Bihari Iskolaszövetség Kistérségi Fejlesztési Terve (javaslat)

Bihari Iskolaszövetség Kistérségi Fejlesztési Terve (javaslat)

Készítették: Seres Zsuzsa Vass Mária Zsilinyi László Biharkeresztes, 2006. június 15. Készült a HBM Közoktatási Közalapítvány támogatásával

A Bihari Iskolaszövetség fejlesztési terve

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Annotáció

3

1.1.A fejlesztési terv előkészítéséhez szükséges munkálatok

5

1.2.A megvalósításhoz szükséges konkrét tevékenységek

6

2. A Bihari Iskolaszövetség bemutatása

7

2.1. A Bihari Iskolaszövetség célja

7

2.2. A Bihari Iskolaszövetség jogállása és tevékenysége

7

2.3. A Bihari Iskolaszövetség küldetése

14

2.4. A Bihari Iskolaszövetség tagsága

15

2.5. A szövetségben végzett szakmai tevékenységek

21

3. A bihari térség demográfiai és intézményi felmérése

23

3.1. Demográfiai jellemzők

24

3.2. Az intézmények erőforrásainak a felmérése

28

3.3. A tagintézmények által megnevezett fejlesztendő területek összesítése

34

3.4. A Bihari Iskolaszövetség SWOT elemzése

36

4. Átfogó oktatáspolitikai koncepciók

40

4.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv II.

40

4.2. A HBMO Közoktatási Fejlesztési Terve

42

5. A Bihari Iskolaszövetség céljai

43

5.1. Hosszútávú, átfogó célok

43

5.2. Javasolt tevékenységek az oktatáspolitikai célokhoz igazodva

43

6. Konkrét programjavaslat

45

6.1. Kérdőíves megkérdezés

45

6.2. Konkrét feladatot vállaló intézmények

51

6.3. Javasolt szervezeti munkaformák

55

6.4. Források

56

7. Mellékletek

57


3

ANNOTÁCIÓ

A Bihari Iskolaszövetség vezetősége szükségesnek találta a bihari-bihori térség pedagógiai innovációinak feltárását, a kistérségi szakmai műhelyek programjainak előkészítését, a kistérségi pedagógiai szakmai fejlesztési stratégia elkészítését a Bihari Iskolaszövetség tagintézményei számára. Az iskolaszövetség szakmai munkája a bihari térség pedagógusainak fejlődését, a tanulók fejlesztését szolgálja 50 tagiskolával, összesen 20043 fő tanulói létszámmal. Az iskolaszövetség elfogadta azt a koncepciót, mely négy évre (2002-2006) meghatározta a szervezet szakmai működését az oktatás fejlesztése érdekében: 1. 2. 3. 4.

Korszerű oktatási módszerek és ismeretek közvetítése A nemzetiségi oktatás segítése Szervezetfejlesztés Integrációs nevelés a hátrányos helyzetű, roma és a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében


4

Célkitűzés, hogy az elkövetkező időszakra (2006-2010 évre) a kibővült tagsági létszámmal a szélesedő igényeknek és szakmai elvárásoknak az iskolaszövetség eleget tegyen. A szövetség vezetősége elő kívánja készíteni az elkövetkezendő 4 év munkáját azáltal, hogy az eddigi tapasztalatait kiegészíti intézményi felmérésekkel, helyzetelemzésekkel, statisztikai adatelemzésekkel. Fejlesztési stratégiát alakít ki, mely a szövetség jelenlegi 50 iskolájának pedagógiai – szellemi-módszertani innovációit feltárja, annak szakmai hozadékát beépíti konkrét programelemeken keresztül a cselekvési tervbe. A fejlesztési stratégia elkészítésének szükségességét indokolja: Az iskolaszövetség tagjainak száma évente bővül. Az iskolaszövetség tagintézményei közötti együttműködés évről évre nő. A közös programok megvalósításában az intézményi aktivitás fokozódik. A tagintézmények pedagógiai szakmai igényei intézményenként és településenként eltérőek. Szükséges olyan szakmai elképzelés kialakítása, amelynek megvalósítását a tagintézmények többsége magáénak elfogad, amelyben az intézmények konkrét feladatot vállalnak, a programok megvalósítására, az anyagi forrásának megteremtésére is közös erőfeszítéseket tesznek. A program átfogó célja: A pedagógusok szakmai, módszertani kultúrájának megújítása által a tanulók eltérő képességeiből és szocializációs hátrányaiból fakadó tanulási eredmények közötti különbségek csökkentése. A tanulás eredményességének a növelése, a hátrányos helyzetű tanulók – különös tekintettel a roma tanulók körében esély teremtése mind a további tanulási tevékenységekhez, mind a majdani sikeres munkába álláshoz. Az oktatási-nevelési intézmények településszintű kultúra és hagyományápoló szerepének növelése. A program közvetlen célja: A szövetség tagjai körében a pedagógiai innovációik, intézményi aktivitások, pedagógiai igények, képzési - közösségi – kulturális - hagyományápoló tevékenységek feltárása. A bevált gyakorlatok bemutatása. Az innovatív tevékenység közös fejlesztő erejének bemutatása és kihasználása a további szakmai fejlődési utak bemutatásával. Az aktivitás fokozása az inaktív intézmények felé annak érdekében, hogy: -

a pedagógusok módszertani ismereti megújuljanak,

-

a tanítás hatékonysága növekedjék,

-

a gyermekek tanulást segítő képességei fejlődjenek,

-

a gyermekek iskolai kudarca csökkenjen,

-

a gyermekek hátrányos helyzetéből fakadó különbségek csökkenjenek,

-

az esélyek növekedjenek a sikeres tanuláshoz,

-

a szövetség tagjai között elmélyüljenek a közösségi kapcsolatok,


-

5

a térség hagyományápoló, kulturális tevékenysége által a lakosságot megtartó erő növekedjék,

-

a nemzeti-etnikai kisebbséggel, a határon túli magyarsággal a kapcsolat tovább mélyüljön

-

a tagok körében a kezdeményezőkészség, a szövetség munkájában való aktivitás fokozódjon.

1.1 A fejlesztési terv előkészítéséhez szükséges munkálatok

1. Statisztikai felmérés készítése - helyzetelemzés A térség településeinek demográfiai mutatói, szociális helyzet, képzésfoglalkoztatottság, intézményi ellátottság szempontjából. A pedagógiai intézmények pedagógiai ellátottsága, pedagógus összetétele, gyermek-tanulói létszám, tanulói összetétel vizsgálata. 2. Erőforrás-felmérés A térség pedagógiai intézményeinek szakmai erősségeinek, innovációinak-feltárása, bemutatása, jó gyakorlatok összegyűjtése, az intézmények nevelési-oktatási, módszertani nehézségeinek vizsgálata. 3. Térségi intézményi SWOT-analízis készítése 4. Szakmai igényfeltárás Pedagógiai intézmények vezetőinek, pedagógusainak szakmai szükségleteinek a felmérése. 5. A szakmai térségi műhely számára átfogó és közvetlen szakmai célok meghatározása 6. Konkrét tevékenységek javaslatainak összeállítása a 2006-2010 évre 7. A fejlesztési terv javaslatát CD-n a tagság elé megvitatásra átadjuk.


1.2 A megvalósításhoz szükséges konkrét tevékenységek 1.

A mérőlap összeállítása az intézményi felméréshez. Felelős: Vass Mária tanár

2.

A mérőlapok eljuttatása az intézményekhez. Felelős: Biharkeresztes, Gimnázium

3.

A mérőlapok beérkeztetése. Felelős: Biharkeresztes, Gimnázium

4.

A mérőlapok kiértékelése Felelős: Vass Mária tanár

5.

Vezetői megbeszélések, interjúk lebonyolítása Felelős: Vass Mária, Seres Zsuzsanna, Zsilinyi László

6.

A fejlesztési stratégia dokumentációjának elkészítése Felelős: Seres Zsuzsanna, HBM Pedagógiai Intézet szakértője

7.

A dokumentáció előterjesztése a szövetség intézményei számára. (CD-n) Felelős: Szabó András a biharkeresztesi Gimnázium igazgatója

8.

A javaslatok rögzítése után a dokumentum véglegesítése. Felelős: Seres Zsuzsanna a HBM pedagógiai Intézet szakértője.

9.

A fejlesztési stratégia elfogadtatása a tagsággal.

6


7

2. A BIHARI ISKOLASZÖVETSÉG BEMUTATÁSA

A Bihari Iskolaszövetség székhelye 2.1. A BIHARI ISKOLASZÖVETSÉG CÉLJA (1) A szakmailag autonóm, sajátos arculatú intézmények gyakorlati és fejlesztési elképzeléseinek az összefogása. (2) A szövetségbe tömörülő autonóm nevelési-oktatási intézményeinek szakmai érdekképviselete. (3) Az egyéni tagok is az autonóm nevelési-oktatási intézmények érdekeit képviselik. (4) Együttműködés minden társadalmi szervezettel, melynek célkitűzései nem ellentétesek a szövetség céljával, működésével. (5) Segítségnyújtás, tapasztalatcsere, az egyedi kezdeményezések megismertetése a szövetséghez tartozó iskoláknak. (6) A kistérségi pedagógiai szakmai szolgáltatás helyi szervezése Elméleti és gyakorlati tapasztalatok összefogása, a bázisintézményhez tartozó iskolákban történő hasznosítása (közzététel, publikálás). 2.2 A SZÖVETSÉG JOGÁLLÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE (1) A szövetség jogállása: önálló jogi személy és közhasznú szervezet (2) A szövetség az alábbi főbb tevékenységeket végzi: a.

Rendszeres vezetői értekezletek szervezése.

b.

A szövetség érdekképviselete, szakmai-pedagógiai érdekvédelem biztosítása.

c.

Körzeti szakmai munkaközösségek működtetése.


8

d.

Továbbképzések, tanulmányi, kulturális és sportversenyek szervezése.

e.

Időszaki kiadvány megjelentetése.

f.

Pártatlan, megalapozott szakmai vélemény képviselete a helyi önkormányzatok és iskolafenntartók véleményének formálásához, kialakításához.

g.

Megrendelésre szakértők biztosítása.

h.

Szekciók működtetése.

i.

Pályázatok kiírása, közös pályázatok benyújtása.

j.

Szakmai értékelések, vizsgálódások megrendelése.

k.

Külföldi kapcsolatok és tanulmányutak létesítése.

l.

Bázisiskolaként a kistérség intézményeivel éves programtervezetet állítunk össze.

m.

Kistérségi informatikai rendszer kiépítése.

n.

Integrált nevelés.

o.

Kihelyezett tanácskozások a Bihari Kistérségi Iskolák egyikében.

(3) A szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§. c.) pontja szerint az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 4.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

5.

Kulturális tevékenység

6.

Kulturális örökség megóvása

10.

Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi érdekképviselet.

11.

Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

13.

Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. A TAGSÁGI VISZONY

A szövetségi tagsági viszony keletkezése (1) A szövetség tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll. (továbbiakban: tag). (2) Rendes tag jogi személy és pedagógus természetes személy lehet a működési terület közoktatási intézménye köréből (óvodák, iskolák, pedagógiai szolgáltató intézmények, szakfelügyelői és szakértői hálózatok és egyéb pedagógiai szervezetek.) (3) Pártoló tag lehet egyéb jogi és magánszemély. (4) A tagsági viszony – írásbeli belépési nyilatkozat alapján – a közgyűlés által történő jóváhagyással és a tagdíj befizetésével jön létre. Amennyiben az alapszabályban foglalt határidőig a tag a tagdíjat nem fizeti be, a tagsági viszony nem jön létre.


9

(5) A szövetség tagja belépési nyilatkozatában elfogadja az alapszabályt és vállalja a tagdíj rendszeres fizetését. (6) A „Régió és kistérségek a pedagógiai szolgáltatásban” című projekt Bázisiskolájához a magyarországi intézmények csatlakozhatnak.

A SZÖVETSÉG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE (1) Közgyűlés (2) Elnökség (3) Számvizsgáló bizottság (4) Szövetség elnöke (5) Szövetség alelnöke (6) Szövetség titkára A közgyűlés (1) A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll, amely a szövetségi élet minden kérdésében dönthet. (2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak: a.

az alapszabály elfogadása és módosítása;

b.

az éves költségvetés és program meghatározása és módosítása;

c.

az elnökség, a szövetség elnökének, a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása;

d.

az elnökség és a számvizsgáló bizottság éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, valamint a választási bizottság előkészítő munkájának és jelentésének jóváhagyása;

e.

tagdíj megállapítása;

f.

döntés tagfelvétel és kizárási ügyekben;

g.

döntés a szövetség egészét érintő, illetve mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal;

h.

a szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása.

(3) A közgyűlés nyilvános, melyen bárki részt vehet.


10 A közgyűlés működése

(1) A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy ülést tart. (2) A közgyűlést az elnök akadályoztatása esetén az elnökség hívja össze. A meghívókat az ülés előtt legalább 10 munkanappal kell kiküldeni. A meghívóknak tartalmaznia kell az ülés helyét, megkezdésének időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit. A meghívót ajánlott levélben vagy az átvétel igazolására alkalmas más módon kell kézbesíteni. (3) Az ülést össze kell hívni a tagok egyharmadának a napirendet is tartalmazó indítványára, az indítvány előterjesztésétől számított 10 munkanapon belül. (4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés változatlan napirenddel 1 órán belül összehívható. Ezen közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. (5) A közgyűlést az elnök, akadályoztatás esetén az elnökség által kijelölt tag vezeti. (6) A közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. (A jelenlévők több mint felének igen szavazata szükséges a döntések meghozatalához.) (7) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét – a szavazási arányt, a javaslat mellett és ellene, és a tartózkodásra leadott szavazatokat – és a hozott döntéseket határozatilag tartalmazza. A határozatokat évente emelkedő számsorrendbe kell meghozni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a szövetség elnöke köteles gondoskodni. (8) A jegyzőkönyvet az elnök, két rendes tag és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát a szövetség iratai között kell megőrizni. (9) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685.§. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a szövetség célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.)

