Lógjon, ne lógjon? Szóhasználat. megyei közéleti havilap. Nagylengyel. XXII. évfolyam 706. szám július 15

XXII. évfolyam 706. szám 2010. július 15.

Ára: 190 Ft

megyei közéleti havilap

Lógjon, ne lógjon? Mármint a Nemzeti Együttmûködés Nyilatkozata a közintézmények falán. A kormány határozatban szorgalmazza, hogy a fenti címmel összefogott 29 pont, amely a kormányzás aktuális irányvonalának iránytûje, legalább 50x70-es álló keretben, jól látható helyen kerüljön fel a falra az állami épületekben. A kormányhatározat melléklete felhívja az intézményvezetõk figyelmét arra is, hogy a „…nyilatkozat megfelelõ állapotáról és szükség szerinti cseréjérõl intézkedni kell.” A kormány kezdeményezése már születése pillanatá-

ban kiverte a biztosítékot az ellenzék soraiban, nem különben a balliberális kötõdésû médiumoknál is. Óriási patáliát csaptak az ötlet miatt. Nyálfröccsentõ dühös kifakadásoktól a maró gúnyig terjedõ támadások gerjesztõje lett a kormányhatározat. Voltak, akik egy eljövendõ sötét diktatúra árnyképét látták, mások a rosszemlékû múlthoz való visszatérést vizionálták a kormányrendelet kapcsán. Megint mások odáig jutottak, hogy a nyilatkozat mellé ki kellene akasztani Orbán Viktor derûsen mosolygós, boldogabb jövõbe (Folytatás az 5. oldalon)

Aratás idején…

Szóhasználat…

– Az új fõnök szerint átszervezés lesz a cégnél, ami magyarul annyit jelent, hogy engem ki fognak rúgni… Rajz: Farkas László

Közel az utolsó kenet Munkások tüntettek Bangladesben. Fizetésük megháromszorozását akarják. Mielõtt bárki mértéktelenséggel vádolná õket, elmondanám, hogy jelenleg havi ötezer forintnyi éhbérért dolgoznak olyan üzemekben, amelyeknek tulajdonosai extraprofitra tesznek szert. Hát itt tart jelenleg a fejlett civilizáció. Egyik oldalon a mérhetetlen szegénység, szenvedés, másikon a mértéktelen fényûzés, pazarlás, rongy-

rázás, kivagyiság, környezetünk gátlástalan pusztítása. Az úgynevezett fejlett országok vezetõi – pazar körülmények között – idõnként megtárgyalják a világ dolgait, aztán minden megy tovább a megszokott módon. Nem veszik komolyan: ha így megy tovább, alighanem hamarosan feladják az utolsó kenetet a Föld nevû bolygón élõ civilizációnak. (ekler)

Itt a gabona betakarításának ideje. Nován ismét felelevenítették a hagyományos aratást. Részletek a 2. oldalon.

www.zalatajkiado.hu Elérhetõségeink:

9 770865 135001

10706

Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937, e-mail cím: [email protected]

Nagylengyel Õsi zalai zamatok – Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás

• Anno 1982 •

Hungarikum

Várom régi és leendõ ügyfeleimet! Telefon: 92/380-037, 30/3358-311

2

ZALATÁJ

2010. július 15.

A régi idõket idézve Göcseji aratónap Nován

Immár huszonkettedszer idézték fel a korabeli aratást.

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg július 10én Nován a hagyományos megyei kézikaszás arató- és cséphadaró cséplõversenyt, amit aratási étel- és italbemutatóval, valamint fõzõversennyel kötöttek egybe. A község önkormányzata és a Zala Megyei Közmûvelõdési Intéz-

mény közös rendezvényére huszonkét helyrõl érkeztek, ebbõl tizennyolc belföldi volt Zalából és Somogyból, illetve négy Horvátországból. Az ünnepélyes megnyitón Pintér László országgyûlési képviselõ, a megyei közgyûlés alelnöke köszöntötte a versenyzõket és a vendége-

Egyedülálló korrajz Kosárvarázs

Rendhagyó kötetet ajánlunk lapunk olvasóinak. Farkas László a rendszerváltásnak nevezett átalakulás éveibe vezet vissza bennünket ironikus írásaival és összetéveszthetetlen karikatúráival. A kötet megvásárolható szerkesztõségünkben, vagy utánvéttel megrendelhetõ. Ára: 1.500 Ft. Érdeklõdni: Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4., telefon: 92/596-936, 30/378-4465, fax: 92/596-937, e-mail: [email protected].

A kupagyõzelem után a bajnoki aranyérmet is elhódította a ZTE férfi kosárlabdacsapata. A mai együttes fiatalabb szurkolói csak hallomásból ismerhetik a korábbi egerszegi bajnok és kupagyõztes csapatok sikertörténeteit. Itt az ideje, hogy felidézzük a dicsõséges múltat is. Újra kapható a Nagy csapat címû kötet, ami feleleveníti a kezdeti sikertörténetet. A kötet megvásárolható szerkesztõségünkben, vagy utánvéttel megrendelhetõ. Ára: 1.500 Ft. Érdeklõdni: Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4., telefon: 92/596-936, 30/378-4465, fax: 92/596-937, e-mail: [email protected].

ket, majd elindult a verseny mellett az Aratókupa labdarúgó-torna és a fõzõverseny. A szombati programot kézmûves munkabemutató és a hagyományõrzõ együttesek mûsora színesítette, amit grafológiai elemzés, kártyajós, játszóház és vidámpark egészített ki. A délutáni eredményhirdetésen Karamán József zsûrielnök, a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója hirdette ki a sorrendet. A kisbandák kézikaszás aratási versenyében harmadik lett a Zike Zalaszentiván csapata, második a gellénházai Vajda József Népdalkör Egyesület, elsõ pedig a Lakhegyi Hagyományõrzõk Egyesülete. A kisbandák közt különdíjat kapott Sükösd csapata és a Sárhidai Búzavirágok. A nagybandák versenyén harmadik lett a németfalui

Betyárbanda, második a Hottói Törekvõk, elsõ helyen pedig a Nagykutasi Népdalkör csapata. A cséphadarós cséplõverseny résztvevõi közül a harmadik legjobb eredményt érte el a novai Göcsej Szíve Dalkör, másodikat a Községi Népdalkör Egyesület Vasboldogasszonyról, az elsõt pedig Somogybabod csapata. Különdíjat kapott a nagybandák közül a Muramenti Betyárok csapata Murakeresztúrról, a Vajda József Népdalkör Egyesület Gellénházáról és a Szorgos kezek Alibánfáról. Idén a legjobb kaszás a bucsutai Kútfej József lett, a legidõsebb pedig Szõke Lajos Nováról. A novai önkormányzat és a Zala Megyei Közmûvelõdési Intézmény ajándékát vehették át a versenyen elõször részt vevõ horvátországi csapatok és a fellépõ népdalénekesek. kt

3

ZALATÁJ

2010. július 15.

Napok hordaléka… Vasárnap befejezõdött a labdarúgó világbajnokság. Döntse el ki-ki, hogy mennyire tetszett ez a VB. Rovatunk elsõ felében inkább azzal foglalkozunk, hogy mi nem tetszett igazán. A teljesség igénye nélkül…

A szedett-vedett, demoralizált társaságot idézõ franciák saját maguk is „képesek” voltak a dicstelen búcsúra. Gyõzelem nélkül. A sors igazságot szolgáltatott.

A sors igazsága

Nem voltam elragadtatva ettõl a labdarúgó-világbajnokságtól. A magyar riporterektõl még kevésbé. Az általam eddig elismert Gundel Takács Gábor is szinkronba került a színvonallal Ezt találta mondani az angolnémet találkozón: „Az argentinok és a mexikóiak is figyelik a meccs kifolyását. Magam elõtt látom a kifolyóban vergõdõ angol és a német játékosokat. Kedves Gábor! Muszáj erre a médiaszínvonalra süllyedni?!

Focisták a kifolyóban

Rajz: Farkas László

„A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) bízik abban, hogy a sportszerûség jegyében zajlik majd le Mexikó és Uruguay világbajnoki mérkõzése, és a két válogatott nem egyezik meg elõre egy döntetlenben, ami mindkét félnek biztos nyolcaddöntõbe jutást jelenthetne az A csoportból.” A fenti nyilatkozatot tette közzé a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a csoportmérkõzések harmadik köre elõtt. A FIFA reméli, hogy Franciaország kap még egy esélyt – olvashattuk még a közleményben. Nos, Franciaország már rég megkapta ezt az esélyt, mégpedig az írek elleni pótselejtezõn, ahol egy szabálytalan góllal jutottak ki Dél-Afrikába. Akkor hallgatott a FIFA. Egyébként jobban tenné, ha most is csendben lenne, vagy bocsánatot kérne Mexikótól és Uruguaytól, mert nem játszottak békés döntetlent.

