FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013.
1
BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 3
2
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................................... 6 2.1
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATIAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI . 6
2.1.1
Alapelveink ................................................................................................................................ 6
2.1.2
Értékeink.................................................................................................................................. 10
2.1.3
Céljaink, feladataink................................................................................................................. 11
2.1.4
Eszközeink, eljárásaink ............................................................................................................. 36
2.2
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................. 37
2.3
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...................................................................................... 38
2.3.1
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ............................................. 40
2.3.2
A környezet- és természetvédő tevékenységünk céljai ............................................................... 40
2.3.3
Erőforrások .............................................................................................................................. 43
2.3.4
Alapelvek, célok ....................................................................................................................... 45
2.3.5
Feladatok ................................................................................................................................. 48
2.3.6
A mindennapos iskolai testedzés program ................................................................................ 49
2.3.7
Az iskola - egészségügyi ellátás feladatai .................................................................................. 52
2.4
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰDKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................ 52
2.4.1 2.5
2.6
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása ................................................... 53
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ... 54 2.5.1.2
Környezettudatosságra nevelés...................................................................................................... 58
2.5.1.3
A tanulás tanulása......................................................................................................................... 58
2.5.1.4
Testi és lelki egészség .................................................................................................................... 58
2.5.1.5
Felkészülés a felnőtt élet szerepére ................................................................................................ 58
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE.......................... 58
2.6.1
Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...... 58
2.6.2
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program........................................... 59
2.6.3
A szociális hátrányok enyhítése ................................................................................................ 59
2.6.4
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység........................................................ 60
2.7
A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ................... 61
1
3
2.8
A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI .................................... 62
2.9
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ........................................................... 65
2.10
A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .............................................................................................. 72
2.11
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..................................... 75
HELYI TANTERV ..................................................................................................................................... 78 3.1
VÁLASZTOTT TANTERV ÉS ÓRATERV ............................................................................................................. 79
3.2
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ........................................................................................... 80
3.3
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ....................................... 82
3.4
A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .............................. 83 3.4.1.1
Az iskola képzési rendje ................................................................................................................. 83
3.4.1.2
Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................................ 83
3.4.1.3
Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................................ 84
3.4.1.4
Az iskola élet-és munkarendje, az iskolai élet egyéb sajátosságai, jellemzői ..................................... 85
3.4.2
Mindennapos testnevelés ......................................................................................................... 86
3.4.3
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai............................. 87
3.4.4
Projektoktatás.......................................................................................................................... 87
3.4.5
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................................... 87
3.4.6
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................... 88
3.4.6.1
Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei: .................................................................... 88
3.4.6.2
A beszámoltatás, számonkérés formái ........................................................................................... 90
3.4.6.3
Az értékelés formái........................................................................................................................ 93
3.4.6.4
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................................... 97
3.4.6.5
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei......................................................... 99
3.4.6.6
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............................... 99
3.4.7
3.5
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................ 103
3.4.7.1
Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................................................... 103
3.4.7.2
Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................................ 105
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 110
2
1
Bevezetés
Borsfa Zala megyében az ezernyi völggyel tagolt dombságon fekszik, Nagykanizsától 20, a letenyei határtól 10 km-re. A falut bükkösök, tölgyesek fogják körül. Ebben a szép, természetes közegben a budafai arborétum szomszédságában lévő település központi részén helyezkedik el iskolánk. Mi, akik itt élünk és dolgozunk, nagyra értékeljük e csodás környéket, és iskolánk arculatát is ehhez a földrajzi környezethez igazítjuk. A községben közel 20 évig nem volt tanítás, a körzetesítés miatt 1973-ban a régi iskolákat felszámolták, a gyerekek Bánokszentgyörgyre, Bázakerettyére jártak. Az akkor tanító nevelők elköltöztek, a falu kulturális élete hanyatlásnak indult. Csak a napközi otthonos óvoda működött tovább. Az utóbbi években községünkben sok fiatal telepedett le, megváltozott a lakosság összetétele, és igényként merült fel új iskola építése. Lakossági kezdeményezésre, széles körű társadalmi munkával, a környékbeli üzemek és vállalkozók gépeivel, különböző támogatások segítségével épült fel az új épület. Jelenleg 9 tanteremmel, melegítőkonyhával, ebédlővel rendelkezik. 1993. Szeptember óta látja el a község gyermekeinek oktatását és egyéb kulturális feladatokat old meg. Az utóbbi 10 évben látványosan fejlődött a község. Az önkormányzat nemcsak külsőségekben építi a jövőt (a falu összkomfortos: víz, gáz, telefon, jövőben a csatornázás), hanem az itt élők tudatában is. Költségvetésben biztosítja a gyermekek óvodai, iskolai képzését, profi módon támogat minden hasznosnak induló kezdeményezést. Ifjúsági klub, orvosi rendelő, gyógyszertár szolgálja az itt élőket. Az itt élők büszkék településükre, az együvé tartozás, az igazi összetartó erő, ez egy nagy család, itt mindenki ismert mindenki, senki sem megy el szótlanul a másik mellett. A település életének új szint adnak a kulturális, sport és falunapi rendezvények. Az iskolai, óvodai rendezvények szorosan illeszkednek a programokhoz, amelyek lebonyolításában maga is részt vesz. Világosan látjuk és hisszük, hogy azzal, amit az iskolában, óvodában teszünk, magunk is alakítjuk a bennünket formáló környezetet. A község lakossága sajátjának érzi az intézményeit, mindig szívesen látogat el hozzánk.
3
A falu csodálatos földrajzi környezetben fekszik, észak-dél irányú völgyek, dombok húzódnak rajta keresztül. Hatalmas erdők övezik. Közelében található a Budafai Arborétum, a Szuloki forrás és tó, a Kistolmácsi-tó és a Márki vadászkastély. A községen keresztül halad a kék túra útvonala. Mi, akik itt élünk, nagyra értékeljük a környezetünket, ezért választottuk névadónknak Fekete Istvánt és intézményünk profilját ennek szellemében alakítjuk. Pedagógiai programunkban kiemelt feladatnak tekintjük a magyar nyelv- és irodalom, matematika, idegen nyelvek (horvát,német,angol) mellett a természet- és a környezetvédelem tanítását a természetismereti tantárgyakon belül, a hagyományok és szűkebb környezet ápolását. A helyi tanterveket úgy készítettük el, hogy felülvizsgáltuk a környezetismereti, biológiai, fizikai, kémiai tantárgyak ismeretanyagát, összegyűjtöttük azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyek a környezet és természetvédelemmel kapcsolatosak és beépítettük az oktatási dokumentumokba. Ökoiskolai programjainkat úgy állítottuk össze, hogy az életkori sajátosságoknak megfeleljenek, az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangban legyenek. Tanulóink részt vesznek saját, területi, megyei és országos meghirdetésű természetvédelmi vetélkedőkön, versenyeken, túrákon. Eddig is rangos eredményeink, helyezéseink vannak. Szeretnénk még jobb eredményeket elérni. Mi is hirdetünk versenyeket, levelezős játékokat, túrákat. Pályázatokon veszünk részt, a pénzt eszközfejlesztésre, iskolai innovációra fordítjuk. Az itt végzett természet- és környezetvédelmi nevelés meghatározó szerepet tölt be a tanuló későbbi, ifjú- és felnőttkori életében. A természet szeretete végigkíséri életüket, az itt szerzett élmények maradandóvá válnak. Gyermekeik, unokáik nevelésében a természet iránti tisztelet, szeretet meghatározó szerepet tölt be, ezáltal folyamatossá válik a nevelés. Intézményünk horvát nemzetiségi nevelést és oktatást végző általános iskola. Az oktatást nyelvoktató, kisebbségi oktatás formájában szervezzük. A horvátországi Domasinec község általános iskolájával való együttműködés, a rendszeres látogatások, nagyon jó alkalmat teremtenek a tanulóknak a horvát nyelv ápolásához, az identitás megőrzéséhez. A muramenti települések iskoláival való szakmai együttműködések, a közös rendezvényeink is a kapcsolattartás fontos elemei. Folyamatos kapcsolatot alakítunk ki a Magyarországon működő
4
két horvát gimnáziummal (Budapesti és Pécsi Horvát Gimnázium), valamint a horvát kisebbségi önkormányzatokkal. Önképünk is ebből fakad.
Két nyelv és két kultúra ápolása.
Tartalmas kapcsolat a horvátországi partneriskolával – Domasineccel, Draskovec valamint a muramenti horvát települések iskoláival.
Hagyományteremtés és ápolás, színvonalas rendezvények
5
2
Az iskola nevelési programja
2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatiai, eszközei, eljárásai
2.1.1 Alapelveink Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni, az integrációs nevelés és a kompetencia alapú oktatás, valamint az új tanulásszervezési módszereket is felhasználva. a.)
Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érzik magukat.
Ennek keretében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
b.)
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: -
tanuló és tanuló,
-
tanuló és nevelő,
-
szülő és nevelő,
-
nevelő és nevelő között.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű
ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: 6
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
szeretnénk tanulóinkat megismertetni természeti környezetünk, nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
c.)
Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván
venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, a falu lakói,
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát különféle rendezvényeken, versenyeken.
7
d.)
Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés e redményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus,
erkölcsös,
fegyelmezett,
művelt,
kötelességtudó,
érdeklődő, nyitott,
kreatív, alkotó,
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
gyakorlatias,
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkbáan, tanulásban),
van elképzelése a jövőjét illetően,
becsüli a tudást,
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: -
a természet, a környezet értékeit,
-
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, 8
-
más népek értékeit, hagyományait,
-
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
viselkedése udvarias,
beszéde kulturált,
társaival együttműködik,
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
képes szeretetet adni és kapni,
szereti hazáját,
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
egészségesen él,
szeret sportolni, mozogni,
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt gondozott.
e.)
A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos helyi alapelveket alkalmazzuk a mindennapi munkák során.
Kommunikáció-központúság
Tevékenység centrikusság
Rendszeresség
Partnerség
Kutató szemlélet 9
f.)
Alkalmazzuk a mindenkori érvényes törvény szabályai alapján az integrációt iskolai oktatásunkban.
g.)
A nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának elve
Összességében demokratikus szellemben élő és cselekvő, a másságot elfogadó, a kor kihívásaihoz alkotó módon alkalmazkodni tudó személyiség kialakítását tekintjük legfőbb alapelvünknek. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
2.1.2 Értékeink A társadalomban működő értékek közül kiemelt figyelmet fordítunk a demokrácia, tolerancia, kreativitás (alkotó aktivitás), vállalkozóképesség, egészséges életvitel, önfegyelem, természetés környezetvédelem értékeinek átörökítésére. Az oktatáspolitika által preferált értékek közül az esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a szabadságra, korszerűségre, a sokszínűségre, változatosságra, az önállóságra, autonómiára, a modernizációra, az innovációra, az eredményességre, a hatékonyságra, a rugalmasságra fordítunk kiemelt figyelmet. Az iskolával kapcsolatban állók (fenntartó, szülő) által megfogalmazott elvárások a következő értékekben öltenek testet:
általános emberi értékek keretei közül: szeretet, barátság, megértés, humanizmus, segítség, tisztesség, becsület, erkölcsösség.
az önfejlesztő magatartás és tevékenység értékei: önismeret, önfejlesztés, személyi esztétikum, környezeti esztétikum, tudás.
egészséges életmóddal összefüggően: testi-lelki higiénia, testi-szellemi edzettség, egészséges életvitel
intézményünk, mint szervezet a külső, belső kihívásoknak megfelelve: nyitottság, pozitív iskolai légkör, szocializáció, tudatos fegyelmen alapuló rend, alternativitás,
10
szakmai autonómia, érdekérvényesítés, differenciált, egyénre szabott bánásmód, versenyképesség, mint érték felvállalására törekszik pedagógiai munkája során.
a nemzeti kultúra értékei
az egyetemes emberi kultúra értékei
a településen megőrzött értékek, benne a horvát nemzetiségi hagyományok, nyelv- és szokások elemei.
2.1.3 Céljaink, feladataink Minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, és a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve, egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt.
Olyan iskola létrehozása, amelyben gyermek, szülő, pedagógus jól érzi magát.
A személyiségfejlesztés és teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve legyen az iskola a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt színtere.
A hagyományok ápolása és megőrzése mellett hagyjon teret minden ésszerű és igényelt új kezdeményezésnek, amely a tanulók személyiségfejlődését elősegíti.
Alapfeladat a 6-14 éves korosztályt megtanítani az alapkészségekre, nyitottá tenni őket a folyton változó világra, képesség tenni a tanulókat arra, hogy kérdezni tudjanak a körülöttük zajló eseményekre, változtatásokra.
Konstruktív szokásrendszer kialakítása, életvezetési modellek megalapozása.
