1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 4 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 6

SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. 1.1.

2.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

4

4

2.1.

Az intézmény neve, címe típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái

4

2.2.

Az intézmény feladat-ellátási rendje, jogosultsága

4

2.3.

Az intézmény jogállása és képviselete

5

2.4.

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

5

3.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

3.1. Az intézmény felelős vezetője 3.1.1. Az intézményvezető kiemelt feladatai, felelőssége 3.1.2. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei 3.1.3. A helyettesítés rendje

6 6 6 6 7

3.2.

Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai

7

3.3.

Az intézmény vezetősége

7

3.4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 3.4.1. Az intézmény nevelőtestülete 3.4.1.1. A nevelőtestület értekezletei 3.4.1.2. A nevelőtestület döntései, határozatai 3.4.1.3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök 3.4.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 3.4.2.1. A szakmai munkaközösségek feladatai 3.4.2.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

9 9 9 9 10 10 10 11

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (FEUVE szabályzat külön mellékletben)

11

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

12

3.5.

4.1.

Az iskolaközösség

12

4.2.

Az alkalmazotti közösség és jogai

12

4.3. Tanulók 4.3.1. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje

13 13

4.6.

A szülői munkaközösség (SZM)

17

4.7.

Az iskolaszék

17

4.8. Belső kapcsolattartás 4.8.1. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje 4.8.3. A tanulók tájékoztatásának formái 4.8.3.1. A diákok tájékoztatása

1

18 18 18 18

SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája 4.9.2. A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet 4.9.2.1. Az iskola és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere 4.9.2.2. Az iskolaorvos feladatai tanévenként 4.9.2.3. Az iskolai védőnő feladatai

5.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

19 20 20 20 21

21

5.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1.1. A törvényes működés alapdokumentumai 5.1.2. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok

21 21 22

5.2. Az intézmény munkarendje 5.2.1. A közalkalmazottak munkarendjének szabályozása 5.2.2. Az intézmény közalkalmazottainak munkarendje 5.2.3. Pedagógusok munkarendje 5.2.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend 5.2.5. A tanév helyi rendje 5.2.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Házirendben szabályozva 5.2.7. Az intézményben tartózkodás rendje 5.2.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Házirendben szabályozva 5.2.9. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje 5.2.10.Költségkímélő intézkedések 5.2.11.Reklámtevékenységek

23 23 23 23 24 25 25 26 26 27 27 27

5.3. Az intézményi védő, óvó előírások 5.3.1. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 5.3.2. A dohányzás intézményi rendje 5.3.3. Teendők rendkívüli esemény, vagy bombariadó esetére

27 27 28 28

6.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29

6.1.

A tantárgyfelosztás, a fakultáció előkészítése

29

6.2.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei Házirendben szabályozva

29

6.3.

Az osztályozóvizsga rendje, a nyelvvizsga miatti kedvezmények

30

6.4. Tankönyvellátás, támogatások, térítések 6.4.1. A tankönyvellátás rendje 6.4.2. A tankönyvrendelés szabályai 6.4.3. A tanulók tankönyv támogatása

30 30 31 31

6.5. A tanuló távolmaradásának rendje 6.5.1. A tanulói hiányzás igazolása Házirendben szabályozva 6.5 2. A diákok távolmaradásának formái 6.5.2.1. Nyelvvizsga esetén 6.5.2.2. Versenyeken való részvétel esetén 6.5.3. Külső szervek, egyesületek kikérőjére vonatkozó szabályok 6.5.4. A szülők tájékoztatása a tanulók hiányzásáról

31 31 32 32 32 33 33

6.6. Jutalmazó és fegyelmező intézkedések a Házirendben szabályozva 6.6.1. Alapelveink 6.6.2. A tanulók jutalmazásának elvei 6.6.3. A jutalmazás formái 6.6.4. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 6.6.5. Fegyelmi büntetések 6.6.6. A magatartási jegyek megállapítása

34 34 34 34 35 35 36

2

SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 6.7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 6.7.1. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások szervezeti formája 6.7.1.1. Napközi otthon 6.7.1.2 . Tanulószoba 6.7.1.3. A szakkörök 6.7.1.4. Az énekkar 6.7.1.5. Az iskolai sportkör 6.7.1.6. A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések

36 36 36 37 37 37 37 37

6.8. Az intézményi hagyományok ápolása 6.8.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 6.8.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 6.8.3 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények 6.8.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái

38 38 38 39 39

6.9. A mindennapi testedzés formái 6.9.1. A mindennapi testedzés biztosításának intézményi formája 6.9.2. A sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

39 39 39

6.10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 6.10.1. A könyvtár használóinak köre, jogaik 6.10.2 A beiratkozás módja .10.3. A szolgáltatások igénybevételének feltételei 6.10.4. A könyvtárhasználat szabályai 6.10.5. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

39 40 40 40 41 41

7.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41

8.

MÓDOSÍTÁSOK

43

3


1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A budapesti Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbi törvények és miniszteri rendeletek szerint határozzuk meg:  

2.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) jogszabályok alapján.

MKM rendelet és más

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.1. Az intézmény neve, címe típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái (1) Az intézmény neve: Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium OM azonosítója: 038026 Címe: 1054 Budapest, Szemere u. 3-5. Telefon: (06 1) 312-0800, (06 1)312-7660 Fax: (06 1)331-5982 Honlap: www.szbg.hu E-mail: [email protected], [email protected] Az intézmény típusa: általános iskola és gimnázium (2) Az intézmény alaptevékenysége: az alapító okiratban megállapított 1-8. évfolyamos általános iskolai nevelés és oktatás ellátása. Középfokú képzés 4 illetve 5 évfolyamon. (3) Speciális képzési formák:  Első osztálytól emelt szintű oktatást biztosítunk testnevelés, illetve művészeti tárgyakból. A tanulókat alkalmasság alapján választjuk ki.  Ötödik osztálytól emelt szintű oktatást biztosítunk (természetismeret, matematika, biológia, kémia és művészeti tárgyakból), valamint bontott csoportban oktatjuk a testnevelést.  Lehetőséget adunk tanulóinknak arra, hogy kilencedikesként nyelvi előkészítő évfolyamon, emelt szinten sajátítsák el az idegen nyelveket (angol és német) és az informatikát. Tanulóinkat felvételi vizsga alapján választjuk ki.  Természettudományos tárgyak (kémia, biológia) és a művészeti tárgyak emelt szintű oktatása folyik a kilencedik osztálytól (rajz, képzőművészet, média, dráma). 2.2. Az intézmény feladat-ellátási rendje, jogosultsága (1) Az intézmény mint költségvetési szerv az alábbi feladat-ellátási rendben működik: Az intézmény alapító okiratának Alaptevékenység szakágazati besorolása

száma:157/2008. (III.13.) B.L. Ö. h. kelte: 2008.03.13.  alapfokú oktatás  általános középfokú oktatás - nyelvi előkészítő évfolyami oktatás (9. évfolyam)  