Elitcsere

VB-földrajz A közszolgálati televízió június 16-án közvetítette a DélAfrika - Uruguay VB-mérkõzést. A riporter az egyik játékos bemutatása során megjegyezte: egyike azoknak, aki Európában, a Maccabi Haifában játszik. Csak a gyengébbek kedvéért írom le: Haifa észak-izraeli város, Izrael pedig közel-keleti, vagyis nem európai ország.

– A megélhetési bûnözõk ezután is meg lesznek valahogy, de mi lesz az ilyen megélhetési politikusokkal, akik semmihez sem értenek, mint Te?! Más kérdés, hogy izraeli csapatok részt vehetnek az európai kupaküzdelmekben, s nem csak labdarúgásban, de ez már egy másik, eléggé érdekes téma. Sok mindent lehetne errõl írni. Szemfényvesztõk

ZÁLOGHÁZ nyílt Lentiben, az Óra-Ékszer és Ajándék Üzletben!

Eddigi tevékenységi körünket záloghitel folyósítással bõvítettük.

AZONNALI KÉSZPÉNZ! DISZKRÉCIÓ, BIZALOM, BIZTONSÁG! Kamat: 1,66 %/hó Záloghitel, a mindennapok hitele! Törtarany felvásárlás magas áron! Óra, ékszer, ajándék és Zálogház Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333

Paraguay - Japán mérkõzés a világbajnokságon. Undorító 120 perc után 11-esek döntöttek a dél-amerikaiak javára. A büntetõrúgások után könynyezõ japánok. Nekünk kellene sírni egy ilyen siralmas meccs után. Nem a japánoknak, akik semmit sem tettek a gyõzelemért. A paraguayiak is csak anynyival többet, hogy berúgták mind az öt büntetõt. Most is azt mondom, hogy sok a 32 csapat. Persze az üzlet az üzlet. Mesterhármas Gonzalo Higuaín három gólt lõtt Dél-Koreának, Argentína végül is 4-1-re nyerte a meccset a labdarúgó világbajnokságon. Az „elsõ mesterhármas” – méltatja a sajtó (a MTV riportere is) a csatár teljesítményét. A dicsérettel semmi gond, megérdemli a játékos. A mesterhármas kifejezéssel annál több. A szaksajtó jeles képviselõi tudhatnák, hogy a mesterhármas azt jelenti, hogy úgy lõ valaki három gólt, hogy közben senki más nem talál a hálóba, még az ellenfél játékosai közül sem. Higuaín elsõ találatát követõen viszont egy dél-koreai is gólt szerzett. Szó sincs tehát mesterhármasról. Ettõl függetlenül nagyszerû teljesítmény volt. Mestermunka, ha nem is mesterhármas.

Liszt, mint szupersztár A közszolgálati MTV 1 régiós híradójában a mûsorvezetõ Liszt Ferenc kapcsán megjegyzi: a XIX. századi szupersztár. Fekete Pákó pedig – a mûsorvezetõ értékítélete szerint sejthetõen – az egyetemes zenekultúra kimagasló zsenije. Istenem, hol tartunk!… Az aggódó fõcenzor Lendvai Ildikó aggódik a sajtószabadság miatt. Az MSZP (volt) elnöke szerint a Fidesz sárba tapossa a szólásszabadságot, földbe döngöli az ellenzéki médiát. Hogy változik ez a világ. Ez a Lendvai Ildikó volt ugyanis az egykori MSZMP fõideológusának, Aczél György elvtársnak a beosztottja, mint fõcenzor. Kedves Ildikó! Néha nem árt a múlttal szembesülni. Aztán lelépni a porondról. A felmentett kényúr Szekeres (vidám) Imre, az MSZP-SZDSZ kormány hadügyminisztere luxusautókban trónolva védte a hazát az ellenséggel szemben. Az általa irányított tárca botrányos ügyeirõl most nem akarok részletesebben szólni, maradjunk a miniszter luxusigényeinél. Papp (hóhér) elvtárs egykori segédje (MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága) nem akármilyen kocsikkal száguldozott a frontvonalakon. Az a politikus, aki nem is volt katona, alkalmatlansága miatt. S ez az ember volt az ország honvédelmi minisztere. Hát ez is az elmúlt nyolc év történetéhez tartozik. E.E.

4

ZALATÁJ

2010. július 15.

Állomások

Erdélyi útiképek (11.) A zsibvásári filing kissé beárnyékolja azt a lenyûgözõ képet, amely a lefelé tartó séta során lépten-nyomon az utazó elé tárul. Persze tudomásul kell venni, hogy ahol naponta ezrek fordulnak meg, oda a világ minden részén csõdülnek a „pénzszagra” az árusok. A megejtõ panoráma és az útmenti kirakodóvásár keltette kettõs érzés kíséretében értünk a „földszintre”, ahol várt ránk a busz, hogy folytassuk utunkat a térség másik nevezetessége, a Gyilkos-tó felé. Rövid buszozás után meg is érkeztünk a Kis-Cohárd 1344 méterig magasodó sziklatömbje alatt lapuló tóhoz. A tó 1837-ben hegyomlás következtében keletkezett. A keleti oldalon lévõ Gyilkos-kõ lejtõtörmeléke a sok esõzésnek köszönhetõen a mélybe zúdult, s nekiütközve a Cohárd lábának, elzárta a völgybe igyekvõ bõvizû patakok útját. A Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskõ-patak, a Lóhavas-patak és a Juh-patak az idõk folyamán tóvá változtatta az egykori legelõt, ahol az omlás elõtt juhnyájak vezérürüi kolompoltak. A nyári napfényben fürdõ tóból mai napig is fenyõcsonkok állnak ki, mintegy az omláskor a mélybe szakadó erdõ porladó csontjaiként sötétlenek rendetlen sorokban a víztükör fölött. A part közelében tõkésrécék csapatai úszkálnak. Itteni

megtelepedésük a tó romlását jelzi. A patakok által behordott uszadék folyamatosan tölti fel a medret, a széle mocsarasodik, ami kiváló élõhelyet kínál a víziszárnyasoknak. A turisták ugyanúgy etetik a récéket, mint ahogy nálunk a keszthelyi strandon a hattyúkat. Az viszont alighanem egyedülálló a világon, hogy kürtös kalácscsal táplálják a szapora szárnyasokat. Egy korábbi felmérés szerint évenként közel öt centiméterrel emelkedik a tófenék a behordott törmelék miatt. Számítások szerint, ha nem történik emberi beavatkozás, akkor a tó 2080-ra teljesen eltûnik. Ennek a folyamatnak a megállítására két közeli tónál hordalékfogó gátakat építettek. Erdélyben, Székelyföldön járva cseppet sem kell csodálkoznunk azon, hogy a tudományos magyarázatokon túl szinte minden történelmi eseményhez, természeti képzõdményhez kapcsolódik egy esetleg több legenda. Nincs ez másképpen a Gyilkos-tó esetében sem. A szomorú történet szerint élt Gyergyóban egy gyönyörûséges lány, akit Fazekas Eszternek hívtak. A tündérszép leányzó találkozott a vásárban egy székely legénnyel, aki okos volt, ügyes a munkában és akkora ereje volt, hogy két öleléssel kiszorította a szuszt a medvébõl is.

Zivataros idõk

A tóparton mindig nagy a nyüzsgés. A két fiatal a pillanat tört része alatt egymásba szeretett, õszre ki is tûzték az esküvõ napját. Ám a legényt elvitték katonának, a lány meg esténként a csobogónál sóhajtozott, várta vissza kedvesét. Ott látta meg egy estén Esztert a hegyi zsivány. Elrabolta a lányt. Ígért neki tündérpalotát, mindenféle kincseket, hogy legyen a felesége. Fazekas Eszter nem engedett a rablónak, mire õ erõszakkal akarta asszonyává tenni õt. A lány ellenállt s kétségbeesett sikolyától megindult a hegy. A Gyilkos-kõ maga alá temetett mindent. Esztert, a rablót, az erdõt és egy éppen ott legelészõ nyájat a juhásszal és kutyáival együtt. A monda úgy fejezõdik be, hogy minden hetedik esztendõben Szent György napján éjjel 12 órakor, ha a Hold belesüt a tóba, meg lehet látni a

leányt és a rablót, illetve a juhászt a juhaival és a kutyáival… A régmúltat idézõ könnycsordító legendával ellentétben a tó mai élete nagyon is lüktetõ, vibráló eleme a jelenkornak. A parton a szokásos nyüzsgés, turisták tarka serege fûzi a szót a legkülönbözõbb nyelveken. A part menti vendéglõk kínálata semmiben sem különbözik régiónk bármelyik üdülõhelyének menüsorától. Amennyiben ki lehetne retusálni a turistabizniszt szolgáló büféket, árusbódékat a képbõl, akkor lennének igazán találóak Orbán Balázs sorai. A nagy orientalista írta a Gyilkostóról: „Nagyobbszerû tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.” (Folytatás a következõ számban.) f.l.

