A tárgy neve: Tantárgyfelelős: A tárgy oktatója: Óraszám/hét: Kreditszám: Számonkérés módja:
Környezetegészségtan Dr. Bárdos Helga Dr. Bárdos Helga, Dr. Balázs Margit, Dr. Pocsai Zsuzsa, Dr. Szűcs Sándor, Dr. Legoza József, Dr. Ádám Balázs 1+1 óra/hét 2 kollokvium – írásbeli
Rövid tematika az ajánlott irodalommal A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja a természetes és mesterséges környezeti elemek, illetve környezeti kóroki tényezők (víz, levegő, talaj, élelmiszerek, sugárzások; lakó- és munkahelyi kóroki tényezők) emberi egészségre kifejtett hatásainak, az expozíciós utaknak, és az előidézett betegségek patomechanizmusainak ismertetése, a környezeti betegségek etiológiájának részletes tárgyalása. A tantárgy tematikája: Bevezetés a környezetegészségtanba, a környezetegészségtan tárgya, módszerei; elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció. Az emberi szervezet védekezése a környezeti expozíciók ellen. Expozíciós utak, behatolási kapuk; a lokális, metabolikus és immunvédekezés legfontosabb mechanizmusai. A levegő, víz és talaj, illetve az élelmiszerek jellemző természetes és antropogén szennyeződései, azok forrásai és a legfontosabb humán expozíciós utak. A környezeti kóroki tényezők emberi egészségre gyakorolt akut, krónikus és speciális (késői) toxikus hatásai, a patomechanizmus és a toxikokinetikai jellemzők tárgyalása. A sugárexpozíció, valamint a lakó- és munkahelyi környezet speciális környezetegészségtani vonatkozásai. Egészségkárosító anyagok a környezetünkben. A környezeti expozíciók mértékének becslése (környezeti és biológiai monitorozás), környezeti határértékek fajtái és megállapításuk mechanizmusa. Környezet-epidemiológiai vizsgálómódszerek, kockázatbecslés, -kezelés és -kommunikáció. Környezet-epidemiológiai esettanulmányok megbeszélése. Környezet-egészségtannal kapcsolatos információk elérési lehetőségei, fontosabb adatbázisok. Az ajánlott irodalom: Kertai P. 1999: A környezet szerepe a betegségek kórfejlődésében és a megelőzés lehetőségei. In: Kertai Pál. Megelőző orvostan (A népegészségügy elméleti alapjai). Medicina Könyvkiadó, Budapest Dési I. (szerk.) 1995: Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola 2001: Foglalkozás-egészségtan. Hallgatói kézikönyv, Debrecen Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola 2001: Környezeti toxikológia. Hallgatói kézikönyv, Debrecen Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola 2001: Sugáregészségtan. Hallgatói kézikönyv, Debrecen Koren H, Bisesi M 1996: Handbook of Environmental Health and Safety. Principles and Practices. Lewis Publishers, London
A tárgy részletes tematikája heti bontásban 1. hét: A környezetegészségtan tárgya, módszerei. Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció • A környezetegészségtan tárgya, története • Környezeti kölcsönhatások • A környezetegészségtan aktuális problémái (népesedés, ivóvíz- és élelmiszer ellátás, a biodiverzitás csökkenése) • A környezetszennyezés hatásai, veszélyei, környezeti katasztrófák • A megelőzés szintjei • Az egészségfejlesztés fő cselekvési területei, az egészség védelmében tett lépések 2. hét: Az emberi szervezet védekezése a környezeti expozíciók ellen • A környezeti expozíciók szervezetre gyakorolt hatásai (akut/krónikus, lokális/szisztémás) • Speciális (késői) toxikus hatások (allergiás, embriotoxikus/teratogén, mutagén, karcinogén) • Dózis-hatás összefüggések (determinisztikus és sztochasztikus hatások) • A toxicitást befolyásoló tényezők • Környezeti kémiai anyagok sorsa a szervezetben • Behatolási kapuk • A bőr védekező mechanizmusai • A légzőrendszer védekező mechanizmusai • A tápcsatorna védekező mechanizmusai • Metabolizmus (I. és II. fázisú reakciók) • Toxikus detoxifikáció (metabolikus aktiváció) • Immunológiai mechanizmusok 3. hét: A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre • A légszennyezés, mint globális probléma (fő okai és hatásai) • Légszennyezési esetek, jelentősebb ködkatasztrófák • Szennyező források (természetes és mesterséges) • A légszennyezők útja, koncentrációjukat befolyásoló tényezők • London típusú szmog • Los-Angeles típusú szmog • Szmogok egészségkárosító hatásai • Fő légszennyező anyagok és azok csoportosítása • A légszennyezők krónikus expozíciójának hatásai – Levegőben szuszpendált részecskék – Szén-monoxid – Kén-dioxid – Nitrogén-oxidok – Ózon és peroxi-acetil-nitrát (PAN) – Illékony szerves vegyületek – Nehézfémek (ólom) – Beltéri légszennyezők • A prevenció lehetőségei (egészségügyi és kibocsátási határértékek)