Nevelési alapozó funkció ellátása, hogy e gyerekek ne pótolhatatlan nevelési deficittel hagyják el az iskolát,
Egészségesen fejlett személyiség kialakítása, az emberi lét minőségének javítása, a képességek kibontakoztatásával. A tanár szerepe e folyamatban, hogy segítsen a tanulók viselkedésének jól meghatározott irányban történő változtatásában.
Általános emberi és európai értékek, tolerancia, szeretet, stb.
11
Önállóság, önfejlesztés, önnevelés. Felelősség önmagunkért és másokért. A természet és környezet szeretete, védelme, beleértve saját életünket is.
Kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása.
Tevékenység-centrikusságra, rendszerességre, kutatószemléletre, partnerségre való törekvés.
Nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi értékek (történelem) megismerése.
Nemzetiségi nyelv (anyanyelv) tanulása (őrzése).
Hagyományok (megismerése) őrzése, ápolása, tisztelete.
Identitástudat, önismeret, önelfogadás.
Másság elfogadása.
Helyi hagyományok, népszokások megismerése.
Két nyelv-két kultúra ápolása.
Kisebbségi jogok megismerése, alkalmazása.
Közösséghez kötődés erősítése.
Toleranciára nevelés.
Anyaország életének, kultúrájának megismerése.
Az anyanyelv megszerettetése.
Elődök, ősök tisztelete (gyökerek).
Emberi jogok- állampolgári jogok.
Európai, egyetemes értékrend.
Nemzetiségi életmód elsajátítása.
Nem nemzetiségi tanulók toleranciára nevelése.
Hagyományok teremtése.
Nem nemzetiségi tanulók megismertetése a nemzetiség kultúrájával.
12
Konkrét nevelési céljaink, feladataink: Céljainkat a nevelés különböző területein kívánjuk megvalósítani: a.)
Az egészséges életmódra nevelés céljai: ki kell fejleszteni igényüket a tiszta környezet,
testápolás, az egészséges életfeltételek iránt; a gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elősegítik optimális szellemi, fizikai fejlődésüket. b.)
Az esztétikai nevelés terén:
megőrizni a
kisgyermekek őszinte, ösztönös
érzékenységét, fogékonyságát; alakuljon ki igényesség, a „szépérzék” szűkebb, tágabb környezete iránt (munkája, alkotásai, iskolája, otthona, környezet és a természet iránt). Ennek érdekében sokat alakítottunk iskolánk külső, belső arculatán, hogy érzékelhető-érezhető formában találkozzanak a mindennapokban diákjaink ilyen élménnyel (pl. rajz, képek, fajátékok, növények, stb.); valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására tegyük képessé a diákokat, ítélőképességük és kritikus gondolkodásmódjuk fejlesztésével együtt. c.)
Az értelmi nevelés terén: önálló ismeretszerzés kifejlesztése, megfigyelőképesség
fejlesztése; sokoldalúság igényének kialakítása; a növekvő „információáramlatban” való tájékozódás képességének kialakítása; hatékony kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása; kreatív gondolkodásmód kialakítása. d.)
Az érzelmi, akarati nevelés terén. Érzelmek alkotó jellegű feldolgozásának kialakítása,
a stresszkezelés „megtanulása”, legyen képes kialakítani reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést; pozitív gondolkodásmód elsajátíttatása, dönteni tudás kialakítása. e.)
Az erkölcsi nevelés terén: alapvető magatartási, társadalmi normák felismerése,
elfogadása; egy-egy norma értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása; váljon ezek alkalmazása belső igénnyé; alakuljon ki társasági alkalmazkodás készsége; legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére, legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság; nem utolsósorban a család jelentőségének felismertetése. f.)
Környezeti nevelés: A tanulók váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt.
Osztályok, folyosók, udvar tisztasága és esztétikus dekorálása, mellékhelyiségek kulturált használata.
Kapcsolódjanak
be
közvetlen
környezetük
értékeinek
megőrzésébe.
Életmódjukban a természet szeretete, tisztelete és a felelősség a környezeti károk
13
megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Figyeljenek fel nemcsak a helyi, hanem a Földet globálisan érő, az emberiséget veszélyeztető problémákra. A felsorolt területek mindegyikében érvényesíteni akarjuk az integrációs és kompetencia alapú oktatási elméletből alkalmazható részeket. Az oktatás konkrét céljai, feladatai: Célok: a.)
Alapozó iskolai funkcióból adódóan az általános műveltség alapjainak elsajátíttatása
1-8 évfolyamon. Az alapműveltségi vizsgára való felkészítés. b.)
Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítését a pályaválasztásra (foglalkozások
megismertetése),
a
felvételikre
(középiskolai
előkészítőkkel),
az
elhelyezkedésre
(számítástechnika, informatika, idegen nyelv, természetismereti képzés), az életre (hasznos gyakorlati ismeretek: csecsemőápolás, elsősegélynyújtás, háztartási ismeretek, szexuális felvilágosítás stb.), kulturált életvitelre (tanulmányi kirándulás, színház és múzeumlátogatás). c.)
A
„gyermekközpontú”
iskolai
tevékenység
minden
eleme
a
sokoldalú
személyiségfejlesztést szolgálja, ennek fontos összetevői az alapvető készségek kialakítása, képességek fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások, felkészítés az ismeretszerzésre. d.)
Az
iskolát
körülvevő
mikrokörnyezet
segítségével
célunk
a
tanulók
munkaképességének alakítása, fejlesztése, (rend, felelősség), az önállóságra, a kulturált viselkedésre és a toleranciára nevelés. e.)
Lényeges a helyes beállítódás kialakítása a tárgyi és természeti környezettel.
Feladatai: Az oktató-nevelőmunka, a tanítás-tanulás folyamatának irányítása. A tanítás-tanulás átfogó tervezésénél az alaptantervi követelményekből és az iskola pedagógiai programjából eredő célokból kell kiindulnunk. A tanítás-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásban jelennek meg. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció, a tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, 14
érdemes dolgozni. Ez különösen a nehezen haladók esetében fontos. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik, ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani, az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, videó) által megszerezhető tudásnak, s a környezetismeretet közlő hatásainak. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem előtt téveszteni, hogy a tanulói aktív részvételt biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos. a.)
Prioritást kell adni főleg az alsó tagozatban az anyanyelvi nevelésnek, hiszen ez
gondolkodásunk,
érzelmi
gazdagodásunk
nélkülözhetetlen
feltétele,
a
tanulók
személyiségének legbelsőbb sajátja. A felső tagozatban pedig minél több szereplési lehetőséget kell biztosítani a tanulók beszédkészségének fejlesztésére. b.)
Anyanyelv és olvasástanítás terén célszerűnek tartottuk a leghatékonyabb, a nevelő
módszertani szabadságának és –egyéniségének leginkább megfelelő módszer alkalmazását. c.)
Az elért eredmények ellenére tovább kell erősíteni a természettudományos tárgyak
oktatásának színvonalát. d.)
A német nyelv emelt óraszámban történő tanítását, a nyelv hatékonyabb oktatása
érdekében. A német kultúra megismerése céljából testvériskolai kapcsolat kialakítása. e.)
A tanítási óra az oktatás alapsejtje, egyetlen tanítási óra sem múlhat el a tanulók
eredményes motiválása nélkül, a nevelői óra munkája legyen átgondolt, osztályra illetve csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztését, önálló munkáját, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését. f.)
Fontos feladat, hogy a pedagógusok minél hamarabb felismerjék a tehetségeket, ehhez
megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkezniük. A felismerést követően fontos a tehetséggondozás színtereinek jó működése is, de további hatékony formákat kell kidolgozni (csoportmunka, osztályok, órák defferenciálása). Biztosítani kell a versenyeztetést is, amelyre fel kell készíteni a tanulókat. g.)
Az iskolába járó gyerekek 60%-a jelentős szociális, műveltségi hátránnyal küzd,
felzárkóztatásukhoz a tanórán kívül a korrepetálások nyújtanak segítséget és lehetővé teszik a hátrány minimális csökkentését. 15
h.)
Az iskola kulturális életét megfelelő tartalommal kell megtölteni. Az itt lezajlott
rendezvények elsődleges célja a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, s művészeti, esztétikai nevelése. A zeneiskolával szervezett bemutatók az iskolai ének, színjátszók és versmondók által előadott produkciók – a lehetőség szerint – legyenek önfinanszírozóak. i.)
Tanulási
motívumok:
az
örökölt
tanulási
motívumok
megerősítése,
a
teljesítménymotivációk kialakítása, a tanítványi kötődés, mint fontos tanulási motívum erősítése, a társakhoz való viszony motiváló képességének (segítőkészség, tisztességes versengés) fejlesztése. j.)
Megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség fejlesztése. Szemléletes
megfigyelések lehetőségének biztosítása, a megfigyelések szóbeli megfogalmazása, a racionális gondolkodásmód kialakítása. Olvasási, írás- és beszédkészség folyamatos fejlesztése. A szövegértés és szövegképzés gyakorlása. A nyelvtani ismeretek alapjának elsajátítása. Képi gazdálkodás, a rendszerezési, kombinatív képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, elsősorban manipulációs úton. Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Ok-okozati, indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése szóban, írásban egyaránt. Az elvont gondolkodásmód, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. k.)
Informatikai képesség fejlesztése. A személyi számítógép működésének és
kezelésének elsajátítása, oktatóprogramok használata. A pedagógiai program, a helyi tanterv elkészítése, a szülői ház igényeinek alaposabb felmérése, a szerkezetváltásból adódó feladatok egységes csapatmunkát, a tantestületet erős motiváltságban tartó, a gyermekek jövőjéért érzett felelősség összes súlyával terhelt, de optimista vezetői magatartást kíván. A kompetencia alapú oktatás céljai:
a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges,
az egész életen áttartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,
kompetencia alapú oktatás elterjesztése.
a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,
a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, 16
a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
az esélyegyenlőség érvényesítése
újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
egyéni fejlesztési tervek készítése szükség szerint
digitális írástudás elterjesztése
az értelmi kompetenciák az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása
a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítása
az egymás közötti kapcsolat fejlesztése
Minden embernek – felnőttnek és gyereknek egyaránt – szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. A külvilágtól, a gyermek környezetétől kapott elismerés igényének kifejezésére a megelőzés pedagógiája a „kapcsolat” szót használja. A kapcsolat fontossága tehát a következőképpen írható le: az a gyerek, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról. A kapcsolat alapvető szükséglete akkor teljesül, ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja:
érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk;
mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal;
érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt;
ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást;
megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket;
17
szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit;
megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat.
Új módszertani kultúra Ez a módszer a hangsúlyt a képességfejlesztésre, a differenciált tanulásszervezésre, a jelenleginél szabadabb csoportmunkára, a gyerekek együttműködésére helyezi. Tehát nem az oktatás tartalma változik általa, hanem a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó módszertani kultúra. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás
mértéke.
A
tanulási
folyamat
hatékonysága
nem
összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. 18
a
tanulócsoport
Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,
a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,
a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,
a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével,
a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:
a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása,
nyelvi adatokkal műveletek végzése,
szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, 19
a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása,
a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása,
szövegtípusok interpretálása és alkotása,
a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia,
a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében,
a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor. Az előbbieknél az olvasó többnyire már valamilyen előzetesen adott gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiak esetében az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti", illetve „tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. A program ugyanakkor 20
kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon van lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban. (Például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége kiemelten fejleszthető az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. ) A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban a műveltségterület tananyagtartalmát veszik alapul. A tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készülnek a feldolgozási minták. (Gondolunk olyan modulokra, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek. Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja: A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás,
szövegesfeladat-megoldás,
21
problémamegoldás,
rendszerezés,
kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004).
Készségek (számlálás, számolás, becslés);
Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés);
Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás);
Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció);
Tanulási képességek (figyelem, emlékezet)
A matematikai kompetencia fejlesztési területei A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a
tanulók
saját
tanulási tevékenységüket
felidézzék,
reflektáljanak
rá.
A
matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.
22
A „bemenet vezérlésű építkezés" a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen, körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. B típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember a természetben valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Ezáltal természetesen a tantárgyi ismeretek is rögzülnek. Minden területen, minden évfolyamon öt modul készül, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Minden modul 5 egységet tartalmaz, amelyeket öt órára elosztva célszerű feldolgozni, mégpedig oly módon, hogy egyegység fejlesztő feladataival az adott tanóra 10-12 percében foglalkozzanak a tanulók. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők akár ráhangoló, akár ismétlő részként, akár gyakorlásként, és feldolgozhatók frontálisan, egyéni munkában, párban vagy akár csoportban. A C-típusú programcsomagok kettős célt szolgálnak: kiegészítik az A, illetve B típusú programcsomagokban megcélzott képességek differenciált fejlesztését, illetve formálják, alakítják a matematika iránti pozitív attitűdöt a tanórán kívüli tevékenységek körében. Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja: Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási
gyakorlat
megújítására.
