B)
A)
fl közgyűlés. i.
A mult 1899. évi közgyűlés jegyzőkönyve. Felvétetett az E. M. K. E. 1899. é v i szeptember h ó 17-én G y u l a - F e h é r v á r t tartott XV-ik rendes k ö z gyűléséről.
Elnökölt: Gróf B é 1 d i Ákos elnök. Előadott: S á n d o r József t. alelnök-főtitkár. Jegyzett : Dr. C s e r n á t o n i Gyula. J e l e n v a n n a k : tagok és érdeklődő közönség mintegy 600-an. A jelenvolt tagok névsora a jegyzőkönyvhöz mellékelve van : I. Tisztviselők: Gróf K u u n Géza v. b. t. t., diszelnök, Maros-Németi; gróf B é l d i Ákos főispán, elnök, Kolozsvár; gróf K o m i s Viktor földbirtokos, alelnök, Szent-Benedek; S á n d o r József orsz. képviselő, t. alelnök-főtitkár, Kolozsvár; dr. C s e r n á t o n i Gyula kir. tanfelügyelő, Besztercze; B a l o g h Károly ref főgymn. tanár és E ő r y Ernő bankhivatalnok, Kolozsvár, jegyzők ; S z e k u l a Ákos az «Adriai» bizt. társ. vezérfelügyelője, ellenőr, Kolozs vár; G a j z á g ó Manó ügyvéd, Kolozsvár sz. kir. város t. főügyésze, jogtanácsos, Kolozsvár. II. Egyházfők: G r ó f M a j l á t h Gusztáv róm. kath., dr. B a r t ó k György ev. ref., F e r e n c z József unitárius püspökök. III. Alapító és rendes tagok, fiókvála,sztmányi és más képviselők: A) V i d é k r ő l : A l b e r t Iván főmérnök, Nagy-Enyed; B. B a k k Lajos gyáros, Kolozsvár; B a l l á István ven déglős, Nagy-Enyed; B á l i n t János kereskedő, Nagy-Enyed; B a l o g h Károlyné, Kolozsvár ; báró B á n fí'y Kázmér, várm. aljegyző, Nagy-Enyed; B a r c s a y Domokos orsz. képv., B -Hunyad; B a r t h a Győzőné, Gy.-Fehórvár;Ba r t ó k Dénesev. ref. lelkész, M.-Igen; B a t t a B e r t a l a n birtokos, Alvincz ; B a t t a Mihály birtokos, Alvincz; B e n e d e k Károly ev. ref. lelkész, Alvincz; B e r é g s z á s z y László Emke-könyvvezető, Kolozsvár; gróf B e t h l e n Sándor földbirtokos, N.-Enyed; B i r ó Béla apát-kanonok, főesperes-plébános, Kolozsvár; B i s z t r i c s á n y i N. fegyintézeti tiszt, Nagy-Enyed; B o r o s György unit. theologiai tanár, Kolozsvár; B o t z Géza tanár, Szász város; dr. B o t z József orvos, Nagy-Enyed; B o t z Soma tanár, Szászváros; B ü r g e r Albert gyáros, Maros- Vásárhely; C s a t ó J á n o s alispán, Nagy-Enyed; S z e n t k a t o l n a i Cseh László földbirtokos, V.-Hunyad; C s u k a Domokos főszolgabíró, Magyar-Igen; dr. D e á k Albert ügyvéd, Kolozsvár; D e á k Gerő ref. Kun-collegiumi tanár, Szászváros; Deák György jegyző, Alvincz; D e 1 y Ödön házfőnök, N a g y - E n y e d ; D e z s ő Béla főerdész, NagyEnyed; D e u t s c h Ede hivatalnok, Nagy-Enyed ; D i t r ó i József mérnök, Kolozsvár; D o b á l Antal ügyvéd, Kolozsvár; D ö m ö k Erzsébet, Nagy-Enyed; D r a v e c z k y N. fegyintézeti tiszt, Nagy-Enyed; dr. E b e r g é n y i Sándor főispáni titkár, N a g y - E n y e d ; báró F e i l i t z s c h Arthur cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő és F e k e t e Gábor kir. itélő táblai elnök, Kolozsvár; dr. F e n y v e s i Soma ügyvéd, szerkesztő, Maros-Vásárhely ; F e r o n c z i Ignácz háztulajdonos, ipa ros, Kolozsvár; F o d o r Gyula főszolgabíró, Szászváros; F o g a r a s i Albert ref. kollégiumi igazgató, N a g y - E n y e d ; G á s p á r J á n o s vármegyei főjegyző, Nagy-Enyed; G e r é b Béla kir. tanácsos, polgármester, Maros-Vásárhely; dr. G e r g e l y Albert ügyvéd, Kolozsvár; G e r g e l y Ferencz kereskedő, Kolozsvár; G o m b o s Ferencz nyomdatulajdonos, Kolozsvár; G l ü c k Mór birtokos, Alvincz ; dr. G y a 1 u i Farkas egyet, könyvtárőr, az „Otthon" képviseletében, Kolozsvár; dr.
_
4 —
H e r r m a n n Antal egyetemi in. tanár, az „Országos polgári iskolai tanárvizsgáló bizottság" képviseletében, Budapest; H o r y Béla várm. árvaszéki elnök, Kolozsvár; I n c z e Elek könyv kötő, Kolozsvár; I n c z e István mészáros, N a g y - E n y e d ; J e n o y E l e k tiszti ügyész, Nagy-Enyed; báró J ó s i k a Lajos földbirtokos, Branyicska; K á d á r Antal titkár, az „Arad—Csanádi vasút" képviseletében, Arad ; dr, K e l e n Albert orvos, Brassó; K i r á l y Albert könyvkötő, NagyE n y e d ; K i r á l y Béla szíjgyártó, Nagy-Enyed; K i s s Bálint cs. és kir. kamarás, Magyar-Igen ; K o l b e n h e y e r Bertalan kir. posta és távirdaiig. s. titkár, Kolozsvár; K o 1 e s z á r Lajos állami iskolák igazgatója, Bánffy-Hunyad; K o v á c s Géza, kir. posta főtiszt, Kolozsvár; K o v á c s Gyula polgármester, Nagy-Enyed; K o v á c s Mihály birtokos, Nagy-Knyed; K o v á c s Samu birtokos, Alvincz ; K ö v ó r János, Nagy-Enyed; K u s z k ó István hírlapíró, az „Ellenzék" kép viseletében, Kolozsvár ; L a t. i n e k Gyula, Vajda-Hunyad ; L e n g y e 1 György, N a g y - E n y e d ; L u k a Albert mészáros, N a g y - E n y e d ; M á n á s y Lászíó, N a g y - E n y e d ; M o ó r Gyula ág. ev. hitv. főesperes, Brassó; M o l n á r Károly főerdész, Zalathna; M ü 1 I e r István Emke-levéltáros, Ko lozsvár ; N a g y Sándor gyógyszerész, fiókválasztmányi pénztáros, Maros Vásárhely; dr. O t r o b á n Nándor ezredorvos, Brassó; O e 1 b e r g Gusztáv bányakapitány, Z a l a t h n a ; P á l István kanonok, Kolozsvár; P e t r á n János ügyvéd, az „Ellenzék" képviseletében, Kolozsvár; P o g á n y János birtokos, N.-Enyed; P o l á k Samu vállalkozó, Kolozsvár; P o l c z Rezső ügy véd, Kolozsvár sz. kir. város t. alügyésze, Kolozsvár; P o n g r á c z Géza főszolgabíró, Alvincz; R a d n ó t i Dezső E.K.E. fő titkár, Kolozsvár; R e i n b o l d Olivér kir. pénzügy igazgató, N.-Enyed; R ó t h i Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, D é v a ; S á n d o r Jenő polgármester h , N a g y - E n y e d ; S e b e s i Samu a „Magyar Polgár" képviseletében, Kolozsvár; S o h a l á t h József kir. főbányatanácsos, V.-Hunyad; S i p o s Károly kereskedő, Kolozsvár; S o l y m o s y Olivér gépgyáros, Kolozsvár; S o m b o r y Sándor rendőrkapitány, N - E n y e d ; S z a b ó Sámuel nyug. ref. főgymn. tanár, Kolozsvár; S z a l a y Imre min. tanácsos, a „Muzeumok és könyvtárak orsz. felügyelősége* képviseletében, Budapest; S z a n a Zsigmond gyárigazgató, Temesvár; S z á s z József főszolgabíró, N.-Enyed; S z é k e l y h í d i Viktor »Alsóí'ehérvármegyei gazd. egylet* titkára, N.-Enyed; S z i l á g y i Farkas ev. ref. lelkész, N.-Enyed; S z ő t s Pál orsz. képviselő, Alvincz; S z ő c s Sándor tanár, N.-Enyed; S z t r o i ny R o m á n vasgyári főmérnök, V.-Hunyad; S z v a c s i n a Géza kir. tanácsos, polgármester, Kolozs vár; T au b e r Kornél hirlapiró,Budapest;T a u s z i k B.Hugó ker. ésipark. eln., M.-Vásárhely; T ó d o r József, Kolozsvár; T o k a j i László, az„Erd. gazd egylet" titkára, Kolozsvár; T ö r ö k Bertalan orsz. képv., N.-Enyed; dr. T ö r ö k István ev. ref. főgymn. tanár, Kolozsvár; T ó t h Miklós árvaszéki elnök, a „Nagy-enyedi ref. egyházmegye" képviseletében, N.-Enyed; T r e i c h l i n g e r Ernő mér nök, Zürich; dr. T u r n o v s z k y Mór orvos, fiókválasztmányi titkár, M.-Vásárhely ; dr. V a j d a Géza orvos, H.-M.-Vásárhely; V a j d a Péter kereskedő, N.-Enyed; dr. V á j n a Gábor ügyvéd, Brassóvármegyei fiókválasztmány elnöke, Brassó; dr. V a r r ó László várm. t. b. főjegyző, N.Enyed; V e r e s s Dezső szerkesztő, Deés; dr. W e r n e r Gyula orsz. képviselő, M . - I g e n ; V u c h e t i c h Sándor kir. posta- és távirda-igazgató, Kolozsvár; dr. Z a k a r i á s János ügyvéd, szerkesztő, Brassó ; Z e y k Dániel Alsófehérvármegye főispánja, N.-Enyed; Z e y k Gábor orsz. képviselő, földbirtokos, Diód; Z e y k Kálmán földbirtokos, Nagy-Enyed, slb. —'B) H e l y b ő l : A v é d J á k ó r. kath. főgymnásiumi igazgató, A v é d Jákóné, B á l i n t Ferencz uradalmi főerdész, B á l i n t Ferenezné, B á n y a i Káról v birtokos, B a r t h a Győző kir. törvényszéki biró, B a r t h a Győzőné. B a r u c h Gyuláné, B a r u c h Ignáez, B a u m a n n Arnold nagy iparos, B o d o 1 a Gábor, La B o r d a Kálmán, B u t y k a Sándor püsp. iktató, C s e c s k e d y J ó zsef v. pénztári ellenőr, C s e j d i Lsjos fényképész, C s e r b a Károly, dr. C s e r n i Béla r. kath. főgymn. tanár, dr. C s e r n i Béláné, C s í k i László kir. ügyész, dr. C s í k i MikJós és C s u b r i Bonifácz r. kath. főgymn. tanárok, C s ú c s i József asztalos, C z e t t é l Fülöp építész, Czirba J á nos, D e r g á n Béla rendőrbiztos, D e u t s c h Adolf birtokos, D o u t s e h Adolfné, Deutsch Dávid, D e u t s c h Lázár, D e u t s c h Lázárné, D e u t s c h Manó, dr. D e u t s c h Mór, dr. D e u t s c h Mórné, D i e t z Béla uradalmi kertész, D ű l n e r József főkántor, dr. E 1 e k e s Viktor ref. esperes, lelkész, dr. E l e k e s Viktorné, dr. E m á n u e l Ödön, E r ő s s Imre urad. szőllő in téző, E r ő s s Imréné, E r ő s s József r. kath főgymn. tanár, F á b i á n Sándor nagyprépost, kano nok, dr. F e j é r Gerő r. kath. főgymn. tanár. F e l s z e g i Lajos kir. járásbiró, F e l s z e g i Lajosné, F i n g e r h u t J a k a b kereskedő, F i n g e r h u t J. Lipót kereskedő, F i s c h e r Lipót kereskedő, F i s c h e r Sándor rabbi, F o g a r a s s i J á n o í tanár, F o g a r a s s i Jánosuó, F r i.e d Albert, F r i e d m a n Márton kereskedő, F r i e d s a m György szállodás, F u c h s Nándor keres kedő, G á b e l Antal Endre kir. adótiszt, dr. G á l Béla, G e r g e l y Ignáez kanonok, róm. kath. plébános, G 1 ü c k Ignáczné, G1 ü c k Rudolf, G r ü n M. L i p ó t kereskedő, G r ü n f e l d Náthán vendéglős, G u a r d a z é n y József kir. törvényszéki biró, G u a r d a z é n y Józsefné, G y u l a f f y Albert, dr. H a r t e n b a u m Simon orvos, dr. H a r t e n b a u m Simonné, H e l l e b r a n d t Lajos vendéglős, H e r m a n n János városi írnok, H e r z f e I d Ignáez vállalkozó, H i 1 1 i n g e r Lajos vendéglős, H o f b a u o r Richárd birtokos, I m e t s F Jákó kanonok, I s s e k u t z János ügyvéd, I s s e k u t z Jánosné, ifj. J a k a b f f y Albert könyvvezető, J ó n á s Adolf.birtokos, J ó n á s Adolfné, J ó n á s Géza, J ó n á s Lázár, J ó n á s Lázárné, J ó n á s Gyula magánzó, J ó n á s Mihály vál-
— 5 — lalkozó, K á d á r Miklós városi tanácsos, K i s s Sándor kir. adótiszt, K l a r m a n József szabó üzlet tulajdonos, özv. K n ö r r Jánosné, ifj. K o h n Jakab, K o l u m b á n Antal kir. törvényszéki biró, K ó r ó d y Imre kir. adótiszt, K o v á e s Géza, K o v á c s Simon kanonok. K ő n i g Sándor könyvelő, K ő r ö s y László, K. K r z i z o v s z k y Géza kir. adótárnok, dr. L i g e t i Lajos ügyvédjelölt, ifj. L ö v Károly mészáros, M a r e z e 11 Elemér gyógyszerész, M a r o s y Ferencz, dr. M a y e r Öd ö n ügyvéd, dr. M a y e r Ödönné, M e n d e l Lipót vállalkozó, M e n d e l Lipótné, dr. M e n d e l Manó, M e n d l Manó birtokos, M e n d l Manóné, dr. M o h a y Sándor orsz. képviselő, dr. M o h a y Sándorné, M o s k o v i c s Hermann, M o s k o v i c s Hermanné, M u n k á c s y Zsig mond vendéglős, dr. N á t h á n Bernáth városi főorvos, N e m e s Sámuel kir. törvényszóld elnök, N e m e s Sámuelné, N ó v á k Ferencz kir. tanácsos, polgármester, választmányi elnök, N ó v á k Ferenczné és leányai, O e l b e r g Ottó, O e 1 b e r g Ottóné, P a p p György könyv nyomtató, P a t r o v i t s Ferencz, P a t r o v i t s Ferenczné, dr. P é t e r János r. kath. főgymn. t a n á r , P é t e r f fy István kir. adótiszt, P e t r á s Ferencz kereskedő, P o l o n y i Gyula kir. posta- és távirdai főnök, P r a s c h á k Raimund, P r o h á s z k a Viktor kir. adótiszt, R e i s z Béla ügyvéd jelölt, R e j ő d József ügyvéd, R o s e n f e l d Adolf szobafestő, R o s k a József főkapitány, R o s k a C s i k y Józsefné, R o t t m a n n Hermann irodavezető, S á r d y Miklós városi tanácsos, S á r d y Miklósné, S h r e i b e r Albert kereskedő, S e h u l l e r Lajos kereskedő, S c h u s z t e r József, S c h v a r c z Hermann kereskedő, S e b e s i Árpád, dr. S e t z Károlyné, S p i n g e r D. Adolf fogmüvész, S t e i n Benő házbirtokos, S t e i n e r Ármin fakereskedő, S t r a u b e r t Ödön r. kath. főgymn. tanár, Tóthi S z a b ó Sándorné, S z a l á n c z y László, S z a l á n c z y Lászlóné, S z e k á 11 Ignáez könyvelő, S z é k e l y Gyula kir. törvényszéki irnok, S z e n t g y ö r g y i Mór, dr. S z ő t s Ákos törvényszéki aljegyző, T a m á s i Áron kanonok, dr. T é r i Ödön kir. közjegyző, dr. U j f aI u s i Tódor József kanonok, r. kath. papnevelő, int. igazgató-tanár, Ú j h á z i Béla városi adótis zt, U n g á r Albert kereskedő, V a j d a L a j o s , V á l y a Antaljárásbirósági irnok, V e r e s s J e nőné, W a g n e r Sándor r. kath. főgymn. tanár, W o i s z Bernáth kereskedő, W e l l e s z Sándor kereskedő, W o r k r z a l Vilmosné kir. erdőmester neje, W o l f Móricz kereskedő, Z 1 a m á l Sán dor r. kath. főgymn. tanár, stb. Ezen kivül nagy számú vendég-közönség ós hallgatóság, férfiak és nők1
Gróf B ó l d i Ákos elnök a közgyűlést a következő beszéddel nyitja msg : Tisztelt közgyűlés ! Isten segedelmével megértük az egyesület X V . évi rendes közgyűlését is. Hálát mondva az ég és föld mindenható urának, van szerencsém a megjelenteket üdvözölni ós a közgyűlést megnyitottnak jelenteni k i . Az É v i j e l e n t é s 108 tömött oktáv oldalon terjeszti elő az igazgató-választmány, fiók választmányok, az egyesületi és segélyezett intézmények működését, részletesen számol be a vagyon állapotáról. Örömünkre szolgál, hogy ennek alapján az egész hazafias sajtó elismerés sel emlékezett meg az egyesület működéséről és elért eredményeiről; sőt még vezérczikkekben is méltányolták a nemzeti társadalom nem lankadó működését. M ű k ö d é s ü n k főbb mozzanatai a következők: Mindenekelőtt bejelentjük, hogy Ő Felsége a király úgy az 50.000 koronás »I.Ferencz József népiskolai alapitvány»-t, mint az 50000 koronás „Erzsébet királyné kisdedóvó alapitvány"-t legkegyelmesebben elfogadni, illetőleg annak létesitését jóváhagyni méltóztatott s mig az első alapítványt már létre is hoztuk, a másodikból is már 13.774 írt 04 kr. összegünk van együtt, úgy hogy a következő közgyűlésre már mindkét alapítvány teljes készenlétét fogjuk jelenthetni. A két alapítványt kamataiban együtt és kapcsolatosan, az igazgató-választmány egyelőre a balázsfalvi Emke-népiskola és kisdedóvó czéljaira határozta fordit-ini. A közgyűléssel egyidejűleg gyászünnepélyek tartására hivtuk föl az E m k e kulturális intézményeit is. Jelentem továbbá, hogy a kir. belügyminiszter úr folyó évi január 12-én 134.203 szám alatt az új A l a p s z a b á l y o k a t megjegyzés vagy módosítás nélkül jóváhagyta s ennek alapján az egyesület újjászervezését minden vonalon tevékenyen megkezdettük. Mindenekelőtt az Alap szabályokat 4000 példányban kinyomatva, a fiókoknak szétküldöttük s épen a közgyűléssel egyidejűleg 50.000 drb új gyüjtőivvei fordulunk a nemzethez, a nagy közönséghez, kérve a belépést és a sikerrel megkezdett hazafias munka folytatását. A régi jó tagokhoz külön-külön megkere sést intéztünk kérve a bennmaradást s az eddigi 6 éves cyklusos rendszerrel fennállott zavarokat igyekeztünk békés és barátságos megoldással rendbe hozni. Számba vettük a l a p i t v á n y a i n k a t is és örömmel konstatálhatjuk, hogy mig — a hagyatékokat nem tekintve — 395.279 Irt 50 krt szedeti be eddig az egyesület alapítványokban,
-
6
-
addig az esedékes ós hátralevő alapítványi részlet még csak 17.448 frt 66 kr.; oly eredmény tehát ez, mely egyesületeink sorában méltán ritkítja párját. T a g j a i n k száma, daczára az átmeneti helyzetnek, nem apadt. A 276 rendes és pártoló tag törlése az elhalálozásra, elszegényedésre és a pártoló tagsági rendszernek az új Alapszabályok értelmében fokozatos megszüntetésére esik. Ezzel szemben belépett még az új gyüjtőivek kibocsátása előtt 8 új alapító és 80 rendes új tag, mig a régiek közül már is benn maradását jelentette ki 528 tag. Összes tagjaink száma ez idő szerint 78 örökös, 1.989 alapító, 9.390 rendes és 2.473 pártoló, együtt 13.930. A perselyes- és fillórgyüjtósek különösen Budapes ten és Debreczen városában, valamint Kolozsvárt továbbra is nagy sikerrel folynak. Az egyesületnek a g y ű j t é s terén sem lankadó haladását mutatja, hogy daczára a tavalyi év rossz termésének és az Erzsébet királyné 0 Felsége szobrára folyó országos gyűj tésnek, az Emke a rendes kamatjövedelmen kívül mégis 44.065 f r t 50 k r . ú j vagyont g y ű j t ö t t és pedig 9.523 frt 88 krral többet, mint az előbbi évben. Ennek alapján az egye sület jelenlegi készvagyona a várandóságokat és az ingatlanokra nézve bizonyos becslési hátrá nyokat nem tekintve, i. 147,691 frt 05 k r ; a várandóságokat is hozzávéve Í.297,164 frt 55 kr. Ha pedig számba vesszük, hogy az algyógyi ingatlan ós kolozsvári bérház stb. még mindig a régi becslés szerint szerepelnek, holott csupán az algyógyi alapítványi birtokba egyedül a kir. földmivelósügyi tárcza házi kezelés mellett többet fektetett be eddig 210.000 frtnál: akkor nyu godt lélekkel, de egyszersmind a nemzeti géniuszba vetett hittel elmondhatjuk, hogy az Emke vagyona ez idő szerint eléri vagy tán meg is haladja a másfél milliót. Az összeg, melyet az idén s e g é l y e k r e és általában a működésre fordítottunk, 68.313 f r t 83 k r . , tehát jelentékenyen több, mint a tavalyi. Hogyan iparkodtunk körültekintő gonddal és figyelemmel e tőkekamatot ós ingatlan utáni jövedelmet, mint örökidőkre szóló ós biztosított cselekvő vagyont az idén is felhasználni, arról az Évi jelentés X X I — X X X , 33—74. ós 84—85 lapjai híven és gonddal számolnak el. Részünkről szem előtt tartottuk a kellő taka rékosságot, de a hol baj volt, az áldozatot nem sajnáltuk, úgy, hogy a jövedelemből a követ kező évre aligha egy fillér is át fog mehetni. F i ó k v á l a s z t r n á n y a i n k száma ez idő szerint: 1 székes fővárosi, 2 alföldi, 16 er délyrészi megyei és egy szomszédos vármegyei, 7 önálló városi és 34 járási és vidéki, együtt: 61. Megtettük a lépéseket az uj Alapszabályok értelmében újjáalakulásuk és ujjászerveződésük tárgyában is. Saját jelentéseik az Évi jelentés 15—32. lapjain foglaltatnak. Az ü g y k e z e l é s tekintetében vezető gondolatunk volt, hogy a kezelési kiadásokat, dacára az egyesület fejlődésének és a nagy mértékben felszaporodott teendőknek, lehetőleg ne emeljük és e tekintetben elmondhatjuk, hogy a kezelés költségei ma is majdnem ugyanazok, mint az egyesület első éveiben. E helyen köszönettel kell megemlékeznem az egyesület Alapszabályszerü főtisztviselőiről, kik egész odaadással szolgálják és vezetik az ügyet, valamint el ismerés illeti a kezelő tiszteket is. A vagyon-kezelésről a számvizsgáló urak külön fogják jelen téseiket megtenni; szabadjon azonban„a helyen reá mutatni arra az örvendetes tényre, mely szerint cs. és kir. Apostoli királyunk Ő Felsége M e r z a Lajos urat, ki már 10 éve mult, hogy az egyesület díjtalan főpénztárosa, folyó évi febr. hó 12-én, mint Emke működése 10-ik évfor dulóján, a „közügyek és k ü l ö n ö s e n a k ö z m ű v e l ő d é s terén szerzett érdemei elismeré seül" kir. tanácsosi czimmel tüntette ki, mely kitüntetésben nemcsak a buzgó főtisztviselő nyert a legmagasabb helyről elismerést, hanem az Emke is. O Felsége a király részéről ez egyike ama fejedelmi kegyek ujabb nyilvánulásának, minőkben oly gyakran ós állandóan volt már ré szünk az egyesület fennállása ótaH a g y a t é k i ügyeink központi ós vidéki jogtanácsosaink utján a legjobb kezekben vannak. Az egyesületnek hagyatékok utján künnlevő várandósága ez időszerint 67.354 frt 40 kr. Végrendeletekben az idén is többen emlékeztek meg egyesületünkről. Végül fájó szívvel kell megemlékeznem azon h a l o t t a i n k r ó l , kik a mig éltek, buzgón és odaadással szolgálták, az egyesület ügyét s kiknek halála alkalmából az igazgató-vá lasztmány el nem mulasztotta a kegyelet és a gyász érzéseinek megfelelőieg kifejezést adni. így, elhunytak a mult közgyűlés óta: S z á s z Domokos ref. püspök, K o v á c s Ferencz apát-plébá nos, H a j ó s János ny. miniszteri tanácsos, T h a n Mór, F e j é r v á r y Károly, Putnoki Domokos stb- választmányi és alapító tagjaink, kiknek helyére az uj nemzedéket kell kérnünk, hogy a hazaszeretet nevében nyomdokaikat követni s ezzel a haza felvirágzását munkálni, elő mozdítani szíveskedjenek. S z á s z Domokos halála alkalmából az egyesület részvétiratot intézett az elhunyt egyházfő özvegyéhez; K o v á c s Ferencz apát-plébánosról pedig az igazgató-tanács megbízásából a t. alelnök-főtitkár irt visszaemlékezést, mely egyidejűleg nyomtatásban is meg jelent és szétküldetett. Ezekben emelvén ki működésünk főbb vonásait, nyugodt lélekkel nézünk a t. köz gyűlés és a nagy közönség ítélete elé. Tehettünk volna többet i s : azonban igyekeztünk a ren delkezésünkre álló erőkhöz képest minden lehetőt megtenni s ez az, a miért Isten és ember előtt felelősök lehetünk.
— 7 — Részemről, midőn tiszttársaim és az igazgató-választmány nevében hálás köszönetet mondok a bizalomért, a melylyel a lefolyt évben is megtisztelni kegyeskedtek, kérem a t. köz gyűlést és az Emko nagyrabecsült buzgó tagjait, hogy az Alapszabályokkal az egyesület ujjászerveztetvén, a társadalom és a hazafias közönség körében minél több uj tagot gyűjteni, az Emke békés lobogója alá minél több buzgó harcost és bajtársat megnyerni szíveskedjenek. Az ég áldása legyen önökön és a hazán. Isten áldja a királyt és a nemzeteti Egyidejűleg elnök a jegyzőkönyv vezetésére dr. C s e r n á t o n i Gyulát és szólani kí vánók följegyzésére B a l o g h Károly és E ő r y Ernő jegyzőket kéri föl. A közgyűlés dr. B a r t ó k György ref. püspök indítványára az elnökségnek és az igazgató-választmánynak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz, az elnöki meg nyitó beszédet pedig egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatni és kinyomatni határozza. 2. A mult közgyűlés jegyzőkönyve: N ó v á k Ferencz igazgató-választmányi tag indítványára felolvasottnak te kintetik, miután hitelesítve és az É v i j e l e n t é s 3—7. lapjain kinyomtatva van. 3. A jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére: Z e y k Dániel, F e k e t e Gábor és G e r é b Béla tagok küldetnek ki. 4. A jelölő bizottságba: F e r e n c z József unit. püspök és igazgató-választmányi tag elnöklete alatt C s a t ó János, br. J ó s i k a Lajos, S z v a c s i n a Géza, T ö r ö k Bertalan, K o v á c s Gyula, S á n d o r József és B a r c s a y Domokos választatnak meg. 5. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár felolvassa a közgyűlés alkalmából érkezett üdvözlő táviratokat, a mely szerint az Emke működéséhez sikert kívánva, távollétüket kimentik: S z é l i Kálmán m. kir. miniszterelnök a következő levéllel: Magyar királyi Miniszterelnök. „Méltóságos Elnök Ur! A közelmúlt napokban vettem becses levelét, melyben az Emkének ezidén Gyulafehérvárott tartandó XV. évi közgyűlésére volt szives engem meghivni. Midőn kitüntető figyel meért sietek őszinte köszönetemet kifejezni, nem mulaszthatom el, hogy az egyesület lojális, ha zafias és emberbaráti munkássága iránt érzett őszinte nagyrabecsülésemnek ez alkalommal is kifejezést adjak. Budapest, 1899. évi július hó 25-én. Kiváló tisztelettel Széli u
T o v á b b á : dr. D a r á n y i Ignáez m. kir. földmivelésügyi miniszter és gróf A p p o n y i Albert orsz. gy. képv., utóbbi a következő sürgönnyel: „Nagy sajnálatomra meg nem jelenhetek. Sikeres működést kívánok legfontosabb kulturegyesületünknek. Gróf A p p o n y i Albert." T o r m a y BéJa miniszteri tanácsos, B a r t ó k Lajos, R e m é n yi Antal, az E m k e buda pesti jogtanácsosa, D e á k y Albert dir. tag, F e l l e g i Ottóné. A F . M. K. E. a következő sürgöny-üdvözletet k ü l d i : „XV-ik közgyűlése alkalmából fogadja az egyesület testvéri üdvözletünket. Szent mun kájukban lélekben mi is részt veszünk. Dr. J a n i t s Imre ügyvivő a l e l n ö k ; C l a i r Vilmos központi titkár." Az Emke Szebenvármegyei választmánya ; S á n d o r Kálmán kir. it. táblai biró, a Tordaaranyosvármegyei választmány ügyvezető alelnöke; Az Emke Gyergyóvidéki köre, utóbbi a következő sürgönnyel: »A fejedelmek hajdani szókvárosában és az erd. magyar katholicizmus gyúpontjában gyűlésező Emkének végső várőrsége, a Gyergyói fiókkör, választmánya nevében hazafias üdvöz letét küldi F e r e n e z i Károly esperes-plébános.« Szamosujvár sz. kir. város közönsége :
— 8 — »Szamosujvár sz. kir város közönsége örömmel üdvözli az Emkét mai közgyűlése al kalmával. Placsintár Dávid polgármestere Szamosujvári társalkodó kör : »Nyelvünk és nemzeti kultúránk védbástyáját közgyűlése alkalmából örömmel üdvözli és munkájára Isten áldását kéri a Szamos-újvári társalgó kör.« Eg3ndejüleg bejelenti a t. alelnök-főtitkár, hogy a közgyűlés alkalmára újonnan be lépett 8 alapító; továbbá a központban 5, Gyulafehérvárt 55, Szamosujvárt 7, és a Tordaaranyosmegyei választmánynál 3 rendes tag. Erre Nagy Sándor marosvásárhelyi városi választm. pénz tárnoka a gyűlés szine előtt bejelenti még T a u s z i h B. Hugót, a marosvásárhelyi keresk. és iparkamara elnökét 200 koronával alapító tagul. Örvendetes tudomásul szolgál. 6. Az Erzsébet királyné O Felsége fölött gróf Majláth Gusztáv Károly r. kath. püspök és igazg.-választmányi tag által a 750—1899. ikt. számú fölkéréshez képest megtartandó emlék beszéd alkalmából elnök a szónok meghívására K u u n Géza gróf elnöklete alatt B a r c s a y Domokos, T a u s z i k B. Hugó, R é t h i Lijos és D o b á l Antal tagokat kéri föl, mire gróf M a j l á t h Gusztáv a közgyűlésen megjelenvén : ecnlékbeszédét felolvassa. A mély megindulással hallgatott emlékbeszád hatása alatt dr. M o h a y Sán dor indítványára O cs. és kir Apostoli királyi Felségéhez a következő hódoló sürgöny küldetik : >Császári és Apostoli királyi Felség, Legkegyelmesebb U r u n k ! Az Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület mai napon Gyulafehérvárt tartott tizenötödik évi rendes közgyűlése hálás kegyelettel emlékezvén meg ama fennkölt fejedelmi erényekről, melyekkel Erzsébet királyné O Felsége a trón és nemzet dicsőségére tündökölt, egyszersmind elhatározta, hogy az egyesületnek Felséged iránt érzett alattvalói hódolatát és a Felséges uralkodó ház iránt állan dóan táplált hű ragaszkodását ez alkalommal is ezen az uton kifejezze, mit is midőn Felséged legmagasabb tudomására hozni bátorkodnánk, kérjük, hogy hazafias czélu egyesületünket továbbra is uralkodó kegyeiben megőrizni méltóz tassék. Hódoló tisztelettel a közgyűlés nevében, Császári és Apostoli királyi Fel séged legalázatosabb szolgái: Gróf B é l d i Ákos elnök, S á n d o r József t. alel nök-főtitkár.* Elhatározza egyszersmind a közgyűlés, hogy gróf M a j l á t h Gusztáv Ká roly r. kath. püspöknek jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék s az emlékbeszéd a jövő évi jelentésben egész terjedelmében közöltessék. Erzsébet királyné emlékezete. — Gróf M a j l á t h Gusztáv Károly r, kath. püspök emlékbeszéde. —
Mélyen tisztelt közgyűlési E pillanatban, melyet a magyar nemzet drága halottjának emlékezetül akarunk szen telni, én jobb szeretnék imádkozni, semmint, szónokolni, jobb szeretnék a királyné egyszerű ko porsója mellé térdelni, semmint könytelen szemekkel a közgyűlés előtt megjelenni. A nagy fáj dalommal sújtott ember összekulcsolt kezekkel imára tér. így tett a magyar nemzet is roostegy éve, midőn mélyen megtörve kellett hallania, hogy a legnemesebb királyi szívnek vére ontatott : koszorúba gyűjtötte az ősznek hervadó virágait a haza berkeiből és koszorúját a letépett leg szebb virág, a meggyilkolt királyné koporsójára tette, azután letérdelt, imádkozott és könnyezett. Volt is miért könnyeznie t. közgyűlés! Hiszen annak a fenséges asszonynak ravata lára borította az örökbúcsú szemí'ödőjét, a kiben a leggondosabb és a legszeretőbb családanyák egyikét látta és tisztelte. Volt is miért imádkoznia a magyar nemzetnek ! Hiszen egy gyilkos tőrcsapással azt a kegyes királynét kellett elveszítenie, a kit ő legjobban szeretett, és a ki őt legjobban szerette. Ha visszapillantok zajos politikai multunkra és a királyné akkori viszonyát veszem a magyar nemzethez, mintha a csillagos mennyboltot látnám felettünk felragyogni. Ha pedig az ő édes anyai szerető szivébe tekintek, akkor a felhős villámoktól megszaggatott szomorú eget látom benne. Szép, gazdag és viharos volt földi élete. Szép női erényekben, gazdag nemzeti örömökben és viharos anyai fájdalmakban. Meg kell vallanom t. közgyűlés, hogy midőn a boldogult királyné emléke mellett mélységes fiúi kegyelettel eltelve állok és arról szólni akarok, gyönge erőimet a feladat terhe alatt ingadozni érzem. Űo mégis szivem lángját fellobbantja, erőimet fokozza ós tagjaimat fenn tartja az a jóleső tudat, hogy az ő feledhetetlen emlékénél oly édes anyáról akarok szólni, a ki ugy szerette gyermekét, hogy testét-lelkét megtörte elveszített fiának határtalan szeretete és
— 9 — hogy annak a jóságos királyné emlékének akarok kegyelettel adózni, a ki e nemzetnek lelkes öröme, legkegyesebb asszonya és nehéz időkben védőangyala volt. Szabad lesz ma nekem a királyi termek belsejébe^ hatolni, hogy,, ott ismételten lássam az ő nemes alakját, lássam imazsámolyára térdelve, buzgón imádkozni. O nem tartozott a kö zönséges lelkek közé. Gazdag volt érzelemvilaga, mint egy kincses bánya, s érzelmei, mint a tenger, mélységesek. De ezen aranybányában a világoskodó szövétnek, e széles tengeren a ve zércsillag a szeretet lángja volt. Szerette gyöngéden királyi hitvesét, rajongott gyermekeiért, sze rette egész környezetét, szerette minden egyes alattvalóját, szerette az erényt, szerette a művé szeteket, szerette az Istent, mert szeretett imádkozni. Imádkozott ő sokszor, de nem magányo san, mert anya volt és a feszület előtt nagyon szerette látni imádkozó gyermekeit. Honnan ta nulhatták volna, ha ő tőle nem tanulták, helyesebben ő tőle nem örökölték leánygyermekei azt a kiváló nagy vallásosságot, a melyet méltán bámulunk ugy külső megjelenésükben, mint egy szerű és nemes szivükben, ugy a kastély termeiben, mint annak kápolnájában^ a hol a ház feje, az udvar központja, az élet öröme, a tettek tanácsadója maga az Ur J é z u s ? 0 volt az a feje delemasszony, a ki vasár- és ünnepnapokon, bármerre is utazott, soha szent misét nem mulasz tott, a ki igen gyakran járult és vezette gyermekeit a legméltóságosabb Oltáriszentséghez. Az élet számtalan mulandó örömei közt ép ugy, mint lelkének elborult pillanataiban, szivének égető fájdalmaiban gyakran kereste fel az Ur Jézust; h a templom mellett elhaladott, betért az Úrhoz egy kis vigaszra, a kinél anuyi édes balzsam van fenntartva, annyi édes remény elrejtve a szegény szenvedő szivek számárai Bár királyi trónuson állt és a föld gazdag fénye övezte: alázatos maradt mindvégig; bár ragyogó korona ékesítette fenkölt fejét: gondolkodásának és szivének nemes egyszerűségét soha el nem veszítette. Szépségét, melylyel oly bőkezüleg megáldotta as Isten, bár megbámulta mindenhol a világ, a hiúság bálványainak mégsem áldozott. Mintha most is látnám, mintha most is hallanám oly lebilincselő, oly feledhetlen vala alázatos egyszerűsége, oly vonzó, kegyes és leereszkedő a beszéde. Ezen erényeinek hóditó ereje legközvetlenebbül természetesen a kör nyezetét kötötte le. Az egész udvar határtalan tisztelettel, törhetetlen ragaszkodással és leírha tatlan szeretettel rajongott körülötte. És hogyan szerették gyermekei! Úgy, mint ő gyermekeit: forrón, lángolón, kimond hatatlanul. Midőn a mayerlingi kastély ifjú halottját, a nemzet szép reményét, édes fiának hült tetemeit meglátta, nemcsak testében roskadozott össze, hanem nagy szeretete is szétömlött szivében és fékevesztett áradatként letiporta lelkének legszebb virányait. A kastély azóta ájtatos apáczák imaháza, a királyné lelkének pedig, édes anyai szivének szomorú kegyhelye lett. Szen vedései közepett remegő lelke mindent elfeledett a világon, csak azt az egy helyet nem birta feledni, hol szivének kincsét, fiát örökre elveszítette. Évenkint többször zarándokolt a helyre, hogy leboruljon ott, hol gyermekének teteme feküdt, s hol most a hétfájdalmu Szűz Anya mé lyen megható csodaszép szobra áll. De csodálatos, szivében nem annyira a hitnek erejével, mint az édes anya tenger fájdalmával tért vissza onnan. Szegény édes a n y a ! Oh kegyes királyné, te vigasztalhatlan maradtál, anyai szived mélyre vágott sebét még az isteni kegyelem balzsama sem tudja beheggeszteni. Mert mindennél mélyebb, mindennél erősebb, mindennél elragadóbb volt anyai szerelmed ! É s életed legszomorúbb végéig kellett vonszolnod fájdalmaid terhét vidókrőlvidékre, tengerről-tengerre. Valóban, t. gyűlés, megmagyarázhatatlan, bámulatos életet élt a mi királynénk 1 Azt tartjuk, hogy szeretetben rejlik a boldogság. É s ő mégis minél jobban szeretett, annál többet szenvedett. Rang és nagy méltóság adja boldogságunkat, vélekednek az emberek. És ő mégis, minél fennebb magasztalta a világ, annál mélyebbre sújtatott a csapások keze által. Gazdagság ban keresik mások a boldogságot, pedig világosan láthatni a királyné gyászos sorsából, hogy a szivnek és nem a földnek kincse tesz boldoggá. Szomorú, de nagy példa ez arra, hogy a szivnek kincseit keressük, ós pedig ezek közül is azokat, a melyek hervadatlanok, a melyeket el nem rabolhat tőlünk semmi hatalom, sem a véletlen játéka, sem a véres erőszak. Tiszt, gyűlés! Mig Erzsébet királyné tetemét gyakran látogatják meg élő gyermekei a bécsi kapucinusok templomának kriptájában, a hol az édes anya rajongva szeretett fia mellett pihen örök nyugalomban : addig a magyar nemzet maga imáiban zarándokol oda és a kegyelet legszentebb adójával adózik szeretett királynéjának akkor, midőn gyakori imáiban az Úr irgal mát esdi feledhetlen halottjára és áldozatos lélekkel hordja össze filléreit, hogy az ország szivében emlékére az örök-imádás templomát emelje, melyben késő unokák is leróhassak majd a nemzet háláját. Meg is érdemli ő, t. közgyűlés, a mi imánkat, megérdemli a nemzet imáját, az a királyné, a ki valóban magyar volt szivében úgy, mint nyelvében. Ügy szerette magyar népét a fejedelemné, hogy megtanulta annak édes honi nyelvét, azt beszélte, sőt azon is imádkozott. Magyar nyelven szólott a magyarhoz, akár udvari környezetében, akár nyilvános megjelenéseiben látta azt; magyarul irt a magyarnak, sőt magyar levelezést folytatott leányával is. Sok ideig semmi sem tudta földeriteni kedélyét, de midőn utolsó ittléte alkalmával letekintett a magyar főváros páratlanul szép és folytonosan fejlődő látképére Buda várfokáról, 2
— 10 — kedves szemlélődésében egy perezre feledte királyi bánatát és mosolyogni kezdett. Minek mond jam el, hisz mindenki tudja, hogy mily jóakarója és kegyes védangyala volt ő a magyarnak, midőn büszkén, elégülten összeforrasztotta királyunk szivét nemzetünkkel. Szt István királyi koronája még nem is érinté vállait a" koronázó egyházban é s ' ő már is fejedelmi úrnőnk volt, a ki betöltötte a magyar királyné legnemesebb hivatását: közbenjárt a nemzetes király közt Ujjongott a magyar, midőn Erzsébet királyné vállait érinté a korona, miként mólyen szomorkodott akkor, midőn az ő nemes szivét gyilkos tőr alatt látta elvérzeni. Megdöbbenéssel szemlélem, t. közgyűlés, hogy neki, a kinek szivét az életben annyi fájdalom-tőr járta át, végre orvkezek alatt kellett meghalnia. Egyre csak azt kérdem: levette tán Isten oltalmazó kezét e nemzetről, mikor megengedte, hogy gyilkos anarchista üssön halálos sebet a kegyes királyné érettünk dobogó szivébe ? Szorongva kérdem : miért sújtott Isten a földre ilyen szörnyű csapással, miért rázta meg Európa népét e vérfagyasztó tragoediával ? Isten nem hagyta el a m a g y a r t ! Ezzel is figyelmeztetni akarja őt és vele Európát, hogy ébredjen és eszméljen, különben tőr és vészes kiáltás, az anarchizmus tőre és gyilkos szava fogja felzavarni pihenőhelyéről. T. közgyűlés ! A kegyes királyné minden egyes eseményből szeretett következtetése ket vonni. Nem vétek tehát a kegyelet ellen az ő emlékezeténél, ha én is a királyné szomorú halálának körülményeiből levonom egyszerű következtetésemet ós komoly megfontolás végett a t. közgyűlés elé terjesztem. Ki is volt az a gyilkos, a ki vakmerő kezeit az Ur felkentjére, a királynéra vetni merészelte? Az az ember az anarchismus egyik közvitéze volt. Királyi szivet keresett a tőre, mert nem az asszonyt, nem az anyát akarta bántani, hanem a tekintély, hatalom és jogrend hordozóját. Nem tett mást, mint a többi anarchista: halálra kereste a fennáló rendet. — En, t. gyűlés, nem akarok követ dobni arra a nyomorult gyilkosra, nem akarom csupán az elámított és félrevezetett gonosztevőt állítni az Ítélőszék elé, hanem oda állítom első sorban a z e 1 á m it ó k a t ; azokat, a kik kezébe adták a tört, a modern hitetlen tudomány képviselőit, kik tagad ják az Istent, az emberek szivéből kitépik a hitnek legutolsó gyökerét is ; nem a gyilkos anar chistát, hanem az anarchizmus apját és anyját, a modern filozófiát és a szocialdemokratizmust hívom tetemre a királyné koporsójához ; jöjjenek, tegyék rideg kezüket a királyné néma sebére és ez ártatlan seb felett vallják meg bűneiket és tévedéseiket. Az embereket t. közgyűlés a modern filozófia és a szocialdemokratizmus vezeti az anarchizmus örvényébe. Mind a három egy aránt istentelen, mind a három egyszerre, de más-más fegyverekkel támadja az egyházi és állami tekintély képviselőit. A mai istentelen bölcselet tanaival, a szocialdemokratismus bujtogató beszé deivel, az anarchizmus tőrrel támad a fennálló világrend ellen; a mai bölcsész istentelenül gondolko dik, a szociáldemokrata istentelenül beszél, az anachista gyilkol. A bölcsész úgy véli,hogy nincs Isten, nincs tekintély, a szociáldemokrata fellázad ellene, az anarchista egyenesen legyilkolja. Egy egoista modern filozófus, Stirner Miksa azt vallja magáról, vagy az egyedről: ón vagyok az egyetlen, a leg magasabb, az absolut. Én alkotom meg jogomat, s kivülem más jogforrást el nem ismerek, sem Istent, sem államot. Egy darabka a mai bölcseletből. »Mi szociáldemokraták — mondotta Bebel a német országgyűlésen — minden tekintélyt tagadunk, akár földit, akár mennyeit. Nincs Ur, nincs szolga, nincs hatóság, sem alattvaló.* Vájjon — t. gyűlés, műveletlen és tudatlan demagógok ezek ? Korántsem, a szocialdemokratizmus és anarchizmus vezetői a modern műveltség magaslatán ál lanak. Tehát miért lázítják fel akkor a kedélyeket a hatóságok ellen, miért adnak tört embereik nek kezébe, hogy vele ártatlan királyi vért ontsanak ? Azért t. közgyűlés, mert a modern böl cselet kimetszette a mü veltség talajából az ész, sziv egyetlen támaszát : az Istent. Már pedig Isten és ember, Isten és tekintély, Isten és jogrend, Isten és a rajta épülő állami ós társadalmi élet elválaszthatatlan összefüggésben v a n n a k ; gyökerük az Isten. A bölcselet száműzte a művelt ség kebléből az Istent, s vele együtt vesztette el minden égi kellemét, fényét, nemességét és lett belőle nemtelen, véres kezű gonosztevő. Ezen istentelen műveltséggel szemben, midőn az Erdélyi magyar közművelődési egye sület előtt állok, engedjék meg, hogy felemeljem a valódi, az istenes műveltség lobogóját. Haladásunkat csak a jogrend és a tekintély vezércsillaga biztosítja, a mely fényét, ép ugy, mint minden műveltségünk az ő nemes zománczát az Istenben való mélységes, eleven hit ből nyeri. Ha nem akarjuk az anarchistáknak útját hozzánk egyengetni, legyünk azon, hogy műveltségünket, a melynek Erdélyben terjesztője és fejlesztője az egyesület, a hitnek szelíd és megnyugtató fénye hassa át. Ne nagyja el az egyesület ezen vezéresillagot, mert ha ez elsöté tedik és elborul nemzedékünk öntudatában : fiaink feldúlják a jogrend minden intézményeit, ki forgatják erkölcsi tartalmukból az államot, a családot, a tulajdont és rémes sötétségbe meritik az emberi műveltséget. Ennek az egyesületnek a magyar műveltséget kell szolgálnia, azt a magyar műveltsé get, a melynek a kereszténység az édes anyja és a mely évszázadokon át eleven sánezot épített a keleti műveletlenség erőszakos hatalma ellen.
—11 — A mélyen tisztelt közgyűlés méltán üli ez ünnepen Erzsébet királyné végzetes h a l á l á nak évfordulóját, hiszen a műveltség veszedelmét siratja a nagy királyné halálában. Midőn a modern műveltség ily véres áldozata előtt állunk, nem kell-e felbuzdulnunk annak romboló ha talma ellen? Igenis t. közgyűlési mi, kik szeretjük nemzetünket, hazánkat, hagyományainkat és intézményeinket: mi, kik a magyar faj fölényét a magyar műveltség fejlesztése által akarjuk biz tosítani: minden igyekezetünkkel hassunk oda, hogy műveltségünk és haladásunk feltételét, a t e k i n t é l y e l v é t , az ő legbiztosabb alapjára, az Istenre fektessük. Leheljük műveltségünkbe, különösen iskoláinkba, a vallásosság éltető szellemét, hogy ez a műveltség ne véres kezű, ha nem szelid lelkű legyen. Ne támadjuk meg, ne is hanyagoljuk el törekvéseinkben a pozitiv ke resztény irányt, ne vethesse szemünkre a nagy világ, hogy iskoláinkban és egyesületeinkben nem ápoljuk a vallásosságot, az igazi keresztény érzületet, s hogy immár más alapot készülünk vetni nemzedékünk boldogulásának, mint a melyet már 900 év előtt vetett első szt. királyunk, a mely alap: a mi Urunk Jézus Krisztus. Ezen az alapon gyászolhatjuk legszebben elhunyt nagyjainkat, s köztük boldogult ki rálynénkat; ezen az alapon vívhatunk meg győztesen a nyugati barbarizmussal, a szociáldemokratizmussal és anarchizmussal, mely Istent tagadván, örök eszmékről lemondván, országokat, népeket és nemzeteket mételyez, ártatlan szivekre tör, királyokat gyilkol. » F i d e s v i c t o r i a n o s t r a * , a m i h i t ü n k l e s z a m i g y ő z e l m ü n k . Ez, mikor ö r ö k hazát igér, megtanít szeretni a f ö l d i hazát, tisztelni a királyi vért, felkarolni a népet szeretettel, hogy egyesült erővel küzdvén, a keresztény műveltség ege alatt mind a szellemi, mind a gazdasági élet terén felépíthessük a nemzet boldogulásának templomát! 7. Az Évi jelentés előterjesztését megelőzőleg S á n d o r József t. alelnök-főtitkár három dologra hivja fel a közgyűlés figyelmét, u. m. egy könyvre, egy jelképre s egy alkotásra. A könyv dr. J a n c s ó Benedek történelmi nagy forrásmunkája: «A román nemzeti ségi törekvések története ós jelenlegi állapota,* melynek I l i k kötete most hagyta el a sajtót, s a melynek két kötete az Emke 2400 frt segítségével jelent meg. E könyv összesen 100 nyom tatott iven tárgyilag és igazságosan ismerteti a czimbeli kérdést, s bizonysága annak, hogy az Emke békét, testvériséget és igazságot akar. A jelkép azon gyönyörű nemzeti lobogók mintája, melyeket az egyesület az Emkedaloskörök közt szándékozik díjtalanul szétosztani, s melyekre egyelőre is a költségvetésbe 2000 frt van fölvéve. A harmadik alkotás, a mire a t. alelnök-főtitkár részletesebben kiterjed, az algyógyi székely földműves iskola, mely gróf K u n Kocsárd fejedelmi alapítványából létesült. Ismerteti egyszersmind azon nagy áldozatokat, melyeket ide a kir. földmüvelésügyi miniszteri tárcza, különösen dr. D a r á n y i Ignáez miniszter hozóit, s egyben számos fénykép-felvételben bemu tatja különböző épületeit, helyeit az intézetnek, melynek összes értéke jelenleg félmillió forintnál többet képvisel. A közgyűlés a t. alelnök-főtitkár jelentését óljenzéssel veszi tudomásul ; dr. D a r á n y i Ignáez m. kir. földművelésügyi miniszternek jegyzőkönyvi köszö netet szavaz és annak kiadását elrendeli. Az Évi jelentés felolvasását, mivel az kellő számú példányokban teljtartalmulag kinyomatott és a tagok közt kiosztatott, dr. D e á k Albert indítvány ára mellőzni határozza és azt teljtartalmulag tudomásul veszi, S á n d o r József t. alelnök-főtitkárnak pedig köszönetet szavaz. 8. G a j z á g ó Manó felolvassa a kiküldött száravizsgáló bizottság jelentését, a mely az É v i j e l e n t é s 75—76. ós következő oldalain egész terjedelmében közölve van. Teljtartalmulag tudomásul vétetik és a számadásra kötelezettek részére a föntartandók föntartásával a fölmentvény megadatik. 9. F e r e n c z József unit. püspök és igazg.-választmányi tag, mint a kiküldött jelölő bizottság elnöke, tekintettel az átmeneti helyzetre, mely szerint az új Alapszabályoknak megfelelőleg most történik először a választás: a bizottság nevében javasolja, hogy egyhangúlag ós közfelkiáltással az eddigi tisztikar és igazgató-választmány választassák meg, kivéve, hogy a b. e. K o v á c s Ferencz apátplébános elhunyta által egy hely megüresedvén, erre dr. B a r t ó k György ev. ref. püspököt válassza meg a közgyűlés. A közgyűlés elfogadván a bizottság javaslatát, a tisztikart és az igazgató választmányt közfelkiáltással a következőkben alakítja m e g :
— 12 — Az E . M . K . E. t i s z t i k a r a : T i s z t , e l n ö k : Gróf K u u n Géza dr., v. b. t. t , főrendiházi tag stb. , E l n ö k : Gróf B é 1 d i Ákos főispán. A l e l n ö k ö k : Gróf K o r n i s Viktor földbirtokos, B a r t h a Miklós orsz. kép viselő, főszerkesztő, Gróf T e l e k i Domokos orsz. képviselő. T. a l e l n ö k - f ő t i t k á r : S á n d o r József orsz. képviselő (örökös). F ő p é n z t á r o s : M e r z , a Lajos kir. tanácsos, birtokos. E l l e n ő r : S z e k u l a Ákos az »Adriai« bizt. társ. vezérfelügyelője. J e g y z ő k : Dr. O s e r n á t o n i Gyula kir. tanfelügyelő. F e k e t e Nagy Béla városi tanácsos, B a l o g h Károly ref. főgymn. tanár, E ő r y Ernő bankhi vatalnok. J o g t a n á c s o s o k : H a l l e r Rezső kir. tanácsos, ügyvéd. G a j z á g ó M a n ó Kolozsvár sz. kir. város t. főügyésze, ügyvéd. R e m é n y i Antal ügyvéd, Budapest. R á d 1 Ödön ügyvéd, Nagy-Várad. S z á m v i z s g á l ó k : G y á r f á s Benedek jószágigazgató, dr. S á r k á n y Lajos ref. főgymn. igazgató. Igazgató-tanácsi tagok: B i r ó Béla apát-kanonok, főesperes, plébános, Kolozsvár. D e á k y Albert ügyvéd, Kolozsvár. F e i l i t z s c h Árthur báró, cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő, Kolozsvár. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.
Választmány. Á l b a c h Géza kir. tanácsos, ny. polgármester, Kolozsvár. A p p o n y i Albert gróf, orsz. képviselő, Budapest. B a r t ó k György dr., ev. ref. püspök, Kolozsvár. B e n i g n i Sámuel nagyiparos, Kolozsvár. B e t h l e n Bálint gróf, földbirtokos, Gyéres-Szent-Király. D o b á l Antal ügyvéd, Kolozsvár. D e g e n f e l d József gróf, főispán, Debreczen. D e s s e w f f y Aurél gróf, v. b. t. t., földbirtokos, Btidapest. F e k e t e Gábor kir. itélő-táblai elnök, Kolozsvár. F e r e n c z József unitárius püspök, Kolozsvár. H. G á 1 Domokos alispán, Dicső-Szent-Márton. G á s p á r János várm. főjegyző, Nagy-Enyed. H o r y Béla várm. árvaszéki elnök, Kolozsvár. H e g e d ű s Sándor dr., kir. kereskedelemügyi miniszter, Budapest. Báró J ó s i k a Lajos földbirtokos, Branyicska. K o ó s Ferencz kir. tanácsos, ny. kir. tanfelügyelő, Brassó. K o v á c s Gyula polgármester, Nagy-Enyed. K o z m a Ferencz kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő, Kolozsvár. L é s z a i Ferencz kir. tanácsos, földbirtokos, M.-Gorbó. M a j l á t h Gusztáv Károly gróf, róm. kath. püspök, Gyula-Fehérvár. P á l István kanonok, r. kath. státus előadó, Kolozsvár. P o 1 c z Rezső ügyvéd, Kolozsvár sz. kir. város t. alügyésze, Kolozsvár. R á k o s i Jenő főszerkesztő, Budapest. R é t h i Lajos kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő, Déva. S z a b ó Sámuel ny. ref. főgymn. tanár, Kolozsvár. S z v a c s i n a Géza kir. tanácsos, polgármester, Kolozsvár. T ö r ö k Bertalan orsz. képv., Nagy-Enyed. T ö r ö k István dr., ref. főgymn. tanár, Kolozsvár. U g r ó n Gábor orsz. képviselő, Székely-Udvarhely. V e 1 i t s Ödön polgármester, Torda. V u c h e t i c h Sándor kir. posta- és távirda-igazgató, Kolozsvár. W e i s z József dr. ügyvéd, Kolozsvár. 10.
Gróf B é 1 d i Ákos elnök a közgyűlést a következő beszéddel zárja be. Tisztelt közgyűlés! Ezzel az Álapszabályszerü tárgysorozat kimerítve lévén, — mi után indítvány a záros határidőn belől nem jelentetett be, van szerencsém az ülést berekeszteni és az E m k e X V . évi rendes küzgyülését befejezettnek jelenteni ki.
-
13 —
Mielőtt azonban távoznánk, engedje meg a t. közgyűlés, hogy az egész egyesület ne vében hálás köszönetet mondjak mindazoknak, kik a távolból ide seregleni kegyeskedtek, s kü lönösen nemes Gyulafehérvár sz. kir. város közönségének, annak élén Nagyságos N ó v á k Fe rencz kir. tanácsos, polgármester urnák azért a szívességért és hazafias, odaadó ügybuzgó áldo zatkészségért, melylyel az E M K E jelen közgyűlését e nemes város kebelébe meghívni és a ren dezés, vendégfogadás munkáját oly páratlan lelkesedéssel és fáradságot nem ismerő ügyszere tettel elvállalni és végrehajtani kegyeskedtek. Valóban lekötelező ez az egyesületre és a haza fias ügyre nézve, s csak erkölcsi kötelességemnek teszek eleget, midőn indítványozom, hogy a közgyűlés mindezért a nemes város hazafias közönségének, az Emke helyi nő- és férfi választ mányának, a rendező bizottság tagjainak egyen-egyen, s az egész élén N ó v á k Ferencz kir. tan., polgármester urnák hazafias köszönetet nyilvánítani s ezt jegyzőkönyvileg megörökíteni méltóztassék. Hasonlóképen kérem köszönetünk kifejezését ezen diszteremnek közgyűlésünk meg tartására átengedéseért, valamint a tanári kar és ifjúság részéről tapasztalt szives fogadta tásunkért is. A nemes városra és annak hazafias lelkes közönségére, hölgyeire és férfiaira, vala mint az intézet tanári karára és ifjúságára az ég áldását kérem és könyörgöm. Végül felkérem még önöket az E M K E védnöksége alatt működő leányegyesületünk, az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kapcsolatos és folytatólagos közgyűlésére együttmaradásra, mire nézve az elnöki széket ime ünnepélyesen átengedem. Éljen a király és éljen a haza! K. m. f. Gróf
Béldi
Ákos,
s k.
Dr. Csernátoni
elnök.
Gyula,
s. k
jegyző.
Hitelesitik: Zeyk
Dániel, hitelesítő
s, k
Fekete
biztos.
Gábor,
hitthsitő
s. k.
Geréb
biztos
Béla,
hitelesítő
s. k.
biztos.
II.
A folyó 1900. évi közgyűlés meghívója. Sz. 3 7 5 - 1 9 0 0 . Az E. M. K. E. folyó évi szeptember hó 8-án, d. e. 10 órakor Kolozsvárt, a városháza nagytermében XVI ik évi rendes közgyűlését tartja. A közgyűlésre a tiszteletbeli, örökös, alapító és rendes tagokat tisztelettel meghívjuk. Kolozsvárt, az Igazgató-választmány 1900. június hó 12-én tartott üléséből Gróf B é l d i Ákos, elnök. S á n d o r József, t. alelnök-főtitkár. Tárgysorozat: az Alapszabályok 16-ik §-a értelmében. Tájékozásul: A tiszteletbeli, örökös, alapit és rendes tagok a közgyűlésen tanácskozó, indítványozó és szavazó j oggal birnak, választók és választhatók. Egyesek jogukat csak személyesen, az örökös tagok meghatalmazott képviselő által gyakorolhatják. Meghatalmazott csak egyesületi tag lehet és csak egy megbízást fogadhat el. Hátralékos tag jogot nem gyakorolhat. Hátralékos az, ki az előző naptári évben esedékessé vált fizetési kötelezettségének az év végéig eleget nem tett. (Alapszabályok 9. §.)
111.
Az eddig tartott közgyűlések kimutatása. — Hely Első
és időrend értekezlet
szerint
az alakulás
1884. decz.
évétől
27.
máig.
Kolozsvárt.
A fontosabb
(A
események
feltüntetésével.
—
városházán. Az E. M. K. E. megalapítása
kimondatik.) Alakuló közgyűlés 1885. ápril 12. Kolozsvárt. (A redutban Kossuth Lajos sürgönyileg üd vözli a közgyűlést. Id. tisztikar választatik.) 1. Első rendes közgyűlés 1885. aug. 31. Kolozsvárt. (A redutban. Kis-Küküllővármegye megszavazza az egyesület számára a 2°/ -os pótadót. Rendes tisztikar választatik.) 2. Második rendes közgyűlés 1886. aug. 29- Kolozsvárt. (A redutban „Határszéli kiállítás." „Írók és művészek társasága "-nak lerándulása Budapestről.) 0
— 14
-
3. Harmadik rendes közgyűlés 1887. aug. 28. Szentgyörgyön. („Székely ipari és gazdasági kiállítás." „írók és művészek t á r s a s á g á é n a k második lerándulása. Szept. 23-án fogadja először O Felsége a király az Emkét.) 4. Negyedik rendes közgyűlés 1888. aug. 20. Brassóban. (Szent-István-napi nagy nemzeti ünnep. „írók és művészek társaságá'-nak harmadik lerándulása.) 5. Ötödik rendes közgyűlés 1889. szept. 3. Szamos- Újvárt. (Lobogó szentelés. Emlékbeszéd R ö k k Szilárd fölött.) 6. Hatodik rendes közgyűlés 1890. szept. 5. Déván. (A fiókok ügyrendjének megállapítása. Az algyógyi gr. K u n Koesárd székely földmives iskola megalapítása.) 7. Hetedik rendes közgyűlés 1891. okt. 4. Maros-Vásárhelyt. (Az E. M- K. E. létesítette E. K E. = Erdélyrészi Kárpát-Egyesület fürdőügyi congressusa. Emlékbeszód K o v á c s Sándor és D e r z s i János fölött.) 8. Nyolczadik rendes közgyűlés 1892. jun. 7. Budapesten a redutban. ( 0 Felsége a király koronázása 25 éves emlékünnepének örömére.) 9 Kilenczedik rendes közgyűlés 1893. máj. 28. Deésen. (Az E. M. K. E. beszterczei óvójának ünnepélyes megnyitása.) 10. Tizedik rendes közgyűlés 1894. jun. 3. Tordán. (Báró J ó s i k a Miklós születésháza emléktáblájának leleplezése. Az egyesület vagyona eléri az 1 millió frtot.) Í l . Tizenegyedik rendes közgyűlés 1895. jun. 4. Sz.-Udvarhelyt. (Jubiláris közgyűlés, az egyesület 10 éves fennállása alkalmából. Emlékbeszéd K u n Koesárd gróf fölött. Szept. 22-én Ő Felsége a király másodszor fogadja az Emkét.) 12. Tizenkettedik rendes közgyűlés 1896. szept 8. Budapesten. (A kiállítási „Ünnepélyek csarnoká"-ban, kapcsolatban a Közművelődési egyesületek Emke rendezte congressusával és ki állításával. Ez évben jun. 16-án Ö Felsége a király meglátogatta a közművelődési kiállítást. A congressus hódoló sürgönyére O Felsége köszönő irattal válaszolt.) 13. Tizenharmadik rendes közgyűlés 1897. nov. 20. Kolozsvárt. (A redutban. Emlékbeszéd B e t h l e n Gábor gróf és R ö k k Pál fölött.) 14. Tizennegyedik rendes közgyűlés 1898. nov. 20. Kolozsvárt. (A vármegyeházán. Az új Alapszabályok elfogadása. Emlékbeszéd H o r v á t h Gyula fölött.) 15. Tizenötödik, rendes közgyűlés 1899. szept. 17. Gyula-Fehérvárt. (Kegyeletes emlékbeszéd E r z s é b e t királyné O Felségéről. Az algyógyi székely földmives iskola meglátogatása.) 16. Tizenhatodik rendes közgyűlés 1900. szept 8. Kolozsvárt. (A városházán. Özv. M o h a y Károlynó részben való utóörökléssel az Emkére hagyja m.-kályáni birtokát.)
B)
Az igazgató-választmány. i)
Az igazgató-választmány üléseit látogatták. — 1899. szept 12-től -
1900. jun. 12-ig. —
(Tisztviselők, alapító és választott választmányi tagok.) 1. B. Bakk Lajos gyáros, Kolozsvárt. 2. Balogh Károly ref. főgymn. tanár, jegyző, Kolozsvárt. 3. Barcsay Domokos orsz. képviselő, földbirto kos, Bánffy-Hunyad. 4. Bartók György dr., ref. püspök, Kolozs várt. 5. Benigni Sámuel iparos, Kolozsvárt. 6. Bergay József ny. p. ü. igazg. h., Kolozs várt. 7. Béldi Akos gróf, főispán, elnök, Kolozs várt. 8. B. Braun Arthur gyáros, Budapest. 9. Csernátoni Gyula dr., kir. tanfelügyelő, jegyző, Besztercze. 10. Deák Albert dr., ügyvéd, Kolozsvárt. 11. D. Deák József birtokos, Kolozsvárt. 12. Deáky Albert ügyvéd, dir. tag, Kolozsvárt. 13. Dobál Antal ügyvéd, Kolozsvárt. 14. Eőry Ernő bankhivatalnok, jegyző, Ko lozsvárt. , 15. Feilitzsch Arthur br., cs. és kir. kamarás, orsz. képv., Kolozsvárt. 16. Fekete Gábor kir. it. táblai elnök, Ko lozsvárt. 17. Fekete Nagy Béla városi tanácsos, jegyzőKolozsvárt. 18. Ferencz József unitárius püspök, Kolozsvárt. 19. Ferenczi Ignáez háztul., iparos, Kolozsvárt. 20. Gajzágó Manó ügyvéd, jogtanácsos, K o lozsvárt. 21. Gáspár János várm. főjegyző, N.-Enyed. 22. Dr. Gidófalvy István kir. közjegyző, Ko lozsvárt. 23. Gyárfás Benedek jószágigazgató, szám vizsgáló, Kolozsvárt. 24. Herrmann Antal dr., egyetemi m. tanár, Budapest.
25. Hevesi József iparos, Kolozsvárt. 26 Hory Béla várm. árvaszéki elnök, Ko lozsvárt. 27. Horovitz Béla vállalkozó, Kolozsvárt. 28. Issekutz Gyula dr., kir. törvényszéki biró, Kolozsvárt. 29. Karácsonyi Sándor gazdatiszt, Kékes. 30 Kovács Gyula polgármester, N.-Enyed. 31. Kornis Viktor gr., földbirtokos, alelelnök, Szt.-Benedek. 32. Kozma Ferencz kir. tanácsos, kir. tanfel ügyelő, Kolozsvárt. 33 Kroó Adolf biz. főhivatalnok, Budapest. 34. Kuszkó István hirlapiró, Kolozsvárt35. László László földbirtokos, Kolozsvárt. 36. Lázár Jenő bizt. társ. vezérügyn. titkár, Kolozsvárt. 37. Lendvay Emil János bankigazgató, K o lozsvárt. 38. Lészai Ferencz kir. tanácsos, földbirtokos, M.-Gorbó. 39. Matskási Pál földbirtokos, Kolozsvárt. 40. Melits,kó Frigyes M A. V. felügyelő, a M. A. V. kolozsvári üzletvezetőségének képviseletében. 41. Merza Gyula háztulajdonos, Kolozsvárt. 42. Merza Lajos kir. tan., főpénztáros, Kolozs várt. 43. Mihály József dr., ügyvéd, Kolozsvárt. 44. Pál István apát-kanonok, r k. status elő adó, Kolozsvárt. 45. Petrichevich-Horváth Kálmán cs. és kir. kamarás, földbirtokos, Felső-Zsuk. 46. Polcz Rezső ügyvéd, Kolozsvár sz. kir. vá ros t. alügyésze, Kolozsvárt. 47. Radics István dr., kir. posta ig. titkár, Zágráb. 48. Radnóti Dezső E. K. E. főtitkár, Kolozsvárt.
58. Teleki Domokos gróf, orsz. képv., alelnök, 49. Réthi Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Kozárvár. Déva. 59. Téglás Gábor áll. főreálisk. főigazg.,Déva. 50. Sándor József orsz. képv., t. alelnök-fő 60. Tokaji László E. G. E. titkár, Kolozs titkár., Kolozsvárt. várt 51. Sárkány Lajos dr., ref. főgymn. igazgató, számvizsgáló, Kolozsvárt. 61. Török István dr., ref. főgymn. tanár, Ko 52. Sipos Károly kereskedő, Kolozsvárt. lozsvárt. 62. Treichlinger Ernő mérnök, Budapest. 53. Solymosy Olivér gépgyáros, Kolozsvárt. 63. Vájna Gábor dr., ügyvéd, Brassó. 54. Szabó József földbirtokos, főrendiházi tag, 64. Vincze István magánzó, Kolozsvárt. M.-Fenes. 65. K. Vörös Sándor áll. gazd. akad. igazgató, 55. Szabó Sámuel ny. ref. tanár, Kolozsvárt. M.-Óvár. 56. Szekula Ákos bizt. társ. vezérfelügyelő, 66. Vuchetich Sándor m. kir. posta- ós táv. igazg., Kolozsvárt. ellenőr, Kolozsvárt. 67. Weisz József dr., ügyvéd, Kolozsvárt. 57. Szvacsina Géza polgármester, Kolozsvárt. számosan. Vendégek II.
Az igazgató-választmány ülései a jelen közgyűlési évben.*) (1899. szept. 12-től 1900. szept. 12-ig.) Jegyző könyvi ha tározatok száma. Fő- Alszám szám.
S •a!
o fa
6 7 8 9 10
Mikor ?
1899. szept. október nov. decz. 1900. január íebr. márcz. ápril május június
Előadott.
Elnökölt.
12. Gr. Béldi Akos 12. 12 12.
Jegyzett.
Balogh Károly dr.Csernátoni Gyuk Fekete Nagy Béla Balogh Károly
Sándor József
12. 12. 12. 12. 12. 12.
Fekete Nagy Béla Balogh Károly Eőry Ernő Fekete Nagy Béta Eőry Ernő Összesen:
20 2 49 24 36 — 38 2 31 35 44 27 26 43 349
Látogatá sok száma a választott és alapító vál. tagok részéről.
22 17 73 26 36 22 40 35
tag „ „ „
31
„
39
— 35 31 „
48 21 27 19 — 26 18 2 45 16 34 383 244 4
--
„ „ „ „ tag.
*) Jun. 12-étől kezdve szept. 12-ig rendes szünet.
III.
A direktórium ülései a jelen közgyűlési évben. Jegyző könyvi ha tározatok száma. FőAlszám. fjf
S -t3
o fa
Mikor ?
1898. szept okt. nov. decz. decz.
Elnökölt.
11. 12. 12. 12. 29.
Gi f Béldi Ákos
Előadott.
Sándor József
Jegyzett.
Balogh Károly dr- Csernátoni Gyula Fekete Nagy Béla Balogh Károly
20 47 40 43 3
Átvitel: 153
4 25
24 72 40 45 3
31 184
17 — Jegyző könyvi ha tározatok száma. Fő Alszám. szám
B ti w
*o |
Mikor ?
Elnökö'.t.
Jegyzett.
Előadott.
Áthozat: 153 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
1900 jan. jan. t'ebr. febr. márez. márcz. április május június június
Gróf Béldi Akos
11. 12. 11. 12. 11. 12. 12. 12. 12. 24.*)
Balogh Károly
Sándor József
11
n
Fekete Nagy Béla *
*
Balogh Károly
»
Merza Lajos Fekete Nagy Béla Balogh Károly Összesen:
24 11 21 22 ír 47 30 31 51 11 412
iZ3
31 184 5 2
_
4 3 1
—
46
24 16 23 22 15 50 30 32 51 11 458
*) A jelentés ezen része elkészültéig több ülés nem volt.
IV.
Központi kiszállások, bizottságok és képviseletek. — Mult közgyűléstől a jelen közgyűlésig. — Folyó sz.
Mikor ?
1) 1899. aug. 26.
Mily tárgyban ?
Az Emke-iskola kollaudalása tárgyában, 2) 1899 szept. 10. Gyulafehérvár szab. kir. városi választmány ülésére a mult évi közgyűlés előké szítése tárgyában. Székely földmives iskola lé3) 1899. szept. 18. tesülésének 10 éves évfor dulójára. 4) 1899. szopt. 19. Székely földmives iskolaévzáró közvizsgáira és az ala 20-án pítványi birtok szemléjén•. Aradi 13 vértanú 50 éves 5) 1899. okt. 6. emlékünnepére.
Hová v. hol ?
Arany kútra. Gyuhifehérvárra, Algyógyra. Algyógyra. Aradra,
Hunyadvármegyei történelmi Dévára, és régészeti társulat közgyű lésére. Vajda-hunyadi Emke-óvó jaVajda 7) 1899. nov. 18. vára rendezett hangverseHunyadra. nyen való közreműködés végett. Kolozsvárt. 8) 1899. decz. 11. Irodalmi szakosztály ülése E m k e - n é p k ö n y v t á r a k stb. tárgyában. 9) 1899. decz. 27. Özv. Mohay Károly né alapi- Kolozsvárt és tónő temetésére. . Tordán. 6) 1899. okt. 5.
Ki, vagy kik részérőt ?
M e r z a Lajos kir. tan., főpénztáros. S á n d o r József t. alelnök főtitkár. B é l d i Ákos gróf, elnök ve zetése alatt 40 tagu férfi- és nőtársaság. S á n d o r József t. alelnök főtitkár, L é s z a i Ferencz kir. tanácsos, földbirtokos. S z a b ó Sámuel vezetése alatt többen. (Gyászkoszorú vite lével.) K o v á c s János unit. főgymn. tanár, Kolozsvárról. H o 11 a k y Arthur főispán Székely-Udvarhelyről és S á n d o r József t. alelnök főtitkár. S z a b ó Sámuel szakoszt, al elnök előadósága mellett a szakoszt. tagjai. B é l d i Ákos gróf, elnök ve zetése alatt Kolozsvárt a tisz tikar tagjai, Tordán központi felkérésre a fiókválasztmán} tagjai. -
3
— 18 Folyó sz.
Mikor ?
-
Mily tárgyban ?
Hová v. hol ?
10) 1900. jan. 17.
Erdélyi iparpártoló szövetség alakuló közgyűlésére.
Kolozsvári-
11) 19)0. jan. 26.
A 1 b a c h Géza kir. tan., nyug. polgármester, igazg. választ mányi tag temetésére. H. G á l Domokos alispán, igazg. választmányi tag temetésére. Székely földmives iskola téli közvizsgálataira.
Iá) 1900 febr. 3. 13) 19C0. febr. 27, 28-án.
14) 1900. márcz. 5.
Vámos-udvarhelyi Emke-iskola felülvizsgálása tárgyaban. 15) 1900. május 11. M u n k á c s y Mihály festőművész temetésére. Ki) 1900. máj. 22.
17) 1900. máj. 27.
18) 1900. jun. 1.
19) 1900. jun. 25. 20) 1900. jul. 6. 21) 1900. jul. 29.
Kolozsvárt, Dicső-Sz.Mártonban, Algyógyra.
Vámos Udvarhelyt, Budapestre,
G y é r t y á n í ' f y István kir. Budapestre, tanácsos, Orsz. paedagogiumi igazgató nyugalomba vonu lása alkalmából rendezett ünnepélyre. Arauykuti Emke-iskola meg- Aranykutra. nyitó ünnepélyére.
KolozsvárKolozsvár-monostori nép iskolák közvizsgáira a Ne Monostorra. mes-féle alapítvány kamat jainak kiosztása végett. K o v á c s Gyula polgármes Nagyter temetésére. Enyedre. MagyarÖzv. M o h a y Károlyné-féle Kályánba. hagyatéki birtok hivatalos szemléje végett. Székely földmives iskola évzáró Algyógyra. nvári közvizsgálataira.
Ki, vagy kik részéről?
B é l d i Akos gróf, elnök ve zetése alatt a tisztikar és az igazgató-választmány tagjai. B é l d i Ákos gróf, elnök ve zetése alatt a tisztikar tagjai. S á n d o r János főispán ve zetése alatt a fiókválaszt mány tagjai, közp. felkérésére. K o r n i s Viktor gróf, alelnök, S á n d o r József t. alelnök főtitkár, L é s z a i Ferencz kir. tanácsos és P o lc z Rezső igazgató-választmányi tagok. K e r e k e s Béla kir. mérnök D.-Sz.-Mártonból, központi felkérésre. F e i li t z s c h Arthur báró ve zetése alatt többen. (Gyász koszorú tételével.) Sürgöny üdvözlet.
S á n d o r József t. alelnök-fő titkár, M e r z a Lajos kir.taná csos, főpónztáros, S z e k u 1 a Ákos ellenőr, báró F e i 1 i t z s c h Arthur cs. és kir.kamarás,orsz. képviselő, P o 1 c z Rezső ügyvéd, N a g y Károly ref. theoiogiai tanár és báró H o r v á t h Emil hirlapiró. B i r ó Béla apát-kanonok.
Sürgöny és Írásbeli részvét irat. B é l d i Ákos gróf, elnök és M e r z a Lajos kir. tan., főpénztáros. S á n d o r József t. alelnök főtitkár, L é s z a i Ferencz földbirtokos, P o 1 c z Rezső ügyvéd.
Részt vett ezen kivül a központ Kolozsvárt a„szokásos hazafias és nemzeti ünnepeken, minők a márcz. 15-iki, ápril 11 iki ünnep, aug. 18-án Ő Felsége a király születése napja, aug. 20-án Szent-István ünnep, okt. 4-én Ő Felsége a király nevenapja, okt. 6-iki ünnep stb., — ren desen a tisztikar által képviselve. A vidékről a központba ellátogattak, az igazgató-választmány üléseit látogatók jegy zékében felsoroltakon kivül, a fiókválasztmányok egyes tisztviselői, az Emke-iskolák és óvódák gondnoksági elnökei, tagjai és a tanítók közül többen ós számos egyes.
-
19 — V.
Az egyesületi iroda. Az egyesületi iroda újjászervezése és belső berendezése kérdését az igazgató-választ mány az uj Alapszabályok utasításai értelmében a f. évben az alábbi jegyzőkönyvi határozatok kal szabályozta: 1. Jegyzőkönyvi kivonat az Emke igazgató választmányának 1900- január 12-én tartott rendes üléséről. Sz. 31. Elnökség felhatalmazást kér, hogy az uj Alapszabályok 2 9 - 3 2 . §§-ai alapján az iroda újjászervezése tárgyában megfelelőleg intézkedhessek. Az elnökség felhatalmaztatik az irodavezetői állás betöltésére és egyúttal az irodai alkalmazottak fizetésének rendezésére. K. m. f. Gróf Béldi Ákos, s. k., Balogh Károly, s. k., elnök.
jegyző.
2. Jegyzőkönyvi kivonat az E m k e igazgató-választmányának 1900. márczius hó 12-én tartott havi rendes üléséről. Sz. 44. Üirectorium hivatkozással az uj Alapszabályok 29 —32 §§-ira s ezek alapján az igazgatóválaszimány folyó évi január hó 12-én 31. jegyzőkönyvi szára alatt kelt utasítására, a vagyon kezelés és ügyvezetés állandósítása érdekében a zárszámadás és illetve költségvetés bemutatása rendjén (Alapszabály 29. §) az egyesületi iroda szervezését és az irodahelyiséget illetőleg meg teszi javaslatát. Igazgató-választmány azzal az áll alános kikötéssel, hogy az uj Alapszabályok i9—32. §§-iban foglalt hivatalnokok és állandóan alkalmazottak hivatalos szolgá latukban mindenben híven és teljes odaadással alávetik magukat a 32. § értelmé ben készítendő Szolgálati szabályzatnak, az egyesület főtisztviselői s első sorban közvetlen főnökük (24. §) utasításainak és rendelkezéseinek, az Alapszabályok is mételten idézett pontjai értelmében a következő megállapodásokat hozza: A 30. §-ban előirt irodavezetői állás takarékosságból egyelőre nem töltetik be, ellenben e helyett fogalmazói feladatra egy már gyakorlattal biró Emkenéptanitó szolgálatra berendeltetik. Hasonlóképen takarékosságból egyelőre a 29 és 31. §§-okban előirt Írnokok sem alkalmaztatnak, az az egy is, ki volt, épen ez idő szerint elbocsáttatott: ellenben az iroda főnöke feljogosittatik az elnökkel és illetve a directoriummal egyetértőleg a 33. § értelmében a szükséghez és a viszo nyokhoz képest kellő számú napidíjas (dijnok) felvételére. Ezek alapján az Emke hivatalnokai és állandó alkalmazottai fizetése, szol gálati ideje és nyugdija stb. az elnök s a jegyző által sajátkezüleg aláirt, 51—1900. szám alatt bemutatott táblázat szerinti intézkedésekkel rendeztetik és illetve állapittatik meg. L a s c h Gusztáv (az eltávozott irnok) előlegei végkielégítésül leiratnak. Magára a jelenlegi irodahelyiségre nézve határoztatik,, hogy ha csak lehet a jelenlegi helyiség bővíttessék ki, aként, hogy a M. Á. V. üzletvezetőségtől bérbe vétessék az iroda mellett levő lakrész is, miután legczélszorübben ez felelne meg a szükségnek. Az eljárással az elnökség megbizatik. K. m. f. Gróf Béldi Ákos
s. k.,
Balogh
elnök.
Az
51—1900.
Károly
s. k.,
jegyzősz. táblázat
az egyesületi iroda rendes személyzetét a következőkben so
rolja elő: 1. 2. 3. 4.
B e r e g s z á s z y László főkönyvvezető. K e c s k e m é t i Endre s. könyvvezető és pénztári levelező. M o l n á r István levéltáros, igtató és kiadó. B i r ó Árpád, szolgálatra berendelt Emke-nóptanitó, fogalmazó. 3*
—
20
—
A főkönyvvezető törzsfizetése évi 2000, a többieké 1200 kor. Szolgálati idő mindenik nél 40 év, naptól megállapítva. Kórpótlék 5 évenként 10%> de az emelkedés a főkönyvvezető nél 3400, a többieknél 2000 koronánál több nem lehet. Nyugdíj: kényszerbeiratás részben egye sületi támogatással is, az első háromra nézve a Magántisztviselők orsz. nyugdíjintézeténél; a 4-ik mint néptanító, az Orsz. tanitói nyugdíjintézet tagja. A levéltáros és a fogalmazó, miután eredeti nevök nem magyar volt, tartoztak nevöket megmagyarositani, a mi a fenti módon belügyminiszterileg végbe is ment. 3. Jegyzőkönyvi kivonat az E m k e igazgató-választmányának 1900. április hó 12-én tartott rendes üléséről. Szám 27. T. alelnök-főtitkár jelenti, hogy az igazgató-választmány mult havi 44. jegyzőkönyvi számú határozata értelmében az iroda szervezését illetőleg az intézkedések megtörténtek, s az iroda melletti lakrész évi450 frttal,mig a M. A. V. kolozsvári üzletvezetőségnek, mint bérlőnek je lenlegi cyIdusa lejár, bérbe vétetett. Előterjeszti a directorium javaslatát, az iroda átalakításra és berendezésre nézve. Igazgató választmány a jelentést jóváhagyó tudásul veszi. A munkálatok házi végrehajtására, valamint az egész épületben levő netánt javítások, utezai ablakok rnegfestetése stb. házilag leendő eszközlésére Merza Lajos kir. tanácsos, főpénztárost kéri fel. A szükséges költségek kiutaltatnak. K. m. f. Gróf
Béldi ehwk.
Áh'us s. k.,
Eőry
Ertiö
s- k.,
jegyző.
E határozat szerint az iroda átalakítása munkálatai is megejtetvén, az eddigi helyi ség egy ülésteremmel, egy iroda szobával és egy előszobával bővült. A régi helyiségben a pónzt ár és a könyvvezetés, mely eddig egy kis szobában együtt volt, elválasztatott. Levéltár maradt a regi. A kibővítést uz is indokolta, hogy eddig a népkönyvtári könyvek s más nyomtatványok, valamint a különféle tárgyak és irományok raktárául egy pincze-helyiség használtatott, hol a nedvesség miatt sok kárt szenvedtek és a helyzet ezért is, de máskülönben is már tartha tatlanná vált.
