Dr. Fóriánné Horváth Margit A bankári biztosítékok A garanciaintézmények kezességvállalása a pénzügyi válságban Biztosítékok helye szerepe a hitelezésben A bankok a kölcsönügyleteik mögé állított biztosítékokkal próbálják megtérülési kockázatukat függetleníteni a gazdálkodók üzleti vagy vagyoni helyzetében bekövetkezı kedvezıtlen körülmények esetére. A gyakorlati tapasztalatok szerint amennyiben az adós tevékenysége eredményes, ki tudja gazdálkodni és visszafizeti a hitelt, ezt nem azért teszi, mert biztosítékai veszélyeztetettek lennének ellenkezı esetben. A jogi biztosítékok lehetıséget nyújtanak a banknak arra az esetre, amikor az adós fizetıképessége vagy fizetıkészsége meginog, amikor a kötelezettség teljesítése kérdésessé válik. A Bankok aktív bankmőveleti tevékenységükhöz kapcsolódó biztosítékok kikötését gyakorlati megfontolások alapján alkalmazzák és a kintlévıségük megtérülésének biztonságát igyekeznek elısegíteni. A biztosítékok csoportosításai: Kielégítési alapjuk szerint: a.) Az adós a hitelezı számára megfelelı hitelképességő személyt állít maga mellé másodlagos kötelezettként, aki fizetni fog helyette, ha nem tud fizetni. A jogi biztosítékoknak ezt a csoportját személyi biztosítékoknak nevezzük, ezek közé tartozik tipikusan a kezesség és a bankgarancia. b.) Az adós vagyontárgyat, vagyoni követelést vagy vagyontömeget bocsáthat a hitelezı rendelkezésére, arra az esetre, ha fizetési kötelezettségét idıben nem teljesíti. Ezen biztosítékokat nevezzük dologi biztosítékoknak. A biztosítékba adott vagyon általában az adós saját vagyona, de megfelelı felhatalmazás alapján más vagyonát is felhasználhatja erre a célra. A dologi biztosítékok fı formája a zálogjog, az engedményezés és az óvadék. Önállóságuk szerint a) Elsıdleges biztosítékok, melyek az érvényesítésük esetén a bank követelését nagy valószínőséggel teljes mértékben megtérítik. Elsıdleges, önállóan alkalmazható biztosíték a bankgarancia, az óvadék számos fajtája, a zálogjog és a kezesség bizonyos fajtái. b) A másodlagos biztosítékok ereje valószínősíthetıen kevesebb a teljes kötelezettség értékénél, emiatt nem biztosított a bank teljes követelése. Másodlagos biztosítékok, amelyek csak az elsıdleges biztosítékok kiegészítéséül alkalmazhatóak: sortartó kezesség, engedményezés, óvadék néhány fajtája. Megjegyzendı, hogy a kintlévıségek mögött nem kell feltétlenül biztosítékoknak állnia, ez a teljes megtérülés, vagyis a fedezet vizsgálatát követıen dönthetı el A biztosítékot szolgáltató személye szerint: a) Közvetlen (direkt) biztosíték a hitelfelvevı nyújtja, pl. saját tulajdonú ingatlanra alapított jelzálogjog formájában. A banki gyakorlatban ez a leggyakoribb eset. b) Közvetett (indirekt) biztosítékot harmadik fél nyújt, pl. a harmadik fél tulajdonában lévı ingatlanra alapított jelzálogjog formájában. Abban az esetben gyakori, 1
amikor a vállalkozásnak – jellemzıen kisvállalatok esetében – nem elegendı a saját vagyona, és a tulajdonos saját vagyonát is hajlandó bevinni a fedezeti körbe. Tipikus indirekt biztosíték a tulajdonos által vállalt kezesség. Biztosíték kikötésének célja szerint: a) Szerzıdés megerısítését, az adós ösztönzését célzó biztosítékok megnehezítik az adós nem szerzıdésszerő viselkedését, különbözı szankciókkal arra ösztönzik, hogy tegyen meg mindent a szerzıdés teljesítésére. b) A teljesítési képesség biztosítékai a követelés mind teljesebb körő megtérülését szolgáló biztosítékok, amelyek fı célja, hogy az ügyfél teljesítésétıl függetlenül biztosítsák a bankhitel megtérülését. Korábbi banki gyakorlatban – fıként kisösszegő hitelek esetén – a zálogjog, azon belül az ingatlanon alapított zálogjog uralkodó szereppel bírt. Napjainkban a zálogjog szerepe oldódott, a biztosítékok köre kibıvült, a bankok elıszeretettel alkalmaznak biztosítékportfóliót. Elınyösen szolgálta e folyamatot az 1997. május 1-én hatályba lépett új zálogjogi szabályozás, lehetıvé téve a vállalkozások ingó vagyonának a korábbinál erısebb biztosítékként történı figyelembevételét. Szükséges megemlíteni az opciós vételi jog, mint biztosíték szerepét, amely a Legfelsıbb Bíróság állásfoglalása alapján jogi biztosítékként is figyelembe vehetı. A kedvezı biztosíték kritériumai: − a biztosíték összege együtt mozogjon a hitel összegével, azaz amennyiben a követelés összege növekszik (például az elızı alpontban részletezett késedelmi kamat miatt), úgy a biztosíték fedezze a megemelt összegő követelést is − a biztosíték az adós pénzügyi helyzetétıl függetlenül érvényesíthetı legyen, az adós fizetésképtelensége, esetleges csıdhelyzete ne rontsa a biztosíték értékét, − minél gyorsabban érvényesíthetı legyen Megkülönböztetünk elsı, másod-, illetve harmadosztályú biztosítékokat. I. Elsı osztályú biztosítékok Közös jellemzıi: • meghatározott értékkel bíró, értékálló biztosítékok, • rövid idı alatt, gyakorlatilag azonnal készpénzzé tehetıek, • az adós pénzügyi helyzetétıl többnyire teljesen függetlenek.
