E-számvitel 2016.május
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VIII. évfolyam 5. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A számviteli politikát érintő módosítások a 2016. évi számviteli törvényi változások miatt Olvasóink kérdezték −− Tőkeleszállítás a lekötött tartalék javára −− Műemlék felújítása során a beruházás aktiválásának elszámolása −− Jegyzett tőke emelés ázsióval −− A mérleg szerinti eredmény bemutatása 2016-tól −− Részesedés könyvszerinti értéke, ha a vállalatban leszállítják a tőkét −− Devizában lévő részesedés év végi átértékelése −− Forint kötelezettség teljesítése devizaszámláról −− Kamat tőkésítése, fizetése −− Külföldön teljesített szolgáltatás számlakiállítása −− Tárgyi eszköz beszerzése fejlesztési tartalékból
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. április 25.
1 E-számvitel |
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
A számviteli politikát érintő módosítások a 2016. évi számviteli törvényi változások miatt A számviteli törvény 14. §-a (11) bekezdésének az előírása szerint a számviteli törvény módosítása esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. Ez azt jelenti, hogy a számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a törvénymódosítás miatti számvitel-politikai változásokat azok hatálybalépését követően legfeljebb 90 napos időtartam alatt a vállalkozás átvezetheti a számviteli politikáján, amelynek érvényessége így a törvényi változás hatálybalépésétől visszamenőlegesen valósul meg. Mivel 2016-tól olyan új szabályok kerültek be a számviteli törvénybe, amelyek számviteli politikai döntéseket igényelnek, ezért az alábbiakban ezekre térek ki.
Beszámoló formája 2016-tól jelentősen megemelkedtek az egyszerűsített éves beszámoló nagyságrendi mutatószámai, így várhatóan a megemelt értékhatárok miatt sok vállalkozás 2016tól az egyszerűsített éves beszámolót fogja választani. A beszámoló formája számviteli politikai döntést igényel, így ha a vállalkozás 2015-ig éves beszámolót készített, de a 2016-tól hatályos szabályok alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet, és ezzel a lehetőséggel élni is kíván a vállalkozás, akkor a számviteli politikájában rögzíteni kell, hogy éves beszámoló helyett egyszerűsített éves beszámolót készít 2016-tól.
Kivételes nagyságú, vagy kivételes előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások A számviteli törvény 14. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a vállalkozásra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli törvény 2016-tól hatályos előírása szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét és azok jellegét. Így a 14. § (4) bekezdésének előírásából következően 2016-tól szabályozni szükséges, hogy adott vállalkozás szempontjából mi minősül kivételes nagyságú, vagy kivételes előfordulású bevételnek, költségeknek és ráfordításnak (a vállalkozás szempontjából mi minősül lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek már a korábbi üzleti években is szabályozni kellett). A kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételeket, költségeket és ráfordításokat éves és egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások esetében is a számviteli politikában szabályozni szükséges, mivel mind a két beszámolónál a kiegészítő melléklet adattartalmának része. A kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások vonatkozásában a számviteli törvény nem 2
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
tartalmaz fogalmi meghatározást, így a vállalkozásnak erre vonatkozóan jogszabályi előírása nincs, ezért azt a vállalkozás a saját gazdálkodási körülményeire tekintettel határozhatja meg. A számviteli politika módosítása során véleményem szerint a következőket indokolt mérlegelni. A számviteli politikában eddig is meg kellett határozni adott értékelési eljárásokhoz kapcsolódóan a jelentős/nem jelentős mértékeket. A jelentős/nem jelentős mérték továbbra is megmaradt a szabályozásban, így emellett kell szabályozni a kivételes nagyságú bevételeket, költségeket, ráfordításokat. Ebből következően az eddig szabályozott jelentős mérték felett kellene egy nagyobb mértéket (összeget) meghatározni. Mivel a bevételeket, költségeket, ráfordításokat érinti a kiegészítő mellékletben való bemutatás, így a mérték (nagyságrend) megállapítása történhet a vállalkozás forgalmának (pl. árbevételének) figyelembevételével is. Az eredménykimutatás azonban összefügg a mérlegben a saját tőkével is az adózott eredmény miatt, így az összeg meghatározása történhet a saját tőke adatok figyelembevételével is. A kivételes előfordulás tartalmilag a tevékenység gyakoriságára utal. A kivételes előfordulású gazdasági események szorosan nem kapcsolódnak a vállalkozás alaptevékenységéhez, nem kapcsolódnak a rendszeres üzletmenethez, azaz ritkán fordulnak elő. Azzal, hogy az Európai Unió megszüntette a rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat, és bevezette helyette a kivételes nagyságú, vagy kivételes előfordulású bevételeket, költségeket és ráfordításokat, véleményem szerint tevékenységi alapon megközelítve ezek azok a gazdasági események, amelyeket eddig a rendkívüli eredményben számoltunk el (a rendkívüli tételek között elszámolt gazdasági
események általában szorosan nem kapcsolódnak az alaptevékenységhez, a rendszeres üzletmenethez). Így tevékenységi alapon úgy is meg lehet közelíteni a kivételes előfordulású gazdasági eseményeket, hogy a vállalkozás azokat sorolja ide, amelyeket eddig a rendkívüli eredményben számolt el (természetesen a gazdálkodási jellemzők alapján más megközelítés is lehetséges).
