Fontosabb változások 2012-ben

2012.legfontosabb változásai

Fontosabb változások 2012-ben ÁFA Az ÁFA mértéke 2012-től 27 százalék lesz. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállítani, addig kézzel írt nyugtát vagy számlát kell kiállítani. 2012-től levonható a bérelt személygépkocsik áfája, azonban csak a „hivatali használat” arányában. Tételes útnyilvántartást kell vezetni, ez alapján lehet élni az ÁFA levonási lehetőséggel.

EVA Az EVA mértéke 37 százalékra növekszik, ugyanakkor a keretösszeg 30 millió forint lesz 2012-től.

Cégautó adó 2012-től környezetvédelmi osztály és teljesítmény alapján kell megfizetni, szemben az eddigi hengerűrtartalom szerinti besorolással. A cégautó adó összege havonta környezetvédelmi besorolás teljesítmény (kw) 0-50 51-90 91-120 120-

0-4 16 500 22 000 33 000 44 000

6-10 8 800 11 000 22 000 33 000

5 és 14-15 7 700 8 800 11 000 22 000

Személyi jövedelemadó Legfontosabb változás, hogy 2012-től megszűnik az adójóváírás, ugyanakkor évi 2 424 ezer forintos jövedelemhatárig kivezetésre kerül az úgynevezett „szuperbruttó” fogalma. Ez azt jelenti, hogy eddig a jövedelemig a bruttó bér képzi az adóalapot. A 2 424 ezer forint jövedelem felett 27 százalék adóalap kiegészítéssel kell számolni, tehát a bruttó bér 127 százaléka az adóalap. Ezzel gyakorlatilag visszatért a kétkulcsos adó, annak ellenére, hogy az adókulcs nem változik, továbbra is 16 százalék. Abban az esetben, ha a magánszemély jövedelme évközben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni erről a kifizetőt, munkáltatóját, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, akkor a fennálló adótartozását 12 százalékkal növelten kell megfizetnie. Marad a családi kedvezmény, sőt kibővítették azok körét, akik igénybe vehetik. A családi kedvezmény egy vagy két eltartott esetén havi 62 500 forint, három vagy több eltartott esetén havi 206 250 forint, amely összeggel az adóalap csökkenthető.

Készítette: Kovács Anikó


Béren kívüli juttatásokat továbbra is jövedelemadó terheli, amely a juttatás értékének 1,19szeresének 16 százaléka. Azonban 2012-től egészségügyi hozzájárulás is terheli, melynek értéke 10 vagy 27 százalék, amelynek alapja szintén a juttatás értékének 1,19-szerese. 10 százalékos kategóriába tartozik az üdültetés saját üdülőben; a munkahelyi étkeztetés; az Erzsébet utalvány; a Széchenyi pihenőkártya; iskolakezdési támogatás; helyi utazási bérlet; iskolarendszerű képzés átvállalt költsége; önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói hozzájárulás. 27 százalékos kategóriába tartozik a béren kívüli juttatások 500 ezer forintot meghaladó része az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része; hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás; cégtelefon magáncélú használata; csoportos biztosítások díja; minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető belső szabályzat alapján; a munkavállalók egyes csoportjainak azonos feltételekkel nyújtott termékszolgáltatás; csekély értékű ajándék, évente legfeljebb három alkalommal; bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás; rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidőprogram, ajándék. 2012-től a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat adhat a munkáltató (közteher megfizetése mellett), feltéve, hogy a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja. Ilyen juttatás például, ha a munkáltató ingyenes vagy kedvezményezett vendéglátást, szabadidő programot nyújt. A béren kívüli juttatások összértéke nem haladhatja meg az 500 ezer forintot. Amennyiben meghaladja az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék 2011. október elsejétől üdülési csekk formájában nem adható béren kívüli juttatás. Megszűnik az internet szolgáltatás munkáltatói támogatásának lehetősége, 2012-től az ilyen kifizetések nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Amennyiben a munkáltató a továbbiakban is adja ezt a juttatást a munkavállaló részére, abban az esetben ez az összeg munkabérnek minősül. Béren kívüli juttatások értékhatárai: - munkahelyi étkeztetés formájában havi 12 500 forint, illetve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet utalvány formájában havi 5 ezer forint; - Széchenyi pihenőkártya keretében szálláshely szolgáltatás évi 225 ezer forint; vendéglátás szolgáltatás évi 150 ezer forint, szabadidő eltöltését, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75 ezer forint; - munkáltató saját üdülőjében nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbér összegéig; - iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig; - helyi utazási bérlet; - iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszereséig, de csak abban az esetben, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja; - önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig; - egészségpénztári hozzájárulás a minimálbér 30 százalékáig.

