Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, IV, előzék • A kékre színezett, mezzotinto technikával készült lapon szimbolikus ábrázolással az orvostudomány a botanika segítségét kéri a gyógyításhoz, háttérben az élet vízének kútjával és a megszemélyesített menekülő halandósággal.
2016
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, III, 569. tábla • Helleborus Niger – Helleborus Ranunculoides Januárban jégben-hóban kezd virágzani a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, erősen mérgező hatású hunyor, melynek a világban ismert 25−30 faja közül a hazánkban őshonos három (illatos, pirosló és kisvirágú) védett. A növényhez az antikvitás óta több legenda kötődik, az ókorban többek között a gonosz szellemek elűzésére használták. A fekete hunyor „karácsonyi rózsa”-ként ismert, az e névhez kapcsolódó történet szerint egy szegény iatal lány nem tudta megajándékozni az újszülött Jézust, s a hóra hullt könnyei helyén e virág nőtt ki a földből.
Január • January Hétfő Monday
4 11 18 25
Kedd Tuesday
5 12 19 26
Szerda Wednesday
6 13 20 27
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, II, 438. tábla • Crocus Sativus – Crocus Vernus – Crocus Luteus A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó, az ókori Egyiptomban levesek, mártások színezésére és ízesítésére használt fűszernövény, a jóféle sáfrány, valamint a tavaszi krókusz és a sárga sáfrány már a mitológiai idők óta ismert növény. Egy monda szerint Zeusz és Héra menyegzője alatt sáfrány nőtt az ágyuk köré, melynek illatától megittasultak, amikor pedig az antik rómaiak mondása szerint valaki „sáfrányágyon aludt” (dormivit in sacco croci), akkor vidám és önfeledt állapotban volt. Az ijabb Joachim Camerarius (1534−1598) nevezetes Symbola et emblemata (I−IV, Nürnberg, 1590−1604) című művében a sáfrány a patientia (türelem) erényét jeleníti meg (Centuria I, Embl. 75).
Február • February Hétfő Monday
Kedd Tuesday
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
1 8 15 22 29
2 9 16 23
3 10 17 24
4 11 18 25
5 12 19 26
6 13 20 27
7 14 21 28
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, II, 516. tábla • Crocus Sativus – Crocus Vernus – Crocus Luteus Fritillaria Serotina – Fritillaria Lutea – Fritillaria praecox – Fritillaria Isabella Tavasszal a dunántúli nedves réteken és ligetes erdőkben vadon él a kockás liliom, mely a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, közel 140 ismert fajú nemzetség védett és közkedvelt dísznövénye. A minden részében mérgező, a kínai gyógyászatban már több mint kétezer éve használt növény természetvédelmi értéke jelenleg tövenként tízezer forint. Virágai egyesével, ritkán kettesével találhatók egy száron, legtöbbjük fehér vagy bordó sakktáblaszerű foltokkal.
Március • March Hétfő Monday
Kedd Tuesday
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
4 11 18 25
5 12 19 26
6 13 20 27
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, II, 516. tábla • Tulipa Versicolor – Tulipa Rarisssima Pallide Lutea – Tulipa Candens Spina A Kárpát-medencében áprilisban nyíló, a liliomfélék nemzetségébe tartozó közel száz faj és több ezer nemesített fajta közül a legismertebb a magyar tulipán (sárga tulipán, Tulipa hungarica). A török közvetítéssel Európa más tájainál valószínűleg korábban Magyarországra került virág elnevezése a perzsa „toliban”-ból származik, a régies magyar neve a „tulipánt”. A Közel-Keleten már az i.e. 3. században ábrázolták, a nőiséget és a szerelmet jelképezte, illetve erotikus szimbólum volt. Virága a kék kivételével bármilyen színű és mintájú lehet.
Április • April Hétfő Monday
4 11 18 25
Kedd Tuesday
5 12 19 26
Szerda Wednesday
6 13 20 27
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, III, 662 • Lilium sive Corona Imperialis Perzsiából a 16. században került Isztambulba, majd a bécsi császári kertekből „indulva” vált Európa kolostorkertjeinek kedvelt dísznövényévé a liliomfélék családjába tartozó királyliliom, vagy más néven császárkorona (Fritillaria Imperialis). Jellegzetesen nyíló virágaihoz egy legenda kötődik: Krisztus keresztre feszítésekor a császárkorona kivételével minden virág lehajtotta a fejét, ezért kell lefelé növesztenie szirmait.