Az elnökség

(1) Az elnökség a szövetség ügyintéző és képviseleti szerve. (2) Az elnökség héttagú, egy elnökből és hat tagból áll (öt fő magyarországi és két fő romániai tag). Az elnököt és az elnökség tagjait a közgyűlés nyílt vagy titkos szavazással 5 év időtartamra választja meg. (3) Az elnökség feladata: a.

gondoskodni a szövetség folyamatos működéséről;

b.

két közgyűlés között intézni a szövetség ügyeit;


11

c.

előkészíteni és végrehajtani a közgyűlés határozatait;

d.

gazdálkodni a költségvetési keretből;

e.

titkárt választ;

f.

a tagdíjkedvezményről dönt;

g.

az elnökség jogosult dönteni a támogatások (szolgáltatások) odaítélése, fenntartása és megvonása tárgyában;

h.

mindazon ügyek, amelyeket a jogszabály, illetve az alapszabály a hatáskörébe utal.

(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülést a szövetség elnöke hívja össze. A meghívókat az ülés előtt legalább 8 munkanappal korábban kell kiküldeni. A meghívóknak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat, és azok előadóit. A meghívót ajánlott levélben vagy az átvétel igazolására alkalmas más módon kell kézbesíteni. Az elnökség üléseit az elnök, távollétében pedig a kijelölt elnökségi tag vezeti. Az elnökségi ülésről emlékeztető készül, melyet az elnök és egy elnökségi tag hitelesít. Az emlékeztető alaki és tartalmi követelményeire a közgyűlési jegyzőkönyvre előírt szabályok az irányadók. (5) Az elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha a napirend közlésével két elnökségi tag együttesen vagy a számvizsgáló bizottság indítványozza. Az összehívásra ezekben az esetekben is a (4) pontban foglalt szabályok az irányadók. (6) Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább 3 tagja jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, vagy a kijelölt levezető elnök szavazata dönt. (7) Az elnökség évente egyszer beszámol a közgyűlésnek a szövetség gazdálkodásáról és munkájáról. (8) Az elnökség tagjai a szövetségben végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek, de költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. (9) A szövetség támogatásait, szolgáltatásait írásban vagy telefonon lehet igényelni. Az igényelt támogatásokról (szolgáltatásokról) nyilvántartást kell vezetni. A támogatás (szolgáltatás)biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról az érintett feleket a kézhezvételt követő 15 napon belül értesíteni kell. (10) Nem lehet az elnökség tagja az 1997. évi CLVI. Tv. 9.§. (1) bekezdésében foglalt korlátozás alá eső személy. (11) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685.§. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a szövetség célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.)


12 A számvizsgáló bizottság

(1) A számvizsgáló bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést és tájékoztatást kérhet. (2) A számvizsgáló bizottság 3 tagú, amely elnökből és 2 tagból áll, akiket a közgyűlés 5 év időtartamra választ. (3) A bizottság feladata a szövetség működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. (4) A bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülésről emlékeztető készül. Az emlékeztető tartalmi követelményeire a közgyűlési jegyzőkönyvben leírt szabályok az irányadók. (5) A bizottság tagjai közül a közgyűlés választja meg az elnököt. (6) A bizottság akkor határozatképes, ha legalább 2 tagja jelen van. A bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. (7) A számvizsgáló bizottság évente egyszer beszámol a közgyűlésnek a munkájáról. (8) A bizottság az ügyrendjét saját maga állapítja meg. (9) Nem lehet a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az 1997. évi CLVI. Tv. 9.§. (1) bekezdésében foglalt személy. A szövetség elnöke (1) A szövetség elnökét a közgyűlés az elnökség tagjaiból 5 év időtartamra választja meg. (2) Az elnök feladata: a. A közgyűlések közötti időszakban folyamatosan intézi a szövetség ügyeit és ellátja a szövetség képviseletét. b. Összehívja, előkészíti és vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit. c. A költségvetés keretein belül gondoskodik a szövetség könyveinek – számviteli, pénzügyi és egyéb iratanyagainak – szakszerű vezetéséről, ezen belül utalványozási jogkört gyakorol. d. A szövetség kiadványait kiadja. e. Képviseleti jogkörben aláírási jogot gyakorol. f. Mindazon ügyek, amelyet a jogszabály vagy alapszabály más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utal. (3) A közgyűlésnek az éves beszámoló keretében évente egyszer számol be a végzett munkájáról. (4) Az elnökség a szövetség egyszemélyi képviselője, képviseli a szövetséget bel- és külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, hatóságok és más szervek előtt. (5) Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. (6) Az elnök munkáját titkár segíti.


13 A szövetség alelnöke

(1) Az alelnököt az elnökség választja meg az alakuló elnökségi ülésen 5 évre nyílt szavazással. (2) Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait teljes körűen látja el. (3) Szervezi és irányítja a szövetség pályázati és pénzügyeit. A szövetség titkára (1) A szövetség titkárát az elnökség legfeljebb a saját mandátuma időtartamára választja. (2) A szövetség titkára lehet bármely pártoló tag vagy a szövetség tagjának képviselője. (3) Feladatait az elnök és az elnökség irányításával a szövetség székhelyén végzi. (4) A titkár feladatait egyébként az alapszabály és a jogszabály keretei között a szövetség elnöke határozza meg.

A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA (1) A szövetség vagyoni, pénzügyi forrásai a.

Tagdíjak

b.

Magán és jogi személyek hozzájárulásai

c.

Szakmai szolgáltatásokból származó bevétel

d.

Egyéb forrás (pl. pályázatok).

(2) A szövetség tagjai a tagdíjat az intézményi gyermeklétszám alapján fizetik. (3) A bankszámla feletti rendelkezési jog a.

a szövetség elnökét és egy elnökségi tagját, vagy

b.

két elnökségi tagot együttesen illeti meg.

(4) A szövetség pénzügyeinek és könyveinek vezetésére külön megbízás adható. (5) A szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja el, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordítja. (6) Számlavezető pénzintézet neve: Biharkeresztes és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet (7) A szövetség vagyona felett a rendelkezési jogot a közgyűlés által jóváhagyott keretek között az elnökség gyakorolja, és ennek megfelelően jogosult a vagyonnal kapcsolatos döntések meghozatalára.


14

2. 3. A Bihari Iskolaszövetség küldetése

A Bihari Iskolaszövetség tagsága hatékony együttműködést kíván megteremteni a kistérségi társulások vezetői, az önkormányzatok vezetői, az önkormányzatok, civil szervezetek oktatási-kulturális döntéshozói, a tagintézmények pedagógusai, szülők és a tanulók között. A pedagógusok és a gyermekek, tanulók, fiatalok számára olyan értékeket kíván közvetíteni, amely hozzájárul a kulturális együttműködés, a helyi demokrácia fejlesztéséhez, a kulturális és oktatási kapcsolatok elmélyítéséhez. A Bihari Iskolaszövetség tagsága kiemelt figyelmet fordít a pedagógusok szakmai fejlesztésének a támogatására, az igényeik által összeállított szakmai programok szervezése által. Fontosnak ítéli a gyermekek, tanulók, fiatalok egyenlő esélyeinek a megteremtését: -

a tehetségük gondozására;

-

az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciáik fejlesztésére;

-

a kölcsönös megbecsülés és tisztelet fő értékként való közvetítésére, elfogadtatására.

Kiemelten kezeli a népi hagyományok ápolását.


15

2.4. A Bihari Iskolaszövetség tagsága Neve

Címe

1.

„Tamási Áron” Általános Iskola Bors

3731 Bors, Nr.:197 Jud. Bihor Romania

2.

„Lónyai Tivadar” Általános Iskola

3.

Szentjobbi Általános Iskola

Biharszentjános, 3724 Sanion, út.27/A Jud.Bihor Romania Szentjobb 580, Bihor megye Romania

4.

Ady Endre Líceum

3700 Nagyvárad Moscovei u.1, Romania, Bihor megye

5.

„Juhász Gyula” I-VIII. Osztályos Iskola

Oradea str. Matei Corvin Nr.: 106/A

6.

Colegium National Emanuil Gojdu

3700 Oradea, Bihor str. Spiou Haret 3-5.

7.

Colegium National „Mihai Eminescu” Oradea, str Roman Ciorogalin úr. 18.

8.

Colegiul Thenic „Mihai Vitezaul”

Oradea, str.Poienitei, nr.25

9.

Grup Scolar Industrial Szakközépiskola

Suplacu De Bar cv Berettyószéplak

10. Diószegi Általános Iskola

Livelion u. 53 sz. Diosig, jud. Bihor

11. Biharfélegyházi I-VIII. Osztályos Iskola

Biharfélegyháza, 265 sz., Bihar megye

12. Nagyváradi „Cosbuc” Általános Iskola Nagyvárad, Eminescu u.28. 13. Colegiul Economic „Parteníe Cosma”

Oradea, str Orsneí Nr. 5, Jud.Bihor

14. Scoala Cuclavele I-VIII. Rolia

Cow.Roxia cod.3627, Jud.Bihor

15. Értarcsai Általános Iskola

3764 Értarcsa, 76.sz., Bihar megye

16. Szent László Római Katolikus Gimnázium

Str Sirul Caniocinilor 13, 3700 Oradea, jud. Bihor

17. Köröstárkányi I-VIII. Osztályos Iskola 3616. Köröstárkány 85. sz, Bihar megye 18. Hegyközcsatári I-VIII.oszt. Általános Iskola

3728 Hegyközcsatár 210.sz., Bihar megye

19. Petőfi Sándor Líceum

Székelyhíd, Bihar megye, Irinyi János u.1sz.

20. „Decebal” I-VIII. Osztályos Iskola

Oradea str.W.Shakespeare 22.

21. „Dimitrie Cantemir” I-VIII.Osztélyos Iskola

3700 Oradea Sextil Puscariu 2/A

22. Érmihályfalvi Ált. Iskola 23. Grup Scolar

Str. Ady Endre Nr.6 Vadu-Crisului, Nr.25

24. Hodgyai Edit Á.I.

Micske 197 sz., Bihar megye; Románia

25. Érmihályfalvi Ált. Iskola

Str. Ady Endre Nr. 6.


16

26. Pertinax Egyesület

Nagyvárad

27. Pásztor Gabriella

Nagyvárad

28. Községi Óvoda

Ártánd, Rákóczi u. 79

29. Bessenyei György Általános Iskola Községi Könyvtár Művelődési Ház

Bakonszeg, Bacsó u. 6.

30. Kossuth Lajos ÁMK

Berekböszörmény, Köztársaság u. 10.

31. Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző, Közgazdasági Szakközépiskola

Berettyóújfalu, Kossuth u. 33.

32. Bocskai István Általános Iskola és Nevelési Tanácsadó

Biharkeresztes, Hősök tere 15.

33. Bocskai István Gimnázium Szakképző Biharkeresztes, Ady u. 2. Iskola és Diákotthon 34. Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészeti Iskola

Biharkeresztes, Damjanich u. 21.

35. Szivárvány Óvoda

Biharkeresztes, Alkotmány u. 35-37

36. Petőfi Sándor Általános Iskola

Bojt, Ady u. 4.

37. I. Rákóczi György Gimnázium Szakközép és Általános Iskola

Derecske, Lengyel u. 1.

38. Bocskai István Általános és Művészeti Iskola

Derecske, Szováti u. 2.

39. Általános Iskola

Esztár, Petőfi u. 46B

40. AMK

Furta, Petőfi u. 7.

41. Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Hencida, Csokonai u. 2.

42. Bethlen Gábor Általános Iskola

Gáborján, Főút 102

43. Bocskai István Általános Iskola és Óvoda

Kismarja, Bocskai u. 30

44. I.sz. Általános Iskola

Komádi, Fő u. 10.

45. ÁMK

Körösszakál, Piac tér 3.

46. AMK

Körösszegapáti, Kossuth u. 48.

47. Általános Iskola és Óvoda

Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.

48. Bocskai István Általános Iskola

Nagykereki, Rákóczi u. 2.

49. Általános Iskola és Óvoda

Szentpéterszeg, Kossuth u. 36

50. Községi Óvoda

Told, Kossuth u. 18.

51. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Zsáka, Kölcsey u. 2.

52. Szabó Sándor

Szentpéterszeg, Kiss Ernő út 4

53. Vass Mária

Biharkeresztes, Deák Ferenc u. 16


17

54. Zsilinyi László

Biharkeresztes, Kölcsey u. 8

55. Zsilinyiné Tóth Ágnes

Biharkeresztes, Kölcsey u. 8

Összesen: 20 043 fő a gyermeklétszám az iskolaszövetség tagintézményeiben a megadott adatok alapján. (A romániai intézmények magasabb gyermeklétszámmal rendelkeznek még úgy is, hogy a kapott információk hiányosak.)


