Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
A civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa
Budapest, 2009. július 31.
IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382 88 88 Fax: +36 (1) 382 88 89
[email protected] http://www.ifua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja THE PERFORMANCE ARCHITECTS
Atlanta ⋅ Barcelona ⋅ Berlin ⋅ Bucharest ⋅ Budapest ⋅ Düsseldorf ⋅ Munich ⋅ Stuttgart ⋅ Vienna ⋅ Zurich
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 2/17
Tartalom 1.
BEVEZETÉS
3
2.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTM KÖDÉSI LEHET SÉGEI
4
3.
4.
2.1. Az önkormányzatok és a civil szerveztek kapcsolata 2.1.1. A civil szervezetek helyzete 2.1.2. Az együttm ködés lehetséges formái 2.1.3. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti szoros együttm ködés feltételei
4 4 4 6
2.2. Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra kapcsolatának lehet ségei 2.2.1. Helyi vállalkozások, gazdasági társaságok típusai 2.2.2. Az együttm ködés célja és formája 2.2.3. Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra közötti szoros együttm ködés feltételei
7 7 8 10
HELYZETELEMZÉS
12
3.1.
Budapest F város XX. kerület Önkormányzata és a kerületi civil szervezetek együttm ködése12
3.2.
Budapest F város XX. kerület Önkormányzata és a vállalkozói szféra együttm ködése
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
13
15
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 3/17
1.
Bevezetés
A fejlett jóléti demokráciák többségében a közjavak el állításában, a közszolgáltatások biztosításában a nonprofit szféra, mint harmadik szektor már kivívta helyét az állam és a piac között, illetve mellett. Hazánkban is megfigyelhet a szolgáltatások decentralizációja, kialakulófélben van a közszolgáltatások többszektorúsága, els sorban a humán területeken (oktatás, kultúra, szociális ellátás). A nyolcvanas – kilencvenes években lejátszódott társadalmi – gazdasági - politikai változásoknak köszönhet en napjainkra jelent s társadalmi támogatottsággal és növekv gazdasági potenciállal rendelkez , rendkívül heterogén összetétel civil szektor jött létre. A szervezetek a meger södésüknek, gazdasági szerepük növekedésének és az érdekcsoportok társadalmi legitimációjának köszönhet en az 1990-es évek második felére a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé váltak. Az öntevékeny szervezetek többsége, amellett hogy megteremti az önszervez dés, illetve az érdekek közös megfogalmazásának, érvényesítésének a lehet ségét, nemcsak összefogja tagjait, hanem bizonyos szolgáltatásokat is nyújt. A politikai és szakmai döntéshozók számára jelzik a kielégítetlen, illetve újonnan felmerül társadalmi igényeket, szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, ezúton befolyásolva az egyes szakpolitikák kialakítását. Ily módon ma már az önkormányzatok partnerei közé tartoznak, mind a döntések megalapozásában, mind pedig a lakosság megváltozott szükségleteire reagáló közszolgáltatások nyújtásában. E szempontból hasonló változáson ment keresztül a vállalkozói szektor is. Annak ellenére azonban, hogy az 1990-es évek elején ez a terület is jelent s változásokon ment keresztül, a vállalatok – korábbi formájukban – már e váltás el tt is rendszeres kapcsolatban álltak az önkormányzatokkal. Az önkormányzat területén m köd , illetve telephellyel rendelkez gazdasági társaságok együttm ködése az önkormányzattal – amint az anyagunkban bemutatásra kerül – igen sokrét , de minden esetben kölcsönös érdekeken nyugszik. Jellege és min sége mindazonáltal nagymértékben függ az önkormányzat nyitottságától, a terület adottságaitól, valamint a településen/kerületben tevékenyked társaságok összetételét l. Az önkormányzatok feladatait megalapozó törvény elfogadása óta folyamatosan egyre több, a szakellátásokat szabályozó törvény ruházza fel az önkormányzatokat újabb és újabb feladatokkal. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor e jogszabályok (például a szociális igazgatásról szóló törvény, a gyermekvédelmi törvény) egyre több területen megnyitják a lehet séget, a piaci szféra fokozottabb igénybevételéhez és a civil szervezetekkel való együttm ködéshez. Számos esetben e szabályozók kifejezetten ajánlják a szerz déses feladatellátást. Anyagunkban bemutatjuk az önkormányzat együttm ködési lehet ségeit a civil és vállalkozói szférával, majd – a helyi sajátosságok ismeretében – javaslatot teszünk a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésére, javítására.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 4/17
2.
Az önkormányzat együttm ködési lehet ségei
2.1. 2.1.1.
Az önkormányzatok és a civil szerveztek kapcsolata A civil szervezetek helyzete
A nyugat-európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szociális rendszerek finanszírozása a hetvenes évek óta egyre nagyobb problémát okoz. A nyolcvanas években ezekben az országokban az állam elkezdett kivonulni a jóléti rendszerek fenntartásából, és fokozatosan átadta feladatainak egy részét a már hagyományokkal rendelkez civil szervezeteknek. Következésképpen a szféra gyors fejl désnek és b vülésnek indult és a kilencvenes évekre az ún. „harmadik szektorrá” n tte ki magát: a piaci és az állami szféra mellett fontos szerepl jévé vált a társadalomnak. Bár eltér történelmi gyökerekb l fakadóan, de Magyarországon is hasonló folyamat zajlott le. A társadalomban korábban er s jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe ugyanakkor az államszocializmus éveiben jelent s mértékben lecsökkent. A rendszerváltást követ en, az önkormányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány er södésével párhuzamosan, a civil szféra ismét jelent s fejl désnek indult. A civil szervezetek gyakran egy adott lakókörnyezet (pl. település) életfeltételeinek (pl. szociális ellátások) javítását t zik ki célul. Az önkormányzatok és a civil szervezetek célja tehát gyakran azonos, ami indokolja a szoros együttm ködést közöttük. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az önkormányzati feladatok ellátásban azonban tudatosan kiépített kapcsolatrendszert és a szolgáltatások megtervezését teszi szükségessé. Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlen továbbá a folyamatos párbeszéd, és az önkormányzatok szervez , koordináló szerepe. 2.1.2.
