AZ ORSZÁGOS
M. KIR. MINTA RAJZ LSKOLANAK ES
RAJZTANARKEPZONEK r
r
ff
ÉRTE
IT O JE
AZ 1 8 9 9 — I 9 OO. T A N É V R Ő L .
AZ IN T É Z ET CZELJA, S Z E R V E Z E T E ÉS T A N T E R V É N E K K IV O N A TÁ V A L, valam int a rajztan arvizsgalati
szabalyzat t e l je s
K ÖZL I
KELETI
GUSZTÁV
IGAZGATÓ.
BUDAPEST f r a n k l in
-t
á r s u l a t
n yo m d ája
szövegevel
AZ I N T É Z E T C Z É L J A ÉS FELADATA
Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép zőnek feladata rendszeres tanítás útján a jelenkor igényeinek és az ország szükségletének m egfelelő
rajztanárokat, illetve raj\~
tanítókat és rajztanítónőket szakszerűen teh etséges
ifjakat és nőket,
kiképezni, —
valamint
kik a képzőművészetek
valam ely
ágára, különösen p ed ig a festészetre vagy szobrászatra szánják magukat, a szükséges ism eretek nyújtása és tehetségüknek g y a korlati fejlesztése utján művészi hivatásukra előkészíteni.
I.
K I V O N A T A SZERVEZETI SZABÁLYZATBÓL. Jóváhagyta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1898. évi 20.929. s\. a kiadott rendeletével. >
Az intézet hivatásához képest három szaktanfolyamot egyesít magában, u. m . : a) a rajztanár- és rajztanítójelöltek, b) a rajztanítónőjelöltek és c) a m űvésznövendékek (leendő festészek és szobrászok) tan folyamait. A rajztanítónők tanfolyamaiban a rendelkezésre álló tanhelyi s é g e k által korlátozott számban női m űvésznövendékek is v e h e t nek részt, ha a m egfelelő előkészültséget igazolták. Az
intézet
növendékei
rendesek v a g y rendkívüli látogatók.
iL. felvételi szabályzat 1. §. Az intézet teljes tanfolyamai négy évre terjednek. A m ennyi ben azonban valaki négy éven túl akarná az intézetet látogatni, ennek m e g e n g e d é s e a tanári testület határozatától függ. Ezen szervezeti szabályzat hivatalos mellékletét képezik az intézet három szaktanfolyama részére megállapított részletes tan tervek. (L. m elléklet A , B , C.) A szaktanfolyamok tanterveit a tanári testület állapítja m eg és azokat jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi m agyar kir. minister elé terjeszti. A tan tervekbe felvett tantárgyak természete és a tanítással eléren d ő czél határozza meg, vájjon azoknak anyaga folyton ismét lőd ve vas:v é v rő l-é v re váltakozva a d a ssé k -e elő. Az előadásban a
*
1 tanár a tananyag terjedelm ét illetőleg a tanári testület által m e g állapított program m ot követi. A tanulmányok e g y ik kiegészítő részét képezi az intézeti szakkönyvtár használata, m elynek módozatait a könyvtári szabályzat állapítja meg. Az oktatásnál használt és a tanterm ekbe kitett taneszközök és minták, valamint az intézeti föszöntőde öntvényei csak az intézet helyiségeiben
használhatók és abból magánhasználatra el nem
vihetők. A föszöntőde a szobrász-tanár felügyelete alatt á l l ; ugyanő ellenőrzi a föszminták sokszorosítását is. A n öven d ékek előm enetelének megítélése és megállapítása végett gyakorlati munkálataik tanfélévenként osztályoztatnak, a rendes n ö v e n d é k e k pedig kötelesek a geometriai szakokból — ezenkivül a rajztanár, —
illetve a rajztanító- és a rajztanítónő-
jelöltek a\ ált. nevelés- és oktatástanból, valamint a magyar nyelv és irodalomból félévenként kollokvium okat tenni. A többi elméleti tantárgyakból a n öven d ék ek kollokvium okra kötelezve nincsenek. E tárgyak hallgatása alól azonban nincsenek fölmentve m ég azok a n ö v e n d é k e k sem, kik a ra¡^tanításra képe sítő vizsgálatokról szóló szabályzat 8. §-ában említett tantárgyakból vizsgálatot tenni nem tartoznak. Az osztályozást a tanári testület összes ülésében állapítja m eg s az ered m én y az e czélra szolgáló törzskönyvbe jegyeztetik be, melyben az osztályzatokat az illető szaktanárok sajátkezű aláírá sukkal hitelesítik. Az osztályzatok f o k o z a t a : í = telen, o =
kitűnő, 2 =
jeles, 3 =
jó, 4 =
elégséges, 5 =
e lé g
nem osztályozható.
A szorgalom c s a k a gyakorlati tantárgyaknál osztályoztatik, valamint oly elméleti tantárgyaknál, a hol azok g y a k o rla to k k a l vannak e g y b e k ö tv e . A rendes n ö v e n d é k e k n e k tanfélévenként a törzskönyv szá mára való hivatkozással «Tanbizonyítványok» adatnak ki, melyek
6
hiteles értesítés jellegével b i r n a k ; a rajztanár- és rajztanító-, ille tőleg rajztanítönőjelöltek p e d ig a n é g y é v i tanfolyam végén teen d ő államvizsgálat e re d m é n y e alapján tan k ép esítő o k le v e le t nyernek. A rendkívüli látogatók rendes tanbizonyítványra igényt nem tarthatnak, hanem e helyett, az osztályzatok feltüntetése nélkül, hivatalos bizonylatot nyerhetnek arról, h o g y az intézetet láto gatták. A tan kép esítő vizsgálatok rendszerint minden tanév végén, azaz június hó m ásod ik
felében a rajztanításra k é p e sítő
külön
országos bizottság előtt tartatnak meg. A k é p e sítő vizsgálatok rendjét és módját külön fü g g e lé k b e n idecsatolt «szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról» álla pítja meg. A tanév szeptem ber hó elején k ezd őd ik, első fele január hó utolsó
napján végződik.
A m ásod ik tanfélév p e d ig február hó
elején kezdődik és június hó közepén végződik. Szünnapok évközben a k ö v e t k e z ő k : 1. minden v a s á r n a p ; 2. a róm. kath. egyház ü n n e p e i ; ff
3. O F e l s é g e a király nevenapja (október 4 .) ; 4. halottak napja ; c. k a r á c s o n y és újév alkalm ából d e c z e m b e r 2 4 -é tő l január hó 2 - á i g ; '—/
6. a farsang két utolsó napja és hamvazó szerda ; 7. a húsvéti ünnepek a lk alm áb ó l virágvasárnaptól bezárólag az ünnep utáni k e d d i g ; 8. márczius 1 $ -ike ; 9. április 1 i - i k e ; 10. május hó 1. n a p j a ; 1 1. a pün kösd utáni k e d d ; 1 2. a koronázás évfordulója. Ezenkívül az igazgatónak jogában áll minden tanévben három szünnapot engedélyezni. Az
intézet
ren d es
növendékei
a
vallás-
és
közoktatásügyi
7
m agyar kir. minister 1 8 8 8 . évi február hó 1 5-én 6 0 5 1 . sz. a. k elt re n d e le te értelm ében a véderőutasításban körülírt szabályok k o rlátai között az e g y é v i önkéntesi szolgálatra a k k o r is igényt tarthat nak, ha az intézetbe nem érettségi bizonyítvány alapján v é te ttek fe l.* Az intézet a n ö v e n d é k e k munkálataiból időnként saját h e ly i sé g e ib e n nyilvános kiállítást rendez. Az intézet «Szerve-éti, felvételi, tanulmányi és fegyelmi* sza bályzatát térítvény mellett minden n ö v e n d é k m e g k a p j a ; miért is e szabályzatok nem ism erése senki részéről mentségül el nem fogadtatik. *
Miután
a fenti
egyenjogúsítás
magyarázata
körül
könnyen
félreértések
m erülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendékek szempont jából itt a következőket m egjegyezni : 1. Az egyévi önkéntesség kedvezm énye csakis az intézet rendes növendékeit illeti m eg : m inélfogva a rendkívüli látogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköteles korba, am en n yiben az előbbi pontban említett föltételnek megfelelnek, igazolni tartoz nak, h o g y az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3. Ha az intézet növendékét m ég a tanfolyam elvégzése előtt éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy m időn az első korosztályba lép, le g alább az utolsó évfolyam, (a IV. osztály) tanulója legyen, mert ellenkező eset ben, (ha például m ég csak a III. osztály tanulója volna a növendék, m időn először kell a sorozó bizottság elé állania), az egyévi igényt
nem
tarthat.
Megjegyzendő,
hogy
azok
is,
önkéntesi kik
az
kedvezm ényre
intézet legfelsőbb
évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulm ányaik befejezésével nem önhibájokból késtek el. 4. A 3. pontban említett növendékek, am en n yiben m inden feltételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltételesen és a végleges határozatnak a tanulm ányok befejezéseig való függőben tartása mellett, vétetnek fel. Miből következik, hogy azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy ta n u lm á n y a ik nak kellő ered m ényn yel történt bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni : a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartóinak, a honvédségi tör vényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. 5. A tanulm ányok
szabályszerű
bevégzését a rajztanár- és rajztanító
jelöl
tekre nézve a n égy évi tanfolyam végén államvizsgálat utján szerzendő rajztanári,, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a művésznövendékekre nézve pedig leg alább három évi tanfolyamnak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, m e ly okm ány az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október i. napjáig az illető csapat test parancsnokságához terjesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.
4o)
A j Melléklet. A rajztanár- és rajztanitójelöltek tanterve. I. ALAKRAJ Z. 1. osztály. Télen S , nyáron 1 2 heti óra.
D o m b o rú fősz- és élő fejminták után való rajzolás. II. osztály. Télen 1 0 , nyáron 15 heti óra. f
E lő fejminták után való rajzolás és festés. I I I . osztály. Télen 1 0 , nyáron í j heti óra. f
Elő minták és antik szobormintákról való rajzolás. IV . osztály. Télen 1 0 , nyáron 1 j heti óra. f
E lő fejminta után való rajzolás, festés és aktrajzolás.
II.
f
r
EPITESZETI
S T Í L E S ALAKTAN
I I I . osrtálv. Heti S óra.
I. Elmélet.
a) Alaktan. A művészetekről általában. Az építőművészetről. Az építészeti alaktan fogalma és tárgya. Az építőművészet forma nyelve, e formák eredete. A művészi alakítás törvényei és té n y e zői : czélszerűség, szépség, anyag, stil. Az építészeti ábrázolás módja. Az épület főrészei. A formai kiképzés jelk ép es elemei. Az épület külső k ikép zése: vízszintes- és fü g g ő le g e s tagozások, a fal sík o k kiképzése s a nyílások külöm böző alakjai, a le g g y a k rab b a n előforduló tetőformák. B e lső k ik ép zés: padló, mennyezet, boltozat. b) Stiltan. A régi keleti n é p e k építőm űvészetének jellemzése és összehasonlítása. Az ó-kori klassikus építészet. (G ö rö g o rszág , R ó m a i. U ja b b k o ri stílusok (renaissance. barock). II. Gyakorlat. r
a)
Építészeti részletek rajzolása az elő ad ás után készített váz
latok és mintalapok alapján árnyékszerkesztésekkel, egyszerűbb felad ato k önálló kidolgozása.
9
b) R észletes tanulmányok rajzolása az ó-kori classikus- és a renaissance építészet köréből válogatott minták nyomán. c) (M űhelyi rajz). szolgáló
rajzok
Építő
készítése
ipari
tárgyak kivitelének alapjául
m egfelelő m éretekben,
a
különböző
szerkezetek feltüntetésével. f
F
f
III. E P I T E S Z E T I
RAJZ.
IV. osztály. Heti 8 óra.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos ismertetése K ö z é p k o r i építészet. b) Gyakorlat. T an u lm án yo k rajzolása a középkori (román, góth építészet köréb ől vett jeles p é ld á k nyomán.
IV. E K I T M E N Y E S RAJZ. I. osztály. Heti 8 óra.
S ík ék ítm én yek
rajzolása
töm eges
tanítás
mellett,
különös
tekintettel a jellegzetes összefoglalható formák gyo rs felvázolására. D o m b o rú ékítm ények rajzolása, a különböző rajzszerek és an yag o k kezelésében,
valamint
a
különböző
előadási
m ódokban
való
gyakorlatok. G eo m etriai síkékítm ények, harmonikus szin összeállítási g y a korlatok. I I . osztály. Heti 8 óra.
Folytatása a dom ború mintákról való rajzolásnak, továbbá síkdiszítményi tanulmányok fő leg a g ö r ö g és renaissance stilben. T e rv e z é si gyakorlatok. ff
V. I P A R M U V E S Z E T I
RAJ Z.
I I I . és IV . osztály. Heti 8 óra.
E lm é lk e d é s e k a művészeti formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző korszakokban. Az intézet főszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában őrzött m űvek ékítm ényes motivumainak tanulmányozása és vázolgatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és e g y é b eredeti
Io
műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítm ényes részletekre és ilyenek ••
összetételére terjedő com positio-gyakorlatok. Ó n álló tervezgetés az iparművészet különböző ágai s a dekorativ építészet kö réb ő l, u. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keram ikai művek, fém öntvények és e g y é b műtárgyak.
9
VI
t
IPARMUVESZETI
STILTAN
III. osztály. Félévi tantárgy. Heti 2 óra.
Azon stiltani elvek ismertetése, a m elyek a természetszerűnek, a czélszerü és anyagszerünek k ifo ly á s a i; a művészi szépnek alapfeltételei. /
a) Általános r é s Az ornament osztályozása, szerkesztése és decorativ hatása. A színtan elm élete és a színharmónia. Az alaki szép t ö r v é n y e i; az alaki összhang és stils-erüség. b) A% ipari termékek előállításai, valamint a? ipari alakok stils-erű megoldásai. A textil, a keramia, tektonika, stereotom ia ipar alakjai és ornamentjei.
VII. S Z E M L E L E T !
LATSZATTAN.
1. és I I . osztály. Heti 2 — 2 óra.
G e o m e tria i testeknek és ezekből összeállított csop orto zatok nak, valamint építészeti alkatrészek
és csendéletszerű
motivu-
m oknak pusztán szemlélet alapján szabadkézzel való á b rá z o lá sa ; g y a k o rla to k szén, kréta, e c se t és czeruzával, gyors- és k ö n n y e d k e z e lé sb e n ; fősúlyt fektetve a helyes látás érzék én ek fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán m egism ertetése a legelem ib b lát szattam tö rv én y ek n ek és azoknak gyakorlati alkalmazása. A vetett á rn y é k o k n a k részben közvetlen m egfigyelés alapján való feltün tetése, részben szabad kézzel való m eg sz e rk e sz té se; az intenzitás fokozatainak hű ábrázolása, — természetes és m esterséges világítás mellett. V é g ü l gyo rs vázolási g y a k o rlato k . A kezdők tö m egesen nagym éretű geom etriai testek és test c so p o rto k ró l
leh ető leg
nagy arán yo k b an
rajzolnak, a h alad ó k
kisebb
domború
minták után különböző nagyságú rajzgyakor
latokat végeznek.
VIII. MINTÁZÁS. I. osztály. Heti. 6 óra.
Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták, valamint az emberi test egy es részeit ábrázoló föszminták nyomán. II. osztály. Heti 6 óra.
Ékítm ényes mintázási gyakorlatok lapminták után és d o m b o r művű
mintázási gyakorlatok
teljes idomú föszminták
nyomán,
adott m éretek szerint.
IX.
P L A N I ME T R I A .
I. osztály. Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás.
1. Bevezetés. 2. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyenesvonalu síkidom ok képzése általában. 3. Az alapidomok (határolt egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metrikus vonatkozásai. 4. A főidomok, ugyanis: a) az egyenes vonalnak (pont- és sugársor, három-, négyés sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axiaiis simmetria, hasonlóság- és centrikus simmetria,
collineatió
és
involutió), transversálisai és
területe. b) a görbe és vegyes vonalnak, és p ed ig : a) A kör; vonatkozások a térelem ek- és az előbb tárgyalt idomokra (projectivikus, potentiális, polárikus és har monikus tulajdonságok), kerület és terület, p) A kúpszeletek elemei. y) A cv clo id o k , evolven sek
és
az alkalmazott
vonalak leírása és szerkesztése. C onstructiv föladatok az egész tárgykörből.
csig a -
I 2
X.
STEREOMETRIA
ES ABRAZOLO G E O M E T R IA
II. és I I I . o^ztálx. I l d i 4 óra. 2 óra előadás és 2 óra raj~.
1. Stereometria.
1. A térelemek (pont, egyen es, sík) helyzeti vonatkozásai és az e g y e n e s vonalú és sík lapu téridom ok kép zése általában. 2. A~ alapidomok (kitérő [torz] eg y en esp ár, pont és sík, e g y e n e s és sík, lapszög, réteg, testszög) helyzeti és metrikus vonatkozásai. 3. A főidomok, és p e d ig : a) a síklapúak (szögletes testek) [hasáb, gúla és általános
polyeder] alkotó részei, transversális síkjai, congruentiája és
axiális
simmetriája, hasonlósága
és centrikus sim-
metriája, felülete és köbtartalma. ¡3) a görbe- és vegyeslapúak kúp,
göm b]
alkotórészei,
(gömbölyű
testek) [henger,
transversális síkjai,
stb.
—
mint előbb. C on stru ctiv feladatok az egész tárgykörből. 2. Orthogonális ábrázolás.
i . Bevezetés. 2. A térelem ek ábrázolása két és több képsíkban. 3. A térelem ek
relatív vonatkozásai, különösen metszések,
tá v o lsá g o k és szögek. 4. A sík idom ok ábrázolása. 15. A testek (hasáb, gúla, henger, kúp, forgástestek) ábrázo lá s a ; relativ vonatkozásaik a térelem ekre és egymásra. 6. M egvilágítási viszonyok,
u. m. vetett, saját árnyék és a
m egvilágítás intensitása.* 7. Idom ok helyzettransform átiói; képsíktran sform átiók.* 8. Az orthogonális és klinogonális axonom etria elemei. 9. C o n stru ctiv feladatok az egész tárgykörből.
* Jw v t- A
¿s 7. pontban foglaltak alkalm ilag tárgyaltainak.
I?
XI. G E O M E T R I A I
MÓDSZERTAN.
IV . osztály. Heti 2 óra előadás.
1 . A rajzoló geom etria tananyagának módszeres kezelése a középiskola 4 alsó osztályában és a polgári iskolában, különös tekintettel az előadási k é p e ssé g fejlesztésére. 2. P ró b a e lő a d á so k . 3. A geodásia és a situatio-rajzolás elemei gyakorlati m éré sekkel. 4. A legszokásosabb geographiai
XII.
fokhálózatok szerkesztése.
LATSZATTAN ( C E N T R Á L I S ABRAZOLAS) . III. és IV . osztály. Heti 2 óra előadás és 2— 8 óra raj%_.
B e v e z e t é s ü l : látszati k é p e k szerkesztése az orthogonális ábrá zolás alapján. i. Elméleti rész.
1. A térelem ek (pont, egyen es és sík) centrális ábrázolása és helyzeti megállapítása eg y síkon. 2. A térelem ek helyzeti vonatkozásai: metsző egyen esek , két sík metszése. V e g y e s helyzeti feladatok. 3. A térelem ek méretes vonatkozásai: képsíkszögük, fekvő elem ek beforgatása, az eredeti megállapítása,
síkban
e g y e n e se k
osztása, adott osztás átvitele osztó e g y e n e se k által, az osztási k ö r ; az egyen esn ek és a síknak szög szerinti vonatkozása. S ík o k hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint. 4. Segéd m íveletek korlátolt k é p s í k o n : összevonási középpont alkalmazása, összevont se g é d k é p , egyenlőközű e g y e n e se k k ép ein ek szerkesztése iránypont használása nélkül. 15. K ü lö n fé le m é rté k e g y sé g e k és lépték rendszerek alkalm a zása, hálók. 6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai. 7 A kör és más sík g ö rb ék centrális ábrázolása.
14
2. Gyakorlati rész. Leginkább a I V osztály számára. Heti 2 — S óra rajzolás. 9
1. Ékített síkok centrális ábrázolása. 2. S ík o k által határolt testek, forgási testek, testcsoportok ábrázolása. Az építészet k ö réb ő l vett tárgyak. 9
4. Arnyékszerkesztés természetes és m esterséges világítás tel tétele mellett. 5. T ü k ö r k é p e k a tükör síkjának különböző állásai mellett. 6. A dott látszati k é p e k kifejtése
visszafejtése) és hibáinak
javitasa. 7. Látszati k é p e k tervezete.
XIII.
BONCZALAKTAN.
II. osztály. Heti 1 óra.
Az em beri test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, k ölcsö n ös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boneztani készülékek és az élő természet ből vett minták nyomán.
XIV. ÁLTÁLÁN OS N E V E L E S
ES OKTATÁSTAN.
III. osztály. Heti 2 óra.
A)
Általános neveléstan. A nevelés fogalma és a neveléstan
felosztása. A testi nevelés körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az iskolai egészségtanra. A ? értelmi nevelés körében követen d ő főbb szabályok ismertetése,
kapcsolatban a
szemlélődő, képzetalkotó, gondolkozó, em lékező és képzelődő lelki te h e tsé g e k n e k tüzetes leirásával, a lo g ik a tételeinek ismer tetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és indulatok leirásával, különös tekin tettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira. A^ erkölcsi nevelés k ö ré b e n érvényesítendő szabályok, az ösz tö n ö k n e k , v á g y a k n a k , hajlamoknak, szenvedélyeknek, a v é rm é rsé k letn ek és az egyéni jellem vonásoknak ism ertetésével kapcsolatban.
Az iskolai nevelés és fegyelem) artás tételei kellő tekintettel az e g y e s iskolák n ö v e n d é k e in e k erkölcsi fejlettségére és a nemzeti nevelés követelm én yeire. Az iskolai nevelésre és fegyelemtartásra vonatkozó
irodalom nak
rövid
áttekintése
és a közoktatásügyi
korm án y által kiadott s ezen te e n d ő k re vonatkozó rendeletek ismertetése. B) Általános oktatástan. Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében szem előtt tartandó fő elvek és az ezekből származó szabályok ismertetése. iskolai oktatás czélja tekintettel az egy es tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az e g y e s iskolák számára készült tantervek azon részleteire, a m elyek a rajzolás' tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak,
nevezetesen a közlő vagy
e lő a d ó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az ö n oktató és az em lékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonatkozó oktatástani tételek. Az e g y e s tanítási ó rá k helyes fölhasználására vonatkozó oktatási szabályok. Az oktatástanra vonat kozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás m ód szerének fejlődését feltüntető m űvekre. — A m agyar közoktatásügy fejlő d ésén ek rövid története, kapcsolatban az általános n eve léstörténet
íőrészleteinek
ismertetésével.
—
A
korm ány által
kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.
XV. M Ű V É S Z E T E K T Ö R T É N E T E . II., III. és IV . osztály. Heti 2 óra.
H a t fél éven át, félévenként váltakozó an yag tárgyalása mellett. ••
Ö sszefoglaló k é p e a művészeti szépnek a mint az a különböző népeknél, különböző korszakokb an az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint a művészi műipar term ékeib en nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö r ö g o r s z á g és R ó m a , utóbb a k ö z é p k o r és a renaissance művészetének története.
I(>
XVI.
MAGYAR NYELV E S I R O D A L O M . II. és III. osztály. Heti 2 órában. f
a)
B e v e z e té s az iro d a lo m b a ; assthetikai alapfogalm ak. U ja b b -
kori m agyar költői művek magyarázata évenkint váltakozó műfaji sorozatban. bi Irodalomtörténet. B e v e z e t é s ü l : a régibb m agyar irodalom rövid áttekintése Kazinczytól kezdve az újabbkori m agyar irodalom tüzetes ismertetése, különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás művészibb kivitelére. — Stílusgyakorlatok.
B ) Melléklet. A raj ztanítónőj elöltek tanfolyamának tanterve I. A L A K R A J Z ES F E S T E S . I. osztály. Télen heti
nyáron 1 2 óra.
D o m b o rú föszmintákról való rajzolás. I I . ositály. Télen heti S, nyáron 1 2 óra.
D o m b o rú föszmintákról való festés és élő minták utáni raj zolás. III. és IV . osztály. Télen heti 1 0 , nyáron í j óra
É lő minták után való rajzolás és festés.
II. E K I T M E N Y E S
RAJZ.
I. osztály. Heti 8 óra.
S ík é k ítm é n y e k rajzolása.
Töm eges
tanítás mellett különös
tekintettel a jellegzetes összefoglalható form ák g y o rs felvázolá sára. D o m b o rú ék ítm én yek rajzolása a különböző rajzszerek és a n y a g o k kezelésében, valamint a különböző előadási m ó d o k b a n való g y ak o rla to k . G e o m e t r ia i sík ék ítm én yek , harmonikus szín összeállítási g yak o rlato k .
/
/
II. és III. osztály. Heti 8 óra.
Folytatása a domború mintákról való rajzolásnak, síkdíszítményi tanulmányok főleg a g ö r ö g és renaissance stílben. T e r vezési gyak orlato k. M a g y a r motivumok gyűjtése. IV . osztá/y. Heti 4 óra.
Ismétlésképen domború ékítm énves minták után való rajzolás
ff
1
III.