18

Statisztikai összegzés a magyarországi tagintézmények megadott adatai alapján A magyarországi tagiskolák pedagóguslétszáma: 486 fő Megoszlása: Dajka

Óvónő

Tanító

Tanár

Vezető

Beosztott

7

46

138

216

53

430

Összesen

500 400 300 200 100 0

Dajka

Óvónő

Tanító

Tanár

Vezető

Beosztott

A pedagógusok megoszlása beosztásuk szerint Tanulói létszám megoszlása:

Összesen

Összes tanuló

Óvodás

Alsó tagozat

Felső tagozat

Eltérő nevelési igényű tanulók

Középiskolás

Felnőtt

5481

269

1245

1173

65

1746

48

6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Összes tanuló

Óvodás

Alsó tagozat

Felső tagozat

Eltérő oktatási

Középiskolás

Felnőtt

A tanulói létszám megoszlása az egyes iskolatípusok között Hátrányos helyzetű tanulók: A nyilatkozó 15 iskola tanulóinak átlagosan 67,27%-a minősül szociálisan hátrányos helyzetű tanulónak.


19

A Bihari Iskolaszövetség 2002. július1-én hivatalosan bejegyzésre került társadalmi szervezet, 12 magyarországi és 11 romániai tagintézménnyel. Ma az iskolaszövetségnek 50 tagintézménye van, melyből 25 a határon innen HajdúBihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben, 25 a határon túl Bihor megyében van bejegyezve. A tagok összetétele: 3 önálló óvoda, 9 általános iskolával közösen működtetett óvoda, 11 középiskola, közülük, 26 általános iskola és 1 alapfokú művészeti iskola. Ezen kívül 1 romániai egyesület és 5 magánszemély növeli a tagok létszámát. Az iskolaszövetség tagintézményeink tanulói létszáma összesen: 20 043 fő. Fontosnak ítéli a gyermekek, tanulók, fiatalok számára a tehetségfejlesztést, a kulturális értékek bemutatását, a népi hagyományok ápolását, a kölcsönös megbecsülés és tisztelet fő értékként való közvetítését. Az együttműködés szakmai és emberi feltételeit a partnerség eszközével kívánja megteremteni. Partnerség: A Bihari Iskolaszövetség és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2003. január 23-án együttműködési megállapodást kötött.


20

Az együttműködés során várható eredmények: A fiatalok számára biztosított közös programokon keresztül kialakul az egymás megismerése, megbecsülése, tisztelete. A pedagógusok munkájának kölcsönös megismerése, a szakmai tapasztalatcserék, közös továbbképzések, kulturális programokon való közös részvétel a szakmai és emberi kapcsolatok fejlesztését szolgálja. Bihari Iskolaszövetség céljai: A szövetségbe tömörülő autonóm nevelési-oktatási intézmények szakmai és érdekképviselete A szakmailag önálló intézmények gyakorlati és fejlesztési elképzeléseinek az összefogása Együttműködés minden társadalmi szervezettel, melynek célkitűzései nem ellentétesek a szövetség céljaival Segítségnyújtás, tapasztalatcsere, az egyedi kezdeményezések megismertetése a szövetséghez tartozó iskoláknak, partnerszervezeteknek. A Bihari Iskolaszövetség (a Bihar-Bihor Eurórégió Határon Átnyúló Együttműködés Oktatási Munkacsoport, és a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása tagjaként) alapszabályában meghatározott céljainak megvalósítása során koordinálja a pedagógus továbbképzéseket és képzéseket, lehetőséget teremt a fiatalok számára közös programok – tanulmányi és egyéb versenyek, kirándulások, tematikus táborozások-szervezésére, pályázatokon indul, amivel anyagi forrást teremt céljai megvalósításához.


21

2.5. A szövetségben végzett szakmai tevékenységek

-

Grétsy László professzort hívta meg, aki az anyanyelvi nevelés módszereiről tartott előadást az iskolaszövetség tagiskolái számára.

-

Bemutató órákat szervezett a Bihari térség általános iskoláiban, és a nagyváradi Eminescu Általános Iskolában szövegértés, nyelvi oktatás témakörében

-

Mohácsi Viktória a kisebbség nevelési-oktatási feltételeinek megteremtéséről, az integrált nevelésük lehetőségeiről tartott előadást.

-

E. Vámos Ágnes az integráció törvényi szabályozásáról beszélt előadás keretében.

-

Dr. Torda Ágnes a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelési lehetőségeiről tájékoztatta a tagiskolák vezetőit.

-

Az IMIP elkészítéséhez Zsilinyiné Tóth Ágnes szakértő tanácsait hallgatták meg a kollegák.

-

A PED program módosításához adott szakmai segítséget Kathi Márton szaktanácsadó.

-

Somogyi Katalin az egészségnevelés, környezeti nevelés témakörében tájékoztatta a nevelőket.

-

Nagyváradon az RMPSZ szervezésével közösen módszertani bemutatón vettünk részt az Apáczai napok keretében.

-

A nagyváradi Ady Líceum az Ady – napok kertében szavalóversenyt rendezett, melyen az iskolaszövetség tagjainak diákjai is részt vettek.

-

Nagyváradon és Szentjobbon konferencián vettek részt az iskolaszövetség tagintézményei.

-

Fugyivásárhelyen szerveztünk konferenciát tagintézményeinkkel nevelési témakörökben

-

Elkészült a Bihari Iskolaszövetség tagjait bemutató kiadvány. A nagyváradi önkormányzat által támogatott könyv címe: Nevelés Határok nélkül.

-

Dr. Ranschburg Jenő a nehezen nevelhető gyermekek nevelési módszereiről tartott előadást.

-

Kirándulások: Nagyvárad, Nagyszalonta, Biharkeresztes, Kismarja, Nagykereki, Debrecen, Hortobágy megtekintése

-

Művészeti szemle megrendezése Nagyváradon

közösen

a

romániai


-

22

Évente megrendezésre kerülnek többek között az alábbi vetélkedők: „Szülőföldem – Biharország” vetélkedő Biharkeresztesen Hagyományos „Tolerancia” vetélkedő Nagyváradon Petőfi szavalóverseny Bojton Magyarok Mózese c. vetélkedő Berekböszörményben Területi Cigány Kulturális Szemle Bojton Mőbiusz matematika verseny Szentpéterszegen (A részletesebb felsorolás a mellékletben)

Hagyományosan, minden évben megvalósuló programok: -

Tanulmányutak, tanulmányi versenyek szervezése

-

Ifjúsági cserekapcsolat tábor szervezése

-

Bocskai hetek megszervezése

-

Országos Iskolaszövetséggel kapcsolatfelvétel - kapcsolattartás

-

Szakmódszertani segítség a tanév indításakor és tanév közben a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadóinak és szakértőinek közreműködésével

-

Pályázatírói aktivitás fokozása

-

Hangversenyek szervezése a művészeti iskolák közreműködésével

-

Találkozó szervezése: néptánc, népzene, kismesterségek kiállítása és vására

-

Bihari értékek bemutatása

-

Legeredményesebb pedagógusok, diákok, jutalmazása


3. A bihari térség demográfiai és intézményi felmérése

23


24

3.1. Demográfiai jellemzők (Az iskolaszövetség tagintézményeinek megkérdezése alapján)

Demográfiai, szociális helyzet településenként Ártánd: A falu évek óta öregszik. A fiatalodást a Romániából beköltözött lakosság száma növeli. A beköltözők problémája, hogy nehezen tudnak közösségi emberré válni az ártándiak lokálpatriotizmusa miatt. A munkalehetőségek korlátozottak, bár vannak jól képzett szakemberek és felsőfokú végzettségűek is. A kevés gyermeklétszám miatt csak óvoda működik. Bakonszeg: Kis létszámban működik gazdálkodó szervezet, a munkanélküliek száma magas. Lakóinak száma jelentősen csökkent. Felbillent a születések és halálozások aránya. A település öregszik. Igazgatási, szociális, oktatási, művelődési intézmények működnek a településen. Berekböszörmény: A települést az elöregedés jellemzi. Jellemző az elszegényedés, a munkalehetőségek beszűkülése. Meghatározó jelentőségű a község kulturális éltében az ÁMK, mint többcélú közoktatási, közművelődési intézmény. Biharkeresztes: A településen élők életkor szerinti összetételének változása a népesség öregedése irányába mutat. Sajnálatos tény, hogy a születések száma jóval alatta marad a halálozások számának A térség demográfiai helyzetére a stagnálás és a csökkenés jellemző. Sajnos Biharnak nincs munkaerő megtartó ereje. A fiatalok többsége olyan helyre költözik, ahol a megélhetés jobban biztosított. A lélekszám esetleges stagnálása a Romániából áttelepülőknek és a roma kisebbség egyre emelkedő létszámának köszönhető. A térség munkaerő piaci helyzetére a tartós munkanélküliség a jellemző. A munkáltatók száma alacsony, csak kis és középvállalkozások működnek, ahol a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan csökken A település egyetlen óvodája gazdagon felszerelt. Az általános iskolában három épületben 22 osztályterem, 5 szakatanterem, 3 kiscsoportos foglalkozásra alkalmas terem található. A Nevelési Tanácsadó a Bocskai István Általános Iskola mellé rendelt intézményeként működik. 1997-től művészeti iskola működik Biharkeresztesen. A Bocskai István Gimnázium a település legnagyobb építménye. Jól felszerelt, 1992-től szakképzési profillal bővült. A tanulólétszám folyamatos bővülést mutat. A művelődési ház közművelődési feladatait 1999-től látja el. Hozzátartozik a Városi Sportcsarnok és a Bihar Filmszínház. Itt található a Falugazdász Iroda, az Agrárkamara irodája, a Bihari Területfejlesztési Társulás irodája, a Nevelési Tanácsadó. A művelődési ház helyet biztosít képzési programoknak. Évente négy rendezvényt szervez: Város Hete, Bihari Együttesek Találkozója, Nemzetközi Alkotótábor, Idősek Hete. A Városi Könyvtár 1970 óta működik, helyt ad az általános iskolások vers – és prózamondó versenyének is. Biharszentjános: Az elmúlt 20 évben nagyfokú fogyatkozás mutatkozik az őslakosok tekintetében. Az iskolában gyakori a 11-es létszám, az óvoda minimális gyerekszámmal működik. Bár a természetes népszaporulat negatív, a lakosság száma nem apad, mert a település kedvező földrajzi helyzete vonzza a betelepülőket. A 30 év körüliek sokan saját vállalkozást vezetnek, vagy közeli vállalatoknál dolgoznak. A település közmű és útellátottsága jó. Az iskolában központi fűtés van. Bojt: A 600 fős falu lakosságának többsége nyugdíjas, munkanélküli, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó kis réteg, néhány értelmiségi. Az önkormányzat forráshiánnyal


25

küszködik. Az iskola tevékenységét segíti a szorgalmas, közös célokért tenni akaró bojti emberek közössége. Derecske: 9500 lakosú kisváros. A város problémája a kevés munkalehetőség. A kisvállalkozások csupán néhány embernek adnak munkát. A munkaképes lakosság nagy része más településre, Debrecenbe jár dolgozni. A születési adatok alapján évente 80-90 gyermek születik. Az iskolába lépő tanulók számának stagnálásához hozzájárulnak a más településről bejárók, és a határon túlról betelepülők. A városban 100% az óvodai igények kielégítése, egy óvodában, négy telephellyel. Igény mutatkozik a bölcsődei ellátásra, de erre jelenleg nincs lehetőség. A városban két iskola működik: a Bocskai István Általános és Művészeti Iskola, valamint az I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközép-és Általános Iskola. Érmihályfalva: 10695 lakosú kisváros. A lakosság összetétele nemzetiség szerint: 8821 fő magyar, 1449 fő román, 406 fő roma, 22 fő más nemzetiségű. A munkahellyel rendelkező lakosok 65 %-a az iparban, 15%-a a mezőgazdaságban dolgozik. 265 család él létminimum alatt, szociális támogatásban 721 személy részesül. A városban a munkanélküliség kb. 7 %os. A férfiak vannak hátrányos helyzetben e tekintetben, mert az utóbbi időben női munkaerőt alkalmazó munkahelyek létesültek. Értarcsa: Bihar megye északi részén található, síkvidék az ér mellett. Jó termőfölddel rendelkezik. A község három faluból áll: Értarcsa, Éradony, Gálospetri. A népesség száma: 2703 fő. A népesség nemzetiségi összetétele: 77% magyar, 17% román, 6% cigány. A népesség kor szerinti megoszlása kiegyenlített. Iskolai végzettség tekintetében 37% 8 általánosnál kevesebbet végzett, 46% általános iskolát végzett, 9% szakmunkás, 5% középfokú, és 2% felsőfokú végzettségű. A munkanélküliség aránya 3%. A népesség szociális helyzete átlagos, munkalehetőség a közeli Mihályfalván, Székelyhídon van. A legtöbb család anyagi helyzete az országos minimálbér körül van. A község egyik legnagyobb problémája az út és a vízhálózat hiánya, a meglévők korszerűsítése, az iskola fűtése. Esztár: Lakosainak száma: 1457 fő. Fekvését és adottságát tekintve hátrányos helyzetű. Az önkormányzat forráshiánnyal küzd. A munkanélküliség 1,5 - szeresen meghaladja az országos átlagot. A családok szinte 100% - a gyermeknevelési támogatásban részesül. A település kívülről rendezett, műemlék jellegű az 1888-ban épült református templom és az Erdődy kastély. Gáborján: A lakosság az 1000 főt sem éri el. A születések száma lassú emelkedést mutat. Magas a munkanélküliek száma. Hegyközcsatár: Lakosságának 95%-a magyar anyanyelvű. A község szociális helyzete közepesnek mondható. Befektetők hiányában a munkahely kevés. Az intézményi ellátottság jó: kultúrház, könyvtár, ifjúsági klub van a településen. A községet foglalkoztató problémák. Vízvezeték hálózat kiépítése, útjavítás, villanyhálózat javítása. Hencida: 1300 fős lakost számlál, a roma etnikum aránya: 40 - 45%. A roma etnikumon belül a születések száma emelkedik. Kevés a munkahely, néhány magánvállalkozó foglalkoztat embereket. A helybeliek között sok az alacsony iskolázottságú. Az iskolai tanulók 100%-a roma származású. Komádi: Lakossága 6330 fő, fokozatosan csökken. A csökkenés oka a lakosság elöregedése, a munkalehetőség hiánya. Sok a munkanélküli, a lakosság nagy számban segélyekből él, a tanulók több mint 60%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Az önkormányzat évek óta forráshiányos. A település úthálózata rossz minőségű, a vállalkozások számára a település nem vonzó. Körösszegapáti: A település lakosságának száma stagnál: 1050 fő körüli. A lakosság mintegy 40%-a román nemzetiségű. A falu legnagyobb munkáltatója az önkormányzat. Sok a munkanélküli, többségük regisztrálatlan. Kilátás sincs munkalehetőségre a településen. Megjelent a pályakezdő munkanélküliség is. A fiatalok többsége az iskolai tanulmányok befejezése után nem jön vissza a településre, a falu népességmegtartó ereje egyre csökken. A