CZOTTER IRODATECHNIKA Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Rajz: Farkas László

Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize. Másológépek bérelhetõk.

– Értsd meg végre, hogy a narancs riasztás semmilyen összefüggésben sincs a Fidesszel!...

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Hirdetésszervezõket keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.

ZALATÁJ

2010. július 15.

Fedõakció?

A szovjet csapatok kivonulása 1988-ban Afganisztánból. Mi vár az amerikaiakra és a szövetségesekre? A napokban véget ért labdarúgó világbajnokság háttérbe szorított minden más hírt. Talán ennek tudható be, hogy nem keltett különösebb visszhangot egy internetes portál híre, ami érdekes módon év eleji dátumozással ismét olvasható volt. Íme a hír: „Ezermilliárd dollár értékû ásványkinccsel rendelkezik Afganisztán, jelentette be vasárnap Hamid Karzai. Az afgán elnök elmondta: a világ egyik legszegényebb országa az ásványkincs kiaknázása révén a földkerekség leggazdagabb államai közé kerülhet.

Ingyen elvihetõ! Takarmánynak alkalmas lucernás fû Zalaegerszeg közelében lekaszálás fejében ingyen elvihetõ! Érdeklõdni: 30/378-4465

Mint mondta, az amerikai földtani intézet (USGS) két hónapon keresztül végzett kutatásai szerint az ország kitermelhetõ nyersanyagkincsének értéke ezermilliárd dolláros nagyságrendû. „Jó hír ez az afgánoknak” - tette hozzá Karzai. Az ázsiai ország egyebek között arany, réz- és vasérc, földgáz és kõolajlelõhelyek egész sorával rendelkezik, és különbözõ féldrágakövek és drágakövek is kinyerhetõk az afganisztáni hegyek gyomrából, de az utóbbi harminc évben az egymást követõ véres konfliktusok közepette szinte teljesen kihasználatlan maradt a nyersanyag- és ásványkincskészlet.” Micsoda véletlen, hogy kéthárom évtizeddel ezelõtt a szovjetek, most pedig az amerikaiak és szövetségesei akarják „felszabadítani” az országot a terrorizmus elnyomása alól. Természetesen a demokrácia szellemében. Arról nem hallottam, nem olvastam, hogy Észak-Korea milyen ásványkincs-vagyonnal rendelkezik… -e-

Cserépkályhák, kandallók építése, átalakítása. Hordozható cserépkályhák javítása. 06-70/511-76-55

5

Lógjon, ne lógjon? (Folytatás az 1. oldalról) révedõ arcképét is. Egy baloldali mûsor kommentezõi között akadt olyan is, aki felakasztaná Orbánt, s az arról készített képet akasztatná ki mindenhová. Kétségünk nem lehet afelõl, hogy a Nemzeti Együttmûködés Nyilatkozata érdemes arra, hogy az emberek testközelben találkozzanak vele, hogy az abban megfogalmazottak naponta szembesítsék a közszolgákat a kétharmados népakarattal meghozott döntésre, mi szerint Magyarország a gyökeres változásra szavazott. Mégis van olyan érzése a halandónak, hogy piár baki történt a nyilatkozat kifüggesztésének kötelezõ erejû ukázá-

nak dolgában. A határozat miatt gerjedt hatalmas médiaricsaj éppen a tartalomról tereli el a figyelmet, és jó alkalmat teremt a demokráciáért mélységesen aggódó szocialistáknak a kormány elleni támadáshoz. Orbán Viktor megígérte, hogy tavasszal az elkészült új alkotmány preambulumával cserélhetõ le a nyilatkozat, ami ellen már nem nagyon lehet apelláta ellenzéki oldalon sem. A jövendõbeli új alaptörvény pedig remélhetõleg magában foglalja mindazokat az értékeket, mindazon kitûzött célokat, amelyeket a Nemzeti Együttmûködési Nyilatkozat megfogalmaz. f.l.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés” A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956ban egy dicsõséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdõdött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyûjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerzõdés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttmûködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyûlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttmûködés Rendszerét. Mi, a Magyar Országgyûlés képviselõi kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínû magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövõnk tartóoszlopai. A Nemzeti Együttmûködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élõ magyarok. Lehetõség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyõzõdésünk, hogy a Nemzeti Együttmûködés Rendszerében megtestesülõ összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövõjét, erõssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erõket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemû, vallású, politikai nézetû, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetõséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következõ éveit.” (A nyilatkozat szövege)

6

ZALATÁJ

2010. július 15.

Nem csak gazdasági válság nélküliség, ott nincs remény arra, hogy más módszerek bevetése bármit is javítana a helyzeten. Az USA-ban jelenleg a munkanélküliség nem enyhül. (Máshol sem.) 2. A modern munkaadó azonban egyre inkább olyan munkavállalót keres, aki iskolázott, jól képzett, kifejlett munkaerkölcsöt tud felmutatni, jól tud csoportokban közös munkát végezni, hatásosan tud kommunikálni és jó viszonyt képes fenntartani munkatársaival, feletteseivel és a vevõkkel, illetve ügyfelekkel; aki kiismeri magát a modern technológiában, és aki képes kreativ módon problémákat megoldani. 3. Az ilyen munkavállaló egyre kevesebb, és elõreláthatólag ez az irány nem fog megváltozni, legalábbis nem magától. Hogy igényeinek megfelelõ munkatársat kapjon, egyre több cég már most külföldrõl „importálja” magának a munkaerõt, olyan országokból, ahol a fenti elvekre alapítják a tanrendszert. Ezzel is duzzad a hazai munkanélküliek száma. 4. Döbbenetes tény, hogy az USA-ban a 2010-es statisztika szerint a középiskolát látogató diákoknak csak a 65 százaléka érettségizik. Az iskolából kimaradó diákok két számottevõ csoportot alkotnak: a nem érettségizõ diákok több mint fele a spanyol nyelvû etnikai csoporthoz tartozik, 44 százalék pedig az afro-amerikai csoporthoz. Ne-

Tömeges hetero coming out? A coming out angol kifejezés, arra utal, amikor valaki egy másik embernek, vagy nyilvánosan felvállalja, hogy leszbikus, meleg, biszekszuális vagy transznemû. Az angol kifejezés szó szerint „kijövetel”-t, „elõjövés”-t jelent (ti. a rejtõzködésbõl). A közelmúltban itthon is több ízben megtörtént, hogy ismert emberek (politikusok, mûvészek, közéleti személyiségek coming outot követtek el, azaz ország-világ elõtt kinyilvánították szexuális másságukat. Az egyedi „elõjövések” mellett a rendszerváltás egyéb áldásai között itthon is polgárjogot nyert a meleg parádé. Nyaranta a fentebb említett szekszuális irányultságú emberek végigvonulnak a budapesti Andrássy úton, kirívó jelmezeikkel, provokatív viselkedésükkel nem csekély ellenérzést keltve tömeges coming outjukkal. Így történt ez idén is, július 10-én. A napokban látott napvilágot az a hír, hogy szeptember 4-én a melegekhez hasonlóan megrendezik a hetero büszkeség napját. Azonos útvonalon, hasonló koreográfia szerint zajlik a tervek szerint a rendezvény. Különbség csupán annyi lesz, hogy eme demonstráción férfiak fognak vonulni férfiruhában, a nõk nõnek lesznek öltözve. Nem lesznek papi vagy apácajelmezek, nem lógnak kilós keresztek félpucér, inkább ördögi, mint angyali küllemû nõszemélyek nyakában. Nem öncélú magamutogatás, hanem pusztán annak demonstrálása lesz a cél, hogy azért a természet „õsi rendje” szerint élõk, a férfi-nõ kapcsolat „maradi” platformján állók jelentik a jövõt. f.l.

kik a legkevesebb reményük sem lehet arra, hogy életük folyamán megélhetésüket folyamatosan biztosítsák. 5. A 2010-ben kiadott statisztika szerint az USA-ban 9.7 %-os a munkanélküliség. Ezt a kritikus csoportot tovább elemezték, és a következõ – nem nagyon meglepõ – eredményre jutottak: minél alacsonyabb valakinek a kiképzése, annál kevesebbet keres, és a munkanélküliek csoportját is fõként õk növelik: a. érettségi nélkül 15 % soha sem fog munkát találni huzamosabb idõre b. érettségivel 10.9 % marad munka nélkül c. a fõiskolát végzetteknek csak 4.7 %-a lesz munkanélküli. A számok önmagukért beszélnek. A tanulság egyértelmû. Amellett, hogy a munkanélküliek szociális támogatása hatalmas terhet ró az államra, a munkanélküliek nem járulnak adójukkal az állam fenntartásához. Egy krónikusan munkanélküli, mire eléri a nyugdíjhatárt, még a minimális adót sem fizette be, sõt 5.200 dollár adópénzzel még azon felül is megrövidítette azt az államot, amely évtizedekig eltartotta. Ugyanakkor az érettségizett munkavállaló ugyanebben az idõben 287.384 dollárt fizetett adójárulékként; míg a fõiskolát végzett a mintegy negyven év munkaideje alatt 793.079 dollárt fizetett átlagban. Ebbõl kitûnik, hogy az állam legfontosabb befektetéseinek elsõ helyén az iskolának kellene szerepelni. Ezen spórolni annyi, mint halálos ítéletet mondani az ország felett. Minél tanultabb valaki, annál többet keres, tehát annál több adót fizet élete során. Ilyen egyszerû a képlet.