Bankgarancia A likvid biztosítékok klasszikus példája a bank által vállalt (hitelfedezeti) garancia, illetve kisebb mértékben a harmadik személy által vállalt készfizetı kezesség is. A bankgarancia és kezesség közös jellemzıje, hogy harmadik személy nyújtja (bank, illetve a kezes), így az adóstól független személy vállalja a bank követelésének megtérítését. Az a kérdés, hogy a garanciát, illetıleg kezességet vállaló személy önmagában is képes-e, hogy a bank adóssal szembeni követelését teljesítse, az adós nemfizetése esetén. Kezesség A kezesség sok rokon vonást mutat a garanciával, azonban a garanciával ellentétben a kezesség nem válik el az alapjogügylettıl, járulékos jelleggel bír. Amíg a garancia kétoldalú jogügylet (adós kimarad), addig a kezesség minden fajtája megırzi a három résztvevıt, tehát az adós részvételét.
2
Kezességen belül megkülönböztethetı − egyszerő (sortartó) kezesség, valamint − készfizetı kezesség.
Egyszerő (sortartó) kezességvállalás A hitelnyújtónak elsıként a hiteladós ellen kell fordulnia, és meg kell tennie mindent (beleértve a felszámolás végrehajtását is), amely a hitel megtérülését eredményezheti. A hiteladóstól történı sikertelen hitelbehajtást követıen a hitelnyújtó a kezesek ellen azok kezességvállalásának sorrendjében fordulhat. Készfizetı kezességvállalás: a) A hitelnyújtó az adós nemfizetése esetén azonnal a kezes ellen fordulhat, nem szükséges elıször a hiteladós, illetve a sorban korábbi kezesek ellen fordulnia. b) Bank által nyújtott kezességvállalás csak készfizetı kezesség lehet (a gyakorlatban a bankok kezességet nem, csupán bankgaranciát bocsátanak ki). Állam által nyújtott készfizetı kezesség is néha elıfordul a mai banki gyakorlatban. Az állami készfizetı kezességvállaláshoz hasonló formában jelenleg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mőködik. A Garantiqa kezességvállalása a bankok számára megfelelı, különös tekintettel arra, hogy jogszabály erejénél fogva az általa vállalt kezesség részben állami kezességvállalással biztosított. Óvadék A Bank, a szerzıdés nem teljesítése vagy nem szerzıdésnek megfelelı teljesítése esetén követelését –felszámolás esetét kivéve- közvetlenül, bírósági és végrehajtási eljárás nélkül kielégítheti az óvadék összegébıl. Óvadék fedezeti számlán elkülönített pénzösszeg, takarékbetétkönyv vagy értékpapír lehet. Az óvadékok között megkülönböztethetı abszolút forgalomképes (készpénz, banki vagy állampapír) és kevésbé forgalomképes óvadékokat (tızsdén jegyzett vagy forgalmazott részvény és kötvény, esetleg váltó, közraktárjegy). II.