A
modernizációt
kompetencia
alapú
nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tűztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré
23
szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: felfedezés, megbeszélés, vita, dráma, játék, pár- és csoportmunka, projektmunka, célcsoportok. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló, újonnan kidolgozandó programok az általános és középiskolai korosztálynak és tanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kapnak a tanártovábbképzések, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése két szinten Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére többféle programcsomag készül alap- és középfokra az alábbi felosztásban. Két programot mindkét szinten, 12 évfolyamos fejlesztésben tervezünk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák "Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később".(John Dewey,1938) A terület meghatározása, a fejlesztés célja: A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt.
24
E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezetőés szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek: kooperatív tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés, terepgyakorlat, interjúkészítés és újságírás. Életpálya-építési kompetenciák A fejlesztés célja: Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy van szükség arra, hogy felkészítsük gyerekeinket saját „életvonatuk" tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szüksége pálya
megépítésében,
az
egyes
állomások
meghatározásában,
a
„meghibásodás"
kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni 25
majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzet meghatározás Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére. Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás
a döntéshozás és a helyzet meghatározás kongruenciájának megteremtésére.
Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzet meghatározás alapján alkalmasság
a célok megfogalmazására,
a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére,
az idővel való gazdálkodásra,
a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára,
az akadályok elhárítására.
Az életpálya-építés „A" típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejleszti:
Ember a természetben
Ember és társadalom
Művészetek
Földünk és környezetünk
Testnevelés és sport
Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek: 26
a pálya- és szakmaismeret,
a munkaerő-piaci ismeretek,
az álláskereséséi technikák fejlesztése.
„B" típusú programcsomagjaink a matematika és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a „C" típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció együtt a munkapiac-ismerettel, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei
A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel.
A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen.
Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést.
Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést.
Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást.
Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is.
27
Info-kommunikációs technikák (IKT) kompetenciák Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően
feldolgozni
és
alkalmazni.
Ehhez
el
kell
sajátítania
a
megfelelő
információszerzési,- feldolgozási, adattárolási,- szervezési és – átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Megváltozik a pedagógusok szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Az információrobbanás századában az iskola új stratégiára kényszerül. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. Az oktatás tematikáját és módszertanát úgy kell alakítani, hogy minden tárgy oktatása szervesen magában foglalja az informatika eredményeit, az adott témában felhalmozott ismeretek hatékony keresésének, begyűjtésének módszereit is. A hangsúly már nem csak az alapvető informatikai ismeretek elsajátításán van, hanem az információs és kommunikációs technikák alkalmazásában rejlő szabadság megismertetésében, az innovatív szemléletmód széleskörű elterjesztésében. Az információs kultúrával rendelkező tanuló:
hatékonyan képes az információt megszerezni 28
kritikusan és kompetensen értékeli a megszerzett információt
pontosan és kreatív módon alkalmazza az információt
Fontos feladatnak tekintjük, hogy a tanulók képesek legyenek önállóan tanulni, rendelkezzenek
információs
kultúrával
és
személyes
érdeklődésüknek
megfelelő
információkkal foglalkozzanak. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a tudást ne egyszer megszerzett ismeretnek tekintsék, hanem igényük legyen arra, hogy ezt a tudást sokrétűen alkalmazni tudják, és folyamatosan fejlesszék. A tanulási közösségekhez és a társadalomhoz pozitívan hozzájáruló tanulók ismerjék fel az információnak demokratikus társadalomban betöltött jelentőségét. Etikus legyen magatartásuk az információ és az információs technológiák irányában. Hatékonyan vegyenek részt, az információt alkalmazó, és további információt létrehozó csoportokban. IKT eszközök használatának feltételei: Az IKT eszközök alkalmazásának tárgyi és személyi feltétele is van. Lényeges feladat, hogy az iskola vezetése megoldja és biztosítsa az eszközök hozzáférhetőségét. Intézményünkben számos
eszköz
áll
rendelkezésre,
melyek
tárolását,
kiosztását
és
használatának
adminisztrálását meg kellett oldani. Éppen ezért a hordozható eszközök az informatika teremben kaptak helyet. Innen előzetes egyeztetés után bárki elviheti oktatási célra. Amikor az eszközök nincsenek használatban a pedagógusok által, akkor az informatika teremben állnak a könyvtárhasználók rendelkezésére. Az IKT eszközök használatának másik feltétele a személyi feltétel, mely egyrészt megköveteli a pedagógusok innovativitását. Másrészt a lehetőséget a szükséges információk elsajátítására, mind a tanárok, mind a diákok részére. Fejlesztési alapelvek:
gyermekközpontúság előtérbe helyezése
gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás figyelembevétele
a tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
képesség-és személyiségfejlesztés
a gondolkodás képességének fejlesztése 29
kommunikációs képességek fejlesztése
a differenciált fejlesztés és az esélyegyenlőség biztosítása
a folyamatosság, a folytonosság és a fokozatosság megteremtése
valóságos tanulási környezet
integrációs elv, komplex látásmódra való törekvés
kontroll és mérés
Meg kell valósítani azt a koncepciót, amely a lexikális típusú ismeretanyag bővítés helyett elsősorban a gondolkodás, a probléma megoldás képességnek növelésére, az együttműködés készségének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Az információs tájékozottság, eligazodni tudás és a kritikus gondolkodásmód alapvető feltétele annak, hogy tanulóink sikeresen tudjanak élni a gyorsan változó, információra és tudásra irányult társadalmunkban. Az információkban eligazodni tudó tanulók képesek csak a különböző formátumokban megjelentetett információkat hatékonyan felhasználni. Az új oktatás- és tanulásszervezési folyamatok alapelvei a TÁMOP 3.1.4 projekt tükrében Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók.
30
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.(Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség 31
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu
oldalon
elérhető
programtantervek
adaptálásakor
előnyben
részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés
32
szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:
óvoda-iskola átmenet
hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.
habilitációs és rehabilitációs tevékenység
az inkluzív nevelés
attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak
multikulturális tartalmak
tanórai differenciálás (heterogén csoport.)
kooperatív tanulás
a drámapedagógia eszközei
tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
projektmunka (egyéni és csoportos)
prezentációs technikák
tanulói értékelési formák gazdagítása
módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
33
Motiváló módszerek:
páros munka
csoportmunka
játék
szerepjáték (drámapedagógia)
vita
kutató-felfedező módszer
kooperatív módszerek
projekt módszer.
A tanulásszervezés alapelvei:
differenciálás -
egyéni különbségek figyelembevétele
-
tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.
szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia -
divergens
gondolkodás,
problémamegoldó
képesség,
kreativitás,
kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.
motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.
A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka
34
Párosmunka-tanulópár
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás
Minőségi differenciálás
Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása
Alkalmazás-gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok
Alkotó feladatok
Felfedező, kutató feladatok
Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,
az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,
multimédia
tartalmak
(pl.
képek,
mozgóképes
hangállományok),
multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, 35
állományok,
animációk,
eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
2.1.4 Eszközeink, eljárásaink Nevelési céljaink megvalósítását
segítik az
iskola pedagógusai által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1.
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő
közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói
közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés
-
A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.
- Segítségadás
-
Személyre szabott megbízatások adása.
- Ellenőrzés
-
Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.
-
Hagyományok kialakítása
-
Követelés (házirend, stb.)
-
Ellenőrzés
-
Ösztönzés
- Gyakoroltatás
- Ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
-
Elbeszélés
-
-
Tények és jelenségek bemutatása
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.
-
A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
- Magyarázat, beszélgetés
-
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
- A tanulók önálló, elemző munkája.
-
Vita
- Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás (meggyőződé s kialakítása)
36
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
Minden tantárgyból megfelel a pedagógiai programban megfogalmazott továbbhaladás feltételeinek.
Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása
37
A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
2.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Pedagógiai programunkban eddig is kiemelt feladatnak tekintettük a természet- és környezetvédelmi nevelést és az egészséges életmódot. Ez adta az iskola sajátos arculatát, profilját. Tanterveinket és programjainkat úgy állítottuk össze, hogy a természettudományi tantárgyakon belül kiemelt szerepet kapjanak a természet- és környezetvédelmi fogalmak, ismeretek.
Testmozgás: -
mindennapos testmozgás biztosítása
38
-
a tanulókat a testnevelés órán sikerélmény érje, a mozgást örömmel végezzék
-
a testnevelés óra keretében tartásjavító torna, (bemelegítésként óra eleji 10 perc tartásjavító gyakorlatok végzése )
-
tanórán kívüli foglalkozás keretében gyógytestnevelés biztosítása
-
helyi adottságok kihasználása: tornaterem, nagy udvar
Lelki egészség védelme- személyiségfejlődés: -
nagy hangsúlyt kell fektetni a mentális egészségre, a mentálhigiénés szemlélet fejlesztésére
-
fontos a pedagógus példamutatás, a tanárok közötti kapcsolat
-
a család , az egészségügyi
szervek, a Polgármesteri Hivatal
szakszolgálatainak bevonása Az egészségnevelés szervezeti keretei:
hagyományos tanórák
tanórán kívüli egészségnevelés
A hagyományos tanórák egészségnevelés témaköreit, azok tartalmát, tevékenységeit és módszereit minden tanító és szaktanár az általa tanított tantárgyakban egyénileg dolgozták ki. Ezek a az adott tantárgy tantervében, tanmenetében szerepelnek. Tanórán kívüli egészségnevelés lehetőségei:
tanórán kívüli választható foglalkozások
napközi, tanulószoba
nyári tábor
akciók
kiállítások, múzeumok
média
A tanórán kívüli egészségnevelés konkrét programjait tanévenként az éves munka tervezésekor rögzítjük a programfelelősök megnevezésével.
39
2.3.1 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
Tanulóinknak bemutatjuk, gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -
a környezet fogalmával
-
a földi rendszer egységével,
-
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
-
a környezetvédelem lehetőségeivel,
-
lakóhelyünk természeti értékeivel,
-
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2.3.2 A környezet- és természetvédő tevékenységünk céljai
Az elméleti ismeretekre építve, a víz, vízpart, erdő, mező megfigyelése, megismerése természeti környezetben.
A természetben megfigyelt jelenségek, folyamatok magyarázata, értelmezése, alapvető törvényszerűségek kikövetkeztetése.
A természetben való viselkedés szabályainak elsajátítása.
Aktív természet- és környezetvédelmi tevékenység.
Programunk alapja a természeti környezetünk aktív módon történő megismerése és tevékeny védelme, mivel komolyabb eredményt csak akkor érhetünk el, ha a tanulókat tevékenységre késztetjük, konkrét problémák, feladatok megoldását bízzuk rájuk, melynek eredményeképpen megtanulják az önálló, felelősségteljes munkavégzést, gondolkodást. 40
Az erdei iskola megszervezésére pályázatok benyújtása.
Az itt végzett természet-és környezetvédelmi nevelés meghatározó szerepet tölt be a tanuló későbbi, ifjú- és felnőttkori életében. A természet szeretete végigkíséri életüket, az itt szerzett élmények maradandóvá válnak. Gyermekeik, unokáik nevelésében a természet iránti tisztelet, szeretet meghatározó szerepet tölt be, ezáltal folyamatossá válik a nevelés.
A tanulók vegyenek részt saját, területi, megyei és országos meghirdetésű természetvédelmi vetélkedőkön, versenyeken, túrákon.
Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Szeptember
Őszi túra
Október
Szakkörök beindítása Állatok Világnapja – rajzverseny Őszi szemétszüret: - iskola és környékének takarítása - őszi nagytakarítás - papírgyűjtés Makk- és kukoricaszedés az erdészet részére
November
Különböző
környezet-
és
természetvédelmi
levelezős
játékokra való benevezés December
Madárkarácsony
Január
Téli "Zúzmara " túra
25.
Fekete István Emléknap: - kiállítás - rajzverseny - természetvédelmi vetélkedő
Február
Tavaszi "Hóvirág" túra
Február
Curie, Balogh János, Kandikó versenyeken való részvétel
Március 22.
Víz világnapja Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi verseny
41
Április 22.
Természet- és környezetvédelmi versenyeken való részvétel Föld napja: - Tavaszi nagytakarítás községünkben és környékén - Vetélkedő, rajz- és plakátverseny
Május 10.
Madarak és fák napja: - Túra és természetvédelmi akadályverseny
Május
Erdei iskola
Június 5.
Környezetvédelmi világnap Osztálykirándulások (hazánk nemzeti parkjai)
Augusztus
Nyári természetvédő tábor
Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy minden tanuló részt vegyen erdei iskolában, amit pályázati pénzekből biztosítunk. „Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.
