FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246,

: (42) 598-930,

Fax: (42) 598-941,

E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 756-12/2011. Ügyszám: Tárgy: A Nagyhalász Regionális Hulladéklerakó Telep Ügyintéző: Székelyhidi Ferenc/dr. Koós egységes környezethasználati engedélye Erzsébet 8 db. Telefon mellék: 226/155 Mell.:

HATÁROZAT A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) – továbbiakban környezethasználó − részére, a Nagyhalász Regionális Hulladéklerakó Telep (Nagyhalász, 0346/1. hrsz.) üzemeltetéséhez, felhagyásához a MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki KFT. (4400 Nyíregyháza, Fazekas J. tér 19.) által benyújtott kérelem alapján EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ADOK az alábbiak szerint: 1. A környezethasználó: Neve: Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22. KSH száma: 13992013-3811-113-15 KÜJ száma: 102 090 361 2. A telephely és az engedélyezett tevékenység adatai: 2.1. Tevékenység folytatásának helye: Nagyhalász, 0346/1. hrsz. alatti ingatlan. A terület nagysága: 3,01403 ha, a depónia területe: 9.000 m2. A telephely KTJ száma: 100 309 327 A létesítmény KTJ száma: 102 227 795 Az ellátandó terület: A Magyar Köztársaság közigazgatási területe. 2.2. A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: Nem veszélyes hulladék gyűjtése (TEÁOR 38.11) Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (TEÁOR 38.21) Hulladék újrahasznosítása (TEÁOR 38.32) NOSE-P kód: 109.06 A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolás: 5.4. pont: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül, vagy 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. A szennyezőforrás jellemző súlyponti EOV koordinátái: X = 313 240, Y = 853 240 1

2.3. A tevékenységet jellemző adatok: 2.3.1. Hulladéklerakás A hulladéklerakó besorolása a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. §-a alapján: Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória). Az engedélyezett kezelési tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 3. sz. melléklete alapján: D5 (lerakás műszaki védelemmel), az 1. sz. mellékletben szereplő hulladékok vonatkozásában. A tervezett maximális kapacitás: 190 t/nap (49.653 tonna/év) A hulladéklerakó szabad kapacitása: 186.300 m3 A lerakó depóniatere műszaki védelemmel ellátott. A meglévő depónia aljzatszigetelése az alábbi: - 50 cm homokos kavics - HD-PE NA 200 dréncső PN 10 - 800 gr/m2 geotextília - 2 mm HD-PE szigetelő lemez - 2 x 20 cm ásványi szigetelés - Tömörített talaj A tevékenység végzéséhez szükséges meglévő létesítmények: Csurgalékvíz gyűjtő medence 152,00 m3 Csurgalékvíz átemelő Porta és szociális épület 40,00 m2 Géptároló szín Szennyvízgyűjtő akna 7,00 m3 Kocsimosó Olajfogó akna Abroncsmosó Hídmérleg Kerítés és kapu Depónia 9.000 m2 A hulladéklerakás dombműveléses technológiával történik. 2.3.2. Kapcsolódó hulladékkezelési tevékenységek: - a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. törvény 4. sz. melléklete alapján (kezelés kódja: R5) kapacitás: 37.503 t/év 2.4 Az alkalmazott technika megfelelése az elérhető legjobb technikának: - A hulladéklerakó lakott területtől 1km távolságra helyezkedik el, megközelítése szilárd burkolatú úton lehetséges. - A terület besorolása a település településrendezési terve alapján: Kü-h (különleges terület, hulladéklerakó felhasználás). - A hulladéklerakó depónia geológiai szigetelő rétege megfelel a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. melléklet 1.2. pontjában a B1b típusú hulladéklerakóra előírt követelményeknek. Az egyenértékűséget a 458/M-70 munkaszámú, az NNK Kft. (4025 Debrecen, Iskola utca 3. Tt/1.) által készített geológiai szakértői vélemény minősítette. - A depónián kialakított mesterséges szigetelőréteg, valamint a szivárgó réteg megfelel a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. mellékletében előírt követelményeknek. 2

- A telepre számítógéppel irányított hídmérlegen keresztül lehet bejutni, a beérkező szállítmányokat dokumentálják. - A lerakott hulladék tömörítésével, takarásával a kiporzást jelentősen csökkentik, a por elleni védelmet szolgálja a telep körüli már meglévő védő fasor. - A hulladéklerakó őrzése folyamatos, így illegális hulladék elhelyezésre nincs lehetőség. - A telepen 3 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer üzemel a felszín alatti víz minőségének figyelemmel kísérése érdekében. - A keletkező szennyvizeket egy 7 m3 zárt, szennyvízgyűjtő aknában gyűjtik, ahonnan rendszeresen az Ibrány-Nagyhalászi szennyvíztisztító telepre szállítják. - A nem szennyezett csapadékvizek a területen elszikkadnak a kialakított szikkasztó árkokban. - A depóniában keletkező csurgalékvizeket egy 152 m3-es csurgalékvíz-gyűjtő medencében gyűjtik, majd a depóniára kerül visszalocsolásra. - A hulladéklerakó üzemeltetési tervvel és üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik, amelyek jelen engedélyben kerülnek jóváhagyásra. - A telep 1 fő környezetvédelmi megbízottal rendelkezik, képesítése megfelel a 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben meghatározott szakképzettségnek. 3. A tevékenység végzésének feltételei: 3.1. Általános előírások 3.1.1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával, a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és technológiákat úgy kell működtetnie, ellenőriznie, hogy a kibocsátások megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 3.1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2.§ (3) d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség engedélyét követően valósítható meg. Az engedélyezést a környezethasználónak kell kezdeményeznie. 3.1.3. A tevékenység megkezdésének időpontját annak megkezdését megelőzően be kell jelenteni a felügyelőségre. 3.2. A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladékok kezelése 3.2.1 A hulladéklerakón kizárólag az 1. sz. mellékletben foglalt hulladékfajták ártalmatlaníthatók lerakással, valamint a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása engedélyezett. 3.2.2. A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni. A dokumentációhoz csatolt üzemeltetési tervet ezúton jóváhagyom. 3.2.3 Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek. 3.2.4 Az üzemeltetés során gondoskodni kell a lerakott hulladék felszínének tömörítéséről, takarásáról. A hulladékot a depónián kívüli területekről folyamatosan össze kell gyűjteni és meg kell akadályozni a szél általi elhordását. 3

3.2.5 A lerakót úgy kell üzemeltetni, hogy egy időben a lehetőség szerinti legkisebb üzemelő felszínek legyenek kialakítva. Az aktuálisan nem üzemelő felszínek földtakarásáról gondoskodni kell. 3.2.6 A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét. 3.2.7. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 3.2.8. A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 20/2006. (IV.15.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint végrehajtott a) alapjellemzéséből, b) megfelelőségi vizsgálatából, c) helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll. A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak. 3.2.9. A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben és megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. A helyszíni ellenőrző vizsgálatok - minden egyes hulladékszállítmány esetében - a hulladéklerakó beléptető pontján, illetve a lerakás helyén kiterjednek: a) a kísérő dokumentumok ellenőrzésére, b) a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, c) szükség esetén a hulladék átvétele szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatára. Ha az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék az adott hulladéklerakóban lerakható, ellenkező esetben a hulladék átvételét a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia. A hulladéklerakó üzemeltetője az átvett hulladék megnevezéséről, kódszámáról és mennyiségéről elismervényt állít ki. 3.2.10. Ha a hulladéklerakó üzemeltetője egy adott hulladékszállítmányt vagy annak egy részét nem veszi át, akkor azt jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv 1 példányát a felügyelőségnek haladéktalanul meg kell küldenie. 3.2.11. Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, termelési nem veszélyes hulladék) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen.

