BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
TARTALMI KIVONATOK XXXIII. Tudományos Diákköri Konferencia Budapest, 2008. november 6, 13.
További információk a főiskola honlapján: www.bmf.hu
Felelős kiadó: Dr. Rudas Imre, a BMF rektora Munkaszám: Készült 600 példányban a BMF nyomdájában Műszaki vezető: Bélteky István
2
Köszöntő Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a Budapesti Műszaki Főiskolán a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként szervezett XXXIII. Tudományos Diákköri Konferencia résztvevő hallgatóit, konzulenseit, a középiskolák tehetséges diákjait valamint a határon túlról érkezett előadókat. Hallgatóink minden évben eredményesen mutatják be különböző kutatásaik, irodalmazásaik eredményét hazai és nemzetközi tudományos fórumokon, konferenciákon, melyre mindig nagyon büszkék vagyunk. A hallgatókat konzultáló oktatók, akik vezetik és irányítják a kutatásokat szintén tisztelet, és köszönet illeteti. Segítségük nélkül nem jöttek volna létre ilyen színvonalas tudományos diákköri munkák. A megkezdett munkák folytatására kérem az ifjú kutatók figyelmét, hogy sikereikkel, eredményeikkel gyarapítsák Főiskolánk jó hírnevét. Minden résztvevőnek eredményes és sikeres előadást kívánok a Budapesti Műszaki Főiskola XXXIII. Tudományos Diákköri Konferencián. A legjobb dolgozatok készítői a jövő tavaszi Országos Tudományos Diákköri Konferencián is ismertethetik eredményeiket.
Budapest, 2008. november 6.
Borbély Endre BMF TDT elnök
3
4
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
5
TURBÓFELTÖLTÉS, SZÍVÓMOTOR UTÓLAGOS FELTÖLTÉSE Csaba László - Kárpáty Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Szakács Tamás, főiskolai adjunktus A dolgozat egyrészt történeti áttekintést nyújt a turbófeltöltőkről, azok fejlődéséről, a feltöltés céljáról, majd a szívómotorok utólagos feltöltéséről, amit a szerzők meg is valósítottak. Bemutatásra kerül az utólagos feltöltés elve és korlátai, majd a megvalósított gyakorlati kivitelezés. Ennek tárgyát egy Suzuki Swift (998 cm3-es, Otto-motoros) személygépkocsi képezi. Méréseket végezve a gépjárművön feltöltés előtt és után, összehasonlíthatók az értékek mind teljesítményben, mind károsanyagemisszióban ill. fogyasztásban.
6
GÉPJÁRMŰTECHNIKÁBAN ALKALMAZOTT NAGYNYOMÁSÚ SZIVATTYÚK ISMERTETÉSE, VIZSGÁLATA Józsa Péter Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, V. évfolyam Konzulens: Szakács Tamás, főiskolai adjunktus A dolgozat ismerteti a nagynyomású szivattyúk történeti fejlődését, felépítését, részletes működését a motor különböző üzemállapotaiban. A közös nyomásterű (Common-Rail) rendszer próbapadi vizsgálatai alapján jelleggörbéket mutat be. Továbbá javaslatot tesz a szivattyúk gépjárműben történő vizsgálatára is.
7
KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK KÖRNYEZETBARÁT FORGÁCSOLÁSA Kisa Zsolt - Uracs Péter Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Biró Szabolcs, intézeti mérnök A fokozott termelékenységre való törekvés forgácsoláskor növelt sebességek és előtolások beállítását igényli, amely a forgácsolási zóna hőmérséklet-emelkedésével jár együtt. A magas hőmérséklet különösen a korrózióálló acélból készülő munkadarabnál okoz méreteltéréseket, az alkalmazott szerszám éltartamát pedig csökkenti. A dolgozat röviden összefoglalja a szárazforgácsolás, a maximális hűtőhatású gázközeg és a minimálkenés következményeit a megmunkálási folyamatra vonatkozóan. A forgácsolóerő-igény és a felületi érdesség csökkenésének, továbbá a szerszáméltartam jelentős növekedésének figyelemreméltó eredményei annak köszönhetőek, hogy a léghűtés, illetve a minimális mennyiségben adagolt kenés következtében a forgácsolási zónában csökkent a hőmérséklet, ez a forgács - szerszám - munkadarab közötti kedvező kölcsönhatással magyarázható. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a forgácsolást lehet „környezetbarátabb” módon végezni anélkül, hogy a költségek és/vagy a produktivitás kedvezőtlenül változna.
8
LEVEGŐT A VÍZNEK Laguel Endre Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Szakács Tamás, főiskolai adjunktus A dolgozat ismerteti a levegőztetés áramlástechnikai alapjait, a szennyvízkezelés gépeinek tükrében. Bevezetést ad e jelenség alapvető fizikai problémáihoz, valamint ahhoz, hogy miként kezelhető mégis oly sok nehézség ellenére. Felvonultatja az elmúlt évtizedek gépészetét ezen a területen, és körvonalazza a levegőztető gépek további fejlődési irányát a jövőre nézve.
9
IP KAMERÁK, ÁTTÉRÉS ANALÓGRÓL Lenkei Linda Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, MSc I. évfolyam Konzulens: Szádeczky Tamás, tanársegéd A dolgozat foglalkozik az IP kamerák általános jellemzésével, az IP technológiával, továbbá a szabványosítás kérdésével. Összehasonlító elemzést ad az analóg és IP rendszerekről, kiemelve az utóbbi előnyeit és hátrányait, valamint alkalmazási lehetőségeit. Részletesen bemutatja a CCTV rendszerről való átállás feltételeit, szempontjait, majd a megadott követelmények alapján gyakorlati példát hoz a megvalósításra, jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő termékekkel. A dolgozat célja, hogy a bemutassa a konverzió lehetőségét, prezentálva egy költséghatékonyabb megoldást.
10
TERMIKUSAN AKTIVÁLT FOLYAMATOK MATEMATIKAI MODELLEZÉSE Mucsi András Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Borossay Béla, intézeti mérnök A dolgozat részletezi a hőre aktivált fémtani átalakulási folyamatok modellezésének lehetőségeit, és az újrakristályosító hőkezelés példáján a modellalkotás egy új módszerét mutatja be. A bemutatott módszer alkalmas változó hőmérsékletű hőkezelési ciklusok átalakulási folyamatainak követésére, és az állandósult állapotot leíró egyenletek paramétereinek meghatározására. A dolgozat öt különböző fém rekrisztallizációs hevítésének folyamatleírását adja meg, kísérletsorozatokon alapuló számítási eljárások felhasználásával. Összefüggéseket mutat be a folyamatleíró egyenletek konstansai és egyes anyag- és technológiai jellemzők között. A módszerrel bármelyik termikusan aktivált folyamat instacioner hőmérsékleti viszonyok mellett pontosan modellezhető. Az eljárás újdonsága, hogy modellparaméterek értékeinek meghatározásához tetszőleges hőciklusú kísérletek alkalmazhatók. A dolgozat eredményei a változó hőmérsékletű hőkezelések pontos leírását teszik lehetővé, melyekkel a hőkezelések idő- és költségtényezői optimalizálhatók a gyakorlatban.
11
ÚJ KONSTRUKCIÓJÚ MARÓSZERSZÁMOK KÉPESSÉGVIZSGÁLATA Tállai Péter - Mihályi Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, intézeti mérnök Csuka Sándor, intézeti mérnök Ez év szeptemberében tartotta az IMC szerszámgyártó csoport szakmai rendezvényét, amelyen egy új szlogent fogalmaztak meg: a gyártóipar a manapság érvényes kihívásokra 3P-vel, azaz teljesítmény, termelékenység, jövedelmezőség hármasával kell, hogy megfeleljen. Ennek a lényege az, hogy „a szerszámokban rejlő új teljesítményt (azaz a hosszabb éltartamot) fordítsuk a termelékenység növelésére, mert így jövedelmezőbbé tehetjük a termelést”. A dolgozat röviden összefoglalja a cégcsoport legújabb konstrukciós és anyagminőségi fejlesztéseit, amelyeket szabadalmi oltalom véd. A rendelkezésre álló négyféle szerszámon szisztematikus, kísérlettervezéssel támogatott vizsgálatok elvégzésére került sor. A kísérleti cél a legújabb szerszámok forgácsoló-képességének tesztelése és minősítése, on-line mérések adatainak számítógépes kiértékelésével. A dolgozat alkalmassági sorrendet állít fel a vizsgált szerszámokra vonatkozóan, megadva a felhasználás célszerű körülményeit és a forgácsolások időtartamára kölcsönzött kísérleti szerszámnak a benchmark-hoz viszonyított teljesítményét.
12
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
13
ROBOT MUNKACELLA MODELL KAMERÁS ALAKFELISMERŐVEL Boros Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián, főiskolai adjunktus A modell célja, ismertetni az iparban használt alakfelismerők és robotkarok alkalmazását, egy konkrét munkadarabon bemutatva. A modellben ki lehet kapcsolni a szállítószalagot, ezzel egy másik gyártási algoritmus életbe léptetni. A munkadarab legyártásának 3 fő fázisa van. Az első fázisban megállapításra kerül a munkadarab tégelyének színe, orientációja, valamint pozíciója a szállítószalagon. Miután ez megtörtént, elindul a futószalag, melynek a robotkar leköveti a mozgását, és ennek megfelelően rakja bele a munkadarbba elősször a tengelyt, majd a rugót. A harmadik fázisban a robotkar beleteszi a félkész munkadarabot egy ülékbe, majd miután a kupakadagolóban lévő kupak barázdáinak megállapította a helyzetét, rátekeri azt a munkadarabra. Amennyiben futószalag nélkül üzemel a modell, a robotkar a tégelyt alakfelismerés után, közvetlenül az ülékbe helyezi és itt kerül behelyezésre a kupakon kívül a tengely és a rugó is. A folyamat sebességét lehet befolyásolni a szállítószalag, valamint a robotkar sebességének változtatásával. Háromféle munkadarabot lehet előállítani, a tégelyek különböző színei szerint (piros, fekete, ezüst). A modellben használt robotkar egy Mitsubishi RV-1A, 6 szabadságfokú robotkar, az alakfelismerő szerepét pedig egy számítógépen futó Omron FZ szimulátor tölti be, mely jelen esetben két kamerát kezel.
14
ZIGBEE HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA VALÓS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Bukor Ferenc Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamos Energetikai Intézet, III. évfolyam Konzulens: Huszl Gábor intézeti mérnök Napjainkban egyre fontosabbá válik az energiatakarékosság, a tudatos energiafogyasztás. A Smart Metering rendszer többek között a tudatos energiafelhasználást teszi lehetővé. A megvalósítás egyik lehetséges eszköze a ZigBee rendszer. A dolgozat ismerteti a ZigBee rendszer felépítését, működését, az esetleges felhasználási lehetőségeit. A TDK dolgozatom főbb témája a ZigBee hálózat működésének vizsgálata több helyszínen, különböző környezeti tényezők mellett. Regisztrálva lettek az aktuális zavaró körülmények, a ZigBee kommunikáció paraméterei. A dolgozatom célja a ZigBee hálózat alkalmazhatóságának vizsgálata, határainak felderítése.
15
HANGSZIGETELÉS, HANGCSILLAPÍTÁS Czirják Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens A dolgozat részletesen ismerteti a hangszigetelés, illetve a hangcsillapítás eljárásait. Fizikai, akusztikai szempontból. Fizikai szempontból a hallható hangokkal, illetve az infrahangokkal, rezgésekkel. Vizsgálja a különböző anyagok hangelnyelését, csillapítását. Egyebek mellett a környezet védelem szempontjából, az újra felhasznosított anyagokból készíthető hangcsillapító falakat. Területi egységek szerint, lakószoba, lakóház, illetve a Községek, városok szempontjából szükséges védelem. Ezenkívül az aktuális szabványok és azok kritériumaival.
16
ZIGSTICK ÉS KEZELŐ SZOFTVER FEJLESZTÉS ZIGBEE (802.15.4) SZABVÁNYRA Csanádi Bertalan, Szamosi Árpád Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Szauter Ákos intézeti mérnök A 802.15.4-es (ZigBee) szabványon alapulú vezetéknélküli eszközünk ismeretetése. A szabvány és az általunk használt IC (Texas Instruments cc2520) bemutatása, a fejlesztés szempontjai, nehézségei. Pic szoftver fejlesztés ami kapcsolatot teremt a pc és vezetéknélküli háloztat között, illetve pc alakalamazás fejlesztés teszteléshez, illetve használathoz, kommunikációs szoftver készítése ami pont-pont kapcsolatotot létesít kész eszköz között.
17
GITÁRTECHNOLÓGIA, A MÉRNÖKÖK A ZENÉSZEK SZOLGÁLATÁBAN Derzsi Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam Konzulens: Szieberth Tamás hangszerész mester Borbély Endre docens Napjaink legnépszerűbb húros hangszerének, a gitárnak az egyedi hangzásvilágát, sokoldalúságát a korszerű stúdió-, koncert-, és színpad technikában csak megfelelő akusztikus-elektromos átalakítókkal lehet kamatoztatni. Bemutatásra kerülnek a gitár felépítésének, felhasznált anyagainak ismertetése után a különböző mikrofonos és hangszedős módszerek, elvi és gyakorlati felépítések, és kis történeti áttekintés után fény derül arra is, hogy a mai gyorsan fejlődő és változó világunkban lényegében James E. West, George Beauchamp és Leo Fender munkásságának eredményét kamatoztatjuk évtizedek óta.
18
„QUIZ GEAR” Dudás Róbert, Erdudac Dániel, Keresztényi Zoltán, Pesti Csilla Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, III. évfolyam Konzulens: Zlatko Čović szakmunkatárs Borbély Endre docens A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola hallgatóinak négyfős csapata egy interaktív weboldal elkészítésére vállalkozott, melynek elsődleges rendeltetése a tananyag hatékony és szórakoztató átismétlése, elmélyítése. A tanulók testre szabható kvíz formájában mérhetik fel az előadások és a gyakorlati oktatás során megszerzett tudásukat. A dolgozat ismerteti a „QuizGear” tudásfelmérő alkalmazást, amely internetes technológián alapul. Részletesen taglalja a kezdeti tervezési nehézségeket és ezeknek egy lehetséges megoldását, és a fejlesztés főbb szakaszait. A pályamunka leírása tartalmazza a kulcsfontosságú forráskódrészleteket, valamint ezek magyarázatát. A dolgozatban külön hangsúlyt fektettünk a kitöltött kérdéssorok eredményeinek kielemzésére, mely hasznos információkkal szolgál úgy a tanárok, mint a diákok számára is. A munkafolyamat végeztével a főiskolai hallgatók kipróbálták a weboldal nyújtotta szolgáltatást, és egy kérdőív formájában véleményezték azt. A dolgozat befejező részében taglaljuk a kérdőív kiértékelését.
19
WEB SZERVER MEGVALÓSÍTÁSA PIC 18F8520-as MIKROVEZÉRLŐVEL Dukai Gábor Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Szabadka, III. évfolyam Konzulens: Simon János szakmunkatárs Borbély Endre docens A feladat célja egy olyan laboratórium létrehozása, mely lehetőséget nyújt arra, hogy interneten keresztül egy adott laboratóriumi eszköz irányíthatóvá váljon. A laboratórium létrehozásának célja a Web Laboratórium bemutatása a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola hallgatóinak. Mivel a későbbiek folyamán a Web Laboratórium a Főiskola jövendőbeli hallgatóinak készül, fontos szempont a továbbfejleszthetőség megalapozása. Az internet és a laboratórium közötti kapcsolatot egy web szerver biztosítja, amely egyben a szükséges eszközök vezérlését is végzi. Erre a célra nyújtott megoldást egy belgrádi székhelyű cég, a Mikroelektronika, által forgalmazott UNI-DS3 fejlesztő környezet, illetve a fejlesztő környezetet irányító PIC18F8520 mikrovezérlő. A fejlesztő környezet tartalmazza azokat a hardware eszközöket, amelyek a szerver interneten keresztül történő elérését biztosítják. A Web szerver megvalósítása nem csupán a fejlesztő környezethez kapcsolt eszközök vezérlését és az ethernet kommunikációt foglalja magába, hanem a vezérléshez szükséges, web böngésző által feldolgozható web felület létrehozását is.
20
AUTONÓM MOBIL ROBOT RENDSZER Elek Csaba, Nagy János Sebestyén, Szalai Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Kucsera Péter tanársegéd A rendszer célja, hogy a mobil robot a (0;0) koordinátájú helyről, egy előre leprogramozott tetszőleges koordinátákat tartalmazó utat végigjárjon minimális hibával, majd a dokkoló állomásra hiba nélkül bedokkoljon. A dokkoló állomás feladata a mobil robot akkumulátorának töltése illetve a mobil robottal és a képfelismerő rendszerrel való kommunikáció lebonyolítása. A hiba detektálásában illetve korrigálásában egy beágyazott képfelismerő rendszer segít, mely egy speciális szimbólumot ismer fel a mobil egységen, ezáltal elérhetővé téve az abszolút helymeghatározást. A képfelismerő rendszer a dokkoló állomáson kapott helyet. A rendszer csak nem összes eleme ipari komponensekből épül fel, mely egy gyártótól származik, így téve a rendszert modulárissá illetve könnyen tovább fejleszthetővé. A jövőbeni célunk a nem rég megszerzett lézer scaner segítségével az akadályok kikerülése és a vészhelyzetek elkerülésének megvalósítása.
