Fenntarthatóság Felé Egyesület
Javaslatok a horizontális szempontok program-, projekt-, intézményrendszeri és monitoring szintű integrációjára
A kiadványt elkészítését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 3 Az Európai Unió regionális politikája horizontális szempontjainak bemutatása ....................... 4 Partnerség a horizontális célok érvényesítéséért, az EU partnerségi elveinek a bemutatása .. 5 A horizontális célok érvényesítésének lehetőségei a program- és projektciklus lépéseinél ..... 8 Intézményi javaslatok a horizontális célok érvényesítésére .................................................... 13 Az esélyegyenlőség érvényesítése rendezvényeknél (melléklet)............................................. 16 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 20
2
Bevezetés Az Európai Unió regionális politikájának fontos eleme a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség és a partnerség érvényesítése. Ezeket, az úgynevezett horizontális célokat minden EU által finanszírozott operatív program és projekt végrehajtásakor érvényesíteni kell. A horizontális politikák érvényesítése nem csak jogszabályi kötelezettség, de a társadalom elvárása is, hiszen a ma élő emberek életminőségének fejlesztése és az utódaink életlehetőségeinek megőrzése megköveteli tőlünk, hogy minden fejlesztést gondoljunk át a környezeti és esélyegyenlőségi szempontok szerint. A horizontális szempontok érvényesítésére az Unió kötelezettségeket állapított meg és eszközöket is ajánl. Ezeket a kötelezettségeket és eszközöket veszi számba kiadványunk, amelyet döntéshozóknak és civil szereplőknek egyaránt ajánlunk.
3
Az Európai Unió regionális politikája horizontális szempontjainak bemutatása Az Európai Unió regionális politikája egyik fő célkitűzése a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség előmozdítása. Az EU strukturális és beruházási alapjaival kapcsolatos közös rendelkezések1 (továbbiakban CPR, a regionális politika legfontosabb rendelete) szerint (CPR 4. cikk (1) bekezdés) „az ESB-alapok a nemzeti, regionális és helyi támogatásokat kiegészítő többéves programokon keresztül, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia, valamint a Szerződéseken alapuló célkitűzései – beleértve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió – szerinti, alapspecifikus küldetések végrehajtása érdekében nyújtanak támogatást.” Az alapok felhasználásánál horizontális elvként kell figyelembe venni a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítása, a fenntartható fejlődés és a partnerség elvét, mint horizontális célkitűzéseket (CPR 4. cikk (2) bekezdés). Az esélyegyenlőségi fő célokat a CPR 7. cikke, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fő célokat a CPR. 8. cikke tartalmazza. CPR 7. cikk A nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítása A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőség és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok elkészítése és végrehajtása során, többek között a monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében. A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok elkészítése és végrehajtása során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok elkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség biztosítását.
1
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)
4
CPR 8. cikk Fenntartható fejlődés Az ESB-alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és állapotának javítása céljának az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a partnerségi megállapodások és a programok elkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, a források hatékony felhasználását, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését.
Partnerség a horizontális célok érvényesítéséért, az EU partnerségi elveinek a bemutatása Az EU regionális politikájának harmadik fő elve a partnerség, amely egyben jó lehetőséget nyújt a civil szervezeteknek a másik két horizontális politika érvényesítésére is. A partnerség fő elveit a CPR 5. cikkelye írja le. CPR 5. cikk. Partnerség és többszintű kormányzás (1) A partnerségi megállapodás, illetve az egyes programok érdekében minden egyes tagállam – intézményi és jogi keretének megfelelően – partnerséget szervez az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerségbe a következő partnereket is bevonják: a) illetékes városi és egyéb hatóságok; b) gazdasági és szociális partnerek; valamint c) a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek, beleértve a környezetvédelmi partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a társadalmi befogadást, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát előmozdító szervezeteket. Tehát az 5. cikkelyből látható, hogy a civil szervezetek, amelyek célja a környezetvédelem vagy az esélyegyenlőség elősegítse, joggal számíthatnak arra, hogy a strukturális alapokat felhasználó tagállam bevonja őket az alapok tervezésébe és felhasználásába.