4

TEÁOR szám 852010 853100

SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szakfeladatai

      

általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás iskolai intézményi közétkeztetés pedagógiai szakmai szolgáltatás oktatási célok és egyéb feladatok nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása

80121-4 80511-3 55232-3 80541-0 80591-5 8214-4 80122-5

Az intézmény az alábbi BNO kóddal rendelkező tanulók integrációjában vesz részt

          

A kifejező (expresszív) beszéd zavara A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének Az iskolai készségek zavara Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek Nem meghatározott zavara az iskolai készségeknek Kevert specifikus fejlődési zavarok Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az írás zavara (diszgráfia) Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia)

F8010 F8020 F8080 F8090 F8130 F8180 F8190 F83H0 F8100 F8101 F80102

(2) Az intézmény jogosultságai:  alapfokú oktatási bizonyítványok kiállítása,  középfokú végzettség tanúsítása,  másodlatok kiadása. 2.3. Az intézmény jogállása és képviselete (1) Az intézmény önálló jogi személy. (2) Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (3) Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető, iskolatitkár, év végi érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnök, érettségi dokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője. (4) A közoktatási intézmény képviselője a kinevezett intézményvezető. 2.4. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői (1) A fenntartó az intézményt az alábbi gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel ruházta fel: Az intézmény önkormányzati költségvetési szervezet. Önállóan gazdálkodik a költségvetésben rendelkezésre álló összegből mind a bér-, mind pedig a dologi jellegű kiadások vonatkozásában. (2) Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott feladatok ellátásához szükséges fenntartási és működési költséget a fenntartó biztosítja. Az államilag biztosított normatívából, illetve az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott keretből. (3) Az intézmény gazdálkodását munkabér és személyügyi feladatait a gazdaságvezető végzi, akit az igazgató határozatlan időre nevez ki, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik. Munkáját segíti a pénzügyi előadó, aki a készpénz befizetéseket, ebédtérítés befizetéseit bonyolítja munkaköri leírásában meghatározottak szerint. (4) Az intézmény gazdasági vezetőjének feladata a helyi költségvetés tervezése, a végrehajtással kapcsolatos előírások, feltételek megteremtése a fenntartó által biztosított anyagi kereteken belül. 5


3.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

3.1. Az intézmény felelős vezetője (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabályok, a kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. (2) A közoktatási intézmény vezetője jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek fölhatalmazását. 3.1.1. Az intézményvezető kiemelt feladatai, felelőssége  a nevelőtestület vezetése;  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezettel (közösségekkel) való együttműködés;  a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;  a szakszerű és törvényes működésért,  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért,  rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható;  képviseli az intézményt. 3.1.2. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei (1) Gyakorolja a munkáltatói jogokat:  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabályok, a kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe,  egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. (2) Felelős:  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségének megteremtéséért, 6


 a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres megszervezéséért.

egészségügyi

vizsgálatának

3.1.3. A helyettesítés rendje (1) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül legalább kéthetes, folyamatos távollét. (2) Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével  teljes felelősséggel helyettesítheti:  a gimnáziumi igazgatóhelyettes; annak távollétében a felsős igazgatóhelyettes, annak távollétében az alsós igazgatóhelyettes; 3.2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai (1) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek,  a gazdaságvezető,  az iskolatitkár. (2) Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. (3) A vezető-helyettes főbb feladatai:  az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz,  feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz,  irányítja tagozatán a pedagógusok és a tanulók munkáját,  vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, együttműködve látja el a szabadságolási feladatokat. (4) A gazdaságvezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági vezető-helyettes főbb feladatai:  irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását,  biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit,  vezeti az adminisztratív és fizikai állomány munkáját,  felelős a takarékos bér és pénzügyi gazdálkodásért. (5) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.3. Az intézmény vezetősége (1) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító. tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: 7


       

az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, diákönkormányzatok vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői, minőségbiztosítási koordinátor, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

(2) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. (3) Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a nem pedagógus dolgozók közösségével. (4) A vezetőség a munkatervben rögzített időpontokban vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetők ezeken az értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató a felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzatnak véleményezési vagy egyetértést joga van. Igazgató

I S K O L A V E Z E T É S A L K A L M A Z O T T A K

Gimnáziumi igazgatóhelyettes

Felsős igazgatóhelyettes

Alsós igazgatóhelyettes

 Minőségbiztosítási koordinátor  Gyermek és ifjúságvédelmi felelős  Pályaválasztási felelős

Szakmai munkaközösségek vezetői

Gazdasági vezető

    

KT elnöke, SZB titkár, SZM elnöke, DÖK vezetők, Iskolaszék elnöke.

 Egészségügyi tanács  Szabadidő- szervező Gondnok Iskolatitkár

Pedagógusok

Pedagógiai asszisztensek Technikai dolgozók

Kézbesítő

8

Pénzügyi előadó


Tanulók

3.4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 3.4.1. Az intézmény nevelőtestülete (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdaságvezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. (2) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben és a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben - a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meg határozott kérdésekben - döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 3.4.1.1. A nevelőtestület értekezletei (1) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozóértekezlet  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal)  nevelési értekezlet (évente legalább 1 alkalommal)  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). (2) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges. az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A jegyzőkönyvet, az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) írja alá. (3) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozóértekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt - kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Osztályértekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet. (4) Gimnáziumi értekezlet – a gimnázium tanárai döntenek, javaslatot tesznek a tanulmányi vizsgákról. 3.4.1.2. A nevelőtestület döntései, határozatai (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszeri szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. (2) A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. (3) A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 9


3.4.1.3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök (1) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságokat hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. (2) A nevelőtestület a szülői munkaközösséget véleményezési joggal ruházza föl a tanulói szociális támogatások elveinek meghatározásakor. (3) Az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlásának biztosításáért az intézmény igazgatója és a szülői munkaközösség vezetője a felelős. (4) Az intézmény nevelőtestülete állandó iskolatörténeti bizottságot hoz létre a következő feladat- és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: az iskola jubileumi évfordulóira összegyűjtik az iskola történetének írásos, képi és hangdokumentumait, s ebből iskolatörténeti könyvet szerkesztenek, kiállítást szerveznek; továbbá a következő években folyamatosan gyűjtik a jelzett anyagfajtákat. 3.4.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei (1) A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben ad segítséget. A nevelési oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez is segítséget nyújt. (2) A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. 3.4.2.1. A szakmai munkaközösségek feladatai (1) Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. (2) Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak a tagozatos jellegű osztályok tantervének kialakításakor. (3) Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyt szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. (4) Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, elkészítik a helyi tanterveket, segítik a tantárgyfelosztást. (5) Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. (6) Összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik. (7) Az intézmény fejlődése érdekében az igazgató javaslata alapján az ezzel megbízott pedagógusok alkalmi, önkéntes pedagógiai kísérleteket végeznek.