4. hét: A vízszennyeződés hatása az emberi egészségre • Ivóvízfogyasztás • Ivóvízforrások és azok minőségét befolyásoló tényezők • A vízszennyezés fő forrásai • Mikrobiológiai vízszennyezők egészségkárosító hatásai – Baktériumok (tífusz, kolera, dizentéria) – Vírusok (Poliomyelitis, Hepatitis A, E, Coxsackie A, E) – Protozoon fertőzések (Giardiasis, amőbás dizentéria) • Kémiai vízszennyezők egészségkárosító hatásai – Fémek (Fe, Mg, Pb, Cd, Hg, Cr, Ni, As), az ivóvíz arzénszennyezettségének problémája Magyarországon – Szerves vegyületek (klórozott-, aromás szénhidrogének, detergensek) – Klórozási melléktermékek (trihalometánok) – Ionok (ammónium, nitrát, nitrit, fluorid) – Alga toxinok • Az ivóvíz által okozott betegségek megelőzése 5. hét: A talajszennyeződés hatása az emberi egészségre • A talajszennyezés problémái • Fő talajszennyező anyagok és azok csoportosítása • Szervetlen szennyezők (fluor, arzén, ólom) • Szerves szennyezők • Műtrágya felhasználás, a nitrogén és foszfor egészség- és környezetkárosító hatásai • Peszticid felhasználás, a fő típusok egészségkárosító hatásai – Klórozott szénhidrogének (DDT) – Szerves foszforsav-észterek – Karbamátok • Különösen veszélyes szerves talajszennyezők – Poliklórozott bifenilek (PCB) – Poliklórozott dibenzodioxinok és dibenzofuránok(PCDD, PCDF – dioxinok) • Mikrobiológiai szennyezők – Baktériumok (pl. Salmonellák, Mycobaktériumok, Clostridiumok) – Paraziták (protozoonok és férgek) • Talajszennyezés Magyarországon • A Magyarországon képződő szilárd hulladék jellemzői • Az Európai Unió hulladékgazdálkodásának alapelvei, feladatok Magyarországon a hulladékgazdálkodásban
6. hét: Az élelmiszerekben előforduló káros anyagok hatása az emberi egészségre • Élelmiszer-szennyezés forrásai • Az élelmiszerek által okozott megbetegedések előfordulása • Élelmiszer eredetű egészségkárosodás (élelmiszer-fertőzés, -mérgezés), kóros reakciók ételfogyasztás után • Élelmiszerek okozta megbetegedéseket leggyakrabban előidéző ételek • Élelmiszer-mérgezések – Természetes tartalomként előforduló mérgező anyagok (pl. gombamérgek, mikotoxinok) – Élelmiszer adalékanyagok felhasználása (tartósító szerek, antioxidánsok, színezékek, élvezeti értéket növelő anyagok) – Élelmiszerek termelése, feldolgozása, tárolása, csomagolása közben történő szennyeződés (pl. fémek, detergensek, peszticidek, hormonok, antibiotikumok) • Élelmiszer-fertőzések – Baktériumok (pl. Salmonellák, Clostridiumok, Campylobacterek, Yershiniák, E. coli) – Vírusok (Hepatitis A, Rota vírus, Norwalk vírus) – Paraziták és protozoonok (pl. Trichinella spiralis, Entamoeba histolytica) • Az élelmiszer-fertőzések útjai • Az utóbbi években bejelentett élelmiszer eredetű heveny megbetegedések és halálozások jellemzői Magyarországon • Élelmiszer-mérgezések és -fertőzések megelőzése 7. hét: A sugárexpozíció hatása az emberi szervezetre • Az elektromágneses spektrum, ionizáló és nem ionizáló sugárzások • A sugárterhelés forrásai • Sugárhatást befolyásoló tényezők, dózisegységek, emberi szövetek sugárérzékenysége • Az ionizáló sugárzások hatásmechanizmusa, direkt és indirekt hatás • Determinisztikus sugárhatások • Sztochasztikus sugárhatások, genotoxikus, mutagén és karcinogén hatás • Sugárexpozíciós esetek (Hirosima, Csernobil) • Nem ionizáló sugárzások biológiai hatásai (pl. hőhatás) • Rádiófrekvenciás sugárzások (RF) és elektromágneses mezők (EMF) hatásával kapcsolatos aggodalmak és tények (epidemiológiai és kísérletes tanulmányok eredményei) 8. hét: A lakóhelyi környezet hatása az emberi egészségre • A település-egészségtan tárgya • Településformák és -szerkezetek • Városiasodás • Települési ártalmak (falusi és városi) • Városi klíma, az épületek mikroklímája • Városi zaj forrásai, egészségkárosító hatások • Kül- és beltéri légszennyezés • A magyarországi települések vízellátásának, szennyvíz- és szilárdhulladék kezelésének problémái az Európai Uniós szabályzás tükrében • Várostervezés