4

3.2.12. A telephelyről hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállított és átadott hulladékok csak az adott hulladékra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szerződő félnek adhatók át. 3.2.13. A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett, és általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását a hivatkozott rendelet 2., 3., 4. és 5. számú melléklete szerint köteles teljesíteni. A kezelés során keletkező hulladékokat elkülönítetten, a hulladék termelőjére vonatkozó adattartalommal kell nyilvántartani. 3.2.14. A hulladéklerakó üzemeltetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak betartását, továbbá köteles elvégezni a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 3. sz. mellékletében előírt ellenőrzési és megfigyelési programot. A mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a Felügyelőséget 8 napon belül értesíteni. 3.2.15. Inert hulladék tárolására, előkezelésére, hasznosítására vonatkozó előírások - A határozat 2. sz. mellékletben felsorolt inert hulladékokat előkezelés és hasznosítás előtt más hulladéktól elkülönítetten, legfeljebb 1 évig lehet tárolni a telephelyen. - A határozat 2. sz. mellékletben felsorolt inert hulladékok előkezeléséről a hasznosítást megelőzően gondoskodni kell. - Az előkezelést a 2. sz. mellékletben szereplő hulladékok előkezelésére jogerős környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szervezet végezhet. - Az előkezelést (aprítás, osztályozás) követően a hulladékokat depónia takarására, támasztógátak kialakítására, belső közlekedési utak kialakítására, karbantartására lehet hasznosítani. A hasznosítás kódja: R5 - A telephelyen nem hasznosított hulladékokat az előkezelést követően az adott hulladék hasznosítására környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére kell átadni. 3.3. Vízminőség védelem 3.3.1 A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telephelyen folytatott tevékenységeknél, a szennyvíz gyűjtésénél és csurgalékvíz kezelésénél, elhelyezésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A fenti tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékeket ne haladja meg. 3.3.2. A környezethasználónak meg kell kérnie a telephely meglévő, de engedéllyel nem rendelkező vízilétesítményeire (szennyvíztisztító, szennyvízgyűjtő, kocsimosó, abroncsmosó, csapadékvíz elhelyező létesítmények stb.) vonatkozó vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyt a felügyelőségtől. A vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyes tervdokumentációt csak vízilétesítmény vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. 5

A vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyes kérelmet és tervdokumentációt az 1995. évi LVII. törvényben, a 72/1996.(V. 22.) Korm., valamint a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletekben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni és engedélyezésre hatóságomhoz benyújtani. Határidő: 2011. július 31. Az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási kezdeményezésekor kell az ügyfélnek megfizetnie.

díjköteles.

A

díjat

az

eljárás

3.3.3. Az üzemeltetés során rendszeresen ellenőrizni kell a csapadékvizeket elvezető övárkok és szikkasztóárkok állapotát, működőképességét. 3.3.4. A telephelyen keletkező szennyvizeket zárt, vízzáróan szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni. A szennyvizet átadni csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező félnek lehet. A szennyvizet érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre beszállított folyékony hulladékról, szennyvízről naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a folyékony hulladék mennyiségét, a szippantókocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 3.3.5. Amennyiben a csurgalékvíz depóniára történő visszalocsolása nem folytatható, a csurgalékvizeket folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján, a hulladék szállítására engedéllyel rendelkezővel. 3.3.6. A kocsi- és abroncsmosó szennyvize a depónián csak megfelelő előkezelés után helyezhető el. A konténer és abroncsmosót úgy kell üzemeltetni, hogy abból a környezetbe szennyvízelfolyás ne következhessen be. 3.3.7. A hulladéklerakóban történő hulladék elhelyezés a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. szakaszának (1) bekezdése értelmében engedélyköteles. A tevékenységet végző a hivatkozott rendelet 16. szakaszának (2) bekezdése alapján, figyelembe véve a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben leírtakat Alap-adatlap benyújtására kötelezett. (Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről). Az adatlapok, illetve a kitöltési útmutatók nyomtatványai a Felügyelőség honlapján (www.ftvktvf.zoldhatosag.hu) hozzáférhetőek. Az Alap-adatlapokat az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell benyújtani a felügyelőségre. A változásokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. szakaszának (8) bekezdésében leírtaknak megfelelően új alap-adatlap kitöltésével kell a felügyelőségen bejelenteni. 3.4. Monitoring 3.4.1. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése érdekében a telephelyen talajvízfigyelő monitoring rendszert kell üzemeltetni. 3.4.2.A talajvízfigyelő kutak karbantartásánál, üzemeltetésénél, a vízmintavételt megelőző tisztító szivattyúzásnál és mintavételezésnél be kell tartani a talajvízfigyelő kutak 679-1/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltakat. 3.4.3. A környezethasználó köteles a 3. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a talajvíz minőségét rendszeresen ellenőrizni. A vízminták vizsgálatát az engedélyesnek minden évben

6

kétszer, április és október hónapokban el kell végeztetni, majd a vizsgálati eredményeket május 15.-ig és november 15.-ig a Felügyelőség részére meg kell küldeni. A talajvízvizsgálatoknak a talajvízfigyelő kutak 679-1/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott szennyezőanyagokra, valamint az elektromos vezetőképesség és klorid-koncentráció meghatározására kell kiterjednie. Az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálata keretében - fentiek mellett - a talajvíz vizsgálatát a TPH (alifás szénhidrogén), a Cu, Zn, Cd, Ni, Cr, Hg és Se komponensekre is el kell végeztetni. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatokat és a mintavételeket akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. 3.4.4. A hulladéklerakó bezárását és az üzemelő depónia lezárását követően az utógondozási időszakban a monitoring kutakat továbbra is üzemeltetni kell. A mérések gyakoriságának, a vizsgálandó komponensek körének változtatását, illetve a monitorozás időtartamának meghatározását a felügyelőség a rekultivációs és utógondozási terv engedélyezése során fogja meghatározni. 3.4.5. A csurgalékvíz vizsgálatát a rekultiváció befejezéséig negyedévente kell elvégeztetni az 5. sz. mellékletben meghatározott komponensekre. A vizsgálati eredményeket vizsgálati jegyzőkönyvben kell dokumentáltatni. 3.4.6. A környezethasználó köteles a mintavételi és vizsgálati pontok biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. 3.4.7. A hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások káros hatásainak elkerülése érdekében évente rendszeres ellenőrzéseket kell végezni az 6. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően. A megfigyelések eredményeit a környezethasználó ellenőrizhető módon köteles dokumentálni. 3.4.8. Meteorológiai adatok gyűjtése A hulladéklerakó vízháztartásának értékeléséhez a hulladéklerakó területére vonatkozóan a 4. sz. mellékletben felsorolt jellemzőket a megadott gyakorisággal gyűjteni kell. Az adatokat gyűjtheti a környezethasználó, vagy biztosíthatja azokat a nemzeti meteorológiai hálózattal kötött megállapodás alapján. 3.4.9. A hulladékban lévő szerves anyag lebomlási folyamatának ellenőrzése céljából a hulladéklerakó-gáz vizsgálatát a határozat 5. sz. mellékletében foglaltak szerint úgy kell végrehajtani, hogy az reprezentálja a hulladéktestben keletkező gázkeverék mennyiségét és összetételét. Az utógondozási időszakban a vizsgálat alapulhat mérésen, vagy a lerakott hulladék mennyiségén és összetételén alapuló számításon. 3.4.10. A meteorológiai adatok gyűjtését, a csurgalékvíz vizsgálatát, a depónia-gáz vizsgálatát, valamint a hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások vizsgálatát az utógondozás időtartama alatt is végezni kell a 4., 5. és 6. számú mellékletben meghatározottak szerint.