10


(8) Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. (9) Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. 3.4.2.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai (1) Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. (2) Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. (3) Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.

vállalt

bemutató

(4) Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat (az öt fő alatti munkaközösség esetén évi két órát személyenként, az öt fő feletti munkaközösségi létszám esetén évi egy órát személyenként). (5) Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez. (6) Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézményvezetősége előtt és az iskolán kívül. (7) Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az intézményvezető részére. (8) Ha az igazgató a munkaközösség véleményét kéri, akkor a munkaközösség vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről. 3.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (FEUVE szabályzat külön mellékletben) (1) Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. (2) Az igazgatóhelyettesek az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. (3) Az intézmény vezetőségének más tagjai szükség esetén - az igazgató külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. (4) A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. (5) Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítást órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek. munkaközösségvezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a haladási és osztályozónapló ellenőrzése legalább évi 3 alkalommal,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

11


 az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése,  ügyeleti rend, ügyviteli feladatok rendjének ellenőrzése. (6) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni. (7) Az intézmény elkészítette FEUVE szabályzatát, amely külön mellékletben található. Ez tartalmazza az ellenőrzési nyomvonalat és a kockázatkezelést is.

4.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, FORMÁI ÉS RENDJE

A

KAPCSOLATTARTÁS

4.1. Az iskolaközösség (1) Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége. 4.2. Az alkalmazotti közösség és jogai (1) Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. (2) Az igazgató - a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:         

szakmai munkaközösségek szülői munkaközösség iskolaszék diákönkormányzat osztályközösségek közalkalmazotti tanács érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei padagógiai munkát segítő közalkalmazottak nem pedagógiai munkát végző alkalmazottak

(3) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (4) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (5) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (6) A különböző döntési fórumokra, pedagógiai program elfogadására, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorlókat, az oktatást segítő alkalmazottak által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 12


(7) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni (igazgató választás, tanévnyitó és tanévzáró értekezletek). (8) A nem pedagógus dolgozó közösségek az iskola működését biztosítják. 4.3. Tanulók 4.3.1. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt a munkaközösség-vezetők javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása, az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. (4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén (idegen nyelvi-, számítástechnika-, technika- testnevelés-, matematika órák). 4.3.2. Diákközösségek (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. (3) Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (4) Ha a diákkör az iskola területén működik– előzetes kérelem alapján –, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell:  a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát,  az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény),  a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát,  a felügyelő pedagógus nevét. (5) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (4) bekezdésben foglalt adatokkal. 4.3.3. A diákönkormányzat és jogai (1) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját jelen szervezeti szabályzat tartalmazza. A 13


működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki. (2) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott iskolai diák bizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli. (3) A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg. (4) A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést (áprilisban) és fórumot (szeptember 1-én) tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra:  a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzete és érvényesülése.  az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. (5) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettesse1 való egyeztetés után szabadon használhatja. (6) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. (7) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, h) az iskolai diákönkormányzat véleményét tanuló elleni fegyelmi eljárás során be kell szerezni, i) a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (8) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanulók nagyobb közösségének. (9) Egyetértési joga van (Házirend, SZMSZ, Pedagógiai Program). 4.3.4. Az osztályközösségek (1) Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. (2) Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök.

14


(3) Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az igazgató bízza meg minden tanév júniusában a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 4.3.5. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre (1) Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van tanítványai személyiségfejlődésére. (2) Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. (3) Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. (4) Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. (5) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása. (6) Indokolt esetben - saját hatáskörében – félévente 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának a szülő kérésére. (7) Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. (8) Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi fel adatokra. (9) Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. (10) Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít. (11) Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 4.4.

A közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek

(1) A közalkalmazotti tanács és a szakszervezet a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. (2) Az érdek-képviseleti szervek munkahelyi vezetőivel - a törvényekben előírt módon - az igazgató tartja a kapcsolatot. (3) Az érdekvédelmi szervezetek javaslatot tesznek jutalmazásra, minőségi bérpótlékra, kitüntetésre. 4.5. Szülők 4.5.1. A szülői közösség, véleményezési és egyetértési jogai (1) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. (2) A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 15


(3) A Szülői Szervezetet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. (4) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. (5) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. (6) Véleményezési, egyetértési joga van (Házirend, SZMSZ, Pedagógiai Program). 4.5.2.

A szülők tájékoztatása, tájékoztatási formái

4.5.2.1. A szülők szóbeli tájékoztatása (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. A leendő 1., és a 8., 9., 12. évfolyamokon tájékozódhatnak a beiskolázás, továbbtanulás rendjéről. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára, az ellenőrző könyvben. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha gondviselő a fogadóórán kívül is szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. 4.5.2.2. A szülők írásbeli tájékoztatása (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben, ellenőrzőben vagy üzenőben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. (3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. (4) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a havi értékelés során. 16


(5) Az iskolában lehetőség van a SuliNet igénybevételére is. A szolgáltatást a SuliNettel a szülő köti, melynek értelmében az iskola– Internet segítségével – tájékoztatást nyújt a tanuló napi, vagy heti jegyeiről, beírásairól. 4.6. A szülői munkaközösség (SZM) (1) Az iskolában működő szülői szervezet a szülői munkaközösség (SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (például a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeiből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. (2) Jelen szervezeti szabályzat 4.5.1. (6) pontja tartalmazza a nevelőtestület által a szülői munkaközösségre testált egyetértési és véleményezési jogokat. 4.7. Az iskolaszék (1) Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik. Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg nyílt szavazással. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli, saját SZMSZ-el rendelkeznek. (2) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  tisztségviselőinek megválasztása, (3) Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógia program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék véleményét ki kell kérni az intézményben folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. (4) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol:  a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor,  a Házirend elfogadásakor. (5) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. (6) Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. (7) Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. (8) Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább három alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék

17


elnöke tanévenként három alkalommal munkaprogramjáról a nevelőtestületet.

tájékoztatja

saját

működéséről

és

(9) Az iskolaszék szülő tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére, a szülői közvetlen kapcsolattartás érdekében. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. 4.8. Belső kapcsolattartás 4.8.1. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje (1) Augusztus végén az igazgató által kijelölt napon tanévzáró illetve tanévnyitó értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén - az iskolavezetés által kijelölt időpontban - osztályozóértekezletet tart a nevelőtestület. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia. (2) Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor összevont dolgozói értekezletet kell összehívni. (3) A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól az igazgató adhat felmentést. (4) Az igazgató és a nevelőtestület általában év elején (vagy szükség szerint) iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 4.8.3. A tanulók tájékoztatásának formái 4.8.3.1.

