GÉPEK ORGANIZÁCIÓJA
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az Önök cége elnyerte a lehetőséget egy több generációs családi ház kivitelezési munkáinak elvégzésére. Az
ön
feladata
az
építési
technológiához
illeszkedő
meghatározása./betonozási, anyagszállítási-rakodási munkák/
gépi
erőforrások
Ellenőrzi a munkaterületet, megközelítés, munkavégzés és munkavédelem szempontjából. Tájékoztatja a dolgozókat az építőgépek és szerszámok, védőeszközök használatára vonatkozó
munka
és
balesetvédelmi
biztonságtechnikai követelményekről.
előírásokról,
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
1. ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK, ÉPÍTÉSI MÓDOK Építési technológiák, építési módok: -
Hagyományos építési mód
-
Korszerű építési mód
és
az
anyagtárolásra
vonatkozó
Hagyományos építési mód
Jellemzője a kis elemekből történő építés, ennél fogva nagy a létszámigény, viszonylag hosszú a megvalósulási idő, erősen időjárásfüggő és az említett okok miatt viszonylag drága. Előnye, hogy egyedi épületek megépítésére alkalmas, viszonylag kis gépesítettség szükséges. Korszerű építési mód
Korszerű építési mód esetén nagyfokú gépesítésre, korszerű anyagok és szerkezetek alkalmazására törekszünk. A korszerű építésmódokat a következő csoportba sorolhatjuk: -
előregyártás
-
középblokkos építési mód
-
-
-
-
-
kisblokkos építési mód
nagyblokkos építési mód panelos építési mód
öntött falas építési mód vázas építési mód
Minden olyan megoldás hagyományos építési módnak tekinthető, amikor tégla, vályog, kő a függőleges teherhordó szerkezetek anyaga, a kötőanyag pedig mész és cement. Tehát a felhasznált építőanyag természetes közegből származik, s az építőanyagból tömör falas szerkezetet alakítottak ki. A technika korszerűsödésével megjelentek korszerű anyagok, előre gyártott vasbeton szerkezetek, különféle alapanyagú burkolatok, nyílászárók, bevonatok, kiegészítő szerkezetek, de - a csoportosítás szempontjából - a függőleges teherhordó szerkezetek anyagstruktúrája nem változott, tehát ezek a korszerű megoldások nem befolyásolják a csoportosítást. A hagyományos építési módnak hosszfalas, harántfalas és vegyes falazatú változatát különíthetjük el. Ezen kategóriák a függőleges teherhordó - egyben határoló szerkezetek kialakításából következnek.
A hagyományos építési módra jellemző: -
kis szilárdságú, de nagy súlyú anyagból épített falszerkezetek csak korlátozott szintszám kialakítását teszik lehetővé
-
a falteher szintenkénti növekedése érdekében a növelt falvastagság helycsökkenést
-
a teherhordó szerkezetek kötöttségének következményeként, az egymás feletti
-
eredményez
szintek csaknem teljesen azonos elrendezést követelnek meg,
szerkezeti megoldások közül a harántfalas megoldás hőtechnikai és hangvédelmi szempontból előnyösebb
A kivitelezés technológiai feltételeinek betartása esetén e szerkezeti megoldás nagy élettartamot biztosít, tehát az építmény értékállóságát garantálja. Kiselemes építési mód:
A hagyományos építési anyagok és technológiák alkalmazásán alapuló szerkezetépítés. Elsősorban a kisebb épületek, családi házak, kisebb társasházak építésére jellemző. Napjainkban a kiselemes építési mód közé olyan korszerű komplett építési rendszerek tartoznak, amelyek elemei egy épület teljes egészére meghatározott, egységes modulrendszerhez igazodnak.
1. ábra Zöld sziget lakópark 1
Blokkos építési mód:
A modern kori rendszerelvű építés egyik legelső változata. A blokkos épületek teljes egészében az előre megadott modulrendszernek megfelelően, a részletes elemkonszignáció, szállítási, kiosztási, és elhelyezési tervek alapján készültek. Az 50-es, 60-as években a blokkos technológiával épült épületek többsége a napjainkban jellemző, magas követelmények nagy részének már nem felel meg.
1
Forrás: www.wienerberger.hu
Az épületek falszerkezetét nagyméretű falazóelemekből, blokkokból állították ki, amely az addig alkalmazott kisméretű falazóelemből történő falazáshoz képest sokkal gazdaságosabb és gyorsabb építést tett lehetővé.
2. ábra Sásdi tégla; Porotherm falazóblokk 2
Panelos építési mód:
Az 1950-es, 60-as években kialakult, teljes egészében iparosított építési technológia, amelynek lényege, hogy az épületeket nagyméretű, előre gyártott lemezszerű vasbeton panelokból építették. Az elemeket helyszíni szerelőmunkával kapcsolták össze, amelynek így egy térbeli szerkezeti rendszert alkotnak. Öntött betonfalas építés: Az öntött betonfalas építés lényege, hogy az épület teherhordó szerkezeti részét összefüggő monolit vasbeton szerkezetként teljes egészében az építési helyszínen készítik. Korábban jellemzően középmagas, sokelemes lakóépületek, illetve nagyméretű, összefüggő vasbeton építmények építéséhez alkalmazták. Az épületek rendeltetésétől függően többféle öntött technológiát alkalmaztak (alagútzsalus, kúszózsalus, csúszó zsalus).
2
Forrás: www.teglak.net
Napjainkban az öntött betonfalas építési mód, különböző technológiáit rendszerint a falszerkezet rétegződése alapján csoportosítjuk. -
egyrétegű öntött betonfal
-
többrétegű öntött beton fal
-
többrétegű öntött beton fal
Vázas építési rendszerek: Acélvázas szerkezetek:
Az acélszerkezet rendkívül hőérzékeny, tűz érzékeny és korrózió érzékeny, ugyanakkor aránylag kevés anyagfelhasználással jár. Kiegészítő szerkezeteit tekintve - mely csupán az acélváz méretezésénél játszik szerepet - minden ismert födémszerkezet, határoló szerkezet, burkolat és nyílászárók, stb. alkalmazásra kerülhet és csupán e kiegészítő szerkezetek súlyának, illetve tartósságának megválasztása fontos. Az ilyen vázas építményekkel - csarnokrendszerekkel - elsősorban raktárak, azaz kereskedelmi, valamint ipari, mezőgazdasági létesítmények formájában találkozhatunk. Ezek általában egyszintes építmények. Kivitelük - igény szerint - nyitott, vagy zárt rendszerűek. Monolit vasbeton vázszerkezetű épületek:
Idetartozik a hagyományos vasbeton monolit vázszerkezetű és az előre gyártott vasbeton vázszerkezetű kialakítás. Az előre gyártott vasbeton vázas épületek szerkezeti rendszere állhat pillérek + kiváltók + födémek, vagy pillérek + merev lemezfödémek elrendezési formában. Az építmények elkészítésének módja lehet részben üzemi előregyártás + monolit helyszíni megoldás, vagy teljes előregyártás, helyszíni monolit kötésekkel. Az acélvázzal szemben itt jelentős súlyú szerkezeti egységek kerülnek felhasználásra, rendkívül biztos stabilitással és hosszú élettartammal lehet számolni (korrózióvédelem itt nem szükséges). A vázszerkezetet határoló szerkezetek, nyílászárók, a burkolatok, a gépészeti felszereltség nem kötött, bármely szerkezeti megoldás alkalmazható. A hő- és hangvédelem itt is költséges. Figyelemmel a jellemzőkre, magas élettartam, megbízhatóság és nagy érték képviseli az ilyen építményeket. A vasbeton vázszerkezet megoldás bármely célra szükséges építménynél előfordulhat (pl. irodák, lakások, közintézmények, kereskedelem, ipar, raktározás, stb.).
Könnyűszerkezetes építési mód:
Néhány mondatban összefoglalásra került a könnyűszerkezetes házak és a hagyományos technológiával épült lakóházak közötti különbség. Könnyűszerkezetes technológiával épült favázas lakóházak
Hagyományos technológiával épült tégla lakóházak
Környezetbarát, újrahasznosítható.