IPARMUVESZETI
RAJ Z
III. és 1V. osztály. Heti 2 óra.
E lm élk ed ések a művészeti formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző
korszakokban.
Az
muzeumbeli
egyéb
régi, a női kézimunka
és
esetleg
eredeti
orsz.
iparművészeti
köréb e tartozó műtárgyak, mint hímzések, csip kék stb. felvétele. Színes síkékítmények tanulmányozása és tervezése,k ü lö n ö s tekin tettel a női kézimunkákra.
IV. VI ZFESTES. I l i és IV . osztály. Heti 6 óra
Edénynem üek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző n ö v é nyek s ilyenekből összetett c s o p o r t o k ; hímzési s szövetminták, iparművészeti tárgyak természet után való m egfestése, valamint tejtanulmányok élő mintáról.
V. MI NTÁZÁS. I. osztály. Heti 6 óra.
Mintázási gyak o rlato k , különösen domború ékítm ényes minták, valamint az em beri test e g y e s részeit ábrázoló föszminták nyomán. f
Ékítm ényes mintázási g y a k o rla to k lapminták után és d o m b o r művű mintázási gyakorlatok
teljes idomú
föszminták
nvomán, 4/
adott méretek szerint. f
Értesíti) 1899— ! 900.
1<>•
VI. S Z E M L E L E T I
LATSZATTAN
I. és II. osztály. Heti 2 — 2 óra.
G e o m e tr ia i testeknek és ezekből összeállított csoportozatoknak, valamint építészeti alkatrészek és csendéletszerű m otívum ok nak
pusztán
szemlélet
alapján
szabadkézzel
való
ábrázolása;
g y a k o rla to k szén, kréta, ecset és czeruzával, g y o rs és könnyed kezelésben ; fősulyt fektetve a helyes látás érzék én ek fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán m egism ertetése a legelem ibb lát szattam tö rvén yek n ek és azoknak gyakorlati alkalmazása. A vetett árn v é k o k n a k részben közvetlen m egfigyelés alapján való feltün tetése, részben szabadkézzel való m e g sz e rk e sz té se ; az intenzitás fokozatainak hű ábrázolása, — természetes és m esterséges vilá gítás mellett. Végül gyors vázolási gyakorlatok. A kezdők tö m eg esen nagyméretű geom etriai testek és test cso p o rto kró l leh etőleg nagy kisebb
domború
arányokban
minták után különböző
rajzolnak, a haladók nagyságú
rajzgyakor
latokat végeznek.
VII. E P I T E S Z E T I
S T Í L - ES A L A K T A N .
III. osztály. Heti 4 óra.
a) Elméid. A művészetekről általában, az építő művészetről. Az építészeti alaktan fogalma és tárgya. Az építő művészet form a nyelve, a formák eredete. A művészi alakítás törvényei és tén ye zői ; czélszerűség, szépség, anyag és stíl. Az építészeti stílusok felsorolása
és
ismertetése.
Az
építészeti
ábrázolás módja.
épület főrészei. A formai kiképzés jelk ép es elemei.
Az
Az épület
fontosabb részeinek alaki kiképzése a nevezetesebb stílusokban, összehasonlító alapon.
K iv á ló építészeti alkotások és m ű em lékek
reproduktiókban való bemutatása és méltatása. b) Gyakorlat. Vázlatszerű rajzok készítése az előadást kisérő rajzok tetése.
és
természet
után.
A nyaggyűjtés
és
szakművek
ismer
IQ
VIII. I P A R M Ű V É S Z E T I
STÍLTAN.
III. osztály. Félévi tantárgy, heti 2 óra.
Azon stíltani elvek ismertetés^, a m elyek a természetszerűnek, a czélszerű és anyagszerűnek kifolyásai; a művészi szépnek alapfeltételei. A) Általános ismeretek. Az ornament osztályozása, szerkesztése és dekoratív hatása. A színtan elm élete és színharmónia. Az alaki szép t ö r v é n y e i; az alaki összhang és a stílszerűség. B) Az ipari termékek előállításai, valamint az ipari alakok stílszerű megoldásai. A textil, a keramia, tektonika és stereotomia ipar alakjai és ornamentjei.
IX. G E O M E T R I A . I. osztály. Heti 2 óra.
a) Planimetría. A pont és egyenes, továbbá az e g y e n e se k helyzeti vonatkozásai a s í k b a n ; az egyenesvonalú síkidom ok szár maztatása s azok helyzeti és méretes vonatkozásai. K ú p sz e le te k , cykloid-, evolvens- és csigavonalak szerkesztése. C on structiv fel adatok kapcsolatban az előadott tananyaggal. b) Stereometria. A pont, vonal a térben.
és sík helyzeti vonatkozásai
Hajlásszög, lapszög és testszög. A geom etriai testek
származtatása. A szabályos testek. G ú la , hasáb, kúp, henger, göm b felületének és térfogatának kiszámítása.
X. Á B R Á Z O L Ó G E O M E T R I A . II. os^táh. Heti 2 óra.
a)
Bevezetésül. Egyszerű geom etriai testek orthogonális ábrá
zolása m odellek használata mellett. A pont és a határolatlan egyen es és sík ábrázolása. Uj k é p síkok alkalmazása tekintettel a négy térnegyedre.
G e o m e tria i
testek ábrázolása, relativ vonatkozásaik a térelem ekre és e g y másra. G y a k o r ló feladatok.
20 III. os; tál v. Hi ti 2 óra.
b) G e o m e tria i testek, majd ezekből összeállított testcsoportok orthogonális ábrázolása és ezek árnyékának m egszerkesztése ter mészetes (esetenként mesterséges) világítás fölvétele m ellett; 0 / 0 c) centrális vetületek előállítása orthogonális vetületek a l a p ján kapcsolatban árnyékszerkesztési gyak o rlato k k al.
XI.
LATSZATTAN.
IV . osztály. Heti 2 óra. • •
C entrális vetületek
előállítása.
Ö sszetettebb
te stc so p o rto k
látszati k é p e in e k megszerkesztése természetes (esetenként m ester séges) világítás fölvétele mellett. T erm észet után készült vázlatok constructiv javítása.
XII.
BONCZALAKTAN II. osztály. Heti 2 óra.
K ivo n ato san az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak. izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boneztani készülékek és az élő természetből vett minták nyomán.
XIII. A L T A L A N OS
NEVELES
ES OKTATAS TAN.
III. osztály. Heti 2 óra. r
A)
Általános neveléstan. A nevelés fogalm a és a neveléstan
felosztása. A testi nevelés körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az iskolai egészségtanra. körében k öveten d ő főbb szabályok
A;
értelmi nevelés
ismertetése, kapcsolatban a
szemlélődő, képzetalkotó, gondolkozó, em lékező
és k é p z e lő d ő
lelki teh etség e k n ek tüzetes leirásával, a logika tételeinek ism er tetésével. A kedély-nevelési an föltételei, összeköttetésben a k ü lö n féle érzelmek, hangulatok és indulatok leirásával, különös te k in tettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira. A ; erkölcsi nevelés k ö réb en érvén yesíten d ő szabályok, az ösz tö n ö k n e k .
vágyaknak,
hajlam oknak,
szen ved élyek n ek ,
a
vér
2I
m érsékletnek és az egyéni jellem vonásoknak ismertetésével k a p csolatban.
Az
iskolai
nevelés
és
fegyelem tartás
tételei
kellő
tekintettel az egyes iskolák n öven d ékein ek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti nevelés követelm ényeire. Az iskolai nevelésre és fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teen d őkre vonat kozó rendeletek ismertetése. B)
Általános oktatástan. Az oktatástan fogalma és felosztása.
Az oktatás k ö réb en szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismertetése. A ; iskolai oktatás czélja tekintettel az e g y e s tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák számára készült tantervek azon részleteire, a m elyek a rajzolás tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy elő ad ó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az ö n o k tató és az em lékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonat kozó
oktatástani
használására
tételek.
vonatkozó
Az
egy es
oktatástani
tanítási
órák helyes föl-
szabályok.
Az oktatástanra
vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás módszerének fejlődését feltüntető művekre. —
A m agyar köz-
oktatásügy fejlődésének rövid története, kapcsolatban az általá nos neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.
XIV.
ff
M U V E S Z E T E K T Ö R T E N ETE. //., III. és IV . osztály. Heti i ónt.
H at féléven át félévenként váltakozó anyag tárgyalása mellett. Ö sszefoglaló k ép e a művészeti szépnek a mint az a különböző péknél
az építészet
szobrászat, valamint a művészi ipar termékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö r ö g o r s z á g és R ó m a , utóbb a középkor és a renaissance művészetének története.
XV.
MAGYAR
N Y E L V ES I R O D A L O M .
II. és III. osztály. Heti 2 óra.
a) B evezetés az iro d a lo m b a ; cesthetikai alapfogalm ak. U jab b sorozatban. b)
Irodalomtörténet. B e v e z e té sü l: a régibb m agyar irodalom
rövid áttekintése Kazinczytól
kezdve az ujabbkori m agyar iro
dalom tüzetes ismertetése, különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli elő ad ás művészibb kivitelére. — Stílusgyakorlatok.
C) Melléklet. A művéssnövendékek (leendő festésiek és ssobrássok) tanterve. I. A L A K R A J Z
ES F E S T E S
I. osztály. Heti 1 6 — 20 óra.
D o m b o rú fősz és élőmintáról való rajzolás.
//., III. és IV . osztály. Heti 3 0 — 40 óra.
F e j- és egész alakú élőmintáról való rajzolás és festés, a m űterem ben és szabadban. Esténként aktrajzolás.
II.
MINTÁZÁS.
1. és II. osztály. Heti 6— 20 óra. 9
a) Általános mintázási g y a k o r la to k , különösen domború ékítm ényes minták, valamint az em beri test e g y e s részeit ábrázoló töszminták nyomán. b) Szobrász n ö v e n d é k e k részére antik és élő minta után fej és egész alak (akt), valamint állat és redőzet tanulmányok és önálló co m p o sitió k.
III. S Z E M L E L E T I
LATSZATTAN.
I. és II. osztály. Heti 2 óra.
G eo m e tria i testeknek és ezekből összeállított csoportozatoknak, valamint építészeti alkatrészek és csendéletszerű m otívum ok nak pusztán szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása: g y a korlatok,
szén,
kréta,
ecset
és czeruzával, íryors és könnyed
kezelésben, fősulyt fektetve a helyes látás érzékének fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán megismertetése a legelem ibb lát szattam törvén yekn ek és azoknak gyakorlati alkalmazása. A vetett árnyékoknak részben közvetlen m egfigyelés alapján való feltün tetése, részben szabadkézzel való m e g sz e rk e sz té se; az intenzitás fokozatainak hű ábrázolása, — természetes és mesterséges vilá gítás mellett. Végül gyo rs vázolási gyakorlatok. A kezdők töm egesen nagy méretű geometriai testek és test csop ortokról lehetőleg nagy arányokban rajzolnak,
a
kisebb domború minták után
rajzgyakor
különböző nagyságú
haladók
latokat végeznek.
IV. B O N C Z A L A K T A N . II. osztály. Heti / óra.
Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása, törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet ből vett minták nyomán.
V. E P I T E S Z E T I
S T Í L - ES A L A K T A N.
II. osztály. Heti 4 óra.
a) Elméiéi. A művészetekről általában. Az építőművészetről, 4Í
V
A A V
A
«
m— >
11 r A
w
m*
• a »
W •
«
W
építészeti alaktan fogalma és tárgya. Az építőművészet formaf
*
.
* *
f
'
f
f
nyelve, a formák eredete. A művészi alakítás törvényei és tén ye zői : czélszerűség, szépség, anyag, stíl. Az építészeti stílusok fel so ro lása és ismertetése. Az építészeti ábrázolás módja. Az épület főrészei. A formai kiképzés jelkép es elemei. Az épület fontosabb
részeinek alaki kiképzése a nevezetesebb stílusokban, összehason lító alapon. K iv á ló építészeti alko táso k és m ű em lékek rep ro d u k tiókban való bemutatása és méltatása. b)
Gyakorlat. Vázlatszerű rajzok készítése az előadást kisérő
rajzok és természet után. Anyaggyűjtés és szakm űvek ismertetése.
VI. Á B R Á Z O L Ó G E O M E T R I A . I. osztály. Heti 4 óra.
a) Az orthogonalis ábrázolás. G eo m e tria i testeknek és test cso p o rto k n ak , továbbá az építészet k ö r é b ő l vett tárgyaknak és összeállításoknak m odellek, rajzok és ad ato k alapján való o rth o gonalis
ábrázolása,
árnyékszerkesztési
g y a k o r la to k
fokozatos
bevonásával. b) C en trális ábrázolás. (Perspektíva). Látszati k é p e k szerkesz tése az orthogonalis vetületek alapján.
VII.
LATSZATTAN
(PERSPECTIVA.)
II. osztály. Heti 4 óra.
C e n trá lis vetületek elő állítása; a fontosabb helyzeti é s mére• •
tes vonatkozások. Ö sszetettebb látszati k é p e k szerkesztése ter mészetes és m esterséges világítás mellett természet után készült vázlatok constructiv javítása.
VIII.
MUVESZETEK TORTENETE.
II.. III. és I V . osztály. Heten kéül 2 óra.
H a t féléven át, félévenkint váltakozó an yag tárgyalása mellett. • •
Ö sszefo glaló k é p e a művészeti szépnek, a mint az a kü lön böző n ép ek n é l különböző korszakokban az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint a művészi ipar te rm é k e ib e n nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö r ö g o r s z á g és R ó m a , utóbb a k ö z é p k o r és a ren aissance m űvészetének története.
25
II.
FELVÉTELI-, TANULMÁNYI- ES FEGYELMI S ZABÁLYZAT.
Az intézet növendékei külön czéljaikhoz képest lehetnek : a) rajztanár- illetve rajztanító- vagy rajztanítónőjelöltek; b) m űvésznövendékek; c) rendkívüli látogatók.
2. S. A növendékek fölvételének közös fö lté te le i: a) a betöltött 1 6 ik k o ré v ; b) ép lá tó é r z é k ; c) m egfelelő gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, a minek kellő foka külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó. ?• s A felvétel feltételei az elméleti előképzettséget illetőleg: a) rajztanárjelöltekre n é z v e : középiskolai érettségi bizonyít vány ; * b) a rajztanító-jelöltekre nézve: elemi iskolai tanítói o k l e v é l ; * * c) rajztanítónő-jelöltekre nézve: elemi iskolai tanítónői oklevél. K iv é te le se n négy polgári- vagy felsőbb leányiskolái osztály sikeres elvégzése alapján is van felvételnek h e ly e ; az ily növendékek azonban a tanfolyam bevégeztével csak az esetben számíthatnak arra, hogy képesítő vizsgálatra bocsáttassanak, ha a tanfolyam tartama alatt a fentebb említett teljes elméleti előképzettséget * Felsőbb kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványnyal biró jelentkezők a középiskolai rajztanárképző tanfolyamra fel nem vehetők. (A vall.- és közokt. min. 1897. évi 68.012. sz. rendelete.) * * L. Függelék. Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról.
2(>
megszerzik, vagy felötlő szakképzettségük alapján a vizsgálóbizott ság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi minister által az előirt teljes elő k ép zettség igazolása alól fö lm e n t e t n e k ; d) a művésznövendék
fölvételére megkivántatik,
hogy e l ő
zetesen a polgári- vagy valam ely középiskolának hat osztályát végezte légyen. O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, a tanári testület javaslata alapján ministeri engedélylyel a m űvész-növen dékek
közé
fölvehetők
akkor
is,
ha
a közép-
vagy
polgári
iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték. e) K iv é te le s e n rendkivüli látogatókul a rendelkezésre álló hely arányában oly jelentkezők
is felvehetők,
kik a választott tan
tárgyakhoz szükséges előkép zettséget igazolni k ép esek . 4- §
A n ö v e n d é k e k fölvétele minden tanfélév kezdetén, szeptem ber hó
elején
eszközöltetik.
A tanév
folyamában
a
fölvétel
csak
különösen m éltányolandó o k o k alapján és csakis rendkivüli láto gató m inőségben engedélyeztetik. A ki valam ely m agasabb évfo lyam b a uj növendékül jelentkezik, rendes növendék gvanánt csak úgy veh ető fel, ha a m egelőző egész tananyagból az előírt vizsgálatokat a kitűzendő határnapon sikerrel letette. Ellenkező esetben az ily jelentkező csak rendkivüli látogatóul vehető fel. H a mint ilyen a tanév végén a m e g előző egész tananyagból sikeres vizsgálatot tesz, a k ö vetk ező tan évre rendes növendékül fölvehető. Az itt említett vizsgálatokért külön díj fizetendő.
A beiratás az igazgatóságnál történik az illető által kitöltendő alapján. Uj n ö v e n d é k e k csak ide ö lenesen vétetnek fel s a szabályszerű kort születési, az ép látó érzéket orvosi bizonyítványnyal, az előirt elméleti elő k é p z e ttség e t p e d ig iskolai bizonyítványokkal tartoznak igazolni. Uj n öven d ék ek
végleges felvétele a 2 . pontban említett próbarajzolás eredm ényé-
tői fü0,0* L
U
1
A beiratási határidő letelte után nyolcz napig csak a tanári közoktatásügy
b
délye alapján lehet beiratkozni. M in d k ét esetben az e n g e d é ly szabályszerű folyamodványnyal kérendő, kell benyújtani.
melyet az igazgatóhoz
6 . 8.
Az intézet minden növendéke minden tanév elején beiratási díjul 4 koronát és az «Értesítőre»
1 koronát és 60 fillért fizet.
A rendes növendékek félévi tandíja 10 korona. A rendkívüli látogatóké ez időszerint 40 korona. A tandíj a félévi beiratások alkalmával fizetendő. A teljesített fizetés a rendes n ö ven d ék ek re nézve a 7.
első bekezdésében
körülirt és ez alkalommal általuk mindenkor felmutatandó arczk é p e s igazolványban, a rendkívüli látogatókra nézve pedig külön a 7. §. második bekezdésében említett felvételi igazolványon ismer tetik el. A beiratási és tandíjak az állampénztárba folynak. A véglegesen fölvett növendék által befizetett tandíj csak is fölmentés esetében fizettetik vissza.
7 - §•
Minden rendes növendék részére az intézetbe való felvétele alkalmával arczképes és 1 frtos bélyeggel ellátott igazolvány állíttatik ki, mely az egész négy évi tanfolyamra szóló beiratási rova tokkal van ellátva. A rendkivüli látogatók arczképes igazolványt nem kapnak, felvételök tanfélévről-tanfélévre külön igazolványi lapon tanusíttatik.
8 . §.
A ki igazolványát elveszti, ezt az igazgatónak, a megsemmisítési eljárás folyamatba tétele végett bejelenteni tartozik. Ennek befejez-
tével az igazolványról másodlatot kap. A költségek a növendéket
terhelik. Szegén y sorsú, tehetséges és szorgalmas n öven d ékek az első O J o o tanféléven túl a tandíj fizetése alól felmentést nyerhetnek. A tandíjelengedés a vallás- és közoktatásügyi ministerhez intézendő és a beiratás alkalmával az intézet igazgatójánál benyúj tandó folyamodvánvnval kérelmezendő. A folyamodványt hatósági V
V
V
W
«/
'
szegénységi bizonyítványnyal, valamint az utolsó tanfélévről szóló tanbizonyítványnyal kell fölszerelni. A folyam odvány nem b é ly e g köteles. Az egyszer elnyert tandíjmentesség a tanfolyam egész hátra levő részére szól. Elveszti azonban az illető növendék a tandíjmentességet, ha az előm enetelben felötlő hanyatlást tanúsít. Az ösztöndíjasok, mint ilvenek, a tandíj fizetése alól fölmentést nem
igényelhetnek,
hanem tekintet nélkül az általuk
ösztöndíjra vagy e g y é b segélyre,
tartoznak kimutatni,
élvezett hogy az
ösztöndíj daczára is tandíjelengedésre méltók. A beiratási díj alól felmentésnek nincsen helye.
Állami ösztöndíjak elnyerésére évenként nyilvános pályázat hirdettetik.
de e pályázatra rendszerint
csak
oly
n ö ven d ék ek
bocsáthatók, a kik már legalább eg y tanféléven át az intézetben tanulmányaikat sikeresen folytatták. Az ösztöndíjak csakis e g y -e g y tanévre szólnak; tovább élvezete a tanév folyamában kitüntetett haladástól függ. A kellően fölszerelt
i kor. b élyeg g el ellátott k érvén yek , a
vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czímezve. az évenként szabályszerűen kihirdetett határidőig az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatójához nyújtandók be. A folyam odványhoz m e l l é k l e n d ő k : a)
a fo ly a m o d ó keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa,
melylvel igazolja, hogy legalább i ő éves korát már b etöltö tte;
29
b) a 3. §-ban előírt általános műveltséget igazoló bizonyít ványok ; c) az ép látóérzéket igazoló orvosi bizonyítvány; d) vagyontalansági bizonvítvány; c) ha intézeti növendék, az utolsó tanfélévi bizonyítvány, ha folyam odó nem intézeti növendék, az előző pontokban föl soroltakon kivül a készültség kellő foka m ég rajz- vagy festmény m ellékletekkel, avagy mintázatokkal igazolandó. A benyújtott k érvén yek et a tanári testület birálja m eg s ennek indokolt
javaslata alapján
a vallás- és közoktatásügyi m. kir,
minister határoz. 1 1. §.
Az igazgatósághoz bármily okból benyújtott folyamodványhoz csatolt okm án yok elintézés után az e végből kitűzött határnapig az igazgatósági irodában annál bizonyosabban átveendők, mivel e határnapon túl az igazgatóság az illető okm án yokért nem szavatol. A növendékek által a tanév közben előforduló lakásváltoz tatások az igazgatóságnál mindenkor azonnal bejelentendők. 12 . §. A növen d ékek minden tanfélév elején, az elő ad ások
meg
kezdésekor, igazolványuk felmutatása mellett az illető tanároknál jelentkezni tartoznak. 13 . A gyakorlatokhoz szükséges eszközöket a n öven d ék ek a tanárok utasításai szerint az oktatás m egkezd ésekor beszerezni kötelesek. ' 4 - §• A rendes növen dékek minden e g y e s csoportjára (vagyis a rajztanár- illetve rajztanítójelöltek, a rajztanítónő-jelöltek és a művész növendékekre)
nézve a tanári testület félévenkint külön-külön
tanórarendet állapít meg, melyet az illető n ö ven d ék ek betartani kötelesek. A rendkivüli látogatók
részére
ama
tantárgyak
kötelezők.
)0
a
m elyek n ek
hallgatása
vagy
gyakorlása
czéljából
a lelvételt
kérelm ezték. 1v § A rendes n ö v e n d é k e k részére előirt tanórarendtől való eltérést c s a k a tanári testület engedheti meg. iü. 8. o
A n ö ven d ék ek szorgalmuk és haladásuk szempontjából tanfélévenkint osztályozás alá esnek, mely czélból a tanfélév alatt készített rajzaikat és festm ényeiket az intézet hirdetési tábláján esetrő l-esetre közzétett határnapig az illető szaktanároknak beszol gáltatni tartoznak, ellenkező esetben e tárgyakból osztályzatot nem nyerhetnek. O sztályozás után a beadott munkák a n ö ven d é k e k n e k rendszerint visszaadatnak, a tanárok azonban jo g o sítva vannak azokat egészben vagy részben az intézet n öven d ék-m u n katára v a g y az iskolai kiállítás számára visszatartani. Az elméleti tantárgyak közül azokból, a m elyekre nézve ez elő van irva, a n ö v e n d é k e k minden tan félév végén vizsgálatot tesznek. (L. «Szervezeti szabályzat»
ió .
§.)
Az ösztöndíjasok szorgalma és elő m en etele m ég külön ellen őrzés alá esik. Ennek ered m én yét a szaktanárok havonkint e g y minősítvényi kimutatásba jegyzik be, mely az ösztöndíj-részletek kiszolgáltatására nézve irányadó. ■ 7 - §• A kik a kötelező vizsgálatokat bármily oknál fo gva elmulaszt ják, v a g y e g y e s tantárgyakból kielégítő osztályzatot nem n yern ek pót-
illetőleg
javító
vizsgálatot
tenni
tartoznak.
H a valam ely
n öven d ék több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az tanév ismétlésére utasítható. A ki valam ely tantárgy k ö v e tk e z e te s e lh a n y a g o lá sa miatt nem osztályozható, az elégtelen
osztályzat
k ö v e tk e z m é n y e it viseli. M e g fe le lő teh etség hiánya — v a g y r e n d kívüli hanyagság esetében a tanári testület kimondhatja, h ogy az illető az intézetbe többé fel nem vétetik.
