Földrajz 6. osztály. 1. Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai... 4

Földrajz 6. osztály

1

Tartalom

Földrajz 6. osztály 1.

Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2.

Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3.

Oltsunk tüzet! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4.

Miért alszik el a gyertya? (A levegő alkotórészeinek kimutatása) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

5.

Mikor folyik gyorsabban a folyó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6.

Felhőképződés (csapadékfajták) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

7.

Hőmérséklet napi járása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8.

Napi középhőmérséklet számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9.

Napi hőingás meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

10. Tavak pusztulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 11. Vízkeménység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 12. Vízszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Szerzők: Bellai László, Dobrovodsky Tiborné Lektorálta: Dávid János főiskolai docens

A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013

2


Készítette: Dobrovodsky Tiborné

1. Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai Emlékeztető, gondolatébresztő Nemcsak a hajdani ősembert, a mai embert is megbabonázza a lobogó tűz látványa. Ugyanakkor a hatalmas tüzek félelemmel töltenek el bennünket. Már az ősember is felismerte a tűz sokféle értékét. Az égő gyertya – miközben ég – fényt is ad. A keresztény szimbolikában a gyertya Krisztus jelképe. A gyertya végigkíséri az embert az életen. Sorolj fel alkalmakat, mikor gyertyát gyújtunk! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • apróra tört gyertyaviasz • 200 ml-les főzőpohár vagy kémcső

• borszeszégő • gyufa • egész gyertya

• tűzálló alátét • hurkapálcika

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. kísérlet 1. Törjünk össze gyertyaviaszt! 2. Tegyük egy kisebb főzőpohárba! 3. Borszeszégő felett melegítsük fel! 4 Figyeljük meg, mi történik a viaszdarabokkal! 2. kísérlet 1. Tegyük a gyertyát tűzálló alátétre! 2. Gyújtsuk meg a gyertyát!

3. 4. 5. 6.

Figyeljük meg, mi történik a gyertyával Figyeljük meg a láng alakját! Tegyük a kezünket a láng köré! Óvatosan tartsunk egy üveglapot a láng fölé! 3. kísérlet 1. Tegyünk egy hurkapálcikát a lángba! 2. Pár másodperc múlva vegyük ki a lángból és figyeljük meg a „nyomokat”!

Feladatlap

3


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Éghető - nem éghető Meglévő tapasztalataid alapján válaszolj! É: éghető : NÉ: nem éghető az ember ruhája: …………………A a tankönyvek: ………………....A a víz: ………………………………........A a levegő: ………………………........A a fa: ……………………………...........A a benzin: …………………………......A 1. Mi történt a felmelegített gyertyadarabokkal? ………………………………………….......................…………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... Hogyan változott a halmazállapotuk? ……………………………………………………………………...............................………… A helyes megállapítást húzd alá! a viasz szerkezete is megváltozott / a viasz szerkezete nem változott meg Lehűlés után milyen lett a viasz halmazállapota? ……………………………......................……………………………………. 2. A második ábrába rajzold be, milyennek láttad a gyertya lángját! Mit érzékeltél a tenyereden a gyertyaláng közelében? ………………………...................……………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... Mi történt égés közben a gyertya anyagával? …………………………..........................…………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... Milyen lett a láng fölé tartott üveglap? …………………………………...........................…………………………………………….. Milyen anyag okozta az elszíneződést? ………………………………………………............................……………………………… 3. Vizsgáld meg a lángba tartott hurkapálcikát! Milyen nyomokat találtál a hurkapálcikán? ……………………………………………........................……………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... Mivel magyarázod a jelenséget? ……………………………………………………………………….................................……………… ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... Jelöld a második ábrán kék színnel ahol alacsonyabb, piros színnel ahol magasabb a láng hőmérséklete!

Felhasznált irodalom ALBERT Viktor (2002): Az égés: tűzvédelmi szabályok. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest pp: B 1.7 5. ÁBRA: Saját ötlet alapján.

