FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. október 14-én, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, Budapesten, 2013. szeptember 12-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/12486. számú törvényjavaslat Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a Szerződő Felek számára megfelelő jogi és gazdasági keret biztosítása. Az Egyezmény megkötésével a gazdasági kapcsolatok élénkülése és a tőkebefektetések növekedése prognosztizálható. Magyarország és a Svájci Államszövetség között létrejövő Egyezmény elsődleges célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele. Az Egyezmény hatálya jövedelem és vagyonadóra terjed ki. Kizárja a kettős adóztatás lehetőségét olyan módon, hogy meghatározza az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében, a Szerződő Feleknek milyen körben van adózási joga. A Szerződő Felek számára lehetőség nyílik a banktitkokra is kiterjedő adóügyi információcserére. Az Egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak az OECD Modellegyezményében és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak. Az Egyezmény tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért kihirdetésére törvényben van mód. __________________________________________________________________________________________ __________ Magyarország Kormánya és Guernsey Kormánya között az adóügyi információcseréről szóló, Londonban, 2013. szeptember 11. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/12487. számú törvényjavaslat A nemzetközi adócsalás és adóelkerülés szabályozására hatékony eszköznek a hatóságok közötti információcserét tartják. Az Európai Unió és az OECD is prioritásként kezeli. Az OECD szorgalmazta egy olyan rendszer kialakítását, amelyben a banktitkokra is kiterjedő információcsere jöhet létre. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmények is rendelkeznek az adóügyi információcseréről. Magyarországnak közel 80 alkalmazandó egyezménye van e körben. Az Egyezmények a tekintetben is hasznosak, hogy az adóhatóság kérésére információkat nyújthat egyes esetekben. Magyarország tíz állammal rendelkezik a felhatalmazással a tárgyalások folytatására adóügyi kérdésekben. (Andorra, Argentína, Barbados, Bermuda, Brit-Virgin-szigetek, Gibraltár, Guernsey, Jersey, Man-Szigetek, Liechtenstein). Magyarország Kormánya és Guernsey Kormánya között létrejövő adóügyi információcseréről szóló egyezmény elsődleges célja a megkeresésre történő adóügyi információcsere szabályozása. A Szerződő Felek segítséget nyújthatnak adóigények behajtásához, kikényszerítéséhez, adóügyekben történő vizsgálathoz, vagy büntető ügyekben történő vádemeléshez. Az Egyezmény lehetővé teszik a Felek számára a kölcsönös egyeztetési eljárás kezdeményezését. Segítségül szolgálhat az adócsalási valamint az adóelkerülési tevékenység visszaszorításában. A nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai érvényesek, ezért kihirdetése törvényben kötelező. __________________________________________________________________________________________ __________ Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Dubaiban, 2013. április 30. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/12488. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat az Egyesült Arab Emírségek Kormánya és Magyarország Kormánya között, a kettős adózásról való szabályozást biztosítja. A jogi szabályozás a kétoldalú gazdasági kapcsolatok tekintetében is fontos. Az adóegyezmény megkötése mindkét fél számára előnyösebb jogi hátteret biztosít, amelynek következménye a gazdasági kapcsolatok élénkülése. Az Egyesült Arab Emírségek Kormánya és Magyarország Kormánya között létrejövő kettős adózás elkerüléséről szóló Egyezmény elsődleges célja az adórendszer áttekinthetőbbé tétele. Az Egyezmény hatálya a jövedelemadóra terjed ki. Az Egyezmény megfelelő lehetőséget nyújt a szerződő felek számára a hatékony információcserére, illetve egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségét is kilátásba helyezi abban az esetben, ha valamely fél úgy látja, hogy az adózás nem felel meg az Egyezménynek. Az Egyezmény kihirdetésére az előírásoknak megfelelően törvényben van mód, tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi adózási gyakorlatnak, az OECD Modellegyezményében és annak kommentárjában elfogadott gyakorlatoknak.