C)
A fiókválasztmányok. Budapest-székesfővárosi választmány. Tisztikara a régi. E l n ö k : gróf D e s s e w f f y Aurél v. b. t. t. Pénzügyei kezelését már 6-ik éve, 1895. július hótól a központ vette át. Igen szép perselyes gyüjiést, 332 kor. 82 fillért küldött be az idén is gróf K á r o l y i Tiborné-D e g e n f e l d S e h o m b u r g Emma grófnő, a nőválasztmány elnöke. Az összeg gyűj tőinek névsora : R a j z i n g e r Antalné Párád 160 kor., M i k o I a y Lajosné Nyírbátor 96 kor. 38 f., A l t o r j a y László Buják 12 kor. 32 f., L i p o v n i e z k y Gyuláné Tarján 11 kor. 74,f., J ü r e s e k Béláné Bályok 10 kor. 80 f., E ő s z Ferenczné Budapest 10 kor. 40 f., C s e l k ó Arpádné Mácsa 10 kor. 02 f, K o s a Miklósné Csurgó 9 kor., T ö t t ö s y Sándorné Kompolt 4 kor., D á n i Józsefné N.-Szénás 3 kor., S c h i k Ernilnó Szaniszló 2 kor. 70 f. ős L á n y i Adolf T.Szarvad 2 kor. 46 f. II.
Debreczen sz kir. városi és Hajdú vármegyei választmány. Sz. 4 - 1 9 0 0 . Vonatkozással f. évi 447. szám alatt kelt megkeresésére a Debreczen sz. kir. városi és Hajdú várm egyei Emke fiók-egylet pénztári állásáról szóló kimutatás másolatát azon értesítés mellett van szerencsém beterjeszteni, hogy a választmány tagjai ez évben is ugyanazok, akik a mult évben voltak. Debreczen, 1900. június hó 23. Gróf D e g e n f e l d József, elnök. Kimutatás. Az Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület Debreczen sz. kir városi ós Hajduvármegyei fiókváíasztmánya pénztári naplójának 1899. évi zárlatáról: I. B e v ó t e 1. 1. 2. 3. 4. 5.
Pénzmaradvány 1899. évről Rendes tagoktól Pártoló tagoktól Persely gyűjtésekből Kamatokból
II. K i a d á s. 2018.67 322.— 75.— 134.04 3.14 2552.85
1. írnok és eljáró fizetése és jutaléka 122.90 2. Egyenleg mint pénztármaradvány 2429.95
2552.85
J e g y z e t : Az egyenlegül feltüntetett 2429 frt 95 krból a fiók-egylet pénztárát illeti 2029 frt 32 kr. a központi egylet pénztárát illeti 400 frt 63 kr. Együtt 2429 frt 95 kr. Kelt Debreczenben, 1899. Deczember 17. Bészler Károly, Roncsik Lajos, pénztáros.
ellenőr.
.
Ez a fiókválasztmány perselyes gyűjtésben 264 kor. 02 fillért küldött; ennek nagyobb tételei: Katonai ügyosztály részéről V e t ó s y Béla 69 kor. 26 fill., V á r o s i házipénztár 26 kor. 06 fill., M e z ő - r e n d ő r k a p i t á n y s á g 19 kor, 60 fill., I. fokú i p a r h a t ó s á g 15 kor. 80 fill., R e n d ő r f ők a p i t á u y s á g 12 kor. 40 fill., Vl-ik ker. r e n d ő r k a p i t á n y s á g 10
22 — kor. 20 fill., Ill-ik ker. r e n d ő r k a p i t á n y s á g 9 kor. 24 fill., B é s z l e r Károly árvaszéki el nök, választm. pénztáros 9 kor., V á r o s i g y á m p é n z t á r i h i v a t a l 8 kor. 52 fill., A l f ö l d i t a k a r é k p é n z t á r 7 kor. 04 fill., K a r d o s László 5 kor. 84 fill, K ö z g a z d a s á g i b a n k 5 kor 42 fill., K ü l s ő g a z d a s á g i t a n i n t é z e t 5 kor. 40 fill., E l s ő m a g y a r b i z t o s í t ó t á r s a s á g 5 kor. 20 fill. Mindannyian D e b r e c z e n sz. kir. városból. Kiemelendő a buzgalom és fáradozás, melylyel ez a választmány s illetve titkára M á r k Endre ügyvéd, a debreczeni ügyvédi kamara elnöke stb. a lefolyt évben különösen a M ó r i c z József-féle hagyaték ügyében eljárt. III.
Aradvárosi és vármegyei választmány. Ujjászervezésalatt áil A tagdijak rendbeszedése végett B e r e g s z á s z y központi könyvvezető a f. évi nyár folyamán kiküldetett a helyszínére.
László
IV.
Szentes városi és vidéki választmány. Ezen fiókválasztmány újjászervezése tárgyában az igazgató választmány mult évi decz. hó 12-én 781. sz. alatt az alábbi megkeresést intézte V a d n a y Andor csongrádvármegyei főispánhoz: Sz. 7 8 1 - 9 9 . Méltóságos főispán Ú r ! Emlékezetes marad az Emke történetében ama nap, midőn 1890. május hó 15-én a szentesi nagy templomban, óriás közönség jelenlétében az Emke Szentes városi és vidéki vá lasztmánya megalakult. Debreczen sz. kir. város után az Alföld szivében ez volt az egyesület második térfoglalása s a biztató kezdet után örömmel számitoltunk arra, hogy Erdély ügye alföldi magyar véreink részéről ezen a területen is állandó támogatásra fog találni. Az évek során azonban fájdalommal kellett tapasztalni, hogy szentesi fiókválasztmá nyunk tevékenysége és buzgalma, mondjuk áldozatkészsége, a mire az Alföld részéről az Emkének első sorban számitnia kell, egyre lankadt, a taghátrálékok lassanként felhalmozódtak s a tagok részben kiléptek: mig a fiókválasztmány tisztikara lassanként megszűnt, se jelentések, se tagdijak összegyűjtve be nem érkeztek s érintkezésünk is fokozatosan megszakadt. Ennek alap ján igazgató-választmányunk folyó hó 12-én tartott ülése 10. jzkvi sz. alatt hozott határoza tával indíttatva érezte magát Méltóságodat tisztelettel megkeresni s kérni, hogy a Szentes vá rosi és vidéki fiók választmány elnökségét elfogadva ezen fontos alföldi szervünk életét fölele veníteni, s az egyesület népszerűségének zászlaját ott ismét fölemelni méltóztassék. Abban a reményben, hogy Móltóságod ezen kérésünknek hazafias lelkesedéssel meg felelni kész, egyelőre befogjuk várni szíves válaszát, mely után örömmel állunk rendelkezésére, hogy ugy a további felvilágosításokat megadjuk, mint esetleg személyes kiszállás alapján is az ujjászervezkedóst előkészíteni segítsük. Kérésünkre az is kényszerit, mert ottani tagjaink ré széről már ismételten kaptunk felszólítást az újjászervezésre nézve. Mely kérésünk ismétlésével vagyunk honfiúi üdvözlettel: Kolozsvárt, 1899. október hó 18-ánGróf Béldi Ákos, s. k.,
Sándor József
elnök.
s. k.,
t. alelnök-főtitkár.
V a d n a y Andor főispán úr e megkeresésre szives volt az újjászervezést szóbelileg kilátásba helyezni. A fenti átirathoz hasonló megkeresés intéztetett L a k o s Imre polgármes terhez is. Az újjáalakítás tárgyában már egyesekkel is levelezett az igazgató-választmány. V.
Alsó-Fehérvármegyei választmány. — Szókhely : N a g y-E n y e d. —
len
Mult évi jul. hó 9-én tartott közgyűlésében s z e r v e z ő d ö t t ú j r a . E l n ö k : Z e y k Dániel főispán. Alelnök: O s a t ó János kir. tan., ülispán; gróf B e t h Sándor nagybirtokos. Titkár: G á s p á r János vármegyei főjegyző, Dr. E b e r g é n y i
-
23
-
Sándor főispáni titkár. Pénztáros: B e n e d e k Gábor megyei árvaszéki ülnök. E l l e n ő r : T ó t h Miklós árvaszéki elnök. Választott választmányi tagok: K o v á c s Gyula polgármester, M ü l l e r Mihály megyei főügyész, S z i l á g y i Farkas ev. ref. lelkész, S z á s z József főszolgabiró, dr. V a r r ó László I-ső aljegyző, tb. főjegyző, dr. F a r n o s Árpád kórházi orvos. Beküldött a központba 3 izben 110 kor. 50 fillért. Ez a vármegyei választmány foglalkozott az egyesület közgyűlésének Nagy-Enyedre meghívása kérdésével, a mi a központ által köszönettel el is fogadtatott; azonban a kolozsvári Mátyás király szobor leleplezése miatt a közgyűlés megtartása egyelőre Kolozsvárra határoztatott. A vármegyei választmány alatt álló fiókkörök közül elnökét vesziette a Nagy-Enyed városi kör Székelykereszturi K o v á c s Gyula polgármester elhunytával. 1.
Balázsfalvi vidéki kör. Sz. 1 2 - 9 0 0 . Elnök : Szatmári E n y e d y Lajos kir. ítélőtáblai biró, balázsfalvi j á r á s b i r ó ; alelnök : S i m o n f f y Alajos balázsfalvi járási főszolgabiró; jegyző: C s e r e s z n y é s Ödön balázsfalvi ev. ref. körlelkész; pénztárnok: S c h i e s z l Károly balázsfalvi gyógyszerész ; a Magyar kaszinó által kezelt könyvtár könyvtárosa: D á n i e l Gusztáv. A választmánynak van 6 rendes és 2 póttagja. Mult évben beadott jelentésünk kelte óta választmányunk két ülést tartott. 1899. november 9-én tartott ülésében — a t. központi igazgató-választmány 646 sz. leirata folytán — intézkedett tagok gyűjtése iránt, a régi tagokat felhiván új aláírásra, új tagok aláírása végett pedig gyűjtő-iveket bocsátván ki. Ugyanezer' ülésen a könyvtár gyarapítására új könyvek meg rendelését határozván el, azok kiválasztását bizottságra bizta. A kiküldött bizottság 232 kor. 65 fill. értékű könyvet rendelt meg. E megrendelés könyvtárunkat 82 művel gyarapította, ugy, hogy az ma 705 műből áll. F. évi június 9-ón tartott ülésében választmányunk tudomásul vette a tag-gyüjtésről beszámoló jelentést, mely szerint körünk területén eddig 32 tag iratkozott alá, kik közül 2 eltávozván, választmányunk 30 tagot tart nyilván. A gyűjtés folytatására alelnö künk fölkéretett. Ez ülésen elhatároztatott a könyvtár újra leltározása s kimondatott, hogy az elveszett és elrongyolt könyvek pótoltatni fognak. Körünknek az új Alapszabályok szerinti szer vezkedése a f. év őszén tartandó közgyűlésen fog megtörténni. A pénztáros a központba beküldött egv esetben 28 koronát. Balázsfalva, 1900. június 20. Simonffy
Alajos,
Cseresznyés
alelnök.
Ödön,
jegyző.
VI
Gyula-Fehérvár sz. kir. városi választmány. Sz. 14-1900. A választmány tagjaiként a mult évben megtartott újból alakuló gyűlésen a követke zők választattak meg : Elnök : N o v á k Ferencz kir. tanácsos, alelnökök : Á v é d J á k ó , E l e k e s Viktor dr., titkár: I s s e k u t z János, jogtanácsos: M a y e r Ödön dr., jegyző: G á l Béla dr., ellenőr: R o s k a József, pénztárnok : C s e c s k e d y József, választmányi tagok : B a r t h a Győző, B á1 i n t Ferencz, B a u m a n n Nándor, C s i k i Miklós, D e u t s c h Mór dr., D e u t s c h Adolf, E m m a n u e 1 Győző dr., E r ő s s József, F e h é r Gerő dr., F o g a r a s i János, F u c h s Nán dor, H a r t e n b a u m Simon dr., Jónás Géza, K á d á r Miklós, K r z y z e w s k y Géza, K ó r o d y Péter dr.. M o h a y Sándor dr., N á t h á n B e r n á t dr., P é t e r János dr., P o 1 o n y i Géza, S á r d y Miklós, T é r i Ödön dr., U j f a 1 u s s y József dr. A fiók körnek a mult évben v o l t : 1. alapító tagja 13, kikhez járult ez évben 1 és igy van 14 alapító. 2. 32 koronás rendes tagja 11. 3. 4 koronás rendes tagja 140, kikhez járult ez évben 6 s igy van összesen 146 tag. Tagsági dij befolyt 330 korona, mely összeg egészben a központi pénztárba lett beterjesztve. Választmányi ülés tartatott kettő, melyben a kör fontosabb ügyei a központból ka pott leiratokkal együtt tárgyaltattak.
— 24 — A választmány fő gondját fordította az egyesületi kisded-óvodára, hol 100 kis gyerek nyer oktatást és kitűnő képzettségű óvónő vezetése alatt áll. Az óvoda a helyi fiók tagjai által lett megalapítva és a város közönsége részéről évenként segélyezve. Elhalálozott: S t e i n i c z e r Ede róra. kath. székesegyházi kanonok és plébános, és B o c s k a y Zsigmond. Eltávoztak: B o c s k a i Zsigmondné Alvinczre. B a l o g h Béla ismeretlen helyre, K ö n i g Nándor ismeretlen helyre, K i s s Sándor Balázsfalvára, L i g e t i Lajos dr. Máramaros-Szigetre. K i l é p e t t : G y u 1 a fi Albert, K e r e k e s János, K ö r ő s y László és K o r n e r Regina. A mult évben Gyulafehérvárt megtartott közgyűlés hatása érezhető, a közgyűlés a különböző nemzetiségek között is jó hatást tett és napról-napra tapasztalható, — egyes túlzók kivételével, — a mérsékelt elemek közeledése. A pénztáros a központba beküldött 3 izben 190 koronát. Gyulafehérvárt, 1900. június hó 28-án. Nóvák
Ferencz,
Issekutz
elnök.
János,
titkár.
VII.
Besztercze-Naszódvármegyei választmány. — Székhely: B e s z t e r c z e . — Sz. 3 7 1 - 9 0 0 . A vármegyei választmány f. 1900. évi április hó 4-én, a »Beszterczei Kör* helyiségé ben tartott közgyűlésében számolt be mult évi működéséről. A közgyűlést T a m á s Károly kir. itélő táblai biró, mint elnök vezette, ki rövid üd vözlő beszédben azt megnyitván, erre M i h á l y Gábor titkár tette meg a következő jelentését: Tisztelt közgyűlés! Mielőtt választmányunknak és a választmányunk felügyeletére bizott Emke-intézmények mult évi működéséről beszámolnánk, engedjék meg, hogy egy rövid kitérést tegyünk két olyan nevezetes kérdésre, mely két kérdésnek megvalósítása hitünk és meggyőződésünk szerint nagyban elősegítené különösen e hazarész magyarságának megerősbülését, a nemzeti érzés ápo lását, terjesztését és maradandóvá tételét. E két kérdés olyan, mely az Emkét — tekintve an nak czélját, — kell hogy érdekelje és igy ezek a tisztelt közgyűlés előtt sem lehetnek közönbösek. Mint vészkiáltás hangzott el csak nem régiben, hogy a magyarság vagyoni tekintetben az egész országban pusztulásnak indult, a magyar ipart a külföldi ipar megölte és hogy külö nösen itt az erdélyi részben a legszebb és legjobb birtokok a nemzetiségek kezébe jutnak. E körülményekre az E m k e figyelme is felhivatott és ajánltatott, hogy egy nagyszabású közgazda sági és ipari akcziót indítson meg s ne engedje a magyar ipar elnyomatását és a magyar birto koknak a nemzetiségek kezébe való jutását. A vészkiáltás, habár a veszély még nem közeledett egészen el, az egész országban figyelmet ébresztett,s igy az Emke is melye miatt még méltatlan megtámadtatásban is részesült, — czéljánál fogva nem térhetett ezek felett napirendre, hanem tényleg megkezdette az akcziót és pedig első sorban a magyar ipar pártolása érdekében, — és Kolozsvárt meg is alakította az „Első erdélyrészi iparpártoló szövetséget." A mi azonban a közgazdasági munkásságát illeti és a mit e terén eddig kifejtett, azzal nem elégedhetik meg, itt is tovább kell menjen és hisszük, hogy tovább is fog menni. A nemzeti vagyonnak e hazarész ben való megmentésére az első lépést véleményünk szerint szintén az Emke kell hogy megtegye, de nem olyan irányban, mint a napilapokban többen hangoztatták, hogy meglevő vagyonát bir tokok vételébe, vagy birtokokra adandó kölcsönökbe fektesse. Ez nem volna helyes Nincs is az Emkének akkora vagyona, hogy a pusztulásnak indult magyar birtokokat megmenthetné, nem is ez a czélja, mert nem ilyen czélból alakult: de múlhatatlanul szükséges, h o g y m i n t e hazarész nek leghatalmasabb társadalmi, kulturális és hazafias egyesülete, magasztos czéljánál fogva tartsa e fontos kérdést szem előtt és a miként az ipar érdekében már a cselekvés terére lépett: ugy a magyar vagyon megmentése érdekében is lépjen akczióba és szervezzen egy erdólyrészi földhitelintézetet és pedig akkora tőkével, mely felülmúljon minden az erdélyi részen levő pénz intézetet. Tehát az E m k e itt is csak szervezője kellene legyen egy olyan intézetnek, mely a ha zafiságot szolgálná, de a mely magától az Emkétől a szervezési agitáczión kivül semmiféle más
— 25 — anyagi megterheltctést nem kívánna. Miután tehát egy ilyen intézménynek a czélja az Emke czéljaival összevág, véleményünk szerint az Emke volna hivatva ennek a megteremtésére is. A másik kérdés már tisztán kultúrai és szorosan az Emke működésének keretébe tar tozik. Minden esetre helyes, hogy az Emke megalakulása idejében a népiskolai oktatást is fel vette működése programmjába és hogy ezzel az államnak segítségére sietett. De szerintünk jö vőre csak olyan helyen és csak addig kellene a népiskolai oktatásra súlyt fektetnie, mig az ál lam seyitő ereje megérkezik. Jövőre a fősúlyt a daloskörök szervezésére, népkönyvtárak állítá sára és a mi az Emke programmjából sajnos kimaradt, „az i f j ú s á g i e g y e s ü l e t e k " szer vezésére kellene hogy fektesse. Tehát az Emkének a felsőbb népnevelési kellene ápolnia, il letve működésének egész súlyát az iskolából kikerült itjak tovább képzésére, erkölcsös és haza fias nevelésére kellene fordítania. Ezt czélozta volt az Országos Erkölcsnemesitő-egyesület, a mely azonban sajnos, a mult évben anyagi és erkölcsi támogatás h i á n y a miatt megszűnt, mintha bi zony édes hazánkban erkölcs-nemesítésre nem is volna szükség. A népnevelési az alsóbb fokban elvégzi az óvoda és iskola ; de ezek különösen er kölcs és hazafiság fejlesztése szempontjából nem elegendők. Az iskolából kikerült falusi nép gyermekeinek tovább képzéséről kell feltétlenül gondoskodni és a mig e téren az állam vala mit tehet, addig az összes közművelődési egyesületek kell, hogy e kérdést megoldásra vezessék. Mert sajnos tapasztalatok igazolják, hogy a magyar népiskolából kikerült idegen ajkú gyerme kek, a mire felnőnek, a környezet miatt elfeledik azt a keveset is, a mit az iskolában tanultak és érzületük is eltér attól az iránytól, a melyben a magyar népiskola nevelte. E sajnos tapaszta lat fizt igazolja, hogy az ifjakat a 15 éves kor után ifjúsági egyesületekben kell összetartani. És hogy ez keresztül vihető legyen, erre első sorban a lelkészeket kell megnyerni, a kik az után a községi elöljárókkal és tanítókkal együtt szervezzék az ifjúsági egyesületeket. Az ilyen egyesületek szervezői részére pedig tűzzön ki az Emke jutalmakat, tehát ugy a lelkészek, köz ségi elöljárók, mint a tanítók részére. Ezen egyesületek tagjaiból szerveztessenek azután az Emkedaloskörök és láttassanak el népkönyvtárakkal is. A lelkészek, tanítók és ha van a községben értelmiség, ezek a téli időszakokban tartsanak népszerű előadásokat a hazai történelemből, föld rajzból, alkotmánytanból és gazdasági ismeretek köréből, s hogy ezek iránt a községben érde keltség ébresztessék, s maradandó hatás biztosittassók: az előadások köttessenek össze vetített képek bemutatásával. Az ifjúság ez iránt nagyon fog érdeklődni és az ilyen mutatványos elő adásokról bizonyára nem is fog soha elmaradni. Az ilyen előadásoknak az ismeret nyújtás mel lett meg' lesz az a nagy hatásuk, hogy az ifjúság hazafias érzését fogja emelni és áliandósitani. A vetítő készülékre és képekre áldozzon az Emke évenként e g y p á r száz forintot, s e g y néhányév alatt minden nagyobb községet, illetve szervezett ifjúsági egyesületet elláthatna ilyenekkel, azokkal pedig igen érdekesen lehet hazánk szépségeit és történeti alakjait bemutatni. Ez volna az igazi kultúra terjesztése és ez volna a hazafiság ápolásának ós fokozásának egyedüli helyes eszköze. Az Emke ma-holnap úgyis felszabadul azoktól a terhektől, a melyeket lekötött volt a papi fizetések javítására, illetve a lelkészek segélyezésére, s igy azon összeget s évenként még egy pár száz forintot fordíthatna az ifjúsági egyesületek szervezőinek megjutalmazására, s az úgynevezett skioptikonok beszerzésére. Ha mindezeket az Emke előre kilátásba helyezi, s ez irányban a kellő felhívásokat megteszi: hisszük, hogy egyre-másra fognak az ifjúsági egyesüle tek szerveztetni. Tehát csak egy kis áldozatkészség kell az Emke részéről, s a lelkesedés és ügy buzgóság a lelkészek és tanítók részéről nem fog elmaradni! *) Midőn ezen tontos kérdéseket a mélyen tisztelt közgyűlés figyelmébe ajánljuk, egyút tal áttérünk e vármegyei Emke-intézmények mult. évi működésére. 1. Az ó-radnai fiók működéséről semmi tudomással nem bírunk, sőt a mult évben a területéről begyűjtött tagsági dijakat is választmányunk kikerülésével egyenesen a köz pontba küldötte be. Minden esetre szükséges volna, hogy ott a határszélen a már számban is nagyon megfogyott fiókválasztmány uj tagokkal felfrissittessék és működését helyes alapon meg kezdve, választmányunkkal is érintkezzék. E Hóknak is meg kellene évi közgyűléseit tartania, működéséről be kellene számolnia, de hogy ezt miért nem teszi, arról tudomással nem bírunk. 2. A beszterczei Emke-óvó felügyelő bizottsága a vezetésére bizott óvó ügyeit rendesen vezeti, számadását választmányunkhoz beterjesztette, s mi a központhoz jóváhagyás végett beterjesz tettük. A számadások jóváhagyattak, azonban felkéretett a felügyelő bizottság, hogy jövőre a szám adásban a központtól nyert segélyeket is tüntesse ki és számolja el. A számadásból a következő adato kat említem fel: Az 1898—99-ik évben óvódijakból befolyt 132 frt. Az óvoda egész évi bevétele volt 666 frt 66 kr., kiadása 609 frt 04 kr., pénztári maradvány 57 frt 62 kr. Ez összegben nem szerepel a központ tól nyert 150 frt évi rendes segélyes még a mult évben nyer: 100 frt rendkívüli segély. Ez össze get is beszámítva az óvó 1898—99. évi fentartása 859 frt 04 krba került. A növendékek száma * Mindezen indítványokra nézve az igazg. választmány megfelelcleg határozott s erről a várm. választmányt értesítette. T. alelnök-főtitkár.
•1
-
26 —
az emiitett évben 50—70 között váltakozott. El kell ismerjük, hogy az Emkének ez óvó fentartása elég sokba kerül, de viszont e helyen való fentartása bármilyen áldozatokba kerül is, mégis fen tartandó- A mult évben folyamodtunk a vallás- és közokt. m. kir. minisztériumhoz az óvoda államosítása iránt, s azon választ nyertük, hogy ha az épületet az Emke az óvoda czéljaira áten gedi, ugy a kormány 2—3 év multával hajlandó az óvó személyi kiadásait fedezni. De miután az óvó helyisége a czélnak nem megfelelő, a központ felkérte választmányunkat, hogy az óvoda helyiségét tegye eladóvá, s gondoskodjék egy olyan helyről, hová egy alkalmas óvodai épületet lehet építtetni. Ez ügynek a kivitelére választmányunk egy bizottságot küldött ki, s ha sikerül a bizottságnak a jelenlegi épületet megfelelő árban eladnia, akkor hisszük, hogy ez óvoda ügye végleges elintézést fog nyerni. A karácsonyfa ünnepély a mult évben is megtartatott és pedig igen nagy érdeklődő és szülő közönség jelenlétében. A közönség ez alkalommal is meggyőződött arról, hogy az óvoda vezetése igen kitűnő erőre van bizva ki növendékeit igazi anyai szeretettel gondozza és neveli. 3. Az Emke daloskörökről örvendetesebb jelentést tehetünk, mint a mult évben, a mennyiben az ó-radnai és magyar-nemegyei daloskörök újból megkezdették működésüket, sőt az ó-radnai már életjelt is adott magáról, mert már egy estélyt is rendezett. Jelenleg 6 tényleg működő daloskörünk van, sajnos a naszódi daloskör a mult évben is szünetelt és nem tudott életre kelni,. Általában elmondhatjuk, hogy e daloskörök igen dicséretre méltóan működnek és működésükkel igen üdvös és hazafias cselekedetet végeznek. Mert nemcsak, hogy a magyar dalt e nemzeiségi véghatáron terjesztik, de még jótékonyságot is gyakorolnak. w-Radnán és Sóí'alván a mulatságok tiszta jövedelméből a szegény tanulók felruházására adtak, Tacson pe dig az ev. ref. toronyóra alapjára fordították jövedelmüknek egy részét. De mit szóljunk azon lelkesültséghez, mely a zselyki daloskörben nyilvánult a mult év június havában, mikor Tacs községbe ment és az ottani daloskörrel együtt rendezett egy nyári mulatságot? Ez tisztelt köz gyűlés mind csak azt bizonyltja, hogy az Emke ügyeinek a lelkészeket és tanítókat kell meg nyerni, mert a hol a nép azt látja, hogy a lelkész és tanító az ők érdekükben fáradoznak, az a nép azt a lelkészt és tanítót mindenüvé kiséri, szavára hallgat és az olyan községben Emke-intézméuyeket is könnyen lehet létesíteni. A mult évben a központtól jutalmat eszközöltünk ki a sófalvai, zselyki, nagysajói és tacsi daloskörök vezetőinek- A jutalmakat dr. C s e r n á t o n i Gyula vármegyei kir. tanfelügyelő úrhoz tettük át, ki azokat a mult év május havában Tacs községében tartott tanítói gyűlés alkalmával az illetőknek egy lelkesítő és buzdító beszéd kísé retében ünnepélyesen kiosztotta. A sófalvai, zselyki, tacsi és ó-radnai daloskör-vezetők ez évben szintén megjut almazandók volnának, miért is javasoljuk az igen tisztelt közgyűlésnek, hogy az illetők megjutalmaztatása, továbbá a tacsi daloskör részére 15 drb. három szólamu énekkönyv nek adományozása iránt a központhoz ez évben is előterjesztést tenni méltóztassék. 4. Az E m k e könyvtárak száma a múltévben nem emelkedett, s e vármegye területén jelenleg is 11 ilyen könyvtár van. Az összes könyvtárban el van helyezve 1099 mü, mely 1273 darabból áll. Általában elmondhatjuk, hogy a könyvtárakban elhelyezett müveket az illető köz ségek lakói elég szorgalmasan olvassák. Legtöbben használták Zselyk községében, hol 127 egyén 79 müvet olvasott; továbbá O-Radnán, hol 70-en 130 müvet olvastak. Legkevesebb olvasója volt a naszódi könyvtárnak, hol 10-en 25 müvet olvastak. A 11 helyen elhelyezett könyvtárt pedig használta 471 egyén, kik összesen 728 müvet olvastak. A felügyelő-bizottságoktól beér kezett jelentések szerint a könyvtár mindenütt rendben találtatott és mindenütt rendes kiadási és bevételi napló vezettetik. Majdnem az összes könyvtárak azonban egy nagy hiányban szen vednek, hogy t. i. nincs saját szekrényük, hanem vagy magán, vagy iskola tulajdonát képező szekrényekben, vagy szekrény nélkül polczon vannak elhelyezve. Éz állapoton nem lehet más képpen segíteni, mint felkérni a központot, hogy egyelőre 5 szekrényre utaljon ki választmá nyunkhoz 50 frtot. Az öt szekrény a következő helyekre szükségeltetnék : Zselyk, O-Radna, Ma gyar-Nemegye, Lajosfalva és Tacs községébe. Emke könyvtárért folyamodott ujabban a borgóbeszterczei áll. isk. gondnoksága, mely az ottani fürésztelepen lévő munkások számára kér egy népkönyvtárt. A kérés c:ak közelebbről érkezett választmányunkhoz, miért is ajánljuk, hogy ez irányban e közgyűlésből tétessék a központhoz előterjesztés. 5. Ezek után áttérek választmányunknak saját működésére, mely — csak a fontosabb ügyeket felemlítve — a következőkből állott: Első sorban a mult évi közgyűlés határozatait hajtottuk végre és mint már emiitettük is, 4 dalosköri-vezető részére jutalmakat eszközöltünk ki. Az óvoda államosítása ós adójának elengedése iránt a kellő lépéseket megtettük. A naszódi róm. kath. lelkész részére a 300 frt segélyt a folyó évre is kieszközöltük. E vármegye területé ről eltávozott tagokat a központnak bejelentettük. Tagok gyűjtése ügyében a Beszterczén levő hivatalok főnökeit megkerestük. A zselyki daloskör részére énekkönyveket és kottapapirokat eszközöltünk ki. Az Emke daloskörök részére szükséges Emke-lobogók ügyében a központhoz előterjesztést tettünk. A mult évi jelentésünket a központhoz beterjesztettük, mely az egyesület Évi ;
— 27 — jelentésébe szószerint felvétetett. A lajosfalvi áll. iskolába járó szegény tanulók részére 16 frtot, s a beszterczei Emke-óvó karácsonyfájára 6 frtot adtunk. A «Honi ipar beszerzési forrásai» czimü füzeleket a beszterczei kereskedők között szétosztottuk. A központba tagsági dij czimen 65 frt 25 krt küldöttünk. Még több kisebb ügy elintézésével a mult évben összesen 78 átiratot tet tünk. Iktatóra érkezett 82 drb. s igy az 1899. évi ügyforgalom tesz 160 darabot. Választmá nyunk tartott 4 ülést, s hozott 26 határozatot. A Naszódon és vidékén lakó E m k e tagoktól a tagsági dijakat a mult évben is B o d ó Kálmán főszolgabiró ur gyűjtötte össze, miért is javasoljuk, hogy ezen ügybuzgó, hazafias cse lekedeteért szavaztassák részére jegyzőkönyvi köszönet. A pénztári állapotról külön fogunk jelentést tenni, azonban e helyen is megemlítjük, hogy az egész évi bevétel a mult évi pénzíármaradványnyal együtt volt 223 kor., a kiadás 220 kor. 46 fill.; maradt pénztári készlet 2 kor. 54 fill. Hogy választmányunknak a mult évben ilyen kevés volt a bevétele, ennek a nemfizetéseken kivül a legnagyobb oka a tagok számának apa dásában keresendő. A tagok száma jelenleg 60 rendes, 4 alapító, 9 pártoló és 11 ingyenes, öszszesen 84. A mult évhez képest a létszám részint eltávozás, részint kilépés folytán 11 taggal apadott. Az új Alapszabályok értelmében a 10 évi cyklusra eddig csak 7 tag iratkozott be. Uj tagok gyűjtésére választmányunk a helybeli hivatal főnököket felkérte volt a maga idejében, azonJban a gyüjtó ivek még csak 2 helyről érkeztek vissza. Véleményünk szerint a tagok gyűj tését választmányunk női tagjaira kellene ruházni, mert ez bizonyára inkább meghozná a kí vánt eredményt. Ezzel jelentésünket befejezve, kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy e jelentést tudomá sul venni, az ebben foglalt javaslatokhoz hozzájárulni, s az Emke ügyei iránti érdeklődésüket jövőre is megtartani méltóztassanak. A titkári jelentés tudásul vétetvén és az abban foglaltakhoz a közgyűlés hozzájárulását kimondván, a pénztár vizsgáló bizottság jelentése olvastatott fel, mely szerint a mult évi bevé tel 223 kor. és a kiadás 220 kor. 46 fill. volt és pénztármaradék gyanánt a f. évre átjött 2 kor. 54 fill. E jelentés szintén tudásul vétetvén, a f. évi költségvetés a következőkben állapíttatott meg: Bevétel: 1. mult évi maradvány 2.54 kor., 2. 60 rendes tagtól á 4 kor. 240 kor., 3. 9 pártoló tagtól á 2 kor. 18 kor., 4. hátralékokból 80 kor., összesen 340.54 kor. Kiadás : 1. központba küldendő tagsági dijakból 108 kor., 2. ugyanoda hátralékokból 60 kor., 3. szolgafizetés 20 kor., 4. Irodára 10 kor., 5. Emke-karáesonyfára 10 kor., 6. vegyes kiadások 10 kor., összesen 290 kor. és igy mutatkozó maradék 50 kor. 54 fill, A pénztáros, B o h r 1 i c h Ede nagykereskedő. 2 izben 109 kor. 50 fillért küldött be a központba. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvón, elnök a gyűlést bezárta.
1. Ó-Radna vidéki kör. Sz. 2—1900. Midőn az itteni fiók-egylet mult, évi működését akarom méltatni, legyen szabad rámu tatnom azon örvendetes eseményre, melyet működésünkkel elértünk. A hirhedt memorandum-pör óta mult évig alig érintkeztek velünk román ajkú test véreink, de kitartó előzékenységünknek, s egyeneslelküségünknek sikerült elenyésztetni azt a válaszfalat, mely társadalmi téren közöttünk állott. Ma már minden társadalmi mozgalomban tevékeny részt vesznek, s együtt működnek velünkŰaloskörünk életében is szerencsés fordulat állott be. A mult évig tartó közönyösség megszűnt, az iparosokból s bányászokból álló tagok újra jó kedvvel, s buzgalommal működnek. Szerencsés gondolat volt a daloskör vezetőjétől, hogy a dalegyleti tagok körében mű kedvelő társulatot szervezett. Az ilynemű előadásokat megelőző próbák gyakoriabbakká teszik a társadalmi össze jövetelt, elvonják az illetőket rossz társaságoktól, s alkalom nyujtátik az önmivelésre. S az erköl csi haszon nem is maradt el. Iparosaink, bányászaink nemes versenyben igyekeznek tehetségeiket művelni, s a hazafias érzés fejlesztésében, s erősbitésében érvényesíteni. Nem megvetendő eredmény az, midőn a magyar nyelvet csak nem rég töredezve beszélő iparos-segédet, vagy bányamunkást meglehetős magyarsággal halljuk a színpad desz káin beszélni. Daloskörünk ily nemes irányban is működve, rendezett márczius lö-iki ünnepélyt, Erzsébet gyászünnepélyt, két műkedvelői előadással összekötött dalestélyt, s énekelt nagyobb ünnepek alkalmával a helyi róm- kath. templomban. 4*
-
28 —
A pénztáros, Fizély Sándor kir. bányatiszt a központba beküldött 1 izben 30 koronát. Egyesületi életünk tevékenységét fennebbiekben vázolva, vagyunk, hazafias tisztelettel O-Radnán, 1900. évi június hó 24-én. Bérese
Gyula,
Guzmann
titkár.
János,
elnök.
VIII.
Brassó vármegyei választmány. — Székhely: B r a s s ó . — Elnök : dr. V á j n a Gábor ügyvéd. Alelnökök: M o ó r Gyula ág h. ev. főesperes és C z i n e g e István r. kath. főgymn. igazgató. J e g y z ő : H a l á s z Gyula m- kir. főreálisk. tanár. Pénztáros: P a p p Ferencz butor-gyáros. Ellenőr: H a l u s k a y Vilmos rézmü-gyáros. Ü g y é s z : H a r m a t h Lajos ügyvéd. Számvizsgálók: G z i t ó Ferencz kir. culturmérnök és T r a t t n e r Henrik közraktári gondnok. A pénztáros a központba beküldött 2 izben 324 kor. 50 fillért.
1. Hét falusi fiókkör. Sz. 34—1900. Van szerencsém az évi jelentéshez szükséges anyagot a következőkben tisztelettel jesen közölni: , 1. A hétfalusi E. M. K. E. fiók-kör tagjainak száma: 20. Megjegyzendő, hogy a tagok gyűjtése ma sem szünetel. E tagok közül a tisztikart képezik: K i s s Árpad elnök ; Z s i g m o n d Károly alelnök; P e t r o v i e s Pál t i t k á r ; R e z n e k Mihály j e g y z ő ; P a i z s György pénztáros. 2. A tisztikar az elmúlt évi első gyűlésen elhatározta, hogv minden hó elején egyszer összeül az ügyek megbeszélése és elintézése végett. Ez elhatározásához ragaszkodott és ülései nek a lefolyt évben meg is volt az eredménye. Intézkedett, hogy az E. M. K. E.-daloskör 100 frt központi segélylyel mielőbb megalakuljon. Meg is alakult 1899. évi novemb. 8-án. És ma 26 működő és 15 rendes taggal tisztelendő D e á k Sándor türkösi lelkész és Terray István türkösi tanitó urak élén és vezetésével elismerendő buzgósággal tevékenykedik. 3. A fiók-kör anyagi állapotán is némi javulás mutatkozik, a mennyiben az 1898. óv végén 31 kr. készpénz, a lefolyt 1899. évben már 8 frt 74 kr. készpénz mutatkozott. Ez anyagi javulás H a d n a g y Benedek pénztáros buzgólkodásának köszönhető, a ki az 5—6 éves hátrálék-ügyet minden nehézségei daczára is nagyrészt tisztázta; a központba is 72 koronát küldött be. Sajnos, hogy hivataláról az 1899. márcz. 15-iki közgyűlésen leköszönt. Helyébe P a i z s György, csernátfalusi tanitó választatott meg egyhangúlag. 4. Rendezett a fiók-kör mult évi május 22 én egy majálist, mely a kedvezőtlen időjárás daczára is elég sikerültnek mondható. Rendezett továbá a mult évi június 18-án a magyarság nak a Tömösi-szoroson, K i s s Sándor vezetése alatt történt hősies honvédelmi harcza 50 éves évfordulója alkalmából egy erkölcsileg fiók-körünk keretén túl is messze kiható emlékünnepsé get, melyen megnyitó beszédet m o n d o t t : K i s s Árpád köri *elnök, hazafias imát: Z s i g m o n d Károly alelnök, emlékbeszédet: B a r t h a Károly tatrangi igazg. tanitó és hazafias költeményt szavalt: B a c s ó Mihály bácsfalusi h. j e g y z ő : hazafias dalokat énekelt az ünnepségen meg jelent nagyszámú közönség. 5. A hétfalusi E. M.K. E.-kaszinónak t a g s z á m a : 56. Szaporodik. Vau 91 frt 67 kr. pénzkészlete. Ez évben is 100 frtot irányzott elő könyvvásárlásra, részletfizetéssel. Könyvtárának 18 buzgó olvasó tagja van. Járat 6 politikai,-3 szépirodalmi,- 2 élczlapot. 6- Végül jelenthetem, hogy anyagi állapotunk még mindig gyenge ; kiadásainkat alig tudjuk fedezni. Különösen az u. n. E. M. K. E.-dornb haszonbér ügye és annak költsége ró nehéz feladatokat a tisztikar vállaira a jövőben is. Tisztelettel Hosszúfalu, 1900. július 13. Petrovies Pál, e. titkár.
Í9 — IX.
Csikvármegyei választmány. — Székhely: C s í k s z e r e d a . — Elnök: M i k ó Bálint főispán. Alelnökök: B e c z e Antal alispán és L á z á r Domokos. Titkárok: P á l Gábor és B a r t a l i s Ágos<. Pénztárnok: D á j b u k á t J a k a b vármegyei alszámvevő. Ellenőr : G 1 ó s z Miksa. Ügyész : N a g y Sándor ügyvéd. A pénztáros a központba 3 izben beküldött 19 kor. 50 fillért. 1. Gyergyó-vidéki kör. — Székhely: G y e r g y ó-S z e n t-M i k 1 ó s. — A lefolyt évben választmányunk tárgyalta : a) a gyergyó-tölgyesi róm. kath. lelkész kérelmét, melyben az E. M. K. E. központi választmánya által megszavazott 150 frtnak 200 frtra való fölemelését kéri. Pártolólag a közp. választmányhoz felterjesztetett ; b) a gyergyó-tölgyesi róm. kath. hitközségnek kérelmét, melyben a méltóságos igaz gató-választmánytól a helybeli tanítónő fizetésébe adott 300 frt segélynek további adományo zását kéri. Ezen segélyt az E.M. K. E. az 1900. évre is megadta ; e) a gyergyó-tölgyesi róm. kath. lelkész azon kérését, melyben a fiókköri választmá nyunktól kilátásba helyezett 50 frt segély kiutalványozását kéri, felt'ejtvén, hogy Békásba a havonkénti isteni tisztelet, tartásába ezen segély megadása mellett ment bele. Választmányunk az 50 frt segélyt egy évre megszavazta. Kapcsolatosan felemiitjük, hogy az E. M. K. E. a gyergyó-borszéki lelkésznek Gy.Bélborba való kijárásáért az 1900. évre is 100 frt segélyt szavazott meg ; d) a gyergyó-szentmiklósi gymnásium ügyét, melyet választmányunk az E. M. Iv.E. központi választmányának további pártfogásába ajánl ; e) az E. M. K. E. központi választmányától küldött új aláírási iveket és Alapszabályo kat választmányunk kiosztotta, s ezek értelmében az új tagok gyűjtésére G ö r ö g Joáchim és J u h á s z Károly urakat kérte fel; az új beállási föltételeket a „Gyergyói Hirlap"-ban is a tagok tájékozása ,végett közzétette. Az új tagok gyűjtése pedig folyamatban van. Égető szükség Gyergyó-Békáson az áll. iskola felállítása Fiókkörünk tisztikara, elnök: F e r e n c z i Károly, esperes-plébános : alelnök: G ö r ö g Joáchim; t i t k á r : S á n t h a Albert,; pénztáros: S i m o n Á d á m ; jogtanácsos: dr. S z e n t p é t e r i Kristóf; számvizsgálók: K u n e z Kornél és T ó d o r Antal. A választmányi tagok a mult éviek. A pénztár vagyona készpénzben (takarékban) 300 korona 48 fillér. Fiókkörünknek van 66 tagja és pedig: alapító tag 3 ; fizető 47; dijnélküli 14 ; pártoló 2. A pénztáros 2 izben 115 kor. 50 fillért küldött a központba. Gyergyó-Szent-Miklós, lbOO- július hó 10-én. Sántha, Albert, X.
titkár.
Fogarasvárniegyci választmány. — Székhely : F o g a r a s — Oly végből, hogy az Emke fogarasmegyei választmányának részint elköltözés, részint kilépés és elhalálozás következtében megapadt tagjait kiegészítsük, s lehetőleg szaporítsuk, a rendelkezésünkre állott taggyüjtő iveket több hónappal ezelőtt kiadtuk a járási főszolgabiráknak, melyek azonban még vissza nem érkezvén, azok beterjesztését megsürgettük, s mihelyt beérkez nek, sietni fogunk választmányunkat újra szervezni. Minthogy azonban ezen ujra-szervezés még végrehajtva nincsen, jelenleg nem vagvunk még abban a helyzetben, hogy az évi jelentés számára a legszükségesebb adatokat egybeállítsuk ; miért is tisztelettel kérjük, hogy ezúttal ettől kivételesen eltekinteni méltóztassék A pénztáros N a g y Sándor árvaszéki elnök beküldött 4 esetben 66 koronát. Fogarason, 1900. július hó 7-én. Bausznern
Guidó,
főispán, elnök.
-
30
-
XI.
Háromszékvármtgyei választmány. — Székhely : S e p s i-S z e n L-G y ö r g y. — E l n ö k : P o t s a József főispán, v. b. t. t , cs. és kir. kamarás. Alelnökök: Gábor Péter alispán és B o d o r Tivadar dr. T i t k á r : S z é k e l y György dr. Pénztáros : K ó n y a Gá bor. Ellenőr: K o v á c s László. J e g y z ő : I m e c s Ernő. J o g t a n á c s o s : B o d o r Tivadar dr. Szám vizsgálók: G a z d a Gyula és D á l n o k y Károly. Választmányi tag 6. 1. Orbai járási kör. — Székhely : K o v á s z n a . — Önállóan alakult 1896. okt. 29-én. E l n ö k : H o l l a k y Attila főszolgabiró, földbirtokos. A pénztáros B o g d á n Ferencz ny. igazgató, takp. pénztáros, beküldött 12 koronát. XII.
Kezdi-Vásárhely városi választmány. Újjászervezendő. XIII.
Hunyadvármegyei választmány. — Székhely : D é v a. — Sz. 4 2 - 1 9 0 0 . Elnök (élethossziglan választva) : Dr. Gróf K u u n Géza v. b. t. t., a M. Tud. Akad. tiszt, tagja. Alelnökök: Dr. S ó l y o m Fekete Ferencz ny. törv.-széki elnök és R é t h i Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő. T i t k á r : K i s s Mózes ev. ref. lelkész. Pénztáros: Dr. A p á t h y Ár pád, megyei tiszti főügyész. Ellenőr: K o l u m b á n Samu áll. tan. kép. tanár. Jegyzők : H a j t m a n n Pál tan. kép. gyak. isk. tanitó és K i s s József áll. el. isk. ig.-tanitó. Ü g y é s z : Dr. R é t h i Gyula gyak. ügyvéd- Számvevők: A n d e r s e n László kir. pénzügyigazgató és I z e k u t z An tal ny. polgármester és 34 választmányi tag. Megyei választmányunk 1899. decz. 31-én d. e. 11 órakor Déván a városháza nagyter mében tartotta rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Karének, előadva a polgári dalkör által. 2. Elnöki megnyitó, dr. gróf K u u n Géza t. elnök által. 3. Titkári jelentés. 4. Tisz teletes S z ő c s Sándor előadása az „Emke eddigi hunyadmegyei működéséről." 5. A pénz tár-vizsgáló bizottság jelentése. 6. Tisztújítás. 7. Esetleges indítványok. 8. Karének, előadva a polgári dalkör által. A pénztárom a központba beküldött 1 esetben 139 kor. 50 fillért. Déván, 1900. jun. hó 27-én. Kiss
Mózes, titkár.
XIV.
Vajda Hunyad városi választmány. Önállóan működik. E l n ö k : S c h a l á t József. A l e l n ö k : S z á s z Iván. P é n z t á r o s : L á n y i Róbert mérnök. Választmányi tagok : B a u h o l c z e r Károly, B e n e d i k t y József, B u d a Béla, B u c z e k József, B u t s y Lipót, dr. B ü c h 1 e r Mór, Cz i n t e y Albert, C s o n k a Béla, D ó r e r Mihály, K o s z t k a Alajos, N e h é z János, S c h e ff e r Ödön, S t u b e n f o l l Guidó, T h u r ó c z y Gyula, V a d a s Gyula.
-
31 XV.
Kis-Küküllővármegyei választmány. — Székhely-: D i c s ő-S z e n t m á r t o n . — A várm. választmány H. G á 1 Domokos alispánnak f. évi februárban történt elhuny tával elnökét veszítette. Ezen sajnos körülmény következtében az ig. vál. az elnökség elfogadása és az újjászervezés tárgyában f. é. június 18-án az alábbi megkeresést intézte S á n d o r János főispánhoz, Dicső-Szentmártonba: Méltóságos Főispán Ú r ! Igazgató-választmányunk f. hó 12-én tartott ülése 6. jegyzőkönyvi szám alatt hazafias örömmel fogadta Méltóságodnak az Emke működésére vonatkozólag folyó évi május 12-én 903. szám alatt kelt nyilatkozatát, mint szintén egyik tanújelét annak, hogy az erdélyrészi főispáni kar az Emke igazgató-választmányának működését és irányát illetőleg eltérés nélkül egyetért. Vonatkozással pedig a nyilatkozatnak a Kísküküllővármegyei választmány újjászerve zését czélzó részére, igazgató választmányunk kéri Méltóságodat, hogy mint a központ felkért megbízottja az újjászervezés élére állani, s nevünkben a továbbiakra nézve eljárni szíveskedjék; mindenesetre kérve, hogy minket az újjászervezés teendőire nézve tájékoztatni, s központunk közreműködését igénybe venni szíveskedjék, vagyunk honfiúi üdvözlettel Kolozsvárt, 1900. június 18-án. Gróf Béldi Ákos, s. k.
Sándor József, s. k
elnök.
t. alelnök-főtitkár.
E megkeresésre, válasz még az idő rövidségénél fogva sem érkezett. A központba beküldetett 3 izben 64 kor.
XVI.
Erzsébetvárosi választmány. Elnöki hely betöltetlen. Alelnökök: L e n g y e l Márton és A v é d i k Dr. I s s e k u t z Viktor. Jegyző: G o r o v e János. Pénztáros : S z e n k o v i c s csos : M a r k o v i c h László. XVII.
Lukács. T i t k á r : Lajos. Jogtaná
Kolozsvármegyei választmány. — Székhely : K o l o z s v á r - — Működése ügykörét, tagdíjai beszedését és kezelését stb. egészen a központ vette át, minthogy elnöke Gróf B é l d i Ákos főispán egyszersmind az E. M. K. E. elnöke. Fiókja közül tevékenyen és önálló hatáskörrel működik : 1. Kalotaszegi kör. — Székhely: B á n f f y-H u n y a d. — Körünk ez évi munkásságát a hazai iparpártolási actio terjesztése és a kör területén működő kulturális intézmények állandó figyelemmel kisérésé, gondozása és fejlesztése jellemzi. A hazai ipar termelésének ismertetése czéljából kiadott »Hazai beszerzési források* czimü időszaki füzet 3. számát a Nagyérdemű Igazgató választmány utján megkapván, az it teni testületeknek, társasköröknek, s hatóságok főnökeinek a legmelegebb ajánlattal küldöttük meg, a hazai iparczikkek hathatós pártolása, felkarolása végett. Ennek alapján a bánffy^hunyadi áll. és községi népoktatási intézetek igazgatója köriratban hivta fel az itteni kereskedőket, hogy kizárólag hazai gyárakból való rajzszereket és Íróeszközöket, hazai iparczikkeket hozassanak, s áruljanak a nevezett iskolákba járó tanulóknak, kiknek száma meghaladja a 900-at.
— 32 — Elismerésre méltó sikerrel működött ez évben is a k a 1 o t a-s z e n t-k i r á I y i E m k e d a 1 o s k ö r, továbbá a k i s-s e b e s i és b á n i ! y-h u n y a d i E m k e-n é p k ö n y v t á r. Dicsérettel emeljük ki a m a^g y a r ó-k e r e k i és k i s-s e b e s i E m k e-n ó p i s k o l á k intensiv munkásságát, a tanárok odaadó buzgóságát. A tanítás mindkét iskolában a miniszteri tanterv szem előtt tartásával eszközöltetett. A kör t. elnöke: B á r ó J ó s i k a S á m u e l , Ö Felsége személye körüli volt m. kir. miniszter. Elnök: G y a r m a t h y Zsigmond, kir. tanácsos, takarékpénztári vezérigazgató. Alelnökök: B a r c s a y Domokos, orsz. képviselő, S z a b ó Gyula, nagybirtokos (Magyar-Bikal.) Titkár és pénztárnok: K o l e s z á r Lajos, polgári fiu- és felső leányisk. igazgató. Jegyző: R a v a s z György, polg. isk. tanár. Emke könyvtárnok: P. C s ó r j a Károly, polg. isk. tanár. A választmányi tagok száma az alapító tagokon kivül 10. A választmány által elintézett ügydarabok száma 38. Végül fájdalmas érzéssel emlékezünk meg A g h Ferencz ügyvédnek, mint választ mányunk buzgó rendes tagjának, s körünk jogtanácsosának 1900. évi január hó 24-én történt el hunytáról. Bánffy-Hunyadon, 1900 június hó 30-án. Gyarmathy
Zsigmond,
Koleszár
kir. tanácsos, elnök.
Lajos,
titkár.
XVIII.
Kolozsvár sz. kir. városi férfi- és növálasztmány. Tisztikarunk a régi. Buzgó nőelnökünk özv. báró B á n f f y Zoltánné-T e 1 e k i Erzsébet grófnő a tél folya mán lépéseket tett, hogy K ü r y Klára színművésznőt a kolozsvári X'emzeti színházban az egyesület javára egy föllépésre megnyerje. A művésznő azonban a vendégszereplésben váratlanul akadályozva levén, az előadás is elmaradt,. Ekként az elnök grófnő a jövő télre tervez egy nagyobbszabásu előadást. A grófnő az idén igénybe vette az E. M K E. segítő munkáját a kolozs vári A. V. E. újjászervezésében, mely humánus egyesületnek szintén az élén áll, s mely intézmény egyetlen ily nemben az erdélyi részben. Kolozsvárt, 1900 jul. 15. Deáky
Albert,
alelnök.
XIX.
Maros-Tordavármegyei—Maros-Vásárhely sz. kir. városi választmány. Közgyűlését 1899. november 23-án tartotta meg Maros-Vásárhelyt a következő jegyző könyv szerint : Elnökölt: B i h a r i Sándor alelnök. J e g y z e t t : T u r n o w s z k y Mór dr., titkár. 1. Alelnök megnyitván a közgyűlést, megemlékezik K o v á c s Ferencz elhunyt alel nök nagy érdemeiről és jelenti, hogy a választmány, ravatalára díszes koszorút helyezett és emlékét jegyzőkönyvileg megörökítette. Felhívja a titkárt jelentésének felolvasására. 2. Titkár kéri a közgyűlést, hogy a központ Évi jelentésében megjelent jelentését tekintse felolvasottnak. Ezen jelentést még a következő statisztikai adatokkal toldja meg : A tagok száma 1899- november 1-én: Örökös 2, alapító 59, rendes 175, pártoló 12, összesen : 248. Elhalt az elmúlt évben 12 tag, eltávozott 7, kilépett 42. Titkári jelentés tudásul vétetik, 3. N a g y Sándor pénztárnok jelentése az elmúlt év pénztári forgalmáról és a vagyoni állásról, mely szerint ez utóbbi 1.572 frt 71 kr. még pedig : Betét a Takarék- és hitelszövetkezetnél Betét az Erdélyi kereskedelmi- és hitelbanknál
998.25 57446
összesen : 1572.71 Tudomásul vétetik. 4. M o l n á r József és T u r n o w s z k y
' Mór dr. kiküldött pénztárvizsgálók jelentik,
— 33 — hogy ÍI pénztári naplót tételről-tételre megvizsgálva, azt a legnagyobb pontossággal és lelkiis meretességgel vezetve találták. Tudásul szolgál és pénztárnoknak a felmentvény a fentartandók fentartásával megadatik. 5. Következvén a tisztújítás, az megejtetett egyhangú közfelkiáltással és eredménye a következő volt : Tiszteleti elnök : M i k ó Árpád. Alelnökök: B i h a r i Sándor, D e á k Lajos. T i t k á r : T u r n o w s z k y Mór dr. Pénztárnok : N a g y Sándor. Választmány: A g y a g á s i Károly dr., C s o n t o s Olivér, D a r k ó Ákos, E n g e l Imre, F e k e t e J a k a b , F e n y v e s i Soma dr., G á s p á r Gyula, L a k a t o s Sámuel, M o l n á r József, S e b e s s Dénes dr., S z a k á t s Péter, T ó t h f a l u s i József. Pénztár-vizsgálók: M o 1n á r József, T ó t h f a l u s i József. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki levén merítve, elnök az ülést bezárja. K. m. f. Turnowszky Mór dr, s. k. titkár.
Pénztári napló-kivonat az 1899. év január 1-től 1899. decz. 31-ig történt pénzforgalomról. B e v é t e l : 1. Pénzmaradvány 1898. decz. 31-ről 140 kor. 16 fill. 2. Rendes tagdíjból 788 kor. 90 fill. 3. Pártoló tagdíjból 24 kor. 4. Adományokból 11 kor. 70 fill. 5. T a k a r é k - és hitelszövetkezetbe elhelyezett összeg után kamat 128 kor. 76 fill. 6. Erd. keresk. ós hitelbankba elhelyezett összeg után kamat 55 kor. 98 fill. 7. Kivétel a szövetkezetből 391 kor. 80 fill. 8. Ki vétel' a bankból 28 kor. Összeg 1569 kor. 30 fill. K i a d á s : 1. Központi pénztárba küldetett 722 kor. 96 fill. 2. Névmagyarosításokra bélyeg 71 kor. 3. Szegény tanulókat segélyző egyletnek 50 kor. 4. Tornyai-féle füzetekért 181 kor. 80 fill. 5. Varga Lajos szt.-gericzei tanítónak jutalom 60 kor. 6. Kertész József sz.-régeni tanítónak jutalom 30 kor. 7. Petrus József jobbágytelki tanítónak jutalom 30 ko r. 8. Bartha Gyula ákosfalvi tanítónak jutalom 30 kor. 9. Donáth Aladár kakasdt tanítónak jutalom 30 kor. 10. Szabó Lajos szabédi tanítónak jutalom 30 kor. 11. Kovács Ferencz apátnak gyászkoszorura 28 kor. 12. Nyomtatványokra 23 kor. 70 fill. 13. Szolgának 18 kor. 70 fill. 14. Postadijakra 82 fill. 15. Betét a tak.- ós hit.-szövetkezetbe 128 kor. 76 fill. 16. Betét a keresk. bankba 95 kor. 98 fill. 17. Pénzmaradvány 1899. decz. 31-én 37 kor. 58 fill. Összeg 1569 kor. 30 fill. V a g y o n i á l l á s : 1. A tak.- és hitelszövetkezetben van 2056 kor. 38 fill. 2. Áz erd. keresk. hitelbankban 1177 kor. 22 fill. Összeg 3238 kor. 60 fill. Maros-Vásárhely, 1900. jan. 10-én. N a g y Sándor, pénztáros.
XX.
Nagy-Kükiillő vármegyei választmány. Sz. 22—1900.
-
Székhely: S e g e s v á r . —
Elnök: S o m o g y i István megyei alispán; alelnök: K e d v e s István p. ü. tanácsos, p. ü igazgató ; titkár és jegyző : C s u l a k Lajos áll. t a n . ; pénztáros: F e j é r Imre megyei főszámvevő; ellenőr: R i g e 11 i Károly megyei alszámvevő ; számvizsgálók : H ü b n e r Richárd ós T a n a Gyula; 12 vál. tag. Az elmúlt évben tartott 2 gyűlést, melyeknek tárgyát képezték: a titkár és pénztáros jelentései; számadások és költségvetések elkészítése; a segesvári E. M. K. E.-óvoda szellemi és anyagi ügyei, tagok nyilvántartása, az igazgató-választmánytól érkezett ügydarabok ellátása és folyó ügyek. Mult évi jelentésünkben már volt szerencsénk jelezni, hogy az óvoda felett való felügyelet mikép lett megoldva, itt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a bi zottság nagy gondot fordított annak fejlesztésére, s elmondhatjuk, hog,y az a modern kívánal maknak teljesen megfelelően berendezve szép sikerrel szolgálja a hazafias ügyet. Az év folya mán beiratkozott növendékek s z á m a : 95. A szép siker elérésében az érdem főrésze: Újvárosi Anna óvónőé. A tagok nyilvántartásában az előző években keletkezett zavarok teljesen tisztázva lettek; e szerint a választmány tagjainak száma jelenleg: alapitó 7 ; rendes 201; pártoló 17; összesen 225. Év folyamán eltávozott 10, kik át lettek irva azon vármegye választmányához ; meghalt 3, u. m. Nagy Tamás, Peitsch Gáspár és Pertzia Demeter, végkép elszegényedett 1, u. m. N a g y Lőrincz. Éz utóbbi négy a tagok nyilvántartásából töröltetett. Pénztár állása: 1. mult évi pénztári maradvány 66 kor. 48 fill.; tagsági dijakból 248 5
-
34 —
kor., összesen 341 kor. 48 fill.; kiadatott 20 kor. A központba felküldetett 186 kor. Van a pénz tárban 108 kor. 48 fill. Az óvoda fentartási költsége 1360kor.; ehez hozzájárul a fiók választmány 80 kor.-val, az igazgató-választmány 1280 koronával. Az 1899—900. évi számadás elkészíttetvén, a felügyelő bizottság által benyujtatott, s innen jun. 13-án 21 —930- szám alatt fel is terjesztetett. Ez évi február 19-én tartott választmányi ülés Veres Antal megyei szolgának a tags. dijak felszedése körül tett fáradságáért 10 koronát szavazott meg, jövőre pedig a beszedett dijak 5%-át. Ugyanazon ülésen az eltávozott Dely Elemér és gr. Toldalagi Samu vál. tagok helyett megválasztattak: G y ö n g y ö s s y István polgári leányisk. igazgató és M e í s e l József róm. kath. lelkész. Emlitésre méltó az a mozgalom, melyet a választmány a hazai ipar pártolása végett indított, s melynek támogatására átiratüag hívta fel a Magyar Kaszinót és a Magyar Polgári kört. Népkönyvtár lett engedélyezve K.-Kapusra. Segesváron, 1900. június 25-én. Somogyi
István,
Csulak
elnök.
Lajos,
titkár.
1 Kürkösi fiókkör. Sz. 3 - 9 0 0 . A fiókkör, melynek teljes czime : «Az E. M. K. E. bürkösi magyar ifjúsági egyesü lete^ jelenleg igen szomorú állapotban van. Az egyesületnek csak czime van meg, de működése megakadt, pang. Ennek oka sohasem a lelkesedés szunnyadásában keresendő, hanem abban, hogy az egyesület azon tagjai, kik a legnagyobb szerepet vitték, az egyletnek ugyszólva lelkei voltak, eltávoztak körünkből. Mig ezek itt voltak, az egyesület az Alapszabályoknak megfelelően működhetett, sőt egy kis vagyonra is tett szert, melynek értéke beszerzési árban 260 korona 64 fillér, ide nem számítva az ajándékokat, mely utóbbiak értéke beszerzési árban 29 korona 70 fillér. Ezen kivül két egyleti tagnak sirkövet is emelt az egyesület a kegyelet emlékéül. Egy sírkő ára 50 korona. Elmultak a szép napok, de reményünk van, hogy nemsokára újra kiderül az ég ; reményünk van, hogy egyletünk, ha jelenben nem, a jövőben újra virágozni fog nemsokára, a már fejlődő nemzedék által. A jelenlegi helyzetben pénztári készletünk is kevés. A tagsági dijakat nem fizetik pontosan, igen sokan hátralékban vannak. Az Alapszabályokban 1 korona állapíttatott meg tag sági díjul, de tekintettel arra, hogy egy családból többen is tagjai az egyesületnek, a tagsági dijak 50 fillérre szállíttattak le. A népkönyvtárról külön teszünk jelentést. Bürkös, 1.900. évi június hó 24-én. Szoboszlay
B. Albert,
Horváth
egy. elnök.
András,
egy. titkár, jegyző.
XXI
Szeben vármegyei választmány. — Székhely: N a g v-S z eb e n. — Sz. 9 - 1 9 0 0 . Az E. M. K. E. Szebenvármegyei fiókegyesülete az elmúlt évben is igyekezett megfelelni szép és nemes feladatának hazarészünk ezen a nagyon is kitett helyén, de tevékenysége főleg a meglévő népkönyvtárak czélszerü használatára, s a tagsági dijak pontos begyüjtéséro irányult. A nagyszebeni Ferencz József-közkórházban és az ev. ref. egyházi énekkar birtokában levő, a szakadáti és szászsebesi E. M. K. E. népkönyvtárak meleg pártolásban részesültek és igy rendeltetésükhöz hiven nagyban hozzájárultak a tiszta magyar és hazafias szellem terjesz téséhez és fejlesztéséhez. Az E. M. K E. védnöksége alatt álló nagyszebeni ev. ref. énekkar Petőfi-ünnepélyt rendezett 1899. évi július 31-én a templomban, valamint ugyanazon évi márczius 15-én hazafias ünnepélyt tartott; működött Király 0 Felsége születésnapján és több alkalommal a nagyszebeni ev. ref. egyház ünnepi istentiszteletén és végül a maga javára rendezett és tánczczal összekötött jótékonyczélu mulatságon. A szászsebesi E. M. K. E. daloskör, a múlthoz hiven, az 1899. óv folyamán is több izben működött, sikerült daleslólyt rendezvén, mi által nagy mértékben előmozdította a társa-
— 35 — dalmi érintkezést és a hazafias é n é s ápolását a nagyobbára idegen nemzetiség lakta városban élő csekély számú magyarság között. Nagy elismeréssel és hálával emlitom meg ezen a helyen a központi választmánynak azt a valóban dicséretes intézkedését, hogy a mult évben a nagyszebeni nyomdász- és betűszedő segédek magyar nyelvi tanfolyamára megszavazott és kiutalt 200 kor. segélynek megtakarított fele részét az E. M. K. E. védnöksége alatt álló nagyszebeni ev. ref. énekkar népkönyvtárának gyarapítására adta, a fiókegyleti választmány kellően megokolt kérésére és igy lehetővé tette ennek a felette nagy és nemes hivatásu könyvtárnak a fejlesztését, hogy feladatának minél inkább megfelelhessen. Hasonlóképen nagy elismeréssel és hálával említem meg, hogy a központi választmány az 1899. évben is kegyes volt 200 kor. segélyben részesíteni a nagyszebeni állami iskola azon szegényebbsorsu tanulóit, kik a magyar nyelvben és magyar történetben legjobb előmenetelt ta núsítottak. Fiókegyesületünk tagjainak a száma 27, kiknek tagsági dijai fejében 1899. évi deczember 31-ig 45 frtot küldött be a választmány a központi pénztárba. Választmányunk tagjai: J á n o s i Sándor elnök, E 1 i s c h e r József alelnök, N a g y József titkár, S z é k e l y István dr. jegyző, B o d Péter h. pénztárnok, S z a k á t s Albert el lenőr, K a b d e b ó Oszkár dr. jogügyi tanácsos; választás utján választmányi tag: G i d ó f a 1 v y Géza, G ö d r i Sándor, J a n c s i k Imre dr., R u b i n s t e i n Sámuel; mint alapító tag : F ü1 ö p Ferencz és S z a 1 a y Ferencz. A központba a pénztáros beküldött 4 esetben 167 kor. 50 fillért. Nagy-Szeben, 1900. június 30-án. Nagy
József, titkár.
XXII.
Szilágyrarm egyei választmány. — Székhely: S z i l a g y - S o m 1 y ó. — Alelnök : G y ö r ff y Pál báró. Pénztáros : V a r g a Gyula. Jegyzők : H u 1 i m k a Sán dor, V i s c h á n Elek , A j t a i Endre dr. Titkár: H e g e d ű s Sándor. XXIII.
Szoluok-Dobokavármegyci választmány. — Székhely: D e é s. — Elnök: K o r n i s Viktor gróf, központi alelnök. Alelnökök : báró Károly főispán és V o i t h Gergely kir. tanácsos. T i t k á r : B i r ó Antal.
Bornemisza
1.
Bethleni fiókkör. Elnök: B e t h l e n Pál gróf. Alelnök: G y á r f á s takarékp. igazg.
Albert
Pénztáros:
Biró
Gyula
XXIV.
Deés városi választmány. Elnök: Ákosfalvi S z i l á g y i
Albert polgármester. XXV.
Szamos-Újvár sz. kir. városi választmány. E l n ö k : V o i t h Miklós ügyvéd. Alelnökök: B á r á n y Lukács
és G o p c s a
Joáchim. 5*
36 — XXVI.
Tor da-Ara ny osvármegy ei választmány. — Székhely : T o r d a . — Sz. 5 2 - 1 9 0 0 . Á választmány újra-alakulásáról az 1899. évi jelentésben emlékeztünk meg. Azóta az ügyeket az alábbi tisztikar és választmány intézte: I. Tisztviselők : Elnök : gróf B e t h l e n Géza. Társelnök : dr. D a m o k o s Antalné. I. Alelnök : S á n d o r Kálmán, jelenleg helyettesítve : II. Alelnök : K o v á t s Lajos által. Tit kár : K o v á c s Dániel. Jegyzők : ü o m á n y Sándor, M u r g á c h Sándor. P é n z t á r o s : Gajz á g ó Róbert. Ellenőr : R a s k ó Imre. Jogtanácsos : S i m á n d y István. Számvizsgálók : B o é r Dénes, K ö r m e n d y Oszkár. II. Választmány tagjai: a) Alapítók : Dr. B o g d á n f f y Lajos, C s o n g v a y D o m ok o s (város), C s o n g v a y Domokosné (nőegylet), id. B a 11 a József (mészáros társ.), M e z e y András (tanitótest), S í p o s Béla (mükedv. társ.), Dr. S z e n t k i r á l y i Lajos (daloskör), V a r g a Dénes (áll. isk.). T ó t h Sámuel, Dr. H o r v á t h Miklós (vármegye.), O r b á n József (csizmadiatársulat) b) Választmány tagjai Tordán : Dr. B e t e g h Jenő, dr. B e t e g h Miklós, B r a s s á n y i Ferencz, E r c s é n y i Béla, P r e n k e l Lipót, G o m b o s L á s z l ó , B e r z s e n y i Gusztáv, dr. L e n g y e l Kristóf, M e z e y Lajos, Cs. Mi k e Márton, N a g y Balázs, O r b á n Károly, dr. S z e n t p é t e r i Lajos, T é g l á s István, V e i i t s Ödön, dr. W o 1 f f Gyula, dr. V e r t á n Endre, E g e r h á z y Lajos, F ű z i Sándor, V e r e s s Ferencz, A r a i r á s Géza, F o s z t ó Géza, P ó l ó n y i Sándor, V e l i t s Károly, S z ó k e 1 y Miklós, T ó t h Olivér, B e r n á t Antal, M a r i n k a Miklós. c) Vidéki választmányi tagok : A s z t a l o s Gábor, Toroczkó. Gróf B e t h l e n Bálint, Aranyos-Gyéres. B e t e g h Ferencz, Aranyos-Gyéres. B o r n e m i s z a Gyula, Alsó-Detrehem. M é s z á r o s István, Felvincz. T h o r o c z k a y Lajos, Toroczkó U g r ó n Miklós, Mező-Záh. Gróf Z i c h y István, Székely-Földvár. K a b o s Kálmán, Nagy-Ikland. D ó z s a Ferencz albiró, Felvincz. Dr. S z i l á g y i János, Aranyos-Gyéres. V i a s z a János, Topánfalva. S z ő c s Péter, Alsó-Jára. Z ö l d i Sándor, Mező-Záh. B a r t h a Dániel, Harasztos d) A z E m k e o l v a s ó - é s d a l o s k ö r ö k e l n ö k e i , k a r n a g y a i szintén a választmány tagjai gyanánt tekintendők. A tisztikarban azon nevezetesebb változás történt, hogy S á n d o r Kálmán kir. tábla bíró, ki eddig a választmány ügyvivő alelnöke volt, súlyos betegsége miatt kénytelen volt ezen teendőiről 1899. november havában lemondani, s a választmány határozatából a legközelebbi közgyűlésig K o v á t s Lajos, tordai r. kath. esperes-plébános, választmányi alelnök vette át az ügyvezetést. Mély sajnálattal fogadta a választmány első alelnökének visszavonulását, mert benne az E m k e érdekeinek lelkesült és kitartó védelmezőjét, támogatóját veszítette el. A választmány gyűléseit rendesen minden hónap második szerdáján tartotta meg a vármegyeháznál, melyekről időnként tudósítások adattak az Emke-lapban. Az egy év alatt intézett ügyek közül felemiitjük első sorban azt, hogy a választmány gondot fordított a régi tagságdij hátralékok tisztázására. E czélból a választmányi pénztárkönyv közvetlenül összehasonlittatott a központi pénztári adatokkal és igy teljesen egybehangzóvá té tetett, tisztázván ezúttal számos vitás kérdést. A régi tagdij-hátralékok behajtása folytattatott, s több egyénnek kénytelen volt a választmány a törvényes fórum előtt tisztáztatni elválalt kötelezettségét. Néhai M á r t o n t ' f y János hagyatékának tárgyalásánál a választmány képviseltetvén magát, az örökösökkel való megegyezés után az örökségből 200 koronás alapítványt juttatott a központi pénztárba. A választmány területén működő Emke-olvasó- és daloskörök részére az 1900. évre is kieszközölte a „Néplap" ingyenes küldését, egyúttal pedig folyamodott 5 népkönyvtárért a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz, mely kérésnek kegyesen eleget tevén a miniszter úr: Szind, Komjátszeg, Alsó-Detrehem, Gerend-Keresztur, Mező-Bodon és Keresed községekben van előkészítés alatt az Emke-népkönyvtár szervezése. A túri olvasókör kezdeményezése folytán kérte a választmány a központot, mikép eszközölje ki, hogy az Emke-olvasó- és daloskörök által rendezett, jótékonyczélu ós 20—30 fil lér belépti díjas népünnepélyek ingyenes rendőri felügyeletben részesüljenek. Ez ügy most van elintézés alatt. Az 1899. július havában rendezett Petőfi-ünnepély tiszta jövedelmére támaszkodva, kezdeményezte a választmány, hogy Tordán, a Jósika Miklós utczában levő ev. ref. papilak, hol Petőfi Sándor 1849. július 21-én egy napig szállva volt, emléktáblával jelöltessék meg. A kezde-
ményezés minden oldalról előzékenységgel fogadtatván ós három hazafias érzelmű iparos áldozat készségével is támogatván, névszerinti H a u s s m a n n S. cs társa - Kolozsvárt ingyen készí tette el és küldte Tordára az emléktáblát, F a j k Mihály építész — T o r d á n elhelyezte a követ, N é m e t h y János — Tordán a díszítést végezte az ünnepélyen minden díj n é l k ü l : a választ mány 1900 márczius 15-én a Petőfiemléktáblát leleplezhette a következő nrogrammu haza fias ünnepély mellett :
1 9 0 0 . m
éu r c z i t i s
15-én,
délután 2 órakor lesz a z ó - t o r d a i ov. ref. p a p i l a k n á l ( J ó s i k a M i k l ó s - u t c z á b a n ) a,
P e t ő f i - e m l é k t á b l a leleplezése, "ünnepély sorrendje: 1. 2. 34. 5
A közönség (elvonulása az emléktáblához a «Tordai zenekar* indulója mellett. Énekel a «Tordai daloskör*. Szaval S/mó János úr. Felavató beszédet mond Lovassy Andor úr. Dr. Versenyt György tanár úr, az Erdélyi írod. Társaság képviseletében szavalja saját köl teményét. 6. Emléktábla alapítási oklevelét felolvassa Kovács Dániel Emke vál. titkár és ugyanazt átve szi Fűzi Sándor ev. ref. lelkész úr. 7. Énekel a «Tordai daloskör*. 8. A «Tordai zenekar* indulója mellett elvonulás a főtéri ünnepélyre.
Esti 7 órától kezdődőleg a „KORONA SZÁLLÓ* éttermében társas vacsora lesz, tetszés rinti étkezéssel. Úgy az ünnepélyre, mint a társas vacsorára az egész közönséget meghívja. Az Emke
Torda-Aranyosvármegyei
sze
választmánya.
Úgy az ünnepély, mint márczius 15-iki társas vacsora fényesen sikerült. Ezeken ki vül a választmány számos ügyvezetési intézkedést tett, s egy társadalmi ünnepély, valamint köz gyűlés rendezése is előkészítés alatt áll. A pénztáros a központban beküldött 3 izben 392 kor. 50 fillért. Tordán, 1900. jul. 15, Kováts
Lajos,
Kovács
alelnök.
Dániel,
titkár.
XXVII.
UdvarheJyvármegyei és Székely-Udvarhely városi választmány. Sz. 2 - 1 9 0 0 . Hosszas rendezetlen állapot után az Udvarhely megyei és városi választmány is élet jelt adott magáról. Folyó évi január 4-én közgyűlést tartott, melyre a vármegye és város terü letén lakó összes tagjai az egyesületnek meghivattak. A tagok szép számmal jelentek meg, s rövid titkári jelentés után megejtették a tisztújítást, illetőleg a távozás és lemondással megüre sedett tisztikari állások betöltettek. Gróf H a l l e r János volt elnök távozásával és lemondásával megüresedett elnöki székre H o l l a k y Arthur főispán választatott meg nagy lelkesedéssel. A megválasztott elnök a meghívásra azonnal eljött a közgyűlésre, s hazafias, az egyesület érdekeit melegen felkarolni igérő beszéddel el is foglalta az elnöki széket.
— 38 — A közgyűlés további folyamán a pénztárságról lemondott S z a k a t s Károly helyére D ó z s a Jakab, a távozás következtében megüresedett jegyzői állásra pedig N o s z Gusztáv főreáliskolai tanárok választattak meg. A megüresedett választmányi tagsági helyekre p e d i g : Br. K e m é n y Bél,a, D a m o k o s Andor, G á l f f y Kálmán, D e m e t e r Lőrincz, U g r ó n Zoltán és grőf L á z á r Ádám választattak meg. A közgyűlés elhatározta, hogy az ujabban felserdült nemzedéknek az egyesület köte lékébe való bevonására mozgalmat indit, gyüjtőiveket bocsát ki, s mihelyt uj tagok kellő szám mal jelentkeztek, uj közgyűlést tart, s tisztikarában, illetőleg választmányában azoknak is tért nyit. A működés megindult, s reméljük, hogy a siker nem fog elmaradni, hogy mi is hozzá járulhassunk filléreinkkel a nagy és fontos nemzeti ügyhöz. Az id. pénztáros id. S z a k á t s Károly ny. kir. adófelügyelő 3 izben 18 koronát kül dött be a központba. Sz.-Udvarhelyt, 1900. jul. 11. Dr. Solymossy Lajos, titkár.
I»
A vagyon. a) Számvizsgálók jelentése. Mélyen tisztelt K ö z g y ű l é s ! Alólirottak az E M. K. E. m u l t 1899. évi d e c z e m b e r h ó 31-ről s z ó l ó z á r s z á m adásait és v a g y o n m é r l e g é t az élénkbe terjesztett k i m u t a t á s o k s z e r i n t m e g v i z s g á l v á n , a n n a k e g y e s tételeit a k ö n y v e k k e l , a felmutatott a d a t o k k a l , értékekkel és p é n z t á r i k é s z lettel ö s s z e h a s o n l í t v á n , m i k é n t a z á r s z á m a d á s o k o n és v a g y o n m é r l e g e n i g a z o l t u k , ú g y e tiszteletteljes j e l e n t é s ü n k b e n is k é s z s é g g e l elismerjük, h o g y m i n d e z e k e t ö s s z h a n g z ó k n a k , i g a z s á g h ű n e k és a k ö n y v v e z e t é s s z a b á l y a i v a l m e g e g y e z ő k n e k t a l á l t u k . A n n a k elbírálásánál, h o g y az e g y e s ü l e t k a m a t - és m á s c z i m e k e n befolyt be vételeiből m e l y e k fordítandók a r e n d s z e r e s í t e t t k i a d á s o k r a és u j a b b a n megszavazott segélyek) e, s melyek t ő k é s i t e n d ő k o k v e t l e n ü l : a k ö n y v v e z e t ő s é g s z á m á r a az i g a z g a t ó v á l a s z t m á n y ide ./• c s a t o l t U t a s í t á s a szolgált z s i n ó r m é r t é k ü l és alólirottak is c s a k ez u t a s í t á s t tartották szem előtt, elfogadva a z E l n ö k s é g azon kijelentését, h o g y a köz g y ű l é s évről-évre és ismételten k i m o n d o t t a , mikép csak a t ő k e - k a m a t j ö v e d e l e m h a s z n á l h a t ó fel, ellenben m i n d e n n e m ű e g y é b folyó bevétel t ő k é s í t e n d ő . M i n d e z e k alapján a mólyen t i s z t e l t K ö z g y ű l é s n e k a felmentvény megadását javasolván, v a g y u n k Kolozsvárt, 1 9 0 0 . m á r c z i u s h ó 8-án a l á z a t o s szolgái: Gyárfás
Benedek,
az 1899. s z e p t e m b e r 17-én tartott k ö z g y ű l é s b ő l k i k ü l d ö t t
Sárkány
Lajos
dr.,
számvizsgálók.
Melléklet. Utasítás a könyvvezetés számára. Sz. 1 3 1 - 9 0 0 A folyó évi február hó 12-iki választmányi gyűlés elé terjesztett kimutatás alapján a kamat-jövedelem felhasználására és a tőkésítésre nézve a közgyűlés fennálló határozata értelmé ben utasítjuk a pénztári osztályt, hogy az 1899. deczember 31-iki zárlat elkészítésénél a követ kezőképen járjon el : I. Az algyógyi m. kir. áll. gróf Kun Koesárd székely földmives-iskola, Emke-alapitás, alapítványi birtok 1899. évi (20077 frt) jövedelme és kiadása kitüntetendő. II Az örökös- és alapitó-tagsági dijak, úgyszintén a néhai Hajdú Mária-féle hagyaték rész, mint törzsvagyon, a tőke-alaphoz csatolandók. III. A rendes- és pártoló-tagok után befolyt tagsági dijak, az uj eyklus rendes tag díjakat, vegyes adományokat és perselygyüjtést, a temesvári gyufagyár 5°/ -át és a bárczakönyvek szelvény-jövedelmét, mely a lefolyt évben 9476 frt 59 krt tesz ki, az 1898. november hó 20-án tartott XÍII-ik rendes közgyűlés 1. jkvi számú határozata alapján a létesítendő 25000 frtos «Erzsébet királyné O Felsége kisdedóvó-alapitvány* H-ik részlete czimen tőkésítse. IV. A takarékpénztári- és alapítványi-kamatokból, az 1899. évben már befolyt és az 1899. év deczember 31-ig esedékessé vált értékpapír-szelvényekből, a magán-kötvény kamatokból, az Emke (üzletv.) bérház és a szászvárosi Emke-épület házbérösszegéből, a néhai Orbán Balázs 0
— 40
-
báró hagyaték utáni jövedelemből és az átmenetileg bevételezett folyó segélyekből az 1899. évi szabályszerű segélyeket, kezelési kiadásokat és az egyesület érdekében közgyűlési és igazgató választmányi határozatok alapján folyósított egyéb kiadásokat, a gróf Bethlen Gábor emlék-alapitvány mult évi 5°/ -át. valamint a leiszerelések 10°/ kopás diját és a tőzsdei értékpapírok árfolyam-külömbözetét vonja le. V. Az aranykuti, balázsfalvi, kissebesi és vámos-udvarhelyi Emke-iskolák utolsó építési részlete és átalakítási költsége fejében az 1899. évi kamatjövedelemből mult év végéig kifizetett 2506 frtot csatolja a tőke-alaphoz. VI. Csatolja továbbá a néhai Kovács Sándor-alaphoz annak 1899. évi 5°/o kamatja Vi-ed részét : 744 frt 10 krt ;a magyar nők rendelkezési alapjának 1899. évi 809 frt 64 kr. b"/ -os kamatjából az igazgató-választmány 1897. június 30 án tartolt ülése határozata szerint a létesí tendő 10,000 frtos „Gróf Bethlen Gábor emlék-alapítvány" Hl-ik részletében 500 frtot és a meg maradó 309 frt 64 krt írja a lobogó rendelkezési alaphoz ; az Emke (üzletv.) épület költség- és adó-alapjához csatolja az 1899. évi kamatból és jövedelemből fennmaradt összeget: 950 frt 70 krt. VII. Végül a kamatjövedelemből fennmaradó 11,409 frt 64 krból a íll-ik pontban kö rülirt „Erzsébet királyné O Felsége kisdedóvó-alapitvány" 25,000 frtra teljes kiegészítésül 1,749 frt 37 krt tőkésítsen és a tőke-alaphoz 9,660 frt 27 krt csatoljon. Kolozsvárt, 1900. február hó 13-án. 0
0
0 s
0
Gróf Béldi
Sándor
Ákos,
József,
t. alelnök-főtitkár
elnök.
b) Vagyoni állapot 1900. június 30-án. I. Algyógyi 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. „ „ 22. 23. 24. 25. 26.
birtok,
meglevő készpénz vagyon, kölcsönök, stb.
befektetések,
Algyógyi birtok (régebbi leltár alapján) Erdélyi bank és takarékpénztár részvénytársaság Mezőgazdasági bank és takarékpénztár részvénytársaság. . . . Kolozsvármegyei takarékpénztár ,. .. .... Kolozsvári kereskedelmi bank ,, „ .... Magyar leszámítoló és pénzváltó bank erdélyrcszi fiókosztálya Kolozsvári takarékpénztár és hitelbank r é s z v é n y t á r s a s á g . . . . Kolozsvári iparosok hitelszövetkezete Erdélyrészi magyar jelzálog hitelbank részvénytársaság . . . . Balázsfalvi takarékpénztár „ ,, .... Nagyenyedi kisegítő takarókpénztár „ „ ... Kis-Küküllővármegyei takarékpénztár és hitelbank részvény társaság Dévai takarékpénztár részvénytársaság Dévai előlegezési szövetkezet Szászvárosi takarékpénztár részvénytársaság Zalatnai takarékpénztár „ „ Ó-radnai hitelszövetkezet Hunyadmegyei első takarékpénztár Tőzsdei-értékpapírok Magán értékpapírok Kolozsvár ) I-ső kölcsön 46.000. •— sz. kir. város } Ilik „ 80 0 0 0 . törvényhatósága J Ill-ik „ 90.642-02 Kolozsvári róm. kath. Egyházközség Erdélyi Kárpát Egyesület Orsz. kolozsvári siketnéma intézet Algyógvi i-ső kölcsön befektetésekre Kolozsvári neológ izraelita hitközség Átvitel
-143114.90 183144.92 90357.79 37276.25 25769 24 25477.64 23160 64 20691.79 15918.32 58000.— 20346.30
421796.59
20000.— 14254.66 14213.68 12291.78 10000 — 10000.— 2203.68 513219. 3364 —
516583.—
21664202 85995.52 18000.8000.— 7492.08 7000-—
343129.02
101310.10
1.885934.21
— 41 —
27. 28. 29.