A diákok tájékoztatása

(1) A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültekkor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. (2) A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszáma +1 osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. (3) Az osztályzatok számbavétele naplóellenőrzéskor történik. (4) Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. (5) A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 2 héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (6) A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. (7) Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek elmondja kérdéseit, felvetéseit, javaslatait és ezekre választ kapjon. 18


(8) A közoktatási törvény biztosítja a tanulóknak, hogy szervezett és nem szervezett formában véleményt mondhassanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról. A szervezett véleménynyilvánítást (az igazgató tájékoztatását követően) kezdeményezheti: az igazgató, a szaktanárok, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága vagy tanulók nagyobb közössége. (9) A szülő, a tanuló problémájával az iskolaszéket is felkeresheti; kérdésére, felvetésére 30 napon belül választ kell kapnia. 4.8.3.2. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (1) A diákönkormányzat a közoktatási törvény szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. (2) A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. (3) Az iskolában két diákönkormányzat működik. Az egyik az általános iskolai a másik a gimnáziumi tanulókat képviseli. 4.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. (2) Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 4.9.1. Az intézmény kapcsolatai a következő szervezetekkel közvetlen (1) Gyermekjóléti szolgálat: A vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - szükség esetén - kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. (2) PSZK: A kerületi pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a fővárosi pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, és a pedagógusok között is. 19


(3) Más iskolai könyvtárakkal és a kerületi nyilvános könyvtárral az iskolai könyvtár kapcsolatait elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az általános igazgatóhelyettes. (4) FPI, FÖPI: A város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladata. A szakmai felkészítés, a továbbképzések és a kétszintű érettségire történő felkészítés az FPI közreműködésével történik. (5) Külső sportkapcsolatok: Az iskola a testnevelő tanárai szervezik. (6) Iskolai-egészségügyi szolgáltató: Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munka kapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a polgármesteri hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kerületileg illetékes irodája végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,  az ÁNTSZ kerületi tiszti főorvosa. (7) „Aranytíz” Művelődési Központ (8) Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (9) Társintézmény (10) OKÉV (11) Beszédjavító (12) Nevelési Tanácsadó (13) Óvodák 4.9.2. A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet 4.9.2.1. Az iskola és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere (1) Az iskolaorvos feladatait az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény, a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet szerint végzi. (2) Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kerületi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, munkáltatója a kerület polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. (3) Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 4.9.2.2. Az iskolaorvos feladatai tanévenként (1) Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. (2) A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele. (3) A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el. 20


(4) A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást, a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. (5) A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat, a sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. (6) Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. (7) Sürgősségi eseti ellátást végez. (8) Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. (9) Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. 4.9.2.3. Az iskolai védőnő feladatai (1) A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. (2) A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató helyetteseivel. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrő- vizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket leleteik meglétét. (3) Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket. (Például a vérnyomás, a testsúly, a magasságmérése, hallásvizsgálat) (4) Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. (5) Heti 2 órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. (6) Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú videofilmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. (7) Munkaidejét munkáltatója a kerület polgármestere határozza meg. (8) Kapcsolatot tart segítő intézményekkel drogambulancia, családsegítő központ).

5.

(például

pedagógiai

szakszolgálat,

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

5.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1.1. A törvényes működés alapdokumentumai (1) Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:   

Alapító okirat Pedagógiai program Éves munkaterv 21


     

Szervezeti és működési szabályzat DÖK SZMSZ SZSZ Iskolaszék működési szabályzata MIP

(2) Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely a következőkre épül:      

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, 43/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, a NAT kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról, alapító okirat.

a) A pedagógiai program tartalmazza:    

a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet és óratervet, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a minősítés szempontjait és módját.

b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 5.1.2. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok (1) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, melyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. (2) A tanulókat, alkalmazottakat védő intézményi védő-óvó előírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt egyetlen szabályzatba tömöríteni nem tartjuk indokoltnak. (3) Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó védő-óvó előírások rendszere az alábbi dokumentumokban találhatóak, betartása az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra és dolgozókra egyaránt kötelező:            

Kollektív szerződés Közalkalmazotti szabályzat Az iskolai sportkör működési szabályzata Házirend Ügyeletesi rend, hetesi feladatok Tűz- és munkavédelmi szabályzat Tűzriadó terv Bombariadó terv A tornaterem működési rendje A számítástechnika-terem működési rendje Az Internet terem használatának rendje Az iskolai sportkör működési rendje

22


5.2. Az intézmény munkarendje 5.2.1. A közalkalmazottak munkarendjének szabályozása (1) Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7:30 és 17:30 óra között, pénteken 7:30 és 15:00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. (2) Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, úgy - a feladatok jogszabályban meghatározott körében - helyettesítésüket a 3.1.4. fejezetben leírtak szerint a gazdaságvezető , vagy a közalkalmazotti tanács vezetője láthatja el. (3) A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a KT rögzíti. (4) A közalkalmazottak munkarendjét, a munka végzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (a munka törvénykönyve), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénnyel. 5.2.2. Az intézmény közalkalmazottainak munkarendje (1) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat a gazdaságvezető készíti el, ezek az intézmény működési szabályzatai közt megtalálhatóak. (2) A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői (igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. (3) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az előző bekezdés utolsó mondatában rögzítettek szerint az igazgató határozza meg. A nem pedagógus dolgozók munkaidejét belső szabályzat rögzíti. (4) A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető írásos utasításával történik. 5.2.3. Pedagógusok munkarendje (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a KT rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok leírását a kollektív szerződés tartalmazza. (2) A KT 16. §-a szerint a nevelési-oktatást intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. (3) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.

23


(4) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. (5) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítésről intézkedhessen A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. (6) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. (7) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. (8) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felül - a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. (9) A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. (10) A pedagógus munkaidejét a munkaköri leírása tartalmazza. 5.2.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend (1) Az intézmény házirendje, mint belsőjogforrás tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. (2) A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. (3) A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden tanév elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy példánya a diákönkormányzatot illeti meg. A házirendet munkaidőben bármely érdeklődő megtekintheti a portán, a tanári szobában, az igazgatói irodában vagy - nyitvatartási ideje alatt - az iskolai könyvtárban.

24


5.2.5. A tanév helyi rendje (1) A tanév az ágazati miniszternek a tanév rendjéről szóló rendelete szerint kezdődik és fejeződik be. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. (2) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten döntés születik az alábbiakról:  a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (a pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)  az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, felelőseiről  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és tartalmáról  a vizsgák rendjéről  a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól  az éves munkaterv jóváhagyásáról  a pedagógusok rendkívüli megbízatásainak elosztásáról (például munkaközösségvezetők)  a házirend módosításáról  az osztálykirándulások időpontjáról. (3) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. A tanulók számára megtartott óvó-védő rendszabályok ismertetésének megtörténtét és tartalmát az osztálynaplókban dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét. a tanulók aláírásukkal igazolják. (4) A tanévi helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgák szervezése (például felvételi, érettségi, kisérettségi, alkalmassági vizsga). A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni. 5.2.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Házirendben szabályozva (1) Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. (2) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15:00 óráig be kell fejezni. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el. (3) A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (4) Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 15 perc a munkatervben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, valamint 13 óra után.