1
__________________________________________________________________________________________ __________ A Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló címmel benyújtott jelentés (J/11399.) és annak elfogadásáról szóló H/12168. számú határozati javaslat Az Országgyűlés a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentést elfogadta. Általános tájékoztató a Bethlen Gábor Alap működéséről: Az Országgyűlés a 2010. évi CLXXXII. Törvénnyel- a Szülőföld Alap jogutódaként hozta létre, annak érdekében, hogy támogassa a határon túli magyarok egyéni és közösségi boldogulását, illetve elősegítse a nemzeti azonosságtudat erősödését és Magyarországgal való jó kapcsolat előremozdítását. Az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a Magyarország határain túl élő magyarok sorsát. Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál a Bethlen Gábor Alap elnevezésű kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán kezeli. A Kormány határozat alapján oktatás-nevelési támogatások folyósítására biztosított költségvetési támogatás, valamint az előző évi maradvány igénybevétele alapján a támogatási célra szolgáló előirányzat 13.068,1 millió Ft-ra módosult. Egyéb kiadások elnevezéssel egy új előirányzat került megnyitásra. A Bethlen Gábor Alap egyik támogatási területe, az Oktatás és nevelés. A Státusztörvény alapján kiírt, a 2011/2012-es tanévre szóló „Szülőföldön magyarul” pályázatban érintett régiók: Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Muravidék. A pályázóknak lehetőségük volt egyéni pályázatok benyújtására is. Egyedi támogatások eljárásrendjüket tekintve nem pályázati konstrukcióban nyújtott támogatások, hanem a támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelő támogatások. Az Alap támogatásában kiemelt fontosságú a felsőoktatásban részesülők támogatása. Ilyen program pl.: Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjának támogatása. További támogatásban részesült a magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző programok. A központi és regionális nyílt pályázati eljárásrendben nyújtott támogatások a határon túli magyar közösségek civil társadalmának, kulturális, oktatási és egyházi programjainak megtartását szolgálják. A pályázati felhívás az alábbi régiókra volt érvényes: Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja. A pályázat benyújtásának időpontja: 2012. március 9. – 2012. április 10. között volt, összesen 1712 pályázat érkezett, amelyből 1525 volt érvényes. 2012. évi Határtalanul! Program pályázatai: A 2012. március 9-én megjelent három pályázati felhívásra összesen 743 db pályázat érkezett be. A pályázó tanintézmények összesen 854.256.457 forint támogatást igényeltek. Az Alap működésének ellenőrzése: Az Alap az Áht. módosítása kapcsán nem kötelezett könyvvizsgálati ellenőrzésre. Az Állami Számvevőszék 2013. március 4. és június 14. között a 2012. évi zárszámadás ellenőrzésének keretében ellenőrizte a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységének szabályszerűségét. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/12228. számú törvényjavaslat Egy európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatot a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott felhasználói engedéllyel használhatja fel. A Felügyelet ennek elegendőségéről tájékoztatja az Európai Parlament elnökét. A Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselők esetében az Európai Parlament elnöke a tanácsi minősített adatokhoz való hozzáférési engedélyt a magyar hatóság által kiállított értesítés alapján adhatja meg. A törvénytől eltérően személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nem szükséges az adat megismeréséhez. __________________________________________________________________________________________ __________ A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló T/11657. számú törvényjavaslat Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jei hatálybalépésével összhangban szükségessé vált az Alaptörvény XXV. cikkének („Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”), valamint a panaszok és közérdekű bejelentések hatályos, töredékes szabályozásának összhangba hozatala. Az új szabályozás célja a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése. Az új szabályozási keretek kialakításakor fontos szempont volt, hogy az lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen. Új jogintézmények létrehozására elsősorban a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény hatályon 2
kívül helyezése kapcsán volt szükség. Az új rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő alapvető jogok biztosa, aki vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés kezelési gyakorlatát. Az új szabályozás egyik újdonsága, hogy – a közszféra mellett – támogatja a magánszféra antikorrupciós intézkedéseit is, lehetővé téve e szervezeteknek, hogy külön, a bejelentések kezelésére szolgáló eljárásrendet alakítsanak ki, illetve a bejelentések fogadására ügyvédekkel megbízási szerződéseket kössenek (bizalmi ügyvéd). Az ügyvédi titoktartás védi a bejelentő személyét, aki így jogilag helytálló tájékoztatást kaphat lehetőségeiről és jogairól. Bizalmi ügyvédeknek természetesen szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak és képzettségi feltételeknek kell megfelelniük, ugyanakkor munkájukkal szemben jogos társadalmi elvárás a magasabb szintű átláthatóság biztosítása. __________________________________________________________________________________________ __________
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény módosításáról szóló T/11456. számú törvényjavaslat A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény legfőbb célja, hogy a településfejlesztési célok megvalósításához és a különféle beruházásokhoz elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, vagy ha ez elkerülhetetlen, akkor legalább a gyengébb – leginkább az átlagosnál gyengébb – minőségű termőföldeket használják. Fontos cél továbbá a termőföldek indokolatlan, vagy túlzott mértékű más célú hasznosításának megakadályozása. A módosítás után a törvény az említett célok szabályozási kereteit megfelelően biztosítja: a) Pontosabban meghatározásra kerültek a törvény alapvető fogalmai és a tárgyi hatály. A törvény ezentúl jobban illeszkedik a hatályos jogszabályi környezetbe is. b) Annak érdekében, hogy a művelés alól kivett területek gondozása minden körülmény között biztosított és számon kérhető legyen, szabályozásra kerültek a termőföldek hasznosítási és újrahasznosítási kötelezettségének szabályai. c) Ezentúl a földhivatal földvédelmi szempontból is felülvizsgálhatja a települési önkormányzatok építési területek kijelölésére vagy termőföldek belterületbe vonására vonatkozó terveit. (A települési külterületek bányászati hasznosításának lehetséges mértéke is meghatározásra került, elősegítve ezzel, hogy a termőföldet rövid távú gazdasági érdekek ne veszélyeztethessék.) d) Lehetővé vált a termőföldek ideiglenes más célú hasznosításakor a végleges más célú hasznosítás kérelmezése, melynek köszönhetően az ideiglenesen más célú hasznosításra kijelölt területeken nem kell elvégezni az eredeti állapot helyreállítását a végleges más célú hasznosítás megkezdése előtt (pl.: ideiglenes más célú hasznosítás keretei között megkezdett sikeres, végleges tevékenység megkezdését indokoló bányászati kutatás után). e) A havária események által közvetlenül és közvetve (pl.: mentés felvonulási területe) érintett termőföldek időleges más célú hasznosításának különleges esetére vonatkozó szabályokkal is kiegészült a törvény. Cél a helyreállítási – vagy ha az nem lehetséges – újrahasznosítási kötelezettség, valamint a kártérítési illetékesség szabályozása. A kormány külön rendeletben szabályozhatja a kárelhárítás és a költségtérítés részleteit. f) A földvédelmi mintaterek kijelölése mellett lehetőség nyílik azok megszüntetésére is. g) Hatástanulmányi vizsgálatok alapján a díjak, járulékok és kiszabható büntetések rendszere is változott: - Változik a földvédelmi és az újrahasznosítási eljárás igazgatási szolgáltatási díja, valamint a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke. A földminősítő igazolvány kiállításának díjairól is rendelkezik a törvény. - A korábbiakhoz képest nőnek ugyan a fizetendő díjak, de ez leginkább a jobb minőségű termőföldek esetében jellemző. A gyengébb minőségű termőföldek után fizetendő díjak csak kisebb mértékű növelése (a leggyengébb minőség esetén változatlanul hagyása) hatékonyan ösztönzi a törvény céljainak megfelelő földhasználatot. - A korábbi szabályozással ellentétben már nem járulékmentes a leghátrányosabb helyzetű kistérségben létesített legfeljebb 10 ha-s ipari park létesítése, mivel a tárgyi járulékmentesség az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének rendelkezése szerint állami támogatásnak minősülne. Az ipari park létesítőjének a régi kedvezmény helyett csekély összegű támogatás adható a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet szabályaival összhangban (3 év alatt max. 7500 EUR). - A gyorsabb ügymenet érdekében pontosításra kerültek a járulék-különbözet visszafizetésének szabályai.
