvény már 1884-ben megjelent, mely az ipartestületek megalakítását, és a kényszertársulást írta elő. Az ipartestületek az iparosság szervezése terén fejlettebb formát képviseltek, előrelépést je'z
U.o . 27 . old. '~ U.o . 39 . old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
83
lentettek az ipartársulatokhoz képest . A törvény több jogot, nagyobb önállóságot biztosított az iparosoknak ügyeik intézésében. Az iparosok műveltségi szintjének emelése szempontjából nagyon jelent ő s volt a tanoncok kötelező iskoláztatásának bevezetése, amire az ipartestületek felügyeltek. Az ipartestület szervezése nehezen indult meg, mert a korábban leírt három ipartársulat működése elég jó szinten folyt a városban . Így partikuláris érdekek akadályozták a testületté alakulást. 1896-ban 20 iparos kérte a városi tanácsot - mint első fokú iparhatóságot -, hogy engedélyezze az ipartestület megalakítását Hajdúböszörményben. A városi tanács készséggel hozzájárult a kéréshez : 1896 . április 25-én a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara megküldte az iparosok hiteles névjegyzékét . Hamarosan megindult a szavazás az ipartestületté alakulás tárgyában. 310 iparos közül 272 igennel, 12 nemmel szavazott, 26 nem élt szavazati jogával. Miután az igennel szavazók száma a 2/3-os többséget jóval meghaladta, 1896. július 19-re összehívták az alakuló közgyűlést . Itt elfogadták az alapszabály-tervezetet, melyet 1897 . végén erő sített meg a kereskedelemügyi miniszter. l a Alapvet ő változást, javulást az ipartestületté szervezés sem hozott az iparosság helyzetében. Működésük zömmel az ipartársulatoknál kialakult rendszer és annak kibővítése az iparhatóságoktól hozzájuk utalt hatáskörrel, de általánosan fontosabb tevékenység, vagy kezdeményezés működésüket nem jellemzi . Az iparosok számának emelkedése a XX. század elején csak lassú fejlődést mutat. Ugyanis az országosan jelentkező pangás, a válság jelei már mutatkoznak, mert az ipari munka nem biztosított kellő megélhetési lehetőséget. Akik földet is tudtak szerezni és nyáron azt is megm űvelték, - több lábon állás azoknak jobb volt a megélhetés . 1905-ben Hajdúböszörményben 60 szakmában 542 iparos dolgozott . A kor követelményének megfelelően új szakmákban is dolgoztak a hagyományos szakmák mellett, pl. : ecetgyáros, esztergályos, cserépkályha-készítő, fésűs, fényképész, szobafestő, órás, ékszerész. Ezekről az évekről 1896 - 1909 -ig nem áll rendelkezésünkre ipartestületi jegyzőkönyv. " Hajdúböszörmény és Vidéke . 1896 . máj. 3. júl . 12 . 26. , 1897 . dec. 12 .
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben 1910 . június 28-tól olvasható jegyzőkönyv . Ebben az időszakban a jegyző személye jelentkezik egyik kulcskérdésnek a testület munkájában. A jegyzői állást pályázat útján kívánják betölteni, hangsúlyozva, hogy a jelentkez ők közül a legképzettebb egyént kell választani, de ezt meghatározták az egyéni kapcsolatok, illetve egyéni ajánlások, mert a jegyző és a pénztáros kapott legtöbb tiszteletdíjat. A korábbi társulati ülésekhez képest minőségi változásnak tekinthető, hogy közgyűléseken, vezetőségi üléseken az iparhatósági biztos a város képviseletében szinte mindig részt vett . Így megfelelő hatósági rálátás és szükség szerinti intézkedés lehetősége rendszeres volt. Azonban folyamatosan romlik a kapcsolat a pályázat útján megválasztott Simon Márton jegyző és Hebján Károly iparhatósági biztos között. Ugyanis a jegyzői mandátum lejárta után a nyilvánosan meg hirdetett pályázatra egyedül a régi jegyz ő pályázott, az ipartestületi vezetőség szabályosan meg is választotta, de az iparhatósági biztos ezt nem akarta, a választás ellen fellebbezést nyújtott be. Hatósági tekintélyét úgy igyekezett érvényesíteni, hogy hiába volt az ipartestületnek számvizsgáló bizottsága, aki ellen ő rizte a jegyző és pénztáros irodai munkáját, Ő újra ellenőrzést végzett, csakhogy hibát találhasson a jegyző ügyvitelében . A városházán ezt a véget nem érő gyűlölködést úgy oldották meg, hogy másik hivatalnokot bíztak meg az iparhatósági teendők ellátásával, Dr. Fekete Gábort . Az ipartestület 1912 . évet értékelő jelentésében több olyan pénzügyi megszorítást sérelmeznek az iparosok, mint a baleseti járulékok jogtalan kivetését, vagy a 10 %-os betegápolási pótadó kivetését . Ezek és a többi szigorító gazdasági intézkedés miatt az ipartestület csatlakozott az országos tiltakozó mozgalomhoz . Takács Imre elnök vezette ipartestületi vezetőséget 1917 - ben a mandátum megszűntével nem választották újjá, mert 1918. február 17én Dr. Fekete Gábor iparhatósági biztos irányítása alatt új vezetőséget választottak, melynek elnöke Debreczeni Sándor, jegyző Molnár Dániel lett. Az új vezetőség indítványozta az ipartestület visszaköltözését Breznyiczky Mihály házából az iparos olvasókör épületébe . Úgy érzik itt van méltó helyen a testületi iroda, mert együtt tudnak működni az olvasókör személyzetével és a közös fenntartás olcsóbb is lesz . Meglepő fordulat az 1919 . március 30-i közgyűlésen, ugyanis Debreczeni Sándor elnök előterjesztése folytán a közgyű lés elhatároz84