Környezetszennyező, nem újrahasznosítható.
A könnyűszerkezetes építkezés nincs évszakhoz kötve, akár télen is építhető.
Az építkezés évszakhoz kötött.
Egyszerűen, gyorsan felépíthető a könnyűszerkezetes lakóház. “Kesztyűs munka” a csavaros, száraz kötéseknek köszönhetően. Kivitelezési határidő: általában 3-4 hónap (kulcsrakészen)
Időigényes, évekig is elhúzódhat az építkezés. Sok szeméttel és törmelékkel jár.
Kevés helyszíni munka, garantált minőség, precíz szerkezet az üzemi előregyártásnak köszönhetően.
Sok helyszíni munka, amely megnöveli a minőségi problémák lehetőségét.
A könnyűszerkezetes lakóházak várható élettartama 100 év felett.
Várható élettartam 80-100 év.
Mobil, könnyen átalakítható kis költségvetésből, minimális bontással.
Bontások, javítások esetén viszonylag nagy költséggel és munkával jár a kivitelezés.
Az építőanyagok áremelkedése kivédhetőbb, a költségek jobban kalkulálhatóbbak a rövid építési határidő miatt. 20-25% megtakarítás a hagyományos (pl.: téglafalas, betonfödémes) építkezéssel szemben.
Nehezebben kalkulálható költségek a hosszabb építési határidő miatt. Emelkedő építőanyag árak: nem tudni, hol áll meg az épület ára.
A bekerülési költség kisebb.
A bekerülési költség magasabb.
Gyors felfűtési idő.
Jó hő tartás, de lassú felfűtési idő.
A könnyűszerkezetes épület jobb hőszigetelést biztosít, ezért energiatakarékosabb, pl.: fűtésére éves szinten 54-100 kWh/m2 energiát használunk fel. 30-50% fűtési megtakarítás a téglafallal szemben.
Magas rezsi költségek, pl.: fűtésére éves szinten 150-220 kWh/m2 energiát használunk fel.
A vékonyabb falak nagyobb hasznos alapterületet eredményeznek.
A vastagabb falak kisebb hasznos alapterületet eredményeznek.
Megbízható védelem a nyári felmelegedéssel szemben. Könnyen átszellőztethető.
A hagyományos építésű házak a tárolt hőt lassabban adják le, ezért este és éjszaka is meleget sugároznak.
A könnyűszerkezetes épületben csökkenek az allergiás panaszok a szárazvakolatnak köszönhetően.
Légzőszervrendszeri betegség esetén érzékenység a nedves vakolati rendszer párolgása miatt.
Nincsenek méretbeli határok, minden ház egyedi tervezésű.
Nincsenek méretbeli határok, minden ház egyedi tervezésű.
Passzív házak:
A világon egyre elterjedtebb a csökkentett energiafelhasználású épületek tervezése, amelyeket különböző kategóriákba sorolhatunk a megtakarított energiamennyiség szempontjából, a kis energiaigényű létesítményektől egészen pluszenergiás épületekig. Az ezen épületekre jellemző kellemes klímán kívül fontos megemlítenünk, hogy a hagyományostól eltérő szerkezetű épületek hanggátlása is jóval nagyobb, ezért városi környezetben is kellemes, zajmentes életteret biztosítanak. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Passzívházat építeni annyit jelent, mint környezettudatosan élni. Ugyanis azon kívül, hogy korszerű, környezetbarát anyagokból alacsony energiaigényű épületet építünk, a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátást is. Passzívnak hívhatjuk azt az épületet, amelyik az átlagos energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát igényli köszönhetően a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak, ezen kívül a fennmaradó energiamennyiséget minimális külső energiaforrás felhasználásával tudja biztosítani. A körülbelül tíz százalékkal magasabb építési költségek néhány év alatt megtérülnek a 80 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségből származó megtakarításból kifolyólag. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak. Ennek akár tízszeresét is kénytelenek fizetni a régi, rosszul hőszigetelt házak lakói. Az épületek energiatakarékosságának növekedése, valamint a bioenergia fokozott hasznosítása függetleníti a passzívház-tulajdonosokat a fosszilis energiaforrásoktól.
3. ábra Passzív ház 3
Világszerte növekszik az érdeklődés a passzívházak iránt. A Föld számos pontján élő szakemberek cserélnek tapasztalatot, vitatják meg tudományos eredményeiket egy energiatakarékosabb jövő megalapozásának érdekében. Számos építőanyag fellelhető a palettán, amelyből jól hőszigetelt épületet készíthetünk. Hagyományos építőanyagokból szendvicsszerkezet készül, melynek általában jól elkülöníthető építési fázisban készül el a teherhordó szerkezete (például: vályogból, téglából, kőből, stb.), majd e szerkezetek külső felületeire külön építik rá a hőszigetelő réteget. Az IsoteQR építőelemek hatalmas előnye a fent említett szerkezetekkel szemben abban rejlik, hogy szintén összetett szerkezetnek minősül, ugyanakkor a teherhordó és a hőszigetelő réteg egy ütemben kerül felépítésre, ezáltal az építkezés ideje töredéke a hagyományos módszerrel készített passzívházakénak. Az energiatakarékosság fokozása érdekében szükséges épületeink külső határoló szerkezeteit kellő hőszigeteléssel ellátni.
3
Forrás: www.hazepitoklapja.hu
Korszerű falazott építési mód:
Mi az a Liapor?
4. ábra Liapor duzzasztott agyagkavics 4
A Jura földtörténeti korban, kb. 180 millió évvel ezelőtt kialakult üledékes, szerves anyag tartalmú agyagot kibányásszák, majd homogenizálják és apró darabokban a forgó klinker kemencében 1200 °C hőmérsékleten kiégetik. Itt először az agyagdarabok megszáradnak, majd a külső felület megolvad. A hő befelé haladásával a belső rész szervesanyag-tartalma kiég, a keletkező gázok az agyagdarabot felfújják, majd a köpenyt felszakítva távoznak. Így a kihűlt golyó külső kemény klinkeres héjjal és egy pórusos belső szerkezettel rendelkezik. A Liapor duzzasztott agyagkavicsot többféle fajsúlyban, többféle szemcsenagyságban, törten, vagy egészben, vagy a kettő keverékében állítják elő. A Liapor 100%-ig környezetbarát. Mivel a duzzasztott agyaggolyó az agyagon kívül semmilyen más vegyi anyagot nem tartalmaz, ezért egy egészséges lakásklímát biztosít. A visszabontott falazóblokk könnyen összetörhető, és újból feldolgozható könnyűbetonnak. A Liapor falazat előnyei: -
Jó hőszigetelő és jó páraáteresztő tulajdonságú
-
Tűzálló, fagyálló
-
-
-
Nem nedvszívó
Jó hangszigetelő
Jó mechanikai tulajdonságok, jó felületi tulajdonságok
5. ábra Liapor falazóelem 5
2.MUNKAVÉDELEM, SZÁLLÍTÁS,TÁROLÁS Minimális munkavédelmi követelmények az építési munkahelyeken: 4
Forrás: www.hazepitoklapja.hu
5
Forrás: www.hazepitoklapja.hu
-
rendet és tisztaságot kell tartani
-
kémiai
-
-
elérhetőség, közlekedési utak, vagy közlekedési zónák kijelölése biztonság:
veszélyes
anyagok
egészségkárosító hatásának megelőzése
és
készítmények,
rákkeltő
anyagok
karbantartás, megelőző ellenőrzés, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzése, a meghibásodások elhárítása tároló területek elhatárolása
-
veszélyes anyagok, készítmények és hulladékok kezelése és eltávolítása
-
munkafolyamatok, munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az
-
-
ipari és kommunális hulladékok, az építési törmelékek tárolása, elszállítása organizációs terveken szükség szerint módosítani kell
biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között
Az anyagszállítás és tárolás korszerű formái: -
Tároló ládák
-
Oldalfalas rakodólapok
-
-
-
Raklapok (rakodó lapok) Rakodó kosarak
Szállító tartályok – konténerek (egységrakományok képzése)
Az építési helyszín elemei: -
Munkások
-
Mobil gépek
-
-
-
-
Telepített gépek Segédüzemek
Zárt raktárak, nyitott tárolók Felvonulási épületek Felvonulási utak
Az ideiglenes utak funkciója, hogy biztosítsák az építési folyamatok alatt a közlekedés feltételeit. Ehhez megfelelő geometriára és teherbírásra van szükség. Célszerű az ideiglenes utakat a végleges utak helyén kialakítani, esetleg visszaszedhető anyagokból megépíteni. Telephelyen a sárga színt, a közlekedési utakat jelölik. Az építőanyagok szállítása közutakon:
Történhet az építőanyag-gyárak, a kereskedők, illetve az építési helyszín között. Különleges esetekben a vasút is lehetséges szállítási eszköz elsősorban nagy mennyiségű anyagok esetén. Szükség van továbbá az építéshelyi anyagszállításra is, hiszen a depóniák és a felhasználás helyei nem mindig azonosak. A közúti anyagszállítás során a mindenkori KRESZ-szabályokat be kell tartani, ügyelve arra, hogy a közlekedés biztonsága, az akadálymentes forgalom biztosítható legyen. A szabványok által előírt méretre, össztömegre, valamint a tengelyterhelésre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. Nagyméretű pl. vasbeton elemeket csak útvonalengedély birtokában lehet szállítani, amelyet mindig az illetékes szakhatóság ad meg. A közúti anyagszállításnál azt is figyelembe kell venni, hogy az utak minősége nem károsodhat.