-A
földvédelmi bírság kiszabásának okai bővültek és a fizetésre kötelezett meghatározása szabályozásra került. A földminősítő igazolványt kiállító szerv is meghatározásra került, ami biztonságosabbá teszi az ellenőrzés rendszerét. h) A törvény módosításai 2013. november 1-től lépnek hatályba, kivéve a nitrátérzékeny területeken gazdálkodók évente kötelező nyilatkozattételét érintő változást (ebben az esetben csak 2014. szeptember 1. után lesz köztelező az elektronikus nyilatkozattétel, így a gazdák számára elegendő felkészülési idő áll rendelkezésre).
3
__________________________________________________________________________________________ __________ Egyes törvényeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló T/12337. számú törvényjavaslat A törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításával átalakítja a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezésének jelenlegi rendszerét. A szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezése jelenleg hagyományos módon, papíralapú határozattal történik. A működési engedélyezés rendszerének 2013. december 1-jével hatályba lépő átalakításával a papíralapú működési engedélyezést és az engedélyek adattartalmát rögzítő regiszteres nyilvántartást egy új, elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer váltja fel. Ebben a szolgáltatók, intézmények, hálózatok működésének engedélyezése nem papíralapú határozat kiadásával, hanem egy elektronikusan vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel történik. A papíralapú engedélyek nyilvántartását szolgáló regiszter helyett egy jogkeletkeztető (konstitutív) hatályú, közhiteles hatósági nyilvántartás kerül kialakításra. Ebben a rendszerben az engedély tartalma maga a nyilvántartott adat, így biztosítható a működési engedélyek adattartalmának egységessége. Az engedélytől eltérő adatrögzítés a nyilvántartásban eleve nem lesz lehetséges. A nyilvántartásba való bejegyzésről, az adatmódosításról és a törlésről alakszerű határozatot kell hozni. A szolgáltatói nyilvántartásba vételi eljárásokban továbbra is a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon, a másodfokú hatóság és a nyilvántartást vezető szerv pedig a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) marad. Az új rendszerre való átállás és a nyilvántartás adattartalmának feltöltése fokozatosan történik annak érdekében, hogy a működést engedélyező szerveknek és a szolgáltatást biztosító fenntartóknak megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre az elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer teljes körű alkalmazására. Az új szolgáltatói nyilvántartás kialakításához szükséges szoftver-fejlesztésekre és a szociális és gyámhivatalok engedélyezéssel vagy ellenőrzéssel foglalkozó munkatársainak képzésére a TÁMOP 5.4.2-12 program és az ÁROP 1.A.4. program biztosít forrást. __________________________________________________________________________________________ __________ A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat hatályon kívül helyezéséről szóló H/12341. számú határozati javaslat Tíz éve született meg Magyarország első bűnmegelőzési stratégiája. Az elmúlt tíz évben a Stratégia öt prioritásának végrehajtása során születtek sikerek és voltak kudarcok is. Érdemi előremozdulás jellemzően ott született, ahol intézményesült a stratégia szemlélete. A Stratégia megalkotása óta több büntetőpolitikai változásra is sor került, ezek célkitűzései bár alapjaiban megtalálhatók a Stratégiában, mégis kiegészítésre szorulnak. Az eltelt évek alatt sokat változott a bűnözés, új bűnözési típusok jelentek meg, átalakult az Európai Uniós programok irányultsága. A Stratégia egyes célkitűzései megvalósultak. Az elért eredményeket az új stratégiában tovább kell vinni, a részsikereket pedig megfelelő korrekciókkal sikerré kell fejleszteni. Az eddigi gyakorlattal szemben az új stratégiát a Kormány alkotja meg, és dönt róla, így nem kerül az Országgyűlés elé. Azonban ahhoz, hogy az új stratégia elfogadásra kerülhessen, a jelenlegit hatályon kívül kell helyezni. Ez a célja a H/12341. számú határozati javaslatnak. __________________________________________________________________________________________ __________ A közútkezelői feladatok átadásáról szóló T/12338. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat elsődleges célja a közútkezelői feladatok átadásának szabályozása annak érdekében, hogy 2013. november 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság fennakadás nélkül láthassa el közútkezelői feladatait. A törvényjavaslat emellett az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseinek alapvetően technikai jellegű módosításáról szól.
