VALÓSÁG
MISKOLCI
Térítésmentes időszaki kiadvány 2014. január III. évfolyam 1. szám
Bírósági papírja van arról, hogy hazudott! Kriza Ákos Miskolc történetének egyetlen polgármestere, akiről jogerős bírósági ítélet állapította meg, hogy az önkormányzat nevében eljárva hazudott: a Debreceni Ítélőtábla novemberi ítélete szerint a fideszes városvezető 2011. március 9-én, Budapesten, a Legfőbb Ügyészség előtti sajtótájékoztatóján a valóságot hamis színben feltüntető kijelentéseket tett. Nem ez az egyetlen ítélet azonban, amely kimondja, hogy Kriza Ákos alaptalanul vádaskodott, rágalmazott: jogerősen bebizonyosodott az is, hogy egy, a 2010-es választási kampány idején készült tévéműsorban is olyan állításokat fogalmazott meg, melyekkel megsértette az X-Centrum Kft. és Bernáth Attila jó hírnevét. Minderről az 5. oldalon olvashatnak.
Elbénázott Lenyúlnák a miskolci kocsonyát! laptoposztás Miskolctapolcán rendezik meg a XIV. Miskolci Kocsonyafesztivált, mert a szervezők nem kaptak területfoglalási engedélyt a miskolci önkormányzattól. Ami a belvárosban lesz, az a Kocsonyafesztivál utánzata, amit a város szervez, s következetesen megpróbálja összemosni a Kocsonyafesztivállal.
Ahogyan a laptoposztásért felelősök fogalmaztak, „tízezer feletti” pályázat érkezett a Digitális Miskolc program során kiosztani tervezett 17 ezer hordozható számítógépre. Pedig a pályázatok beadási határidejét majdnem egy hónappal még meg is hosszabbították. Amilyen produkciót nyújtott ebben az ügyben (is) a városvezetés, nem lehet csodálkozni az eredményen. (Cikk a 4. oldalon)
(Cikk a 8. oldalon)
Visszaéltek a bizalommal
Anarchia és káosz a városházán (Cikk a 4. oldalon)
44 hónap alatt összesen csupán háromszor mondta ki a parlament plenáris ülésén Miskolc nevét a fideszes Csöbör Katalin: ezek közül kétszer úgy, hogy nem is a városról beszélt. A szintén fideszes Sebestyén László miskolctapolcai fejlesztési biztosként leszavazta a miskolci városrésznek 3,2 milliárd forintot indítványozó módosítót. A négytagú miskolci FideszKDNP-s parlamenti garnitúra másik két tagja, Nagy Kálmán és Zsiga Marcell sem büszkélkedhet hősies tettekkel, utóbbi viszont 47 ezres kijelentésével még így is örökre beírta magát a magyar és a miskolci politikatörténet nagykönyvébe. (Összeállítás a 3. oldalon)
Még a város mangalicáit is ellopták! (Cikk a 2. oldalon)
Strand helyett úszómedence (Cikk a 6. oldalon)
Ahová a fideszes cenzúra nem ér el!
Simicska Miskolcon is hódít Több mint 120 millió forintot nyert a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó budapesti cég egy miskolci közbeszerzésen. Ennyi pénzért arra hívhatják fel a miskolciak figyelmét, hogy szelektíven gyűjtsék a szemetet. Simicska más szálon is kötődik a városhoz, egy másik, szintén az ő érdekeltségébe tartozó cég alvállalkozóként vett részt a miskolci adósságállományt hazug módon bemutató önkormányzati óriásplakát-kampányban. Előbbiről a 4., utóbbiról az 5. oldalon olvashatnak.
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
www.eszon.hu AMIRŐL TUDNI KELL! miskolci valóság
1
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2
2014. JANUÁR
Siralmas a miskolci közbiztonság 40 százalékkal nőtt az ismertté vált bűnesetek száma egy év leforgása alatt rendőri állomány egy részét a bűnüldözés helyett egyéb feladatokkal bízzák meg, például 1152 rendőr vesz részt az idén elindított fideszes sarc, az e-útdíjrendszer működtetésében, további 300 rendőrt pedig közúti sebességmérésre állítottak be. A rendőrségnek viszont nem az államkassza megtömése az elsődleges feladata, hanem az állampolgárok védelme, a bűnmegelőzés. Nem csoda tehát, hogy 2011ről 2012-re (ez a legutoljára ismertetett éves rendőrségi
Mint az élet minden területén, a közbiztonság ügyében is éppen az ellenkezőjét teszi a Fidesz mindannak, amit 2010-ben megígért. 2010 tavaszán a fideszes ígéretek között szerepelt például az, hogy két hét alatt rendet tesznek az országban. Nyilván nem lett, nem lehetett rend két hét alatt, de ami ennél sokkal rosszabb, hogy egyetlen olyan kormányzati intézkedést sem hoztak, amely ezt segíthette volna elő. A rendőrséget évek óta nem fejlesztik, a rendőröknek járó béren kívüli személyi juttatások is egyre szűkülnek, miközben milliárdokkal tömnek ki olyan újonnan felállított szer vezeteket (a Terrorelhárító Központot, vagy az Országgyűlési Őrséget), melyeknek nem a közrend, a közbiztonság fenntartása, javítása az elsődleges célja. Az időnként jedi lovagokat elfogó TEK például 13 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik, enynyi pénzből 6000 új rendőr szolgálhatná az ország lakóit. Ehhez képest a meglévő
adat) radikálisan nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. A rendőrök annak ellenére igyekeznek
Temetői csatatér
Y
M
100
90
80
hogy 2014 után megfelelő anyagi feltételekkel ellátott, hatékony rendőrség működjön az országban, a rendőröknek pedig megfelelő életpályamodellt kínáljon az állam” – mondta ezzel kapcsolatban Varga László szocialista országgyűlési képviselő, a kormányváltó összefogás országgyűlési képviselőjelöltje a miskolci 2. számú választókerületben.
Ez Miskolc: űrkutatás helyett disznólopás
Ledöntött, összetört sírkövek, elhanyagolt, gazos terület, döglött macska – ezek a képek fogadták azokat, akik karácsony előtt felkeresték a miskolci Szent József temetőben nyugvó szeretteik sírját. A miskolci önkormányzat decemberi rendes közgyűlésén a szocialisták tették szóvá, hogy továbbra sincs rend és béke a katolikus fenntartású miskolci Szent József temetőben. Mint ismert, 2012 tavaszán mintegy félszáz síremléket rongáltak meg vandál módon. Amit tudtak, összetörtek, a fejfákat ledöntötték, fedlapokat mozdítottak el és szétdobálták a koszorúkat. 2012 novemberében újabb rongálásról érkeztek hírek. Akkor elhangzott, a megoldást az jelenthetné, ha a temetőt körbekerítenék.
C
legjobb tudásuk szerint elvégezni a munkájukat, hogy a kormány rendészeti politikája minimum kiszámíthatatlan, intézkedéseikkel elbizonytalanítják a rendőri állományt. Ennek jelentős része van abban, hogy Miskolcon tragikusak a bűnügyi mutatók: egy év leforgása alatt az ismertté vált bűnesetek száma 40 százalékkal, ezen belül a gyermekkorú bűnelkövetők száma 81 százalékkal nőtt (utóbbi azért is érdekes, mert a Fidesz külön programot ígért ennek kezelésére). A szándékos testi sértés 27 százalékkal, a vagyon elleni bűncselekmények száma 23 százalékkal volt magasabb 2012-ben, mint egy évvel korábban. Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselő 2010-es ígéretével ellentétben nem jött létre új rendőrőrs a belvárosban és a Győri kapuban, s mai napig a diósgyőri őrsnek sem sikerült megfelelő épület találni. „Ha nem történik változás a kormányzati politikában, ez a helyzet csak romlani fog. Az MSZP-nek éppen ezért az a célja,
Persze nem kerítették körbe. Néhányan ugyan helyreállították szeretteik sírját, a többség viszont várja az egyház, vagy a város segítségét. Hiába. Most, hogy a szocialisták felhívták a figyelmet erre a gyalázatra, s követelték, hogy ha az egyház képtelen intézkedni, akkor legalább a város tegye meg a szükséges lépéseket, Kriza Ákos polgármester azt mondta: a temető bekerítése nagy költség lenne, inkább a rongálók ellen kell intézkedni. A gondoskodó városvezető látszatát keltve azért felkérte a jegyzőt, hogy tájékozódjon és intézkedjen az ügyben. Azóta annyi történt, hogy a polgármester pecsétes levélben tájékoztatta az ügyet előszedő szocialista képviselőt. Ebben egyebek mellett leírja, hogy „az egyház tájékoztatása alapján a temetőt, a sírokat még kerítés építése sem védené meg a rongálóktól”. Logikus nem? Ezzel az erővel a lakásunkat se zárjuk kulcsra, mert úgyis bejut a betörő, ha akar.