Üzleti- vagy cégértékhez kapcsolódó számviteli politikai döntések Részesedéshez kapcsolódóan A számviteli törvény új előírása szerint a 2016. évben induló üzleti évben már részesedéshez kapcsolódóan se pozitív, se negatív üzleti vagy cégértéket nem lehet a könyvekben kimutatni. Amennyiben a vállalkozás 2016. évi induló üzleti éve nyitó adatai között részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégértéket mutat ki, akkor a számviteli törvény átmeneti rendelkezései alapján több lehetőség adódik. • Amennyiben a részesedés állományban van – és a könyv szerinti értéke legalább az üzleti vagy cégértéket eléri –, akkor a számviteli törvény 177. §-a (46) bekezdésének előírása alapján a 2016. január 1-jén a nyitó adatok között szereplő részesedések és az azok megszerzése során keletkezett üzleti vagy cégérték összegét össze kell vezetni és annak együttes értékét a továbbiakban részesedésként kell kimutatni és értékelni (így ehhez az esethez nem kapcsolódik számviteli politikai döntés). • Amennyiben a részesedés állományban van – és a könyv szerinti értéke alacsonyabb a negatív üzleti vagy cégértéknél –, akkor a számviteli törvény 177. §-a (49) bekezdé3
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
sének előírása szerint az összevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégértékre az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet. Így a vállalkozást az ös�szevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégérték tekintetében 2016. január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy a számviteli törvény új előírása alapján oldja fel a negatív üzleti vagy cégértéket – azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt –, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja. A vállalkozásnak ezirányú döntését a 2016. évben induló üzleti évében meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntés a későbbiekben nem változtatható meg. • Amennyiben a részesedés nincs állományban, akkor a számviteli törvény 177. §-a (50) bekezdésének előírása szerint az üzleti vagy cégértékre az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet. Ezen előírásokból következően pozitív üzleti vagy cégérték esetén: – A vállalkozást a pozitív üzleti vagy cégérték tekintetében 2016. január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy a számviteli törvény új előírása alapján számolja el a terv szerinti értékcsökkenést, azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt, ha annak hasznos élettartama nem becsülhető, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja (ennek szabályait a nyilvántartásba vételkor kellett a vállalkozás-
nak megállapítania és ez alapján vagy elszámol terv szerinti értékcsökkenést vagy nem). A vállalkozásnak ezirányú döntését 2016-ban meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntés a későbbiekben nem változtatható meg. – Ha a társaság 2016- január 1-je előtt sem számolt el terv szerinti értékcsökkenést, akkor az átmeneti szabályok alapján dönthet úgy is, hogy 2016-tól sem számol el terv szerinti értékcsökkenést, ez azt jelenti, hogy az üzleti vagy cégérték állományba vételekor meghatározott szabályt alkalmazza 2016-tól is. Negatív üzleti vagy cégérték esetében: – A vállalkozást a negatív üzleti vagy cégérték tekintetében 2016. január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy a számviteli törvény új előírása alapján oldja fel a negatív üzleti vagy cégértéket – azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt –, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja. A vállalkozásnak ezirányú döntését 2016-ban meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntést a későbbiekben szintén nem lehet megváltoztatni. Üzletág, telephelyhez, üzlethálózat vásárláshoz kapcsolódóan A számviteli törvény 177. §-a (48) bekezdésének előírása szerint a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértékre a nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet. 4
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
Ezen előírásokból következően: • Pozitív üzleti vagy cégérték esetén a vállalkozást 2016. január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy a számviteli törvény új előírása alapján számolja el a terv szerinti értékcsökkenést – azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt –, ha annak hasznos élettartama nem becsülhető, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja. A vállalkozásnak ezirányú döntését 2016-ban meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntés a későbbiekben nem változtatható meg. • Negatív üzleti vagy cégérték esetében a vállalkozást 2016. január 1-jétől választási lehetőség illeti meg, hogy a számviteli törvény új előírása alapján oldja fel a negatív üzleti vagy cégértéket – azaz legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt –, vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének időpontjában hatályos szabályok szerint jár el, azaz a korábbi üzleti években alkalmazott eljárását folytatja. A vállalkozásnak ezirányú döntését 2016-ban meg kell hoznia, ezt a döntését a számviteli politikájában rögzítenie kell, mely döntést a későbbiekben szintén nem lehet megváltoztatni.