Másod osztályú biztosítékok Közös jellemzıi: • hosszú távon többé-kevésbé értékálló biztosítékok, • pontosan meghatározható értékkel nem bírnak, azonban egy minimumérték rendelhetı hozzájuk, • hosszú idı után tehetık készpénzzé, • az adós pénzügyi helyzetétıl függetlenek. Zálogjog A zálogjog fogalma szerint a jogosult, a kötelezett nem teljesítése esetén a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelızı sorrendben kielégítést kereshet. A követelés pénzben meghatározott vagy meghatározható. A bírósági úton nem érvényesíthetı követelés zálogjoggal történı biztosítása semmis. A zálogjog alanyai − a zálogjogosult, − a személyi kötelezett, aki a követelés kötelezettje, valamint − a zálogkötelezett, azaz dologi kötelezett, akinek rendelkezési joga van a zálogtárgyon. A személyi kötelezett és a dologi kötelezett lehet ugyanaz a személy, de lehet más-más személy is. Zálogkötelezettként az létesíthet zálogjogot, akinek a zálogtárgyon rendelkezési joga van A zálogjog – kivéve az önálló zálogjogot – járulékos jog, mert mindig valamilyen
3
kötelezettség biztosítására alapítják. Terjedelme az alapul szolgáló kötelezettséghez igazodik és kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire és a zálogtárgyra fordított költségekre. A követelés átszállása esetén a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Ha a követelés összege csökken vagy megszőnik, a zálogkötelezett a csökkent összegért tartozik helytállni. A követelés elévülésével a jelzálogjog megszőnik, de a kézizálogból való kielégítésre sor kerülhet. A zálogjog abszolút hatályú, azaz mindenkivel szemben hatályos. A zálogjogból való kielégítést mindenki köteles tőrni, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítását követıen valamilyen jogot szerzett. A zálogtárgy értékesítése esetén a zálogjog az új tulajdonost is terheli. A zálogjog tárgya lehet minden − birtokba vehetı dolog, − átruházható jog vagy − követelés. A dolog lehet ingatlan vagy ingó vagyontárgy. A pénz és értékpapír is lehet zálogtárgy. Mivel az értékpapír vagyoni jogot megtestesítı okirat, elıfordulhat, hogy biztosítékként nem zálogjognak, hanem óvadéknak minısül. Ha osztható a dolog, a dolog meghatározott részére is alapítható zálogjog. Ha azonban oszthatatlan, úgy az csak egységesen zálogosítható el. Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek a biztosítására több zálogtárgyat is terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A törvény értelmében hitelintézet nem fogadhat el olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már egy korábbi jogügylet biztosítékául adott, kivéve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, melyet abban az esetben fogadhat el a hitelintézet, ha azt elızıleg 70%nál nem nagyobb mértékben kötöttek le. A zálogjog keletkezése − szerzıdés, − jogszabály vagy − bírósági és más hatósági határozat alapján A jogszabályon alapuló zálogjogot törvényes zálogjognak nevezik. A zálogjog tekintetében a törvény és a kormányrendelet minısül jogszabálynak. A zálogszerzıdést mindig írásban kell megkötni. Bizonyos zálogtárgyak esetében, mint például a jelzálog is, további követelményeket írnak elı a jogszabályok. A zálogtárgyból történı kielégítés, ha jogszabály másként nem rendelkezik, bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. A személyi kötelezettel szemben a bíróság marasztaló határozatot hoz, és arra kötelezi, hogy a zálogjogosult részére a tartozását fizesse meg. A dologi kötelezettet pedig a követelés zálogtárgyból való kielégítésének a tőrésére kötelezi a törvény. Ha a bankkölcsön biztosítására jelzáloggal terhelt ingatlan szolgál, a pénzintézet csak bírósági végrehajtás útján elégítheti ki követelését. A zálogjog érvényesítésére vonatkozó fıszabálytól való eltérés csak törvényen, vagy kormányrendeleten alapulhat. Ha költségek kielégítése után a zálogtárgy értékesítésébıl származó pénzösszeg még nem fogyott el, az a zálogtárgy volt tulajdonosát illeti meg.
4
A zálogjog megszőnik, ha − a jogosult a zálogtárgyból kielégítést nyert, − a követelés megszőnt, − a követelés a zálogjog átruházása nélkül átszállt, − a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezte, − a zálogtárgy elpusztult, − a követelés elévült, − a zálogtárgyat végrehajtási illetve felszámolási eljárás során értékesítették, illetve ha − a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerezte. Abban az esetben , ha a zálogjogosult követelését nem a személyi vagy a dologi kötelezett, hanem egy harmadik személy, a kezes teljesíti, úgy ezen harmadik személynek megtérítési igénye keletkezik. Ilyenkor a zálogjog nem szőnik meg, hanem átszáll a harmadik személyre. Átszáll rá a követelés a biztosítékkal és a zálogjoggal együtt. A zálogjog csoportosítása A törvény értelmében a zálogjog többféleképpen csoportosítható: • Járulékos jellege szerint o az alapköveteléshez igazodik a keretbiztosítéki zálogjog, o az alapköveteléshez nem igazodik az önálló zálogjog. • A zálogtárgy birtoklási jogosultsága alapján beszélünk o kézizálogjogról és o jelzálogjogról. • Zálogtárgyak szerint a törvény megkülönböztet o vagyontárgyat, o átruházható jogot, o átruházható követelést és o teljes vagyont vagy annak meghatározott részét (lebegı zálogjog).
