ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 23. szám 122. évfolyam június 22. TARTALOM

23. szám

122. évfolyam

2007. június 22.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 17/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt Számviteli Politikájáról...................................... 18/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt Értékelési Szabályzatáról ...................................

Oldal

741

16/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV ZRt számlarendje 5-ös számlaosztály magyarázatáról ................

763

Egyéb közlemények Elveszett felügyeletti igazolvány érvénytelenítése ....................

Utasítások 17/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt Számviteli Politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A törvény előírása alapján a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakítottuk a MÁV ZRt. adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A MÁV Magyar Államvasutak ZRt. egyszemélyes részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A társaság alapítója és részvényese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója.

775

811

A MÁV ZRt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV ZRt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV ZRt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya A MÁV ZRt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV ZRt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2. A Számviteli Politika időbeli hatálya Az utasítás rendelkezései először a 2007. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető

742

A MÁV ZRt. Értesítője

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák: A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV ZRt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.): Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) minden esetben jelentősnek minősítjük. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában bármilyen összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatjuk.

23. szám

3.2. Nem jelentős összegű hiba Mivel az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük, ezért a MÁV ZRt-nél a nem jelentős mértékű hiba kategóriát nem használjuk. 3.3 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük (a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja és ezért a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó – adatok megtévesztők) ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik. A MÁV ZRt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: 4.1. Általános szabályok o Minden esetben jelentősnek minősítjük a számla vagy egyéb számviteli bizonylat hiányában alkalmazott nyilvántartási érték és a később beérkezett számla vagy számlát helyettesítő dokumentum közötti különbözetet. o A vasutak közötti nemzetközi leszámolások esetén alkalmazott becslési eljárás esetén, a becsült és a tényleges összeg közötti különbséget minden esetben jelentősnek tekintjük. o Készletek és követelések értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük. o A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a részesedés könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek és abban az esetben számoljuk el, ha az tartósan fennáll. o Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál jelentősnek minősítjük a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti tartósan (egy éven túl) fennálló különbözetet akkor, ha ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés mértékét. o A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától – tekintettel a MÁV ZRt. nemzetközi elszámolásaira – mindig jelentősnek tekintjük. o A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a vállalkozó vasúti tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek.

A Sztv. előírásai alapján a MÁV ZRt. könyveit a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven vezeti. A MÁV ZRt-nél a könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is megjelenítjük a tételeket. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát használjuk. Az ehhez kapcsolódó részletszabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. A MÁV ZRt-nél az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV ZRt. alábbi utasításai tartalmazzák: 1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. 41/2006. (MÁV. Ért. 46.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 3. A MÁV ZRt. Értékelési Szabályzata 4. Önköltség-számítási Szabályzat: 12/2007 (01.30) sz. Igazgatósági határozat. 5. Pénzkezelési Szabályzat: 27/2006. (VII.14. MÁV Ért. 33.) VIGH sz. B.3. Pénztárkezelői Utasítás, B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, P.5. számú Személypénztári és leszámolási utasítás, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint A bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás.

23. szám


4.1.1. Beszámolási kötelezettség A Sztv. előírásai szerint a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A törvényi feltételek alapján a MÁV ZRt. az üzleti évről december 31-i fordulónappal éves beszámoló és konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett. Mivel a társaság kincstári vagyont kezel, a kincstári vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról kiemelten kell az éves beszámolóban beszámolni. A MÁV ZRt. az éves beszámolójában a MÁV ZRt. egészére vonatkozó mérleg és eredménykimutatás mellett – az EU irányelvek követelményei figyelembe vételével – az üzletágak számviteli elkülönítésének szabálya alapján elkészíti a három üzletág, a személyszállítás, pályavasút (infrastruktúra-üzemeltetés), gépészeti szolgáltatás, valamint a központi irányítás és szolgáltatás önálló beszámolóit. A vasúti törvény • 27.§. (5). bek alapján az éves beszámolóban a személyszállítási üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg a közszolgáltatás eredményét. • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük az üzletágakon belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, c) a vontatás.

743

A zárlati teendők közül: − az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, valamint a nem realizált árfolyam-különbözet elszámolását, a céltartalék képzést és az időbeli elhatárolásokat csak az év végi zárás keretében hajtjuk végre, valamint csak év végén vesszük föl a mérlegbe és eredménykimutatásba az előző évek eredményét érintő tételeket; − az értékvesztés kivezetést, készletek árkülönbözet felosztását, céltartalék-felhasználást, az időbeli elhatárolások megszüntetését a folyamatos könyvvezetés során számoljuk el. A havi könyvviteli zárlat keretében mind a MÁV ZRt. egészére, mind az üzletágakra egyedileg készül mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás. A negyedéves zárlat alapján készített monitoring jelentésben, tájékoztató jelleggel szerepeltetjük a tranzakciós rendszerekben nem könyvelt értékvesztés, céltartalékok és nem realizált árfolyam különbözetek alakulását, a fedezeti ügyletek értékelését, a kamatráfordításokat és a kamatbevételeket, a beérkezett, de még le nem könyvelt jelentős tételeket. A negyedéves zárlatok végzését a teljesítmények értékelésében elfoglalt kiemelt szerepükre tekintettel külön utasításban szabályozzuk (34/2006. (MÁV. Ért. 42.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgatóhelyettesi utasítás az évközi könyvviteli zárlatok és a negyedéves beszámolók elkészítésével kapcsolatos feladatokról). Az utasítás a munkafolyamat és az alkalmazott módszerek definiálása mellett a munkafolyamatba épített ellenőrzés és a teljesség elve érvényesítésének eszközeit is tartalmazza. A MÁV ZRt. üzleti folyamatainak elemzése és az üzleti terv megalapozott előkészítése érdekében a negyedéves zárlatokkal azonos tartalmú évközi zárlatot kell végrehajtani a 8. és a 10. hónapot követően is.

55. § (11). bek alapján a hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költségét, ráfordítását és bevételét a külön kiadásra kerülő önköltségszámítási szabályzatban leírt módon határozzuk meg.

4.1.3. Az éves beszámoló részei, elkészítésének menete

Az üzletágak számviteli elkülönítésének megvalósítását és az üzletágak közötti belső teljesítmény-elszámolás alapelveit belső normatív utasításban szabályozzuk.

Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámoló mellé üzleti jelentés is készül. A Sztv. 20 §-ában meghatározott határértéket meghaladó mérlegfőösszeg alapján a MÁV ZRt. beszámolója az adatokat millió forintban tartalmazza. o A MÁV ZRt. a mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti és a mérleg további tagolást nem tartalmaz. A kiegészítő melléklet tartalmazza az üzletágak mérlegeit. o Az eredménykimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait a MÁV ZRt. éves beszámolójában összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, a törvényi előírásokon túl további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben be-

4.1.2. Évközi zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a gazdálkodásról készített beszámolók (havi és negyedéves monitoring jelentések) alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatok végrehajtására ütemterv készül, a Gazdálkodásirányítási rendszer moduljai egymásra épülő zárlati folyamatai figyelembe vételével.

4.1.3.1. Az éves beszámoló részei

744


mutatjuk összköltséges eljárással az üzletágak eredménykimutatásait, amelyek tartalmazzák az üzletágak közötti belső elszámolás belső költségét és belső bevételét is. A kiegészítő mellékletben bemutatjuk a MÁV ZRt. eredménykimutatását forgalmi költség eljárással is. Ennek formája a 3. sz. melléklet szerinti „A” változat. o A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. Az éves beszámoló (mérleg, az eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet) elkészítése a MÁV ZRt. Pénzügyi Igazgatóság Számviteli Főosztályának feladata.

23. szám

o Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 §-ában foglaltakon túlmenően a MÁV ZRt. vezetése a mindenkori igényeknek megfelelően határozza meg. Az üzleti jelentést a Pénzügyi Igazgatóság Központi Kontrolling Főosztálya készíti el. Az éves beszámoló részeit, a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet valamint az üzleti jelentést a Társaság vezérigazgatója írja alá. 4.1.3.2. Az éves beszámoló elkészítésének menete és határidői A törvény szerint az éves beszámoló fordulónapja tárgyév december 31. Az éves zárás keretében a főkönyvi zárást megelőző kiemelt munkafolyamatok határideje a következő:

Készletmozgási bizonylatok feldolgozása

Január 4.

Vevő számlák kibocsátása

Január 15.

Beérkező számlák befogadása

Január 20.

Belső szolgáltatások elszámolásának befejezése

Január 20.

Kinnlevőség és kötelezettség modulok zárása

Január 30.

Befejezetlen beruházások utolsó aktiválása

Február 2.

A személyszállítás tárgyévi le nem számolt tételeinek kalkulált értéken történő elszámolása

Február 10.

Tárgyi eszköz modul zárása

Február 12.

Főkönyvi modul zárása (valamennyi zárlattal kapcsolatos tétel könyvelésének befejezése)

Február 15.

Könyvvizsgálat

Február 15. – március 15.

A nemzetközi leszámolásokhoz kapcsolódó, tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok alapján könyvelendő összeget a Személyszállítási Üzletág által készített kalkulációs szabályok alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. A leszámolás után a kalkulált és a tényleges összegek különbözetét a leszámolás időszaka árbevételeként illetve költségeként számoljuk el. A MÁV ZRt-nél a Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja:(az előző évet érintő utolsó külső bizonylat elfogadásának napja): a tárgyévet követő év február 15. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: − a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, − az időbeli elhatárolásokat, − az értékvesztéseket, visszaírásokat, − a céltartalékokat, − a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, − egyéb, év végi rendező tételeket.

A könyvelő szervezetek az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli Főosztály írásbeli utasítására lehet könyvelni. Az évzáró főkönyvi kivonat, a leltárak valamint az éves beszámoló elkészítésének határideje (a beszámoló összeállításának időpontja): a tárgyévet követő április 20. A MÁV ZRt. vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő május 10-ig a ZRt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. A ZRt Igazgatósága által elfogadott éves beszámolót a Társaság Felügyelő Bizottsága is megtárgyalja, és a beszámolóról szóló jelentését a Felügyelő Bizottság ügyrendjében foglaltak szerint küldi meg az Alapítónak. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseit úgy kell kitűzni, hogy az Alapító részére az előterjesztés május 20-ig elkészüljön. Az Alapítónak szóló az előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni:

23. szám


− az Igazgatóság által elfogadott éves beszámolót, valamint az Igazgatóság javaslatát az adózott eredmény felhasználásáról, − a Felügyelő Bizottságnak a beszámolóról jelentését és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatát, − a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló leltétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell a cégbíróságnál letétbe helyezni és a céginformációs szolgálatnak meg kell küldeni. A MÁV ZRt. éves beszámolóját (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) az alapító által történt elfogadást követően a Társaság internetes honlapján is közzéteszi. 4.1.3.3. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV ZRt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagozódása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza. A kiegészítő mellékletben rögzíteni szükséges még: − a társaság a beszámoló összeállításakor milyen szabályrendszert alkalmaz, − Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltát, − a könyvvezetésért felelős személy nyilvános adatait, − az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: − alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása;

745

− az ellenőrzés az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása évenkénti megbontásban; − a MÁV ZRt. befektetéseinek alakulására vonatkozó információk; − a követelések értékelése (belföldi és nemzetközi bontásban); − a kötelezettségek alakulásának, azon belül a kincstári vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása, − a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának és a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulása; − a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség összege; − a kincstári és a MÁV ZRt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat − a kincstári eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; − céltartalék képzés elvei, a céltartalékra képzett öszszeg jogcímei; − azon kötelezettségek bemutatása, amelyek hátralévő futamideje több mint öt év ill. zálogjoggal vagy más, szerződésen alapuló mellékkötelezettséggel biztosítottak; − azon pénzügyi kötelezettségek, melyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg; − mérlegen kívüli tételként a függő és biztos kötelezettség vállalások és követelések összegei, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős fedezeti ügyletek részletes bemutatása; − mérlegen kívüli egyéb tételek; − kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék illetve annak felhasználása (kezességvállalás); − saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; − a Sztv. 88. § alapján a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információk bemutatása ügyletfajtánként: eredményre gyakorolt hatás és cash-flow-ra gyakorolt hatás; − a Társaság székhelye, internetes honlapja, pontos címének és elérhetőségének megadása; − a költségek költségnem szerinti bemutatása; − a költségek forgalmi eljárással történő bemutatása; − környezetvédelemmel összefüggő információk; − értékesítés nettó árbevételéhez kapcsolódó a törvény által előírt információk;

746


− kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témák ismertetése; − pénzügyi és a rendkívüli ráfordítások és bevételek bemutatása; − Az exportértékesítést és az import beszerzést, az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerint, külön bemutatva a termékértékesítést, termékbeszerzést, szolgáltatást és igénybevett szolgáltatásokat. − a MÁV ZRt eredménykimutatását forgalmi költséges eljárással, − az üzletági mérlegeket és eredménykimutatásokat összköltséges eljárással, − a Személyszállítási Üzletág eredménykimutatása elkülönítve mutatja be a közszolgáltatás, a közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás és az egyéb tevékenységek eredményét, − a Pályavasúti Üzletág eredménykimutatása elkülönítve mutatja be a vasúti pályahálózat működtetés és az egyéb tevékenységek eredményét (a vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások eredménye a főbb szolgáltatáscsoportokra elkülönítve is bemutatásra kerül); − a Gépészeti Üzletág eredmény-kimutatása elkülönítve mutatja be a vontatás és az egyéb tevékenységek eredményét, − a térségi vasutak által végzett tevékenység eredménykimutatásait, − a központ esetén bemutatjuk a központi irányítás, a központi szolgáltatás, valamint a központ egyéb tevékenységének eredménykimutatását − a MÁV ZRt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése; − pénzügyi helyzet változása, cash-flow kimutatás; üzletági cash-flow kimutatás; − elszámolt értékvesztés ismertetése. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így − a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegek támogatásonként (pl., Kohéziós Alap, KIOP); − a kapott költségvetési támogatások (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.); − a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva. − Minden, a MÁV ZRt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a MÁV ZRt leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét.

23. szám

− A tárgyévi társasági adó adóalapját módosító tételek bemutatása; − A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét − A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. − A MÁV ZRt. részvényeinek bemutatása. 4.1.3.4. Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV ZRt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér a MÁV ZRt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. A Központi Kontrolling Főosztály az üzleti jelentést az üzletágak és a központi irányítás különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. Az üzletági mérlegeket és eredmény-kimutatásokat a Számviteli Főosztály készíti el. 4.1.4.A konszolidált éves beszámoló tartalma, készítésének menete A MÁV ZRt., mint anyavállalat, konszolidált éves beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére is kötelezett. Az összevont éves beszámoló összeállítása a magyar Számviteli törvényben foglaltak szerint történik. Az összevont éves beszámoló és üzleti jelentés a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetéről hivatott megbízható és valós képet adni.

23. szám


Az összevont éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, összevont eredmény-kimutatásból, összevont kiegészítő mellékletből áll. A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségen túlmenően a törvény összevont üzleti jelentés készítését is előírja. o Az összevont mérleg és eredménykimutatás formája a Sztv. 6. sz. mellékletében foglalt kiegészítésekkel tér el az éves beszámolóra előírtaktól, és felvételre került a „Társultként kezelt vállalatok részesedés értékelése változása” sor. o Az összevont kiegészítő melléklet a Sztv-ben előírt tartalommal az analitikus nyilvántartások illetve az érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatása alapján készül. o A MÁV ZRt-vel többségi érdekeltségi kapcsolatban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont társaságok részére kötelezően előírásra került: o a kettős könyvvitel vezetése, o a konszolidált éves beszámolót alátámasztó könyvvezetés összehasonlíthatósága, o a MÁV ZRt-vel érdekeltségi viszonyban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont vállalkozóknak az éves beszámoló mérlegét a Sztv. 1. sz. mellékletben foglalt „A” változat, az eredménykimutatást összköltség eljárással „A” változat szerint kell elkészíteniük. o A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetén – az előző pontban foglaltakon túl – kötelezően előírásra került: o a mérlegkészítés időpontja, o az eszközök, források értékelési szabályai. A konszolidáció alapelveit valamint az összevont éves beszámoló elkészítésének részletes szabályait a „MÁV Vállalatcsoport számviteli politikájáról és konszolidált éves beszámolójának elkészítési szabályzatáról” szóló utasítás tartalmazza. Az összevont éves beszámoló elkészítésének határideje: tárgyévet követő április 20. A MÁV ZRt vezérigazgatója az összevont éves beszámolót a tárgyévet követő május 10-ig a ZRt Igazgatósága elé terjeszti. A konszolidált éves beszámolót ugyancsak az Alapító fogadja el. Az alapítói ülésre az előterjesztést a tárgyévet követő május 20-ig kell megküldeni. A Sztv. alapján a MÁV ZRt. az alapító által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Cégbíróságnál letétbe helyezni és a céginformációs szolgálatnak megküldeni. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a MÁV ZRt. internetes honlapján nem teszi közzé.

747

4.2. Könyvvezetési kötelezettség 4.2.1. Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés belső szabályait a MÁV Magyar Államvasutak ZRt. Számlarendje (a hozzákapcsolódó számlamagyarázatokkal) és Számviteli Szabályzata 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH sz.) foglalják öszsze. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve a MÁV Rt. sajátosságainak megfelelő változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. Az Oracle Financials integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000 (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak módosításai tartalmazzák. 4.2.2. Számlarend A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek üzletágak szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint tevékenységekre és termékekre történő elkülönítését, és ezek eredményének értékelését. Biztosítsa az üzletágak mérlegszintű elkülönítését. A számlarend keretében: − az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, − a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza. A MÁV ZRt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: − gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint

748


− szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV ZRt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv kód: A MÁV ZRt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: P – Pályavasút G – Gépészet S – Személyszállítás K – Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szolgáltatás egyes könyvelő egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt – a MÁV ZRt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező – a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV ZRt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, termékekre különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben előírt tevékenységi elkülönítéssel és az Önköltségszámítási Szabályzattal összhangban és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint az állomásokon végzett tevékenységek költségei és a pályavasút pályahasználati díjbevételének vonali (kalkulált) bevételei kerülnek elszámolásra. MÁV Kft kód: a MÁV ZRt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. Célszervezet: A gazdasági események MÁV ZRt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli

23. szám

tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendje biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is. A MÁV ZRt. az előző évek eredményét módosító tételeket a 41311 Előző évek eredményét javító elszámolások és a 41321 Előző évek eredményét rontó elszámolások főkönyvi számlákon elkülönítve számolja el. E számlákhoz kapcsolódóan a könyveléssel egyidőben egyrészt az eredménykimutatás sorai szerinti részletezésben vezetett analitikus nyilvántartást, másrészt az ellenszámlákról mérlegsorok szerinti részletezettségű analitikát vezetünk. Év végén a Sztv. és a Számviteli Politika Általános szabályok c. fejezetében foglaltak szerint minősítjük jelentősnek, illetve lényegesnek majd az analitikus nyilvántartás alapján helyezzük az összegeket a megfelelő mérleg és eredménykimutatás sorokba és szükség esetén középső oszlopba. 4.2.3. A számviteli munkafolyamatok szabályozása A MÁV ZRt. a főkönyvi könyvelését a Társaság 3 elkülönült üzletága és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 4 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatás szervezeteinek feladatát képezi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az üzletági főkönyvek vezetése helyszín szerinti megbontásban a következő módon történik: − A személyszállítás és a gépészet főkönyvének vezetése a főkönyvelőség székhelyén történik. − A pályavasút főkönyvét a főkönyvelőség székhelyén kívül még 3 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. − A központi irányítás és szolgáltatás főkönyvét a főkönyvelőség központján kívül még 3 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. A számviteli szolgáltatás szervezetébe nem tartozó Nyugdíj Igazgatóság által rögzített tranzakciók ugyancsak ebben a főkönyvben jelennek meg. A könyvelő egységek feladatelhatárolása egyrészt területi, másrészt funkcionális elven történik. A főkönyvelőségek a szervezetükhöz tartozó valamennyi könyvelő egység szakmai munkáját irányítják, ellenőrzik és azért felelősséggel tartoznak. Az egységenként történő könyvvezetés azonos szabályok és elvek szerinti végrehajtását az egységes számlarend és számviteli szabályzat biztosítja. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni.

23. szám


Bizonylat jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a nemzetközi elszámoló központok által megküldött leszámolások, amelyeket – az összemérés és a teljesség alapelvének érvényesítése végett – az időbeli elhatárolással szemben a tárgyidőszakra le kell könyvelni, valamint a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A végleges bizonylatok alapján a rendezést a következő módon kell elvégezni: az időbeli elhatárolás és a tényleges érték közötti különbözetet visszamenőleg előző éveket érintő tételként kell elszámolni. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli Főosztály éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza − az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, − a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, − az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, − valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: − valamennyi bizonylat rögzítéséről, − a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről.

749

Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.3.1. Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV ZRt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a MÁV ZRt-hez, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon a kincstári és működtető eszközök, ezek forrásaként a kincstári vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. A kincstári eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV ZRt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását megváltoztatjuk: a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé, vagy fordítva. (5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról) Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk. 4.3.1.1. Befektetett eszközök

A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.

A befektetett eszközök besorolása a Sztv. 24. §.-a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 47/2004. (XI.5. MÁV Ért.45.) PVH számú utasítás az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint külön utasítások tartalmazzák: − a 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH sz. az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről,

750


− a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV ZRt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól szóló utasítás (B.1. sz. utasítás), − a 115/1997.(MÁV Ért 52) PGSZF számú, a beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolása tárgyú utasítások tartalmazzák. A Sztv. 57 § (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A MÁV ZRt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja, a nyilvántartási és a piaci érték közötti eltérést minden esetben egyedileg minősíti jelentősnek vagy nem jelentősnek. 4.3.1.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamit az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV ZRt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékek között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a jelentős mérték meghatározása egyedileg történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását és az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza. Az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy öszszegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy öszszegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra.

23. szám

4.3.1.1.2. Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között a Sztv. alapján azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a MÁV ZRt. tevékenységét. Ide soroljuk még ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: − a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket. − üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök, Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, a naponta elszámolandó értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan a számadó (eszközgazdálkodó) által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét.

23. szám


Az alapbizonylatnak a számadónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. Az üzletágak számviteli szétválasztását szabályozó, 36/2004. (X.15. MÁV Ért.42.) PVH számú utasítás tételesen megadja a beruházások üzletágakhoz való hozzárendelésének szabályait. A kincstári és működtető vasúti tárgyi eszközök a pályavasúti üzletágnál kerülnek nyilvántartásra. 4.3.1.1.3. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározását a főbb tárgyi eszközcsoportonkénti részletezésben a MÁV ZRt. Beruházási utasítása (24/2004 (III.19. MÁV Ért. 12.) VIG) szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (kincstári vagyont érintő, MÁV ZRt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza. 4.3.1.1.4. Az amortizációs politika elemei A MÁV ZRt. az értékcsökkenés elszámolásánál a Sztvben meghatározott szabályokon túl a következő egyedi szabályozást alkalmazza: A MÁV ZRt. az 50 ezer Ft feletti, illetve a 2006. január 1-t követő beszerzések esetében a 100 ezer Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök tervszerinti leírását lineárisan, a várható hasznos élettartam figyelembevételével, napi értékcsökkenés számításával számolja el. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolásánál alkalmazott leírási kulcsot eszközkategóriánként határozzuk meg. A leírási kulcsot akkor változtatjuk meg, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő. Az azonos kategóriába sorolt eszközök azonos kulccsal amortizálódnak. Felújítások esetén akkor változtatjuk meg a leírási kulcsot, ha az az eszköz funkcióinak bővítését, vagy alapvető funkcióinak a megváltoztatását eredményezi és így az eszköz, átkategorizálásra kerül. Az értékcsökkenés elszámolásakor maradványérték nem kerül megállapításra. Az értékcsökkenés mértékére nézve két típusú normát állapítunk meg:

751

− A MÁV ZRt. főkönyvében költségként megjelenő, számviteli törvény szerinti értékcsökkenést; − A társasági adóalap számításánál figyelembe veendő amortizációs normát, amely alapján számított értékcsökkenés a GIR analitikus nyilvántartásában és a főkönyvben a 0. számlaosztályban elszámolásra kerül. Az 50 ezer Ft alatti, illetve a 2006. január 1-t követő beszerzések esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eszközöknél az értékcsökkenési leírás egy összegben a használatba vételkor kerül elszámolásra. Az egy összegben leírt eszközök értékének nyilvántartása a GIR Tárgyi eszköz moduljában az egyéb eszközöktől elkülönítetten történik. Terven felüli értékcsökkenés számolható el, ha − a szellemi termék, a tárgyi eszköz és beruházás értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz feleslegessé vált, megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány következtében; − az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értékénél, ez esetben a terven felüli értékcsökkenés csak központi engedéllyel számolható el. Földterületre, műemléki védettségű ingatlanokra, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A kincstári vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV ZRt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. A kincstári eszközök értékcsökkenését a MÁV ZRt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor visszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk. 4.3.1.1.5. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV ZRt. mint vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: − részesedés, − hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, − adott kölcsön. A MÁV ZRt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144 §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk.

752


A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. I. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV ZRt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (MÁV Kft kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV ZRt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. II. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV ZRt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kockázatmentesnek tekintjük azokat a hosszúlejáratú, lejáratig tartott értékpapírokat, amelyek a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III.9.) PM rendelet értelmében nulla százalékos kockázatú tételnek minősülnek. Ezen értékpapírok esetében nem számolunk el értékvesztést. III. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. 4.3.1.2. Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket mutatjuk ki.

23. szám

4.3.1.2.1. Készletek fogalma, tartalma, csoportosítása A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR készletgazdálkodási moduljában történik. Az készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza (37/2004. (X.22. MÁV Ért 43.) PVH. számú utasítás). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV ZRt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára, valamint állami céltartalékként – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban nyilvántartjuk. A MÁV ZRt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: − vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), − saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell még elszámolni a vendéglátó egységekben: − az áruval együtt mért és annak árában értékesített, illetve a külön felszámított csomagolóanyagokat, − az ételek készítéséhez felhasználandó nyersanyagokat, − fogyasztói forgalomba kerülő, az áruval együtt eladott üveggöngyölegeket, függetlenül attól, hogy a MÁV azokat betétdíj visszafizetése mellett a fogyasztóktól köteles visszavenni.

23. szám


A kereskedelmi áruk közül az elárusítható nyomtatványokat, díjszabásokat és menetrendkönyveket kivételezésig a GIR Készlet modulban tartjuk nyilván, kivételezés után pedig a felhasználás a főkönyvi modulban kerül elszámolásra. Az Utasellátó által a vendéglátó egységei részére vásárolt nyersanyagok elszámolása a főkönyvben költségként történik, az év végi zárókészlet értéke kerül átvezetésre a készletek közé a 2. számlaosztályba. A polgári védelmi anyagok nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. A polgári védelmi anyagok és a kereskedelmi készletek nyilvántartására és értékelésére vonatkozó szabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV ZRt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: − befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) − saját termelésű (gyártott) anyagok. 4.3.1.2.2. Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is). A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 39/2004. (MÁV. Ért. 44.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a 3.számlaosztály magyarázatáról szabályozza. A követelést mindig az az üzletág köteles nyilvántartásba venni, amelynek tevékenységéhez kapcsolódóan felmerül. A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevők) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten tartjuk nyilván. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Elismertnek tekintjük a 50 ezer Ft-ot illetve 200 EUR-t meg nem haladó követeléseket, ez esetben egyenlegközlőt nem küldünk ki.

753

Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a MÁV ZRt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a bel- és külföldi követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (MÁV Kft kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki.

754


A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV ZRt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A körváltók alkalmazásának szabályait a 103836/1995. számú utasítás szabályozza. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek). 4.3.1.2.3. Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség fedezetére szolgál. Határidős fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV ZRt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettség kezelése. Határidős ügylet csak fedezeti céllal köthető. Árfolyamkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: deviza swap, deviza forward, deviza árfolyam opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), deviza order, cross-currency swap. Kamatkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: kamat swap, kamat opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), FRA (forward rate agreement). Áru kockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: áru forward, áru swap, áru opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar). Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 14/2006. (MÁV. Ért. 13.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a devizagazdálkodásról,

23. szám

a deviza árfolyam kezelésével kapcsolatban szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügyletek számviteli elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyamkülönbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a fordulónap utáni, mérlegkészítésig lezárt ügyletek nyereségét a bevételek aktív időbeli elhatárolásával, a lezárt ügyletek időarányos veszteségét a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fordulónapon nyitott pozíciójú, de a mérlegkészítéséig le nem zárt ügyletek esetén, amennyiben a mérleg készítéséig rendelkezésre álló információk szerint az ügyleten várhatóan veszteség fog realizálódni, céltartalékot képzünk, ha a várható veszteség mértéke jelentős. 8. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 9. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV ZRt. nem alkalmazza. 10. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.3.1.2.4. Értékpapírok A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki.

23. szám


4.3.1.2.5. Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét. A MÁV ZRt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a főkönyvelőségek és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály végzik. A MÁV ZRt. központi bankszámláiról indított kifizetések valamennyi üzletághoz kapcsolódhatnak. A MÁV ZRt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a főkönyvelőségek/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fi zetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján dönt azok kifi zetési sorrendjéről. A kifi zetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifi zetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV ZRt. pénzeszközeit részben HUF, részben deviza alapú bankszámláin tartja nyilván. A deviza-betétszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Deviza betétszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV ZRt. a leányvállalatok feletti kontroll, a rendszerben résztvevők pénzügyi pozíciójának optimalizálása és a hatékonyabb csoportszintű forrásbiztosítás érdekében cash-pooling rendszert vezetett be, melynek megvalósítására és működtetésére egyes számlavezető bankjaival szerződést kötött. A MÁV ZRt. a Zero Balancing cash-pooling rendszert alkalmazza, melynek működési alapelve a következő: A rendszerben résztvevő leányvállalatok bankszámláinak egyenlege a banki nap végén átvezetésre kerül egy központi pool számlára, melynek tulajdonosa az anyavállalat. A MÁV ZRt. Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya a rendelkezésre álló összesített források és a résztvevők forrásigényének mérlegelése alapján dönt a források belső átcsoportosításáról. A forrásátcsoportosítás, melynek elszámolási bizonylata a tagok bankszámla-kivonatai, napi rendszerességgel történik.

755

Kamatelszámolásra (terhelő/jóváíró) a tárgyhót lezárását követően kerül sor. A bank csak a központi pool számla egyenlege alapján számol el kamatot, a bankkal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint. A résztvevő leányvállalatok a keresztfinanszírozásra belső kamatokat alkalmaznak. A kamatok elszámolására a tárgyhót követő hónap meghatározott napjáig kerül sor, a számlavezető bank által készített elszámolás alapján. A MÁV ZRt. bankszámláinak elszámolása, így a deviza betétszámlák elszámolása is, a GIR pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV ZRt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. o A házipénztár: A számviteli szolgáltatás főkönyvelőségei és annak területi könyvelő egységei által működtetett központi pénzkezelő hely. A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV ZRt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi. o A kézipénztár: Az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vagy a számadópénztárból vesz fel pénzöszszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket az 27/2006. (VII.14. MÁV Ért. 28.) VIGH számú utasítás szabályozza. o A MÁV ZRt. állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése az állomási pénztárak feladata. Az állomási pénztárak munkáját, elszámolásait a P. 5. számú személypénztári utasítás szabályozza. Az állomási pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be – illetve kifizetések, a folyamatos pénzbeszállítások elszámolása, egyeztetése, ellenőrzése MÁV ZRt szinten központilag történik. Az állomási pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján, a pénztárakat felügyelő számadó pénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi és kézi-, valamint a valuta pénztárak, illetve az állomási főszámadások rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. Az állomási főszámadás feldolgozása az erre a célra fejlesztett informatikai rendszerekben történt feldolgozást követően ugyancsak a főkönyvi modulban történik. 4.3.1.3. Aktív időbeli elhatárolás Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el:

756


− költségek időbeli elhatárolása − bevételek időbeli elhatárolása − halasztott ráfordítások A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: − A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. − Azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, különösen a határátmeneti bevételek, személykocsibér elszámolások, a MÁV ZRt. nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a vasúti szolgáltatásért a külföldi vasutak által beszedendő összegek. A nemzetközi le- illetve elszámolások időbeni elhúzódásából adódóan az olyan bevételeket számoljuk el itt, amelyek a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, de később válnak csak esedékessé. A nemzetközi menetdíj-leszámolásokra vonatkozó vasútközi megállapodásokban rögzített leszámolási határidők miatt a tárgyévben teljesített valamennyi személyszállítási szolgáltatás leszámolására, főkönyvi elszámolására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor. A személyszállítási Üzletág a rendelkezés álló tárgyévi és előző évi értékesítési és leszámolási adatok alapján, vasutankénti bontásban a tárgyévet követő február 10-ig kalkulációt készít a tárgyévre vonatkozó, még le nem számolt tételekről. A tárgyévi főkönyvben ez a kalkulált érték kerül elszámolásra időbeli elhatárolásként. A leszámolást követően a kalkulált és a leszámolt összegek közötti különbözetet az előző éveket módosító tételként számoljuk el. − A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján adódó többletkötelezettséget (vagyis ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), mely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. − A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgó eszközöknél kimutatott – értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. − A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – Kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. − A tartozás átvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elha-

23. szám

tárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. − A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérleg fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamvesztesége halasztott ráfordításként átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyam veszteséget csökkenteni kell az érintett deviza kötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szűntetni a hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. − A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. 4.3.2. Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 30/2006.. (IX.15.. MÁV Ért. 37.) PVH. számú utasítás a 4. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban. 4.3.2.1. Saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött eredménytartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke részeként a Sztv. 58.§ szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. I. A Jegyzett tőke az Alapító Okirat szerinti, a cégbíróságon bejegyzett tőke. II. A tőketartalék tartalma: Növekedéseként kell kimutatni: a) a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet

23. szám


b) Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. c) Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. d) A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a feloldás alapján. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék, ellentételezésére felhasznált összeget, c) jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét. Az a)-d) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet. III. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b) a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, d) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban MÁV alapítású társaság részére ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg. e) jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. f) Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b) a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege, d) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) a MÁV alapítású társaságok részére – mint tulajdonosnak – veszteség fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg.

757

f) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. g) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. IV. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. V. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) A jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b) Más jogszabály szerint vagy a MÁV ZRt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

758


a) a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet b) a veszteség fedezetére – a megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, c) Más jogszabály szerint vagy a MÁV ZRt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő, vagy saját célokat szolgáló – tartalékot. d) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget. e) A devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét. 4.3.2.2. Céltartalék Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv. 41. §. (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válik ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: − Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni, a Humán irányítás adatszolgáltatása alapján. − A garanciális kötelezettségekre, a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot. A céltartalék képzéshez szükséges adatszolgáltatás a Társasági Szolgáltatás EBK Főosztály feladata. − A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség) történő céltartalékképzés a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, illetve

23. szám

a Portfolióhasznosítási Főosztály adatszolgáltatása alapján történik. − A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre céltartalékot a Jogi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján képzünk. Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv. 41. §. (2) bekezdése alapján a törvény előírásai alapján céltartalék k é p e z h e t ő az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV ZRt. vezérigazgatója dönt. A Számviteli Főosztállyal a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell. Egyéb céltartalék képzés A MÁV ZRt. a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatárolja. Év végén az elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével a képzett céltartalékot feloldjuk. 4.3.2.3. Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz pénznyújtáshoz, valamint kincstári vagyon részét képező eszköz kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: o hosszú lejáratúak, o rövid lejáratúak és o hátrasoroltak.

23. szám


Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. A kincstári vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Kft kód – alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV ZRt. az alábbi bontásban tartja nyilván: − Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában felvett hiteleket, a folyósító pénzintézettel azonos tagolásban. Adott időszakban a mérlegtétel a már folyósított és a törlesztett összeg különbözetét mutatja. − Egyéb hosszú lejáratú hitelek közt tartjuk nyilván a nem beruházási, fejlesztési célú hitelek állományát. − Kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek. − Biztosítékként átvett pénzeszközökként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a félnek vissza kell fizetnünk. − A kincstári vagyon forrásszámláján mutatjuk ki a kincstári eszközök forrását, illetve az abban beállt változásokat, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. − Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. − Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: − rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyek a vevőktől kapott előlegek, a bel-, külföldi, valamint a beruházási

759

szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, − rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulirozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulirozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek rendezésre), − a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, − a tartós passzívák és egyéb forrásokat, − passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.3.2.4. Passzív időbeli elhatárolások A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását: − a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra, különösen a határforgalmi és személykocsibér kiadások. − a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV ZRt-vel szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt késedelmi kamatot az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget.

760


− a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. − A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a Humán Irányítás adatszolgáltatása szerinti prémiumot, jutalmat, azok járulékait. − A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. és a halasztott bevételeket: − a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. − rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). − rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (viszszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. − a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük). 4.4. Az eredménykimutatás 4.4.1. Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. 2007. január 1-től az értékesítés nettó árbevételeként mutatjuk ki a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét is. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: − alaptevékenység belföldi árbevétele − alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel − alaptevékenység export árbevétele − alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlarekla-

23. szám

máció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár, személyszállítás fogyasztói árkiegészítése) szerint. Felárként számoljuk el a HÜSZ-ben meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek: − Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a 73 § (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, – reklamáció során – utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. − Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (73. § (1)). − Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek – külföldi vevőnek-külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek végzett szolgáltatásnyújtások értékét függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik. A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a kft kód alkalmazása kötelező. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: − a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, − a kapott kötbért, késedelmi kamatot, − költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés); − az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; − a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit stb. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el.

23. szám


Rendkívüli bevételek:A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: − a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, − gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, − tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, − a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, − a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, − a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci értékét. Rendkívüli bevételek között, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: − az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközökhöz kapcsolódik, − a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettségként kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét” − térítés nélkül átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értékét, − tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.4.2. Költségek és ráfordítások A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendeződik.

761

Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: − a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, − a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. A költségek csoportosítása: − Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. − Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetően az építőgép műszakóra, közúti járműkm, egyéb járműkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra, létszám és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. − Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (szakszolgálati, területi irányítási, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket a közvetlen költség arányában osztjuk fel a termékekre. Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, behajthatatlan követelést stb. az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, és nem kell minősíteni. Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az egyéb ráfordítások között jelennek meg. A kereskedelmi áruk veszteség leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

762


Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: − a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, − a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, − behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, − ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, − véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. Az önköltségszámítás alapelveit az üzletágak önköltség-számítási szabályzata tartalmazza. A MÁV ZRt-én belül számvitelileg elkülönült üzletágak vasúti tevékenységének önköltségszámítási szabályzat rögzíti a vasúti törvényben előírtak szerint • a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás és egyéb személyszállítás, • vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások és egyéb szolgáltatási díjak, • vontatási és egyéb gépészeti szolgáltatások, • az üzletágak önköltsége, beleértve az általuk idegen fél részére, valamint az üzletágak részére végzett szolgáltatások önköltsége meghatározásának módszereit. 4.5. Egyedi elszámolási típusok 4.5.1. Belső elszámolás Az üzletágak egymás részére végzett szolgáltatásai: a) Belső teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a többször módosított 21/2004. számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek az üzletágak szervezetei között elszámolásra. A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: ⇒ a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak, ⇒ a profitorientált szolgáltatások (vállalkozó vasúti szolgáltatások és a jelentős árbevételt elérő szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, ⇒ a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra.

23. szám

b) Szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen előállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között. A központi irányítás általános költsége és bevétele az önköltségszámítási szabályzatban előírt módon év végén kerül megosztásra és elszámolásra az üzletágak között. A belső szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli elkülönítésre rendelet alapján – annak megjelenése után – elkészítendő, a számviteli politika részét képező számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg. 4.5.2. A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan az egyenlegezett leszámolások esetén a következőképpen járunk el: − a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV ZRt-t megillető árbevételt illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. − A személyszállítási kocsibérek elszámolásánál a Személyszállítási Üzletág adatszolgáltatása alapján – a MÁV ZRt. által a társvasutak részére, illetve a társvasutak által a MÁV ZRt. részére nyújtott teljesítményekről – készített kimutatásban szereplő – az árfolyam-alkalmazás rendjéről szóló utasításban meghatározottak szerint forintosított – összegeket kell a tárgyhavi könyvelésben le nem számolt személykocsibér tartozás/követelés címén rögzíteni. A társvasutakkal történő leszámolást követően az esetleges eltéréseket számvitelileg rendezzük arra az időszakra, amelyikre a teljesítmény leszámolása történt. A kimutatás alapja a nemzetközi menetrend tárgyalásokon elfogadott menetrend, illetve a menetrendtől eltérő teljesítésekre vonatkozó értesítések. A kimutatás vasutankénti bontásban tartalmazza a teljesítmény adatokat, valamint ezek EUR-ban elszámolt ellenértékét. A vasutak közötti leszámolás feladatait a GIR erre a célra fejlesztett egyedi modulja, a Vasútközi folyószámla modul végzi. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről

23. szám


c) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről d) 36/2004 (X.15. MÁV Ért.42.) PVH számú utasítás az üzletágak számviteli elkülönítéséről e) A MÁV ZRt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok f) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról g) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV ZRt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól h) 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről i) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV ZRt. Számviteli Szabályzatáról j) 7/2006. (III.17. MÁV Ért.11.) PVH számú utasítás a MÁV ZRt. hatályos számlarendjéről k) 3/2007. (I.26. MÁV Ért.4.) PVH számú utasítás a MÁV ZRt. számlarendjének 2007. január 1-től érvényes főkönyvi számla szegmens értékkészletéről l) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról m) 14/2005. (IV.8. MÁV Ért. 14.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat n) 5/2006. (I.27. MÁV Ért.4.) PVH számú utasítás a számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamat változásokról

763

18/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói uatsítás a MÁV ZRt Értékelési Szabályzatáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C, a Számvitelről szóló – 2001. január 1-től hatályos – törvénynek a 14. § előírása szerint: „ A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.” A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. Az értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya A MÁV ZRt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁV ZRt. valamennyi szervezeti egységére.

5.2. Módosítások 2.2. Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya – Az utasítás rendelkezéseit először a 2007. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni.

5.3. Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 42/2006. (XI.17. MÁV Ért. 46.) VIGH számú utasítás a MÁV ZRt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: Az utasítás rendelkezései először a 2007. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 7. MELLÉKLETEK – Heinczinger István s. k. vezérigazgató

2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam: A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV ZRt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. A MÁV ZRt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

764


4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek A MÁV ZRt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: − A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. − A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. − Az értékelést egyedileg végezzük. − Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Az évközi mérlegkészítéskor az eszközök és a források könyv szerinti értéken kerülnek a mérlegbe. − A mérlegtételeket körültekintően kell értékelni, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével. − A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV ZRt-nél a leltározás a B 24. sz. Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. Ettől értérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat 4.5.3. fejezete tartalmazza. A Sztv. értelmében és a MÁV ZRt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2. Befektetett eszközök A befektetett eszközök könyvekbe való felvételkor (bekerüléskor) Sztv. 47-51. §-a előírása alapján kerül sor a beszerzési illetve az előállítási érték kialakítására. A Sztv. 57. § (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A MÁV ZRt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja.

23. szám

4.2.1 Immateriális javak Az immateriális javak nyilvántartásba vétele a Sztv. 47. §-51. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költségen történik (bruttó érték). A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, az eltérést minden esetben jelentősnek tekintjük, ezért a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Immateriális jószág importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Az immateriális javaknak a bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenési leírást a külön kiadott, „Az értékcsökkenés elszámolásának módja és mértéke” című, 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH számú utasítás szerint kell elszámolni. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a MÁV ZRt. lineáris módszerrel, a bruttó érték alapján napi számítással, havonta végzi, amíg a nettó érték a 0 összeget eléri. A 2001. január 1. után használatba vett vagyoni értékű jogok és szellemi termékek közül az 50.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti jószágok teljes értékét elszámoljuk, tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az immateriális jószágnál a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása és a terven felüli értékcsökkenés és a visszaírás elszámolásáról az üzletágak/főtevékenységi körök kezdeményezése alapján a portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt.

23. szám


A Sztv. 57. § (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). Visszaírást az immateriális jószág piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. Az immateriális javakat a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. Az immateriális javakra adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve amennyiben az átértékelés indokolt, mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 4.2.2 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47 – 51. § -a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A beruházás üzembe helyezésig a devizahitelek felmerült árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét

765

képezi. A MÁV ZRt-nél kizárólag a beruházási hitelekkel kapcsolatos tételeknél azon költség- illetve ráfordítás-jellegű tételeket (kamat, árfolyam-különbözet stb.) lehet a bekerülési ár részeként figyelembe venni, ami az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódik és az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözetet minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a különbözet összegével a beszerzési értéket módosítjuk. A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett vagy értékesített termék vagy szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási ára. Importbeszerzésnél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A tárgyi eszközök értékét növelő bekerülés értékként a Sztv. 48. § (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A Sztv. 2007. január 1-től hatályos módosítása szerint, az átvételkor érvényes piaci értéken vesszük fel a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési ér-

766


tékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A 0. számlaosztályban tartjuk nyilván a bérbe adott és a bérbevett eszközöket. A bérbe adott eszközök nyilvántartását az állagban tartó szervezet, a bérbevett eszközök esetében, pedig a szerződést kötő szervezet köteles vezetni. Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A MÁV ZRt. minden esetben 0 maradványértékkel számol. A tárgyi eszközöket egyedileg értékeljük. A tárgyi eszközöket a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. A tárgyi eszközöknek a bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg (a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve), amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenési leírást a külön kiadott, „Az értékcsökkenés elszámolásának módja és mértéke” című, 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH számú utasítás szerint kell elszámolni. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a MÁV ZRt. lineáris módszerrel, napi számítással, havonta végzi, a bruttó érték alapján, amíg a nettó érték a 0-át eléri. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök teljes értékét elszámoljuk tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. Ezen eszközök bekerülési értékének és azzal megegyező, elszámolt értékcsökkenésének a nyilvántartásba vétele a tárgyi eszközök között, illetve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának általános szabályai szerint történik. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő valamennyi tárgyi eszköz esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszközök MÁV ZRt-nél használt leírási kulcsai eltérnek (alacsonyabbak) a Társasági adótörvény szerint figyelembe vehető értékektől, ezért az adó alapjá-

23. szám

nak meghatározásához a törvényben előírt kulcsokkal is kiszámításra kerül az értékcsökkenésként elszámolható összeg. A Társasági adótörvény szerint számított értékcsökkenés elszámolása az erre a célra megnyitott 0-s számlaosztályban megnyitott nyilvántartási számlákra központilag történik. A tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Az 53. § alapján terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közti különbözet tartósan (egy éven túl) és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést.. A Sztv. 57. § (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). A visszaírást az eszköz piaci értékére, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A tárgyi eszközök értékeléséről a Számviteli Főosztály előterjesztése alapján a portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. A tárgyi eszközök selejtezéséről, a DHL-ben megadott összeghatárig az állományban tartó főtevékenységi kör vezetője dönt. Ezen értékhatár felett a tárgyi eszköz selejtezést csak vezérigazgatói engedéllyel lehet végrehajtani. A kincstári vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, az érvényes ÁllamMÁV ZRt. szerződés és a Kincstári Vagyon Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés szabályozza. 4.2.2.1. Beruházások A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 115/1997. (MÁV Ért 52) utasítás, illetve annak módosításai (85/2000. (MÁV Ért. 33.), 97/2000. (MÁV Ért. 40.) és 42/2001. (MÁV Ért. 17.) tartalmazzák. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet.

23. szám


A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé. 4.2.2.2. Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, illetve amenynyiben az átértékelés indokolt, a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 4.2.3. A befektetett pénzügyi eszközök A Számviteli Törvény előírásai szerint a befektetett pénzügyi eszközöket egyedileg kell értékelni a beszámoló készítése során. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásba vételi és mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A MÁV ZRt. nem él a Sztv. 59/A-F. §-ában nevesített valós értékelés módszerével.

767

A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; d) a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A saját tőke arányos érték alapján megállapított értékvesztésre, visszaírásra vonatkozó előzetes adatokat a tárgyévet követő év január 20-ig a várható – nem auditált – és bekért mérlegadatok alapján – a cégmegítéléssel kapcsolatos és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Portfolióhasznosítási Főosztály adja meg. A részesedések értékeléséről a Portfolióhasznosítási Főosztály előterjesztése alapján a portfolió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettes dönt. Az értékvesztés, visszaírás vonatkozó végleges, a főkönyvi könyvelést alátámasztó adatokat a Számviteli Főosztály részére a tárgyévet követő év február 10-ig adja át a Portfolióhasznosítási Főosztály. Ha az értékvesztés elszámolása indokolt, a különbözetet a pénzügyi befektetések értékvesztéseként kell elszámolni.

4.2.3.1. Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. A MÁV ZRt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el.

A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani.

768


4.2.3.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. 4.2.3.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor könyvelésen kívül, csak a mérlegben átsorolásra kerül. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak összege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a számviteli szolgáltatás területileg illetékes szervezete vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba.

23. szám

Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve amennyiben az átértékelés indokolt mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. A mérlegben a tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteket a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé.

23. szám


4.3. Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, azt minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet összegével módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készlettel korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: − növények, virágok, − szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, − oktatófilmek (dia és mozifilmek), − a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A Sztv. 2007. január 1-től hatályos módosítása szerint, az átvételkor érvényes piaci értéken vesszük fel a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A fölös áruként fellelt készleteket a vasút a többletekre vonatkozó elszámolási szabályoknak megfelelően kezeli.

769

4.3.1.1. Anyagok A Készletgazdálkodási modulban nyilvántartott raktári anyagkészleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani (kivéve a mennyiségi nyilvántartásra kötelezett, raktárra visszaadott anyagok raktári készletét, amelyet raktárban csak mennyiségileg, míg a 0-s számlaosztályban az alkalmazott átlagár 50%-os értékén kell nyilvántartani). Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot az anyaggazdák kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk –, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont anyagkészletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb anyagkészleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A többletként fellelt, térítés nélkül átvett, ajándékba kapott stb. anyagok értékelésére a készletekre leírtak vonatkoznak. 4.3.1.1.1. Az anyagkészletek év végi értékelése Amennyiben egyedi értékelés alapján az anyagkészlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni az anyagkészletet, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a

770


használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Értékvesztés elszámolásáról a DHL-ben meghatározott értékhatárig a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység illetve a Társasági Szolgáltatás vezetője dönt. Ezen értékhatár felett az anyagok leértékelésére vonatkozó döntést a vezérigazgató jogosult meghozni. A Sztv. 56. §. (3) alapján az egy évnél régebben beszerzett, fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. 4.3.1.1.2. Az anyagkészletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a vasútüzem céljára felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, az arra jogosult engedélyezése alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. Az anyagkészletek selejtezéséről összhangban az éves üzleti tervvel a DHL-ben megadott összeghatárig a készletben tartó főtevékenységi kör vezetője dönt; szakanyagok selejtezése esetében az illetékes üzletág műszaki véleményének figyelembe vételével. Ezen értékhatár felett az anyagkészlet selejtezést csak vezérigazgatói engedélylyel lehet végrehajtani. 4.3.1.2. Árukészlet Nyilvántartásra a Sztv.47-51. §-a szerinti beszerzési áron, illetve előállítási költségen kerülnek. Az importból történő beszerzés értékére a készleteknél leírtakat alkalmazzuk. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk. 4.3.1.3 Saját termelésű készletek A saját termelésű készleteket – az előállítással bizonyíthatóan szorosan kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki. (Lásd Önköltség számítási Szabályzat II. kötet, alaptevékenységen kívüli tevékenység.) A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe.

23. szám

4.3.1.4 Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. Követelések 4.3.2.1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Számlázáskor az áruszállításból (termék értékesítéséből), szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki. A nyilvántartott követelésekről az éves zárás részeként a számviteli szolgáltatás egyenlegközlőt küld ki. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba, az alábbiak figyelembe vételével: A MÁV ZRt. devizában kifejezett teljesítményei a következők szerint kerülnek elszámolásra: a) Vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes az MNB által közzé tett, hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. Számadások alapján könyvelt tételek: ¾ külföldi vasút által beszedett MÁV vonalszakaszra jutó nemzetközi menetdíj ¾ MÁV által beszedett külföldi vonalszakaszt érintő nemzetközi menetdíj ¾ Nemzetközi jegyeladási jutalék ¾ személykocsi használati díjak (RIC kocsibér) ¾ kocsisérülések miatti elszámolások ¾ kártérítések ¾ bírságok, kötbérek b) Nemzetközi személyforgalomban értékesítésnél a garantált árfolyamot kell alkalmazni, melyet a MÁV havi árfolyam közlés alapján a Személyszállítási Üzletág meghatározott érvényességi időtartamra vonatkozóan EUR és USD pénznemekre közöl. Amennyiben az érvényes garantált árfolyam a MÁV havi árfolyam értesítőben közölt a hó első munkanapján érvényes MNB árfolyamtól 3%-nál nagyobb mértékben tér el a Személyszállítási Üzletág új érvényességi idővel új árfolyamot rögzít. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

23. szám


A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a számviteli szolgáltatás (főkönyvelőségek és törzs) javaslata alapján a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztállyal egyetértésben. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: − Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük. − Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az az év végi átértékelése előtt történik. Az értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti, az értékvesztés elszámolásakori nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. − Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség és a Vasútközi folyószámla modulok tételesen (adósonként) tartalmazzák. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell.

771

4.3.2.2. Váltókövetelések A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.2.3. Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV ZRt. a fedezeti ügyleteit nem minden esetben konkrét tranzakciókhoz, hanem az árfolyam illetve kamatfedezeti politikában meghatározott tranzakciócsoportokhoz kötötten indítja, így a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat nem mindig létesíthető. A fedezeti ügyletek esetén a fedezett ügyletre való hivatkozás ez esetben a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: o A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. o A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.2.4. A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik.

772


Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett devizaösszeg tervárfolyamon (vagy célárfolyamon, ha a tervárfolyam a fedezés után lesz meghatározva) számított értékének összevetésével végezzük.

23. szám

A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. 4.3.4. Pénzeszközök

Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatösszeggel, amenynyiben terv-, illetve célkamat nem áll rendelkezésre (cél= terv javaslat). 4.3.3. Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A MÁV ZRt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A mérlegben ezen eszközöket a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a MÁV ZRt. pénztáraiban lévő készpénz, valamint a jegykiadó automatákban tárolt készpénz összeget vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatunk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. 4.3.4.1. Valutát kezelő házipénztár A házipénztár a bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni. A valutát kezelő házipénztár működtetését ellátó pénzügyi és számviteli szolgáltató egység a feltöltés napján, a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznap, a valutaellátmányok kiadásánál alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözet elszámolása a következő módon történik: − a pénzfelvételből és pénzbeszállításból eredő árfolyam-különbözet elszámolását és könyvelését a főkönyvelőség végzi, − a kiküldetésben résztvevők részére kiadott és visszavett ellátmányok esetében felmerülő árfolyam-különbözetet a Nemzetközi Főosztály elszámolása alapján a főkönyvelőség könyveli. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. A Személyszállítási Üzletágnál üzemelő valutát kezelő számadó és utánfizetési pénztárak működésének szabályozása az üzletág által kiadott önálló utasításban történik.

23. szám


4.3.4.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; Forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni.

773

A devizaszámla év végi értékelése során az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon. 4.4. Aktív és passzív időbeli elhatárolás, saját tőke, céltartalék Aktív és passzív időbeli elhatárolást, a saját tőkét, a céltartalékokat könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a leszámolatlan áruforgalmak vevői jellegű tételeit és a tárgyévre jutó, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bevételek elhatárolását. Itt mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között, halasztott ráfordításként mutatjuk ki a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteség öszszegét. Amennyiben az év végi átértékelés során árfolyamnyereség keletkezik, annak összegével a korábban elszámolt elhatárolt árfolyamveszteséget, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben szüntetjük meg. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a leszámolatlan áruforgalmak szállítói jellegű tételeit, a mérleg fordulónapja után jóváhagyott, tárgyévet terhelő prémiumok és a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Ezen elhatárolások feloldása az értékcsökkenéssel arányosan történik. A saját tőkén belül lekötött tartalékként mutatjuk ki a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt öszszeget, a devizás fejlesztési hitelek nem realizált árfolyam veszteségéhez kapcsolódó aktív elhatárolás és egyéb céltartalék fordulónapi különbözetét és a szakképzési alaprészből kapott, lekötött pénzeszközöket.

774


A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre akkor képzünk céltartalékot, ha a mérleg fordulónapján valószínűsíthető, vagy biztos, hogy fel fognak merülni, és az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősülnek. A képzés során a mérleg készítéséig felmerült információkat vesszük figyelembe. 4. 5. Kötelezettségek értékelése

23. szám

A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni.

4.5.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A beruházási és fejlesztési hiteleket (amennyiben forintban felvett hitelek), az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten állítjuk be a mérlegbe. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt, ÁFA nélküli összegben mutatjuk ki. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, a kincstári eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti illetve a kincstári vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkori forint értékben mutatjuk ki. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni.

4.5.3. Árfolyam alkalmazás nemzetközi személyforgalomban Nemzetközi személyforgalomban az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően garantált árfolyamok kerülnek alkalmazásra. A számadásból történő könyvelés esetén (kocsibér, kártérítés, stb.) a külföldi vasutakkal szembeni tartozás devizaösszegének forintértékét a számadás hónapjának első napján érvényes hivatalos MNB deviza árfolyamon számítjuk és a vasutak elszámolási számláin nyilvántartásba vesszük. Év végi értékeléskor a devizában fennálló kötelezettségekre a Sztv. előírásait vesszük figyelembe. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) A MÁV Rt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok d) Gy. 136-698/1992. Pü.F.B. számú utasítás a MÁV nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó árfolyam alkalmazás rendjéről, illetve az utasításhoz kiadott további módisítások (Gy. 30-19/1994., Gy. 39-55/1998., Gy. 39-341/2000. sz., Gy. 39-147/2000.sz., Gy. 39-121/2001. sz.) e) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Rt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól f) 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH számú utasítás az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről g) 22/2005 (VII.29. MÁV Ért. 30.) VIG számú utasítás a MÁV Rt. Számviteli Szabályzatáról h) 7/2006. (MÁV. Ért. 11.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás, A MÁV Zrt. 2006. január 1. napjától hatályos számlarendjéről

23. szám


775

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

5.2. Módosítások

Jelen utasítás egységes értelmezéséhez nem szükséges fogalmakat definiálni.

– 5.3 Megszüntetések

4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 41/2006. (MÁV. Ért. 46.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, A MÁV ZRt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: A MÁV ZRt. Értékelési Szabályzatát a 2007. üzleti évről készített beszámolóktól kell alkalmazni. 7. 0 MELLÉKLETEK – Heinczinger István s. k. vezérigazgató

16/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV ZRt számlarendje 5-ös számlaosztály magyarázatáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a MÁV ZRt. Számlarendje 5-ös számlaosztályába tartozó − főkönyvi számlák tartalmát, − növekedésének és csökkenésének jogcímeit, − a főkönyvi számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát, − a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, − a főkönyvi számlát érintő gazdasági események bizonylatait. 2.0. HATÁLY-ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV ZRt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Főosztály vezetője.

Az 5-ös számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza az alábbiak szerint: − Anyagjellegű ráfordítások (51) o Anyagköltség (511-515) o Igénybevett szolgáltatások költsége (516-517) o Egyéb szolgáltatások költsége (518) − Személyi jellegű ráfordítások (52) o Bérköltség (521) o Személyi jellegű egyéb kifizetések (523-528) o Bérjárulékok (529) − Értékcsökkenési leírás (55) − Aktivált saját teljesítmények értéke (58) o Saját előállítású eszközök aktivált értéke (581-583) o Saját termelésű készletek állományváltozása (584589) − Költségek átterhelése, áttételezése, átvezetése (59) A főkönyvi számlák magyarázata abban az esetben tartalmazza: − az ÁFA-t költségként elszámolandó tételként, amenynyiben a főkönyvi számlára elszámolt valamennyi költség esetében, – jogszabályi előírás alapján – az ÁFA nem igényelhető vissza, (Minden egyéb esetben fő szabályként a „levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó költség” kifejezés kerül alkalmazásra.) − a tevékenységi sorok (UTK) megjelölését, ha a költséghez kizárólag 1-2 tevékenység alkalmazható. Az 5-ös főkönyvi számlák és a tevékenységi sorok − összefüggését teljes körűen a X. számlaosztály magyarázata írja elő. Nem minősül az idegen vállalkozó által számlázott érték igénybevett szolgáltatás (516-517 fk) és egyéb szolgáltatás (518 fk) költségének, amennyiben a szolgáltatást nem saját vállalkozás keretében veszi igénybe a MÁV ZRt: − immateriális jószág vagy tárgyi eszköz beruházásához, felújításához (a 111.21, 112.21, 113.21, 151.1, 151,2 főkönyvi számlákon kell elszámolni), − selejtezett tárgyi eszközök bontásához rekultiválásához (a 861.215 és 861.225 főkönyvi számlán kell elszámolni), − káresemény miatti elhárításhoz, helyreállításhoz, a Környezeti Károk Rendezési Terve (KKRT) szerinti múltbeli környezeti károk elhárításához, felszámolásához (a 863.2 főkönyvi számlákon kell elszámolni), továbbá, amennyiben a szolgáltatás − változatlan formában kerül értékesítésre (a 813 főkönyvi számlákon kell elszámolni), − a beszerzett készlet értékébe beleszámít.

776


ANYAGKÖLTSÉG (511-515) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A tevékenység végzése során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, valamint az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett jövedéki adó viszszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Az anyagköltségek között kell kimutatni továbbá valamennyi energiahordozó értékét, a víz- és csatorna díjakat, kapott a távhőszolgáltatásokat. A raktári anyagfelhasználás és visszavételezés elsődlegesen elszámoló áron kerül költségként elszámolásra, majd a havi zárlat során korrigálásra kerül a felhasználásra jutó árkülönbözet összegével. Az anyagköltség elszámolásának alapbizonylatai: − anyagmozgási (vételezési és visszavételezési) bizonylatok, − külső számla, − költségmentesítő. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást a MÁV ZRt. integrált számítógépes Gazdálkodásirányítási Információs Rendszere (GIR) működéséhez és alkalmazásához kiadott utasítás és a Számviteli Szabályzat alapján kell végezni. S511 ALAP-, SEGÉD- ÉS EGYÉB ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Itt kell kimutatni: − az anyagok, valamint a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló anyagi eszközök (jármű fődarabok, tartalék alkatrészek, tartozékok, szerszámok, műszerek) értékét használatba vételekor, − a nyomtatványok, irodaszerek felhasználásának értékét, − az anyagfelhasználásra jutó árkülönbözetet, − a tevékenység során keletkezett hulladék értékét az anyagköltség helyesbítéseként, − normán belüli hiány, adminisztrációs hibából eredő leltárhiány értékét. A készletként bevételezett anyagok felhasználását az 511,1-511,4 főkönyvi számlákra, a közvetlenül költségként elszámolt anyagfelhasználást az 511,6-os főkönyvi számlacsoportban kell elszámolni. 511,1-511,4 Raktári anyagok felhasználása Itt kell elszámolni a raktárból felhasználásra kivételezett anyagok felhasználásának értékét, a MÁV ZRt cikktörzse szerinti bontásban:

23. szám

511,1 Általános anyagok felhasználása 511,2 Gépészeti szakanyagok felhasználása 511,3 Pályás szakanyagok felhasználása 511,4 TEB szakanyagok felhasználása A számla Tartozik oldalára kell könyvelni: − a felhasznált általános anyagok értékét, − a normán belüli ill. adminisztrációs hibából eredő hiányok értékét, − a pozitív előjelű felhasználásra jutó árkülönbözet értékét. A számla Követel oldalára kell könyvelni: − a tevékenység során kibontott és raktári készletre visszaadott hulladék (haszonanyag) értékét, − a túlvételezés visszaadását, valamint − a negatív előjelű felhasználásra jutó árkülönbözet értékét. Számlaösszefüggések: 1. Az általános anyagfelhasználás könyvelése vételezési bizonylat alapján: T 511… – K 211 2. Túlvételezés, illetve hulladék visszavételezésének könyvelése visszavételezési bizonylat alapján: T 211 – K 511… 3. Árkülönbözet könyvelése T 511… – K 229 vagy T 229 – K 511… 4. Normán belüli hiány ill. adminisztrációs hibából eredő hiány könyvelése T 511… – K 218 A főkönyvi számlára csak a GIR Készletgazdálkodási modul feladása alapján lehet költséget elszámolni. A főkönyvi számlák és szervezetek közötti rendezéseket – ettől eltérő rendelkezés hiányában – csak a Készletgazdálkodási modulban szabad végrehajtani, míg a tevékenységi sor és pályaszakaszt érintő rendezéseket a Főkönyvi és Projekt modulban kell végrehajtani. S511,6 KÖZVETLEN FELHASZNÁLÁSRA BESZERZETT ANYAGOK E számlacsoportban kell kimutatni a készletként be nem vételezett, beszerzéskor közvetlenül felhasznált anyagok beszerzési értékét. 511,61 Éleslátást biztosító szemüvegek költsége Itt kell elszámolni a számítógépes munkakörökben jogszabály alapján biztosítandó szemüvegek beszerzési értékét a hatályos utasításban foglaltak szerint (UTK:0121). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

23. szám


777

Számlaösszefüggés: 1. A szemüveg beszerzésének könyvelése, ha a dolgozó az utasításban előírt szabvány szemüveget vásárolja és plusz szolgáltatást nem kér: T 511,61 – K 381 (T 466) 2. A MÁV ZRt-t terhelő összeg könyvelése, ha a dolgozó a vásárolt szabvány szemüveghez plusz szolgáltatást, vagy drágább szemüvegkeretet kér: T 511,61 – K 237 (T 466)

S512 ÜZEM- ÉS FŰTŐANYAG FELHASZNÁLÁS S512,1 ÜZEM- ÉS FŰTŐANYAG FELHASZNÁLÁS VONTATÁSI CÉLRA

511,63 Nyomdai kiadványok (kézikönyv, szakkönyv, utasítás) költsége

Itt kell elszámolni a vasúti járművek üzemeltetéséhez − vontatásra, − világításra, fűtésre felhasznált üzemanyag költségét. A pályajárművek (DGKU, UDJ, TVG) üzemeltetéséhez felhasznált üzem- és fűtőanyagok értékét, a fűtési célokat szolgáló tüzelőanyagok értékét nem itt, hanem az 512,21 főkönyvi számlán kell elszámolni. A főkönyvi számlára csak a GIR Készletgazdálkodási modul feladása alapján lehet költséget elszámolni. A főkönyvi számlák és szervezetek közötti rendezéseket – ettől eltérő rendelkezés hiányában – csak a Készletgazdálkodási modulban szabad végrehajtani, míg a tevékenységi sor és pályaszakaszt érintő rendezéseket a Főkönyvi és Projekt modulban kell végrehajtani.

Itt kell elszámolni a beszerzett – termékértékesítésként számlázott – kézikönyvek, szakkönyvek, egyéb nyomdai kiadványok (pl. hagyományos menetjegyek és menetjegytekercsek) értékét. Nem itt, hanem az 516,43 főkönyvi számlán kell elszámolni a folyóirat előfizetés költségét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 511,63 – K 442 (381) (T 466)

Itt kell kimutatni a vasúti járművek üzemeltetéséhez felhasznált üzem- és fűtőanyagok jövedéki adó visszatérítéssel csökkentett értékét. 512,11 Vontatási célra felhasznált üzem- és fűtőanyagok

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a vételezési bizonylat alapján elszámolt értéket. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

511,69 Egyéb felhasználásra beszerzett anyagok Itt kell elszámolni a készletként be nem vételezett, beszerzéskor közvetlenül felhasznált általános és szakanyagokat. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget (a személygépkocsikhoz vásárolt egyéb anyagok, pl. kenőanyag áfá-ját költségként kell elszámolni). A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 511,69 – K 442 (381) (T 466) 511,9 Anyagköltség technikai számla A GIR rendszer működéséhez (a Készlet Modul számlagenerátor beállításához) szükséges technikai számla, melyre költségelszámolás nem történik.

Számlaösszefüggés: T 512,11 – K 211 512,12 Vontatási célú gázolaj felhasználás utáni jövedéki adó visszatérítés Itt kell elszámolni a beszerzett gázolaj vontatási, világítási és fűtési célú felhasználása esetén a – gázolaj beszerzési értékében figyelembe vett (megfizetett) – jövedéki adó visszatérítését. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az esetleges helyesbítést. A számla Követel oldalára kell könyvelni az anyagköltség értékét csökkentő, visszaigénylendő jövedéki adó összegét a beszerzési számla alapján. Számlaösszefüggés: T 362,61 – K 512,12

778


S512,2 EGYÉB CÉLRA FELHASZNÁLT ÜZEMÉS FŰTŐANYAGOK Itt kell kimutatni a vontatáson kívüli célra (közúti járművek, pályajárművek, egyéb munkagépek üzemeltetésére, fűtéshez és technológiai folyamatokhoz) felhasznált üzem- és fűtőanyagok értékét. 512,21 Egyéb célra vételezett üzem és fűtőanyagok Itt kell elszámolni − a közúti járművek, pályajárművek és egyéb munkagépek (DGKU, UDJ, TVG, motoros fűkasza, stb.) üzemeltetéséhez felhasznált üzem- és fűtőanyagok, − a fűtési és technológiai célokat szolgáló energiahordozók értékét, amennyiben raktárról történik kivételezésük. A főkönyvi számlára csak a GIR Készletgazdálkodási modul feladása alapján lehet költséget elszámolni. A főkönyvi számlák és szervezetek közötti rendezéseket – ettől eltérő rendelkezés hiányában – csak a Készletgazdálkodási modulban szabad végrehajtani, míg a tevékenységi sor és pályaszakaszt érintő rendezéseket a Főkönyvi és Projekt modulban kell végrehajtani. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni vételezési bizonylat alapján a felhasznált anyagok értékét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a túlvételezés miatti visszavételezést. Számlaösszefüggés: T 512,21 – K 211 512,22 Közvetlen felhasználásra beszerzett gázolaj Itt kell elszámolni a üzemanyag kártya alapján vagy egyéb módon közúti járművek üzemeltetéséhez beszerzett, készletként be nem vételezett, beszerzéskor közvetlenül felhasznált gázolaj értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget (személygépkocsi üzemanyaga esetén az ÁFÁ-t is tartalmazó összeget). A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 512,22 – K 442 (381) (T 466) 512,23 Közvetlen felhasználásra beszerzett egyéb üzem- és fűtőanyagok Itt kell elszámolni a készletként be nem vételezett, beszerzéskor közvetlenül felhasznált

23. szám

− közúti járművek üzemeltetéséhez felhasznált egyéb üzem- és fűtőanyagok értékét (üzemanyag kártyára és egyéb módon történt beszerzés esetén), − fűtési és technológiai célokat szolgáló energiahordozók értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget (a motorbenzin beszerzése, továbbá a személygépkocsihoz beszerzett egyéb üzem és fűtőanyagok esetén az ÁFÁ-t is tartalmazó összeget). A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 512,23 – K 442 (381) (T 466) S513 RUHA FELHASZNÁLÁSI KÖLTSÉGEK Itt kell kimutatni a ruházati ellátásra jogosultak részére kiosztott egyen- és formaruha, valamint a munka- és védőruha értékét. 513,1 Egyen és formaruha felhasználás Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. Ruházati szabályzata alapján jogosultak részére a raktárból kivételezett és kiosztott egyen – és formaruhák értékét. A főkönyvi számlára csak a GIR Készletgazdálkodási modul feladása alapján lehet költséget elszámolni. A főkönyvi számlák és szervezetek közötti rendezéseket – ettől eltérő rendelkezés hiányában – csak a Készletgazdálkodási modulban szabad végrehajtani, míg a tevékenységi sort és pályaszakaszt érintő rendezéseket a Főkönyvi és Projekt modulban kell végrehajtani. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a vételezési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a visszavételezési bizonylat alapján a visszavételezés értékét. Számlaösszefüggés: 1. Egyen- és formaruha felhasználása T 513,1 – K 211 2. Egyen- és formaruha visszavételezése T 211 – K 513,1 513,2 Munkaruha felhasználás Itt kell elszámolni a dolgozók (UTK: 0121), a szakmunkásoktatók (UTK: 9245) és szakmunkástanulók (UTK: 9246) részére kiosztott munkaruha felhasználás és visszavételezés értékét. A főkönyvi számlára csak a GIR Készletgazdálkodási modul feladása alapján lehet költséget elszámolni. A főkönyvi számlák és szervezetek közötti rendezéseket – et-

23. szám


től eltérő rendelkezés hiányában – csak a Készletgazdálkodási modulban szabad végrehajtani, míg a tevékenységi sor és pályaszakaszt érintő rendezéseket a Főkönyvi és Projekt modulban kell végrehajtani. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a vételezési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a visszavételezési bizonylat alapján a visszavételezés értékét. Számlaösszefüggések: 1. Munkaruha felhasználása T 513,2 – K 211 2. Munkaruha visszavételezése T 211 – K 513,2 513,3 Védőruha felhasználás Itt kell elszámolni a dolgozók (UTK: 0121), a szakmunkásoktatók (UTK: 9245) és szakmunkástanulók (UTK: 9246) részére kiosztott védőruha és védőeszköz felhasználás és visszavételezés értékét (az éleslátást biztosító szemüveg nem minősül védőeszköznek, ezért ennek értékét az 511,61 főkönyvi számlán kell elszámolni). A főkönyvi számlára csak a GIR Készletgazdálkodási modul feladása alapján lehet költséget elszámolni. A főkönyvi számlák és szervezetek közötti rendezéseket – ettől eltérő rendelkezés hiányában – csak a Készletgazdálkodási modulban szabad végrehajtani, míg a tevékenységi sor és pályaszakaszt érintő rendezéseket a Főkönyvi és Projekt modulban kell végrehajtani. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a vételezési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a visszavételezési bizonylat alapján a visszavételezés értékét. Számlaösszefüggések: 1. Védőruha felhasználása T 513,3 – K 211 2. Védőruha visszavételezése T 211 – K 513,3

779

514,111 Vontatási célú elektromos energia 514,112 Vontatási célú elektromos energia energiaadója 514,113 Vontatási célú elektromos energia rendszerhasználati díja A meddő vontatási villamos energia miatti felárat és a teljesítmény túllépési pótdíjat nem itt, hanem a 863,4-es számlacsoportban kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget, valamint havi záráskor a Gy 4057/2005. sz. levél alapján a tárgyhavi fogyasztás alapján becsült, de még nem számlázott összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni az időbelileg elhatárolt összeg visszavezetését, valamint a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: 1. Számlázott energia könyvelése: T 514,11… – K 442,1 (T 466) 2. A tárgyhavi fogyasztás alapján becsült, de még nem számlázott költség könyvelése időbeli elhatárolásként: T 514,11… – K 482 3. Az elhatárolt összeg visszavezetése: T 482 – K 514,11… S514,12 Egyéb célú kis- és középfeszültségű elektromos energia Itt kell elszámolni az épületek, területek, gépek és berendezések üzemeltetéséhez felhasznált kis- és középfeszültségű elektromos energia számlázott értékét az alábbi bontásban: 514,121 Egyéb célú kis- és középfeszültségű elektromos energia 514,122 Egyéb célú kis- és középfeszültségű elektromos energia energiaadója 514,123 Egyéb célú kis- és középfeszültségű elektromos energia rendszerhasználati díja

S514 ENERGIA FELHASZNÁLÁS Itt kell kimutatni a vásárolt elektromos energia, víz, csatorna, gáz, távfűtés, egyéb energia felhasználás értékét a büntető jellegű felárak és pótdíjak nélkül. S514,11 Vontatási célú elektromos energia Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a vasúti járművek üzemeltetéséhez − vontatásra, − világításra, fűtésre felhasznált elektromos energia számlázott értékét az alábbi bontásban:

A meddő egyéb célú elektromos energia miatti felárat és a teljesítmény túllépési pótdíjat nem itt, hanem a 863,4es számlacsoportban kell elszámolni. A főkönyvi számlákra – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések és az időbeli elhatárolás kivételével – kizárólag az IKSZR rendszer feladása alapján lehet költséget elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

780


Számlaösszefüggés: T 514,12… – K 442,1 (T 466)

Számlaösszefüggés: T 514,2 – K 442,1 (T 466)

S514,13 Egyéb célú erősáramú elektromos energia

S514,3 Vezetékes gázszolgáltatás díjai

Itt kell elszámolni az épületek, területek, gépek és berendezések üzemeltetéséhez felhasznált – nagyfeszültségűből áttranszformált – elektromos energia számlázott értékét az alábbi bontásban: 514,131 Egyéb célú erősáramú elektromos energia 514,132 Egyéb célú erősáramú elektromos energia energiaadója 514,133 Egyéb célú erősáramú elektromos energia rendszerhasználati díja A meddő egyéb célú elektromos energia miatti felárat és a teljesítmény túllépési pótdíjat nem itt, hanem a 863,4es számlacsoportban kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 514,13… – K 442,1 (T 466) S514,2 Vízdíjak, csatornázási költségek Itt kell elszámolni a felhasznált víz, valamint a csatornahasználat díját az alábbiak szerint: 514,21 Közüzemi víz- és csatornadíj 514,22 Közüzemi vízdíjban elszámolt vízterhelési díj 514,23 IK Kft által számlázott víz- és csatornadíj Nem itt kell elszámolni: − a túlfogyasztás miatt fizetett vízdíjpótlékot (a 863,44 főkönyvi számlán kell elszámolni), − a kibocsátott vízterhelő anyagok után fizetett díjat (a 868,72 főkönyvi számlán kell elszámolni). A főkönyvi számlákra – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések és az időbeli elhatárolás kivételével – kizárólag az IKSZR rendszer feladása alapján lehet költséget elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

23. szám

Itt kell elszámolni az igénybevett vezetékes földgázszolgáltatás számlázott értékét az alábbi bontásban: 514,31 Vezetékes gázszolgáltatás díja 514,32 Vezetékes gázszolgáltatás adója 514,33 Vezetékes gázenergia rendszerhasználati díja A főkönyvi számlákra – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések és az időbeli elhatárolás kivételével – kizárólag az IKSZR rendszer feladása alapján lehet költséget elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 514,3 – K 442,1 (T 466) 514,4 Távhőszolgáltatás Itt kell elszámolni − az igénybevett távhőszolgáltatás, − a termálvíz, − a vásárolt melegvíz, − a vásárolt gőz, valamint − a MÁV ZRt. fűtési rendszereit teljes körűen üzemeltető külső felek által biztosított hőenergia ellátás számlázott értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 514,4 – K 442,1 (T 466) 514,5 Palackos és tartályos gáz Itt kell elszámolni a palackos és tartályos gázfelhasználás költségeit. A gázpalack bérleti díját nem itt, hanem bérleti költségként az 516,519 főkönyvi számlára kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget.

23. szám


A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 514,5 – K 442 (T 466) S515 ÉTKEZÉSI NYERSANYAG, VÉDŐITAL 515,1 Étkezési nyersanyag Itt kell elszámolni az utasellátó gördülő vendéglátó üzemeltetéshez (UTK: 9062), valamint a MÁV ZRt. által üzemeltetett üzemi konyhák, étkezdék részére (UTK: 9201) beszerzett étkezési nyersanyagok számlázott értékét, beleértve az asztalra helyezett ízesítő anyagok (só, bors, paprika stb.) értékét is. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 515,1 – K 442,1 (381) (T 466) 515,2 Védőital Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. Munkavédelmi Szabályzata alapján az egyes munkakörökben a dolgozók (UTK: 0121) és szakmunkástanulók (UTK: 9246) részére beszerzett védőital (tea) nyersanyaga, valamint az ásványvíz számlázott értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 515,2 – K 442,1 (381) IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI (516-517) Itt kell kimutatni minden olyan szolgáltatást, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatások, illetve az egyéb szolgáltatások közé, így különösen: az eszközök karbantartása, a szállítás, rakodás, raktározás, csomagolás, a bérlet, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, reklám, piackutatás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a könyvvizsgálat díját.

781

Az igénybe vett szolgáltatások elszámolásának alapbizonylatai: − külső számla, − megrendelés, szerződés. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást a MÁV ZRt. integrált számítógépes Gazdálkodásirányítási Információs Rendszere (GIR) működéséhez és alkalmazásához kiadott utasítás és a számviteli szabályzat alapján kell végezni. S516,1 MÁV RÉSZÉRE SZÁMLÁZOTT BELÉS KÜLFÖLDI UTAZÁSI ÉS SZÁLLÁSKÖLTSÉGEK Itt kell kimutatni a munkavállalók által a vállalkozási tevékenység érdekében, üzleti, szolgálati célból igénybe vett és a MÁV ZRt. nevére számlázott, belföldi és külföldi kiküldetéshez, telephelyen kívüli munkavégzéshez kapcsolódó alábbi költségeket: 516,111 Belföldi kiküldetéshez és telephelyen kívüli munkavégzéshez kapcsolódó szállásdíj 516,112 Belföldi kiküldetéshez és telephelyen kívüli munkavégzéshez kapcsolódó közlekedési költség 516,121 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó szállásdíj 516,122 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó közlekedési költség 516,124 Külföldi dologi kiadások, költözködési átalány (hálókocsi díj, telefon, fax díj, repülőtéri illeték, belépőjegy, valutaváltásnál felmerült költség) Kapcsolódó tételként az igénybevett szolgáltatás után felszámított idegenforgalmi adót és egyéb járulékokat is könyvelni kell. Itt kell elszámolni továbbá a szakmunkástanuló vizsgáztatásával és ideiglenes átirányításával kapcsolatos útiköltség térített összegét (UTK: 9246). Nem számolható itt el az étkeztetés számlázott költsége, melyet természetbeni juttatás esetében az 526,44; reprezentáció esetében az 528,1-528,6 főkönyvi számlára kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kiküldetési rendelvény, valamint kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 516,1… – K 442,11 (381) (T 466)

782


S516,2 ESZKÖZÖK – FELÚJÍTÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ, MÁS ÁLTAL VÉGZETT – KARBANTARTÁSA Itt kell elszámolni más vállalkozókkal szerződés (megrendelés) alapján saját és idegen eszközökön végeztetett, a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló – felújításnak nem minősülő – javítást, karbantartást, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hibaelhárítást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A költségeket az alábbi bontásban kell elszámolni: 516,21 Vasúti pálya karbantartása 516,22 Vasúti járművek karbantartása 516,23 Épületszerkezet karbantartása és hibaelhárítása 516,24 Épület üzemeltetési karbantartás 516,25 Informatikai eszközök karbantartása 516,29 Egyéb eszközök karbantartása Az 516,21 főkönyvi számlán kell elszámolni a vasúti pálya al-, fel-, híd- és egyéb építményeivel, távközlő-, erősáramú- és biztosító berendezéseivel kapcsolatban számlázott karbantartási költségeket. Nem itt, hanem a zárójelben feltüntetett főkönyvi számlán kell elszámolni a vasúti pályával kapcsolatban számlázott alábbi költségeket: − vágányközi takarítás, hóeltakarítás, jégmentesítés (516,34), − gyomirtás (516,454), − kaszálás (516,455), − fakivágás (516,456), − ultrahangos vizsgálat (517,982), − szakfelügyelet és készenlét (517,999). Az 516,22 főkönyvi számlán kell elszámolni − a vasúti vontató és vontatott járművekkel (mozdony, motorvonat, motorkocsi, vasúti kocsi), − a vasúti pályaépítő és karbantartó, valamint felsővezeték-, távközlő- és biztosítóberendezés építő és karbantartó tevékenységet kiszolgáló járművekkel (tehervágánygépkocsi, univerzális darus jármű, Y és zöldkocsi, felsővezeték szerelő jármű, egyéb mozdony és motorkocsi, vágánygépkocsi, darukocsi, felsővezeték vizsgáló kocsi, gyomirtó-, hó- és szemétfelszedő szerelvény, ultrahangos mérőszerelvény, felsővezeték mérőszerelvény, stb, UTK:0041) − vasúti járműfenntartási-, vontatási-, kocsivizsgálati-, vasúti járműmosó-, esztergályos-, asztalos-, lakatos-, fejlesztő- gőztermelő-, villamos energia termelő-, egyéb telephely vasúti járműveivel (UTK:0053) kapcsolatban számlázott karbantartási költségeket.

23. szám

Az 516,23 főkönyvi számlán kell elszámolni a magasépítményi épületek és a hozzájuk tartozó építmények − főszerkezeti elemeivel (tető, tartószerkezetek, stb.), − külső felületeivel (homlokzat, külső nyílászárók, stb.), − épületgépészeti, épületvillamossági, fűtési, hűtési és szellőztető berendezéseivel, felszereléseivel, − víz- és csatorna hálózatával, − belső fallal és mennyezettel, padló- és falburkolattal, − útjaival, járdáival kapcsolatos karbantartás és hibaelhárítás számlázott költségét. Nem itt, hanem a zárójelben feltüntetett főkönyvi számlán kell elszámolni az épületek és építmények − minőségvizsgálatának számlázott költségét (517.981), − hóeltakarítása, jégmentesítése számlázott költségét (517.919). Az 516,24 főkönyvi számlán kell elszámolni a magasépítményi épületek helyiségeinek és a hozzájuk tartozó építményeinek – 516.23 főkönyvi számlára nem tartozó – karbantartási (beleértve az idegen vállalkozó által számlázott karbantartás lebonyolítási díjat is) számlázott költségét. Az 516,25 főkönyvi számlán kell elszámolni a személyi számítógépek, szerverek, informatikai adatmentés, adattárolás és nyomtatás hardver eszközeinek más vállalkozó által végzett javítási és karbantartási tevékenységét. Nem itt, hanem a zárójelben feltüntetett főkönyvi számlán kell elszámolni: − a vasúti pálya berendezéseivel, a munkagépekkel és szerszámokkal technológiailag egybe függő (azok irányításában részt vevő) informatikai eszközök (számítógép, monitor, stb.) karbantartási költségét (516.21), − az informatikai eszköznek nem minősülő irodatechnikai eszközök (pl. fénymásoló, fax, stb.) karbantartási költségét (516.29), − a szoftverekkel kapcsolatban felmerült, más vállalkozó által végzett karbantartás költségét (517,93) Az 516,29 főkönyvi számlán kell elszámolni az 516,21516.25 főkönyvi számlákon el nem számolt egyéb eszközök, pl. − közúti járművek, − kismunkagépek (elektromos kisgépek, benzinmotoros kisgépek), emelőgépek (fogasrudas, hidraulikus, diplorik, csavarorsós emelők, sínrakó daruk fedélzeti bakok) és egyéb gépek − berendezések (hűtőgép, szivattyú, tűzoltó készülék, bútorok, stb.), irodai eszközök (fénymásolók, faxok, stb.) karbantartásának számlázott költségét.

23. szám


A főkönyvi számlák Tartozik oldalára kell könyvelni számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A főkönyvi számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 516,2… – K 442,1 (T 466) S516,3 VASÚTÜZEMI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSZSZEFÜGGŐ SZOLGÁLTATÁSOK 516,31 Vonatpótló járatok költségei Itt kell elszámolni a vasúti forgalom szünetelése miatt szükségessé vált vonatpótló járatokhoz más vállalkozástól igénybevett autóbuszos személyszállítás számlázott értékét (UTK: 4440-4449). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,31 – K 442,1 (T 466) 516,324 Személyvonat határállomás használati díj Itt kell elszámolni a GYSEV Rt által számlázott, a határállomások kölcsönös használatával kapcsolatos díjakat (UTK: 4660). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,324 – K 442,1 (T 466)

783

Számlaösszefüggés: T 516,33 – K 442,1 (T 466) 516,34 Vasúti pálya tisztítás Itt kell elszámolni a vasúti pályán, szerződés alapján idegen vállalkozással végeztetett vágányközi takarítás, hóeltakarítás, jégmentesítés számlázott értékét (UTK: 6844). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,34 – K 442,1 (T 466) 516,36 Vasúti személykocsi RIC használati díja Itt kell elszámolni a nemzetközi vasúti személykocsik belföldi használatáért éves leszámolás alapján meghatározott, számlázott RIC használati díjat (UTK: 2620). A RIC használat körébe nem tartozó, bérbe vett vasúti személykocsik bérleti díját az 516,521 főkönyvi számlára kell elszámolni (UTK:2620). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,36 – K 442,1 S516,37 Más vasút által végzett vonattovábbítás Itt kell kimutatni az idegen vasútvállalatok által végzett vontatási tevékenység költségeit, az alábbi bontásban:

Itt kell elszámolni a szerződés alapján idegen vállalkozással végeztetett vasúti vontató és vontatott járművek tisztítása számlázott értékét.

516,371,1 Más belföldi vasút által végzett vonattovábbítás 516,371,2 Más belföldi vasút által biztosított vontatási készenlét 516,372 Külföldi vasút által végzett vontatás költsége

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla, illetve vasutak közötti leszámolás alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

516,33 Vasúti járműtisztítás

784


Számlaösszefüggés: T 516,37… – K 44…. (466) 516,39 Egyéb, vasútüzemi tevékenységgel összefüggő szolgáltatás költsége Itt kell elszámolni a vasútüzemi tevékenységgel összefüggő, fentiekben nem részletezett szolgáltatások (pl. utastájékoztató berendezések szövegének módosítása kapcsán felmerült költséget, vámhivatalok által kiszámlázott kiszállások stb.) számlázott díjait. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,39 – K 442,1 (T 466) S516,4 KÜLÖNFÉLE ANYAGJELLEGŰ SZOLGÁLTATÁSOK S516,41 SZÁLLÍTÁSI, RAKODÁSI KÖLTSÉGEK

23. szám

A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,419 – K 442,1 (T 466) 516,43 Folyóirat előfizetés Itt kell elszámolni a más vállalkozástól megrendelt − hírlapok, folyóiratok, szaklapok előfizetésének, − üzemi újságok, − CD-n vagy egyéb adathordozón megjelentetett kiadványok (pl. CD jogtár, különféle szabványok stb.) aktualizálásának (uppgrade) − híranyag, sajtófigyelés számlázott értékét. Nem itt, hanem az 511,63 főkönyvi számlán kell elszámolni a beszerzett – termékértékesítésként számlázott – kézikönyvek, szakkönyvek, egyéb nyomdai kiadványok költségét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján az általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

516,411 Igénybe vett vasúti áruszállítás Itt kell elszámolni a más vasútvállalattól (pl. MÁV Cargo ZRt) igénybe vett vasúti áruszállítás számlázott díját.

Számlaösszefüggések: T 516,43 – K 442,1 (T 466) 516,44 Számlázott üzemi étkeztetés költsége

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 516,411 – K 442,1 (T 466) 516,419 Egyéb szállítási, rakodási, raktározási, csomagolási költségek Itt kell elszámolni − az anyagok, áruk beszerzési értékében figyelembe nem vett külön felszámított szállítási, csomagolási, raktározási, rakodási átrakási költségeket, − a nem saját eszközzel végzett munkásszállítás díját, − a nem vasúti járművek, gépek kezelőszemélyzettel történő igénybevételének díját. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget.

Itt kell elszámolni a más vállalkozás által a MÁV ZRt megrendelésére a MÁV ZRt. dolgozói (UTK: 9203) és szakmunkástanulói részére (UTK: 9204) nyújtott étkeztetés számlázott értékét. Nem itt, hanem a zárójelben feltüntetett főkönyvi számlán kell elszámolni: − a reprezentáció céljából igénybevett étkeztetés számlázott költségét (528,1-528,6), − az igénybevett étkeztetés természetbeni juttatásnak minősülő számlázott költségét (526,44). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a bruttó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 516,44 – K 442,1

23. szám


S516,45 Számlázott kertészeti és területgondozási szolgáltatás Itt kell elszámolni a más vállalkozás által végzett kertészeti és területgondozási szolgáltatás számlázott értékét az alábbi bontásban: 516,451 Belső tér növénygondozás 516,452 Növény dekoráció 516,453 Külső növény- és parkgondozás (beleértve az erdőápolást is) 516,454 Gyomirtás 516,455 Kaszálás 516,456 Fakivágás, veszélytelenítés (A fakivágás során kinyert fatörzset készletre kell venni értékesítés vagy saját felhasználás céljából, ezért a fakivágásról szóló számla mellé az AB jegyet is csatolni kell az elszámolás során.) A fakivágás során számlázott szakfelügyeleti (pl. felsővezetéki, stb.) költséget az 517.999 főkönyvi számlán kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 516,45… – K 442,1 (T 466) 516,49 Egyéb különféle anyagjellegű költségek Itt kell elszámolni az idegen vállalkozóval végeztetett − MÁV ZRt. nevében végzendő garanciális javítás, − mosatás, vegytisztítás, − gépjárműmosás, − aszfaltozás, − hegesztés, − gépi földmunka, − szálláshely szolgáltatás, − élezés stb. díját. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 516,49 – K 442,1 (T 466)

785

S516,5 BÉRLETI DÍJAK S516,51 NEM VASÚTI ESZKÖZÖK BÉRLETI DÍJA Itt kell kimutatni a nem vasúti eszközök igénybevételéért fizetett bérleti díjakat, operatív lízing díjakat az alábbi bontásban: 516,511 Közúti járművek bérleti díja (személy- és tehergépkocsi, utánfutók, stb.) 516,514 Informatikai eszközök bérleti díja (számítógépek, monitorok, nyomtatók, stb.) 516,515 Szoftverek felhasználói díja 516,516 Ingatlanok bérleti díja 516,519 Egyéb eszközök bérleti díja (távközlési vonalak, targonca, légkalapács, T-com és Invitel oszlopok, szemétkonténerek, gáztartályok, irodatechnikai eszközök, stb.) Nem itt, hanem a zárójelben feltüntetett főkönyvi számlán kell elszámolni: − a nem vasúti járművek, gépek kezelőszemélyzettel történő igénybevételét (516.419), − a villamos felsővezeték bérleti díjat (516,522). A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 516,51… – K 442,1 (T 466) S516,52 VASÚTI ESZKÖZÖK BÉRLETI DÍJA Itt kell kimutatni a vasúti vontatott és vontató járművek, szállítótartályok igénybevételéért fizetett bérleti díjakat az alábbi bontásban: 516,521 Vasúti vontatott járművek bérleti díja (UTK: 2620) 516,522 Vasúti felsővezeték bérleti díja (UTK: 8541) 516,523 Vasúti vontató járművek bérleti díja (UTK: 4620) A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 516,52… – K 442,1 (T 466)

786


S516,6 POSTAI ÉS TÁVKÖZLÉSI KÖLTSÉGEK 516,61 Vezetékes telefonköltségek

23. szám

516,69 Egyéb postai és távközlési költségek

Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. nevére számlázott vezetékes telefon szolgáltatás költségét, mely tartalmazza az előzetesen felszámított forgalmi adó le nem vonható részét. A telefon magáncélú használatával kapcsolatos természetbeni juttatás költségét nem ide, hanem az 526,41 főkönyvi számlára kell elszámolni.

Itt kell elszámolni a szerződés alapján igénybevett − postai szolgáltatások (küldemény továbbítás, pénzfeladás, postafiókbérlés, stb.), − egyéb távközlési szolgáltatások (személyi hívó, kábeltévé, ISDN, Flex-com stb.), számlázott értékét. Az internet szolgáltatás költségét nem itt, hanem az 517.93 főkönyvi számlán kell elszámolni,

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó (az előzetesen felszámított adó meghatározott értéke – 2007-ben 30% – nem vonható le!) és a természetbeni juttatást nem tartalmazó összeget A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.


Számlaösszefüggések: T 516,61 – K 442,1 (T 466) 516,62 Mobil telefonköltség Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. nevére számlázott mobil telefon szolgáltatás, valamint feltöltő kártya költségét, beleszámítva az előzetesen felszámított forgalmi adó le nem vonható részét. A mobil telefon magáncélú használatával kapcsolatos természetbeni juttatás költségét nem ide, hanem az 526,41 főkönyvi számlára kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót (az előzetesen felszámított adó meghatározott értéke – 2007ben 30% – nem vonható le!) és a természetbeni juttatást nem tartalmazó összeget A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

Számlaösszefüggések: T 516,69 – K 442,1 (T 466) S517. IGÉNYBE VETT NEM ANYAGJELLEGŰ SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI S517,1. JUTALÉKOK 517,11 Menetjegyirodáknak, utazási irodáknak, menetjegy-értékesítő vállalkozóknak fizetett jutalék Itt kell elszámolni a menetjegyirodák, utazási irodák, vállalkozók által szerződés alapján számlázott menetjegy eladási (UTK: 2320-2329), valamint menetrend értékesítési (UTK: 9092) jutalékot. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az értékesítő által kiállított számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó értéket. A számla Követel oldalára kell könyvelni a számlázott érték helyesbítését.

Számlaösszefüggések: T 516,62 – K 442,1 (T 466)


516,63 Frekvenciahasználati díj

517, 13 Külföldi vasutaknak fizetett jutalék

Itt kell elszámolni az igénybevett egyéb frekvenciahasználat és rádióengedély számlázott értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 516,63 – K 442,1 (T 466)

Itt kell elszámolni a külföldi vasutaknak az értékesített MÁV ZRt. vonali menetjegy, háló-, fekvő helyjegy után járó, megállapodás szerint fizetett (külföldi vasutaknak jóváírt) jutalék összegét (UTK: 2321). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a nemzetközi elszámoló központok által megküldött leszámolások alapján járó jutalék összegét. A számla Követel oldalra kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,13 – K 444

23. szám


787

517,15 Utalványok jutaléka (Enni-kék, üdülési csekk stb.)

S517,2 HIRDETÉS, REKLÁM, PROPAGANDA ÉS PIACKUTATÁS KÖLTSÉGE

Itt kell elszámolni megállapodás alapján az étkezési, ajándék, iskolakezdési, üdülési, stb. utalványok forgalmazását, illetve beváltását végző vállalkozás által felszámított, MÁV ZRt-t terhelő jutalékot. A felszámított jutalékot a VBKJ keretében kiosztott utalványok esetében az UTK: 0130-ra, a szakmunkástanulók részére természetbeni étkezési hozzájárulásként kiosztott étkezési utalványok esetében az UTK: 9246-ra kell elszámolni.

Itt kell kimutatni a MÁV ZRt. által megrendelt és más vállalkozó által számlázott hirdetési, reklám és piackutatási költségeket az alábbi bontásban:

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a jutalék levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,15 – K 442,1 (T 466) 517,17 Behajtott követelések utáni jutalék Itt kell elszámolni a szerződés alapján behajtott követelések után más vállalkozó részére fizetett jutalék számlázott értékét (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,17 – K 442,1 (T 466) 517,18 Portfólió kezelés utáni jutalék Itt kell elszámolni az idegen féllel kötött szerződés alapján a portfolió kezelésért fizetett jutalék számlázott értékét (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,18 – K 442,1 (T 466)

517,21 Hirdetési és reklámköltségek 517,22 Piackutatás költségei A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,2.. – K 442,1 (T 466) S517,3 SZÁMLA ALAPJÁN KIFIZETETT DÍJAK 517,31 Belföldi tagdíjak Itt kell elszámolni a belföldi köztestület számára fizetett tagdíjat, vagy annak megfelelő jogcímen fizetett öszszeget, mérnöki kamarai tagdíjat, valamint érdekképviseletet is ellátó belföldi társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a fizetett tagdíj összegét a tagdíj összegét meghatározó – a fizetési felszólítást tartalmazó – levél, vagy a számla alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 517,31 – K 442,1 517,32 Külföldi tagdíjak Itt kell elszámolni nemzetközi vasúti és egyéb szervezeteknek (UIC, OSZZSD, EURATEL, stb.) megállapodás alapján fizetett tagsági díjakat. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a megállapodásnak megfelelő díj összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 517,32 – K 444

788


517,33 Számlázott szakértői díjak Itt kell elszámolni szerződés alapján igénybevett szakértői tevékenység, szaktanácsadói tevékenység, szakvélemény készítés, értékbecslés díját. Nem itt, hanem a zárójelben feltüntetett főkönyvi számlán kell elszámolni, ha a számlázott szakértői tevékenység: − a munkabiztonsági tevékenység (517,73), − a pénzügyi tanácsadás, tervezés, kockázatkezelés és egyéb szolgáltatások (517,61), − a könyvvizsgálat, konszolidáció, vagyonértékelés, adótanácsadás és egyéb számviteli szolgáltatás (517,62), − a MÁV ZRt. peres ügyeivel kapcsolatban kerül igénybevételre (517,89) − a K+F tevékenységhez kerül felhasználásra (517.993), − a K+F-hez kapcsolódó szervezési, szerkesztési, vizsgálati tevékenység (517,996) − a környezetvédelmi tevékenység (517.998). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,35 – K 442,1 (T 466) S 517,6 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMLÁZOTT DÍJA Itt kell kimutatni a MÁV ZRt. által megrendelt és más vállalkozó által számlázott pénzügyi-számviteli szolgáltatások költségeit az alábbi bontásban: 517,61 Pénzügyi szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, kockázatkezelés) 517,621 Könyvvizsgálat 517,622 Konszolidáció 517,623 Vagyonértékelés 517,624 Adótanácsadás 517,629 Egyéb számviteli szolgáltatás A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

Számlaösszefüggések: T 517,33 – K442,1 (T 466) 517,34 Számlázott pályázati díjak Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. által benyújtott pályázatok (közbeszerzési, kutatás, kísérleti fejlesztés, szakképzés, stb.) tender dokumentációs díját. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,34 – K 442,1 (T 466) 517,35 Számlázott szerzői díjak Itt kell elszámolni más vállalkozó által számlázott szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjait, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjakat. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget.

23. szám

Számlaösszefüggések: T 517,6.. – K 442,1 (T 466) S517,7 OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS ÉS HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 517,71 Oktatás és továbbképzés számlázott költsége Itt kell elszámolni − a MÁV ZRt. által kötött szerződés alapján a más vállalkozás által tanfolyam, konferencia, stb. keretében végzett oktatás és továbbképzés számlázott értékét, − a dolgozó részére tanulmányi szerződés alapján térített képzés számlázott értékét, − a dolgozó előírt képzettsége (pl. mérlegképes könyvelő, könyvszakértő, stb.) esetében a kötelező továbbképzés munkaszerződés alapján térített költségét. A VBKJ keretében történt juttatást az 525.92 főkönyvi számlán kell elszámolni. A számviteli elszámolás alapbizonylata a tanulmányi szerződés, munkaszerződés és a MÁV ZRt. nevére szóló számla. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla értékének megfelelő összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

23. szám


Számlaösszefüggések: T 517,71 – K 442,1 517,72 Számlázott humán szolgáltatás költsége Itt kell elszámolni a más vállalkozás által számlázott humán szolgáltatások (pl. bérszámfejtés) költségét (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla értékének megfelelő, levonható áfát nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

789

517,82 Számlázott végrehajtói díj Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. követeléseinek behajtásával kapcsolatban felmerült, végrehajtó által számlázott díjakat. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a MÁV ZRt.-t terhelő végrehajtói díjakat számla alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 517,82 – K 442,1 517,83 Ügyvédi irodák számlázott költségei

Számlaösszefüggések: T 517,72 – K 442,1 (T 466) 517,73 Számlázott munkabiztonsági szolgáltatás költsége Itt kell elszámolni a más vállalkozás által számlázott munkabiztonsági szolgáltatás (pl. munkabiztonsági felmérések, vizsgálatok, tanulmányok, stb.) költségét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla értékének megfelelő, levonható áfát nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,73 – K 442,1 (T 466) S517,8 JOGI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI 517,81 Perköltségek Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. peres ügyeivel összefüggésben a bírósági eljárással kapcsolatban felmerült perköltségeket. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a MÁV ZRt.-t terhelő bírósági eljárási költségeket bírósági határozat, jegyzőkönyv, számla alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 517,81 – K 442,1

Itt kell elszámolni az ügyvédi irodák szerződés alapján ellátott szolgáltatásainak számlázott értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla értékének megfelelő összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,83 – K 442,1 517,89 Jogi tevékenység egyéb költségei Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. peres ügyeivel összefüggésben igénybe vett egyéb szolgáltatások (pl. helyszíni szemle költsége, igazságügyi szakértői díj, tolmács díja, a tanú miatt felmerült költségek, lakcímkutatás, stb) számlázott értékét. A peres ügyön kívül végzett lakcímkutatás (pl. fizetési felszólítás utas részére) költségét az 517,999 főkönyvi számlán kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elfogadott számla értékének megfelelő, levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,89 – K 442,1 (T 466) S517,9 IGÉNYBE VETT EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK S517,91 KÖZTISZTASÁGI KÖLTSÉGEK Itt kell elszámolni a szerződés alapján a más vállalkozástól igénybevett köztisztasági szolgáltatások költségeit az alábbi bontásban:

790


517,911 Takarítás 517,912 Kéményseprés, kéményellenőrzés 517,913 Rágcsáló- és rovarirtás 517,919 Egyéb köztisztasági költségek (pl. peronok és közlekedő utak hóeltakarítása, jégmentesítése, stb) Nem itt, hanem − az 516,34 főkönyvi számlán kell elszámolni a vasúti pálya vágányközi takarítása, hóeltakarítása, jégmentesítése költségeit, − az S517,96-os főkönyvi számlacsoport alszámláin kell elszámolni a szemétszállítási szolgáltatás, kommunális hulladék- és szennyvízkezelés költségeit. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó értéket. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,91… – K 442,1 (T 466) S517,92 BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT KÖLTSÉGEI Itt kell elszámolni a szerződés alapján más vállalkozás által végzett alábbi költségeket: 517,921 Pénzőrzés, pénzszállítás (UTK: 1035 és 1036) 517,922 Portaszolgálat 517,929 Egyéb biztonsági szolgálat (objektumőrzés, személyszállító vonatokon való járőrözés, személygépkocsi felügyelet, vasúti szerelvény biztosítás) A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,92 – K 442,1 (T 466) 517,93 Informatikai szolgáltatások Itt kell elszámolni a szerződés alapján igénybe vett informatikai szolgáltatások (számítógépes programkövetés, programfrissítés (upgrade), support tevékenység, számítástechnikai hálózatok üzemeltetése, internet és email szolgáltatás, informatikai adatmentés, adattárolás és vírusirtás, stb.) számlázott értékét. A számítógépek javítási költségeit nem itt, hanem az „516,25 Informatikai eszközök karbantartási költsége” számlán kell elszámolni!

23. szám

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,93 – K 442,1 (T 466) 517,94 Fűtéskorszerűsítés számlázott díja Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. fűtési rendszereinek idegen vállalkozó által történt korszerűsítésével összefüggésben felmerült szolgáltatási díjat. Nem itt kell elszámolni a rendszer üzemeltetésével kapcsolatban a vállalkozó által a MÁV ZRt. felé − továbbszámlázott energia költségét, melyet az 514,12; 514,3, − számlázott hőenergia díját, melyet az 514,4, − számlázott monitoring díjat, melyet az 517,989 főkönyvi számlákra kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,94 – K 442,1 (T 466) 517,95 Közmű üzemeltetési díj Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. állagában lévő vízi közművek (víz- és csatornahálózat) IK Kft által történő üzemeltetése címén számlázott összeget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,95 – K 442,1 (T 466) S517,96 HULLADÉKKEZELÉS Itt kell kimutatni a szerződés alapján igénybevett, MÁV ZRt. részére számlázott szilárd és folyékony hulladékkezelés (pl. gyűjtés, szippantás, szállítás, stb.) költségét az alábbi bontásban:

23. szám


517,961 Szilárd kommunális hulladék kezelése 517,962 Folyékony kommunális hulladék kezelése 517,963 Szilárd veszélyes hulladék kezelése 517,964 Folyékony veszélyes hulladék kezelése A hulladék átmeneti tárolására szolgáló eszközök (pl. szemetes edény, konténer, stb.) költségeit (bérleti díj, javítási költség) a szolgáltatás szerinti főkönyvi számlára kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,96… – K 442,1 (T 466) 517,97 Ingatlan általános üzemeltetés Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. és kincstári tulajdonban lévő, illetve bérelt magasépítményi épületek és a hozzájuk tartozó építmények és földterületek általános üzemeltetésének IK Kft. és más vállalkozók által számlázott költségeit. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 517,97 – K 442,1 (T 466) S517,98 MINŐSÉGVIZSGÁLAT KÖLTSÉGE 517,981 Épületfelügyelet Itt kell elszámolni a más vállalkozó által, szerződés alapján épületen és építményen végzett minőségvizsgálat, műszaki ellenőrzés, műszaki felügyelet számlázott értékét. Épületfelügyeleti tevékenység az évenként megismétlődő (egyszeri vagy többszöri) alkalommal elvégzett komplex épület-, illetve építményvizsgálat. Ez kiterjed az épület fő-, illetve segédszerkezeteire, valamint az épületen belül kiépített vízvezeték- és csatornarendszerek műszaki állapotának ellenőrzésére. A karbantartás lebonyolítói díjat nem ide, hanem az 516,23, illetve 516,24 főkönyvi számlán, az idegenfeles karbantartás és hibaelhárítás részeként kell elszámolni

791

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,981 – K 442,1 (T 466) 517,982 Pálya- és híd diagnosztika, ultrahangos vizsgálat, vágánygeometriai mérés Itt kell elszámolni a más vállalkozó által, szerződés alapján a vasúti pálya építményein végzett vizsgálatok (pálya- és híd diagnosztika, ultrahangos vizsgálat, vágánygeometriai mérés) számlázott értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,982 – K 442,1 (T 466) 517,989 Egyéb minőségvizsgálat költségei Itt kell elszámolni a más vállalkozó által, szerződés alapján. − anyagokon, − gépeken (kismunkagépek, emelőgépek és egyéb gépek), − járműveken (beleértve a vasúti és közúti járművek műszaki, alkalmassági vizsgáját, kötelező szemléjét is), − berendezéseken (beleértve a tűzoltó készülék ellenőrzését is), − műszereken (ideértve a raktári és vágányhídmérlegek évenkénti hitelesítését és kalibrálását is), − hőellátó rendszereken végzett minőségvizsgálat, műszaki ellenőrzés, műszaki felügyelet, monitoring tevékenység, továbbá az − ISO audit minősítés, értékelés, irányítás, dokumentáció, munkautasítások felülvizsgálata, − időszakos műszaki kéményvizsgálatok számlázott értékét. Nem itt, hanem a zárójelben megjelölt főkönyvi számlán kell elszámolni: − a vizsgálatok során (pl. gépjárművek kötelező műszaki vizsgái) során végzett javítás, karbantartás számlázott költségét (516,2), − a munkabiztonsági vizsgálatok költségét (517,73), − a környezetterhelési mérések költségét (517,998).

792


A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket.

23. szám



Számlaösszefüggések: T 517,993… – K 442,1 (T 466)

S517,99 KÜLÖNFÉLE EGYÉB KÖLTSÉGEK

517,994 Számlázott egészségügyi szolgáltatás

517,992 Szabadalom bejelentési és fenntartási költség Itt kell elszámolni a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz bejelentett szolgálati találmányok bejelentési, fenntartási (lemondási) díját. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni számla alapján a díj összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,992 – K 442,1… S517,993 Más vállalkozó által végzett kutatás – fejlesztés költsége Itt kell elszámolni szerződés alapján más vállalkozó által végzett kutatás – fejlesztés számlázott értékét, az alábbi bontásban: 517,993,1 Más vállalkozó által végzett K+F számlázott – innovációs járulék alapjába beszámító – költsége 517,993,2 Más vállalkozó által végzett K+F számlázott egyéb költsége Az 517,993,1 főkönyvi számlára kell elszámolni a K+F számlázott költségét, ha a vállalkozó − költségvetési rendszerben működő K+F szervezet, beleértve a költségvetési szervnek minősülő állami felsőoktatási intézményt is, − társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, − alapítvány, − közalapítvány, − közhasznú társaság, − köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, − országos sportági szakszövetség. Az 517,993,2 főkönyvi számlára kell elszámolni a költséget a fentieken kívüli vállalkozók és magánszemélyek által számlázott K+F költség esetében.

Itt kell elszámolni a más vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatások (pl. vizitdíj, üzemorvosi vizsgálat, gépjárművezetői jogosítvány érvényesítéséhez szükséges orvosi vizsgálat, kullancs elleni és egyéb védőoltás) számlázott értékét (UTK: 9302). A természetbeni juttatásnak minősülő egészségmegőrző program keretében igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét nem ide, hanem az 526,43 főkönyvi számlára kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,994 – K 442,1 (T 466) 517,996 K+F tevékenységgel összefüggő szervezési, szerkesztési, vizsgálati díjak Itt kell elszámolni szerződés alapján igénybevett műszaki fejlesztéssel összefüggő szervezési, szerkesztési vizsgálati tevékenység díját. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,996 – K 442,1 (T 466) 517,998 Számlázott környezetvédelmi szolgáltatás Itt kell elszámolni szerződés alapján más vállalkozás által végzett környezetvédelmi szolgáltatás (környezetvédelmi tanulmányok, környezetterhelési mérések, stb.) számlázott értékét.

23. szám


A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,998 – K 442,1 (T 466) 517,999 Egyéb különféle költségek Itt kell elszámolni a szerződés (megrendelés) alapján igénybe vett, fentiekben el nem számolható szolgáltatások, például − fénymásolás, sokszorosítás, névjegykártya készítés, − fénymásoló gép üzemeltetés, − kulcsmásolás, − könyvkötés, − parkolás, autópálya használati díj, zöldkártya, − graffiti eltávolítás, − sport (UTK: 9272), kulturális (UTK: 9252-9254) és üdülési szolgáltatás (UTK: 9282-9283), − erkölcsi bizonyítvány, − lakcímkutatás (peres ügyön kívül: pl.utas károkozás esetében fizetési felszólításhoz), − bélyegzőkészítés, − vízmű társulási érdekeltségi hozzájárulás (UTK:1399) − ingatlanrendezéssel kapcsolatos szolgáltatások (pl. TAKARNET, geodéziai munkák, határvonal kitűzés; UTK:1037), − a vasúti pálya szakfelügyeletének, készenlétének számlázott költségét, valamint − a szakképzés költségeinek fedezetére más hozzájárulásra kötelezett részére átutalt költség-hozzájárulást (UTK: 1057), − a társasház üzemeltetési és felújítási alapjába fizetett közös költséget (UTK: 4213), − a kiszállási díjakat. Nem itt, hanem − az 517,89 főkönyvi számlán kell elszámolni a peres ügyekkel kapcsolatos lakcímkutatás költségét, − az 518,4 főkönyvi számlán kell elszámolni a vasúti szakhatóságok (Magyar Vasúti Hivatal, Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft, Központi Közlekedési Felügyelet és egyéb közlekedési hatóság) részére fizetett díjakat. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 517,999 – K 442,1 (T 466)

793

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI (518) S518,1 BANKI SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGE Itt kell kimutatni az alábbi banki szolgáltatások díjait a bankkivonat illetve számla alapján: 518,11 Hitelintézetek részére fiz. bankjutalékok, kezelési költségek, nyomtatványok 518,12 Bankgarancia költsége 518,15 Faktoring díjak A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a bankértesítés, illetve számla alapján a felszámított összegeket. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 518,1… – K 384 (442,1) 518,2 Hatósági díjak, illetékek, engedélyezési díjak (kivéve: állami költségvetés, önkormányzat és vasúti szakhatóság) Itt kell elszámolni a hatóságok (kivéve vasúti szakhatóságok) részére fizetett: − igazgatási, szolgáltatási díjakat, − engedélyezési díjakat, − hitelesítési díjakat, valamint − az olyan illetékeket (pl. bírósági eljárási illeték), melyeket nem az önkormányzat vagy az állami költségvetés részére kell befizetni. A vasúti szakhatóságok (Magyar Vasúti Hivatal, Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft., Nemzeti Közlekedési Hatóság) részére fi zetett díjakat az 518,4, az állami költségvetés és önkormányat részére fi zetett díjakat és illetékeket a 867-868 főkönyvi számlákra kell elszámolni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a jogszabályban, illetve hatósági eljárási határozatban megállapított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 518,2 – K 442,1 S518,3 BIZTOSÍTÁSI DÍJAK Itt kell kimutatni a biztosítóintézettel kötött szerződés alapján fizetett biztosítási díjakat: 518,31 Ingatlanok biztosítási díja 518,32 Gépek, berendezések biztosítási díja S518,33 JÁRMŰVEK BIZTOSÍTÁSI DÍJA 518,331 Járművek CASCO biztosítási díja

794


518,332 Járművek kötelező felelősségbiztosítási díja S518,34 UTASBALESET BIZTOSÍTÁSI DÍJ 518,341 Belföldi utasbaleset-biztosítás díja 518,342 Nemzetközi utasbaleset-biztosítás díja 518,35 Munkavállaló után fizetett felelősségbiztosítási díj 518,37 Kincstári vagyonbiztosítás díja (UTK: 1034) 518,39 Egyéb biztosítási díjak Az 518,35 főkönyvi számlára a munkavállaló javára – munkavégzésével kapcsolatban (munkaszerződés, megbízólevél, stb. alapján) – megkötött felelősség biztosítás díját kell elszámolni. Nem itt, hanem az 527,3 főkönyvi számlára kell elszámolni: − a munkavállaló javára megkötött baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díját − a felsőoktatási hallgató vagy a szakmunkástanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás díját. A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján elszámolt összeget. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 518,3… – K 442,1 518,4 Vasúti szakhatósági díjak Itt kell elszámolni a vasúti szakhatóságok (Magyar Vasúti Hivatal = MVH, Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. = VPE, Nemzeti Közlekedési Hatóság= NKH) részére fizetett − MVH működési engedély kérés és módosítás díja (UTK: 4603), − VPE pályahálózat kapacitás elosztásának díja (UTK: 4113), − MVH piac-felügyeleti díj (UTK: 4600), − MVH pályahálózat-hozzáférés jogvitás eljárások díja, pályahálózat-hozzáférés keretmegállapodások és belső megállapodások jóváhagyási díja (UTK: 4601), − MVH üzletszabályzatok jóváhagyási díja (UTK: 4602) − NKH részére vasútbiztonsági tanúsítvány vagy egyéb engedély, vasúti járművek gyártásának és javításának engedélyezése, egyéb – az eszköz előállítási értékébe nem tartozó -engedélyezési díjak (UTK: 4604). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a jogszabályban, illetve hatósági eljárási határozatban megállapított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 518,4 – K 442,1

23. szám

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (521529) 521 Munkabérek Bérköltségként kell elszámolni az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett (elszámolt) minden olyan – levonásokkal nem csökkentett – összeget, amely elemeiben megfelel a KSH által előírt statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifi zetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fi zetni, vagy sem, illetve társadalombiztosítási járulékalapot képez-e, vagy sem. A kereset összetevői és elszámolásának alapbizonylatai: − alapbér és törzsbér (munkaidő-nyilvántartási bizonylatok, munkautalványok, személyi alapbér megállapítás alapján) − bérpótlékok (munkaidő-nyilvántartási bizonylatok, túlóra bizonylatok, nyelvvizsga bizonyítványok, kinevezési okmányok alapján) − kiegészítő fizetések (a le nem dolgozott, fizetett idő igazolására szolgáló bizonylatok, szabadságkérelem, távolléti idő nyilvántartás alapján) − egyéb bérek (a nem egyéni vállalkozás keretében végzett, munkakörrel össze nem függő tevékenységre kötött szerződés alapján) − prémiumok és jutalmak (feladat teljesítést dokumentáló bizonylatok alapján). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések, valamint az időbeli elhatárolások kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni − a költségként elszámolandó bruttó munkabérek (munkadíjak) összegét az IHIR feladása alapján, − a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat a Számviteli Főosztály MKO engedélye alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni − a felmondás idejére járó munkabér következő évre jutó részét a felmondási okmány alapján, − a tévesen kifizetett bér visszafizetését, − az előző üzleti év terhére a tárgyévben kifizetésre kerülő prémiumok összegét, a korábban elhatárolt összeg erejéig. Számlaösszefüggések: Munkabérek költségkénti elszámolásának könyvelése: T 521 – K 471,1

23. szám


Az üzleti évre költségként elszámolandó prémium, jutalom, és a január 15. után az előző év terhére kifizetett bármilyen bér könyvelése időbeli elhatárolással: T 521 – K 488,1 Az előző üzleti év terhére elhatárolt, tárgyévben kifizetésre került prémiumok elhatárolásának vissza vezetése az elhatárolt összeg erejéig: T488,1 – K 521 A felmondási bér következő évre jutó részének könyvelése időbeli elhatárolással: T 391,2 – K 521 S523-528 SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK Itt kell kimutatni a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozói díjként kifizetett, elszámolt összegeket (beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját), továbbá a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó összegét. Személyi jellegű egyéb kifizetések különösen: − a betegszabadság díjazása, − a munkavállaló keresőképtelensége idejére folyósított táppénz munkáltatót terhelő része, − a VBKJ rendszerben nyújtott juttatások, − az étkezési térítés, − a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, − a megváltozott munkaképességű munkavállalók kereset kiegészítése, − a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, − az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíjkiegészítés, − a dolgozó részére elszámolt jóléti költségek, − a végkielégítés, − a munkáltató hozzájárulása korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, − a munkavállalót megillető napidíj, − a különélési pótlék, − a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, − a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj és az ezekkel kapcsolatosan kifizetett közreműködői díj, − a nem munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, a kapcsolatos közreműködői díjak, − a reprezentáció költségei − és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek. A személyi jellegű egyéb kifizetések elszámolásának alapbizonylatai: − orvosi igazolás a betegállományba vételről, − jegyzőkönyv, határozat, − a munkaügyi szervezet által kiállított változás-jelentés, − szerződés, megállapodás,

795

− kiküldetési rendelvény, napidíj elszámolások, − VBKJ nyilvántartások, − külső számlák. 523,1 Vállalatot terhelő betegszabadság költsége Itt kell elszámolni a munkavállaló betegszabadsága idejére (betegség miatti keresőképtelensége 15 munkanapjáig) fizetett díjazást a betegállományba vétel alapján (UTK: 1060). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a munkaadót terhelő betegszabadság napjaira elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 523,1 – K 471,1 523,2 Jövedelempótló baleseti járadék és egészségromlás miatti kereset kiegészítés Itt kell elszámolni a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett egészségkárosodásból (balesetből, betegségből) származó munkaképesség-csökkenésre tekintettel jövedelem pótlásként illetve kereset kiegészítésként (határozat alapján) kifizetett összegeket (UTK: 1060). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a munkáltatót terhelő baleseti járadék és kereset kiegészítés összegét elszámolás alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 523,2 – K 471,1 523,4 Táppénz hozzájárulás (munkáltatót terhelő) Itt kell elszámolni a munkavállaló keresőképtelensége idejére folyósított táppénz munkáltatót terhelő részét a Társadalombiztosítási törvény alapján (UTK: 1060). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget.

796


A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a táppénzhozzájárulás fizetett összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

A főkönyvi számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a kiküldetési rendelvény alapján elszámolt napidíjakat. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

Számlaösszefüggés: T 523,4 – K 471,1 S523,5 KÁRTÉRÍTÉSEK ESETÉN (K.SZ. 82.§.)

23. szám

Számlaösszefüggés: 1. A napidíj adómentes részének (500 Ft-ig) könyveléMUNKABALESET

Itt kell kimutatni a munkavállalók munkabalesetből eredő keresőképtelensége, haláleset, illetve egészségkárosodás esetén a Kollektív Szerződés 82.§.1.a-c. pontjában előírtak szerint fizetett kártérítések összegét (UTK: 1060) az alábbi bontásban: 523,51 Kártérítés balesetből eredő keresőképtelenség esetén 523,52 Kártérítés baleset eredetű haláleset esetén 523,53 Kártérítés baleseti eredetű egészségkárosodás esetén A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a kártérítés elszámolás alapján kifizetett összegét. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 523,5… – K 471,1 S524. KIKÜLDETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK S524,1 Belföldi kiküldetés személyi jellegű kifizetései Itt kell elszámolni a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók részére a Kollektív Szerződés alapján fizetett napidíj összegét (UTK: 0122) az alábbiak szerint megbontva: 524,11 Belföldi napidíj SZJA mentes része 524,12 Belföldi napidíj SZJA köteles része A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget.

se T 524,11 – K 471,1 2. A napidíj adóköteles (500 Ft feletti) részének könyvelése T 524,12 – K 471,1 S524,3 KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEI Itt kell kimutatni az ideiglenes és tartós külföldi kiküldetésben lévő munkavállalók részére kifizetett személyi jellegű járandóságot. 524,32 Külföldi kiküldetési ellátmány adómentes része Itt kell elszámolni az elszámolásos devizaellátmány részeként kapott napidíj, devizaátalány 30%-át, de legfeljebb az igazolás nélkül elszámolható naponta számított, elismert költség összegét (168/1995. (XII. 27.) kormányrendelet) (UTK: 0122). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kiküldetési utasítás és elszámolás alapján számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 524,32 – K 361,33 524,33 Külföldi kiküldetési ellátmány adóköteles része Itt kell elszámolni az elszámolásos devizaellátmány részeként kapott napidíj és a devizaátalány igazolás nélkül elszámolható, elismert költséggel csökkentett összegét (UTK: 0122). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget.

23. szám


A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kiküldetési utasítás és elszámolás alapján számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 524,33 – K 361,33 524,34 Devizában fizetett illetmény adómentes része Itt kell elszámolni a tartós külföldi kiküldetésben külszolgálat címén kapott összeg 30%-át, de legfeljebb a naponta számított, igazolás nélkül elismert összeget (UTK: 0122). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elszámolás alapján számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 524,34 – K 361,35 524,35 Devizában fizetett illetmény adóköteles része Itt kell elszámolni a tartós külföldi kiküldetésben külszolgálat címén kapott összeg elismert, költséggel csökkentett részét (UTK: 0122). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az elszámolás alapján számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 524,35 – K 361,35 S525 VBKJ E számlacsoportban kell kimutatni a MÁV ZRt. Választható Béren Kívüli Juttatási (VBKJ) rendszer keretében nyújtott különböző juttatások költségeit. A VBKJ keretében adott juttatások költségét (beleértve az azt terhelő járulékokat és jutalékokat is) a 0130-as tevékenységi sorra kell elszámolni.

797

S525,1 VBKJ UTALVÁNYOK Itt kell elszámolni a munkavállalók részére a VBKJ rendszer keretében, utalványok formájában nyújtott juttatás összegét (UTK: 0130), az alábbi bontásban: 525,11 Ajándék utalvány 525,12 Kultúra utalvány 525,13 Hideg ENNI-KÉK étkezési utalvány 525,14 Meleg ENNI-KÉK étkezési utalvány 525,15 Iskolakezdési támogatási utalvány A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. Itt kell elszámolni a szakmunkástanulók részére természetbeni étkezési hozzájárulásként kiosztott étkezési utalványok értékét is (UTK: 9246). A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a munkavállalók részére kiosztott utalványok értékét. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 525,1…– K 383… S525,2 ÁTVÁLLALT TAGDÍJAK Itt kell kimutatni a munkavállalók nyugdíj-, egészségés önsegélyező pénztári tagdíjának a VBKJ rendszer keretében a MÁV ZRt. által átvállalt összegét (UTK: 0130), az alábbi bontásban: 525,21 Nyugdíjpénztári tagdíj 525,22 Egészségpénztári tagdíj 525,23 Önsegélyző pénztári tagdíj 525,24 Pályavasúti dolgozók önsegélyző pénztári tagdíj 525,25 Kafetéria Önsegélyző pénztári tagdíj A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni az igénybevett összeget. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 525,2… – K 4753, 4754, 4755, 47591, 47593

798


525,3 Üdülési csekk Itt kell elszámolni a munkavállalók által a VBKJ keret terhére igénybe vett üdülési csekk költségét (UTK: 0130). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kiadott üdülési csekk értékét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 525,3 – K 383,31 525,4 Albérleti hozzájárulás Itt kell elszámolni a munkavállalók részére a VBKJ kerek terhére, lakásbérleti szerződés alapján fizetett albérleti hozzájárulás összegét (UTK: 0130). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a VBKJ keret terhére igénybevett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 525,4 – K 471,1 525,922 VBKJ magáncélú tanfolyami képzés Itt kell elszámolni a munkavállaló által a Választható Béren Kívüli Juttatási keret terhére igénybe vett magáncélú tanfolyami képzés számlával igazolt összegét (UTK: 0130). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján elszámolt, fizetett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

23. szám

Számlaösszefüggés: T 525,922 – K 471,1 525,93 VBKJ közlekedési hozzájárulás Itt kell elszámolni a munkavállaló által a Választható Béren Kívüli Juttatási keret terhére vásárolt, a helyi autóbusz, vagy egyéb tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet számlával igazolt összegét (UTK: 0130). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján elszámolt, fizetett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 525,93 – K 471,1 525,94 VBKJ magáncélú ruhapénz Itt kell elszámolni a munkavállaló által a Választható Béren Kívüli Juttatási keret terhére vásárolt ruházat számlával igazolt összegét (UTK: 0130). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján elszámolt, fizetett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 525,94 – K 471,1 525,95 VBKJ otthoni Internet Itt kell elszámolni a munkavállaló által a Választható Béren Kívüli Juttatási keret terhére igénybe vett Internet használat egyszeri ill. havi forgalmi díjának számlával igazolt összegét (UTK: 0130). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget.

23. szám


A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján elszámolt, fizetett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 525,95 – K 471,1 525,96 VBKJ egyösszegű lakástámogatás Itt kell elszámolni a munkavállaló által a Választható Béren kívüli Juttatási keret terhére lakásvásárlási vagy építési célokra lekötött (a későbbiekben igénybe vehető) támogatás összegét (UTK: 0130). Az elszámolást a humán szolgáltatás adatszolgáltatása alapján negyedévente a főkönyvelőségek végzik a GIR Főkönyvi modulban. Nem itt kell elszámolni a lekötött összeg terhére kifizetett támogatás összegét. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a munkavállalók által lekötött keretösszeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: 1. A VBKJ keret terhére lekötött összeg könyvelése negyedévente: T 525,96 – K 437 2. A felhalmozott keret terhére kifizetett támogatás könyvelése: T 437 – K 384 525,99 VBKJ levont többletfelhasználás Itt kell elszámolni a munkavállaló által a Választható Béren Kívüli Juttatás éves keretén felül igénybe vett öszszegét (UTK: 0130).

799

S526. EGYÉB SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK 526,11 Találmányi díj, szabadalom vételár és hasznosítási díj Itt kell elszámolni a magánszemélyek részére szerződés alapján kifizetett találmányi díjat, a szabadalom vételárát és hasznosítási díját. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 526,11 – K 471,1 526,12 Újítási díj Itt kell elszámolni a magánszemély részére szerződés alapján kifizetett újítási díjat, valamint a kapcsolatos közreműködői díjakat. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 526,12 – K 471,1 526,13 Szerzői-, szakfordítói-, és szakértői díjak

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. A számla Követel oldalára kell könyvelni a munkavállaló tárgyévi utolsó béréből levont összeget. Számlaösszefüggések: T 471,1 – K 525,99

Itt kell elszámolni a magánszemélyek részére szerződés alapján nem a munkaviszonnyal összefüggésben kifizetett szerzői, szakfordítói, szakértői díjat. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget.

800


A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést.

Számlaösszefüggések: T 526,13 – K 471,1

Számlaösszefüggés: T 526,3… – K 475,2

526,14 Lakásbérleti jog megváltása

526,4 TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK

Itt kell elszámolni megállapodás alapján a vállalati bérlakás bérleti jogviszonyának megszüntetésére tekintettel a magánszemély részére kifizetett összeget (UTK: 9310). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 526,14 – K 385,81 526,2 Ösztöndíjak Itt kell elszámolni a közép-és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójával kötött szerződés alapján kifizetett (UTK: 1041), valamint a szakmunkástanulók részére jogszabály alapján, tanulószerződés szerint kifizetett (UTK: 9246) pénzbeli juttatást. (A kötelező gyakorlat idejére fizetett pénzbeli juttatást nem itt, hanem az 521 főkönyvi számlán kell elszámolni.) A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kifizetett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 526,2 – K 471,1

23. szám

Itt kell elszámolni a dolgozók részére természetben nyújtott juttatások költségét az alábbi bontásban: 526,41 Magáncélú telefonköltség 526,42 Lakásbérlet 526,43 Egészségmegőrző program 526,44 Étkezési díj (oktatáshoz, értekezlethez, egyéb rendezvényhez kapcsolódóan) 526,45 Sportszolgáltatás Az 526,41 főkönyvi számlára kell elszámolni a vezetékes és mobiltelefon, valamint a mobil telefon feltöltő kártya számlázott értékéből a jogszabály alapján meghatározott, vagy nyilvántartásban kimutatott természetbeni juttatás költségét (UTK: 1060). Az 526,42 főkönyvi számlára kell elszámolni a dolgozó részére bérelt lakás bérleti díját (UTK: 1060). Az egészségmegőrző program keretében a dolgozók részére nyújtott szolgáltatások költségét az 526,43 főkönyvi számlán kell elszámolni (UTK: 9285). A dolgozók kötelező orvosi vizsgálata során számlázott költséget (vizitdíj) nem itt, hanem az 517,994 főkönyvi számlán kell elszámolni. Az 526,44 főkönyvi számlára kell elszámolni az oktatás, értekezlet, vasutas nap és egyéb rendezvény keretében a dolgozó részére juttatott (azaz reprezentációnak nem minősülő) étkezés (beleértve az üdítő italt is) számlázott költségét. Az 526,45 főkönyvi számlára kell elszámolni a MÁV ZRt állagában lévő sportintézmények MÁV dolgozók szabadidő sportolásával, tömegsportrendezvényeivel kapcsolatban számlázott sportszolgáltatásának költségeit (UTK: 9272).

526,3 KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJ Itt kell elszámolni a jogszabály alapján korengedménynyel nyugdíjba vonult alkalmazottak részére fizetett nyugdíj összegét (UTK: 1063), az alábbi bontásban: 526,31 Korengedményes nyugdíj ösztönzés nélkül 526,32 Korengedményes nyugdíj ösztönzéssel A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a Nyugdíj Igazgatóság fizetési értesítése alapján elszámolt összeget.

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a számla alapján, illetve a számla értékéből a természetbeni juttatás költségét meghatározó bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 526,4… – K 442,1

23. szám


S527. EGYÉB KÜLÖNFÉLE SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK 527,11 Természetbeni juttatás után fizetendő MÁVot terhelő SZJA Itt kell elszámolni a munkavállalók részére adott – SZJA törvény szerinti adóköteles – vagyoni érték (termék, szolgáltatás) – kivéve a hivatali gépjármű használatot – után fizetendő MÁV-ot terhelő személyi jövedelemadó összegét (UTK: 1060). Itt kell elszámolni továbbá az üzleti ajándék és reprezentáció adóköteles része után fizetendő MÁV-ot terhelő személyi jövedelemadó összegét is (UTK: 1060). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla általános forgalmi adót tartalmazó értékéből, illetve a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből a munkavállaló által meg nem térített rész után fizetendő SZJA összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: T 527,11 – K 462… 527,12 Gépkocsi használat utáni SZJA Itt kell elszámolni a hivatali személygépjármű (cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem személyi jövedelemadóját (UTK: 1060). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a gépjármű használati nyilvántartás alapján meghatározott, fizetendő személy jövedelemadó összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 527,12 – K 462… S527,2. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK Itt kell kimutatni a munkavállalók részére fizetett költségtérítések (pl. saját tulajdonú eszköz használata miatt, helyközi munkábajárás költségeinek megtérítése miatt) megállapodás, illetve jogszabály alapján fizetett összegét, az alábbi bontásban 527,22 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés (UTK: 0122) 527,24 Gépkocsi átalány és eseti térítés (UTK: 0122) 527,25 Oktatáshoz kapcsolódó költségtérítés 527,29 Egyéb költségtérítések Az 527,22 főkönyvi számlára kell elszámolni (dolgozók esetében UTK: 0121, szakmunkásoktatók esetében UTK: 9245):

801

− a közigazgatási határon kívülről tömegközlekedési eszközzel történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás számlázott összegének jogszabályban előírt mértékét, − a gépjárművel, vagy más egyéb módon történő munkába járás címén a munkában töltött napokra térített öszszeget. Nem itt, hanem − az 525,93 főkönyvi számlán kell elszámolni a munkába járás során közigazgatási határon belül igénybevett tömegközlekedési eszközök bérletének VBKJ keretében térített költségét, − az 516,111 főkönyvi számlán kell elszámolni a munkakör jellegéből következő rendszeres közigazgatási határon belül és kívülre történő utazás (pl. belső ellenőrök, beruházási műszaki ellenőrök, leltározást és selejtezést végző dolgozók, stb.) költségét, valamint a szakmunkástanuló vizsgáztatásával és ideiglenes átirányításával kapcsolatos útiköltség számlázott összegét. Az 527,22 főkönyvi számla esetén a bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések, továbbá a dolgozók szociális rászorultsága esetében a MÁV ZRt által megvásárolt bérletek kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: 1. Az IHIR feladása esetében T 527,2… – K 471,1 2. A pénztárban elszámolt szociális rászorultság miatti bérlet esetében a.) Bérlet beszerzése T 527,22 (80%) – K 381 T 251 (20%) 466… b.) Dolgozót terhelő rész (20%) bevételének elszámolása a 9002 tevékenységi sorra T 381 - K 921 467… c.) Dolgozót terhelő rész (20%) ráfordításának elszámolása a 9002 tevékenységi sorra T 813,13 - K 251 527,3 Magánszemély munkavégzéssel nem kapcsolatos biztosítási díja Itt kell elszámolni − a munkavállaló részére megkötött, munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díját,

802


− a felsőoktatási hallgató vagy a szakmunkástanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás költségét, (UTK: 9246). Nem itt, hanem az 518,35 főkönyvi számlára kell elszámolni a munkavállaló javára kötött felelősségbiztosítás díját. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 527,3 – K 471,1 S527,5 VÉGKIELÉGÍTÉS Itt kell kimutatni a munkavállalót Kollektív Szerződés, illetve a Munka Törvénykönyve alapján megillető végkielégítés összegét (UTK: 1063), az alábbi bontásban: 527,51 Kollektív Szerződés szerint járó végkielégítés 527,52 A Munka Törvénykönyv 95. §. szerinti végkielégítés A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések, valamint az időbeli elhatárolás kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a munkaviszony megszüntetését dokumentáló bizonylatok alapján kifizetett összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 527,5 – K 471,1 S527,6 RUHÁK (MUNKA-, EGYEN- ÉS FORMARUHA) PÉNZBELI MEGVÁLTÁSA Itt kell kimutatni MÁV ZRt. Ruházati Szabályzat alapján ruházati ellátásra jogosultak részére a MÁV hibájából ki nem szolgáltatott ruhaféleségek megtérítési értékét (UTK: 0121) az alábbi bontásban: 527,61 Egyenruha pénzbeli megváltása 527,62 Munka és formaruha pénzbeli megváltása A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget.

23. szám

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni nyilvántartás alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 527,6… – K 471,1 527,7 Gépkocsivezetők üzemanyag megtakarítási díja Itt kell elszámolni azt az összeget, amelyet a munkavállaló a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként, az általa teljesített távolság (km) alapulvételével, üzemanyag megtakarítás címén az SZJA törvény szerint kap (UTK: 0030-0033). A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja. A főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a gépjármű menetlevél alapján (SZJA törvény előírásai alapján) készített havi üzemanyag elszámolás szerinti számított öszszeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 527,7 – K 471,1 S527,8 SEGÉLY Itt kell kimutatni a munkavállalók részére kifizetett szociális és temetési segélyek (UTK: 9340) és a létszámleépítés során fizetett szociális juttatások (UTK: 1063) összegét, az alábbi bontásban: 527,81 Segély adóköteles része 527,82 Segély adómentes része 527,83 Szociális csomag létszámleépítés miatt 527,84 Ösztönzött nyugdíjba vonulók szociális segélye A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a határozat, jegyzőkönyv alapján kifizetett összegeket. A számlák Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 527,8…– K 471,1

23. szám


527,9 Egyéb személyi jellegű kifizetések Itt kell elszámolni az előzőekben fel nem sorolt jogcímen elszámolt egyéb személyi jellegű kifizetéseket, például a munkavállaló részére fizetett jegyeladási jutalékot (UTK: 2320-2329), stb. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kifizetési bizonylat alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 527,9 – K 471,1 S528 REPREZENTÁCIÓ ÉS AJÁNDÉK Itt kell kimutatni az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital, és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék le nem vonható áfát is tartalmazó értékét. 528,1 Vezetői beosztással kapcsolatos személyi reprezentáció költsége Itt kell elszámolni az irányítási tevékenységgel kapcsolatos, vezetői beosztással összefüggő személyes reprezentáció le nem vonható áfát is tartalmazó költségeit (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján a reprezentációs költségek – le nem vonható áfát is tartalmazó – összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 528,1 – K 361,311 (442) (T 466) 528,2 Belföldiek részvételével szervezett rendezvények reprezentációs költsége Itt kell elszámolni a belföldiek részvételével szervezett események, szakmai rendezvényeken nyújtott vendéglátás és egyéb szolgáltatás le nem vonható áfát is tartalmazó költségét (UTK: 1011-1012, 1019-1020). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján elszámolható – le nem vonható áfát is tartalmazó – összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 528,2 – K 442 (T 466)

803

528,3 Külföldiek részvételével szervezett rendezvények reprezentációs költsége Itt kell elszámolni a külföldiek részvételével szervezett eseményeken, szakmai rendezvényeken nyújtott vendéglátás és egyéb szolgáltatás le nem vonható áfát is tartalmazó költségét (UTK: 1011-1012, 1019-1020). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján – a le nem vonható áfát is tartalmazó – összeget. A számla követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 528,3 – K 442 (T 466) 528,4 Nemzetközi vasúti tevékenységgel kapcsolatos reprezentációs költségek Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. nemzetközi vasúti tevékenységével kapcsolatos üzleti vendéglátás és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások le nem vonható áfát is tartalmazó költségét (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján – a le nem vonható áfát is tartalmazó – összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 528,4 – K 442 (T 466) 528,5 Külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos reprezentáció költsége Itt kell elszámolni a MÁV ZRt. külkereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó üzleti vendéglátás és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások le nem vonható áfát is tartalmazó költségét (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján – a le nem vonható áfát is tartalmazó – összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 528,5 – K 442 (T 466)

804


528,6 Külképviseletek reprezentációs költsége Itt kell elszámolni a MÁV külképviseletek tevékenységéhez kapcsolódó üzleti vendéglátás és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások le nem vonható áfát is tartalmazó költségét (UTK: 1009). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján – a le nem vonható áfát is tartalmazó – összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 528,6 – K 442 (T 466) S528,7 ÜZLETI ÉS EGYÉB AJÁNDÉK Itt kell kimutatni az üzleti partnereknek, munkavállalóknak, valamint üzletpolitikai célból, bárki számára egyenlő feltételekkel elérhető, nyilvános körülmények között átadott ajándékok értékét le nem vonható ÁFÁ-val együtt (UTK: 1009), az alábbi bontásban: 528,71 Üzleti partnereknek adott ajándék 10 eFt egyedi érték alatt 528,72 Üzleti partnereknek adott ajándék 10 eFt egyedi érték felett 528,73 Nem adóköteles ajándék (szóróajándék) (SZJA tv.1.sz.mell. 8.14.pont szerint) 528,74 Csekély értékű ajándék (SZJA tv.1.sz.melléklet 8.19.a.pont szerint) 528,75 Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék (SZJA tv.1.sz.melléklet 8.18.pont szerint) A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a kapott számla alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 528,7… – K 442

23. szám

A főkönyvi számlákra az 521-528 főkönyvi számlákkal azonos szabályok szerint kell elszámolni a számfejtett, illetve időbelileg elhatárolt bérek és egyéb személyi jellegű ráfordítások járulékait. 529,2 Munkaadói járulék Itt kell elszámolni a munkaadói járulékról szóló jogszabály alapján a munkavállalók munkaviszonya alapján kifizetett munkabér, valamint végkielégítés, a betegszabadság, továbbá az SZJA köteles természetbeni juttatás, valamint a cégautó adó előírt százalékában fizetendő MÁV-ot terhelő összeget. A főkönyvi számlára az 521-es főkönyvi számlákkal azonos szabályok szerint kell elszámolni a számfejtett, illetve időbelileg elhatárolt bérek járulékait. S529,3. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 529,31 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség Itt kell elszámolni a szakképzésről szóló jogszabály alapján fizetendő szakképzési hozzájárulás összegét, amennyiben a természetbeni teljesítés (gyakorlati képzés, szakképző iskola fejlesztési támogatása, saját munkavállaló részére szervezett szakképzés) elszámolható értéke nem éri el az előírt mértéket (UTK: 1057). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az éves bevallás alapján számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 529,31 – K 474,2 529,32 Szakképzési fejlesztési támogatás Itt kell elszámolni a fejlesztési megállapodás alapján a szakképzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló fejlesztési támogatásként a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára fejlesztési célra átadott pénzeszközöket, valamint az átadott tárgyi eszközök nettó értékét (UTK: 1057).

S529 BÉRJÁRULÉKOK S529,1 TB-JÁRULÉK Itt kell elszámolni a jogszabály alapján a Nyugdíj-, valamint az Egészségbiztosítási Alapot megillető, MÁV ZRt. által fizetendő járulék összegét az alábbi bontásban: 529,11 Nyugdíjbiztosítási járulék 529,12 Egészségbiztosítási járulék 529,13 START kártyával rendelkezők utáni járulék

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az átadott pénzeszközöket, valamint a tárgyi eszköz bruttó értékét, a fizetendő ÁFA összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni az átadott tárgyi eszköz értékcsökkenését, valamint a helyesbítéseket. Számlaösszefüggések: Szakképzési fejlesztési célra átadott pénzeszközök könyvelése T 529,32 – K 384

23. szám


Szakképzési fejlesztési célra átadott tárgyi eszközök bruttó értékének könyvelése T 529,32 – K 1…,1 (467) Szakképzési fejlesztési célra átadott tárgyi eszközök kivezetett értékcsökkenési leírásának könyvelése T 1…,9 – K 529,32

805

Az 529,61 főkönyvi számla esetén a bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja, ezért erre a főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések, valamint az időbeli elhatárolás kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget.

S529,4 EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS Itt kell kimutatni az egészségügyi hozzájárulásról szóló jogszabály alapján előírt tételes vagy százalékosan meghatározott hozzájárulás MÁV-ot terhelő összegét, az alábbi bontásban 529,41 Tételes egészségügyi hozzájárulás 529,42%-os egészségügyi hozzájárulás 529,43 Cégautó adó utáni egészségügyi hozzájárulás (UTK: 1060) Az 529,41 főkönyvi számla esetén a bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, valamint a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást az IHIR rendszer biztosítja, ezért erre a főkönyvi számlára – a számla egyenlegét nem befolyásoló rendezések, valamint az időbeli elhatárolás kivételével – csak az IHIR rendszer adhat fel költséget. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni munkaügyi nyilvántartás alapján számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 529,4… – K 463…. 529,5 Rehabilitációs hozzájárulás Itt kell elszámolni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítéséről szóló jogszabály alapján az előírt mértéket el nem érő foglalkoztatás esetén a MÁV-ot terhelő hozzájárulás összegét (UTK: 1060). A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a munkaügyi nyilvántartás alapján fejkvóta figyelembevételével számított összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 529,5 – K 463,067 529,61 Kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (20%) Itt kell elszámolni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó magánszemélyek után elszámolt, a jogszabályban előírt mértékű MÁV-ot terhelő hozzájárulást.

A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a jogszabály alapján megállapított hozzájárulás összegét. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggések: T 529,61 – K 463,61 S55 ÉRTÉKCSÖKKENÉS A számlacsoportban kell kimutatni értékcsökkenési leírásként az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését, beleértve a 100.000 Ft értékhatár alatti egyedi bekerülési értékű immateriális javak és tárgyi eszközök egyösszegben elszámolt értékcsökkenését is. A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladását a MÁV ZRt. integrált számítógépes Gazdálkodásirányítási Információs Rendszere (GIR) működéséhez és alkalmazásához kiadott utasítás és a számviteli szabályzat alapján kell végezni. A számlacsoport számláira csak a GIR Tárgyi eszköz moduljának feladása alapján lehet költséget elszámolni. Amennyiben a tárgyi eszköz aktiválása során előző évre áthúzódó értékcsökkenés is elszámolásra kerül a GIR Tárgyi eszköz modulja által, akkor ebből az előző éveket érintő részt rendezni kell manuálisan a Főkönyvi modulban Az elszámolt értékcsökkenési leírást az alábbi bontásban kell kimutatni: 551,11 Kincstári eszközök folyamatos értékcsökkenése 551,12 Egyéb eszközök folyamatos értékcsökkenése 551,3 Egyéb egy összegben elszámolt értékcsökkenés A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni a kincstári és egyéb eszközök nyilvántartása alapján elszámolható értékcsökkenési leírást. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 551… – K 1….9 Számlaösszefüggés: T 413,2… – K 551… (a kapcsolódó tételt a 0-ás számlaosztályban is könyvelni kell)

806


551,9 Földterületek és idegen járművek technikai értékcsökkenési számlája A főkönyvi számla kizárólag a GIR rendszer működéséhez (a Tárgyi Eszköz modul számlagenerátor beállításához) szükséges technikai számla, azon elszámolás nem történik. S58 AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE A számlacsoportban kell kimutatni − a saját vállalkozásban végzett beruházás és felújítás kivitelezésének közvetlen előállítási értékét a kivitelezés befejezése és a beruházás lebonyolító által történő átvétele után belső számla (költségmentesítő) alapján, − a saját termelésű készletek állományváltozását (a saját termelésű készletek értéke tárgyévi záróállományának és nyitóállományának különbözetével megegyezően), − a megrendelésre (idegen fél részére) végzett tevékenységek befejezetlen állományának átvezetését év végén, illetve annak visszavezetését a következő év elején, − a bontáshoz és rekultiváláshoz, valamint a tárgyi adómentes tevékenységhez saját vállalkozásban végzett szolgáltatások értékét a kivitelezés befejezése után belső számla (költségmentesítő) alapján. Az előállítási értéket képező közvetlen önköltség: − Az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása, valamint a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során • közvetlenül felmerült, továbbá • azzal szoros kapcsolatban lévő és megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek. − Az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értéke a vásárolt anyag beépítésekor. Az aktivált saját teljesítmények elszámolásának bizonylata a költségmentesítő, a hozzá kapcsolt alapbizonylatokkal (pl. anyagmozgási bizonylat, munkalap, menetlevél, üzemnapló stb.) A bizonylatok feldolgozását, az analitikus nyilvántartások előállítását, a főkönyvi számlákra történő könyvelés feladást a MÁV ZRt. integrált számítógépes Gazdálkodásirányítási Információs Rendszere (GIR) működéséhez és alkalmazásához kiadott utasítás és a számviteli szabályzat alapján kell végezni. 581,1 Saját vállalkozásban végzett beruházások, felújítások közvetlen önköltségen számított értéke Itt kell elszámolni − a saját vállalkozásban végzett beruházás és felújítás kivitelezésének közvetlen előállítási értékét, a kivitelezés befejezése és a beruházás lebonyolító által történő átvétele után (UTK: 9651,9653,9670,9671),

23. szám

− az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a MÁV ZRt. által biztosított vásárolt anyag értékét annak tényleges beépítésekor (UTK: 9651,9653, 9670,9671), − a beruházás lebonyolítás költségét (UTK: 9661), − a K+F tevékenység során létrehozott tárgyi eszközök aktiválásra kerülő közvetlen előállítási értékét (UTK: 9610). A számla Követel oldalára kell elszámolni költségmentesítő alapján a fentiek szerinti, lebonyolító által elismert összeget. Számlaösszefüggés: T 151… – K 581,1 581,2 Saját előállítású immateriális javak (kivéve K+F) közvetlen önköltségen számított értéke Itt kell elszámolni a saját vállalkozásban létrehozott immateriális javak (találmány, újítás, szoftver, egyéb szellemi alkotás) − közvetlen előállítási értékét (UTK: 9651), − a beruházás lebonyolítás költségét (UTK: 9661) is) a kivitelezés befejezése és a beruházás lebonyolító által történő átvétele után. Nem itt kell elszámolni: − a K+F tevékenység aktiválásra kerülő költségeit (az 581,3-as főkönyvi számlán), − a K+F tevékenység során létrehozott tárgyi eszközök aktiválásra kerülő önköltségét (az 581,1 főkönyvi számlán). A számla Követel oldalára kell könyvelni költségmentesítő alapján a saját előállítású immateriális javak közvetlen előállítási értékét. Számlaösszefüggés: T 112,21 – K 581,2 581,3 Saját vállalkozásban végzett K + F közvetlen önköltségen számított értéke Itt kell elszámolni (UTK: 9610): − a MÁV ZRt. folyamatban lévő kísérleti fejlesztési tevékenysége során felmerült, közvetlen önköltségbe tartozó olyan költségeket, amelyek a kísérleti fejlesztés eredményeként a jövőben hasznosíthatóak, és az árbevételben várhatóan megtérülnek, valamint − a befejezett kísérleti fejlesztés aktiválandó értékeként azokat a ráfordításokat, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött tárgyi eszközök értékét nem itt, hanem az 581,1 főkönyvi számlán kell elszámolni.

23. szám


A kutatási-kísérleti fejlesztési tevékenység elszámolását a 16/2003 (MÁV Ért. 45) sz. utasítás szabályozza. A számla Követel oldalára kell könyvelni költségmentesítő alapján a kísérleti fejlesztés közvetlen előállítási költségével megegyező összeget. Számlaösszefüggés: T 113,21 – K 581,3 S584 SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA Itt kell kimutatni: − a saját gyártású anyagkészletek állományváltozásának értékét, − a bérmunkában gyártatott anyagkészletek állományváltozásának értékét, − a saját tevékenység keretében végzett cserejavítás állományváltozásának értékét. A saját termelésű készletek állományváltozásának MÁV ZRt. szinten meg kell egyeznie a S27-S29 főkönyvi számlacsoportok tárgyévi záróállományának és nyitóállományának különbözetével. Főkönyvenként az egyezőséget az S36524 számlacsoport figyelembevételével kell biztosítani. Gyártásnak minősül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz, beruházáshoz, felújításhoz és egyéb tevékenységhez történő saját felhasználás illetve idegen fél részére történő értékesítés érdekében saját kivitelezésben végzett anyagkészlet előállítás illetve anyagkészleten végzett megmunkálás. A bérmunka a MÁV ZRt. anyagkészletén idegen vállalkozó által végzett munka. 584,1 Saját termelésű készletek állományváltozása Itt kell kimutatni: − a saját termelésű gyártott, raktárra vett anyagkészletek (késztermékek) közvetlen önköltségen számított értékét (UTK: 9700-9701), − a saját termelésű anyag felhasználását elszámoló áron, valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet, − a saját termelésű gyártott, befejezetlen termelés állományváltozásának közvetlen önköltségen számított értékét. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a gyártott anyag kivételezését (továbbfelhasználás céljából) a kivételezési bizonylat alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni: − havonta a gyártás közvetlen önköltségét költségmentesítő alapján, − év végén a befejezetlen termelés értékét közvetlen önköltségen. Számlaösszefüggések:

807

1. Gyártás közvetlen önköltségének könyvelése havonta a költségmentesítő alapján: T 291,2 – K 584,1 2. Gyártott anyag kivételezése továbbfelhasználás céljából: T 584,1 – K 291,1 3. Gyártott anyag felhasználásra jutó árkülönbözete: T 584,1 – K 291,2 vagy T 291,2 – K 584,1 4. Befejezetlen termelés (gyártás) év végi készletre vételének könyvelése T 281,1 – K 584,1 584,2 Bérmunkában gyártatott anyagkészletek állományváltozása Itt kell kimutatni a bérmunkában gyártott és a saját termelésű készletek között készletre vett anyagok tényleges közvetlen önköltségen számított értékének állományváltozását. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a bérmunkában gyártott, raktárra vett anyag kivételezését (továbbfelhasználás céljából) kivételezési bizonylat alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni havonta a bérmunkában gyártott anyagkészlet közvetlen önköltségét költségmentesítő alapján. Számlaösszefüggések: 1. Bérmunka közvetlen költségének könyvelése havonta költségmentesítő alapján: T 292,2 – K 584,2 (UTK: 9702) 2. Bérmunkában gyártott anyag kivételezésének könyvelése kivételezési bizonylat alapján: T 584,2 – K 292,1 3. Bérmunkában gyártott anyag felhasználásra jutó árkülönbözete: T 584,2 – K 292,2 vagy T 292,2 – K 584,2 584,3 Saját tevékenység keretében cserejavított anyagkészletek állományváltozása Itt kell kimutatni: − a saját tevékenységben javított csereanyag készlet (alkatrészek) közvetlen önköltségen számított értékének állományváltozását, − a befejezetlen cserejavítás közvetlen önköltségen számított értékének állományváltozását. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a cserejavított, raktárra vett anyag kivételezését (továbbfelhasználás céljából) kivételezési bizonylat alapján. A számla Követel oldalára kell könyvelni: − havonta a cserejavítás közvetlen önköltségét költségmentesítő alapján, − év végén a befejezetlen cserejavítás értékét közvetlen önköltségen.

808


Számlaösszefüggések: 1. Cserejavítás közvetlen költségének könyvelése havonta költségmentesítő alapján: T 293,2 – K 584,3 (UTK: 9702) 2. Cserejavított anyag kivételezésének könyvelése kivételezési bizonylat alapján: T 584,3 – K 293,1 3. Cserejavított anyag felhasználásra jutó árkülönbözete: T 584,3 – K 293,2 vagy T 293,2 – K 584,3 4. Befejezetlen cserejavítás év végi készletre vételének könyvelése: T 281,1 – K 584,3 S585 MEGRENDELÉSRE VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA Itt kell kimutatni a saját vállalkozásban megrendelésre végzett tevékenységek (ipari, építőipari, stb.) tevékenységek közvetlen önköltségen számított értékének állományváltozását. 585,1 Megrendelésre végzett tevékenységek befejezetlen állományváltozása Itt kell elszámolni a saját vállalkozásban megrendelésre végzett tevékenységek (ipari, építőipari, stb.) tevékenységek közvetlen önköltségen számított befejezetlen értékének állományváltozását. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a befejezetlen tevékenység folytatását (kivezetését a befejezetlen termelésből). A számla Követel oldalára kell könyvelni év végén költségmentesítő alapján a befejezetlen tevékenység értékét közvetlen önköltségen. Számlaösszefüggések: 1. Befejezetlen tevékenység átvezetése a készletek közé év végén költségmentesítő alapján T 281,1 – K 585,1 2. Befejezetlen tevékenység visszavezetése év elején: T 585,1 – K 281,1 587 Káresemények helyreállítási költségének átvezetése Itt kell elszámolni a káresemények miatti – saját vállalkozásban végzett – elhárítás és helyreállítás költségeinek átvezetését az egyéb ráfordítások közé (UTK: 95509569). A számla Követel oldalára kell könyvelni havonta költségmentesítő alapján a helyreállítás költségét. Számlaösszefüggés: T 863,2… – K 587

23. szám

589 Egyéb saját vállalkozásban végzett tevékenységek költségeinek átvezetése Itt kell elszámolni − a MÁV ZRt. tulajdonú tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett bontási, rekultiválási költségének átvezetését a ráfordítások közé (UTK: 9570-9599), − a kapcsolt vállalkozások részére nyújtott szolgáltatások esetében – amennyiben nem bizonyítható, hogy a szolgáltatás díja a piaci viszonyok alapján került kialakításra – a szokásos piaci ár és a szerződés szerinti ár közötti különbség, mint térítésmentes szolgáltatás átvezetését a rendkívüli ráfordítások közé, − az egyéb saját vállalkozásban végzett tevékenységek költségeinek átvezetését. (A kapcsolt vállalkozástól kapott szolgáltatások esetében – amennyiben nem bizonyítható, hogy a szolgáltatás díja a piaci viszonyok alapján került kialakításra – a szokásos piaci ár és a szerződés szerinti ár közötti különbséget, mint térítésmentes szolgáltatás költségét a szolgáltatás jellege szerinti 516 illetve 517 főkönyvi számlacsoporton belül kell elszámolni: T 516,517 – K 366.9309 és T 366.9309 – K 981.7) A számla Követel oldalára kell könyvelni havonta költségmentesítő, illetve a térítésmentes szolgáltatás kimutatása alapján a felsorolt tevékenységek közvetlen önköltségét. Számlaösszefüggések: 1. A saját vállalkozásban végzett bontás, rekultiválás költségének átvezetése költségmentesítő alapján T 861,215 – K 589 T 861,225 – K 589 2. Kapcsolt vállalkozások részére nyújtott szolgáltatások esetében a piaci ár és szerződéses ár közötti különbség (térítésmentes szolgáltatás) átvezetése a szerződés alapján T 881,7 – K 589 3. Egyéb saját vállalkozásban végzett tevékenység költségének átvezetése T 5… – K 589 S59 KÖLTSÉGEK ÁTTERHELÉSE, ÁTTÉTELEZÉSE, ÁTVEZETÉSE 591 Más szervezeti egység részére végzett tevékenység költségének átterhelése Itt kell elszámolni havonta a más szervezeti egység részére megrendelés alapján végzett tevékenység költségének átterhelését a megrendelt munkát elvégző szervezeti egység által a megrendelő szervezeti egység részére az elismert (munka teljesítését és a költségek elfogadását igazoló) megrendelő levél alapján. Más szervezeti egység részére végzett munkának minősül a MÁV ZRt. dolgozó részére hivatalos kiküldetés során laktanyában, vendégszobában biztosított szállás (a

23. szám


dolgozót létszámbantartó szervezeti egység veszi igénybe a laktanya, vendégszoba üzembentartó szervezeti egységtől a szállást) is. Az átterhelések alapbizonylata a megrendelő által elismert megrendelőlevél. A bizonylatok GIR Projekt modulban történő feldolgozását a MÁV ZRt. integrált számítógépes Gazdálkodásirányítási Információs Rendszere (GIR) működéséhez és alkalmazásához kiadott utasítás és a számviteli szabályzat alapján kell végezni. A számla Tartozik oldalán kell elszámolni az átterhelés fogadását a megrendelő szervezeti egységen. A számla Követel oldalán kell elszámolni a megrendelést elvégző szervezeti egységnél az átterhelés indítását. Számlaösszefüggések: 1. Költségek átterhelésének indítása: T 365,611 – K 591 (tev.sor: 9900-9989) 2. A költségátterhelés fogadása: T 591 – K 365,612 Az 591-es főkönyvi számlának MÁV ZRt szinten nem lehet egyenlege! S592 KÖLTSÉGÁTTÉTELEZÉS

Az 593,1 és az 593,2 számlák összevont egyenlege mindig meg kell, hogy egyezzen az 591 számla egyenlegével, az 593 számlacsoport összevont egyenlege pedig 0. A számlacsoport alszámláira manuálisan könyvelni tilos! 593,1 Átterhelés költsége Itt kell elszámolni havonta központilag a főkönyvi zárás keretében a más szervezeti egység részére végzett tevékenységek közvetlen önköltségen számított értékéből (591 főkönyvi számla) a költség jellegű tevékenységi sorok havi forgalmát. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni tevékenységi soronként az átterhelt közvetlen költségek összegét költség bontásban. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítést. Számlaösszefüggés: T 593,1 (UTK: 0001-9899, 9910-9919, 9980-9999) – K 593,9 593,2 Átterhelés bevétele

Ebben a számlacsoportban kell elszámolni havonta az áttételezendő általános költségek – naturális mutatók tevékenységenkénti kimutatása alapján történő – áttételezését a közvetlen költségek közé, az alábbi bontásban: 592,11 Fuvarköltség jellegű áttételezések 592,12 Gépköltség jellegű áttételezések 592,2 Egyéb áttételezések A számlák Tartozik oldalára kell könyvelni tevékenységi soronként a közvetlen költségek közé naturális mutató arányában áttételezett költségeket. A számla Követel oldalára kell könyvelni tevékenységi soronként a felmerült áttételezendő általános költségek összegét. Számlaösszefüggés: T 592,… – K 592,…

Itt kell elszámolni havonta központilag a főkönyvi zárás keretében a más szervezeti egység részére végzett tevékenységek közvetlen önköltségen számított értékéből (591 főkönyvi számla) a bevétel jellegű tevékenységi sorok havi forgalmát. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a helyesbítést. A számla Követel oldalára kell könyvelni tevékenységi soronként az átterhelt közvetlen költségek összegét. Számlaösszefüggés: T 593,9 – K 593,2 (UTK: 9900-9909, 9920-9979) 593,9 Átterhelés költség és bevétel ellenszámla Ez a számla az 593,1 illetve 593,2 számlák technikai ellenszámlájaként szolgál.

Az 592-es főkönyvi számláknak sem MÁV ZRt szinten, sem főkönyvenként, sem szervezetenként nem lehet egyenlege! S593 KÖLTSÉGÁTTERHELÉS SZÁMLA

809

TECHNIKAI

Itt kerül elszámolásra havonta, központilag a főkönyvi zárás keretében a más szervezeti egység részére végzett tevékenységek közvetlen önköltségen számított értéke (591 főkönyvi számla) költség és bevétel bontásban, az 591-es főkönyvi számla mellett alkalmazott tevékenységi soroknak megfelelően.

S594 BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGE A számlacsoport alszámláin kell kimutatni szolgáltatástípusonként az üzletágak (elkülönítendő vasúti és egyéb tevékenységek) által egymásnak végzett belső szolgáltatások központilag elszámolt költségét a szolgáltatást igénybe vevőnél. Az elszámolás részletes szabályait a számviteli elkülönítési szabályzat, a számlacsoport alszámláit a 03 főkönyvi számla alszámláival, valamint a tevékenységi sorokkal való összefüggésben a X. számlaosztály magyarázata tartalmazza. A számlacsoport alszámláira csak központilag szabad könyvelni.

810


A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a BTSZ rendszer feladása alapján elszámolt összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 594,… – K 365,85 (üzletágak között) S595 BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEVÉTELE A számlacsoport alszámláin kell kimutatni szolgáltatástípusonként az üzletágak (elkülönítendő vasúti és egyéb tevékenységek) által egymásnak végzett belső szolgáltatások központilag elszámolt bevételét a szolgáltatást nyújtónál. Az elszámolás részletes szabályait a számviteli elkülönítési szabályzat, a számlacsoport alszámláit a 03 főkönyvi számla alszámláival, valamint a tevékenységi sorokkal való összefüggésben a X. számlaosztály magyarázata tartalmazza. A számlacsoport alszámláira csak központilag szabad könyvelni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. A számla Követel oldalára kell könyvelni a BTSZ rendszer feladása alapján elszámolt összeget. Számlaösszefüggés: T 365,85 – K 595,… S596 BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGE (TERVÁR ÉS PIACI ÁR VAGY ÖNKÖLTSÉG KÜLÖNBÖZET) A számlacsoport alszámláin kell kimutatni szolgáltatástípusonként az üzletágak (elkülönítendő vasúti és egyéb tevékenységek) által egymásnak végzett belső szolgáltatások költségének év közben alkalmazott tervára, valamint a piaci ár vagy az év végi utókalkuláció által meghatározott önköltség közötti különbözetet a szolgáltatást igénybe vevőnél. Az elszámolás részletes szabályait a számviteli elkülönítési szabályzat, a számlacsoport alszámláit az önköltségszámítási szabályzat tartalmazza. A számlacsoport alszámláira csak központilag szabad könyvelni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni az utókalkuláció által meghatározott összeget. A számla Követel oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. Számlaösszefüggés: T 596,… – K 365,85

23. szám

S597 BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEVÉTELE (TERVÁR ÉS PIACI ÁR VAGY ÖNKÖLTSÉG KÜLÖNBÖZET) A számlacsoport alszámláin kell kimutatni szolgáltatástípusonként az üzletágak (elkülönítendő vasúti és egyéb tevékenységek) által egymásnak végzett belső szolgáltatások bevételének év közben alkalmazott tervára, valamint a piaci ár vagy az év végi utókalkuláció által meghatározott önköltségének különbözetet a szolgáltatást nyújtónál. Az elszámolás részletes szabályait a számviteli elkülönítési szabályzat, a számlacsoport alszámláit az önköltségszámítási szabályzat tartalmazza. A számlacsoport alszámláira csak központilag szabad könyvelni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a helyesbítéseket. A számla Követel oldalára kell könyvelni az utókalkuláció által meghatározott összeget. Számlaösszefüggés: T 365,85 – K 597,… S598 ÜZLETÁGON BELÜLI BTSZ ELSZÁMOLÁSOK A számlacsoport alszámláin kell kimutatni szolgáltatástípusonként az üzletágakon belül (elkülönítendő vasúti és egyéb tevékenységek között) elszámolt belső szolgáltatások központilag elszámolt költségét és bevételét, továbbá az év közben alkalmazott terváron és a piaci áron elszámolt belső költség illetve belső bevétel közötti különbözetet. Az elszámolás részletes szabályait a számviteli elkülönítési szabályzat, a számlacsoport alszámláit az önköltségszámítási szabályzat tartalmazza. A számlacsoport alszámláira csak központilag szabad könyvelni. A számla Tartozik oldalára kell könyvelni a BTSZ rendszer feladása alapján elszámolt, illetve az utókalkuláció által meghatározott összeget a szolgáltatást igénybe vevőnél. A számla Követel oldalára kell könyvelni a BTSZ rendszer feladása alapján elszámolt, illetve az utókalkuláció által meghatározott összeget a szolgáltatást nyújtónál. Számlaösszefüggés: T 598,1… – K 598,2… S599 KÖLTSÉGEK ÁTVEZETÉSE Itt kell kimutatni az 5-ös számlaosztályban elszámolt költségek – forgalmi típusú eredmény-kimutatás készítése érdekében történő – átvezetését a ráfordítások közé.

23. szám


599,1 Értékesítés közvetlen költségének átvezetése Itt kell kimutatni az értékesítés közvetlen költségének átvezetését a ráfordítások közé. Értékesítés közvetlen költségének minősül az alábbi tevékenységi sorokon elszámolt költség: − 2150-2799 Személyszállítás közvetlen költsége − 3000-3799 Logisztikai szolgáltatás közvetlen költsége − 4000-4799 Egyéb alaptevékenység közvetlen költsége − 5000-5999 Vasúti jármű költsége − 6000-6999 Országos jelentőségű és egyéb kincstári vasút al-, fel-, híd-, magas- és egyéb építménye költsége − 7150-7999 Belső szolgáltatások − 8000-8999 Országos jelentőségű és egyéb kincstári vasút távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezése költsége − 9000-9499 Egyéb értékesítés költsége A számla Követel oldalára kell könyvelni az átvezetendő költségeket. Számlaösszefüggés: T 811 – K 599,1

811

Számlaösszefüggés: T 822 – K 599,3 599,4 Egyéb általános költségek átvezetése Itt kell kimutatni az egyéb általános költségek átvezetését a ráfordítások közé. Egyéb általános költségnek minősül az alábbi tevékenységi sorokon elszámolt költség: − 0500-1009 Irányítás − 7000-7149 Központi belső szolgáltatások A számla Követel oldalára kell könyvelni az átvezetendő költségeket. Számlaösszefüggés: T 823 – K 599,4 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatályba lépésével hatályát veszti a 24/2006 (VIII.18. MÁV Ért. 33.) PVH.sz. utasítás az 5. Számlaosztály magyarázatáról. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS

599,2 Értékesítési, forgalmazási költségek átvezetése Itt kell kimutatni az értékesítés, forgalmazás költségének átvezetését a ráfordítások közé. Értékesítési, forgalmazási költségnek minősül az alábbi tevékenységi sorokon elszámolt költség: − 1500-1999 Értékesítés közvetett költsége − 2000-2149 Személyszállítás értékesítési közvetett költsége

Ezen utasítás 2007. január 1-jén lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK Ehhez az utasításhoz nincs. Sipos Sándor s. k.

porfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes

A számla Követel oldalára kell könyvelni az átvezetendő költségeket. Számlaösszefüggés: T 821 – K 599,2

Egyéb közlemények Elveszett felügyeleti igazolvány érvénytelenítése

599,3 Igazgatási költségek átvezetése Itt kell kimutatni az igazgatás költségének átvezetését a ráfordítások közé. Igazgatási költségnek minősül az alábbi tevékenységi sorokon elszámolt költség: − 1010-1399 Igazgatás − 1400-1499 Anyagigazgatás A számla Követel oldalára kell könyvelni az átvezetendő költségeket.

A MÁV ZRt Vezérigazgatóság Személyügyi és Képzési Főosztály létszámába tartozó Virág Imre főosztályvezető részére kiállított 650 sz. kétsávos felügyeleti igazolvány ismeretlen körülmények között elveszett. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

812


23. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 07-2031. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 23. szám 122. évfolyam június 22. TARTALOM

Recommend Documents