21
KIPÖRGÉSGÁTLÓ RC AUTÓRA Német László – Ferencz Ottó Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián, főiskolai adjunktus A dolgozatunk elektromos távirányítású autók hajtott kerekének a kipörgésére alapszik. (Lényeges szempont a differenciálmű hiánya.) Mi ezt a problémát küszöböljük ki, a hatékonyabb elindulás, gyorsulás, jobb kezelhetőség érdekében. Egy mikrokontrolleres megoldást alkalmazunk. A 8051-es mikrokontrollerrel. A jelet az első (nem hajtott) kerékről vesszük le. Itt jel adót és jel vevőt alkalmazunk, inkrementáló jelvevőt. Az első kerekek fordulatát érzékeli mivel ezt maga az autó mozgása hajtja. Ezt a jelet dolgozza fel a kontroller. Amit továbbá feldolgoztatunk egy másik áramkörrel, aminek a feladata az impulzus jel átalakítása. A villanymotor szabályos négyszögjellel működik, melynek a fordulat számát íj módon lehet szabályozni. A fordulatszám a négyszögjel amplitúdójának változtatásával változik. Erre azért van szükség mert simán a feszültség, vagy az áram változtatásával csak annyit érnénk el, hogy bizonyos érték alatt a motor nem tudná megmozgatni a ráépítet testet. A mikrokontroller programját „C” nyelven írtuk. A program érzékeli mikor „gázt” adunk az autónak. Ekkor jeleket küld a jeladónak, amely kapcsolatba lép az érzékelővel. Az érzékelt jel visszajut a program adott részéhez ahol két feltétel van állítva. Pörög, vagy nem pörög. Ha nem pörög, akkor továbbítja a feladatot a frekvencia átalakítóhoz, ami az amplitúdót csökkenti, ezzel lelassítja a fordulatszámot. Az dó és érzékelő tovább kommunikál, és így a hajtás szépen elindítja a hajtott kereket anélkül, hogy az kipörögne.
22
UNIVERZÁLIS LÁNCTALPAS JÁRMŰ Fodor Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Sándor Tamás főiskolai adjunktus A dolgozat részletesen ismerteti az általam tervezett és kivitelezett lánctalpas járművet, mechanikai, elektronikai és szoftveres szempontból. A lánctalpas nagy terhelés hordására lett tervezve, így különböző feladatú felszereléseket lehet ráilleszteni. Jelen esetben egy stabilizátoros optikai rendszer van a fémvázra szerelve, amely független a lánctalpas elektronikájától. Vezeték nélküli hálózattal kommunikál a lánctalpas, az optikai rendszer, az irányító egység és egy PC. A tank, valamint a torony belső beágyazott rendszerei CAN-buszos kommunikációt használnak. A lánctalpas meghajtása fordulatszám és hőmérséklet szabályozott, valamint képes érzékelni a talaj menetemelkedési szögét, érdességét. Az optikai rendszer egy széles látószögű, valamint egy változtatható látószögű optikát tartalmaz. Egy infra-vető is szerelve van az optikák mellé, így éjjel észrevétlenül képes megfigyelést végezni a jármű. A következő fejlesztések a lánctalpason az autonóm működés és terepfelismerés, valamint a mechanika tökéletesítése lesz.
23
MARS ROVER Gál Béla, Somlyai László Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Sándor Tamás főiskolai adjunktus Mavridisz Vaszilisz Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, II. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens A dolgozat részletesen ismerteti az általunk tervezett és kivitelezett mars járót, amelyet eredetileg a „Magyarok a Marson” versenyre építettünk. A mi feladatunk az autón szükséges mechanikai átalakítások, illetve a számítógépről történő irányításához szükséges hardver elemek megépítése és felprogramozása volt. A projekt másik fele, a 3 dimenziós szkennelés képfeldolgozás segítségével és a döntési algoritmusok megírása Mavridisz Vaszilisz, II. éves Neumannos hallgató feladata volt. Az autó eredeti feladata a víz felkutatása és begyűjtése. Ehhez szükséges volt az autó távvezérlésének kiépítése, melyet különálló, CAN buszra csatlakoztatott beágyazott vezérlőkkel és vezeték nélküli soros kommunikációval valósítottunk meg. Ezen kommunikáció segítségével, képesek voltunk egy külső számítógéphez csatlakozni, melyen a fent említett Mavridisz Vaszilisz alkalmazása futott. A leírás részletesen ismerteti milyen mechanikai átalakításokra volt szükség az eredeti autón, illetve milyen elektronikai megoldásokat kellett megvalósítanunk, hogy alkalmassá tegyük a feladatra.
24
A HANGSZER-SUGÁRZÁSI IRÁNYJELLEG HATÁSA A SZTEREÓ IRÁNYLOKALIZÁCIÓRA Gróz Dominika Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam Konzulens: Ujházy László tanár A szakirodalom az egyes sztereó mikrofon-rendszereket úgy mutatja be, mintha a hangforrások ideális gömbsugárzók lennének. A hangszerek azonban általában csak egy viszonylag szűk, alacsonyfrekvenciás tartományban gömbsugárzók, éppen abban a tartományban, melyben a fül iránylokalizációja egyébként is gyenge. A napi hangfelvételi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem centrális mikrofonrendszerek (AB, mikrofonfüggöny) esetén a felvétel meghallgatásakor észlelt irányokat a hangforrások sugárzási jellege megváltoztatja. Pl. egy, a színpad jobb oldalán, de a színpad középiránya felé megszólaló énekes nem a bázis jobb oldaláról – ahol valójában tartózkodik, - hanem közepéről hallható. Előadásomban egy olyan szubjektív akusztikai vizsgálat tapasztalatait mutatom be, melynek során egy AB mikrofonpár előtt, rögzített helyen, de különböző térszögekbe sugárzó trombita hangszórókból észlelt helye hogyan változik meg az irányszög függvényében. A vizsgálat jól modellezi pl. egy zenekari árok keresztirányában megszólaló trombitahang felvételen kialakulható iránytorzításait.
25
SZABADVEZETÉK TERVEZÉS AZ ÚJ SZABVÁNY SZERINT (MSZ EN 50341) Gunda Zoltán János Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Novothny Ferenc
Vázlatpontok: •
TDK dolgozat témaválasztásának aktualitása, célja
•
Főbb terhelési esetek
•
Jég-, zúzmaraterhelés:
•
•
•
A régi szabvány (MSZ 151) és az új szabvány szerint: feltételek, elhanyagolások, eltérések
Zúzmaraterhelés számításának menete
Szélterhelés:
A régi szabvány és az új szabvány szerint: feltételek, elhanyagolások, eltérések
Szélterhelés számításának menete
Súlyterhelés:
A régi szabvány és az új szabvány szerint: feltételek, elhanyagolások, eltérések
Súlyterhelés számításának menete
Észrevételek
AZ E-LEARNING KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA NAPJAINKBAN Handó János László Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Médiatechnológus szak, II.évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed TMPK tudományos és stratégiai igazgatóhelyettes, főiskolai tanár Az előadásban az elektronikus tanulás (e-learning) modellje kerül bemutatásra. A pedagógia kialakulásának áttekintését követően egy általános helyzetképet adok arról, hogy hol tart az oktatás Európában és hazánkban. Rávilágítok arra, hogy miképp kapcsolódik a multimédia, a távoktatás és az e-learning fogalma egymáshoz. A Moodle rendszer bemutatása a BMF példáján keresztül. VTK rendszerek kiépítése, minőségbiztosítás a virtuális tanulók eltérő tanulási stílusát figyelembe véve.
27
KONVOLÚCIÓS KÓDOLÁS Juhász Lívia Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Szabadka, Ügyviteli Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulens: Szakáll Tibor szakmunkatárs Borbély Endre docens Ebben a dolgozatban egy hibajavító eljárás szimulációja lesz bemutatva, pontosabban a konvolúciós dekódolás. Két különböző generátor-mátrix felhasználása által kapott hibák összehasonlításával lesz szemléltetve a kapott eredmény. A dolgozat bevezető része a konvolúciós kódolást mutatja be: egy kódoló, a hozzá tartozó trellis diagram, és a dekódolás folyamata. A következő szakasz a Matlab programcsomagban megvalósított szimulációt mutatja be: a véletlenszerűen generált bitek feldolgozását a kódoló által; az átviteli csatornához hozzáadott zajt, és a generátor mátrixok által megvalósított dekódolást. A dolgozat végén a Matlab környezetben használt parancsokon keresztül bemutatásra kerül a trellisek közötti távolságok számítása.
28
INTELIGENS LAKÁSOK, KIÉPITÉSE MEGVALÓSITÁSA, FELMERÜLÖ PROBLÉMÁK Kisjuhász Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár krisztián főiskolai adjunktus A kor és a technika előre haladásával már a legegyszerűbb lakásokban is megtalálhatóak a robotgépek és a kényelmi berengetések. Az egyszerű ember számárai most már elérhető áron kínálkoznak a jobbnál jobb berendezések. Ha házat építünk és a villanyszerelésre kerül a sor hívunk egy szakembert aki kellő képzetséggel rendelkezik és azzal a ténnyel szembesülünk hogy az egyszerű ember igényein felül menyi extrát fel tud nekünk felsorolni. Riasztórendszerek, központi redőnyvezérlés, központi porszívó rendszer, padlófűtés, klímaberendezések hangulatvilágítás és fürdőszobai élmény kialakítás…. mindenhol megtalálható az elektronika. Ezek együttese mind-mind nagyon kellemesé tudják varázsolni életünket de ugyanakkor nem megfelelő szakemberrel való telepítésük az évek folyamán rengeteg bosszúságot tud okozni. Rengeteg kis hibák vannak, amiket nem is tartunk fontosnak majd csak a végén derül ki hogy mért is nem működik. Ahhoz hogy mindez remekül működjön és elmondhassuk hogy a házunk intelligens és nem intelligensen buta ahhoz elkerülhetetlen a szakemberek megfelelő szaktudása. De hogyan tudjuk kiválasztani a megfelelő szakembert? Miképp tudjuk igényeinket összehangolni a pénztárcánkkal és a megvalósítással? Hogyan győződhetünk meg arról hogy lakásunk megfelelő kezekben van és az átadáskor minket szolgál és nem a gazda a lakást? Kiépítési és megvalósítási tanácsok ahogyan én látom és megéltem.
29
TECHNOLÓGIA SZIMULÁTOR Kiss Ákos Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Neszveda József docens Az előadásomban az általam fejlesztett Technológiai szimulátor kerül bemutatásra. A technológia szimulátor feladata a feltöltött technológia viselkedésének szimulálása. A technológia szimulátor rendelkezik 8 db be-kimenettel, analóg illetve digitális formában. A szimulált technológiát összekapcsolva egy szabályozó berendezéssel, a folyamatot szabályozni lehet, ezáltal olyan szabályozási feladatok gyakorlása is megoldható, amire eddig nem volt lehetőség pénz, hely, hiányában. A technológia szimulátor két részből tevődik össze. A hardveres részből mely szimulálja a feltöltött technológiát, és a szoftveres részből ahol a technológiát lehet szerkeszteni és paraméterezni. Két fő részegység felépítését működését fogom ismertetni előadásomon.
30
PARADIGMA VÁLTÁS A MŰSORGYÁRTÁSBAN ÉS A SUGÁRZÁSBAN Mitől digitális a digitális? Kiss Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens és Morva Ferenc technikai szakértő Napjainkban egyre többször látni amint a média a szállítók nehézségeivel foglalkozik. Az elmúlt időszakban a egyre többször halljuk a következők bűvös szavakat (HD, HDready, DVB-T DVB-S, DVB-C, SeptopBox), de nem mindenki tudja, hogy pontosan mit jelentenek, de leginkább a fogyasztó számára ismeretlen fogalmak. A dolgozat kitér az előbbi és ehhez szorosan kapcsolódó fogalmakra, illetve azok ismertetésére. Útmutatást ad a kereskedelmi forgalomban beszerezhető vevőkészülékek műszaki kategorizálásához, és tárgyalja a különböző felhasználói alternatívák támasztotta kritérium rendszert. Igyekszik csökkenteni az eltérő gazdasági érdekek vezérelte káoszt a kereskedelemben beszerezhető különböző termékek között, majd próbál útmutatást adni, hogy költség hatékony megközelítés esetén min nem szabad takarékoskodni!
31
NAPKOLLEKTOROK MŰKÖDÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Kovács Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Herbert Ferenc A napkollektorok általános bemutatása, hogy miként hasznosítják a Nap energiáját, illetve mire is használható egy napkollektoros rendszer. A Napból érkező napsugárzás hány százaléka lesz hasznos mire eléri a napkollektort, valamint Magyarország napsugárzásának ismertetése. A napkollektor főbb szerkezeti jellemzőinek bemutatása egy síkkollektoron keresztül. A különböző típusú napkollektorok működése és annak jellemzői. A tájolás és a dőlésszög megválasztása milyen hatással van a napkollektorok működésére, illetve milyen tényezőket kell figyelembe venni a tájolásnál. Mennyi hőenergiát termelnek ezek a rendszerek, illetve hogyan is tudom ezt kiszámolni? A hőcserélő tartály és annak kiválasztása a napkollektor teljesítménye szempontjából. A tágulási tartály kiválasztása főbb paraméterek alapján. Egy háztartási napkollektoros rendszer felépítése és annak főbb egységeinek bemutatása. A BMF-KVK VEI napkollektor rendszer bemutatása. A megtérülési idő számítása egy napkollektoros rendszer esetén és mikor érdemes egy ilyen rendszert alkalmazni?
32
NAPELEMES RENDSZEREK MŰKÖDÉSE ÉS JELLEMZŐI Léman Máté Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Herbert Ferenc Nap energiájának hasznosítása, napelemmel történő bemutatása. Magyarország napsütéses óráinak prezentálása, napsugárzás hány százaléka éri el napelemünket. A különböző típusú napelemek működésének és jellemzőinek bemutatása. Különféle szempontok figyelembe vétele napelem telepítés előtt. A BMF-KVK VEI napelem rendszerének bemutatása. A kristályos és vékonyfilm napelem táblák villamos energia termelésének összehasonlítása. A sziget üzemű és a hálózatra táplált napelem rendszerek bemutatása. A modern kor legújabb találmánya: a napelemes telefontöltő.
33
RADIOAKTIV SUGÁRZÁS ÉRZÉKELŐK ÁTTEKINTÉSE Lőrincz András Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Pődör Bálint főiskolai tanár Dolgozatomban, és előadásomban rövid dozimetriai összefoglalás után a radioaktív sugárzásérzékelők tervezem bemutatni. A bevezetőben a sugárzások fajtáit, a természetese előfordulásukat, majd nagyvonalakban a mindennapi alkalmazásukat ismertetem. Ezután bemutatom a sugárzás kimutatására alkalmas eszközöket, kezdve a ködkamráktól a szcintillációs-, és Geiger-Müller számlálókon át egészen a félvezetős sugárzásérzékelőkig. Végezetül pedig kitérek a személyi doziméterekre, melyeket főként azok használnak, akik nap, mint nap találkoznak a sugárzás valamely, a természetestől nagyobb, formájával.
34
SZINKRONGÉP LABORMODELL SZINKRONOZÓ AUTOMATIKÁJÁNAK TERVEZÉSE Ludányi Bálint, Szalay Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulensek: dr. Morva György, Szén István A TDK dolgozat fő témája egy szinkrongép labormodell és a hálózat szinkronizálása analóg áramkörök segítségével. Az automatizálás megvalósítása az erőművekben lévő megoldásoktól eltér, ám működése megegyezik vele. A dolgozat ismerteti a szinkronizálásnál legfontosabb dolgokat: a fázissorrend helyességének vizsgálatát, a frekvencia azonosságának vizsgálatát, a feszültségek nagyságának azonosságát valamint a fázishelyzet azonosságát. Az automatikát analóg áramkörök felhasználásával tervezzük meg. A kapcsolás alapja műveleti erősítőkkel megvalósított, komparátorokból és logikai kapukból álló hálózat, mindhárom fázisban, valamint egy áteresztő tranzisztoros gerjesztésszabályzó, ami a feszültséghelyességet, az előbbi áramkör a fázis, ill. frekvenciafeltételt vizsgálja.
35
AKKUMULÁTORTÖLTŐ RENDSZER SZÉL ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁHOZ Milos Roland, Takács Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Kopják József, Badacsonyi Ferenc A TDK dolgozat témája egy olyan akkumulátortöltő rendszer mely képes a solar panelek, illetve kisebb szélerőművek által termelt energiát egy akkumulátor blokk töltésére felhasználni. A kettős táplálásból kifolyólag két párhuzamosan működő egység végzi a feszültség átalakítást, melyek kimeneti feszültsége szabályozott. Mivel az energiaforrások által létrehozott feszültségszint folyamatosan változik a napsugárzás és a szélerősség függvényében, így ezek az értékek a kívánt szintnél alacsonyabbak, vagy magasabbak is lehetnek, ez teszi szükségessé egy szabályozott rendszer kialakítását, mely képes a legtöbb időjárási körülmény mellett is a megfelelő töltést biztosítani az akkumulátorok számára. A feszültség átalakítások esetében a lehető legnagyobb hatásfok elérése érdekében a feszültség szintek transzformátoros átalakítása nem megfelelő, a buck-boost-os rendszer pedig a polaritás váltás miatt alkalmatlan a feladat magoldására. A tervezett konverter boost és soros buck körökből épül fel.