4



2. Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai Emlékeztető, gondolatébresztő Az őskorban még nagy gondot okozott a tűzgyújtás. Az ősember a villámcsapásokból keletkezett tüzet őrizte, nem hagyta kialudni. Az ókorban kovakővel (tűzkő) pattintott szikrával gyújtottak tüzet. Az első gyufát 1815-ben készítették. Ez bizony még nagyon veszélyes volt, mert a gyújtószálat kénsavba kellett mártani, hogy meggyulladjon. A kénsav maró anyag! A mai gyufa feltalálása egy magyar tudóshoz fűződik. Megtudod ki volt ő, ha nevének szótagjait helyesen rakod össze! NYIRII NOSJÁ Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

gyertya gyufa főzőpohár gyújtószál vagy hurkapálcika

• • • •

tűzálló fogó stopper faszéndarabkák üvegdarabkák

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. kísérlet 1. Gyújtsuk meg a gyertyát! 2 Ha már jól ég, fedjük le egy üvegpohárral! Vigyázzunk, hogy a láng ne érje el a poharat! 3. Nyomjuk le a stopperünket, és mérjük meg hány másodperc múlva tapasztalunk változást! 2. kísérlet 1. Helyezzünk a gyertya lángjába egy gyújtószálat! 3. kísérlet 1. Tűzálló fogóval fogjunk meg egy faszéndarabkát! 2. Tartsuk a lángba!

4. kísérlet 1. Tűzálló fogóval fogjunk meg egy üvegdarabkát! 2. Tartsuk a lángba! 3. Jegyezzük le a B, C, D kísérletben tapasztaltakat! 5. kísérlet 1. Kb. 15 másodpercig dörzsöljük össze a tenyerünket! 2. Tegyük a nyitott tenyerünket társunk arca elé! Vigyázzunk! A távolság 1-2 cm legyen, de ne érjünk hozzá társunk arcához! 3. Fogalmazzuk meg a tapasztalatokat! 6. kísérlet 1. Gyújtsunk meg egy szál gyufát a gyufásdoboz dörzsfelületén!

Feladatlap

5


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Miután lefedted az égő gyertyát, hány másodperc múlva következett be változás? ……………........….. Mit tapasztaltál? ……………………………………………………………………………………………..............................................…....... .....………………………………………………………………………………………………………………..........................................................…… 2. Mi történt a lángba helyezett gyújtószállal? ……………………………………………..............................…………………....... 3. Mi történt a lángba tartott faszéndarabkával? ……………………………………………............................………………....... 4. Hogyan viselkedett a lángba tartott üvegdarabka? …………………………………………......………...........................…… Egészítsd ki a hiányos mondatot! Az anyagok egy része ……………................…………-gal ég, mások ………...……………...……..-sal égnek, de vannak anyagok, amelyek nem …………………………......…………………………………………………...................................…………………. éghetők, izzás, láng 5. Mit éreztél, mikor a társad az összedörzsölt tenyerét az arcod elé tette? …………………...............……..…...... Magyarázat: …..……………………………………………………………………………………….....................................................……....... 6. Miért gyulladt meg a gyufaszál a dörzsfelületen végighúzva? ………………………....................……………….......... ………………………………………………………………………………………………………………………….............................................…......... Melyek az égés feltételei? 1. ………………………………………….. 2. …………………………………………. 3. …………………………………………. Melyik feltétel hiányzott az 1. esetben? ……………......……………………………………………........................................….. Melyik feltétel hiányzott a 4. esetben? ……………………......………………………………………......................................…… Az égés feltételei közül mennyit kell megszüntetni, hogy az égés megszűnjön? …………...........……….....…

Felhasznált irodalom ALBERT Viktor (2002): Az égés: tűzvédelmi szabályok. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest pp: B 1.7 6-7. ÁBRA: Saját ötlet alapján.

6



3. Oltsunk tüzet! Emlékeztető, gondolatébresztő Már tapasztaltad, hogy a gyújtószál lánggal égett, a faszéndarabok izzottak. Melyek az égés feltételei? Sorold fel! A vas párás környezetben rozsdásodik. A kidőlt fa elkorhad. Ha a szénakazlat rosszul rakják meg és beázik, a téli hidegben gőzölögni látjuk. Ez a lassú égés. Testünk és a melegvérű állatok állandó testhőmérsékletét is ez biztosítja. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

100 ml-es főzőpohár víz porcelántégely benzin (néhány csepp)

• fémlap (fedje le a tégelyt) • denaturált szesz (néhány csepp) • 1-2 kanál homok

• gyufa • hurkapálcika

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérleteket figyelmesen és fegyelmezetten végezzük, hogy elkerüljük a baleseteket! 1. kísérlet 1. A főzőpohárba tegyünk vizet, kb. 1/3-áig! 2. Gyújtsuk meg a hurkapálcikát, s ha már jól ég, mártsuk a vízbe! 2. kísérlet 1. A porcelántégelybe cseppentsünk néhány csepp benzint!

