XXII. évfolyam, 6.szám. Fotó: Pesthy Márton. zárult. A Veszprém Megyei. Év Vállalkozása Díjat nagyvállalat

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapja

VE

K E R E SK

AM

AR A

EI

ÉM MEG PR Y Z S

K

E

D R EL MI ÉS IPA

ÜZLET Megjelenik a Napló mellékleteként

XXII. évfolyam, 6. szám

Jól teljesít a megye

Immár 11. alkalommal jelent meg a TOP 100+200 kiadvány

Ünnepség keretében avatták a mestereket

Fotó: Pesthy Márton

A szakma csúcsa Ünnepelni kell azokat, akik egy szakmai képzés legfelsőbb szintjét teljesíteni tudták. A szakmájukban jártas szakemberre sokkal nagyobb szükség van, mint valaha. Mindez a mesteroklevelek átadásakor hangzott el a kamarában.

Mindig öröm, ha egy olyan képzés végére érünk, amely azt bizonyítja, hogy fiatal, elkötelezett emberek valamilyen végzettséget megszereztek, és ez a jövőben nemcsak önmaguknak hoz sikert, elismerést, hanem mások számára is megnyitja az utat, hogy részt vegyen a képzésekben, mondta dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

elnöke a mesteroklevelek átadása kapcsán tartott ünnepségen. Köszöntőjében hozzátette a mesterképzés egy régi sikertörténet újjáélesztése Magyarországon. Miközben a monarchia idejében nagyon jó rendszere alakult ki a mesterképzésnek, az 1990-es évekre eljutottunk oda, hogy nem voltak mesteremberek hazánkban. Újra át kellett gondolni, vajon mi lesz a jövő képzésének az alapja, ha nincsenek olyan mesterek, akik képesek egy szakma csínját-bínját átadni a fiataloknak. Magyarország szerencsére arra tett, hogy újra elindultak a mesterképzések, és ezeket egyre szélesebb körben lehet folytatni. (Folytatás a III. oldalon.)

Segítik a diákok döntését Sokan voltak kíváncsiak a megye gazdasági eredményeit bemutató kiadványra A magyar gazdaság ötödik éve tartós növekedési pályára állt, és töretlenül fejlődik. Veszprém megye ugyancsak jól teljesít. Mindez a Veszprém megye gazdaságát elemző kiadványa, a TOP 100+200 bemutatója kapcsán hangzott el.

Immár 11. alkalommal jelent meg a megye éves gazdasági eredményeit összefoglaló kiadvány, a TOP 100+200. Az informatív kötet ezúttal is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

(VKIK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Napló Szerkesztősége közös gondozásában készült el. A kötetet ünnepélyes keretek között mutatták be. A magyar gazdaság 2013 óta növekedési pályára állt, és töretlenül fejlődik, mondta az ünnepélyes bemutató kapcsán szervezett gazdasági fórumon Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságot irányító elnökhelyettese. A kiadvány arra jó, hogy elemző módon közelíthessük meg a megyében zajló gazdasági folyamatokat, fogalmazta meg dr.

Markovszky György kamarai elnök. Dégi Zoltán, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója hangsúlyozta, ha látjuk a megye 300 legnagyobb árbevételű cégének teljesítményét, a megye gazdasági folyamataival is tisztában lehetünk. A hagyományoknak megfelelően a rendezvényen két vállalkozás filmes bemutatójára is sor került. Ezúttal a nemesvámosi GNSZ Kft.vel, valamint Tóth Béla (Balatonakali) egyéni vállalkozóval ismerkedhettek meg a résztvevők. A gazdasági fórum ezúttal is elismerések átadásával


zárult. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Napló Szerkesztősége által alapított az Év Vállalkozása Díjat nagyvállalat kategóriában 2017ben az MTD Hungária Kft. vehette át, Az Év Vállalkozása Díjat kisvállalalati kategóriában pedig a Csatári Plast Kft.-nek adományozták a kiírók. A Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott „Kutatás-Fejlesztési és Innovációs” Díjat 2017-ben a Transmoduls Kft. kapta meg. (Összeállításunk a IV– VII. oldalakon)

A fiatalok képzési, illetve elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében idén is megtartották a hagyományos Pályaválasztási Kiállítást Pápán. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs feladatai közé tartozik a hiányszakmák és a szakmatanulás népszerűsítése. A szervezet ennek érdekében vett rész a pápai kiállításon. A pályaválasztás a gyerekek életében fontos döntés, mely meghatározza a jövőjüket. Az esemény célja most is az általános iskolai tanulók továbbtanulásának segítése volt. A kamara idén is kiállítóként vett részt az eseményen, munkatársaik folyamatos ta-

nácsadással és információnyújtással várták a tanulókat, szüleiket és a tanárokat egyaránt. A rendezvényen közel 40 középfokú intézmény vett részt, hogy információt nyújtsanak képzési kínálatukról. Nemcsak Veszprém megyéből, hanem a szomszédos Vasból, Győr-Moson-Sopronból és Fejérből érkezők is béreltek standot. A kiállításon az iskolák mellett számos gazdálkodó szervezet is jelen volt, hogy népszerűsítsék az általuk képviselt mesterséget. A bemutatott szakmák néhány eszközét és egyes munkafolyamatok elvégzését ki is próbálhatták az érdeklődők.

Jobb hírű céghez jobban kötődik a munkavállaló Tudatosan alakított és professzionális módon kommunikált, erős munkáltatói márkával kevés vállalkozás rendelkezik Munkáltatói márkája minden cégnek, szervezetnek van, az emberekben spontán módon is kialakul az adott vállalattal kapcsolatban egy érzet. A tudatosan alakított és professzionális módon kommunikált, erős munkáltatói márkával viszont a vállalkozásoknak csak kis része rendelkezik.

Egy cég igazi értékét a vállalati kultúrát biztosító erőforrás képezi. A vállalat számára kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő számú kvalifikált munkaerő rendelkezésre állása. Csakhogy ma éppen ebből van a legkevesebb. Nincs olyan ágazat, nincs olyan szakma, amiből ne lenne hiány a munkaerőpiacon, mindez már a hazai gazdaság bővülésének és versenyképességének is egyértelmű gátja. Mindez új kihívások elé állítja a humánerőforrás-gazdál-

kodás, valamint a marketing területén dolgozókat, másfajta megközelítést, szemléletváltozást igényel tőlük. A marketing, valamint a humán klub együttes ülésén ez volt célkeresztben. A munkáltatói márkaépítés napjaink fontos vállalati stratégiája, amelynek garantált a hosszú távú megtérülése. A munkáltatói márka felépítése és kommunikálása fontos szerepet játszik a munkaerő megszerzésében és megtartásában is. Minderről prof. dr. Svéhlik Csaba Európa-díjas mérnök közgazdász, az MTA Marketing Albizottságának tagja, a PL Beauty Cosmetics Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást. A szakértő elmondta, a munkáltatói márkaépítés (employer branding) tudatos, hosszú távú stratégia, sajnos a vállalatok zöme nem él ezzel az eszközzel. Érdekes módon munkáltatói márkája mégis

Izgalmas, sokakat érintő témát dolgoztak fel az összevont klubülésen a kamarában

minden cégnek, szervezetnek van. Az emberekben spontán módon is kialakul az adott vállalattal kapcsolatban egy érzet. A tudatosan alakított és professzionális módon kommunikált, erős munkáltatói

márkával viszont a vállalkozások a kis része rendelkezik. A szakértő kiemelte, a munkáltatói márka építése nemcsak a munkaerő érdeklődésének a felkeltése, hanem a már foglalkoztatott munkaerő

megtartása miatt is elengedhetetlenül fontos! Mit ad a jó vállalati brand? Egy szóval: sokat, de a válasz összetettebb. Például erősíti az alkalmazottak kötődését, ezzel csökkentve a fluktuáci-

Fotó: Penovác Károly

ót. Növeli a munkavállalók teljesítményét, hiszen jó érzés egy menő cégnél dolgozni. Sokan akarnak ide jönni, a munkáltatónak nagyobb lesz a merítési lehetősége. (Folytatás a II. oldalon.)

ÜZLET

II.

A többség határozottan támogatja a tagságot Az Európai Parlament legújabb kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 57 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot – ez az arány közelít a válság előtti eredményekhez. 47 százalék gondolja úgy, hogy számít a szava az EU-ban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta.

Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten pozitív tendenciát mutat. A megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. 72 százalék szerint az ország profitál az EU-tagságból, mely tíz százalékpontos növekedés a 2016-os eredményekhez viszonyítva. A magyar megkérdezettek elsősorban a gazdasági előnyöknek tulajdonítanak fontosságot. Arra a kérdésre, hogy miként profitál a válaszadó országa az EU-tagságból, a magyarok többsége az új munkalehetőségeket (51 százalék) és az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását (45 százalék) említette. Ezek az értékek az EU-átlagnál jóval magasabbak. A magyarok több-

sége (57 százalék) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66 százalék) összevetve e tekintetben is javuló tendencia figyelhető meg. 42 százalék azon uniós állampolgárok aránya, akikben semleges kép él az Európai Parlamentről. Ezzel szemben 33 százalék számára ez a kép pozitív, mely nyolc százalékpontos emelkedés egy éven belül. A magyarok 36 százaléka pozitív képet társít az EP-hez, mely szintén figye-

lemreméltó növekedés a 2016-os 25 százalékkal szemben. Az összes megkérdezett több mint fele (55 százalék) válaszolta azt, hogy érdeklődik a 2019-es európai választások iránt, ez az arány a magyar megkérdezettek körében is hasonló (54 százalék). Emellett 47 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kéne játszania. A közvélemény-kutatás arra is fényt derített, hogy az

európai állampolgárok egyértelműen elvárják, hogy az EU megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel szemben. Arra a kérdésre, hogy mely fenyegetésekkel szemben várják el az unió fellépését, az állampolgárok a terrorizmust (58 százalék), a munkanélküliséget (43 százalék), a szegénységet és kirekesztést (42 százalék) és az ellenőrizetlen migrációt (35 százalék) említették. A magyar válaszadók többsége szintén e négy területet emelte ki. (A 2017-es Parlaméter közvélemény-kutatás a 28 tagállam 27 881 15 év feletti állampolgárának bevonásával készült.) További információ: www.europarl.europa.eu

2017. NOVEMBER 20.

Kell a vállalati márkaépítés (Folytatás az I. oldalról.) A brand iránt fogékonyabbak a fiatalok, a jól működő munkáltatói márka erőteljesen növeli a cégkultúrát. A „kisugárzás” szinte ingyen reklám, felfigyelnek az adott vállalatra. A motivált, elkötele-

Prof. dr. Svéhlik Csaba

zett csapat minőségi munkavégzésre képes, így a munkáltatói márka határozottan növeli egy cég értékét. A professzor szerint az az egyik legfontosabb teendő, hogy a saját vállalatunkat valamilyen módon

különböztessük meg a konkurenciától. Elengedhetetlen a szervezetfejlesztés is, ennek során az ideális állapothoz hasonlítjuk a fejlesztendő szervezetet, és ebből vonunk le fontos következtetéseket. Jelezte, a humán tőke és ezáltal a munkavállalói tu-


dás napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. A vonzó munkaadói kép a munkavállalók megszerzésén túl a megtartásukban is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel a jobb hírű céghez jobban ragaszkodnak a munkavállalók.

