XX.
A budapesti Margit-híd ismertetése. D. M.-tól.
( X X X . és X X X I . tábla) Mielőtt az építés alatt lévő margitliíd általános és részletes leírását adnám. czélszerünek vélem annak rövid történetét is megismertetni az olvasóval. Az 1870. X. t. ez. 3. §. b. pontja következtében a szükséges feltétfüzetek és versenyfeltételek elkészítése után a közlekedési ministerium 1871. évi május havában pályázatot hirdetett ki a Pest és* P>uda között a margitsziget alsó csúcsánál építendő hidra oly föltétellel, hogy a tervek 1871. oktober hó 1-jéig nyújtandók be a ministeriumhoz. Számos pályázni kivánó kérelme folytán ezen határidőt kénytelen volt azonban a ministerium december 1-éig meghosszabbítani. Az ezen időre nagyrészt a legjelesebb czégektől beérkezett 46 terv köziil 43 a rendes időben érkezvén be, pályázat alá bocsájtatott, míg három pályázaton kivül maradt. A december hó l-jétől 24-éig közszemlére kitett tervek megbirálására a közlekedési minister elnöklete alatt egy 13 tagból álló bizottság alakíttatott, mely működését deczember 14-én azzal kezdette meg, hogy a beérkezett terveket rendezte, azokat 3 főcsoportba osztotta oly formán, hogy az első csoportba azon terveket sorolta, melyek a programm minden pontjának teljesen megfelelnek, s így tüzetes bírálat alá esnek. A második csoportba sorozta azon terveket, melyek műszakilag ugyan pontosak voltak, de a programm némely pontjának meg nem feleltek és így bírálat alá nem estek. A harmadik csoportba azon tervek soroltattak, melyek hiányos felszerelésök, s a programm lényeges pontjainak elhanyagolása miatt pályaképeseknek el nem ismertettek. Pirálat alá ezen osztályozás szerint csak az első csoportba eső tervek vétettek fel. Minthogy azonban ezen csoportban összesen 23 tervezet volt s<>i olya, melyeket átvizsgálni tehát mindenekelőtt szilárdságukat, hordképessé-
394 göket, költségeket ineghatátozni oly nagy és sok munkát igényelt volna, melyet az amúgy is igen elfoglalt bizottmányi tagok a rövidre szabott határidő alatt alig lettek volna képesek elvégezni; azt határozta az összes bizottság, hogy az ezen elsőcsoportba eső tervek közül választassék ki azon 6 tervezet, mely a kivitel szempontjából leginkább figyelemre méltó s vizsgáltassék át ezen 6 tervezet minden tekintetben. Az összbizottság titkos szavazás utján a következő 6 tervezetet választa ki absolut szótöbbséggel. 1. Benkiser párhuzamos tető és talprudakkal tervezett rácstartóju tervezetét. 2. Goin et Comp. ívtartóju szerkezetét. 3. ftessler ívtartóju szerkezetét. 4. Kraft folytatólagos ívalaku gerenda rácstartóju tervezetét. 5. Ruppert folytatólagos parabola tartójú tervezetét. 6. Schmick ívtartóju tervezetét. Ezen fönnt megnevezett ti tervezet szerkezet-szilárdsága, költségvetése és az okszerű és helyes gazdasági viszonyok megtartása megvizsgálása után a bizottság 1872. martius 9-én a miniszter személyes elnöklete alatt tartott ülésben titkos szavazás útján 11 szavazattal 1 ellenében az első díjat Goin et comp. párisi czég ívtartóju hídtervezetének a második díjat pedig Kraft által készített, s a Cockerill és társa czég által benyújtott tervnek itélte oda, s ennek a kitűzött 500 drb. 10 frankos aranyból álló másodrangú díjat ki is fizette. Idöközbeu azonban a dunaszabályozási bizottság az általa készített tervezeteken lényeges és czélszeríí változásokat tett, amennyiben a margitsziget körüli dunaágakat egyenlő szélességre tervezte az első tervezet ellenében, hol a pesti ág '/3-da keskenyebbre volt tervezve, mint a budai. Ezen változtatás következtében szükséges volt az első szabályozási tervezetre alapított s pályadíjt nyert Goin-féle hídterven is változásokat tenni. E czélra egy 5 tagú bizottság küldetett ki oly utasítással, hogy tegye magát a Goin czég képviselőjével érintkezésbe, s állapítsa meg újból a híd méreteit, s arányait. Ez 5 tagu bizottság által adott méretek, adatok folytán kidolgozott új hídtervezetet s annak kivitelét a föntebbiek előre bocsájtása mellet! a következőkben lesz szerencsém a tiszt, olvasóval megismertetni. A
híd
fekvése.