36
FUZZY MIKROPROCESSZOR RTL SZINTŰ TERVEZÉSE Milotai Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Sándor Tamás adjunktus Az előadásban bemutatásra kerül a tervezett eszköz hasznossága és a tervezést motiváló tényezők. Tervezési módszerek. A követelmények bemutatása. A mikroprocesszor architektúrális felépítése. Az utasításkészlet rövid ismertetése, utasítások csoportosítása. Az ALU bemutatása. Adatút hosszának optimalizálása mind az általános, és mind a fuzzy magban. Időzítések és szimultán párhuzamosítás: teljesítményre való optimalizálás. 3D-s memóriaszervezés. Fuzzy műveletek és a fuzzy ALU bemutatása. A célorientált megvalósítás rugalmassága. A HDL alapú implementálás. További párhuzamosítási lehetőségek. Alkalmazás és a megvalósítás lehetőségei, illetve korlátai ASIC-ben és FPGA-ban.
37
MIDI Naszvadi Mihály Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam Konzulens: Ujházy László tanár Az előadás a MIDI meghatározását, felépítését, kialakulását és felhasználását öleli fel. A definíció után szó esik a MIDI fizikai felépítéséről, jeltovábbításáról, a jel útjáról, emellett a számítógép alapú audiószerkesztés alapgondolatairól-, fogalmairól. (DAW, VST, Sampler). Ezután kialakulásáról, az általa megoldott problémákról, majd a General MIDI –ről \ hardver és szoftver-szintetizátorokról (Sampler–ek, VSTi-k) és azok teljesítményéről lesz szó. Az utolsó pontban a felhasználási formáinak ismertetéséről (zeneszerzés, szinkronizálás, fény-vezérlés, színházi alkalmazás) majd MIDI / élő zene kapcsolatát vizsgálja. Legvégül a protokoll jövőjéről esik szó (m-LAN, HD-MIDI).
38
A KELENFÖLDI SZENT GELLÉRT PLÉBÁNIA TEMPLOM AKUSZTIKAI KORREKCIÓJA Négyesi Laura Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam Konzulens: Alabárdos Zsuzsanna mérnöktanár Borbély Endre docens Az előadás bevezetésében a hangkultúra az őskortól a barokkig kerül bemutatásra. Majd a Kelenföldi Szent Gellért Plébánia Templomban felmerülő problémák és megoldásaik bemutatása. Az ismert teremakusztikai paraméterek és jelentőségük tisztázása. A templom eredeti állapotának vizsgálata. A templomban történt akusztikai illetve egyéb mérések, valamint a templom akusztikai modelljének kiértékelése. A betervezett akusztikai anyagok és elhelyezési módjuk leírása. Hangelnyelő anyagok elhelyezése az altemplomban.
39
FAN-COIL VEZÉRLÉS FX07-, ÉS FX14 DDC-VEL Pál Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Automatika Intézet, IV. évfolyam Konzulensek: Dr. Nagy Lóránt főiskolai docens Antal Gábor alkalmazási mérnök, Johnson Controls International Kft. Az egyre növekedő energiaárak és az üzemeltetés egyéb költségeinek emelkedése miatt egyre inkább szükségessé válik az épületgépészeti berendezések szabályozása. Ezért igény van egy olyan légtechnikai berendezésre, ami szabályozható, egyszerűen karbantartható, kedvező árú, fűtésre és hűtésre is alkalmas és jó hatásfokú. Ilyen szerkezet a fan-coil. Az előadásban a fan-coil készülékről, rendszerekről lesz szó. Ismertetem a berendezés elvi felépítését, részegységeit és fan-coilt működtető DDC-k programjainak működését. Szó lesz a szabályozást, vezérlést végző algoritmusról, és az FX Builder fejlesztői programról. Szó lesz még az N2-es busz legfőbb jellemzőiről, az épületfelügyeleti szoftver, trendek, alarmok ismertetéséről, és az OPC szerverek feladatáról az épületfelügyeleten.
40
GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA Patai Péter Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Herbert Ferenc -A Föld belső hőjének kiaknázási lehetőségei -A geotermikus energia és földtani meghatározottság -Mesterségesen befolyásolt geotermikus rendszerek felépítése. -A geotermikus energiaforrások osztályozása hasznosításuk szempontjából (áramfejlesztés, közvetlen hőhasznosítás, mezőgazdasági felhasználás) -A geotermikus készletek utánpótlódása és fenntartható hasznosítása -Környezeti hatások
41
AZ IEC61850-ES ALÁLLOMÁSI SZABVÁNY BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON Stubeczky Mátyás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Energetika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György A dolgozat részletesen ismerteti az IEC61850-es szabványt, ami a jövőben felválthatja a most működő alállomási kommunikációt. Az IEC61850-es szabvány új alapokra helyezi az alállomási kommunikációt, felgyorsítva ezzel az alállomási eszközök (IED) közötti adatcserét. A TDK dolgozat fő témája az IEC61850-es szabvány kialakulása, általános ismertetése, protokolljainak bemutatása. A dolgozat tartalmazza az IEC61850-es protokollok használatát az alállomásokon lévő eszközök közötti, valamint az alállomási eszközök és az adatgyűjtő és feldolgozó szerver, vagy szerverek közötti adatcserére, az IEC 61850-es szabvány szerint felépített alállomások előnyeire a régi rendszerekhez képest. Bemutatom a GOOSE és GSSE protokollok felépítését, és használatát az alállomási kommunikációban. Kitérek az ezt segítő Ethernet hálózatok felépítésére, és az ezeket összekötő eszközök bemutatására. Az Ethernet hálózatok tárgyalásán belül kitérek az alap protokollok felépítésére is. A dolgozat ismerteti az alállomások típusait, és az erre alkalmazható általános felépítéseket. A befejező rész kitér egy alállomás IEC61850 szerinti felépítésére, valamint üzemeltetésére. Bemutatom az Ethernet hálózati felépítéseinek lehetőségét, azoknak előnyeit, és hátrányait.
42
MACKIE 8 BUS – 24 CSATORNÁS KEVERŐPULT MÉRÉSE Tereánszky Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens Elsőként megkaptam a keverőpult használati utasítását. Ezt tanulmányozva megismertem a kezelő szervek elhelyezkedését, funkcióit, működését. A pult több bemenettel, és kimenettel rendelkezik. Csatornánként lehet hangerőt, hangszínt szabályozni rajta. 4 stereo, vagy 8 mono Groupra lehet küldeni csatornánként a jelet. Visszajelzést kapunk, hogy az adott csatornára van-e kötve jel (-20 LED), illetve annak túlvezéreltségéről is (OL – ower load LED). Kivezérlés visszajelző van csatornánként, Grouponként, és L/R Mix-ként is. Az EQ-t külön ki-be tudjuk kapcsolni. Rendelkezik egy szűrővel, mely a 75 Hz alatt lévő jeleket vágja le 18dB/octav meredekséggel. Ezzel a különböző terem, és egyéb zajokat lehet kiszűrni. Mikrofon bemenetek számára található előerősítő, külön erősítés szabályzóval. Phantom táppal is rendelkezik, mellyel maximum 48V DC-t tudunk küldeni csatornánként 8-asával.
43
ALGO-RITMIKA AZ ÉRZÉKSZERVEK BEVONÁSA A REDEZÉSI ALGORITMUSOK TANULÁSÁBA Tóth László Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely Informatika Szak, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kátai Zoltán egyetemi adjunktus Borbély Endre docens Összefoglaló: A tanítás-tanulás folyamatának hatékonysága növelhető az érzékszervek párhuzamos, kombinált bevonásával. E dolgozatban egy módszert és egy szoftver eszközt mutatunk be, amelyek elősegítik a rendezési algoritmusok oktatását multiszenzoriális elemek alkalmazásával. Kulcsszavak: rendezési algoritmusok, érzékszervek, informatikadidaktika, multiszenzoriális oktatás, multimédia az oktatásban.
44
„NANO” BELÉPTETŐ RENDSZER Turi Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Utassy Sándor főiskolai docens A TDK dolgozatom fő témája a Kandó Kálmán Főiskolán -nem rég tanagyagba került- „nanoboard”-dal megvalósított alacsony költségvetésű diákigazolványos beléptető rendszer. Ehhez egy nanoboardot és egy diákigazolvány kártyaolvasót használok fel. Egyszerű, adott feladatra optimalizált eszközről van szó. Több kártyát képes kezelni, így 50db-ig letárolható, törölhető, visszaellenőrizhető. A közeljövőben RF-ID technológiát felhasználva diákigazolvány helyett proxy kártyával fog működni.
45
GÉPHÁZ TÁVFELÜGYELETÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA PLC-VEL Ványi Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Neszveda József docens Az előadásban egy vízgépészeti gépház távfelügyeleti rendszerének megtervezése kerül bemutatásra. Ismertetésre kerülnek az elvárt igények, a rendelkezésre álló, már meglévő eszközök. Ezt követően a távfelügyelet megvalósításához, az igényeknek megfelelő eszközök kiválasztásának ismertetése a gazdasági és technikai szempontok alapján. A kiválasztott eszközök ismertetése, rendszerbe illesztésének menete. A kiválasztott PLC ismertetése, programozásának bemutatása néhány szóban. A kiválasztott eszközök és a meglevő vízgépészeti gépház működési tervének bemutatása. A PLC-re fejlesztett program ismertetése. A megvalósított rendszer összeillesztése, a régebben már beépített eszközökhöz, konfigurálások.
46
ALÁLLOMÁSI IRÁNYÍTÁSTECHNIKA TEGNAP, MA, HOLNAP Vincze Norbert Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György főiskolai tanár Dr. Danyek Miklós irányítástechnikai mérnök A dolgozat célja, hogy ismertesse a régi, a mai és a jövőben tervezett alállomási irányítástechnikai rendszereket. Bemutatásra kerül a klasszikus felépítésű rendszer is, a kezelői felülettől a védelmeken keresztül az irányítástechnikáig. A 90’-es évek gyors informatikai fejlődésének köszönhetően a hazai alállomások irányítástechnikája korszerűsítésre került. Az elosztó hálózat alállomásait érintő rekonstrukció sorozat hamarosan befejeződik, így kialakul(t) egy átfogó irányítástechnikai rendszer, amely a legmodernebb követelményeknek is megfelel, könnyű és egyszerű kezelhetőséget biztosít, amellett, hogy a biztonságot, költséghatékonyságot és megbízhatóságot tartja főként szem előtt. A kialakított rendszer ismertetése a dolgozat fő témája. Jelenleg már vannak továbbfejleszett rendszerek és ötletek a jövő alállomási irányítástechnikájáról, mely szintén bemutatásra kerül, hogy a következő rekonstrukciós sorozat elindulásakor már tisztában legyenek vele az ezen szakterületen foglalatoskodó villamos szakemberek.
47
Keleti Károly Gazdasági Kar
48
A MAGYARORSZÁGI AUTÓLÍZING PIAC KAPCSOLATI ÖSSZEFÜGGÉSEI Balázs Marianna és Danó Anita Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, III. évfolyam Konzulens: Pappné Nagy Valéria főiskolai docens Kutatómunkánk témájának a magyarországi lízingpiac elemzését, ezen belül a személygépjármű finanszírozás részletes bemutatását választottuk. Ennek ok az, hogy a közelmúltban jelentős változásokon esett át a hazai lízingpiac, amit nem lehet elválasztani az autókereskedőknél is fellépő változásoktól. Az előadás első részében átfogó képet nyújtunk a lízingről illetve a magyarországi lízingpiacról. Ezen belül továbbá bemutatjuk a lízing fogalmát és fajtáit illetve a lízingvállalatok piaci helyzetét. Összevetjük a hitelt és lízinget ezáltal rámutatva az egyes előnyökre és hátrányokra. A későbbiekben felvázoljuk az autólízing piac szereplőit és azok között fellépő kapcsolati viszonyt. Részletezzük az autókereskedők bevételi forrásait, így levezetve a különböző problémákat a szereplők közti kapcsolatban. Ezekre a problémákra megoldási javaslatot vázolunk fel. A jelenlegi gazdasági helyzetben kialakuló válság kihat erre a piaci területre is, így bemutatjuk az esetleges hatásait és az ezekből eredő változásokat az autólízing piac területén.
49
“A SIKER NEM CÉL, HANEM MELLÉKTERMÉK” Erős Adrienn Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kadocsa György intézetigazgató, főiskolai tanár A TDK dolgozat fő témája a Budapesti Műszaki főiskola Szervezési és Vezetési Intézete által készített kérdőív egy részének feldolgozása a kis és közepes vállalkozások versenyképességének megismeréséhez. 93 vállalat által kitöltött kérdőívek elemzése ad választ a dolgozat alapkérdésére, hogy miként alkalmazkodnak a stratégiai menedzsment alapproblémájához, a változó környezethez a szervezetek a rendelkezésére álló erőforrások segítségével. A vállalatok összehasonlítása a foglalkoztatottak létszáma alapján történik. A kérdések érintik a vállalatok alapvető céljait. Azt, hogy milyen jelentőséggel vannak a vállalat működésére az egyes környezeti tényezők? Mennyire voltak az utóbbi időben történt környezeti változásokra felkészülve a vállalatok? Van-e írásban megfogalmazott stratégiai tervük? Mely vállalati, és mely piaci stratégiát követik? Milyen rendszerességgel és milyen időtávra készítenek üzleti tervet?
50
MOTIVÁCIÓ Jávorcsik János Dávid, Gyulai Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László A motiváció szó a latin ’movere’ mozogni, mozgatni, kimozdítani igéből származik. Függetlenül kortól, nemtől, társadalmi hovatartozástól és minden egyéb formációtól, ami különbséget tesz ember és ember között, a motiváció mindannyiunkban közös intenzív mozgatórugó. Motiváció alatt olyan cselekvéseket illetve cselekvéssorozatokat értünk, melyek adott célok elérésére irányulnak. Fontos megjegyezni, hogy minden tudatos cselekedet melyet végzünk, valamely belső vagy külső igény, szükséglet esetleg kényszer hatására teszünk. Legyen ez belső jólét-érzés, jutalmazás, ösztönzés. Akármilyen fizikai, pszichés emberi hajtóerő. Egy cselekvés sikeres és hatékony végrehajtása önmagában is sikernek tekinthető. Külső és belső motiváció között különbséget kell tennünk. Ezek eredője gyökerében eltér, mégis hasonlóképpen késztet vagy késztethet adott folyamatok elvégzésére, melyek hasznossággal bírnak egyéni értékrendezésünkben. Motivációt idéz elő a szükséglet, érzelem, vágy, öröm, fájdalom, félelem, boldogság és az állandóság folytonos fenntartása.
51
EMOCIONÁLIS ELEMEKKEL TÁMOGATOTT KÉPKERESÉSI ELJÁRÁS Kopiás Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László főiskolai docens A dolgozat témája egy olyan elképzelés jelenleg implementáció nélküli bemutatása, mely forradalmasíthatja a jelenlegi számítástechnikában használatos képkeresési módszereket. Jelenleg a legtöbb megoldás (legyen az internetes kereső vagy rendes asztali alkalmazás) meglehetősen kevés szűrési lehetőséget nyújt számunkra, ha képkeresésről esik szó. Ilyenek például a felbontás, a létrehozás dátuma vagy esetleg bizonyos metaadatokban való keresés. Ezek a feltételek is hasznosak lehetnek, de az esetek jelentős részében olyan képet keresünk, amelyet már láttunk, vagy tudjuk, hogy mi van rajta. A fenti esetekben általában igaz, hogy a kép főbb paramétereire emlékszünk. Ilyen főbb paraméterek például a kép méretaránya, a kép fő színe, a színvilága és a kontúrok. Az elkészült TDK anyagban bemutatom a közvélemény kutatásom eredményét is, amelyből kiderül ezen paraméterek prioritása és részletessége is az átlag ember szemszögéből. A kutatás eredménye választ ad olyan kérdésekre, mint például: hány fő színt különböztet meg egy ember egy adott képen, hogy mit tart egy kép kontúrjának vagy éppen az, hogy mennyire jegyzi meg a képek méretarányait. Az eljárásom elsősorban egy asztali indexelő szolgáltatás tervében jelenik meg, amely a tradicionális szűrési feltételek mellett lehetőséget nyújt a fentiekben felvázolt paraméterek szerinti szűrésre, így növelve a találati pontosságot és segítve a felhasználót célja elérésben.
52
A LOGISZTIKA NEHÉZSÉGEI Somogyi Dániel, Nagy Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam. Konzulens: Dr. Hartványi Tamás ügyvezető szakértő Napjainkban egyre többször látni amint a média a szállítók nehézségeivel foglalkozik. Az elmúlt időszakban a benzin árának rohamos emelkedése, illetve az egyre dráguló behajtási engedélyek és autópálya díjak melyek egyre több terhet rónak a szállítmányozásban résztvevő végekre. A dolgozat kitér a logisztika és ehhez szorosan kapcsolódó fogalmakra, illetve azok részletes ismertetésére. Bemutatja ezen túl a szállítmányozási eszközök kategóriák szerinti (közúti, vasúti, légi, folyami, és ezek kombinálása: RO-RO, RO-LA) jellegzetességeit illetve azok előnyeit és hátrányait, és azt, hogy hol használhatóak ezek optimálisan. Egyes szállítóeszközöknél a technikai paraméterekből kiindulva következtet arra, hogy egy cégnél maga a jármű üzemeltetése mekkora anyagi terhet jelent a cégre. Kitér még a dolgozat a hazai és Európai Uniós jogszabályokra és törvényekre, és ezek alapján következtet, hogy milyen mértékben emeli a költségeket e kötelezettségeknek való megfelelés. Megemlíti a magyarországi logisztikai helyzetet, azt is, hogy az elmúlt években a hazai logisztika milyen módon alakult át és ez mennyiben segítette a hazai piac fellendülését. Vállalati segítséggel, egy konkrét példán keresztül mutatja ki a költségek megoszlását és a tételek megjelenési formáit az adott termékben.