Felfogásunk szerint ez a modell olyan komplex közösségszerveződési, szocializációs forma, mely sajátos rendszerével a differenciált személyiségfejlődést, az élményszerű tanulás megvalósulását szolgálja. Benne kiemelt hangsúlyt kap a tevékenységen alapuló, a természetről való ismeretszerzés, az egészséges életmód, a gyermeki romantika és a játék. Folyamatos működése révén ökológiai, természetrajzi ismereteken túl az élet tiszteletére, az apró szépségek megláttatására is képessé teszi az ifjúságot.
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
42
2.3.3 Erőforrások Iskolán belüli együttműködés Az egészségnevelési program megvalósulása érdekében az intézményben létrehoztunk egy egészségfejlesztő teamet. Melynek tagjai az alábbi személyek:
az intézményvezető vagy megbízottja
az iskolaorvos, védőnő,
a testnevelő,
a diákönkormányzatot segítő pedagógus,
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
osztályfőnöki munkaközösség vezetője
A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek számos lehetősége van arra, hogy az iskola-egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.
Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, folyamatosan fejlesztenünk kell a munkaközösségek együttműködését.
A közös munka áttekintése az osztályfőnöki
munkaközösség-vezető feladata. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait
a
kultúrált
magatartásra.
Ebben
kiemelkedő
feladata
van
az
iskolai
diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak, túráknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok 43
együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése az osztályfőnöki munkaközösség feladata. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt az egészséges életmódot és környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítsák. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti és egészségnevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívüli együttműködés:
iskolaorvos,
háziorvos,
védőnő
Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. A szakemberek a tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások
tartásával
tudják
szakmailag
egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését.
44
igényesebbé
és
színesebbé
tenni
az
Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú rendezvényen, kiránduláson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek: Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
2.3.4
Alapelvek, célok
Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a
45
természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben:
Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt
a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
a testi-lelki egészség megőrzése
Hosszú távú pedagógiai célok:
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
holisztikus szemléletmód kialakítása
fenntarthatóságra nevelés
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása 46
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
globális összefüggések megértése
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás
a családi életre nevelés fejlesztése
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Konkrét célok:
természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése
helyi értékek és problémák feltérképezése
helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)
lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)
hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken
azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken
a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése
legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése
az
egészségre
káros
szokások
megismertetése
47
biológiai-élettani-pszichés
összetevőinek
2.3.5
Feladatok
Feladatok az egészségnevelésben: Az egészségügyi team vezetésével az iskola egészségnevelési feladata: Az iskola az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tervvel rendelkezik. Ezt egyezteti, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Feladatok:
az egészséges személyiségfejlődés elősegítése
az egészséges táplálkozás megismertetése
mindennapi testmozgás megvalósítása
a dohányzás, az alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése
fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja
bántalmazás megelőzése
szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, s nemi érés időpontját megelőzően is
az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben
egészségmegőrző környezet kialakítása az iskolában
fejleszteni kell az egészség iránti egyéni-, családi és közösségi felelősséget
az egészséggel kapcsolatos reális és vonzó alternatívákat kínálva a tanulók és nevelőik számára – kialakítani az egészséges életmódot
alkalmassá tenni a tanulókat fizikális, pszichológiai és szociális lehetőségeiknek kiterjesztésére és fejleszteni őket
Az egészségmegőrzés és a biztonság elérésére a teljes iskolai közösség számára (tanulók és felnőttek) világos célokat állítani.
Segítse elő a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolódás fejlesztését.
48
Az egészségvédelmi tevékenység támogatása érdekében közösségi erőforrások alkalmazását szorgalmazza
A tanulók táplálkozási, egészséges életmódhoz kapcsolódó szokásaikra vonatkozó felmérést végzése, az adatokat feldolgozása
Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások: Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kiránduláshoz annyi kísérőt nevelőt, vagy szülőt biztosítunk, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodunk az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.
2.3.6 A mindennapos iskolai testedzés program Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Az iskolai testnevelés és sport célja, feladata:
A testnevelés tantárgy megszerettetése.
A
tanulók
egészséges
testi,
lelki
és
értelmi
fejlesztésének
biztosítása,
cselekvéskultúrájának konkrét mozgásos feladatokkal való fejlesztése.
Különböző sportágak mozgásanyagának elsajátítása, amelyek tartalmazzák, és alapját képezik a szabadidős tevékenység egészségmegőrző szerepének.
A gimnasztika, az atlétika, a torna, a labdajátékok, az aerobic sportágak tantervi anyagának elsajátítása. 49
A tanulók motorikus képességeinek, készségeinek fejlesztése (gyorsaság, erő, állóképesség)
A testalkati kóros elváltozások megakadályozása, a kialakult betegségek megállítása és javítása.
A tanulók kedvező erkölcsi és akarati tulajdonságainak formálása (bátorság, akaraterő, fegyelmezettség, önzetlen segítségadás, győzni akarás, társakkal való együttműködés).
Motivációs szint emelése, aktivitás elősegítése.
Az atlétikus képzés előtérbe helyezése, bekapcsolódás a "Nemzeti atlétikai programba." (NAP)
A torna mozgásanyagának magasabb szintű elsajátíttatása, tehetséges tanulókkal többlet feladatok elvégeztetése.
Fittségi tesztek, felmérések elvégzése.
Az iskola hagyományainak ápolása a futball sportágban.
Káros szenvedélyektől, fiatalkori bűnözéstől, veszélyes szabadidős tevékenységektől való megóvás. Helyette szabadidős sportok megismertetése.
Fizikai állapotmérések, testmagasság, testsúly, pulzus stb. mérés.
mindennapi testedzés megvalósítása: -
testnevelésórákon
-
napközis szabadidőben, óraközi szünetekben, DÖK programokon
Egészségnevelési tevékenységünk az iskolai pedagógiai program része. Az egészséges életmód és a testnevelés tananyag kapcsolata:
fizikai teljesítmény mérések, atlétikai mozgásanyag
sportjátékok alaptevékenységeinek fejlesztése
sportjátékok, testsúly, testmagasság mérés, testsúly index kiszámítása
aerobic,
tornához
szükséges
képességfejlesztés,
relaxációs
gyakorlatok
-
pszichoszomatikus prevenció az ember felépítése, a mozgásban résztvevő csontok, izomcsoportok, izületek
torna mozgásanyaga - szertorna, téli foglalkozások 50
torna mozgásanyagából összeállított összefüggő talaj és szergyakorlatok
atlétika, versenyek sportjátékokból
versenyek atlétikából, sportjátékokból
felmérések, szabadidős kiegészítő sportfoglalkozások
Tanórán kívüli foglalkozásokon: A már megismert sportágak, mozgásformák gyakorlására, versenyek, házibajnokságok lebonyolítására van lehetőség. Versenysport: A Megyei Diáksport Tanács által meghirdetett sportversenyek,a amelyekre évek óta benevezzük
csapatainkat
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:
minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;
minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;
minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna
a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire
minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;
a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít
a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.
A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. 51
2.3.7 Az iskola - egészségügyi ellátás feladatai
A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)
Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése
Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve
Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.
Az iskola-egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:
Az életmód és betegségek összefüggései
Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.
A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.
Környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben
2.4 Közösségfejlesztéssel,
az
iskola
szereplőinek
együttműdködésével
kapcsolatos feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér)
A tanulói közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
52
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
2.4.1 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség.
53
Cél, hogy a közösség, mint tevékenységi keret, segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségfejlődést nyomon követését minden szinten értékelésnek kell zárnia. (Időszakos, félévi, év végi) Értékeljük: Havonta: a tanulók magatartását, szorgalmát Hetente: a diákügyeletet, tisztaság, viselkedés, étkezés Esetenként: egy-egy lezárult program, verseny, vetélkedő, túra értékelése Év végén: az osztályfőnökök értékelik az osztályközösségüket Év végén: az igazgató értékeli az iskolaközösséget
2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
54
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnöki munka tartalma: A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának: ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT alapján készült Kerettanterv tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban; figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a 55
képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített
nevelési tartalmakkal lehet
megvalósítani.
A tanulók
személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök megbizatása: Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg.Az osztályfőnöki munka végzéséért osztályfőnöki pótlék jár. Az osztályfőnök feladatai: Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: A/ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása:
A haladási és osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvekkel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása.
Az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár figyelmét.
A késések és a mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása.
A magatartás és a szorgalom osztályzatainak megállapítása, az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembevételével.
B/ szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása:
A tanév nevelési feladatainak megtervezése.
Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját.
A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon.
Az első osztályfőnöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól.
56
Osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, foglalkozások szervezése.
Tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése. (A tanulmányi kirándulás idejére járó jogszabályban meghatározott költségtérítés és külön díjazás mellett.)
Pályaválasztás, továbbtanulás segítése.
Kapcsolattartás
az
osztályban
tanító
tanárokkal,
iskolaorvossal,
védőnővel,
gyermekvédelmi felelőssel.
Szülői értekezletek szervezése és megtartása.
Figyeli az osztályterem berendezésének állagát, jelzi az iskolavezetésnek az esetleges hiányosságokat, rongálásokat.
Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák- önkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát.
Kapcsolattartás a DÖK-tal.
C/ közvetlen nevelőmunka:
Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése.
Kapcsolattartás a szülőkkel ( indokolt esetben családlátogatás ), tájékoztatásuk gyermekük
tanulmányi
előmenetelével,
illetve
magtartásával
kapcsolatos
problémákról ( pl. bukás veszélye, gyakori hiányzások, stb.) az ellenőrző könyvön keresztül, vagy levélben is.
Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, ill. az arra érdemes tanulók dicsérete.
A tanulók egyéni problémáinak kezelése.
A tanuló érdekeinek védelme és képviselete.
Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése.
Év elején megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására.
Kiemelt fejlesztési feladatok: 57
Énkép, önismeret
Hon- és népismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Gazdasági nevelés:
Környezettudatosságra nevelés
A tanulás tanulása
Testi és lelki egészség
Felkészülés a felnőtt élet szerepére
2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
2.6.1 Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolánkba járó gyerekek többsége jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe. Gyakori a csonka család, a munkanélküli szülő. A pedagógusoknak mindenekelőtt a család, a szülők meggyőzését, nevelőmunkába történő bevonását kell megoldania.
Ennek
leghatékonyabb
eszköze
a
rendszeres
találkozás,
beszélgetés,
kapcsolatteremtés (családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt tanítási nap, stb.). Szoros kapcsolatot tartunk az óvodával, a Gyermekjóléti Szolgálattal. Szükség esetén kikérjük a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét, igénybe vesszük a szakember segítségét – pszichológus. Törekszünk a nevelő és a tanuló mind szorosabb személyes kapcsolatának kialakítására (pl. gyakori egyéni elbeszélgetések). A sikeres oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében a tanórai munkán túl építeni kell a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységre is. Ennek két fő területe van: a felzárkóztatás és az önművelés.
58
2.6.2 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Minden osztályban biztosítjuk a korrepetálás megszervezését azokból a tantárgyakból, amelyekre a tanulók képességei alapján igény van.
Lehetőséget teremtünk a lassúbb ütemben való haladásra, a több gyakorlásra.
A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében élünk a szakemberek által nyújtott lehetőségekkel: a szakértő által javasolt bánásmód alkalmazásával, az egyéni haladás biztosításával, az indokolt felmentéssel.
Ha szükséges, logopédus,gyógypedagógus, foglalkozik az arra rászorulókkal iskolában, óvodában egyaránt.
Tanulószobai foglalkozást biztosítunk a bejáró tanulók részére.
A továbbtanulás irányításában, a lehetőségek feltárásában való segítségnyújtás.
2.6.3 A szociális hátrányok enyhítése
segítsük az egyéni képességekhez igazodó haladást a tanórai foglalkozásokon,
felzárkóztató órákat szervezünk,
napközis foglalkozást biztosítunk,
étkeztetési lehetőséget kínálunk, szükség esetén a térítési díjakhoz a fenntartó, önkormányzat segítségét kérjük,
lehetővé tesszük az iskola létesítményeinek, eszközeinek használatát,
szorgalmazzuk az érintett tanulók esetében is a könyvtár használatát,
az év eleji tankönyvvásárláshoz támogatást nyújtunk,
az osztályfőnökök, pedagógusok fokozottabb odafigyeléssel követik a tanulók teljesítményét,
viselkedését,
észrevételeik
alapján
intézkedéseket (rendkívüli segély igénylése, stb.),
egyéni bánásmód a feladatátadásban és értékelésben,
differenciált óravezetés,
59
megtesszük
a
szükséges
feladatválasztás és többször gyakorlás lehetőségének biztosítása az egyéni képességek függvényében,
játék és a motiválás minden eszközének felhasználása,
a felzárkóztatás és a tehetséggondozás érdekében a nevelők ajánlásokkal is segítik a tanulókat. Kiemelt feladatnak tekintjük a fejlesztő foglalkozások szervezését hátránykompenzálás érdekében,
iskolai szereplési lehetőségek (kulturális, sport, stb.) szervezésével a sikerélmény biztosítására, az önértékelés fejlesztésére törekszünk
szoros a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
2.6.4 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi effektív emocionális, stb.). Fontos tehát, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, továbbképzés stb.). A
felismerést
tetteknek
kibontakoztatásának
kell
követni,
környezeti
feltételeit
amely kell
során
mindenekelőtt
megteremteni.