7

3.4.11. A 3.4.5, 3.4.7, 3.4.8., 3.4.9., 3.4.10. pontban előírt vizsgálatok eredményét, az eredmények értékelését, valamint a 3.4.3. pont szerinti talajvíz vizsgálatok eredményeinek értékelését összefoglaló jelentésben kell a felügyelőség részére megküldeni minden tárgyévet követően április 30.-ig. 3.5. Levegőtisztaság- zaj- és természetvédelem 3.5.1 Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a levegőbe. A Környezethasználó köteles biztosítani, hogy minden, a telephelyen végzett tevékenységgel kapcsolatos levegőbe történő kibocsátás és bűzkibocsátás ne eredményezze a környezet állapotának és a lakókörnyezetben az életfeltételek romlását, az azokba való jelentős mértékű beavatkozást. 3.5.2 A környezethasználó köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – a hulladéklerakó telep rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. 3.5.3 A rendkívüli légszennyezés esetében a megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. 3.5.4 Adatszolgáltatás 3.5.4.1. A környezethasználónak, mint a diffúz forrás (depónia felülete) üzemeltetőjének a felügyelőség részére a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie első ízben a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. 3.5.4.2. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a Lr. 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania. 3.5.4.3. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell bejelentenie a felügyelőség részére. 3.5.4.4. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével is teljesíthető. Az adatszolgáltatónak az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodnia kell. Az adatszolgáltatás valamint a benyújtott dokumentáció 5 évig nem selejtezhető. 3.5.4.5. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a környezethasználó a felelős. 3.5.5 A hulladéklerakó telephelyhez kötött és mozgó zajforrásai által kibocsátott zaj a telekhatárhoz legközelebb eső zajtól védendő területen nem haladhatja meg a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében foglalt határértékeket. 3.5.6 A lerakó telepen kialakított zöldfelületek rendszeres kaszálásáról, karbantartásáról gondoskodni kell. 3.6. A szakhatóságok előírásai: 3.6.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nyíregyházai-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári 8

Kistérségi Népegészségügyi Intézete 163-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben és a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben előírtakat be kell tartani. - A nemdohányzók védelme érdekében az 1999. évi XLII. Tv.-ben foglaltaknak eleget kell tenni. - A dolgozóknak érvényes egészségügyi papírokkal és védőoltással kell rendelkezniük. - A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben előírtakat (biztonsági adatlap, kockázat analízis, kémiai, környezeti, bejelentési kötelezettség) be kell tartani. 3.6.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 24.2/Tv./277-1/2011. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A hulladéklerakó teleppel szomszédos termőföldeken a továbbiakban is biztosítani kell a talajvédő gazdálkodás feltételeit, a termőtalaj hulladéklerakás és kiporzás következtében, illetve talajon és talajvízen keresztül nem szennyeződhet. - A rekultiváció során tervezett termőföldterítésre csak olyan humuszos feltalaj használható fel, amely a származási helyén - engedélyezett építési, vagy bányászati tevékenység esetén felesleg. Amennyiben a rekultiváció munkálatai során pl. taposással, depózással érintik a szomszédos termőföldeket, úgy gondoskodni kell az eredeti állapot helyreállításáról. 3.6.3. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a 798-2/2011. számú, Nagyhalász Város Jegyzője a 25-1/2011.VII számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 480/0145/1/2011. számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 18.3/248/18/2011. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta. 3.7. Erőforrások felhasználása 3.7.1. A környezethasználó köteles a telephelyen évenként felhasznált üzemanyagok, gáz, villamos energia mennyiségét nyilvántartani. 3.8. Készenlét és továbbképzés 3.8.1 A környezethasználónak biztosítania kell a hulladéklerakó azon dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről, oktatásokról nyilvántartást kell vezetni. 3.8.2 Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 3.9 Értesítés 3.9.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06 42 598-942; fax száma: 06 42 598-941. 3.9.2. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett 9

intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 3.10 Adatszolgáltatás 3.10.1 A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét, a panasz fontosabb adatait és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 3.10.2 Valamennyi adatszolgáltatást a mellékletekben meghatározott gyakorisággal és határidőre kell benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon, számítógépes adathordozón, illetve egyéb módon teljesíthető. 3.11 Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 3.11.1. A környezethasználó az üzemeltetési tervében foglaltaknak megfelelően köteles a telephelyen esetleg bekövetkező haváriák esetén eljárni. 3.11.2. A környezethasználó 2010-ben készült Üzemi Kárelhárítási Tervét jóváhagyom. A kárelhárítási tervből egy példányt a telepen kell tartani. 3.11.3. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján az üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül a tervet felül kell vizsgálnia. A felülvizsgált üzemi kárelhárítási tervet 2015. március 31-ig a be kell nyújtani a felügyelőségre jóváhagyás céljából. 3.12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 3.12.1. A környezethasználó a hulladéklerakó bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. 3.12.2. A hulladéklerakón a lerakással történő hulladékártalmatlanítási- és hasznosítási tevékenységet a szabad kapacitás beteltéig, de legkésőbb 2019. december 31-ig lehet végezni. 3.12.3. A hulladéklerakóra készített Előzetes rekultivációs tervet jóváhagyom. 3.12.4. A hulladéklerakó bezárását követően a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. §-a szerint gondoskodni kell a hulladéklerakó depóniáinak rekultiválásáról, utógondozásáról. A hulladéklerakó rekultivációja, utógondozása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott, a hulladéklerakó rekultivációjával és utógondozásával kapcsolatos követelmények szerint elkészített rekultivációs tervet. Benyújtási határidő: 2019. október 01. 10

3.12.5. A hulladéklerakó területén tárolt inert hulladékokat a bezárásig hasznosítani kell, vagy az adott hulladék hasznosítására környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére át kell adni.