A külön vizsgálat díja tárgyanként 5 korona. Ez a díj a vizs gálat m egkezdése előtt az igazgató nyugtájára fizetendő l e ; a pót vizsgálati díj lefizetése alól való felmentésnek csak oly esetben lehet helye, ha az illető a vizsgálattól való elmaradását kellőleg igazolni tudja. ' 9-
§
A rendes növen dékek minden tanfélév végén tanbizonyítványt kaphatnak. Ily tanbizonyítványra a rendkívüli
látogatók
igényt
nem tarthatnak, hanem e helyett a látogatást igazoló hivatalos bizonylatot nyerhetnek. Ú g y a tanbizonyítványt, mint az utóbb említett hivatalos bizonylatot azok, a kik kivenni óhajtják, az igaz gatóságnál a szabályszerű bélyeg átadása mellett külön kérni tar toznak. A tanbizonyítványra 30 fill., a hivatalos bizonylatra p ed ig 1 kor. o k m án y b élyeg szükséges. A felvételi vizsgálatokról bizonyítványok nem adatnak ki. A tanévről kiadott nyomtatott értesítőből az igazgatóságnál minden növendék e g y - e g y példányt átvehet. A növendékek az igazgatóságtól a szükséghez képest külön látogatási bizonyítványokat is kérhetnek, m elyekre
rendszerint
1 k-ás b élyeg szükséges. K a to n a -ü g y b e n kiadott látogatási bizo nyítvány bélyegm entes. 20. A tanfolyam bevégzéséről a n ö v e n d é k e k n e k végbizonyítvány nem adatik ki. Ezt a rajztanár- illetve rajztanító- és rajztanítónőjelöltekre nézve a tanfolyam végével letehető képesítő vizsgálat alapján kiadott oklevél pótolja. 2 1 . S. A tanév végén a jelesebb n ö v e n d é k ek között a rendelkezésre álló
kölségvetési
hitel
erejéig
tanártestületi
határozat
alapján
jutalomdíjak osztatnak ki, m elyekről az illető n öven d ék ek külön hivatalos igazolványt kapnak.
Az oktatásnál használt és a tanterm ekbe kitett taneszközök és minták, valamint az intézeti főszöntöde öntvényei csak az intézet helyiségeiben használhatók J
és abból
magánhasználatra el nem
vihetők. A tantermekben az oktatási időn kivül a n ö v e n d é k e k csakis a végb ől tartózkodhatnak, hogy ott magánszorgalmi g y a k o rla to k a t folytassanak. E czélból a tantermek, a szünnapokat kivéve, napon kint reggeli 8 órától este 7 óráig nyitva vannak. A tanterm eknek szünnapokon való használatára az igazgatótól esetrő l-esetre külön en ged ély kérendő.
24- §■ A folyosókon való czéltalan tartózkodás vagy csoportosulás, továbbá a tantermekben, vagy a folyosókon való zajongás, végül a tantermekben való dohányzás tiltva van. Az oktatás ideje alatt egvik tanteremből a másikba való járáskelés szintén tilos.
A tanórák rendes és pontos látogatása a n ö v e n d é k e k egyik legfő b b kötelessége. A tanítás mindennemű zavarása szigorúan kerülendő. A rend ellen vétőket a tanár a tanterem ből kiutasít hatja. 26. § A tanórák elmulasztása igazolandó. H a az elm aradás csupán e g y e s órákra terjedt, a k k o r az igazolás az illető szaktanároknál, hosszabb elmaradás ezen kivül az igazgatónál is igazolandó. Ú g y a szaktanároknak, mint az igazgatónak jogában áll a mulasztás igazolására Írásbeli bizonyíték felmutatását követelni. H a a n öven d ék olyan b e te g sé g b e esik, a melyből való felgyógyu lása elő re láthatólag huzamosabb időt vesz igénybe, a k k o r az esetről az igazgatóság azonnal értesítendő. Betegség
vagy
elő re
nem látható a k a d á ly esetén
kivül a
33 növendék az előadásokról csak előzetesen nyert e n g e d é ly alapján maradhat el. Ily en ged ély egy es órákra az illető szaktanároktól, ennél hosszabb időre az igazgatótól kérendő. 27- §• A ki egy félévben 3 órát igazolatlanul, v a g y e g y tantárgy fél évi óraszámának e g y harmadát akár igazoltan is mulasztja, azon tárgyból osztályzatra igényt nem tarthat. 28. §. H a a n ö v e n d é k e k bármely czélból a k ár az intézet falain belül, akár azokon kivül gyűlést, avagy más ily természetű összejövetelt tartani kívánnak, kötelesek erre előzetesen az igazgató e n g e délyét kikérni. 29. Az igazgatóságnak a n öven d ék ek et
illető rendelkezései az
intézet hirdetési tábláján tétetnek közzé. Ezekről minden növend ék tudomást venni köteles, és azok nem ismerésével magát nem mentheti. 30. Az intézet helyiségei, bútorai és taneszközei szorgosan kimélendők. R o n g á lá s esetén a kárt a tettes megtéríteni köteles. H a a kárttevő nem tudódnék ki, a k k o r a kárt az illető osztály összes n ö ven d ék ei egyenlő arányban viselik.
3 1- SA ki az intézet, v a g y növendéktársának tulajdonát képező mintát, munkaanyagot, rajz- vagy festőszert vagy e g y é b tulajdonát jogosulatlanul elsajátítja, kárpótlási kötelezettségének fentartása mellett az intézetből azonnal kizáratik. 3 2. Q.
A n ö ven d ék ek az egym ással való érintkezésben a társadalmi illem szabályait tartsák szem előtt. Az ezzel ellenkező m agaviseg
Értesítő. 1899—1900,
H
létből
származó
k ih ág áso k
elbírálása első sorban az
igazgató
h atásk ö réb e tartozik, tehát senki sincs jogosítva arra, hogy esetekb en önbíráskodással éljen.
3 3-§A ki a fentiekben a n ö v e n d é k e k m agatartására vonatkozólag foglalt szabályok ellen vét, fegyelm i büntetés alá esik.
34* §• F e g y e lm i büntetések lehetnek a k ö v e tk e z ő k : aj m e g fe d d é s a tanár v a g y az igazgató á l t a l ; b) m e g fe d d é s tanártestületi határozat alapján az intézet hirde tési t á b lá já n ; c) a tandíjm entesség e lv o n á sa ; d) az ösztöndíj b e sz ü n te té se ; e) az intézetből való ideiglenes kitiltás ; az intézetből való teljes kizárás. A c)— f) alatti e se te k b e n az illető n ö v e n d é k e k szülői vagy g y á m ja is értesíttetnek.
35 rendszerint fokozatosan alkalm azandók ugyan,
de
rendkivüli
esetekb en
a
súlyosabb büntetés már az első alk alo m m al is kiszabható.
III.
KÖNYVTÁRI SZABÁLYOK. A könyvtár közvetlen, mindenért felelős elöljárója a k ö n y v táros, kit
az intézet
igazgatójának ajánlatára a vallás- és köz-
oktatásügyi m. kir. minister nevez ki a rendes tanárok sorából. A
könyvtáros vezeti a könyvtár
összes
ü g y e it;
felügyel
a
könyvtári szolgaszemélyzetre és a rendre, az intézet tanári testülete irányában képviseli a könyvtárt.
1*
? *)
O ly
esetben,
akadályozva van,
midőn a
könyvtáros tisztének teljesítésében
helyettesítésével
az igazgató
a
rendes
vagy
segéd tan áro k egyikét bizza meg. A könyvtárt illető bármely ügyben csak a könyvtáros véle m ényének meghallgatása után történik intézkedés. A könyvtáros kötelességei : a) a megtekintés végett bemutatott vagy m egrendelés alapján beszállított műveket e g y iktató könyvbe bejegyezni, melyben az elintézés ideje és módja feltüntetendő; %
b) a beszerzett vagy ajándékképen
felajánlott munkákat a
leltárba b e je g y e z n i; c) gondoskodni a k ö n yvek bélyegzéséről, beköttetéséről és e lh e ly e z é sé rő l; d) a kikölcsönzési ügyeket végezni; e) a biztosítási pénzeket k e z d n i ; f) gondoskodni
arról, hogy
a tanárok
olvasó-term ében a
megtekintésre küldött kön yvek eg y hétig mindenkor ki legy en ek téve; g)
a
czédula-katalogust
kiegészíteni,
évenként
pótleltárt
készíteni, a ministeriumhoz való felterjesztés és kinyomatás czéljából összeállítani minden évben az egész évi gyarapodást feltün tető jegyzéket. A könyvtáros köteles a megállapított hivatalos órák alatt a könyvtár helyiségében jelen lenni. A szolgának a könyvtárban való m egjelenése és onnan való távozása idejét a könyvtárnok szabja meg. K ö n y v tári szolgálatban a könyvtáros a szolgát a hivatalos órákon kivül is igénybeveheti. A szolga a könyvtár nyitvatartása ideje alatt hivatalos e g y e n ruháját tartozik viselni. A könyvtár hivatalos óráját esetről-esetre a tanári testület állapítja meg. Uj művek beszerzése iránt a szaktanárok tesznek javaslatot, melyet a könyvtáros saját vélem ényes nyilatkozata kiséretében döntés végett az igazgató elé terjeszt.
>6
A könyvtár tanári olvasó-term e az intézeti összes tan erő k n ek ren d elkezésére áll. A
növendékek
olvasó-term e
nyitva
áll
minden
beiktatott
n öven d ék számára. A n ö ven d ék ek (úgy a rendes mint a rendkívüli látogatók) a könyvtárban őrzött m űveket az olvasó-terem ben kivánságukhoz képest tanulmányozhatják, azoknak kezelése és forgatásánál azon ban a rongálást kerülni és használat után a kivett művet sértet lenül (a műlapokat rendbe szedve) beszolgáltatni tartoznak. K iv é te le s e n e g y e s művek az intézeten kivül való használatra is kiadhatók, ezeket azonban
14
napnál hosszabb ideig sen ki
magánál nem tarthatja, érték eseb b , különösen illustrált m űvek az intézeten kivüli használatra rendszerint ki nem adhatók. Az a növendék, ki a könyvtárban kifogás alá eső m a g a v ise letét tanúsít vagy a fenti szabályok ellen vét, a kön yvtár láto gatá sától ideiglenesen vagy v é g le g eltiltatik. Az okozott károkért az illető n öven d ék kártérítéssel tartozik. A könyvtáros fel
van
hatalmazva, előtte
ismeretlen
egyé
nektől az anyakönyvi igazolvány, illetőleg a felvételi je g y v a g y igazgatói e n g e d é ly felmutatását kivánni. Az intézeten kivül álló e g y é n e k az intézet olvasóterm ét és könyvtárát rendszerint csak igazgatói en gedélylyel használhatják. Az olvasó-terem ben a k ö n y v e k csak a nyitvatartás óráján ak utolsó n e g y e d ó rá já ig adatnak ki. Az intézet tanszemélyzetén és növendékein kivül más re n d szerint nem kölcsönözhet ki k ö n y v e k e t ; figyelem rem éltó e s e t e k ben azonban az intézeten kivül álló e g y é n e k is kaphatnak könyveket
az
igazgató
b eleeg yezésével.
R it k á b b
és
ki
d rá g á b b
munkák csak kivételkép en adatnak ki. N a g y o b b alakú és b e c se s rajzokat m agukban foglaló mun k á k n a k használata csak a kön yvtáros közvetlen felü gyelete mellett e n g e d h e t ő meg. f
É r t é k e s e b b m űvek kikölcsönzése ellenében pénzbeli biztosíték is követelh ető.
37
A kivett m unkáknak a kiszabott időben vissza nem szolgál tatása a kikölcsönzési jog elvesztésével jár. M in d en év május hava v é g é v e l minden munka, legyen az bárkinél, bekérendő. Azok nevét, kik a k ön yveket a felszólításra két hét alatt be nem szolgáltatták, valamint a náluk levő k ö n yvek czímét tartozik . jegyzékb e foglalni és az igazgatónak bemutatni. Az olvasóterem ben v a g y a kön yvekb en tett legk iseb b kárt tartozik az azt elk ö vető teljesen megtéríteni. Az olvasó-term ekben, valamint a kön yvek elhelyezésére szol g á ló helyiségekben a dohányzás tiltva van.
IV.
SZABALYZAT A RAJZTAN H A S R A VIZSGÁLATOKRÓL.*
KEPESITÓ
Jóváhagyatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ö N agy méltóságának 1 8 9 3 . szeptember 3 o-án 4 1,2 0 0 . s a . kelt rendeletével.
1
.
N yilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak sza bályszerűen képesített egyén ek alkalmazhatók.
*
Az uj szabályzatot illetőleg a vallás- és közoktatásügyi minister
tartja magának a jogot, hogy a vizsgáló-bizottság javaslatára oly
úr fen-
alapos szak-
képzettségű egyéneknek is megengedje a vizsgára bocsáttatást, kik a szabályzat 5.5-ában megállapított tanulmányi előfeltételeknek csak részben feleltek m e g ; — a rajztanítónő-jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló-bizottság javaslatára szintén fentartja magának a nevezett minister úr az előirt tanulmányi előfeltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magánúton szerzett megfelelő elő képzettség esetében az attól való eltekintést, hogy nyilvános tanintézetekben szerezték légyen meg.
az illetők előismereteiket
A vizsgáló bizottság
a) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a tudományegyetem ,
a
kir.
Jó zsef-m ű eg yetem ,
az
országos
m agy ar
kir.
rajztanárképző intézet, valamint a különböző iskolák és az é rd e k e lt szakkörök m egfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki. c) A vizsgáló
bizottság a szükséghez
képest
csoportokban
működik. d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e l n ö k ö l ; a bizottság ügykezelését vezeti. Szavazatok e g y e n lő s é g e esetén az elnök szava dönt. e) A
vizsgáló
bizottság
hivatalos
czímere látható ezzel a körirattal:
pecsétjén
M a g y a ro rsz á g
«A m. kir. rajztanárvizsgáló
bizottság pecsétje 18 7 8 .»
3- §
A képesítés nemei.
Rajztanításra képesítést lehet sz e re z n i: a) K ö z é p is k o lá k és középfokú ipariskolák számára, m ég p e d ig a) szabadkézi rajz és rajzoló geom etriából, vagy ¡3 ) ezen tantárgyaknak csak egyik éb ő l. b) T a n ító k é p z ő k , polgári iskolák és ipartanműhelyek számára. c) Iparos tanoncziskolák szám ára; v é g re d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára.
V)
4 - §•
Jelentkezés a vizsgálatra.
A képesítő
vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint
márczius hava
1 5-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti K ö z
lönyben, a vallás- és közoktatásügyi ministerium H ivatalos K ö z lönyében,
a
K ö zép isk o lai
T a n á re g y e sü le t
K ö z lö n y é b e n
és a
N éptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz
bocsátásért a szabály
szerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság e ln ö k é nél kell benyújtani. A folyamodványhoz m elléklen d ők: a) a jelentkező peztetésének
rövid
főirányát,
életrajza,
menetét
és
melyben
különösen
az arra fordított
kiké-
időt kell
je le z n ie ; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel iga zolja, hogy legalább 2 1 - i k életévét betöltötte; c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló eg y é b bizonyitványok; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanitóságra testileg alkalmas voltáról; e) a geometriai, épitészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való d o lg o z a ta i; f ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre crj <s
esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly
tatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja m egszerezni. ')* S ív Az előképzettség mértéke. aj A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra k é p e %
sítő vizsgálathoz
(3.
§. a) a
középiskolai
érettségi
bizonyít-
40
vány ^
és
a
rajztanárképző
tanfolyam ának
elvégzése
k ív á n
tatik. A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói vizsgálathoz (3. §. b) a középiskolai érettségi bizonyítvány v a g y elem i iskolai tanítói o k le v é l és a rajztanárképző kívántatik. E vizs gálathoz felötlő tehetség, m e g fe le lő általános m íveltség és szakk ép zettség mellett, a vizsgáló bizottság m eghallgatása után k iv é sri en ged élylyel olyan o k is bocsáth k é p esítő vizsgálatot nem tettek, de vagy c) Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3.
c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, v a g y
hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, a v a g y elemi iskolai tanítói o k le v é l kívántatik. F e l ö t lő tehetség, m e g fe le lő általános m űveltség és s z a k k é p zettség mellett a vizsgáló ministeri
bizottság
m eghallgatása
után
külön
e n g e d é ly ly e l ezen vizsgálathoz o ly a n o k is b o csáth ató k,
a k ik a fen tebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) T a n ító n ő k é p z ő i, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanító női k é p e sítő vizsgálatra a kellő rajzi
szakképzettséggel és elemi
népiskolai tanítónői o klevéllel biró nőket lehet bocsátani. F e lö t lő tehetség, m e g fe le lő általános m űveltség és s z a k k é p zettség
mellett
a vizsgáló
ministeri en g ed é ly ly el
ezen
bizottság
m eghallgatása után külön
vizsgálathoz kivételesen oly nők is
b o csáth ató k , kik le g a lá b b n é g y polgári v a g y felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6 . §. A vizsgálat helye és alakja.
A rajztanításra k é p e sítő vizsgálatok az orsz. m agyar kir. rajz tanárképző intézetben (B udapest, Andrássy-út 7 1 . sz.) é v e n k é n t rendszerint junius hó m ásodik felében tartatnak meg. *
Felsőbb kereskedelmi iskolai érettségi
a középiskolai rajztanárképesítő vizsgálatra nem vall. és közokt. m in. rend.)
b izon yítván yn yal biró jelentkezők bocsáthatók.
(1897. évi 6 8 ,0 12
4i
A képesítő vizsgálat két részből á l l : a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz nálata m eg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, k ik n e k zárt helyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.
7- §• A képesítő vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték I.
KÖZÉPISKOLÁI
ES K O Z E P F O K U
IPARISKOLAI
RAJZTANAROK
VIZSGÁLATA.
A) K ik mind a s~abadké^i rajiból, mind a rajtoló geometriából nyernek képesítést. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai : a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akt); rendelkezésre álló idő 3 óra. b) Ékítm ényes ra jz o lá s: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és a feladat e g y részének teljes k id o lg o z á sa ); idő i o óra. c ) Iparművészeti rajzolás és tervezés : színes ékítménynek vagy valamely iparművészeti tárgynak tervezése; idő 15 óra. d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kim utatására; idő 5 óra. e) Ábrázoló geom etria és perspectiva : valamely geom etriai testcsoport v a g y egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv k é p é n e k és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá gítás feltétele mellett, rövid írásbeli m agyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti
p e r s p e c t i v a : geom etriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra. g)
Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,
e g y részletnek teljes k id o lg o z á s á v a l; idő ^ óra.
42
h)
M agyar
nyelvi
írásbeli
dolgozat
a
m űtörténelem ből,
nevelés-oktatástanból, v a g y irodalomból vett valam ely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geometria. A p la n im e triá b ó l: a térelem ek viszony lagos v o n a tk o z á sa i; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, projectivitása, transversalisai és területe; a kör és vonatkozásai a té re le m e k re ; kerülete és területe; kúpszeletek e le m e i; czikloidok, evolven sek és csigavonalok. A ste re o m e triá b ó l: a térelem ek viszony lagos v o n a tk o z á sa i; a szögletes testek, henger, kúp és g ö m b szár maztatása, e g y b e v á g ó sá g a , szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok. b) Ábrázoló geom etria. Ábrázolás eg y és több képsíkon ; a tér elem ek viszonylagos v o n a tk o z á sa i; a síkidom ok áb rázo lása; a szög letes testek,
henger,
kúp és forgási testek ábrázolása; relativ
vonatkozásaik a térelem ekre és e g y m á sra ; megvilágítási viszonyok ábrázolása; a derékszögű és ferdeszögű axonom etria elemei. c) P e rsp e c tiv a . P e rsp e c tiv k é p e k szerkesztése az átmetszés módszere alapján. A térelem ek czentrális ábrázolása, viszonylagos vonatkozásai.
S e g é d m ív e le te k
korlátolt
képsíkon.
Sík id o m o k
czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek, f
testcsoportozatok ábrázolása. Arnyékszerkesztés. d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó csontok,
inak, izmok
idomai,
kölcsönös
aránya
és
mozgása
törvényei. e ) M űtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, G ö r ö g o r s z á g és R ó m a , a k ö z é p k o r és renaissance műtörténelme. f ) N e v e lé s - és oktatástan kapcsolatban a p sy c h o lo g ia és a logika elem eivel.
Az általános elvek és szabályok ismerete és
ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A k ö z é p iskola
s z e r v e z e t e : rajzi
segédeszközei.
és
szépírási
tanterve
és ezen
oktatás
A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jeleseb b
m űvek ismerete. A m agyar közoktatásügy fejlődésének története, különös tekintettel a középiskolára.
c])
6
M a g y a r nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése. B) Csupán szabadkézi rajz tanítására képesítő vizsgálat. [. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A ) alatt. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai : a) Elemi g eo m e tria : a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre. b) Anatómiai alaktan. c) Műtörténelem és stiltan. d) N e v e lé s - és oktatástan. e) M a g y a r nyelv és irodalom. Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben. C) Csupán rajzoló geometria tanítására képesítő vizsgálat. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai : a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő
óra.
b) Ékítm ényes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és eg y részlet teljes kidolgozása); idő 1 0 óra. c) M űhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb m é re tekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kívánt nagyság ban ; idő $ óra. r
d) Építészeti rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kimuta tására; idő
óra.
f
e) Ábrázoló geom etria és p ersp ectiva: valamely geom etriai testcsoport
vagy egyszerű
műszaki tárgy
derékszögű és
per
spectiv k ép én ek és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli m agyarázattal; idő 6 óra. %
f)
Szemléleti
perspectiva ; geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árn yékolás sal ; idő 2 óra. g) M intázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, egy részletnek teljes k id o lg o z á sá v a l; idő =5 óra.
44
h)
M a g y a r nyelvi Írásbeli d o lg o z a ta műtörténelemből, n ev elés
oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tá rg y ró l; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt. Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek, ha
az A )
alatti
képesítést m eg akarják szerezni, a tananyag-
különbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni. f
II.
f
/
t•
TANITOKEPZO
INTEZETI
RAJZTANAROK
TANMŰHELYI
RAJZTANITOK
ES P O L G Á R I KEPESITO
ISKOLAI
VALAMINT
IPAR-
VIZSGÁLATA.
1 . Zárthelyi vizsgálat tárgyai. a) A lakrajzolás: fej domború mintáról; idő 5 óra. b) Ékítm ényes r a jz o lá s : domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő 1 0 óra. c) M űhelyi rajzolás: valam ely műipari tárgynak főbb m é re tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt n agyság ban ; idő 5 óra. f
d) Építészeti rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kimuta tá sá ra ; idő 5 óra. e) Á brázoló geo m etria és p e rs p e c tiv a :
valam ely
test v a g y testcsoport derékszögű és p ersp ectiv
geom etriai
képének
á b rá
zolása, rövid Írásbeli magyarázattal. A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és az árnyék
szerkesztése
is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.
Idő 6 óra. Szemléleti
p e r s p e c tiv a :
geom etriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árn yék o lás sal ; idő 2 óra. g) Mintázás : féldom ború ékítm ény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o lg o z á s á v a l; idő
óra.
h) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a m űtörténelemből, n ev elés oktatástanból v a g y irodalom ból vett valam ely t á r g y r ó l ; idő 5 óra. i) Szépírás: próbaírás m agyar és német folyó- és r o n d e -ir á s s a l; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
45
a) Elem i g e o m e tria : a planimetria és stereometria ismerete izonyító a l a p o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre. b) Ábrázoló g e o m e tria : az egy és több képsíkon való derék szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidom ok ábrázolása, egymáshoz való helyzetök, valódi nagyság és h ajlás): a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk sz e rk e sz té se ; ugyanezen feladatok m egoldása a kúp, henger, gö m b - és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben. c) P e r s p e c t iv a : az átmetszés m ó d s z e re ; a czentrális vetítés elvei (pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok e lm é lete ; egyszerű tárgyak perspectiv á b r á z o lá s a ; a perspectiv árn yék szerkesztés elemei. d) M űtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, G ö rö g o rsz á g , R ó m a , a középkor és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete. e) N e v e lé s és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika e l e m e i v e l : az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépirási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás oktatás irodalma, oktatásügy
a jelesebb
fejlődése
művek ismerete. A m agyar n ép
története,
különös
tekintettel
a polgári
iskolára és tanítóképezdére. f) M a g y a r nyelv és irodalom. Az ujabbkori m agyar irodalom áttekintése. Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha az I. alatti képesítést m eg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
4 ‘>
111.
1.
IPAROS TANONCZISKOLAI
R A J Z T A N 1T O K
K E P E S 1TO
VIZSGÁLATA.
Zárthelyi vizsgálat tárgj'ai:
i) Ékítm ényes
rajzolás
féldomború
mintáról
árn yék o lással;
idő i o óra. b)
M űhelyi rajzolás: valam ely műipari tárgynak főbb m ére
tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt b á n ; idő 5 óra. f
c) Építészeti rajzo lás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 1 0 óra. t
d) Ábrázoló geo m etria és p e rsp e c tiv a : testek
derékszögű
ábrázolása
egyszerű geom etriai
á rn y é k sz e rk e sz té sse l;
ugyanezen
testek p ersp ectiv k ép én ek ábrázolása ; idő 6 óra. e) Szemléleti
p ersp ectiva:
geom etriai
szemlélet alapján szabad kézzel való
testek
ábrázolása
csoportjának á r n y é k o lá s s a l;
idő 2 óra. f) M a g y a r nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból v a g y az irodalom ból vett valamely tárg yró l; idő
óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgj'cii: a)
Elemi g e o m e tr ia : A térm ennyiségek általáb an ; a vonalok
helyzetei a sík b a n ; idomok k e le tk e z é s e ; egyenesvonalú síkidom ok e g y b e v á g ó s á g a , hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, k o sár- és csigavo n alak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidom ok és a k ö r kerü letén ek m eg h atáro zása.T estek ismertetése ; ezek felüÖ lete és térfogatának kiszámítása. r
b) Ábrázoló geom etria : A vetítés f o g a lm a ; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. H asáb , henger, gúla, kúp, g ö m b és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése. c) P e r s p e c t i v a : A l a p f o g a l m a k ; egyszerű geom etriai testek és testcsoportok
p ersp ectiv
k é p e in e k
szerkesztése
hozzáférhető
irán ypontok és alaprajz segítségével. d) O ktatástan kapcsolatban a p sych o logia és logika elem ei-
v e i : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, ta n te r v e ; tanesz közök, vezérkön yvek ismerete. A rajzoktatás módszere. e) M a g y a r nyelv és ir o d a lo m : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése. IV. T A N Í T Ó N Ő K É P Z Ő I ,
POLGÁRI
ÉS F E L S Ő B B
KÉPESÍTŐ
LEÁNYISKOLÁI
RAJZTANÍTÓNŐK
VIZSGÁLATA.