Számlatükör, számlarend A vállalkozásoknál 2016-tól módosítani kell a számlatükröt és a számlarendet. 2016tól a számlatükörben és a számlarendben az alábbi számlaszámok, számlacsoportok számlaszámai és az ehhez kapcsolódó számlaösszefüggések nem alkalmazhatóak: • 419. Mérleg szerinti eredmény, • 88. Rendkívüli ráfordítások, • 98. Rendkívüli bevételek.
Az új számlatükör – és az ehhez kapcsolódó számlarend – kialakítása során arra is tekintettel kell lenni, hogy a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak az eredménykimutatásban új elnevezése van, így a 87-97-es számlacsoport megbontását legalább az eredménykimutatás új sorai szerint kell elnevezni. A számlatükörben a jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásokkal kapcsolatos tételeket külön főkönyvi számlán kell kimutatni, mely az alábbi számlacsoportokban jelent új főkönyvi számlaszám felvételét: • 17-18-as számlacsoport, • 32-es számlacsoport, • 37-es számlacsoport, • 43-44-45-ös számlacsoport. A számlatükör és számlarend összeállítása során arra is tekintettel kell lenni, hogy a főkönyvi kivonatból a társasági adóalap korrekciók minél könnyebben meghatározhatók, levezethetőek legyenek. A társasági adóalap korrekciók jelentős része eddig a rendkívüli eredményben elszámolt tételeket érintette, de a rendkívüli eredményben elszámolt tételek a 2016-tól alkalmazandó előírások alapján az egyéb bevételbe–egyéb ráfordításba, illetve a pénzügyi műveletek bevételeibe és ráfordításaiba kerültek átsorolásra. Ezért azt a számlamegbontást, amit 2015-ig a rendkívüli tételeknél alkalmazott a vállalkozás, azt indokolt az egyéb bevételek, az egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között is eszköztípustól függően külön-külön főkönyvi számlán szerepeltetni. A társasági adóalap korrekciók meghatározása miatt javasolt, hogy az eddigieken túlmenően legalább az alábbi számlamegbontások legyenek: • 86-os számlacsoportban: – adott támogatások, 5
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
– elengedett követelések (ezen belül kapcsolt vállalkozásnak elengedett), – térítés nélkül átadott eszközök, térítés nélkül nyújtott szolgáltatások, – ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség. • 87-es számlacsoport egyes számláihoz kapcsolódóan: – térítés nélkül átadott eszközök.
Olvasói kérdések
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
Tőkeleszállítás a lekötött tartalék javára
Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy 2016-tól a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet is módosult. Így többek között a Korm. rendelet mellékletében szereplő számlatükör is módosításra került, így a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásoknál a könyvelő programot is módosítani kell az új számlatükörnek megfelelően. A Kormányrendelet azonban továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás saját számlatükörrel könyveljen, de ebben az esetben számlarendet is kell készíteni. Amennyiben a vállalkozás saját számlatükörrel könyvel, akkor a számlatükör, számlarend módosításánál az előbbiekben leírtakat indokolt figyelembe venni.