25


(5) A testnevelési órák 40 perces időtartamúak, azokat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. 5.2.7. Az intézményben tartózkodás rendje (1) Az intézmény nyitva tartása :  Szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 21 óráig tart nyitva.  Az iskolai rendezvényeken a nyitva tartás ezek időpontjaihoz igazodik.  17 óra után 20 óráig a tornaterem bérleti szerződéséhez kötődő igénybevevők tartózkodnak a kijelölt helyeken.  Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, munkanapokon 7:30-15.30-ig.  Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában - zárva kell tartani. (2) Az iskolába külső személyek vendég- vagy belépőkártyával léphetnek be, illetve tartózkodhatnak. A vendégkártyát alá kell íratni a fogadó személlyel. (3) A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre - eseti kérelmek alapján - az igazgató ad engedélyt. (4) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok miatt csak vendég- vagy belépőkártyával, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor ezt a portásnál regisztráltatniuk kell. A regisztrációs füzetbe bejegyzésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. A vendégkártyát a keresett személlyel kell aláíratni. A kilépés aláíratott, leadott kártyával történik. (5) Az intézményben tartózkodó idegenek számára - kivéve a tantestület vendégeit, akik a kijelölt helyen dohányozhatnak - a dohányzás tilos. 5.2.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Házirendben szabályozva (1) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen állandóan ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az uniós zászlót. (2) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják (3) Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit a diákok elsősorban a kötelező és a választott tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A különböző szaktantermek, könyvtár, tornaterem használatának rendjét belső szabályzatok tartalmazzák. (4) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. (5) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket zárni kell. A tantermek bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. (6) A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - igazgatóhelyettessel való egyeztetés után - szabadon használhatja. 26


5.2.9. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje (1) Az intézmény vállalkozási tevékenységet az alapító okiratban meghatározott körben és mértékben végez. Tornatermét bérbe adhatja az iskolai sportkör működésének biztosítása mellett. (2) Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdaságvezető javaslatára az igazgató dönt. (3) Az igazgató e jogkörét a gazdaságvezetőre ruházhatja. 5.2.10.Költségkímélő intézkedések (1) Szükséges fogyóeszközök nagytételű beszerzése nagykereskedelmi áron. (2) Társadalmi munkában karbantartási feladatok elvégzése, esetleg szülői bevonással. (3) Más gazdálkodó szerveknél használaton kívüli, de az iskola számára még használható eszközök, anyagok átvétele. (4) Pályázatok figyelése, benyújtása. 5.2.11.Reklámtevékenységek (1) Sport és egyéb szabadidős lehetőségek, továbbtanuláshoz felsőoktatási, középiskolai, hirdetések, reklámok kifüggesztése hirdetőtáblán. (2) Szponzorok felkutatása, együttműködési szerződés lehetőségeinek felkutatása. 5.3. Az intézményi védő, óvó előírások 5.3.1. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok (1) A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. (2) Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. (3) Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (például osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást, a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. (4) A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. (5) A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse – jelen esetben a gondnok. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 27


5.3.2. A dohányzás intézményi rendje (1) Az intézményben a tanulók nem dohányozhatnak! (2) Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint - egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. (3) Az intézmény alkalmazottai, az intézményben tartózkodó idegenek számára a dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyiségben. Alkalmazottaink számára dohányzóhelyiséget jelöltünk ki. (4) A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvényben meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 5.3.3. Teendők rendkívüli esemény, vagy bombariadó esetére (1) Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. (2) Rendkívüli esemény, vagy bombariadó bekövetkeztekor intézkedést az igazgató hozhat. (3) Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. (4) A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és gazdasági vezetője esetenként az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. (5) Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. (6) Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz:  a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének,  az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót! (7) A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. (8) Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. (9) A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni.

28


(10) A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! (11) Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a főjegyzőnek bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. (12) Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő alkalmazott lehetőleg a mellékelt adatrögzítő lap előírásai szerint cselekedjék. Törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. (13) A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

6.1. A tantárgyfelosztás, a fakultáció előkészítése (1) A tantárgyfelosztást minden évben június 15-ig kell elkészíteni, hogy augusztusban az órarend elkészítéséhez megbízható adatok álljanak rendelkezésre. A tantárgyfelosztást az igazgató készíti el a munkaközösség-vezetőkkel történt előzetes egyeztetés alapján. A tantárgyfelosztás év közben megváltoztatható, ha a személyi változások vagy az oktatás körülményei azt szükségessé teszik. (2) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a nem kötelező foglalkozásra (például fakultáció, speciális osztályok nem kötelező foglalkozásai), akkor a tanuló köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Ebben az esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. (3) A választható foglalkozások előkészítése minden tanév márciusában kezdődik az osztályfőnökök bevonásával. Az igazgató a választható foglalkozásokat - a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével – április 15-ig hirdeti meg. A meghirdetéskor szerepel a foglalkozást (várhatóan) vezető tanár neve, valamint a felkészítés szintje is. A tájékoztató kifüggesztése előtt be kell szerezni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. (4) A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint választásával kapcsolatos döntését. Kiskorú tanuló esetén a döntés jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a 14. életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. Az indított fakultációk köre csak a diákok jelentkezése után válik véglegessé. A tanuló csak az igazgató engedélyével módosíthatja döntését - e jogáról őt írásban tájékoztatni kell. A tantárgyválasztással és annak módosításával összefüggő kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. 6.2. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei Házirendben szabályozva (1) A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetőleg a tanulószobába való felvétel. 29


(2) Felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt, akinek mindkét szülője munkába jár. Ugyancsak felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt a tanulót, akinek szülője beteg, vagy hat éven aluli gyermek. illetve beteg hozzátartozó ellátásáról gondoskodik. (3) A fentiek szerint felügyeletre nem szoruló tanulók napközi otthonba történő felvételére a szülő kérelme alapján a lehetőségek függvényében kerülhet sor. Az iskola arra törekszik, hogy minden szülői kérésnek eleget tegyen, s a napközibe minden tanulót felvegyen. (4) A tanulószobai felvételre a tanév elején lehet jelentkezni. Az osztályfőnök szorgalmazza a tanulószoba év közbeni igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű (elégséges teljesítményű) tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. A szülő a gyermeke tanulószobai felvételét év közben is kérheti. 6.3. Az osztályozóvizsga rendje, a nyelvvizsga miatti kedvezmények (1) A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:  az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,  ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, de a tantestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,  átvételnél, az iskola igazgatója előírja,  a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az első kettő és az utolsó esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (például utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni), akkor a tanuló köteles írásban erre engedélyt kérni. Az igazgató a kérvények elbírálása után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. (2) A közép- vagy felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okirattal rendelkező tanulót - kérelmére - fel kell menteni az idegen nyelvi órák látogatása alól. A tanuló az év végén osztályozó vizsgát tesz. Évfolyamonként 10 tanóra esetén az iskola társalgási órát szervez számukra. 6.4. Tankönyvellátás, támogatások, térítések 6.4.1. A tankönyvellátás rendje (1)

A pedagógust megilleti a jog, hogy megválassza az alkalmazni kívánt módszereket és tanulmányi segédleteket. E jogának gyakorlása során azonban figyelembe kell venni a szakmai munkaközösség véleményét is.