5
Emellett ebben a tervezési ciklusban az Európai Bizottság egy külön jogszabályt fogadott el a partnerség érvényesítése érdekében. Ez a jogszabály egy un. felhatalmazáson alapuló jogi aktus a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről 2. Ezt a Bizottság által alkotott jogszabályt kötelező alkalmaznia a tagállamoknak. Sajnos – el kell mondanunk -, hogy bár jelentős előrelépés, hogy a Bizottság kötelező normákat határoz meg a partnerséggel kapcsolatban, de ez a magatartási kódex az előkészítés során sokat hígult az eredeti tervekhez képest a tagállamok nyomására. Így is sok olyan elemet tartalmaz, amire építhetnek a horizontális elvekért fellépő civil szereplők. A partnerségi magatartási kódex (angol rövidítése: ECCP) legfőbb elemei, amelyet jól tudnak használni a horizontális elvekért felelősséget érző civil szervezetek a következőek.
Az érintett partnerek meghatározása a partnerségi megállapodáshoz3 és a programokhoz
A nemzeti és regionális hatóságoknak be kell vonniuk a környezetvédelmi és az esélyegyenlőséggel foglalkozó civil szervezeteket (társadalmi befogadást, nemek közötti egyenlőséget és hátrányos megkülönböztetés tilalmát előmozdító szervezetek). A tagállamoknak
biztosítani
kell,
hogy
a
partnerek
a
releváns
érdekelt
felek
legreprezentatívabb képviselői legyenek, akiket megfelelően felhatalmazott képviselőkként jelölnek ki, figyelembe véve hatáskörüket, a tevékeny részvételre való képességüket és az általuk biztosított képviselet megfelelő szintjét. Ahol a partnerek ernyőszervezetek alakítanak ki, az ernyőszervezetnek kell adni a delegálás jogát. Azaz a tagállamok nem választhatnak önkényesen a partnerek közül képviselőket a partnerségi folyamatokhoz.
A partnerekkel való konzultáció a partnerségi megállapodás és a programok előkészítése során
Az érintett partnerek átlátható és eredményes bevonása érdekében a tagállamok és az irányító hatóságok egyeztetést kell, hogy folytassanak az érintett partnerekkel a partnerségi megállapodás és a programok elkészítésének folyamatáról és ütemezéséről. Ennek során teljes körű tájékoztatást nyújtanak a partnerségi megállapodás és a programok tartalmáról és annak esetleges változásairól.
2
Commission Delegated Regulation (EU) No 240/2014 of 7 January 2014 on the European code of conduct on partnership in the framework of the European Structural and Investment Funds 3 Partnership Agreement – az EU Bizottság és a tagállamok közötti szerződés, amely a pénzügyi alapok felhasználása keretit adja, nincs köze a CPR 5. cikkelye értelmében vett partnerséghez 6
A konzultáció során a tagállamoknak a következő elveknek meg kell felelniük: a) figyelembe veszik a releváns információk időben történő rendelkezésre bocsátásának
és könnyű hozzáférhetőségének igényét; b) elegendő időt biztosítanak az érintett partnereknek arra, hogy elemezzék és
észrevételezzék a legfontosabb előkészítő dokumentumokat, valamint a partnerségi megállapodás és a programok tervezeteit; c) olyan csatornákat működtetnek, amelyeken keresztül a partnerek kérdéseket
tehetnek fel, hozzájárulásokat nyújthatnak be, és tájékoztatást kapnak arról, milyen módon vették figyelembe javaslataikat; d) gondoskodnak az egyeztetés eredményének közzétételéről.
Ezek a pontok kiemelten igazak a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi civil szervezetekkel való konzultációra.
Monitoring bizottságok
A partnerségi megállapodás és az operatív programok monitoring bizottságainak be kell vonni azokat a szervezeteket a munkába, amelyeket a programozásba bevontak, tehát a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi civil szervezetek bevonása kötelező a monitoring folyamatába. A magatartási kódex különböző eljárási szabályokat határoz meg, hogy az érdemi munkát biztosítsa, például a tagok szavazati jogáról, a dokumentumok kiküldéséről, a munkadokumentumokhoz való hozzáférésről.
A partnerek bevonása a pályázati kiírások elkészítésébe és az értékelésbe
A partnerségi magatartási kódex lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy bevonják a partnereket a pályázati kiírások előkészítésébe, tekintetbe véve a titkossági és összeférhetetlenségi ügyeket. Sajnos, a kódex ezt nem teszi kötelezővé, de a lehetőségre hivatkozhatnak a környezetvédelmi vagy esélyegyenlőségi civilek. A tagállamoknak viszont be kell vonniuk a partnereket a partnerségi megállapodás megvalósításának értékelésébe és az egyes operatív programok értékelési dokumentumai készítésébe a monitoring bizottságokon keresztül.