A fővárosi közmunkák tanácsa által kidolgozott város szabályozási terv szerint a jelenlegi fegyvergyár-uteza (tttköri védtöltés) megszélesítve képezendi az osztrák állampályaudvartól egész a dunáig a pesti uj körút egy részét. Ezen új körút tengelye meghosszabbítva a szabályozott Dunán át egész
395
a margitsziget alsó csúcsa irányáig képezendi a margithíd pesti részének tengelyét. A sziget alsó csúcsa irányától kezdve át a budai dunaágon függőlegesen az uj dunaszabályozási vonalra képezi a híd második, budai tengelyét, melynek meghosszabbításában a szabályozott budai főutat metszve a budai irgalmasok tébolydája egyrészén át széles uj út van tervezve egész az ó főútig a budai körút kezdetéig. A híd két tengelye a sziget alsó csúcsa irányában egymást metszve 150°—5-nyi szöget képez. A »margitszigeti híd« általánosan, de hibásan használt elnevezésből sokan azt következtetik, hogy ezen hid magán a szigeten, vagy legalább is alsó csúcsán keresztül van tervezve, mi azonban téves, mert a híd középső oszlopa a margitsziget alsó csúcsa irányában van ugyan tervezve, de ettől mintegy 200 ölnyire lefelé, s a sziget és margithíd közötti összeköttetés csakis egy nagyszerű töltés vagy híd ós töltés által lesz lehetséges. Ezen összeköttetés azonban egyelőre csak » szándék*. A pesti és budai hídfőktől le a két város felé a fővárosi közmunkák tanácsa díszes hídlejtőket, s ezek kőiül fákkal beültetett térséget tervez. A híd
általános
leírása.
Minthogy úgyis szándékom később a híd összes szerkezetét részletesen ismertetni közlönyünk olvasóival; egyelőre, a híd általános leírásánál, elégségesnek tartom a következőket említeni meg : A híd hat nyílású vasív híd. A nyílások mint a mellékelt helyzet-rajzban látható úgy vannak elosztva, hogy a már itt színleg egyesült két dunaág mindenikére 3 nyilás jut, melyek egy ágban nem egy nagyságúak, s csakis a két ágban az egymásnak megfelelők bírnak egyenlő méretekkel. A hídszerkezet összesen 7 oszlopon nyugszik, és pedig a két parton a két lndfőn, a mederben 4 kisebb és a margitsziget alsó csúcsa irányában egy nagyobb oszlopon. Ezen oszlopok elnevezése a következő: Budai hídfő, 1-ső mederoszlop, Il-ik mederoszlop, közép oszlop, Ill-ik mederoszlop, IV-ik mederoszlop, pesti hídfő. A mellékelt helyzetrajzon a budai hídfő, a középoszlop, és a pesti hídfőnél berajzolt két-két négyszög a sülyesztő szekrények állását jelzi; a hídfő illetőleg oszlop csak ezek fölé képzelendő a két négyszög területe nagyságára. A híd összes hossza 566"71 méter, melyből a közép oszlop közepétől a tengelyen számítva a pesti és budai hídfők part felőli lapjáig 283.356 mtrnyi hossz esik. Ezen hosszaságból a két hídfőre 2 X 17-5 = 35,0 mtr a 4. mederoszlop-
396 ra 4 X 7*2 = 28.8 mt. és a közép oszlopra a tengelybe számítva 21.75 mtr. hossz esik. A híd szélessége összesen 16.75 méter, melyből a kocsiútra 11 "06 és a két oldaljárdákra 2 X 2,845 mtrnyi szélesség esik; tehát úgy a kocsiút mint a járdák jóval szélesebbek, mint a lánczhídnál, s azonkívül a kocsiút és járda közötti korlát, mely a lánczhídon a kényelmes járást tetemesen akadályozza, merőben hiányzik, de két oldalt a járda 15 cmnél magasabban van helyezve, mint a kocsiút. A szekrények alakja