Végtörlesztés Adómentes a végtörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás 7,5 millió forintig, abban az esetben, amennyiben a támogatást közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja át a



munkáltató. Adómentes a támogatás akkor is, ha annak folyósítására a végtörlesztést követően kerül sor. Ebben az esetben a munkavállalónak hitelt érdemlően bizonyítani kell a végtörlesztés megtörténtét. Szintén adómentesen nyújtható kamatmentes kölcsön a munkavállaló részére, amennyiben azt a munkavállaló végtörlesztésre fordítja. Azonban arra figyelni kell, hogy a társasági adótörvény szerint ráfordításként elszámolható az ilyen jellegű támogatás nyújtása, azonban ez a passzus csak 2012. január elsején lép hatályba. Tehát érdemes januárra időzíteni az ügyletet.

Lakás bérbeadása Új szabályként a lakás bérbeadója a bérbeadás bevételéből levonhatja az általa más településen bérbevett lakás bérleti díját, amennyiben a bérleti időtartam meghaladja a 90 napot.

Bérkompenzáció Az elfogadott törvény szerint a Kormány rendeletben állapítja meg a bruttó 300.000,- Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, valamint ennek részletes szabályait. A munkabéremelésnek eleget nem tevő munkáltató a jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, továbbá a költségvetésből és elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet. Ugyanakkor nincs helye munkaügyi bírság kiszabásának.

Társadalombiztosítás A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendő egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék marad, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő. A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére.

Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulás kötelezettsége csak a legalább 25 főt foglalkoztató cégekre vonatkozik majd (jelenleg 20 fő). A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételei közül ugyanakkor kikerül a napi négyórás minimum-foglalkoztatásra való utalás. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási szintjét így ugyanazzal a módszertannal kell megállapítani, mint az átlagos statisztikai állományi létszámot, tehát a 4, illetve 6 órás foglalkoztatás arányosan kevesebbet ér a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésének számításánál.

Szakképzési járulék Jelentősen változik a szakképzési hozzájárulás rendszere. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-től nem lesz lehetőség sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem saját dolgozók képzési költségének elszámolásával csökkenteni a bruttó kötelezettséget.



Számviteli változások Könyvvizsgálat Változik a kötelező könyvvizsgálat. 2012-től azok a vállalkozások kötelezettek könyvvizsgálatra, akiknek az éves árbevételük két év átlagában meghaladja a 200 millió forintot vagy az alkalmazottaik száma meghaladja az 50 főt. Ez a 2012-es adóévre vonatkozik először, tehát a 2011-re vonatkozóan még a 100 millió forintos értékhatárt kell figyelembe venni. 2014-től az értékhatár 300 millió forintra emelkedik.

Házipénztár 2012-től a házipénztárban tartott készpénz napi záró egyenlege nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10 százalékát. Amennyiben az előző év összárbevétele nem érte el az 5 millió forintot, abban az esetben, a házipénztárban maximum 500 ezer forint tartható.

Leltározási szabályok Változnak a leltározási szabályok, 2012-től kötelezően el kell végezni minden évben, ettől csak akkor lehet eltérni, ha a vállalkozás számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást vezet, ez esetben három évente kötelező a mennyiségi leltározás, azonban az egyeztetést ekkor is évente kell megejteni.