A közúti építőanyag szállítás többségét tehergépkocsik végzik, ezek alapjármű alvázból és arra erősített felépítményből állnak. Tehergépkocsik:
Hagyományos tehergépkocsik (rögzített rakfelülettel), billenő platós, gólyadaruval felszerelt, dömperek, tartályos tehergépjárművek. Pótkocsikkal növelni lehet az anyagszállítás hatékonyságát. A betonpumpák anyagtovábbító gémmel és csőrendszerrel felszerelt járművek. A létrás vagy szerelőkosaras járművek a magasban végzett munkát könnyítik meg. A szállítást mindig megelőzi az anyagok, eszközök, gépek megrendelése! Szállítási szerződés:
Ez alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött legkésőbbi időpontig a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. Szállítási szerződést bárki köthet, a gyakorlatban azonban elsősorban vállalkozók, gazdasági szervezetek között terjedt el. A szerződésben a mennyiségek rögzítése az igények felmérése után történik. A minőség tekintetében a legcélszerűbb, ha a felek szabványra, műszaki leírásra utalnak. E kettő megrendelővel együtt kell kitűzni.
A szállítási szerződés alapján a szállítás teljesítésének a következő szakaszait különböztetjük meg: -
Teljesítés helye: Gazdálkodó szervezet esetében általában a jogosult székhelye,
-
Teljesítés módja: A szállító a dolgot sérülésmentesen becsomagolva, megszámolva
-
telephelye, építési helyszín
és megmérve adja át, amit a megrendelő átvesz.
A minőségvizsgálat helye az átvevő telephelye, az építési helyszín. A vizsgálatot az
átvételtől számított 8 napon belül el kell végezni. Amennyiben az átvevők
mennyiségi, vagy minőségi hibát észlelnek, kötelesek a szállítót haladéktalanul -
értesíteni.
A szállítónak/gyártónak biztosítania kell az áru rendeltetésszerű használatra
vonatkozó
alkalmasságát,
az
azonosíthatóságot,
és
a
minőségét.
Azokat
a
tulajdonságokat, amiket a minőségi tanúsítvány igazol, vagy amelyre a szállító jótállást vállalt, nem kell vizsgálni.
A szállítási szerződésekbe gyakran biztosítékot helyeznek el. Ilyen a szerződési érték %-ában meghatározott kötbér is, amely a szerződésszegő fél felróható magatartása esetén jár a másik fél számára. Fontos, hogy a kötbér akkor is követelhető, ha nem merül fel kár. Szállító levelet kell kiállítani az értékesített termék kiszállításakor, vagy a vevő részére történő átadásakor, amennyiben számla nem készül az átadás alkalmakor. A szállítólevélen a következő adatokat kell feltüntetni: -
a szállító neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma
-
a megrendelés száma
-
-
-
-
a vevő neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma a termék TVSZ-száma (vámtarifa-szám) a termék mennyiségi egysége a termék mennyisége
-
a termék általános forgalmi adóval növelt egységára
-
a kiállító megnevezése és aláírása
-
-
-
az általános forgalmi adót is tartalmazó érték az átvevő megnevezése és aláírása a kiállítás kelte
Minta szállítólevélre: Feladó: Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Delivery Note Nr./ Szállítólevél száma
1031 Budapest Vitorla u. 13. 3/7
1/2008
Ügyintéző:
Tel. : e-mail: Szállítási cím: Kontakt: Átvétel időpontja:
Címzett:
Kontakt. Tel.: ; e-mail Szállítás módja
Szállítás kelte
Indulási hely
Budapest Szállítási feltétel
Helyszínre szállítva Poz.
Ajánlati szám:
Árumegnevezés:
Megrendelés szám: Csomagolás módja: Súly: Bruttó kg Nettó kg Rendszám: XY Cég neve
Szállítólevél minta 6
6
Forrás: www.bthe.hu/hasznos/letöltések/file/21-minta-szállítólevél
Rendeltetési hely
A fuvarozás eszközei a különböző küldemények esetén: -
Vasúti fuvarozásnál: Kocsirakomány minden olyan termék amelynek súlya legalább 5000 kg, vagy amelyhez a feladó a kocsit kizárólagos használatra veszi igénybe. Kisáruküldemény az 5000 kg-ot el nem érő tömegű áru vagy árudarabok összessége, amelyeket a vasúttársaság más áruval együtt, de egymástól elkülönítetten továbbít.
-
(tégla, előre gyártott vasbeton elemek, homok stb.)
Közúti fuvarozás: Szinte az összes építőanyagot így szállítják. Darabáru fuvarozása
az olyan 5000 kg-ot el nem érő áru vagy árudarabok összessége, amelyet a fuvarozó
helyiségek között egy feladótól egy címzett részére továbbít. Nem fuvarozható
darabáru-küldeményként ömlesztett tömegáru, más áruval össze nem rakható áru (pl. faanyag, vegyi áru) -
-
Vízi fuvarozás: kavics, homok, kő, importált építőanyagok
Légi fuvarozás: Nagy távolságra szállított vagy importált, elsősorban kisméretű és tömegű, értékes anyagoknál.
Az építőiparral kapcsolatos áruforgalmi tevékenység négy részre osztható: 1. Árubeszerzés: a megrendelés felelős tevékenység, hiszen megfelelő mennyiségben, minőségben és áron kell beszerezni az árut. Áru alatt az építőiparban elsősorban építőanyagokat, esetleg szolgáltatásokat értünk. Az árubeszerző tárgyal, levelez, döntéseket hoz, megállapodásokat köt, majd ezeket a partnerekkel szerződésbe foglalja.
Az áru megrendelése történhet faxon, levélbe, elektronikus úton, telefonon. A megrendelésen mindenképpen fel kell tüntetni az anyag/szolgáltatás pontos nevét (kódszámát), mennyiségét, a megrendelő nevét, a kiszállítás címét, tervezett idejét.
2. Áruátvétel: Az árut a telephelyen vagy az építési helyszínen fogadni kell, mennyiségileg és minőségileg át kell venni, el kell végezni a szükséges adminisztrációkat. A
szállítmányt az átvevő aláírásával igazolja, onnantól a felelőség őt is terheli, ha később veszi észre pl. a hiányt. Az áruátvétellel kapcsolatos problémákat minden esetben
mennyiségi, és minőségi adatokat tartalmazó jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Erről a
szállítót is értesíteni kell, aki vagy pótolja a hiányt, vagy minőségi hiba estén
engedményre tesz ajánlatot. Ellenkező esetben el kell állni az átvételtől. A raktáraknak
gépjárművel megközelíthetőnek kell lenniük. A raktárosnak bevételi bizonylatot kell kiállítania a vásárolt készletről, anyagokról, a minőségi és mennyiségi ellenőrzés után.