Jó úton az Európai Unió gazdasága Ösztönzőek a kedvező finanszírozási lehetőségek Az Európai Bizottság november elején közzétette az őszi gazdasági jelentést, miszerint az európai gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesített idén, ami a töretlen magánfogyasztásra, a világszerte erősödő növekedésre és a csökkenő munkanélküliségre vezethető vissza. Dr. Kulisity István


Jogérvényesítési lehetőségek A közelmúltban a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében dr. Kulisity István ügyvéd „Adatvédelem és kárfelelősség a munkajogban” címmel tartott előadást a kamara székházában.

A mintegy négyórás előadás – amely az önkéntes kamarai tagok részére ingyenes volt – az elméleti háttér ismertetésén túlmenően igyekezett gyakorlati példákkal bemutatni az alapvetően száraz, elvont

joganyag főbb rendelkezéseit, a mindennapokban felmerülő problémákat és az azok megoldására javasolt intézkedéseket, a jogérvényesítési lehetőségeket. Az előadó a kárfelelősség körében részletesen kitért a speciális felelősségi alakzatokra (például leltárfelelősség, megőrzési felelősség), és bemutatta a felelősségi viszonyok alakulását a nem tipikus munkaviszonyokban (vezető állású munkavállaló, távmunkavégzés, szövetkezeti tag munkavégzése, és a többi).

Az adatvédelmi és adatkezelési kérdések körében az előadás az állásinterjútól a munkaviszony megszűnéséig követte az adatkezelés lehetőségeit, a munkavállaló ellenőrzésével kapcsolatos gyakorlatot pedig jogeseteken keresztül mutatta be, kitérve a 21. századi technikák alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre (többek között közösségi média használata, GPS, kamerás megfigyelés) is. A kamara tervei szerint a jövőben további témák részletes bemutatására is sor kerülhet.

A beruházási kedv szintén élénkül a kedvező finanszírozási feltételeknek köszönhetően, és a korábbinál jóval optimistább a gazdasági hangulat. Az Európai Beruházási Terv jelentős szerepet játszik a növekedésben több szálon is: egyrészt a beruházások és a vállalkozói kedv ösztönzéseképpen a projekteknek hitelkockázati garanciát nyújt az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) keresztül. Ez azt jelenti, hogy a magánszektor azokat a projekteket, amiket gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, most, ilyen ösztönzővel mégis hajlandó megvalósítani. A kedvező uniós finanszírozási formákat már öt pénzügyi intézet kínálja: a K&H Bank, az UniCredit Bank, az

Erste Bank, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. További segítséget nyújt a gazdálkodóknak az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon (EBTP), amin keresztül technikai segítséget igényelhetnek a projektgazdák, és a Beruházási Projektek Európai Portálja (BPEP), ami pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a projektgazdák és a befektetők egymásra találjanak. A két platform bárki számára hozzáférhető online: a megyei Jákófa Ipari és Kereskedelmi Kft. is élve a lehetőséggel, a BPEP portálon keres befektetőket a megújuló energiát és környezetkímélő közlekedést érintő projektötletéhez kapcsolódóan. Az EU-s gazdaságélénkítő tevékenységek hatásai hazánkban is érzékelhetők, íme néhány példa: a régiónkban lévő Albacomp RI. uniós támogatás segítségével fejleszt gépjárművekbe utólag beszerelhető eCall rendszert, hogy a használt autók sofőrjeinek is rendelkezésére állhasson a segélyhívó. (2018-tól kötelező az új gépjárművekben). A GY-

SEV Zrt. 2017-ben az Európai Beruházási Bank 40 milliós hitele révén kilenc modern mozdonnyal bővítette flottáját, amik hozzájárulnak a hazai villamos vontatású vasúti közlekedés modernizációjához. Magyarország legnagyobb, és Európa új csúcstechnológiás kutatás-fejlesztési projektje valósult meg Szegeden az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont elindulásával. Az ott végezhető kutatások elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és anyagtudományi területeket érintenek. A példák jól érzékeltetik a támogatott területek sokféleségét: közlekedési infrastruktúra, kutatás, fejlesztés, innováció; digitális gazdaság; oktatás és a tudásfejlesztés, és a többi. A sikert látva az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács november elején jóváhagyta a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházá-si Alap (EFSI) élettartamá-nak meghosszabbítását és tőkeerejének növelését. A Beruházási Tervről és az eredményekről további információ beszerezhető: www.europa.eu/investeu

ÜZLET

2017. NOVEMBER 20.

Tanműhely-látogatások a megye több pontján

III.

Hasznos tapasztalatokat szereztek Abu Dhabiban

Papp Viktória Dóra és Piltman Gábor részt vett a szakmák világbajnokságán Jó eredményekkel tért haza a magyar csapat a szakmák olimpiájáról, a WorldSkills Abu Dhabi 2017 versenyről. Mindez bizonyítja a magyar szakemberek felkészültségét és szaktudását.

A VSZC Jendrassik-Venesz Szakgimnázium és Szakközépiskolában a műszaki és vendéglátós szakmákkal ismerkedtek Fotó: Tremmer

A Szent Benedek Középiskola Balatonfüredi Tagintézményének nyílt napján vettek részt a diákok Fotó: Tremmer Tamás

A Balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola 8. a és b osztályos tanulói látogattak el a VSZC Jendrassik-Venesz Szakgimnáziumába és Szakközépiskolájába azzal a céllal, hogy közelebbről megismerkedhessenek a műszaki és vendéglátós szakmákkal. A műhelyek látogatása előtt a diákok egy rövid tájékoztatást kaptak az iskoláról és az iskolában tanulható szakképesítésekről. Ezután a tanulók először a műszaki, majd a vendéglátós szakmák tanműhelyeiben tekinthettek be. Az autóelektronikai műszerész és az autószerelő műhelyben a tanulók egy autó fékbeállítási folyamatát is végigkísérhették. A cukrászműhelyben pedig az ott tanulók által frissen sütött sütemények díszítését követhették nyomon. * A Balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola 7. osztályos tanulói ismerkedhettek

meg a nyomdász szakmával, melyet az OOK-Press Nyomda mutatott be nekik. A tanulók egy rövid cégbemutatás után, az üzemet körbejárva, végigkísérhették egy könyv nyomtatásának fázisait. * A Balatonfüredi Eötvös Általános Iskola és a Balatonfüredi Református Iskola 7–8. osztályos diákjai látogattak el a Szent Benedek Középiskola Balatonfüredi Tagintézményének nyílt napjára, ahol az iskolában tanulható összes szakmával megismerkedhettek. A tanulók kóstolhattak mustot, préselhettek szőlőt, lőhettek lézerpisztollyal, megtekinthették a rendészeti tanulók alaki bemutatóját. A cukrászműhelyben lehetőségük volt süteményeket kóstolni és díszíteni. Az épület- és szerkezetlakatos és a hegesztőműhelyben a diákok kipróbálhatták a hegesztőszimulátort és a hegesztőpisztolyt.

Magyarország 2017-ben hatodik alkalommal vett részt a szakmák világversenyén, a WorldSkills Abu Dhabi 2017 versenyen, amelyen 19 versenyszámban 20 versenyző képviselte hazánkat. Az 57 résztvevő ország közül Magyarország az elnyert érmek alapján elért pontszámok rangsorában az előkelő 22. helyen végzett. Az elért eredmények bizonyítják a magyar szakemberek felkészültségét és szaktudását, hiszen a hazai csapat a 19 nevezett versenyszám több mint felében éremmel zárta a versenyt, amely arány Magyarország tekintetében minden eddigi világversenyen elért teljesítményt felülmúl. Veszprém megyét két fiatal képviselte a világszemlén. Az ácsok versenyében 17 országból indultak fiatal szakemberek. Köztük a nagyvázsonyi Piltman Gábor, aki fél évet készült a versenyre, amelynek nagy részét a családi műhelyben töltötte. Reggeltől estig makettozott. Először az elméletét, a szerkesztési módszereket tanulta meg, majd a folytatásban, a nyár elején megkapott tesztprojekt segítségével megpróbálta finomítani, pontosítani, gyorsítani a műveleteket A monostorapáti Papp Viktória Dóra májusban fejezte

Papp Viktória Dóra és Piltman Gábor a veszprémi városházán

be a tanulmányait a keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző iskolában. Az érettségi után még három évig tanult itt, hogy megszerezze a kozmetikus bizonyítványát. Az itt kapott elméleti oktatás mellett a gyakorlati tudását szintén Keszthelyen, a Korall Szépségszigetben szerezte meg, mestere, Angyal Eszter kezei alatt. Miután megnyerte a hazai versenyt, a szépségápolók között hazánkat képviselhette a Worldskills versenyen. Abu Dhabiban összesen 59 szakmában közel 1300 fiatal mérte össze felkészültségét. Ilyen magas létszám mellett nem kis teljesítmény volt dobogóra állni. A verseny szer-

vezői is értékelték a magas színvonalat, ezért az arany-, ezüst-, bronzérmek mellett a 700 pont felett teljesítőknek úgynevezett kiválósági érmeket adtak át. Gábor és Dóra nagyon jól teljesítettek, pár pont híján éppen csak lemaradtak a kiválósági címről. Gábort Major Balázs, Dórát Varga Máté segítette szakértőként a helyszínen. Hazaérkezésük után sokat meséltek a barátoknak, ismerősöknek az élményeikről. Az a megtiszteltetés is érte őket, hogy Porga Gyula, Veszprém polgármestere is meghívta őket egy kis beszélgetésre. A kötetlen eszmecsere során elhangzott, mindegyikőjük szá-

Fotó: Veszprém városháza

mára nagy élmény volt a megmérettetés, sokat tanultak az ott tapasztaltakból. Itthon folytatják a munkát. Magyarország 2014-ben elnyerte a 2018-as EuroSkills rendezési jogát, mellyel az első keletközép-európai versenyen mérhetik össze a tudásukat Európa fiatal szakmunkásai. Eleddig a WorldSkills Europe 28 tagországának 568 egyéni versenyzője jelezte részvételi szándékát. A fiatalok 39 szakmában mérik össze felkészültségüket. Köztük természetesen ott lesz Papp Viktória Dóra és Piltman Gábor is, akik Budapesten is szeretnének bizonyítani.