A jelzálogjog Jelzálogjog esetén a zálogtárgy továbbra is a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult annak használatára, hasznosítására, és köteles annak épségét megırizni. Zálogjogot csak a dolog egészére lehet alapítani, a dolog egy részére csak abban az esetben, amennyiben a dolog mind fizikai mind jogi értelemben osztható. Ingatlan esetén ez azt jelenti, hogy az önálló ingatlan egészére, valamint a zálogkötelezettet megilletı tulajdoni hányad egészére alapítható jelzálogjog. Ingatlan elzálogosítása csak jelzálogjog alapján, írásba foglalt zálogszerzıdéssel és a zálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével történhet. A zálogjog több ingatlant is terhelhet, ilyenkor egyetemleges jelzálogjogról beszélünk. Ekkor a földhivatal valamennyi ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzi a jelzálogjogot, amelyet elızıleg közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Amennyiben a jelzálog tárgya nem ingatlan, hanem más dolog, a zálogszerzıdést közjegyzıi okiratba kell foglalni, a jelzálogjogot pedig a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bejegyeztetni. A zálogjog-nyilvántartás közhitel, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás zálog-adós nyilvántartásnak minısül, a szerzıdı felek azonosító adatait, a zálogszerzıdésben szereplı adatokat illetve az ezekben bekövetkezett változásokat tartalmazza. A bejegyzés alapja a
5
közjegyzıi okiratba foglalt zálogszerzıdés, a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy egyéb hatósági határozat. Az ingatlan-nyilvántartás dolognyilvántartás, amely a dologra vonatkozó jogokat és tényeket tartalmazza. Lakóingatlan elzálogosítása esetén a jelzálogszerzıdésben ki kell kötni, ha az ingatlant nem kiürítve köteles a kötelezett a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani. Ellenkezı esetben ugyanis a jogosult követelheti a zálogtárgy kiürített állapotban történı értékesítését. Amennyiben egy zálogtárgyat több zálogjog terhel, az egyes zálogjogokat azok keletkezésének sorrendjében jegyzik be a szükséges nyilvántartásba. A mozgó ranghely elve értelmében, ha valamelyik zálogjog kiesik a rangsorból, úgy a fıszabály értelmében az azt követı jelzálogjogok eggyel elıbbre lépnek a rangsorban. Az álló vagy fix ranghely elve szerint a zálogkötelezett rendelkezhet a megüresedett ranghellyel. A tulajdonosnak az irányú szándékát, miszerint a megszőnı jelzálogjog helyére egy éven belül új jelzálogjogot akar alapítani, be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba, ellenkezı esetben a mozgó ranghely elve van érvényben. Ez azért lehet hasznos, mert ha új hitelt kíván felvenni az ingatlantulajdonos, kedvezıbb feltételekkel juthat hitelhez, ha az új kötelezettségének biztosítékául nem a rangsor végén álló zálogjog szolgál. Az újonnan keletkezı zálogjog azonban nem lehet terhesebb, mint amilyen a megszőnı zálogjog volt. A zálogkötelezett lemondhat ranghely fenntartási jogáról harmadik személy vagy az érintett ranghelyet követı ranghelyen bejegyzett zálogjogosult javára. Miután a zálogkötelezett lemondott a ranghely fenntartási jogáról, az adott ranghellyel kapcsolatban csak azon személy hozzájárulásával rendelkezhet, akinek a javára lemondott ezen jogáról. Jelzálog tárgya olyan dolog is lehet, melynek rendelkezési jogát a zálogkötelezett a zálogszerzıdés megkötését követıen szerzi meg (pl. tulajdoni váromány). Ebben az esetben a zálogjog alapításának feltétele a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés. A jelzálogjog akkor keletkezik, ha a zálogkötelezett megszerezte a rendelkezési jogot a dolog felett. Ingatlanra jövıbeni jelzálogjog csak abban az esetben alapítható, ha az örökös alapít az örökölt ingatlanra zálogjogot. A jövıbeni zálogjog ranghelyét a zálogjogi nyilvántartásba történı bejegyzés idıpontja határozza meg. Keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlanon és más dolgon is alapítható. Keletkezése a felek által zálogszerzıdésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcím alapján történik. Ilyenkor a zálogtárgy a szerzıdésben meghatározott jogviszonyból, illetve jogcím alapján keletkezett követelések esetére a keretösszeg erejéig biztosítékul szolgál, amit be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba vagy a zálogjogi nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt a jogviszonyt illetve jogcímet, amelyet a zálogszerzıdés tartalmaz, valamint azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A keretbiztosítéki jelzálogjog így lehetıvé teszi a tartós jogviszonyból származó követelések cserélıdését. Abban az esetben, ha a zálogszerzıdésben meghatározott tartós jogviszony megszőnt és a zálogkötelezettnek nem áll fenn tartozása, a zálogkötelezett igényelheti a zálogjogosult keretbiztosítéki jelzálogjogáról történı lemondását. Mivel a keretbiztosítéki jelzálogjog járulékos jog, a követelés megszőnésével a zálogjog is megszőnik, így a jelzálogjogot törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból illetve a zálogjogi nyilvántartásból, amihez a jelzálogjogosult törlési engedélye szükséges. Amennyiben a zálogjogosult ehhez nem járul hozzá, úgy a zálogkötelezett ezen jogát per útján is érvényesítheti. A jelzálogjog a követelés elévülése esetén megszőnik, ellentétben a kézizálogjoggal, ami nem szőnik meg a követelés elévülésével.