26

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma jelentős. A családok 85 %-a kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ennek oka részben szociográfiai, részben mentális eredetű. Magyarhomorog: A születések száma évről évre csökken. A magasabban iskolázottak jelentős része elköltözött a településről, a végzett tanulók nem térnek vissza. Nagykereki: Társadalmi, gazdasági, infrastruktúra szempontjából elmaradott település. A munkanélküliségi ráta 43%. A családok nagy része családi pótlékból, segélyekből él. A településen munkalehetőség nincs. Szentpéterszeg: Hátrányos helyzetű kistelepülés. Lakosainak száma: 1300 fő. A születések száma csökken, a felnőtt lakosság kivándorol. Munkalehetőség nincs. A közeli Berettyóújfaluból a hátrányos helyzetű lakosság települ be. Told: 400 fős településen sok a fiatal és az időskorú. A településen munkalehetőség nincs, az aktív keresőképes korú lakosság jelentős hányada munkanélküli. Tendencia az elvándorlás. Zsáka: A népesség egy része mezőgazdasággal foglalkozik. Kevés a munkahely. A bihari térség településeinek népességszáma 1970-2002-ig terjedő statisztikai vizsgálatok alapján évről évre csökken. Egyes településeken, pl.: Bedő, Bojt, Darvas, Mezősas, Told a tíz év alatt csaknem a felére apadt a lakosság száma. A települések korcsoport szerinti megoszlásának vizsgálata alátámasztja azt a megállapítást, hogy a 0-29 év, és a 60 év felettiek képviselik a lakosság nagy százalékát. A munkaképes lakosság nagy számban elvándorol a településről. Ennek nyilvánvaló oka a munkahelyek csekély száma az adott településeken. A korcsoport szerinti vizsgálat megmutatja, hogy az elmúlt 10 év alatt az elvándorlás ténye folyamatosan fenn állt, tendenciájában nem változott, arányaiban sem, csupán a lélekszám csökkent. A települések lakosságot megtartó ereje tendenciózusan és hosszútávon alacsony. A térség lakosainak iskolai végzettségét vizsgálva jelentős fejlődés mutatkozik az 1990 év és a 2001 év tekintetében. Míg a 90-es évben a települések lakosainak átlagosan 10 %-a rendelkezett középiskolai végzettséggel, addig a 2001-es évre átlagosan 70 % az érettségizett lakos. Az eltelt 10 év viszonylatában jelentősen nőtt az egyetemet és főiskolát végzettek aránya is: az átlagos 3 % -ról 10-15% -ra. Az alacsony iskolázottság jelen helyzetre már nem ad magyarázatot a vidéki települések lélekszámának csökkenésére. A gazdasági aktivitás tekintetében statisztikai mutatók alapján a 2001-ben a térségben foglalkoztatottak aránya átlagosan 20% -ban meghatározható. Becslések szerint az eltelt évek során a helyben foglalkoztatottak aránya tovább csökkent. (A százalékos mutatónál reálisabb képet adna a számszerű meghatározás, a lakosság alacsony száma miatt.). A megye kistérségei között a berettyóújfalui kistérség helyzete a legkedvezőtlenebb. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktívak, eltartottak és munkanélküliek száma itt a legnagyobb. A kis lélekszámú településeken jellemző, hogy a férfi lakosság nagyobb hányada keres máshol munkát. A kistérség egyik legégetőbb problémája a gazdasági leszakadás. Az uniós csatlakozás ugyan mutat némi reményt elsősorban a vállalkozások számára, érzékelhetően többen keresik fel a kistérségi menedzsert pályázatok beadásával, de a gyakorlatban nem látják biztosítva a lehetőségek kihasználását. A határon túli településeken a lakosság nemzetiségi összetételét túlnyomórészt a magyar lakosok teszik ki. A munkalehetőségek elsősorban az iparban, kis részben a mezőgazdaságban, szolgáltatásban adódnak. A munkanélküliek aránya 3-7% körüli. A kisebb településeken problémaként az infrastruktúra fejletlensége, az úthálózat rossz minősége, a fűtésrendszer korszerűtlensége jelenik meg. A kis településeken a tanulói létszám gyakran alacsony, összevont csoportok is működnek. A szakképesített pedagógus ellátottság jó, az iskolák számítógépes ellátottsága korszerűsítésre szorul.


27

A nagyvárosi iskolákban a gyereklétszám magas, a pedagógusok magasan képzettek. A határon innen a térség településeinek fő problémájaként a megkérdezett intézményvezetők is a gazdasági nehézségeket, a munkahelyek hiányát, az elvándorlást, a lakosság elöregedését, az önkormányzatok forráshiányát említik. Fájdalmas tendencia, hogy a fiatalok egyre nagyobb százalékban válnak munkanélkülivé úgy, hogy egyáltalán nem rendelkeznek munkatapasztalattal. Az elhelyezkedéshez sem elegendő munkahely nem áll rendelkezésre, sem piacképes tudással nem rendelkezik a pályakezdő. Az aprófalvakban, az elvándorlással küszködő településeken érezhető egyfajta kilátástalanság. Az infrastrukturális fejlesztések, a civil szervezetek szerepe ezen folyamat megállításában alapvető fontosságú.


28

3.2. Az intézmények erőforrásainak felmérése A térség pedagógiai intézményeinek szakmai erősségei, innovációi, a nevelési-oktatási területeken mutatkozó nehézségek feltárása az intézmények válaszai alapján. Erősségek: 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16. 17.

Községi Óvoda, Told: az alacsony csoportlétszám több lehetőséget ad a fejlesztésre ÁMK, Körösszakál: az integrált nevelés, a román nyelvoktatás, a mindennapos testnevelés, a művészeti nevelés Kossuth Lajos ÁMK, Berekböszörmény: a tehetséggondozás, felzárkóztatás, nyelvoktatás, művészeti nevelés, versenyeztetés Bocskai István Általános Iskola, Nagykereki: a hagyományőrzés, Bocskai vetélkedő megrendezése, az integrált felkészítés, a korszerű számítógéppark, versenyeken v. részvétel, sikeres pályázatok Petőfi Sándor Általános Iskola, Bojt: az etnikai művelődési anyag óratervben v. szerepeltetése, HBM Cigány Oktatási Program B óratervének működtetése, cigány népismereti tantárgy bevezetése, interkulturális szemlélet közvetítése, teaház-diákklub működtetése, játszóház, stb. Bessenyei György Általános Iskola, Bakonszeg: erdei iskola működtetése, a szülői háttér alapos ismerete, családias légkör, empátia az iskolában, hagyományőrző programok szervezése, jó tanár-diák kapcsolat – DÖK működtetése Általános Iskola és Óvoda, Szentpéterszeg: Zsolnai értékközvetítő és képességfejlesztő program működtetése, NYIK programmal a kommunikációs képességek fejlesztése, magas szintű angoloktatás, az épület jó színvonala, labdarúgás Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Zsáka: a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, gyógytestnevelés, roma tanulóknak kisebbségi oktatás, román nemzetiségűeknek nyelvoktatás szakkör formájában, erdei iskola működtetése, néptánc oktatása Bocskai István Általános Iskola, Biharkeresztes: versenyeztetés, informatika-oktatás Általános Iskola, Hencida: lovári nyelv tanítása (100% roma tanulók), Gaia tananyagfejlesztésben részvétel, vöröskeresztes bázisiskola Községi Óvoda, Ártánd: családias jelleg, együttműködési készség Szivárvány Óvoda, Biharkeresztes: iskolakészültségi vizsgálat működtetése, roma program Bocskai István Általános Iskola és Óvoda, Kismarja: tanórán kívüli programok szervezése, pályázatírás, gyermekvédelem, sport, Jeles napok szervezése, nyitottság I.sz. Általános Iskola, Komádi: matematika tagozat, magyar tagozat, minden évfolyamon informatika oktatás, tervbe van véve az emelt szintű informatikai oktatás bevezetése, sportszakkör működik, régiós sportversenyek szervezése Bocskai Gimnázium, Biharkeresztes: magas dolgozói elkötelezettség, hatékony intézményvezetés, nevelésközpontú szemlélet, jó szakmai felkészültségű tanárok, eredményes felvételire való felkészítés, gimnázium, szakképzés, diákotthon együttműködése, szakoktatás ÁMK, Körösszegapáti: román nyelvoktatás, hagyományápolás, angol nyelvoktatás (ILS nyelviskola), személyes odafigyelés valamennyi gyerekre, hátránykompenzálás, tehetséggondozás, számítástechnika magas szintű tanítása I. Rákóczi György Gimnázium, Derecske: szakmailag jól felkészült tantestület, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztő pedagógus alkalmazása, emelt


18.

19. 20. 21. 22. 23. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

29

szintű oktatás informatika és idegen nyelv tantárgyakból, integrált felkészítő, képesség kibontakoztató programba való bekapcsolódás, idegenforgalmi, informatikai, rendvédelmi szakirányokban sikeres szakközépiskolai képzés Arany János Gimnázium, Berettyóújfalu: gyermekcentrikus, innovatív nevelőtestület, hagyományok ápolása, magas továbbképzési arány a pedagógusok részéről, magas felvételi arányszámok a tanulók részéről, gazdag képzési formák: biológia-kémia, matematika-informatika, közgazdasági, egészségügyi szakképzések, OKJ-képzések, nyelvi előkészítő osztály, emelt szintű érettségire felkészítés minden tantárgyból Esztár, Á.I: sport: karate országos aranyérem, diákolimpiai bajnokság, hátrányos helyzetű tanulók integrációja – nyertes pályázat Értarcsa, Á.I: szakképzett pedagógus ellátottság, EU projektek lebonyolítása, nemzetközi számítástechnikai programban való részvétel, versenyeztetés Emanuil, Nagyvárad: magas minőségű nevelési és oktatási munka, kiváló versenyeredmények Műszaki Líceum: fiatal tantestület, magas szakmai képzettség Lónyai Tivadar Á.I., Biharszentjános: módszertani csoport tevékenysége, erős matematika oktatás Érmihályfalva, Á.I.: magyar irodalom, matematika, biológia, testnevelés tantárgyakból kiváló eredmények, számítástechnika tanítása Hegyközcsatár, Á.I.: versenyeken való sikeres részvétel, pedagógusok továbbképzési részvétele, informatika terem Eminescu: kiváló tantárgyi versenyeredmények, kosárlabda csapat, sikeres szavalóverseny megrendezése, informatika, matematika versenyeken jó eredmény Colegiul Economic, Nagyvárad: tanárok magas felkészültsége, tanulók 100%-os továbbtanulása felsőoktatásba Cosbuc Á.I., Nagyvárad: alternatív oktatás. Step by step program alkalmazása Nagyvárad, Ady Líceum: épülete műemlék. Az informatika osztályok számára három szakterem áll rendelkezésre. Reálosztályok: matematika-fizika és kémia-biológia szakokkal működnek, humán osztályok: idegen nyelv (angol, német, francia és olasz) és történelem szakokkal működnek. A diákok minden évben jó eredményeket érnek el a megyei tantárgyi versenyeken, és így rendszeresen jutnak el országos versenyekre is, ahol becsülettel állnak helyt. Magas a felvettek aránya a felsőoktatásba. Rendszeresen tartanak hagyományos és formabontónak is nevezhető rendezvényeket: gólyabált, táncházat, a Gomolya együttes, Zabhegyező együttes koncertjeit, diáknapot. Évente megrendezésre kerül a labdarugó és a kosárlabda bajnokság. Vitakör, filmkör működik, igazgatónap, maratoni nap, fordított nap kerül megrendezése. Alkalomhoz illő ünnepségek: a karácsonyi ünnepség, a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezés, március 15-e alkalmából szervezett műsor vagy történelmi vetélkedő, október 6-án a város szülöttének, az aradi vértanú Nagy-Sándor Józsefnek az emléktábláját és a Szacsvay szobrot koszorúzzák meg. Az egész várost megmozgató ballagási ünnepséget rendeznek. Az iskolába járó diákok önszerveződésének eredménye a diáktanács. Minden fontosabb iskolai tevékenység aktív részeseiként és gyakran szervezőiként a diáktanácsban dolgozók jelentős tapasztalatokat szereznek a közösségi munka területén. Jelentős szerepet vállalnak az évek során több nevet is viselt iskolaújság; a jelenlegi Adyli szerkesztésében.