3. Raktározás, készletezés: a beszerzett áruk raktározása a készletezés, amely az általános
kereskedelemben a zavartalan értékesítés, az építőiparban pedig az ütemtervnek
megfelelő zavartalan anyagellátás elengedhetetlen feltétele. A készletek nagyságát és
összetételét mindig úgy kell meghatározni, hogy az áruforgalom tegye lehetővé a vállalkozás költséghatékony, nyereséges működését.
A készletek mindig három részből tevődnek össze: -
az építési tevékenységhez azonnal szükséges anyagok
-
az elmúlt időszakból maradt, elfekvő anyagok, áruk
-
a következő időszakra szükséges anyagok
A raktárban tárolt készletről fajtánként mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. A raktárban az egyes készletek mennyiségében bekövetkezett változást azonnal rögzíteni kell. A nyilvántartólap fejlécén fel kell tüntetni: -
az áru, anyag pontos megnevezését
-
a készletváltozás keltét
-
-
a méret, a minőség, a mennyiség egységét a raktárban maradó készlet mennyiségét
4. Áruk, eszközök kiadása: Minden esetben anyag-kivételezési bizonylatot kell kiállítani a raktárak készletváltozásról.
3. SZERSZÁMOK, GÉPEK Az építőipari munkák során az alapanyagok beépítésnél szükség van különböző szerszámokra és segédeszközökre. Ezek teszik lehetővé a munkavégzést. Megmunkálhatjuk velük az alapanyagokat és a beépítés is egyszerűbbé válik. A kézi erővel működtetett szerszámokkal általában egy műveletet végezhetünk. a kézi erő nagysága a legtöbb esetben korlátozott. A segédeszközök kiegészítik a szerszámok használatát, azzal, hogy leegyszerűsítik, meggyorsítják a munkafolyamatokat. Kőműves szerszámok: Kőműveskanál: fém anyagú, lemezből készült, fogantyúja fa. A kanál vége szögletes, vagy
lekerekített. A jobb minőségű kanalak rozsdamentesek. a friss habarcs eldolgozására alkalmasak, a falazó‐, vakoló‐, illetve a burkoló munkákhoz használják. Serpenyő: öblös kialakítású edény, fa fogantyúval. A kanállal azonos minőségben készül. A habarcsfeldolgozásnál használjuk, merítő szerszám. Térfogat szerinti mérésre is alkalmas. Kőműves‐, burkoló‐, gipszelő munkáknál alkalmazzák. Simítók: a vakolatok és aljzatok simítására alkalmas eszközök, fából, vagy műanyagból készülnek többféle mérettel. A simítók íves kialakításúak is lehetnek. Ezek hajlatok, élek eldolgozására alkalmasak. Habarcsfelhúzó lap: nagy, körülbelül füzetlap nagyságú fogantyúval ellátott lap. Fa vagy műanyag anyagú. A friss vakolóhabarcs eldolgozására alkalmas eszköz, felhordásra elsősorban mennyezetek vakolásánál alkalmazzák.
Fogantyús habarcsfelhúzó léc: fából, vagy műanyagból készül, kétkezes szerszám. Vakolás
közben a friss habarcs eldolgozására, felhúzására alkalmas. Egyenes léc: fából, vagy alumíniumból készül, hossza kb. 2 m. A faléc egyenesre gyalult. Az alumíniumléc lehet függőleges és vízszintes irányú, vízmértékkel is elláthatják. A vakolási munkáknál a nagy egyenes síkok készítésére és ellenőrzésére használhatjuk. Ezeket a léceket az élek kialakításához is lehet használni. Aljzatbetonok, esztrich, rétegek és más simítások egyenes felületének elkészítésére is alkalmas. Egyéb eszközök: Mérőszalag: egy csévélővel tokba csavarható, osztásokkal ellátott szalag. Fém vagy műanyag
anyagú. Nagyobb távolságok mérésére alkalmas. Csöves vízmérték: két zárható üvegcsőből és az őket összekötő gumicsőből áll. A benne lévő víz nyitott állásban a közlekedőedények elve alapján mindig ugyanazt a szintet mutatja. Kitűzési munkáknál használatos a magassági pontok átvitelére. Tokos vízmérték: a tok fából, műanyagból, vagy alumíniumból készül, ez foglalja magába a libellát. Vannak egészen rövid, közepes nagyságú, illetve egészen hosszú vízmértékek is. Ezekkel az eszközökkel a vízszintes és függőleges irányokat határozhatjuk meg pontosan. Munkacipő: fizikai munkavégzés során elengedhetetlen, hogy kényelmes, nagy terhelésnek ellenállót hordjunk. A cipő kiképzésének olyannak kell lenni, hogy védje lábfejünket a leeső tárgyaktól, az építési törmelék ne sértse fel, hegyes tárgyak ne szúrják át. Munkakesztyű: Durvább vászonból, bőrből készül, így erős igénybevételnek is ellenáll. Azokon a helyeken ajánlatos használni, ahol a kézsérülés veszélye fokozottan fennáll. Ilyenek a betonnal, vasbetonnal, fémmel, szálkás fával végzett munkák. Védőszemüveg: archoz simuló, műanyag házba foglalt, átlátszó, műanyag vagy üveg védőlencsékkel. Védőálarc: poros környezetben, vagy apró szemcsés, esetleg veszélyes anyaggal dolgozó emberek számára kötelező viselni. Az építőipari kivitelezési munkák során kötelező a VÉDŐSISAK viselése! Kivételt jelentenek ez alól a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett helyen dolgozók.
Gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája A munkaeszközök általános biztonságtechnikája:
A termelési folyamatban a következő biztonsági, és egészségügyi követelményeket kell kielégíteni: -
Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad
-
A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak a
-
-
-
-
-
használni.
kezelője használja.
A munkaeszközöket úgy kell elhelyezni, használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon rendelkezésre.
A munkaeszközt jól látható azonosító és megfelelő jelzésű kezelőelemmel kell
ellátni. A kezelőelemmel valósítható meg a biztonságos működtetés, valamint a leállítás. Leeső
vagy
kirepülő
tárgyak
veszélyével
járó
munkaeszközt
megfelelő
védőfelszereléssel kell ellátni. Ha szükséges, rögzíteni és stabilizálni kell a tárgyakat. A munkaeszközök körüli veszélyes teret el kell határolni.
A munkavállalók érdekében egyértelmű és könnyen felismerhető figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni.
Karbantartást csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni.
A mobil munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk elhelyezkedő dolgozókat fenyegető kockázat a legkisebb legyen.
Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentő megoldással lehet üzemeltetni.
Világosan és jól láthatóan kell jelölni a teheremelő munkaeszköz teherbíró képességét. Terhek emelésére használt munkaeszközök biztonsági követelményeit az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata tartalmazza.
Betonkeverés gépei:
6. ábra Betonkeverés gépei; Betonkeverő üzem 7
7. ábra Mobil betonkeverő telep 8
7
Forrás: www.szerszammester.hu /www.profigisgep.hu
8
Forrás: www.mobilbetonkevero.hu
Tömörítés gépei: -
Lapvibrátor
-
Tűvibrátor
-
Motoros lehúzó lapok
-
Zsaluvibrátor
8. ábra Lapvibrátor 9
9
Forrás: www.profikisgep.hu
9. ábra Tűvibrátor 10
10. ábra ENAR QZH lehúzó lap Honda motorral; Zsaluvibrátor 11
10
Forrás: www.profikisgep.hu
11
Forrás: www.profikisgep.hu
Egyéb gépek az építési helyszínen: -
szállítószalagok
-
törmelékcsúszdák
-
villás targoncák
-
-
-
-
rakodógépek, dömperek csörlők
felvonók daruk
Személyi védőeszközök:
Akkor kell használni, a termelő berendezés kialakításával, a termelési folyamat szervezésével, építészeti- és tervezési megoldásokkal nem valósítható meg a biztonságos munkavégzés. Védő hatása csak a használóra, viselőre terjed ki. Minden dolgozó csak olyan gépet kezelhet, amelyhez megfelelő szakismerete van, amelynek biztonsági előírásait elsajátította és a kezelésre megbízást kapott. Egyes gépeknél még külön vizsgát is előírnak. Ilyen gépet csak a hozzá érvényes típusvizsgával rendelkező személy kezelheti. Az építési helyszínen a gépi anyagmozgatás jelentősen megkönnyíti a munkavégzést. A különböző energiaforrások felhasználásával működő berendezések egy-egy anyagmozgatási feladatnak vannak kialakítva. Mutassa be tájékozottságát az anyagtárolás, raktározás biztonságtechnikájáról! Az anyagmozgatás:
Különböző nyersanyagok, félkész és késztermékek üzemi keretek között végzett helyváltoztatása. Megkülönböztetünk kézi és gépi anyagmozgatást. Az anyagozgató gépek nagyon sokféle típusa ismert: -
motoros targoncák,
-
szállítószalagok,
-
-
-
-
-
-
daruk,
szállítócsigák,
pneumatikus és hidraulikus szállító berendezések, dömperek,
tehergépkocsik,
sínen vagy drótkötélpályán mozgatott csillék.
