ÉHESZETI KÖZLÖNY 64, ÉVFOLYAM 4. SZAM 1949 ÁPRILIS A7*ERDELYRE5ZI>MCHESZ-ECYESULET>SZAKLAPJA ALMAVIRÁG. Lapunk főbb tartalma:

ÉHESZETI KÖZLÖNY

A7*ERDELYRE5ZI>MCHESZ-ECYESULET>SZAKLAPJA

64, ÉVFOLYAM

4. SZAM

1949 ÁPRILIS

Lapunk főbb tartalma: Induláskor: M á r k István 97 Kongresszusunk második napja — — — — 98 Hová helyezzük el a kap­ tárokat? — — — — 120 Mézecet készítése: ZHaJiy Sándor — — — — 120 A méhek szorgalma: Alzner Oszkár — — — 123 Ne csüggedjünk: Bálint Antal — — — — 124 Mindent a maga idejében: Mócsy István — — — 125 Tisztuló kirepülés; Ba-i czoni Ernő — — — 126 Hol és hogyan kezdi az méhész: Fánta. K á r o l y 127 Ismét a nagyobbsejtű lép­ ről: Bartha G y u l a 128 Méhcsaládjainkat hideg és kedvezőtlen időben a szabadban is átvizsgál hatjuk: D r . Bruck Ottó 129 Keretdrótozás, lépragasztás: —y — r . — — 130 Időszerű helyzetismerte­ tés: Szabó Kálmán — 130 Méhészeti tanácsok: Britt István — — — — 131 Létesítsünk méhlegelőket: —y. — r. — — — 133 Válasz Csákány Zsigmond méhésztestvéremnek: Bohanek József — — 133 Avasi beszámoló: Sárközi Ferenc — — — — 134 Pár szó a vándorlásról: V a r r ó András — — 134 Áprilisi tennivalók?- M o l ­ nár Ferenc — — .— 135 Anyanevelésről: Varró András — — — — 136 Egyesületi Élet — — — 137 Tanfolyamok — — — 142 Könyvismertetés

272

ALMAVIRÁG A gyümölcsösben l e g k o r á b b a n a mandula, m a j d a k a j s z i n b a r a c k , őszibarack, a mezőn a k ö ­ k é n y v i r á g z i k , ezután következik a cseresznye, a. m e g g y , a szilva, á k ö r t e és r e n d s z e r i n t l e g u t o l ­ j á r a m a r a d az a l m a . A g y ü m ö l c s f a v i r á g r ó l m é h c s a l á d j a i n k szép időben b e h o r d j á k a n a p i szükségletüket. J ó év­ ben, h a n a g y t ö m e g b e n f o r d u l elő, f e l e s l e g e t is adhat. M a g y a r d e e s e Szolnok-Doboka megyei híres g y ü m ö l c s t e r m e l ő községben a cseresznye g y a k r a n o l y a n k i a d ó s a n mézel, h o g y méhészeinknek „ser­ kentő" pergetést kell végezniök. A gyümölcsfa-virágzásról még jegyezzük meg, h o g y ez az idő l e g a l k a l m a s a b b a k a s o s m é h c s a l á ­ dok k a p t á r b a v a l ó á t r a k á s á r a . Dr. S Z Ö V É R D I F E R E N C

K ö n y v i s m e rtetés EÓZSA A L I Z : „BÉKETANÁCS BEEGENGŐCIÁBAN" TANULSÁGOS MESE KICSINYEK ÉS NAGYOK OKULÁ­ S Á R A . A z Orosz K ö n y v kiadása. Besze­ rezhető minden könyvesboltban. A z ismert erdélyi költőnő mesekönyvéből nem hiányoznak a mesevilág elemei. M é g a régi mesék törpéivel, tündérével, kacsa­ lábon f o r g ó palotájával, terülj asztalkám­ mal és beszélő táltosparipájával is talál­ kozunk. És mégis, azok a történetek, me­ lyeket Jankó, Borka, Vaszja és Petruska „ f e l j e g y z é s e i b ő l " megismerünk — már a mai,, egészséges ösztönű, öntudatos igazsá­ got kereső gyermeklélek világába visznek, ahol a mesealakok a z időszerű problémák valóságában a helyükre kerülnek, új értel­ met és jelentőséget nyernek. A Liget-utcai fiúk megalakítják a ^ B é ­ két és Csokoládét K e d v e l ő Gyermekek Szö­ v e t s é g é " ^ és kiáltványt szerkesztenek a világ összes gyermekeihez, fehér, fekete és színesbőrű testvéreikhez, az igazi bókéért való közös harc érdekében. A z újonnan megalakult Szervezet Bergengóciában tartja első nemzetközi kongresszusát, melyen az összes népek gyermekeinek kiküldöttei meg­ jelennek s elmondják panaszaikat és örö­ meiket. A z árnyékot napfény követi, a háború és az igazságtalanságok miatt könynyező gyermekek már az új világ ajándékai felé kacagnak. Rózsa A l i z ezeknek az élő, hus-vér gyermekeknek szavain, álmain és felismerésem keresztül tárja fel kis olvasói előtt a régi és új világ közötti különbséget és a népek testvériségére, a f a j o k közötti egyenlőségre, az elnyomók elleni küzde­ lemre és a békéért való harcra tanítja őket. Mély poézissel, kedves humorral, sugárzó szeretettel és cselekvően épülő új, v i l á g felé fodult lélekkel íródott eiz a „tanulságos mese, gyermekek és felnőttek okulására". A kitűnő könyvet K é r i László üde aai illusztrálják.

raj-

L e g y e n minden méhész t a g j a az egy­ séges méhc/jzeti szervezetnek. Fizessük pontosan a t a g d í j a k a t .

AL. TEKOVICSI: A Z ASZÁLYOS V I ­ DÉKEK ERDŐSÍTÉSE A SZOVJET­ U N I Ó B A N . „ A r l u s K ö n y v e k " sorozat 8. sz. Beszerezhető minden könyvesboltban. A z emberek már a régi időkben is küz­ döttek az aszály ellen, de lényeges ered­ ményt nem érhetitek el, mivel a földek ma­ gántulajdont képeztek és í g y a természet­ nek a közösség hasznára vak) átformálása állandó akadályokba ütközött. M a a Szovjetunióban nemcsak a száraz­ ság következményeinek kiküszöbölése van folyamatban, h ,nem azokkal a nagyszabású technikai eszközökkel, amelyeket a szocia­ lista rendszer bocsajt a nép rendelkezésére, megszünteták a szárazság okait is. Éppen ezt célozta a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának K ö z p o n t i Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által ez év őszén „a művelhető területek erdősíté­ séről, a gabona- és takarmánytermő terü­ leteken bevezetendő váUógazdaságról, a fo­ kozott és állandó terméseredmény biztosí­ tására szolgálé tavak és víztartályok létesí­ téséről a Szovjetunió európai részének Sztyeppe vidékein" kidolgozott terve. Ennek az éidekes tervnek a részleteit éa az erdősítendő területek térképét tartalmazza A l . Tekovicsi „Az aszályos vidékek erdősí­ tése a Szovjetunióban" című munkája, mely „Az Orosiz K ö n y v — Arlus Könyvek" sorozatában jelent meg. E z az érdekes mű megmutatja, hogy a Szovjetunióban 15 év alatit — 1965-ig — 6 millió 150 ezer hek­ táron 5320 km. hosszúságban erdőt ültet­ nek, mely 120 millió hektár mezőgazdasági területet vesz körül. c

Ilyen óriási méretű és a történelemben példátlanul álló munkát csak a szocialista állam szervezhet meg és hajthat végre. E terv teljesítésével, melyben az összes szovjeitdolgozók résztvesznek, leküzdik az aszályt, a föld termését nem fenyegeti többé veszély és a nép anyagi jóléte szaka­ datlanul növekszik. Megteremtettük a méhészek szerve­ zeti egységét, most r a j t a d a s o r : nö­ veljed termelésedet!

INDULÁSKOR M é h e i n k n é l a m e g i n d u l t élet m o r a j a h a l l s z i k m á r . F e s z ü l t e n f i g y e l j ü k a n a p p a l o k a t és éjeket, itt v a n m á r az élet«t a d ó tavasz, f o g s á g u k b ó l m e g ­ szabadulnak kedves állatkáink. K i d u g t a fejét a z előhírnök h ó v i r á g . Sok szorongó érzés u t á n m e g j ö t t a s z a b a d s á g n a p f é n y e . M é h e i n k a tavaszi n a p f é n y s u g a r a i b a n szerte-szét c i k á z n a k , hogy a virágok keblében u j életet indítsanak ú t j á r a . . . R ö v i d e s e n p a r á n y i c u k o r g y á r a k m i l l i ó i készítik l e g c s u d á l a t o s a b b g y á r t ­ mányaikat A z illatos, n a p f é n y e s l é g i u t a k o n cikázva, b á m u l a t r a méltó s z o r g a l o m m a i j á r j á k kitartó m u n k á j u k ú t j a i t . A z u t á n sokasodnak E g y r e t ö b b lesz a b ő s é g a szűz h a r m a t o n és g y ű l n i kezd a csillogó v a ­ gyon. É s n e h o g y azt hidd, h o g y t e v é k e n y s é g ü k e t az a n y a , v a g y a h o g y téve­ sen nevezték, a k i r á l y n ő — i r á n y í t j a . A munkásméhetíé a vezető szerep. A s z o r g a l m a s d o l g o z ó k á l l a m á b a n s z i g o r ú a n kiosztott kötelességének minden­ ki eleget t e s z . . . í g y g y ű l a r a g y o g ó v a g y o n : h a l m o z ó d i k a r a n y s z í n ű csillor g ó méz, a s z i v á r v á n y m i n d e n színében játszó v i r á g p o r és az illatos viasz. M i n e k ? . . . E g y e s e k jólétéért, v a g y m i n d n y á j u n k é r t ? A méhcsaládban m e g v a l ó s í t v a l á t j u k a tökéletes e g y ü t t m ű k ö d é s t , a közösségi k o l l e k t í v élet előnyeit. í A m é h v á r o s u t c á i n a k a r á n y o s á r n y é k á b a n u j a n y a - b ő l c s ő k keletkeznek. A mindent éltető n a p t o v á b b r a g y o g a réteken, h e g y o l d a l a k o n . V i r á g t e n g e r r é a l a k u l t át a h a t á r . P á r sízál v i r á g n e k t á r j a e l e g e n d ő v o l n a f e n n ­ tartásukhoz, ők m é g i s t a r t a l é k o l n a k , m e r t e l ő r e l á t ó k . T e r v g a z d á l k o d á s sze­ rint dolgoznak. A l a k á s b a n m e g f o g h a t a t l a n élénkség kezd u r a l k o d n i ; a m u n k á s o k s o v á n y í ­ tó k ú r á r a f o g j á k az a n y á t . A l i k t o r o k egész s e r e g e ő r k ö d i k k ö r ü l ö t t e , m í g az a n y a k ö z b e n ide-oda s z a l a d g á l , m e r t éhes. E l f e l e j t v e m i n d ö r ö k r e b u z g ó m u n k á s s á g u k kis ösvényeit, m i n t e g y v a ­ rázsütésre m e g i n d u l n a k . Áttetsző s z á r n y a c s k á i k k a l szőtt z e n g ő s e l y e m f á t y o l száll az é g r e . É s ők követik az e l ő r e k ü l d ö t t s z á l l á s c s i n á l ó k útját. V a k b o l ­ d o g s á g á n a k perceit éli az első r a j . I A z imént e l h a g y o t t l a k á s b a n e z ü s t h a n g u h a r s o n á k szólalnak m e g , a ki­ kikelő a n y á k tütülnek e g y m á s n a k . A z t á n l á t j u k s z o r g a l m a s a n y j u k a t nász­ ú t r a r e p ü l n i . A l e g t ü n d é r i b u mesébe illő m ó d o n . M é g elképzelni ís k á p r á ­ zatos ez a csodálatos n á s z r e p ü l é s a tiszta l e v e g ő k é k j é b e n , a h i m e k t r a g é ­ d i á j á v a l . Ott a m a g a s b a n t a l á l k o z n a k a m a g t e r m é k e n y í t ő csirasejtek. A z o t t h o n m a r a d t hímeket is h a m a r o s a n e l é r i a végzetük. Viége s z a k a d az akác, a h á r s , a m á l n a és a füzike u n b r o z i á k k a l teli n a p j a i k n a k és a m u n k á s o k r i d e g törvényt ü l n e k felettük. N e m dolgozol, ne egyél. A h i m e k s o k a s á g a megszűnik. A z t á n e l s z á l l í t j á k őket t á v o l i temetőkbe. A m u n k a t o v á b b folyik, b á r csökkenő b u z g a l o m m a l . A h a r m a t cseppjei h i d e g e b b e k lesznek. A n a g y ü n n e p e k n e k v é g e , s o h a m e g n e m r o m l ó v i a s z ­ pecsétek z á r j á k le a n y á r m é g itt-ottmézzé k i c s o r d u l ó c s i l l o g ó l e l k é t . . . A család minden m u n k á s á n a k j ó l é t é r ő l g o n d o s k o d t a k . A kis á l l a m o c s k a tervét megvalósították! M e n n y i g y ö n y ö r ű s é g előtt á l l u n k ! T a n u l j u n k a méhektől és j á r u l j u n k hozzá az Á l l a m i T e r v m e g v a l ó s í t á ­ sához, Gyergyószentmiklós.

'

MÁRK

ISTVÁN

A Kongresszusunk ígéretünkhöz híven folytatjuk a kolozsvári nagy Méhészeti Kongresszus is­ mertetését a gyűlésen felvett gyorsírói jegyzet alapján. Lapunk jelen számában az 1949 február 4-én tartott ülésről, azaz a kongresszus második napjáról szá­ molunk be. A második nap délelőttjén általános szervezkedési kérdéseket tárgyaltunk meg. A z előadásokból és hozzászólásokból kitűnt, hogy mindnyájunk egyik legfon­ tosabb feladata a falusi dolgozó méhészek megsegítése. Tudást kell kivinnünk a falura, hogy az Állami Terv megvalósításába mindenkit bekapcsolhassunk. Délután ugyanennek a gondolatnak a jegyében számos gyakorlati bemutatást tartottunk. A bemutatók egyrészt reávilágítottak arra, hogy miként készíthetünk olcsó kaptárakat. D e sor került a házi műlépöntés bemutatóra, a keretek dróto­ zására, valamint a műlép beragasztására is, hogy ezzel is az Állami Tervben jelzett 40 százalékos többtermelést elősegíthessük.

.". A k o n g r e s s z u s t Kcdsó Sámuel M a r o s v á s á r h e l y és V i d é k e E M E e l n ö k e k e r e s e t l e n s z a v a k k a l n y i t o t t a m e g , m i n t üléselnök. —• T e g n a p m u n k a v á l l a l á s u n k r ó l t e t t ü n k h i t e t — m o n d o t t a K a t s ó Sá­ m u e l . —• A r r a k é r e m a f e l s z ó l a l ó k a t , h o g y a t e g n a p e l h a n g z o t t e l ő a d á s szelle­ mében, a haladás, a tudás és a közösségi eszme j e g y é b e n szóljanak hozzá a k é r d é s e k h e z . A h o z z á s z ó l á s o k és k r i t i k á k j ó i n d u l a t ú a k , é p í t ő c é l z a t ú a k l e g y e n e k . F e l k e l l s z á m o l n u n k a m é h é s z e k l e g n a g y o b b á t k á t : a z ósdi m e g s z ó l á s t . T e h á t ú g y gondolkozzunk, h o g y eleget tudjunk tenni annak a munkának, amire teg­ nap m a g u k a t elköteleztük. — A k o g r e s s z u s e l ő a d á s s o r o z a t á t m e g n y i t o m és f e l k é r e m F a r k a s Á r p á d méhésztestvért előadásának megtartására.

A méhészet gazdasági jelentősége és helyzete az egyéves Állami Tervben Farkas Árpád e g y e t e m i tanár annak megállapításával kezdte előadását, h o g y a méhészkedés az emberiség e g y i k legősibb foglalkozása. B á r szakiro­ dalma minden e g y é b mezőgazlasági termelési ágnál gazdagabb, mégis mind t e c h n i k a i , m i n d g a z d a s á g i v o n a l o n sok olyan, k é r d é s t r e j t m a is m a g á b a n , a m e l y e k f e l d e r í t é s e és á l t a l á n o s m e g i s m e r é s e a j ö v ő f e l a d a t a i k ö z é t a r t o z i k . Itt van mindjárt a méhészkelés gazdasági jelentőségének a kérdése, a m e l y e t n e m c s a k a n a g y k ö z ö n s é g , de i g e n g y a k r a n a m é h é s z k e d ő k s e m ismer­ n e k a m a g a e g é s z t e r j e d e l m é b e n és összes r é s z l e t e i b e n . M i n d e n e m b e r s z e r e t i a m é z e t és e z é r t a m é h é s z e t e t , m i n t a m é z t e r m e l é s é r e i r á n y u l ó h a s z n o s f o g ­ l a l k o z á s t í t é l i m e g , a m i m á r csak a z é r t i s j ö v e d e l m e z ő k e l l l e g y e n , m e r t hiszen a m é z t e r m e l é s a l a p j á t k é p e z ő n e k t á r t a t e r m é s z e t i n g y e n adja. A

MÉHÉSZET

IGAZI

HASZNA

H o g y ez a m e g í t é l é s g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l m e n n y i r e egyoldalú és hely­ telen, azt l e g j o b b a n a m é z s z e g é n y é v e k e r e d m é n y e i m u t a t j á k . H i á n y o s a m é ­ h é s z k e d é s g a z d a s á g i m e g í t é l é s e p e d i g k ü l ö n ö s e n a k k o r , ha Lenin tanításaitól eltérőleg a jövedelmezőséget kizárólag magángazdasági oldalról tekintjük és f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j u k azt a z óriási hasznot, amelyet a méhek k ö z v e t e t t úton, a g a z d a s á g i n ö v é n y e k b e p o r z á s a ú t j á n n y ú j t a n a k és a m e l y s o k s z o r o s a n f e l ü l m ú l j a a m é z b ő l és e g y é b t e r m é k e k b ő l b e f o l y ó j ö v e d e l m e t .

98

második napja A

KÖZÖSSÉGI ÉS M A G Á N

MÉHÉSZETEK

VISZONYA

T o v á b b menve a hiéhészkedés gazdasági szociális megítélésében, nyo­ matékosan ki kell emelnünk azt a tényt, h o g y a méhészkedés soha s e m v á l t olyan termelési á g g á . amely az embernek m á s e m b e r által v a l ó k i z s á k m á n y o ­ l á s á r a v e z e t e t t v o l n a és í g y m á r e r e d e t i l e g b e l e t u d o t t h e l y e z k e d n i a b b a a v o n a l b a , a m e l y e t a termelés szocializálása előír. E z é r t a szociális termelés hazájában, a Szovjetunióban is a kis méhészetek a magántulajdon keretében m a r a d t a k , a m e l y a k ö z ö s s é g i m e z ő g a z d á l k o d á s m e l l e t t m a is f e n n á l l . E m e l l e t t a méhészkedés közösségi n a g y ü z e m e k létesítésére is m e g f e l e l ő alkalmat nyújt, í g y d szövetkezeti gazdálkodás f o r m á j á b a n is m e g v a l ó s í t h a t ó . A

TERVGAZDÁLKODÁS

JELENTŐSÉGE

A z annyira. s z ü k s é g e s t e r v g a z d á l k o d á s a m é h é s z e t b e n csak e g y i l y e n túlnyomó részben társadalmasított termelésben v á l i k m e g v a l ó s í t h a t ó v á . Mind­ n y á j a n tudjuk, h o g y a t e r v s z e r ű s é g h i á n y a h o v a v e z e t e t t , k ü l ö n ö s e n a m é h é ­ szetben, a h o l c s a k n e m m i n d e n m é h é s z k ü l ö n g a z d a s á g i e g y é n i s é g . K ü l ö n k a p ­ tái-típussal, k ü l ö n t e r m e l é s i e l j á r á s o k k a l d o l g o z n a k m é h é s z e i n k , j ó l e h e t m é g m a is csak a p a r a s z t k a s o k elleni k ü z d e l e m e l e j é n állunk. N i n c s e g y s é g e s e n a l k a l m a z o t t k a p t á r t í p u s u n k , h o g y csak a k a p t á r a k d o l g á r ó l b e s z é l j e k . ;

„A aiakult betartása

szocializált

méhészetben

a termelés

— m o n d j a S z t á l i n — , hanem mindenkire

dálkodásának

irányát

kötelező meg

kell

olyan

és amelyek

nem

feltételes

előirányzatok a jövőben

iervelc szerint,

az egész

álapján amelynek

ország

gaz­

határozzák."

A t e r v g a z d á l k o d á s p e d i g Gheorghiu-(Dej mondása szerint, csak olyan e l ő f e l t é t e l e k m e l l e t t l e h e t s é g e s , ha a p o l i t i k a i és g a z d a s á g i v e z e t é s é t k i r a g a d ­ j u k a t ő k é s e k k e z é b ő l és ha az á l l a m p o l i t i k a v e z e t é s e a m u n k á s o s z t á l y k e z é b e kterül, amely; a f o n t o s a b b t e r m e l é s i e s z k ö z ö k e t m e g s z e r v e z i és n y i l v á n t a r t j a . U g y a n i l y e n fontos szerep jut a méhészeti termelés szakosításának (spee i a l i z á l á s á n a k ) is a s z o c i a l i z á l t t e r m e l é s k e r e t é b e n . A legjobb méztermelő kör­ zetek kijelölése, a vándorlás kifejlesztése és egyéb hasonló intézkedések csakis ezen az úton valósíthatók meg, m i n d e z v é g e r e d m é n y b e n a m u n k a t e r m e l é k e n y ­ s é g é n e k n ö v e l é s é h e z és a d o l g o z ó t ö m e g e k j ó l é t é n e k e m e l é s é h e z v e z e t . E körülmények folytán a mébészkedésnek a j ö v ő tervgazdálkodás kereté­ ben sokkal fontosabb szerep jut, m i n t a m i l y e n t a t ő k é s g a z d á l k o d á s i d ő s z a k á ­ ban b e t ö l t ö t t . E n n e k a f e l a d a t n a k e l v é g z é s é r e p e d i g m é h é s z e i n k n e k m á r m o s t f e l k e l l készülniök. NÖVELJÜK

ÁLLOMÁNYUNKAT

A z e g y é v e s g a z d a s á g i T e r v , m e l y e t N é p k ö z t á r s a s á g u n k a l k o t m á n y o s szer­ v e i m a g u k é v á tettek, a f e n t i r ö v i d e n v á z o l t o k o k k ö v e t k e z t é b e n a m é h é s z k e désnek is lényeges s z e r e p e t j u t t a t . E z a t e r v a m e z ő g a z d a s á g t e r ü l e t é n a n ö Ténytermesztésnek a z 1948 é v v e l s z e m b e n v a l ó 40 s z á z a l é k o s f o k o z á s á t í r j a e l ő . R é s z l e t e z v e : a gabonaféléknél 14.5%-ot, a t a k a r m á n y n ö v é n y e k n é l 74%-ot, az i p a r i n ö v é n y e k n é l 8 0 % - o t t e s z k i ez a z e m e l k e d é s . E n n e k a h a t a l m a s f e j l ő d é s ­ nek e g y i k h a t h a t ó s t é n y e z ő j e a m é h é s z e t , m e l y n e k k ö z r e m ű k ö d é s e a m é h e k b e ­ porzó szerepének k ö v e t k e z t é b e n n é l k ü l ö z h e t e t l e n . A növénytermesztés fej­ em

lesztésével tehát párhuzamosan kell haladnia a méhészkedés fejlődésének is és mi a gazdasági T e r v megvalósításához akkor járulunk hozzá igazi demokraták­ h o z i l l ő e n , h a m i n d e n e r ő n k k e l e l s ő s o r b a n a méhcsaládok számának emelé­ sére törekszünk. G l í e o r g h i u - D e j az Á l l a m i T e r v b e n m e g i s j e l ö l i a z o k a t az e s z k ö z ö k e t , amelyeknek a m e z ő g a z d a s á g i termelés emelésére kell szolgálniok. E z e k között e l s ő h e l y e n e m l í t i az e g y e s n ö v é n y e k v e t é s t e r ü l e t é n e k n ö v e l é s é t és a t e r m é s á t ­ lagok fokozását. Mindez,amint a Szovjetunióból vett fenti példák mutatják, csak a méhészet párhuzamos fejlesztése mellett valósítható m « g . FOKOZZUK

A

MÉHÉSZETEK

TERMELÉKENYSÉGÉT

E m e l l e t t t e r m é s z e t s z e r ű e n a r r a is g o n d o l n u n k k e l l , h o g y a m é h é s z e t ter­ m e l é k e n y s é g é t k ö z v e t l e n ü l is e m e l j ü k a z o k s z e r ű méhészkedés fejlesztésének segítségével. A méhészet mai elmaradott állapotából való kiemelkedésnek e g y i k f o n t o s e s z k ö z e a termelésnek minőségi alapon való előrevitele, a jobb tenyész­ t é s i e l j á r á s o k és e s z k ö z ö k b e v e z e t é s e és m i n é l szél'esebb k ö r b e n v a l ó elter­ j e s z t é s e , a m é h e k n e m e s í t é s e , a m é h l e g e l ő k f e l j a v í t á s a , a v á n d o r l á s és e g y e b e k . A z Állami T e r v nyomán a méhészetnek mind mennyiségi, mind minő­ s é g i e m e l é s é r e k é t u t a t j e l ö l h e t ü n k m e g . A z e g y i k a s z ö v e t k e z é s n e k m i n é l szé­ lesebb körbenvaló bevezetése a méhészek között, a másik a kollektív méhé­ szetek létesítése. A

SZÖVETKEZÉS N A G Y

EREJE

A b e s z e r z é s és é r t é k e s í t é s i r á n y á b a n v a l ó s z ö v e t k e z é s e g y f e l ő l m e g v é d i a méhészeket a spekulációs kereskedelemmel szemben, másfelől biztosítja a v á ­ rosi dolgozók hamisítatlan mézzel való ellátását. E z e k a szövetkezetek meg­ n y i t j á k a z ú t a t a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k , i l l e t ő l e g a kollektív méhészetek léte­ sítése felé. A z á l l a m h i t e l l e l és e g y é b e s z k ö z ö k k e l t á m o g a t j a e z e k n e k m e g s z e r ­ vezését, m e r t hiszen a közösségi méhészetek nélkülözhetetlen kiegészítő részei a kollektív mezőgazdasági üzemeknek, a kollektivizálás pedig, amint a gaz­ dasági T e r v is mondja, e g y e t l e n eszköz arra. hogy segítségével a nincstelen földmüvesség megszabaduljon a nyomortól és kiemelkedhessek visszamaradt helyzetéből. A k o l l e k t i v i z á l á s m a g a u t á n v o n j a a s z e g é n y és d o l g o z ó f ö l d m ü v e s ­ ség anyagi helyzetének gyarapítását, megélhetésének javulását, műveltségének e m e l é s é t és l e h e t ő v é t e s z i , h o g y ő k i s r é s z e s ü l j e n e k a m ű v e l ő d é s e l ő n y e i b e n . G h e o r g h i u - D e j az e g y é v e s T e r v célkitűzéseit a következőkben jelöli m e g : 1. tása,

A

munkásosztály

a szocializálás - 2. Az 3. A

f

ipari

áltál

elért

keresztülviteléhez termelés

mezőgazdasági

A dolgozó

tömegek

5, Előkészület

gazdasági

eredmények

szükséges

eszközök

megszilárdí­ biztosítása.

emelése. termelés

emelése.

életszínvonalának

egy

hosszaíbb

szerény

termelési

tartamú

megjavítása. 1

gazdasági

Terv

életbelépte­

tésére. Látszólagosan

águnkra,

a

méhészkedésre

ezeknek

a

c é l k i t ű z é s e k n e k m e g v a l ó s í t á s a f o n t o s s z e r e p e t r ó és n e k ü n k m é h é s z e k n e k az a feladatunk, tékben

100

h o g y ennek

eleget

tegyünk.

a szerepkörnek

minden

erőnkkel

a

legteljesebb

mér­

Hozzászólások Mokkái Domokos dr. (Marosvásár­ hely.) K ö s z ö n e t é t f e j e z i k i az e l ő z ő n a p i elnöki előterjesztésért, amelynek c í m e : „Az EME politikai állásfoglalása és helyzete a Román Népköztársaságban" volt. K ö s z ö n e t és h á l a k e l l illesse a z E M E vezetőségét, hogy lehetővé tette e kongresszus megtartását. A mai előadás s z e r v e s e g é s z é b e n i l l e s z k e d i k b e l e a szo­ c i a l i z m u s m e g v a l ó s í t á s á r a t ö r e k e d ő álla­ m i e l g o n d o l á s b a és t o v á b b i ú t m u t a t á s s a l szolgál, h o g y mi a teendőnk a mai hely­ zetben. A z e l ő z ő e l ő a d á s h o z h o z z á s z ó l v a , ki­ e m e l t e , h o g y a s z o c i á l i s t e r m e l é s hazájá­ ban, a S z o v j e t u n i ó b a n is a kis m é h é s z e ­ tek a m a g á n t u l a j d o n k e r e t é b e n m a r a d ­ nak. M á s r é s z t k é t s é g t e l e n az is, h o g y a t á r s u l á s e l ő n y e i a- m é h é s z k e d é s t e r é n is a minél szélesebb körű szövetkezeti öszszefogásra utalnak bennünket. A z anynyira szükséges t e r v g a z d á l k o d á s a m é ­ hészetben csak e g y i l y e n t ú l n y o m ó rész­ ben s z o c i a l i z á l t t e r m e l é s á l t a l v á l i k m e g ­ valósíthatóvá. A feladat, amit a kongresszus megje­ löl, az, h o g y ebben az e l ő k é s z í t ő eszten­ dőben nekünk

a méhcsaládok számát nörelnünk k e l l K é t útat jelöl m e g a T e r v : a mennyi­ s é g i és a m i n ő s é g i e m e l é s ú t j á t . A szö­ v e t k e z é s és a k o l l e k t í v m é h é s z k e d é s beVezetését. E z a l é n y e g e a z e l ő a d á s n a k . Vegyük időrendben. M i az a feladat, a m e l y az 1949. e s z t e n d ő b e n r e á n k t a r t o ­ zik? V á j j o n a szövetkezetbe való tömö­ rülés, v a g y a k o l l e k t í v m é h é s z k e d é s m e g ­ valósítása, v a g y csupán csak a 40%-os médcsalád s z a p o r í t á s ?

Mi a teendőnk és mi a

feladataink 1

M a m é g csak az lehet, h o g y a méhcsa­ ládok s z a p o r í t á s á t v é g e z z ü k el. A k o l l e k ­ t í v m é h é s z e t e k n e k 4—5 e z e r h o l d a s l e ­ gelő t e r ü l e t k e l l . E z a m i f e l a d a t u n k a t meghaladja, csak a s z ö v e t k e z e t i g a z d á l ­ kodás m e g v a l ó s í t á s a keretében oldhat­ juk m e g a k é r d é s t . N e k ü n k t e h á t az a

feladatunk, h o g y az Á l l a m i T e r v b e n e l ő ­ i r á n y z o t t 40 s z á z a l é k o s t e r m e l é s n ö v e ­ lését e l é r j ü k —• n e m c s a k m i , h a n e m a nehézipar, könnyű ipar, művészet, iroda­ l o m is. — A T e r v e g y ú t t a l g ó r c s ő a l á helyezi egyéni mőködésünket: vájjon e n n e k a 40 s z á z a l é k o s k ö v e t e l m é n y n e k e l e g e t t u d u n k - e t e n n i és e l e g e t aka­ runk-e tenni. E z itt a k o n k r é t k é r d é s .