3.13. Egyebek 3.13.1. A környezethasználónak éves felügyeleti díjat kell fizetnie. A díj mértéke 200.000 Ft. A felügyeleti díjat minden év február 28-ig kell megfizetni a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára. Az üzemeltetés megkezdését a felügyelőségnek be kell jelenteni, a megkezdést követő 3 munkanapon belül. A 2011 évben esedékes felügyeleti díjat a működés időtartamával arányosan kell megfizetni a bejelentést követő 15 napon belül. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a 2004. évi CXL. tv. 138.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján. 3.13.2. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálati dokumentációt az engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül be kell nyújtani a felügyelőségre. 3.14 Az egységes környezethasználati engedély érvényessége: Az egységes környezethasználati engedély ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 évig érvényes. A határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a felügyelőség 7504-2/2010. számú határozattal módosított 10378-20/2009. számú környezetvédelmi működési engedélye érvényét veszíti. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 forinttól 500.000 forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére kötelezi. Az eljárási igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 10. munkanapon emelkedik jogerőre. A határozat ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, felügyelőséghez benyújtott fellebbezésnek van helye.

11

A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles, díja a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, azaz 750.000 Ft, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nyíregyházai-, IbrányNagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete szakhatósági állásfoglalása elleni fellebbezés díja 27.700 Ft, összesen 777.700 Ft. A díjat/díjakat fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: a felügyelőség igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 7.500 Ft, és a szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés díja 27.700 Ft, összesen 35.200 Ft. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.

INDOKOLÁS I. Tényállás A Nagyhalász-Tiszarád Regionális Hulladéklerakó Telep 2000-ben létesült, 2009. július 16-ig Nagyhalász és Tiszarád települések kommunális szilárd hulladéklerakójaként üzemelt B3 alkategóriájú hulladéklerakóként. A 7504-2/2010. számú határozattal módosított 1037820/2009. számú környezetvédelmi működési engedély alapján 2010. január 1-től szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakóként (B1b alkategória) való üzemelésre kapott engedélyt. A lerakót üzemeltető Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) Nyíregyháza Város közelsége, illetve a szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló létesítmények környékbeli hiánya miatt a jelenlegi 9,9 tonna/nap kapacitást 190 tonna/nap kapacitásra kívánja megnövelni. A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 5.4. pontja alapján (hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül, vagy 25.000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével) egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki KFT. (4400 Nyíregyháza, Fazekas J. tér 19.) a környezethasználó megbízásából 2010. november 22-én benyújtotta a felügyelőségre az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmét. A dokumentációt a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően, a felügyelőség előzetes vizsgálatot lezáró 10464-24/2010. számú határozatában foglaltak szerint készítették el. A felügyelőség a kérelemmel kapcsolatban megállapította, hogy az eljárás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III/4.1. pontja alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. A díj mértéke 1.500.000 Ft. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került. Az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 40/2010. (IV.15.) FVM rendelet 2.§ (3) bekezdése értelmében „az erdészeti hatóság más hatóságnál, kérelemre induló ügyben lefolytatott szakhatósági eljárásáért 7.500 forint összegű díjat kell fizetni”.

12

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI.13. pontja szerint települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyezési eljárásában történő szakhatósági közreműködés esetén a díj mértéke: 27.700, Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat (eljárás+szakhatósági állásfoglalás) a környezethasználó megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség az eljárás során a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában és honlapján az eljárás megindításáról a 2004. évi CXL tv. 29. § (6) bekezdésében, és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdés a.) pontjában foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé. A közzététellel egyidejűleg a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdés ba.) pontja alapján közleményt, a kérelmet és mellékleteit Nagyhalász Város Jegyzőjének, mint a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének is megküldte, aki gondoskodott a közlemény helyben szokásos módon történő közhírré tételéről. A közzététel időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan a Jegyzőhöz, illetve a felügyelőségre nem érkezett észrevétel. A felügyelőség a 15176-3/2010. számú végzésével az eljárás megindításáról, mint a 2004. évi CXL. tv. 15.§ (4) bekezdése szerinti ügyfelet is értesítette. A felügyelőség az eljárás megindításáról a 15176-4/2010. számú végzésében értesítette a Dráva Szövetséget és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget, azzal, hogy amennyiben az eljárásban ügyfélként részt kívánnak venni, úgy azt a felügyelőség felé jelezzék. Egyik szövetség sem jelezte vissza az eljárásban való részvételi szándékát, ezért a felügyelőség az ügyben további iratokat a részükre nem küldött. A dokumentáció áttanulmányozását követően a felügyelőség a 15176-6/2010. számú levelében hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót, melynek 2011. január 03-án tettek eleget. II. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem elbírálása: A felügyelőség rendelkezésére álló iratanyagok, a benyújtott dokumentáció és annak kiegészítései alapján megállapítható, hogy a vizsgált telephelyen szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítását, valamint inert hulladék előkezelést megelőző tárolását, hasznosítását kívánják végezni. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése értelmében „A felügyelőség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni”. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban Hgt.) 14. § (1-2) bekezdése értelmében „Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető”. A Hgt. 19. § (1) a) pontja és (3) bekezdése értelmében „A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet hulladéklerakóban történő lerakással Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és üzemeltetésére, valamint a már működő és betelt lerakókra vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg”.

13

A hulladéklerakás, a hulladéklerakó üzemeletetésének szabályait a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szabályozza. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) f) pontja szerint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos ártalmatlanítást (mivel az ártalmatlanítani kívánt hulladékok egy része a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete szerinti 20-as főcsoportjába tartozik). A kérelem elbírálásához, figyelemmel a folytatott tevékenységre és a tevékenység helyére, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szakhatóságként a 756-2/2011. sz. levelemben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Intézetét, Nagyhalász Város Jegyzőjét, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Irodáját, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/B. § (1) bekezdés f) pontja, és az 5. számú melléklet 1. pontja alapján pedig az ÁNTSZ Nyíregyházi- Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézetét kerestem meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 798-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását környezet-egészségügyi szempontból előírás nélkül az alábbiak szerint megadta: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Fazekas J. tér 19.) kérelmére a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) üzemeltetésében lévő Nagyhalász, 0346 hrsz-ú területen lévő Nagyhalász- Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésével kapcsolatos egységes környezethasználati engedélyének ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza Kölcsey u. 1214.) megkeresése alapján, az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárul. E döntés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen végzésben foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben van lehetőség. Indokolás A MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Fazekas J. tér 19.) a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza Kölcsey u. 12-14.) előtt a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) üzemeltetésében lévő Nagyhalász, 0346 hrsz-ú területen lévő Nagyhalász- Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésére vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet rendelkezéseire is, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy az inert hulladéklerakó tervezett kapacitásnövelésével összefüggő jelentős környezeti terhelés nem keletkezik, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi

14

kockázatnövelő hatással nem kell számolni, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. január 23. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatásköre, illetékessége 347/2006.(XII.23.) Korm. rendeletnek 32/A § (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nyíregyházai-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete a 163-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 3.6.1. pontjában foglalt előírásokkal, az alábbi indoklással adta meg: Térségi Hulladék- Gazdálkodási Kft. (Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) ügyfél, a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) eljáró hatóság előtt, az üzemeltetésében lévő Nagyhalász-Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás-növelésére vonatkozóan egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nyíregyházai, Ibrány-Nagyhalászi, Nagykállói, Tiszavasvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, a Kistérségi Népegészségügyi Intézet megállapította, hogy közegészségügyi szempontból az engedély kiadásának a fenti előírások betartása mellett akadálya nincs, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság hatásköre, illetékessége az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló módosított 1991. évi XI. Tv. 10§-a és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló módosított 323/2010. ( XII. 27.) Korm r. 3. melléklete rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44.§ (1) bek., 44.§ (3) bek., 44.§ (6) és (9) bek., rendelkezésein alapul. Nagyhalász Város Jegyzője a 25-1/2011.VII. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbiak szerint adta meg: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey utca 12-14.) szakhatósági állásfoglalás megadását kérte hatóságomtól a MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) által tervezett Nagyhalász, 0346 hrsz-ú ingatlanon található Nagyhalász- Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezés tárgyában. Hatóságom az egységes környezethasználati engedély kiadásához helyi környezet- és természetvédelem szakkérdésében a benyújtott tervdokumentáció alapján hozzájárul. A környezethasználattal érintett terület nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet. Eljárás folyamán eljárási költség nem keletkezett. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az ügy érdemében 15

hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey utca 12-14.) szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte hatóságomtól a Nagyhalász, 0346 hrsz-ú ingatlanon található Nagyhalász-Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezés tárgyában. A létesítéssel kapcsolatos terület nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet. A fentiek alapján hatóságom a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Hatóságom illetékességét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 36. § (2) j) pontja állapítja meg. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet 32/A § (1) bekezdése valamint az 4. számú melléklet 4. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásom a tárgyi engedélyezési eljárásban használható fel. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezést követő napján - 2011. január 11-én - kezdődött. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 33. § (8) bekezdése alapján 15 nap, mely 2011. január 26-án jár le. A fentiek alapján a Ket. 33./A. §-ában foglalt illeték vagy díj-visszafizetési kötelezettség nem terheli a hatóságot. A jogorvoslati lehetőségre történő figyelemfelhívást a Ket 44. § (9) bekezdés alapján tettem meg. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az engedélyező hatóságot, hogy a kiadásra kerülő érdemi határozat egy példányát hatóságomnak szíveskedjen megküldeni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 24.2/Tv./277-1/2011. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 3.6.2. pontjába foglalt előírásokkal, az alábbi indoklással adta meg: A Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Nagyhalász 0346 hrsz.-ú ingatlanon található Nagyhalász-Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésére vonatkozó ügyében az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást az egységes környezethasználati dokumentáció (készült: Nyíregyháza, 2010. november hó; készítette: Molnár Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. 4400 Nyíregyháza, Fazekas J. tér 19.) alapján. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal talajvédelmi hatóságának jogutódja az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tárgyi létesítménynek - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási 16

hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15.1. pontja, valamint a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A. §. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet alapján adja ki. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 18.3/248/18/2011. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül az alábbiak szerint adta meg: Megkeresésére a MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 19.) által benyújtott, a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) üzemeltetésében lévő, Nagyhalász 0346 hrsz.-ú ingatlanon található Nagyhalász-Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésére vonatkozó egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tervdokumentációhoz erdővédelmi szempontból az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A megküldött tervdokumentáció alapján a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Az ügyfél a 40/2010. (IV. 15.) FVM rendelet 2. § (3) bekezdésében előírt, szakhatósági állásfoglalás eljárásért fizetendő eljárási díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Indokolás A megküldött MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. által elkészített Nagyhalász-Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelésére vonatkozó egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tervdokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Megállapítottam, hogy a fejlesztéssel érintett Nagyhalász 0346/1 hrsz.-ú földrészleten a 2009. évi XXXVII. tv. hatálya alá tartozó erdő nem található. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében, valamint a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a 2004. évi CXL. tv. 44. §-a szerint adtam meg. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 480/0145/1/2011. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül az alábbiak szerint adta meg: Nagyhalász 0346 hrsz.-ú ingatlanon található Nagyhalász- Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelése ügyében érkezett kérelem alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadom. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS

17

A Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől Nagyhalász 0346 hrsz.-ú ingatlanon található Nagyhalász- Tiszarád Regionális Hulladéklerakó kapacitás növelése ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezési terület mentén nyilvántartott régészeti lelőhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A Nagyhalász 0346 hrsz-ú ingatlanon a hulladéklerakó már kialakításra került. A kapacitás növeléshez szükséges létesítmények rendelkezésre állnak. A tervezett tevékenység új terület igénybevételével nem jár, földmunkákra, építkezésre nem kerül sor, ennek következtében a meglévő hulladéklerakó kapacitás bővítése örökségvédelmi érdeket nem sért. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdésének a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. sz. melléklet 3. pontja, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44.§ (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiak állapíthatók meg: Levegőtisztaság-védelem: A hulladéklerakón szerves hulladék már nem kerül lerakásra, ami kedvezően befolyásolja a depónia bűzkibocsátását. A hulladéklerakó üzemeltetése során porszennyezés, bűzterhelés, az alkalmazott gépek légszennyező anyag kibocsátása, a hulladék beszállítását végző járművek emissziója okoz a környezeti levegő minőségében változást. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával megakadályozható, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a levegőbe. A telephelyen végzett tevékenységgel kapcsolatos levegőbe történő kibocsátások, és bűzkibocsátás nem eredményezi a környezet állapotának, és a lakókörnyezetben az életfeltételek romlását. Hulladékgazdálkodás: A telepre a hulladékok beszállítása közúton történik. A környezethasználó a hulladékok begyűjtésére, szállítására vonatkozóan rendelkezik a FelsőTisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14192-6/2010. számú engedélyével. A telepre számítógéppel irányított hídmérlegen keresztül lehet bejutni, a beérkező szállítmányokat dokumentálják. A lerakott hulladékot tömörítik, takarják a kiporzás csökkentése érdekében. A telep körbekerített, őrzése megoldott, körülötte védő fasor található. A hulladéklerakó őrzése folyamatos lesz, így illegális elhelyezésre nem lesz lehetőség a területen. A lerakó geofizikai észlelőrendszerrel nem rendelkezik. Az aljzatszigetelés ásványi szigetelő réteg vastagsága (2×20 cm) elmarad a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoktól, ezért a meglévő szigetelő réteg jogszabályban foglaltakkal való tényleges egyenértékűségének megállapítása érdekében vizsgálatokat végeztek. A 458/M-70 18