Külföldi pénznemben meghatározott tételek 2012-től változik, de már a 2011-es adóévre is alkalmazható, az új változás, amely szerint, ha egy vállalkozás valutában fizet, akkor a valuta könyv szerinti értéke árfolyamán is meghatározható, így elkerülhető az ok nélküli árfolyam nyereség vagy veszteség elszámolása. Ugyanakkor ez a változás nem érinti a devizában történő ügyleteket.

Társasági adó és osztalékadó Veszteség elhatárolás 2012-től a korábbi évek veszteségét az adóalap 50 százalékáig lehet érvényesíteni.

Látvány csapatsport támogatása (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) 2011. júliusától lépett életbe ez az adókedvezmény, az Európai Bizottság határozata alapján. Amelyik vállalkozás a törvényben meghatározott módon a látvány csapatsportokat támogatja, és erről igazolást szerez, adókedvezményt vehet igénybe a fizetendő adó 70 százalékáig. Azonban ha a támogatás összege több volt, mint az adó 70 százaléka, abban az esetben az adókedvezmény fennmaradó részét továbbviheti a következő adóévekre, maximum 3 évig. Ugyanakkor támogatás összegét adóalap csökkentő tételként is figyelembe lehet venni.

Adomány



2012-től a közhasznú, kiemelten közhasznú szervezeteknek, egyházaknak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adott adományok összege ráfordításnak minősül, azonban amennyiben a támogatott nem állít ki igazolást az adomány összegéről, abban az esetben az adomány összegével növelni kell az adóalapot.

Reprezentáció A reprezentáció 2012-től a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, tehát elszámolható költség. Ugyanakkor, a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás összegét meg kell fizetni utána. 1,19*(16+27)%

Végtörlesztéshez nyújtott támogatás Mint a személyi jövedelemadó változásainál említettük, 2012-től, ráfordításként elszámolható a végtörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás.

10 százalékos adókulcs Megszünteti a módosító törvény azt a 2013-tól hatályba lépő szabályt, amely az adóalap nagyságától függetlenül egységesen 10%-ra mérsékelte volna a társasági adóteher mértékét. Ennek megfelelően 2013-tól továbbra is a jelenleg általánosan érvényes 19%-os és az adóalap 500 millió Ft-ig terjedő részére alkalmazható 10%-os kedvezményes társasági adókulcs marad érvényben.

Baleseti adó 2012-től baleseti adót kell fizetni minden olyan gépjármű után, amely után kötelező felelősségbiztosítást is kell fizetni. Az adót a biztosítókon keresztül szedi be az állam. Azonban olyan esetekben, amikor nem lehet a biztosítón keresztül megfizetni az adót, abban az esetben önadózással kell bevallani és megfizetni. Ilyen eset lehet például: - ha valaki olyan biztosítóval köt szerződést, amelynek nincs Magyarországon székhelye, fióktelepe; - a biztosítási díjat nem fizette meg; - ha valaki 2011-ben fizetett olyan biztosítási díjat, ami a 2012-es évet is érinti. Önadózás esetén az adót 2012. február 15-ig kell megállapítani és megfizetni. Az adó alapja az éves biztosítási díj, mértéke 30 százalék, azonban az adó összege nem haladhatja meg a napi 83 forintot, gépjárművenként.

Szociális hozzájárulási adó Új adóként kerül bevezetésre a szociális hozzájárulási adó 2012-től. Ezzel egyidejűleg megszűnik a társadalombiztosítási járulék. Az új adó (hasonlóan a korábbi tb járulékhoz) a kifizetőket terheli. Megfizetése nem jogosít semmilyen ellátásra, szolgáltatás igénybevételére. Mértéke 27 százalék.

Adózás rendje Készpénzfizetés összeghatára



2012-től a készpénzfizetés összeghatára 2 millió forintra csökken, kapcsolt vállalkozások esetében marad az egymillió forintos határ. A limitösszeg átlépése esetén, az adóhatóság felé 15 napon belül be kell jelenteni az ügyletet. A bejelentés kötelezettség a vevőt terheli.