70
60
50
40
30
20
10
5
Ott tartunk, hogy ma már korábban elképzelhetetlen bűnesetek történnek Miskolcon – állapította meg január első napjaiban egy internetes bejegyzésében Simon Gábor országgyűlési és önkormányzati képviselő. A szocialista politikus Végjáték, avagy már disznót lopnak és kirakatot fosztogatnak Miskolcon! című írásában a karácsony környéki miskolci bűnügyi hírekre reagált. Az egyik szerint három sétálóutcai üzlet kirakatát rongálták meg a karácsonyi ünnepek alatt. Az üzletek tulajdonosait többszázezer forintos kár érte, több helyen ugyanis az árukészletet is megdézsmálták. A másik szintén karácsonyi hír: december
26-án, a hajnali órákban elloptak kilenc mangalicasüldőt a Miskolci Agrokultúra Kft. begedvölgyi állattartó telepéről. „Pedig milyen szépen indult. Itt, Borsodban jelentették be a Fidesz hatalmasságai, hogy két hét alatt rend lesz. Ma már mindenki tudja: az ígéret hazugság volt, sohasem történt annyi bűncselekmény, mint az elmúlt időszakban” – állapítja meg dr. Simon Gábor. Hozzátette: bár korábban űrkutatásról, nanotechnológiáról, kocsonyafesztiválról szóltak a hírek, most a bűncselekményekről, botrányokról. „Nem mehet ez így tovább, Miskolcnak irányt kell váltani” – jelentette ki.
miskolci valóság
2
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2014. JANUÁR
3
Ezt tették négy év alatt Miskolcért Aki inkább a Videotonnak ad pénzt, mint Tapolcának A mindössze 26-szor felszólaló Csöbör Katalin miskolci fideszes országgyűlési képviselőnél lényegesen aktívabb volt Sebestyén László, ennek ellenére nagyjából annyit sikerült megoldania a miskolciak problémáiból, mint a felszólalások szempontjából jóval visszafogottabb képviselőtársának. Semmit.
Aki képtelen kimondani Miskolc nevét Azóta azonban egyetlen napirend előtti hozzászólást, azonnali kérdést, kérdést, interpellációt nem tett fel a plénum előtt, nyilván azért, mert Miskolcon és környékén szerinte minden rendben van. Utolsó parlamenti felszólalását a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyeiről szóló politikai vita kapcsán követte el több mint egy éve, 2012. november 20-án: az egyházaknak hálálkodott, amiért kiemelkedő szerepet töltenek be a cigányság felzárkózásában. Ekkor említette meg harmadjára Miskolc nevét, no persze akkor sem a város problémáit hozta szóba, hanem a Miskolci Görög Katolikus Cigány Szakkollégiumot dicsérte. Parlamenti ténykedése mégsem maradhat nyom nélkül, hiszen 2011-ben még az országos lapok hasábjaira is felkerült a neve. Persze nem a képviselői teljesítményét ünnepelték: az derült ki, hogy miskolci képviselőtársához, Zsiga Marcellhez hasonlóan ő is törvénytelen módon vett fel költségtérítést. Csöbör ráadásul félrevezető nyilatkozatot is adott az üggyel akkoriban foglalkozó Blikknek: „Kijelentem, hogy csak az Országgyűlés Hivatalától kapok költségtérítést, máshonnan nem” – közölte 2011 áprilisában. Kijelentése tényszerűen igaz volt, áprilisban valóban nem kapott már pénzt: az alsózsolcai önkormányzattól – mint Alsózsolca alpolgármestere – „csupán” 2011 február végéig kapott törvénytelenül költségátalányt. A havi 30 ezer forintról csak 2011. március 3-án, jóval a több képviselőt is érintő feketepénzbotrány kirobbanása után mondott le. És ezek után kéri majd újra 2014 tavaszán a miskolci választók bizalmát.
44 hónap alatt összesen csupán 26-szor szólalt fel a parlamentben Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője, Alsózsolca alpolgármestere. Hozzászólásai közül összesen háromban mondta ki egyszer-egyszer Miskolc nevét: ezek közül kétszer úgy, hogy nem is városról beszélt. 2013-ban egyszer sem emelkedett szólásra. Csöbör az általa képviselt Miskolcot, mint települést a négy év alatt egyszer hozta szóba: második parlamenti hozzászólásában, 2010. július 12-én. A közbiztonsági helyzetről értekezett napirend előtt, mondandójának alapját a szocialisták szidása képezte, ám eközben, csak úgy, mellékesen, sikerült megemlítenie, hogy Miskolcon kevés a rendőr. Néhány hónap múlva, 2010. november 29-én a kérdések napirend idején említette másodszor Miskolc nevét, de akkor nem magáról a városról, hanem „a Miskolc környéki településekről” beszélt a felsőzsolcai árvíz kapcsán. Parlamenti munkája során összesen két napirend előtti hozzászólást és egy kérdést sikerült összehoznia 44 hónap alatt, ami egy, a saját választókerületében tapasztalható problémák tolmácsolására a parlamentbe küldött képviselőtől vérszegény teljesítmény. Úgy meg pláne, ha az egyéni választókerületi képviselő nem is a választókerületét érintő dolgokban él ezekkel a parlamenti eszközökkel, hanem olyan szenzációs dolgokra hívja fel a figyelmet, mint az, hogy 1517-ben tűzte ki Luther a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét. Csöbör Katalin ugyanis ezt találta említésre méltónak 2011. november 3-án.
A miskolci Fidesz-KDNP-s négyesfogat másik két tagja, Nagy Kálmán és Zsiga Marcell voltak. Előbbi elsősorban egészségügyi kérdésekben igyekezett bölcs tanácsokat osztogatni felszólalásai során, míg utóbbi az üléstermen kívül, de a parlamentben elmondott egyetlen mondatával lopta be magát magyarok millióinak a szívébe.
...És akik futottak még... miskolci gondokról. Azóta viszont nem hozta szóba a város problémáit, ha napirend előtt szólt is a parlamentben, akkor is az egészségügy gondjairól beszélt. Legutoljára szeptemberben szólalt meg, akkor a Pető Intézettel kapcsolatban beszélt napirend előtt: védelmébe vette a kormányt és hangulatkeltéssel vádolta az MSZP-t. Zsiga Marcell, Miskolc alpolgármestere más tészta: neki alpolgármesterként is a parlamenti kapcsolattartás a feladata. Azt hihetné az ember, hogy kérdésekkel, interpellációkkal bombázza a kormányt, sorozatban követel napirend előtt Miskolcnak pénzt, paripát, fegyvert. De nem ezt teszi. Legutóbb másfél éve, 2012 szeptemberében intézett egy azonnali álkérdést a Belügyminisztérium államtitkárához annak érdekében, hogy Kontrát Károly hazug kormányzati sikerpropagandát adhasson elő válaszként. A
Nagy Kálmán elsősorban egészségügyi témákban szólalt fel a parlamentben, úgy általánosságban, kifejezetten miskolci ügyeket szóba sem hozva. Egy egyéni választókerületi képviselőnek viszont elsősorban nem az a dolga, hogy szakpolitikai kérdésekben parádézzon, hanem az, hogy az éppen tárgyalt ügyekben képviselje városa álláspontját, vagy, hogy felhívja a figyelmet választókerületének problémáira, az ott élő emberek gondjaira. Ez utóbbit figyelembe véve Nagy Kálmán kizárólag 2010 decemberében aktivizálta magát, akkor a társasházakról szóló törvény módosításának általános vitájában beszélt a
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
Parlamenti szűzbeszédét Lyukó ügyében tartotta 2010. 10. 14-én. Akkor kérdésében arra kérte az illetékeseket, hogy telepítsenek Lyukóvölgybe egy rendőrállomást, összesen tíz rendőrrel, s a munka ellátásához szükséges technikai eszközökkel. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt válaszolta, hogy „készek vagyunk arra, hogy akár új rendőrállomást is létesítsünk a Lyukóvölgyben, attól függően, hogy ez a városrész igényli-e ezt”. Biztosan nem volt rá igény, mert a városrészben azóta sincs 10 új rendőrt felvonultató rendőrállomás; Lyukóban továbbra is a diósgyőr-vasgyári őrs tagjai látják el a szolgálatot. DAM-ügyben kétszer is sikerült felszólalnia Sebestyénnek. Először 2011. június 14én kérdést tett fel, majd 2012. február 13án interpellált. Első körben előadta, hogy „szeretnénk a kormányzat segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy Miskolcon hétszáz vagy ezer ember a kohászatban ismét munkát kapjon”, ám miután az a fránya kohászat ennek ellenére sem akart újraindulni, Sebestyén később interpellált is az ügyben. Akkor arra kérte az illetékeseket, hogy „az orosz-magyar gazdasági bizottságon vagy egyéb diplomáciai vagy kormánykapcsolatokon keresztül segítsen a kohászat újraindításának érdekében”.