85 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII za, hogy belép a helybeli szociáldemokrata pártba testületileg . A munkástanácsba küldötteknek Debreczeni Sándor elnököt, Molnár Dániel jegyzőt, Tóth Imrét és Oláh Lajost választották . Erről a szociáldemokrata párt elnökségét átiratban értesítették.~ s A románok bejövetele után elvitték a testületi irodából az asztalt és két széket is, amit nem tudtak a románoktól visszaszerezni és újat kellett csináltatni . A románok üdvözlésére az elöljáróság megkérdezé se nélkül az olvasóköri szolga kitette a testület zászlóját, amit a románok a rúdról letéptek és elvittek . Tettéért a szolga dorgálást kapott. 1920 . május 16-án a közgyűlésen az elnökség arról tájékoztatta tagjait, miszerint a Belügyminisztérium rendelete értelmében igazoló eljárást kér minden egylett ől, hogy a kommunizmus ideje alatt az ipartestület tagjai milyen magatartást tanúsítottak . A közgyűlés úgy határozott, ha a testületi tagok 2 %-a 15 napon belül írásban beadott kérvénnyel kéri az igazoló eljárás megindítását, akkor az elnökség elrendeli annak lefolytatását, i6 de erre nem került sor. Vezetőségi ülésen a pénztárnok terjeszti elő Mihók Lajos asztalos iparos kérését tagsági díja elengedéséről amíg a háborúban teljesített katonai szolgálatot. Nem kapott tagdíjmentességet, mondván hogy kormányrendelet nem intézkedik erről, pedig nyilvánvaló volt a katonai idő alatt az egyesületi tagsággal járó jogok szüneteltetése . Hiányzott a vezetőség megértő támogatása. Ugyancsak a megértés hiányával találkozunk, amikor a Törekvés dalkör akart egy kicsit együttműködni az ipartestülettel és a testület irodáját akarta bérbe venni a dalkör tanóráira, vagyis próbáira. Az elöljáróság nagy része tiltakozott a bérbeadás végett, s így szavazással döntöttek: 4 fő szavazott igennel, 20 fő nemmel . Mindez történt 1922 . február 5-én az elöljáróság ülésén . 1927 . ő szén a Törekvés dalkör újra felkereste az ipartestületet, hogy irodai helyiségükben szeretnének próbálni, amit Máthé József megbízott elnök terjesztett a választmány elé, akik Oláh Barna vezeté sével támogatták a gondolatot és a dalkör vállalta, hogy cserében az ipartestület rendezvényein közreműködnek. A választmány határozata értelmében hetenként 1 órát próbálhatnak a testületi irodában. 's HBML.HbFI. IX.209. 1 . Hajdúböszörményi Ipartestület jegyzőkönyve . 1919. márc. 30. közgyűlés . '6 U.o. 1920 . május 16 .
86
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben
1922-ben már erősen érezhető a korona inflálódása, az árak folyamatosan emelkednek . Ez jelentkezik az ipartestületi szolgáltatásoknál is. Duplájára emelik áraikat. Tanoncszerződtetés 10 koronáról 20 koronára, munkakönyv kiadása 20 koronáról 40 koronára, beíratási díjakat 50 koronára, a tagsági díjakat a vagyoni helyzett ől függően 10, 20, 30 koronára emelték. Kétszeresére emelték a tisztségviselők tiszteletdíját is . A nagyfokú emelkedés érezhető a forgalmi adó összegében is. Az iparosok adóját 1923-ban 5-6 szorosára emelték. Máthé József említi, hogy az 1922 . évi 200 korona adója helyett 1923. évben 1000 koronát vetettek ki. Kérik a polgármester urat, vegyék revízió alá az adókivetést, mert az iparosok nem tudják fizetni és egyre többen mondanak le iparukról. Terheli az iparosokat évrő l évre az országos munkásbiztosító pénztár is, ahogyan a Kereskedelmi és Iparkamara levele tartalmazza. 1925 . év végével érvényét veszti a III. veszélyességi táblázat és 1926. januárjában már IV. veszélyességi táblázat alapján kell fizetni és ez emelkedhet tovább . 1922 után a politikai élet konszolidálódása maga után vonta az ipartestület bekapcsolódási vágyát a várospolitikába. Oláh Lajos ipartestületi elnök kezdeményezte, hogy a testület hasson oda a közelg ő városi képvisel őválasztások alkalmával, hogy minden kerületbe egy rendes és egy póttag iparos képviselő választassék be a közgyűlésbe, hogy az iparosok érdekeinek a városi közgyűlésben is minél több szószólója legyen . Az ügy elősegítésére a vezetőséget egy nyolc tagú bizottsággal egészítették ki ." A korábbi évtizedek ipartársulatához viszonyítva az ipartestület átfogta a város iparosságának egészét, sőt túl tekint a város határain és tapasztalatok alapján karcagi példát is említ, pl. a tagdíj differenciált megállapítására, de Andirkó Gábor indítványozta, hogy az ipartestület lépjen be az Ipartestületek Országos Szövetségébe . A tett indítvány helyeslésre talált, bár a helyzet nem a legkedvezőbb az ezzel járó költségek fedezésére . Az ipariskola igazgatója a tanulók iskolai mulasztását akarja mérsékelni, amikor a mulasztók névsorát átadja a rendőri büntető bíróságnak. Az ügy az iparosokat pénzügyileg érinti és azt kérik, hogy hiva" U.o . 1922 . márc . 19 . Közgyűlés jegyzőkönyve .