Kölcsönzött munkaerő bejelentése 2012-től a kölcsönvevő köteles bejelenteni a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatottságát az adóhatóság felé. A bejelentést a foglalkoztatást megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás első napján, továbbá a foglalkoztatottság befejezését követő napon kell megtenni.

Áfa bejelentés elmulasztása Azok az EVA hatálya alól kilépő adózók, akik nem teljesítik az általános forgalmi adóra vonatkozó adózási mód bejelentését, nem jogosultak adó visszatérítésre, visszaigénylésre, támogatásra, ameddig nem teljesítik ezen kötelezettségüket.

Elektronikus bejelentés 2013. január elsejétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózóknak minden bejelentési, változás bejelentési kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük.

Külföldi munkavállalók bejelentése 2012-től a kirendelt külföldi személyek után bejelentési kötelezettség keletkezik.

Adószám felfüggesztés, adószám törlés Január elsejétől az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor az adószám törlésére, amennyiben az adózó székhelye nem valós címre van bejelentve. Az adóhatóság az adószám törlést kizárólag a saját honlapján teszi közzé.

Behajtási jogsegély az EU-ban Jelentősen könnyebbé válik a különböző adók és járulékok behajtása 2012-től. Bármely tagállam különböző adó és járulék követeléseit behajthatja a NAV.

Adóregisztrációs eljárás Januártól az adóhatóság megtagadhatja az adószám kiadását új vállalkozások esetében. A NAV megvizsgálja, hogy az alakuló vállalkozásnak ügyvezetője, vagy tagja múltjában előfordult-e jelentős adóhiányt, vagy adószám felfüggesztését törlését okozó tevékenység.

Fokozott adóhatósági felügyelet 2012-től az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás során kockázatelemzési eljárást folytat le, ennek során kérdőívet küldhet az adózó számára, melyben a vállalkozásnak be kell mutatnia tevékenységét. Az eljárás eredménye alapján a kockázatosnak minősített adózókat a NAV



fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. A fokozott adóhatósági felügyelet egy évig állhat fenn, időtartama alatt az adózó gyakoribb bevallásra kötelezhető, illetve előírhatják számára, hogy bevallásait, nyilatkozatait adótanácsadóval, adószakértővel ellenjegyeztesse. Az adóhatóság az adószámot azonnali hatállyal törli, amennyiben az adózó nem tesz eleget a fokozott adóhatósági felügyeletből fakadó kötelezettségeinek, illetve megszegi a nyugtaadási kötelezettségét, szabálytalanul foglalkoztatja munkavállalót, továbbá bármilyen lépést tesz bevételei eltitkolására.

Munkáltatói adó-megállapítás 2012-től a munkáltatónak minden munkáltatói adó-megállapítást választó magánszemélyről adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak.

Önellenőrzés 2012-től az önellenőrzés határidő nélkül benyújtható, de továbbra is csak az esetleges ellenőrzés megkezdését megelőző napig.

Pótló bevallás Januártól az elmulasztott bevallást csak az esetleges ellenőrzés megkezdését megelőző napig lehet pótolni.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedése 2012-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak beszedése, nyilvántartása kikerül az adóhatóság feladatai közül, így az erre vonatkozó adatok kikerülnek a bevallásból, de a magánnyugdíjpénztári tagság tényét fel kell tüntetni a nyomtatványon.

ÁFA összesítő jelentés 2013-tól január elsejétől megváltozik az ÁFA bevallás tartalma. A bevallásban nyilatkozni kell majd az összes kibocsátott és befogadott számla adatairól.

Bizonytalan adójogi helyzet 2012-től az adózó bejelentheti az adóhatóságnak, ha az adókötelezettség megállapítása során bizonytalan és ezért a bevallásban feltüntetett adóösszeg hibás lehet. Amennyiben ilyen jellegű bejelentés megtörtént, abban az esetben az adóhatóság egy későbbi ellenőrzés során a nyilatkozatban érintett adó tekintetében nem szabhat ki adóbírságot. Ugyanakkor az adóhiány és a késedelmi pótlék megfizetése alól nem mentesít a nyilatkozat. Az adózó nem tehet nyilatkozatot ÁFA, innovációs járulék, valamint szokásos piaci ár megállapítására, adókedvezmény igénybevételére. A nyilatkozat benyújtásának feltétele, hogy a tényállást ügyvéd, adószakértő vagy adótanácsadó által ellenjegyzett jegyzőkönyvet rögzítsenek. A nyilatkozat benyújtása díjköteles. A díj mértéke adóként az adó összegének fél százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A nyilatkozat benyújtásának határideje megegyezik a bevallás határidejével. Késedelmesen