6
Ingó jelzálog Ingó vagyont terhelı jelzálogjog érvényességének feltétele a zálogszerzıdés közjegyzıi okiratba foglalása, valamint a zálogjog Magyar Országos Közjegyzıi Kamaránál külön jogszabály rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése Az ingójelzálog azonban megszőnik, ha zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban értékesítették jóhiszemő vevı részére. A Bank csak piacképes, mobilizálható és forgalomképes, egyértelmően azonosítható, minıségét megırzı ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjogot fogad el biztosítékként. A Bank az adott vagyontárgyra csak olyan esetben fogad el ingójelzálogot fedezetként, amely vagyontárgyra ıt megelızı ranghelyen ingójelzálogot még nem kötöttek ki ill. ıt megelızıen vagyont terhelı zálogjogot nem jegyeztek be. Vagyont terhelı zálogjog Biztosítékul szolgálhat gazdasági társaság vagyonára bejegyzett zálogjog, a vagyon elemeinek konkrét meghatározása nélkül. A zálogjog a cégnek a mindenkori, a zálogszerzıdésben körülhatárolt vagyonelemeire terjed ki. Vagyont terhelı zálogjogot az adós vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként mőködtethetı részén lehet alapítani. Vagyon vagy vagyon egy részét terhelı zálogjog érvényességének feltétele a zálogszerzıdés közjegyzıi okiratba foglalása, valamint a zálogjog Magyar Országos Közjegyzıi Kamaránál külön jogszabály rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése. Vagyont terhelı zálogjog biztosítékként való elfogadására abban az esetben kerülhet sor, ha ıt megelızıen vagyont terhelı zálogjogot nem jegyeztek be. Egyéb zálogjog Nemesfémek és drágakövek vagy egyéb vagyontárgyak kézi zálogba adása kivételes esetben elfogadható. Üzletrészek elzálogosítására csak kiegészítı biztosítékként kerülhet sor. Közraktárjegyen alapuló zálogjog A közraktárban elhelyezett árut, mint biztosítékot egy sajátos értékpapír a közraktárjegy testesíti meg. Ez a fedezettípus a zálogjognak az esete, amelyben a zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van. A közraktár a felelıs ırzı, feladata az ott elhelyezett áru értékelése is. Vételi jog (opció) Vételi opció zálogjog mellett történı hitelnyújtás esetén kiegészítı biztosítékként mindazon a dolgokon bejegyeztethetı, amelyekre zálogjog alapítható. A vételi jog a jogosultnak arra ad jogot, hogy valamely dolgot adott idıszakon belül (max. 5 év), elıre meghatározott áron egyoldalú nyilatkozatával megvásároljon. A vételár nem lehet kevesebb az adott dolog piaci árának 70%-ánál. Vételi jogot ingatlanra és bármely más forgalomképes ingóságra is ki lehet kötni. Az ingatlanra vonatkozó vételi jog biztosítékként csak akkor értékelhetı, ha azt az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték.
7
A vételi jog gyakorlása esetén a hitelintézet lejárt követelései erejéig beszámítással élhet a vételárral szemben. III.
Harmadosztályú biztosítékok Közös jellemzıi: • konkrét érték nehezen párosítható hozzájuk, • értékük folyamatosan változhat, • értékük függ az adós pénzügyi helyzetétıl, teljesítıképességétıl. Követelésengedményezés A bank ügyfele kötelezettségei biztosítékául valamely fennálló, vagy a késıbbiekben keletkezı követelését a bankra engedményezi, amely így jogosult a követelés beszedésére annak lejáratakor. A bank hitelkövetelése akár a harmadik személy teljesítésébıl is megtérülhet. Fajtái: a) Már teljesített, kiszámlázott követelés engedményezése b) Egyedi, még nem teljesített követelés engedményezése − Teljesítési kockázat: ha ügyfele nem teljesíti a vállalkozási szerzıdésben foglaltakat, a fizetésre kötelezett nem köteles az engedményezett követelés megfizetésére. − Fizetési kockázat: ügyfelünk teljesítette kötelezettségét, de partnere nem képes az ellenszolgáltatás megfizetésére. c) Jövıben keletkezı követelések engedményezése Általában tartós hitelkapcsolat biztosítékául szolgál. d) Csendes engedményezés A felek olyan engedményezési szerzıdést kötnek, amely alapján az engedményezı és a bank csak akkor értesíti a fizetésre kötelezettet, ha ügyfele nem tesz eleget a hitelszerzıdésbıl fakadó kötelezettségének.
IV.
Egyéb, biztosítékjellegő szerzıdéses kikötések Közös jellemzıje: • Valamilyen vállalást tartalmaznak a hitelfelvevı vagy a harmadik személy részérıl, • önálló értékkel nem bírnak, • önálló biztosítékként nem alkalmazhatóak. Leggyakoribb megjelenési formái Comfort letter A tulajdonos által vállalt készfizetı kezességvállalással rokon, de annál gyengébb biztosíték. Jogi úton nem érvényesíthetı. Negative pledge Az adós vállalja, hogy a bankot megelızıen másnak nem enged vagyonára zálogjogot terhelni. Pari-passu deklaráció Amennyiben az adós egy új hitelezıjének a banknak felajánlott fedezetnél jobb biztosítékot kíván adni, akkor azt banknak is megadja. Kötelezettségek rangsorolása Az adós más - pl. tulajdonossal szembeni - kötelezettségeit a bank által nyújtott hitelhez viszonyítva alárendeltnek tekinti
8
Számlavezetésre vonatkozó elıírások A bank elıírja, hogy az adós mely banknál illetve kizárólag a ….banknál vezethet számlát, és/vagy kikötheti a kötelezıen banknál bonyolított számlaforgalom arányát/nagyságát. Osztalékfizetés, hitelfelvétel korlátozása A bank kockázatvállalása visszafizetésének biztosítása érdekében elıírja vagy elızetes hozzájáruláshoz köti a adós cégbıl történı osztalék kifizetését, ill. egyéb forrásból való hitel felvételt. Azonnali beszedési megbízás Amennyiben az adós más banknál is számlát vezettet illetve pénzforgalmat bonyolít a bank a számlákra azonnali beszedési megbízás benyújtására való felhatalmazást, s ennek másik bank által történı tudomásulvételét írja elı. Pénzügyi mutatók elıírása A hitelezı elıírhat bizonyos pénzügyi mutatókat, melyeket az adósnak teljesítenie kell, ellenkezı esetben a hitelszerzıdés felmondható. Életbiztosítás megkötése Ha a vállalkozás jövıje nagyban függ a tulajdonos személyétıl, a bank rá vonatkozó életbiztosítás megkötését és bankra engedményezését kiegészítı feltételként kikötheti.