7
A partnerek kapacitásépítése
Az irányító hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy szükséges-e technikai segítségnyújtás formájában támogatást biztosítani a partnerek intézményi kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy a partnerek eredményesen részt vehessenek a programok elkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. A támogatás egyebek mellett célzott műhelytalálkozók, képzések, koordinációs és hálózatépítési struktúrák vagy a programok elkészítésével, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével foglalkozó találkozókon való részvétel költségeihez való hozzájárulás formáját öltheti. Szükség esetén megfelelő ESZA forrásokat kell fordítani a programokban részt vevő szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek kapacitásainak erősítésére. Az európai területi együttműködés esetében a támogatás a partnerek nemzetközi együttműködési tevékenységekben való részvételét célzó intézményi kapacitásépítését is szolgálhatja. Ez egy nagyon fontos pontja a partnerségi magatartási kódexnek. A horizontális civil szervezetek joggal hivatkozhatnak arra, hogy szükség van a kapacitásépítésükre, amely nem csak képzéseket jelent a jelen esetben, de koordinációs és hálózatépítési struktúrák támogatását és a találkozókon való részvétel költségeinek a fedezését is.
Az Európai Bizottság szerepe a jó gyakorlatok terjesztésében
Az Európai Bizottság Európai Partnerségi Gyakorlati Közösség néven valamennyi alapot lefedő, közös együttműködési mechanizmust alakít ki, amelyhez bármely érdekelt tagállam, irányító hatóság és a partnereket uniós szinten képviselő szervezet csatlakozhat. Az Európai Partnerségi Gyakorlati Közösség előmozdítja a tapasztalatcserét, a kapacitásépítést és a releváns eredmények terjesztését. A Bizottság emellett hozzáférhetővé teszi a partnerség szervezésével kapcsolatos jó gyakorlatok példáit.
A horizontális célok érvényesítésének lehetőségei a program- és projektciklus lépéseinél
A civil szervezeteknek sok lehetőségük van, hogy az európai strukturális és beruházási alapok tervezési és végrehajtási folyamataiban részt vegyenek. Ez a fejezet a program és
8
projekttervezési ciklus lépéseinél való részvételi lehetőségeket tárgyalja a horizontális célok érvényesítése érdekében. A programozási ciklus főbb lépései:
Az EU regionális politikai szabályozás kialakítása
Nemzeti, regionális programozás (része a stratégiai környezeti vizsgálat)
Program megvalósítás
Monitoring
Értékelés
Az EU regionális politikai szabályozás kialakítása
Az Európai Bizottság és a többi EU intézmény a tervezési folyamatot az eljövendő pénzügyi periódus előtt több évvel elkezdi. A horizontális ügyekért tevékenykedő civileknek lobbizniuk kell az Európai Bizottságnál, az Európai Parlamentnél és saját országuk kormányánál, hogy a céljaikat integrálják az európai jogszabálytervezetek. A leghatékonyabb eszközök egyike az előző programozási ciklus európai folyamatainak elemzése. Fontos a nemzetközi együttműködés, a környezetvédelmi területen a CEE Bankwatch, a Föld Barátai, a CEEWEB hasznos platform lehet erre.
Nemzeti, regionális programozás
A horizontális célok integrálása érdekében a legkorábbi szakaszban be kell kapcsolódni a folyamatokba. A legjobb eszköz a minisztériumi vagy regionális tervezési csoportokban való a közvetlen részvétel. A civileknek lobbizniuk kell, hogy meglegyenek ezek a lehetőségek, a minisztériumok ritkán ajánlják fel maguktól. A másik lehetőség az elkészült tervezetek véleményezése. Erre elegendő időt kell adniuk a kormányoknak, ahogy ezt a partnerségi magatartási kódex (ECCP) is előírja. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) egy további hatékony lehetőség a környezeti ügyek érvényesítésére. Az SKV definíció szerint részvételi elvű folyamat. Fontos eszköz a bizottsági munkatársakkal való közvetlen kapcsolattartása. Az EU Bizottság általában munkatársai hálásak az információkért és az ötletekért.
9
Program megvalósítás
Lásd később részletezve.
Monitoring
A CPR és a partnerségi magatartási kódex itt biztosítja a legnagyobb részvételi lehetőségeket a horizontális civileknek. Fontos, hogy az ilyen célokért küzdő szervezetek minden monitoring bizottságban benne legyenek, ugyanis a horizontális célokat minden operatív programnak
integrálnia
kell.
