Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz

„Civil monitoring” - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz

Civil szervezetek

Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv.): 





Egyesület 

Speciális formák: sportszövetség, vallási tevékenységet végző szervezet



Egyesület, de nem civil szervezet: szakszervezet, párt

Alapítvány 

Formái: nyílt, zárt (csatlakozás lehetőségétől függ)



Alapítvány, de nem civil szervezet: közalapítvány



Új Ptk. újítása: magáncélú alapítvány

Civil társaság 

Korlátozott gazdálkodási lehetőségek: központi költségvetésből nem, de önkormányzattól kaphat támogatást

Működési jellemzők A KSH 2011. évre vonatkozó adatai alapján

Civil szervezetek működési jellemzői

Civil szervezetek emberi erőforrásai I.

Civil szervezetek emberi erőforrásai II. Szervezeti forma Alapítvány Egyesület főállású Számított

szerződéses

foglalkoztatottak száma

önkéntesként száma megoszlása, % Önkéntes segítők

összege, óra által az év során végzett munka becsült megoszlása, % időtartamának Egy főre jutó átlagos munkaóra

Számított önkéntesként foglalkoztatottak

száma becsült bérmegtakarítása, millió forint bevételnövelő aránya, %

Összesen

12 751

17 256

30 007

1 172

2 573

3 745

4 199

17 817

22 016

86 255

367 917

454 172

19%

81%

100%

8 734 116 37 058 628 45 792 744 19%

81%

100%

101

101

101

4 199

17 817

22 016

8 524,5

36 168,0

44 692,5

4,3%

14,7%

10,0%

Költségek, ráfordítások

Bevételi források

Következtetések a működési jellemzők alapján 

Állami támogatás aránya jelentős



Civil szervezetek motivációja a többi szektortól jelentősen eltér



A dolgozók többsége nem főállású, más jogviszony mellett végzi e tevékenységet



Civil szervezetek funkciói kiegészítik, esetenként helyettesítik a gazdasági, állami szektor funkcióit

EZÉRT: 

Nélkülözhetetlen a társadalom egészséges működéséhez



Szakértelem miatt más kockázatok a támogatási jogviszonyban



Kiemelt jelentősége van a monitoring működtetésének, segítő funkciójának

Monitoring Szabályozási és szakmai követelmények

Civil szervezetek támogatásának speciális szabályai – Civil tv. 

Költségvetési támogatási jogviszony definiálása



Támogató késedelme esetén a civil szervezet késedelmi kamatra jogosult



Szakmai monitoring rendszer működtetése, párhuzamosság kiszűrése (tartalmi vizsgálat!)



Jelentős költségvetési támogatás (>50 MFt) esetén vagyonnyilatkozat



Vagyonnyilatkozat: 

Képviseletre jogosult teszi



Háromévente



Ha bejelentés alapján alaposan feltehető, hogy a vagyongyarapodás nem igazolható: ellenőrzési eljárás



Kötelezett kérelme esetén meghallgatás



Art. szerinti vagyongyarapodási vizsgálat

Monitoring az államháztartásban I.



Áht. 56. §

„A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában.”



102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) – uniós források

„g) monitoring: a források felhasználásának (pénzügyi monitoring), az eredményeknek és a teljesítményeknek (szakmai monitoring) mindenre kiterjedő – többek között szabályossági, hatékonysági és célszerűségi – vizsgálata rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten; j) monitoring rendszer: a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, testületek és eszközök, eljárásrendek, valamint az ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;”

Monitoring az államháztartásban II.



370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

„3. § A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, és e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.” „5. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszerét az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával kell kialakítani és működtetni.”

Monitoring az államháztartásban III.

ÁSZ/INTOSAI

A szervezet, egységek, egyedek

Kontrollrendszer (belső irányítás. Szabályozás) elemei



Kontrollkörnyezet Kockázatkezelés Kontrolltevékenység Információ, kommunikáció Monitoring

További monitoring jellegű bejelentések



Támogatásokat Vizsgáló Iroda 



Támogatáshalmozódás - EU

Közpénzpályázat.hu 

összeférhetetlenségek

Problémák, kihívások



A jogszabályok alapvetően a szabályszerűségre helyezik a hangsúlyt



Az adminisztratív feltételek érvényesítésén „túl nagy” erőfeszítés a monitoring kialakítása



Szervek a kötelező feladatokra koncentrálnak



A tartalmi vizsgálat sok esetben formális, utólagos



A hazai források esetében az információs rendszerek nem készültek fel, egyelőre nincs minta



A civil szervezetek támogatásának kiemelt kockázatai veszélyeztetik a hatékonyságot

Monitoring fogalma, elhelyezése

A monitoring 

folyamatos információgyűjtésen alapszik,



amelynek célja, hogy az esetleges problémákat megfelelő időben azonosítsa,



azok kezelésére célzott és hatékony választ adjon Bemenet

Kimenet

Eredmény

Hatás

Jogi és adminisztratív elvárások

ellenőrzés monitoring értékelés

Eredményesség Társadalmi elvárások, problémamegoldás

Célok, eszközök

Cél: 