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38 39 40. 41. 42.
Áthozat E m k e (üzletv.)-épület Balázsfalvi Emke-iskola Beszterczei Emke-óvó Aranykuti Emke-iskola Kis-sebesi » » Magyarókereki » » Vámos-udvarhelyi Emke-iskola Magyar-nacy-zsombori Emke-iskola Gróf Kun Kocsárd-fólo szászvárosi piaczi Emke-épület Gróf Kuun Géza-féle algyógyi kastély-rész Néhai Balogh János-féle tövisi ingatlanok » Tappenburg-féle helyi » Felszerelések és az Emke-lobogó Előlegek M. kir. Postatakarékpénztár Kézipénztár II. Atáirt tagsági
43. 44. 45. 46
Örökös Alapító Rendes Pártoló
kötelezettségek
445993.76 6328.56 781.200.285435 2.342091.88
(behajtandók.) 348.32 30054.72 84714.52 3221.50
tagoknál részbeni törlésekkel III. Várandóság.
1885934.21 290798.70 32626.18330.32 10140.10000.— 8733.64 612c. 5270.40986.2000.— 20000.1009.10
118339.06 i.46U430.i)4
(Hagyatékok.)
Bitskey Kálmán 80.000 kor., Orbán Balázs báró 16.000 kor., özv. Mangesius Frigyesné 12.000 kor., Nagy István 2400 kor., Splényi Antal báró 2000 kor , Herczeg Gábor 1000 kor., Züllich István 400 kor., Megyeri Krausz Májer 400 kor., Valicsek Mátyás 308 kor. 80 fill., Lovas László 200 kor. hagyatéka, illetve alapítványa, továbbá a kis sebesi, aranykuti és magyaró-kereki iskolatelkek értékei e fennti tételek egyikébe sincsenek felvéve, minthogy e hagyaté kok, alapítványok és telekbekeblezések részint perek, részint tárgyalások alatt állanak. — A Balázs Adolf, Bethlen András gróf brassói óvó-alap, Budai Pál, Budai Sándor, Deák Lukács dr., Kutasi Dávid, Lőrinczy Gyula, Lukács Mózes, özv. Mohay Károlyné, Móricz József, Nagy Adám, Peregriny Sándorné, Simay Salamon, Szentivány Sándor, és Vájna Áron-féle ujabban bejelentett hagyakok — a további utasításig — érték nélkül nyilvántar tatnak. A fennti hagyatékok összesített értéko
11470880 2.5<513;>.74
Összesen
azaz KettőmiUióötszázhetvenötezeregyszázharminkilencz korona 74 IIMér. Kolozsvár, 1900. június 30-án. Merza
Lajos,
főpénztáros.
Szekula ellenőr.
Akos,
Beregszászy
László,
főkönyvvezető.
6
c) Veszteség és nyereség-számla
TARTOZIK. F. k. 182 195 176 19(5 204 löt; 157 179 180 199 194 150
173 80 198 247
214 '227
210 222 137 3f) 236 84
20077
2 is
40U :to0 i:i w'J 2469 8-0
55 72 40 87
17
353 571 957
17 14 70
98 —
700
98
5709 607
82 4'!
706 193 260 444 23408
85 13 72 80 42
158
• Magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési) alap«
96
Emke- (üzletv) épület költség és adó alaphoz f. évi % és maradványa
45 3« 39
82 —
390
-
848
75
3óS
86
12149 1025 101? 1201 493 2i4 1419 202 I 9t;8
'
10
1
220
kr.
forint
kr
foi i n i
Algyógyi m. kir. áll. giófKun Koesárd székely földmives iskola, E. M. K. E.alapitás, alapitv. birtok f évi kiadásai .rovatnak Segélyezések : egyháziak és felekezetiek, iskolák, óvók, menedék helyek, népiskolai tápintézetek, ösztöndijak stb » Egyszersmindenkorra szóló segélyezések » Népkönyvtárak » Egy történelmi munka kiadására » Dalosköri jutalmak » Könyöradományok » Egyesületi bérház fenntartási és tisztítási költségei, adók stb » Szászvárosi Emke-épület javítási és fenntartási költségei, adók stb. » Tappenburg féle ingatlan után költségek » Fiókválasztmányok 25% kezelési költség levonása » Igazgató-választmány agitáczió intézkedései: a) kegyeleti kiadások » b határozat alapján » Közgyűlési kiadások (Évi jelentés, emlékbeszéd stb.) » Uj taggyüjtés nyomdai stb kiadásai » Iroda helyiség lakbére » Iroda helyiség fűtés, világítás és vegyes kiadások » T. alelnök-fótitkár illetménye » Kezelő tisztviselők fizetései » Lakbér-illetmények » Szolga fizetése, lakbér és ruha-illetmény » írnok, dijnoki fizetések és rendkívüli munkaerők » Az Emke-értesitő nyomatási és kiállítási költségei » Pénztári és irodai nyomtatványok, papirkeresk. szerek és anya gok, könyvkötői munkák » Posta, portó, sürgöny, telefon és postatakarékpénztári kiadások . . » Felszerelések és az Emke-lobogó értékéből 10% leirás » Tőzsdei értékpapírok ((. évi árlolyam-külömbözet) » Tőke-alaphoz f évi, tőkésitésérl „Erzsébet királyné Ő Felsége 25.000 frtos kis dedóvó alapítvány" javára » • Kovács Sándor mérnök Nagy-Enyed* alap hoz f. évi % lt-eA rész » »Gróf Bethlen Gábor emlék-alapitványc Ill-ik
1
11225
96
744
10
551
26
309
64
950
70
86467
38
Kolozsvárt, 1899.
Merza
Lajos,
Szekula
főpénztáros.
Ákos,
ellenőr.
Jelen veszteség- és nyereség-számlát
megvizsgáltuk, egyes tételeit a fő- és segédkönyvek
eredményeivel
Kolozsvárt, 190').
Gyári ás
Benedek,
számvizsgáló.
— 43 —
1899 deczember 31-én.
KÖVETEL
1
'
F. k. I 159 I 202 ' 102 24-i ' 239 243 , 207 211 240
forint
Örökös tagsági rovati ol Aiapitó . » Hajdu Mária-léle hacvaték-rcsz » Rendes tagsági » Uj cvklus rendes tagdii Pártoló tagsági ' » Vegyes adományok » Persely-gyűjtés * Temesvári első gyufagyár részvénytársaság (•'>"/,, jutalék az Ernke-gyujtók után) * 225 Hárczakönyv (szelvényekért) ••• » 181 Algyógyi ni. kir. áll. gróf Kun Koesárd székely földmives iskola, Emke-alnpilás, alapitv. biriok, f évi jövedelme.. » 215 , Kamat (betétek után és alaptó tagoktól) » 2 0 8 :| Értékpapír kamat\ 8 JÍ». évben befolyt összegért » > » | 1890. X11/31 -ig esed szelvényekéi-lékéért » 216 Magán kötvény kamat » 171 Emke- (üzletv,) bérház jövedelem » J67 Szászvárosi Emke-bérház jövedelem * 79 Orbán Balázs báró tövi-i ingatlan hagyatéka utáni lövedelom •» 191 . Átmeneti folyó segélyek
! kr
forint
kr
350 9 2 9 5 1
1&96 5466 ? 470 950 367
8
l f i
r
L
5(i.->0 Ül''*.
Í:Í _.
s 0
4
5 0
65 65 ! , s
OS 82 52 0 9
55° 6
—
20077 18324
— 36
8204 8062 9181 980 94 823
93 93 76 — 32 34
/
86467
II
deczember 31-én.
Beregszászy
László,
lőköiiyvvezető.
valamint a felmutatott bizonyítékokkal teljesen megegyezőknek s egybeh ngzóknak találtuk, a
márczius 8 án.
Sárkány
Lajos
számvizsgáló.
dr.,
38
_
44
_
d) Mérleg számla
TARTOZIK. F. k. ' rovatnak 153 Erdélyi bank és takarékpénztár r. társ » 172 Mezőgazdasági bank és takarékpénztár r. t » 165 Kolozsvári takarékpénztár és hitelbank r. t » 154 Magyar leszámítoló és pénzváltó bank erdélyrészi f o » 135 Kolozsvári iparosok hitelszövetkezete » 178 Kolozsvármegyei takarékpénztár r. t » 145 Kolozsvári kereskedelmi bank r. t » 95 Erdélyrészi magyar jelzálog hitelbank r. t » 85 Balázsfalvi takarékpénztár r. t » 27 Nagycnyedi kisegítő takarékpénztár KiskükUllővármegyei takarékpénztár és hitelbank r. t » 141 » 32 Dévai takarékpénztár részvénytársaság » 33 Dévai előlegezési szövetkezet 88 Szászvárosi takarékpénztár részv. társ » » > » 163 Zalatnai » 201 Ó-radnai hitelszövetkezet » 69 Hunyadmegyei első takarékpénztár » 137 Tőzsdei értékpapírok » 208 Értékpapír kamat (1899. XIi/3l-)g esed. szelv. értékeért) » 221 Magán értékpapírok 224 | I. kölcsön » Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága J II. » 217 lm. 244 Kolozsvári róm. kath. egyházközség rovatnak 108 Erdélyi Kárpát Egyesület » I-ső köles. 74 Földmivelésügyi m. kir. miniszternek kölcsönképen szerződés 1 szerint / 11-ik > 168 rovatnak 140 Orsz, kolozsvári siketnéma intézet » 40 Kolozsvári neológ izraelita hitközség Emke (üzletv.) épület rovatnak 2_'9 Balázsfalvi Emke-iskola » 230 Beszterczei Emke-óvó » 231 Aranykuti Emke-iskola » 234 Kis-sebesi » » » 235 Magyaró-kereki Emke-iskola » 130 Vámos-udvarhelyi Emke-iskola » 233 M.-n.-zsombori < » » 2*2 Szászvárosi gróf Kun Kocsárd-féle piaczi Emke-épület > 142 Kuun Géza gróf-féle algyógyi kastély rész > 200 Balogh János-féle tövisi ingatlanok » 152 Tappenburg-féle kolozsvári ingatlanok » 147 \ nyers mérleg szerint » 222 ; Felszerelések és » ( 118 « Algyógyi birtok ingatlanok értéke régebbi leltár alapján ingók (felkelhetőségek) értéke 119 , -g i Örökös tagok aláirt, de még 177 ) Alapító » be nem fizetett 248 ;! i f - f . g 8c =3 5 í Rendes > kötelezettségek 245 > törlések nélkül 246 !! £•* gj Pártoló 218 I Előleg 226 I M. kir. postatakarékpénztár Budapest 241 ÜPénztár
forint
kr.
1
1
23000 40000 46151
forint 103965 46678 28880 28349 24620 23133 17520 12712 29000 10173 10000 7127 7106 6145 5000 5000 1101 164374 3154 1782
kr.
109151 43100 9500
' 02 . 13 -
5806 4000 3500
04
88 74
03 94 86 44 25 74 15
33 8t 89 84 50 80
—
02
^746 2060
04
145399 16313 9165 5070 5000 4366 3060 2635 20483 1000 10000 604 2607 260 210056 11501 674 17379 59909 4022
35
—
16 82
55
223096
88
24 72
2346
52
45
221557
45
81986 402 100 4884
04 46 — 73
1245259
50
16 92 91 05
Megjegyzés. A Bilskey Kálmán 40.000 frt, Orbán Balázs báró SO0O frt, özv Mangezius Frigyesné 6000 frt, Nagy frt, Valicsek Mátyás 154 frt 40 kr, Lovas László 100 frt hagyatéka, illetve alapítványa, továbbá a kis-sebesi, aranykuti és telekbekebelezések részint perek, részint tárgyalások alatt állanak. — A Balázs Adolf, B thlen András gróf brassói óvóMóricz József, Nagy Ádám, Peregriny Sándorné, Simay Salamon, Szentiványi Sándor és Vájna Áron ujabban bejelentett azaz 114.708 kor. 80 fill. Kolozsvár, 1899. Merza, Lajos, főpénztáros.
Szekula Akos, ellenőr.
Jelen mérlegszámlát megvizsgáltuk, egyes tételeit a fő és segédkönyvekkel, valamint a felmutatott Kolozsvárt, 1900. Gyártás Benedek, számvizsgáló.
KÖVETEL
1899. (leezeniber 31 én. forint
v. k ,: 35 219 23G 116 117 161 220 84 158 90 162 96 192 103 159 202 i42 243
'| Tőke-alap \\ I. Ferencz József Ü Felsége népiskolai alapítvány jj Erzsébet királyné Ó Felsége kisdedóvó alapítvány ] Kun Koesárd gróf ingatlan alapítványa ; Kun Koesárd gróf ingók (felkelhetőségek) alapítványa ' Kossuth Lajos-alap Gróf Bethlen Gábor emlék-alapitvány | Kovács Sándor mérnök Nagy-Enyed alapítványa : Magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési) alapja I Szentistváni Nemes János alapítványa ! Veress Ferencz 1848 — 49-beli honvéd tűzmester alapítványa I' Emke (üzletv.)-épület fenntartása, költség és adó-alap !; Kis-sebesi Emke-iskola építési alapja | Függő-tételek '. , Örökös tagsági I Alapító tagsági ! Kendes tagsági Pártoló tagsági
kr.
rovattó' > 210056 11501
» > » » » »• > ,
»
4?
forint 788418 25000 25000
93
221557 10743 1576 60272 16502 2024 585 10119 360 1112 674 17379 599D9 4022
45 87 57 40 46 32 65
1245259 kilenczezerötszáztizenkilencz
kr. — —
—
81 16 92 91 05
;
50
Korona.
István 1200 frt. Splényi Antal báró 1000 frt, Herczes Gábor 500 frt. Züllich István 200 frt, Megyeri Krausz Májer 200 magyarókereki iskolatelkek értékei e fennti tételek egyikébe sincsenek felvéve, minthogy e hagyatékok, alapítványok és alap, Budai Pál, Budai Sándor, Deák Lukács dr., Kutasi Dávid, Lőrinczy Gyula, Lukács Mózes, özv. Mohay Károlyné, hagyatékok - a további utasításig — érték nélkül nyilvántartatnak. A fennti hagyatékok összesített érteke 57354 frt 40 kr. deczember hó 31-én. Beregszászy László, főkönyvvezető. bizonyítékokkal teljesen megegyezőknek s egybehangzóknak találtuk, márczius hó 8-án. Sárkány Lajos dr., számvizsgáló.
e) Xyersmérleg
TARTOZIK F. k. 27 32 33 40 69 74 85 88 95 108 118 119 130 135 137 140 141 142 145 147 152 J53 154 157 163 165 166 172 176 177 178 180 19(5 200 201 208 210 214 217 218 •221 222 224 226 227 229 230 231 232 233 234 235 241 244 245 246 247 248 I/II 2/11 H/II 5/II 6/11 7/II S/11
korona
II IJ IJ •
J
I ,j L! ' ' I I i !
! I I |
Nagy-enyedi kisegítő takarékpénztár részvénytársaság rovatnak Dévai takarékpénztár » •> „ Dévai előlegezési szövetkezet » Kolozsvári neológ izraelita hitközség » Hunyadmegyei első takarékpénztár » Gróf Kun Koesárd székely telep alapitv. I-ső kölcsön » Balázsfalvi takarékpénztár részvénytársaság » Szászvárosi » » » Erdélyrészi magyar jelzálog hitelbank részvénytársaság » Erdélyi Kárpát-Egyesület » Algyógyi birtok \ ingatlanok értéke .... » Tégebbi leltár alapján / ingók (felkelhetőségek) értéke . . . . » Emke ingatlan: magyanrkereki Emke-iskola : » Kolozsvári iparosok hitelszövetkezete » Tőzsdei értékpapírok » Országos kolozsvári siketnéma intézet » Kis-Küküllővármegyei takarékpénztár és hite'bank részv -lárs. » Emke-ingatlan : szászvárosi piaczi Emke-épület » Kolozsvári kereskedelmi bank részvénytársaság » Emke ingatlan : özv. Tappenburg K -né-léle rét és kaszáló . . » Emke-ingatlan: Balogh János-féle tövisi birtok » Erdélyi bank és takarékpénztál részvénytársaság * Magyar leszámítoló és pénzváltó bank erdélyrészi riókosztálya » Könyöradományok » Zalatnai takarékpénztár részvénytársaság » Kolozsvári takarékpénztár és hitelbank részvénytársaság » Dalosköri jutalmak > Mezőgazdasági bank és takarékpénztár részvénytársaság > Egyszersmindenkorra szóló segélyezés » Örökös tagok (100 kor) » Kolozsvármegyei takarékpénztár részvénytársaság » Szászvárosi Emke épület javítási költségei, adók stb > Népkönyvtárak » Kuun Géza gróf-féle algyógyi kastély rész (Emke tulajdona^ . . > 0 radnai hitelszövetkezet » Értékpapir-kamat (kamat megtérítésekért) » Posta, portó, sürgöny és telefon kiadások » Tagdíj behajtás és rendkívüli munkaerők • » Kolozsvár sz kir. város törvényhatósága kölcsön a sétatéri kioszk stb. építkezésekre » Előleg > Magán értékpapírok » Felszerelések és az Emke-lobogó > Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága két kölcsönért » M. kir. Postatakarékpénztárnál törzsbetét » Nyomtatványok, papirkeresk. és könyvkötői kiadások » Emke ingatlan: Emke (üzletv.)-épület » „ n Balázsfalvi Emke-iskola » „ „ Beszterczei Emke-óvó » „ , Magyar-nagy-zsomborí Emke-iskola > „ „ Váitos-udvarhelyi Emke-iskola » „ „ Aranykuti Emke-iskola » „ „ Kissebesi Emke-iskola » Pénztár » Kolozsvári róm. kath. Egyházközségnél törleszt, kölcsön » Rendes tagok (2841 kor. 90 fill.) Pártoló tagok (236 kor.) > Tiszti fizetések és lakbér-illetmény » Alapitó tagok (2250 kor. 06 fill.) » Irodai fűtés, világítás és vegyes kiadások » Folyó segélyezések » Fiókválasztmányok 25% kez. költs, levonás. » Igazgaló választmány agit. aktió intézkedései » Egyesületi bérház fenntartási költségei . » Özv, Mohay Károlyné-Antal Mária HAGYATÉKA terhére » Épület és iroda átalakítás »
FILL.
420112 230i'.2
korona
fill.
20346 14254 14213 7000 2203 7492 58000 12291 1591" 18000
30 66 6i
413114 8733 20691 513219 SOOO 20000 40966 25769 1009 20000 183144 25477 112 10000 23160 190 90357 1413 348 37276 136 2090 2900 10000 7547 155 688
90 64 79
90642 781 3364 6328 126000 200 578 290798 3 ••'626 18330 5270 6120 10140 10000 2854 85995 84714
02 — — 50 —
—
68 08 — 78 32 —
— — •;
10
— 92 64 — —
u4 — 79 12 32 25 60 26 — —
76 96
—
—
70 32 —
— —
6653 30054 984 13929 752 504 2114 55 r«7
— 35 52 52 50 20 72 88 54 96 52 80 54 08
2.498,905
96
3221
Kolozsvár, 1900.
Merza
Lajos,
főpénztáros.
Szekula
Ákos,
ellenőr.
Megjegyzés. A Bitskey Kálmán 80.000 kor., Orbán Balázs báró 16.000 kor., özv. Mangesius Frigyesné 12.000 kor,, Nagy kor" Valiesek Mátyás 308 kor. 8ú fill., Lovas László 200 kor. hagyatéka, illetve alapítványa, továbbá a kis-sebesi, aranykuti és telekbekebetezések részint perek, részint tárgyalások alatt állanak. —A Balázs Adolf, Bethlen András gróf brassói óvó-alap József, Nagy Ádám, Peregriny Sándorné, Simay Salamon, Szentivány Sándor és Vájna Áron ujabban bejelentett hagya-
-
47 —
1900. június 30-án , F. k. 35 79 84 90 96 103 116 117 149 158 159 161 162 167 171 191 192 202 207 208 211 212
KÖVI:TEL
II
korona
J
!
| I 1
', :l
:I í (
IJ j; |; !| •' :J f jj j|
215 216 219 ![ 220 236 ' 239 240 !' 242 243 4/11 I
Tőke : Orbán Balázs bái ó-féle hagyaték utáni jövedelmi Kovács Sándor mérnök Nagy-Enyed alapítványa Szentistváni Nemes János alapítványa Emke (üzletv.)-épület fenntartása, költség- és adó-alap Függő tételek Gróf Kun Koesárd ingatlan alapítvány Gróf Kjn Koesárd ingó (felkelhetőségek, alapítvány Özv Tappenburg Károlyné-téle ingatlan jövedelem Magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési) alapja Örökös tagsági Kossuth Lajos-alap Veress Ferencz 184 8—49-be'i honvéd tűzmester alapítványa Szászvárosi piaczi Emke-épület házbérjövedelem Emke (üzletyj-épület házbérjövedelme Átmeneti folyó-segélyek Kis-sebesi Emke-iskola építési alapja Alapító tagsági Vegyes adományok Értékpapír kamat (befolyt összegért) Persely-gyüjlés Vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister adománya népvándor könyvtárak szervezésére Kamat betétek és alapítványok után Magán kötvénykamat I. Ferencz József Ö Felsége népiskolai alapítvány Gróf Bethlen Gábor emlék-alapitvány Erzsébet királyné Ö Felsége kisdedóvó alapítvány Uj cyklus rendes tagdíj Temesvári első gyufagyár részvénytársaság Rendes tagsági Pártoló tagsági Ipari mozgalom (Erdélyi Iparpártoló Szövetség) ezé Íjaira . . :
..
és
. •• ••• •• ••
rovattól » » » » » » • > » » • » » » » » » > » » > » » » > » » » » » » »
fill. j !
420112 ^3002
I 90
' 1
korona 1.57683" 200 120544 4048 20239 2225
86 16 80 64 30 62
443114 3 32404 448 21487 1170 964 9181 760 720 32304 826 9936 651
90 60 92 32 74 —
1000 12226 7990 50000 3153 500CO 3280 1756 87556 3457 413
2.498,905 június 30-án.
' fill.
76 — — 78 98 — 90 62 32 14 — 64 46 42 50 58
J 96
.
Beregszász^
László,
főkönyvvezető. István 2400 kor, Splényi Antal báró 2000 kor., Herczeg Gábor 1000 kor., Züllich István 400 kor.. Megyeri Krausz Májer 400 és magyaró-kereki iskolatelkek értékei a fennti tételek egyikébe sincsenek felvéve, minthogy e hagyatékok, alapítványok Budai Pál. Budai Sándor, Deák Lukács dr., Kutasi Dávid, Lőrinczy Gyula, Lukáts Mózes, özv. Mohay Károlyné, Móricz tékok - a további utasításig — érték nélkül nyilvántartatnak. A fennti hagyatékok összesített értéke 114.708 k o r . 8 0 fill.
— 48 —
f) Költségvetés az 1900. január l é n meglevő kész vagyon (alaptőke, BEVÁRANDÓ korona
Algyógyi áll. gróf Kun Koesárd székely földmives alapitás, alapitv. birtok nyers jövedelme: a
iskola,
Emke-
birtok
igazga
fill. J korona fill.
tósága által f. 1900 évre előiránj-ozva Bank
elhelyezések
43804 I 0 2
:
Helyi és vidéki pénzintézeteknél elhelyezett 733,033 kor. 86 fill. után f. év végéig 4 7 > 4 /i > 5, 5V - 6o/o-al előirányozva s
2
Tőzsdei
és magánértékpapirok
c
35610 I 44
2
után :
F . 1900 évben esedékes szelvények és osztalékok czimén . . Megtérülendő befektetések irányzott "/g-ok :
és magán
(kölcsön)-kötvények
16165
I
50
után elő
Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságától Kolozsvári róm. kath. egyházközségtől Erdélyi Kárpát-Egyesülettől Orsz. kolozsvári siketnéma-intézettől Algyógyi földmives iskolától Kolozsvári neológ izraelita hitközségtől Földmivelésügyi m. kir. minisztertől
10989 4337 950 375 371 350 103
54 ; 42
16663 17(10
54
—
36 — -
17476
•!0
18363
54
Házbérjövedelem:
E. M K. E.-épület után a M. Á. V. kolozsvári üzletvezetős'égétől E. M. K. E. tői az irodahelyiségekért ;
Vegyes
bevételek
:
Szászvárosi gróf Kun Kocsárd-féle piaczi Emke-épület elő irányzott házbérjövedelme Orbán Balázs báró-féle tövisi birtok előirányzott bérlet összege Tappenburg Károlynéféle kolozsvári ingatlan bérlet összege M.-nagy-zsombori áll. elemi leányiskoláért a kir. vallás- és közokt. minisztertől M. kir. Postatakarékpénztártól időközi kamatok Befektetésekben
levő
és külső
bevételek
32,626 kor.—fill. befektetés után 5°/ 18,330 „ 32 „ , „ 10.140 „ — „ „ „ „ 10,000 „ „ 8733 „ 64 „ „ 6120 „ — „ 3400 „ — „ „ „
0
Lajos,
főpénztáros.
Gróf Béldi Megjegyzés.
180 10
—
1631 916 507 500 436 306 170
31) 51
2470 I 16
68
—
-—
4467 I 49
:
Kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől nép- és vándor könyvtárakra Kir. vallás- ós közoktatásügyi minisztertől balázsfalvi taní tónő fizetése Kir. kereskedelemügyi minisztertől a balázsfalvi iskola számára Gyertyánffy István Paed. ny. igazgatótól két alapítvány után % Erdélyi ev. ref- E. K.-től a magyar-nagy zsombori iskola szá mára Csik-gyimesbükk-rakottyási Emke-tanitó fizetés-pótlására . . Kis-sebesi „ , „ „ Intercaláris és időközi tőkenövekvés kamatok, esetleg fel nem vett segélyek
Merza
16 —
tőke:
Balázsfalvi Emke-iskola Beszterczei „ óvó Aranykuti , iskola Kis-sebesi ,, „ Magyaró-kereki Emke-isk. Vámosudvarhelyi „ „ M.-nagy-zsombori „ „ Átmeneti
1960 200 120
Szekula
íooo
800 300 220
—
208 200 200
48 :, -
Ü I! ii
2928
48
1000 142285 | 95 Akos,
ellenőr. Megállapítva az igazgató-választmány I )00. május 12 én
Akos,
elnök. Az 1900 év folyamán bejövő várandóságok, örökös-, alapító-, rendes-
és pártoló-tagsági dijak-, perselyeskölthető folyó jövedelmek, nincsenek
-
49
-
egyesületi bérház, algyógyi alapítványi birtok stb. jövedelme alapján. KIADANDÓ. Rend- Y , I; Össze i• Rendes. k vuli. sen. U
Algyógyi áll. gróf Kun Koesárd székely földmives-iskola Erake-alapitás, fenntartási költségei a f. 1900 évre . . . . E. M. K. E.-iskolákra 7 117 y Óvókra 450 3 Gyermekmenedékhelyekre 4 Rendkivüli kiadások 6200 5 Tanintézetek támogatására 6 , 300 7 I! Jutalmak és egyszersmindenkorra szóló segélyek Iskolákra ós jutalom külső bevételek után 200 Kovács Sándor-féle székely-alapból ipari és gazdasági segé lyekre 700 Egyházi segélyekre és felekezeti iskolákra 3573 10 Népkönyvtárak, daloskörök és irodalmiak 600 II Vegyes intézkedésekre 12 Alapok növelésére 13 Bérházak fenntartási költségére 14 Dologi kiadások 15 Kezelés 2000 16 Felhasználható a L 1900 évben : 17 a) Kovács Sándor mérnök, Nagy-Enyed, alapítványa 5%-os 2676 kamata / -ed részéből b) Magynr nők Emke-lobogó alapja, mint rendelkezési alap 5%-ából: 1. Directorium f. év IIl/12-iki hat. alapján már lekötve 600.— 2. Rendelkezésre áll 50.24 650 c) Ujabb segélyekre, egyesület igazgatására a tőkekamat jö vedelemből év végéig rendelkezésre marad 19555 3
4
- 4 3 8 0 4 OL 43804 94,: 8538 98 8656 - IJ 7180 51 7630 700 700 6200 1310 1310 558 50 258 ,51 1900 ! - 21(i0 1144
1844
50 ;:o3o 6603 150 5600 5000 4096 J30 4096 3n 3676 44 3676 Í 4 4 (7323 :61 6328 '61 8300 8;í00 12000 1D000 !
i
.i
13
2676 |43
j24
650 ,24
'48,
19555 48
371123159,105262:36 142285 9;
Beregszászy
László,
főkönyvvezető. r
tartott ülésében > jkvi szám alatt.
Sándor
József,
t. alelnök-főtitkár. filléres és bárczás gyűjtések, adományok, esetleg báli- és egyéb rendezések bevételei, mint az alaptőkéhez csatolandó, el nem az előirányzatba felvéve.
Készletezés a költségvetéshez 1. Algyógyi
áll. gróf
Kim
Koesárd
székely
földmives
iskola,
Emke-
alapítás.
Fennlartási költség a f. 1900. évre II.
Emke
a) R e n d e s
iskolákra.
járadékok.
Aranykuti Emke-iskola 10,140 kor. tőke-befekt. után 5 % , „ „ nyugdijilleték Balázsfalvi Emke iskola 32,626 kor. tőke-befekt. után 5 % - - - tanitó fizetése „ .. drágasági pótléka tanítónő fizetés-többlete „ „ , nyugdijilleték 2 tanerő után üsik-gyinies-bükk-rakottyási Emke-tanitó fizetése » „ „ Emke-isk. nyugdijilletéke Kis-sebesi Emke-iskola 10,000 kor. tőke-befektetés után 5 % » Emke-tanitó fizetése „ Emke-iskola nyugdijilletéke M.-n. zsombori Emke-isk. 3400 kor. tőke-befekt. után 5 o/ .. „ „ „ „ tanitó fizetése „ „ ., „ nyugdijilletéke Magyaró-kereki Emke isk. 8733 kor. 64 fill. tőke befektetés után 5 % Magyaró-kereki Emke-tanitó fizetése „ -tanitó ötödéves pótléka ; Vámos-udvarhelyi Emke-isk. 6120 kor. tőke-befekt. után 5 % „ » „ -tanitó fizetése ,, „ -iskola nyugdijilletéke 0
b) R e n d k i v ü l i
segélyek.
Magyaró-kereki Emke-iskola 1899—1900 tanévi költségveté sének fedezeti összege Vámos-udvarhelyi Emke-iskola után nyugdíjhátralék 111
(Rendes
Óvókra.
járadékok.)
1
Beszterczei Emkc-óvó 18,330 kor. 32 fill. tőke-befekt után 5°/„ „ „ -óvónő fizetés-többlete „ „ „ ötödéves pótléka 2 Brassó-bolgárszegi óvó 3 Dévai óvó 4 Fogarasi óvó 5 Hátszegi óvó fi Hosszufaluban felállítandó Ill-ik óvó (előjegyzés.) 7 Ördögkuti Emke-Kormos-óvó „ „ ,, -óvónő ötödéves pótléka ^ Petrosényi óvó 9 Segesvári Emke-óvó az 1900—1901. tanévre Segesvári Emke-óvónő ötödéves pótléka 0 Szászvárosi óvó 1 Vajda-hunyadi óvó Vajda-hunyadi óvónő ötödéves pótléka Vajda-hunyadi óvó, nyugdijilleték (Rendkivüli járadék
és
segély.)
Szászvárosi óvó, visszahatólag 1899. évre Ördögkuti óvónő szegedi tanulmány-utjára Átvitel :
— 51 — Kor. fill.
IV.
Gyermekmenedékhelyekre.
Áthozat :
1
( R e n d e s j á r a d é k o k.) Borbándi gyermekmonedék helyre
2
Hnnyadvármegyei gyermek menedékhelyekre V. Rendkívüli
1 2 3 4 5
Tanintézetek
....
Jutalmak
100 600
700
4200 2000
6200
és egyszer smindenkorv
400 300 50 200 360
a szóló
200 58
b) R e n d k i v ü 1 i s e g é l y e k . 1 Kolozsvári kir. tud.-egyetemi körnek „University czéljaira Ill-ik részlet 2 Nagyszebeni áll. isk. szegény tanulóinak
100 200
Iskolákra
és jutalom
külső
bevételek
székely alapból segélyekre.
ipari
50
300
800
--
300
-
200 200
-—
200
-
160 40
—
0
Sándor-féle
258
után.
b) R e n d k i v ü l i járadék. 1 Gyertyánffy István-féle Eötvös-alapok °/ -a a m. 1899. évről Kovács
50
Extension"
a) R e n d e s j á r a d é k o k . 1 Balázsfalvi Emke-tanitónő fizetése a vallás- és közoktatás ügyi m. kir. Minisztertől Balázsfalvi Emke-iskola járadéka a kereskedemügyi m. kir. Minisztertől 2 Csik-gyimes-bükk-rakottyási Emke-tanitó fizetés többlete Kissing és Möhlmann czégtől 3 Gyertyánffy-Eötvös-alapok % a a f- 1900. évre 4 Kissebesi Emke-tanitó fizetéstöbblete a Kissebesi gránitkőbánya-részvénytársaságtól 5 Magyar-nagy-zsombori Emke-tanitónak ev. ref. kántori teen dőkért Magyar-nagy-zsombori Emke-iskolának ref. egyháztói
IX.
1310
segélyek.
a) R e n d e s j á r a d é k o k . 1 Kolozsvár- Monostor kerületi r. kath. elemi iskola tanulóinak Nemes-féle alapból 2 Néhai Veress Ferencz honv. tűzmester alap kamata
VIII.
45
támogatására.
(Rendes járadékok.) Brassói alsóbb kereskedelmi iskola Dévai áll. reáltanodái tápintézet Hosdáti munkatanitónő f. év jul. l-ig Nagyrápolti munkatanitónő Szászvárosi ev. ref. Kun-tanoda VII.
60091
fill.
kiadások.
1 100 drb. Emke-dalosköri lobogó beszerzésére 2 Ipari mozgalom (Erdélyi Iparpártoló Szövetség) czéljaira VI
Kor
és
1900
-
200
—
gazdasági
a) R e n d e s j á r a d é k o k . 1 Négy algyógyi növendékért havi 72 kor. élelmezés 2 Sz.-udvarhelyi áll. kő- és agyagipari szakiskola
864 280
b) R e n d k i v ü l i segélyek. 1 Háromszékvármegyei fiu árva- és szeretetháznak 2 Horváth Géza iparművészeti növendék részére
400 300 Átvitel:
1144
700 72803
95
Kor.
fill.
Áthozat : X.
Egyházi
segélyek
és felekezeti
b)Több évre szóló Brassói ág. ev. magyar egyház „ ev. ref. egyházközség Brailai ev. ref. magyar egyház Buni ev. ref- tanitó Récsei ev. ref. tanitó Szindi unit. tanitó
fill.
72803
95
iskolákra.
a) S z e r z ő d é s e s j á r a d é k o k . 1 Alsó-ilosvai ev. ref. isk. építésre 2 Alsó-töőki ev. ref. isk. építésre 3 Csomafáji ev. ref. tanitó 4 Csomafáji ev. ref. isk. építésre 5 Hadrévi ev. ref. isk. építésre 6 Kajántói ev. ref. isk. építésre 7 Magyar-esaholyi ev. ref. isk. építésre 8 Maros-gezsei ev. ref. tanitó 9 Maros-szent-annai ev. ref. isk. építésre 10 Maros-szent-királyi ev. ref. isk. építésre 11 Medgyesi ev. ref. pap 12 Oláh-ujfalusi ev. ref. pap, 13 Puszta-kamarási ev. ref. isk. építésre 14 Segesvári ev. ref. pap 15 Szász-régeni ev. ref. isk. építésre 16 Szász-ujfalusi ev. ref. isk. építésre 17 Szent-margitai ev. ref. isk. építésre 18 Uzdi-szentpéteri ev. ref. körleikészet 1 2 3 4 5 6
Kor.
30 30 100 30 50 60 30 100 30 30 200 100 30 200 60 20 80 200
— — — — — — — — — — — — — — -— --
1330 _
400 400 400 100 100 300
— — — — — —
1700
-
200 240 400 200 300 600 120 200 300 600 200 200 13
— — — — 50
3573
50
3000 2000
— -
5000
-
500 2000 500 100 327 3427
— --
85007
45
segélyek.
c) É v e n k é n t ,
1 2 3 4 5 6 7 .8 9 10 U 12 13
v a g y 1 é v r e m e g s z a v a z o t t se gélyek. Borszéki róm. kath. körlelkésznek Gyergyó-Bélborért Dobrai róm. kath. körlelkésznek Galatzi ev. ref. tanitó . Gyekéi ev. ref. egyházközség Gyergyó-tölgyesi róm. kath. körleikészet Gyergyó-tölgyesi róm. kath. leányisk. tanítónő Jód-ratosnyai ev. ref. tanitó f. évi I—VI. hóra Medgyesi ev. ref. pap, visszahatólag 1899. évre Mező-szengyeli r. kath. leányisk. tanítónő f. évi I —VI. hóra Naszódi róm. kath. körlelkészet Porumbáki róm. kath. lelkészet Topánfalvi » » » Néptanítók Lapjára előfizetés egyik isk. számára XI.
Népkönyvtárák,
daloskörök
a) R e n d e s
és
irodalmiak.
járadékok.
1 Népkönyvtárakra a f. évre 2 Daloskörökre és olvasókörökre b) R e n d k i v ü l i
kiadás.
1 Ethnikai forrásmunka támogatására XII.
1 2 3 4 5
Vegyes
,
intézkedésekre
Könyöradományokra Fiókválasztmányok 25°/ -a helyreállítására Előre nem látott költségekre Emke-alkotások tüzbiztositási dijai Nyugdíjbiztosítási illetékek 0
Átvitel:
-
53
Kor.
Áthozat: 6 Emke-tanerők tantestületi gyűléseknek uti költségre 7 Emke-lobogó és kellékek leírására 10 %> XIII.
Alapok 4
0
Bérházak
fenntartási
1 2 3 4 5 6 7 8
Dologi
81
1000
—
157 1011
66 97
fill.
45
4096
30
3676
44
3823 61 2000 500 —
._
6323
61
kiadások.
Egyesületi iroda lakbére Lakbér illetmények Irodafütés, világítás és vegyes kiadások Evi jelentés nyomtatása és közgyűlési költségek Emke-értesitő kiadása, pénztári és irodai nyomtatványok Papirkereskedői anyagok és könyvkötői munkák Posta, portó, telefon és cheque Szolga fizetése, lakbére és ruhailletmény XVI.
1506
Kor.
85007
költsége
1 Egyesületi bérház tartalékalapja növelésére és rendes kiadá saira, adó stb 2 Épület- és iroda-átalakitásokra a f. évben 3 Szászvárosi Emke-épület javítások költségei XV.
— 30
növelése.
1 Kovács Sándor-alap 5%-ából V -ed tőkésítés 2 Rendelkezési alap % jövedelméből a gróf Bethlen Gábor em lék-alapítvány növelésére, IV-ik részlet 3 Gróf Bethlen Gábor emlék-alapítvány meglevő 3153 kor. 14 fillér alnp f. évi 5o/o-a 4 Egyesületi bérház tartalék-alapja után 5°/ tőkésítés XIV.
fill.
3427 200 469
..
1700 — 2420 — 500 1000 1000 — 500 — 400 — /80 —
^duO
4000 6000
10000
Kezelés.
a) R e n d e s. 1 T. alelnök főtitkár rendszeresített járandósága Kezelő tiszti fizetések
— -
b) R e n d k i v ü l i . 1 Tagdíj-behajtás és uj t a g - s t b . gyűjtésre alkalmazott rendkivüli munka-erők személyi kiadásai az egész országra XV11.
Felhasználható
a f.
1900.
^
^
u u u
évben:
1 Kovács Sándor mérnök, Nagy-Enyed alapítványa 5°/n os ka mata % ' e d részéből 2 Magyar nők Emke-lobogó alapja 5%-ából: directorium f. évIII/12-iki hat. alapján már lekötve 600.— rendelkezésre áll 50.24 3 Ujabb segélyekre év végéig rendelkezésre áll Összesen :
26/6
43
650 19555
24 48*)
. A
— -' 142285
0
95
Kolozsvár, 1900. április hó 20-án.
Merza, Lajos, főpénztáros.
Szekula
Ákos,
ellenőr.
Beregszászy
László,
főkönyvvezető.
Megállapítva az igazgató-választmány 1900. évi május 12-én tartott ülésében szám alatt. Gról Béldi Ákos, elnök.
Sándor
5. jkW
József,
t. alelnök-főtitkár
*) M. ;. Ez összegre f. évi ápr. 20-ika óta már többnemü segélyt szavazott meg az igazgató-választmány.
-
54 —
g) Vagyoni állapot 1899. deczember 31-én. Kivonat a fő- és számlakönyvekből (Mérlegszámla alapján) 1899. decz. 31-én
I. Bank-elhelyezések. frt.
Fk. 1 153 Erdélyi bank 1275 sz. b. k.-re elhelyezve és takarék- 1276 „ „ pénztár rész- 1277 „ ,. vény társ. Fk. 172 Mezőgazda- 3073 sz. b. k.-re elhelyezve sági bank és 2658 ,. „' takarék2213 „ „ pénztár 1553 , .. részvény2176 , , társaság 3007 „ „ Fk. 3 165
Fk. 4 154
5 135
Fk. 6 178
Kolozsvári 4202 sz. b. k. re elhelyezve takarékpénz- 4472 „ „ tár és hitel- 702 „ bank rószv.- 990 „ társaság ~'
kr.
89426 24 8816 65 5722 99
10984 8354 8121 7922 6:57 5039
49 07 03 44 46 25
12839 10391 4715 934
13 14 38 38
Magyar leszámítoló és pénzváltó bank erdélyrészi fiókosztálya
1462 1257 552 533 692 1618 1698
sz. b k. re elhelyezve „ „ „ „ „ „ „ „
8982 8010 4374 3033 2416 1412 119
66 80 95 22 74 16 41
Kolozsvári iparosok hitelszövetkezete
1042 1043 1044 1658 1651 1045
s z . b . k.-re elhelyezve ,, „ „ „ „ „
17346 3452 1327 1054 1054 384
06 92 70 64 64 90
Kolozsvár 2243 sz. b. k.-re elhelyezve megyei taka 766 „ „' rékpénztár 1289 „ ., részvény 1968 „ „ társaság
8941 7096 5529 1565
98 33 68 45
Fk. 7 145 Kolozsvári kereske- B. 274 sz. b. k.-re elhelyezve delmibank B. 165 „ részvény- B. 105 „ „ társaság Átvitel..
10705 95 3669 52 3144 78
frt.
ki.
kor
fill.
178852 48 17633 30 103965 88 _ L ] 4 4 5 98 J
kor.
fül
207931 76
46678 74
21968 16708 16242 15844 12514 10078
98 14 06 88 92 50
93357 48
28880 03
25678 20782 9430 1868
26 28 76 76
57760 06
28349 94
17965 16021 8749 6066 4833 2824 238
32 60 90 44 48 32 82
56699 88
24620 86
34692 6905 2655 2109 2109 769
12 84 40 28 28 80
49241 72
23133 44
17883 14192 11059 3130
96 66 36 90
46266 88
21411 90 7339 04 6289 56
35040 50
17520 25 273149 14
546298 28
-
55
frt.
kr.
Áthozat 8
9
10
Fk. Erdélyrészi 95 magyar jel 281 sz. b. k.-re elhelyezve zálog hitel 258 „ bank rész 283 vénytársaság Fk. 85
Fk. 27
Balázsfalvi takarékpénztár részvénytársaság
5502 57 4300 28 2903 89
fill.
12712 74
25425 48
5800O -
20346 30
Nagy- I enyedi | . kisegítő l^g 348 sz.b. k.-re elhelyezve takarék349 „ pénztár 2 «
1Ö0O0 173 15
10173 15
20000 — 346 30
Dévai előlegezési szövetkezet
725 722 723 724
sz. b. k.-re elhelyezve „ „ » „
20000 —
1.0000
7127 33
8358 2309 1810 1776
— 36 70 60
14254 66
40 92 48 04
7106 84
5674 3071 3024 2442
80 84 96 08
14213 68
3710 60 2435 29
6145 89
7421 20 4870 58
12291 78
4179 1154 905 888
— 68 35 30
2837 1535 1512 12*21
Fk. Zalatnai takarékpénztár részvénytár15 163 saság „Jótállási nyilatkozat" alapján és 452 sz. b. k.-re elhelyezve
5000
Fk. Ó-radnai hitelszövetkezet „Jótállási nyi16 201 latkozat" alapján és 1/113 sz. b . k.-re elhelyezve
5000
Fk. Hunyad69 megyei első 200 sz. b. k.-re elhelyezve takarék206 ,. pénztár 1917 „
fill.
11005 14 8612 56 5807 78
29000
558 sz. b. k.-re elhelyezve 1247 „ 1035 „ 1774 „ „
kor.
546298 28
20000 18000 10000 10000 —
Fk. Szászvárosi 14 88 takarékpénz 67 sz. b. k.-re elhelyezve tár részvény- 630 „ „ társaság
17
kor.
ÍUXX) — 9000 5000 5000
Fk. Dévai taka12 32 rékpénztár részvénytársaság Fk. 33
kr.
f | « 157 sz. b. k.-re elhelyezve %.e 388 „ „ f f 89 „ „ 20 „ „ |
Fk. Kisküküllővármegyei takarékpénztár 11 141 és hitelbank részv. társ.«Jótállási nyi latkozat* alapján és 11/462* sz. bk.-re elhelyezve
13
frt.
273149 14
905 62 124 88 71 36
10000 —
-
1101 84
10000 1811 24 249 72 142 72
2203 68
II. Tőzsdei értékpapírok. (1899. deczember 31-iki tőzsdei jegyzés szerint.) Fk. 1 137 145 drb 1000 frtos 5%-os Erdélyrészi Átvitel
3665Í6 93
733033 86
-
5G
kr.
frt.
Áthozat Fk. 1 137 Magyar jelzálog h i t e l b a n k r é s z v é n y t á r s . záloglevél. Szám: 6 7 - 6 9 ; 884—915 9 1 7 - 9 4 3 ; 9 4 5 - 9 4 9 ; 951; 953—971 9 7 3 - 9 8 3 ; 1801—1802; 2 0 5 2 - 2 0 6 3 2081—2084; 2 0 8 5 - 2 0 8 6 ; 2 1 2 0 - 2 1 4 5 2553; 1900, II/l—VIII/1 esedékes szelvényekkel á frt 100.— 145000 á kor. 200.— 2
19 drb. 1000 frtos 4o/ -os Magyar föld hitelintézeti záloglevél. Szám: 6150— 6169; 1900 V / l — X I / 1 esedékes szel vényekkel á frt 96.— á kor. 192.—
frl.
kr.
kor.
Ii
/))).
783033 86
356616 98
-
290000
18240 —
36480
-
0
1 drb. 1860-iki Osztrák államadóssági nyeremény-kölcsön sorsjegy. Sor szám: 15676; nyereményszám: 16; 1900 V/l—XI/1 esedékes szelvé nyekkel 4 drb. 1870-iki m. kir. Nyereménykölcsön-sorsjegy 50 frtos. Sorszám: 1119; nyereményszám 12; „ 1837; „ „ 1; á frt 159.7, á kor. 319.— 2 drb. 100 frtos 4%-os Magyar jelzálog hitelbank nyeremény-kölcsön köt vény. Sorszám: 0970 nyereményszám: 033; 0520 * „ „ 017; 1900 V I / l - X I I 1 esedékes szelvé nyekkel á frt 117.— á kor. 2 3 4 . 2 drb. 100 frtos Kisbirtokosok orsz. földhitelintózeti alapítványi részvény. S z á m : 118-352,1900. július 1. esed. szelv. á frt 100.— á kor. 200.— 1 drb 100 frtos 4%-os Tiszai és szegedi nyeremény-kölcsön kötvény. Sorszám 3352, nyeremény szám 030, 1900. IV/1 —X/l esedékes szelvényekkel.. 12 drb Bazilika sorsjegy. Szám 1358, 010,011, 013, 2344, 038, 039, 040, 5000, 058, 59, 060, 7090, 061, 062, 063, á frt, 6 75 á kor. 13'50 2 drb Jósziv sorsjegy. Szám 4294—068, 6626—043. á frt 3 5 0 á kor. 7 - -
313 -
156 50
"
638
234
-
468
200
-
400
137 —
274
3 1 9
81 —
7
-
162 —
164374 50
14
328749
111. Értékpapír kamat. (1899. deczember 31-ig le nem vágott Fk. szelvények értéke.) 208 145 drb 1000 frtos 6% Erdélyrészi ma gyar jelzálog hitelbank r. t. zálogÁtvitel
530891 43
1061782 86
-
57
-
:t.
Áthozat levél 1899. VIII/1—XII/31-ig 5 h ó . . 2 19 drb 1000 frtos 4%-os Magyar földhitelintézeti záloglevél 1899. X I / 1 — XII/31-ig 2 hó 3 1 drb 1860-iki Osztrák államadóssági nyeremény kölcsön sorsjegy 1899. X I / l - X I I / 3 1 - i g 2 hó ' 4 4 drb 1870-iki M. kir. nyerem, kölcsön sorsjegy 50 frtos (nem kamatozik) 5 2 drb 100 frtos Magyar jelzálog hitel bank nyeremény kölcsön sorsjegy 1899. Xll/l—31-ig 1 hó 0 2 drb 100 frtos Kisbirtokosok orsz. földhitelintézeti alapítványi részvény Fk. 1899. V I I / l - X I I / 3 1 - i g 6 hó 7 208 1 drb 100 frtos Tiszai és szegedi nye remény kölcsön kötvény 1899 X/I— X I I / 3 Í ig 3 hó 8 12 drb Bazilika sorsjegy (nem kama tozik) 9 2 drb Jósziv sorsjegy (nem kamatozik) IV. Magán értékpapírok. Fk. 221 7 drb 100 frtos 3%-os kolozsvári Tornavivodai részvény. Szám 202, 224, 328, 333, 337, 339, 342. á frt 100.— á kor. 200.— 13 drb 100 koronás kolozsvári Kisegítő takarékp. részv. Szám 1726—1728. (3 drb) az Emke tulajdona. Szám 1729 —1734 (6 drb) az osztalék Fóris Teréz ésEmilia tulajdona. Szám 1735—1738. (4 drb) az osztalék Schedivetz Albin tulajdona á frt 50.— á kor. 100.— 5 drb 50 frtos Zentavidéki takarékpénz tári részvény. Szám 381—385. á frt 5 1 / , — ákor. 102% — 2 drb 100 kor. Szabadkai nemzeti ka szinó köles. kötv. Szám 0028—0029. á frt 50.— á k o r . 100.— 1 drb váltó (néhai Matskási Pétertől, elfogadó Rosenberger Salamon és neje Mandl Lotti Bács, Kolozsm.) 26 drb 200 frtos Erdélyi pinczeegyleti részvény 10 drb 200 frtos kolozsvári Tégla gyári részvény 1 drb 500 frtos Szamosvölgyi vasúti törzs részvénv. 9 V2 d 250 frtos Szamosvölgyi vas •a úti törzs részvény. I0 3 drb 125 frtos Szamosvölgyi vas tSC úti törzs részvény. II 2 drb 50frtos Közp. ipartárs. részv. 12 1 drb 50 frtos kolozsv. p. Löv. részv. 13 1 drb 50 frtos Sz.-Dobokam. szinh. „ 14 1 drb 50 frtos kolozsv. belv. Gyer mekkert részvénv sz. 11.
kr.
frt.
kr.
kor.
fill.
530891 43 3020 80
6041 60
126 66
253 32
-
67
1 34
-
67
1 34
5 —
10 —
1 -
3154 80
kor.
fill.
1061782 86
2 —
6309 60
1400
700
1300
650
-
257
—•
>14
100
-
200
4
0
0
1782
150
3564
r D
Átvitel :
535828
23
1.071656 46 8
-
58
frt.
kr.
frt.
kr.
kor.
fill.
535828 23
Athozat.. V. Megtérülendő kölcsönök.
Fk. 1 224 Kolozsvár sz. kir. város törvényható ságának 1893. április 7-én kelt köl csön szerződés értelmében 5%-ra 23000 adott kölcsön I-ső.... Kolozsvár sz. kir. város törvényható ságának 439/98. sz. alatt hozott s a kir. belügyminiszter által helyben ha gyott határozata alapján folyó kia dásaiból eredő pénztári szükségle tei fedezésére kötelezvény ellenében 40000 — felvett 5%-os kölcsön tartozása 11-ik Fk. 3 217 Kolozsvár sz. kir. város törvényható ságának közjegyzői okirat alapján adott 50.000 frt sétatéri kioszk stb. 46151 02 kölcsönből fenálló összeg Ill-ik . . . Fk. 4 244 Kolozsvári róm. kath- Egyházközség nek közjegyzői okirat alapján s tör lesztési terv szerint 50 évre terjedő 43,200 frt 5'/2°/o" amortizácziós köl csönből fennálló összeg Fk. 5 108 Az E. K. E. kötelezvénye, 1892. jul. 1-től 5%-ot kamatozó kölcsönből még fennálló összeg Fk. 6 74 Az Algyógyi m. kir. áll. gróf Kun K o esárd székely földmives iskola, E m k e alapitás czéljaira 5°/ -ot kamatozó készpénz és költség megtérülendő befektetés folyó számla szerint . . . 3746 04 Fk. I-ső kölcsön 7 168 A m. kir. földmivelésügyi minisztérium mal kötött szerződés, illetve kötelez vény alapján adott 10.327 frt 63 krból még fennálló kölcsön részlet 2060 Il-ik kölcsön__ Fk. 8 140 Az Országos kolozsvári siketnéma in tézet kötelezvénye utólagos 5°/ ka mat fizetés és 1894. július 31-től kezdve 10 év alatt törlesztendő köl csönből még fennálló összeg Fk. 9 40 A kolozsvári neológ izraelita hitköz ség elnökségének közjegyzői okirat alapján adott, utólagos 5%-ot kama tozó és 1907. július l-ig visszafize tendő kölcsön
kor
fill.
1.071656 46
46000
80000
109151 02
92302 04
218302 04
os
43100 13
86200 26
19000
9500
-
0
7492 08
5806 04
1120
11612 08
0
4000 —
8000
3500
7000
-
-
VI. E. M. K. E. ingatlanok. (Hivatalos kiutalások alapján, becslés , illetve vételár szerint.) a)
Épületek.
Fk. 1 229 Emke-(üzletvezetőségi)-épület Fk. 2 230 Balázsfalvi Emke-iskola . . . Átvitel.
145399 35
290798 70
16313 — 161712 35
32626 323424 70 1.421770 84
710885 42
— 59 — frt. kr.
Áthozni.. 3 4 5 6 7
8 9
Fk. 231 Fk. 234 Fk. 235 Fk. 130 Fk. 233 Fk. 232 Fk. 142
161712 35
frt. kr
710885 42
kor.
fill.
323424 70
Beszterczei Emke-óvó
9165 16
18330 32
Aranykuti Emke-iskola
5070 —
10140 —
Kissebesi Emke-iskola
5000 —
10000 —
Magyarókereki Emke-iskola
4366 82
8733 64
Vámos-Udvarhelyi Emke-iskola
3060 —
6120 —
Magyar-nagy-zsombori Emke-iskola
2635 —
5270
-
20483 —
40966
-
Szászvárosi gróf Kun Kocsárd-féle piaczi Emke-épület
Fk. 10 200 Kuun Géza gróf-féle algyógyi kastélvrész '. b)
1000 —
212492 33
2000 —
kor. fill.
1421770 84
424984 66
Földbirtokok.
Fk. 11 152 A Balogh János hagyatékából a vég rendelet 4. pontja értelmében hagyo mányozott töviei 307. számú tjkvben A + 4—20, 22—36. rendszám alatti fekvők és atövisi 524. számú tjkvben 2—6. rendszám alatti ingatlanok, a tagosítás után kiosztott 1807—1908. mérnöki 1990, 2184, 2185 és 2186 uj helyrajzi tagok, megterhelve özv. Ba logh Jánosné szül. Incze Ilona örök hagyó özvegyének életfogytiglani ha szonélvezeti jogával, a nagy-enyedi kir. járás, mint hagyatéki bíróság 1894. október 29-én 5Ó08. számn át adási végzése, valamint Müller Mi hály alsó-fehérvármegyei tiszti ügyész 1894. május 30-án keit érték becsüje Fk. alapján 12 147 Az özv. Tappenburg Károlyné-féle ha gyatékból a kolozsvári 4902 számú tjkvben A-f-2 rend 7149/1. számú kaszáló az elővölgy innenső oldal első részében 4 hold 1073 • öl, to vábbá a 4901 számú tjkvben a brétfüi dűlőben fekvő 295 • öl gyümöl csös becslés ár szerint
10000
VII. Felszerelések. Fk. 1 222 Az Emke-lobogó és különböző irodai felszerelések értéke (folyó számla szeiint)
2IKKK)
604 5o
1209 10
2346 52
4693 04
VIII. Algyógyi birtok. (Régebbi becslés, illetve leltár alapján.) Fk. 1 118 Kun Koesárd gróf hagyománya alap ján ingatlanok becsértéke Átvitel..
210056 210056
936328 82
420112 420112 —
J.872657 64
-
60
frt.
Athozat. . Fk. 2 119 Kun Koesárd gróf hagyománya alap ján ingók (felkelhetőségek)becsértéke
kr.
frt.
kr.
210056 —
936328 82
11501 45
221557 45
kor.
fii.
kor.
fii.
420112 — 1.872657 64 23002 90
443114 90
IX. Várandóság. (Főkönyv és törzskönyvek 1 2 3 4
Fk. 177 Fk. 248 Fk. 245 Fk. 246
alapján.)
Örökös tagoktól
aláirt, de még be
674 16
1348 32
Alapító
,,
nem fizetett köte
17379 92
34759 84
Rendes
,,
lezettségek — tör
59909 91
119819 82
lések nélkül
Pártoló
X. Előlegek. Fk. 1 218 Megtérülendő előlegek (folyó szerint)
4022 05
—
8044 10
81986 04
163972 08
számla 402 46
804 92
100
200
XI. M. kir. postatakarékpénztár. Fk. 1 226 Törzsösszegért
-
XII. Pénztár. Fk. 1 241 Pénztárkészlet 1899. deczember 31-én
4884 73
9769 46
1.245259 50
2.490519
azaz Egyinüliókettőszáznegyvenötezerkettőszázötvenkilencz forint 50 kr. Korona értékben : Kettőniillónégyszázkilenczvenezerötszáztizenkilenczfkorona
— fillér.jj
Megjegyzés. A Bitskey Kálmán 40,000 frt, Orbán Balázs báró 8000 frt, özv. Mangesius Frigyesné 6000 frt, Nagy István 1200 frt, Splényi Antal báró 1000 frt, Herczeg Gábor 500 frt, Züllich István 200 frt, Megyeri Krausz Mayer 200 frt, Valicsek Mátyás 154 frt 40 kr, Lovas László 100 frt hagyatéka, illetve alapítványa, továbbá a kis-sebesi, aranykuti és magyarókereki iskolatelkek értékei a fenti tételek egyikébe sincsenek felvéve, minthogy e hagyatékok, alapítványok és telekbekeblezések részint perek részint tárgyalások alatt állanak. A Balázs Adolf, Bethlen András gróf-féle, brassói óvó-alap, Budai Pál, Budai Sándor, Deák Lukács dr.,Kutasy Dávid, Lőrinczy Gyula, Lukács Mózes, özv. Mohay Károlyné, Móricz József, Nagy Ádám, Peregriny Sándorné, Simay Sala mon, Szentiványi Sándor és Vájna Áron-féle ujabban bejelentett hagyatékok—a további utasításig— érték nélkül nyilvántartatnak. A fenti hagyatékok összesített értéke — 57354 frt 40 kr., azaz 114,708 korona 80 fillér. Kolozsvár, 1899 deczember 31 én. * Merza, Lajos, Szekula főpénztáros.
Akos,
ellenőr.
Beregszászy
László,
főkönyvvezető.
A zárszámadások alapján és a fő- és segédkönyvek szerint jelen részletezett vagyonki mutatás 1899. deczember 31-én az E. M. K. E. birtoka gyanánt 1.245,259 frt 50 kr., azaz EgyínilliókettőszáznegyvenötezerkettőszázötTenkilencz f r t ő ó k r . = korona értékben: 2.490,519 kor — fill., azaz Kettőmilliónégyszázkilen czvenezerötszáztizenkilencz kor. — fill. vagyont tüntetvén l
fel, ennek megfelelően a szabályszerűen megejtett pénztárvizsgálat alkalmával az egyesület va gyonát példás hűséggel és tisztasággal, mindenben a szabályokkal, számadásokkal és hozott határozatokkal megegyezőleg, teljesen hiánytalanul kezelve és megőrizve találtuk. Kolozsvár, 1900. évi márczius hó 8-án. Gyár/ás
Benedek,
Sárkány
számvizsgáló.
Lajos
dr,
számvizsgáló.
h) Uj tagok a mult közgyűlés óta. (Az uj Alapszabályok alapján beléptek.) A) Örökös és alapító tagok. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A p p o n y i Albert gróf, orsz. képviselő, Budapest, (VII-ik évi részlet) 200 B á c s-P e t r o v o s z e l 1 ó község (Bács-Bodrog vm.) 200 B. B a k Lajos mübutor- és épület asztalos, gyáros, Kolozsvár, II-ik alapítványi 200 B á n ffy Kázimir báró, vármegyei II. aljegyző, Nagy-Enyed '-00 B a r k a s s y Géza ministeri tanácsos, Budapest ^00 B e o c s i n i c z é m e n t g y á r i U n i ó (Redlich, Ohrenstein és Spitzer), Beocsin és Budapest 200 7. B e t h l e n Miklós gróf Hunyadvármegye főispánja, Déva 1000 8. B ő h m Mihály m. áll. vasúti hivatalnok, Kolozsvár 200 9. B r a u n Arthur (Belatini) pezsgő-bor gyáros, Budapest 200 10. B u l y o v s z k y Lilla, Budapest 200 11. C h o t e k Rezső gróf cs. és kir. aranykulcsos, Futták 200 12. F e l d m a n n Zsigmond, Kolozsvár sz kir. város osztály mérnöke 200 13 G e r g e l y Ferencz házbirtokos, Kolozsvár 200 14. K a r c z a g város (Jász-N.-K.-Szolnokvm.) VI. és VH-ik évi részié' 400 15 K e m e n e s Ferencz praelatus, káptalani nagyprépost, Veszprém • 200 Ifi. L á z á r lenő a „Nemzeti" baleset biztosító r. t. vezérügynökségének titkára, Kolozsvár 200 17. L é s z a i Ferencz kir. tan., birtokos, Magyar-Gorbó 200 18. M a g y a r k e r á m i a i g y á r r. t, Budapest 200 19. M e z e i Uyés kereskedő, Gyulafehérvár 200 20. R o c k István gépgyáros, Budapest 200 21. R ó n a y Károly kir. közjegyző. Budapest 200 22. R u f f Miksa fa- és szén nagykereskedő,Budapest 200 23. S c h v a r t z Ferencz gazdász, Budapest 200 24. S t u r m á n Lénárd földbirtokos, Csernely 200 25. S z e n t e s r. t. város (Csongrádvm.), XIV. évi részi 200 26. S z m r e c s á n y i Pál szepesi püspök, Szepeshely 200 27. T a u s z i g B. Hugó kir. tan., a kereskedelmi és iparkamara elnöke M.-Vásárhelyt . . 200 28. T h a m ó Gyula ev. ref. pap, Alpestes 200 29. Ú j p e s t i i p a r t e s t ü l e t 200 30. V u c h e t i c h Sándor kir. posta- és távírda igazgató, Kolozsvár 200
K. K. K. K. K. K. K. KK. K. K. K. K. K. K. K. K. K. K K. K K. KK K. K. K. K. K. K.
Összesen.. 7000 K B) Rendes tagok. I. Évi
4 koronán
felüli
A d o r j á n Dezső oki. g. mérnök, Bu- j dapest, évi 10 kor. A g á c z i Norbert praemontrei főgym. tanár, Nagyvárad, évi 10 kor. A u e r Dávid és fiai nagykereskedők,Bu dapest, évi 8 kor. Dr. B a u e r Mór ügyvéd, Budapest, évi 6 kor. 5 B e r e t v á s Endre, földbirtokos, Tó-Al más, évi 10 kor.
kötelezettséggel.
Dr- C s o m a y Gáspár székesfőv. tanács jegyző, Budapest, évi 10 kor. D ó s a Dénes ev. ref. főgymn. tanár, fiókköri elnök, Szászváros, évi 6 kor. E i s e l e József réz-, érczmü- és gőz kazán gyáros, Budapest, évi 10 kor. Goldberger Sámuel gyáros, Buda pest, évi 20 kor. 10 H a a s Fülöp ós fiai, Budapest, évi 20 kor.
-
62 —
H o r v á t h Miklós kir. törvsz. biró, Ma ros-Vásárhely, évi 10 kor. H o r v á t h Miklósné kir. törvsz. biróné, Maros-Vásárhely, évi 10 kor. K a i 1 József mérnök, Budapest, évi 5 kor. K a r n e r Árpád joghallgató, NagyBecskerek, évi 10 kor. 15 K a r n e r Gusztáv m. kir. adótárnok, Nagybecskerek, évi 6 kor. K l a u z á l Emma Budapest, évi 8 kor. L a m m Miksa uradalmi bérlő, FélPuszta, évi 6 kor. L a t i n a k Gyula m. kir. mérnök, VajdaHunyad, évi 8 kor. L a t i n o v i c s Géza orsz. képviselő, Bikity, évi 10 kor. 20 L u k á c s Lajos László gymn. tanár, Bu dapest, évi 10 kor. L u s z t Ármin kereskedő, Budapest, évi 5 kor. M a g y a r-C s a n á d község (Csanádm.), évi 6 kor. M a u t h n e r Testvérek és társai bőrgyá rosok, Budapest, évi 10 kor. Id. M o k r y Sámuel gazda, Csanád-Apácza, évi 5 kor. 25 M o l n á r Ferencz kereskedő, Titel, évi 6 kor. M o l n á r Kálmán székesfőv. tanácsjegyző, Budapest, évi 10 kor.
II.
Tíz
évre
40,
P á s z t o r y János a kolozsvári Nemzeti Színház ellenőre,Kolozsvár, évi 5 kor, •>Polytechnikai Szemle* szerkesztősége, (műszaki közi.) Budapest, évi 10 kor. R e i n e r Miklós gyapjuáru kereskedő, Budapest, évi 5 kor. 30 Dr. R e i n i t z J a k a b ügyvéd, Budapest, évi 5 kor. Dr. R e i n i t z Jakabné, Budapest, évi 5 kor. Dr. S á r k á n y Miklós ügyvéd, MarosVásárhely, évi 5 kor. Dr. S á r k á n y Miklósné ügyvéd neje, Maros-Vásárhely, évi 5 kor. S z e g e d i kenderfonó-gyár részvénytár saság, Szeged, évi 20 kor. 35 S z t e r é n yi Bertalan újságíró, Buda pest, évi 10 kor. T o p l e r Károly nyug. kir. curiai biró, Budapest, évi 10 kor. T r e i 17, Péter m. kir. segéd, geolog., Bu dapest, évi 5 kor. Dr. V e r e s s Sándor megyei tiszti fő orvos, Csik-Szereda, évi 8 kor. Dr. V i l á g o s s y József ügyvéd, Buda pest, évi 5 kor. 40 Z s i t v a y Béla ny. m. kir. honvéd hu szárezredes, Kecskemét, évi 10 korDr. Y b l Félix földbirtokos, Csesztve, évi 10 kor.
vagy 32 koronát
A 11 e n d e r Henrik bányatanácsos, hiv. főnök, Zólyom-Brezó. A l s ó-1 e n d v ai takarékptár, Alsó-Lendva. A n d r á s y János kanonok, Nagyvárad. 45 A r n s t e i n Henrik mérnök, gyárigazgató, Budapest. Dr. B á c s k a i Béla orvos, Arad. Dr. B a k ó Sándor, kórházi főorvos, egyet, m. tanár, Budapest. B a k o n y-Magyar-Szombathely község, (Veszprém vm.) B á r d o s y Imre földbirtokos, Alsó-Mes teri. 50 B é k é s i Casinó, Békés. B o g y a y István földbirtokos, Haláp. B o r o n k a y László földbirtokos, Vajk. B u d a p e s t külső-váczi úti elemi iskola, Budapest. C h a u d o i r Gusztáv és Társai gyárosok, Budapest. 55 C s e k e Kálmán kir. büntető törvsz. biró, Budapest. Özv. D a r á n y i Jánosné magánzó, Arad. D e á k Lajos kir. tan., tanfelügyelő, Ma ros-Vásárhely. D e l e j Lajos mérnök, Budapest. D é 1 z a 1 a i takarékpénztár részvénytár saság, Nagy-Kanizsa. 60 Dr. D e 1 m á r Tivadar mérnök, Budapest,
i
előre
lefizettek:
D e s s e w f f y Ödön,földbirtokos,Bpest. D e u t s e h l á n d e r Nándor borkeres kedő Budapest. D ó c z y Endre róm. kath. plébános, Bánffy-Hunyad. D ó s a Imre földbirtokos, ny. kir. törvsz. biró, Kocsór. 65 E b n e r Lajos tanár, Budapest. É d e s k u t y Jenő nagykereskedő, Bu dapest. Dr. E i s 1 e r Ignáez ügyvéd, Török-Ka nizsa. F a r a g ó László gépész-mérnök, Buda pest. F e s t Jenő m. kir. posta és távírda fel ügyelő, Budapest. 70 F 1 ó r a Gyertyagyár részvénytársaság, Budapest. G i c z e y Lajos nyug. miniszteri titkár, gyárigazgató, Budapest. G i l l y é n Lajos kir. táblai biró, kir. járás bíróság vezetője, Erzsébetváros. G y n r á t z Ferencz ág. ev. püspök, Pápa. H a v i á r Dániel a békési ev. egyházme gye felügyelője, ügyvéd, Szarvas. ?5 H e g e d ű s Zsigmond ny. kir. járásbiró, Makó. H e r s z é n y i Kálmán kir. járásbiró, Hosszúfalu.
63 H o f ' h e r r és S c h r a n t z gépgyárosok, Budapest. Dr. K e l e m e n Gyula ügyvéd, a Ha zai bank részv. társaság igazgatója, Budapest. Báró K e m é n y József birtokos, M Németi. 80 Dr. K i k i n d a i Győző kir. közjegyző, Török-Kanizsa. K i s-G y ő r község (Borsód vm.) K i s-V á r d a vidéki felekezetnélküli nép nevelési egylet, Kis-Várda. Dr. K i s z e 1 y Kálmán ügyvéd, Módos. K o c s é r község (Pest vm.) 85 K ő 1 b e r Alajos cs. és kir. udvari ko csigyártó, Budapest. Dr. M. K o s s á Gyula orvos, egyetemi m. tanár, Budapest. L e m l e János czégvezető, Budapest. L o t z Károly festőművész, tanár, Buda pest. L u k á c s Ferencz máv. főmérnök, Zágráb. 90 L u k á c s László haszonbérlő, Szeralak. M a h r Pál kereskedő, Miskolcz. M a n á s József vendéglős, Kolozsvár. Dr. M a r i n J a k a b kir. tan., bábaképezdei igazg. tanár, Szeged, M a r t o n Béla Magy. földhitelint. tiszt viselő, Budapest. 95 M a u t h n e r Ödön magkereskedő, Bu dapest. M e n d e l J a k a b földbirtokos, Balázs falva. M e n d 1 i k Oszkár festő, Budapest. M e n k i n g Frigyes bányaigazgató, Brád, 40 kor. M o l n á r József droguista, Budapest. 100 M o s e r János droguista, Budapest. szentgyörgyi M ü l 1 e r László cs. és kir követ, Szófia. N a g y János m. kir. honvéd törzsőr mester, Nagy-Szeben. N a g y-K u n-M a d a r a s község, (JászN.-Kun-Szolnok vm.) Dr. N a g y Samu ügyvéd, Székely-Ud varhely. 105 N e u g e b o r e n Gusztáv nyug. m. kir. csendőr ezredes, Maros-Vásárhely. P á n d i István, Békés-Csaba. P a p o 1 c z község, testület (Három szék vm.) P e t h ő Gyula dr., m. kir. állami főgeologus, Budapest. P i n t é r Sándor ügyvéd, Szécsény. 110 P 1 a c s i n t á r Dávid polgármester, Szamosujvár. P o 1 c z Rezső ügyvéd, Kolozsvár. P o 11 á k Kázmér kereskedő, Miskolcz. P r i b i 1 Ernő vm. főügyész, Zombor. R a g á l y i Béla földbirtokos, Balajt. U ő R e i n b o l d Olivér kir. tanácsos, p. ü. igazgató, Nagy-Enyed.
Id. R ó t h y Kálmán ügyvéd, Berettyó Újfalu. Dr. R ó n a Ignáez ügyvéd, Temesvár. Rosemberszky Árpád miniszteri száratanácsos, Budapest. Dr. R ó t h Dezső ügyvéd, Mező-Kövesd. 120 R ó z s a d o m b és vidéke ház- és telektu lajdonosai egyesülete, Budapest. R u c s k a János magánzó, Kolozsvár. S a 1 g ó-t a r j á n i kőszénbánya-részvény társulat petrozsénvi bányaigazgató sága, Petrozsény, 40 kor. S a l g ó-t a r j á n i kőszénbánya-rész vény társulat petrozsényi társládája, Pet rozsény, 40 kor. S á r á n d község, erkölcsi testület (Bi har vm.) 125 S c h a r n b e c k László állatorvos, Ka locsa. S c h a r r e r János máv. főellenőr, Bu dapest. S c h a u s c h e k Árpád a műegyetem hez rendelt kir. tanár, Budapest. S c h é f e r András kereskedő, Kolozsvár S c h ü 11 er Ferencz vászon és fehérnemű árú kereskedő, Budapest. 130 S c h u 11 z Vilmos fatermelő, Budapest, 40 kor. Schwarcz Lajos kereskedő, Buda pest. S i m a y Gerő kereskedő, Brassó. S i m a y Tódor mérnök, vasúti felügyelő, Sopron. S t u r m á n György orsz. képv., föld birtokos, Csernely. 135 Tóthi S z a b ó György urad. főerdész, Jánosháza. S z e g v á r i Ernő mérnök, Budapest. Dr. S z é k e l y József a közigazgatási biróság tanácselnöke, Budapest. S z é k e s f e h é r v á r i m. kir. V. honvéd kerület törzse, 40 K. Báró S z e n t k e r e s z t y Zsigmondné, Kolozsvár. 140 S z m r e c s á n y i Lajos apát, egri kano nok, Eger, 40 kor. T o r o n t á l r a e g y e közönsége nevében a törvényhatósági bizottság, NagyBecskerek. T r e b i t s c h Ignáez a Magyar földhi telintézet igazg. helyettese, Budapest. T r e i c h l i n g e r Ernő mérnök, Zürich. V á c z rend. tan. város közönsége (Pest-ra.) 145 V é r t e s Lajos gyógyszerész, Lúgos. Gróf V i g y á z ó Ferencz főrendiházi tag, földbirtokos, Rátóth, 40 K. Szurdai W e i s s Géza gyáros, Budapest. Szurdai W e i s s Leo gyáros, Budapest. Szurdai W e i s s Róbert gyáros, Budapest. 150 Z s o 1 d o s Ferencz fakereskedő, Szentes.
III.
Évi
61
4 koronás
A b a u j-s z á n t ó i takarékpénztár mint részvénytársaság, Abauj-Szántó. A b e 1 e s Róbert gépészmérnök, Bpest. A b o n y i polgári kör (Pestvm.) Ábrahám István kir. törvsz. biró, Brassó. 155 Á c h i m Zsigmond kir. törvszéki biró, Kalocsa. A c k e r m a n n Bernát sörfőződei igaz gató, Budapest. Dr. A d o r j á n Sámuel kir. törvszéki aljegyző, Gyulafehérvár. Á g o s t o n Mózes nyug. ev. ref. lelkész, Monora. A i z e n p r e i s z Kálmán állatorvos, Bu dapest. 160 A j t a y Gyula számellenőr, Zalathna. A k ó t s István kereskedő, Czegléd. Dr. x A l a p y Henrik egyetemi magánta nár, Budapest. A l b e r t Elek körjegyző, O-Brettye. A l b e r t Iván kir. főmérnök, NagyEnyed. 1 6 5 A l b u János kir. posta táv. s. tiszt, Brassó. A l e x a n d e r László mérnök, Heves. Özv. Á l l a g a Imréné, Baja. A 1 m á s y István m. kir. főerdész, Bu dapest. Dr. A 1 m a y József orvos, Deés. 170 A n d e r s e n László kir. pénzügyigaz gató, Déva. A n d r á s y János gazdatiszt, Mihálczfalva. A n d r á s i Lajos kir. mérnök, Budapest. A n t a 1 fal v i járási takarékpénztár rész vény-társaság, Antalfalva. A p á t h y György m. kir. p. ü. min. számellenőr, Budapest. 175 Dr. A r á n y i Zsigmond orvos, Buda pest. A r a t ó Gyula m. kir. erdőmester, Bu dapest. A r b a n á s z Emil máv. gépg}". hivatal nok, Diós-Győr. Dr. A r g a y István orvos, Győr. A x m a n n Gyula fővárosi irnok, Buda pest. 180 B a c z o n i József kir. posta-táv. főtiszt, Brassó. B a c z o n i Pál m. kir. törvsz. irnok, Torda. B a h u n e k Béla pénzügyőri főbiztos, Déva. B a j á n László Pozsonyvármegye árvasz. ülnöke, Pozsony. B a j á n Vincze nyug. gazdatiszt, Po zsony. 185 Dr. B a k ó András szolgabiró, Hidalmás. B a 1 á s y Antal p. ü. min. s. titkár, Bu dapest.
!
kötelezettséggel.
Dr. B a l i k a Ferencz orvos, Budapest. B á 1 i n t h Ferencz urad. főerdész, Gyu lafehérvár. B á 1 i n t h Ferenczné urad. főerdész neje, Gyulafehérvár. 190 B á l i n t Géza p. ü. számgyakornok, Bé kés-Gyula. Bálin th György tanár, Gyula Fe hérvár. B a 1 ó Béla körjegyző, Reketyefalva. B a l ó Kálmán körjegyző, Baczalár. B a 1 o g h Gergely czégfestő, Kolozsvár. 195 B a l o g h Károly ev. ref. főgymn.tanár, Emke jegyző, Kolozsvár. B a l o g h Lajos róm. kath. lelkész, Gyergyó-Tolgyes. B a l o g h Lajos állami tanitó, Maros Újvár. B a l o g h László p. ü. irodavezető, Déva B á n c s Emil kir. posta- táv. főtiszt, Brassó. 200 B á n d y György vármegyei főjegyző, Deés. B á n y a i György állomás előljáró,Uj.-Bőg. B á n y a i Sándor főgymn. tanár, Hód mező-Vásárhely. B a r a n y a i József kir. posta-táv. főtiszt, Brassó. Dr. B á r c z a y Gyula ügyvéd, Budapest. 205 B á r d o s Géza „ Assicurazioni Generáli" titkár, Debreczen. B á r d o s s y írén polg. isk. tan., Buda pest. B á r d y Géza m. aljegyző, Deés. nagyborosnyói B a r t h a Alajos kir. mér nök, Zombor. B a r t h a Imre k. jegyző, Türkös. 210 ifj- B a r t h a János zenetanár, Szentes. B a r t h a János m. kir. áll. végrehajtó, Torda. B a t e r n a y Ákos körjegyző, Klopotiva. B a 11 a Bertalan birtokos, Alvincz. B a 1 1 1 a y János ügyvédjelölt, Kalocsa. 215Baudiss Rezső Magy. Földh. int. tisztviselő, Budapest. B a u m a n n Arnold nagyiparos, GyulaFehérvár. Dr. B a u m g a r t e n János ügyvéd. Brád. B a y István mérnök, Sepsi-Szent-György. B e é r Henrik földbirtokos, Budapest. 220 B e l é n y e s i ev. ref egyházközség, Belényes. B e 1 i c z a y Béla mézeskalácsos és viasz gyertyaöntő, Budapest. B e n á r d Ágost máv. mérnök, Budapest. B e n e Loránd az Osztrák földhitelinté zet hivatalnoka, Bécs. Dr. B e n e Ödön ügyvéd, Budapest. 225 B e n e d e k Gyuláné birtokosnő, Fogaras.
B e n e d e k István nyug. m. kir. honvéd ezredes, Fogaras. B e n e d e k Károly ref. pap, AlvinczB e n k e Elemér m. kir. áll. vasúti fel ügyelő, Budapest. B e n k ő Gyula igazgató, Budapest. 230 B e r e c z k y Lajos, városi házi pénz tári tiszt, Debreczen. B e r g e r Gusztáv kereskedő, Kaposvár. B e r g e r Ignáez Adriai bizt. társ. főügynöke, Kaposvár. Dr. B e r k o v i t s J a k a b orvos, Kis-Kőrös. B e r n d o r f e r Ede kereskedő, Baja. 235 B e r n o I á k Károly nyug. cs. és kir. al tábornagy. Budapest. B e r z e v i c z y Emil p. ü. titkár, NagyEnyed. B e r'z s e n y i Gusztáv kir. tanfelügyelői tollnok, Torda. B i h a r-Torda község. (Bihar vm.) B i h a r i József füszerkereskedő, Deb reczen. 240 B i h a r i Sándor nyug. ev. ref. tanár, Maros-Vásárhely. Dr. B i k f a l v i Károly kir. bányafőor vos, Maros-Ujvár. B i r ó József posta-távírda hivatali fő nök, Balázsfalva. B i r ó Lajos birtokos, Alvincz. B i r ó L. Lajos a „Vasúti Lapok" fele lős szerkesztője, Budapest. 245 B i s z t r a y Károly m. kir. pénzügyi számvizsgáló, Székely-Udvarhely. B 1 á g a Gábor jegyző, Nagy-Tótfahi B l a u J a k a b társulati szakaszmérnök, Vág-Sellye. B I e u e r Samu ügyvéd, Budapest. B I e y e r Soma kereskedő, Mező-Túr. 250 B o c s k o r Mihály kir. Ítélőtáblai biró, Kolozsvár. B o c z Géza erdőmester, Szászváros. B o c z Vilmos dr., kir. törvényszéki biró, Torda. B o d n á r Gábor hivatalnok, Tekerő. Zágoni Bodola Lajos műegyetemi nyilv. rendes tanár, Budapest. 255 Dr. B o é r Kálmán szolgabíró, NagyIlonda. Dr. B o g d á n Andor id. nyug. kir. albiró, Brassó. Dr. B o g n á r Mátyás ügyvéd, Budapest. B o g s á n Károly hivatalnok, Arad. B ő h m Emil főpinczér, Budapest. 260 B o h r a József fakereskedő, Budapest. B ő h m Mihály m. áll. vasúti hivatalnok, Kolozsvár. B o 1 y ó Kálmán kir. közjegyző, Szentes. B o r o s s Arthúrgépészmérnök,Budapest. Özv. B o r o s Béniné, Arad. 265 B o r o s Benő p. ü. számtiszt, B. Gyula. B o t h Sándor mészáros, Maros-Ujvár. Dr. B o t z e n h a r d t Ferencz orvos, Buda pest. :
65 — B r á d y Lipót birtokos, Brád. B r a n d e n b u r g Sándor kereskedő, Bu dapest. 270 B r a s s ó i iparos ifjak önképző-egylete, Brassó. B r a u n Aladár Adriai bizt. társ. hiva talnok, Budapest. B r a u n Sándor újságíró, Budapest. B r e c h e r Dávid szeszgyáros, Besztercze. B r e c h e r Hermán kereskedő, Besztercze. 275 B r e c h e r Hermanné kereskedő neje, Besztercze. Dr. B r e c h e r József ügyvéd, Besztercze. Dr. B r e c h e r Józsefné ügyvéd neje, BeszterczeB r e c h e r Náthán koreskedő, Besztercze. B r e n'n e r Vilmos mérnök, Budapest. 280 B r e 11 e r Mór kereskedő, Balázsfalva. B r ó d y Aranka polg. isk. tan , Budapest. B r ü c k Jenő Magyar Földhitelintézeti tisztviselő, Budapest. B r u c k Zsigmond Adriai bizt. társ. pénz tárnok, Budapest. Dr. B r ü k l e r Arthur ügyvédjelölt, Bu dapest. 285 B r ü n a u e r Jenő törvsz. gyakornok, Szolnok. B r u s t Sándor bizományos, Budapest. P. B u d a y János kir. táblai biró, Szeged. B ü r g e r Lipót bérlő, Karácsonfalva. B u s 1 i g József erd. egyh. megyei áidozár, r. k. főgymn. tanár, Brassó290 B u t y k a y Elemér miniszteri számel lenőr, Budapest. B ú z á s Elemér kir. posta és táv. mérnök, Budapest. B j - d e s k u t y Ede tanitó, Alvincz. C h r i s t i á ri Antal kir. közjegyző, Pan csóva. C i t r o n Izrael birtokos, Karácsonfalva. 295 Báró C o l l á s János állomásfőnök, Bicske. C o n r a d t Rezső főhadnagy, Buda pest. C o r t i János máv. gépgy. hivatalnok, Budapest. C s á n k i József szakiskolai igazgató, Zalathna. C s á t h y Zoltán segédjegyző,Felpestes. 300 C s é c s y Gyula körjegyző és áll. anya könyvvezető, Csik-Szt.-Miklós Ifj. C s e h József férfiszabó, Vajda-Hunyad. C s e j d y Lajos fényképész, Gyula-Fe hérvár. C s e n g e r y Dezső ügyvéd, Kassa. C s e r e s z n y é s Ödön ev. ref. lelkész, fiókköri jegyző, Balázsfalva. 305 Máesai C s e r n o v i c s Agenor társulati igazgató mérnök, Szeged. C s i f f y Katalin földbirtokosnő, Debre czen. Csik-Szent-Do mokos község, (Csik vm.) C s i k y Miklós tanár, Gyula-Fehérvár. 9
— 66 C s i l l a g Ignáez bérlő, Tisza-Várkony. 310 C s i 1 l i k György m. kir. kezelő s. tiszt, Zalathna. i C s i s z á r Albert birtokos, Maros-Vásár- ' hely. Dr. C s i z é r Ákos ügyvéd, t. főügyész, Deés. C s i z i k Gyula tanár, Budapest. C s o n k a Géza fényképész, Maros-Vá sárhely. 315 C s u c s i József asztalos, Gyula- Fe hérvár. Dr. C s u d a y Jenő egyetemi magánta nár, Budapest. C s u k a Domokos főszolgabiró, MagyarIge n. C s u k a Ignáez p. ü. fogalmazó, Déva. C z e 1 1 e 1 Fülöp épitész, Gyula-Fe hérvár. 320 C z i r j á k János Jenő máv. hivatalnok, Kolozsvár. Dr. D a d a y Vilmos városi orvos, SepsiSzent-György. D á n i e l István birtokos, takpénzt. igaz gató, Balázsfalva. D a n ó c z y Antal ev. ref. főgymn. ta nár, Nagy-Kőrös. Dr. D a p s y Viktor orvos, Budapest. 3 2 5 D a r v a s Vilmos keresk. isk. tanár, Pancsova. D a r v a s s y Ferencz p. ü. s. titkár, Déva. D e á k György közs. jegyző, Alvincz. D e á k Gyula s jegyző, Alvincz. D e á k Sándor ág. h. ev. lelkész, Türkös, 830 D e á k Zsigmond honvéd őrnagy, Ko lozsvár D é g h község jogi testület, (Veszprém várm.) D e g r ó Andor miniszteri fogalmazó, Budapest. D e l i Ödön minorita házfőnök, NagyEnyed. D e r z s község (Udvarhely vm.) 335 D e u t s c h M. Mátyás szállodás, Baja. D e u t s c h Manó takarékpénztári köny velő, Gyula-Fehérvár. D e v e c s e r község (Veszprém vm.) D i c s ő f i Kálmán kir. mérnök, Buda pest. D i c s ő - s z e r i t-m á r t o n i Vöröskereszt fiókegylet. 340 D i e t z 1 Béla urad. kertész, Gyula-Fe hérvár. D i m é n y Mózes posta-tiszt, Budapest. D o b o l y i Elemér h. körjegyző, SzászCsanád. D o b ol y i István nyug. kir. járásbiró, Szilágy-Somlyó D o b o l y i Sándor körjegyző, Kiskerék. 345 D o b o 1 y i Sigmond földbirtokos, Veres egyháza. Dr. D o b o z y Vilmos járási orvos, Ma gyar-Igen.