Arról pedig semmiféle statisztika nem készült még, hogy a tanulatlan egyént mennyire könnyû befolyásolni, irányítani, hogy mennyire válik szélsõséges áramlatok áldozatává, hogy tájékozatlansága mennyit tud ártani a nemzet politikai struktúrájának. Nem véletlen, hogy a diktatúrák vezetõinek elsõrendû célja a nép elbutítása volt, és erre a legrafináltabb módszereket is bevetették. Arról sem tudunk, hogy mennyi élet megy tönkre azért, mert az egyén nem ismeri a jogait, és ha sejti is, hogy igazságtalanság történik vele, fogalma sincs, hogyan segítsen magán. Még a demokráciát, amiben él, sem ismeri néhány félreértett szólamon kívül, de azért teljes joggal dönthet az ország kérdéseiben, illetve a vezetõk megválasztásában. A fenti amerikai adatokat több nemzetnél folytatott kutatások megerõsítették. Természetesen, a számok nemzetenként változnak, de az arány meglepõen egységes országról-országra. Tehát a fent leírt tanulmánynak ma már globális jelenõsége van, hiszen a gazdasági krízis soha sem izolált. Ha nem történik hamarosan gyökeres változás a tanrendszerben világszerte, és a diákok folyamatosan alacsony vagy közepes tudással és képzéssel hagyják el az iskolákat, annak messzemenõ negatív, globális következményei lesznek. A probléma komplex és a megoldások olykor a demokratikus elképzeléseink szikláin törnek össze, mert senkinek sincs bátorsága kimondani az igazat. Úgy valljuk, hogy egy demokratikus országban mindenkinek egyenlõ joga van a tanulásra, de szemet hunyunk a kellemetlen

Csalódottak…

Rajz: Farkas László

Figyelemre méltó, de nem meglepõ tanulmányt írt Chris Farrell, nemzetközileg elismert amerikai közgazdász. Párhuzamos eredményeket értek el külföldi kutatók is, ezért Farrell írása globális jelentõségû. A gazdasági válságból, amit már katasztrófának lehet nevezni, egészen addig nincs kiút, amíg az ország népének iskolázottságát, helyesebben mûveltségét és kiképzését nem emeljük fel egy sokkal magasabb szintre, írja esszéjében Farrell. Ahol mûveletlenül érettségiznek a diákok, illetve érettségi vagy szakképzés nélkül hagyják el az iskolát, ott nem lesz gazdasági fejlõdés. A mai világban pedig a stagnálást feltétlenül zuhanás, illetve csõd követi. Véleményét több kutatásra alapozza. Nevezetesen a következõ munkák adatait használta fel: David Hartley és Beth Mowry, az USA Nemzeti Szövetségi Bank megbízásából; Anthony Carnavale a Georgian University Center on Education and Labor kutatásait; és a Northeastern Center for Labor Market statisztikáit. Összegezése aggasztó, de nem reménytelen. Akik a tanüggyel foglalkoznak, azoknak nem is újdonság, kivéve talán az adatok pontos ismertetése. Farrell így foglalja össze az adatokat: 1. A modern gazdaság a dolgozó egyéneken áll, de az aránytalanul magas munkanélküliségen bukik. Ahol nagy a munka-

– Hetek óta a Fidesz van hatalmon, és semmivel sem jobb az életszínvonalunk, mint a Szocik nyolc éve alatt!...

2010. július 15. tény elõtt, hogy nem mindenki képes az elõírt „egyenlõ” programmal lépést tartani. Jóakaratúan mindenkire ráhúzzuk az egyenruhát, (kényszerzubbonyt?) akár illik rá, akár nem. Józanul megfontolt megoldások helyett, a leglassúbb diákok érdekében, évenként engedünk a színvonalból, noha a végén mindenki megszenvedi a következményét. Nem törõdünk azzal, hogy az ilyen lassú diák unatkozik, halálosan utálja az iskolát, mert ott állandóan kudarcot vall, megszégyenül, ahol naponta szenved, és soha nincs valódi sikerélménye. A saját maga szórakoztatására és kétes-értékû „hírnév” megszerzése érdekében rossz a magaviselete. A tanár idejének jó részét a gyerek(ek) megfékezésére fordítja, és ezzel megrövidíti a tanítás idejét, ami egyébként a rossz magaviseletû gyerek legfontosabb törekvése. A gyerek mindig eléri célját; a tanár csak ritkán. És így rövidül meg az oktatás éppen abban az idõben, amikor a megtanulandó anyag a gyors iramban fejlõdõ tudományok miatt évenként növekszik, és lassan a 12 év sem elég az anyag elsajátítására. Egyenlõ, felhígított anyagot nyújtunk mindenkinek, annak is, aki nem érti, és soha nem tudja megtanulni, még hígított formában sem. Én az életben rengeteg kimagasló sikert értem el bizonyos adottságaimmal, de ha véresre vernének a kínpadon, akkor sem tudnék soha énekelni, balettozni, szimfóniát komponálni, egy szívátültetést levezetni, vagy egy teniszversenyt megnyerni. Ezt kellene szem elõtt tartani, amikor a tantervet elkészítjük: adottságaink korántsem egyformák. Ugyanakkor elfeledjük, hogy mindenkiben van valamilyen tehetség. Olyan ember, akinek egyetlen adottsága sincs, talán nem is él a földön. Azt kellene fejleszteni és ápolni, lehetõleg személyre szabottan. Egyszer egy szovjet nevelésügyi miniszter mondta: az õ tanrendszerükben az a csodálatos, hogy ha most ránéz az órájára, akkor pontosan megmondja, hogy az ország mindegyik iskolájában mit tanulnak, és a tankönyvben hányadik oldalon tartanak… Ennél borzalmasabb képet el sem lehetne képzelni. Robotok programozására alkalmas ez, nem emberek tanítására. Valóban, minden diáknak lehetõséget kell adni, hogy tanuljon, mégpedig azt, amire a Teremtõ tehetséget adott neki, de közben ügyelnünk kell arra, hogy a tananyagot ne „nyessük” le a középfok alá. A jövõnek nem csak egyetemi diplomákra és post-doktorátusokra van szüksége, hanem irodai alkalmazottakra (akik esetleg még a telefon csengésére is odafigyelnek), eladókra, akik ismerik az árut, és iparosokra,

7

ZALATÁJ akik értik a dolgukat és minõségi munkát szolgáltatnak. Hihetetlenül nagy szükség van az ilyenekre. Német, osztrák és svájci ismerõseim, akik félig romos, lelakott házakat vásároltak Magyarországon, sok próbálkozás után úgy döntöttek, hogy saját országukból hozzák ide az iparosokat (nagyon sok pénzért). Már nem bíznak a magyar iparos munkájában, és mert igényük van a minõségre. Megunták a sok elfuserált munkát. Oldalakat tudnék teleírni a saját hajmeresztõ élményeimrõl: olyan munkákról, amit régen a mester az inasától sem tûrt meg, az ígért, de soha be nem tartott idõpontokról, a hozzá nem értésrõl (esetleg közönyrõl). És mindez csak a történet fele lenne. Akkor még nem írtam a borzalmas ételekrõl, amiket jó néhány étteremben van bátorságuk felszolgálni, sem az elképesztõ magyar szokásáról, hogy hivatalokat, szolgáltató cégeket nem lehet telefonon elérni, hogy a bankban általában egy órát kell sorba állni (a parkolóra ezalatt rendületlenül ketyeg), hogy a postán hosszú sorban állnak az emberek (miközben a kisasszony az üvegtábla mögött nagy nyugalommal pecsételget holmi iratokat). Az egyre jobban elharapódzó udvariatlanságról és közönyrõl ne is szóljunk. És… és …és.. Így nem lehet egy roskadozó nemzeti gazdaságot lábra állítani, és ez aligha teszi Magyarországot kedvelt nyaralóhellyé, esetleg nyugdíjparadicsommá a külföldiek számára. Manapság sokan ábrándoznak arról, hogy majd külföldön keresnek állást maguknak, noha silány a képzettségük (vagy nincs is), a nyelvet sem ismerik, és csak az lebeg szemük elõtt, hogy külföldön ezt majd magas bérrel fogják jutalmazni. De a tény az, hogy ott is a minõségi munkaerõt keresik. 50 éves külföldi tapasztalatom szerint, aki itthon nem tud semmit sem felmutatni, bizonyítani, az odakint sem fogja megtalálni az „El Doradót”. Ez az ország gazdagon áldott a tehetséges, gondolkodó, intelligens emberekben. Ha ezek a polgárok összegyûlnének, és átgondolva a más országokban elvégzett kutatásokat, figyelembe véve a statisztikai adatokat, tanulva tõlük és a gondos adatgyûjteményükbõl (nem szükséges minden embernek, minden országnak újból feltalálni a kerék gyártását, elég a szomszéd kerekét megnézni és felhasználni a találmányát!) – és mindezt összehasonlítva a hazai viszonyokkal egy elfogadható tervet hozhatnának létre. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ilyen kiváló csoport nem lenne képes megoldani Magyarország problémáját. Balogh Petres Judith