53
A HUMÁN TŐKE ÁTÉRTÉKELŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A KERESETI ARÁNYOK Durucz Hajnalka Budapest Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Láhm Szilvia, főiskolai docens A tudás hatalom. Tényleg így van vagy ez csupán csak egy feltételezés? Minden fiatal életében az érettségi közeledtével felmerül a kérdés, hogy mennyen-e felsőoktatási intézménybe vagy sem? Mennyit fog érni a megszerzett diplomája? Mennyire fogják értékelni az elvégzett munkáját? Érdemes-e időt, pénzt és sok-sok energiát belefektetni a továbbtanulásba a későbbi jobb élet reményében? Egy egész életet befolyásol a döntés. Kutatásom során segítségül neves közgazdászok tanulmányait hívtam. Melyekből többek között az is kiderült, hogy Magyarország felsőoktatása milyen szinten van az Európa átlagához képest. A főbb differenciák rávilágítanak arra is, hogy a munkapiac tényezői és adatai milyen mértékben befolyásolják az egész hazai gazdaságot, valamint milyen mértékben térítik el hazánkat az ideális átlagokhoz képest. Magyarország foglalkoztatása 10 százalékponttal eltér az Európai átlagtól és közel 20 százalékponttal USA és Japán foglalkoztatási rátájától. Ez a látványos különbség nagymértékben befolyásolja, és érezhető hatással van a hazai GDP-re is. A kínálati oldalon megjelenő szempontokat figyelembe véve bemutatom a szakmák milyen kereseti arányokkal rendelkeztek az évek folyamán és mennyire van ez hatással napjaink munkaerő keresletére. Tanulmányom befejezése során néhány megoldásra is szeretném felhívni a figyelmet.
54
ENERGIAREFORM EGY FENNTARTHATÓBB FEJLŐDÉSÉRT Martonosi Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László főiskolai docens Az előadásban a jelen és küszöbön lévő energiagazdasági és gazdálkodási modellek kerülnek bemutatásra. Az energiapiac jelenlegi problémáival foglakozik ez a prezentáció, kitérve a gazdálkodás hibáira, a termelés hiányosságaira, a gazdaság hibásan működő mozgásaira a környezettudatosság irányába, a reformpolitika szükségességére és magára a reformpolitikára. Továbbá foglalkozik a reformok elmaradásával járó lehetséges következményekkel, mind környezeti, mind gazdasági szempontokat figyelembe véve úgy európai szinten, mint országos szinten Magyarországgal. A dolgozat célja a meglévő adatok, kutatások egyesítése, ismertetése, ezzel is előrelendítve a lehetséges modellek ismeretével járó cselekvést, országunk tisztább, és energiagazdaságilag fejlettebb jövője felé. A fosszilis energiahordozókból fakadó jelenlegi probléma ismertetése. A jelenlegi gazdaságpolitika bemutatása, az ebből fakadó stagnálás következményei a gazdaság fejlődésében. A szükséges és lehetséges reformprogram ismertetése, az ezzel járó következmények 2050-ig bezárólag. A különböző energiahordozók és küszöbön álló technológiák ismertetése, valamint költséghatékony és ütemes megvalósíthatóságuk gátjai.
55
A PÁLYÁZATI REFERENS SZAKMA KÖVETELMÉNYEI ÉS GYAKORLATA Nikáki Afroditi, Erdei Marcell Áron Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II.évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László főiskolai docens A TDK dolgozat célja, hogy bemutassa a pályázatírás körülményeit és teendőit mind hazánkban és az Európai Unión belül. Részletesen elemzi az elméleti és gyakorlati megvalósítását napjainkban. A tanulmány első része áttekintést ad a pályázatírás alapfogalmairól és főbb részeiről, valamint kitér a hazai és Uniós pályázati rendszer ismertetésére (amely magában foglalja az Új-Magyarország Fejlesztési Tervet, a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan). Mindezek után betekintést ad az aktuális megvalósíthatóság lehetőségeibe: úgy, mint a projekt meghatározása, projektmenedzsment, valamint a pályázat útját a tervtől a megvalósításig. Végül megemlíti a mindezek mögött megbúvó pénzügyeket. A dolgozat átfogó képet ad napjaink pályázási rendszeréről és annak a gyakorlatban való alkalmazásáról.
56
INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ERP) VALAMINT A „LUXOR” PROGRAM MARKETING TERVE ÉS MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJA Jakubek Emese, Csorba Tibor Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II-III. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László főiskolai docens, Majláth Melinda főiskolai tanársegéd A dolgozat két területet kíván érinteni. Foglalkozik az Integrált Vállalatirányítási Rendszerekkel, továbbá egy kiválasztott „Luxor” program marketing tervét mutatja be. A TDK dolgozat első részében az ERP-t ismertetjük, majd több szempont szerint csoportosítjuk (pl: ár, modulok, felhasználói igények és kiszolgálásuk), valamint összehasonlítjuk a forgalomban lévő programcsomagokat. Kitérünk egy saját fejlesztésű ERP-re is, a Dunapack Zrt. példáján keresztül. A dolgozat második részében a marketinggel foglalkozunk. Az általunk kiválasztott „Luxor” nevű komplett ügyviteli szoftvercsomagot ismertetjük, majd pontos marketing tervét dolgozzuk ki. A sikeres marketing terv elkészítését hét fontos lépésben határoztuk meg (marketing célok kitűzése, cégünk/szerveztünk pozicionálása, marketing eszközeink meghatározása, stb). Külön hangsúlyt fektet a TDK a marketingkommunikációs kampányra. Mind írott mind vizuális formában bemutatásra kerül pár lehetséges marketingkommunikációs eszköz.
57
GYÁRTÁSI FOLYAMATELEMZÉS DIGITÁLIS SZIMULÁCIÓVAL Horváth Krisztina Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulensek: Lőrincz Katalin, főiskolai docens; Molnár Zsolt, vezető PLM konzultáns Az előadásban a szimuláció, a digitális szimuláció, illetve egy erre alkalmas szoftver általános jellemzése, valamint egy szimulációs modell kerül bemutatásra. A dolgozat a szimuláció kialakulásának, fontosságának és csoportosításának bemutatásával kezdődik. Ez után következik a szimulációs projekt felépítésének általános leírása, a különböző szakaszok rövid ismertetése. Az anyagáramlás szimuláció leírása utána történik a szimuláció elhelyezése a nagyvállalati környezetben, illetve az autóipari gyártó, illetve beszállító vállalatokon belül betöltött szerepének bemutatása. A Plant Simulation nevű anyagáramlás szimulációs szoftver általános ismertetésével folytatódik a dolgozat, annak funkcióinak, elemeinek, előnyeinek bemutatásával. Az előadás lényegi része az anyagáram szimuláció alkalmazásának bemutatása egy konkrét ipari példán keresztül. A példa egy hazai autóipari beszállító vállalat összeszerelő sora, amelynek modellezésével, és az elkészült modell elemezésével, valamint a gyártási folyamat optimalizálásával foglalkozik a dolgozat. A dolgozat a szimulációs eredmények értelmezésével, illetve a gyakorlati alkalmazási, módosítási lehetőségekre történő javaslatok tételével zárul.
58
BELSŐ MENEDZSMENTPROBLÉMÁK ÉS FELOLDÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI EGY NEMZETKÖZI VÁLLALATNÁL Huszár Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulensek: Dr Bujdosó László főiskolai docens, Szekely Attila, közép-európai régiómenedzser A dolgozat egy Japán székhelyű, multinacionális cég európai értékesítésekkel foglalkozó vállalatán keresztül kívánja bemutatni a felmerülő belső menedzsmentproblémákat és azok lehetséges feloldásait. A cég iránti lojalitás miatt, mindvégig névtelen marad a vizsgálat tárgya, csupán a bennük szereplő személyek neve és beosztása kerül megnevezésre. Rövid helyzetbemutatásokon és elemzéseken keresztül ismerhetjük meg a körülményeket. A könnyebb megértéshez nyújt segítséget a vállalati struktúra felvázolása és különböző menedzsment irányzatok bemutatása. E dolgozat célja, hogy a fent említett eszközökkel részben feltárja egy ilyen típusú vállalat afféle gondjait, melyek nem a külső körülmények közvetlen hatásai. A szerző végül megkísérel releváns megoldási lehetőségeket bemutatni.
59
KOCKÁZATMENEDZSMENT Bartha Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Michelberger Pál főiskolai docens A dolgozat részletesen elemzi egy vállalaton belüli projekt kockázatmenedzsment folyamatát egy új vállalatirányítási rendszer bevezetésénél. A dolgozat alapja az Axapta vállalatirányítási információs rendszer bevezetése a Tungsram-Schréder Zrt-nél – ezért az előadásban a projekt leírása, kockázatmenedzsment felépítése és legfőbb jellemzői valamint az eszközök és technikák ismertetése és kockázatmenedzsment terv is a cégnél kialakult helyzethez kapcsolódik. Az előadás felépítésénél figyelembe vettem a kialakult szituációt, ezért néhány szóban bemutatásra kerül a vállalat és a vállalatirányítási rendszerek. A kockázatok és menedzselésük, általánosságban és a helyzetekhez igazodva.
60
HAZAI TERMÉK ÉS VÁLLALATMENEDZSMENT Migály Gergely, Szabó Dénes Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László főiskolai docens Dolgozatunk témája a termékmenedzsment és vállalatmenedzsment általánosságban, valamint hazai szereplőkre tekintve. Mit jelentenek ezek a fogalmak, milyen feladatai, döntései és módszerei vannak. Bemutatásra kerülnek a hazai termékek, illetve a vállalatok jelenléte a magyar élelmiszerpiacon. A dolgozat SWOT analízissel mutat be, egy sikeres hazai üzletláncot (CBA) illetve magyar a termékek forgalmazását. Befejezésképpen a termékek népszerűsítésének lehetőségeit tekintjük át.
61
A VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY ÉS A MUNKAVÉGZÉS REJTETT LOGIKÁJA Hegedűs Ádám-Hajdu Máté Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László főiskolai docens A vállalatszervezési– és vezetési szakirodalom egyik központi kérdése a gyáripar kialakulásától napjainkig annak kutatása és megfogalmazása, hogy milyen elvek és módszerek mellett lehet optimális termelékenységet elérni adott körülmények között egy cég számára. Mára ez a feladat egyre komplexebb és árnyaltabb megközelítést igényel. Amit a megváltozott külső tényezők, elsősorban a versenypiacok megerősödése, a technikai eszközrendszerek mennyiségi és minőségi megjelenése, elterjedése indokol, valamint az a mára közhellyé vált kijelentés, hogy a termelési hatékonyság és a versenyelőny kulcsa az emberi erőforrás felhasználás. A kutatásba különböző tudományok bekapcsolódtak be (közgazdaságtan, pszichológia, matematika, emberi kommunikáció) így mára egyre árnyaltabb képet kapunk a vállalatok működéséről. A dolgozat elemzi, hogy miért kell, és hogy lehet összhangba hozni a vállalat stratégiai célját az alkalmazottak sokféle érdekével és magatartásával. Ez alapján hogyan célszerű a teljesítménycélokat megfogalmazni. A végrehajtás folyamatban milyen a vezetők és alkalmazottak érdekeltsége és magatartása. Ebben a szövevényes és bonyolult helyzetben a szereplők döntéseit és pillanatnyi viselkedését mennyire irányítja az ésszerűség, a racionalitás, azaz mennyire viselkednek Homo economicus módjára.
62
EURÓPAI ENERGIAPOLITIKA DILLEMÁI Rónyai Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, III. évfolyam Konzulens: Borbás László adjunktus Alapvetően 4 kérdéskörre szeretném kihegyezni a TDK-mat: 1. Az erős és egyre növekvő, alapvetően orosz, importfüggőség oldása, a beszerzési források lehetőség szerinti diverzifikálása 2. Az ésszerűen, gazdaságilag hatékonyan hasznosítható alternatív energiaforrások felhasználási arányának növelése 3. Az energiafelhasználás abszolút és fajlagos csökkentése 4. Az energiapolitikai célok ellentmondásai Az EU energiapolitikájának fókuszában a széndioxid kibocsátás 2020-ig 20%-kal való csökkentése, és eközben a megújuló energiák arányának hasonló mértékű növelése áll. Ennél mind ellátás-biztonsági, mind versenyképességi szempontból lényegesen fontosabbnak tűnik. A függőség oldásának alapvető feltétele a tagállamok közötti konszenzus elérése. A jelenlegi állapotban a külön alkuk rendszere működik. A legerősebb tagállamok, különösen Németország és Franciaország, saját érdekeit szem előtt tartva egyezett meg Oroszországgal. Magyarországnak azt kellene tudatosítania, hogy hosszútávon a közös fellépés hozadéka magasabb, mint a rövidtávú nemzeti érdekek követése. A függőség lazításának reális útja a norvég és észak- afrikai források súlyának és a zöld energia részarányának ésszerű növelése lehet. A 2020-as célok inkább tűnnek túlvállaltnak, mintsem reálisnak. Megjegyzendő, hogy a 2010-es célokat sem sikerült elérni, akkor hogyan valósulhatnának meg a 2020-as célok amelyekben, még nagyobb mértékű csökkentést vállaltak, mint 2010ig. A célkitűzések megvalósulásának esélyét tovább rontja a most kibontakozó gazdasági világválság, amellyel nem számolhattak a célok megfogalmazásakor…
63
SZAKKOLLÉGIUM-SZERVEZÉS ÉS -MANAGEMENT – A JÁNOSSY FERENC SZAKKOLLÉGIUM PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Varga Viktor Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Kadocsa György, főiskolai tanár A dolgozat alapját a 2007-ben bemutatott „Szakkollégiumok tegnap és ma… No, de holnap?!” c. munka adja. A téma azóta kinőtte magát. E dolgozat célja, hogy bemutasson egy gyakorlati példát egy szakkollégium létesítésére és működtetésére olyan területen és körülmények között, melyek messze nem kedveznek a minőségi szakmai munka, a tudásbővítés elvárásainak és kritériumainak. Egyszerűbben fogalmazva egy lehetőség bemutatásáról van szó, hogy hogyan lehet a környezeti kihívások mellett vállalatvezetési, -szervezési, -fejlesztési és -menedzsment szempontjából egy sikeres, megmaradni képes szakkollégiumot létrehozni. Ennek kihívásai, egy konkrét szervezet, a Jánossy Ferenc Szakkollégium szervezeti feltételei, illetve az eltelt 2,5 év alatt született felismerések és tanulságok levonását is megkísérli a dolgozat. Hogyan válhat egy mikro- vagy kisvállalkozás középvállalattá? Van-e megoldás erre a tudásorientált hallgatói szervezeteknél? „Megszületni – élni – életben maradni – felfejlődni – kiteljesedni” minden vállalkozás álma. De hogyan? Ezekre keresi a választ a bemutatásra váró munka.
64
Neumann János Informatikai Kar
65
SÉRÜLÉKENYSÉG VIZSGÁLAT GRID RENDSZEREKBEN Ács Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulensek: Kozlovszky Miklós, ügyvivő szakértő (NIK) Balaton Zoltán, tudományos munkatárs (SZTAKI) A TDK dolgozat fő témája egy szoftver ("Grid-Enabled PAKITI"), ami képes biztonsági elemzést végezni nagy kiterjedésű (akár több 10 ezer gépet magában foglaló) grid rendszereken. A dolgozat bevezet a "szolgáltató" (service) grid rendszerek világába, biztonsági problémáiba, illetve egy problémák megoldását segítő szoftvert mutat be. Az elkészült munka beszámol az elterjedt sérülékenység felderítő programok grides környezetben való alkalmazhatóságainak korlátairól, szembe állítva a kifejlesztett szoftverrel. A dolgozat ismerteti az alkalmazás fejlesztésének lépéseit, a kialakított teszt infrastruktúrát illetve a funkcionális, valamint teljesítmény teszteket, amelyek a rendszer hatékony működése érdekében készültek. Zárásul bemutatja a szoftver továbbfejlesztésének irányait, illetve az új "Grid-Enabled PAKITI"-től várt eredményeket.