40
30
20
10
5
Cséfalvay Zoltán államtitkár erre azt mondta, hogy „a gazdasági diplomácia eszközeivel segítjük azt a folyamatot, hogy ez a kivásárlás minél gyorsabb legyen. Megértést és türelmet kérünk”. A megértést és türelmet meg is kapták, legalábbis Sebestyén Lászlótól, aki a választ – mint fogalmazott, „természetesen” – el is fogadta. A DAM azóta sem indult újra. Eddigi 44 hónapos parlamenti pályafutása során Sebestyénnek is sikerült bebizonyítania, hogy nem több mint szánalmas szavazógép, például akkor, amikor miskolctapolcai fejlesztési biztosként tavaly november 25-én sikerült leszavaznia azt a szocialista módosító indítványt, amely a székesfehérvári Videoton-stadion rekonstrukciójának terhére 3,2 milliárd forintot irányzott elő Miskolctapolca fejlesztésére. Botrányt is tudott okozni. Kiderült például, hogy állami cégnél tölt be igazgatói posztot, ami, ugye, összeférhetetlen a parlamenti képviselőséggel. Sebestyén ugyanis megválasztásakor az ÉRV Zrt. fejlesztési és karbantartási igazgatója volt, egészen addig, amíg ezt számon nem kérték rajta. Fideszes párttársai persze megvédték, mondván, a fejlesztési és karbantartási igazgató nem igazgató, ám biztos, ami biztos, Sebestyén titulusát szépen csendben megváltoztatták a cégnél: most főmérnökként keres havi 1 milliót, s ezt egészíti ki a képviselőségért járó 1 millióval. Ez így összesen havi 2 millió. Ennyi pénzből már el lehet tengődni valahogy. Talán ezért is kéri a miskolciaktól, hogy 2014-ben ismét őt tiszteljék meg bizalmukkal.
kormányzat embere ugyanis Miskolc közbiztonságával kapcsolatban Zsigának és az ülést közvetítő tévékameráknak elmondta, hogy a Lyukóvölgyet „megtisztították”, ahol is – s ezt muszáj szó szerint idéznünk – „a törvényes rendet sikerült szigorú, szívós feladat-végrehajtás eredményeképpen helyreállítani. Ma már azon a gyönyörű vidéken, amely egyébként az ország egyik legszebb vidéke, a törvényesség honol”. S ezt a választ Zsiga szépen meg is köszönte. A képviselő elmúlt négy évben bemutatott parlamenti ténykedésével kapcsolatban azonban mégsem ez jut eszébe a nagyérdeműnek azonnal, hanem az, amit Zsiga 2012 februárjában a parlament folyosóján adott elő az MTI Hírcentrum riporterének kérdésére. „Biztosan meg lehet élni 47 ezer forintból. Öhm... Biztosan meg lehet élni 47 ezer forintból... Azt hiszem, igen.” – ezekkel a szavakkal adta át nevét a halhatatlanságnak a havi 1,7 milliót kereső tehetséges miskolci politikus. Szerencsére sem ő, sem Nagy Kálmán nem indul 2014ben egyéni választókerületi képviselőjelöltként, alighanem nagyon sok miskolci megkönnyebbülésére.
miskolci valóság
3
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
4
2014. JANUÁR
Még a lapotoposztás is kifog a városvezetésen! A Digitális Miskolc programban a városvezetés hozta a szokásos formáját: bénáznak, a kérdésekre meg nem válaszolnak Az MSZP ebben az ügyben sajtótájékoztatón szólította fel a városvezetést, nyilatkozzon arról, mi a garancia arra, hogy ez nem történik meg. Hivatalos választ persze másfél hónapig nem kaptak, csak azt, hogy a szocialisták riogatják szegény városlakókat. Végül január 14-én a városháza közölte: „teljesen transzparens módon követhető lesz minden telepítés és programtörlés, ami a gépeken történik”. Talán így lesz, de ez még mindig nem válasz arra, hogy miért kell lehetővé tenni a telepítést a gép előtt ülő felhasználó tudta és beleegyezése nélkül.
Kínjában már az interneten, a Facebook-on is el akarta érni a számítógéppel nem rendelkező miskolciakat a városvezetés, hogy rábeszélje őket az adóforintjainkból vásárolt laptopokra. A több tízmilliós reklámkampány a városvezetés ez ügyben bemutatott bénázását volt hivatott ellensúlyozni. „A program olyan hatalmas volumenű, hogy ezzel nem kevesebbet, mint a miskolci háztartások felét érinti”. Így lelkendezett 2013. augusztus 29-i közleményében Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, amikor bejelentette, hogy elindul Miskolcon a 4 milliárd forint összértékű Digitális Miskolc program, melynek keretében 17 ezer számítógépet osztanak ki pályázat útján. A 4 milliárdból 3 milliárdot a magyar, 1 milliárdot az uniós adófizetők állnak. A lépten-nyomon digitális forradalomként aposztrofált program azonban már elindulni sem tudott időben, hiszen szeptember 15-re ígérték a digitalismiskolc.hu honlap beindítását, szeptember 20-ra pedig a pályázat közzétételét. A városvezetés bénázása, a digitális csend két teljes hónapig tartott, végül nagy nehezen, november 22én közzé tették a pályázati kiírást. A kérelmeket eredetileg december 21-ig várták, ám tekintettel arra, hogy a hírek szerint addig csupán 7300-an jelentkeztek, kitolták a határidőt január 17-ig. A lanyha érdeklődés több dolognak tudható be. A legfontosabb, hogy a mindennapi megélhetésért küzdő miskolciaknak
Hová lett 1,2 milliárd forint?
legkevésbé laptopra van szükségük, akiknek meg mégis jól jönne, nem nagyon tudnak megfelelni a pályázati feltételeknek. A másik, hogy a városvezetés képtelen volt garantálni: nem kerülhetnek kémprogramok a kiosztott gépekre. Becsszóra: nem kémkedünk Egy internetes szakmai blog ugyanis rögtön a program elején felhívta egy-két furcsaságra a figyelmet. Például arra, hogy olyan távmenedzsment programmal látják el a gépeket, amely – mint az a pályázati kiírásban
Miskolci szemétből gazdagodik Simicska cége!
Anarchia és káosz a városházán Csereberélik a közgyűlési időpontokat, sürgősségi előterjesztések tömkelegével támadnak
Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik az a budapesti cég, amely arra hívhatja fel több mint 120 millióért a miskolciak figyelmét, hogy szelektíven gyűjtsék a szemetet. Ezt miért nem a tavaly 130 millió forintnyi közpénzzel kitömött miskolci kommunikációs cég végzi? Közbeszerzést írt ki Miskolc önkormányzata a Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése elnevezésű projekt lakossági tájékoztatást segítő kommunikációs szolgáltatására. A nyílt közbeszerzés nyertese a Fidesz volt pártpénztárnoka, az összességében százmilliárdos közbeszerzéseket elnyerő Közgép tulajdonosa, Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó MAHIR Kiállítás és Rendezvény Kft., valamint a MonDay Consulting Kft., 96,6 millió (bruttó 122,6 millió) forintos ajánlattal. Miskolc honlapján ugyanakkor az szerepel, hogy a projekt megvalósításának tervezett befejezési dátuma 2013. december 31. Ami, ugye, már régen elmúlt. Ráadásul a pályázat célja – többek között – a szelektív házhoz menő gyűjtés kialakítása a csomagolási és zöld hulladékokra. A szelektív házhoz menő gyűjtés azonban már 2012 óta működik Miskolcon, azt a lakosság jól ismeri. Akkor mit kell most és utólag, a projekt tervezett befejezési határideje után kommunikálni mintegy 120 millió forintért? A város tavaly 130 millió forintnyi működési támogatással (azaz az adófizetők pénzéből) kitömött kommunikációs cége, a tévét, honlapot üzemeltető, hetilapot kiadó Mikom Nonprofit Kft. vajon miért nem indult el ezen a nyilvános közbeszerzésen? A választ nyilván mindenki tudja. Pláne, hogy a városvezetés – reagálva a Mikom látványos távolmaradásának okait firtató szocialista sajtótájékoztatóra – óriási lelkesedéssel próbálta negligálni a témát. Azt hangsúlyozták, hogy minden rendben, mert a Simicskához köthető vállalkozás tette „a legkedvezőbb ajánlatot”, illetve, hogy „ebben az esetben is, a közbeszerzési eljárások szabályosságát ellenőrizte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya, és az eljárásokat, így a győztes kihirdetését is jóváhagyta”. Az elmúlt évek „emútnyócévező” és „bukottbaloldalazó” fideszes stílusától szokatlanul meglepően visszafogottra sikerült a közleményük, mi több, felajánlották a szocialistáknak, hogy a jövőben is kérdezzenek bátran, hiszen „Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata minden segítséget biztosít az Önök számára”. Ez legalábbis megmosolyogató, figyelembe véve, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elmúlt időszakban kiadott állásfoglalásai szerint az önkormányzat, illetve egy esetben a Miskolci Turisztikai Kft. is, törvénytelenül tart vissza közérdekű adatokat.
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
is olvasható – „lehetőséget ad a rendszergazdáknak szoftverek telepítésére a gép előtt ülő felhasználó beavatkozása nélkül”. Mindez azt jelenti: elvileg lehetséges, hogy a felügyeleti szerv nevében eljáró rendszergazda – az egyébként kémkedésre valóban alkalmatlan távfelügyeleti rendszeren keresztül – olyan szoftvereket is telepítsen a gépekre, amelyek viszont már alkalmasak a személyes adatok jogosulatlan megszerzésére. Ilyen például a keylogger, azaz a billentyűleütéseket figyelő és rögzítő program, amely képes arra, hogy akár még bankszámlaadatokhoz is hozzájuttasson illetékteleneket.
Arra viszont egyáltalán nem kaptak választ a városvezetéstől a szocialisták, hogy miként használja fel Miskolc a programra szánt mintegy 4 milliárd forint közpénzt. Ez utóbbi ügyében ezért Simon Gábor országgyűlési képviselő kénytelen volt Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől írásos tájékoztatást kérni. A válasz nemrégiben meg is érkezett. Eszerint összesen 2 milliárdot költenek magukra a számítógépekre, 500 milliót hálózatfejlesztésre, további bő 300 millió pedig a közreműködő szervezeteknek (Miskolc önkormányzatának, a Miskolc Holdingnak, az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszternek, a Young & Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft.nek) adnak. Ennek alapján joggal vetődik fel a kérdés: hová lett mintegy 1,2 milliárd forint?