Az együttm ködés lehetséges formái
Jelenleg az önkormányzatok és civil szervezetek közötti kapcsolatok változó min ség ek és intenzitásúak. Er södik az állam kivonulási tendenciája a közszolgáltatásokból, valamint növekednek az önkormányzatok által ellátandó feladatokkal kapcsolatos kihívások is. Ebb l adódóan a lakosság részére nyújtott szolgáltatások egyes eseteiben a megvalósítás nehézségekbe ütközik, ami a civil szféra térnyerését vetíti el re. A szervezetek eltér érdekekkel, célokkal vesznek részt az együttm ködésben. A civil szervezetek részér l valamely feladat ellátása, illetve a forrásszerzés, támogatás keresése a cél. Az önkormányzatok másrészr l viszont saját forrásaik és kapacitásuk kiegészítésre, a rugalmasság és szaktudás b vítésére törekednek a kapcsolatok kiépítése során. A civil szervezetek és az önkormányzatok tehát partnerei lehetnek egymásnak, els sorban egy-egy konkrét szakterületet tekintve. A civil szervezetekkel való együttm ködés sokrét lehet, ennek kiemelt területeit az alábbiakban röviden ismertetjük. •
Döntés-el készít tevékenység
Tekintettel arra, hogy a civil szervezetekben felhalmozott szaktudás és helyismeret meghatározó, a döntés-el készítés folyamatába történ bevonásuk sok esetben jelent s hozzáadott értékkel bír az önkormányzat helyes döntéseinek meghozatalához. Különösen igaz ez, amennyiben az önkormányzatnak valamely szervezetettel együttm ködési megállapodása van (legyen az ellátási szerz dés valamely önkormányzati feladat elvégzésére, vagy megbízási szerz dés egy önként vállalat feladat teljesítésére), akkor az adott szervezet véleménye és javaslatai az érintett témában dönt súlyt kell, hogy képvisel-
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 5/17
jenek, hiszen ennek a szervezetnek van a legnagyobb szaktudása, rálátása a vonatkozó területre. Másrészr l, a döntéshozatali folyamatban való részvételükkel a civil szervezeteknek lehet ségük nyílik az általuk képviselt csoport, illetve szakterület érdekeinek megfogalmazására, közvetítésére és képviseletére. Az együttm ködés jellemz en az önkormányzati szakbizottságokon keresztül történik, ahol küls szakért kként jelenhet meg a civilek által képviselt érdek- és szempontrendszer. •
Lakosság tájékoztatása
Szintén jelent s a civilek szerepe a meghozott döntések, várható változások lakosság felé való kommunikációjában, az érintett célcsoport tájékoztatásában. A kommunikációban vállalt szerepével a civil szervezet képes biztosítani valamennyi érintett számára a releváns információk továbbítását, az esetlegesen várható változásokra való felkészülést. •
Feladatellátás
A civil szervezetekkel való kapcsolat egyik jelent s vetülete, az együttm ködés legszorosabb és legnagyobb súllyal bíró formája a feladatellátásban való együttm ködés. A civil szektor a szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben. Az egyes szaktörvények (közoktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sport, stb.) lehet vé tették, s t ösztönözték a civil szervezetek bekapcsolódását a feladatok ellátásba. A közfeladat ellátás civil szervezetek útján történ megvalósulását er síti, hogy néhány jelent s, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény (szociális igazgatásról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szervez dést és feladatellátást. A feladatellátáshoz kapcsolódó együttm ködésnek alapvet en két szintjét különböztethetjük meg. o
A társadalmi igényre válaszul létrejöv ellátást az önkormányzat "befogadja", elismeri kötelezettségét az ellátás biztosítására, és az ellátó szervezettel szerz déses viszonyt létesítve rendszeres, szabályozott támogatással finanszírozza az ellátást.
o
Az önkormányzat a már meglév feladatainak ellátására szerz dik civil szervezetekkel az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és költségvetési keret átadásával.