1 . Zárthelyi vizsgálat tárgyai: a) Alakrajzolás : fej domború m in tá ró l; idő ¡5 óra. b) Ékítményes rajzo lás; a ) Ékítmény rajzolása domború mintáról árn yékolással; az egésznek felvázolása, a feladat eg y részének teljes ki dolgozása; idő 10 óra. *
fi) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női kézim unkára; idő 5 óra. c) A q u a re ll-fe sté s: élő növényről vagy csendéleti mintáról; idő 5 óra. f
d) Ábrázoló geom etria és p ersp ectiva: testek derékszögű ábrázolása; perspectiv
k ép én ek
egyszerű geom etriai
árnyékszerkesztéssel;
á b r á z o lá s a ;
rövid
Írásbeli
ugyanezek
magyarázattal ;
idő 6 óra. e) Szemléleti
perspectiva:
geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árn yékolás sal ; idő 2 óra. f ) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely
tárgyról;
idő
3 óra. g) S z é p ír á s : próbaírás magyar, német és ro n d e -írá ssa l; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi g eo m e tria : a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre. b) Műtörténelem és stiltan : a régi keleti népek, G ö rö g o rszág , R ó m a , a középkor és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i; az ezekben fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
c) N e v e lé s - és oktatástan kapcsolatban a p sy c h o lo g ia és lo g ik a e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok és ezekn ek alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leán y iskolák czéljai és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépírás-tant e r v e i ; ezen
oktatás segédeszközei.
A rajz- és szépírásoktatás
iro d alm a; a jelesebb művek ismerete. d) M a g y a r nyelv és irodalom : Az ujabbkori m agyar irodalom áttekintése. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából.
O ly jelöltek, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlőértékű hazai képesítő o k le v e le k kel m egfelelő k é p e s s é g ö k e t a vizsgálat valam ely tárgyából hitele sen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölment h e t ő k .*
9- §• Oklevél.
A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, m egfelelő o k le v e le t kap, melyet Ezen fokozat
az
elnök
és
o klevélb en (kitűnő,
a vizsgáló bizottságnak felsorolandok
a
jegyzője
vizsgálat
dicséretes, jó, elégséges)
tárgyai
ír alá. azon
jelzésével, m elyet a
jelölt az e g y e s tárgyakból kiérdemelt. 10. §. A vizsgálat ismétlése.
A vizsgálat ki nem elégítő ered m é n y e esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához k é p e st egy, esetleg két év múlva a vizsgá latot kijavíthatja, illetőleg ismételheti.
A rajztanárképző ama növendékeit, kik rajztanítói vizsgálatra az elem i és polgári iskolai tanítói oklevél megszerzése
után jelentkeznek, a neveléstanból s
a m agyar irodalomtörténetből való vizsgálattevés kötelezettsége alól a vallás- és közoktatásügyi
m inister
korra fölmentette.
1897. évi 67.306. sz. rendeletével
egyszer s m in d e n
49
A ki második ízben m egkisérlett vizsgálaton sem k é p e s k i elégítő eredm ényt felmutatni, azt csak legalább eg y évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy v é g k é p vettetett-e vissza, megemlítendő. i i. §. Vizsgálati díjak.
A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat m eg kezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. K ieg észítő vizsgálatért fél díj jár. 12. §. Ügykezelés.
A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, m elyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s m elyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végezté vel jelentésével
együtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez
terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi.
Külföldi oklevelek.
K ü lfö ld ö n nyert rajztanári és rajztanítói o k levelek
M agyar-
ország területén csak a k k o r válnak érvén yesek k é, ha a vallás- és közoktatásügyi
minister azokat,
a
vizsgáló
bizottság
javaslata
alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg. Értesítő
1 8 9 9 — 1 000.
4
A MAG Y A R KIR. R A J Z T A N Á R - V I Z S G Á L Ó BIZOTTSÁG.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 18 9 9 -b e n tar tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartamára az 18 9 9 . évi június hó
14 -én
3 6 ,6 3 2 . számú rendelettel a m. kir. rajztanár
vizsgáló bizottság eln ö k évé Keleti Gusztávot, az orsz. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatóját, alel nőkéivé Fölser István mű egyetem i ny. r. tanárt és Schulek Frigyes kir. tanácsos, műépítész és rajztanárképző intézeti tanárt; tagjaivá pedig Dr. Lippich Eleket, mint a ministerium művészeti osztályának vezetőjét, to v á b b á a tud. egyetem , a Jó zsef-m ű eg yetem , a mintarajziskola és rajztanárképző-, a polgári iskolai tanító, valamint tanítónő és ó vó n ő képző, az iparművészeti
iskola, az áll. közép iskolák
és
felsőbb leányiskolák
képviseletéü l Dr. Pasteiner Gyulát, Rauscher Lajost, Bal ló Edét, GyulayLászlót, Kovách Gé^át, Nádler Róbertot, Pórs~ász Józsefet, Székely Bertalant, Hollós Károlyt, Péterfy Sándort, Benczúr Bélát, Loránfi Antalt, Dr. Badics Ferenciét, S^uppán Vilmost, Kolbenheyer Gyulát, Karlovs^ky Bertalan és M ednyáns;ky László báró fe s tő m űvészeket, Hus^ka József IV. kér.
főgymnasiumi rajztanárt és
Dr. Radnai Re^sö, min. titkárt nevezte ki. A bizottság jegyzői teen d őin ek végzésével Dr. Radnai R e 's ő bizatott m eg az 1 8 9 3 . évi 4 4 ,2 0 8 . sz. rendelettel.
AZ I N T É Z E T T Ö R T É N E T É B Ő L
E ö t v ö s J ó z s e f báró, az országnak az alkotmány helyreállítása
•után első közoktatásügyi minisztere, minisztersége utolsó éveiben élénken érezte hiányát oly szakiskolának, melyben az országnak művészetre termett ifjúsága alapos előkészületet szerezh essen ; és ugyanezen eszmemenet fonalán szükségét látta oly tanintézet lé te sítésének, mely a nyilvános rajzoktatásnak hazánkban réges régóta elhanyagolt ügyén lendítve hovatovább a közízlésnek ébresztője és fejlesztője legyen. El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugateurópai m űvé szeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, h ogy e téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas/
latokat tétetett magának. íg y képződött e g y országos műiskolának s azzal kapcsolatos rajztanárképzőnek tervezete, mely már a valósulás stádiumába lépett volt, midőn a nagy férfiút a halál elragadta. S o k szép terve valósítlan maradt. A műiskola terve azonban jobb sorsban részesült. E ö T v ö s - n e k a miniszteri széken mély belátású és k e g y e le te s utódja, Dr. P a u l e r T i v a d a r , előd jén ek eszméjét m agáévá tévén, erélyesen felkarolta és életbe léptette. A művé szeti szakiskola ugyanazon rendeltetéssel és szervezettel, mely eredeti tervezőjének szeme előtt lebegett, az országgyűlés által ff
megszavazott s O F e l s é g e által szentesített törvény útján P a u l e r T iv a d a r
közoktatásügyi miniszter által megalapíttatván, eg y e lő re
magán-lakházban, a Budapest-terézvárosi R o m b ach -u tcza 6. számú házában bérelt ideiglenes helyiségben, 1 8 7 1 október havában tény l e g megnyittatott. 4*
Az intézet működési irányának jellemzésein é r d e k e s n e k m utat kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban, az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K e l e t i
G usztáv
igazgatón kivül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és e g y segédtanárból,
kik
közül
Szék ely
B ertalan ,
történelmi
festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F r i g y e s , akad. építész, a% építészeti és ékítményi szakot; I z s ó M i k l ó s , ak a d é m ia i szobrász p ed ig a mintázást tanította. M int segédtanár a figurális rajz és festészet szakmájában G r e g u s s J á n o s akad. festő m ű k ö dött. R e n d k ív ü li tanárok voltak
elméleti szakmából: P l ó s z PÁLr
orvostudor, egyet, magántanár, a boncban, — H á a s J ó z s e f , m. kir. honvédfőhadnagy, a katonai helys^inraj^ számára.
ábrázoló mér
tani és távlattant S c h u l e k F r i g y e s rendes tanár vállalta magára. Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte m eg m ű k ö d ését az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen k e d vező fekvésű és szűk h e ly isé g e k b e n öt évet töltött. A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s az e re d e tile g bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb la k osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három em eletén. Ily módon az évi lakbér közel
1 1 , 0 0 0 forintra e m e lk e d e tt.
M ind
amellett a tanhelyiségek csak igen kis m értékben feleltek m eg a művészi oktatás külön igényeinek.
A földszinti mintázó-termek
n ed vesek voltak, s az ifjúság e g é sz sé g é re károsnak bizonyultak. S ú ly o sa b b szobormintákat az em eleten fölállítani nem lehetett. Az épület nyugatra fe k v ő hom loksorán az elháríthatatlan napfény jelen téken yen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az a m ú g y is hiá nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószínűség, h o g y a szemben fek v ő földszintes ház helyén rövid idő alatt három em eletes lakház fog fölépülni.
Ilyen fizikailag gátló s a tanári
testület, valamint a tanuló ifjúság munkakedvé', lohasztó k ö r ü lm é nyek között, a természetszerű fejlődés és g y a r a p o d á s szem pontjá ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely p e d ig é le tre v a ló sá g á n a k jeleit már fennállásának m ásodik évéb en , az
1 8 7 3 - i k évi bécsi
55
közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárcza gondjai T r e f o r t Á G 0 S T 0 N - r a szálltak át, ki teljes mérvben mél tányolta az iskola igazgatósága által több izben nyilvánított a g g o dalm akat.
Az
intézet
czélszerűbb
elhelyezésének
szükségéről,
valamint minden szakférfiú, úgy a helyszínén szerzett tapasztalás ból csakham ar a miniszter is meggyőződött. A bérház egyszerű változtatása g y ö k e r e s orvoslással nem biztatott. A kikerülhetetlen ad aptiók ez esetben újra sok gyümölcstelen költséget okoztak volna. Másrészt az intézetnek tetemes évi lakbérösszege, kamatul tekintve, már is oly tekintélyes tőke-összeget képviselt, mely az iskola szükségeinek szerény mérvben m egfelelő külön tanépület em elésére e lé g sé g e sn e k Ígérkezett. Ezen megfontolások döntőleg hatottak a miniszterre.
M egvásárolta tehát a most Andrássy-út
és Izabella-utczára szolgáló egyik saroktelket és felhívta az intézet tanári karát, hogy az országos mintarajziskola és rajztanárképző szükségeinek minél teljesebben megfelelő, egyszerűen, de csínnal é p ü le n d ő házára a tervet elkészítse. Az intézet tanártestülete a feladat végrehajtásával, közös megállapodás alapján, R a u s c h e r Lajos
építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát
bízta meg, ki a beléhelyezett bizalomnak sikeresen m egfelelt egy ép oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely c s e kély módosítással a miniszter által elfogadtatván, az új iskolaház fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. M a g a az építkezés gyorsan folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az intézet az 18 7 5 76-iki tanév végével a nyári szünidők alatt már az új tanépületbe átköltözhetett, s az új 1 1 8 7 6 ;77-iki > tanévet ugyan ott m eg is nyithatá. Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a körül mény, hogy az 1 8 7 7 / 78-iki tanévben felsőbb helven jóváhagyott új tanterv és rajztanárvizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv nemcsak magasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín vonalát is emelé. A tanulók többsége nagyobb és kellőbb
elő-
készültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett tanévben oly nagy volt ia téli félévben 1 16, a nyáriban 7 1 1 , hogy
S4
tö b b e t az intézet be sem fogadhatott. A k ö v etk ező é v e k b e n a látogatásnak ez az aránya m integy állan d óságot nyert. Az intézet eleinte évenkint, utóbb két évenkint kiállítást re n dezett saját h elyiségeiben n ö v e n d é k e in e k munkálataiból s e k iál lítások úgy a sajtó, mint a közönség részéről m in d en k o r méltánylattal és elismeréssel fogadtattak. E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és világtárlaton vett részt; így már az 1 8 7 3 - i k évi bécsi világkiállítá son, to v á b b á az 1 8 7 8 - i k évi párisi világtárlaton s a reá k ö v e tk e z ő évben —• mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári országos kiállításon is, hol m ű k ö d é s é n e k majd minden ágát bemuff
tatta. E sik erek felett O F e l s é g e 1 8 7 9 . évi márczius hó 1 i-én kelt k e g y e s leiratában le g m a g a s a b b elism erését fejezte ki. M e g je le n t az intézet az i 8 8 í - i k évi budapesti országos kiállításon is e lé g g é ✓
bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillonban
í o o D méternyi 1rekeszben
d ködését
és sikerültebb tanulóm űveinek több ezernyi példányában. 1 8 8 7 - b e n a deési kiállításon, 1 8 8 8 - b a n p ed ig a pécsi kiállításon volt a szak iskola ujabb tanuló-m űveinek némi mutatványával képviselve. M in t az intézet fe jlő d é s é n e k előmozdítására irányuló mozzanat, k ie m e le n d ő a gyakorlati Jestés^eti szakosztálynak az 1 8 8 2 / 8 3 -iki tanévben L o t z K á r o l y hírneves hazai mesterünk vezetése alatt történt megnyílta és szabályszerűen megindult m ű köd ése. Az új festészeti műteremben, mely térszűke miatt e g y e lő r e az országos z e n e a k a d é m ia é p ü le té n e k
n e g y e d ik em eletén talált elhelyezést,
utóbb azonban az említett tanár vezetésére bízott, újonnan szer vezett
festészeti
m esteriskolával
együtt,
az
e p r e s k e r ti
e czélra épült házban talált elhelyezést, — naponkint
telken 6 óráig,
élő minták után rajzolnak és festenek a n ö v e n d é k e k . Ez intéz mény jó ték o n y hatása fő le g abban nyilvánul, h ogy az országos mintarajziskola művész n ö v e n d é k e i most már fejlettebb műszaki k é p e s s é g g e l lép h etn ek át a k á r a budapesti m e ste risk o lá k b a , a k á r a külföldi művészeti a k a d é m i á k b a . Azóta ez intézetnek S t r ó b l
55 A lajos
tanár v e z e t é s e
alatt álló szobrászati
osztálya
is külön
e l h e l y e z é s t nyert u g y a n c s a k az e p r e s k e r t i m ű v é s z t e l e p e n külön e czélra e m e l t é p ü l e t b e n .
A fametszészet (xylographia), mely a mintarajziskola egyik szakosztályát képezte, az
1 8 8 3 . évben v é g le g az iparművészeti
iskolához csatpltatott. E helyett az intézet tanrendje 1885 óta két új elméleti tárgygyal szaporodott. Az eg y ik a nevelés- és oktatástan, mely azon körülményre való tekintettel rendszeresíttetett, hogy az intézet növendékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a pasdagogiai ismeretekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával, mint rendkívüli tanár, P é t e r f y S á n d o r kir. tanácsos, a VI. kér. állami polgári tanítónőképző volt tanára bízatott meg. A másik a műtörténelem, melyet az intézet n öven d ék ei több évig a tud. egyetem en hallgattak. Ennek a tantárgynak a rajztanárjelöltek és művésznövendékek külön igényeihez mért előadása mindinkább szükségesnek mutatkozván, annak előadására a vallásés közoktatásügyi ministerium dr. P a s t e i n e r G y u l a
tud. e g y e
temi ny. r. tanárt hívta meg, ki is a művészetek történetéből külön előadásokat tart a férfi és a női n ö ven d ék ek részére. A vízfestés tanítása, különösen a nő n ö v e n d é k e k re való tekin
tettel, mellőzhető nem volt s C s á k y A l b i n g r ó f vallás- és közoktatásügyi miniszter 18 9 3 -b a n a vízfestés tanítására új tanszéket állított fel, melyre N e o g r á d y A n t a l akad. képírót nevezte ki. Az 1 8 8 7 / 88-iki tanévben lépett életbe az a rendelkezés, melylyel a rajztanárképzői tanfolyam három évről négy évre terjesz tetett ki. A rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett több évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az intézet azon növendékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába de a fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály mellő zésével mindjárt az első szakosztályba vétetvén fel, három évi tanfolyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs
S6
gálatokat több esetben v a g y épen nem, vagy oly g y e n g e sikerrel állották meg, mely a nyilvános rajzoktatás kívánalmaival és föl tételeivel m eg nem egyezik. N a g y o b b része az ily n ö v e n d é k e k n e k ugyan magától is belátta azt, h o g y a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a hosszabb gyakorlatot igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel m egaján dékozott n ö v e n d é k e k n e k sikerül, minélfogva a közepes tehetségű s g y e n g é b b előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani. E zek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely tény leg igen e re d m é n y e sn e k bizonyult. Az intézet már az első évektől kezdve nőket is fogadott be n ö v e n d é k e i közé, a mennyire a helyi viszonyok m e ge n g ed ték , és p e d ig úgy m űvésznövendékeket, mint rajztanítónő-jelölteket is. Eleinte igen korlátolt volt ezek száma, de utóbb, az intézet b ő v ü lésével, e g y r e többen jelentkeztek, különösen midőn ezelőtt nehány évvel a külön vezetés alatt fennállott női festészeti tanfolyam is, m elynek
tanára
Ebner
Lajos
akad. képíró
volt,
az
intézet
k ö r é b e vonatott, a n ő -n ö v e n d é k e k létszáma évenkint 5 0 — 60-ra emelkedett, s m ég így is igen sok jelentkezőt kell évenkint vissza utasítani. ★
Az 18 9 5 / 9 6 . tanévnek az orsz. mintarajziskolára is kiható le g fontosabb esem én ye volt az ezredéves országos kiállítás. melyben a mi intézetünk is részt vett. A n ö v e n d é k e k munkái a kiállítás közoktatásügyi csoportjában r
684. sz. a. voltak kiállítva. Es p e d i g : Alakrajzok és fe s tm é n y e k ; falfestészeti kompozicziók, szabadkézi ékítményes, iparművészeti, műhelyi, építészeti, mértani, látszattani- és bonczalaktani rajzok. Vízfestm ények,
mintázati és szobrászati
tanulmányok. V é g ü l az
általános rajzoktatási módszerek feltüntetésére alkalmas rajzsoro
57
zatok, m elyek főleg csak a szakközönség érd ek lő d ésé re számítólag voltak bemutatva. A millenniumi kiállításon az orsz. mintarajziskola és rajztanár képző mint állami intézet versenyen kivül állott. M ind azonáltal a negyedszázados fönállása alatt kiérdemelt közelismerésnek jelét üdvözölhette az intézet egyrészt az állami nagy aranyérem jelképében, mely az ezredéves kiállítás alkalmából az intézet
igazgatójának
jutott,
valamint több másnemű kitün
tetések sorában, m elyekben az intézet egyes tanárai részesültek. * Az országos mintarajziskolát
és
rajztanárképzőt e g y
nagy
fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította életbe.
H é zag p ó tló hivatásának lelkiismeretes betöltése 26 évi
fennállása alatt megszilárdította helyzetét hazánk felsőbb körű tanintézetei, szakiskolái sorában.
S azért évről-évre
szélesebb
alapra helyezkedve és kom oly czéljainak minél teljesebb valósí tása végett mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a to vábbfejlődés biztosítékaival is dicsekedhetik. N a g y horderejű ujabb lendületnek alapját nyerte az intézet azáltal, hogy a tanépület Izabella-utczai szárnyának nagyobb mérvű pótépítkezése az 18 9 5 / 9 6 . tanév alatt kiépült, mi által az intézet régóta szükségelt ujabb
mű- és tantermek sorával kibővülvén,
jövőre több irányú tanműködését is szélesebb alapra fektetheti. Az újonnan nyert helyiségek egyrészét az intézet már az 18 9 6 / 9 7 . tanév folyamán vehette igénybe, nagyobb része azonban csak az 18 9 7 / 9 8 . tanévben volt használatba vehető.
)
Az intézet szervezetében az 18 9 7 / 9 8 -ik i tanévben lényeges változás történt. Az intézet k eletkezésekor kettős czél lebegett az alapítók szemei előtt. Egyrészt módot kellett nyújtani a hazai teh etségekn ek arra, hogy
magukat
itthon képeztethessék,
s a külföldet már csak
*>t* c»
tanulmányaik
betetőzése
végett
kelljen
felkeresniük,
másrészt
go n d o sk o d n i kellett szakszerűen képzett tanerőkről a rajzolásnak a középiskolákban való sik e re se b b oktatására. A mintarajziskola tehát
nem csak
saját
n ö v en d ék ein ek
művészi
képzését
tekinti
feladatának, hanem az általános rajzoktatásnak is szolgáltatja a hivatott tanerőket s e közvetett hatása, melylyel az ifiu nem zedékben a művészet iránti fo g é k o n y sá g o t fejleszti, a művészet számára é r d e k lő d ő közönséget nevel már a középiskolákon s a teh etség öntudatra é b re d é sé t ideje korán elősegíti, nemzeti k ö zm ű v elő d é sünk szempontjából kiváló jelentőséget kölcsö nö z ez intézetünknek. Az intézet szervezetét elejétől fogva ez a kettős czél szabta me (r A n ö v e n d é k e k rendeltetésükhöz képest ném ileg eltérő m ér tékben vettek részt az átalános o k t a t á s b a n ; az ezen átesett, hala dottabb n ö v e n d é k e k azonban már külön-külön szakosztályokban készültek választott hivatásukra. így a rajztanárképző tanfolyam mellett külön osztályok voltak az intézetben a festők, a szobrászok és m ég e g y külön festészeti osztály a nők részére. Ez intézet, mint azt az 1 0 9 7 . évi május hó 10 -én kelt 3 9 3 5 . sz. vallás- és közoktatásügyi annyira
fejlődött,
hogy
ministeri utóbb
rendelet k e g y e s e n
említett
osztályai
most
elismeri, már
a
művészi képzés é r d e k é b e n önálló szervezettel voltak elláthatók. N e vezetesen
a Lotz K á r o l y és Stróbl Alajos tanárok vezetése
alatt, helyileg már különvált g y a k o r ló
festészeti és szobrászati
osztályok, mint önálló mesteriskolák, s az E b n e r L a jo s tanár v e z e tése alatt levő,1 e r e d e t ile o g különben is önállóan szervezett női festészeti tanfolyam, mint m. kir. női festőiskola, az anyaintézet ből kiváltak. Ezen osztályok önállósítása azonban az intézet eredeti czélját m eg nem változtatta, mert k ö r é b e n maradt a rajztanárképzés s a m ű vészn öven d ékek k é p z é s e ; míg az új intézeteknek feladata a m ag asa b b művészi kiképzés, am inthogy ezek magvát k é p e z ik a felállítandó m agyar képzőművészeti a k a d ém iá n a k .