Régi új arcok Az elmúlt hét szombatján tisztújítás zajlott az MSZP-ben. Ismeretes, hogy a katasztrofális választási vereség után Lendvai Ildikó lemondott, s párthatározat született az országos vezetés megújításáról. Történt ez azért is, hogy a tavaszi történelmi kudarc után talpra állítsák a pártot, illetve az õszi önkormányzati választásoknak már új vezetõi garnitúrával vágjanak neki a szocialisták. Amint azt tudni lehetett, az egyedüli jelöltként induló volt miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila lett a pártelnök. Elnökhelyettes az a Balogh András lett, akit Schmitt Pállal szemben indított köztársasági elnökjelöltként az MSZP. Simon Gábor töltheti be az országos választmány elnöki tisztét továbbra is, Szabadkai Tamás mellett alelnök lett a Brüsszelbõl hazatért, korábbi pártelnök, Kovács László is. Új arcok? Való igaz, az elnökség több tagja cserélõdött a tisztújítás alkalmával, de a szereplõk többsége hatékony alkatrész volt abban a gépezetben, ami az utóbbi nyolc esztendõ szocialista kormányait mozgatta. A szocialisták a párt teljes megújításáról beszélnek, ugyanakkor a maradék frakcióban a párt régi arcai ülnek a parlamentben. Mesterházy fiatal politikus ugyan, de elsõ ember volt a választási küzdelemben, s nem csak a ficsúros szakálla elvesztése miatt „kopott el az arca”. Gyurcsány Ferenc, Kovács László az MSZP „nagy bölényei”. Lendvai Ildikó, aki most valami féle pártideológusi posztot tölt majd be a szocialista pártban, új arcnak semmiképpen nem nevezhetõ. Leporolt régi bútorokon még inkább kitetszõ a kopottság… f.l.

Hû társaink érdekében! Kiadónk honlapján állandó rovatot indítunk, amelynek fõ célja kedvenc háziállataink; kutyáink, macskáink tartásával kapcsolatos ügyes-bajos dolgok, tennivalók segítése. Lehetõség van elveszett állataink keresésével kapcsolatos felhívások közzétételére, korlátozott terjedelemben, díjmentesen hirdetések (adásvétel, stb.) feladására is.

Célunk, hogy ily módon is segítsük az állatbarátokat. Honlapunk címe: www. zalatajkiado.hu

Várjuk az állatbarátok jelentkezését: [email protected], vagy a 92/596-937-es faxon.

Tudósítókat keresünk! Várjuk mindazok jelentkezését térségünkbõl, akik szívesen tudósítanának a településükön történt eseményekrõl. Jelentkezés: tel.: 92/596-936 (8-16 óráig), fax: 92/596-937, e-mail: [email protected]

HIRDETÉSÉT

feladhatja a Zalatáj havilapban. Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937. E-mail: [email protected]

8

ZALATÁJ

2010. július 15.

Itt az ideje a kód megfejtésének Simor is leváltható Simor András MNB-elnök leválthatatlan. Havi nyolcmillió forint feletti (cca. 30.000 euró) bére sem csökkenthetõ, zeng a ballib médiakommandó. Tekintsük át, hogy mi alapozza meg e magabiztos kijelentéseket. 1990 nyarán Antall József Surányi Györgyöt tette meg az MNB elnökének. Jogi értelemben akkor a jegybanki és kereskedelmi banki tevékenységek nem voltak külön törvényben szabályozva. A két törvény kidolgozása Surányiékra várt. Szépen meg is írták saját igényeik szerint. A jegybanknak nem kellett feladni kereskedelmi banki funkcióit, az Állami Számvevõszék nem vizsgálhatta a monetáris politika hatékonyságát, a Parlamentnek meg kellett elégednie azzal, hogy hites könyvszakértõi vélemény nélkül évente egyszer az MNB elnöke eléjük terjeszt valamit. (A CW-botrány egyik jelentésben sem volt megemlítve.) Ez a törvény az MNB-t Magyarországon belül mindentõl (kormánytól, parlamenttõl) függetlenné tette. Az MDF-kormány nem kívánt változtatni a törvényen. Beérte azzal, hogy egy zûrös, sorsmeghatározó ügy miatt a Surányi által magának készített jegybank élére helyette 1991. de-

Sikeridézõ

2002-ben elsõ – azóta egyetlen – bajnoki címét szerezte az élvonalban a ZTE labdarúgócsapata. Idén – fennállása során elõször – Magyar Kupa döntõt játszott az egerszegi együttes, s noha nem sikerült legyõznie a bajnok Debrecent, így is dicséretes a szereplése. Hogy ne maradjunk trófea nélkül, idézzük fel a bajnoki aranyéremhez vezetõ utat a Megkoronázva címû kötet segítségével. A rengeteg fotót, statisztikai adatot, riportot tartalmazó könyv ismét megvásárolható szerkesztõségünkben, vagy utánvéttel megrendelhetõ. Ára: 2.500 Ft. Érdeklõdni: Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4., telefon: 92/596-936, 30/378-4465, fax: 92/596-937, e-mail: [email protected].

Simor elsõsorban erkölcsileg bukott meg. cember 1.-jén Bod Pétert Ákost ültette. Õt jegybanki függetlenség ide vagy oda -1995 februárjában gyenge szellõként fújta ki a kétharmados szoclib koalíció (lemondott). Újra Surányi jött és pótolta, amit az elsõ körben kifelejtett. Mamutfizetést állapított meg magának az érinthetetlen jegybanktörvény keretében, amit minden évben az inflációval meg is kell emelni. A szabály máig érvényben van. Láttuk, milyen könnyedén szabadultak meg Bod Péter Ákostól 2002 után. Járait is ki akarták üldözni a jegybankból. Némi kíméletet akkortól kapott, amikor 2003ban belement a MedgyessyLászló féle „forint ócsításba”, az árfolyamsáv eltolásába, aminek következménye a kamatok drasztikus megemelkedése és az újabb 10 ezer milliárd forint eladósodás lett. Nézzük ezek után, kiket miként lehet elmozdítani a világpolitikában. Egy angol koronás úriember szerelmi ügyei miatt mondott búcsút a koronának. Nixon, amerikai elnök a Watergate-botrány miatt kényszerült visszalépni. Neves jegybank elnökként Põhl a kancellár kérésének tett eleget, pedig a vitatott kérdésben (keleti és nyugati márka átváltási árfolyama) neki volt igaza. Põhl tehát felállt, mert a választott politikai hatalom jelezte, hogy nem kíván vele együttmûködni. Simornak is jelezte egy minõsítetten erõs politikai felhatalmazás, hogy menjen, de õ maradni akar. Kitölti idejét, mert esküje erre kötelezi. Mire is esküdött Simor? Nyilván a köztársaság szolgálatára, és az alkotmány betartására. Erre esküdött, de mit csinált eddig, az a kérdés. 2007 elején az agg Fekete János intelmeit alapul véve az offshore folytonosság biztosítására nevezte ki Gyurcsány Ferenc. Hivatalba lépésekor már tudha-

tó volt, hogy az országot iszonyú felárral finanszírozza a piac. Független jegybank elnökként, a pénzpiacok legfõbb õreként, ezt többször szóvá kellett volna tennie. Nem tette, ilyen anyagokat nem láttunk tõle, vagy a jegybanktól. Miért nem használta korlátlan függetlenségét, miért nem óvta az országot a közelgõ veszélytõl? Azt is szó és fõként cselekedetek nélkül tûrte, hogy mi már a pénzügyi válság kitörése elõtt két évvel recesszióba kerültünk. 2006 negyedik negyedéve már visszaesést mutatott. Hallgatott, mint a csuka. 2008 végén, amikor már nagyon drágán sem adtak pénzt az országnak, a jegybanki alapkamatot ismét az egekig emelte, mintha nem lett volna mindegy, hogy mennyiért nem kapunk pénzt. Ezzel maradandó kárt okozott. Õ ugyanis tudva tudta, hogy IMFEU hitel lesz és csak utána térhetünk vissza a piacra. Ha nem jött volna létre a 25 milliárd dolláros csomag, a kamatok égig emelése sem segített volna. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen hazai kamatszintrõl kezdõdött a csökkentés A nálunk történelminek titulált és tartott 5,25 % mindenütt másutt sokkal alacsonyabb. Ilyen brutális kamatemelést sehol sem hajtottak végre. Simor az eltelt három és fél évben nem a köztársaság pénzügyi érdekeit, hanem a szoclib kormány országrombolását szolgálta, egy klikk érdekét. Errõl mondott kétharmados ítéletet a választó. Róla is szól az ítélet. Simornak az sem szolgál mentségül, hogy nem ért a dolgához, vagy nem tudja, hogy káros amit csinál. Õ pontosan tudja. Ifjú korában fél évtizedet Londonban bankárkodott, volt bróker és tõzsdei vezetõ, valamint könyvvizsgáló. Ennyi képzettség talán elég az éleslátáshoz! Nem véletlen tehát, hogy befektetõként lebukásáig pénzét nem az általa