Mi igenis akarunk és e l e g e t teszünk e n n e k a k ö v e t e l m é n y ­ nek! M i v e l teszünk e l e g e t ? A g o n d o s , s z a k s z e r ű és j ó gazda gondosságával végzett méhészkedés mellett a másik egyéni akcióval, a legelő felkeresésével, a legelő állandósításával, amit eddig vándorlásnak hívtunk. M i volt a ván­ dorlás? E g y e s e k nyaralási akciója, v a g y a méhészkedés fokozása? E d d i g azt a munkát végeztük. Kollek­ tív szemmel nézve azonban a vándorlás már nem olyan, mint eddig volt. Kollek­ tív szemmel, a vándorlás nem egyéb, mint a kollektív gazdasági rendszerben a hivatalos mezőgazdasági stratégiának egyik fázisa. A m e z ő g a z d a s á g i stratégia mai szakaszában döntően befolyásolja a t e r m e l é s e r e d m é n y é t m e n n y i s é g i és m i ­ nőségi vonalon egyaránt. A beporzás és a megtermékenyítés munkáját azonban nem tudja elvégezni semmiféle traktor, semmiféle v e t ő g é p és semmiféle gépesített gazdaság . E z t a méhíknek kell elvégezniök. Tehát a m e z ő g a z d a s á g i s t r a t é g i á n a k be kell állí­ tani három-négyezer család méhet abban az időben, amikor arra szükség van. K ö ­ r ü l b e l ü l í g y k é p z e l e m e l : V a n e g y 500 h o l d a s g y ü m ö l c s ö s , á p r i l i s 1-én 500 csa­ l á d o t be k e l l á l l í t a n i , m e r t á p r i l i s 1-én kezdődik a virágzás. A méneknek azon­ ban m á r e g y n a p p a l h a m a r á b b , tehát m á r c i u s 31-én k e l l o t t l'enniök, h o g y i d e ­ j é b e n m e g k e z d h e s s é k a m u n k á t , e g y na­ p o t se m u l a s s z a n a k e l . M á j u s l é n e g y m á s i k 500 holdas területre kell ő k e t vinni, ahol az a k á c v i r á g z á s k e z d ő d ö t t el. I t t is m á r e g y n a p p a l h a m a r á b b h e l y s z í ­ n e n k e l l lenni. Június 1-én a b a l t a c í m , 1

\

/"VI

j ú l i u s b a n a n a p r a f o r g ó l e g e l ő r e kell s z á l ­ lítani a m é n e k e t és í g y t o v á b b . E z a z a stratégia, a m i t a z á l l a m v e z e t és ebbe at stratégiai vonalba keU illeszkedniük a méhészeknek is, hogy kivehessek részü­ ket az Állami Terv első évében. í g y ér­ telmezem e n n e k a z e l ő a d á s n a k a r e á n k vonatkozó, l é n y e g e s e n f o n t o s r é s z é t .

letek a nép és az a z t képviselő állam k e z e l é s é b e k e r ü l t e k , e z é r t kérjük, álla­ pítsanak m e g egységes telepbéreket, m e r t csak r e n d e l e t t e l s z a b á l y o z o t t , m é l ­ tányos telepbérek mellett lehet a több­ termelést előmozdítani.

Foglalkozzunk a vándorlás kérdésével

A másik akadály az adózás kérdése. A m i k o r m i a több terme lésről beszélünk és a m i k o r a r r ó l v a n szó, h o g y b e l e i l ­ l e s z k e d j ü n k a t ö b b t e r m e l é s i c s a t á b a és teljes tudásunkkal igyekszünk az állam é r d e k é t szolgáin^, u g y a n a k k o r a z t ta­ pasztaljuk egyese helyeken, h o g y e g y e s k ö z e g e k szinte községenként mási és más módon — igyekeznek megadóz­ tatni a m é h é s z e t e k e t . T e g n a p és m a egész adathalmazt gyűjtöttem össze arra vonatkozólag, h o g y vidékenként az egyes adózási közegek hányféleképpen j á r n a k el. A z t h i s z e m célszerű, h a ezt a k é r d é s t é p p e n ezzel k a p c s o l a t b a n m é g megemlítem.

Amikor a kongresszus résztvevői i g é - ' retet tesznek a r r a , h o g y e z t m e g v a l ó s í t ­ j á k , u g y a n a k k o r m i is a k o n g r e s s z u s h o z az egyesülethez fordulunk, mint olyan s z e r v h e z , a m e l y f e l t é t l e n ü l l e h e t ő v é tud­ j a tenni a v á n d o r l á s megszervezését. Ezzel elérhetjük a családok számának növelését. K é r j ü k az egyesületet, pró­ báljon odahatni, h o g y a m é h e k szállítá­ sánál l é p t e n - n y o m o n é s z l e l h e t ő a n a r c h i a m e g s z ű n j é k . A k k o r , a m i k o r m i a z or­ szág a n y a g i é r d e k e i t a k a r j u k s z o l g á l n i , akkor, a m i k o r itt a kongresszuson mé­ hésztársaim szívvel-lélekkel támogatni óhajtják a gazdasági T e r v s i k e r é t és mindent e l k ö v e t n e k a t e r m e l é s n ö v e l é s e érdekében, igenis a kongresszushoz for­ d u l u n k és k é r j ü k , h a s s o n oda, h o g y a v á n d o r l á s t t e g y e l e h e t ő v é . A m i n t a tűzi­ f á r a k i m o n d j á k , h o g y a u g u s z t u s t ó l de­ cemberig kedvezményes, féltarifával s z á l l í t j á k , h a s s o n oda, h o g y u g y a n í g y a méheket is májustól szeptemberig féltarifával lehessen szálütctini. Kérjük u g y a n e z t a R A T A - v a l k a p c s o l a t b a n is. A mostani s z á l l í t á s i d í j a k és m é z á r a k m e l ­ lett a v á n d o r l á s t h a t é k o n y a n e l ő m o z d í ­ tani n e m l e h e t . T e h á t e g y i k kérésünk az, h o g y a v á n d o r l á s i i d ő s z a k a l a t t t a r i ­ f a k e d v e z m é n y t kaphassunk ú g y a vas­ úton, mint a R A T A teherautóin is. Ugyanezt kérjük az e g y e s iparvágányok r a az e r d ő b e v a l ó f e l s z á l l í t á s a l k a l m á v a l . T o v á b b i k é r é s ü n k a s z á l l í t á s s a l kap­ csolatban, h o g y a méheket szállító va­ gonokat m i n d i g haladéktalanul kapcsol­ ják a gyors- v a g y a személyvonatokhoz, ne vesztegeljenek állomásokon órákat, félnapokat, mert ez a családok elpusz­ tulását jelentheti. A további ilyen kérdés a telep-bérle­ tek k é r d é s e . M o s t , a k i t e r j e d t e r d ő t e r ü ­

102

Az adózás kérdése

M a r o s v á s á r h e l y e n pl. az e g y i k adóz­ t a t ó körzetben, ahol értettek a méhé­ szethez, a k ö v e t k e z ő k é p p e n á l l a p í t o t t á k m e g a fizetendő adót: Felosztották a m é h é s z e t e k e t k é t c s o p o r t r a : stabil m é ­ h é s z e t e k r e és v á n d o r l ó merészetekre. A n n a k , a k i csak h e l y b e n m é h é s z k e d ü í , a z á l t a l á n o s h o z a m á t 5 k g - b a n állapí­ tották meg, a vándorló méhészeknek 10 kg-os átlagot állapítottak meg. U g y a n a k k o r a m é z piaci árát kg-ként 200 l e j b e n . E z e k s z e r i n t a h e l y e s e n k i ­ v e t e t t a d ó a s t a b i l m é h é s z e t b e n csalá­ d o n k é n t i32 l e j , a v á n d o r m é h é s z e t b e n c s a l á d o n k é n t 64 l e j v o l t . E z t k e r e s z t ü l is v i t t ü k , a m e g á l l a p í t á s t ö r v é n y e s , a pénzügyigazgatóság jóváhagyta. A tegnap összeegyűjtött adatokból a z o n b a n azt l á t o m , h o g y e g y i k m é h é s z 15 c s a l á d d a l m é h é s z k e d i k és 11.000 l e j a d ó t f i z e t , u g y a n a k k o r e g y 15 c s a l á d o s p a r a j d i m é h é s z r e 1400 l e j t v e t e t t e k ki, e g y n a g y e n y e d i 20 c s a l á d o s m é h é s z r e 1615 l e j t . A z e l j á r á s t e g y s é g e s í t e n i é s észszerűsíteni kell. A z elkedvetlenítés n e m t ö b b t e r m e l é s t , de n a g y v i s s z a e s é s t eredményez. ( N a g y t a p s és é l j e n z é s . )

VÉDJÜK A MÉZELŐ

FÁKAT

.•• /;• - ,)1Ó Keresztesi Dénes hozzászólásában az elhangzott előadásra utalva hangoz­ tatta, h o g y az állam a m e z ő g a z d a s á g fejlesztésére különösen n a g y f i g y e l m e t fordít az E g y é v e s T e r v b e n . A m e z ő g a z ­ daságnak egyik ága lévén a méhészet, m i azzal a m e g n y u g t a t ó érzéssel me­ g y ü n k innen el — m o n d o t t a — , h o g y a méhész munkája kellő támogatásban és m e g é r t é s b e n r é s z e s ü l t a t e r v g a z d á l ­ k o d á s k e r e t é b e n . A cél ebben az é v b e n : méhállományunkat szaporítani Mell, ezért hathatós támogatást kérünk, h o g y a m é z e l ő f á k a t ne i r t s á k t o v á b b . Rettenetes az a pusztítás, ami a háború A

SZERVEZKEDÉS

—

.

utáni években folyt a mézelő fák kiir­ tásánál. A Mezőség, a m e l y a z egyik legnagyobb és legértékesebb területe volt a m é h é s z e k n e k , n e m s o k á r a értékte­ lenné v á l i k e b b ő l a s z e m p o n t b ó l . Tudjuk jól, hogy a gazdasági Terv e l ő í r j a a z t is, h o g y a t a r l ó h á n t á s t a r a ­ tás u t á n e l k e l l v é g e z n i . F e j l e t t mező­ gazdálkodás csak o t t v a n , ahol ez a munkát idejében elvégzik. A z állami gazdaságokban gondoskodni kellene ar­ ról, h o g y a t a r l ó v i r á g p ó t l á s á r a mézelő' n ö v é n y t is t e r m e s s z e n e k . A z z a l a m e g ­ n y u g t a t ó é r z é s s e l mejgyünk el, hogy t o v á b b r a is m e g m a r a d h a t u n k méhészek­ nek, s ő t ú j a b b f e l a d a t o t k a p t u n k : hoz­ zájárulhatunk ahhoz, j i o g y az Állami Terv megvalósuljon.

ÉS S Z E R V E Z Ő M U N K A F E L A D A T A I TERV MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN

i

A

GAZDASÁGI

E M E Méhészkür temesvári munkaközössége >lvasta O A L L Ó R O Z Á L I A titkárnő

Az Á l l a m i T e r v m é h é s z e t i v o n a t k o z á s á r ó l s z ó l v a m i n d e n e k e l ő t t m e g k e l l értetnünk azokkal, akik nem méhészek, h o g y a méhek a v i r á g o k é i t vannak. A v i r á g p o r t és n e k t á r t n y ú j t ó v i r á g z ó n ö v é n y e k f e n n m a r a d á s a legnagyobb részben a méhek érdeme. A m é h é s z e t g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e ó r i á s i és h e l y z e t e a z Á l l a m i T e r v b e n is j e l e n t ő s h e l y e t f o g l a l h a t el, h a m e g f e l e l ő k o r m á n y i n t é z k e d é s e k k e l m i n é l szélesebb a l a p o k r a v a l ó h e l y e z é s é t e l ő m o z d í t j u k . A S z o v j e t u n i ó b a n — látjuk, h o g y m i l y e n j e l e n t ő s é g e t tulajdonítanak a méhészetnek, m e n n y i r e felkarolják, m e r t tudják, h o g y belterjes g a z d á l ­ k o d á s i z m o s m é h é s z e t n é l k ü l el s e m k é p z e l h e t ő ^ , A méhészkörök munkája e téren a propaganda, a szervező munka, a v á n d o r l á s i s m e r t e t é s e és a m é h l e g e l ő k l é t e s í t é s e . A h a t ó s á g o k f e l a d a t a m i n d ­ ezekhez segítséget nyújtani, k e d v e z m é n y e s szállítási eszközök l e h e t ő v é téte­ l é v e l stb. 1

A

MÉHÉSZETET ÁPOLNI,

TERJESZTENI

KELL!

Sokan idegenkednek a méhektől, ezt a hibás előítéletet kell l e g y ő z n i az emberekben. Újságcikkekben ismertetnünk a méhek hasznos beporzó mun­ k á j á t , u g y a n a k k o r a t i s z t a m é z n e k is l é t e s í t s ü n k p i a c o t , v e g y ü k v é d e l m ü n k b e a hamisítványokkal szemben. V é g e z z ü n k f e l v i l á g o s í t ó munkát ezen a téren. Ajánljuk a mézet orvosságként gyermekeinknek, betegeinknek. Ragadjunk m e g minién alkalmat a r r a , h o g y a köznek, dolgozó millióknak szolgál­ hassunk. Ennek a gondolatnak terjesztése a m i feladatunk, mint a h o g y fel­ a d a t u n k a t á v o l e s ő v i d é k e k m e g l á t o g a t á s a , az e l a v u l t k a s o s m é h é s z e k f e l v i ­ lágosítása a modern kezelés előnyei felől. M i n d e n m é h é s z t f e l kell s z ó l í t a n i v a l a m e l y m é h é s z e t i e g y e s ü l e t b e v a l ó b e l é p é s r e . Clsak iszakembere£: f o g l a l k o z z a n a k m é h é s z k e d é s s e l , o l y a n o k , a k í k a

v a l a m e l y e s k é p e s í t é s t is n y e r t e k e t e k i n t e t b e n . A s z a k s z e r ű e n d o l g o z ó m é ­ hész u g y a n i s n e m c s a k a n e k t á r t g y ű j t ő m é h e i t f o g j a ő r i z n i , h a n e m ő r i z n i f o g j a a z o k e g é s z s é g é t , m e r t e g y ü t t é r e z v e l ü k , m e r t szereti őket. 1

A propagandával párhuzamban a s z e r v e z é s az, a m e l y m i n d e n t é i e n fontos feladata valamely szervezetnek. Megszervezni a haladó méhészeket, egyesületbe, szövetkezetbe tömöríteni őket, termékeik adás-vételét elősegíteni, tanácsokat^ n y ú j t a n i , v á n d o r t a n í t ó k a t b e á l l í t a n i , v á n d o r t a n f o l y a m o k a t l é t e s í ­ teni. C s a k í g y é r z i a m é h é s z , m é g h a l e g t á v o l a b b l a k i k is, h o g y v a n m ö g ö t t e egyi e g y e s ü l e t , v a g y s z ö v e t k e z e t , a m e l y n e k v é d e l m é r e , t á m o g a t á s á r a bizton számíthat. U j a b b és újabb méhészeket kell nevelni a dolgozó ifjúság köréből, n e essünk b e l e a b b a a t é v e d é s b e , h o g y m é h é s z k e d n i r á é r ü n k L-iajd, ha m e g ­ ö r e g s z ü n k . Üj méhészek kellenek, akik átveszik a mi örökségünket, azt tovább f e j l e s z t i k , h o g y a z u t á n u k k ö v e t k e z ő k t ö k é l e t e s í t s é k és b e f e j e z z é k azt. a m i t m i m é g nem tudtunk elvégezni. A

SZOVJETUNIÓ

PÉLDÁJA

Saját m é h é s z k ö r i tapasztalataink bizonyítják, m i l y e n hatással van a v i ­ déki k ö r ö k r e a z i d e i s z e r v e z ő k ő r ú t u n k . M i l y e n s z í v e s e n , m i l y e n s z e r e t e t t e l f o ­ g a d j á k kiszálló testvéreinket, m e n n y i r e szívükön viselik mind a méhészet, m i n d a z e g y e s ü l e t s o r s á t . C s a k í g y s i k e r ü l m u n k a v á l l a l á s u n k t e l j e s í t é s e , az e g y e t e m e s m é h é s z e t e l ő b b r e v i t e l e . — C s a k í g y s i k e r ü l t újabb m é h é s z k ö r ö k e t a l a k í t a n i , méhlegelőket l é t e s í t e n i k ö r ü l b e l ü l 3—4 k ö z s é g b e n , t e s t v é r i egyetértésben össze­ hozni a különféle nemzetiségű méhésztestvéreket, ak'k a méhlegelő költségei­ h e z közösen járulnak hozzá, m e r t belátják annak fontosságát. U g y a n c s a k fel­ k a i o l t á k a v á n d o r l á s k é r d é s é t és ebbe is s z í v b e n k a p c s o l ó d n a k b e l e . A j ó mézelő vidékek felkutatásának kérdésével a központnak kellene f o g l a l k o z n i a . M i n t a h o g y k ö z p o n t i l a g kellene a mézelő v i r á g m a g v a k beszerzését, v a g y l e g a l á b b is a n n a k n y i l v á n t a r t á s á t e l v é g e z n i . M e r t v á n d o r l á s m é z e l ő v i d é ­ kek, m é h l e g e l ő p e d i g j ó v i r á g m a g v a k nélkül, v a j m i k e v e s e t ér. Amíg Uáverhely megyében a baltacin magját juhokkal etetik fel, amíg helyemként a pompás aká,cvirágeráo kihasználatlan marad, ugyanakkor nálunk, a Bánságban az akác­ lefagyott, méheink pusztulnak, o. méhészek kedvüket vesztve egyebet sem csinálnak, mint a legyengült családokat egyesítik s némi kevés mézzel küldik őket telelőbe. E z e n a h e l y z e t e n s e g í t e n ü n k k e l l a m é h é s z e t i k ö z p o n t o k útján a z á l t a l , h o g y olcsó szállítási lehetőségekkel, kedvezmények nyújtásával a vándorlás, a szállítást elősegítsék. Felülről kell m e g k ö n n y í t e n i a méhészkedést, kormányh a t ó s á g i l a g k e l l e l ő s e g í t e n i a m é h é s z e t f e j l ő d é s é t , n e m s z a b a d f ö l ö s l e g e s terhe­ ket róni rája. A z olcsó szállítás elősegíti a vándorlást, ez viszont a mézhozamot n ö v e l i : v é g e r e d m é n y b e n n e m z e t g a z d a s á g u n k g y a r a p o d j é k , m e r t b ő v e n lesz m é ­ zünk, méhcsaládunk, viaszunk, virágunk, gyümölcsünk. V i r á g o s n ö v é n y e i n k h a n y a t l á s a a k k o r k ö v e t k e z i k be. ha a m é h é s z e k e t túlságosan súlyos közterhekkel, a méhcsaládok számának összezsugorítás á v a l s ú j t a n á k . A S z o v j e t u n i ó b a n az e l l e n k e z ő j é t c s e l e k s z i az á l l a m h á z t a r t á s : mindenféle könnyítéssel, cukorakciókkal, szállítási kedvezményekkel, kapíárak é s c s a l á d o k i n g y e n e s k i o s z t á s á v a l , t ö b b t e r m e l é s i p r é m i u m o k k i o s z t á s á v a l , új m é h l e g e l ő k l é t e s í t é s é v e l , fásítással s e g í t i a m é h é s z e t e t . E z e k azok az eszközök, amelyele a többtermelés célját szolgálják. — A m i méhészkörünk az Á l l a m i T e r v keretében fenti elgondolások t e l j e s í t é s é b e n l á t j a a z e r e d m é n y b i z t o s í t á s á t . ( N a g y t a p s és h o s s z a s é l j e n z é s ) .

104

A

KÍSÉRLETI MÉHÉSZETEK JELENTŐSÉGE

Román Viktor (Kolozsvár) hozzászó­ lása s o r á n k i e m e l t e : a kongresszusnak n e m c s a k a z a célja, h o g y a m a g á n t u l a j ­ donban l é v ő m é h c s a l á d o k s z a p i r í t á s á t szorgalmazza, hanem messzebbmenő fel­ adata is v a n . A z n e v e z e t e s e n , h o g y l e ­ fektesse a kollektív méhészkedésnek alapját, ami a szocialista gazdálkodás­ nak is a l a p j a kell, h o g y l e g y e n . Miről van szó? Elsősorban kísérleti méhésztelepek felállításáról a méhész­ k ö r ö k b e n . T e g y ü n k l e a r r ó l a r é g i , el­ avult gondolkozásmódról, h o g y min­ denki m i n d i g csak e g y é n i g r o b l é m á k f e ­ lett töprengjen. A szociális állam, a m e l y biztosítja m i n d e n e g y e s d o l g o z ó j ö v ő j é t , megköveteli, h o g y az e g y e s személyek ne csupán egyéni, hanem a közösség szempontjából is foglalkozzanak az egyes kérdésekkel. A közösség megkívánja, hogy dolgoz­ zunk a méhészetek növelésén. Ez az igyekezetünk a szocialista államban sem f o g csődöt m o n d a n i , m e r t n e m k e r e s k e ­ delmi a l a p r a h e l y e z k e d i k , h a n e m a z o n lesz, h o g y a dolgozók életszínvonalát emelje és termelésével hozzájáruljon a jobb élethez. S z o m o r ú a n kell m e g á l l a p í t a n u n k , h o g y itt a k o n g r e s s z u s o n a legtöbb városi méhész, az ú g y n e v e z e t t értelmiségi, a n a d r á g o s . T e h á t a z o k a m é h é s z e k , akik­ nek k e z é b e n v a n az o r s z á g m é h é s z e t é ­ nek z ö m e , a f a l u s i a k , a z o k a l i g k é p v i s e l ­ tetik -itt m a g u k a t . A f a l u s i m é h é s z e k r e gondolok, akiket mi méhészek csak ,,méhtartók"-nak nevezünk. A temesvári testvéreink nagyon szép és értékes munkával nyújtottak példát arra, h o g y a n kell eljárnunk, h o g y e z e k e t a z e m b e r e ­ ket a m é h é s z t á r s a d a l o m k ö r é b e b e v o n ­ juk. B á n s á g i t e s t v é r e i n k t e t t e k e t é s té­ nyeket m u t a t n a k . N e v e g y ü k a t e r v g a z ­ dálkodást is csak s z a v a k n a k . E z t a ter­ vet következetesmunkával megtudjuk v a l ó s í t a n i és m e g i s f o g j u k v a l ó s í t a n i . K o n g r e s s z u s u n k n a k n e m c s a k az a célja, hogy a méhcsaládok szaporítását propa­ gálja, h a n e m , h o g y l e r a k j a az a l a p j a i t a kollektív méhészkedésnek és e l k e z d j e annak j ö v ő b e n i é p í t é s é t .

Keresztes testvérünk megemlítette • t a r l ó h á n t á s t . E z ó r i á s i g a z d a s á g i jelen­ tőségű intézkedés. E z e n a téren az a fel­ adatunk, h o g y a t a r l ó v i r á g h e l y e t t m á s mézelő n ö v é n y e k e t ültessünk és azt p r o p a g á l j u k . M i n d e n k ö z s é g b e n v a n 10 —20—100 hold o l y a n terület, a m e l y k o ­ pár, puszta. Ha mi ezeket a területeket kézbe vesszük és a község hozzájárulá­ sával bevetjük, beültetjük, befásítjük mézelő növénnyel, akkor a méhlegelő kérdése máris meg van oldva. A tervgazdálkodás teljes egészében csak e g y s z o c i á l i s k ö z ö s s é g b e n v a l ó s i t ­ h a t ó m e g -és ez e g y k o l l e k t í v k ö z ö s s é g . Hatvannak kollektív méhészeteink, h a vannak szövetkezeteink, ezeken keresz­ tül a z t á n o d a h a t h a t u n k , h o g y a m a g á n ­ kézben lévő m é h é s z e t e k is ^azon az irányvonalon haladjanak, amelyen a közösségi méhészetek. (Nagy taps és éljenzés). Bende Béla E M E e l n ö k : A z a d ó t ú l k a ­ pásokkal kapcsolatban felszólaló mé­ hésztestvérünk megállapításaira a k ö ­ v e t k e z ő m e g j e g y z é s e m lenne. I t t n e m a z a lényeges, ami a felszólalásból kitűnik, hogy egyes hatósági közegeink hogyan j á r n a k el és e s e t l e g é l e t b e n v a n a z a rendelkezés ilyen, v a g y olyan m a g y a r á ­ zatával, hanem határozott formában m e g kell látnunk a szervezettség j e l e n ­ t ő s é g é t . M e g k e l l l á t n u n k azt, h o g y A MÉHÉSZKÖR M I L Y E N L Y A N DOLGOZOTT,

KOMO­

h o g y el tudja i n t é z n i a t ö v r é n y e s r e n ­ delkezések keretén belül a m a g a t a g j a i ­ nak a védelmét. A z o k a méhészek, akik­ nél e z n e m t ö r t é n t m e g , elsősorban ma*gukra vessenek azért, m e r t n i n c s o l y a n méhészkörük, mint a marosvásárhelyi, ahol ezt a kérdést m e g tudták oldani. T e h á t ezeknek az eseteknek az előfordu­ lása e l s ő s o r b a n a s z e r e v e z e t t s é g , i l l e t v e szervezetlenség oka. A z új adózási rendszer ezeket a hibá­ kat kívánja eltörölni. Hiszen éppen a r e n g e t e g visszaélés, az adórendszer kuszáltsága, az a d ó ü g y i t ö r v é n y e k n e k és rendeleteknek szövevénye okozta a leg­ több bajt. L e h e t e t l e n v o l t az a d ó f i z e t ő egyéneknek eligazodniok, sőt m é g ü g y -

IftK

v é d e m b e r is csak h a t a l m a s m u n k á v a l az i n d i v i d u a l i z m u s t , a m e l y a z t mondja, h o g y e g y f e l ő l v a g y o k én, m á s f e l ő l v a n tudott helyesen látni. E z e k e t a N a g y a.?, á l l a m . Nemzetgyűlés felszámolta. M a hatféle adó van. É s ezeket az adó­ MI V A G Y U N K A Z ÁLLAM t ö r v é n y e k e t , a m e l y e k m i n d ö s s z e 25—30 paragrafusból állanak, bárki könnyen és l á t n u n k kell, h o g y m i n d e n á l d o z a t és t a n u l m á n y o z h a t j a . M a e z e k az a d ó ü g y i minden adófizetés saját érdekeinket t ö r v é n y e k m ó d o t és lehetőséget nyújta­ mozdítja elő. E z e k e t a múltban kirótt n a k a h h o z , h o g y az állam és az adófi­ a d ó k a t m e g kell f i z e t n i . M i v a g y u n k a zető polgár között egyszer már meg tud­ hibásak, h a n e m t u d t u k ú g y e l i n t é z n i , juk teremteni a bizalmat. M e g kell ezt m i n t a m a r o s v á s á r h e l y i e k és a k i h i b á t t e r e m t e n i és m ó d o t k e l l n y ú j t a n i a h h o z , k ö v e t e t t el, h o r d o z z a csak a k ö v e t k e z ­ hogy minden adófizető p o l g á r tudja, ményeit. ' h o g y m i a kötelessége. Éppen ezért a j ö ­ A jövőben kövessünk el mindent, vőben az adóügyi közegek minden adó­ h o g y m e g m a r a d j u n k a b e c s ü l e t e s s é g út­ fizető polgár nyilatkozatát elfogadják é s a n n a k a l a p j á n v e t i k k i a z a d ó t . D e ez j á n . M i a v a l ó s á g b a n n e m az á l l a m n a k , azt is jelenti, h o g y aki visszaél az állam hanem magunknak f i z e t j ü k az a d ó t . á l t a l n y ú j t o t t i l y e n b i z a l o m m a l , az m a ­ , H o g y a n ? L á t n u n k k e l l , h o g y az á l l a m i g á r a vessen. gépezet a legmesszebbmenő támogatást nyújtja a méhészeknek. Hiszen hatal­ H a v a l a k i h a m i s n y i l a t k o z a t o t tesz és mas cukormennyiséget bocsátott rendel­ , ezt a pénzügyi közegek adatokkal be k e z é s ü n k r e a m u l t é v b e n . Kemény küz­ tudják bizonyítani, a tömlöcbe kerül. A z delmet folytat a dolgozók állama azért, új adóügyi törvény különböző csoporto­ hogy a méhészeket felemelje, de azon a kat állapít m e g . A méhészek valószínű­ vonalon, amit az e l ő a d ó t e s t v é r és az leg abba a kategóriába fognak esni, utóbb felszólalt testvér megjelölt. És ezt a h o l m i n d e n 100 l e j j ö v e d e l e m u t á n 25 a c é l k i t ű z é s t a m a g u n k é n a k kell tekin­ lej adót kell fizetni. Természetesen a tenünk, m e r t csak a k k o r lesnünk é p í t ő tiszta j ö v e d e l m e t kell tekinteni. T e h á t t é n y e z ő i á l l a m i é l e t ü n k n e k , ha ez a m e g ­ mindenki m e g kell t e g y e a m a g a adóval­ lomását, becsületesen be kell vallania j e l ö l t v o n a l v i l á g o s a n áll eőttünk és azt a j ö v e d e l m e t , amit neki a méhészete nem próbáljuk a dolgoltat szembe állítani hoz, h o g y a n n a k a l a p j á n , e z t a 2 5 % a d ó t a fejlődéssel azért, mert a kis egyéni ki l e h e s s e n r ó n i . ' hasznwnkat veszélyeztetve látjuk. A z á l l a m n a k e b b e n a h a t a l m a s mun­ k a t e r v b e n j ö v e d e l e m r e v a n s z ü k s é g e és a T e r v s i k e r e a m i j ö v ő n k e t is j e l e n t i . F e l kell számolnunk önmagunkban azt

A betonműlépprés csőre.

106

A dolgok szoros kapcsolatban vannak egymással. A z az államosítás kérdése, a vándortanya kérdése nemcsak méhé­ szeti ü g y , hanem az állam egyetemes

A

betonműlépprés sarka.

kérdéseibe k a p c s o l ó d n a k és l e h e t e t l e n ­ ség, h o g y ezeket a kérdéseket elvonat­ koztatva a n a g y kérdésektől, próbáljuk m e g o l d a n i . M e r t ha i l y e n m e g o l d á s t ke­ resne m i n d e n f o g l a l k o z á s i á g , a k k o r e g y teljesen a n a r c h i k u s gazdálkodási mód alakulna ki i s m é t . É s u g y a n a k k o r , a m i ­ kor ilyen irányú n a g y o b b terheket is hordozunk, t u d n u n k k e l l , h o g y e z e n ke­ resztül m o z d í t j u k e l ő a z t , h o g y a j ö v ő ­ ben t ö k é l e t e s e b b e n , j o b b a n t u d j u k m e g ­ o l d a n i pl. a s z á l l í t á s i k é r d é s e k e t , m i v e l jobb lehetőségeket tud biztosítani az ál­ l a m i a p p a r á t u s is a s z á l l í t á s i v o n a l o n . L á t j u k , h o g y az áldozat, amit hozunk, mindenképpen egy lépéssel tovább visz a fejlődés útján. A r r a kérem a méhész­ t e s t v é r e k e t , h o g y ebben a z új v i l á g s z e m ­ léletben, ennek az új v i l á g s z e m l é l e t n e k a szolgálatába, amit itt előadótársunk felvázolt, ebbe próbáljanak beleillesz­ kedni. P r ó b á l j á k ö n m a g u k b a n a z e g y é n i individualista célkitűzéseiket visszaszo­ rítani, h o g y a k ö z ö s s é g é r d e k e a n n á l jobban előtérbe kerüljön.

zásnál v e g y é k f i g y e l e m b e a z t is, h o g y melyik a m é z e l ő és m e l y i k a szaporító család, a m i t e t e t n ü n k k e l l . N á l u n k elő­ f o r d u l t , h o g y e z t n e m v e t t é k tekintetbe és e g y f o r m á n adóztatták meg mind­ egyiket.