59
A rajztanárképzést ezen változtatás nem é r in t e t t e ; azonban a m űvésznövendékekre nézve új szabályzat lépett életbe, melyet a vallás- és közoktatásügyi
minister úr
18 9 7 . évi 4 4 ,4 0 9 . sz. a.
hagyott jóvá. Az intézet szervezetében történt változás a tanári testület ki egészítését vonta maga után. A művésznövendékek alakrajztanítására szervezett tanszék B a l l ó E d é r e , a ki intézetünknek edd ig is Ö tanára volt, bizatott; helyére A g g h á z y G y u l a iparművészeti ff
iskolai r. tanár helyeztetett á t; a nők részére újonnan felállított geometriai tanszékre K o v á c h G é z a iparművészeti iskolai tanár rendes tanárul, az ékítményes rajz tanítására p e d ig E r d ő s s y B é l a segédtanárul neveztetett ki, míg az iparművészeti rajz tanítására kisegítőül D ö r r e T i v a d a r reáliskolai tanár hivatott meg. A budai psedagogium mellett fennállott rajztanfolyam megszűn vén, a vallás- és közoktatásügyi ministerium a polgári iskolai rajztanítójelöltek képzését is intézetünkre bízta. A megszűnt rajztan folyam tanárai közül G y u l a y
L ászló
és H a v r a n e k
Ferencz
intézetünkhöz helyeztettek át. Az 18 9 7 /9 8 -ik i tanévben már külön tanterv és órarend szerint folyt az oktatás a rajztanár és a rajztanítónő-jelöltek, külön a mű vésznövendékek részére. Ez által elháríttatott az a nehézség, mely a rajztanárjelöltek és a m űvésznövendékek együttes oktatásából származott s az új tanterv egyszersmind biztosíték arra, hogy inté zetünk kettős feladatának a jövőben fokozottabb mértékben fo g megfelelhetni. A folyó 1 8 9 9 — 1 900-iki tanév elején igen nagy számban jelent keztek olyanok, a k i k intézetünk növendékei kívántak lenni. H a b á r a rendelkezésre álló hely szűk voltára s a kitűzött tanczél e lé ré sé nek biztosítására való tekintettel csak olyanok vétettek fel, a kik a megfelelő előképzettséget igazolták, még így is ic)i növendéket kellett felvenni, s így az első tanfélévben a n öven d ékek száma az előző tanévi létszámot tizenkilenczczel meghaladta. A növendékek nagy száma miatt szükséges volt az e g y e s taná rok túlnépes osztályainak megosztása s e czélból részben új tan
< )0 erő k alkalmazása. így N e o g r á d y
A n tal,
a vízfestészet rendes
tanára, megbizatott a III. női osztályban az alakrajz tanításával; Hegedűs
L ászló
festőművész p e d ig a művésznövendékeknél az
aktrajzolás tanításában segédkezett. Az osztályok
különválasztása a külön
czélokra
berendezett
tanterm eknek más időben, más tantárgy igényeihez mért átalakí tását, úgyszintén a tanórarend megváltoztatását tette szükségessé. Mindezen nehézségek azonban mindjárt a tanév elején legyőzettek s az oktatás zavartalanul folyt. Az első tanfélév végén az intézet n ö v e n d é k e in e k a legutóbbi tanévek folyamán az intézetben készített munkálataiból kiállítást rendezett. Ezekből a m unkálatokból válogattattak ki az k>oo. évi párizsi nemzetközi kiállításra kiküldött tárgyak. A párizsi kiállítá son intézetünk a művészeti oktatás csop ortjában vesz részt s k iál lításunk rendezésére V á r d a i S z i l á r d rendes tanár küldetett ki. A húsvéti szünetek alatt a n ö v e n d é k e k az intézeten kívül készí tett munkálataikból rendeztek kiállítást. Az osztályvizsgálatok junius hó első felében v o l t a k ; rajztanári képesítő vizsgálatok junius 15 — 28 -ik a
míg a
közt tartattak f
meg, m elyek n ek ered m én y érő l szóló jelentés az Értesítő végén található. A n ö ven d ék ek egészségi állapota általában kielégítő volt ugyan, de a halál mégis vett e g y áldozatot:
K irály
G yu la
IV. éves
rajztanárjelölt, intézetünk szorgalmas, ösztöndíjas n ö ven d ék e, czélja küszöbén, f. évi április 2 ^ -én jobb létre szenderült. F e gOJy e lm i tekintetben szigorúbb rendszabályok alkalmazására O j e g y esetben sem volt szükség.
AZ I N T É Z E T N Ö V E N D É K E I A L A P ÍT Á SÁ T Ó L AZ 1 8 9 9 / 1 9 O O - I KI T A N É V V É G É I G .
Abt Sándor 1890/91, 1893/94— 1895/96. Ács Ferencz 1893/94. Adamovics István 1872/73. Adamovics János 1873/74— 1876/77. 5. Ádler József 1883/84— 1885/86. Adler Mór 1884/85— 1885/86, 1887/88 1. Adlmann Gusztáv 1889/90 — 1892/93. Aggházy Dóra 1899/1 <;oo. Aggházy Margit 1898/99 — 1899 1900. io. Agorasztó Melanie 1889/90 — 1892/93. Ágoston János 1898/99—1899 1900. Agotha Imre 1878/79— 1883.84. Aigner Matild 1872/73 I. Albachari Berta 1891/92 I. 15. Albrecht Béla 1882/83 IAlbrich Mihály 1891/92— 1893/94. Angyalffy Erzsi 1877/78, 1881/82. Árkay Aladár 1887,88 I. Arnold Nándor 1875/76— 1877/78, 1879/80. 20. Áron Antal 1874/75— 1875/76. f
Auerbach Lipót 1889/90— 1893/94. Augusztinyi Gyula 1898/99— 1899/1900. Bachmann Károly 1891/92. Bacsa András 1890/91 — 1896/97. 25. Bacsák György 1890/91 — 1891/92. Bacskay Béla 1877/78— 1885/86. Bagó László 1871/72— 1876/77. Bajzáth Lajos 1878/79— 1883/84. Bajzáth Gábor 1887/88 I. 30. Bakos Tibor 1886/87— 1890/91. Baky Albert 1888/89. Balezer György 1898/99 — 1899 1900. Baletz István 1876/77. Bálint Benedek 1876/77—1879/80. 35. Balló Aurél 1890/91 — 1893/94. Balló Ede 1877/78 — 1880/81. Balló Emil 1891/92 — 1894/95. Balogh Gábor 1887/88. Barajevácz Szvetozár 1892/93 — 1895/96. 40. Baranszki Emil 1895/96—1897/98— 1898/99— 1899/1900. Baráthv Mihály 1876/77 —1879/80. Barcza Elek 1881/82— 1882/83. Barna Mária 1873/74— 1876/77.
* Az évszámok mellett látható római számjegyek ; I. II. azt jelentik, hogy az illető tanévnek csak első, vagy második felében volt növendeke. ^
*
6
2
Barsy Adolf 1888/89— 1890/91, 1894/95 — 1896/97. 45-Bártfay József 1891/92 — 1892/95. 75. Bartha László 1883/84 I. Bartók János 1887/88 11.-1888/89 1. Bartók Lajos 1872/73 — 1875/76,
Bentheim Arthur 1898/99— — 1899 1900. Berger Győző 1877/78— 1878/79. Berecz Alajos 1879/80—1880/81. Berényi József 1892/93 — 1893/94. Bertalan Sarolta 1890/91 — 1894/9 5 I. Berger Luiza 1884/85—1886,87— Bauer Trida 1898/99— 1899/1900. 50. Bauer Mihály 1890/91 — 1892/93. 80. Berzeviczy Béla 1898/99— Bauer Samu 1874/75, 1879/80 — 1899, 1900. 1883/84. Besenhofer Frigyes 1897/98 II. Baumgartl Boldizsár 1887/80— 1898/99— 1899, 1900. Biczó Géza 1871/72 — 1874/7>. 1890/91. Bay Lajos 1882/83 — 1883/84. Birkholcz Ágost 1885/86— Bay Mária 1898/99. 1889/90. Bizani Endre 1889/90— 1891 92. 55. Bay Vilma 1898/99. 85. Blaskovics Irén 1899/1900. Beck József 1879/80 I. Bécser János 1888/89— 1891/92. Bloch Kornélia 1896/97-1897/98189899 —1899 1900. Beder Károly 1872/73 I. Beer Zsigmond 189c; 1900. Blum Ella 1899, 1900. 60. Behr Dezső 1894/95—1897/98— Bltithgen Artúr 1 <’97 98 II. 1898/99. BockelbergA. Edward 1889/90 I. 90. Bocskay Béla 1076/77. Békésy Lila 1896 97— 1897/98. Béki Gyula 1899 1900. Bocskay István 1896^97-1897/9!íBellaagh Aladár 1897/98—1898/99— 1889/99. 1899/1900. Bodola Lajos 1879/80. Bellák Vincze 1895/96— 1897,98— Bodor Ferencz 1883/84-1887/88. 1898/99. Bodor Ida 1891/92-1894/95. 65. Bellony László 1890/91 — 1895/96. 1896,97. Benacsek Béla 1880/81 — 1882/83. 95. Bogár Arnold 1898/99. Bencs Berta 1898/99— 1899/1900. Borbély Gizella 1898/99— Bencze József 1887/88— 1890/91. 1899 1900. Bencze Zsigmond 1884/85— Borhegyi Mariska 1893/94. 1887/88. Boros Radó 1884/85 — 1888/89. 70. Bene Patriczius 1873/74. Boross Gyula 1873/74 —1878/79. Benedek Géza 1894/95. 100. Börötzffy Károly 1898/99— Beniczky Margit 1897/98 II. 1899 1900. 1898/99— 1899/1900. Borszéki Frigyes 1899 1900. I. Benkő Ilona 1895/96— 1897/98— Borszéki János 1882/83-1884/85. 1898/99. Borszéki Jenő 1884/85.
63
105.
110.
i i 5.
120.
125.
130.
Bortstieber Jenő 1889/90 II. Boruth Andor 1889/90 II. Bosznai István 1886/87-1800/91. BothMenyhért 1884/8 5- 1 886/87I. Br. Bothmer Sándorné 1889/901 894/9 5. Botka Mihály 1874/75. Bottay Kálmán 1877/78-1880/81. Böhm Antal 1880/81 — 1885/86. Böhm János 1877/78— 1880/81. Brachfeld (Parlaghi) Vilma 1877/78— 1878/79 I. Branisce Viktor 1894/95. Báró Braunecker Ernesztina 1882/83 — 1888/89, 1891/92— 1895 — 96. Braun Mihály 1885/86 II. — 1886/87 IBraun Miklós 1899/1900. Braunberger Salamon 1886/87 — 1888/89. Bruck Hermina 1891/92-1896/97. Bruck Miksa 1878/79— 1880/81. Bründl Ödön 1874/75— 1877/78. Bubics József 1897/98 II. Buccarich Manó 1872/73 — 1873/74. Buday Lajos 1894/95 — 1897/98. Bugarszky Timót 1874/75 — 1879/80. Bugát Imre 1894/95 — 1897/98. Bukovics Gyula 1872/73 II. Bulya György 1887/88 I. Bumbacsilla (Zobl) Irma, 1880/811884/85. Burány Béla 1872/73. Burger József 1889/90 II.— 1890/91, 1893/94— 1895/96. Burghardt József 1898/99 II.— 1899/1900.
Busitia János 1894/95 — 1897/98. Buzzy Mária 1878/79 I. 135. Bülch Károly 1891/92. Bzduch János 1896/97. II. Chabada Béla 1896/97— 1897/98. Csapó Gyula 1871/72— 1873/74. Császár István 1885/86 II. 140. Csebray Imre 1878/79. Cséfay Flórián 1875/76-1877/78. Cséka Károly 1871/72. Cseley József 1886/87— 1889/90. Cserépy Károly 1876/77 I. 145-Csergő Lajos 1894/95— 1897/98. Cserna Károly 1884/85-1888/89. Cserna Rezső 1898/99. Cserno Géza 1884/85. Csernovits Agenor 1873/74. 150. Csernovits Diodor 1873/74. Cservenák Gusztáv 1878 79 I. Csesznék Irma 1897/98-1898/991899/1900. Csiky István 1892/93 — 1895/96. Csink Ilona 1898/99—1899/1900. 155. Csizik Gyula 1875/76 -1878/79. Csók István 1882/83 — 1884/85. Csolnoky Károly 1884/85— 1887/88. Csordák Lajos 1883/84. Csordás József 1886/87. 160. Csörgey Zoltán 1887/88. Csukay Lujza 1896/97 I. 1897/981898/99— 1899/1900. Czapek Bruno 1894/95-1897/981898/99. Czeller Mihály 1882, 83 1Czóbel Gyula 1891/92— 1894/95. lój.Czölder Dezső 1896/97. II. Damkó József 1892/93 — 1896/97. Dancsics Ákos 1880/81-1886/87. Dávid Miksa 1893/94— 1 899/97,
64
170.
175.
180.
185.
190.
195.
Deák Géza 1888/89 1-, 1896/971897/98— 1898/99. Deák István 1898/99—1899 1900. Deák Miklós 1890/91- 1893/94. Décsey István 1875/76. Dékány Árpád 1881/82—1884/85. Demeter Róbert 1893/94— 1897/98. Demjanovich Tivadar 1880/81—1882/83, 1885/86. Demjén László 1882,83-1885/6. Demjén Zoltán 1879/80-1882/83, 1886/87 II. Deréky Anna 1888/89— 1889/90. Deréki Gyula 1873/74 II. Dienes Károly 1895/96-1897/981898/99. Diviaczky Rezső 1895/96-1897/98[898/99. Doby Irma 1892/95 — 1895/96. Doby Samu 1892/93 — 1895/96. Domsa Flavius 1897/98-1898/991899/1900. Doringer Anna 1893/94-1894/95. Dömötör Gábor 1885/86 I. Dömötör László 1871/72-1874/75. Dörre Tivadar 1 891,92-1892/93. Drescher Eugénia 1893/94— 1896 97. Drumár László 1899/1900. Dusek Ede 1889/90. Dvihally Albin 1876/77. Dvorcsák Ferencz 1879/80— 1884/85. Éber Sándor 1897/98 1898/99— 1899 1900. Eckert János 1882/83. Ecsy Ferencz 1878/79. Edvi Illés Aladár 1888, 89-1892/93. Edvi Iilés Ödön 1899/1900. r
____
Egerváry Ágoston 1872/73 — 1883/84— 1885/86. 200. Ehrenstein Zsigmond 1888/89— 1889/90. Eisenhut Ferencz 1875/76— 1876/77 I. Eisenkraut Arnold 1880/81. Eisert Margit 1895/94— 1897/98. Eiszler Zsigmond 1873/74. 205. Elhl Lajos 1875/76 -1876/77 I. Eleöd Judit 1888,89— 1892/93 Eleöd Karola 1888/89— 1892/93. Elischer Lajos 1875/76. Ellinger Emil 1889/90 1891/92. 210. Emresz Róbert 1899/1900 Engländer Fanni 1897/98 — 1898/99— 1899/1900. Eperjessy Imre 1898/99— 1899/1900. Epstein Győző 1899/1900 I. Erdőssy Béla 1889/90—1894/95. 215. Etter Gyula 1885/86 I. Fábry Kornél 1888/89. Fábry Mihály 1884/85 — 1885/86. Fajth István 1879/80— 1883/84. Faragó Lajos 1878/79 11. -1880/81. 220. Faragó Ödön 1897/98. Farkas Imre 1885/86— 1887/88. Farkas János 1892/95. Farkas István 1873/74. Farkas Miklós 1896/97. 225. Farkas Zeíin 1891/92— 1893/94. Farkasfalvi (Findura) Imre 1896/97— 1897/98 —1898/99— 189c; 1900. Fazekas Mariska 1873/74 11. — 1875/76. Fáy Sándor 1896/97. Fáy Zoltán 1872/73. 250. Fändrich Mária 1899/1900. • •
¿5
23 5.
240.
245.
250.
255.
260.
Färber Adolf 1881.82— 1882/85. Fegyveres Géza 1873/74 II. Fehérváry Etelka 1893. 94— 1896/97. 1 Feigenbaum Ignácz 1872/73. Fellegi Alajos 1885/86— 1888/89. Felsmann Alfréd 1890/91. Felsmann Mariska 1893/94. Fényes Adolf 1884/85 — 1886/87. Finger Róza 1892/93. Fischer Bódog 1884/85-1885/86. Fischer József 1881/82-1885/86. Fleischer Mihály 1892/93 — 1895/96. Fleischer Rezső 1883/84. Flesch József 1872/73. Flesch Miksa 1885/86 I. Fliesz Rezső 1873/74, 1877/78 I. Fliegl Kálmán 1898/99— 1899/1900. Flóris Áron 1879/80— 1880/81, 1885/86. Flóris Gyula 1880/81. / Dr. Fodor Arminné 1895/96 1896/97. Fodor Róza 1893/94— 1896/97 Forberger Magdolna 1899/1900 Forberger Andor 1896/97— 1897/98—1898/99—1899/1900 Fórián Gergely 1879/80-1881/82 Förstner Tivadar 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Fraenkel Ferenczné 1896/97— 1897/98— 1898/99. Frankovszky Gizella 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Freund Jenő 1896/97— 1897/98. Friedmann Bella 1892/93. FriedmannÁrm. 1873/74-1875/76 Frimm Jakab 1874 Értesítő 1890—1900.
265.
270.
Frischauf Ferencz 1897/98. Fuchs Margit 1899/1900. Fűnk Gusztáv 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900. Führer Rikárd 1892/93-1895/96. Fülöp Ferencz 1874/75-1875/76. Gaál József 1879/80 — 1883/84. Gaál Sándor 1886/87. GabaraVinczei 872/731.-1875/76, 1890/91 — 1891/92. Gál József 1892/93— 1895/96. ifj. Gál István 1898/99— 1899/1900. Gálóczy Dezső 1877/78 I. Ganovszky Ilona 1890/91. Garay Ákos 1882/83. Gasparecz Elemér 1897/98. II.— 1898/99— 1899/1900. I. Gasparik János 1892/93-1895/96. Gebauer Gizella 1891/92-1894/95. Géczy Aranka 1896/97-1897/98 — 1898/99— 1899/1900. Géczy István 1876/77 I. Gemziczky Irma 1894/95 I.— 1895/96. Gerdenich Claudine 1895/96— 1 897/98— 1898/99—1899/1900. Gerenday Béla 1878/79-1879/80. Gerhardt Alajosné 1891/92— 1894/95. Giffing Ida 1891/92— 1896/97. Gillemot Ödön 1886/87-1893/94. Gillming Olga 1896/97. Gindrich Hugó 1890/91. Glatter Ármin 1882/83 — 1883/84. Glatz Oszkár 1894/95. Glosz Géza 1883/84. Glück Károly 1893/94-1896/971898/99. Gobra Béla 1881/82— 1886/87. f
275.
280.
285.
290.
9
5
66
Goltz Sándor 1872/73. Gortva Antal 1872/73— 1874/75. 295.Gönczy Béla 1872/73. Götz Ede 1873/74— 1874/75. Grabovieczky Leó 1899/1900. Gratzer Lajos 1882/83 — 1883/84. Greguss Imre 1889/90. 300. Gróh Béla 1896/97— 1898/99. Gróh István 1885/86 — 1889/90. GruberHedvigi 896/97-1899/1900 Grünwald Béla 1882/83. Grünwald Imre 1883/84-1884/85, 1891/92. 305. Gulyás Károly 1892/93 — 1895/96. Guttmann Ella 1891/92-1892/93. Guttman n M ária 1879/80-1882/83. Guttmann Margit 1898/99— 1899/1900. Gyagyovszky Aurél 1887—88. 310. GyárfásFerenczi87i/72-i874/75. Gyárfás Jenő 1871/72— 1876/77. Gyöngyössy Berta 1898/99— 1899/1900. Gyöngyvirági Eugénia 1872/73 — 1875/76. Győrffy István 1890/91 — 1891/92. 3i5.Győrffy Júlia 1882/83— 1883/84, 1886/87. Györgyi Kálm. 1879/80-1883/84. Gyurkovics Ferencz 1896/97. Háber János 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Haberditzel Kár. 1893/94-1896/97 320. Hadzsy Olga 1896/97-1897/981898/99. Hajdú Béla 1899/1900. Halácsy Endre 1899/1900. Halász József 1894 95 — 1897/98. Halász Zsigm. 1877/78-1881/82. 325. Halmágyi Antal 1891/92-1892/93.
Handmann Adolf 1892/9 3-1894/95Handwerk Károly 1898/99— 1899/1900. Hankus Sándor 1875/76-1879/80. Hanula József 1880/81 — 1882/83, 1886/87— 1887/88. Hanzély Gyula 1896/97. Dr. Haraszty Gyuláné 1894/95. Harcsy József 1891/92. Haris Béla 1894'95— 1897/98. Harsány Lajos 1897/98-1898/991899/1900. Háry Gyula 1881/82 — 1885/86. Hatschek Arthur 1882/83. Hatvani Béla 1897/98— 1898/991899/1900. H auser Tivadar 1891/92. H ausner Ignácz 1885/86. Havran János 1879/80— 1881/82, 1883/84. Hazafi Gyula 1879/80 I. Hazslinszky Kálmán 1887/88— 1891/92. Hecht Béla 1890/91 — 1891/92. Heckenast Mária 1890/91 I. Heincz Auguszta 1873/74 I. Heincz Klára 1899/1900. Heinrich Etel 1892/93-1895/96, 1896/97 II. Hercz Gyula 1888/89. Herczbrunn Náthán 1877/78. Herczfeld Fanny 1872/73. Herczog Nina 1877/78. Hermann Adolfine 1892/93 — 1894/9 5. Hermann Gyula 1890/91-1893/9 Hevesy Pál 1896/97— 1897/08—1898/99— 1899/1900. Hidegh Béla 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900. m
330.
335.
340.
345.
350.
355.
67
360.
365.
370.
375.
380.
385.
Hídvégi Géza 1890/91 I. 1893/941895/96. Hilberth Irén 1891/92— 1894/95. H irsch Cornélia 188 5/86-1888/89. Hirsch József 1886/87 I. Hirschfeld Samu 1872/73. Hirth Pál 1881/82 — 1885/86, 1887/88. Hochmann József 1880/81 — 1884/85. Hochrein Lajos 1873/74-1874/75. Hoczmann Lajos 1883/84— 1884/85, 1887/88— 1888/89. Hódi József 1892/93. Hody Géza 1899/1900. Hoffmann Ilona 1891/92-1894/95. Hoffmann János 1888/89— 1891/92, 1894/9 í. Hofrichter József 1876/7'?— 1879/80. Holló Barnabás 1889/90-1892/93. Holló Ilona 1887/88— 1888/89. Holló Zsigmond 1882/83 — 1883/84 I. Hollós Béla 1889 90— 1893/94. Hollós Gyula 1899/1900. Hollós Károly 1877/78— 1880/81. Hollósy József 1876/77— 1878/79. Hollósy Simon 1875/76 I. Holubek Imre 1899/1900. H omolya Ádám 1881/82— 1882/83 I. Hoppé Lipót 1871/72— 1874/75. Horovitz Mór 1875/76. Horthy Béla 1887/88. Horváth Andor 1896/97. Horváth Erzsi 1891/92. Horváth Géza 1885/86— 1888/89. Horváth István 1884/85 —1886/87. Horváth János 1886/87.
Horváth József 1899 1900. Horváth Károly 1891/92-1893/94. 390. Horváth Mihály 1881/82. Horváth Miklós 1878/79. Horváth Miklós 1899/1900 II. Horváth P. Natalie 1879/80— 1881/82. Hoschke Kálmán 1889/90. 395. Hosszú Lajos 1883/84— 1886/87, 1888/89. Höllrigl József 1897/98 II. 1898/99— 1899 1900. Hölszky Sándor 1892/93-1895/96. Hönigschmiedt Bódog 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Hrabetz Nándor 1894/95 — 1897/98. 400. Hrinyák Ede 1875/76. Hunyadi László 1879/80-1882/83. Huschmann Alajos 1873/74 II. Huszár Frigyes 1877/78-1880/81. Huszka'József 1873/74— 1875/76. 405-Hübner Rezső 1881/82 — 1882/83. Ihrig Sarolta 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900. Illetsko Béla 1893/94—-1896/97. Illés Hedvig 1893/94. Indaly Ilona 1896/97-1897/98. 410. Innocent Ferencz 1876/77— 1877/78, 1884/85. Intődy Adolf 1872/73 — 1873/74. Istváncsics György 1883/84— 1886/87. Istvánffy Gyula 1882/83 — 188 3/84. Iszlay Margit 1891/92— 1893/94. 415. Ivanecz József 1884/85 — 1886/87. Jabkovszky Mihály 1880/81 — 1884/85. Jakab Sarolta 1873/74— 1878/79.
(>8
Jámbor Tita 1896/97— 1897/981898/99.
Jancsó Jenő 1897/98. 420. Jancsó Lajos 1891, 92— 1893 94. Jancsó Mihály 1897/98-1898/991899/1900. Janicsek József 1884/85. Janicsek Sándor 1883/84-1885/86. Jankó Elemér 1887,88-1888/89. 42;. Jankovich István 1896/97- 1897/981898/99— 1899/ 1900. Janky Sándor 1892 93— 1896,97. Jantyik Mátyás 1879/80—1882/3. Jarka Antal 1874/75. Jármay Edith 1899/1900. 4 3 0 . Jávorrek Kálmán 1899/1900. Jäger István 1895,96— 1897 9^— 1898/99. Jelenszky Pál 1898/99. Jeney Jenő 1894/95. Jeszenszky Gusztáv 1872 73 — 1876/77. 435. Jindrich Hugó 1891 92 1895/96. Jobbágy Miklós 1898/99. Jókai Róza 1878/79— 1883/84. Jónás Ida 1882/83 — 1885/86. Jónás Zsigmond 1897/98. 440. Joos Imre 1887 88— 1889/90. Juhász Árpád 1886/87— 1890/91,
450. Kaill Adolfné 1891/92— ¡893/94. Kalina Tivadar 1879/80 1. Kalivoda Katicza 1895/96-1897/981898/99. Kalmár Jenő 1885 86— 1890/91. Kálóczy János 1892/93 — 1895/96, 1897/98— 1898 99. 455. Kánn Teréz 1896/97— 1897/98. 1898/99— 1899 1900. Kapperl Samu 1883/84. Karácsonyi Géza 1899, 1900. Kardos Gyula 1874/75— 1876,77. Karesz Sámuel 1885/86-1886/87 I. 460. KarkoskaJózsef 1881/82-1882/83. Karlovszky Bertalan 1877/78. Kárpáthy Jenő 1887,88 I. Karsay Nándor 1886/87. Karvázy Róza 1892/93. 465. Kassay Kálmán 187 1/72—1873/74. Kasselik Emilia 1891/92—1894/95. Katsó József 1893/94. Kátay Lajos 1878/79 — 1882 83. Katona Béla 1893/94. 470. Katra Imre 1872/73 — 1873/74. Kaufmann Izidor 1873/74 H. —
Kauser Irma 1872/73 — 1873/74. Keleti Gábor 1887/88— 189091, 1894 95. Keleti Magdolna 1896/97— 1894/95 — 1896/97. 1897 98—1898/99 —1899 1 <;oo. Juhász Gyula 1879/80. 475. Kellermann Ferencz 1876 77. Junga Sebő 189091 I. Kéméndi Jenő 1877/78-1878 79. Jurkovich Viktor 1899, 1900. Keményffy Jenő 1892/9 3-189 5,96, 44í. Justus Ilona 1896/97— 1897/98— 1897/98. II. 1898/99— 1899/1900. Keményffy Katalin 1882,83. Juszkó Béla 1893/94— 1896/97. Kemenszky Árpád 1887/88— Kacz Endre 1897/98— 1898/99— 1899, 1900. 1890/91. 480. Kende István 1898/99. Kada Alajos 1899 1900. Kádár Gábor 1879/80 1883/84. Kende István 18 8 8 8 9 — 1891/92. r
6q
485.