irányított pénzpiacon, hanem az off-shori Cipruson tartotta. Megítélése szempontjából mindegy, hogy azt õ találta ki, vagy volt off-shore tulajdonú cége, offshoros pénzügyminiszter kollégája, vagy az ugyancsak off-shoros volt miniszterelnök, vagy hárman együtt. Simornak nem kellett jegybanki függetlenségre hivatkozni a szoclib kormány alatt, mert az országrombolást nagy egyetértésben végezte a kormánnyal. Most viszont a jegybanki köpönyeg védelmét kívánja, hogy tovább ténykedhessen A kormány zavarja õt az országrombolásban. Húsz év után hivatalosan is illik kitalálni a Surányi-féle jegybanktörvény lényegét. Ha szoclib kormány van, akkor részei vagyunk a kormánynak, ha megbukik a kurzus, a jegybanktörvény véd meg bennünket. Véd minket, hogy ugyanazt folytathassuk, amit korábban a kormánnyal közösen: az adófizetõk pénzének megrövidítését. Továbbra is válságfrászban tartsuk az országot, revolverezzük a kormányt és mindennek az árát varrjuk a kormány és az adófizetõk nyakába. Jelenleg errõl szól a jegybankban tartott 4500 milliárd forintnyi kockázatmentes 5,25%-kal kamatozó kereskedelmi banki pénz, aminek az összeroskadó magyar gazdaságot kellene finanszíroznia, ehelyett a jegybankban pihenget. Errõl szól a 35 milliárd eurónyi jegybanki tartalék is, amit drága hitelbõl finanszírozunk és alig hoz valami. Ez Simor produktuma, ezt védeti jegybanki függetlenséggel és természetesen magát és mamut-fizetését. Ehhez lármáztatja fel a médiával a fél világot. A világ úgy gondolja, hogy a jegybanki státusz nálunk is olyan, mint másutt, azaz független, de nem az országtól független. Simor elsõsorban erkölcsileg bukott meg. Leleplezõdött, mert jegybanki tevékenysége klikkérdekeket szolgál. Magánemberként maga sem hitt az általa vitt politikában, érezte, hogy abba a teljes összeomlás is be van kódolva, ezért vitte pénzét Ciprusra. Simor erkölcsi alkalmatlanságát a népfelséget képviselõ parlament bármikor megállapíthatja és mennie kell. Ha ez ellen valaki igazi alkotmányos akadályokat tud gördíteni, akkor nem köztársaság a köztársaság, a parlament meg nem népképviselet. Akkor hazánk nem szuverén ország. A Magyar Nemzeti Bankról ugyanis már kiderült, hogy nevében egyetlen szó sem igaz, még a bank sem. Ehhez nagyban hozzájárult a jegybanktörvény, ami klikkek hatalmi pozícióit rejtette el az intézményben. Itt az ideje a kód megfejtésének. Boros Imre közgazdász

2010. július 15.

9

ZALATÁJ

Csak az ember méretik meg Még a közelmúltban tartott parlamenti választások elõtt Malárik Attila szlovák származású magyar állampolgár nyílt levélben fordult Robert Ficohoz, a Szlovák Köztársaság akkori miniszterelnökéhez... Az alábbiakban ezt a nyílt levelet olvashatják... Szlovák származású magyarországi magyar állampolgárként írom Neked levelem. Igen, tót atyafiként. Õseimet valamikor, talán az 1700-as években telepítették a Felvidékrõl a Pilis oldalába. Tömegesen költöztették ide õket éppúgy, mint Békésbe vagy a Nyírségbe, hiszen szükség volt a munkájukra. Földmûves, favágó, mészégetõ, szorgos, katolikus emberek voltak. A betelepített területek közül talán a mai napig a legszínesebb a Pilis lakossága. Olyan, mint egy kicsinyített Kárpát-medence. Szinte faluról falura más nemzetiség lakja. Tótok, svábok, rácok, a városokban inkább magyarok, de egymással jószomszédi békességben. Emlékszem, gyerekkoromban, ha valaki tótként a szomszéd faluból hozott magának menyecskét, nem szólták meg érte, hogy sváb vagy magyar lánnyal esett szerelembe, de azért jólesõen vette Piliscsév népe tudomásul, ha a tót zsák a saját foltját találta meg. Úgy nevelkedtem, hogy nekem természetes volt a családban a tót beszéd. Nagymamám tótul pletykálkodott, beszedált a barátnõivel, de éppoly természetesen szóltak az idegenhez magyarul, mint a gyermekeikhez tótul. Nem volt ebben semmi erõltetett, semmi mesterkélt. Nem a nyelv számított, hanem az ember. Nem is lehetett ez másképp. A lakosságcserék után is sok családnak maradt rokonsága a Felvidéken, így oktondi dolog lett volna sovinisztának lenni. Az én családomnak is maradtak magyar ajkú rokonai Bátorkeszin (ha meg akarod keresni a térképeden: Bátorové Kosihy), mi itt maradtunk tótnak Piliscséven. Malárikok, Mladeneczek, Hudákok, Hubacsekek, Hugyeczek, Zsibritovszkik és a többiek. Nem fogott rajtunk a nemzetállami politikai akarat, maradtunk a szülõföldünkön. Miért is ne maradtunk volna? A családunk soha nem érezte ennek a hátrányát. Szeretünk itt lakni, a család emlékezete óta ez a hazánk. Én magam a szülõfalum általános iskolájában szlovákul tanulhattam, és lehetõségem volt a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Gimnázium tanulójává válni. Járhattam volna Pozsonyban egyetemre, mint osztálytársam, de kamaszkori romantikus elképzelések miatt inkább a hajózást választottam. A polgármesteri hivatalban – akkoriban még tanácsnak hívtuk – helybeliek dolgoztak, aki akarta, így tótul is intézhette a dolgait. Amióta az eszemet tudom, két-

Fico, Slota és Meciár. Háttérbe szorultak a választás után. Normalizálódnak a kapcsolatok? nyelvû táblákat láttam minden zióban mutogatják õket. Nem középületen, és a miséken szlo- gyûlölködnek, nem utálják a vák zsoltároskönyvbõl énekelte a szlovákot, hanem barátságos, venfalu hagyománytisztelõ népe a dégszeretõ emberek. Még joszent énekeket. Igen, otthon a gaikban a saját szülõföldjükön szülõfalumban, a mi templo- megnyomorítva is képesek a munkban az oltár mellett a mai szlovák embert is szeretni, barátnapig megférnek egymás mel- sággal fogadni az utazót, a vendéget teli kézzel továbbengedni. lett a magyar és a szlovák színek. Mert bizony soha nem volt Ki merem jelenteni: Magyarországon a származásom miatt az egyszerû emberek között sohasem ért semmiféle hátrány. olyan ellentét, mint amilyet Ti Ha megkülönböztettek, azt min- szítotok. Tetszik, nem tetszik, de dig elõnyömre tették. Soha nem közös a két nép történelmébõl kellett szégyellnem azt, hogy tót majd' ezer év. Ami történelmi vagyok. Eddig. És éppen ezért érték ma Szlovákiában található, az a Magyar Királyságban a Felírom ezt a levelet Neked. Az elmúlt nyolc évben Ma- vidéken együtt élõ két nép kögyarországnak olyan kormánya zös alkotása. A két nép jóbanvolt, amellyel Nektek, szlovák rosszban együtt tudott élni, amíg nacionalistáknak több közös dol- a szlovák nacionalizmust a békés gotok is volt. Közös volt Benne- együttélés ellen nem fordítottek az, hogy a néhai pártállamok tátok. Önös politikai érdekbõl. De ezen a ponton ajánlom a internacionalista, bolsevik ideológiáján nõttetek fel. A gondol- figyelmedbe a Nap és a Szél kodásotokat ma is ez határozza történetét. Arról vitatkoztak, hogy meg. Közös az ellenségképetek melyikük az erõsebb. Melyikük is. Te és szlovák nacionalistáid a tudja a juhászról elõbb levenni a magyarokkal rémisztgetitek most subáját. A Szél tépte, cibálta a a szlovák választókat, a most juhász subáját, de minél jobban megbukott posztbolsevik kor- tépte, a juhász annál mányunk is tõlük, tõlünk féltette jobban magára húzta. A a saját korrupt demokráciáját. Nap ekkor kisütött, meMost a kettõs állampolgárságról lengette a juhászt, aki szóló magyar törvénnyel kapcso- magától vette azt le. Ugye tudod, mire latosan a magyarországi szocialistákhoz kísértetiesen hasonló gondolok? A magyarormódon fasizmusról vizionálsz. szági szlovákság nyelvTe, aki foggal-körömmel ragasz- tudásában, létszámában, kodsz a benesi dekrétumok élet- identitásában jelentõben tartásához! Kormányfõ lé- sen sorvad, különösebb tedre nem szégyelled magad? asszimilációs kényszer Ezzel a goebbelsi propagandafo- nélkül is. Tudod, itt szegással igyekszel Európában sza- retnek minket. De nemvazatokat szerezni? Nem kételke- csak minket, hanem a dem, sokan fognak Rád szavazni, svábokat, rácokat, ruszide remélem, nem elegen. Persze nokat, örményeket is. mindenkinek jobb volna, ha len- És mert itt szeretnek ne a kormányzásodnak eredmé- minket, jelentõségét venye, és nem a magyar kártyával szíti az, hogy honnan játszva kellene 19-re még lapot származunk. Nincs érhúznod a kampányban. Emlék- telme a szlovákságunszem, Nádszegen (Trstice) meg- kat fitogtatni. Csak az boldogult Pali barátom mesélte: ember méretik meg. A – Amikor a szlovákok közül lejön gyermekeink már nem bárki a „hegyrõl” ide a Csalló- szlovákul tanulnak, haközbe, mindig elcsodálkozik azon, nem angolul és némehogy ezek a magyarok nem olya- tül. Miért is tennének nok, mint amilyennek a televí- mást? Kire legyenek