Május • May Hétfő Monday
2 9 16 23 30
Kedd Tuesday
3 10 17 24 31
Szerda Wednesday
4 11 18 25
Csütörtök hursday
5 12 19 26
Péntek Friday
6 13 20 27
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, II, 396. tábla • Clematis Passionalis A golgotavirág (Granadilla) a golgotavirágfélék (Passiloraceae) családjába tartozó, Dél-Amerikában őshonos növény, mely a 17. században jezsuita misszionáriusok közvetítésével került Európába. Virágának jelképes tartalmat tulajdonítottak, Lippay János Posoni Kert (1664) című munkájában így jellemezte: „Flos passionis, granadilla, maraton, passiovirág, mivel ebben a virágban Krisztus szenvedésének eszközei igen szépen kiábrázoltatnak. Holott környös-környül a karéj tövises koronát formálják, a véres ostort a vér- és kékszínű szálak, akikből áll a virág, jelentik. Hasonlóképpen azoknak a külső fehér színük az ártatlanságnak miérettünk való kínjait mutatják, a virágnak közepin mintegy márványkőből faragott oszlop nő ki, kinek tetején egy kerekded darab mint a spongya látszik, amellett kiben 3, kiben 4 fejes szegecskék állanak. A mi idvezítőnknek 5 sebei is megtetszenek rajta. […] magva igen ritkán érik meg minálunk […] fára folyó fű, azért ágakat vagy pálcikákat kell melléje dugni.” Nógrád megyében máig ismert népi neve a „Krisztus koronája”.
Június • June Hétfő Monday
6 13 20 27
Kedd Tuesday
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24
4 11 18 25
5 12 19 26
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, I, 185. tábla • Asphodelus Albus – Asphodelus Luteus Az aszfodélosz a spárgavirágúak (Asparagales) rendjében a fűfafélék (Xanthorrhoeaceae) családjának egyik nemzetsége. Ritkábban használt magyar elnevezése a genyőte. Gyökérgumóját az antikvitás óta ételként fogyasztották, a középkorban királyi eledelnek számított. A görög mitológia szerint az emberi lélek a halál után aszfodéloszba költözik, Homérosznál a holtak birodalmában, az alvilági Styx folyó partján nő az aszfodélosz, s a halottak aszfodélosz-mezőkön vándorolnak. A Balkánon sírokra is ültetik, Babits Mihály A Danaidák című versében így örökítette meg a növényt: „Lenn a csöndes alvilágban, szellőtlen, bús alvilágban, asphodelosok / között, hol asphodelos meg se moccan, gyászfa nem bókol galyával, / mákvirág szirmát nem ejti, mert a szél ott mélyen alszik, alszik / asphodelos ágyban, mélyen alszik, nem beszél, […]”.
Július • July Hétfő Monday
4 11 18 25
Kedd Tuesday
5 12 19 26
Szerda Wednesday
6 13 20 27
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, II, 374. tábla • Chrysanthemum Peruvianum A napraforgó az őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a Heliantheae nemzetségcsoportba tartozik. Az Amerika nyugati felén élő indiánok már háromezer éve termesztették, Európába az 1510-es években került át, majd kezdték el a különféle színű, telt virágú dísznapraforgók nemesítését. Mivel a napraforgó a Nap felé fordul, egy magyarázat szerint magába szívja annak éltető erejét.
Augusztus • August Hétfő Monday
Kedd Tuesday
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
4 11 18 25
5 12 19 26
6 13 20 27
7 14 21 28
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, II, 404. tábla • Colchicum Az ősz kezdetét a kikerics virágzása jelzi, mely a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának névadó nemzetsége. A virág latin elnevezése Kolkhisz ókori királyság nevéből származik, ahol Médeia, egy kolkhiszi királylány az erősen mérgező hatású kikericset is felhasználta varázsszereinek előállításához. A mérgező hatása miatt kutyadöglesztőnek is nevezett virág népi elnevezései továbbá a kikirics, kükörics, kükirc és kükerc.
Szeptember • September Hétfő Monday
5 12 19 26
Kedd Tuesday
6 13 20 27
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24
4 11 18 25
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, III, 766. tábla • Opuntia, seu Ficus Indica – Opuntia minor – Opuntia minor spinosissima A fügekaktuszok, más néven medvetalp-kaktuszok (Opuntia) a kaktuszfélék (Cactaceae) egyik alcsaládjába, a fügekaktuszformák (Opuntioidae) közé tartoznak. Amerikában mintegy háromszáz fajuk ismert, a nagyobb termetűek kedvező körülmények között elérhetik akár a hét–nyolc méteres magasságot is. Télálló fajtái Magyarországon is megtelepedtek, Sadler József (1791–1849) a Flora Comitatus Pestiensis (Pest megye lórája) című tudományos munkájában ezt írta róluk: „Opuntia icus indica, indiai füge legtöbb európai nyelven, hasonló hazával bír mint az Agave, de sokkal terjedtebb az ó világban. Nálunk Sz. Gellérthegy déli oldalán szinte tenyészett vadon.”
Október • October Hétfő Monday
3 10 17 24 31
Kedd Tuesday
4 11 18 25
Szerda Wednesday
5 12 19 26
Csütörtök hursday
6 13 20 27
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, I, 42. tábla • Aloë Mucronato – Aloë Muricata A megfelelő teleltetés esetén jellemzően télen virágzó aloé (Aloe, Aloë) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjén belüli fűfafélék (Xanthorrhoeaceae) családjába tartozó nemzetség. Afrika száraz területein mintegy kétszázötven őshonos faja ismert, ugyanakkor közülük több más földrészekre is átkerült. Pozsgás fajai Dél-Afrika száraz éghajlatú területein fejlődtek ki, a Kárpát-medencében megtelepedtek nyáron napos, télen száraz, hűvös helyet igényelnek.