Garanciaintézmények és tevékenységük A garancia intézmények a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását a készfizetı kezességvállalásukkal segítik. Amennyiben a vállalkozás által kért finanszírozás kockázata biztosítéki okok miatt az adott pénzügyi intézmény által nem, vagy nem a kért mértékben vállalható, úgy az üzletszabályzatokban rögzített feltételek mellett kérheti a garancia intézmény kezességvállalását. Ez esetben a vállalkozás által eredetileg felajánlott biztosítéki kör kiegészül a garanciaintézmény készfizetı kezességvállalásával. A bank számára ez alapvetıen két okból kedvezı: a kezességvállalás %-ának mértékéig biztosított a kölcsön megtérülése, valamint erre a hányadra erısen lerövidül az érvényesítés idıtartama. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a garanciaintézmény is a veszteség elkerülésére törekszik, tehát eredendıen alacsony vagy kedvezıtlen biztosítéki háttér mellett, voltaképpen annak helyettesítéseképpen, nehezen vállalhat készfizetı kezességet. Kezességvállalása elsısorban azáltal vonzó, hogy a pénzintézet felé a beváltást követı néhány napon belül teljesít. A teljesítést késıbbiek során követi az eredeti biztosítékok likvidálási folyamata, de ez az esetek többségében lényegesen hosszabb idıt vesz igénybe. Amennyiben tehát a vállalkozás felajánlott biztosítékai pénzintézeti szempontból kedvezıtlenek pl. speciális, kötött funkciójú nehezen értékesíthetı ingatlanok, úgy a garanciaintézmény is ugyanezen problémával szembesül, vagy amennyiben a kért finanszírozási volumenhez képest alacsony a biztosítékok összértéke, a garanciaintézmény kezességvállalása nem tudja a hiányzó részt pótolni, hiszen a kezességvállalásának biztosítéka ugyanaz a biztosítéki kör, melyet a vállalkozás a pénzintézetnek is felajánlott, a beváltást követıen arányosan ez száll át a garanciaintézményre. E feltételeket némileg tompíthatja az állam szerepvállalása vagy a garanciaintézmény speciális üzletpolitikája is. (lásd Garantiqa Zrt. üzletszabályzat vonatkozó részei: A követelés behajtása 7.4 A készfizetı kezességvállalási szerzıdésbıl eredı kötelezettségek teljesítése következtében Zrt-re átszálló követeléseket a Zrt. hajtja be. A Zrt. köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy az adóssal szembeni követelést a hitel, bankgarancia, faktoring-keret vagy pénzügyi lízing fedezeteként lekötött biztosítékokból, illetve minden egyéb törvényes módon és eszközzel behajtsa. Az eredményesebb behajtás érdekében a Zrt. a követelés behajtásával megbízhatja a hitelt nyújtó (bankgaranciát vállaló, faktoring szolgáltatást nyújtó, pénzügyi lízingbe adó) pénzügyi intézményt, a Zrt. által erre a célra létesített szervezetet, a behajtásra szakosodott szervezetet vagy személyt. ….Ha a rendelkezésre álló biztosítékok keretbiztosítéki jellegőek, és több hitel fedezetét is képezik, az ezekbıl származó bevételek a felmondás idıpontjában fennálló tıketartozás arányában kerülnek megosztásra.
9
A követelés behajtható: · bírósági végrehajtás, · végelszámolási- és felszámolási eljárás, · a követelés értékesítése vagy cseréje, · a fedezetként lekötött vagyontárgy értékesítése útján.)