A
a
tehetség
szülőkkel
történt
megbeszélés, egyeztetés során a helyi és országos lehetőségeket kell számba venni. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítanunk kell a tehetséges tanulók tantárgyi pályázatokon való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését. A hagyományokhoz híven mind a tanulmányi, mind a sport, mind a kulturális, mind a művészeti versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulóinkat. A 2012/2013-as tanévtől előminősített Tehetségpont az iskola.
60
2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola hatékonysága, eredményessége nagymértékben attól függ, hogy a tanulók hogyan érzik magukat intézményünkben. Ezért módot és lehetőséget biztosítunk számukra az iskola életébe történő beleszólásra, a saját szervezeti életük alakításába. A tanulók érdekeinek képviseletét iskolánkban a teljes tanulóközösségre kiterjedő diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzat a saját vezetőit külső befolyás nélkül, maga választja meg. Az iskola az oktatási törvényben meghatározott kérdésekben túlmenően minden olyan területen támaszkodik a diákönkormányzat véleményére, amely az egész tanulóifjúságot érinti. Iskolánkban a diákönkormányzat az éves programját a DT kívánságait összegyűjtve készíti el. Diákönkormányzatunk alapegységei a tanulócsoportok, öntevékeny közösségi életük megszervezését az osztályfőnökök segítik. Célja:
hogy
színes,
élménydús
programokat
szervezzen.
Lehetőséget
adjon
a
véleménycserére, serkentse a tanulmányi munkát. Ápolja az iskola hagyományait. Erősítse az osztály- és iskolai közösségeket. Kikapcsolódást, szórakozást, művelődési lehetőséget kínáljon. Feladata: A diákönkormányzat kiemelt feladata a gyermeki jogok védelme, amelynek során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés (pl.: nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás). A DÖK fontosnak tartja, hogy már az általános iskolában a pedagógus tájékozott legyen és ezt át tudja adni a gyermekek alapvető emberi jogairól. Az UNICEF, az Alkotmány, a köznevelési törvény tartalmazza azokat a jogokat, amelyek az iskolával, a pedagógussal ill. a tanulókkal kapcsolatosak. Ezen ismeretek átadásához az osztályfőnöki órák mellett az ember és társadalom, etika műveltségterület tananyaga segít a jogok és kötelességek összhangját megteremteni. Segít eligazodni a mindennapi életben, s abban, hogy jogot tisztelő és ismerő állampolgárokká váljunk. Iskolánkban a hagyományos rendezvényeket a diákönkormányzat szervezi. 61
Az igényes rendezvények, versenyek szervezéséhez anyagi erőforrásra van szükségünk. Pénzügyeinket az iskolatitkár intézi. Bevételünk nagyobb részét a karneváli rendezvény, valamint a szülői munkaközösség támogatása teszi ki, de nem jelentéktelen a hulladékgyűjtésért kapott pénz sem. A jobb működéshez több anyagi támogatásra lenne szükség, amelyet a diákönkormányzat kaphatna meg közvetítés nélkül.
2.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartási formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 62
Családlátogatás: Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet: Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása -
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
-
a helyi tanterv követelményeiről,
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Fogadóóra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 63
A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
Külső kapcsolatrendszerünk:
Korrekt, szoros együttműködés, jó munkakapcsolat jellemzi az intézmény és fenntartója közötti viszonyt.
Jó az együttműködés az óvodával.
A szülőkkel fenntartott kapcsolat:
a szülői munkaközösség (szülői értekezlet,
fogadóórák, közös kirándulások, színházlátogatások, rendezvények, nyílt napok). Mindezek erősítik az együttműködést és bepillantást engednek a mindennapi munkánkba.
Baráti kapcsolat alakult ki a Domasinec, Drakovec(horvátországi), Dobronak (szlovéniai) Általános Iskolával (sport, kulturális, egyéb területeken).
Jó kapcsolat alakult ki a helyi vállalkozókkal, üzemekkel ( Borsfém Bt., Natur Holz Technik, Virág és ajándékbolt, Erdészet, Termelőszövetkezet).
Nemzetiségi kapcsolataink: Iskolánk horvát nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. A horvát nyelv tanítása az felmenő rendszerben folyik. 64
A magyar nyelvű tanítás helyi tantervében szinte valamennyi tantárgyban hangsúlyt kapnak a horvát népi, néprajzi, irodalmi, művészeti, földrajzi, történelmi ismeretek. Kiemelten nagy hangsúlyt kapnak a fentiek az irodalom, nyelvtan, történelem és állampolgári ismeretek, az ének-zene és földrajz tantárgyakban. A kisebbségi oktatás formái közül az interkulturális oktatást szervezzük meg azoknak a tanulóknak, akik nem iskolánkban kezdték meg tanulmányaikat, vagy nem horvát nemzetiségűek. Az interkulturális oktatást a horvát nemzetiségi tanórák keretében valósítjuk meg. Kezdetek óta baráti kapcsolatot ápolunk a horvátországi domasineci és draskoveci általános iskolával.
2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Minősítő vizsgák rendje: Célja: a kerettanterv által meghatározott és a helyi tantervek által évfolyamokra lebontott követelményszintek megvalósításának mérése, továbbá az iskolában folyó szakmai munka feltérképezése, jobbítása. A tantárgyi követelmények mérése a 4. és 8. osztály végén az alábbi táblázat szerint: Osztály
Vizsgatantárgyak
Számonkérés módja
4.
Magyar nyelv
Írásban
Irodalom
Írásban és szóban
Matematika
Írásban
Természetkörnyezetismeret 8.
és Írásban
Magyar nyelv
Írásban
Irodalom
Írásban és szóban
Matematika
Írásban
Természettudományi tantárgyak
Írásban vagy szóban
Történelem
Írásban
Idegen nyelv – német
Írásban és szóban
65
Az általános vizsgakövetelményeket és a vizsga módját a vizsgaszabályzatban dolgozzuk ki. A vizsgabizottságot szakmai és vezetői szempontok alapján hozzuk létre, kidolgozzuk a felmérés céljait, annak területeit, beszerezzük a szükséges mérőlapokat, a mérés lebonyolítása után elemezzük az eredményeket és levonjuk a szükséges következtetéseket. Belső, diagnosztikus vizsgálat Első osztályban tanév végén magyar és matematika tantárgyból minden tanulóra kiterjedően, második osztályban tanév végén a lemaradó tanulók esetében magyar és matematika tantárgyból. A fel nem sorolt évfolyamokon az iskolavezetés ellenőrzési terve alapján egy-egy tantárgy vizsgálata. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra
különbözeti vizsgákra
javító vizsgákra
pótló vizsgákra vonatkozik
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik
akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít
aki különbözeti vizsgára jelentkezik
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2009/2010-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
66
Osztályozó vizsga: Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha
felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Nkt. 55.§ (1) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt,
engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.
osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.
Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A
vizsgázónak
az
írásbeli
vizsgák
megválaszolásához
rendelkezésre
álló
idő
vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni.
67
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga: A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga: Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola közli a szülővel. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótvizsga: Abban
az
esetben,
ha
a
tanuló
önhibáján
kívül
nem
tudja
teljesíteni
az
osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 68
Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: A közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei: A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok
elnök
kérdező tanár
ellenőrző tanár
Az elnök
felel a szabályok betartásáért,
ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,
ha kell szavazást rendel el
Kérdező tanár(ok)
csak megfelelő tanári végzettséggel lehet
lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.
Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár
69
lehetőség szerint szakos tanár
felel a vizsga szabályszerűségéért
A vizsgatárgyak részei és követelményei: Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő lerövidítésével (tanév összevonás, egyéni haladási rend, stb.) élni kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú mellékletben. Írásbeli vizsgák általános szabályai:
a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet,
a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,
a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére,
a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.
Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása:
a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot,
ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót
A szóbeli vizsga általános szabályai:
egy napon három szóbeli vizsga tehető le,
a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, 70
a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani,
a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre,
a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő,
a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja,
a felelet maximum 10 percet tarthat,
ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz,
két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet,
a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről,
szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.
Gyakorlati vizsga általános szabályai:
a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről,
a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.
Magyar nyelv és irodalom írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika:írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika:írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia:írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia: írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz: írásbeli + szóbeli vizsga
Testnevelés: gyakorlati vizsga 71
Ének–zene: írásbeli + szóbeli + gyakorlati vizsga
Informatika: írásbeli + szóbeli + gyakorlati vizsga
Rajz és műalkotások elemzése: írásbeli + szóbeli + gyakorlati vizsga
2.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai a.)
Belépés az iskola induló évfolyamába
Az első évfolyamba lépés feltételei. Megfelelő életkor, óvodai szakvélemény, szülői nyilatkozat. Ennek érdekében már eddig is hagyományos jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával. Kölcsönös bemutató órákat, tapasztalatcserét, konzultációkat tartunk, az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat szervezünk. A leendő tanító néni több óvodai foglalkozáson vesz részt. Tájékoztató szülői értekezletet tartunk a leendő első osztályos szülőknek. Beiratkozáskor bemutatandó dokumentumok:
a gyermek születési anyakönyvi kivonata
a szülő személyi igazolványa
óvodai szakvélemény
nevelési tanácsadó szakvéleménye (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)
b.)
a gyermek egészségügyi könyve a gyermekorvos felvételi javaslatával
szükség esetén a szakértői bizottság véleménye Belépés felsőbb évfolyamokra, továbbhaladás
Az intézményben az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek diákjaink, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. A továbblépésről szóló döntésben – hagyományosan – a tanév, illetve a félév teljesítménye a döntő. Ezen időszak során adott folyamatos értékelés és kialakított tanári vélemény alapján születik meg a döntés valamennyi tantárgyból. A tantárgyi vizsgák a helyi tantervben leírtak szerint történnek. 72
A továbbhaladást kizáró értékelés elégtelen osztályzat három tantárgyból. Az 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot elért tanulónak lehetőséget biztosítunk pótvizsgára. Iskolánkban a hagyományos tanév rendjét tartjuk. Valamennyi tárgyban év végén számjegyes vagy szöveges értékelést alkalmazunk. Az alsó és a felső tagozat közötti átmenet biztosításárét:
Rendszeressé kell tennünk a konzultációt, hospitálást a 3-4. osztályban tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között.
Egyeztetni kell a tananyag- és követelményrendszert.
A tantárgyfelosztásnál megengedhető, hogy egy-két tantárgyat szaktanár tanítson a 34. osztályban. (Német, horvát, ének.)
Ki kell használni a kölcsönös óralátogatások és a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket.
A rendkívüli továbbhaladás (két év anyagának egy év alatti elsajátítása) lehetőségét a szülőnek kell kérnie. A nevelőtestület támogató döntése esetén a tehetséges tanuló osztályozó vizsgán ad számot tudásáról.
Más intézményből hozzánk érkezett tanuló nyelvi, vagy egyéb tantárgybeli lemaradása esetén legkésőbb a következő tanév kezdetéig kap lehetőséget lemaradásának pótlására.
A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse
c.)
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
magántanuló volt. Sikeres pályaválasztás, továbbtanulás:
A 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő fakultációs és felzárkóztató programokat szervezünk (magyar, német, matematika, középiskolai előkészítő). 73
A környék középfokú intézményeit meglátogatjuk. A továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket. d.)
A tanulói jogviszony megszűnése:
A tanulói jogviszony megszűnik:
más iskolába való átiratkozás esetén,
tankötelezettség lejártakor,
a 8. évfolyam sikeres befejezésekor,
felmentés esetén az iskolai tanulmányok befejezése előtt
(szülő kérésére - egészségügyi okok miatt)
Az osztályozó vizsga lehetősége biztosított a tankötelezettség végéig. Az átvétel szabályai: Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.
Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.
Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.
Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát.
Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.
74
Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.
Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.
Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
Az iskolaváltás szabályai:
Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét.
Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz.
Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.
2.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége1. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú.
75
Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. A gyógyítás művészete és tudománya állandóan fejlődik, és az utóbbi években újra hangsúlyt kapott azok helyes orvosi ellátása, akik sérülést szenvednek vagy hirtelen megbetegszenek. Az elsősegély oktatása és gyakorlata vállvetve kell haladjon a moder orvosi gondolkodással.