büszkék? Rád? Arra, aki szlovák nemzetállamot vizionál, és ezt hazugságokkal, embertelen kollektív jogfosztásokkal akarja elérni? Ideje lenne tudomásul venned – még ha frusztrál is ez a dolog – hogy Szlovákia létrehozásakor színmagyar területek kerültek az új közigazgatás hatálya alá. Tovább nyújtózkodtak elõdeid Trianonban, mint ameddig a szlovák takaró ért. Így vált az ott élõ magyar lakosság saját akarata ellenére Szlovákia államalkotó nemzetévé is. Robert! Te vagy az elsõ számú szlovák közszereplõ. Rád, a magyargyûlöletbõl élõ szlovákra nem lehetnek büszkék a gyerekeim. És én sem. Ennek ellenére érdeklõdve figyelem, mit csinálsz, és mit mondasz, mert Te vagy Szlovákia kormányfõje. Robert! Idegesnek tûnsz mostanában, és idegességedben hibázol. Ha valaki megkapja a magyar állampolgárságot, akkor Te elveszed tõle a szlovákot? Mit gondolsz, mit szólnak majd az Európai Unió urai? Meg kell majd magyaráznod, hogy fordulhat elõ az, hogy a magyar határ mellett tucatjával vannak olyan települések, ahol nemcsak szlovák ember nem lakik, hanem szlovák állampolgár sem. Akkor az mitõl lesz jogosan Szlovákia? Nem tûnik ez a vagdalkozás bölcs döntésnek. Épp ezzel bizonyítod be a trianoni döntés tarthatatlanságát. És ha ez sikerül, na akkor aztán tényleg ideges lehetsz majd, mert a saját nacionalistáid fognak elzavarni. Talán akkor majd belátjátok, Ti, határokon túli szlovák testvérek is, hogy a szeretet erõsebb a gyûlöletnél. Robert! Bizony, többre mennél szlovákként, ha szeretnéd a magyart! Üdvözlettel: Malárik Attila, szlovák származású magyarországi magyar állampolgár

Állati álmok (3.)

Forrás: internet

10

ZALATÁJ

2010. július 15.

Fegyelmi eljárás, címerváltoztatás Soron kívül ülésezett a Zala Megyei Közgyûlés

Zala megye jelenlegi és leendõ címere. Fegyelmi eljárás indult a Bázakerettyei Pszichiátriai Otthon igazgatója ellen – errõl döntött a Zala Megyei Közgyûlés július 9-i rendkívüli ülésén. Marketti Juditot azzal vádolják, hogy saját betegeivel újítatta fel budapesti lakását és ehhez az intézmény kisbuszát is igénybe vette. A botrányt a szomszédok bejelentése alapján az egyik országos napilap robbantotta ki egy hónappal ezelõtt. A Zala Megyei Közgyûlés azonnali vizsgálatot rendelt el, a fõvárosi 7. kerületi rendõr-kapitányság pedig nyomozást indított. A három szemtanú közül kettõ idõközben visszavonta vallomását.

– A rendõrök a helyszínen igazoltatták az ügyben érintett gondozottat, aki a rendõrségi jegyzõkönyv szerint munkaruhában volt, öltözékén építési hulladékot találtak, az intézményben pedig nem tudnak elszámolni a gondozott eltávozásával – mondta el Nagy Kálmán, a Zala Megyei Közgyûlés alelnöke. Az otthon egyébként nyitott, de lakóinak eltávozását dokumentálni kell. Kérdés, hogy mit keresett a bázakerettyei gondozott Budapesten – az egyik verzió szerint szervezett kiállítás-látogatásra ment; a másik alapján a szakmája szerint víz- gázszerelõ férfi valóban az igazgatónõ lakásán dolgozott. A történtek tisztázása érdekében a Zala Megyei Önkormányzat pénzügyi és fenntartói ellenõrzést végzett az intézményben. A hivatal dolgozói meghallgatták a pszichiátriai otthon igazgató-

ját, alkalmazottait, gondnokát és a budapesti társasház lakóit. Ellentmondásokat tártak föl, mely további, komolyabb lépések meghozatalára késztette a megyei közgyûlést. – Fegyelmi eljárást indítunk Marketti Judit, a Bázakerettyei Pszichiátriai Otthon igazgatója ellen fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt. Vizsgálóbiztosnak dr. Fekete Zoltánt, közgyûlési tagot, az Egészségügyi-, és Szociális Bizottság elnökét jelöltük ki. A vizsgálat 15 napig tart – közölte Nagy Kálmán, a Zala Megyei Közgyûlés alelnöke a rendkívüli ülés után. A Zala Megyei Közgyûlés mihamarabb szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. Amennyiben bizonyossá válik a jogsértés, Marketti Judit a legsúlyosabb büntetést kaphatja. A képviselõk mindemellett napirendre tûzték a megye emblémáinak módosítását is. Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója háttértanulmányt készített és megállapította: a jelenlegi megyecímer rajza megfelel a történel-

mi hagyományoknak, színe azonban nem. A jelenleg használt zöld-arany kombináció egyáltalán nem fordult elõ a múltban, a leghosszabb ideig a kék-ezüst változatot alkalmazták. A megye vezetõi döntöttek: elfogadják a kék-ezüst színû javaslatot és ezzel viszszatérnek a történelmi hagyományokhoz. Zala megye új címere csücskös talpú, szimmetrikus tárcsapajzs, oldala enyhén, felsõ széle kissé ívelt. A címer világos azúr kék színû mezõjében, a pajzs derekában ezüst pólya, melyben – a címerrel szemben állva – jobbra mutató fekete nyílvesszõ látható. A pajzsfõben nyílt, leveles, ötágú aranykorona lebeg. A határozat következtében módosul Zala Megye zászlaja is, a zöld-aranyat a világos azúrkékezüst színkombináció váltja föl. A rendelet a Zalavári Apátság védõszentje, Szent Adorján napján, 2010. szeptember 8-án lép életbe. Ebben a hónapban avatják majd föl a zalavári millenniumi emlékmûvet is. - mzs -

Napszúrás Brüsszelben

Zalaegerszeg, Berzsenyi úti 1 szobás, 2 36 m -es, földszinti, egyedi fûtésû, felújított lakás eladó.

Tel.: 30/936-4592 Zalaegerszeg 10 km-es körzetében, falun keresek jó állapotban lévõ családi házat. 2 1 szobás, 36 m -es, földszinti zalaegerszegi lakás cserelehetõséggel.

Tel: 30/936-4592.

Brüsszeli recept: Végy 1,5 kg tojást! Június 29., reggel, negyed nyolc. Az autóban ülve – mint mindig – a közszolgálati Kossuth-adót hallgatom. Elõször azt hiszem, hogy felforgatták a mûsorrendet, s a kabaré szól. De nem. A Reggeli Krónika tudatja velem, hogy az Európai Unió unatkozó léhûtõi most éppen – a görbe uborka ter-

vezett likvidálása után – azt fontolgatják, hogy a tojást, a kiflit, a perecet (stb.) ezután nem darabra, hanem súlyra kell árulni. Itt az újabb meleghullám. Úgy látszik, a brüsszeli ingyenélõk máris napszúrást kaptak légkondicionált irodáikban. (Ekler)

11

ZALATÁJ

2010. július 15.