87 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tatból beszéljenek az igazgatóval a feljelentés mérséklése ügyében, és a második igazolatlan hiányzás után tegyen hivatalos feljelentést . Az ipartestület vezetősége felhívja az iparosok figyelmét, hogy ők maguk is ellenőrizzék a kontárkodással összefüggő eseteket és az intézkedésre hivatott hatóságnál, vagy az ipartestület jegyz őjénél jelentsék fel őket, hogy az ipari kihágási eljárás megindulhasson ellenük. Az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Debreceni Iparkamara leiratában kéri a kézműves kamara felállításának támogatását . Ez ügyben a városi ipartestület nem egységes, végül a vezetőség szavazással döntött, hogy ki szavaz mellette, ki szavaz ellene . 2 : 11 szavazati arányban elvetették a kézműves kamara felállításának gondolatát . Hatvan város ipartestületét ől körlevél érkezett, melyet minden ipartestület megkapott iparos nyugdíjintézet felállítására vonatkozólag . Az elöljáróság a felhívást helyesléssel fogadta, hisz idős koruk anyagi megalapozottságát jelentené, ezért a témával kapcsolatban minden kezdeményezést figyelemmel kísérnek, a tervezett nyugdíjintézet felállításához örömmel hozzájárulnának . A fejl ő dés kulcskérdése a tájékoztatás úgy a rendeletek tengerében, mint a szakmai kérdésekben. Ennek érdekében az Ipartestület megrendelte a Budapesti Közlönyt és a szakosztályok részére a meg felelő szaklapot. Ha a szakosztálynak legalább 50 tagja van, teljes egészében az ipartestület fizeti, 25 főnél felét, 12 fő felett a negyedét vállalják át az elő fizetés költségének. Más ipartestület életének megismerése céljából megvásárolták a karcagi céh történetét bemutató kiadványt, hogy ezzel is segítsék a tagság tájékoztatását. A szakmai tájékoztatást szolgálta az a kiállítás is, melyet Debrecenben rendeztek Hajdú vármegye iparosainak munkáiból, ahová a Hajdúböszörményi Ipartestület tagjait is meghívták, hogy munkáikkal mutatkozzanak be a nagyközönség elő tt. 1927- ben a Budapesti Nemzetközi Vásár rendezvényeinek igénybevételére szólította fel a Kamara a böszörményi iparosokat, sőt részvételi nyomtatványokat is mellékelt . Továbbá kéri olyan megbízható hentes mesterek címét, a céh nevét, akiket külföldre is ajánlhat. Az ipartestület vezetősége Molnár József, Dóka Sándor és Ó Varga András hentes mestereket javasolja. A hazai piac sorsa is érdekli az iparosokat. Nyugdíjazták a piacfelügyelőt és azóta nincs kihez fordulni a vásározó iparosoknak ha
88 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben nem tudnak megegyezni az eladói helyeken . Kéri Máthé József alelnök Dr. Szálkai Antal iparhatósági biztost, hogy vásári biztos kinevezésér ő l hatóságilag gondoskodjanak. 1927 . május 29-én fél 11 órakor díszközgyűlés keretében városi ünnepségen avatják fel a városháza díszterme előtti falon az I. világháborúban elesett hajdúböszörményi hősök neveit tartalmazó már ványtáblát, valamint Somossy Béla volt polgármester emlékét megörökít ő táblát helyeznek el. Kovács Bálint elnök úr kéri az elöljáróságot, hogy eme méltóságteljes rendezvény lebonyolításában nagy számmal vegyen részt az iparhatóság. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Június 3-án a Kálvin téren a város lakosságának adományaiból emelt I. világháborús emlékmű avatására került sor, melyet Gách István szobrászművész készített. Ezekben az években ez volt a város legnagyobb szabású ünnepsége, mert részt vett rajta vitéz Nagybányai Horthy Miklós is, az ország kormányzója . Kovács Bálint elnök így fogalmaz : "Kérem a választmányi tag urakat, hogy e nagy fontosságú ünnepségb ő l az össziparosság is méltóképpen vegye ki részét." Az ünnepségen 48 szervezet koszorúzott, az ipartestület 35 . volt a sorban. 