Az egyik ügyfelem 6 000 E Ft-tal csökkentette a jegyzett tőkéjét. Az egyértelmű számomra, hogy amilyen arányban csökken a jegyzett tőke, olyan arányban kell csökkentenem a tőketartalékot és az eredménytartalékot is. Jelen esetben a jegyzett tőke 61,29%-át vonták ki, így a tőkeszerkezet az alábbi:
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Kérdés
tőkekivonás előtt: Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék
csökkenés:
15 500 E Ft - 6 000 E Ft 550 E Ft
tőkekivonás után: 9 500 E Ft
- 213 E Ft
337 E Ft
21 507 E Ft - 8 325 E Ft
13 182 E Ft
A taggyűlési határozat alapján a 6 000 E Ft jegyzett tőke csökkenés pénztáron keresztül a tagoknak kifizetésre került a tőkeleszállításról szóló végzés napjával. Olyat hallottam, hogy a taggyűlési határozat alapján a 8 538 E Ft – azaz a tőketartalék és az eredménytartalék arányosan kivont összege – lekötött tartalékba kerülhet átvezetésre, hogy ne kelljen az adót megfizetni utána (szja, eho). Azt viszont nem tudom, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeget mikor és mire használhatom fel? Kérdeztem több könyvelőt, de senki sem ismer ilyen megoldást, kivetették a tulajdonosokkal és leadóztatták az eredménytartalékot, tőketartalékot. Mi a helyes eljárás ebben az 6
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
esetben, milyen törvényi előírás engedi meg és kozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján valóban lekönyvelhetem-e lekötött tartalékba? történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) Válasz által e jogviszonyára tekintettel a társas válElőször is a kérdésben leírt számok alapján a lalkozás vagyonából megszerzett bevételből jegyzett tőkének 38,71%-át (60 000 E Ft: 15 az a rész, amely meghaladja az értékpapír 500 E Ft) vonták ki, és nem 61,29%-át (en�- megszerzésére fordított értéknek a jegyzett nyi maradt). Mivel a jegyzett tőke 38,71%-át tőke leszállításával arányos részét, a magánvonták ki, így a tőkekivonáshoz kapcsolódóan személy vállalkozásból kivont jövedelmének – a számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdés c) minősül. (A bevételt a társas vállalkozásnak pontjának és a 37. §-a (2) bekezdés f) pont- a számvitelről szóló törvény előírásai szerint jának az előírása alapján – a tőketartalék és az vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell eredménytartalék 38,71%-a illeti meg a tulaj- megállapítani.) Ebben az esetben az Szja tv. donosokat (a kérdésben kiszámított arányos 68. §-a (8) bekezdésének c) pontja kimondja, rész viszont helyesen került kiszámításra). A hogy vállalkozásból kivont jövedelem tekinlekötött tartalék kivonását viszont a számviteli tetében a jövedelemszerzés időpontja a juttatörvény nem engedi, a 38. §-ban ilyen jogcím tás napja, és amennyiben a kifizetés, illetve nem található. A számviteli törvény 38. §-a a juttatás ugyanazon magánszemély részére (3) bekezdés g) pontja azonban lehetőséget ad több részletben történik, azt kell feltételezni, arra, hogy a vállalkozás saját elhatározása alap- hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki ján – konkrét jogcím megjelölésével – ered- először a magánszemély számára. Az Szja tv. ménytartalékból lekötött tartalékot képezzen. hivatkozott előírásából az következik, hogy Az így képzett lekötött tartalék akkor kerül bár 6 000 E Ft-ot fizettek ki a tőkekivonás feloldásra, amikor a megjelölt jogcím meg- bejegyzésének napjával (ami a jegyzett tőke valósul. Ha az eredménytartalékot nem sze- kivonás összege), de az Szja tv. szempontjából rették volna a tőkekivonáshoz kapcsolódóan a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy 8 kivonni, akkor a lekötött tartalék képzéséről 538 E Ft tőke- és eredménytartalék tőkekivomég a tőkekivonást megelőzően kellett volna násból került először a 6 000 E Ft kifizetésre, dönteni. A tőkekivonást követően nem értel- ezért a kifizetéskor az szja-t és ehot le kellett mezhető a lekötött tartalék képzése, mert a tu- volna a magánszemélyektől