2. Gyújtsuk meg! 3. Ha már ég, fedjük be a fémlappal! 3. kísérlet 1. A porcelántégelybe öntsünk kevés denaturált szeszt! 2. Gyújtsuk meg! 3. Ha már jól ég, szórjunk rá 1-2 kanál homokot! 4. Rögzítsük a tapasztalatokat!

Feladatlap

7


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) „Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!” Kitől származik az idézet? Mi a vers címe?.............................................................................................................. ………………………………………………………………………………………………………………………….......................................................... Ha a gyors égés valamelyik feltételét megszüntetjük, a gyors égés megszűnik. Ez a tűzoltás alapja. Általánosan használt tűzoltó anyag a víz. De nem minden tűz oltható vízzel! 1. Mi történt az égő hurkapálcikával, miután vízbe mártottad? .........…………......................…………………………… Hogyan változtak az égés feltételei? oxigén: ………………………………………………………………………………………..........................................................……………… megfelelő hőmérséklet: ………………………………………………………………………………..............................................…... 2. Lefedted a porcelántégelyt. Mi történt az égő benzinnel? ………………………………………..........................………… Az égés melyik feltételét szüntetted így meg? ……………………………………………………..................................………… 3. A 3. kísérletben mi történt az égő szesszel? ……………………………………………………………...................................…… Az égés melyik feltételét szüntetted így meg? ……………………………………………………..................................………… Ha tüzet kell oltani, melyik égési feltételt szüntetjük meg leggyakrabban? ……………………………….............…… A környezetünkben előforduló tüzeket milyen anyagokkal olthatjuk el legsikeresebben? Sorolj fel néhányat! ……………………………………………………………………………………………………………………….............................................................…… Ha otthon főzőedényben túlmelegített olaj vagy zsír meggyullad, lehet-e vízzel eloltani? ………..……………. Miért? (Gondolj arra, amit a víz és az olaj keveredéséről eddig tanultál!) ………………………………...........……….. ………………………………………………………………………………………………………………………...........................................................…….. ……………………………………………………………………………………………………………............................................................………………. Készíts otthon tűzoltóhabot! Egy pohár aljára tegyél 1 kávéskanál sütőport! Önts rá 0,5 dl ecetet! Erős habzást fogsz tapasztalni. Használd, ha szükséges! Jegyezd le ide a tűzoltóság hívószámát! ……………………………………………………………………........................................…..

Felhasznált irodalom ALBERT Viktor (2002): Az égés: tűzvédelmi szabályok. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest pp: B 1.7 11-12. ÁBRA: Saját ötlet alapján.

8



4. Miért alszik el a gyertya? (A levegő alkotórészeinek kimutatása) Emlékeztető, gondolatébresztő Számunkra a legfontosabb gázkeverék a levegő. Alkotórészeinek mennyisége összefügg az élővilág tevékenységeivel. Melyek ezek az alkotórészek? színtelen, szagtalan, közömbös gáz, aránya 78%: ……………………………………………………… színtelen, szagtalan, táplálja az égést, aránya 21%: ………………………………………………….. arányuk 1%: egyéb gázok pl. szén-dioxid, nemesgázok, stb. Hallottad-e? 1 m2-nyi falevél 1 év alatt 150 g szén-dioxidot von el környezetéből. Emlékszel, mire használják a növények ezt a gázt? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

100 ml-es főzőpohár gyertya - 3 különböző méretű (3, 5, 7 cm) gyufa kicsi üvegkád vagy Petri csésze

• • • •

meszes víz kémcső szívószál fém vagy üveglap, amely befedi az üvegkádat

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. kísérlet 1. Helyezzünk egy kisebb gyertyát vagy teamécsest a Petri-csészébe! 2. Az üvegkád aljába töltsünk meszes vizet! 3. Gyújtsuk meg a gyertyát! 4. Az égő gyertyát fedjük le egy főzőpohárral! 5. Kis idő múlva rögzítsük a tapasztalatokat! 2. kísérlet 1. Töltsük meg a kémcsövet 2/3 részéig meszes vízzel!

2. Fújjunk bele szívószállal, míg változást nem tapasztalunk! 3. kísérlet 1. Helyezzük a 3 különböző méretű gyertyát az üvegkádba! 2. Gyújtsuk meg őket! 3. Egy fém vagy üveglappal fedjük le a kádat! 4. Várjunk, míg változást tapasztalunk és rögzítsük az eredményeket!