1927 . ő sze szomorú események sora is az ipartestület személyi krónikájában, ugyanis elhalálozott Matkó Elek volt ipartestületi elnök, akinek az ipartestület megalakításánál voltak elévülhetetlen érdemei és ugyancsak elhalálozott Kovács Bálint, a testület jelenlegi elnöke, aki haláláig viselte az elnöki tisztséget . A választmány kimondta, hogy mindkett őjük neve jegyzőkönyvileg megörökítend ő és a gyászoló családnak jegyzőkönyvi kivonatban kívánjuk fájdalmuk enyhítését. Az elnöki teendőkkel Máthé József alelnököt bízzák meg, jegyzőnek Sólyom Ferenc ref. igazgatótanítót választják. 1927 . december 19én az évi rendes közgyűlésen Brassay Zoltán fényképészt választják elnöknek . Újjá választják a mestervizsgáló bizottságok elnökeit is, melyről az Iparkamara megküldi jóváhagyólag a felterjesztett jelentést 19281931-ig az alábbiakban : mészáros ipar: B Kiss Mihály, Molnár József; kerékgyártó ipar: Becski Gyula, Andorkó Gábor ; asztalos ipar: Szabó Lajos, Takács Gyula; kovács ipar: Kukk Miklós, Tóth János; szabó is
V .B . 74/c. 97 .d 0602/1914. A hősök szobrának avatási iratai .
89 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII ipar: Gyenes Jenő, Farkas János ; csizmadia ipar: Máthé József, Kiss András; lakatos ipar : Oláh Barna, Kiss Lajos; cipész ipar : Kovács Gábor, Zákány József, kiknek részére a kinevezési iratot megküldte és felhívja figyelmüket, hogy a törvény által megkívánt fogadalom letétele céljából a Polgármester úr előtt jelenjenek meg. Az ipartestület éves költségvetésében 1928 . évre az ipariskolai tanoncok tanév végi vizsgáihoz jutalmazásra 50 peng ő volt biztosítva, de az ínséges 1929. évre ezt az összeget is felére kellett csökkenteni . Az ipariskola igazgatója a tanoncmunkák megvizsgálására, bírálatára meghívja a testület tagjait, akik a szakmán képviseletében 2-2 fővel vesznek részt a vizsgálat megejtésén. Az ipariskola jól együtt dolgozik az ipartestülettel. Az iskola felügyelő bizottságába 2 főt, Brassay Zoltán elnököt és Kéki Lajos alelnököt delegálta a testület. Súrlódások azonban mégis akadnak, mert sérelmesnek tartja az ipartestület elnöke, hógy őket nem értesítették az ipariskolában létrehozott tanonc-önképz őkörről . Ő egyáltalán nem ellenzi a tanulók szellemi képzését, de ilyen fontos dolgot, mellyel elsősorban az önálló iparosoknak kell számolni - közölni kell. Az iparoskör a helyiségét nem találta megfelelőnek, így áruba bocsátotta és az ott bérlőként lévő ipartestületnek is új helyiség után kellett nézni, amit a Fazekas Gábor féle házban talált meg a Deák Ferenc utcán, ahol három szobát bérelt, 1928 . júliusában át is költöztek. Brassay Zoltán elnök köszönetét fejezi azoknak az iparosoknak, akik anyagiakkal és munkájukkal segítették az új testületi helyiségek kialakítását és az átköltözést .~ 9 Ahol több száz embernek kellene együtt dolgozni az egység érdekében, az nem mindig sikerül . Amíg a testület közös erővel dolgozik a cél megvalósításán, van aki a Debreceni Iparkamarában panaszt tesz a vezetőség ellen és az iparhatósági biztos ellen. Sértően és tiszteletlenül beszél az elnökségről, olyan ügyeket akar elintézni mint a vezetőség számvev ője, ami az elnökségre tartozik. A feljelentő igazi gondja a kontárok elleni fellépés. A rendőrséget is hibáztatja, hogy nem elég hatékonyan intézkedik, de azt elfelejti, hogy a kontárok elleni küzdelem már évszázados probléma . Farkas János szabómesterrő l a testület '9
HBML . HbFI . IX . 209. l . Hajdúböszörményi Ipartestület jegyzőkönyve . 1928 . jan. 19 . elöljárósági gyűlés.