A szakma csúcsa a mesteroklevél

Kamarai álláspont: gyakorlati képzést gyakorlati képzőhelyeken kell teljesíteni

Sulibörze diákoknak Az elmúlt hónap közepén rendezték meg Ajkán a Sulibörze pályaválasztási kiállítás, melyen idén először a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is részt vett kiállítóként. A kiállítás célja az ajkai általános iskolás diákok pályaválasztásának elősegítése. A háromnapos rendezvényre közel 300 Ajka és vonzáskörzetében elő nyolcadik osztályos diák látogatott el. Az ajkai iskoláknak lehetőségük volt bemutatkozniuk minden diákcsoportnak egyegy tízperces előadás keretében. A kamara pályaorientációs feladatai közé tartozik a hiányszakmák és a szakmatanulás népszerűsítése, ennek érdekében a kiállításon a kamara munkatársai rövid előadást

Legutóbb hét szakma képviselői közül 27-en vehették át a mesteroklevelüket

A város és vonzáskörzete diákjait várták a rendezvényre

Fotó: Tremmer

tartottak a hiányszakmákról és a szakmatanulás lehetőségeiről. Az előadás után a tanulók egy szakmaismereti tesztet is kitölthettek, amit ha helyesen oldottak meg, ajándékot kaptak.

(Folytatás az I. oldalról.) Közölte, a kamara állásfoglalása az, hogy gyakorlati képzést gyakorlati képzőhelyeken kell teljesíteni. Ezért is van nagy szerepe, jelentősége a mesterképzésnek, hiszen a mesterek azok, akikre a szakképzésben lehet támaszkodni. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb szakképzés-politikai intézkedése az volt, hogy gyakorlati képzés a munkahelyeken csak akkor folytatható, ha mesterember

foglalkozik a tanulókkal. A mai mesterképzésnek az egyik lényegi eleme és biztosítékrendszere is ez. Az első időszakban sokan kételkedtek, hogy a fentieket miként lehet teljesíteni. Aztán szerencsére beindult a képzés, egyre nagyobb számban tettek eleget a feltételeknek. A mesteroklevéllel rendelkezők nemcsak mesterei az adott szakmának, hanem azon képességek birtokába is kerülnek, kerültek, hogy képesek

lesznek tanulókkal foglalkozni. És ez kicsit több mint a szakma alapos ismerete, ez emberismerettel, fokozott feladatokkal együtt járó tevékenység. A mindenkori felnőtt társadalom érdeke és felelősségi is az, hogy mivé lesznek a fiataljaink. Ünnepelni kell azokat, akik egy szakmai képzés legfelsőbb szintjét teljesíteni tudták. A friss mesterek nevében Mikóczy Zoltán mondott köszöntőt. Úgy fogalmazott,


hogy a szakmájukban jártas szakemberekre ma sokkal nagyobb szükség van, mint valaha. Beszédét egy Schmitta Sámuel idézettel zárta: A tudás csak azé, aki továbbadja. Veszprém megyében az elmúlt 10 évben – a mostaniakkal együtt – 822-en vettek részt mesterképzésen. Megyénkben ma már 1500-an vannak mesteroklevéllel rendelkezők. Az ünnepségen hét szakma képviselői közül 27en vehették át az oklevelüket.

ÜZLET

IV.

2017. NOVEMBER 20.

Kiegyensúlyozott gazdálkodás Az elmúlt esztendőben a megyei vállalkozások 38 százaléka valósított meg fejlesztést A Veszprém megyei társas vállalkozásokat 2016ban is növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemezte.

A gazdasági teljesítmény egyik fő jellemzője a nettó árbevétel (ezen közel fele-fele arányban osztoztak a bel- és a külpiaci értékesítések), melynek bővülését alapvetően az exportértékesítések 13 százalék feletti emelkedése alakította, a hazai eladások az előző évi szinten maradtak. Mindez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága által készített elemzésből derült ki. A NAV adatai szerint az alaptevékenységet meghatározó üzemi bevétel 2016-ban Veszprém megyében 1767,5 milliárd forint volt, a 7,3 százalékos bővülés meghaladta a közép-dunántúlit (2,9 százalék). E növekedéshez az üzemi bevétel 93 százalékát kitevő nettó árbevétel, a hat százalékos egyéb bevétel, valamit a mintegy egy százalékos súlyú aktivált teljesítmények értéke egyaránt hozzájárult. 2016-ban 8489 vállalkozás ért el összesen 1646,9 milliárd forint nettó árbevételt a megyében, mely 6,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A megyei nettó árbevétel több mint 78 százaléka, 1289,3 milliárd forint a TOP 300-hoz kötődött, ahol 9,4 százalékos emelkedés volt. A TOP 100 részaránya megközelítette a 68 százalékot, 1111,8 milliárd forint nettó árbevétel egytizeddel emelkedett. A megyeitől eltérő értékesítési szerkezet volt megfigyelhető a TOP 300-nál, itt az árbevétel közel hattizede a külpiaci eladásokból származott. A megyei kivitel mintegy 97 százaléka e körben koncentrálódott, miközben belföldi részesedésük is meghaladta a 61 százalékot. A TOP 100 határon túli értékesítéseinek 15 százalékos emelkedése mellett exportarányuk még a 300-as körnél is magasabb, mintegy kétharmados volt. A megyei árbevétel 47,552,5 százalékos arányban oszlott meg a kkv-szektor és a nagy/egyéb vállalkozások között. Legdinamikusabban a nagy/egyéb kör növelte árbevételét (plusz 9,1 százalék), stagnálást csak a kisvállalkozások mutattak ki. A megyei nettó árbevétel mintegy kétharmadát az 50 vagy annál nagyobb létszámmal működő vállalkozások érték el, miközben a 0–1 fős cégek mutatták fel a legdinamikusabb, egynegyedes emelkedést. Csökkenés csupán a 10–49 főt foglalkoztató vállalkozásoknál következett be (mínusz 4 százalék).

Költségek és ráfordítások

A Veszprém megyében működő vállalkozások (8,3 százalékkal többet) 1687,8 milliárd forint költséget és ráfordítást számoltak el. A megyében a ráfordítások több mint háromnegyedét az 1289,9 milliárd forint anyagjellegű ráfordítások tették ki (plusz 6,6 százalék). Ezen belül az anyagköltségek mintegy 48, az eladott áruk be-

A vállalkozások jövedelempozíciók szerinti száma és adózás előtti eredménye 2016-ban Veszteség

Veszteség

vállalkozások száma: 3355 cég


veszteség összege: 20,6 milliárd Ft

veszteség összege: 6,2 milliárd Ft

Nyereség

Nyereség

Nulla eredmény



nyereség összege: 92,4 milliárd Ft

Foglalkoztatottak, bérek

A Veszprém megyei vállalkozások 2016-ban 64 245 fővel működtek, azaz 899-cel bővítették átlagos állományi létszámukat. A TOP 300 36 015 átlagos állománnyal működött, mely 6,5 százalékos bővülés, itt koncentrálódott a megyei foglalkoztatotti létszám 56,1 százaléka. Veszprém megyében a bérköltség lendületesebben emelkedett a foglalkoztatottak számánál, ezáltal ez egy foglalkoztatottra kifizetett bér 11,7 százalékkal, 276 ezer fo-

rinttal lett magasabb. Bár a 2641,2 ezer forintos megyei éves átlagbér 144,5 ezer forinttal volt kevesebb a Középdunántúli régióban kimutatott összegnél, de jelentősen csökkent az előző évi (189 ezer Ft/ fő) különbség (8. számú ábra). Ugyanakkor a TOP 300nál egy munkavállaló átlagosan 3341 ezer forintot keresett 2016-ban (plusz 12,4 százalék), mely több mint egynegyeddel magasabb a megyei átlagnál. A TOP 100 körben a 21,9 százalékos bérköltség és a 8,5 százalékos állományi létszám növekedés 3623,9 ezer forintos éves átlagbért eredményezett. Veszprém megyében az átlagbérek valamennyi nemzetgazdasági ágban emelkedtek, a legmagasabb bérek a mindössze 25 céget számláló energiaszektort (3664,5 ezer Ft/ fő), a legalacsonyabbak pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátást (1644,8 ezer Ft/ fő) jellemezték.

Vállalkozási eredmények

Veszprém megyében a társas vállalkozásoknál 2016ban 99,7 milliárd forint üzemi nyereség és 20 milliárd forint üzemi veszteség egyenlegeként 79,7 milliárd forint üzemi eredmény képződött (9. számú ábra). A ráfordítások növekedési üteme meghaladta a bevételekét, így az üzemi eredmény mintegy tizedével csökkent. Ezt a változást a nyereség csökkenése és a veszteség növekedése okozta. A TOP 300-nál képződött a megyei üzemi eredmény csaknem héttizede, 55,4 milliárd forint, mely 13 százalék feletti mértékben csökkent. A megyei vállalkozások pénzügyi eredménye 13,7


nyereség összege: 55,3 milliárd Ft

Veszprém megye

szerzési értéke 30 százalékos részarányú. A 240 milliárd forintos személyi jellegű ráfordítások 14,2 százalékot képviseltek a költségeken belül, dinamikájuk 5,5 százalékponttal meghaladták az anyagjellegű ráfordításokét. E ráfordítások héttizede a 13 százalékkal megemelkedett bérköltséghez kötődött. Az értékcsökkenési leírás a megyében 62,2 milliárd forint, ez az összes ráfordítás 3,7 százaléka. Az egyéb költség 95,7 milliárd forint volt. A TOP 300-nál elszámolt költségek és ráfordítások dinamikája mindegyik költségfajtánál meghaladta a megyei ütemet. Itt koncentrálódott a megyei anyagjellegű ráfordítások 80 százaléka és a személyi jellegű kiadások 72 százaléka. A TOP 300-nál a költségek és ráfordítások csaknem nyolctizede, 1026,8 milliárd forint az anyagjellegű ráfordítások, ezek több mint fele anyagköltség. A személyi jellegű ráfordítások összege 17,7 százalékos növekedéssel 173,1 milliárd forint, melynek közel héttizedét fordították bérre.