Feladatlap

9


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mi történt az égő gyertyával? ……………………………………………………………….....................................………………………. Milyen változást tapasztaltál még? ……………………………………………………………………….................................………… ………………………………………………………………………………………………………………………........................................................….. A főzőpohár hányadrészét töltötte meg a meszes oldat? …………………………………….....................…………………. Mivel magyarázzuk a történteket? ……………………………………………………………………….................................…………. ………………………………………………………………………………………………………………………….......................................................... Melyik levegőt alkotó gáz maradt meg változatlanul a főzőpohárban? ……………………………..........…………… 2. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a megadott kifejezésekkel a 2. kísérletben tapasztaltak alapján! A meszes víz ……………………..............……………… lett. A befújt levegőben lévő ………………………...............………….. hatására vízben oldhatatlan csapadék, ………………………………………………………….......................…… keletkezett. kalcium-karbonát (mészkő), szén-dioxid, zavaros 3. Hogyan változott meg a főzőpohárban a meszes oldat szintjének magassága? .......................................... …………………………………A Számozd meg a harmadik ábra gyertyáit az elalvás sorrendjének megfelelően! A szén-dioxid mely tulajdonságait mutatja be ez a kísérlet? ………………………………...............……………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... ……………………………………………………………………………………………………………………......................................................………. Bizonyára te is szereted a szőlő édes kipréselt levét, a mustot. Azonban csak 1-2 napig élvezhetjük, mert a borélesztő gombák hatására a must megerjed, cukortartalma alkohollá és szén-dioxiddá alakul. Mire kell figyelniük a borászoknak, ha szüret után a pincékbe mennek ………………….......……………...…… ……………………………………………………………………………………………………………………………............................................................. ……………………………………………………………………………………………………………………………............................................................. Tudod-e hol vannak hazánk történelmi borvidékei? Keresd meg őket a földrajzi atlaszodban!

Felhasznált irodalom SOÓS József (1997): Kémia 13-14 éveseknek. Ábécéskönyv Kiadó, Baja pp:59-60. ISBN 963 85452 5 9 UNGVÁRI Józsefné (1996): Környezetünk I. Pedellus Kiadó, Debrecen pp:55-57. ISBN 963 8397 24 1 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

10



5. Mikor folyik gyorsabban a folyó? Emlékeztető, gondolatébresztő Tudod mi a rafting? A rafting magyarul vadvízi evezést jelent. Négy vagy annál is többszemélyes gumicsónakban próbálnak a benne ülők lejutni a folyón. Ezeket a csónakokat igazából az amerikai hadsereg számára fejlesztették ki. Jól szervezett csapatmunkát igényel a használatuk. Nagy kihívás a gyorsfolyású, zúgókkal teli folyókon való evezés. Igazi embert próbáló sport. Kellő hozzáértés nélkül életveszélyes! Ha ennek a sportágnak szeretnénk hódolni, legközelebb Ausztriába, Szlovákiába kell mennünk. Hazánk folyói nem alkalmasak a vadvízi evezésre. Mitől függ, hogy milyen gyorsan folyik a folyó? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • munkaasztal mosogatóval • egy nagy műanyag lap (más anyagból is jó, kb. 25x50 cm)

• 200 ml-es üvegpohár • konfetti vagy tépett papírdarabkák

• stopper • 200 ml víz

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Helyezzük a műanyag lapot a munkaasztalra! 2. Egy üvegpohárba töltsünk vizet! 3. Szórjunk bele néhány konfettit vagy papírdarabot! (ha a papírdarab nagy, apróra kell tépni!) 4. Először kis szögben emeljük meg a műanyag lapot, öntsük rá a konfettis vizet!

5. Társunk mérje az időt, amíg a konfettik a lap tetejéről az aljáig érnek! 6. Legalább háromszor - többször is lehet - ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a lapot egyre meredekebbre állítjuk! 7. Rögzítsük és hasonlítsuk össze az eredményeket!