4
__________________________________________________________________________________________ __________ Egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról szóló T/12491. számú törvényjavaslat A Kormány kiemelt célja, hogy csökkentse a lakosságra rakodó közterheket, így elengedhetetlen a magas háztartási rezsiköltségek csökkentése, amit az elfogadott törvényjavaslat kíván biztosítani. A benyújtott módosítással 2013. november 1-től újabb 11,1%-kal csökken a lakosság gáz, villamosenergia és távhő ára, melynek köszönhetően a fogyasztók már 20%-kal fizetnek kevesebbet a 2012. decemberi árakhoz képest. Ennek eredményeként egy átlag négyfős háztartás éves szinten akár 85.000 Ft-ot is megtakaríthat a gáz rezsijének csökkentésével, akár 30.000 Ft-ot a villamosenergia rezsijének csökkentésével, és közel 70.000 Ft-ot a távhő rezsijének csökkentésével. Ez azt jelenti, hogy a teljes rezsicsökkentést figyelembe véve, egy négyfős család éves szinten a fővárosban akár 140-150 ezer forintot is megtakaríthat családi házuk fenntartási költségeiből, fogyasztási szokásaiktól függően. A törvényjavaslat másik eleme, hogy a mobilgázzá átminősített párnagáz felhasználásának lehetőségét biztosítja. Az energiapolitikáért felelős miniszter által meghatározott időpontban felajánlott gáz megvásárlására nyílik lehetőség az egyetemes szolgáltatásra jogosultak (lakossági, kis-és középvállalkozások) ellátásának biztosítása céljából. A törvényjavaslat harmadik része a villamosenergia számlában szereplő külön pénzeszközöket kívánja módosítani. Ezen külön pénzeszközök: a távhőszolgáltatói támogatási kassza forrásául szolgáló ún. kapcsolt szerkezetátalakítási díjeszköz, a vértesi erőmű és bánya bezárásának támogatását szolgáló ún. szénfillér, illetve a villamos energia iparági nyugdíjasok kedvezményes (ún. C-tarifás) vételezésének forrásául szolgáló tarifaelem. A módosítás hatására a lakossági fogyasztók mentesülnének ezen pénzeszközök megfizetése alól. Ezzel egyidejűleg a pénzeszközök mértéke – tekintettel arra, hogy ugyanakkora indokolt költségterhet kisebb fogyasztásra kell felosztani – növekszik, valamint ideiglenesen átcsoportosításra kerül sor a C-tarifa kasszába a szénfillér-kassza terhére. A benyújtott módosító javaslatok eredményeként a rezsicsökkentés kiterjed a földgáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatára is, kizárja a lehetőségét annak, hogy bármely szolgáltató visszaéljen a távhő rezsijének csökkentésével, valamint változik a számlakép, ami fogyasztók széleskörű tájékoztatását segíti elő. A számlában ezentúl azt is fel kell majd tűntetni, hogy a 20%-os csökkentéstől kezdve, mennyit takarított meg a fogyasztó. A számlaképre vonatkozó előírások csak 2014. január 1-től lépnek hatályba. Fontos változás még, hogy a törvény elfogadását követően már minden településen garantáltan érvényesülnie kell a hulladékszállítási díj 10%-os csökkentésének, ugyanis bizonyos településeken ez nem valósulhatott meg az árak korábbi csökkenése miatt, vagy éppen emelésének hiányában.
5