További jellemzık: Amennyiben az adós a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a vállalt mértékig a garanciaintézmény maga fog az adós helyett a pénzügyi intézménynek teljesíteni. Az adott ügylettel kapcsolatban a készfizetı kezességvállalás igénye merül fel, a pénzügyi intézmény keresi meg kérelmével a garanciaintézményt. A garanciaintézmény által vállalt kezesség készfizetı kezesség. Konkrétan szabályozott esetekben a kkv-k kötelezettségeihez költségvetési viszontgarancia igénybevétele is társulhat. Ez setben a garantált követelés részben államilag garantált követelésnek, támogatásnak minısül. Az Európai Garanciaszervezetek Szövetsége (AECM) 2009. szeptember 24-25-én rendezte meg éves szemináriumát, amely elsısorban a garanciarendszerek pénzügyi válság idején betöltött szerepével foglalkozott. A kiadott sajtóközlemények szerint: „Az elmúlt hónapokban a garanciaszervezetek fokozott elkötelezettséget vállaltak a kkv-k hitelhez jutásának elısegítésében…. garanciaszervezetek megfelelı felügyelet alatt mőködı, megbízható pénzügyi közvetítıkként átvállalják a társbankok kockázatát akár 80%-os vagy egyedi esetekben még nagyobb mértékben, ha a kkv-k nem teljesítik a törlesztést… A garanciák révén a bankok csökkenthetik szavatoló tıke követelményüket a hitel garantált hányadára vonatkozóan, és így a refinanszírozási költségeket is. A válságban az állami hatóságokkal együttmőködve, a garanciaszervezetek a piaci környezethez igazítják garanciakínálatukat, annak érdekében, hogy kielégítsék a kkv-k egyre nagyobb forgótıke igényét. Többen új termékeket dolgoztak ki, illetve módosították a meglévı feltételrendszerüket, így például csökkentették a garanciadíjakat (olcsóbb garanciák) vagy megemelték a kezességvállalás mértékét (tovább csökkentve a bankok kockázatát). A garanciaszervezetek mőködési feltételeinek javítása érdekében az AECM folyamatos változásokat szorgalmaz az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályozásában, konkrétan a Garancia Közleményben foglalt mentességi díjak mértékének csökkentését, valamint a de minimis szabályozás szerinti jelenlegi 200 000 eurós támogatási küszöb megkétszerezését (az agrárágazatban 100 000 euróra emelését). Az Európai Bizottság által 2008. december 17-én közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó átmeneti intézkedések módosítása nagy segítséget jelentett több garanciaszervezet számára, az a korlátozás, hogy a hitelösszeg nem haladhatja meg az éves bérköltséget, indokolatlanul szigorú, haladéktalan változtatásra szorul… A fent is hivatkozott új támogatási kategóriák (ideiglenes támogatási intézkedések, mezıgazdasági csoportmentesség) bevezetése miatt, a közelmúltban a magyarországi garanciaintézmények is módosították mőködési feltételeiket: A 70/2009 (VI. 19) FVM rendelet alapján a mezıgazdasági vállalkozásoknak nyújtott mezıgazdasági csoportmentességi támogatásösszege bármely három pénzügyi évbıl álló periódus során nem haladhatja meg a 400.000.-, illetve, ha a vállalkozás székhelye az 1698/2005/EK rendelet 36. cikk a) pont i., ii. és iii. alpontjaiban meghatározott kedvezıtlen adottságú területen található, az 500.000 -EUR-t.
10
A mezıgazdasági termékek elsıdleges elıállítása céljából végrehajtott alábbi beruházások megvalósítására irányuló piaci hitelekhez kapcsolódóan vállalható készfizetı kezesség: - ingatlan építése, vásárlása, fejlesztése, - gépek, berendezések vásárlása, - számítógépes szoftverek vásárlása, - nem építési célú földvásárlás, a beruházás költségének legfeljebb 10%-áig, - beruházásokhoz kapcsolódó aktiválható költségek finanszírozása A csoportmentességi jogcím alapján kedvezményes kezességi díj válik lehetıvé, azon agrárvállalkozások számára akik az alacsony „agrár de minimis” keret túllépése miatt már csak piaci díjon kaphatnák a kezességet. A mezıgazdasági vállalkozások számára lényegesen nagyobb összegő hitelekhez is kapcsolódhat kedvezményes készfizetı kezességvállalás. Kedvezményes garancia olyan állami támogatású hitelekhez kérhetı, amelyeket a mezıgazdasági termékek elsıdleges elıállítását támogató beruházásra, vagy hasonló célból ingatlan építésére, gépek és berendezések vásárlására, szoftver vásárlására, mővelési célú földvásárlásra vesznek fel, vagy amellyel fiatal mezıgazdasági termelık indulását támogatják. Az elnyert csoportmentesség jelentıségét az adja, hogy a garantır intézmények eddig kizárólag az agrárcégekre vonatkozó kisösszegő támogatást jelentı, "de minimis" szabályok alapján vállalhattak agrárcégnek készfizetı kezességet, három évre összesen 7.500 euró értékő támogatástartalommal, vagy 56.250 euró egyedi garanciavállalással. A most megkapott csoportmentesség fentiek szerint lehetıvé teszi, hogy a felsorolt követelményeknek megfelelı hitelekre állami viszontgarancia mellett, bármely három évre 