Feladatlap

11


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Rögzítsd a mérési eredményeket! 1. mérés: ……………………… s. 2. mérés: ……………………… s. 3. mérés: ……………………… s. 4. mérés: ……………………… s. 5. mérés: ……………………… s. Tapasztalat: …………..................................................……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………..……….………… Magyarázat: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………............ ………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………..………….……… 2. Számozd a vizeket nagyságuk szerint! Kezd a legkisebbel! ….. folyam, ….. patak, ….. ér, ….. folyó, ….. csermely 3. Az adatok alapján ábrázold a Kapos folyó esését eredésétől a torkolatáig! 200m 160m 120m 80m 40m

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1: Pöröspuszta: 180 m 2. Kaposvár: 120 m 3. Dombóvár: 110 m 4. Kurd 100 m 5. Pincehely: 95 m 6. Tolnanémedi: 90 m Színezd pirosra azt a folyószakaszt, ahol legnagyobb a Kapos esése! Színezd kékre azt a folyószakaszt, ahol legkisebb a Kapos esése! Hol folyik a Kapos vize a leggyorsabban? Alkalmas-e a mi folyónk, a Kapos vadvízi evezésre? …………………………………………….................................…………… Minél nagyobb egy folyó esése, annál gyorsabban folyik, annál nagyobb lesz az energiája. Hogyan hasznosíthatjuk a folyók energiáját? Írj példákat! ……………………………………......................………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………..…………………………….…..…………………

Felhasznált irodalom BÉRES István-BALANYI Miklós-HUDÁK Ferenc-MIHALIK Jenő (1988): Földrajz 7. Föld, víz, levegő I. Tankönyvkiadó, Budapest pp:53. ISBN 963 18 13428 ÜTŐNÉ VISI Judit (2002): A felszíni és felszín alatti vizek. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest pp: B 5.1.9. ÁBRA: Saját ötlet alapján.

12



6. Felhőképződés (csapadékfajták) Emlékeztető, gondolatébresztő Kondenzcsíkok. Naponta láthatod őket, de biztosan tudod mik azok? A kondenzcsíkok nagy magasságban keletkező mesterséges felhők. A repülőgépek hozzák létre. Az elégő üzemanyagból kiszabaduló apró égéstermékek mellett nagy mennyiségű pára is a légtérbe kerül. A magasban lévő hideg miatt a páraszemcsék azonnal kicsapódnak az apró szilárd részecskékre (kondenzációs magok), s már ki is alakult a felhő (kondenzcsíkok). Ezek a felhők azonban rendkívül rövid életűek. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

lehűtött kézitükör víz 1000 cm3-es álló gömblombik átfúrt gumidugó, illeszkedjen a gömblombik szájába

• 15-20 cm-es derékszögben meghajlított üvegcső (a gumidugón átvezetve) • üvegcső (a gumidugón átvezetve)

• vasháromláb • borszeszégő • vízpermetező vagy hideget fújó hajszárító

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. kísérlet 1. Lehelj rá a hideg tükörre! 2. A tapasztalatot írd le! 2. kísérlet 1. Egy 1000 cm3-es állólombikba tölts kb. 100 cm3 vizet! 2. Dugaszold be az átfúrt gumidugóval! 3. A lombikot rakd fel a vasháromlábra és melegítsd borszeszégővel! 4. Ha már forr a víz a lombikban, zárd el a borszeszégőt! 5. A lombik felső részére szórófejes palackból permetezz hideg vizet, vagy fújj rá hideg levegőt hajszárítóval! 6. Figyeld meg, mi történik a lombik belsejében!

7. Rögzítsd a tapasztalatokat! 3. kísérlet 1. Tölts egy kémcsőbe jól megsózott zúzott jeget! 2. Figyeld a kémcső falát! 4. kísérlet 1. Állólombikba tegyél vizet! 2. Dugaszold le olyan furatos dugóval, amibe a derékszögben meghajlított üvegcsövet tetted! 3. Kémcsőbe tegyél sózott, összezúzott jeget! 4. Erősítsd fel állványra, s helyezd az üvegcsőtől kb. 10 cm-re! 5. Figyeld a kémcső falát!