November • November Hétfő Monday
Kedd Tuesday
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24
4 11 18 25
5 12 19 26
6 13 20 27
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár University Library of Eötvös Loránd University
J. W. Weinmann, Phytanthoza-Iconographia […], I−IV, Regensburg, 1737−1745, I, 159. tábla • Aquifolium – Aquifolium non spinosum Karácsonyi dekorációk kedvelt eleme a télen is díszlő, piros bogyós ilex (magyal), mely az Aquifoliales rendben a magyalfélék (Aquifoliaceae) nemzetségének típusfaja. A Magyarországra dísznövényként Nyugat- és Dél-Európából hozott növény helyenként elvadult, és bükkös, tölgyes erdőkbe települt be. Hosszú életű, általában száz évig él, de az ötszáz éves példányok sem ritkák. Fagytűrő, a metszést jól viseli és sövénynek is ideális.
December • December Hétfő Monday
5 12 19 26
Kedd Tuesday
6 13 20 27
Szerda Wednesday
Csütörtök hursday
Péntek Friday
Szombat Saturday
Vasárnap Sunday
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
4 11 18 25
A
naptár forrása Johann Wilhelm Weinmann Phytanthoza-Iconographia, sive Conspectus aliquot millium, tam indigenarum quam exoticarum, ex quatuor mundi partibus […]a Joanne Guilielmo Weinmanno […] collectarum Plantarum […], I−IV (Regensburg, H. Lentz – H. G. Neubauer, 1737−1745, ELTE Egyetemi Könyvtár, Ec2r304/1-4) című munkája, melyből tizenhárom képet választottunk ki. A négy terjedelmes, folió méretű kötetből álló mű egyike az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzött különlegesen értékes országos unikum dokumentumoknak. A munka több mint hatvan évvel Maria Sybilla Merian (1647−1717) német természetkutató és tudományos illusztrátor világhírű növényábrázolásai (Neues Bilderbuch, I−III, 1675−1680) után jelent meg, Merianhoz hasonló igényességgel, ugyanakkor semmiben sem utánozva őt. Weinmann e méltán világhírű vállalkozása többeket ösztönzött, így például a monumentális japán botanikai kiadvány, Iwasaki Tsunemasa (1786−1842) Honzô zufu-jának és Yokusai Iinuma (1783−1865) Somoku-zusetsu-jának (1856) elkészítését. Nem véletlen, hogy a munkához 1787-ben Johannes Gessner mellékletet készített, melyben érvényesítette Carl von Linné rendszerét. A XVIII. század végén „Weimannia” megnevezéssel tervbe vették az újabb tudományos eredmények alapján átszerkesztett második kiadás megjelentetését, ami azonban nem valósult meg. A gardelegeni fodrász-családból származó Johann Wilhelm Weinmann (1683−1741, nevének hivatalos botanikai rövidítése „J.W.Weinm.”) feltehetően hamburgi tanulmányai után telepedett le 1710ben Regensburgban, ahol két évig gyógyszerészsegédként, majd 1712-től saját gyógyszertárral bíró gyógyszerészként tevékenykedett. Szenvedélye és elhivatottsága volt a botanika, saját botanikus kertet létesített, melyben 1722-ben már több mint kilencezer növényfajtát nevelt. E növények alapján készültek a Phytanthoza-Iconographia színezett rézmetszeteihez a legalább négy festő által rajzolt előképek, melyekhez Weinmann írt kommentárokat (Herbae tam Europeae quam Orientis et ex omnibus mundi partibus, Regensburg, 1717). A rézmetszetek az augsburgi Bartholomäus Seuter és munkatársai, Johann Jakob Haid és Johann Elias Ridinger művészetét dicsérik. A levonatok jelentős része – először a botanikai ábrázolások történetében – színes nyomású rézmetszet (azaz a festéket a nyomás előtt közvetlenül a rézlapra vitték fel), melyeket később levonatonként után színeztek és korrigáltak. A kötetek tudományos kommentárjait Weinmann mellett regensburgi orvosok, így Johann Georg Nicolaus Dieterichs és ia, Ludwig Michael Dieterichs, valamint Ambrosius Carl Bieler írták. Az összesen 1025 rézmetszetes táblából félévenként átlagosan ötven készült el, a mű utolsó kötete négy évvel Weinmann halála után jelent meg. A munkálatokba 1730-tól kapcsolódott be Georg Dionysius Ehret (1708−1770) heidelbergi botanikus, aki további ábrázolásokkal egészítette ki a művet.
Kiadja az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány Felelős kiadó: Dr. Kiszl Péter Válogatta, írta és szerkesztette: Dr. Knapp Éva Munkatárs: Szabó Panna Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. www.konyvtar.elte.hu