ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Megbízó:

Érd Megyei Jogú Város Polgármestere

Megbízott:

Talenta Kft. Budapest

Projekt menedzser:

dr. Kutsch Zoltán okl. közgazdász Talenta Kft.

A szakértő csoport tagjai:

dr. Locsmándi Gábor okl. építészmérnök BME Buzási Zoltán okl. szociológus Dr. Meggyesi Tamás okl. építészmérnök BME Baross Pál ingatlanszakértő (konzulens) RISC

Érd Megyei Jogú Város Közgyûlése elfogadta 2008. június 26-án.

Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

TARTALOMJEGYZÉK

Összefoglaló

3

1. Bevezetés

9

1.1. A munka szűkebb és tágabb céljai

9

1.2. A településfejlesztési koncepció időtávlata

9

1.3. A koncepció kialakításának módszere

10

1.4. Korábbi koncepcionális jellegű munkák értékelése

12

2. Rövid településtörténeti áttekintés

18

3. Tematikus fejezetek

22

3.1. Népességi folyamatok

22

3.2. Munkahelyek

24

3.3. Intézményellátás, városközpont és alközpontok

27

3.4. Lakáshelyzet, lakásépítés

39

3.5. Közlekedés

43

3.6. Közművesítés

51

3.7. Értékvédelem

54

3.8. Környezetvédelem, zöldfelületek, zöldterületek

56

3.9. Oktatás, kultúra, egészségügyi és szociális ellátás

62

4. Ingatlanfejlesztés

65

5. Településrendezés és –fejlesztés

68

6. SWOT elemzés

77

8. Gazdasági elemzés

79

Mellékletek: a korábban készült koncepcionális önkormányzati dokumentumok tartalmi összefoglalói és a lebonyolított lakossági fórumok tapasztalatai

Talenta Kft.

2

2008.06.10.


Összefoglaló E Településfejlesztési Koncepció Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 234/2007. (IX. 20.) KGY. sz. határozata alapján készült el. Feladata egyrészt az újonnan elkészítendő településrendezési eszközök megalapozása, a város hosszú távú területi fejlődése, fejlesztése általános céljainak és elveinek meghatározása, másrészt mindazon rövidebb távon megvalósítandó konkrét fejlesztési feladatok meghatározása, amelyek a hosszú távú célok elérését leginkább segítik. A Koncepció Érd Megyei Jogú Város számára az alábbi jövőképet vázolja fel: •

Kiegyensúlyozottan fejlődő kertváros, amely lakossága számára a kellemes lakóhelyi környezeten túl a városias élet fokozódó gazdagságát is nyújtani képes.

•

Az „alvóvárosi” jelleg fokozatos visszaszorulásával, a folyó nagy infrastrukturális beruházásokra is építve Érd a magasabb minőségű munkahelyek városa is lesz.

•

Javul a lakosság iskolázottsága, az oktatás fejlesztése eredményeként is a magasabb képzettségűek is találnak munkát Érden, csökken a Budapestre ingázás aránya.

•

A város a közlekedés fejlesztése terén minta-értékű példát mutat fel az agglomerációs közlekedés szervezésében, ami a helyi közlekedési viszonyok javulásával is jár.

•

Értékeire, különösen az Ófalura és a Duna menti helyzetére építve erősödik a város vonzereje a szabadidős tevékenységek és az idegenforgalom terén.

•

Érd városközpontja kellemes közterekkel gazdagodik, méltóvá válik egy megyei jogú városhoz, ami a térségben betöltött központi szerepet is ellátja.

•

A város vonzó, a központot tehermentesítő alközpontokkal gazdagodik, melyek nem csak a szolgáltatások gazdagságát nyújtják, hanem kellemes környezetet is.

•

A városban megjelennek kisebb-nagyobb közhasznú zöldfelületek, amelyek a helyi lakosság pihenését és minőségi sportolását szolgálják.

•

Az infrastruktúra, különösen a szennyvízcsatornázás terén alapvető javulás történik, ami a települési környezet állapotán, az utcák helyzetén is javít.

E célok elérése érdekében Érd Megyei Jogú Város hatékony menedzsmentet folytat: •

Felhasználja a településrendezés és –fejlesztés teljes eszközkészletét, innovatív tervezési megoldásokat alkalmaz.

•

Hatékonyan alkalmazza a magán fejlesztő szektorral való partneri kapcsolatokat, ennek során kellően érvényesíti a város elsődleges érdekeit.

•

Költségvetésének tervezése során hosszabb távra előretekintve biztosítja a fejlesztések saját forrásait, illetve önerejét.

•

A fejlesztések minél nagyobb hatékonysága érdekében együttműködik kistérsége és a tágabb térség településeivel – beleértve a fővárost is.

•

Rendszeres részt vesz a hazai és európai fejlesztési célú pályázatokon.

E feladatai végzése során Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a kiegyensúlyozottság, a fokozatosság és komplexitás elveit követi. •

Minden fejlesztési tevékenysége, különösen a „nagy projektek” – mint a szennyvízcsatornázás – során törekszik a kapcsolódó feladatokkal való összhang biztosítására.

•

Nagy „presztízs” jellegű fejlesztésekbe csak akkor kezd, ha azok főként a város lakosságának érdekeit szolgálják, a város és lakossága által egyaránt megfizethetők.

A településfejlesztés fő részterületei szerint a Koncepció az alábbiakat fogalmazza meg:

Talenta Kft.

3

2008.06.10.


A népességi folyamatok és a munkahely teremtés terén: Az ezredforduló előtti évtizedben Érd természetes szaporulata negatívba fordult, miközben a vándorlási különbözet magasabb a megyénél. Emiatt a városnak sokkal inkább érdeke a természetes szaporulat elősegítése, mint a bevándorlás ösztönzése. Kedvezőtlen adottság, hogy az alapfokú képzettséggel sem rendelkezők aránya megyei viszonylatban is magas, közel 8 %. Érdnek mindent meg kell tennie a magasabb képzettségű népesség megkötése érdekében. Érden a népesség foglalkoztatottsága alacsony, és azok közel kétharmada is más településben talált munkát. A Budapestre ingázók között viszonylag magas a vezető és egyéb „értelmiségi” foglalkozásúak aránya (30,6 %). A munkahelyi kínálat bővítésére nem csak a város bevételeinek növelése miatt, hanem a helyi foglalkoztatottság növelése érdekében is szükség van, de ezen belül is törekedni kell a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek arányának növelésére. Ez utóbbiak minőségi környezetet is feltételeznek, vagyis a városnak célszerű a „környezeti infrastruktúrába” befektetnie. A városközpont és az alközpontok fejlesztése terén: A térségi szerep ellátásának feltétele a térségi szerepet is betöltő intézményhálózat jelentős fejlesztése. Érdnek az az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez, a település általános imázsának javulásához járulnak hozzá. Az Ófalu a tradíciók és magas értékek hordozója, jelenlegi helyzete csak akkor javulhat, ha idegenforgalmi vonzereje növelhető. Ez utóbbi csak a Százhalombattával közös fejlesztési program(ok) megvalósításával és akkor lehetséges, ha a település intenzíven kihasználja a Duna menti fekvés előnyeit. A Koncepció részletes javaslatot ad a Duna mentén, a volt téglagyár területén és a Beliczay szigeten történő „bevezető” jellegű fejlesztésekre. A város új központjának a nemrég kialakult intézménycsoportosulásokra és forgalmi kiszolgáló létesítményekre ráépülve a következő fejlesztési célokat kell szolgálnia: •

az intermodális csomópont működőképességének alapvető javítása,

•

a csomóponthoz kapcsolódó téri rendszerek és a központ kialakítandó köztereinek integrálása;

•

a fejlesztés során törekedni kell arra, hogy a közterek olyan kapcsolatai jöjjenek létre, amelyek a központ e területét a használók számára valóban vonzóvá teszik.

A városnak pályáznia kell az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján is Regionális Operatív Program keretében a központ fejlesztése, környezetének javítása és funkciógazdagítása érdekében. Érd városközpontja új, különleges értékű téri világgal gazdagodhatna a Budai út tengelyéhez kapcsolódó közterek rehabilitációjával, különös tekintettel a Szabadság térre. Szükség van alközpontok hálózatának létrehozására. Az alközpontoknak a már meglévő szolgáltatás-csirákhoz kell kapcsolódniuk. Fontos a szélesebb utcák keresztezéseinél kijelölt kisebb-nagyobb terek rehabilitálása. E terek közül úgyszólván egy sem működik valódi városi térként, közkertként, még kevésbé alközpontként. Mindezek segítségével elő kell segíteni a közfunkciók decentralizálását is. A decentralizáció főként a város északi részén lehet indokolt, de csak akkor, ha az valódi, zöldterületekkel gazdagított közterek létrehozásával társul. A központ fejlesztések megvalósíthatóságának feltétele az akcióterületi pályázatokon való részvétel feltételeként egy fejlesztő vállalkozás létrehozása. Emellett nem indokolt teljes mértékben tiltani mindenfajta kiskereskedelmi és szolgáltató tevékenységet a főutaktól, csomópontoktól távolabbi lakóterületeken, de részletesen végig-

Talenta Kft.

4

2008.06.10.


gondolt szabályozással kell távol tartani a kertvárosi jellegű területektől a zavaró tevékenységeket. A főutcák karakterének javítása érdekében támogatni kell egy „főutca program” elindítását a szennyvízcsatornázáshoz kapcsolódóan. A lakásépítés és a lakókörnyezetek javítása terén: Az érdi lakások mérete magasabb, mint a megyei városoké átlagértéke, minőségük, méretük terén azonban jelentős szórás tapasztalható. A városnak érdeke a nagyobb, jó minőségű lakások arányának növekedése, ez azonban csak Érd lakóterületi presztízsének általános javításával lehetséges, amit a szennyvízcsatornázás és az azt követő közterületi rendezések elő fognak segíteni. A város sokáig nem rendelkezett olyan településfejlesztési eszközökkel, amelyekkel a területhasználat és beépítés időbeni, térbeli koncentrációját, jellegét komolyabban befolyásolni tudta volna, és az építési szabályozás a főutcák mentén sem segítette elő a „kisvárosi” karakter kialakulását. A magas minőségű kertvárosi karakter mellett a annak szegényesebb formái is megjelennek a település kevésbé vonzó részein. A főutcák mellett pedig az üzleti jellegű építkezések helyenként kimondottan „külvárosi” jelleget hordoznak. A lakásépítéssel és a lakókörnyezet alakításával kapcsolatban az alábbi általános, stratégiai jellegű döntések meghozatalára van szükség: •

A város a városrendezési szabályozás mellett alkalmazzon adópolitikai eszközt is, aminek célja elsősorban az üres telkek mielőbbi beépülése.

•

A kertvárosi jelleg városiasabb beépítési formák irányában való sűrítése rendkívül óvatosan, egyelőre csak a városközpontban, annak szűkebb környezetében és egyes alközpontokban alkalmazandó.

•

A vállalkozói lakásépítés csak alacsony sűrűséggel és beépítési magassággal és kisebb önálló egységekben fogadható el.

A lakóterületek környezeti állapotának javításához a közterületek fejlesztésével is hozzá kell járulni; a zöldfelületeknek a közterületeken is meg kell jelenniük. A közlekedési helyzet javítása terén: Érdnek csak olyan mértékig érdeke a távolsági kapcsolatokat segítő közúti hálózat bővítése, ami egyrészt megnöveli a város megközelítési pontjainak számát, másrészt feltárja a város munkahelyi fejlesztésre szánt területeit. A közlekedési helyzet javítása érdekében a városnak egyre fokozottabban kell támaszkodnia a közcélú közlekedésre, az „intermodalitás” előnyeinek érvényesítésére. A várost és közvetlen szomszédjait Budapest irányában hamarosan három viszonylag nagy kapacitású, egymással megfelelő csomóponti kapcsolatban lévő út fogja övezni. Ennek ellenére számolni kell a város közúti megközelíthetőségének romlásával, ami több, egymással összefüggő tényezővel, főként az M0 pálya részleges kiépítésével és az M6-o pálya fővárosba való érkezésének problémáival van összefüggésben. A radikális javulás ellen hat egyelőre a város kedvezőtlen térszerkezete is. Érdnek sikerült elérnie, hogy az M6 autópályán minél több csomópont épüljön ki, de ennek köszönhetően jelentősen nagyobb forgalom érkezik majd a város déli részébe, ami a déli oldalon okozhat majd komolyabb torlódásokat. A ma domináns budapesti irányú kapcsolatok mellett felerősödhet a nyugati irányú – az M7-esen érkező, távozó – forgalom is. A belső úthálózat átjárhatóságát javítani kell. Kiemelt szerepet játszik az Iparos-BajcsyRiminyáki-Diósdi út és a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári utak által meghatározott tengelykereszt. Hátrányos jellemzője a hálózatnak a kevés, illetve egyenlőtlenül elosztott átjáró a vasútvonalakon és a kevés a keresztirányú út. Az igen változatos sűrűségű hálózat nehezen átjárható.

Talenta Kft.

5

2008.06.10.


A város komoly eredményeket ért el annak érdekében, hogy a kiépített intermodális csomópont révén a Budapestre történő ingázás minél nagyobb aránya vasútra tevődjön át. Az elővárosi gyorsvasút használatát még több korlátozó tényező akadályozza, ennek ellenére el kell érni, hogy az ingázók minél nagyobb arányban vegyék igénybe a közcélú közlekedést. Érd nagy „népességi súlyával”, minta-projektjével jelentős szerepet játszhat a teljes fővárosi agglomeráció elővárosi vasútfejlesztési programjában is. Alapvető feladat a helyi közcélú (autóbusz) közlekedés fejlesztése, aminek eredményeként a vasútállomások megközelíthetőségének javulása érendő el. A városközpont forgalomcsillapítása egyelőre nem reális célkitűzés, de a Szent István út vasút feletti kiépülése után ennek lehetőségét komolyan vizsgálni kell. Addig is arra kell törekedni, hogy a városközpont részei közötti megfelelő gyalogos kapcsolatok minél előbb javuljanak, a hiányzók kiépüljenek. A Földrajzi Múzeum mögötti gyalogos tengely kiépítése mellett a Múzeum Balatoni út oldali környezetét is javítani kell. Érd a Százhalombattáig kiépült kerékpárúttal bekapcsolódott az európai hálózatba. Ezt a város idegenforgalmának növelése érdekében is ki kell használni. A hálózat a város belső területein is fokozatosan kiépítendő annak érdekében is, hogy minél többen használják a kerékpárt a városon belüli, de az ingázási közlekedésben is. A vasútállomásoknál védhető kerékpártárolók létesítendők. Az infrastruktúra fejlesztése terén: Érd számára a közlekedés helyzetének javítása mellett legalább azonos fontosságú feladat a szennyvizek elvezetésének és tisztításának ill. kezelésének megoldása. Érd a dél-budai szennyvíztisztító konzorciumon belül saját magára van utalva, de ebben a helyzetben érdekeit jobban érvényesítheti (pl.: az Érd és Térsége Szennyvíz-elevezető- és Tisztító Önkormányzati Társulás létrehozásával) különös tekintettel arra, hogy 274 km csatornázandó úthosszával messze kiemelkedik a térség települési közül, és rendelkezik fejleszthető tisztítóval. Érd kiemelten abban érdekelt, hogy területének minél nagyobb része mihamarabb csatornázottá váljon. Kiemelt politikai kérdés az is, hogy a csatornázás költségei milyen mértékben terhelhetők a város lakosságára. Az ingatlanok komolyabb értéknövekedése akkor jöhet létre, ha a csatornázás révén az utcák ill. a közterületek környezeti minősége is javul. Ezért először a város legfontosabb utcáira vonatkozóan el kell készíteni azokat a terveket, amelyek megvalósításával a csatornázás után valódi „kertvárosi-kisvárosi utcakeresztmetszetek” jöhetnek létre (pl. egyoldali csapadékvíz elvezetés, a járdát a kocsiúttól elválasztó zöldsáv vagy fasor, megfelelő szélesség esetén és a szükséges helyeken leállósáv stb.) A városnak érdemes létező ingatlanadójának fejlesztése, amelyik kellően méltányos, és nem terheli jelentősen a kevésbé értékes ingatlanok tulajdonosait. E téren a megvalósításban és a fenntartásban is jogosan lehet számítani a lakosság szerepvállalására. Az értékvédelem terén: Az értékvédelem alapja a Közgyűlés 2007. III. 27-én elfogadott rendelete a város építészeti örökségének helyi védelméről. A védett építmények túlnyomó része az Ófaluban helyezkedik el, helyi védett területnek pedig a főutak menti, a szabályozási terv szerinti településközpont vegyes besorolású területek kivételével a város teljes lakóterületét kell tekintetni. Az alapvető szándék – a főutaktól távolabbi részeken a kertvárosi jelleg védelme és erősítése –, alapvetően helyes törekvés, azonban az értékvédelmi rendelet és a településrendezési szabályok összehangolása több mint egy évet vett igénybe. A kisebb telkek felvásárlásával előálló nagyobb építési telkek esetében azonban a épület méretét, lakásszámát a normatív előírások mechanikus, lineáris értelmezése helyett a telekmérettől függetlenül is maximalizálni kell. A környezetkultúra javítása szempontjából az új építkezések megfelelő minősége legalább olyan fontos, mint az értékvédelem.

Talenta Kft.

6

2008.06.10.


A környezetvédelem és a zöldterületek fejlesztése terén: A települési környezet minőségi fejlesztésének alapja a 2008. május 29-én elfogadott, magas színvonalú Környezetvédelmi Program. A levegő tisztaságával kapcsolatban fontos feladat az utak pormentesítése és az allergén gyomnövények ritkítása. A forgalomcsillapítással kapcsolatban ki kell jelölni a gépjármű forgalomtól mentes övezeteket, és ki kell dolgozni a belső gyűjtőút hálózat tehermentesítésének módját. A Duna-menti vízbázis hosszabb távon nem tartható fenn, ezért gondoskodni kell alternatív víznyerési lehetőségről. Az egyre súlyosbodó problémák elkerülése érdekében felszíni vízelvezetési koncepciót kell kidolgozni. Az Érd határa és Sóskút belterülete között fekvő terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ami a Fundoklia-völgy mentén benyúlik a település belterületébe is. E területen csak olyan lakásépítést szabad szorgalmazni, amelyik az ökológiai szempontokra is figyelemmel van. Az Ófalutól délre fekvő, Duna menti területsáv is védett; a volt téglagyár gazdasági terület besorolása sokáig nem tartható fenn. A városnak mind fejlesztési elképzelései részletes kidolgozásánál, mind napi tevékenységei során a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania a periferikus helyzetű területek környezeti állapotának javítására. A lakóterületek zöldterületi ellátása nem merülhet ki a magánkertekben. A kertvárosi jellegű városrészekben ugyanakkor csak a megfelelő használati jelleget nyújtó és magas minőségű, jól karbantartott zöldfelületek járulhatnak hozzá a környezet gazdagításához. Ezzel kapcsolatban elő kell mozdítani játszóterek, kisebb pihenőhelyek, közkertek és szabadidős sportligetek kialakítását. Ezek részben a városközpontban, részben a javasolt alközpontokban, részben pedig szabadidős zöldterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan helyezhetők el. Hiányzik Érdről egy, a helyi lakosság minőségi szabadidős sportolását szolgáló „sportliget”, amelynek helyéről – például az uszoda tömbjében – dönteni kell. A mennyiségi fejlesztést azonban meg kell, hogy előzze a meglévő közterületi zöldfelületek minőségi felújítása, közöttük főként a nem megfelelő kialakítású játszótereké. Különösen fontos a Fundoklia-völgy megóvása az alacsony státusú beépüléstől; a völgy egyelőre megfelelő megközelíthetőség és elfogadható környezeti minőség hiányában sem zöldfelületi, sem régészeti jelentőségéből adódó funkcióját nem tudja betölteni. A Duna-menti szabadidő központ fejlesztésének csak akkor van realitása, ha az a Beliczay szigettel együtt az Ófalú és a Százhalombattával határos területek komplex fejlesztésének is részévé válik. Jelentősebb befektetőre csak az M6 elkészülte után lehet számítani, ezért a városnak olyan előkészítő programokat kell szorgalmaznia (pl.: vízparti evezős és kerékpáros találkozók), amelyek a hely adottságaira épülnek, és összhangban vannak a természeti és táji értékekkel. Ki kell használni a kerékpáros túrizmus európai léptékben megnyílt lehetőségeit. A humán szféra fejlesztései terén: Az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésének alapja a 2004-ben készült Batthyány program. Az általános iskolai képzés terén az intézményi kapacitások egyelőre elegendőek. A férőhelyek jelenlegi „feleslege” csak akkor tűnhet el hamarabb, ha jelentős arányban megnő a gyermekek helyi iskoláztatása. Az eljáró tanulók felső tagozatos korosztályban való magasabb aránya miatt az elkövetkező években célszerű egy 12 osztályos új iskolát indítani, vagy egy meglévő iskola fejlesztésével létrehozni. Az új iskola helyét a Parkváros M7 autópályán túli területéről is jól elérhetően kell kijelölni. A képzési szakirányok megválasztása, a speciális karakter megtalálása alapvető fontosságú lesz. A középiskolai képzés területén Érdnek tovább kell fejlesztenie stratégiai programját. A gimnázium ugyan jó színvonalú képzést nyújt, „promóciója” azonban nem eléggé erős. Szükség van a középfokú oktatás profiljának további gazdagítására a korszerűbb, a munkaerőpiacon jobban érvényesíthető szakmák és tudásanyag irányába. Szemben az iskolák kapacitás-feleslegével, a város óvodáinak mindegyike túlterhelt. Új létesítmény létesítése az M7 autópálya feletti részen, illetve a Parkvárosban képzelhető el.

Talenta Kft.

7

2008.06.10.


Emellett a városnak ki kell alakítania azt a stratégiáját, hogy milyen módon és mértékben kívánja bevonni a magán kezdeményezéseket az ellátás bővítésébe. Az óvodai fejlesztések elősegíthetik a gyermekek helyi általános iskolákban való oktatásának jelenleginél jelentősen nagyobb arányát is. A Batthyányi Program szerint távlatban egy multifunkcionális egészségügyi központ létesítése az elképzelés, ami a szakorvosi szolgáltatások bővítése révén egyrészt kórházi kapacitásokat is fel tudna szabadítani, másrészt továbbfejlesztésével fekvőbeteg ellátó intézményként működne, és egészségmegőrző tevékenységeket is be tudna fogadni. A kórházzal nem rendelkező – és jelenleg nem megfelelő kórházi beosztású – Érd előnnyel indulhat egy pályázaton. Emellett a közelebbi távlatban a működő szakorvosi rendelő fejlesztése a feladat. Érden a helyi kulturális életet is a város népességszámához viszonyítottan szűkös, ráadásul több szempontból egyoldalú lakossági kereslet határozza meg. A Szepes Gyula Művelődési Központ – társintézményeivel együtt – jól szolgálja a gyermekek, a fiatalok és az idősek szabadidő eltöltését, de egyéb programjaiban csak nehezen tudja felvenni a versenyt a széles fővárosi kínálattal. Egy részletesen végiggondolt kínálati program bizonyára a város más lakossági csoportjait is megérintené. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár esetében komoly előrelépés valószínűleg csak egy „e-könyvtár” rendszer bevezetésével lenne elérhető. A településrendezés és -fejlesztés tervezése terén: A jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközökkel kapcsolatban több probléma és ellentmondás merült fel, mert nem képesek kielégítően kezelni a település egyedi fejlesztési elképzeléseit és problémáit. Érd városa az országosan általános gyakorlatot követve kidolgozta a település teljes területét lefedő szabályozási tervet, ami erősen behatárolja a városnak az új településrendezési eszközök kialakításra vonatkozó lehetőségeit. Nehézséget fog okozni a továbbiakban is, hogy miként tudja a város elősegíteni saját fejlesztési elképzelései megvalósulását. A helyzet javítása érdekében 2007. év végén a város vezetése a „saját érdekű” fejlesztések megvalósulásának elősegítése, valamint az örökségvédelmi rendeletben megfogalmazott értékek védelme érdekében számos helyen változtatási tilalmat vezetett be. A városnak stratégiai döntést kell hoznia arról hogy miként ütemezi, illetve miként súlyozza a teljes településre, illetve az egyedi, közérdekű célok megvalósítására vonatkozó tervezési munkálatokat. Bár a magyar tervezési rendszer kissé leegyszerűsített szemlélete a teljes településre egységesen készülő tervek és szabályzat készítését sugallja, az érdi tapasztalatok is igazolják, hogy a leginkább problematikus helyeken a homogén jellegű területekhez képest sokkal részletesebb vizsgálatokra és tervezési megfontolásokra van szükség. A településrendezés során olyan kiegészítő eszközöket is lehet alkalmazni, amelyek kimondottan a közérdekű fejlesztések előkészítését szolgálják. Az egyik ilyen eszköz-csoport a vásárlás, az elővásárlás és a kisajátítás. A másik a településrendezési szerződés. Ez utóbbi alapja egy tanulmányterv, amit a fejlesztő készít el, és amiben a fejlesztési cél megvalósításához szükséges járulékos ráfordítások is a fejlesztőt terhelik. A harmadik a fejlesztői pályázatok, ahol a település versenyhelyzetben választhatja ki a legmegfelelőbb beruházót. A negyedik, a magán-közösségi partnerség (PPP) a közösség által felvállalt feladatokat a magán fejlesztő szektor részvételével valósítja meg. Ennek két változata a szolgáltatási és építési partnerségi megállapodás, valamint a magán szektor bevonásával létrehozott vállalkozás. Végül a növekedés-menedzsment arra szolgálhat, hogy a település szabályozási eszközökkel is befolyásolni tudja területi növekedésének irányát. Pozitív eszköz a „bónusz”, ami magasabb fejlesztési jogokat biztosít meghatározott fejlesztés-típusokra, negatív hatásúak pedig azok, amelyek egyes területek fejlesztését késleltetik. A város akkor jár el helyesen, ha differenciál a területek és az eszközök között, a leginkább problematikus helyeken szorgalmazza a rendezett állapot kialakulását, másutt pedig késlelteti a fejlesztést.

Talenta Kft.

8

2008.06.10.


1. BEVEZETÉS 1.1. A MUNKA SZŰKEBB ÉS TÁGABB CÉLJAI A településfejlesztési koncepció az 1997-ben a parlament által elfogadott építési törvény által meghatározott ún. településrendezési eszközök között a megalapozó szerepet tölti be. Ennek döntéseire alapozva készíthetők el a további tervek és szabályzatok, a csak a város vezetésére nézve „kötelező” településszerkezeti terv, majd a szabályozási terv(ek) és helyi építési szabályzat, amik már mindenkire vonatkozó helyi jogszabályok. Ennek megfelelően a munka egyik célja a településben a fizikai, építési, térbeli fejlesztés, rendezés legáltalánosabb elveinek meghatározása, amik végeredményben az építési szabályokra is komoly hatással lesznek. Egy település fejlődése ugyanakkor nem csak térbeli rendszereinek, közlekedési hálózatának, beépítésének, központjainak alakulását, bővülését, javulását jelenti, hanem mindazon változásokat és azok együttes hatásait is, amelyek a gazdasági, társadalmi és kulturális szférában valósulnak meg. Ilyenek többek között az oktatás, az egészségügy, a szabad idős tevékenységek, a biztonságpolitika, azok az „ágazati” jellegű témák, amelyek befolyásolása egy település, így Érd megyei jogú város önkormányzatának is alapvető felelőssége és gondja. Természetesen e területek fejlesztésének is vannak fontos térbeli-építészeti következményei, így a Fejlesztési Koncepció főként e kapcsolatokra fordít különös figyelmet. Nem vállalkozik ugyanakkor ezen ágazatok olyan „belső”, pontosan csak a helyi szereplők által átlátható problémáinak elemzésére, amelyek csak áttételes kapcsolatban vannak Érd területi fejlődésével, fejlesztésével. Mindezek mellett egy témát, a fejlesztésekhez szükséges források kérdését a Településfejlesztési Koncepciónak kiemelten kell kezelnie. Ezt az elkövetkező évek fontos változásai is szükségessé teszik. A település fejlesztési feladatokra szánható forrásai szűkösek, azok leginkább optimális felhasználása alapvető szükségesség. Már az elmúlt évtizedben is meghatározó szerepet kapott a magán szektor, amelynek a településen belül „irányítása”, befolyásolása, a privát fejlesztőkkel történő, a település érdekeit messzemenően érvényesítő megállapodások szerepe kiemelt jelentőségű. Az Eu-tól 2007 és 2013 között elnyerhető és a hazai fejlesztési támogatások megszerzésének feltétele, hogy Érd, mint megyei jogú város rendelkezzen egy olyan dokumentummal, az ún. Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS),1 amely egyrészt kijelöli a városmegújítás (rehabilitáció) akcióterületeit, másrészt bemutatja a település azon gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit, feltételeit, „önerejét”, amelyekre építve a pályázatokon keresztül a szükséges források elnyerhetők. A Településfejlesztési Koncepció készítői törekedtek arra, hogy kiérlelt javaslatokat adjanak Érd önkormányzata és az IVS készítői számára a reálisan megvalósítható akcióterületek kijelöléséhez és arra, hogy a különböző pályázati lehetőségek között a város mely témákra összpontosítson.

1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ IDŐTÁVLATAI A koncepció általános érvényű döntései hosszú távra, mintegy 10-15 évre szólnak, azaz túlmutatnak a választási ciklusokon. Ez Érd esetében különösen hangsúlyozandó, mert a városban az elmúlt egy-másfél évtizedben az általános koncepciók többször változtak. (Ilyen például a „nagyváros kontra kertváros” ma is érvényes dilemmája, aminek feloldása mindenképpen szükséges.) A koncepció ilyen előirányzatai „stratégiai” döntések, amelyek azokat a legáltalánosabb alapelveket mondják ki, amelyek a város társadalmának, de legalább azok döntő többségének egyetértésével fogalmazódnak meg, és amelyek megváltoztatása 1

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a Koncepció kidolgozásával egy időben készült az Ecorys Magyarország Kft.-nél, egyes fontos megállapításaira a megfelelő helyen a Koncepció hivatkozik.

Talenta Kft.

9

2008.06.10.


csak előre nem látható, különleges körülmények beállta esetén válhat szükségessé. E stratégiai döntések meghozatalának feladata az is, hogy a jövőben minden olyan egyedi, részterületi döntés számára kiinduló viszonyítási alap legyen, amire egy koncepcionális jellegű dokumentum természetszerűen nem tud kitérni. Emiatt a Koncepció ilyen stratégiai döntései általános, elvi jellegűek. A hosszabb távú döntések szükségességét a Településfejlesztési Koncepció „hivatalos”, jogszabályba foglalt, a település térbeli rendezésére vonatkozó feladata is indokolja. A település fizikai keretei, az úthálózat, a tömbök, az infrastruktúra hálózatok hosszú távra épültek és épülnek, fejlesztésük nem engedi meg az „ad hoc”, végiggondolatlan beavatkozásokat. Érd környezetében jelenleg olyan nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések folynak – M6 autópálya, vasúti korszerűsítések, hamarosan a szennyvízcsatornázás – amelyeknek a város területére, belső hálózataira alapvető, egyszerre pozitív és negatív hatásuk lesz. A pozitív hatások kihasználása, a negatívok csökkentése alapvető stratégiai cél. Az sem engedhető meg, hogy a városban folyó építkezések gyakran változó szabályok szerint történjenek, ez nem csak a városképben okoz torzulásokat, hanem lokális, a lakosságot közvetlenül érintő zavarokkal is jár. A város vezetése elhatározta új településrendezési eszközök, ezeket megelőzően részletes vizsgálatok és a szükséges szakági alátámasztó munkák elkészíttetését. A Koncepció e munkálatok számára is kimond általános érvényű megállapításokat. Az átfogó, stratégiai döntések meghozatala mellett a Koncepció felvállalja egyes rövidebb távú, de kiemelten jelentős fejlesztéseknél a részletekbe menő állásfoglalás kimunkálását is. Ezzel nem csupán az általános stratégiai célok érvényesítésének konkrét módját mutatja meg, hanem ténylegesen segíteni is kíván a város vezetésének, szakembereinek egy-egy komoly fejlesztési, városmegújítási akció tervezésében, megvalósításában. Ezek egy része az ún. „zászlóhajó” projektek, amelyek méretük, jelentőségük miatt hatásukban az egész település fejlődését generálhatják. Meghatározása, területeik kijelölése igen fontos, de kényes feladat is, mert magasabb költségigényeikkel elvehetik a forrásokat a kevésbé koncentrált, kisebb volumenű, de Érden alapvetően fontos fejlesztésektől, mint például a gyermekintézmények fejlesztése.

1.3. A KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERE A Koncepció megalkotásának módszere „iteratív” jellegű volt, azaz egyaránt közelített a komplex, sok területen érvényesítendő általános elvek és a tematikus, illetve helyi szinten kezelendő problémákból általánosítható következtetések felől. Emiatt került az anyag végére a SWOT analízis annak érdekében, hogy az erősségek, a gyengeségek, illetve lehetőségek és veszélyek rendszerezésével a következtetések már e kétoldalú elemzés birtokában legyenek levonhatók. A Koncepció a város vezetésével való konzultációk, a lakossági fórumok során nyert vélemények értékelésével készült. Két teljes napos autós helyszíni bejárás segítette a város jobb megismerését, készítői igen nagy számú és terjedelmes információs anyagot tekintettek át. Ezek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak voltak:2

2

•

Érd Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Ecorys Kft. Budapest, 2008.

•

Érd Települési Környezetvédelmi Programja, Progressio Mérnöki Iroda Kft. Székesfehérvár, 2008.

•

Érd Megyei Jogú Város gazdasági programja – Batthyány Program, 2007.

•

Érd Megyei Jogú Város közoktatási koncepciója, 2007.

A gazdasági jellegű áttanulmányozott anyagok felsorolása a 7. fejezetben található.

Talenta Kft.

10

2008.06.10.


•

Jelentés Érd megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről, Állami Számvevőszék, 2007.

•

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14/2007. (III.27.) számú rendelete a város építészeti örökségének helyi védelméről

•

Érd Megyei Jogú város - befektetési projekt-portfólió, 2007.

•

Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának felülvizsgálata, Kötág Bt. 2007

•

Érd hatályos településrendezési tervei, településszerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat, Pestterv 2006.

•

Települési részönkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvei, 2006-2007.

•

Friedl Ferenc: Érd – egy leendő megyei jogú város közlekedési problémái, tudományos diákköri dolgozat, 2006.

•

Fehér könyv – jelentés Érd Megyei Jogú Város önkormányzata helyzetéről, 2006.

•

A regionális közúthálózat fejlesztési terv készítésének módszere, TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft., Budapest, 2006

•

Helyi sajtótermékek 2005-2007

•

Egyedi szabályozási tervek, többek között: Városközpont, Ófalu, Pára és környéke,

•

A Balsay István által összeállított fejlesztési koncepció, 2004

•

Érd településrendezési tervét megalapozó városfejlesztési koncepció, Pestterv, 2001.

•

Érd és térsége – épített környezet az agglomerációban, szerk. Rumi Imre, Modulus-R Bt., Érd, 2000

A Koncepció kidolgozását rendkívüli mértékben segítették az Önkormányzat által a megszervezett fórumok. Rész-önkormányzatonként szervezett lakossági fórumok: •

Érd-Óváros-Újváros, 2007. december 7.

•

Vincellér-Kertváros, Postástelep, Parkváros, 2007. december 10.

•

Érdliget, Érdliget-Kutyavár, 2007. december 13.

•

Tusculanum Városrész, 2007. december 17.

•

Tisztviselő- és Újtelepi Városrész, 2007. december 19.

Önkormányzati képviselők fóruma a Koncepció 2008. áprilisáig elkészült változatáról: 2008. május 8. Lakossági fórum a Koncepció 2008. áprilisáig elkészült változatáról, 2008. május 22. A Koncepció kidolgozásához legfontosabbnak ítélt korábbi koncepcionális jellegű anyagok tömör összefoglalását és értékelését az alábbi, 1.4. fejezet tartalmazza, a továbbiakra a Koncepció a megfelelő fejezetekben hivatkozik. Az 1. számú Melléklet a projekt-portfólió kiértékelését tartalmazza, a 2008. decemberi lakossági fórumokon elhangzott vélemények és információk tömörítve és szerkesztve a 2. számú Mellékletben olvashatók.

Talenta Kft.

11

2008.06.10.


1.4. KORÁBBI KONCEPCIONÁLIS JELLEGŰ MUNKÁK ÉRTÉKELÉSE E fejezetben a Koncepció rövid értékelést ad azokról a koncepcionális jellegű elemzésekről és dokumentumokról, amelyeket az elmúlt években a város készíttetett, értékelt, illetve elfogadott. Az áttekintés célja egyrészt annak a megállapítása, hogy mely legfontosabb korábbi elemzések és települési döntések érvényessége vitathatatlan máig, másrészt arra is kiterjed, hogy mely koncepcionális témákban szükséges azokat újragondolni. Az elemzés elsősorban három korábbi munkára, dokumentumra összpontosít: -

a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket előkészítő elemzések, közvélemény kutatások,

-

a 2001 márciusában határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció,

-

a Batthyány Program.

Közvélemény kutatások. A korábbi településrendezési eszközök megalapozása céljából elvégzett részletes vizsgálatok mellett három előkészítő anyag készült: a Pestterv Kft. (2000. február), Hard Kft. (2000. március) közvélemény kutatásai és a Quo Vadis C. Kft. „Érd város alapelképzelése” című munkája (2000. május). Bár mindhárom munka számos értékes információval szolgált, egyik sem tekinthető teljes értékű szociológiai felmérésnek, mert nem terjedtek ki a lakosság társadalmi összetételének vizsgálatára. Emiatt csak a város lakosságának összesített véleményét mutatták be, nem voltak képesek arra, hogy az eltérő helyzetű csoportok minden bizonnyal jelentősen különböző véleményét is kimutassák. A Quo Vadis munkája ráadásul egy sajátos álláspontra helyezkedett. A jövőképet mintegy a város jelenleg még jórészt hiányzó lehetőségeinek, illetve kedvezőtlen adottságainak jövőbeni értékekké transzformálásával fogalmazta meg (laza lakóterületek, minőségi szabadidő, rekreáció, kultúra, művészet, értékekre építés, szépség, „lélek” stb.). Ugyanakkor ez az anyag hangsúlyozta leginkább a központi szerep növelésének, a munkahelyi struktúra jelentős bővítésének (a helyi vállalkozók mellett multinacionális cégeket is beleértve) szükségességét. Azt, hogy csak a lakosság nagyobb mérvű „nappali helyben tartásával” valósulhat meg a felvázolt ideális jövőkép. Ez utóbbi megállapítások jelen Koncepció számára is iránymutatók. A 2001-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepció jelentős részben a közvélemény kutatások eredményeit veszi figyelembe. A Hard Kft. vizsgálatából az alábbi legfontosabb lakossági vélemények, igények rajzolódtak ki: -

központ, alközpontok fejlesztése, rendezettebb város, vonzóbb városkép, lakókörnyezet,

-

közlekedési lehetőségek kihasználása, autóbusz közlekedés, útállapotok javítása,

-

intézményfejlesztés, ezen belül kórház, uszoda, sportcsarnok, bevásárlóközpont,

-

kertvárosi jelleg megőrzése, erősítése

-

közművesítés és környezetfejlesztés

-

zöldterületi hiányosságok pótlása

Ezen eredmények mindegyike előre várható volt, illetve egyes válaszokat a kérdések maguk is sugalltak, ami az ilyenfajta, irányított közvélemény kutatások természetes következménye. A lakosság magától értetődően azon intézmények megvalósítását igényelte elsősorban, amelyek hiányoztak, azokon a területeken várta el a javítást, ahol a hiányosságok leginkább érzékelhetők voltak, illetve csak kevésbé támogatott olyan fejlesztéseket, amik közvetlen hasznát kevésbé érzékelte, vagy aminek hatásaitól félt. Emiatt került a leginkább szükségesnek ítélt beruházásoknál kiemelt helyre a felsorolt létesítmények között az uszoda, a bevásárlóközpont és a sportcsarnok és a – rosszul feltett kérdés miatt is (az „új munkahelyek” helyett) – az „ipari létesítmény”. Mindezek kiemelése azért fontos, mert a város korábbi vezetése ténylegesen e lakossági igényeknek megfelelően tevékenykedett (pl. uszoda és sportcsarnok, Stop Shop), s vállalt fel nehezen finanszírozható, illetve befejezetlen fejlesztéseket.

Talenta Kft.

12

2008.06.10.


A Pestterv által készített, helyi építész által segített közvélemény kutatás is hasonló eredményekre jutott, de a kapott vélemények a Hard Kft. munkájánál „finomabb” struktúrák szerint rendeződtek el. Néhány eredménye a jelen Koncepció szempontjából is igen figyelemreméltó: -

a közművesítés hiánya a lakossági megítélésben fontos, de kevésbé jelentős, mint a rendkívül gyengének ítélt közlekedési helyzet és az utak állapota,

-

előbbivel is összefüggésben igen hátrányosnak ítélte a lakosság a város morfológiai adottságait, a túlzott kiterjedést, tagolatlanságát,

-

elfogadhatónak ítélte ugyanakkor a lakosság az intézményellátást, ezen belül leginkább az oktatásit és az egészségügyit, kevésbé a művelődésit, de ezek javítását fontosnak tartotta,

-

előbbiek mellett a lakosság meglehetősen érdektelen volt a város központi szerepkörének kiterjesztése, az ilyen célú intézmények telepítésének kérdésében,

-

a lakossági prioritások között erős volt a vonzó, kertvárosi lakókörnyezet, a városkép, míg a természeti környezet és a környezetvédelem kérdésköre csak kisebb súllyal jelentkezett.

A 2001. évi Településfejlesztési Koncepció. A munka nem csak a röviden felvázolt lakossági véleményekre épített, hanem az időközben már felmerült fejlesztési elképzelésekre („főutca” program, a városközpont továbbépítése, „rehabilitációja”, Duna-part, Ófalu és Százhalombatta közötti szabad területek fejlesztése stb.) is. Elfogadott formájában már inkább a településrendezési eszközök megalapozására szolgál, kevésbé stratégiai jellegű, a város jövőbeni fejlesztési irányait kijelölő dokumentum.3 Bevezető részei igen pontosan és szakszerűen foglalják össze Érd sajátos helyzetét, az abból fakadó fő fejlesztési problémáit. Ezek, a város térbeli rendszerét jellemző adottságok jelen Koncepció számára is teljes mértékben irányadók: -

a túl gyors növekedésből következő nem szerves, kiegyenlítetlen fejlődés,

-

a város nagyságrendjéhez képest kis regionális szerepkör,

-

a heterogén természetföldrajzi fekvés és a homogén területhasználat ellentmondása,

-

a közösségi célra szükséges területek felélése, hiánya,

-

a strukturálatlan lakóterületek,

-

a központrendszer és a zöldterületi rendszer hiánya

A 2001-es koncepció a várható maximális népességszám tekintetében 70-75 ezerrel számolt, amit elsősorban az előbbi megállapításaiból vezetett le. Prioritás-rendszere, átfogó javaslatai általában helyesek, de érzékelhető, hogy a tervezők elsősorban a településrendezés általános elveinek megvalósulását „várták el” Érden anélkül, hogy azok megvalósíthatóságának módszereit érdemben taglalták volna: -

az „alapfokú” ellátás javítását tartja szükségesnek, de nem állapítja meg, hogy mely funkciók tekintetében,

-

a meglévő lakóterületek fejlesztését irányozza elő azok rendezetlensége miatt, miközben „új lakóterületek kijelölését” is javasolja,

-

de a lakóterület bővítést csak az intézményfejlesztés függvényében tartja elfogadhatónak,

3

Ezt pontosan jelzi, hogy egyes előkészítő anyagokban aláhúzással jelezték a szerzők, hogy melyek a kimondottan településrendezési jellegű megállapítások, illetve melyek az attól függetlenek.

Talenta Kft.

13

2008.06.10.


-

általánosságban a településszerkezet határozott „átstrukturálásának” igényét sugallja „korlátozásokkal”, de ennek érdekében csak a helyi ingatlanfejlesztés szerepének növelését említi,

-

a „szétszakított” városrészek jobb kapcsolatát kívánja biztosítani az úthálózati hierarchia (forgalmi és gyűjtőutak) érvényesítésével,

-

homogénebb területhasználatot tart helyesnek a lakóterületeken,

-

ennek érdekében a zavaró tevékenységek lakóterületekről való „kitelepítését” javasolja ilyen célra fenntartott területekre,

-

a lakóterületek esetében határozottan kiáll a kertvárosi karakter mellett, nem kíván több lakásos egységekkel „sűríteni”,

-

városias karakterű központ és alközpontok szükségesek, de ezek magvalósításának igen komoly problémáira nem tér ki,4

-

kiemelt hangsúlyt kap a Duna menti „rekreációs központ”, de jelzi az ottani területgazdálkodás problémáit, a beavatkozás szükségességét,

-

a fejlesztési területekkel való hosszú távú gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet,

-

de a gazdasági területek felhasználásánál csak a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkciók megjelenését látja reálisnak.

A felsorolás alapján egyértelműen látszik, hogy a 2001. évben elfogadott településfejlesztési koncepció inkább „településrendezési, településszerkezet alakítási” koncepcióként értékelhető, részben készítőinek szakmai hátteréből következően. Hiányzott a szélesebb, mélyebb társadalmi és gazdasági kitekintés és magalapozottság annak ellenére, hogy erre egyes esetekben a közvélemény kutatások ellentmondásai is utaltak. Jelen Koncepció főként e témák mélyebb elemzésével, a kulturális, a társadalmi-gazdasági és ingatlanfejlesztési – és közlekedési – helyzetek, folyamatok hatásainak bemutatásával és azzal kíván előbbre lépni, hogy – legalább vázlatosan – mindig kitér a megvalósítás lehetséges eszközeire is. Végül azt is meg kell állapítani, hogy a 2001-es koncepció jórészt helyes előirányzatai és az elkészült településrendezési eszközök (településszerkezeti és szabályozási terv és a helyi építésügyi előírások) között szerves kapcsolat kevéssé fedezhető fel. Az pedig különös figyelmet érdemel, hogy a meglehetősen mechanikusan kialakított övezeti rendszer és az előírások hogyan alakulhattak időközben úgy, hogy – a szakértők becslése szerint – a biztosított építési jogok mintegy 150 ezer ember Érden való letelepedést is lehetővé teszik.5 Batthyány Program. 2007. májusában, hosszú és részletes előkészítés után fogadta el Érd MJV Közgyűlése a Batthyány Fülöpről, az árvíz utáni újjáépítés szervezőjéről elnevezett programot. Bár címe szerint gazdasági, jellegét tekintve inkább cselekvési program, ami áttekinti a város valamennyi kötelező, felvállalt, illetve támogatási feladatával kapcsolatos teendőjét 2010-ig. Jelen Településfejlesztési Koncepció számára alapvető kiinduló dokumentumot képez. Az alábbiakban a Program azon elemei kerülnek kiemelésre, amelyek a Koncepció elvi megközelítése és konkrét megállapításai, javaslatai szempontjából elsődleges fontosságúak. Az ún. Jövő Program, ami a gyermekvállalási kedv ösztönzése érdekében főként az óvodák, a játszóterek helyzetének javítására összpontosít, egyelőre csak a jelenlegi és várható nehézségek – főként az óvodai túlzsúfoltság – társadalmi vita útján való megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet. A jelen Koncepció keretében elvégzett előreszámítás is igazolta, hogy az óvodai kapacitások növelése már jelenleg is szükséges. 4

A városközpontban a Művelődési Ház térségébe „civil” központot javasol a városi közintézmények számára, általában fontosnak tartja a közterek kérdését és különösen azt, hogy a két vasút közötti területek sorsa tisztázódjon. 5 Ld. erről a településtervezéssel foglalkozó fejezetben részletesebben!

Talenta Kft.

14

2008.06.10.