30 Fejlesztendő területek:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19. 20.

Községi Óvoda, Told: hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának növekedése- fejlesztő foglalkozás szükséges (Nevelési tanácsadó logopédusai, fejlesztői segítenek) ÁMK, Körösszakál: kooperatív tanulási technikák Kossuth Lajos ÁMK, Berekböszörmény: magatartási problémák, hiperaktivitás, részképesség-kieséssel küszködő tanulók fejlesztése Bocskai István Á.I., Nagykereki: a hátrányos helyzetűek számának növekedése, magatartási, tanulási nehézségek Petőfi Sándor Á.I., Bojt: fejlesztési igény mutatkozik a tornaterem felújítására, közlekedési park, sport- játékudvar, számítógépes szaktanterem, nyelvi labor fejlesztésére Bessenyei György Á.I., Bakonszeg: a hátrányos helyzetű gyermekek számának magas aránya, a szűkös anyagiak hatása a neveltségre, a durva beszéd elterjedése, a követelmények különbözősége (szülők- gyermekek) Általános Iskola és Óvoda, Szentpéterszeg: a serdülőkori változás kezelése, tanulási nehézségek kezelése, a részképesség-zavar segítése, az integrált oktatás kidolgozása, alkalmazása Bocskai István Á.I., Biharkeresztes: magatartási beilleszkedési problémák kezelése Általános Iskola, Hencida: magatartászavaros, agresszív gyermekek, nehezen motiválható, tanulási nehézséggel küzdő tanulók Községi Óvoda, Ártánd: pszichológus, gyógypedagógus, logopédus hiánya Szivárvány Óvoda, Biharkeresztes: a nehezen nevelhető gyermekek számának magas aránya Bocskai István Á.I., Kismarja: a differenciált tanulásszervezés, a konfliktus kezelése, az integrált oktatás bevezetése Körösszegapáti, ÁMK: a korszerű tanóraszervezés szükségességét az antiszociális tanulók megjelenése is indokolja Bocskai István Gimnázium, Biharkeresztes: szaktanári ellátottság, fluktuáció, általános iskolával v. kapcsolatban a beiratkozás nem elegendően hatékony, nehéz a hátrányos helyzetű, kollégiumi tanulók motiválása, a kétszintű érettségire való felkészítés, az iskolai diákönkormányzat-iskolaszék működtetése, a szülői munkaközösséggel való együttműködés Körösszegapáti, ÁMK: a hátrányos helyzet, a hiányos szociokulturális környezet, az alacsony feladat és kötelességtudat a gyermekek részéről, a nem reális szülői elvárások, a közömbös szülők számának növekedése I. Rákóczi György Gimnázium, Derecske: a megfelelő mérési-értékelési rendszer hiánya, a differenciált foglalkoztatás, tehetséggondozás, a fejlesztés módszertani nehézségei, a magatartási problémák kezelése, az új érettségivel kapcsolatos tanári felkészítések Általános Iskola, Esztár: az integrációs felkészítés módszertana, gyakorlati magvalósítása Általános Iskola, Értarcsa: nevelési – oktatási - módszertani nehézségek, diszlexiás, diszgráfiás tanulók differenciált oktatása Műszaki Líceum: szakkönyvekkel való ellátottság Lónyai Tivadar Á.I., Biharszentjános: a számítógéppark elavult, a viselkedészavar segítése


21.

31

Általános Iskola, Érmihályfalva: a roma tanulók beiskolázási gondjai, a román nyelv tanításának csekély eredménye csökkenti a továbbtanulási esélyeket. 22 Hegyközcsatár, Á.I.: nevelési-oktatási módszertani nehézségek – a hátrányos helyzet, fegyelmezési probléma összefüggésében 23. Eminescu, Nagyvárad: a diákok felkészültsége eltérő, a tanuláshoz való hozzáállás kívánni valót hagy maga után, a nemzeti tanterv a tudást, és nem a kreativitást méri 24. Colegiul Economic: az iskolai campus hiánya 25. Cosbuc Á.I., Nagyvárad: a szociálisan hátrányos helyzetű, és az enyhén fogyatékos gyermekek integrálása


32

ERŐFORRÁSOK ÖSSZESÍTÉSE TÉMAKÖRÖNKÉNT az intézmények véleménye alapján (A szakmai erősségek intézményi elszigeteltségben jelennek meg, a programok szerevezése kapcsán számítani lehet az iskolák-óvodák segítségére adott szakterületeken. A névszerinti felsorolást az előző kimutatások tartalmazzák.) Az integrált nevelés: a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felkészítése Nemzetiségi nyelvoktatás: román nyelvoktatás Testnevelés: labdarúgás, régiós sportversenyek szervezése, karate országos sikerek, kosárlabda csapat Sikeres pályázatok: EU projektek lebonyolítása Etnikai művelődés: HBM Cigány Oktatási Program, interkulturális szemlélet, roma kisebbségi oktatás, lovári nyelv tanítása Erdei iskola Kapcsolat a szülői házzal: szülői háttér ismerete, családias légkör, empátia, nevelésközpontú szemlélet Hagyományőrzés: Jeles napok szervezése, művészeti oktatás, szabadidős tevékenységek szervezése NYIK program Versenyeztetés Informatika oktatás: magas színvonalú informatika oktatása,nemzetközi számítástechnikai programban való részvétel, számítógépes ellátottság, Vöröskeresztes bázisiskola Prefer iskolakészültségi vizsgálat Tagozatos oktatás: matematika tagozat, magyar tagozat, informatika tagozat, nyelvi előkészítő osztály, emelt szintű érettségire felkészítés minden tantárgyból Kiváló pedagógus összetétel: magasan képzett tantestület, gyermekcentrikus szemlélet, innovatív nevelőtestület, eredményes felvételire való felkészítés, magas továbbképzési arány a pedagógusok részéről, módszertani csoport tevékenysége Szakképzés: gazdag képzési formák: közgazdasági, egészségügyi, mezőgazdasági, rendvédelmi szakirányokban szakközépiskolai képzés, vendéglátás-idegenforgalom, informatikai szakképzések, OKJ-képzések Fejlesztőmunka: tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztő pedagógus alkalmazása Alternatív oktatás: Step by step


33

3.3 A TAGINTÉZMÉNYEK ÁLTAL MEGNEVEZETT FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK ÖSSZESÍTÉSE TÉMAKÖRÖNKÉNT (A megjelölt témák felhasználhatóak a szakmai programok tartalmának kialakítása kapcsán) Demográfiai hatások és következményei: a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma növekszik, a tanulók motiválása nehézségekbe ütközik, a hiányos szociokulturális környezet az alacsony feladat és kötelességtudatot alakítja ki a gyermekek részéről. Mind a nem reális szülői elvárások, mind a közömbös szülők számának növekedése magatartási problémákhoz, tanulási zavarokhoz vezet. Fejlesztőmunka: kevés a fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus az intézményekben. Tanítási technikák: a kooperatív tanulási technikák a gyakorlatban még nem berögzültek, a korszerű tanóraszervezés szükségességét az antiszociális tanulók megjelenése is indokolja. A differenciált foglalkoztatás, tehetséggondozás, fejlesztés módszertani nehézségeivel küszködik néhány intézmény. Magatartási problémák: jellemző a hiperaktivitás, a durva beszéd, az agresszivitás: Nehéz a serdülőkori változás kezelése, a beilleszkedési problémák, a fegyelmezés, a konfliktusok kezelése. Tanulási nehézségek: a nehezen motiválható, tanulási nehézséggel küszködő tanulók száma magas. A diszlexiás, diszgráfiás tanulók differenciált oktatása nem megoldott. A diákok felkészültsége eltérő, a tanuláshoz való hozzáállás kívánni valót hagy maga után. A határon túli nemzeti tanterv a tudást, és nem a kreativitást méri. Infrastruktúra: sok helyen szükséges beruházás az iskola épületének, a tornateremnek a felújítása, az úthálózat, a fűtés korszerűsítése, a közlekedési park, sport- játékudvar, számítógépes szaktanterem, nyelvi labor, számítógéppark fejlesztése. Kis településeken probléma a szaktanári ellátottság, a fluktuáció. A szakkönyvekkel való ellátottság is hiányos a kistelepülések némelyikében. Integráció: a szociálisan hátrányos helyzetű, és az enyhén fogyatékos gyermekek integrálása Érdekében fontos az integrált oktatás kidolgozása, alkalmazása. Az integrált oktatás bevezetése szükségessé tette az integrációs felkészítés módszertanának megismerését, gyakorlati magvalósítását. Ehhez igényelne segítséget néhány intézmény. Kétszintű érettségi: a kétszintű érettségire való felkészítés, az új érettségivel kapcsolatos tanári felkészítések rendszeresen fontosak volnának. Iskolai diákönkormányzat: az iskolaszék, a együttműködésre nagyobb gondot kellene fordítani.

szülői

munkaközösséggel

történő

Mérés-értékelés: megfelelő, egységes mérési-értékelési rendszer hiányzik iskolai és térségi szinten. Beiskolázás: a roma tanulók beiskolázási gondjai, a román nyelv tanításának csekély eredménye a határon túli intézményekben csökkenti a továbbtanulási esélyeket.


34

A BIHARI ISKOLASZÖVETSÉG SWOT ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK A régió földrajzi fekvése előnyös, innen viszonylag könnyen elérhetők a nagy felvevő piacok. A térség úthálózata fejlődik. Nagy számban áll rendelkezésre olcsó, s ehhez képest jól képzett munkaerő. Az Európai Unió bővítésének tervében Románia a felvehető országok közé van sorolva. Kedvező termőhelyi és éghajlati adottságok, termesztési tapasztalatok a mezőgazdasági termékek előállításához adottak. Bőséges termál, gyógyvízkészlet, az erdélyi terület gazdag természeti kincsekben, kulturális értékekben. A román-magyar oktatási-kulturális kapcsolatok köre bővül. Kormányközi több éves együttműködési projekt van kialakulóban: „Haladás és fejlődés az oktatói pályán” címmel a kölcsönös megismerés és tevékenység révén történő szakmai fejlődés céljából a határmenti terület kontextusában. Berettyóújfalu-Nagyvárad, mint képzési központok a humánerő - fejlesztéshez rendelkezésre áll. Az oktatás területén: Az oktatási-nevelési intézmények szakos ellátottsága jó. Az Iskolaszövetség az oktatás-nevelés több területén rendelkezik szakértővel. Kiváló a pedagógus összetétel: magasan képzett a tantestület, gyermekcentrikus a szemlélet, innovatív a nevelőtestület, eredményes a felvételire való felkészítés, magas a továbbképzési arány a pedagógusok részéről. Az integrált nevelés keretében a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felkészítését több intézmény vállalta. Sikeres EU-s, Phare és a hazai pályázatok által az intézmények szakmai munkája fejlődik. A nemzetiségi nyelvoktatás (román nyelv) igény szerint, a nemzetiségi tanulók számára iskolai órák keretében, vagy tanórán kívüli tevékenységben megoldott. Az etnikai művelődés tekintetében a HBM Cigány Oktatási Program működik, az interkulturális szemlélet áthatja az intézményi nevelőmunkát, a roma kisebbségi oktatás, a lovári nyelv tanítása segíti a roma etnikum hagyományainak megőrzését. Az iskolai testnevelés a labdarúgás, a karate, a kosárlabda, kézilabda sportágakban eredményes, a régiós sportversenyek szervezése segíti a fejlesztést. Sikeresen működik az Erdei iskola program, a vöröskeresztes bázisiskola, a NYIK program. Az intézmények erőssége a szaktárgyi versenyeztetés, a tagozatos oktatás: matematika, magyar, informatika, fizika, kémia, biológia, angol, német, francia, olasz, történelem tantárgyakban. A középiskolában nyelvi előkészítő osztály indult, emelt szintű érettségire felkészítésen vesznek részt a pedagógusok valamennyi szaktantárgyban. Az informatika oktatásának kiemelt szerepe van a térségben. A szakképzés tekintetében található képzési formák: közgazdasági, egészségügyi, mezőgazdasági, rendvédelmi szakirányban szakközépiskolai képzés, vendéglátásidegenforgalom, informatikai szakképzések, OKJ – képzések.


35

Kiemelt hangsúlyt kap a nevelésben a kapcsolat a szülői házzal; a szülői háttér megismerése, a családias légkör, az empátián alapuló nevelésközpontú szemlélet. A hagyományőrző programok: Jeles napok szervezése, művészeti oktatás, szabadidős tevékenységek szervezése kiemelt fontosságú a térség intézményeiben.