66
LÉZERES TÁVOLSÁGMÉRÉS WEBKAMERÁVAL Bak Márió, Juhász László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A különböző távolságok megmérésének rengeteg módja ismert, kezdve a legegyszerűbb vonalzóktól, az autókba épített tolatóradarokon át, a nyomásmérésen alapuló módszerekig. Röviden bemutatásra kerül néhány érdekesebb metodika, azok elméleti és gyakorlati megvalósításai. A dolgozat fő témája azonban a távolságmérés igen egyszerű módszere, mely a webkamera és egy lézerpointer párosból áll. A projektben az egyszerűségre helyezzük a hangsúlyt, a rendszer könnyen beszerezhető elemekből épül fel. Egy külön fejezet foglalkozik a távolságmérés egyéb lehetőségeivel, melyek nem lézer segítségével működnek. Rövid kitekintést olvashat még e mellett a lézerekről illetve a kamerákról, hiszen távolságmérő rendszerünk ezeket használja, így alapvető működési elvük megismerése szükséges a dolgozat által ismertetett módszer leírásához. Természetesen említésre kerülnek hasonló tervek, projektek, melyek ugyan a lézer segítségével mérnek távolságot, de vagy módszerükben, vagy megvalósításukban eltérnek a dolgozatban ismertetett metódustól. Egy hosszabb fejezet részletesen taglalja a rendszer felépítését, működési elvét, majd a módszer előnyeit, hátrányait tárgyalja. Szó esik még a rendszer működésének korlátairól, a lézer veszélyességéből fakadó biztonsági előírásokról, illetve a továbbfejlesztési lehetőségekről.
67
3D-S JÁTÉKPROGRAM, MOBIL KÉSZÜLÉKRE, TÖBBJÁTÉKOS MÓDDAL Balogh Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens Az általam választott téma a mobil készülékeken való 3D játékprogramozás többjátékos móddal. A többjátékos mód egyelőre 2 játékost takar, akik egymás ellen küzdhetnek egy kisebb univerzumban. Az alkalmazás minden olyan telefonon elindul, amely támogatja a JSR-184-es (Java Specification Requests) szabványt. A játék egy űrhajós akció játék, ahol TPS nézetben, azaz kívülről látjuk az űrhajónkat. Többféle effektet is tartalmaz majd a program, amiből az egyik leglényegesebb a robbanás lesz, amelyet ha az ellenfél űrhajója helyén látunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy lelőttük az ellenünk játszót. Az irányítás nagyon egyszerű, a négy iránygombbal vezérelhetjük a hajónk mozgását, míg a középső gombbal egy lövés leadására nyílik lehetőség.
68
ITES FORGALOMFIGYELŐ RENDSZER Balogh Róbert, Kánnai István, Varga Brigitta Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens Napjainkban egyre leterheltebbekké válnak a közutak, főleg a nagyvárosokban. Ezért a projekt és egyben a TDK dolgozat célja egy olyan forgalomfigyelő rendszer elkészítése, mely kameraképek elemzése alapján, a számítógépes látási technikák alkalmazásával képes az autók mozgásának detektálására, különböző járművek követésére és számlálására. A programhoz tartozik egy szerver oldali felhasználói interfész, melyen keresztül a forgalomfigyelő rendszer üzemeltetője be tudja állítani az adott útszakaszhoz, illetve kamerához tartozó releváns paramétereket (pl.: sávmaszkolás, sávok meghatározása, a kamera fókusztávolsága, stb.) A rendszer képes forgalmi adatok elemzésével közúti-statisztikai információkat szolgáltatni az átlagfelhasználó számára az interneten keresztül, ezzel megkönnyítve az autósok döntéshozatalát az útvonaltervezésben. A rendszer magja Delphi 7 fejlesztői környezetben került implementálásra.
69
DPLUSZ – 3D REKONSTRUKCIÓS RENDSZER Cseri Orsolya Eszter, Kerti Ágnes Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens A TDK dolgozat a 3D rekonstrukció témakörét járja körbe, és bemutatja a 2007 szeptemberében indult Dplusz projekt haladását és eddig elért eredményeit. A projekt célja egy olyan program megvalósítása, amely fényképsorozat alapján képes elkészíteni egy tárgy háromdimenziós modelljét, illetve minél pontosabban rekonstruálni a tárgy felszínének a kamerák irányából látható darabját, célhardverek, illetve speciális segédeszközök (lézerszkenner, vetítő) használata nélkül. A dolgozat részletesen foglalkozik a rekonstrukció elméleti alapjaival, és bemutatja annak gyakorlati alkalmazásait. Ismerteti a folyamat lépéseit (előfeldolgozás, kamerakalibráció, rektifikáció, sztereo párosítás, pontrekonstrukció, felületrekonstrukció), az ezekre bevett módszereket, áttekinti a kapcsolódó irodalmat. Bemutatja a program terveit és megvalósítását, az alkalmazott algoritmusokat, összefoglalja és elemzi a meglévő teszteredményeket és a továbbfejlesztési lehetőségeket.
70
KERTI KUTYA MEGFIGYELŐ ÉS TANÍTÓ RENDSZER Csipler Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A dolgozat kifejti egy olyan rendszer kigondolásának és elkészítésének módját, melynek segítségével a kutyatartó felhasználók egy otthoni, de akár egy annál messzebb lévő számítógépről bármikor nyomon követhetik kutyájuk kertbéli tevékenységét. Ugyanez a rendszer pedig – bizonyos automatizált mechanizmusok támogatásával – segítséget nyújthat az állat nevelésének folyamatában is. A dolgozat első fejezete kifejti és megindokolja, hogy milyen haszna lehet egy kutya megfigyelő és tanító rendszernek, továbbá meghatározza a rendszer fő funkcióit. Az ezt követő fejezetben egy összefoglaló leírás ismerteti a már elterjedt, vagy kevésbé elterjedt kutyanevelő módszereket és ezeket segítő rendszereket, kiemelve ezek előnyeit, és hiányosságait a megvalósítandó rendszerhez hasonlítva. A dolgozat harmadik fejezete a megvalósítás szempontjából egy igen fontos témát, a helyzet meghatározást elemzi ki, és ismerteti az ezzel kapcsolatos különböző módszereket. A dolgozat utolsó része pedig tartalmazza a rendszer megvalósításának részletes leírását, a kiválasztott módszereket, és egy végső áttekintést, amely rávilágít, hogy a megvalósítandó rendszer akár funkciókat, akár megvalósítást illetően miben hoz újdonságot a már eddig is ismert, alkalmazásban lévő rendszerekhez képest.
71
HÁZI SZÍNKÉPELEMZÉS Englert Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A színképelemző projekt célja, hogy olcsó, könnyen beszerezhető alkatrészekből egy olyan eszköz készüljön, amely elősegíti az anyagok színképével kapcsolatos kísérletek otthoni elvégzését, illetve a színképek további elemzését. Az elkészült spektroszkóp képes a beérkező fényt hullámhossz szerint bontani, majd ezt egy webkamera segítségével számítógépen rögzíteni, lehetővé téve a későbbi vizsgálatokat. Az eszköz egy dobozba kerül, amelybe a bejövő fényt egy szűk résen keresztül érkezik majd a doboz belsejében egy fénybontásra alkalmas eszközzel alkotórészeire bontódik. A bontóelem lehet prizma, vagy optikai rács (pl. egy CD lemez). Ügyelni kell a rendszer árnyékolására is, nehogy az oldalfény elrontsa a színképet. A bontott nyalábokat egy webkamera fogja fel, amely továbbítja a képet egy számítógépre, ahol lehetőség nyílik a színkép rögzítésre, elmentésére és vizsgálatára. Az elkészült spektroszkóp lehetővé teszi az iskolai tanórákon (pl. fizika) bemutatott kísérletek otthoni elvégezését, illetve további érdekességek vizsgálatát.
72
SZERVO MOTOROKAT VEZÉRLŐ MIKROKONTROLLERES TÁVIRÁNYÍTÓ Fehér Péter, Lipka Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV., III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, docens A dolgozat fő témája egy olyan eszköz létrehozása, mely rendelkezik 4 db potenciométerrel (kezelő szerv) és 4 db szervomotorral (végrehajtó szerv). A motorokat a potenciométerek aktuális állapota szerint vezérelheti a felhasználó. A megvalósítás mikrokontrollerek segítségével történik. Az adó és a vevő oldal tekinthető logikailag 1-1 fő egységnek, melyeket egy vezetékpár köt össze. Az adó mikrokontrolleréhez kapcsolódnak a kezelőszervek, míg a vevő mikrokontrolleréhez a beavatkozó szervek. Az így kialakított rendszer megfelel egy négy csatornás adó-vevő párnak. A jelvezetéken időben eltolt PWM (impulzus szélesség modulált) vezérlő jeleket küldünk át a vevő oldali mikrokontrollernek. Az eszköz továbbfejlesztéseként elkészíthető ennek egy vezeték nélküli változata rádió- vagy infravörös hullámok felhasználásával, mivel jelenleg az összes vezérlő jel szekvenciálisan kerül átvitelre, szemben az 1 potenciométer, 1 érpár, 1 szervo motor elvvel. A megoldás alkalmazását könnyen el lehet képzelni egy távirányítható hajó, robot, autó, stb. esetén.
73
SEJTEK DETEKTÁLÁSA DIGITÁLIS KÉPEKEN Gulyás Roland, Jaskó Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens A projekt fő célja egy olyan rendszer elkészítése, amely képes gyorsan és pontosan feldolgozni fluoreszcens sejtkeneti mintákról készült nagyméretű digitális képeket. A program a képeken látható sejteket és a bennük található spotokat detektálja, a kapott eredményeket pedig statisztikailag kiértékeli, galériákban megjeleníti. A megjelenő eredményeket az orvosok használják fel a mindennapi gyógyászatban. A digitális képábrázolás megjelenése a patológiában új lehetőségeket nyit a diagnosztikában, kutatásban és az oktatásban is. A sejtkeneti minták kiértékelése pontosabbá, hatékonyabbá, gyorsabbá, háromdimenzióssá és távmunkában elvégezhetővé válik. A rendszer C# nyelven kerül implementálásra, OpenCV függvények felhasználásával.
74
SZTEREO VIDEÓ ALAPÚ TÁVOLSÁGMÉRÉS Jóna Oszkár, Tamás Gábor Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. ill. IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A dolgozat fő témája a sztereo kamerás távolság-meghatározás. Részletesen ismerteti a sztereo gépi látás elméletét, a jelenleg használt megoldásokat, illetve alkalmazásukat az élet különböző területein. A dolgozat későbbi részén bemutatjuk egy egyszerű távolságmérő rendszer elvi felépítését, illetve a gyakorlati megvalósítás menetét. Ez a rendszer két, egy irányba beállított, egymáshoz képest rögzített helyzetű webkamera segítségével képes az előtte elhelyezkedő tárgyak távolságának meghatározására, bizonyos korlátok közt. (Mivel a rendszer viszonylag kompakt kell, hogy legyen, a kamerák bázistávolsága kicsi, amely a kamerák felbontásával együtt korlátozza a hatótávolságot.) Amennyiben a rendszer megfelelően kalibrált, az egyik webkamera képének közepéről mintát véve, és ezt a másik kamera képén megkeresve a minta, illetve a találat pozícióiból, illetve az általuk adott eltolásból, a bázistávolság ismeretében kiszámítható a kamerák előtti tárgynak az érzékelőtől való távolsága.
75
AERIS AUTONÓM ROBOTREPÜLŐGÉP Kálóczy Péter, Kárász András, Levajsics Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulensek: Dr. Molnár András főiskolai docens, Vámossy Zoltán főiskolai docens A dolgozat részletesen ismerteti az Aeris autonóm robotrepülőgép hardver- és szoftverelemeinek tervezési fázisait és a repülőgép megépítését valamint a hozzátartozó fedélzeti és földi szoftverek elkészítését. A dolgozat nyomon követi a repülőgép megépítését a tervezéstől az elkészült repülőgép bemutatásáig. A repülőgép minden hardver és szoftver eleme saját fejlesztés. A rendszer tartalmazza a repülőgépet, annak fedélzeti elektronikáját, beleértve a szervómotorokat, kommunikációs eszközöket, érzékelőket és a fedélzeti számítógépet, további a földi követőállomást az azon üzemelő monitorozó- és irányítórendszerrel együtt. A földi egységen grafikus felületen követhető nyomon a repülőgép pillanatnyi pozíciója, mintegy virtuális pilótafülkeként a fedélzeti műszerek adatait megjelenítve. Ideértve a pillanatnyi DGPS pozíciót egy dinamikus térképen megjelenítve. A fedélzeti rendszer tartalmazza a pozíciótartó autópilota szoftvert és hardvert. A repülőgép földi beavatkozás nélkül képes lesz egy kijelölt útvonalat követni. A rendszer PC alapú hardverre épül, a fedélzeten Linux operációs rendszer fut, míg a földi követő állomás Windows alapú. A telemetria mobil internet (3G) valamint Wi-Fi technológiákat alkalmaz.
76
KÜLBALLISZTIKAI ELEMEZŐ RENDSZER Klimek Gabriel, Kertai Ferenc Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens Az utóbbi időben ismét előtérbe kerültek a nagy űrméretű és átlagos kaliberű mesterlövész puskák. Népszerűségét leginkább hatékonyságának köszönheti ez a fegyvertípus, amelyet az iraki és afganisztáni missziókban résztvevő hadseregek is alkalmaznak. Nagy hatótávolságból pontosan, és ami nem elhanyagolható költséghatékonyan semmisítik meg a célpontokat. Ballisztikai szempontból a rendszerünk nagyban épít a hadászati külballisztikára. A rendszer célja, hogy a különböző inputok felhasználásával növelje a lövedék találati pontosságát. A rendelkezésre álló, lőszergyártók által készített ballisztikai táblázatok önmagukban kevés információval szolgálnak. Rendszerünk fő alkotóelemei a lőfegyver torkolati sebességét mérő fénykapus hardver, illetve a hozzá kapcsolódó mikrokontroller, valamint a mérési adatokat feldolgozó és szolgáltató szoftver. A torkolati sebesség ily módon való megállapítása sokkal pontosabb, mivel figyelembe véve a fegyver aktuális állapotát a mért és a gyártó által közölt értékek eltérhetnek. Ezek a mért adatok hosszabb távon támpontot adhatnak a fegyver állapotának nyomon követésére. Szoftverrendszerünk két jól elkülöníthető komponensből épül fel. A hardver vezérlését végző első komponens kizárólag adatokat közvetít a második, feldolgozó komponens számára. Így a fenti tények fényében nem általános, hanem a vizsgált fegyver és lövedék egyedi tulajdonságait jól tükröző eredményeket szolgáltat.
77
MOZGÁSÉRZÉKELŐ BIZTONSÁGI ESZKÖZ Klimó Csaba Imre Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulens: Molnár András, főiskolai docens Napjainkban az életünk egyik legfontosabb része az értékeink biztonsága, megőrzése. Egy olyan eszköz fejlesztéséré nagy igény jelent meg, amely képes a környezetének megfigyelésére, mozgás érzékelésére, rögzítésére, de mégis nehezen felfedezhető. A web kamera passzív érzékelő, mivel nem rendelkezik saját sugárforrással, így ez optimális eszköz ehhez a célhoz. Az eszköz működése közben a web kamera folyamatosan küldi a jelet a környezetről a számítógépnek, amely valós időben dönti el, hogy történt-e mozgás, vagy sem. Így az eszköz több területen is jól felhasználható. Az eszköz legfontosabb felhasználási területe az értékeink megfigyelése. Az eszköz célja a mozgás detektálása, és rögzítése, és értesítés küldése elektronikus formában a tulajdonosnak. Az eszköz felhasználható az esetlegesen bekövetkező bűncselekmények elkövetőjének felderítésére is, mivel képes képeket készíteni, eltárolni, elküldeni. Másik felhasználási módja a kisgyermekek megfigyelése. Ha a szülő nem tud odafigyelni a gyerekre, de mégis meg szeretné akadályozni, hogy baja történjen. A veszélyes területeket (pl.: tűzhely, radiátor) kijelölheti megfigyelt területté. Ha mozgás történik a figyelt szektorban, akkor egy hang kíséri ezt az eseményt, amelyre a szülő felfigyel. A figyelt területek beállításai elmenthetők, tehát ha a web kamera helye statikus, akkor a beállításaink újra felhasználhatóak.
78
STRUKTURÁLT FÉNY ÉS DE BRUIJN SZEKVENCIÁK AZ AUTONÓM ROBOTNAVIGÁCIÓBAN Kocsi Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulensek: Dr. Molnár András főiskolai docens, Dr. Kutor László főiskolai tanár A dolgozat célja, hogy valós terepen eligazodni és önállóan navigálni képes, mobil robotikai projektmunka egy részfeladatának, a robot gépi látás moduljának megvalósítását ismertesse. A modul feladata, hogy valós idejű távolságinformációkat szolgáltasson a robot előtti térről, mely adatok lehetővé teszik a központi döntéshozó modul számára, hogy a felismert akadályokat kikerülje, és a robotot biztonságosan navigálja ismeretlen terepen. A dolgozat taglalja a strukturált fény alapú módszerek előnyeit, hátrányait, a mintázat komplexitását növelő kódolási stratégiák lehetőségeit. Bemutatja a gyakorlati megvalósítás egyes lépéseit az egyszerű lézerpointertől a De Bruijn szekvenciával kódolt strukturált fény alapú távolságmérésig, továbbá ismerteti a módszerek kapcsán felmerült problémákat és azok lehetséges megoldásait, valamint a rendszer kiépítését, tesztelését és értékelését.
79
LÉZERES TÁVOLSÁGMÉRŐ Kulik Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, docens A dolgozat célja bemutatni, hogyan lehet távolságot mérni, egy lézeres pointer és egy webkamera segítségével. Bemutatásra kerülnek a hardver elemek, és az ezek közötti kapcsolatok. Valamint az információkat feldolgozó szoftver, és ennek komponensei. A szoftver megvalósítása C# nyelven történik. A dolgozat részletes leírást ad az alkalmazott képfeldolgozó eljárásokról, valamint részletesen leírja a megvalósítás elméleti hátterét. Az első rész leírást ad arról, hogy mások, hogyan alkalmazták már ezt a megoldást távolság mérésére, és mi célból. Bemutatja az alkalmazási területeket is. Ehhez néhány konkrét példa is szerepel a dolgozatban. A második rész tartalmazza a részletes megvalósítási tervet, és a szoftvernek a részletes leírását és a forráskódját. A harmadik részben szerepel a megépített szerkezet és a szoftver tesztelése (előre meghatározott tesztelési adatokkal) és a teszteredmények leírása.
80
KÖZÚTI FORGALOMFIGYELŐ RENDSZER Kun Attila József Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens A dolgozat bemutatja a Közúti Forgalomfigyelő Rendszer nevű projektet, melynek célja a valós idejű nappali forgalomfigyelés folytonos (15-30 fps) képfolyamon. A forgalomfigyelés a következőket foglalja magában: videó fogadása fájlból, illetve rögzítő eszközről, a mozgó járművek jelölése, számlálása. A TDK dolgozat fő témái: mozgásérzékelés, mozgó objektumok detektálása képfolyamon. A projekt Visual C# és Visual C++ programozási nyelveken íródott. A rendszer három alrendszerből tevődik össze: Videó alrendszer, Mozgásérzékelő alrendszer, Megjelenítésért felelős/Vezérlő alrendszer. A Videó alrendszer felelős a képkockák fogadásáért, átméretezésért és a médiavezérlés végrehajtásáért. Megvalósítás: Directshow, valamint DShowNET használatával. A Mozgásérzékelő alrendszer a következő feladatokat látja el: figyelendő terület meghatározása maszkolással, objektumok detektálása a kijelölt területen, objektumokat határoló négyszögek meghatározása, objektumok számlálása. Megvalósítás: DirectCV-n keresztül OpenCV-vel. A Megjelenítésért felelős/Vezérlő alrendszer végzi az egyes alrendszerek összehangolását, információk megjelenítését és biztosítja a felhasználói felületet.
81
LÉZERSZKENNERREL TÁMOGATOTT KÖRBELÁTÓRENDSZER ÖNJÁRÓ ROBOTON Mavridisz Vaszilisz*, Gál Béla**, Somlyai László** Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, II. évfolyam* Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, IV. évfolyam** Konzulensek: Vámossy Zoltán főiskolai docens, Sándor Tamás főiskolai adjunktus A dolgozat ismerteti a szerzők által tervezett és kivitelezett robotautót, amelyet a „Magyarok a Marson" versenyre építettek. A megoldandó feladat egyfelől a modellautón szükséges mechanikai átalakítások, illetve a számítógépről történő irányításához elengedhetetlen hardver elemek megépítése és felprogramozása volt; másfelől a robot vezérlésének olyan elkészítése, amely egy körbelátó rendszer és egy körlézer segítségével detektálja a környezetének domborzati viszonyait és annak megfelelően ad ki navigációs utasításokat. A dokumentáció főleg e második területre koncentrál. A robot feladata, hogy az akadályokat kikerülve felderítse a bejárható területeket, vizet találjon és azt gyűjtse. A szoftver a kamera képet elemezve, a környezetét felmérve keres akadályokat és útvonalakat. A párhuzamosított megvalósításnak köszönhetően a rendszer többmagos processzoron, valós időben végzi el a műveleteket, amely pontos és precíz irányítást tesz lehetővé. A leírás részletesen ismerteti, milyen algoritmusokat implementálva épül fel a szoftver, illetve milyen eszközök segítségével lett megvalósítva.
82
ETHERNET HÁLÓZATRÓL VEZÉRELHETŐ SZOBATERMOSZTÁT Varga Zoltán, Miklós József Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, docens Dolgozatunk olyan hőmérséklet szabályzásra alkalmas készülék fejlesztését hivatott ismertetni, amely internetről vagy belső hálózatról, könnyedén elérhető és a szabályozáson felül, adatot szolgáltat egy helyiség hőmérsékletének alakulásáról. Bemutatunk néhány, mások által fejlesztett eszközt, amelyek a miénkhez hasonló felépítésű és működésű elvű és a fejlesztésnél támpontot adott számunkra. Az előzetes kutatás során arra jutottunk, hogy a legcélszerűbben és leggazdaságosabban a Microchip cég által forgalmazott mikrokontrollerekkel oldhatjuk meg a fejlesztést. Ezen egységek részletes működési elvét, felépítését és használatát ismertetjük a különböző fejezetekben. A dolgozat további része tartalmazza az internetes kapcsolat ezen eszközökkel való megvalósítását, az általunk írt, és más fejlesztőtől származó programkódok részletes ismertetését. Bemutatunk néhány hőmérsékletmérési módszert, és a mi általunk választott, szoba hőmérsékletének mérésére alkalmas, érzékelő működési leírását. A dolgozat tartalmazza az általunk választott fejlesztő rendszer bemutatását, és a mikrokontrollerekkel kapcsolatos azon témaköröket, amelyeket érintettünk a kutatás során (mikrovezérlők összekapcsolása SPI interfészen keresztül, analóg-digitális átalakítás, EEPROM-ok írásaolvasása) Befejezésként ismertetjük a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit.
83
ALAKFELISMERŐ PROGRAM Mikula László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, V. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A projekt célja, kameraképeken előre meghatározott jellemzőkkel bíró objektumok azonosítása. Az azonosított objektumok további szűréseken mennek keresztül, így lehetőség nyílik különféle alosztályokba sorolni őket. A dolgozatban ismertetésre kerül a statisztikus, valamint a szisztematikus alakfelismerés. Részletesen bemutatásra kerülnek az alapvető képfeldolgozási eljárások, azok alkalmazási területei, előnyei és korlátai. Az ismertetett eljárások elemzése alapján meghatározásra kerülnek azok a peremfeltételek, amiknek teljesülniük kell az alakfelismerő program működéséhez. Ilyenek például az objektumok kontrasztja, színe, mérete, megvilágítása, háttere. Ezt követően ismertetésre kerül az alakfelismerő program logikai felépítése, megvalósításának terve, valamit a tesztelés körülményi. A dolgozat végén továbbfejlesztési lehetőségek, valamint felhasználási javaslatok kerülnek bemutatásra.
84
LÉZERES TÁVOLSÁGMÉRÉS Nagy Tamás, Vincze Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens Sokféle távolságmérő eszköz áll rendelkezésünkre a mai világban, például: ultrahang alapú, infravörös és a lézeres távolságmérő. Mi a lézeres távolságmérést választottuk ki ezen lehetőségek közül, mivel pontosságát és megbízhatóságát tekintve ezt gondoljuk a legjobb megoldásnak. Ez akár egy önálló projektként is funkcionálhat, de arra gondoltunk, hogy egy másik projekt részmoduljaként is kiválóan alkalmazható. Például egy robot repülő távolságfelismerő rendszerének egy részeként, hogy ki tudja kerülni az útjába eső tárgyakat. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a webkamerával ellátott lézeres távolságmérő megfelelő lenne a robot repülőknél, ahol nagyon fontos tényező a súly és a webkamerás lézeres távolságmérő súlya minimális. Projektünk megvalósítását egy lézer pointer és egy webkamera segítségével tervezzük, amelyet egy C# nyelven írt program vezérel.
85
VIDEOSZEKVENCIA FELBONTÁSÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK NÖVELÉSE SUPER-RESOLUTION TECHNIKA ALKALMAZÁSÁVAL Nagy Attila, Boldizsár Ádám, Botos Tibor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens A dolgozat fő témája az un. „super-resolution” technika elméleti hátterének ismertetése, a korábbi munkák és mások által elért eredmények áttekintése, egy lehetséges implementáció bemutatása, majd végezetül a projektünkben eddig elért eredmények ismertetése és értékelése olvasható. A super-resolution kifejezés átfogó neve azoknak a fejlett módszereknek és technikáknak, melyek célja, hogy egy – eredetileg zajjal terhelt, illetve kis felbontású – kép vagy videó méretét úgy növeljük, hogy az előálló kimeneten eredetileg nem látható részleteket lehessen felfedezni. Ennek megvalósítására kétfajta főbb megközelítés létezik, melyek közül a dolgozat elsősorban az un. helyreállítás alapú super-resolution ismertetésére fókuszál. Az elméleti áttekintést követően egy általunk implementált megoldásról lehet olvasni. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a videó feldolgozás egyes lépéseit különféle algoritmusok, és paraméterek megadásával végezhessük. A subpixelesítés, optikai folyam számítás, kép transzformáció, kép fúzió valamint élesítési lépéseknél is többféle algoritmusok közül lehet választani. Így egyszerűen össze lehet hasonlítani a különféle módszereket illetve technikákat. A dokumentum végén néhány eredményt illusztráló kép látható, melyek értékelésével röviden áttekintjük melyik algoritmus milyen eredményt produkált adott inputok és paraméterek mellett.
86
GYÓGYSZERAZONOSÍTÁS ÉS NYOMONKÖVETÉS NFC TECHNOLÓGIÁVAL Nagy Gabriella, Véső Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kutor László főiskolai tanár A Near Field Communication (NFC) rövid hatótávolságú rádiófrekvenciás technológia, amely biztonságos vezeték nélküli adatátvitelt tesz lehetővé. Mobiltelefonba építve komoly segítséget nyújthat idős vagy fogyatékkal élő embereknek, hogy a környezetük tárgyairól információkat szerezzenek. A dolgozat célja egy olyan alkalmazás kifejlesztése, amely alkalmas gyógyszerek azonosítására, és a kapcsolódó információk kezelésére az új NFC és hagyományos mobil technológiák felhasználásával. A dombornyomásos jelzéssel ellátott gyógyszeres dobozban lévő vagy a gyógyszer csomagoló anyagába épített elektronikus áramkör a gyógyszerre vonatkozó számos információt rögzíthet. Tartalmazhatja például a gyógyszer nevét, lejárati idejét, a betegtájékoztató kivonatát és egyéb adatokat is. Alternatív megoldásként a gyógyszerhez csak azonosító kód tartozik, mely alapján egy központi adatbázisból le lehet tölteni a kapcsolódó információkat. A gyógyszerek egyedi azonosítása számos előnyös lehetőséget kínál. Látássérültek esetében naprakészen szolgáltathatja a gyógyszerek szedési, szavatossági, illetve mellékhatásokra vonatkozó adatait, valamint a nyomon-követhetőségét is. Az elsősorban látássérülteknek tervezett rendszer a kezelt információkat nem csak a kijelzőn, hanem gépi beszédtámogatással hangos formában is megjeleníti.
87
HANG STRESSZ ANALIZÁTOR Perényi István Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A beszédhang alapú stressz analízis egy hazugságvizsgáló eljárás. Alternatívája a poligráfnak vagy a hőkamerás hazugságvizsgálónak. Az emberi hang elemzésével következtetni lehet a beszélő stressz szintjére. Az analízis során a hang, emberi fül szára nem halható tartományát vizsgálja. A projekt bemutatja, hogy milyen korszerű online, offline hangelemzési, jelfeldolgozó, hangdigitalizáló algoritmusok állnak rendelkezésre. A napjainkban kapható eszközök (számítógéphez csatlakoztatható mikrofonok, mobiltelefonok mikrofonjai) fizikai paraméterei alkalmasak-e a hang megfelelő tartományainak érzékelésére. A dolgozat ismerteti, hogy a hang stressz analizáló rendszer milyen pszichológiai, fiziológiai hatásokat használ a működéséhez. Bemutatásra kerül a stressz és az arusal fogalma, az emberi hangképzés folyamata. A hang stressz analízis technológiája összehasonlításra kerül más hazugságvizsgáló módszerekkel. A dolgozat kitér a működési elvükre, hatékonyságukra, előnyeikre, hátrányaikra. Láthatjuk, hogy ezek a technológiák hogyan jutottak a pszichológusok laboratóriumaiból, a katonai hírszerzésen és az igazságszolgáltatáson át a hétköznapi felhasználók szintjéig. Milyen lehetőségek vannak egy hang stressz analizátor alkalmazás használatának például egy mobiltelefonon, és ennek milyen morális veszélyei lehetnek. A magyar törvények szerint legálisan használhatók-e ilyen alkalmazások. Magyarország, és más országok jogrendszere erről hogyan rendelkezik.
88
RFID RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÖMEGKÖZLEKEDÉSBEN Préda Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens A TDK munka a XX. század első felében kitalált, és a napjainkban nagymértékben fejlődő RFID technológiával foglalkozik. Ezen belül az egyik legmodernebb felhasználásáról, a tömegközlekedésben való alkalmazásról szól. A világban már jó pár helyen található példa az alkalmazására. Mára ez a technika elég olcsó lett ahhoz, hogy elterjedjen. Számtalan előnye mutatkozik a hagyományos jegy- és bérletrendszerrel szemben, mind gazdasági, mind praktikussági, mind kényelmi szempontból. A projektmunka bemutatja napjaink tömegközlekedési helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket. Mindehhez felhasználja számos más városban használt különböző technikájú rendszerek tapasztalatait. Ennek során bemutatja részletesen az ottani megoldásokat és azok eredményét. A dolgozat kitér a rendszer részletes felépítésére, elemeire és a technikai jellemzőire. Ez magában foglalja a kibocsátó egységek (kártyavételi helyek), a különböző leolvasási lehetőségek (belépésnél/kilépésnél), és a központi rendszer leírását. Továbbá foglalkozik a gazdasági és praktikussági jellemzőkkel. A bemutatás kedvéért egy mintarendszer megvalósításának lépései és annak felépítése is szerepel. A szöveges leírás mellett el is készül a minta, ahol integráltan lehet tesztelni a működés minden elemét egy RFID író/olvasó és egy személyi számítógép segítségével.
89
KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS KÁRELHÁRÍTÁSI CÉLÚ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP RENDSZER Stojcsics Dániel, Léczfalvy Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, MSc I. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, főiskolai docens Napjainkban minden állam egyre nagyobb hangsúlyt fektet a katasztrófavédelemre. Az elmúlt évek hatalmas erdőtüzei, áradásai komoly kárt okoztak mind a lakosságnak, mind az adott országnak. Az XXI. század népbetegsége, az allergia is milliók életét keseríti meg, nem is beszélve a veszélyes vegyi anyagok levegőbe vagy vízbe jutásáról. A hagyományos úton végzett légi megfigyelés túlzottan drága, veszélyes és időigényes – gondoljunk csak a magyarországi polgári repülőterek számára. Ezzel ellentétben egy robotrepülőgéppel közvetlenül a célterület mellől fel lehet szállni, és emberélet kockáztatása nélkül lehet élőképet biztosítani bozót- és erdőtüzekről, árvizekről, vegyi szennyezésről. A TDK dolgozat célja egy kisméretű, elektromos meghajtású, műholdas helyzetmeghatározás alapján autonóm nvaigációra képes UAV (Unmanned Aerial Vehicle – Pilótanélküli Repülőgép) rendszer készítése, mely magában foglalja mind a fedélzeti intelligencia kifejlesztését, mind a földi állomás kezelőszoftverét. A földi állomásnak képesnek kell lennie a robotot indulás előtt felparaméterezni, működés közben a paramétereit, útvonalát módosítani, valamint a lesugárzott jeleket feldolgozni, élőképet fogadni, analizálni. Az elektromos meghajtásnak köszönhetően maradéktalanul tudja teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat, mind a zaj- mind a légszennyezésre vonatkozóan.
90
ROBOT NAVIGÁCIÓ ÉS TÉRKÉPKÉSZÍTÉS Kishegyi Péter, Szabó Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens A TDK dolgozat témája egy olyan autonóm robot elkészítése, amely képes leírni környezetét alaprajzi térkép formájában, majd ezen térkép segítségével navigálni megadott pontok közt, felismerve a térképen nem szereplő akadályokat. A dolgozat kitér a témában készült hasonló projektekre. Bemutatja, hogy milyen hardveres és szoftveres elemekből épül fel a robot. A hardveres oldalról az elektronikát – ATMEL-es H-hidas motorvezérlést –, valamint a 360 fokban körben látó kamerát részletesen leírja. A teljes látószög előnyeit jellemzi. A dolgozat kitér a szoftveres oldal kialakítására, leírja a távoli, akár interneten keresztül vezérlési, elérhetőségi lehetőségeket. Bemutatja a térképezés fázisait, beleértve a használt élkeresőket, valamint az elkészített térképen való navigációs algoritmust is.
91
LÉZERES TÁVOLSÁGMÉRÉS WEBKAMERA FELHASZNÁLÁSÁVAL Szegedi Tamás, Vincze Miklós Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András, docens A dolgozat részletesen ismerteti egy olyan eszköz megvalósítását, amely egy lézer és egy webkamera segítségével képes arra, hogy a kamera és lézer által az objektumra vetített pont közötti távolságot meghatározza. A lézer számos kiváló adottsággal rendelkezik, melyek lehetővé teszik rengeteg területen való felhasználhatóságát. A nagyszerű tulajdonságai között talán a legfontosabb, hogy jól fókuszálható, valamint nagy távolságok esetén is kis mértékű a fény szétszóródása. Ezt a tulajdonságot kihasználva egyértelműen meghatározható a lézer pont helye. A keresett távolság kiszámításához a háromszögeléses módszert alkalmazzuk. A TDK project célja egy olyan rendszer megvalósítása, mely gyorsaságának, megbízhatóságának, árának, hordozhatóságának köszönhetően széles körben alkalmazható, például robotok és más elektronikus berendezés által vezérelt rendszereknél. A dolgozat kitér más hasonló témájú projectek vizsgálatára, melyek által szerzett tapasztalatok segítséget nyújtanak a rendszer elkészítésében.