A
monitoring
bizottságok
sokszor
albizottságokat,
munkacsoportokat alakítanak. Hasznos eszköz lehet így a horizontális albizottság is. A monitoring bizottsági részvétel jóval több, mint elmenni évente két ülésre. A részvétel folyamatos
kapcsolattartásra
és
érdekérvényesítésre
ad
lehetőséget
az
irányító
hatóságokkal, a szakértőkkel, a különböző minisztériumokkal.
Értékelés
A horizontális célokkal foglalkozó civil szervezetekkel konzultálni kell a programértékelés folyamatában, főként a monitoring bizottságokon keresztül. Az értékelés lehetőséget ad az általános elvek érvényesülésének vizsgálata mellett a konkrét rossz vagy jó projektek gyűjtésére és kiemelésére is.
A program megvalósítás fő lépései:
Program kiegészítő dokumentumok készítése
Pályázati kiírások (beleértve a kiválasztási kritériumokat is)
Projekt fejlesztés (benne környezeti hatásvizsgálat)
Projekt kiválasztás
Projekt megvalósítás, monitoring, ellenőrzés.
Program kiegészítő dokumentumok készítése
Az operatív programok elfogadása után az irányító hatóságok különböző kiegészítő dokumentumokat készítenek. Speciális esetekben helyi, térségi terveket, amelyek további programozási lépéseket tartalmaznak. Ilyen a közösség vezérelt helyi tervezés (CLLD), amelyet önkormányzatok, civilek és vállalkozások helyi akció csoportjai készítenek. A CLLD a 10
LEADER tervezés városi változata, a tervezés hasonló, de nem vidéki térségekre, hanem 10.000 fő lakosság feletti városokra készülnek. Az integrált térségi beruházások (ITI) tervei szintén tartalmaznak helyi, térségi tervezési lépéseket. Ezek a tervezési folyamatok további lehetőséget adnak a horizontális civileknek a részvételre. Az irányító hatóságok más nemzeti hatókörű operatív programokra is készítenek kiegészítő dokumentumokat, amelyek neve ebben a ciklusban éves fejlesztési keret, illetve több éves fejlesztési keret. Ezek a dokumentumok a pályázati kiírások ütemezését tartalmazzák a legfontosabb paraméterekkel (például téma, keretösszeg, célok). Sajnos az ilyen típusú dokumentumok készítésében való részvételre nem ad lehetőséget a jelenlegi kormányzati gyakorlat Magyarországon.
Pályázati kiírások
A horizontális célok integrálása szempontjából a program megvalósítás talán legfontosabb fázisa a pályázati kiírások elkészítése. A civileknek törekedniük kell a pályázati kiírás előkészítő munkacsoportokban való részvételre, de legalább a kiírások véleményezésére. A kiválasztási kritériumokat a monitoring bizottságok fogadják el, tehát lehetőség van civil részvételre. A környezeti ügyekben jól használhatóak általában az operatív program SKV dokumentumai is a kiválasztási kritériumok elkészítéséhez.
Projektfejlesztés
Helyi és országos szereplők, mint vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, minisztériumok kezdeményezik az EU projekteket. A korai civil részvétel megakadályozhatja a nagyon káros ötletek megvalósulását. Az Aarhusi Egyezmény lehetőséget ad a környezeti hatásvizsgálatokban való részvételre. A helyi szakértői munka, a lakosság mozgósítása hatásos eszköz lehet a negatív hatású projektek elleni fellépésre. Ugyancsak hasznos lehet, ha a civilek felajánlják szakértelműket a helyi szereplőknek, hogy horizontális szempontból jó projektek szülessenek.
Projektkiválasztás
Egy másik lényeges pont a horizontális integrációra a pályázatértékelés és kiválasztás folyamata. Nem elegek a jó kritériumok – hozzáértő értékelőkre is szükség van. A civileknek 11
meg kell próbálniuk a részvételt kiharcolni ezekben az értékelő, bíráló bizottságokban is. Sajnos a 2010 előtti pozitív gyakorlat (hogy a civilek részt vehettek a bíráló bizottságokban) visszatértére kevés az esély.
Projekt végrehajtása
A civil szervezetek monitorozhatják a projektek végrehajtását is. Itt jelentős szerepe lehet a helyi lakosságnak is. A környezeti vagy esélyegyenlőségi feltételek súlyos megszegése estén a civilek az irányító hatósághoz is fordulhatnak, amely leállíthatja a projektet.