Nulla eredmény


TOP 300

A 2016-ban üzembe helyezett beruházások Közép-Dunántúl

Veszprém megye

TOP 300

Üzembe helyezett beruházások értéke (milliárd Ft)

456,6

155,6

117,4

Vállalkozások száma (db)

12 607

3 976

236

Átlagos beruházási érték (millió Ft/db)

36,2

39,1

497,5

milliárd forint veszteség és 6,5 milliárd forint nyereség egyenlegeként 7,2 milliárd forintnyi negatívumot mutatott. A TOP 300-nál is negatív szaldó (mínusz 6,3 milliárd forint) mutatkozott, a 10,2 milliárd forint veszteség, valamint 3,9 milliárd forint nyereség eredőjeként. A megyei vállalkozások több mint 60 százaléka, 6639 társaság adott számot nyereségről, közel egyharmaduk veszteségről, s nulla eredményt mindössze 5,6 százalékuk ért el. A TOP 300 körében héttel nőtt a nyereségesek száma, a veszteségeseké hárommal csökkent. Figyelemre méltó a nyereségesek kimagasló, 92 százalékos aránya, mindössze 23 cég zárta vesztességgel 2016-ot.

Eszközök, források

Veszprém megyében az eszközök növekedése mögött a befektetett eszközök állományának lendületesebb (plusz 12,3 százalék), míg a forgóeszközök mérsékeltebb

Az átlagbér 2016. évi alakulása és változása (előző év = 100,0%) Megnevezés

Átlagbér

Változás

Közép-Dunántúl

2785,7 ezer Ft/fő

+231,5 ezer Ft/fő; 109,1%

Veszprém megye

2641,2 ezer Ft/fő

+276 ezer Ft/fő; 111,7%

TOP 300

3341,0 ezer Ft/fő

+367,9 ezer Ft/fő; 112,4%

TOP 100

3623,9 ezer Ft/fő

+399 ezer Ft/fő; 112,4%

(plusz 2,9 százalék) gyarapodása állt, s ugyanezek az irányok jellemezték a TOP 300as kört is. Mind a megyében, mind a TOP 300-nál a befektetett és forgóeszközök mintegy 60-40 százalékban osztoztak az eszközökön. A megyei vállalkozások a tevékenységüket egy évnél hosszabban szolgáló tárgyi eszközeiket közel 12 százalékkal gyarapították, összegük 719,8 milliárd forint volt, a befektetett eszközökön belüli részarányuk közel kétharmadot jelentett. Emellett a 365,4 milliárd forint összegű tartós pénzügyi eszközeiket 15,1 százalékkal emelték, azonban a vállalkozásokat egy éven túl szolgáló eszközökön belüli súlyukat így is egyharmados szinten tartották. A befektetett eszközökön belül csupán a legkisebb részt kitevő 14,8 milliárd forint értékű immateriális javak mutattak csökkenést (mínusz 14 százalék). Gazdálkodásuk finanszírozására mind a Veszprém megyei, mind a TOP 300 vállalkozások nagyobb arányban rendelkeztek saját forrással (saját tőke, céltartalékok) 2016 végén, mint idegen forrással (kötelezettségek). A Veszprém megyében székhellyel rendelkező cégek összesen mintegy 950 milliárd forint összegű saját forrást mutattak ki mérlegeikben, ezen belül a saját tőke súlya volt meghatározó. A saját tőkéhez a tőke, az eredmény, a lekötött, az értékelési, valamint az általános tartalékok együttesen közel 52 százalékkal, a jegyzett tőke több mint 41 százalékkal járult hozzá, miközben az adózott eredmény 7 százalékot tett ki. A saját tőke elemei a

TOP 300-nál is hasonlóan alakultak, bár a tartalékok és a jegyzett tőke közti megoszlások kiegyenlítettebbek voltak (47,3 százalék és 46,1 százalék). Az alapítói vagyon, azaz a jegyzett tőke 2,2 százalékkal emelkedett, 387,7 milliárd forint volt Veszprém megyében, melynek háromnegyede a nagy/egyéb vállalkozásokhoz tartozott. kkv-szektoron belül a mikrovállalkozások mutatták a legmagasabb, 15 százalékos részesedést. Veszprém megyében a jegyzett tőke közel héttizede volt külföldi tulajdonban, több mint egynegyede belföldi magánszemélyekhez, illetve társaságokhoz kötődött. Külföldi tulajdonosi részvétellel 364 Veszprém megyei cég működött, tőkeerősségüket jelzi, hogy a 267 milliárd forintos vagyonuk közel 70 százalékos részesedést jelentett.

Beruházások

Veszprém megyében 2016ban öt százalékkal több vállalkozás mintegy 60 százalékkal nagyobb értéken helyezett üzembe beruházást. Az elmúlt évben a megyei vállalkozások 38 százaléka valósított meg átlagosan 39,1 millió forint értékű fejlesztést. Ezen beruházások több mint háromnegyede a TOP 300-hoz kötődött, míg az előző évben 60,5 százalékos volt a részarányuk. A TOP 300 közül 236, azaz nyolctizedük helyezett üzembe beruházást, vállalkozásonként 500 millió forintot, a TOP 100-ból 80-an voltak érintettek, az átlagos beruházási érték 1,3 milliárd forint volt, 2,3-szerese az előző évinek.

ÜZLET

2017. NOVEMBER 20. Top 50, Veszprém megye (2016) Sorszám

Vállalkozás neve

1

Continental Automotive Hungary Kft. Valeo Auto-Electric Magyarország Gépjárműalkatrész-Gyártó Kft. Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Adient Mezőlak Kft. Vöröskő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt. Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. MTD Hungária Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. Yanfeng Hungary Automotive Interior Systems Kft. Duvenbeck Logisztikai Kft. Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. Poppe + Potthoff Hungária Gépgyártó Kft. Balluff-Elektronika Kft. Napcsillag Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Haribo Hungária Édességgyártó- és Forgalmazó Kft. Hirtenberger Automotive Safety Hungary Gyártó és Kereskedelmi Bt. Yara Hungária Gyártó és Kereskedelmi Kft. Bourns Alkatrészgyártó Kft. Jost Hungária Haszongépjárműalkatrész Gyártó Bt. Bakonyi Erőmű Zrt. Bakonyi Bioenergia Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft. Chemark Termelő, Kereskedő Kft. Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Beurer-Hungaria Termelési és Kereskedelmi Kft. Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Agrolog-Hungária Agrárlogisztikai Kft. Concordia-Trans Kereskedelmi, Szállítási, Szolgáltató Kft. Bf Invest Ingatlanhasznosító Kft. Termelés-Logistic-Centrum Kereskedelmi Kft. Lasselsberger-Knauf Épitőipari Kft. B3 Takarék Szövetkezet Polus-Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt. Kajári Agrofor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Császár Autószervíz Kft. Pepperl+Fuchs Fémés Műanyagtechnikai Kft. Bock Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft. Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. Bramac Betoncserépgyártó és Épitőanyagipari Kft. nass hagnet Hungária Kft. Food & Drinks Hungary Kft. Ferrineb Szerviz Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Payer Industries Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. Shoptec Fémárugyártó Kft. Devecseri Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ring-Autó Autójavító, Forgalmazó, Szolgáltató Kft. Kékkúti Ásványvíz Kitermelő, Töltő és Forgalmazó Zrt. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Man At Work Humánszolg. és Szem. Tanácsadó Kft.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Település

Nettó Adózás előtti Beruházások árbevétel eredmény 2016 (e Ft) 2016 (e Ft) 2016 (e Ft)

Veszprém

230 056 131

7 816 240

6 398 774

Veszprém

147 021 537

4 415 353

2 310 671

Pétfürdő Mezőlak

93 767 241 67 590 534

13 248 882 2 369 244

1 140 163 4 458 221

Veszprém

49 615 761

172 791

712 750

Várpalota

42 104 598

190 770

866 379

Ajka

40 301 436

11 724 017

1 353 526

Nemesvámos

33 051 450

1 559 258

119 817

Pápa

32 650 731

3 951 592

-2 127 538

Csehbánya

24 936 878

42 654

54 275

Devecser

23 469 296

380 422

186 234

Ajka

22 933 518

265 837

4 242 644

Veszprém

22 536 180

215 746

1 062 525

Ajka

21 561 275

94 339

760 323

Nemesvámos

15 070 308

239 112

1 584 587

Pápa

14 149 367

619 122

803 424

Veszprém

13 646 643

Ajka

13 523 880

569 786

Veszprém

13 299 984

9 378

531 030

Ajka

12 997 010

358 208

-1 920 977

Ajka

10 030 387

-121 274 723 902

-2 328

Berhida

9 495 735

9 368

577 296

Tapolca

9 467 575

45 332

978 073

Pápa

9 278 006

570 959

286 223

Veszprém

8 346 921

149 299

642 919

Veszprém

7 988 407

27 700

327 769

Tapolca

7 529 096

Pápa

7 476 554

360 000

244 279

Balatonfüred

7 464 670

30 407

457 663

Balatonfüred

7 435 100

2 980

284 374

Veszprém

7 316 786

4 200

271 383

Szentgál

7 190 866

2 025

-832 820

Ajka

6 952 679

682

138 892

34 443

Balatonfőkajár

6 851 009

Pápa

6 666 541

63 362

123 974

92 399

Veszprém

6 412 379

824

150 057

Noszlop

6 347 012

3 793

-51 317

Pápa

6 330 105

148 346

55 478

Veszprém

6 211 260

Veszprém Szentjakabfa

6 192 392 6 022 832

Berhida

5 980 984

Ajka

5 669 265

123 420

71 632

Veszprém

5 195 267

138 125

-225 685

Csót

5 177 754

5 716

48 478

Devecser

5 043 881

16 158

20 903

Veszprém

4 889 868

39 779

40 407

Kékkút

4 876 289

407 021

-129 326

Herend

4 756 906

245 711

661 815

Óbudavár

4 714 401

959 497 54 418

96 544 506 323 185 218

159 080

V.

A nagyok jobban nőttek Az elmúlt évek folyamata: tovább koncentrálódik a megye gazdasága A megye gazdasága 6,3 százalékos bővülést produkált 2016-ban. A száz, illetve 300 legnagyobb megyei cég még ennél is nagyobb növekedést ért el. Minderről dr. Markovszky György, a VKIK elnöke beszélt.