Hazánk legjobb fiatal kémikusa Országos versenyt nyert a zalalövõi Schulcz Ferenc Elsõ helyezést ért el Schulcz Ferenc az Országos Hevesy György Kémiaversenyen. A Zalalövõi Általános Iskola 7. osztályos tanulója csak pár hónapja ismerkedik a vegytan világával, tudása alapján pedig máris az ország legjobb kémikusának számít korosztályában. A rangos megmérettetést megyei forduló elõzte meg, melyen Feri pontszámai tekintetében messze megelõzte zalai társait, s ezzel delegálta magát az országos döntõre. Az Egerben, május 21-23. között megrendezett verseny három részbõl állt. Elsõ körben írásbeli feladatokat kellett megoldaniuk a tanulóknak, melyhez a kémiai jártasság mellett nehéz matematikai ismeretekre is szükség volt. Ezt követõen egyórás laborgyakorlat következett, melyen különbözõ méréseket, megfigyeléseket végeztek a diákok. Ferinek két sófélét kellett összehasonlítania és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve megállapítania, melyiket érdeme-

sebb használni télen az utak síkosság-mentesítése érdekében. A 25 éves múltra visszatekintõ verseny végén szóban adtak számot tehetségükrõl, tudásukról és felkészültségükrõl a gyerekek. – 15 perc felkészülési idõt kaptunk, majd öt percben tartottunk elõadást. Egy 100 éves kémiakönyv levegõvel kapcsolatos információit kellett kijavítanunk és pontosítanunk. Szigorú szabályok voltak, 29-en vettünk részt a megmérettetésen. Nem gondoltam volna, hogy megnyerem, nagyon örülök neki. S nem is a helyezésnek, hanem a Hevesy György emlékéremnek, amelyben részesültem, ez mindennél többet ér, felbecsülhetetlen érték számomra – mondta el Schulcz Ferenc. Elismerés és dicséret illeti Feri felkészítõjét, Hideg Zoltánné tanárnõt is, aki szabadidejét nem sajnálva, önszorgalomból gyakorolt, kísérletezett a diákkal, hazaérve pedig feladatlapokat készített számára.

Schulcz Ferenc és Hideg Zoltánné.

– Négyes érdemjeggyel kezdte Feri a kémia világát, a félévet már ötössel zárta, év végén pedig nem volt kérdéses a jeles. Minden tantárgyból kitûnõ, nagyon szorgalmas fiú. Rendszeresen és sikerrel vesz részt matematikai versenyeken is, kiemelkedõ teljesítményt nyújt fizikából és földrajzból. Eredményeit szorgalmának köszönheti, méltán büszke rá iskolája és családja – tette hozzá Hideg Zoltánné. A Zala Megyei Pedagógiai Intézet is elismerte a

Elérhetõségeink: Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937, e-mail cím: [email protected]

zalalövõi iskola tehetséges nebulóját. Kiemelkedõ teljesítményét oklevéllel és könyvcsomaggal díjazták június 2án, a Zala Tehetséggálán. Feri szívesen tölti szabadidejét szüleivel és két fiútestvérével. Sokat kirándulnak és fociznak, emellett karateedzésre is jár. A nyáron balatoni, természettudományi táborban pihen, néhány iskolatársával pedig Olaszországba utazhat, a szép, sikeres eredmény elismeréseként. - mzs -

Lapunk legközelebbi száma 2010. augusztus 19-én jelenik meg.

’’SZORT 99’’ SZOLGÁLTATÓ ZRT.

Megyei közéleti havilap

8901 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. Pf.: 191

Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Grafikus: Farkas László Kiadja: Dél-Nyugat Kiadó Pethõhenye Az ügyfélszolgálat címe: Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.; 8901. Pf.: 381. Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected] Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg 2010. ISSN: 0865-1353 Terjeszti: a Kiadó és a Magyar Posta Elõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben. Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft, 1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

SZOLGÁLTATÓ ZRT.

• Méret utáni polgári és ortopéd cipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt Tel.: 92/312-543

• Munkaruha készítése nagy választékban. Extra méret esetén egyedi gyártást is végzünk. ZALAEGERSZEG Tel.: 92/311-111/20

12

ZALATÁJ

Albán átok

A ZTE-nek már júliusban befejezõdött a nemzetközi kupaszezon. Nincs szerencséje a ZTE- a továbbjutásban. Csalódnia kelnek az albán csapatokkal. A lett. Akárcsak a ZTE kosárlabda napokban rajtolt az egerszegi együttesének 1988 októberélabdarúgó együttes az Európa ben. Elsõ bajnoki gyõzelme Ligában, de szárnyalás helyett után a Bajnokcsapatok Eurókényszerleszállás lett a vissza- pa Kupájában a Partizán Tivágón. A tiranai 0-0 után Eger- ranát kapta az egerszegi csaszegen a hosszabbításban szer- pat. A 22 évvel ezelõtt lezett góllal 1-0-ra nyertek az al- játszott elsõ találkozón olyan bánok, s õk jutottak a második elõnyt szerzett a Partizán, fordulóba. Csank János veze- hogy az elegendõ volt a totõedzõ szerint tompák, fásul- vábbjutáshoz az egerszegi visztak voltak játékosai. szavágón. Azt már én teszem hozzá, Mondhatnánk: 22 év után hogy a tiranai döntetlen után megismétlõdött az albán átok. mintha biztos lett volna a ZTE -er-

Szakmaiság A szakma dr. Mezey Györgyöt, a Videoton szakmai vezetõjét választotta az „Év edzõjének”. Tájékoztatásul megjegyzem: a bajnokságot, a kupát, a ligakupát és a szuperkupát a Debrecen nyerte. Minden trófeát megszerzett, amit Magyarországon lehetett. „Mellesleg” bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. „Szakmailag” gyengén teljesített tehát a Loki trénere, Herczeg András. A fenti eredménylista kevés volt az elsõ helyhez… e.e.

2010. július 15.

Válogatottság Nagy a csend Nagy László válogatottsága körül. A Barcelona kézilabdázója – mint ismert – sérülésre hivatkozva lemondta a Szlovénia elleni VB-selejtezõket. Néhány nappal elõtte látszólag még semmi baja nem volt, amikor klubcsapatával BL-döntõt játszott. Hogy miért foglalkoztatja Nagy László szereplése a közvéleményt? A spanyol válogatott kapuja is nyitva áll elõtte. Ám, ha Szlovénia ellen pályára lépett volna magyar színekben, a londoni olimpián nem szerepelhetne a hispán csapatban. Nagy László kivár, a magyar szövetség szintén. Adhatna ultimátumot, határidõt, de nem menne vele semmire. Nagy László joggal mondhatná: én mentem volna, de ha nem kellek – akkor már… A döntés tehát Nagy László kezében van. Sokáig nem hivatkozhat sérülésre. Kovács Péter egykori szavai jutnak eszembe: Nem akárki volt. Bajnokcsapatok Európai Kupáját nyert klubcsapatával, a Bp. Honvéddal, a válogatottal pedig világbajnoki ezüstérmet. A több mint háromszázszoros válogatott mondta: „Az a kézilabdázó, akinek reggel nem fáj semmije, biztosan halott.” Ahogy Nagy László a magyar kézilabdaválogatott számára. Szerintem. -e-

Köszönet… Edzõmeccset játszott Szerbia ellen a felnõtt magyar nõi kosárlabda válogatott. A tvriporter amiatt panaszkodott, hogy különbözõ okok (fáradtság, lemondás, sérülés) miatt nagyon sok meghatározó játékos nem szerepel. Meg kell köszönni a részvételt azoknak, akik vállalták a játékot – mondta. Itt tartunk. Egyébként a férfiaknál sem jobb a helyzet. Tulajdonképpen a magyar ifjú-

sági válogatott szerepelt minap egy nemzetközi tornán Olaszországban. Mindkét „ifjúsági” válogatottunk felnõtt EBselejtezõre készül. Köszönjük, hogy vállalják. A bevezetõben említett mérkõzés sajátos pillanata volt, amikor a riporter – az edzõpartner szereplésére utalva – megjegyezte: „kéznél a jugoszlávok.” Lábnál pedig a szovjetek? (Ekler)

Pálinkafõzési törvény

Pályázatokhoz kapcsolódó kiadványok, újságok készítése szerkesztése megbízhatóan, gyorsan!

Fûkaszálást, rétkaszálást nagy teljesítményû kaszálógéppel vállalok. 06/30/491-7042.

Rajz: Farkas László

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465 e-mail: [email protected]

– Mégiscsak nagyszerû, sógor, hogy végre mi is elõbújhatunk az illegalitásból!...