munkaszámú Geológiai Szakértői Véleményt az NNK Kft. (4025 Debrecen, Iskola utca 3. Tt/1.) készítette, melyet a dokumentációhoz csatoltak. A Szakértői Véleményben levezetett számítások alapján a lerakó geológiai szigetelőrétege megfelel a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. melléklet 1.2. pont 1. táblázat szerinti B1b típusú (szervetlen nem veszélyes) hulladéklerakóra előírtaknak. A környezethasználó a telephelyen hulladékok hasznosítását is végezni kívánja. A hasznosítható hulladékokat előválogatás és ideiglenes tárolást követően fogják előkezelni. Az előkezelést negyedévente az INERT Építési és Építési Törmelék Újrahasznosító Kft. (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 5.) fogja végezni (eng. szám:16574-9/2008.). Az előkezelést egy POWERCRUSHER PC 10/55 J típusú őrlővel fogja végezni, a rakodást pedig egy XOMG ZL 50G típusú homlokrakodóval. Az előkezelt hulladék egy részét depónia takarásra, belső utak építésére fogják hasznosítani, míg nagyobb részét hasznosítási engedéllyel rendelkező cégeknek adják át. Megvizsgálva a hulladékok típusát, azok mennyiségét, a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a kezelés technológiáját, a laboratóriumi mérési eredményeket, a környezetbiztonsággal kapcsolatos információkat, a Hgt. 14. § (2) bekezdése, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) d), e), f), pontjai alapján a hulladékok 2. sz. mellékletben szereplő tárolását, hasznosítását, és az 1. sz. mellékletben szereplő hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását engedélyeztem. Az egységes környezethasználati engedélyben előírtak betartása mellett a B1b alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetését engedélyeztem. A hulladéklerakó bezárását követő rekultivációra vonatkozóan a rendelkező rész 3.12. pontjában előírást tettem. A hulladéklerakó előzetes rekultivációs tervét a rendelkező rész 3.12.3. pontjában jóváhagytam. Az előzetes rekultivációs tervben bemutatták a szükséges pénzügyi források meglétének igazolását. A környezethasználó benyújtotta a felügyelőségre a hulladéklerakó üzemeltetési tervét. Az üzemeltetési terv tartalmazza a 20/2006. (IV.05.) KvVM rendelet 9. §-a szerinti tartalmi követelményeket. Az üzemeltetési terv megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, az abban foglaltak betartásával biztosítható a hulladéklerakó jogszabályi előírásoknak megfelelő üzemeltetése, ezért azt a határozat rendelkező részének 3.2.2. pontjában jóváhagytam. Zaj- és rezgésvédelem: Zajtól védendő terület (lakóingatlanok) a telephely telekhatárától 1000 m-re található. A telep közvetlen környezetében mezőgazdasági művelési ágú területek (erdő, gyep és szántó) találhatóak. A telekhatáron belül mozgó és helyhez kötött zajforrások által okozott zajkibocsátás nem okoz határérték feletti zajterhelést a zajtól védendő területen. A közvetett hatásként értékelhető hulladéklerakási tevékenységhez kapcsolódó közúti szállításból származó zajterhelés a vonatkozó sebességkorlátozás betartása esetén határérték alatt marad. A megengedett sebesség túllépése határérték feletti zajterhelést okozhat. Táj- és természetvédelem: A lerakó és környezete természetvédelmi oltalom alatt nem áll (nem védett és nem Natura 2000 terület). A telephely területének élővilág-védelmi szempontú felmérése alapján megállapítható, hogy az érintett földrészlet növényzete zavart, másodlagos, védett növény- és állatfaj élőhelyét a tevékenység nem veszélyezteti, károsítja. 19

A határozat rendelkező rész 3.5.6. pontjának („a lerakó telepen kialakított zöldfelületek rendszeres kaszálásáról, karbantartásáról gondoskodni kell”) betartása esetén az adventív fajok, gyomok terjedése megakadályozható, amely különösen a lerakóval É-on határos, természeti területként nyilvántartott legelőterület (0346/2 hrsz.) miatt lényeges. Felszín alatti víz- és talajvédelem: A hulladéklerakón 3 db figyelő kútból álló monitoring rendszer üzemel a felügyelőség által kiadott 12280-6/2010. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján, amely 2025. október 10ig érvényes. A hulladéklerakó területéről szennyvízelvezetés nem történik. A hulladéklerakó a sérülékeny földtani környezetű Kemecsei Kistérségi Vízmű vízbázisától 4 km-re, a Nyíregyháza I. Vízmű méretezett hidrogeológiai védőövezetének B zónájától 4,6 kmre helyezkedik el. A telephely területe közüzemi vízbázist nem érint. A hulladéklerakó területén a vízellátást a nagyhalászi települési rendszerről biztosítják. A keletkező szennyvizeket egy 7 m3-es zárt, szennyvízgyűjtő aknában gyűjtik. A nem szennyezett csapadékvizek a területen elszikkadnak a telepi árkokban. A depónia téren keletkező csapadékvizek egy 152 m3-es csurgalékvíz-gyűjtő medencébe kerülnek összegyűjtésre, majd a depóniára visszalocsolásra, amennyiben a visszalocsolás nem lehetséges, szennyvíztelepre kerül beszállításra. A tevékenység végzésének a felszíni vizek minőségére közvetlen hatása nincs. A depónia műszaki védelme, a megfelelően kialakított kezelő-, tárolóterek, burkolt felületek, vízelvezetés biztosítja a talajszennyezés kockázatának alacsony szinten tartását. Nagyhalász település a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny területek közé került besorolásra. A hulladéklerakó területén keletkező csapadékvíz elhelyezést szolgáló, továbbá a kocsimosó, abroncsmosó, szennyvíztároló meglévő létesítmények üzemeltetése vízjogi engedély köteles tevékenység, melynek megszerzésére a rendelkező részben előírást tettem. A 2010. évi felszín alatti vízvizsgálati eredményeket értékelve megállapítható, hogy mindhárom kút esetében az ammónium-ion, illetve a 3. kút esetében a foszfát-ion koncentrációja haladta meg kismértékben a B szennyezettségi határértéket. A 2003 - 2005. évre visszanyúló talajvíz-vizsgálati adatsorban a nehézfémek (Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Cr, Hg, Se) közül az Ólomnál volt határérték túllépés mindhárom figyelőkútban, egy-két esetben (Pb: 13-24 g/l Hatérték: 10 g/l). A Higanynál az F1 jelű kútban 2003-ban mért 7,68 g/l értéket követően az eredmények határérték alattiak voltak (Hg: 0,2-0,6 g/l < Hatérték: 1 g/l). Az Összes alifás szénhidrogén tekintetében határérték túllépés egy esetben az F3 jelű kútban volt 2007. évben (TPH: 5000 g/l < Határérték: 100 g/l), amely utáni vizsgálatok TPH szennyezést nem mutattak. A vizsgált időszakban a Nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), Foszfát és Szulfát eredmények határérték körül szóródtak. Fentiek alapján a talajvízminőség alakulásának figyelemmel kisérésére, rendszeres ellenőrzésére a pH, Elektromos vezetőképesség, Nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), Foszfát, Szulfát, Klorid és Pb komponenseknél az évi kétszeri, míg a Cu, Zn, Cd, Ni, Cr, Hg, Se és az Összes alifás szénhidrogén (TPH) esetében az 5 éves gyakoriságú vizsgálatok elvégzését írtam elő. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében az üzemi tevékenységekről, a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem. 20