12
Intézményi javaslatok a horizontális célok érvényesítésére
Ebben a fejezetben a horizontális célok érvényesítésére szolgáló intézményrendszer kialakításával foglalkozunk, alapozva a szakirodalomra, a szerzők tapasztalataira és az irodalomjegyzékben említett elemzőcsoport munkájára. A legfontosabb elvárások az intézményrendszerrel szemben:
a horizontális célokat a partnerségi megállapodás keretében is definiálni kell;
a stratégiai célokat le kell bontani, kiemelten végrehajtási stratégia, a megvalósítást támogató jogszabály, motivációs rendszer keretében,
a horizontális célokat operatív programonként értelmezni kell;
a horizontális célok megvalósítási rendszerét meg kell határozni, beleértve az intézményi-vezetői felelősség feltételeit, a horizontális szempontok konstrukció illetve projekt szintű érvényesítési módjait, a pályázók/kedvezményezettek illetve az intézményrendszer nyomonkövetés
támogatását feltételeit
(útmutató,
(informatikai
kommunikáció, rendszer,
felkészítés),
beszámolók,
a
időszaki
felülvizsgálat). Az előző programozási ciklusban a horizontális célokat egy projekt mellé választható menürendszer formájában kínálta fel a végrehajtási intézményrendszer. A horizontális célok végrehajtása jelentősen félrecsúszott, a pályázók nem vették komolyan, az nem gyakorolt lényeges hatást a projektek végrehajtására, viszont bürokratikusan akadályozta a projektek végrehajtását, veszélyeztette az adszorpciót. Például a környezeti szempontoknál a zöld iroda típusú végrehajtás dominált, szemben a projekt negatív környezeti hatásait csökkentő, a pozitív hatásokat növelő beavatkozási típussal. Az új programozási ciklusban úgy kell kialakítani a végrehajtási intézményrendszert, hogy az a pályázati kiírások és projekt végrehajtásba való integrációra törekedjen, ne a pályázó intézményére fókuszáljon elsődlegesen. Az integrációt az segítené a legjobban, ha minden irányító hatóság alakítana egy szakértői csapatot, amely feladata a pályázati kiírások elkészítésében való részvétel a horizontális szempontok integrációját célozva. A szakértői csapat a környezeti kérdéseknél jól tudna építeni a stratégiai környezetin vizsgálat megállapításaira és a civil szervezetek javaslataira.
13
A pályázati kiírásnak legyen része egy megfelelően részletes, de mégis egyszerű, jól érthető horizontális útmutatót tartalmazó fejezet is, ami a pályázó számára informatív. Az útmutató minden horizontális célhoz rövid magyarázószöveget is tartalmazzon. A horizontális elvek érvényesítése elérhető célzott pályázati kiírásokkal (közvetlenül szolgálják a horizontális célok teljesítését) vagy tematikus, de a horizontális célokat integráló pályázati kiírásokkal, ami – a projekt méretét is figyelembe véve – projektszinten is tartalmaz horizontális elvárásokat. Az integráció érvényesíthető horizontális belépési feltételekkel, azaz egyes horizontális szempontból jelentős előfeltétel projektszinten történő előírásával (belépési küszöb) pl. környezetvédelmi program megléte, projekthez kötötten egyes horizontális szempontból jelentős előfeltétel megléte; speciális szakmai előfeltételek teljesítése, pl. energiatermelőknél üvegházhatást érintő kibocsátás határértéke. A belépési feltételként szabható elvárásokra ajánlás, ill. metodológia elkészítése ajánlott. A horizontális prioritások mutatóit elsősorban olyan intézkedések esetében alkalmazza, amelyeknek jelentős hatása van egy adott horizontális témára. Meg kell határozni a monitoring bizottságokon belül létrehozható horizontális albizottságok körét és szerepét, A projekttel releváns horizontális szempontú képzések, tevékenységek, eszközök költségei legyenek elszámolhatók. Egyes projektek esetében differenciáltan azt is engedni szükséges, hogy a megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez horizontális szakértőt vegyenek igénybe és annak költségét elszámolhassák. Legyen olyan konstrukció a civilek, szakmai szervezetek számára, amely a horizontális szempontok, célok népszerűsítését, bemutatását szolgálják. A global grant eszköz alkalmazási lehetőségét meg kell vizsgálni a horizontális szempontú ügyek támogatására is, mert ez az eszköz lehetővé tenné, hogy a kisebb projektméretek is egyszerűbb módon legyenek támogathatók, ami a horizontális célok egy részénél jelentőséggel bír. Több olyan konstrukcióra, pályázati kiírásra van szükség, amely a társadalom szemléletformálását
célozza.