A TOP 100+200 vállalkozás szerepe Veszprém megye gazdaságában címmel tartott előadást a megye gazdaságát elemző kiadvány bemutatóján dr. Markovszky György. A kamarai elnök elmondta, 2016ban a megye GDP-je 1649,9 milliárd forint volt, ami 6,3 százalékos bővülés 2015-höz képest. A legnagyobb 300 vállalkozás gazdasági súlya a nettó árbevételt tekintve 2016-ban tovább növekedett. 9,4 százalékos bővüléssel elérték az 1289,3 milliárd forintot, vagyis az egész megyén belül megközelítették a nyolctizedes részarányt. A

Dr. Markovszky György

megyei TOP100 cég tíz százalékos növekedés után 1111,8 milliárd forint árbevételre tett szert. Az elmúlt négy évben a megyei termelés átlagosan 3,86 százalékkal bővül, a TOP300 teljesítménye átlagosan 3,97 százalékkal nőtt, a TOP100-é pedig 4,1 százalékkal. Ahogy az elnök fogal-


mazott, a nagyok jobban nőnek. Még ennél is hangsúlyosabb, 97 százalék feletti volt a megyei exportból való részesedésük. A megyéből 776,9 milliárd (13,1 százalékos növekedés) forint értékű áru ment külföldre, ebből a TOP300 vállalat 753,3 milliárd forinttal vette ki a részét.

Negyvenegy új szereplő a listán Milliárdos nagyságrendben vettek igénybe adókedvezményt a megyében A TOP300 körbe 2016ban legalább 527, a száz közé pedig 1800 millió forint nettó árbevétellel lehetett bekerülni, előbbi 19, utóbbi 28 millió forinttal magasabb a 2015. évinél. A TOP300-ba 41 új vállalkozás került.

A gazdaság szereplőitől folyamatosan megújuló igények jelentkeznek, melyekre reagál a jogszabályi környezet. Az egyre újabb lehetőségekkel élve a gazdasági társaságok a társaságiadó-bevallás eddigi lehetőségei mellett, illetve ezen belül is többféle adózási és elszámolási mód közül választhatnak, hangsúlyozta Dégi Zoltán, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója. Közölte, a megyei jegyzett tőke összege 2016 végén 387,7 milliárd forint volt. Veszprém megyét és a TOP köröket egyaránt a külföldi tőke túlsúlya jellemezte. A vállalkozások számát tekintve 96 százalékuk tisztán belföldi

tulajdonban volt. Kizárólagos külföldi tulajdonban a vállalkozások 2,8 százaléka volt. Dégi Zoltán beszélt a társaságiadó-kedvezményekről is, amelyet adóalap-csökkentés, adócsökkentés, valamint egyéb lehetőség útján lehet igénybe venni. Veszprém megyében a 2016-os számított adót 1,4 milliárd forinttal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó. Két jogcím emelhető ki, a 87 százalékot jelentő látvány-csapatsport támogatás és a több mint egytizedes súlyú kkvszektor kamatkedvezménye. A megyei adókedvezmények mintegy 85 százalékát a TOP300 érvényesítette. A megyében az összes adókedvezmény 53,7 százalékát a kkv-szektor vette igénybe. A látvány-csapatsport, az előadó-művészet és a filmalkotás támogatásához kapcsolódó kedvezmények közel fele-fele arányban oszlottak szét a kkv, valamint a nagy/ egyéb cégek között. A kamatkedvezményt közel 96 száza-

Dégi Zoltán


lékban, a fejlesztési adókedvezményt pedig teljes egészében a kkv-kör érvényesítette 2016-ban. A kedvezményezett célok támogatása után járó adókedvezmények a megyében és a TOP300-nál egyaránt több mint ötödével szűkültek, de meg kell említeni, hogy a 2015-től bevezetett „Rendelkezés az adóról” jogintézményével élve a megyei vállalkozások 563,2 millió forinttal (plusz 28,2 százalék)

Emelkedő lakásszám

A megye teljesítménye a középmezőnyben található A Veszprém megyei gazdasági szervezetek beruházásainak összértéke 52,4 milliárd forint volt. Ez az magyarországi összberuházásnak 2,5 százaléka. A kamarai TOP 100+200 kiadvány bemutatásakor többek között erről is beszélt Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságot irányító elnökhelyettese.

A GDP növekedése 2016 év végén, az előző év azonos negyedévéhez képest 4,2 százalék volt, 2017. II. negyedév végén pedig 3,2 százalék. Az országos átlag százalékában az egy főre jutó GDP-t tekintve Veszprém megye 2,6 százalékkal a középmezőnyben

helyezkedik el. A sort Pest megye vezeti 36,6 százalékkal, a végén pedig Nógrád áll 0,8 százalékkal, közölte Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságot irányító elnökhelyettese. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma országosan 68. Megyénkben 65,6 az átlag, vagyis kissé az országos átlag alatti. A járásokat tekintve a vállalkozások száma Devecser, Sümeg, Várpalota térségében 47,2 alatti, a veszprémi, a balatonalmádi, a balatonfüredi járásban 65,7 feletti, a többi járásban 47,3– 65,6 közötti. A Veszprém megyei gazdasági szervezetek beruházásainak összértéke 52,4 milliárd forint volt. Ez az országos

A kamarai elnök beszélt arról is, hogy hiába nagyok a mi cégeink, az országos TOP 200-ba mindössze hét Veszprém megyei cég került be: Continental Kft. 37., Valeo Kft. 62. Nitrogénművek Zrt. 86. Adient Mezőlak Kft. 113. Vöröskő Kft. 150. Inotal Zrt. 182. Le Bélier Zrt. 198. A megyében az átlagos állományi létszám 2014-ben 60 883 alkalmazott volt, 2015-ben már 62 171-en álltak munkaviszonyban, tavaly pedig 64 245 volt a létszámuk. Zömük a TOP300 vállalkozásnál dolgozott, 2014ben 31 855, 2015-ben 33 486, 2016-ban 36 015. Érdekes képet mutat a gazdasági működés földrajzi lefedettsége. Az első 50 helyezett vállalkozásból 14 veszprémi; 3 Veszprém-közeli (Nemesvámos, Herend); 8 ajkai; 6 pápai, 4 Várpalota térségi (Pét, Berhida); 2-2 balatonfüredi és tapolcai.

összberuházásnak a 2,5 százaléka. Ez a volumen az előző év azonos időszakához képest 11,4 százalékkal alacsonyabb. A teljesítmény visszaesése alapvetően a beruházások több mint hattizedét adó feldolgozóipari beruházások 26 százalékos volumencsökkenéséből adódott. Húzóágazatai közül a vegyianyaggyártás és a fémfeldolgozás beruházásainak részaránya az egy évvel korábbihoz képest jelentősen visszaesett, amit a legnagyobb beruházó járműgyártás fejlesztéseinek nagymértékű növekedése sem tudott ellensúlyozni. 2017 első félévében a Veszprém megyei építőipari vállalkozások termelési értéke 12,0 milliárd forint volt. A

Freid Mónika

megye építőipari teljesítménye gyakorlatilag az előző év azonos időszak alacsony bázisának szintjén maradt, az országos építőipari tevékenység kiemelkedő növekedésétől (23,5 százalék) jelentősen elmaradva. 2017 első felében a megyei építőipari vállalkozá-


sok mintegy 13 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, 31 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az év első felében 170 lakás épült a megyében, ami 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen 30, a többi város-

támogatták a kedvezményezett célokat. Ezek 85 százalékról a TOP300 rendelkezett. 2016-ban a megyei vállalkozások 78,2 százaléknál, 8273 cégnél 6,8 milliárd forint társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezett. Az adó összegét tekintve 13 százalékos volt a csökkenés. TOP300-ból 277 tüntetett fel adófizetési kötelezettséget, a bevallott összeg 5-ről 3,9 milliárd forintra csökkent.

ban 92, a községekben 48 lakás használatba vételét regisztrálták. A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2017. I. negyedévében Veszprém megye 15–74 éves lakosságának 63 százaléka, 165 ezer személy volt gazdaságilag aktív. A megye lakosságának 61,8 százaléka volt foglalkoztatott, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalék volt. Az alkalmazásban állók 70 százalékát a versenyszféra alkalmazta, számuk 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési szerveknél és intézményeiknél 1,8 százalékkal kevesebben dolgoztak. 2017 első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 171 ezer forint volt, ami 14 százalékkal meghaladta a 2016. első félévit. A keresetnövekedés a fizikai foglalkozásúak esetében nagyobb, 16 százalékos volt.

ÜZLET

VI.

2017. NOVEMBER 20.

Veszprém megye gazdasága, 2017 I. félév

Beruházások

A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2017 I. félévében 52 milliárd forintot fordítottak új beruhá-

Vendégéjszakák száma; ezer

Tartózkodási idő; vendégéj 5,0

600,0

4,5 500,0

4,0 3,5

400,0

3,0 300,0

2,5 2,0

200,0

1,5 1,0

100,0

0,5 0,0

2014

■ Külföldi vendégéjszakák

zásokra, összehasonlító áron 11 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A teljesítmény visszaesése alapvetően a beruházások több mint hattizedét adó feldolgozóipari beruházások 26 százalékos volumencsökkenéséből adódott. Húzóágazatai közül a vegyianyag-gyártás és a fémfeldolgozás beruházásainak részaránya az egy évvel korábbihoz képest jelentősen visszaesett, amit a legnagyobb beruházó járműgyártás fejlesztéseinek nagymértékű növekedése sem tudott ellensúlyozni.

Építőipar, lakásépítés

2017 első félévében a Veszprém megyei építőipari vállalkozások termelési értéke 12,0 milliárd forint volt. A megye építőipari teljesítménye gyakorlatilag az előző év azonos időszak alacsony bázisának szintjén maradt, az országos építőipari tevékenység kiemelkedő növekedésétől (23,5 százalék) jelentősen elmaradva. Az építőiparban alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma 2017 első félévében 100 fővel emelkedett 2016 azonos időszakához képest. A megyében nőtt az új szerződéskötések értéke. 2017 első felében a megyei építőipari vállalkozások mintegy 13 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, 31 szá-

0

10

20

Mezőgazdaság Építőipar Szállítás és raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység

30

40

50

60

70

80

90

100 %

Ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely szolg., vendéglátás Adminisztratív szolgáltatás Többi gazdasági ág *Az 5 fő feletti vállalkozások adatai.

zalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipari vállalkozások 2017. június végén fennálló szerződésállománya 5,7 milliárd forintot tett ki. A felépült lakások számának növekedése az országos átlaghoz hasonlóan alakult. Az év első felében 170 lakás épült a megyében, ami 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen 30, a többi városban 92, a községekben 48 la-

Közigazgatás Ipar Oktatás Szállítás és raktározás Kereskedelem, javítás Adminisztratív szolgáltatások Mezőgazdaság Építőipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 200 Veszprém megye

300

400 ezer forint/hó Ország összesen

kás használatba vételét regisztrálták.