Hatékony támogatási rendszer működtetése



Problémakezelés folyamatában



Ügyfelek speciális igényeinek megfelelés

Eszköze: 

Rendszerszintű monitoring 



Arra ad választ, hogy a támogatási rendszer meg tudja-e valósítani a támogató által kitűzött célt

Projektszintű monitoring 

Megmondja, hogy az egyes projektek hozzájárulnak-e a támogatási rendszer céljainak megvalósításához

Hozzávalók



Támogató elhatározása, döntése a monitoring rendszer működtetésére vonatkozóan



Támogatási rendszer céljainak pontos meghatározása



Indikátorok, mutatók kijelölése oly módon, hogy azok mindegyike illeszkedjen, alkalmas legyen a cél valamely aspektusának mérésére



Az indikátorok forrásának meghatározása



Beavatkozások (indikátorok célértéktől való eltérése kezelésének módja)



Információs rendszer kialakítása



Támogatási rendszer szereplőinek felkészítése

Indikátorok képzése Ajánlások, javaslatok

Milyen a jó indikátor? I.

SMART (minőség) 

konkrét, specifikus (S=specific) precízen meghatározottnak, nem félreérthetőnek kell lennie



mérhető (M=measurable) a cél megvalósulásának mérésére alkalmasnak kell lennie



elérhető, rendelkezésre áll (A=available, attainable) reálisnak kell lennie (nem lehet túlzó, vagy alultervezett)



releváns, megbízható (R=relevant) a céllal szoros összefüggésben kell lennie



aktuális (T=time-bound) időben elhelyezhetőnek kell lennie

Milyen a jó indikátor? II.

QQTTP (tartalom) 

a program következtében megvalósult mennyiségi változás (Q=quantity)



minőségi változás (Q=quality)



ki a célcsoport, azaz kinek valósítjuk meg a projektet (T=target)



mennyi idő alatt valósítjuk meg (T=time)



hol valósult meg a program (P=place)

Indikátorok típusai





A standardizálás jellege szerint:



Feldolgozottság szerint:



mennyiségi



egyszerű



minőségi



származtatott



skála



összetett

A programhoz való viszonyulás szempontjából:



Beavatkozási logikához viszonyítva:



program



bemenet



kontextus



kimenet



eredmény



hatás

Példák I.

Működés, gazdálkodás: 

Számviteli beszámoló letétbe helyezve



Legfőbb (döntéshozó) szerv üléseinek száma évente



Foglalkoztatottak, önkéntesek száma



Bevételek (azon belül költségvetési, önkormányzati támogatások, magánadományok) szerkezete



Kiadások (személyi, felhalmozási) szerkezete



Nyújtott támogatás

Példák II.

Közhasznúság – Civil tv. indikátorai: 





Megfelelő erőforrás: 

az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy



a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy



a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság: 

SZJA 1% eléri összes bevétel 2%-át, vagy



a közhasznú költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy



közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Közhasznúsági melléklet indikátorai (pl. célcsoport)

Támogatási rendszer mérése I.

Fő funkciók, amelyeket mérni kell: 

pályáztatás



döntéshozatal



szerződéskötés



szakmai megvalósítás



elszámolás



ellenőrzés



szabálytalanságkezelés

Támogatási rendszer mérése II.

Támogatási rendszer: 

Támogatásban részesült szervezetek száma, aránya



Támogatásban részesült szervezetek sikeraránya



Formai hibák száma okonként



Döntéshozatal időigénye az előíráshoz képest



Támogatási jogviszony létrejöttéhez szükséges nettó időigény (lebonyolító, posta/kommunikáció, kedvezményezett)



Szakmai programok jellegéhez igazodó specifikus mutatók (pl. rendezvények, önkéntesek, elértek száma)



Elszámolt tételek jellege, száma, beszerzett eszközök



Hiánypótlások/szabálytalanságok száma, oka, anyagi következménye

Támogatási projekt mérése I.

Fő funkciók, amelyeket mérni kell: 

tervezés



megvalósítás



zárás



utánkövetés

Támogatási projekt mérése II.

Támogatási projekt: 

Pályázati projekt előkészítésének időigénye



Pályázat igazodása a létesítő okirathoz



Megvalósítást a pályázat szerinti összehasonlításban mérő, tartalmi jellegéhez igazodó indikátorok



Projekt kimenetei és eredményei



A projektbe bevont más erőforrások mértéke, jellege, aránya a pályázathoz képest (pl. önkéntesek, adományok, más támogatások) – hatás I.



A pályázat adminisztratív feltételei teljesítésének költsége és annak aránya a teljes költségvetéshez



A projekt középtávú hatásai, eredményének hasznosulása – hatás II.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.civil.kormany.hu