Dr. D o b r o v Ede ügyvéd, Temesvár. D o m a h i d y Viktor orsz. gyül. képviselő, Angyalos. D o m b i Lajos ev. ref. lelkész, egyház megyei tanácsbiró, Békés Gyula. 350 D o m b i Lajos p. ü. fogalmazó, Déva. D 5 ni ö k Erzsébet áll. poig. isk. igazg., Nagy-Enyed. D o m o k o s József kir. főmérnök, Ma ros-Ujvár. Dr. D ö m ö t ö r Béla ügyvéd, Budapest. D o n á t h Sándor m. kir. főerdész, Hoszszufalu. 355 D r a v e t z k y József árvaházi tanitó, Zólyom-Lipcse. Dr. D u c h o n János orvos, Zombor. D u d i t s Oszkár pestvármegyei tb. al jegyző, Budapest. D u 1 d n e r József főkántor, Gyula-Fe hérvár. D u n s t Gyula szódagyári pénztárnok, Maros-Ujvár. 360 Ifj. D v o r a c s o k Antal orvostanhallgató, Budapest. E b n e r Ottilia, Budapest. E d e l s t e i n Ármin kir. postatáv. tiszt, Brassó. E d v i Illés Aladár festőművész, Budapest. E g e r h á z y Lajos ref. pap, Torda. 365 E g r y Lajos nyug. járásbiró, Nagy-Szőllős. (Meghalt.) É h n Károly posta-távirda főtiszt, Bpest. E l e k e s Sándor főgymn. tanár, Na'-ryKőrös. Dr. E 1 s z á s z Emil orvos, Abiuj-Szántó. E m m e l Gyula megyei árvsz. főköny velő, Sopron. 370 Szatmári E n y e d i Lajos kir. itélőtábl. biró, járásbiró, fiókköri elnök, Ba lázsfalva. E n y i c z k e i Gábor ügyvéd, Budapest E r d é l y i Károly oki. jegyző, Tata. E r d ő s Aladár Adriai bizt. társ. vezórügyn. titkár, Miskolcz. E r d ő s Armand hirlapiró, Budapest. 375 E r k e l Ödön takarékpénztári pénztár nok, Budapest. E r ő s s Imre urad. szőllő intéző, GyulaFehérvár. E r ő s s Imréné urad. szőllő-intéző neje, Gyula-Fehérvár. E r ő s s József tanár, G3 ula-Fehérvár. E s z e n y i Sándor kir. aljárásbiró, Bé kés-Gyula. 380 E t é d község, (Udvarhely v á m ) F a b i a n e k Vilmos vezér-ig., Czegléd. F a 11 e r Alajos közs. jegyző, Veprovácz. Dr. F a r k a s Geiza miniszteri fogalmazógyakornok, Budapest. F a r k a s Károly ügyvéd, Losoncz. 385 F a r k a s Mihály rendőrfőkapitány,Brassó. Dr. F a r n o s Dezső főgym. tanár,NagyEnyed. F e h é r Károly czégvezető, Budapest. T
— 67 — F e i g l s t o c k Gyula kir. műszaki ta nácsos, Budapest. Dr. F e j é r Dávid közs. orvos, Gy.-SzentMiklós. 31)0 Dr. F e j é r Gerő tanár, Gyula-Fehérvár. F e j é r Henrik az Adriai bizt. társ. tit kára, Eger. Dr. F e j é r v á r y Adolf ügyv. Fogaras. F e j e s Áron ref. főgym. tanár, SzékelyUdvarhely. F e k e t e István az Első inagy. ált. bizt. int. műszaki kárbecslője, Budapest. 81)5 F e k e t e J a k a b igazgató, Maros-Vásár hely. F e k e t e Károly körjegyző, Malomviz. F e l i n e r Károly gépészmérnök, Buda pest. F e n d Károly m. kir. szőlő- és borászati felügyelő, Budapest. F e r e n c z Antal községi jegyző, Csernátfalu. 400 F e r e n c z i István ev. ref. lelkész, Za lathna F e r e n c z y Benedek róm. kath. kör lelkész, Alsó-Porumbák. F e r i c s e J-T e k e r ő bánya társulat, aranybánya vállalat, Tekerő. F e r y Oszkár m. kir. csendőr százados, Zilah. F e u e r m a n n S. az Adriai bizt. társu lat, fő ügynöke, Baja 405 Br. F i á t h Elemér jogász, Aka. F i n g é r h u t J. Lipót kereskedő, Gyu la-Fehérvár. F i r t o s Dénes m. kir. főerdész, Naszód. F i s c h e r Sándor rabbi, Gyula-Fehérvár. F i s c h e r Mór mérnök, Budapest. 410 F 1 e i s s i g Gyula gyáros, Fogaras. F 1 e i s s i g Lipót gyáros, Fogaras. Dr. F o d o r Ármin kir. törvénysz. biró, Budapest. F o g o 1 y á n» Sándor, főreálisk. tanár, Déva. F ö 1 d v á r y József körjegyző, Mohács. 415 F o r r ó Imre kir. posta-távirda tiszt, Brassó. F r e n y ó Nándor bizt. hivat. Budapest. F r e u n d János intéző, Budapest. F r e y Gusztáv, jutegyári irodafőnök, Új pest. F r i e d Ignáez haszonbérlő, Tövis. 420 Dr. F r i e d Samu fogorvos, Budapest. F r i e d l á n d e r Gyula könyvelő, Deés. F r i e d m a n Márton kereskedő, GyulaF'ehérvár. F r i e d m a n n Samu az Adriai bizt. társaság hivatalnoka, Budapest. F r i e d s a m György szállodás, GyulaFehérvár. 425 F r i t s Ernő körjegyző, Vorcza. F r i t z Pál kir. bányatanácsos, MarosUjvár. F u c h s Gusztáv tisztviselő, Budapest.
F u c h s Nándor kereskedő, Gyula-Fe hérvár. F ü r e d i Antal a Fonciere kárbecslője, Budapest. 430 ifj. F u r ó Lajos gazdász, Keszthely. G-'aál Lajos m. á. v. ellenőr, állomási főnök, Szob. G á b e 1 Antal, Endre kir. adótiszt, GyulaFehérvár. Marosvásárhelyi G a 1 g ó c z y Domokos m. á. v. pályafelvigyázó, Homoród. G á m á n Károly p. ü fogalmazó, Békés Gyula. 435 G a r á n Dániel ügyvéd, Gödöllő G a r á n Dániel né ügyvéd neje, Gödöllő. G e l e y Gyula kir. s. mérnök, MarosÚjvár. G e m z s e község, (Szabolcsvm.) Geréb Lajos rendőrbiró, Maros-Vá sárhely. 440 G e r g e l y István járási irnok, Alvincz G e r ő Bertalan bányaigazgató, Tekerő. G e s z t e s i Jenő seyédkörjegyző, Brád. G i d ó f a l v y P á l telekkönyvvezető, Ba lázsfalva. Dr. G i I l y é n Kálmán ügyvédjelölt, Er zsébetváros. 445 G l a t t e r Ignáez az Adriai bizt. társ. hivatalnoka, Budapest. G o c s m a n József gazdatiszt, Sorostóly G ó c z a János közs. biró, Alvincz. G o d a Géza ujságiró, Budapest. G o l d b u r g Dániel fővárosi irnok, Bu dapest. 450 G o 1 d n e r Elek az Adriai bizt. társ. tiszt viselője Budapest. G o 1 d s t e i n Adolf az Adriai bizt. társ hivatalnoka, Budapest. Dr. G o m b o s Lajos orvos, Czegléd. G ö l l n e r Károly főreálisk. tanár, Po zsony. G ö m ö r y Károly a Generáli kárbecs lője, Budapest. 455 G r á f Lajos építész, Budapest. G r a m m á Döme kir. s. tanfelügyelő, Nagy-Várad. G r i 11 n e r Albert m. á. v. főmérnök, Bu dapest. G r ó e z Béla kanonok, Nagy-Várad. G r ó s z Mihály az Adriai bizt. társ. hi vatalnoka, Budapest. 460 G r ü n M. Lipót kereskedő.Gyula-Fehérvár. G r ü n f e 1 cl Náthán vendéglős, GyulaFehérvár. G r ü n w a l d Mór szobafestő, Kolozsvár G y á r o s Vilmos gépész-mérnök, Bpest. G y e n e s Bertalan rendőrkapitány, Kecs kemét. 465 G y e n e s István, árvaszéki ülnök, Kecs kemét. G y e r g y ó-s z e n t-m'i k 1 ó s i Ipartestü let,' Gyergy ó-Szent-Mik lósG y ö n g y ö s város liaiósága, (Hevesvm.)
— 68 Dr. G y ö r k y Imre ügyvéd, Hódmező vásárhely. G y ő r s z i g e t község, (Győr v m ) 470 G y u l á n y i Béla Magy. Földh. int tiszt viselő, Budapest. G y ü r e község, (Szabolcsmegye.) H á á d e r Sándor máv. mérnök, Budapest. Dr. H a h n Béla ügyvéd, Kalocsa. H a b n Ede magán h i v , Budapest. 475 H a j d ú János m. kir. főerdész, Törcsvár. H a j d u - s á m s o n i Olvasó-egylet,HajduSámson. H a j d u Sándor fényképész, Maros-Vá sárhely. H a l a s y József takarékpénztári pénz tárnok, Budapest. Halász Jakab gyógyszertár-tulajdo nos, Kolozsvár. 480 H a l t e n b e r g e r Samu kir. posta és és táv. mérnök, Budapest. H a 1 u s k a Lajos miniszteri számelle nőr, Budapest. H a r a n g i Sándor Adriai bizt. társ. kárbecslő és főfelügyelő, Budapest. H a r k a i Ede virágkereskedő. Budapest. H a r t m a n n József a „ Budapesti Napló" kiadó-hivatal főnöke, Budapest. 48J H á S Z Kálmán Magy. Földh. int. hiv., Budapest. H a u s e r Adolf szerkesztő, Budapest. Hauskarl Ernő ministeri segéd-fo galmazó, Budapest. H a u s zm a n n Jenő Magy. Földh. int. tisztviselő, Budapest. H a v a d t ő i József kir. posta- és lávirdafelügyelő, Szigetvár. 490 H a v a d t ő i Józsefné, Szigetvár. H a v a s Lajos áll. tanitó, Türkös. H e g e d e ő s Miklós kir.mérnök,Zombor. Dr. H e g e d ű s István egyetemi tanár, Budapest. H e i s z k o v i t s Lipót kereskedő, Balázs falva. 495 H e l l e b r a n d Lajos vendéglős, GyulaFehérvár. ; H e r m a n n János városi irnok, GyulaFehérvár. Herzfeld Ignáez vállalkozó, GyulaFehérvár. | H e v e s Vilmos mérnök, Budapest. H e v e s y József Magy. Földh. int. hiv., Budapest. 5 Ü 0 H é y a Tivadar kir. tanácsos, földbir tokos, Esztergom. ' H i e s z Károly máv. hiv., Bicske. H i l l i n g e r Lajos vendéglős, Gyula-Fe hérvár. Hi r h á g e r Imre kir. albiró, Abauj-Szántó. H i r s c h Mór gyógyszerész, Kolozsvár. 505 H o c h m a n n Antal Adriai bizt. társ. hivatalnok, Budapest. H o c k Alajos székesfőv. katonaügyoszt. segéd, Budapest.
Dr. H o c h m a n n Nándor nyug. honvéd ezredorvos, Fogaras. H o d o l y Elekné honvéd főtörzsorvos neje, Budapest. Dr. H ó d y Antal ügyvéd, Pancsova. 510 H o f b a u e r Richárd birtokos, GyulaFehérvár. H o f e r József soproni kaszinó egyleli kávés, Sopron. H o f m a n n Gyula földbirtokos, Mező Keresztes. H o 1 1 Ernő m. kir. államvasuti fel ügyelő, Budapest H o l l ó István hivatalnok, Arad. 515 H o l l ó Tivadar lapszerkesztő, Budapest. H o l l ó s Henrik kir. igazságügyi mi nisteri számvizsgáló, Budapest. H o l l ó s István p. ü. fogalmazó, N.-Enyed. H o r t o b á g y i Zsigmond főgym. tanár, Pancsova. H o r v á t h Árpád főispáni titkár, Deés. 520 H o r v á t h Miklós várm. főszámvevő, Nagy-Enyed Horvát Miksa főfelügyelő-kárbecslő, Budapest. H r a b o v s z k y Géza kir. földadó nyilván tartási biztos, Békés-Gyula. H u k k György r. kath. lelkész, IgaJ. H u s z k a József lanár, Budapest. 525 H u z e 11 a Elek fegyverkereskedő, Buda pest. H y e J e n ő m. aljegyző, Deés. I g l ó kir. korona és bányaváros, (Sze pes vm.) I g n a Germán s. jegyző, Tur. I k r i c h Arnold szolgabíró, Alvincz. 530 I l l é s Jenő kir. curiai biró, Budapest. Dr. I l l é s József in. kir. igazs. min. fo galmazó, Budapest. I l l y é s Szávin körjegyző, Lapusnyak. I m r e h Albert főmérnök, Budapest. Dr. I m r e Lajos ev. ref. gymn. tanár, Hódmező-Vásárhely. 535 I n c z e Frigyes kir. posta-távirdatiszt, Brassó. Dr. I r i n y i István ügyvéd és földbirto kos, Debreczen. Dr. I s s e k u t z Hugó egyetemi magán tanár, gyógyszerész, Kolozsvár. I v á n k a Zoltán főgymn. ének- és ze netanár, Hódmező-Vásárhely. I v a s k ó Sándor m. kir. erdészjelölt, Alsó-Árpás. 540 J a b l o n s z k y Miksa iroda-altiszt, Pécs. J a g a s i c h Kálmánné polg. isk. tan., Budapest. J a k a b János városi aljegyző, Torda. Ifj. J a k a b f y Albert könyvvezető, Gyu la-Fehérvár. J á k o b é i László, a Magy. ált. hitelbank tisztviselője, Budapest. 545 J a n c s ó Lajos káptalani gazdatiszt, Nagy-Várad.
69 J á n o s i Ágoston kanonok, Veszprém. J á n o s i Sándor ügyvéd, Veszprém. J a n o v i t s Gyula Adriai bizt. társ. kár becslő és főfelügyelő, Budapest. J a n o v i e s . Pál újságíró, Budapest. 550 Dr. J á s z i Viktor jogakadémiai tanár, Kecskemét. J e k e l f a l u s s y Zoltán cs. és kir. knm., min. titkár, Budapest. J e 11 i n e k Lajos máv. felügyelő, Bpest. J ó n á s Izidor vállalkozó, Maros-Ujvár. J ó n á s Jenő gazdatiszt, Besenyő. 555 Dr. J o r d á n Sándor rabbi, Fogaras. J ó s a Sámuel körjegyző, Nagy-Petri. J u g a János segédjegyző, Vorcza. K á d á r Miklós városi tanácsos, GyulaFehérvár. K á d a s József kir. postamester, Hoszszufalu. 560. K a l a p á c s Imre plébános, Ehed. K á l m á n György m. á v. gépgyári mű vezető, Budapest. K a m e r m a y e r István m. á. v. tiszt viselő, Pécs. K a n i t z Géza kereskedő, Budapest. K a r á c s o n Endre kir. mérnök, Deés. 565. Dr. K á r s a i Sándor min. s. fogalmazó, Budapest. K a s s Antal aranyozó, Kolozsvár. K a t o n a József gyógyszerész, Kecskemét. K a t o n a József magánhiv., Budapest. K a t o n a László telekkönyv átalakító, Szilágy-Somlyó. 570 K a z i n c z y Kálmán gazda, Pilis-Csaba. Dr. K e c s k e m é t i Lajos ügyvéd, Kecs kemét. K e c z e l i László árvaszéki ülnök, Deés. Dr. K e e z e r Ákos kir. közjegyző, Mező-Kövesd. K e l e m e n György tanitó, Hosszúfalu. 575 Dr. K e l e m e n Lajos ügyvéd, Budapest. Ifj. K e 11 e n f y Károly jogász, Budapest. K e m é n y Ferencz reáliskolai igazgató, Budapest. K e m é n y Gyula mérnök, Budapest. K e n d e János premontrei kanonok, fő gymn. tanár, Nagy-Várad. 580 K o p e s Ferencz vasúti hív., Bártfa. K e r e k e s Ferencz főmérnök, Kecs kemét. K e r e s z t e s Antal megyei állatorvos, Csik-Szereda. K e v e r m e s község, (Csanádmegye.) K i r á l y Miklós pénztári ellenőr, Resiczabánya. 585 K i r c h l e c h n e r Alajos máv. felügyelő, Budapest. K i s-K e r e k i község, erkölcsi testület, (Bihar vm.) K i s - V a r s á n y község, (Szabolcs vm.) K i s s Árpád ev. lelkész, Emke fiókköri elnök, Csernátfalu. K i s s Ferencz ev. ref. lelkész, Földes.
590 K i s s Kolos Jenő, prem. kanonok, fő gymn. tanár, Nagy-Várad. K i s s Sándor kir adótiszt, Gyula-Fehérvár. K 1 a b e r Zsigmond magánzó, Budafok. K I á r m a n n József szabó-íizlet tulajdo nos, Gyula-Fehérvár. K 1 e i n Dávid szabómester, Budapest. 595 K l e i n Kálmán magánhivatalnok, Bu dapest. Dr. K l e i n Mór ügyvéd, Késmárk. K n e z e v i c h Béla, a Magy. ált. hitel bank hivatalnoka, Budapest. K n y a s k ó György kárpitos, Budapest. Dr. K o c h Béla orvos, Budapest. 600 Dr K o h n e r Adolf földbirtokos, Budapest. K o 1 e sz á r András szobafestő,Kolozsvár. K o m á r o m i Antal Debreczen sz. kir. város házi pénztári ellenőre, Deb reczen. I v f l n c z e y Győző kör-állatorvos, Cser nátfalu. K ő n i g Nándor könyvelő, Gy.-Fehérvár. 605 K o ó s Ottó kir. tan., m. kir. zálogházi igazgató, Budapest. K o p e c z k i Ármin fakereskedő, Abony. K o r b u 1 y Elemér városi jesyző, Gyu la-Fehérvár. K o r n e r Ignáez járb. irnok, Kalocsa. K ó r ó d y Imre kir. adótiszt, GyulaFehérvár. 610 Dr K ó ' r ó d y Péter tanár, Gyula-Fe hérvár. Dr. K ő r ö s y György középiskolai tanár, Eperjes. K o r z e n s z k y Antal m. kir. erdész, Budapest. K ó s a Kálmán kir. táblai birói czimmel és jeli. felrnházolt járásbiró, Eger. K o v á c s Dezső ev. ref. collegiumi tanár, Kolozsvár. 615 K o v á c s Endre ügyvéd, Moór. K o v á c s Gábor járb. irnok, Kalocsa. K o v á c s Gyula pénzügyministeri taná csos, Budapest. K o v á c s Gyuláné-Barabás Ida, Budapest. K o v á t s Imre állomás főnök, O-Kér. 620 K o v á c s József államnyomdai művezető, Budapest. Dr. K o v á c s Károly áll. főgymn. tanár, Makó. K o v á t s Károly külvárosi r. kath. lel kész, Nagy-Szeben. K o v á c s Károly építész, Budapest. K o v á c h Lajos fővárosi irnok, Bu dapest. 625 K o v á c s Lajos szabómester, Budapest. Mádi K o v á c s László kir. tanácsos, földbirtokos, Budapest. Mádi K o v á c s Lászlóné, Budapest. K o v á c s Márton társulati szakaszmér nök, Vágsellye. K ö v é r Bálint pt. altiszt, Brassó. 630 K ö v é r Márton földbirtokos, Szemlak.
— 70 ,
K ö v e s s i Ferencz borászati felügyelő, Budapest. K o z m a Gyula fényképész, Újpest. K r a f t Viktor urad. intéző, Csorvás. K r a 1 o v i c s Gyula kir. számtanácsos, Budapest. 635 K i'a ra e r Félix magánhivatalnok, Bu dapest. K r a u s Adolf kereskedő, Budapest. K r i e s c h Aladár festő, Budapest. K r i e s c h János dr., kir- albiró, Bu dapest. K r o ó Adolf hivatalnok, Budapest. 640 K. K r z y z e w s k y Géza kir. adótárnok, Gyula Fehérvár. K u l s z k y Henrik, Alvincz. K u n é r t Imre körjegyző, Buzd. K u t a s s y Béla székesfőv. katonaügyoszt. segéd, Budapest. Dr. K u t h y Dezső egyetemi magánta nár, Budapest. 645 L a c z a y István mérnök, Arad. L a e n d l e r Aladár fakereskedő, Bu dapest. L á n g Géza tanitó, Hidalmás. L a n g e r Géza székesfőv. katonaügyoszt. vezetősegéd, Budapest. László Gyula máv- főmérnök, Bu dapest. 650 L á s z l ó József gyógyszerész, MarosUjvár. L á s z l ó László gyógyszerész, Ákosfalva. L á z á r Lajos műszaki tanácsos, Bu dapest. L e h o t z k y Vilmos törvsz. albiró, Bé kés-Gyula. Dr. L e h r e r Péter pénzügyi tanácsos, Budapest. 655 L e i p o 1 d János székesfőv. számsegéd, Budapest. L e i t n e r Lajos mérnök, Budapest. L e i t n e r Lajos kéményseprő-mester, Nagy-Várad. L e n g y e l Adolf Titus fővárosi irnok, Budapest. L e n g y e l György földbirtokos, megyei aljegyző, Nagy-Enyed. 660 L e n k e y Vincze a Generáli tisztviselője, Budapest. L e r n e r Antal füszerkereskedő, Baja. L e s s község, (Bihar vm.) L é t a y Lajos kir. kultúrmérnök, Buda pest. Dr. L i g e t i Lajos ügyvédjelölt, GyulaFehérvár. 665 L i c h t n e e k e r Lipót pénztárnok, Bu dapest. L i g e t i Jenő magánhiv., Budapest. L o k a i e s e k Fülöp r. kath. plébános, Periasz. L ó k u t község, erkölcsi testület, (Vesz prém vm.) L o 11 e r József állami állatorvos, Vulkán.
670 L o v a s i Ernő joghallgató. Kalocsa. L ő v i u g e r J a k a b magánhiv-, Budapest. L o v r i t s József jár. irnok, Hidalmás Dr. L u k á c s Adolf egyetemi nyilv. r. jogtanár, Kolozsvár. L u k á c s Károly jegyző, Hosszúfalu. 675 L u k á c s Lajosné székesfővárosi taní tónő, Budapest. L u k á c s László pénzügyi száinellenőr, Budapest. L u s t i g László p. ü. főbiztos, NagyEnyed. M a g á t h Lajos róm. kath. lelkész, Hunyad-Dobra. Dr. M a g o s s György ügyvéd, Debre czen. 6S0 M a g y ar-111 e b e község, mint testület, (Torontál vm.) Dr. M a g y a r y Géza kir. jogtanár, NagyVárad. Dr. M a g y a r i Károly v. főorvos, NagyEnyed. M a g y a r y Mihály kir. bányamérnök, Ma ros-Ujvár. M a k ó i d y József kir. posta és táv. fő nök, Brassó. 685 M á l n á s i Ede poslaszolga, Brassó. M á l n a y Gyula, az Adriai bizt. társ. hiv., Budapest. M a l o n y a i Sándor kir. közjegyző, Alibunár. M á n d l i k Alajos nyug. p. ü. számtaná csos, Budapest. M a n d o w s k y Richárd hírlapíró, Bu dapest. 690 Dr. M a n g o l d Ármin hites ügyvéd. Bu dapest. M a n h e i m Márk, az Adriai bizt. társ. tisztviselője, Budapest. M a r e z e 11 Elemér gyógyszerész, Gyu la-Fehérvár. M a r g i 11 a mezőváros, (Bihar vm.) Báró M á r i á s s y Tibor szolgabíró, Kés márk. 695 M a r k h ó t Gusztáv máv. gépgy. fogal mazó, Budapest. M a r o s-v á s á r h e l y i hitelszövet k e z e t , mint az orsz közp. hitelszöv. tagja, Maros-Vásárhely. Dr. M á r t o n f y Lajos áll. főgym. igaz gató, Szamos-Ujvár. M á t h é Miklós városi házi pénztárnok. Debreczen. Dr. M á t é ff y Ferencz ügyvéd, Szentes. 700 Dr. M a y e r Árpád orvos, Budapest. M a y e r Henrik vinczellér-iskolai igaz gató, Pozsony. M a y e r f i Zoltán gyáros, Kecskemét. M e g g y e s y István járási számvevő, Kun-Félegyháza. M e i s e 1 József róm. kath. s. lelkész, Segesvár. 705 M e 1 1 e r Gyula hivatalnok, Budapest.
-
M e u d 1 Henrik földbirt., Balázsfalva. M e n d 1 i k Ferencz főreáliskolai cz. igaz gató, Budapest. Dr. M e s k ó László ügyvéd, országgyű lési képviselő, Nyíregyháza. Dr. M e s s i n g e r Simon ügyvéd, Bu dapest. 710 M e s z I é n y i József posta táv. felügyelő, Budapest. Dr. M e z e i Mór ügyvéd, Budapest. M i k o l a Sándor ág. hitv. ev. főgymn. tanár, Budapest. M i l c h Oszkár fakereskedő, Budapest. Dr. M i t t e l m a n n Miksa körorvos, Türk ős. 7 1 5 M i t l e r Izidor kereskedő, Baja. Dr. M o c s á r y Pál tisztviselő, Budapest. Dr. M o l n á r Albert ügyvéd és városi ügyész, Czegléd. M o l n á r Ferencz újságíró, Budapest. Dr. M o l n á r Imre jogakadémiai tanár, Nagy-Várad. 720 M o l n á r József birtokos, Maros-Vásár hely. M o s k o v i t s Ármin Adriai bizt. társ. kárbecslő és főfelügyelő, Budapest. M o s c o v i t z Iván dr. kir. törvsz. al jegyző, Kassa. M u n k á c s y Zsigmond vendéglős, Gyu la-Fehérvár. M ü 11 e r D. Lajos gyáros, Kolozsvár. 725 M ü 1 1 e r Péter Pái áll. rendőrségi s. fo galmazó, sz. k. v. honv. főhadnagy, Budapest. M ü l l e r Vilmos Magy. Földh. int. hiv., Budapest. Münstermann Győző főszolgabiró, Hidalmás. M u z s n a y Géza m. kir. főerdész, Zsarnócza. N á d l e r Róbert festőművész, tanár, Bu dapest. 730 N a f t a 1 i József, kereskedő, Maros-Ujvár. N a g y - b á n y ai polgári olvasó kör, Nagy-Bánya, N a g y-B á n y a város takarékpénztára, Nagy-Bánya. N a g y-V,a rs, á n y község, (Szabolcs vm.) Dr. N a g y Árpád ministeri segédfogal mazó, Budapest. 735 N a g y Béla kir. tanf. tollnok, Nagy\ árad. N a g y Dezső posta-táv. fogalmazó, Buda pest. Dr. N a g y Ernő kir. jogak. tanár, NagyVárad. N a g y Gyula, székes-főv. katonaügyoszt. vezetősegéd, Budapest. N a g y István ev. ref. lelkész, Harasztos. 740 N a g y József p. ü. s. titkár, Déva. N a g y Károly ref. theol. 4anár, Kolozsv. Köpeczi N a g y Lajos m. kir. pénzügy miniszteri számvizsgáló, Budapest. T
f
71
;
i j | \ ;
j i
-
Vályi N a g y Pál kir. p. ü. tanácsos, p. ü. igazgató, Deés. N a g y Sándor pénztárnok, Alvincz. 745 N á n á s y Géza Adriai bizt. társ. kár becslő és főfelügyelő, Budapest. Dr. N á n á s y Ödön ügyvéd, Budapest. N e g r ó Gusztáv mérnök, Szerencs. N é m e t h Kelemen főgym. tanár, Jász • berény. N e u m a n n Simon kereskedő, Budapest. 750 Ifj. N o v á k János kereskedő, Fogaras. Lov. O e l b e r g Gusztáv k. bányakapi tány, Zalatna. O e s t e r r e i c h e r Pál hivatalnok,Budapest. O l a s z József ev, ref. főgymn. tanár, Nagy Körős. O l a s z f a l u község, (Veszprémvrm.) 755 O l á h Imre állami anyakönyvvezető, Debreczen. Kisszeri O l s a v s z k y Lajos nyug. törvsz. biró, ügyvéd, Budapest. Oppenheim Henrik borkereskedő, „ Budapest. O r f f y Lajos ügyvéd, Szegszárd. O r n s t e i n József nyugáll. cs. és kir. őrnagy, Szamos-Ujvár. 760 O r o s h á z i Altalános Takarékpénztár, mint. részv. társ., Orosháza. Q r t h Ambrus építész, Budapest. O r y András biztosító titkár, Arad. O s z,t i á n Viktor kir. mérnök, N.-Enyed. Dr. O t ó c s k a Károly ügyvéd, Pozsony. 765 P á l l R a f a e l róm. kath. plébános, Soborsin. P a l l ó s J a k a b hivatalnok, Budapest. P a 1 ó c z y Lajos oki. gyógyszerész és gyáros, Budapest. Dr. P a p p Gábor orvos, Szolnok. P a p p György könyvnyomtató, GyulaFehérvár. 770 P a p p István ref. lelkész, Székely-Kocsárd. P a p p Lajos ev. ref. lelkész, DedrádSzéplak. Pap Lajos p. ü. titkár, Déva. P a r á d i Kálmán ref. főgymn. tanár, Kolozsvár. Dr. P a t a k y Károly ügyvéd, Bereg szász. 775 P a t z Kálmán magán hiv., Budapest. P a u e r János technikus, Budapest. Kápolnai P a u e r Kálmán államnyomdai főtiszt, Budapest. P e c h József min. oszt. tanácsos, Bu dapest. P e c z e - S z ö l l ő s község, (Bihar vm.) 780 P e ö c z Ferencz p. ü. titkár, Déva. P e r é n y i Lajos polg. isk. tanár, Bu dapest. P e r les Sándor gépész-mérnök, Bu dapest. P ^ s t m e g y e i Abonyi tak.-pztr, Abony.
— 72 — Dr. P ó t e r János tanár, Gyula-Fehérvár. 785 P e t e r d y Lajos Magy. Földh, int. hiv., Budapest. P é t e r f y Albert kir. járásbíróság! albiró, Nyárád Szereda. P é t e r f y Dénes unit. pap, Kolozsvár. P é t e r f y István kir. adótiszt, GyulaFehérvár. P e t r á s Ferencz kereskedő, Gyula-Fe hérvár. 790 P e t r o v i e s Pál ev. lelkész, Hosszú falu. P e t t e n k o f f e r Sándor borászati fel ügyelő, Budapest. P f e i f e r Ignáez máv. vegyész, Budapest. Tájai P f e i f e r Kálmán miniszt. tanácsos, Budapest. P f e i f f e r Károly mérnök, Pécs. 795 P i a c s e k Géza alap. ellenőr, Eger. P i e t s c h Sándor főszolgabiró, Hátszeg. P 1 e s k o 1 1 Györgyné alezredesné, Fo garas. P o l g á r Károly mérnök, a Generáli kárbecslője, Budapest. P o 1 i t z e r Lajos kir. mérnök, Gyula. 800 Dr. P o l l á k Imre ügyvéd, Budapest. P o 11 á k Lajos máv. felügyelő, osztály vezető, Kolozsvár. Dr. P o l n e r Ödön m. kir. igazs. min. s. titkár, egyet, magán tanár, Budapest P o l ó n y i Manó állomásfőnök, Kecs kemét. P o n g r á t z Gergely birtokos, Balázsfalva. 8 0 5 P o n g r á t z Géza főszolgabiró, Alvincz. P o n g r á t z Gyula magánzó, földbirto kos, Kassa. P o n g r á t z Kristóf birtokos, B ílázsfalva. P o ó s a község, mint testület, (Bihar vm.) P o r s t Gyula magánzó, Budapest. 810 Dr. P ó s f a i Sándor kir. közjegyző, Sopron. P r a z n o v s z k y Géza Magyar földh. int. ügyész, Budapest. Viliéi P r i b i k László nyug. máv. főel lenőr, Budapest P r i h r a d n y Kálmán máv. mérnök, Deés. P r i n d l Nándor vendéglős. Budapest. 815 P r o h á s z k a Vietor m. kir. adótiszt, Gyula-Fehérvár. P r o k u p e k Sámuel Terézárvaházi igaz gató, Nagy-Szeben. P t h r ü g y község (Szabolcs vm.) u l i c z e r A n n i n magán h i v , Arad. Báró P u r c z e l Emil kir. posta távirdatiszt, Brassó. 820 P ü s p ö k-L a d á n y nagyközség, (Hajdú megye,) Ifj. R a k o v s z k y György földmivelésügyi min. osztálytanácsos, Budapest, Dr. R a p c s á k Lajos főorvos, Budapest. R á t h Mátyás máv. hiv., Pécs. Dr. R á t v a y Géza jogtanár, Eger.
:
j
i j | |
> j \ j !
825 R á t z Gerő nyug. pénzügyministeri ta nácsos, Budapest. R á t z László ügyvéd, Szentes. R á t z László ág. hitv. ev. főgymn. tanár, Budapest. R e i c h Ferencz s. jegyző, Apcz. Dr. R e i c h Sándor h. ügyvéd, Budapest. 830 Dr. R e i c h e n f e l d Zsigmond ügyvéd, Győr. R e i m h o 1 z József nyug. polgármester, Vinga. (Meghalt.) R e i s z BMa ügyvédjelölt, Gyula-Fehérvár. R e j ő d József ügyvéd, Gyula-Fehérvár. R e m é n y i Mór mérnök, Budapest. 835 Szókvári R e n d e s Béla m. kir. pénzügyminisleri fogalmazó, házbirtokos, Budapest. R é t h y Béláné gyógyszerész neje, Bé kés-Csaba. R é t h i Lajos tanár, Czegléd. R é v é s z László Lajos kereskedő, Arad. R e v i c z k y István kir. mérnök, Zombor. 840 R e v i ez k y Lászlóné főhadnagy neje, Budapest. R é z Mihály felügyelő, igazgató, NagyVárad. R e z n e k Mihály gazd. szaktanár, Csernátfalu. R i g n á t h Béla városi aljegyző, Déva. Rissdörfer Ferencz magán hiv., Budapest. 84-5 R o h r l i c h Ede nagykeresk., választm. pénztárnok, Besztercze. R o h r 1 i e h Süsse földbirtokos és nagy iparos, Besztercze. R o m v á r i János kir. adótárnok, Békés. R ó n a József szobrász, Budapest. Dr. R ó n a i János ügyvéd, Balázsfalva. R o n c s i k Lajos városi tanácsos, válm. ellenőr, Debreczen. 850 R o s e n f e l d Adolf szobafestő, GyulaFehérvár. R o s e n z w e i g Lázár körjegyző, Russ. R o s m a n n Izsák birtokos, Széplak. R ö s n e r Gusztáv vasúti s. mérnök, Deés. 855 R ó t h Bernáth bérlő, Karácsonfalva. R ó t h Mór „ Assicurazioni Generáli" műszaki felügyelő, Budapest. Rottmann Hermann irodavezető, Gyula-Fehérvár. S a j ó-K e r e s z t u r község, (Borsodrn ) S a l a m o n Antal posta-távirda főtiszt, Brassó. 86) S á l i a k István bányaszámtiszt, Zalatna. S á n d o r János tanár, Szászváros. S á n e k András szolgabíró, Hosszúfalu. S á n e k Gyula irnok, Hosszúfalu S a r k a d v i d é k i Takarékpénztár (Bi har vármegye.) 865 Dr. S á r k á n y Lajos főgym. igazgató, Kolozsvár. S a r t o r i Domenico pallér, Budapest.
S c h a d é n Frigyes kir. posta és táv. fő mérnök, Budapest. Dr. S c h a l l e r József ügyvéd, Nagylak. S c h a u s c h e k Gábor uradalmi erdész, Hegyköz-Szt-Miklós. 870 Dr. S c h á c h t e r Miksa operateur, egyet, tanár, Budapest. S c h e i b e r Antal máv. ellenőr, Bu dapest. S c h i e s z 1 Károly gyógyszerész, fiókköri pénztáros, Balázsfalva S c h m i d 1 László nagykereskedő, Bu dapest. Dr. S c h m i d l Miklós nagykereskedő, Budapest. 875 S c h m i d t Ferencz épitész, Budapest. Dr. S c h m i d t János keresk. akad. tanár, Arad. Dr. S c h o l t z Kornél orvos, Budapest S c h r e i b e r Albert kereskedő, GyulaFehérvár. Dr. S c h ú l Albert máv. pályaorvos, Fogaras. 880 Dr. S c h u l Győző ügyvéd, Szászváros. S c h u l e m a n n Hugó posta s. tiszt, Bu dapest. S c h u l l e r Lajos kereskedő, GyulaFehérvár. Scliusler András m. kir. erdész, Sárkány. Dr. S c h u s t e r Echárd járás-orvos, Koncza 885 S c h w a r z Ármin kereskedő, Budapest. S c h w a r z Ferencz kereskedő, Buda pest. S c h w a r z Hermann kereskedő, GyulaFehérvár. S c h w a r c z Lipót kereskedő, Kolozsvár. S c h w a r z Mór Osztr. elemi bizt. főügynök, Miskolcz. 890 S c h w a r c z Sándorné magánzó, Bpest. S c o d n i k Rezső kir. mérnök, Zombor. S e b e s i Zsigmond megyei iktató, NagyEnyed. S e l l e n h o f e r Lajos gyáros, Sopron. S e m e 1 Mór vendéglős, Maros-Ujvár. 895 S e p r ő d i János tanár, Kolozsvár. S i c h r a Jenő hajóskapitány, Budapest. Dr. S i g m o n d Emil min. s. fogalmazó, Budapest. S i m i g Károly Adriai bizt. társ. hiva talnok, Budapest. S i m o n Jenő Magy. ált. hitelbank tiszt viselő, Budapest. 900 S i m o n f f y Alajos főszolgabiró, fiókköri alelnök, Balázsfalva. S i n b e r g e r Salamon kereskedő. Ba lázsfalva. Dr. S i n g e r J a k a b orvos, Budapest. S i p o s Orbán kir. tan., cz. min. oszt. tan., kir. tanfelügyelő, Nagy-Várad. Dr. S i s s o v i c s Miklós posta-lávirda fogalmazó, Budapest
73
905 S o l y m o s s y Endre ev. ref. coll. tanár, Sz.-Udvarhely. Gróf S o m s s i c h Géza cs. és kir. kapi tány, B.-Boglár. S ö r ö s Béla pénzügyi titkár, Kispest. S ó v á r y Emil gépész-mérnök, Bpest. S p a 11 a Aurél csendőr főhadnagy, NagyKároly. 910 S p i e g e l Sándor Adriai bizt. társ. köny velő, Miskolcz. Özv. S p i 11 a u e r Károiyné- Benedek Ni na, Fogaras. S p r i n g e r D. Adolf fogmüvész, GyulaFehérvár. S t a i b l A ndor gépész-mérnök, Budapest. S t e g m ü l l e r Károly m. kir. áll. felsőépitő iparisk. tanár, Budapest. 915 S t e i g e r Zsigmond kir. bányamérnök, Maros-Ujvár. S t e i n Benő házbirtokos, Gyula-Fehérvár. Dr. S t e i n Lázár orvos, sebésztudor, szülész, Maros-Vásárhely. S t e i n b e r g Ármin hivatalnok, Bu dapest. S t e i n b e r g e r Ignáez Adriai bizt. társ. tisztviselő, Miskolcz. 920 S t e i n e r Ármin fakereskedő, GyulaFehérvár. S t e i n e r József máv. hivatalnok, Bicske. S t e i n i c z e r Ede kanonok, plébános, Gyula-Fehérvár. S t e k l e r Dezső jégkárbecslő, Baja. S t e r b a Dezső vasúti felügyelő, Deés. 925 S t e r b a Szabolcs nagyváradi 1. sz. püsp. urad. erdész, Lunka. S t e t k a Gyula festőművész, Budapest. Dr. S t i 11 e r Bertalan egyetemi tanár, Budapest. Dr. S t i p a n i c s Elek orvos, Budapest. S t i p a n i c s József főv. tanár, Bu dapest. 930 S t o c k Ede körjegyző, Felső-Farkad. S t r a s z e r Antal müasztalos, Borszék. S t r a s s e r Gyula magánhivatalnok, Bu dapest. S t r a s s e r Lajos birtokos, Dulcsele. S t r a s s e r Mihály Magy. ált. hitelbank tisztviselő, Budapest. 935 Dr. S ü k ö s d Zsigmond ügyvéd, Hosszú falu. S u s m a n Péter körjegyző, Felső-Szilvás. S u s n e k Viktor kir. sótárnok, MarosUjvár. Dr. S z a b ó Béla gyógyszerész, Újpest. S z a b ó Imre hivatalnok, Budapest. 940 Borsos S z a b ó Károly székesfőv. katona ügy oszl. segéd, Budapest. S z a b ó Lajos főszolgabiró, Koncza. S z a b ó Lajos állomás főnök, HegyesFeketehegy. S z a b ó László városi mérnök, Zombor, Dr. S z a b ó Mihály kir. tanfelügyelő. Nagy-Becskerek. 10
945 S z a b ó Sándor városi alkapitány, Brassó. S z a b ók y J e n ő egyetemi hallgató, Ka locsa. S z a k á c s Gyula gazdatiszt, Szedinka. S z a k á c s Lajos nyug. m. kir. pénzügy őri biztos, Nagy-Enyed. S z a l a y Gyula ev. ref. főgymn. tanár, Nagy-Kőrös. 950 S z a l á n c z y Lászlóné megy. í'őerd. neje, Gyula-Fehérvár. S z á n t ó Bernát kereskedő, Budapest. S z á n t ó Károly jószágigazgató, Obrézsa. S z á n t ó Miksa Adriai bizt. társ. tiszt viselő, Budapest. S z a r v a s y György m. kir. államvas fő felügyelő, Budapest. 955 Dr. S z á s z y Béla m. kir igazságügy miniszteri titkár, Budapest. S z a t m á r i Ákos tanár, Kolozsvár. S z a t m á r y Elek árment. társul, pénz tárnok, Hódmező-Vásárhely. S z a t h m á r y János vasuti főfelügyelő, Arad. Dr. S z a t h m á r i Ödön kir. aljárásbiró, Kalocsa. 9G0 S z é c h é n y i Tamás főszolgabiró, BácsKula. S z e g ő Ede kereskedő, Kolozsvár. Sz e k ál Ignáez könyvelő, Gyula-Fehérvár. S z é k e l y Lehel iy. tanitó. Alvincz. S z é k e l y Vladimír állararendőrs. tiszt viselő, Budapest. 965 S z é k e l y Zsigmond mérnök, Budapest. S z é k e 1 y h i d i Viktor gazd. egyl. titkár, megyei phylox. biztos, N.-Enyed. Dr. S z e k u l e s z Adolf orvos, Kecskemét. S z e m e s Imre kir. s. tanfelügy., NagyVárad. S z e n t e s János gymn. tanár, Gyönk. 970 S z e n t e s y Gyula postatiszt, Budapest. S z e n t g y ö r g y i Dénes községi vezértanitó, Maros-Vásárhely. S z e n t i Bálint ministeri titkár, Buda pest. S z e n t i v á n y i Zsigmond vizszab. tár sulati igazg. főmérnök, VágsellyeDr. S z e n t k i r á l y i Ákos. gazd. tan int, igazg., Kolozsvár. 975 S z e n t m á r t o n - K á t a község,(Pestm.) S z e n t m i h á l y i Endre kir. adótárnok, Nagylak. Dr. S z e r b á k Elek máv. titkár, Buda pest. Dr. S z i g e t h y Lajos ág. hitv. ev. fő gymn. tanár, Budapest. Dr. S z i g e t i Nándor orvos, Budapest. S z i g y á r t ó N. Mihály m. kir. áll. vas. állomás-felvigyázó, Botfalu. S z i k s z a y Károly, kir. pénzügyigaz gató h., Déva. S z i l á g y i Antal joghallgató, MármarosSziget.
S z i l á g y i Gyula m. kir. fővámhiv. se gédtiszt, Fiume. S z i n e t á r Ferencz kereskedő, Budapest. 985 S z i r á k y Barna kir. törvsz. elnök, Kassa. Dr. S z l a d i t s Károly kir. albiró, Buda pest. Dr. S z m o d i s Endre kir. közjegyző, Igal. S z o b i s s e k Miksa magánhivatalnok, Budapest. Dr. S z Ő c s Ákos kir. törvsz.birő, GyulaFehérvár. 990 S z ő t s István szíjgyártó, Fogaras. Dr. S z ő k e István orvos, Budapest. S z ő 11 ő s y István ügyvéd, temesmegyei tb. főügyész, Fehértemplom. Herczegszöllősi S z ő 11 ő s y Lajos érseks. urad. tiszttartó, Billéd. Dr. S z ő 11 ő s y Móricz orvos, Budapest. 995 S z ő n y i Richárd kassa-oderbergi va suti főellenőr, Újpest. S z ű c s Géza Magy. ált. hitelbank tiszt viselője, Budapest, Dr. S z ű c s Zsigmond ügyvéd, Ocsa. S z ü g y i József orgonista, kántor és énektanitó, Békés. T a g 1 i c h t József gyáros, Fogaras. 1003 T a k á c s József ev. ref. lelkész, Czegléd. T a r k á n y i György gymn. vallás tanár, Sepsi-Szent-György. T a u s z i g Soma Adriai bizt. társ. hiva talnok, Budapest. T a v a s z y József ref. esperes, MagyarPéterlaka. Dr. T e g z e Gyula jogtanár, Kecskemét. 1005 T e 1 e s z k y Ferencz m. kir. közigazg. biró, Budapest. Tersztyánszky Dezső alesperesplébános, Fényes-Litke. Dr. T h o d o r o v i t s Pánta orvos, Pan csova. T h o m a s József kir. p. ü. tanácsos, Ma ros-Ujvár. T i k o s István főhadnagy, Beszterezebánya. 1010 T i k o s István, az István gőzmalom r. t. tárnoka, Debreczen. T i m k ó Imre m. kir. agrogeolog, Budapest. T i r i n g e r Béla a Magy. tud. akad. tiszt viselője, Budapest. T i s z a-E s 7.1 á r község, (Szabolcs vm.) T i s z a y Géza kir s. mérnök. Békés-Gyula. 1015 Dr. T o k o s Géza szolgabíró, Magyar-Igen. Özv. T o l d y Ferenczné, Budapest. Dr. T o l d y Zoltán kir. törvsz. jegyző, Budapest. T o l n a y János m. kir. :;államvasuti fő felügyelő, Budapest. T ö m ö s v á r y Miklós városi főpénztáros, Kolozsvár. 1020 T ö m ö s v á r y Miklósné, Kolozsvár. T o r d a i Bertalan h. körjegyző, Bukova. T o r n y a Ákos körjegyző, Felpestes. T o r n y a Gyula ügyvédjelölt, Temesvár. T o r n y a Lajos birtokos, Balázsfalva.
1025 T o r n y a Miklós gépész, Balázsfalva. T o r n y a Samu körjegyző, 0.-Boldogfalva. T ö r ö k Bálint kir járásbiró, Fogaras. T ö r ö k Jenő Endre felelős szerkesztő, Budapest. T ö r ö k Sándor fővárosi irnok, Budapest. 1030 T ö r z s Kálmán m. kir. erdőtanácsos, Bu dapest. T ó t h Antal rendőrségi iktató, Sopron. T ó t h György honvéd százados, kezelő tiszt, Kassa. Dr. T ó t h Kálmán ág. hitv. főgymn. tanár, Budapest. T ó t h László gépész-mérnök, Budapest. 1035 T ó t Márton máv. főmérnök. Budapest. T ó t h i Szabó Sándorné nyug. erdőfe!. neje, Gyula-Fehérvár. T ó t h f a l u s i József ref. lelkész, MarosVásárhely. T r o m b i t á s Mihály főszolgabiró, Igal. T u r c h á n y i Endre székesfőv. számse géd, Budapest. 1040 T u r i á n József ni. kir. pénzügyi taná csos, Budapest. T u r n o v s z k y Rudolf plébános, Karavukova. Dr. T u t s e k Géza orvos, Brassó. Dr. U d v a r d y László jogtanár, Eger. Dr. U d v a r d y Lászlóné—szül. Eperjesy Erzsébet, Eger. 1045 U d v a r y Jenő takarékpénzt, főkönyvelő, Munkács. U f f e n h o i m e r Dezső 5Magy. ipar. és keresk. bank hivatalnok, Budapest. U j h á z y Béla városi adótiszt, Gyula-Fe hérvár. U j v á r y Ferencz apát-plébános Ka posvár. U j v á r y Ignáez festőművész, Kis-Oroszi. 1050 U j v á r y Márton máv. ellenőr, Budapest, U m r a t h és Társa mezőgazdasági gép gyárosok, Budapest. U n g á r Albert kereskedő, Gy.-Fehérvár. U n g h v á r y Vilmos m. kir. főmérnök, Budapest. U r b á n Andor m kir. s. mérnök, Zalatna. 1055 U r s z i n y Károly gyógyszerész, gyógy tár-tulajdonos, Budapest. U r z i k a Vazul hivatalnok-gyak., Bicske. V a d á s z Ármin járási állatorvos, AbaujSzántó. Dr. V á g ó Lajos postatávirda tiszt, Bu dapest. V a j d a Ármin hivatalnok, Budapest. 1060 Dr. V a j d a Géza orvos, Hódmező-Vásár hely . Csernátoni V a j d a Péter nyug. kir. járás biró, Nagy-Enyed. V á j n a György dijnok, Alvincz. V a 1 a t i n István gépész-mérnök, Bu dapest. Dr. V a l ó Simon pápai t. kamarás, po zsonyi kanonok, Pozsony.
75
1065 V a n g y e 1 Mihály pénztárnok, Orosháza, ifj. V á r a d y Gábor kir. törvénysz. biró, Mármaros- Sziget. V á r a d y Zoltán máv. vegyész, Budapest. V a r g a László hivatalnok, O-Kér. V á r n a i Ignáez kárbecslő, Budapest. 1070 V á r n a i Sándor m. kir. erdőmester, Fogaras. Dr. V a r r ó László megyei tb. főjegyző, Nagy-Enyed. V a s Jenő kereskedő, Budapest. V a s s Károly takarékpénztári vezérigaz gató, SzegedV e c s e r y Mariska, Szentes. 1075 V e c s e y Lipót főfelügyelő, kárbecslő, Budapest. V é n András kir. törvénysz. elnök, Er zsébetváros. V é n i n g e r Ferencz máv. felügyelő, mér nök, Budapest. V e r e s Imre főszolgabiró, Nagy Honda. Veress Mihály járásbirósági irnok, Hosszúfalu. 1080 Dr. V e r e s s Sándorné—szül. Tiltscher Izabella megyei főorvos neje, CsikSzereda. V e r m e s József építészeti vállalkozó, Ipolyság. V e r m e s Kornél Adriai bizt. társ. titkár, Nagy-Várad. A e r t á n Zoltán mérnök és földbirtokos Szombatság. Dr. V é r t e s Izsó ügyvédjelölt, Kalocsa. 1085 V é s z i József orsz. képviselő, főszerk., Budapest. V é s z i Józsefné, Budapest. Dr. V e t s e y István ügyvéd, Budapest. V e y d e Ágoston Magy. földh. int. tiszt viselő, Budapest. V i d é k y Emil gépészmérnök, Budapest. 1090 V i d o r Emil műépítész, Budapest. Vihar Károly székesfőv. számtiszt, Budapest. V i l i a x Gyula körjegyző, Igal. V i r á g János kereskedő, Maros-Ujvár. V i r á g Miklós könyvelő, Budapest. 1 0 9 5 V l a d á r Endre pénzügyigazgató helyet tes, Deés. V l a s s e k János róm. kath. lelkész, Budapest. V o j c s i k Ambrus székesfőv. katonaügyoszt. vezetősegéd, Budapest. Wachsmann Albert gyógyszerész, borgó-prundi áll. isk. gondnoksági elnök, Borgó-Prund. W a g n e r Samu kereskedő, Újpest. 1100 W a g n e r Sándor tanár, Gyula-Fehérvár. Kistétényi W a 11 h e r Béla áll. főreálisk. igazgató, Lőcse. W a m p e t i c s Ferencz állatkerti ven déglős, Budapest. Wattay István hivatalnok, HegyesFeketehegy. r
10»
W a t z k e Rezső rajztanár, Budapest. 1105 W é b e r Mihály kincstári fürészmester, Tőkés. W e í n János nyug. vizvezetéki igazgató, Budapest. W e i n f e 1 d Elek földbirtokos, Kassa. W e i sz Bernát kereskedő, Gyula-Fehérvár. W e i s z Gyula kereskedő, Tekerő. 1110 W e i s z Ignácz vállalkozó, Budapest. W e i t z e n f e l d Zsigmond jegyző, Szeged. W e 11 i s c h Hugó mérnök, Budapest. W e s t m a n n Arnold állomási előljáró, Tisza-Várkony. W e x 1 e r Miksa terménykereskedő, Miskolcz. 1115 W i 1 d m a n n Kálmán m. kir. erdőgya kornok Fogaras. W i m m e r József, Budapest. W o 1 f Móricz kereskedő, Gyula-Fehérvár. W r c h o v s z k y Gyula, a Soproni épitőés földhitelbank pénztárosa, Sopron. Dr. Z a k a r i á s János ügyvéd, Brassó. 1120 Dr. Z a k a r i á s Manó ügyvédjelölt, Brassó. Z á k n o f f i Antal magánzó, Zalathna. Z a l á n y i Géza szolgabíró, Koncza. Z a p o t o c z k y Konstantin gör. kath. lelkész, Abauj-Szántó. Z a y z o n Géza kultur-mérnök, Miskolcz.
76
1125 Z e l e y Kálmán Adriai bizt. társ. tiszt viselő, Arad. Z i l a h i Simon „ Budapesti Hirlap" újság vállalati igazgató, Budapest. „Z i o n" jótékonysági egylet, Budapest. Z o f f m a n n Sándor kereskedő fiókja, Resiczabánya. Z ö l d Gábor kir. albiró, Erzsébetváros. 1 1 3 0 Z o l n a y Antal ügyvéd, árvaszéki ülnök, Kecskemét. Dr. Z o l n a y Jenő pestvármegyei tiszti ügyész, ügyvéd, Budapest. ifj. Z o l n a y Jenő joghallgató, Budapest. Z o l n a y Qdön főgymn. tanuló, B.-pest. Z o l t á n Ármin, a Yost, irógép r. t. fő könyvelője, Budapest. 1135 Z o l t á n Béla gyógyszerész, Budapest. Z o l t á n Miklós kereskedő. Budapest. Z o n d a János h. főszolgabíró, Hosszú falu. Z s e d é n y i Gyula kir. műszaki taná csos, Budapest. Z s i g m o n d Károly ev. ref. lelkész, Hosszúfalu. 1140 Z s i g m o n d Vilmos fővárosi irnok, Budapest. Z s í r o s Kálmán kir. Ítélőtáblai bíró, Szeged. Összes kötelezettség: 46714 kor.
C ) Gyűjtők nevei és a gyűjtött tagok száma. Ötven
tagot
gyűjtött:
N á n á s y Géza, az Adriai biztosító társaság főfelügyelő-kárbecslője,
Budapest. Tizenöt tagot: F r i t z Pál kir. bányatanácsos, Maros-Ujvár és P o n g r á c z Géza fő szolgabíró, Alvincz. Tizenhárom tagot: S i m o n f f y Alajos főszolgabíró, Balázsfalva. 1izénkét tagot: B e n e d e k István ny. m. k- honvéd ezredes, Fogaras és G á s p á r János vármegyei főjegyző, N.-Enyed. Tizenegy tagot: M a k o l d y József posta és távirdai hivatalfőnök, Brassó. Jiz tagot: Szatmári E n y e d i Lajos kir. Ítélőtáblai bíró, járásbiró, Balázsfalva és P i e t s c h Sándor főszolgabíró, Hátszeg. Kilencz tagot: A n d e r s e n László kir. pénzügyigazgató, D é v a ; J a n o v i t s Gyula Adriai bizt. társ. kárbecslője, Budapest ós V i m m e r Géza Magyar földhitelint. tisztviselő, Budapest. Nyolez tagot: G á m á n Károly pénzügyi fogalmazó, G y u l a ; H a a s Fülöp és Fiai, Budapest; M i k o l a Sándor főgymnasiumi tanár, Budapest; M o l n á r Kálmán fővárosi jegyző, Budapest; Dr. R a p . c s á k Lajos főorvos, Budapest; S t a i b l Andor gépészmérnök, Budapest; dr. S z a t h m á r y Ödön kir. aljárásbiró, Kalocsa és V é s z i József országgy. képviselő, főszer kesztő, Budapest. Hét tagot; O s á n k i József szakiskola-igazgató, Zalatna; J á k o b é i László banktiszt viselő, Budapest és N ó v á k Ferencz kir. tan., polgármester, Gyula-Fehérvár. Hat tagot: Dr. A r á n y i Zsigmond orvos, Budapest; B á n d y György vármegyei fő jegyző, D e é s ; N a d l e r Róbert festőművész, Budapest; S z e g v á r y Ernő mérnök, Budapest és Z o l t á n Ármin Yost irógép r. t. főkönyvelő, Budapest. Öt tagot: Dr. B r e c h e r József ügyvéd, Besztercze; F a r a g ó László mérnök, Buda pest; H e g e d e ö s Miklós kir. mérnök, Zombor; K e m é n y Gyula mérnök és vállalkozó, Buda p e s t ; S i m a y Tódor mérnök, vasúti felügyelő, Sopron; S í p o s Orbán kir. tanfelügyelő, NagyVárad ; T r e i t z Péter magy. kir. segéd geolog, Budapest; U j v á r y Márton máv. ellenőr, Budapest és V o j c s i k Ambrus fővárosi katonaügyosztályi vezetősegéd, Budapest. Négy tagot: Dr. B a k ó András szolgabíró,Hidalmás; B e n d e Oszkár máv. felügyelő, Budapest; E h n Károly posta- és távirdatiszt, B u d a p e s t ; H a n k ó Gyula műhelyfőnök, P é c s ;
-
77 —
H o r t o b á g y i Zsigmond főgymn. tanár, P a n c s o v a ; L i c h t s c h i e d Lajos titkár, Budapest ; T ó t h József körjegyző (Gyüre közs. elöljárósága Szabolcs in.) és V á r n a i Sándor m. k. er dőmester, Fogaras. Három tagot: Báró C o l l a s János állo n í s f ő r J k , Bicske; D e á k Sándor ág. h. ev. lelkész, Türkös ; F i n g e r l ő s József p1. számvevői főnök, Budapest; G o r ó Ede főszolgabíró, M.-Illye; H á l á s z Jakab gyóeyszei tártulajdonos, Kolozsvár; H o r v á t h Miklós törvsz. bíró, Maros-Vásárhely; dr. J á s z i Viktor jogakadémiai tanár, K e c s k e m é t ; dr. K r á m e r Tivadar gyáros, Budapest ; L a n d a u Gusztáv ministeri tanácsos, B u d a p e s t ; M e n d l i c h Oszkár festő, Budapest; dr. P a p p Gábor orvos, Szolnok ; R e i n b o l d Olivér kir. tan., pénzügyigazgató, Nagy-Enyed ; S z a b ó Lajos főszolgabíró, Koncza ; dr. S z á s z y Béla igazságügyminist, titkár, Budapest; S z a t h m á r y J á n o s vasúti főfelügyelő, Arad ; dr. S z m o d i s Endre kir. közjegyző, Igal ; T o r n y a Lajos birtokos, Balázsfalva és dr. Z o l n a y Jenő várm. tiszti ügyész, ügyvéd, Budapest. Két tagot: B a r t h a János m. kir. áll. végrehajtó, T o r d a ; B o l y ó Kálmán kir. k ö z jegyző, S z e n t e s ; C s o n k a Géza fényképész, Maros-Vásárhely ; C s u k a Domokos főszolgabíró, Magyar-Igen ; D o b o s Imre főszolgabíró, Tisza-Lök ; Edvi 11Í é s Aladár festőművész, Budapest; dr. F a r k a s Geiza min. fogaim, gyakornok, Budapest; F a r k a s Mihály rendőr főkapitány, B r a s s ó ; G e r ő Bertalan bánjalársulnti igazgató, T e k e r ő ; G i l l y é n Lajos kir. táblai bíró, kir. járásbíróság vezetője, Erzsébetváros; G r e x a Lóránd premontrei kanonok, főgymn. tanár, N.-Várad; G r i 11 n e r Albert máv. főmérnök, Bpest; K á p o l n a i Gyula fővárosi tanító, Bpest; L a c z a y Ist ván mérnök, Arad; dr. M a n g o l d Ármin ügyvéd, Bpest; M i h á l y Gábor áll. tanító, Besztercze ; M o l n á r József birtokos, Maros-Vásárhely; N a g y Sándor gyógyszerész, Maros-Vásárhely; R é v é s z Nándor, A r a d ; R o s e m b e r s z k y Árpád minist, számtanácsos, B u d a p e s t ; S c h l i c k Ede fővárosi számtiszt, Budapest; S i k e t Traján posta-és távírda tanácsos, B u d a p e s t ; S t e r b a Dezső vasúti felügyelő, D e é s ; S z t e r é n y i Bertalan újságíró, B u d a p e s t ; dr. S t i p a n i c s Elek orvos, Budapest; S z á n t ó Bernát kereskedő, Budapest ; dr. T e g z e Gyula jogtanár, Kecske m é t ; V i d é k y Emil gépészmérnök, Budapest; ós Z s o 1 n a y Antal ügyvéd, árvaszéki ülnök, Kecskemét. Egy tagot: A r n s t e i n Henrik mérnök, gyárigazg., Budapest; B a j á n Vincze nyug. gazdatiszt, Pozsony; ifj. B a r t h a J á n o s zenetanár, Szentes ; B e n k e István tanár, Sepsi-SzentGyörgy ; B r á d y Lipót birtokos, Brád ; D e g r é Andor ministeri fogalmazó, Budapest; D ó s a Imre földbirtokos, Kocsér ; E g e r h á z y Lajos ref. pap, Torda ; E l e k e s Sándor főgymnasiumi tanár, Nagy-Körös ; G a r á n Dániel ügyvéd, Gödöllő ; dr. G y ő r k y Imre ügyvéd. Hódmező-Vásárhely; H u s z k a József tanár, Budapest; K a r n e r Gusztáv m. kir. adótárnok, Nagy-Becskerek ; K i r á l y Miklós, Resiczabánya; K l a u z á l Emma, Budapest; M á h r Pál kereskedő, Miskolcz ; M á t h é Miklós városi házi pénztáros, Debreezen ; M i 1 c h Oszkár fakereskedő, Budapest *, dr. M o l n á r Imre jogakadémiai tanár, Nagy-Várad; dr. M o s k o v i t z Iván kir. törvsz. joggyakornok, Budapest; V á l y i N a g y Pál pénzügyi tanácsos, pénzügy-igazgató, D e é s ; Dr. R e i n i t z J a k a b ügyvéd, Budapest; S á n d o r .János tanár, Szászváros ; S i n b e rg e r Salamon kereskedő, Balázsfalva ; dr. S t i 11 e r Bertalan egyetemi tanár, Budapest; S z a 1 a y Gyula ev. ref. főgymn. tanár, Nagy-Körös ; S z a t h m á r y Ákos ev. ref. coll. tanár, Kolozsvár; S z é k e l y Zsigmond mérnök, Budapest; S z e n t i Bálint miniszteri titkár, Budapest; dr. S ző c s Ákos kir. törvénysz. bíró, Gyula-Fehérvár; dr. T u t s e k Géza orvos, Brassó ; dr. Ú d v a r d y László érs. lyceum jogtanár, Eger ; V a n g y e 1 Mihály pénztárnok, Orosháza; ifj. V á r a d y Gábor kir. törvényszéki bíró, M.-Sziget; V e r e s Imre főszolgabíró, Nagy-Honda ; dr. V e r e s s Sándor megyei tiszti főorvos, Osik-Szereda és dr. Z a k a r i á s János ügyvéd, Brassó.
i) Hagyatékok. 1. Uj hagyatékok a múlt közgyűlés óta. 1. Özv. A d l e r Józsefné- nagyenyedi Borsai Anna f l 9 0 0 . év. május hó 17-én, Fogaras. Jogi képviselőnk: Fogarasvm. fiókvál. A hagyatéki összeg.. 2. D o b r a y István és neje K o v á cs Zsuzsanna, f 1900. Debreezen. Jogi képviselőnk : Debreczeni fiókvál. titkára, M á r k Endre ügyvéd, a debreczeni ügyv. kamara elnöke. Végrendelet végrehajtója dr. N a g y Lajos ügyvéd, Debreezen. Hagyatéki összeg 3. L u k á c s Mózes m. kir. ny. csendőr ezredes, f 1899. jul. 19. Insbruckban. .Jogi képviselőnk: B a r t a l György kir. közjegyző, Pozsonyban. Ha gyatéki összeg, a pozsonyi kir. járásbíróság által megítélVP : örökhagyó özvegyé nek elhalálozásakor, vagy férjhez menetele esetében
200 i.or.
1000 kor.
6000 kor.
78
-
4. Ózv. Maros-gezsei M o h a y Károlynó- Köröspataki A n t a l Mária birtokosnő f 1899. decz. 25-én Kolozsvárt. Jogi képviselőnk: G a j z á g ó Manó jogtanácsos. Hagyatéki érték a bírói becsű szerint, részben való utóörökléssel, k.b. 100,000 kor. Hagyaték átadó végzés jogerőre emelkedett. Végrendeletet 1. a C) Függelék fejezet alatt 5. f P e r e g r i n y Sándorné- N e m e t z irma Budapestről. Jogi kép viselőnk: R e m é n y i Antal Emke-jogtanácsos. Hagyatéki összeg 1000 kor. 6. Dr. T ü d ő s László ügyvéd, Debreczenben. -p 1900. máj. 13-án Deb reczen. Emlékére f. 1900. aug. 15-re befizetendőleg alapítványt tettek testvérei. Em lék-alapítvány összege.,. 1000 kor. 7. V á j n a Áron ref. lelkész Gerenden. f 1898. június 18-án. Köl csönös végrendeletet h a g y o t t . h á t r a nejével, szül. T u r i Zsuzsával, mely szerint minden ingó és ingatlan vagyonuk a másik félnek is elhalásával az Ernkére száll. Jogi képviselőnk: Torda-Aranyosvm. fiókválm. Hagyatéki érték Ismeretlen. Összesen : 109,2ÖÖ~ícörT 2) Hagyatékok befolytak a mult közgyűlés óta 1. M á r t o n f f y János emlékére, f Tordán 1899. a Toida-Aranyosvármegyei Emke-választmány által ogyezsóg utján beszolgáltattatolt 2. B á n István 1848/49-iki honvéd, f 1894. január 31-én Kolozsvárt: ha gyatéka után a korábban befizetett 2000 kor. tőke há rálékos kamatában, mely utóbbi összeg hagyatéka növelésére csatoltatott Összesen :
200 kor.
f
145 kor. 345 kor.
3) Tárgyalás alatt, vagy függőben levő hagyatékok. 1. B a l á z s Adolf (f 1898.) budapesti lakos végrendeletében oly utóörökléseket álla pítván meg, melyek a hagyatékot illuzoriussá teszik: az utóöröklést, G a j z á g ó Manó jogtaná csos véleményével egyszerűen tudomásul véve, följegyeztük. 2. B e t h l e n András gróf (f 1898. aug. 25) brassói óvó-alap. Kezeltetik a brassóvármegyei választmány által. A jelenlegi összeg k. b. 1200 kor. 3. B i t s k e y Kálmán (f 1894. ápr. 25-én Budapesten) k. b. 80,000 koronát érő ha gyatéka. Tápió-Bicskén 1400 hold, egy k. b. 160—200,000 koronát érő birtok, melynek felerésze az egyesületé. Jogi képviselőnk R e m é n y i Antal jogtanácsos. A hagyaték pör alatt van. 4. B u d a i Pál kádár, Zentán (fl898.), 1897. decz. 27-én kelt végrendeletében az Ern kére és az orsz. honvéd-menházra hagyta egyenlő arányban, zentai 616. sz. házát, szerszámait, a kész munkákat és takarékpénztári betétekből álló összes vagyonát. Jogi képviselőnk S z á r i c s Bertalan zentai ügyvéd. Az oldalági örökösök perre lettek utasítva. 5. B u d a i Sándor (f 1898. Tiszafüreden) végrendeletében az Emkéről is megemlékez vén, jogi képviselőnkül dr. A I f ö l d i Dávid egri ügyvéd kéretett föl. A hagyatékot, mely 12000 koronát ér, alaki hiba miatt az oldalági örökösök megtámadták. Reményünk van azonban a meg nyerésre. 6. D e á k Lukács dr. ügyvéd (f 1898. Zentán), szintén jelentékeny értékű ingatlanthagyakozván, jogi képviselőnkül S z á r i c s Bertalan zentai ügyvédet kértük fel. Tekintettel a vég rendelet alaki hibájára, az elhunyt nevére egyességi összegül az oldalági örökösöktől egy ala pítványt kértünk. 7. H e r c z e g Gábor alapítványa Orosházáról: 1000 kor. függőben levő kétes ügy. 8. Megyeri K r a u s z Májer 200 kor., függőben levő kétes ügy. 9. L o v a s László (f 1897. Budapesten), székes-iővárosi árvaszéki jegyző. Jogi képvise lőnk: R e m é n y i Antal. 10. L ő r i n e z y Gyula birtokos, (f 1899. Szász-Régenben). Jogi képviselőnk: F a y István kir. közjegyző, Szász-Régenben. Hagyatéki összeg 200 kor. 11. M i k s a György néhai jogtudor emlékére édes anyja, néhai özv. Mangesius Frigyesné (f 1895. jan. 17-én) Nagy-Enycden, hagyományozott 12000 koronát. A kamatokat életfogytig Miksa Zsuzsanna élvezi. A tőke a nagy-enyedi takarékpénztárban kezeltetik az E. M. K. E. nevén. Az ügy jogilag be van fejezve. 12. M ó r i c z József (f 1897. nov. 17. Illaván). A hagyaték, mely k. b. 20,000 kor. értéket képvisel s melyben jogi képviselőnk M á r k Endre ügyvéd Debreczenben, még tárgyalás alatt áll. 13. N a g y Adám szolgabíró (f 1890. Csáki Gorbón.) A hagyatéki összeg 200 kor.
-
79
14. N a g y István kisdedóvó hagyatéka
2,400 kor. Kezeltetik az
egyik
brassói
óvó
javára. 15. O r b á n Balázs báró (f 1890. ápr. 19-éa Budapesten) hagyatéki ügye kiegészítő tárgyalás alatt áll. A hagyaték: birtok Tövisen (28 hold 413 • öl szántó és kaszáló, 847 • öl belsőség, 254 • öl udvar, 1 puszta telek, segédilletmények és csáklyai szőlő), továbbá a csa lád, mint általános örökös, a Szejke-fürdő és birtok után 20 éven át évi 400 koronát tirtozik lefizetni. A tövisi birtok a hagyatéktárgyalás befejeztéig bérletben kezeltetik és a bérletösszeg törvényszékileg letéteinényeztetik. Jogi képviselőnk: G - y a r m a t h y Ferencz ügyvéd, SzékelyUdvarhelyt. 16. S i m a y Salamon kir járásbiró (f 1899- május.) A hagyatéki összeg 200 kor. 17. f Báró S p l é n y i Antal Budapestről, mult évi 2000 koronás hagyatéka tárgyalás alatt van. Jogi képviselőnk: dr. F e r e n c z Ákos. 18. S z e n t - I v á n y i Sándor birtokos (f 1899. Kékesen) Balassa-Gyarmaton. Jogi képviselőnk: S z a b ó János ügyvéd, Varbón. Hagyatéki összeg 200 kor. 19. t V a l i t s e k Mátyás hagyatéka Székes-Fehérvárt 400 kor. Befejezve Élethosszig haszonélvező az özvegy. Jogi képviselőnk volt: S z ű c s Andor ügyvéd, Székesfehérvárról. Á végtárgj alás rendén az összeg leapadt 308 kor. 80 fillérre. 20. Néhai Z ü 11 i c h István ny. főispán Kolozsvárt, ki már életében elébb 200, aztán neje emlékére 1000 és fivére emlékére 2000 kor. alapítványt tett, végrendeletileg is 400 koronát hagyományozván, az összeg tárgyalás alatt van... Összes várandó hagyaték : 148,308 kor. 80. fill. r
j) Xagyobb befizetések és adományok. 1. Örökös és alapító tagdijrészlet-befizetések nagyobb tételei: Szentes rendezett tanácsú város közönségének folyó 1900. évi XlV-ik örökös tagsága 200 kor. Nemes Nagy-Kun-Karczag város évi 200 koronás örökös tagságára az 1899- és 1900. évi részletében 400 kor.; Győr sz. kir. város 800 koronának megfelelő 5°/ -ban az 1899/1903. évre 80 kor.; A p p o n y i Albert gróf orsz. képviselő Budapest VH-ik évi részletében 200 kor. ; gróf B e t h l e n Miklós főispán, Déva, alapít ványa teljes kiegyenlítéséül 3 részletben 1000 kor.; Bá c s-P e t r o v o s z e l l ó község 200 kor.;B. B a k Lajos műbutor- és épület asztalos, gyáros, Kolozsvár, Il-ik alapítványul 203 kor; B a r c s a y Béla m. kir. áll. anyakönyvi felügyelő, Déva, alapítványa teljes kiegyenlítéséül 345 kor.; B a r k a s s y Géza ministeri tanácsos, Budapest, 200kor.; B e o c s i n i cementgyári Unió (R^dlich, Ohrenstein és Spitzer) Budapest, 200 kor.; B ő h m Mihály máv. hivatalnok, Kolozsvár, 200 kor.; B o r o s - s e b e s i Casinó-Egylet 40 kor,; Belatini B r a u n Arthur gyáros, Budapest, 200 kor.; gróf O h o t e k Rezső cs. és kir. aranykulcsos, Futták, 200 k o r ; C s e r n á t o n i Gyula dr. kir. tanfelügyelő, Emke jegyző, Besztercze, 100 kor.; D e á k Albert dr. ügyvéd, Kolozsvár, 50 kor.; „D e b r e c z e n i E l l e n ő r " persely-gyűjtése alapítványa növelésére 4 kor. 06 fillj.D é v a i m. kir. áll. tanítóképezde ifjúsága 200 kor. alapítványa teljes kiegyenlítéséül 13 kor. 06 fill.; F a r k a s Géza dr., megyei főorvos. Kolozsvár, 42 kor.; F e 1 d m a n n Zsigmond, Kolozsvár sz. kir. város osztálymérnöke, 200 kor.; G e r g e l y Ferencz házbirtokos, Kolozsvár, 200 kor.; G y e r t y á n f f y István k i r . tan., igazgató Budapestről, a báró E ö t v ö s József nevére tett Il-ik 3(330 koronás jutalomalapitványa folyó 1900. évi kamatában 120 kor. ; K e m e n e s Ferencz praelatus, káptalani nagyprépost, Veszprém, 230 k o r ; K o l o zs v á r í iparosok hitelszövetkezete 1100 kor. örökös t a g sága növelésére 100 kor.; L á z á r Jenő a „Nemzeti" baleset biztosító r. t. kolozsvári vezérügyuökségónek titkára I-ső és Il-ik részletül 94 kor.; L é s z a i Ferencz birtokos, Magyar-Gorbó, 200 kor.; M á k ó község (Kolozsvm.) 72 kor.; M e z e i Ilyes kereskedő, Gyula-Fehérvár, I-ső részletül 50 k o r . ; M u n k á c s y Mihály festőművész alapítványa növelésére, alapító-okmányok kiállítá sából 88 kor.; N á t h á n Bernát dr., m. főorvos, Gyula-Fehérvár, alapító °/o dijban 15 kor. 50 fill.; N a g y e n y e d i ev. ref. tanítóképezde ifjúsága alapítványa teljes kiegyenlítéséül 21 kor.; N a gys z e b e n i magyar polgári társas és olvasó-egyesület a néhai M a t z a János féle hagyaték törlés ztésére 100 kor.; P e i e l l e István emlékére tett alapítvány javára 1 darab gyermekkert-részvény beváltásából 100 kor. ; P e r l József dr., fogorvos, Kolozsvár, 20 kor. ; R ó n a y Károly dr., kir. közjegyző, Budapest, 200 kor.; R u f f Miksa fa- és szén-nagykereskedő, Budapest, 100 kor. régebbi adományának alapitványnyá kiegészítésére ; S o 1 y m o s y Olivér gépgyáros, Kolozsvár, III-ik részletül 44 kor.; S c h v a r t z Ferencz gazdász, Budapest, 200kor,; S t u r m a n n Lénárd földbirtokos, orsz. képviselő, Csernely, 200 kor.; S z m r e c s á n y i Pál szepesi püspök, főrendi házi tag, Szepeshely, 200 kor.; T o k a j i László az E. G. E. titkára, Kolozsvár, 44 kor.; T o r d a i műkedvelő és szinügypártoló egyesület 80 kor. ; Ú j p e s t i ipartestület I-ső részletül 20 kor.; V uc h e t i c h Sándor kir. posta- és távírda igazgató, Emke igazgatóválasztmányi tag, Kolozsvár, 80 kor.; W a s s e r m a n n Jónás Emke-kávéház tulajdonos 50 kor. 0
2. Adományokban nagyobb ösízegek S i m o n Jenő m. kir. posta-tiszt, Kecskemét, fel ajánlott összeg 110 kor. 40 fill; E g y e s ü l t B u d a p e s t i F ő v á r o s i T a k a r é k p é n z t á r mint 1895-től minden évben, jelenleg is 100 kor.; G a g y i Lajos földbirtokos, Etéd, >Edes Magyar
— 80
-
hazánk dicső szabadságharcza, valamint születése félszázados évfordulója alkalmából" 100 kor. K a u f m a n n P. csődügyéből a zsombori kir. törvényszék utján 88 kor 76 fill; D e é s a k n a i m. kir. sóbányahivatal bányalátogatási dijakból 72 kor. 50 fill. G r ö f f n e r Viktor uradalmi tiszttartó a Temesvári gazdasági egyesület utján, népies gazdasági előadások tartásáért a földm. m.kir. miniszter által érdembe hozott s felajánlott tiszteletdíjában 54 kor; V e r e s p a t a k i m. kir. bányaüzem vezetőség bányalátogatási dijakból 43 kor. 56 fill; B a j a i T a k a r é k p é n z t á r r. t. és hetyei H e t y e i Sámuel pécsi r. kath. püspök, Pécs, 40—40 k o r ; K i s s József kir. törvényszéki pertárnok, Szabadka 32 kor; H a l m i - i Népbank r- t. 30 kor; „P e s t i H i r l a p" szer kesztősége a budapesti kir. esküdtbiróságnál f. évi április 19-ére behívott esküdtek napidijai ból felajánlott összegek fejében 29 kor; Hoffmann József nagykereskedő, Buda pest, 25 kor; H e m m e n Ferencz csanádi r. kath. kanonok, Temesvár, M e c h w a r t An drás gyárigazgató, Budapest és Ö c s ö d község 1888. év óta évenkint 20—20 korona; F e r e n t z y Imre r. kath. kanonok, Eger, F i s c h e r Béla igazgató, Budapest, dr. H e g e d ű s Kálmán min. titkár, Budapest, H e g y e s s y László róm. kath. plébános, HosszuHetény, H e i n r i e h Ferencz kereskedő, Budapest, H e r c z e g h Zsigmond háztulajdonos Budapest, H ó d m e z ő v á s á r h e l y i központi t a k a r é k p é n z t á r r. t. (1886. óta kisebb-nagyobb összegekkel évenként), H ó d m e z ő v á s á r h e l y i N é p b a n k , Hódmezőv á s á r h e l y i t a k a r é k p é n z á r , mint több évben eddigelé, jelenleg is, H o rv á t h Géza ra. á. v. főmérnök, Budapest, H u n y o r Sándor kir. törvsz. elnök, Eger, I m r e Sándor ny. egyet, tanár, Hódmező-Vásárhely, Kassai Vidor nyug. színművész, Nógrád-Verőcze, Ker t é s z Mór órás. Bpest, dr. K é z m á r s z k y Tódor egyetemi tanár, Budapest, L á n g L. gépgyára, Budapest, L e n z Győző alezredes, Budapest, L u d v i g h Gyula min. tanácsos magy. áll. vas. elnök, Budapest, M a g y a r a c z é l á r u g y á r részvénytársaság, Budapest, N a g y-k ő r ö s i ev. ref. főgymnasium önképzőköre (1886. év óta kisebb-nagyobb összegekkel), N á n á s y Géza Adriai bizt. társ. főfelügyelő-kárbecslő gyűjtése, Budapest, Ó-B e c s e , nagy község (Bács-Bodrogm.), P e ls ü cz nagyközség (Gömörvrm.), P o r t i u s Ólain Innocentius, Ó-Radna, dr. P a p József ügy véd, Szeghalom, S p ó n e r József r. kath. kanonok, Eger, S z e y f f e r t Ede m. kir. kúriai biró, Budapest, T h i m e Károly a Müncheni viszontbiztosító társaság, igazgatója, München, T o p i t s József Fia gyáros, Budapest, dr. T ó t h Béláné Buda pest és V i m m e r Géza gyűjtése, Budapest 20—20 kor.; K o ó s Ottó kir. tan., zálogházi igazgató gyűjtése, Budapest, 18 kor. 50 fill. K a t ó n a Zoltán gyűjtése, Budapest 18 k o r , T a b i főszolgabírói hivatal gyűjtése, 16 kor. 82 fill., M a k a y Gyula m. kir. honvédszázados gyűjtése, Budapest, 15 kor., Bánó Árpád főszolgabíró gyűjtése, Kis-Szeben ós özv. Pap Vágó Toréz gyűjtése, Nagy-Várad, 14—14 kor. G y ö n g y ö s i j . főszolgabíró gyűjtése 12 kor 70 fill. B a r r a y N. Budapest, F e l s ő b b s z o l l ő - és bor-gazdasági tanfolyam, B.-pest,. R é c s e y Miksa ny. min, s. h. főigazgató, Budapest, R é p á s z k y Mihály építész és családja, Kassa, S e l m e c z b á n y a város, S u j á n s z k y Antal r. kath. nagyprépost, apát, Esz tergom. S z á l é Rudolf gyógyszerész, Nagy-Vázsony, S z o m b a t h e l y rendezett tanácsú város, T e 1 b i s z Imre kir. közjegyző, Temesvár, V i o l a Flóris nyugalmazott, máv. mérnök, Budapest és V o j n i c h Oszkár min. fogalmazó, Budapest 10—10 kor.; E i c h o l Sándor utóda ós G e i g e r Márk kereskedők Selmeczbánya, eladott Emke tea-rum után 9 kor, 26 fill., K l i m e s Gyula m. kir. állami számvevőszéki elnöki titkár gyűjtése, Budapest, 9 kor.; J a k a b f f y Tivadar magántisztviselő gyűjtése, Budapest, 8 kor. 60 fill.; B ö c k h János oszt. tan. gyűjtése, Budapest, É d e s k u t y Jenő nagykereskedő, Budapest, M á l i t s György ügyvéd gyűjtése, Budapest, M u z s n a y Géza m. kir. főerdész gyűjtése, Zsarnócza, R ák ó c z y József királyi törvényszéki biró, Nyitra és Z a t h u r e c z k y Tamás m. árva széki elnök, Turócz-Szent-Márton 8—8 kor.; G á s p á r József földmives iskolai igazgató és családja, Algyógy 7 kor., B e n e d e k Ferencz róm. kath. prépost, Jászó, • B u d a p e s t i H i r l a p » gyűjtése (az 1889. óv óta több százra menő adományt, illetve begyült összeget küldött), D ó s a Imre földbirtokos gyűjtése, Kocsór, báró F e c h t i g Nándor huszár alezredes, Budapest F o r í n y á k Gyula v. b. t. t , lovassági tábornok, Budapest, dr. G a r d a Samu áll. gym. tanár, Fehértemplom, G r a n i c h s t á d t e n testvérek cs. és kir. udvari ékszerészek Budapest, H a u f f Lajos magy. áll. vas. főmérnök, Budapest, Holló István gyűjtése, Arad, J ó n á s Endre gyógyszerész gyűjtése, Szőregh, Nagykőrösi községi takarékpénztár, dr. S z a c s v a y Elemér kir. it. táblai bíró, Debreezen, dr. T h i rr i n g Lajos kir táblabíró, Budapest, V e ö r e ö s Jenő ügyvéd, Győr, Zomborczevits Ferencz ügyvéd, Szabadka és Z w a c k I. és Társai. Budapest 6—6 korona; P i c k és Winterstein kereskedők, Budapest, dr. P r e i s z Hugó a k a d . nyugalm. r. tanár, Buda pest, dr. S z é k e l y Ferencz kir. főügyész, Budapest, S z n i s t s á k Nándor szolgabíró Szobránez egy próbaküldemény Emke-gyufa értékében, dr. V á r a d y Imre ügyvéd Nagy-Beeskerek, dr. V á r a d y Imréné Méta, Nagy-Becskerek 5—5 korona; B a r a n y a y Mária Beszterczebánya és K u n - s z e n t-m i k 1 ó s i evang. ref. egyház 4—4 korona; F e k e t e István, Maros-Ujvár, dr. H i r s c h f e 1 d Antal ügyvéd, Budapest,. I 1 1 y é s Endre
— 81 — ref. lelkész, Balmaz-Üjváros és M o l d o v á n János, Maros-Ujvár 2—2 kor. ; J e 1 1 in e k Ilona Budapest, J e l l i n e k Aurél, Miczi és Piroska Budapest 1—1 kor.; N. N. Budapest 1 kor. 8. Perselypénzgyüjténből nagyobb összegek: W a s s m a r i n Jónás az Emke-kávéház tu lajdonosa Budapestről 54 kor 80 fillér, E r d é l y r é s z i m a g y a r jelzálog hitel b a n k r é s z v é n y t á r s a s á g n á l Kolozsvárt elhelyezett perselyből 18 kor. és a S t i e f Jenő és társa kolozsvári papirkereskedésében elhelyezett perselyből 5 kor. 38 fill. A Budapest székesfőváros és Kolozsvár sz. kir. város területén elhelyezett gyűjtő-perselyek t a r t a l m i a nyár folyamán szedetik ki. K o l o z s v á r i s z á l l í t ó i r o d a 2 kor. 66 fill. Gróf K á r o 1 y i Tiborné, Degenfeld Sehomburg Emma grófnő Budapest székesfővárosi elnöknő, valamint D e b r e c z e n sz. kir. városi és Hajduvármegyei választmány persely-gyűj tésének eredményeit, lásd a 20-ik oldalon, a fiókválasztmányokrol szóló jelentését alatt.
n
E)
Az intézmények és segélyek. — Jelentések az E. M K. E. fenntartotta és segítette intézmények köréből. —
A)
Egyesületi intézmények. i
Algyógyi m. kir. állami gróf Kun Kocsárd székely földinives-iskola, E. M. K. E. alapítás. 1 Az igazgató jelentése. Sz. 554—1900 Van szerencsém a vezetésemre bízott földmives iskolára vonatkozólag az 1899—900. tanévről szóló jelentésemet tisztelettel megküldeni. Jelentésemet bemtrattam, illetve felolvastam a földműves iskola f. évi jul. 25-én tartott nyilvános gyakorlati záróvizsgáján, a mint következik : Mélyen tisztelt ellenőrző bizottság ! Vizsgázó tanuló ifjúság! Iskolánk életében megint egy határnaphoz értünk a mai napon, legyen hála az isteni gondviselésnek! Nevezetes és fontos a mai nap, a midőn a tanuló ifjú seregnek ezúttal túlnyomó része, a másodévesek, készen állanak, a jeladásra várnak, hogy két éven át a gazdaság összes ágaiban szerzett gyakorlati ismereteiket az ellenőrző bizottság, ügyünk és irántuk érdeklődőkés tanítóik előtt bemutassák. Érdekességét és fontosságát e küszöbön álló vizsgának emeli még azon körülmény is,, hogy ez az első nyilvános gyakorlati záróvizsga, mely a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr O Nagyméltóságának 1900. év január hó 26-án 43472. IV/1—1899. sz. a. kiadott ren deletével léptetett életbe. Hivatolt miniszteri leirat elrendeli, a szíves érdeklődés pedig kötelességemmé teszi, hogy mielőtt tanulóink gyakorlati ismeretoiket bemutatnák, beszámoljak e tanév egyes mozzanatairól s azon eseményekről, melyek közelebb vezették ez évben is iskolánkat czéljához, s melyek az eredmény elbírálására támpontot és anyagot szolgáltatnak. Működött a jelentésem tárgyát képező tanévben iskolánknál a rendszeresített létszám ban egy igazgató, 2 segéd- ós egy kertésztanitó, beosztva volt 2 ösztöndíjas gazdasági segéd és egy ösztöndíjas néptanító ; az egyik ösztöndíjas gazdasági spgéd mint állatorvos, az iskola összes állatállományának gyógykezelését látta el és az első éves tanulóknak az általános állattenyész tést adta elő, a másik mint a felsőbb szőlőszeti és borászati tanfolyamot végzett gazda, az iskolai borospincze kezelésével, s az erdőszet és rátmivelés előadásával bízatott m e g ; az okleveles tanító mint ösztöndíjas, az előző tanévben két év tart imára neveztetvén ki, a jelen tanévvel fogja tan folyamát bevégezni, s megválik iskolánk kötelékéből, hogy a nagyméltóságú vallás- és közokta tásügyi miniszter úr fenhatósága alatt álló nagyobb és önálló gazdasági ismétlő-iskola szervezésénél és vezetésénél nyerjen alkalmazást. A rendszeresített létszámban levő tanitÓK működési köre mint a múltban, ez évben is megfelelő arányban terjedt ki az elméleti [és,'gyakorlati oktatás, valamint a gazdaság üzletágaiban. Felvétetett e tanévre 40 ösztöndíjas és egy mérsékelten fizető tanuló, összesen 41. Ezen, az iskola fennállása óta elért legnagyobb létszám iskolánk népszerűségének emelkedését jelenti ugyan, részben azonban annak tulajdonitható, hogy ugy a miniszter úr Ő Nagyméltósága, mint az E. M. K. E. négy-négy tanulónak rendkívüli ösztöndijat adtak, s.ez által a szerződésben kikö tött és rendszeresített 32 ösztöndíjas hely 40-re emeltetett fel, a szerződő felek részéről kölcsö nösen és egyenlő arányban. E tanévben rendeztetett a mérsékelt fizetőhelyesek lakásviszonya ;
-
83 —
is az által, hogy az eddigi — a szerződésben megállapított havi 18 korona tápdij — 24 koronára emeltetett t'el, s ezen költség-emelés ellenében a mérsékelt-fizető helyre felvett tanulók is benlakásban, melyről eddig maguknak kellett gondoskodni, részesültek. A 41 felvett tanuló közül azonban e tanévet csak 40 fejezhette be, mivel egy tanulót az iskola szabályzatával ellenkező magaviselete miatt évközben az iskolából kizárni kellett. A tanévet végző 40 tanulóból 24 van a Il-od éven és 16 az I-ső éven. vallás,
illetőség
és szüleiknek
foglalkozása
szerint
a tanulók
Vallása
A
t
a i) u ] ó
T
•Ji J: \ :r. x > -a;
! > ' > -a>
fi
y.