Iskolánkban fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék az elsősegély-nyújtás lefontosabb elvit, feladatait:
tanulják meg, mit kell tenni vészhelyzetben: közúti balesetek, tűzesetek, elektromos áram okozta sérülések, vízben fuldokló mentése;
ismerjék az újraélesztéssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket: újraélesztés alapelvei, a sérült állapotának felmérése, stabil oldalfekvés, mesterséges lélegeztetés, újraélesztés sorrendje;
ismerjék fel a légúti és légzési rendellenességeket: légzési rendellenességek, légúti akadályok, fulladás, fuldoklás, fuldoklás vízben, gázok belégzése, légzési nehézségek, túl szapora légzés, tüdőasztma, krup;
ismerjék fel a vérkeringési rendellenességeket: sokkfolyamat, ájulás, anaflaxiás sokk, szív-eredetű rosszullétek;
tudják a különböző sebeket és vérzéseket felismerni, ellátni: sebek fajtái, vérzés fajtái, súlyos külső vérzés, vérzés különleges helyzetben, fejbőr sérülései, sebek a tenyéren, sérülések a hajlatokban, belső vérzés, vérzés a fülből, orrvérzés, vérzés a szájból, női vérzés, mellkasi sebek, hasi sérülések, szemsérülések, beszorulásos sérülések, könnyebb sérülések, sebek fertőződése;
tudják ellátni, felismerni az állati harapásokat, rovarcsípéseket;
ismerjék az égéssel, forrázással kapcsolatos elsősegélynyújtási teendőket;
ismerjék
fel
a
különböző
tudatzavaros
állapotokat:
eszméletlen
koponyasérülések, agyrázkódás, koponyatörés, epilepszia, lázgörcs; 76
állapot,
ismerjék fel a meleg és hideg okozta egészségkárosodásokat: a test hőmérséklete, a rendkívüli hideg hatásai, fagyás, kritikus lehülés, hőkimerülés, hőguta;
ismerjék a csont-, ízületi és izomsérülésekkel kapcsolatos teendőket: sérülések típusai, az arc és az állkapocs sérülései, felső végtag sérülései, borda és mellcsonttörések;
ismerjék a különböző méregfajtákat, tudják mit kell tenniük mérgezést követően: háztartási mérgek, drogmérgezés, alkoholmérgezés, mérgező növények, ételmérgezés;
ismerjék, hogy mit tehetnek, ha idegen test kerül a testbe: szálkák, forgácsok, horgászhorgok, idegen testek a szemben, orrban, fülben, légútakban, lenyelt idegen testek;
ismerjenek fel néhány alapvető betegségre utaló jelet: láz, fejfájás, fülfájás, fogfájás, alasi fájdalmak, hasmenés és hányás, sérv, izomgörcsök, hisztéria, csuklás, allergia;
ismerkedjenek meg a különböző kötőzőanyagokkal és azok használatával: elsősegélykészlet, sebkötések, hideg borogatások, kötözőanyagok, körkörös kötések;
tudják, hogyan lehet a beteget mozgatni és szállítani;
ismerjék meg, melyek a sűrgős tennivalók vészhelyzetben és milyen telefonszámokon kérhetnek segítséget.
77
3
Helyi tanterv
H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás.
Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni.
ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. TANÉV ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
BEVEZETŐ
KEZDŐ
ALAPOZÓ
FEJLESZTŐ
SZAKASZ
SZAKASZ
SZAKASZ
SZAKASZ
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
2012-
Köznev. H2004
H2004
H2004
Köznev. H2004
H2004
H2004
2013.
törvény
ÚJ NAT Köznev. H2004
H2004
2011-
H2004
2012.
törvény FELSŐ TAGOZAT ALSÓ TAGOZAT
2013-
ÚJ NAT Köznev. H2004
2014.
törvény
20142015. 20152016. 2016-
H2004
törvény
ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény
ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény
ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény
törvény
ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT
2017. 78
3.1 Választott tanterv és óraterv 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben 1. és 5. osztálytól Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
5
5
5
5
5
5
5
5
Magyar nyelv- és 7
7
6
6
4
4
4
4
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
2
2
2
2
Horvát nemzetiségi nyelv és irodalom
irodalom Élő
idegen
nyelv/német 4
Matematika Ember
4
4
és
társadalom Történelem Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
hon-és 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Biológia
2
1
1
2
Horvát népismeret Ember
és
természet Környezetismeret/
1
természetismeret
Földünk-
és
környezetünk Földrajz Művészetek Énez-zene
1
1
1
1
1
1
0.5
0,5
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
1
1
1
1
1
1
Informatika
79
Életvitel-és gyakorlati ismeretek Technika
1
1
1
1
1
1
Osztályfőnöki Testnevelés
és 5
1
1
5
5
5
5
5
5
5
27,0
27,0
27,0
30,0
31,0
31,0
34,0
34,0
27
27
27
29
30
30
33
33
Sport
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat
3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A választott kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga megtalálható az adott tantárgy helyi tantervében pirossal kiemelve. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Horvát nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Horvát hon-és népismeret Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
+5
+5
+5
+5
+1
+1
+1
+1
80
Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
-1 -1
2 27
-1 -1
-1 -1
-1 -1
2 27
+1 3 27
+1 3 29
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Horvát nemzetiségi nyelv és irodalom Horvát hon-és népismeret
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
+5
+5 +1 +1
+5 +1
+5 +1
-0,5
-0,5
-0,5
-0,5
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
+1
+1 -1 -1 2 33
81
-1 3 33
3 34
3 34
3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Milyen mértékben fedi le a könyv tartalma az adott tantárgy helyi tantervét?
(Szükséges-e valamilyen segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz, esetleg segédletek nélkül, önmagában is kiszolgálja a tanulás folyamatát?)
Milyen
tartalmi
kidolgozottság
(szaktudományos
megfelelés,
igényesség,
korszerűség)?
Miféle tanításfelfogást képvisel a tananyag-feldolgozás módja (pl. ismeret centrikus, tapasztalati alapozottságú, elnyújtott, lassú fogalomalkotásra épül, kis lépésekben halad vagy feszített tempót diktál)?
Mennyire
életkorbarát
(tartalom,
illusztrációk,
betűméretek,
feladatok
megfogalmazása)?
Teremt-e lehetőséget az önálló tanuláshoz, a differenciáláshoz a rögzítéshez, a gyakorláshoz?
Milyen az ismeretszerzés és az alkalmazás aránya?
Mennyire motiváló erejű a könyv tartalma, kreativitásfejlesztő-e a feladatrendszer?
Milyen fajta képesség- és készségfejlesztési feladatok megoldásához ad segítséget?
Milyen a nyelvi megformáltsága (igényes, változatos nyelvhasználat, gazdag, életkorbarát szókincs, egyértelmű pontos utasítások)?
Mennyire igényes a kivitelezés (esztétikum, betűméret, betűforma, szövegrendezés, figyelemfelhívó kiemelések, rendezett összkép, a tanulói eligazodásának segítése)?
A kötés és a borító minősége, a könyv terjedelme súlya és ára.
82
3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
3.4.1.1 Az iskola képzési rendje Iskolánk nyolc osztályos horvát nemzetiségi általános iskola, amely nyelvoktató programmal működik, általános képzést folytat. Fő célja az alapműveltség kialakítása a szülők, illetve a fenntartó önkormányzat igénye alapján, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása. A tanulók osztályba sorolásának szempontja a beiskolázás szerinti életkor.
Változás az új Nemzeti köznevelési törvény alapján: az 1-4. évfolyam a hagyományos alsó tagozat, az 5-8. évfolyam felső tagozat szakaszolásúvá válik.
Az iskolai nevelés-oktatás
Az alapfokú
általános
nevelés-oktatás
műveltséget
szakasza
1-4.évfolyam
Alsó tagozat
5-8.évfolyam
Felső tagozat
megalapozó szakasza
3.4.1.2 Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával,
új
helyzetekben
való
felhasználásával
fejleszthető
leginkább.
E
tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, 83
visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.
3.4.1.3 Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez
szükséges
kulcskompetenciák,
képesség-együttesek
és
tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat évfolyamain folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az iskola hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
84
mintákat
adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és az új tanulásszervezési módokat.
3.4.1.4 Az iskola élet-és munkarendje, az iskolai élet egyéb sajátosságai, jellemzői Napi életrend: Intézményünk 7: 30-tól biztosít felügyeletet tanulóink számára. Tanítási óráink 45 percesek. A tanítás (1.óra) kezdete: 8:20 Tanítási órák rendje: 1. óra
8:20-9:05
5 perc szünet
2. óra
9: 10 – 9: 55
15 perc szünet
3. óra
10: 10 – 10: 55
10 perc szünet
4. óra
11: 05 – 11: 50
10 perc szünet
5. óra
12: 00 – 12: 45
5 perc szünet
6. óra
12: 50 – 13: 35
25 perc szünet
85
A napközis és tanulószobai foglalkozások munka és időrendje: 11: 50 - 14: 00
szabadidő
14: 00 - 14: 45
tanóra
14: 45 - 14: 50
szabadidő
14: 50 - 15: 35
tanóra
15: 35 - 15: 45
uzsonna
15: 45 - 16: 30
felügyelet
Hetirend: Hetirendünk a tanórán kívüli választható foglalkozások tanítási héten belüli helyét foglalja magába. Ezek meghatározása évente változóan – a tanulói igények felmérése után – az éves munkatervben történik. Szintén a hetirend foglalja magába az ügyeleti rendet (reggeli ügyelet, óraközi szünetekben ellátott, illetve az utolsó órák és a napközi és tanulószoba kezdete közötti ügyelet), melyet évente az éves munkatervben rögzítünk. A tanév rendje: Évente az EMMI által kiadott rendelet szabályozza. Ezen túl magába foglalja ünnepeink, rendezvényeink, a továbbképzések időpontját, valamint a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának módját. Ezt szintén az éves munkatervben rögzítjük.
3.4.2 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az általános iskola minden évfolyamán felmenő rendszerben biztosítani kell a mindennapos testmozgást. 1-2. és 5-6. osztályban heti 3 óra testnevelés biztosított, valamint heti 2 óra sportköri foglalkozást tartunk azokon a napokon, amikor nincs testnevelés órájuk. Ezeken a foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő testmozgást végeznek a gyerekek.
86
3.4.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
3.4.4 Projektoktatás „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”. A tantestület határozza meg az éves munkaterv elkészítésekor, hogy a tanév során szervezett tanórán kívüli foglalkozások közül melyiket kívánja projektoktatás keretében megvalósítani. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.
3.4.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőségi programunk tartalmazza az iskolánk által ellátott közoktatási feladatokkal kapcsolatos célokat, az esélyegyenlőség biztosításához szükséges feladatokat. A program összhangban van iskolánk működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, SzMSz-el, Pedagógiai Programmal. Iskolánk széleskörű tanórai és differenciált tanórán kívüli programot hozott létre és működtet hosszú évek óta. A program tevékenysége nyitott, minden tanuló számára hozzáférhető, átjárható és kellőképpen differenciált. Az esélyegyenlőség megteremtésének területei:
a beiratkozásnál, felvételinél
a tanításban, ismeretközvetítésben 87
a gyerekek egyéni fejlesztésében
tanulói előmenetelben
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
a pályaorientációban, a pályaválasztásban
a humánerőforrás-fejlesztésben
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel).
Folyamatos feladataink:
A megkülönböztetett bánásmódot igénylő halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pontos nyilvántartásának létrehozása, vezetése.
A beírt tanulók osztályba sorolásánál a szakértői véleményeket figyelembe vesszük és biztosítjuk minden osztály esetében az integrált oktatás szervezeti kereteit, feltételeit.
Gyógy- és fejlesztő pedagógus biztosításával gondoskodunk az SNI-s és BTM-s gyerekek fezárkóztatásáról.
Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson
A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.