490.
495.
500.
Kenedi Erzsébet 1897/98— 1898/99— 1899 /1900. Kerner Ilona 1899/1900. Kern Paula 1894/95. Kertész József 1872/73 II. Kertész János 1871/72 — 1873/74. Kessler Johanna 1896/97— 1897/98. Keuler József 1894/95 — 1898/99. Kieszkowszky Gy. 1899/1900 II. Killinger Lajos 1883/84. Kimnach László 1875/76-1877/78. Király Lajos 1894/95 — 1897/98. Király Gyula 1896/97— 1897/98. 1898/98— 1899/1 (>00. Kircz Ráchel 1888/89— 1 894/95. Kiss Aranka 1897/98— 1898/99— 1899— 1900. Kiss Ferencz 1876/77. Kiss István 1873/74 II. Kiss Kálmán 1897/98. Kiss Lajos 1884/85 — 1886/87, 1889 90 —1890/91. Kiss Sarolta 1898/99— 1899/1900. Kiszely Árpád 1898/99— 1899/1900. Kiszely Nándor 1893/94. Klaber Gyula 1891/92— 1892/93. Klamarik Brúnó 1894/95 — 1896/97. Klammer Mariska 1891/92, 1896/97. Klein Béla 1897/98— 1898/99 Klein Jenő 1897/98. Klein Lipót 1899/1900. Kleinberger (Katona) Náthán 1881/82— 1886/87. Klics Albert 1890/91. Klopfer Miksa 1889/90-1890/91. Klösz György 1890/91.
515.
520.
525.
530.
r
505.
5 10,
5 3 5.
540.
545.
Kmetykó Gyula 1880,81, 1881/82. I. Knopp Ferencz 1884/85. Knopp Imre 1882/83— 1885/86. Knott Lipót 1879/80— 1880/81. I. Knuth Matild 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Kocsis Ferencz 1880/81-1884 85. Kocsis Jenő 1892/93. Kocziha András 1898/99. Kohányi Róbert 1890/91 -1891 /92. Kollár Gusztáv 1899/1900. Komárniczky Mariska 1896/97, 1897/98— 1899/1900. Kondász Illés 1886/87— 1887/88. Kőnek Ida 1872/73. Kondor Dezső 1898/99, Korcinka Pál 1894/95. Korcsek János 1891/92-1894/95. Kőris Kálmán 1898/99 — 1899/1900. Korompay Irma 1890/91-1891/92. Koós Lajos 1895/96— 1897/98. 1898/99. Koszkol Jenő 1885/86— 1887/88. Kosztka József 1885/86— 1887/88. Kotsi Horvát Jolán 1891/92-1893/94. Kozsanovics Sándor 1876/77— 1878/79. Kovách Géza 1881/82 — 1884/85. Kovács Alajos 1896/97. Kovács Gyű la 1894/9 5. Kovács István 1896/97— 1897/981898/99. Kovács István 1882/83-1886/87. Kovács János 1873/74. Kovács József 1899/1900. Kovács József 1874/75— 1875/76. Kovács László 1893/94— 1896/97. Kovács Pál 1876/77— 1877/78.
70
550.
555.
560.
565.
570.
575.
Kozák István 189697. II. 1897/98— 1 898/99— 1 899 1 (joo. Kölber Dezső 1890 91 — 1896 97. Kövér János 1873/74— 1876/77. Köves Izidor 1882/83-— 1884/85. Kraft Károly 1899, 1900. Krainer Paula 1872/73 — 1876/77. Krajecz András 1886/87. Krajna János 1893/94— 1896/97. Králik Gusztáv 1893/94—1896/97. Krausz Ignácz 1878/79 — 1881/82. Krausz Ilka 1891/92. Krausz István 1872/73 II.— 1876/77 I. Krausz János 1872/73— 1874/75. Krecsmárik Endre 1899 1900. Krenner Viktor 1880/81 -1887, 88, 1895/96. Krieger Béla 1879/80— 1883/84. Kriesch Aladár 1880/81-1882/83 1893/94— 1895/96. Kriesch Laura 1895/96-1897/98. 1898/99— 1899/1900. Krieszhaber Róza 1877/78. Krisztiáni István 1888/89-1891 /92. Krssák Irma 1899/1900. Krucsay Ferencz 1889/90 II.— 1895 96. Krug Balázs 1871/72— 1876/77. Kruspér István 1894/95-1897/98. Kubesch Mariska 1894/95 — 1897/98. Kukuli Ferencz 1883/84. Kulcsárné-Müller Irma 1897 98. 1898/99— 1899/ 1900. Kun Lajos 1890/91 — 1892 93. Kunfy Lajos 1887 88. KunossyFrigyesi880 81-1881 82, 1886 87. Kutlik András 1881 82 I-
Kutner Géza 1886/87— 189091. Kutty Lajos 1875/76. Kurzweil Nándor 1878/79. 580. Künstler Adolf 1881/82. Kümmerle Pál 1893/94-1896/97. Labdavszky János 1898/99—1899 >900. Láczay Olga 1893/94— 1896/97. Lakatos Ida 1873/74. 585. Lakos Alfréd 1889/90— 1892/93. Lammel Antal 1892/93 — 1895/96. Lamos János 1898/99—1899/1900. Langenthal Lenke 1897/98. 1 898/99— 1899/1900. Lányi Ernő 1877/78— 1880/81. 590. Lányik János 1897/98 — 1898/99. 1899— 1900. László Zsigmond 1897/98. Laub Flórián 1878/79— 1883/84. Laub Fülöp 1885/86— 1888/89. Lechner Gyula 1878/79. 595. Ledermüller Gyula 1892/93. Lehotzky Pál 1895/96— 1897/981898/99. Lehrner Rezső 1876/77. Leitl Ede 1871/72—-1873/74. Leister Ferencz 1875/76-1876/77. 600. Lenauel Arthur 1895/96. Lencsó János 1884/85 — 1888/89. Lengyel Irma 1891/92. Lerch Antal 1872/73. Leszczynszky Kornél 1897/98. II1898/99— 1899/1900. 605. Lichtenstein Georgette 1881/82 I. Liflfa Aurél 1891/92. Ligeti Mór 1890/91 — 1892/93. Linde János 1874/75 — 1875/76. Linek Lajos 1875/76, 1878/79. 610. Losonczi Jenő 1898/99— 1899/1900.
71
Lósy Géza 1896/97— 1897/981898/99— 1899/1900. Löbl Selma Elma 1872/73— 1875/76. Lőrinczy Géza 1895/96-1897/981898/99. Löschinger Béla 1895/96. 15. Löschinger Hugó 1893/94— 1897/98. Löschinger Hedvig 1886/87— 1891/92. Löw Gyula 1881/82— 1885/86. Löwinger Ármin 1881/82 I. Ludmann Paula 1892/93-1895/96. 620. Lukácsy Lajos 1896/97. Lukáts Erzsébet 1897/981898/99. Lustig Mór 1898/99— 1899/1900. Machik Ilona 1892/93 — 1896/97. Madáchy István 1897/981898/99— 1899 1900. 62 5. Madarassy Erzsi 1883/84-1888/89. Madarász Adeline 1887/88— 1892/93. Major Aladár 1897/98— 1898/991899/1900. Major Jenő 1887/88— 1890/91. ' Majoros Károly 1889/90-1892/93 630. Majorossy Gyula 1873/74— 1875/76. Makay Filomena 1876/77— 1881/82. Makfalvay Ilka 1872/73-1875/76. Mály József 1894/95, 1895/96 II., 1896/97 II., 1897/98 II. Mandl Ármin 1880/81 — 188^/86. 635. Mandl Edith 1896/97— 1897/98. Mandl József 1881/82. Mandl Stefánia 1891/92-1895/96, 1896/97 I. w
640.
645.
650.
655.
660.
665.
Mannheimer Ágost 1873/74 II.— 1874/75 I. Margittay Tihamér 1874/75 — 1878/79. Márki Pál 1879/80 I. Márk Lajos 1885/86. Markup Béla 1890/91 — 1896/97. Márkus Péter 1899/1900. Mariin Molly 1887/88— 1890/91. Marossi Ferencz 1886/87 I. Marsovszky Kálmán 1886/87— 1891/92. Marthy Pál 1898/99— 1899/1900. Mártin Jenő 1899/1900. Márton Béla 1891/92. Márton Gyula 1875/76 I. Mártonffy Erzsi 1899/1900 I. Martonovics Abrahám 1893/94. März Konrád 1899/1900. Mátrai Vilmos 1895/96-1897/981898/99— 1899/1900. Matsek Antal 1876/77— 1878/79. Mátyássy Kálmán 1873/74— 1874/75 I. Mayer (Zala) György 1876/77 I.1878/79. Mayer József 1871/72. Medriczky Istv. 1893/94-1894/95. Meeze Vilmos 1876/77 I. Meiszl Ágoston 1886/87-1888/89. Meleg Ignácz 1882/83 IMelichár János 1883/84-1884/85. Melles Jenő 1880/81 II. Mendel Béla 1896/97 II.— 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Mendlik Oszkár 1890/91 — 1895/96. Mensel Coelestin 1879/80. Mensel Kelemen 1880/81 — 1881/82.
72
670.
675.
680.
68í.
M ersieh Aladár 1898 99— 1899/1900. Mérő István 189091 — 189495. Mészáros Endre 1872 75. M észáros Gyula 1897/98. Mészáros Károly 1895 96— 1896/97. Mesterházy Kálmán 1875/74— 1876/77. Meszes Ferencz 1887,88. Mihalik Dániel 1886 87-1892/95. Mihalik Gyula 1896/97-1897/981898/99— 1899/1000. Mikár Paula 1894/95 — 1896/97. Mike Ignácz 1880 81 1882,83. Miksits Imre 1874/75. Millye Kálmán 1882 83. Milutinovics Lyubisa 1894 95 — 1897/98. Özv. Mirkovszky Gézáné 1899/1900. Mirkva János 1897/98 1898/99. 1899/1900. Mittelmann Jakab 1889/90— 1894/95. Móczik József 1882/83. Moesz Etelka 1894/95— 1896/97. M oiret Ödön 1899 1900. Molnár Béla 1886/87— 1888 89. Molnár Bertalan 1896/97. Molnár Gyula 1883/84— 1886 87. Molnár Lajos 1873/74-1876/77 I. Molnár Sándor 1875/76. Morgenstern Ede 1893/94— 1896/97. Mumme Oszkár 1880 81 I. Murányi Kálmán 1898,99— 1899 1900. Muresianu Flórián 1898/99— • •
690.
695.
700.
705.
710.
715.
Murgas József 1889 90. Muró Péter 1876/'— I. / // Muszély Ágoston 1896/97, 97 981898/99— 1899, 1900. Muszely Gyula 1889/90-1892,93. M uszkalay Antal 1877/78-1879 80. Mühlbeck Károly 1886/87— 1890/ 91. Müller Melánia 1897/98-1898/99. Münich Ida 1882,83. Myskovszky Ernő 1891/92 — 1894 95. Nadler Berta 1872,73. Nadler Flóra 1872/73. Nadler Ida 1872/73. Nagy Dénes 1898/99. ifj. Nagy Gyula 1877/78-1880 81. id. Nagy Gyula 1875/76-1879/80. Nagy István 189495— 1896/97. Nagy Jolán 1894/95 1897/98. Nagy Károly 1879 80-1882/83. Nagy Lajos 1899 1900. Nagy Lajos 1895 96. Nagy Lázár 187980 —1883/84
Nagy Sándor 1886,87— 1889/90. 720. Nagy Vilmos 1891/92— 1896/97. Naucsina Károly 1876/77. Náray Zelles Aladár 1898/99 I. Nécsey Imre 1875/76 — 1878/79. Gróf Nemes Eliza 1896/97 II. 72>. Nemes Mihály 1883/84-188^ 86. Nemes Viktor 1892 93 I. Németh Imre 1893/94 — 1897/98. Neogrády Antal 1883/84-1884, 85. Neubrunn Tóbiás 1890,91 — 1895 96730. Neuhauser Armin 1878/79— 1880 81. Neumann Armin 1882/83 I. r
r
1890/1900.
7?
Neumann Emil 1886/87. Neumann Ignácz 1891/92. Nichold Sánd. 1895/96-1897/98.1. 73 5. Niederländer Adolf 1894/95 I. Nieger Károly 1896/1897 II. — 1897/98. Niklay János 1872/73. Nikolics Ilona 1882/83 — 1884/85. 1894/95 — 1896/97. Br. Nyáry Alb. 1890/91-1894/95. 740. Nyáry Antal 1879/80— 1880/81 I. Nyilassy Sándor 1892/93. Obendorf Gusztáv 1884/85 — 1888/89. Oberg János 1871/72— 1873/74. Ocsvár Rezső 189^/96—-1897/981898/99. 745-Ordri Lehel 1899/1900. Olgyay Ferencz 1889/90-1890/91. Olofson Gusztáv 1893/94-1896/97. Oskó Lajos 1884/85— 1889/90, 1894/95. Osváth Kálmán 1883/84. 750. Oszter István 1892/93 — 1895/96. Oszwald Lajos 1894/9 5-1897/981898/99. Ottlyk József 1896/97. Pajor Tamás 1899/1900. Pálffy József 1886/87— 1889/90. 755. Pálinkás Béla 1898/99 I. Palla István 1871/72— 1873/74. Pállya Coelesztin 1879/80— 1881/82, 1884/85 II. Pántz Dezső 1899 1900. Pap Árpád 1878/79— 1879/80. 760. Pápay Viktor 1871/72— 1873/74. Papp Aurél 1899/1900. Papp Ferencz 1873/74 I. Papp Gábor 1892/93. Papp Gyula 1876/77— 1879/80.
765. Papp József 1888/89— 1891/92. Papp Sándor 1888/89— 1896/97. Papszt Imre 1889/90. Parti Géza 1896/97. Pasuth Ödön 1880/81-1884/85 I. 770. Pásztor Józs. (jákóhalmai) 1883/841886/87, 1890/91. Pásztor József (pápai) 1872/73. Pataky László 1875/76-1879/80 I. Pataky Sándor 1899/1900. Pauer Vilmos 1889/90— 1892/93. 775. Pavetics Manó 1896/97-1897/98, 1898/99. Pawlas Ede 1890/91 — 1895/96. Pázmándy Olga 1891/92. Pázmándy Vilma 1891/92. Percea Pál 1893/94— 1896/97. 780. Perjéssi Lajos 1873/74— 1876/77. Perimutter Samu 1884/85 — 1888/89. Pesice Antal 1875/76. PeterdyGyula 1879/80— 1881/82. Petrányi Géza 1876/77— 1879/80. 785. Petrányi Miklós 1897/98-1898/99. Petschacher Olga 1898/99. Pettkó Zsigmond 1899/1900. Philipp István 1890/91 — 1895/96. Pick Juliska 1890/91. 790. Pironcsák Antal 1895/96. Pittoni Edith 1896/97— 1897/98, 1898/99— 1899/1900. Podvinecz Sándor 1897/98— 1899/1900. Pokorny Irma 1873/74. Polgáry Géza 1885/86— 1888/89. 795. Polgáry Miklós 1898/99— 1899/ Polidnek Gyula 1882/83 I. - Poll Hugó 1885/86. Pollatsek Márton 1896/97.
74
800.
805.
810.
815.
820.
825.
830.
Pollák Mór 1893/94. Pollák Simon 1899/1900. Pollák Vilmos 1875/76. Popovics Milicza 1892/93. Popovics Vera 1K99 1900 II. Pór Bertalan 1899/1900. PoroszlayAlberti872/'73-i873 74. Posner Lajos 1888/87 I., 1891/92. Pörge Gergely 1874/75-1876 77I. Premier Károly 1872/73-1873/74 Prenosyl Sándor 1872/7 3-1876/77 Propper Aranka 1896 97 II. Pulszky Polyxena 1872 73 — 1873/74. Puxbaum Miksa 1873/74. Rabcsák Aurél 1893/94. Radó Aladár 1881/82 I. Raidl Sándor 1880/81. Rakottyay László 1H96/9 / Rakssányi Dezső 1899 1900. Rasztovich Nándor 1896/97— 1897/98—1898/99— 1899 1900, Rauchbauer Károly 188081 — 188283. Rausch Béla 1893/94— 1894 95. Rauschenberger József 1885/86— 1886 87. Rauscher Mariska 1897/98— 1898/99 1899 1900 I. Redlich József 1888 89—1891/92. Reich Henrik 1879/80. Reich Jakab 18 7 1/7 2 —1872/73. Reichard Karola 1893 94-1896/97 Reider Béla 1893 94— i 89ó'97. Reimlinger Gyula 187980— 1882 83. Reinfuss Ede 189293-189798. Reinhard Kár. 1887 88-1895 96 Reisz Ottó 1895 96. Reiszig Adolf 1876 77 1878/79
835.
Reithoffer Jenő 1898/99 — 1899 1900. Reiszmann Ilona 1878/79-1881 /82. Rekettye Csilla 1887/88. Réti István 1890/91 I. Réti Ödön 1891 92 -1893/94. Réthy Lajos 1878/79 — 1879/80. Rettenbacher Ferencz 1892/93. Révész Györgyike 1899/1900. Rhédey Ferencz 187 3/74-1874/7 5 Richl Antal 1875/76. Richter Aurel 1888/89 -1892/93 Rieger Győző 1893/94. Rigán Samu 1898/99. Rigó Mária 1889/90 —1890/91 Ringeisen József 1882/83. Rintel Géza 1893/94. Roleizek Mátyás 1897/98 1898; 99— 1899/1900. Rosenberg Adolf 1884/85. Rosenmayer Ferencz 1880/81 1881 82. Rosenzweig Lajos 1877/78 I. Roskovics Ignácz 1875/76— 1879/80. Roth Matild 1894/95. I Roth Miksa 1880/81 I.,i Rothfeld Samuné 1895/96. Rottmann Miksa 1896/971897/98 — 1898/99. r Rozolofszky Ágost 1872/73 II 1873/74. Rózsaffy Dezső 1895/96. Rock Károly 1876/77. Röszler Lajos 1885/86 —1 889/90. Röszner Adél (Komócsy Józsefné) 1882/83 — 1884/85, 1888/89 1892 93. Rubovics Márk 1883/84-1886/87 Ruby Miroszláv 1879/80-1881/82 • •
840.
845.
850.
855.
860.
75
865- Saile Károly 1882/83. Scholtz Ágost 1884/85. Sándor István 188 5/86II., 1888/89. Scholtz Margit 1894/95 — 1896/9'’ . Sanek Sámuel 1879/80. Scholtz Tivadar 1898/99 II. Sávéi Dezső 1888/89 — 1889/90. Schöckl Ignácz 1872/73 II. Schablik Károly 1894/95-1897/98- 900. Schönberger Vilmos 1878/79— 1898/99 I. 1881/82. 870. Schamorzil Antónia 1888/89— Schönleitner Károly 1872/73— 1891,92. 1876/77. Scharl Arthur 1886 87. Schramek Jakab 1884/8 5-1886/87. Scharschel Dániel 1883 84— Schreiber Izidor 1876/77-1880/81. 1890/ 91. Schubert Béla 1898/99 I. Schauschek Árpád 1881/82— 905. Schubert Emil 1876/77— 1878/79. 1886/87. Schubert Ign. 1873/74-1876/77 I. Schaffer Armin 1891/92. Schulek Vilma 1897/98 II. 875. Schaffer Tivadar 1884/85. 1898/99— 1899/1900. Schedel Dóra 1899 1900. Schulhof Aranka 1899/1000. Scheiber Géza 1887/88-1888 89 I. Schullerus Frigyes 1885/86— Scheibert Antónia 1872/73 — 1888/89. 1873/74. 910. Schultz Ferencz 1875/76. Scherling Antal 1889/90—1892/93. Schuppin Ferencz 1875/76— 880. Schiff Dezső 1890/91 — 1891/92. 1878/79. Schiff Kálmán 1893/94. Schuschmann Pál 1885/86— Schimkó István 1881/82. 1886/87. Schickedánz Vilma 1899/1900. Schuster Gáspár 1873/74-1874/75 Schlesinger Dávid 1871/72- — Schütz Julcsa 1891/92. 1875/76. 915. Schwalm Miksa 1897/98— 885. Schlésinger Károly 1876/77 I. 1898/99— 1899/1900. Schlik Károly 1876/77-1877/78 I. Schwarcz Mór 1883/84— 1886/87. Schloesser Alice 1895/96-1896/97. Schwarcz Zsigmond 1878/79— Schlosser Arthur 1899/1900. 1881/82. Schiumbrecht Gyula 189091 — Schwarz Arnold 1898/99 II. 1891/92, 1894/95 I. Schwertner Zsigmond 1880 81 — 890. Schmidt Antal 1882/83 — 1886/87. 1884/85, 1892/93. Schmidt József 1872 73 — 1873/74. 920. Sebestyén Károly 1894/95 — Schmigelschi Oszkár 1884/85 — 1897/98. ( 1888/89. Sebestyén József 1898/99 II, Schnaucz Ervin 1872/73 II. Sebestyén László 1899/1900. Schneider Károly 1880 81. Sebők Margit 1899/1900. 895. Schnier (Szirmai) Antal 1877/78 Seemann Kálmán 1879/80-— 1879/80. 1882/83. r
r
925- SefTer Gizella 1897/98— 1898/99. Stark Mária 1896/97— 1898/1)9— 1899/1900. 1899 1900. Serbán Mihály 1872/73 1 Stark Teréz 1891/92— 1896/97. Seres Géza 1874/7 5 — 1876/77. 960. Stauber Jakab 1893/94. Siegel Gyula 1880/81. Stegmüllerné Gerster Mária Sikor Margit 1875/76. 1884/85 — 1886/87. 930. Sikorszkiné Zsolnai Júlia 1895 9^Steiner András 1888/89-1892 93 I. Silberblatt Mór 1899/1900. Steiner Viktor 1899/1900. Silberstein Lajos 1876/77 I. Stempien Mariska 1896/97. Silberstein Lipót 1873/74-1875/76. 965. Stepanek Ernő 1899, 1900. Sima Dezső 1898 99—1899 1900. Stern Aron 1890/91 — 1891/92. 93 5. Simkó József 1878/79—1883/84. Stern Fülöp 1887/88— 1890/91. Simon János 1874/75 II. — Stern József 1881/82. Stetka Gyula 1874/75—-1875/76. Simon Tivadar 1893/94— 1895/96 970. Streitmann Antal 1871/72 — Singer Mór 1876/77 I. 1874/75. Sinkó Pál 1896/97— 1897 98. Stifter Gyula 1885/86 I. 1898/99— 1899/1900. Stigliczy Jenő 1887/88— 1890/91. 940. Sipos Sándor 1873/74. Stohofer Béla 1890/91 — 1891/92. Skatzel Lajos 1880/81 I. Slakta János 1899 1900. 975. Stolarik József 1892/93 — 1893/94. Soltész Arnold 1875/76 - 1 877/78. Stollmann András 1873/74 — Soltész József 1897/98 1898/99. 945. Somogyi Ágoston 1899, i«;oo. Stöger Rudolf 1890/91. Soós Elemérné 1896/97 II. Strach József 1882/83 — 1884/85. Soós László 1875/76. Strasser Emma 1893/94. Spanyár Pál 1894/95 — 1897/98. 980. Stubán István 1887/88— 1888/89. Spiegel Jakab 1874/75 — 1875/76. Suján Pál 1897/98— 1898/99— 95o.Spindler Lajos 1875/76. 1899/1900. Spira Antal 1873/74 II. — Svetschine Georgine 1890/91 — 1876/77 I. 1893/94. Spira Rezső 1875/76 II. Szabó Bálint 1899/1900 I. Spitzer Hermán 1889/90— Szabó Benő 1873/74— 1875/76 I. 1891/92. 985. Szabó Béla 1882/83 — 1883/84. Spitzer Vilmos 1894/95— 1897/98. Szabó Irma 1877/78— 1878 79. 955. Spitzer Zsigmond 1886/87 I• Szabó István 1876/77. Spotkofszky Károly 1876/77— Szabó József 1884/85-1888/89 I 1878/79. Szabó Kálmán 1897/98 II. Springholcz Mariska 1895/96— 990. Szabó László 1892/93. 1897/98— 1898/99. Szabó Pál 1876/77 I. r
r
//
Szabó Vladimir 1893/94-1896/97. SzakácsJ ános 1884/8 5— 1886/87, 1891/92. Szalacsy Rezső 1896/97. 99 v Szalay Jenő 1883/84— 1886/87. SzalayKároly 1880/81 — 1886/87. Szalay Kornél 1881/82 I. Szappanos Béla 1897/98. Szappanos Péter 1884/85 — 1887/88. 1000.SzádváryJános 1883 84-1888/89. Szántó Géza 1890/91 — 1893/94. Szántó János 1882/83 — 1885/86. Száraz István 1876/77. Száríts Imre 1876/77— 1880/81. 1005-Szegfy Erzsiké 1894/95. Szécsi Schneider Ármin 1896/971898/99— 1899/1900. Székely Andor 1896/97-1897/981898/99 -1899/1900. Székely Árpád 1872/73,1879/80188889, 1893/94 — 1896/97. Szekeres Albert 1893 94. 1010. Szentistvány Margit 1893/94— 1896 97. Szentmiklóssy Zoltán 1895 9^— 1897/98. Szerémy Alajos 1881/82-1884/85. Szeverényi János 1875/76 I. Szidlovics Kálmán 1890/91 — 1893/94. 101 í. Szihorszky János 1894.9 5Szíjártó Lenke 1893/94-1895/96. Szilágyi Ilona 1896/97— 1897/98, 1898/99— 1899 1900. Szilvay Vilmos 1895,96. Szinte Gábor 1875/76— 1877/78. 1020. Sziráczky Gyula 1896,97 II. Szirotka Szilárd 1891/92— 1894/95.