Feladatlap

13


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mi történt a tükörrel, miután ráleheltél? …………………………………………………………..............................………………. Milyen hőmérsékletű a leheleted a tükör hőmérsékletéhez képest? ………...............………………………………… Mi a jelenség magyarázata? ………………………………………………………………………………….........................................…… ………………………………………………………………………………………………………………………..…………….…………………..………………… 2. A forralással a lombikban megnő a levegő páratartalma. Mit tapasztaltál a hideg vizes permetezés után? permetezés hatására a lombikban a levegő: ……………………………………………………................................………… a vízpára: ……………………………………………………………………………………………….....................................................……… Ha a vízpára a földfelszín közelében csapódik ki, ködről beszélünk. Ha ez nagy magasságban történik, felhők keletkeznek. Köd: a Föld felszínének közelében kialakuló felhő. Képzeld el! Mi történik, ha egy jéggel teli üvegkancsót meleg szobába viszünk? ………………………………….................……. A természetben lejátszódó jelenségek közül mihez hasonlítanád ezt? ………………………………................……. 3. A 3. kísérletben milyen lett a kémcső fala? …………………………………………………………….................................……. A természetben akkor játszódik le ez a jelenség, ha a földfelszín hőmérséklete 0 0C alá csökken, s felette a levegő páratartalma szilárd halmazállapotban kicsapódik. A neve: ……………........…………………… 4. A 4. kísérletben milyen lett a kémcső fala? ……………………………………………………………................................………. A természetben akkor alakul ki, ha a mozgó páraszemek 0 0C-nál alacsonyabb hőmérsékletű tárgyaknak ütköznek. A neve: …………………………………………………………………………………….........................................… Rajzold be a harmadik ábrába!

Felhasznált irodalom JUSZTIN Katalin-OROSZ Andrásné-ZSOLTNÉ KAPUVÁRI Jolán (1994): Természetkutató és környezetvédő tanulói munkafüzet I. INTEGRA-PROJEKT Kft., Budapest pp:6-7. ISBN 963 78 12 30 X ÁBRA: Saját ötlet alapján.


14

Készítette: Bellai László

7. Hőmérséklet napi járása Emlékeztető, gondolatébresztő Honnét származik a légkör felmelegedéséhez szükséges energia? Milyen tényezők befolyásolják a légkör felmelegedését? Milyen lépésekből áll a légkör felmelegedése? Mi a valódi oka a hőmérséklet napi járásának? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • meteorológiai állomás • hőmérő • papír, ceruza

• laboráns-technikus, aki a méréseket előre elvégzi

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mérjük meg a levegő hőmérsékletét óránként! 2. Ábrázoljuk a mérési eredményeket egy koordinátarendszerben, melyben a vízszintes tengely az időt, a függőleges a hőmérsékletet mutatja!

3. Jelöljük be a napfelkeltét, a Nap delelési magasságát és a naplementét!

15

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mikor éri el a napi hőmérséklet a maximumát? 2. Mikor éri el a napi hőmérséklet a minimumát? 3. Miért nem deleléskor van a legmelegebb? 4. Hány óra eltérés van a delelési idő és a hőmérsékleti maximum között? 5. Döntsd el, hogy a következő állítások igazak (I), vagy hamisak (H)! a) b) c) d) e) f)

A levegőt közvetlenül a napsugárzás melegíti fel. Éjszaka folyamatosan csökken a hőmérséklet, mert csak kisugárzás van. A levegőt közvetlenül a földfelszín melegíti fel. A leghidegebb mindig éjfélkor van, mert ez az éjszaka közepe. Hajnalban van a leghidegebb, mert még nem érvényesül a napsugárzás melegítő hatása. Borult időben a felhőzet nem engedi lehűlni a felszín közeli levegőt.

Felhasznált irodalom NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010) Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 101 ÁBRA: http://cms.sulinet.hu/get/d/0ab70821-4e94-4c30-8da0-43e72682451a/1/9/b/Large/Napi%20k%C3%B6z%C3%A9phomersek let%20%C3%A9s%20hoingas.jpg (2012.05.29) felhasználásával készített saját szerkesztés.

16



8. Napi középhőmérséklet számítása Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen tudomány foglalkozik az időjárási folyamatokkal és előrejelzésükkel? Milyen éghajlati elemek állapotát figyelik és mérik? Milyen eszközzel és hogy mérjük szabályosan a levegő hőmérsékletét? Milyen hőmérsékleti skálákat ismertek? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • meteorológiai állomás • hőmérő • papír, ceruza


Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mérjük meg vagy meteorológiai állomásról szerezzük be a levegő hőmérsékletét a középeurópai idő szerinti 1, 7, 13 és 19 órakor!

2. Számoljuk ki a hőmérsékleti adatok számtani közepét! 3. Végezzük el a számításokat a hét többi napjára vonatkozóan is!

