ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2014-2015-2. félév
BMA-ESZD-210.03 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái ea Időpont: kedd 16:00-17:30 MUK 42. A félév során egy vagy több, közösen (az első órán) meghatározandó elméleti szöveget fogunk venni, a feldolgozás történhet referátumok – és esetleg korreferátumok – formájában is.
BMA-ESZD-220.03 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: hétfő 09:00-10:30 MUK 42. 1. A posztmodern Jacques Derrida: „Az elkülönböződés”, in Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció.Cserépfalvi, Budapest, é.n. 2. Robert Venturi: Összetettség és ellentmondás az építészetben. Corvina, 1986. 3. A festészet újjászületése a nyolcvanas években. Jean Baudrillard: „A szimulákrum elsőbbsége” – neten hozzáférhető. 4. Hal Foster: „The Artist as Ethnographer”. The Return of the Real. 171-205. o. Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. 759-780. o. 5. A brit művészet új nemzedéke a kilencvenes években Julian Stallabrass: High Art Lite: British Art int he 1990s. Verso, London, 1999. 6. Film és esztétika Thomas Elsaesser – Malte Hagener: Film Theory. An Introduction through the Senses. Routledge, 2010. 7. Művészet és politika Jacques Rancière: Az emancipált néző. Műcsarnok, 2011. 8. Relációesztétika Nicolas Bourriaud: Relációesztétika. Műcsarnok, Budapest, 2007. Nicolas Bourriaud: Utómunkálatok. Műcsarnok, Budapest, 2007. 9. Public art Rosalyn Deutsche: „Uneven Development: Public Art in New York City”, Evictions. Space and Cultural Politics. MIT Press, 1996, 49-108. o. Suzanne Lacy: „Time in Place: New Genre Public Art a Decade Later”, in Cameron Cartiere szerk.: The Practice of Public Art. Routledge, 2008. Claire Bishop: „A szociális fordulat: a kollaboráció és elégedetlenei”, Exindex - http://exindex.hu/print.php?l=hu&page=3&id=531 10. Body Art Amelia Jones (szerk.): The Artist’s Body. Phaidon, 2003, 201-216. o. Erika Fischer-Lichte: „Performance Art and Ritual: Bodies in the Performance”, in Philip Auslander (szerk.): Performance IV. Routledge, 2003. 11. Az intézményrendszer és a kurátori fordulat
1
A „Kurátori szerepek” c. fejezet a Kékesi – Lázár – Varga – Szoboszlai (szerk.) A gyakorlattól a diskurzusig (MKE, 2012) c. kötetből. Anton Vidokle: „Művészet művészek nélkül?” Exindex http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=798 12. A videóművészettől az új média művészetig. Tanya Leighton: Art and the Moving Image. Tate Publishing, 2008.
BMA-ESZD-350.17 Bartha Judit: ”Uncanny” - értelmezések ea Időpont: hétfő 15:30-17:00 MUK 42. A félév során az uncanny/unheimlich-fogalom értelmezésére teszünk kísérletet Sigmund Freud A kísérteties (Das Unheimliche) (1919) című tanulmányának recepciótörténeti vizsgálatával. A tematikát és a szakirodalmat az első órán beszéljük meg. Teljesítés feltétele: szóbeli vagy írásbeli beszámoló.
BMA-ESZD-350.18 Bacsó Béla: Roland Barthes: mű és szöveg ea Időpont: kedd 10:30-12:00 MUK 42. Annak az egyedülálló kísérletnek járunk utána, hogy Barthes hogyan teszi újra olvashatóvá és szabadítja ki Goethe Werther-ét a szokványos szempontok közül, ismerteti fel a pátosz külön nyelvét, ami a nyelvi megfogalmazást eltéríti, ill. zavart eredményez, elárul mást, ami nyelvileg nem közvetíthető – a szerelmes szörnyeteg, aki mindent, önmagát is elemészti…. A „kései” Barthes műfelfogásában döntő szerepet játszik az a retorikai olvasási készség, ami a nyelv közlőerejének sokrétűségét, semleges-ből nyert erejét el- és felismerteti. Ennek az első Collège de France előadásnak a bemutatásával kezdünk. Olvasni: R. Barthes – Beszédtöredékek a szerelemről Atlantisz 1997. Goethe – Werther szerelme és halála in. u.ö. – Szépprózai művek Európa 1983. Stendhal – Armance Magyar Helikon 1968. R.Barthes – Világoskamra Európa kiadó 1985. Angyalosi G. – Roland Barthes, a semleges próféta. Osiris-Gond 1996. J. Culler – Preparing the Novel: Spiraling Back in. Paragraph Vol. 31. N. 1. March 2008. 109-120.o.