benyújtott nyilatkozat érvénytelen. A nyilatkozat érvénytelen abban az esetben, ha az adózó nyilvánvalóan tévesen értelmezte a vonatkozó jogszabályt. Ilyen esetekben az adóhatóság a jegyzőkönyv ellenjegyzését végző szakértőt is bírságolja, ennek mértéke a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint. A bírság kiszabása kötelező.

Költségvetési csalás 2012-től a BTK új tényállást vezet be költségvetési csalás elnevezéssel, amely magában foglalja egyebek között a adócsalást és a foglalkoztatottsággal összefüggésben elkövetett csalás bűncselekményét is.

Ellenőrzés megkezdése 2012-től az adóhatóság nem küld előzetes értesítést az ellenőrzés megkezdéséről. Az ellenőrzés a megbízólevél átadásával veszi kezdetét. A megbízólevelet átadhatják személyesen, ez esetben azonnal megkezdődik az ellenőrzés, illetve postán is elküldhetik, ilyenkor a kézbesítés időpontja minősül az ellenőrzés megkezdésének.

Próbavásárlás 2012-től az adóellenőr a próbavásárlás során csak akkor tárja fel kilétét, ha szabálytalanságot észlel, egyéb esetben az ellenőrzés tényét kizárólag az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv igazolja. Így az adóellenőr a próbavásárlás során megvásárolt terméket elviszi az üzletből, és azt utólag a vételár visszatérítése esetén szolgálja vissza az adózónak.

Hiteles fordítás 2012-től az adóhatóság köteles elfogadni az angol, francia és német nyelven kiállított bizonylatokat, megkötött szerződéseket, illetve más dokumentumokat. Korábban hiteles fordítást vagy szakfordítást kérhetett az adóhivatal.

Pénztárgép lefoglalása 2012-től az adóhatóság a pénztárgépet legfeljebb 10 napra bevonhatja, vizsgálat céljából.

Elővezetés 2012-től az adóhatóság által megidézett tanú elővezethető, ha az első szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja.

Becslés be nem jelentett alkalmazott esetén 2012-től az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után legalább a minimálbér kétszeresével kalkulálva, becsléssel állapítja meg a be nem fizetett adókat és járulékokat.



Gazdasági események valódiságának vizsgálata 2012-től a NAV nyomozati jogkörrel vizsgálhatja egyes gazdasági események valódiságát. Ennek keretében bizonylatokat, szerződéseket, egyéb iratokat, dokumentumokat vizsgálhatnak. Ez nem minősül ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

Kézbesítési vélelem 2012-től az kézbesítettnek tekintendő az olyan küldemény is, amelyet az adóhatóság az általa nyilvántartott címre elküld, de azt nem veszik át, illetve a küldemény a címzett ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza.

Adóbírság Az adóbírság a jelenlegi 75 százalékról 200 százalékra emelkedik a kirívóan jogellenes esetekben.

Mulasztási bírság A mulasztási bírság összege is emelkedik 2012-től. Szélsőséges esetben akár 4 millió forint is kiszabható, de általánosságban magánszemélyek esetében 2-500 ezer; vállalkozások esetén 500 ezer – 1 millió forint lehet a bírság összege.

Kötelező kamarai tagság Újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók a bejegyzést követő 5 munkanapon belül, már működő gazdálkodó szervezetek 2012. február 29-ig kötelesek kamarai nyilvántartásba-vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5 ezer forint. A tagdíj összegét tárgyév március 31.-éig kell megfizetni. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése köztartozásnak minősül.


Fontosabb változások 2012-ben

Recommend Documents