Pozitív
ösztönzőként
horizontális
díj
bevezetése
(esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság kategóriákban). Az ellenőrzést és a szakmai támogatást szét kell választani. Megállapítható, hogy a szakmai monitoring egész rendszere teljes felülvizsgálatot igényel, benne a horizontális szempontú monitoring is. Kockázatelemzés alapján kerüljön meghatározásra, hogy a monitoring
14
munkatársnak milyen gyakorisággal, vagy esemény bekövetkezése esetén szükséges a kedvezményezettet felkeresni. Az egyes horizontális területenként felméréssel, célzott kutatással meg kell vizsgálni és értékelni szükséges, hogy a horizontális célok elérése tekintetében milyen mértékű az előrehaladás, az egyes eszközök milyen hatással rendelkeznek, az eredmények és ráfordítások hogyan viszonyulnak egymáshoz. Legyen olyan célzott kiírás, amely a partnerek kapacitás kiépítését, hálózatépítését segíti az magatartási kódex ajánlásainak is megfelelően (pl. képzést, együttműködés támogatását, jó gyakorlatok megosztását, monitoring bizottsági részvétel). Fontos az irányító hatóságoknál vezetői szinten felelős kijelölése, és horizontális felelősi munkakör/részmunkakör kialakítása. A horizontális célrendszert az intézményrendszernek is képviselni szükséges, annak elemeit a szervezeti kultúra és intézményi működés szerves részévé kell tenni. Az intézményrendszeren belül a horizontális szempontú elkötelezettséget, kultúrát fejleszteni szükséges. Az irányító hatóságok horizontális felelőseinek és a koordinációért felelős részvételével horizontális munkacsoport működtetése, melynek funkciója a tapasztalatok megosztása, aktuális problémák, feladatok megoldása, a célok iránti elköteleződés fenntartása. Emellett lényeges szakértői team támogatás biztosítása az intézményrendszer munkatársainak elsődlegesen a pályázati kiírások horizontális részeinek előkészítésében, valamint a monitoring tevékenységben (dokumentum-alapú és helyszíni ellenőrzések). Fontos lehet képzések, belső szakmai programok biztosítása (aktuális hazai, európai szintű tendenciákról, jogszabályi változásokról, módszerekről, stratégiai dokumentumokról).
15
Az esélyegyenlőség érvényesítése rendezvényeknél (melléklet) Támpontok az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében képzések megtartásához, tanulmányokhoz, honlapok készítéséhez Fontos tudni, hogy az egyetemes tervezés elve és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása nem pusztán a fizikai akadályok csökkentését jelenti a térben, hanem a szolgáltatások, lehetőségek elérhetővé tételét minden érdeklődő számára akár speciális módszerekkel is. Az egyetemes jelző pedig éppen azt a tényt hívatott nyomatékosítani, hogy ami meghatározó szükségletű a speciális igényű embereknek, az nem okoz gondot, sőt sokszor könnyít a többségi emberek életén is. Tehát nem kényszerű problémacsökkentés, hanem ésszerű tervezés vagy utólagos átalakítás. Mozgáskorlátozott érdeklődőknek akkor akadálymentes, azaz hozzáférhető egy helyszín és akadálytalanul hozzáférhető egy szolgáltatás, ha az alábbi körülmények adottak:
jól megközelíthető (pl.: ki tud jönni a vasútállomásról, van alacsonypadlós közösségi közlekedési jármű vagy megfizethető szállítás a közelben; nincs magas járdaszegély vagy lépcső az odavezető úton;
az épület bejárata legyen szintben (vagy 5-8°-osnál nem meredekebb és nem csúszós rámpa kösse össze) az előtte levő térrel. A könnyen nyíló, küszöb nélküli ajtó legalább 1 m széles legyen, és ne csapódjon vissza, és ez alkalmazandó minden használatos ajtóra (konferenciaterem, különterem, ebédlő, háló- és fürdőszoba, nyilvános terek és szolgáltatások, mozgássérült WC);
amennyiben nem a főbejárat akadálymentes, akkor is jelezzék a főbejáraton, hogy merre található az akadálymentes bejárat (elég akár egy nyíl vagy matrica);