3.4.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
3.4.6.1 Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei: Belépés az iskola induló évfolyamára: Belépés feltétele: életkor, iskolaérettség (óvoda végzi, problémás esetben a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság elé utalja a gyermeket)
88
Beiratkozás módja: A beírás időpontját 30 nappal előbb nyilvánossá tesszük az óvodában és a helyi hirdetőtáblákon. Belépés felsőbb évfolyamokra: Felsőbb évfolyamokra más iskolából érkező gyerekek esetén türelmi időt adunk az átállásra, felzárkózásra. Ha szükséges felzárkóztató foglalkozáson segítjük ezt. A türelmi idő gyerekenként, szaktárgyanként eltérő lehet, a határidő minden esetben a következő tanév kezdete. Magasabb évfolyamra lépés feltétele: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Kivétel képeznek ez alól a sajátos nevelési igényű tanulók, akiknek mentesítéseit szakvéleményük és az ez alapján készült egyéni fejlesztési terv tartalmazza. A tanuló az első évfolyamon nem utasítható évfolyamismétlésre, csak abban az esetben, ha a tantárgyi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A tantárgyi követelményeket nem teljesítő tanulók számára javítási lehetőséget a javítóvizsga nyújt, melyet akkor tehetnek, ha elégtelen osztályzataik száma nem haladja meg a kettőt. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tantestület az érintett pedagógusok véleményének meghallgatásával dönt a javítóvizsgára bocsátás lehetőségéről. A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
tankötelezettségét magántanulóként teljesítette
igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen a 250 tanítási órát elérik
mulasztásai egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladják
89
3.4.6.2 A beszámoltatás, számonkérés formái A beszámoltatás során nyert adatok, információk, benyomások, tapasztalatok képezik a tanulói teljesítmények értékelésének alapját. Tartalmi követelményeit a helyi tanterv fejlesztési követelményeiben meghatározottak képezik. A legfontosabb követelmény a beszámoltatás formái kapcsán, hogy objektív, árnyalt, egyénre szabott értékelés alapjául szolgáljanak. Formáinak alkalmazásakor különös tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igényű
tanulók
szakvéleményeiben
megfogalmazott
mentesítésekre.
Ezek
figyelembevételével készülnek az egyéni fejlesztési tervek ide vágó fejezetei. Az értékelés céljának, funkciójának megfelelően alkalmazandóak a különféle beszámoltatási formák. Az iskolánkban leggyakrabban alkalmazott beszámoltatási formák:
szóbeli (felelet, vizsga)
írásbeli (felelet, témazáró, felmérő)
gyakorlati (rajzok, munkadarabok, gyűjtemények)
tanulói tevékenységek (ének, tánc, játék, testneveléshez kapcsolódó mozgásformák)
Szummatív és diagnosztikus értékelés alapjául az írásbeli beszámoltatási formákat tartjuk előnyösebbnek, míg a formatív értékelés alapja lehet szóbeli és írásbeli beszámoltatás vagy más beszámoltatási formák is. Egyes formák alkalmazása tantárgyanként változatos legyen, alkalmazkodjon a gyermek sajátos igényeihez, életkorához, biztosítsa a sokcsatornás értékelés lehetőségét. Az írásbeli beszámoltatás rendje : A beszámoltatás rendje, ideje:
diagnosztikus értékelés céljából a tanév elején és a témazárók előtt 2-3 órával írásbeli felmérés; tanítási, tanulási szakaszok kezdetén
formatív értékelés céljából a tanulás folyamatában rendszeresen, állandóan
szummatív értékelés céljából alsó tagozaton félévkor és év végén, valamint nagyobb tantárgyi témakör lezárásakor a szakasz végi összefoglalást követően
90
Beszámoltatás szerepe, célja:
diagnosztikus értékelés esetén előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében
formatív értékelés céljából: vagy segítő formáló szándékú, felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra; vagy az elsajátított ismeretanyag számonkérésére irányul egy vagy két tanóra anyagából
szummatív értékelés esetén az írásbeli beszámoltatás információt ad egy-egy témakör ismeret elsajátításának mértékéről
A beszámoltatás korlátai:
diagnosztikus és szummatív értékelés esetén egy nap csak két tantárgyból lehet írásbeli felmérést íratni, melyet az előző tanórán be kell jelenteni
formatív értékelés esetén időtartama nem haladhatja meg a 10 percet
A beszámoltatás értékelésben betöltött súlya:
diagnosztikus értékelés esetén nem fejeződik ki érdemjegyben, csak százalékban
formatív értékelés esetén -
ha
az
egyéni
haladás
üteméről,
eredményekről,
hiányosságokról
tájékozódunk, akkor érdemjeggyel nem értékeljük, vagy részjegyet jelenthet és öt egymás követő részjegy átlagolásával érdemjeggyé váltódik át -
ha az elsajátított ismeretanyag írásbeli számonkérése (egy vagy két tanóra tananyagából) a cél ebben az esetben érdemjeggyel értékeljük
szummatív értékelés esetén a témazáró a felmérés eredményét százalékosan és érdemjeggyel, illetve szövegesen értékeljük; a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb súllyal esnek latba eme felmérések érdemjegyei, százalékos eredményei, „kétes” eredmény esetén osztályzateldöntő szerepük lehet
91
Mérések: Diagnosztikus mérések: DIFER-teszt
a teszt alapján az alábbi területeken mérjük az 1. osztályos tanulókat: -
a szociális motívumok és készségek fejlődése
-
az írásmozgás- koordináció fejlődése
-
a tapasztalati összefüggés-megértés fejlődése
-
a beszédhanghallás fejlődése
-
a tapasztalati következtetés fejlődése
-
a relációszókincs fejlődése
-
az elemi számolási készség fejlődése
a méréseket az osztálytanítók végzik el minden évben október végéig
a mérési eredményeket felhasználjuk -
az osztályok nevelési terveinek elkészítésére
-
szükség esetén a mérési eredmények kapcsán szakemberhez küldjük a gyermeket
-
egyéni fejlesztési terv alapja lehet
Kompetencia-mérések
a mérési eredmények felhasználása: -
összehasonlító vizsgálat
-
visszacsatolás a tanulási folyamat szabályozásába, szervezésébe: tantervek, tanmenetek,
Külső szummatív mérések az alsó tagozaton
az alsó tagozaton történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv, szövegértés, matematika,
a mérési eredmények felhasználása: -
összehasonlító vizsgálat
-
visszacsatolás a tanulási folyamat szabályozásába, szervezésébe: tantervek, tanmenetek, 92
3.4.6.3 Az értékelés formái Az értékelés formái: a.)
Személyes, verbális értékelés: jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló
Formái:
tanórán megjelenő, szabályozó megnyilvánulások
közös tevékenységekben megjelenő, tudatos, rendszeres szóbeli értékelés
kiemelt tevékenységek közösség előtti értékelése
hosszabb beszélgetések, helyzetfeltárások gyerekekkel, szülőkkel
b.)
Írásbeli, szöveges értékelés
Formái:
Írásbeli munkához fűzött megjegyzések.
Kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek tájékoztatása, figyelmeztető, értékelő levélben.
Szöveges értékelés az első, második osztályban, félévkor és évvégén a mindenkori törvény előírásai alapján.
c.)
Osztályozás
Öt fokozatú minősítési skála minden tantárgy, a magatartás és a szorgalom értékelésére, amely a naplóban, ellenőrző könyvben, bizonyítványban, törzskönyvben kerül bejegyzésre. Az osztályzatot havi rendszerességgel kell adni, amely tartalmazza a tanuló szóbeli megnyilvánulásait, és a témakörök lezárásakor adott írásbeli minősítést. Az értékeléskor figyelembe vesszük a teljesítmény objektív értéke mellett a mutatott fejlődést is. A magatartás és a szorgalom értékelése alsóban az osztályfőnök, az osztályban tanító többi nevelő, napközis nevelő, felső tagozatban az adott osztályban tanító összes nevelő közös döntése alapján történik havi rendszerességgel. d.)
A szóbeli és írásbeli értékelés általános elvei a következők.
93
Az ellenőrzés aránya a szóbeliség-írásbeliség formáit tekintve: 40-60%. A szóbeli teljesítményt osztályozva annak inkább visszajelző, mint minősítő funkcióját kell erősíteni. (Ki hol tart, mennyit értett meg, mit kell gyakorolni, miben felületes a tudása, stb.)
Minden téma után legyen témazáró, összegző értékelés.
Tanórai munkára akkor kaphat jegyet a tanuló, ha tevékenysége ezt huzamosabb időn keresztül igazolja, s ezt dokumentáció is alátámasztja. A füzetek külalakját a pedagógus a házi feladatok ellenőrzése során értékeli, de erre érdemjegyet nem adhat. Az osztályozást mindig kísérje szóbeli értékelés is.
A pedagógus joga, hogy saját számára, illetve a tanulói füzetekbe az értékelés valamilyen alternatív megoldását használja, (csillag, pirospont, rajzfigurák, tört-, vagy százalékos jelölés, stb.), azonban a hivatalos dokumentumokba csak az öt érdemjegy valamelyike kerülhet. Az osztályozási naplóba eltérő színnel jelölheti a pedagógus a témazáró dolgozatot (piros), a röpdolgozat (zöld), szóbeli felelet (kék), a versenyeken való szereplést (fekete).
Az osztályzatok javításának lehetősége. A tanuló pótlólag felkészülve, indokolt esetben javíthat a témazáró, vagy felmérő dolgozat eredményén.
Az év végi érdemjegy és az évközi osztályzatok kapcsolata. - A félévi érdemjegy beleszámítható az év végi értékelésbe. Az év végi és a félévi érdemjegy kialakításánál nem kell a szigorúan vett átlagszámítás elvéhez alkalmazkodni, súlyozottan figyelembe vehetők az írásbeli témazáró osztályzatai, a tanuló fejlődésének tendenciája is.
Az újonnan belépő tantárgyak esetében félévkor osztályozunk.
Az osztályfőnöki órákat nem osztályozzuk.
A magatartás és a szorgalom értékelésének elveit a táblázatok tartalmazzák.
A művészeti tárgyakban kiemelkedő tanulók alkotásaiból tanév közben kiállítást rendezünk.
94
A szorgalmat minősítő osztályzat tartalmi részletezése: Tartalmi Tanulmányi munka Az önállóság Kötelességtud Érdeklődése jegyek (életkörülményeit és szintje ata képességeit is fegyelembe kell venni) Igényli tudása bővítését, Önálló a Magasfokú. Az iskolán Példás céltudatosan
szervezi munkában,
munkáját.
Munkatempój kívüli
önellenőrzése
a
állandó, ismeretanyagr
Munkavégzése
pontos, rendszeres.
mindig készül, a is kiterjed.
megbízható.
Minden
figyel,
Egyes
tantárgyban
elvégzi
érdeklődik.
tantárgyakban
feladatait, de valamilyen
a tananyagon
irányban többet is vállal.
felül
is
produkál. Jó
Figyel az órákon, házi Ösztönző
Rendszeresen
feladatait
felkészül,
hatásokra
lelkiismeretesen elvégzi. rendszeresen Az órákra becsületesen dolgozik
és érdeklődést
felkészül. Rendszeres és ellenőrzi
nem árul el.
megbízható. Változó
különösebb
Munkája
Érdeklődése
de megmarad
a
tananyag keretein belül.
önmagát. ingadozó. Önállótlan,
Munkája
Szétszórtság
Időszakonként dolgozik, csak
változékony
jellemzi,
máskor figyelmetlen és utasításokra
jellegű.
ritkán
pontatlan.
kezd
figyel
valamire.
munkához, nem ellenőrzi önmagát. Rossz
Figyelmetlenül dolgozik, Nem hajlandó Nem
törődik Érdektelenség,
megbízhatatlan,
munkavégzésr kötelességével teljes közöny
feladatait nem végzi el.
e.
.
95
jellemzi.
A magatartást minősítő osztályzat tartalmi részletezése: Tartalmi Viszonya
a Felelősségérzet Segítőkészség Viselkedése
jegyek
közösséghez
Példás
Szereti
e
a
e
közösségi Vállalja
a Fejlett,
életet. Pozitív hatást közösségi
és buzdítja
legkülönbözőb
gyakorol a közösség vezetői
társait, keresi b
tagjaira. A Házirend feladatokat,
a javítást útját, körülmények
kialakításában
részt azokat
vesz,
segít ellátja.
betartásában.
Jó
A
jól foglalkozik a között Pozitív gyengékkel.
is
mindenkivel
tetteket
példamutatóan
kezdeményez.
udvarias.
A közösségi életben Nem
Együttérez
szívesen vesz részt, de kezdeményez,
problémákkal
annak kialakítását nem de
a Az
helyes küzdő
elemi
viselkedési szabályokat
befolyásolja, nem vét a kezdeményezés tanulókkal, de megtartja, Házirend
ellen, eket támogatja, nem
viselkedésére
nincs a
panasz.
jó
de
segít közömbös
vezető önként nekik.
mellé áll.
mások
laza
viselkedésével szemben.
Változó
Tudatosan nem árt a Sodródik
a Szimpátiája
közösségnek, de nem közösség
ingadozó,
lehet
rá
számítani. mellett,
más időnként
Ingadozó, hajlamos a alkalommal fegyelemsértésre.
közösség
a rosszak
Felnőttekkel, társaival a szemben
felé egyaránt
ellen fordul.
udvariatlan.
lép fel. Rossz
Szándékosan
árt
közösségnek,
a Szemben áll a Nem
egyes közösségi
tanulóknak, követelményeket
a célokkal, felelőtlen.
megszegi, bomlaszt.
96
törődik Durva,
senkivel.
goromba.