Feladatlap

17


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Hány hőmérsékleti adat szükséges a napi középhőmérséklet kiszámításához? 2. Mennyiben tér el a számított érték a legmagasabb, és a legalacsonyabb értéktől? 3. A napi középhőmérséklet képes-e érzékeltetni a napi hőmérsékleti szélsőségeket? 4. Mire következtethetünk a kísérlet során számolt középhőmérsékleti értékekből? 5. Hogyan befolyásolja a napi középhőmérsékletet a felhőborítás?

Felhasznált irodalom NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 101 ÁBRA: http://cms.sulinet.hu/get/d/0ab70821-4e94-4c30-8da0-43e72682451a/1/9/b/Large/Napi%20k%C3%B6z%C3%A9phomerse klet%20%C3%A9s%20hoingas.jpg (2012.05.29) felhasználásával készített saját szerkesztés.

18



9. Napi hőingás meghatározása Emlékeztető, gondolatébresztő Sorold fel az éghajlati elemeket? Hogyan melegszik fel a légkör? Hogyan jellemezhetjük egy terület hőmérsékleti szélsőségeit? Mivel mérhetjük a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékletet egy nap során? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • minimum-maximum hőmérő, • meteorológiai állomás • papír, toll


Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A kísérlet hosszas előkészületet igényel. Minimum-maximum hőmérőről legalább egy héten keresztül naponta jegyezzük fel a minimum és maximum hőmérsékleteket! A kísérlet során ezekkel az adatokkal dolgozunk. 2. Ha megfelelő műszer nem áll rendelkezésre, az adatokat szerezzük be egy meteorológiai állomásról vagy egy automata mérőkészülékről!

3. Olvassuk le a hőmérő által mutatott maximum hőmérsékletet! 4. Olvassuk le a hőmérő által mutatott minimum hőmérsékletet! Számoljuk ki a két érték különbségét! 5. Számítsuk ki legalább hét egymást követő nap napi hőingását! 6. Végezzük el a számításokat évszakonként!

19

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melyik évszakban volt a legnagyobb a napi hőingás? 2. Melyik évszakban volt a legkisebb a napi hőingás? 3. Melyik éghajlaton a legmagasabb ez az érték? 4. Melyik éghajlaton a legkisebb ez az érték? 5. Nézz utána, mennyi volt a Földön mért legnagyobb napi hőingás! 6. A meteorológia milyen hőingás értéket tart még nyilván?

Felhasznált irodalom NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 101 ÁBRA: http://cms.sulinet.hu/get/d/0ab70821-4e94-4c30-8da0-43e72682451a/1/9/b/Large/Napi%20k%C3%B6z%C3%A9phomersek let%20%C3%A9s%20hoingas.jpg (2012.05.29) felhasználásával készített saját szerkesztés.

20



10. Tavak pusztulása Emlékeztető, gondolatébresztő Melyek Magyarország legnagyobb tavai? Lefolyás szempontjából hogyan csoportosíthatjuk a tavakat? A Balaton melyik kategóriába sorolható? Melyik folyó biztosítja a Balaton vízutánpótlását? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 500 ml víz • homok

• nagyméretű tálca • atlasz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Készítsünk domborzati modellt a homok felhasználásával! 2. A modell középpontjába egy tómeder kerüljön, ennek közelébe építsünk dombot!

3. A vizet folyassuk a dombra a tómeder irányába! 4. Figyeljük meg, mi történik a domb anyagával!

Feladatlap

21


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Milyen veszélyt jelent a folyó tevékenysége a tóra? 2. Hogyan növelhetjük a lemosott hordalék mennyiségét? 3. A modell alapján rajzold az ábrára a hordalékot és kiindulási helyét! 4. A Balatonnál milyen természetes megoldást választottak a hordalék-lerakódás mérséklésére? 5. Az atlasz segítségével készíts térképvázlatot a Balatonról és válaszolj a kérdésekre! a) b) c) d) e)

Hol vezetik le a Balaton felesleges vízmennyiségét? Karikázd be, hogy melyik területen a legerősebb a tó feltöltődése! Határold be és nevezd meg azt a területet, amely a feltöltődés következtében szárazzá vált! Jelöld be sötétkékkel azt a területet, ahol a tó medre a legmélyebb! Hogy hasznosítják a hétköznapokban az átlagnál nagyobb vízmélységet?

felhő

csapadék

lefolyó víz hordalékkal tó (üledékgyűjtő)

Felhasznált irodalom NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 147 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

22



11. Vízkeménység Emlékeztető, gondolatébresztő Az emberiség számára mi a víz legnagyobb jelentősége? A tengerekből hogyan jut a víz a folyókba és a tavakba? Milyen módon biztosítják a lakosság vízellátását? A víz milyen tulajdonsága teszi lehetővé, hogy különböző ásványokat tartalmazzon? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 1 dl forrás- vagy ásványvíz • 1 dl esővíz

• 2 db kémcső • Bunsen- vagy gázégő

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az egyik kémcsőbe tegyünk 5 ml forrásvizet! 2. Forraljuk fel a kémcső tartalmát! 3. A második kémcsőbe tegyünk 5 ml esővizet!