Az általános iskolai helyzet ellentmondásossága, hogy főként a felső tagozatos korosztály egy jelentős része – az e Koncepció keretében végzett számítás szerint közel ezer fő – másutt, főként a fővárosban tanul, így a kapacitások jelenleg nincsenek kihasználva. A város kiemelt érdeke a gyermekek minél nagyobb számának helyben való oktatása, ami a képzés színvonalának, sokszínűségének növelése mellett jelentős, főként felújítási, eszközbeszerzési feladatokat is jelent. Jelen Koncepció számításai6 szerint is megfelelő a város azon elképzelése, hogy csak a 2008-2014 közötti időszakban számol egy újabb (12 tantermes) intézmény létesítésével. Az új iskola számára a hely tartalékolása ettől függetlenül már ma szükséges. A középiskolás korú népesség másutt való tanulása még inkább jellemző, valamennyi ilyen korúval számolva közel 60 %-os. A minőség és „választék” növelés e képzési szinten különösen fontos. A fővárosi rendkívüli kínálattal való verseny azonban csak akkor lehet igazán sikeres, ha Érd valamilyen egyedi, speciális, térségi szinten működő intézményfajta kiépítését irányozza elő.7 A felsőfokú oktatásban a Program nem irányoz elő a mainál nagyobb szerepet, pedig a felnőttoktatás, a felsőfokú szakképzés terén már jelenleg is lennének lehetőségei. Mindezekre tekintettel – mert kapacitás problémák az iskolai oktatásban egyelőre nincsenek – helyes a város azon, a Programban megfogalmazott szándéka, hogy főként felújítási és eszközfejlesztési programokkal számol, nyilvánvalóan a személyi feltételek – kevésbé hangsúlyozott – minőségi javításával együtt. Ez utóbbi miatt is igen fontos a városnak a felsőfokú képzésben résztvevők számára tervezett ösztöndíj és életútjuk követésére vonatkozó programja. A Batthyány Program legterjedelmesebb, ún. Otthon Programja foglalja össze mindazokat a feladatokat, amelyek a város „élhetőségével” függnek össze. A közlekedés terén a Program – e Koncepcióval egyetértésben – jogosan szorgalmazza a 6os út elkerülő szakaszának mihamarabbi kiépítését. A város jövőbeni gazdasági fejlődése érdekében, illetve az átmenő forgalom növekedésének veszélye miatt kiemelten tárgyalja az M7-es és az M6-os pályák összekötését Érdtől délnyugatra, azonban az országos közúthálózat fejlesztési tervek szerint erre csak hosszú távon lehet számítani. A Program meghatározza a közelebbi jövőben megvalósítandó helyi úthálózati, csomóponti fejlesztések helyeit, ennek érdekében évenkénti pályázás kötelezettségét fogalmazza meg, hosszú távú útépítési és karbantartási tervet készíttet el azzal a súlyos kötöttséggel, hogy a csatornázás idejéig a város jelentős részén egyelőre nem lehet szó végleges burkolatok kialakításáról. Mivel állandó és jogos kritika éri az eddig szokásos zúzott mészköves megoldást, a Program az átmeneti időszakra jobb technológia keresését ígéri. A közcélú közlekedésben az autóbusz menetrendek javítását és azok MÁV menetrendekkel való harmonizálását irányozza elő, de a Programban még nem fogalmazódik meg részletesebben a vállalatokkal való megállapodások, „alkuk” témája, s még nincsen szó a helyi járatok kisebb buszok alkalmazásával történő, az intermodalitás előnyeit is fokozó sűrítéséről. Az alternatív közlekedési módok között a Nagytétény-Érd-Százhalombatta kerékpárút és a Duna – egyelőre – főként rekreációs célú közlekedési hasznosítása a terv, a Százhalombbata felé való közúti összeköttetés még nincsen a prioritások között. Megfontolásra ajánlja a Beliczay sziget megvételét az erdőgazdaságtól az érdiek pihenőhelye, tanösvények számára.

6

Hablicsek László demográfus 2021ig tartó előreszámításaira (ld. oktatási koncepció) alapozva, mérsékeltebb népességszám növekedést feltételezve 7 A Vörösmarthy gimnázium – bár nincsen rajta a legjobb középiskolák listáján – komoly eredményeket ér el országos tanulmányi versenyeken, különösen biológia, földrajz és kémia témájúakban, de a megyében matematikai területen is sikeres. Az 2006/2007 tanévben összesen húsznál több tanulmányi versenyen került diákjuk, diákcsoportjuk a legjobb 10 közé, sőt két nemzetközi sikerük is volt. Ezzel együtt a gimnázium honlapja alapján hiányzik az intézmény megfelelő „promóciója”, a weblap meglehetősen szegényes.

Talenta Kft.

15

2008.06.10.


A közművesítés legsúlyosabb gondja, a szennyvízcsatornázás kérdésében még a 2007. decembere előtti térségi megoldást elemzi a Program, attól függetlenül sürgetőnek tartja a legkomolyabb csapadékvíz elvezetési gondok megoldását. A vízellátás terén – az esetenként problémákra is tekintettel – sürgeti a szolgáltató konzorcium terveit a víziközmű vagyon felújítására, rekonstrukciójára. A távhő szolgáltatás árképzési mechanizmusának felülvizsgálatát tartja szükségesnek, majd a közvilágítás gazdaságos megoldása mellett számos önmagukban kisebb volumenű, de a környezet- és tájvédelem szempontjából fontos témát (alternatív energia, megújuló energia stb.) említ, amelyek majdani támogatását is elképzelhetőnek tartja EU-s pályázatokra építve. A Panel program is említésre kerül, azonban még nem látszik, hogy a lakótelep társadalmi összetétele megfeleltethető-e az ilyen akcióterületi programok kritériumrendszerének. Az Otthon Program egészségügyi programja egyrészt az aktuális helyzet, a felújítások, a kisebb, a területi fedettséget is javító fejlesztések pontos rendszerezését adja, másrészt egy olyan Multifunkcionális Egészségügyi Centrum koncepcióját vázolja fel és indokolja, ami az egyelőre még nem aktuális helyi kórház létesítés előkészítését is sejteti (helyi rehabilitáció pl. a járó beteg ellátás mellett). Igen részletes a szociális gondozás helyzetének leírása is, azonban az anyag nem tartalmaz adatokat, így a problémák és programok nagyságrendje nehezen ítélhető meg. Viszonylag rövidre szabott az „otthon-teremtés” térbeli programja, de egyértelműen meghatározza a prioritásokat: a városközpont helyzetének javítása, két alközpont kiemelt fejlesztése, a Bem téri és az érdligeti. A Kálvin tér és Szabadság tér projekt részletesebb tartalmát ugyanakkor nem vázolja fel, és bizonyára még további elemzésre szorul a parkvárosi piac programja is; van-e, várható-e olyan termelői kínálat és lakossági kereslet, ami újból indokolja egy belső fekvésű piac létrehozását. A közterületi helyzet (hirdetések, utcanév táblák, illegális hulladék, fásítás, szemétgyűjtők, zöldhulladék, égetés stb.) javítására adott javaslatok mellett a parkolás rendezése valóban kiemelt feladat, a parkoló megváltás javaslata helyes. Jelen Koncepció ez utóbbiakkal kapcsolatban a már korábban is felmerült „főutca program”, az egymással szorosan összefüggő feladatok térbeli, építészeti koordinációjára hívja fel figyelmet, az átgondolt tervek szükségességére. A Batthyány Program harmadik, ÉRDemes elnevezésű része igen részletes leírás város sport- és kulturális tevékenységeiről, azonban kevéssé jelöl ki egyértelmű prioritásokat, és nem mindig tartalmazza a fennálló gondok elemzését. A programok között a sporttal kapcsolatban a leromlott állapotú tornatermek felújításának előkészítése (felmérés), a tanuszoda program emelhető ki, a művelődés terén az Érdi Művészeti Alap újbóli működtetése lehet fontos. Általában érzékelhető, hogy a város és intézményei főként azokra a lakossági csoportokra kívánnak építeni, akik élethelyzetük miatt helyi „fogyasztóként” jöhetnek szóba: fiatalok (tánc, divatos sportok), kisgyermekes családok (gazdag gyermek- és családi programok), idősek, míg a város „kulturális kisugárzása” egyelőre a vonzó „nagy programok” ellenére sem erős. Ezt a Szepes Gyula Művelődési Központ gazdag program kínálatának – e Koncepció készítése során történt – részletesebb áttekintése is megerősíti azzal a kiegészítéssel, hogy egyes programok az „alternatív tudományosság” kategóriájába is csak nehezen illeszthetők be. A város szétterülő szerkezetében a Csuka Zoltán Városi Könyvtár működése igen nehéz, amit a beiratkozottak alacsony aránya is jelez, s amin – sajnos – a fiókkönyvtárak javasolt programja sem segíthet alapvető mértékben. Igen pozitív képet rajzol ugyanakkor a Program lakossági és intézményi öntevékenységről – képzőművészeti csoportok és különösen a Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola –, ami a valóban „minőségi” programok arányát szerencsésen növeli. Érd kiemelkedő fontosságú országos intézménye, a Magyar Földrajzi Múzeum az ilyen programok befogadását is felvállalja. Jelen Koncepció javaslatot ad (ld. 1. Melléklet) az intézmény ma még meglehetősen „szigetszerű” településszerkezeti helyzetének javítására.

Talenta Kft.

16

2008.06.10.


A Program megfogalmazásánál határozottabban jelenthető ki, hogy Érdnek törekednie kell a Főváros gazdag kulturális programjával való versenyben való aktívabb részvételre egyedi, különleges programokkal, amelyek a mainál határozottabban helyezik el a várost a térség és az ország „kulturális térképén”. A Program negyedik, az Értékteremtés címet viselő fejezete a munka „legkeményebb” része, ami az önkormányzat és szervezetei működésének fejlesztési irányait tartalmazza. A széles nyilvánosság, a folytonos konzultáció, a szakági koncepciók felülvizsgálata, a szervezeti átvilágítás, átrendezés döntései mellett jelen Koncepció számára különösen fontosak az alábbiak: -

az ügyfélközpontú szemlélet, ami két helyen (Bem tér és Érliget) ügyfélszolgálati iroda létesítését is jelenti,

-

hatékony városmarketing,

-

a stratégiai tervezést irányító és koordináló, pályázat előkészítő és lebonyolító szervezeti egység létrehozása (külső szakértőkkel),

-

a vagyongazdálkodás új alapokra helyezése, vagyonkataszter pontosítása, újraértékelése, egységes, kiajánlható vagyontestek létrehozása,

-

a rehabilitációs akcióterületek kijelölése és pályázatok indítása, és nem utolsósorban

-

a 2014-ig tartó időszakra egy reális költségvetési prognózis elkészítése.

Mivel a Batthyány Program elfogadása idején az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) készítés kötelezettsége még nem volt ismert, erre a Program még nem térhetett ki. Emiatt a fenti felsorolást még ki kell egészíteni egy újabbal: önkormányzati fejlesztő vállalat létrehozása, ami a rehabilitációs akcióterületi pályázatokon való részvétel feltétele az IVS és az akcióterületi programok számításokkal kísért (megvalósíthatósági tanulmány, „cash flow analízis” stb.) elkészítésével együtt. Ez utóbbi ugyanazt jelenti, amit a 2001-es városfejlesztési koncepció még csak bizonytalanul fogalmazott meg: az ingatlanfejlesztői szemlélet és szaktudás önkormányzati szférába való hatékony integrálását. Végül a Program e fejezete alapján az is megállapítható, hogy a város az újonnan kialakított kistérségében elsősorban a folytonos koordináció, az együttes fellépés stratégiáját kívánja követni. A Programban pontosan leírt, teljesíthető központi szerepek mellett Érd egyelőre csak kisebb mértékben vállalja, vállalhatja fel a kistérségi központi szerepét erősítő jelentősebb beruházások „megajánlását”. A 2004-es Városfejlesztési Program. A Balsay István által összeállított programot, aminek célja városfejlesztés nem kimondottan a településrendezéssel összefüggő programjainak összefoglalása volt, e Koncepció nem ismerteti részletesen, de a megfelelő helyeken utal azokra a megállapításaira, amelyeket figyelembe vett, átvett.

Talenta Kft.

17

2008.06.10.


2. RÖVID TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Érd településtörténetét több tanulmány8 is részletesen tárgyalja, emiatt a Koncepció főként csak a város múltjának azokat az elemeit emeli ki, amelyek a mai településszerkezet és társadalmi-gazdasági helyzet kialakulására közvetlenebb befolyással voltak. 2.1. AZ ÓFALU KIALAKULÁSA, NÖVEKEDÉSE Érd Óvárosa a Duna mentén haladó szállítási és hadiúthoz kapcsolódva eredeti középkori helyén rögzült, mert a török időkben is fontos szerepet töltött be. Különböző eredetű népesség betelepülése (szerbek, horvátok, németek, szlovákok – majd egyre növekvő arányban magyarok) után 1772-ben lett mezőváros, azaz földesúri fennhatóság alatt élő település az egymást követő családok (Sárkány, Illésházi, Szapáry, Batthyány, Sina, Wimpffen) gyámsága alatt. A mezővárosi jelleg a település képére, jellegére máig hatással van: beépítése vegyesen falusias, kisvárosias. Budapest közelében urbanizációs fejlődését kevéssé biztonságos helyzete, a Duna ismétlődő árvizei (1775, 1838, 1941) is akadályozták, a mai térképekről is leolvashatók azok a mélyebb fekvésű területrészek, amelyeket a Duna a magaspart előtti „oldalazó” mozgásával alakított, időszakosan elöntött. Mindezek ellenére Érd Óvárosa komoly régészeti, történeti-műemléki és táji értékek hordozója. Ezek azonban inkább csak a szakemberek által ismertek, nehéz megközelíthetőségük miatt csekély mértékben látogatottak (magaspart, a téglagyár és agyagbánya sajátos környezete, különleges kilátás a Dunára, ártéri erdő, vaskori halomsírok, minaret stb.). A római hadiút a település mellett haladt, igen valószínű azonban, hogy az a ma feltételezett vonala alatt több méter mélyen húzódott. A mezőváros földesurai döntései alapján az Óváros eredeti helyén csak korlátozott mértékben növekedett. Két falusias karakterű széles utca (Felső és Alsó utca) mentén történtek parcellázások a magasabban fekvő, biztonságos helyeken egészen a 19. századra már kiépített országút (Budai-VelenceiFehérvári út) vonaláig, ami egészen az 1930-as évek parcellázásainak megkezdéséig a vasútvonalakkal együtt a település északi határát képezte. (Mint a Koncepció később részletesen kifejti, Érd igen sajátos, másutt alig található településfejlesztési problémája éppen az, hogy miként alakult, alakul át e korábbi „határvonal” a város valódi főutcájává, intézményközpontjává.)

8

Többek között: Magyarország városai (szerk.: dr. Karvalics László), Égisz Kft. Budapest, 1996 Érd és térsége – épített környezet az agglomerációban (szerk.: Rumi Imre), Modulus-R Bt. Érd, 2000

Talenta Kft.

18

2008.06.10.


2.2. ÉRD ÉSZAKI TERÜLETEI A 19. SZÁZAD VÉGÉN – VÁZLATOS HELYRAJZ A PARCELLÁZÁSOK ELŐTT A Budapestre és környékére készült 2. katonai felmérésen (1859.) és az első turistatérképén is9 (1889) megjelenik Érd északi területeinek területhasználata. Ekkor a dél-budai agglomeráció települései (Promontor-Budafok, Tétény-Nagytétény, Diósd, Török Bálint-Törökbálint még kicsiny falvak voltak, amelyeket különböző minőségű utak kötöttek össze. A térképek a város mai északi területrészén csupán három nevet tartalmaznak: Ilka major, Kutyavár és egy szót: (Erlakovatz).10 Az 1889-es térkép utóbbit már beépített területként jelöli a település egy jellegzetes pontján, a mai Balatoni utat DNyi irányban folytató Diósdi út erős kanyarulatától délre, a vasút és a Diósdi út által bezárt, elkeskenyedő terület északi részén. A település mérete a vázlatos térkép alapján nem becsülhető meg, de az a tény, hogy a neves térképész jelölni érdemesnek tartotta, egyértelművé teszi, hogy 1889-ben ez a rész már beépített volt. (Ma is ez a település legsűrűbb utcahálózatú területe.) A két vasútvonal közül a déli az 1889-es térképen már a mai helyén halad A korabeli legfontosabb „országút” már ekkor a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári út vonalán haladt, illetve az Ercsi utca vonalán ágazott el dél felé. (A Budafoki úti szakasz enyhe kanyarulatát is szépen jelzi a térkép.) Ugyanennyire érdekes azt megállapítani, hogy a parcellázások során mely, 1889-ben még kisebb jelentőségű utakat vettek figyelembe. A korábban tárgyalt északi „településmagot” az ekkor még kicsiny Diósddal a 7-es főút korábbi vonalán futó út (Balatoni-Diósdi út vonala) kötötte össze, ami – ahogyan ma is – a két vasúti átjárón áthaladva kapcsolódott az országos főúthoz, azaz a 6-os és 7-es főút korábbi átmenő szakaszaihoz. E magtól nyugati irányban is indult egy út, ennek a mai úthálózatban elfoglalt helyét azonban nehéz megállapítani (talán a Kossuth utca). Érd északi térségében már ekkor megvolt a Tárnoki út, nagyjából a mai vonalán haladt, a térképen a jellegzetes kanyarulata is feltűnik a mai Kakukkfű utca magasságában. A település hosszú főutcájának 1889-ben még csak a „belső” szakasza létezett, a mai Riminyáki út csak a Tárnoki úti keresztezéséig tartott. A későbbi par-

9

Budapesti turista-térkép, Magyarországi Kárpát-egyesület Budapesti Osztályának megbízásából rajzolta Kogutowitz Manó, 1889. 10 Ezt a településrészt tartalmazza a 2. katonai felmérés térképe és az Ófaluról egy készült korabeli metszet is.

Talenta Kft.

19

2008.06.10.


cellázások szempontjából azonban ennek, a korábban nem különösen jelentős útnak (akkor Tárnok felől ezen keresztül lehetett eljutni az „északi településmagba”) igen fontos szerepe lett. Az egymást követő parcellázások egyedül ezt az utat, illetve ennek északi folytatását fogadták el a parcellázott területrészeket elhatároló, összekapcsoló elemként. A 19. század végi térképen még egy olyan út tűnik fel, ami a mai úthálózatban is megjelenik. Ez pedig egy, a Törökbálintot Torbággyal összekötő útból kiágazó déli irányba haladó út, ami minden valószínűség szerint a mai Alsóerdősor utca vonala volt. Az út délnyugati irányban való folytatását azonban a parcellázások során „elépítették”. A térképek legfontosabb tanulsága mindezeken felül azonban az, hogy a 19. század végén Törökbálinttól délre igen komoly méretű erdőség húzódott, amik a település északkeleti irányú növekedése eredményeként a parcellázások áldozatául esett, illetve ezen erdőség egyes elemei fedezhetők fel a mai térképeken, légi felvételeken is – felparcellázva, magántulajdonban, részben már beépítve. A kopár, mezőgazdaságra alig alkalmas területek és a kellemes erdők kettős környezeti rendszere is jelentős mértékben közrejátszott az érdi település karakter kettősségében, a virágnevű és fanevű utcák magas presztízsének, illetve a „Parkváros” helyenként szegényesebb kertvárosi világának ellentétében.

2.3. AZ 1930-TÓL INDULÓ PARCELLÁZÁSOK MÁIG ÉRVÉNYESÜLŐ HATÁSAI A parcellázási tevékenység Érd városára gyakorolt kedvezőtlen hatásait számos írás ugyancsak részletesen taglalja. A Koncepció számára csak ezek rövid felsorolása szükséges. -

az infrastruktúra, az útburkolás, a csatornázás igen jelentős hiányai,

-

kevés főútvonal, emiatt is

-

az utcahálózat nehéz áttekinthetősége,

-

erdők (pl. a Hamzsabégi erdő) kipusztítása, emiatt is

-

a szabad-, zöldterületek úgyszólván teljes hiánya,

-

rendkívül különböző, több helyen igen kicsi telekméretek

Ezek voltak a jellemzői Budapest peremkerületei fejlődésének is, azok „fejlesztői” is a területeknek a zsúfolt belvárossal szembeni olcsóságára építettek. Itt azonban, a Főváros korábbi városhatártól jelentősen távolabb,11 a fővárostól való erős függés közepette a település – kezdetben még üdülőterületi – lakói a peremvárosoknál jóval lassabb ütemben tudtak csak fellépni a megfelelő „városias” szolgáltatási rendszer és infrastruktúra kiépítése érdekében. E „megkésett polgárosodási folyamat” hatása máig érvényesül, és jelenleg is rendkívüli feladatokat támaszt a város társadalma és vezetése számára. Már a korábbi településrendezési tervek vizsgálatai, elemzései is felhívták a figyelmet a mechanikus parcellázások egy sajátosan érdi következményére, a változatos terepalakulatok és az út- és tömbrendszer ellentmondására. Míg a település északkeleti részén az úthálózat fő elemei elfogadható módon követik a meredek domboldal megkívánta irányokat, és a nagyobb telekméretek miatt a beépítés is kedvezőbben alakulhatott, másutt – mint például a Parkváros Lőcsei utcától keletre fekvő részein – a mészkőfennsíkba vájt vízmosások, a meredekebb terepalakulatokat figyelembe nem vevő mechanikus szabályozások számos utca lejtésviszonyait igen kedvezőtlenül alakították. Ez a körülmény különösen a közeljövőben – várhatóan – elkezdődő szennyvíz csatornázási munkálatokat fogja nehezíteni, költségeit növelni. Legalább ugyanennyire fontos a két háború között zajlott parcellázásoknak a település területgazdálkodására, a településrendezési és –fejlesztési folyamatokra gyakorolt, máig érvé11

Budafok és Nagytétény akkor még nem volt Budapest része.

Talenta Kft.

20

2008.06.10.


nyesülő kedvezőtlen hatása. A nagy összefüggő, jelenleg még zömmel mezőgazdasági használatban lévő területeken – és a lakóterületeken belüli néhány „egy tagban lévő” területrészen – kívül szinte a település szinte teljes belterülete egyedi lakótelkekre osztott, amelyeknek túlnyomó többsége magántulajdonban van. Rendkívül nehéz emiatt az olyan közérdekű rendezési/fejlesztési beavatkozások végigvitele, amelyek csak több (magán-) telek összevonásával, „telek-konszolidációval” vezethetnének optimális eredményre.12 Miután a korábbi településrendezési eszközök alapján a magántelkek tulajdonosainak zöme már rendelkezik építési joggal, annak „közérdekű” módosítása rendkívül nehéz, illetve a szándékolt fejlesztések az esetek többségében csak a tulajdonosokkal, fejlesztőkkel való egyedi megállapodásokon keresztül valósíthatók meg. A településrendezési szabályozás eszközei – mint később erre a Koncepció kitér – az ilyen feladatok esetében kevéssé hatékonyak.

A bal oldali ábra jól mutatja a terepalakulatokhoz nem igazított út- és tömbrendszert a Lőcsei úttól keletre. A jobb oldali ábra tanúsága szerint az 1975-ös általános rendezési tervben még jelentős zöldterületek szerepeltek, és a lakóterületek az északi oldalon még nem terjedtek ki a város igazgatási határáig.

12

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott távlati akcióterületek között a legtöbb „alközponti” területen is csak igen kevés önkormányzati ingatlan található.

Talenta Kft.

21

2008.06.10.


3. TEMATIKUS FEJEZETEK 3.1. NÉPESSÉGI FOLYAMATOK – a növekedés hajtóerői és korlátai – 3.1.1. A népességszám változásai Érden a 2001. évi népszámlálás idején a lakónépesség 56.567 fő volt, ez a szám 2007-ig mintegy 65 ezerre nőtt. A népességnövekedés különösen az elmúlt évtizedben gyorsult fel. Érd lakosságszámának növekedése térségi és országos összehasonlításban Érd Pest megye Budaörsi kistérség Pest megyei városok együtt Országosan

1970 31205 878644 74737 387005 10300996

1980 41330 973830 95640 451222 10709436

1990 43327 949842 101745 451816 10374823

2001 56567 1083877 129909 507096 10198315

Forrás: Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok

A népességszám növekedést főként a vándorlási különbözet, a bevándorlás elvándorláshoz képest magas adatai befolyásolták, de érdemes megismerni a természetes szaporodás, a születések és halálozás egymáshoz viszonyított adatainak alakulását is. A lakónépesség növekedésének összetétele Érden 1870 és 2001 között Természetes szaporodás és fogyás Vándorlási különbözet Népességszám változás

1970-1979 3066 7059 10125

1980-1989 412 1585 1997

1990-2001 -163 13403 13240

Forrás: Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok

A hetvenes évek mintegy 10 ezernyi növekedését egyaránt „táplálta” a fiatalos településben a születésszámok halálozásoknál jelentősen magasabb értéke és a pozitív vándorlási különbözet, de már ekkor is az utóbbi szerepe volt a jelentősebb. A nyolcvanas években a növekedés a korábbi évtized ötödére esett vissza, ekkorra azonban jelentéktelenné vált a születésszámok halálozásokhoz viszonyított többlete.13 Az ezredforduló előtti évtizedben radikálisnak mondható változás történt: a természetes szaporulat negatívba fordult, miközben a vándorlási különbözet a hetvenes évek értékének közel kétszeresére nőtt; éves átlagban mintegy 1300 fővel többen jöttek, mint költöztek el. Érd sajátos helyzetét mutatja a megye adataival való összehasonlítás is. A megye egészében a természetes szaporodás már a nyolcvanas években mintegy 8 és fél ezres negatívumot mutatott fel, ami a kilencvenes évekre mintegy 23 ezerre nőtt, azaz Érd „vitalitása” mindkét időszakban magasabb volt a megyéjénél. Ezzel szemben a budaörsi kistérség egésze az ezredfordulóig végig – bár gyorsan csökkenő – pozitív természetes szaporodást tudott felmutatni. Az érdi lakosság jövőbeni növekedésének előrejelzése főként a korcsoportok arányainak változása szempontjából figyelemreméltó. A közelebbi, 2010-es távlatban az várható, hogy a népesség növekedést továbbra is a 15-59 éves népesség számának emelkedése fogja táplálni a 60+ évesek kisebb arányú növekedése mellett, aminek eredményeként eddig az időpontig várhatóan nem éri el a település lélekszáma a 70 ezret.14 A továbbra is alacsonyra becsült természetes szaporulat miatt azonban a 0-14 évesek száma csak jelentéktelen mér13 14

E visszaesések magyarázatához még további elemzések szükségesek. az IVS által közölt előrejelzés alapján

Talenta Kft.

22

2008.06.10.


tékben növekszik, miközben a város lakosságának mintegy 60 százalékát kitevő 15-59 éves népesség egy jelentős aránya belép a nyugdíjas korosztályba. Abban az esetben, ha a bevándorlás – a pozitív vándorlási különbözet – továbbra is a jelenlegi mértéken marad, a jelentős arányban fiatalabb beköltözők részben ellensúlyozni fogják az elöregedési folyamatot. Ha a bevándorlás jelentősebben csökkenne, annak eredménye egy számottevőbb mértékű elöregedés lenne, miközben a gyermekkorúak száma nem, vagy csak jelentéktelen mértékben növekedne. Mindettől függetlenül Érd népessége még hosszabb távon is a „fiatalos” kategóriába lesz sorolható. E folyamatokkal kapcsolatban az alábbi stratégiai jellegű álláspontok fogalmazhatók meg: -

Érdnek sokkal inkább a természetes szaporodás, mint a bevándorlás ösztönzése, segítése az érdeke (ld. „Baba” program) még annak árán is, hogy ennek eredményeként a gyermeknevelési és oktatási intézményhálózatára nehezedő nyomás erősödik.15

-

A kilencvenes évek eleje óta újra erős bevándorlási hullám befogadására a város csak az infrastrukturális helyzete romlása mellett lehet képes, ezért mihamarabb olyan növekedés menedzsment bevezetése szükséges, amely a bevándorlás (egyelőre lassú) csökkentésére, de legalább célterületeinek kedvező térbeli befolyásolására irányul.16

Végül ki kell emelni a népességi helyzet egy sajátos problémáját. Főként iskoláztatási okokból mintegy tízezer főnyi ténylegesen Érden lakó népesség más településen (bizonyára főként Budapesten) van állandó jelleggel bejelentve.17 Ők személyi jövedelem adórészükkel nem járulnak hozzá a város költségvetéséhez. Ezért helyesek azok a javaslatok, amelyeket Érd Batthyány Programja velük kapcsolatban megfogalmazott. 3.1.2. Érd társadalmának képzettségi jellemzői Az iskolai végzettség 2001-es adatai jól utalnak a város lakosságának „vegyes” társadalmi összetételére. Érd népességének iskolai végzettsége korcsoportonként és térségi összehasonlításban, 2001 15-X éves legalább általános iskola 8. évfolyam % Érd 92,3 Pest megye 89,9 Pest megyei városok 91,5 Forrás: Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok

18-X éves legalább középiskolai érettségivel % 43,2 37,5 43,0

25-X éves egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel % 14,1 11,7 14,6

Érd lakosságának képzettsége úgyszólván egyezik a megye többi városának átlagos adatával, és – különösen a középiskolai és felsőfokú végzettségűek arányát tekintve – jobb a megye települései átlagértékénél. A megye városai képzettségi adatait külön vizsgálva azonban Érd számára az összehasonlítás semmiképpen sem kedvező. A Budaörsi kistérségben (Érddel együtt számítva) is kissé „jobbak” az értékek (érettségizettek: 46,8 %, felsőfokú képzettségűek: 16,7% a vizsgált korosztályon belül, Budaörsön ugyanezen adatok: 59,0% ill. 27,0%). Érd adatai jelentősen gyengébbek több városnál. Csak a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve: Budakeszi: 26, 1%, Gödöllő: 21,1%, Szentendre: 24,3%. Emellett Érdnek is meg kell birkóznia azzal a kedvezőtlen adottsággal, hogy az alapfokú iskolázottsággal sem rendelkezők aránya magas, közel 8 %. 15

Ez utóbbi különösen azért állhat elő, mert a városnak számos okból érdeke az is, hogy az oktatási/gyermeknevelési intézményhálózatásnak bővítésével, minőségének javításával a gyermekek és a tanulók nagyobb arányát „tartsa Érden”. 16 A legutolsó években a lakásépítésben jelentős arányban jelentek meg a vállalkozói építés formái (társasházak, lakóparkok), miközben a „saját ház” építés aránya jelentősen csökkent. A vállalkozói építés arányának szabályozási eszközökkel való visszaszorítása a közeli években emiatt mindenképpen a pozitív vándorlási különbözet csökkenésével járna. 17 A 2001-es népszámlás őket is érdi lakosként regisztrálta, mint „életvitelszerűen” a városban élőket, azaz téves az a többször elhangzott vélekedés, hogy ennyivel többen laknának Érden.

Talenta Kft.

23

2008.06.10.


Sajátos helyzet az is, hogy a megye többi várossá nyilvánított településének képzettségi adatai általában Érdhez hasonlóak, vagy annál is gyengébbek, ugyanakkor jelentős számú községben viszonylag magasan képzett népesség él.18 Érdnek, megyei jogú városként tehát a magasabb képzettségű népesség iránti „versenyben” nem elsősorban a megye – gyakran kedvezőtlen adottságú – városaival, hanem főként a budapesti nagyvárosi régió szuburbanizációs folyamataiban kedvező helyzetük és (egyelőre) jobb környezetük miatt vonzóbb településeivel kell megküzdenie.

3.2. MUNKAHELYEK - mennyiség és minőség egyensúlya 3.2.1. Foglalkoztatottság – a társadalmi-gazdasági átalakulás hatásai Érd „osztozik” az átalakulásnak Pest megyére és annak városaira gyakorolt hatásaiban. 1980-ban még a megye minden településkategóriájában (városok, kisközségek, nagyközségek) a foglalkoztatottság átlagos aránya 48 % felett volt. 2001-re a megye egészében és a település kategóriák átlagait tekintve is mintegy 10 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottság. Érden a 2001. évi népszámlálás szerinti 56567 fő lakosból csupán 23104-en voltak foglalkoztatottak, a népesség 40,84 %-a. (A foglalkoztatottsági arány csak kissé jobb a térség értékeinél, megye: 38,4 %, a megye városainak átlaga: 39,7%). Az érdi népesség gazdasági aktivitási arányainak változásai nemek szerint, 1980 - 2001 összes férfiak % foglalfoglalmunkakoztatott Inaktív koztatott nélküli % 1980 48,58 55,7 15,2 2001 40,84 46,8 3,9 21,1 Forrás: Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok Év

nők % eltartott

foglalkoztatott

munkanélküli

inaktív

Eltartott

29,1 28,2

41,7 35,3

2,7

24,6 34,0

33,7 28,0

Az adatok a gazdasági aktivitás igen jelentős csökkenését mutatják, egyúttal az érdi lakosság összetételének változásaira és a nemek társadalmi-gazdasági változásokra adott eltérő „válaszaira” is utalnak. Az érdi lakosság a 2001 előtti évtized nagyarányú bevándorlási hulláma eredményeként újra fiatalos jellegűvé vált: a 60-X évesek aránya csupán 17,0 %, az elsődlegesen munkaképes 15-59 éves népesség aránya magas: 69,3 %.19 (Számos egyéb ok mellett főként erre vezethető vissza az eltartottként számon tartott népesség arányának különösen a nőknél tapasztalt jelentős csökkenése.) A leginkább fontos eredmény azonban az, hogy az alacsony foglalkoztatottság Érden is főként a nőkre jellemző, az adatok arra is utalnak, hogy közöttük bizonyára nagy arányban vannak a „nyugdíjba menekültek”. 3.2.2. Elingázás, beingázás – dolgozók és diákok Érd városi életének szinte minden megnyilvánulását alapvetően befolyásolja Budapest közelsége, a jórészt a fővárosba történő nagyarányú ingázás. A 2001-es népszámlálás adatai alapján az is egyértelműen kiderül, hogy a lakosság napi mozgásai nem csak a munkavállalókat érintik, hanem igen nagy arányban a gyermekeket, a diákságot is. Az ingázás gyakran „családi” méreteket ölt, a település terjengős szerkezete mellett ez is nagyban hozzájárul a gépkocsi használat igen magas arányához. 2001-ben Érd helyben lakó 23.104 főnyi foglalkoztatottjából csupán 8436 fő (36,1%) dolgozott a városban, azaz az Érden lakó foglalkoztatottak közel kétharmada más településben talált munkát. Az Érdre történő munkahelyi beingázás ugyanakkor nem volt jelentős, csupán 3074 fő. Így a városban foglalkoztatottak összes száma is alacsony, csupán 11.510 fő volt, mintegy fele a 23.104 főnyi helyben lakó dolgozónak. A diákság esetében is kedvezőtlenek 18

például a felsőfokú végzettségűek aránya Budajenőn a 25 éves és annál idősebb korosztályban: 24,8%, Csobánkán 23,4%, a szomszédos Diósdon 22,8%, Piliscsabán 18,1%, Solymáron 27,8%, Telkiben 40,1% /!/,Ürömön 19,2% 19 Ugyanakkor a 0-15 éves korosztály aránya is csekély, ami a legutolsó évtizedek radikálisan lecsökkent gyermekvállalási kedvével, a természetes szaporodás adatának negatívba fordulásával függ össze.

Talenta Kft.

24

2008.06.10.


voltak az arányok az ezredfordulón. Az Érden lakó 9567 főnyi tanuló közül csak 5953-an jártak a város intézményeibe, 3614 tanuló (37,8%) másutt, megint főként Budapesten talált iskolát.20 Érdre ugyanakkor 853-an járnak tanulni, azaz a helyi iskolák tanulóinak csak 12,5 %-a volt „bejáró”2001-ben. Az érdi munkavállalók ingázás irányai a város sajátos, Budapesttel és a jelentős iparvárossal, Százhalombattával szomszédos helyzete által meghatározottak. A más településre eljáró helyben lakó foglalkoztatottak Érden és a térségben, 2001 Összesen Érdről Budaörsi kistérségből Pest megyei városokból

14668 fő 31457 fő 98690 fő

megyén belül 3356 fő, 22,9% 7044 fő, 22,4% 19615 fő, 19,9%

más megyébe (Budapestre is!) 9699 fő, 66,1% 21219 fő, 67,5% 68380 fő, 69,3%

változó településre 1613 fő, 11,0% 3194 fő, 10,1% 10685 fő, 10,8%

Forrás: Népszámlálás 2001, Foglalkozási és napi ingázási adatok

Az összehasonlítás alapján a kistérség (Érddel együtt számolva) és a város nagytérségi ingázási célpontjai meglehetősen azonosak.21 A „más megyébe” történő ingázás adatán belül Budapest döntő részt képvisel: 9491 fővel 92,0 %-ot. Az érdi foglalkoztatottak más településekre történő nagyarányú napi ingázása a város alacsony munkahely kínálatával is alapvető mértékben függ össze. A helyben foglalkoztatott és a másutt dolgozó érdiek munkahelyeinek összehasonlítása e kínálati hiány belső összetételét mutatja meg. Az érdi helyben lakó foglalkoztatottak munkahelyei nemzetgazdasági ágak szerint Helyben foglalkoztatott Eljáró foglalkoztatott Érdi lakó foglalkoztatott

összes (100%) 8436 fő 14668 fő 23104 fő

mezőgazdaság 114 fő, 1,3 % 149 fő, 1,0 % 263 fő, 1,1 %

ipar, ép. ipar 2394 fő, 28,4 % 4584 fő, 31,3 % 6978 fő, 30,2 %

Szolgáltatás 5928 fő, 70,3% 9935 fő, 67,7% 15863 fő 68,7%

Forrás: Népszámlálás 2001, Foglalkozási és napi ingázási adatok

A Budapestre ingázók munkahelyeinek nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a szolgáltatások és a képzettebb népesség magasabb arányát mutatja: a fővárosi ipari és építőipari munkahelyekre kisebb (23,7 %-os), míg a szolgáltató munkahelyekre nagyobb (75,6 %-os) arányban ingáznak az érdiek. Emellett az is jellemző, hogy a Budapestre ingázók között viszonylag magas a vezető, „értelmiségi” foglalkozásúak (25,6 %) és az „egyéb szellemi” foglalkozásúak aránya (30,6 %), azaz a fővárosban munkát találók jóval több mint fele. 3.2.3. Munkahely teremtés – kiknek, milyeneket és hol?22 A munkahely kínálat bővítése Érden alapvető fontosságú. Kiindulásként az alábbi stratégiai jellegű döntések fogalmazhatók meg: -

A munkahelyi kínálat bővítése egyaránt fontos a város bevételeinek növelése (iparűzési és ingatlanadó stb.) érdekében és a helyi foglalkoztatottság növelése céljából. A két célnak egyelőre azonos súllyal kell szerepelnie, mert az állami normatív transzferek csökkentése csak a város jelenleginél jelentősen nagyobb saját bevétel szerző képessége esetén várható.

-

Az új munkahelyek ágazati összetételének meg kell felelnie Érd lakossága jelenlegi és várható képzettségi összetételének. Fokozatosan törekedni kell a magasabb képzett-

20

Az iskolások esetében természetszerűen jobbak az arányok, mint a munkavállalóknál, hiszen azok egy jelentős része helyben talál megfelelő iskolát.

21

Figyelemreméltó, hogy a megyei városok esetében a más megyékbe és Budapestre történő ingázás aránya még magasabb, ez az adat azonban nyilvánvalóan a munkahelyekben gazdagabb és szegényebb városok erősen szórt adataiból következik, amiket térbeli helyzetük, kapcsolataik eltérései is befolyásolnak. 22

A jelenlegi munkahely kínálat részletesebb vizsgálatára a Koncepció gazdasági és az ingatlanpiac trendjeinek elemzésével foglalkozó fejezetei térnek ki.

Talenta Kft.

25

2008.06.10.


séget igénylő munkahelyek arányának fokozására. Ezzel az Érdre költözők között növelhető a magasabban képzettek aránya, egyúttal fokozatosan mérsékelhető a fővárosba történő ingázásuk is. -

A helyi – egyelőre még csak középfokú – oktatási intézmények bővítése és minőségük javítása a munkahely kereslet oldaláról hozzájárulhat az érdi munkahelyek jelenleginél kedvezőbb ágazati és színvonalbeli arányai kialakításához. A helyi képzés komolyabb fejlesztése ugyanakkor a város számára jelentős kiadás-növekedést jelent, emiatt törekedni ajánlatos a más szervezetek által finanszírozott intézmények letelepítésére is.

-

Bár a megyei város szerep ellátásához szükséges intézményfejlesztés is a munkahelyek számának a növelésével jár, annak jelentősége – az állami szerepvállalás továbbiakban is várható visszafogása miatt – nem értékelendő túl. Az intézményi szférában is a magán befektetések megszerzésére, fokozására ajánlatos törekedni.

-

A magasabb „minőségű” munkahelyek minőségi környezetet is várnak el, egyelőre a város által tervezett, „kiajánlott” területek23 jelentős része e feltételnek csak kevéssé felel meg. Érdnek érdeke megfelelő időben a „környezeti infrastruktúrába” befektetnie.24

-

Mindezen stratégiai célok érvényesítése sürgető, mert az M6-os autópálya építése befejezéséhez közeledik. Nem elegendő csak a rendezési eszközök elkészíttetése, hanem a területek tulajdonviszonyainak pontos ismeretében el kell kezdeni az „egy tagba szervezés” munkálatait, a tulajdonosi érdekek kiegyensúlyozását, az infrastruktúra (kiszolgáló utak, közművek) pontos helyének kijelölését, kiépítésük várható finanszírozási megoldásait és a hasonló munkákat.25

Valószínű, hogy különösen ez utóbbi cél érdekében a városnak létre kell hoznia – vagy meglévőt ilyen céllal meg kell bíznia – egy olyan kis létszámú fejlesztő vállalatot, amelyik a szükséges részletes elemzések és tervezés mellett a projekt menedzsment nem könnyű faladatait elvégzi. Összefoglalás Az ezredforduló előtti évtizedben Érd természetes szaporulata negatívba fordult, miközben a vándorlási különbözet magasabb a megyénél. Emiatt a városnak sokkal inkább érdeke a természetes szaporulat elősegítése, mint a bevándorlás ösztönzése. Kedvezőtlen adottság, hogy az alapfokú képzettséggel sem rendelkezők aránya megyei viszonylatban is magas, közel 8 %. Érdnek mindent meg kell tennie a magasabb képzettségű népesség megkötése érdekében. Érden a népesség foglalkoztatottsága alacsony, és azok közel kétharmada is más településben talált munkát. A Budapestre ingázók között viszonylag magas a vezető és egyéb „értelmiségi” foglalkozásúak aránya (30,6 %). A munkahelyi kínálat bővítésére nem csak a város bevételeinek növelése miatt, hanem a helyi foglalkoztatottság növelése érdekében is szükség van, de ezen belül is törekedni kell a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek arányának növelésére. Ez utóbbiak minőségi környezetet is feltételeznek, vagyis a városnak célszerű a „környezeti infrastruktúrába” befektetnie.

23

Ld ezekről az I. számú Mellékletet! Egyelőre például illuzórikusnak tűnhet egy vegyes iroda/szolgáltatási „park” létrehozása, de megfelelő környezetfejlesztés esetén – természetesen az irodapiac trendjei által befolyásoltan – ez az opció is vizsgálandó. (ld. például Budaőrs ilyen fejlesztéseit,) 25 E téren Biatorbágy komoly tapasztalatokkal rendelkezik, ott már szinte a „túlfejlesztés” gondjai jelentkeznek. 24

Talenta Kft.

26

2008.06.10.


3.3. INTÉZMÉNYELLÁTÁS, VÁROSKÖZPONT ÉS ALKÖZPONTOK - értékelésük, kapcsolataik és fejlesztési lehetőségeik 3.3.1. Megyei jogú város – intézményfejlesztés és/vagy „élhető város”? Érd az elmúlt évben megyei jogú városi rangot kapott, illetve kistérségi központtá vált. A város jogállásának e változása megerősíti a város vezetésének azt a már korábban is határozott törekvését, hogy fokozza a városnak a térségben betöltött „központi hely” szerepét, ami a település mérete ellenére eddig nem volt különösen jelentős. Az Érdi Kistérséghez három település csatlakozott: Százhalombatta, Tárnok és Diósd. A Kistérség lakosság száma Érdhez hasonlóan rohamosan növekszik, a 2002-es 87 ezerről 2006-ra 96 és fél ezerre nőtt. Figyelemreméltó, hogy a települések közül a Budapesthez legközelebb fekvő Diósd növekedési aránya legnagyobb, 27 százalékos. Jelenleg az alábbi intézmények szolgálják leosztott állami feladatként Érd központi szerepeit: •

Okmányiroda (Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskut)

•

Tűzoltó parancsnokság (27 település)

•

Rendőrség (Tárnok, Diósd felettes szerve + Sóskut, Pusztazámor

•

Szakorvosi rendelőintézet Járóbeteg szakellátás, gondozás (Diósd, Sóskut, Tárnok, Pusztazámor) Tüdőgyógyászat, onkológia, pszichiátria (Százhalombatta) 24 órás ügyelet (Sóskut, Tárnok, Pusztazámor)

•

Gyámhivatal (Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskut)

Fenti intézményei mellett Érd Megyei Jogú Város saját lakosságán felül is nyújt szolgáltatásokat: •

Gyermekjóléti Központ

•

Ifjúsági Szolgáltató és Információs Iroda

•

Nevelési Tanácsadó

•

Habilitációs Központ

Az általános iskolai ellátásban Érd szerepe a térségben kiemelkedő, más településből is fogad tanulókat, színvonalas gimnáziuma egyértelműen térségi szerepkört tölt be. Érd Megyei Jogú Város központi szerepe jelentősebb növelésének feltétele a térségi szerepet is betöltő intézményhálózat jelentős fejlesztése, beleértve abba az állami/önkormányzati intézményhálózat létesítményeit (bíróság, rendőrség, állami hivatalok, új városháza stb.), de azokat az intézményeket, szolgáltatásokat is, amelyek – függetlenül a tulajdonostól, működtetőtől – a város vonzerejét nagyobb térségek felé erősítik. A „hivatalos” központi szerepeket ellátó intézményhálózat fejlesztése komoly beruházásokat, pénzügyi forrásokat igényel. Ha a város megkapott magasabb jogállásához tartozó állami normatív transzferek (+ a célirányos támogatások) a korábbihoz képest nem növekednek jelentősebben, előállhat az a helyzet, hogy Érd olyan szükséges, de jellegüket tekintve mégis „presztízs” beruházásokba kezd, amelyeknek magas költségei elvonják a forrásokat más fontos feladatoktól. Olyanoktól, mint az infrastruktúra-fejlesztés, vagy a közterületi rendszer humanizálása, „élhetővé” tétele. (Ez a dilemma komolyan merül fel a városközpontban is – ld. a következő pontot.) E témában egyelőre csak az a stratégiai döntés előlegezhető meg, hogy rövidebb távon a város óvatosan szorgalmazza a megyei jogú város jogállásból fakadó feladataihoz tartozó fejlesztések ügyét, illetve egyelőre csak addig a mértékig, amíg a fejlesztésekből elsősorban Érd lakossága remélhet érzékelhető előnyöket. (Figyelni kell arra, hogy a város presztízsét, vonzerejét lakói és vezetői nem mindig azonos mércével mérik.)

Talenta Kft.

27

2008.06.10.


Más kérdés a város általános, térségi vonzereje, ami akkor növekedhet jelentősebben, ha Érden olyan intézmények, szolgáltatások létesülnek, amelyek egyediek, speciálisak, a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, azaz településföldrajzi értelemben „bázis-funkciót” teljesítenek. Általános gyakorlat ma Magyarországon, hogy egy-egy felkapott funkció (mint például a látványfürdő) a települési ambíciók hatására gyorsan elterjed, így a különleges, egy helyhez kötődő szerepét elveszti, esetleg a közeli térséggel való versenyben működtetése is veszélyeztetetté válik. Ilyen általános funkciójúvá kezdenek válni a város távlati elképzelései között felmerült közép- és felsőoktatási intézmények is. (Ráadásul éppen Érdhez viszonylag közel terveznek ilyen fejlesztéseket.) Bár stratégiai szinten kimondható, hogy a város érdeke bázis-funkciók területére vonzása, de – Budapest közvetlen közelében – egyelőre inkább a meglévő intézményei olyan fejlesztése és működtetése javasolt, amelyek az érdi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez járul hozzá. A város vonzerejének növelésében ugyanakkor legalább ilyen jelentőségű az „óriás-falú, óriás-kertváros” imázs javítása, aminek feltétele, hogy belső téri világa legalább a leggyakrabban felkeresett helyeken a mainál vonzóbbá váljon.

Talenta Kft.

28

2008.06.10.


3.3.2. A városközpont fejlesztése Az Óváros – a tradíciók hordozója. Az Érdről a külső szemlélőben korábban kialakult kép, de az érvényes településrendezési tervhez készült szociológiai vizsgálatok során megfogalmazott több helyi vélemény szerint is a városnak még nem alakult ki az „igazi központja”. Ennek egyik oka, hogy az Ófalu-Óváros településmag a település északi irányú növekedésével periferikus helyzetbe került, a korábbi és most folyó úthálózati fejlesztések miatt pedig térben még inkább elkülönül a város többi részétől. Bár történeti értékei, hagyományai elvitathatatlanok, az Óváros helyzete csak akkor javulhat, szerepköre akkor bővülhet, ha ténylegesen felkerül fel a kulturális és szabadidős célú idegenforgalom, túrizmus térképére. Ennek létrejötte az Óváros településszerkezeti elhelyezkedése és a két település határán lévő értékek együttes bemutathatósága érdekében csak a szomszédos Százhalombattával közös fejlesztési program(ok) megvalósulásával lehetséges, és ha Érd kihasználja a településrész Duna menti fekvését. (Az ez utóbbira vonatkozó javaslatot lásd a Koncepció 3.8 fejezetrészében.)

A fejlesztési program a megközelíthetőség érdekében jelentős részben infrastruktúra-építést jelent, de számos egyéb teendő is szükséges, mint az emlékek környezetének rende-

Talenta Kft.

29

2008.06.10.


zése, programok kidolgozása, köztük például egy „történeti tanösvény” kialakítása. A lerombolt kastély és környezete főként az érdi társadalom identitását erősítő szabadidős programok számára fejlesztendő. Bár legalább részbeni viszszaépítését többen támogatják, inkább a romhoz kapcsolt olyan egyszerű, de „jel értékű” olyan építészeti, környezeti és funkcionális beavatkozások javasoltak, amitől a „hely” egyszerre válik a jelenleginél vonzóbbá és használhatóvá. Az idegenfogalomba való bekapcsolódása is lehetséges, főként, ha megvalósulhatnak a Duna menti fejlsztések. A városközpont – országútból főutca, majd valódi központ. Érd városközpontjának helye a település történeti fejlődésének sajátosságai miatt rögzült a Diósdi út és Budai út keresztezésének környezetében. Helyét főként a fővárossal való vasúti kapcsolat korábbi meghatározó pontjai, az Érd alsó és Érd felső megállók, illetve a két szintbeli átjáró jelölte ki, amik mellé a hetvenes években az autóbusz pályaudvar is megépült. A másik meghatározó történeti körülmény az, hogy a megállók kiépítése idején a település északi határa még a két fontos távolsági út (70-es és 6-os) vonalánál volt, majd fokozatosan ezen „országutak” mentén, az ott megtelepült intézmények hatására kezdett a város „főutcájává” válni. A történeti városokban az ilyen átalakulások már a 19. század végén lezajlottak, Érd napjainkban menedzseli ezt a folyamaot. (Az európai, de a magyar történeti városok többségében már egy következő folyamat is lezajlott, vagy most zajlik: a központon korábban áthaladó távolsági utakról a forgalom kizárása, de legalább jelentős csillapítása. Ezt a következő lépést – mint látni fogjuk – központja igazán élhetővé válása érdekében majd Érdnek is meg kell tennie.)

A legutolsó években Érd központjában igen jelentős olyan fejlesztések történtek, amelyek folytatásával, a még szükséges további beavatkozások összhangjának „finom menedzselésével” a városközpont valóban méltóvá válhat egy megyei jogú városhoz. A főutca a kétoldali vegyes lakó-

Talenta Kft.

30

2008.06.10.


és intézményi építkezések eredményeként határozottan „városiasabbá” vált, a házak többségének építészeti minősége is jó, vagy legalább elfogadható. A fő előrelépést azonban három, egymástól részben független, de a rendezési tervi eszközökkel és a helyi koordinációval megvalósult „projekt” jelentette: a Stop Shop bevásárló központ, amelyhez a P+R parkoló és az autóbusz pályaudvar kapcsolódott, a két vasútállomás korszerűsítése, illetve a Diósdi út két vasútvonal alatti most folyó átvezetése. Közlekedésfejlesztési értelemben megépült az ország egyik legelső intermodális, azaz közlekedési eszközváltásra szolgáló csomópontja, aminek Érden az a különös jelentősége, hogy a környezetileg kedvezőbb kötöttpályás közcélú közlekedés arányának növekedését segíti elő. Az ambiciózus „nagy projekt” azonban még messze nem tekinthető befejezettnek. Két fő cél irányában szükségesek további fejlesztések: -

az intermodális csomópont működőképességének alapvető javítása és

-

a csomópontnak a központ kialakítandó köztereihez történő integrálása

érdekében. A két feladat szorosan összefügg egymással. Azt kell megoldani, hogy az egyébként logikusan „egymás mellé került” létesítmények együttes használatának lehetőségei a jelenlegihez képest jelentősen javuljanak, illetve a közterek olyan kapcsolatai jöjjenek létre, amelyek a központ e területét a használók számára valóban vonzóvá teszik. A jelenlegi helyzetben az alábbi, esetenként igen komoly hiányosságok jelentkeznek: -

Érd felső megálló megközelítése csak a Budapest felé induló vonatok szempontjából elfogadható (ha működik a lift), az ellenkező irányból a kialakított hosszú rámpa nem kedvező, de elfogadható.

-

Az autóbusz pályaudvarról (ahol a MÁV jegypénztár is működik) Érd felső megálló felé való eljutás a keskeny aluljáróval és a lifttel (ha működik) környezetileg kellemetlen.

-

A közúti aluljáró felett létrejött térnek a – nem a vasúti megállókhoz igyekvő – gyalogosok általi megközelíthetősége különösen a városközpont (Budai út) nyugati részei irányába megoldatlan a szintbeli gyalogos átjáróval. Egyelőre maga a gyalogos tér is kellemetlen környezetű.

-

A kialakított körforgalom26 nehezen tudja fogadni a korábbinál nem nagyobb, de annál folyamatosabban áramló forgalmat. Ugyanennyire fontos, hogy a csomópont környezetében csak nehezen alakítható ki valódi köztér.

Mindezek a gondok főként azért jelentkeznek, mert a csomópontok kialakításánál a gyalogos mozgások igényeit a tervezők csak a szükséges minimum (és a vasút-üzemeltetés szabályai által megkövetelt előírások betartása) szintjén elégítették ki, a város természetes igényei – bizonyára a beruházások korlátos forrásai miatt is – háttérbe szorultak. A településfejlesztési koncepció javaslata az, hogy a város – az eddigi elképzelésekkel egyezően – pályázzon a Regionális Operatív Program városrehabilitációra vonatkozó intézkedései keretében központja fejlesztésére, annak környezetjavítása és funkciógazdagítása érdekében.27 Ennek érdekében mindenképpen el kell készítenie egy olyan dokumentumot, ami költségekkel és ütemezetten tartalmazza a városközpontban megoldandó legfontosabb feladatokat, s aminek része egy olyan – a településrendezési tervek tartalmán túlterjedő – beépítési-környezetalakítási terv is, ami egyértelműen bemutatja a központfejlesztés legfontosabb térbeli és funkcionális szándékait. E program és terv kialakítása érdekében a Koncepció az alábbiak rögzítését tartja szükségesnek:

26

A körforgalom csupán a járműközlekedés biztonságát segíti elő annak lassítása révén, a gyalogos mozgások számára a megnövelt távolságok miatt kimondottan előnytelen, ezért városközpontokban csak különleges esetekben (pl. az Oktogon) alkalmazzák. 27 Az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmazza a városközpont továbbfejlesztésére vonatkozó akcióterületi programot, de a leírt gondok orvoslásának igényét nem taralmazza.

Talenta Kft.

31

2008.06.10.


-

Hármas, jellegében gyalogos térrendszer létrehozása ajánlott a Művelődési Központ mögötti szabad térség, a volt autóbusz pályaudvar mögötti területek és a létrejött új gyalogos tér szerves összekapcsolásával.

-

E megoldás egyszerre szolgáljon a városközpontot használók számára „beélhető közterekkel”, és segítse elő az intermodális központ jelenleginél kedvezőbb működését.

E javaslatok a város eddigi központfejlesztési elképzeléseiben a„súlypontok” kisebb módosítását, „eltolását” igénylik: -

Nem elegendő csak a Budai út városias karakterének további fokozására törekedni, ki kell használni a központ területi kiterjesztéséhez a legújabb fejlesztések által nyújtott lehetőségeket is.

-

Előbbi javaslat következményeként az érvényes szabályozási terv egyes beépítési javaslatainak módosításával28 arra érdemes törekedni, hogy a főutak menti beépítés ne viszonylag zárt „belső zöldfelületeket” határoljon, hanem az épületek elrendezése révén védett, de közhasználatú közterek, közkertek jöjjenek létre.

-

Bármilyen funkciójú új épület esetén biztosítani kell, hogy annak földszintjén a városközpont lakossági használatát erősítő olyan vonzó rendeletetések kapjanak helyet, amelyek lehetőség szerint a közterek használatát is erősítik (pl. teraszokkal). E megoldást akkor is ajánlatos követni, ha közfunkció épül (ld. pl. a német városházák Rathaus Keller-jeit).

-

A városiasság érvényesítése érdekében nem elsősorban a beépítés magasságának növelésére ajánlatos törekedni, hanem olyan építészetileg színvonalas lakóépületek és intézmények létesítésére, amelyek jellegükben városias karakterűek.

Mindezekre azért is törekedni kell, mert – bár az aluljáró a központ megközelítését javítani fogja – annak érkezésénél, illetve a csomópont közvetlen környezetében aligha jöhet létre kellemes környezet, így a kialakítandó közterek kapcsolatait más helyeken is keresni, biztosítani kell. A Koncepció ebből a szempontból az alábbi részletes javaslatok megfontolását ajánlja: -

Kulcshelyzetben van a fejlesztés szempontjából Érd alsó részben már felhagyott megállóépülete. Térségében olyan épület létesítése szükséges, amelynek alsó szintű funkciói a vasúti oldalon kellemes környezetet biztosítanak az aluljáró és a lift megközelítése felé.29

-

E helyen a létrehozott gyalogos tér felé a felvonón kívül az aluljáró folytatásában kellemes lépcső vagy rámpa építése is szükséges.

-

A felhagyott autóbusz állomás és a Ritmus áruház helyén (vagy átalakításával) és a vasútállomás helyén épülő épülettel olyan köztér hozandó létre, amely egyszerre kapcsolódik a forgalmi csomóponthoz és a Stop Shop menti sétányhoz és – az aluljáró közvetítésével is – az új gyalogos térhez.

-

A gyalogos tér nyugati oldalának beépítése ütemezetten, de egységes építészeti koncepció alapján városias karakterűvé alakítandó, keleti oldala kertépítészeti eszközökkel javítandó, biztosítani kell a tér köztér jellegű használatához szükséges feltételeket (pl. padok).

-

A Művelődési Központ mögötti térség beépítésével ugyancsak köztér, közkert jellegű kialakítás jöjjön létre akkor is, ha itt közintézmény létesülne.

E javaslatok megvalósulása eredményeként Érd városközpontja új, különleges értékű téri világgal gazdagodhatna: a Budai út tengelyéhez kapcsolódó három köztérrel, a Művelődési Központ mögöttivel, 28

A városközpontra új szabályozási terv készül. Ennek érdekében szorgalmazható a vasútállomás mellé épült, a szépen fejlődő központhoz, a kialakítandó térhez, kerthez képest méltatlan építészeti színvonalú bevásárló épület átépítése is. Így a gyalogos aluljáró napi gyalogos forgalomba való bekapcsolása is lehetővé válhatna.

29

Talenta Kft.

32

2008.06.10.


a felhagyott autóbusz pályaudvarhoz, a Stop Shop-hoz és az Érd alsó megállóhoz kapcsolódóval, valamint az új gyalogos térrel az aluljáró felett. A megvalósítás feltétele a magas szintű települési érdekű koordináció, amelynek egy részletesen kidolgozandó program és tervek alapján kell folynia. A ROP pályázaton való indulásnak is, de a megvalósíthatóságnak is feltétele olyan fejlesztő vállalkozás létrehozása (vagy egy meglévő fejlesztése), amely e koordinációt térben, műszakilag, de a várhatóan nagyszámú magán beruházó között is biztosítani tudja. A városközpont fejlesztés szerves részét kell képezze a Szabadság tér rendezése, illetve a Balatoni út további nyugati szakasza funkcióinak szabályozása. Ha valóban eldől, hogy a rendőrség új épülete a most hatályos szabályozási terv szerint a téren valósul meg, az a közlekedési csomópont30 jelentős átrendezését elkerülhetetlenné teszi. Átalakítása során tekintetbe kell venni, hogy az M6 pálya csomópontjának elkészültével az Ercsi utca szerepe még inkább felértékelődik, míg a Felső utca továbbra is csak a jelentősen kisebb, az Óváros irányú forgalmat bonyolítja majd le. Ezt figyelembe véve javasolt, hogy a Budai útba közvetlenül csak az Ercsi út kapcsolódjon egyszerű három ágú csomóponttal (ahogyan azt vázlatosan a jelenleg hatályos tervek is tartalmazzák), a Felső utca pedig az Ercsi utcába kössön be merőleges töréssel. Ezzel a jelenleg rendkívül területpazarló csomópont megszűnhetne, a forgalom a tér északi és nyugati oldalán összpontosulhatna, így megnyílhat az esély egy „Szabadság liget” létrehozására, a Földrajzi Múzeum környezetének javítására, a központ forgalomcsillapítása31 első lépésének megtételére. A liget kellemes környezettel indíthatja a már a korábbi rendezési elképzelésekben is felmerült gyalogos sétányt a múzeum kertje mögött. Ezzel Érd városközpontja jelentős méretű, viszonylagosan védett köztérrel, közkerttel gazdagodhatna, erősödhetne a város kertvárosi karaktere. A városias beépítés központi jellegű funkciókkal történő kiterjesztése, az ipari karakterű beépítés fokozatos lecserélődése nyugati irányban a Balatoni út mentén további feladat, amit a városrendezési szabályozással is elő kell segíteni.

30

A széthúzott csomópont kialakítása az utcák korábbi, jelentős távolsági út szerepéből is következett. Az intézmények (rendőrség, múzeum) bejáratainak megközelítése, időszakos kiszolgálása, parkolói alárendelt, „vegyes használatú” útfelületekkel megoldhatók.

31

Talenta Kft.

33

2008.06.10.


3.3.3. Alközpontok.32 Érd vezetése, de a lakossági vélemények szerint is a nagy kiterjedésű településben mindenképpen szükséges alközpontok létrehozása, ezt a szándékot az új vezetés által kialakított részönkormányzati rendszer is erősíti. A város intézményi/szolgáltató hálózatának elemei ugyanakkor meglehetősen spontán módon, de a piaci törvényszerűségeket logikusan követve, a legjobban megközelíthető helyeken települtek meg. A leginkább jellemző lokációs pontok, vonalak az alábbiak: -

nagy közlekedési csomópontok környezete,

-

vasútállomások szűkebb környezete,

-

főutcák egyes rövidebb-hosszabb szakaszai,

-

közintézmények, főként iskolák szűkebb környezete.

A felsorolt lokációs pontok, vonalak között a nagy közúti csomópontok környezetei és egyes főutca-szakaszok a dominánsak, amelyek mentén helyenként kisebb funkció-sűrűsödések jelentkeznek. Igazi „városi alközpont” jelleget azonban csak kevéssé mutatnak fel. A 20. század eleji parcellázások térképeinek áttekintése alapján az is megállapítható, hogy az egyébként meglehetősen mechanikus tervek egyes szélesebb utcák keresztezéseinél kijelöltek kisebb-nagyobb, főként kör formájú tereket, amelyeknek bizonyára valamilyen „központi helyi” funkciót is szántak. Ezek között egy sem kapcsolódik a település főutcájává vált Bajcsy-Riminyáki vonalhoz, főként a Parkváros, a Postás telep és a Tusculanum városrészekben találhatók. E terek gyakran a derékszögű hálós rendszerből kihagyott tömbök he32

Ezekkel kapcsolatban a Koncepció csak általános problémákat és javaslatokat fogalmaz meg. A megoldások részleteit megfelelő előkészítő tanulmánytervekben, majd szabályozási tervekben lehet majd kidolgozni.

Talenta Kft.

34

2008.06.10.


lyén, vagy az eltérő irányú tervezett utcák találkozásánál alakultak ki (pl. Szent László tér, József tér, Szigetvári és Szováti utcák – 6 utca kereszteződése, stb.). Egy másik formájuk úgy jött létre, hogy a derékszögű rendszerbe egy meglévő utat beépítettek (pl. a „Corvinia” telep felett az Alsó-erdősor utcát). Ennek eredményeként a hálós elemekkel való kereszteződéseknél nagyszámú kisebb háromszög alakú teresedés alakult ki. E terek közül úgyszólván egy sem működik valódi városi térként, közkertként, még kevésbé „alközpontként”: rajtuk a burkolt vagy burkolatlan utak általában egyszerűen áthaladnak, kopárak, kellemetlenek. A koncepció azt a stratégiai alapkérdést veti fel, hogy a város milyen jellegű alközpontok létrehozását irányozza elő. Elvben három megközelítés, fejlesztési cél, illetve azok kombinációja lehetséges: a)

Az alközpontok elsődlegesen a város igazgatási feladatainak, illetve a közszolgáltatásainak decentralizációja érdekében jönnek létre.

b)

Az alközpontok elsődlegesen a magán kiskereskedelem és szolgáltatások jelenleginél koncentráltabb helyei,

c)

Az alközpontok fő feladata, hogy a környező lakosság számára különböző jellegű köztereket, hosszabb szabadtéri tartózkodásra alkalmas vonzó „helyeket” biztosítsanak.

ad a) A bevezetett részönkormányzati rendszer elvben támogatja a közfunkciók decentralizálásának opcióját. A részönkormányzatok feladata az eddigi tapasztalatok szerint elsődlegesen a város vezetése és az egyes városrészek aktív lakossága közötti folyamatos kapcsolattartás, információ-terjesztés, vélemények megismerése és a leginkább zavaró helyi gondok megismerése, azaz a kommunikáció. Ugyanakkor a lakosság részéről is igen komolyan felmerült egy vagy több helyen kihelyezett ügyfélszolgálati irodák létesítése, ami főként a város északi részén indokolt, ahol amúgy is hiányoznak közintézmények. A Bem tér mellett a Darukezelő utcától délre az igen kellemes környezetű beépítetlen tömb az oda tervezett oktatási, gyermeknevelési intézmények mellett ilyen célt is szolgálhat, különösen akkor, ha a közfejlesztés köztér (közkert) létrehozásával is társul (a/ és b/ opció együtt).

ad b) A magán kiskereskedelem és szolgáltatások „alközpontjait” – ténylegesen csak sűrűsödési pontjait, sávjait – a magán piac szereplői mára nagyjából kialakították ott, ahol megfelelő méretű és jellegű kereslet jelentkezik. A kialakult helyzet változtatása emiatt Talenta Kft.

35

2008.06.10.


meglehetősen nehéz, a város számára rendelkezésre álló piac-befolyásoló eszközök köre erősen korlátozott. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az erősen építészeti indíttatású eddigi városrendezési szabályozás, a városias beépítés szorgalmazása – a főutca „központ-sávjainak” erősítése érdekében is – több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. A magán kiskereskedelem és szolgáltatások létesíthetőségére vonatkozó szabályok azonban továbbra is alapvetően fontosak maradnak, de azokat az adott városrészek, építési övezetek jellegéhez igazodóan kell megfogalmazni és alkalmazni. Semmiképpen sem ajánlatos tiltani mindenfajta kiskereskedelmi és szolgáltató tevékenységet a főutaktól, csomópontoktól távolabbi lakóterületeken. A helyi építési szabályzat módosítása, finomítása szükséges azonban annak érdekében, hogy ne jelenhessenek meg a lakóterületeken jelentősebb forgalmat vonzó és a lakókörnyezetet zavaró funkciók. Elkerülhetetlen ezért, hogy az OTÉK által az építési övezetekre „megajánlott” telepíthető tevékenységeknél részletesebb tiltó és engedélyező szabályokat dolgozzanak ki. Ennek során tekintetbe kell venni legalább a gépkocsival való megközelítés lehetőségeit (utcaszélesség) és a telken való parkolás megoldását a telek mérete és beépítése figyelembevételével. A szolgáltatások, boltok kialakult főutak menti csoportosulásai valódi alközpontokká (a/ és c/ jelleg együtt) csak kevés helyen alakíthatók az egymás mellé került épületek és funkcióik esetenként igen komoly telepítési és építészeti zavarai, de főként a helyhiány miatt. Új létesítmények telepítése esetén meg kell követelni a parkolás és az épület „gyalogos” előterének színvonalas megoldását, nem utolsósorban a növénytelepítést. A kialakult intézmény-csoportosulások megjelenésének, használati zavarainak javítása érdekében a koncepció egy „főutca program” indítását, szakaszos megvalósítását javasolja, aminek eredményeként az utcák jelenlegi taszító, „külvárosias” városképének javulása az infrastruktúra fejlesztésével együtt és a tulajdonosok bevonásával jöhet létre.33 Érden a városközpont mellett az egyetlen jelentős intézmény-csoportosulás az M7-es autópálya csomópontjánál, a Bem téren jött létre. E helyen magán beruházásban egy komolyabb bevásárló központ létesítése tervezett, a helye rendelkezésre áll, szó van arról, hogy a beruházó a nem teljes értékű csomópont javításához is hozzájárulna. (A csomópont a városon belüli csatlakozásai kis átbocsátóképessége miatt a délutáni csúcsidőszakban igen komoly, balesetveszélyes torlódásokat okoz a pályán, de esetenként komoly torlódások jönnek létre a városon belül is.) Ha a beruházáshoz kapcsolódóan nem javítható alapvető mértékben a csomópont kapacitása, a bevásárlóközpontot kívülről felkeresők további forgalomnövekedést, torlódást okozhatnak. Emiatt ajánlatos, hogy a város az építés feltételéül szabja meg, hogy a beruházó közlekedési hatástanulmánnyal bizonyítsa, hogy a létesítmény működtetése a kapcsolódó beruházások eredményeként – legalább – nem növeli a csomópont terhelését. Ha ily módon az építés lehetővé válik, a beruházóval megkötendő településrendezési szerződésben rögzíteni kell, hogy a létesítménynek valódi alközpontot is kell formálnia, azaz ne „zárt dobozként” valósuljon meg, legyenek intenzíven használható köztéri kapcsolatai, és amelyhez kisebb közberuházások is kapcsolódhatnak (a/, b/, és c/ opció együtt).

33

E programot a koncepció más, a közlekedéssel és az épített környezettel foglalkozó fejezetei tartalmazzák részletesebben.

Talenta Kft.

36

2008.06.10.


Ad c) A parcellázások eredményeként létrejött – korábban jellemzett – „utca-tereken” csak óvatosan szabad a kiskereskedelem és a szolgáltatások megtelepedését szorgalmazni, ezek városszerkezeti helyzetük miatt sem mindig alkalmasak ilyen funkciók befogadására. E terek, teresedések inkább zöldfelületekkel gazdagított közterekké alakítandók úgy, hogy a rajtuk áthaladó forgalom megfelelő „terelésével” minél nagyobb összefüggő, védett térrészek jöjjenek létre.34

Végül a Településfejlesztési Koncepciónak állást kell foglalnia az érdligeti „alközpont” fejlesztése kérdésében. Itt az a helyzet állt elő, hogy a korábban a 70-es út átmenő szakasza mentén szorgalmazott fejlesztések ellehetetlenültek (megszűnt strand, bezárt a volt ABC), ezzel szemben a közszolgáltatások inkább a vasútállomástól délkeletre összpontosulnak, ahol pedig komolyabb fejlesztésre hely alig állrendelkezésre. Egyelőre csupán az a halasztó jellegű stratégiai döntés hozható meg, 34

A zöldfelületek kialakításának komoly akadálya lehet esetenként a lekopott mészkőfelszín, emiatt megvalósításuk az e tényezőre is figyelő kertépítészeti tervek alapján történhet csak.

Talenta Kft.

37

2008.06.10.


hogy a volt strand területén – mint Érden belső területei az egyetlen komolyabb méretű közhasznú zöldfelületén – túlzott sűrűségű „központképző” építkezések ne történjenek, ugyanakkor védeni kell a területet a közút zavaró hatásaitól intenzív növényzettelepítéssel vagy más környezetbarát módon. Megfontolandó, hogy olyan funkció kerüljön ide, ami nem közvetlenül a 70-es út mellé települ, mind helyi, mind térségi funkciót is ellát, és ami jellegénél fogva is igényli a zöldterületi kapcsolatot. (Ld. erről az I. Mellékletben is!) Összefoglalás: A térségi szerep ellátásának feltétele a térségi szerepet is betöltő intézményhálózat jelentős fejlesztése. Érdnek az az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá. Az Ófalu a tradíciók hordozója, jelenlegi helyzete csak akkor javulhat, ha idegenforgalmi vonzereje növelhető. Ez utóbbi csak a Százhalombattával közös fejlesztési program(ok) megvalósításával és akkor lehetséges, ha a település intenzíven kihasználja a Duna menti fekvés előnyeit. A város új központjának a nemrég kialakult intézménycsoportosulásokra és forgalmi kiszolgáló létesítményekre ráépülve a következő fejlesztési célokat kell szolgálnia: -

az intermodális csomópont működőképességének alapvető javítása,

-

a csomóponthoz kapcsolódó téri rendszerek és a központ kialakítandó köztereinek integrálása;

-

a fejlesztés során törekedni kell arra, hogy a közterek olyan kapcsolatai jöjjenek létre, amelyek a központ e területét a használók számára valóban vonzóvá teszik.

A városnak pályáznia kell a Regionális Operatív Program keretében a központ fejlesztése, környezetének javítása és funkciógazdagítása érdekében. Érd városközpontja új, különleges értékű téri világgal gazdagodhatna a Budai út tengelyéhez kapcsolódó közterek rehabilitációjával, beleértve ebbe a Szabadság teret is. A megvalósíthatóság feltétele egy fejlesztő vállalkozás létrehozása. Szükség van alközpontok hálózatának létrehozására. Az alközpontoknak a már meglévő szolgáltatás-csirákhoz kell kapcsolódniuk. Fontos a szélesebb utcák keresztezéseinél kijelölt kisebb-nagyobb terek rehabilitálása. E terek közül úgyszólván egy sem működik valódi városi térként, közkertként, még kevésbé alközpontként. Mindezek segítségével elő kell segíteni a közfunkciók decentralizálását. A decentralizáció főként a város északi részén lehet indokolt, de csak akkor, ha az valódi, zöldterületekkel gazdagított közterek létrehozásával társul. Emellett nem indokolt teljes mértékben tiltani mindenfajta kiskereskedelmi és szolgáltató tevékenységet a főutaktól, csomópontoktól távolabbi lakóterületeken, de részletesen végiggondolt szabályozással kell távol tartani a kertvárosi jellegű területektől a zavaró tevékenységeket. A főutcák karakterének javítása érdekében támogatni kell egy „főutca program” elindítását.

Talenta Kft.

38

2008.06.10.


3.4. LAKÁSHELYZET ÉS LAKÓKÖRNYEZETEK – építés, átépítés – A város lakásállománya 2001-ben 20054 egység volt, azóta mintegy 2000 darabbal bővült. Az állomány méreteloszlása, minősége a 2001. évi népszámlálás adatai alapján az átlagértékek tekintetében általánosságban jónak mondható, de az adatok szórása meglehetősen nagy. A lakások építési évek szerinti eloszlása jól tükrözi a város építéstörténetét, azt, hogy növekedése a második világháború után, különösen az 1970-as évektől gyorsult fel. Míg a 2. világháború előtt épült lakások aránya Érden csupán 8,9 %, az 1945 után épülteké 73 %, a rendszerváltozás után az ezredfordulóig pedig a lakások 18,1 %-a létesült. A két világháború között éves átlagban csupán 55 lakás épült, 1945 és 1969 közötti időszakban az átlagos éves produktum 161 darab volt, 1970 és 1989 között már évi 531 darab lakás létesült. A rendszerváltozás utáni évtizedben – részben a lakástámogatások visszafogása, részben a szuburbanizáció fő célterületei változásainak eredményeként – az építési-átépítési35 kedv visszaesett évi 362 lakásra. Az érdi lakások átlagos mérete igen magas: 86 m2, magasabb, mint a megyei városok átlagértéke (79 m2), méretbeli eloszlásuk azonban nagy szórást mutat. A lakások több mint egynegyede (25.5 %) ténylegesen „kislakás”, kisebb 60 m2-nél, de a 100 m2-nél nagyobb lakások aránya is magas: 31,5 %. Hasonló a helyzet a lakások minőségével kapcsolatban is. A gyenge (félkomfortos, komfort nélküli, szükség) lakások 16,6 %-os aránya a megye városainak összesített átlagértékével összevetve (28,1 %) nem tűnik magasnak, de jelentősen kedvezőtlenebb több Pest megyei város adatánál. (Gödöllő: 8,3 %, Budaőrs 10,7 %, ugyanakkor például Monor: 29,2 %, Nagykőrös: 35,7 %). A városnak érdeke a nagyobb, jó minőségű lakások arányának növekedése, ennek szorgalmazása azonban a lakásszektoron belüli, illetve egyéb szabályozási eszközökkel alig, csak Érd lakóterületi presztízsének általános javításával lehetséges. 3.4.1. Lakókörnyezet típusok – sajátos fejlesztési feladatok A lakásméretek és a lakásminőség terén tapasztalható statisztikai jellegű szóráshoz hasonlóan a város lakókörnyezeteinek karakterében is jelentős különbségek tapasztalhatók. Az is feltűnő, hogy a város úgyszólván minden részén a környezet átalakulóban van, keverednek a korábbi építésű és az új, vagy bővített, felújított házak.36 Részletes helyszíni bejárás és űrfelvételek elemzése alapján a karakterbeli eltérések okai főként az alábbiak: -

a 20. század eleji parcellázások során a „fejlesztők” hozam-elvárásainak megfelelő telekméretek igen jelentős eltérései (pl. a korábban „Tisztviselő-Kertváros”nak hívott városrész és a csatlakozó korábbi „Hamzsabég” telep és a vasúttól délre fekvő Érdliget között, vagy a mai Postás – korábban „Horthy Miklós telep” – és a „Tusculanum telep” között),

-

a terület kedvező morfológiai, táji helyzete (pl. kellemes tájolású domboldal – Érdliget Diósdi határán a „Tisztviselő-Kertváros”, vagy a korábban „Corvinia telepnek” hívott terület középső részei, ahol egy erdősáv – már részben beépülve – máig fennmaradt),

-

a periferikus, illetve „szegély” helyzet, nehéz megközelíthetőség, infrastrukturális, intézményi ellátatlanság, a lassú beépülés zavarai (pl. a Csúcs utcai felüljárónál az autópálya két oldalán, a korábbi „Szent Gellért telep”, illetve a Fundoklia-völgy menti területek)

-

a lakóterületek főutakhoz való viszonya (igen kedvezőtlen adottság például, hogy a Bajcsy Zsilinszky – Riminyáki úthoz annak úgyszólván teljes hosszában kicsiny telkeket tartalmazó keskeny tömbök csatlakoznak, ami nagyban hozzájárul a telekhasználat, a beépítés és a városkép zavaraihoz),

35

Az éves építési adatok természetesen nem csak új építkezéseket, hanem nagyszámú átépítést is takarnak. 36 Az eltérések jellegének és okainak pontosabb kimutatása érdekében hasznos lehet az építési engedély kérelmek időbeni és térbeli elemzése, erre a településrendezési eszközök készítését megelőző vizsgálatok során kerülhet sor.

Talenta Kft.

39

2008.06.10.


-

vasútvonalak, vasútvonalak és főutak közé zártság, vasútvonalhoz való közelség (pl. Érdliget jelentős területei a kis telekméretekkel súlyosbítva), ritkábban a munkahelyi területekhez való kapcsolódás (pl. ad hoc. szántó parcellázások vasúti megálló két oldalán a település délnyugati részein – „Ilona”, Szent István”, „Tisztviselő” telepek, majd a vasút és közöttük később kisebb iparterületek),

-

részben még falusias karakterben maradt területek (ÓfalúÓváros),

-

zártkerti jelleggel fennmaradt területek (Ófalú-Óváros és a Felső utca felett, utóbbinál a temető közelsége, illetve bővíthetőségének zavarai).

Ezek a fő lakóterületi karakter-típusok a település úgyszólván teljes területére már a 2. világháború előtt elvégzett parcellázások térbeli keretei között mintegy „spontánul” jöttek létre főként a hetvenes évek nagyarányú betelepülései idején. Sem korábban, sem ekkor nem rendelkezett a község olyan elképzelésekkel, tervekkel, településfejlesztési eszközökkel37, amikkel a területhasználat és beépítés időbeni, térbeli koncentrációját, jellegét komolyabban befolyásolni tudta volna.38 Ennek az eredménye lett az, hogy a település területének igen jelentős részein máig „átmeneti” állapot áll fenn, helyenként igen nagy arányban vannak még beépítetlen telkek, vagy állnak kicsiny és nagyméretű házak egymás szomszédságában. A település rendkívül gyors növekedése közepette az építési szabályozás nem segítette elő a „kisvárosias” karakter39 kialakulását, a szegényesebb vagy magasabb minőségű „kertvárosi” jelleg vált általánossá ott is, ahol a zártabb beépítés előnyösebb lett volna. Az érvényben lévő településrendezési szabályozás ténylegesen ezt a kimaradt fejlődési fázist kívánta utólagosan – sajátos településtervezői nosztalgiák által is indíttatva – visszahozni, amivel szemben a néhány megvalósult építkezés zavarai alapján határozott lakossági fellépések is történtek a kertvárosi karakter védelmében. Hasonló, jogos vélemények fogalmazódtak meg a magas sűrűségű „lakópark” építkezésekkel (például a Bajcsy Zsilinszky út mentén – PÁRA tömb) szemben is.40 A koncepció Érd lakásépítéssel, a lakókörnyezetek alakításával kapcsolatban az alábbi általános, stratégiai jellegű döntések meghozatalát tartja szükségesnek. -

A településen folyó lakásépítések ütemének, helyének a környezeti helyzet javítása és infrastruktúra kiépítés hatékonysága érdekében történő befolyásolása érdekében a

37

például adópolitikával Az ilyen befolyásolásra az építési szabályok önmagukban általában nem elegendők. Az elmúlt évtizedekben ilyen eszközként csak az állt a község rendelkezésére, hogy mely területeket sorol át üdülőterületből lakóterületté. 39 Kis- és középvárosainkban a 20. század első felében elterjedt magasföldszintes zártsorú vagy ún. „megnyitott” zártsorú beépítés, illetve a központba futó főutcák mentén egy-kétemeletes zártan beépített házak a földszinten üzletekkel, a telken hátul raktárakkal, műhelyekkel. 40 A koncepció e téma kimondottan szabályozástechnikai kérdéseit egy másik fejezet is tárgyalja majd. 38

Talenta Kft.

40

2008.06.10.


város a városrendezési szabályozás mellett alkalmazzon adópolitikai eszközt is41. Ennek célja egyrészt a ma még rendezetlen, kialakulatlan állapotok alapvető javítása kell legyen, másrészt az, hogy elsősorban a már túlnyomóan beépült területek üres telkei épüljenek be. -

A lakásépítés döntő többségét Érd kertvárosi jellegének további erősítése érdekében kell befolyásolni, szabályozni. Ennek leginkább megfelelő, eddig is alkalmazott eszköze a telkenként építhető lakásszám szabályzati korlátozása.

-

A kertvárosi jelleg városiasabb beépítési formák irányában való sűrítése rendkívül óvatosan, egyelőre csak a városközpontban és annak szűkebb környezetében alkalmazandó. Ugyanakkor semmiképpen sem javasolt ott sem a beépítés magasságának további emelése, és az indokolatlanul magas engedélyezett beépítési sűrűségeket csökkenteni kell a helyi építési szabályzatban.

-

A vállalkozói lakásépítés szervezett (pl. „lakóparki”) formái általánosságban nem utasítandók el, de csak alacsony sűrűséggel és beépítési magassággal, lehetőleg telkes (pl. kis sorházas) jelleggel és kisebb önálló egységekben fogadhatók el főként akkor, ha azzal segíthető egyes területek beépítési zavarainak orvoslása.

-

A lakóterületek környezeti állapotának javításához a közterületek fejlesztésével is hozzá kell járulni a közösségi és lakossági ambíciók és források egyesítésével.42

Ez utóbbi stratégiai cél az Érdhez hasonló kertvárosokban azt jelenti, hogy nem csupán a lakótelkeknek kell rendelkezniük jelentős zöldfelületekkel, hanem, ahol lehetséges és célszerű, a zöldfelületeknek a közterületeken is meg kell jelenniük.

Végül kiemelt figyelmet kell fordítani Érdnek a korábban zártkert besorolású, lakóterületté átminősített, az Ófalu felett elhelyezkedő területeire. E területet az Integrált Városfejlesztési Stratégia ún. „szegregátumnak” minősítette az ott lakók alacsony státusa, képzettsége, foglalkoztatottsága, lakállományának Érd más területeinél sokkal gyengébb minősége miatt. A terület sajátos terepviszonyai ráadásul jelentős mértékben befolyásolják a terület társadalmi és környezeti viszonyainak alakulását. Lakóterületi övezeti besorolása számos problémát vet fel, emiatt e terület településrendezési tervezési kérdéseire a Koncepció 5. fejezete részletesen kitér.

41

A részletes javaslatok csak további konzultációk alapján fogalmazhatók meg, illetve annak függvényében, hogy az ilyenfajta befolyásolásra (is) alkalmas értékalapú ingatlanadó mikor és milyen szabályok szerint kerül országosan bevezetésre. 42 E témára egyéb vonatkozásaiban a koncepció központokkal és a közlekedéssel foglalkozó fejezeti is kitérnek.

Talenta Kft.

41

2008.06.10.


Összefoglalás Az érdi lakások mérete magasabb, mint a megyei városoké átlagértéke, eloszlásuk azonban jelentős szórást mutat. A városnak érdeke a nagyobb, jó minőségű lakások arányának növekedése, ez azonban csak Érd lakóterületi presztízsének általános javításával lehetséges. A város sokáig nem rendelkezett olyan településfejlesztési eszközökkel43, amelyekkel a területhasználat és beépítés időbeni, térbeli koncentrációját, jellegét komolyabban befolyásolni tudta volna, és az építési szabályozás nem segítette elő a „kisvárosias” karakter44 kialakulását, így a szegényesebb vagy magasabb minőségű „kertvárosi” jelleg vált általánossá. A lakásépítéssel és a lakókörnyezet alakításával kapcsolatban az alábbi általános, stratégiai jellegű döntések meghozatalára van szükség: -

A város a városrendezési szabályozás mellett alkalmazzon adópolitikai eszközt is, aminek célja elsősorban az üres telkek mielőbbi beépülése.

-

A kertvárosi jelleg városiasabb beépítési formák irányában való sűrítése rendkívül óvatosan, egyelőre csak a városközpontban, annak szűkebb környezetében és egyes alközpontokban alkalmazandó.

-

A vállalkozói lakásépítés csak alacsony sűrűséggel és beépítési magassággal és kisebb önálló egységekben fogadható el.

A lakóterületek környezeti állapotának javításához a közterületek fejlesztésével is hozzá kell járulni; a zöldfelületeknek a közterületeken is meg kell jelenniük.

43

például adópolitikával Kis- és középvárosainkban a 20. század első felében elterjedt magasföldszintes zártsorú vagy ún. „megnyitott” zártsorú beépítés, illetve a központba futó főutcák mentén egy-kétemeletes zártan beépített házak a földszinten üzletekkel, a telken hátul raktárakkal, műhelyekkel. 44

Talenta Kft.

42

2008.06.10.


3.5. KÖZLEKEDÉS – a városszerkezet és a nagy országos hálózatok konfliktusa - 45 Érd az ország legfontosabb közlekedési zónájában, „szektorában” helyezkedik el. Kialakulását, növekedését két fontos (40-es - Székesfehérvár, 30-as - Szekszárd) vasútvonal és két „országút” (70-es és 6-os főút) segítette elő, növekedése eredményeként azonban mintegy „útját állta” két újabb főút kiépítésének (M7 autópálya, a most kiépülő M6 autópálya), amelyek emiatt a város beépített területein haladnak át, illetve a beépítésre szánt területei mentén fognak áthaladni. Az M7-es pálya és a 6-os út kiépítésével megnőtt közúti közlekedési „kínálat” Budapest szomszédságában tovább gyorsította a város növekedését. A bővülő kínálatra így nagy közlekedési kereslet válaszolt, aminek törvényszerű következménye lett – főként a csúcs időszakokban – a zsúfoltság, veszélyes torlódások kialakulása az M7-es pálya csomópontjában, de gyakran már az Érdet megközelítő útszakaszokon (pl. 6-os út) is. Mint a további elemzés kimutatja, ez a törvényszerűség a jövőben is érvényesülni fog. Emiatt Érnek csak olyan mértékig érdeke a távolsági kapcsolatokat segítő közúti hálózat bővítése, ami egyrészt megnöveli a város megközelítési pontjainak számát, másrészt feltárja a város munkahelyi fejlesztésre szánt területeit. Ugyanezen okból a közlekedési helyzet javítása – de legalább a további romlás elkerülése – érdekében a városnak egyre fokozottabban kell támaszkodnia a közcélú közlekedésre, a kötöttpályás vasúti és az autóbusz közlekedés integrált rendszerének további javítására, az „intermodalitás” előnyeinek érvényesítésére. 3.5.1. A város külső közúti kapcsolatainak javítása és az átmenő forgalom Bármennyire is az M7-es pálya csomópontja a város megközelítésének (elhagyásának) akut pontja, a közeli jövőben itt csak a torlódások mérséklésére lehet számítani. Teljes értékű csomópont hely hiányában, illetve az M0 csomópontjának közelsége miatt nem építhető ki, megfontolható a csomópont lámpa-fázisainak a csúcsidőszakoknak megfelelő „cserélgetése”.46 Az M6-os autópálya térségi szakasza építésének befejezése jelentős javulás képét vetíti előre, hiszen azáltal a várost és közvetlen szomszédjait Budapest irányában három viszonylag nagy kapacitású, egymással megfelelő csomóponti kapcsolatban lévő út fogja övezni. Ennek eredményeként mindenképpen csökkennie kell a városon átmenő forgalomnak (M7-esről „le” a 6-os út felé), a város közúti megközelíthetőségének komolyabb javulása ellen fog dolgozni azonban több, egymással összefüggő tényező: -

az M0 pálya nyomvonalának az M6 és M7 pályák közötti kapcsolat szempontjából nem legkedvezőbb vezetése.

-

az M0 pálya csak részleges kiépítettsége, ami az M7 és M6 csomópontjai közötti szakaszon gyakra már ma is torlódásokkal jár,

-

az M6 pálya belső, budapesti bevezetésénél (a 6-os úttal együtt) a kapacitás alig növelhető.

A radikális javulás ellen ható korlátozó tényező a város kedvezőtlen térszerkezete is. Ezek között a legfontosabb, hogy -

a lakosság döntő többsége a város északi részén lakik, emiatt a forgalmi igények zöme is ott jelentkezik, és hogy

-

a két vasútvonalon kevés a külön-szintű keresztezés, amik közül a most kiépülő közúti aluljáró a központ szempontjából kedvezőtlen elhelyezkedésű, a többi aluljárón át pedig közvetlenül csak a település viszonylag kis részei érhetők el.

A város úthálózata jelentős átmenő forgalmat hordoz (ld. az ábrákat). Ennek oka egyrészt a város beépített területein, a város utcáin haladó távolsági utak megléte (6-os, 70-es főutak), 45

A koncepció e fejezete támaszkodik Friedl Ferenc építőmérnök hallgatónak az „Érd – egy leendő megyei jogú város közlekedési problémái” című, igen alapos tudományos diákköri dolgozatára. Annak számos helyes megállapítását nem ismétli meg, csupán a szakértők elvi jellegű álláspontjait fogalmazza meg. 46 Friedl Ferenc javaslata, további elemzésre szorul.

Talenta Kft.

43

2008.06.10.


másrészt különösen az, hogy az M7-es autópálya díjfizetési kötelezettség nélküli szakasza az érdi csomópontig tart. Az utóbbi okból létrejövő átmenő forgalom jelentős csökkentése két „teljes értékű” megoldással lenne elérhető: -

kapcsolat épül ki az M7-es és M6-os pályák között a várostól nyugatra,

-

megszűnik a díjfizetés mentesség, illetve nem vezetik be azt az M6-os pályán sem.

Az első megoldás semmilyen változata sem szerepel a megyei közúthálózat fejlesztési tervek között, de a megye területrendezési tervében sem. Mindkét terv tartalmaz ugyanakkor egy „hálózati jelentőségű mellékutat”, ami mintegy az agglomeráció külső körútjaként működne,47 és a város közelebbi térségében Zsámbék, Herceghalom, Biatorbágy, Sóskút külterületein, majd Tárnoktól délnyugatra haladva érné el Százhalombattát. Érd számára nyilvánvalóan előnyösebb megoldást jelentene, ha ez az út északabbra, a Tárnoki út vonalán haladva érné el a 7-es út közvetítésével az M6-os pályát. A rendkívüli méretű közlekedési volument kiváltó és befogadó megyei jogú város jogosan érvelhet azzal, hogy a módosítás nem csupán Érd, hanem a térség egésze forgalmi helyzetének javítása szempontjából is előnyös. A városban felmerült megoldás, ami szerint a Sóskuti utat a pusztazámori csomóponthoz lehetne átvezetni, ugyancsak elképzelhető, de nem teljes értékű megoldás.

A

B

A TRANSMAN Kft. 2006. évi térképei jól mutatják az Érden átmenő forgalom nagyságát (A.) és azt, hogy a díjmentesség teljes eltörlésével – bár a főutca terhelése csökkenne -, a többi átmenő út forgalmi terhelése megnőne (B.).

A második megoldás, a díjfizetés-mentesség teljes eltörlése, Érd lakossága számára nyilvánvalóan igen előnytelen, mert a napi ingázás költségeit rendkívül megnövelné. Sokkal inkább támogatandó az a korábban már felmerült javaslat, hogy az agglomerációban egységes díjfizetési kötelezettséget (pl. bérlet) vezessenek be. Számításokkal minden bizonnyal igazolni lehet, hogy a nagyarányú napi forgalom mérsékeltebb díjak mellett is jelentősen növelné a pálya-használatból származó bevételeket. A Koncepció javaslata az, hogy Érd támogatóan lépjen fel e megoldás mellett, ha annak strukturális és méltányossági összefüggései a régió egészére nézve tisztázódnak (ld. „dugódíj” tervek Budapesten, az elővárosi vasútközlekedés jelentős fejlesztése, a Közlekedési Szövetség tényleges működése, díjak összehan-

47

UVATERV terve a megye közúthálózatának fejlesztésére 2030-ig. Az elmúlt időszakban újabb megoldások merültek fel: egy országos főút Esztergomot kötné össze Százhalombattával.

Talenta Kft.

44

2008.06.10.


golása stb.). E javaslat azért is előnyben részesítendő, mert az – előbb tárgyalt – építési tervek megvalósulásának ideje egyelőre nem látható előre.48 Az átmenő forgalom Érd területéről való minél hamarabbi kizárása és a Szent István út vasút feletti átvezetésének terve szorosan összefügg. Mivel a MÁV tervezett további Érdet érintő fejlesztési elképzelései miatt minden bizonnyal meg kell szüntetni a Vörösmarty utcai szintbeli kereszteződést, a Velencei útba való átkötést belátható időn belül meg kell valósítani. Ha addig az időpontig valamelyik előbb vázolt megoldás nem jön létre, jogos a félelem, hogy a város egy újabb utcáját is komolyan terhelné az átmenő forgalom. A Szent István-LőcseiSzovátai útvonalnak átkötése után is kizárólag csak belső főútként szabad működnie a Bajcsy úti tengelyt tehermentesítendő. Több olyan elképzelés is felmerült49, hogy a város keleti-északkeleti oldalán az autópályákhoz új közúti kapcsolatokat (pl. Vincellér utca-M0 Anna hegyi pihenője, M6 csomópontja-Tétényi-Gyár utcák), lehetne kiépíteni, amelyek révén a város megközelíthetősége („elhagyhatósága”) az érintett településrészek lakói számára javulna. Ezek előnyei tovább vizsgálandók, de az autópályákhoz való kapcsolódásuk miatt használhatóságuk – a fentebb leírtak szerint – a pályák mindenkori forgalmi helyzetétől függne. Elsősorban egyfajta „menekülő” utakként jöhetnek szóba. A város megközelíthetősége szempontjából lényeges feladat a 6-os út még hiányzó (az M6os mellé tervezett) szakaszának megépülése is. Azonban az átmenő forgalom kijjebb terelésével sem lesz lényegesen csökkenthető a Budafoki út és a 7-es út kereszteződésében „túlépített” csomópont terhelése, mert a meglévő és az ide tervezett munkahelyi és szolgáltató területek közúti megközelítése – közvetve is – csak a Budafoki útról leágazva lehetséges. Érd sikeresen lobbyzott az M6 autópályán minél több csomópont kiépítéséért annak érdekében, hogy maga a város és tervezett gazdasági területei minél jobban megközelíthetők legyenek. Ez a várható kedvező helyzet azonban gondokkal is jár: -

Jelentősen nagyobb forgalom érkezik majd a város déli részébe, ami csúcsidőszakokban ezen a helyen okozhat majd komolyabb torlódásokat, mert a forgalom egy jó hányada északi irányban, irányból kíván majd haladni. (Kevésbé látszik ugyanakkor komoly gondnak, hogy a középső csomópont az Óvároshoz közel épül meg, az inkább a tradicionális központ felélesztését segítheti elő, ha a csomópont kapcsolatai megfelelően épülnek ki.)

-

Ha sikerül a városnak a tervezett gazdasági területeire valóban komoly (pl. jelentős nemzetközi) vállalkozásokat vonzania, a ma domináns budapesti irányú kapcsolatok mellett felerősödhet a délnyugati irányú – az M7-esen érkező, távozó – forgalom is. Ez is indokolja, hogy a – korábban tárgyalt – nyugati oldali kapcsolat mihamarabb létrejöhessen.

3.5.2. A belső úthálózat átjárhatóságának javítása. A város belső úthálózati rendszerének és műszaki állapotának javítása egyaránt fontos a közcélú és az egyéni használatú gépjármű forgalom számára. A város főúthálózata az egymást követő parcellázások eredményeként, részben azok határán, illetve a korábbi országos főutakból (70-es, 6-os) alakult ki. Kiemelt szerepű közöttük az Iparos-Bajcsy-Riminyáki-Diósdi út és a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári utak által meghatározott tengelykereszt, amihez délen megtöréssel az egyelőre kisebb jelentőségű Felső utca és az Ercsi út vonalai csatlakoznak. Hátrányos jellemzője a hálózatnak a kevés, illetve egyenlőtlenül elosztott átjáró a vasútvonalakon és a kevés „járható” a keresztirányú út. Az északi „főtengellyel” nagyjából páthuzamosan két kevésbé jelentős főút alakult ki az autóbusz járatok számára, a Szovátai-Lőcsei-Szent István és a Csanád-Ürmös-DiófaCseresznyefa-Eperfa-Szövő utcák vonalai az M7-es felüljárója irányában. Keresztirányban a Vadlúd-Kossuth-Bethlen utcák vonala emelkedik ki kedvezőtlen kapcsolattal a „főutca” Diósdi 48

A nemzetközi gyakorlatban a kínálat-bővítő – és a forgalom volumenét növelő – építési megoldásokkal szemben gazdasági/környezeti jellegű szabályozás (pl. „road pricing”) egyre inkább előtérbe kerül. 49 Ld. újra Friedl Ferenc dolgozatát!

Talenta Kft.

45

2008.06.10.


úti szakaszához a Széchenyi téren. Ettől északon a Tárnoki utca vonala az egyetlen, amely a három főút között folytonos kapcsolatot biztosít, de ezen a vonalon nem halad autóbusz. Általánosságban az igen változatos sűrűségű és helyenként (pl. Parkváros M7-től déli részei) zavaróan „sugaras” elrendezésű hálózat nehezen áttekinthető, nem segíti a tájékozódást. A város főúthálózatának javítására eddig felmerült legkomolyabb elképzelés a Szent István utca – előbb tárgyalt – átkötése a vasútvonalak keresztezésével a Velencei útba. Bár annak műszaki kialakítása rendkívül költséges lesz – és az átmenő forgalom vonzásának veszélye is felmerült – kiépítése két szempontból is előnyös hatással járhatna: -

A „főtengely” részben tehermentesítesíthető lehetne.

-

Komolyabb átalakítások esetén hozzájárulhatna a városközpont forgalomcsillapításához.50

A keresztirányú kapcsolatok javítása érdekében szóba került a Kossuth utca Töhötöm utca irányában való továbbvezetése, ami azonban a Diósdi és Riminyáki út kereszteződésében a nehezen átlátható csomópontba újabb ág bevezetésével kedvezőtlen helyzetet hozhat létre. A Tárnoki út jobb minőségű kiépítése pedig akkor válhat igazán fontossá, ha a helyi autóbusz viszonylatok száma növelhető lesz, illetve ha a Sóskuti út felől jelentősebb forgalom jönne létre. 3.5.3. Keresztezések, csomópontok javítása. A részönkormányzatok ülésein a legtöbb kritikus vélemény és javítási igény – az utcák műszaki állapota és az infrastrukturális hiányosságok mellett – ezekkel kapcsolatban fogalmazódott meg.51 A koncepció összefoglalóan – egyelőre – csak azt állapítja meg, hogy a csomópontok eddigi kiépítése során szinte kizárólag a körforgalom különböző fajtáinak alkalmazására került sor, kevés figyelem fordult azonban a gyalogos mozgások biztonságos és kényelmes átvezetésére. Általánosságban is fontos, hogy a körforgalmi csomópontok, bár lelassítják, ezáltal biztonságosabbá teszik a gépjármű közlekedést, jelentősen megnövelik a gyalogos mozgások hosszát. Emellett nagy területigényük és a belső terület használhatatlansága miatt valódi városi tér alakítására alkalmatlanok. Városképi értelemben a valódi városiasság ellen hatnak. 3.5.4. Közcélú közlekedés – az intermodalitás és a belső hálózat elsőbbsége. A város az elmúlt években a Volánbusszal történt megállapodásai során eredményeket ért el annak érdekében, hogy a kiépített intermodális csomópont révén a Budapestre történő ingázás minél nagyobb aránya vasútra tevődjön át. A becslések52 szerint a Budapestre történő közcélú közlekedési ingázásban az autóbusz használat 10 %-kal csökkent, a vasúté ugyanilyen arányban nőtt 2005 óta. Az elővárosi gyorsvasút belépésével a MÁV jó színvonalú szolgáltatást biztosít, 15 perc alatt kényelmes utazással lehet eljutni a fővárosba. Az is hozzájárult a közlekedési szokások átrendezéséhez, hogy az autóbusz járatok csúcsidőben gyakran kerülnek dugóba, emiatt a 25-30 perces mentidejüket túllépik. Az eddig tapasztaltnál számottevőbb átrendeződés az elővárosi gyorsvasút használata érdekében azonban további beavatkozásokat igényel. E beavatkozásokkal több korlátozó tényező hatásának fokozatos csökkentését kell elérni. Ezek:

50

Ld. erről egy későbbi fejezetrészben! E vélemények rövid összefoglalását a Melléklet tartalmazza. 52 Ld. újra Friedl Ferenc tanulmányát! 51

Talenta Kft.

46

2008.06.10.


A. Közúthálózati korszerűsítések

B. Autóbusz közlekedés fejlesztése Friedl Ferenc két javaslata az érdi közlekedés javítására (Forrás: Érd – egy leendő megyei jogú város közlekedési problémái, tudományos diákköri dolgozat, BME 2006.)

Talenta Kft.

47

2008.06.10.


-

Bár a P+R parkolók száma a városban jelentősen megnőtt, a mintegy 13 ezernyi ingázó szempontjából mennyiségük még nem számottevő, a P+R a tapasztalatok szerint egyébként is inkább csak „hasznos”, kiegészítő szerepű.

-

Általános, és nehezen befolyásolható az a közlekedési viselkedés, hogy a gépkocsival induló – még inkább azt a napi munkájában használó – közcélú közlekedésre váltson, különösen, ha a parkoló nem védett.

A távolsági autóbuszok jelenleginél jelentősen nagyobb aránya aligha érintheti a pályaudvart, mert a térség egészét (is) szolgálják, változatos területeket kell „feltárniuk” -

A Volánbusz által a város érdekében működtetett járatok száma, sűrűsége messze nem elegendő, a járatok fő feladata a napi belső forgalom lebonyolítása, nem utolsósorban a kiépülő központ megközelítése.53

E korlátozó tényezőkkel szemben azt a – város vezetése által is már szorgalmazott – megoldást kell állítani, aminek eredményeként az ingázók minél nagyobb aránya közcélú közlekedés igénybevételével indul útjára. Ennek elsősorban a helyi autóbusz közlekedés fejlesztése a feltétele. Határozottan támogatandó az az elképzelés, hogy a Volánbusz a városon belül kisebb autóbuszokat alkalmazzon, amelyek – különösen a csúcsidőszakban – a jelenleginél jelentősen sűrűbben járhatnak. (Ezzel együtt új járatok indítását is szorgalmazni ajánlatos főként a település feltáratlan ÉNY-i területei érdekében.) E megoldás előnyei nyilvánvalóak, de – a szükséges beruházási költségek mellett – a város, a busztársaság és a MÁV hatékonysági szempontjai együttesen értékelendők. Az elővárosi járatok megfelelő kihasználtsága (a járatok sűrítése) csak a város lakói által támasztott kereslet kellő növekedése esetén jöhet létre, ez azonban csak akkor állhat elő, ha a beruházás a Volánbusz számára is megtérülő. Javasolt, hogy a város kezdeményezze a MÁV-val és a busztársasággal közösen finanszírozott olyan szakértői tanulmány elkészíttetését, amely a becsült lakossági kereslet növekedés alapján a megtérülési/hatékonysági körülményeket és feltételeket tisztázza, természetesen figyelembe véve a jegyárak eltéréseit is. (E – több változatban is elkészíthető – munka eredményei ismeretében érdemes a lakosságot újra megkérdezni már arról is, hogy a javasolt megoldást valóban ki akarják-e használni.) Egy ilyen szakértő tanulmány elkészítésére, esetleg magára a megvalósításra is bizonyára nyerhetők támogatások.54 Ennek eredményei ismeretében folytathatók le a partnerekkel való tárgyalások, köthetők meg a kölcsönösen előnyös „alkuk”. Érd nagy „népességi súlyával”, minta-projektjével jelentős szerepet játszhat a teljes fővárosi agglomeráció elővárosi vasútfejlesztési programjában, ezt az előnyös helyzetet politikai értelemben is ajánlatos kihasználni. 3.5.5. A városközpont forgalomcsillapítása – álom vagy lehetőség? Jogos a félelem attól, hogy a Diósdi útnak a két vasútvonal alatti aluljáróba történt vezetésével a Bajcsy-Riminyáki tengely felől, felé olyan forgalomnövekedés jelentkezik, ami – a körforgalom lassító szerepével együtt – a jelenleg is túlzsúfolt városközpont használatát komolyan megnehezíti. Belátható időtávon belül csak az célozható meg, amit a Koncepció központokkal foglalkozó fejezete tartalmaz: épüljenek ki mihamarább a városközpont részei közötti megfelelő gyalogos kapcsolatok, az új építések eredményeként és a közterek rehabilitálásával javuljon a központ környezeti állapota. Hosszabb távon ugyanakkor kedvező helyzetet hozhat két egymással összefüggő megoldás: -

a Diósdi úti aluljáró „kifelé” történő egyirányúsítása és

-

a Szent István út külön szintben való átvezetése a két vasútvonalon.

53

A legutolsó településrendezési tervhez készült lakossági vélemény kérés eredménye például az volt, hogy a belső hálózat sűrűségét csak 40 %-ban ítélték megfelelőnek, míg a helyközi szolgáltatást a megkérdezettek fele megfelelőnek tartotta. (Az adatokat közli Friedl idézett tanulmánya.) 54 Erre vonatkozóan a tanulmány további részei ki fognak térni.

Talenta Kft.

48

2008.06.10.


Ennek révén a létrejövő két csomópont között (Szent István és Velencei utak, illetve a Budafoki és Balatoni utak) között már lehetővé válhatna forgalomcsillapító hatású közlekedésszervezési megoldások (pl. egyirányúsítás) alkalmazása. Természetesen egy ilyen radikális átrendezés eredményeként felerősödne a Szent István –Lőcsei vonal szerepe a Bajcsy-Riminyáki tengely mellett, és – főként a vasútvonalaktól északra fekvő zónában – egyes keresztirányú utcákon is jelentősebb forgalom jelentkezne. Ez a részleteiben még továbbgondolandó elképzelés alapján a Szent István út átkötésének a helyigényét a rendezési eszközökben biztosítani szükséges. 3.5.6. Kerékpáros közlekedés – európai nyitás és helyi lehetőségek Érd Duna menti helyzete komoly lehetőséget kínál a nemzetközi kerékpáros túrizmusba való bekapcsolódásba, a kiépült intermodális csomópont pedig – legalább is a város egy jelentős részén – lehetőséget ad arra, hogy a kerékpáros közlekedés a jelenleginél nagyobb szerepet játsszon a hivatás-forgalomban is. Elkészült az Európa teljes területét behálózó EuroVelo kerékpárút hálózat terve, amelynek két vonala Magyarországon halad át. Közülük a 6-os számú a Duna mellett halad (a 11-es a Tisza mentén). Érd Százhalombattával közösen csatlakozott e Duna menti vonal kiépítéséhez, állami támogatással 2007-re elkészült a Budapest határától Százhalombattáig futó út 3 méteres kiépítési szélességgel. A kerékpárút a Folyók Útja (River Route) nevet kapta, teljes kiépítésekor Nantes és Constanta városokat köti majd öszsze (ld. a mellékelt térképet). Bár a magyar kerékpárutak egyelőre még nem tartoznak a nemzetközi kerékpáros túrizmus leginkább kedvelt vonalai közé, várható, hogy – különösen a fiatalok körében – népszerűsége gyorsan fokozódni fog, ami Érd számára rendkívüli lehetőségeket nyújt a Duna parti fejlesztéseihez. (A Koncepció vízi és kerékpáros túrizmus fejlesztésére vonatkozó részletes javaslatait lásd a környezeti és zöldterületi témákkal foglalkozó fejezetben.) A városon belüli kerékpáros közlekedés fejlesztése főként annak érdekében szükséges, hogy a lakosság a hivatásforgalomban is minél nagyobb arányban használja a kerékpárt. Ennek esélye komolyan megnőtt az intermodális csomópont kiépítésével, ugyanakkor több tényező is korlátozza elterjedését: • •

a város terepviszonyai, lehetősége évszaktól és időjárástól – és a használó korától – erősen függő, • a főutakon a kerékpár használat veszélyessége, • a mellékutcák többségének rossz állapota, • a munkájukban a gépkocsihoz kötöttek növekvő aránya. E nehézségek ellenére minden lehetséges eszközt ki kell aknázni annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb arányban használja a kerékpárt a gépkocsija helyett. Védett kerékpártárolók létesítése szükséges a vasútállomásokon, a csatornázást követően meg kell határozni – elsősorban a központhoz közelebbi, megfelelő lejtésviszonyú területeken – azon mellékutcák rendszerét, amelyek a kerékpáros forgalomra alkalmasak, és azok kiépítését, közlekedés-szabályozását a kerékpárosok érdekében kell megvalósítani.

Talenta Kft.

49

2008.06.10.


Összefoglalás Érdnek csak olyan mértékig érdeke a távolsági kapcsolatokat segítő közúti hálózat bővítése, ami egyrészt megnöveli a város megközelítési pontjainak számát, másrészt feltárja a város munkahelyi fejlesztésre szánt területeit. A közlekedési helyzet javítása érdekében a városnak egyre fokozottabban kell támaszkodnia a közcélú közlekedésre, az „intermodalitás” előnyeinek érvényesítésére. A várost és közvetlen szomszédjait Budapest irányában három viszonylag nagy kapacitású, egymással megfelelő csomóponti kapcsolatban lévő út fogja övezni. Ennek ellenére számolni kell a város közúti megközelíthetőségének romlásával, ami több, egymással összefüggő tényezővel áll összefüggésben. A radikális javulás ellen hat a város kedvezőtlen térszerkezete is. Érdnek sikerült elérnie, hogy az M6 autópályán minél több csomópont épüljön ki. Ennek köszönhetően jelentősen nagyobb forgalom érkezik majd a város déli részébe, ami a déli oldalon okozhat majd komolyabb torlódásokat. A ma domináns budapesti irányú kapcsolatok mellett felerősödhet a nyugati irányú – az M7-esen érkező, távozó – forgalom is. A belső úthálózat átjárhatóságát javítani kell. Kiemelt szerepet játszik az IparosBajcsy-Riminyáki-Diósdi út és a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári utak által meghatározott tengelykereszt. Hátrányos jellemzője a hálózatnak a kevés, illetve egyenlőtlenül elosztott átjáró a vasútvonalakon és a kevés a keresztirányú út. Az igen változatos sűrűségű hálózat nehezen áttekinthető, nem segíti a tájékozódást. A város eredményeket ért el annak érdekében, hogy a kiépített intermodális csomópont révén a Budapestre történő ingázás minél nagyobb aránya vasútra tevődjön át. Az elővárosi gyorsvasút használata érdekében azonban több korlátozó tényező hatásának fokozatos csökkentését kell elérni. El kell érni, hogy az ingázók minél nagyobb arányban vegyék igénybe a közcélú közlekedést. Érd nagy „népességi súlyával”, minta-projektjével jelentős szerepet játszhat a teljes fővárosi agglomeráció elővárosi vasútfejlesztési programjában is. A városközpont forgalomcsillapítása egyelőre nem reális célkitűzés, mert a Diósdi útnak a két vasútvonal alatti aluljáróba történt vezetésével megnövekvő forgalmát a körforgalom lelassítja, ami az egyébként is túlzsúfolt városközpont használati értékét lerontja. A hosszú távú megoldással azonban foglalkozni kell. Addig is arra kell törekedni, hogy a városközpont részei közötti megfelelő gyalogos kapcsolatok minél előbb épüljenek ki. Érd a Százhalombattáig kiépült kerékpárúttal bekapcsolódott az európai hálózatba. Ezt a város idegenforgalmának növelése érdekében is ki kell használni. A hálózat a város belső területein is fokozatosan kiépítendő annak érdekében is, hogy minél többen használják a kerékpárt a városon belüli, de az ingázási közlekedésben is. A vasútállomásoknál védhető kerékpártárolók létesítendők.

Talenta Kft.

50

2008.06.10.


3.6. KÖZMŰVESÍTÉS - értéknövelés infrastruktúra fejlesztéssel 3.6.1 A szennyvízcsatornázás és kezelés tervei Érden és szűkebb térségében Érd számára a közlekedés helyzetének javításával legalább azonos fontosságú feladat a szennyvizek elvezetésének és tisztításának, kezelésének megoldása. A városban a lakások több mint háromnegyedében a háztartási szennyvizek közvetlenül a talajba jutnak („Érd szennyvíztavon áll”), közvetve pedig a befogadókat, végül a Dunát szennyezik. Az országos összehasonlításban is példátlan helyzet miatt Érd és térsége szennyvízcsatornázásának és –kezelésének megoldása állami szintű prioritás: az 1067/2005. (VI.30.) kormányhatározat szerint a Budapesti Központi Szennyvízkezelő Telep, a Balaton térsége, Veszprém és Zalaegerszeg mellett a Dél-budai Regionális Szennyvízkezelési Program is állami „nagyprojektként” számíthat kormányzati és EU-s támogatásra a KEOP keretében. Érd 2002-ben a 140/2002 (VI..22.) ŐK határozat alapján lépett be a dél-budai térség programjába azzal a feltételezéssel, hogy az előkészítő munkák 2006-ra befejeződnek, és hogy a program megvalósítása 2007-ben elkezdődhet. Miután az eredeti tervek szerint a budapesti központi telep mellett Dél-Budán is létesült volna egy szennyvíztisztító, ami a térség (Újbuda, Budafok-Tétény, Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta, Budaörs, Budakeszi) szennyvizeit fogadta volna, Érd annak ellenére át kellett adja a gesztor szerepet, hogy a dél-budai területek mellett a város problémái a legsúlyosabbak. A létrehozott konzorciumon több változatot vizsgált. Hosszú időn keresztül a méretgazdaságossági megfontolások domináltak, az a szemlélet, hogy az egyetlen nagy tisztító alacsonyabb fajlagos építési költsége mellett a nagymennyiségű szennyvíz egységnyi kezelési költsége is kisebb55. Nyilvánvalóan az is szerepet játszott a korábbi elképzelésekben, hogy a jelentős gazdasági területeket tartalmazó Dél-Budán nagy mennyiségű „ipari” eredetű szennyvíz képződik, ami a tisztító oda helyezését indokolhatta.56 Időközben azonban a konzorciumban résztvevő települések egyre inkább saját, egyedi megoldásaik mellett érveltek (Budakeszi és Százhalombatta már 2002-ben a kiválását fontolgatta). Ezt nyilvánvalóan annak tudatában is tették, hogy a budapesti központi tisztító minden bizonnyal prioritást fog élvezni, ami mellett a másik „nagy projekt” időben is és a központi régióba érkező EU-s támogatások 2009-től bekövetkező csökkenése miatt volumenében is háttérbe szorulhat. Érd helyzete a konzorciumban résztvevő települések között igen speciális: rendelkezik fejleszthető tisztítóval, miközben csatornázatlan területei sokkal kiterjedtebbek, mint a térség más részei. (Összehasonlításul: Érden a csatornázandó úthossz 274 /!/ kilométer, Diósdon 32 km, Tárnokon 24 km.) 2007. novemberére57 – úgy tűnik – véglegesedett a program. Eldőlt, hogy nem épül tisztító Dél-Budán, onnan a szennyvizeket a budapesti központi tisztítóba vezetik át. A konzorciumban résztvevő települések egyedi programokat indítanak, Érd Tárnokkal és Diósddal együtt térségi rendszert épít ki, Budakeszi és Százhalombatta önállóan fejleszt. Az a megállapodás született, hogy a konzorcium a további előkészítő munkák elvégzése, és nem utolsósorban az ugyanezen időben megnyílt KEOP-1.2.0. pályázatok kidolgozása érdekében, „együtt marad”. A korábban tervezett egy pályázat helyett négy pályázat kerül benyújtásra miután az is kiderült, hogy az EU számára az ilyen megoldás is elfogadható. Érd azzal, hogy önálló térségi projektet indíthat, mindenképpen kedvező helyzetbe került, mert sajátos érdekeit jobban érvényesítheti. Ez azonban azzal is jár, hogy a városnak a program belső arányaival, időbeni megvalósításával kapcsolatban fontos politikai és szakmai döntéseket is meg kell hoznia. Olyanokat, amelyek az egész település fejlődését, fejlesztését alapvetően befolyásolhatják. 55

Ezt a véleményt képviselték a tervező FŐMTERV szakemberei is. A dél-budai térségben megvalósítható jórészt gravitációs szennyvízelvezetés alacsonyabb költsége ellensúlyozhatta volna a délebbi területekről szükséges nyomásos vezetés magasabb költségeit. 57 2002-ben ekkorra tervezték a „nagy-projekt” indítását. 56

Talenta Kft.

51

2008.06.10.


3.6.2 A város kiemelt feladatai a szennyvízcsatornázás fejlesztésével kapcsolatban58 A konzorcium keretében történő pályázat-előkészítés, illetve az Érd irányította projekt társult településeivel való megállapodások során kiemelt súllyal kell szerepelniük a nagyságrendi és ütemezési szempontoknak. Érd kiemelten abban érdekelt, hogy területének minél nagyobb része mihamarabb csatornázottá váljon. Ennek esélye egyrészt akkor áll fenn, ha a szennyvíztisztító bővítés költségének, illetve a fő és mellékhálózatok kiépítése költségeinek egymáshoz viszonyított aránya olyan, ami lehetővé teszi a csatornázottság nagyarányú növelését. Másrészt a városnak a társult településekkel való megállapodás során – a „szomszédság” megkövetelte méltányosság mértékéig – érvényesítenie kell, hogy rendkívüli méretű elmaradottsággal terhelt. Kiemelt politikai kérdés az is, hogy a csatornázás költségei milyen mértékben terhelhetők a város lakosságára – a rákötések költségein felül. E téren az a természetes érv, hogy a csatornázottság emelni fogja az ingatlanok értékét Érden nem eléggé erős. Ennek egyik oka az, hogy a város „vonzereje” a kisebb fizetőképességű betelepülők számára eddig is jelentős volt, amihez a város nagy részén a szennyvizek telken való kezelésének egyetlen lehetősége is komolyan hozzájárult.59 A másik ok abban rejlik, hogy az ingatlanok komolyabb értéknövekedése akkor jöhet létre, ha a csatornázás révén az utcák, a közterületek környezeti minősége is javul, ami csak áttételesen, a csatornázáshoz kapcsolt, ugyancsak költséges beavatkozásokkal jöhet létre A költségek lakosságra való nagyobb arányú ráterhelhetőségét akadályozza annak általánosságban viszonylag alacsony fizetőképessége is. Ennek ellenére a városnak érdemes megfontolnia egy kellően méltányos ingatlanadó bevezetését, különösen akkor, ha az értékalapú adótípus országosan bevezetésre kerül, illetve annak szabályozott bevezetésére az önkormányzatok felhatalmazást kapnak. Az ingatlanok értékével kapcsolatos vizsgálatok60 azt mutatják, hogy Érden az árak sajátos törvényszerűséget mutatnak. A lakások telekkel együtt ajánlott fajlagos árai nem mutatnak nagy szórást (jórészt 250-300 Ft/m2, a leggyengébb részeken kevéssel 200 Ft/m2 alatt), ugyanakkor 25-30 milliós ingatlanok mellett igen nagy értékű, 60-70 milliós, sőt esetenként a 100 millió forint feletti ajánlati árú ingatlanok is vannak. Erre építve a város kidolgozhat egy olyan adópolitikát, ami kellően méltányos, és nem terheli jelentősen a kevésbé értékes ingatlanok tulajdonosait. E szempont azzal az általános földgazdasági érveléssel is kiegészíthető, hogy a városban a magasabb és alacsonyabb ingatlanértékek eltérései egyrészt földrajzi okokkal függnek össze (jó tájolású domboldalak pl.), másrészt a város korábbi fejlődése (pl. a parcellázott telkek méretei) révén jöttek létre.61 Végül hangsúlyozandó, hogy a város csatornázási programja csak akkor lehet valóban értéknövelő tényező, ha azt az utcák és terek megfelelő megújulása, környezetjavítása kíséri. Ennek érdekében először a város legfontosabb utcáira vonatkozóan el kell készíteni azokat a terveket, amelyeket magvalósítva fokozatosan, a csatornázással párhuzamosan valódi „kertvárosi utcakeresztmetszetek” jöhetnek létre (pl. egyoldali csapadékvízelvezetés, a járdát a kocsiúttól elválasztó zöldsáv, vagy fasor, megfelelő szélesség esetén és a szükséges helyeken leállósáv stb.). E téren a megvalósításban és a fenntartásban is jogosan lehet számítani a lakosság szerepvállalására. A város talajviszonyai miatt ugyanakkor a megvalósításhoz – a közmű- és úttervezőkön felül – megfelelő kertépítészeti szakmai segítség – terve-

58

E megállapítások egyelőre csak a szakértők véleményét tükrözik, a végleges stratégiai döntések meghozatalához még további szakmai és helyi konzultációk szükségesek. 59 Azaz a viszonylagos ”olcsóság” pozitív értéktényező is. 60 a 3.4 fejezetrészhez készült felmérés adataira támaszkodva: közel 100 lakóingatlan ajánlati árait vizsgálva 61 Azaz nem csak a „már egyszer adózott jövedelem megadóztatásáról” van szó, hanem arról, hogy az adózandó érték egy jelentős részét a tulajdonos tevékenységén kívüli feltételek, helyzetek hozzák létre, nem utolsósorban pedig a települési közösség erőfeszítései. (A nemzetközi elméletben általában ez az érvelés fogalmazódik meg ezen adótípussal kapcsolatban.)

Talenta Kft.

52

2008.06.10.


zés – is szükséges. A valódi értéknövekedés érdekében a város e célra mindenképpen fordítson, szerezzen forrásokat. Összefoglalás: Érd számára a közlekedés helyzetének javítása mellett legalább azonos fontosságú feladat a szennyvizek elvezetésének és tisztításának ill. kezelésének megoldása. Érd a dél-budai szennyvíztisztító konzorciumon belül saját magára van utalva, de ebben a helyzetben érdekeit jobban érvényesítheti - különös tekintettel arra, hogy 274 km csatornázandó úthosszával messze kiemelkedik a térség települési közül, és rendelkezik fejleszthető tisztítóval. Érd kiemelten abban érdekelt, hogy területének minél nagyobb része mihamarabb csatornázottá váljon. Kiemelt politikai kérdés az is, hogy a csatornázás költségei milyen mértékben terhelhetők a város lakosságára. Az ingatlanok komolyabb értéknövekedése akkor jöhet létre, ha a csatornázás révén az utcák ill. a közterületek környezeti minősége is javul. A városnak érdemes megfontolnia egy kellően méltányos ingatlanadó bevezetését. Ezzel összefüggésben egy olyan adópolitikát kell kidolgozni, amelyik méltányos, és nem terheli jelentősen a kevésbé értékes ingatlanok tulajdonosait. A város csatornázási programja azonban csak akkor lehet valóban értéknövelő tényező, ha azt az utcák és terek megfelelő megújulása, környezeti minőségük javulása kíséri. Ezért először a város legfontosabb utcáira vonatkozóan el kell készíteni azokat a terveket, amelyek megvalósításával a csatornázással párhuzamosan valódi „kertvárosi utcakeresztmetszetek” jöhetnek létre (pl. egyoldali csapadékvízelvezetés, a járdát a kocsiúttól elválasztó zöldsáv vagy fasor, megfelelő szélesség esetén és a szükséges helyeken leállósáv stb.). E téren a megvalósításban és a fenntartásban is jogosan lehet számítani a lakosság szerepvállalására.

Talenta Kft.

53

2008.06.10.


3.7. ÉRTÉKVÉDELEM Érd Közgyűlése 2007 márciusában fogadta el rendeletét a város építészeti örökségének helyi védelméről. A dokumentum meghatározza a város igazgatási területén belül a helyi védett területeket és helyi védelem alatt álló építményeket. A védett építmények túlnyomó része az Ófaluban helyezkedik el, helyi védett területként pedig a rendelet melléklete szerint a város teljes részben vagy egészben beépült lakóterületét kijelöli, kivéve a főutak menti, a szabályozási terv szerinti településközpont vegyes besorolású, jelentős részben ugyancsak lakóterületi felhasználású területeket. Az értékvédelmi rendelet elsődleges célja – a védelemre szoruló egyedi értékek számbavétele mellett – az, hogy akadályozza a város lakóterületén a jelentősebb méretű, több rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületek építését a kertvárosi karakter védelme érdekében. E cél mögött jól érzékelhetően az a szándék is meghúzódik, hogy az értékvédelmi rendelet intézkedései „szigorítsák” az érvényben lévő helyi építési szabályzat rendelkezéseit, amelyek nem kellő mértékben akadályozzák a kertvárosi jellegtől eltérő építési formákat. A rendeletet nem alapozta meg a helyi védelemre szánt területek részletes vizsgálata,62 és egyelőre nem gyűlt össze az alkalmazásával kapcsolatos elegendő tapasztalat sem. A megfelelő mennyiségű tapasztalat birtokában a város Közgyűlésének újra napirendre kell tűznie az értékvédelem kérdését. Ennek okai az alábbiak: a) az értékvédelmi rendelet összhangba hozandó a készülő új helyi építési szabályzattal, b) megvizsgálandó, hogy az építési engedélyezési eljárás rendeletben foglalt, a település túlnyomó részére előírt rendje tartható-e. ad a) Az építés rendjét elsődlegesen meghatározó helyi dokumentum a helyi építési szabályzat. Ennek feladata, hogy az építési övezetekben a telkek helyzetének megfelelően normatív jelleggel – azokon „azonos értékű építési jogokat” adva – határozza meg az építés lehetőségeit és követelményeit. Ha e „szabálykönyv” nem áll rendelkezésre, lép életbe az építési törvény ún. „illeszkedési szabálya”, ami szerint az építési engedélyt a környezet jellegét, annak mérhető paramétereit vizsgálva kell kiadni vagy elutasítani. Ez az Étv. módosításai során kellően szabályozottá vált mérlegelési hatáskör az építésügyi hatósághoz telepített. A város értékvédelmi rendelete tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy az építési engedélyt kérőknek kell bizonyítaniuk, hogy építési szándékuk kielégíti-e az „értékvédelmi illeszkedés” szempontjait, feltételeit. A városban a legutóbbi években felmerült legtöbb gond főként abból fakadt, hogy az építtetők több kisebb telek összevásárlása után kialakított – vagy nagyobb, eleve egy tagban lévő telken – építkezve a „normativitás szabály” leegyszerűsített értelmezése (minden telekre azonos beépítési mérték, szintterületi mutató stb.) alapján a környezetben lévő épületeknél jelentősen nagyobb ház építésére kaphattak engedélyt.63 E probléma mindenütt általánosan felmerül, kezelése nem könnyű, de a településtervezők számos eszközt alkalmaznak kiküszöbölésére: -

az épület méretének maximalizálása a telekmérettől függetlenül,

-

egy szabályzatilag meghatározott telekméret felett a további telekterülethez jelentősen kisebb építési lehetőség tartozik,

-

egy szabályzatilag meghatározott telekméret többszöröse esetén több épület építendő.

Mivel e megoldásokkal szemben gyakran merül fel a „normativitás sérelmének” vádja, érthető, hogy a város a kertvárosi karakter védelmét célzó helyi szabályrendszert önálló doku-

62

Ld. ezzel kapcsolatban jelen Koncepció 3.4.1. pontját Például egy 600 négyzetméteres telken 20 %-os beépítési mérték esetén 120 m2 alapterületű épület, három 600 m2-es egyesített telken 360 m2-es épület építhető.

63

Talenta Kft.

54

2008.06.10.


mentumba foglalta. Ennek ellenére a Koncepció azt javasolja, hogy elsődlegesen az újonnan készülő, módosuló helyi építési szabályzat kezelje a területi jellegű védelem feladatát.64 ad b) Az értékvédelmi rendelet 5. §-a szerint úgyszólván minden lakást építő, lakását bővítő arra kötelezett, hogy a hatástanulmányt nyújtson be a telkét tartalmazó tömbre vonatkozóan. Ezzel tulajdonképpen a településrendezés egy fontos előkészítő feladatát hárítja át a város az építtetőkre. Azt, hogy az építés – a védelem – feltételrendszerét megadó szabályok megalapozásához elvégzendő vizsgálatokat, elemzéseket az építést kérelmező készítse el. Újra az Koncepció javaslata, hogy e munkát az új szabályozási terv és helyi építési szabályzat elkészítése során kell elvégezni azzal szemlélettel, amit a Koncepció 3.4.1 pontja, az érdi lakókörnyezetek változatosságával kapcsolatban tartalmaz. Addig is, amíg az új településrendezési eszközök elkészülnek, az építési hatósággal együttműködve gyűjteni ajánlatos az értékvédelmi rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat. Hangsúlyozni kell azt is, hogy Érden az új építkezések megfelelő minősége legalább olyan fontos, a település képét, általános vonzerejét befolyásoló tényező, mint az értékvédelem. E téren a főépítészi tervtanács megerősítése helyes törekvés, de a jelentősebb volumenű építkezésekkel kapcsolatban a Koncepció 5. fejezetében leírtak alkalmazása is szükséges. El kell érni Érden, hogy a „szép ház” ne elsősorban a régi házakhoz hasonlónak gondolt, kellően „feldíszített” épületeket jelentse. Összefoglalás: Az értékvédelem alapja a Közgyűlés 2007-ben elfogadott rendelete a város építészeti örökségének helyi védelméről. A védett építmények túlnyomó része az Ófaluban helyezkedik el, helyi védett területnek pedig a főutak menti, a szabályozási terv szerinti településközpont vegyes besorolású területek kivételével a város teljes lakóterületét kell tekintetni. Az értékvédelmi rendeletnek szigorítania kell az érvényben lévő helyi építési szabályzat rendelkezéseit, és a kellő tapasztalatok birtokában újra napirendre kell tűznie az értékvédelem kérdését. A jelenlegi értékvédelmi rendelet értelmében az építési engedélyt kérőknek kell bizonyítaniuk, hogy építési szándékuk kielégíti az „értékvédelmi illeszkedés” szempontjait. A kisebb telkek felvásárlásával előálló nagyobb építési telkek esetében azonban a épület méretét normatív előírások mechanikus, lineáris értelmezése helyett a telekmérettől függetlenül is maximalizálni kell. Emellett a telket tartalmazó tömbre vonatkozó hatástanulmány szakmai megalapozását és elkészítését nem lehet az építtetőre áthárítani. Ezt a munkát az új szabályozási terv és helyi építési szabályzat elkészítése során kell elvégezni. A környezetkultúra javítása szempontjából az új építkezések megfelelő minősége legalább olyan fontos, mint az értékvédelem.

64

Az is felmerül, hogy egy – a település szinte teljes területére vonatkozó – értékvédelmi rendelet „felülírhatja-e” az építési szabályokat. Ugyanígy országos irányelvek hiányában, csak a jogszabályi szövegre (Étk. OTÉK) támaszkodva, normatív megoldásként tekinthetők-e a felsorolt szabályozási módszerek.

Talenta Kft.

55

2008.06.10.


3.8 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, ZÖLDTERÜLETEK, ZÖLDFELÜLETEK - a javuló környezeti minőség, mint fejlesztő tényező A Koncepció e fejezete a város 2008. áprilisára elkészült, rendkívül magas színvonalú, a környezetvédelem minden tárgyára részletesen kitérő Környezetvédelmi Programjára támaszkodik.65 A rendkívül terjedelmes szakértői munka (303 oldal) megállapításai közül azokat emeli ki, amelyek a legszorosabban függnek össze a település térbeli fejlesztésének feladataival. Ezek között kiemelten foglalkozik Érd zöldfelületeinek, zöldterületeinek fejlesztési igényeivel, amik minden, a Koncepcióval kapcsolatos lakossági és egyéb fórumon nagy hangsúlyt kaptak. 3.8.1. A Környezetvédelmi Program településfejlesztéssel összefüggő fő elhatározásai A Program a levegő tisztaságának biztosítására vonatkozó programok között az utak pormentesítése (ld. mészkő zúzalék szórás) mellett az allergén gyomnövények „gyérítését” emeli ki, mint az önkormányzat saját területein végrehajtandó tevékenységeit. A lakossági fórumok tapasztalatai alapján az utóbbi feladat különösen a MÁV területsávjai mellett szorgalmazandó. A Program gépjármű forgalomtól mentes övezetek kijelölésére és a belső gyűjtőút hálózat tehermentesítésére vonatkozó javaslatai a Koncepció közlekedéssel foglalkozó fejezetében megfogalmazotthoz képest „ideálisabb” végállapotra utalnak, míg az építési munkák porszennyező hatásának csökkentésére, a kerti hulladékok kezelésére, a telekhatárokra telepítendő zöldnövényzetre vonatkozó program pontok aktuális szabályozási feladatokat jelentenek a város számára. A talajvédelemmel kapcsolatos programok főként a településben visszaszorulóban lévő mezőgazdasági termelés ökológiai szempontú fejlesztésének szükségességét hangsúlyozzák. A vízvédelem programja egyrészt a vízbázisok védelmét hangsúlyozza az ivóvíz hálózat rekonstrukciójának, karbantartásának feladatai mellett, másrészt a csapadékvíz- és szennyvízelvezetés terén szükséges feladatokat részletezi. Megállapítja, hogy hosszabb távon a rendkívül sérülékeny Duna-menti vízbázis nem tartható fent, míg a Sasvári bázis is csak komoly kútrekonstrukciók eredményeként szolgálhat a város számára továbbra is megfelelő minőségű helyi eredetű ivóvízzel. Nem tér ki ugyanakkor a Program arra, hogy a várhatóan hamaosan induló szennyvízcsatornázás eredményez-e – s ha igen, milyen mértékű – hosszú távú kedvező hatásokat a vízbázis tekintetében. Részletes feladatsort fogalmaz meg a csapadékvíz elvezetés napi teendőire, és kiemeli, hogy az „egyre súlyosbodó problémák elkerülése” miatt felszíni vízelvezetési koncepciót kell kidolgozni. Nem hangsúlyozza ugyanakkor azt, hogy (ld. e Koncepció 3.6. fejezetét) e feladatot a szennyvízcsatornázás megvalósításával szoros összefüggésben kell elvégezni az utcák legalább részleges rekonstrukciója mellett. A élővilág védelme programcsomagban megfogalmazottak (természeti területek védelme, vizes élőhelyek védelme. „öko- és szelíd” turizmus) szoros összefüggésben vannak a Koncepció több fejlesztési előirányzatával (ld. a Program e témájú térképét is). Az Érd határa és Sóskút belterülete között fekvő terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ami a Fundokliavölgy mentén benyúlik a település belterületébe is. E hálózat Natura 2000 besorolású területeket is tartalmaz, köztük a Fundoklia-völgyet és a település északi határán túli területet is. Az elfogadhatatlan állapotban lévő Fundoklia-völgy környezetében vannak a település leginkább elhanyagolt állapotú, egyelőre csak részlegesen beépített, lakóterületnek kijelölt övezetei. Az illegális szemétlerakók egy jelentős része is ebben a térségben található. A Koncepció lakóterületekkel foglalkozó fejezetében foglaltakkal összhangban a területekre különös figyelmet kell fordítani. Megfontolandó, hogy e területeken olyan lakásépítést szorgalmazzon a város, amely az ökológiai szempontokra kiemelt figyelemmel van. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyenfajta fejlesztésekre nyerhetők európai források, ennek felté-

65

Érd város települési környezetvédelmi programja, Progressio Mérnöki Iroda, 2008. Székesfehérvár

Talenta Kft.

56

2008.06.10.


tele azonban a lakásépítés valamilyen szervezett formája.66 Ugyanennyire fontos, hogy az Óvárostól délre fekvő, Duna menti területsáv is védett, azaz semmiképpen sem tartható fenn a továbbiakban a volt téglagyár gazdasági terület besorolása (Natura 2000, és ld. a 3.8.3. számú fejezetet is).

Természetvédelmi oltalom alatt lévő területek Érden a Környezetvédelmi Program térképe szerint

A Program a város környezeti helyzete javítása érdekében általánosságban foglalkozik a közlekedésszervezés kérdéskörével is, kiemelten a zajvédelem érdekében. E téren is esetenként a lehetségesnél „ideálisabb” célokat tűz ki (forgalommentes övezetek, sétálóutcák pl.), a Koncepcióval megegyező – hosszabb távon megvalósítható – programja azonban a városközpont legalább viszonylagos forgalomcsillapítása egy, az azt elkerülő „gyűjtőúttal” és az M6-os mentén a dunai oldalon út kiépítése a fejlesztési területek feltárása érdekében.

Az illegális hulladéklerakók elhelyezkedése Érden a periferikus helyzetű területeken, a vasútvonalak, kisforgalmú mellékutak, építési területek és az egyéb „szegély-helyzetű” területek mentén

A Program a városkép, az arculatfejlesztés témájában csak részleges értékű javaslatokat ad („tájidegen” területek, épületek városképbe illesztése, „takarása”). Ezeknél e Koncepció mélyebb és átfogóbb javaslatokat fogalmaz meg (3.7. fejezet). Kiemelkedően fontos ugyanakkor a hulladékgazdálkodás programja, ezen belül különösen a közterületek tisztántartásával és az illegális hulladéklerakókkal foglalkozó fejezet. A fenti, a Programból átvett térkép 66

A támogatás természetesen csak az „ökológiai többletköltség” arányában kapható, ami nem képzelhető el a telkenkénti építés folyamatában. A város a saját tulajdonú területein kezdeményezhet, amihez a magán telektulajdonosok kapcsolódhatnak.

Talenta Kft.

57

2008.06.10.


legfőbb tanúsága az, hogy a városképet, a város-imázst elsősorban zavaró környezeti helyzetek a nyugati oldal „periferikus” helyzetű részein, a Fundoklia-völgy, az M7 autópálya és a vasútvonalak mentén, a beépített területek szegélyein, egyes építési területek szomszédságában, nem utolsósorban pedig a kevésbé forgalmas külterületi utak mentén találhatók. A „belső” fekvő kertvárosi részeken ugyanakkor csak kevés illegális lerakó zavarja a környezetet. A városnak mind fejlesztési elképzelései részletes kidolgozásánál, mind napi tevékenységei során a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania e „perifériáira”. 3.8.2. Zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése Gyakori magyarországi tapasztalat, hogy azokban a településeken, településrészeken, ahol rövid idő alatt nagy területeket parcelláztak fel üdülő- vagy lakóterületek céljára, vagy ahol a terület beépülése korábban kialakult mezőgazdasági (például szőlő-) területek továbbosztásával együtt történt, csak minimális méretű közös zöldterületek jöttek létre. Esetenként ezt a helyzetet a programok, tervek szintjén azzal is indokolták, hogy mivel a kertek összességükben elegendő zöldfelületet biztosítanak, ténylegesen nincs is szükség nagyobb kiterjedésű közös használatú zöldfelületekre, zöldterületekre.67 Az ilyen érvelés helytelensége nyilvánvaló, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kertvárosi jellegű városokban, városrészekben csak a megfelelő használati jelleget nyújtó és magas minőségű, megfelelően karbantartott zöldfelületek járulhatnak hozzá a környezet gazdagításához. Érd Megyei Jogú Város lakossága és vezetése felismerte, hogy a települési környezet javítása – de a városi jelleg erősítése – érdekében is jelentős lépéseket kell tenni a zöldterületi fejlesztések érdekében. Annak ellenére is, hogy a fent leírt szemlélet esetenként érvényesül, hogy nehéz a megfelelő helyeken a területek megszerzése, és hogy a zöldterületi funkciók megfelelő kihasználtságát korlátozza, hogy a város lakosságának jelentős része viszonylag kevés időt tölt városában. A zöldterületi program különös jelentősége az, hogy a használók körében integratív szerepet tölthet be a kicsiny közkertben való véletlenszerű találkozásoktól a közös szabadidős sportolásig. E Koncepció nem vállalkozik arra, hogy pontos helykijelöléseket adjon, de stratégiai jelleggel megfogalmazza azokat az elsődleges funkciókat és téri kapcsolat igényeket, amelyeket az egyedi területkijelöléseknél (a rendezési eszközökben is) figyelembe kell venni. A Koncepció által leginkább támogatandó funkciók, használati jellegek:68 • • • •

játszóterek kisebb pihenőterületek közkertek szabadidős sportliget(ek)

A felsorolás nem tartalmaz javaslatot egy nagyobb összefüggő városi parkterület céljára, mert arra egyrészt a város beépített területén belül nincsen megfelelő, illetve megszerezhető terület, másrészt a Duna menti területek legalább részben helyettesíthetik annak funkcióit (ld. a Koncepció 3.8.3 pontját). A leginkább támogatandó helyszínek: • • • • •

a városközpont a kialakítandó alközpontok egyes mellékutcák kereszteződésénél kialakult kisebb-nagyobb teresedések a jelentősebb intézményfejlesztési elképzelések környezete a periferikus helyzetű, ugyanakkor védelemre szoruló térségek

A város megfelelő zöldfelületi/zöldterületi rendszere a funkcionális jellegek és a helyszínek optimális egymáshoz rendelésével jöhet létre. 67

Ld. például Budapest 1940-es Városfejlesztési Programjának a budai hegyvidékkel kapcsolatos megállapításait, de hasonló érvelés egy érdi lakossági hozzászólásban is megfogalmazódott. 68 A Koncepció ezen és következő javaslatai sokban egyeznek a korábbi, a Pestterv tájépítész tervezője által készített városfejlesztési koncepcióban foglaltaknak.

Talenta Kft.

58

2008.06.10.


A városközpontot – mint ezt a Koncepció 3.3 fejezet tartalmazza – a javasolt köztéri rendszer városias karakterrel formált, nagyobb burkolt területeket „engedő” zöldfelületekkel kell gazdagítani, amelyek a központot használók számára rövidebb idejű pihenésre adnak lehetőséget. A részletes köztér-tervezés fontos szempontja kell legyen a könnyű fenntarthatóság, a pihenésre kialakított helyek kellemessége (nyitottság, de védettség is a közlekedés zavaró hatásától, esetenként a naptól is), kisebb részben kimondottan épített elemek (pl. pergolák) is ajánlottak, de a terek „elbódésodását” meg kell akadályozni. A leginkább előnyös megoldások akkor jöhetnek létre, ha sikerül a köztéri tervezést a beépítési/építészeti tervekkel koordináltan végezni. A javasolt alközpontokban (ld. az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is) el kell érni a javasolt ingatlanfejlesztői pályázatok, a megkötendő településrendezési szerződés keretében, majd a szabályozási tervekben, hogy a kijelölt területek egy meghatározott arányát a fejlesztés során közterületekké kell alakítani. Meg kell határozni e közterületek funkcióját is, ajánlottan kisebb, kellően védett, de az alközpontokkal szerves kapcsolatban lévő pihenőkertek, fásított közterek formájában. Az IVS által alközponti fejlesztésre kijelölt „hétágú” csomópont esetében a nagy térség egy jelentős részét is közkert jelleggel ajánlatos kialakítani. Általános lakossági igény Érden a játszóterek fejlesztése mind a területi lefedettség, mind a minőség vonatkozásában. Rövidebb távon mindenképpen a minőségi fejlesztésnek kell előtérbe kerülnie, mert 2008. december 31. után a nem megfelelő minőségű játszótéri eszközöket – beleértve az ütéscsillapító burkolatokat, anyagokat is – ki kell vonni a használatból. A város önkormányzata komoly pénzösszegeket irányzott elő a korszerűsítésre. Jelentősebb mennyiségi jellegű fejlesztés csak a következő években kerülhet sorra. Koncepció fogalmazandó meg arról, hogy a jövőben a város inkább egy kiegyensúlyozottabb területi fejlesztést irányoz-e elő, vagy egy koncentráltabb, komplexebb szemléletű fejlesztést támogat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nagyobb, összefüggő területen többcélú szabadidős zöldterületi fejlesztésekhez kapcsolja az újabb játszótér létesítéseket.69 A Koncepció ez utóbbi megoldást ajánlja figyelemmel arra is, hogy egy igazán magas minőségű játszótér nagyobb távolságból is vonzó lehet, és arra, hogy egyes funkció-kapcsolások tovább növelhetik a vonzerőt (ld. ezzel kapcsolatban a következő bekezdést is). Hiányzik Érdről egy, a helyi lakosság minőségi szabadidős sportolását szolgáló „sportliget”. Hiánya több tényező eredménye. Egyrészt az ilyenfajta sportolás (pl. tenisz) iránti fizetőképes kereslet egyelőre még szűkös, illetve az másutt, magán beruházásban kiépült létesítményekben elégül ki. A város érdeke, hogy támogassa az ilyen zöldfelületi funkciók megtelepedését, mert hozzájárulhat főként a magasabb képzettségűek erősebb Érdhez kötődéséhez. A közeli jövőben semmiképpen sem egy nagyszabású „teniszcentrum” vagy hasonló jellegű létesítmény célzandó meg, hanem egy olcsóbb szabadtéri együttes szorgalmazása ajánlott helybiztosítással, a megfelelő arányú iskolai, intézményi használat biztosításával, részbeni „megfinanszírozásával”, azaz valódi PPP módszerek alkalmazásával. Megfontolható e célra az uszoda tömbje, miután annak gondjai rendeződtek.70 A sportliget mellett kedvezően működhet egy korszerű játszótér, pihenőliget, kertvendéglő is. A „bevezető” használat sikere később megteremtheti egy magasabb színvonalú lakossági sportcentrum kiépítésének feltételeit is. Ha valóban esély kínálkozik az elképzelt többcélú egészségügyi központ kialakítására a Tárnoki út mentén, mindenképpen célszerű telkének és környezetének megfelelő időben zöldfelületekkel való gazdagítása. A korábban már többször tárgyalt periferikus helyzetű, lakóterületeknek kijelölt térségben – a település északnyugati oldalán, főként a Fundoklia-völgy mentén – a rendezett állapotok elérése érdekében a zöldfelületi, zöldterületi fejlesztés eszközeit is igénybe kell venni. E helyeken a beépülés telkenkénti szabályozása nem elegendő, ráadásul az ISV itt mutatott ki kisebb- nagyobb kiterjedésű ún. „szegregátumokat”, zömmel a legalacsonyabb státusú né69

Több város, például Szombathely, Győr ez utóbbi megoldás mellett döntött. Ahogyan az I. számú mellékletben jeleztük, a tömb mai szabályozása (1000 m2-es telkek oszthatók) ellentmond egy ilyen használat igényeinek. 70

Talenta Kft.

59

2008.06.10.


pesség által lakott részeket. A 2007.ben a város által kommunikált Befektetési Projekt-Portfólióban (pl. 3. terület) foglaltakhoz hasonlóan megfontolandó e részeken annak szorgalmazása, hogy nagyobb összefüggő területeken kellően alacsony sűrűségű szervezett lakásépítés folyjon. Ha sikerül ennek megszervezése, a fejlesztővel köthető olyan megállapodás, hogy az építési lehetőség fejében vállalja a megfelelő helyeken zöldterületek kialakítását.71 Bármennyire is a város jogos büszkesége a Fundoklia-völgy archeológiai területe, megfelelő megközelíthetőség és elfogadható közvetlen környezet hiányában sem zöldfelületi sem régészeti funkcióját nem tudja betölteni. A már régóta javasolt tanösvény kialakítása támogatandó, de önmagában csak kevéssé segít a megfelelő környezet létrejöttéhez. Itt a városnak nincsen más lehetősége, mint hogy folytatja a völgyet megosztó és a határoló területeken lévő telkek felvásárlását, majd szaktervező bevonásával olyan „puffer” jellegű zöldfelületi elhatárolást létesít a lakóterületek felé, ami összhangban van a völgy védendő flórájával. 3.8.3. A Duna-menti szabadidő központ fejlesztési esélyei Minden korábbi koncepcionális munka kiemelten foglalkozott Érd Duna menti elhelyezkedéséből fakadó lehetőségekkel. Azzal, hogy a téglagyár működése befejeződött – a teljes pusztulás állapotában van – a rendszeres hajójáratok visszaállítása csak akkor várható, ha a térségben jelentősebb szabadidős fejlesztések történnek. Erre a környezeti lehetőségek – , többek között a lezárt holtág „alulról való” hasznosítása – adottak, de a keresleti tényezők jelenleg még meglehetősen szűkösek.72 A 2004-es koncepcióban is hangsúlyozott európai Duna-programhoz való csatlakozás talán már egy közelebbi távlatban is eredményt hozhat, de csak akkor, ha a programnak az Ófalú és a Százhalombattával határos területek fejlesztése is részévé válik a Beliczay szigettel együtt. Az ezredforduló idején úgy tűnt még, hogy jelentős befektetői érdeklődés jelentkezhet a területen, rendezési-fejlesztési terv is készült egy Duna-parti üdülőfalura. A Duna oldali megközelítés, a téglagyár területe magántulajdonba került, csak a vízpart puszta megközelítése lehetséges, engedélyezett. E helyzetben Érd önkormányzata – természetesen a tulajdonossal egyeztetve és annak „hasznára” is – két fejlesztési lehetőséget mérlegelhet: -

egy jelentősebb befektetői lépésre vár, vagy

-

„előkészítő” hasznosítást szorgalmaz.

A két opció közül az első realitása az M6 elkészülte után jelentősen növekedhet. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a terület az autópálya felől csak az Ófalun keresztül érhető el, ami a fejlesztés nagyságrendjét erősen korlátozza. Az „előkészítő” változat nagy előnye, hogy abban jól összhangba hozhatók a helyi szabadidős lakossági igények és a vízpart külső látogatók általi használata. Ilyen lehet például rendszeres tavaszi-nyári hazai, sőt nemzetközi kajakos-kerékpáros találkozók szervezése, amihez a téglagyár egyes részeinek legalább részleges felújítása és hasznosítása, régészeti/történeti és „látvány” túra, a tervezett borút, s nem utolsósorban a termálfürdő kapcsolódhat. A programok tovább gazdagíthatók azzal, ha sikerül a helyi „nagy” programok és a vízparti rendezvények időbeni összehangolása, és ha a lebontott kastély helyén legalább a javasolt „előkészítő” program is megvalósulhat. Természetesen minden ilyen program indítása során mérlegelni kell a környezetben lévő természeti és táji értékek védelmét az Ófalu lakosságának szempontjaival együtt. A Koncepció e javaslatai általános értelemben is megfontolandók. Kellő azonnali fejlesztői kereslet hiányában fel kell adni a „végleges”, sok szempontból „elitista” programok szorgalmazását.73 Egyelőre inkább az a feladat, hogy Érd minél több területen megismertesse magát a szűkebb és tágabb világgal, ahogyan ez az ország számos településén történik, és ahogyan erre az elmúlt években programjaival a város is törekedett. 71

Ezeken a periferikus jellegű, egyelőre csak szórványosan beépített területeken az alacsony sűrűségű szervezett (vállalkozói) lakásépítés sokkal inkább elfogadható, mint a város belső, kertvárosi jellegű területein. Különösen, ha az építés – a már tárgyalt – ökológiai jellegű fejlesztésekkel is társulni tudna. 72 A Római parton éppen mostanában adják át a helyüket a csónakházak lakóparkoknak. 73 Ld. például a téglagyár területének beépítési javaslatát (Érd és térsége, Modulus-R Bt. 2000, Érd 42. p.)

Talenta Kft.

60

2008.06.10.


Összefoglalás: A települési környezet minőségi fejlesztésének alapja a 2008. tavaszára elkészült magas színvonalú Környezetvédelmi Program. A levegő tisztaságával kapcsolatban fontos feladat az utak pormentesítése és az allergén gyomnövények ritkítása. A forgalomcsillapítással kapcsolatban ki kell jelölni a gépjármű forgalomtól mentes övezeteket, és ki kell dolgozni a belső gyűjtőút hálózat tehermentesítésének módját. A Dunamenti vízbázis hosszabb távon nem tartható fenn, ezért gondoskodni kell alternatív víznyerési lehetőségről. Az egyre súlyosbodó problémák elkerülése érdekében felszíni vízelvezetési koncepciót kell kidolgozni. Az Érd határa és Sóskút belterülete között fekvő terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ami a Fundoklia-völgy mentén benyúlik a település belterületébe is. E területen csak olyan lakásépítést szabad szorgalmazni, amelyik az ökológiai szempontokra is figyelemmel van. Az Óvárostól délre fekvő, Duna menti területsáv is védett; a volt téglagyár gazdasági terület besorolása tovább nem tartható fenn. A városnak mind fejlesztési elképzelései részletes kidolgozásánál, mind napi tevékenységei során a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania a periferikus helyzetű területek környezeti állapotának javítására. A lakóterületek zöldterületi ellátása nem merülhet ki a magánkertekben. A kertvárosi jellegű városrészekben csak a megfelelő használati jelleget nyújtó és magas minőségű, megfelelően karbantartott zöldfelületek járulhatnak hozzá a környezet gazdagításához. Ezzel kapcsolatban elő kell mozdítani játszóterek, kisebb pihenőhelyek, közkertek és szabadidős sportligetek kialakítását. Ezek részben a városközpontban, részben a javasolt alközpontokban, részben pedig szabadidős zöldterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan helyezhetők el. Hiányzik Érdről egy, a helyi lakosság minőségi szabadidős sportolását szolgáló „sportliget”. A mennyiségi fejlesztést azonban meg kell, hogy előzze a meglévő közterületi zöldfelületek minőségi felújítása. Különösen fontos a Fundoklia-völgy megóvása az alacsony státusú beépüléstől; a völgy egyelőre megfelelő megközelíthetőség és elfogadható környezeti minőség hiányában sem zöldfelületi, sem régészeti funkcióját nem tudja betölteni. A Duna-menti szabadidő központ fejlesztésének csak akkor van realitása, ha az a Beliczay szigettel együtt az Ófalú és a Százhalombattával határos területek komplex fejlesztésének is részévé válik. Jelentősebb befektetőre csak az M6 elkészülte után lehet számítani, ezért a városnak olyan előkészítő programokat kell szorgalmaznia (vízparti rendezvények, termálfürdő stb.), amelyek a hely adottságaira épülnek, és összhangban vannak a természeti és táji értékekkel. Ki kell használni a kerékpáros túrizmus európai léptékű lehetőségeit.

Talenta Kft.

61

2008.06.10.


3.9. OKTATÁS, KULTÚRA, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A 2004-ben készült Városfejlesztési Program és a város által 2006-ban elfogadott Batthyány Program e témákat kimerítően tárgyalja. Emiatt jelen Koncepció főként csak azokra a kérdésekre tér ki, amelyeknek lényeges településszerkezeti, területi összefüggései vannak. Ilyenek elsősorban az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások terén merülnek fel. Az alapfokú és középfokú oktatás területén főként az állapítandó meg, hogy mikor és milyen nagyságrendben merül fel új létesítmény építésének, meglévők bővítésének igénye. A város által 2007-ben készített közoktatási koncepció intézményi adatai és a népességi előrejelzés adatai alapján megállapítható, hogy az általános iskolai képzés terén az intézményi kapacitások viszonylag hosszabb távon is elegendőek. Valamennyi iskola esetében a beiskolázottak létszáma alatta van a férőhely számoknak. A kapacitás-felesleg oka az a népességi fejezetben már tárgyalt helyzet, hogy a gyermekek jelentős aránya más településeken, főként Budapesten jár iskolába. (Mindenképpen megjegyezendő ugyanakkor, hogy az „eljáró” tanulók száma a megfelelő korcsoport adatával összehasonlítva magasabb, mint ami a Közoktatási Koncepcióból kiolvasható.)

Az érdi általános iskolás korú népesség iskola-használatának adatai 2005-ben Iskolás korú Érden*

önkormányzati

5655

4256

érdi általános iskolákba járók (fő) Egyházi gyógype- Összesen dagógiai

367

107

Ebből bejáró

4620

281

Érdről érdi iskolába fő %

4339

76,7

Érdről máshova** fő %

1316

23,3

Megjegyzések: * 6-13 évesek * Feltételezve, hogy az első osztályosok fele a trendeknek megfelelően csak hét éves korában kezdi az iskolát (kb. 5655:16=353) a máshova járók száma körülbelül 1000 fő, arányuk mintegy 18,5 %. Forrás: Érd Megyei Jogú Város közoktatási koncepció, 2007. adatai alapján saját összeállítás

Jogosan feltételezhető, hogy az eljáró tanulók aránya magasabb a felső tagozatos korosztályban, emiatt helyesnek tekinthető a város azon terve, hogy új létesítményként 12 osztályos iskolát kíván indítani. Ezzel legalább részben csökkenteni tudja azt a tendenciát, hogy az alsó tagozat végeztével a szülők másutt 8 osztályos középiskolába íratják be gyermekeiket.74 Az általános iskolás korú korosztály számának demográfiai előrebecslése szerint a közeli években sem kell azzal számolni, hogy az iskolák kapacitása nem elegendő. A gyermekvállalási kedv országos és helyi befolyásolása csak kis mértékben növelheti az iskolás korúak létszámát. A férőhelyek „feleslege” akkor tűnhet el hamarabb, ha jelentős arányban megnő a gyermekek helyi iskoláztatása. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy ha a 2005-ös 80 % alatti helyi iskoláztatási arány 90 %-ra nőne, már nagyjából „egy iskolányi” kapacitás-hiány lépne fel.

Általános iskolai férőhely többlet/hiány Érden 2005-ben, illetve 2021-ben 2005-ben Ált. iskolás korú Érden

5655

Érdre jár iskolába

4620

2021-ben

mai iskolai férőhely*

fh. többlet, hiány + -

ált. iskolás korú Érden

4808

+ 188

6657

Érdre jár iskolába*

5089

mai iskolai férőhely


4808

- 281

Megjegyzések: * Azzal számolva, hogy az érdi iskolás korúak a jelenleginél nagyobb arányban, 90 %-ban járnak érdi iskolákba. Ha a mai 80 % alatti arány marad, a jelenlegi férőhely nagyjából elegendő. Forrás: Érd Megyei Jogú Város közoktatási koncepció, 2007. adatai alapján saját összeállítás

74

A 2007-es Közoktatási Koncepció nem tartalmazott korosztályonkénti összehasonlítást, emiatt ez a megállítás részletes igazolásra, indoklásra szorul.

Talenta Kft.

62

2008.06.10.


Az új iskola helyét a város terveivel egyezően a Parkváros M7 autópályán túli területén kell kijelölni, ajánlottan a Darukezelő utcától délre lévő kellemes környezetű tömbben. A középiskolai oktatás tekintetében nehezebb az előrejelzés, mert viszonylag nagy az érdi gimnáziumba bejárók aránya. A Közoktatási Koncepció adataiból és az alábbi számításból az a következtetés vonható le, hogy a középiskolai képzés területén Érdnek tovább kell fejlesztenie stratégiai programját. Feltűnő a szakközépiskolai képzés erős visszaszorulása, ami minden bizonnyal az iskola profiljának gazdagítását teszi szükségessé a korszerűbb, a munkaerőpiacon jobban érvényesíthető profilok, tudásanyag irányában. A gimnázium ugyanakkor - bár számos Pest megyei intézményhez hasonlóan nem sorolható az „elit” kategóriába – a tanulmányi versenyek eredményei alapján jó színvonalú képzést nyújt, „promóciója” azonban nem eléggé erős. A tervezett 12 osztályos iskola létesítésekor a képzési szakirányok megválasztása, a megfelelően vonzó, speciális karakter megtalálása alapvető fontosságú lesz.

Középiskolai korú népesség és középiskolai férőhelyek Érden 2005-ben, illetve 2021-ben 2005-ben középiskolás korú Érden

2967

Érdre jár iskolába*

1239

2021-ben

mai iskolai férőhely*


középiskolás korú Érden

Érdre jár iskolába**

Mai iskolai férőhely

fh. többlet, hiány +-**

1430

+ 191

3318

1824

1430

- 394

Megjegyzések: * a jelenleg csak 65 %-os kihasználtságú szakképző iskolával együtt ** Jelenleg az érdi két középfokú iskolában a tanulólétszámnak a helyi lakos középiskolás korúakhoz viszonyított aránya (bejárókkal is számolva) 48,2 %. A számítás azt tételezi fel, hogy 2021-re ez az arány 55 %-ra javul. Ha ez az arány 60 %-ra javulna, a mintegy 2000 fő Érden tanuló mellett kb. 570 férőhely hiány jelentkezne. Forrás: Érd Megyei Jogú Város közoktatási koncepció, 2007. adatai alapján saját összeállítás

Az óvodai helyzet. Szemben az iskolák kapacitás-feleslegével, a város óvodáinak mindegyike túlterhelt. Új létesítmény mindenképpen szükséges, ajánlottan az M7 autópálya feletti részen. Emellett a városnak ki kell alakítania azt a stratégiáját, hogy milyen módon és mértékben kívánja bevonni a magán kezdeményezéseket az ellátás bővítésébe.75 Az óvodai ellátás fejlesztése amiatt is fontos, mert várható, hogy az érdi gyermekek jelenleginél nagyobb arányú helybeli ellátása mellett a szülők a helyi általános iskolákba is nagyobb arányban íratják be őket. Egészségügyi és szociális ellátás. Érd Batthyány Programja egy multifunkcionális egészségügyi központ tervét vázolja fel, ami a szakorvosi szolgáltatások bővítése révén egyrészt kórházi kapacitásokat is fel tudna szabadítani, másrészt továbbfejlesztésével fekvőbeteg ellátó intézményként és egészségmegőrző tevékenységeket is befogadva működhetne. Helye a Tárnoki út mentén megfelelő. A Program a megvalósítás feltételeit egyelőre nem tartalmazza. Az elképzelés megfelel az ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programjában, foglaltaknak, aminek alapján a támogatási források megszerzése lehetővé válhat.76 A kórházzal nem rendelkező – és jelenleg nem megfelelő kórházi beosztású – Érd előnnyel indulhat egy pályázaton. Fontos feltétel lehet, hogy új építéshez nyerhető-e támogatás, ha nem, milyen módon fejleszthető a meglévő intézmény a megcélzott irányban. A háziorvosi ellátás mellett a Batthyány Program részletesen tárgyalja a város igen széleskörű szociális szolgáltatásainak helyzetét, azonban – számszerűségek hiányában is - nem elemzi annak hatékonyságát. Jelen Koncepció nem vállalkozik ennek taglalására.

75

Ld. ezzel kapcsolatban a lakossági fórumon elhangzottakat, az ezzel kapcsolatos vitát a II. Mellékletben Az Észak.Magyarországi Régió Operatív Programja keretében a „Járóbeteg-szakellátás és kórházi ellátást kiváltó forma” fejlesztésére már megnyílt a pályázat. 76

Talenta Kft.

63

2008.06.10.


Érd kulturális élete. Más piaci szolgáltatásaihoz hasonlóan Érden a helyi kulturális életet is a város népességszámához viszonyítottan szűkös, és több szempontból egyoldalú lakossági kereslet határozza meg. Ezen a téren igen komoly mértékben hat az, hogy a lakosság napi élete csak kisebb részét tölti a településen. Ezzel függ össze, hogy a művelődési központ programjának kínálata kissé egyoldalú, és hogy a könyvtárba beiratkozottak csak a lakosság kis százalékát teszik ki. A Szepes Gyula Művelődési Központ – társintézményeivel együtt – jól szolgálja a gyermekek, a fiatalok és az idősek szabadidő eltöltését, de egyéb programjaiban (pl. színházi előadások) érzékelhető, hogy az intézmény csak nehezen tudja felvenni a versenyt a széles fővárosi kínálattal. A felnőtteknek szóló szakkörei között a szükségesnél több az „alternatív tudományosságot” népszerűsítő, ami ugyancsak a szűkös, egyoldalú kereslettel függ össze. Egy részletesen végiggondolt kínálati programmal minden bizonnyal a város más lakossági csoportjai is megtalálhatók lennének. A Csuka Zoltán Városi Könyvtárhoz fiók-könyvtárak csatolása minden bizonnyal növelné a beiratkozottak számát, de a város sajátos kapcsolati helyzete és településszerkezete miatt igazán komoly előrelépés valószínűleg csak egy „ekönyvtár” rendszer bevezetésével lenne elérhető. Összefoglalás: Az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésének alapja a 2004ben készült Batthyány program. Az általános iskolai képzés terén az intézményi kapacitások viszonylag hosszabb távon is elegendőek. Az eljáró tanulók aránya magasabb a felső tagozatos korosztályban, emiatt csak 12 osztályos iskolát célszerű indítani; a képzési szakirányok megválasztása, a speciális karakter megtalálása alapvető fontosságú lesz. A férőhelyek jelenlegi „feleslege” csak akkor tűnhet el hamarabb, ha jelentős arányban megnő a gyermekek helyi iskoláztatása. Az új iskola helyét – amennyiben arra szükség lesz - a Parkváros M7 autópályán túli területén kell kijelölni. A középiskolai képzés területén Érdnek tovább kell fejlesztenie stratégiai programját. Szükség van a középiskolai oktatás profiljának gazdagítására a korszerűbb, a munkaerőpiacon jobban érvényesíthető szakmák és tudásanyag irányában. A gimnázium ugyan jó színvonalú képzést nyújt, „promóciója” azonban nem eléggé erős. Szemben az iskolák kapacitás-feleslegével, a város óvodáinak mindegyike túlterhelt. Új létesítmény létesítése az M7 autópálya feletti részen képzelhető el. Emellett a városnak ki kell alakítania azt a stratégiáját, hogy milyen módon és mértékben kívánja bevonni a magán kezdeményezéseket az ellátás bővítésébe. A Batthyányi program értelmében egy multifunkcionális egészségügyi központ létesítésére van szükség, ami a szakorvosi szolgáltatások bővítése révén egyrészt kórházi kapacitásokat is fel tudna szabadítani, másrészt továbbfejlesztésével fekvőbeteg ellátó intézményként működne, és egészségmegőrző tevékenységeket is be tudna fogadni. A kórházzal nem rendelkező – és jelenleg nem megfelelő kórházi beosztású – Érd előnnyel indulhat egy pályázaton. Érden a helyi kulturális életet is a város népességszámához viszonyítottan szűkös, ráadűásul több szempontból egyoldalú lakossági kereslet határozza meg. A Szepes Gyula Művelődési Központ – társintézményeivel együtt – jól szolgálja a gyermekek, a fiatalok és az idősek szabadidő eltöltését, de egyéb programjaiban csak nehezen tudja felvenni a versenyt a széles fővárosi kínálattal. Egy részletesen végiggondolt kínálati program minden bizonnyal a város más lakossági csoportjait is megérintené. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár esetében komoly előrelépés valószínűleg csak egy „ekönyvtár” rendszer bevezetésével lenne elérhető.

Talenta Kft.

64

2008.06.10.


4. AZ INGATLANPIAC TRENDJEI ÉRDEN - a magán fejlesztő szektor szempontjai Érden az elmúlt háromnegyed évszázadban a magán ingatlanpiac szereplői voltak a település fejlődésének meghatározó tényezői. Az államszocializmus időszakában a lakásépítésben ez szinte kizárólag a családi építő tevékenység formájában jelentkezett, kivételt csak a Budai út menti lakótelep képezett. A rendszerváltozás óta sem változott jelentősen a helyzet, de az utóbbi években megjelent a városban a vállalkozói építés társasházak, sőt nagyobb egységekben megvalósuló építkezések („lakóparkok”) formájában is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiai által közölt adatok azt mutatják, hogy jelentősen megnőtt az elmúlt években a gazdasági szervezetek által épített lakások (2002-ben 9 db, 2006-ban 91 db.), illetve az értékesítés céljára épített lakások (2002-ben 12 db, 2006-ban 115 db) aránya, miközben a kimondott családi ház építkezések határozottan visszaszorultak (2002-ben 266 db, 2006-ban csak 176 db).77 Ezzel együtt az üzleti/gazdasági célú befektetések is fokozódtak, mind a kisebb magán (családi) jellegű vállalkozások, mind a nagyobb kereskedelmi láncok, pénzügyi és egyéb szolgáltatók részéről. Az irodapiac mind ez ideig csak jelentéktelen kínálattal jelentkezett Érden.

4.1. A LAKÁSPIAC ÉS BEFOLYÁSOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Érd lakáspiacát viszonylagos homogenitás jellemzi. Domináns az egy lakásos, jelentős arányban „kaláka jelleggel” épített családiház. A családi házak piacán a homogenitás abban jelentkezik, hogy a lakások négyzetméterárainak szórása nem különösebben jelentős. A 2007-es év ingatlanközvetítői ajánlati árainak vizsgálata78 azt mutatta, hogy a városban zömükben átlagosan 240-250 ezer forintos négyzetméter árért kínálják a lakásokat. Ez az átlagérték meglehetősen alacsony, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kínálati ár a telek értékét is tartalmazza. Ettől a fajlagos ártól „lefelé” való eltérések egyrészt a régi felújítatlan házaknál jelentkeznek, másrészt a település kevésbé vonzó helyein (pl. „jó közlekedés” (?), Ófalu, Kossuth utca, „főút mellett”, „központhoz közel”), ahol a kínálati ár esetenként jelentősen a 200 ezer/m2 alá is esik.79 Az alacsony lakásárakat és a piac fajlagos lakásárakra vonatkozó viszonylagos homogenitását a piac erős kínálati helyzete okozza, miközben a telekkínálat is magas: ingatlanforgalmazók 2007 novemberében mintegy 250 darab eladásra kínált telket számoltak össze. Ugyanakkor Érden is kialakult egy sajátos „elit” részpiac, de kizárólag csak a Diósdligettel szomszédos érdligeti területeken, azon belül is elsősorban a „virág- és faneves” utcákban, ahol a lakások kínálati árai 60-70 millió forint körül mozognak, sőt esetenként ennél jelentősen magasabb eladási árak is jelentkeznek. E helyeken sem magas a fajlagos ár, a lakásárban a jobb fekvést, környezetet, a telek nagyobb értékét kell megfizetni. Ingatlanszakértők a túlzottan homogén lakáspiaccal rendelkező településeken a piaci formák nagyobb differenciáltságára való törekvést ajánlják, ezt a javaslatot azonban Érden igen nagy óvatossággal kell kezelni. Csak abban az esetben követendő, ha az új piaci szektor a magasabb minőség irányában jelentkezik, illetve, ha nem kerül ellentmondásba a kialakult, általában családi házas környezettel. A társasházak iránt van kereslet Érden, az új építésűek négyzetméter árai esetenként kissé magasabbak is a családi házakénál. Meg kell akadályozni azonban szabályozási eszközökkel is, hogy a település jellegzetesen kicsiny telkes része77

Azt mutatja ez a változás, hogy ha sikerül a város belső, kertvárosi jellegű területein a nagyobb lakásszámú (társasházas) építés szabályozási eszközökkel való visszafogása, ez önmagában is hatékony „növekedés-menedzsmentet” jelenhetne Érd számára (ld. ezzel kapcsolatban az 5.2.5. alfejezetet is is). 78 mintegy 40 ajánlati ár egybevetése alapján 79

Sajátos az a helyzet is, hogy a fajlagos lakásárak és a lakások mérete között inkább fordított az arány: a 200eFt/m2 alatti ajánlati árú lakások mindegyike 125 m2-nél nagyobb, a legkisebb négyzetméter árat éppen a legnagyobb vizsgált lakás (600 m2 felett) eladói ajánlják.

Talenta Kft.

65

2008.06.10.


in (Riminyáki út és Érdliget északi részei között – volt Hamzsabég telep - , Érdliget déli részei, Postás telep keleti része stb.) épüljenek. A „telepszerű”, ma lakóparknak hívott piaci forma is a differenciáltság irányában hat, annál azonban a kertvárosi beépítéstől való idegenség még inkább jelentkezik, különösen, ha a szabályozás magas beépítési sűrűséget enged meg.80 Ha alacsonyabb sűrűséggel ilyenfajta fejlesztés igénye felmerül, mindenképpen arra kell törekedni, hogy a város a lehető legrészletesebb tervek alapján dönthessen arról, hogy egyetért-e a fejlesztéssel. Erre az Étv. újabb módosítása során bevezetett településrendezési szerződés jogintézménye lehetőséget ad.81 A szabályozás során az engedélyezhető sűrűségi értékeket kellően végiggondolt módon kell rögzíteni. (Például a nagyon alacsonynak tűnő 1 m2/m2 szintterületi mutató is meglehetősen magas sűrűséget tesz lehetővé: 50 %-os beépítési mérték esetén kétszintes szabadonálló házak – pl. társasházak – között legfeljebb ugyanannyi szabad terület jöhet létre, mint amennyi a házak által elfoglalt összes terület.) Bár a település vezetői és lakói joggal idegenkednek mind az „egyedi” telkes társasházas mind a „lakóparkos” beépítéstől, teljes tiltásuk a lakóterületi differenciáltság fokozásának elvére tekintettel nem lenne helyes. A szervezett építés előnyei kihasználandók: -

egyes rendezetlen területeken az építés szervezett formái elősegíthetik a rendezettség elérését,

-

alacsonyabb, legfeljebb kétszintes beépítéssel, saját használatú telekrész biztosításával akkor is idomulhat a családiházas formákhoz, ha az építési telket nem osztják tovább önálló telkekre,

-

megfelelő építési vállalkozó megtalálása, tervei előzetes kontrollja mellett a városban új, vonzó lakóterületi értékek, piaci „szegmensek” hozhatók létre.

A szervezett építés mindezen előnyei azonban csak az önkormányzat aktív befolyásoló szerepe mellett érvényesíthetők. Semmiképpen sem elegendő egy területre csupán az övezeti szabályokat kialakítani, még kevésbé elfogadni minden olyan építési szándékot, ami pusztán csak „betartja” az előírásokat. Mint a tervezéssel foglalkozó fejezetben a Koncepció kifejti, a településrendezési szerződés új jogintézménye a település számára az eddig nehezen alkalmazható „minőségi kontrollra” is lehetőséget ad.

4.2. KEDVEZŐ „ÜZLETI-KÖZÖSSÉGI MIX” A KÖZPONTOKBAN Érd központjában, különösen a fejlesztendő alközpontjaiban eddig igen gyakran az érvényesült, hogy egy-egy üzleti lánc más hasonlókkal versenyezve szerzett meg területeket anélkül, hogy az adott helyen más – köztük kimondottan közösségi jellegű – funkciókkal kiegészítve valódi központok jöttek volna létre. A város az adott helyen és időben jelentkező egyetlen befektetővel tárgyalva általában nem volt képes a központ-alakításra vonatkozó elképzeléseit hatékonyan érvényesíteni. Az ingatlanfejlesztő szakma egy sajátos részfeladata az úgynevezett „szomszédsági központok”82 építésének megszervezése. Azt jelenti ez, hogy a megfelelő szakember felvállalja egy területen mindazon üzleti beruházások „egybeszervezését”, amelyek egyrészt piaci szempontból megfelelően kiegészítik egymást, másrészt tartalmazzák a helyi igényeknek megfelelő közösségi szolgáltatásokat is.83 E tevékenység sem nélkülözi a piaci versenyt, de 80

Ilyen például a CBA Pára tömbjében épülő lakópark igen magas sűrűséggel, ahol a részletesen megrajzolt beépítési javaslatot is tartalmazó szabályozási terv és az épülő együttes között hasonlóság csak nehezen fedezhető fel, környezete teljes mértékben rendezetlen. Az építkezés igen vontatottan halad, ami az ilyenfajta fejlesztések iránti csekély kereslettel is összefügghet. 81 A jogintézmény alkalmazásának lehetőségeit, előnyeit az 5. fejezet ismerteti. 82 az angol „neighbourhood shopping center” kifejezésből 83 Ilyen jellegű szervezés hozta létre például Budapesten a forgalomcsillapított utcákban a sajátos éttermi hálózatokat.

Talenta Kft.

66

2008.06.10.


a település abba az előnyös helyzetbe kerülhet, hogy részt kaphat a verseny befolyásolásából. Ezt azzal érheti el, hogy a település egy meghatározott – főként a kialakítandó alközpontok – területének fejlesztésére fejlesztői pályázatot ír ki, majd a pályázat nyertesére bízza a funkciók egymás mellé szervezését. A pályázat kiírása során a város elérheti, hogy a ma domináns nemzetközi láncok mellett meghatározott arányban a helyi vállalkozók is helyet kapjanak, hogy a meglehetősen általános „zárt dobozok” helyett, mellett olyan funkciók is létesüljenek, amelyeknek szabad téri kapcsolataik vannak, a helyi lakosság által naponta használtak.84 Szükség szerint a pályázat feltételrendszerébe kimondottan közösségi funkciók is beilleszthetők. A pályázati kiírásnak természetesen beépítési-építészeti koncepció benyújtásának kötelezettségét is tartalmaznia kell. A nyertessel megköthető a településrendezési szerződés85, és azt is biztosítani kell, hogy az építési engedélyezési eljárás során az ilyen jellegű fejlesztésekre is vonatkozó miniszteri rendelet előírásait megfelelően alkalmazzák.86 (A pályázat lebonyolításának egy lehetséges változatát az 5.2.3 fejezetrész tartalmazza.)

4.3. INGATLANFEJLESZTÉS GAZDASÁGI TERÜLETEKEN Érdnek különös érdeke, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben legyen képes bekapcsolódni a térség gazdasági jellegű ingatlanfejlesztésekért folyó versenyébe. Az M6-os autópálya kiépülése ezt elő fogja segíteni, de arra kell számítania, hogy versenyhelyzete továbbra is nehéz marad, részben azért, mert több funkció tekintetében a térség hamarosan már a „telítettség” állapotába kerül. Ezzel is függ össze, hogy a várostól északra fekvő térségben egyre inkább magas értékű, hozamú, minőségi jellegű fejlesztéseket készítenek elő, ugyanolyanokat, amilyenek megteremtése Érd számára is fontos. A városnak több hátrányos körülménnyel is számolnia kell. Ilyenek több gazdasági fejlesztésre szánt területen: -

a tulajdonviszonyok rendezetlensége, nagyszámú magán tulajdonos,

-

infrastruktúra kiépítetlensége,

-

környezetzavaró, nehezen áttelepíthető vonalas létesítmények,

-

az altalaj nem mindenütt előnyös tulajdonságai,

-

esetenként lakóterületekhez való túlzott közelség.

Sajátos – a közlekedési fejezetben részletesen tárgyalt – kedvezőtlen helyzet, hogy az M6 autópálya érdi szakaszának északnyugati és délnyugati irányból (M1, M7) való elérése egyelőre csak a túlterhelt M0 pályáról lehetséges, illetve, hogy a déli irányú nemzetközi kapcsolatok javulására csak fokozatosan lehet számítani. (Az M7 pálya kapcsolatai Szlovénia, Horvátország felé még nem épültek ki, az út déli szakaszainak forgalma egyelőre jelentéktelen.) Lokálisan igen előnyös ugyanakkor, hogy a város az M6 pályán nagyszámú csomópont kiépítését tudta elérni, így a város déli területei több irányból is megközelíthetők lesznek.

84

Balatonbogláron ingatlanfejlesztői javaslatra a város egy mérnöke „szervezte egybe” az új városközpont funkcióit főként helyi befektetők szándékaira és forrásaira építve. 85 Ld. a 6. fejezetet! 86 37/2007. (XII.13.) Ötm rendelet, amely a több ütemben létesülő „együttesek” engedélyezésének szabályairól is rendelkezik

Talenta Kft.

67

2008.06.10.


5. TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS -FEJLESZTÉS A városra több korábbi tervet követően 2004-re készültek el a településrendezés eszközei, a településszerkezeti terv, illetve a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat. Jóváhagyásuk után viszonylag rövid időn belül kiderültek az eszközök olyan hibái, amelyek miatt a város új terv(ek) és szabályzat elkészítését határozta el. A jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközökkel szemben az alábbi legfontosabb gondok merültek fel: -

építésjogi szempontból számos tervi, szabályzati meghatározás nem megfelelő,87

-

a kialakított építési övezetek és főként azok szabályai meglehetősen mechanikusan, nem mindig az adott hely adottságainak, várható fejlődési/fejlesztési lehetőségeinek megfelelően kerültek kialakításra,

-

különösen a főutak menti területeken a beépítés előírt módja és megengedett sűrűsége a területsávok olyan átalakulását tételezi fel, amely ellentétben van a kialakult állapottal, lokálisan környezeti zavarokat okoz, és nincs összhangban a település kertvárosi karakterével,

-

az eszközök nem képesek megfelelően kezelni sem a település egyedi fejlesztési elképzeléseit, sem a valamilyen okból speciális helyzetben lévő területek egyedi problémáit.

Mindezen gondok nem csak a korábbi települési megbízók és a megbízott tervezők nem megfelelő elképzeléseire, illetve nem kielégítő munkájára vezethetők vissza, hanem a magyar rendezési tervezési rendszer sajátosságaiból is fakadnak. Elsőként – mert a legáltalánosabb kérdések ezzel kapcsolatban merülnek fel – a Koncepció e témára tér ki.

5.1. A TERVEZÉS SÚLYPONTI KÉRDÉSEI ÉS ÜTEMEZÉSE Érd városa is azt az országosan általánosan gyakorlatot alkalmazta, hogy a csak a település döntéshozóira nézve kötelező településszerkezeti terv elkészülte után (illetve azzal egy időben) elkészíttette a település teljes igazgatási területére a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot.88 Ezzel minden építési övezetbe (övezetbe) sorolt területre megadta az érintett tulajdonosok és a potenciális (magán) fejlesztők számára a fejlesztés, az építés jogát. E jogok elvétele, vagy a telkek értékét csökkentő módosítása, korlátozása kártalanítási, illetve – a tulajdonos érdekében nem álló közcélra kijelölés esetén – megvásárlási/kisajátítási kötelezettséggel jár. Ez a helyzet, a település teljes területére rendelkezésre álló szabályozási terv és szabályzat megléte erősen behatárolja a városnak az új településrendezési eszközök kialakításra vonatkozó lehetőségeit. Kevésbé várható, hogy a túlzott sűrűséget (pl. a 3,5 m2/m2 szintterületi mutató) engedő szabályok csökkentése kártalanítási kötelezettséggel járna a település számára, mert igen gyakran ezek érvényesítése kimondottan lehetetlen. Sokkal inkább az okoz majd továbbra is nehézséget, hogy a város a rendezés eszközeivel miként tudja megfelelően segíteni saját (közérdekű) fejlesztési elképzelései megvalósulását, illetve ennek érdekében milyen, a rendezéshez kapcsolódó egyéb eszközök alkalmazására képes, illetve vállalkozik. 5.1.1 A bevezetett változtatási tilalmak és a rendezési tervezés összefüggései 2007. év novemberében a város vezetése a a „saját érdekű” fejlesztések megvalósulásának elősegítése, valamint az örökségvédelmi rendeletben megfogalmazott értékek védelme érdekében változtatási tilalom bevezetéséről döntött nagyszámú területre vonatkozóan. Ezek célja a városközpont, alközpontok kiépítésének, továbbépítésének a fejlesztésre váró vasútvonalhoz kapcsolódó területek rendezésének, úthálózati, csomóponti helyzetek javításának 87

E témában a település kimerítő tanulmánnyal (Nagy Márta építész) rendelkezik, emiatt a kimondottan építésjogi kérdésekre a Koncepció csak a legszükségesebb mértékben tér ki. 88 Ez a megoldás egyrészt a rendszerváltozás előtti tervezési rendszer sajátos „továbbéléséből” fakadt, másrészt az 1997-ben megalkotott építési törvény és az OTÉK is ezt a megoldást sugallta: „a területfelhasználási egységeket építési övezetekre és övezetekre kell felosztani”.

Talenta Kft.

68

2008.06.10.


és hasonló érdekeinek rendezési eszközökkel való segítése volt. A változtatási tilalmak elrendelésével a város arról is döntött, hogy e területekre vonatkozóan szabályozási terveket készíttet el, mert változtatási tilalom általában nem, csak a „tervezés védelme” érdekében rendelhető el.89 E döntései meghozatalával azonban a város sajátos dilemma elé került. A változtatási tilalom „jogszerűsége” akkor áll fenn, ha a rendeletben kijelölt területekre három éven belül szabályozási terv készül. A város ugyanakkor azt tervezi, hogy a település teljes területére új településrendezési eszközöket (koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) készíttet el. Tekintettel a rendezési tervezés magas és – és a szakági munkák miatt – növekvő költségeire, a városnak stratégiai döntést kell hoznia arról hogy miként ütemezi, illetve miként súlyozza a teljes településre, illetve az egyedi, közérdekű célok megvalósításának segítésére vonatkozó tervezési munkálatokat. Elvben elképzelhető, hogy a jelenleg változtatási tilalom alatt lévő területekre is majd a teljes településre vonatkozó rendezési eszközök adják meg az építés jogait és feltételeit. Ez a megoldás azonban tervezés-módszertani szempontból csak nehezen vihető keresztül. Bár a magyar tervezési rendszer kissé leegyszerűsített szemlélete90 ezt a megoldást sugallja, az érdi tapasztalatok is igazolják, hogy a leginkább problematikus helyeken a homogén jellegű, illetve a már nagyrészt beépített területekhez képest sokkal részletesebb vizsgálatok, tervezési megfontolások szükségesek. Emiatt a Koncepció két stratégiai opciót vet fel: 1. A város elsődlegesen a leginkább problematikus, illetve a közérdekű fejlesztési szándékai szempontjából kiemelten fontos területeinek tervezésére összpontosít és csak a legszükségesebb módosításokat hajtja végre a teljes városra vonatkozó rendezési eszközökön. 2. A teljes település rendezési eszközeinek teljes körét újonnan elkészítteti, de ezeken belül különös figyelmet fordít a kiemelt területekre. ad 1.) Az első megoldás megvalósítását az alábbiak támogatják: -

A településszerkezeti terv területfelhasználási kategóriái kialakultak, jelentős változtatások nem indokoltak.

-

Az építési övezetek és övezetek rendszere fennmaradhat, a lakóterületek esetében a rendszer kellően differenciált, a „központi vegyes” és a „gazdasági” övezetek esetében általában elegendő csupán a túlzott sűrűségi értékek csökkentése, azaz

-

tulajdonképpen a helyi szabályzat átgondolt „javítása”.

-

A teljes település tervezésének költségei jelentősen csökkenthetők.

Ugyanakkor ezzel a megoldással szemben igen határozott ellenvélemény várható a tervezési folyamat kontrollját végző szervezetek91 részéről, ami a megoldás alkalmazását ellehetetlenítheti. ad 2.) A második megoldás akkor megfelelő a település számára, ha -

a kiemelten fontos területekre92 – szükség szerint különböző tanácsadó tervezők kiválasztásával – készülnek a szükséges részletességű szabályozási tervek, amiket

-

a teljes területre készülő, „normatív” jelleggel kidolgozott rendezési eszközökbe „fokozatosan” beépítenek.

89

1997. évi LXXVIII. tv. 21. és 22.§-a Ki kell alakítani a „homogén” építési övezeteket, majd a telkekre és azokon történő építésre vonatkozó szabályokat. 91 A megyei főépítész, állami főépítész, Közigazgatási Hivatal, érdekelt államigazgatási szervek, akik, amelyek érthetően a mindenre kiterjedő és „végleges” megoldások mellett állnak ki a helyi szinten feltételezett zavarok, jogszerűtlenségek elkerülése érdekében. Emiatt ez a megoldás csak az állami főépítésszel történő előzetes konzultációk, megállapodás után vállalható. 92 közöttük természetesen a jelenleg változtatási tilalom alatt lévő területekre 90

Talenta Kft.

69

2008.06.10.


A megoldás esetén ugyanakkor jelentősen magasabb költségekkel kell számolni, és azzal is, hogy a hatályban lévő építési szabályok érvényesülése (magas sűrűségek, nem megfelelő telekméretek stb.) egyes esetekben továbbra is a már tapasztalt városképi és egyéb zavarokkal járhat. Ez utóbbi azért is gondot okozhat, mert ez a változat magasabb időigényű is. 5.1.2. A volt zártkerti területek rendezésének sajátos problémái A város hatályos településrendezési eszközei szerint az Ófalu-Újfalu városrésztől délnyugatra fekvő volt zártkerti terület lakóterületi övezetbe sorolt. A helyszíni bejárás tapasztalatai és az Integrált Városfejlesztési Stratégia besorolása szerint is a terület veszélyeztetett helyzetű, úgynevezett szegregátum.93 Demográfiai jellemzői jelentősen gyengébbek az Érden belül a legalacsonyabb társadalmi státusú Ófalu adatainál is. A lakónépesség közel egynegyede gyermekkorú, 65 %-ának legfeljebb 8 osztály iskolai végzettsége van, csak 4 %-a végzett valamilyen felsőfokú iskolát (Érden 14 %, az Ófaluban 9 %). Igen alacsony a foglalkoztatottság, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 53 % (Érden 30 %, az Ófaluban 36 %). Az alacsony komfortfokozatú lakások arány igen magas: 37 % (Érden 16,5 %, az Ófaluban 33 %. Alacsony presztízsű foglalkozású a foglalkoztatottak 54 %-a. A helyszíni bejárás alapján a fentieknél árnyaltabb, területileg differenciáltabb kép rajzolható. A szegregációs folyamatokat a terület morfológiai jellege alapvető mértékben befolyásolja. A közvetlenül az Ófalu felett fekvő keskeny, sík területsávon (Járom utca) a korábbi kertségi, szőlőhegyi épületek értékesebb házakká való átépítése – ha egyelőre csak szakaszosan is – elkezdődött. Az északnyugati irányú kilátás ezt elősegíti. Ugyanakkor a hegy mögött húzódó, északnyugati irányban lejtő völgyben (Kerülő utca) a részleges beépítés jellege, a telkek rendezetlen állapota valóban a szegregáció jeleit mutatja, jelentős arányban roma népességgel. Tovább haladva nyugati irányban a fennsíkon, helyenként annak keleti peremén újra – kisebb arányban megjelennek újabb építésű, megfelelő állapotú üdülőépületek, lakóépületek. Mindkét utóbbi területrészen a telekrendszer és az utcahálózat rendezett (lakóterületi) beépítés befogadására általában alkalmatlan. (Hasonló a helyzet a temetőtől délre fekvő volt zártkerti részeken is. Ugyanakkor a Mély utcához délről kapcsolódó kiemelkedő külterületi részeken a még nagyon szórványos beépítés egyelőre nem vet fel sürgősen végrehajtandó rendezési feladatokat.)

Az IVS által „szegregátumnak” nyilvánított volt zártkerti terület az Óváros felett a rétegvonalak, az úthálózat és a telkek ábrázolásával

93

Határai az IVS szerint: Kerülő-Mély-Judit-Hosszú-Dózsa Gy. utcák, illetve a temető környéke.

Talenta Kft.

70

2008.06.10.


Felmerült a Koncepció készítése idején, hogy a területeket a készülő településrendezési eszközökben vissza kellene sorolni valamilyen (kertes) mezőgazdasági övezetbe. A nagyon szórványos beépítés mellett ez elképzelhető, de a terület hosszabb távon elérendő rendezettsége érdekében inkább a változtatási tilalom bevezetése után szabályozási terv készítése javasolt. A tapasztalatok alapján a volt zártkerti, (gyümölcsös, szőlő, stb.) jellegű területeken a szabályozási tervben az elsődlegesen szükséges útszabályozások kijelölése a legfontosabb feladat, illetve annak meghatározása, hogy a beépítést lehetővé tevő telekalakítások (összevonások, megosztások) milyen szabályok szerint folyhatnak. Ehhez a meglévő telekrendszer kiinduló adottságainak (méretek, megközelíthetőség stb.) igen részletes felmérése szükséges, illetve a vizsgálatokra építve eldöntendő, hogy milyen szabályok szerint alakíthatók ki magánutak, engedélyezhetők-e nyeles telkek. Arra is különös figyelmet kell fordítani, hogy – mivel a telekalakítások során nagyon különböző telekméretek jöhetnek létre – a beépítés méretrendje is kiegyensúlyozottan alakulhasson. 5.1.3. Területtartalékolás hosszabb távra Ha egy település – mint Érd is - már rendelkezik hatályos településrendezési eszközökkel, és egy már „szabályozott” területet hosszabb távra tartalékolni szeretne, csak jelentős korlátok között alkalmazhat szabályozási eszközöket. Nem vezethet be olyan új szabályokat – mint például a fejleszthető volumenek radikális visszafogása -, amik a területek „fejlesztési értékének” jelentős visszafogásával jár, mert az a tulajdonos számára kompenzáció biztosításának kötelezettségét veti fel. Attól függően, hogy a kérdéses területre vonatkozóan milyen mértékű fejlesztői kereslet – „nyomás” – jelentkezik, az alábbi eszközök a leginkább alkalmasak: •

a legkisebb telekméretek magas értékben való meghatározása, ami nem teszi lehetővé a létrehozott, kialakult kisméretű, egyedi telkek szerinti építést,

•

a „településrendezési szerződés” kötelezettség alkalmazása a kérdéses területre a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben, ami akadályozza, hogy a tulajdonos(ok) az építési szabályok alapján közvetlenül folyamodhassanak építési engedélyért,

•

az előző két eszköz együttes alkalmazása,

•

a fejlesztések, építkezések infrastruktúra meglétéhez való kötése, ami különösen azután lehet hatékony eszköz, ha a település egy kiterjedt részén a szennyvízcsatornázás elkészült.

5.2. A RENDEZÉST SEGÍTŐ, KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK A településrendezés eszközei – közöttük különösen a helyi építési szabályzat – elsődlegesen a fejlesztési tevékenység jogszerű végzésének kontrolljára szolgálnak, a településfejlesztés tervszerű és hatékony irányítása érdekében ajánlatos egyéb kiegészítő eszközöket is alkalmazni. Ezek egy részének alkalmazására az építési törvény (Étv.)94 ad felhatalmazást, de más olyan eszközök is a település rendelkezésre állhatnak, amelyek kimondottan a közérdekű fejlesztések előkészítésére szolgálnak. A Koncepció az alábbiakban ezekre ad javaslatot. 5.2.1. Vásárlás, elővásárlás, kisajátítás Ezek az eszközök főként a miatt előnyösek, mert a tulajdon megszerzése után a település vagy saját maga határozhat a megcélzott fejlesztés indításáról, finanszírozásáról, vagy az ingatlan fejlesztési célú elidegenítése során szerződésben kötheti meg a fejlesztés paramétereit, beleértve az eladási árat is, amit annak megfelelően alakíthat ki, hogy a fejlesztő milyen arányban vállal fel a maga számára jövedelmet nem hozó építési/fejlesztési tevékeny-

94

1997. évi LXXVIII.tv.

Talenta Kft.

71

2008.06.10.


séget.95 Legalább ugyanennyire fontos előny az is, hogy a fejlesztés előkészítését (a rendezési eszközök megkötései alapján előzetes vázlattervek, beépítési változatok stb.) a település saját hatáskörben, saját érdekeire tekintettel végezheti. Mindezen előnyök mellett több tényező akadályozza ezen eszközök alkalmazását. -

Az önkormányzat „egyszerű” vásárlása esetén is a település választott szerveinek ki kell nyilvánítaniuk az ingatlan felhasználásának célját, ami jelentősen, általában felfelé befolyásolhatja az árat, vagy a „települési spekuláció” vádja merül fel.

-

Az Étv. felhatalmazása szerinti elővásárlási jogot a település csak akkor alkalmazza, ha viszonylag rövid időn belül az ingatlanon valóban végre kíván hajtani egy közérdekű fejlesztést. Az elővásárlási jog rögzítése, elrendelése azt kívánja megakadályozni, hogy a tulajdonos másnak adja el az ingatlant, a jelentkező vevő „helyére történő belépést” jelenti. Alkalmazási lehetőségét behatárolja, hogy a szabályozási tervben, így a teljes településre vonatkozó tervben is – hosszú távra – rögzíteni kell. Így az éppen aktuális közcélú fejlesztések érdekében nincsen mód ad hoc elővásárlási döntések meghozatalára, illetve az elővásárlási jog megszűnhet, ha az elővásárlási „kényszernek” egy adott időpontban a település nem tud megfelelni. Ezzel együtt az elővásárlási jog természetszerűen nem alkalmazható, ha egy külső fejlesztő kezdeményezi egy szabályozási terv elkészítését, finanszírozását.

-

Kisajátítás főként akkor alkalmazandó, ha olyan, főként infrastrukturális beruházás helybiztosítása szükséges, amely jelentős közérdeket képvisel (pl. vasútvonal tervezett kétvágányúvá alakítása, új vasúti átjáró helybiztosítása stb.). Egyéb esetekben számolni kell azzal, hogy a kisajátítási határozat bíróságon megtámadható, illetve azzal, hogy kinek az érdekében történik a kisajátítás. Kisajátítási kötelezettség állhat fenn akkor, ha az Étv. szerint olyan közcélú rendeletetésre jelöl ki a település egy magán területet (pl. park), amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és a tulajdonosnak a terület átvételére vonatkozó kérelmét a település nem fogadja el.

5.2.2. Településrendezési szerződés. Az építési törvény ezen újonnan bevezetett eszközét megfelelő törvényi felhatalmazás nélkül már eddig is alkalmazták a szabályozási terv finanszírozásának magán fejlesztőre való terhelésével, illetve a település számára „tervezési nyereség” szerzése érdekében. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a magán fejlesztő végzett el olyan közfeladatokat, amelyek – bár közvetlenül az adott projekt megvalósulását is elősegítették – a település érdekeit is szolgálták. Az új törvényi szabályozás (Étv. 3/A. §) valójában ugyanezt tartalmazza, annyiban azonban új rendelkezést vezet be, hogy a megkötendő szerződés kiinduló alapja egy tanulmányterv, amit a „településrendezési cél megvalósítója” (a tulajdonos, illetve beruházni szándékozó) saját költségére készíttet el. Ezzel a település előzetesen önálló mérlegelési jogot kap arra, hogy megítélje, hogy a „településrendezési eszközökben rögzített céloknak” a beruházó elképzelései valóban megfelelnek-e, ami a korábbi helyzethez képest mindenképpen előrelépés.96 Fontos a jogszabályi hely (2) c) pontjának azon előírása is, hogy a beruházóra terhelhetők azon egyéb költségek vagy egyéb ráfordítások, amelyek a cél magvalósításának előfeltételei vagy következményei az önkormányzatot terhelik. E felhatalmazás szűkítésének értelmezhető ugyanakkor az a kitétel /(4) bekezdés/, hogy a beruházó által átvállalt kötelezettségek és „a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.”97 95

Egy ingatlan, telek értékét a mindenkori piaci helyzet befolyásolta keresleti, kínálati viszonyok mellett a fejlesztésből nyerhető hozam határozza meg. 96 Igen fontos kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a település miként szabályozza ezen önálló mérlegelési jogkör alkalmazásának helyi feltételeit, milyen szerepet kap a főépítész, a megfelelő bizottságok és a közgyűlés. 97 Ez a két rendelkezés számos kérdést vet fel: Közvetlen összefüggés áll-e fenn egy jelentősebb lakásépítési projekt, vagy egy jelentős gazdasági terület fejlesztése és a települési szennyvíztisztító emiatti bővítési igénye között, hozhat-e normatív jellegű rendelkezést egy település arról (mint például az USA-ban), hogy

Talenta Kft.

72

2008.06.10.


5.2.3 Fejlesztői pályázatok98 A településrendezési szerződéssel szemben, amely a településnek adott pótlólagos felhatalmazások mellett is „passzív” eszköznek tekinthető, a fejlesztői/beruházói pályázatok komoly előnye, hogy a település egyrészt maga és előzetesen határozhatja meg a „településrendezési eszközökben meghatározott cél” konkrétabb tartalmát, a célhoz tartozó részletes programot, másrészt versenyhelyzetben választhatja ki a legmegfelelőbb fejlesztőt, beruházót. Számos önkormányzat alkalmazza ezt az eszközt főként saját tulajdonban lévő ingatlanai magán beruházók általi fejlesztése érdekében, de alkalmazható nem saját tulajdonú területek esetében is. Fontos látni, hogy az a pályázat típus nem azonos az „építészeti” jellegű tervpályázatokkal, amelyek a településrendezési témákban igen gyakran „ötletpályázatok”, hanem ténylegesen a megvalósításra irányulnak. Az ingatlanfejlesztési pályázat (tender) lebonyolítása az alábbiak szerint ajánlott. •

Az önkormányzat lehatárolja azt a területet, amelyre vonatkozóan a pályázatot ki kívánja írni, és a pályázati kiírásban megfogalmazza a területtel kapcsolatos szándékait. Nyilvánvalóan előnyös, ha a területen saját ingatlannal, ingatlanokkal is rendelkezik, de a pályázat ezen induló fázisában még a tulajdonviszonyokat figyelmen kívül lehet hagyni. A pályázat egyértelműen ingatlanfejlesztők számára, azaz az eddigi általános gyakorlattal ellentétben még nem szabályozási terv készítésére írandó ki.

•

A pályázat első lépcsőjében a pályázók előminősítése folyik, amikor a benyújtott referenciák, a vállalkozás mérete, tőkeereje stb. alapján a pályázók körének („short list”) szűkítése történik meg.

•

A következő lépcsőben a kiválasztott („bent maradt”) pályázók a tervpályázati kiírás alapján ingatlanfejlesztési koncepciót dolgoznak ki a javasolt funkciókra, méretekre, a funkciók térbeli csoportosítására, a telkek átlakítására vonatkozóan. E javaslataikat a pályázók tanulmánytervekkel támasztják alá, így az önkormányzat nagyobb számú reális beépítési-építészeti javaslathoz is juthat („urban design”).

•

Ezután a kiválasztott legjobb változatok szerzőinek el kell készíteniük a területre vonatkozó szabályozási terv „előtervét”, amit az önkormányzat egybe tud vetni a hatáskörében lévő rendezési eszközrendszerrel (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat). „Végleges” terv ekkor még nem szükséges, a rendelkezésre álló rendezési dokumentumok alapján a helyi szakemberek (főépítész stb.) el tudják dönteni, hogy a majdani kötelező egyeztetési eljárás során a terv „megáll-e”.

•

Ezután történik meg a nyertes kiválasztása, akivel majd megköti az önkormányzat a településrendezési szerződést. E szerződésben mindenfajta – kölcsönös – elkötelezettség rögzítésre kerül. Ha a pályázati területen önkormányzati ingatlan is van, a szerződésnek azt kell tartalmaznia, hogy az – a pályázat eredményeként – kikerül a szabadon elidegeníthető körből, annak fejlesztése a pályázat nyertesének a feladata.99

•

Mivel a nyertes a szerződés aláírásával kellő biztosítékot kap az önkormányzattól, saját költségén – vagy az önkormányzattal közös költségvállalásban – elkészítteti a szabályozási tervet, egyúttal opciós szerződést köt mindazokkal a tulajdonosokkal, akiknek az ingatlanát meg kívánja vásárolni (illetve azokkal, akiket az építésbe be kíván vonni), de a végleges szerződéseket csak a szabályozási terv elfogadása után köti meg.

egységnyi fejlesztések mekkora közköltséget kényszerítenek ki, illetve, hogy a rendelkezés a fizikai jellegű „következmények” költségei mellett a „társadalmi infrastruktúrára” is kiterjeszthető-e. 98 Ezekkel az alközpontokkal kapcsolatban az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó fejezet is foglalkozik. 99 Természetesen a telek a szerződésben értéke arányában szerepet játszik. Az is előfordulhat, hogy a helyi térbeli viszonyok miatt az önkormányzati tulajdonú telken, telekrészen üzleti funkció kap helyet, illetve közfunkció kerül korábban magán tulajdonban lévő telekre.

Talenta Kft.

73

2008.06.10.


Az ingatlanfejlesztési pályázat főként azért lehet előnyös a település számára, mert nagyobb számú alternatíva értékelésére lehet képes, nem egy, vagy néhány „érdeklődést mutató” fejlesztővel folytat bizonytalan kimenetelű tárgyalásokat. Az is igen fontos, hogy végül olyan „kötelező” érvényű tervet fogad el, ami fejlesztési szempontból kellően megalapozott. Végül, ha már a pályázati kiírásban rögzítésre kerül, hogy az önkormányzat kellő súlyt helyez a magas színvonalú építészeti és környezeti megoldásokra, várható, hogy a pályázók az azokat biztosítani képes szakemberekkel „vonulnak fel.” Biztosítani kell természetesen a pályázati zsűrik megfelelő összetételét mind szakmai mind politikai oldalról. Különösen a pályázati folyamat középső fázisaiban ajánlott, hogy az elbírálás nyílt legyen, azaz a pályázók jelen lehessen legalább addig, míg a többiek javaslataikat bemutatják. Nem zárható ki, sőt egyes szempontok miatt előnyös is lehet, ha a pályázat kiírója egy önkormányzati fejlesztő vállalat. Ha annak megfelelő képzettségű (ingatlanfejlesztő, építész, településtervező) szakgárdája van, az előkészítő fázis fel is vállalhatják. (Az alközpontok, illetve a városközpont akcióterületi pályázatain való sikeres szereplés érdekében az önkormányzatnak fel is kell állítania fejlesztő vállalatot.) 5.2.4. Magán-közösségi partnerség (PPP) Ez a közösség által felvállalt feladatok a magán fejlesztő szektor részvételével, a vele való partneri kapcsolatban megvalósító fejlesztés-szervezési forma jelentősen több lehetőséget rejt magában, mint amit Érd eddig alkalmazott. Szűkebb értelemben nem tartozik a PPP körébe az olyan magán fejlesztővel kötött lízing-szerződés, amely szerint egy közérdekű építési beruházás költségeit a közszektor évenként meghatározott összegben téríti meg. Az európai irányelveknek is megfelelőn a magán-közösségi partnerség két formája ismert: 1. szolgáltatási és építési partnerségi megállapodások 2. „intézményesített” partnerségi kapcsolatok ad 1) A szolgáltatási és építési jellegű PPP-k a költségek megfelelő megosztása mellett egyúttal a kockázatok közös vállalásán alapulnak. Az európai – már nálunk és széles körben ismert – szabály az, hogy egy partnerség akkor tekinthető „költségvetésen kívülinek”, ha a magán fél vállalja fel legalább a létesítés, az építés kockázatát, és a rendelkezésre állási és a keresleti kockázat közül legalább az egyiket. Azt jelenti ez, hogy a feleknek mindhárom kockázat vállalásában megállapodásra kell jutniuk. Miután a települési közberuházások keresletét jelentős arányban a helyi társadalom képezi, az önkormányzatok különös érdeke, hogy a keresleti kockázat kérdésében határozott álláspontot foglaljanak el (használati díjak, belépődíjak, közösségi programok által biztosított kereslet stb.), hiszen a projektek csak akkor képesek megfelelően szolgálni a helyi közösséget.100 ad 2) A PPP-k másik formája a magán szektor bevonásával létrehozott vállalkozás, amelyeket számos országban alkalmaznak kimondottan településfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében. Különösen gyakori banki partnerek bevonása az ilyen vállalkozásokba. Ezek egy másik formája az, hogy a település magán fejlesztő vállalkozással lép szerződéses viszonyra úgy hogy biztosítja a maga számára vállalkozás gazdálkodásának átláthatóságát és azt, hogy a vállalat tevékenysége hozamát csak a szerződésben megállapodott feladat céljára használhatja fel. Az ilyen szerződések különös előnye, hogy a fejlesztő vállalkozások a „hivatalon belüli szervezésnél” általában magasabb hatékonysággal működnek, a kimondottan szakmai döntések előkészítése távol tartható a politikai vitáktól. A még kevés hazai tapasztalat azt mutatja, hogy alapvetően fontos a szakmai irányítás, a vezetők kiválasztása – amivel viszonylag kis létszám érhető el –, a vállalat, a választott testületek és a hivatal közötti megfelelő „munkamegosztás” kialakítása. Az EU e vállalkozásokkal kapcsolatban még 100

A városi uszoda és sportcsarnok esetében ténylegesen nem PPP-t alkalmazott a város korábbi vezetése, hanem lízing szerződést kötött. A beruházóval folyó tárgyalások során az egyik megoldandó feladat éppen az, hogy miként lehet e szerződést valódi magán-közösségi megállapodássá transzformálni.

Talenta Kft.

74

2008.06.10.


nem alakított ki határozott irányelveket, szabályokat, de arra figyelmeztet, hogy az „intézményesített” PPP-k esetében is közbeszerzéssel kell kiválasztani a magán partnert, azok nem torzíthatják a piacot, nem kerülhetnek monopolhelyzetbe, emiatt csak a számukra meghatározott feladatra, annak befejeződéséig működhetnek. 5.2.5. Növekedés-menedzsment Ez az eszköztípus arra szolgálhat, hogy a település szabályozási eszközökkel is befolyásolni tudja területi növekedését, illetve a fejlesztések legmegfelelőbb helyekre való irányítását. Egyaránt lehetőség van „pozitív” és „negatív” hatású eszközök alkalmazására. Pozitív eszköz a „bónusz”, ami magasabb fejlesztési jogokat biztosít meghatározott fejlesztés-típusokra meghatározott helyeken. Negatív hatásúak azok az eszközök, amelyek egyes területek fejlesztésének késleltetésére irányulnak azáltal, hogy a fejlesztés megvalósulását meghatározott feltételekhez kötik. Mert az ilyen eszközök alapvetően érintik a tulajdonosi jogosítványokat, azokat a településrendezési tervekbe és az építési szabályzatba kell foglalni. Érden a növekedés menedzsment pozitív eszközét – nem eléggé végiggondolt módon – eddig is alkalmazták,101 a negatív hatású eszközök alkalmazása ugyanakkor meglehetősen problematikus. Ez utóbbinak a fő oka az, hogy a település több peremterületén a fejlesztési jogokat a tervek teljes körűen biztosították, de a területeken periferikus helyzetük miatt rendezetlen helyzet alakult ki. A város akkor jár el helyesen, ha differenciál e területek között, a leginkább problematikus helyeken szorgalmazza a rendezett állapot kialakulását, másutt pedig feltételek állításával késlelteti a fejlesztést. 5.2.6. Egyéb eszközök Az Étv. az eddig ismertetetteken felül a kisebb jelentőségű szabályozási feladatok megvalósítását segítendő tartalmazza a „helyi közút céljára való lejegyzés” intézményét, ami a kisajátítás intézményének alkalmazását teheti szükségtelenné. Összefoglalás A jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközökkel szemben számos probléma és ellentmondás merült fel, mert nem képesek kielégítően kezelni a település egyedi fejlesztési elképzeléseit és problémáit. Érd városa az országosan általános gyakorlatot követve kidolgozota a település teljes területét lefedő szabályozási tervet, ami erősen behatárolja a városnak az új településrendezési eszközök kialakításra vonatkozó lehetőségeit. Nehézséget fog okozni a továbbiakban is, hogy miként tudja a város elősegíteni saját fejlesztési elképzelései megvalósulását. 2007. év végén a város vezetése a „saját érdekű” fejlesztések megvalósulásának elősegítése érdekében számos helyen változtatási tilalmat vezetett be. A városnak stratégiai döntést kell hoznia arról hogy miként ütemezi, illetve miként súlyozza a teljes településre, illetve az egyedi, közérdekű célok megvalósítására vonatkozó tervezési munkálatokat. Elvben elképzelhető, hogy a jelenleg változtatási tilalom alatt lévő területekre is majd a teljes településre vonatkozó rendezési eszközök adják meg az építés jogait és feltételeit. Ez a megoldás azonban tervezés-módszertani szempontból csak nehezen vihető keresztül. Bár a magyar tervezési rendszer kissé leegyszerűsített szemlélete ezt a megoldást sugallja, az érdi tapasztalatok is igazolják, hogy a leginkább problematikus helyeken a homogén jellegű területekhez képest sokkal részletesebb vizsgálatokra és tervezési megfontolásokra van szükség. Az egyik megoldás a meglévő helyi építési szabályok differenciálása és javítása, a másik – költségesebb megoldás - új rendezési tervek készítése, aminek keretében különös figyelmet kell fordítani a kiemelt területekre. A településrendezés során olyan kiegészítő eszközöket is lehet alkalmazni, amelyek kimondottan a közérdekű fejlesztések előkészítését szolgálják. Az egyik ilyen eszköz-csoport a vásárlás, az elővásárlás és a kisajátítás. A másik a településrendezési szerződés. Ez utóbbi alapja egy tanulmányterv, amit a fejlesztő készít el, és ami101

meghatározott helyeken kétszeres építési lehetőség

Talenta Kft.

75

2008.06.10.


ben a fejlesztési cél megvalósításához szükséges járulékos ráfordítások is a fejlesztőt terhelik. A harmadik a fejlesztői pályázatok, ahol a település maga határozhatja meg rendezési terv tartalmát, és versenyhelyzetben választhatja ki a legmegfelelőbb beruházót. A negyedik, a magán-közösségi partnerség (PPP) a közösség által felvállalt feladatokat a magán fejlesztő szektor részvételével valósítja meg. Ennek két változata a szolgáltatási és építési partnerségi megállapodás, valamint a magán szektor bevonásával létrehozott vállalkozás. Végül a növekedés-menedzsment arra szolgálhat, hogy a település szabályozási eszközökkel is befolyásolni tudja területi növekedésének irányát. Pozitív eszköz a „bónusz”, ami magasabb fejlesztési jogokat biztosít meghatározott fejlesztés-típusokra, negatív hatásúak pedig azok, amelyek egyes területek fejlesztését késleltetik. A város akkor jár el helyesen, ha differenciál a területek és az eszközök között, a leginkább problematikus helyeken szorgalmazza a rendezett állapot kialakulását, másutt pedig késlelteti a fejlesztést.

Talenta Kft.

76

2008.06.10.


6. SWOT ANALÍZIS Érd Megyei Jogú Város SWOT-elemzését102 a hagyományos, négyes osztású tábla mellett kiegészítettük az összegyűjtött tényezőkből, azok összevonásából származtatott intézkedési lehetőségeket tartalmazó felsorolással. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Fejlesztések iránt elkötelezett városvezetés, a város érdekeit szem előtt tartó, aktív lakossági csoportok jelenléte.

Körülményes városon belüli és városon keresztüli közúti és tömegközlekedés, rendszeres közlekedési dugók a csúcsidőszakokban.

Alacsony munkanélküliség, megfelelő képzettségű lakosság.

Hiányos infrastruktúra (szilárd burkolatú út, csapadékvíz-elvezető hálózat, szennyvíz hálózat). A lakások több mint háromnegyedében a szennyvíz közvetlenül a talajba jut, közvetve pedig a befogadókat, végül a Dunát szennyezi.

A város kiterjedt területein kellemes, vonzó kertvárosi lakókörnyezet.

Kedvezőtlen városszerkezeti adottságok: szűk utcák, elszórtan periferikus jellegű beépítésű lakóterületek. Kisebb „szegregátumok”.

Komoly történeti, régészeti és környezeti értékek, különösen az Óvárosban és környezetében A Duna közelsége, természetes állapotban lévő területek.

Még nem teljes mértékben kialakult városközpont, hiányzó valódi alközpontok.

Működik az ország egyik első intermodális csomópontja, ahol az emberek autóról, buszról, vasútra szállhatnak át. Kiépült egy, a várost az európai hálózatba bekapcsoló kerékpárút, ami elősegítheti az idegenforgalmat. Rendelkezésre állnak szabad vállalkozási (könnyűipari, logisztikai és idegenforgalmi céllal hasznosítható) területek.

Kevés szabad, önkormányzati tulajdonú zöldfelület. A lakókat zavaró, a vállalkozókat hátráltató vegyes, lakó-munkahelyi övezetek megléte Építésjogi szempontból számos tervi, szabályzati meghatározás nem megfelelő. Kedvezőtlen gazdasági adottságok (kevés a jelentős bevételt termelő és így az iparűzési adóbevételhez komolyan hozzájáruló vállalkozás). Szinte élettelen munkaerőpiac: alacsony kereslet (kevés üres álláshely), alacsony kínálat (kevés álláskereső), köztük strukturális ellentét, és mindezek mellett igen magas arányú ingázás. Szűkös működési és fejlesztési források az Önkormányzat kezében.

102

A SWOT-elemzés elnevezés az egyes tényezők angol megfelelőinek (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threaths) kezdőbetűiből összeállított betűszó. Az elemzésben az erősségek és a veszélyek azok a belső tényezők, amelyekre az elemzés alanya (ebben az esetben Érd) hatással lehet, a lehetőségek és a veszélyek olyan külső tényezők, amelyekre a város nem lehet hatással, de megfelelő intézkedésekkel kihasználhatja a lehetőségeket illetve eháríthatja, csökkentheti a veszélyeket.

Talenta Kft.

77

2008.06.10.


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Bővülő európai uniós pályázati források.

Érddel kapcsolatban a „Magyarország legnagyobb faluja” kép fennmaradása.

A város életére kedvezően ható központi fejlesztések (M6-os gyorsforgalmi út, a szennyvíztisztító telep és a csatornázás) közeli kiépülésének lehetősége. Magántőke érdeklődése a város tervezett fejlesztései iránt vagy éppen fejlesztések kezdeményezése.

Budapest vonzereje a munkahelyek, az oktatás és az élet egyéb területein tovább erősödik. A megyei jogú városi státusszal járó közfunkciók lassú kiépülése. Fontos fejlesztések, mint a szennyvízcsatornázás, vasút-rekonstrukció folyamatában bekövetkező, külső eredetű – főként finanszírozási – zavarok.

A kistérségi kapcsolati rendszer eddigieknél jobb kihasználásának esélyei.

Természeti katasztrófa, különösen ha az a nagy infrastrukturális fejlesztések idején következik be.

A lehetséges intézkedések a SWOT-elemzés képéből is láthatóan (többségben vannak a gyengeségek) alapvetően a gyengeségek megszüntetésére irányulnak. Ezen gyengeségek megszüntetése, kiküszöbölése, hatásaik csökkentése elengedhetetlen a város fenntartható fejlődési pályára állításához, és többféle szakértelmet integrálnak. Lehetséges intézkedések a SWOT-analízisben beazonosított tényezők alapján. A településen folyó lakásépítések ütemének, helyének a környezeti helyzet javítása és inf1. rastruktúra kiépítés hatékonysága érdekében történő befolyásolása céljából a város a városrendezési szabályozás mellett alkalmazzon adópolitikai eszközt is. Ennek célja egyrészt a ma még rendezetlen, kialakulatlan állapotok alapvető javítása kell legyen, másrészt az, hogy elsősorban a már túlnyomóan beépült területek üres telkei épüljenek be. A lakóterületek környezeti állapotának javításához a közterületek fejlesztésével is hozzá kell 2. járulni a közösségi és lakossági ambíciók és források egyesítésével. A városnak egyre fokozottabban kell támaszkodnia a közcélú közlekedésre, a kötöttpályás 3. vasúti és az autóbusz közlekedés integrált rendszerének további javítására, az „intermodalitás” előnyeinek érvényesítésére. A városközpont részei közötti megfelelő gyalogos kapcsolatoknak minél előbb épüljenek ki. 4. A közműfejlesztések összehangolt megvalósításával „kertvárosi utcakeresztmetszetek” lét5. rehozása. Egy területen egyrészt piaci szempontból egymást megfelelően kiegészítő, másrészt a helyi 6. igényeknek megfelelő közösségi szolgáltatásokat tartalmazó üzleti beruházások „egybeszervezését” biztosító „szomszédsági központok” építése. Gazdaságélénkítés, vállalkozások letelepítését ösztönző komplex intézkedések megterve7. zése, kidolgozása és megvalósítása. Európai uniós és nemzetközi finanszírozási eszközök nagyobb arányú felhasználása a fej8. lesztések megvalósításában.

Talenta Kft.

78

2008.06.10.


7. GAZDASÁGI ELEMZÉS „A városi területeken a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontok szorosan öszszekapcsolódnak. A magas színvonalú városi környezet hozzájárul a megújított lisszaboni stratégiának ahhoz a prioritásához, amely szerint Európát a munka, az élet és a beruházások szempontjából vonzóbbá kell tenni.”103 Érd helyzete nagyon sajátságos. A lakosságszám évente 1000-1500 fővel növekszik, ugyanakkor ezt a gyarapodást nem követte az infrastruktúra fejlődése, és mind a lakosságszámhoz, mind pedig a megyei jogú városi ranghoz mérhető városi funkciók104 egy része is hiányzik. A mindezek ellenére töretlen lelkesedéssel és számban betelepülő lakosság panaszai érthetőek; a vállalkozások magas száma ellenére több mint tízezren (a munkavállalási korú népesség közel egynegyede)105 ingáznak naponta más településre dolgozni, a Dunapart jóformán feledésbe merült. Fontos látnunk ugyanakkor, hogy Érdnek, mint Magyarország legfiatalabb megyei jogú városának nem csak problémákat kell megoldania. Olyan fejlődési pályára kell állnia, amelynek révén a mennyiségi hiányokat és a minőségi elmaradásokat pótolva modern, vonzó, élhető, saját arculattal rendelkező várossá válhat. Érd sok tekintetben lemaradásban van, ugyanakkor – amennyiben megfelelően él a lehetőségekkel – előnyére válhat, hogy tudatos tervezés által előkészítve, az organikus településfejlődés pozitívumaira építve, annak tapasztalataiból okulva, és nem utolsó sorban a célcsoportok106 jól artikulált igényeit figyelembe véve, az érintettekkel összefogva, az érdekeket egyeztetve valósítja meg fejlesztéseit. Annak érdekében, hogy ebből a koncepcióból, illetve a majdan erre épülő stratégiából, programokból valamint projektekből a lehető legtöbb minden az elképzeléseknek megfelelően, sikeresen és fenntartható módon megvalósuljon, nem elegendő feltárni a fejlesztés lehetséges irányait, és felvázolni ezeket az értékes, az érdiekkel egyeztetett, valós igényeket kielégítő elképzeléseket. Mindez akkor ér valamit, ha a lehető legtöbb fejlesztés meg is valósul. Mivel a jól megfogalmazott és kidolgozott, széleskörű összefogáson alapuló, valós problémára irányuló fejlesztésekhez is pénzre van szükség, ezért ebben a fejezetben arra vállalkozunk, hogy feltárjuk azok lehetséges finanszírozási forrásait. Tekintettel arra, hogy koncepció lévén hosszabb, 10-15 éves időtávot fogunk át, nem vállalkozhatunk minden esetben az egyes finanszírozási konstrukciók részletes ismertetésére, előrejelzésére. Ez az időtáv még a város fejlesztéseihez kiemelten fontos támogatási forrást jelentő Európai Unió hétéves programozási időszakaiból is legalább kettőt fog át.

103

Forrás: A városi környezetről szóló tematikus stratégia. COM(2005) 718 végleges Közigazgatási, egészségügyi, kulturális szolgáltatások. 105 Forrás: Népszámlálás 2001, 7. Foglalkozási és napi ingázási adatok; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003. 106 Helyi lakosok, vállalkozások, civil szervezetek. 104

Talenta Kft.

79

2008.06.10.


KONCEPCIÓ

STRATÉGIA

PROGRAM

PROJEKT A tervezési láncban a koncepció (és így ez a Településfejlesztési Koncepció is) a legmagasabb szinten helyezkedik el, egyszersmind a legáltalánosabb is. Ahogyan az előző fejezetek az egyes szakterületek lehetséges, javasolt fejlesztési irányait tűzi ki, úgy a hozzájuk tartozó gazdasági-pénzügyi fejezet ezen elképzelésekhez tár fel forrásokat. A jelenlegi, 2013-ig tartó közösségi költségvetési időszakban a hosszú távú koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokat az Integrált Városfejlesztési Stratégia konkretizálja. Az IVS-ként rövidített dokumentum határozza meg a közeljövő konkrét városfejlesztési beavatkozásait, külön kiemelve a 2008-as Közép-Magyarországi Operatív Program városrehabilitációs célú projektjét.

7.1 A VÁROS GAZDASÁGI SZERKEZETE Pest megyei városok között Érden található a legtöbb regisztrált vállalkozás (8 498 db). Mind a vállalkozások összességét, mind pedig az ipart és a szolgáltatási szektort tekintve a Pest megyei városokban működő regisztrált vállalkozások 10%-a Érden található, az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma alapján azonban csupán a nyolcadik helyen áll 136 vállalkozással, az első helyen Budaörs található 217 vállalkozással (a megye városainak átlaga 122).107 Az Önkormányzat Közgazdasági Irodájának adatai szerint a regisztrált vállalkozások mintegy háromnegyede működik. A körülbelül 6 500 működő vállalkozás foglalkoztató képessége meglehetősen alacsony, a városban a nagyáruházakon kívül nincs említésre méltó nagyfoglalkoztató, a vállalkozások túlnyomó többsége nem csak a munkavállalók számát, hanem a bevételüket tekintve is mikro- és kisvállalkozás.108 A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltségéhez tartozó hat település109 közül Érden a legkisebb a munkaerőpiaci, azon belül a munkaadói „mozgás”. A koncepció készítésének idején a Vo-

107

Forrás: Pest megye Statisztikai Évkönyve 2006, Budapest, 2007. A besoroláshoz a 2004. évi XXXIV. törvény (a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) meghatározásait alkalmaztuk. 109 Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok. 108

Talenta Kft.

80

2008.06.10.


lánnak és Magyar Postának volt folyamatos illetve jelentős munkaerőigénye, alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő pozíciókra (50 fő kézbesítő110). Gyenge a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség kapcsolata a helyi foglalkoztatókkal, mert egyrészt maguk a foglalkoztatók is kevesen vannak, illetve kevés embert foglalkoztatnak, másrészt a helyben működő cégek sokéves tapasztalatuk alapján tudják, hogy Érden kevés a szabad munkaerő, és azok összetétele (például iskolai végzettség) is stabilnak tekinthető, amely összetétel nem fedi a vállalkozások igényeit. A nyilvántartott álláskeresők 10-20%-a tartósan munkanélküli111, vagyis már több mint 180 napja nincs állása, az ő elhelyezésükre kevés az esély (speciális foglalkoztatási kezdeményezésekkel elősegíthető). Az érdi nyilvántartott álláskeresők 2%-os aránya (amely 2008. januárjában 840 főt jelent) alacsonyabb az országos átlagnál (7,0%), annak mintegy harmada112. A ráta hullámzását inkább az éven belüli szezonalitás okozza, sokan (leginkább építőipari munkások) tavasztól őszig alkalmi munkából tartják el magukat. Ahogyan a harmadik fejezetben is olvasható, jelentős az Érdről más településre történő, munkavégzési célú napi ingázás, amely szinte teljes egészében a fővárosra és a környező Pest megyei településekre irányul, ezzel szemben nyugat felé, például Fejér megyébe alig járnak dolgozni az érdiek. Megállapítható tehát, hogy Érden – a kiskereskedelmi áruházakat leszámítva – sem nagy foglalkoztatót, sem szabad munkaerőt nem találunk olyan számban, amely új vállalkozásokat arra ösztönözne, hogy Érdre települjenek. Vagyis ha egy vállalkozás Érden szeretne letelepedni, és ehhez munkaerőt szeretne toborozni, akkor sem ő, sem pedig a munkaügyi kirendeltség nem lenne könnyű helyzetben. A 2% körüli álláskeresési ráta éppen az az érték, amelyet a fejlett országok, régiók, városok kapcsán „teljes foglalkoztatásként” szokás definiálni, tekintettel arra, hogy elkerülhetetlenül megmarad bizonyos mértékű strukturális munkanélküliség113 a fejlett, fejlődő, prosperáló térségekben is. A munkaerőhiány mellett az infrastruktúra hiánya tántoríthatja el a nagyobb vállalkozásokat az Érdre költözéstől. Még ha a több jelentős közút csomópontjában is helyezkedik el Érd, az egyes utak összekötése, az Érden belüli közúti közlekedés meglehetősen nehézkes az utak kedvezőtlen nyomvonala, a rossz burkolat és a szűk áteresztő képesség miatt. A közeli Budaörsre számos nagy cég települt „ki” Budapestről, így a munkavállalók egy része is a fővárosból ingázik, nem a budaörsi szabad munkaerőre települtek a vállalkozások magas iskolai végzettséget igénylő dolgozókkal működő szolgáltató központjai. Tekintettel arra, hogy Érden nincsenek jelentős ipari hagyományok (sem hasznosítható felhagyott üzem, sem pedig képzett, szabad ipari munkaerő), illetve a mezőgazdaság sem jelentős, ezért a szolgáltató szektor fejlesztése indokolt. Széles a szolgáltató ágazat palettája ide tartozik többek között a logisztika, az informatika (például szoftverfejlesztés) és az idegenforgalom is. A közlekedési csomóponti helyzet alkalmas lehet a logisztikai elosztó, intermodális központi szerep betöltésére. Ugyanakkor ez a közúti teherforgalom megnövekedésével is együtt jár. Nagyon fontos tehát, hogy a meglévő adottságokra épülő fejlesztési irányt kövessen a város, olyan irányt, amely az Érdre költözők számára vonzerőt jelentő tulajdonságokat tovább erősítik, ahelyett, hogy megváltoztatják a város jellegzetességeit.

110

A városfejlődés és a munkaerőpiac érdekes összefüggése, hogy a kézbesítői álláslehetőségek visszautasításakor elhangzó indokok a helyismeret hiánya valamint a kerékpárral a nagy terület és az útburkolat rossz minősége miatt bejárhatatlan város. 111 A tartós munkanélküliek száma stabil, az arányuk ingadozását az összes regisztrált álláskereső számának (mint viszonyítási alap) változása okozza. 112 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2008. januári összefoglaló adatai. 113 A strukturális munkanélküliség a munkaerőpiaci kereslet (foglalkoztatók) és a kínálat (munkát keresők) elvárásainak, jellemzőinek meg nem feleléséből adódik, vagyis vannak üres álláshelyek és munkanélküliek is az adott területen, de különbözőségük miatt ezek egymással nem egyeztethetőek össze, a pillanatnyi kínálattal nem lehet kielégíteni a pillanatnyi keresletet.

Talenta Kft.

81

2008.06.10.


„A külső befektetők megjelenéséhez, az ipari parkok benépesüléséhez (...) nem elegendő az iparipark-terület kijelölése, vagy egyéb közművesített terület kialakítása, hiszen a külföldi tőke telephely-választási döntését rengeteg egyéb tényező befolyásolja.”114 A város új vállalkozás letelepedésre irányuló érdeklődése esetén legtöbbször az ITDH közvetítői szerepére támaszkodik. Bár vannak egyedi, gazdasági társaságok letelepedését ösztönző akciók (például Befektetési projekt-portfólió115), hiányzik a koncepcióval alátámasztott, tudatos, és mindenekelőtt folyamatos városmarketing, illetve az a kapacitás, amely az érdeklődő és (nagyon fontos!) már betelepült vállalkozásokkal, munkaadókkal törődik. Önmagában persze a profi városmarketing sem jelent szignifikáns emelkedést az érdi munkahelyek számában, vagyis nem helyettesíti a vállalkozások által igényelt feltételek rendelkezésre állását, ugyanakkor régóta tudjuk, hogy önmagában a jó termék (ebben az esetben a kedvező érdi befektetési lehetőségek) sem feltétlenül képes eladni magát, nélkülözhetetlen a megfelelő marketing, a népszerűsítő tevékenység. Ugyanez az idegenforgalomra is igaz, amely egyáltalán nem jelentős ágazat és bevételi forrás Érden. Alig van attrakció, így kevesen töltenek itt akár egy éjszakát is, amit jól mutat az idegenforgalmi adóból származó csekély bevétel is. A néhány helyi látványosság legfeljebb fél-, egynapos elfoglaltságot nyújt, kevés az igazi vonzerővel bíró turisztikai attrakció, amely miatt a városba látogatnak az emberek, családok, illetve amely miatt több éjszakát helyben töltenek. Éppen ezért kiemelten fontos a környező településekkel való együttműködés a térségi attrakciók láncra fűzése érdekében, hogy együtt, csomagban kínálva és hirdetve növekedjen Érd vonzereje, emelkedjen a látogatók száma, az általuk helyben elköltött pénz, és ezáltal a városi adóbevétel. Aktív és tudatos térség- illetve városmarketingre van szükség. Érdnek legelsősorban meg kell határoznia, hogy milyen szeretne lenni, „hová szeretne eljutni”, mit szeretne, hogy mit gondoljanak róla az érdiek, és a városon kívül élők? Határozzon meg valamiféle arculatot a maga számára az erősségeit kihasználva a lehetőségekre építve és megszüntetve a gyengeségeket.116 A jövőkép alapján arculatot, fejlesztési irányokat célszerű meghatározni, aztán definiálni a különböző célcsoportokat, akiket meg akar szólítani a város: •

vállalkozások, akik további két csoportra bonthatóak, úgymint már Érden működő vállalkozások (1), illetve működésükhöz székhelyet, telephelyet keresők (2);

•

helyi lakosság, akik életkörülményeinek javítására törekszik az Önkormányzat;

•

turisták, bel- és külföldiek egyaránt.

A különböző célcsoportok számára eltérő marketing módszerek alkalmazásával tehető vonzóbbá a város, illetve térsége, hiszen nem elegendőek a páratlan adottságok, a minden igényt kielégítő szolgáltatások (a marketing nem pótolja ezen fejlesztéseket!), ha arról nem szerez tudomást a célcsoport. Az eredményes marketing tevékenységhez külön marketing koncepció kidolgozása javasolt.

114

Forrás: Régiók és települések versenyképessége; szerk.: Horváth Gyula; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja; Pécs, 2006. 115 A 2007. májusában elkészült Befektetési projekt-portfólió című kiadvány 24 darab, vállalkozási céllal hasznosítható ingatlant mutat be. 116 Itt a SWOT-elemzés három elemét hívtuk segítségül, de a fejlesztési irányok, jövőképek meghatározásához számos további eszköz is rendelkezésre áll, mint például PEST és PEST+, McKinsey 7S.

Talenta Kft.

82

2008.06.10.


7.2 ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Érdre több jelentősebb, elsősorban infrastrukturális beruházás, fejlesztés megvalósítása vár, amelyet saját forrásból nem képes finanszírozni, ezért külső források bevonására tett illetve tesz lépéseket. A szennyvízhálózat kiépítését valamint a szennyvíztisztító korszerűsítését és kapacitásbővítését, a belterületi utak szilárd burkolattal való ellátását pályázati forrásból tervezi megvalósítani az önkormányzat. Ezen beruházások hiánya mellett a városüzemeltetés ma is jelentős kiadással jár, a családi házas, kertvárosias településrészek infrastruktúrájának kiépítése és fenntartása az alacsony népsűrűség és a város nagy területe miatt is többe kerül, mint a sűrűn beépített és sűrűn lakott városias területeken. A személyi jövedelemadóból származó átengedett bevétel kiszámítása a tárgyév előtti második év adatai alapján történik, vagyis Érd 2008-ban még a lakosság által 2006-ban bevallott SZJA szerint részesül ebből a bevételből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az évente mintegy 1000-1500 fővel bővülő városban 2008-ban még a 2006-os, kevesebb lakos kevesebb adója érkezik bevételként. A jelenlegi SZJA bevételek és a lakosságszám-növekedés figyelembevételével ez évente mintegy 50 millió forint bevételkülönbséget jelent. Az érdi bejelentett lakcímmel rendelkező lakosokon felül 5-12 ezer fő közé tehető azok száma, akik életvitelszerűen Érden laknak, de nem jelentkeznek át ide, és így nem is Érdre fizetik a személyi jövedelemadójukat. A gyermekek bölcsődei, óvodai beíratásának feltétele az adott körzetben lévő állandó, bejelentett lakcím, így amely szülő érdi nevelési-oktatási intézménybe szeretné járatni gyermekét, bejelentkezik a városba. Ugyanakkor a gyermekes családok között is vannak olyanok, amelyek Budapestről elköltözve is a fővárosba járnak naponta dolgozni, és a gyermeküket is a korábbi fővárosi nevelési, oktatási intézménybe utaztatják. A város annak érdekében, hogy ösztönözze az érdi állandó lakhelyre történő bejelentkezést, „magánszemély tulajdonában álló ingatlanba, az év első napján állandó lakosként bejelentett személyek után”117 már most is kedvezményt biztosít az építményadóból. A lakónépesség csoportjait a statisztika is eltérő fogalmakkal különbözteti meg. A népszámláláskor a bejelentett lakónépesség számának megállapítása a lakcímbejelentés szerinti lakáshasználat alapján, tehát a tényleges lakáshasználattól függetlenül történik. Az úgynevezett „népszámlálási lakónépességbe tartozik az az összeírt személy, aki a népszámlálás eszmei időpontjában ténylegesen az összeírás helyén tartózkodott, életvitelszerűen ott élt, az adott lakcímen rendszerint elérhető volt, éjszakai pihenését leggyakrabban ott töltötte, onnan járt dolgozni, illetve tanulni”. Mivel a bejelentett érdi lakcímmel rendelkezők, és az Érden életvitelszerűen lakók számát a KSH a népszámlások alkalmával méri fel, ezért e körben a legfrissebb, pontos településenkénti adat a 2001. évi népszámlálásból származik.118 Az önkormányzati bevétel növekedése nem fedezi a kiadásokat, az önkormányzat hitel felvételére kényszerül, a fejlesztésekre külső forrás bevonására van szükség. Az adóbevételek növelése, és ezen belül elsősorban az iparűzési adó bevétel növelése lehet prioritás, az ezt lehetővé tevő gazdaságélénkítő tevékenységgel mozgósíthatóak a vállalkozásfejlesztési potenciálok. Az SZJA-bevétel növelésére egyrészt csekély befolyása van az önkormányzatnak, másrészt ez a bevételfajta szignifikánsan csak a beköltöző adófizetők számának növekedésével együtt emelkedhet. A feladat tehát a gazdaságélénkítés, a vállalkozás-letelepítés élénkítési módjainak megtalálása és megfelelő alkalmazása.

117 118

Forrás: 49/2007. (XI.26.) KGY. rendelet. Forrás: Népszámlálás 2001, Központi Statisztikai Hivatal

Talenta Kft.

83

2008.06.10.


Bevételek éves bontása (ezer forint)119 2002 2003 6 852 097 7 857 567 összes bevétel 1 772 804 1 831 027 saját folyó bevételek 857 897 997 861 ebből helyi adók 1 744 239 2 658 317 átengedett bevételek ebből SZJA 1 635 926 2 476 267 443 393 231 513 felhalmozási és tőke jellegű bevételek 300 000 5 303 hitel bevételek 1 974 557 2 131 254 állami hozzájárulás és támogatás ebből normatív hoz- 1 274 426 1 863 352 zájárulás 198 841 215 978 normatív, kötött felhasználású 472 230 38 462 központosított előirányzatok 0 0 címzett támogatás 29 060 13 462 CÉDE (céljellegű decentralizált támogatás)

2004 8 846 316

2005 9 843 577 2 123 832

2006 12 038 243 2 667 765

2007 12 548 538 3 162 152

1 852 920 1 041 219

1 249 017

1 453 116

1 469 454

3 011 212

2 949 362

2 605 816

2 717 390

2 733 185 482 271

2 633 007 391 207

2 213 718 2 305 046

2 272 814 160 024

317 718

567 101

279 039

1 359 322

2 200 050

2 865 157

2 635 376

2 867 686

1 869 025

2 029 728

1 907 561

1 870 290

194 503

209 568

95 710

114 323

119 813

101 115

107 672

372 040

0

446 346

0

0

16 709

78 400

9 000

0

A megyei jogú városi rangból120 származó pénzügyi előnyök és hátrányok mérlege egyelőre nem látható pontosan. A 200-300 millió forintos illetékbevétel-növekedés a város 10 milliárdos költségvetéséhez mérten nem jelentős, és a többletfeladatok (mint például cégbíróság, ügyészség) ellátásához szükséges beruházást sem fedezi. Csakúgy, mint a szociális és nevelési-oktatási feladatellátás tekintetében, a társulás települései számára történő szolgáltatás a méretgazdaságosságnak köszönhetően javítana a kihasználtságon, és az egy főre illetve szervezetre eső fajlagos költségek csökkenésével enyhítene a működtetési költségek terhein. A megyei jogú városi rang egyéb előnyei egyelőre nem forintosíthatóak. Kiadások éves bontása (ezer forint)121 119

Érd 2006-ban vált megyei jogú várossá, így az előző évi adatok Érd Városra vonatkoznak. Az adatok forrása a 2002-2005-ös évek esetében a Magyar Államkincstár, a 2006-os adatok tekintetében Érd Megyei Jogú Város 2006. évi zárszámadása. 120 Érd Városa először 1996-ban, majd 2001-ben kérte a megyei jogú várossá nyilvánítást. A második kérelmet a Pest Megyei Közgyűlés támogatta, a Belügyminisztérium azonban a fejletlen infrastruktúrára való hivatkozással azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy ne támogassa a kérelmet. A városnak 2005-ben sikerült elérnie, hogy az Országgyűlés a 82/2005. (XI. 10.) számú határozatával (amely 2006. július 11-én lépett hatályba) megyei jogú várossá nyilvánítsa Érdet. 121 Érd 2006-ban vált megyei jogú várossá, így az előző évi adatok Érd Városra vonatkoznak. Az adatok forrása a 2002-2005-ös évek esetében a Magyar Államkincstár, a 2006-os adatok tekintetében Érd Megyei Jogú Város 2006. évi zárszámadása.

Talenta Kft.

84

2008.06.10.


összes kiadás ebből folyó kiadások felhalmozási és tőkejellegű kiadások hitel visszafizetés

2002 6 812 548

2003 7 767 926

2004 8 839 535

2005 10 045 067

2006 10 931 969

2007 11 838 906

5 605 997

6 544 732

6 866 137

8 489 386

9 278 828

9 110 269

5 556 555

596 082

705 113

1 142 839

728 683

818 717

230 561

74 865

567 718

26 920

37 560

833 700

Érd csomóponti helyzete (6-os, 7-es országút, M6-os, M7-es autópálya, a fővárossal való szomszédság) ellenére nem képes vállalkozásokat, elsősorban nagy foglalkoztatókat kellő számban letelepíteni. Bár vállalkozási és ipari célra alkalmas területek rendelkezésre állnak, továbbá az önkormányzati szándék is megvan cégek idevonzására, a nagy foglalkoztatók mégsem jönnek. Érd egyelőre nem tudja megismételni vagy akár csak megközelíteni Budaörs e téren elért eredményeit. Az Érd számára rendelkezésre álló vállalkozás-letelepítő ösztönzők sora azért is véges, mert az alacsony adóbevétel miatt számottevő kedvezményt már nem tud nyújtani az új vállalkozásoknak. Az iparűzési adó növelésére azonban reális esélyt ad az önkormányzati ellenőrzés szigorítása, de legfőképpen új beruházások megvalósítása és a vállalkozások, azon belül nagyfoglalkoztatók letelepítése. Az elmúlt 5 évben a legnagyobb munkahelyteremtéssel járó beruházás a Tesco hipermarket és a Stop-Shop bevásárlóközpont megépítése és megnyitása volt. Helyi adók mértéke122 Díjtípus

Díj mértéke 0,45%, minimum 8 000,- forint 0,6%, minimum 16 000,- forint 150,- forint/fő/éj 2%

építményadó telekadó idegenforgalmi adó tartózkodási idő után helyi iparűzési adó nettó árbevétel szerint

Az idegenforgalmi adóból származó bevétel olykor az 1 millió forintot sem éri el évente, a 2007-re tervezett bevétel 500 ezer forint. Ez mindössze 3300 vendégéjszakát jelent évente, vagyis minden naptári napra 9 fizetővendég jut ebben a 65 ezer fős városban. Az idegenforgalmi ágazat jelentéktelen, ezt a bevételt az egyes helyi szolgáltatók elszigetelt akciói generálják. Az iparűzési adó-bevétel a város méretéhez képest alacsony, a vizsgált évben az SZJA kétharmada volt, holott a városokban jellemzően az iparűzési adó a meghatározó bevételi forrás. A vállalkozások nagy száma ellenére túlnyomó többségük alacsony árbevételről számol be, az Önkormányzat adatai szerint a 100 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalatok száma mindössze 50 körül van.

122

Forrás: 49/2007. (XI. 26.) KGY. rendelet

Talenta Kft.

85

2008.06.10.


Sajátos bevételek mértéke 2006-ban (ezer forint)123 Sajátos bevételek 1. Magánszemélyek kommunális adója

2006. évi teljesítés 17

2. Építményadó

252 825

3. Telekadó

43 217

4. Idegenforgalmi adó

595

5. Iparűzési adó

1 124 056

6. Pótlékok, bírságok

32 406

7. Helyi adók (1+2+3+4+5+6)

1 453 116

8. Átengedett SZJA

2 213 718

9. Államháztartási tartalék SZJA-ból

0

10. Gépjárműadó

392 098

11. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó 12. Átengedett központi adók (8+9+10+11) 13. Egyéb sajátos bevételek

0 2 605 816 37 984

14. Sajátos bevételek összesen (7+12+13)

4 096 916

Az önkormányzati intézmények utóbbi években elmaradt korszerűsítése miatt a fejlesztés terhe egyre égetőbb. Az oktatási intézményekben tanulók után járó állami normatíva országosan alacsony, csak a nagyobb, 800 fő feletti létszámú oktatási intézményekben közelít az egy főre eső költségekhez. Az egyre inkább benépesülő M7-es autópályán túli Parkvárosban néhány éven belül elkerülhetetlenné válik óvoda, majd iskola építése, különben az ott lakó szülők jelentős része más településekre viszi majd gyermekét, mert abból a városrészből nehéz elérni Érd belső részét. Érd nagy kiterjedése, az útburkolat rossz minősége valamint az utak és csomópontok szűk áteresztő képessége miatt nehézkes a városon belüli közlekedés, mind személygépkocsival, mind tömegközlekedéssel, emiatt pedig a szülők egy részében fel sem merül, hogy a város egyik részében lévő otthonukból a másik városrészben működő iskolába vigyék a gyermeküket, akkor már inkább Budapestre. Az önkormányzat gazdálkodásán belül jelentős terhet jelent az intézmények működtetése és fejlesztése. Amíg működtetésre alig, fejlesztésre annál inkább rendelkezésre állnak vissza nem térítendő támogatási források, köztük európai uniós pályázati lehetőségek. Az EU fejlesztést, korszerűsítést támogat, működtetést, fenntartást nem. A fejlesztésbe beleértendő a kapacitásbővítés is, amennyiben korszerűsítéssel párosul. A korszerűsítés lehet a működési költségek csökkenését eredményező beruházás (energiatakarékosság), vagy a főtevékenységet érintő technológiafejlesztés (például oktatási eszközök). Ezen fejlesztési projektlehetőségek közül is kiemelendőek azok a fejlesztések, amelyek társulási, térségi szinten látnak el feladatokat, mert bizonyos esetekben a nagyobb léptékű pályázati projektek támogatására nagyobb az esély. Végül meg kell vizsgálnunk a város településfejlesztési társulásban vállalt feladatait. Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 160/2006. (VI.22.) ÖK. számú határozatában úgy döntött, hogy egy új, Érd központú, és a szomszédos Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor és Sóskút településekből álló kistérség megalakítását kezdeményezi az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszternél. 2007-ben megalakult az Érdi kistérség, továbbá Érd, Diósd és Tárnok részvételével az önkormányzati társulás is. Ez utóbbi munkaszervezetének kialakítása a Településfejlesztési Koncepció kidolgozásának idején folyamat123

Forrás: Érd Megyei Jogú Város 2006. évi zárszámadása.

Talenta Kft.

86

2008.06.10.


ban van, az önkormányzati illetékesek szerint 2008. év őszén lesz képes az egyébként elsősorban szociális és oktatási, Százhalombatta későbbi belépésével pedig gazdasági feladatokat közösen ellátni kívánó többcélú társulás olyan állapotban, hogy társulásként pályázatot adhasson be fejlesztései kiegészítő finanszírozására. Ennek érdekében el kell készíteni a térségi fejlesztési koncepciókat, amelyekben a résztvevő önkormányzatok közösen meghatározzák a fejlesztés irányait és elvárt eredményeit. Érd fejlődésére hatással vannak a környező települések is, és ez fordítva is igaz, az egymásra utaltság kölcsönös, ezért kiemelten fontos a térségi szemlélet erősítése a fejlesztési projektek tervezésében és megvalósításában. Az önkormányzati működés, továbbá a lakossági és közületi szolgáltatások valamennyi szféráját érintheti, javíthatja a térségi együttműködés. A társulásban elvégzendő feladatok költséghatékonyabbak lehetnek, pályázati támogatás esetén előnyt vagy éppen kötelező feltételt jelenthet, ugyanakkor további megoldandó feladatokat generálhat, mint például a közlekedés, a tervezett szolgáltatások elérhetőségének biztosítása. A fejlesztések, beavatkozások nem csak területi szinten hatnak egymásra, az egyes szektorokban végrehajtott akciók is összefüggenek, kihatnak egymásra. Ha az egyik ponton beavatkozunk, az a másik helyen is éreztetheti hatását, Ezért fontos az alapos, mindenre kiterjedő tervezés, az érdekeltekkel folytatott előzetes és folyamatos egyeztetések.

7.3. A VÁROSFEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI Ahogyan az előző fejezetekből is jól látható, Érd sajátos fejlődési útja, az „Érdiesedés” számos egyedi városfejlődési problémát generált az ezredforduló utánra, amelyek megoldása több esetben nem egyedül a város kezében van, hanem csak egyes érintettek megszólításával, bevonásával, érdekeltté tételével képzelhető el. 7.3.1. Érd eddigi pályázati tapasztalatai Érd az elmúlt években messze nem használta ki a vissza nem térítendő (fejlesztési) támogatásokban rejlő lehetőségeket, ennél több pályázati lehetőség állt nyitva a számára, ugyanakkor megvan a lehetőség, hogy a 2013-ig terjedő programozási periódusban a lehető legtöbb fejlesztési forrást nyerje el. Az elmúlt 5 év nyertes pályázatai Projekt megne- Támoga- Projekt vezése tás összköltsééve ge 1.

2.

3.

Érd, Vadlúd2006. Kossuth Lajos utca szilárd burkolatának felújítása Az érdi települési 2004. hulladék közszolgáltatás fejlesztése Kőrösi Csoma 2003. Sándor Általános Iskola rekonstrukció és új tornaterem építés

Talenta Kft.

Támogatott projekt Támogatott projekt esetén a program esetén a pályázati neve azonosító szám

119 497 463 Települési önkorFt mányzati szilárd burkolatú belterületi utak burkolat felújításának támogatása 100 607 000 Települési hulladék Ft közszolgáltatás fejlesztésének támogatása 709 318 560 címzett támogatás a Ft 2003. évi LIX. törvény alapján

87

pályázati azonosító szám: 0047/2006/TEUT pályázati azonosító szám: BM-KMRFT15/2004. pályázati azonosító szám: 13 2303M

2008.06.10.


4.

5.

6.

7.

GVOP-4.3.1 intelligens elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése Érden (folyamatban) Érd-Bajcsy Zsilinszky és Riminyáki út Törökbálinti úttól a Diósdi útig terjedő szakaszának szilárd burkolat felújítása Diósdi út Aba utcától Balatoni útig tartó szakasza szilárd burkolatának felújítása Az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola komplex felújítása

2006.

592 000 000 NFT I. – Gazdasági Ft Versenyképesség Operatív Program – 4.6.1

pályázati azonosító szám: GVOP 4.3.1.2004-08-0011/4.0

2005.

107 344 130 27/2005. (II.14.)-i Ft Korm. rendelet

döntésazonosító: 1132005024402 támogatási szerződés szám: 130003305U

2007.

2007.

67 482 960 12/2007. (II.6.)-i Ft Korm. rendelet

döntésazonosító: 1132007020801

támogatási szerződés szám: 130003007U 745 516 581 KMOP 4.6.1. Közok- KMOP 4.6.1.-20070132 Ft tatási intézmények beruházásának támogatása

Az Állami Számvevőszék 2006-os jelentése szerint nem épült ki a Polgármesteri Hivatal hatékony pályázati szervezeti egysége, amely hiányosság a koncepció készítése alatt is tapasztalható volt.124 A tapasztalt tisztviselők révén a szakértelem rendelkezésre áll ugyan, de nem történt meg a pályázatokkal foglalkozó Stratégiai csoport „profiltisztítása”, pedig a pályázati források megszerzése egyre jelentősebbé és felelősségteljesebbé válik a települési önkormányzatok életében. A stratégiai csoport jelenlegi feladatai annyira szerteágazóak, hogy hátráltatják az aprólékos, elmélyült munkát igénylő pályázati tevékenységet, károsan foglalnak le erőforrást (szakértelmet és kapacitást egyaránt) a támogatások megszerzéséhez nélkülözhetetlen tevékenységektől, ami így a munka minőségének a rovására megy, a pályázatok esetében pedig ennek egyenes következménye az elutasítás. Akár a Hivatal saját munkatársai, akár külső szolgáltató végzi a pályázatokkal összefüggő tevékenységet, mindenképpen fontos, hogy meg legyenek határozva azok a tisztviselők, akik 1. felelnek a pályázatokért; 2. tevékenysége kizárólag a pályázatok előkészítésére és kidolgozására illetve a kidolgozás felügyeletére irányul; 3. rendelkeznek a megfelelő felhatalmazással, hogy a Hivatalon belül koordinálja az egyes pályázatokhoz szükséges szakértelmeket képviselő tisztviselők, intézményvezetők munkáját.

7.3.2. Külső források elnyerési esélyeinek javítása

124

A már hivatkozott Állami Számvevőszéki jelentésnek az önkormányzat gazdálkodásával, és azon belül a pályázati források igénybevételével kapcsolatos elmarasztaló megállapításaira válaszul Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 231/2007. (IX. 20.) számú határozatával elfogadta az ÁSZ-javaslatok megvalósítására irányuló intézkedési tervet.

Talenta Kft.

88

2008.06.10.


Az Érdre jellemző megkésett fejlődés mielőbbi, de kapkodás helyett megfontoltan, tervezetten előrehaladó felzárkózást indokol. Ami a fejlesztések finanszírozását és a forráskoordinációt illeti, a sikerhez nem elegendő minden lehetséges, és a város számára potenciálisan megfelelő támogatási forrásra és egyéb forrásszerzési módra jelentkezni. E Településfejlesztési Koncepció célja és értelme is az, hogy felvázolja a város fejlődési irányait, amelyeken belül a részletesebb fejlesztési elképzelések kidolgozandóak. Ha a város a hosszú távon elérni kívánt helyzet alapos ismerete hiányában, továbbá anélkül szemel ki és ad be pályázatokat, hogy előtte megfelelő részletességgel megvizsgálta volna a pályázati projektek egymásra épülését, egymásra gyakorolt hatásaikat, akkor aligha garantálható a koncepcionális célok teljesülése. A koncepcionális előretekintésnek, a stratégiaalkotásnak, továbbá a program- és projekttervezésnek minden esetben meg kell előznie a pályázat kidolgozását. Az eredményesebb forrásszerzési tevékenység további lehetséges eszköze az intézményi kapacitás növelése. A pályázati támogatásokkal foglalkozó szervezeti egység a Településfejlesztési Koncepció készítésének idején 5 főből állt, akiknek azonban további, a pályázatokhoz kevésbé, vagy egyáltalán nem köthető feladatot is el kell végezniük. Tekintettel arra, hogy 1. a fenti táblázat is jelentős, közel 2,5 milliárd forint állami és közösségi támogatás elnyeréséről ad tanúbizonyságot, továbbá 2. a városnak növelnie célszerű a pályázati és egyéb, fejlesztési célú bevételeit, és emiatt 3. a pályázatokhoz kapcsolódó feladatok részben bővülnek, részben speciális szakértelmeket, képességeket igényelhetnek, a pályázatokkal és az egyéb, a város számára megcélozandó vissza nem térítendő illetve visszatérítendő forrásokkal foglalkozó szervezeti egység profiltisztítása és fejlesztése (például legyen lehetősége közvetlenül adatokat, információkat, dokumentumokat kérni az adott témában illetékes szervezeti egységektől) javasolt. 7.3.3. A város számára elérhető támogatások Sem Érd Megyei Jogú Város korábbi, sem jelenlegi pénzügyi helyzete nem tette illetve teszi lehetővé, hogy a koncepcióban felvázolt fejlesztési elképzeléseket saját forrásból finanszírozza, ezért a jelen koncepcióra épülő majdani stratégia, programok és projektek megvalósíthatóságának vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell fordítani a külső források feltárására, és az egyes feltárt források bevonásának feltételeire. „...a városok sokat tudnak tenni, különösen ha cselekvési kapacitásuk európai programok révén erősödik. A különböző olyan prioritási területekről szóló iránymutatások, amelyeken a városok cselekedni képesek, magukba foglalják a vonzóerő vagy „beruházásokra való felkészültség” növelését, a vállalkozási kedv, a foglalkoztathatóság és a tudásalapú gazdaság előmozdítását; a közösségfejlesztést és a városkörnyékek és szociális csoportok közötti egyenlőtlenségek csökkentését, a helyi biztonság és a bűnmegelőzés javítását. A városokban nem csak a lehetőségek koncentrálódnak, hanem a kihívások is, így figyelmet kell szentelni a városi területeken felmerülő sajátos problémáknak. Szintén alapvető a hatékony partnerség kialakítása, amely minden szintről összehozza a szereplőket ezeknek a problémáknak a kezelésére.”125 Jelen Településfejlesztési Koncepció az érintett időszak valamennyi ágazata fejlesztési irányainak feltárására törekszik, és ezáltal olyan fejlesztési elképzelések is megfogalmazódnak, amelyek az önkormányzat illetve a civil vagy a profitorientált szféra együttműködésében valósulhatnak meg, ezért a fejlesztési céllal igénybe vehető támogatások közül sem csak a 125

Forrás: A Bizottság közleménye a növekedési és foglalkoztatási stratégia és az európai kohéziós politika reformjáról; Brüsszel, 12.6.2006.; {SEC(2006)726}.

Talenta Kft.

89

2008.06.10.


települési önkormányzatok (és intézményeik) számára meghirdetett pályázati lehetőségeket tekintjük át, hanem bevonjuk a vizsgálódás körébe a gazdasági szereplőknek és a civil szférának hozzáférhető forrásokat is. „A korábbi tapasztalatok alapján a városi intézkedések során több alapvető elv érvényesül. Elsőként a nagyvárosokban található alapvető fontosságú partnereknek és a helyi hatóságoknak fontos szerepet kell játszaniuk e célkitűzések elérésében.”126 Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának távlati céljai között kiemelt fontosságú a munkahelyteremtés, vagyis új vállalkozások letelepedésének ösztönzése, illetve a már működő vállalkozások munkahelyteremtő bővítésének elősegítése. E cél elérésének többféle eszköze van, amelyek közül néhány, jól körülhatárolható módszerre van befolyása az önkormányzatnak (iparterület kijelölése, helyi adók), ugyanakkor számtalan külső feltétel is közrejátszik, amelyekre egy helyhatóságnak sem lehet ráhatása (makrogazdasági környezet, vagy éppen a település földrajzi elhelyezkedése, amely megváltoztathatatlan adottság). 7.3.4. Az Európai Unióból származó pénzügyi források Az Európai Unió népességének több mint 60%-a él 50 000 lakos feletti népességű városi területeken127, ezért az EU a 2007-2013-as költségvetési időszak támogatási céljait többek között a fenntartható városfejlesztés/-fejlődés128 elősegítésére való tekintettel határozta meg. A Tanács 2006/702/EK határozata (2006.október 6.) mellékletének 1. pontja szerint a kohéziós politika által támogatott programoknak törekedniük kell arra, hogy a forrásokat többek között a „városok vonzerejének növelése az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével” megfogalmazású prioritásra fordítsák.129 „Tekintettel a fenntartható városfejlesztés fontosságára, és a városoknak és nagyvárosoknak – különösen a közepes méretű városoknak – a regionális fejlődéshez való hozzájárulására, nagyobb figyelmet kell fordítani a városokra oly módon, hogy fejlesztik a programozásban betöltött szerepüket, hogy ezáltal támogassák a városok megújulását.”130 Az Európai Unió 2007-2013. között, a kohéziós politika keretében több mint 347 410 millió Eurót tesz elérhetővé a tagállamok számára, amelyből Magyarország akár 25 307 millió Eurót is lehívhat, ha az átfogó közösségi célokhoz hozzájáruló projektekre szabályosan költik el a támogatást a kedvezményezettek. Ebből az összegből 2 031 millió Eurót allokált az EU az Érdet is magában foglaló, és a támogatási szabályok szerint Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Régiónak minősülő Közép-Magyarországi Régió számára. Célok szintjén a városfejlesztésre rendelkezésre álló 21,1 milliárd Euróból 9,8 milliárd Euró jut városi felújítási projektekre, 7 milliárd Euró a tiszta városi közlekedésre, és 917 millió Euró lakásépítésre. Az Érdet magában foglaló Közép-Magyarországi régió az Európai Unió támogatás-besorolásában úgynevezett „phasing-in” régió, amely a Strukturális Alapok legnagyobb összegű 126 Forrás: A Tanács 2006/702/EK (2006. október 6.) határozata a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról. 127 Forrás: „A kohéziós politika és a városok: a városi területek hozzájárulása a regionális növekedéshez és foglalkoztatáshoz” című közlemény a Tanácsnak és a Parlamentnek, COM(2006) 385 végleges, 2006.7.12. 128 A 2007-2013-as költségvetési időszakban a Strukturális Alapok kezelését meghatározó 1083/2006/EK rendelet egymás szinonimájaként használja a fenntartható városfejlesztés és fenntartható városfejlődés kifejezéseket. 129 A városok mellett e prioritásban szerepelnek még a tagállamok illetve régiók, amelyek vonzerejének növelésére szintén törekedni kell. 130 Forrás: A Tanács 1083/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Talenta Kft.

90

2008.06.10.


„kalapjából” 2013-ig bezárólag évente kevesebb támogatási összeggel és alacsonyabb támogatási intenzitással számolhat. Ezzel nem apad el az uniós támogatások Érd számára elérhető forrása, hanem átrendeződik. A támogatási célok túlnyomó többsége (vagyis a Strukturális Alapokon kívüliek) tovább él, ám azokért a forrásokért az Önkormányzat már nem csak a régió településeivel fog versenyezni, hanem Európa más településeivel is. Az EU a 2013-ig tartó költségvetési időszak városfejlesztési műveleteinek (vagyis a támogatható célok) meghatározásában a 2000-2006. között működő URBAN elnevezésű közösségi kezdeményezés tapasztalataira épít. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap kapcsolódó céljai a városok gazdasági, környezetvédelmi és szociális problémáinak megoldására irányulnak. Bár Érd nagyszabású és nagy költségvetésű fejlesztések kényszerével néz szembe, az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások elnyerésében kedvezőtlenül befolyásolja a Közép-Magyarországi Régióhoz való tartozása. Mivel a régió GDP értékét a főváros fejlettsége felfelé húzza, ezért már a 2007-2013-as programozási időszakban évről évre csökkenő támogatási keretösszeggel és támogatási intenzitással kell szembenézniük a régió szervezeteinek. „A Közép-magyarországi régióban a társfinanszírozás 85%-os felső határa, és a támogatható tevékenységek a „Konvergencia” régiókéhoz hasonló. Ugyanakkor a támogatás szintje a régióban fokozatosan csökkenve, 2011-re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés átlagos, egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét.”131 Mivel Budapest, messze a közösségi átlag feletti fejlettségi szintje egész Pest megyét is „magával rántja” a kevésbé kedvezményezett régiók sorába, ezért kiemelten fontosság válnak az Európai Unió egyéb, Brüsszelben kezelt forrásai.132 Új programok, forrásbevonási lehetőségek a városok számára: • •

Urbact II (városok tematikus hálózata) az Európai területi együttműködés célkitűzés keretében. JESSICA-program133, amely a piaci szféra bevonásának ösztönzésével városrekonstrukciós és -fejlesztési alap létrehozását teszi lehetővé.

„Biztosítani kell a finanszírozáshoz és pénzügyi tervezéshez való jobb hozzáférést elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, valamint a köz- és magánszféra partnerségekbe és a fenntartható városi fejlődésre vonatkozó integrált tervben szereplő egyéb projektekbe történő befektetések számára.”134 Az URBACT elősegíti a városok megújulásával kapcsolatos innovatív megoldások kidolgozását és alkalmazását, tematikus városhálózatok létrehozásának ösztönzésével. E hálózatok összegyűjtik, elemzik a gazdasági és a társadalmi megújulással kapcsolatos legkedvezőbb stratégiákat. Egy-egy hálózat kialakításához legalább öt város részvételére van szükség, amelyek legalább három különböző országot képviselnek. A létrejövő hálózatok egy-egy adott téma köré csoportosulnak, függetlenül attól, hogy milyen mértékben különbözik egymástól a városok intézményi, kulturális, társadalmi vagy gazdasági háttere.135 131

Forrás: Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013; CCI: 2007HU162PO001. Magyar költségvetési fejlesztési forrás korlátozottan áll rendelkezésre, nagyrészt az uniós tárfinanszírozáshoz kötelezően biztosítandó állami saját erő kötelezettsége miatt, így ezzel külön nem foglalkozunk. 133 A mozaikszó a Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas angol kifejezésből származik, magyarul: közös európai támogatás a városi területeken történő fenntartható beruházásokhoz. 134 Forrás: A Tanács 1083/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 135 Részlet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak az URBACT programról szóló tájékoztatójából. A program honlapjának a címe: www.urbact.eu. 132

Talenta Kft.

91

2008.06.10.


„A strukturális alapok az operatív program részeként finanszírozhatják az olyan, főként kis- és középvállalkozások számára pénzügyi konstrukciók támogatásához való hozzájárulásokból álló műveletek tekintetében felmerülő költségeket, mint például a kockázati tőkealapok, garanciaalapok és hitelalapok, valamint városfejlesztési alapok számára, vagyis a köz- és magánszféra partnerségekbe és egyéb, a fenntartható városfejlesztésre vonatkozó integrált tervben foglalt projektekbe befektető alapok számára.”136 A JESSICA-program az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Tanács Fejlesztési Bank közös kezdeményezése, amelynek célja fenntartható beruházások támogatása városi projektekben. Ezek a projektek jövedelemtermelőek is lehetnek, tekintettel arra, hogy a piaci szereplők bevonásával (bank- és pénzügyi szektor, befektetők) kialakuló pénzügyi alapot a projekt megvalósítása után újra fel kell tölteni. Ez a forrás így visszatérítendő támogatásnak minősül. A konkrétumok között említhetjük 2007-2008-as akciótervekben megjelent városrehabilitációs pályázatot, amely a pályázó megyei jogú városok számára kötelezővé teszi az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) kidolgozását. Érd Megyei Jogú Város IVS-e keretként már alkalmazni tudja majd a jelen Településfejlesztési Koncepciót. Az IVS egyik fontos és hasznos előírása, hogy a támogatást igénylő önkormányzatnak stratégiai szinten valamennyi potenciális projektet meg kell terveznie, nem csak a támogatni kívánt fejlesztést, ezáltal is elősegítve a szinergikus, egymás hatásait erősítő projektek megvalósítását. A Közép-Magyarországi Régió számíthat továbbá tömegközlekedés-fejlesztési pályázatra, hiszen „a tiszta és fenntartható tömegközlekedés” előmozdítását, különösen a városi területeken, a 1080/2006/EK rendelet a környezetvédelem és kockázat-megelőzés prioritásában137 ezt kiemelt célként kezeli, és az alábbi tevékenységeket sorolja a fenntartható városfejlesztés stratégiáján belül:138 •

gazdasági növekedés erősítése;

•

fizikai környezet rehabilitációja;

•

rozsdaövezetek rehabilitálása;

•

természeti és kulturális örökség megőrzése és bővítése;

•

a vállalkozási kedv, helyi foglalkoztatottság, a közösségfejlesztés előmozdítása;

•

a változó demográfiai összetétel figyelembevételével a lakosságnak nyújtott szolgáltatások.

A Strukturális Alapokon belül a Közép-Magyarországi Operatív Program mellett további négy139 operatív programból remélhet pályázati támogatást a város. A sikeres pályázatok elnyerése érdekében nem csak a majdan meghirdetett pályázatokat érdemes figyelni, hanem magukat az operatív programokat is fontos áttanulmányozni, hogy az Önkormányzat előre fel tudjon készülni, elindíthassa a megfelelő tervezési, esetleges engedélyeztetési, partnerkeresési és egyéb tevékenységeket, ezzel időt nyerve, és az alapos tervezésnek köszönhetően növelve a leendő pályázat sikerét. A további forrást biztosító operatív programok:

136

Forrás: A Tanács 1083/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 44. cikk. 137 Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 5. cikk. 138 Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 8. cikk. 139 A teljesség kedvéért megemlítjük az ötödik, Elektronikus Közigazgatási Operatív Programot (EKOP) is, de ez az OP a régió államigazgatási szerveinek fejlesztéseit támogatja, az önkormányzatok ennek megfelelő akcióihoz tartozó pályázatok a KMOP-ban által támogatandóak.

Talenta Kft.

92

2008.06.10.


o

o

o o

ÁROP – Államreform Operatív Program, amely az államigazgatási és önkormányzati igazgatási szerveknél szervezetfejlesztési és humán erőforrás-fejlesztési akciókat támogat; KEOP – Környezet és Energia Operatív Program, amely természet- és környezetvédelmi, energiahatékonysági, vízrendezési, szennyvízkezelési és egyéb kapcsolódó projekteket támogat. KÖZOP – Közlekedés Operatív Program, amely a közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogatja; TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program, amely humán erőforrás-fejlesztési akciókat támogat (például képzések).

7.4. A JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA „A korábbi tapasztalatok alapján a városi intézkedések során több alapvető elv érvényesül. Elsőként a nagyvárosokban található alapvető fontosságú partnereknek és a helyi hatóságoknak fontos szerepet kell játszaniuk e célkitűzések elérésében.” „...a középtől hosszú távig terjedő fejlesztési terv fenntartható városfejlesztés számára történő előkészítése általában a siker előfeltételét képezi, mivel biztosítja a beruházások és azok környezeti minőségének következetességét. Ez továbbá segítséget nyújt a magánszféra által a városok újjászületése érdekében tett kötelezettségvállalás és részvétel biztosításában. Általánosságban véve multidiszciplináris vagy integrált megközelítésre van szükség. A területalapú intézkedéseknél – például a társadalmi integráció érdekében – ez azt követeli meg, hogy az életminőségnek (ideértve a környezetet és a lakhatást) vagy az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások szintjének javítására irányuló intézkedéseket olyan intézkedésekkel kombinálják, amelyek az új tevékenységek fejlesztését és a munkahelyek teremtését mozdítják elő az érintett területek hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében.” I. Aktív és tudatos térség- illetve városmarketing tevékenység A különböző célcsoportokhoz eltérő marketing módszerek alkalmazásával tehető vonzóbbá a város, illetve térsége, hiszen nem elegendőek a páratlan adottságok, a minden igényt kielégítő szolgáltatások, ha arról nem szerez tudomást a célcsoport. Tekintettel Érd hosszú távú elképzeléseire és meglévő, fejlesztendő adottságaira, a marketing lehetséges célcsoportjai: •

új lakóhelyet kereső családok;

•

telephelyet, székhelyet kereső vállalkozók és vállalkozások;

•

turisták, bel- és külföldiek egyaránt.

Az eredményes marketing tevékenységhez külön marketing koncepció kidolgozása javasolt.

II. Szolgáltató jellegű város képének erősítése, az érdiekről való gondoskodás Folyamatos/rendszeres párbeszéd a városban már működő vállalkozásokkal, azok képviselőivel, például havi/negyedéves Talenta Kft.

93

2008.06.10.


III. Az önkormányzati szervezetnek az új igényekhez, tevékenységekhez való igazítása Ide tartozik például egyes önkormányzati szervezeti egységek „profiltisztítása”, illetve város számára egyre jelentősebbé váló tevékenységi területekhez tartozó belső eljárásrendek átalakítása a megváltozott körülményekhez igazítva. Ahogyan ezt már kifejtettük, a többek között a pályázati támogatásokkal foglalkozó Stratégiai csoport olyan más, e tevékenységhez nem kapcsolódó adminisztratív jellegű feladatot is ellát, amelyek károsan foglalnak le erőforrást (szakértelmet és kapacitást egyaránt) a támogatások megszerzéséhez nélkülözhetetlen tevékenységektől. IV. Térségi szemlélet és tervezés erősítése Az önkormányzati működés, továbbá a lakossági és közületi szolgáltatások valamennyi szféráját érintheti, javíthatja a térségi együttműködés. V. Aktív, kezdeményező jellegű nemzetközi jelenlét és kommunikáció A European New Towns Platform remek lehetőség, ugyanakkor olyan tematikus együttműködési programokban való részvételi lehetőséget is érdemes keresni vagy akár Érd által felvállalni együttműködés megszervezését valamely fejlesztési prioritásában, hogy tapasztalatcserével segítse elő az adott terület fejlődését. Erre már az EU pályázati programjai, illetve együttműködő partner kereső rendszerei is egyre szélesebbre táruló lehetőségeket nyújtanak. Az EU tagállamok régiói közötti együttműködési programok „ösztönözni fogják továbbá a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok kölcsönös átadását a városi fejlődés, a közszolgáltatások (mint például az IKT-t alkalmazó egészségügy és kormányzat) korszerűsítése, valamint az együttműködési programok, továbbá tanulmányok és adatgyűjtés végrehajtásának tekintetében.”140

140

Forrás: A Tanács 2006/702/EK (2006. október 6.) határozata a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról.

Talenta Kft.

94

2008.06.10.


MELLÉKLETEK I. A BEFEKTETÉSI PROJEKT-PORTFÓLIÓ ÉRTÉKELÉSE A KONCEPCIÓ STRATÉGIAI DÖNTÉSEI SZEMPONTJÁBÓL 1. Volt katonai lőtér területe. A nem önkormányzati tulajdonú terület hasznosítása a szennyvízcsatornázás elkészültéig nem javasolt. 2. Parkváros, Darukezelő utcai terület. A terület Érdnek a volt strand területe mellett a másik jelentősebb méretű összefüggő zöldfelülete. A település leírt szándéka – és a Koncepció alközpontokról szóló fejezete szerint is – a terület jelentős zöldfelülettel rendelkező közintézmény számára tartandó fent. Az ajánlatban szereplő építési előírások ennek durván ellentmondanak: a terület fele beépíthető, a telke(ke)n csak 15 %-nyi (0,5x0,3=0,15) zöldfelület biztosítandó. Amíg e szabályok nem módosulnak, a telekkel kapcsolatban semmilyen tranzakció nem jöhet szóba. 3.Parkváros, „Szilvafás” terület. A település egyik legproblematikusabb területe, ahol a korábbi parcellázások során kialakított teleksorokon folyó építkezések és a még nem parcellázott részek kopár területei elfogadhatatlan környezetet jelentenek. A területre készítendő szabályozási tervben biztosítani kell, hogy egyrészt az autópálya mentén kellő szélességű védősáv jöjjön létre, másrészt, hogy a – minden bizonnyal kertvárosias, telkes lakóterület – tömbjei között itt végre egy elfogadható méretű közkert is létesüljön. 4. Parkváros: „PÁRA” áruház környéke. A telek közösségi létesítmény számára megfelelő, de igen zavaró lenne itt kereskedelmi jellegű intézmény létesítése. 5. Hegyalja út – Kolozsvári utca – Tárnoki út – településhatár által határolt terület. A 10,5 hektár méretű, önkormányzati tulajdonú területet a város lakóterületi fejlesztés céljára kívánja átminősíteni, csatornázása már jelenleg is lehetséges. Tárnok irányában a városhatáron túl zártkerti jellegű területekkel határos, keleti oldalán a tömbök még jelentős mértékben beépítetlenek. A stratégiai javaslatok szerint a város növekedésének fékezése szükséges, ennek ellentmond egy periferikus helyzetű új lakóterület kijelölése. Az itt jelenleg elképzelhető ingatlan árakból visszaszámolva a terület „telekértéke” 150-180 millió forint. Ez az összeg egy magán befektetőnek való eladáskor jelentősen csökkenhet az infrastruktúra költsége miatt, ha annak kiépítését a befektetőtől várják el. 6. Tárnoki út – Könyves Kálmán utcai telekvégek – Zrínyi utca – településhatár által határolt terület. A 2/3 részben önkormányzati tulajdonú kb. 33,5 hektárnyi területet a város egészségügyi és kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató funkciójú felhasználásra szánja. A terület környezete egyelőre nem vonzó magán befektetés számára, a Tárnoki út e külső szakasza még kiépítetlen, megközelíthetőségének javítása szükséges a Sóskuti út felől, ami komoly beruházásokat igényel. Megvizsgálandó, hogy kórház, rendelőintézet (esetleg szanatórium) számára nem található-e kedvezőbb helyzetű terület a városban, különösen, ha azokat a közelebbi jövőben kívánják megvalósítani. 7. A volt strand és a kemping területe. A város e területet az érdligeti alközpont egyik lehetséges helyszíneként kezeli, ugyanakkor Érd belső részein ez az egyetlen nagyobb összefüggő zöldfelület. Felhasználását, településrendezési szabályozását újra végig kell gondolni, mert az előírások teljes mértékben alkalmatlanok a környezet érzékeny kezelésére (1000 m2-es telek alakítható, rendkívül magas sűrűségi értékek, a főút melletti fél területen elég a telke(ke)n 15 %-nyi zöldfelület stb.) Az is kérdéses, hogy két övezetbe kell-e sorolni a területet. Mivel a telek Érd legjobb presztízsű lakóterületének délkeleti határán fekszik, itt kimon-

Talenta Kft.

95

2008.06.10.


dottan „minőségi” funkció(k)141 megtelepedését is lehet szorgalmazni – de semmiképpen sem a főút zavaró hatásának kitett helyen. 8. Érligeti alközpont: Duna utca – Temes utca – Topolya utca – Tápió utca által határolt terület. A tömb alközpont céljára való kijelölése jó közlekedési kapcsolataira tekintettel logikus döntés volt. A terület azonban lakóházakkal beépített, így a tömb intézményközponttá alakítása, alakulása erősen problematikus. Elvben két módon történhet a központ-fejlesztés: egy beruházó több telket megvásárol, az összevont nagyobb méretű telken épít, vagy telkenként (két telek összevonásával) történnek az építkezések. (A szabályozási terv és a helyi szabályzat ez utóbbit sugallja: zártsorú, fél-zártsorú jelleggel, legalább 30 %-os beépítéssel, minimális, telkenként csupán 15%-os zöldfelület aránnyal lehet építkezni.) Mindkét folyamatnak megvan a veszélye: a telkenkénti átépülés esetén Bem tér keleti oldalán kialakulthoz hasonló zavaros beépítés, míg a nagyobb egységben történő építés esetén a települési szövet „szétesése” jöhet létre. Közteret is tartalmazó alközpont142 ugyanakkor csak akkor jöhet létre, ha a tömb egy nagyobb részén egyidejűleg történnek az építkezések. A készülő, új településrendezési eszközöknek ennek feltételeit kell tartalmazzák, egyúttal megszüntetve a telkenkénti „besűrítés” lehetőségét.143 10. Városi Sportcsarnok melletti terület: Velencei út. Feltételezhető, hogy az uszoda és a sportcsarnok finanszírozása, használata idővel megoldódik. A 3,8 hektáros területre vonatkozó építési szabályok ellentmondanak a szabadidős célú létesítmény megkívánta környezetnek. Azok szerint a területen már kicsiny, 1000 m2-es telken is lehetne építkezni. Ha a fejlesztő teljes mértékben ki akarná használni a szabályzat adta lehetőségeket, akár úgy is építkezhetne, hogy a telek csupán 15 %-át fedné zöldfelület. A megengedett 1,75 m2/m2 szintterületi mutató jelentősen magasabb a központ alatti lakótelep értékénél. Mielőtt a város a telek áruba bocsátásáról tárgyalásba kezdene, alapvető döntést kell hozni a terület jövőjéről. Javasolt, hogy annak legalább egy részét „minőségi” jellegű szabadtéri sportolásra144 tartalékolja. (Nem érthető, hogy szabályozási terv miért csak a terület délnyugati részén határol le egy kisebb zöldterületet.) Az ajánlat a jelenlegi formájában azzal a veszéllyel jár, hogy különböző méretű telkeken véletlenszerűen kerülnek egymás mellé épületek, ráadásul a környezettől teljesen idegen, zártsorú („fél-zártsorú”) beépítéssel. 11. Városközpont: Szabadság-tér. Ha eldőlt, hogy a rendőrség új épülete a szabályozási terv szerint a téren valósul meg, az a közlekedési csomópont145 jelentős átrendezését elkerülhetetlenné teszi. Átalakítása során tekintetbe kell venni, hogy az M6 pálya csomópontjának elkészültével az Ercsi utca szerepe még inkább felértékelődik, míg a Felső utca továbbra is csak a jelentősen kisebb, az Óváros irányú forgalmat bonyolítja majd le. Ezt figyelembe véve javasolt, hogy a Budai útba közvetlenül csak az Ercsi út kapcsolódjon egyszerű három ágú csomóponttal, a Felső utca pedig az Ercsi utcába kössön be merőleges töréssel. Azzal, hogy így a forgalom a tér északi és nyugati oldalán összpontosulna, megnyílhat az esély egy „Szabadság liget” létrehozására, a Földrajzi Múzeum környezetének javítására, a központ forgalomcsillapítása146 első lépésének megtételére. A liget kellemes környezettel indíthatja a már a korábbi rendezési elképzelésekben is felmerült gyalogos sétányt a múzeum kertje mögött, így e közterület létrehozásával is erősödhet Érd kertvárosi karaktere. 141

Például szálloda, amely a 70-es úttól visszahúzva a fenntartandó zöldfelülethez kapcsolódik és olyan szabadidős – esetleg vendéglátó – szolgáltatásokat is működtet, amelyeket a helyi lakosság is használhat (nyitott, fedett teniszpályák stb.) 142 Lásd a koncepció alközpontokkal foglalkozó fejezetét! 143 Szolgáltató, kereskedelmi doboz tiltása, beépítési terv készítés kötelezettsége egy településrendezési szerződés feltételeként. (A tömbben nem kizárt egy-két emeletes kisvárosias jellegű lakásépítés sem, földszintjén köztérre nyíló szolgáltatásokkal, mert a vasútvonal zajától a lakások megfelelő tájolással védhetők.) 144 Az ilyen funkciók (tenisz, squash stb.) megtelepedését ma akadályozza, hogy a lehetséges használói kör az ingázás miatt kevés időt tölt a városban. A koncepció stratégiai döntései azonban arra irányulnak, hogy ez a helyzet javuljon (pl. munkahely teremtés a képzett foglalkoztatottak számára). 145 A széthúzott csomópont kialakítása az utcák korábbi, jelentős távolsági út szerepéből is következett. 146 Az intézmények (rendőrség, múzeum) bejáratainak megközelítése, időszakos kiszolgálása, parkolói alárendelt, „vegyes használatú” útfelületekkel megoldhatók.

Talenta Kft.

96

2008.06.10.


12. Alsó utca – Budai út – Béke tér által határolt tömb. A mintegy 1,4 hektáros tömb a városközpont fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú. A hasznosítás felsorolt funkciói, beleértve a lakást is, helyesek, de a szabályozási tervben foglalt beépítettség (60-80%-os beépítési mérték, 3,5 m2/m2 szintterületi mutató) alapvető tévedés, a terv készítőinek hozzáértését kérdőjelezi meg. (Ilyen beépítettség Budapesten is csak a legsűrűbben beépült pesti gangos, volt bérházas tömbökben van. A központ BFVT által készített szabályozási tervének beépítési javaslatából „kiolvasható” szintterületi mutató legfeljebb 1,5 m2/m2.) A feladat semmiképpen sem a jelenlegi körforgalomra kapcsolt zárt beépítés – ennek megfelelően „belső udvar” – kialakítása, hanem a legutóbbi évek építkezéseinek épületmagasságain nem túllépve a városközponttal kapcsolatos fejezetben leírt köztér/közkert-létesítés. Javasolt, hogy a város készíttessen építészeti elemzéssel is alátámasztott beépítési tervet, ennek alapján alakítson ki telkeket, amelyeket – a szabályozásba való „visszavezetés” után – önállóan bocsát áruba a szükséges megkötésekkel.147 A beépítési tervben a központ egyéb részeivel való gyalogos kapcsolatokat kiemelten kell kezelni. 13. Budafoki út – M6 közötti terület. A háromszög alakú terület már részben beépített, az ajánlatban szereplő célra és szabályokkal megfelel. A beépíthetőségi szabályok a választott funkciótól függően széles választási lehetőséget biztosítanak a fejlesztőnek.148 Nem része az ajánlatnak a további, az M6 pályáig húzódó, véderdőnek kijelölt területsáv, amit a szabályozási terv szerint a 6-os főút elkerülő szakasza két keskeny részre vágna. Mindenképpen előnyösebb lenne az útnak az autópályához közeli vezetése, ami az útszakasz hosszát csak jelentéktelen mértékben növelné, ugyanakkor az erdő védő hatását, kezelését segítené.149 14. Érdi TESCO környéki területek. Lásd a 13. pontnál leírtakat. 15. Sulák-övezet: M6 autópálya – Ófalu csomópontjától délre eső terület. A területsáv fejlesztése csak az M6 pálya elkészülte után kezdődhet el. Addig is az érvényben lévő rendezési eszközökénél jóval részletesebb program-tervet kell kidolgozni, ami a terület ütemezett fejlesztésének feltételeit – nagyarányú magán tulajdonra is tekintettel – biztosítja. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az Óváros szomszédos lakóterületei a gazdasági területtől, annak forgalmától kellően védettek legyenek.150 16. Tepecs övezet: M6 – településhatár – Duna menti véderdő – Sulák patak által határolt terület. Különlegesen előnyös helyzetű terület, amelyen a város megvalósíthatja a Koncepció szerinti „minőségi” munkahelyi területeit. A kárpótlási földek mintegy 150 tulajdonosa telkeik rendkívüli felértékelődésére tekintettel érdekeltté tehetők, a város közreműködésével „konzorciumba” szervezhetők. Ajánlatos, hogy maga a város készíttessen a területre rugalmas, de a jelenlegi rendezési eszközöknél sokkal részletesebb előtervet, majd szabályozási tervet, aminek fő feladata a műszaki és környezeti infrastruktúra kijelölése és az áruba bocsátható telkek előzetes (variálható) kijelölése. Az érvényes szabályozási előírások a sűrűség tekintetében megfelelőek, de itt a beépítés magasság – már a zöldfelületek növelése érdekében is – növelhető. A rendezési eszköz készítése azonban nem elegendő, azzal párhuzamosan a terület „menedzsmentjének” intézményi feltételeit is, a megfelelő magán vállalkozók bevonásával, ki kell építeni. A feladat főként azért sürgető, mert a minőségi munka147 A ferencvárosi önkormányzat ilyen módon biztosítja a rehabilitációs területén az építkezések összhangját. (Ld. Ferencváros hazatér, Ráday Könyvesház Kiadó, Budapest, 2006)

148

Ha a 11 méteres engedélyezett építménymagasságot kívánja kihasználni a beruházó, háromszintes „átlagos” beépítés esetén a beépítés mértéke kevesebb lesz 50 %-nál. Ez kedvezőbb, mint a két épített szint, aminél a tel(k)ek fele építhető be, ugyanakkor egyszintes „csarnok” építése esetén a tel(k)ek területének csak egynegyede használható fel építésre. 149

A véderdő funkció elfogadható, de a tapasztalatok szerint (ld. például a budapesti „határerdőket” a IX, és XVI. kerületben), igazán akkor előnyösek, ha megfelelő részeiken valamilyen szabadidős funkciót is kapnak. 150 Az Óváros ma még meglehetősen rendszertelenül beépült északkeleti oldalán a rendezési eszközök a lakóterület fejlesztését lehetővé teszik. A védelem „finom”, a lakóterület irányában lazább, „zöldebb” beépítés előírásával biztosítható, de semmiképpen sem javasolható, hogy az M6 csomópontja felől közvetlen kapcsolat jöjjön létre a Külső római úttal. Az Óváros nem jelentős közlekedési súlya miatt a Felső utca felé ajánlatos egy, a gazdasági területet is feltáró utat kiépíteni.

Talenta Kft.

97

2008.06.10.


hely fejlesztés tekintetében Érd Budaörssel és más térségi agglomerációs településekkel éles versenyben van.151 17. „KRAUSE”-terület környéke (Bécsi hegy nyugati része). A területen jelentéktelen beépítés mellett működő vagy már felhagyott gyümölcsösök találhatók, a javasolt használatra telekalakítás után alkalmassá tehető. Kérdés azonban, hogy Érd arra az álláspontra helyezkedik-e, hogy az M6 autópálya minden csomópontja irányából gazdasági területet kíván létesíteni, vagy legalább ezen a helyen – a temetőhöz közel – más, „városiasabb” használatot irányoz elő. (Itt és a rendezési eszközök szerint keletre és délre is a gazdasági területek átalakulóban lévő, lakóterületnek kijelölt területekhez közvetlenül csatlakoznak.) A túlzottan bőséges területkínálat árcsökkentő hatású lehet, ami sem a tulajdonosoknak, sem a városnak nem kedvez, ráadásul a település elkerülhetetlen feladatai is sokhelyütt, szétszórtan jelentkeznek.152 18. Istvántelep környéke. Lásd a 17. területnél elmondottakat, a „vasúton túl” fekvő területtel kapcsolatban azonban az ott felvetett környezetalakítási kérdés kevésbé merül fel. A szabályozási terv készítési kötelezettség mindenképpen késlelteti a fejlesztést.153 19. „Gulyás-tanya” környéke. A mechanikus, a környezetalakításra és a használati szempontokra érzéketlen tervezés154 eredményeként a terület szabályzata azt mondja ki, hogy a vasút mellett egy teleksorban 7,5 méter magas szolgáltató épületek épülhetnek, mögöttük pedig minimális beépítést engedő „kertes” mezőgazdasági terület jöhet létre legalább 1 hektár méretű telkeken. Várhatóan nem lesz kereslet a vasút melletti területsáv beépítésére. 20. Frigó – Érd melletti terület. A területen a fejlesztés már elindult, a szabályozás – bár e helyen is egyes építési övezetekben túlzott sűrűséget enged – általában megfelelő. A magán tulajdonosok (hosszú szántók) érdekelt „konzorciumba” szervezése itt is ajánlott, feltétele egy koncepciózus „részletes” szabályozási terv elkészíthetőségének (ld. 16. terület). Inkább itt javasolt a gazdasági terület beépülésének további szorgalmazása, mint az M6 pályán belüli részeken. 21. Ófalu: volt Szapáry-kastély területe. A fél hektáros területre vonatkozó szabályok szerint a telek maximális beépítettsége (25 % a gazdatiszti házzal együtt) 1000 m2 lehet. A tervezett hasznosítás megfelelő, de egyelőre a kastély visszaépítése, vagy hasonló tömegű épület építése155 helyett inkább a fontos „hely” érdi lakosság számára történő, a Koncepció alközpontokról szóló fejezetében leírt hasznosítása javasolt. Szálloda építés feltétele, hogy az Ófalu a régészeti területekkel együtt a jelenleginél jobban – de nem közvetlenül az autópályától – megközelíthető legyen. 22., 23., 24. M6 autópálya, 7-es út és a Pusztaszabolcs vasútvonal közötti területek. A három terület fejlesztése akkor kerülhet előtérbe, a megvalósítás ideje korábbra, ha olyan 151

A „minőségi” munkahelyi terület mintája legalább a terület egy részén az M1-M7 pályák menti fejlesztések helyett akár a budapesti Infopark, vagy Graphisoft park is lehet, ha az ingatlanfejlesztési trendek lehetővé teszik. Egy ilyenfajta fejlesztés igen fontos feltétele a magas környezeti minőség és a megfelelő szolgáltatások (zöldfelületek, vízfelületek, a munkahelyekhez kapcsolódó szabadidős funkciók stb.) biztosítása. 152 Mivel a szabályozási terv már úgyszólván valamennyi gazdasági területre „megadta” a fejlesztés jogát, annak elvétele kártalanítási kötelezettséget von maga után, ha a területhasználat változtatása eredményeként a terület értékének csökkenése következik be. Emiatt csak olyan eszközök alkalmazhatók, amik eredményeként egyes területeken legalább késleltetni lehet a fejlesztést, másutt pedig az önkormányzat aktívan támogatja azt. (Ld a 16. számú területnél elmondottakat. E területen a telekalakítási kötelezettség is korlátozó, késleltető eszköz. 153 A területre előírt változtatási tilalom csak a szabályozási terv elkészítéséig, illetve 3 évig tartható fenn, utána automatikusan megszűnik. Ha a határidőig nem készül el a szabályozási terv, előírások hiányában ki kell adni az építési engedélyt a környezet beépítéséhez igazodóan. 154 Minden bizonnyal a tulajdonosi „nyomás” is szerepet játszott – itt és másutt is – úgyszólván minden déli terület gazdasági területté minősítésében. 155 A „hasonló” tömegű új ház építése egyre gyakrabban merül fel a védelmi stratégiák között, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy csak igen ellentmondásos, a tradíciók őrzésének céljával ellentétes eredményeket hoz. (A „stílus”, az építészeti karakter, illetve a tömeg alakítása egy adott korban egységben volt, a tömeg önmagában nem tudja felidézni a korábbi karaktert.)

Talenta Kft.

98

2008.06.10.


„nagy” befektető jelentkezik, amely intenzív vasúti kapcsolatot igényel. A nagyszámú magántulajdonos miatt erre a területre is érvényesek a 16-os, 20-as és a hasonló területekre leírtak.

Talenta Kft.

99

2008.06.10.


II. A LAKOSSÁGI FÓRUMOK TAPASZTALATAI 2007. decemberében a város fórumokat szervezett a lakossági vélemények megismerése céljából. A fórumokon résztvevő szakértők azt kérték, hogy a megjelentek elsősorban az egész város fejlesztése szempontjából fontos témákban fejtsék ki véleményüket. A fórumokon mindig részt vett a város egy vagy több vezetője és a városfejlesztésért, –rendezésért felelő munkatársai. Az alábbi összefoglalók a szakértők jegyzetei és a kapott hanganyag alapján készültek. A mintegy 8 órányi anyag leírása erősen tömörített, tartalmilag azonban teljességre törekvő. Egyaránt tartalmazza a lakossági véleményeket és a jelen lévő városi vezetők és munkatársak válaszait, információit. Ahol a hanganyag és a jegyzetek alapján megállapítható volt, utóbbiak nevei rövidítésekkel rögzítésre kerültek:156 TMA

T. Mészáros András, polgármester

SJ

Segesdi János, alpolgármester

SK

Simó Károly településfejlesztési referens

FHT

Fehérné Tölgyesi Ildikó, a Főépítészi Iroda munkatársa

FF

Friedl Ferenc egyetemi hallgató, közlekedési szakértő

Érdliget – Kutyavár (Volt képviselő, alpolgármester a szakértők felvetésére:) A város növekedése nem akadályozható meg, vonzó a betelepülés számára. Kiválók az adottságai, különösen a 10-es választókerületben, ahol gyönyörű helyek vannak. Érd saját területén kell megoldja a fejlesztéseit. Ipartelepítésre szerinte Érd nem alkalmas, mert közel van Nagytétény, szinte gyalog lehet munkába járni. Az M6-os megépülése után is a Papi Földeket inkább erdősíteni kellene, általában is javítani a környezetet – pl. vízfolyások szabályozása, fulladtak is a vízbe árvízkor –, ami emelné a telkek értékét. Főiskolán is kellene gondolkodni, ha már bezárták az ófalusi iskolát, miért ne lehetne ott magasabb szintű képzés? (Hölgy, 35 éve érdi lakos:) Egyirányúsítani kellene az utakat, hiányoznak a „kerülő” utak, mindenki egy útvonalon jár. Sok a gyerek Érden, a nagyobbak szabadidejének eltöltésére nincsenek megfelelő helyek, diszkóba járnak, nincsen hol kitombolják magukat. Dühöngőkre is szükség van. Mi lesz a volt érdligeti strand és kemping területével, úgy hallotta, hogy a házakkal körülvett park, lakópark lesz ott mélygarázzsal. Kihasználatlan a Duna part is. (SK:) Érdligeten nincsen lakópark, de a város vezetése azt is el tudja képzelni, hogy kerítéssel éjszakára zárható lesz a terület. (TMA – megérkezik, bekapcsolódik a beszélgetésbe:) Komolyan gondolkodnak a kérdésen. Kevés Érden a zöld, csak a kertekben van, de e helyen már magas azt ingatlanérték, ezért valamit be kell áldozni a gazdasági egyensúly megteremtésre érdekében. Nem jön az amerikai nagybácsi, sem az állam, sem az EU. Jöhet valamennyi támogatás, de mindenben a saját lábunkon kell állni, nekünk kell finanszírozni azt, amit meg akarunk valósítani. Személyesen a zöldterületi használat mellett van, de csak akkor, ha igazán színvonalas megoldás, a legkorszerűbb játszótér jön ott létre. De mindenképpen meg kell védeni a területet a zajtól, a bűztől. (Férfi, újabb érdi lakos:) Foglalkozik-e majd a koncepció a közlekedéssel, különösen a vasútvonalak környezeti helyzetével. MÁV tulajdonban vannak e területek, de tenni kellene valamit az elhanyagoltság ellen. A gyerekek nagy része allergiás a parlagfűtől, ezt saját tapasztalatból és számszerűen is tudja. Ezzel függ össze, hogy mi lesz az egészségügy koncepcionális

156

A fórumok anyagának szakértők általi feldolgozása a Koncepció első változatainak elkészülte után történt. A kapott vélemények és információk nagyban segítették a most előterjesztett Koncepció-változat tartalmi pontosítását, új témák, szempontok bevonását.

Talenta Kft.

100

2008.06.10.


fejlesztésével. Szakemberek kellenének ahhoz, hogy megállapítsuk, mit lehet kezdeni ezzel a már érdi népbetegséggel. Minden szinten kellene „állampolgári nevelés” is. Elengedheti-e egyedül egy szülő a 13-14 éves lányát, mert jöhet egy „nem Tranbantos” vezető az úton, amely mellett nincsen járda, kiépített kereszteződés, jelzőlámpa. Sok mindent elloptak az utcákból, azok szélességéből. És az említett Papi földekről! A talajvizes, vízelvezés nélküli területek csak koncepcionálisan rendezhetők, hatástanulmány alapján, mert ha egy területet csak feltöltenek, a víz másutt fog megjelenni. A hasznosítás érdekében kell a területek rekultiválása, de az ne mások kárára történjen. Vannak szabad területek a város két végén. A Dunánál magán kézben, északon honvédségi terület, amit az már nem kezel. Bunkerek, tankcsapdák, lőszerek, miközben a közelében általános iskolás napközi tábor működik. A 2. világháborúban drótkerítés zárta el a területet, gettónak hívták. Lemérte-e már valaki, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy eljussunk a város egyik végéből a másikba? Gyalog, autó nélkül „fél nap” az út. Jobb tömegközlekedés kell. (TMA, az egyik szakértő megjegyzésére reagálva:) Bírságolnak, de a MÁV-ot talán még nem büntették meg soha parlagfű miatt a rossz jogszokás alapján. Ettől függetlenül rendet kell teremteni a városban. A tömegközlekedést nehéz egy ilyen szétterülő városban rentábilisan működtetni. A VOLÁN kivonul a belső hálózat működtetéséből, csak a helyközi járatait akarja fenntartani. Veszélyben vannak olyan járatok is, mint az ófalui. Éppen most folynak tárgyalások arról egyéb vállalkozókkal, hogy kisebb, 20-22 férőhelyes buszokkal működtessék a belső viszonylatokat, amelyeknek a paraméterei kedvezőbbek, mint a 35-40 főseké, vagy a csuklósoké, különösen a keskeny utcákban. Amikor polgármesterré választották, azt ígérte, hogy elmozdítja, menedzseli ezt, de nem megy azonnal, „varázsütésre”. (Előző lakos újra:) Egyre több az autó, de a parkolás, a megállás lehetőségei nem tartottak lépést a darabszám növekedéssel. Még ha vannak is a lusták, akik az üzletbe is autóval akarnak bemenni, javítani kell ezen is. (Hölgy:) Mindenképpen kellene ipar a város gazdálkodás érdekében. A mainál jobban kellene biztosítani a városrészek közötti kapcsolatokat. Egyelőre ezek csak a városközpont irányában működnek. Nagy a város, meg kellene teremteni minden városrésznek a hagyományos, vagy alakuló központjaiban a saját szolgáltatási rendszerét. Kellenének padok, emberi léptékű helyek, helyi kulturális központok. Az iskolák termei, tornatermei kicsik ahhoz, hogy nagyobb helyi közösségeket be tudjanak fogadni. A nagyobb iskolai rendezvényeket még a szülők nélkül is nehéz megrendezni. A város élhetőségéhez mindezek hozzátartoznak, kisebb közösségekben lehet így is élni, de ilyen körülmények között nehéz az embereket valódi városlakókká nevelni. A város komoly kulturális, műemléki értékeit európai színvonalon kellene összekapcsolni. Nagy a város átmenő forgalma, de nem megfelelők az emlékekhez vezető utak. (Hölgy:) A gyermekek egészsége érdekében meg kellene oldani az úszás oktatást. Most részben Battára, vagy Budatétényre, a Camponához járnak át. A helyi lehetőségek igen csekélyek, csak a gyerekek vízzel való megbarátkozását lehet elérni. Ha már megépült az uszoda és sportcsarnok, használni kellene, be kellene lakni. (TMA:) Részletesen beszámol az uszodával és sportcsarnokkal kapcsolatos helyzetről. A városban a 2. világháború előtt hét strand volt, ma egy sincsen. Az uszoda és sportcsarnok nem a városé, hanem az Unicredit banké. Augusztus 20-án lett volna az átadás, de már februárban elálltak a bankkal való szerződéstől. A használatbavételi eljárást is leállították. A 33 méteres medence nem alkalmas versenyekre, nincsen lelátója, így nézők nem látogathatják. A sportcsarnok kiváló lenne, de nincsenek benne eszközök. Még 2-300 millió kellene, hogy készen legyen. A PPP program pénzügyi szempontból is rossz. A bank 2,6 milliárdot kér, a város azt ajánlotta, hogy évi 200 millióért megveszi a kapacitás egy részét, de ezt nem fogadták el. Ha nem sikerül megegyezni, az uszoda a banké marad. A számítások szerint 2,6 Talenta Kft.

101

2008.06.10.


milliárdból minden iskola mellé lehetett volna egy kisebb uszodát építeni. A sok kicsi a város kiterjedése miatt is jobb lenne. (Férfi:) A város levegőtisztasága a Ferencvárossal volt azonos egy mérés szerint. A vasút is hozzájárul a porszennyezéshez, de még inkább az utak állapota. További szennyezést okoz az őszi lombégetés. A Duna partján sétálva is látható volt, hogy a város fölött füstfelhő áll. A Balsay féle koncepcióban szerepelt a nyesedék begyűjtése, be is került a szolgáltatások közé. Bónuszt lehetne bevezetni, esetleg levonható lehetne a szemétdíjból. Energetikai felhasználáson is lehetne gondolkodni, ami az EU-ban is a figyelem előterében van. Lombos fák kellenek Érden. Battával szemben a szennyezés kompenzálására még nem lépett fel a város. Milyen mértékű? Tököl is foglakozott már a kérdéssel. (Közbeszóló:) A szennyezés mértékére nézve 10 évre visszamenően vannak adatok. (Hölgy:) A városközpontban a Földrajzi Múzeum kertjének a kialakítása legyen a mértékadó. Abban a stílusban kellene folytatni a központot. Szeretik, nyáron koncerteket rendeznek ott. (Hölgy:) A Felső utca gyönyörű sugárút fasorral, az is minta lehetne. De ott van a régi fürdő területe is, a Duna part, az Ófaluban a látvány, a temetőhöz erdő, meg lehetne oldani. (Hölgy:) Ha lemegy a városba, fuldoklik. Koncepciózus forgalomszabályozás kellene, az utakat a minőségüknek megfelelően kellene terhelni. A dombokon sok út ténylegesen járhatatlan. Keskenyek az utcák, többen emiatt kocsi-beállókat létesítettek. Egyébként, ha valaki bemegy az utcába, a másik irányból jövőnek vissza kell hajtania. Végig kellene járni a várost, s úgy kirakni a táblákat. A lakók erőszakosságától függ, hogy hol a tábla, kik kerülnek jobb helyzetbe – mások kárára. Rendszerszerűen kellene meghatározni, melyik utca egyirányú, melyik kétirányú. A Hóvirág utcában fekvőrendőr kellene (közbeszólás: nyugdíjas rendőr). (TMA:) A tapasztalat az, hogy nem tudják normálisan használni, tönkreteszik. Be kellene tartani a Kreszt. Az érdi úthálózat telek-panama eredménye. Azt hirdették, hogy Szász-Svájc lesz itt, de úgy is árulták telket, hogy vizet öntöttek a száraz kútba, mielőtt jött a vásárló. Ugyanakkor van valami vonzó aurája a városnak, jönnek, és jönnek. Közösséggé kellene válnia a városnak, ahol nem az van, hogy reggel elmegyünk, bezárjuk az ajtót, este megjövünk, és magunkra zárjuk a házat. A saját kertjére mindenki büszke, a virágos Érd mozgalom mellett meg kellene szervezni a nyitott kapuk városát is, ahol a szomszéd-kapcsolatok is erősek. Zöld utcák kellenének, a lakóutcákon vissza kellene fogni a sebességet. A város 80 %-a csatornázatlan, de a csatornázás előtt nem aszfaltozhatunk, addig ott fehér por a leveleken. Mindenkinek megvan a maga igaza, de jóakaratot és öntevékenységet kér. Az nem megy, hogy csak igényeink vannak, de nem teszünk érte semmit. Közösségi terekre is szükség van, bízik abban, hogy a koncepció ad megoldásokat, és nem csak egy újabb dokumentum lesz a polcon. (Férfi:) Az érliget zaj erős, kerékpárút kell a fiataloknak, Érden van is meg nincsen is. A biciklisták igen gyakran nem tartják be a Kreszt. Van egy nagy közigazgatási szervezet egy helyen. Ugyanakkor vannak lokálpatrióta területek is a városban. Most mindenkinek be kell mennie az Alsó utca 1-3.-ba, ha az ügyét el akarja intézni, de egy nap szabadságot is ki kell vennie. Kellenének közigazgatási alközpontok is, okmányiroda, panasziroda stb. Szép nevű városrészeink vannak, van már akkora Érd, hogy kerületei is lehetnének. (Hölgy közbeszól: Vannak, 50 éve.) De kerületi közigazgatási al-szervezetek kellenének, a szomszédos településekben sok jó ötlet van, amit át lehetne venni. A multinacionális cégekről: ma ha valaki az Ófaluból busszal feljön vásárolni a központba, nem tud visszamenni, ha lekési a buszt. Szinte karnyújtásnyira van egymástól három üzlet, Pestre 20 perc csak az út. Miért nem lehetett azokat három területre szétosztani? Van te-

Talenta Kft.

102

2008.06.10.


rület, több helyen lehessen bevásárolni, pályáztatni kellene, bevételt hozna a városnak, és az állampolgároknak is jó lenne. (Hölgy:) Ne szüntessünk meg zöldterületeket! A SPAR is sportpálya helyén épült. Ne szűnjön meg zöld, vagy létesüljön helyette jobb minőségű! (Férfi szakértő megállapítására reagálva, hogy a piac határozza meg a boltok helyét:) Érdliget korábban Diósdliget volt. A központ itt lent volt a sík területen: vasútállomás, kocsma, két templom, posta, Tűzép-telep, mozi, csendőrlaktanya, uradalmi lakások, kovácsműhely. Rumi Imre, volt főépítész szerint Érdliget központja a Pipacs, Kutyavári utcák és a 70-es út találkozásánál van. Onnan disszidált valaki, a házából lett gyógyszertár, az volt az első intézmény. Igaz, ott volt az angol bank által üzemeltetett kaszinó és fürdő, meg az angol bank előkelő házai, de a közélet itt lent folyt. Valóban úgy van, hogy oda megy a bolt, ahova neki jó? A befolyásolásban nem szabad lebecsülni az állam, a város szerepét sem. Komoly, megfontolandó kérdéskör ez. Kellene még egy vasút átjáró Diósd felé, volt egy, amit megszüntettek. Veszélyes az a terv, hogy a Szent István utat átvinnék a vasutak felett, mert további átmenő forgalmat hozna a városba. Úgy hallotta, hogy a 6-os és a 7-es között biztosítana kapcsolatot. (SK:) Az M6-os irányában, ahol gazdasági területeket terveznek, az érdiek számára is kell még egy átkötés. Az épülő aluljáró mellett, ami katasztrofális helyzetet hozhat, kell még egy alternatíva, mert a város döntő része északon van, míg az új munkahelyek délen fognak létesülni. Van egyébként terv egy külső fekvésű átkötésre is. Az M7-es fizetőssége Érd után komolyan növeli az átmenő forgalmat, ezért jönnek át sokan a városon. (Közbeszólások: ) Kellene egy rácsatlakozás az M0-ra, A Pipacs utca vonalától menekülő út is. (?) Parkváros (SK – bevezető, információk, válaszok még a szakértők távollétében:) Óvodai férőhely-bővítést terveznek, nagycsoportos óvoda terve készül. Az általános iskolai oktatás intézményrendszerének igényeit felmérik, iskola-felújítási terv van, pedagógiai programok készülnek. A 2006-os városszerkezeti tervvel szemben lakossági felháborodás: társasházak jelennek meg olyan helyeken is, ahova azok nem valók, a hatóságnak a terv szabályai miatt ki kell adnia az építési engedélyeket. A kritikus helyekre változtatási tilalmat léptettek életbe, az új terv rendezni fogja a problémákat. Miért nem épül az alközpont a Bem téren? Az INTERSPAR megvette a területet, önkormányzati, magán területeket, még egy állami tulajdonú részt is megvesznek. 2008 nyarán tervezik a kezdést, 2009 karácsonyára épül meg a kétszintes épület. Valódi alközpont lesz egyéb szolgáltatásokkal: gyógyszertár, rendelő, rendőrőrs, polgárőrség tervezett ott. Fontos, mert északról nem jönnek le a központba, és ne Budapesten költsenek az érdiek. A csatornázásra a pályázat együtt készül a kistérség településeivel. 2008-ban be kell adni, 2009-ig be is kell fejezni. A tisztító bővítése szükséges, 370 km út bontandó fel, két és fél három évre szét kell húzni a munkálatot, csak azután jöhet a burkolat. Gond, hogy az EU ez utóbbira nem, csak szervizút építésére ad támogatást. (Lakó az M7 csomópontjánál, SK:) Mi lesz az M7-es csomópontjával. Vannak elképzelések: átalakítani a csomópontot: reggel előnyben a pályára felhajtók, este fordítva. Gond, hogy az M0 csomópontja túlzottan közel van. A Nemzeti Autópálya Rt. 1 milliárdból a Törökbálinti útnál csak rövid távra, öt évre szóló megoldást épített volna ki, egy évig építette volna. A város vezetése továbbra is „rajta van” a problémán. Azzal, hogy az M6-os elkészül, biztosan kevesebb lesz a forgalom. (Lakó:) Lakások, pincék gyakran beáznak, a lakók ásóval, kapával próbálják elterelni a vizet. Meg kell oldani az esővíz és a forrásvíz elvezetését. Nem követel, csak kér, fizetik az adót, 500 méteres az utca, oldják meg – amikor rákerül a sor.

Talenta Kft.

103

2008.06.10.


(SK:) Pályáztak már. A fő probléma a befogadó. 500 millió áll rendelkezésre a Benta mederrehabilitációjára, de a Sulák pataknál nem állnak jól. Újabb pályázat-kiírásra számítanak. Egyes feljebb fekvő utcák lakói megoldják a problémát, de ezzel a lezúduló víz lejjebb okoz gondokat. A vízelvezetés a szennyvízcsatornázással is összefügg, igazi megoldás csak azzal együtt lehetséges. Van tanulmány: csak a csapadékvíz kezelés 22 milliárd forintba került volna. Minden pályázaton indul a város. (Részönkormányzati képviselőnő:) Komoly sikere van a részönkormányzatok számára biztosított kereteknek. A kapott 5 millióból két utca vízelvezetését oldják meg, a maradékot a Napsugár óvodának adják át. (SK:) Borút kialakítása is szerepel egy pályázatban, amit most adtak be. Tíz utcát jelentene, 800 millió kellene, de csak 500 lehet, csak csatornázott utca jöhet szóba. A tervezésre megvan a forrás. (Szakértők megérkezése után lakó:) Érden sok a több generációs család, az ő letelepedésüket kell támogatni. Sok a fiatal. Igen szigorúak a szabályok vállalkozások létesítésére, pedig a távmunka, irodai munka az interneten nem zavarja a környezetet. Ez is fontos a város munkahely teremtéséhez. (Hölgy, aki Békéscsabáról költözött Érdre:) Nagyon más Érd, mint ahonnan jött. Olyan várost szeretne, ahol jó élni. Nincsenek itt parkok, terek, ahol meg lehet állni, le lehet ülni egy időre. Eső után sárban járna az ember bokáig, inkább beül a kocsiba. A központban is meg kellene teremteni a kellemes helyeket, de ott a megdöbbentően lepusztult Ritmus áruház, bontani kellene vagy átalakítani. (SK:) A központban is meg kell teremteni mindezeket. Ilyenekre a magán szektor nem képes, a város kell lépjen. A vasúti alatti átjárót 2007 novemberéig kellett volna átadni, de így átadni felelőtlenség lenne. A munkálatokat a MÁV végzi, a vasúttal a városnak azonban nincsen szerződése. A Széchenyi tér rendezése nem volt benne a projektben. Szabályozási terv készül a központra, legyen ott is tér, a Földrajzi Múzeumnál is. (Férfi:) Mi lesz az aluljáróval esős időben? (Hölgy:) Szörnyű a helyzet a Tárnoki, Csaba és Ürmösi utcák keresztezésénél: patika van a sarkon, de se lámpa, se körforgalom. A kertvárosban sok a csínos kert, az emberek termelnek is. Ma a PROFI előtt méltatlan körülmények között árulnak. Kellene egy fedett piac, vásárcsarnok. (Szakértő:) Biztosan lenne elegendő kínálat, nem válik ócskapiaccá? Fel kell mérni a kínálatot. (SK:) Van elégséges. (Férfi:) Miből gondolják, hogy az aluljáró megnyitásával tovább nő a forgalom a központban? (SK:) Korábban a két átjáró, a Diósdi úti és a Vörösmarthy utcai között választottak, most biztosan többen választják majd az aluljárót. (Férfi:) Egy ötlet: a Riminyáki úton a mély árkokat valahogyan lefedve lehetne parkolókat, járdát kialakítani. (SK:) A Diósdi úti aluljáró csak 2x1 sávos lesz a korábbi 2x2 sávos átkelő helyett, ezért a forgalom nem nőhet jelentősen. Ugyanakkor nagy annak a veszélye, hogy a MÁV tervei szerint egyelőre csak ez az egy átkelési lehetőség marad, mert a szintbeli átkelést a megnövekedett sebességek miatt meg kell szüntetni. Emiatt 2003-ban a már 30 éves elképzelés szerint az volt a terv, hogy előbb a Szent István úti átjáró épül meg, és csak utána a Diósdi úti. A helye a szabályozási tervben egyébként ki van jelölve. (Férfi:) A koncepció foglalkozzon a fenti parkvárosi résszel is. A Favágó és Faragó utcáknál hatalmas, szép környezetű területek vannak. És ott a lőtér is. A tulajdonosok nagy része nem érdi, sok a sóskuti. Nem lakótelepnek kellene szánni a területet, hiszen még iskola sincsen ott. Golfpálya is létesülhetne, ami az egyik leginkább környezetbarát használat. Meg kellene kezdeni a fejlesztést a ma nagyon elhanyagolt területeken. Talenta Kft.

104

2008.06.10.


Kezdenek elszaporodni a lakóparkok. Igen magas sűrűséggel. A város 90 ezres határt kíván megszabni maga számára. A statisztikák szerint csak 63 ezren laknak, de legalább 10 ezerrel többen élnek Érden, mert a gyermekeik iskoláztatása miatt nem jelentkeznek be a városba. (Többen vitatkozva:) Hosszas beszélgetés, vita alakul ki arról, hogy érdemes-e Érden fejleszteni az önkormányzati óvoda ellátást, vagy magán, családi óvodákra nagyobb arányban lehetne támaszkodni. A 70 %-nyi (?) létminimumon élő számára szociális szempontból, de a tehetősebbek, a megfizetni tudók számára is kellene lehetőséget biztosítani kisebb önkormányzati támogatással, pénzekkel. Az önkormányzati törvény szerint nem lehet fizetőssé tenni az óvodai ellátást, de napközis ellátásra lehet normatívát szerezni. Ez az elbocsátott pedagógusokon is segíthetne. Vannak erre jó európai, de Pest megyei tapasztalatok is. Az önkormányzati felügyeletet ugyanakkor mindenfajta ellátásnál fenn kell tartani. Tusculanum (SJ szakértő bevezetőjére reagálva:) A település helyzetéről: Érd nagy kiterjedése miatt is fontos a tervszerűség. Batthyány Fülöp az újfalusi részen még rendezett helyzetet hozott létre, de az 1930-as évektől Károlyi és követői a minél nagyobb számú parcella eladására törekedtek, a kialakított utca-keresztszelvények is elégtelenek. A város útjai 80%-ban csatornázatlanok, de 2009-ben indulhat a csatornázás: Ez Tusculanumban nagyrészt megoldott, így itt már kezdődhetne az útépítés. Két autópálya és két vasútvonal szeli át Érdet, ami ellehetetleníti a város életét. Az M7-esen is csak három átjáró van a településrészek között. Az M6-os esetében már jobb a helyzet, ott több lehajtó lesz. A vasúttal folyik a harc, de a csatornázás megkezdéséig sokat e téren nem lehet várni. Nem tudják megállítani a város növekedését, 22 ezer telek van Érden. 90 ezer fő maximummal számolnak, évente 1500 ember a többlet, 700-800 gyerek, ami miatt az ellátó rendszer akadozik. 2008-ban bővíteni kívánják a fórum helyszínét képező iskolát. A városon belül „várfal” technikát alkalmazott a város a 2006-os szabályzatában, területvédelmi rendeletet fogadott el. Eszerint a nagyobb terhelésű intézmények a főutak mentén épülhetnek csak, vállalkozások belül csak kevésbé települhetnek meg. A főutak menti magasabb házak védik is a hátterükben lévő területeket a zajtól, portól. Több hossz- és keresztirányú útra lenne szükség. A tömegközlekedésben a ráhordó technikát kellene alkalmazni. A kis buszok gondolata egyelőre csak ötlet: földutakon nem lehet autóbuszokat járatni. 2009 után, a csatornázás befejezése után 3-4 éven belül kell az útépítést elvégezni. Az egész város fel lesz túrva, emberpróbáló feladat lesz. És nem csak helyben, ahol a munkálatok éppen folynak. A Szent István-Szovátai út meghosszabbítása, teljes kiépítése a híddal régi terv, de az EU csak a két autópálya összekötésére adna pénzt. 4-5 milliárd forintba kerülne. Ezzel a városon belül egy „második M0” jönne létre, és megszűnne az átmenő forgalom. Volt rá pályázat. Gond, hogy Érdig ingyenes az autópálya használat, ezért erős az átmenő forgalom. Az M7-es feljárója valóban katasztrofális helyzetű. Javaslat volt arra, hogy szét kellene húzni a fel- és lehajtást, de a két csomópont túl közel kerülne egymáshoz. Vannak egyéb tervek is: a Sóskuti út továbbvitele az M7-essel párhuzamosan a Pusztazámori út felé a tárnoki csomóponthoz. Fontos, hogy a városon belül a Bajcsy-Riminyáki vonal mellett más útvonalak is főútként működjenek a forgalom megosztása érdekében. Ezeket az utakat (Bagoly utca, Tárnoki út kapcsolatba lehetne hozni a nyugati oldalon majdan kiépülő új kapcsolati úttal. Végül, ahogyan erről már voltak tárgyalások, segítene egy agglomerációs szintű ingyenes autópálya használat bevezetése is, amivel kevésbé koncentrálódna az M7-es lejárójánál a forgalom. (Férfi:) Élhető várost szeretne. A belső részen lakik. Nehéz az intézmények megközelítése. Ennek érdekében egyirányúsítani kellene az érintett utcákat, hogy például az iskolák előtt le lehessen állni. Most nem vállalna közlekedési rendőri munkát a kereszteződésekben: innen

Talenta Kft.

105

2008.06.10.


és onnan is jönnek az autók. Különösen a főutaknál zavaró a leállás, ahol az intézményt közvetlenül lehet csak megközelíteni. A Vörösmarthy utcánál az egyirányúsítás sikerült. (Hölgy:) Gond, hogy kevés a városban a pénzautomata. (SJ:) Több alközpont kellene, Érdligeten, de Újtelepen is legyen – a már említett Bem téri mellett. A Szovátai és Lőcsei utcák találkozásánál van végre egy terünk, amit nem szabadna beépíteni, de körbe lehetne építeni szolgáltatásokkal. Ott van a László tér is, ami biztosan csak véletlenül megmaradt képződmény. Beépítése zavaros, de ha egy várostervező nagyobb teret kívánna ott, sok tulajdonos „tyúkszemére lépne”. Képzeljük el, mi lenne Budapesten, ha egyedül csak – a mostanában sokat emlegetett – Kossuth tér szolgálná a várost. A banki automatákra visszatérve, a Budai úton 10 bank működik, de egyik sem nyitott fiókot a László téren. Ugyanez a helyzet a Postával is, ami olyan, mint a MÁV: állam az államban. Annak sincsen fiókja a László téren. Az új posta épületben csak 10 parkoló szolgálja a 63 ezres város ügyfeleit, még legalább 26-ot meg kellene vennie. Igen, gyakran a kis utcákban sem lehet leállni. Gondolkodnak azon, hogy mi jobb, a nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés. A zárt esetén több lenne a hely a leállásra, a karbantartás is egyszerűbb lenne, városiasabb lenne az utcakép, de sokkal inkább megterhelné a pénztárcát. Összefoglalva, sokat segítene, ha a szolgáltatásokat közelebb tudnánk vinni a lakossághoz. (Hölgy:) A sok idős ember miatt a bankautomatákat jobban kellene szétteríteni, nehéz így felvenni a nyugdíjukat. (SJ:) Fel kellene venniük a kapcsolatot a COOP-pal, egy épület falán vagy máshol el lehetne helyezi egy automatát. (A szöveg nehezen volt érthető!) (SJ:) A központban azért is kevés a parkoló, mert a Stop-Shop nem nyitja meg a felső két emeletét. Felül a szigetelés rossz, ráfolyna a víz az alatta lévő szinten álló kocsikra. A Posta parkolója pedig hibás, használhatatlan, legfeljebb a kicsi Matiz-ok, Smart-ok tudnak beállni. Az építési hatóság is hibázott. (Hölgy:) Az is gond, hogy az emberek nem szívesen mennek le egy parkolóházba. (SJ:) Igen, ahol a parkolási problémák sűrűsödnek, az lesz a vége, hogy ki kell majd tenni az automatákat, és a bevételből parkolókat kell építeni. Ezt a városnak kell megcsinálni, mert a vállalkozók elviszik a nyereséget, nem építenek új parkolókat, csak működtetik az automatákat. Egyébként a parkolóháznak komoly előnye az is, hogy – mint a parlamentben – nem kell kimenni „dobni”, hanem a kapott jegy alapján annyit fizetek, amennyi időt töltöttem. De mindenképpen meg kell oldani a két parkoló szint megnyitását, ez volt az „üzlet” az építtetővel a város érdekében, és a vállalását teljesítenie kell. (Hölgy:) Rá kellene kényszeríteni a Postát, hogy biztosítson több parkolót. Gyakran nincsenek minden pult mögött ügyintézők. (SJ:) Az építésügyi hatóságnál történt tájékozódás alapján nekik nincsenek eszközeik. Nem zárathatják be, mert „megdobálnák” őket. De legalább van egy kulturált intézmény ügyfélhívóval és egyebekkel, kevesebb a várakozás, még ha kevesebb is parkoló, mint korábban. Az is igaz, hogy egy ekkora városban nem elé egyetlen főposta. Tárgyal arról is, hogy mindenütt legyen ember a pult mögött, de – mint a MÁV – a Postánál is általában csak megvonják a vállukat. Ugyanez a helyzet a Széchenyi téren is. Itt egy körforgalmat kértek, ami nem optimális, de biztonságos és folyamatos közlekedést biztosít. A MÁV nem vállalja, mert eredetileg nem volt benne a projektjében. Még 2 milliója maradt, abból egy ideiglenes megoldást épít ki. Megtehetik, hogy nem veszik át, de a szakhatóság ki fogkaja adni az ideiglenes használatbavételi engedélyt, aztán majd a városnak kell a csomópontot átépítenie. (Hölgy:) Az iskolák óvodák autóval való megközelítésének nehézségeire tér vissza. (SJ:) Az embereknek is meg kell változniuk: ne jöjjön szembe senki az egyirányú utcában, ha az óvoda, iskola előtt nem lehet biztonságosan megállni, inkább a mellékutcákban parkoljanak le, ne közvetlenül a kapuban.

Talenta Kft.

106

2008.06.10.


(Szakértő, mintegy összefoglalásul:) A város szennyvízcsatornázásának 2-3 éven belül megvalósulása nagy esély, de azzal együtt meg kell teremteni a végleges forgalmi rendet, és közterület rehabilitációt is kell végezni, mert különösen a főutak környezete, látványa katasztrofális. (SJ közbeszól:) Sajnos az EU csak szerviz, kiszolgáló utak építését támogatja, 3 méter széleseket, amiket majd később lehet szélesíteni, saját pénzük erre kevés. (Szakértő:) Az egyirányúsítás az ilyen New-York-i típusú úthálózatú városban elkerülhetetlen, Barcelona példáját hozza fel. Szerinte a lakópark „parazita” létesítmény, nagyon nem szereti, mert a város utcahálózatát, köztér rendszerét nem gazdagítja. Azt is figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy ha a város által preferált kertvárosi jellegben építkeznek tovább, és ha az évenként 1500 főnyi új lakos csak új területen telepedne meg 30 fő hektáronkénti laksűrűséggel, az évente 40-50 hektárnyi új lakóterületet igényelne. (SJ:) Érd nem kíván 90 ezer fősnél nagyobb településsé válni, az említett „területvédelmi” elképzelés is részben erre szolgált. Újtelep – Tisztviselőtelep (SK, bevezető információk, kérdések:) Feladata a koncepció készítés segítése mellett az IVS készíttetése is. A területen alapvető probléma a vasút, az aluljáró hamarosan elkészül, de MÁV-nak további tervei is vannak, vágánybővítés, a nagyállomás korszerűsítése. Kérdés még a sportpálya környezetének sorsa, ahova a korábbi terv gazdasági területet jelölt. Általában gond, hogy gazdasági területek lakóterületekkel érintkeznek. Alközpont létesítésére is volt már javaslat a Bagoly utca és Fehérvári út sarkán, meg kell vizsgálni a lehetőségeket a magántulajdonosokkal együtt. (Hölgy:) A lakótelep szabályozási tervének módosítására tettek javaslatot. Kérdés, hogy csak a lakást, a házat vették-e meg, vagy osztatlan közös tulajdonban van a telep területe is. (Férfi, beszélgetve a kérdezővel:) Egységes terület, ami még nincsen a lakók tulajdonában. Még a volt 2-es Állami Építőipari Vállalat tulajdonában van a terület, aki a telepet építette. Nem került átírásra az állam, majd az önkormányzat nevére a Földhivatalnál. A mulasztás csak azért derült ki, mert valaki ráépített az idegen tulajdonban lévő területre, és most fennmaradási engedélyt kér. (Hölgy a Főépítészi irodáról:) Elmagyarázza az úszótelkes rendszert, ami azt jelenti, hogy a házhoz csak annak alapterülete és körben 1-1 méter széles sáv tartozik saját telekként. Egy cm-es ráépítés is idegen telken való építést jelent. A problémát jogilag rendezni kell. (Férfi:) A csatornázási művek át akarta venni a csatornákat, de nem tudta, mert a Földhivatalban nincsenek lerendezve az utcák. Vannak a térképen és az önkormányzatnál is utcanevek, de a Földhivatalban az egész telep egyetlen utcanév, a Fácán köz alatt van bejegyezve. A közlekedéssel is foglalkozik a koncepció? Sóskút, Tárnok és Martonvásár felől itt jön be a forgalom az M7-es felé. Szerették volna, hogy az aluljáró után azonnal kiépüljön a Szent István út átkötése a vasút felett, de az egyelőre csak álom. Sokan érintettek ott, ezért is javasolták, hogy az átkötés kerüljön kijjebb, a Sóskuti úthoz, és ott épüljön feljáró, lejáró, ami korábban kimaradt, és ami a sóskútiaknak, tárnokiaknak is jó. Ez nagyon fontos, mert már most bedugul a város. A sportcsarnok mellett jönne el ez az út, feltárná a területet. A sportcsarnok mellett volt szó sportszállóról, sportpályákról, de nem jött befektető, a korábbi ciklusban sem, most sem. Talán lakásra lenne vállalkozó, az hamarabb megtérülne. Ettől függetlenül kellene ott zöldterület, egy játszótér. Előbb vagy utóbb. Az ipari területekkel kapcsolatban több figyelmet kellene fordítani arra, hogy azok igen nagy része lakóterületekkel határos. A Fácán köz egyik oldalán lakóházak állnak, a másik oldalon pedig ipar van. Védőtávolságok kellenének.

Talenta Kft.

107

2008.06.10.


Eléggé ellátatlan terület. Volt szó arról, hogy Tárnok határában épülne valamilyen szolgáltató központ. Továbbra is Tárnokkal közösen kellene ilyenről gondolkodni. Az volt az elképzelés, hogy a temetőt a sportpálya helyére tennék, most déli irányú bővítés a terv (nem érthető jól), de a területet még nem tudták megszerezni. A városközpontban hiányzik a sétáló rész. Korábbi tervekben a Stop-Shop helyén is látott ilyet, másutt vannak ilyenek, tér a városháza előtt, pihenőterek, itt kimaradt. (Férfi:) Hol van Érd főutcája? Talán a Bajcsy észak-déli és a Velencei út kelet-nyugati irányban. De a Velencei út képe szedett-vedett. Egy vastelep, egy kenyérgyár, egy játszótér, egy kastély. A terveken is foghíjasan van bejelölve az ipar. Kihúzni a romlott fogat és a helyére betenni a porcelánt! A koncepcióban egységességre kellene törekedni. (SK:) Elindult már a folyamat, 2002-ben. Száz vállalkozó már jelentkezett, hogy kimenne külső területre. (Férfi:) Végig kellene gondolni, hogy érdemes-e az M6-oshoz kivinni az iparokat. Ott a forgalom. Amíg nem szűnik meg a Balatoni út vegyessége, nem lehet főutcáról beszélni. A tervekben rögzíteni kellene, hol lehet ipar. S ott van az uszoda is: „Nemzeti Gödör” kicsiben. (Hölgy a főépítészi irodától:) A 2006-os rendezési terven a kék csíkos jelzés településközpont vegyes területet mutat. A frekventált helyeken nem lehet se hulladékudvart, se építőanyag telepet létesíteni. Ha a működését bővíteni akarja, nem kap már rá engedélyt a hatósági osztálytól. (Férfi:) De nem lehet a fejét venni, nem lehet azt mondani, hogy fejezd be a tevékenységedet, fel kell ajánlani területet. (FTI:) A terven halvány és sötét lilával jelzett területre már mehetnek a gazdasági, szolgáltató funkciók. A főépítészi irodán jelentkezőknek ajánljuk is ezeket a területeket. A sportpályától délre eső részre készül szabályozási terv, az a kisebb telephelyek számára szolgál, amik ma szétszórva vannak a városban. (SK:) A városnak nincsenek saját telkei, a tulajdonosokkal kell megállapodni. (Férfi.) Miért kérdés az M6 melletti területek sorsa? (SK:) A város szinte mindenütt a határáig beépült, csak délen van hely, csak abban az irányban lehet fejlődni. Ugyanakkor e területek túl közel vannak a lakóterületekhez, és ez konfliktusokhoz vezethet. Mi erről a helyiek véleménye? (Hölgy:) Hogyan engedhetik meg, hogy a lakóházaktól 20 méterre kamion telep létesüljön? Egy 8 négyzetméteres kis építkezésbe is beleköt az önkormányzat, tőle 20 méterre meg bármit lehet építeni? Miért lehet 8 lakásos társasházat építeni. (SK:) Ha az építési szabály engedi, a hatóság nem tehet mást, mint hogy kiadja az engedélyt. Több területre is változtatási tilalmat fogadott el város. (Hölgy a főépítészi irodától:) A sok probléma miatt a másfél éve elfogadott helyi építési szabályzatot, csak a rendelet szövegét, módosítják egy gyorsabb eljárással. Áprilisra, májusra várható a hatályba lépése. (Férfi:) Miért mondják, hogy a Szent István úti átkötés csak álom, amikor fél évvel ezelőtt még úgy beszéltek róla, hogy megvalósul. Egyelőre nem nyert a pályázat, de az alpolgármestertől tudom, hogy újabb pályázatot adnak be, ha így van, nem álom. Változtatási tilalmat vezettek be, ami a lakosság számára éles helyzetet jelent, ha például bővíteni akarnak, nem tudnak. (Képviselő:) Belátható időn belül megvalósul az álom, néhány éven belül. Összhangba kell hozni a vasútfejlesztéssel. Még nem tudni mikor kezd a vasút, mikor ér ide a vágánybővítéssel. Azt sem látni még, hogy mikor tud újabb pályázati pénzt szerezni. Ezért még sok a bizonytalanság.

Talenta Kft.

108

2008.06.10.


(SK:) A fő gond az, hogy lakosság zöme a vasút felett lakik, a fő funkciók meg lent vannak. A Diósdi úti aluljáró a szakemberek véleménye szerint sem oldja meg egyedül a problémát, képzeljük el, mit történne, ha bedugul, vagy baleset miatt nem lehet használni. Mindenképpen kell még egy átjáró a vasúton. A vasútnak is érdeke, mert a szintbeli átjárót neki is komoly problémát jelent. (Férfi:) De a bizonytalanság megmarad: milyen távon valósul meg, pár év, 20 év? Nem mindegy. A mai helyzetet már elfogadtuk, ha nem is jó szájízzel. Kicsit kétségbe vagyunk esve, hogy mikor valósul meg, ebben a ciklusban vagy a következőben. (Hölgy:) Már 13 éve felmerült a híd építése. Kellemetlen úgy élni, hogy majd egyszer kisajátítanak. Tudom, a közérdek felülemelkedik a magánérdeken. Nem kapunk elég tájékoztatást. (SK:) Addig fogunk pályázni, amíg nem nyerünk, félévenként lehet. Tárgyalunk a MÁV-val, felmerült, hogy velük együtt finanszíroznánk a hidat, mert a mi érdekünk is. (Többen:) Folyamatos tájékoztatást kérnek, a részönkormányzati képviselőknek többet kell tudniuk, mint a lakosság többi részének, őket kérdezik. (FF:) A városközpontban látványos fejlődés történt. Esély van arra, hogy valódi belváros jöjjön létre. Megépült a bevásárlóközpont, a 2x2 sávos utat lecsökkentették 2x1 sávosra. A bevásárló központ hatása pozitív is és negatív is. Jó, hogy a központban van, de káros is, mert vonzza a forgalmat. Ha kivitték volna, a belváros elnéptelenedne, így pedig a társasházak alján a helyi kiskereskedők is működni tudnak. Gond, hogy nincsen alternatív megközelítő útvonal. A fejlesztés eredményeként további területek is beépültek, lecsökkent a zöldfelület, azt nem pótolják. Kellenek helyek, ahol sétálni lehet, ahol be lehet ülni egy kávéra, egy cukrászdába, ma ilyen kevés van. A közlekedésről: jelenjen meg ott is a tömegközlekedés, ahol ma nincsen. El kell látni az alközpontokat is, esetleg két alközpontot összekötve, amikor a busz nem is megy be a központba. Az új egészségügyi központnál jó keretszabályozás kell, természetesen ott is biztosítani kell majd a megfelelő megközelítést. A Fehérvári úti gazdasági területek helyett lakóövezeti besorolás lenne kívánatos. Ahogyan ez a budapesti 11. kerületben történik, ahol a korábbi iparterületeket kereskedelmi létesítmények és lakóparkok, lakóövezetek váltják fel. (Férfi:) Mi végre is van ez a koncepció? Eddig három fajsúlyos kérdés merült fel, s a válasz mindig az volt, hogy ha van pénz, meglesz, ha nem lesz pénz nem lesz meg. Az első a vasút feletti átkelés volt, a másik a Fehérvári út normális utcává alakítása, ahogyan ez a 11. kerületben történik módszeres felszámolással, míg nálunk konzerválódik a helyzet. És harmadiknak ott az uszoda. Megalkotnak egy szép koncepciót, de mikor lesz belőle valami. (Szakértő:) Véleménye szerint a banknak nem fogja megérni, hogy csak üljön a létesítményen. Ezt korábbi tapasztalatai is alátámasztják. Elmondja, hogy miért látja szükségesnek a koncepciót. (SK:) Részletesen ismerteti az uszoda helyzetét (ld. a Tuszkulánum városrész fórumán elhangzottakat, itt csak ahhoz képest új információ). A befejezéshez még szükséges 2-300 millió forinton túl gond, hogy a csatorna átemelője nem bírná el az uszoda nagy víztömegét, annak átépítése is mintegy 500 milliós költséget jelentene. A korábbi önkormányzat sem látta át, hogyan, milyen pénzekből épül az uszoda. Most a bank nem fogadta el sem az általuk kért 2,6 milliárddal szemben a város által ajánlott 1,2 milliárdos vételárat, sem az évenkénti 200 milliós kapacitás lekötést. Elindította a bank a használatbavételi eljárást, de később annak felfüggesztését kérte. Egyetért azzal, hogy a bank rá fog jönni arra, hogy túl kell adnia az uszodán. (Ezt szakértő később példákkal is indokolja.) (Hölgy:) Milyen várost szeretnének: élhető kertvárost. Jó gesztus az önkormányzat részéről a fórum, a lakosság megkérdezése. Tud arról, hogy környezetükben ipari parkot alakítanának ki. Ismerve mások véleményét is, úgy látja, hogy nem lenne ellenállás, ha erdő védősáv létesülne. Most a városközponton keresztül közlekednek, de ha majd megépül az M6 csomóTalenta Kft.

109

2008.06.10.


pontja, azt fogják használni. Ott kellene kialakítani valamilyen kereskedelmi központot. Helyben nincsenek üzletek. Van egy nagy üres terület az Intéző utca végén, látott egy tervet, ami szerint mintegy 100 telket parcelláznának, de jobb lenne ott a lakosság ellátását is biztosítani. Meg kellene oldani a MÁV és az ELMŰ közös üzemeltetésében lévő trafó problémáját, különösen nyáron, nyitott ablaknál igen zavaróan „fütyül”. Már emiatt sem lenne jó ott lakásokat építeni. (Egyéb említett kérdések:) Jegyző utca, nagy forgalom, városközpontban jobb forgalmi rend kellene, a parkolókat az üzlettulajdonosok autói foglalják el, a hivatali dolgozók sem tudnak parkolni, meg kellene nyitni a Stop Shop felső két szintjét, a tervek szerint épülne ott bíróság, de mi az aktuális terv? (SK:) A városközpontra várhatóan 2008. decemberére készül el egy új szabályozási terv, ebben dől el, hogy a különböző funkciók hova kerülnek. Ez tartalmazza majd, hogy mi kerül a volt patika mögötti területre, ahova korábban a rendőrséget tervezték. A volt busz fejpályaudvar bontásra kerül, a helyén új épület épül a Ritmus áruházzal és a parkolójával összefüggésben. E parkoló helye az egyetlen, ahol nagyobb zöldterületet lehetne kialakítani. (Férfi:) Egyetért a Ritmus parkoló helyén a zölddel. (Férfi:) Kérdezi, hogy valóban bekerül-e a koncepcióba, hogy a város értékes területeiről kikerülnek – legalább a szabályozás szintjén – az iparok. Ha igaz, hogy az épülő társasházak növelik az egy négyzetméterre eső terhelést, ez legalább ugyanannyira fontos. Majd, ha lesz pénz, a tényleges megoldás is létrejöhet. Az uszodára visszatérve, de nem kibontva a részleteket: a korábbi vezetés 20 éves lízing, azaz részletfizetési szerződést kötött, amit a mostani városvezetés felbontott. Nem volt az olyan borzasztóan rossz, csak „nem tetszett”. Az 500 milliónyi további csatorna költség pedig egyszerűen nem igaz. (Vitatkozás a csatorna költségekről.) Az semmiképpen sem jó, hogy ott áll a létesítmény használaton kívül, romlik az állapota, beázik, beverik az ablakát. Egy konkrét javaslat: ha elkészül az aluljáró, azok számára, akik a Bajcsy felől, vagy felé kívánnak haladni, külön ki-és behajtó sávot kellene kialakítani, hogy ne kelljen bemenniük a körforgalomba. Ez csökkentené a dugókat, és van is rá elég hely. (Szakértő, előbbi férfi és többen:) Beszélgetés, majd vita arról, hogy az uszoda kérdése mennyiben lehet a koncepció része. A legfontosabb felmerült téma az volt, hogy miért nem kerültek be a szerződésbe, miért nem létesültek azok a kiegészítő funkciók (nagyobb büfé, szauna stb.), amik pénzt hoznak. Volt egy 6-8 fős csapat, ami azon dolgozott, hogy hogyan működjön a létesítmény, ha majd megnyitják. (Szakértő:) A koncepció várható tartalmát és a munkamódszert mondja el, a lakossággal való közös munka szükségességét hangsúlyozza, amiben az uszoda kérdése is megjelenik, de nem lehet központi téma. (FTI:) Bemutatkozik, mint a Főépítészi Iroda munkatársa. Kellenek a gazdasági övezetek a munkahely teremtés érdekében. Ha növekszik a helyi foglalkoztatás, az csökkentheti az ingázást, és erősítheti a városhoz tartozás érzését is. (FF:) A lakó- és munkahelyi területek konfliktusát csökkenti, ha a gazdasági területek az M6os pálya mellé kerülnek. A pályára nem nőhetnek rá a lakóterületek, jól ismerik már az M7-es pályánál kialakult konfliktusokat. A városközpont közlekedésére visszatérve: el kell dönteni, mit szeretnénk, élhető városközpontot, vagy egyre nagyobb közlekedési csomópontot és forgalmat. A mai 1x1 sáv a Budai úton és a körforgalomban nem növelhető, a TESCO-nál lévő 2x2 sávos körforgalomhoz hasonló méretre itt nincsen hely. A lokális problémát nem lokálisan kell kezelni, azt kell megoldani a teljes hálózat alakításával – ezek az utak szerepelnek is a térképen -, hogy a forgalom jelentős része ne erre jöjjön. Kedvezőbb eljutási lehetőségeket kell biztosítani.

Talenta Kft.

110

2008.06.10.


(Férfi:) Félreértést jelez, nem a körforgalom növeléséről beszélt, csak két be- és kikanyarodó sávról. (Rövid vita) (Hölgy:) Ezért is kellene alközpontokat kialakítani, akár okmányirodákat, hogy ami fogalmat generál a központban, azokat a funkciókat máshova irányítsák. (Beszélgetés: tervezett 2009. eleji megnyitással a Bem térnél (?) egy iroda.) (Férfi:) Mi lesz a nagyállomással? Úgy tudják, hogy a pályabővítés után várható az állomás átépítése, a pályafelújítás.

Talenta Kft.

111

2008.06.10.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents