Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
Budapest, 2009. július 31.
IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382 88 88 Fax: +36 (1) 382 88 89
[email protected] http://www.ifua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja THE PERFORMANCE ARCHITECTS
Atlanta ⋅ Barcelona ⋅ Berlin ⋅ Bucharest ⋅ Budapest ⋅ Düsseldorf ⋅ Munich ⋅ Stuttgart ⋅ Vienna ⋅ Zurich
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
2/15
Tartalom 1.
BEVEZETÉS
3
2.
HELYZETELEMZÉS
4
3.
2.1. Az önkormányzat partnerei 2.1.1. Civil szervezetek 2.1.2. Helyi egyházi szervezetek 2.1.3. Helyi vállalkozások 2.1.4. Helyi lakosság 2.1.5. Más önkormányzatok, térségi társulások 2.1.6. Rendvédelmi szervezetek 2.1.7. Közszolgáltatók
4 5 6 7 8 9 10 11
2.2.
Az önkormányzat döntéshozatali folyamatai
12
2.3.
Az önkormányzat jelenlegi gyakorlata a partnerek döntéshozatalba való bevonására
13
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
14
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
1.
3/15
Bevezetés
Minden önkormányzat komplex, összetett környezetben m ködik. Döntéseikkel egyszerre nagyon sokak életét képesek befolyásolni. Ráadásul nem ritka az az eset, amikor egy-egy döntés kapcsán az érintetteknek ellentétes érdekeik vannak. Ekkor kiemelten, de más esetekben is, nagyon fontos, hogy a lehet legkörültekint bben szülessen meg egy-egy döntés, minden érdekelt képviselhesse álláspontját. A demokrácia alapvetése az érintettek bevonása a döntéshozatalba: annak a lehet ségnek a megteremtése, hogy az emberek – jelentkezzenek egyéni állampolgárként, civil szervezeti tagként vagy vállalkozóként – befolyásolhassák az ket érint döntéseket. A partnerek bevonása a döntéshozatal folyamatába tehát segíti a döntések hatásainak el zetes felmérését, javítja a döntések kidolgozottságát és megalapozottságát, valamint nem utolsó sorban az érintettek általi elfogadottságát. Az önkormányzatoknál gyakran jelentkez probléma, hogy bár rendszeresen tájékoztatják partnereiket az egyes döntésekkel kapcsolatban, a partnerek bevonása a döntések meghozatala el tt nem kell en kidolgozott, sokkal inkább ad-hoc módon történik. Ahhoz, hogy a partnerek bevonása kell en hatékony és eredményes legyen – tehát az érintett partnereket a megfelel döntések el készítésébe és a szükséges id pillanatban vonjuk be – tisztázni kell, hogy milyen együttm ködést kíván az önkormányzat megvalósítani partnereivel. Ellenkez esetben el fordulhat, hogy egy-egy döntés megszületése a sok érdek és vélemény összeütközése miatt olyan (egyeztetési, adminisztrációs, stb.) terhet ró az önkormányzatra, ami adott esetben már a m ködését is veszélyezteti. Természetesen ez nem az egy-egy döntési folyamatba bevonandó partnerek számának korlátozását, sokkal inkább azok ésszer csoportosítását és kiválasztását jelenti. A partnerekkel való együttm ködés több szinten valósulhat meg, és el fordulhat, hogy egyes partnerek más-más téma esetén egyszerre több szinten is kapcsolódnak az önkormányzathoz. Alapvet en a partnerség négy szintjét különböztetjük meg, mely szintekre sorolható partnerek eltér mélység együttm ködést vonnak maguk után: •
stratégiai partnerség: bevonás a döntés el készítésébe és a döntési folyamatba (véleményezés és javaslattétel),
•
állandó együttm köd partnerek: bevonás a döntés el készítésébe és a döntési folyamatba (véleményezés és javaslattétel),
•
ad-hoc együttm ködésre nyitott partnerek: együttm ködés az el készít fázist követ en, a döntés meghozatala el tt (véleményezés),
•
nincs valódi együttm ködés: tájékoztatás a meghozott döntésr l.
Munkánk célja, hogy – az Önkormányzat partnereinek és jelenlegi döntéshozatali mechanizmusainak ismeretében – fejlesztési javaslatokat tegyünk a partnerek jelenlegi bevonása gyakorlatának javítására, pontosítására.
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
2.
4/15
Helyzetelemzés
Munkánk els lépéseként áttekintettük az Önkormányzat partnereinek döntéshozatalba történ bevonásának jelenlegi gyakorlatát. Ennek keretében vizsgáltuk az Önkormányzat •
partnereit,
•
döntéshozatali folyamatait, valamint
•
jelenlegi gyakorlatát a partnerek döntéshozatalba történ bevonására.
E három elem vizsgálatának eredményeit az alábbiakban részletesen bemutatjuk, majd ezt követ en javaslatot fogalmazunk meg a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésére.
2.1.