Ezek közül a motoros targoncák és a daruk a legáltalánosabbak.
A motoros targoncák:
Lehetnek belső égésű motor (benzin, dízelolaj) vagy villamos motor meghajtásúak. Zárt térben csak az utóbbi alkalmazható. Egyes típusai áruk szállítására, vontatására, terhek emelésére használhatók. A biztonságos üzemeltetés érdekében bármilyen motoros targoncát csak arra a típusra vizsgával és jogosítvánnyal rendelkező, a targonca vezetésével megbízott személy kezelhet. A targonca kifogástalan állapotáról a használatba vétel előtt meg kell győződni. Hiba észlelése estén a targoncát nem szabad tovább üzemeltetni. Csak a megengedett súlyú terhet szabad a targonca rakfelületén elhelyezni. Az árukat egyenletesen, leesés, szétcsúszás ellen biztosítva szabad csak elhelyezni olyan magasságig, hogy a rakat ne billenje le, ne ütközzön semminek és a vezető szabad kilátását ne akadályozza. A vezetőn kívül kísérő személy a targoncán csak akkor utazhat, ha számára biztonságos ülővagy állóhelyet létesítettek és a felszállásra engedélyt adtak. A targonca vezetője köteles az előírt sebességet és egyéb forgalmi utasításokat betartani, munkáját figyelmesen végezni. A targonca elhagyásakor azt elmozdulás ellen biztosítani kell.
11. ábra Targonca 12
12
Forrás: www.toyota-forklifts.hu
A daruk:
Emelésre és rövid távú szállításra használhatók. Legelterjedtebb típusok: -
toronydaru
-
futódaru
-
autódaru
A daruk bonyolult szerkezete, működésükkel járó veszélyek miatt szakértelmet követelnek. Ezért bármilyen darut csak az illető típusra érvényes vizsgával rendelkező, a daru vezetésével megbízott dolgozó kezelhet. A biztonságos üzemeltetés érdekében maximum a megengedett legnagyobb terheléssel szabad igénybe venni. Ezt az értéket a darun jól láthatóan fel kell tüntetni. A túlterhelés elkerülése érdekében túlterhelés gátló berendezéssel kell felszerelni. A különböző irányú mozgatásnál a véghelyzet túlhaladását végállás-kapcsolóval kell megakadályozni. Villamos energiával működő darunál az érintésvédelemről is gondoskodni kell. A teher felkötését csak hibátlan, megfelelően kipróbált és ellenőrzött függőelemekkel, vizsgázott darukötözők végezhetik. A terhet mindig úgy kell felkötni, hogy ki ne csússzon, el ne billenhessen, ki ne vágódhasson. A horognak mindig a teher súlyvonalában kell lennie. Veszély esetén „ÁLLJ!” jelzést bármelyik dolgozó adhat. Lengő teher alatt tartózkodni, vagy közlekedni veszélyes és tilos. Erre figyelmeztető táblákkal is el kell hívni a figyelmet. A daru vezetőfülkéjében illetéktelen személy nem tartózkodhat. A daru szerkezetére, pályájára lépni, ott tartózkodni, munkát végezni csak a daru, álló helyzetében, a villamos berendezés feszültségmentesítése után szabad. Minden előfordult eseményt, a műszak átadását, az esetleges javításokat a darunaplóba be kell jegyezni. Áruk mozgatásánál, szállításánál figyelembe kell venni a csomagoláson feltüntetett (felfestett) árukezelési jelzéseket.
12. ábra Daru 13
13
Forrás: www.firetrucks.uw.hu
A szállító szalagok:
Folyamatosan működő anyagtovábbító gépi berendezések, elsősorban ömlesztett anyagok továbbítására alkalmasak. A szállító szalagokon meghatározott távolságra egymástól vészleállító kapcsolókat kell elhelyezni. A szalag veszélyes működési pontjainál védőburkolatot kell elhelyezni.
13. ábra Szállító szalag 14 A tehergépkocsin történő szállítás:
Csak a plató méretének megfelelő nagyságú terheket szabad szállítani. Lehetőség van a túlméretes anyagok szállítására is, ilyenkor jól látható piros zászlót kell elhelyezni a teher végére. Az esetleges leborulás, megcsúszás, elbillenés ellen biztosítani kell. Az ömlesztett anyagoknál arra kell vigyázni, hogy a szállított anyag mennyisége a szállító jármű terhelhetőségének, kapacitásának megfelelő legyen. Speciális termékek (előre gyártott vb. termékek, folyadékok, kötőanyagok stb.) szállítása különleges kialakítású járművekkel történik. Ezek használatánál a speciális anyag szállítására vonatkozó előírásokat kell betartani. A teherautók az érvényben lévő KRESZ szabályok figyelembevételével közlekedjenek az építési területen.
14
Forrás: www.euromining.hu
4. AZ ANYAGTÁROLÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Az anyagtárolás a nyersanyagok, a félkész és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. Az anyag tárolható raktárban vagy a felhasználás helyén; eszerint raktározásról vagy munkahelyi tárolásról beszélünk. Az anyagtárolás módját az anyagok alaki, fizikai (pl. halmazállapot, méret, szilárdság) és vegyi tulajdonságai határozzák meg. Az anyagok tárolhatók szabadban és épületben (raktár, csarnok). A darabáruk rakatokban, állványokon, polcokon, esetleg más, különleges módszerekkel tárolhatók. A tárolásnál figyelembe kell venni a csomagoláson feltüntetett (felfestett) árukezelési jelzéseket is. Az ömlesztett anyagok: szabadon vagy támfalas megtámasztással, továbbá tároló berendezésekben (pl. bunker, siló) tárolhatók. Ha az ömlesztett anyagot zsákolják vagy tárolóedénybe (pl. konténer) rakják, akkor a továbbiakban már darabáruként kezelhetők. A folyadékokat: hordókban, ballonokban, tartályokban Gázokat: acélpalackokban, tartályokban tárolják. A hordókat, palackokat már darabáruként kezelik, tárolásuknál azonban figyelembe kell venni a töltet veszélyességét is. A biztonságos, balesetmentes anyagtárolás érdekében az egyes anyagokat a kijelölt, megfelelő teherbírású helyen, rendezetten kell tárolni. Közvetlenül a talajra rakodásnál követelmény a síkfelületű, tömör talaj, amelynek teherbírását, ill. a teher egyenletes elosztását alátétekkel javítani lehet. A polcokon, állványokon, födémeken a legnagyobb megengedett terhelés feltüntetése, a túlterhelés megakadályozása fontos követelmény. A rakatokat leesés, szétcsúszás, billenés veszélyétől óvni kell. A rakatok ezért csak megengedett magasságúak lehetnek és kötésben, vagy felfelé keskenyedve kell felrakni. Kör keresztmetszetű tárgyakat (pl. hordók, palackok) nyergeivel, a rakat két szélén ékekkel biztosítva helyezzük el. A rakat megbontását mindig felülről lefelé, biztonságos helyen állva végezzük, ügyelve arra is, hogy közben mások testi épségét ne veszélyeztessük. A gyúlékony anyagokat felmelegedéstől, szikrától védeni kell. Az olyan anyagokat, amelyek egymásra káros hatást (pl. vegyi reakció) fejthetnek ki, egymástól elkülönítve tároljuk. Anyagtárolást, raktározást meghatározó tényezők:
A tárolás lehet hosszú időtartamú, ilyenkor a termékek heteken, hónapokon, esetleg éveken keresztül mozdulatlanok maradnak. A rövid időtartam órákat, napokat, esetleg heteket jelenthet, ilyen esetekben a felhasználás a beépítés viszonylag rövid idő alatt megtörténik. A tárolási időtartam az illető anyagok tulajdonságaitól függ.