*

*

Blahunka Lajos (Kolozsvár) hozzá­ szólása: A méhészek kollektív munkába való beállításához röviden annyit szeret­ nék szólni és j a v a s o l n i , h o g y a n a g y o b b m é h é s z e t e k á l t a l a d a n d ó 1—2 c s a l á d d a l indítsuk el a k o l l e k t í v g a z d á l k o d á s t . Ugyanakkor azokkal, akik évente ezer­ s z á m r a p u s z t í t j á k el családjukat, meg kell k e d v e l t e t n ü n k a k a p t á r o s m é h é s z e ­ tet. É s ha e z t í g y csináljuk, r ö v i d i d ő a l a t t e l é r k e z ü n k oda, h o g y e g y e t l e n méhcsaládot sem fognak lekénezni. '

Kozán Imre (Csíkszereda): A z egyik e l ő a d ó k i f o g á s o l t a , h o g y k e v é s a kon­ gresszuson a gazda. Szeretném, ha pár száz h a r i s n y á s g a z d a i t t lenne, hogy h a l l j á k , m i l y e n n a g y m u n k á t végeznek a méhek a többtermelés vonalán. Az a kérésem lene, h o g y a kongresszus a n y a g á t a M é h é s z e t i K ö z l ö n y b e n közöl­ j e l e . Ebből nemcsak a méhészek tud­ ják majd meg, hanem a gazdák is, hogy mit jelent a méh a gazdaságban és ezután más szemmel, barátságosabbaa nézzenek majd rájuk. F o n t o s segítőtárs­ nak t e k i n t i k és k e d v e t kapnak a méh é s z k e d é s h e z o l y a n o k is. akik eddig messziről elkerülték a méheket. (Nagy taps, t ö b b e k : e l f o g a d j u k , e l f o g a d j u k . )

A legelő kérdéssel kapcsolatban a r r a kérem a temesvári kiküldötteket, h o g y szerezzen n e k ü n k f a c é l i a m a g o t .

* Bölöni József nyárádszeredasi felszó­ laló: Ö r ö m m e l v i s s z ü k e l ő b b r e a t e r v g a z ­ d á l k o d á s t és t e l j e s e r ő n k b ő l r é s z t v e s z ü n k minden m u n k á b a n , de kérjük, v e g y é k f i g y e l e m b e a z t is, h o g y n e m l e h e t m i n ­ den c s a l á d o t a s z a p o r í t á s b a f o g n i . V a n ­ nak m é z e l ő c s a l á d o k i s ! H a a c s a l á d o k szaporítására fektetjük a fősúlyt, a k k o r nem tudunk m é z e t t e r m e l n i . K é r j ü k a kongresszust, hasson oda, h o g y a z a d ó ­

#

Sikó Gergely (Vájasd): Kongresszu­ sunk h a t á r o z a t a f o l y t á n a m é h á l l o m á n y u n k a t e b b e n a z e s z t e n d ő b e n 40 szá­ z a l é k k a l f e l k e l l e m e l n i , d e eddigi t a ­ pasztalataim azt mutatják, hogy v a g y mézelünk, v a g y szaporítunk. H a sza­ p o r í t u n k , a k k o r nincs e l e g e n d ő m é z , vi­ s z o n t ha a m é z t e r m e l é s t n ö v e l j ü k , n e m é r j ü k e l a 40 s z á z a l é k o s t ö b b l e t e t . A v á n d o r l á s is k ö l t s é g b e k e r ü l és a szapo­ r í t á s h o z új k a p t á r o k i s k e l l e n e k . T e h á t t e k i n t e t b e k e l l v e n n ü n k a t e h e r b í r ó ké­ p e s s é g ü n k e t is. F o r d u l j u n k a k o r m á n y ­ hoz, h o g y v e g y e ezeket a k ö r ü l m é n y e k e t f i g y e l e m b e és a k i e l é r i e b b e n a z eszten­ d ő b e n a 40 s z á z a l é k o s -szaporítást, a n ­ nak e n g e d j é k el a z a d ó j á t .

* Zilahi Sándor (Kolozsvár) hozzászó­ lása: A z E M E a f o l y ó é v i m u n k a t e r v é b e első h e l y r e v e t t e a m é h é s z e k m e g s z e r v e ­ z é s é t és o k t a t á s á t . T u d a t o s í t a n u n k keM u g y a n i s , h o g y m é h é s z k e d n i és a m é h é s z ­ kedés útján m e g f e l e l ő közérdekű mun­ k á t v é g e z n i csak a k k o r t u d u n k , h a kel­ lően ismerjük a méhek életét, a velük

107

v a l ó b á n á s m ó d o t é s ezeket a z i s m e r e t e ­ k e t i g y e k e z z ü n k mennél s z é l e s e b b k ö r b e n t e r j e s z t e n i . Elsősorban a vidék, a falvak népének oktatásáról kell gondoskod­ nunk. E z t a célt s z o l g á l t á k a l e g u t ó b b i h ó n a p o k b a n m e g s z e r v e z e t t és m e g t a r ­ tott v i d é k i t a n f o l y a m a i n k . Öt i l y e n t a n ­ f o l y a m o t tartottunk az elmúlt hónapok­ ban, a m e l y e k b ő l k e t t ő t m a g a m , h á r m a t p e d i g Tóth István méhésztársunk, igaz­ g a t ó v á l a s z t m á n y i tagunk v e z e t e t t éppen azokon a h e l y e k e n , ahol tapasztaltuk, h o g y a t a n f o l y a m o k r a igen n a g y szük­ s é g volt. E z e n a t é r e n t e v é k e n y és ér-, tékes m u n k á t v é g z e t t a m a r o s v á s á r h e l y i m é h é s z k ö r ü n k is K a í s ó S á m u e l elnök vezetésével. A z Állami T e r v munkájából tehát a legfontosabb részét vállaltuk: a 'udárt terjesszük, m e r t a h o g y minden szakmá­ ban dolgozó munkásnak elsősorban a s z e r s z á m j á v a l és g é p j e i v e l v a l ó bánás­ módot k e l l i s m e r n i e , h o g y t e r m e l n i tud­ j o n , é p p e n ú g y a m é h é s z e i n k n e k is is­ mernie kell a méhekkel való bánásmó­ dot, h o g y e r e d m é n y e s m u n k á t v é g e z h e s ­ sen és m u n k á j a á l t a l a k ö z n e k h a s z n á r a lehessen. Mindezekhez tudásra, hozzáértésre van szükségünk. A tudás terjesztését kell t e h á t f o k o z n u n k e l s ő s o r b a n a nép körében a vidéki, falusi dolgozók, mező­ gazdasági munkások körében. A méhészihedésH: valóban népfogláb kozássá kell tennünk, h o g y m i n é l t ö b b e n r é s z t v e h e s s e n e k ál­ tala a z o r s z á g é p í t ő m u n k á b a n . E n n e k m e g s z e r v e z é s e é r d e k é b e n fel­ k é r e m a z i t t j e l e n l é v ő összes m é h é s z t á r ­ saimat, h o g y mindenki tekintse magát szervezőnek, gyűjtse össze m a g a köré­ ben a méhészeket, szervezkedjenek, tö­ mörüljenek és ha szükségét látják, for­ duljanak az E M E központjához, v a g y a marosvásárhelyi méhészkör vezetőségé­ h e z , a s z e r i n t , h o g y m e l y i k esik k ö z e l e b b a vidékükhöz. K é r j é k t a n f o l y a m i elő­ adók kiküldését, h o g y megfelelő okta­ tásban részesülve tevékeny munkásai l e h e s s e n e k ennek a f o n t o s mezőgazda­ s á g i á g n a k é s ezáltal többtermelés és az Állami Terv megvalósítását bizto­ síthassuk. E n n e k e l é r é s é r e e g y s é g e s t a n t e r v ki­ a

308

d o l g o z á s á r a v a n szükség, h o g y e g y ö n t e tűen, m e g f e l e l ő f o r m á b a n adhassuk át a szükséges tudnivalókat. Ezután követ­ kezik a továbbképzés, amit a Méhészeti K ö z l ö n y ú t j á n és mtegfelelő t a n k ö n y v s e g í t s é g é v e l k e l l elérnünk. A szegény dolgozó testvéreinknek a tanfolyamainkon segítségükre voltunk a z z a l , h o g y d í j t a l a n u l o k t a t t u k ő k e t , de legyünk segítségükre olcsó tankönyvek­ k e l is, h o g y b i z t o s í t s u k a t o v á b b k é p z é ­ süket. K ö z p o n t u n k n a k o d a kell hatni, h o g y az oktató kiszállásokra m ó d o t és a l k a l m a t n y ú j t s o n . N e m lehet k í v á n n i senkitől, h o g y t e l j e s e n d í j t a l a n u l n a p o ­ kat áldozzon idejükből, m e r t mindenki­ nek m e g é l h e t é s ü k r ő l is kell g o n d o s k o d ­ nia. H a m i k i m e g y ü n k f a l u r a ahhoz a falusi e m b e r h e z , a k i évl'-'zedek ó t a paraszikasokban méhészkedik, egyszeri magyarázatra n e m é r t i m e g , h o g y ez h e l y t e l e : : , m á s o d s z o r is ki kell m e n n ü n k hozzá. Javasolom továbbá, h o g y a méhbetegségekhez értő méhészeket haladék' t a l a n u l küldjük k i a f a l v a k r a , h o g y a méhészeteket egészségügyi szempontból v i z s g á l j á k felül. HOGYAN

TANÍTSUK

FALUSI

MÉ­

H É S Z T E S T V É R E I N K E T ••: Borbély István méhészköri elnök: A v a l ó s á g r a szeretnék reámutatni. Román V i k t o r m é h é s z t e f . t v é r ü n k n e k i g a z a van, a m i k o r a z t m o n d t a , h o g y n e m t a r t j a he­ lyesnek a kiszállásokat, amelyekért f i ­ z e t é s j á r . M i s e m szedünk f i z e t é s t a z o k ­ tól, a k i k n é l m e g f o r d u l u n k . E g y a l k a l o m ­ m a l 70 k i l o m é t e r t t e t t ü n k m e g öt nap alatt R o z á l i a méhésztestvérrel. Mégis csak a t a g d í j a k a t h o z t u k haza és n e m kértünk „kamatot". E r r e f e l h í v o m a méhésztestvérek fi­ gyelmét. H a í g y j á r n a k el — és í g y mennek ki a f a l v a k b a , a k k o r o t t nem lesz o l y a n . m é h é s z t e s t v é r , a k i azt m o n d ­ ja, h o g y b e s z é l j e t e k , a m i t a k a r t o k . Mi jószántunkból mentünk közéjük. M e g é r k e z t ü n k e g y k ö z s é g b e , m a j d 4 ki­ lométert mentünk g y a l o g e g y tanyára, hogy o n n a n is b e h í v j u k a m é h é s z e k e t . E z u t á n hat kilométert tettünk e g y má­ sik t a n y á i g , h o g y a z o k a t is e l h í v j u k . É s e l j ö t t e k és m i m e g t a r t o t t u k az előadá-

sainkat. T a g o k a t gyűjtöttünk, a hátralé­ kot b e s z e d t ü k és m i n d i g j ó Í g é r e t e k e t k a p t u n k , de a m i t m e g í g é r t e k , a z t e d d i g betartották. Ha minden méhészkör í g y j á r n a el, a k k o r R o m á n V i k t o r test­ v é r ü n k n e k az a k í v á n s á g a , h o g y men­ j ü n k k i falura, m e g v a l ó s u l .

egyesület vezetőségét, h o g y a mi v i d é ­ künkre küldjön romÁn előadókat is. ( N a g y t a p s és h e l y e s l é s ) .

Árva Mihály (Élesd: Román Viktor előadásához volna hozzászólni valóm. Élesdről jöttem, vegyeslakosságú. ro­ mán-magyar k ö z s é g b ő l . H o z z á m máitöbb román méhésztestvér j ö t t érdeklőd­ ni, m e r t l á t t a azt, h o g y k a p t á r b a n m é h é s z k e d e m . É r d e m e s n e k t a r t o m , ha ki­ mennénk azokhoz a méhésztestvéreinkhez, a k i k m é g kasban m é h é s z k e d n e k és irányítást adnánk nekik a kaptáros méhészkedésre. Ezzel nagy szolgálatot tennénk az Ál­ lami Tervnek. A m i k o r őket tanítanánk, N é p k ö z t á r s a s á g u n k n a k is has.-ínára v o l ­ nánk azzal, h o g y i l y e a ö s s z e f o g á s s a l a s o v i n i z m u s t is k i í r t h a t n ó k . K é r j ü k az

Katsó Sámuel ü l é s e l n ö k az u t o l s ó s z ó j o g á n z á r t a le az é r t é k e s e l ő a d á s o k so­ r o z a t á t : Megállapíthatjuk, h o g y falun sok h e l y e n t ú l n y o m ó r é s z b e n k a s o s m é ­ h é s z k e d é s f o l y i k . E n n e k az a m a g y a r á ­ zata, h o g y a kasos m é h é s z k e d é s k e v é s t ő k é t i g é n y e l és a k e z e l é s e is s o k k a l e g y ' szerűbb, s o k k a l k ö n n y e b b . A g a z d á n a k n a g y o n nehéz s z a k s z e r ű e n m é h é s z k e d ­ ni, m e r t l e g t ö b b esetben a méhekkel v a l ó f o g l a l k o z á s összeesik a l e g s ü r g ő ­ sebb mezőgazdasági munkák idejével. T e h á t ez v o l n a az i n d í t ó oka, h o g y ne­ h e z e n t é r n e k át a k a p t á r o s méhészked é s r e . Ezért kell kimnenrfíink közéjük. Kötelességünk őket felvilágosítanunk.

A

TANÍTÁS LEGYEN

SZERES.

REND­

SZERVEZETT

MUNKA

A Kongresszus délutáni ülése Méhcsaládok átrakása kasból káplárba — T í X E I M R E

előadása

A z e l ő z ő e l ő a d á s u n k b a n m á r szó v o l t a r r ó l , h o g y 1949 a h a l a d á s h a t á r ­ k ö v e kell l e g y e n e g y új célkitűzésnek, az elindulásnak a h a t á r k ö v e . A r é g i m o n d á s t , h o g y m i n d e n m é h l a k á s j ó , csak l e g y e n j ó m é h l e g e l ő , m a m á r n e m t a r t j u k e l f o g a d h a t ó n a k . U g y a n í g y v a g y u n k a r é g i k a s o s m é h é s z k e d é s s e l is. M e g v a n ennek is a m a g a h á t r á n y a . A z e g y e d e k k i n e m e s í t é s e s o k k a l n e h é z k e ­ sebb, m i n t a k a p t á r b a n . A t ö r z s f e l f e j l e s z t é s e , a m é z t á r o l á s a , a n n a k e l v é t e l e , a b e t e g s é g e k elleni e r e d m é n y e s k ü z d e l e m — a m e l y e g y i k k o m o l y célunk — i g e n sok n e h é z s é g g e l j á r és s o k s z o r e l é r h e t e t l e n v á g y a m a r a d a k a s o s m é h é s z ­ nek. E r r e r á e s z m é l v e , sok m é h é s z i g y e k s z i k k ü l ö n b ö z ő m ó d o n á t t é r n i a k a p ­ táros méhészkedésre. Lássuk h o g y a n ? E l s ő k é r d é s az, h o g y m i k o r l e h e t á t s z a b n i k a s b ó l k a p t á r b a a c s a l á d o t ? A f e l e l e t n a g y á l t a l á n o s s á g b a n az, h o g y b á r m i k o r k o r a t a v a s z t ó l k é s ő ő s z i g . A m i n t e g y m á s o r s z e r d a i ö s s z e j ö v e t e l ü n k ö n m á r e m l í t e t t e m , b i z o n y még télen is meg lehet csinálni, ha arra szükség van. U g y a n i s a b b a a h e l y z e t b e k e r ü l ­ tem, h o g y télen k e l l e t t m e g c s i n á l n o m e g y á t t e l e p í t é s t . E d d i g ú g y l á t o m , h o g y sikerült, h o g y a z t á n k é s ő b b , t a v a s s z a l , a t i s z t u l ó k i r e p ü l é s u t á n m i lesz, a z n y i l t k é r d é s . T e r m é s z e t e s e n j o b b ha n e m a k é s ő b b i i d ő t v á l a s z t j u k , h a n e m a k o r a t a v a s z i t —• az a k á c v i r á g z á s e l ő t t l e g a l á b b k é t h e t i i d ő t , m e r t az áttele­ pített család így a nagy hordásra feltud készülni. Végeredményben legjobb a gyümölcsfa v i r á g z á s idejét betartani, m e r t ekkor hordás is v a n s m e g m e n e k ü ­ lünk a r a b l á s t ó l . L á s s u k , h o g y a n t ö r t é n i k az á t t e l e p í t é s ? A z e l ő a d á s b a e g y k i s v á l t o z a ­ t o s s á g o t is h o z o k , m e r t e l h o z t a m az e l ő b b e m l í t e t t család é p í t m é n y é t , a m e l y e t a télen k e l l e t t á t t e l e p í t e n e m . G y a k o r a t b a n is b e m u t a t o m , h o g y h o g y a n t ö r t é n t az á t t e l e p í t é s . i nn

Első tennivalónk, h o g y m á r kora tavasszal, az első kirepülés előtt kivá­ l a s z t j u k az á t t e l e p í t é s r e s z á n t t ö r z s e k e t . E z n a g y o n f o n t o s a z é r t , h o g y a vég­ l e g e s h e l y ü k r e m á r a k a p t á r t is o d a á l l í t h a s s u k . í g y a z i d ő k ö z b e n t á j o l t m é h e k nem vesznek el. A k i v á l a s z t á s u t á n m e g v á r j u k az á t t e l e p í t é s r e a l k a l m a s j ó i d ő t . E z na­ g y o n f o n t o s , m e r t b o r ú s , e s ő s i d ő b e n , m i k o r a m é h e k n a g y r é s z e o t t h o n v a n és ha a külső hőmérséklet e l é g hűvös, akkor a lefojtás kárára válik. OLYAN

IDŐT K E L L

VÁLASZTANUNK.

a m i k o r s ü t a n a p é s á r n y é k b a n is l e g a l á b b 1 8 — 2 0 — 2 2 C f o k o t m u t a t a h ő ­ m é r ő . H a i l y e n i d ő n k v a n , h o z z á k e z d h e t ü n k a m ű v e l e t h e z . E l ő s z ö r is a k a p t á r t kitisztítjuk. L ú g o s vizzel kisuroljuk, m a j d a keretnek mindkét oldalát j ó előre a p r ó s z e g g e l l á t j u k el, h o g y n e a k k o r s z e g e z z ü k , a m i k o r m á r a l é p i s benne van, m e r t a fiasításos lép g y o r s munkát kíván. K é t - h á r o m szeget verünk a váll alá, h o g y n e á l l j o n k i . F e l ü l é s alul b á r h o v á ü t h e t j ü k a s z e g e t , m e r t n e m a k a d á l y o z z a a kteretek ö s s z e r a k á s á n á l a l é p k ö z ö k e t . U g y a n a z t a d r ó t o t hasz­ náljuk, a m i v e l a lépek behálózását végezzük. E g y csavarással átvisszük, de n e m húzzuk m e g erősen, m e r t a keret elkajszul. E g y fordulattal visszük tovább é s e z e k e t az o l d a l s ó s z e g e k e t c s a k a k k o r h a s z n á l j u k f e l , ha a p r ó l é p d a r a b o k a t kell összeillesztenünk. H a a k e r e t e t í g y előkészítettük, a kasokat vesszük keze­ l é s b e . E g y k a s b ó l 4—5 k e r e t l é p l e s z . A k a p t á r b a is b e h e l y e z ü n k 2—3 á t m e l e ­ g í t e t t t é g l á t azért, h o g y a k a p t á r hőmérsékletét emeljük, m e r t oda fiasítás kerül m i n t t a k a r ó m é h e k n é l k ü l és a h ő m é r s é k l e n a g y o n lehűlne. E l k é s z í t ü n k m é g e g y lapítót is és e g y tálba k é z m o s ó vizet. A

NYÍLT

DOBOLÁS

A k i v á l a s z t o t t k a s t v a g y e g y e l ő r e m e g f o r d í t o t t s z é k lábai k ö z é r a k j u k be, v a g y p e d i g v a l a m e l y i k g y ü m ö l c s f a t ö r z s é h e z t á m a s z t j u k és f ö l é j e b o r í t u n k

110

e g y m á s i k k ö n n y e n kezelhető' k a s t , de anélkül, h o g y f e d j é k e g y m á s t . M i n d ö s s z e a léputcákra ügyeljünk, ü g y álljanak, h o g y a léputcák arra felé nézzenek, ahol érintkezik a felső kassal. A k i j á r ó nyílás h e l y é r e v a g y a g y a g o t teszünk, v a g y p e d i g e l é g , ha e g y n a g y t ö r ü l k ö z ő t m e g n e d v e s í t ü n k , e s e t l e g 1—2 a p r ó s z e g g e l o d a r ö g z í t j ü k . A v é g é t , a m i s z a b a d o n m a r a d t , k é t o l d a l t b e g y ú r j u k a k a s alá. A felső kast pedig a fának v a l a m e l y i k ághoz rögzítjük. A nyílt dobolásnak v a g y o k a híve. Láthatjuk a család felvonulását, kiles­ h e t j ü k o z a n y á t is, t e h á t m i n d e n s z e m p o n t b ó l t a n á c s o s a b b . A k i k ezzel a m ó d ­ s z e r r e l kisérletezteK,igazolhatják a z t az á l l í t á s o m a t , h o g y a m é h e k s o h a s e m s z é l e d n e k el, n e m h a g y j á k az anyjukat., H a e g y - k é t m é h k i s z á l l , k i s t á j o l á s után újból visszarepül. A z e l ő k é s z ü l e t t e l r e n d s z e r i n t 4—5 p e r c e l t e l i k . E z u t á n h o z z á f o g u n k a doboláshoz. A dobolást két kis fadarabkával, két oldalt ü t ö g e t v e v é g e z z ü k . M é g p e d i g alulról fölfelé, azért, h o g y érezzék a méhek, h o g y alulról menekül­ niük k e l l . H a a m é h e k n e k v a n i d e j ü k a r r a , h o g y m e g s z í v j á k m a g u k a t , a k k o r a d o b o l á s t k ö v e t ő 2—3 p e r c m ú l v a m á r s z é p c s o p o r t o k b a n indulnak, m i n t a j u h n y á j , az alsó k a p t á r b ó l a f e l s ő b e . Rendesen három időközbeyi vonulnak a méhek s az e m b e r k e l l h a g y j a , h o g y k ö z b e n k i c s i t p i h e n j e n e k . A második és harmadik vonulásban szokott távozni'az anya is. A m é h é s z leül a k i d o b o l a n d ó család e l é és szépen m e g f i g y e l h e t i , h o g y az a n y a m i k o r j e l e n i k m e g . A z a l s ó kas e g y kicsit tétovázik, majd a felvonuló méhek hátán igyekszik ő is feljutni. A z a n y á t m i n d i g e l c s í p e m és az e l ő k é s z í t e t t k i s a n y a z á r k á b a , h e l y e s e b b e n g y u ­ f a s k a t u l y á b a t e s z e m . M e l l é j e t e s z e k m é g p á r k í s é r ő méhe', és e g y k i s m é z e t m a j d a s k a t u l y á t kis z s i n e g g e l á t k ö t v e b e l e f ü g g e s z t e m a f e l s ő k a s b a . S z e g g e l f e l a k a s z t o m . H a az a n y á t é r t é k e s e b b n e k t a l á l o m , v a g y r e n d e s t ö r z s k ö n y v e l é s e r n van a m é h é s z e t e m b e n , a b b a n a p i l l a n a t b a n , a m i k o r k i f o g t a m , m e g j e l ö l ö m . Sa­ l a k k a l — s t a n i o l p a p í r t r a g a s z t o k reá, v a g y e g y c s e p p a n i l i n f e s t é k e t , s e l l a k o t kenek a t o r á r a és í g y a t ö r z s k ö n y v b e is b e t u d o m v e z e t n i . Rendes körülmények 25—30

perc

között

alattt a cs ilád

átvonul,

hosszabb i d ő n e m i g e n s z ü k s é g e s . E k k o r a f e l s ő k a s t m e g f o g j u k és o d a á l l í t ­ j u k , ahol e r e d e t i l e g v o l t . A n n a k h e l y é b e e s e t l e g o d a t e t t ü n k e g y m á s i k ü r e s kast, h o g y az i d ő k ö z b e n h a z a t é r ő m é h e k a r é g i l a k á s u k n a k a h e l y é r e száll­ j a n a k . E z e k nem g y ű l n e k össze f ü r t b e , de e l é r j ü k azt, h o g y n e m h ú z ó d n a k b e m á s kasokba. A törzscsalád kasából szépen kiemeljük a lépeket. N e m úgy, ahogy egyes helyeken láttam, h o g y a kast két v é g é n m e g f o g j á k , kétszer-háromszor a f ö l d h ö z csapják. N e m ! Szépen kezdjük, a legszélső lépnél. A z t k i e m e l j ü k . H a e z t k i e m e l t ü k , hol j ó l . h o l rosszul, de v a l a h o g y k i v e s s z ü k . U t á n a m á r a m á s o ­ d i k h o z e g é s z szépen b e t u d u n k n y ú l n i , v a g y k é s s e l s z é p e n k e r e s z t ü l t u d j u k nyesni és ki tudjuk e m e l n i a l é p e t . A szélső lépen n e m b i z t o s , h o g y v a n m é z , de a m á s o d i k o n m á r v a n . A b e l s ő o l d a l o n f e l f o g t ű n n i a f i a s í t á s . A h a r m a d i k lépnél m e g t a l á l j u k a f e d e t t f i a s í t á s t . T e h á t e g y r é s z é n v a n e g y t e l j e s f i a s í t á s . A m á s i k o l d a l o n , i t t m á r e g y n a g y o b b r é s z e n , szintén v a n f e d e t t f i a s í t á s . A m u n k á s - f i a s í t á s o s l é p t e t e j e n e m áll k i s h a szépen e g y m á s r a t e s s z ü k , n e m lesz s e m m i baja, sőt v é d i k e g y m á s t a k ü l s ő h i d e g t ő l . Majd

következnek a mézes lépek.

A m i k o r a l é p e k e t k i s z e d t ü k a k a s b ó l , a l k a l m a s h e l y e t k e r e s ü n k , ahol át­ s z a b h a t j u k . Alkalmas hely, ahová a méhek nem tudnak bejutni, továbbá az, ahol a hőmérséklet megfelelő, Icgcdább 22 C fok. I t t m e g k e z d j ü k a z á t v á g á s t . H e r e ­ é p í t m é n y t csak a l e g k é n y s z e r ü l t e b b e s e t b e n h a g y u n k m e g . T e h á t a z o k a t , h a csak lehet, k i s e l e j t e z z ü k . A f i a s í t á s n á ! ü g y e l j ü n k , h o g y n e m m i n d e g y , h o g y a k e r e t m e l y i k o l d a l á r a j u t , a k ö v e t k e z ő k e r e t b e is u g y a n a b b a a n e g y e d b e k e l l

111

a e r ü l n i e . A l é p e k á l l a s á t r e n d s z e r i n t n e m v á l t o z t a t o m m e g , h o g y a s e j t e k irá­ n y á t n e k e l l j e n a m é h e k i s m é t á t d o l g o z z á k . H a m e g f o r d í t v a h e l y e z t e m be, ez n a g y m u n k a t ö b b l e t e t j e l e n t a p e r g e t é s n é l is, m e r t a kissé m e g k e m é n y e d e t t m é z m á r n e h e z e b b e n j ö n k i . H a v a l a h o l e g y , k i s f o l y o t o n o s s á g i h i á n y lenne, k i p ó ­ t o l j u k és í g y e l k é s z í t v e b e k e r ü l h e t a k a p t á r b a . Figyeljünk, hogy a fiésításos lépek kerüljenek egymás után, h o g y azon m i n d i g fürtöt alkothassanak a méhek. G y a k o n ó m é h é s z e k t a p a s z t a l a t b ó l t u d j á k , h o g y m é g a l e g k i s e b b dara­ b o k a t is be lehet v á g n i s másnap ö r ö m m e l láthatjuk, h o g y a méhek m i l y e n szépen összefoldozták. Természetesen a fiasításos lépet lehetőleg ú g y vágjuk, h o g y .annál n e l e g y e n i l y e n s o k t o l d á s r a s z ü k s é g . A m é z e s r é s z t a f e l s ő f e l é b e b á r r i t k á n , d e m e g t ö r t é n i k , h o g y az a n y a p e t é z é s ki'zben a d r ó t alá s z o r u l . T e h á t m i n é l h a m a r á b b el k e l l t á v o l í t a n u n k , l e h e t ő l e g a d d i g , a m í g az a n y a a z á r ­ kában van. A b e s z a b o t t k e r e t e k e t a k a p t á r b a tesszük, m a j d b e á l l í t j u k a r é g i k a s he­ lyébe, h o g y összegyűjtsük a kijáró bogarakat. A z anyát zárkástól együtt két fiasításos lép közé lógatjuk, majd reá állítjuk a méheket. Másnap ellenőrizzük. Miért kell ellenőrizni? E l s ő s o r b a n azért, hogy lássuk, e l f o g l a l t á k - e h e l y ü k e t , n e m hült-e m e g a f i a s í t á s , n e m szorulnak-e s e g í t s é g r e . U g y a n a k k o r , m i k o r k i b o n t j u k a c s a l á d o t , látjuk, h o g y e g y i k l é p esetleg elmozdult a másik mellől. Most már könnyebb lesz k é z z e l is beál­ lítani, m e r t a méhek m á r sokat dolgoztak, kötöttek, minden oldalon, tehát m á r s e g í t s é g ü k r e is s i e t t e k . H a látjuk, h o g y a család r e n d b e n v a n , e l f o g l a l t a h e l y é t , e s e t l e g n i n c s e l é g m é z e , m e g k e z d h e t j ü k a z e t e t é s t . H a e l é g n é p e s a család, meg­ kezdjük az építő kereteknek a berakását. É v v é g é r e ezeket a kereteket ú g y kell i d e v i s s z a r a k j u k , h o g y a f é s z e k k ö z e p é b e m a r a d j a n a k , h o g y e z e k e t az á t v á g o t t k e r e t e k e t s z o r í t s u k k i a v é g é r e . H a a k a p t á r t n e m a k a s r é g i h e l y é r e állítjuk szoktatnunk kell a méheket. K é t k e r e t l é c e t össze s z e g e z ü n k és e z t a k i j á r ó n y i l a s h o z h e l y e z z ü k . A m é ­ hek, a m i k o r a k a p t á r b ó l k i j ö n n e k , n e m k a p n a k s z a b a d ú t a t és m e g ü t k ö z é s s e l v e s z i k é s z r e , h o g y v a l a m i v á l t o z á s v a n . H a m a r o s a n k i t a l á l j á k , h o g y tulajdon­ képpen m i történt. Üjból tájolnak. M i k o r kijön, látja h o g y egész más kép tárul e l é b e . N i n c s b e j á r á s a k a p t á r b a , nincs a r é g i m e g s z o k o t b a r á t s á g o s h e l y , nin­ c s e n e k ott' a z ő r z ő k és m á r szépen v i s s a i s t é r n e k . K i r e p ü l n e k és v i s s z a t é r n e k . H a t ö r t é n e t e s e n k é t nap m ú l v a e l v e s s z ü k a t á j o l t a t ó t , a h a z a t é r ő m é h e k n e m f o g n a k a s z a b a d n y i l a s o n b e j ö n n i , h a n e m újból l e s z á l n a k és o l d a l t m e n n e k b e . A m é h e k á t t e l e p í t é s e h a s z n o s és k e d v v e l , f i g y e l e m m e l és e g y kis sze­ r e n c s é v e l v é g e z z ü k a m u n k á t , a s o r b a állított,- k i m u s t r á l t k a s o k r a ú g y tekin­ t ü n k m a j d , m i n t e g y s z ü k s é g e s rosszra, a m e l y épen úgy kellett, mint ahogy a t a n á r n a k k e l l az e l e m i iskola, v a g y a m e s t e r n e k az inasév.