és elhelyezése a mederben a mellékelt helyzetrajzban a hídfőknél, és középoszlopnál két-két négyszög, a négy mederoszlopnál pedig két félkörrel bezárt négyszöggel van láthatóvá téve. Van tehát a hét oszlopnak összesen 10 siilyesztő szekrénye és pedig a két hídfőnek 4, a közép oszlopnak 2, a 4 mederoszlopnak 4. A siilyesztő szekrények p. o. a mederoszlopnál átlag 7 mm. vastag, s egy rneter magas vaslemezekből szögecselt etnek gyűrűnként össze oly formán, hogy az összeszögecselt részek 1 mt. magas s az átnézeti helyzetrajzban adott alakú gyűrűt képeznek. Miután egy ily 1 mt. magas gyűrűsor készen van, szögecselnek fölébe egy másikat, harmadikat, s a szükséghez mérten 13-ik gyűrüsort. A harmadik gyürűsor magasságában a szekrény belsejében egy vízszintes íedél erősíttetik meg, mely a több gyűrűsorból álló szekrényt 2 részre osztja. Az alsó s három méter magasságú szekrényrész rendesen dolgozó kamrának neveztetik, mert a valóságos sülyesztési munkálatok itt végeztetnek. A szekrényt két részre osztó vízszintes fedél a fölébe falazandó közel 2.000,000 klg. súly ideiglenes hordása miatt szerfölött erős szerkezettel bír. Ezen fedélben két-két kör alakú nyilás van hagyva, melyekre függőlegesen álló 0 - 70 mt. átmérőü belől üres vashengerek vannak megerősítve, melyeken át az alsó és felső szekrény közötti közlekedés lehetővé van téve. Az egyes szekrények méretei s azok a talaj és o víz alatti mélységei a mellékelt táblázatban vannak összeállítva. A hídfők és a közép oszlop alapozása 2 szekrényben történik ugyan, de melyek csak a Duna 0 pontja fölött 6 lábig képeznek két külön törzsöket, ezen ponttól kezdve a két törzs egy félkör alakú kőboltozattal kapcsoltatik össze, mely boltozat a hídfőknél az előtte levő alsó rakpart által később el'.akar tátik, s csakis a közép oszlopnál lesz látható kisebb vízállás alkalmával. Az oszlopok egyes részei, könnyebb áttekintés végett a következő elnevezést kapták. 1. Az alap (magassága változó, s terjed a 0 víz alatt 0.16 mtrnyi magasságig) továbbá 2. a talapzat, mely közvetlen az alapon nyugszik s összesen 2'88 mt. magas; 3. az oszlopderék, terjed a talapzattól egész a párkányzatig (öszszesen 5-96 mtr.) 4. a párkányzat és ellenfal összesen 2 - 93 mt., s végre 5. a
397
négyszögletes rész, mely az ellenfalon kezdődik s terjed egész a hídpályáig összes magassága átlag 7\5 mt.
Az egykö-
A
hídfő vagy hídoszlop megnevezése.
zény hossza.
A dolgozó kamara A kör egész sugara hossza kivüiről.
A dolgozó kamara egész szélessége kívülről.
in é t A budai hídfő két sülyesztő szekrényének mindenike.
18,000
A budai ág első hídoszlopának egy sülyesztő szekrénye.
22,000
A budai ág második hídoszlopának egy sülyesztő szekrénye.
e
A sülyesztő szekrény alsó párkányának mélysége a 0 alatt.
A sülyesztő szekrény alsó párkányának mélysége a fenék alatt.
r
18,000
7-000
8-530
6'18
4,000 3 0 , 0 0 0
8-000
9'96
8-01
—
•
22,000
4,000 30,000
8-000
9-480
A inargitsziget csúcsán álló középső liídoszlop két sülyesztő szekrényének minde-
9.00
•
24,000
8-000
8-060
6-60
22,0.00
4,000 30,000
8-000
8-06
7-26
A pesti ág második hídoszlopának egy sülyesztő szekrénye.
22,000
4,000 30,000
8-000
8-06
4-96
A pesti hídfő két sülyesztő szekrényének mindenike.