Anyagtárolás, raktározás módjai:
A raktározás módja, a raktár, vagy a tárolás helyének kialakítása az anyagok tulajdonságaitól, méreteitől, halmazállapotától, szilárdságától, törékenységétől, csomagolásának módjától függ. Lényeges különbség van például a darabáruk, az ömlesztett anyagok, a folyadékok és a gázok tárolási módja között. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok sajátosságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a nedvesség érzékenység, a törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek Különböző kiszerelésű és fajtájú anyagok tárolásának biztonságtechnikai követelményei: -
-
A darabárukat raktárakban, vagy külön erre a célra kialakított helyen lehet tárolni. Az állványok
nélküli
legfontosabbak:
tárolás
általános
biztonságtechnikai
követelménye
közül
a
A darabáruk egymásra helyezésénél, ha az eldőlés, felborulás, elgurulás elleni
védelem nem biztosítható, akkor a kötéseket, sorok közé helyezett alátéteket, kiékeléseket kell alkalmazni,
-
A darabárukat, egységrakományokat csak olyan magasra szabad felrakni, hogy azok
-
Az olyan rakományokat, amelyekből hegyes, éles részek állnak ki, tárolás előtt
-
egyensúlyban maradjanak, felrakásuk és levételük biztonságos legyen,
ezektől mentesíteni kell, vagy a veszélymentes tárolásukat kell biztosítani
Az egymásra helyezett darabáruk, rakományok tetejére csak a szükséges munkák elvégzése céljából, szabad felmenni, ha lehetővé tettük a biztonságos feljutást. A
halmazok megbontását csak felülről szabad megkezdeni, és a bontást egyenletesen -
kell végezni.
A darabárukat, polcokon és egységrakatokon is lehet tárolni. Ezekben az esetekben a polcok, illetve raklapok terhelhetőségét kell figyelembe venni. Darabáruként tárolják
az építőipari munkahelyeken a tégla és falazó elemeket, a béléselemeket, a beton és vasbeton termékeket, a nyílászáró szerkezeteket, a burkoló lapokat, festékes
-
dobozokat, a berendezési tárgyakat stb.
Az ömlesztett anyagokat: szabadban prizma alakban lehet tárolni, illetve alkalmas tároló hely a
bunker és a siló. Utóbbiak esetében a szemcseméret és az anyag fajtája is figyelembe vehető. Az időjárás hatásaitól védett ömlesztett anyagokat, fedett, zárt helyen kell raktározni. Az ömlesztett anyagokat zsákokban is lehet tárolni, ilyenkor kezelésük, raktározásuk darabáruként történik. A folyadékokat hordókban, ballonokban, tartályokban lehet tartani, ezeket darabáruként kell kezelni. Tárolásuknál figyelembe kell venni a folyadékok tulajdonságait. A biztonságos anyagtárolás úgy valósítható meg, hogy az edényeket megfelelő teherbírású helyen, rendezetten helyezzük el. A folyadékot tartalmazó edényeket tárolhatjuk a földön is, megfelelő teherbírás és felületi kialakítás esetén. Az edényeket polcra is rakhatjuk, ilyenkor azok teherbírását figyelembe kell venni, illetve a rendezett elhelyezésnél fel kell tüntetni a tárolt anyagok fajtáit. A darabáruként tárolt folyadékokat a leesés, szétcsúszás, felbillenés ellen biztosítani kell. A gyúlékony anyagokat a felmelegedéstől, sugárzó hőtől, szikraképződéstől óvni kell. Az egymással reakcióra hajlamos anyagokat egymástól elkülönítve kell tárolni.
5. VEGYI ANYAGOK KEZELÉSE, TÁROLÁSA A különféle gyártási folyamtokhoz nagyon sokféle vegyi anyagot használnak, segítségükkel a termelő munka, az alkalmazott technológia egyszerűbbé biztonságossá, hatékonyabbá tehető. Az alkalmazott vegyszerek nagyon sokfélék lehetnek, összetételüktől, mennyiségüktől, felhasználásuk körülményeitől függően veszélyeket idézhetnek elő. Használatuknál mindig körültekintően kell eljárni, be kell tartani a vonatkozó előírásokat, szabályokat. A vegyi anyagok kezelése, tárolása eltérő biztonsági intézkedéseket igényel. Ezeket a gyártóknak a felhasználók tudomására kell hozni, betartásuk viszont mindkettőjük érdeke. A vegyi anyagok alkalmazásával kapcsolatban a következő általános követelményeket vegyük figyelembe: -
Csak olyan vegyi anyagot szabad tárolni és felhasználni, amelynek eredete, tartalma,
lejárati időpontja, legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai, rendeltetése és felhasználásának módja egyértelműen megállapítható. Ezeket az információkat a
dobozra, tároló edényre ragasztott címke tartalmazza. Olyan vegyi anyagokat,
amelyek címkéje vagy feliratozása hiányzik, sérült, vagy más okból olvashatatlanná vált, tárolni és felhasználni nem szabad. -
-
Az anyagokat az eredeti tárolóedényben (doboz, kanna, hordó stb.) kell tartani. Ha az
edény tartalmának csak egy részét használják fel és nem tilos a felnyitott edény visszazárása, megbízható zárásról kell gondoskodni.
Az anyagokat beérkezésük, illetve lejárati időpontjuk sorrendjében kell felhasználni. A lejárt, vagy visszamaradt vegyi anyagokat a környezetet és az érintett személyeket
nem károsító módon meg kell semmisíteni. Veszélyes vegyi anyagoknál ezt csak -
hatósági úton szabad végrehajtani. A
munkahelyeken
legfeljebb
csak
az
egy
műszak
alatt
felhasználható
anyagmennyiséget szabad tárolni. Az esetleges maradékot vissza kell vinni a raktárba. Különös óvatosságot igényelnek azok az anyagok, amelyek erősen
párolognak (például a benzol és homológjai), kellemtelen szagúak vagy a környezetet -
-
egyéb más módon szennyezik.
A raktárakban a vegyi anyagokat fajtánként és jellegük szerint csoportosítva különállóan kell elhelyezni. A raktár kialakítása és a raktári berendezések feleljenek meg az ott tárolt anyagoknak, illetve azok tulajdonságainak.
Vegyi anyagok kezelésével és raktározási teendőivel csak 18 évnél idősebb, erre a
feladatra megfelelően felkészített személyt lehet megbízni. Ahol az általánostól
eltérő követelményeket kell betartani, ott ezeket a teendőket az előírások általában
vizsgához kötik (például mérgező anyagok raktározásánál méregkezelői vizsga, -
-
tűzveszélyes anyagoknál tűzvédelmi vizsga).
A vegyi anyagok okozta szennyeződéseket a lehető legrövidebb idő alatt el kell
távolítani. Ha az anyag természete megkívánja, a tisztítás előtt közömbösítésről is
szükséges gondoskodni.
Nagyon fontos az adott munkához előírt védőöltözet és egyéni védőfelszerelések használata, még akkor is, ha ezek a munkavégzéskor kényelmetlenséget okoznak.