(2)

Az iskolaszék a tankönyvrendelés elkészítését megelőzően állást foglalhat abban a kérdésben, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett a drágább, bár színvonalasabb tankönyvek beszerzését nem javasolja a pedagógusoknak.

(3)

Az iskola a központi költségvetési forrásból rendelkezésre álló tankönyv-támogatási összegből legalább 25%-ot a könyvtári állomány tartós tankönyvekkel és segédkönyvekkel való felszerelésére fordít, biztosítja tanulói számára e könyvek kölcsönözhetőségét.

30


6.4.2. A tankönyvrendelés szabályai (1)

A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek. illetőleg a pedagógusoknak.

(2)

Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje.

(3)

A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani.

(4)

Azokról a felhasználásra kerülő munkatankönyvekről, munkafüzetekről, kiegészítő tankönyvek, amelyek nem minősülnek tankönyvnek, a DÖK, SZSZ, Iskolaszék bevonásával dönt a munkaközösség.

6.4.3. A tanulók tankönyv támogatása (1)

A tankönyvvásárlás támogatásához rendelkezésre álló összeg szétosztásakor a tanulók szociális helyzetét vesszük figyelembe, ennek alapján erőteljesen differenciálunk. Szempont legyen a differenciáláskor a tankönyvcsomag ára is.

(2)

A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával.

(3)

A tanulók szülei nyújtsanak be kérvényt az igazgatóhoz a támogatás elnyerése céljából. Az igényjogosultság igazolásához 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § (2) bekezdésében megnevezett okiratok kerülnek elfogadásra.

(4)

Az osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek a kérelmek benyújtásában és elbírálásában.

(5)

Az iskola minden év november 30-áig elkészíti a felmérést, és az igénylő nyilatkozat begyűjtését, december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést.

(6)

Az iskolaigazgató jelöli ki és bízza meg a tankönyvmegrendelést lebonyolító személyt. Mivel a Apáczai Kiadó bázisiskolája vagyunk, így Cservenkáné Pál Ilona a felelős a tankönyvellátásért.

6.5. A tanuló távolmaradásának rendje 6.5.1. A tanulói hiányzás igazolása Házirendben szabályozva (1)

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Megköveteljük, hogy az orvosi igazolást legalább az egyik szülő írja alá.

(2)

Az igazolást a hiányzást követő első tanítási napon, de legkésőbb 5 napon belül a tanuló köteles átadni az osztályfőnökének, aki a tanév végéig megőrzi azt. Ha az igazolás hamis, a fegyelmi büntetések értelmében kell eljárni. (Akkor is, ha utólag derül ki.)

(3)

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:    

a szülő előzetes bejelentése alapján, a szülő írásbeli kérelmére (ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra), orvosi igazolással igazolja távolmaradását, a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. 31


(4)

Ha a diák távolmaradását öt napon belül nem igazolja, a mulasztását igazolatlannak kell tekinteni.

(5)

A szaktárgyi felszerelések hiánya esetén a tanuló nem büntethető igazolatlan órával (testnevelésórán sem).

(6)

Óráról való késésért igazolatlan óra nem adható, ha a késés nem haladja meg a 20 percet.

(7)

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (például baleset, rendkívüli időjárás).

(8)

A szülő félvenként 3x 1 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján.

(9)

A nyelvvizsgák, versenyek, nyílt napok és külső szervek általi kikérésekkel kapcsolatban szabályozott esetekben az osztályfőnök a naplóban rögzíti a hiányzás okát, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

6.5 2. A diákok távolmaradásának formái 6.5.2.1. Nyelvvizsga esetén (1)

Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló - a vizsganapokon kívül két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt 2-2 nap felkészülési időt biztosítunk.

(2)

Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát.

(3)

Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további vizsgák előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezze és rögzítse az osztályfőnök!

6.5.2.2. Versenyeken való részvétel esetén (1)

Fővárosi versenyek döntője előtt - a verseny napjain kívül - két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat a tanuló felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról.

(2)

Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.

(3)

Iskolai versenyen részt vevő tanuló két órával (120 perc), kerületi versenyen részt vevő tanuló három órával (180 perc) a kezdés időpontja előtt mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről és a hiányzás pontos idejéről.

32


(4)

Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban - a szaktanárjavaslatának meghallgatása után az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

(5)

A főiskolák, egyetemek által szervezett nyílt napon egy tanuló csak egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni - az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

6.5.3. Külső szervek, egyesületek kikérőjére vonatkozó szabályok (1)

Külső szervek csak indokolt esetben, az alábbiak szerint vonhatják el tanulóinkat az iskolai foglalkozásokról:  Ha a szervezet írásban kéri az iskola vezetőjétől, hogy a tanulót a tanítási időn túl rendszeresen kívánja foglalkoztatni (például sport‚ kulturális tevékenység, patronálás). Az engedély visszavonásig érvényes.  Az egész évre szóló kikéréssel rendelkező tanulók kötelező foglalkozásokról csak akkor engedhetők el, ha azt írásban külön kérik az iskola igazgatójától. Az engedély egyben az órákról való távolmaradás igazolását is jelenti.

6.5.4.

A szülők tájékoztatása a tanulók hiányzásáról

(1)

Az osztálynapló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál figyelembe vesszük a rendszeres késéseket.

(2)

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése tanköteles tanuló esetében:  1. igazolatlan óra: hivatalos levélben a szülő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  10. igazolatlan óra: a szülő behívása, a lakhely szerinti jegyző értesítése,  10 igazolatlan óra után: a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni). Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítés mintapéldánya az intézmény belső szabályzatai közt található.

(3)

Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  10. igazolatlan óra: hivatalos levélben a szülő és a területileg illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  15. igazolatlan óra: a szülő behívása (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  30 igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

(4)

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát (a tanítási órák 30%-át), a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület mégis engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (200 óra hiányzásnál a szülőt írásban értesíteni kel). Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét a mulasztás következményeire. A hivatalos értesítés másodpéldányát az irattárban kell őrizni.)

33


(5)

Ha egy adott tantárgyból a tanuló hiányzása a tanítási órák 30% át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelő-testület mégis engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

6.6. Jutalmazó és fegyelmező intézkedések a Házirendben szabályozva 6.6.1. Alapelveink (1)

A dicséret ösztönzőbb, mint az elmarasztalás, ezért a dicséretet és a jutalmazást kell előtérbe helyezni, de szükség esetén a fegyelmező intézkedésektől sem szabad eltekintenünk.

(2)

Szükségesnek tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást fegyelmező és jutalmazási ügyekben egyaránt. Az iskola intézményének törekednie kell erre a szülői munkaközösség, az iskolaszék testületi jogkörének érvényesítése mellett. Értékelő munkánk során támaszkodnunk kell a tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményére is.

(3)

Az intézkedések mindig konkrétak legyenek! Emellett, ha a tanulóval folytatott beszélgetést követően azt tapasztaljuk, hogy az intézkedés hatékonysága nem megfelelő, akkor keressük a személyes találkozást a szülővel, illetve be kell avatni az iskola vezetőit is a konkrét esetekbe.