> -o
^ -a>
•
[
-J:
T:
\
T.
\
x
x
C
> . > ' t > ! í > . > > : x -
-© -a> -a; j ^ ! ^ X O J O . T H CC -Í* IO .CD i t » 3t • m TH —i CM ! CM CM CM CM CM CM CM CM o :
:
II éves
'•
2 !
1 éves
6
1
t
1
3—
:
•'
:
.'
1 2 1 3 4 1
:
1
'
i
!
oszlanak
meg:
Szüleinek foglalkozása
Illetőségi helye, megye
ev. ref. unitárius l ó i n . kath. összesen
É l e t k o r a
következőleg
földmives napszámos iparos kereskedő hivatalnok összesen
Életkor,
,
1,24 17
6; 1 24 12
9
2
1
ll 1 - l 2 2 4 í í
1 24 2 0
'
4
2
1 —
3
2
2
1 — —
1 4 6 14
1
7
2
3
4
4
3
1
1 K) ll
7! 2 4 0 16 19
1 16
4 10
2 — 16 14
- — i
Összesen
ti
1
1
1
1 4 0 34
i
1
1 1
1
1 16
1 1
3 40
A tanulók előmenetele, magaviselete és használhatósága felől az «Anyakönyv«-ük, s adandó bizonyítványuk számol be. E jelentésem kapcsán is azonban felemlíthetem, hogy a ta nulók létszámával arányban haladás észlelhető a szorgalom, a gazdaság iránti érzék és fegye lem tekintetében is, mit részben a tanitó testület teljes számának és kötelességeik teljesítésének, részben pedig annak lehet tulajdonítani, hogy az E. M. K. E., kinek a tanulók felvételét a szer ződés kizárólag biztosítja, a nagyszámú pályázók közül választást tehetett, s az évenként betöltés alá kerülő 16—20 helyet földmives ifjakkal tölthette be, kiknek iskolánk nem ad új foglalkozási kört, hanem az atyai háznál már ismert és gyakorolt foglalkozásban csak tovább fejleszti, míg ezzel szemben az előző években, s különösen az első és második évben, a pályázók csekély száma, miatt nem egy munkakerülő iparost, elbocsátott csendőrt stb. kellett felvenni, kik az egészen új foglalkozási körbe nehezen találták bele magukat, s különösen nehezen barátkoztak meg a kézi munkával, melytől épen menekülni akarva léptek iskolánk kötelékébe. Jóllehet iskolánknál a tanulóknak e kézi munkától idegenkedése állandó jelenség, s a legtöbb küzdelmet a tanulóknak a munkához szoktatása vesz igénybe, m é g i s . a földmives ifjak nagyobb arányú felvétele lényegesen szanálta a helyzetet e tekintetben is. Örömmel jelezhetem, nem egy kitartó, erejéhez képest szorgalmasan dolgozó tanulója van iskolánknak, s azok száma, kik a kézimunkát kerülték, de azért tanulni sem szerettek, évről-évre apadóban van. Iskolánk a gazdasági ismereteket terjesztette a rendes kereten kivül: e tanévben első izben rendezett téli iskolán, vándor előadásokon és a kisgazdák részére iskolánkhoz rendezett tanulmányi kirándulásokon. Téli iskola jelen tanévben kettő tartatott, az egyik 1899. év deczember hó 1-től 23-isr, melyen 18 földmives ifjú vett részt, kik túlnyomó részt Brassómegyéből, hétfalusi csángók voltak ; a másik a folyó évben január hó 5-től február hó 28-ig tartatott, melyen 24 földmives vett részt, kik kizárólag a székely megyékből jöttek. A téli iskola szervezése a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 1899. év november 26-án 78516. szám alatti leiratával rendeltetett ei, életbe azonban csak 1899. év deczember hó 1-én léphetett ; az iskola korábbi megnyitását akadályozta a tanítás sikeressé tételéhez megkívántató felszerelés hiánya, később pedig, midőn már ezek is megvoltak, el kellett odáznunk egy tanfolyamot, a tanulók csekély számú jelentkezése miatt, a kezdet nehézségeivel meg kellett iskolánknak e téren is küzdenie. Az első téli iskola megtariása és ennek sikere hamar népszerűvé tette ez új intézményt, már a második tanfolyamra a jelentkezők száma háromszorosan is túllépte a megállapított létszámot; a közelebb megnyitandó tanfolyamra pedig már most minden hely előjegyeztetett. Vándor-előadásokat az iskola tanszemélyzete Nagy-Küküllő és Hunyadmegyében tartott, és pedig Czirmes Bálint s.-tanitó kettőt Nagy-Küküllő, hármat Hunyadmesyében, összesen ötöt, Szenteh Dezső s.-tanitó egyet Küküllőmegyében, Nagy Elek kertész-tanító kettőt Nagy-Küküllőmegyében, Csia Ferencz és Nagy Kálmán ösztöndíjas g. segédek pedig egyet-egyet Hunyadme gyében, tehát a tantestület öt tagja a két megyében összesen tiz előadást tartott. Tanulmányi kirándulások e lanévben is rendeztettek. A kirándulók között először is a szászvárosi Kun-kollegiumnak 12 tanárát, élén Simon Ferencz igazgatóval, s azok vezetése
-
84
-
mellett 150 középosztályos tanulóját fogadtuk; e kirándulás ezélját tulajdonkép a május hó 5-ére eső Kocsárd napjának évfordulója alkalmából iskolánk falai között néhai gróf Kun Kocsárd emlékünnepén való részvétel képezte, melyet a közös alapitó révén a két testvér-intézet — minden május hó 5-én megünnepelni szokott — felváltva egy évben Algyógyon, másik évben Szászvároson. E tanévben a sor Algyógyra esvén, az emlékünnepély itt rendeztetett. Az ünne pély után az iskola belsőségén emelt épületek, tantermek, gyüjteménytárak, kert stb. szemlél tettek meg, mely az ünnepély mellett e kirándulásnak tanulmányi kirándulás színezetet is kölcsönzött. Június 10 és 11-én a kolozsvári gazdasági tanintézet 15 harmadéves hallgatója láto gatta meg iskolánkat az intézet igazgatója, dr. Szentkirályi Ákos és 4 tanárának vezetése alatt, Július hó 1-én a szolnok-dobokamegyei kisgazdákhoz volt szerencsénk, kik a gazda sági egyleti titkár Szemmáry József vezetése alatt 49 en voltak. Július 8- és 9-én a kis-küküllőmegyei kisgazdák látogattak el hozzánk Csató Gábor alispánjuk és dr Boér Elek gazdasági tanácsos vezetése alatt 54-en ; e kirándulók, miután az iskola belső és külső gazdaságát, állatállományát, kertészetét, gyüjteménytárait stb. alapos szemle tárgyává tették, teljes számban kivonultak az alapitó gróf Kun Kocsárd szikla-sírjához, hol a megyei gazdasági tanácsos dr. Boér Elek emelkedett hangú és szívhez szóló beszéd kíséretében a kiránduló kisgazdák nevében babérkoszorút helyezett gr. Kun Kocsárd sírjára. Július hóban Torda-Aranyos, szeptemberben pedig Udvarhelyvármegye kisgazdáinak kirándulása van tervbe véve. A kirándulások során jelenthetem, hogy iskoláink tanulói is tettek a tanévben egy ki rándulást Nagy-Enyedre folyó évi május 4-én a megyei gazdasági egyesület által rendezett szarvas marha-kiállítás megtekintése és tanulmányozása czéljából, e kiránduláson az igazgató és S eb e s t y é n István ösztöndíjas gazdasági segéd, állatorvos, vezetése alatt 30 tanuló vett részt. Nagy-Enyeden tanulóink vezetőikkel együtt a vinczellér-iskola vendégei voltak, mely alkalom mal a rokon czélu vinczellér-iskolát, s annak különösen, a jelenkor követelményeinek megfelelő szőlőtelepét tekintették meg tanulóink, Gálffy János igazgató kalauzolása és felvilágosító magya rázata kíséretében, melyért ez alkalommal nem mulaszthatom el meleg köszönetünk nyilvánítá sát. Innen a szomszéd Bethlen főtanodába tettünk egy rövid bepillantást, melynek érem-, régi ség- és főként gazdag természetrajzi gyüjteménytára, tornaterme stb. tanulóink figyelmét pár perezre teljesen lekötötte. F o g a r a s í Béla igazgató és az illető szaktanár uraknak e helyen is köszönetet fejezünk ki szíves fáradozásukért. Jelentésem tanügyi rovatán tehetek említést az igen tisztelt ellenőrző bizottság előtt lefolyt téli fél évi vizsgákról is, mely a birtok állami kezelésbe vételének, s így az iskola alapkő letételének is a tiz éves évfordulója lévén, szük körű, szerény házi ünnepélylyel tartatott meg. A tanügygyei kapcsolatosan jelenthetem, hogy az ellenőrző bizottság kezdeményezé sére a tanulók körében tűzoltó-egylet szerveztetett, mely megerősített alapszabályokkal akczióképesen áll első sorban az iskola, másod sorban a község vagyonában támadható tűz megfékezésére, eloltására. A végzett tanulók nyilvántartása és elhelyezése érdekében iskolánk programmjához ós utasításhoz híven, ez évben is megtette kötelességét, a midőn nemcsak a végzett tanulók érde keit szolgálta, hanem különös figyelemmel volt a végzett tanulók felfogadása tárgyában megke reső és tudakozódó gazdák, birtokosok érdekeire is, s az olyan tanulókat, kik kötelességeik tel jesítésében az életben is hanyagságot mutattak, vagy magaviseletük miatt kellett szolgálatuk ból elbocsátani, további pártfogásban nem részesítette; az ilyenek a nyilvántartási naplóban nem ajánlható minősítéssel láttattak el. A mult évben végzettek, pár kivételével e tanév folyamán mind elhelyeztettek, jelen ben már a most végezők elhelyezése tárgyában van folyamatban a levelezés. Mult évben e tárgyra vonatkozólag 54 iktató szám alatt 150 levelet váltottunk. Iskolánk gyakorló teréül szolgáló gazdaságról, tekintve a rendelkezésünkre álló idő rövidségét, csak rövid áttekintést tehetek, a változást és az ujabb mozzanatokat említve fel csupán A n ö v é n y t e r m e l é s i ágnál a kijelölt mederben és az eddig felállított határok között mozogtunk ; mint uj növénynek, ez évben egyedül az olasz seprő cziroknak termelése vé tetett fel főleg azon czélból, hogy ez által a téli házi ipari oktatáshoz nyers anyagot nyerjünk. A gazdák állandó panasztárgya az i d ő — i d ő j á r á s — ez évben is sok reményünket hiúsí totta meg. Ez évben korán — már februárban barázdába állítottuk az ekét, — de mert a korai tavaszt hamar késői tél váltotta fel, nem sokat nyertünk a február havi munkával, midőn utána 12° R. hideget kellett átélnünk pár héten át, mely akadály, jóllehet a tavasz száraz jellegű volt, s igy a munka menete nem sokat zavartatott, mégis azt eredményezte, hogy a tavaszi vetést csak május hó 18-án végezhettük be, a midőn az utolsó vetés a megüllepedett, kiszáradt ta lajban hiányosan kelt, s a reá jövő nagy szárazság pedig a fiatal, gyenge növényt annyira meg szorította fejlődésében, hogy termés-kilátásunkat a későn vetett terményeknél a legkisebbre szál lította le. -
— 85
-
A tavaszi vetés bevégeztével 332\5 kat. hold. terület állott vetés alatt és pedig: T a v a s z i a k : árpa 30, zab 25, buza 4, zabos bükköny 28, árpás bükköny 2'5, csalamádé 10 és tengeri 132 kat. hold. 2. Ő s z i e k : buza 20, rozs 20, Szt.-János rozs 5 5, takarmányrépa 5"5, dohány 1, mo har 2'5, csirok 0 5, burgonya 1, csicsóka 0^5 és hajdina 2 75 kat. h. 3. R é g e b b i v e t é s e k : luczerna 10 és lóhere 32 kat. h. Tavasziak összesen 245, ősziek összesen 45'5 kat. h. és régebbi vetések összesen 42 kat. h , mindösszesen 332'5 kat. h. Ezen adatokból kitetszőleg a mivelés alatt álló területeknek több mint egyharmadát a tengeri foglalja el. A tengeri termelésnek ily nagy arányára tartozom azon megjegyzéssel, hogy az egész tengeri vetés alatt levő terület részes munkásokkal műveltetik, kik a terményből a felét kapják ugyan munkabérükbe, de ezért tenyeres és kasza-napokat tesznek, kalongyát vágnak, aratnak — s így a tengeri termeléssel kapcsolatosan a munkás-kéz lekötése és biztosítása is eléretik, s miután a munkáskéz dija készpénz-kiadásba nem kerül, olcsóbbá teszi, kevesbíti ezen eljárás a termelési költséget. A tengeri a rendesfordánkba is be van véve, itt azonban ugy faluréti, mint a gyalmári dűlőnkbe csak 2—2 táblát foglal el, nagyobb területen a távolabb — szomszéd község határában — fekvő birtok részeken termeltetik, hol a mondottakon k i v ü l m é g a z is indokolttá teszi a tengeri termelését, hogy a részes munkások más növény termelésére nem vállalkoznak; a távol ság és rosz utak miatt a kalászosok vagy más növények termelése megnehezítve van, s ráadásul a tengeri termelés alatt álló területekből vagy 40 kat. hold a Maros áradásainak van kitéve, s igy más növény termelése nem is biztos. Ezen állandóan tengerit termő földek a távolság miatt nem trágyáz hatok, de azért megkapják a szükséges visszapótlást 3—4 évi időközökben a Maros áradása által. A termés-eredményről a folyó évre vonatkozólag határozott adatokkal még ez idő szerint nem rendelkezünk, annyit azonban már most is jelezhetek, hogy a buza és a takarmány jóval a mult évi mögött marad. Más termények, nevezetesen : az árpa, zab. tengeri, répa a tavalyihoz lesz hasonló, az árpa és tengeriből valamivel még többre is számítunk. A növénytermelési ágnál a közölt adathalmaz szárazságát némileg mórséklendő, nem lesz érdektelen felemlítenem, hogy a magtermelésnél a nemesítésre törekedtünk, s ezzel kapcso latosan a szélsőségekbe csapongó időjárás és évről-évre szaporodó paraziták kártételeivel szemben kiváló gondot fordítottunk az ellenálló képesség iejlesztésére, miért is a vetőmag változtatásnak csak kivételesen vagyunk barátai, melyet iskolánk fennállása óta, azon növényeknél, melyeknek már első évben megkezdetett nemesítése, m i n t : a buza, rozs, árpa,zab, tengeri, nem is tettünk egyetlen egyszer sem. A nemesitési és az edzettséget, ellenálló képességet fejlesztő törekvésünket már e rövid idő alatt is nem várt siker koronázta. Búzatermésünk a rozsda oly nagymérvű károsításának volt kitéve, hogy fent jelzett eljárásunk megkezdése előtt kat. holdankint csak 4—5 métermázsa átla got voltunk képesek elérni és 66—70 kgr. (Hl. sulyu) minőség mellett, mely csekély átlagot és gyenge minőséget jelzett eljárással és a korai vetéssel évről-évre fokozatosan emeltük ugy, hogy 1899. évben 17.5 métermázsa átlagot értünk el 80 kgr. (Hl. sulyu) minőség mellett. Hasonló eredménynyel számolhatunk be a tengeri nemesítésére irányított törekvésünkkel i s ; ugyanis, midőn a nemesítést megkezdtük, kat. holdankint átlag 40 Hl. csöves tengerit mértünk be, s e csutkás, nyerstermény 70°/o szemet, 30% csutkát adott. 1899. évben az átlag termés 60 Hl. csöves termésre emelkedett, melyből 80%-ot tett a szem és 20°/ -c-t a csutka. Az árpa termelés terén elért eredményt az 1896. évi millenáris és az 1897. évi brüsszeli nemzetközi kiállításon nyert kiállí tási oklevél és érmek tanúsítják. A növénytermelésnél jelenthetem, hogy már két éve egy kat. holdon dohány-terme léssel is foglalkozunk, s a jövő évben 5 kat. holdon a czukorrépa termelés is bevezetve lesz, hogy a tanulók gyakorlati oktatásához anyagot szolgáltassunk. Résztvett iskolánk a buza-rozsda elleni védekezés tárgyában megindilott buza kísérleti termelésben, melynek adatait tudományos feldolgozás végett az illetékes helyre beszolgáltattuk. Ez adatokból laikuson is azon következtetés vonható le, hogy az eddigi eljárásunkkal jó uton haladtunk, az iskolai buza korai vetéssel adott legnagyobb termést, s szenvedett legkevesebbet a rozsdától, míg azzal szemben egy pár későn vetett idegen búzát a rozsda teljesen megsem misített. Iskolánknak jelentékeny — sorrend szerint a második helyet elfoglaló — jövedelmező üzletága az á l l a t t e n y é s z t é s . Tenyésztünk a földbirtok nagyságának megfelelő arányban szarvasmarhát, lovat, juhot,, sertést, a baromfiak közül a ludat. Jelenlegi állatlétszám : szarvas marha 119 drb., ló 15 d r b , juh 545 drb., sertés 182 drb,. lud 301 drb. Legidősebb állattenyésztési ága iskolánknak a szarvasmarhatenyésztés, melynek beállítása iskolánk fennállásával, illetve a birtoknak az iskola szervezését és megnyitását megelőző állami kezelés bevételével esik össze. Szarvasmarhatenyésztésünk anyagát az erdé lyi magyar szarvasmarha fajta képezi. A tenyészanyag az erdélyi részek nagyobb országos -
-
0
86
vásárain és tenyésztők istálóiból szedetett össze, melyre apaállatot a tordai bikatelep ből vásároltunk ; egy drb. saját nevelésű bikát is soroltunk be tenyésztésre, s már majdnem 4 éve használjuk is, s még most is, négy évi használat után 978 kgr. élősulylyal, mint tenyészképes apaállat, istállónk legszebb példánya. A tenyész-irány: uz erdélyi fajta edzettségének és igavonó képességének fentartá:a mellett a tejelő képesség fejlesztése és a testsúly emelése. Hogy ezen irányban való törekvésünkben is ha nem is sok, de némi sikert mégis felmutathattunk, igazolja a tejelésben elért 1329 liter évi átlag és a tehenek élő súlyának 540 kgr. átlaga. Evenkint 8—9 köztenyésztésre alkalmas bikát nevelünk, melyeket 400—500 korona átlagban értékesítünk darabonkint. Lótenyésztésünkbe a muraközi fajta tenyésztetik, melynek alapját az 1893. évben be szerzett 4 kancza vetette meg. A muraközi kanczák fedezésére félvér angol és telivér arabs mé neket bocsátottunk, s igy egy nagyobb ós egy kisebb féleség állott elő, a nagyobbak igen jó igás lovak, melyeket vető, kaszáló és arató gépekbe lehet különösen használni, a kisebbek gyorsabb mozgársal birnak, könnyű teher-szállitásra és kocsiba használhatók. Ez évben saját nevelésű ménnel fedeztettük kanczáinkat, igy a jövőre a tenyésztésben nagyobb egyöntetűségre van kilá tásunk. Juhtenyésztésünk anyaga a csigája fajta, melynél a nagy távolság miatt nem gyako rolhatván oly szigorú felügyeletet és ellenőrzést, mint itt helyben a szemelőtt levő más állat nemnél, kevés eredményt tudunk felmutatni. A 7-ik éve, hogy a tenyésztés be van állítva, s a tervezett létszám, 1000 darabtól még mindig messze állunk. A tejelési és gyapjú haszon adja a főjövedelmet, ujabban a mustraállatok hizlalásával tettünk kísérletet; e kísérlet kedvező jeleket mutatóit, jól hiztak s a raczkáénál Ízletesebb húsaik miatt, élénk kereslet tárgyát képeztek, — jövőben a hizlalást folytatni fogjuk. Egy juh évi tejhozama 1899. évben 25 29 liter volt, mely ből 3 4 6 kgr. sajt készíttetett. Egy juhra átlag esett L5 kgr. gyapjú. A csigaják elégülékenysége és edzettségével egyébiránt teljesen megvagyunk elégedve, az év legnagyobb részén a legelőn keresik meg takarmányaikat, igy a mult télen csupán február végétől márczius végéig takarmányoztattak jászolból, s ekkor is csak az elléshez közel álló és leoliett anyák, mig a bárányok és meddők enyhe, hótakaró nélküli télen egész évet a legelőn töltötték, s összesen nem tett ki két hetet azon idő, midőn zimankós, havas és szeles napok jártak, melyet istállóba szorulva, jász lak mellett töltöttek el. A legtöbb jövedelmet hozó állattenyésztési ága iskolánknak a s e r t é s t e n y é s z t ó s . 2 8 - 30 drb. mangalicza fajta tenyészkoczát tartunk, melynek tö: zse 1892. évben vétetett Szabó József nagybirtokos szászfenesi gazdaságából. Evenkint egyszer malaczoztatunk deczember, január vagy február hónapokban; a mult és azt megelőző évben kivételesen a sertésvósz pusztítását helyre pótolandó, malaczoztattunk kétszer, illetve két évben háromszor; átlag szaporulat egy kocza után öt malacz, melyeket /i éves korukban adunk ei túlnyomó számban tenyésztésre. 1899. év őszén élő súlyban kilogrammonként 1 koronáért értékesítettük. A folyó évben a sertésárak hanyatlása miatt nem remélünk többet, mint kilogrammonkint 80 fillért. A nyers jövedelelem több évi átlag ban egy-egy darab kocza után 2000 korona. Évenkint 10—12 darabot szoktunk hizlalni, a mult évben a sertészvész miatt alászállott létszámból csak hatot hizlaltunk fel, melyeket a szokásos levonások mellett kilogrammonkint élő súlyban 80 filléren adtunk el. Megkezdetett ez évben 150 drb. tojóval ós 50 drb. gunárral a l u d t é n y é s z t é s is; ez évi eredmény nem elégítette ki várakozásunkat, mit részint a kezdet nehézségeinek tudunk be, ré szint, pedig annak tulajdonítjuk, hogy későn és több helyről vásároltatván összo a tenyészanyag, lassan és nehezen szoktak össze ugy, hogy a tojáslerakás folyama alatt még javában folyt a küz delem, miért az 506-ot meghaladó tojásból csak 150 drb. volt termékeny, ebből kikelt 146 pipe, felneveltetett 120 drb. Melyek után, ha még felemlítem, hogy a méhtenyésztés gyakorlati bemutatására isko lánk 22 család méh felett rendelkezik, végéhez értem állattenyésztésünk rövid ismertetésének, s áttérhetek a harmadik, iskolánk legfontosabb üzletága, a k e r t é s z e t , s z ő l ő s z e t ismer tetésére. K e r t é s z e t ü n k két irányban járul a gyakorlati oktatás sikeréhez és az iskola jö vedelmének emeléséhez, u. m. csemete-nevelés, oltvány-előállítás és gyümölcstermelés, gyümölcs feldolgozás; harmadiknak vehetjük a konyhakertészeti ágat, itt azonban csak a legkisebb térre szorítkozunk, a legszükségesebb konyhakerti növények termelésének bemutatására. Kertészetünk mind a három ágból nyert termést és azok értékesítésénél elért eredményt 1899. óv őszén és a folyó év tavaszán a következőkben foglalhatom össze : -
3
_ Kimutatás
az iskola
S7 —
kertészetéből 1899. év folyamán gyümölcs és konyhakerti
K
i
és 1900. év tavaszán terményekről.
a
d
a
t
o
t
kiadott
faiskolai,
t É r t é k
Sorszám
faiskolai termény M e g n e v e z é s
teljes áron
!
mérsékelt áron \
Oltvány, vadoncz és oltóág Válogatott alma I Válogatott alma II Első osztályú alma Másod „ , ' .. Aszalt szilva 30 hl. pálinkának való szilva á 4 kr. Vegyes zöldségféle Összesen
7202 — —
5507 — ! |
—
— — — —
— —
5507
126201
—
I 7202
;
mm.
drb.
— — 3147 969 1600 — -5716
400 2440
_
126201 — —
1
'— _.. __
i n g y e n
b
d a r a 1 2 3 4 5 6 7 8
gyümölcs
—
— — — — — 2S40
kor.
fill.
6190 32 146 755 116 640 120 741 8742
99 —
40 28 20 —
— — 25
Szőlőszeti és borászati termelési ága iskolánknak, melyet jövedelmezősége első helyre állit, a mult évben jó közepes termést adott, a mennyiség kielégitette várakozásunkat, de annál több kívánni valónk volt a minőség iránt, ugy hogy e tekintetben a legrosszabb évekhez sorolhatjuk a mult évet. A 15 kat. holdról bemértünk asztali bort 170'44 hl., rizlinget 22'98 hl., szemillont 14.21 hl. és carbanettet 3 0 8 hl. A bort, mint az előző években is szoktuk, az első lehúzás után mint új bort, kicsinyben, a fogyasztóknak közvetlen adtuk el és pedig a fajborokat hektoliterenkint 72 koronáért, az asztalit pedig 52 koronáért. Iskoláink évi nyers bevétele 40—42 ezer korona között váltakozik; volt év, midőn e nyers bevételhez 16—20 ezer koronát a 15 kat. hold szőlőszet, borászat adott. Jelentésem záradékául és magyarázatául a közölt adatoknak, ismertei iicm k ell az iskola birtokába bocsátott földbirtok területét is és annak kihasználási módját, melynek főbb adatai a következők: Az 1750
kai.
Sor szám
Megnevezés
Kat. hold
Szántó Legelő' Belsőség' Szőlő Rét Erdő Összesen....
391 398 118 15 70 756 1750
1 2 3 4 5 6
hold
elosztása
mivelési
ágak
szerint:
•
o, l 0
öl
800 865 117 520
—
22-* 6 0
Sor szám
2
2 5 8 S
4-2.)
898
100
A
1
191
kat.
hold 800 mivelés
[ j öl szántó szerint
Kat. hold
Megnevezés
elosztása
öl
0 / -0
85
1200
21-
117
800
30 >
68
800
1
..
159
1200
40«i
Összesen....
391
800
100
Kalászos
2 3
Takarmány, ipari növ.
4
Vetett takarmány
•
72
i:
52
E birtoktest kihasználására, valamint az olméieii és gyakorlati oktatás czél aira, köveikező ingó és ingatlan vagyonérték felett rendelkezett iskolánk 1899. év v é g é n : V a g y o n é r t é k : aj Állami költségen emelve és beszerezve: Termény, anyag állatokban 79181 kor. 48 fill. Kerti terményekben 18900 kor. — fill. Irodaszerek 136 kor. 40 fill. Méhészetnél 130 kor. — fill. Epületek, gépek ós eszközöK, termek felszerelési költsége.. 221466 kor. — fill. b) Az E. K.E.-től átvett épületek értéke 57369 kor. — ti 11Mind összesen .377182 kor. 88 fill.
-
88 —
Ha ezen leltári értékhez hozzáadjuk a földbirtok jelenlegi becsértékét, mely az itteni árak szerint 500.000 koronára tehető, az iskola birtokában levő összes vagyonérték : 877182 ko rona 88 fillért képvisel, — a vashidon kivül, mely még az iskola birtokában nincs. A1 gyógy, 1900. aug. 1. Gáspár Józsefi, igazgató.
2. Az ellenőrző bizottság jelentése — Az igazg. vál. elé terjesztve 1900. márcz. 12-én. — Sz. 197-1900. Van szerencsénk az algyógyi székely földmives iskolának a kir. földmivelésügyi mi niszter úr f. évi jan. hó 23-án 7133—IV.-1. sz. alatt kelt magas rendelete, valamint az ig. vál. folyó évi február hó 12-én 8. jegyzőkönyvi sz. a. kelt határozata érteimébon folyó évi február hó 27-én ós 28-án megtartott téli félévi közvizsgálatairól s a vizsgával kapcsolatban megejtett birtok-szemléről szóló jelentésünket a következőkben megtenni. A vizsgálaton megjelentünk : az E m k e részéről alólirott ellenőrző bizottsági tagok ; a kir. földmivelésügyi miniszter ur részéről: M a g y a r Kázmér kir. földműves iskolai tanfel ügyelő. Megjelentek ezen kivül: tanulmány végett S z e l e s János, a hódmező-vásárhelyi kir. földműves iskola igazgatója és az iskolával kapcsolatba hozandó székely árva íiu internátus ügyének előkészitése érdekében : S i p o s Sámuel, a Háromszékmegyei árva-íiu szeretetház igazgatója. A vizsgálaton szép számú hallgató közönség is vett részt Algyógyról ós a szomszéd Szászvárosról, utóbbi helyről jelen levén S i m o n Ferencz a szászvárosi Kun-kollegium igazga tója ós S á n d o r János annak tanára Ez alkalommal levén a 10-ik febr.-ja, tehát 10-ik évfordulója annak, hogy az internátusban az első vizsga lefolyt s egyszersmind a vizsga a gróf K u n Géza-féle kastélyrész intézeti díszteremmé átalakított nagy termében folyván le, első izben alkalomszerűnek látszott a meg nyitást ünnepélyesen eszközölni. G á s p á r József igazgató üdvözölve az ellenőrző bizottságot, annak nevében S á n d o r József vetett visszatekintést az intézet múltjára, az alapító nagy gróf emlékéére, az áldozatokra, melyeket a kir. földmivelésügyi miniszter és az Emke itt hoztak s egyszersmind biztatta és lelkesítette a növendékeket, hogy ennyi áldozatkészség és szeretet láttára minél szorgalmasabbak, engedelmesebbek és kitartóbbak legyenek. I.
Tanügy.
V i z s g á r a á l l t a k : Febr. 27-én d. e. 9—12-ig a II. évesek és d. u. 3—6-ig az I. évesek; és pedig I. évesek 16-on, II. évesek 24-en, együtt tehát 40-en, a mi az iskola ingyenes és ösztöndíjas növendékeinek szabályszerű létszámát teszi ki. A II. évesek közöl 1 ( F a z e k a s János, udvarhelymegyei, fiátfalvi növendék) decz. 15-én betegség miatt (rheuma) haza távozott. Vizsgáztak : a II. évesek a szarvasmarhatenyésztésből, számvitelből, borászatból, ker tészetből és sertéstenyésztésből; az I. évesek a talajisméből, állattenyésztésből, magyarnyelv tanból, földrajzból, számtanból és kertészetből. Vizsgálat eredménye a II. éveseknél általában jeles, az I. éveseknél jó. A földrajzhoz újólag javasoljuk némi alkotmánytani ismeretek beosztását. A z i n t é z e t t a n e r t l i v o l t a k : 1. G á s p á r József igazgató. (Növénytermelés.) 2. C z i r m e s Bálint segédtanító. (Állattenyésztés, sertés- és szarvasmarha tenyésztés.) 3. S z e n t e l i Dezső segédtanító. (Számvitel és gazdasági számtan.) 4. C s i a Ferencz ösztöndíjas gaz dasági segéd. (Borászat.) 5. N a g y Kálmán ösztöndíjas néptanító. (Magyarnyelv, írás-olvasás, földrajz.) 6. N a g y Elek kertésztanitó. (Kertészet, gyümölcs és konyhakertószet.) A vizsgálattal kapcsolatban szép k i á l l í t á s t látunk most is a növendékek téli kézi munkáiból. Először láttuk bevezetve a kefe-, gyékény- és szalmakötést is. F e g y e l m i m a g a v i s e l e t jelenleg kielégítő, évközben fordult elő kisebb engedet lenség. Az egyenruházatból lemaradt a nyakkendőviselés, mig a kalapnál fordul elő némi sza bálytalanság. K ö z e g é s z s é g i á l l a p o t j ó . Egy növendók betegség miatt eltávozott, egy ki sebb betegséget szenvedett. A v a l l á s - e r k ö l c s i o k t a t á s r a nézve örömmel constatáljuk, hogy a ref. templom ban decz. hó óta vasárnaponként rendes predikácziók vannak. A z é l e l m e z é s t illetőleg meggyőződésünkké vált, hogy különböző, paedagogiai és finánczialis okokból legczélszerübb volna a vállalkozói rendszer helyett a h á z i kezelési
-
89
-
rendszer behozatala. Indokolja ezt egyfelől az intézettel kapcsolatba hozandó székely fiu-árva internátus ügye, az élelmezés kiterjedése, a birtokon megforduló hivatalos személyek és látoga tók érdeke, a kik — étkezési dijukat amúgy is fizetvén — jobb ellátáshoz vannak szokva, mint a jelenlegi s végül az együtt étkezés családias jellege, mert jelenleg pl. a vállalkozónál étkező iskolai tanerők nem akarnak a növendékekkel együtt étkezni, csak épen a soros napos jelenik meg inspekczióra. Házi kezelési rendszer mellett mindezek az anomáliák elesnek, s az intézet jelentékeny költség-megtakarításhoz is jut. Febr. 28-án a 8 hetes gazdasági tanfolyamra behívott növendékek — t é l i i s k o l á s o k — vizsgáztak, illetve mutatták fel haladásukat és pedig a természetben, azon időről, mióta az intézetbe jöttek. Az első csapat — összesen 18 csángó Brassóvármegyéből — decz.-ben vé gezte a tanfolyamot és távozott; a jelenlegin 2-ik csapatban 24-en vettek részt, Háromszék-, Ud varhely- és Maros-Tordavármegyékből. Csikvármegyei, sajnos, egy sem jelentkezett. Hunyadm.-ből voltak decz. hóban 3-an, s febr. hóban 1. Sajnos, ebből a megyéből több hallgatót nem szállí tottak be, daczára, hogy az igazgatóság 2-szer, 3-szor küldött írott felhívásokat a Hunyadm. gazd. egyesülethez, községi papokhoz, tanítókhoz és a közs. jegyzőkhöz is. Ellenben a székely földről, különösen Háromszékről és Udvarhelyről igen sokan jelentkeztek : nagy akadály azonban a vasúti utazási költség és pedig inkább jövet, mert nincs ki munkás-csoportokba szervezze őket, míg az iskolából hazamenet ezt az intézet eszközli. Megállapítani lehet, hogy ezen téli iskolások jobb, tájékozottabb, gyakorlatiasabb feleleteket adtak, mint a rendes I ső évesek, mi nek oka, hogy a gazdasági tanfolyamra bejöttek többnyire saját gazdájuk, vagy szülőik birto kán gazdálkodnak, tehát némi gyakorlatuk s megfelelőbb tudásvágyuk van, még a két éves tanfolyamra jobbára szerencse-kereső, egészen szegény emberek jönek. Előjegyzendők továbbá az ily téli iskolások közül a jobbak, hogy ha két éves tanfolyamra jőni akarnak, első sorban legyenek felvehetők. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy ezen téli tanfolyamosok számára az intézetbe beszereztessenek azon kisgazdák számára való gazdasági eszközök, melyeket a miniszter úr a minta-gazdáknak szokott ajándékozni. A téli tanfolyamosok igazán gyakorlatilag csak ily eszkö zökön oktathatók, hogy saját kisbirtokuk kezelésére nézve kellőleg instruálva lehessenek. A földműves iskolával kapcsolatban beállítandó S z é k e l y á r v a - f i u internátus ügyében való egyidejű helyszíni tárgyalásunk eredménye az ido csatolt jkv-ben foglaltatik. A jkv.-ben nem emeltük ki, azonban hangsúlyozzuk itt, s a fiu-árva internátus ügyében leendő felterjesz téshez javasoljuk az alapítványi birtokon egy g a z d a s á g i s z e s z g y á r kezdeményezését, mely a ezukor-répa termeléssel az árva fiuk munkájának felhasználhatását is előmozdítaná, s erdély részi szesztermelőinkre nézve is előnyös volna, ha a földműves iskolai tanulók, később gazda sági alkalmazottak a mezőgazdasági gyáripari termelés ezen ágát is megtanulnák. Hasonlóképen az árvaügygyei kapcsolatban rá kell mutatnunk a g y ü m ö l c s - é r t é k e s i t ó s n e k é s c s o m a g o l á s n a k a kir. földmivelésügyi miniszter úr ismert intencziói értelmében is minél hathatósabb felkarolására és a k é z i m u n l f a é s h á z i i p a r i c z i k k e k előállítására, melyek mind az árva-fiuk munka-erejének felhasználását, ügyességük fejlesztését de egyszersmind a birtok jövedelmezőséget is mozdítanák elő. ' ' //.
Időközben
Gazdaság.
a gazdasági épületeket, az állatállományt és a majort. nagy örömünkre egészen restaurálva találtuk. Kiada tott eddig e czélra mintegy 11.500 frt. Az épület új fedél alatt van, a falak egészen rendben, csak még egy-egy részén a vakolás szükséges, s a diszitósi munkák egy része maradt a tavaszi a. Hátra van még a tervbe vett vízvezeték berendezése, bevezetése és a csatornázás. Az épülettel tágas ós terjedelmes Jakrészeket nyert az intézet, s már is itt van a növendékek lakása, egy szép és nagy diszterem, egy ösztöndíjas gazdasági segéd és az ösztöndíjas néptanító lakása, ide jőnek továbbá az árva-fiu internátus és az élelmezői lak. Ellenőrző bizottságunknak nagy elégtételére szolgál, hogy annak idején a G á s p á r József igazgató vezetése alatti házi építkezést javasoltuk, mi által a költségeket nemcsak felénél alább szállítottuk, hanem a régi erdélyi stylust is meg mentettük, s a használhatóság, czélszerüség szempontja is győzedelmeskedett. A még hátra levő gazdasági épületek közül készen találtuk a liba-ólt, 2000 frt költ séggel épitve. Hátra van még egy pulyka-, kacsa- és tyuk-ól beállítása. Az intézet ló- és ökör-fogatai az igazgató intézkedésére felvonulva a bizottság előtt, valamint megszemlélvén az istálókat, a sertós-fiaztatót stb. is, az á l l a t t e n y é s z t é s r e csak ismételhetjük a kedvező jelentést, melyet e tekintetben már tettünk. A sertés-fiaztatónál jelenleg jau.—febr. hóban ellettett 99 malaczot találtunk igen jó állapotban. Kívánatos a vérfrissítés végett 2—3 uj tenyészkan beszerzése. A n ö v é n y t e r m e l é s a mult évben igen sikeres volt. A g y ü m ö l c s t e r m e l é s az iskola fennállása óta ültetett fák hozama következtében folyton emelkedik. A gróf
Kun
megszemléltük Géza-féle
kastélyrészt
12
— 90 — A kertészetből eladatott 1899-ben 2213 drb. oltovány, 2240 drb. vadonez és 170 drb. oltóág; m é r s é k e l t á r o n 1587 drb. oltovány és 3920 drb. oltóág; i n g y e n ment ki 2782 drb. oltovány, 90,700 vadonez, 940 drb oltóág és 3P700 drb dugvány, vessző, ág stb. Tekintettel, hogy a könyvek tanúsága szerint, a melyekben szerződés biztosította jogunknál fogva szintén betekin tettünk a nagymennyiségű — 131,629 drb — ingyenes és mérsékelt áron eladott oltoványok, oltóágak, dugványok stb. az egyesület megkérdezése nélkül ós pedig jobbára Hunyad-, Fogarasés Szeben-megyei nem magyar ajkú egyéneknek (gör. kel. papok és községek) adattak ki : ellenőrző bizottságunk kötelességének tartja e körülményre felhívni az egyesület figyelmét. Mert a mig az ingyenes ajándékozások által egyfelől a birtok jövedelme csökken, s az egyesü let a szerződésileg előirt birtok-jövedelmi többlet élvezéstől elesik, addig másfelől az alapítványi birtokot eredeti czéljától a székely magyar érdekek szolgálatától, meggyőződésünk szerint, el vonni nem lehet. Azért javasoljuk, méltóztat az ig. vál. ezen ingyenes és félig ingyenes aján dékozásokkal szemben az alapító gróf végrendelete értelmében szerződés adta jogát és befolyá sát fentartani. Az ekként illetéktelenül kiment ajándék k. b 1000 korona értéknek felelt meg, s ez is a birtok jövedelmét csökkentette. S z ő l ő t e r m é s a mult évben kitűnő volt. A csigmói szőlő javításra vár. Phyloxera nincs. E fejezetnél a p i n c z e k e z e l é s t illetőleg megnyugvással jelenthetjük, hogy ismételt felszólalásaink eredményeképen nagy haladást, rendet és tisztaságot tapasztaltunk. Az eszközök és gépek rendbehozattak, a pincze a szeméttől kitisztittatott, a hordóban és a pincze falain képződő penész letisztítás, gyakori erős kónezés és szellőztetés által megakadályoztatott, s a mult év tavaszán a hordók kifenekeltettek, a penészt belőlök kiégették, s azután ' / / V kén savas mészoldattal, majd pedig meleg vizzel kimosták, kiszárítás után minden hónapban bekénezték ugy, hogy a penész többé nem mutatkozik. Az ászok-fal egy részét is kidobták, s he lyettük ujakat tettek, viszont pedig a másik részt earbolineurnmal itatták. A pincze földjén elő törő penész megakadályozására a régi földet 4 ujjnyi mélyen felásták, kihordatták, s helyébe ugyanolyan vastag homokréteget döngöltek le. A hordók kívülről penész-képződés és az abron csoknak rozsda ellen megvédése végett firnaisz-olajjal behuzattak. Mindez intézkedések bizonyít ják azonban, hogy koiábbi sürgető felszólalásaink az intézet főjövedelmi forrását adó borterme lés biztosítása és emelése érdekében mennyire indokoltak és helyénvalók voltak. A növendékek tűzoltásra képzése, de a birtok épületei tűzbiztonsági érdekeinek meg óvása végett is a tanulók közt t ű z o l t ó - e g y l e t szervezése czéljából az előkészítő lépések megtétettek. Az Alapszabályok elkészültek, s a szükséges felszerelvények (fecskendő, tömlő, létrák, csákányok, mászókötelek, stb.) szállítása czéljából f. évi ápr. hó i-ére 2000 korona érték ben versenytárgyalás hirdettetett. Alólirott ellenőrző bizottságunk tagja P o l c z Rezső, ki a kolozsvári tűzoltóságnak hosszú idő óta főparancsnoka, a beszerzés és szervezés körül készség gel áll az intézet rendelkezésére. A gazdasági c s e l é d e k e t és a l k a l m a z o t t a k a t illetőleg tapasztalván, hogy nem magyar ajkú alkalmazottakkal általában oláhul megy az érintkezés : szükségesnek tartjuk ez ellen a leghatározottabban felszólalni, mert oly intézetben, melyben a magyar állam és az Emke az úr, nevelő hatással kell bírni, s jó példával kell elől járni ugy a tanuló növendékek, mint a közönség előtt. Megnyugtatásul szolgálhat azonban, hogy az igazgató kijelentése szerint, az összes cselédek és alkalmazottak állományát székelylyel fogja kicserélni, a mely folyamatot már 3 év óta megkezdvén, jelenleg már is 83 székely kap kenyeret a birtokon; s ezt az eljárást folytatja, a mig az alkalmas munkaerőket megtalálja. A jövő évre székely kovácsot, kerekest, faragó bérest és tehenészeket hoz, a többiek már mind székelyek. A birtok mult évi jövedelme 20,350 frt volt, az előirányzott összegnél 37 frttaltöbb. Rendes kiadás a gazdaság üzletvitele, a tanulók ellátása és a tanítás dologi kiadásai fejében 22,300 frt. Beruházás történt építkezésre (a régi kastély kijavítására stb.) 14,000 frt. Meg levén bízva, hogy a kir. földm. min. úr 1899. decz. 16-án 99,196 IV.-l. sz. és a kir. kereskedelemügyi miniszter urnák mult év decz. hó 2-án 76,521—V. sz. alatt kelt leirata értelmében a r o m o s z i v a s u t i r a k o d ó - á l l o m á s 16,000 frt fele költségének előállítása iránt is értekezzünk : ennek eredményén javasoljuk, keresse meg az Emke ig. választmánya az algyógyi és szászvárosi járások főszolgabiráit, hogy lépjenek érintkezésbe az érdekelt községek kel és esetleg egyesekkel hozzájárulás felajánlása tárgyában, az iskola -- a mint azt a mult jelentésünkben kiemeltük — kész levén 50,000 drb téglát, s megfelelő terméskövet felajánlani, s helyben oda szállítani, a mi k. b. 2000 korona értéket képvisel. E megkeresések alapján re mélhető, hogy a szervezés kedvezőleg létrejő. Hasonlóképen a kir. földm.-ügyi min. urnák f. évi jan. hó 13-án 94,779—IV. 99. sz. magas leirata értelmében értekeztünk az igazgatóval a g r ó f K u n K o c s á r d - f ó l e telek meg szerzése ügyében, s minthogy értesülésünk szerint az intézettel épen szemben levő és az iskola majorját is L alakban körülkerítő L e n d v a y - f é l e IV2 holdas belsőség is, melynek megszer zése iránt már annak idején tettünk lépéseket, ez idő szerint épen eladó, javasoljuk, hogy ugyanazon elvi döntvény alapján, melylyel a gróf K u u Géza-féle belsőség megszerzése kimon0
t 0
o s
— 91 datott, távolabbi, kevésbé értékes vagy használható birtokrészeknek eladása utján ez a Lendvayfele belsőség is megszereztessék. A fent jelzett két teleknek ilyetén megszerzése az alapitó grófnak is egyik fő óhajtása volt. Ezzel kapcsolatban indítványozzuk, hogy az egyesület is a saját p o r k u r a i és e r d ő f a l v i k i s e r d ő r é s z é t okvetlenül adja el, mert a 20 km. távol levő, járatlan utu, mere dek erdőt lassanként ellopják, foglalják, az egyesület évente igy csak kárára fizeti a 915 frt pásztoroltatási dijt, 8 frt 27 kr. adót és a megfelelő községi pótadót, a mihez hozzájárul, hogy a hely feltétlen erdőtalajjá nyilvánittatván, melyet a törvény korlátol a használatban. 50—60 év múlva lehetne belőle valamit esetleg kapni, ellenben a most behozott áll. kezelés dija is csak a folyton növekvő kiadásokat szaporítaná. Magyar pásztor oda nem megy, de nem is mehet, mert eloláliosodnék. Hasonló véleményben vagyunk az intézet birtokában levő kisebb erdőrészekre nézve is. Altalán a földműves iskola igazgatója a miniszter úr 0 Nagyméltósága imént idézett döntvénye értelmében felhívandó, hogy ugy a csere szempontjából, mint az erdőfalvi részre nézve, az eladandó tagokat illetőleg tegyen javaslatot a választmánynak, s ennek alapján meg indítván a gróf K u u n G., valamint a L e n d v a jóféle telkekre nézve a tárgyalásokat, az eladásokat aztán árverés utján eszközölje. Összefoglalva pedig a mondottakat, kérjük, hogy jelentésünket elfogadván, a kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz, az abban foglalt javaslatokkal együtt felterjeszteni szíveskedjék. Tisztelettel Algyógy, 1900. febr. 28-án Gróí Komis
Viktor,
ellenőrző biz. elnök.
Sándor
József,
Lészai
ellenőrző biz. előadó.-
Ferencz,
ellenőrző biz. tag.
Polcz
Rezső,
ellenőrző biz. tag.
3 Székely árva-fiu szeretetház. — Tárgyalás a létesítés végett. — Jegyzőkönyv. Felvétetett Algyógyon 1900 év febr. 28-án a m. kir. földmivelésügyi miniszter urnák az algyógyi székely-földmives iskolánál 40 székelv árva-fiu elhelyezése tárgyában 1899. nov. 6-án 83362/ÍV—I és 1900 január 9-én 102.902/IV—I. 1899 számok alatt kelt és az Emkéhez intézett magas leiratai értelmében össze ült bizottság ülésében. Jelen voltak: az Emke részéről Gróf K o r n i s Viktor alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, L é s z a i Ferencz földbirtokos, P o l c z Rezső ügyvéd, választmányi tagok, mint az algyógyi m. kir. állami gróf K u n Kocsárd székely földmives iskola ellenőrző bizottságának tagjai, — föld mivelésügyi m. kir. miniszter ur által kiküldve: M a g y a r Kázmér kir. földmivelésügyi tanfel ügyelő, a Háromszék-megyei árva-fiu szeretetház részéről S i p o s Samu igazgató, G á s p á r Jó zsef az algyógyi székely földmives iskola igazgatója. 1.
1. Olvastatik a magyar királyi földmivelésügyi miniszter urnák az fent idézett, s másolatban ide csatolt két rendbeli leirata.
Emkéhez intézett,
Földmivelésügyi magyar királyi Miniszter. Sz. 83362/IV-I—1899. Háromszék vármegye főispánja az iránt keresett meg, hogy az ottani árva-fiu-szeretetházzal egy tangazdaságot hozatnék kapcsolatba azért, hogy az internátusból kikerülő 12 éves árva-fiuk még három éven át a gazdaság gyakorlata mellett neveltetnének, s jó gazdasági cse lédekké képeztessenek. Az ügynek helyszini tanulmányozása alkalmával az tünt ki, hogy egy tangazdaság, megfelelő terület hiányában közvetlen az intézet mellett be nem rendezhető, másreszt pedig at tól távolabb egy külön csak e czélra szolgáló tangazdaság szervezése alig indokolható tetemes költségekkel járna. Az árva székely fiuk érdekében az látszanék legczélirányosabbnak, ha az anyaintózetből kikerült tanulók 15 éves koruk befejeztéig földmives iskolához telepíttetnének le, a hol ta nító felügyelete és nevelése alatt állva, 15 éves koruk betöltéséig gazdasági, kertészeti és kézi 12*
— 92 — munkákra, mint állandó napszámosok 25—30 kr. napibér mellett alkalmaztatnának, mely öszszegből élelmezésük és ruházatuk kikerülne. Addig is azonban, mig ily ezélra is szolgáló földmives iskola létesíthető volna, ezen ügyet fontosságánál fogva felkarolni óhajtom akként, hogy az E. M. K. E. hozzájárulása esetén az algyógyi földmives iskolában helyeztetném el a folyó iskolai év végétől kezdve a sepsiszent györgyi szeretetházból kikerülő 12 éves fiukat s nevelésökről ós kiképeztetésük felől az emiitett módon gondoskodnám, a mely földmives iskolában m o s t a gróf K u u n Géza-féle kastély helyreál lítása után megfelelő helyiségek rendelkezésre állanak. Ha ez az eljárás beválik, az uj földmives iskolát ezen kérdés következményei szerint fognám létesíteni. Tudva azt, hogy az E. M. K. E. nagy horderejű feladatai és czéljai között e kérdés megoldása is méltó helyet foglal el: kérném, hogy említett tervem keresztülviteléhez saját ré széről is hozzájárulni méltóztatnék, megjegyezvén, hogy a sepsi-szent-györgyi árvaházból három év alatt évenként 7 fiu helyeztetnék el Algyógyra, mig az uj helyiségekben 35—40 tanuló el helyezhető volna, igy esetleg módjában állhatna az E. M. K. E-nek vagy Romániából 15—20 székely fiu vissza telepítése, vagy intézkedést lehetne tenni más hazai árvaházból e számú árva-fiuk felvételére. Budapest, 1899. nov. 6 án. Darányi, s. k. Földmivelésügyi magyar királyi Miniszter. Sz. 102-L02/V.—1 - 1899. Mult évi decz. hó 15-én 923 sz. a. kelt fölterjesztésére értesítem, hogy az algyógyi földmives iskolában létesítendő árva-fiu internátus ügyében bejelentett elvi hozzájárulását köszö nettel tudomásul vettem; a részletek megállapítása iránt tett ama javaslatát, hogy ez az algyó gyi földmives iskola téli félévi vizsgája alkalmából, az ellenőrző bizottság utján történjék — el fogadom; czélszorünek vélem azonban, hogy e tárgyalásra a sepsi-szent-györgyi árva-fiú szere tetház igazgatója is meghivassék, melyre nézve az algyógyi földmives iskola igazgatóságát egy idejűleg utasítottam. Erre az árva-fiuk élelmezési és ruházkodási költségeinek pontos előirány zása, valamint a fiuk továbbképzési és nevelési kérdéseinek megállapítása szempontjából he lyezek súlyt. Részemről ugyanis ezen tárgyaláson megállapítani óhajtom: 1) Az internátusba felveendő árva-fiuk számát; 2) Azok élelmezés és ruházat költségeit; 3) Az ágy, ágynemű, bútorzat stb. beszerzésével járó beruházási költségeket, ezek fedezését. 4) Az árva-fiuk felvehető keresményén felül esetleg mutatkozó költségek mérvét, s ezek fedezési módját; 5) A földmives iskola költségvetésének azon kiadási rovatait, a melyekből, s a mely arányban az árva-fiuk föltételezhető napszámkeresete fedeztetni fog; 6) Azon tervezetet, mely szerint az árva-fiuk elemi tanítása és valláserkölcsi nevelése az internátusban keresztül vitetnék. Budapest, 1900. évi jan. 9-én. Darányi, s. k. Tárgyaltatván a második helyen emiitett magas leiratban feltett kérdésekre való vá lasz, ezekre a bizottság beható tárgyalás után a következőkben adta meg feleletét, illetve javaslatát. 1. Az internátusba a földmives iskola igazgatójának nyilatkozata szerint 40 árva vehető fel ós pedig az E m k e megbízottjainak kijelentése szerint az alapító gróf végrendeletének intencziója értelmében székely és csángó árvák; a sorren det illetőleg e'ső helyen a Háromszék vármegyei árva-fiu szeretetházból, azután bármely magyarországi árva-házból székely-csángó árvák, s végül oláhországi és bukovinai székely-csángó árvák: éspedig az első évben 20, a második évben 10, a harmadik évben 10, melyután a negyedik évbenmegint 20 lesz felveendő, s igy tovább. A felvételre nézve az Emke fenntartja magának azokat a jogokat, melyeket számára a Nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úrral kötött alapszerződés biztosit. A romániai és bukovinai székely árvák erkölcsi indokokból először le hetőleg valamely hazai árvaházban helyezendők el. M a g y a r Kázmér tanfelügyelő annak kimondását kéri, hogy a mennyiben a felsorolt székely és csángó árvák a fennti meghatározott létszámot nem töl tenék ki, abban az esetben az internátusban az anyaállambeli árva-házakból nem székely és csángó árvák is legyenek elhelyezhetők; erre nézve az Emke képvi-
-
93
-
selői a maguk részéről kijelentik, hogy tekintettel ugy a miniszter úr leiratának intencziójára, a mely Háromszékmegye főispánjának kérvényéből indul ki, vala mint tekintettel gróf Kun Kocsárdnak a Nagymélts. földmivelésügyi miniszter ur által szerződésileg elfogadott végrendeletére, mely szerint az algyógyi székely földmives iskola csak székely czélokal szolgálhat, fenti kéréshez hozzá nem já rulhatnak. 2. A bizottság a földmives iskola igazgatójának több állami intézetből be szerzett tájékoztató adatai alapján és beható tárgyalás után azon véleményben van, hogy egy árva-fiu évi élelmezése 142 korona, ruházata 50 korona, gyógyke zelése és vegyes szükséglete 10 korona, összesen tehát évi ellátásra 202 koro nára lesz szükség, ezzel szemben egy-egy 13—15 éves árva-fiu napi keresménye az itteni sokszor szük napszámos viszonyok között napi 70 fillérben, 300 . mun kás nap után 210 koronában annyival inkább felvehető, mivel ezen ügyes, meg bízható s részben bizonyos vonatkozásokban gyakorlott munkások az iskola fejlő dött és intenzitásban növekvő gyümölcsészeti, szőlőszeti stb. termelési ágainál való alkalmaztatásuk mellett ezek jövedelmezhetősógét lényegesen emelni fogják. Eként nem csak több kiadás nem lenne, hanem megtakarítás érhető el, mely megtakarítás azonban az árva-fiuk javára takarékpénztárban helyezendő el. E pontnál paedagogiai ós pénzügyi szempontokból nyomatékkal ajánlja a bizottság az élelmezés házi kezelését, a mi még 3 0 % költség, megtakarítást idéz ne elő a mellett, hogy az árvákra csak jótékony befolyással van a családias jel legű étkezés. 3. Az ágy, ágynemű, bútor stb. berendezési költségeket illetőleg a maximum 1300 forintra; illetve 2600 koronára megy, a bizottság javasolja, hogy ezt az össze get az Emke igazgató-választmánya ajánlja fel, annyival is inkább, mivel az élelmezési költségeknek remélhető leszállítása illetve házi kezelésbe vétele mel lett ezen összeg csak mintegy előlegül tekinthető, mely az árva-fiuk keresmé nyéből három év alatt letörleszthető lesz. 4. A bizottság azon véleményben van, hogy az árva-fiuk keresménye telje sen fedezni fogja a rájuk fordított kiadásokat, a mint ez a második pontban ki mutattatott. 5. A földmives iskola ügyleti költségeiből 5000 korona, építkezési költségek ből 800 korona, cselédbérekbői (állattenyésztés, gondozás) 1200 korona, a házi ipari foglalkozások körében előállított czikkek értékesítéséből 700 korona, 700 korona pedig a gyümölcs és szőlő gondos csomagolása, postai csomagok szétkül dése mellett elérhető többlet-jövedelmekből volna fedezhető. 6. Az árva-fiuk elemi tanítása, vallás-erkölcsi életre nevelésére vonatkozólag csatoltatik S i p o s Samu árvaházi igazgató tervezete. A bizottság ezúttal több kérdés fölvetését nem tartván szükségesnek, a jegyzőkönyv lezáratott. K. m. f. Gróí Komis
Viktor
s. k.
Sipos
elnök.
Samu
s. k.
jegyző.
* * * Az ellenőrző bizottság fenti jelentéseit, illetve javaslatát, valamint a Székely árva-fiuinternátus ügyében felvett jegyzőkönyvet és az idevonatkozó » Á l t a l á n o s e l v e k e t * az igazg.választmány 1900. márcz. Í2-én tartott ülésében 15 jkvi sz. alatt teljtartalmulag elfogadván s az intézettel kapcsolatba hozandó S z é k e l y á r v a f i u - i n t e r n á t u s berendezési költségei szá mára is a 2600 koronát megszavazván, a jelentés további intézkedés végett a kir. földmivelés ügyi miniszter úrhoz 197—1900 sz. a. fölterjesztetett. Érdemleges válasz még nem érkezett. Az iskola f. tanévének gyakorlati évzáró vizsgáját a kir. földmüvelésügyi miniszter úr f. évi jun. 24 én 52,559. sz. alatt kelt rendeletével a többi földmives iskolákéhoz hasonlólag 1900. jul. 29-re tűzvén ki, erre a kiszállásra az igazg.-tanács részéről az ellenőrző bizottság felkéretett. E vizsga alkalmából kelt G á s p á r József igazgatónak a 8 2 - 8 8 lapokon közölt jelentése, mely egy szersmind a legújabb számadás az iskoláról. II. Aranyknti Emke-iskola. Sz. 4 4 4 - 9 0 0 . Emke. Az Emke népiskola megnyílt 1899. nov. másodikán. A beiratkozás a gondnokság határozatából tartott decz. végéig és beiratkozott 64 gyermek, ebből 18 ev. ref. vallású, 5. izr. és 41 gör. kath. A tanítás tartott a szokott és törvényes szünetek mellett jun. H-ig, a mikor is
— 94
-
a tanfelügyelő engedélyével a vizsga megtartatott a legszebb eredménynyel. Részint jó magavi seletért, részint jó tanulásért ekkor felekezeti különbség nélkül kiosztatott 20 kor. jutalom, a Mózsa-család ajándékából. A tanítást N a g y Zoltán kirendelt áll. tanitó a lehető legnagyobb buzgalommal és mondhatni eredménynyel végezte. Szépnek lehet mondani az eredményt azért, mert az iskola megnyíltakor nov. 2-án ezek a gyermekek, fájdalom, még az ev. ref. vallású magyarok sem tud tak magyarul egy szót sem, a vizsgán pedig idegen kiejtéssel ugyan, de értelmesen és szépen feleltek. Az iskola felügyeletét a gondnokság lelkiismeretesen végezteA tanitás tandíjmentes volt, csupán 80 fillért kellett volna fizetni minden gyermek nek a beiratkozáskor, de ezt sem fizették, mert özv. gr. D c g e n f e l d Gusztávné szül. gr. K a r a c s a y Melánia urnő volt kegyes ezt a beiratkozási dijt kifizetni, azon ígérete mellett, hogy ezután is fizetni fogja bizonytalan időn át. Az iskola-épület, habár fiatal még, csak egy éves, minthogy helybeli rósz kőből épült — a mezőségen nincsen jó k ő — javításra szorult; e javítás megtételére újból 360 koronát szava zott meg és adott az Emke az építő-vállalkozónak. E javítás után az épület maradandó lesz. Nevezetes mozzanat volt az iskola egy éves életében a folyó évi máj. 27-ikén megtar tott megnyitó ünnepély, mely ünnepélyt az Emke a ref. egyházzal együttesen tartotta meg, mert Aranykut magyar lakossága ref. vallású, templomjuk azonban nincsen, s igy az egyház kéré sére és a gondnokság előterjesztésére megengedtetett, hogy az iskola-helyiségben isteni tisztele tek is tartassanak. Magasztos volt az ünnepély ! Az ev ref. egyháznak és az Emkének sok és kiváló tagjai gyűltek itt össze és igen szép vendég-sereg, valóságos szellemi aristokráczia volt itt egy csomóban. Az Emke képviselője ez alkalommal kijelentette, hogy az egyesület Alap szabályai értelmében vallás-felekezet nélkül küzd a magyság érdekében, — élő példa erre jelen eljárása. Hosszas küzdelem, 10 évi tárgyalás után tehát Aranykuton, ebben a kis mezőségi fa luban, van magyar iskola és abban magyar istenteni tisztelet i Aranykut, 1900. jun. 27. M óz s a Attila, s. k. gondnoksági elnök.
Tekintettel, hogy az iskola megnyitó ünnepélye ugy szólva a Mezőség egész mocsi magyarságának ünnepélye volt, idevárjuk még annak lefolyásáról az alábbi tudósítást: Az ünnepélylyel egyidejűleg és illetve azt megelőzőleg ugyancsak Aranykuton tar totta a kolozsvármegyei tanítótestület Mocs-vidéki fiókköre közgyűlését, mely közgyűlésre már magában mintegy 20 (husz) néptanító, tanítónő és óvónő jelent meg. B i n d e r János szováti áll. isk. igazgató elnöklete alatt. Jelen voltak az Emke képviseletében í az ez Évi jelentés 18-ik lapján felsoroltak. A ref. egyház részéről: K e n e s s e y Béla egyházkerületi főjegyző, továbbá a széki járási ref. pap ság.S o m k e r e k i Miklós széki ref. lelkész, esperes vezetése alatt. A díszes és nagyszámú kö zönségből feljegyezték továbbá: G á l Gyula kájáni földbirtokost, egyházmegyei főgondnokot, B ó n i s Istvánt, a járás orsz. képviselőjét; G á l Elek kájáni, G á l Péter kötelendibirt.; K o z m a Ferencz kir. tan., tanfelügyelőt; idősb. K o m i s Lajos bozsoni birtokost és nejét, M a y r J á n o s Mócs járási főszolgabírót és G á l Jenő szolgabírót, G á l Emilt, O s o n t o s Miklós magyar frátai birtokost, H o s s z ú Teophil nyug. tanfelügyelőt, E n d e s Lajos m.-frátai birtokost és nejét, U j f a l u s y Lajos magyar-bogáti birtokost és nejét, S z a b ó József mócsi m. kir. adóellenőrt és nejét, W é l i c s Károly tordai birtokost, özv. M ó z s a Sámuelnét, M ó z s a László m.-ujfalusi birtokost és nejét, M ó z s a Vilmát, D e á k Ferencz f.-szováti birtokost, D e é s y Miklós alsó-szováti unit. lelkészt; S z i l á g y i József körorvost M.-Frátáról, G o t t h a r d Sándor alsó szováti, D e é s y Albert m.-szopori, N a g y Elek novi, V a j d a Kálmán m.-szopori birtokosokat, G a j z á g ó Tivadar, C s o n k a Sándor segédjegyzőt Sz.-Szovátról, N a g y Géza gazdatisztet M.-Kályánból, F o l y ó Sándor mocsi csendőr főhadnagyot stb. s ezenkívül nagyszámú vendégközön séget Aranykut, Berkenyes, Szovát földmivelő lakosságából, kik mindannyian ünnepi díszben jöttek át Aranykutra. Megjegyzendő, hogy az Emke egyházi felszereléseket Alapszabályszerüleg nem ad hatván, igy harangok, orgona, urvacsora-asztal, mely egykor II. Rákóczy Ferenczé volt, kehely és tányér, egyházi teríték stb., a M o z s a- család áldozatkészségéből kerültek ki. A község lobogó díszben volt, midőn a kolozsvári küldöttek is megérkezvén, d. e. 10 órakor M ó z s a Attila lakásáról megkezdődött a felvonulás. Az iskola előtt a gyermekek voltak sorfalban felállítva, mellükön és kalapjukon nemzetiszin szalaggal, továbbá a nép és a bejáratnál a tanitó szervezte helyi népdaloskör, mely hazafias énekkel fogadott. járása
— 95 — Az iskola előtt Agyagási Gábor m -frátái lelkész, mint beszolgáló pap üdvözletére bevonultunk az iskola-épület szép tágas termébe, mely zsúfolásig volt előkelő uri hölgyekkel is. Itt N a g y Zoltán, majd pedig N a g y Sándor orgona kíséretével a tanítói kör dalárdája el zengvén egy szép vallásos éneket és a Hymnust, m e l y e t az egész közönség együtt énekelt, S o m k e r e k i Miklós esperes mondott bevezető imát és az iskolai növendékek éneke után N a g y Albert mócsi ref. lelkész alkalmi beszédet, mire ujabb ének után K e n e s s e y Béla egyházker. főjegyző áldását hallottuk. Nagy Károly theologiai tanár adott urvacsorát a jelenlevők közül a ref. vallásuaknak, s esketést végzett Lőrinczi Károly kályáni ref lelkész, összeadván két házas párt Vajda-Kamarásról. Különös hatást keltettek K e n e s s e y Béla és N a g y Károly beszédei, kik erősen hangsúlyozták a hazafias jelleget, mire megkezdődött a voltaképi iskola-avatás, a központ ne vében S á n d o r József lépvén a közönség elé s kifejtvén, hogy az E m k e nem felekezeti intéz mény, sem pedig fajgyűlöletet nem hirdet, hanem kebelében minden társadalmi osztályt egye si tvén, az országban az egységes politikai magyar nemzet megteremtésére törekszik s e végből Alapszabályszerüleg az egyes községek és teendők jellege szerint készséggel fog kezet a haza fias magyar egyházakkal is, a hol az intézményt tárt karokkal fogadják. Tavaly a gyulafehér vári Emke közgyűlésén a r. kath. püspök volt az Emke vezérszónoka, máskor az unitárius templomban tartották a közgyűlést s az egyesület lobogóját a luth. és izr. lelkészek is megál dották. Most egy ref. vallású községről van szó. Az Emke czélja csak egy, a magyar haza, a magyar nemzet és a magyar király szolgálata.,, A király nevének említésére az egész közönség felállott s hosszasan és lelkesen megéljenezte Ő Felségét, mire a központ küldötte az iskolát át adta az egyesület szellemében a közhasználatnak. N a g y Zoltán tanító olvasta fel most az iskola alapításának és létesítésének történe tét, kiemelvén különösen M ó z s a Attila, S á n d o r József, M e r z a Lajos és D e á k y Albert érdemeit, kik fáradságot nem kiméivé, felügyelő, ügyvezető mérnöki, és jogi szempontból működ tek össze az épület létrehozatalán. Végül az iskola egy, magyarul még csak most beszélni kezdő nivendéke, Illyés László szavalta el B i n d e r János alkalmi költeményét „Szózat iskolánkhoz" ezimmel. A törött m a gyarsággal, de értelemmel és bátorsággal, mindvégig megakadás nélkül szavaló gyermek fellé pése könnyeket csilt az összes jelenlevők sz3mébe. Különösei találtik ez alkilomra az iskolára irt következő sorok : Légy az emberszeretet temploma, Hol egy gyermek se legyen mostoha, Különbséget faj s vallás ne tegyen S jelszava mindig türelem legyen.
Még a Szózatot énekelte el a tanítói dalárda vezetésével lelkesedetten az egész kö zönség, mire az ünnepély ezen része véget ért s az egész vendégközönség fölkerekedvén, M ó z s a Attila vendégszerető asztalánál foglalt helyet, hol mintegy 80-an vettek részt az ünnepély foly tatását képező gazdag lakomán. A, hazafias felköszöntők sorát ott is az E m k e központi küldöttségének vezetője kez dette meg 0 Felségeié a királyra. E köszöntőt is természetesen állva hallgatta meg a kö zönség, lelkesen éljenezve a királyt, a mire a Mezőségnek e rég elhagyott pontján, hol egykor megyegyülósek, markálisok is tartattak, a magyar szó ós magyar eszme diadalát hirdető szebb nél szebb hazafias beszédek hangzottak el. Igy adatott át az aranykuti iskola s ezzel az aranykuti magyarság sorsa hosszú szü net után az életnek és a fennmaradásnak. III. Balázs falvi Emke-népiskola. Sz. 16.--1900. Az 1899/900-ik tanévben iskolánkba beiratkozott összesen 103 fiu és 85 leány növen dék; ebből levizsgázott 82 fin és 72 leány; a beiratkozottak nemzetiség és vallás tekintetében a k övetkezőképpen oszlanak meg: I. N e m z e t i s é g t e k i n t e t é b e n : a) A fiuk: magyar 62, oláh 36, szász 5; b) a leányok: magyar 56, oláh 21, szász 8. II. V a l l á s t e k i n t e t é b e n : a) A fiuk: róm. kath. 20, ev. ref. 29, gör. kath. 36, izr. 12, ev. luth. 5, unitárius 1; b.) a leányok: róm. kath. 12, ev. ref. 27, gör. kath. 14, izr. 29, unitárius 3. A növendékek száma istkolánk fennállása, vagyis 10 év alatt megháromszorozódott. A bennlakók száma vol 4, a kik teljes ellátásban részesültek. Az iskola-gondnokság tagjai: főgondnok: S z a b ó Sámuel, algondnok: S i m o n f f y Ala-
-
96
-
jos, gazda-gondnok: T o r n y a Lajos, gondnoksági tagok: D á n i e 1 István, S i n b e r g e r Dr. R o h o n c z y Béla, N á d o r Gyula és S z e m b r á t o v i t s József. A gondnokság az év folyamán összesen 11 ülést tartott. Balázsfalva, Í90ÍJ. jun. 22-én. Simonfty
Salamon
Alajos,
algondnok.
IV. Csik-gyimesbükk-rakottyási Emke népiskola. Sz. 1171 -900. ,Ez iskola kezdetét vette 1894-ben Mostanig 4 tanítója volt. A mostani tanitó B en e d e k Ágoston időközben 1900. ápr. 8-án foglalta el helyét, minthogy az előző tanitó minden előző felmondás vagy értesítés nélkül egyszerűen ott hagyta állását. Az uj tanitó évi zárviz-gáját jun. 14-én adta meg, mikor a telep és gyári lakosság gyönyörűségére, bámulatunkra szép eredményt mutatott fel. Ugy bizonyult, hogy cz a tanitó szorgalmával és munkásságával annyira kedvessé, vonzóvá tette iskoláját, hogy a nagy vízvá lasztó erdős hegvségeken erről való tanköteleseket ide vonzotta a község belterületéről. A tanitó fizetése 400 frt, melyből 100 frt. a telep által, 300 frt az E M. K E. által fizettetik. Van lakása, konyhával, kerttel s tűzifája. A tankötelesek száma a 40-et kezdi meghaladni. A.i iskola felszerelése még mindig hiányos. Jövedelme csekély, 5% pótadó, 40 korona. Távoli havasok, zord hegyek között lévén, drága a megélhetés, nagyon bajos az odaszállitás, s ez oka a tanítók változásának. Gyimes-Bükk, 1900. jul. 9. Busz Sántha János, jegyző.
V. Kis-sebesi Emkc-népiskola. Sz. 5 5 - 9 0 0 . Az 1899—1900. tanév már az újonnan épült iskolában vette kezdetét. Ugyanis isko lánk tanulóinak létszáma annyira felszaporodott, hogy az iskolának szánt épületben már nem férhettek meg. Ennélfogva egy uj iskolát kellett építtetni, a melynek létrehozásáért az Emiié nek, a kis-sebesi gránitkőbányák részv. társaságának és végül a magas kormánynak mondha tunk hálás köszönetet. De mivel a tanulók létszámi annyira felszaporodott, egy tanitó azt nem volt képes vezetni. Ennélfogva szükséges volt még egy tanerőre állást hirdetni, a mely állásra pályázat utján a kir. vallás- és közoktatásügyi minister úr által U n g á r Jakabné — R o s e nt h a l Karolina oki. áll. tanítónő neveztetett ki. Igy tehát ez évben a tanítás 2 tanerő és pedig egy Emke tanitó és egy áll. tanítónő közreműködésével vette kezdetét. A tanítás megkezdődött 1899. évi szept. hónap 7-ón. Beiratkozott 114 növendék. Nem szerint: 59 fiu, 55 leány. Vallás szerint: 43 róm. kath., 28 ev. ref., 21 gör. kath., 22 izr. Nemze tiség szerint: 90 magyar, 3 német, 21 román. A beiratkozottak közül évközben részint elköltözés, részint fejletlenség miatt kimaradt 12; vizsgára állott 102. A megelőző évvel szemben szaporo dás volt 40-el. Az iskola egészségügyi viszonyai kedvezők voltak, mivel betegség miatt egy nö vendék sem maradt ki. Kisebb megbetegedési esetek ugyan fordultak elő, de azok nem voltak komoly természetűek. Ragályos szembajok nem fordultak elő. Mivel az iskolát távolabb lakó tanulók is látogatták, ezek számára a m. kir. áll. vasutaktól az Emke központja vasúti szabadjegyeket eszközölt ki. Vasúti szabadjegyet kapott 15 tanuló. Évzáró vizsgálatunk K o l e s z á r Lajos gondnoks. alelnök, L a e n d l e r József gond nok vezetésével, a szülők ós ismerősök érdeklődése mellett folyt le, nagyon szép eredménynyel. A tanév K o l e s z á r Lajos gondnoks. alelnök által ünnepélyesen záratott be, mely alkalommal 50 drb. jutalomkönyv osztatott ki a jól tanuló növendékek között. Mint mindig, ugy ez évben is több szép könyvadománynyal és jutalom-pénzadománynyal járultak a tanulók jutal mazásához a következők: Az Emke, a kis-sebesi gránitkőbányák részv. társ., G l a s n e r J ó zsefné urnő, L a e n d l e r József bányaigazgató, K e c z e 1 y György állomásfőnök, U 1 r i c h N. k. a. nevelőnő, Friedenstein Adolf oki. mérnök, M a k f a i v y Ferencz áll. keresk. isk. tanár N-Rőczéről, S z i k a Ferencz b. hiv., M o l n á r Sándor vasúti hiv. Az adományokért fogadják há lás köszönetünket. Kis-Sebes, 1900. évi jun. 22-én. Csongvai Dénes, Emkft-tanitó.
-
97 —
VI. Magyar-nagy-sömbori Emke-népiskola. Sz. 447—900. Emke. A beiratkozások szept. 8-án kezdődtek, de lassan haladtak, ugy, hogy csak szept. vé gén volt nagv a létszám. Az utolsó beiratkozok okt. 24-én, meg 1900- jan. 11-én voltak. A lét szám 56, a kik közül I. oszt. 30, II. oszt, 9, III. oszt. 7, IV. oszt, 2, V. oszt. 4, VI. oszt. nem volt. Ismétlő 4, de kik közül csak 3 járt, rendesen pedig 1. Nemzetiségre pedig igy oszlanak meg : magyar 28 (ebből 9 izr.),h-omán 28. A mult évihez képest haladás, mert ennyi román m é g nem volt beiratkozva. A tanítás szept. 15-én vette kezdetét és folyt rendesen egész éven keresztül, semmi betegség nem zavarta meg. Szünidő volt okt. hóban 8 nap, meg a karácsonyi és húsvéti ren des, a törvény által előirt napok. Az iskolát nov. 16-án a kir. tanfelügyelő maga látogatta meg, mikor is 53 tanuló volt beiratkozva, mindannyiból fenn volt 44. A tanitást megfigyelte a I I , III., IV. és V. osztályban. A tanmenetet szabályszerűnek, az iskolában a rendet és tisztaságot mintaszerűnek találta. Iskolai ünnepélyek következők voltak. okt. 6-án gyászünnopély, nov. 19-én szintén Ü Felsége a királyné emlékére nagy közönség részvétemellett, márczius 15 én, meg június 8-án. Ezenkivül az iskola rendezett szineiőadást a szegény gyermekek felruházására, kará csony előtt, mikor is 12 frt, vagy is 24 korona jött be. Ezt követte a karácsonyfa-ünnepély, szintén szinelőadás kíséretében. Mikor is K e r e s z t e s y Lajos gondnoksági tag volt szíves, az ő gyermekei részére készített díszes karácsonyfát átkölcsönözni. A gondnokság: Elnök S o m b o r y Lajos, alelnök S z e r e d a y Gyula, gondnok dr. D e é s y Pál, gondnoksági tagok: D e m e t e r Kálmán, K e r e s z t e s y Lajos, B o t l i a Miklós és S i m o n Ábrahám. A vizsgára 48 tanuló állott, a mi június 17-én nagy közönséges a gondnoksági tagok jelenlétében sikeresen folyt le. A vizsgálat után az Emke és áll. iskolák növendékeivel jun. 23-án a tanitók-háza javára szineiőadást rendeztem, mely estén bejött 29 korona 08 fillér, a melyből a tanitók-háza javára el lesz küldve 22 korona 42 fillér. 24-ón este szintén előadtuk az iskolás gyerme kek részére, miután az első este csak egy néhányan voltak. A központ által küldött jutalomkönyveket jun. 23-án d- u. osztottam ki, mikor is mind a két iskolának, az iskola udvarán majálisa volt. 27 fin nyert jutalmit, az osztályzat szerint, 1 kitűnő, 15 jeles és 11 jó. Még fel kell említsem, hogy ez évben, még pedig május 25-ón kirándulást tettünk a nagy almási várromhoz 4 szekérrel, melvek közül egvet K e r e s z t e s y Lajos ur volt szives adni. M.-N -Sombor, 1900. jun. 25 ' H. Szántó István, -
Emke-tanitó.