Az önkormányzat partnerei
Egy önkormányzatnak nagyon sok érintettje van. Ide sorolunk minden olyan személyt, csoportot és szervezet, aki/amely lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll az önkormányzattal. Fontos meghatároznunk, hogy mely csoportokat, szervezeteket, intézményeket tekinti együttm köd partnerének az önkormányzat, és melyek azok az érintettek, akikkel ugyan kapcsolatban áll, de velük komolyabb együttm ködésre nincs lehet sége vagy igénye. A következ ábra egy önkormányzat lehetséges partnereinek f bb csoportjait mutatja be. Egy önkormányzat lehetséges partnerei
Helyi lakosság Más önkormányzatok, társulások*
Helyi vállalkozások Önkormányzat
Civil és egyházi szervezetek
Közszolgáltatók Rendvédelmi szervezetek
* F városi kerületek esetében ide soroljuk a F városi Önkormányzatot is, mint az önkormányzat partnerét.
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
2.1.1.
5/15
Civil szervezetek
A civil szervezetek nagyon fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak egy-egy konkrét szakterületen. A civil szervezetekkel való együttm ködés sokrét lehet, ennek kiemelt területeit az alábbiakban röviden ismertetjük. •
Döntés-el készít tevékenység
Szaktudásuk és helyismeretük sok esetben jelent s hozzáadott értékkel bír az önkormányzat helyes döntéseinek meghozásához. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a civil szervezeteket nem lehet egy egységes csoportnak tekinteni, jelent s eltérések tapasztalhatók közöttük szakterület, felkészültség, tagszám és aktivitás tekintetében. A szervezetek véleménye ebb l adódóan nem azonos súllyal kerül beépítésre a döntést megel z el készítés fázisában. Amennyiben valamely szervezetettel együttm ködési megállapodása van az önkormányzatnak (legyen az ellátási szerz dés valamely önkormányzati feladat elvégzésére, vagy megbízási szerz dés egy önként vállalat feladat teljesítésére), akkor az adott szervezet véleménye és javaslatai az érintett témában dönt súlyt kell, hogy képviseljenek, hiszen ennek a szervezetnek van a legnagyobb szaktudása, rálátása a vonatkozó területre. •
Lakosság tájékoztatása
Szintén jelent s a civilek szerepe a meghozott döntések, várható változások lakosság felé való kommunikációjában, az érintett célcsoport tájékoztatásában. •
Feladatellátás
A döntéshozatalhoz kapcsolódóan már érintettük a civil szervezetekkel való kapcsolat másik jelent s vetületét: a feladatellátásban való együttm ködést. A civil szektor a szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben. Az egyes szaktörvények (közoktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sport, stb.) lehet vé tették, s t ösztönözték a civil szervezetek bekapcsolódását a feladatok ellátásba. A közfeladat ellátás civil szervezetek útján történ megvalósulását er síti, hogy néhány jelent s, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény (szociális igazgatásról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szervez dést és feladatellátást. •
Önkormányzati támogatás
A helyi civil szervezeteknek az önkormányzat a legbiztosabb támogatója, a szféra bevételei túlnyomó részt az önkormányzatoktól származnak. Az önkormányzatok leggyakoribb támogatási formái: költségvetési támogatás, pályázati alapok, ingyenes vagy kedvezményes ingatlan bérbeadás, természetbeni támogatások, helyi lapban és önkormányzati honlapon való megjelenés. A XX. kerületben igen gazdag a civil élet, az önkormányzatnak jelenleg 98 szervezettel van kapcsolata. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat közel 50 esetben szoros és rendszeres (az önkormányzat helyet biztosít a szervezetek számára, a civilek meghívják az önkormányzatot a programjaikra, tevékenységükr l beszámolót küldenek), míg a szervezetek másik fele csak bejelentkezett az önkormányzatnál. A civil szervezetek közül az önkormányzat 4 szervezettel kötött együttm ködési megállapodás, melyek a szociális ellátás és a gyermekvédelem területén tevékenykednek. Az önkormányzatnak nincs olyan írásos civil stratégiája, mely meghatározná az önkormányzat civil szervezetekkel való kapcsolatát. Bár az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a civilekkel történ kapcsolatok ápolására, a kapcsolatok célja, tartalma és formája nem végiggondolt, hanem pusztán a korábbi években kialakult szokásokon alapszik. (A civil stratégia kialakításának igénye felmerült már – a civil vezet k részvételével évente 3-5 alkalommal
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
6/15
tartott – Civil Fórumon, de a jól m köd gyakorlat miatt egyel re még nem fordított senki id t és kapacitást egy el terjesztés elkészítésére.) A kerület jelenlegi gyakorlatában a civil szervezetek döntéshozatali folyamatokba történ bevonása biztosított: az önkormányzat minden bizottságában van egy-egy civil képvisel tanácskozási joggal, akik ezáltal véleményt formálhatnak az ket érint kérdésekben a döntéshozatal minden szakaszában (a döntés-el készítésben, a döntésben, és a tájékoztatásban is). Ám míg bizottsági tagsággal a döntéshozatalban való részvétel elvileg biztosított, a gyakorlatban a Képvisel testület elé kerül ügyekr l – a pusztán bizottsági döntést igényl ügyekkel ellentétben, amely során az el terjesztéseket írásban eljuttatják a bizottsági tagokhoz – nem jutnak el el zetesen információk a civil tagokhoz, így azok csak a helyszínen formálhatnak véleményt. A bizottságok civil tagjai a Civil Fórum el tt beszámolnak munkájukról. A civil tagok – a lelkesedés apadása, vagy egyéb okok miatt – általánosságban két évente változnak a bizottságokban. 2.1.2.
Helyi egyházi szervezetek
A különféle egyházi szervezetek jelent s szerepet tölthetnek be egy-egy közösség életében. Els sorban a szociális ellátás, oktatás, kultúra területén, de meghatározó szerepük lehet a lakosság tájékoztatásában és szemléletformálásában is. Közösségteremt erejükkel képesek lehetnek a helyi lakosok életmin ségét, életkörülményeit és elégedettségét növelni. Karitász munkájuknak köszönhet en pedig eljuthatnak olyan rászorultakhoz is, akik kiesnek az önkormányzat látószögéb l. Ezért amennyiben az egyházi szervezetek nyitottak az ilyen jelleg együttm ködésekre, mindenképpen fontos a bevonásuk az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódó témák mentén a vonatkozó döntések el készítésébe. A XX. kerület önkormányzata aktív és többrét kapcsolatot ápol a kerületi egyházi szervezetekkel, mely kiterjed azok támogatására (évente 4-5 millió forinttal), a feladatellátásban történ együttm ködésre, valamint a folyamatos, aktív párbeszédre. Jelenleg kilenc egyház, illetve hitközség – némelyik több telephellyel – van jelen a XX. kerületben: •
Magyar Katolikus Egyház,
•
Magyar Református Egyház,
•
Magyar Evangélikus Egyház,
•
Magyar Baptista Egyházak,
•
Magyar Unitárius Egyház,
•
Hetednapi Adventista Egyház,
•
Keresztény Advent Közösség,
•
Keresztény Advent Közösség,
•
Magyar Zsidó Egyház.
Az önkormányzat költségvetésének elfogadását követ en évente egyszer a Polgármester minden felekezet képvisel jével egy hivatalos ebéd keretében is leül, melyen az önkormányzat és az egyházak kölcsönösen tájékoztatják egymást az éves terveikr l. A „fehér asztalos ebéd” során azonban informális információk, problémák is el kerülnek.
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
2.1.3.
7/15
Helyi vállalkozások
Egy önkormányzat területén nagyon sok kisebb-nagyobb vállalat, vállalkozás m ködhet, munkahelyeket teremtve ezzel a lakosság számára és bevételt az önkormányzatnak (iparzési adó formájában). A vállalatok azonban – bizonyos esetekt l eltekintve – meglehet sen mobilnak tekinthet k. Ha nem kedvez ek a feltételek számukra, elköltözhetnek, így jelent s adóbevételt l, munkahely- és szolgáltatási lehet ségt l eshet el az önkormányzat. E veszélyt növeli a f városi kerületek egymáshoz viszonyított közelsége: az egyik kerületb l a másikba való költözés itt jóval egyszer bben megoldható, mint vidéken, nagyobb távolságok és fejlettségben, infrastruktúrában tapasztalt jelent sebb eltérések esetén. A vállalkozások esetében az önkormányzat olyan indirekt együttm ködést tud biztosítani, amely a vállalkozások m ködési környezetét javítja, a letelepedésüket el teremti. Ilyen területek •
Infrastruktúrafejlesztés;
•
Közlekedésfejlesztés, beleértve a közösségi közlekedést;
•
Oktatásfejlesztés;
•
Közigazgatási eljárások fejlesztése;
•
Helyi vállalkozói érdekek képviselete.
Célszer ezért jó kapcsolatot ápolni a helyi – f leg nagyobb – vállalatokkal, és az ket érint döntések meghozatalába bevonni ket. Egészen más a helyzet az önkormányzat alapította gazdasági társaságokkal. Az esetükben nincs szó az elköltözés veszélyér l, azonban általában nem is nagyméret cégekr l van szó. Mégis fontos a mindenkori bevonásuk a döntéshozatalba, hiszen, az együttm ködési szerz déssel rendelkez civil szervezetekhez hasonlóan, ezen cégeknek is egyedülálló az adott terület és téma ismerete. A XX. kerületben 1999 és 2005 között mintegy 14,32%-kal n tt a m köd vállalkozások 1 száma, mely így 2005-ben 5278 volt . Ez a növekedés az ugyanezen id szakban mért f városi átlagnál (19,48%) alacsonyabb volt. A f város átlagértékét tekintve területarányosan 252-vel több, népességarányosan viszont 1554-gyel kevesebb vállalkozás m ködött Pesterzsébeten. A kerületi vállalkozások száma a f városban m köd összes vállalkozás kevesebb mint 3%-át tette ki, mely szám a többi kerülethez viszonyítva alacsony vállalkozási aktivitást mutat. Az alacsony vállalkozói aktivitás egyik oka, hogy kevés a korszer vállalkozások betelepítésére alkalmas terület a kerületben. A kerületben klasszikus ipartelep, ipari park nincs, a régi gyártelepek helyén lakóparkok épülnek. A Soroksári út mentén kis létszámmal m ködnek még kisebb telepek, de a kisebb ipari üzemek, vállalkozások többsége szétszórtan, hagyományos ingatlanban m ködik. A kerület cégeinek helyet adó irodaházak száma is alacsony. 2
M köd vállalkozások száma 2000-2005, db XX. kerület Budapest
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
4 996
5 035
5 381
5 359
5 336
5 278
173 661
177 376
188434
188 368
190 562
189 788
1
Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia
2
Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
8/15
Az önkormányzatnak – a civil szervezetekkel ellentétben – a helyi vállalkozásokkal jellemz en csak érint leges, eseti kapcsolata van, a polgármester a nagyobb beruházások és fejlesztések esetén veszi fel a kapcsolatot – legtöbbször hivatalosan, de kevésbé formálisan – az érintett vállalkozásokkal. A gazdasági társaságokat vizsgálva nem feledkezhetünk meg az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokról, melyb l a legjelent sebb az Integrit XX. Kft. Tevékenységi köre szerteágazó, az önkormányzati tulajdonú lakások és a Kis-Duna partján lév csónakházak karbantartásán, értékesítésén vagy bérbeadásán túl a Civil Ház, a Jégcsarnok és a kerületi uszoda üzemeltetése is a társaság feladataihoz tartozik. E társaság – tulajdonosi szerkezetéb l adódóan – sajátosan szoros kapcsolatban áll az önkormányzattal. Ennek legf bb megnyilvánulása az önkormányzati feladatok ellátása, a költségvetési támogatás, valamint az ehhez és a m ködéshez kapcsolódó beszámolási kötelezettség. 2.1.4.
Helyi lakosság
Az önkormányzatok számára a lakosság jelenti az ügyfélkört, akinek megelégedettsége a kerületi munka végs célja. Ahogy egy termel vállalat is figyelemmel kíséri a fogyasztói igények alakulását, úgy az önkormányzatoknak is hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a lakosok „hangja” – véleménye és elvárásai – kell id ben és kell súllyal elérjen hozzájuk. Tekintettel a lakosság heterogén összetételére, valamint az önkormányzat által nap mint nap meghozott döntések magas számára, els dlegesen meg kell határozni a partnerség elvárt és szükséges szintjét a különböz témák és döntéstípusok között. Míg döntések esetében megfelel , ha csupán tájékoztatást kapnak a döntésr l, máskor fontos, hogy a döntés meghozatala el tt véleményt nyilváníthassanak az érintett állampolgárok. Azonban amíg a többi partner esetében meghatározható a bevonandó partnerek pontos köre (melyik szervezetet, melyik intézményt, melyik vállalkozást kell és érdemes befolyásánál és szakértelménél fogva bevonni), addig a lakosság esetében nem lehet konkrét emberekre korlátozni a megkérdezettek körét. Bizonyos csoportok kijelölésér l is csak akkor beszélhetünk, ha a téma ezt nagyon konkrétan körbehatárolja (például egy utca felújítása els sorban az ott lakókat érinti). Tehát a lakosság bevonása a döntéshozatalba jóval összetettebb feladat, mint más partnerek esetében, hiszen jóval nagyobb és komplexebb kört kell adott esetben megszólítani, és a véleményét figyelembe venni, ráadásul a véleményeknek – más célcsoportoknál alkalmazott – súlyozása a lakosság esetében ritkán oldható meg objektív szempontok mentén. A fenti nehézségek ellenére – szem el tt tartva a demokrácia alapelveit – elengedhetetlen a lakosság bevonása a döntéshozatali folyamatokba. A XX. kerület lakossága 1996 óta folyamatosan csökken. 2004. január 1-én Budapest lakónépessége 1 millió 705 ezer f volt, 0,8%-kal kevesebb, mint az el z év azonos id pontjában. Ehhez képest Pesterzsébet lakossága ugyanezen id szak alatt 2,5%-kal csökkent. 2004. óta viszont a kerület lakónépessége közel állandónak mondható annak ellenére, hogy 3 a kerületben több helyen folyik „lakásteremt ” építkezés. 4
Budapest XX. kerületi lakosság számának alakulása (év/f ) XX. kerület
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
66 309
65 295
64 313
63 940
63 718
63 415
3
Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia
4
Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba
9/15
Pesterzsébet lakossága nem csak csökken , hanem korösszetétele is kedvez tlen. Magas az id skorúak aránya, ami hosszabb távon a lélekszám csökkenését, a lakosság elöregedését jelentheti. Emellett egyre növekszik az id sen egyedül él , a különböz testi, szellemi és szociális problémákkal küzd emberek aránya, így n az igény az id sellátás iránt, amely a szociális segítségen túl egészségügyi, gondozási szolgáltatások iránti igény növekedését is jelenti. 2.1.5.
Más önkormányzatok, térségi társulások
Ahogy a vállalatok is szoros kapcsolatokat alakítanak ki egymás között, úgy az önkormányzatok számára is hasznos a más településekkel, önkormányzatokkal való kapcsolattartás. Bizonyos esetekben az önkormányzat és önkormányzat közötti együttm ködés kötelez jelleg és megkerülhetetlen (kistérség, megye, régió), máskor önkéntes alapú. A jogszabályi háttér értelmében az önkormányzatnak segítenie, támogatnia kell a helyi kisebbségi önkormányzatokat valamint a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatot. Budapesti kerületi önkormányzatok esetében szükséges az együttm ködés a F városi Önkormányzattal is, számára minden testületi el terjesztést tájékoztatásul meg kell küldeni. A kötelez kapcsolattartás keretein túl azonban célszer olyan együttm ködéseket is kialakítani, melyek mindkét fél hasznára válhatnak. Legyen szó, közös beruházásokról vagy két önkormányzat határát érint fejlesztésekr l, esetleg valamely kisebbséget érint kulturális vagy egyéb témáról, mindenképpen praktikus az együttm ködés. Természetesen ezekhez az együttm ködések nem merülhetnek ki a közös finanszírozásban, ide tartozik a témát érint döntések véleményeztetése, egyeztetése a partner önkormányzatokkal. A F város és a kerületek esetében speciális együttm ködés alakult ki az agglomerációba tartozó településekkel. A F város gazdasági potenciálja, a komplex közlekedési hálózata, valamint az infrastruktúrája kikényszeríti az együttm ködést és a közös gondolkodást, mivel a környez településekr l jelent s a F városban dolgozó, naponta ingázó lakosság aránya. A rendszerváltás óta a partnerség más önkormányzatokkal nemzetközi szinten is értelmezett, számos település alakított ki testvérvárosi kapcsolatot, ami sok esetben a szakmai tapasztalatcsere mellett kulturális, oktatási kérdésekben kölcsönös együttm ködést is jelent. A XX. kerület aktív kapcsolatot ápol számos önkormányzattal, melyeket a következ csoportokba sorolhatunk: •
Kisebbségi önkormányzatok: a kerületben öt kisebbségi önkormányzat m ködik, akik a horvát, német, roma, örmény és bolgár kisebbség érdeket képviselik. Ezek közül a német kisebbségi önkormányzat a legaktívabb, van például olyan testvérvárosi kapcsolat (Frankfurttal), amely egy kisebbségi önkormányzati kezdeményezésb l n tte ki magát.
•
Szomszédos kerületek: a több kerületet érint vagy a kerület határán megvalósuló fejlesztések, beruházások, esetlegesen felmerül problémák esetén el fordul, hogy az érintett kerületek együttm ködnek. Jelenleg azonban két területen van csak igazán „él ” kapcsolat a szomszédos kerületekkel. Egyrészt a Nagyk rösi úti zajvéd fal építését Kispest Önkormányzatával közösen végzi Pesterzsébet, másrészt a XX. kerület tagja a 2008. január végén létrejött „Öt muskétás” Délpesti Térség Foglalkoztatási Paktumnak, melynek célja a munkahelyteremtés a projekt célcsoportjai (tartósan munkanélküliek, hátrányos helyzet ek, romák, megváltozott munkaképesség ek, id sek, n k, vállalkozók, fiatalok) számára.
•
F város: amint azt fentebb már említettük, a F városi Önkormányzattal való kapcsolatot, együttm ködést jogszabály alapozza meg. Ennek megfelel en a testületi el terjesztések megküldésre kerülnek a F városi Önkormányzat részére.
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 10/15
•
Agglomeráció: a kerülettel – a nagy forgalmú beköt utakon keresztül – kapcsolatban álló, a f városon kívüli, ám ahhoz közeli településekkel jelenleg nincs hivatalos kapcsolata a XX. kerületi önkormányzatnak, csak a kerület német Kisebbségi Önkormányzatának. A kisebbségi önkormányzat 5 pest környéki településsel m ködik együtt a német nyelv óvodai és iskolai oktatásában. A hivatalos kapcsolatok ellenére a kerület infrastruktúrája (uszoda, jégcsarnok, német kéttannyelv gimnázium) vonzza az agglomerációt.
•
Testvérvárosok: Budapest XX. kerülete m köd külkapcsolati hálózatot épített ki, számos testvérvárosi kapcsolatot ápol, melyek segítik a kerületet a tudás-átadásban és átvételben, s ily módon hozzájárulnak a település fejl déséhez. Testvérvárosi kapcsolata van a XX. kerületnek német (Frankfurt-am Main 10. kerülete), olasz (Olgiate Comasco) és román (Székelykeresztúr, Bölön) településekkel. Ezen kívül Pesterzsébet er s m vészeti kapcsolatokkal rendelkezik Bécs 20. kerületével, valamint cseretutakat szerveznek Helsinki városával. Mindezeken túl jelenleg is tárgyalások folynak egy lengyel településsel (Nowa Slupia) a testvérvárosi kapcsolatok kiépítésér l, valamint az örmény kisebbség részér l igény merült fel a Jerevánnal való szorosabb kapcsolatok ápolására is.
2.1.6.
Rendvédelmi szervezetek
A települési önkormányzatoknak kiemelt feladatuk és céljuk is a közbiztonság meg rzése. Azonban a közbiztonság feladatainak az ellátását jelent s részt nem az önkormányzatok biztosítják, hanem a Rend rség, illetve a civil szervez désként létrejöv helyi polgár r szervezetek. Másfel l a lakosság biztonságérzete, a közbiztonság megítélése leginkább az önkormányzaton belül érzékelhet , közvetlen visszacsatolásokat az önkormányzat tud adni a rendvédelmi szervezetek felé. Ennél fogva elengedhetetlen, hogy az önkormányzatnak szoros kapcsolata alakuljon ki a Rend rség és polgár rség helyi szervezeteivel, rendszeres legyen az egyeztetés, a közös programok el készítése és végrehajtása. Az önkormányzatok és a Rend rség között kétféle együttm ködésr l lehet beszélni: •
Kötelez feladatellátásból adódó együttm ködés: a szabálysértések esetében az Önkormányzat jár el, azonban ezeknél az eljárásoknál szükséges az együttm ködés a Rend rséggel.
•
Nem kötelez feladatellátásból adódó együttm ködés: az utóbbi években egyre jelent sebb az igény arra, hogy a közbiztonság ne sz ken véve jelentse a Rend rség munkáját, hanem kapcsolódjanak be a helyi szervezetek is. Ennek megfelel en az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények a Rend rséggel és helyi polgár r szervezetekkel együtt programokat indítanak, nevel -megel z munkát végeznek.
A kötelez és nem kötelez feladatok esetében a közbiztonság fenntartása, javítása nem m ködhet hatékonyan, ha ezek a szervezetek nem vesznek részt a kapcsolódó döntéshozatalban, el készítésben, nincs közös egyeztetés a közrend biztosításának módjáról, kérdéseir l. A rendvédelem egy speciális eleme a katasztrófavédelem, ahol szintén folyamatos együttm ködés szükséges az önkormányzatok és az Országos Katasztrófavédelem szervezetei között. A XX. kerület Önkormányzata sokrét kapcsolatot ápol a különböz rendvédelmi szervezetekkel. Az elmúlt évben például Pesterzsébet 20 millió forinttal támogatta a Rend rség munkáját, a támogatásból térfigyel kamerákat vásároltak, jutalmakat osztottak, valamint önkormányzati lakásokra költöttek. Az önkormányzatnak a kerületi Polgár rséggel együttm ködési megállapodása van, ezen kívül a hivatal alapító tagja a Pesterzsébet Közbiztonságáért Közalapítványnak, melynek célja a „közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes t zol-
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 11/15
5
tás, mentés, katasztrófa elhárítás” A különböz rendvédelmi szervezetek képvisel i az önkormányzat Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottságának állandó és meghívott tagjai. 2.1.7.
Közszolgáltatók
Az önkormányzatok jelent s szerepet töltenek be a közszolgáltatások fejlesztésében (leginkább infrastruktúra fejlesztésben), a kapcsolódó helyi szabályozás és rendeletalkotás kialakításában. Az önkormányzatok egyes közszolgáltatásokat közvetve maguk látnak el vállalkozásaikon keresztül, esetenként koncessziót értékesítenek, míg más esetekben együttm ködnek a területi szolgáltatókkal. Jellemz en a közszolgáltatások biztosításához jelent s infrastrukturális beruházások is kapcsolódnak, ezért a közszolgáltatókkal együttm ködve kell kijelölni és végrehajtani ezeket a fejlesztéseket. A f bb közszolgáltatások a következ k: •
Víz- és csatorna szolgáltatás;
•
Villamos energia szolgáltatás;
•
Gáz- és távh szolgáltatás;
•
Kommunális szolgáltatás;
•
Közösségi közlekedés;
•
Stb.
Az együttm ködés és a partnerek bevonása a döntéshozatalba többféle formában is jelentkezhet: •
Vonalas-, vezetékes infrastruktúra fejlesztése, támogatási forrásokra pályázat benyújtása;
•
Vonalas-, illetve vezetékes infrastruktúra engedélyezése;
•
Közszolgáltatás beszerzése és szerz désmenedzsment (azokban az esetekben, amikor az önkormányzat a koncessziót értékesíti);
•
Közszolgáltatás megrendelése (amikor az önkormányzat a közszolgáltatás vásárlója);
•
Lakossági fejlesztések támogatása, koordinációja (panelprogram, vízközm társulás, stb.)
•
Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatás, panaszkezelés.
Összességében az önkormányzatoknak fontos feladata, hogy a közszolgáltatókkal olyan együttm ködést alakítson ki, ami a közszolgáltatások hozzáférését, a szolgáltatás színvonalának és zavartalanságának a biztosítását el segíti a lakosság számára. A XX. kerület megfelel együttm ködést alakított ki a közszolgáltatókkal, a szükséges fejlesztések, engedélyezések esetében jó munkakapcsolat alakult ki. A közszolgáltatások m ködtetése és fejlesztése a F város és a kerületek munkamegosztásában a F város feladata, azonban a kerületeknek van véleményezési és javaslattételi joguk. Jellemz probléma, hogy a javaslatok, engedélyek átfutási ideje hosszadalmas a F város esetében, ezért a fejlesztések lassan indulnak el, és sokszori utánakérdezést igényel. A közszolgáltató társaságok között van olyan, ami a F város tulajdonában áll, azonban ez nem könnyíti meg a kerület közvetlen együttm ködését a közszolgáltatókkal.
5
Forrás: Pesterzsébet Közbztonságáért Közalapítvány Alapító Okirata
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 12/15
2.2.
Az önkormányzat döntéshozatali folyamatai
Miután kiválasztásra kerültek a döntéshozatalba bevonandó partnerek, fontos meghatározni a bevonás mértékét és mikéntjét, azaz •
mely lépésben kívánja az önkormányzat az együttm ködést er síteni a partnereivel: például még a döntés el készítése során vagy csak közvetlenül a döntés jóváhagyása el tt,
•
mit jelent pontosan a partner bevonása: az önkormányzat javaslatot vár a partnert l vagy csak a meglév tervezet véleményezését, kötelez vagy opcionális a véleményezés lehet sége stb.
Budapest F város XX. kerületi Önkormányzata esetében két alapvet döntéshozatali folyamatról beszélhetünk: testületi döntések (rendeletek, határozatok) és bizottsági döntések (határozatok) meghozatalának folyamata, melyek mindazonáltal több ponton szorosan öszszefonódnak. A került döntéshozatali folyamatának legf bb szabályozója az Önkormányzati Szabályzat (az Ügyrend 18. számú melléklete). A döntéshozatali folyamatokat három f részre oszthatjuk, mely egyben a partnerek bevoná6 sának különböz szintjeit is jelöli : •
El készítés: a partnerek bevonásának els lehetséges és egyben legnagyobb teret adó szakasza, mely az el terjesztés tervezet el készítését l annak Polgármesteri Titkárságra való megküldéséig tart. Magában foglalja a tervezet több szempontú ellen rzését és véleményezését. E ponton még akár koncepcionális kérdésekben is véleményt tudnak formálni a partnerek, illetve javaslatot tenni az esetleges módosításokra. A fentiekb l adódóan az el készítés szakaszába abban az esetben érdemes bevonni egy adott partneri kört, ha t le érdemi javaslatokat vár az önkormányzat a kérdéses témában. E megoldás lehet vé teszi, hogy az el terjesztés készítése során valamennyi érdemi szempont ismertetésre és megfontolásra kerüljön.
•
Tárgyalás: az el terjesztések kiosztásától a testületi tárgyalásig tartó szakasz, melyben a partnerek szerepe az el készítéshez viszonyítva alacsonyabb aktivitást igényel. Az általuk benyújtott észrevételek els sorban a – testületi ülést megel z – bizottsági ülésen kerülnek áttekintésre és megfontolásra. A partnerek e szakaszban adott esetben megjelenhetnek a bizottsági ülés meghívott résztvev jeként is. A partnerek bevonása itt is lehet vé teszi számukra az el terjesztés tartalmának befolyásolását, azonban az el készítéshez képest már csekélyebb mértékben. Koncepcionális szinten módosításra itt már nincs lehet ség.
•
Közzététel: a megszületett döntés közzétételér l való gondoskodást, az érintettek tájékoztatását foglalja magában. A partnerek szerepe itt kett s: egyrészt részesei lehetnek a tájékoztatás folyamatának (átvállalva bizonyos célcsoportok tájékoztatási feladatainak egy részét vagy egészét), illetve k maguk is célcsoportjai lehetnek az információközlésnek. A fentieknek megfelel en a közzétételi szakaszba abban az esetben érdemes bevonni egy partneri kört, ha érintettsége miatt mindenképpen tájékoztatást kell kapnia
6
A két folyamatot az alábbiakban egységesen kezeljük. A legf bb eltérés a bizottsági és testületi döntések között, hogy míg a bizottsági határozatokat csak az adott Bizottság tárgyalja, addig a testületi döntés a Képvisel -testület elé is kerül.
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 13/15
a döntésr l. Egyaránt vonatkozik ez a döntéshozatali folyamatban részt vev és abban kevéssé vagy egyáltalán nem jelen lév partnerekre. Mindkét folyamat esetében elmondható, hogy önmagában a partnerek bevonása a döntéshozatalba nem teszi szükségessé a jelenlegi szabályozás módosítását, javítását. Ki kell ugyanakkor emelni azokat a pontos lépéseket, amelyek az egyes szakaszokban lehet séget adnak a partnerek bevonására.
2.3. Az önkormányzat jelenlegi gyakorlata a partnerek döntéshozatalba való bevonására Budapest F város XX. kerületi Önkormányzata jelenlegi gyakorlatában a partnerek döntéshozatalai folyamatokba történ bevonása terén egyfajta kett sség figyelhet meg. A szabályozás szintjén lehet ség van a partnerek bevonására a döntésekbe, amelyre leginkább a különböz bizottsági munkák során van példa. Az önkormányzat partnerei (pl. a civil szervezetek vezet i) a bizottságok munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. Az azonban, hogy az önkormányzat mely bizottságban mely partnereit vonja be a döntéshozatalba jellemz en egyedi mérlegelés és döntés függvénye. A másik oldalt tekintve, a partnerek a felajánlott lehet séggel – legyen szó véleményezésr l, testületi- illetve bizottsági ülésen való részvételr l vagy egyéb típusú együttm ködésr l – el fordul, hogy rendszertelenül és ritkán élnek, ráadásul többnyire a közösség érdekei helyett egyéni érdekeiket fogalmazzák meg. E tekintetben speciális a helyzete a lakosságnak, mint partneri csoportnak: tekintettel a csoport tagjainak nagy számára és heterogenitására, egy-egy személy egyéni véleményének és javaslatainak jellemz en nem vagy kevéssé tud érdemi súlya lenni.
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 14/15
3.