90
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben
számvevőjérő l van szó . Az elnök jelenti, hogy az ügy hatósági kivizsgálás alatt áll, nevezett a testület egységét akarta megbontani, de ez nem sikerült . Brassay Zoltán elnök indítványozza az Ipartestület 30 éves fennállásának méltó megünneplését, sőt kijelenti, hogy Ő már ezügyben tett is bizonyos lépéseket. Kéri az elöljáróságot, hogy mondja ki a 30 éves jubileum méltó megünneplését. Tóth Imre elöljárósági tag azt teszi szóvá, hogy már 31 éves az ipartestület, Kovács Gábor és Varga Zsigmond a pénzhiányra való hivatkozással nem javasolják a 30 éves jubileum megünneplését. Az elnök saját vagyonával kezeskedik az ünnepség esetleges ráfizetésének kiegyenlítésér ől . Így az elöljáróság határozatilag kimondja a jubileumi ünnepség megszervezését és az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat az elnökre bízza. Brassay Zoltán elnök, fényképészmester igen szépen és körültekintéssel szervezte meg az ünnepséget (a meghívó és jegyzőkönyv alapján) 1928 . XI. 25-én, még az is a programban szerepelt, hogy a díszközgyűlés alkalmával táviratilag köszöntsék a Bad-Neuheimban üdül ő dr. Somossy Béla polgármestert, gróf Bethlen István miniszterelnök urat és Herrmann Miksa ipari és kereskedelmi minisztert.2° Később Hajdú vármegye főispánja a 27/1929. sz. levelében értesítette az ipartestületet, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a jubileumi díszközgyűlésről hozzá intézett távirati üdvözletet köszönettel tudomásul vette. Az 1929-es év anyagi megpróbáltatásokkal köszöntött a lakosságra . Súlyos fagykár érte az őszi vetést, ami az év folyamán az iparosságra nézve lecsökkentette az ipari áruk keresletét, ami a fokozatos elsze gényedést hozta. Június 2-án a testület küldöttsége felkereste dr . Gaál Mihály helyi országgy űlési képvisel őt, hogy a kézm űves iparosság kereseti adó-mérséklésben való részesítés céljából járjon közbe a Pénzügyminiszter úrnál. Az iparosság minden olyan szervhez csatlakozik, aki segíthet. A Debreceni Ipartestület átiratban tájékoztatja a helybelieket . hogy belépett, illetve csatlakozott az Országos Revíziós Ligához . Kéri a Hajdúböszörményi Ipartestület hasonló eljárását. A felhívást az elöljáróság megvitatja és csatlakozik.
'° U.o . 1928 . november 25 . Jegyzőkönyv.
91 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII A gazdasági válság jelei szinte minden irányból érintik az iparosságot, melyek egyre nehezebbé teszik a megélhetést . Ez is magyarázza, hogy Neuman Dezs ő borbély és társai beadványukban kérik az elöljáróságot, hogy szervezzen tiltakozó gyűlést az Országos Társadalombiztosító tervezett járulék emelése ellen. Később az Iparkamara értesítette a testületet, hogy járulékemelésre nem kerül sor. Az ipartestület szinte mindig egy épületben volt a Fazekas Gábor Iparos Olvasókörrel, ahol könyvtár is működött, így természetes volt, hogy a könyvtárfejlesztés lehetőségét átadták az Olvasókörnek. A két egyesület vezetőségében több személy azonos volt, így kapcsolatuk élő és közvetlen. Az 1929-es ínséges esztendőben történt tiltakozások, adócsökkentési kérelmek és hitelfelvételi igények a következ ő évben némileg orvoslásra találtak . Az Iparkamara leiratában kéri, hogy a kisipari köl csönlehető ségb ől milyen összeget igényelnének a hajdúböszörményi iparosok. 30 ezer pengő igénylést állapít meg az elnökség, amit jelent is az Iparkamarának. A forgalmi adó alól mentesítés lehetőségét szintén intézte az Iparkamara, melyhez a testület nyomtatványokat készített és az ipartestületi irodában díjtalanul bocsátotta az iparosok rendelkezésére . Ezáltal a kisiparosság jelent ős tehert ől szabadult meg . Az intézkedés jóváhagyólag tudomásul vétetett . A leírt kedvez ő intézkedések mellett is nehéz az iparosság megélhetése, mert kevés a munka, illetve nehéz eladni a kész termékeket . Erről tanúskodik az ipartestületi jegyzőkönyv amikor felsorolja az iparlemondásokat, iparszüneteltetéseket és a tanoncszerződés felbontásokat. A csizmadiáknál legalább 500 pár csizma van raktáron és az olcsó csizmavásár pedig árletörést jelentene. A mezőgazdasági dolgozók olcsó lábbelivel való ellátása pedig csak így volna lehetséges . Hogy az ár mégis elfogadható legyen, a testület ármegállapító bizottságot hozott létre.2 1930. decemberében Brassay Zoltán fényképész, megválasztott elnök lemondott tisztségéről. A jegyzőkönyv magyarázatot nem tartalmaz, az előző jegyzőkönyvekb ől azt lehet kiszűrni, hogy gyakran támadták Őt, mert működése alatt igen jól dolgozott az ipartestület . Az ~
z' U.o . 1930 . november 24. Jegyzőkönyv, 75 . szám .