MARÓ HATÁSÚ ANYAGOK
A maró hatású vegyi anyagok a testfelületre, vagy a szervezetbe jutva súlyos, akár végzetes mértékű roncsolódást is okozhatnak. Ezek az anyagok elsősorban a savak és a lúgok. Károsító hatásukat a bőrfelületre jutva fejtik ki, marási, égési sérüléseket okoznak. A belélegzett, vagy lenyelt anyagok a légcsövet, a tüdőt, a nyelőcsövet, a gyomrot támadják meg. A felsorolt okok indokolják az ilyen anyagok elővigyázatos kezelését. A maró hatású vegyi anyagok ellen kétféle módon védekezhetünk. Passzív védekezés:
A bőrfelületre, a szembe, illetve a szervezetbe jutást akadályozzuk meg a következők betartásával: -
a bőrfelület teljes felületű takarása védő (savvédő) ruházattal, védőkesztyűvel,
-
a szem védelme szemüveg (savvédő-saválló) használatával,
-
sapkával,
a belélegzés ellen megfelelő légzésvédő alkalmazása.
Aktív védekezés:
A maró anyagok kiömlését, kifröccsenését, légtérbe jutását akadályozzuk meg. Az aktív védekezés akkor hatékony, ha a maró anyagok felhasználása zárt technológiai rendszerben történik. Ezzel kizárjuk a maró anyagokkal történő közvetlen érintkezés lehetőségét. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor olyan technológiát kell választanunk, amely alkalmazása esetén a kiömlés, kicsöpögés, a levegőbe jutás veszélye a legkisebb. Ezért a tároló edényeket például a lehető legrövidebb ideig kell, illetve szabad nyitva tartani. Az aktív védekezés részeként a tároló edényeket jól tömített, biztos zárással kell ellátni. A veszélyes anyagok kivételéhez az előírásoknak megfelelő buktatót, vagy savszivattyút kell alkalmazni. Az üveg és műanyag ballonokat óvni kell a sérüléstől, a fém dobozban tárolt vegyi anyagoknál pedig fokozottan figyelmet kell fordítani a korrózióra. Külön kell említést tenni a maró hatású anyagok véletlen lenyelésének lehetőségeiről. Sok esetben előfordult már, hogy a maró hatású anyagot nem az eredeti csomagolásnak megfelelő edényben, hanem más palackban tárolták. Nem kívánt tévedés következményeként ebből a palackból a munkások folyadékot fogyasztottak. A munkahelyeken fel kell készülni az esetleges sav- vagy lúgmarás elsősegélynyújtására is. A bőrön keletkezett sérüléseket bőséges ivóvíz minőségű vízzel le kell mosni, fedőkötéssel kell ellátni. majd a sérültet minél előbb orvoshoz kell vinni. Minden más esetben a sérültet a lehető leggyorsabban orvosi ellátásban kell részesíteni. MÉRGEZŐ VEGYI ANYAGOK
A vegyi anyagok jelentős részé a szervezetbe jutva megzavarja a megszokott, normális biológiai folyamatokat. Ezeket az anyagokat mérgező vegyi anyagoknak nevezzük. Az okozott zavar lehet gyorsan múló, tartós hatású, vagy végleges kárt okozó. A szervezetbe jutó viszonylag kis mennyiségű, de súlyos zavart okozó anyagokat mérgeknek nevezzük. A mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos előírások ezért nagyon szigorúak. A mérgező anyagok egészségkárosító hatása számos tényezőtől függ. Ezek közül a legfontosabbak: az anyag fizikai és kémiai tulajdonságai (például víz- vagy zsíroldó képesség, illékonyság), töménysége, a szervezetbe jutott mennyisége, a behatás időtartama. A mérgező anyag hatása függ továbbá az egyén szervezetének az állapotától és érzékenységétől. A legfontosabb hatások az idegrendszert, a máj működését károsítják, hatással vannak az enzimekre, a vérre és az emésztő szervek működésére. A mérgező anyagok gázok, gőzök, porok, vagy füst formájában juthatnak a szervezetbe. A levegő szennyezettségét a kritikus értékhatár alatt kell tartani. A bőrön keresztül elsősorban a zsíroldó képességű vegyi anyagok, mérgek tudnak behatolni, amelyek maró hatást is ki tudnak fejteni. A védekezés alapja a közvetlen érintkezés
megakadályozása, zárt rendszerű technológia, biztonsági segédeszközök alkalmazása, egyéni védőeszközök segítségével. Az emésztőrendszeren keresztül elsősorban tévedésből, részben pedig a munkahelyen való étkezés, dohányzás folytán kerülhetnek mérgező anyagok a szervezetbe. Ezt megelőzni a tévedés kizárásával lehet, illetve ilyen munkahelyeken az étkezést és a dohányzást meg kell tiltani. A munkaközi szünetekben és a munka befejezésekor alapos kézmosást és tisztálkodást kell előírni, illetve elvégezni a mérgezések megakadályozásának érdekében.
TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES ANYAGOK
A tűz- és robbanásveszélyes anyagokat a következő minősítés szerint csoportosíthatjuk: -
fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A),
-
tűz- és robbanásveszélyes (B),
-
mérsékelten tűzveszélyes (D),
-
-
tűzveszélyes (C),
nem tűzveszélyes (E).
A védelmi intézkedéseket elsősorban a veszélyességi besorolás alapján kell megtenni. A védekezés három módja alkalmazható: 1. Megakadályozni a gyúlékony légtér kialakulását: -
A légtérben megjelenő anyag koncentrációját a lehető legalacsonyabb szinten, az
-
zárt rendszerű technológiákat kell lehetőleg alkalmazni, folyamatos gyártási
-
-
-
alsó határérték alatt kell tartani, eljárással,
meg kell akadályozni a finom eloszlású gyúlékony anyagok felhalmozódását, a gépek, berendezések, szerszámok anyagát helyesen kell megválasztani, a berendezések kellően tömítettek legyenek, minél kevesebb nyílással.
2. Megakadályozni a gyúlékony légtér meggyulladását.
Ezt úgy érhetjük el, hogy a gyújtóforrásokat távol tartjuk a gyúlékony anyagoktól. Veszélyes gyújtóforrás lehet a nyílt láng, a forró felület, a forró gáz és gőz, a villámcsapás, a szikrák (például a szerszám okozta vagy villamos szikrák), a statikus feltöltődés, az elektromágneses hullámok, az erős fényhatás, a hőtermelő vegyi folyamatok stb. A légtér veszélyesség szerint három zónára osztható: -
-
a 0. zónában semmiféle gyújtóforrás jelenléte nem engedhető meg
az 1. zónában esetenként kialakulhat gyújtóforrás, de a gyújtást megfelelő óvintézkedésekkel meg kell akadályozni
a 2: zónában gyújtóforrás üzemszerű, rendszeres vagy gyakori kialakulása nem engedhető meg
3. Csökkenteni a tűz, illetve robbanás hatását: -
-
a nyomást lefúvatással csökkenteni,
a berendezést úgy méretezni, hogy a legnagyobb robbanási nyomásnak ellenálljon, robbanáselfojtó berendezést alkalmazni,
a szerelvényeket a várható igénybevételtől függően kell megválasztani.
Az A és B tűzveszélyességi osztályban robbanás biztos szerelvényeket, a C tűzveszélyességi osztályban tartósan égés biztos szerelvényeket, speciális esetekben detonáció biztos szerelvényeket kell alkalmazni. Mindezek mellett gondoskodni kell a tűzvédelmi előírások szerinti tűzoltó és tűzjelző készülékekről, valamint az ott dolgozó munkavállalók rendszeres elméleti és gyakorlati tűzvédelmi kiképzéséről és továbbképzéséről.
TANULÁSIRÁNYÍTÓ
1.Tekintse át oktatójával és tanulótársaival az építési módokat. Hasonlítsák össze és összegezzék előnyeiket, illetve hátrányaikat! 2.Ön szerint miért lehet előnyösebb a passzív házak építése a hagyományos technológiával készült épületekkel szemben? Indokolja válaszát! 3.Társaival együttműködve gyűjtsenek munkahelyi balesetekről szóló leírásokat. Vizsgálják meg az okokat és beszéljék meg, megelőzésének lehetőségeit! 4. Tekintsék át a munkagépek alkalmazásának lehetőségeit, biztonságtechnikai előírásait! 5.Beszéljék meg mi a teendő mérgező vagy vegyi anyagok okozta sérülések bekövetkeztekor!