Hozzászólás Dr. Suceava János ( K o l o z s v á r ) hozzászólása: Texe méhésztársimk a kidubolá-i nagyon szemléltetően adta elő. V a n azon­ ban ennek e g y másik módszere is, amely egyszerűbb éa célravezetőbb. Röviden, ismer­ tem. ! A kidobolt család befogadására szánt kaptárt kitisztítjuk, fertőtlenítjük és meg­ felelő állványra (padra, székre) tesszük. A kaptárba 2—3 mézeskeretet helyezünk,

112

majd a fedődeszkával befedjük és a r ö p lyukakat kinyitjuk. A kidobolásra szánt kast szájjal felfelé a kaptár röpdeszkájához rögzítjük úgy, hogy a kas karimája pontosan egy színben, legyen a röpdeszkával és a kasban lévő lépek éled a. röpdeszkára nézzenek. A kast megfordított-' koíiyhaszékbe is helyezhetjük, de egyszerűbb — mivel a mű­ velet rendszerint a szabadban folyik — ha

a földbe egy akkora lyukat ásunk, hogy abba a kas csúcsa annyira ereszkedjék, amennyi szükséges ahhoz, hogy kas kariMáj a kaptár röpdeszkáját érje. Ezután a szokásos dobolással kihajtjuk a családot. Előnyös, ha a kas alsó részét fúrjuk és füstöt fuvunk be, esetleg e g y permetezővel, vagy egyszerűen a szájunk­ ból vízzel' mpg permetezzük a széjjel húzott lépeket.

egyenként a falról levesszük. Lehetőleg meleg helyiségben dolgozzunk. Először a fiasítá-sos lépeket szabjuk be és minden beszabott keretet azonnal a kaptárba teszünk, hogy a méhek mielőbb betakarják és melegítsék. A megszokott dobolással szemben ennek ag eljárásnak a következő előnye v a n : 1. Elmarad a közvetítő üres kasnak a hasz­ nálata. 2. Az anya semmi veszélynek nincs

N y i l t dobolás közvetlenül a kaptárba. Minél erősebb a család, a méhek annál könnyebben indulnak meg és a kas szélére érve szépen átmennek a kaptár röpdeszkájára és a mézeskerétek szaga után a r ö p lyukon keresztül gyorsan behúzódnak a kaptárba. A dobolás alatt alig repü! fel egy-egy méh. Ezek befogására helyezzük el a kas régi helyén e g y üres kast. Art anyát is látni lehet, ahogyan a méhek hátán a kaptárba iparkodik. Miután méhek zöme a kast elhagyja, kihúzzuk a kas léptaitó pálcikáit (a ke­ reszteket) majd a kast a földre fektetjük úgy, hogy lépek lapjai vízszintesen állja­ nak ós rátérdelünk. Ezáltal a kas falai két odalfc megnyúlnak (távolódnak) és a lépek leválnak a falakról. A lépeket azután

kitéve a közvetítő kasból a kaptárba való bezárás által, esetleg az ebből történő ki­ fogása és zárkába helyezése miatt — ami­ től különösen a kezdő méhészek irtóznak. 3. Az átszabás után a méhek minden keretet azonnal visszakapnak és így csökken a fia­ sítás meghűlésének lehetősége. Hátránya az, hogy megvalósításához 2—3 mézes keret, v a g y akár kevés mézet tartal­ mazó üres keret szükséges, amivel a kezdő sokszor nem rendelkezik. M e g j e g y z e m még, hogy a beszabott lépdarabok rögzítéséhez nem drót, raffiát, vagy cérnát használok, hanem 5 X 7 mm-es lécecskét. E b b ő l a lécből a keret e g y i k ol­ dalán vízszintesen két darabot erősítek l - l apró szeggel, a keret függőleges oldaliécéhez (a keretet kb. 3 mezőre osztva) és

113

2_3 darabot a keret második oldalán, de ezeket függőlegesen a keret felső és alsó lécére erősítve. Azután 3—4 mezőié osztjuk a lépet. A keresztben -/.erezett lécek a lépdarabo­ kat jobban tartják, azok nem dőlnek ol­

dalra, 2—3 na]) múlva könnyen lefejthetők és í g y szépen egyenes 1 épeket kapunk. H a a rögzítő lécek egy-egy lépdarabot nem tudnak kellőképpen lefogni, azt egy fogpiszkáló v a g y gyufaszál félével a szom­ széd lépdarabhoz rögzítjük.

Kasok, köplik és országos kaptárak átállítása nagykeretre B E C S I ÖDÖN előadása, Marosvásárhely Elsősorban beszéljünk a nehezen átvizsgálható és sehogyan sem kezelhető kasok­ ról és köpükről. Ezek az ősi méhészkrdósi jelleg képviselői. A méhészeket általánosan lenézik s esak kevesen tudják, hogy egyszerű átállítással uivid idő alatt, egyenlő ér­ tékűvé tehetjük a kaptárral. H a egy j ó kasunk van, okkal móddal őszire telelőképes kaptáros családunkká válhat és j ó hordás esetén mézet is kapunk tőlle. Fontos azon­ ban az, hogy kora tavasszal kezdjünk hozzá. A kast kora tavasszal a neki szánt helyen kaptárba állítjuk. A z alsó peremét — amennyiben a lépépltméiryek nem érnek le közel az építményig körvonalban levágjuk és a kas, v a g y köpű mellett szabadon maradó hézagot szalmával, vagy gyaluforgáccsal kitöltjük. K i j á r ó nyilasul kaptár nyílását használják. Ezután a kas felső csúcsát levágjuk és annak méretéhez alkalmas etetőt helyezünk oda. A m i k o r az időjárás megengedi, általában április elseje körül, megkezdjük a számító etetést és 40—45 napig megszakítás nélkül folytatjuk. E K K O R E L É R K E Z E T T A Z A Z IDŐPONT, amikor műveletünket végrehajtjuk. H a azt látjuk, hogy a kas népessége nagyságá­ hoz mérten igen zsúfolt, azzal körülbelül egyenlőtérfogatú fészket készítünk elő egész műlépes keretekkel. Estefelé a kas körül helyezett szalmát, v a g y gyaloforgáesot el­ távolítjuk. A kast kiemeljük, berakjuk az előkészített kereteket, válaszdeszkával el" zárjuk az üres részt, és szalmával kitöltjük. A kaptárnak e g y megfelelő nagyságai fedődeszkát készítünk, melyen középen nagyobb üreg legyen és u keretekre ráhelyez­ tük r. kast. Fontos az, hogy röpülésre alkalmas nyilas csak a kaptár eredeti r ö p nyilása legyen, a kasnál felül semmiféle kibuvóhely a méhnek ne legyen. Amennyiben még nem állott volna be a hoidásidő, a kast etessük tovább, hogy a kikelő frissítés helyére mézet rakjanak s í g y az anya a petézéssel szoruljon le a betett keretekre. Ezáltal lassanként az egész fészek leszorul, a kas mézürré válik, amiből busásan visszakapjuk a serkentésre fordított mézmennyiséget, sőt j ó hordás esetén szép eredményt is ad. A fészket természetesen közben bővíthetjük A m i k o r meggyőződtünk arról, hogy az anya már lenn petéz, várunk még leg­ alább három hetet, hogy a kasból minden fiasitás kikeljen, majd levesszük a kast. A benne levő néhány méhet kidoboljuk v a g y kiseperjük, kivágjuk a lépeket és ki­ pergetjük. H a a kast megvételkor „mészáros kés" alá visszük, azzal: oly.iii erősen meg-' bolygatnánk melleinket megszokott életükbon, —- esetleg még az anya is áldozatul eshetett volna, — hogy boldogok lehetünk, ha ilyan művelet után őszig valahogy telelőképes kis családot tudunk csinálni belőle. í g y , okszerűen lefejlesztve, mézet is érhetünk el, amellett, hogy ő-szd erős családot telelünk be.

114

A

MÁSIK

LENÉZETT,

ELAVULT

MÉHÉSZEKEDÉSI

MÓDSZER

a* országos kaptár. E z az apró kerotméret-ezésp és a kényelmetlen hátsó kezelég miatt szóra! ki a használatból, illctvo értéktelenedig el, többnyire még azt. is elfelejtik, h o g y wúlnnk milyen nagy szerepet játszott a méhészeti tudomány kialakulásában. Minthogy elavultsága miatt sokan igyekeznek megszabadulni tőle, az ára aránylat; olcsó, amiért ezeket a családokat kezdő méhészek vásárolják meg és amint a kez­ dők szokták, fias keret, v a g y nem fias keret, mit sem számít, kiszabják a kiskeretből, nyolc-tús darabból összeállítanak egy nagy keretet, bekötözik és úgy gondolják, h o g y jó munkát végeztek. N e m gondolnak arra, hogy az oktalan hentesmunkával a fészek 'fiységét megbontották éx e;;rl sok res-éh/es helyzet kialakulására nyújtották lehe­ tőséget. Több ,,méhész,"-ről Indok, aki az állandó átszabásban valóságos művésszé képezte ki magát, de méhcsaládjuk száma közei egy évtizede nem haladta meg a tizét Gyakorlatilag a következőképpen szoktam az országosokat átállítani. I d ó : március hó, szélmentes nap, 16 fokon felüli hőmérséklet. Tárgy': kétsoros Le-zkű országos kaptár családjának átállítása nagykeretes, főleg felül kezelhető kap­ tánikra. Az, új kaptárban előzőleg egy jól találó ideiglenes válaszfalat alkalmazunk, mely­ nek segítségével 25 ><.'i(> cm-es fok vőtéi fogatúvá, változtatjuk, az új kaptár belvilágát. Ezután az országos kaptár telelőhelyzetben levő hátsó pár alsó és felső keretét jobbra, vagy balra döntve, a liasitás követelménye szerint dróttal összekötözzük, az utunkban álló régi fület vagy levágjuk (lehetőleg lombfűrésszel), v a g y lécdarabbal kiegészítjük é-. megfelelő hosszúságii felső tarióléchez kötjük. í g y sorrendben, ahogy telelőhelyzetben voltak, háromként összekörözzük és az előkészített kaptárba helyezzük. Különös gondot kell fordítanunk arra, hogy a f i keretek, illetve a fiasitásos részek m i n d i g összefüggően helyezkedjenek ei az újonnan létesített fészekbe, nehogy a rendszertelenül •elhelyezett fiasítás a méhek összehúzódása miatt takaratlanui maradjon és meghűljön, így az egész fé mintha álló helvzetbó'L oldalt, fordult volna. l i S

A

FÉSZEK

ILYEN

ÁTÁLLÍTÁSA

UTÁN

j ó l beburkoljuk és április elseje körül megkezdjük a számító etetésüket. H a van ínég üresi országos keretünk, a fészket szükség szerint borítjuk szorosan összekötözött kere­ tekkel. Mikor nWír a beállított fészekteret teljesen takarják a méhek ós a fiasítás is -ok, akkor alkalmas időben, főleg estefelfé, a fészket, mézürbe emeljük, miután a mézürt U ideiglenes váhisziófállal a .teszek szerint átalakítottuk. A mézürbe emelt fészek helyére drótozott egész műlépet helyezünk és tovább úgy járunk cl, mint a felemelt kasnál már előadtuk. Megjegyzem, hogy a mézürben is a fészekkel azonos^ méretű egész műlépes kere­ tekéi használok, aki ellenben felső alacsony keretté' dolgozik, két kismézüri fiókot tehet összekötve egymásra, l á g y a kellő maga-ság meg legyen. Fekvő rendszerű kétaiiyás kaptárnál a helyzet ugyanaz, csak itt a kifejlődés után vízszintesen toljuk cl a régi fészket. A kaptár eredeti méretezése szerint a fészek és a műlépes tér között bő átjárót biztosítunk, a fölösleges üregeket j ó l eltömjük. A második ropin/ítást természetesen nem szabad megnyitni, mivel a főhordás meg­ indultával kényszerhelyzetbe hozzuk a méheket és az új fészküket feltétlenül e l f o g ­ lalják. Ilyen módszerrel gyakorlati tapasztalataim szerint ú g y a rakodó rendszernél, mint a fekvő rendszernél az országos keretméretű fészek mézürré válik ós kipergetve kiselejtezhető. A kettős országos kaptár átállításánál a röpnyílások azonosságára figyelmesek legyünk, a hármas ikresnél pedig a középső családot előbb el kell szöktetnünk, ami

által az ugyan elveszíti a kijáró méheit, de ugyanezt a másik kettőnél megkapjuk. I t t is nagy súlyt kell fektetni a röpnyílások azonosságára. A z í g y átállított családoktól nemcsak tökéletesen kiépített telelőfészk&t, és szépen kifejlődött családot kapunk, hanem a régi fészek kipergetósc által fölösleges mézet . is, míg ellenben az átszabott család csak a legritkábban fejlődik fel telelőkópes, erős ' családdá: többnyire egész nyáron más családtól elvett fedett fialtassál keh segíte­ nünk.

Olcsó kaptárok és a kapíárok^házi készítése B L A H U N K A L A J O S előadása A m a d é l e l ő t t i e l ő a d á s b ó l is l á t h a t t u k , h o g y m i n d e n f i g y e l m ü n k e t a f a l u f e l é kell fordítanunk. R á kell vennünk a földműveseket, h o g y mielőbb térjenek át a kasról a k a p t á r r a . E h h e z azonban olcsó kaptár szükséges olyan, a m e l y e t f a l u s i m é h é s z t e s t v é r e i n k h á z i l a g is e l ő á l l í t h a t n a k . H o s s z a s g y a k o r l a t i m e g ­ f i g y e l é s a l a p j á n a szalmakaptárt a j á n l o m . O l c s ó és e g y s z e r ű . L e g j o b b a n sze­ r e t n é m , ha a m é h é s z k ö r ö k k é p v i s e l ő i a r r ó l a v i d é k r ő l a h o l szalma, sás v a n bőven, m e g f o g a d n á k t a n á c s o m a t , m e r t a s z a l m a k a p t á r olcsó. A k i s z a l m a k a p t á r t a k a r csinálni, m i n d e n e k e l ő t t m e g á l l a p í t j a a k a p t á r méretét. H a furó-faragó ember, m é g segítség sem kell hozzá. A piacról, v a g y r a k t á r b ó l m e g v e s s z ü k a d e s z k á t , m a j d e l k é s z í t j ü k az alsó és f e l s ő l é c e k e t . A r e n d e s s z a J m a k a p t á r h o z 6 m é t e r 3 X 3 cm-es léc és 2 m é t e r 2 X 3 cm-es léc szükséges. A l é c e k b ő l k e r e t e t ü t ü n k össze és b e f o g j u k a présbe, m a j d e l ő k é s z í t j ü k a s z a l m á t v a g y sást. A k i sással d o l g o z i k ü g y e l j e n , h o g y a m i k o r l e v á g t a ne s z á r í t s a n a p o n , h a n e m á r n y é k b a . H a n a p o n s z á r í t j á k m e g é g és k ö n n y e n t ö r i k . A s z a l m á t f e l h a s z n á l á s e l ő t t megfésüljük. M i e l ő t t h o z z á k e z d ü n k a fésü­ l é s h e z , e g y t e k n ő b e v i z e t t e s z ü n k , m a j d a s z é p szálas s z a l m á b ó l j ó f o g á s n y i t v e s z ü n k és a fésűn m e g f é s ü l j ü k , h o g y a c s o m ó k és a l e v e l e k k i h u l l j a n a k . M i k o r bizonyos m e n n y i s é g e t kifésültünk, ollóval levágjuk a kalászos részét. H a e z z e l is e l k é s z ü l t ü n k , v í z b e á z t a t j u k , m a j d o n n a n k i v é v e , l e c s u r g a t j u k a feles vizet. A z í g y e l ő k é s z í t e t t s z a l m á b ó l j ó f o g á s n y i t v e s z ü n k , k i e g y e n g e t j ü k és b e ­ r a k j u k a présbe. E z u t á n j ö n a m á s i k fogás, de ennek a v a s t a g a b b részével ott k e z d j ü k el, ahol a v é k o n y a t e l h a g y t u k . M i k o r v a g y n é g y f o g á s t b e l e t e t t ü n k , egy l é c c e l jól ledöngöljük. A m i k o r f e l é r t ü n k v a g y 15—20 c m - r e , a k k o r e g y v a s ruddal elkezdjük préselni. A préselés alkalmával a szalmából kifolyik a víz. P r é ­ s e l é s u t á n t o v á b b f o l y t a t j u k a s z a b n a b e r a k á s á t , m a j d i s m é t préselünk, a m í g e l é r j ü k a k a p t á r m e g k í v á n t m a g a s s á g á t . E z u t á n ö s s z e v a r j u k , v a g y ha a M ^ K . ben i s m e r t e t e t t m ó d s z e r r e l d o l g o z u n k ( k a p c s o k a t használunk), a varrás el­ marad, m e r t a préselés közben berakott kapcsok összetartják a drótokat. A k e r e t k é s z í t é s h e z keretező rámát h a s z n á l u n k . A z itt b e m u t a t o t t szer k e z e t a z o r s z á g o s kis és n a g y k e r e t h e z is használjuk, m e r t s z a b á l y o z n i l e h e t ö g é s z e n a n a g y 64-es k e r e t i g . T e h á t n a g y o n h a s z n o s . B e f e j e z é s ü l n é z z ü k m e g , h o g y a s z a l m a k a p t á r m i é r t a s z e g é n y emberk a p t á r a . A z é r t , m e r t h a e g y m é h é s z m e s t e r s a j á t m a g a k é s z í t i el, kiállja 6^ lej­ ből. H a ő n e m t u d j a m e g g y a l u l n i a d e s z k á t , h a n e m m e g k e l l g y a l u i t a s s a , a k k o r többe k e r ü l , m i n t e g y 768 |lejbe. A 8 m é t e r a l s ó f e l s ő l é c e t 25-ős f o s z n i b ó í v á g ­ j u k . E g y szál f o s z n i b ó í 28 m é t e r t k a p u n k . A f o s z n i á r a k b . 2 5 0 ^ 2 6 0 l e j \ E z é r t a p é n z é r t n e m t u d o m , k i t u d n a k a p t á r t csinálni. A méhészköri tagok álljanak össZe és készítsék közösen, mert egyesülésben az erő. ( n a g y t a p s és é l j e n z é s )

116

Hozzászólás Váradi Béla (Kolozsvár) kiegészítő be­ mutatója: A szalmakaptár készítése után lássuk, hogy készül a deszka kaptár. N a g y o n fontos tudnunk, hogy amikor kup'árt akarunk készíteni válasszuk ki magunk­ nak egy bizonyos keretméretet. Mindenki a maga kedve szerint. E z alkui ómmal az Er­ délyi nagy rakodó kaptár készítését muta­ tom be. De ugyanígy megy más kaptár ké­ szítése is. Amikor összeszegeltük a keretieket ki .szabjuk a kaptár két oldalát. Pontosan olyan hosszúra vágjuk, mint a keret felső :éce. Í g y uetn .történhetik meg, h o g y kisebbre, vagynagyobbra sikerüljön. Mindig a keret felső lécéhez igazodunk. A a erdélyi nagy-kaptár felső léce 46 cm. A kiszabott két deszkát 46 cm. hosszúra és 33.5 cm. szélesre mérjük. Ugyanakkor kiszabjuk a kaptár elejét és hátát. ( H i d e g ­ építményről van szó) 43.5 cin. hosszúra és 33.5 cm. szélesre. Mindezt mikor meg­ csináltuk és derékszögbe vágtuk akkor két oldalt fél.mé'ységben kihomyoljuk. majd szegekkel leerősítjük. MIÉRT

NEM CSINÁLJUK

FARKASFOGAKKAL ? A farkasfog kitűnő bútornál, de nem válik be a kaptárnál. Rájöttünk arra, hogy, a téli és a nyári hőváltozások hatására « kaptár megreped. E g y ilyen széles deszká­ nak 0.8—1 cm. apadása és dagadá.sa lehet, és ha a farkasfogak miatt nem volt cl ég terület a dagadásra megrepedt. H o g y ezt elkerüljük összeplattoljuk és 1 cm. vas­ tagra mérjük. A vastagsága az oldalnak rendszerint 21 min. Mikor megcsináltuk en­ nek a hoimyolását (patolását) a négy sar­ kon, akkor kivágjuk a n é g y nyílást, ú g y az elsőnek, mint a hátsónak egyformán. M i k o r mindezzel elkészültünk, akkor következik a felső rész hornyol ása. E z t 2.5 cm. széles és 1 cm. mélyre csináljuk. H a nem teszünk vassíneket, akkor csak 1 mm-re csináljuk a két végén és felül is. Amikor összeállítottuk az első részt, vesz.szük a második részt. A két oldalát meg­ erősítjük azért, hogy a deszka ne görbül­ jön el, ezután jön a fenék deszka. Mielőtt

a fenékdeszkát rátennónk, reá teszünk két kis lécet. A fenékdeszkát több darabból csináljuk, bekövetkezhetik az, hogy 12 mm-ert is összeszárad és lyukas lesz a kaptárunk feneke. Viszont ha több darabból áll, ak­ kor az apadás feloszlik annyi részre, ahány darab deszkánk van. Tehát a főcélunk tulajdonképpen
Megteremtettük zeti egységét, veljed

a

most

méhészek

szerke­

rajtad a sor:

nö­

termelésedet!

117

M ül éj) öntés és a viaszhamisítás felismerése T E X E I M R E (Kolozsvár) előadása Gyakorlatban akarom bemutatni, hogyan lehet legjobban dolgozni a tálcás mííléppréssel. Először nézzük meg, hogyan kell nyersanyagunkat, a viaszt műlépöntésre, előké­ szítenünk. Minden viaszöntés előtt másodszor is tisztítanunk kell, mert mindig- marad vissza v i r á g p o r és egyéb tisztátalanság, amitől a színe sötét marad. M é g a fedclczésbő! nyert viaszt is tisztítsuk. A viaszt zománcos edénybe tesszük és alája esővizet teszünk. A meszes víz, nem j ó . Lassú tűznél felolvasztjuk -s amint felfőtt, a tetejére szállt habot és idegen anya­ gokat leszedjük. Ezután meleg pokrócba burkolva, lfctssan lehűtjük. A megkeményedett viasztól másnap könnyen leszedhetjük e g y késsel az aljára gyűlt idegen anyagokat.

í g y csurgatjuk ki a felesleges viaszt a B a l á z s - f é l e billentő szerkezettel. A

TELJES TISZTÍTÁS

Balázs István billentőszerkezete kinyitva. UTÁN

a viaszt fertőtlenítjük. I d e már v í z nélküli tesszük és olajos fürdőben 140 C°-ra hevít­ jük. N e m barnul meg ilyen hőfok mellett sem, mert előzőleg minden idegen anyagtói mentesítettük. N a g y o n magas hőfokra kell felhevíteni. A hevítést lassú tűznél végez­ zük, ügyelve, hogy ne legyen v í z benne. A fertőtlenítés 140 C°-on) fél óráig tart. Ren­ desen eltelik 10—15 perc," amíg újból lehűl és ugyancsak M, órával megnyújtja a fer­ tőtlenítés idejét úgy, hogy a viasz 30 percig 120 C°-on felül volt és ez alatt az idő alatt elpusztul benne minden baktérium. Pia nincs hőmérőnk, .akkor is tudjuk, hogy mikoi' érte el a szükséges hőfokot. 120 C°~on felül már nem látunk a tetején habot. A b b a n a percben nyugodtan levehetjük. A fertőtlenítésnél kb. 2 % a veszteség. A a öntéshez lassú tűznél vizet töltve alája ismét felolvasztjuk a megkeményedett viaszt. A z öntést megelőzően egyenes lapra helyezzük a műlépprésünke.t és alája egy vastag üveg, v a g y eternitlapot teszünk, ami a hőingadozásra
118

HOGYAN" T Ö R T É N I K A Z ÖNTÉS? A felmelegedett viaszt 85—90 C » között tartjuk. A z öntéshez egy olyan kanalat használunk, aminek az űrtartalma annyi, hogy egy lendülettel egyszerre be tudjuk önteni a tálca egész felületét. Először beleöntjük a választóvizet, melyet aztán j ó l kicsorgatunk belőle. 11a nem csorgatjuk jól ki a választóvizet, akkor hibás öntvényünk lesz. Utána beleuntunk egy kanál felme légi tett viaszt, azonnal lepréseljük és pár p i l ­ lanat múlva kész is a műi ép. M i történik akkor, ha nem elég az a viaszmennyiség, amit a tálcára öntöttünk? N e m kapjuk meg azt a formát, amilyennek lennie kellene. Másik hibás öntés, ha a viaszt nem egyszerre öntjiik be a présbe. A harmadik, hiba az volna, ha a viasz nem elég meleg és nagyon lassan dolgozunk vele, mert ilyenkor egyenlőtlen, vastag míilépet kapunk. H a viszont egyszerre öntjük bele a megfelelő hőfokú elegendő mennyi séget, akkor j ó műi épet nyerünk. ( A z előadást többször tapssal szakította meg a kon­ gresszus, mert mindazt, amit elmondott, azonnal bemutatta. Egymásután kerültek ki a présből a hibás, majd a szebbnél-szebb műlépl'apok.) H o g y a n ismerhetem fel a hamisított viaszt? H a ny
villanyos beolvasztását (második kép) RETONPRÉS-BEMUTATÓ. Balázs István ( K o l o z s v á r ) bemutatja a betonműlépprést. Ugyanazt a választó­ vizet használta. A betonprés szélem levő vaslécet azonban kis szalonnával bekente. Egyébként éppen úgy. j á r t el vele, mint a másik préssel. ( A bemutatót nagy tetszéssel fogadta i\ kongresszus.) A

MÜLÉP

DRÓTOZÁSA

Balázs Géza ( K o l o z s v á r ) villamos transzformátort mutatott be, amivel a mülép drótjait pillanatok alatt obenszotta be. A transzformátort kis asztalka lapja alá szerelto és a villanykapcsolót egy lábítólioz. A z asztallapon a műlépragasztó deszkára reáhelyezte a míílépet, erre rátette a bedrótozott keretet és a lábitóval megindí­ totta aa áramot. A beolvasztás után ugyancsak a lábitóval szakította meg az áramot. Eljárásának nagy előnye, hogy a beolvasztáshoz mindkét keze nzabadon maradt. ( A kongresszus nagy érdeklődéssel figyelte a bemutatót.)

119

Hová helyezzük el a kaptárakat Kezdjük e g y történettel. A vándorméhész csoport megérkezik a havasi vándortanyára. A csoport egy­ két tagja m á r azelőtt terepszemlén vol­ tak. A t ö b b i e k csak a k k o r l é p t e k e l ő s z ö r a r r a a t e r ü l e t r e . Természeteslen, a k i k a területet kiválasztották, m á r ott létük­ kor kiszemelték, h o g y saját kaptáraikat h o v á állítják. F i g y e l e m b e v e t t é k az ég­ tájat, elkerülték az i n g o v á n y o s , mocsa­ r a s h e l y e k e t és g o n d o s a n ü g y e l t e k a r r a is, h o g y n e l e g y e n a z o n a h e l y e n sok hangyaboly. A g y o r s kapkodásban, a k a p t á r a k mi­ nél e l ő b b i f e l á l l í t á s á n a k l á z á b a n senki más n e m ért rá ilyen aprólékos szem­ pontokat figyelembe venni. Csak né­ hány nap múlva hangzanak el elégedet­ lenségek a csoportvezető iránt: kivá­ lasztotta magának a legjobb helyet, a többieknek küzdeniök kell a hangyák, v a g y az i n g o v á n y ellen. BORURA

DERŰ

É r d e k e s , h o g y az e l é g e d e t l e n e k r ö v i d idő múlva elhallgatnak: a hordás meg­ k e z d é s e u t á n k é t - h á r o m h é t t e l a z t ta­ pasztalják, h o g y azok a családjaik a leg­ e r ő s e b b e k , a z o k n a k a l e g n a g y o b b az e l ő ­ menetelük, amelyeknél a legtöbb bajuk volt a hangyákkal. A minden tekintet­ ben „ j ó h e l y e t " k i v á l a s z t o t t c s o p o r t v e ­ z e t ő i s m e g l e p ő d v e nézi, h o g y a roszszabb h e l y r e jutott társak családjai m e n n y i v e l j o b b a n f e j l ő d n e k , é p í t e n e k és hordanak. R é s z é r e m e g f e j t h e t e t l e n ta­ lánynak látszik, p e d i g egyszerű a ma­ g y a r á z a t a : a méhész saját maga és csa­ ládjai ellen vét, mikor a legszebb, sima, hangyaboly mentes helyet választja ki. Azt ajánlom méhészíestvéreimnek, hogy a vándortanyák megválasztásánál azokat a helyeket részesítsék előnyben, ahol a h a n g y a b o l y o k egész láncolatai látszanak. A havasokon különben sok h a n g y a s z o k o t t lenni, itt i g e n j ó l m e g ­ f i g y e l h e t ő az, h o g y e z e k m i n d i g b i z o ­ n y o s e g y e n e s , v a g y z e g z u g o s v o n a l irá­ n y á b a n h e l y e z k e d n e k el. K a p t á r j a i n k a t ú g y h e l y e z z ü k el, h o g y ezen a v o n a l o n ,

120

egyenesen a hangyabolyok fölött le­ gyenek. A l e g g y e n g é b b c s a l á d u n k a t a legna­ g y o b b h a n g y a b o l y fölé tegyük. í g y hat­ nyolc hét múlva a l e g g y e n g é b b ő l a leg­ e r ő s e b b lesz. T e r m é s z e t e s e n í g y a han­ g y á k ellen e r ő s k ü z d e l m e t k e l l f o l y t a t ­

MÉZECET

KÉSZÍTÉSE

Az Állami Terv megvalósítását taka­ rékossággal is elősegíthetjük, Így a mézpergetés után megmosott edények mézes levét se ontsuk el, mert jól fel­ használhatjuk különféle hasznos célok­ ra. Leginkább a rajok serkentésére szánjuk, de készíthetünk a mézes víz­ ből méeecetet is. A folyadékot egy bőszájú edénybe tesszük, hogy minél nagyobb felületen érintkezzék a levegővel. Megmérjük a folyadék sűrűségét olyanformán, hogy egy megmosott tyúktojást eresztünk bele. Ha a tojás a folyadék felszínén abból egy öt lejnél nagyobb felületen kiemelkedik, akkor a mézecet készítésre alkalmas sűrűségű. Amennyiben nem emelkedik ki eléggé a tojás, annál erösebb lesz az ecet. ná mézes folyadékot ízesítenünk kell. Legjobb erre a célra a ribizli. Ezt az •ízesítési eljárást a Gyergyóban tartott tanfolyami körutamon egy csomafalvi öreg méhésztől tanultam. Nyolc liternyi mézecetnek váló folya­ dékhoz hozzáteszünk két liter érett ribizlit összetörve magvastól. Ez az ecet erősségét és kitűnő jó ízét nagyban fo­ kozza. Kössük' be az edényt ritka vászondarábbál, hogy távoltartsuk a mus­ licákat és tartsuk meleg helyiségben (legalább 20 fok legyen). Tegyük pl. a konyhában a szekrény tetejére. Három hónap alatt megérik és igen jóminőségű, kellemes few, főképpen pe­ dig egészséges ecetet nyerünk. Mikor már kellően megérett és kristályossá tisztult, üvegekbe húzzuk és ledugaszol­ va évekig eliarthoió így. Z1LAHY

SÁNDOR

nunk, a z o n b a n ez f ö l t é t l e n ü l e r e d m é n y e ­ sebb, m i n t az á t a l á n o s a n e l t e r j e d t „jó hely".

MÉHÉSZTESTVÉREK!

FIGYELEM!

i

A bolyokat k i á s s u k és a p a t a k b a szórjuk, a m e g m a r a d ó t ö r e d é k e t p e d i g n é h á n y napon belül f o l y t a t o t t f o r r ó v í z ­ zel v a l ó k i ö n t é s s e l k i í r t h a t j u k . Ezzel összevéve kaptáranként mintegy kéth á r o m ó r a i t ö b b l e t m u n k á n k lesz, a z o r ban e z é r t busás k á r p ó t l á s t nyújtanak a méhek. E z é r t h e t ő v é válik, ha m e g g o n d o l j u k , hogy a méh rokon rovar a hangyával, életmódjuk, anyakiválasztásuk azonos, i l l e t v e k ö z e l áll e g y m á s h o z . Általános élettani ( b i o l ó g i a i ) s z e m p o n t b ó l e g é s z e n természetes, h o g y a h a g y á k a z é r t he­ lyezkednek ilyen egyenes v a g y zeg-zúgos vonalban el, m e r t ott találják meg leg­ jobban az életfeltételeiket. H a pedig a hangyák ott érzik jól magukat, termé­ szetes, h o g y a h a n g y á k n a g y c s a l á d j á ­ ból k i s z a k a d t m é h e k is o t t t a l á l j á k f e l legjobban a helyüket. MI A Z O K A ? E g y drezdai méhész huszonöt e g y s o r ba r a k o t t családja k ö z ü l a z e g y i k na­ g y o b b h a n g y a b o l y f ö l é k e r ü l t . A han­ gyabolyt kürtotta, azonban néhány hét m ú l v a új h a n g y a r a j ü t ö t t u g y a n a z o n a helyen t a n y á t . Á l t a l á b a n é v e n k é n t há­ romszor négyszer elölről kellett kezde­ nie a h a n g y a í r t á s t . H o g y e z t m e g t e h e s ­ se, a k a p t á r t a t ö b b i t ő l mintegy 40 cm-el f e l j e b b e m e l t e . Helyhez kötött méhészet volt. E z a család n y o l c é v i g m a r a d t e g y a z o n he­ lyen, de a t ö b b i c s a l á d h o z v i s z o n y í t v a minden é v b e n több, m i n t k é t s z e r e s e v o l t a mézhozama, r a j z á s ellenben csak a nyolcadik évben fordult elő. H a t a l m a s n a g y családdá nőtt, a f é s z k é t és m é z t e ­ rét a többi c s a l á d o k k é t s z e r e s é r e e m e l t e . A n y á t s z a p o r í t o t t t ő l e és a t ö b b i csa­ ládját is e t t ő l a k i v á l ó c s a l á d t ó l szár­ m a z ó a n y á v a l l á t t a el, azonban azok hozama s e m m i t sem j a v u l t . V é g r e e g y v a r á z s v e s s z ő s k u t a t ó is­ merőse f e j t e t t e m e g a talányt, mire annak u t a s í t á s a s z e r i n t h e l y e z t e el a z egész k a p t á r s o r t . E t t ő l k e z d v e a t ö b b i

Felkérjük méhésztestvóreinket, hogy akik más városba (községbe) költöznek v a g y , akik bármilyen más okból kifolyólag lakást változtatnak — ne sajnáljanak egy leve­ lezőlapot] és közöljék velünk új címűket. Szeretett lapunkat a Méhészeti K ö z l ö n y t csak í g y tudjuk új címükre irányítani. Lakásváltozás esetién a posta visszahozza a régi címükre küldött M . K . - t és mi, új cím hiányában nem tudjuk azt. hova irányítani. A

Méhészeti K ö z l ö n y

Kiadóhivatala.

c s a l á d j a i n a k h o z a m a is t e t e m e s e n e m e l ­ k e d e t t , d e ennek h o z a m á t m é g s e m é r t e utói. A z áthelyezés ú g y történt, h o g y ez a k i v á l ó c s a l á d a h e l y é n maradt, a többi család pedig körülbelül f é l d e r é k s&ög e l f o r d u l á s s a l k e r ü l t e g y e n e s v o ^ nalba e z z e l , a k u t i r á n y á b a . A v e s s z ő é kutató ugyanis i t t , e g y erős vízér-keresz" teződést talált, amelyiknek e g y i k szár­ nyára állíttatta a több családot. K é ­ sőbb a k i v á l ó j ó családot kicserélte e g y másik családdal, a m i r e annak h o z a m a visszaesett a többivel e g y e n l ő színvonal­ ra, v i s z o n t a h e l y é b e t e t t c s a l á d h o z a m a v á l t k i v á l ó v á . Tehát nem a család ter­ mészetén múlt a nagy hozam, hanem az a hely varázsa volt. H á r o m f é l e t e r m e l é s i eredményt állapított m e g : átlagosan a telek v a l a m e l y pontján (vízérmentes he" l y e n ) l - n e k v e t t e f e l az eredményt, a k ­ kor a vesszős k u t a t ó által kijelölt v o ­ nalba e g y és f é l , e z e n a z e g y p o n t o n p e ­ d i g k é t és f é l v o l t a t e r m e l é s e a c s a l á d ­ nak. A

SUGÁRZÁS

A

NYITJA

A z előbbiekből m á r kiviláglik, h o g y a hangyák elhelyezkedése, valamint a m é ­ hek n a g y o b b h o z a m a a f ö l d a l a t t h ú z ó ­ dó v í z é r r e l á l l ö s s z e f ü g g é s b e n , a n n a k a vonalát követik. Bizonyára már minden­ ki h a l l o t t f ö l d a l a t t i v í z e r e k r ő l , — m e ­ lyek a jobb kutjainkat táplálják — , v a ­ l a m i n t a r r ó l is, h o g y a v í z e r e k n e k b i z o ­ nyos kisugárzásuk van. A földsugárzá­ sokról, éppen mint a kozmikus sugár­ zásról, sokat vitatkoztak a tudósok:

121

h o g y egyáltalában zik-e, v a g y nem?

ez a sugárzás

léte­

A k í n a i a k m á r t ö b b e z e r é v v e l ez­ előtt ismerték a varázsvesszőt és azzal á s v á n y i k i n c s e k e t , v í z e r e k e t , stb. k u ­ t a t t a k fel eredményesen* Használták, azt m á r a s z u m i r o k és e g y i p t o m i a k is és v a l ó s z í n ű M ó z e s v e s s z ő j e , a m i v e l a sziklából v i z e t f a k a s z t o t t , s z i n t é n v a l a ­ milyen „varázsvessző"-féle volt. A z ó t a is a k ö z é p k o r o n keresztül az újkorig, napjainkig voltak a varázsvesszőnek apostolai és tagadói egyaránt szép számmal. A tagadók nem tudják elkép­ zelni, h o g y e g y ilyen közönséges acél­ drótban, v a g y e g y zölden v á g o t t fűzfa, n y í r f a g a l y b a n olyan „ v a r á z s l a t o s " erők, olyan érzékenység volna, h o g y a föld­ alatti ereket és a n y a g o k a t megmutassa. Azonban ugyanilyen j o g g a l kétségbe­ vonhatnám azt a ..varázslatos" erőt, h o g y az óra mutatója miért mutatja m e g nekünk az órát. U g y a n i s a varázs­ v e s s z ő n e k i s csak a z a s z e r e p e , m i n t a m i a z ó r a m u t a t ó n a k . A v e l e k u t a t ó é s a su­ gárzásokra é r z é k e n y e m b e r i s z e r v önkénytelen összerándulását felnagyítva m u t a t j a abban a pillanatban, amikor a sugárzás hatásos ingersávjába lép. T e ­ hát semmi „ v a r á z s l a t " nincs berne.

EGY

LÉPÉSSEL

ELŐBBRE

A mult század neves tudósainak n a g y r é s z e n e m i s e z é r t t a g a d t á k és n e v e z t é k véletlennek a varázsvesszős kutatók ténylegesen magas, 80—90 s z á z a l é k o s eredményeit, h o g y a vessző szerepét n e m t u d t á k v o l n a m e g m a g y a r á z n i , ha­ n e m azért, m e r t az e g é s z f ö l d s u g á r z á s létezését tagadták. A z t felfogni és m e g ­ mérni semmiféle műszerrel nem tudták. D e a m i n t a f é n y s u g a r a k a t fel t u d t á k f o g n i , m e g tudták a n n a k h u l l á m h o s s z á t mérni, u g y a n ú g y Maxvell híres fizikus előbbre v i t t e a t u d o m á n y t e g y lépéssel. A régi klasszikus fizikai tételekkel tel­ jesen e l l e n k e z ő ú j t é t e l t á l l í t o t t f e l . Sze­ rinte a f é n y i s é s a z e g y é b , ú g y n e v e ­ zett r á d i ó h u l l á m o k létezését is, vala­ mint a r ö n t g e n , g a m m a é s a k o z m i k u s , illetve f ö l d s u g a r a k l é t e z é s é t . Mintegy tizenhat é v i g elmeháborodöttnak gondol"

122

t á k és m e g m o s o l y o g t á k F a r a d a y t és Maxvellt, amíg Herz Henrik tényleg fel n e m f e d e z t e és m e g n e m m é r t e a r á d i ó h u l l á m o t . A z e z e k n é l m i l l i ó s z o r t a ki­ s e b b h u l l á m h o s s z ú f ö l d s u g a r a k a t , azon. ban csak a k k o r t u d j u k m a j d m e g m é r n i , m i k o r a z a t o m o k r é s z e c s k é i t , az i o n o k a t is f e l t u d j u k b o n t a n i . V . N e m k o v szov­ jet tudós „ A hatodik érzék" című köny­ vében ( a z Orosz K ö n y v kiadása) mind­ ezeket részletesen ismerteti. A tudo­ mány mai állása tehát nem tagadja a földsugárzás létezéséi. AZ

EMBERRE

KÁROS

É r d e k e s a f ö l d s u g á r z á s é l e t t a n i ha­ tása az e m b e r r e : a v í z é r á l t a l kibocsá­ tott s u g á r z á s i g e n k á r o s , hosszabban a hatósugarában való tartózkodás (ha ágyunk ott á l l ) , idegösszeomlást, gör­ csöket, r e u m á t , esetleg rákot okozhat. U g y a n c s a k a l e g t ö b b á l l a t r a k á r o s ha­ tású. A z o n b a n v a n n a k á l l a t o k , m e l y e k k i m o n d o t t a n k e d v e l i k a v í z é r á l t a l besu­ g á r z o t t h e l y e t , í g y pl. a m a c s k a l e h e t ő ­ leg vízér kereszteződés fölött tartózko­ dik. A z emlősök k ö z ü l m é g a hód. a v a k o n d és a b o r z k e d v e l i a b e s u g á r z o t t h e l y e k k ö z e l s é g é t . U g y a n c s a k az összes h ü l l ő k , m i n t béka, g y í k stb., v a l a m i n t a h a n g y á k és m é h e k k e d v e l i k a v i z e s ingersávok helyét. A méhészek között kevés a gyakor­ l o t t „ v a r á z s v e s s z ő s " k u t a t ó , sőt a z t a z újabb t e c h n i k a i eredmények ismerete hiányában sokan b a b o n á n a k és s z e m ­ fényvesztésnek tartják, de a v í z e r e k helyét, irányát v a r á z s v e s s z ő nélkül i s felismerhetjük. J E G Y E Z Z Ü K M E G JÖL A h a v a s o n , ahol sok h a n g y a v a n , e g é ­ szen a n a g y í t ó v a l i s a l i g l á t h a t ó f a j t á k ­ t ó l a m é h n a g y s á g ú a k i g , e l é g ha a han­ g y a b o l y o k u t á n i g a z o d u n k , de t á m p o n ­ t o t n y ú j t h a t n a k a n ö v é n y e k is. A v í z ­ erek fölött g y a k o r i a „ g o l y v á s " , ,,rá­ kos", rendellenesen nőtt fa. Sokszor szemmel messze követhető vonalban látunk különösen tölgyfaerdőkben, vil­ lámsújtotta fát. A z apróbb növényekből

a bodzabokor, a g y ű s z ű v i r á g i g , a maszlag o s n a d r a g u l y a , a b o r s o s m e n t a , a csa­ lán stb. j e l z i a v i z e r e t , m í g a z őszi k i ­ kerics a v í z é r mellett párhuzamosan kétoldalt szokott elhelyezkedni. M i n t h o g y a k i s u g á r z á s i i n g e r s á v az emberre káros, a méhekre ellenben igen hasznos, v á n d o r t a n y á n k o n a m é h é s z l a ­ kás, a k u n y h ó részére keressük ki a h a n g y a b o l y mentes helyeket, a kaptá­ raink elhelyezésére pedig hangyabo­ lyokkal minél jobban teleszórt helyeket. A méhek legeszményibb elhelyezése, ha h a t á s o s i n g e r s á v , v a g y i n g e r s á v k e ­ reszteződések fölé kerül a kaptár, dél­ kelet f e l é n é z és ú g y d é l e l ő t t i 11 ó r á t ó l nagy lombos fa árnyékot nyújt. E n n y i ­ re e s z m é n y i h e l y e t csak h e l y b e n m a ­ radó m é h é s z e t b e n hosszú é v e k m u n k á ­ jával, faneveléssel teremthetünk, de ha vándorlásnál j ó l körülnézünk, a termé­ szetben is m e g k a p j u k . a

A

KÍSÉRLET MINDENKIT MEGGYŐZ

A felvetett gondolat bizonyára sok m é h é s z e l ő t t újszerű, de e g y k í s é r l e t mindnyájunkat meggyőzhet. Anjánlom. h o g y a l e g g y e n g é b b családjukat állít­ sák f e l a z i d é n a k ö z ö l t e k s z e r i n t , b i z ­ tos v a g y o k benne, h o g y a j ö v ő e s z t e n d ő ­ ben v a l a m e n n y i családjukat a l e í r á s szerint igyekeznek majd elhelyezni. A z elmúlt idényben egyik g y e n g e csa­ ládom véletlenül három hangyaboly fölé k e r ü l t , r ö v i d e s e n az l e t t a l e g e r ő s e b b és h o z a m b a n i s j ó szerepelt. Sajnos... n e m én mértem meg p o n t o s a b b a n azr eredményt, de remélem, h o g y méhész­ testvéreim m é g pontosabban kísérletez­ nek m a j d . ( A marosvásárhelyi méhészkörben f e l ­ olvasott előadás.) Marosvásárhely. Beyer Ferenc

A méhek szorgalma O l y a n m é h é s z e t b e n , ahol az a n y a n e ­ mesítéssel nem foglalkoznak, a méhek s z o r g a l m a r e n d k í v ü l i , a m i t n e m szüksé­ ges f o k o z n i . H a a munka kifejtésében a k a d á l y o z v a lennének, csak a h á t r á l t a t ó körülményeket kell megszüntetnünk. I l y e n k ö r ü l m é n y e k , ha a v i r á g p o r t és a m é z e t n e m t u d j á k e l h e l y e z n i és h a az anya a t e l t s e j t e k m i a t t n e m tud pe­ tézni. E z a k ö r ü l m é n y a m é h e k b e n f e l ­ kelti a z s ú f o l t s á g é r z e t é t , r a j z á s r a k é ­ szülnek. E n n é l f o g v a ha e r e d m é n y r e t ö ­ rekszünk, elsősorban a m u n k á t h á t r á l ­ tató k ö r ü l m é n y e k e t kell megszüntet­ nünk, m e r t csak í g y g o n d o l h a t u n k a r r a , hogy méheink többet hordjanak. E l s ő f e l t é t e l , h o g y az a n y a h i b á t l a n legyen. M e g f e l e l ő k a p t á r b a k e l l t e l e p í ­ tenünk. Biztosítanunk k e l l a tavaszi m e l e g e t , de a n y á r i t ú l m e l e g e d é s t ő l m e g kell v é d e n ü n k ő k e t . A m é h e k t e v é k e n y ­ ségét ú g y i r á n y í t j u k , hogy a gyűjtés idejére é r j é k el a l e g n a g y o b b e r e j ü k e t . A g y e n g e c s a l á d o k a t e g y e s í t s ü k , a túl .erőseket m e g o s z t j u k v a g y e l e g e n d ő t e ­ ret n y ú j t u n k a m u n k á r a . A z é p í t k e z é s és a f i a s í t á s k i t e r j e d é s é h e z m ó d o t n y ú j ­ tunk a m é h e k n e k .

A család m e g o s z t á s i ö s z t ö n é t ú g y t á ­ mogatjuk, h o g y a gyűjtés döntő idősza­ kát megelőzően már kielégíthetjük, h o g y a n n a k i d e j é b e n n e c s ö k k e n t s e &. m é h e k s z o r g a l m á t . H a t e r m é s z e t e s úton. n e m v o l n á n a k h a j l a n d ó k r a j t ereszteni,, akkor műrajok elvételével rajoztatjuk meg'. A z élelemhiány okozta lehangoltságot megszüntetjük etetéssel. A z élelem t ú l korai felhalmozódását év elején ser­ kentő pergetéssel akadályozzuk m e g hogy ne k o r l á t o z z a a fiasítás kiterje­ dését. A z eredményre káros herék elszapo­ rodását lehetőleg korlátozzuk. A feles­ l e g e s m é z e t i d ő r ő l - i d ő r e s z e d j ü k el, A fenti pontokat v e g y ü k figyelembe., h o g y a méhek velük született ösztönük, s z o r g a l m á t ne akadályozzuk m e g . A í n é h é s z e k p a n a s z a m é h e i k szór-* galmáról csak a z u t ó r a j z á s o k k a l el­ g y ö n g ü l t családoknál indokolt. Ennek o k a az, h o g y a k a p t á r b a n e l t e r m é k e n y í t e t l e n a n y a m ű k ö d i k és í g y a z é l e l e m g y ű j t é s r e és f i a s í t á s táplálására nem kényszeríti a méheket. Alzner Oszkár (

323

KEZDŐK R O V A T A

Ne

csüggedjünk

N e csüggedjünk — üzenem a kezdőkaaek. I g y e k e z z e n e k a m á s k á r á n t a n u l n i , m e r t én a m a g a m é n t a n u l t a m és n e h é z tandíjat fizettem. N e g y v e n éves va­ g y o k és 22 é v óta méhészkedem, de eleinte s e h o g y sem ment. A családok száma hamar f e l s z a p o r o d o t t 20-ra, a v á r t mézhozam azonban elmaradt. Ha bajba jutottam, fűt-fát tanácsoltak, de a h e l y e s ú t a t senki s e m m u t a t t a m e g , ramíg n e m l e t t e m e l ő f i z e t ő j e és t a g j a az _EME-nek. M i n t k e z d ő 1927 ő s z é n 3 k a s t v á s á r o l " t a m s az eladó tudta kivel áll szemben. Szerinte a másodrajok voltak a legjob­ bak, a f i a t a l a n y j u k m i a t t , de elhall­ g a t t a , h o g y csak f é l i g v o l t a k k i é p í t v e . K e v é s volt a téli méhük és mézük s e m volt m a j d semmi. A z árát j ó borsosán állapította m e g : családonként 300 l e j t>en. A t é l f o l y a m á n k é s z í t e t t e m 4 d a ­ rab országos kaptárt a következő évi szaporulat számára. Tavasszal szomo­ rúan állapítottam meg, h o g y szeretett bogárkáim mozdulatlanul hevernek a kasok deszkáin. M i n d e l f o g y a s z t o t t á k az e l e d e l ü k e t és é h e n p u s z t u l t a k . K á r b a v e ­ s z e t t a 900 l e j e m . N e m csüggedtem! Újra kezdtem. R a j ­ záskor e g y másik méhésztől 2 rajt vet­ t e m , de k i k ö t ö t t e m , h o g y a k a s h á r o m ­ negyed részéig legyen tele méhhel. Ezeknek m é g borsosabb volt k é t r a j 1000 l e j b e k e r ü l t . Mindkettőt k a p t á r b a telepítettem és ősszel m á r 4 kis keret mézet elvehettem. Természe­ t e s e n n e k i k is h a g y t a m e l e g e n d ő m é z e t a ki telelésre. Tavasszal nem volt méhpusztulásom, í g y m e g é r t e az értük kifizetett n a g y o b b összeget. A gyorsan szaporodó rajoknak mind országos kaptárt csináltattam, ami r a j z ó kaptár, tehát húsra ( t ö m é n t e l e n • b o g á r r a ) d o l g o z i k . D e sok o l y a n csalá­ dom volt, amelyik se r a j t , se m é z e t nem adott. A z okát hamar f e l f e d e z t e m : a z anya g y e n g e teljesítőképességű volt. K é s ő b b k é t r a j t e g y e s í t e t t e m , ezzel az • -eljárással annyit javult a helyzet,

124

h o g y őszre kiépítették a lakásukat. D e i t t is, a m e l y i k c s a l á d n á l az a n y a g y e n g e volt, az fejlődésben messze elmaradt a többitől. É v e k során a rajok szaporodtak, az anyák kiöregedése k ö v e t k e z t é b e n Sok család meganyátlanodott s í g y rengeteg m é h e m p u s z t u l t el. A b b a n az időben anyaneveléssel m é g nem foglalkoztam, bár lett volna ele­ g e n d ő a n y á m , csak n e m t u d t a m sohafiem o d a tenni, a h o v á k e l l e t t v o l n a . í g y d o l g o z g a t t a m 1940-ig, m í g ma­ g a m is b e l á t t a m , h o g y tanulnom kell, olyan méhészektől, akik értik a mester­ ségüket. E k k o r lettem tagja a Méhész Egyletnek. Minden hónapban megkap­ tam a Méhészeti Közlönyt, szakkönyve­ ket ' olvastam, a családjaimat kétfelé osztottam, e g y részét méztermelésre, a másik felét szaporításra r e n d e z t e m . b e . A r a j o k a t k ü l ö n k e z e l t e m és e l k e z d t e m a korszerű anyanevelést. Külön tenyész­ tő kereten hidas lépszalagon a legki­ válóbb családoktól vettem a tenyészanyagot. A g y e n g e anyákat kicseréltem és c s o d á k csodája, m é h é s z e t e m fellen­ dült. Csak e g y hiba m a r a d t m e g : kicsinek bizonyult a régi országos kaptár. Jó hordás idején állandóan háborgatnom kellett családjaimat, mert nem volt ele­ gendő hely a begyűlő m é z n e k s ha a m é z e t n e m s z e d t e m el, h a m a r o s a n f e l l é ­ pett a rajzási ösztön. E z nem volt e g y ­ általán gazdaságos. C s i n á l t a m 10 d a r a b „ M o g o r " - f é l e r a ­ kodó kaptárt. A k k o r megfelelt, mert űr­ t a r t a l m a 103 l i t e r v o l t . K é s ő b b e z e k e t is k i c s e r é l t e m , m e r t j ó h o r d á s ú é v e k b e n nehéz v o l t a m é z k a m r á t emelgetnem. Á t t é r t e m a f e k v ő rendszerű kaptárakra. A Mátyás-féle „ H u n g á r i a " köpenyesből h a t o t és e g y I g n á t z - f é l e iker kaptárt ü t ö t t e m ö s s z e 42 N B k e r e t t e l . M i n d k e t ­ tő j ó l b e v á l t . A z új k a p t á r a k k é s e l é s e sokkal könnyebb volt. Később különféle újításokkal tökéletesebbé tettem. így a c s a l á d j a i m s z á m á t 53-ra e m e l t e m , e b -

b ő i 30 o r s z á g o s , 18 n a g y m é r e t ű kasos kaptárban volt.

és

5

A h á b o r ú u t á n csupán e g y c s a l á d d a l m a r a d t a m . D e ez a l k a l o m m a l s e m c s ü g ­ gedtem, m e r t tudtam, h o g y aki dolgozik, az e l ő r e h a l a d . M e g v i g a s z t a l t m é g a z a tudat is. h o g y a k a p t á r a i m m e g m a r a d ­ tak. Apróbb javításokkal hamarosan h a s z n á l h a t ó á l l a p o t b a h o z t a m és a m i k o r e s o r o k a t í r o m , 12 e r ő s c s a l á d o m v á r j a

a z e m l í t e t t n a g y k e r e t ű k a p t á r o k b a n &t hordás megindulását. M é h é s z t e s t v é r e i m ! A k i n e k a n n y i baja., v o l t a m é h e k k e l és e n n y i k e l l e m e t l e n s é g érte, v e g y e n példát az elmondottakból. N e csüggedjen el. K e z d j e elölről! K a p ­ csolódjon be Népköztársaságunk é p í t ő ­ munkájába, aki n e m t a g j a az E M E - n e k „ a z l e g y e n a z z á és a M é h é s z e t i K ö j l ö n y olvasása által gyarapítsa tudását. A k i dolgozik, az előre halad! Bálint Antoi

Mindent a maga idejében Mócsy

István

Méhészkörének tartolt

az EME tb.

a szokásos,

szejöveielünJcön. közöljük vid

kolozsvári

elnöke

előadást

másodszori Az

az értékes

ösz-

alábbiakban

előadásának

rö­

összefoglalóját.

Méhésztestvéreim, kedves hallgatóim! M a i esténken a z é h e z ő m é h c s a l á d o k m e g ­ segítéséről, a méhek téli ellátásáról és általánosságban a cukoretetés helyes, vagy helytelen alkalmazásáról kívánok beszélni. A m i n t m i n d e n t é r e n é p p ú g y a méhg a z d a s á g t e r é n is, m a már nagyfokú haladás é s z l e l h e t ő . A z e g y é v e s t e r v e t s z í v v e l - l é l e k k e l v á l l a l j u k , t ö b b e t és job­ bat k e l l t e r m e l n ü n k , r é g i h i b á i n k o n alap­ vetően javítanunk kell. A z eddigi, szinte szórakozás számba m e n ő méhészkedés, komoly hivatássá lett. A töbtermelés gyakorlati megvalósí­ tása t e r é n i g e n f o n t o s , h o g y minden a l a p v e t ő k é r d é s s e l a m é h é s z e t b e n tisztá­ ban l e g y ü n k . I l y e n k é r d é s a' m é h e k t é l i ellátásának k é r d é s e i s . Pótolni, ha a szükség ú g y k í v á n j a a h o z a m h i á n y á t , m i n d a d d i g a m í g a k i r e p ü l é s , a z a z a z új n e k t á r e l ő n e m áll. Á t m e n t e n i méhcsa­ ládjainkat a j ö v ő esztendőre. A z élelem p ó t l á s á r a m a m é g m i n d i g a répa, v a g y a nádcukor jöhet komoly számításba. MI

AZ

neknek, tápanyagául, táplálkozásukra, alkalmassá teszi. E f o l y a m a t a s z ö r p felszívása alkalmával kezdődik, a m i k o r az a m é h e k o r m a n y á b a n , m é z g y o m r á b a n és v é g ü l a s e j t e k b e n e l k e v e r e d i k a m é ­ hek s z á j á b a n l é v ő n y á l l a l . E z a k e v e ­ redés, h o z z a l é t r e a z i n v e r z i ó t , h e l y e s e b ­ ben f o r m á l j a á t a c u k r o t i n v e r t c u k o r ­ rá, a z a z a m é z h e z h a s o n l ó a n é s alkal­ massá teszi a méhek táplálkozására. A z invertált répacukor, akárcsak a méz, g y ü m ö l c s és s z ő l ő c u k o r b ó l á l l . Nagy k ü l ö n b s é g a n y a g b a n nincs, c s a k í z b e n , színben és zamatban m u t a t eltérést és h i á n y z i k a v i t a m i n is. AZ INVERZIÓ

FELTÉTELEI

A z invertáláshoz a méhnyálon kívül m e l e g is szükséges. Enélkül, v a g y csak részben, v a g y c s a k t ö k é l e t l e n ü l megy végbe e folyamat. Minthogy a méhek a l e g k e d v e z ő b b m e l e g e t a 35 C ° - t , csak addig tartják a kaptárban fönn, a m i g f i a s í t á s v a n , kézzfelfekvő t e h á t , h o g y a c u k o r r a l v a l ó e t e t é s t i s a d d i g k e l l a csa­ ládokkal v é g e z t e t n i , a m i g az anya a pe­ t e r a k á s t , f i a s í t á s t n e m s z ü n t e t i be. A z i d e j é b e n f e l e t e t e t t cukor, a m é h e k n y á l a és a k a p t á r melegsége folytán g y o r s a n és t ö k é l e t e s e n a l a k u l á t i n v e r t cukorrá, azaz mézhez hasonlóvá, m e l y e t a méhek ha kellően m e g é r i k azonnal be­ fejezik.

INVERZIÓ?

Inverziónak nevezzük röviden azt az átalakulási f o l y a m a t o t , ami a cukrot, m i n t az i p a r t e r m é k é t á t f o r m á l j a a mé­

Megteremtettük zeti egységét, veljed

a

most

méhészek

szerve­

rajtad a sor:

nö­

termelésedet!

125^

A

KÉSŐI FELETETÉS

HÁTRÁNYAI

Másképpen áll a dolog, ha ínséges c s a l á d j a i n k a t késein e t e t j ü k f e l cukor­ r a l . O l y a n későn, a m i k o r m á r fiasítás m á r nincsen. E k k o r 10—20 C ° - a l is ala­ csonyabb a kaptár hőmérséklete. Ki­ sebb hőfokon a cukoroldat csak részben alakul át, i n v e r t c u k o r r á . De hidegben a viasztermelést is beszüntetik a méhek í g y a későn feletetett cukoroldat fedet­ lenül marad. A z invert cukorrá át nem alakult cukoroldat a sejtekben nagyobb­ részt ki kristályosodik, m e r t a szörp v í z t a r t a l m a elpárolog a n y i t o t t sejtek­ ből. A t e l e l ő m é h e k n e m j u t h a t n a k a kristályos élelem oldásához szükséges v í z h e z s í g y b á r e t e t t ü n k rnégis é l e l e m ­ h i á n y és s z o m j ú s á g g y ö t r i ő k e t s el­ p u s z t u l n a k . H a p e d i g u g y a n a k k o r for^ r a l á s és k a v a r á s ú t j á n m e s t e r s é g e s e n in v e r t á l t c u k o r o l d a t o t a d u n k későn me­ lleinknek, a fedetlenül maradt sejtekben a z invert cukor bomlásnak, erjedésnek i n d u l s m i n t i l y e n t e l e l é s r e n e m alkal­ m a s . A m é h e k az erjedés m é r v e szerint hasmenést, v a g y székrekedést , kapnak. Megpuffadnak és e l h u l l a n a k . U g y a n e z történik a hígított mézzel későn felete­ t e t t c s a l á d o k k a l is, m e r t a m é z a n y a g a is i n v e r t c u k o r . A k é s ő n és r o s s z u l a l k a l m a z o t t ete­ tésnek m á r igen sok család esett áldo­ zatul. K i s e b b b a j , ha v a l a m e l y i k csa­ l á d n a k k é s ő n is, de a t é l i é l e l m é h e z csak kiegészítésül etetünk cukrot. A méhek ugyanis előbb a beadott cukrot fo­ g y a s z t j á k el. A f e d e t t k é s z l e t e i csak k é s ő b b , a c u k o r e l f o g y a s z t á s a u t á n kez­ dik m e g . A NAGYOBB

BAJ

M á s az eset — n a g y o b b a baj — , ha a c s a l á d t é l i k é s z l e t e h i á n y z i k és t e l j e ­ sen c u k o r e t e t é s r e szorul. Ebben az e s e t b e n az e t e t é s t , ha eredményesen akarunk dolgozni, föltétlen addig kell e l v é g e z n i , a m i g a családnál p e t e , b á b , f i a s í t á s v a n , s a m i g a család a c u k r o t i n v e r t á l j a l e is f e d e l e z i . E helyen m é g megemlíthetem, hogy vannak azért módok Ínséges családok e t e t é s é r e a t é l i n y u g a l m u k a l a t t is, és­ p e d i g : mesterségesen invertált cukorral *

126

. .

TISZTULÓ

KIREPÜLÉS.

Mélieinh egész télen át csak táplál­ koznak de nem üritkeznek, így álig vár­ ják az első melegebb napos időt, 8—lö ü" meleget, hogy kirepülhessenek és kitisztulhassanak. Ezt tisztuló kirepülésnek nevezzük. Minél többször repülhetnek ki egy tél folyamán, annál biztosabban telelnek. Ha a tél igen korán áll be, mint a ta­ valy és a tél folyamait nem tudnak ki­ repülni, könnyen hasmenésbe esntek. A tisztuló kirepülés alkalmával a szű­ kítő nyilasokat szedjük le a kaptárok kijáró nyílásáról, hogy a méhek minél könnyebben tudjanak ki és bemenni. Azonkívül szórjunk szalmát vagy kuko­ ricaszárat a méhes elé, hogy a földön pihenő méhek — miután megszabadul­ tak a terhüktől — a hideg földön ne dermedjenek meg, felrepülhessenek és hazatalálhassanak. Figyeljük meg, hogy repül-e minden családT Ha valamelyik család nem re­ pül, tegyük teljesen szabaddá a kijárónyílását, de a kopogtatás vagy lan­ gyos mézes víz befecskendezése esetleg korai erőszakos etetés langyos mézzel, káros cselekedet. Ha nem zúg a család, akkor rendben van. BACZONI ERNŐ

m e l y h e z 2% b o r k ő s a v a t k e v e r ü n k . T o ­ vábbá az invertálatlan cukorral, amely esetben k ü l ö n v i z i t a t o t kell a l k a l m a z ­ nunk. M i n d k é t eset e l é g körülményes, c s ö p p e t sem s z o l g á l j á k a m é h e k o l y a n y n y i r a s z ü k s é g e s t é l i z a v a r t a l a n pihené­ sét. I d e t a r t o z i k m é g a c u k o r l e p é n n y e l való etetési mód, amely m á r kevésbbé k ö r ü l m é n y e s és v e s z é l y t e l e n s a m i r ő l lapunkban már megemlékeztünk. E z utóbbi m ó d j a a cukorral való ete­ tésnek sem értékben, sem gazdaságos­ s á g b a n n e m k ö z e l i t i k m e g az i d e j é b e n a l k a l m a z o t t f ö l e t e t é s i m ó d o t . Amellett., mint említettem, igen körülményesek. A z é r t e m e l t e m k i és s z ó l t a m az i n v e r ­ z i ó r ó l és a z Í n s é g e s m é h e k i d e j é b e n v a l ó c u k o r e l l á t á s á r ó l , a m i f ö l t é t l e n ü l j c ered­ m é n y t nyújt. M é z hiányában, a mezzel t e l e l t c s a l á d o k k a l e g y e n l ő k i t e l e l é s t biz­ tosít. MÖCSY I S T V Á N

Hol és hogy a Q kezdi az induló méhész? A vélemények n a g y o n eltérőek, arra nézve, h o g y m i t ajánljunk a k e z d ő m é ­ hésznek, m i l y e n m é h l a k á s s a l kezdjen méhészkedni. R é g e n azt tanácsolták, h o g y kizárólag kassal k e z d j e n és csak h o s s z ú é v e k m ú l ­ va t é r j e n á i a k a p t á r o s r e n d s z e r r e . M o s t m á s v i l á g b a n élünk, minden percünket Népköztársaságunk méhészeiének fej­ l e s z t é s é r e k e l l szentelnünk. Balgaságnak tartom, h o g y a kasos méhészkedéssel t ö b b é v e t p a z a r o l j o n el a kezdő, m i k o r o i t v a n a m o d e r n keretes kaptár, sok e l ő n y é v e l . E z t k e l l a k e z d ő ­ nek m e g t a n u l n i a , m e r t í g y h a m a r á b b é r i el célját. A régi tanításnak azért volt létjogo­ sultsága, m e r t az ósdi k a p t á r a m é h e k lehető l e g r o s s z a b b m é h l a k á s a v o l t . K e - z e l é s e is s o k k a l n e h e z e b b e n m e n t , a f e lülkezelősöknél a keret kicsinysége miatt sok-sok furfangos módot t a l á l t a k ki, h o g y valamennyire enyhítsék a kis kap­ t á r és k i s k e r e t h i b á i t . A k i s k e r e t azon­ ban m i n d e n e l g o n d o l h a t ó h á t r á n y a m e l ­ lett is t ö r t é n e l m i szerepet töltött b e : egy láncszem v o l t a kasról a lécre, a lécről a k e r e t r e v a l ó á t t é r é s n e k . A z te­ hát a m é h é s z e t i t u d o m á n y e l ő r e h a l a d á ­ sát e l ő s e g í t e t t e . H i s z e n é p p e n a g y a r l ó ­ sága adta a l ö k é s t a r r a , h o g y m i n d na­ gyobb keretet szerkesztettek, jobbnál­ j o b b típusúak k e l e t k e z t e k és n e k i k ö ­ szönhető, h o g y m a m á r o d á i g j u t o t t u n k , ^ hogy bőséges választék áll a m é h é s z rendelkezésére. K é r d e m : van-e v a l a m i a kasos m é h é s z k e d é s b e n , a m i d ö n t ő b e ­ folyással v o l n a a k a p t á r o s m é h é s z k e d é s re ? S z e r é n y v é l e m é n y e m s z e r i n t n i n c s ! Csupán a n n y i , h o g y k e z d ő n e k i s m e r ­ nie kell a méhészkedés tudományát. T ö b b e t k e l l t e h á t tanulnia, m i n t h a kas­ sal k e z d e n é . A t u d á s t v i s z o n t k ö n n y e n elsajátíthatja az ingyenes méhészeti tanfolyamokon, v a g y j ó méhészeti köny­ vet o l v a s és b e i r a t k o z i k az EME-be. így hozzájut a Méhészeti K ö z l ö n y h ö z , amelyik r e n d s z e r e s e n k ö z l i , h o g y m i a havonkénti t e e n d ő a m é h é s z e t b e n . Ennyi

elméleti

tudással

felszerelve

minden dolgozni szerető egyén bátran nekifoghat a méhészkedésnek, v e h e t m é h e t , k a p t á r t stb. A k e z d ő m é h é s z l e h e t ő l e g p á r család­ dal ( k a p t á r r a l ) f o g j o n hozzá. E z e k k e l m e g t a n u l j a a k e z e l é s t és csak a k k o r s z a ­ porítsa állományát, ha é r z i m a g á b a n , h o g y s z e r e t i a m é h e k e t , m e g f e l e l ő helyl y e l r e n d e l k e z i k és i d e j e is a k a d a méh é s z k e d é s h e z . v é g ü l p e d i g : a szervezete Í3 a l k a l m a s rá. Most tavasszal azt tanácsolom, hogy v e g y e n e k j ó k a s o s c s a l á d o k a t és g y ü ­ mölcsvirágzás idején s z a b j á k át k a p ­ tárba,vagy pedig ne e n g e d j é k r a j o z n i , h a n t m f e j l e s s z e l e a k a s b ó l o l y a n kere­ tekre, amilyennel m á r elhatározta, hogy a jövőben méhészkedik. H a nincs kaptára, megfelel egy ak­ k o r a l á d a is, a m i b e b e l e f é r n e k a kere­ tek. A h é z a g o k a t betapasztja a g y a g g a l és a k ö v e t k e z ő é v b e n már kaptárba teszi. Bárhogy is k e z d i a méhészkedést, j ó l j e g y e z z e m e g , h o g y csak e r ő s csalá­ dokkal dolgozzék, mert ilyentől várha­ tunk e r e d m é n y t . S o k és g y e r g e család csak b o s s z ú s á g és h i á b a v a l ó f á r a d s á g . A j ó eredményhez olyan nagy keret s z ü k s é g e s , a m e l y i k e n m e g s z a k í t á s nélkül p e t é z h e t a z a n y a és e l e g e n d ő hely m a ­ rad téli élelemnek is ú g y , h o g y lépvált o z t a t á s n é l k ü l t e l e l j e n a család. E h h e z p e d i g felsőkezelésű kaptár, fel­ ső kijáróvai, jól petéző anya, erős nagy család, képzett méhész, jó legelő, j ó i d ő ­ járás kell. Fánta

Károly

TŐLED IS FÜGG GYÜJTSÉL ŰJ T A G O K A T EGYESÜLETÜNKNEK!

127

Ismét a nagyobbsejtű lépről Olvasgattam szeretett lapunkat és nyugtalanság fog el, amikor a nagysej­ tekről olvasok. Rájöttem néhány fontos dologra és ahelyett, hogy azonnal meg­ írnám szeretett lapunknak, mindeddig hallgattam. Mép 19^8 áprilisában vettem egy műlépprést. Mikor itthon jól megnéztem, látom, hogy nagyobbak a sejtminták tteoknál, amelyeket eddig láttam a műlépen. 'Nem baj — gondoltam, — mert legalább kipróbálom a lapmik 19^8 ja­ nuári számában közöltek alapján. Mint kezdő méhésznek, nagy nehézsé­ gekkel kellett megküzdenem. Nehezen ment a nagy Boczonádi cementpréssel ci műlépkészítés. A préssel kapott haszná­ lati utasítás nálam nem vált be, mert az a mézes keverék krumplival meg szappannaü, betömte a prés alsó felén lévő sejtek formáit úgy, hogy a műlépen csak az egyik felén látszottak a sejt­ lapok. CEMENT PRÉSEMET csak tiszta esővízzel kenem, amelybe mézet keve­ rék. (Egynyolcad liter víz, 1 evőkanál méz.) így szépen elválik d lép a préstől, nem tölti meg a prést krumpliliszttel és a méhek is szivesebben dolgoznak a mézes müléppel, mint a szappanos és krumplissal. A cementpréssel kicsit hosszadalmasabb cú préselés, de nagyon szép, jó és vékony lépet lehet vele ké­ szíteni. Az elmúlt tavasszal k családom volt kasban és 1 családom kaptárbein. Az egyik kasban kevés volt az élelem és nem volt leépítve, hiányzott belőle még 4 ujjnyi lép. A gyümölcsvirágzás előtt 3 héttel lehetett, amikor igen könnyűnek találtam a kast. Gondolom, odaadom net Mk azt a fél kiló mézet és fél kiló cuk­ rot, ami a háznál volt, nehogy éhen vesszenek. Az 1 kiló édességet feloldot­ tam 1 liter vízben és lassanként egy délután mind felhordták a langyos en­ nivalót. Örömükben meg is szúrtak. Et­ től a kastól kaptam az első rajt, mert az etetés után nekiláttak a munkának. A nagysejtű műlépeket előre bera­ gasztottam az új Boczonádi keretekbe.

]28

A kereteket egészen elláttam müléppel, csak alul hagytam egy ujjnyi helyet a nyílásnak. A kasból, amibe befogtam, betettem a kaptárba a rajt. Lehetett több egy kilónál. Elfogott c e izgalom, hogy vájjon hogy fogadják a nagy sej­ teket? Kihúzzák-e? Bepetézi-e az anyát Sírna fedésű lesz-e a fiasítás? JŐ llf NAPIG nem bolygattam őket, de már nem bírtam tovább, hogy ne néz­ zem meg (az anya 1 éves volt). Mégnéztem és majd táncra perdültem, örö­ mömben, mert mind simán voltak befedve a sejtek, amelyekben az álca el­ érte a befedési korát. Hanem később észrevettem 1—2 púpost is. Megvizsgáltárni jól a lépet és azt tapasztaltam, hogy a herék azért kerültek közibük, mert meg volt nyúlva a sejtlap. Ez a nyúlás akkor történt, amikor a lépeket benagasztottam ci keretbe a drót közé. Mivel más lépem nem volt, ezt a nagysejtű műlépet használtam a többi rajoknál is. Ahol a lép nem nyúlt meg, valami oknál fogva), ott mind munkás pete .került a sejtbe. Ezt a nyúlást is csak az öreg anyák vették észre, ame­ lyek nem ezen a nyáron jöttek a vi­ lágra. A másod és hármaid rajok fiatal anyái egy herepetét sem raktak egész nyáron, hanem minden sejtet 'telepeté­ zett munkáspetével még ha egy kicsit meg is volt nyúlva a sejt. Sajnos a rossz esztendő miatt nem tudtam megfi­ gyelni, hogy vájjon többet hordanák-e, mint a többi kisséjtü családok? EZEKBŐL A NAGYSEJTÜEKBŐL kikerült méhek tényleg szemmel látha­ tóan nagyobbak lettek a többinél. Azért méhésztestvéreimnek is, akik eddig írtak a nagy sejtről, igazat adok. mert nálam is a bővítésre beadott nagysejtű léppel ugyanaz történt, mint nálwk. Egyik családomnak bővítésre bead­ tam egy keretet nagysejtű müléppel. A családnak nem volt célja heresejtet épí­ teni. A beadott lépet heresejtnek fogad­ ták, mivel nagyobb volt az ő megszo­ kott sejtjeiknél. Nekifogtak azért és ki-

i

i \ i

húzták a lépet, de egyik sejtjét összébb, a másikat széjjelebb húzták. így aztán össze-vissza került belé fiasítás. Amit szűkítettek, abba munkáspelte került, amelyik kitágult, abba here vagy, ame­ lyik nagyon kitágult, abba semmi sem került. Szerintem érdemes foglalkozni ugyan­ is a nagysejttel, de csak úgy, ha a> ke­ reteket teljesen betöltjük müléppel, Ahol szabadon építkeznek, ott természe­ tesen építik tovább a lépet. Továbbá bő­ víteni csak olyan családot lehet nagy­ sejtű müléppel, amelyik mint raj már nagysejtű műlépre volt befogva. Kérem méhésztestvéreimet, akik ki' sérleteznek a nagysejtű müléppel, hogy az esetleges pillanatnyi kísérleti siker­ telenség ne csüggessze el őket. Próbál­ ják meg újból és ne mondják ki rá a

halálos ítéletet, mint ahogy azt sokan tették, akikkel eddig beszéltem és még nem is próbálták ki. Mint 'tanító^ most Szamosardóban I Szilágy megyében) teljesítem hivatáso­ mat. Mivel ide helyeztek, méheimét be­ szállítottam Ziláhra á szüleimhez, mert nagyon költséges lett volna az ideszál­ lítás. Aki meg akar győződni arró\ amit fentebb írtam, megnézheti méhei­ mét édesapámnál Zilahon (Bartha P. Lajos, Tudor Vladimiréscu-utca 2%, a deszkaraktárrál szemben). Ha valakinek volna kérdezmivaHója, szívesen válaszolok, ha küldenek válasz­ bélyeget, vagy levelezőlapot. Szamosardó. BARTHA

Méhcsaládjainkat hidsg időbsn a szabadban is Márciusi havas eső esett és emellett még átható, éles szél fújt. Egy tavalyi •mürajom gyanúsan zúgott. Feljegyzé­ seimből tudtam, hogy a családnál ke­ vés a méz. Nyilvánvalóra vált, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, mert a kedvező idő bevárása a család elpusztulásával egyértelmű lett volna. A kezembe került folyóiratok és könyvek hasonló esetben a családok meleg szobába való bevitelét, átvizsgá­ lását és felsegítését ajánlják. Valami­ kor én is így tettem, de az ember ha­ lad és mindig a gyakorlatilag előnyösebb megoldást keresi. A szoba befűtése, a nehéz kaptáraik be- és kihor­ dása, a méhek kitódidása, összesze­ dése, mind-mind felesleges időpazarlást jelent, márpedig nekünk, elfoglalt em­ bereknek a pénzt jelentő idöoel takaré­ koskodnunk kell. Nyilvánvaló, hogy legegyszerűbb a családokat kint meg­ vizsgálni, de ebben az esetben biztosí­ tanunk kell a család számára a meg­ felelő hőmérsékletet. Megfelelő számú téglát tűzhelyen megmelegítettem. Kaptáramat egy celofánal ellátott sátorlap­

GYULA

ig.-tanító.

és kedvezőtlen átvizsgálhatjuk

pal teljesen leborítottam. A felmelegí­ tett téglák a ponyva alatti szélmentes levegőt pár perc alatt teljesen átfűtötték. így a családot már nyugodtan megbonthattam és a kaptár fedődesz­ káira és válaszfala (diafragmája) mellé további meleg téglákat helyeztem,, hol a családnak bő fiasítása van, de egy cseppméze sincs. Megfelelően felmele­ gített mézes lép beadásával a kaptár, mézhiányát azonnal pótoltam. Ha nincs mézeskeretünk, úgy ezt hígított méz beadásával is pótolhatjuk, ez esetben azonban különösen a hideg éjszakákra ajánlom a kaptár kellő hőjét meleg tégla alkalmazásával biztosítani, ne­ hogy a kihűlt hígított mézen a méhek megdermedjenek. A fenti művelet megkímél bennünket attól, hogy a kaptárainkat cipelnünk kelljen. Több órát igénylő munkát vé­ gezhetünk el ezzel az eljárással percek alatt. Kipróbáltam nek bátran

s így ajánlom.

méhésztestvéreim­ DR.

BRUCK

OTTÓ

129

Keretdrótozás lépragasztás Jó, ha erről a t á r g y r ó l n é h á n y hasz­ nos útmutatást olvashatunk Figye­ lemmel kell lennünk u g y a n i s arra, h o g y a méhészek t ú l n y o m ó része falun élő, kétkezi munkát végző földműves, pa­ raszti ember, akiknek a keze nehézfogású, a sarkantyús kereket éppen ne­ héz fogása miatt n e m tudja kellő m ó ­ don kezelni. A m i pedig a villanyáram­ m a l v a l ó felmelegítést illeti, még egy p á r évi fejlődés szükséges, hogy min­ den faluba bevezethessük az áramot. Első legyen a keretdrótozás. Itt irányadóul a 40X30 cm-es belvilágú ke­ retet veszem, m e l y e t kétféleképpen dró­ tozok. Vízszintes irányban húzok az oldallécekbe 3 szál drótot, tetszés sze­ rinti vékonyat, v a g y vastagabbat, leg­ j o b b a z y
darab lencseszemnagyságúra gyúrt viaszdarabocskával, ugyanakkor a drót­ s z á l a k a t is b e n y o m k o d o m a z u j j a m v é ­ g é v e l a m ű l é p b e . V i g y á z n i k e l l azonban, h o g y a n y o m á s á l t a l n e t ö r j ü k át a mű­ lépet, m e r t a repedéseket m é g tovább r á g j á k a méhek, építés után pedig a lé­ pek v a g y kiszakadnak, v a g y begörbül­ nek, a m é h é s z p e d i g b o s s z a n k o d h a t i k sok fölöslegesen v é g z e t t munkáján. A nehéz kézi munkát végező méhészek u g y a n e z e n o k m i a t t n e m k é p e s e k hasz­ nálni a sarkantyús kereket, de, mint mondom, éppen oly célravezető a viaszg ö b ö c s e k h a s z n á l a t a is, sőt t a l á n j o b b .

H a m é g tökéletesebben akármik dol] gozni, az o l d a l l é c e k e n á t h ú z o t t 3 szál v í z s z i n t e s d r ó t o n k í v ü l húzzunk a f e l s ő és a z alsó l é c e k b e n is n é g y szálat ré­ zsútos irányban. H a ez megvan, úgy a két drótozás közé rejtjük a műlépet úgy, h o g y az e g y i k oldalán maradja- " nak a vízszintes irányba feszített dró­ tok, a m á s i k oldalán pedig a f ü g g ő l e g e s ­ rézsut irányban húzottak. A műlép r ö g ­ zítésére ismét csak viaszgöbecseket használunk. H a í g y j á r u n k el m i n d e n t e k i n t e t b e n , c é l t érünk. E z t e d d i g i ta­ pasztalataim alapján bízvást állíthatom. —v—

r.

Időszerű helyzetismertetés A z i d e i munkánk e r e d m é n y e n a g y m é r ­ tékben a jó teleléstől függ. Köztudomású, hogy a mult é v i áprilisi f a g y után j ó da­ rabig megszűnt m i n d e n gyűjtés és a méh­ családok a l e g f ő b b hordási időben csak tengődtek, de ú g y is csak a méhész által nyújtott sok segítséggel. A n a g y hordást bedermesztette a hideg esős időjárás és a telelő mézkoszorut csakis n y á r utóján, augusztus és szeptember hó elején alkot­ hatták m e g a méheink. Ezt is olyan szo­ katlan időben g y ű j t ö t t é k össze, midőn a nagy természetben a nappali melegek után hűvös éjszakák v o l t a k és erős h ő m é r ­ sékleti v á l t o z a t o k é r t sok m é z h a r m a t kép­ ződött, í g y m é h e i n k telelésre alkalmatlan mézzel m e n t e k telelőbe. Ehhez járult m é g az, h o g y n o v e m b e r k ö z e p é t ő l napjainkig a hideg n e m enyhült, állandóan tartott.

130

i

T ö m e g e s e n futnak be a jelentések és a saját méhészetünkben is tapasztaljuk, hogy üritkezési kényszer néha olyan nagy, hogy méheinknél fellép a tavaszi hasme­ nés. F ő b b külső jele, hogy kirepülésre al­ kalmatlan időben több méh elhagyja a t e ­ lelő fészket. K a p t á r b ó l kijövet a röpdeszkát összerondítva lehull a hóra és ott elpusztul. H a betekintünk a kaptárba, az oldalt m e g m a r a d t méz mellett a család által takart részt is mind összerondítva látjuk. A m e g m a r a d t nyitott méz a sej­ tekből szinte k i f o l y i k és lecsepeg. í g y méhészeink soha nem tapasztalt ag­ godalommal v á r t á k az első tisztuló k i r e ­ pülési, ami az idő pár napig tartó felme­ legedésekor megtörtént és drága boga­ raink segítettek magukon. Szabó Kálmán

M-éhészeti tanácsok E L Ő S Z Ö R a méhek jó egészségben való megtartására szeretnék egypár tanács­ csal szolgálni méhésztestvéreimnek. Amikor eljön a tavaszi nagy átvizsgá­ lásnak ideje és tartósan helyre fordult az időjárás, az egyes kaptárakban elhelye­ zett családokat „tisztába tesszük". Erre a célra 2—3 üres kaptárt tisztára súrolunk és napon megszárítjuk, majd átvizsgá­ láskor a méhcsaládot a helyéről hátrébb állítjuk, helyébe egy tisztított üres k a p ­ tárt állítunk az eredeti helyére. Ezután a lépeket u g y a n o l y a n sorrendben a tiszta kaptárba helyezzük. A megüresedett kap­ tárt lúggal kisúroljuk és ha jól megszá­ radt, t o v á b b foltyatjuk az átrakást, míg az összes családok tiszta kaptárba nem kerülnek. Ezt a munkát két-három hét alatt el­ végezhetjük, attól függően, hogy m e n n y i családdal rendelkezünk. A kaptárok átcserélése olyan hatással van a ménekre, mint amikor az ember tiszta fehérneműt vesz. A z a méhész, aki eztt az átcserélést egyszer m e g p r ó b á l j a , hű m a r a d hozzá. Ha minden évben nem is, de legalább két évenként biztosan tisztába teszi őket. Ezzel az eljárással családjaink egészsé­ gesek maradnak. A tiszta kaptárban j o b ­ ban érzik magukat, mint a m e l y i k b e n már 15—20 é v e élnek e g y f o l y t á b a n anélkül, hogy fertőtlenítették v o l n a a lakásokat. Méhésztestvéreim ne is csodálkozzunk, hogy a régóta használt kaptárakban a különböző méhbetegség —• különösen a nosema — napirenden v a n . Sőt az ilyen kaptárak könnyen magukban hordhatják a különféle betegségek csíráit is. M Á S O D S Z O R az új kaptárak karban tartására szeretnék tanácsot adni. Célszerű, ha az új kaptárokat olajfes­ tékkel festjük be, de csak azokat, a m e l y e ­ ket méhesben tartunk és n e m a szabad­ ban. — M i é r t ? — kérdezik a legtöbben, íesték egy szigetelő réteget képez a fa felületén és ez a réteg k o n z e r v á l j a a fát. Ha a kaptárnak olyan teteje van, ami elől-hátul-oldalt előugrik, akkor nincs baj. H a azonban olyan, mint az e g y s é g e ­ sített (Standard) kaptár, v a g y más ehhez hasonló, m e l y e t minden o l d a l r ó l v e r az eső, akkor r ö v i d életű lesz. M e r t , ha b e ­ áll e g y esős időszak, ami nálunk eltart 15—20 napig is, a kaptár falai az olajfes­ ték hajszálrepedésein keresztül átáznak s ha hirtelen kisüt a nap és a fába lévő

nedvesség nem párolog el elég gyorsan, a festékréteg alatt megrothad. D e erősen tűző napsütésben az oldalfalak is görbül­ ni kezdenek. A cinkelés kinyilik a sárok­ nál, amint m á r 4 cm. vastag deszkánál is láttam. A z alábbiakban egy pár módszert a j á n ­ lok a festés helyett: I. Használt gépolajat (ha az nincs, pad­ lóolajat) edénybe töltünk és egy kis d a ­ rabka szurkot is adunk hozzá, amitől sö­ tétebb lesz a színe. A kaptárt pamaccsaL vagy rongydarabbal jól bekenjük és p á r napig a napon, vagy meleg szobában szá­ rítjuk. A z olaj 2—3 mm.-re behúzódik a fa pórusaiba. A m i a melegítés után nem húzódott be, letöröljük. I. Színesre is festhetjük a kaptárokat, olyan vízfestékkel, amit a fonott kosarak festésére használnak, vagy az asztalosok által használatos bútor pácot. Ezt főzni szokták és literenkint bizonyos mennyisé­ gű szalmiákszeszt is tesznek bele. A fent említett vízfestékkel, vagy p á c ­ cal befestjük a kaptárakat és miután jól megszáradtak, tiszta padlóolajjal bedör­ zsöljük, m a j d miután megszáradtak, az esetleg be nem húzódott anyagot letöröl­ jük.' A z ilymódon olajozott, vagy pácolt k a p ­ tároknak az az előnye, hogy az olajréteg 2—3 mm.-re behúzódik úgy, hogy a külső pórusok nyitva maradnak, ezek aztán fel­ vehetik az esős nedvességet, ami az idő felmelegedésekor elpárolog. A fa ezáltal hasszabb életű lesz. Utoljára szeretném még megemlíteni a karbolineumot. Ennek azonban a festés­ kor szaga van, amit a méhek nem sze­ retnek, de pár nap múlva a szag elillan és a kaptár jól használható. BRITT ISTVÁN SENKI FEJE SEM KÁPTALAN A harmadik családnál már nem tudod mit láttál az elsőnél. TÖRZSKÖNYVEZZED CSALÁDJAIDAT Rendeljél az EME-től még ma törzskönyv­ vet. Csak vonásokat kell bele húzni s egy-két számot. Minden családod hű törzs­ könyvét megkapod. A 23 lapo?, tartós borítékba illesztett törzskönyv ára útmutatóval egyiit 100-leí POSTACÍM: EME CLÜJ, STR. REPUBLICEI NO. 22.

131

MÉHLEGELŐ Létesítsünk méhlegelőket I d e j e k o r á n szót emelek a méhlegeló'k létesítése, illetőleg azok kiterjesztése érdekében. M é g b ő v e n v a n időnk, csak ne sajnáljuk a fáradságot és után­ járást. Köztudomású, hogy Népköztársasá­ gunk m e z ő g a z d a s á g a az elmúlt évben részint, 1949 j a n u á r 1-től pedig teljes egészében szakemberek irányítása alá kerül. E n n e k k ö v e t k e z t é v e l az e l m ú l t évben a k ö z s é g i l e g e l ő k e g y r é s z é t f e l ­ törték é s a z t t a k a r m á n y n ö v é n y m a g v a k ­ kal v e t e t t é k be. A rendelet c é l j a az volt, h o g y a l e g e l ő k m i n ő s é g é t és a ta­ karmány mennyiségét növeljék. N e m reánk tartozik annak elbírálása, hogy az e g y e s községi elöljáróságok a rendeletet hogyan hajtották végre, jól v a g y rosszul, a z e l ő í r t m a g v a k a t v e t e t ­ ték-e el, v a g y s e m , m i csak azt l á t j u k , hogy a méhlegelők e g y holdnyi terület­ tel s e m nagyobbodtak, p e d i g az alka­ l o m m e g v o l t . N e h a l l g a s s u k el a z o n b a n s a j á t m u l a s z t á s u n k a t se. A m é h é s z t á r ­ s a d a l o m ó r i á s i h i b á t k ö v e t e t t tel e z e n a téren. H i á n y z o t t r é s z ü n k r ő l a k e z d e m é ­ nyezés. E z évben ennek nem szabad m e g t ö r ­ ténnie. M é g j ó n é g y hónapunk van! J a v a r é s z t r a j t u n k á l l , h o g y c é l t érjünk. j R a j t a tehát, j á r j u n k u t á n a ! Elgondolásom szerint a megyeszék­ helyenként m ű k ö d ő E M E méhészkörök v e z e t ő s é g é n e k k e l l e n e é r i n t k e z é s b e lép­ n i e az u g y a n o t t m ű k ö d ő M e z ő g a z d a s á g i szolgálattal és megfennie javaslatát, h o g y az 1949 t a v a s z á n b e v e t é s r e k e r ü l ő községi l e g e l ő k n e k e g y b i z o n y o s száza­ lékát (20—30%) baltacímmel vagy faeéliával vessék be. M i n d k é t növény elsőrendű t a k a r m á n y t ad, a f ö l d e t pi­ henteti, j a v í t j a , v i s z o n t a l ó h e r é n é l és lucernánál j ó v a l igénytelenebb, a leg­ g y e n g é b b földben is j ó l m e g t e r e m .

132

A magbeszterzés m i n d e n b i z o n n y a l n e ­ hézségekbe ütközik majd. Elegendő 1948 t a v a s z á r a gondolnunk, amikor a nagyváradi volt mezőgazdasági kamara n e m v o l t k é p e s 20 k i l ó f a c é ' i a m a g o t szerezni számunkra. Viszont idő még' b ő v e n v a n s ha a b e l f ö l d i r e n d e l k e z é s r e álló forrásokból nem lehetne fedezni a s z ü k s é g l e t e t , a t a v a s z i g b e h o z a t a l l a l is megoldható a kérdés. A z egyes községekben érdekelt mé­ hészek idevonatkozó javaslataikat ter­ jesszék be azonnal az i l l e t é k e s m e g y e i m c h é s z k ö r h ö z , h o g y azok is i d e j e k o r á n tehessék m e g előterjesztésüket a Mező­ gazdasági Szolgálathoz. T e r m é s z e t e s f i g y e l e m m é ! k e l l lenni a z egyes községek a d o t t s á g a i r a is, mert ahol a bevetésre kerülő legelő a község­ ben l é v ő m é h e s e k t ő l 3 k m nél t á v o l a b b ­ ra esik, o t t c é l t a l a n a k í s é r l e t e z é s . Legcélravezetőbb lenne szerintem a kolozsvári és a b u k a r e s t i egyesületek közös eljárása a Földművelésügyi Mi­ nisztériumnál. Hiszen a méhészetnek or­ s z á g u n k b a n l e g a l á b b o l y a n n a g y a fon­ tossága, m i n t a m e z ő g a z d á l k o d á s bár­ mely ágazatában. Biztos v a g y o k abban is, h o g y ha a g a z d a t á r s a d a l o m meg­ ismerkednék a fentemlített takarmá­ nyokkal, h a m a r o s a n m a g u k t ó l is m e g ­ kezdenék a termesztésüket. A méhlegelők szaporítása még egy módon lehetséges, m e l y mindenképpen csak hasznára válnék az országnak. K ö ­ telezni a földtulajdonosokat, h o g y műi den k u k o r i c a v e t é s s z e g é l y n ö v é n y e g y a nánt vessenek e g y sor napraforgót. Ugyanis vannak e g y e s k ö z s é g e k , ahol N a p r a f o r g ó t e g y á l t a l á n n e m , \ a g y csak i g e n kicsiny százalékban termesztenek, viszont máshol tekintélyes kitérjedésűek a napraforgó-táblák. H o g y mit jelent a méhészetek szempontjából a napra-

forgó, azt éppen ez é v n y a r á n láthattuk. A szerencsétlenül indult t a v a s z után jött v o l n a a j ó n y á r , de a h o l n a p r a ­ f o r g ó t nem vetettek, ott lehetett bármi­ lyen j ó , m é g i s cukor kellett a beteleléshez. A h o l viszont v o l t n a p r a f o r g ó , o t t

m é g kevés fölösleg is akadt. T e r m é s z e ­ tesen e z a s z e g é l y n ö v é n y g y a n á n t v e t e t t napraforgó nemcsak a méhészet javát szolgálná, hanem elsősorban az olajos­ m a g v a k m e n n y i s é g é t is n ö v e l n é . —y—r..

Válasss Csahány Zsigmond wnéhésstestvéremnek A Méhészeti Közlöny decemberi szá­ mában olvastam ^lapozzuk méhésze­ tünket a mezőgazdaságra" című cikkét. Igen jó és tanulságos. írás, de valami mégis hiányzik belőle. A cikk inkább azoknak a méhészeknek szól akiknek szántóföldjük van, de mit csináljon az olyan akinek egy tenyérnyi földje sincs és mégis szer.itne méhészkedni? Mert hiába kérnök a szomszédtól, hogy föld­ jét mézelő növényekkel vesse be, nem teszi mert elsősorban saját érdekeit tartja szemelőtt. Mit csináljon ilyenkor a földnélküli szegény méhész? Hiszen vannak közötünk olyanok is akik csak a méhészetből élnek. MI

TÖRTÉNT

A

TAVALY?

A tavasz nagy örömet hirdetett az összes méhészeknek, de sajnos ez az öröm nem tartott sokáig, mert amikor a gyümölcsfák legjobb virágzásukban voltak, jött a fagy! Itt megállott min­ ién méhésztudomány. Mindenki ide-oda szaladgált tanácsért, de senki sem tu­ dott semmi jót mondani. Etetni kellene de mivel? Cukor nincsen —• mondta az egyik. Vándorolni a Havasra — adta ki a jelszót a másik. Elmentünk május végén a Görgényi havasokra. Egy 6 km-es hosszú völgy­ ben 22 méhész 300 csatáddal telepedett le. Meg is volt az öröm, mert kezdet­ ben elég kellemes idő volt. Már-már a szomorúság oszladozni kezdett. DER ÜRE-BOR

ÚR A

Ez a kis örömünk azonban nem tar­ tott sokáig, harmadnap beköszöntött a
alatt mindössze 11 melegebb napunk, volt, de ai hűvös északi szél állandóan fújt és emiatt nem lehetett a kaptárok­ ba benézni. Végül az első enyhe időben mégis megnéztük, hogy mit csinálnakméheink. A kívá'iicsiskodóknak azonban csak szomorúság rítt le az arcukról. A kijáró méhek a felire leapadtak, mert amelyik a hidegbe kirepült, csak ritkán tért vissza, kint pusztult valamennyi. A fiasítás megállott. VIGASZ Július végén kimelegedett az idő, de már a kaptár-mérleg csak alig akart mű­ ködni. Napi 20—30 gr. gyarapodást mu­ tatott. Ennek ellenére kitartottunk au­ gusztus 22-ig abban a reményben, hogy a méhek hátha mégis behoznak valamit.. A nagy eredmény azonban nem jelent­ kezett, ezért öszsecsomagoltunk és « költséges és fáradságos vándorlás után hazamentünk. Vigasztojásunkra a telelő' méz nagy részét begyűjtötték méheink. Tehát hm Csákány testiférünk a föld­ nélküli méhésztestvérekról ír, első sor­ ban a vándorlást ajánlja. Szászrégen. BOHANEK JÓZSEF

A R É G E N ÉS V I D É K E MÉHÉSZKÖR tagjai óhajára minden csütörtökön este 6 órai kezdettel a M a g y a r N é p i Szövetség, olvasókörében összejövetelt tart. Tekin­ tettel a tavaszi munkák fontosságára, a mindennapi teendőket beszéljük meg. Szabó K á l m á n elnök r ö v i d előadásban i s ­ merteti az időszerű tennivalókat és utána, több hozzászólással oktatóan m e g v i t a t j u k a felvetett kérdéseket.

A vasi beszámoló A n a g y reményekkel várt méhészeti •év a t a v a l y ú j a b b c s a l ó d á s t h o z o t t . A z ' á p r i l i s 27-i f a g y , a z t á n a s z á r a z m e l e g ­ gel váltakozó hűvös, sőt hideg időjárás "várakozásainkat m e g d ö n t ö t t e . Családjaimi i g e n n é p e s e n , k e v é s h u l l á ­ v a l érték m e g a tavaszt. E z alkalommá ( teleltettem őket először zárt helyen, e g y i k t á g a s szobánkban. D e az enyhe tél következtében m á r február elején ki kellett hordanom c s a l á d j a i m a t a sza­ badban levő zárt méhesbe. A z alsó kij á r ó s k a p t á r a k kissé nyirkossak voltak, d e penésznek n y o m a sem látszott. A márciusi meleg napokat kihasználva, gyorsan á t v i z s g á l t a m és a hátul levő f e l e s l e g b ő l 100 k g . m é z e t e l s z e d h e t t e m , -s k i p e r g e t t e m . K é s ő b b a s e r k e n t ő e t e ­ téseknél vissza adogattam méheimnek. A

családok

téli

fogyasztását

2—3

kg.-ra becsültem. A kora tavaszi mezei'és

gyümölcs

mennyire

virágzást a méhek

kihasználhatták,

l i s 27-i f a g y

minden

de

virágot

vala­

az

ápri­

letarolt.

A z ezt k ö v e t ő hordástalan időben dig

este

etettem

esőzések, m a j d razság

őket.

Közben

min­ hűvös

hosszasabban tartó

következett,

úgy

szá­

h o g y csak

réti virágokból volt valamelyes

a

hordás.

A n n á l hihetetlenebb v o l t az a n a g y r á j z á s i k e d v , a m e l y h e z h a s o n l ó t a sok­ k a l j o b b é v e k b e n s e m t a p a s z t a l t a m . Jú­ l i u s 12-én repült ki az első rajom, s
.134

m á r ö r ö m m e l é s z l e l t e m , h o g y e g y e s csa­ l á d o k n á l f e l e s l e g is m u t a l í o z i k . Szeptember közepén a röpnyilások le­ szűkítésével m e g k e z d t e m a betelelést, mert a méhek között ez ideig m é g nem tapasztalt, óriási rablási láz tört ki. A korán beállott tél miatt m á r november 20-án z á r t t e l e l ő helyiségbe hordtam családjaimat, s azóta az állandó hideg e l l e n é r e is e g y e n l e t e s h ő m é r s é k l e t e t tu­ dok számukra biztosítani. Tavasszal e r r ő l is r é s z l e t e s e n b e s z á m o l o k . SÁRKÖZI

FERENC

Pár szó a vándorlásról A z alábbiakban a vándorlásról írok egy pár sort, igaz, hogy a tollforgatás ne­ hézkes foglalkozás számomra, mert a ke­ zem a kalapácshoz van szokva. Szeretném a vándorlást a másik oldaláról is bemu­ tatni. Tudom, hogy a méhekkel való vándor­ lás szükséges és mind nagyobb teret hó­ dít. M a g a m is helyeslem, mert a többter­ melés szempontjából feltétlenül fontos. Sok méhésznek létérdeke, de országos ér­ dek is, ami amugyis kárbavesző, kihasz­ náljuk. Méhlegelőnk is van bőven, csak fel kell kutatni azokat. A vándorlások alkalmával azonban a letelepedést sok helyen nem végzik kellő körültekintéssel. Szerintem ugyanis hely­ telen, hogy a helybeli méhészet közelébe telepedjenek le vándorméhészek. A z 1931 —1933-as években például a különböző helyekről idetelepedett méhcsaládoknak tulajdonítom, hogy az akkor 70 családos méhészetem a felére csökkent. Behurcol­ ták a költésrothadást és sok időbe ke­ rült, rengeteget kellett dolgoznom, mis méhállományomat rendbe tudtam hozni. Ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülésére kell körültekintőbbek legyünk a vándor­ tanyák megválasztásánál, mert még az ógörögök idejében is szabályozták a ván­ dorméhészek letelepedési távolságát. VARRÓ ANDRÁS

ÁPRILISI

.TENNIVALÓ Elmúlt a szigorú tél, a méhészetben is megkezdődött a k o m o l y munka. N é z z ü k m e g ezért a legfontosabb tennivalókat. A M É H E K B E Z Á R Á S A , újszerű eljárás, de nálunk nagyon hasznos lehet, a m i k o r zord, szeles napok jönnek. A hirtelen jött hidegben rengeteg méh pusztul el, éppen tavasszal, amikor „ m i n d e n k i j á r ó munkás e g y tyúkot ér". A m i k o r a méheket bezárjuk, a hátsó ablakrámán, v a g y a fedődeszkán 10—15 négyzetméternyi rostszövetes szellőző nyí/ l á s t nyitunk és a családot itatjuk. A z í g y bezárt család nem hordhat ugyan v i r á g ­ port, de ezt a mulasztását bőségesen p ó ­ tolja a megmentett méhek száma. A fiasí­ tás sem m a r a d el, m e r t a belső m e l e g a fészek n a g y o b b területére 'terjed ki és ezen a kiterjedt felületen petézik az anya. A BEZÁRÁS IDŐPONTJA. Sokszor megtörténik h o g y szép derült éjszaka után a r e g g e l is megfelelő. A méhek ki­ repülnek, de hirtelen erős, metsző hideg szél támad és rengeteg sok bogár kint pusztul. Ezért állandóan f i g y e l j ü k a hő­ mérőt és amikor azt látjuk, hogy estefelé a 0-fok alá sülyed, m á r este bezárjuk • a kijárókat. Másnap csak abban az eset­ ben engedjük kirepülni őket, ha a h ő m é r ő 16 fok fölé emelkedett. Ez azért fontos, mert ennél alacsonyabb hőmérsékleten a

A

főhordásra ilyen zsúfolt kell elérnünk.

családot

méh észrevétlenül m e g f á z i k és elveszt.> m o z g é k o n y s á g á t . G y a k r a n 12 fok m e l e g ­ ben sem tud repülni, í g y elpusztul. A családok tavaszi bezárását többszór kipróbáltam. A legjobb eredménnyel. E g y e t l e n hátránya, h o g y állandóan e g y ü t t kell lennünk a méhekkel. T a m a s k ó Józsefnek, —. akitől ezt az eljárást tanul­ tam —• ö r ö k k é hálásak lehetünk. A Z ELSŐ TAVASZI Á T V I Z S G Á L Á S - H O Z enyhe, szélcsendes időt választunk ki. A z átvizsgálás l e g y e n g y o r s és k i z á r ó - l a g az anyára, a fiasításra és az é l e l e m . ' mennyiségének megállapítására szorítkoz­ zék. H a penészes lépet, v a g y megpenésze- dett v i r á g p o r t találunk, azonnal v e g y ü k ki. I l y e s m i rendesen v é k o n y , rosszul bé- • lelt, helytelenül takart, v a g y túlsók lép­ p e l r e n d e l k e z ő fészekben fordul e l ő , v a g y ahol a k e r e t m é r e t h e z mérten kicsi a te­ lelő méhcsomó. Ez is l e g y e n útmutató,. h o g y a családokat teleljük be m e l e g e b b e n , A rosszul telelt családnál az é l e l e m g y a k ­ ran m e g r o m l i k , a m é z felhígul, a v i r á g por penészes. A z ilyen élelemtől a m é h e k , is m e g b e t e g e d n e k , m e r t a rossz élelem-, miatt m é r g e k k e l e t k e z n e k a g y o m r u k b a n , és üritkezni sem tudnak. L e g t ö b b s z ö r b e ­ lepusztulnak. H a egészséges, tiszta mézet, adunk nekik, a baj elmúlik. A CSALÁD NÉPESSÉGÉNEK M E G Á L ­ L A P Í T Á S A . Sokszor m e g t é v e s z t i a m é ­ hészt az a körülmény, h o g y 5—6 keretet is elborít a méh. F e l ü l r ő l v i z s g á l v a azt hihetnénk, h o g y népes családdal állunk szemben, viszont, ha kivesszük a lépet, azt látjuk, h o g y csak a felső léc körül b o ­ rítják. H a ezt tapasztaljuk s általánosságban a. g y e n g e családokat felosztjuk és e g y m á ­ sik családdal egyesítjük. Minden olyan, családot, a m e l y legalább 4 léputcát n e m . takar, egyesítjük. A g y e n g e családoktól ugyanis alig v á r h a t u n k v a l a m i hordást,, m e r t fejlődésük n a g y o n elmaradott. T e r ­ mészetesen n e m egyesítjük az értékes a n y á v a l r e n d e l k e z ő kis kölyök-családokat, m e r t ezek 2—3 lépről 10-re is felfejlesztik a népességet. T Ö B B L É P E S E T É N a felesleges l é p e ­ ket v e g y ü k ki a fészekből. A családot húzzuk összébb, hogy a fészek m e l e g é t

13S

.-emeljük. M a g a s a b b hőmérsékletet ugyanis -flisak úgy érünk el, ha szorosabbra veszszük a lépeket. A sok lép elvonja a fészek m e l e g é t , lecsapódásokat okoz és ezzel kü­ l ö n f é l e penészgombáknak m e l e g á g y a t te­ remi:. A BŐSÉGES É L E L E M n a g y o n fontos most tavasszal, mert a fiasítás rohamosan fejlődik. K e v é s é l e l e m esetén n a g y o n lassú a fiasítás fejlődése, különösen ott, ahol >«sak kis foltnyi é l e l e m v a n e g y - e g y ke­ r e t e n . Ezt o k v e t l e n ü l pótoljuk. H e l y e s e n a k k o r járunk el, ha a család népessége : szerint 5—10 kg.-nyi é l e l m e t adunk, napi 1 kg.-os adagokban. A F I A S Í T Á S szempontjából nagyon j ó ' hatású, ha a tisztuló kiröpülés után híg : m é z e s v a g y cukros v í z z e l megitatjuk csa­ ládjainkat. Ez fokozottabb t e v é k e n y s é g r e k é n y s z e r í t i az anyát és m é g lusta, vagy ö r e g anyát is petézésre bírják a méhek. A MELEG éltető e l e m e i l y e n k o r a "családnak. Á t v i z s g á l á s a l k a l m á v a l minden felesleges lépet kiveszünk és annyira szű­ k í t j ü k l e a családot, a m e n n y i r e a m e l e g fenntartása é r d e k é b e n szükséges. Ezenkí­ v ü l a m e l e g t a r t ó anyagokat is felhasznál­ juk. A m e l e g t a r t ó anyagoknál v i g y á z z u n k arra, hogy ne l e g y e n e k n e d v s z í v ó k , mert •ennek k ö v e t k e z t é b e n a kaptárunk fa része korhadásnak, penészedésnek indul. A f é ­ szek takarásánál v i g y á z z u n k , h o g y a bur­ k o l ó a n y a g h o z v í z p á r a ne juthasson. H e ­ l y e s e n szűkített fészekben v í z p á r á t maga a fészek m e l e g e emészti fel, v a g y az el­ használt l e v e g ő v e l együtt a kijáró nyila­ son át t á v o z i k a szabadba. A TÚLMÉRETEZETT ÉS NAGYRA H A G Y O T T K I J Á R Ö lehűti a kaptár le­ v e g ő j é t . Ebből önként v e t ő d i k f e l a kér­ dés: m e k k o r a l e g y e n a kijáró? Akkora, a m i l y e n t a viszonyok m e g k í v á n n a k . K o r a tavasszal inkább szűkítsük, mert ezzel a fészek m e l e g é t is elősegítjük, de általá­ b a n e r r e a kérdésre n a g y o n nehéz általá­ nos tanácsot adni. V I Z I G É N Y . A fiasítás arányában a csa. Iád mindinkább a szabadból szerzi be a .szükséges v i z e t . E z é r t a tisztuló kiröpü­ lés után állítsuk fel az itatókat. Hűvös i d ő j á r á s esetén gondoskodjunk arról, hogy •a v í z l a n g y o s legyen, m e r t azt g y o r s a b ­ ban szívják fel. A külső itatás m e l l e t t gondoskodnunk k e l l a belső itatásról is. A b b a n az esetben, ha h í g é l e l m e t adunk a családnak, 5—6 napig m é g várhatunk. Természetesen csak addig, m í g a fiasítás kezdetén v a g y u n k , .mert később a belső itatókat naponta .szorgalmasan töltögetni kell. A belső itatás különösen hűvös időjárás

336

Aayanevelésről A z anyanevelést egyszerűsítettem R a j ­ záskor egy még terméketlen anyával anynyi fiatal méhet ütök be egy országos ke­ rettel felszerelt anyapároztatóba, ami egy­ két keretet ellep, de az egyik keret le­ gyen kiépítve és kis méz is legyen benne, mert ez leköti a kis családocskát. Napok alatt megpárzik az anya. A z ilyen kis raj szépen dolgozik. Ennél jobb módszerem is van. Több há­ rom röpnyüású Dadant kaptárt készítet­ tem és mindegyiket két záródeszkával lát­ tam el, amivel a kaptárt három részr* osztom. Beleütök bárom kisebb rajt éa úgy hagyom őket, míg kiépítik a fészkü­ ket. A k k o r kiveszem a két anyát és szük­ ség szerint felhasználom. A két záródesz­ kát 24 óráig két papírlappal helyettesítem szoktatás céljából. Azután a kereteket egy­ másmellé taszítom s ha még fér, újabb keretet teszek be. így az anyapároztató ki­ épített fészkű telelőképes családdá válik és két termékeny anyát nyerek, mert sze­ rintem azok a legkiválóbb anyák, melye­ ket rajzási időben nevelnek. Palotailva. VARRÓ ANDRÁS

esetén fontos, mert ennek hiányában » méh m é g 6—8 fokos hidegben is kirepül vízért. I l y e n k o r a családokat bent tartjuk és a kijórónyílást bezárjuk. ELŐZZÜK MEG A RABLÁST! Tehát tartózkodjunk a nappali etetéstől. Minden reggel ellenőrizzük a fogyasztást. H a azt látjuk, hogy keveset, v a g y semmit sem fogyasztott a család, akkor biztosan nap­ közben kiröpül s m a g a is hordja az élel­ met. Ez a helyzet pedig igen alkalmas arra, h o g y idegen méheket odaszoktasson, könnyen elősegítve a rablást. H a pedig állandósult, szép időjárásunk van és a m é h e k állandóan kijárhatnak, akkor igyekezzünk családjainkat foglal­ koztatni. Széltől védett, napos h e l y r e te­ g y ü n k ki lapos edényben szójabab lisztet, v a g y olajpogácsát. í g y dolgoztatva őket. n e m lép fel bennük a rablás ösztöne s nem k e l l félnünk, hogy esetleg különböző betegségeket hurcolnak be. A szójabab-. Vagy olajpogácsás lisztből és 25 százalé­ kos természetes virágporból cukorra! ( m é z z e l ) készült lepények beadására is most kerül sor. Molnár Feren*

EGYESÜLETI ELET B

Megteremtjük a méhészek szervezeti egységét A Méhészeti Közlöny márciusi száma részletesen beszámol az erdélyi m é ­ hészek kongresszusáról és közölte az E r d é l y r é s z i Méhész E g y e s ü l e t n a g y j e l e n ­ tőségű határozatát, melyben a fejlődés ú t j á u l a méhészek közötti szervezeti' "gység megteremtését jelölte m e g , h o g y az Á l l a m i T e r v megvalósitái'sát e g y s é ­ gesen tudjuk keresztül vinni. A szervezeti e g y s é g g y a k o r l a t i m e g v a l ó s í t á s a ü g y é b e n ,1949 március h ó 21. és 22-én nagyjelentőségű értekezletet tartottak B u k a r e s t b e n a' R N K K ö z ­ ponti Méhész E g y e s ü l e t helységében. A z értekezleten résztvettek B e n d e B é l a a N a g y N e m z e t g y ű l é s képviselője, N e c i u D e m e t e r , d r . Szövérdi Ferenc és Finta Béla, az E M E részéről, V u í p e G y u l a a B á n s á g i Méhész E g y e s ü l e t ré­ széről, míg a R N K Központi Méhész E g y e s ü l e t Időközi B i z o t t s á g á t F ó t i M i k ­ lós, B u l e u Mihály, Petres V a l é r és A n t o n e s c u Szilárd képviselték. A t á r g y a l í sok eredményeként részletes körlevelet b o c s á j t o t t a k ki, amelyben felhívták a B N K Központi Méhész E g y e s ü l e t v á r m e g y e i fiókjait, az E M E Méhészköreit és: a B á n s á g i Méhészí E g y e s ü k helyi szervezeteit az e g y s é g megteremtésére. E h á r o m sízervezjet helyetti minden, m e g y é b e n tegységes v á r m e g y e i Időközt Bizottságot létesítenek. A z Időközi Bizottság m e g a l a k u l á s a után azonnal h o z ­ zálát a méhészek megszervezéséhez és szükség szerint j á r á s i és községi s z e r ­ vezetet alakit. A szervezetek élén u g y a n c s a k 5—7 t a g ú Időközi B i z o t t s á g o k működnek mindaddig, m í g e g y közös kongresszuson a R N K egységes méhé­ szeti szervezetének az alapszabályait m e g t á r g y a l j á k és egységesen e l f o g a d j á k . A kongresszust előreláíihatóan Szovátán t a r t j u k meg, m é g az év n y a r á n , azt megelőzően pedig N é p k ö z t á r s a s á g u n k összes érdeklődő méhészei egy közö* tanulmányi kiránduláson vesznek részt a tulceamegyei ( a Duna-deltájában elhelyezett) méhészeti vándortaiiyák megtekintésére. r

A R N K Központi Méhész E g y e s ü l e t Időközi B i z o t t s á g a kiegészítette t a g ­ jait az E M E és a B á n s á g i Méhész E g y e s ü l e t által kijelölt személyekkel. R é ­ szünkről Bende B é l a nemzetgyűlési képviselőt kooptálták, póttagul pedig Finta. Bélát Bukarestből és dr. Szövérdi Ferencet K o l o z s v á r r ó l . A z egységesítő értekezleten h a t á r o z t a k az egységes méhészeti szervezet neve felől is. A m í g az ú j szervezeti szabályzatot kidolgozzák a d d i g egységesen a „ R N K Központi Méhészegyesület M e g y e i F i ó k j a " n e v e t ' viseli m i n d e n átszervezett egység. A z értekezleten e l f o g a d t á k a R N K Központi MéhéVx Egyesület Kolozsmegyei F i ó k j á n a k Időközi B i z o t t s á g á t : B e n d e B é l a nem-' zetgyűlési képviselő, N e c i u Demeter üzemi m u n k á s , R o m á n V i k t o r tanító, Catinas Vasile C F R munkás, dr. B r u c k O t t ó tisztviselő, d r . Suceava János nyugdíjas és d r . Szövérdi Ferenc egyetemi h. t a n á r személyében. A kolozsmegyei fiók u g y a n a k k o r megbízatást kapott a R N K Központi Méhész E g y e ­ sület m a g y a r n y e l v ű s z a k l a p j á n a k a Méhészeti Közlönynek szerkesztésére és kiadására. A t a g d í j a k terén mutatkozó visszás helyzet elkerülésére is e g y s é g e s h a ­ tározatot hoztak. A f o l y ó évben az a l á b b feltüntetett t a g d í j a t fizeti minden

137

szervezett méhész és a n n a k elosztása u g y a n c s a k a feltüntetett táblázat szerint történik. F o l y ó i r a t é r t helyi m e g y e i közp. Összesen , szervezet I". csoport 10 méhcsaládig •II. „ 50 III. „ 100 IV. „ 100 családon felül •V. „ hivatalok, intézmények,

cégek

250 250 250 250 250

25 30 50 100 150

25 15 80 100 150

.50 75 120 250 450

350 400 500 800 1000

lej „ „ „ „

A v á r m e g y e i fiókok 25 lejes e g y s é g e s díjért t a g s á g i igazolvánnyal látják «1 a szervezett méhészeket. Mindenkinek j o g á b a n áll a k á r a románnyelvű „ A p i c u l t u r a " című szaklapot, a k á r a m a g y a r n y e l v ű „Méhészeti Közlöny" szak­ lapot j á r a t n i . A k ü l ö n b s é g csak annyi, h o g y a szaklapért j á r ó 250 lejt a vár­ h e g y e i fiók az előbbi l a p é r t B u k a r e s t b e , az 12.984 számú csekkszámlára fizeti be. m í g az utóbbiért K o l o z s v á r r a Méhészeti K ö z l ö n y C l u j , Str. Repubíicei 22. címre, küldi. A k i mindkét lapot ó h a j t j a j á r a t n i az jelentős kedvezményben ré­ szesül. N e m kell kétszeres t a g d í j a t fizetnie, mint eddig, hanem mindössze 250 lejjel fizet többet és a v á r m e g y e i fiók osztja szét a folyóiratoknak j á r ó össze­ geket. A R N K Központi Méhész E g y e s ü l e t V á r m e g y e i Fiókjai m á j u s hó l - i g mindenütt m e g a l a k í t j á k az egyéges Időközi Bizottságot, amelyben minden nem­ zet h a l a d ó szellemű méhészei képviselve lesznek és azonnal hozzálátnak a m e g y e i összes méhészeinek újjászervezéséhez. Minden községben méhészeti megbízottat, irányítót szerveznek és így a szervezett méhészek ereje megnö­ vekedik. Méhésztestvéreink v e g y ü n k részt m i n d n y á j a n e n a g y jelentőségű m u n k á ­ b a n . V á l l a l j u n k kötelezettséget, h o g y a szervezeti egység jegyében megvalósít­ j u k az AWami T e r v e t ! RNK

Központi Méhész E g y e s ü l e t .

772—1949.

B u k a r e s t , 194:) I I I . 30.

szám. 5/1949. S Z A M Ü

KÖRLEVÉL

A R o m á n N é p k ö z t á r s a s á g Méhészeinek szevezeti egysége érdekében az E r d é l y r é s z i Méhész E g y e s ü l e t kolozsvári székhellyel, a B á n s á g i Méhészegylet temesvári székhellyel és a R N K Központi Méhész E g y e s ü l e t bukaresti szék­ hellyel az összes szervezeteikkel együtt, mint volt Méhész Egyesületek v é g r e ­ h a j t j á k az a l á b b i a k a t , h o g y N é p k ö z t á r s a s á g u n k méhészeit megszervezihessék a z 1949 évi Á l l a m i T e r v teljesítésére. Sok méhészeti e g y s é g nem működött megfelelően, amit e m o z g a l o m m a l kell kiküszöbölnünk és m a g u n k é n a k tekintve a R o m á n M u n k á s p á r t és a K o r m á n y u n k által kijelölt útvonalat, minden igyekezetünkkel h o z z á j á r u l u n k az összes dolgozók életszínvonalának emelé séhez. A

FELADATOK

A

KÖVETKEZŐK:

1. A Központi Méhész E g y e s ü l e t fiókjai, az E M E méhészkörei és a B á n ­ s á g i Méhész E g y e s ü l e t szervezetei helyett minden megyében egységes Időközi B i z o t t s á g o t kell létrehozniok. 2. A v á r m e g y e i Időközi Bizottsáok 5—7 t a g b ó l állanak. T a g j a i becsületes, m u n k á s , s z a k m a i szempontból felemelkedett ( j ó s z a k e m b e r ) méhészek lehet-

138

» e k , a k i k tevékenyek ( d i n a m i k u s a k ) és d e m o k r a t i k u s szelleműek, attól, h o g y milyen nemzetiségűek. 3. A z Időközi Bizottság létrehozását a z a l á b b i szervezetekkel és azok t á m o g a t á s á v a l kellj megszervezni; a)

függetlenül egyetértésben^

A F ö l d m u n k á s Szakszervezet,

b)

a vármegyei M e z ő g a z d a s á g i I g a z g a t ó s á g , ( v o l t M e z ő g . K a m a r a )

c)

a R o ^ á n M u n k á s p á r t megyei

szervezete;

d ) E k é s F r o n t és e) a Magyar Népi

Szövetség.

4. A v á r m e g y e i Időközi B i z o t t s á g o k m e g a l a k u l á s á t a Központi Időközi B U zottság az a l a k u l á s r ó l felvett j e g y z ő k ö n y v a l a p j á n h a g y j a j ó v á , a m e l y e t K ö z ­ pontba való elküldés előtt a F ö l d m u n k á s Szakszervezettel láttamoztatni keM. 5. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az Időközi B i z o t t s á g minden t a g j á ­ nak a pontos feladatát (adminisztrációs felelős, technikai felelős, szervező felelős, g a z d a s á g i felelős, p é n z ü g y i felelős, s t b . ) . 6. A t a g d í j a k a t az egész o r s z á g r a nézve j 949-ben egységesen meg az a l á b b i a k b a n :

állapítottuk

F o l y ó i r a t é r t helyi m e g y e i közp. Összesen szervezet r

. 1 0 (méhcsaládig

250

25

25

50

350 l e f

»n.

„

50

250

30

45

75

400

hi.

„

100

250

50

80

120

500 , ,

IV.

„

1 0 0 családon felül

250

100

100

250

800 „

V.

„

hivatalok, intézmények,

250

150

150

450

1000 „

I . csoport

cégek

y

„

7. A t o v á b b i a k b a n tüntessük fel a j e g y z ő k ö n y v b e n a z Időközi B i z o t t s á g minden t a g j á n a k pontos címét, valamint azt is, h o g y ezután a hivatalos levele­ ket kinek a cimére kell küldeni. 8. A z Időközi Bizottságok m e g a l a k u l á s á n a k l e g v é g s ő h a t á r a 1949 m á j u s 1» 9. A megalakult Időközi Bizottság azonnal hozzálát a v á r m e g y e összes méhészeinek megszervezéséihez és az előbb emiitett 3 pont a l a p j á n j á r á s i , v a l a mint községi szervezeteket létesít, h o g y a v á r m e g y e i M e z ő g a z d a s á g i I g a z g a t ó s á g ­ nak minden segítséget m e g a d h a s s o n , az Á l l a m i T e r v m e g v a l ó s í t á s á r a . 10. A z i g y m e g a l a k u l t Időközi B i z o t t s á g o k azonnal hozzálátnak a t a g d í j a k begyűjtéséhez és közlik a Központi Méhész Egyesülettel, h o h g y a beszervezett méhészek melyik folyóiratot ó h a j t j á k , j á r a t n i . A f o l y ó i r a t é r t feltüntetett öszösszeget a megfelelő helyre ( t e h á t v a g y B u k a r e s t b e , v. K o l o z s v á r r a ) küldik el. U g y a n a k k o r értesitik a méhészeket, h o g y azoknak, a k i k mindkét nyelven ó h a j ­ tanak folyóiratot j á r a t n i , évente csak 250.1ejjel kell többet fizetniök. 11. U j a b b intézkedésig Méhész E g y e s ü l e t

minden v á r m e g y e i szervezet cime: R N K K ö z p o n t i v á r m e g y e i f i ó k j á n a k Időközi B i z o t t s á g a .

12. A R o m á n N é p k ö z t á r s a s á g méhészeinek ezen ú j szervezete az 1949 f e b ­ ruár 3, 4 és 5-ik n a p j a i n K o l o z s v á r t tartottt Méhészeti K o n g r e s s z u s h a t á r o z a t a alapján a méhészek a k a r a t á b ó l történik, valamint a' b á n s á g i méhészek ó h a j á b ó l . Ezek a l a p j á n 1949. március 21-22 n a p j a i n a Központi Méhész E g y e s ü l e t b o k a -

13Q

jesti i r o d á j á b a n az E r d é l y r é s z i Méhész E g y e s ü l e t és a B á n s á g i Méhész E g y e s ü ­ let kiküldöttjei eggyüttesen és egységesen hozták a fenti határozatot és kiad­ t á k a jelen körlevelet. A R N K Központi Mélhész E g y s ü l e t Időközi B i z o t t s á g a . Be.ii.do B é l a sk. Szövérdi Ferencz sk. N e c i u Demeter sk. Finta B é l a sk. V u l p e G y u l a sk.

Antonescu Szií&rd sk. F ó t i Miklós sk. B u l e u M i h á l y sk. P e t r u s V a l é r sk.

Határozat a RNK méhészei szervezeti egységének megteremtéséről JEGYZŐKÖNYV Felvétetett 1949 m á r c i u s h ó 22-én. Jelen v a n n a k : F o t i M i k l ó s , B u l e u MiháJy, Voiculescu Z a h a r i a , P e t r u s V a l é r , A n t o n e s c u Szilárd a K o m á n N é p k ö z t á r s a s á g Központi Méhész E g y e s ü ­ lete Időközi B i z o t t s á g á n a k t a g j a i , t o v á b b á Ben.de B é l a képviselő, N e c i u D e m e ­ ter, Szövérdi F e r e n c és Finta B é l a , az Erdélyrészi Méhész E g y e s ü l e t megbí­ zottja. 1. Fentiek megegyeznek a b b a n , h o g y az ú j Méhész E g y e s ü l e t hivatalos elnevezését és célját a felsőbb h a t ó s á g o k állapítják m e g a R o m á n M u n k á s p á r t Központi B i z o t t s á g a 1949 m á r c . 3-5-i h a t á r o z a t á n a k szellemében. E kérdés m e g o l d á s á i g az tErdélyrészi Méhész E g y e s ü l e t a következő címet használja „ R N K Központi Méhészegyesület K o l o z s m e g y e i Fiókja-'' és ;iz E M E m a g y a r nyelven m e g j e l e n ő l a p j a t o v á b b r a is „Méhészeti K ö z l ö n y " néven jele­ n i k meg, mint a R N K Központi Méhészegyesület s z a k l a p j a . A l a p o t K o l o z s ­ v á r o n n y o m j á k , e g y szerkesztő bizottság felügyelete alatt, amelynek felelőse Szövérdi F e r e n c g a z d a m é m ö k . U g y a n é szervezetbe illeszkedik be a B á n s á g i Méhész E g y e s ü l e t is és a n n a k a z e g y e s v á r m e g y é k b e n Jév- t a g j a i a Központi Méhészegysület f i ó k j á b a n és a l f i ó k j a i b a n szervezkednek be. A m i e g y német nyelvű szaklapot illeti, ezt a k í v á n s á g o t annak idején t á m o ­ gatni fogjuk. 2. A t a g s á g i diiak az egész ország területén azonosak lesznek és pedig-. F o l y ó i r a t é r t helyi m e g y e i közp. Összesen szervezet I . csoport 10 méhcsaládig II. ,. 50 „ III. „ 100 „ IV. „ 100 c s a l á d o n felül V. „ hivatalok, intézmények,

cégek

250 250 250 250 250

25 30 50 100 150

25 45 80 100 150

50 75 120 250 450

350 400 500 800 1000

lej „ „ „ „

3. M i n d a két s z a k l a p n a k a borító l a p j a u g y a n a z lesz. C s u p á n a tartalom r o m á n v a g y m a g y a r n y e l v ű . Értesiteni kell azokat, akik a szaldappt mindkét nyelven a k a r j á k , h o g y 250 lej többletet ketl fizetniök. 4.^Tagsági könyveket illetőleg: az erdélyi m e g y é k részére a kolozsvári fiók 6000 d a r a b o t n y o m t a t ki 2 nyelven. E z e k e t a központba kell beküldeni, ahon­ nan a fiókok kérésére szétosztják.

140

A t a g s á g i könyvekből befolyó 25 lejből 15 lej a központé és 10 lej a fióké. 5. A m i a bélyegzőt illeti minden v á r m e g y e i következő felírású bélyegzőt rendeli m e g :

^szervezet

saját

költségén

a

„Societatea Centralá de A p i c u l t u r a dím R . B . R . , Filiala . . , , , „ R . N . K . Központi Méhészegyesület m e g y e i fiókja" A pecsétet 3 nyelven is m e g lehet rendelni. 6. A méhészeti t a n f o l y a m o k a t illetően elhatározták, h o g y e t a n f o l y a m o k kívánatosak és szükségesek a méhészet t o v á b b k é p z é s e érdekében. A f i ó k o k a V á r m e g y e i M e z ő g a z d a s á g i I g a z g a t ó s á g o k k a l karöltve, rendezzenek minél t ö b b -'tanfolyamot és méhészeti előadásokat. A m a g y a r nyelvű t a n f o l y a m o k és elődáfsok ügyében a K o l o z s v á r i F i ó k n y ú j t segítséget. 7. A Központi Méhészegyesület Időközi Bizottsága kiegészíti tagjait( k o o p t á l j a ) , az E r d é l y r é s z i Méhészegyesület részéről Bende Béla képviselőt, mint tagot, v a g y a k a d á l y o z t a t á s a esetén dr. Szövérdi Ferencet vagy Finta. Bélát Bukarest, str. Armindelului 12 szám alatti lakost, mint p ó t t a g o k a t . A B á n s á g i Méhész E g y e s ü l e t levélben közli egy ú j t a g nevét, akit egy b u k a ­ resti póttag helyettesit. 8. A v á r m e g y e i és helyi v a g y j á r á s i al fiókok időközi bizottsága a k ö r ü l ­ ményekhez képest 5-7 tagból áll. A z Időközi Bizottság e l f o g a d j a az Erdélyrészii Méh'isz E g y e s ü l e t 4741949 számú levélben közölt j a v a s l a t á t a K o l o z s m e g y e i F i ó k Időközi Bizott­ s á g á n a k a m a állításáról, amelynek t o v á b b i f e l a d a t a az erdélyi méhészek •egységének megteremtése. U g y a n i g v j á r el a B á n s á g i Mélhészegycsület, a m e l y ezt V u l p e a G y u l a megbízottján keresztül teljesíti. A z Erdélyrészi Méhész Eyesület, méhészköreinek átszervezése és az összes méhészeti szervezetek e g y s é g e s í t é s e érdekében, u g y a n a z o n szöveggel! két nyelvű körlevelet bo^sájt ki és ha szükségesnek mutatkozik a K o l o z s v á ­ ri Fiók Időközi Bizottságának t a g j a i a helyszínre kiszállanak az ú j j á s z e r v e ­ zés irányítása végett. ' 9. Közösen megállapodnak a b b a n , h o g y 1949 július és a u g u s z t u s h ó n a p ­ ban tanulmányi kirándulást rendeznek Tulcea m e g y é b e n <$s o r s z á g o s k o n g ­ resszust hívnak össze Szovátán. >

Bende Béla sk. Szövérdi Ferenc Neciu Demeter Finta Béla Vulpea

sk. sk.

Buleu Mihály

sk. sk.

sk.

KAPTÁRKÉSZITÖ T A N F O L Y A M . Az Erdélyrészi Méhész Egyesület kaptárkészí•: tő tanfolyamot tart. Előadó V á r a d y Béla EME ig. választmányi tag. A tanfolyamot S Várady Béla műhelyében tartja K o l o z s v á r f Thalmann-utca 13. szám alatt. Beiratkozás t minden hét kezdetén az E M E titkári hi­ fi vatalában, délelőtt 7—2 óráig. A részvétel l díjtalan. A tanfolyam időtartama 2 hét, l-mely idő alatt mindenki megtanulja g y a I fcotlatban is a kaptár házi készítését.

I

Szilárd jsk.

M i k l ó s sk.

Petrus Valér

sk.

Gyula

Antonescu Fotti

Méhészeti S z a k k ö n y v . Rövidesen m e g ­ jelenik az Á l l a m i K ö n y v k i a d ó vállalat k i a d á s á b a n d r . Szövérdi Ferenc egyetemi t a n á r „ S o k mézet"' című t ö b b s z á z o l d a ­ las méhészeti szakkönyve. A könyv ismertetésére, amint k a p h a t ó lesz, rész­ letesen visszatérünk. A d d i g is ö r ö m m e l üdvözöljük az Á l l a m i K ö n y v k i a d ó g o n ­ dolatát, h o g y a méhészeket hozzásegíti e g y a n n y i r a v á r t g y a k o r l a t i szakkönyv­ höz.

141

Tanfolyamé k SZÉKELYKOC

SÁRDON

Ha a méhész ember Székelykocsárdon nyitott szemmel jár sok mindent láthat meg télen is. Talán- maguk a kocsárdiak sem tudják, hogy minden évben mennyi kincs megy ott kárba. A vidék változa­ tos és sík területén a kora tavasz flórá­ ja gazdag. A berkekben sok a füz, ut­ cáin a nyárfa, kaszálóin pedig gazdagon virít a pitypang (gyermekláncfű). Ezek a virágok bő himport adnak, s mint tudjuk, a családok a bő him,pór hordás után gyorsan felszaporodnak. A hegyek oldalán bőven terem a vad sárga somkóró, a községben pedig minden házi kertben gyümölcsfák díszlenek. A leg­ fontosabb és legfőbb mézelő fa az akác, a hegyoldalokon egész kis erdőket ké­ pez. Nagyban termesztik a mákot és a baltacímot, a község mellett hatalmas kaszáló terül el s így a méheknek nem kell messze keresniok a nektárt. Hárs­ fákban sem szegények. Nyáron az apró fehér lóherétől egészen fehérek a kaszálók. Kígyószisz is van a kopár oldalokon.Tehát hektár van bőven, anynyi, hogy 800-1000 család könnyen meg­ élhet itt. Nem kell félni attól, hogy nagy a méhállomány. 'Én azt tanácsolom a székélykocsárdiáknak, szaporítsák méh­ családjaikat és lehetőleg térjenek át a Dadont-Blatt, vagy a Nagy Erdélyi kaptárra, mert nem bánják meg. Hiszen az Egyéves Tervünknek a megvalósítása csak úgy jöhet létre, ha nagy keretes rakodó kaptárral méhészkednek és a kasokat s a kis országos kaptárakat ki­ selejtezik. A tanfolyam -megszervezését Basa Rozália kocsárdi méhésztársunk, vala­ mint Kovács József földvári méhész­ társunk lelkes munkájának köszönhet­ jük. TÓTH ISTVÁN MAROSUJVÁRON Területe a gyár környékén kissé ko­ pár, távolabb azonban már minden más­ kép fest. Megfigyelésem szerint méhészkedésre ott szintén elég tér nyílik, mert

142

a kertekben gyümölcs, határában pedig füz és jegenye van. A fürdő környékén hatalmas fenyőerdő húzódik, akácos is van, de még több a hárs. A mult évben 600 darab a közeli erdőből hozott hárs csemetét ülettek el a községben. Minden területet szeretnének mézelő fával beül­ tetni, s reméljük, fáradságukat siker koronázza majd. A község sós területén elég jó kaszálók vannak, amelyeken nyáron sok az apró fehér lóhere. Szántó­ földjeiken a dúsan mézelő baltacimot művelik, napraforgót, lóherét és lucer­ nát is nagyban termesztik. A méhészet iránt olyan nagy a lelkesedés, hogy a helybeli Méhészeti Szindikátus lelkes tagja, Danila Viktor a falusiaknak díj­ talanul oszt baltacimmagot, hogy a földművelőkkel jobban megszerettesse ezt a fontos takarmánynövényt. Nemes cselekedet, s okos is egyben, mert a méhész a mag értékét mézben fizeti vissza az ajándékozónak. A marosújvári méhészek többnyire a Layans-típusú kaptárt használják, bár már többen áttértek a Dadant-blatt kap­ tárra és a hizlalt kerettel is dolgoznak. A tanfolyam megszervezését Danila Viktor, Márcu Emil és'Rajka József marosújvári méhésztestvérek fáradha­ tatlan buzgalommal végezték. Ezúton is hálás köszönetet mondunk nekik és sok szerencsét kívánunk munkájukhoz. TÓTH MIT

LÁTTAM

ISTVÁN.

PARAJDON

Havas időben, március 19-én érkez­ tem Parajára. Megérkezésemkor az erős havazás miatt alig láttam valamit, de harmadnapra kitisztult s akkor feltá­ rult előttem a vidék minden szépsége. A községet erdő veszi körül. Sok az. erdövirág, s <ez biztosítja a méhek szá­ mára kora tavasztól késő őszig a bő hordást. De van ott hárs, kevés akác, holdszámra málna, azonkívül ebilopium, vagyis füzike, udvarhelyi szólás szerint „buratura", virit bőségesen a kopár hegy oldalán a kigyószis, szeder is elég van. A méhészek száma elég nagy, sőt

-idegenből is jönnek erre a vidékre. En­ nek ellenére néhány parajdi a IS km-re fekvő Bucsinra vándorol. Ottlétem alatt az idő felmelegedett a hó is olvadni kezdett, a méhek töme­ gesén hordták a virágport. Nagy igye­ kezetükben majd leverték egymást.

megvalósításába. A tanfolyamokon pél­ d a s z e r ű e n e l ő l j á r t a k , t a n u l á s r a é s mun­ kára buzdították méhésztársaikat és a méhészet iránt érdeklődőket. A méhek­ től látott i g a z i közösségi munka szelle­ mében támogatják egymást, tanulnak, h o g y taníthassanak.

A S napos tanfolyam fáradságos elő­ készítését özv. Botos Bélánénák és Nagy Györgynek ezúton köszöni meg
Örömmel tapasztaltam, h o g y G y e r gyóban egyáltalán nincs kasos méhé­ szet. I t t m á r r é g e n f e l i s m e r t é k , h o g y a m é h é s z i g a z i t e r m e l ő eszközte a k a p t á r . M a m é g nagyobbára kiskeretű (hátulkezelős országos m é r e t ű ) kaptárral méhészkednek, de e g y r e többen térnek á t a n a g y o b b k e r e t ű r a k o d ó és f e k v ő r e n d ­ szerű k a p t á r a k r a .

r

TÓTH GYERGYŐ

ISTVÁN.

MÉHÉSZETE

A g y e r g y ó i medence a t e n g e r s z í n e f e l e t t m i n t e g y 800 m . m a g a s a n f e k s z i k . Központjában. G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s o n és a környező községekben igen élénk m é ­ hészkedés f o l y i k , t e k i n t v e , h o g y m e g ­ találjuk itt az összes s z ü k s é g e s f e l t é t e ­ leket. B á r a méhésZkedési időszak a r á n y l a g r ö v i d , m i u t á n a t é l k o r á n be­ áll és későn é b r e d a t a v a s z , a m é h e k mégis szép e r e d m é n y t é r n e k el m i n d a •méztermelésnél, m i n d a s z a p o r í t á s n á l . Á g y e r g y ó i m é h é s z e k h a l a d n i és ta­ nulni v á g y n a k . E z t l e g j o b b a n b i z o n y í t j a az. h o g y az utóbbi h ó n a p o k b a n rende­ zett n é g y m é h é s z e t i t a n f o l y a m n a k k ö z e l kétszáz h a l l g a t ó j a v o l t . Köztük igen sok kitűnő g y a k o r l a t i ö r e g n i é h é s z , a k i k sok é v e s t a p a s z t a l a t u k e l l e n é r e i s v é ­ gighallgatták a tanfolyamokat, h o g y a méhészeti k u l t ú r a f e j l ő d é s é v e l l é p é s t tartva, m u n k á j u k k a l m é g s z o r o s a b b a n bekapcsolódhassanak a többtlérmelés ér­ dekében az E g y é v e s G a z d a s á g i T e r v

A méh l e g e l ő az e g é s z g y e r g y ó i m e ­ dencében á l t a l á b a n j ó . A k ö z e l b e n e r dővágásos vándorterületek is vannak, amire szükség is van. m e r t n é m e l y köz­ s é g b e n a m é h c s a l á d o k s z á m a a z 500— 600-at i s m e g h a l a d j a . M é z e l ő f á t a z o n ­ b a n k e v e s e t látni, e z é r t a m é h l e g e l ő j a ­ vítására feltétlenül szükség van. Gyer­ gyószentmiklóson a mézelő fák ülteté­ sének n é p s z e r ű s í t é s é r e élénk méhész­ k ö r i m o z g a l o m indult m e g , a m e l y r e ­ mélhetőleg a környező községekben is é r e z t e t i m a j d h a t á s á t . K ü l ö n ö s e n nagyszükség van G y e r g y ó r e m e t é n és G y e r gyóalfaluban, ahol vitamindús g y ü m ö l ­ csöt a d ó csemeték telepítésével a méhl e g e l ő n is s o k a t l e h e t n e j a v í t a n i . V a d ­ gesztenye és késői virágzású hársfa te­ lepítése szintén sokat lendítene a köz­ ségi m é h l e g e ő k helyzetén. A z akác, h a m e g is él e z e n a v i d é k e n , r i t k á n v i r á g ­ z i k és n e m n e k t á r t n y ú j t . A t a n f o l y a ­ m u n k , résztvevői elhatározták, hogy g y ü m ö l c s - és m á s m é z e l ő f á k ültetését intézményesen népszerűsítik, m á r csak a z é r t is, h o g y a j ö v ő generációnak jobb méhlegelő álljon rendelkezésére. Gyergyószentmiklós és V i d é k e M é ­ h é s z k ö r e Márk I s t v á n f á r a d h a t a t l a n e l ­ n ö k é v e l és l e l k e s m u n k a t á r s a i v a l : Si­ mon Lajossal, Kereső Sándorral és Szász Istvánnal a dolgozó méhészek megszervezése érdekében széleskörű munkát végez. Közérdekű tevékenysé­ g ü k b e n a k ö r n y é k b e l i l e l k e s és d o l g o s körzetvezetők támogatják őket, Gyerg y ó a l f aluban T ő z s é r Béla, T e k e r ő p a t a k o n

143

I l y e s István, K i l y é n f a l v á n Szász Félix, Gyergyóremetén Balázs Dénes, Korpos I s t v á n és G y ö r g y József, Szárhegyen T ö r ö k József és G á s p á r V i k t o r , akik mindnyájan n a g y lendülettel segítik elő e fontos mezőgazdasági ág többterme­ lését. P é l d a a d ó a z a m u n k a , a m i t a m é ­ h é s z e t f e j l e s z t é s e és a d o l g o z ó m é h é s z e t m e g s z e r v e z é s e é r d e k é b e n r ö v i d k é t hó­ n a p alatt v é g e z t e k . ZILAHY

SÁNDOR.

LÖTÉTÉN Tál van a nagytermészet mélyen alszik, pihenőt tart. D e mit látunk? kis v i r á g éb­ redezik: a ^hóvirág. E z a hóvirág nem más mint a H a r g i t a alján szendergő méhészet ébredése. Minél erősebben tómból a tél vihara, annál erősebben kell életre a „LÖvétei Méhészkör" melyet Kemenes István a kör elnöke és Ladó Lajos alelnök hívtak életre, és amelyek keretében Katsó Sáriméi méhészeti előadó n a g y tindásával 1949 január hó 15-től 23-ig méhészeti tan­ f o l y a m o t tartott. Tekintettel az előadó n a g y szaktudá­ sára a hallgatóság a legnagyobb figyelem­ mel hallgatta mindvégig a méhészeit mindenegyes részletére kiterjedő magyará­ zatát. Talán Katsó Sámuel előadásának tulaj donítható, hogy községünkben nygy érdeklődést keltett ez a méhészeti tan­ f o l y a m . E z t a tényt a legjobban bizonyítja az, h o g y nem csak a község belterületéről, hanem 5 km. távolságról is a bányában dolgozó munkástestvéreink is pontosan megjelentek minden előadáson és hogy az érdeklődés nap n a p után nagyobb volt. A tanfolyam hallgatósága az előadások alatt nyert szakismeretek alapján belátta a méhészet fontosságát, tudomást szerzlett azon értékes anyagokról melyet a kitűnő méhlegelő termel és nyújt és mely anyagok a méhészeti szaktudás és a méhek tömege nélkül nem volna lehetséges begyűjteni és oly n a g y értékké tenni, ami ú g y a társa­ dalom, mint nemzetgazdálkodás szempont­ jából n a g y figyelmet és elismerést ér­ demel. • A tanfolyam hallgatósága nem elégedett meg ezen tafolyamon nyert szakelőadások­ kal és az ebből nyert tudással]!, hanem úgy­

144

szólván mind beléptek a helyi méhészkörbe és így az E . M . E . tagjaivá valtak, ami tény a méhészet további nagy érdeklődését bizonyítja. A Lővétei E M E Méhészkör így megerősödve hathatós munkáit fog kifej­ teni a méhészet terén és ez által Népköz­ társaságunk dolgozóinak életszínvonal eme­ lését lehetővé teszi. Lővéte György István

„ A P I C U L T U R A " A Romániai Központi Méhész Egylet hivatalos közlönye

Bucuresti, Cásu^a Portála 525 Kitűnően szerkesztett román nyelvű szak­ lop. Megjelenik havonta. Előfizetési díja évi 260 lej. Postatakarék csekkszám : 12984

L e g y e n minden méhész t a g j a az egy­ séges méhészeti

szervezetnek.

Fizessük

pontosan a t a g d í j a k a t . Tagjainknak

díjtalanul

közöljük

az

a pr óhirdetéseiket.

Oh ásóinknak kellemes ünnepekéi kivan a M. K. szerkesztősége

NAPFÉNY AZ ASZTALON I r t a : M . Iljin „Az

Orosz K ö n y v " kiadása. „Népszeiű T u d o m á n y " rovat 26-ik száma.

M . Iljin a Szovjetunióban m a a tudo­ mányt népszerűsítő írások e g y i k legismer­ tebb szerzője. K ö n y v e i t majd v a l a m e n n y i nyelvre lefordítják és mindenütt óriási érdeklődéssel fogadják. A „ N a p f é n y az asztalon" konkrét pél­ dákkal mutatja be a világítási eszközök fejlődésének történetét a rőzselángtól a modern technika legtökéletesebb találmá­ nyáig. A világítótestek e történetének írója szakember, tapasztalt pedagógus és ugyanakkor ragyogó elbeszélő. A mű j e ­ lentékeny része orosz és szovjet tudósok­ nak a villamosság terén folytatott tudo­ mányos kutatásaival és elért e r e d m é n y e i ­ vel foglalkozik. M . Iljin világosan m e g í r t munkáját tar­ talmán k í v ü l a szerző írásmódjának élénk üteme teszi érdekfeszítővé. Makarenko két leghíresebb Orosz K ö n y v ' kiadásában

alkotása „ A z

Makarenko első nagyszabású műve: „AZ ŰJ E M B E R K O V Á C S A " megkapóan imerteti azokat a módszereket, a m e l y e k e t a szerző a polgárháború után árván m a ­ radt kóborló és a züllés lejtőjére került gyerekek átnevelésében alkalmazott. M a ­ karenko megmutatja, mint sikerült neki ezeket a társadalomellenes gondolkozású csavargó g y e r m e k e k e t az életben helyüket megálló hasznos, szolidáris, k o l l e k t í v é r ­ zésű emberekké átnevelnie. Makarenkot mind pedagógiai munkájában, m i n d k ö n y ­ ve megírásánál az emberben v a l ó m é l y hit vezérelte. Ezért sikerült olyan e r e d ­ ményeket elérnie n e v e l ő munkájában és ezért vált k ö n y v e a szovjetnevelés klaszízikus munkájává, m e l y minden szülő és nevelő látókörét kétségtelenül szélesíti, ismereteit gazdagítja. „ A Z ŰJ E M B E R K O V Á C S A " r e g é n y s mint i r o d a l m i a l k o ­ tás is egészen kimagasló. Makarenko másik könyvének címe: „VÁLOGATOTT PEDAGÓGIAI T A N U L ­ M Á N Y O K " . Ez a m ű a szocialista e m b e r ­ hevelés célkitűzéseit és módszereit tár­ gyalja. A nevelés célja, a n e v e l é s p r o b l é tnái a szovjetiskolában, a n e v e l é s m ó d s z e tei, a fegyelem, a fegyelmezés, büntetés és ösztönzés, az e g y é n i ráhatás, a családi nevelés. I m é néhány azok közül a n a g y /Jdentóségü kérdések közül, melyeket a

szerző, a szovjetpedagógia e g y i k úttörője és k i v á l ó író, k e d v e s humorral, nagy élet­ bölcsességgel, a g y e r m e k iránti végtelen szeretettel és m é l y humanizmussal tár­ g y a l . M i n d e n szülőnek és n e v e l ő n e k el kell olvasnia ezt a k ö n y v e t . M i n d k é t nagysikerű munka m e g r e n d e l ­ hető a Cartea Rusá k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t ­ nál, Bucuresti, Cal. V i c t o r i e i 42 szám alatt. A TENGER

TITKAI

I r t a : V . S. Bogorov „ M e g j e l e n t „ A z Orosz K ö n y v " „ N é p s z e r ű T u d o m á n y " sorozatában. B o g o r o v legújabb munkája, a n a g y álló­ v i z e k n ö v é n y - és á l l a t v i l á g á v a l f o g l a l k o ­ zik. M i n t tudjuk, b o l y g ó n k o n az élet a meleg tengerekben kezdődött, mintegy milliárd évvel ezelőtt s a tengerekben született egyszerű é l ő l é n y e k b ő l fejlődött ki a szárazföldi élei. A szerző könnyen érthetően mutatja be a fejlődés útját az egysejtű moszatoktól a vízimadarakig, a fókáig és a bálnáig. E g y i k érdekes fejezetében a tengerfené­ ken é l ő különös állatokkal foglalkozik. D a r w i n azt állította, hogy a tengerben 250 m.-nél m é l y e b b e n az élet lehetetlen. A szovjet tengerkutatók még 5000 m. m é l y s é g b e n is felfedezték az élet lehető­ ségét. Kutatásaik folyamán 1000 m é t e r r e l a tenger színe alatt különös állatokra, teljesen szokatlan formájú halakra buk­ kantak. Bogorov tanulságos és szórakoztató munkáját hiteles adatai m é g érdeke­ sebbé teszik és n ö v e l i k adatszerű értékét.

APRÓHIRDETÉSEK E L A D Ó 8 méhcsalád nagy egyleti kap­ tárban, továbbá 10 drb. nagy egyleti ócska kaptár. Kolozsvár, G y ö r g y f a l v L u . 98. Cluj, Str. Gheorgheni 98. K E R E S E K megvételre garantált tiszta méhviasz*. Á r megjelöléssel az ajánlatot kérem Mátyás Jakab Ludus Turda megye elküldeni. M É H C S A L Á D O K modern kaptárakban, előrehaladott kor és betegeskedés miatt eladók. K o m o l y érdeklődőknek b ő v e b b f e l ­ világosítást nyújt Fövényessi Bertalan nytanár, A i u d , Str. A v r a m Iancu 37. B E T O N M Ü L É P P R É S rendes és n a g y í ­ tott sejtekkel, minden méretben kapható. V á r a d y B é l a Cluj, Str. T h a l m a n n 13 szám.

Ili

M

ÉHÉSZETI

»,vm i.imTCTiimnrrtfiv.iiiHiOHim33EC :

A

R N K Közp. Méhészegyesület Szaklapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: R O M Á N I A — Cluj, Str. Republicei N o . 22. Kolozsvár, Köztársaság-u. 22. — Tel.: 22-04. Felelős szerkesztő: D r . Szövérdi Ferenc. A Méhészeti Közlönyt a R N K Méhész­ egyesület tagjai az évi tagdíj fejében tagsági illetményként kapják. .

MULEPET

A J Ö V Ő B E N C S A K FER­

ÉS M I N D E N N E M Ű M É H É S Z E T I FELSZERELÉST SZÁLLÍT

DZIERZON KEZDŐDI

„ T a x a postalá plátitá ín numerar, eon f o r m a p r o b á r i i N r . 263.316—1948."

TŐTLENÍTETT

használjunk!

MÉHÉSZETE

GYULA

Oradea, Tudor Vladimirescu 65.

MŰLÉPET

Viaszt fertőtlenit és mülépet szállít Tóth István g z>1 biz. tag Kolozsvár, Budai N . Antal-ut 78 sz.

MŰLÉPKÉSZITÉS CSEREVIASZBÓL

PÁRTOLJUK A SZÖVETKEZETET Rendelésre azonnal szállítunk bármilyen tipusu rakodó, fekvő, vagy bundás kaptárt. KÉRJEN

ÁRAJÁNLATOT.

Leveleihez mellékeljen válaszbélyeget. Rendelésnél a keretek pontos külméretét kérjük megadni Minden kaptáron kátránypapir fedél. — Kérjük a pénzt előre beküldeni. Az árak vasúton feladva értendők. Cementes festékkel lemázolva minden kaptár 50 lejjel több.

„LEMNUL" Faipari Munkások Termelő Szövetkezete

— Cluj-Kolozsvár, Str. Anton Pan 8 — 10 szám.

RAKTÁRON TARTJÜK A Z ERDÉLY! R A K O D Ó ÉS FEKVŐ V Á N D O R K A P T Á R O K A T G é p e n csapozott vályús keret külön is kapható. Beton műlépprést kicsiés nagysejttel. Anyarácsot és műlépet minden méretben raktárról szállítunk. A kaptárak á r á t a vjs7.nii,v a l leszállítottam.

Az erdélyi kaptárok készítéséhez szükséges képes rajzot kívánatra 10 lej és posta­ bélyeg ellenében megküldöm.

VÁRADY

BÉLA

Villanyerőre berendezett kaptárkészitő üzem Kolozsvár-Cluj, strada Thallman utca 13 szám. Felelős kiadó : D r . Szövérdi Ferenc.

IV

Atelierele GVaíice din C l u j — N r . ord. C l j , 35b' — 1^14