2
BMA-ESZD-351.02 Nemes Z. Márió: Esztétika, kultúra, antropológia gy Időpont: szerda 14:30-16:00 MUK 42. A kurzus során olyan kultúraelméleti és antropológiai tárgyú szövegeket fogunk olvasni, melyek ember és kultúra fogalmát esztétikailag (is) releváns összefüggésben tárgyalják. Helmuth Plessner az embert olyan lényében megalapozhatatlan létezőként írja le, aki folyamatosan rá van szorulva önmaga reprezentálására. Ez a hiánytermészet produktív konstellációként is felfogható, hiszen az emberi kultúra éppen a permanens önteremtési kényszerből vezethető le. Plessner gondolata eszmetörténetileg hosszú tradícióra utal vissza, hiszen már a 18. század filozófiai antropológiai kísérletei is az ember önnevelődése felől próbálták megérteni a kultúraszellem-érzékiség viszonyrendszerét. A félév során a 18. század humanista paradigmájától a 21. század poszthumán emberképéig próbálunk eljutni, hogy az ember megalapozhatatlanságának kultúrspecifikusan változó formáit tanulmányozhassuk. Válogatás az irodalomból: Schiller, Friedrich: A kellemről és a méltóságról, fordította Papp Zoltán, in: Friedrich Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások, Atlantisz, 2005, 71-129. Kleist, Heinrich von: A marionettszínházról, fordította Petra-Szabó Gizella, in: Heinrich von Kleist: Esszék, anekdoták, költemények, Jelenkor, Pécs, 2001, 186-193. Nietzsche, Friedrich: Adalék a morál genealógiájához, fordította Romhányi Török Gábor, Holnap Kiadó, 1996. Gasset, José Ortega: A művészet dehumanizálódása, fordította Juhász Anikó, in: José Ortega Gasset: Regény, színház, zene – Esszék a művészetről, Nagyvilág Könyvkiadó, 2005. Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban, fordította Csatár Péter, Osiris Kiadó, Budapest 1995. Marquard, Odo: Fölmentések, fordította Mesterházi Miklós, in: Odo Marquard: Az egyetemes történelem és más mesék, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2001, 275296. Kamper, Dietmar–Christoph Wulf: A tökéletesség és a megjobbíthatatlanság közötti feszültség, fordította Balogh István, in: (Szerk.) Dietmar Kamper – Christoph Wulf Antropológia az ember halála után, Jószöveg könyvek, Budapest, 1998. Haraway, Donna J.: Kiborg kiáltvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az 1980-as években, fordította Kovács Ágnes, Replika 2005, november, 107-139. Braidotti, Rosi: Meta(l)flesh, in: (Szerk.) Zoe Detsi-Diamanti, Katerina KitsiMitakou, Effie Yiannopoulou: The Future of Flesh – A Cultural Survey of the Body, Palgrave Macmillan, 2009, 241-262.
3
BMA-ESZD-360.16 Papp Zoltán: Mi (a) művészet? Kortárs angolszász válaszok ea Időpont: kedd 18:00-19:30 MUK 42. A kurzus a művészet/műalkotás definíciójának-definiálhatóságának problémáját vizsgálja az utóbbi évtizedek vonatkozó angolszász esztétikai elméletei tükrében. Szóba kerül majd a funkcionalista és az intézményi elmélet, az intencionális-történeti megközelítés, a történeti narrativizmus, valamint a művészet klaszterelmélete. A pontos tematikát és az olvasandó szövegek listáját az első órán adom meg.
BMA-ESZD-360.17 Bacsó Béla: A kép elmélete – ”Iconic turn” ea Időpont: kedd 13:00-14:30 MUK 40. Ezen az előadássorozaton olyan problémákkal kívánok foglalkozni, amelyek a képi ábrázolás, a reprezentáció kérdésköréhez kapcsolódnak, kiváltképpen az emberi arc bemutatása és bemutathatósága. Belting új könyvét kívánom értelmezni a kezdetekben (Faces. Eine Geschichte des Gesichts Beck Verlag 2013.) és onnan tekintünk ki és át más elgondolásokra pl. Didi-Huberman képelméletére, ami Belting vitapartnereként is megjelenik, valamint olyan meghatározó vitára mint, amelyik Boehm és Mitchell között zajlott. De visszatekintünk olyan, mára elfeledett szerzőkre és szempontokra, amelyeket a jelenkori elemzés csak érint (C. Einstein, R. Kassner, G. Simmel, E. Goffman). Olvasandó: H. Belting – A hiteles kép ford. Hidas Z. Atlantisz 2009. E. Goffman – Képi keretek in. u.ö. – A hétköznapi élet szociálpszichológiája Gondolat 1981. G. Boehm – Látás in. Vulgo 2000. Február II.évf. 1-2. Szám H.-G. Gadamer – A kép és a szó művészete in. Kép – fenomén – valóság szerk. Bacsó B. Kijárat kiadó 1997. J.-L Nancy – A portré tekintete ford. Seregi T. Műcsarnok 2010. H. Plessner – Más szemmel in. Tér – fenomén – mű Kijárat kiadó 2009. (vizsgabeszámoló ezeknek, a műveknek az ismeretét igényli)
4
BMA-ESZD-361.07 Somlyó Bálint: Walter Benjamin aktualitása gy Időpont: hétfő 14:00-15:30 MUK 42. Elképzeléseim szerint ez egy kifejezetten interaktív, kutatószeminárium-szerű kurzus lenne, amelynek legalább három, különböző probléma állna a középpontjában. Az első maga az aktualitás mint kérdés, annak benjamini felfogása egyfelől, másfelől pedig ennek a felfogásnak mintegy visszaforgatása Benjaminra magára, erősen támaszkodva ebben pl. Sigrid Weigel ezirányú vizsgálataira. A második problémakör a Das Passagen-Werk módszertani jelentősége, összefüggése a megírása óta bekövetkezett képi fordulattal. A harmadik egy számomra is csak nemrégiben felmerült kérdés, az ősfenoménproblémának az újratértelmezése, immár nem a képiség, hanem a folyamatszerűség felől közelítve a kérdéshez, lehetőség szerint belevonva ebbe olyan vizsgálatokat, amelyek egy dinamikusabb filozófiai közelítést tesznek lehetővé. A kurzus tematikája nyitott, szívesen vennék minden hallgatói javaslatot is. Teljesítésként szóbeli beszámolóra gondoltam, de ez kiváltható dolgozattal is.
BMA-ESZD-370.23 Pálfalusi Zsolt: Modern színházesztétika ea Időpont: szerda 18:00-19:30 MUK 39. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, miféle szükségszerűség vezetett olyan, korábban elképzelhetetlen műforma megjelenéséhez, mint amilyen a posztdramatikus színház. Mennyiben változik meg a színész archetípusa és miféle intézmény lett a színházból, mely minden jel szerint egészen másfajta esemény színtere lett, mint a klasszikus korban, amikor a közönséget mintegy láthatatlan fal védte a színpadi cselekménytől.
BMA-ESZD-370.24 Pintér Tibor: Dahlhaus – Eggebrecht: Mi a zene? ea Időpont: csütörtök 15:00-16:30 MUK 39 A félév során Carl Dahlhaus és Hans-Heinrich Eggebrecht: Mi a zene? című párbeszédes esszégyűjteményét olvassuk és kommentáljuk közösen.
5
BMA-ESZD-371.06 Seregi Tamás: A művészettörténet-írás modern klasszikusai gy Időpont: csütörtök 16:30-18:00 MUK 39. 1. Gottfried Semper: Tudomány, ipar és művészet. Corvina, Budapest, 1980. 2. Konrad Fiedler: „Modern naturalizmus és művészi igazság” (1881). Művészeti írások. Kijárat, Budapest, 2005. 3. Adolf von Hildebrand: A forma problémája a képzőművészetben. Politzer Zsigmond és fia, Budapest, 1910. 4. Alois Riegl: Későrómai iparművészet (1901). Corvina, Budapest, 1989. 1154. és 208-218. o. 5. Wilhelm Worringer: „Absztrakció és beleérzés” (1908). Absztrakció és beleérzés. Gondolat, Budapest, 1989. 13-101. o. 6. Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak (1915). Corvina, Budapest, 1969. 7. Erwin Panofsky: „A művészettörténet mint humanista tudomány; A ’Kunstwollen’ fogalma; „Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába” – mind a négy in: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, Budapest, 1984. 8. Max Dvořak: „Idealizmus és naturalizmus a gótikus szobrászatban és festészetben”A művészet szemlélete. Corvina, Budapest, 1980. 9. Clive Bell: „The Aesthetic Hypothesis”és „Aesthetic and PostImpressionim”Art. Chatto and Windus, 1914. 10. Max Raphael: „A műalkotás és a természeti minta”, Athenaeum 1993/4. 11. Aby Warburg: „Sandro Botticelli két festménye”Mnémosyné. Balassi, Budapest, 1995. 12. Henri Focillon: A formák élete. Gondolat, Budapest, 1982. Bevezetés.
BMA-ESZD-410.10 Darida Veronika – Takács Ádám: Bűn, sorsesemény, tapasztalat – Tengelyi László emlékszeminárium ea Időpont: szerda 16:00-17:30 MUK 40. Az előadássorozaton Tengelyi László (1964-2014) életművének legfontosabb aspektusait barátai és tanítványai elevenítik fel. 1. február. 18. – Bevezetés 2. február 25. – Bacsó Béla előadása 3. március 4. – Szegedi Nóra: Tengelyi László Kant értelmezése 4. március 18. – Miklós Tamás előadása 5. március 25. – Pálfalusi Zsolt: A bűn mint sorsesemény 6. április 8. – Unoka Zsolt: A narratív identitás problémája Tengelyi Lászlónál 7. április 15. – Takács Ádám: Tengelyi László fenomenológia fogalma 8. április 22. – Darida Veronika: Az új francia fenomenológia 9. április 29. – Komorjai László: Tapasztalat és kifejezés 10. május 6. – Ullmann Tamás: A fenomenológiai tudattalan fogalma Tengelyi Lászlónál
6
11. május 13. – Tengelyi László és a magyar filozófia. Beszélgetés Boros Gáborral
BMA-ESZD-410.12 Darida Veronika: Színházi Műhely ea Időpont: szerda 17:00-19:00 MUK stúdió.
7