30
Anarchia és káosz uralkodik a városházán: az elfogadott munkatervre folyamatosan fitytyet hány a városvezetés. A képviselők így képtelenek megtervezni munkájukat, hiszen gyakorlatilag azt sem tudják, mikor lesz közgyűlés, és mikor nem. Azzal, hogy a miskolci városvezetés indoklás nélkül egy nappal előrébb hozta az eredetileg december 12-re meghirdetett közgyűlést, ráadásul mindezt december 9-én délután közölték az érintettekkel, ismét bebizonyította: a Fidesz még egy egyszerű közgyűlést is képtelen tisztességesen megszervezni. A káosz nem új keletű, a városvezetés az elmúlt időszakban folyamatosan tologatta ide-oda a közgyűlések időpontjait. A munkaterv szerinti október 17-i közgyűlést például október 22-én, míg a szeptember 19-it szeptember 26-án tartották meg. Augusztus 29-re és november 11-re viszont rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Ugyanezt tették az ellenzéki szocialisták kezdeményezésére július 18-án és december 20-án is, csak éppen arról nem akartak tárgyalni, ami miatt az MSZP kezdeményezte a testületi ülést: júliusban a trafikmutyival kapcsolatos közgyűlést bojkottálták a fideszesek, decemberben pedig nem vették napirendre a szocialisták egyetlen előterjesztését sem. Az ellenzéki frakció akkor azt szerette volna elérni, hogy Miskolcon is kaphassanak a rászorulók szociális tűzifát, másrészt arra tettek javaslatot, hogy a három- és többgyermekes családok részére karácsonyi ünnepséget szervezzen a város. Harmadik témajavaslatuk az volt, hogy Miskolc – karácsony közeledtével – adjon 10 ezer forintnyi egyszeri támogatást a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásban részesülők számára, a negyedik pedig az, hogy a város adjon év végi rendkívüli juttatást az önkormányzati munkavállalók (közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők, fizikai munkavállalók) számára.
20
10
5
Jellemző a fideszes mentalitásra, hogy noha a közgyűlést már december 12-én kezdeményezte az MSZP, a testületi ülést rajtaütésszerűen, december 19-én este hívták össze december 20-a reggelre: hátha így még az MSZP-frakció tagjai sem lesznek ott. Ott voltak, így a B terv lépett életbe: mindenféle mondvacsinált kifogással – a fideszes városvezetés játékaihoz fenntartások nélkül asszisztáló jegyző javaslatára – tárgyalásra alkalmatlannak minősítették mind a négy előterjesztést. Rendszeres egyébként az is, hogy a meghirdetett napirendek mellé rengeteg sürgősségi indítványt nyújtanak be, azokat gyakran a közgyűlés előtti utolsó órákban küldik ki a képviselőknek, akik így nemhogy véleményezni, de még átolvasni sem nagyon tudják a dokumentumokat. Tucatnyi olyan előterjesztésről derült ki a közgyűlésen, hogy hibás, volt olyan, amit emiatt többször is tárgyalni kellett. Az összeállított anyagok előkészítetlenek, olyasmire is volt példa, hogy más változatot kapott egy kormánypárti képviselő, s mást egy ellenzéki.
miskolci valóság
4
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2014. JANUÁR
5
Krizának bírósági papírja van arról, hogy hazudott! Kriza Ákos Miskolc egyetlen polgármestere, akiről jogerős bírósági ítélet állapította meg, hogy az önkormányzat nevében eljárva hazudott A Debreceni Ítélőtábla Pf.I20.432/2013/5. számú ítéletével megállapította, hogy Kriza Ákos polgármester 2011. március 9-én a Legfőbb Ügyészség előtt sajtótájékoztatón a valóságot hamis színben feltüntető kijelentéseket és tényállításokat tett. A jogi nyelvet az egyszerű ember nyelvére lefordítva a bíróság azt jelentette ki: Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere, Kriza Ákos hazudott. A miskolci fideszes városvezető 2011. március 9-én, óriási csinnadratta közepette, Budapesten, a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést 74 olyan állítólagos ügyben, amelyekben szerinte a volt miskolci városvezetés és a Miskolc Holding korábbi vezetése büntetőjogi felelősséggel tartozik. A 74 ügy túlnyomó részében azóta jogerősen is megszüntették a nyomozást, bűncselekmény hiányában. Gyanúsítotti kihallgatás egyetlen esetben sem történt. Azon az ominózus sajtótájékoztatón a polgármester bűncselekmény-gyanús ügyek között emlegette Mokrai Mihály korábbi miskolci szocialista alpolgármester és a Bátor Pénzügyi Zrt. nevét. Az elhangzottak miatt nyújtott be keresetet a Bátor Zrt., mert megítélése szerint a nyilatkozat megsértette a cég jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát (Mokrai azért nem perelt, mert a polgármester feljelentése alapján az ügyben büntetőeljárás is indult. A
nyomozást viszont utóbb – bűncselekmény hiányában – ebben az esetben is megszűntették). A Bátor Zrt. viszont a bírósági eljárás során be tudta bizonyítani igazát, így a másodfokon eljáró ítélőtábla megállapította a jogsértést: november 19én kelt jogerős ítéletében az ítélőtábla arra kötelezte az alperest, azaz Kriza Ákos polgármestert, hogy „az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, saját költségén, 30 napon belül nyilvánosságra hozza”. Minderre Kriza Ákos az óév utolsó napját találta a legalkalmasabbnak, nyilván bízva abban, hogy minél kevesebben vesznek majd részt a számára rendkívül kellemetlen sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón elhangzottakról ennek megfelelően nem tudósított sem az önkormányzati fenntartású városi tévé, sem az önkormányzati fenntartású internetes hírportál, sem pedig az önkormányzati fenntartású Miskolci Napló. A Fidesz-KDNP miskolci képviselőcsoportja ugyanakkor közleményben reagált az ítéletről szóló hírre, de hazudozás nélkül azt sem sikerült összerakniuk. Kijelentették például, hogy „az ítélet rendelkező részében szó sincs Miskolc polgármesteréről”. Pedig, mint azt az ítélet első oldaláról szóló fotónk is bizonyítja, dehogy nincs. Róla szól.
Rágalmakkal támad a Fidesz
Bocsánatkérés helyett fenyegetőzés
Becsületsértő és hazug állításokkal tömték tele a Miskolci Tövis című fideszes pártkiadványt
Megsértette az X-Centrum Kft. és Bernáth Attila jó hírnevét Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, még a 2010-es választási kampányban. Az ezt kimondó jogerős bírósági ítélet ellenére azonban a városvezető továbbra sem hajlandó arra, hogy bocsánatot kérjen a nagy nyilvánosság előtt elkövetett hazugságaiért, ehelyett perrel fenyegetőzik.
Eséllyel pályázik minden idők leggusztustalanabb és legmocskosabb miskolci pártkiadványának titulusára a Miskolci Tövis címmel decemberben terjesztett fideszes kampányújság: az ország és a város uralkodói, érezve vesztüket, semmitől sem riadnak vissza, soha nem látott mocsokba rántva a közbeszédet.
Kriza Ákos a 2010-es választási kampányban Bayer Zsolttal közös tévészereplésében 7 percen keresztül állított hazugságokat Bernáth Attiláról. Bernáth és a tévéműsorban szintén megrágalmazott X-Centrum Kft. büntetőfeljelentést tett az ügyben, a büntetőeljárás jelenleg is zajlik. Polgári peres eljárást is indítottak Kriza ellen, ebben viszont már született jogerős ítélet: a Debreceni Ítélőtábla PF. I. 20.501/2011/4. számú ügyben kimondta, hogy az I. rendű alperes (Kriza Ákos), megsértette az I. rendű felperes (X-Centrum Kft.) és a II. rendű felperes (Bernáth Attila) jó hírnevét. Nemcsak igazmondásból, jellemességből sem sikerült megugornia az amúgy sem túl magasra helyezett lécet Kriza Ákosnak: noha az eljárás során többször szembesült azzal, hogy állításai valótlanok, bocsánatot mégsem kért, arra – pedig többször is kérte tőle ezt az érintett – jelenleg sem mutat semmiféle hajlandóságot. Mi több, még fenyegetőzik is. Mivel Bernáth sajtótájékoztatón számolt be a bíróság döntéséről, a polgármester – gondolta, talán menti a menthetőt, megpróbálja a lezárt bírósági eljárást, a jogerős ítéletet vitás ügynek láttatni – a városháza szóvivőjével azt közöltette: Bernáth Attila erkölcsiségében elfogadhatatlan és képtelen állításokat fogalmazott meg Kriza Ákos polgármesterről, emiatt ő bírósági úton kíván elégtételt venni. A polgármester a jelek szerint azt hiszi, hogy a saját személyes érdeke mindenen felüli, mindent megengedhet magának. Hazudozhat, meggyalázhat, eltiporhat bárkit, aki az útjába kerül. Erre Magyarországon, de legfőképpen itt, Miskolcon, semmi szükség nincs. Mindez csak rombol, értéket nem teremt. Ehhez nagyon ért a Fidesz.
C
Y
M
100
90
80
70
60
A kiadványban MSZP-s politikusok, miskolci magánemberek (értsd: nem közszereplők) magánéletében vájkálnak, pocskondiázzák őket, családtagjaikat, barátaikat, hozzátartozóikat. A Miskolci Tövisben becsületsértő állításokkal támad a Fidesz, s ez közönséges bűncselekmény. Rágalmaikat, hazugságaikat nem lehet szó nélkül hagyni, ezért döntöttek úgy az érintettek, Simon Gábor országgyűlési képviselő, Halmai Gyula és Bernáth Attila, hogy büntetőfeljelentést tesznek. Reményeik szerint a rendőrségi nyomozás kideríti, hogy kik követték el a rágalmazásokat, a becsületsértéseket, s kiknek a megbízásából tették mindezt.