92 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben elnökválasztó közgyűlés összehívásáig Rózsássy László alelnököt bízták meg az elnöki teendők ellátásával . Rózsássy László elnöki megbízatása nem lett igazán áldásos, mert 1931 . május 14-én hoztak egy olyan vezetőségi döntést, hogy az elszaporodott iparkihágási eseteknél a vezetőség mindig küldjön ki szakképvisel őt a szakmának megfelelően. Ezért jár alkalmanként 3 pengő napidíj . Rózsássy László elnök ezt úgy intézte, hogy mindig Ő lett a szakképvisel ő még akkor is, ha nem az Ő szakmabelije követte el az iparkihágást és mindig felvette a 3 peng őt, s őt még hozzá az utazási általányt is magának kiutaltatta. Ez összesen 219 pengő pénztári kiadás lett, amit a számvev őség kifogásolt, majd bizalmatlansági indítványt tettek az elnök ellen. Vitéz Dr. Abari Antal iparhatósági biztos is megvizsgáltatta a számadást és a visszafizetést másodfokon is jóvá hagyták. Rózsássy vállalta is a visszafizetést, de a közgyűlés hozzászólási és szavazati jogától is megfosztotta, majd a polgármester tisztségéből azonnali hatállyal felmentette és Kéki Lajos képesített kőműves mester alelnököt bízta meg az elnöki. teendőkkel 1932. december 4-én . 22 A gazdasági válság anyagi terhei még mindig érezhetőek. Sokan az ipartestületi tagdíjat sem tudják fizetni, ezért a vezető ség az egyes iparosok adófizetési kötelezettsége alapján sávosan állapítja meg a tagdíjakat is : 1 - 500 pengő adóalap 2 pengő tagdíj 501 - 1000 pengő adóalap 3 pengő tagdíj 1001 - 1500 pengő adóalap 5 pengő tagdíj 1501 - 2000 pengő adóalap 10 peng ő tagdíj 2001 - 5000 pengő adóalap 15 pengő tagdíj 5001 - több pengő adóalap 20 peng ő tagdíj Az anyagi gondok meghatározták a testület gazdaságpolitikáját is. Az IPOSZ belépési nyilatkozattételre szólítja fel a testületet, de az elzárkózik, mert 2 peng ő tagsági díjat kellene fizetni, meg egyébként is országos szervezetnek a Kereskedelmi és Iparkamarát tekintik. Az 1935 . február 4-én megtartott közgyűlésen is előtérbe került a megélhetésért folyó harc. Jelen esetben a kontárkodás visszaszorításával is a jogos munkalehető ségekért harcol az iparosság. Kérik az IpárZa
U.o . 1932 . december 4. Jegyzőkönyv 16 . szám.
93 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII testület segítségét helyi viszonylatban, mert a kormányintézkedések és rendelkezések nem elegendők a kontárkodás megszűntetésére . Külön kérik Dr. Uzonyi György országgyűlési képviselő urat, hogy az Ipartestületek Országos Központjának a kormányhatóság ez ügyben teendő lépéseit támogassa. Az Elöljáróság és a Szakosztályok 1936. február 11-én összevont vezető ségi ülést tartottak a téma fontosságára való tekintettel, ugyanis a tervbe vett városi nagyrendezvény, a Hajdúhét - mint kulturális ese mény - előkészítése volt a téma . A vezetőség kiemelt feladatnak tekintette a rendezvény támogatását, különösen annak ipari vonatkozását. A feladatok kimunkálására bizottságot alakítottak . Tagjai a következők: Kéky Lajos elnök; Kiss Sándor, Szabó Lajos, Vida Szabó András, Farkas János, Andirkó Gábor és Dr. Szabó Mihály ipartestületi j egyző. A bizottság úgy akarta, hogy 1937 . ő szén a HAJDÚHÉT idején Hajdúböszörményben rendezzék az évenként megtartott Országos Iparos Kongresszust . Ennek érdekében lépéseket is tett Kiss Sándor alelnök. Azonban ez nem sikerült, helyette a Debreceni Iparkamara segítségével körzeti iparos nagygyűlést rendeztek Hajdúböszörményben. Amiért nem itt lett az országos kongresszus, nem is háborogtak nagyon a helyi iparosok, hisz részükre csak programot tudtak volna adni, de az elszállásolás .gondot jelentett volna a vendégfogadók és szállodák hiánya miatt. A HAJDÚHÉT programjában ipari kiállítást és vásárt rendeztek a Hajdúböszörményi Ipartestület tagjai. A "HAJDÚHÉT ipari kiállításának alapszabályzata" címmel szerződést kötöttek a Polgármesteri Hi vatallal és ennek alapján dolgozták ki a szakosztályok a részletes forgatókönyvet, illetve bonyolították le a rendezvényt. Rendszeresen visszatér ő probléma az iparosság nyugdíjügye . A jegyző felolvassa az IPOK körlevelét ezzel kapcsolatban . A tagság akarja és várja öreg korára a nyugdíj lehetőségét, de nem kapják meg konkrétan a havi fizetendő összeget, meddig kell azt fizetni, és hány éves korában válna az iparos nyugdíjassá . Amíg ezek a kérdések nem tisztázódnak, igazán előrelépés nem lesz a nyugdíjügyben, az állami biztosítás nem eléggé garantált . A kézműves ipar és iparosság fejlődésének kulcskérdése volt a tőke, a hitelfelvétel és a szaktudás. A hitelhelyzet elég nyomasztó volt,
94
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben
de a szaktudás hiánya is gátolta a fejlődést, a silány árú sokszor árrombolást eredményezett. Ezért jelentős a mestervizsga bevezetése az 1936. évi VII. tc . értelmében, mert aki nem bír mestervizsgával, az nem folytathat önálló ipart. Ez a törvény a kézműves iparosságnak hasznára vált .23 Ellenható tényezőként hat a Polgármesteri Hivatal leirata a tanoncok szerződtetésére vonatkozólag, hogy a tanonc alkalmaztatásának nem elmaradhatatlan előfeltétele a 6 elemi iskolai végzettség, hanem kivételes esetekben alacsonti~abb végzettséggel is szerződtethetők. Ezt a lehetőségét a kés őbbiekb~u gyakran kényszerül alkalmazni az Ipartestület . Bizonyára az anyagi gondok miatt sokan nem fizették a testületi tagdíjat . A hátralékban lév őkkel szemben az Ipartestület megvont minden szolgáltatást, mint pl. jogsegélyszolgálat, tanoncszerződtetés, munkakönyvi igazolást, panasztétel, tanácskérés stb. Ezt a határozatot maradéktalanul végre kell hajtani. Z4 Szép sikerrel szerepeltek a hajdúböszörményi ipartestületi tagok az országos iparos és mesterversenyen : Daróczi Pál kalapos ezüst érmet, Biri Gábor csizmadia mester bronz érmet, Bártfay Balázs kovács iparos elismerő oklevelet nyert. Kéky Lajos elnök indítványozta, hogy a kitüntetéseket a közgyűlésen kell átadni, mert magasztosabb lesz annak erkölcsi és lelki hatása . 1939 . elején már érezhető a háború szele. A Kereskedelmi és Iparkamara leiratában közli az ipari miniszter rendeletét a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult munkavállalók fizetéses szabadsága ügyében . Ezt jelzi, hogy borús égbolt veszi körül a trianoni határt, mert a visszacsatolt területek a lakosságnak nem az igazi örömöt jelentik, hanem a megpróbáltatásokat hozza. Borús égbolt veszi körül az ipa rosságot is - jelentette ki Dr. Olasz Vilmos kamarai főtitkár -, de az Iparkamarának abban van fő szerepe, hogy segítsen ezt a helyzetet elviselni. A zsidótörvény értelmében az IPOK levelében közli, hogy az ipartestületek nem tartoznak a törvény végrehajtási utasításában foglalt paragrafusába, a bejelentéseket az értelmiségi munkanélküliek ügyei'~ U.o . 1937 . február 28 . Közgyűlési jegyzőkönyv 8. szám . 'a U.o . 1938 . december 20 . Elöljárósági ülés jegyzőkönyve 68 . szám .
95 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII nek kormánybiztosához kell megtenni. Sötét felhő k gyülekeznek a zsidóság ege felett is . 1940 . márcütsában már az iparosok névjegyzékét közszemlére kell kitenni. 1943- ban a zsidó értelmiségi alkalmazottak elbocsátásáról küld értesítést, majd a zsidó vagyonok összeírása, zár alá vétele és az ipar és vagyon elvételéről érkeznek a központi intézkedések egészen a szabadságuk megvonásáig.Zs Ugyanakkor az ipartestület katonaköteles alkalmazottait felmentik a hadbevonulás alól még 1941 - 42. évben is. Azok a hadbavonult iparosok, kiknek itthon maradt családtagja folytatja az ipart, bizonyos kedvezményt adnak a talpon maradáshoz . Az 1944. évi bombatámadások után anyagkiutalást kap az Ipartestület, hogy szakembereivel elvégezhesse a találatot kapott épületek felújítását. Az ipartestület életét igazában a háború sem tudta megállítani, már 1944 . december 10-én tisztújító közgyűlést tartottak, ahol elnöknek Rózsássy Lászlót választották . Alelnök: Mikó József és Kovács József. A háború nehéz hónapjainak átélése után a sebek gyógykezelését végzi a testület . Igazolja az iparosok fedhetetlenségét, a munkavégzés megindításához ideiglenes munkakönyveket ad ki, indítja a tanoncok és segédek vizsgáztatását, 1945 . február végén vezetőségi ülést, március 1-én közgyűlést tartanak .26 Május 15-én Dr. Jakobinyi Béla polgármesternek, mint I. fokú iparhatóság fejének megküldik a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör és az Ipartestület egyesítését célzó határozatot. Az egyesítést már vagy 15 évvel ezelőtt - akkori elnöksége idején is meg akarta Rózsássy László elnök valósítani . 1945 . júliusában a Szabad Szakszervezetek Szövetsége megküldte irányelveit a kollektív szerz ődéssel kapcsolatos tárgyalások ügyében. Ennek megkötése után abban bíztak az iparosok, hogy a bérek megál lapítása, a biztosítással járó szolgáltatások javítani fogják helyzetüket. Ez nem következett be, mert a jóvátételek miatt nagy lett az anyaghiány, nem volt miből dolgozni. Jegyre vagy kiutalásra kapták a vasanyagot, cérnát, bőrárút, cukrot és minden alapanyagot a mesterség gyakorlásához. A kereslet is teljesen visszaesett, az adófizetési kötelezettség emelkedett . Együtt kezelték a közadót, illetményadót és forzs z6
HBML .HbFl . IX . 209. 23 .
kötet. Ipartestületi iktatókönyv.