Fejlesztési javaslatok
Budapest F város XX. kerületi Önkormányzata m ködése során a partnerségnek különböz formái és szintjei figyelhet ek meg, melynek egyik kiemelt eleme – s egyben jelen anyagunk vizsgálatának tárgya – a döntéshozatali folyamatokba történ bevonás. Általánosságban elmondható, hogy míg kezdeményezések egyre több szinten – munkatárs, osztály, Hivatal, Bizottság, Képvisel testület, önkormányzati vezet k – megjelennek, ezek még nem váltak teljes mértékben az Önkormányzat mindennapi – rendszeres és kiforrott – gyakorlatává. A jelenlegi gyakorlat javítása érdekében az alábbi fejlesztési javaslatokat fogalmazzuk meg. •
Az önkormányzat által partnernek tekintett szervezetek, csoportok kategorizálása
Annak érdekében, hogy az érintett partnerek a megfelel döntések el készítésébe és a szükséges id pillanatban kerüljenek bevonásra, a partneri kör jelenleginél tudatosabb kezelése és csoportosítása szükséges. Ennek érdekében rendszeresen felülvizsgálni és aktualizálni szükséges a partneri kör tagjait és összetételét, valamint döntésenként elemezni az érintettség – és ezáltal a szükséges bevonás – mértékét és jellegét. •
A döntés témájának ismeretében a bevonandó partnerek körének és a bevonás formájának tudatos megválasztása
Jelenleg is megtörténik az érintett partneri kör megválasztása, ez azonban inkább tekinthet esetinek, illetve szokás-alapúnak mint egy tudatos, körültekint folyamatnak. Az el készítend döntés tartalmának ismeretében partneri csoportonként mérlegelni kell az alábbiakat: o
Érintettség szintje és formája,
o
Az adott szervezet súlya, befolyása a témát illet en,
o
A partneri kör és az önkormányzat kapcsolatának jellege.
A fentiek ismeretében lehet döntést hozni arról, hogy az adott partneri kört a döntéshozatal mely szakaszába (el készítés, tárgyalás, tájékoztatás) és milyen intenzitással kívánja bevonni az önkormányzat. Hangsúlyozandó, hogy e ponton figyelemmel kell lenni a hosszú távú érdekekre: a partnerekkel való közös gondolkodás és munka egy hosszú távú együttm ködés során nagyságrendekkel hatékonyabb és eredményesebb lehet, mint egy ad-hoc kapcsolatfelvétel alapján. •
A vonatkozó szabályzatok folyamatos aktualizálása a partneri kör változásának megfelel en
A hatékony együttm ködéshez elengedhetetlen az önkormányzat partnerekre vonatkozó nyilvántartásainak és kapcsolódó szabályozóinak folyamatos aktualizálása a partneri körben bekövetkez változások függvényében (lásd. a partneri kör kategorizálására vonatkozó javaslatunkat).
Budapest F város XX. kerület — Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 15/15
•
Partnerek ösztönzése a döntéshozatalban való részvételre
Az, hogy a partneri csoportok valóban élnek-e a részvételi (javaslattételi, véleményezési stb.) lehet ségeikkel, nagymértékben az önkormányzat lépéseinek függvénye. Ezzel kapcsolatban javasoljuk: o
Egyértelm , ösztönz kommunikáció a partnerek irányában,
o
Visszajelzés a beérkezett javaslatokról: célszer a beérkezett javaslatokra, észrevételekre, véleményekre két körben reagálni. Els ként annak kézhezvételét követ en azonnal egy (sablon) válaszlevél formájában, amiben az önkormányzat megköszöni a beérkez javaslatot és biztosítja a beküld t arról, hogy az feldolgozásra kerül. Másodsorban a javaslat feldolgozását követ en annak eredményér l. E visszajelzésben a javaslattev nek közvetlenül is megküldésre kerül a megszületett rendelet/határozat.
o
•
Következetesség: a partnerekkel való együttm ködés csak egy hosszú távú kapcsolat esetében lehet valóban hatékony és eredményes. Ez okból javasoljuk az önkormányzat által megválasztott, a partnerek bevonására vonatkozó gyakorlat következetes és hosszú távú alkalmazását.
Szomszédos kerületekkel való együttm ködések er sítése
Bár – ahogy azt a korábbi fejezetekben láttuk – van példa a XX. kerületi Önkormányzat és a szomszédos kerületei közötti együttm ködésre, ám ezen együttm ködések száma a potenciális együttm ködési lehet ségekhez képest igen csekély. A jöv ben érdemes ezen együttm ködési lehet ségeket minél inkább feltérképezni, és a szomszédos kerületekkel való kapcsolatokat meger síteni. •
Döntések el készítésébe, információgy jtésbe a partnerek bevonása
A partner szervezetekkel való együttm ködésben lehet ség van arra, hogy a kapcsolatrendszerüket, er forrásaikat is felhasználva a lakosság és vállalkozók adatait, véleményét beépítve készítse el a Hivatal a döntéseket. Ez két formában valósulhat meg: o
Partnerek bevonása a felmérésekbe saját érdekeltségük okán, meglév adatbázisok, elemzések beszerzése: a partnerek el tudják segíteni már meglév adataikkal, vagy egy új adatfelvétel végrehajtásával a döntések megalapozottságát.
o
Partnerek bevonása a felmérésekbe a helyi közösség érdekében: a partnereken keresztül is el lehet segíteni fontos lakossági kérdésekben a vélemények, információk összegy jtését. Erre lehet példa kérd ívek, tájékoztató anyagok kihelyezése az üzlethelyiségekben, a vásárlók figyelmének felhívása az adott kérdésben a véleményük megfogalmazására.
Javasoljuk, hogy az Önkormányzat fontolja meg a helyi együttm ködés ezen formáját, a partnerek bevonását a fontosabb közéleti és helyi döntésekhez szükséges információk vélemények becsatornázására. Ennek a gyakorlatát fokozatosan építse ki a Hivatal.