9. hét: A munkahelyi környezet hatása az emberi egészségre • A munkaegészségtan tárgya, foglalkozás-egészségtan és munkahigiéné • Foglalkozási betegségek kritériumai és fő csoportjai • Munkahelyi kóroki tényezők • Munkahelyi fizikai kóroki tényezők egészségkárosító hatásai – Zaj, vibráció – Ionizáló és nem ionizáló munkahelyi sugárzások – Hőmérséklet, nyomás • Munkahelyi kémiai kóroki tényezők egészségkárosító hatásai – Nehézfémek (pl. higany, kadmium, króm, nikkel) – Szerves oldószerek (pl. benzol, toluol, xilol) – Gázok (ingerlő gázok, egyszerű oxigénhiányt létrehozó és kémiai hatású fojtógázok) – Műanyagok (polimerek és monomerek) – Peszticidek – Porok • Foglalkozási daganatok, munkahelyi rákkeltők • Munkahelyi biológiai kóroki tényezők – Zoonózisok, testváladékkal terjedő fertőző betegségek • Munkahelyi mechanikai kóroki tényezők – Munkabalesetek, ergonómiai bántalmak • Munkahelyi pszicho-szociális kóroki tényezők • Képernyős munka • Sick building szindróma • Foglalkozási betegségek megelőzése 10. hét: Emberi egészségre veszélyes anyagok a környezetünkben (referáló) • A hallgatóknak előzetesen kiadott, a környezetben fellelhető veszélyes anyagok toxikológiai jellemzését tartalmazó olvasmányok megbeszélése, melynek keretében a hallgatók önállóan értelmezik az adott kockázati tényezővel kapcsolatos környezetegészségügyi problémát • A megbeszélés tárgyát képző ártalmak: ólom, radon, azbeszt, nitrát/nitrit, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek és dioxinok 11. hét: A környezeti expozíciók mértékének becslése (környezeti és biológiai monitorozás) • Toxikológiai alapfogalmak (toxikokinetika, toxikodinámia) • Dózisok, a biztonságos dózis küszöbértéke • Kémiai anyagok interakciói • A toxikológia alkalmazásai • Veszély és kockázat, a kémiai anyagok veszélyességének osztályozása • Környezeti monitorozás • Biológiai monitorozás, biomarkerek • Foglalkozás-egészségügyi munkalégtér határértékek és biológiai expozíciós mutatók • Levegő- és ivóvízminőség monitorozás, monitorhálózat telepítése, működése • Légszennyező anyagok és ivóvízminőséget jellemző paraméterek határértékei
12. hét: Környezet-epidemiológia, kockázatbecslés • Szennyező anyagok források és hatásaik kapcsolata • Környezeti helyzetelemzés, értékelés folyamata • A környezet-epidemiológia módszerei és alkalmazása • Epidemiológiai alapfogalmak • A környezeti kockázatbecslés folyamata (veszély azonosítása, dózis-hatás elemzés, expozíció meghatározása/becslése, kockázat jellemzése) • Kockázatkezelés (megengedhető kockázat kiszámítása, az expozíció csökkentése, az expozíció és az egészségkárosító hatás monitorozása) • Kockázatközlés (a kockázat kifejezése, kockázat-érzet, ijedtségi tényezők, média faktorok) 13. hét: Környezet-epidemiológiai esettanulmányok (referáló) • A hallgatóknak előzetesen kiadott, ismert környezeti expozíciós esetek leírását tartalmazó olvasmányok megbeszélése, melynek keretében a hallgatók önállóan értelmezik az esetekkel kapcsolatos környezetegészségügyi problémát, mulasztásokat és a megelőzés lehetőségeit • A megbeszélés tárgyát képző esettanulmányok: Londoni köd, Yokkaichi asztma, Yusho betegség, Porphyria cutanea tarda, a Seveso-i és a Bophal-i kémiai katasztrófa 14. hét: Környezetegészségügyi adatbázisok, információs lehetőségek • A környezetegészségügyi információs rendszerek haszna • A környezetegészségügy története, jelentős nemzetközi konferenciák és programok (pl.) – WHO “Egészséget Mindenkinek” – Frankfurti Karta – Rio de Janeiro-i "Környezet és Fejlődés" Világkonferencia, Agenda 21 – Helsinki Konferencia, Európai Környezetegészségügyi Akcióterv • Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP) céljai, stratégiája • A környezeti tényezők monitorozásának intézményi háttere, a monitorozás folyamata – Adatgyűjtés, adatszerkezet – Adatfeldolgozás, feladat meghatározás – Vizsgálati paraméterek kiválasztása – Az eredmények hasznosítása • Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer felépítése, működése • A környezetegészségügyi adatok feldolgozása, térinformatika