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti vizekkel kapcsolatos és földtani közegre irányuló vizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A környezethasználó az üzemi kárelhárítási terv 5 példányát az egységes környezethasználati engedélyes dokumentáció mellékleteként nyújtotta be a felügyelőségre. A tervet megvizsgálva a felügyelőség megállapította, hogy az megfelel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt követelményeknek, ezért azt a rendelet 6. § (5) bekezdése alapján ezen határozat rendelkező részének 3.11.2. pontjában jóváhagyta. A 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet 7.§ (2) a) pontja alapján az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. Ugyanezen bekezdés b) pontja alapján az üzemi kárelhárítási terv egy példányát meg kell küldeni a működési területe szerinti érintett Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak és Nemzeti Park Igazgatóságnak. Az előzőek teljesítése érdekében az üzemi kárelhárítási terv 2 lepecsételt példányát a határozat mellékleteként visszaküldöm a környezethasználó részére és 1-1 lepecsételt példányát továbbítom az érintett szervek részére. Levegőtisztaság-védelem: Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és a Tanácsi rendelet alapján jelenteni kell a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó információkat. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (Lr.) - hatályba lépés:2011. január 15. - adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet folytató üzemeltetők részére. A Lr. 31.§ (1) bekezdése szerint az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás üzemeltetője adatszolgáltatásra köteles. Az adatszolgáltatást Lr. 4. számú melléklete szerinti adattartalommal, levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben kell megtenni a felügyelőségre. A Lr. 31. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be. Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a Lr. 31. és 32. §-ai tartalmazzák. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása az előírások maradéktalan betartása mellett környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Az üzemeltetés hatásait megvizsgálva, értékelve, a rendelkezésre álló adatok alapján, a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött. A környezetvédelmi, műszaki követelmények, technológiák, valamint a feltételek teljesítésének ütemezése a jelenlegi körülményeket tekintetbe véve lettek meghatározva, figyelemmel a létesítmény műszaki jellemzőire, földrajzi elhelyezkedésére, a megteendő intézkedések előnyeire. A határozat rendelkező részében foglalt előírások, valamint a hatályos jogszabályok együttes betartásával biztosítható a környezeti elemek védelme. 21

Fentieket figyelembe véve, továbbá megvizsgálva a hulladékok típusát, azok mennyiségét, a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a kezelés technológiáját, a laboratóriumi mérési eredményeket, a környezetbiztonsággal kapcsolatos információkat, a Hgt. 14. § (2) bekezdése, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) e), f) pontja, valamint a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 2.2.1. pontja alapján a határozat 1. számú mellékletében foglalt hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához, valamint az inert hulladékok hasznosításához hozzájárultam. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás, nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásokat a határozat rendelkező részének 3.2.13. pontja tartalmazza, melyeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-a, 4. § (2) bekezdése, 7. § (1), (2) bekezdése, 10. § a) pontja alapján tettem. A hulladéklerakó üzemeltetésével, a hulladéklerakás technológiai rendjével kapcsolatos előírásokat a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján tettem. A rendelet alapján előírást tettem - a hulladék átvételére, a lerakás technológiai rendjére, - a kommunális szennyvíz, valamint a csapadék- és csurgalékvíz kezelésének rendjére, - a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésére, - a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésére és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjére, - a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekre, - a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén teendőkre. Az előírások megállapításánál figyelembe vettem, hogy a szennyező anyagok az egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek. A környezeti elemeket külön-külön és egységesen is megvizsgáltam. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval 2011. február 17-én szakmai konzultációt folytatott. Az elérhető legjobb technikák meghatározásánál és az ebben szereplő előírások meghatározásánál figyelembe vettem azt, hogy a BAT technikák alkalmazásával a környezetet érő káros hatások, kibocsátások mérsékelhetőek. A hulladéklerakó üzemeltetése során az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak ellenőrzését és nyilvántartását, valamint a hulladéklerakó üzemletetése során szükséges ellenőrzési és megfigyelési követelményeket a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 13. §-a és 3. számú melléklete alapján tettem. Ennek meghatározása során figyelemmel voltam arra is, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. számú melléklet 4. pontja az engedély kötelező tartalmi elemeként határozza meg a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételek meghatározását, ezen belül a mérés gyakoriságát, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát.

22

Az egységes környezethasználati engedéllyel folytatott tevékenységről szóló adatszolgáltatási kötelezettséget a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a alapján állapítottam meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest, mint egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet folytatót éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki és a befizetését követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. Az eljárás 2010. november 22-én indult, az ügyintézési határidő a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján 3 hónap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a 15176-1/2010. számú hiánypótlásra felszólító végzés kiadásától annak teljesítéséig eltelt idő (2010.11.23.2010.12.08.), a 15176-6/2010. számú hiánypótlásra felszólító végzés kiadásától annak teljesítéséig eltelt idő (2010.12.10.-2011.01.03.) , valamint a 756-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalás kérés kiadásától annak teljesítéséig eltelt idő (2011.01.05.-2011.01.25.) Az ügyintézési idő 2011. április 20-án járna le. A felügyelőség határozatát az ügyintézési határidőn belül meghozta. A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján a MOLNÁR Kft.-vel közlöm. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 10 munkanapig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 98. § (1) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. A határozat az 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) b) pontja, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 9.-13. §, 14.§ (1), 15.§ (1), (2) bekezdése, 18.§ (1), (2) bekezdése, és 1., 2., 3., 4.sz. melléklete alapján, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 20.§ (1) d), e), f), 22.§ (1) és (4) bekezdése alapján, a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 5.4. pontja alapján a 11. számú melléklete szerinti tartalommal került kiadásra, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti eljárásban, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 71. § (1) és 72.§ (1) bekezdésére. A szakhatóságok megkeresésére a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, valamint a 32/B. § (1) bekezdés f) pontja, és az 5. számú melléklet 1. pontja alapján került sor. A felügyelőség illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. 7. pontja állapítja meg. A hulladékok EWC kód szerinti besorolására a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján került sor. A határozat elleni fellebbezési lehetőség és az arra nyitva álló határidő a 2004. évi CXL törvény 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdése alapján biztosítottam. 23

A fellebbezés díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4-5) és (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet III/4.1. főszáma alapján lett megállapítva. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján megküldöm. Nyíregyháza, 2011. március 24. Vilmányi Zoltán sk. hatósági engedélyezési igazgatóhelyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából

Határozatot kapják: Jogerő előtt: 1. MOLNÁR Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41.) + térti + 2 pld. kárelhárítási terv 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 3. Nagyhalász Város Jegyzője (4485 Nagyhalász, Arany János u. 50.) 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nyíregyházai-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 5. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5.) 7. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) + 1 pld kárelhárítási terv 8. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) + 1 pld kárelhárítási terv 9. Irattár Jogerő után: 10. MOLNÁR Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41.) + térti 11. Kötelezés-nyilvántartás

24

1. sz. melléklet A hulladéklerakón lerakással ártalmatlanítható hulladékok EWC kód