Nem ritka, hogy a tudatos „civil-politikát” folytató önkormányzatok mintegy kétlépcs s rendszerként m ködtetik a fenti két megoldást. Jellemz en néhány évi lazább együttm ködést követ en, annak tapasztalatait felhasználva kötnek ellátási szerz dést a civil szervezetekkel. Bár az önkormányzatok számára is kívánatos volna a civil szervezetekkel felépített kapcsolatok er sítése, hazánkban ez még els sorban csak a kapcsolatfelvételre, eseti kommunikációra korlátozódik, s kevésbé a feladatellátásra. Az önkormányzatok a lehet ségeikhez képest támogatják a szervezeteket, ám a "kiszerz déses” forma a legkevésbé elterjedt. •
Önkormányzati támogatás, forrásgy jtés
A helyi civil szervezeteknek az önkormányzat a legbiztosabb támogatója, a szféra bevételei túlnyomó részt az önkormányzatoktól származnak. Az önkormányzatok leggyakoribb támogatási formái: költségvetési támogatás, pályázati alapok, ingyenes vagy kedvezményes ingatlan bérbeadás, természetbeni támogatások, helyi lapban és önkormányzati honlapon való megjelenés. Fordított irányú, de szintén forrásokhoz köthet kapcsolat a költségvetési intézmények civil szervezeten keresztüli finanszírozása. Az alapítványi szektoron belül nagy számban találhatunk olyan kis, egycélú szervezeteket, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatá-
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 6/17
sára jöttek létre. Ezen szervezetek célja jellemz en az adott költségvetési intézmény forrásainak kiegészítése, illetve az ennek érdekében szervezett adománygy jtés. Ez a forma els sorban az oktatásügyben és az egészségügyben népszer . 2.1.3. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti szoros együttm ködés feltételei Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 8. §. (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervez d közösségeinek a tevékenységét, együttm ködik e közösségekkel. A civil szervezetek munkájának koordinálása, összefogása és támogatása tehát jogszabályban rögzített kötelezettsége az önkormányzatoknak. Az egyes feladatokhoz kapcsolódóan azonban egyedileg szükséges kialakítani a hozzájuk kapcsolódó mechanizmusokat: a folyamat lefutását és rendszerét, az érintettek körét, a konkrét feladatokat, illetve a hozzájuk kapcsolt felel söket. Az alábbiakban a 2.1.2. pontban ismertetett kapcsolódási formák mentén határozzuk meg az együttm ködés feltételeit. •
Döntés-el készít tevékenység
Miután kiválasztásra került az adott döntéshozatali folyamatban érintett, abba bevonandó civil szervezetek köre, meg kell határozni a bevonás mértékét és mikéntjét, azaz
•
o
mely lépésben kívánja az önkormányzat az együttm ködést er síteni a kiválasztott civil szervezetekkel: például még a döntés el készítése során vagy csak közvetlenül a döntés jóváhagyása el tt,
o
mit jelent pontosan a szervezet bevonása: az önkormányzat javaslatot vár a partnert l vagy csak a meglév tervezet véleményezését, kötelez vagy opcionális a véleményezés lehet sége stb.
Lakosság tájékoztatása
A döntés-el készít tevékenységhez hasonlóan az együttm ködés feltétele itt is az átgondolt, jól kialakított és alkalmazott folyamat. Ezen belül minden esetben egyedileg mérlegelend a o
tájékoztatás célcsoportja, illetve a velük leginkább kapcsolatba kerül civil szervezetek kiválasztása,
o
kommunikáció tárgyának, céljának és formájának rögzítése.
Annak érdekében, hogy a civil szervezet által átvállalt tájékoztatás ne csupán kiegészítse, de adott esetben helyettesíteni is tudja az önkormányzatot e feladat ellátásában, írásos formában rögzíteni szükséges a civil szervezet és az önkormányzat közötti, a tájékoztatásra vonatkozó feladatmegosztást és kölcsönös elvárásokat, illetve vállalásokat. •
Feladatellátás
Abban az esetben, ha az önkormányzati feladatok, szolgáltatások ellátásába az önkormányzat be kívánja vonni a civil szférát, feltétlenül szükséges a saját szervezetét is ehhez igazítania. Meg kell találni, hogy mely szervezeti egység feladatkörébe tartozzon pl. a nonprofit szférával kapcsolatos szerz déskötés, kapcsolattartás, az esetleges viták kezelése. A feladat-ellátás átadásához mindenképpen szükséges, hogy az önkormányzat olyan módon specifikálja az ellátandó feladatokat, hogy azok alapján a civil szervezet kötelezettségei egyértelm ek legyenek. Ez segíti a szervezet munkáját is, és megalapozza a kés bbi ellenrzéseket is.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 7/17
Szerz déskötéskor tehát az alábbi pontokat célszer rögzíteni: o
mennyiségi (kapacitás) és min ségi elvárások,
o
az egyes szervezeti egységek hozzájárulása a mennyiségi és min ségi elvárások teljesítéséhez (hol van szükség vagy lehet ség a hatékonyság javítására),
o
az önkormányzat által elvárt mennyiségi és min ségi követelményekhez szükséges feladatelemek, illetve az ezekhez kapcsolódó, szervezeti egységenként meghatározott er források,
o
a felel sség számonkérésének módja, rendje, ösztönz i,
o
a szolgáltatások el állításához szükséges er források „bekerülési ára”. Természetesen ehhez ismerni kell az adott feladat kapacitás- és költségérzé1 kenységét, a feladat-ellátásához tartozó költségelemek viselkedési módját .
Célszer az önkormányzatnak az együttm ködést szabályozó megállapodásban, szerz désben rögzíteni a civil szervezet éves beszámolási kötelezettségét és annak tartalmát is, hiszen a közpénzekkel való elszámolás csak részben oldható meg azáltal, hogy a szervezetek elszámolnak a rájuk bízott vagyon alakulásáról, és a tárgyévben részükre biztosított el irányzatok felhasználásáról. Az elszámolás részeként az érintetteknek be kell mutatniuk a tevékenységüket is, vagyis, hogy az elköltött el irányzatok fejében milyen értéket adtak át az állampolgároknak, a közösségnek. •
Önkormányzati támogatás, forrásgy jtés
A civil szervezetek finanszírozása akkor lehet igazán hatékony, eredményes a szervezetek számára is kielégít , ha annak rendszere o
a forrás-elosztás tekintetében átlátható és
o
a rendszer m ködését, a támogatások rendszerességét tekintve pedig kiszámítható.
Annak érdekében tehát, hogy a civil szervezetek támogatását célzó források elérjék céljukat, ki kell alakítani a forráselosztás kiszámítható és áttekinthet rendszerét, s egyben az igazságos és hatékony pénzfelhasználást.
2.2.
Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra kapcsolatának lehet ségei
2.2.1. Helyi vállalkozások, gazdasági társaságok típusai Egy önkormányzat területén nagyon sok kisebb-nagyobb vállalat, vállalkozás m ködhet, munkahelyeket teremtve ezzel a lakosság számára és bevételt az önkormányzatnak (iparzési adó formájában). A vállalkozói szféra tagjait két f csoportba sorolhatjuk alapvet en az alapítás körülményei és a tulajdonosok függvényében:
1
•
Helyi vállalkozások, melyek az önkormányzattól függetlenül jöttek létre, s els dleges köt désük a településhez/kerülethez a fizikai elhelyezésükb l adódik.
•
Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, melyeket – amint arra nevük is utal – az önkormányzat hozott létre valamely önkormányzati feladat ellátására.
A szolgáltatások egységköltségei a szolgáltatás mennyiségének változásával arányosan, vagy valamely más törvényszer ség szerint változnak.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 8/17
A helyi vállalkozások – bizonyos esetekt l eltekintve – meglehet sen mobilnak tekinthet k. Ha nem kedvez ek a feltételek számukra, elköltözhetnek, így jelent s adóbevételt l, munkahely- és szolgáltatási lehet ségt l eshet el az önkormányzat. E veszélyt növeli a f városi kerületek egymáshoz viszonyított közelsége: az egyik kerületb l a másikba való költözés itt jóval egyszer bben megoldható, mint vidéken, nagyobb távolságok és fejlettségben, infrastruktúrában tapasztalt jelent sebb eltérések esetén. A vállalkozások esetében az önkormányzat olyan indirekt együttm ködést tud biztosítani, amely a vállalkozások m ködési környezetét javítja, a letelepedésüket el teremti. Ilyen területek: •
Infrastruktúrafejlesztés;
•
Közlekedésfejlesztés, beleértve a közösségi közlekedést;
•
Oktatásfejlesztés;
•
Közigazgatási eljárások fejlesztése;
•
Helyi vállalkozói érdekek képviselete.
Célszer tehát jó kapcsolatot ápolni a helyi – f leg nagyobb – vállalatokkal, és az ket érint döntések meghozatalába bevonni ket. Egészen más a helyzet az önkormányzat alapította gazdasági társaságokkal. Az esetükben nincs szó az elköltözés veszélyér l, azonban általában nem is nagyméret cégekr l van szó, melyeket meghatározott feladatok ellátására hozott létre az önkormányzat. Alapításukból és tulajdonosi szerkezetükb l, valamint az általuk ellátott feladatokból adódóan az együttm ködésük az önkormányzattal, valamint annak intézményeivel rendszeres és sokrét . 2.2.2.
Az együttm ködés célja és formája
A vállalkozói szférával való együttm ködés formáját és min ségét annak célrendszere határozza meg. Az együttm ködés célja sokrét lehet, s ez befolyásolja az együttm ködés formáját. Az együttm ködés idejét tekintve beszélhetünk állandó, illetve eseti együttm ködésekr l. Míg el bbi csoportba a stratégiai partnerséget, együttm ködési megállapodásokat, addig utóbbiba a konzorciális együttm ködéseket sorolhatjuk. A szabályozottság alapján lehet e kapcsolat formális, illetve informális. Az önkormányzat és a vállalkozói szféra együttm ködésének lehetséges céljai Munkahelyteremtés / megfelel munkaer fellelése
Fejlesztési források megszerzése
Településfejlesztés
Helyi vállalkozói kapcsolatok fejlesztése
Válságmenedzselés
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 9/17
•
Munkahelyteremtés / megfelel munkahely fellelése
Az állampolgárok irányában els dlegesen és legegyszer bben kommunikálható cél a munkahelyteremtés. Azáltal, hogy egy vállalkozás az adott településen/kerületben alakítja ki székhelyét és/vagy telephelyeit – tevékenységi kört l függ en – jellemz en munkahelyeket is teremt. Ennek f városi kerületek esetében – a könnyebb mobilitásból adódóan – alacsonyabb jelent sége van, mindazonáltal az alacsonyabb végzettség ek körében itt is kiemelt fontossággal bír a munkahely közelsége. Az önkormányzattal való együttm ködés a vállalkozónak is érdeke, tekintettel arra, hogy – helyismeretének és kapcsolatrendszerének köszönhet en – a városvezetés segítségére lehet a megfelel munkaer fellelésében. Az önkormányzat a helyi oktatási rendszeren keresztül el segítheti a nagyobb foglalkoztatók igényeihez illeszked képzések fejlesztését, illetve a pályaválasztáson keresztül a tanulók orientációját. •
Fejlesztési források megszerzése
A fejlesztési források megszerzése céljából született együttm ködések magukban foglalják a közös pályázat benyújtását, az öner megteremtését (vállalkozói t ke bevonását), valamint a források allokálását és végrehajtását. A fejlesztések önkormányzat számára biztosított hozadéka minden bizonnyal nem igényel b vebb kifejtést, hiszen a település/kerület folyamatos fejl dése, modernizációja napjaink alapvet elvárása, mely nagymértékben növeli annak elismertségét, pozitív megítélését. A fejlesztések a vállalkozások számára pedig azok jellemz en nagy volumenéb l adódóan jelentenek vonzó üzleti lehet séget. A nagyobb vállalkozásokkal együttm ködve az önkormányzatok a fejlesztés forrásait megosztva elvégezhetnek olyan pl. közlekedési csomópontot érint beruházásokat, ami egyaránt szolgálja a vállalkozás és település érdekeit. •
Településfejlesztés
A kedvez környezet megteremtése egyaránt érdeke az önkormányzatnak és a területén m köd vállalkozásoknak, hiszen a vonzó körülmények a lakosság megelégedettségét, illet2 ve a vállalkozások forgalmának növekedését eredményezik . A környezet részének tekinthet a termel tevékenységet szolgáló infrastruktúra fejlesztése mellett a oktatási, jóléti és kulturális szolgáltatások, illetve szórakoztatási lehet ségek fejlesztése. Sok esetben a multinacionális vállalatok a telephely kiválasztásakor mérlegelik, hogy az ide települ vezet k és családjuk számára milyen szolgáltatásokat, illetve feltételeket tudnak biztosítani. •
Helyi vállalkozói kapcsolatok fejlesztése
A helyi vállalkozókkal való együttm ködés a vállalkozói szféra fejlesztését is célozhatja, mert a helyi vállalkozói réteg er sítése a fent említett többi cél elérését is el segíti. A helyi vállalkozókkal való kapcsolatok fejlesztését többféleképpen is meg lehet valósítani:
2
o
a helyi beszállítói kapcsolatok fejlesztése, illetve a kiépített beszállítói kapcsolatok további er sítése,
o
a helyi vállalkozói közösség fejlesztése a vállalkozói képességek, a vállalkozók közötti kapcsolatrendszer, és az együttm ködés fejlesztése által.
Ha a vállalkozások által nyújtott szolgáltatások igénybe vev i – akár a település/kerület határain belülr l vagy kívülr l érkezett emberek – a környezetet vonzónak találják, szívesen térnek vissza oda.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 10/17
•
Válságmenedzselés
Szerencsére – a körülményekb l adódóan – ritkábban el térbe kerül cél a krízishelyzetek közös kezelése, mely mind az önkormányzat, mind a vállalkozói szféra ehhez kapcsolódó feladatait megkönnyíti, a meghozott lépések és intézkedések eredményességét és hatékonyságát növeli.
2.2.3. Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra közötti szoros együttm ködés feltételei Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra szoros, tartós és eredményes együttm ködésének két alapvet feltétele a vállalkozóbarát önkormányzat és az „önkormányzatbarát” vállalkozó. Azaz kölcsönösen egymásra találó érdekek, s a két fél együttm ködési készsége nélkül nem tud ténylegesen m köd képes lenni e két szféra kapcsolata. Az alábbi ábra szemlélteti az önkormányzat, illetve a vállalkozói szféra részér l a másik fél irányában megfogalmazott igényeket, elvárásokat. Az önkormányzat és a vállalkozói szféra egymással szemben támasztott elvárásai Önkormányzat részér l megfogalmazott igények A település gazdasági m köd képessége fennmaradásának biztosítása. A településanyagi és „természetbeni”támogatása (útépítés, sportklubok, alapítványok stb.). A politikai elit számára támogatás (pl. kampány során, kedvezmények biztosítása stb.)
Vállalkozói szféra részér l megfogalmazott igények Kedvez gazdasági környezet biztosítása a helyi vállalkozások számára (alacsony ipar zési adó, vállalkozóbarát szabályok stb.) Részesedésa jelent s bevételekkel kecsegtet önkormányzati beruházásokból. A gazdaság változásaival szembeni tolerancia(pl. létszámleépítések, új technológiák). Politikai támogatottság a gazdasági szerepl k lobbytevékenysége során.
Az, hogy egy önkormányzat mennyiben mondható vállalkozóbarátnak, részben küls adottságoktól, részben viszont befolyásolható tényez kt l függ. Adottságnak kell tekintenünk a település/kerület elhelyezkedését, és a társadalmi, kulturális, természeti er források rendelkezésre állását, valamint – középtávon – az infrastruktúra színvonalát. A befolyásolható tényez k között els helyen a rugalmasság, vállalkozókkal szembeni nyitottság, valamint a kedvez szabályozási környezet említend . Emellett – a közvetlen együttm ködés során – el nyként értékelik a helyi gazdasági szféra tagjai, ha az önkormányzat megbízható fizet partner és kiszámítható befektet . A fentieken túl jelent s szerepet kapnak az önkormányzat által a vállalkozóknak biztosított kedvezmények, melyek jellemz en közvetett támogatásban nyilvánulnak meg. Ide sorolhatjuk a kedvezményes telekhez jutást, az ipari parkot, valamint az alacsony ipar zési adót vagy adófizetési moratóriumot.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 11/17
A hosszú távú együttm ködést szolgálják a gazdaságfejlesztési programok, a településmarketing kidolgozása, valamint a térségi társulásokban való részvétel. De amint fent említettük, a sikeres együttm ködéshez nem elegend csupán az önkormányzat pozitív hozzáállása, a vállalkozói szféra tagjainak nyitottsága is szükséges. Ennek legf bb megnyilvánulása a megbízhatóság: a törvényes m ködés és a megbízások teljesítése. Az önkormányzat szempontjából „jó” egy vállalkozó, ha az huzamosabb ideje a településen/kerületben tevékenykedik (kiszámíthatóság), valamint sok helyi lakost foglalkoztat.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 12/17
3.
Helyzetelemzés
3.1. Budapest F város XX. kerület Önkormányzata és a kerületi civil szervezetek együttm ködése A XX. kerületben igen gazdag a civil élet, az önkormányzatnak jelenleg 98 szervezettel van kapcsolata. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat közel 50 esetben szoros és rendszeres (az önkormányzat helyet biztosít a szervezetek számára, a civilek meghívják az önkormányzatot a programjaikra, tevékenységükr l beszámolót küldenek), míg a szervezetek másik fele csak bejelentkezett az önkormányzatnál. A civil szervezetek közül az önkormányzat 4 szervezettel kötött együttm ködési megállapodás, melyek a szociális ellátás és a gyermekvédelem területén tevékenykednek. A kerületi civil szervezetek tevékenysége szerteágazó. Sok például az olyan hagyomány rz alapítvány, amely a kerület történelmét, vagy híresebb lakójának emlékét ápolja. Általában elmondható, hogy a kerületi szervezetek között jelent s súlyt képviselnek a valamilyen módon (pl. életmód vagy szabadid területén) az ifjúsággal foglalkozó szervezetek. Szintén számottev az egészségüggyel foglalkozó (rákbeteg, cukorbeteg, stb.) és az egy-egy szociális témát felkaroló alapítványok, egyesületek száma (nyugdíjas szervezetek, hátrányos helyzet eket támogató szervezetek, stb.), valamint a sport, egészségmeg rzés területén tevékenyked szervezetek száma. De találhatóak a kerületben a környezetvédelemmel és kultúrával foglalkozó szervezetek is. Az önkormányzatnak nincs olyan írásos civil stratégiája, mely meghatározná az önkormányzat civil szervezetekkel való kapcsolatát. Bár az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a civilekkel történ kapcsolatok ápolására, a kapcsolatok célja, tartalma és formája nem végiggondolt, hanem pusztán a korábbi években kialakult szokásokon alapszik. (A civil stratégia kialakításának igénye felmerült már – az alább említett – Civil Fórumon, de a jól m köd gyakorlat miatt egyel re még nem fordított senki id t és kapacitást egy el terjesztés elkészítésére.) Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kommunikáció jónak mondható. Nem csupán a hivatalos út áll a felek rendelkezésére, hanem e-mail-en, telefonon is tartják a napi kapcsolatot szükség esetén. Az önkormányzatot els sorban a civil tanácsnok személyesíti meg, tartja a kapcsolatot a szervezetekkel és jelent így egyben hidat az önkormányzat és a civilek között. A civil tanácsnok nem az önkormányzat alkalmazottja, hanem a képvisel testületi tagok közül kerül ki. Az önkormányzatnál civil referens nincs. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának – a különböz kommunikációs csatornák mellett – egyik f pillére a Civil Fórum, amely során a civil tanácsnok évente 3-5 alkalommal találkozik a kerületi, vagy kerületi köt dés civil szervezetek vezet ivel. Azon túl, hogy fórumon a szervezetek tájékoztatást kapnak az önkormányzat tevékenységér l, valamint az új szervezeteknek lehet ségük van a bemutatkozásra, a találkozók során egy-egy témát részletesebben is körbejárnak a résztvev k, legtöbbször a meghívott vendégek el adása, majd azt követ kötetlen beszélgetés segítségével. (Az szi fórum témája például a fogyasztóvédelem lesz.) A civil szervezeteket – lehet ségeihez mérten – anyagi támogatásban részesülnek: évente egyszer a m ködési költségek fedezésére nem, hanem csak programok, rendezvények szervezésére pályázhatnak az érintett szervezetek. Az elmúlt id szakban az önkormányzat rendelkezésére álló pénzügyi források növekedtek, a hivatal legutóbb közel 2 millió forinttal tudott támogatni közel 40 szervezetet. Egy meghatározott adatlapon benyújtott pályázatokat a civil tanácsnok összegzi, mely alapján javaslatot tesz rendelkezésre álló keret szétosztására. A frakciók képvisel inek el zetes egyeztetését követ en a támogatások mértékét a Kép-
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 13/17
visel testület szavazza meg. Az odaítélt támogatásokról a civil szervezeteknek el kell számolniuk, a támogatások felhasználásáról való beszámolás az éves költségvetési beszámoló részét képezi. A gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatások elaprózottak, s emiatt számos esetben inkább eszmei, mint gyakorlati értéke van (pl. 20-30 ezer Ft összeg támogatások) Az anyagi támogatás mellett az önkormányzat infrastrukturális támogatást is nyújt a civil szervezetek számára: bármely civil szervezet igényelhet helyet programjaihoz a kerületi Civil Házban, emellett a Csili M vel dési Központban is el fordulnak civil rendezvények. Az idén felújított Civil Házban a civil szervezetek rendezvényei mellett, a frissen felújított épületszárnyban, és ezáltal kissé szeparáltan, a kisebbségi önkormányzatok is helyet kaptak. Mindezek mellett a Civil Ház a Civil Fórumnak is helyszínt biztosít. Az anyagi és infrastrukturális támogatáson túl az önkormányzat a pályázati lehet ségek kihasználásában is (adott esetben a pályázat elkészítésében való támogatással), valamint az akciók és programok szervezésében (akár meghívók megfogalmazása, stb.) is segíti a civil szervezeteket. Ez utóbbi szakmai támogatást azonban csak abban az esetben nyújtja az önkormányzat, ha azt az adott civil szervezet igényli. Mindezek mellett a civil szervezetek is részt vesznek az önkormányzat által szervezett programokon és akciókban is (pl. lomgy jtésben, park takarításban, stb.). Kevéssé jellemz még a kerületben valamely, az önkormányzat által ellátandó kötelez vagy önként vállalt feladat ellátásáról való szerz déskötés a civil szervezetekkel. Mindössze 4 olyan szervezet van, amelyekkel az önkormányzat ellátási, vagy támogatási szerz dést kötött. (A Keresztény Advent Közösség által a kerületben m ködtetett Hajléktalanok nappali meleged jének m ködését az önkormányzat – a lehívható normatíván túl – átadott pénzeszközökkel, és infrastrukturális támogatással biztosítja. Az S.O.S. Krízis Alapítvánnyal és az Anyaoltalmazó Alapítvánnyal az önkormányzatnak határozatlan idej ellátási szerz dése van, míg a családi napközit üzemeltet Csipet Csapat Családi Napközivel – mivel az önkormányzatnak is van saját napközis szolgáltatása – csak támogatási szerz dést kötött a Hivatal.) A kerület jelenlegi gyakorlatában a civil szervezetek döntéshozatali folyamatokba történ bevonása biztosított: az önkormányzat minden bizottságában van egy-egy civil képvisel tanácskozási joggal, akik ezáltal véleményt formálhatnak az ket érint kérdésekben a döntéshozatal minden szakaszában (a döntés-el készítésben, a döntésben, és a tájékoztatásban is). Ám míg bizottsági tagsággal a döntéshozatalban való részvétel elvileg biztosított, a gyakorlatban a Képvisel testület elé kerül ügyekr l – a pusztán bizottsági döntést igényl ügyekkel ellentétben, amely során az el terjesztéseket írásban eljuttatják a bizottsági tagokhoz – nem jutnak el el zetesen információk a civil tagokhoz, így azok csak a helyszínen formálhatnak véleményt. A bizottságok civil tagjai a Civil Fórum el tt beszámolnak munkájukról. A civil tagok – a lelkesedés apadása, vagy egyéb okok miatt – általánosságban két évente változnak a bizottságokban.
3.2. Budapest F város XX. kerület Önkormányzata és a vállalkozói szféra együttm ködése A XX. kerületben 1999 és 2005 között mintegy 14,32%-kal n tt a m köd vállalkozások 3 száma, mely így 2005-ben 5278 volt . Ez a növekedés az ugyanezen id szakban mért f városi átlagnál (19,48%) alacsonyabb volt. A f város átlagértékét tekintve területarányosan 252-vel több, népességarányosan viszont 1554-gyel kevesebb vállalkozás m ködött Pesterzsébeten. A kerületi vállalkozások száma a f városban m köd összes vállalkozás keve-
3
Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 14/17
sebb mint 3%-át tette ki, mely szám a többi kerülethez viszonyítva alacsony vállalkozási aktivitást mutat. Az alacsony vállalkozói aktivitás egyik oka, hogy kevés a korszer vállalkozások betelepítésére alkalmas terület a kerületben. A kerületben klasszikus ipartelep, ipari park nincs, a régi gyártelepek helyén lakóparkok épülnek. A Soroksári út mentén kis létszámmal m ködnek még kisebb telepek, de a kisebb ipari üzemek, vállalkozások többsége szétszórtan, hagyományos ingatlanban m ködik. A kerület cégeinek helyet adó irodaházak száma is alacsony. A megfelel terület hiányán túl a kerület kedvez tlen gazdasági és versenyképességi adottságai, valamint az önkormányzatot, a vállalkozásokat és a lakosságot egyaránt sújtó t keszegénység, és az alacsony küls beruházási aktivitás is akadályozza a vállalkozások m ködését. Az önkormányzatnak – a civil szervezetekkel ellentétben – a helyi vállalkozásokkal jellemz en csak érint leges, eseti kapcsolata van, a polgármester a nagyobb beruházások és fejlesztések esetén veszi fel a kapcsolatot – legtöbbször hivatalosan, de kevésbé formálisan – az érintett vállalkozásokkal. A vállalkozásokkal való kapcsolat er sítése érdekében tavaly év végén a vállalkozások napja alkalmából az önkormányzat a „Kerület aranykez mestere” díjat alapított kifejezetten olyan kisvállalkozások és kisiparosok számára, akik több évtizede közmegelégedettségre és megbízhatóan végzik munkájukat. A díjra a lakosság jelölhetett, valamint maguk a mesterek jelentkezhettek. A gazdasági társaságokat vizsgálva nem feledkezhetünk meg az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokról, melyb l a legjelent sebb az Integrit XX. Kft. Tevékenységi köre szerteágazó, az önkormányzati tulajdonú lakások és a Kis-Duna partján lév csónakházak karbantartásán, értékesítésén vagy bérbeadásán túl a Civil Ház, a Jégcsarnok és a kerületi uszoda üzemeltetése is a társaság feladataihoz tartozik. E társaság – tulajdonosi szerkezetéb l adódóan – sajátosan szoros kapcsolatban áll az önkormányzattal. Ennek legf bb megnyilvánulása az önkormányzati feladatok ellátása, a költségvetési támogatás, valamint az ehhez és a m ködéshez kapcsolódó beszámolási kötelezettség.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 15/17
4.
Fejlesztési javaslatok
Budapest F város XX. kerületi Önkormányzata számos érintettet számlál, melyek közül kiemelt jelent sége van, illetve lehet a civil és a vállalkozói szférának. Míg a civil kapcsolatok terén számos együttm ködési lehet séget véltünk felfedezni, addig a helyi vállalkozásokkal kapcsolatban kevesebb információhoz jutottunk – vélhet en a kapcsolat alacsonyabb aktivitásából adódóan. Az alábbiakban fejlesztési javaslatokat fogalmazunk meg a civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésére, valamint az ebb l adódó lehet ségek kiaknázására. •
Civil stratégia kialakítása
A jelenlegi jól m köd gyakorlat ellenére indokoltnak tartjuk a civilekkel való kapcsolat és együttm ködés újragondolását, majd ezt követ en egy civil stratégia kidolgozását, mely egyben tartalmazná az önkormányzat civilekkel kapcsolatos céljait és szemben támasztott elvárásait. Egy részletesebb koncepció tartalma az alábbi lehet:
•
o
A civil koncepció szükségessége, el zmények.
o
Értékek és elvek.
o
A civil koncepció célja, feladata (f célok vertikális és horizontális bontásban).
o
A civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba.
o
Kommunikáció, együttm ködés, partnerség (kommunikáció formái, az együttm ködés nyilvánossága, a hivatal civil területért felel s munkatársa, az együttm ködés lehet ségei az egyes szakterületeken).
o
Feladatvállalás.
o
A civil szervezetek és közösségek támogatása (pénzügyi támogatások, szolgáltatások, támogatások odaítélésének és igénybevételének keretei).
o
A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése.