GYENGESÉGEK: A kistelepülések a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések közé vannak sorolva a 91/2001. Kormány Rendelet szerint, valamint a 7/2003. jan. 14i. Kormány Rendelet szerint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések listáján találhatóak. Gondot jelent az egyenlőtlen területi fejlődés; az elmaradott települések magas aránya. Az úthálózat fejletlensége miatt a települések egy része nehezen megközelíthető. A beruházások színvonala elmarad az országos átlagtól. A helyi kis és középvállalkozások tőkeszegények. A mezőgazdaság nem nyújt biztos megélhetést, az ipar termékszerkezetének átalakítása lassan halad. Az ipari parkok hagynak kihasználatlan lehetőségeket: a külföldi befektetők által csekély, vagy egyáltalán nincs érdeklődés. Míg a magyarországi településeken relatíve kevés munkahely teremtődik, a foglalkoztatási arány kedvezőtlen, az iskolázott fiatalok, és a munkaképes lakosság elvándorol. A romániai oldalon a munkanélküliségi mutatók alacsonyak, a környező városokba, nagyobb településekre átjáró dolgozó lakosság a népességet nem csökkentik. A lakosság összetétele a határon innen évről-évre öregszik. A lakosság iskolai végzettségének szintje nem éri el az országos átlagot, bár az iskolázottság tekintetében a fejlődés pozitív iránya egyértelmű a magyarországi településeken. A romániai kistelepüléseken jóval alacsonyabb a lakosság iskolázottsága. A nevelési-oktatási intézmények elsősorban infrastrukturális gondokkal küszködnek, különös problémát jelent az erdélyi kistelepülések gyenge úthálózata, az intézmények elavult fűtésrendszere. A beruházásokra kevés a pénz, az önkormányzatok nagy része forráshiánnyal küszködik. Szükséges lenne néhány tornaterem felújítása, közlekedési park kiépítése, sport- játékudvar kialakítása, fejlesztése, számítógépes szaktanterem bővítése, korszerűsítése, nyelvi labor kialakítása. A demográfiai hatások következményeiképpen a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma növekszik, a tanulók motiválása nehézségekbe ütközik, a hiányos szociokulturális környezet az alacsony feladat és kötelességtudatot alakítja ki a gyermekek részéről, valamint mind a nem reális szülői elvárások, mind a közömbös szülők számának növekedése magatartási problémákhoz, tanulási zavarokhoz vezet. Magatartási problémák tekintetében jellemző a hiperaktivitás, a durva beszéd, az agresszivitás: Nehéz a serdülőkori változás kezelése, a beilleszkedési problémák, a fegyelmezés, a konfliktusok kezelése. A diákok felkészültsége eltérő, a tanuláshoz való hozzáállás kívánni valót hagy maga után, a nemzeti tanterv a tudást, és nem a kreativitást méri. Kis településeken probléma a szaktanári ellátottság, a fluktuáció. A fejlesztő pedagógusban hiány mutatkozik, a részképesség-zavarral küszködő tanulók fejlesztési nehézségeit pszichológus, gyógypedagógus, logopédus tudná segíteni. A tanítási technikák változatos használata a tanulás-tanítás eredményességének növelése érdekében fontos lenne; a kooperatív tanulási technikák gyakorlatának hiányosságai vannak. A korszerű tanóraszervezés szükségességét az antiszociális


36

tanulók megjelenése is indokolja. A differenciált foglalkoztatás, tehetséggondozás, fejlesztés módszertani nehézségeivel küszködik néhány intézmény. A nehezen motiválható, tanulási nehézséggel küszködő tanulók száma magas. A diszlexiás, diszgráfiás tanulók differenciált oktatása nem megoldott. A szociálisan hátrányos helyzetű, és az enyhén fogyatékos gyermekek integrálása érdekében az integrált oktatás bevezetése szükségessé tette az integrációs felkészítés módszertanának megismerését, gyakorlati magvalósítását. Ehhez igényelne segítséget néhány intézmény. A kétszintű érettségire való felkészítés, az új érettségivel kapcsolatos tanári felkészítések rendszeresen fontosak volnának. A mérés-értékelés területén hiányzik egy megfelelő, egységes mérési-értékelési rendszer iskolai és térségi szinten. Beiskolázás: roma tanulók beiskolázási gondjai, a román nyelv tanításának csekély eredménye csökkenti a határon túli magyarság továbbtanulási esélyeit.

LEHETŐSÉGEK: Az autópálya építések bekapcsolják a Bihari térséget a közúti vérkeringésbe. Az autópálya elkészültét követően a befektetői kedv megélénkül, új beruházások jönnek létre, munkahelyet teremtve a nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkavállalóknak, esetleg kialakulhat a munkaerő ingázása is. Az EU Romániával való bővülése új távlatokat nyit a határmenti kapcsolatokban: közös beruházások, infrastrukturális fejlesztések, a turizmus további fejlődése. Az oktatáspolitikai jogharmonizációs törekvések reális lehetőségét teremtené meg a közös képzési programok akkreditálásával együttműködésre akár a szakképzés területén is. A pályázatírási gyakorlat és sikeresség újabb közös együttműködésen (konzorcium) alapuló pályázati tevékenységre ösztönöz. Ezek által mind az integráció, mind a kompetenciafejlesztés területén az intézmények tudása gyarapodik. A román nyelv tanításában rejlő szakmai kapcsolatok tovább bővülnek, a román, mint üzleti nyelv vonzó lehet a gazdasági kapcsolatok elmélyülése során. A roma etnikum hagyományainak a megőrzésén alapuló oktatási programok adaptációja segítheti az etnikummal kapcsolatos nevelési-oktatási nehézségek megoldását. Az inkluzív programok valószínűleg a csatlakozás után a határon túli területeken is prioritást kapnak. A versenyeztetés mind szaktárgyi, mind a sport vonatkozásában nem csupán a tehetséggondozás eszköze, de nevelési eszköz, a közös mérési kultúra kialakításának lehetősége is egyben, valamint a közösségi kapcsolatok ápolására, elmélyítésére is szolgál. Biharkeresztes központtal egy szakképző központ létrehozása segítheti a majdani csatlakozás munkaerőpiaci igényeinek a kiszolgálását, mivel a napi átjárás lehetősége versenyelőnyt jelenthet a helyi középiskola számára. A térség kiemelten fogalakozik az informatikai képzéssel: a tehetséges tanulók határmenti versenyeztetése interneten keresztül költséghatékonyan megoldható. A továbbképzési kínálatba az informatika oktatás beépítése akár kedvező fogadtatásra találhat a határ túloldalán is. A hagyományőrző programok rendszeressé tételéhez, a szervezési feladatok ellátására hosszútávon egy intézmény hatékonyabban tudna hozzájárulni, amennyiben felvállalna programszervezést, vagy a rendelkezésre bocsátaná a közművelődési eszközrendszerét.


37

A Bihari Iskolaszövetség infrastrukturális és humánerőforrásainak a feladatorientált megosztása révén, az erőforrások kihasználásának növelésével eredményesebb és hatékonyabb lehetne a szakmai munka.

VESZÉLYEK: A bihari települések az egyenlőtlen területi fejlődés elmélyülése által leszakadnak a fejlettebb településektől, mikrotérségi központoktól. Az infrastrukturális elmaradottság következtében új munkahelyek, beruházások nem teremtődnek, a fejlődés elkerüli a határ menti településeket, ráirányítja a figyelmet más határátkelőkre. A települések lakossága elöregszik, a falvak elnéptelenednek, kizárólag a szociálisan hátrányos helyzetűek és a leszakadók maradnak a településeken. Az önkormányok forráshiánya bevételek híján tovább növekszik. A demográfiai hatások negatív felerősödése kapcsán a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetből fakadó nevelési problémák túlsúllyal érintik majd a nevelésioktatási intézményeket. Az oktatási munka hatékonysága csökken, a pedagógusok fluktuációja növekszik. Csupán a hátrány kompenzálásával foglalkozni kényszerülő intézményektől elválnak a jobb képességű tanulókat foglalkoztató iskolák, és más szövetségben keresnek hasonló feladatot ellátó társintézményeket.


38

4. ÁTFOGÓ OKTATÁSPOLITIKAI KONCEPCIÓK, melyek befolyással lehetnek az iskolaszövetség tagintézményei számára jövőbeni célkitűzések kialakításában

4.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv II.

A 2006-2013 évek időtartamára az EU elkövetkező pénzügyi időszakára az uniós támogatások lehívhatósága érdekében elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv II. javaslata.

Oktatásfejlesztési prioritások: 1. Az oktatási rendszer társadalmi alkalmazkodásának erősítése

és

gazdasági

igényekhez

való

rugalmas

2. Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése 3. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése 4. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál növelésében A prioritások mentén tervezett operatív programok: 1. Prioritás •

A kompetencia alapú oktatás támogatása

•

Az oktatási intézmények felnőttképzési kapacitásának fejlesztése, bővítése


•

39

A felsőoktatási és közoktatási intézmények kulturális, szolgáltató és tudásközpont szerepének erősítése a régióban

•

Pályaorientáció,- tanácsadás, pályakövetés fejlesztése

•

A műveltség növelése, kulturális szocializáció minőségi fejlesztése

•

Az ifjúság iskolán kívüli szabadidős tevékenységének, kultúrájának fejlesztése

2. Prioritás •

Átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerek fejlesztése

•

Az oktatásban dolgozók alap - tovább- és átképzése

•

A formális, nem formális és informális rendszerek összekapcsolása

•

Az oktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása (oktatási kistérségi társulások, egységes iskola)

3. Prioritás •

A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése

•

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása

•

Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése

(távoktatás, e-tanulás) •

Az interkulturális oktatás fejlesztése (nemzetiségi oktatás, határon túli magyarok oktatása, migránsok)

4. Prioritás •

A felsőoktatás szerepének erősítése az alap-és alkalmazott kutatásokban

•

Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése

•

A tudományos eredmények társadalmi ismertségének és elismerésének erősítése

•

Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a tudományágak vonzerejének növelésével és gazdasági szereplők aktív bevonásával

•

A felsőoktatási reformfolytatása a Bolognai folyamatra tekintettel a gyakorlati oktatás és az átjárhatóság erősítésével.


40

4.2. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közoktatási Fejlesztési Terve

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat prioritásai a nevelési-oktatási, képzési szolgáltatások megszervezésének tekintetében: -

A társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése; A minőségi szolgáltatások elérhetősége; A szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása.

A megyében a közoktatás-szolgáltatási szempontból reális fejlesztési irány a kistérségi tervezés, és annak megvalósítása. Hajdú-Bihar megyében és az ország többi kistérségeiben kimutatható az együttműködések kialakulása mind kistérségi, mind mikrotérségi, iskolaszövetségi szinteken. Az együttműködési, társulási készség ismeretében biztonsággal prognosztizálható, hogy belátható időn belül új szint jelenik meg a tervezési hierarchiában: Kistérségi közoktatási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv. Célterületei: •

közoktatási szolgáltatások teljes körű elérhetőségének a biztosítása

•

szakszolgálat kistérségi szintű biztosításának elősegítése

•

közoktatási feladatellátás költséghatékonyabbá tételéhez történő hozzájárulás

•

biztosítsa

a

kistérség

közoktatásában

foglalkoztatottak

szakmai

együttműködését, képzését, továbbképzését •

segítse a fejlesztés - tehetséggondozás megvalósulását

•

a helyi szakmai kompetenciák bővítésével járuljon hozzá a hatékony felnőttképzéshez

•

biztosítsa az Európai Unió forrásaihoz való hatékony hozzáférés lehetőségeit


41

5. A BIHARI ISKOLASZÖVETSÉG CÉLJAI 5.1. Hosszútávú, átfogó célok •

Együttműködik iskolaszövetségek,

az

önkormányzatok

kistérségi

társulások,

oktatási-kulturális civil

szervezetek

döntéshozói, képviselőivel,

pedagógusokkal, szülőkkel és tanulókkal •

Kulturális értékek közvetítésébe segít a pedagógusok, szülők, gyermekek-tanulók, fiatalok számára, közvetett módon a települések teljes lakossága részére, hozzájárulva a kulturális örökség megóvásához

•

Segítséget nyújt a pedagógusok szakmai fejődéséhez az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében

•

A szülői ház és az óvoda-iskola kapcsolatának elmélyítést segíti közös programok által.

•

A gyermekek, tanulók képességük szerinti tehetségének kibontakoztatását segíti versenyek szervezésével

•

A fiatalok munkába állását segíti a szakképzési, felnőttképzési oktatási rendszerek együttműködésének

támogatásával,

az

intézmények

közötti

feladatmegosztás

kialakítása által

5.2. JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Az oktatáspolitikai koncepciók szakmai tartalmához igazodva A nevelő-oktató munkát segítő célkitűzések megvalósítása érdekében: •

A kompetencia alapú oktatás támogatása szakmai programok szervezésével pedagógusoknak

•

Az oktatási intézmények – középiskolák, szakiskolák felnőttképzési kapacitásának fejlesztése, bővítése, a képzési struktúra összehangolása, a kínálat közös megjelenítése a tagiskolák településein

•

Átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerek fejlesztése a térségi (kistérség, mikrotérség) intézmények részvétellel

•

Az oktatásban dolgozók alap –tovább - és átképzésének segítése saját szervezésű és egyéb, a határon túl is akkreditált programokban való részvétellel


•

42

Az oktatás hatékonyságát segítő egyéb területi együttműködések támogatása: kapcsolatfelvétel a térségben működő, alapszabályukban hasonló tevékenységet vállaló civil szervezetekkel

•

Új tanítási formák gyakorlati elterjesztésének ösztönzése közös óralátogatások, műhelymunkák, fórumok, tapasztalatcsere-táborok alkalmával

A kulturális örökségek megőrzését, a hagyományok ápolását, a negatív demográfiai tendenciák megállítása érdekében: •

Pályaorientáció,- tanácsadás, pályakövetés fejlesztése már az általános iskolában is

•

A műveltség növelése, a kulturális szocializáció minőségi fejlesztése, az ifjúság iskolán kívüli szabadidős tevékenységének, kultúrájának fejlesztése: műveltségi vetélkedőkön, gyermek és ifjúságvédelmi táborokon, DÖK vezetők képzésén, nyári kézműves táborok, kirándulások, ifjúsági találkozók, művészeti seregszemlék, színház és kiállítások látogatásával, sportversenyek, bemutatók, sporttáborok, turisztikai táborok szervezésével stb.

•

A közművelődési feladatok intézményi felvállalása, felosztása a tagintézmények között feladat, vagy település elhelyezkedési struktúrában

A szegregáció elleni küzdelem érdekében: •

A hátrányos helyzetű és roma tanulók vonatkozásában az integrált oktatás támogatása érdekében a magatartás és tanulási nehézségeket segítő gyakorlati tanítási-tanulási módszerek bemutatásának, tapasztalatcseréknek, a jó gyakorlatok megismertetésének a megszervezése

•

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása az integráció gyakorlati megvalósításának megismerése által

•

Az interkulturális oktatás fejlesztése (nemzetiségi oktatás, határon túli magyarok oktatása, migránsok) érdekében a nemzetiségi nyelv és kulturális értékeket bemutató, oktató módszerek elterjesztése, hagyományőrző táborok, folklór műsorok, a nemzetiségi nyelvet oktató tanári programok szervezése stb.