VII. Magyaró-kereki Emke-népiskola. Sz. 15-900. A magyaró-kereki Emke-népiskolában f. é. jun. hó 14-én elnökletem alatt az évzáró vizsgát megtartottuk. A vizsgálat során arról győződtem meg, hogy a magyar nyelv tanítása körül tanítónk K e r e s z t e s Károly igen élénk és sikeres tevékenységet fejtett, ki: ez okból bátor va
-
98 — VIII.
Vámos-udvarhelyi Emke-népiskola. Sz. 14—900. A tanév megkezdődött 1899. szept. 4-én ; az évzáró vizsga megtartatott 1900. évi juni us 24-én. Iskolai óv elején beiratkozott a mindennapos iskolások közé 6—15 évesekig 37 fiu, 13 leány ; összesen 50. Ebből 21 magyar, 29 oláh gyermek volt. A vizsga eredménye, daczára a tanitó-változás okán felmerült egy havi iskola-szünetnek, jól sikerültnek mondható. Az évi bevétel: tandíj czimen 62 kor. 40 fii 1.-t, a kiadás pedig 62 kor. és 64 fill.-t tesz ki. Vámos-Udvarhely, 1900. évi jun. 27-én. Schreiber
Mózes,
g. elnök.
IX. Balázsfalvi Emke-kisdedóvó. Az „Erzsébet királyné Ő Felsége 50,000 koronás alapítvány" kamat-jövedelme terhére ez a kisdedóvó most van létesités alatt A központ már megállapította az elhelyezés tervét, s folyóvá is tette a kiadásokat: azonban a balázsfalvi Emke-iskola gondnokságának előterjeszté sére, minthogy az elintézés a gondnokságra bízatott, a végrehajtás egyelőre függőben maradt. Az elhelyezés az iskola telkén lesz, s remélhető, hogy a következő évre az óvoda felállításáról, már mint bevégzett tényről fogunk beszámolhatni. X. Beszterczei Emke-kisdedóvó. Sz. 4—900. Az óvoda növendékeinek száma évről-évre gyarapszik, a mi a leglényegesebb jele köz értékének és közszükségének. 1899. szept. 1-től folyó évi júliusig terjedő nevelési évben 75 gyer mek vétetett fel, kik közül 36 magyar, 30 német és 9 román anyanyelvű. Legkevesebben jártak jan. és márcz. havában és legtöbben máj. havától kezdve, mely különbségek csak az időjárástól füg genek. A , gyermekek egészségi állapota az egész évben kedvező v o l t ; járvány nem fordult elő. Óvóintézetünk 1899. decz. hó 22-én rendezte karácsonyi ünnepélyét a polgári fiu iskola rajztermében számos szülő és érdeklődő jelenlétében, melyben 55 óvódás gyermek vett részt. Évzáró ünnepélyét ez év július végén fogja megtartani. Az óvoda ezen örvendetes szellemi élete és mind inkább terjedő közkedveltsége mellett az anyagi viszonyok kevésbbé kedvező eredményt mutatnak, a mennyiben bevételei a kiadást nem fedezik; ugyanis : I. Jövedelem: 1. Házbérből folyó évi április l-éig évi 350 frt volt, ez azonban folyó évi április 1-től 300 frtra szállíttatott le. 2. várostól 40 frt évi segély. 3. takarékpénztártól éven ként rendszerint 30 frt segély. 4. tandíjból évenként 100—150 frt. II. Kiadás : 1. óvóné lakbére 50 frt; 2. óvóné fizetése 300 frt; 3. dajka fizetés 180 frt; 4. házbér-adó évi 60 frt; 5. tanítói nyugdijalap 12 frt; 6. vegyes évi kiadás 50 frt. A központ fizeti azonkívül az óvóné korpótlékát, 50 frtot évenként és fizetési többletét 100 frt, (mely összegek a fennti kiadásba felvéve nincsenek.) Nem mulaszthatjuk el ezen alkalommal S t o r c h Emma k. a. óvónő kiváló érdemeit kiemelni, melyeknek az óvoda közkedveltsége, s a folytonos gyarapodás az óvoda népességében főképen köszönhető. De nem mulaszthatjuk el az anyagi téren ép úgy gyarapodó nehézségekre is utalni, melyek már rendes kiadásaink fedezését is gátolják és további terjeszkedésünket aka dályozzák. Mert a növendékek számának folytonos gyarapodása mellett szükségünk volna helyi ségeink kibővítésére és a növendék-szám gyarapodásnak megfelelő tökéletesebb berendozkedésre. Felügyelő-bizottságunk, illetve a Besztercze-Naszodvármegyei választmány évköz ben államosításért folyamodott a kir. vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez : azonban a czélt elérni nem lehetett Kilátásba helyeztetett azonban, hogy 2—3 év múlva újból folyamodjunk. Beszterczén, 1900. jul. 19-ón. Gról Lázár
Árpád,
f. ü. bizottsági elnök.
— 99 — XI. Ördögkuti Emke kisdedóvó. Sz. 4—900. Az óvó legutóbbi évi költségvetése : I. S z ü k s é g l e t : 1. Óvónő fizetése 700 kor. 2. Óvónő failletménye 48 k,or. 3. Óvónő állami nyugdij-járuléka 24 kor. 4. Dajka fizetése 192 kor. 5. Lakbér 300 kor. 6 Ovóda fűtésére 72 kor. 7. Tisztogatásra 20 kor. 8. Előre ki nem számitható kiadásokra 10 kor. 9. Foglalkoztató eszközökre 20 kor. Összesen 1386 kor. II. F e d e z e t : 1. E. M. K. E. évi járuléka 1186 kor. 2. Wesselényi-Egyesület évi járu léka 200 kor. Összesen 1386 kor. A kisdedóvó eddigi helyiségének bérlete lejárván, s az, e czélra többé megkapható nem lévén, a gondnokság az 1900-1901. tanévtől új helyiség bérletére kért az igazgató-választmány tól engedélyt. A kir. tanfelügyelő megkisérlette Ördögkuton áll. iskola szervezését, azonban a község lakossága a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által kivánt járulékokat 1900. évi ápr. 20-án hozott képviselő-testületi határozatával megtagadta, s igy az iskola létesitése is bizonytalan ideig elmaradt. Óvónő: T ó t h Lilla. Kusztos Gyula, Lázár Ferencz, f. ü. biz. jegyző.
f. ü. biz. elnök.
XII. Segesvári Emke-kisdedóvó. Sz. 55—900. A rendes foglalkozás 1899. szept. 2-án kezdődött. Beiratkozott összesen 95 növendék; ezek közül magyar 66 ; német 27 és oláh 2. A növendékek egész éven át elég pontosan láto gatták az óvodát. A foglalkozás a felügyelő bizottságok utasításában körülirott szünetek kivéte lével egész éven át megszakítás nélkül folyt, augusztus hava szünet leend. Az óvoda minden szükséges foglalkoztató eszközzel el van látva és az állami iskola épületében mintaszerűen elhelyezve. Az óvodában 1899. decz. 22-én, a kir. tanfelügyelő, felügyelő bizottság, az állami iskola tantestülete és nagyszámú előkelő közönség jelenlétében igen sikerült karácsonyfa-ünne pély rendeztetett, mely alkalommal nagy részben közadakozásból 24 korona értékben játékok, gyümölcs és czukorkák osztattak szét a növendékek között. Az óvodában a bekötött fölvételi, mulasztási napló, valamint a napi foglalkozásról is a jóváhagyott foglalkoztatási terv alapján pontos napi jegyzék vezettetik. U j v á r o s s y Anna óvónő, ki kötelezettségének pontosan eleget teszen, az állami iskola tantestületi üléseinek rendes tagja, hol az óvoda ügyeiről, végzett munkájáról minden hónapban rendes jelentést teszen s mikor arra szükség van, a tantestület mindenben készséggel van támogatására. A tanév jul. végével nyilvános disz-foglalkoztatással leend befejezve, mely alkalom mal a növendékek évi munkái közszemlére lesznek kitéve. Az évi összes fentartási költség 1440 korona, melyből 1360 koronát az igazgató-vá lasztmány, 80 koronát a Nagy-Küküllőmegyei választmány a visszatartott 25°/ -ból fedez. Gond nok: B e n e d e k Mihály áll. isk. igazgató, ki az óvoda számadását az 1899. máj. 1-től 1900. évi máj. l-ig terjedő időre elkészítette és az igazgató-választmánynak beterjesztette. A f. ü. bizottság lekötelező pontossággal és ügyszeretettel támogatja mindenben az óvónő törekvéseit és dicséretre méltó körültekintéssel végzi minden feladatát. A lefolyt tanév alatt ellenőrzés szempontjából az óvodát meglátogatták : D a n c s Ber talan kir. tanfelügyelő, S o m o g y i István felügy. biz. elnök, B á l á s Imre és B e n e d e k Mi hály biz. tagok. Tisztelettel Segesvár, 1900. jun. 25-én. 0
Somogyi
István,
Benedek
íelügy. biz. elnök.
Mihály,
felügy. biz. jegyző.
XIII Vajda-hunyadi Emke-kisdedóvó. A kisdedóvónak, mely Szentkatolnai C s e h László f. ü. biz.-i elnöksége alatt új életet kezdett, 1899/1900. tanévi életéből különösen két mozzanat emelendő ki. Egyik, hogy a kir. p.ü-
— 100 — miniszter 1899. decz. 12-én 101508 sz. alatt kelt magas leiratával hajlandónak nyilatkozott a kir. kincstár tulajdonát képező óvóteleknek új Emke-óvó építése czéljából megfelelő kedvezményes örök áron a következő feltételekkel való átengedésére: a) Az újonnan építendő kisdedóvóda épületeinek a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által elbírált és elfogadott építési terveit az Emke előzetesen bemutatja. b) Kötelezi magát, hogy a jóváhagyott tervek alapján a kisdedóvó épületét záros határidőig felépíti. e) A kisdedóvó államosítása esetén a telket a vásárlási áron köteles az államnak visszabocsátani, mely esetben a telken vevő által emelendő épület, vagy épületek becsárát a birói becsű utján, kölcsönös megegyezéssel megállapítandó érték szerint eladó kincstár vevő fél nek megfizetni köteles. d) A telek és az azon emelt épületek csakis kulturális czélra használhatók fel. e) Végül beleegyezik az E m k e abba, hogy ezen feltételek hiteltelekkönyvi bekebelezés utján biztosíttassanak. Az egyesület ezen ajánlat elfogadása fölött még nem nyilatkozván, ez alatt akár a szóban levő telken, akár pedig más megvásárlandó helyen emelendő épület költségei előterem tésén fáradozik. Erre jött segítségül e közgyűlési évben is — ós ez a másik mozzanat — a Vajda-hunyadi óvó-egyesület buzgó elnöknője, Szentkatolnai C s e h Lászlóné úrnő, egy, 1899. nov. 18-án VajdaHunyadon rendezett és fényesen sikerült hangversenynyel, mely anyagilag is szépen jövedelme zett. E szép kulturális ünnepély lefolyása a napilapok leírása szerint a következő volt: A hangverseny este 8 órakor kezdődött a „Hunyadi-vár"-hoz czimzeü vendéglő dísz termében, melynek tágas, villanyfényes helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Részt vett azon a városnak nem csak összes előkelő közönsége : de a vidékről is, különösen Déváról, Pisidről stb. sokan jöttek át. S á n d o r József orsz. képv., az Emke t. alelnök-főtitkára tartott először is felolvasást, „Valótlanságok" czimmel. Felolvasásában a társadalmi hamis jelszavak bírálatával foglalkozott. Ezután Szentkatolnai C s e h Lászlóné úrnő, az óvó-egyesület elnöke és az egész ren dezés lelke, a fényes estély létrehozója adta elő H o l 1 a k y Arthur úrral, Udvarhelyvármegye főispánjával és az ottani megyei Emke-választmány elnökével zongorán négy kézre L i s z t Ferencz „Rákóczi-induló"-ját. C s e h Lászlóné urnő, L i s z t Ferencz tanítványa és H o l l a k y Arthur úr, a ki szintén művészi színvonalon álló zongora-játszó, kifogástalan tisztasággal és círagadó erővel exequálták a mester eme világhírű nagy müvét, oly műélvezetet nyújtva az összegyűlt közönségnek, mely teljesen kielégítheti még a legszigorúbb zenei kritikát is. A hatás óriás volt. Szűnni nem akaró taps is jutalmazta a magas zenei műveltséggel biró előkelő közre működők szívességét. A következő ének-számra W l á s s á k Vilma k. a.-t, a budapesti opera tagját, ki ek kor Kolozsvárt vendégszerepelt, sikerült megnyerni a rendező-bizottságnak. A művésznő a „Pa raszt-becsület"-bői énekelt románezot. Üde, tiszta, erőteljes sopránja, mely jól iskolázott, hatal masan érvényesült; hangjának hajlékonysága, melegsége és szinező ereje teljesen meghódította a közönséget. A zongora-kíséretet az iménti énckpiece-hez ismét csak Szentkatolnai C s e h Lászlóné művészi ujjai adták, ugy szólva, minden előzetes próba ós előkészület néjkül, s nyomban rá ugyancsak O Nagysága Liszt Ferencz „Magyar ábránd -jával következett. És itt ismét előtérbe lépett a tanítvány költői egyénisége, nagy technikája és mélyen átérzett előadása. A tapsvihar ban nyilatkozó tetszést egy szép virágcsokor átnyújtása is kisérte. E n d r ő d i Sándor költeményének, „A Czelli bucsu"-nak melodramatikus előadását M a n g e s i u s Hermin k. a. tette élvezetessé bensőséges előadásával, értelmes ós jól tagolt sza valatával. A melodráma zenéjét K ö v e s k u t y Jenő dévai zenetanár szerzetté, s zongora, orgona és vegyeskar kísérettel adták elő. A melodrámában előforduló „Mária"-oltárképet M ű r e s á n Mariska k. a. személyesítette. Ifjú arcza, termete, jól talált az ábrázolt költői alakhoz. M a n g e s i u s Hermin k. a. is egy szép virágcsokrot kapott. Most megint H o l l a k y Arthur adta elé zongorán S c h u m a n n Róbert talán legszebb és legnehezebb szerzeményét, a „Carneval"-t. A nagy művészek által is gyakran játszott eme nehéz és nagy zeneköltői mü az előadóban megkapta a felfogáson és a technikai művészeten kivül azt az erőt is, a melyre e darabnál oly szükség van. W l á s s á k Vilma k. a. második énekszámát, a »Büvös vadász* áriát ismét H o l l a k y Arthur kisérte. Az előadó művésznő hangja, iskolája, interpretáló képessége még jobban érvé nyesülhetett e számmal s ha általános volt a tetszés már az első pontnál, teljes elismeréssé fo kozódott az ez ének előadása után. Végül élőképek következtek a következő kiosztással: „Befonva." Előadták: L i e b Józsefnó úrnő, C s o n k a Melanie, K l e i n Rózsika, S t r a u s s Teréz úrhölgyek és O k r o n a Sándor úr, „Egy kis inczidens." Előadták: E r d ő s J ó u
-
101 —
zsefné és P á r a Zsigmondné úrnők, S z t r o i n y Miczike, P r i s c h o l c z Árpád, P á r a Zsig mond és R i m e g Emil urak. •Jákob lajtorjája* előadták: C s o n k a Melanie, G a á l Zelma, M u r e s á n Mariska, S z a b ó Jennyko, S t r a u s s Terózke, W a n n i e k Anna, H u s o v s z k y Ilonka, M u r e s á n Erzsike és Annuska, S e h e ff e r Lenke, S z t r o i n y Miczike és A n t o s c h Ferencz. A rendezés körül különös érdemet szerzett még S z t r o i n y Román kir. vasgyári fő mérnök, mint az Emke-óvó buzgó gondnoka. Nyers bevétel 664 kor 40 fill. Tiszta bevétel 258 kor. 96 fill, mit az óvóegyesület meglévő tőkéjéből 400 kor.-ára egészített ki. B)
Segélyezett intézmények. i.
Algyógyi áll. kisdeűóvó. Az óvodától, mely szép sikerrel működik, az eddigi óvónő évközben eltávozván, he lyére a kir. vallás- ós közoktatásügyi miniszter S z e n t é Irént nevezte ki. Az igazgató-választ mány kimondta, hogy tekintettel a jelentékeny hozzájárulásra, melyet az egyesület nyújt — az óvoda épülete, kertje, udvara, óvónő lakása és kertje,, évi fentartás — jövőre befolyását a sze mélyi kinevezésekre fenn akarja tartani. II.
Algyógyi áll. népiskola muiikataiiitónóje. Évi 100 frt segélyben részesült 1889. szept. 1-től K e r c s e d y Györgyné a kézimunka tanításért az algyógyi áll. iskolánál. Tekintettel, hogy ez évben az iskolában oly áll. tanítónő neveztetett ki, ki a kézi-munka tanítására is köteles: igy a segély utoljára a f. 1900. év jan.jun. félévére utaltatott ki, 100 koronában. III.
Alsó-porumháki r. kath. körleikészet. Az E. M.K. E. az 1888. évi jan.-tól kezdve évi 200 korona segélylyel gyámolítja a körlelkészt. A köri el készeihez tartozik egy anya- és 17 fiók egyházközség 420 hívővel. Midőn 1889-ben hivatalomat elfoglaltam, vegyes nyelvű (magyar és német) volt az isteni tisztelet. Ezt megszüntettem és tisztán magyar nyelvűvé tettem az anyaeg.y házban. A német ajkú hívőknek csak azon engedményt teszem, hogy ha nagyobb ünnepek alkalmával tömegesebben keresik fel az anyaegyházat, a szentbeszédet németül is elmondom kedvükért : de az egyházi ének ekkor is csak magyar. A szülőket minden kínálkozó alkalommal buzdítom, hogy ha már ők maguk nem is tudják a magyar nyelvet megtanulni, legalább gyermekeiknek járjanak kezére nyelvünk megtanulásá b a n ; igy róhatják le hálájokat a haza földje iránt, mely őket táplálja, s biztosabb eszközt ád kezökbe, hogy e haza határai között ne csak kenyeret, hanem szeretetet is találjanak. A gyermekeket az iskolában is, a hol ez van, az iskolán kivül is magyarul tanítom a vallástanra ; magyar templomi énekekre fogom őket, melyeket azután nagyobb ünnepeken a nyilvános istentisztelet alatt is énekeltetek velők, s habár a szülők maguk ezeket nem is tud ják : de gyermekeik szájából örömest hallgatják. Ugyané czélból adogatok a gyermekeknek magyar imakönyvecskéket, a szülőknek magyar naptárakat és a mennyire lehet, magyar nyelvű újságokat. Hogy ezt tehetem, az Emke segélye képesít reá, a mit hálával megismerek. Alsó-Porumbák, 1900. jun". 17. Ferenczy
Benedek,
r. kath. h lelkész.
— 102 — IV.
Bácsi gör. kath. népiskola. Sz. 2450—900. A bácsi gör. kath. elemi iskola tanítójának 1900 évi jun. hó 29-én fenti sz. a. kelt jelentéséből örömmel vettem tudomást, hogy P a p Ágoston bácsi gör. kath. tanítónak hazafias működéséért,a magyar nyelv sikeres tanításáért a Tekintetes igazgató választmány 100 koronát ajándékozott. Nagy örömömre szolgál, a midőn a vallás- és közoki. m. kir. miniszter úr O Nagymél tósága nevében saját részemről is ezen kultuiadományáért őszinte elismerésemet ós köszönete met kifejezhetem. Kolozsvárt, 1900. jul. 25-én. Kozma, Ferencz, kir. tanácsos, tanfelügyelő.
V.
Beszterczei m. kir. áll. iparostanoncz-iskola. Az Emke részéről 1900 ápr. J2-én a beszterczei áll. iparostanoncz-iskola részére 100 kor. utaltatott ki oly czélból, hogy abból a magyarnyelv elsajátításában szorgalmukkal kitűnt tanonezok jutalmaztassanak. Áz öt-öt kor.-val 1900. jun. 17-én jutalmazásra érdemesnek talált és jutalmazott ta nonezok nevei: 1. T e l c s á n Demeter, 2. A l é s i József, 3. B e s o a n Demeter, 4. Z l a t e Sán dor, 5. K o r d o v á n Leó, 6. S c h u 11 e r Rezső, 7. S c h i n d 1 e r Henrik, 8. M i n t e v á n Ferencz, 9. P e t r u c z k y Sándor, 10. A l b u László, 11. K a n d e r t Oszkár, 12. R e s c h n e r Vilmos, 13. S c h w a r t z Gyula, 14. B a l á z s Rudolf, 15. F a r k a s Manó, 16. B e n e d e k Sándor, 17. S o m k e r e k i József. A tantestület az egyik iskolai ünnepély alkalmával szép és értelmes szavalatokért öt tanuló részére a fenti alapból 1—1 kor. jutalmat adott: P e t t e r Frigyes, B a l á z s Rudolf, F a rk a s Manó. S c h w a r t z Gyula és S o m k e r e k i József tanonezoknak. Jutalmazásra kiadatott 90 kor., a jövő tanévre a fenti czim alatt átmegy 10 kor. Összesen: 100 kor. Beszterczén, 1900 jul. 21. Kálhiy N. Miklós, igazgató.
VI.
Brassó-bolgár szegi áll. kisdeűóvó. Sz. 5—900. A bolgárszegi áll. óvó 1898. évtől kezdve működik szép eredménnyel. A legnagyobb létszám 70 volt, még pedig 59 magyar, 6 német és 5 oláh. Az óvót T ö r ö k Lucziánnó vezeti. Van két tanterme és udvara. Az Emke-től 400 korona évi segélyben részesül. A fizetőképes gyermekek 1 kor. ha vidijat fizetnek. Felügyelő bizottság vezető tagjai: Dr. O t r o b á n Nándor elnök, O r b á n F'erencz ügyvivő elnök, J á n ó Lajos gondnok. Brassó, 1900 jul. 1. Jánó Lajos, gondnok.
VII.
Brassói reí. egyházközség. Sz. 32—900. Van szerencsénk beterjeszteni brassói ev. ref. egyházközségünk folyó 1900 évi részletes költségvetését. Ebből kitetszőleg a végösszeget véve : Az egyházközség 1900. évi előirányzata: I. Szükséglet 7806 kor. 50 fill. II. Fedezet 7864 kor. 36 fill. III. Hiány 57 kor. 86 fill. A hiány a mult évben egy mulatság jövedelméből fedeztetett. Az E m k e segélye 400 kor. Brassó, 1900. január 23. Féchy
Árpád,
ev. ref. pap.
Vén F.
István,
e. gondnok.
— 103
-
VIII.
Csomafáii ref. iskola. Sz. 1 5 - 9 0 0 . Emke segélye a tanítónak évi 100, iskola építésért évi 30, együtt 130 kor. Az 1899/1900. tanévre beiratkozott 26 ref., 12 gör. kath., 4 izr., összesen 42 mindenna pos és 5 ismétlő tanuló. A tanítás szept. 15-én vette kezdetét. A 42 mindennapos tanuló 5 osztályba soroztatott. Minden osztályban az 1868. évi X X X V I I I . t.-cz. által meghatározott minden tantárgy fel volt ölelve. Az iskolánkat látogatók között voltak K o z m a Ferencz kir. tanácsos, tanfelügyelő és P a p István ref. esperes is. Mindketten igen hízelgőén nyilatkoztak az iskolánkról. Járvány-betegség nem volt. Iskolai könyvtárunk szaporodott 78 drb tankönyvvel a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ajándékából. Évzáró vizsgánk 1900. jun. 10-én tartatott meg T u n y o g i Béla iskolaszéki elnök úr elnöklete alatt, az iskolaszéki elnök és tagok véleménye szerint teljes jó sikerrel. Csomafája, 1900. jun. 20. Bartha
János,
ev. ref. tanító.
IX.
Dévai m. kir. áll. főreáliskola. Sz. 6 5 0 - 9 0 0 . A dévai áll. főreáliskolában rendszeresített 300 koronás E M K E . internátusi helyet a lefolyt 1899/900. tanévben K ö r ö s i Ernő I. oszt. tanuló élvezte, mint a kinek atyja K ö r ö s i Mik lós előbb a gróf G y u l a y Lajos, majd gróf K u u n Géza udvarbirájaként szolgálván, elhalá lozásával igen nehéz anyagi helyzetben hagyá népes családját. K ö r ö s i Ernő kiváló szorgal mat, példás viseletet tanúsított. Déva, 1900. jul hó 6. Téglás Gábor, főreáliskolai igazgató, cz. főigazgató.
X.
Fogarasi magyar kisdedóvó. Beiratkozott az 1899—900 tanévre 82 gyermek. Ebből fiu 34, leány 4 8 ; magyar 39, német 13, román 13, izraelita: magyar és német ajkú 17. Az óvodában van : 1 előszoba, 1 ruha tár, 1 játszóterem, 1 munkaterem, továbbá udvar és fedett szín. Az óvónő lakása : 1 szoba, 1 konyha, 1 kamara, pincze, padlás. Helyiségbére 600 kor. Az óvónő évi fizetése 800 kor. A se géd-nő fizetése 6 hóra 144 kor. A dajka évi bére: 223 kor. 92 fill. Az E m k e segélye évi 400 kor. Fogaras, 1900. jun. 21. Jordán
Sándor,
Benedek
fel biz jegyző.
István,
fel. biz, elnök
XI.
Gyekéi ref. egyházközség. Sz. 57—900. Az egyházközség részéről nincs egyéb bejelenteni valóm, mint az a hazafias tény, melyet az É. M. K. E. igazgató választmánya a mult 1899-ik évben és 1900-ben gyakorolt az által, hogy az irt egyházközségnek e két évben 100—100 frtot, tehát összesen 200 frtot kegyes kedett segélyül adni, iskola-épitésre felvett adósságának törlesztésére. Mely kegyes adományért fogadja az E. M. K. E. hálás köszönetét a gyekéi ev. ref. egyházközségnek. Gyekében, 1900. jun. 28. Szabó József, ref. lelkész, elnök.
— 104 — XII.
Gyergyó-bélbori r. kath. leányegyházközség. Sz. 110 - 900. Minden hónapban rendesen egyszer, azután a három sátoros ünnep 3-ik napján és vízkeresztkor, továbbá a szükség szerint esketés vagy temetés alkalmával meglátogatom innen híveimet Bélborban, s ilyenkor az isteni tisztelet tartása mellett a felnőttek ugy, mint a gyer mekek vallás-erkölcsi oktatásban részesülnek. Azonkívül bármi tekintetben, ha hozzám fordulnak, utasítással és tanácsaimmal szolgalatjukra készséggel állok. Az isteni tiszteleten rendesen meg jelennek. Már is sok üdvös hasznát látom ottani működésünknek és jövőre semmi veszély nem forog fenn, annál is inkább, mert a Méltóságos püspök úr és egyes jó adakozó hívek áldozat készségéből kis kápolnát építtettünk, s kevés idő tolytán ott tarthatjuk isteni tiszteletünket. Eddig az oláh pap keresztelt ós temetett, de mióta pap jár Bélborba, azóta ilyen eset nem for dulhat elő, mert ezt egytől-egyig magam végzem el. A nagyérdemű Emkónek mindenüvé kiterjedő figyelme ós jósága következtében édes magyar nyelvünkön kapnak oktatást a határszélen, az idegen nemzetiség közé bevegyült, beékelt székely véreink, a mely fáradságért, vagy inkább útiköltség fejében, a tisztelettel említett egye sület magas czélját és hivatását követve a lelkésznek 100 forint évi segélyt kegyeskedett adni. Midőn ezen nemes adományért a magara és szegény hiveim nevében hálás köszönetet mondok, velők együtt naponkint az egek Urához forró imát röpítek az érdemes és áldásosán működő egyesület további hasznos munkálkodásáért. Tisztelettel Borszék, 1900. jun. 24. Bartalis Sz. János, borszéki r. kath. lelkész.
XIII.
Gyergyó-tölgyesi r. kath. leányiskola. Sz. 1 2 8 - 9 0 0 . Az E. M. K. E. által évi 600 koronával iskolába az 1899/1900. tanévben 52 leányka járt. kath. magyar 43 ; izr. 7 ; oláh 2. A leánykák szorgalmasan látogatták az teljesítette kötelességét, az eredménynyel mind a jesen meg volt elégedve. Tisztelettel Gyergyó-Tölgyes, 1900. jun. 22.
segélyezett gyergyó-tölgyesi róm. kath. leány Ezek közül helybeli volt 49; vidéki 3, róm. iskolát, a tanítónő lelkiismeretes pontossággal kir. tanfelügyelő, mind a kerületi esperes tel Balogh
Lajos,
lelkész, isk.-széki elnök.
XIV.
Gyergyó-tölgyesi r. kath. körlelkészet. Sz. 1 2 9 - 9 0 0 . Az E. M. K. E.-től részemre járó 300 korona segély meghálálása fejében a gyergyóbékási, domuki és zsedánpataki híveket havonként egyszer meglátogattam, nekik isteni tiszte letet tartottam, s hazafias* eszmékkel átszőtt szent beszédeket mondottam. Ezenkívül a szárhegyi szerzetház egy áldozó papja az én költségemen karácsonykor és húsvétkor egy-egy hétig Békásban tartózkodott a h i v e k oktatására s lelki vigasztalására. Gyergyó-Tölgyes, 1900. jun. 22. Balogh Lajos, lelkész.
XV.
Gyertyánffy István-féle jutalom. Gyertyánffy István kir. tanácsos, az Orsz. Paedagogium ny. igazgatója ez évben is beküldötte Kolozsvárra ama 120 korona évi jutalom-dijat, mely egy, az erdélyi részben nemzeti szempontból érdemesült tanitó megjutalmazására fordittatik. Az orsz. Eötvös-alapnál ugyanily czélra letett 2000 koronás alapítványa kamatai kiosztása módját illetőleg tárgyalások folytak az
— 105 — Éötvös-alap igazgatóságával: azonban végleges megállapodás még nem sikerült. A pályázat ki van irva s a bejött folyamodványok alapján az E m k e igazg. választmánya a szept. havi rendes ülésben határoz. XVI.
Huny.advármegyei nyári gyermekmenedékhelyek. Sz. 9 9 3 - 9 0 0 . Az 1899. évben Hunyadvármegyében működésben volt 28 állarnsegélyes, 14 községi és 6 Emke-segélyes menhely. Az államsegély összege kitett 2607 korona 48 fillért; a községi segélyé 2548 koronát; Emkc-segély volt 600 korona- A 48 menhely fenntartási költségeinek összege e szerint 5755 korona. A menhelyekbe feljárt összesen 1892 kisded ; igy egynek-egynek átlag két hónapi felügyelete és gondozása 3 koronába került, a miből egy hónapra csak 75 fillér esik. Ez eléggé csekély összeg arra, hogy a nyári gyermekmenhelyek intézményét olcsónak tekinthessük. Üdvös voltáról a taní tóság mindjárt kezdetben meggyőződést szerzett; de meggyőződtek már arról a szülők is. Semmi sem áll útjában annak, hogy a kisdedóvási intézetek ez olcsóbb fajtája az emberies gyermek védelem, s a hazafias nevelés alapvetőjévé yáljék, a költségesebb intézetek létesítésére képtelen kis községekben. Fölötte nagy fontosságot tulaj donitok annak, hogy ezek száma évről-évre szaporittassék. Ha a szaporítás lassan megy is, a már szervezett menhelyek működésben tartása kétségkívül égető szükséget képez. Kimutatás
az 18.98/99
a N t» O
>,
o fa 1 2 3 4 5 6
Község neve.
év nyarán
Menhely mily isko lában létesítve ?
Boicza Ha ró
r. kath. állami
Hosdát Lozsád Tordos Nagy-Rápolt
állami állami ev. ref. ev. ref.
Emke-segélyből
fenntartott,
Menhely-vezető (nő) neve.
gyermekmenhelyekről.
Feladott kisdedek száma.
Képesítettsége.
helybeli tanító Tombácz Vendel Hank Emília képesített menhely vezetőnő Sütő János helybeli tanító Papp József helybeli tanító Gruja F a r k a s helybeli tanitó Király Árpád helybeli tanitó
82 48 58 34 16 28 266
Déván, 1900. márcz. 5. Réthi
Lajos,
kir. tanácsos, tanfelügyelő.
XVII.
Hunyad-dobrai r. kath.
körlelkészet.
Sz. 37—1900. Alulírott, az Emke által évi 240 koronával segélyezett, csekély jövedelemmel biró h.-dobrai rk. lelkész a lefolyt évi működésemről az alábbiakat jelenthetem. Ez exponált vidéken, minden vasárnap és ünnepnapon magyar szónoklattal összekap csolt isteni tiszteletet tartottam, valamint társadalmi téren az Emke nemes céljainak megfelelőleg igyekeztem a hazafiságot terjeszteni, amit tettel is megmutattam midőn ez év elején az E m k e alapja gyarapítására habár kevés adományt gyűjtöttem. Az iskolában, melyben ma — leszámítva a magyar születésű gyermekeket — 52 fiu és leány oláh szülők gyermeke, igyekeztem odahatni, hogy a szülők gyermekeiket abba az iskolába járas sák, hol gyermekeiket nemcsak az írásra és olvasásra tanítják, hanem jó polgárokat, az édes magyar hazát szerető férfiakat is nevelnek belőlük. Rövid néhány hónapi itt tartózkodásom után ez jelentésem. Tisztelettel Hunyad-Dobrán, 1900, jun. 24. Magáth
Lajos,
róm. kath. körlclkész. 14
— 106 —
Háro hiszék v sírni egyei fiuárvit- és szeretetház. XVIII. Sz. 21—900. Az E. Al. K. E. 1899. évi 200 frt segély-összege hová fordításáról tisztelettel a követ kező jelentést teszem. Az intézet 60 árva-fiu befogadására képes s jelenleg is abban a nevelőszemélyzeten és cseléd ségen kivül 62 árva van elhelyezve s i g y a „Slöjd* kézügyességi oktatás berendezésére alkalmas helyiséggel nem rendelkezvén, egy az intézettől külön álló régi épület alakíttatott át e czélra, mely átalakítás a 200 frt felh asználásával is teljesen befejezve nincs. Sepsi-Szent-G yörgy, 1900. jan. 31. Sípos Samu. intézeti igazgató.
XIX.
Kis-barcsai ref. leányegyház. Kis-Barcsa, hunyadvármegyei kis község a múltban eloláhosodott, u. n. Csernament, községek közé tartozik. Lakosai száma a legutóbbi népszámlálási adatok szerint: ,262. Ebből ref. vallású jelenleg 80. Házasság alkalmával a mult 1899. évben átjött 1 férfi és nő. A leányegyházközség létesült 1885—86-ban, a mikor is a község gör. kel. vallású lakosaiból őseik hitére visszatértek mintegy 80-an. Ezzel azonban az áttérési folyamat meg is állott; veszteség azonban azóta nem történt, s nincs is kilátás erre, valamint ujabb áttérésekre sincs, mig az uj nemzedék fel nem gyarapodik. Az uj nemzedék már az áll. iskolában tanul, mely 1875-ben létesült. A ref. leány-egyházközség templomot kapott 1890-ben, melynek építéséhez hozzájá rultak a ref. egyházkerület 2400 és az Emke 500 írttal ; harangokat szintén az Emke szerzett 550 frt értékben s harangláb felállítására, templomhely bekerítésére is küldött az Emke külön gyűjtés alapján még 55 frtot. Harmoniumot 250 frt értékben néhai S z a t m á r y György orsz. képviselő, később min. tanácsos, urvacsora-kelyhet és tányért pedig S á n d o r József adott. Az Emke hunyadvármegyei választmánya is adott 40 frtot. Az uj leány-egyházközség gondozása először T h a m ó Gyula al-pestesi ref lelkészre bízatott, a ki az áttéréseket is eszközölte, majd J u h á s z Izidor piskii ref. körlelkész lett a bejáró lelkész, mig ujabban ismét az al pestesi lelkész a gondozó. A bejáró lelkésznek az Emke évi 50 frtot biztosított. Kis-Barcsán évi 50 frt segítséggel nyári g y e r m e k m e n e d é k h e l y e t i s létesített az egyesület. A kisded leány-egyházközségnek esetleg önálló egyházközséggé létesítése tárgyában még 1898. máj. 25-én 314. sz. alatt megkereste az Emke igazg.-választmánya első sorban a ref. egyházi főhatóságot, a megyei választmányt stb., s a nem régiben beérkezett adatok alapján az ügygyei érdemileg az igazg.-választmány az őszi ülések valamelyikében foglalkozik. XX.
Kolozsvári tud.-egyetem ifjúságának „University extension" mozgalma. Sz. 3 1 8 - 9 0 0 . Az egyetemi ifjúság körében az 1896. évben alakult Reformpárt programmjába felvette az University extensionnak egyetemünkön való létesítését is, s bizottságot küldött ki, melynek föladata lett volna a viszonyok tekintetbe vételével megállapítani a módot, megteremteni az eszközöket az eszme megvalósításához. Ám a bizottság, nem levén meg a szükséges ' anyagi eszközök, semmi tényleges eredményt felmutatni nem volt képes. Igy stagnált a dolog az 1898. év végéig, s már-már attól lehetett tartani, hogy az egész ügy elalszik, midőn az E m k e vállalta magára az anyagi terhek viselését, a mi egy csa pásra elháritotta az összes nehézségeket, s az egyetemi ifjúság köréből újonnan alakult bizottság nyugodtan láthatott a többi teendők végzéséhez. Csakhamar sikerült is újra megnyerni érdeklődését az ifjúságnak, mely a nehézségek tudatában már-már elvesztette rokonszenvét, sikerült kinyernie az egyetem tanárainak jóindu latát, s szervezni az első, 1899. május 7-én K o l o z s o n tartott népszerű előadást. Dr. M á r k i Sándor jelenléte, személyes szereplése biztosította a vállalkozásnak azt a tekintélyt, azt a súlyt, mely különösen a legelső föllépésnél fölötte szükséges és áldásos volt. Kolozson d. u. 2 órakor vette kezdetét az előadás az áll. elemi iskola nagytermében, több mint száz főre menő földmives és nagyszámú intelligens közönség jelenlétében a Hym-
-
107
-
nussa), melyet a kolozsi polgári dalkör adott elő B o t o s Imre áll. elemi iskolai igazgató veze tése mellett. Azután dr. M á r k i Sándor egyet, tanár tartott gyönyörű megnyitó beszédet, melyben a népszerű előadások jelentőségét és czélját fejtegette. S á r k á n y Loránd tanárjelölt „Kossuth Lajos és a nép" czimen tartott előadást s az 1848. előtti ós utáni állapotokat össze hasonlítva, Kossuthot mint a népjogok kivivóját méltatta. S z é k e l y János tanárjelölt Váradi Antalnak „A hamis tanú" cz. költeményét szavalta, G ó t h Lajos orvosnövendék a ragadós betegségekről tartott szabad előadást, a járványok mibenlétéről, különböző fajairól s a véde kezési és gyógyítási módokról beszélve s népszerű, könnyen érthető hasonlatokkal magya rázva előadását. Végül dr. Z a b u l i k László polgármester mondott köszönetet a bizottságnál? az előadásért s további működéséhez hasonló sikert kívánt. Az előadás ezzel 4 óra után véget ért. A bizottság tagjait a városban mindenfelé a legnagyobb rokonszenvvel fogadták, dr. Z a b il l i k László polgármester mindenhova személyesen kalauzolta a vendégeket, kiknek tiszteletére délben a város ebédet adott a fürdő vendéglőjében. Fölbátorodva azon a nem remélt eredményen s azon a kitüntető módon szívélyes fogadtatáson, melylyel az első vállalkozás járt, most még nagyobb lelkesedéssel látott munká hoz a bizottság. T o r d a S z e n t-L á s z 1 ó n tartatott meg a második előadás május 22-én az áll. elemi iskola udvarán, melyet több száz főre menő hallgatóság töltött meg. A szt.-lászlói ifjúsági dalkörnek S z é k e l y László vezetése alatt előadott éneke után B o d o r Antal mondott megnyitó beszédet. K é m é n y f y János Petőfi Sándorról tartott előadást, mely után a szt.-lászlói ifj. dalkör a „Talpra magyar"-1 énekelte, S z é k e l y János tanárjelölt Váradi A. egyik költe ményét szavalta. Dr. P a r á d i Ferencz egy. tanársegéd a tüdővészről s az ellene való védeke zésről tartott előadást, majd S z é k e l y J. még egy költeményt szavalt. Az ifjúsági dalkör éneke után A m b r u s Mihály falusbiró mondott köszönetet az előadóknak, mire K u n fi Zsigmond válaszolva, megköszönte az érdeklődést s az előadás ezzel véget ért, melynek sikere érdekébon különösen buzgón fáradozott B o r b é l y József áll. elemi iskolai igazgató, kinek e helyen is köszönetet mondunk. A harmadik előadást június 11-én d. u. G y a l u b a n tartottuk meg az áll el. iskola tágas termében, több száz főre menő közönség jelenlétében. A gyalui iparos-dalkör által L. C s á k á n y Zoltán vezetése mellett előadott megnyitó ének után, G e r g e l y György, az egyetemi kör elnöke tartott megnyitó beszédet. V a r k o 1 y József tanárjelölt Petőfiről tartott előadást, S z e l e Béla tanárjelölt Kiss József „Simon Judit" cz. költeményét szavalta el. Utána G e r g e l y György a népszámlálásról beszélt, végül dr. P a r á d i Ferencz egy. tanársegéd az iszákosságról tartott előadást. A közönség nevében D e é s y Gyula ref. esperes mondott magas szárnyalású beszédben köszönetet az előadóknak, majd gr. E s t e r h á z y Kálmán orszgy. kép viselő szép beszédben buzdította az ifjúságot a további munkára. Végül a gyalui iparos-dalkör énekelt s a kitűnően sikerült előadás ezzel véget ért. A negyedik előadás M ó r á b a n és az ötödik V i s t á b a n június 25-én délután tarta tott meg. Az előadók előbb Mérába mentek, hol 3 órakor az elemi iskola udvarán mintegy 150 főre menő közönség jelenlétében R a j c s á n y i Gyula szig. jogász megnyitó beszéde után G e r g e l y György tartott előadást a statisztikáról, utána M i k ó Lőrincz szavalt s végül P o l c z Rezső ügyvédjelölt a tűzrendészetről tartott előadást. A közönség nevében B á c s i Gyula ev. ref. lelkész mondott köszönetet az előadóknak, kik innen a közelfekvő V i s t á b a mentek át, hol az ev. ref. elemi iskola udvarán mintegy 120 főnyi közönség jelenlétében tartottak előadást. R a j c s á n y i Gyula megnyitó beszéde után G e r g e l y György a népszámlálásról beszélt, R a j e s á y i Gyula szavalt, végül P o l c z Rezső a tüz rendészetről tartott előadást. A közönség nevében a ref. lelkész mondott köszönetet az előadóknak. A hatodik előadás július 2-án tartatott meg I n a k t e l k é n a ref. templomban, több száznyi hallgatóság jelenlétében, G e r g e 1 y György megnyitó beszéde után D i t r ó i Nándor szig- jogász Zichy Gézának „Temetés külföldön" cz. költeményét szavalta el, utána dr. P a r á d i Ferencz egy. tanársegédnek az iszákosságról szóló értekezését szerző akadályoztatása miatt G a b á n y i Imre jogh. olvasta fel, végül G e r g e l y György Kolozsmegye gazdasági viszonyairól tartott előadást. Az előadás végeztével B i t a i Károly ev. ref. lelkész köszönetet mondott a bizottság tagjainak. A hetedik előadás július 16-án tartatott meg G y a l u b a n , az áll. el. iskola termében. B o d o r Antal megnyitó beszéde után K u n Ottó tartott előadást az életbiztosításról, majd J a k o b i József dr. a tüdővészről s az ellene való védekezésről értekezett. E felolvasáson azonban, nagyon sürgős munkaidő levén, kis számú hallgatóság vett részt, a mi az előadás sikerének nagy mértékben ártott. Rendeztünk tehát összesen 7 előadást, s e kezdet arra a reményre jogosít föl, hogy a vállalkozás nem marad gyümölcsök nélkül s arra a hitre, hogy kiérdemeltük azt a támoga tást, melyben az egyesület minket s az ügyet részesített. Fogadja az egyesület őszinte köszönetünket szíves támogatásáért s kérjük, ne vonja meg azt tőlünk a jövőben sem. Kolozsvárt, 1899. nov. 3. Az Egyetemi Kör „Univ. extension" bizottsága. 14*
— 108 XXI.
Nagy-rápolti ref. népiskola munkatauitónóje. A nagy-rápolti ref. népiskolában a mult 1899/900-ik iskolai évben a mindennapi 6 és 3-ad évi ismétlő osztályokban a női kézimunkákból a következők voltak tanítva, u. m.: 1. Horgolásból: teritők szélére és közepére, kendők és párnahuzatok végére és ingek ujjaira különféle horgolások. 2. Kötésből: harisnya-kötők és harisnyák kötése. 3. Varrásból : keresztszemmel, száröltéssel, kalotaszegi varrással és stikkolással párna végekre valók, ingujjak kivarrása, stikkolása, ingek készítése stb. A női kézimunka tanításánál különben tekintettel vagyunk arra, hogy a leánykák lehetőleg mind olyan munkákat készítsenek, a melyeknek a viseletjöknél is hasznát veszik, s a melyek közül a háznál is minden darabra szükségök van. Nagy-Rápolt, 1900. jun. 24. Király Aipádné- Péter Ágnes, nőikézimunka-tanitónő.
XXII.
Nagyszebeni áll. népiskolák szegény tanulói. Sz. 59 - 9 0 0 . Az E. M. K. E.-től a helybeli állami népiskolák tanulói 1899. évi segélyezésésére ke gyesen adományozott 200 korona összeg a következő tanulók közt, mint a kik az 1898—9. tan évben a nyilvános vizsgálatok alkalmával részint a magyar nyelvben, részint a magyar történe lemben a legjobb előmenetelt tanúsítottak, osztatott ki Nagy József ref. lelkész fiókegyleti tit kár úr beleegyezésével és jelenlétében, egyenként 20—20 korona értékű ruhanemüekben és láb beliekben : K o v á c s Mihály, V i t é z J á n o s , K o v á c s Mendel, T i 11 e r a Károly, H á r i n k ó Jenő, B a r t a Vilma, D i m é n y Anna, G á b o s Mari, C s á k i Anna és S z i l á g y i Klára. Nagy-Szeben, 1900? febr. 28. Bod Péter, áll. népisk igazgató.
XXIII.
Oláh-ujfalnsi ref. körlelkészet. Sz. 7 2 - 9 0 0 . Az Emke évi 100 korona segélyével szemben mint körlelkész működtem, működöm állandóan a körlelkészségem magyarsága számára istentisztelettartása, növendékeink konfirmálása és három állami iskolában, u. m. O -Újfaluban, Alsó-Ucsán és Kerczisórán hitoktatás és beszéd által is a magyarnyelv gyakorlásával. Ez mindenkori foglalkozásom. Oláh-Ujfalu, 1900. jul. 6. Bogdán József, rel. körlelkész.
XXIV.
Petrozsényi áll. kisdedóvó. Az Emke-segélylyel, mely évente 250 forintot tesz, egy dajka (havi 15 frttal) és egy szolganő fizetése, a fűtés költsége, a kisebb helyreállítások és a többi dologi kiadások fedeztetnek. Az 1899 — 1900. tanévre beiratkozott 149 gyermek, ebből feljárt az őszi hónapokban 120—125, a téli hónapokban 40—55. A tavasz, nyár beálltával, megint tömegesen jelennek meg Óvónő : özv. T r i b u s z Gusztávné. Petrozsény, 1900. jun. 28. Tubus Antal, áll. isk. gondnok.
XXV.
Szászvárosi magyar kisdedóvó. Sz. 8—1900. Az E m k e által évi 400 kor.-val segélyezett szászvárosi magyar kisdedóvodába a fo lyó 1900-ik évben 54 gyereket irtak be, kik tényleg fel is járnak az intézetbe. Ez 54 gyermek
— 109 — közül fiu 28, leány 26, nemzetiség szerint: magyar 34, német 15, román 5; vallás szerint: róm. kath 12, gör. kath 5, ev. ref. 17, evang. ágost. Í7, izr. 3. Az óvónő folyó hó 24-én működését nyilvánosan is bemutatta az érdeklődő közönség előtt. A gyermekek nagyon ügyesen játsztak, énekeitek és tornáztak. A közönség nagyon meg volt elégedve a látottakkal és hallottakkal. A nyilvános, vagy diszjátszás után a gyermekek és óvónő 1 heti szünidőt kaptak. Jul. 2-án az óvoda újból megkezdi működését és folytatja egész deez. 15-ig szakadatlanul. Ekkor a nagy hidegek miatt l / , hónapra terjedő szünidő adatik a rendtartás értelmében. Február 1-én a működés újból kezdetét veszi, s a vasárnapok és sátoros .ünnepek kivételével megszakítás nélkül folyik egész jun. végéig. Ekkor a sor újra kezdődik ós 'smótlődik. ugy a mint leírtam. Szászváros, 1900. jun. 30. Dós a Dénes, 1
f. ü. biz. elnök.
XXVJ.
Szászvárosi ref Kuu-kollegium konviktusa. A konviktusban az E m k e által az 1900 évre is megadott 180—180 koronás ösztöndí jas helyre az igazg.-választmány által T ő k é s Ernő V. gymu. oszt. és C s e h Imre I. gymn. oszt. tanulók fogadtattak el, S i m o n Ferencz kollégiumi igazg. 1900. évi jan. 17-én 7 sz. alatt kelt előterjesztése alapján, illetve a tanári szék határozatára. T ő k é s Ernő a jelenben is igen jó tanuló, kifogástalan magaviseletű, teljesen árva székely fiu, C s e h Imre szülei pedig az Emke algyógyi székely földmives iskolájának szolgálatában állanak. XXVII.
Székely-udvarhelyi m. kir. állami kő- és agyagipari szakiskola. Sz. 261-1900. A tanév kivételesen (az építkezés be nem fejezése miatt) szept. hó 15-én kezdődött meg. Az iskola az elmúlt tanévvel fennállásának 7-ik évét töltötte be. Beiratkozott az 1-ső évfolyamba 13, 2-ikba 11, a 3-ikba 9, a 4-ikbe 12, összesen 45 ta nuló. A felvett tanulók között volt 39 egész, 1 fél ösztöndíjas bennlakó, 3 fizető bennlakó és bennétkező, 2 künnlakó és künnétkező. Az 1900. évi fenntartási költségek összesen 42.360 koronában hagyattak jóvá, mely költségekhez a kir. keresk. minisztérium 40830, a Dávid A. M.-féle alapítvány 750, a marosvá sárhelyi keresk. iparkamara 500, az Emke 280, és az ipartermékek elárusitási jövedelme 1400 koro uával járul hozzá. Székely-Udvarhely, 1900. jun. 21. Hargita Nándor, igazgató.
XXVIII.
Ungváryné—Kiss Mária-féle maros-vásárhelyi m. tanműhely. - - A maros-vásárhelyi keresk. és iparkamarától. — Sz. 1412-900. Van szerencsénk az Ungváryné- K i s s Mária és leánya Theolinda m. tanműhelyének 1899/1900. évi segélye czimén m. é. jun. hó 15-én kamaránkhoz juttatott és általunk már meg előzőleg jun. hó 3-án nyugtázott 600 koronáról eredeti'okmányokkal felszerelt elszámolásunkat tisztelettel átszármaztatni. Ezek szerint az egész összeg mult évi jun. 27-től f. évi márcz. 31-ig felhasználtatott. Belőle 45 kor. 136 fill. a torontáli szőnyeggyárnak küldetett. Tauszik
B. Hugó,
Sz. Szakáts
kir. tanácsos, elnök.
Péter,
titkár.
XXIX
Veress Ferencz-féle 48/49-es honvédalapitvány. Sz. 5 6 - 9 9 . A V e r e s s Ferencz-féle alapítvány 1898. évi, 29 frt 25 krnyi kamataiból egyletünk az év folyamán elhalt bajtársak közül temetési segélyt nyújtott hat esetben egyenként 5 - 5
-
110
-
frtjával. (Következik a nevek felsorolása. T. alelnök-főtitkár.) Tisztelettel kamatoknak, egyletünk segélyezési czéljaira leendő folyóvá tételét.*
kérjük
az 1899. évi
Kolozsvár, 1899. decz. 3. a Kolozsvári és Kolozsmegyei 48—49-es honv. egyesület nevében: Nagy
Pál,
Szabó
jegyző.
Sámuel, elnök.
XXX
Rákóczi-kör. Az igazg.-tanács f. évi jun. 12-én 40. jkvi sz. alatt kimondván, hogy a II. R á k ó c z i Ferencz hamvai hazahozatali czéljából 1890. évi máj. 4 én Kolozsvárt alakult Rákóczi-köriratait és vagyonát a kör kérésére saját kezelésébe veszi át: az iratok megfelelőleg átadattak, s a vagyonról a következő elszámolás nyújtatott be. Tek. főtitkári hivatal ! A Rákóczi-kör mai készpénz vagyona 259 korona 28 fillér. Ebből 1892. jul. 19-én K á 1 d i Gyula tört. hangverseny-jövedelme Kolozsvárt a nyári színházban 54 frt, Káldi borszéki hangverseny-jövedelme 29 frt 87 kr, Kossuth-ünnepek bizott ságától 16 frt 10 kr., Özv. Lengyel Dánielnétől 1 frt ; Összegen 100 frt 97 kr. Ebez B r a s s a i Sámueltől 2 frt ; összesen 102 frt 97 kr. — Levonva Gombos-nyomda számlájára 12 frt 50 krt, maradt 90 frt 47 kr, vagyis 180 kor. 94 fill. Hozzá kamat 78 kor. 34 fiíl. Végösszeg 259 kor. 28 fill. Kolozsvárt, 1900. jul. 1. Szekula
Akos s. k.
köri pénztáros.
Megjegyzendő, hogy a kör kiterjedt levelezést folytatott a hamvak hazahozatala tár gyában s az ügyet lehetőleg elő is készítette. Meggyőződött azonban arról, hogy itt szélesebb medrü előkészítésről van szó, h a az ügyet koczkáztatni és a megoldást kicsinyessé tenni nem akarjuk. Egyik főkérdés a hamvak hová elhelyezése is? A kör egyetértőleg járt el T h a l y Kálmán orsz. képviselővel, a ki a körnek diszelnöke volt. XXXI.
Zeyk Domokos emlékműve. Az Emke köréből kiindult mozgalom, hogy a segesvári hős Z e y k Domokos száza dos emléke méltó módon megörökíttessék, a „Héjasfalvi honvéd-emlékoszlop bizottság" megalat kulásában viszhangra találván, nevezett bizottság f. évi febr. hó 4-én tartott üléséből jelentés tett eddigi gyűjtése eredményéről, s egyben kérte az Erükénél kezelt összeg kimutatását is. Az ig.-vál. erre 154—100 sz. alatt a következőleg válaszolt. Folyó évi február hó 16-án 2. szám alatt kelt szíves megkeresésére, van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy az Emke kezelésében levő honvéd-emlék összeg folyó évi jan. hó 1-én 6')0 korona 48 fillért tett ki. Az összeg a kolozsvári Mezőgazdasági bank- és takarékpénztár r. t 2046. számú betéti könyvében kezeltetik. Tisztelettel : Kolozsvárt, 1900. márcz. 7-én. Gr. Béldi Ákos, s. k. elnök.
Sándor
t. alelnök-főtitkár.
A bizottságnál a megkeresés idejében 2302 kor. 89 fillér gyűjtés Z e y k Gábor orsz. képv. külön 400 koronát ajánlott fel. * Megtörtént. T. alelnök-főtitkár.
József, s. k. volt, melyen kivül
-
111 C)
E. M. K. E. népkönyvtárak és népdaloskörök. I. Az Emke-népkönyvtárak jegyzéke. — A dőlt betűkkel szedettek a mult közgyűlés óta létesültek. — 1. A p á c z a i
Emke-n é p k ö n y v t ár. (Brassó-
!
27. D é v a i Emke-n
é p k ö n y v t á r . (Hunyad-
vm.)
vm.)
2. A r a n y o s - r á k o s i Emke-n é p k ö n y vt á r. (Torda-Aranyosvm.) 3. B á c s f a l u s i Emke-o 1 v a s ó k ö r. (Brassóvm.) 4. B á d o k i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Kolozsvm.) 5. B á g y o n i Emke-n é p k ö n y v t á r . (TordaAranyosvm ) 6. B a l á z s f a l v i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Alsó Fehérvm.) 7. B á n f f y - h u n y a d i Emke-n é p k ö n y vt á r. (Kolozsvni.) 8. B é l b o r i Emke-n é p k ö n y v t á r. (Csikvm.) 9. B e r e s z t e l k i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 10. B e s z t c r c z e i Emke n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódvm.) 11. B o d o 1 a i Emke n é p k ö n y v t á r . (Há romszék vm.) 12. B o l y a i Emke n é p k ö n y v t á r . (NagyKüküllö'vm.) 13. Bonczhidai
Emke-népkönyvfár.
(Kolozsvm.)
14. B o r g ó-p r u n d i Emke n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódvm.) 15. B r á d i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvm.) 16. B r a s s ó i I-só' Emke - n é p k ö n y v t á r . Magyar Polgári kör helyiségében. (Brassóvm.) 17. B r a s s ó i Il-ik Emke-n épkönyvtár. Iparos ifjak önképző és betegsegélyző egylete helyi ségében. (Brassóvm.) 18. B r a s s ó i III—ik Emke-n é p k ö n y v t á r . Bolognai városrészben (Brassóvm.) 19. B r a s s ó i IV-ik Emke n é p k ö n y v t á r . Iparos tanoncziskola önképzőköre helyiségében. (Brassó vm.) 20. B r a s s ó i V-ik Emke-n é p k ö n y v t á r . Brassómegyei tanítótestület olvasókörében. (Brassóvm.) 21. B u d a p e s t i O r s z . P a e d a g o g i u m tanszermúzeumnál (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vm.) 22. B ü r k ö s i Emke-k é p k ö n y v t á r . (NagyKüküllővm.) 23. C s e g e z i Emke-o 1 v a s ó k ö r. (TordaAranyosvm.) 24.
Csekefalvi
Emke-népkönyvtár.
(Udvarhely-
28. Dévai
* csángó telep <-en Emke
népkönyvtár.
(Hunyadvm.) 29. E r d ó'-s z e n g y e 1 i
;
Emke
n é p k ö n„y v-
t á r . (Maros-Tordavm.) 30. E r d ó ' - s z e n t - g y ö r g y i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 31. F e l - e n y e d i £ m f e - n é p k ö n y v t á r . (Alsó-Fehérvm.) 32. F e l s ő - s z o v á t i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Kolozsvm) 33. G e r e n d k e r e s z t ú r i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.) 34. G e r n y e s z e g i Emke n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 35. G ö d e m e s t e r h á z i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 36. Gyalui Emke népkönyvtár. (Kolozsvm.) 37. G y e r g y ó b é k á s i Emke-n é p k ö n y v-
t á r. (Csikvm.) 38. H a 1 in á g y i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Kükülló'vm.) 39. H é d e r f á j i Emke n é p k ö n y v t á r . (Kis • Kükülló'vm.) 40. H é t f a l u s i k ö z p o n t i Emke-o 1 v a s ó k o r (Brassóvm.) 4 1 . H o m o r ó d-h é v i z i
Emke
n ép k ön yv
t á r. (Nagy-Küküllővm.) 42. H o r g o s - p a t a k i Emke-n é p k ö n y vt á r. (Szolnok Dobokavm.) 43 H o s s z ú -a s z ó i Em ke - o l v a s ó k ö r (Nagy-Küküllővm.) 44. H o s s z ú f a l u - a l s z e g i Emke-o I v a s ó k ö r. (Brassóvm.) 45. H o s s z u f a l u - f ü r é s z m e z e i Emkeo l v a s ó k ö r . (Brassóvm.) 46. K a k a s d i Emke-n é p k ö n y v t á r . (MarosTordavm.) 47. K a l o t a - s z e n t - k i r á l y - z o n t e l k e i Emke-n é p o l v a s ó k ö r . (Kolozsvm.) 48. Kányádi
Emke-népkönyvtár.
(\Jdva.rhe\yvm.)
49. K i b é d i Emke-n é p k ö n y v t á r. (MarosTordavm.) 50. K i s-f ü 1 p ö s i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Ko lozsvm.) 51. K i s - k a p u s i Emke népkönyv t á r . (Kolozsvm.) 52. Kis-kapusi
Emke-népkönyvtár.
(Nagy-Kü
külló'vm.)
vm.) 25. C s e r n á t f a l u s i t á r. (Brassóvm.)
Emke n é p k ö n y v-
26. C s i k-g y i m e s-b á n k f a 1 v i Emke-n
k ö n y v t á r . (Gsikvm.)
é p-
53. Kis-sebesi
lozsvm.) 54. K ó b o r i Küküllővm.)
ifjúsági
Emke-népkönyvtár.
(Ko
Emke-n
é p k ö n y v t á r . (Nagy-
— 112 — 55. K o l o z s v á r i Il-ik k ö z s é g i i s k o l a Emke-n é p k ö n y v t á r . (Kolozsvm.) 56. K ó r ó d - s z e n t - m á r t o n i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Kis-Kükülló'vm.) 57. Koronkai
Emke-népkönyvtár.
(Maros-Torda-
vm.)
58. K ő h a l m i Emke-n é p k ö n y v t á r . (NagyKüküllővm.) 59. K ö r ö s b á n y a i Emke-n é p k ö y v t á r . (Hunyadvm.) 60 K ö s z v é n y e s - r e m e t e i Emke Ü é pk ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 61. K ü k ü l l ő v á r i Emke-n é p k ö n y ; á r . (Nagy-Kükülló'vm.) 62. L a b o r f a l v i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Háromszékvm.) 63. L a j o s f a 1 v i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódvm.) 64. L o z s á d i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Hu nyadvm.) 65. M a g y a r - d é c s e i Emfe-népkönyTt á r. (Szolnok-Doboka vm.) 66. M a g y a r - f o d o r h á z i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Kolozsvm.) 67. M a g y a r - f r á t a i Emke - n é p k ö n y v t á r. (Kolozsvm.) 68. Magyar-fülpösi
Emke-népkönyvtár.
(Maros-
Tordavm.) 69. M a g y a r - n a g y - z s o m b o r i Emke-n é pk ö n'y'v't'á r. (Kolozsvm.) 70. M a g y a r - n e m e g y e i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódvm.) 71. M a g y a r - r é g e n i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 72. M a r o s - b o g á t i ^ r ó e - n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.) 73. M a r o s - s z e n t - b e n e d e k i Emke-n é p • k ö n y v t á r . (Alsó-Fehérvm.) 74. M a r o s - s z e n t - g y ö r g y i Emke-n é pk ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 75. M a r o s - s z e n t - k i r á l y i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Maros Tordavm.) 76. M a r o s - v é c s i Emke-n épkönyv t á r . (Maros-Tordavm.) 77. M e d g y e s i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Küküllővm.) 78. M e z ő - b á n d i Emke- n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 79. M e z ő - n a g y - c s á n i Emke - o l v a s ó k ö r . (Torda-Aranyosvm.) 80. M e z ő - s á m s o n d i Emke n é p k ö n y v t á r. (Maros-Tordavm.) 81. M e z ő - z á h i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.) 82. M o c s i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Ko' lozsvm.) 83. M o h a i Emke - n é p k ö n y v t á r . (NagyKüküllővm.) 84. M u z s n a i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Nagy • Kü kii llő vm.) 85. N a g y - ö l y v e s i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 86. N a g y-s a j ó i Emke-n épkönyvtár. (Besztercze-Naszódvm.)
87. N a g y - s á r m á s i Emke - n é p k ö n y v (Besztercze-Naszódvm.) 88. N a g y - s e l y k i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Küküllővm.) tár.
89. Nagy-solymosi
Emke-népkönyvtár.
(Udvar-
helyvm.) 90. N a g y - s z e b e n i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Szebenvm.) 91. N a g y - t e r e m i és t e r e m - ú j f a 1 u s i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Küküllővm.) 92. N a s z ó d i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódvm.) 93. N y é n i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Há romszékvm.) 94. O - b r e t t y e i Emke - n é p k ö n y v t á r , (Hunyadvm.) 95. O f f e n b á n y a i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.) 96. Oklándi
Emke-népkönyvtár.
97. 0 - r a d n a i (Besztercze-Naszódvm.) 98. Púkéi
(Udvarhelyvm )
Emke - n é p k ö n y v t á r .
Emke-népkönyvtár.
(Háromszékvm.)
99. P e t r o s é n y i Emke - n ó p k ö n y vt á r. (Hunyadvm.) 100. P i p e i Emke - n é p k ö n y v t á r . (NagyKükülló'vm.) 101. P ü r k e r e c z i Emke - o l v a s ó k ö r . (Brassóvm.) 102. R a d n a - b o r b e r e k i Emke - n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódvm.) 103. R e t t e g i Emke népkönyvtár. (Szolnok Dobokavm.) 104.
Sajó-szent-andrási
Emke-népkönyvtár.
(Szolnok-Dobokavm.) 105. S e g e s v á r i Emke - n é p k ö n y v t á r , Magyar Polgári kör. (Nagy-Küküllővm.) 106. S e p s i - s z e n t - g y ö r g y i Emken ó p k ö n y v t á r , (Háromszékvm) 107. S ó f a 1 v i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Besz tercze-Naszódvm.) 108. S o m o g y o m i Emke-n épkönyvtár. (Kis-Kükülló'vm.) 109. S z a k a d á t i Emke-n é p k ö n y v t Á r. (Szebenvm.) 110. Szász-Bonyhai
Emke-népkönyvtár.
(Kis-
Kükülló'vm.) 111. S z á s z - c z e g ő i Emke- n é p k ö n y v t á r. (Szolnok-Dobokavm.) 112. S z á s z-k i s-a l m á s i Emke-n é p kü n y vt á r. (Kis-Küküllövm.) 113. S z á s z s e b e s i Emke-n é p k ö n y v t á r (Szebenvm.) 114. Szederjest
Emke
népkönyvtár.
(Udvarhely
vármegye.) 115. S z é k i Emke-n é p k ö n y v t á r (SzolnokDobokavm.) 116. S z e n t - g e r i c z e i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavm.) 117. S z i 1 á g y-c s e h i Emke n é p k ö n y v t á r . (Szilágy vm.) 118. T a c s i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Besz tercze-Naszódvm .)
— 113 — 119. T a t r a n g i Emke-o l v a s ó k ö r . (Brassóvm.) 120. T o r b o s z l ó i Emke-a é p k ö n y v t á r. (Maros-Tordavm.) 121. T o r o c z k ó i Emke-n épkönyvtár. (Torda-Aranyosvm.) 122. T o r d a - t u r i Emke n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.) 123. T ü r k ö s i Emke-o l v a s ó k ö r (Brassóvm. 124. Ü r m ö s i Emke-n é p k ö n y v t á r . (NagyKüküllővm.) 125. V a j d a-szent-i v á n i Emke-n é p k ö n y vt á r. (Maros-Tordavm.) 126 V á 1 a s z u t i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Kolozsvm.) 127. V e r e s p a t a k i Emke-n é p k ö n y v t á r. (Alsó-Fehérvm.) 128. V í z a k n a i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Alsó-Fehérvm.) 129. V o 1 d o r f i Emke-n
135. A r a n y o s-p o 1 á n y i Emke-n
t á r. (Torda-Aranyosvm.) 136. B á g y o n i Emke-n da-Aranyosvm.) 137.
é p k ö n y v t á r. (N.-
|
Küküllővm.) 130. V ö 1 c s ö k i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Szilágyvm.) 131. Zdgoni
Emke-népkönyvtár.
132. Z a j z o n i Emke-n
(Háromszékvm.)
é p k ö n y v t á r (Brassó-
vm.) 133. Z s e 1 y k i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Besz tercze-Naszódvm.)
Előjegyzett népkönyvtárak. 134.
A 1 s ó-s z e n t-m i h á 1 y f a 1 v i
Emke-
n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.)
j
ép k ö n y V-
é p k ö n y v t á r . (Tor
B o r g ó-b e s z t e r e z e i
Emke-n
é p-
k ö n y v t á r . (Besztercze-NaszódvmJ 138. C s i k-s z e n t-i m r e i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Csikvm.) 139. E g e r b e g y i Emke-n é p k ö n y v t á r. (Torda-Aranyosvm.) 140. E g e r e s i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Ko lozsvm.) 141. F e l s ő - s z á l l á s p a t a k i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvm.) 142. H a r a s z t o s i Emke-n épkönyv t á r . (Torda-Aranyosvm.) 143. K ö v e n d i Emke-n épkönyvtár. (Torda-Aranyosvm ) 144. K ü k ü 1 1 ő-s z é p 1 a k i
Emke-n
é p-
k ö n y v t á r . (Kis-Küküllővm.) 145. M a g y a r - s á r o s i Emke n é p k ö n y v t á r . (Kis-Küküllővm.) 146. N a g y-p e s t é n y i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvm.) 147. S i n f a l v i Emke-n é p k ö n y v t á r . (Torda-Aranyosvm.) i 48. V a r g y a s i Emke-n épkönyvtár. (Udvarhelyvm.) 1 49. Z a j z o n i Emke-n épkönyvtár. (Brassóvm.)
II. Az E. M. K. E. népűaloskörök jegyzéke. A dőlt betűkkel szedettek a mult közgyűlés 1. A d á m o s i Emke - d a l o s k ö r . (KisKüküllővm.) 2. A 1 s ó-r á k o s i Emke-á a 1 o s k ö r. (NagyKüküllővm.) 3. A 1 s ó-s ó f a 1 v a i
Emke-á
a 1 o s k ö r.
(Udvarhelyvm.) 4. A 1 s ó-s z e n t-m i h á l y f a l v a i Emked a l o s k ö r . (Torda-Aranyosvm.) 5. A p á c z a i Emke d a l o s k ö r . (Brassóvm.) 6. B á g y o n i Emke d a l o s k ö r . (Torda Aranyos vm.) 7. B a r c z a-u j f a 1 u s i Emke-A a l o s k ö r (Brassóvm.) 8. B o d o 1 a-n y ó n i ifjúsági Emked a l o s k ö r . (Háromszékvm.) 9. B r a s s ó i i p a r o s i f j a k Emke-á a1 o s k ö r e. (Brassóvm.) 10. B ü r k ö s i Emke d a l o s k ö r . (NagyKükülló'vm.) 11. C s e g e z i Emke d a l o s k ö r . (Torda Aranyosvm.) 12. Csekefalvaij
Emke-daloskör.
(Udvarhely
vm.) 13. C s e r t é s - h o n d o l i (Hunyadvm.)
Emke-á
a 1 o s k ö r.
óta létesültek.
14. D é v a i
Emke-á
-
a 1o s k ö r .
(Hunyad-
vm.) 15. D o m b ó i Emke-á a l o s k ö r . (Torda Aranyos vm.) 16' F e h é r - e g y h á z a i Emke-á a l o s k ö r . (Nagy-Küküllővm.) 17. F e 1 s ő-s z e n t-m i h á l y f a l v i Emked a l o s k ö r . (Torda-Aranyosvm.) 18. F o g a r a s i Emke-á alegyesület t Fogarasvm.) 19. G o v á s d i a i Emke daloskör. (Hunyadvm.) 2 0. G y e r g y ó-s z e n t-m i k 1 ó s i Emked a l e g y e s ü l e t . (Csikvm.) 21. G y u l a - f e h é r v á r i Emke d a 1 e g y e s ü 1 e t. (Alsó-Fehérvm.) 22. H a 1 m á g y i Emke-á a l o s k ö r . (NagyKükülló'vm.) megszűnt. 23. H a r a s z t o s i Emke-á a l o s k ö r . (TordaAranyosvm.) 24. H é d e r f á j a i Emke d a l o s k ö r . (KisKüküllővm ) megszűnt. 25. H é t f a 1 u s i Emke-á a l o s k ö r . (Bras sóvm.) 26. H o m o r ó d-s z e n t-m á t t o n i Emked a 1 o s k ö r. (Udvarhelyvm.)
15
27. K a k a s d i Emke-d a l o s k ö r . (MarosTordavm.) 28. K e r e 1 ó'-s z e n t-p á 1 i Emke-d a l o s k ö r . (Kis-Kükülló'vm.) 29. K i s-k a p u s i Emke d a l o s k ö r . (Ko lozsvm.) 30. Kis-Kapusi
Emke-daloiskör.
46. N a s z ó d i Emke-d a 1 o s k ö r. (Besz tercze-Naszódvm.) Cl. 0-R a d n a i Emke d a l e g y e s ü l e t . (Beszi.ercze-Naszódvm.) 48. Pákéi
(Nagy-Küküllő
vm.) 31. K r i z b a i Emke d a l o s k ö r . (Brassóvm.) 32. K ü k ü l l ő v á r i Emke-d a l o s k ö r . (Nagy-Küküllővm.) 33. L o z s á d i Emke d a l o s k ö r . (Hunyad vm.) 34. M a g y a r - n e m e g y e i Emke-d a l o s k ö r . (Besztercze-Naszódvm.) 35. M e z ő-n a g y-c s á n i Emke-d a l o s k ö r . (Torda-Aranyosvm.) 36. M e z ő-s á m s o n d i Emke-d
a 1o s kör.
(Maros-Tordavm.) 37. M o h a i Emke-d a l o s k ö r . (Nagy-Kü küllővm.) 38. M u z s n a i Emke-d a l o s k ö r . (NagyKüküllővm.) 39. N a g y-á g i Emke-d a l o s k ö r . (Hu nyadvm.) 40. N a g y-s a j ó i Emke-d a l o s k ö r . (B.Naszódvm.) 41. N a g y - s á r m á s i Emke-d a l o s k ö r . (Kolozsvm.) 42. N a g y-s e 1 y k i Emke-d a l o s k ö r . (NKüküllővm.) 4 3 . Nagy-solymosi
Emke-d aloskör.
(Udvarhely-
j |
•
j
vm.) 44. N a g y - s z e b e n i Emke - v é d n ö k s é g e a l a t t á l l ó r e f . é n e k k a r . (Szebenvm.) 45. N a g y - t e r e m i é s t e r e m i - u j f a l u s i erkölcsnemesitő és ifjúsági í m f e - d a l o s k ö r . (KisKüküllővm.)
Emke-daloskör.
(Háromszékvm.)
49. P i p e i Emke-d a l o s k ö r . (Nagy-Kü küllővm ) 50. S a j ó-s z e n t - a n d r á s i Emke-d a l o s k ö r . (Szolnok-Dobokavm ) 51. S á r p a t a k i Emke-d a l o s k ö r . (Ma ros-Tordavm.) 52. S i n f a 1 v a i Emke-d a l o s k ö r . (TordaAranyosvm.) 53. S ó f a 1 v i Emke-d a 1 o s k ö r. (BeszterczeNaszódvm.) 54. S z a p á r y - f a l v a i Emke-d a l o s k ö r (Krassó-Szörónyvm.) 55. S z á s z - m á t é i Emke-d a l o s k ö r . (Szolnok-Dobokavm.) 56. S z á s z - s e b e s i Emke- d a l o s k ö r . (Szebenvm ) 57 S z e n t - g e r i c z e i Emke-d a l o s k ö r . (Maros-Tordavm.) 58. T a c s i Emke-d a l o s k ö r . (Besztercze Naszódvm.) 59. T a t r a n g i Emke-d a l o s k ö r . (Brassóvm.) 60. T o p á n f a l v i Emke d a l o s k ö r . (TordaAranyosvm.) Megszűnt. 61. T ü r k ö s i Emke-d a l o s k ö r . (Brassó vármegye .) 62. Ü r m ö s i Emke d a l o s k ö r . (NagyKükülló'vm.) 63. V á l a s z u t i Emke-d a l o s k ö r . (Ko lozsvármegye.) 64. Zágoni
Emke
daloskör.
(Háromszékvm )
65. Z s e l y k i Emke-d a l o s k ö r . (BeszterczeNaszódvm.)
III. Az E. M. K. E. népkönyvtárak és népdaloskörök saját jelentései. 1. Alsó-felső-szováthi Ernke-népkönyvtár. (Kolozsvm.) Sz. 1—900. A népkönyvtárból az elmúlt évben kivettek 129 müvet. F.-Szováth, 1900. jun. 29. D é z s i Mihály, könyvtáros. 2. Apáczai-Einke népkönyvtár. (Brassóvárm.) Az 1888. évben alakult Apáczai társalgási egylet Emke népkönyvtára 3 csoportra oszlik: u. m. szépirodalmi, történelmi ós közhasznú isme retek czimü csoportra. Az első csoportban van 57 mü 82 kötetben, értéke 132 kor. 30 fillér ; a másodikban 41 mü 62.kötetben, értéke 217 kor. 92 fill.; a harmadikban 47 mü 50 kötetben, értéke 44 kor. 40 fill. Összesen 145 mü, 194 kötetben, érték 394 kor. 62 fill. A, történelmi csoport ból 11 műnek kettőspéldánya van ; ezeknek a kötetszáma 21. Az elmúlt évben olvastatott 47 kötet, 15 kötetet az intelligenczia, 32-őt pedig a földraivesek osztályából. Brassó-Apácza, 1900. jun. 26. B o h u s Kálmán, elnök. Szántó Gyula, könyvtárnok. 3. Aranyos-rákosi Emke-népkönyvtár. (Torda Aranyosvárm.) Az Emke-könyvtárban a mult évi jelentésemben jelzett és a pénztárból beszerzett könyvek ez évben szaporodtak: a köz pontból a mult évben 491—99. sz. a. kiküldött adomány-könyvekkel ; e mellett „Útmutatás a szőllő mivelése" czimü könyvet is a kir. földmivelésügyi miniszter úr ingyen megküldötte és igy jelenben már 80 drb. kisebb-nagyobb, részben kötött s részben kötetlen könyvünk van. Az olvasó-körnek ez évben 36 tagja volt, kik tagsági dijaikat is, a 40 fillért egy pár nak kivételével be is fizették. Kicsiny községünknek nagyja-apraja gyönyörűséggel ol vasgatja a hasznos és szép olvasmányokat. Ezért volnék én bátor most is, ki ebben a községben már 43 éve hogy tanitó vagyok, id tudom, hogy csak elvétve akad egy-egy ember, ki olvasni és irni
ne tudjon, ne szeressen: kérni, kegyeskedjék az E. M. K. E. a könyvtár bővítésére a rendelke zése alatt álló kisebb-nagyobb regényeket, hasznos, jó, szivet-lelket nemesítő könyveket küldeni. Ez évben is szintúgy m int a mult évben, rendcsen járt a „Néplap", minek bizonyosan egy betűje som maradt, különösen a gazdák részéről olvasatlan; e mellett járattuk az „Egyetértés"-t, a „Családi Képes Lapok"-at és a„ Borszém Jankó"-t. Ez évben nem a legjobban sikerült mulatság rendeződhetett a könyvtár gyarapítására, a szegénység miatt ; de mégis az innét begyült összegből, a mult évről maradottakból és a 40 filléres tagsági dijakból fedeztük az évi szükségleteket. Jelenben van a pénztárban P e t ő Máté pénztárosnál 11 kor. 27 fillér. Aranyos-Rákos, 1900. jun. 26. C s e g e z y Elek, könyvtáros. 4. Bádoki Emke-népkönyvtár. (Kolozsvm.) Felállításának éve 1898. okt. hó 5-én, 1—899. iskolai, 163—99. tanfelügyelői szám alatt végleg számba véve. Elhelyeztetett az állami iskolában külön szekrényben. A könyvtárbizottság e l n ö k e : Tunyogi Béla, j e g y z ő j e : ifj. Nagy Lajos, t a g j a i : id. Nagy Lajos, Török Károly, Nagy Sándor. K ö n y v t á r o s : Bartha Pál á l l . isk. tanitó. A könyvek száma csoportonként: I. Szépirodalom: 45 mü 57 kötetben. II. Történelem: 19 mü 19 kötetben. III. Közhasznú ismeretek: 35 mü 35 kötetben. Kötött könyvek száma 99 mü 111 kötet ben. Kötetlen nincs. A könyvtárt használta 30 olvasó 1899. június30-tól 1900jan. l - i g , s 2 9 olvasó 1900. január 1-től máig együtt 59, összesen 84 kötetben. Bádokon, 1900. jun.28. B a r t h a Pál, könyvtáros. 5. Brassó-bolongai harmadik Emke-népkönyvtár. (Brassóvárm.) Sz. 29—900. 1. A könyvtár az 1896. év végén létesíttetett 89 kötetben 84 müvei s azóta nem gyarapittatott. 2. A könyvtár kezelője 1898. november 3-ika óta S á r a András áll. elemi iskolai igazgató-tanitó. 3. A könyvtár egyes müveit a bolognai városrész lakosai különösen a téli hónapokban és az is kolás gyermekek szülei hova-tovább mind nagyobb számmal olvassák. Brassó, 1900. jun. 26. S á r a András, áll. el. isk. igazgató. 6. Bürkösi Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Nagy-Küküllővárm.) Sz. 4—900. Községünk egy különböző nemzetiségektől körülvett, elszigetelt helyen fekszik. Fajunk és nyelvünk megtartása, fejlesztése, müvelése érdekében az E. M. K. E. igazgató választmánya egy „Emke-népkönyvtárt" méltóztatott létesíteni, mely könyvtárban jelenleg 188 drb mü van 239 kötetben. A könyv tár megfelelő a czélnak, mert a könyveket nemcsak az „E. M. K. E. bürkösi magy. ifj. egyesület"-nek tagjai, hanem a földmivelő osztályból is igen sokan olvassák. A 188 drb. műből egy néhány értéktelen füzet (naptár, mutatványszám). Sok a használattól elrongyolódott, némely na gyon hiányos, más teljesen használhatatlan. Egyletünk nincs azon helyzetben, hogy az elhasz nált könyvek helyett másokat beszerezzen, hogy a könyvtárt ujakkal gyarapítsa. Lapunk, sem politikai, sem szépirodalmi nincsen. Bürkös, 1900. évi jun. 24. S z o b o s z l a y B. Albert, elnök. H o r v á t h András titkár, jegyző. Erdő-szengyeli Emke-népkönyvtár. (Maros-Tordavárm.) Sz. 111—1900. Először is mély há lámat és köszönetemet nyilvánítom azon üdvös, hazafias és a népmüvelődését előmozdító intéz kedéséért, melylyel községünknek egy kiváló szakértelemmel összeállított könyvtárt ajándékozni méltóztatott. A könyvtár tért hódított, a község lakói örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy a szellemi kincset, melyet a könyvtár tartalmaz, sajátjukká tegyék. A könyvtár mindenekben az Alapszabályok szerint kezeltetik: hetenként szerda és szombat napokon van könyvkiosztás. A kivevők kiváló gondot fordítanak a könyveknek épségben tartására, a minek eredménye, hogy a 98 drbból álló könyvtárban rongyos, avagy elpiszkolt könyv egyáltalán nincs. A könyvtár jegyzékének közlését minthogy még csak egy éves és elveszve egy kötet sincs, feleslegesnek tartom. Egy óv leforgása alatt 78 egyén vett ki olvasókönyvet a szépirodalom, történelem és a közhasznú ismeretek czimü munkákból. A kivett könyvek száma 359. Erdő-Szengyel, 1900. jun. 21. K e l e m e n Antal, áll. tanitó. 8. Erdő-szt.-györgyi Emke-népkönyvtár. (Maros-Tordavárm.)Sz. 114—900. A gondozásomra bízott Emke-könyvtárt mult évi június 11 óta 104 esetben 63 egyén vette igénybe. A fenti idő alatt csupán 1 idegen kért könyvet. Ma már nemcsak a szépirodalmi részt, de a mezőgazdaság és állattenyésztésre vonatkozó müvek is forognak közkézen. A könyvtár minden egyes darabja ma is ép és tiszta, csupán a szépirodalmi müveken látszik, hogy ezeket a nép többet használja, inkább kedveli, mint a többi fajta müveket. Erdő-Szent-Györgyön, 1900. jun. 18. N a g y János, áll. isk. ig. tanitó, Emke-könyvtáros. 9. Gödemesterházai Emke-néplönyvtár. (Maros-Tordavárm.) Sz. 75—900. A népkönyvtár 1898. évi október hó 1-én adatott át a közhasználatnak. A könyvtárban van m ü : a) szépiro dalmi 71, b) történelmi 20, c) közhasznú 25, összesen 116 kötet. A könyvtárt a lefolyt évben 40 egyén vette igénybe és együtt 174 kötetet vettek ki s használat után be is adták. Örömmel konstatálom, hogy a könyvtárt ifjak és olvasni tudó öregek egyaránt szívesen használják. Gödemesterháza, 1900. jun. 25. P a p Ferencz tanitó, Emke-könyvtáros. 10. Halmágyi Emke-népkönyvtár. (Nagy-Küküllővárm.) Sz. 44 —900. Az itteni E m k e könyvtár a mai napon is teljes hiánytalanul m e g v a n ; gyarapodás a jelen év alatt nem t ö r t é n t ; igy ma is 132 kötet könyvünk van, minek értéke 30P92 kor. Olvasóink száma azonban fogyott, de igy is van 76 család, kiknek tagjai szorgalmasan olvasnak, különösen a téli félév alatt. 15*
-
116 —
Jelenleg is B a u m a n n Gyula állami tanitó úr kezeli, s a helybeli ellenőrzést a könyvtár-egylet tiszti kara gyakorolja. Hahnágyon, 1900. évi jun. 17. J a k ó Dénes, állami vezértanitó, könyvtáregyleti jegyző. 11. Homoród-hévizi Emke-népkönyvtár. (Nagy-KüküllővármJ A könyvtár az állami iskola helyiségében van elhelyezve és megfelelő szekrényben elzárva. Egy év lefor gása alatt a népkönyvtárnak 43 olvasója volt, kik összesen 180 müvet 190 drbban vettek igénybe. E fenti adatok arról tesznek tanúságot, hogy Héviz gazdaközönsége a szép és hasznos iránt érzékkel tényleg bír, csak lelkes vezetőre és helyes útmutatóra van szüksége. Ez pedig szükséges, mert ifjúságunk tovább neveléséről gondoskodva nincs, hanem túllépve a tankötele zettség korán, a nyert iskolai nevelésből is kivetkőzik, s azért ugy a jó, valamint a rossz iránt e legfo gékonyabb időszakában van magára hagyatva; sőt a már eldurvult kamasz társaságba bebocsájtva. Sajnos, de ezen kijelentésünk a közvetlen megfigyelés eredménye. Felügyelő bizottságunk 1900. év jan. és febr. hónapokban 2 népies felolvasó estélyt rendezett, összekötve szavalások tartásá val, a melyek falusi leányok által adattak elő. A felügyelő bizottság f. évi jun. 16-án tartott gyűlésében egy olvasókör létesítését határozta, de tekintettel arra, hogy egy olvasókör anyagi szükségleteinek fedezéséhez a nép hozzá nem járul, azért egyelőre csak oda fog hatni, hogy felolvasó estólyek tartása által a népet az eszmének megnyerje, mulatságok rendezése által pedig az anyagi szükségleteknek bár részbeni fedezéséről gondoskodjék. A könyvtári könyvek késő beadásából származó büntetéspénzek a f. évben 60 fillért tesznek ki, mely összeg elnök által egy könyvtári füzet vásárlására utalványoztatott ki. Homoród-Hévizen, 1900. jun. 22. K i s s Aladár, elnök. N i s z t o r Joáchim, jegyző. 12. Kis-fülpösi Emke-népkönyvtár. (Kolozsvárin.) Sz. 60—900. Jegyzék szerint a könyv tárnak szaporulata nem volt. Könyvkiosztási jegyzék szerint 84 mü volt a lefolyt évben olvasva, az értelmesebb közönség a mult évben .átolvasta az egész könyvtárt; ez okozta, hogy csak ily csekély volt a könyvtár kihasználása. Ev közben egy Emke-daloskönyvet vettem sajá tomból, e tél folytán 10 drb 3 hangú darabot tanítottam be. Kis-Fülpös, 1900. jul. 10. M u s n a y Kálmán, áll. tanitó. 13. Kis-kapusi Emke-uépkönyvtár és népdaloskör. (Kolozsvárm) Sz. 35—900.1. A nép könyvtár 1897. évben alakult. A felnőtt olvasni tudók gyakran használják. A könyvtárt kezeli K u s z t ó s Géza áll. tanitó. 2. A daloskör a mult évben telt jelentésben is említett okok miatt a felnőttekből megalakult volt, s fel is oszlott. Hanem az iskolában négy év óta erre előkészí tett 10—15 éves növendékek már a mult év óta gyakorolják magukat a két és három szólamu énekekben az én vezetésem alatt. Remélhetőleg egy pár év alatt jó daloskörünk lesz azuj nem zedékből. K.-Kapus, 1900. jul. 15. K u s z t ó s Géza. 14. Küküllővári Emke-népkönyvtár. (Kis-Küküllővárm.) Sz. 24—900. A népkönyvtár jelenleg áll 198 műből 220 kötetbon. A iefolyt évben a tagok száma 30 volt. Az olvasási kedv élénknek mondható, a mennyiben 274 mü volt összesen kiadva, s igy átlag egy tagra 9 mü esik. Küküllővár, 1900. jun. 27. S z a b ó István, áll. tanitó, könyvtáros. 15. Lozsádi Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Hunyadvárm.) A k ö n y v t á r b a n 145 kötet van, mely az áll. iskola tantermében P a p József áll. isk. tanitó kezelése alatt áll. A könyvtárt a község kizárólag loldmiveléssel foglalkozó lakosai teljesen ingyen használják Örömmel jelezhetem, hogy a könyvtárt a lakosok 449 esetben használták, mi az előző évekkel szemben nagy haladás. A d a l o s k ö r r e vonatkozó jelentésem ugyanaz, mint a mult évi Semmi változás nem volt. Dózsádon, 1900. jun. 22. P a p József, áll. isk. tanitó. 16. Magyar-décsei Emke-népkönyvtár. (Szolnok-Dobokavárm.) A közelebb mult tél f olyamán a községünkben fölállított Emke-népkönyvtárnál 1899. év nov. 20-tól kezdve f. 1900. é v márczius hó 20-ig összesen 14 izben tartatott könyvosztás. Kivétetett öszszeson 638 mü. Ebből szépirodalmi 387, történeti 174, gazdasági 77, összesen 638. Mi ként a múltban, úgy most is nagy lelki örömmel jelenthetjük, hogy községünkben a könyvtár áldásos hivatásu és mint a fönti számadatok igazolják, a nép által örömmel gyakoroltatva, nagy keresettségben van. Eként a hozzá fűzött remények valósultaknak s egyre valósulóknak mond hatók. M.-Décse, 1900. jun. 22. S ó f a l v y Károly ev. ref. lelkész, elnök. S z e n t e s Albert áll. tanító, könyvtárnok. 17. Magyar-nagy-sombori Emke-népkönyvtár. (Kolozsvárra.) A népkönyvtár első gyű lése 1890. okt. 1-én volt, s attól az időtől kezdve 1900. jun. 13-ig a kiadott könyvek száma 602, melyek közül a rendes tagok olvastak legtöbbet. Az olvasó estély hetenként kétszer, csütörtök és vasárnap megtartatott okt. 1-től ápril. végéig, azóta szünetel. Alapító tag van 17, rendes tag 35. Ajándékoztak a könyvtár részére egy könyvszekrényt, meg 14 darab könyvet. A könyvek száma 120 drb, melyből az igazgatóság küldött 97-et, ajándék 14, a »Képes Családi Lapok* mellék lete 3 darab, az iskoláé 6 darab. A könyvtár részére jár a „Képes Családi Lapok'', melynek mindig négy melléklete van, ezenkívül az iskolás gyermekek részére, kik szintén tagjai az olvasó körnek, a »Hasznos mulattató", melynek az idén a melléklete a „Hazaszeretet könyve". Az „Olvasó kör" márczius 15-én hazafias ünnepélyt rendezett, melynek tiszta jövedelme 8 korona volt.