18.000
18,000
7-000
7-110
6-80
nike.
24,000
A pesti ág első hídoszlopának egy sülyesztő szekrénye.
—
—
Az oszlopok falazásához alól a dolgozó kamrában beton használtatik, melynek alkatrészei: buda-ujtelepi mésztuff kőből tört kavics; szerémi v. Kuftsteini vízhatlan mész és a Duna medréből szedett s átrostált goromba nemű éles homok. A dolgozó kamra felett az egész alapfalazat budai újtelepi rendetlen alakú mésztuffkővel és szerémi v. kuffsteini vízhatlan mészből, s dunai homokból készült vakolattal falaztatik fel, mely falazat azonban siittői kőből készült durván faragott kőburkolatot kap.
398
A talapzat, oszlop derék és ellenfal szintén ezen módon falaztatik felj csakhogy a burkolatot nem süttői kő, de neuhausi v. kefermarkti gránit képezi. Az ellenfal feletti négyszegletes rész a felső párkányzat, s a többi belső falazata egyenlő az alapfalazattal, burkolata azonban legjobb minőségű sóskúti kő leend. A híd vasszerkezete hat egymással párhuzamosan, s középtől középig 2:6 meter távolságra fekvő körívalakú szekrény-tartókon nyugszik, melyekre a függőleges rácsok s ezekre ismét a hídpálya szerkezetét tartó hossztartók vannak megerősítve. Minden ívtartó egy ívből, egy hossztartóból és két rácsozattal szeldelt mezőből áll, mely az ív és hossztartók közötti tért kitölti. Az ívtartók egymásközti szilárdítására ezek görbe síkjában valamint a hossztartók között vízszintesen elhelyezett Andráskeresztek vannak alkalmazva. Szilárdításra szolgálnak még nem kis mértékben a hossz és ezek közé helyzett keresztartókra szögecselt doniborlemezek is. Az ívtartók keresztszelvényeinek magassága az ív-csúcstól annak lábai felé növekszik. Az ívtartók hossza, a vízfeletti elhelyezése, s egyéb méretei a következő táblázatban vannak özszeállitva.
A méret megnevezése.
A nyílás hossza a talapzat falszinétől, a fal színéig a felső gyűrű alsó síkjában Az ívtartók húrja az ívfészkek alsó vonala közt . . . . Az ívtartók nyila . A fészkek alsó vonalának magassága a 0 vizszin felett . Az ívtartók alsó csúcsa a 0 vizszin felett Az ívtartók keresztszelvényeinek magassága a csúcson . A hídpálya megközelítő magassága a vizszin felett minden nyilás közepén . .
I.
|
A budai ponttól számítva. II. III. v. ! ívN y i 1 á s. m é t e r
VI.
32-897
81-463
85-546
85-546
83.463
12-897
73-499 5134
82-666 6-480
87-882 7-371
87-882 7-371
82-666 6-480
73-499 5.134
9-482
10-115
10-115
10-115
10-115
9-482
14-932
16.594
17 485
17-485
15-594
14-932
0-936
0-984
1-031
1-031
0.984
0-936
16-093
17-727
18-833
18833
17-727
16 093
399 A járdák külön kiálló s a szélső ivtartóra erősített vállvasakon nyugszanak, melyek legkülső szélükön egy hossztartóval vannak összefoglalva. A kocsiút felszerkezete a hossztartók s az ezek közé illesztett kereszttartókra szögecselt domborlemezekre tett beton s az elfelé rakott fenyőfa padló és fenyőfaburkolatból áll, melyek oly módon rakatnak le, mint azt a budai hídfő és alagút előtti részen láthatni. A gyalogút tölgyfa padlóból készíttetik. Az ivek által az ellenfalra gyakorolt nyomást l - 25 mt. széles és 1*90 mt. mag. méretű öntött vaslapok fogják fel s viszik át magára az ellenfalra. A felfekvési lapok az ivek pontos beállitluitása czéljából feszitő ékekkel vannak ellátva. A híd világositására egy és háromágú díszes kandeláberek alkalmaztatnak és pedig minden iven 4 egyágü, és minden oszlopon 4 háromágú.
A magyar mérnök és éjitcsz-e^yletközlönye
íotm. Á.MspcsLen 1813.