vonni (azaz adólajdonosoknak jár összeget – ami a kérdésében zási szempontból a kifizetés után 6 000 E Ft szereplő számok alapján 14 538 E Ft – a tőke- jegyzett tőke és 2 538 E Ft tőke-és eredménykivonás bejegyzésekor kötelezettségként kell a tartalék tartozás maradt még fenn). tulajdonosok felé kimutatni, kötelezettségből azonban nem lehet lekötött tartalékot képezni Műemlék felújítása során (a számviteli törvénynek nincs ilyen jogcíme). a beruházás aktiválásának A kérdésben leírtak szerint a taggyűlési haelszámolása tározat alapján a 6 000 E Ft jegyzett tőke csökkenés pénztáron keresztül a tagoknak Kérdés kifizetésre került a tőkeleszállításról szóló Egy projekttársaság egy műemléképületet vávégzés napjával, amiből feltételezhető, hogy sárolt, amelyet 3 év alatt felújított. A cég a adót nem vontak le. Az Szja tv. 68. §-a (2) tulajdonos által nyújtott kölcsönből finanbekezdésének előírása szerint társas vállal- szírozta kiadásait. A kölcsön után kamatot 7 E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
fizetett. A kölcsönszerződés nem rendelkezik arról, hogy azt milyen célból folyósítja a tulajdonos. A társaság a kölcsön kamatát ráfordításként számolta el. A vásárolt ingatlanból a telek értékét a társaság a vásárlás időpontjával aktiválta, és az épületet beruházásként vette állományba. Véleményem szerint a telek és az épület egyszerre aktiválható, azaz helytelen az eljárás, hogy a telek beszerzéskor aktiválásra került, továbbá mivel projektcégről van szó, a kölcsön csak a beruházást képes finanszírozni, ezért a kapott kölcsön kamatát a beruházás (telek és épület) értékét növelő tételként kellett volna figyelembe venni. Kérdésem, hogy elfogadható-e a véleményem?
Válasz
A beruházás bekerülési értékének meghatározása során a számviteli törvény 47. §-ának az előírásából kell kiindulni. E szerint a bekerülési (beszerzési) érték meghatározása során a beruházás üzembehelyezéséig felmerült, a beruházáshoz egyedileg hozzákapcsolható tételeket kell figyelembe venni. A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének az előírása szerint a bekerülési érték részét képezi továbbá a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az üzembehelyezésig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat is. Fontos azonban az előbbi előírásból kiemelni, hogy a kamat csak akkor képezi a bekerülési érték részét, hogyha az a beruházáshoz egyedileg hozzárendelhető. Így például, ha a vállalkozásnak általános forgóeszköz hitele van, vagy olyan tulajdonosi kölcsöne, amit nem konkrétan a beruházáshoz folyósítottak, hanem bármilyen más kiadások (pl. rezsiköltségek) is finanszírozhatóak a hitelből, kölcsönből, akkor a hitel, kölcsön felvételéhez kapcsolódó kamat nem lehet a bekerülési érték része, mert annak közvetlen hozzárendelése a beruházáshoz nem biztosítható akkor sem, hogyha projekt-
cégről van szó. Ebben az esetben a felmerült kamatot kamatráfordításként kell elszámolni. A kérdésben leírtak szerint a vásárolt ingatlanból a telek értékét a társaság a vásárlás időpontjával aktiválta, és az épületet beruházásként vette állományba. Annak megválaszolásához, hogy a telek és az épület egyszerre aktiválható-e vagy sem, a kérdésben nincs elegendő információ. Általában a telek és az épület egyszerre kerül aktiválásra, de nem kizárt, hogy a telek önálló hasznosítása az épülettől függetlenül is megvalósulhat, akkor viszont a telek az épülettől függetlenül aktiválható.
Jegyzett tőke emelés ázsióval Kérdés
Kérdésem ázsiós jegyzett tőke emelésével lenne kapcsolatos. Azt szeretném megkérdezni, hogy megtehetem-e számvitelileg és adózásilag azt, hogy a tagi hitelt, ami az egyik cégnél 10 M Ft, beapportáljuk a cégbe úgy, hogy a jegyzett tőke 1 M Ft-tal, a tőketartalék 9 M Fttal fog növekedni. A tagi hitel eredete igazolt. Ez úgy gondolom, törvényes, de az ügyvédnek – akivel beszéltem – emiatt voltak aggályai. A gyakorlatban előfordult, hogy ennek lenne valamilyen hátrányos következménye?