Civil szervezetek támogatási rendszerének újragondolása
A jelenlegi finanszírozási gyakorlat, miszerint a rendelkezésre álló forrásokra pályázó civilek szinte mindegyike kap is támogatást, nem készteti fejl désre a szervezeteket. Jellemz en nagyon sok szervezetnek jut egy kevés forrás, ami jelent sebb ötletek, fejlesztések megvalósításához mindazonáltal nem elég. Amennyiben a támogatások egy-egy – a civilekkel közösen kiválasztott – téma köré csoportosulnának, s az adott évben az e területen tevékenyked szervezetek élveznének prioritást, úgy lehet ség nyílna egy-egy téma elmélyültebb fejlesztésére, abban érdemi el relépésekre. Amennyiben ez a fókuszterület évr l-évre változik, akkor id vel minden szervezet „sorra kerülhet”, így nem érheti az a vád az önkormányzatot, hogy bizonyos témákat hanyagol másokkal szemben. •
Együttm ködés szervezeti hátterének b vítése
Megfontolásra javasoljuk, hogy amennyiben az önkormányzat egy, a jelenleginél komolyabb együttm ködést képzel el a jöv ben a civil szervezetekkel, akkor javasolt egy referensi munkakör kialakítása a kapcsolattartás és egyéb kapcsolódó feladatok ellátására. Egyetlen személy, a civil tanácsnok, csupán töredékét képes ellátni azon feladatoknak, melyeket az önkormányzat és a civil szervezetek közötti széleskör kapcsolat igényel.
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 16/17
Több önkormányzat esetében úgynevezett Civil Szolgáltató Iroda m ködik, ami azon túl, hogy információs központként és a szervezetek napi m ködését támogató szervezetként m ködik, egyben inkubátor funkciót is betölt a frissen alakult, kicsi civil szervezetek számára. •
Vállalkozói szférával kiépített kapcsolatok élénkítése
Bár jelenleg a helyi vállalatokkal nem ápol mélyebb kapcsolatokat az önkormányzat, mindenképpen megfontolandónak tartjuk a civil szférához hasonlóan a vállalati szférával is a mélyebb együttm ködés kialakítását. A vállalkozói szférával ápolt kapcsolatok tudatos és következetes kezelése nagymértékben hozzájárulhat a kerület hosszú távú fejl déséhez. Ennek két – eltér jelleg elemét – emeljük ki:
•
o
Helyi kisebb vállalkozások támogatása: els sorban munkahelyteremtés, másodsorban a helyben rendelkezésre álló szolgáltatások körének b vülése szempontjából jelent el nyt az állampolgárok, s ily módon az önkormányzat számára. Ennek els lépése lehet a kerület honlapján a helyi cégek, mesteremberek elérhet ségének felt ntetése (cégjegyzék), ezzel is ösztönözve a lakosokat, hogy a helyi vállalakozásokat keressék a különböz szolgáltatások tekintetében.
o
Stratégiai együttm ködés a kerületben m köd nagyvállalatokkal els sorban fejlesztési, beruházási kérdésekben. Az ilyen típusú együttm ködés látványos eredményeket eredményezhet.
Helyi vállalkozók együttm ködésének fejlesztése
A helyi vállalatokkal, vállalkozókkal való önkormányzati kapcsolatok er sítése mellett érdemes fejleszteni a helyi vállalatok, vállalkozók egymás közötti kapcsolatát, együttm ködését is a kerületi vállalkozói szféra meger sítése érdekében. A helyi vállalkozók együttm ködését az alábbiakkal lehet el segíteni:
•
o
Beszállítói kapcsolatok er sítése: a vállalatok, vállalkozások m ködésének kiszámíthatóságát és telephelyük kerületben maradását er síti. A beszállítói kapcsolatrendszerek kialakítása során érdemes lehet akár más, szomszédos kerületekkel is együttm ködni.
o
Helyi vállalkozók közötti kapcsolatok er sítése helyi klaszterek kialakításával, önszabályozás er sítésével, az önkormányzatok és a vállalkozások által kezdeményezett programok indításával (pl. köztisztaság javítására, iskolák fejlesztésére, játszóterek felújítására, közös kiadványok támogatására).
Az oktatás, feln ttképzés fejlesztése a helyi vállalkozói igényekhez illeszkedve
A helyi vállalkozások er sítéséhez, és kerületben tartásához elengedhetetlen, hogy a vállalatok és vállalkozások számára megfelel számú és képzettség munkaer álljon rendelkezésre, lehet leg a kerületi lakosság között. A megfelel képzettség munkaer biztosítása érdekében az önkormányzat – a lehet ségeihez mérten – el segítheti a helyi vállalkozói igények kielégítéséhez szükséges képzések és oktatások fejlesztését a kerületben az alábbiakkal: o
a kerületi munkalehet ségek és a helyi vállalkozások aktuális álláslehet ségeinek bemutatása (pályaorientáció során),
o
kerületi állásbörze szervezése,
o
helyi érdekek képviselete a térségi szakképzésben (TISZK),
o
ösztöndíjak kialakítása (akár vállalkozásokkal együtt),
o
tehetséggondozás,
Budapest F város XX. kerület — A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa 17/17
•
o
helyi vállalkozások bevonása szakmai gyakorlati helyek biztosításához,
o
feln ttképzési lehet ségek bemutatása,
o
állástalanok folyamatos tájékoztatása az átképzési lehet ségekr l,
o
álláshirdetéseknek ingyenes felület biztosítása (helyi újságban, önkormányzati portálon).
Vállalkozói ismertek, a vállalkozások m ködtetéséhez szükséges tudás fejlesztése
A kerületi vállalkozói szféra meger sítéséhez nélkülözhetetlen a vállalkozók vállalkozási ismereteinek b vítése, a vállalkozásokhoz szükséges ismeretek átadása, mindebben az alábbiakkal az önkormányzat is támogathatja a vállalkozásokat: o
ingyenes, vagy önköltség alapú képzések biztosítása a helyi vállalkozások részére a vállalkozási ismeretek b vítése céljából,
o
helyi tájékoztatás a vállalkozásokat érint jogszabály-változásokhoz kapcsolódóan,
o
fórumok, találkozók szervezése a fontosabb hatóságokkal (APEH, ÁFSZ, OEP, ONyF, ÁNTSZ, VPOP, MKEH, stb.) a vállalkozások tájékoztatása és kérdezési lehet ség biztosítása érdekében.