Idegenforgalom, 2017. január–július

július

június

április

május

február

március

január

december

november

október

szeptember

július

augusztus

június

május

április

március

január

december

november

október

augusztus

szeptember

február

■ Külföldi vendégéjszakák

2016. I. félév

Tudományos és műszaki tevékenység

* Adókedvezmények nélkül. Forrás: évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtés.

■ Belföldi vendégéjszakák

2017

2017. I. félév

Információ, kommunikáció

100

2016

Az üres álláshelyek megoszlása a főbb nemzetgazdasági ágak szerint*

Gazdasági ágak összesen

0

július

2015

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2017. I. félév*

Egészségügyi és szociális ellátás

június

április

május

február

március

január

december

október

november

augusztus

szeptember

július

június

május

április

március

0,0 január

A megyei székhelyű ipar termelési értéke, a belföldi, valamint az exportbevételek egyaránt bővültek. A megye iparában meghatározó terület a járműipar, amely az ipari teljesítmény és az export árbevétel több mint felét adta. A gazdasági folyamatok eredményeként a munkaerőpiacon is kedvező folyamatok mentek végbe. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből derül ki. A KSH adatai alapján 2017 I. félévben a legalább 4 fős ipari vállalkozások Veszprém megyei telephelyein 528 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 14 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari teljesítmény döntően a feldolgozóiparból származott, az összesen 486,7 milliárd forintot kitevő feldolgozóipari kibocsátás 7,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A megye ipari termékeinek értékesítéséből befolyt 490,6 milliárd forintnyi bevétele 8,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A megye ipara exportorientált: az ipari termékek nyolctizede külföldi piacokra került, a 391,8 milliárd forintot kitevő exportbevétel több mint felét a járműipari termékek adták. 2017 első felében a megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari vállalkozásoknál több mint 25 ezren álltak alkalmazásban, ami mintegy 2000 fős bővülést jelentett. Az iparban alkalmazásban állók közel harmada, több mint 8000 fő a járműiparban dolgozott, 17 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A fémfeldolgozás és fémalapanyag-gyártásban, az élelmiszeriparban és a villamos berendezések gyártása területén több száz fős bővülés valósult meg. Szervezeti változások és profilváltás miatt közel 500 fővel csökkent a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában dolgozók száma.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként

február

Az országos folyamatokkal összhangban, Veszprém megye gazdaságának 2017. I. félévi főbb mutatói az egy évvel korábbihoz képest javultak.

2017 júliusában 258 kereskedelmi szálláshely működött Veszprém megyében, az egy évvel korábbinál 25-tel több, összesen közel 32 ezer férőhellyel. A szállásférőhelyek harmadával a szállodák rendelkeztek. A Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyeken január–júliusban 408 ezer vendég 1,147 millió vendégéjszakát töltött el. Az idelátogatók közel 80 százaléka belföldi vendég volt, vendégéjszakáik az összes eltöltött vendégéjszaka héttizedét tették ki. A hazai vendégek száma 9,6, eltöltött vendégéjszakáik száma 8,6 százalékkal nőtt, míg a külföldi vendégek és vendégéjszakáik száma jelentős mértékben 14, illetve 12 százalékkal bővültek. A külföldi vendégek döntő része az európai országokból érkezett. A teljes külföldi forgalom harmadát jelentő német vendégéjszakák száma 14, a 13 százalékot képviselő dánoké 8,4 százalékkal nőtt. 2017. július végéig a megye kereskedelmi szálláshelyei bruttó 13,3 milliárd forint árbevételt értek el, ez jelentősen, több mint ötödével meghaladta az előző év azonos időszakit. A szálláshelyek bevételeinek a 76 százaléka –

több mint 10,1 milliárd forint – a balatoni turisztikai régióban keletkezett.

Gazdasági szervezetek

Veszprém megyében 2017. június 30-án az egy évvel korábbinál 1,1 százalékkal több, 58 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyeknek kilenctizedét vállalkozásként regisztrálták. A vállalkozásokat 23-77 százalékos arányban társas vállalkozás, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be. Főtevékenységük szerint a vállalkozások több mint egyötödét a mezőgazdaságban tartották nyilván, az ipari és építőipari vállalkozások súlya 5,9, illetve 7,2 százalékot tett ki. A szolgáltató ágak vállalkozásai az ingatlanügyletekben (12 százalék), a vendéglátásban (10 százalék) és a kereskedelemben (9,8 százalék), valamint a tudományos és műszaki területen (9,2 százalék) fordultak elő a leggyakrabban.

Munkaerőpiaci helyzet

A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2017. első negyedévében Veszprém megye 15–74 éves lakosságának 63,0 százaléka, vagyis 165 ezer személy volt gazdaságilag aktív. A térségben élők munkaerőpiaci részvétele az országos átlag feletti: a megyei lakosság 61,8 százaléka volt foglalkoztatott, a

munkanélküliségi ráta 1,8 százalék volt. 2017 I. félévében a 4 főnél többet foglalkoztató Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma meghaladta a 85 ezret, amely 2,6 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés mértéke Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves után a negyedik legmagasabb az országban. Az alkalmazásban állók 70 százalékát a versenyszféra alkalmazta, számuk 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési szerveknél és intézményeiknél 1,8 százalékkal kevesebben dolgoztak. A jelentősebb gazdasági ágak közül az iparban 5,9, ezen belül a feldolgozóiparban 6,8 százalékos volt a bővülés. Az előző év azonos időszakához képest jelentősen, 15 százalékkal nőtt a szolgáltatás-vendéglátásban alkalmazásban állók száma, míg a nagyobb foglalkoztató területek közül a mezőgazdaságban (5,4 százalékkal), a humánegészségügyszociális ellátásban (5,1 százalékkal) kevesebben dolgoztak. 2017 első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 171 ezer forint volt, ami 14 százalékkal meghaladta a 2016. első félévit. A keresetnövekedés a fizikai foglalkozásúak esetében nagyobb, 16 százalékos volt. A korábbi évekhez hasonlóan a legmagasabb nettó átlagbért az információ, kommunikáció (217 ezer forint), a pénzügyi, biztosítási tevékenységben és az energiaiparban lehetett keresni. Idén január–júniusban 1348 betöltetlen álláshely volt a versenyszférában, ami ötödével meghaladta az előző év első félévit, a 2010. I. félévinek pedig közel 4,3-szerese. 100 betöltött álláshelyre több mint kettő üres álláshely jutott, ami lényegében megegyezett az országossal. A gazdasági ágak közül a legtöbb üres álláshely az iparban, illetve ezen belül a feldolgozóiparban volt. A nyitott álláshelyek száma alapján leginkább munkaerőhiánnyal küzdő területek a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és az építőipar.

ÜZLET

2017. NOVEMBER 20.

Teret adnak a kreativitásnak „A minőség nem minden, de minőség nélkül minden semmivé lesz.” E filozófia jegyében alapították 1993-ban a Transmoduls Kft.-t, és ebből azóta sem engednek az egyedi tervezésű és gyártású ipari automata gépeket, berendezéseket előállító Transmoduls Kft.-nél.

Az alapítók a kilencvenes évek elején az azóta már megszűnt Sortomat Rt.-nél kollégákként dolgoztak együtt. A Transmoduls Kft. ötlete – amelyet 1993-ban hoztak létre – az egyik tulajdonos, Baksa Istvántól származott. Maár Márton – az egyik jelenlegi ügyvezető – vállalta magára, hogy megpróbálja sikerre vinni a céget. Egy garázsban kezdték a tevékenységét, majd több bérelt és kisebb tulajdonú ingatlanban folytatták a munkát. Mindent elvállaltak, ami megrendelést hozott. Erőfeszítéseiknek köszönhetően folyamatosan bővült a cég, szélesedett a tevékenység. Az olcsó magyar munkaerő miatt akkor kezdtek betelepülni a nagyvállalatok hazánkba, és a Transmodulsnak ez eleinte

kot alakítottak ki. Tavalyi árbevételük már meghaladta a hárommilliárd forintot. Az átlagos létszámuk pedig átlépte a 110-et. Tapasztalatuk szerint a hosszú távon gyümölcsöző és megtérülő stratégia az, ha egy vállalkozás arra törekszik, hogy minőségi terméket, szolgáltatást kínáljon. Nem véletlen választás a szlogenjük sem: A minőség nem minden, de minőség nélkül minden semmivé lesz! A globális beszállítói hálózatban folyamatosan szeretnének jelen lenni. Évek óta dolgoznak Kínában, ahol 2016-ban vegyesvállalatot is nyitottak. Szállítanak sok európai országba és azon kívül is: Mexikóba vagy például Tunéziába. Tagjai a Smart Automation Group svájci–magyar–kanadai–kínai nemzetközi együttműködésnek is. A konzorcium egymást támogatja know-how-val és piaci információkkal, valamint az egyes projektekben is együtt tudnak fellépni világszinten. Veszprémben a nagyon erős, tudásbázisra épülő céget szeretnék továbbfejleszteni, mely globálisan tudja kiszolgálni partnereit Már létrehoztak egy kutatás-fej-

VII.

Hallgatott a megérzéseire Egyéni vállalkozásból lépésről lépésre épített cégcsoportot Csatári László Idén ünnepli vállalkozóvá válásának 30. évfordulóját Csatári László. Egy egyszerű esztergagéppel kezdte a tevékenységét, ma pedig egy cégcsoportot irányít. A fémipar mellett a műanyagiparba, az újrahasznosításba és a majolikagyártásba is belekóstolt.