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Feladat
Sorolja fel milyen építési módokat ismer! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
2. Feladat
Írjon le néhány minimális munkavédelmi követelményt, amely az építés helyszínére vonatkozik! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
3. Feladat
Ismertesse a szállítási szerződés elemeit! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
4. feladat
Soroljon fel, ön által fontosnak tartott munkaeszközökre vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
5. Feladat
Írja le milyen anyagmozgatásra alkalmas gépeket ismer! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
6. Feladat
Milyen védekezési módokat ismer a tűz-és robbanásveszély elkerülésére? _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
7. Feladat
Milyen előírások vonatkoznak a vegyi anyagok kezelésére, tárolására? Soroljon fel néhányat! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
MEGOLDÁSOK 1.Feladat
Építési módok: Hagyományos építési mód: Hosszfalas; harántfalas; vegyes falazatú építési mód Legjellemzőbb a kiselemes építési mód: kisebb építkezések, családi házaknál alkalmazott leginkább. Napjainkban már egy komplett építési rendszer részét képezik. Korszerű építési mód: -
előregyártás
-
kisblokkos
-
nagyblokkos
-
-
-
-
középblokkos panelos építési mód öntött
vázas építési mód
2. Feladat -
rendet és tisztaságot kell tartani
-
elérhetőség, közlekedési utak, vagy közlekedési zónák kijelölése
-
-
-
kémiai
biztonság:
veszélyes
anyagok
egészségkárosító hatásának megelőzése
és
készítmények,
rákkeltő
anyagok
karbantartás, megelőző ellenőrzés, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzése, a meghibásodások elhárítása tároló területek elhatárolása
veszélyes anyagok, készítmények és hulladékok kezelése és eltávolítása
ipari és kommunális hulladékok, az építési törmelékek tárolása, elszállítása
munkafolyamatok, munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs terveken szükség szerint módosítani kell
biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között
3. Feladat
Teljesítés helye: Gazdálkodó szervezet esetében általában a jogosult székhelye, telephelye, építési helyszín Teljesítés módja: A szállító a dolgot sérülésmentesen becsomagolva, megszámolva és megmérve adja át, amit a megrendelő átvesz. A minőségvizsgálat helye Az átvevő telephelye, az építési helyszín. A vizsgálatot az átvételtől számított 8 napon belül el kell végezni. Amennyiben az átvevők mennyiségi, vagy minőségi hibát észlelnek, kötelesek a szállítót haladéktalanul értesíteni. A szállítónak/gyártónak biztosítania kell az áru rendeltetésszerű használatra vonatkozó alkalmasságát, az azonosíthatóságot, és a minőségét. Azokat a tulajdonságokat, amiket a minőségi tanúsítvány igazol, vagy amelyre a szállító jótállást vállalt, nem kell vizsgálni. A szállítási szerződésekbe gyakran biztosítékot helyeznek el. Ilyen a szerződési érték %-ában meghatározott kötbér is, amely a szerződésszegő fél felróható magatartása esetén jár a másik fél számára. Fontos, hogy a kötbér akkor is követelhető, ha nem merül fel kár. 4. Feladat -
Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad
-
A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak a
-
-
-
-
használni.
kezelője használja.
A munkaeszközöket úgy kell elhelyezni, használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon rendelkezésre.
A munkaeszközt jól látható azonosító és megfelelő jelzésű kezelőelemmel kell
ellátni. A kezelőelemmel valósítható meg a biztonságos működtetés, valamint a leállítás. Leeső
vagy
kirepülő
tárgyak
veszélyével
járó
munkaeszközt
megfelelő
védőfelszereléssel kell ellátni. Ha szükséges, rögzíteni és stabilizálni kell a tárgyakat.
A munkaeszközök körüli veszélyes teret el kell határolni. A munkavállalók érdekében egyértelmű és könnyen felismerhető figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni. Karbantartást csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni.
A mobil munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk elhelyezkedő dolgozókat fenyegető kockázat a legkisebb legyen.
Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentő megoldással lehet üzemeltetni.
Világosan és jól láthatóan kell jelölni a teheremelő munkaeszköz teherbíró képességét. Terhek emelésére használt munkaeszközök biztonsági követelményeit az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata tartalmazza.
5. Feladat -
motoros targoncák
-
szállítószalagok
-
daruk
-
-
-
-
-
szállítócsigák
pneumatikus és hidraulikus szállító berendezések dömperek
tehergépkocsik
sínen vagy drótkötélpályán mozgatott csillék
6. Feladat
1. Megakadályozni a gyúlékony légtér kialakulását: A légtérben megjelenő anyag koncentrációját a lehető legalacsonyabb szinten, az alsó határérték alatt kell tartani,
2. Megakadályozni a gyúlékony légtér meggyulladását. Ezt úgy érhetjük el, hogy a gyújtóforrásokat távol tartjuk a gyúlékony anyagoktól. Veszélyes gyújtóforrás lehet a nyílt láng, a forró felület, a forró gáz és gőz, a villámcsapás, a szikrák (például a szerszám okozta vagy villamos szikrák), a statikus feltöltődés, az elektromágneses hullámok, az erős fényhatás, a hő termelő vegyi folyamatok stb.
3. Csökkenteni a tűz, illetve robbanás hatását: A nyomást lefúvatással csökkenthető, a berendezést úgy méretezni, hogy a legnagyobb robbanási nyomásnak ellenálljon, és robbanáselfojtó berendezést is alkalmazhatunk. A szerelvényeket a várható igénybevételtől függően kell megválasztani. Az A és B tűzveszélyességi osztályban robbanás biztos szerelvényeket, a C tűzveszélyességi osztályban tartósan égés biztos szerelvényeket, speciális esetekben detonáció biztos szerelvényeket kell alkalmazni.
Gondoskodni kell a tűzvédelmi előírások szerinti tűzoltó és tűzjelző készülékekről, valamint az ott dolgozó munkavállalók rendszeres elméleti és gyakorlati tűzvédelmi kiképzéséről és továbbképzéséről. 7. Feladat -
Csak olyan vegyi anyagot szabad tárolni és felhasználni, amelynek eredete, tartalma,
lejárati időpontja, legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai, rendeltetése és felhasználásának módja egyértelműen megállapítható. Ezeket az információkat a
dobozra, tároló edényre ragasztott címke tartalmazza. Olyan vegyi anyagokat,
amelyek címkéje vagy feliratozása hiányzik, sérült, vagy más okból olvashatatlanná vált, tárolni és felhasználni nem szabad. -
-
A raktárakban a vegyi anyagokat fajtánként és jellegük szerint csoportosítva különállóan kell elhelyezni. A raktár kialakítása és a raktári berendezések feleljenek meg az ott tárolt anyagoknak, illetve azok tulajdonságainak.
Vegyi anyagok kezelésével és raktározási teendőivel csak 18 évnél idősebb, erre a
feladatra megfelelően felkészített személyt lehet megbízni. Ahol az általánostól
eltérő követelményeket kell betartani, ott ezeket a teendőket az előírások általában
vizsgához kötik (például mérgező anyagok raktározásánál méregkezelői vizsga, tűzveszélyes anyagoknál tűzvédelmi vizsga).
-
A
munkahelyeken
fel
-
Mérgező anyagokkal történő munkavégzés során a baleseteket megelőzni a tévedés
elsősegélynyújtására is.
kell
készülni
az
esetleges
sav-
vagy
lúgmarás
kizárásával lehet, illetve ilyen munkahelyeken az étkezést és a dohányzást meg kell tiltani. A munkaközi szünetekben és a munka befejezésekor alapos kézmosást és
tisztálkodást kell előírni, illetve elvégezni a mérgezések megakadályozásának érdekében.
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Szerényi Attila: Építőipari közös feladatok Szerényi István: A biztonságos munkavégzés feladatai Háncs Péter: XII. Egészségtan, elsősegély -
forrása: www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok12.htm
Horváth József: Munkavédelem -
forrása: www.molnar-istvan.hu
AJÁNLOTT IRODALOM Szerényi Attila: Építőipari közös feladatok Szerényi István: A biztonságos munkavégzés feladatai 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről