ELŐTERJESZTÉS Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. 01. 30-án tartandó rendkívüli ülésének, 7. számú - Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása (Jacht kikötő és kalandpark) - véleményezési szakaszának lezárásáról tárgyú napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester Előkészítette: Marosán Andrea mb. települési főépítész Véleményezte: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! Tiszalök, Jacht kikötő és kalandpark megvalósítása érdekében 2013. évben indított településrendezési eszközök módosítása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 36.§-a értelmében teljes eljárásrendben folytatott véleményezési szakasz lezárult. A R.-ben rögzített előírásoknak megfelelően a véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is- ismertetni kell a Képviselő-testülettel, melynek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a Képviselő-testület dönt. (A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolni kell.) Jelen előterjesztés célja a képviselő-testület jogszabályok szerinti tájékoztatása a beérkezett véleményekről, az azokra adott válaszokról és a végső szakmai véleményezéshez szükséges önkormányzati döntés (határozat) meghozatala. A véleményezési szakasz lezárását követően a településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítás dokumentációjának tervezete, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény, egyéb dokumentum, a Képviselő-testület egyeztetési folyamat lezárását jelentő határozata megküldésre kerül az állami főépítészhez, a jóváhagyás előfeltételét képező végső szakmai vélemény beszerzése érdekében. Ezt követően kerülhet sor a településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosításának jóváhagyására. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítását tartalmazó dokumentációval kapcsolatosan a véleményezés során a mellékletként megküldött táblázatban rögzített vélemények, észrevételek érkeztek. Tiszalök, 2014. január 22. Gömze Sándor polgármester
1
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ………./2014.(I.30.) számú határozat – tervezete Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosításához kapcsolódó véleményezési szakasz lezárásáról A Képviselő-testület Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Jacht kikötő és kalandpark megvalósítása érdekében történő módosításának a R. szerinti véleményezési szakaszát lezártnak tekinti. A tervdokumentáció a véleményezés során beérkezett módosítások, javítások átvezetése után kerüljön végső szakmai véleményezésre az állami főépítész elé, annak érdekében, hogy a településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosításának jóváhagyása annak megszerzését követően mielőbb megtörténhessen. Felelős: Marosán Andrea mb. települési főépítész
2
Tiszalök Város (Jacht kikötő és kalandpark) településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása -314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti egyeztetés során beérkezett vélemények összegzéseVÁLASZOK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALÁNAK ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZE
I. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA a) A jelenleg figyelembe veendő magasabb szintű területrendezési terv a 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv (OTrT) alapján készített 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési terv (MTrT). A területrendezési terv és a településrendezési terv összhangját igazoló munkarészt, illetve vizsgálatot – mint a módosítás kötelező alátámasztó szakági munkarészét (vizsgálati térképet, leírást) – a dokumentáció tartalmazza. b) Az MTrT összhang feldolgozásából hiányoznak a településrendezési cél megítélését biztosító, a tervezési területen is túlnyúló igazolások: a 282/2009. (XII.11.) Korm.r. szerinti térségi övezet lehatárolás véleményei hogyan lettek figyelembe véve; a megyei (térségi) övezetek MTrT-ben meghatározott területeihez képest megengedett normatív eltérés (± 5 %) igazolása (egyes esetekben csak azt állapítják meg, hogy eltérés, területcsökkenés nem történt); a szabályozási javaslat összeállításánál a műszaki infrastruktúrák hosszára vonatkozó normatív eltérés (± 5 %) igazolása; Hivatkozás: 2006. évi XXI. Tv. 23/A. § (2) A dokumentáció kiegészítésre került az egyes övezetek eltérését összefoglaló, a normatív eltéréseket rögzítő táblázat II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Indokoltnak tartom, ezért javaslom ábrázolni a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervben jelölt, települést érintő MTrT szerinti térségi övezetek lehatárolását, továbbá az országos, ill. megyei infrastruktúra hálózat elemeit nevesíteni (a I. pontban leírtak figyelembe vételével). pl.: Vegyes területfelhasználású térség Ökológiai folyosó övezet Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Nagyvízi meder övezete Hivatkozás: 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) 3
A tervezési területet is érintő övezeti ábrázolások rögzítésre kerültek a szerkezeti tervre. III.HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT a) Ad. Bevezetés: Helyi építési szabályzatának változásáról” szöveg helyett kérem a módosításáról kifejezést alkalmazni. A szövegrész cseréje megtörtént. b) Ad. 3. § (a): A nagyvízi meder kötelezően vízügyi területfelhasználásba sorolandó, az nem lehet mezőgazdasági terület. Hivatkozás: OTÉK 30. § (1) Nagyvízi meder: a folyóvizek medre és parti sávja, valamint a hullámtér. Az érintett övezeteket a vízügyi terület-felhasználásba kerületek átsorolásba. c) Ad. 4. §: Építmény és nem létesítmény elhelyezési feltételeit itt rögzíteni kell. Azonban ezekkel kapcsolatban be kell tartani az alábbiakat (részlet a 2013. március 7-én kiadott előzetes véleményemből): A rendezés programja szerint mentetlen árterületen, a Tisza folyó nagyvizi medrében kalandparkot akarnak létesíteni mely építmény és épület elhelyezéseket egyaránt igényel. A nagyvizi meder területe vízgazdálkodási területnek minősül, azon belül más területfelhasználás nem jelölhető ki. Az OTÉK 30. §-a értelmében a területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Ezen főbb jogszabályok a következők: OTrT tv. 24.§ Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (ez jelenleg teljesül) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról és A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (3) pontja szerint: A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át. (ez jelenleg teljesül) 5. § (4): A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz levezetésének elsődlegessége biztosított legyen: 4
A kalandpark kiépítésének olyan szabályozási környezetet kell teremteni, hogy megvalósítása a jelenlegi természeti terület jellegét nem változtathatja meg! Emellett felhívom a figyelmet a mellékelt 7001/2002. (FVÉ 6.) FVM-KöViM irányelvben foglaltak betartásának ellenőrzésére. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a településrendezés során az egyes övezetekben, építési övezetekben elhelyezhető épületek funkciói, ill. az építés feltételei normatívan határozandóak meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a szabályozandó terület(ek) településszerkezeten belüli adottságaira pl.: a területfelhasználást veszélyeztető tényezőkre. Ilyen az árvízveszély is. Tehát még a vízgazdálkodással összefüggő épület-elhelyezési lehetőségek (építési helyek) meghatározása is komoly vizsgálatot igényel. Az építmény, ill. épület kialakítási feltételei szintén. Ez még nem tekinthető teljes körűnek a dokumentációban. Épület elhelyezési lehetőségek meghatározásához elengedhetetlen lenne az adott folyószakasz mederkezelési tervének a megléte. Jelen pillanatban ezzel a dokumentummal a szakasz illetékes Vízügyi Igazgatósága nem rendelkezik. A 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (2) pontja szabályozza a nagyvizi mederben az épület-elhelyezés feltételeit. Ezt részletesen az építési engedélyezés során lehet és kell vizsgálni. Azonban a településrendezés során még a vízgazdálkodással összefüggő építmények, épületek elhelyezése is korlátozható, ill. kizárható. Kérdéses még, hogy a közművesítés hogyan oldható meg. Ezt szabályozni kell. Hivatkozás: OTÉK 7. § (3) A HÉSZ-ben rögzítésre kerültek egyes közműfajták létesítésére vonatkozó előírások, a tárgyi övezetekre vonatkozóan. d) Ad. 4. §: A beépítésre nem szánt egyéb területek beépítési százalékát kérem feltűntetni! (A különleges beépítésre nem szánt területeken épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. Hivatkozás: OTÉK 30/B. §) A HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. e) Ad. 4. § ; 4. § (4) b): Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre nem szánt) vízügyi területen technológiai építmények (kilátó torony) magasságának megszabása szükséges. Kérem igazolni, hogy az elhelyezni kívánt építmények a terület rendeltetésszerű használatát és az árvíz biztonságos levezetését nem fogják akadályozni pl.: jégtorlasz esetén. 5
Mind a magasságra vonatkozó, mind pedig az elbontást követő visszamaradt építményrészek kialakítására vonatkozó előírások, a HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. f) Ad. Záró rendelkezés: A településrendezési eszköz legkorábban teljes eljárás esetén a közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon léptethető hatályba. Hivatkozás: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § A tárgyi területekkel kapcsolatban az előzőekben ismertetett jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai megállapítással ellátott igazolásom alapján kérem, szíveskedjen a levelemben foglaltakat a Rendelet 38. § (5) bekezdése alapján kifogást emelő véleménynek tekinteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg
„A termőföld más célú hasznosításának – betartandó – fő szabályai a Tfvt. jelenleg hatályos rendelkezései szerint az Megyei Kormányhivatal alábbiak: Földhivatala „A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok 9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. (2)7 Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. (3) A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja. 10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; b) termőföld belterületbe vonása; c)az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. (2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során 6
keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása. (3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. 11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Az időleges más célú hasznosítás 14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, vagy c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik. Más célú hasznosítás engedély nélkül 16. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság - a 17/A. §-ban foglalt eset kivételével földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben - kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát is. (2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az igénybevevővel szemben kell lefolytatni. Az igénybevevő személyének megállapítása céljából az ingatlanügyi hatóság a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt is nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen, úgy az igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása 7
esetén pedig a haszonélvezőt kell tekinteni. (3) Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. 17. § (1) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.” A más célú hasznosításra lehetőséget biztosító fejlesztés elemek tervezésének elősegítése érdekében, a fentiek kiegészítéseként tájékoztatásul közlöm, hogy Tiszalök Város külterületén átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősül minden, az alábbiakban feltüntetett termőföld. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszalök területén: Művelési ág Minőségi osztály szántó 3., illetve attól jobb minőségi osztályú legelő 2., illetve attól jobb minőségi osztályú rét 3., illetve attól jobb minőségi osztályú erdő 2., illetve attól jobb minőségi osztályú Kifogást nem emelt.
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
SZABOLCSSZATMÁR-BEREG
A terület fejlesztése helyhez kötött természeti adottságra épít, így máshol nem létesíthető. Továbbá az adott véleményből továbbra sem derül ki, hogy az érintett hrsz-ok milyen minőségi osztályú földterületként vannak nyilvántartva. „…a dokumentációban leírt településrendezési terv módosítása (jacht-kikötő, strand és kalandpark projekt megvalósítása) a korábbiakban lezajlott egyeztetések után természetvédelmi szempontból kérdéseket nem vet fel, ezért további észrevételt nem teszünk.” Kifogást nem emelt. „ A módosítás ellen kifogást nem emelünk, azt elfogadásra javasoljuk.” Kifogást nem emelt. „ Tiszalök város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának 2013. évi módosítását – kikötő és kalandpark építése miatt – talajvédelmi szempontból elfogadom.” Kifogást nem emelt. „… a kérelmük mellékleteként benyújtott dokumentáció alapján a településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása ellen vízügyi szempontból kifogást nem emelünk.” Kifogást nem emelt. „ Tiszalök Város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának egyeztetési anyag szerinti módosításához 8
MEGYEI Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Hatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Útügyi osztály
Nemzeti Környezetügyi Intézet Tiszántúli Kirendeltsége
környezet-egészségügyi szempontból hozzájárulok.” Kifogást nem emelt.
„ … Tiszalök város településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítását (kikötő és kalandpark) áttanulmányoztuk, kifogást nem emelünk.” Kifogást nem emelt. „A Hatóság megállapította, hogy a fenti dokumentációk tartalmazzák, hogy a hírközlési szakági anyag a módosítás előtt kidolgozotthoz képest változatlan.” Kifogást nem emelt. „ Tiszalök Város Településrendezési terve módosításával kapcsolatban kifogást nem emelünk, azonban az alábbi észrevételt tesszük. A kikötő és Kalandpark településrendezési tervének véleményezési eljárásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Hajózási Főosztályának (1066 Budapest Teréz Krt. 62.) bevonása szükséges.” Kifogást nem emelt. „Vízgyűjtő gazdálkodás Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény 3/8. számú melléklete alapján a módosítás által érintett terület nem esik rá felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére. Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Tiszalök település fokozottan érzékeny terület. A 209/2011. (X.12.) Korm. rendelet értelmében a nagyvízi mederben stabil építmény nem helyezhető el. Vízellátás Az érintett területen a beadott dokumentumok alapján kommunális jellegű vízfelhasználás jelentkezik. A létesítmények ivóvízellátása a 201/2001. (X. 21.) Korm. rendeletben meghatározott határértékek az irányadók. Szennyvízelvezetés Az érintett területen a beadott dokumentumok alapján kommunális jellegű szennyvíz jelentkezik. A kialakítani tervezett létesítmények, építmények engedélyezési eljárása során kiemelt figyelmet javaslunk fordítani az alábbiakra. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk eges szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelt előírásait be kell tartani. Felhívjuk a figyelmet, hogy Tiszalök környezetvédelmi és települési szennyvízelvezetési programjának szinkronban kell lennie a településrendezési eszközökkel. Hulladékgazdálkodás A tervezett kivitelezési
munkálatok
kapcsán 9
Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi felügyelőség
hulladékgazdálkodási szempontból… Természetvédelem A terület nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-ám elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény alapján a Ramsari nemzetközi egyezményrészét képzi )Felső-Tisza Ramsari terület). Javasoljuk ezzel kapcsolatos egyeztetést a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. Zaj és rezgésvédelem A módosítás kapcsán kivitelezésre kerülő munkálatok során zaj és rezgésvédelem tekintetében… Üzemi és szabadidős létesítményekről származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken: Határérték (LTH) az LAM megítélési Szor szintre* Zajtól védendő terület (dB) szám nappal éjjel 06-22 22-06 óra óra Üdülőterület, különleges területek 1. 45 35 közül az egészségügyi területek ” Kifogást nem emelt. A beruházást megelőzően elkészített és elfogadott előzetes környezeti hatásvizsgálatban az érintett kérdések, felvetések tisztázásra kerültek. Ezért a HNP és a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség jelen eljáráshoz csatolt véleményében észrevételt – az előzetes dokumentáció fényében – nem tett. „ A módosítás ellen kifogást nem emelünk, azt elfogadásra javasoljuk.” Kifogást nem emelt.
10