Tízezer forintos kölcsönből, a méhtelepen vásárolt esztergapaddal, alig 30 évesen kezdett vállalkozásba Csatári László. Az egyéni vállalkozásból indult cég 1995-ben alakult kft.-vé és vette fel tulajdonosa után a Csatári Plast nevet. A vállalkozás fő tevékenységi köre eleinte a fémmegmunkálás volt, jellemzően forgácsolómunkák végzését vállalták. A rendszerváltás után az ország a fejlődés útjára lépett az infrastruktúra és a telekommunikáció terén, ezek közül a lehetőségeikhez leginkább passzoló területet, a távközlést választották, elkezdtek elosztószekrényeket gyártani. Az első megbízásokhoz Lovason a TSZ majorban béreltek műhelyt, ahol a rendszerváltáskor már 15 kollégával dolgoztak. A növekedés és fejlődés meghatározó lépése volt, hogy 2002-ben a lovasi bérleményből saját tulajdonú ingatlanba költöztek Nemesvámosra. – Mindig is óvatos voltam, azt vallom, hogy ha valaki tartósan szeretne növekedési pályára állni, akkor a fokozatosságot be kell tartania. Az

Germán Szabolcs, dr. Markovszky György és Vezér Dávid


árbevétel tíz százalékát a kezdetektől fogva fejlesztésekre költjük, ez ad egy olyan dinamizmust, amely szintén a tartós növekedést segíti. Csatári László büszke a villamos tokozatok tervezésének és gyártásának sikerére. A társaságot Európa legjelentősebb villamos gyártói között jegyzik, mintegy 30 országban vannak jelen a termékeikkel. Tíz évvel ezelőtt Romániában alapított leányvállalatot, gyorsan piacvezetővé váltak a villamos gyártó cégek sorában. A hazai vállalkozás időközben kinőtte a nemesvámosi telephelyet is, így az éppen a megszűnés határán lévő herendi majolikagyárat vásárolták meg. A telephelyet felújították, átépítették, és a hagyományos termékeik gyártása mellett megkezdték a műanyag hulladékok újrahaszno-

sítását. A Csatári Plast kutatási részlegén több éve dolgoznak azon, hogy mi lehet a keletkező műanyag hulladékok sorsa a felhasználás után. Az újrahasznosításban több szabadalmuk is van. Herenden ingatlanberuházással is foglalkozik a cég: még ebben az évben elkészül tíz új lakás, mellyel a leendő fiatal kollégák letelepedését szeretnék motiválni. A majolikagyárban emellett épül egy 150–200 fő befogadására alkalmas konferenciaterem is kiszolgáló egységekkel, valamint egy kísérleti labor. Az idei évben befejeződő beruházások nagy része jellemzően saját forrásból valósul meg. Ahogy bővült a tevékenységi kör, úgy hozott létre újabb és újabb vállalkozást. Ezeket aztán idővel egy cégcsoportba szervezte. A családi nevet őrző Jáger-cégcsoport

hét társaságot tömörít. A csoport alkalmazottainak száma 200 személy. Ezen belül a Csatári Plast Kft. majd 80 embert alkalmaz, árbevételük közel hárommilliárd forint. Csatári László tevékenysége nem maradt észrevétlen mások előtt sem. 2000-ben, és utána 2012-ben is megkapta Az év vállalkozója elismerést. Közben – nem mellékesen – 2007-ben a Magyar Gazdaságért Díjjal is jutalmazták teljesítményét. Az idei év szintén emlékezetes lesz. A vállalkozás bekerült a Vállalkozói sikertörténetek című kamarai kiadványba. Emellett megkapták a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége által életre hívott Az Év Vállalkozása Díjat mikro-, illetve kisvállalkozások kategóriájában. Az elismerést – az ügyvezető távollétében – Germán Szabolcs projektvezető vette át dr. Markovszky György kamarai elnöktől és Vezér Dávidtól, a Naplót is kiadó Médiaworks Hungary Zrt. regionális értékesítési vezetőjétől. A szakember a díjátadót követően lapunknak úgy fogalmazott, hogy az elismerés elnyerése nagy megtiszteltetés Csatári László számára. Az év több szempontból is különleges, a vállalkozás idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, a romániai leányvállalatuk pedig tízéves. Az idei évi feladataik közé tartozik többek között a termelékenység növelése. A díj bátorítja őket, hogy jó úton járnak.

Számukra a legfőbb érték az ember Nem egészen kettő évtized alatt a legnagyobb európai gyártóközponttá váltak Dr. Markovszky György, Sári Lajos és Gelencsér András


egyszerű, kisebb léptékű feladatokat hozott. Miután ezeket becsülettel elvégezték, kaptak nagyobb feladatokat, készítettek szállítószalagokat, fóliázógépet, kézi összeszerelő sorokat. A kétezres években az addig jellemző munkák, megbízások száma megcsappant. Magyarország már nem volt egy low cost country, ezért magasabb hozzáadott értékű irányultságot kellett adniuk a cégnek. Önálló elektromos és programozói részleget állítottak fel és fejlesztettek, ezzel az alaptevékenység saját kézbe került. Jelentős növekedést hozott, hogy egyre komplexebb berendezéseket szállítottak a megrendelőiknek. Szép lassan kialakult az a kör, amely jelenleg is a vevőik közé tartozik. Ettől kezdve a tudásalapú szolgáltatásra koncentráltak. Az átadások után pedig a vevők a karbantartások, kapacitásbővítések és új típusok integrálása során is számítanak rájuk. 2015-ben adták át új telephelyüket. A központra 200 millió forintot költöttek, az 1332 négyzetméteren irodákat, szerelőcsarno-

lesztéssel, innovációval foglalkozó részleget is, az itt végzett munka eredményét jövő év végén tudják bemutatni. A fenti teljesítménye alapján a Pannon Egyetem és a VKIK által életre hívott „Kutatás-fejlesztési és innovációs” díjat 2017-ban a Transmoduls Kft. kapta meg, amit Sári Lajos ügyvezető vett át dr. Markovszky György kamarai elnöktől és Gelencsér Andrástól, a Pannon Egyetem rektorától. A díj azt jelzi, hogy a sokéves fejlesztői munkánk mérföldkövéhez érkeztünk, mondta Sári Lajos. Nemcsak saját maguk számára, hanem a környezetükben is elismerést kelt az innovációs tevékenységük. Idén mérföldkőhöz érkeztek, elkezdtek egy olyan beruházást, amely a kutatás-fejlesztésinnováció területéhez kapcsolódik. Első ütemben, 2018 első hónapjaiban adják át a fejlesztési csarnokukat. Második ütemben a meglévő csarnokuk irodai részlegét újítják fel, ezzel már a külvilág előtt is elismert nagyságú kutató-fejlesztő bázist tudnak létrehozni. A díj ehhez a munkához adott lökést.

Amikor az amerikai tulajdonosok birtokba vették a társaságot, a kelet-közép-európai hídfőállás szerepét szánták a nemesvámosi MTD Hungária Kft.-nek. Ezzel szemben mára a cégcsoport legnagyobb gyártójává váltak Európában.

Az MTD Hungária Kft. 1996 novemberében jött létre. Az indulás évében 25 munkatárssal még csak évi 150 darab dízeltraktort gyártottak itt, de aztán évről évre újabb termékek kerültek hozzájuk. Elhelyezkedésük okán az amerikai tulajdonosok a kelet-közép-európai hídfőállás szerepét szánták a magyar gyárnak. Ahogy érkeztek a termékek, úgy bővítették meglévő csarnokaikat, illetve újabb csarnokokat emeltek. A fejlesztésekkel párhuzamosan jelentős volumennövekedés indult el. A társaságot ma három ügyvezető irányítja, TokaiKiss József, Hodács László, Veisz József. A cégvezetők elmondták, az MTD 2013-ban megalkotott új üzleti filozófiája szerint úgynevezett fókuszgyárakat hoztak létre világszerte. Nemesvámoson korábban sokféle terméket gyártottak, mára letisztult a profil: megmaradt a klasszikus fűnyíró, a fűnyíró traktor és a hómaró. Azzal, hogy a magasabb kategóriájú termékek

gyártását hagyták itt, a hozzáadott érték, a vállalat jövedelmezősége is megnőtt. 2013–14-ben, röpke egy év alatt 4,5 milliárd forintot költött beruházásra az MTD Hungária Kft. 2014-ben helyezték üzembe Nemesvámoson az új, 2600 négyzetméteres présüzemüket, amely jelentős kapacitással rendelkezik. A megnövekedett gyártás miatt meg kellett duplázniuk a festőkapacitásukat is. Jelenleg 28 000 négyzetméter gyártófelületen folyik termelés. Évi több mint 250 ezer fűnyírót, 65 ezer traktort készítenek. A téli időjárás – hóhiány – miatt a hómaró darabszáma pár ezerre csökkent. A társaság törzsállománya 500 alkalmazott. Mivel szezonális termékekről van szó, így öt hónapon keresztül további 500 embernek biztosítanak munkát. A nemesvámosi gyár az MTD legnagyobb európai gyárává nőtte ki magát. A kontinensen történt értékesítések több mint a fele a magyar gyárból származik. A térség kereskedelmi stratégiai központja már úgyszintén Nemesvámoson található. Az árbevételük évről évre folyamatosan növekszik, immár átlépték a 100 millió eurós (31 milliárd forint) szintet. Az elvégzett beruházásoknak, technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a következő években további emel-

Veisz József és Hodács László dr. Markovszky Györgytől és Vezér Dávidtól vették át a díjat Fotó: Pesthy Márton

kedést várnak. Tavaly új traktor gyártását kezdték, ez évtől pedig már alumíniumházas fűnyírót is készítenek. Az MTD-nél alapfilozófia, hogy érték az ember. Ennek szellemében új épületet emelnek, ahol dolgozói öltözők, szociális helyiségek lesznek. Mindezzel a munkavállalóiknak kívánnak minél jobb körülményeket biztosítani. Az elmúlt 15 évben végzett beruházásaik összértéke 12 milliárd forint, amit az MTD Hungária Kft. önerőből, tulajdonosi segítséggel, ugyanakkor külső támogatás nélkül hajtott végre. Mindez azt mutatja, hogy az amerikai tulajdonosok továbbra is kiemelt szerepet szánnak a nemesvámosi leányvállalatnak, és hosszú távon számítanak rájuk.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztőség közösen alapított, Az Év Vállalkozása Díjat nagyvállalat kategóriában 2017-ben az MTD Hungária Kft.-nek adományozták. A díjat dr. Markovszky György kamarai elnök és Vezér Dávid, a Naplót is kiadó Médiaworks Hungary Zrt. regionális értékesítési vezetője adták át Hodács László és Veisz József ügyvezető igazgatóknak. – Nagyon fontos, hogy a megye értékel minket. Tudjuk jelezni a tulajdonosainknak, hogy fontos megyei vállalat vagyunk – fogalmazta meg a díjátadót követően Hodács László. Veisz József hozzátette, nemcsak a gazdasági mutatók jelzik a növekedést, a díjjal a hatékony munkájukat egyaránt elismerték.

ÜZLET

VIII.

2017. NOVEMBER 20.

BÉKÉLTETŐ SAROK

Figyeljünk oda a csereidőszakra! Egyre többen élnek az internetes vásárlással. Ilyenkor nincsenek fizikai kontaktusban egymással a felek, hanem szakmai nyelven megfogalmazva távollévők közötti kereskedelmi formában jön létre az üzlet. Akkor is e szerződési formára előírt szabályok szerint kell eljárni, ha a távvásárlás/értékesítés más formáját alkalmazzák.

A jogszabály szerint az ilyen szerződést, távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközzel lehet megkötni. Ilyen eszköz, különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz. (A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szól a 45/ 2014. (II. 26.) kormányrendelet.) Mire figyeljünk? – kérdeztük dr. Vasvári Csabát. A Veszprém Megyei Békéltető Testület elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy minden értékesítést végző valamilyen vállalkozáshoz tartozik. Tehát soha ne elégedjünk meg azzal, hogy ismerjük az e-mail-címet, tudni kell azt is, ki a tulajdonos, ki

üzemelteti az árusító helyet. Előzetesen érdeklődhetünk a www.cegjegyzek.hu vagy a www.jogsertowebaruhazak.kor many.hu honlapokon. Emellett érdemes felkeresni a http://mintawebaruhaz.fogyaszt ovedelem.kormany.hu/linket is. Az eladónak már a szerződés megkötését megelőzően igen konkrét tájékoztatási kötelezettsége van a vásárló irányába. Az egyik leglényegesebb, hogy nemcsak a szervezetére, és a termékre vonatkozóan, a jótállási/szavatossági igény érvényesítési lehetőségről, azoknak a pontos szabályai ismertetéséről kell gondoskodnia az eladónak, hanem arról is, hogy mikor, milyen szabályok szerint, kinél, hogyan van lehetősége a vásárlónak a szerződéstől indokolás nélkül elállni. Fő szabály szerint 14 nap áll erre rendelkezésére a vásárlónak, a terméknek az átvételétől számítva, vagy ha szolgáltatásra kötött ilyen módon szerződést, akkor a szerződés megkötésétől számítva. Ha magunknak vásárolunk, könnyű betartani ezt a határidőt, ha viszont karácsonyi ajándéknak szánjuk a jóval előtte megvett terméket, akkor nem biztos, hogy beleférünk a 14 napba. Ezért is van annak különös jelentősége, hogy megkapta-e a vásárló azokat az információkat, amelyeket a jog-

szabály előír vagy sem. Ha például nem kapott tájékoztatást a vásárló arról, hogy milyen határidőben és módon, milyen feltételek mellett állhat el a szerződéstől, nem kapott az elállás megfogalmazásához nyilatkozatmintát – akkor ez a 14 napos elállási idő 12 hónappal hosszabbodik meg (Korm. rendelet 21. §). Ha ezen az időn belül bármikor átadja ezeket az információkat a vásárlónak, akkor onnan kell számítani a 14 napot. A vállalkozásnak elállás esetében az a kötelezettsége, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Az a békéltető testület tapasztalata, hogy a haladéktalan visszafizetés csak igen ritkán fordul elő, és arra van a több példa (ezért fordulnak hozzánk), hogy a 14 napos maximális visszafizetési határidőt sem tartják be. Arról is szólt az elnök, hogy például a karácsonyi ajándékvásárlások alkalmával megvett termékek esetében, ha az nem tetszik a megajándékozottnak, annak kicserélésére, vagy a vételár visszafizetésére nincsenek ilyen szabályok. Az üzletre, a

tulajdonosra van bízva, hogy biztosít-e, és milyen formában erre lehetőséget. Célszerű ezt a vásárláskor előre tisztázni. Amennyiben a termék hibás, akkor kérhetik kijavítását, a cseréjét. Ha ezt nem vállalják, akkor kérhetnek árleszállítást, visszakérhetik a teljes vételárat, vagy pedig megjavíttathatják a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetik a vállalkozással. Vannak olyan – elsősorban nagyobb értékű – termékek, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik, és vannak olyanok, amelyeknél a szavatossági jogérvényesítés lehetséges. Akármilyen esettel állunk is szemben, a vásárlást igazoló nyugta/számla megléte alapvető követelmény. A jótállásos termékeket ajánlatos a megvásárlást követően azonnal kipróbálni, mert ha három munkanapon belül előjön a hiba, akkor a vállalkozásnak külön vizsgálat nélkül ki kell azt cserélnie. Bár a jogszabály szerint a két hónapon belül jelzett hiba még időben bejelentettnek minősül, azonban ez nem egy esetben kételyeket támaszt, hogy nem használták-e ebben az időszakban, ami tovább rontotta a termék állapotát, és így nem rendeltetésszerű volt a használat. Ha jótállás van, akkor annak teljes ideje alatt a vállalkozásé

a bizonyítási teher. Szavatosság esetében ez csak hat hónapig terheli a vállalkozót, utána a vásárlónak kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárlást megelőzően is ’benne volt’ a termékben, csak azt nem ismerte sem az eladó, sem a vevő. Hova lehet fordulni, ha a vállalkozás elutasítja a vásárlónak a hibás teljesítésért való helytállási kérelmét? Ha a kereskedő a vásárló igényét elutasítja, még nem kell rögtön bíróságra menni. A békéltető testületi eljárás gyors, ingyenes lehetőséget kínál, hogy a felek megegyezzenek, illetve megoldást találjanak a problémára. VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti M. tér 1. Pf.: 220 telefon: (88)814-111, fax: (88)412-150 e-mail: info@ bekeltetesveszprem.hu honlap: www.bekeltetesveszprem.hu fogadóóra: október 1-jétől minden hétfőn 8,00–13,00 A testület elnöke hívható (hétköznap 8–13 óra között): 06-30-608-0270 Előzetes érdeklődés a 88/814-111 telefonon Dokumentumok munkanapokon átadhatók a kamara titkárságán (I. emelet) is

KISHÍREK VÁLLALKOZÓKNAK Online értékesítés A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató rendezvényt tart az online értékesítés szabályairól. A november 28-i 9 órakor kezdődő fórum helyszíne a kamara konferenciaterme. – A rendezvényt Troják László főosztályvezető (Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály) nyitja meg. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó fogyasztóvédelmi előírásokról dr. Dobó-Kocsis Veronika osztályvezető beszél. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatairól Vighné Kozma Krisztina fogyasztóvédelmi munkatárs számol be. A rendezvényen való részvétel a rendezett kamarai regisztrációval rendelkező

vállalkozások részére ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a kamara honlapján elérhető online jelentkezési lap kitöltésével lehetséges. További információ: HorváthBéni Szilvia, (88)814-111, beni.szilvia@veszpremika mara.hu Adófórumok A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által – a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai közreműködésével – szervezett, a vállalkozásokat érintő aktuális adójogszabály-változások témájában, a hagyományos adófórumok megrendezésére január közepén kerül sor Veszprémben, Pápán és Tapolcán. A rendezvények pontos időpontjait várhatóan január elején a www.veszpremikamara.hu honlapon is közzéteszik.

AKKREDITÁLT KÖRNYEZETI és MUNKAHELYI MŰSZERES VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZÉS, ZAJ-REZGÉS, MEGVILÁGÍTÁS, KLÍMA, VÍZ, TALAJ, LEGIONELLA Engedélyek, bevallások, hatásterület-lehatárolás, terjedés modellezés, környezeti hatástanulmányok, kockázatértékelések, zajtérképek, környezetvédelmi programok stb.... Környezetvédelmi, munkavédelmi-tűzvédelmi megbízotti feladat teljes körű ellátása!

532640-Z

SZAKTANÁCSADÁS • SZAKÉRTÉS • IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTÉS

MÉRÉSI- ÉS SZAKÉRTŐI MÉRNÖKIRODA

www.blautech.hu 8200 Veszprém, Hársfa u. 39.

[email protected] +36-30/235-1692

SZAKÉRTELEM! GYORSASÁG! KORREKT ÁRAK! TÜV és NAH akkreditációval!

ÜZLET

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja, megjelenik a Napló üzleti mellékleteként

A szerkesztőbizottság tagjai: Czigány Attila gazdaságfejlesztési irodavezető, dr. Somogyi Istvánné főtitkár, Tremmer Tamás felelős szerkesztő, Végh László szakképzési irodavezető. Szerkesztőség: VKIK Veszprém, Radnóti tér 1. Telefon: 88/429-008, fax: 88/412-150. Email: [email protected], [email protected]. Kiadja a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Felelős kiadók: Kázmér Judit ügyvezető igazgató. Hirdetési vezető: Ugray Adrián. Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ. Felelős vezető: Horváth Gábor.

Szakképzési szakmai nap

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara december 13-án 10 órától szakmai napot szervez Képzőhelyként a gyakorlati képzésben, avagy szakképzési hozzájárulás, ahogy még nem gondoltunk rá … címmel. Előadó Lászlóné Szép Györgyi bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő. A témák: A tanulók gyakorlati képzésének és a szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentésének lehetőségei. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változásai, az új csökkentő tételek igénybevételének szabályai. A szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett, egyéb szervezetek gyakorlati képzés utáni normatíva igénylése. A fórumon való részvétel ingyenes, de regisztrációköteles. Jelentkezni december 8-ig lehet: a perger.szilvia @veszpremikamara.hu címen vagy a (88)814106-os telefonon.

Vizsgáztak az ellenőrök A szakképzés átalakításának jelentős mérföldköve a duális jellegű képzés magas színvonalú biztosítása. Ennek elérése a gazdasági élet szereplőinek bevonása nélkül nem teljesülhet. Annak érdekében, hogy a megyében képzést folytató szervezetek megfelelő körülmények között, megfelelő tartalommal biztosítsák a jövő munkavállalóinak gyakorlati oktatását, szükséges a folyamatot koordináló ellenőri hálózat folyamatos képzése. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara októberben 35 órás felkészítés keretében 60 képzőhelyi ellenőr ismereteinek bővítését, aktualizálását bonyolította le. A résztvevők a jogszabályi, ellenőrzés-módszertani és az ellenőrzés-pszichológiai vonatkozások tananyagtartalmát a szakértők gyakorlatorientált feladatok, esetmegbeszélések, kommunikációs és konfliktuskezelési helyzetgyakorlatok segítségével sajátították el. A felkészítés szóbeli vizsgával zárult, a megjelent 56 személy sikeresen teljesítette a feltételeket, az ellenőri tanúsítvánnyal még nem rendelkező, illetve a három évnél régebben vizsgázott ellenőrzésben részt vevő szakértők közül. A levizsgázott szakértők felvételt nyertek az országos kamarai képzőhelyi ellenőri névjegyzékbe, az általuk megszerzett tanúsítvány alapján megkezdhetik/folytathatják munkájukat. A felkészítés és vizsga az NFA-KA-NGM-1/2016/TK/ 19. számú támogatási szerződés keretében valósult meg.

Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 220 E-mail: [email protected] Web: www.veszpremikamara.hu Tel.: 88/429-008, 406-972 Fax: 412-150

XXII. évfolyam, 6.szám. Fotó: Pesthy Márton. zárult. A Veszprém Megyei. Év Vállalkozása Díjat nagyvállalat

Recommend Documents