az épületen belül ne legyen lépcső (a nem kerekes székes, de nehezen mozgó ember egy használható korlát mellett tud lépcsőt járni, ha muszáj);
a mozgássérült emberek számára kialakított WC jó, ha zárható, ám szükség van vészcsengőre. Legyen elég tágas ahhoz, hogy beférjen egy kerekesszék és meg tudjon bent fordulni, legyen a WC kagyló mellett két kapaszkodó, legalább az egyik felhajtható. A villanykapcsoló derékmagasságban, ülő helyzetben vállmagasságban legyen;
a kialakított fürdőszoba, zuhanyzó esetében összefolyós legyen (nem kell tustálca vagy kabin, csak függöny), ám szükség van egy felhajtható falra szerelt vagy
16
eltávolítható csúszásmentes ülőszékre, a fürdőkádhoz pedig falikapaszkodó és a kád peremére erősíthető fürdőszékre van szükség;
a mozgássérült emberek számára kialakított szoba ajtaja megfelelően széles, küszöb nélküli, a belső tér legyen elegendően széles ahhoz, hogy mozogni, forogni lehessen benne kerekesszékkel. Az ágy legyen megfelelő ülőterű magasságú, az ágy mellé oda kell férjen a kerekesszék a használójával együtt, felesleges tereptárgyak, bútorok szükségtelenek és zavaróak mind a mozgássérült, mind vak emberek számára;
a konferencia-, és/vagy szekcióteremben legyen elegendő hely kerekesszékkel mozogni, az asztal egy kevéssel legyen magasabb a megszokottnál, hogy aláférjen a kerekesszék;
előfordulhat, hogy a mozgáskorlátozott ember lassabban és nehezebben ír, mint többségi társai;
az információs pultok, táblák legyenek ülőmagasságban;
az esetleges állófogadásoknál az állópultok mellett legyen egy vagy több ülőpult is;
sok esetben hasznos a személyi segítő, mert biztonságot jelent a segítsége.
(Megjegyzés: egy nehezebben mozgó, de nem kerekes székes ember szükség esetén képes megbirkózni egy nem csúszós rövid lépcsővel, amennyiben használható korlát van mellette. Elektromos kerekesszéket kézi erővel nem vagy csak nagyon nehezen lehet mozgatni.)
Látássérült (vak és gyengén látó) érdeklődőknek akkor akadálymentes, azaz hozzáférhető egy helyszín és akadálytalanul hozzáférhető egy szolgáltatás, ha az alábbi körülmények adottak:
vak emberek rövid feliratokat pontírással tudnak értelmezni, amennyiben a felirat a kezük ügyében van;
nincs akadályozó tereptárgy az útjukban (ha a vak ember már kiismeri magát, lehetőleg figyelmeztetés nélkül ne változtassuk a meghatározó tárgyak helyét);
a jól érzékelhető felület –főként a szintváltásoknál – könnyíti számukra a közlekedést (ezért hordanak vékony talpú cipőt és érzékelő fehér botot - a fehér szín a többségi emberek számára jelzés;
hasznos a pontírásos, kézzel jól érzékelhető liftbelső valamint hangos emeletjelzés;
amennyiben vakvezető kutya is van a vak emberrel, sosem hagyja magára, az állat a segítője, ugyanúgy hozzá tartozik, mint a kerekesszék a használójához;
hosszabb szövegeket felesleges pontírásos formában megjeleníteni (hatalmas terjedelmű, ma már kevesen olvassák és nagyon drága előadási technika). Ezért 17
hosszabb információs anyagokat, tanulmányokat, tankönyveket, szövegeket, kivetítéseket hangzó formában is rendelkezésre kell bocsátani;
a számítógépen megjelenő információkat a látássérült emberek számára kifejlesztett olvasóprogramok által értelmezhető formátumban hasznos összeállítani;
a vakbarát honlap mára már idejétmúlt szemléletet tükröz, mivel csökkentett információtartalmú. Helyette az integrált honlap ajánlott az egyetemes tervezés elvét követve. Így nincs a vak olvasó külön felületre száműzve, mindenki számára egyformán értelmezhető. Érdemes például az Informatika a Látássérültekért Alapítványhoz fordulni szaktanácsért.
filmeket érdemes narrálni, azaz hangalámondással magyarázni a képi információt;
a szövegek olvasásánál a nagybetűs írásmód és a markáns tagolás segít;
gyengénlátó emberek számára hasznos a sárga színű, vagy a járófelülettől élesen elütő színű vezető csík a hosszú, egyenes útszakaszon, a lépcsőfok szélén.