(4)

A tanulóval, szülővel folytatott beszélgetések során előlegezzünk meg bizalmat (jóllehet vissza is élhetnek vele), de a fegyelmezés adminisztratív formáit csak az említett előzmények után érvényesítsük!

(5)

Tartsuk tiszteletben az osztályfőnök jogkörét osztálya ügyében, főként a magatartás minősítése, a fegyelmezés tárgyában!

6.6.2. A tanulók jutalmazásának elvei (1)

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

(2)

Az iskola ezen túlmenően - lehetőségeihez mérten -jutalmazza azt a tanulót, aki  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ért el,  a közösségi életben tartósan jó szervező, irányító tevékenységet végez.

(3)

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

6.6.3. A jutalmazás formái (1)

Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséreteket adjuk:    

(2)

szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén

34


könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítélésről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. (3)

A kitűnő, illetve jeles (legfeljebb 2 db „jó” osztályzat) eredményt elért tanuló nevelőtestületi dicséretben részesíthető. Az ettől eltérő esetről az osztályfőnök javaslatára az osztály nevelőtestülete dönt.

(4)

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, sport-, kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át.

6.6.4. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei (1)

Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető.

(2)

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:  szóbeli figyelmeztetés,  osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli figyelmeztetés.

(3)

A szóbeli figyelmeztetés lehet:  szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszerelés- hiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon. foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt.  ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt,  osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.

(4)

Az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök kezdeményezi.

(5)

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben — a vétség súlyára tekintettel el lehet térni.

(6)

A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba is be kell írni! Ha a szaktanár nem írja be a figyelmeztetést a naplóba, az osztályfőnök nem köteles figyelembe venni a szaktanár szóbeli tájékoztatását a magatartási jegyek megállapításakor (félévkor, illetve a tanév végén).

(7)

Megjegyzés: úgynevezett halmazati fegyelmező intézkedéseket csak azonos témakörben elkövetett vétségekért adunk!

6.6.5. Fegyelmi büntetések (1)

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76-77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét.

(2)

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést minden esetben az iskola nevelőtestülete hozza. A tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 35


6.6.6. A magatartási jegyek megállapítása (1)

A magatartás osztályozásakor elsődlegesen a tanuló személyiségére, körülményeire vagyunk tekintettel. Az osztályzáshoz az osztályfőnöki munkaközösség által készített javaslatrendszert az intézmény belső szabályzatai között kell őrizni. Ennek figyelembevételét javasoljuk, de - az egyéniség és az eset egyediségének függvényében ettől eltérő értékelés is lehetséges.

(2)

A tanulók magatartására és szorgalmára vonatkozó javasolt osztályzatot az osztályfőnök legalább 7 nappal az osztályozókonferencia időpontja előtt köteles bejegyezni tanártársainak tájékoztatása érdekében.

6.7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 6.7.1. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások szervezeti formája (1)

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók és a szülők érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

(2)

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formákat preferáljuk:  napközi otthon

 versenyek

 iskolai klub

 tanulószoba

 házi bajnokság

 galéria

 korrepetálás

 iskolarádió

 iskolaújság

 szakkör

 tanfolyamok

 iskolai táborok

 tehetséggondozás

 könyvtár

 diákkörök

 énekkar

 kulturális, illetőleg sportrendezvény

 önképzőkör

 diákszínpad

 tanulmányi kirándulás

 ünnepi műsorok

 iskolai sportkör

 megemlékezések

 diáknap

 környezeti nevelés célját szolgáló csoportfoglalkozás egyéb rendezvények

6.7.1.1. Napközi otthon (1)

Napközi otthon a szülők kérésétől függően minden alsó tagozatos osztályban működhet. Szervezése elsősorban az 1-6. évfolyamon történik.

(2)

A csoportok kialakításának szempontja az osztályok szerinti működtetés.

(3)

A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók.

A foglalkozások rendje:

napközis foglalkozás: ebéd: szabadidős foglalkozás: tanulóidő: összevont ügyelet:

36

12:30-16:30 12:30-tól 13:00-tól 15:00-16:00 16:30-17:30


6.7.1.2 . Tanulószoba (1)

A tanulószoba szervezése elsősorban a 7—8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 14 órától 16 óráig az erre a célra kijelölt tantermekben. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés.

(2)

A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata. hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.

6.7.1.3. A szakkörök (1)

Az Iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos. technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszakon belül lehet jelentkezni.

(2)

A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető. a szakmai munkaközösség és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.

(3)

A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak.

(4)

A foglalkozás időtartama heti egy vagy két tanóra (45 perc).

6.7.1.4. Az énekkar (1)

Az énekkar a szorgalmi időszak alatt. órarendben rögzített időpontban. heti kétszer 45 perces időbeosztással működik.

(2)

A tanulók önkéntesen jelentkeznek. Kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt.

6.7.1.5. Az iskolai sportkör (1)

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre.

(2)

A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt.

(3)

Az iskolai sportkörben labdarúgó, kézilabda, atlétika, torna szakosztály működik, amelyek az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az iskola sportlétesítményeit és udvarát

6.7.1.6. A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések (1)

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

(2)

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 37


(3)

A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

(4)

A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi.

(5)

A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny. Sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meg határozza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.

(6)

Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti. a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók — továbbá az énekkar eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

6.8. Az intézményi hagyományok ápolása 6.8.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai (1)

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

(2)

A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

6.8.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei (1)

A jelentős történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben történjék meg! Ezen évfordulókra a tanulóközösségek műsort készíthetnek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével.

(2)

Az iskolarádión keresztül, vagy az iskola udvarán előadott műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. Minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, illetve a Holocaustról.

(3)

Az iskolaközösség 5 évenként megemlékezik az iskola alapításának évfordulójáról.

(4)

A végzős osztályok szalagavató műsora üde színfolt az iskola életében. Kialakult hagyományos színvonalát és szerkezetét meg kell őrizni, az - a legrégibb hagyományaink egyikeként - iskolai hagyományok szerves részét képezi.

(5)

Az első osztályosok bemutatkozó műsora elősegíti beilleszkedésüket, az iskola közössége jobban megismerheti őket.

(6)

Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.

38


6.8.3 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények (1)

Komoly előkészítést és körültekintő szervezést igényel a megyei szintű Nagy László Fizikaverseny szervezése és lebonyolítása.

(2)

A tanév elején ismerkedési estet (gólyabált) szervez a diákönkormányzat, amelyen negyedikeseink humoros műsor keretében bemutatják az elsősöknek az iskolát és a tanárokat, majd felavatják az elsőéveseket.

(3)

Közkedvelt esemény a tanulók körében a farsangi hál, amely nyitótánccal indul.

(4)

A 11. osztályosok minden tavasszal, választási kampánnyal egybekötött diákigazgatóválasztást, majd ezt követően diáknapot rendeznek. Ennek időpontját az igazgató és a diákönkormányzat egyeztetése után a tantestület jelöli ki az iskola munkatervében.