4. Forraljuk fel a kémcső tartalmát! 5. Hasonlítsuk össze a két kémcsövet!

23

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit tapasztalunk a forrásvíz forralásakor? Jelöld be az ábrán! 2. Mi a kétfajta víz tudományos elnevezése? 3. A háztartásokban milyen problémát jelent az ásványi anyagok kiválása? 4. A természetben milyen építő folyamatokban vesz részt az ásványokban gazdag víz? 5. A forrásvízre, vagy az esővízre igazak az alábbi állítások? a) b) c) d) e)

Nagy mennyiségben tartalmaz oldott ásványokat. Nagy mélységből felhozva, kiváló ivóvíz. A háztartásokban előszeretettel használják locsolásra. Régen mosásra is ezt használták. Tönkreteheti a mosógépek fűtőszálát.

kémcső kivált anyag (vízkő)

forrásvíz

esővíz

Bunsen-égő

Felhasznált irodalom JUSZTIN Katalin-OROSZ Andrásné-ZSOLTNÉ KAPUVÁRI Jolán (1994): Természetkutató és környezetvédő tanulói munkafüzet I. INTEGRA-PROJEKT Kft., Budapest pp. 23 felhasználásával ÁBRA: Saját ötlet alapján.

24



12. Vízszennyezés Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen halmazállapotokban található meg bolygónkon a víz? Hogyan csoportosíthatjuk a folyékony vízkészletet? Miért fontos az élőlények számára a víz? Milyen fontos szerepet játszik a kémiai folyamatokban a víz? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 2 dl víz • 10 g rézszulfát • kisméretű tölcsér

• kis csomó vatta • 35 g homok • Erlenmeyer-lombik

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A tölcsért helyezzük a lombikra! 2. A tölcsérbe helyezzünk vattadugót! 3. A vatta fölé halmozzunk homokot!

4. A főzőpohárban levő vízbe tegyük a rézszulfátot, keverjük össze, majd az egészet öntsük a homokra!

25

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Színezd ki a lecsepegő vizet a kísérlet tapasztalata alapján a megfelelő színnel! 2. Hogyan szennyezte meg a vizet a rézszulfát? 3. Mire használják a hétköznapokban a részszulfátot? 4. Milyen veszélyeket rejt a műtrágyák túlzott használata a Balaton vízében? 5. Hogyan veszélyezteti a lakosság a vizek tisztaságát? 6. Hogyan előzhető meg ez a tevékenység? 7. Nézz utána az interneten, 2000-ben milyen szennyezés történt a Tiszán! a) b) c) d)

Hol működött a bányavállalat? Milyen anyag kitermelésével foglalkozott a bánya? Mit tartalmazott a folyóba ömlő szennyeződés? Milyen volt az ökológiai hatása?

Felhasznált irodalom JUSZTIN Katalin-OROSZ Andrásné-ZSOLTNÉ Kapuvári Jolán (1994): Természetkutató és környezetvédő tanulói munkafüzet I. INTEGRA-PROJEKT Kft., Budapest pp. 23 felhasználásával NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 150-151 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

Földrajz 6. osztály ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

26

Jegyzetek

Jegyzetek ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

27


Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok

1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók

csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa

tartózkodhatnak.

meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek.

meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-

elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen

hoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből

elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről

1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja

helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók

szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi.

- Porraloltó készülék, vészzuhany

Tűz vagy égési sérülés esetén

- Elsősegélynyújtó felszerelés

- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

- Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!

se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül

- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

4. A laboratóriumban étkezni tilos.

Mérgezés esetén

5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra

- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-

sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet,

seket okoz

veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk.

kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd

Sebesülés esetén

mossuk le bő csapvízzel.

- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt

- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat,

Áramütés esetén

lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük.

- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Földrajz 6. osztály. 1. Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai... 4

Recommend Documents