Hallássérült - siket és nagyothalló - érdeklődőknek akkor akadálymentes, azaz hozzáférhető egy helyszín és akadálytalanul hozzáférhető egy szolgáltatás, ha az alábbi körülmények adottak:
sok az egyszerű, rövid, jól látható információ;
a filmeket felirattal vagy jeltolmács segítségével tudják pontosan értelmezni;
siketek esetében mindig legyen jeltolmács, akár saját, akár a szervezők által rendelt-, hogy kinek a dolga és költsége, azt jó előre tisztázni a siket emberrel;
mindig jól látható helyen, szemből kommunikáljunk jól tagoltan kerek mondatokban. Minden hallássérült ember szájról is olvas. Siket emberrel felesleges kiabálni, és nem kell túlartikulálni, csupán nyugodtan, világosan beszélni, ez a jeltolmácsnak is segít;
a nagyothalló emberek nem mindig tudnak jelelni, de szájról olvasni igen. Hasznos számukra az indukciós hurok, mely fölerősíti a távoli hangokat, és kiszűri a zavaró háttérzajokat;
hallássérült emberrel ne beszéljünk telefonon. Ehelyett használjunk SMS-t, faxot, emailt.
Értelmi fogyatékos érdeklődőknek akkor akadálymentes, azaz hozzáférhető egy helyszín és akadálytalanul hozzáférhető egy szolgáltatás, ha az alábbi körülmények adottak:
18
az összes információ, a helyszínekre vonatkozók is, világosak, egyértelműek és könnyen érthetőek, szakszavaktól mentesek, lehetőleg sok a képi információ;
mind az eligazodásban, mind a döntéshozatalnál gyakran szükségük van személyes segítőre, akiben megbíznak.
Autista érdeklődőknek akkor akadálymentes, azaz hozzáférhető egy helyszín és akadálytalanul hozzáférhető egy szolgáltatás, ha az alábbi körülmények adottak:
az információk egyértelműek és következetesen azonosak, pl.: egy-egy embert vagy helyet általában egy jellegzetes sajátosságával (külső, hanghordozás, ruhadarab, mozdulat, illat, mosoly, stb.) jegyzik meg – másként sokszor fel sem ismerik;
nem szeretik a változásokat, a túl személyes, közeli érintkezést;
velük kapcsolatban kerüljük az éles, túl erős fényeket, hangokat, a vibrálásokat, a kaotikus, stresszes helyzeteket;
mind az eligazodásban, mind a döntéshozatalnál gyakran szükségük van személyes segítőre, akiben megbíznak.
Vannak olyan sajátosságok, amelyeket Magyarországon nem sorolnak a fogyatékosságok közé, ám gondot okozhatnak bizonyos helyzetekben. Ilyenek például a különböző kényszerű diéták, allergiák, fóbiák, stb. Ezek többnyire egyszerűen kezelhetőek, de jó előre tudni a meglétükről. Jelen dokumentum az ideális körülményeket vázolja föl, amelyek kialakítására törekedni kell, ám sokszor a meglévő helyzetre és adottságokra az ésszerű alkalmazkodás elvét vagyunk kénytelen alkalmazni. Amit lehetséges, meg kell tenni.
FONTOS! A mindenképp szükséges tárgyi vagy személyi támogatás formáját és mértékét mindig konkrét esetben az érintett egyénnel kell tisztázni.
19
Felhasznált irodalom AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A BIZOTTSÁG 240/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről MicroVa Bt. által vezetett munkacsoport: Horizontális politikák megvalósításához szükséges feltételrendszer fejlesztése értékelemzéssel - 2013. május, Elvek kontra valóság – partnerség a 2014-2020-as kohéziós politika kezdeti szakaszában, SFTeam for Sustainable Future, Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest, 2012 Greenways to develop environment friendly and sustainable projects, Consultants for Sustainable Development, Friends of the Earth Hungary, SFTeam for Sustainable Future, 2006 Best Available Practices, CEE Bankwatch, Prague, 2006
Impresszum Kiadja a Fenntarthatóság Felé Egyesület. Szerzők: Farkas István, Mádai Mónika, Horváth Kinga, Éger Ákos Budapest, 2014 A kiadványt elkészítését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
20