6.8.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái (1)

(2)

(3)

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:  lányoknak: sötét alkalmi szoknya, cipő, fehér blúz, iskolai sál  fiúknak: sötét alkalmi nadrág, cipő, fehér ing, iskolai nyakkendő Sportöltözete:  az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, sárga póló, melegítő. Az intézmény jelvénye:

6.9. A mindennapi testedzés formái 6.9.1. A mindennapi testedzés biztosításának intézményi formája (1)

Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja.

(2)

Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem, illetőleg jégpálya testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban — a testnevelő tanárok által összeállított program szerint.

(3)

Az iskolai sportkör szakmai programja az iskola munkatervének részét képezi.

6.9.2. A sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (1)

Az iskola igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a minden-napi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit. a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben.

(2)

Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.

6.10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

39


6.10.1. A könyvtár használóinak köre, jogaik

(1)

A Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium könyvtárának szolgáltatásai a következők:  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban)  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (például térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek) kölcsönzése  hangkazetták, videokazetták, CD-ROM-ok kölcsönzése  információgyűjtés az internetről a könyvtáros tanár segítségével (az összegyűjtött információk szükség esetén floppy lemezen elvihetők vagy a helyszínen kinyomtathatók)  CD-ROM-ról kiválasztott anyagok kinyomtatása  könyvekből, dokumentumokból kiválasztott anyagok fénymásolása  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata  magyar és idegen nyelvű újságok, folyóiratok olvasótermi használata  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.

(3)

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és dolgozója igénybe veheti.

6.10.2 A beiratkozás módja (1)

A könyvtárba történő beiratkozás külön eljárást a könyvtárlátogatók részéről nem igényel. A könyvtáros tanár az intézmény dokumentumai alapján külön-külön jegyzékbe (automatikusan) veszi fel a látogatók adatait (dolgozók esetében csak név, diákok esetében név és lakcím).

(2)

A diákok az esetleges lakcímváltozást kötelesek bejelenteni a könyvtáros tanárnak is.

(3)

A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt.

(4)

A nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat a intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

.10.3. A szolgáltatások igénybevételének feltételei (1)

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. (Ugyancsak ingyenes az olvasóteremben hozzáférhető újságok és folyóiratok használata is.) 40


(2)

A számítógépes nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. (Ez alól kivétel, ha a kollégáknak az oktató-nevelő munkájukhoz szükséges anyagról van szó.)

6.10.4. A könyvtárhasználat szabályai (1)

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap.

(2)

Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki).

(3)

A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, aminek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. Ezeket a könyveket a soron következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni.

(4)

A tartós tankönyvek egy tanévre kölcsönözhetők ki.

(5)

Az egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

6.10.5. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje (1)

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez.

(2)

A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak.

7.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1)

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

(2)

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint például a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait - önálló szabályzatok tartalmazzák.

Budapest, …………………………… …………………………… Ahmadné Elek Margit igazgató

(3)

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat, valamint a belső szabályzatok során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ……...………………………… a közalkalmazotti tanács elnöke

41


(4)

Az iskolaszék, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

…………………………….. az iskolaszék elnöke

…………………………………… a diákönkormányzat vezetője

42


8.

MÓDOSÍTÁSOK A 355/2005. (V.12.) B-L.Ö. határozat alapján elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása

3.1.1.  A tanulók alkalmassági és felvételi vizsgáinak megszervezése és a felvételükről való döntés.  A munkáltatói, valamint a kötelezettség vállalói jogkör gyakorlása.  Megszervezi és vezeti az iskolai szintű munkaértekezleteket.  Irányítja az érettségi és az osztályozó vizsgák előkészítését és lebonyolítását.  Törekszik az iskolai hagyományok színvonalas ápolására, hagyományteremtésére.  Külső kapcsolatok tervezése, ápolása.  Felelős az iskola gazdálkodásáért az előírások szerint o Éves költségvetési feladatok meghatározása, előirányzatok o Éves felújítási, karbantartási terv elkészítése.

3.3.  Reprezentatív szakszervezet képviselője, közalkalmazotti tanács elnöke. 4.2. Alkalmazotti közösség:  Nevelő testület  Nem pedagógus munkakör  Szakmai munkaközösség-vezetők Tanulói közösség:  Osztályközösség  Diákönkormányzat Iskolai közösség:  Szülői munkaközösség  Közalkalmazotti mk.  Szakszervezeti mk. (4) Az intézmény közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a közösségek választott képviselőinek segítségével – az igazgató koordinálja. (5) A kapcsolattartás rendszeres formája: értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, fogadó órák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző ……………., nevelési, alkalmazotti értekezletekre a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek képviselőit meg kell hívni. Az iskola munkáját segítő közösségek saját működési rendjük és programjuk alapján működnek.

43


3.4.1.2. Döntési jogkör esetén a szavazatok 50%+1 fő szükséges, határozatok esetén egyszeri szótöbbség is elegendő. 3.4.2.1. Véleményezik a pedagógus álláshelyekre beadott pályázatokat. Végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

3.4.2.2. Összeállítja – és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra – munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére. 4.3.5. Tanulmányi kirándulások vezetése. 4.5.1. A szülők közösségét az iskolaszék szülői oldala fogja össze. 4.5.2.1. Ilyen megbeszélést az osztályfőnök, illetve a szaktanár is kezdeményezhet. 5.2.1. A vezetők ügyeleti beosztását a tanári szobában is ki kell függeszteni. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeletesi feladatokat ellátó személyt. 5.2.1. Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés, gyes, szabályait a KT 15-17.§-a rögzíti. 5.2.3. Az érintett munkaközösség-vezető véleményének meghallgatásával és az igazgató jóváhagyásával az iskola órarendjének függvényében. A pedagógusok munkabeosztását, idejét, feladatait - az órarend, benne a helyettesítési rend, - a munkaterv, - a havi program, - a kollektív szerződés, - és a munkaköri leírás tartalmazza. 5.2.5.  nevelői, tantestületi értekezletek témáiról és időpontjairól

Budapest, 2005. november 23.

44


45


A 213/2008. (IV.17.) B-L.Ö. határozat alapján elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása

3.3. (1) 4.sor Az igazgatótanács tagjai:

3.3 Szervezeti felépítés ábra (mellékelve) 4.9.1 (4) FPI: … (5) Építők Sportklub, UTE Vízilabda Szakosztály (7) (9) Társintézmények (10) OH-OKÉV (11) 5.1.1. (1) 4.sor: Szervezeti és Működési Szabályzatok 6. sor: utolsó sor: IMIP Gyakornoki Szabályzat: 10. pont A gyakornok joga,…: az egész mondatot kivettük. Az utolsó előtti mondat: A közoktatási intézmény a gyakornok minősítésével dokumentumokat az iratkezelés szabályai szerint köteles kezelni. Budapest, 2009. január 20.

46

kapcsolatban

keletkezett

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 4 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 6

Recommend Documents