400.000 euró, kedvezıtlen adottságú térségben mőködı kkv-k esetében pedig 500.000 euró támogatástartalomig elmenjen a garantır intézmény. A válság hatásainak enyhítésére nyújtható támogatás A pénzügyi intézmény igényelhet 90 %-os készfizetı kezességvállalási mértéket is, amennyiben teljesülnek ennek feltételei, melyek 1. a) a kölcsön maximális összege nem haladja meg az adós –a számvitelrıl szóló 2000. évi C. tö//-+ rvény 79. §-a szerint számított -2008. évi személyi jellegő ráfordításainak összegét, feltéve, hogy a vállalkozást 2008. január 1-jét megelızıen alapították. Amennyiben a vállalkozást 2008. január 1-je után alapították, a hitel összege nem haladja meg az adós - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerint számított- a mőködés elsı két évére vonatkozó, éves becsült személyi jellegő ráfordításainak összegét. b) a készfizetı kezességvállalás olyan vállalkozásoknak a hiteleihez, pénzügyi lízingszerzıdéseihez kapcsolódhat, amelyek nincsenek nehéz helyzetben, illetve olyan vállalkozásoknak, amelyek 2008.július 1. után, a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében kerültek nehéz helyzetbe, de elızıleg nem voltak nehéz helyzetben 2. A támogatás halmozódására vonatkozó rendelkezések: az ideiglenes támogatási intézkedések ugyanazon támogatható költség tekintetében nem halmozhatók a de minimis rendelet hatálya alá tartozó támogatással. 3 A 90 %-os mértékő készfizetı kezességvállalásra csak a 2010. december 31-ig megkötött készfizetı kezességvállalási szerzıdések esetében van lehetıség. 4. A készfizetı kezességvállalási szerzıdés mellékletét képezi a készfizetı kezességvállalás támogatástartalmáról szóló kimutatás, amelyet a pénzügyi intézmény továbbít az adós részére.
11
Garanciaintézmények: A Garantiqa HitelgaranciaZrt-t (Garantiqa) 1992-ben a magyar állam, a legjelentısebb hazai kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította abból a célból, hogy készfizetı kezesség (garancia) vállalásával elısegítse a hazai kis- és középvállalkozások… hitelezését. (Jelenleg 5 legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezı tulajdonosa: Magyar Köztársaság Kormánya 50,0249%, Magyar Fejlesztési Bank ZRt… 13,9662 K&H Bank NyRt. 13,3012%, OTP Bank NyRt. 6,0271% Budapest Bank NyRt. 3,9488%) A Garantiqa mára kezességvállalási lehetıségeit a hitelfelvételeken túl kiterjesztette a bankgaranciára, lízingre, faktoring ügyletekre, kockázati tıke bevonásra, illetve hazai és uniós pályázatokra. A Garantiqa által vállalt készfizetı kezesség maximális mértéke: Hitelszerzıdés alapján az adóst terhelı tıkeösszeg + kamat + a hitelszerzıdésben vagy a hirdetményben meghatározott, kamatszerően fizetendı járulék 80 %-a, (kivétel a mezıgazdasági tıkepótló hitel) Bankgarancia-szerzıdés esetén a bankgarancia-szerzıdésben meghatározott bankgarancia összegének 80 %-a, Pénzügyi lízingszerzıdés esetén a finanszírozott tıke + kamat 80%-a, Faktoring keretszerzıdés esetén a megelılegezett tıkeösszeg (folyósított vételárelıleg) + kamat + járulék 80 %-a, Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány A kezesség nyújtásának fı jellemzıje a kisebb összegő hitelek garantálása. A legtöbb kezesség, a kezességek számának 70 %-a az 1-10 millió forint közötti hitelekhez kapcsolódik. A 100 millió forintot meghaladó hitelek vonatkozásában az Alapítvány 39 db-hoz nyújtott kezességet, ez utóbbiak adják a teljes garantált összeg több mint egyharmadát. Súlyuk mérséklıdni látszik az alapítványi portfólióban. A hitelek futamideje szerinti megoszlásból továbbra is az éven belüli lejáratú hitelek emelkednek ki,amely összecseng a válság következményeivel, azaz a vállalkozások forgótıkehiánnyal küzdenek, a hitelfelvételi szándékot a legtöbb esetben ez generálja. Az éven belüli hitel a kezességgel biztosított hitelösszegek 52,2%-át teszik ki (2008-ban 41%). Az 1-2 év közötti lejáratú hitelek száma és aránya is jelentısen megnövekedett: kezességgel biztosított 2009 elsı hat hónapi kihelyezésen belül, maximum 2 éves ügylet az állomány 71%-a. Az Alapítvány csatlakozott MFB és más támogatott hitel konstrukciókhoz. Az Európai Bizottság Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetıségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban címő (2009/C 16/01) Közleménye alapján két átmeneti kategória alkalmazására van lehetıség 2010. december 31-ig: ún. 500 000 eurós támogatás kezességvállalás formájában nyújtott átmeneti támogatás (a piaci díj 25%-os csökkentése)
12
2009. július 1-jétıl bevezette a mezıgazdasági csoportmentességi támogatási kategóriát a "kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizetı kezességvállalás" szabályairól szóló 70/2009. (VI. 19.) FVM rendeletet alapján bizonyos körben 90%-os kezesség igénylése lásd fent
Megjelent az Agrártámogatások és pályázatok kézikönyv októberi számában
13