Szirtes Aranka 1898/99— 1899, 1900. Szirtes Henrik 1896/97-1897/98, 1898/99. Szittner Dezső 1890/91-1893 94. 1025. Szlányi Lajos 1886/87— 1892 93, Szmetana Ágoston 1880.81 — f
Szobonya Mihály 1875/76— 1880 81. Szokol Károly 1898/99— 1899, 1900. Szontagh Károly 1883/84. 1030. Szongoth Jakab 1898/99. Szontagh Tibor 1894/9 5-1896/97,. 1897/98 I. 1898/99. Szopkó István 1875/76— 1877/78, Szűk Endre 1890/91 — 1891/92. Szulczberger Miksa 1889/90— 1892/93. 1035. Szunyoghy Farkas 1897/98— 1898/99— 1899 1900. Szupits József 1881/82. Szücs Izsák 1877/78— 1879/80. Tahedl (Tahi) Antal 1875/76— 1877/ 78. Tahy János 1888/89 U1040. Takács Zoltán 1897/98. Taksonyi József 1887/88-1890/91. Tamás Imre 1896/97— 1897/98. 1898,99. Tamásfy Romer 1874/75. Tamássy Gyula 1897/98— 1898/99 — 1899 1900. 1045. TankóSánd. 1877, 78 1., 1880 81 I. Tanay Zoltán 1899/1900. I. Tarr Rezső 1894/95— 1897/98. 1898'99. Taschek Gyula 1877, 78-1880 81. Tasnády Kálmán 1876 77.
1050. Tattay Ferencz 1883/84-1884/85, 1891/92— 1893/94. Tattay Margit 1898/99— 1899/1900. Tegyey Lajos 1890/91-1891/92. Telegdy Árpád 1893/94-1897 98. Telegdy László 1878/79-1881/82. 105 5. Teleki Pál gróf 1897/98 II. Teleki Géza gróf 189«; 1900 II. Telkessy Valéria 1887/88 — 1896/97. Teliér Gyula 1871/72— 1873/74, 1885/8Ó— 1887/88Teöke Andor 1890/91-1891/92, 1897/98— 1898/99— 1899/1900. 1060. Thein Miksa 1889/90 1891 92. Thirring János 1899, 1900. Thorma János 1887,88-1892/93. Tichy Gyula 1898/99-1899 1900. Till Karolina 1873/74 II. ioÓ5.Timina Zoltán 1898 99— 1899/1900. Tinayre Gyula 1877, 78-1878/79. Tinayre Lajos 1877/78-1878 79. Tisza Zsigm. 1885/86— 1886/87. Tolnay Henrik 1881/82. 1070. Tolnay Anna 1899 1900. Tomasek Emma 1872/73-— 1877/78. Tompa Berta 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900. Tornyai János 1886/87-1887/88. Tóth András 1894/95. 1075. Tóth Edit 1897/98— 1898/99. Tóth Erzsi 1893/94. Tóth Ferencz 1878/79-1880/81 I. Tóth István 1896/97 I. Tóth János 1871/72. 1080. Tóth László 1885/86. f
Tóth László 189495— 1897/98. Tóth Mariska 1894/95-1896/97. Tors Aranka 1892/93. Török Mihály 1893 94-1894/95 1. 108'. Trampits Miksa 1873/74. Trattner Alajos 187677 I. Treitz Péterné 1895/96-1897/981 898/99. Tscheik Ernő 1899 1900. Tugenthal Nándor 1872/73. 1090. Tumo Máté 1893, 94. Turek Gyula 1899/1900. Turmayer Sándor 1898/99— 1899 1900. Tury Gyula 1881/82— 1885/86. Türk Sándor 1880/81. 1095. Udvardy Ignácz 1896/97— 1897/98-1898/99-1899, 1900. Udvardy Vincze 1877/78. Udvarlaky Béla 1875/76. Udvary Géza 1894/95-1896/97. Uferbach Jenő 1890/91 -1894/9 5. 1100. Ujházy Irma 1875/76— 1878/79. Ujházy Károly 1873/74. Ujváry Ignácz 1881/82- 1 884/85. Ujváry Ilona 1896/97-1897/981898/99— 1899— 1900. Ungár Ignácz 1883/84. 1105. Ungár Adolf 1880 81 I. Ürmös Péter 1899 1900. Vágó Pál 1893/94. Vaitzik Jenő 1897/98— 1898/99. Vajda Zsigmond 1881/82. 1 1 10. Vajna Gábor 1890/97— 1897/981898/99— 1899/1900. Valker Ágnes 1896/97-1897/981899/1900. Vallachy Jenő 1872/73-1876/77. Vannay Ferencz 1883/84— 1885/86.
"0
Vándory Emil 1871/72. 1 1 1 5. Váralyai Géza 1873/74 I\. Várdai (Verdenstátter) Szilárd 1871/72— 1875/76. Varga Imre 1892/93 I, 1897/98 I. Vargha Andor 1893/94. Varjú Tivadar 1894/95. 1120. Várkonyi József 1897/98-1898/99. Vaskovits Erzsébet 1885/86— 1887/88, 1891/92— 1895/96 I. 1896/97. Vaskovits Zoltán 1888/89 IVass Béla 1891/92— 1894/95. Vastagh György 1885/86. ii25.Vaszary Gábor 1892/93. Vaszary János 1885/86-1886/87. Vecsery Imre 1895/96-1897/981899/1900. Veisse Izabella 1873/74 II. Velits Ottmár 1892/93. 1130. Vendrey László 1880/81 — 1883/84. Veres Pál 1872/73 I. Versényi Gábor 1871/72— 1874/75. Vesztróczy Manó 1892/93 — 1895/96. Vetró Sándor 1887/88— 1891/92. 1135. Véber Ernő 1887/88— 1890/91. Vég István 1880/81. Végh Endre 1885/86— 1888/89. Végh Gyula 1881/82-1882/83 IVillányi Ferencz 1896/97. 1 140. Virágh Gyula 1896/97-1897/98 I. Visontay Kálmán 1897 98 II. Vladár Ernő 1893/94— 1897/981898/99. Vlasits Mihály 1875/76. Vlaszaty Béla 1897/98-1898/99. 114^ Vogel Ferencz 1874/75.
Vogel Ilona 1891/92— 189;/96. Vogel Rezső 1886/87. Volf Irma 1889 90— 1893/94. Vozáb Margit 1898/99— 1899— 1900. 1150. Vödrös Mihály 1875/76. Vörös Erzsi 1879/80 —1884/85. Vörös Juliska 1873/74-1876/77. Vrabély Mihály 1899/1900. Wage József 1881/82— 1883/84. 115 5. Wagner Ferenczné 1895/96— 1896/97. Wágner Géza 1898 99. Waisz Ignácz 1876/77— 1878/79. Walbacher Károly 187^/76— 1878/79. Wamzer József 1881/82. 1160. Watzke Rezső 1891/92-1894/95. Wäscher József 1875/76. Weber Ilka 1879/80— 1883/84. Weber Ilona 1891/92. Weinreb Bernát 1878/79. iióij.Weisz Emil 1890/91 — 1891/92. Weisz Lajos 1872/73 — 1874/75, 1877/78, 1880/81 I. Weisz Zsigmond 1876/77— 1881/82. Weixelgärtner Armin 1884/85 — 1890/91. Wellmann Róbert 1885/86— 1887/88 I. 1170. Wenser Józsa 1899/1900. Wessel Jenő 1895/96-1897/981898/99. Weyde Vilmos 1875/76. Widder Bódog 1892/93-1895/96. Wielnberger (Lóránfi) Antal 1876/77— 1878/79. 1175. Wilich Károly 1877/78. Willing Gyula 1898/99 I. f
t io
Wimmer Dezső 1898/99 II. Winkler Elemér 1899/1900 I. Wittich Károly 1890/91. 1 180. Wolf Károly 1896/97— 1897/981898/99— 1899/1900. 1 190. Zacherl Ágost 1885/86-1889,90. Zadák Etel 1898/99— 1899/ l 9 ° ° Zanyiczky Gábor 1895/96. Zeller Mihály 1892/95-1895/96. 1 185. Zemplényi Tivadar 1883/84 -
Zerreis János 1896/97. Zichy István gr. 1897/98. Zofahl Pál 1884/85— 1888/89. Zorkóczy Gyula 1892/93—95/96. Zubriczky Lóránt 1886/87. Zucker Frida 1890/91. Zvarinyi Lajos 1889/90-1802/93. Zvér Ferencz 1872/73-1875/76. Zsebők János 1891/92-1895/96. 1195. Zsidó Domokos 1872/73. Zsitvay János 1888/89-1891/92. Zsoldos Gyula 1890/91.
I
AZ I NT É Z E T TAN- ES S E G E D S Z E M E LYZETE AZ 189 9 /19 O O -I KI TA N ÉV B EN .
Igazgató: K e l e t i G u s z t á v , akadémiai képiró, királyi tanácsos, a M . T u d .
A k ad ém ia és a Kisfaludy-társaság tagja, a III. oszt. vaskoronarend, a F eren cz József-rend és a porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend lovagja, O fficier de l’instruction publique, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapító tagja, az orsz. rajztanár-egyesület díszelnöke.
Tanárok : 1. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
festészet
rendes
tanára,
valamint a fest. boncztan előadója, a
F e r e n c z József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 2. S c h u l e k
F r i g y e s , kir. tanácsos, akad. építész és építő
mester, a M . T u d . A kadém ia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes tanára, valamint a látszattannak előadója, a F eren cz József-rend lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a M . T u d . A k ad ém ia archaeologiai bizottságának tagja, a bécsi «B au 9
hütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének, a m. régészeti és anthropologiai társulatnak, az orsz. képzőművé szeti társulatnak tagja, több díszoklevél és e g y é b kitüntetés tulajÉrtesítő 1899—1900.
6
donosa, a budavári főegyház vezérépítésze, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság a l e l n ö k e . ]. G
yulay
L á s z l ó , a k a d . k é p i r ó , az alakrajz r e n d e s tanára,
a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 4. N a d l e r R
óbert,
műépítész-festész, az é k í t m é n y e s é s ipar-
művészeti rajz r e n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott s á g tagja. «5. V á r d a i S z i l á r d , a kor. ara ny é r d e m k e r e s z t t u l a jd o n o s a , oki. rajztanár, az é k í t m é n y e s rajzolás r e n d e s tanára, a szemléleti látszattan e l ő a d ó j a , s e. i. sz. az intézeti k ö n y v - és metszettár őr e . 6. B a l l ó E d e , akad. képíró, oki. rajztanár, az alakrajz r e n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 7. A g g h á z y G 8. H a \
yula,
F
ranek
a k a d . k é p i r ó , az alakrajz r e n d e s tanára.
e r e n c z , műépítész,
az építészeti a la k t a n r e n d e s
tanára. 9. N 10. mára
A n t a l , a k a d . k é p í r ó, a vízfestészet r e n d e s tanára.
eogrády
K
G
ovách
éza,
szervezett g e o m e t r i a i
oki. rajztanár, a m ű v é s z n ö v e n d é k e k szá tanfolyam r e n d e s
tanára, a m. kir.
rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 1 1. E r d ő s s y B
éla,
oki. rajztanár, az é k í t m é n y e s rajz s e g é d -
tanara. Kültcinárok :
1 2. Dr. B a d i c s F
erencz,
királyi ta nácsos, a M . T u d . A k a d é m i a
tagja, a b u d a p e s t i m. kir. t a n á r k é p z ő intézeti g y a k o r l ó f ő g y m n a s i u m igazgatója, a m a g y a r
nyelv és i r o d a l o m
e l ő a d ó j a , a m. kir. 1 ajz-
ta nárvizsg áló bizottság tagja stb. i}. B
B
enczúr
éla
műépítész, a m. kir. iparművészeti i s k o l a
r e n d e s tanára, a m. kir. raiztanárvizsgáló bizottság tagja, a m ű h e l y i rajzolás v e z e t ő j e . 14. D
örre
T
ivadar,
f ő r e á l i s k o l a i tanár, az iparművészeti rajz
k i s e g0í t ő tanára. 1
w
L oránfi A
ntal,
a k a d . szobrász és oki. rajztanár, a m. kir.
i par m űv ész e ti iskola r e n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló b i z o t t s á g tagja, oktat ja a rajztanárjelölteket a mintázásban.
16. Dr. P a s t e i n e r G y u l a , kir. m. tud. egyetemi ny. rendes A
tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. Előadja a mű vészetek történetét. 17.
P éterfy
Sándor,
kir. tanácsos, a budapesti áll. polg.
tanítónőképezde ny. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb., a nevelés- és o k ta tástan előadója. 18.
Pórszász
J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolai
r. tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja; —- az elemi és ábrázoló geometria és a geometriai módszertan előadója. Kisegítő tanerők :
Özv.
Kom ócsy
Józsefn é
okleveles
rajztanítónő
az
alak
rajzolásból a női I. és II. osztályban. Hegedűs
László
festőművész, az akt-rajzolásból a művész-
növendékeknél. Szolgaszemélyzet: 1. F
ejes
J
2. B
edecs
ózsef,
kapus.
A ntal.
6. S z a b ó G
3. D o m i n i k I s t v á n . 4. T
ahin
J
5. B o s n y á k L á s z l ó
ános.
7. K 8. M
yörgy.
u c h a r ik
iklós
J
János
ános.
AZ I N T E Z E T T A N E S Z K Ö Z E I . a) L A P M IN T Á k.
1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes és stiltani, építészeti, távlati és boneztani fali táblák. 2.
Építészeti műemlékek,
iparművészeti tervrajzok,
szobor
művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak rézmetszetű és fényképmásolatai ínem másolás, hanem csupán tanul mányozás czéljára). 6*
k4
b> D O M B O R Ú
M INTÁK.
1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint egyes testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles ékítm ények és építészeti részletek föszöntvényei. 3. Az élő (fej- vagy alak-) minta. Élő férfiak és nők, kik e lő zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás %
fejében mintául állanak és ülnek a növendékek előtt. (Az intézet nek élő minták díjazására fordított évi költsége hatezer korona.
Cj V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K
ES K E S Z U L E K E K .
Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncztani praeparatumok s az országos iparművészeti muzeumból tanul mány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.
d) A K Ö N Y V T Á R
tartalmazza: 1. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok fő b b jeit; 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo rosítóm űvészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudom ányaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek k ö r é ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly vást gyarapíttatik. A könyvtárban 19 0 0 . január hó i-én ^ , 8 8 0 kötet és 4 9 ,6 8 2 drb műlap volt, összesen 1 5 6 , 4 4 7 K . 4 4 f. értékben. A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei
—• e czélra
kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatják. Az intézet felszerelési tárgyainak száma 1899 . évi d eczem b er 3 1 - é n 8 , 2 3 4 drb volt 1 0 0 , 2 3 4 K 38 f. értékben.
AZ I N T E Z E T N O V E N D E K E I N E K N É V S O R A AZ 1 8 9 9 / 1 9OO-IKI TANÉ VB E N. I. O SZT Á LY .
a) raj^tanárjelöltek : Téli félév :
5
10
15
20
25
Beer Zsigmond Drumár László Emresz Róbert Grabovieczky Leó Hajdú Béla Halácsy Endre ifj. Hollós Gyula Horváth József Jávorrek Kálmán Jurkovich Viktor Klein Lipót Kollár Gusztáv Kőris Kálmán Kovács József Kraft Károly Krecsmárik Endre Mártin Jenő März Konrád Nagy Lajos Pajor Tamás Papp Aurél J Pataky Sándor Pántz Dezső Pettkó Zsigmond Pollák Simon Pór Bertalan
Nyári íelev :
Beer Zsigmond Drumár László Emresz Róbert Grabovieczky Leó 5 Hajdú Béla Halácsy Endre ifj. Hollós Gyula Horváth József Jávorrek Kálmán 10 Jurkovich Viktor Klein Lipót Kollár Gusztáv Kőris Kálmán Kovács József 15 Kraft Károly Krecsmárik Endre Mártin Jenő Márz Konrád Nagy Lajos 20 Pajor Tamás Papp Aurél ^ Pataky Sándor Pántz Dezső Pettkó Zsigmond 2 5 Pollák Simon Pór Bertalan
feli iclev :
Rakssányi Dezső Schlosser Arthur Sebestyén László ;o Silberblatt Mór Somogyi Ágoston Steiner Viktor Stepanek Ernő Thirring János ; 5 Tscheik Ernő Turek Gyula Ürmös Péter ;8 Winkler Elemér f
Nvári félév :
Rakssányi Dezső Schlosser Arthur Sebestyén László ;o Silberblatt Mór Somogyi Ágoston Steiner Viktor Stepanek Ernő Thirring János } 5 Tscheik Ernő Turek Gyula 57 Ürmös Péter r
b) müvés^növendékck : Teli félév
Nyári í'elev
Epstein Győző Hódy Géza ) Kada Alajos
Hódy Géza Kada Alajos Kieszkovszky Gyula
7
II. O S Z T Á L Y .
a) raj^tanárjcicitek : Téli félév :
Ágoston János Augusztinyi Gyula Balezer György Bentheim Arthur 5 Berzeviczy Béla Börötzffy Károly Deák István Eperjesi Imre Handwerk Károly io Kiszely Árpád Labdavszky János Lamoss János Losonczi Jenő Lusztig Mór 1 5 Marthy Pál Mersich Aladár f
Nyári íelev .
Ágoston János Augusztinyi Gyula Balezer György Bentheim Arthur 5 Berzeviczy Béla Börötzffy Károly Deák István Eperjesi Imre Handwerk Károly io Kiszely Árpád Labdavszky János Lamoss János Losonczi Jenő Lusztig Mór i <5 Marthy Pál Mersich Aladár f
Téli félév :
Nyári félév :
M urányi Kálmán
M u r á n y i K álm án
M u r e s i a n u Flórián
M u r e s i a n u Flórián
Nagy Dénes
N agy Dénes
'J
20 P o lg á ry M i k l ó s
R e ith o ffe r J e n ő Sima D e z s ő
Reithoffer J e n ő
Szokol K á r o l y
Sima D e z s ő
Tichy Gyula
Szokol K á r o l y
T im i n a Zoltán
T ich y Gyula T im in a Zoltán 25 26 W á g n e r G é z a
Wágner Géza
III.
OSZTÁLY.
a) raj^tanárjelöltek: Nyári félév :
Téli félév :
B e s e n h o f e r F r ig y e s
Besenhofer Frigyes
D o m s a Flavius
D o m s a Flaviu s ^
v
Förstner Tivadar
F ö r s t n e r T iv a d a r
H á b er János
H áb er János
Hatvani B é l a
5 Hatvani B é la
Höllrigl J ó z s e f
Höllrigl J ó z s e f
H őnigschm idt B ó d o g
Hőnigschmidt B ó d o g
J a n c s ó M ihály
J a n c s ó M ih á ly
K o z á k István
K o z á k István
L esz cz y n szk y K o r n é l
10 Leszczynszky Kornél
M a d á c h y István
M a d á c h y István
M a j o r Aladár
M a j o r Aladár
M irkva János
Mirkva János
Petrányi M i k l ó s
Petrányi M ik ló s
Roleizek Mátyás
15 R o l e i z e k M átyás
Schwalm Miksa
S c h w a lm M i k s a
Suján Pál
Suján Pál
Szunyoghy Farkas
Szunyoghy Farkas
Tam ássy Gyula
Tamássy Gyula
U d v a r d y Ignácz
20 U d v a r d y Ignácz b) müvés^növendékek:
Téli félév:
Nyári félév
B e l l a á g h Aladár
B ellaágh Aladár
K a c z E n d r e ö.
Kacz Endre
88
IV .
OSZTÁLY.
a) raj ^tanárjelöltek : leli félév :
Nyári félév
Baranszki Emil
Baranszki Emil
f
É b e r Sándor
É b e r Sándor
Farkasfalvi Imre
Farkasfalvi Imre
F o r b e r g e r Andor
F o r b e r g e r Andor
5 F ű n k Gusztáv
5 F ű n k Gusztáv
H idegh B é l a
H id e g h Béla
J a n k o v ic h István
J a n k o v ic h István
Király Gyula
K ir á ly G y u l a
K o v á c s István
K o v á c s István
10 Lányik J á n o s
io
L á n y ik J á n o s
Lósy Géza
Lósy Géza
M e n d e l B é la
M e n d e l B é la
r
r
M u s z é l y Ágoston
M u s z é l y Ágoston
S in k ó Pál
S in k ó Pál
i í S z é k e l y Andor
1 5 S z é k e l y A n d or
T a m á s Imre
T a m á s Imre
Vajna G á b o r
Vajna G á b o r
V e c s e r i Imre
V e c s e r i Imre
1 <> W o l f K á r o l y
19 W o l f K á r o l y b) művésznővéndékek : Nyári felev
Téli félév :
H e v e s s y Pál
H e v e s s y Pál
M átrai Vilmos
M átrai Vilmos
M ih alik G y u l a
Rasztovich N á n d o r
Rasztovich N á n d o r
4 T e ő k e Andor
í T e ő k e Andor
FÉRFI Téli félév:
RENDKÍVÜLI
LATOGATOK : Nyári felev
Béki Gyula
Béki Gyula
Borszéki Frigyes
Borszéki Frigyes
Burghardt Jó z s e f
B r a u n M i k ló s
Fliegl K á lm á n ; G á l István
ifj. edvi Illés Ö d ö n í Fliegl K á l m á n
Nvári félév
Téli (élév :
G a sp aretz E . G é z a
G á l István
H a r s á n y Lajos
H a r s á n y Lajos
H o l u b e k Imre
H o l u b e k Imre
Karácsonyi Géza
Horváth M i k l ó s 1 0 K a r á c so n y i G é z a
10 M á r k u s P é te r ••
M árkus Péter
M o ir e t Ö d ö n
••
Odri Lehel
M o ir e t Ö d ön
Podvinecz S á n d o r
Odri Lehel
P o lg á r y M ik ló s
Podvinecz Sándor
i j Slakta J á n o s
1 5 Slakta J á n o s T eleki G éza gróf
Szabó Bálint f
Szécsi Ármin
T u r m a y e r Sándor
T a n a y Zoltán
1 8 Vrabély M ih á ly
T u r m a y e r Sándor 20 V r a b é l y M ih á ly
NŐI O S Z T Á L Y .
Rajztan itónöjelöltek. I.
O S Z T A I.Y .
Téli félév:
Nyári felev
B lu m Ella
Blum Ella
F u c h s Margit
F u c h s Margit
K e r n e r Ilona
K e r n e r Ilona
K r s s á k Irma
K r s s á k Irma
5 Schedel Dóra
5 Schedel D ó r a
S chicked an z Vilma
S c h ic k e d a n z Vilma
S c h u l h o f A ran ka
S c h u lh o f Aranka
8 W e n s e r Jó z s a
8 W e n s e r Józsa II.
Téli félév :
o s z t á l y
.
Nyári félév:
A g g h á z y M a r g it
A ggházy Margit
B o r b é l y Gizella
B o r b é l y Gizella
C s i n k Ilona
C s i n k Ilona
K o m a r n i c z k a M a r is k a
K o m a r n i c z k a M a r is k a
5 Szirtes Aranka
5 Szirtes A ran ka
V ozáb M a r g it
V o z á b Margit
7 Z a d á k Etel
- Z a d á k Etel
00
I I I . OSZTÁLY.
Nvári félév
T e l i felev :
5
C s e s z n á k Irma
C s e s z n á k Irma
Engländer Fánny
Engländer Fánny
F r a n k o v s z k y Gizella
F r a n k o v s z k y Gizella
J á m b o r Tita
J á m b o r Tita
Justus Ilona
í Ju s t u s Ilona
Kánn T eréz
Kánn Teréz
Keleti M a g d a
K e le t i M a g d a
Kenedi Erzsébet
Kenedi Erzsébet
K i s s A ran ka
K i s s Aranka
i o Langenthal L e n k e
10 Langenthal L e n k e
Pittoni Edith
Pittoni Edith
S c h u le k Vilma
S c h u l e k Vilma
S e ffe r G iz e lla
S e ffe r Gizella
1 4 Újvári Ilona
] 4 U jvári Ilona
ív .
OSZTÁLY.