U .o . l l .doboz. 1945 . 763. szám .
1944 .
96
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben
galmi adót 1948-tól . Ezt az iparosok nagy része már nem tudta fizetni és napirenden volt az ipar lemondása. 1949- re az iparosoknak kb. 90 -a adta be az ipart és a megélhetés szövetkezeti vagy más útjára kényszerült. Ez lényegében az ipartársulat megszűnését is jelentette, mert a megmaradt néhány kisiparos aztán csak az anyagkiutalás céljából kereste fel az iparosok volt helyiségét . Az ipartestületet felszámolták, 1950-ben vagyonát államosították.
-Craáe-socieFY, tNaáe-associatioh ih ~i- Iajd~nböszörw~éhY
~%rsvce Í~%rtcfd
In the second third of the nineteenth century the typical trade activity was the trade guild in Hajdúböszörmény. 9 trade guilds were working in the town . Within its frameworks further development of small-scale industry was not guaranteed . Ceasing of trade guilds was stated by the eighth Act of 1872 and instead of them the Act ordered the foundation of trade-societies providing more liberal development. From the 9 trade guilds formation of two trade-societies seemed to be practical, since if every trade guild was formed into single tradesocieties then they shouldn't have had the social characteristic of foreshadowing progress . One of them was the Bootmaker, Taylor, Cobbler, Furrier, Locksmith Trade-Society founded in 1872 and the other was the Blacksmith, Wheelwright, Joiner, Carpenter, Miller, Bricklayer Trade-Society founded in 1874 . Their work was continuous but in 1881 the bootmakers left the trade-society and formed an independent Bootmaker Trade-Society. They founded a co-operative for their members but by paying 20 Forints in, the members of the co-operative could become shareholders . They had the right of selling their goods in the hall of industry of the town and maintaining this right was done by the co-operative . Those people who didn't settle their debts outstanding against the co-operative were excluded from the right of selling their goods in the hall . The new Trade Law was issued in 1884 but Bootmaker Society was working as a society further on and their activity met the requirements of the Trade Law.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
97
Income of the bootmakers was the price of the shoes sold . For this reason they attached great importance to assure the stands and to maintain their order. It was a subject of every general assembly and committee meeting . Their work can be followed until 1930 in the era of work of the trade-society as well . In 1884 the new Trade Law ordered the formation of the tradeassociation. It represented more developed form considering the tradesocieties. The Law gave more rights and larger independence for the trade-associations for their administration . A sign of raising of professional and cultural level was the introduction of the compulsory schooling of apprentices that was checked by the trade-associations . The inaugural meeting of the trade-association was on 19`" of July, 1896 . From 310 craftsmen 272 voted for transformation into tradeassociation. The draft of the constitution was also accepted. Their work shows only a slight change in the first period considering the order developed in the trade-societies . Their work was enlarged only by the sphere of authority referred to them from the trade-authorities . Rising the number of craftsmen shows slow development around the turn of the century. In 1905 already 542 craftsmen were working in sixty trades . Later the signs of crisis could be seen ; trade work couldn't ensure suitable possibilities for living . In the report evaluating the year of 1912 several financial provisions were criminated by the craftsmen for e.g. illegal imposing the incidental accident charges or imposing the 10 % additional sick-nursing tax. A surprising political change was on the general assembly of 30th of March, 1919 that by the proposal of the chairman, Sándor Debreczeni the general assembly decided to join collectively the local social democratic party. They elected delegates to the workers' council . The presidency of the social democratic party was informed about it in a writ made by the general assembly . After 1922 consolidation of political life brought about connection of the trade-association into the town politics . In the course of election of delegates of the town an ordinary and a deputy delegate were nominated by them . In the work of the association solving professional problems and representation of interests were the main tasks. They participated in county and national exhibitions, directed the master's examination
98
Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben
committee and they were working in good cooperation with the school of apprentices. The trade-association participated in the programme of Hajdú-week by arranging the trade exhibition and fair in 1937 . The craftsmen and the trade-association hardly could or couldn't survive in the least the burdens of the second world war, the li uidation of Jewish craftsmen and later the lack of materials and the system of material-allocation and therefore a great number of them ceased their work in 1948-49 and they were forced to work in co-operatives or to live from other sources. The trade-association was liquidated and its properties were took into national ownership in 1950.