92
MINUCIA ALAPÚ UJJLENYOMAT LEOLVASÓ ÉS VERIFIKÁLÓ RENDSZER Venczel Viktor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens A biztonság mindig is fontos volt mindenki számára. Ez napjainkban sincs másképp. Az egyre jobban fejlődő bűnözés és információlopás ellen egyre újabb és modernebb biztonsági intézkedések szükségesek. Ennek egyik korszerű és hatékony módja a biometria bevezetése. A dolgozat bemutatja a biometriai rendszerek közül a legelterjedtebbet, az ujjlenyomat leolvasást. A fejlesztés célja egy olyan rendszer létrehozása, mely képes a beadott ujjlenyomat mintát feldolgozni és eltárolni a rendszerben, majd később azonosítás céljára összehasonlítási alapként használni. Bemutatásra kerülnek az ehhez szükséges módszerek és algoritmusok, melyek felhasználásra kerültek. A kutatás célja továbbá, hogy bepillantást engedje erre a manapság széles körben alkalmazott technológiának működésébe.
93
ANALOG KERESŐROBOT Véső Tamás, Vitéz Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Nagy István főiskolai adjunktus A dolgozat fő témája bemutatni az Anal0g keresőrendszer és keresőrobot működési elvét, rávilágítani arra, hogy az miként segíti elő a keresőrendszer működését. A keresőrobot fő feladata az internetes oldalakon található információk begyűjtése, azok kiválogatása, és az értékesek adatbázisba való feltöltése, az adatbázis naprakészen tartása és az elévült információk törlése. Mindezt úgy kell megoldani, hogy az adatok gyűjtése lehetőleg megállás nélkül, folyamatosan történjen, a gyűjtő és az értékes adatot kiválasztó algoritmusok által kezelt adatmennyiség ne haladja meg a szerverszámítógép fizikai korlátait, és a műveletek egymásra se legyenek korlátozó hatással. Ezért a fejlesztés meghatározó részét teszi ki, hogy a lehető legtöbb alkalmazható helyen többszálú algoritmusok futhassanak a processzorokon. Fontos szempont a jó skálázhatóság, a könnyű bővíthetőség, a programkód hatékony futása. Megfelelő korlátozó kiterjesztésekkel a keresőrobot munkája csökkenthető az amúgy is feldolgozhatatlan adatokon való átlépéssel. A robot fejlesztésének célja, hogy az anal0g asszociatív szövegkereső algoritmust jól kiszolgálja, és emellett hatékony működést eredményezzen a korszerű, többmagos szerverarchitektúrákon.
94
Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar
95
SZEGECSEK,FÉM KELLÉKEK FELHASZNÁLÁSA KÜLÖNBÖZŐ, EGYEDI STÍLUSÚ ÖLTÖZÉKEK ÉS KIEGÉSZÍTŐK ESETÉN Kovács Bernadett Inied, Lakos Enikő Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Estu Klára főiskolai docens A dolgozat részletesen ismerteti a szegecsek és fém kellékek múltját, felhasználási területeit. Fő szempontja ezen kellékek felhasználása egyedi ruházati termékek díszítő és kiegészítő elemeiként. A befejező rész bemutatja a tervezői és kivitelezői munkát, valamint azt, hogy az egyedi előállítás során a tervezők a tervezettől a késztermékig változtathatnak az elképzeléseiken és újabb ötletekkel állhatnak elő a kollekció teljessége érdekében. A melléklet tartalmaz majd képeket, anyagvizsgálati dokumentációt, technológiai leírást, valamint irodalomjegyzéket, kutatási forrásokat és a felhasznált számítógépes programok listáját.
96
AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA A PAKSI ATOMERŐMŰ PÉLDÁJÁN Véger Judit Anett, Takács Brigitta Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, II. évfolyam Konzulens: Némethné Dr. Katona Judit PhD intézetigazgató-helyettes, docens A dolgozat irodalmi részében áttekinti az atomenergia felhasználás főbb ismérveit, az atomreaktorok fejlődéstörténetét, a sugárzások típusait és környezetre, valamint az élő szervezetekre gyakorolt hatásuk sajátosságait. A kutató munka a Paksi Atomerőmű környezetvédelmi rendszerének megismerésére, az 1996-2000 közötti időszak mérésmintái alapján elkészített élőhely-vizsgálat összehasonlító elemzésére, az eredmények kiértékelésére irányult. A dolgozat bemutatja a mintavétel és elemzés során alkalmazott eszközöket és mérőműszereket. A dolgozat összegző részében kifejti az atomenergia felhasználás távlatait, a fejlesztési lehetőségeket összehasonlítva más energiaforrások alkalmazásának hatékonyságával.
97
ALKALMI RUHA NORMÁLTÓL ELTÉRŐ TESTALKATRA Hübscher Krisztina Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Hottó Éva főiskolai adjunktus A dolgozat ismerteti a normáltól eltérő testalkat összefoglaló bemutatását. A választott (molett) alkat testfelépítését, formáit elemzi. Az adott összefoglalásból kiderül, hogy milyen alkattípusba vagy sziluett formába sorolható a testalkat. Elemzi, hogy a molett alkatoknál milyen formák és színek alkalmazhatóak a ruhakialakításánál. Egy színből vagy több színből állítható-e össze az alkalmi öltözet. A készítendő ruhához viselhető kiegészítőket ajánl (stóla, sál, nyaklánc, fülbevaló). A választott molett testalkatra alkalmi ruhaformák bemutatása. Adott alkalmakra különböző modell variáció összeállítása kiegészítőkkel.
98
SZENNYVÍZISZAPPAL KEZELT NÖVÉNYEK NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS RIZOSZFÉRÁJÁNAK MONITOROZÁSA MODELLKÍSÉRLETBEN Nemecsek Mónika, Török László, Váradi Vanda, Náchlki Mária Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, I. évfolyam Konzulens: Prof. Dr. habil Bayoumi Hamuda Hosam főiskolai docens A szennyvíziszappal kezelt talajok minőségének meghatározásához elengedhetetlen a biológiai mutatók jellemzése. Jelen tanulmány célja az volt, hogy modellkísérlet segítségével megvizsgáljuk a talajokhoz különböző arányban hozzáadott szennyvíziszap hatását a talaj pH-értékére, nedvességtartalmára és légzésére, valamint termőképességére, enzimatikus tulajdonságaira és az ott élő mikrobiális közösségekre. Modellkísérletben, eltérő arányú iszap/talaj keveréken termesztettünk paradicsom és rozs növényeket 63 napon keresztül. Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap hozzáadásával a talaj hosszabb ideig megőrizte nedvességtartalmát, mint a kontroll talaj, valamint emelkedett a talaj pH-értéke is. A növények egészséges fejlődésén és növekedésén kívül, a legnagyobb növényi szárazanyag-tömeget is a nagy szennyvíziszap tartalmú minták (60–100% iszap) esetében mértük. A minták szennyvíziszap-koncentrációjának emelésével jelentősen nőtt a tenyészthető mikroba populációk sűrűsége a paradicsom és rozs rizoszférájában. A leggyakrabban előforduló baktériumok a következő genusokhoz tartoztak: Bacillus, Brevundimonas, Cellulomonas, Enterobacter, Micrococcus, Pseudomonas és Streptomyces. A legmagasabb fonalasgomba-populációkat a barna erdőtalajban mértük, mindkét (hódmezővásárhelyi és nyíregyházi) szennyvíziszap jelenlétében. A leggyakoribb izolátumok az Altenaria, Aspergillus, Geotrichum, Penicillium, Rhizopus és Trichoderma valamint Saccharomyces genusok képviselői voltak. Összefoglalásként megállapítható, hogy a talajok szennyvíziszappal történő kezelése serkenti a növényi növekedést, javítja a rizoszféra biokémiai és mikrobiális tulajdonságait, segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, valamint emeli a talaj pHértékét, mely ugyancsak kedvező a növények növekedése szempontjából. A talaj termékenységének fokozására a szerzők 40–60%-os szennyvíziszap kezelést javasolnak.. 99
AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA A PAKSI ATOMERŐMŰ PÉLDÁJÁN Véger Judit Anett, Takács Brigitta Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, II. évfolyam Konzulens: Némethné Dr. Katona Judit PhD intézetigazgató-helyettes, docens A dolgozat irodalmi részében áttekinti az atomenergia felhasználás főbb ismérveit, az atomreaktorok fejlődéstörténetét, a sugárzások típusait és környezetre, valamint az élő szervezetekre gyakorolt hatásuk sajátosságait. A kutató munka a Paksi Atomerőmű környezetvédelmi rendszerének megismerésére, az 1996-2000 közötti időszak mérésmintái alapján elkészített élőhely-vizsgálat összehasonlító elemzésére, az eredmények kiértékelésére irányult. A dolgozat bemutatja a mintavétel és elemzés során alkalmazott eszközöket és mérőműszereket. A dolgozat összegző részében kifejti az atomenergia felhasználás távlatait, a fejlesztési lehetőségeket összehasonlítva más energiaforrások alkalmazásának hatékonyságával.
100
HIDROGÉN ELŐÁLLÍTÁSA HIBRID NAPELEMES ÉS SZÉLTURBINÁS RENDSZERREL Maholányi Ákos és Katona Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. habil Patkó István dékán, intézetigazgató főiskolai tanár A dolgozat felveti napjaink energetikai problémáit, kiemeli a megújuló energiák szerepét. Fő témája egy hibrid, megújuló energiákból álló rendszer, mely a nap- és szélenergiából termelt áram segítségével közvetlenül hidrogént állít elő. A napenergia és a napelemek, a szélenergia és a szélturbinák, valamint a hidrogén és hasznosítási területeinek ismertetése után a rendszer együttesen kerül nagyító alá, elsősorban az otthoni energiatermelés és felhasználás szemszögéből. A szerzők saját méréseik és számításaik alapján mutatják be a rendszer hatásfokát és költségeit. A dolgozat befejezéseként a témakör alkalmazhatósága kerül kiértékelésre.
101
A TÁRSASTÁNC Pécsi Gabriella Budapesti Műszaki Főiskola Rejtős Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, II.évfolyam Konzulens: Estu Klára docens A TDK dolgozat fő témája a társastánc. A dolgozat foglalkozik a társastánc történelmi kialakulásával, és ezzel párhuzamosan ismerteti a társastánchoz szükséges öltözékeket. A dolgozat kiemelten foglalkozik a versenytáncok részletes történelmi bemutatásával, a táncokra jellemző zenei stílusokkal, a ritmus és a mozdulat jellemzőivel, stb. A dolgozat képekkel illusztrálva tartalmazza a táncruházat rövid bemutatását. A TDK munka ismerteti a tánc szerepét és helyét napjainkban. Fontos összefoglalót tartalmaz a tánc emberre gyakorolt hatásáról.
102
A MOLNÁR JÁNOS BARLANG KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÁRÁSA ÉS ÁLLAPOTFELVÉTELE Krkos Márk Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Prof. Dr. habil Juvancz Zoltán egyetemi tanár Budapesten a Bécsi útról nyíló Molnár János, nagy részben víz alatti barlang, és a hozzá tervezett feltáró táró a dolgozat tárgya. A dolgozat magába foglalja az eddigi feltáró munkák rövid leírását, és az elért eredményeket. Jelen dolgozat számos vízkémiai méréssel és morfológiai megfigyeléssel bemutatja a barlang jelenlegi állapotát, és értékeit. Reméljük, hogy a dolgozat hozzájárul, ahhoz, hogy a barlang és környezete megfelelő védelem és megóvás alatt maradjon.
103
ÉLELMISZEREK FOGYASZTÓI CSOMAGOLÁSÁNAK JELÖLÉSEI ÉS CÍMKÉZÉSE, AZ ÚJ JOGSZABÁLYOK ISMERTETÉSE AZ IPAR SZÁMÁRA Stiblo Viktória, Szima László Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, IV. évfolyam Konzulens: Tiefbrunner Anna főiskolai adjunktus A dolgozat részletesen ismerteti az élelmiszerek fogyasztói csomagolására vonatkozó jogszabályok és jelölések általános előírásait. Dolgozatunkban feldolgoztuk az élelmiszerek csomagolásának jelölésére és címkézésére vonatkozó általános és módosított hazai jogszabályokat, különös tekintettel az EU-val harmonizált szabályzásokra. Az előadás tartalmazni fogja még az élelmiszertörvényeket, az élelmiszertörvények végrehatásait, az élelmiszerek árfeltüntetését, a csomagoláson lévő jelképek értelmezését és a csomagolások vonalkódos megkülönböztetését. Példákon keresztül mutatjuk be a csomagoláson kötelezően feltüntetendő és feltüntethető jelöléseket.
104
NYOMATOK TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA VIDEÓMIKROSZKÓP SEGÍTSÉGÉVEL Szabó Emese Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Borbély Ákos, főiskolai docens A nyomdaipari minőségellenőrzés fontos szerepet tölt be a gyártási folyamatban. A nyomatok előállításának technológiai lépéseinek, az alkalmazott berendezések állapotának, beállításainak megfelelőségéről adnak képet az optikai vizsgálatok. A videómikroszkóp széles körben használt képalkotó eszköz termékek optikai minőségvizsgálatában. A dolgozat ismerteti a videómikroszkóp szerkezeti felépítését, felhasználhatóságát a gyakorlati oktatásban és tudományos munkában. Bemutatja, hogy a nyomdaiparon belül, különböző textíliákat és nyomatokat milyen szempontok alapján vizsgálhatók az előállítás technológiájára vagy a minőségellenőrzésre vonatkozóan. A minőség magas színvonalának megőrzése lehetséges a műszer segítségével, amit a dolgozat a technológiákkal szemben támasztott követelmények (például rácsrendszerek, rácspontok elhelyezkedése, sűrűsége) ismertetésén és vizsgálatán keresztül mutat be. A vizsgálatokat követően a műszer segítségével lehetőség van összehasonlítani az eredményeket és az információk birtokában kiküszöbölni az esetleges hibákat.
105
A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS KAPCSOLÓDÓ KÖNNYŰIPARI ASPEKTUSAI Tölgyes Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, II. évfolyam Konzulens: Estu Klára docens A dolgozat részleteiben ismerteti a hagyományőrzés lényegét, kitér annak szerteágazó, speciális területeire. Ismerteti minden egyes aspektusát, hatásait és a hagyományőrzést mint folyamatot. Ezen belül a dolgozat részletesen tárgyalja a hagyományőrzés kialakulását, a témával foglalkozó hivatalos és félhivatalos szervezeteket, magánszemélyeket valamint egyesületeket. A téma könnyűipari vonatkozásban foglalkozik a hagyományőrzés gyakorlásához szükséges felszerelésekkel, azok elkészítésének módjával, technológiájával, valamint a kapcsolódó ruhaipari és viselet-történeti kutatásokkal. A befejezés tárgyalja a téma feldolgozásából levonható következtetéseket, a hagyományőrzés hatásait az egyénre, a társadalomra és a tudományra vonatkozóan, illetve rövid útbaigazítást igyekszik adni a téma iránt érdeklődők számára.
106
Regionális Oktatási és Innovációs Központ
107
MOBIL SZOFTVERRENDSZER KIALAKÍTÁSA IPARI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN Bartha Bálint, Benkő Zoltán Ede Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, III. évfolyam Konzulens: Reskó Barna adjunktus Kiterjedt ipari rendszerekben fontos az információcsere minősége és gyorsasága. Jelen dolgozat bemutat egy ilyen lehetséges rendszert, illetve annak sajátosságait. Felvonultatásra kerül a WLAN előnyös mivolta az ipari mobil eszközök terén, az adatbázis kezelő rendszerek hatékonysága a kommunikációban, és a mobil szoftverek rugalmassága. Az általunk épített moduláris rendszer saját szkript nyelvet használ az egységek (kliens és szerver) közti kommunikációra, melyet egy különálló karakteres üzenetküldő rendszer továbbít, illetve konfigurálható többféle adatstruktúrához, mindemellett platformfüggetlen.
108
„A” OSZTÁLYÚ TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐ, PREDIKTÍV MUNKAPONT SZABÁLYZÁSSAL Blumenschein Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens Horváth Miklós Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, I. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens Napjainkban egyre nőnek az elvárások a hangfrekvenciás erősítők terén, de emellett szem előtt kell tartanunk a gazdaságos működtetést is. Az audiofil rajongóktól és sok mérési eredményből tudjuk, hogy ha páratlan hangzású, kis torzítású, lineáris átvitelű végfokozatot szeretnénk építeni, azt „A” osztályú munkapontban kell működtetnünk. Ennek hátránya azonban a rossz hatásfokban jelentkezik. Ötletünk ebből adódott, hogy e kettőt ötvözve egy olyan erősítőt hozzunk létre, mely átvitele lineáris, hatásfoka mégis megfelelő. Ehhez felmerült a munkapont dinamikus szabályzásának lehetősége. Így a munkapontot a bemenőjel függvényében folyamatosan állítva, a felesleges teljesítmény disszipációt nagymértékben tudjuk csökkenteni. Ahhoz, hogy ezt jól meg tudjuk valósítani, prediktív úton kell végrehajtani a szabályzást, azaz a munkapontot egy bizonyos idővel a kimeneti jelváltozás előtt, optimalizálni kell. Ehhez terveztünk egy olyan áramkört mely képes erősítők dinamikus munkapont szabályzására. Az erősítő továbbra is kiemelkedő eredményekkel szerepelt a teszteken. Disszipációja minimális értéken tartható, így hatásfoka nagymértékben nőtt az eredetihez képest.