Hulladék megnevezése

02 01 09 02 07 04 04 01 09 04 02 09

Mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Kötözési és kikészítési hulladékok Társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) Feldolgozott textilszál hulladékok Műkorom Hulladék műanyagok Por alapú bevonatok hulladékai Nyomdafesték hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12-től Hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től Ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től Hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04) Üvegalapú, szálas anyagok hulladékai szerves kötőanyagok nélkül Üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től Üvegcsiszolási és polírozási iszapok, amelyek különböznek a 10 11 13-tól Kiselejtezett öntőformák Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai Vasfém részecskék és por Gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács Homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16-tól Elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20tól Egyéb, kevert csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02- től Súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11-től Műanyagok Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különbözne 16 02 15-től Szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

04 02 22 06 13 03 07 02 13 08 02 01 08 03 13 08 03 18 08 04 10 10 01 01 10 11 03 10 11 12 10 11 14 10 12 06 10 12 08 12 01 02 12 01 05 12 01 17 12 01 21 15 01 06 15 01 07 15 02 03 16 01 12 16 01 19 16 02 16 16 03 04 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 02 03 17 03 02 17 04 11 17 05 06 17 05 08 17 06 04 17 08 02 17 09 04 19 08 01

Üveg Műanyag

Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től Kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től Vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól Gipszalakú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Rácsszemét 25

Mennyiség t/év 40 80 10 210 60 80 15 2 5 1 10 10 15 10 180 100 160 5 2 15 5 500 200 700 50 5 1 150 100 130 25 10 1000 3 30 30 40 20 42.503 350

19 08 05 19 09 01 19 09 02 19 09 04 19 09 05 19 12 04 19 12 05 19 13 02 20 01 02 20 01 28 20 02 03 20 03 03 20 03 07

Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok Víz derítéséből származó iszapok Kimerült aktív szén Telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták Műanyag és gumi Üveg Szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01-től Üveg, csak elválasztva gyűjtött üveg Festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től Egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok úttisztításból származó hulladék lom hulladék

Összesen:

10 1 350 1 5 20 20 20 10 1 253 1200 900 49653

Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehető inert hulladékok EWC kód 10 11 03

Leírás Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai

15 01 07 17 01 01

Csomagolási üveg-hulladékok Beton

17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 05 04

19 12 05 20 01 02 20 02 02

Korlátozások A hulladék nem tartalmazhat szerves kötőanyagot

Elkülönített építési és bontási hulladékok* Tégla Elkülönített építési és bontási hulladékok* Cserép és kerámiák Elkülönített építési és bontási hulladékok* Beton, tégla, cserép és kerámia keveréke Elkülönített építési és bontási hulladékok* Üveg Föld és kövek A hulladék nem tartalmazhatja a talaj humuszos rétegét, tőzeget, továbbá szennyezett területről származó földet, köveket Üveg Üveg Elkülönített üveg Talaj és kövek A hulladék csak kertekből, parkokból származhat, és nem lehet benne humusz, illetve tőzeg

* Az elkülönített építési és bontási hulladékok kis mennyiségben más összetevőket (pl. fémek, műanyagok, talaj, szerves anyagok, fa, gumi stb.) is tartalmazhatnak. A hulladék eredetét ismerni kell. Nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely külön jogszabályban szabályozott szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket (pl. azbesztet, bitument) tartalmaz vagy az építés során ilyen anyagokat használtak, illetve az épületben olyan termékeket tároltak vagy gyártottak, amelyekkel az építőanyagok szennyeződhettek, és emiatt a hulladék már nem tekinthető inertnek.

26

2. sz. melléklet A hulladéklerakón tárolható, majd előkezelést követően a depónia takarására, támasztógátak kialakítására, belső közlekedési utak kialakítására, karbantartására hasznosítható hulladékok: EWC kód 17 01 01 17 01 02 17 05 04 20 02 02

Megnevezés Beton Téglák Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Talaj és kövek, csak kerti, illetve parkokból származó hulladék; nem tartalmaz termőtalajt és tőzeget

Összesen:

Mennyiség t/év 10.000 2000 24.500 1.003 37.503

3. sz. melléklet Talajvízvizsgálat Paraméterek

pH Elektromos vezetőképesség Nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) Foszfát Szulfát Klorid Pb Fémek (Cu, Zn, Cd, Ni, Cr, Hg, Se) Összes alifás szénhidrogén (TPH)

Mintavétel gyakorisága az engedély érvényességi ideje alatt Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig Az engedély 5 éves felülvizsgálatával egyidejűleg Az engedély 5 éves felülvizsgálatával egyidejűleg

Vizsgálati módszerek Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint

4. sz. melléklet Meteorológiai adatok gyűjtése Jellemző 1. Csapadék mennyisége 2. Hőmérséklet, 14.00h 3. Uralkodó szélirány és szélerő 4. Párolgás (liziméter) 5. Légköri páratartalom 14.00h

Működési fázis idején naponta naponta naponta naponta naponta

27

Utógondozási fázis idején naponta, havi értékekhez hozzáadva havi átlag nincs előírva naponta, havi értékekhez hozzáadva havi átlag

5. sz. melléklet A csurgalékvíz, és a hulladéklerakó-gáz ellenőrzése A vizsgálat (mintavétel) célja

A vizsgálat (mintavétel) gyakorisága a működési időszakban az utógondozási időszakban havonta félévenként

A csurgalékvíz mennyiségének megállapítása A csurgalékvíz összetételének meghatározása: nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), pH, KOId, foszfát, szulfát, klorid, fémek (Cr, Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Hg, Se), TPH Csurgalékvíz elektromos vezetőképessége Hulladéklerakó-gáz emisszió és légköri nyomás meghatározása (CH4, CO2, O2,.)

negyedévenként

félévenként

évente

évente

havonta

félévenként

6. sz. melléklet A mechanikai változások ellenőrzése Az ellenőrzés célja

Az ellenőrzés gyakorisága a működési időszakban az utógondozási időszakban évente

A hulladéktest mechanikai szerkezetének és összetételének megváltozása1 A hulladéktest szintjének süllyedése2

évente

éves leolvasás

1

A hulladéklerakó állapotára vonatkozó adatok: - a lerakott hulladék által elfoglalt lerakókapacitás (térfogat), - a lerakás módszerei, - a lerakás időpontja és időtartama, - az alkalmazott tömörítés mértéke, - a lerakott hulladék tömege és térfogata, - a hulladék összetétele, - a hulladéklerakóban még rendelkezésre álló lerakókapacitás (térfogat és tömeg) számítása. 2 A hulladéktest szintjének süllyedését referenciapont-hálózat kiépítésével és mozgásának megfigyelésével kell megvalósítani.

7. sz. melléklet Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére Beszámoló Panaszok

Beszámolás gyakorisága eseti

28

Beadási határidő Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül

Bejelentett havária események összefoglalója

eseti

Éves összefoglaló jelentés

évente

Az eseményt követő 1 hónapon belül április 30.

Éves hulladékbejelentés nem veszélyes hulladék kezelésre történő átvétele esetén Éves hulladékbejelentés az üzemeltetés során keletkező hulladékokról Levegőtisztaság védelmi jelentés

évente

március 1.

évente

március 1.

évente

március 31.

8. sz. melléklet Csapadékvíz vizsgálata Gyakoriság Naponta

Módszer Szemrevételezés

29

Vizsgálati pont csapadékvíz övárok