Válasz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 3:99. §-ának előírása szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Így az új Ptk. előbb hivatkozott előírása alapján a tagi hitel, kölcsönkövetelés is nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként apportálható a társaságba, ha elismert a követelés. Az ázsió mértékét a Gt.-hez hasonlóan az új Ptk. sem szabályozza, így a mérték meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. Ezért 8
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
a kérdésben szereplő esetben dönthetnek úgy a tulajdonosok, hogy 1 M Ft-ot jegyzett tőkébe, 9 M Ft-ot tőketartalékba helyeznek (fontos azonban, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont). Megjegyzem, hogy amennyiben tagi kölcsön követelése kerül apportálásra, akkor a társasági szerződés módosításával egyidejűleg célszerű a tulajdonosnak az apportot rendelkezésre bocsátania. A társaságnál a tőkeemeléshez kapcsolódóan adófizetési kötelezettség nem keletkezik, a cégeljárás illetéke és a társasági szerződés módosításának ügyvédi költsége merül fel. Mivel a jegyzett tőke emelésével új üzletrész keletkezik, ezért a követeléssel történő jegyzett tőkeemelés ellenértékes ügyletnek minősül – követelés fejében üzletrészt (részesedést) kap a tulajdonos –, ezért a tőkeemelést ajándékozási illeték nem terheli.
A mérleg szerinti eredmény bemutatása 2016-tól Kérdés
A 2000. évi C. törvény 2016. január 1-jétől megszüntette a „mérleg szerinti eredmény” kategóriát. A változásokkal kapcsolatos teendők nem világosak számomra. A 2015-ös évet a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell forgatni annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetők legyenek. Nem tudom értelmezni, hogy a gyakorlatban mi a teendő, a 2015. évi mérleget már három oszloposan kell kitölteni, hogy a rendezést bemutassuk, vagy marad két oszlopos?
során a számviteli törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezen előírásból következően a 2015-ben induló üzleti évről készült beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában – függetlenül a beszámoló típusától – a mérleg szerinti eredmény tétel még szerepelni fog. A számviteli törvény 177. §-a (45) bekezdésének az előírása szerint a 2016-ban induló üzleti évről készített beszámoló előző üzleti évi adatát kell az új előírásoknak megfelelően bemutatni, így a 2015. évi üzleti évről készült beszámoló – függetlenül a beszámoló típusától – rendező adatot nem tartalmazhat. A számviteli törvény hivatkozott előírásai nem tartalmaznak olyan követelményt, hogy a 2015. üzleti évi beszámoló tárgyévi adatainak a 2016. üzleti évi szabályok szerinti rendezését külön oszlopon kell bemutatni (emiatt nem lehet három oszlopos beszámoló). A 2016. évi üzleti évről készült beszámolóban az előző üzleti év oszlopban átrendezve kell szerepeltetni (beírni) a 2015. évi üzleti évre vonatkozó adatokat, így a 2016. évi üzleti évről készülő beszámoló előző üzleti év adata nem fog megegyezni a 2015. évi üzleti évről készült beszámoló tárgyévi adatával. A rendezést hatásait a 2016. évi üzleti évről készült beszámoló kiegészítő mellékletében indokolt bemutatni.
Részesedés könyvszerinti értéke, ha a vállalatban leszállítják a tőkét Kérdés
Kell-e könyvelni a jogi személy tulajdonosnál a befektetések között nyilvántartott üzletrés�Válasz szel kapcsolatban az értékvesztésen kívül akA számviteli törvény 177. §-a (44) bekezdé- kor, ha veszteségrendezési céllal valósult meg sének az előírása szerint a 2015. évben induló jegyzett tőke leszállítása a leányvállalatban? üzleti évről készített beszámoló összeállítása Ha igen, akkor mit kell elszámolni? 9 E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
Válasz
A tulajdonosnál a befektetések között szereplő üzletrészre értékvesztés elszámolása merülhet fel, hogyha a számviteli törvény 54. §-a (1) bekezdésének az előírása teljesül. E szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A leányvállalat megelőző két üzleti éve mérlegének saját tőke/ jegyzett tőke aránya alacsonyabb mind a két évben a részesedés könyv szerinti értékénél. Amennyiben a leányvállalat saját tőkevesztése csak egy évben következett be, bármekkora is a tőkevesztés, a tartósság feltétele önmagában nem teljesül, ezért ebben az esetben a tulajdonosnál nem lehet értékvesztést elszámolni. Ha a leányvállalat a jegyzett tőkén felüli saját tőke – tőketartalék, eredménytartalék – javára veszteségrendezési célból jegyzett tőkét szállít le, ezáltal a tulajdonosnál a részesedés névértéke csökken, önmagában ez a gazdasági esemény az értékvesztés elszámolását nem alapozza meg, azaz az értékvesztés elszámolása és a jegyzett tőke leszállítása között közvetlen kapcsolat nincs. Lehet, hogy a jegyzett tőke leszállítása veszteségrendezés céljából következik be, de a tulajdonosnál akkor lehet a részesedésre értékvesztést elszámolni, ha tartósan a saját tőke/jegyzett tőke aránya alacsonyabb mind a két évben (a tárgyévben és a tárgyévet megelőző üzleti évben is) a részesedés könyv szerinti értékénél. Részesedést értékelni a saját tőke/jegyzett tőke arány alapján a tulajdonos által
elfogadott beszámoló (esetleg közbenső mérleg) alapján lehet. Így a tulajdonosnál a tárgyévi beszámoló összeállítása során a leányvállalat tárgyévi beszámolója akkor használható fel, ha azt a leányvállalat tulajdonosai a mérlegkészítés időpontjáig elfogadták. Ezért a tulajdonosnál az esetleges értékvesztés elszámolásán túl mást elszámolni a leányvállalat tőkeleszállításához kapcsolódóan nem kell.
Devizában lévő részesedés év végi átértékelése Kérdés
Az európai unió tőzsdéjén euróban megvásárolt ausztrál dollárban denominált értékpapírt év végén milyen devizaárfolyamon kell átértékelni?
Válasz
A számviteli törvény 60. §-ának előírásából következően az értékpapír olyan devizaneműnek minősül, amilyen devizanemben denominált a névértéke (így a minősítés független attól, hogy azt milyen pénznemben vásárolták meg). A kérdésben leírtak szerint az értékpapír ausztrál dollárban denominált, így mint devizás értékpapírt mérlegfordulónapon az ausztrál dollár árfolyama alapján kell átértékelni. Ha az értékpapír vásárláshoz kapcsolódó tartozás mérlegfordulónapon nem került kiegyenlítésre, akkor ez a kötelezettség euróban áll fenn, ezt a kötelezettséget viszont a mérlegfordulónapi euró árfolyamon kell átértékelni.
Forint kötelezettség teljesítése devizaszámláról Kérdés
A forintban kiállított szállítói számlát devizaszámláról egyenlíti ki a cég. A keletkezett 10
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
árfolyamdifferenciát hogyan kell könyvelni? Ha ugyanez történik, de nem fizetik ki a teljes számlát, majd a különbözetet forint alapú számláról utalják el. A számla értéke 3 810 000 Ft, kiegyenlítve euróban a devizaszámla árfolyamán 3 050 000 Ft. A különbözet utalása: 810 000 Ft – 50 000 Ft = 760 000 Ft. Helyes-e ez így? Ezen túlmenően téves utalás történt euróban. A visszautalt euró forint értékben kevesebb. Ez is árfolyamkülönbözetnek minősül?
Ha téves devizautalás történt euróban, és a deviza betétszámláról visszautalt euró Ft értéke eltér az euróban fennálló kötelezettség forintértékétől, akkor a kettő közötti különbözetet szintén realizált árfolyam-különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
Válasz
Kérdés
Amennyiben a követelés-kötelezettség teljesítése eltérő pénznemben történik, akkor a szerződő feleknek kell megállapodni abban, hogy milyen árfolyamon történik a követelés-kötelezettség teljesítése. A kérdésben szereplő esetben a szerződő feleknek abban kellene megállapodni, hogy X Ft összeg kifizetése fejében mennyi eurót kell utalni. Ez jellemzően nem a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyamát jelenti, bár a megállapodás ilyen árfolyamra is vonatkozhat. Ha a szerződő felek a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyamában állapodtak meg, akkor a kérdésben szereplő levezetés helyes. Amennyiben más árfolyamban állapodtak meg, akkor már nem helyes. Így például, ha abban állapodtak meg, hogy 3 000 000 Ft-ot a kifizetés napi MNB árfolyamon kell euróban teljesíteni és a kifizetés napi MNB árfolyam 300 Ft/EUR, akkor a szállítói tartozás rendezésére 10 000 eurót kell átutalni. Az 10 000 euró kifizetését Ft-ban a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyamán kell elszámolni. Ha az 10 000 EUR könyv szerinti árfolyama például 3 050 000 Ft, akkor a deviza betétszámla csökkenéseként 3 050 000 Ft-ot kell elszámolni, míg a szállítói tartozás csökkenéseként 3 000 000 Ft-ot, az 50 000 Ft különbözetet pedig realizált árfolyamkülönbözetként kell a pénzügyi műveletek között elszámolni. Így a szállítói tartozás fennmaradó összege 810 000 Ft lesz, ezt kell forintban rendezni.
Kamat tőkésítése, fizetése A kölcsönszerződés szerint a kamatot ha nem fizetik meg a tárgyévben, akkor az tőkeként kamatozik tovább. Könyvelése helyes úgy, hogy kamatráfordításként van elszámolva, és a kölcsön, mint kötelezettség nő?
Válasz
A kérdés eldöntésében a kölcsönszerződésben szereplő megállapodás a mérvadó. A kölcsönszerződésben szereplő esedékességkor kell a kamattartozást kötelezettségként kimutatni. Amennyiben a szerződés szerinti esedékességkor a kamat nem kerül megfizetésre, és a kölcsönszerződés szerint a kamattartozás tőkeként kamatozik tovább, akkor a kamattartozást a továbbiakban kölcsöntartozásként kell kimutatni.
Külföldön teljesített szolgáltatás számlakiállítása Kérdés
EVA-s ügyfelem előadást tartott egy svájci illetőségű cégnek Ausztriában. A számlát áfával növelten állította ki. A megrendelő az áfát nem fizette ki. Kérdésem az, hogy a számlát helyesen állította ki az ügyfelem, vagy a megrendelőnek van igaza?
Válasz
Az Áfa tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírása 11
E-számvitel
|
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám
szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. A kérdésben leírtak szerint magyar cég tartott előadást egy svájci illetőségű cégnek Ausztriában. Az Áfa tv. hivatkozott §-ából következően a kérdésben szereplő svájci illetőségű cég vélhetően gazdasági céllal Svájcban telepedett le, itt van a székhelye stb., így a szolgáltatásnyújtás teljesítése helye Svájcban van és nem Magyarországon, ezért az előadás mint szolgáltatásnyújtás a magyar Áfa tv. hatályán kívül esik, így a svájci cég felé áfa felszámítása nélkül kellett volna a számlát kiállítani.
Tárgyi eszköz beszerzése fejlesztési tartalékból Kérdés
Társaságunknál fejlesztési tartalékból történt tárgyi eszköz beszerzése. Az eszközt két éve vásároltuk, de most szeretnénk azt értékesíteni. Ha értékesítésre kerül az eszköz, akkor a társasági adó szempontjából számolhatunk-e valamilyen szankcióval?
Válasz
A Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének f ) pontja határozza meg a fejlesztési tartalék képzésének szabályait. E szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba kimutatott (átvezetett) és az adóév utolsó napján a lekötött tartalékban kimutatott összege, amely legfeljebb az adózás előtti eredmény maximum 50%-áig, de legfeljebb 500 millió Ft-ig képezhető. A fejlesztési tartalék felhasználást viszont a Tao. tv. 7. §-ának
E-számvitel
|
(15) bekezdése szabályozza, mely szerint a fejlesztési tartalékot a tárgyévet követő négy éven belül kell beruházásra felhasználni. Ha a negyedik év végéig nem használják fel beruházásra a fejlesztési tartalékot, akkor ennek adóját és késedelmi pótlékát meg kell fizetni. A Tao. tv-nek azonban nincs olyan rendelkezése, hogy a fejlesztési tartalékból beszerzett eszközt hány évig kell az adózónak megtartania, csak arról rendelkezik, hogy a felhasznált fejlesztési tartalék erejéig társasági adó szempontjából az értékcsökkenést elszámoltnak kell tekinteni. Így a törvényi előírások alapján a fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás, tárgyi eszköz bármikor eladható, térítés nélkül átadható, selejtezhető stb., ahhoz külön szankció nem kapcsolódik.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VIII. évfolyam ötödik szám, 2016. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2016. május, VIII. évfolyam 5. szám