109
CSERÉLHETŐ MAGÚ MIKROKONTROLLERES FEJLESZTŐKÖRNYEZET Blumenschein Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens A XXI. században a fejlesztőmérnökök feladata felgyorsult. Minden héten új terméket, kell tervezni, vagy meglévőt módosítani. Ráadásul mindez akkor hatékony, ha gazdaságilag elfogadható a költsége. Ahhoz, hogy ezeket a költségeket egy minimumra szorítsuk, minden feladathoz optimálisan kell megválasztani a központi műveletvégzőt. Ez sok esetben egyszerű logikai áramkör, de egyre több esetben valamilyen mikrokontroller, vagy programozható kapuhálózat. Mivel a mikro-vezérlők tárháza egyre bővül, alkalmazkodni kell minden gyártó minden termékéhez, ha azt a feladat megkívánja!Ehhez többnyire minden gyártó szeret saját magas költségű demonstrációs áramköröket forgalmazni. Így, ha tényleg több terméket szeretnénk egyszerre használni, nem költséghatékony a fejlesztés. Erre támadt az ötletem, hogy egy közös áramkörben cserélgetve a központi egységet, azaz a magot, lehessen megoldani a sokszerű fejlesztéseket. A probléma, hogy a különböző a vezérlők, különböző elvárásokkal rendelkeznek a külvilággal szemben, mind tápfeszültség, mind kiegészítőáramkörök terén. Ennek megoldására fejlesztettem egy környezetet, mely a lehető legtöbb gyártmány mikrokontrollereit képes befogadni, valamint a bővíthetőség optimalizálására, konfigurálására teljes mértékben megfelel.A környezetben lehetőségünk nyílik mindenféle feladat megoldására, a legegyszerűbbtől a legnehezebbig. Ehhez számos perifériát helyeztem el a tervemben, melyek manapság sűrűn előfordulnak. Az egész ki van egészítve egy konfigurálható központi programozható áramkörrel, amely a címdekódolástól a megszakításig mindenféle feladat elvégzésére alkalmas. Az elkészült fejlesztőkörnyezetben már néhány jól működő feladat is megvalósult. 110
NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA HELYI ÉS MOBIL RENDSZEREKBEN Polyák Zoltán, Nádasdi Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, III. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens Napjaink egyik legfontosabb kérdése az energiaellátással kapcsolatban, hogy miként tudjuk kielégíteni villamos energia iránti növekvő igényeinket a környezet károsítása és a fosszilis energiaforrások elhasználása nélkül. Ahogy a készletek egyre fogynak, az energiaárak az eget verdesik, ezért nagy erőfeszítések indultak abba az irányba, hogy egyre jobb hatásfokkal és egyre több energiát legyünk képesek hasznosítani a nap sugárzásából, a szél illetve a víz erejéből. Ezen dolgozat célja, hogy bemutassunk egy megoldást, mellyel növelhetjük a napenergiát hasznosító rendszerek hatásfokát, megbízhatóságát. Legyen szó egy családi ház villamos szükségleteinek biztosításáról vagy akár egy mobil jármű működtetéséről is, a rendszert ellátó napelemet folyamatosan és a lehető legpontosabban a nap felé kell fordítanunk. Persze nem csak napelemeket lehet mozgatni a megfelelő elektronika segítségével, hanem akár tükröket és parabolákat is. Ilyen technológiával akár képesek lehetünk több megawattnyi energiát termelő gőzturbinákat működtetni.
111
KAPCSOLÓÜZEMŰ ERŐSÍTŐ MIKROVEZÉRLŐVEL Benkő Zoltán Ede, Plihál Viktor, Halász Dávid, Rekettyei Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, III. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens A mai világban a számítógépek rohamos fejlődése és elterjedése miatt a digitális technika kezd uralkodóvá válni az elektronika számos területén. A gyártástechnológia fejlődésével létrehozhatók olyan processzor bonyolultságú áramkörök (mikrokontrollerek), melyekkel az analóg áramkörök kiválthatók. A kitűzött célunk egy olyan D osztályú hangfrekvenciás erősítő megvalósítása, amelynél az impulzusszélességmodulált (PWM) jelet mikrokontrollerrel állítjuk elő. A megvalósítás legfőbb előnye a kiváló hatásfok mellett, hogy a digitális jelet program segítségével tetszőlegesen módosíthatjuk, és ez által létrehozhatunk különböző hangeffekteket. A felhasználását olyan helyekre ajánljuk, ahol a jó hatásfok és a kis méret döntő fontosságú.
112
AZ ELLÁTÁSI LÁNC MODELL - SCOR MODELL Ódor Ágota Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Lőrincz Péter tanár Minden vállalat arra törekszik, hogy termelési folyamatait a vevő megelégedettség maximumához optimalizálja. Ahhoz, hogy az egyes események hatásait tanulmányozni tudják és az ezekre adott leghatékonyabb választ meg találják, szükség van egy hatékony modellezési rendszerre. A SCOR modell és módszertan kimondottan a vállalati ellátási lánc folyamatainak elemzésére és tervezésére szolgál. A kidolgozásának és terjesztésének célja a vállalati belső és a vállalatok közötti ellátási láncok hatékonyságának javítása, teljesítmény mérhetősége, illetve vállalatok közti összehasonlíthatóság biztosítása. A modell kiterjed minden vevő kapcsolatra, minden termék tranzakcióra, és minden piaci kapcsolatra. A SCOR gyakorlatias és könnyen használható szemléletmódot és eszközt ad a szakemberek számára. Előre definiált mutató rendszert alkalmaz, melynek használatát kézikönyvben foglalja össze. Ezen kézikönyv segítségével minden vállalat könnyedén elsajátíthatja az egyes mutatók használatát. A teljesítménymutatók használatával mérhetik vállalaton belüli teljesítményeiket, illetve könnyedén összehasonlíthatják magukat más vállalatokkal. Célom egy olyan tananyag elkészítése volt, mely segítségével a hallgatók ellátási láncról alkotott látókörét növelhetem, annak érdekébe, hogy még többen alkalmazzák ezen modellezési módszert.
113
INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK GAZDASÁGTANA Kiss Árpád Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, IV. évfolyam Konzulens: Fejes Gábor docens A dolgozatban az IT beruházások elméleti modelljei és a gyakorlatban történő alkalmazásuk és az ezzel kapcsolatos tényezők kerülnek bemutatásra. Az IT beruházások elemzéséhez használható értékelési modellek, és kiválasztás nehézségeinek áttekintése. A beruházások megtérülési bizonytalanságának tényezői, a siker feltételeinek bemutatása. Az IT eszközök termelékenységre gyakorolt hatása, és az egyes gazdasági szektorokban kifejtett különböző hatások okai. Az IT kapcsolata az operatív és menedzsment folyamatokkal. Az informatikai projektek összefüggése az üzleti értékkel, a beruházási projektek közüli választás kritériumai. Az informatikai befektetések megtérülésének bizonytalansága, a megbízható gazdaságossági-megtérülési számítás hiánya.
114
INTELLIGENS HŰTŐSZEKRÉNY Takács Gábor, Nézics András Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Seebauer Márta tanár Az ambiens rendszerek fejlesztésének egyik fő célja az intelligens emberi környezet kialakítása, a hatékony mindennapi életvitel támogatása. Ennek egyik alkalmazási területe az intelligens otthon fejlesztése. A dolgozat célja, egy olyan komplex intelligens rendszer - hardver, illetve szoftverkörnyezet - kialakítása, amely a jövő intelligens otthonának szerves része lehet, figyeli és optimalizálja egy adott család élelmiszerszükségletét, valamint támogatja a beszerzések szervezését. A rendszer alapgondolata, hogy a vonalkódos azonosítást a kereskedelemben hamarosan felváltja a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID). Az intelligens hűtőszekrény RFID segítségével felismeri az adott háztartásba bekerülő termékeket, amelyeket adatbázisban tárol. Az egyes cikkek fogyását egy mérleg segítségével méri, és egy adattárházban tárolja. Ez alapján megtanulja a felhasználó fogyasztási szokásait, így optimalizált bevásárló listát készít, melyet SMS-ben elküld a megadott telefonszámra. A szoftverhez része egy érintőképernyővel is teljes értékűen kezelhető felhasználói felület, valamint naptár és üzenőfal funkció. Tématerület. informatika, intelligens rendszerek, ambiens rendszerek, mobil kommunikáció.
115
ÉRZÉKELŐ NÉLKÜLI KIPÖRGÉSGÁTLÓ EGYENÁRAMÚ VILLANYMOTOROKHOZ Simon Gergely Tamás, Liszkai Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens Az egyenáramú villanymotorok érzékelő szerv nélküli fordulatszám mérése és fordulatszám szabályzása a cél. A kettő közt egy olyan intelligens rendszer (szoftver) foglal helyet, amit – az autókbankipörgésgátlónak nevezünk. A fordulatot szabályozott (kitöltési tényezőjű) PWM jellel vezérlünk. Egy mikrokontroller segítségével teremtünk kapcsolatot az egységek között. Az érzékelő helyett a fordulatra, a szénkefék és a kommutátorok zajából lehet következtetni. Ennek feltétele a motorral sorba kötött induktivitás, ami nem engedi leföldelődni a „hasznos zajt”.
116
A NEHÉZSÉGI GYORSULÁS MÉRÉSE KÍSÉRLETI ÚTON Tenyér Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ, III. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György docens A dolgozatomban a nehézségi gyorsulás egyfajta kísérleti úton való mérését fogom részletesen leírni. Nagy figyelmet érdemel a tömegvonzás mint fizikai jelenség, hiszen életünk sok területét döntően befolyásolja. Az univerzum keletkezésétől kezdve jelen van és ez világunk mozgatórugója. Egy kísérletet fogok elvégezni egy fémgolyó segítségével, pár méteres magasságból leejtve azt és az esés időtartamát mikroprocesszoros áramkör segítségével mérem. A gravitáció a Földön nem mindenütt egyezik meg, befolyásolja a föld alatti anyag minősége vagy az hogy milyen tengerszint feletti magasságon vagyunk éppen. Mivel mai világunk égető problémája a nyersanyag- és energiakérdés, ezt a kísérleti módszert fel lehetne használni föld alatti vízbázisok, olaj és gáz lelőhelyek vagy érc lelőhelyek felkutatására.
117
Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ
118
AZ E-LEARNING KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA NAPJAINKBAN Handó János László Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, II. évfolyam Konzulensek: Dr. Hassan Elsayed, Tudományos és stratégiai főigazgató-helyettes, főiskolai tanár Viola Attila, Intézeti mérnök Amikor eldöntöttem, hogy elkészítem életem első TDK dolgozatát, sok téma megfordult a fejemben, hiszen a multimédia mint szakterület igen széles skálán mozog. Éppen ezért több ízben tették fel nekem a kérdést, hogy miért a multimédia fejlesztésről és az elektronikus tanulás kialakulásról írok. A válasz egyszerű: Régi vágyam, hogy a végzettségem megszerzése után az elsajátított ismereteket ezen a téren gyakorlatban is kamatoztathassam. Tartalmát tekintve a dolgozatom sokak számára nem jelent teljesen új ismeretet, viszont igyekeztem egy olyan szempontrendszer alapján bemutatni az elektronikus tanulást, ahogy még mások nem tették. Éppen ezért a klasszikus pedagógiai modelltől kezdve, sok más érdekes dolgot prezentálva érkezek el egészen a multimédia tartalmú e-learning-ig. A dolgozatom egyik célja, hogy egy helyzetképet adjak mindenkinek arról, hogy jelenleg az oktatás hol tart Európában és hazánkban. Második (egyben fő) célom, hogy megismertessek egy új elektronikus oktatási modellt azokkal az emberekkel, akik még nem használták. Dolgozatom elkészítéséhez részben szakirodalmakra, multimédiával illetve pedagógiával kapcsolatos folyóiratokra, magazinokra, részben pedig saját szakmai tapasztalatimra, ismereteimre támaszkodtam.
119
VIRTUÁLIS VALÓSÁG A KÉMIAOKTATÁSBAN Thész Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed, Tudományos és stratégiai főigazgatóhelyettes, főiskolai tanár A virtuális valóságot ma Magyarországon még kevés területen használják fel, mivel viszonylag új technológiáról van szó, és a szemléletbeli megközelítése is eltér a hagyományos eszközökétől. A virtuális valóságot kiszolgáló eszközök is csak kevéssé ismertek széles körben, ezért egyik célom, hogy az olvasót bevezessem a virtuális valóság korántsem olyan misztikus világába, ahogyan sokan elképzelik. Először is tisztázni kívánom, mi is valójában a virtuális valóság, azután végignézzük, milyen fejlődésen mentek keresztül a virtuális valóság (rövidítve: VR) eszközök és hol tartunk ma a kereskedelemben is kapható eszközök területén. A másik célom: bemutatni, hogy milyen előnyökkel jár a VR alkalmazása az oktatásban és mennyiben hatékonyabb a hagyományos oktatási eszközöknél. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mai korszerű technológiák, mint a VR, bekerüljenek a köztudatba és egyre szélesebb körben kerüljenek felhasználásra, mert hiszem, hogy hatékonyabbá teheti, bizonyos területeken forradalmasíthatja az oktatást napjainkban. Ezek után bemutatok egy programozási nyelvet, a VRML-t, amely már ma is kiválóan működik együtt a szinte bárhonnan hozzáférhető számítógépes világhálózattal, az Internettel. Bemutatom a lehetőségeit, használatát, és több példával szemléltetem felhasználásának módjait, mint a virtuális valóság szerves részét. Tovább menve bemutatok két olyan szoftvert, amelyek ma a VR megvalósításának egyik lehetőségét mintegy testközelbe hozzák, illetve a közép- és felsőoktatási intézmények számára is olcsón elérhetőek, és amelyek lehetővé teszik a virtuális valóság felhasználását az oktatás nagyon sok területén. Ezután saját készítésű VRML oktatási anyagomat ismertetem, amely a kémia tárgyához, azon belül a molekulákhoz kötődik. 120
FIREWORKS MX 2004 SZOFTWARE BEMUTATASA Ahmed Osman Ramadan 10-th HTI Electrical Engineering Department III.year. Tutor: Dr. Ibrahim Shawki Dolgozatom fő témája, hogy bemutassam milyen módon, lehet megtervezni, és egyben elkészíteni egy webdizájn, webgrafikát a Fireworks MX 2004 nevezetű szoftver segítségével. Mivel ez egy professzionális képszerkesztő program illetve ennél több hisz mind vektorosan mind raszteresen lehet vele szerkeszteni ezért az első részben, kitérek elméleti síkra, hogy mi is az a rasztergrafika és vektorgrafika. Ez után röviden megemlítek két szoftvert mely a maga területén elismert és természetesen a Fireworks-ről is kifejtem mindazt, amit tudni érdemes és akkor lehet, majd látni, hogy több mint egy professzionális képszerkesztő. Fő célkitűzésemnek eleget téve egy feladaton keresztül bemutatom, hogy hogyan lehet használni a program, és lehet majd érzékelni, ahogy lépésről lépére felépül a projekt. Ez a téma azért is fontos számomra, mert ahogy látom az emberek nem nagyon, ismerik a Fireworks szoftvert és nem is, használják. Míg azok sem ismerik, akik képszerkesztéssel foglalkoznak és ez azért szomorú, mert így megvásárolnak számos más terméket ahelyett, hogy a Macromedia termék csomagát megvennék sokkal olcsóbban.
121
DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZÉS TITKA Ebrahim Mohamed Ramadan 10-th HTI Informatic Engineering Department II.year. Tutor: Dr. Mohammed Elatrash Dolgozatom témaválasztása a fotózásra esett. Ezen belül is szeretném bemutatni az analóg és a digitális fényképezést. Emberi mivoltunkból adódóan fontos számunkra az emlékek megőrzése, megörökítése. Az élet minden területén, itt a XXI. Század derekán a digitális világ egyre jobban teret hódít magának, így a fényképezésben is nyomon követhető ez a tendencia. Viszont nem feledkezhetünk meg a kezdetekről sem… Mindig tudnunk kell és emlékeznünk kell arra hogy honnan is indultunk. Ez a megállapítás viszont csak akkor nyeri el teljes értékét ha mindezek mellett azt is tudjuk, hogy merre is tartunk. Bátran állíthatom hogy a mai fejlesztő cégek céltudatosan törnek előre és pontosan tudják hogy hova és meddig is szeretnének eljutni a digitális fejlesztésekben. Az analóg fényképezés, a „nagy öreg” viszont precizitásáról ismert, ezért elengedhetetlen mindkét terület ismerete. Igyekszem gyakorlati szempontból megközelíteni a fényképezést. Felölelni az analóg-, a digitális technikát, az elengedhetetlen legfontosabb alapfogalmakat és tartozékokat
122