A kiadványban szerzőként megjelölt M. Julianna, Bazilius, Rozgonyi, Mocsai Virág vagy nyilván nem létező személyek, vagy ha mégis, akkor olyan messzire bújtak el, hogy még a Fidesz kampányirodáján sem tudják, hol vannak: az érintettek ugyanis eljuttatták a feljelentés teljes szövegét a Fideszhez, de ők nem reagáltak rá, kísérletet sem tettek a helyzet tisztázására, becsületes kezelésére. Mintha semmi sem történt volna. A kiadvány középső oldalán – itt is egyszerűen hülyének nézve az olvasót – egy panellakásban, szemmel láthatólag hamisított ajtófirkával illusztrálva, ufónak öltözve, baktériummentes szerelésben takarítást mímel Csöbör Katalin, Sebestyén László és Kriza Ákos. Ha magukról hazudozni akarnak – bár ez sem helyes –, ám tegyék. Másokat azonban tiszteljenek meg azzal, hogy a becsületüket nem sértik meg, jó hírnevüket nem tiporják sárba, pusztán aljas politikai szándékból. Négy éves kormányzati teljesítményükről adjanak
inkább számot, ne pedig azt mutassák meg, hogy a hatalom birtokában gátlástalanul gyalázhatnak mindenkit, akik nem ők. A Fidesz a négy éves városrombolás, az általuk meghonosított arrogancia, a hazudozás, a titkolózás és a semmittevés után a valóság helyett újra kitalált történetekkel háborítja fel a miskolciakat. A stílus nem változott a 2010-es kampány óta, csak még durvább, még mocskosabb lett. Erre biztosan nincs szükségük a városlakóknak. 2014. április 6-án, az országgyűlési választásokon tehetnek is érte, nemet mondhatnak erre a sílusra, száműzve a hatalomból azokat, akik mindezért felelősök.
Hazudtak a hazug óriásplakátok áráról is A rendőrség megállapította: a miskolci városháza által korábban állított 1,3 millió helyett 3 millió forintba került a tavalyi önkormányzati óriásplakát-kampány. A plakátok ráadásul valótlan állításokat tartalmaztak. A lenyomtuk az adósságot című plakátkampánnyal tavaly tavasszal azt akarták Kriza Ákosék a miskolciaknak beadni, hogy a tényleges adósságállománynál 10 milliárd forinttal nagyobb az a tétel, amelyet a Káli-féle városvezetés örökül hagyott 2010-ben. Konkrétan: ráhazudtak a plakátra 10 milliárd forintot. De hazudtak akkor is, amikor azt állították, mindez 1,3 millió forintba került, hiszen kiderült, 3 millió az az 1,3. Mindennek ellenére a rendőrség megszüntette a nyomozást az ügyben. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a polgármester nem követett el törvénysértést azzal, hogy megrendel-
50
40
30
20
10
5
te a kampányt, ráadásul ki sem fizették a hirdetések árát az önkormányzati tulajdonú Mikom Nonprofit Kft.-nek, azaz nem történt hűtlen kezelés. A pecsétes rendőrségi határozatból azonban két fontos dolog kiderül: az egyik, hogy hazudott az árról a városvezetés, a másik, hogy a Mikom alvállalkozót vett igénybe a szerződés teljesítéséhez. Ez az alvállalkozó a Publimont Hirdetésszervező Kft. Ez a cég, akárcsak a szelektív hulladékgyűjtés kommunikálásával a napokban megbízott Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft. (lásd cikkünket a 4. oldalon) Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik. Simicska Lajos a Fidesz volt pártpénztárnoka, az elmúlt három évben összességében több százmilliárd forintos állami megbízatásokat elnyerő Közgép tulajdonosa. A jelek szerint Miskolc is a birodalma része.
miskolci valóság
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
6
2014. JANUÁR
Strandépítés helyett kampányfogás Azt állítják, strand épül Miskolctapolcán. Egy úszómedence és a hozzá tartozó lelátó viszont nem az nem uszodát akarnak, hanem strandot? Mi a helyzet a rendezetlen tulajdonviszonyokkal? – ezekre a kérdésekre semmiféle érdemi válasz nem érkezett a
Egyetlen 50 méteres úszómedence, ahhoz tartozó lelátó és szauna épül másfél milliárdból Miskolctapolcán, de jó esetben is csak egy részére van fedezet. A fideszes városvezetés és Sebestyén László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt állítja, hogy strand lesz belőle, de nem tudni, hogy miként, milyen tervek alapján, mikor és miből.
százmilliókat? Vagy miért egy győri illetőségű céget kértek fel 120 millióért szaktanácsadásra? Vagy miért egy
selő és városvezető, hogy strandot építenek Miskolctapolcán. A pályázatuk 2012-ben elbukott, egyetlen fillért sem tudtak erre a célra szerezni, miközben Debrecen, vagy Nyíregyháza milliárdos forrásokhoz jutott hozzá. Évek óta csak ígérgetnek, s most, a választások közeledtével egy olyan projektbe kezdenek bele, amelyre az égvilágon semmi szükség. Kampányolni, megtéveszteni tökéletes
Nagyjából így foglalható össze az, amit a decemberi miskolctapolcai fórumon próbáltak a hivatalosságok elmagyarázni az egyre türelmetlenebb hallgatóságnak. A fórumon arról számolt be a városvezetés a helyieknek, mit is szeretnének építeni a december elején elindított, de korábban senkivel sem egyeztetett beruházásuk során. Újdonságot azonban nem tudhattak meg az érdeklődők, s még a kérdéseikre sem igen kaptak választ. Győri cég ad tanácsokat, győri cég tervezte, zalaegerszegi építi Mi szükség van egy újabb úszómedencére, amikor másfél kilométerre ott a sportuszoda? Miből tartják azt fenn? Minek építenek újabb szaunákat, amikor a Barlangfürdőben amúgy is üzemel egy szaunapark? Ki az, aki egy szimpla úszómedence és néhány szauna miatt kilátogat Tapolcára? Vajon mennyire örülnek a versenymedencének a kisgyermekes családok? Miért nem egyeztették legújabb bombasztikus terveiket a tapolcaiakkal, akik köztudomásúlag
fórumon, mi több, a sok felháborodott hozzászólás és kérdés annyira kikezdte a magas lóról előadó érintettek idegeit, hogy bő másfél óra után be is rekesztették az úgynevezett tájékoztatót. Pedig azt még meg sem kérdezte senki, hogy ki fizeti vissza az elmúlt három évben tanulmányokra, tervekre potyára elköltött
győri illetőségű céget bíztak meg, ki tudja mennyiért, a tervek elkészítésével? Vagy miért úgy határozták meg a feltételeket a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás során, hogy azoknak egyetlen miskolci, vagy borsodi cég se tudjon megfelelni, s így oda tudják azt adni egy zalaegerszegi cégnek? Mint ismert, 2009 óta folyamatosan arról beszélt minden fideszes országgyűlési képvi-
300 millióval többet költenek a várra A rekonstrukciós munkálatok már elkezdődtek, amikor a városvezetés rájött, hogy kevés lesz a pénz a beruházásra a közbeszerzési eljárást viszont már hirdetmény nélküli tárgyalásos formában folytatták le. 2012 novemberében az Ady Endre Művelődési Házban lezajlott lakossági fórumon azt fejtegették az illetékesek, hogy 2013 februárjában lesz meg a szerződéskötés, a beruházás 2014. május 31-ig befejeződik. Ezután újabb hónapok teltek el, mert a közbeszerzésen vesztes cég jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Az eljárás befejezését követően végül 2013 augusztusában írták alá a szerződést a ZERON Zrt.-vel (amelyről tudni kell, hogy 2011 januárjában jött létre a budapesti Zeron Kft-ből, átalakulással). Pedig 2011 elején Czinkné Sztán Anikó, a Miskolci Turisztikai Kft. akkor még frissen kinevezett, ám a káoszos selyemréti fürdőberuházás után 2013 nyarán menesztett igazgatója azt engedte sejtetni az Észak-Magyarországnak adott interjújában, hogy a projekt most már végre jó kezekbe (értsd: a fideszes városvezetés kezébe) került, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy helyrehozzák mindazt, amit szerintük az előző városvezetés elrontott. Hangsúlyozta, hogy „fából próbálnak vaskarikát csinálni”, mert a határidők szorítják őket. Ehhez képest két és fél év elteltével írták csak alá a 938 millió 500 ezer forintba kerülő beruházás kivitelezés szerződését. Ami ma már nem annyiba kerül. A fideszes városvezetés ugyanis tavaly decemberben azt indítványozta – természetesen sürgősséggel – az önkormányzat közgyűlésén, hogy a város, saját forrásból, 100 millió forinttal járuljon hozzá a várfelújítás kivitelezési költségeihez, azok ugyanis megemelkedtek. Meg kell erősíteni a várfalakat, erre kell a 100 millió, viszont az összeg nagyságát figyelembe véve a munkálatokat csak újabb közbeszerzési eljárást követően lehetne elindítani. Erről az eljárásról azonban semmi hír sincs. De nemcsak erről a 100 millióról döntött a decemberi közgyűlés, hanem további 200 millió forint sorsáról is. Az a Lovagi Tornák Terére kell, ennyivel növelték meg a projekt eredetileg tervezett költségvetését.