— 117 — Magyar-Nagy-Sombor, 1900. jun. 26. D e m e t e r Kálmán ev. ref. lelkész, elnök. H. Szántó István, könyvtárnok. 18. Maros-szent-királyi Emke-uépkönyvtár. (Maros-Tordavárm.) Sz. 146—900. 1. A könyvtár az állami iskola gondnokságának felügyelete és a tanitó kezelése alatt van s az áll. iskola könyvszekrényében van elhelyezve külön polezon. A könyvkiadás ideje: szerdán és szom baton d. u. 5 órakor. A kiadott könyv 2 hétig tartható künn, de megújítható ujabb 2 hétre a kivé tel. Gyarapodás : 1 drb szépirodalmi, mely F i 1 e p Albert úr ajándéka. Pénzbevétel : semmi, romlás: csekély. 2. A könyvek száma, a gyarapodással együtt, 101 drb. Ezekből: szépirodalmi 60 drb., történelmi 17 drb., közhasznú ismereti 24 drb. A lefolyt évben, 1899. jul. 13-tól 1900 jun. 19 ig, könyvkiadási eset volt 45, még pedig 43 eset szépirodalmi és 2 eset közhasznú ismereti, 0 eset történelmi. Kivétetett: 1 drb .szépirodalmi 3 esetben; 12 drb szépirodalmi 2 e s e t b e n ; 16 szépirodalmi és 2 drb közhasznú 1 esetben. Maros-Szent-Király, 1900. jun. 19. S z é k e l y Sán dor áll. isk. gondn., elnök. O s v á t h Albert gondn. jegyző, állami tanitó. 19 Maros-vécsei Emke-népkönyvtár. (Maros-Tordavárm.) I. A k ö n y v t á r v a g y o n a : a) 135 drb. mü 148 kötetben; ezekből szépirodalmi 57 mü, 55 kötetben ; történelmi: 40 mü, 55 kötetben; közhasznú ismeretek: 37 mü, 37 kötetben; zenei: 1 mü, 1 kötetben, b) Egy sárgára festett kettős ajtóju könyvszekrény, c) Egy jegyzőkö ny. II. A k ö n y v t á r h a s z n á l a t a : A könyvtárnak 1899 július 15-től az alulírott napig volt 47 olvasója. III. A k ö n y v t á r b e v é t e l e : Kötetenként 2 fillérjével 50 kötet után bevétetett 1 kor., azaz: egy korona, mely összeg könyvborító kék papírra fordíttatott. Maros-Vécs, 1900 jun. 26. T á l y a i György, könyvtár-kezelő. 20. Ittező-bándi Emke népkönyvtár. (Maros-Tordavárm.) A könyvtárból, mely a község házán helyeztetett el, mult év deczember hó 1-től mai napig 56 egyénnek 62 kötet könyv adatott ki olvasás végett. Mivel a használati utasítás 13 §-a értelmében engem megillető kezelési dijakról a könyvtár alakulása alkalmával annak javára lemondottam: a 8 §.-ban előirt dijat, vagyis 62 krt egészben, úgyszintén az adománykópen begyült 1 frtot is s így összesen 1 frt 62 krt a könytár javára elszámoltam. A könyvtár-bizottság elnöke: B i r ó András. MezőBándon, 1900 jun. 26. D é c s e y Lajos, közs. jegyző, könyvtárnok. 21. Mező-nagy-esáni Emke-olvaső-és daloskör. (Torda-Aranyosvárm.)Sz. 42—900. Az olva sókörnek jelenleg 23 tagja van, kik mind cseléd és napszámos emberek, ugyanazért csak átéli esté ken gyűlhetnek össze. A télen is vasárnap délutánonként az olvasókör helyiségében g y ű l t e k össze, hol a »Néplap<-ból, mely az Emke Torda Aranyosvármegyei fiók-választmánya megrendelé séből jár és az Emke-könyvtárból olvastunk fel. Bevontuk ide az áll. iskola nagyobb növendé keit is, minek sikeres hatása már nyilvánult. Nagyobb aktiót nem fejthetett most ki még a kör. El nöke az alóltrott, jegyző, pénztáros ós könyvtáros K á r p á t i Elemér áll. tanitó. Olvasó helyi ség az áll. iskola. Magán vagyona nincs. Mező-Nagy-Csán, 1900 jun. 27. P é t e r Antal, ev. ref. pap, Emke-olvasóköri elnök. 22. Mnzsnai Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Udvarhelyvárm.) A népkönyvtár 1899 jul. 20-án érkezett meg és 1899 aug. 1-től kezdve használat alatt áll. Könyv-kivétel Í900 jun. 20-ig 466 esetben volt. Legnagyobb használatban voltak : 1) Arany János költeményei, 42 eset ben. 2) A fonó krónikája Abonyitól, 28 esetben. 3) A gyalogösvény Baksaitól, 25 esetben. A könytárt nyáron is pontosan használják; 1899 október 1-től hetenként kétszer, u. m. csütörtökön és szombaton, ugy a dalkör, mint az olvasókör tagjai a legnagyobb szorgalommal jelentek meg az áll. iskola helyiségében, hol az estéket rendeztük. A tagokon kívül tömegesen jártak mások is. Az estéken a tanítók felolvasásokat tartottak, továbbá a könyvtár egyes könyveit megismertet ték, a gazdasági irányú olvasmányok iránt felköltötték az érdeklődést, ezen kivül tájékoztatták a világi eseményekről a megjelenteket. Községünk kicsinye-nagyja nagy szeretettel van ezen es ték iránt. — Ugyanezen estéken a d a l k ö r , is összegyült,a mikor a legnagyobb szorgalommal ta nult egyes 3 szólamu énekeket pl. Tárna vize; Árok is van; Lengyel hymnus; Insurgensek riadója; a multévieket is ismételte, ezen kivül tanultak mintegy 10 drb. egyszólamú éneketa nevezetesebb magyar népdalokból. 1900 év febr. 25-én a dalkör és olvasókör egy dalestélylyel egybekötött tánczvigalmat rendezett, a melv nagyszámú közönség előtt minden tekintetben igen szépen sikerült. Bevétel volt 68 kor. 70 fill. Kiadás 38 kor. 72 fill. s maradék 29 kor. 98 fill. A legnagyobb örömmel jelent hetjük, hogy a népkönyvtárral kapcsolatos olvasókörünk és dalkörünk valóban megfelel rendel tetésének, nagyban előmozdítva községünk szellemi kiművelését. Muzsna, 1900. jun. 25. S á n d o r András, elnök. S z á s z Béla, titkár. 23. Nagy-ölyvesi Emke-népkönyvtár. (Maros-Tordavárm.) Sz. 49*—900. A könyvtárban van összesen 82 mü 92 kötetben. A könyveknek kivétele 15 darab regény és szépirodalmi, 12 darab történelmi és 6 darab gazdasági kötetben történt. A könyvek elég tiszták és épek. A könyvtár nem szaporittatott. Nagy-Ölyvesen, 1900. jun. 19. S z a b ó Sándor, elnök h., S i m o n Károly, g. jegyző, könyvtáros. 24. Nagy-sármási Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Kolozsvárm.) Sz. 59—900. Könyv tárunkban 97 drb. Emke-könyv, 10 drb. Emke-daloskönyv van. Ezen kivül még néhány olvasó-
-
118 —
könyvre lenne szükségünk, a mennyiben a meglevők már teljesen ismertekké s igy közönyö sökké váltak. Nagy-Sármás, 1900. jun. hó 21. B a k ó Béla, elnök. 25. Nagy-teremi és terem-ujfalusi Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Kis-Küküllővárm.) Sz. 62—1900. A könyvtárban van szépirodalmi mü 87, történelmi 60, és közhasznú isme reteket terjesztő mü 46, összesen 193 kötet. Ezekből egy év alatt, mult 1899. jun. havától 49 egyén elolvasott 235 kötetetben. Az olvasást igénybo vették: Nagy-Tercmi, Teremi-Ujfalu és Lukafafva községek lakói. Leginkább szeretnek olvasni: költeményeket, elbeszéléseket és közhasznú ismeretek müveit, meg történetet is. Van Ifjúsági erkölcsnemositő dalegyesületünk is két község t. i- Nagy-Teremi és Teremi-Ujfalu község fölmives fiatalságából, mely összesen 43 tagot számlál magában. Ezek hetenként három este összegyűlnek az állami iskola nagytermében, tanulnak összhangzatos viiági, hazafias és egyházi énekeket, C z i r m a y Árpád állami tanitó vezetése alatt; ő mint karnagy tanítja őket. Tartunk nekik közhasznú, gazdasági, egészségügyi, hazafias és hu moros felolvasásokat, szabad előadásokat. Olykor-olykor közülök is egy-egy szaval stb. Az egye sületnek egyhangú választás utján én alólirott vagyok az elnöke. Van az egyesületnek egy el nöke, egy tiszteletbeli elnöke, egy karnagya, egy pénztárnoka, egy ellenőre, egy jegyzője és egy aljegyzője, egy gazdája és van 9 választmányi tagja a tisztviselőkön kivül. Áz egyesület va gyona 32 korona 48 fillér. Egyleti közgyűlést ez év alatt tartottunk egyet, választmányi gyűlést kettőt. Nagy Teremi, 1900. jun. 27. M i h á l y József könyvtárnok és Ifj. dalegyesületi elnök. 26. Rettegi Emke-népkönyvtár. (Szolnok-Dobokavárm.) Mult, év őszén a könyvtár kezelősége. előző évi tapasztalatai folytán, azon meggyőződésre jutott, hogy a könyvek kiadása által korán sem éri el azt a nemes czélt, a melyet okvetlenül el kellene érnie, még pedig azért, mivel földmivelő népünk még nincs azon az értelmi fokon, hogy magára hagyatva is képes legyen elsajátítani azokat a hasznos ismereteket, a melyekre elkerülhetetlenül szüksége van. Ezért a köny vek egyeseknek való kiadását beszüntette ugyan, de az áll. isk. tanító-testülete, a község intelligencziája közreműködésével Z. K i s s Sándor ev. ref. lelkész elnöklete alatt egy felolvasó egye sületet alakított, a hol a hasznost a kellemessel összekötve, magyarázat által igyekezett az elolvasottakat a néppel megértetni, mintegy vérévé tenni. Tartatott ezen téli időszak alatt össze sen 15 felolvasás, kezdetben az áll. isk., később pedig a községi hitelszövetkezet e czélra beren dezett helyiségében. Ezen felolvasásokon részben egészen, részben pedig kivonatosan a követ kező rpunkák lettek felhasználva: a földmivelés, a ló-, juh- és sertéstenyésztés, zöldségtermelés, a községi faiskola, összekötve a különböző oltásnemek gyakorlati ismertetésével és begyakorlá sával, a Magyar nép élcze, András a szolgalegény, a Sárga csikó. Rettegen, 1900. jul. 4. S z a b ó Lajos áll. isk. ig. tanitó, könyvtárnok. 27. Segesvári Emke-népkönyvtár. (Nagy-Küküllővárm.) Sz. 55 - 9 0 0 . Az állami elemi iskolának ajándékozott könyvtárban van 81 mü 91 kötetben; a könyvek kemény bőrkötésben, mind jó karban vannak s az ifjúsági könyvtárban vannak elhelyezve. A könyvtár kezelője O s u1 a k Lajos áll. tanitó. A könyvtárt igénybe vették az iskola felsőbb osztályainak növendékei, az ismétlő leány-növendékek, az iparos tanoncz-iskola növendékei s a polgári leány-iskolából 1 növendék, összesen 59-en; átlag egy növendék egész éven át átolvasott 13 müvet. A könyv tár jul. és aug. havakban zárva van, miután az iskolák is zárva vannak. E helyen a magyar beszédnek és magyar érzésnek nagy mentője és támasza. Egyebekben a tanítótestület szorgal mason munkál azon, hogy ifjúsági könyvtára szaporodjék. Segesvár, 1900. jun. 23. B e n e d e k Mihály, áll. isk. igazgató, könyvtár-felügyelő, O s u l a k Lajos könyvtár-kezelő. 28. Szapáryfalvai népdaloskör. (Krassó-Szörényvárm.) A népdaloskör 1897. év ápr. hó 25-én alakult meg és belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályai betartással három éve műkö dik. Van jelenleg 22 működő, 13 pártoló és 4 alapító tagja. Az Emke 1897. évi decz. hó 12-én tartott igazgató választmányi ülésében engedte meg, hogy az egyesület nevét használhas suk. Dalosköriink egészen a saját erejére utalva fokozott kitartással kezdette meg működését. Az alapító ós pártoló tagoktól befolyt pénzen daloskönyveket, vezérkönyveket s kottapapirt szer zett be s az állami iskola helyiségében megkezdette dalköri próbáit, melynek eredménye után már 1898. jan. 8-án az állami iskola helyiségében a környék értelmisége részére zártkörű tánczvigalommaí egybekötött dalestélyt rendezett, melynek tiszta jövedelmét részben a szegénysorsu gyermekek felruházására, részben egy harmónium beszerzése költségeire fordította. Ugyanaz évben még a nép számára is több dalestély rendeztetett, s márczius 15-ikét is megünnepeltük. Az Emke 1899. febr. 12-én tartott igazgató választmányi ülésében daloskörünket, bár kivül fekszik az egyesület működése területén, tekintettel helyzetére, a felkarolandó daloskörök sorába iktatta, s egyben 4 drb *daloskönyvet és mintegy 50 iv kottapapirt adományozott. Működik a daloskör ősztől, azaz okt. hó 1-étől kezdve ápr. hó végóig esténkint egy héten 2-szer vagy 3-szor a körülményekhez viszonyítva. Ápr. hótól kezdve június hó végéig hetenként csak egy napon tartatik próba. Jul., aug. és szept. hónapokra pedig a nagy munkaidő miatt működése felfüggesztetik. Közgyűlését minden évben február hónap első felében tartja meg, azonkívül tartatik egy évben több igazgató-választmányi ülés a szükséghez képest. Elnök: "jN" e m c si k László község j e g y z ő , a l e l n ö k : B a l o g András kisbirtokos, karvezető: K r i z s o v á n s z k y Ádám áll.isk. tanitó, jegyzői
-
119
-
G y e n g e Lajos kisbirtokos, pénztárnok: B á t i János kovácsmester. Igazgató-választmánya áll a tisztviselőkön kivül négy választott kisbirtokosból. Működési helyisége még mindig az állami iskola, hol egyúttal kezeli a daloskör a kir. földmivelésügyi miniszter úr által a községnek ado mányozott 155 drb.-ból álló népkönyvtárt, a melynek további bővitésót a daloskör elhatározta. Megtanult az egyesület az 1899. év folyamán 2 gyászdalt, 2 mü és 5 népdalt, fellépett nyilvá nosan, az állami iskolában rendezett dalestélyen, azonkívül márcz. 15-én és a bodófalvai, bethlonházi daloskörökkel együttesen Bálinczon ,rendezett majálison, illetve dalünnepélyen. Pénztári állapota az 1899. év végén a következő: Athozat az 1898. évről 37 frt 22 kr. ; az 1899-iki bevé tel 142 frt 59 kr., összes bevétel 179 frt 81 kr. Kiadás az 1899 ik évben 86 frt 58 kr., maradt 93 frt 23 kr., mely a népkönyvtár kiegészítésére, illetve gyarapítására fordittatik. Leltári tárgyai a következők : 1 harmónium, 1 hangsíp, 16 drb daloskönyv, 3 drb vezérkönyv, 1 lámpa, 1 drb jegyzőkönyv, 1 pénztári napló, 3 drb sróf és mintegy 50 drb. papírból készült nemzeti zászló, az Emke adományából pedig 4 drb Emke-daloskönyv és mintegy 50 iv kottapapír. A leltári tárgyak értéke 127 frt 33 kr. Szapáryfalva, 1900. jun. 28. G y e n g e Lajos jegyző. N e m e s i k László elnök 29. Szász-sebesi Emke-daloskör és népkönyvtár. (Szebenmvárm.) Sz. 114—900. Dalos körünk folyó évi márczius hó 17-én tartott hazafias, márezius 15-iki emlékünnepélyt, melyen négy 3-as karének, C s i k y Mariska hely. óvónő szép szavalata, W e i n h o l d K. és P o d h r a d s z k y Emil hazafias beszédei adattak elő, s mely tánczvigalommal fejeződött b e ; a belépő-dij a hazafias alkalomra való tekintetből személyenként 60 fillér volt, s a tiszta jövedelem fele a helyben felállítandó honvéd-síremlék alapjára adatott. — Az itteni társadalmi viszonyok remélhető javulásával valószínűleg daloskörünk is nagyobb életkedvet fog ismét kifejteni. — A népkönyvtárt dalosköri tagok, iparosok, áll. isk. növendékek használják ; a könyvek a dalosköri órakon s más alkalmakkor adattak ki. Szászsebes, 1900. jun. 27-én. W e i n h o l d Károly, áll. isk. ig.-tan., Emke-daloskör-vez. és Emke-népkönyvt.-kezelő. 30. Széki Emke-könyvtár. (Szolnok-Dobokavárm.) Sz. 77—900. 1. A népkönyvtár 1896. évben — a millenium emlékére alakult, az iskola pénzén vásárolt, s az E m k e által 1891-ben ajándékozott könyvekből. Szaporodott ez évben a br. E ö t v ö s József 104 koronás öszszes munkáival. 2. Olvasó tagja a tanuló ifjúságon kivül 200 felnőtt ember, kik mindnyár jan szorgalmasan olvassák a könyvtárt, kivált a mezei munka-szünet ideje alatt. 3. A ke zelő alólirott áll. isk. igazgató, s a könyvtár külön szekrényben az iskola helyiségében áll. 4. Hasz nálat teljesen ingyenes. 5. Daloskör nem létezik, csakis a mindennapi és ismétlő iskolás tanulók taníttatnak énekekre az állami tanítók által, s ők működnek közre minden hazafias vagy m á s nemű ünnepségek alkalmával. Szók, 1900. jun. 18. B e n c z e Károly áll. isk. igazgató-tanító. 31. Szent-gericzei Emke-népkönyvtár (Maros-Tordavárm.) Sz. 182—900. A könyvtár olvasó közönsége apadt. A könyvek mind jó állapotban vannak, egy sem veszett el. Büntetéspénz nem folyt be, mivel az alkalmazva sem volt. Gyarapodás nincs, s arra egyáltalán kilá tás ez idő szerint nem lehet, mivel a községben még egy jól rendezett népkönyvtár van, az állami iskola is saját könyveit szaporítja s a haladás igen észlelhető és nagy, mi igen örvendetes állapot. Szent-Gericze, 1900- jun. 19. M á j a y Gábor, áll. ig.-tanitó, könyvtárnok. 32. Tacsi Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Besztercze-Naszódvárm.) Sz. 3—900. 1. A községünkben elhelyezett E m k e - k ö n y v t á r az áll. el. iskola helyiségében kezeltetik, s leginkább a daloskör tagjai használják, melynek jelenleg 20 tagja van. Az elmúlt évben egy előadást tartott a zselyki daloskörrel. Anyagi haszna annyi volt, melyből a legszükségesebb ki adásokat fedezhette. 2. A d a l o s k ö r vezetője Z s i g m o n d Albert tanitó, ki az énekkart hetenként 4 órán át tanítja a téli időszakban. 3. A könyvtárt a daloskör tagjai szorgalommal használják. A könyvkiadásról és bevételről rendes napló van vezetve A könyvek kósedelmea behozataláért büntetés és annak állapotára nézve feltűnőbb jelenség, szaporodás, apadás nem fordult elő. Tacson, 1900, jun. 19. B e r e g s z á s z i Albert, dalosköri elnök. Z s i g m o n d Albert, daloskör vezető. 33. Torda-turi Emke-népkönyvtár. (Torda-Aranyosvárm.) A már 1898. jac. 6-án meg alakult, 1898. május 12-én megerősített Alapszabályokkal biró könyvtár elnöke jelenben is F er e n c z i József postamester, könyvtárnok K o v á c s Sámuel áll. tanitó, jegyzője B e n e d e k Ferencz ev. ref. lelkész; bizottsági tagok V a s s Antal, K o l o z s v á r i Ferencz, F o g a r a s í S á m u e l ; van 89 tagja. A könyvtár 482—1897. sz. a. küldetett meg, de s a j n o s h i á n y o s a n , s azóta választmány utján többször kérelmezve lettek a hiányzó könyvek, de eredménytelenül. A könyvek megvannak, a tagok szorgalmasan olvassák a hosszú téli estéken. Torda-Aranyos megye választmánya ez évben 1 drb „Emke" feliratú szekrényt és felszerelési könyveket ado mányozott. Egyes tagok az egész könyvtárt átolvasták. A könyvtár kezelése sok fáradsággal jár, a daloskör vezetésére pihenésre szánt óráim fordítom. Torda-Túr, 1900. jun. 27. K o v á c s Sámuel áll. ig. tanitó, mint könyvtárnok. 34. Torda-turi Emke-népdaloskör. (Torda-Aranyosvárm.) Egyesületünk 1898. évi jan. 9 én alakult meg, Alapszabályát 1898. máj. 12-én az Emke erősítette meg. Elnökségében változás nem történt, s így az alapitó tagja most is 10; rendes tagja 16; működő tagjai száma vegye-
— 120 — sen 40. Készpénz vagyona 186 korona 78 fillér; van ezenkívül 10 drb Emke-daloskönyve, 10 Magyar hazafias hymnus czimü füzete. Heti három estén az áll. el. isk. helyiségében tanított a karnagy hazafias, egyházi és temetési énekeket. Daloskörünk 1899. jan. 29-én tartotta évi rendes közgyűlését; e napon énekkel, felolvasással, szavalattal összekötve t á n c z e s t é l y t r e n d e z e t t . H a l m á g y i Károly unitárius lelkész úr hazafias tárgyú felolvasásával emelte az estély erkölcsi sikerét. Az estély 14 frt 12 kr. tiszta jövedelmet hozott. 1899. márcz. 15-nek évfordulója d. u. 3.órakor az áll. el. iskola helyiségében B e n e d e k Ferencz ev. ref. lelkész úrnak az ün nep jelentőségét megvilágosító és a magyar nemzeti szellem ápolására buzdító felolvasásával, a daloskörnek nemzeti dalaival és az ünnep tárgyához illő szavalatokkal, községünk lakóinak érdeklődő jelenlétében tartatott meg. 1899. jul. 30-án d. u. 3 órakor az áll. el. iskola helyiségé ben „Petőfi Sándor halálának 50 éves évfordulóján" a nagy költő emlékére ünnepet rendeztünk. Jókai Mór „Apotheosis"-át B e n e d e k Ferencz ev. ref. lelkész úr a tőle már megszokott lelke sedéssel adta elő. Felolvasott E n d e s Gábor VII. oszt. tanuló, szavaltak, énekeltek Túr község felsőbb tanintézetekben tanuló fiai, leányai. A 20 pontból álló műsort este táncz követte az áll. el. isk. könyvtára javára. Tiszta jövedelem nem volt. Az év folytán érkezett iratokra a választ elnökség megadta. Torda-Túr, 1900. jun. 27. F e r e n c z József, elnök. K o v á c s Sámuel, áll. tanitó, mint karnagy. 55. Ürmösi Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Nagy-Küküllővárm.) Sz. 116—900. A népkönyvtár 1892-ben alakult az „Emke" pártfogásából 103 kötettel, a mik egy e végre készült szekrényben az áll. iskola egyik termében vannak elhelyezve; rendesen számozva ós leltározva vannak. A fiatalok ugy mint a meglett korúak a késő őszi és téli hónapokban érdeklődéssel olvassák a hosszú estéken. Minden hét szombat délutánján könyv-kiosztás és beszedés van, a mikor is oly tömegesen jelentkeznek a kivételre, hogy alig képes a könyvtárkezelő eleget tenni. Az a sajnos, hogy nincs semmi alap ezen hasznos intézmény tovább-gyarapitására. Daloskör nincs. E n n e k pedig oka az itteni sok tanitó-változás. Egy év leforgása alatt négy tanitó ment el. Szeptemberben megint ujak jőnek, s ha itten állandóak leendenek, ugy a daloskör is létesülóst nyer, ellenben nem sikerül. Faluhelyen ennek működése a téli időszakhoz van. kötve, tavasz és nyár folyamán a fiatalság szétszórtan községétől távol kenyérkeresetben van. Llrmös, 1900. jul. 5. S i p o s Ignáez, áll. tanitó. 36. Válaszuti Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Kolozsvárm) Sz. 74—900. A válaszuti áll. iskolával kapcsolatban álló Emke-népkönyvtár 1898-ban alakult meg. A könyvtár szépirodalmi, történelmi és gazdasági olvasmányokból áll. A könyvtár szépirodalmi részét a folyó évben 240, a történelmi részt 101 és a gazdaságit 40 esetben vették igénybe. Az Emke-népkönyvtárral kapcsolatban a téli estéken, az áll. iskola helyiségében hetenként 3-szor felolvasó estélyek rendeztettek. Mindannyiszor kimondhatatlan jó hatással voltak népünk szel lemi előhaladását illetőleg. A könyvtár kezelője és a téli felolvasó estélyek vezetője N a g y Jó zsef áll. isk. igazgató volt. — Az É m k e-d a 1 á r d a 1899-ik évben N a g y Endre áll. tanitó veze tése alatt mintegy 46 taggal alakult meg. Elnöke: Báró B á n f f y Albert, alelnök: V a d a s Al bert ev. ref. lelkész, jegyző: N a g y József áll. ig. tan. A dalárda vezetője N a g y Endre áll. tan. Pénztárnok K o l c s á r József. Ozélja ezen egyesületnek a szép magyar népdalok, hazafias hymnusok, templomi és temetési énekek betanulása által az egymás iránti szeretet szilárdítása, a nemzeti együttérzés erősítése, a szép hangzatos énekek előadása által a szép iránti érzék felkeltése és a magyar nyelv terjesztése. A daloskör betanult három és négy szólamokban 10 drb. népdalt, 3 drb. hazafias, 4 templomi és 6 temetési ének-darabot. Ezeken kivül több egyszólamú templomi éneket és népdalokat. A daloskör nyilvánosan a kö vetkező esetekben vett részt. 1899. szept. 16. az állami iskola ünnepélyes felavatása alkalmával s ugyanazon este rendezett hangversenyen, hol elismerő tapssal fogadták a szépen és hatással előadott darabokat. Ugyancsak ez év. szept. 19-éö gróf B á n f f y Albertné—E s z t e r h á z y Ág nes grófnő temetésén vett részt a daloskör gyászdalokat énekelve. 1900. január hó 1-én az ev. ref. templomban egyházi dalok éneklésével emelte az isteni tiszteletet. Továbbá kegyelettel ün nepelte meg a daloskör a mult nagy eseményeinek napját márcz. 15-ét. Részt vett ezenkívül még több községi lakos temetésén, gyászdalokat énekelve. A daloskörnek a folyó évben volt bevétele 22 frt. Kiadása 22 frt 47 kr. Válaszúton, 1900. jul. 4. N a g y József, áll. isk. ig. tanitó 37. Tölcsöki Emke-népkönyvtár. (Szilágyvárm.) Sz. 41—9u0. Az Emke által küldött könyvek mind megvannak, még pedig a legnagyobbb rendben és jó karban. A könyveket a tél folyamán 194 egyén használta olvasás végett. Nem igen van olyan mü a könyvtárban, mit el nem olvastak volna. Völcsök, 1900- jun. 22. E r d ő d y Ferencz, könyvtárnok. 38. Zselyki Emke-népkönyvtár és népdaloskör. (Besztercze- Naszódvárm.) Sz. 4—900. A népkönyvtár 1898. novemberben, a daloskör 1895-ben alakult. A n é p k ö n y v t á r elnöke és kezelője eddig H u n y a d i Imre lelkész úr volt, ki a könyveknek szives volt saját lakásán és szekrényében helyet adni, s euyuttal annak kezelését is eszközölni. H u n y a d i Imre lelkész úr azonban f. év jun. 10-én mind a népkönyvtár, mind a daloskör elnökségéről lemondott, s igy a népkönyvtárnak és daloskörnek elnöke jelenleg nincs, mindkettő vezetője J ó z s a Márton áll. isk.
— 121 — tanitó. Az Emke népkönyvtárban v a n : 63 szépirodalmi mü 57 kötetben, 19 történelmi mü 20 kötetben, 28 közhasznú mü 48 kötetben, összesen 110 mü 125 kötetben. A népkönyvtárt a téli időszak beállta óta a tavasz nyiltáig szorgalmasan használták 127-en, kik is 79 müvet ol vastak. A müvek közül eddig egy sem veszett el, meg sem rongálódott. Olvasásért ez ideig még semmi dijat nem szedtünk. A daloskör tagjainak száma jelenleg 26. 1899-ben 8 templomi és 11 népdal előadásban szerepelt és 12 új népdalt tanult az Emke 4 szólamu daloskönyvéből, szorga lommal látogatva hetenként 4 estén a tanórákat. Eddig a dalkör tagjaitól sem vettünk sem egyleti, sem tagsági dijakat, még csak büntetés-pénzeket sem. Zselyk, 1900. jun. 24. Józsa Márton, áll. isk. tanitó. IV.
Kir. földművelésügyi miniszter könyvadománya. Közvetlenül a közgyűlés előtt vettük dr. D a r á n y i Ignácz kir. földművelésügyi mi niszter urnák a tárczája keretében kiadott gazdasági müvekből 2880 példánynak ajándékozásá ról való alábbi leiratát: M. kir. Földmüvelésügyi miniszter. Sz. 2687—900. Eln. VI. 3. Az Emkének f. évi márez. hó 15-én 234 sz. alatt a vezetésem alatt levő minisztérium népies gazdasági kiadványainak adományozása iránt hozzám intézett kérelme folytán a követ kező müveket u- m. A „Kendertermelési utmutató"-t, a „Magyar Gazda kincsesházá"-tés a „Szarvasmarha tenyésztése és hasznositásá"-ról szóló kiadvány I. és II. füzetét 200—200példányban, a „Kender termelés és áztatás" czimü kiadványt 180 példányban, a „Fatenyésztés" czimü müvet 50 pél dányban, a „Termeljünk gyümölcsöt" czimü füzetet 500 példányban, az „Utasítás a jég elleni védekezésre viharágyukkal" czimü füzetet, a „Kisérletügyi közlemények"-et és a „Rét- és legelő müvelés" czimü kiadványt 100—100 példányban, s végül az „Utasítás a szőllőmüvelésre" és az „Útmutatás a m u 4 és bor okszerű kezelésére" czimü füzeteket, továbbá a „Pinczeszövetkezetekről", a „Bortörvény ismertetése," a „Szőllőbetegségek" (Linhardt és Mezeytől) czimü kiad ványokat 250—250 példányban az egyesület népkönyvtárai között leendő szétosztás czéljából idezártan megküldöm. Budapest, 1900. évi jul. 11. D a r á n y i, s. k.
V. Kiadványok. 1. Dr.
Jancsó
Benedek:
„A
román
nemzetiségi
törekvések
története"
stb. cz.
müve.
Mult évi jelentésünkben előadtuk, hogy dr. J a n c s ó Benedek nagyszabású történelmi forrásmüve: „A r o m á n n e m z e t i s é g i t ö r e k v é s e k t ö r t é n e t e é s j e l e n l e g i álla p o t a " , 11-ik kötetében is napvilágot látott. A terjedelmes mü I. kötete, mely még 1896-ban jelent meg, 801 oldalon felöleli : I. A román nép és nyelv eredetének kérdését. II. A románság történetét Magyarországon a hon foglalástól a mohácsi vészig. III. A románság állapotát az önálló erdélyi fejedelemség alatt. IV. A románság állapotát a »Leopoldi diplomá»-tól II. József trónraléptéig. A II-ik kötet tartalma főfejezeteinek czime — szintén 800 oldalon—a következő : I. A Hóra-világ. II. A román nemzetiségi eszme kifejlődése. III. Az 1848—49-iki román lázadás. Az I., II. kötet ára egyenként 6—6 frt. Az E m k e két részletben összesen 4800 koro nával segítette elő a mü megirhatását, illetve megjelenését, melylyel szemben az egyesület min denik kötetből 300—300 példányt kapott a „Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai)" kiadó czégtől. Szerző a mü kéziratát mindannyiszor előzetesen bemutatta s az Emke részéről e g y : gróf K u u n Géza dr., S z á d e c z k y Lajos dr. ós M o l d o v á n Gergely dr. tagokból álló bíráló bizottság mondott az anyag és a feldolgozás felett ítéletet. Előző évi jelentéseinkben közöltük ezeket a bírálatokat, melyek különösen kiemelik a mü tárgyilagosságát, polemikus színezet nélkül voltát és kimerítő részletességét. Hasonló bírálatot adtak a megjelent I., II. kötetről az összes hazai politikai ós szaklapok, s elismeréssel nyilatkoztak a könyvről a román nemzetiségi hírlapok is. Szóval, a tárgyilagos és kimerítő, tudományos feldolgozással a szerző ós az egyesület is, mely ezt kikötötte, czélt ért. Örömmel jelentjük most, hogy az egyesület a f. 1900. évben módot talált arra is, hogy a szerző a mü Ill-ik és befejező kötetét is megírhassa, mely ugyanoly terjedelemben fel 16
-
122
-
fogja ölelni a kérdés történetét és jelenlegi állapotát az absolutismustól és az ujabbkori alkot mányos korszak megnyiltától maig. Ezt a kötetet is a Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) czég fogják kiadni, s ára szintén 6 frt lesz. Az I., II., III. kötet együtt tehát 18 frt. Az Emke igazgató-választmány a az Irodalmi szakosztály javaslata alapján a legme legebben ajánlja a könyvet a nagy közönség, a fiókválasztmányok ós az Emke-tagok figyelmébeEnnél jobb könyv kimeiitőbben és alaposabban még nem dolgozta fel a szóban levő kérdést : sőt az egész mü az első kimerítő forrásmunka ebben a tárgyban. A ki a román nemzetiségi kérdést ismerni akarja: dr. J a n c s ó Benedek munkáját nem nélkülözheti. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben és közvetlenül az E m k e utján i s ; legczélszerübben azonban magánál a Lampel Róbert (Wodianer F . és fiai) czégnél, Budapesten, VI. Andrássy-ut 21. sz. A czég a kiadással nagy szolgálatot tett a magyar közéletnek és a nemzeti ügynek. 2. Deák
Gerő
,,Ernke daloskönyve"
4 szólamu
férfi-karra.
Az 1892. évben jelent meg Lampel Róbert (Wodianer F . és fiai) czégnél az első „Emke-daloskönyv" 2 ós 3 s z ó l a m r a irt kiadása, irva, illetve szerkesztve D e á k Gerő szász városi ref. főgymn. tanár által. A 278 oldalon 5000 példányban megjelent „komoly és vig dalok gyűjteménye" összesen 201 imát, fohászt, gyászdalt, nemzeti dalt, népdalt, bordalt, vegyes dalt és indulót tartalmazott, s nyomdai előállítása is hazai volt. A megjelenése után azonnal orszá gosan felkapott mü 1896-ban szükségessé tette a második kiadást is, s igy az még most is kapható és megrendelhető a kiadó czégnél. Ára : 1 kor. 60 fill. Ettől függetlenül jelent meg ugyancsak 1896-ban és D e á k Gerő tanár szerkesztésé ben a nevezett czégnél az „Emke-daloskönyv" 4 s z ó l a m u v e g y e s k a r r a irt kiadása, mely 254 oldalon összesen 71 imát, fohászt, gyászdalt, nemzeti dalt, vegyes dalt és indulót tartalma zott. A szintén felkapott és hamar közkedveltségévé vált ezen kiadvány is, 5000 példányban megjelenve, kapható a kiadó czégnél. Á r a : 2 kor. 40 fill. Most jelenteni kívánjuk, hogy 1900- év folyamán sikerült megállapodni ugy a fent nevezett kiadó czéggel, mint D e á k Gerő tanárral az „Emke-daloskötiyv"-nek 4 s z ó l a m u f é r f i k a r r a i r t kiadására nézve is, mely tehát a 3-ik, s egyszersmind befejező ilynemű kiad ványa lesz az egyesületnek. Midőn ezt előzetesen is jelentenők, a munkára nézve tájékoztatásul itt közöljük azt a felhívást, melyet az Emke igazgató-választmánya az ország 46 zoneköltőjéhez intézett azzal a kéréssel, hogy a 3-ik „Emke-daloskönyv" számára szerzeményeikből egy-egy dalt átengedni szíveskedjenek: c . Felhívás az ország zeneköltőihez. Sz. 45 —900. ° Az Emke ezelőtt 8 évvel a nemzeti érzület erősítése és a testvéri szeretet megszilár dítása munkájában szükségét látta „Emke-dalosköröket" létesíteni, a melyek a lefolyt idő alatt mind kulturális, mind pedig hazafias szempontból örvendetes módon feleltek meg a hozzájuk fűzött reményeknek. A nép fiaiból álló emez alkotások azonban már oda fejlődtek, hogy szellemi szükség leteiket a számukra készített s közel tízezer példányban elterjedt 2 és 3 szólamu Emke-daloskönyvek mindenben nem képesek többé kielégíteni. A gyermekkorukból m á r kilépett daloskörök ezentúl négyes férfi szólamban óhajtanak énekelni. Ez okból igazgató-választmányunk elhatározta, hogy 4 s z ó l a m u férfikar-gyűj t e m é n y t is szerkesztet, melynek tartalmát: I. Imák ós fohászok ; II. Gyászhangok; III. Haza fias dalok; IV. Népdal-egyvelegek; V. Vegyes dalok és VI. Indulók fogják alkotni. Minden egyes dal hazai dalköltőink müve lesz, egyszerű, könnyű és mindenek fölött magyaros irraodorban. Hogy tehát hazafias czélunkat annál teljesebben elérhessük : tisztelettel kérjük nagy becsű közreműködését és kulturális vállalatunk szíves támogatását valamely legújabb eredeti férfi négyesének, avagy valamely tetszés szerint választandó magyar dallam férfi-négyes átira tának a jelzett czélra leendő átengedése által. Meg vagyunk győződve, hogy hazafias kérésünk ezúttal is szíves meghallgattatásra fog találni. Ebben az örvendetes esetben pedig kérjük, kegyeskedjék becses válaszát, illetőleg kül deményét f. é v i o k t ó b e r l - i g akár ide K o l o z s v á r r a , igazgató-választmányunk, akár pedig egyenesen S z á s z v á r o s r a , D e á k G e r ő f ő g y m n . t a n á r , s z e r k e s z t ő c z i m é r e juttatni el. nr>r
Kolozsvárt, 1900. jun. 19. Gróf Béldi Ákos s. k. elnök.
Sándor
József
s. k.
t. alelnök-főtitkár.
D)
Iparmozgalom. i.
Az Erdélyi iparpártoló szövetség megalakulása. Közel két éve, hogy az Emke — 1898. nov. hava óta — a temesvári Emke-gyujtók felkarolásával a g y a k o r l a t i iparpártolást megkezdette s ezen az uton haladva, ma már a honi ipar védelme érdekében országosan általános propaganda foly. Különösen fellendült pedig ez a kérdés H e g e d ű s Sándor kir. kereskedelemügyi miniszternek 1899- évi nov. hó 28-án a képviselőházban mondott nagy beszéde, s az Orsz. iparegyesület .1.899. évi decz. 3-iki választmányi ülése óta, melyben a honi iparczikkek fogyasztásának szervezését végleg kimondotta. A mult 1899. év. végétől kezdve általában a napisajtó, egyesek és társulatok a kérdést lelkesedéssel kezdték felkarolni. A hirlapi czikkek közül különös lendületet adott H e g e d ű s Sándornénak idevonatkozó sikerült közleménye. Az Emke igazgató-választmányában 1899. decz. 12-én 7. jkvi sz. alatt B a l o g h K á r o l y ref. főgymn. tanár, Emke-jegyző tette a következő i n d í t v á n y t : „Egyesületünk havonkénti gyűléseiből nagy és igaz örömmel veszi tudomásul a köz ügyekért érdeklődő közönség, hogy az E. M. K. E. jövedelme az által is gyarapszik, hogy er kölcsi támogatásban részesít egy magyar gyárat. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár most elő adott jelentéséből az tűnik ki, hogy a temesvári gyufagyár az E. M. K. E. erkölcsi támogatása mel lett olyan prosperálásnak indult, melyben az egyesületnek is rövid idő alatt százakat tudott jut tatni. Á magyar közönség e jövedelem mellett fokozottabb mértékben örvend azon körülmény nek, hogy az E. M. K. E. erkölcsi támogatása hódításra segített egy magyar gyártmányt. >Mélyen tisztelt választmány! Most, midőn Magyarország legnépszerűbb minisztere, váro sunk orsz. képviselője, H e g e d ű s Sándor programmjába vette a magyar termelés és magyar ipar támogatását és föilenditését; most, a mikor egyesületünk 15-ikévi fordulóján van : önként vetődik élőnkbe a kérdés, mit érhetnénk el, ha nemcsak egy magyar gyárat és nemcsak egyesületünk, ha nem Magyarország egész közönsége végre valahára tudatosan és teljes odaadással támogatásba venné általában a magyar termelést és magyar i p a r t ? Hinnünk kell, hogy az E. M. K. E. által megindítandó lelkes agitáczió a mai konstellátiok között kétségtelenül sikerre vezetne a magyar termelés és iparczikkeink terjesztésére nézve. Ezért a t. alelnök-főtitkár jelentésével kapcsolatban tisztelettel indítványozom, bízza meg a választmány az elnökséget, illetve a directoriumot, meg felelő javaslat készítésére és beterjesztésére.* • »Az egyesület nevében mindenekelőtt egy felhívás szerkesztendő és intézendő a ma gyarországi összes közművelődési és iskola-egyesületekhez, irodalmi és tudományos társulatok hoz, népnevelési, szak,- közép- és felső iskolák vezetőihez, hatóságokhoz, az országházhoz s egyes országgyűlési képviselőkhöz külön-külön is.« »E felhívásban gondosan feltüntetendő, hogy ipari czikkekért, sőt még élelmi szero kért is (prágai sonka, szalona, husnemüek, conservek, czukrászati készítmények stb.) évenként mily óriási összegek vándorolnak hazánkból külföldre, főleg Ausztriába. "Feltüntetendő az ebből származó és évenként növekedő, idővel általános, elszegénye désre vezető kimondhatatlan veszteség. Feltüntetendő, hogy e bajpak a mi téves felfogásunk és gondatlanságunk az oka. Feltüntetendő, hogy csekély áldozattal és lemondással évenként óriási összegeket mentünk meg magún knak.< „Felhivandók az illető körök első sorban arra, hogy külföldön praeparált élelmi szere ket ne vegyenek; felsorolandók gondosan a különféle iparczikkek, kezdve a papíron és írószere ken, gyermekjátékokon, egészen a gépekig, s felhívandó az ország közönsége, hogy mindezeket magyar gyárakból szerezze be. Feltüntetendő, hogy a társadalom ily módon a magyar termelés nek és iparnak, a közvagyonosodásnak s ezzel együtt a magyar culturának hathatós lendületet adhat. Hinnünk kell, hogy ha a közönség e tárgyban lelkesen agitál, nyilvánosan és házi öszszejöveteleken, ha felhívását lehető gyakran hozza nyilvánosságra a napi sajtóban, az óhajtott siker kétségkívül be fog következni." „Mélyen tisztelt választmány! Ez az agitáczió benne van az E. M. K. E . programmjá-
— 124 — ban. A végrehajtás ideje elérkezett. Tisztelettel indítványozom, méltóztassék az elnökséget és directoriumot megbízni, hogy a jövő havi gyűlésre felhívást s illetve megfelelő javaslatot készítsen és terjesszen a választmány elé." E kérdéshez S á n d o r József, F e k e t e Gábor, S z a b ó Sámuel, dr. W e i s z József hozzájáruló felszólalásai után az elnökség, illetve direetorium a jövő ülésre megfelelő előterjesz tés kidolgozására utasíttatott. A direetorium javaslata mindenekelőtt egy E r d é l y i i p a r p á r t o l ó s z ö v , e t s é g megalakítása lévén, ez 1900. jan. 18-án d. u. 3 órakor Kolozsvárt a városházán B é l d i A kos gr. elnöklete és 8 á n d o r József előadósága mellett az alábbi jzkv. szerint végbe is ment: Jegyzőkönyv, mely felvétetett 1900. jan. 18-án Kolozsvárt a városháza közgyűlési termében az Emke által egybehívott nagygyűlésen egy Erdélyrészi iparpártoló szövetség alakítása tárgyában. Jelen lévén : Kolozsvár sz. kir. város és Kolozsvármegye törvényhatóságainak képviselete, a kolozsvári összes közgazdasági és erkölcsi testületek képviselői és számos egyes a csatolt névsor szerint. Elnökölt: B é l d i Ákos gróf. Előadott: S á n d o r József. J e g y z e t t : H i r s c h f e l d Sándor. 1. B é l d i Ákos gróf megnyitván a ülést, üdvözli a megjelenteket s előadja, hogy az E m k e igazg.-választmánya a társadalomból jövő kívánságok alapján is szükségesnek mondotta ki egy Erdélyrészi iparpártoló szövetség megalakítását, minek részleteit ós tervezetét illetőleg az egyesület megbízásából Sándor József orsz. képviselő, az Emke t. alelnök-főtitkára fog nyilat kozni. Az elnöki megnyitó éljenzéssel fogadtatik. 2. S á n d o r József hosszabb beszédben vázolja a magyar iparvédmozgalom történetét, kezdve a 40-es évek Kossuth Lajos-féle mozgalmával, s majd átférve a jelen idők előzményeire; ismerteti a magyar ipar és termelés kiviteli és behozatali viszonyait, melyek alapján a követ kező határozati javaslatot terjeszti elő : Határozati
javaslat.
1. Mondja ki az értekezlet, hogy a magyar iparpártolási mozgalmat a maga részéről egy komoly, s minden kihívó színezetet kerülő i p a r f e j l e s z t é s i akcziónak tekinti, melyben eredményt csak hosszas kitartó munka, erős és józan közszellem teremtése által vél elérhetni. 2. Mondja ki az értekezlet, hogy az Orsz. iparegyesület 1899. decz. 31-én 4241. sz. alatt kelt megkeresése értelmében E r d ó 1 y i i p a r p á r t o l ó s z ö v e t s é g e t alakit s mint ilyen, állandó összeköttetést tart fenn a központtal és a vidéki rokon szövetségekkel ós az e czélra működő testületekkel és egyesekkel. 3. Az O r s z . i p a r e g y e s ü l e t t e l , mint központi intéző szervvel a bizottság az összeköttetést az Írásbeli érintkezésen kivül egy állandó albizottság utján tartja fenn, oly tagok ból, kik Budapesten gyakrabban fordulnak meg. 4. A szövetség addig is, mig az Orsz. ipartestülettől részletesebb utasításokat és irányzásokat vehetne, közreműködik a B a r t h a Miklós által szövegezendő lelkesítő f e l h í v á s szétküldésében és terjesztésében. 5. Oda hat, hogy a m a g y a r i p a r i t e r m e l é s T ö r z s k ö n y v e mielébb hivata losan elkészíttessék, s e végből szolgálatait is felajánlja. 6. A szövetség felajánlja szolgálatait a folyó évi május hó 12—28-án Budapesten tar tandó H o n i i p a r k i á l l i t á s rendezéséhez is, azzal a kéréssel másfelől, hogy az első ván dorkiállítás Kolozsvárt a Mátyás-király-szobor leleplezésével egyidejűleg tartassék meg. 7. A szövetség odahat, hogy minden hazai gyár, vagy a nagyközönség számára ter melő iparos egy határozott és belajstromozott v é d j e g y g y e i lássa el minden készítményét, a mi a gyártmánynak ugy itthon, mint a külföldön oltalmat is biztosit, s a fogyasztót is megóvja a csalódástól. 8. Mondja ki az értekezlet, hogy az Orsz. központi hitelszövetkezet kötelékében alakuló I p a r i h i t e l s z ö v e t k e z e t e k e t , ugy az igy alakuló termelő szövetkezeteket is hathatós támo gatásban részesiti s az iparosokat ilyenek alapítására buzdítja. 9. A kereskedőket buzdítja honi ipartermékekből k i r a k a t o k , s üzletükben e czikkek számára külön osztály létesítésére. 10. Kérje fel a szövetség az e r d é l y r é s z i l a p o k a t az iparpártolási mozgalom számára állandó rovat nyitására, a Telkesítésre, ismertetésre s különösen a visszaéléseknek a nyilvá nosságterén üldözésére. A czélra való tekintettel a szövetség ülései legyenek mindig nyilvánosak. 11. Á bizottságnak joga van magát vidéki tagokkal is kiegészíteni.
-
125 —
12. A szövetség figyelmébe ajánltatik minden honi iparág, de különösen és elsősorban a t e x t i l - é s a b ő r i p a r megteremtésének szorgalmazása, mely Erdélyben a székely nép meg tartásának, de szász polgártársaink közelebb hozatalának is egyik jelentékeny eszköze. A határozatok végrehajtásáról és a költségek fedezéséről a szövetség gondoskodik. Az előterjesztett határozati javaslat többek hozzászólása ntán egyhangúlag elfogadtatik s ennek alapján az Erdélyi iparpártoló szövetség a gyülés-asztalra kitett s a tagok közt is körözött ivek sajátkezű aláírása által megalakittatik. (Öt percznyi szünet.) 3. B é l d i Ákos gróf a gyűlést megnyitván, felolvastatja a szövetségbe belépett tagok jegyzékét s egyben kimondatni kéri, hogy az elnökség és tisztikar szervezése a szövetségi tagok legközelebbi gyűlésére bizassék. Maga részéről az Emke megbízásához képest az alakulást be vezetvén, a továbbiak folytatására egyelőre korelnök megválasztását kéri. Közgyűlés a korelnöki tiszt elfogadására G á m á n Zsigmond kolozsvári ke reskedelmi- és iparkamarai titkárt kéri fel. 4. G á m á n Zsigmond az elnöki széket elfoglalva, összegezi a maga részéről is a teen dőket s az idő előhaladott voltára tekintettel indítványozza, mikép a részleges megalaku lás folytatólag a következő napra halasztassék. Egyhangúlag elfogadtatik. 5. Előadó indítványozza, hogy az Orsz. ipar-egyesület, melynek az Erdélyi iparpár toló szövetség fiókja gyanánt alakult, a megalakulás fényéről értesíttessék. Elfogadtatik. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. K. m. f. Grót Béldi Ákos,
Hirschíeld
elnök.
Sándor
jegyző.
A létrejött Erdélyi iparpártoló szövetség jan. 20 án, a kereskedelmi és iparkamara he lyiségében, G á m á n Zsigmond elnöklete a att, folytatta a szervezkedést, mely alkalommal az elnökség, tisztikar és a választmány a következőleg alakult meg : Tiszteletbeli elnök: B é 1 d i Ákos gróf, főispán, az Emke elnöke. Társelnökök: S á n d o r József orsz. képviselő, R e m é n y i k Károly, a kolozsvári Ipartestület elnöke, S z a b ó József, az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöke, báró F e i l i t z s c h Arthur cs. és kir, kamarás, orsz. képv. Alelnökök: B e n i g n i Sámuel a kolozsvári Iparos-egyesület elnöke stb., G á m á n Zsigmond keresk. és iparkamarai titkár, K i s s Sándor keresk. akad. igazgató, W e i s z József keresk. és iparkamarai elnök. Jegyzők: B a l o g h Károly ref. főgymn. tanár, dr. G á m á n József keresk. és iparka marai titkár, H i r s c h f e l d Lajos, a kolozsvári Ipartestület titkára, M a g y a r Endre áll. fa- és fémipari szakisk. igazgató, S z a b ó Lajos áll. iparfelügyelő, V i r á n y i István ny. vasúti felügyelő, dr. S á r k á n y Loránd a kolozsvári tud. egyetemi kör elnöke. P é n z t á r n o k : H o r y Béla m. árvaszéki elnök. Ügyész : G a j z á g ó Manó Emke-jogtanácsos. Budapesti bizottság tagjai: B a r t h a Miklós, báró F e i l i t z s c h Arthur, G á m á n Zsigmond és S á n d o r József. Sajtóbizottság t a g j a i : H e g y e s i Vilmos a „Magyar Polgár", M a g y a r y Mihály az „Ellenzék" és dr. H é d e r v á r i Lehel az „Újság" szerkesztői. Pénzügyi bizottság tagjai: L e n d v a i Emil János és F e r e n c z i Gyula bankigaz gatók, dr. G i d ó f a l v y István kir. közjegyző, M e r z a Lajos kir. tanácsos, mérnök és S z e k u l a Ákos vezérfelügyelő. Ezenkívül egy 55 tagu állandó választmány, kolozsvári és vidéki tagokból összeállítva. A szövetség ettől kezdve szorgalmasan tartotta üléseit. A szervezkedés folytatására megkerestettek az Emke és az Erdélyi Kárpát-egyesület összes vidéki fiókválasztmányai és illetve osztályai, a kolozsvári keresk. és iparkamara részéről az összes kamarai tanácsosok, a kolozs vári tud. egyetemi ifjúság, a hatóságok, tanintézetek, kaszinók stb. Megkezdte a szövetség az érintkezést az Orsz. iparegyesülettel, mint anyaegyesülettel, a maros-vásárhelyi és brassói másik két erdélyrészi keresk. és iparkamarával, valamint az orsz. más kamaráival is. A már akkor megalakult Székely iparpártoló szövetséggel transakczióba lépve, a szövetség egyszersmind az anyaállambeli minden megkeresésre, hasonló szövetségek megalakítása végett rendelkezésre állott. Az Orsz. iparegyesület a vidéki szövetségek mintájának az E m k e kezdeményezését ismerte el. Megjegyzendő, hogy irodahelyiségül az Emke irodája, munkaerőül pedig az Emke-iroda személyzete szolgált, s a helyiségen, anyagon és munkaerőkön kivül 2000 koronát is ajánlott fel az egyesület az első kiadások fedezésére, mely összeghez járult a kolozsvári Ipartestület 50 kor. !
-
126 —
adománya. További anyagi támogatást ajánltak fel eddig: Kolozsvár sz. kir. város törvényható sága és a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara. A kolozsvári Iparos-egyesület ingyen helyiséget ajánlott. Az iparosok kimerítő T ö r z s k ö n y v é t illetőleg a szövetség felajánlta szolgálatait a kir. kereskedelemügyi ministemek, addig is azonban mig a most folyamatban levő termelési statisztika, kamarai és iparfelügyelői jelentések stb. alapján a f. év őszére kilátásba helyezett nagy munka megjelennék, az Orsz. kereskedelmi múzeummal, kamarákkal, hatóságokkal, keres kedelmi és iparosegyesületekkel, valamint egyes ipartelepekkel és iparosokkal érintkezésbe lépve, a szövetség használatára egy ideiglenes törzskönyvet állítottunk össze, ennek alapján a szövet séghez érkező mindennemű tudakozódásokra válaszolva s a napi sajtóban is a kérdést megfelelőleg propagálva. Rendelkezésre bocsáttatott továbbá ily czélra Kolozsvárt a kereskedelmi és iparkamara ircdája, valamint az általa Főtér 26. sz. alatt felállított Tudakozó hivatal. Intézke dés történt továbbá, hogy az Orsz. iparegyesület, mint anyaegyesület által két hetenként kiadott „Hazai beszerzési források" cz. vállalat annyi ezer példányban bocsáttassák a szövetség rendel kezésére, a hány ezer tagja a szövetségnek van. A szétküldésről állandóan a szövetség intézke dik. Hasonlóképen rendesen megküldetik tagjainknak a Székely iparpártoló szövetség kiadta „Magyar forrás" cz. ugyanily nemű vállalat. Mindennemű forrás-megnevezés tárgyában a szövet ségnek az Orsz. kereskedelmi múzeum is felajánlta szolgálatát, megfelelő számban bocsátván az egyesület rendelkezésére az általa szerkesztett és kiadott „Kiviteli czimtár"-t. A szövetséghez be küldött jegyzékekből különösen kiemelendő még a kolozsvári és brassói kereskedelmi és iparkamaráké. Az első vidéki H o n i i p a r i k i á l l í t á s tárgyában a szövetség megkeresésére a kir. kereskedelemügyi miniszter kiküldése alapján egy vegyes bizottság tárgyalt f. 1900. évi jun. 22-én Kolozsvárt L a k a t o s Aladár miniszteri tanácsos, m. kir. kereskedelmi múzeumi igazgató val, mely alkalommal a kiállítás határideje a Mátyás-király-szobor leleplezésének jövő tavaszra halasztása következtében szintén elhalasztatott, egyéb tekintetben pedig helyszíni szemlék alap ján is számba vétettek a kiállításra alkalmas helyiségek s megbeszéltetett a kiállítás terve, elhelyezése, költségvetése stb. Az ügy előkészítése foly. A szövetség által végzett tevékeny levelezés, hozott határozatok és tett lépések köré ből különösen kiemeljük a kir. kereskedelemügyi miniszter figyelmébe ajánlott ama kérést, hogy rendeletileg intézkedjék, mikép minden hazai iparczikk „Magyarországi készítmény", vagy „Készült Magyarországon" jelzéssel láttassák el. A hamisítás törvényesen üldöztessék. A szövetség hatására a kolozsvári és vidéki különböző tanintézetekben, kaszinókban stb., ismertető és buzdító felolvasások, előadások tartatván a pártolás érdekében, ezek közül különö sen kiemeljük a kolozsvári kereskedelmi akadémiában K i s s Sándor igazgató szervezte ifjúsági szövetséget s az alapos tanulmánnyal szerkesztett felolvasást, melyet B a l o g h Károly tanár, az E m k e jegyzője, a kolozsvári ref. eollegium ifjúsága előtt a tornacsarnokban tartott f. 1900. évi ápr. 30 án a következő czim a l a t t : »A magyar termelés és ipar pártolásának haszna.« A dol gozat 16 oldalon külön füzet alakjában is megjelent. Az iparmozgalom hatása, bár még csak a kezdetnél állunk, ugy a fogyasztó közön ség magatartásán, mint a kereskedők megrendelésein s egyes iparczikkek keresletén már is jelentékenyen és kedvezőleg érezhető. II.
Az Emke-iparczikkek. A honi iparpártoló mozgalomban a hátráltató főtünet, tapasztalat szerint az, hogy a közönség a gyártmányok eredete és értéke iránt b i z a l m a t l a n s á g g a l viseltetik, a mi — valljuk be — ismertető jegy, kellő ellenőrzés vagy megbízható ajánlat hiányában nem egy eset ben indokolt. Hiszen az iparpártoló mozgalom megindultával nem egy külföldi rongyot áruló üzlet kirakatában olvastuk a gúnyos „Honi ipar" jelszót, rikító betűkkel. Ideiglenesen is ezen segíteni s ugyszólva a társadalmi elvámolást foganatosítani akarta az Emke az által, hogy meg vizsgálva egyes hazai gyárak és ipartelepek termelését, oly czikkekre nézve, melyek hazai ké szítéséről más uton is meggyőződött, megengedte az E m k e jelző használatát. A gyártás további folyamatára, stb.-re nézve is az egyesület magának szerződésileg a legmesszebb menő betekin tést és ellenőrzést biztosította. Csak mellékes és másodrangú az, hogy az illető vállalatok aztán a tiszta jövedelemből bizonyos °/»-ot ajánlottak fel az E m k e czéljaira. A fő: a honi ipar fogyasz tásának előmozdítása, mely czélból az egyesület az imént jelzett alapelven kivül követendőnek mondotta még ki magára nézve, hogy a honi ipari czikkek közül is csak a hasznos fogyasztási czikkekhez adja oda a nevét, ellenben a maga részéről kizárja az élvezeti jellegű iparczikkeknek nevével való terjesztését. Ez alapon már nem egy jövedelemhajtó, honi eredetére nézve ké tes, vagy a második rovatban felhozott iparczikk utáni ajánlatot utasított vissza az egyesület.
— 127 — Az Emk e által eddig elfogadott és vásárlásra ajánlt honi iparczikkek a következők: 1. E m k e - g y u j t ó . Első rangú svéd-fajta gyújtó, rendes és zsebbeli alakban. Czim: • T e m e s v á r i e l s ő g y u j t ó - , k o c s i k e n ő c s - és v e g y t e c h n i k a i g y á r r. t.« Röviden: Gyujtó-gyár — Temesvár. 2. E m k e-gy e r t y a. Első rangú stearin-gyertya 560 grammos csomagokban. Czim: »Flóra* első m a g y a r gyertya- és szappangyár r. t , Budapest (IX. Sorsokári ut 7 sz.) Röviden: Flóra-gyár — Budapest. 3. E m k e-s z a p p a n. Gyár az előbbi. 4. E m k e-f ü t ő c s ö v e s c s e r é p k á l y h a . Czim: F r a n k-K i s s J á n o s f i a i . Első erdélyrészi kályha- és agyagáru-gyár, Kolozsvár. 5. E m k e - p a m u t v á s z o n . Czim: M a g y a r P a m u t i p a r r. t. Uj-Pest. Iroda: Bu dapest, V. Sas-u 25. sz. Röviden: Pamut — Újpest. 6. E m k e-p a m u t f o n a l . Gyár : az előbbi. 7. E m k e-m e 11 é n y ó s E m k e-c z i m k e. Czim : S c h v a r c z L a j o s posztó g y á r o s . Budapest, Bajza-utcza 4. Selyem mellényszövetek, firmafeli rátok selyembe szőve. 8. E m k e-k é k (Ultramarin). Czirn : S t i a s s n y t e s t v é r e k é s t á r s a v e g y i t e r m é k - é s f e s t é k g y á r , Budapest, VI. O-utcza 27. sz. Röviden S t i a s s n y testvérek, Budapest. 9. E m k e-s zi v a r k a h ü v e 1 y. Czim : H a l á s z F e r e n c z é s P á l szivarkahüvely gyáros, Budapest, VII. Nagy-Diófa-u. 13. sz. 10. E m k e-s z i v a r k a p a p i r. G y á r : az előbbi. Tárgyalásban állunk : a) E m k e - l e v é l p a p i r r a nézve a R i e g l e r Ede József-féle papirnemü-gyár r. t.gal. (Budapest, VI. Ó-utcza 27.) b) E m k e - k e m é y i t ő r e nézve az Union koményitő-gyárral (Beiméi és Basch ; Budapest, I X . Szvetenay-utcza 3 sz.); továbbá a c) F i u m e i c a c a o - é s c s o k ó l á d é-g y á r r a 1. Az egyesület nevén forgalomba hozott „E. M. K. E. t é a - r u m " hamisítvány ; osztrák gyártmány, engedély nélkül megjelenve, mi ellen az egyesület meg is tette lépéseit. III.
Az Enike-gyujtó. Például arra nézve, hogy egy hazai iparczikk megfelelő társadalmi felkarolásával mily eredményt lehet elérni s hogyan lehet a versenyt a külföldi behozatallal szemben is felvenni és megállani, itt közlünk egy jelentést az Emke-gyujtóról, mint a mely iparczikket először ka rolta fel az egyesület: Temesvári gyujtó-gyár jelentése az Emke-gyujtókról. Szíves felszólítására
van
szerencsém
az
E nke-gyujtókról
a
következő
jelentést
küldeni : A magyar iparok közt a legrégibbek egyike : a gyujtóipar. Magyar embernek, Irinyinek a találmánya ós mégis az elmúlt évben is, a statisztikai hivatal kimutatása szerint 1.197,540 k o rona értékű gyújtót hoztak be az országba. Körülbelől két év óta folytatjuk az E m k e támogatása mellett a küzdelmet a külföldi gyújtó ellen és ámbár nagy rést ütöttünk a behozatalon, az még mindig nagyon tekintélyes. Az Emke-gyujtó azonban nemcsak a saját érdekében küzd, hanem a figyelmet a ma gyar gyújtóra és példájában általában a magyar iparra terelte, ugy, hogy a többi magyar gyujtógyár és következményeiben a többi honi ipari czikk is hasznát látja az Emke-gyujtó érdekében kifejtett akcziónak. Ezen a csekély czikken tanult a hazafias közönség magyar gyártmányt követelni, idegent mellőzni. Maga az egész magyar gyujtóipar tanult az E m k e akczióján és a magyar gyujtógyárak, melyek előbb nem igyekeztek svéd gyújtókkal az osztrák gyártmányt kiszorítani, most nem csak mindenestől magyarok igyekeztek lenni, hanem gyárt mányukat szintén erkölcsi testületek védelme alá siettek helyezni. Kötelezzük magunkat bebi zonyítani, hogy az Emke-gyujtó keletkezése óta az egész magyar svéd gyujtó-ipar fellendült. Tanultak tőlünk ós útban van az egészséges fejlődés a helyes verseny alapján. A kénes áruban ugy sincs külföldi verseny. Bizonyítékot az E m k e kezdeményezése nyomán az egész magyar svéd gyujtóipar fellendülésére maga az osztrák gyujtóipar szolgál. Mert mig két év előtt a
— 128
-
brüntii kereskedelmi kamara évi jelentésében hangozhatta a magyar piacz fontosságát az osztrák gyujtó-iparra nézve, épen a napokban nyújtotta ba az osztrák iparegyesület emlékiratát a keres kedelmi miniszterhez, keservesen felpanaszolván, hogy az osztrák gyujtóipar majdnem teljesen tért vészit Magyarországon, mely azelőtt a legjobb fogyasztója volt. Hogy nem csak az Emke-gyujtó maga végezte ezt az áldásos munkát, azt gyártási képességünk határai igazolják ; részt vett a külföldi behozatal kiszorításában minden egyes magyar gyár, mely jó svéd gyújtót gyárt. Az osztrák gyujtógyárosok a magyar gyújtónak kedvező áramlatával visszaélve, most már szintén magyar felírással látják el gyártmányaikat és a közönség nem óvható eléggé a magyar gyártmány ezen ellenségei elől, kik magyar köntösbe bujtatva, a magyar g y á r t m á n y t károsítják. Igy, magyar köntösben jelentek meg Ausztriából a : 1. »Legjobb Népgyufa* ; 2. »Wekerle-gyufa« ; 3. > Millennium-gyufa*; 4. »Kardos-gyufa<; 5. >Magyar Automata-gyufa* ; 6. »Korona-gyufa.« stb. Van köztök olyan is, mely a fát Galicziából hozatja s többféle segéd-gyártmánya is a Lajtántulról ered, csak a feldolgozás történik itthon. Van olyan is különben, ki szükségét sem látja, hogy külföldi feliratú dobozát ujrakészittesse, hanem a nem-magyar czimkét egy magyar czimkével egyszerűen leragasztja. Csak meg kell próbálni s akárki látni fogja. Arról pedig nem beszélünk, hogy az Emke-gyujtók megindulta előtt az alábbi feliratú gyújtók jöttek (s részben jönnek még ma is) az országba : 1. Schulvereins-Zünder, zu Gunsten des Deutschen Schulvereines ; 2. Ceské Zápalky pro cesky lid (Cseh gyufa cseh ember számára); 3. Bund der Deutschen in Böhmen ; 4. Bund der Deutschen Nord-Máhrens; 5. Sociálista gyufa, Lassal és Marx képeivel; 6. Oláh-gyufa 7. Kantingyufa (Für unsere Soldaten-Gráber) stb. Hogy egy magyar gyártmány felkarolása mily üdvös befolyással van, a legkülönfélébb ágazatára a közgazdasági életnek, illusztrálják a következő adatok : A temesvári gyújtó gyár r. t., mely azelőtt alig 100 munkást foglalkoztatott, most 300 munkásnak ad állandó tisztességes keresetet, megélhetést. Ezek mind magyar honpolgárok és többnyire volt földmunkások és kézművesek, kik rossz gazdasági viszonyaink miatt, a régi fog lalkozásukban megélni nem tudtak. Ámbár a felállított gépek komplikáltak és bizonyos gyakor lottságot kivannak a munkások részéről, a g y á r kötelességének tartotta soha e g y e t l e n külföldi munkást sem hozatni — és ba áldozatok árán is — a belföldi munkást kitanítani. A mult évben kifizetett munkabérek összege 120,000 korona volt. A munkások betegség és baleset esetére biz tosítva vannak és tágas ebédlő, mosdó és öltözködő helyiségek szolgálnak hygienikus czéljaikra. Ha minden magyar ember magyar gyufát fogyasztana, ezer embernél több találhatna még fog lalkozást csupán ebben az iparágban. Erre kellene mindenkinek gondolni, ha a krajczárjáért gyújtót vásárol. A feldolgozásra kerülő fa, nyárfa, mely a délmagyarországi erdőkben terem. Egy köb méter fából körülbelül 3 millió gy ujtószálka k é s z ü l ; gyárunk naponta 30 millió gyujtószálkát készít és azokra 10 köbméter fát használ fel. Doboz készül naponta 14000 és ezekhez 2 köbmé ter fa kell, úgy hogy a gyár naponta egy vaggon, 10000 kiló fát dolgozik fel. Nagyfontosságú ez a magyar erdőgazdaságra, mert a gyujtógyártáshoz használt nyárfa eddig más czélokra alig volt értékesíthető. Második fontos anyag a papiros. Ehezis, amennyire Magyarországon készül, honi gyárt mány van fogyasztva, üivi szükséglet 100,000 kiló. A magyar nyomdaiparis a gyujtógyártásban egyik legnagyobb fogyasztóját, munkaadóját találta- Napi szükségletünk 180,000 különféle czimke lévén, 300 munkanapban 54,000,000 czimkét használunk el, ezek értéke körüibelől 15000 korona. Ezek kizárólag magyar müintézetekben készülnek. Körüibelől 10000 kiló magyar gyártmányú keményítőt, 15000 kiló magyar enyvet, 10000 kiló magyar kén- és salétromsavat és még sok más magyar anyagot használunk fel, mindig szi gorúan kötelességünknek vallván, hogy a mit magyar gyártmányt kaphatunk, azt felhasz náljuk, ugy, hogy a mi a m i magyar gyújtónknak jut, az sok más magyar gyártmányra is terméke nyítőleg hat. Ha nehéz is a feladatunk, h a sok külső és belső ellenséggel is meg kell küzdenünk, azért örömmel végezzük munkánkat, mely a magyar iparnak ós egyben a közművelődés ügyének is hasznára van, mert az a krajczár, a mit a magyar hazafias fogyasztóközönség az Emke-gyujtóért kiad, az 5 % révén, a mit mi az Emke hazafias czéljainak juttatunk, egy év leforgása alatt 4000 koronára fog haladni, a mi egy 80,000 koronás tőkének a jövedelme. Az Emke-gyujtók 5° -os jövedelme emelkedéséről közelebbről graphikus táblázatot adunk ki, mely mértéke egyszersmind nem csak annak, hogyan emelkedik a pártolás követ keztében egy hazai iparág, hanem mily diadalmasan járunk az Emke-gyujtó kicsiny ipar czikkével a hazai ipar előtt mint úttörők. A világosság — elől! — Tisztelettel: Temesvár, 1900. aug. 15. Szana, Zsigmond, 0
a temesvári gyujtógyár vezérigazgatója.
C)
FÜGGELÉK.
A)
Halottaink. i.
Maios-gezsei özv. Mohay Károly né — szül. Köröspataki Antal Mária. Mult 1899. évi karácsony első napján, decz. 25-én hajnalra virradólag hunyt el Kolozs várt Maros-gezsei özv. M o h a y Károlyné — szül. Köröspataki A n t a l Mária urnő, ki a mig élt, áldása volt környezetének és a társadalomnak, s a jótékonyságáról általánosan ismert mat róna halálában is a legnemesebb nőnek és a legigazabb honleánynak bizonyította magát. Özv. M o h a y Károlyné sz. 1835-ben Mező-Kövesden. Atyját, A n t a l Imre 1848/49 évi maros-széki követet, a ki résztvett az Unió kimondásában is, valamint édes anyját, M a r g i t a i Rozáliát rég elvesztette. Testvérei: P o l i — i d . Czakó Józsefné, Róza, apáról valók; K a t a , L i n a Emma, anyáról, kiket mind túlélt. Maga az 1864-ik év szept. 12-én ment férjhez meleg-földvári birtokos M o h a y Károly hoz, a ki a közügyek terén is jelentékeny tagja volt a Dobokamegyei értelmiségnek. Esküvő jük az uj-tordai ref. templomban történt. Gyermekeik nem voltak. A férj elhunyt 1870-ben M.-Kályánban s Meleg-Földvárt temettetett el. M o h a y Károlyné ereiben születésénél fogva székely vér csörgedezvén, a fajszerető és honleányi érzés csak nyert szivében ezen férjhez mene tele által, oly család tagjával lépvén örök frigyre, mely család a történelemben már 1479-ben említtetik (Mohay Ambró királyi tanú) s melyből ismételten fordultak elő főbirák, követek, igy pl. M.-gezsei M o h a y János kolozsi, és Zsigmond fejérvármegyei követ 1791-ben stb. Az özvegy nagyasszony, ki a nyarat rendesen a magyar-kályáni birtokán, a telet kolozs vári Jókai-utczai 23. sz. házában töltötte, egész életében az áldozatkészség mintaképe gyanán volt ismeretes s az elsők egyike volt, ki mindjárt 1885. ápr. 17-én az Emke alakuló közgyűlése után 100 írttal belépett az Emke alapitói közé. Mint utólag megtudtuk, bizalmas körben m á r akkor mondta, h o g y : „íme megszületett az én gyermekem, az Emke." Czélzás volt ez ama vég akaratára, melynek később végrendeletében adott kifejezést. Az Emke directoriuma 1899. decz. 25-én értesülve a halálesetről, bár özv. M o h a y Károlyné végrendeletéről, mely egész titokban 1896. decz. 29-én kelt, csak hallomás utján volt még tudomása: sietett B é l d i Ákos gróf elnöklete alatt összeülni, — s részvétét jegyzőkönyvileg örökítve meg, kimondatott a temetésen testületileg való részvétel, ugyan ily czélból, minthogy a holttetem Tordára, a családi sírboltban volt örök nyugalomra elhelyezendő, az Emke Torda-Aranyosvármegyei választmányának sürgöny-értesitése, az Emke-palota homlokára a gyászlobogó kitűzése, az elhunyt urnő olajképónek az Emke nagyjai arczképcsarnoka számára beszerzése stb., melyhez hozzájárult a legközelebbi ülésben az igazgató-választmány jegyzőkönyvi részvét kifejezése, a tett intézkedések szomorú tudomásvétele, s mikhez fenmarad későbbre a nagyaszszony életének és példájának megfelelő emlékiratszerü méltatása. Az Emke nagyjai arczképcsarnokában a K u n Koesárd gróf, K o s s u t h Lajos, R ö k k Pál, B a r o s s Gábor, K o v á c s Sándor stb. sorában özv. M o h a y Sándornéjé lesz az első női kép, melynek megfestése eddig elé az Emke által kimondatott.
17*
— 132
-
Ózv. M o h a y Károlyné halálát, temetését s illetve az elhunyt urnő általános jellem zését illetőleg czélszerünek véljük ezúttal az Ellenzék 1899. decz. 27-iki (295-ik) számában meg jelent alábbi sikerült leírást idezárni: »A Jókai-utcza 23. számú igénytelen külsejű kicsiny földszintes háza felett — úgymond — a jótékonyság angyala mély gyászba öltözve, a fájdalom igaz könnyeit hullatja. Benn a 3 szobácskából álló lakásban délszaki növényekkel, virágokkal, koszorúkkal borított ravatalon nyugszik a ház úrnője, marosgezsei özv. M o h a y Károlyné, szül. köröspataki A n t a l Mária. A szoba falát, a hol kiterítették, P e t ő f i , K o s s u t h és családja s a magyar tör ténelemből vett képek és M a r g i t a y Tihamér több művészi képe ékiti. Az elhunyt óhajtására a képeket nem takarták le, a falakat nem vonták be gyászszal. Igy kivánta ezt a nagyasszony, az erős lelkű, mind halálig példás honleányi erényekben tün döklő, s a jótékonyságáról minden körben tiszteletben álló urnő. Három kis szoba volt az ő csendes, békés otthona, egyszerűen, finom magyaros Ízlés sel bebutorozva. Itt találták meg őt a szegények, a jótékonysági és humánus egyletek küldöttei, a kik sohasem távoztak üres kézzel hajlékából. Innen figyelte ő, elvonulva a világ zajától az élet érlüktetését, innen hallgatta a szegénységnek és nyomornak jajkiáltását. A segítésben első volt mindig. A hazafias cselekedetekben jó példával járt elől mindig. A magyar asszonyok között ő volt az első, a ki az E m k e megalapítására nézve az Ellenzékben 1885-ben, B a r t h a Miklós felhívását meghallotta. Azonnal adakozott és gyűjtött a haza oltárára. Az Ellenzék 20 évi folyamának hasábjain hétről-hétre megtalálható az ő nemes, gyöngéd szivének, humánus érzésének, ritka áldozatkészségének nyoma. Az évfolyamokon ugy húzódik ez végig, mint egy arany fonál. Az elhunyt édes apja képét a mult évben tartott „Unió" kiállításon ki is állíttatta s halála előtt elrendelte, hogy azt koporsójába tegyék. A család e képnek egy másolatát a mú zeum ügye iránt mindig lelkesedéssel és áldozatkészséggel viseltetett elhunyt képével együtt szolgáltatja most be az ereklye múzeumba. Daczára annak, hogy az ünnepek folyamán hírlapok nem jelentek meg ; az ünnep miatt a gyászlapot is elkésve nyomathatták ki és igy az elhunytnak szomorú halála csak ma dél után jutott köztudomásra: a ravatalt mégis számos koszorú borította. A legtöbb koszorút névtelenül tették le a hálás tisztelők. M o h a y Károlyné rövid ideig betegeskedett. Decz. hó 16-án, szombaton még kint járt. Előtte való nap, ugyanis decz. 15-én 3 frtot küldött a honvédek karácsonyára. Szom baton ugyan ez ügyben személyesen fáradt be Böc kelKároly üzletébe, kérdezősködött az ada kozások mértéke felől és ismét 1 frtot adott. Ezek voltak utolsó jó cselekedetei. Az Ellenzék decz. 15. és 16. számában vannak felemlítve. Vasárnap már gyöngélkedett Hétfőn azért még el ment a színházba, megtekinteni a M a k r a y szerzeményét. Innen hazament lefeküdt és fel sem kelt többé. Tüdőgyuladást kapott, mely nem lett volna ugyan veszélyes, azonban szívszélhűdés állt be és ez a karácsony éjszakáját követő hajnalon kioltotta a legnemesebb szivet. Tudta, hogy meg kell halnia, sorsában megnyugodott. Rokonainak, kik halálos ágyát meleg szeretettel s a szivet tépő fájdalom érzésével állták körül, rendelkezett, hogy temetése na gyon egyszerű legyen. A falakat gyászlepel ne borítsa, a halottas kocsi egyszerű legyen és mel lőzzenek minden pompát, vegyék körül virággal. Az elhunytnak temetése decz. 27-én d. e. 10 órakor ment végbe. A gyászszertartást H e r e p e i Gergely ev. ref. lelkész végezte, szép könyörgést, szívhez szóló beszédet tartván a nagy halott emléke felett. A temetésen jelen volt Kolozsvármegye főispánja, Kolozsvár szabad királyi város részéről D e á k Pál főkapitány, a kolozsvári honvédegylet részéről S z a b ó Samu főhad nagy, elnök, B i r ó József főhadnagy, alelnök, N a g y Pál hadnagy, nyug. számtanácsos, honvéd egyleti jegyző. A z E . M. K.E.-t B é l d i Akos gr. elnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, orsz. képvi selő, M e r z a Lajos kir. tanácsos, főpónztáros, S z e k u 1 a Akos ellenőr és a direetorium tagjai kép viselték. Az orsz. tört. ereklye-muzeumot, a melynek létesítése körül az elhunytnak sok érdemei vannak, K u s z k ó István, a múzeum igazgatója képviselte. Számos jótékonysági testület ós in tézet — alapitó tagja volt az Erdélyi írod. társaságnak, nőegyletnek, kolozsvári siketnéma inté zet stb. — képviseltette magát, s a családtagokon kivül megjelentek a végtisztességen az elhunyt szélesebbkörü családjának tagjai, a szegények is s az őszinte fájdalom könnyeivel telt meg a sze mük, midőn örökre távozni látták jótevőjüket. A gyászmenet a Feleki-utig ment. Innen csak a családtagok kisérték az elhunytat. A mely községeken a halottas kocsi elvonult, mindenik község harangjai — feleke zeti különbség nélkül — megszólaltak. Felek, Bányabükk, Komjátszeg, Tur, Puszta-Egeres ha rangjai siratták az elhunyt nagyasszonyt. Tordára délután érkeztek meg. Itt 3 órakor volt nagy részvét mellett a temetés.
É g e r h á z i Lajos lelkész szívhez szóló szavakkal búcsúztatta el övéitől. Azután kikisérték a.családi sírboltba. Özv. M o h a y Károlyné lakásán találtak két láda levelet, melyek mindenike az elhunyt úrnő kiváló jóságáról tesz tanúságot. Az ezerekre menő levelet, melyben özvegyek és árvák, több egyesület megköszönték a b. e. úrnő kegyességét, a rokonok könnyezve égették el, eleget téve ezzel is az elhunyt végakaratának.« A rokonok gyászjelentője a következőleg hangzott: Özv. Z u d o r Károlyné-szül. A n t a l Klára, mint nagynénje; N y á r á d y Etelka, férjezett T ó t h Endréné, mint gyámleánya és gyermekei, és nó'vére N y á r á d y Margit, férjezett K e r e sz t e s y Kálmánná, özv. G e i s s l e r Antalné- Z á m b ó Rozália, mint unokanö'vére és gyermekei' Róza, férjezett E n d e s Kálmánné és gyermekeik; G e i s s l e r Béla és G e i s s l e r Antal; G z a k ó Ida, özv. V i t á l y o s Samuné és gyermekei; C z a k ó József és neje K o r b u 1 y Erzsi és gyermekei ; C z a k ó Ferencz és neje R e 11 i Szilvia, mint az elhunyt mostoha nővérének gyermekei, mélyen megrendült szívvel tudatják, hogy a jó és önfeláldozó nagynéne és rokon M a r o s - g e z s e i özv. M o h a y K á r o l y n é , szül. E ö r ö s p a t a k i Antal Mária folyó év és hó 25-én reggel 3 órakor, életének 64-ik, özvegységének 26. évében, megszűnt élni. Földi maradványai folyó hó 27. Jókai utcza 2 3 . sz. saját házánál délelőtt 10 órakor az ev ref. egyház szertartása szerint tartandó rövid ima után fognak Tordára szállíttatni és ott ugyanaz nap d. u. 3 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Kolozsvárt, 1899. deczember 25-én. Áldás emlékén ! Béke porain !
A végrendelet hitelesen beszerezve a következőleg szól : Közjegyzői
okirat.
Ügysz. 7 6 1 - 1 8 9 6 . ^ ~ É n Dorgó Albert, kolozsvári kir. közjegyző a mai napon megkeresés folytán kiszállottam Kolozsvárt a Jókai-utcza 23. számú házhoz, hol általam személyesen ismert özv. Mohay Károlyné-szül. Antal Mária urnő földbirtokos, kolozsvári lakos előttem s az általam szintén személyesen ismert Deák Pál ur főkapitány és Szabó József ur főkapitányi fogalmazó, kolozs vári lakósok, mint a jelen ügymenet egész folyama alatt folytonosan ós együttesen jelen volt ügyleti tanuk előtt akaratának személyesen, élő szóval s magyar nyelven törtónt kijelentése mellett fölvétetni kérte ezen Fiókvégrendeletet.
1. Én, özvegy M o h a y Károlyné, született A n t a l Mária bekövetkezendő halálom esetére rendelem, a mint következik : 2. M a g y a r - k á l y á n i ö s s z e s i n g a t l a n a i m a t h a g y o m á n y o z o m az E r d é l y r é s z i M a g y a r K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t n e k , oly kikötéssel, hogy ezen ingatlanaimat el nem idegenítheti és hogy a lakó ház magyar iskolának, használtassák. Ugyan ezen ingatlanaim haszonélvezetére vonatkozólag azonban következőket rendelem: a) A jövedelem V egynegyed része unoka-nővéremet G e i s s 1 e r Antalné-szül. Z a m b ó Rózát élete fogytáig illesse, elhalálozása után pedig az ő fiait: Bélát és Antit ugyancsak élethossziglan és egyenlő arányban ; b) másik U egynegyed részét a jövedelemnek életfogytiglan rokonom E n d e s Kál mánné, született G e i s s l e r Róza élvezze s az ő halála után gyermekei egyenlő arányban s ugyan csak élethossziglan kapják; c) a jövedelem további / egynegyed részét éltök fogytáig s egyenlő részekben kapják M a r g i t a y Tihamér, M a r g i t a y Mariska, férjezett K o r o m p a y Béláné és M a r g i t a y Zoltán; d) végül a még nem érintett '/ egynegyed rész jövedelmet halálom után azonnal s a fennebbi a, b, és c, pontok szerint már elhagyományozott jövedelmi hányadokat az ott felsorolt jogosultak halála után azonnal az Erdélyrészi Magyar Közművelődési E g y e s ü l e t fogja megkapni. 3. Mező-kövesdi birtokomat hagyományozom egyenlő arányban özvegy V i t á i y o s Samuné, született C z a k ó Ida unoka-nővéremnek és O z a k ó József unokaöcsémuek. 4. Keresztfiamnak, C z a k ó Ferencz unoka-öcsémnek hagyományozok készpénzben 6000 frtot, Hatezer forintot. 5. Keresztleányom T ó t h Mariskának, T ó t h Endre leányának hagyományozom kolozs vári h á z a m a t 6- Összes ingóimat, ékszereimet és ezüstnemüimet, a készpénz és értékpapírok kivéte lével, hagyományozom E n d e s Kálmánné-született G e i s s l e r Rózának, T ó t h Endróné-született 4
l
1
i
4
— 134 — N y á r á d y Etelkának, K e r e s z t e s i Kálmánné- született N y á r á d y Margitnak é s F e l s z e g h y Jolánnak, F e l s z e g h y Dezső leányának egyenlő négy részben. 7. A kolozsvári árva-leányháznak hagyományozok 200 frtot, Kettőszáz forintot. 8. A kolozsvári siket-némák intézetének hagyományozok 200 frtot, Kettőszáz forintot. 9. A kolozsvári leendő vakok intézetének hagyományozok 200 frtot, Kettőszáz forintot. 10. A tordai jótékony nőegyesületnek hagyományozok 200 frtot, Kettőszáz forintot. 11. A kolozsvári diák asztalnak (mensa aeadómica) hagyományozok 200 frtot, Kettő száz forintot. 12. Hagyományozok továbbá 300 frtot, háromszáz forintot a mezőkövesdi magyar néptanító részére, s fölkérem az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületet, melyhez ezen összeg befizetendő, hogy ezen összeget — mint alapítványt — kezelje s annak kamatait a me zőkövesdi mindenkori magyar néptanítónak évenként kiadja. 13. Végül rendelem, hogy cselédeim, az óv bármely szakában is következzék be halálom, egész évi béröket kikapják. Miről ezen közjegyzői okirat fövétetett, félnek a jelen ügymenet egész folyama alatt folytonosan és együttesen jelen volt ügyleti tanuk előtt felolvastatott s általa akaratával min denben megegyezőnek s jelen okirat tartalma az ő fiókvégrendeletónek nyilváníttatván, előttem sajátkezüleg aláíratott, azután a tanuk által is, s előttem sajátkezüleg aláíratott bizonyítván, hogy ezen okirat fölvétele körül az 1874. évi X X X V . törvényczikk 82. §-ának rendelkezései • mindenekben szigorúan betartattak. Kolozsvárt, 1896. ezernyolezszázkilenczvenhatodik évi deczember hő 29. huszonkilenczedik napján. Özv. M o h a y Károlyné-született A n t a l Máriás, k., D e á k Pál s. k. ügyleti tanú, S z a b ó József s. k. ügyleti tanu. (P. H.) D o r g ó Albert s. k. kir. közjegyző. Hogy ezen, a kihirdetési jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett bélyegmentesen hite lesített másolat a 761—1896. ügyszám alatt őrizetemben levő bélyegtelen eredetivel mindenben megegyezik, bizonyítom oly megjegyzéssel, hogy ezen másolat 3-ik oldalának felülről számított 20, huszadik sorából kimaradt ezen nyolcz szónak: ,,azután a tanuk által is előttem sajátke züleg aláíratott" | jegy alatti széljegyzése általam eszközöltetett. Kolozsvárt, 1896. ezernyolczszázkilenczvenhatodik évi deczember hó 29. huszonkilenczedik napján. (P. H.) D o r g ó Albert s. k. kir. közjegyző. Sz. 1899 Ö 248/1. Ezen végrendelet a mai napon szabályszerűen kihirdettetett. Ko lozsvárt, 1899. évi deczember hó 27-én. A városi kir. járásbíróság (P. H.) S a l a m o n s. k., kir. aljárásbiró. E végrendelet alapján annak törvényes érvényesítése, a magyar-kályáni ingatlan ha gyaték birtokba adása stb. tárgyában az igazgató-választmánynyal egyetértőleg G a j z á g ó Manó jogtanácsos intézkedett. A jogi eljárás befejeztetvén, a végrendelet az örökösök részéről ellen vetés nélkül elfogadtatott s a birtokba-vétel is egyelőre ideiglenesen megtörtént. Az igazgató-választmány a jogtanácsos részérői teendő jelentéshez képest a kezelés, felhasználás stb. tárgyában a f. évi őszi ülések valamelyikében határoz. Megjegyezzük, hogy az évi jelentésünk elején közölt kép a nagyasszonynak egy ko rábbi kis fényképéről megnagyobbitás utján készült s valószínű, hogy az egyesület ezt fogja fel használni a megfestetósre is. =
II.
Albíich Géza. Folyó 1900. évi január 24-én hunyt el Kolozsvárt A l b a c h Géza kir. tanácsos, Kolozs vár sz. kir. város polgármestere, volt kir. törvsz. biró, a vaskorona r. lovagja, 1848—49-es honv. hadnagy stb., a ki kezdettől tagja s 1886-tól, mint kolozsvári polgármestersége idejétől igazgatóválasztmányi tagja volt az Emkének is Annál a fontos szerepnél fogva, melyet a Kolozsvárt székelő hazafias egyesület életében, az erdélyi rész vezérvárosának polgármestere betölteni hiva tott s annál a jóságnál és odaadásnál fogva, melylyel A l b a c h Géza eme hivatásának is meg felelni iparkodott : méltán sorozzuk őt is, fájdalom, az egyesület ez évi halottai közé. A l b a c h Géza szül..1829. márcz. 31-én Bártfán, Sárosmegyóben, hol atyja, A l b a c h Fülöp kir. kincstári tiszt volt. Édesanyja L a z á n y i Anna. Első iskoláit otthon járta, a közép iskolákat pedig Gyöngyösön, Szolnokon és Budán a piaristáknál végezte. Jogra Egerbe ment, hol a szabadságharcz kitörésével részt vett a hires egri 26. honv. zászlóalj megalakulásában s az első belépők közé tartozott. Csakhamar tiszthelyettes lett s Buda ostrománál mindenütt vitéz kapitánya A n d r á s fi Elek nyomában haladt, mig a bástya-fokon egy golyó leterítette. Vitéz ségeért hadnagygyá léptették elő. Debreezennél az aug. 2-iki csatában még egy kardsebet kapott. Mint hadnagy tette le Világoson a fegyvert. A szabadságharcz után az erdélyi p. ü. igazgatóság hoz beosztott A l b a c h Gyula lovag, tanácsos vette pártfogása alá s 1851-ben kineveztette a kolozsvári törvsz.-hez, hol 1860-ig működött. 61-ben Krasznavárm. t. főjegyzője, 1865-ben szol-
— 135
-
gabirája, 1869. központi főszolgabirája lett. A bíróságok szervezésekor 1871-ben szüágy-somlyói járásbiró lett, innen Dévára helyezték át, majd pedig 1879-ben a kolozsvári kir. törvsz.-hez ne veztetett ki, hol mint elnökhelyettes 1886-ban egyhangúlag Kolozsvár polgármesterévé válasz tatván meg, 1898. júniusig töltötte be, ismételten egyhangúlag megválasztatván, a polgármesteri széket. Ekkor nyugalomba vonult. Polgármestersége alatt 1888-ben kapta a kir. tanácsosi czimet, 1893-ban a III. oszt. vaskorona rendet. Halála előtt mintegy 2 héttel beteg lett s jan. 24-én d. e. 10 órakor, h á r o m nappal elébb fellépett bélgyuladásban elhunyt. Azonban előbb családjától elbúcsúzott, s aztán meggyónt és megáldozott. Halála hírére a családon kivül gyászjelentőket adtak ki Kolozsvár sz. kir. város Tör vényhatósági bizottsága, a városi tanács és tiszti kar, valamint a kolozsvári Orsz. történelmi ereklyemuzeuin, melynek 1896. évi miliennáris ünnepi közgyűlésén tiszt, taggá is választatott A gyászjelentők közül a családé a következőleg hangzott: »Alulirottak a sziv legnagyobb fájdalmával tudatják, hogy a szerető jó férj,
apa, testvér és rokon
Albach Géza kir. tanácsos, a vaskoronarend lovagja, Kolozsvár sz. kir. város nyug. polgármestere, volt kir. törvényszéki biró, 48—49-es honvéd-hadnagy, törvényhalósági és közigazgatási bizottsági tag, stb. stb., munkás életének 72-ik évé ben, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, a mai napon délelőtt 10 órakor elhunyt. Szeplőtelen tisztaságú, munkás életét hazájának és a városnak szentelte, melynek vezetője s első szolgája volt. Lelke eszményekért élt, szive családjáért s a közjóért egyaránt érzett. Haló porait e hó 26-án, pénteken d. u. fél négy órakor fogjuk, sétatér utcza 14 számú lakásáról örök nyugovóra helyezni; lelkéért pedig az engesztelő szent mise-áldozat 27-ón d. e. 10 órakor fog a Szt.-Mihály plébánia-templomban az Egek Urának bemutattatni. E végtisztességre a rokonok, jóbarátok és ösmerősök szomorúan meghivatnak. Kolozsvár, 1900. január 24-én. A l b a c h Gézáné-D e m e t e r Polixéna, bánatos özvegye. A l b a c h Géza, Fekete N a g y Béláné sz. A l b a c h Bella, gyermekei. Dr. B ó k é s y Károly, F e k e t e N a g y Béla, vejei. N a g y Dezső és Dr. B ék é s y Károlyné-sz. N a g y Ilona, nevelt gyermekei. N a g y Böske, N a g y István, N a g y Géza, F e k e t e N a g y Judith, F e k e t e Nagy Berta, unokái. Özv. L á z á r Antalné-sz. A l b a c h Mária, és A l b a c h Floffentiria, testvérei. N a g y Dezsőné- sz. B e r é n y i Berta, menye.
A haláleset hiróre az Emke directoriuma is összeülve, kimondatott A l b a c h Géza kir. tanácsos, ny. polgármester emlékének jkvi megörökítése, a temetésen B é l d i Ákos gróf el nök vezetése alatt testületileg megjelenés és az elhunyt férfi özvegyéhez rószvétirat intézése. A l b a c h Géza temetése jan. 26-án d. u. fél 4 órakor nagy részvéttel ment végbe K o lozsvárt. A temetés mentén az utczaí lámpák gyászfátyollal bevonva, felgyujttattak A város az ő számára díszsírhelyet jelölt ki; résztvett a temetésen a városnak majdnem minden közintézete és külön testülete stb. Az egyházi szertartást ugy a háznál, mint a sírnál B i r ó Béla apát-kanonok végezte. Az özvegyhez, illetve a gyászoló családhoz intézet részvétirat a következőleg hangzott: Özv. Albach Gézáné urnő Ő Nagyságának Sz. 9 0 - 9 0 0 . Kolozsvárt. Igazgató-választmányunk f. hó 12-én tartott ülése igaz fájdalommal értesült a veszte ségről, mely A l b a c h Géza kir. tanácsos, a vaskorona-rend lovagja, Kolozsvár sz. kir. város ny. polgármestere stb., nekünk buzgó választmányi tagunk elhunyta által nem csak a bánatos családot, de a magyar közéletet is érte. A.z igazgató-választmány ennek alapján midőn elhatá rozta, hogy az elhunyt kiváló férfiú emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg, egyszersmind kimon dotta, hogy mólyen tisztelt Nagyságos Asszony és a gyászoló család előtt az egyesület őszintén érzett részvétét átiratilag is tolmácsoljuk. Mely kegyeletes megbízatásnak midőn is szomorúan eleget tenni volna tisztünk, még ragadjuk az alkalmat annak kifejezésére, hogy ritkán volt az egyesületnek buzgóbb, odaadóbb barátja, mely baráti érzést az elhunyt férfiú a szeretet állandó melegével s azzal a ragaszko dással éreztetett, mely a szabadságharcz tüzében megszentelt szivnek ezen a téren is oly kiváló sajátja volt. Epen azért mély megilletődéssel és a tisztelet és kegyelet minden érzésével kívánjuk, hogy mélyen tisztelt Nagyságos Asszony és a gyászoló család találják meg vigasztalásukat és enyhületüket abban, hogy egy érdemekben gazdag élet után a jók és sokaknak kegyeletében él ama férfiú emlékezete s hogy eme kegyeletben a vigasztalás és enyhület balzsamáért imaszerüleg emelkedik óhajtásunk az É g Urához: A l b a c h Géza kir. tanácsos, választmányi. tagunk hamvai nyerjenek csendes nyugalmat az anyaföldben, lelke találja meg üdvösségét az É g Urá nál s emléke legyen közöttünk áldott. Kolozsvárt, 1900. február hó 15-én. Mély tisztelettel : Gróf B é l d i Ákos, s. k. elnök.
S á n d o r József, s. k. t. alelnök-főtitkár.
— 136 — III.
Hilibi Gál Domokos. Folyó 1900. évi febr. hó 1-én vesztette el az Emke egyik legbuzgóbb és legodaadóbb igazgató-választmányi tagját, alapitóját és munkását, H i l i b i Gál Domokos Kis-Küküllővármegye alispánja személyében, k i n e k halála emlitésónél a könny rezeg szemünkben. Az egyesületnek az elhunyt férfi özvegyéhez intézett részvétirata kifejezi az érdeme ket, melyeket Hilibi G á l Domokos az Emke megalapítása ós felvirágoztatása körül kifejtett, ennek közlése előtt azonban idezárjuk életének és általános működésének főbb adatait a követ kezőkben : Hilibi G á l Domokos 1849-ben született és 1872-ben végezte be egyetemi tanulmá nyait. Ekkor hazatért vármegyéjébe, mikefalvi birtokára s ez időtől fogva mindig tevékeny részt vett a közéletben. 1872-ben S z i l v á s y Sándor, akkori főispán kinevezte t.-beli jegyzőnek 1877-ben a közigazgatási bizottság tagja lett. 1877-ben gr. B e t h l e n Gábor főispán tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki. Még 1878-ban kataszteri becslőbiztossá neveztetett ki, mely állását meg tartotta 1885. június 6-áig. Mint tartalékos huszárhadnagy résztvett az 1878. évi boszniai had járatban, a hol vitézsége jutalmául kitüntetést kapott és főhadnagygyá neveztetett ki. 1885-ben jun- hó 6-án egyhangúlag Kis-Küküllővármegye alispánjává választatott. Ebben az állásában 15 éven át buzgón munkált vármegyéje javán, életének úgyszólván utolsó perczéig. Szoros értelem ben vett hivatalos működésén kivül a legtevékenyebb működést fejtette ki társadalmi, egyházi és közgazdasági téren. A r. kath. egyházközség főgondnoka, az erd. róm. kath. státusnak 1874-től fogva tevékeny tagja, az erdélyi gazdasági egylet tagja, a kis-küküllővármegyei takarékpénztár elnöke s az Emkének megalakulásától fogva nem csupán választmányi tagja, de kiválóan lelkes apostola is volt. Nem volt köz- és választmányi ülés, melyre különösen az alapítás esztendeiben el ne járt volna s külön előadója volt a legfontosabb segélyező bizottságnak. Az Emke febr. 2-án S á n d o r J á n o s kis-küküllővármegyei főispántól kapta a tele phon-értesítést, hogy G á 1 Domokos febr. 1-én este szívszélhűdés folytán meghalt. Váratlan és megdöbbentő volt a haláleset, ugy az övéire, mint vármegyéjére, az Emkére s az egész erdélyi részben nagyszámú ismerőseire és barátaira nézve- D. u. 3 órakor még vidáman beszélgetett tisztviselőtársaival, végezte hivatalos kötelességeit és este 7 órakor már halott volt. A nagyszámú gyászjelentők közül, melyek halála alkalmából megjelentek, itt közöl jük a legfájdalmasabbat, a legszomorubbaL a családét : Hilibi G á l Domokosné nagyajtai G s e r e y Ilona és gyermekei: Ilona, Mária és Elza; az elhunyt nak testvérei: néhai G á 1 Klára marosvásárhelyi K o n c z Elekné gyermekei: M a r g i t , G i z e l l a , D o m o k o s és V i k t o r ; G á l Gizella-özv. felsőőri E ö r y Albertnéés gyermekei: Gabriella L e n g y e l Lajosné és E r n ő G á l Anna-csikszentiváni H e n t e r Gézáné férje és gyermekei: Z o l t á n , I r m a és G é z a ; G á l Róza, nagy, váradi K ö b l ö s Dezsőné, az elhunytnak unokatestvérei: maros-gezsei M o h a y Sándor, baczkamadarasi K i s s Bálint és petrovinai P e k r i Sándor és családjaik, valamint a számos közeli és távoli rokonok nevében mélyen megrendülve tudatják, hogy a szeretett férj, édes apa, jó testvér és rokon Hilibi Gál D o m o k o s Kis-Küküllővármegye alispánja. egyházi főgondnok, az erdélyi gazdasági egylet és az »Emke« igazgatóválasztmányának tagja, a kis-küküllőmegyei takarékpénztár elnöke, a dicső-szent-mártoni állami iskolák gondnokságának elnöke, a róm. kath. Státus tagja, tartalékos honvéd huszár főhadnagy stb. stb. élete 51-ik, boldog házassága 20-ik évében, f. hó 1-én estve 7 órakor pár órai szenvedés és a halotti szent ségek áhítatos felvétele után, jobblétre szenderült. Nemesen érző keble csak a jóért és szépért lelkesült. Buzgó hive volt egyházának, hű fia hazájának, lelkes harczosa és vezére vármegyéjének; gondos, szerető feje rajongással szeretett családjának. Hült tetemei f. hó 3-án d. e 11 órakor Dicső-Szentmártonban, a vármegyeházban tartandó beszentelés után fognak Mikefalvára szállíttatni s ott d, u. 2 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Lelkéért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 5-én d. e. 10 órakor fog Dicső Szentmártonban a róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Dicső-Szentmárton, 1900. évi február hó 1-én. Legyen áldott
emlékezete!
Halála hirére az E m k e direktóriuma B é l d i Ákos gróf elnöklete alatt azonnal összeülve, kimondatott: az Emke-palotára a gyászlobogó kitűzése, a ravatalra koszorú küldése, megfelelő képviseltetéssel a közelebbi választmányi gyűlésen pedig a kegyelet méltó kifejezéséről való gondoskodás. t
— 137 — Mindenekelőtt pedig a következő sürgöny intéztetett az elhunyt férfiú özvegyéhez, H. G á I Domokosné úrnő 0 Nagyságához: „Az Emke buzgó választmányi tagjának, a magyar közélet egyik oszlopának váratlan és megrendítő halála fölött fogadja Nagyságos asszony az egyesület őszinte részvétének ós mély fájdalmának kifejezését. Gróf B é l d i Akos elnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár." Az egyesület gyopárkoszorujának gyászba vont nemzetiszin szalagjára a következő felirat alkalmaztatott: „Buzgó választmányi tagjának az Emke." Tekintettel a haláleset váratlanságára és a dicső-szent-mártoni vasúti összeköttetésekre! a direktórium ugy intézkedett, hogy az egyesület képviseletére a Kis-Küküllővármegyei választmány élén S á n d o r János főispán, alapító vál. tag kéressék föl, a ki ez iránt telephonon megkerestet vén, szíves volt a képviseletet elvállalni, s ő gondoskodott a részvét további kifejezéséről és a koszorú elhelyezéséről is a ravatalra. A temetés febr. 3-án délelőtt 11 órakor Dicső-Szent-Mártonban impozáns részvét mel lett ment végbe. A vármegye minden pontjáról a résztvevők egész serege özönlött Dicső-SzentMártonba, hogy megadja a gazdag érdemű alispánnak és a közélet kiváló férfiának a vég tiszteletet. A vármegyeház dísztermében állott a koszorúkkal borított ravatal. Az egyházi szer tartást P u s k á s Gergely r. kath. plébános végezte, majd pedig F e k e t e György megyei fő jegyző mondott megható bucsu-beszédet. Ezután a vármegye tisztviselői vállukra vették a koporsót és levitték a halottas kocsira. Most fölzendültek a gyászinduló hangjai s megindult a szomorú gyászmenet. A halottas kocsi előtt haladt F r i t s Rezső j . főszolgabiró, közvetlen a halottas kocsi u t á n S á n d o r János főis pán vezetése alatt a vármegyei tisztikar és az Emke képviselete sorakozott, s gyalog kisérték a szeretett férfi holttestét egész a vasúti utig, hol a kocsik nagy száma várakozott a gyászoló közönség továbbszállítására. Itt csatlakoztak a halottas kísérethez a c s a l á d tagjainak kocsijai, s megindult a szomorú menet Mikefalva felé. Hetvennél több fogat követte a halottas kocsit, im pozáns megnyilatkozást adva annak a mály és őszinte részvétnek, mely az egész vármegyében általános volt a szeretett ós tisztelt alispán elvesztése fölött. Szőkefalván, Gálfalván, Abosfalván, hol a szomorú menet átvonult, nagy tömegben várt a falvak lakossága, s kalap-levéve, födetlen fővel, meghatottan mondott Isten hozzádot a megboldogultnak. D. u. fél 3 órakor megérkezett a menet Mikefalvára, s a Gál-udvarral szemben m e g állott. Alig pár lépésnyire az udvartól egy szemben levő dombon emelkedik a hilibi Gálok csa ládi kriptája és kápolnája, melynek ajtói megnyaltak, hogy a tevékeny, munkás férfi, az utolérhetetlenségig gondos családapa ós testvér holttestét befogadják. Itt megállottak a koporsóvivők. Még egyszer fölhangzott a lelkészek ájtatos imája s ezzel a gyászszertartás véget ért. Az igazgató-választmány febr. 12-én tartott ülésében 1. jkvi sz. határozatával a követ kező részvétiratott intézte az elhunyt férfi özvegyéhez : Sz. 112—900.
Özv. Hilibi G á l Domokosné úrnő Ő Nagyságának Dicső-Szent-Márton.
Igazgató-választmányunk folyó hó 12-én tartott ülése mély megdöbbenéssel értesült, hogy H. G á l Domokos, Kis-Küküllővármegyealispánjasigazgató-választmányunknak is kezdettől buzgó és odaadó, lelkes tagja, munkás férfi kora teljességben, családja mérhetlen bánatára és a közélet nagy veszteségére váratlanul elhunyt. Valóban megdöbbentő tudni, hogy az a férfi, kinek nyájas, szelid és mégis férfias alakját, hazafias tüzével és munkabíró kitartásával másfél évtizeden át megszoktuk az E m k e körében, m i n t a h i v e k leghivebbikét tisztelni, szeretni, — most nincs többé; a közéletre irányzott fáradozásunkban nem vesz részt, s csak szellemalakja nézhet buzditólag reánk, a mint küzdel münket most már a megdicsőültek világosságával látja és itéli meg. H. G á 1 Domokos alispán kezdettől alapító és választmányi tagja, egyik gyűjtője s Kis-Küküllővármegyei választmányi elnöke lévén az Emkének, eme minőségbea az állandó és folytonos munkán kivül nem egy kiváló ténye örökítette meg köztünk az elhunyt férfi emléke zetét. Ő volt az első, ki az erdélyi rész földjének megmentése végett egy nagyszabású földhitel intézet megalakulását javasolá ; az ő alispánsága alatt szavazta meg Kis-Küküllővármegye, az összes vármegyék közt az első, az Emke számára a 2%-os pótadót. Két oly nagy mozzanat már csak ez is, hogy örökre fenntartja az ő emlékezetét, a mig csak az E m k e létezik. Nem ide tar tozik annak előadása, hogy indítványa következtében az Emke a földhitelintézet megalapítása érdekében mindent elkövetvén, az a mai napig, rajta kivül fekvő okok miatt, miért nem sikerült ? A gyászoló család azonban mindenét veszítve ő benne, talán a vigasz és enyhület egy balzsamcseppje lesz sajgó szivök fájdalmán az a részvét is, melylyel a tisztelők és szeretők nagy tömege közepette az Emke is viseltetik, habár ismerve H. G á 1 Domokos mélyen vallásos szel lemét, tudjuk, hogy lesújtott hozzátartozói is ebben a vallásos érzésben találják legfőbb vigaszukat. A vallásos ós hazafias érzés rokonok lévén egymáshoz, melyet oly szépen egészít ki a családiasság, — a földi élet eme három nemtője nevében, mint azok egyikének, a hazafiság18
— 138 — nak egyesülete, kérjük az É g Urától, hogy vallásos hittel emelje és vezérelje azt a családot, melynek oszlopa egy oly hazafias férfiú vala H. G á l Domokos emiéke legyen tisztelve ós áldva mi közöttünk ; lelkének adja meg az Isten az örök üdvösséget, a melyben úgy re mélt; hamvait pedig lágyan takarja az a föld, a melyet ugy szeretett és annyira kivánt meg menteni. Hazafias mély tisztelettel Kolozsvárt, 1900. február hó 15-én. Gr. Béldi
Ákos,
Sándor
elnök.
József,
t. alelnök-főtitkár.
Az E m k e ezen részvétiratára az özvegy a következő meleg sorokkal válaszolt: Méltóságos gróf Elnök Ur ! Feledhetetlen drága férjem elhunyta, leverő, mély fájdalommal tölt el. — Kidőlt benne a jó hazafi; a család oszlopa és a gondos,övéit imádásig szerető hitves, — a jó atya nincs többé! A benső őszinte részvét megnyilatkozásában keresem megrendítő mély fájdalmam enyhítését. Isten szent akaratában való megnyugvás kell erőt, vigaszt adjon a már változhatat lanban való megnyugvásra. A boldogult az Emkének keletkezésétől egyik leglelkesebb, legkitartóbb bajnoka volt, egész lelkével csüngött az egyesületen, miért szivem legmélyebb háláját sietek kifejezni Méltósá god előtt azon vigaszt adó részvétért, melylyel a Méltóságod alatt álló E m k e letette elhunyt, férjem koporsójára az elismerés hervadhatatlan koszorúját. Kérem hálámat, köszönetemet az egyesület mélyen tisztelt igazgatósága előtt nyilvánítani melynek érzetében maradok Méltóságodnak is mély tisztelettel Dicső-Szentmárton, 1900. márcz. 10. Özv. H. Gál Domokosné—Cserey
Ilona,.
IV.
Munkácsy Mihály. (1844-1900.) Az egyesület halottai közé kell számitanunk a f. 1900. évi máj. hó 1-én Endenichiben elhunyt M u n k á c s y Mihály világhírű festőművészünket is, ki nemcsak kezdettől alapitó tagja volt az egyesületnek, hanem az egyesület felkérésére ő volt az, ki az Emke alapitó tagsági oklevelének rajzát díjtalanul elkészíteni, s az egyesület törekvéseit ilyképen a művész ecsetje által szemléletileg tolmácsolni késznek nyilatkozott. M u n k á c s y Mihályt 1886. márcz. 2-án kérte fel Parisba intézett levelével az igaz gató-választmány, az alapitó tagok oklevelének megfestésére, mire a nagy művész a legközelebbi ápr. 30-áról a következő levéllel válaszolt : Paris, április 30-án 1886. Nagyságos Alelnök úr ! Először is ezerszer bocsánatot kérek hosszas hallgatásomért, de sűknemü elfoglaltatásom volt„oka e különben megbocsáthatatlan illetlenségnek. Őszintén megvallva, a hozzám intézett megtisztelő megbízás teljesen kivül esik rendes működésem keretén és az ügy iránti érdekből bátor vagyok az E. M. K. E. nagyérdemű igaz gató-választmányának figyelmét Z i c h y Mihály hazánkfiára felhívni, ki az e nemű rajzokban kitűnő képzettséggel bír, mig én c s a k i s j ó a k a r a t o m a t biztosithatom kétes sikerrel. Ha azonban a Nagyérdemű igazgató-választmány v a l ó b a n t a r t r e á , h o g y a d i p l o m a k i á l l í t á s a az én s z e r é n y n e v e m m e l j ő j ö n k a p c s o l a t b a , ugy m e g p r ó b á l o m ; de ez esetben legyen szabad bővebb magyarázatot, valamint a diploma nagyságának megfelelő ivet kérnem, a melyhez a rajzot alkalmazhassam. Kiváló tisztelettel maradok a Nagyságos Alelnök urnák M u n k á c s y Mihály s. k. U. i. Igen óhajtanék, mint tag, az«E. M. K. Egyesületbe belépni, legyen szabad a felté teleket kérni. M u n k á c s y Mihály s. k.
— 139 — Az egyesület közölve a kívántakat, hosszabb levelezés s egy izben Budapesten való szemé lyes találkozás után a nagy művész megállapodott a megrajzolandó eszmében,s ezt az 1889. évi ápr. 12-iki választmányi ülésre közölte Parisból az Emkével. E szerint: sík Alföld szélén ül egy kedves fiatal arezu édesanya, a ki körülötte csoportosuló és hozzá simuló 4 kis gyermekét tanítja egy, kezében tartott nyitott könyvből ; az Alföld fokozatosan Erdély hegyvidékébe menve át, itt a nemzeti eszme szárnyas géniusza tartja, föllendülő helyzetben az E m k e lobogóját, melyet Ma gyarország hölgyei ajándékoztak az egyesületnek, s a géniusz körül egy csoportba gyűlt nem zetiségek egyetértőleg és ölelkezve mutatnak fel az égen fénysugárban feltűnő négy betűre : E. M. K. E. Az igazgató-választmány az eszmét elfogadva, a 76 5X59 5 ctm. nagyságú olajképet személyesen adta át, 1891. okt. 12-én Kolozsvárt az Emke irodájában maga M u n k á c s y Mi hály, a ki ekkor a honfoglalás képéhez népviseleteket s typusokat gyűjteni jött az erdélyi részbe. Ugyanekkor nevét az Emke vendégkönyvében is megörökítette. A nagy művészt az egyesület hivatalos helyiségében az elnökség, tisztikar és az igazg.-választmány kolozsvári tagjai fogadták. A képről, melynek eredetije aranykeretben az egyesület dísztermében őriztetik, M or e 11 i Gusztáv tanár hazánkfia készített méltó kivitelben rézmetszetet. Az alapitó tagok neveit, kiknek az okmány megküldetik, az alföldi tájék feletti levegőre nyomtatja mindig az egyesület. Kimondatott az is, hogy e kép után a kiállítási és kezelési költségek fejében az alapítóktól személyenként 4 kor. szedetik, mely összeg M u n k á c s y nevére megy alapítványul. Bejött a nagy művész elhunyta napjáig 3890 kor. 80 fill. Még eddig azonban csak 950 alapitó tag váltotta ki oklevelét. M u n k á c s y Mihály halála hírére az E m k e directoriuma szintén összeülve, midőn egyfelől részvétét jegyzőkönyvileg örökítette meg, másfelől babér és cser alapon, p á l m á k közt gyopárból az Emke betűit feltüntető diszes koszorút készíttetett, gyászba vont nemzeti színű szalagján: „Alapitó oklevele festőjének — az E m k e " felirattal, s a koszorút báró F e i l i t z s c h Arthur dir. tag vezetése alatt nagyobb küldöttség helyezte el Budapesten a ravatalra, s az orszá gos temetésen is ez a küldöttség képviselte az egyesületet. M u n k á c s y Mihály a történelemé, életrajzi adatait tehát nem szükséges idezárnunk. -
-
V.
Székely-keresztúri Kovács Gyula. Ugyancsak f. 1900. évi jun. 23-án vesztettük el, szintén élete javakorában váratlanul kidőlve, K o v á c s Gyula nagy-enyedi polgármestert, az egyesület alapvetőinek és legbuzgóbb munkásainak egyikét, kinek halála hirét senki ismerősei közül nem fogadta könnyezetlenül. Székely-keresztúri K o v á c s Gyula szül. Mező-Bándon, Maros-Tordavármegyében. Szülei: K o v á c s János, 48 előtt és 61-ben Marosszók birája, bándi birtokos, ki 1867-ben h u n y t el, és neje K o v á c s Mária. Fitestvérei: Albert, budapesti ref. theol. tanár, volt orsz. k é p viselő; Ödön nagy-enyedi néhai ref. theol. tanár; Bálint orvos és János paedagogus, az Orsz. paedagogium tanára. Gyula, a ki időre nézve a harmadik volt, Maros-Vásárhelyt a ref. kollé giumban végezte középtanulmányait és hallgatta a jogot, majd Selmeczbányán az erdészeti a k a démiát végezte az 1867—70-ik tanévekben és az erdészeti államvizsgát kitűnő eredménynyel tette le. Vizsgája után, 1870-ben, N.-Enyeden telepedett meg, egy évig erdészgyakornok, majd a B e t h len-főtanoda főerdésze lett 1874-ig. Ez évben vármegyei erdőszszé választották meg, mely állá sáról Nagy-Enyed város főjegyzőjévé hivatott meg. 1878-ban nőül vette H e g e d ű s J á n o s B e t h len-főtanodai tanár leányát, Klárát, kitől 5 gyermeke született, ezek közül életben vannak: M a riska, Katinka és Géza. 1881-ben S á n d o r Élek nagy-enyedi polgármester elhunytával a város polgárságának egyhangú bizalma őt emelte a polgármesteri székbe és 1882. évi november hó 6-ától kezdődőleg haláláig vezette a város ügyeit. A város a mult év decz. hó 30-án, 25 éves közszolgálati működésének jubileumát ünnepelte meg, arczképét is a közgyűlési terem részére megfestetve. K o v á c s Gyula polgármester működésének köszöni létét Nagy-Enyed város szép sétatere, a város uj székháza. A vármegyével karöltve létesítette a honvéd-laktanyát, ő vitette keresztül a város utczáinak uj szabályozását és gránit-kövezését, a diszes épületü állami leányis kola létesítését; újonnan szervezte és virágzásra vezette a most 20 millió koronát forgató nagyenyedi Kisegítő takarékpénztárt, ő alapította a Lakatosárugyár és a Nagyenyedi Könyvnyomdaés Papirárugyár részvénytársaságokat, tevékeny részt vett a székelyföldi Sikulia-gyár alapításá ban, a balázsfalvi és marosujvári magyar takarékpénztárak, az önkéntes tűzoltó-egylet léte sítésében stb. Polgármesteri jubileuma alkalmából az Emke igazgató-választmánya őt f. évi jan. 12-én tar tott ülésének 1. jkvi sz. határozata alapján az alábbi hazafias átirattal üdvözölte: 18*
— 140 — Sz. 7 0 - 9 0 0 . Az E m k e ig.-választmánya f. hó 12-én tartott ülésében csak utólag értesülhetett arról a felemelő szép jubileumról, melyben Nagyságodat tisztelői és hivei 25 évi polgármesteri műkö dése után oly méltán részesitették. Ig.-választmányunk bár utólag, de egyhangúlag és lelkesedéssel mondta ki, hogy ez alkalomból Nagyságodat az E. M. K. E. részéről is külön üdvözöljük. Nem csak azért, mert egyesületünknek kezdettől odaadó és buzgó hive, ig.-választmányunknak s a saját fiókválasztmányának is kiváló munkása s egyik vezetője: de mert magának Nagy-Enyed városának 25 évig polgármestere lenni, tekintve az erdélyrészi viszonyokat, oly hazafias és ma gyarsági érdem, mely az E. M. K. E. részéről teljes elismerésre, köszönetre és hálára számithat. Hiszen épen ily egyes pontokon való odaadó és önfeláldozó hazafias szolgálatokból áll a társa dalom működése, s bizonyára erős lenne a haza, felvirágoznék a közélet, ha mindenütt és min den téren mindenki hasonló szeretettel és öntudatossággal teljesitené kötelességét, mint Nagy ságod, a helyen a hová a sors állitotta. Fogadja tehát még egyszer az E. M. K. E. igazg.-választmányának is hazafias üdvöz letét, rokonszenvét ós nagyrabecsülését azon óhajtásunk kifejezésével, hogy a mindenható gond viselés a polgármester urat családja, városa, az Emke ós a magyar közélet javára sokáig a leg jobb erőben tartsa meg. Kolozsvárt, 1900. jan. hó 18-án. Gróí Béldi Ákos,
Sándor
elnök.
Józsel,
t. alelnök-főtitkár.
K o v á c s Gyula ez üdvözletre f. évi febr. hó 28-án a következő magasztos sorokkal válaszolt: »A szeretett városomnál a közpályán töltött 25 évi szolgálatom évfordulója alkalmá ból a Méltóságos igazgató-választmány felemelő, meleghangú megemlékezését és üdvözletét hálás szívvel köszönöm meg. A magasan hordott E. M. K. E. lobogó, melyre mindnyájan esküdtünk, lelkesítse minden magyar ember kebelét nemzetünk és hazánk törhetetlen szeretetére mind az idők végéig. Ámen! Nagy-Enyed, 1900. febr. 28. Hazafias üdvözlettel: Kovács
Gyula,
polgármester.
Ezek voltak az egyesülethez intézett utolsó sorai, azon levelezésen kivül, melyet az egyesület következő közgyűlésének Nagy-Enyeden tartása érdekében vele, mint polgármesterrel és a Nagy-Enyed városi fiókválasztmány elnökével folytattunk. Annál megdöbbentőbb volt halála gyászhire, mely jun. 23-án d. e. V»10 órakor, három heti kínos szenvedés után következett be, miután régebb idő óta kínzó aszthmatikus bántalma ellen hiában keresett enyhülést fürdőkön és az ország leghíresebb orvosainál. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki a család: Székely-keresztúri özv K o v á c s Gyuláné-szül. H e g e d ű s Klára, mint nő, K o v á c s Mariska. K o v á c s Katinka és K o v á c s Géza, mint gyermekek; K o v á c s Albert, özv. P á s z t o h i Dénesné-szül. K o v á c s Amália, P á s z t o h i Rudolfné-szül. K o v á c s Róza, dr. K o v á c s Bálint, dr. K o v á c s János, mint testvérek, családjaikkal; özv. dr. K o v á c s Ödönné-szül. H e g e d ű s Ilona, mint sógornő; Hegedűs Gyula, mint sógor, családjukkal, úgy a maguk, mint az összes közeli és távoli rokonok nevében fájdalomtól sújtott szívvel tudatják, hogy az önfeláldozásig szerető férj és édesapa, a jó testvér és rokon S z é k e l y - k e r e s z t ú r i K o v á c s Gyula Nagy-Enyed város polgármestere, áldásos életének 55-ik, boldog házasságának 23-ik évében f. évi június hó 23-án délelőtt fél 10 órakor elhunyt. Családunk fentartó oszlopa ledőli; boldogságunk megtört; biztató reményünk porba omlott; örömünk keserű könyhullatássá változott. . . . Óh Uram! ki elméjének világosságát, szive szerete tének gazdagságát s lelkének nemes érzelmeit adád: adj nekünk most bölcs akaratodon megnyugvást, s mér hetetlen fájdalmunkban égi vigasztalást! Áldott volt élete! áldott lesz köztünk emlékezete is! Nagy-Enyed, 1900. jun. 23-án.
Gyászjelentőt adott ki ezenkivül Nagy-Enyed r. t. város képviselőtestülete is stb. Halála hirére az E m k e kitűzte a gyászlobogót s a következő részvét-sürgönyt intézte ez elhunyt férfi özvegyéhez: „Az Emke-palota homlokán is gyászlobogó siratja K o v á c s Gyulát. Fogadja Nagysá gos asszony az egyesület mély részvétének és együtt érző fájdalmának kifejezését. Gróf B é l d i Akos elnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár.
— 141 — Tekintettel pedig, hogy az igazgató-választmány már nyári szünidejét az elnökség a következő részvétiratot is intézte :
ülte, egyelőre
Özv. Székely-keresztúri K o v á c s Gyuláné urnő ő Nagyságához. Sz. 486-1900.
Nagy-Enyed. Mélyen t i s z t e l t Nagyságos asszony! Az őszinte gyász és megdöbbentő fájdalom érzéseivel vette igazgató-tanácsunk a szo morú hirt, hogy buzgó választmányi és alapitó tagunk, Nagy-Enyed városi választmányi elnö künk, szeretett városának ós anyaszentegyházának s velük együtt az Emkének is önfeláldozó, lelkes munkása, Székely-keresztúri K o v á c s Gyula polgármester ur életkora delén, férfiúi tett erejének tetőfokán a mindenható gondviselő Isten megfoghatatlan végzéséből elhunyt. Őszinte és mély a fájdalmunk, mert az Emkének, az erdélyrészi hazafias társadalom eme nagy ügyének, megindulása és megalakulása óta nem volt buzgóbb munkása és tagja, mint K o v á c s Gyula, kinek szive változhatatlanul és állandóan velünk érzett, a ki egyik alapvetőnk s mindvégig tántorithatlanul bajnokunk volt ugy, mint kevesen. Az igazgató-választmány teendője, hogy K o v á c s Gyula emlékének megörökítése iránt megfelelő módon intézkedjék. Mi azonban addig is az igazgató-tanács határozatából sietünk az egyesület fájdalmát és gyászát e veszteség felett eme részvétirattal tolmácsolni, kívánva az É g urától, hogy a súlyos és nagy csapásban annak elviselésére adja me g Nagyságodnak és hoz zátartozóinak a kellő erőt ós vigasztalást s szolgáljon legalább részben enyhítésül ama tudat, hogy kevés élet volt a földön a közéletre, a nemzetre ós a reá bizott intézményekre nézve áldá sosabb, mint az övé s barátai és ismerősei ritkán láttak ós gyászolnak hűbb szivet, mint a K o v á c s Gyuláé volt. Legyen ezért, valamint önfeláldozó buzgalmáért és minden jóra készségeért az ő emléke áldott, az övéi részesüljenek abban a tiszteletben és becsülósben, a melyet egy kiváló férfiú emléke megérdemel. Fogadja mélyen tisztelt Nagyságos asszony még egyszer az egyesület őszinte gyászá nak s mély részvétének kifejezését, melylyel vagyunk hazafias szolgái : Kolozsvárt, 1900. július hó 2-án. Gróf Béldi Ákos s. k. elnök.
Sándor
József
s. k.
t. alelnök-főtitkár.
K o v á c s Gyula Emke-müködéséhez különösen ki kell emelni, hogy ő volt az, ki az alakuló közgyűlésen az egyesület t ő k é s í t ő eljárását inditványozá, mert mint egy nemzetileg kitett város polgármestere érzékkel birt az iránt, h o g y csak megfelelő vagyonnal lehet czólt érni. Ezen véleményét élete végperczéig s összes Émke-ténykedéseiben fentartotta. Az egyesület köz- és választmányi üléseiről kivált az a l a p í t á s éveiben soha sem hiányzott s részt vett a legutóbbi gyula-fehérvári közgyűlésen is. K o v á c s Gyula temetése impozáns módon ment végbe Nagy-Enyeden jun. 25 én. Előző nap jun. 24-én délelőtt a halottas háznál felállított ravatalnál J a n c s ó Sándor ref. pap ós theologiai tanár mondott rövid búcsúztató imát, ezután a koporsót az uj v á r o s h á z a nagyter mébe szállították át és itt helyezték ravatalra. Ide hozták el koszorúikat egyesek ós a társa dalmi intézmények. J u n . 25-ón reggel 10 órakor a harangok zúgása közben először a nagyenyedi daloskör énekelt szép gyászdalt, majd S z i l á g y i F a r k a s mondott szívből jövő imát. Itt bú csúzott el polgármesterétől a városi tanács nevében a főjegyző, B a l o g h Ferencz. A koporsót a városi polgárok emelték le a ravatalról és a tűzoltó-egylet zenekarának hangjai mellett, gyászmenet kíséretében vitték át az ev. ref. templomba, mely szorongásig telve volt. Itt, a hajóban fölállított ravatalra helyezték a koporsót, A gyülekezet a XC. zsoltár második versét énekelte és ekkor dr. B a r t ó k György, erdélyi ev. ref. püspök lépett a s z ó s z é k r e s meg ható könyörgést mondott. Könyörgés és beszéd közben a nagyenyedi daloskör énekelt gyász énekeket, mire J a n c s ó Sándor theologiai tanár és ev. ref. pap pródikácziója következett. A gyülekezet éneke fejezte be az egyházi szertartást s most az óriási h a l o t t a s menet megindult az Őrhegy oldalában fekvő temető felé. A temetőben a tetőn levő simái a daloskör énekelt, majd a város közönsége nevében L á z á r István bethlen-főiskolai tanár búcsúzott el a halottól; ezután a tűzoltó-zenekar és nép zenekarok hangszereinek hangja mellett a sirt behantolták.
-
142 — VI.
Dr. Tüdős László emlék-alapitványa. Folyó 1900. évi május 19-én érkezett az Emkéhez az alábbi: Alapitó
levél.
Szeretett jó testvérünk, néhai dr. T ü d ő s László volt de breczeni ügyvéd, folyó 1900" évi május hó 13-án, életének 31 ik évében meghalt. Hosszas, nehéz betegség pusztította el ifjú életerejét. Gyönge testének összeomlásával szellemének tiszta, erős és lobogó fénye is kialudt. Elete nem volt befejezett, mert hasonló volt ahoz a fiatal fatörzshöz, a melyet a vihar derékban tört ketté. Hivatását nem töltötte be, mert lelkében és agyában nemes eszmék és nagy gondo latok forrtak. S élethivatása az lett volna, hogy a tudomány és műveltség számos forrásaiból gazdagon táplált szelleme ezeket a nemes eszméket és nagy gondolatokat kifejtette, megérlelte és forrón szeretett magyar hazánk és magyar fajunk javára érvényesítette volna. Megalkuvást nem türt. Kiegyezni még az élet és halál mesgyójén sem akart, e két véglet között. Hajlithatatlan volt, s ezért meg kellett törnie. Teste és lelke saját súlyának terhe alatt omlott össze. De fenmarad közöttünk az ő emlékezete. S hogy emléke állandó é3 örökös legyen, az ő forró és heves hazafias érzésének és sokszor hangoztatott kívánságának megfelelőleg az ő vagyonából az E r d é l y r é s z i M a g y a r K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t n e k — a folyton újra meg újraszülető magyar géniusz emez egyik örökéletű dajkájának — ö r ö k a l a p í t v á n y u l , az alaptőkéhez leendő csatolás végett ennek g y a r a p í t á s á r a „Dr. Tüdős László alapítványa" czimen 1000, a z a z E g y e z e r k o r o n á t adományozunk s kötelezzük magunkat egyetemle gesen arra, hogy ezen összeget az E. M. K. E. központi pén ztárába mától számított bárom hónap alatt egy összegben készpénzben beszolgáltatjuk. Debreczen, 1900. május 15-én. T ü d ő s Kálmán, ref. főisk. orvos és tanár, Debreczen.
T ü d ő s János, ügyvéd, s a debreczeni Első Takarékpénztár ügyésze és jogtanácsosa, Debreczen. T ü d ő s Béla, T ü d ő s Antal, az Arad-Csanádi egyesült vasutak főgazdatiszt a br. Solymossy uradalomban Aradmemórnöke, Aradon. gyében, Viznyik pusztán. T ü d ő s Erzsébet-Szoboszlay Sándorné, törvényszéki biró neje, Szathmárt.
Az Emke igazgató-választmánya f. évi jun. 12-én tartott ülésében 39 jkvt sz. alatt a kegyeletes alapítványt köszönettel elfogadva, egyszersmind részvétirat alakjában tudatta a családdal, hogy az Alapítólevélben foglalt feltételeket teljesíteni kegyeletes kötelességének fogja tartani. VII.
Vájna Áron ev. ref. lelkész végrendelete. Közvetlenül a közgyűlés előtt jött be a központhoz az alábbi: Kölcsönös végrendelet. 1899. II. Ő 244/1. Alólirottak tekintve aggkorunkat s az emberi élet múlandóságát, komoly elhatározás és megfontolás után — most midőn még ép elmével bírunk — a következő végrendeletet tesszük olyképen, hogy ez ugy az egyik, mint a másikra nézve jogerejü legyen s azt senki meg ne támadhassa. , 1) É n V á j n a Áron azon esetre, ha nőm V á j n a Áronné- sz. T u r i Zsuzsa engem túl élne — hagyom, hogy a nevemen bárhol található összes ingó és ingatlan vagyonom nőmre m a radjon, kizárya összes rokonaimat és tesvéreimet. 2) É n V á j n a Áronné- szül. T u r i Zsuzsa, — ha netalán férjem V á j n a Áron halála előtt hallnék meg, a bárhol nevemen található összes ingó és ingatlan vagyont V á j n a
— 143 — Áron férjemre hagyom és pedig olyképen, hogy abból se rokonaim, se testvéreim részt ne kö vetelhessenek és hogy a hagyatékot meg se is támadhassák. 3) A fenti egymásnak kölcsönösen tett végrendeletet magunkévá tesszük és azt az ál talunk e végre meghívott tanuk előtt saját nevünk aláírásával illetve kéznyomásával ellátjuk, azon megjegyzéssel, hogy a melyik közülünk előbb halna meg, azt a hátramaradott házastárs tisztességesen eltemettetni tartozik az ev. ref. szertartás szerint. Gerenden, 1894. év április hó 4-én, V á j n a Áron s. k,
X V á j n a Aronné, névirója V é é r .
Az ezen kölcsönös végrendelet megerősítése czóljából felhívott alólirott tanuk ezennel igazoljuk, hogy ugy tiszt. V á j n a Áron ur, mint neje, tiszt. T u r i Zsuzsa urnő előttünk szemé lyesen ismert e g y é n e k é s igazoljuk továbbá azt, hogy ezen kölcsönös végrendelkezők ezen vég rendeletet közös megállapodás után minden erőltetés és rábeszélés kizárásával szabad akaratuk ból tették, a mit alólirt tanuk előtt is beismertek; igazoljuk végre azt, hogy végrendelkezők ezen kölcsönös végrendelet raegszerkesztetése és aláírása alkalmával teljesen ép elmével bírtak. Gerenden, 1894. év április hó 4-én. V é é r Gyula, tanú és az egyik végrendelkező névirója. S z é k e l y János s. k. tanu.
S z é k i Lajos s. k. tanu. B a r t h a Pál s. k. tanu. B)
Üdvözletek és köszönetek. i.
Dr. Darányi Ignácz kir. földművelésügyi miniszterhez, az algyógyi székedy földműves iskola felvirágoztatásáért. Sz. 7 5 1 - 9 9 . Nagyméltóságú kir. Földművelésügyi Miniszter U r ! Az E. M. K. E. folyó évi szept. hó 17-én Gyula-Fehérvárt tartott X V . évi rendes köz gyűlése, a gróf K u n Kocsárd algyógyi alapítványa tételének 10-ik évfordulója alkalmából há lás köszönettel emlékezvén meg azon atyai bölcs gondoskodásról, melylyel "Nagyméltóságod az alapítványi birtokon létesített áll. földműves-iskolát jelen színvonalára fejleszteni méltóztatott: egyhangúlag és közlelkesedéssel mondotta ki, mikép Nagyméltóságod iránt érzett háláját és kö szönetét jegyzőkönyvileg örökíti meg s a közgyűlés ezen határozatát Nagymóltóságod tudomá sára juttatni hivatalos tisztünkké tétetett. Mit is midőn Nagyméltóságoddal közölni ezennel kedves kötelességünknek tartanok, az egyesület s ezzel az erdélyrészi nemzeti társadalom nevében tisztelettel kérjük, hogy ugy a virágzó algyógyi intézetet, mint általán hazafias egyesületünket továbbra is állandó kegyeiben megőrizni méltóztassék. Honfiúi üdvözlettel Kolozsvár, 1899. szept. 23-án, a közgyűlés nevében ós megbízásából Gróí Béldi Ákos,
Sándor
elnök.
József,
t. alelnök-főtitkár.
II.
Dr. Darányi Ignácz kir. földmüvelésügyi miniszter válasza. *
Sz. 9369-900. Ein. Méltóságos Gróf, Elnök Ur I A Méltóságod bölcs elnöklete alatt álló E . M. K. E. közgyűlésének nevében folyó évi szeptember hő 23-án kelt becses felterjesztését őszinte köszönettel vettem s méltóztassék meg győződve lenni, hogy mindig kiváló örömömre fog szolgálni, ha a felejthetetlen emlékű gróf K u n Kocsárd alapítványi birtokán létesült földmives iskola ügyével kapcsolatosan az E. M. K. E . érdekeit is előmozdíthatni alkalmam lesz, annyival inkább, mert az E- M. K. E. eddigi odaadó munkássága alapján azt a biztató reményt táplálom, hogy ezen ügy szolgálatára irányuló m ű ködésemben a tisztelt Egyesület támogatása ezentúl is kisérni fog. Fogadja Méltóságod tisztele tem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1899. szeptember 27-én. Darányi s. k.
— 144 — III.
Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi róm. kath. püspökhöz, az Erzsébet királyné Ő Felsége felett tartott emlékbeszédért. Sz. 7 5 0 - 9 9 . Főtisztelendő és Méltóságos Gróf, Püspök Ú r ! Áz Emke folyó évi szept. hó 17-én Gyula-Fehérvárt tartott X V . évi rendes közgyű lése alkalmából az Erzsébet királyné 0 Felsége fölött tartott kegyeletes emlékbeszédért, kérjük, méltóztat fogadni ezen az uton is az egyesület leghálásabb köszönetét. A közgyűlés jegyzőköny vileg fejezvén ki háláját ós köszönetét, kedves kötelességünknek véljük, az egyesület eme tényét Főtisztelendőséged és Méltóságod kegyes tudomására hozni, kérve, hogy hazafias, jótékonyczélu egyesületünket állandó támogatásában megőrizni méltóztassék. Honfiúi üdvözlettel Kolozsvárt, 1899. szept. 23-án. Grót Béldi Ákos, Sándor József, elnök.
t. alelnök-lőtitkár.
IV.
Nóvák Ferencz kir. tanácsos, polgármesterhez, az 1899. évi gyula-fehérvári Sz. 487—99. közgyűlésért. Nagyságos kir. tanácsos, Polgármester Úr I Még élénk és friss emléke alatt ama páratlan szép Emke-közgyülésn ek, m elyet Nagy ságod buzgó vezetése alatt Nemes Gyula-Fehérvár sz. kir. város közönsége és illetve az Emke Gyula-Fehérvár városi férfi- és nő-választmánya oly impozáns módon rendezni kegyeskedtek : engedjék meg nekünk, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi határozatához képest is hálás köszöne tünket nyilvánítsuk úgy Nagyságod, mint Nemes Gyula-Fehérvár sz. kir. város közönsége és a fiókválasztmány tagjai irányában, kik fáradságot nem kiméivé, odaadással és hazafias áldozat készséggel működtek közre, hogy az egyesület emez emlékezetes közgyűlése ez országrósz föld rajzi központján ily fényesen sikerüljön. Valóban látván a tettre kész hazafias lelkesedést és buzgóságot, hinnünk kell abban, hogy lobogónk elébb-utóbb diadalra fog jutni s Magyarország legfontosabb országrészében egye dül uralkodó fog lenni a magyar állameszme iránti tisztelet, a magyar honpolgári hűség és a lakosok közt a testvéri szeretet. Minek is reményében még egyszer köszöntve a közgyűlés rendezésében közreműkö dőket, első sorban Nagyságodat, kérjük, hogy ezen köszönetünket nyilvánosságra hozni és min denkivel, a kit illet, közölni méltóztassék. Honfiúi üdvözlettel: Kolozsvárt, 1899. szeptember 23-án. Grót Béldi Akos, Sándor Józset, elnök.
t. alelnök-főtitkár.
V.
Réthi Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelőhöz. A hírlapokban közelebbről az Emke működését illetőleg oly természetű közlemények jelentek meg, melyek hibás informácziók alapján keletkezve, különösen alkalmasok lehettek arra, hogy az Emke egyik legbuzgóbb fiókválasztmánya, a hunyadvármegyei választmány tevé kenységét, s hazafias érdemeikben azokat az ügybuzgó férfiakat érintsék, kik egy emberéleten át az ország egyik legexponáltabb vidékén nemcsak kötelességérzetből, de valódi idealizmussal szol gálták a testvéries közeledés, a haladás, művelődés és a magyarság ügyét. Ezek közt a férfiak közt, — az erdélyi közönség által igen jói ismerve, — első helyen állt Nagyságod is, ki 27 évet áldozott Hunyadvármegyében a valódi emberiesség és magyar állam eszme szolgálatára, ki a Hunyadi-mozgalommal — társaival együtt — első indította meg a ma gyar cultur-mozgalmat, mikor más tényezők erre még nem is gondoltak s kinek köszönhető, hogy körültekintő és bölcs kultúrpolitikája következtében, melyet az illetékes magas helyen mindig elfogadtak, az áll. iskola ma Hunyadvármegyében oly hivatást teljesit, melynek eredmé nye a mult hibáinak helyrehozatalára a legörvendetesebb. Azért az Emke igazgató-választmánya, mint a hazafias erdélyi társadalom egyik kép viselője, igen jól ismerve Nagyságod érdemeit, f. hó 12-ón tartott ülésében 9. sz. alatt egyhan gúlag és közlelkesedéssel határozta el, hogy Nagyságoddal szemben rokonszenvét, tiszteletét és nagyrabecsülését jegyzőkönyvileg fejezi ki és örökíti meg, fölkérvén, mikép munkáját nem lan kadva folytatni s megnyugvását a teljesített munka öntudatában, felebbvalói elismerésében s a helyes közvélemény tiszteletében és szeretetében megtalálni szíveskedjék. Honfiúi üdvözlettel : Kolozsvárt, 1900. január hó 18-án. Grót Béldi Ákos, Sándor József, elnök. -r r? -> w —r'.'M t. alelnök-főtitkár. 2
* j 0 0 0. j A Ii — 1.
KCi'-i'i » i ,-1 • , /-->.
HONI-IPAR. (Hazai ezégek
hirdetései.)
— m—
Emke-Gyujtó
minden
F t n l f P CrXflIli'ri l ^ l l l n . C - V J J U JI U
a székesfővárosi g a z d a s á g i hivatal ítélete j bármely külföldi gyújtónál.
P?ftf
\íf*
f ^ \ r i11
J ^ l l l J V C - V J J
f r\
U J IV
E m k C - G y lljtÓ
o
b
részben
magyar
gyártmány.
b
szerint —
n i v a t
á s a a milliókba m e n ő osztrák gyujtó-importot kiszorítani hazánkból. = = = =
jövedelméből 5°/ az E m k e javára.
-
0
Követeljünk mindenütt! Gyártja a
Temesvári Első Gyujtógijár Részvéng-Társaság. Sürgöny vagy levélczim egyszerűen: ,
Q-3Tinötóg 3ráx-TeiaQ.esvár,
L O B A , első m a g y a r s t e a r i n - g y e r t y a
F
és szappangyár részvénytársaság
Frank-Kiss János Fiai kályhagyára
-
Budapest ISZolozs^ráx. IX. ker. Soroksári ut 7. szám. Mázas cserépkályhák,
Stearingyertya, s t e a r i n s a v . —
elain,
majolika é s fehér
"
n y e r s é s finomított ~
glyeerin,
z
rnosoxszappan,
Sürgönyczim:
zománczkályhák, és
közönséges
barna
zöld
ó-német é s olcsó Dániel-kályhák,
o 1 e o-m a r g a r i n • •:
többszínű
=
»Floratelefon« —Budapest. Emke-gyertya é s Emke-szappan. Ezenczikkek után % az Emke javára.
M
tűzálló-téglák és
Ét
lapok,
agyagáruk,
Emke-fütőcsöves cserépkályhát, Sürgönyczim: Frankkiss fiai. (°/ az Emke javára.) 0
— 17 —
Magyar pamníipar részvény társaság Újpest. Iroda:
Budapest V Sas utcza 25 sz. (Sftrgönyczim Pamut-Ujpest.)
tias^nV
g
te§tüéFeb
= = = . és "Eát^sa üegyilepméhgyát:, toencze és
Emke-pamutvaszon és Emke-pamutfonal Stb. (% a z E m k e j a v á r a . )
tfénymáz-tfősde;
= T3udapest, = VI. Ó-utcza 27. s z .
>Emke-kék<
(Ultramarin)
Ezen czikk után °/ az Emke javára0
Sürgőnycz im: S t i a s s n y t e s t v é r e k < £ | | B >
Budapest.
^
js[alá$z
Pamutvásznak.
ferencz és fá\
szivavUahüoely
iSCHVARCZ LAJOSI
gyátros
Budapest, VII. NgáMteza 16. szám.
BUDAPEST
Raktár:
@ Bajza-utcza 4. sz.
VII. k«r., N a g y d i ó f a - u t c z a 13. s z á m .
Emke mel
Monogramok EMKE és
szivarkahüvely
EMKE
szivarkapa-
pir k ü l ö n l e g e s s é g : parafa-, fa-, és szalma.
szópókás
z = =
(% az Emke javára.) iliiiilii „_ iitiiiilü..,^iiiuiit.^t«iiiibii ^«íiiiH 1
1
ve,
firma-fel-
*
l é n y é s selyembe szőtt
Emke-
iratok selyem-
fírma feliratok.,
be s z ő v e , se
(Ezen czikk
lyem mellény
után % az
szövetek.
Emke javára.).
——
hüvelyek.
ilíMl -íWllill illllillll <, illllillllli..... .ifSliÜ nlM
selyembe s z ő -
u
—
V
T ^ l e r
Union keményítőgyárak B E I M E L
és
B A S C H
B u d a p e s t 3
í IX. Szvetenay-utcza 3. és Versecz. ^
J ó z s e f
£
d
e
papirnemfigyár részvénytársaság Budapest. VI. Rózsa-utcza 55 szám. Raktár: V. Erzsébet-tér 19. s z . é s IV. K e c s k e m é t i utcza 13. szám. Fióktelepek: R u s t s u k b a n é s V i s e g r á d o n . Sürgönyczim: Rigler.
B u z a k e m é n y i t ő buzakeményitőpor, és i i
csiriz
csirizpor,
ményitő
és
rizskerizspor,
kukoricza-keményitő.
= Különlegesség: = kemónyitő-Loukoum
Géplevélboritékok,
üzleti
borítékok,
fényűzési levéldobozok, n é v j e g y l e m e z papiros, eljegyzési j e g y e k , gyászlapok, üzleti
könyvek,
gazdasági
másoló-jegyzetkönyvek, vonalzóit
papiros,
naplók,
disznaplók,
íróasztal
mappák,
iskolai-füzetek, irkák, rajzminták, ta-
Rachat előállítására.
nemü tanszerek, m á r v á n y p a p i r .
L e g j o b b és m a g y a r gyártmány.
Pisztoly-Fénymáz M e g ó v j a a bőrt és ritka FIUMEI
CACAO
ES
CSOKOLÁDÉGYÁR RÉSZV.-TÁRSASÁG =
FIUME.
=
fényt
ad.
Kérjünk min denütt
Osztrák fénymáz be hozatala Ma gyarországba 600,000 korona
az utolsó évben.
Pisztoly-Fénymáz
Temesvári Első Gynjtó, Kocsi-kenőcs és YegytechnikaiGyár R T. Gyártja:
— VI —
„ N I G H O L S O N " gépgyár részvénytársaság Budapest, VI. ker., Váczi-ut 5 szám. L e g j o b b kivitelben cs mérsékelt árakban ajánlja
gőzmozgonyait és gőzcséplőgépeit,
„Simplex" és
flemzeti sorvetőgépeit aczélekéket
és minden és eszközöket. Árjegyzékkel szolgálunk.
egyéb
kívánatra
gazdasági
gépeket
ingyen és bérmentve
Nadabnián. U. p. R o z s n y ó .
Gömör megye.
Aradi és Csanádi
EGYESÜLT VASUTAK patkoló Bnjjagok
és csavaráruk gurafjonczi
ggára
czegeníggáfa.
Budapest, Szállít lassan, v a g y gyorsan kötő
Iroda: VI., Váczi-körut 33. sz. gyártanak
csavarokat,
mindennemű
portlandczementet
szegecseket,
kiválóan j ó minőségben,
anyacsavarokat, sinkötő
rendkívüli
finom őrlésben. A szabványnál na
anyagot és kovácsolt áru gyobb kat
1
szilárdságért
felelősséget
nyers állapotban és félig vállalunk.
kikészítve.
iliurítn IMI iUinil
Alapíttatott 1875-ben.
ffif Ijjp
^tr
FT ^ ü r tST *
IlimUi ilhiillii.
T f i W >
tg]
é r e m m e l
kitfintetTe- .
a legnagyobb választékban, j u t á n y o s árban, ízléses és legszolidabb kivitelben
I A cs. és kir. udvari J
8 G H V A R Z butorgy
VILMOS
árosnál DJEBMECZEW. Üzlethelyiség Gyárhelyiség Szálka u. 5. sz
jk
I Piacz-u.
71. sz. I f
—
VII —
G á s p á r
(Doirelii és Cái?sa
MAROS-VÁSÁRHÉLJR. -
•Hungária* N a x o s - c s i s z o l ó , korong, k ö s z ö r ű k ő , c s i s z o l ó é s fényesítő áruk g ő z g y á r a Budapest, V I . S z a b o l c s - u t c z a 4. s z á m Telefon. Gyárt mindennemű csiszoló korongot henger csiszoláshoz, to vábbá mindenfajta csiszoló és fényesítő anyagot, különleges ségeket malmok részére, surló-köpönyegeket(Schmirgel-mantel) hántoláshoz. — Őröli az ezekhez szükséges Naxos-csiszolót, úgymint franczia tűzkövet, szemcsékben gyártja és szolgáltatja a ezekhez szükséges kötőanyagot. — Csiszoló-vászonról üveg és tüzköpapirról, valamint fenti czikkekről árjegyzék kívánatra bérmentve szolgáltatik.
Részletes árlap ingyen
KoOÓCS
G y u l a
Sárszatyrok, lábtörlők, tálczák, pinczetokok, üvegtokok, gyerekjáték, kötőkosarak gyékények.
Legkitűnőbb
mosószappan
Hofman József fia szappangyárából Keszthelyen. —
Alapíttatott 1820-ban.
—
Minden darabban a gyártó czég névnyomása van benyomva.
O r o s h á z a . árMj?en
J ó E S e f
Házi-ipari czikkek készítése és szétküldése, úgymint: czipök, söprűk, szatyrok, szalmakalapök és bocskorok.
Koromzay és Társai
Első biharmegyei pótkávigyar és kávégőzmalom
I burgonyakeményitő-szörp é s keményitőczukor= g y á r a k Szepes-Bélán é s S z e p e s - I g l ó n . i I
Beck Mór É3rmJJa.á,lyfal T7-án..
Évi termelő képesség:
l ?
20.000 métermázsa burgonya-keményitő 5.000 » burgonyatörköly
3 minőségben 2 >
=
10.000
3
»
keményitőszörp
»
• 5.000 > keményitöczukor 2 > 1 Az árak kívánatra a piaczi árfolyamnak megfelelőleg | azonnal közöltetnek. Minták ingyen és bérmentve.
magyar
GAZDASÁGI GÉPGYÁR RESZVT. BUDAPEST,
=
VI. K ü l s ő Váczl-ut 7. s z . A
A
A
Gyárt m i n d e n n e m ű A gazdasági gépeket, A A mozdonyokat,
kézi" é s
lovas~eséplőgépeket, A járgányokat.
A A A A
-A.
hédevet?
(Dávíon
Élesd. Biharmegye. hazai gyártmányú tinták, tusok, vegytinta, pecsétviasz,
Ajánlja tűzálló tégla, franczia hornyolt tetőcserép,
piros
és fehér
mézgaoldat, stb. a
disztégla
gyártmányát, továbbá tűzálló a g y a g
legjobbak.
Kaphatók
ját, építkezési meszét.
minden papir és írószerN^ar
^PSR
kereskedésben.
N - ^ w
LA-rrjiiiwiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiim
Um Saodor
I l\ol]tmari Imre |
orvosi mü- é s kötszerésznél
Budapesten,
Szabadka.
VII. Erzsébet-körut 50.
| |
Ajánlja sodrony-betéteit, v a s - és Hazai saját gyártmányú m. kir. szabad, sérvkötők, egyenestartók, haskötők műleges lábak, mükezek. orthopaediai készülékek stb. a betegápoláshoz szükséges köt szerek és tárgyak legjutányosabban beszerezhetők.
fakerettel, sodrony-kocsiüléseit.
!
t IMIM
Bó'rszékipar, bulorbőrsaj tolás és faragás BUDAPEST, :
^
Károly-u. 2.
(az evangélikus iskola-épületben):
N a g y raktár valódi borszékek és karosszékekben, saját készítés, j ó v a l olcsóbb árban, mint eddig. Használt nádszékek olcsó árakban.
átalakítása bőrszékekre I
:pleissi£ testvérek és £a$licht ^zzzz
Felek, Gyártat: palaczk, sett
SAJÁT
KÉSZÍTÉS.
u ü e g g t j a p z_
(Saeben
vármegye.)
lámpahengert, csiszolt,
üveget.—
metszett
gyógytári és vé= =
—
IX —
1818. évben alapíttatott. Pálma jeteékü keserűvíz
SZAPPAN ÉS BYEBTYA-GYÁR. A legkitűnőbb
mosdó- és rendkívül
mosó-szappanok
jutányos áron nagyban csinyben kapható*.
é s ki
forrásából
Továbbá viasz, fagygyu és stearín
Biztos hatású mindazon esetekben, melyekben a keserüviz használata indokolva van. Csurgói Kétly Károly tanár, Budapest: »Hatása kellemes, enyhe és biztos.* Dr. Lapponi József tanár, Róma, ő szentsége a Pápa orvosa: »A legjobb keserüviznek találtam,* Dr. Cesar Lombroso tanár, Turin: > Hatás enyhe és minden kellemetlenség"'nélküli.« Kapható gyógyszertárakban, valamint fűszer és ásványviz kereskedésekben.
asztali- és templomifgyertyák úgyszintén
tekercs- és viasz-gyertyák ugy
nagyban, mint kicsinyben.
Mosó- é s jegeczes szóda kapható KOLOZSVÁRT,
Wesselényi Miklós utcza 21- sz alatt. Vidéki
megrendeléseket a legpontosabban teljesítek. Kiváló tisztelettel becses pártfogását
TULAJDONOS:
kéri
loser jáhos
Czirj&k Károly
r
„
r
s
,
t
ó
™
szappan- és gyertya-gyáros.
eU)
ep
ép
\fc
Vff
Elővigyázat a bevásárlásnál! Figyeljen J61 arra, - vannak ládikák és Csomagok a forgalomban, melyek I16H1 valódi
-ot tartalmaznak,
hanem
K o v á c s
F e r e n c z
Kun-Félegyháza
utánzást!
Ha zamatos italt és tápláló kávét kivan, ugy tessék valódi fFrailCk' kávé-pétlékot kérni, mely azonban osak ezen iktatott Jegygyei: t z f
valódi.
Alapíttatott 1877-ben. Ajánlja hírneves Majsai-féle kénes és Ezredéves Árpád* szalongyufáját. Szállítás jutányos árak mellett nagyban és kicsinyben. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
Védjegy.
ISflindennemű fémek tisz« titásához é s fény esitéséhez legjobb a
JVIOREÜÜI ÉS TJÍlRSfí budapesti gyárosok szabadalma.
Lmhófs
Kollerich Pál és Fiai
Török-Szt-Miklóson;
csász. és kir. udvari szállítók
készit:
első magyar sodronyszövet-, fonat és szitaárngyára
sodrony kerítéseket, tüskés huzalokat, ke rítésekre, sodrony ágybetéteket, sodrony szövet, fonatokat, gazdaságok, bányák stb. részére
BUDAPEST, IV. Ferencz József rakpart 21. s z á m .
Első magyar machée-játékszergyár Bártfa.
Józsefi
Á r j e g y z é k k e l szolgál.
J^otán^i János k k l
poppiUo-malmo
a a a a
Készit legjobb kivitelű babákat. kocsikat, állatokat, butorokat, iátékárukat,
nyári játék
szereket. — Háziiparkülönleges ségei: a hírneves nemzeti jellegű
Budapest, VI. Teréz-körut 7.
alakok.babák és posztó-katonák,
Á r j e g y z é k e t bérmentve küld.
Grdf
A nm. vallás és közokt. Miniszté rium 78095/98. sz. m. r. minden fo kozatú iskoláknak használatra aján lott, elismert kitűnő minőségű, mély fekete, fénytelen, kellemes érdességü, gyorsan száradó s maradandó, hasz nálatkész isk. táblamázat, táblamáz ecsetet s h i g piros vonalozófestéket, vhuzó-ecsettel mindennemű és nevű irásfelületek befestésére készit és szál lít frco (magy. v. német szöv. prospectus számt. elismeréssel ingyen.) Greschik G y u l a , Lőcsén.
I
Iá vi vasggaía készit:
Áradi-féie tűzmentes
tetofödéseket, Erzsébet-emléktáblákat és mellszobrokat
J
XI —
M M .
BODENLOSZ JÓZSEF
I:'i!
1
H:!::|I'II ;| M! M i! 'üIIII' h II M : !l MMIIII11: 1111" 11 -11' 111111 i 11 i! 11:111111F: I ti
Egyesült Nagyváradi László és Hunyady
fjőzmalom reszvengíársaság
Meczenzéf. Lakatosáru
.!!: li üí'!! 11:'! 11 i. I i M 11II M Í II-
gyáros.
NAGYVÁRAD.
— • — Kapák,
ásók,
lapátok,
kések és c s á k á n y o k .
eke
Szállít
nagyban
mindenféle
lisztet,
d a r á t és k o r p á t j u t á n y o s á r a k o n . • Ihlvll.u -i.j.ill •li.EíiS.llal, i. IlillBÍII il;iiSlhiii!!!liill,!i:il»llllll»lllllillllT
b*
— XII —
fiú] I. Fiai
Magyarország leghíresebb ásványvizei:
Pozsonyban.
Női rnkák, férfi- és női fehérnemfiek készítése. Menyasszonyi kelengyék. Kívánatra árjegyzékkel és mintákkal szolgálunk.
bikszáfli, gyógyít, mint a drága Selters;
a
S
z
t
o
j
k
a
i
Czégünk
,
készítményeink az egész bi rodalomba, Boszniába és Herczegovinába, továbbá a keleti országokba küldetnek szét.
azonos a Karlsbadival.
A legnagyobb, legrégibb és legjobb k o s á r ü v e g (Demyohn) beszerzési forrás,
Kitüntetve 1 1896. Buda)
Alapitlátott 1801.
nagymérvű po
zsonyi mOkelyeiben 200 em ber nyer foglalkozást, kitűnő
ZELESTYE,
mint háziipari k é s z í t m é n y !
A \C
u. p. Remetemező, Szatmármegye.
Pontos szállítás bármilyen mennyiségben.
Gyógyszertári üvegek gyártása mindenféle alakban mint k ü l ö n l e g e s s é g i g y á r t m á n y ! üveggyár
gózköszörülő
és kosárfonótelep
% l* H
R
. I.
^eiámeister
Magyar ?
—
» (Solvay-rendszer)
Ml
és
&ia,
SífóT.
Viaszgyertyák é s A
veggi és metálur^giai termékek elő
tekercsek,fehér sárga
állítására alakalt társaság
viasz,
és
méz,
fehér é s barna A A
=
Maros-Ujvár,
:
- padló-fénymáz
Alsó-Fehér vármegye. Sürgönyczim :
S Z Ó D A G Y Á R
Ammóniák- és jegeczgzóda. —i
i
AA
AA
— xm —
Q a r a ^ g a m u é$
Unger
Endre
Baranu>Mágocs.
Budapest, IV., Kossuth Lajos.utcza I,
Orgona-
H^r
^3|f
hésziíő.
Műszergyár. Orvos-sebészi
műszerek
más
fából és ruggyantából,
^g^Sj
aczélból és C e m p l o r r \ - é s
fémből,
villanyozó gépek,
gépek,
műkezek,
testegyenószeti lábak,
l o n - o r g o n á k ,
sérvkötők,
fertőztelenitő szerek stb.
Robflich
és Bpeahep
Jgelatini
h a r m o n i u r n o k .
D. Besztercze.
Braun
=Közponfi ipoda: Budapest, Üllői-uf 6 0 . Pezsgő boir
a
,Domino , „Sec",
S
^FtfyiiF
pezsgő-borgyár Velencze (Fehér m.)
VIII.
s z a
„EKE-pezsgő" és
a „Club E x t r a D r y "
z
e
s
z
*
s
ö
r
l
i
s
z
t
-
— írv —
>
Magyar gyapjnárn, katonaposztó és takarógyár
FÉajrtMkFia
Löw KároIg, Zsolnán.
Székesfejérvár
Iroda:
1
kékfestő- és karíonggái.
Budapest, Y. Bálrány-u. 8. sz. Katonaposztók és takarók a cs. és k. közös hadsereg s a m. kir. h o n v é d s é g részére, darócz, posztó, trikót, kamgarn, peruyienne, dosking, tüffel, férfi- s női d i v a t s z ö vetek, lópokróczok, á g y , - kocsiés disztakarók, moquetteós plüschszövetek.
Mintázott
és
sima
kékfestő
áruk.
molinó, calico, kendő-kötények, barchent.
ovile,
atlasz és foulard. :
a g y a t ?
(futyi)
posztó=cz\pő
\—i
gyóF
ifj. K o v á c s József, Orosháza. S ü r g ö n y c z i m : »Koronatutyi « — Házi czipők erős
katonaposztóból.
Csermelyvölgyi
r
vasbádog é s lakatosáru gyár Sürgönyczim:
Sürgönyczim: C l a s
»CLAS«
N á n d o r
T ű z h e l y e k , sütők,
K a s s a .
tüzelő-ajtók,
légszesz-
világitásra szolgáló utcza-lámpák, légszeszg y á r i kellékek, stb. •
fi
•
>CLAS<
f f0! • t
IV —
Siposs A. Gyula, Kassa mechanikai
kötő- és
szövő-gyár.
6isele
Pamut, gyapjú, Flor, és félselyem harisnyák, kötött és kőtszövött alsó-ingek és nadrágok. — Főczikke: a »Patent« kötésű szines' gyermekharisnya.
Józsefi
Budapest,
Sürgönyczim: S i p o s s .
V. K ü l s ő - i / á s z i - u t 138. s z .
Rézérczmü és gőzkazán gyár. Bármely szerkezetű, nagyságú és nyo mású gőzkazánok, magas nyomású, stb. Steinmüller-féle vizcsöves gőzkazánok, kazán előmelegitők, vastartályok, viz, olaj, petróleum és szesz számára. Takar mány füllesztőgépek, kazánfelszerelési tárgyak, petróleum, szesz, czukor, sör és vegyészeti gyár készülékek, végül kazán tapasz tisztító készülékek.
(aottschli^ R o s t o n cs és kir udvari szállító, ka-rum co£nac és likőr nagykereskedő Budapest,
Magyar fám- és lámpaárugyár részvény társaság Budapest, Kőbánya.
Kőbánya, X. Feíső-oaspálycu uícza 33.
Petroleum-, légszeszés villamos lámpák, fényűzési czikkek bronzból, légszesz berendezési czikkek, légszesz órák, világítási czikkek.
B o r s o d i bcmyafáFsulaf
fiöch
ísfüán
Budapest IX. Soroksari-utcza 24. sz. Sürgönyczim: Röckgyár.
Gőzgépek, gőzkazánok, gőzmoz-
fiudóbánya.
II
Weinrich •+ FPig-g.es {Szász-Régen.
B a j k ó
B a r a b á s
Kézdi-Yásárhely és Papolcz. Faipar, faragott-fa, deszka
donyok, gőzmalom-berendezések, téglagyártási gépek, dohány vágók,
Bútor-, lécz- és fur-
borsajtók, olajmalom-berendezé
nir-gyár.
sek, vízmüvek, gőzhajógépek.
1
és szitakéreg.
$r # ^ #
#
—
XVI —
Első magyar
államilag segélyezett sziirposztólábbeli házi ipar ZUBÁKON, Trencsén megye.
FEYÉR és TÁRSA első erdélyi árpa-, gyöngy ös köleskása és rizshántoló gyár, ALSÓ TÖMÖS, Brassó megye
V . K . Felső-magyarhoni első parkét gyár. KASSA, Andrássy-u.1. sz
D T J N K E L
. Főraktár: Budapest, V, Váczi-ut 16. sz. Amerikai
műkoczkák
stb.
parkéták.
B O R T . Asztali, pecsenye, csemege bort, cognacot, kis üstös szilvóriumot, valódi borseprő, székely fenyőpálinkát, eredeti tisztaságban felelősség mellett, nagyban és kicsinyben, mérsékelt árban ajánlunk. — Árlapokat kívánatra ingyen ós bérmentve küldünk.
Székely borkereskedés részvénytársaság Székely-Kereszturon. Magyar vitorla-vászon SALCZMANN
és zsávolygyár.
es
Kolozsvári MDmalom Részvénytársaság Nagyban és kicsinyben szállít mindennemű lisztet, derczét és korpát.
TÁRSA
BUDAPEST, V. k e r . Nádor utcza 20. sz. Nyers- és vízmentessé teli tett vitorlavászon, pony vák, csikós redönyvásznak, bőröndvásznak, ga bona- és egyéb zsákok, futó szőnyegredők, festőés egyéb technikai czélokra kész zsávolyruhák, vászon itatóvedrek stb.
HUBÁT KÁROLY Kolozsvárt Keztyü-gyáros, keztyűk, harisnyákotok, nadrágtar tók stb.
}f DYptny ybtal fyiczik Sátor nítída Debreozeni Lajos—^ Szalonna kolbász
és és
sózott
háj,
csemege-sza-
lonna, zsir.
=
Temesvár, Gyárváros. Sürgönyczim: >Harangöntő Temesvár.*
Harangok forgatható vertvas-fel szereléssel,
szabadon
v a s haranglábak. nyú
álló vert
S a j á t találmá
szabadalmazott
átlyukasz
tott harangok.