Ki végzi az értékelést? A magatartás, szorgalom esetében a tanuló értékeli önmagát, értékelik őt az osztálytársak, valamint minden pedagógus, akinek vele kapcsolatban értékelő észrevétele van. Ezek összegzése megjelenik az osztályfőnök által az osztályáról vezetett fejlődési naplóban havi rendszerességgel, és említésre méltó megállapításai az esetmegbeszélések tárgyát is képezhetik. Tantárgyi teljesítményeket, a tantárgyakat tanító pedagógusok értékelik a gyermekek bevonásával. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
3.4.6.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Célja:
Gyakorlás
Rögzítés
Fejlesztés
Feladatadás:
A feladat önálló elvégzésre alkalmas legyen: -
a gyermek számára már ismert feladattípus
-
differenciált feladatadás
-
sajátos nevelési igény figyelembe vétele
A házi feladat meghatározásakor történjen meg annak közös értelmezése.
97
Tartalma:
Tartalmában nem érinthet olyan tananyagtartalmat, készséget, képességet, ami a tanuló számára ismeretlen, nem begyakorolt. Kivétel ez alól a kutatómunka.
A feladatvégzéshez szükséges eszközök biztosítottak vagy biztosíthatók legyenek.
Terjedelme:
Az írásbeli feladatok elvégzése 45 percnél hosszabb időt ne vegyen igénybe, s lehetőleg az első tanórán történjen.
Konkrét terjedelmi korlátok a tantárgyaknál tantárgy specifikusan kidolgozásra kerülnek.
Hétvége:
A pénteki házi feladatadás sem tartalmában, sem terjedelmében nem térhet el a hétközi napoktól.
Hétvégére plusz házi feladatot nem adunk.
Szünetek:
Őszi, téli, tavaszi szünet idejére érdeklődésnek, irányultságnak, képességeknek megfelelő feladatok ajánlása.
Nyári szünetre a feladatadás elvei:
A szülőkkel egyeztetjük, beszéljük meg a szükséges gyakorlás mennyiségét, tartalmát. Ajánlást adunk az időbeli megtervezésre. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai:
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 98
3.4.6.5 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Lehetőségeink alapján, az osztálylétszámok alakulása szerint csoportbontásban taníthatjuk a német és matematika tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, valamint felkészítsük a tanulókat a középfokú intézménybe történő felvételire. Az egyéb tantárgyak csoportbontásáról a tantestület határoz az előző évi tanévzáró értekezleten.
3.4.6.6 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: -
egyszerűek
-
kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók
-
megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét
A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban.
Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük.
A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.
A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.
Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):
-
tavalyi eredményhez képest
-
vagy év elejéhez képest
-
vagy az osztályátlaghoz képest
Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére.
Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.
99
Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez:
Dinamikus ugróerő: -
melyből távolugrás páros lábbal, iskolai udvaron felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cmes pontossággal
Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: -
hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés
-
hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan
-
Mindkettő gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük.
-
A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc).
Aerob állóképesség mérése:
A Cooper-teszt az aerob, hosszú távú állóképesség mérésének, ellenőrzésének módszere. Lényege, hogy 12 perc alatt a pillanatnyi állapotnak megfelelően a lehető leghosszabb távot kell teljesíteni futással. Ha valaki a teszt végrehajtása során nagyon elfárad, lassítsa le az iramát, lehet sétálni is, mindaddig amíg újra erőre nem kap. Kiegészítő mérések:
Testmagasság
Testsúly
Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. 100
A mérések elvégzését, az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat. 0
–
20,5 p
21
– 40,5 p
→ gyenge
41
– 60,5 p
→ kifogásolható
61
– 80,5 p
→ közepes
81
– 100,5 p
→ jó
101
– 120,5 p
→ kiváló
120,5 – 140,0 p
→ igen gyenge,
→ extra
A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni.
Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben.
Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés.
El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.
Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.
Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.
Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége, (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak, ha a tanuló a 101
vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat, Oktatási Minisztériumot.
A fizikai állapot teljesítésének értékelése:
IGEN GYENGE: -
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.
GYENGE: -
Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
KIFOGÁSOLHATÓ: -
A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.
KÖZEPES: -
Eléri azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa.
JÓ: 102
-
Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.
KIVÁLÓ: -
Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.
EXTRA: -
Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Az élsportolóknak arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíróképesség szintjét a sportághoz szükséges szinten tartsák.
3.4.7 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
3.4.7.1 Az iskola egészségnevelési elvei Egészségnevelés: Az egészségfejlesztés része a korszerű egészségnevelés, amely egészség és cselekvésorientált tevékenység. Célja:
hogy elősegítse a
tanulók egészségfejlesztési attitűdjének,
magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. 103
Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe. Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, mert a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Egészségnevelésünk alapelvei:
az elsődleges megelőzés
az együttműködés
a felvilágosítás
az egészség, mint érték
Gyermekideálunk: Az a gyermek, akinek érték az egészség és ennek érdekében minden önsorsrontó magatartásmintát elutasít. Képes arra, hogy az egészségét nemcsak fenntartja, hanem fejleszti és ezt tudatosan beépíti mindennapi életébe. Közösségideálunk: Olyan aktív kiscsoportok, iskolai közösségek kialakítása, formálása, amelyeknek tagjai felelősek saját és társaik egészségéért. A közösségeken belül felerősödik a társas részvétel és felelős együttműködés. Közösen munkálkodnak testi-lelki egészségük fejlesztése érdekében és ezt tudatosan beépítik mindennapi életükbe. Pedagógusideálunk: Olyan pedagógus, aki kiegyensúlyozott, szeretetteljes, toleráns, tudatosan elfogadó, megértő, együttérző, segítőkész személyiségjegyeivel képes pozitívan befolyásolni a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését. Célok: 104
A tanulók legyenek tisztában az egészség fogalom összetettségével, sokrétűségével, amely tömören a testi, lelki és a szociális jólét állapotát jelenti.
A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében.
Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.
Alakuljon ki bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet.
Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák.
Értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik.
Ismerjék meg a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket.
Az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok jelenjenek meg mindennapi életükben.
Készségszinten
alkalmazzák
azokat
a
megküzdési
stratégiákat,
amelyek
a
kiegyensúlyozott, egészséges élet megőrzéséhez, fenntartásához, illetve kialakításához szükséges.
3.4.7.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánkban törekszünk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítésére. Fontosnak tartjuk a személyiségformálást, a társas együttműködést, az ember-természet kapcsolat formálását. Pedagógiai munkánkat kiterjesztjük a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek, mint konfliktuskezelés, döntés, együttműködés fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is.
105
Alapelveink a környezeti nevelés területén:
a megelőzés
a hatékony megoldás keresése
a felelősség
az együttműködés
a tájékozódás
Gyermekideálunk: A környezetére rácsodálkozó, értékeit megismerő, óvásáért együttműködően, felelősen tenni akaró diákok nevelése. Közösségideálunk: Olyan aktív kiscsoportok, iskolai közösségek kialakítása, formálása, akik felelősek környezetükért. A közösségeken belül felerősödik a társas részvétel és a felelős együttműködés. Pedagógusideálunk: A pedagógus által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen a gyerekekre leginkább személyes példájukkal hatnak. Célok, feladatok:
Rendszerszemléletre nevelés: a tanórákon szerzett ismereteket tudják összekapcsolni az életben tapasztaltakkal. Önmaguk lássák meg a problémákat, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Legyenek képesek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.
Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása: alakuljon ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására.
A globális összefüggések megértése: a létező környezeti problémákat ne csak önmagukban lássák, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek 106
képesek ezeket az okokat azonosítani, felismerni saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.
A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése: legyen esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette. Mindez a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.
A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben: beláttatni, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni.
A környezeti nevelés szervezeti keretei:
hagyományos tanórák
nem hagyományos tanóra
tanórán kívüli környezeti nevelés
A Hagyományos tanórák környezeti nevelés témaköreit, azok tartalmát, tevékenységeit és módszereit minden tanító és szaktanár az általa tanított tantárgyakban egyénileg dolgozta ki. Ezek az adott tantárgy tantervében, tanmenetében szerepelnek. Nem hagyományos tanóra: témanap Célja: A lakóhely környékének környezeti értékét, problémáit megismerni, vizsgálni A témanap a kötelező tanórákkal azonos időkeretben zajlik. Résztvevői: az 1-8. osztályos tanulók A témanap programját a tanulók érdeklődésének és az eltérő életkori sajátosságoknak megfelelően kell megszervezni. A közeljövőben tervezzük a „témanap” tartalmát „témahét”-re bővíteni, és foglalkozni az „Erdei iskola” megvalósításával. Tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei, színterei, tartalmai:
tanórán kívüli választható foglalkozások
szakkör 107
DÖK
napközi
tábor
akciók
tanulmányi kirándulás
versenyek (részletesen lásd az 1.6.1.)
A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben költségtakarékos megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A szervezésről az osztályfőnökök gondoskodnak az igazgatóval történt egyeztetés után. A tanórán kívüli környezeti nevelés konkrét programjait tanévenként az éves munka tervezésekor rögzítjük programfelelősök megnevezésével. Módszerek: A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Munkánk során alkalmazott módszereink:
kooperatív tanulási technikák
játékok (érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajátékok)
projektmódszer
terepgyakorlati módszer (tábor, tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat)
kreatív tevékenység (szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelmi feladatok, rend-és tisztasági verseny)
művészi kifejezés (fotó-, nép-, vizuális művészet, irodalmi alkotások)
Kommunikáció: Iskolán belüli kommunikáció formái
kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel
házi dolgozat készítése 108
„zöld fal” elnevezésű faliújság működtetése
szórólapok készítése
plakátkészítés
Iskolán kívüli kommunikáció formái
önkormányzat faliújsága, nyílt programok
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, ebben együttműködés az önkormányzattal
A környezeti nevelésben nem olyan könnyű meghatározni a mérések, értékelések módjait, kritériumait, mint a hagyományos tantárgyi rendszerben. A tanulók értékelésének szempontjai:
az iskolai cél-és feladatrendszer megvalósulása
szociális képességek alakulása
beállítódások, értékorientáció fejlődése
a csoporthelyzet megismerése
a konfliktuskezelés módjai
A tantárgyaknál:
a tantárgyaknál előírt környezeti nevelési tartalmak az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal mérjük.
A tanulók személyiségfejlődése:
a
tanulók
személyiségének
fejlődését
mérhetjük:
kérdőívvel,
vizsgálattal, megfigyeléssel és egyéni vagy csoportos beszélgetéssel.
109
szociometriai
3.5 Érvényességi rendelkezések A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:
tanévenként a megvalósulás értékelése a szakmai munkaközösségek keretein belül
bevezetésétől felmenő rendszerben a követelmények teljesítésének, teljesíthetőségének mérése (tantárgyi, magatartás, szorgalom)
A pedagógiai program módosítása Módosító javaslatot tehet:
a nevelőtestület bármely tagja
a szakmai munkaközösségek
az iskola fenntartója
szülők
diákok
az iskola igazgatója
A pedagógusok módosító javaslataikat a szakmai munkaközösségek jóváhagyásával tehetik meg. A szülők a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség jóváhagyásával tehetik meg. A diákok a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat jóváhagyásával tehetik meg. A módosító javaslatokat legkésőbb a tanévzáró értekezletig a nevelőtestület elé kell terjeszteni. A módosításokat a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyeken tekinthető meg:
az iskola könyvtárában 110
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál
az iskola irattárában
A Pedagógiai Program módosításának elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai program módosítását az iskolai diákönkormányzat a 2013 március 27. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt: Borsfa, 2013. március 27.
……………………………………
……………………………………
DÖK segítő pedagógus
Diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség vezetősége a 2013. év március 27. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt: Borsfa, 2013. március 27. …………………………………… szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület a 2013.év március 27. napján tartott ülésén 46/2013. sz. határozatában elfogadta.
Kelt: Borsfa, 2013. március 27.
……………………………………
……………………………………
pedagógus
pedagógus 111
A pedagógiai program módosítását a 2013.év március 27. napján tartott ülésén jóváhagyta:
…………………………………… igazgató
Záradék A Fekete István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda, Borsfa Nevelőtestületének 46/2013.sz. Nevelőtestületi Határozata a Pedagógiai Program módosításának elfogadásáról
1.
A Fekete István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda,
Borsfa Nevelőtestülete az intézmény Pedagógiai Programját 46/2013. sz határozatával elfogadta és az igazgató azt aláírásával jóváhagyta. 2.
Az iskola módosított pedagógiai programja 2013. szeptember 1-jén lép életbe,
visszavonásig érvényes. 3.
A pedagógiai program módosítására az érvényes eljárási szabályok az irányadók.
Borsfa, 2013. március 27.
Jóváhagyta:
…………………………………… igazgató
112