Két és fél éven keresztül szerencsétlenkedett a fideszes városvezetés azzal, hogy kiválassza a diósgyőri vár felújításának kivitelezőjét. Miután ez megtörtént, s elkezdődött a munka, további 300 millió forintot szavaztak meg a projektre. Így könnyű volt olcsónak tűnő ajánlattal nyerni. A Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című projektet kiemelt projektté nyilvánította 2010 márciusában még az előző, szocialista kormány, akkor határozták meg a 2,4 milliárd forintos keretösszeget, mintegy 400 millió forintos önrésszel. Ez volt a pályázat első fordulója. A város a második fordulóban, 2011-ben is sikerrel szerepelt, így ebben az évben már el lehetett kezdeni a terveztetést, a kivitelező kiválasztását. Úgy volt, hogy a tényleges munka már 2012 januárjában elkezdődik, többek között emiatt döntöttek úgy a Kaláka Fesztivál szervezői, hogy Egerbe költöznek (a 2012-es, 33. Kaláka Fesztivált így már ott rendezték meg, csakúgy, mint a 2013-ast). Ennek ellenére Diósgyőrben egészen 2013 késő nyaráig még egy kapavágás sem történt, a kivitelezőt ugyanis egészen addig nem sikerült kiválasztania az ajánlatkérőnek. De menjünk sorjában. A 2012 januári után a második határidő a felújítás elkezdésére 2012 június vége volt. 2012 novemberében ugyanakkor már arról szóltak a hírek, hogy az első közbeszerzési eljárást visszavonták, a másodikat pedig eredménytelennek nyilvánították. Belekezdtek tehát egy harmadikba, ezt
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
Kampányolni, a miskolciakat megtéveszteni viszont nagyszerűen lehet vele. Sebestyén László például a közpénzből fenntartott, fideszes propagandaújsággá züllesztett önkormányzati lap, a Miskolci Napló hasábjain január elején egy interjúnak álcázott pr-cikkben azt fejtegeti, mi mindent tett a Fidesz az elmúlt években a városért, s milyen terveik vannak a jövőre nézve. Itt 5 milliárd forintosra tervezett miskolctapolcai fejlesztésről beszélt, annak ellenére, hogy semmiféle döntés nem született ekkora mértékű támogatásról. A mostani medenceépítés (melyet a lelátókkal és a szaunaparkkal együtt 1,5 milliárdból hoznának ki) jó részét TAO-s forrásból finanszírozzák. Ezek azok az adóforintok, amelyeket az adózó cégek nem befizetnek a költségvetésbe, hanem olyan sportcélú fejlesztéseket támogatnak belőle, amelyek elvileg gyerekeknek készülnek. Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy a sokmedencés élményfürdők világában a miskolci gyerekek vajon mennyire örülnek majd egy szimpla, fedetlen, 50 méter hosszúságú úszómedencének.
Sarcolja a Fidesz a miskolci vállalkozásokat A tavaly bevezetett telekadóval és a közelmúltban kivetett víziközműfejlesztési hozzájárulással rengeteg miskolci kis- és középvállalkozást hozott lehetetlen helyzetbe a fideszes városvezetés. Ha már ígéretükkel ellentétben képtelenek új munkahelyeket teremteni, legalább azokat a cégeket hagyják élni, amelyek még talpon maradtak ebben a szörnyű gazdasági helyzetben. A 2010-es választási kampányban azt ígérte a Fidesz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet hoz létre az országban. Ehhez képest a versenyszférában ma kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltás előtt, több százezren pedig külföldön keresik a boldogulást. A foglalkoztatási sikerpropagandát persze nyomja a kormányzat, de azok kozmetikázott adatok, semmi közük a valósághoz (például a felduzzasztott létszámú közmunkásgárdát, s adott esetben a külföldön dolgozókat is beszámítják a statisztikába). Ami Miskolcot illeti: a fideszes Sebestyén László – még országgyűlési képviselőjelöltként – azt ígérte a 2010-es kampányában, hogy még abban az évben újraindítják a DAM-ot. Ez azóta sem történt meg, sőt, a DAM területén még működő egyéb vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozták, például a telekadó tavalyi bevezetésével. Adót ugyan csak a 25 ezer négyzetméter feletti terület után kell fizetni, ám az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, azaz hiába több cég működik rajta, a 25 ezer négyzetmétert túllépték, s így a sarcot meg kell fizetniük. Többüknél ez utóbbi milliós, néhányuknál akár tízmilliós tételt is jelenthet. Ezek kifizetése a cégek ellehetetlenüléséhez vezethet, sok ember munkahelye, s ezáltal sok miskolci család megélhetése kerülhet így veszélybe. A fideszes városvezetés legújabb húzása most az, hogy a Mivíz Zrt.-n keresztül belvárosi cégeket köteleznek több százezer forint kifizetésére, víziközmű-fejlesztési hozzájárulás címén. Olyan vállalkozásokat sarcolnak, amelyeknél nem kell semmiféle közművet fejleszteni. Az MSZP információi szerint az egészre azért van szükség, mert a korábban nyereséges Mivíz Zrt. a rossz gazdálkodás miatt veszteségessé vált, s ilyen akciókkal akarják javítani a mérlegüket. „Ilyen-olyan adókkal, fizetési kötelezvényekkel sarcolják a miskolci vállalkozásokat, miközben komoly bevételt eredményező miskolci beruházási feladatokkal olyan cégeket bíznak meg, amelyeknek az égvilágon semmi közük sincs Miskolchoz. Követeljük, hogy a telekadóról és a vállalkozásokra kvázi adóként kivetett közműfejlesztési hozzájárulásról szóló döntést vonja vissza a város fideszes vezetése, illetve az illetékes cégvezetés” – jelentette ki Varga László szocialista országgyűlési képviselő, aki idén tavasszal a kormányváltó összefogás országgyűlési képviselőjelöltje lesz a miskolci 2-es számú választókerületben.
miskolci valóság
6
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2014. JANUÁR
7
Egy hónapos csúszással indult a villamos Nem tudni miért, mert azt nem mondták meg. Kifizetni biztosan nem fizették ki A korábban ígérthez képest közel egy hó- lása is lezárult. Az új és modern villamosok nyertesként kihozniuk, melynek járművei napos csúszással, január 20-án forgalomba fogadásához a korábbi javítócsarnokot és a után áfát kell fizetnie az MVK Zrt.-nek (az állították az első miskolci Skoda villamost. karbantartó bázist is teljesen felújították. összes többi gyártó esetében erre nem lett A csúszás állítólag nem volna szükség). Az áfafizetéshez azért történt, mert nem 1 milliárd forintra lenne szükség, fizették ki a villamoamit hitelből finanszíroznának. sokat, de, hogy akkor Ehhez képest ma már komoly siA Kandó téri villamosforduló ügyében a Fidesz az elmúlt években semmi mást miért, arra nem voltak kerpropagandát építettek a Zöld sem tett, csak a szocialistákra mutogatott, mondván, a villamosforduló átalakíhajlandóak válaszolni Nyílra. Sebestyén László fideszes tását kihagyták a pályázatból. Ez valóban így történt, ám azt már nem teszik az illetékesek. Egyébként országgyűlési képviselőnek a Mishozzá, hogy azért, mert a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt nem akarták meg tényleg nem fizetkolci Naplóban megjelent egy prkockáztatni a pályázat sikerét. A tér és a villamosforduló átalakítására ugyanték ki, azt állítják, az átinterjúja, melynek mellékleteként akkor megvolt a tervük, jött azonban a váltás, s minden mehetett a kukába. adás-átvétel után kell ezt egy Fejlesztések – forintban című Kriza Ákosék három éven keresztül szidták a szocialistákat a Kandó tér megtenniük. összeállítás szerepel. Ide sikerült ügyében is, végül, mivel már szorított az idő, tavaly októberben úgy döntötbecsempészniük például a Setek, hogy kicseréltetik a síneket és a váltókat. A feladat elvégzésére meghíAz Európai Unió lyemréti Strandfürdő 1 milliárdos vásos közbeszerzést hirdettek, ám a meghívottak közül senki sem vállalta el támogatásával az fejlesztése (2009-ben nyert rá a kivitelezést, talán azért, mert kevesellték a pénzt. Európai Kohéziós állami támogatást a Káli-féle váAz új villamos forgalomba helyezése miatt viszont mégiscsak szükség Fejlesztési Alap társfirosvezetés) és a diósgyőri vár, volt a villamosforduló szerkezetének megerősítésére: az elkorhadt talpfákat nanszírozásával megvailletve a lillafüredi függőkert refémrudakkal váltották ki, s az egész szerkezetet újabb pontokon rögzítették lósuló Zöld Nyíl Miskolci a betonalaphoz. Ez azonban ablakon kidobott pénz, hiszen néhány Villamosfejlesztési projekt hónap múlva úgyis elvégzik a síncserét, s elbontják azt, amit most jogi, gazdasági és műnagyjából több millió forintért eszkábáltak. S mindezt azért, mert szaki előkészítése a szoelszórakozták az időt, de ragaszkodtak ahhoz is, hogy még a cialista városvezetés ideválasztások előtt szolgálatba álljon az új villamos… jén, 2006-ban kezdődött el. 2008. október 9-én a város akkori polgármestere, Káli Sándor, A beruházásnak azonban nem örült az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági minden politikus, a 2010-es választáminiszterrel, Bajnai Gordonnal írta alá a tá- si kampányban támadták is lelkesen. mogatási szerződést. 2010 májusában az- Na, kik? Természetesen a programot tán a Thököly utcai sínátvágással megindult ma már kisajátító Fidesz. A miskolci a tényleges beruházás. Pelczné dr. Gáll Ildikó, a párt alelnöAz elmúlt években megújult Miskolc ke például egyenesen odáig ment, villamospályája, a villamoshálózat 1,5 ki- hogy a választási hajrában már lométerrel meghosszabbodott, megépült a a projekt lehetséges leállításáról Diósgyőr–Felső-Majláth vonal. A forgalmi-, beszélt. A választásokat, mint javítótelepi- és bekötő vágányok, azok tarto- ismert, megnyerték, ám végül zékainak komplett rekonstrukciója is megtör- csak folytatták azt, amit Káli tént. Új utasperonok, megállók épültek, ezek Sándorék elindítottak. Amit nagy részébe olyan egyedi elemeket építettek hozzátettek, az a vilbe, amelyek az adott városrészre jellemzők. lamos kiválasztása A meglévő végállomási épületek ki- és átala- volt: sikerült is egy kítása, a jelző-, biztonsági eszközök megúju- olyan járműgyártót
Ablakon kidobott pénz
Kis Szilvamag: se pénz, se elképzelés
Adventkor sem jöhetett az Advent tér
Egyik pillanatban szökőkutat tennének a tér közepére, a másik pillanatban pápaszoborról és országzászlóról beszélnek már régen levonultak, a Kis Szilvamag ügyében egészen mostanáig semmi sem történt: idén decemberig díszelgett ott elhanyagolva, parlagon, a Nagy Lajos király utca végén. Végül karácsony előtt pár nap alatt összedobták a térrendezés – ahogyan fogalmaztak – első ütemét (nyilván, ennek semmi köze ahhoz, hogy április 6-án választások lesznek). Kitakarították és földdel töltötték föl a területet, zúzottköves járdát építettek, kiültettek 22 fát, a betonjárda mellé minicserjéket telepítettek. Mindezt viszont úgy végezték el, hogy a tér most már középre lejt, azaz egy kiadós esőzés után kiváló fürdőhely alakulhat ott ki, a diósgyőriek nagy örömére. Mindezért 10 millió forintot fizettek a kivitelező Bau-Vill. Épker Kft.-nek. Azt viszont nem tudták megmondani, hogy a további ütemeket miből finanszírozzák, ráadásul a tervekről is össze-viszsza beszélnek. Míg ugyanis Koczák Szilvia városházi szóvivő decemberben azt nyilatkozta az önkormányzati lapnak, hogy a tér közepére egy hat-nyolc méter magas vízoszlopú szökőkutat építenek, melyet a Szinva vize táplálna, addig Rostás László főépítész ugyanennek a lapnak januárban már azt mondta, hogy „a II. János Pál pápa tér egyebek mellett otthont adhat majd a villamosvonal meghosszabbítása után a pálya és az út közé szorult diósgyőri országzászlónak, és egy, a néhai pápát ábrázoló szobornak is”. Miután nehezen képzelhető el, hogy akár az országzászlót, akár a szobrot a tér valamelyik szélére száműznék, az egészből az a következtetés vonható le, hogy a városvezetés azt sem tudja, tulajdonképpen mihez is akar kezdeni a II. János Pál pápa térré vált Kis Szilvamaggal. Az viszont biztos, bármi is történik – ha történik –, azt csak úgy tudják megoldani, hogy a decemberben 10 millióért kialakított közterületet ismét szétszedik. Vagyis a munkára fordított források jelentős része kidobott pénz.
Úgy tűnik, fogalma sincs a városvezetésnek, hogy mit akar kezdeni a most már II. János Pál pápa térnek nevezett, a Diósgyőr szerte viszont Kis Szilvamagként ismert közterülettel. Egyik pillanatban szökőkutat tennének a tér közepére, a másik pillanatban pápaszoborról és országzászlóról beszélnek. Egy biztos, forrás még egyikre sincs. A diósgyőri Kis Szilvamag annak idején a Zöld nyíl projekt részeként vált beépíthetővé. A Káli-féle önkormányzatnak ugyanis sikerült megvennie a területen lévő ingatlanokat, az épületeket elbontották, így a villamos újonnan épített nyomvonalát is távolabb lehetett helyezni az Árpád utcai panelektől. Maradt viszont egy beépítetlen, üres tér, ezzel kellett volna kezdenie valamit a menet közben hivatalba lépő fideszes városvezetésnek. Három éven keresztül hozzá sem szagoltak. Noha a villamosprojekt pályarekonstrukciós munkálatai, valamint a sínek meghosszabbítása már régen megtörtént, a munkások
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
konstrukciója (2010-ben nyilvánította kiemelt projektté a szocialista kormány) mellé a Zöld Nyilat is, azzal a szellemes fordulattal, hogy az ő érdemük a projekt „lényegi részének befejezése”. A most forgalomba állított villamost ugyanakkor még most sem sikerült kifizetniük. A szocialisták gyanították, hogy emiatt csúszik a villamos forgalomba helyezése (karácsonyra ígérték a hivatalosságok), éppen ezért január elején követelték a városvezetéstől, hozzák nyilvánosságra a kifizetett számlákat. Ezt ugyan nem tették meg, de néhány nap múlva bejelentették, hogy január 20-ától már utasokat is szállít a másodikként megérkezett új villamos (hogy az elsővel mi van, azt nem tudni). Ezzel párhuzamosan az MVK Zrt. közleményben tudatta, hogy „a villamosok ellenértékének kifizetésére az átadás-átvételi eljárás lezárását követően, a Járműszállítási Szerződésben foglaltak szerint kerül sor.” Arról egy szót sem írtak, hogy akkor vajon miért késett egy hónapot a forgalomba állítás?
Háromszor került a miskolci önkormányzat közgyűlése elé a hivatalosan még ma sem létező Advent tér ügye: a perecesiek erre a névre szerették volna keresztelni az Erenyői út és az ÉRÁK felhajtójának kereszteződésében található közterületet. Hiába, a keresztényi Fidesz-KDNP-s közgyűlési többség mindhárom alkalommal úgy döntött, meg sem tárgyalja a terület szocialista képviselője által benyújtott indítványt. Legutóbb decemberben, advent idején. Először 2013 februárjában, majd 2013 márciusában kísérelte meg Pereces szocialista önkormányzati képviselője elérni, hogy a helyiek kezdeményezésére kapja meg az Advent tér nevet a kereszteződés. Mindkétszer ugyanazzal az indokkal döntött úgy a Fidesz-KDNP-s többség, hogy nem tárgyalja az előterjesztést: a közterületként funkcionáló közterület nem közterületként, hanem úgynevezett kivett iparterületként szerepel a rendezési tervben. Novemberben viszont – immáron Fidesz-KDNP-s javaslatra – arról döntöttek, hogy Aranycsapat tér névre keresztelik a DVTK-stadion előtti területet. Csakhogy a rendezési terv szerint az sem közterület, hanem birkózócsarnok és parkoló. Ráadásul az Aranycsapat tér nem is az önkormányzaté, a tulajdonos sem járult hozzá az elnevezéshez, s a lakosság sem véleményezhette az elnevezési szándékot. Így többszörösen törvénysértő módon hozta meg a döntést a fideszes többség. A perecesi szocialista képviselő az Aranycsapat térrel kapcsolatos döntés után úgy vélte, ezen az alapon az Advent tér is megkaphatja a nevét, ezért 2013 decemberében ismét beterjesztette a javaslatát. Tévedett, ezúttal sem tárgyalhattak róla, a Fidesz-KDNP-s többség advent idején sem vette napirendre az előterjesztést. Épelméjű ember a haját tépi a nyilvánvaló rosszindulat és pitiánerség láttán.
miskolci valóság
7
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
8
2014. JANUÁR
Tapolcán rendezik meg a Kocsonyafesztivált
Törökbálintról szerveznek Miskolci Sörfesztivált Hiába támasztotta fel egy miskolci közhasznú egyesület a korábban oly népszerű sörfesztivált, ők nem kaphattak a várostól olyan szuper kedvezményeket, mint ami kijárt a tévés Hajdú Péter frissen alakult cégének. A városi sportcsarnokban és környékén a ’90-es években megrendezett sörfesztiválokat még manapság is vidám nosztalgiával emlegetik a miskolciak. Ezt szerette volna feltámasztani a Miskolci Élő Zene Közhasznú Egyesület, amikor 2011-ben saját szervezésben, mindenféle önkormányzati támogatás nélkül ismét megrendezték a fesztivált. 2012-ben azonban hiába szerették volna mindezt megismételni, az utolsó pillanatban – szembesülve azzal, hogy a szervezéshez még csak egy kis jóindulatot sem kapnak a városvezetéstől – kénytelenek voltak lefújni az egészet. Kiderült ugyanis, hogy a városvezetés szeretne ugyan sörfesztivált, ám nem azt, amelyiket a miskolci közhasznú egyesület szervezett, hanem egy újat: azt, amelyiket az ismert televíziós műsorvezető, Hajdú Péter frissen alakult törökbálinti cége talált ki. Kriza Ákos polgármester a város nevében 2012. június 12-én írta alá a Hajdú Péter cégének enyhén szólva is kedvező szerződést. Ebben az áll: a város ingyen adja a fesztiválhoz a területet, a rendezvény idejére biztosítja a Népkertben található nyilvános WC-k térítésmentes használatát, biztosítja az orvosi ügyeletet, vállalja a takarítást, szemétszállítást. És az is a szerződés része, hogy a város – az MVK Zrt. tömegközlekedési járművein és a helyi médiumokban – hirdetési felületet ad az ismert tévés cégének. Ez így is történt. Ezen felül Hajdú Péter cégének – ugyancsak ingyen – területfoglalási engedélyt adtak információs- és értékesítési pontok kihelyezésére is. És amit vállalt még a város: a rendezvény megszervezésében aktív segítséget nyújt a törökbálinti cégnek. A szerződés 2017. szeptember 10-ig szól, de van benne egy kikötés: az „önkormányzat kárfelelőssége terhével vállalja, hogy amennyiben jelen megállapodás meghosszabbítására nem kerül sor, abban az esetben 2020. 09. 10. napjáig harmadik személlyel nem köt szerződést jelen megállapodás tárgyában.” Azaz, Hajdú Péter cége 2017-ig minden évben rendez fesztivált Miskolcon, ha viszont a szerződést nem hosszabbítják meg, akkor 2020-ig senki más nem teheti ezt meg. Ezek után nem lehet nem észrevenni Kriza Ákos és a miskolci Fidesz kulturális politikáját, amely a hagyományos, gyakran több évtizedes helyi gyökerű események, rendezvények tönkretételében, vagy profitorientált cégeknek történő átjátszásában merül ki. A Kocsonyafesztivál szervezői nem kapnak területfoglalási engedélyt, a Kaláka fesztivál Egerbe menekült, a dixie fesztivál megszűnt, az egykor nemzetközi operafesztivál csupán néhány magyar előadásra redukálódott érdemi visszhang nélkül. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Úgy tűnik, egyebek mellett a miskolci kultúrát is vissza kell szerezniük a miskolciaknak 2014-ben.
Az országos hírű fesztivált száműzte a belvárosból a fideszes városvezetés. Ők kocsonyafarsangot rendeznek, s megpróbálják „lenyúlni” a kocsonyafesztivál hírnevét sen összemossák a Kocsonyafesztivált a Kocsonyafarsanggal. Teszik ezt úgy, hogy a szervezőket folyamatosan rágalmazzák, feljelentik, lejáratják, fenyegetik. Az országos hírű rendezvény „lenyúlásának” szándéka viszont nyilván már jóval korábban megfogalmazódhatott a miskolci hivatalosságok fejében. Bizonyíték erre, hogy az önkormányzat 2013. október 18án elindította a Miskolci Kocsonya elnevezés levédését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Mindez a városnak 149 ezer 600 forintjába kerül, hiszen – ráadásul – gyorsított eljárásban kérték a védelmet. A fideszes városvezetés minden igyekezete ellenére mégis megtartják a nemzetközi hírű, Kiváló Minősítésű, Turisztikai Nívódíjas és számos szakmai elismerést besöprő Miskolci Kocsonyafesztivált. Igaz, a rendezvény ezúttal nem a belvárosban, hanem Miskolctapolcán lesz március 7-e és 9-e között. Az ok: a szervezők hiába kértek területfoglalási engedélyt a szokásos helyszínekre, a város, alattomos módon, elutasította a kérelmüket.
viszont a sietség, beadványukra egészen 2014. január 15-ig semmiféle hivatalos reakciót nem kaptak az önkormányzattól. Az engedélykérelmi procedúra elhúzódása ellenére azonban mégis elkezdték szervezni a rendezvényt, sőt, tervbe vették a bővítését is, hiszen Kazincbarcikát és Szikszót is felkérték, hogy néhány fontosabb programot rendezzenek meg.
14 évvel ezelőtt néhány miskolci lokálpatrióta kitalált és létrehozott egy olyan rendezvény-sorozatot, amely Miskolc hírnevét öregbíti, s nem utolsósorban jelentősen növeli a város idegenforgalmi bevételeit. Ez a Miskolci Kocsonyafesztivál, amely 13 év leforgása alatt az ország legnagyobb belépődíj-mentes fesztiváljává nőtte ki magát. Nem csoda, hogy olyanok vetettek rá szemet, akik értéket képtelenek teremteni, sőt, előszeretettel rombolnak (hol van már a régi fénye az Operafesztiválnak, hol vannak a korábban a legrangosabb hazai sakkversenyek között emlegetett Lékó + … rapid páros mérkőzések?), viszont szemérmetlenül képesek ékeskedni idegen tollakkal, mások sikereivel. De menjünk sorjában. Alig ért véget 2013-ban a XIII. Miskolci Kocsonyafesztivál, a szervezők elkezdték a XIV. fesztivál előkészítését. Kezdték rögtön azzal, hogy szokás szerint területfoglalási engedélyt kértek az önkormányzattól 2014-re. Hiába
A fideszes Kriza Ákos vezette önkormányzat ugyanakkor december 19-én bejelentette, hogy megszervezik a Miskolci Kocsonyafarsangot (később az is kiderült, hogy a szervező a város egyik cége, a Cine-Mis Nonprofit Kft. lesz), véletlenül éppen abban az időpontban, amelyre jó 10 hónappal korábban területfoglalási engedélyt kértek a Miskolci Kocsonyafesztivál szervezői. A városházi agytröszt nyilván úgy gondolta, hogy a magántulajdonban lévő Kocsonyafesztivál helyett életre hívnak egy új rendezvényt, amely – most még – önkormányzati tulajdon, de alkalmas arra, hogy a Kocsonyafesztivál évek hosszú során felépített hírnevét kihasználja, és kizárja a fesztiválszervezésből azokat, akik 14 évvel ezelőtt kitalálták, s azóta is működtették az egészet. Noha a jogvédettség miatt nem használhatták a Kocsonyafesztivál elnevezést (ezért is lett Miskolci Kocsonyafarsang a tervezett rendezvény neve), mindennapi kommunikációjukban mégis következete-
Kocsonyafarsanggal támadnak Krizáék
Ukrajna is a Kocsonyafesztivál mellett Január 15-én viszont közleményben tudatta a városháza, hogy elutasították a tavaly benyújtott kérelmet, s azt a másik két időpontot is, amit azóta kérelmeztek a Kocsonyafesztivál szervezői, mert „a kérelmekkel érintett időszakra más kérelmező, a CINE-MIS Nonprofit Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 5. szám székhelyű cég kapott terület-használati engedélyt”. A Kocsonyafesztivál szervezői nem adták fel, bejelentették, hogy Miskolctapolcán, a Kocsonyafesztivál parknak elnevezett öthektáros területen (az Iglói úton, az egykor az EFOTT-nak is helyet adó volt autós kempingben) tartják meg a fesztivált. Ez az ingatlan a „Karolai” Környezet-, Természetvédő és Ismeretterjesztő Közalapítvány kizárólagos használatában van, nincs szükség tehát közterület-foglalási engedélyre. Díszvendég idén is lesz, méghozzá Ukrajna. A ceremónia már meg is történt, Yurii Mushka, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a követségen vette át a fesztivál kabaláját, stílszerűen a kék-sárga békát. A szervezők a szokásos gazdag, színes kulturális és gasztronómiai programkínálattal várják tehát a miskolciakat és a városba érkező vendégeket Miskolctapolcán, s csak reménykedni tudnak abban, hogy a februári Kocsonyafarsang szervezői nem teszik teljesen tönkre a Kocsonyafesztivál országos hírnevét, a miskolciak legkedveltebb közösségi eseményét.
Ami siker, az a Fidesznek vörös posztó Elkobozta az ötletgazdától a Miskolci Régiségvásárt az önkormányzat. Mert sikeres volt felhívást tett közzé a régiségvásár üzemeltetésére, felügyeletére, illetve működtetésére. És a pofátlanság netovábbja, ahogyan a pályázatban hirdették a rendezvényt: „A Mis-
Ötlet és saját siker híján vedd el a másét. Körülbelül így írható le röviden a Fidesz-KDNP-s városvezetés mottója. Hiszen nemcsak a Miskolci Kocsonyafesztiválra igyekeznek rátenni a kezüket: korábban a Miskolci Régiségvásár is hasonló sorsra jutott. Hiába volt korrekt partnere a városnak egy évtizeden keresztül a Miskolci Régiségvásár szervezője, hiába fizette pontosan a helyhasználati díjat, egy hibát elkövetett: jól csinálta, amit csinált. A miskolci városvezetésnek ez vörös posztó, hiszen azt látják: olyan dolognak tudnak örülni a miskolciak, amihez nekik semmi közük. Így nem maradt más, lenyúlták a régiségvásárt is. Először csak együttműködési szerződést kínáltak a szervezőnek – éppen úgy, ahogy a Kocsonyafesztivál esetében –, aki ezt elfogadta. Ez viszont Kriza Ákos polgármesternek és társainak kevés volt: az önkormányzat pályázati
VALÓSÁG
MISKOLCI
C
Y
kolc város számára idegenforgalmi szempontból is jelentős vásár az elmúlt években mind területében, mind a látogatók létszámában jelentősen növekedett.” Ezek után azt hihetnénk, hogy a korábbi szervezővel mégis elégedett volt a város. De nem, mert hiába indult a vásár ötletgazdája a nyílt pályázaton, elbukott, egy olyan kft.-vel szemben, amely soha nem rendezett még hasonló programot. A történet hihetetlen, hiszen lenyúlták egy magáncég ötletét, majd odaadták másnak, megfosztva az ötletgazdát tíz év szellemi termékétől. És hogy milyen jogforrás alapján tehették ezt meg? Az nem derült ki. A városházi nyilatkozatokból annyit sikerült megtudni, szerintük az volt a baj a régiségvásárral, hogy esetleges volt. Esetleges. Értik ezt? Esetleges egy olyan vásár, amely már tíz éve sikeresen működött, ráadásul fix időpontban, minden hónap első vasárnapján…
Miskolci Valóság – térítésmentes időszaki kiadvány Kiadja az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szövetsége Miskolci Helyi Szervezete. Felelős kiadó: Bartha György. Felelős szerkesztő: Pusztai Gábor. Nyomdai munkák: Inform Média Kft.
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
miskolci valóság
8
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