Nvári félév :
T e l i félév
C s u k a y Lujza
C s u k a y Lujza
G éczy Aranka
G éczy Aranka
Ihrig Sarolta
Ihrig Sarolta
K r ie s c h L a u r a
Kriesch Laura
Szilágyi Ilona
Szilágyi Ilona f
f
() V a l k e r Ágnes
6 V a l k e r Ágnes
NŐI RENDKÍ VÜLI Téli félév :
5
LATOGATÓK. Nyári félév :
A ggházy D ó r a
A ggházy D ó r a
B a u e r Frida
B a u e r F r id a
Bencs Berta
Bencs Berta
O . B e n i c z k y M a r g it
Blaskovics Irén
Blaskovics Irén
> B lo c h K o r n é lia
Bloch Kornélia
Fándrich Mária
Fändrich M ária
F o rb erger M agdolna
Gerdenich Claudina
Gerdenich Claudina
G ru ber Hedvig
G ru b e r Hedvig
1 0 G uttm ann M argit
1 0 G uttm ann M argit
G y ö n g y ö s s y B e r ta
G yöngyössy Berta
T éli félév :
Nyári félév: J
H e in c z K l á r a
H e in c z K lá r a
J á r m a y Edith
J á r m a y Edith
K i s s Sarolta
K i s s Sarolta
1 5 Z. K n u th Matild
i ) Z. Knuth Matild • •
Mártonffy Erzsi
Ozv. M i r k o v s z k y G é z á n é
K . M ü l l e r Irma
K . M ü l l e r Irma
Popovics V e r a
Popovics Vera
Révész Györgyike
Révész G yörgyike
20 S e b ö k Margit
20 S e b ö k Margit
Stark Harietta
Stark Harietta
Tattay Margit
T a tta y Margit
>
T o l n a y Anna 24 T o m p a B e r t a
23 T o l n a y Anna
STATISZTIKAI ADATOK
Az
intézet
növendékei
közül
v o lt: i-ső félév :
Rajztanár és rajztanítójelölt
...
...
...
M ű k e d v e l ő és míivésznövendék . . . Képesített rajztanár és rajztanító N ő ..
....
...
...
...
...
...
...
...
2-ik félév
102
102
27
26
2
1
60
58
191
187
••
Ö sszesen K orra
nézve
...
...
vo ltak : i-ső félév :
i ó és 20 év között 20 éven felül
...
... ...
... ...
... ...
...
___
2-ik félév
65
63
126
124
191
187
••
Ö sszesen... E lőkészü ltségi
fokra
...
nézve : i-sö félév :
Érettségi vizsgálatot tett Előzetesen
...
felsőbb körű
végzett . . .
...
...
...
2-ik félév
84
84
2
1
75
74
18
18
12
10
191
187
tanulmányokat ...
...
...
Előzetesen középtanodát látogatott
... ...
Előzetesen tanítóképezdét v é g z e t t . . .
...
Előzetesen alsóbb fokú iskolába járt . . . ••
Összesen V allásra
...
...
nézve: i-ső félév :
Római katholikus
...
E v . reí. hitvallású...
... ...
_. ...
__
_
___
...
2-ik félév
108
109
20
21
34
31
r
Ágostai hitvallású
...
...
G ö r ö g k ath olik u s...
___
G ö r ö g keleti hitvallású Unitárius Izraelita
___ ...
...
...
.
...
... ...
... ...
_ ....
... ...
... ...
...
...
... ...
...
...
5
5
1
1
1
1
22
19
191
187
• •
Ö sszesen
..
93
Anyanyelvre nézve :
i -ső
félév :
2-ik félév
177
Magyar Német .
17 ?
9
8
Román
2
1
Olasz
i i 1 i
Lengyel
1 1
Szerb Tót Ö s s z e s e n ___
1 91
1 87
/
Állami ösztöndíjban részesült 39 rajztanár, rajztanító- és rajztanítónőjelölt és 4 müvésznövendék, összesen 43. A kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 1 4 , 2 4 0 K .
Beiratási-, tan- és értesítői díjban befolyt az 1 8 9 9 / 1 900-iki tan évb en : összesen 5 ,3 0 4 K 40 f. A tandíj alól fölmentetett: ***- • .
a téli tanfélévben a nyári tanfélévben
JL_ ■ —
—
-
^ 6 0
j/_,
78
növendék
«
A tanévi zárünnepély alkalmával alább nevezett növendékek között kisebb jutalomdíjak osztattak ki összesen 600 K összeg ben. A jutalmazottak a k ö v e t k e z ő k : Somogyi Ágoston. Bentheim Artur. K o z á k István. M i r k v a János. H e v e s s y Pál. Kacz Endre Ihrig Sarolta. Langenthal L e n k e .
KEPESITO VIZSGALATOK EREDMENYE AZ
1 8 9 9 / 1 9O O -IK I
TANÉVRŐL.
Vizsgálatra jelentkezett: 7 0 jelölt. Elutasíttatott 6 jelölt. Meghalt 1 jelölt, írásbelire ment 63 jelölt. Szóbeli vizsgálat előtt vagy vizsga közben visszalépett 1 1 jelölt. Szóbelire ment ^2 jelölt. A vizsgálat ismétlésére utasíttatott 7 jelölt. E g y vagy több tárgyból javító vizsgálatra utasítást nyert 1 8 jelölt. K é p e s íté s t nyert 27 jelölt és p e d ig : I. K ö z é p is k o la i és középfokú ipariskolai rajztanári képesítést F ű n k Gusztáv «dicséretes» e r e d m é n y n y e l L ö sch in ger B é l a «elégséges» S p a n y á r Pál «elégséges» W o l f K á r o l y «elégséges» S z é k e l y A n d o r «jó» V Busitia J á n o s «elégséges»
II.
T a n ító k é p z ő
intézeti, polgári
iskolai
és
képesítést szerzett: B o c s k a y István «jó»
eredménynyel
B u g á t Im re «elégséges»
«
E b e r S á n d o r «jó»
«
K i r c h m a y e r G y ő z ő «elégséges» « L á n y i k J á n o s «dicséretes» Spitzer Vilmos «elégséges»
(<
Szirotka Szilárd «elégséges»
«
T a r r R e z s ő «elégséges»
«
T e ő k e A n d o r «jó»
«
ipartanműhelyi
95
III. Iparos-tanoncziskolai rajztanítói képesítést szerzett M o ln á r J ó z s e f «jó»
eredménynyel.
Sztankay Lajos «elégséges»
ÍV. T an ítón ő képző intézeti, felsőbb és polgári leányiskolái rajztanítónői képesítést n y e r t : Bloch C o r n é l ia «elégséges»
eredménynyel.
C s u k a y L u jz a «jó» G e r d e n i c h C l a u d i n e «jó»
«
<(
G é c z y Aranka «elégséges )) Ihrig Sarolta «dicséretes»
(i
K r i e s c h L a u r a «jó»
((
••
Ozv. M i r k o v s z k y G é z á n é «elégséges
«
Szilágyi Ilona «elégséges T reitz P é t e r n é «elégséges» f
V a l k e r Agnes «jó
<4
TUDNIVALÓK A JOVO TANEVRE A beiratkozás az 1 9 0 0 — 1 9 0 1 - i k i tanévre f. évi szeptember hó s., 6. és 7 - ik napjain d. u. 4 — 7 óráig az intézet igazgatósága által fog eszközöltetni. Szeptem ber 5-én és 6-án csak a rendes látogatók
rajztanár-, rajztanító-, rajztanítónőjelöltek és művész
növendékek)
fognak
látogatók szeptember
beiratkozni, 7-én, a k k o r
míg
a
rendkiviili
(vendég
is csak a hely arányában,
fognak felvétetni. A négy K
beiratási, valamint a rendes n ö v e n d é k e k re nézve
10 K - b a n , a rendkívüli látogatókra nézve 4 0 K - b a n megállapított félévi tandíj, úgy nemkülönben az 1 K óo f. «Értesítői» díj is a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. A beiratási és «Érte sítői» díj lefizetése alól senki sem mentetik fel. U g y a n e k k o r nyúj tandók be a tandíjelengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyít ványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek keresztlevéllel (születési bizonyít ványnyal), tanbizonyítványnyal s a rendes n ö v e n d é k e k arczképes igazolványnyal tartoznak megjelenni s a kapustól ingyen kapható bejelentő ívet kitölteni. A rendkívüli látogatók a rc z k é p e s igazol vány nélkül jelenjenek meg, de kötelesek külön bejelentő ívet kiállítani, m elybe azok a tantárgyak, m elyeket hallgatni illetőleg gyakorolni óhajtanak, beirandók. Újonnan b e lé p ő n öven d ék ek , valamint a rendkívüli látogatók, az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. E g y e b e k r e
nézve a felvételi, tanulmányi s fegyelmi
szabályzat nyújt kellő útbaigazítást. A felvételi
vizsgálatok
(próbarajzok készítése)
úgyszintén
a
javító és pótló vizsgálatok szeptember hó 10-én fognak megejtetni. Budapest. 1 9 0 0 június hóban.
Keleti Gusztáv igazgató
V
f< o CÛ N LT)
V u
I 9 u nz s C
Cö ^— 1 C/5 '03
o
u
03 -*-*
cc
Ö ctf
•—
U w f-
o
(0/)
'03
c:
s¡
_0
cC i_
-0 )
-0 r™ C
a
cő ■cö
03 NJ (/)
m
03 L_
z Cz3 a.
'
cC s;
N
c0
0
N
Lü < '7)
a
N
E
"o3 u
03 S-
N_ 03
j5
-o
<
N
o
03 u
o C/)
jü <
C/)
Int'
cö
H
ON ON
X
H
Jsr cc J4 a ö o » ‘O
U :0 H cá '•O H O cf ) O
X CC u
->->
03 N c/> -*-* 'Cö ►J
N '0
03 u
C/3
'CC N 'CC
N
E
03 L_ - £
CC -U3
—
CL
<
JÜ <
—
fe3
c u 03
a.
'ö u ••O *3
‘Ll3
<
K
-K» .N-*
O a
cű >> faß 03
*< Û ! u N C/3
1 w
*o
1
^ j
■4— *
¿C
03
<
N 03 u
CL ‘ Ll )
E u
caö
N
u JD -a j 03
O
E o 0) L-
03 s_ N
c
03 L.
c
'(D U ¡O ■W ^3
*L l )
0
0
N (/)
0 c
3
0 N
N • CC U 03
-4— *
<
C /)
CÖ
’- U J
* 53 £ C 03 CL,
■ 0
:0 ■*-> 53
(S)
_D *03
N 03 i_
•O
03 u
03 U. •W o
cC
U-
C '0 G
NJ 'CC 03 N l_ 'CC
n
*3 <—■
c
¿C
J2C ÜJ
.2
C _cc
<
CL
o
03 5-
• M
■ *-*'
E o u o
-2 <
c?5
co N
03 tv; <
d) N (✓) ‘O w
^ pH
Q-U J
03 u
<S)
c
■CD >
G Q UJ
nx
-0
cd
N
-O
o
*03 N f *✓ *03 u _Q
.2
“ Uű
<
<
<
c
N
rO 0 03 -*-* C£
u y) O >~>
c
a
0 (—*
OS
-a o
CA) O N
c
-c0 *
cC
i_ 03
£
N o c
o
-2 <
CÛ
.2 .5
_o
03 i_
—
C
N
*03 u
bß 03
UJ
<
03 L-
o 03 N (/> 'O O > N 53 00 -CD E u 03 Û.
■UJ
0
JX
CL a. < ‘W
0 -*-< c
'0
CL
E o 0)
■«—I
N
c
u
03 w co '03
N
CO
is
' • N 53 03 73 '0 E ^ «Mi u cö 03
03 N *4—* -03
E s_ 03 a
C/3
1 *
03
3
0 N
c
s:
'03 u 'O
N
ín
C/3 0
biD
N CÖ u
N
i
u
c3 -•—*
N
biD
s03 -O u '03
O co '
N ca u
(fi (D N
>
N *03 L_
c
a. ' <
-2 <
'(1) N 53 CT) P '
a-
C 03 •<—> í-
0N
<X T3 'O r-
c
.2 ’u
•V
C
:0
:wO t ■ O
<s> 0
CÖ u w
-»— *
—
0 r-1 C
c
0
C 'CC
T5
s_
0
N C^
O C
co
0
E
‘O UHm vLű
N
N
03
c3 u
c/) O
c ‘ CD
tn
•
N 03
L■V
J*
C/3
'03
■W
rí
< 02
o
<
cc
1o
C CŰ
r< i C 03 -CL)
E
ctf N
• p"^
C
w
« LE
i c/o
03 o
■03 JJj
C 03
-2
a-
s_c^
E
03
O
CD
c
' w L.
N 03
:0
V
_ca
!> 0 3
< *llJ
J
<
rí X/-
-r
o
l o
c
O M CA)
:0 *♦—>
*G >
-é— >
'3
a ■Lü
T3
0
C 'O
_Q '05 V) o3 Ur— r-
N
5
03
O J
■4— #
C/3
M
V/-
'T
\r~
CO
rj
¿C
S-i
‘O
s3
—
<
C0
1O r1í
*—<
ír - O
l\
I
if
H N C/D
O É r t e s í t ő 1 8 9 9 — j 900
‘ 03
■*— >
rí ►—1 1 O
¿4
:0
u
,p1_ xy^ o
o
X
0 C '0
o
o L.
'0
JD
rí T } "
cc
T3
o o b/_
N 03
KT
u o M <í
03 U- -0)
> '3
.2
tiD
1
CŐ
■Sx
O N
•N
c
cd
NT
C -d)
o 1) t/D
03 t-
S
N
/5
<
« a cQo.
'ti
cö ÍH cö a Ö
•N • 03 u.
03 T3 O u
0) G
N co ' N N &3 03 C/) u -d) E u
0)
i vo v S
i5 CQ
—
C *ü)
CJ c
c
oo
03 u
0
;o
3
03
n
u
o
*
N 03
ON
00
03
E _o
o
'ZZ
o _ N 00 C 03 -0 ) >
N
H— <
c
f c f l
o o
’S
' -
E
'C0 N -CC
—
tsi
CU
JD
o
3 J5
N
.2
03 L.
•
u '03 c/)
■*-> •
¿¿ CC
1)
c
c
o
h
sZ) C-*
7
v/~- O
> >■» a :0
oH í> N
/
3
<
r »
U
L7>
i1 1 1 V
Cv
MM
o
4-
X
0 1 ►H IJ
C ' ^ /\
4-
-V»
ÍJ
4-
<>
f t
c ,; < ^C/5 -3
20
&>* c 2 : ** r .
C: <*
C;
O-
7) í
C/5 >
73
•-I NJ ZZ
l
—
4-
_
a
j
5 N-. /■ O%'
^1 1c>
!1
73
20
C
20
—
! 03 —, K
r.
o CA N c
CA rsi
< O£ ' S ca ts o *D 3 is c/5 -+ Oi 3 < o 7T fi> = —i Q. & ^ (DfD >^< ~ =5 B> O
O
50CA
>
>- > c r 03 -5 03' P< 20 o N
1
w
O 73 >
rI* I I
4^
^1
OD
C
m-
ö t ?r
y
3
— \
20
r, ^
N
3 K
O
CÍQ
I^ 3
7T
3 3
“ » i rí 3 o N 3 '< C
“J 3 !N
3
3
— •
f—►
•
3 oc CA n 3 •
“1
c
P l?T
►t
B
CA
CA
o
rsi
3 N
U
<1
^ -
§N
| O I-
3-5
-u
O »-t
3 c
H
3
O-
P t-t P N
g-CTQ
03
TT 73
CA _ . C N
'
^
“ 5
O O 3 ? G20p
Q215 — g
i
I
C? ft>-
cN <• CD
oN o
C: CA ^ C: 3 -
3 O < o_ O'
20
N
Vé
oCA
—
'
n
> 3 7"
C CA
CA
°ca o O- *_
^
o
rsj
7T £U
20
n ’1
o : EL 3 7T 3 - “ ' 00
O
^ 'k'
( D 'O ^
?r C' c rD ^ 7T —
^
3
CO 5 ? '
20
_____
£ S n-JQ Cl
<1
2
5 ^
C< ; fD—. 3 N 2
0
ft>* ■-< x C N CA fD -í
20
3 7Q
oc/> 3 “* — .! o M N 3
3
3' N 3' CA
íO O
G3
7 T — i
3
P
Z3
rt>' 03
o-
CA
O CA
T*
-1
n 0D N
3 N
l CA
O
3
c CA
O-
N
m-
> 3
TT
m
— »
m
03
ü
N
a
P
3 3 7T 3
N
B P ' H
C ; -5
r3 -
20
CA N
r
Í S■*‘ ™l C o> 3 o_ Q 3
22
5”
rDf
> m3 —, J». ' ”
> n i' > ■e i s 5“
> 23 7T ~5 03 ^ • ts
oj
20
■n n C O' 3 2. o 3
rr
o3 v< C CA
7“
o=
“5 <—*■ o3
03
s;
3
2 3 i—► 3NJ 3'
•
O-
CA
>
377”'
3
ÍL o 3
3 1
O o CA “ 5
3 N
3 N
M m 73 O >
P N H
00
<
VO VO
fl>-
3 3 O v<
H
3 Q -*
CA
P l' > TT 3 i CT 7T — * 3> O • !
7T C : co
Q_ O 3 N O" 03
G
3
> -O
3 n C
N
c
A
“5
DD N
rn- > j 3
>- > rr>
3 7T 20 j N j
~
3' N
“1
3
co
O'
C/3 > r< G O
N
c
CA “5 I3 N
— • c rnmJ
I N
c
— C 0
7P c o
23
20
cr
O'
O
CA
c
O O
—
3 7T
CZT
VO
m-
N
3 3' CA r>*,
o3
O 05
(u CA
C:
3 N
NJ 3 3
20
H O: ?3 H
(A 73
7^
3
a>
p. > -G
C03
■n O
3 T Sj i7Q > •! >
>
20
20
7T ~5
20
3
03
•
ts O C l.
3 C C/3
3 o
a>
13
r.
P
O:
c
c y
4
O:
' CA co> o ~
20
c
N
7T
o CA
Ni
5- M' ^ rr“
20
m-
¡1
t
-c r 2:
~ TT i .
tt' CA 03
0 : 3 o3 0 3
-
03
> 3
m 73
m- >
C < £L oCA oCA o_ 7T
C
> 3 7T
m73
C > (/)
3
N
N
o
cT
TT
c/: > s; 3 O 7T 3
73 3 2 ^
20
—
**
oCA 1N c ^
^
y:
•
NJ
— i Cn>
> 3 N 3 CA
3
P lC:.
^
3
*. N
O3
1 1
3' CA NJ
p ►ü
o CA
73
“5 rs-,
H m 7-,
N
o
z
p
“
20
r\i
o »-t
r*\
p
CA
20
v
N
7 3
Szünet
03 > H
ín M o
»-t o B
o
Kz
-a :
H <
03
1 3 UI1 ZS
o 03 N co
N
C L_
03
N
03
w
H z
•«—» c/>
SH 03
a.
c/5
N
*03
03 s_
Ni '0 3
cr>
N 03 i-
03 L-
'
_2
<
<
03
-a
- 03 (
03
u.
ü* <
a. ■LjJ
XI
NJ CsJ
C/5
C/5 '( U
N
• MM*
_03
C/5 -o
03 N 03
C/) -a >
C/5
C 03
CL)
Ni
<
<
CD r-
<
5
b / D C3 o V
C
C) Férfi művés^növendékek részére.
orss. m. kir. mintaraj ^iskola és rajztanárképzőnek
a z 1899/1900. tanévre megállapított tanórarendje.
99
:0 H & :0 H O c/D O
2
■4—»
03 N
03 n;
03
*-*
<—1 *03
jj
-c 3
JD
c/5
N
- cd
03 t-
r*
Ni
u
CD
<
:0 -4—»
CQ t-
s <
JS <
<
C/5
'Q J 4-J L-
N
Cj u
* IS
Ni
3
NJ
:0 w
c3
c
_c
< (/)
—
N
03 t-
cd
- cd w U
—
CD r-
-
c
_o
•w 00 .0
O
c/5
CO
-CD
C/5 >
C/) -CD -4—* C/5
-3
C
o >
:0
QJ
C/5
CD
-Q
Ni 00
N
-o
'03
:0
_Q
f
NJ
03
u
03
t-
_£3
<
O
5D
u
<
NJ
C/5
03
O x
CD
C3 C/5 -
<
r—
P
O á UJ
b /j
N C/3
Ni
C/5 '0 3
■o
’ o3
-03
Ni
o3
w «♦—»
c
w *0 3
3
<
:
c3
u ■*—* y
C/5
_c
C/5 '< D CO — C/5
Ni
c3
C3
t-8
'O
n
<
<
c3
N
rr - t
*CÖ
u
CL)
£—
iS <
<
CL — -
;0
03
C/5
aj
r~
c
cd
-O
1)
b£ -o
cS
N
w
*03
f .Ű
—
< <
•a 9* N3
03 N
í-
O o
^y)
C/5 *0 )
C/5 -CD
0 N
N3
NI
N
00
• P1*1^
•w «
N
C3
Cu
-CD
03
t-
L-
Q .
<
Cű
C/5 CD
C/5
o
03 v
C/5 -CD
C/5
—
<
U J
C/5 £ O ^
V,
¿ 'V N
03 <
'03
03
’E
N ’f f
CD
_a
<
<
00
:S 00
s-5
c3
:O<-» n tfi •o
—
C3
o
V
o '<-D 0
sy
N
<
b
Ni ^
<
C/5
03
^ C3
c CD 3
Ni
T
03
~o
O
cr , '< U
co -CD
V
<Sl
tC3
J2 03 <
-C3 N -03 •
'03
03
<
03 M CA;
M
<
'O
NJ a $^s:
c3
•
:Q
—
<
- )
O C
N
:Q
'0 3
—
s
_
<
-
co ‘O
a
t
<
3 :-=
CD r~]
-c3
N \
' 71
C3
u
1-
:Q
Ni
y
c/5
is c
03
<
.
<
‘ O
“
'C < 'CŰ
4-* 4-» .
rí 1*- Tf" vr 0
11 fN O -f M
N’
*o
o
N. CD
—
C/5 'D
>
-
<S)
C/5 o
N
o
^
1» " O
C
o
CD
■5 b
C/5
N
N
*03 u -Ű
J3 <
C/) -c 3 N
N
'F 3
O
-
c
o
N
00
C/5 o
c o o
bb|9
«75 -0 )
rí
rí •T
O
rí
1 x /~
í r
CO o rj 'i-
V/“ '
o
00
rí
O
O CŰ
fN
c \
>
a;
cb
: 0
TARTALOM Lapszám
Az intézet czélja..
>
Szabályzatok : I. Kivonat a szervezeti szabályzatból A) Melléklet. Rajztanár- és rajztanítójelöltek tanterve __ B) Melléklet. Rajztanítójelöltek tanterve ___ C) Melléklet. Muvésznövendékek tanterve
... ___ ___
___
II. Felvételi-, tanulmányi- és fegyelmi szabályzat ___
___
III. Könyvtári szabályok __ ___ ___ ___ ___ ___ IV. Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról ___
4
___
___
___
___ ___ ___ __ ___ . . . ___
___
2S
___ ___ ___ ___ ___ ___ ___
>4
Az intézet növendékei keletkezésétől az 1899/1900-1'^ tanév végéig ...
___
...
...
Az intézet taneszközei ___ ___ ___ ___ __ ___ Az intézet növendékei az 1899/1900-iki tanévben ___ ___ __ Statisztikai adatok
...
___
___
Képesítő vizsgálatok e r e d m é n y e . . Tudnivalók a jövő tanévre Órarend..
...
___
...
...
___ ___
...
___
___
...
___
___ ...
__
... ___
___
___
___
__
___
__ ___
1 61
. . . 8 í- ’
___ __ ___ ___ ___ ___ ___ __
22
__
Magyar kir. rajztanár-vizsgáló bizottság... . . . ___ . . . . . . __ __ __ ___ Az intézet történetéből _ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ . . . . . . Az intézet tan- es segédszemélyzete ___
8 16
8? 8; 92 94 96 -97
4 ''t Ü b ' % **?.% f
&
&
/
&
/V*
*
N
KJ
Í
4
*»
¥ -
e
r 'ï- f
êû
árr AV
f
V*
t 5‘
i•*
V f
y
e
,i
* *#
t
?v £
.
**
í » j , . * •* • : 'J Ç \ * •
«*/
¿» 2-*-*
V\
í /í&
>.■
#*
«
'
I
r
#
/
i*
I
j*
• * ^
v'
»v fA
sv.
S
^
,J .
.•* :
/
A
**
■V í ^ . v ' f / ' .' ; * ’ * •. . ' ■; »/ r# • • r • • » ♦i • • ► «
1«
V. f
t»
t
A* *
* » -Ï
f * tf
• */••*» # « 1 # »
1
X
s **
9• W
■ . . ' • V * ;i«*í. N ' T í i ;
•i
:
M i
' t ^ 5U ji ^ * i *15. A .> * - *1
i
K*
*r
-f
•. /. •*• vi •: •: • . • , . ' •.
i: • r* i «
0
».
• *
if
f r
2 t t
•
i
*é i \ * > ' cV -
b
.1
V
5
m\
»
• -
•** #
//?
i*»
í
À
JÍ*>. * ** —
O
•%•
/■ •a V
i
-
I •
•P
*?*$
vr
iii
x > > .
¿
'W
%
' i
i
*
.
+
e