43

6. KONKRÉT PROGRAMJAVASLAT 6.1. KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS A BIHARI ISKOLASZÖVETSÉG TERVEZETT SZAKMAI PROGRAMJAINAK TARTALMI JAVASLATÁHOZ Írásbeli kérdőíves megkérdezés módszerével igényfelmérést végeztünk azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen tartalmú közös programokon vennének részt leginkább a Bihari Iskolaszövetség tagintézményei. A felmérést az alapsokaság egészére terveztük – a kérdőíveket valamennyi intézmény megkapta. A felmérést megelőzően az intézményvezetők és a pedagógusok körében mintavétel alapján személyes megbeszélés során (interjúk) előzetes felmérést készítettünk az általuk preferált témakörök feltárása céljából. Az említések alapján a programok témáit csoportosítottuk az igénybevevő szegmensek alapján. Három célcsoportot választottunk külön: az intézményvezetőket, a beosztott pedagógusokat és gyermekeket. Az interjúk során körvonalazódtak a leginkább hasznosnak vélt témakörök, ezek rangsorolása alapján a kérdőívbe emeltük a gyakoribbakat. Nem feltételeztük, hogy alapvető eltérés fog mutatkozni a hazai és az erdélyi intézmények igényei között. Az értékelés során azonban szignifikáns különbségek mutatkoztak a két csoport tagintézményeinek érdeklődése körében, ezért a feldolgozást követően külön mutatjuk be az igényeket. Konkrétan tudni szerettük volna azt is, mely szakmai, szervezési, vagy egyéb feladatok ellátásával kívánnak hozzájárulni a tagintézmények az éves munkához.


44

Eredmények, magyarországi iskolák Az átlagok megoszlása Vezetőknek feltett kérdésekre adott válaszok V1

V2

V3

Átlag

3,73

4,27

4,59

Szórás

0,970

0,368

0,348

5 4 3 2 1 0 V1

V2

V3

Átlagok megoszlása, vezetőkre vonatkozó kérdések

Pedagógusoknak feltett kérdésekre adott válaszok P1

P2

P3

P4

P5

P6

P7

P8

P9

P10

Átlag

4,62

4,05

3,85

3,90

4,29

4,36

4,14

4,32

3,95

4,19

Szórás

0,348

1,048

0,661

0,832

0,414

0,909

1,171

1,275

1,569

0,862

4,8 4,6 4,4 4,2 4 3,8 3,6 3,4

P1

P2

P3

P4

P5

P6

P7

P8

P9

Átlagok megoszlása, pedagógusokra vonatkozó kérdések

P10


45

Gyerekeknek

GY1

GY2

GY3

Átlag

4,24

4,10

3,95

Szórás

0,690

0,690

1,348

4,25 4,2 4,15 4,1 4,05 4 3,95 3,9 3,85 3,8 GY1

GY2

GY3

Átlagok megoszlása, gyermekekre vonatkozó kérdések

A magyarországi intézmények igényfelmérésének az összegzése 1. Programok vezetőknek Az intézményvezetők számára leginkább aktuálisnak ítélt programok a nevelés és oktatás helyi tervezésének és megvalósításának a segítése témában merültek fel. A magas átlag, és a kis szórás azt jelzi, hogy a vélemények e tekintetben egységesek. Egységesen csaknem ennyire fontosnak ítélik az intézmények a mérés-értékelés területén a fejlesztést. Az intézményi minőségfejlesztés a megkérdezettek körében kevésbé időszerű, és nem egységesen fontos valamennyi résztvevő számára.


46

2. Programok pedagógusoknak A felkínált programok sorrendben, a kedvező fogadtatásuk szerint (a leginkább fontosnak ítélt program tartalma szerepel az első helyen) 1.

Hátránykompenzálás a tanítási órákon

2.

Tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában

3.

Fejlesztő tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében

4.

Kooperatív tanítás-tanulás szervezés

5.

Tanulás tanulása

6.

magatartási-beilleszkedési problémák lehetséges okai

7.

Óvoda-iskola, általános-középiskola átmenet segítése

8.

Integráció

9.

Projekt pedagógiák

10.

Globális nevelés

Leginkább egységesek a vélemények a téma fontossága mellett: A hátránykompenzálás a tanítási órákon és a kooperatív tanítás-tanulás szervezése témakörökben. A tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában, és a fejlesztő tevékenység segítése témakörök kevésbé egységesen fontosak az intézményeknek. Az elemzés alapján a legnagyobb részvételre prognosztizálható programok: A hátránykompenzálás a tanítási órákon és a kooperatív tanítás-tanulás szervezése. Ezt követik a tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában, és a fejlesztő tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében témájú előadások, tréningek. 3. Programok gyermekeknek: Leginkább fontosnak ítéltek a mentálhigiéné, drogprevenciós programok, valamint a versenyek szervezése. A tanulmányi kirándulások, táboroztatás ezzel ellentétben nagy


47

szórással kevesebb érdeklődésre tart számot a pedagógusok körében. Fontos megjegyezni, hogy néhány iskola (a későbbiekben megnevezzük) komoly felajánlást tett ebben a témakörben. Aktivitásukat érdemes figyelembe venni a szervezés során. Egyéb fontosnak ítélt tevékenységek: •

Kulturális szemlék, találkozók, kiállítások,

•

sportversenyek szervezése

•

a nevelési-oktatási intézmény és a család jogainak és kötelezettségeinek konkrét értelmezése-előadás

•

Művészeti alapoktatást végző intézménnyel együttműködés

Eredmények, erdélyi iskolák Programok vezetőknek V1

V2

V3

Átlag

4,62

3,92

3,58

Szórás

0,87

1,32

1,08

5 4 3

Átlag Szórás

2 1 0 V1

V2

V3

Átlagok és szórás megoszlása, vezetőkre vonatkozó kérdések

Programok pedagógusoknak P1

P2

P3

P4

P5

P6

P7

P8

P9

P10

Átlag

4,00

4,31

4,08

4,00

4,08

4,25

4,54

3,85

3,92

4,77

Szórás

1,08

0,95

1,04

1,00

0,86

0,87

0,66

1,41

1,19

0,44


48

6 5 4 Átlag

3

Szórás

2 1 0 P1

P2

P3

P4

P5

P6

P7

P8

P9

P10

Átlagok és szórás megoszlása, pedagógusokra vonatkozó kérdések

Programok gyerekeknek GY1

GY2

GY3

Átlag

5,00

3,5

4,5

Szórás

0,44

1,22

0,52

6 5 4

Átlag Szórás

3 2 1 0 GY1

GY2

GY3

Átlagok és szórás megoszlása, gyermekekre vonatkozó kérdések

Az erdélyi intézmények igényfelmérésének az összegzése 1. Programok vezetőknek: Magasan a legnagyobb érdeklődésre tart számot az intézményi minőségfejlesztés segítése.


49

A mérés-értékelés igen nagy szórással csak néhány intézmény számára fontos, és akad olyan intézmény is, aki egyáltalán nem tartja szükségesnek. Hasonló a vélemény a nevelés és oktatás helyi tervezésének segítése programról. 2. Programok pedagógusoknak: A felkínált programokat sorrendbe állítottam annak kedvező fogadtatása szerint: 1. Tanulás tanulása 2. Magatartási-beilleszkedési problémák lehetséges okai 3. Óvoda-iskola, általános-középiskola átmenet segítése 4. Tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában 5. Globális nevelés 6. Kooperatív tanítás-tanulás szervezés 7. Hátránykompenzálás a tanítási órákon 8. Projekt pedagógiák 9. Integráció 10. Fejlesztő tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében A romániai intézmények egyöntetűen a Tanulás tanulása, és a magatartási-beilleszkedési problémák lehetséges okai témában vennének részt szívesen programokon. Viszonylag egyöntetűen fontosnak tartják az átmenetek kezelésével foglalkozó témaköröket. Az összes többi témakör hasonló választási gyakorisággal és nagy szórással eltérő érdeklődésére tart számot. 3. Programok gyermekeknek: Magas választási arányban és kis véleménykülönbséggel a mentálhigiéné, drogprevenció a leginkább szükségesnek tartott program, valamint a tanulmányi kirándulás, táboroztatás. A versenyszervezést néhány intézmény egyáltalán nem tartja fontosnak, mint iskolaszövetségi programot. Egyéb, fontosnak ítélt tevékenységek •

Iskolaszövetség weblapjának kialakítása

•

Tapasztalatcsere, cserediákok fogadása és küldése

•

Európai oktatási rendszerek tanulmányozása

•

Konfliktuskezelés legújabb módszerei: pl. Gordon módszer megismerése

•

Szakoktatói fórum szervezése, közös tevékenységek szakiskolai tanulók számára


•

Oktató videók, CD-k, DVD-k kölcsönzése

•

Művészeti iskolákban az oktatás bemutatása

•

Tapasztalatcsere az informatika oktatásának terén a középiskolában

•

Számítógép felhasználói verseny

•

Weblapszerkesztő vetélkedő

•

„Vándor Őszirózsa” lány kosárlabda vetélkedő

50

A felmérés alapján a Bihari Iskolaszövetség tagsága által javasolt konkrét tevékenységek Programok javasolt témái vezetők számára: -

Átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerek kiépítésének a segítése Az oktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések (kistérségi társulások) lehetőségei Az integrált oktatás támogatása A nevelés és oktatás helyi tervezésének és megvalósításának a segítése Az intézményi minőségfejlesztés segítése Az interkulturális kapcsolatok és az oktatás fejlesztésének lehetőségei (nemzetiségi oktatás) Európai oktatási rendszerek tanulmányozása ( tanulmányút)

Módszerek: előadások, szakmai napok, tréningek, tanfolyamok Programok javasolt témái pedagógusoknak: -

Hátránykompenzálás a tanítási órákon - tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulási folyamatban, - fejlesztési tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében, - magatartási, beilleszkedési problémák segítése A kompetencia alapú oktatás módszerei Az integráció gyakorlati megvalósításának segítése Az átmenetek segítése Szakmai tapasztalatcsere - programok: művészeti iskolákban folyó oktatás bemutatása, szakiskolai, szakközépiskolai közös tevékenységek szervezése, informatika oktatása, stb. Oktató videók, CD-k, DVD-k, szakkönyvek börzéje

Módszerek: előadások, szakmai napok, tréningek, tanfolyamok, bemutató órák, konzultációk, szabadidős programok


51

Javasolt programok gyermekeknek, fiataloknak: -

-

művészeti – kulturális seregszemlék versenyek szervezése: szaktárgyi, internetes informatikai, művészeti stb mentálhigiénés, drogprevenciós programok, vetélkedők, előadások, táborok tanulmányi kirándulások táboroztatás

Egyéb javasolt programok: -

Pedagógusok – szülők – pszichológusok találkozója, fóruma nevelési témakörben

-

Közös szabadidős tevékenységek szervezése pedagógusok szülők, fiatalok számára: kulturális szemlék, kiállítások, színházlátogatások, kirándulások, vetélkedők,

-

Családsegítő programok a hátrányos helyzetű családok segítésére

-

Önkéntes munka, felajánlások kölcsönösségi alapon

-

Hagyományápoló közösségi programok, bálok, stb. szervezése

-

Pártoló tagsági programok szervezése

6.2. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KONKRÉT FELADATOT VÁLLALÓ INTÉZMÉNYEK Versenyek szervezés

Nagykereki Zsáka Derecske Ált és Műv. Isk. Ált Isk Biharkeresztes Komádi Ártánd Érmihályfalvi Á.I. Biharkeresztes Gimnázium Ady Endre Líceum Bihar Megyei Tanfelügyelőség Tamási Áron Á.I. Bors Derecske Gimnázium

feladatlapok összeállítása

Derecske Ált és Műv. Isk. Ált Isk Biharkeresztes Hencida Komádi Bihar Megyei Tanfelügyelőség George Cosbuc Tamási Áron Á.I. Bors Ady Endre Líceum


52 Derecske Gimnázium

zsűrizés

Nagykereki Bojt Derecske Ált és Műv. Isk. Tamási Áron Á.I. Bors Érmihályfalvi Á.I. Ált Isk Biharkeresztes George Cosbuc Bihar Megyei Tanfelügyelőség Ady Endre Líceum Komádi Derecske Gimnázium

ajándék

Ált Isk Biharkeresztes Ady Endre Líceum Bihar Megyei Tanfelügyelőség Ártánd

helyszín

Nagykereki Körösszakál Ady Endre Líceum Bojt Zsáka Derecske Ált és Műv. Isk. Ált Isk Biharkeresztes Körösszegapáti Érmihályfalvi Á.I. George Cosbuc Bihar Megyei Tanfelügyelőség Komádi Tamási Áron Á.I. Bors Biharkeresztes Gimnázium Derecske Gimnázium

Képzés, tanfolyam, tréning szervezés

Nagykereki Zsáka Ált. Isk. Biharkeresztes Ártánd Komádi Bihar Megyei Tanfelügyelőség Érmihályfalvi Á.I. George Cosbuc Tamási Áron Á.I. Bors Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium

tréner biztosítása

Zsáka


53 Komádi Ady Endre Líceum Bihar Megyei Tanfelügyelőség Biharkeresztes Gimnázium

helyszín biztosítása

Körösszakál Berekböszörmény George Cosbuc Nagykereki Bojt Bihar Megyei Tanfelügyelőség Zsáka Derecske Ált és Műv. Isk. Ált Isk Biharkeresztes Érmihályfalvi Á.I. Körösszegapáti Komádi Tamási Áron Á.I. Bors Biharkeresztes Gimnázium Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium

fénymásolás

Berekböszörmény Berettyóújfalu, Gimnázium Tamási Áron Á.I. Bors Ady Endre Líceum Érmihályfalvi Á.I. George Cosbuc Benedek Elek Á.I. Bakonszeg

tananyag sokszorosítása

Berekböszörmény Tamási Áron Á.I. Bors Ady Endre Líceum

Tanulmányi kirándulás, táborozás szervezés

Nagykereki Zsáka Ált Isk Biharkeresztes Ártánd Körösszegapáti Biharkeresztes Gimnázium Érmihályfalvi Á.I. George Cosbuc Bihar Megyei Tanfelügyelőség Tamási Áron Á.I. Bors Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium


54

busz biztosítása

Ady Endre Líceum Bihar Megyei Tanfelügyelőség Tamási Áron Á.I. Bors

szállás biztosítása

Körösszakál Zsáka Biharkeresztes Gimnázium Bihar Megyei Tanfelügyelőség Tamási Áron Á.I. Bors Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium

étkezés

Zsáka Bihar Megyei Tanfelügyelőség Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium

kísérő

Nagykereki Bihar Megyei Tanfelügyelőség Bojt Bakonszeg Ady Endre Líceum Zsáka Érmihályfalvi Á.I. Benedek Elek Á.I. George Cosbuc Tamási Áron Á.I. Bors Ált Isk Biharkeresztes Ártánd

Konferencia: Iskolaszövetségek Országos Konferenciája szervezés

Nagykereki Ady Endre Líceum Ártánd

előadói díjak

-

szállás biztosítása

Körösszakál Kismarja Biharkeresztes Gimnázium Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium

helyszín rendelkezésre bocsátásaBojt Ált Isk Biharkeresztes Ady Endre Líceum Körösszegapáti Biharkeresztes Gimnázium


55

technikai eszközök biztosítása

Biharkeresztes Gimnázium Ady Endre Líceum

reklámanyag elkészítése

Berettyóújfalu, Gimnázium Ady Endre Líceum

étkezés

Ártánd Ady Endre Líceum Derecske Gimnázium

6.3. Javasolt szervezeti munkaformák A meglévő szakmai munkaközösségek mellet a tevékenységek átláthatósága, és a feladatok célszerű megosztása érdekében javasolt új munkaközösségek megszervezése. Ezáltal a tagintézmények magas száma miatt, és a feladatok sokrétűsége miatt nehezen átlátható és megszervezhető programok hatékonyabban megvalósíthatóak lennének. Javasolt új munkaközösségek és feladatkörök: -

informatikai team: feladata a honlap karbantartása, adatbevitel, levelezés, információ – áramoltatás Pályázati team: faladata az aktuális pályázati kiírások figyelése, a pályázati tevékenység intézmények közötti összehangolása, pályázatírás megszervezése, pályázati megvalósításkor a feladatok koordinálása Programszervező team: versenyek szervezésével, és a táboroztatások szervezésével foglalkozna Képzési team: szakmai programok, tréningek, akkreditált tanfolyamok, képzések szervezésével foglalkozna Kommunikációs és PR team: feladata lenne a szakmai programok propagálása, dokumentálása, szponzori, támogatói kör megkeresése, kapcsolattartás társ szervezetekkel Meglévő vezetői munkaközösség tagjai számára új feladat: a lobby tevékenység


56

6.4. Elérhető források • Tagdíjak • A pedagógiai szakmai szolgáltatási normatíva közös, intézmények által összehangolt felhasználása • Pályázati források • Előadások, rendezvények bevétele • Nevezési díjak • Szponzori kör, felajánlások szervezése - különös figyelmet fordítva a tankönyvkiadók, taneszköz gyártókra • Együttműködési megállapodás alapján a kistérségi társulások közoktatási feladatvállalásában való szerepvállalás szerint • „A Bihari térség oktatásának fejlesztéséért” alap létrehozása


57

Mellékletek


58 1. sz. melléklet: Nyilvántartó lap a Bihari Iskolaszövetség tagjairól (Határon túli)

Neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Címe

Bors, 197 Bihar megye, Románia Biharszentjános,27/A Lónyai Tivadar Általános Iskola Bihar megye, Románia Szentjobbi Általános Szentjobb, 580 Iskola Bihar megye, Románia Nagyvárad, Moscovei 1 Ady Endre Líceum Bihar megye, Románia Nagyvárad, Matei Corvin Juhász Gyula I-VIII osztály Iskola 106/A Oradea Colegiul Naţional "Mihai Eminescu" Roman Ciorogariu 18 Oradea Colegiul Naţional "Emanuil Gojdu" Spiru-Haret 3-5 Oradea Colegiul Tehnic "Mihai Viteazul" Poenitei 25 Suplacu de Barcau Grup Scolar Industrial Szakközépiskola Berettyószéplak Diószegi Általános Iskola Diószeg, Livelion u. 53 Bihar megye, Románia Biharfélegyháza, 265 Biharfélegyházi I-VIII osztály Iskola Bihar megye, Románia Nagyvárad,M. Eminescu u. 28 "George Cosbuc" Általános Iskola Bihar megye, Románia Oradea,Partenie Cosma Nr.5 Colegiul Economic "Partenie Cosma" Jud. Bihor, Romania Tamási Áron Általános Iskola Bors

Képviselője Nagy-Máté Enikő

Tel/fax

E-mail

Belépés ideje

Ped. létszám

Tan. létszám

Nagy-mate.andras@ 0040-259-316160 Comservest.ro

2002.04.26

152

0040-259-316008

2002.04.29

125

2002.05.22 0040-259-441127 0040-259-431787 [email protected] 2002.10.18 0040-259-431706 0040-259-452932 2002.20.21

125 1042

Kovács Margit

Ille János Elek Tóth Márta Pálfi Tamás Sándor Eilender József

0040-259-430944 [email protected]

72

139 113

1471

2002.10.22 Tifor Dorel

0040-259-417420 0040-259-417668 [email protected]

2002.10.21 2002.10.22

1050

Filimon Ruben Oláh József

0040-259431491 [email protected] 0040-259-368437 [email protected]

2002.10.23

2352 909

Borbáth Gizella Gyöngyvér Sele Tünde

0040-259-350067

2002.10.25

730

0040-259-462016

2002.10.25

193

Copecean Florica 0040-259-430947 [email protected]

2002.10.30

Corba Ioan

2002.11.06


101

62

816 1356


Neve 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

59 Címe

Értarcsai Általános Iskola Értarcsa, 76 sz. Bihar megye, Románia Str. Sirul Canonicilor 13 Szent László Római Katolikus Gimnázium Oradea, jud. Bihor Köröstárkányi I-VIII Köröstárkány 85 sz. Osztályos Általános Bihar megye, Románia Iskola Hegyközcsatár, 210 sz. Hegyközcsatári I-VIII Általános Iskola Bihar megye, Románia Székelyhíd, Irinyi János u. 1 Petőfi Sándor Líceum Bihar megye, Románia Oradea, W. Shakespeare 22 Decebal I-VIII Osztály Általános Iskola Dimitrie Cantemir Oradea, Sextil Puscariu I-VIII osztály Általános Iskola Érmihályfalvi Ált. Iskola Ady Endre u. 6 Grup Scolar Vadu Crisului Nr. 25 Micske 197 sz. Hodgyai Edit Bihar megye, Románia Pertninax Egyesület Oradea, Al Rogenius Nr. 10. Pásztor Gabriella

Oradea, Nicolae J. u. 33.

Képviselője Gáspár Tünde

Belépés ideje 0040-259-464034 [email protected] 2002.11.12 Tel/fax

E-mail

Ped. létszám 14

Tan. létszám 96

Zalder Éva Mária 0040-259-413677 [email protected]

2002.11.14

218

Cseterky Csaba

0040-259-322584

2003.01.15

184

Molnár Győző


2003.01.30

Hegyesi Viktor


2003.02.06

1075

Gorun-Kovács Ilona Sandor Teodora


2003.12.18

595

0040-259-225129

2004.12.18

750

Bokor Irén Técsi Ferenc

0040-259-355085 0040-259315548

2004.12.15 2004.12.21 2005.03.17

Tunyogi Katalin

2005.10.04 2005.10.04 .

12

17

189

1057


60 Magyarországi tagok

Neve 1. 2. 3.

4.

5.

6.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Községi Óvoda Bessenyei György Általános Iskola Községi Könyvtár Művelődési Ház Kossuth Lajos ÁMK Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző, Közgazdasági Szakközépiskola Bocskai István Általános Iskola és Nevelési Tanácsadó Bocskai István Gimnázium Szakképző Iskola és Diákotthon Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészeti Iskola Szivárvány Óvoda

Címe

Képviselője

Ártánd, Rákóczi u. 79

Tel/Fax

E-mail

54/431-709

Bakonszeg, Bacsó u. 6.

Kovács Kálmán

469-512

Berekböszörmény Köztársaság u. 10.

Szántó Jánosné

433-032

Belépés ideje 2002.10.31. 2004.03.12.

bessenyeialtisk@axele ro.hu 2002.02.28.

Ped. létszám 2

Tan. létszám 27

13

129

18 5

250

64

893

45

488

28,5

356 nappali, levelező

17

133

9 2

59 41

75

910

39

430

14

170

2005.03.17. Berettyóújfalu, Kossuth u. 33.

Domján János

54/402-250

Biharkeresztes Hősök tere 15.

Nagy Zoltánné

54/541-010

[email protected] [email protected]

2002.04.03. 2002.02.28.

Biharkeresztes, Ady u. 2.

Szabó András

54/430-084

Biharkeresztes, Damjanich u. 21.

Mándi József

54/431-258

Biharkeresztes, Alkotmány u. 35-37

Németh Ernőné

54/430-096

Dani Béla

54/701-518

Petőfi Sándor Általános Bojt, Ady u. 4. Iskola I. Rákóczi György Gimnázium Szakközép Derecske, Lengyel u. 1. és Általános Iskola Bocskai István Általános Derecske, Szováti u. 2. és Művészeti Iskola Esztár, Általános Iskola Petőfi u. 46B

2005.09.06. 2002.02.28. 2002.04.12.

Baranya Károly

410-108

[email protected]

Csík István

547-015

[email protected]

Czár Lajosné

54/414-081

2005.02.15. 2005.02.14. 2003.03.10.


Neve 13.

AMK

61 Címe

Furta, Petőfi u. 7.

Képviselője

Tel/Fax

E-mail

Vadász Leventéné

441-415

[email protected]

Általános Iskola és Hencida, Csokonai u. 2. Napköziotthonos Óvoda Bethlen Gábor Általános Gáborján, Főút 102 Iskola Bocskai István Általános Kismarja, Bocskai u. 30 Iskola és Óvoda

Bagdi Erzsébet

417-024

Alt.isk.hencida@free mail.hu

Bene Imréné

418-210

[email protected]

Pető Ferencné

54/419-900

[email protected]

17.

I. sz. Általános Iskola

Komádi, Fő u. 10.

Molnárné Kolozsvári Irén

54/544-007

18.

ÁMK

Körösszakál, Piac tér 3.

Trippon Sándor

54/435-403

19.

AMK

Körösszegapáti, Kossuth u. 48. Vad Erzsébet

54/706-575

Magyarhomorog, Mikszáth u. 6 Kóti Balázs

54/704-534

[email protected]

Nagykereki, Rákóczi u. 2.

Mogyorós János

54/420-010

[email protected]

Szentpéterszeg, Kossuth u. 36

Bokus Péter

54/416-916

szentpeterszegiskola@ axelero.hu

Told, Kossuth u. 18.

Ceglédiné Csősz Erzsébet

54/431-903

Zsáka, Kölcsey u. 2.

Petruc Jánosné

54/442-079

14. 15. 16.

20. 21. 22. 23. 24. 25.

Általános Iskola és Óvoda Bocskai István Általános Iskola Általános Iskola és Óvoda Községi Óvoda Kölcsey Ferenc Általános Iskola Szabó Sándor

26.

Vass Mária

27. 28.

Zsilinyi László Zsilinyiné Tóth Ágnes

Szentpéterszeg, Kiss Ernő út 4 Biharkeresztes, Deák Ferenc u. 16 Biharkeresztes, Kölcsey u. 8 Biharkeresztes, Kölcsey u. 8

[email protected] Szakal.ohivatal@free mail.hu [email protected] u

54/430-521 54/430-521

2002.04.16. 2003.06.20. 2003.06.24.

[email protected] Vass_mary@freemail. hu [email protected]

Ped. létszám 16 13 6 14 4

2002.11.12. 2005.12.09. 2002.02.28. 2002.11.12. 2002.04.16. 2002.04.12. 2002.04.03. 2002.04.22.

54/711-608 54/430-177

Belépés ideje

2002.02.28.

Tan. létszám 130 35 130 78 129 46 181

54

624

14 4

118 32 96 31 87 31

18 16 14

151

14 6

185 54

2

25

16

177

2005.09.06. 2005.09.26.

1

2006.03.23. 2006.03.23.

1 1

1


62

2. sz melléklet: Képek az iskolaszövetség rendezvényeiről

Szülőföldem - Biharország vetélkedő a biharkeresztesi gimnázium aulájában, ( alsó tagozat)

Szülőföldem - Biharország vetélkedő a sportcsarnokban,( felső tagozat)

Nagyváradi gyerekek a biharkeresztesi könyvtárban Tunyogi Katalin tanítóval


63

„Munkában a zsűri”, Tolerancia vetélkedő Nagyváradon

Tolerancia vetélkedő Nagyváradon, a biharkeresztesi csapat

Tolerancia vetélkedő Nagyváradon


64

Dr. Ranschburg Jenő előadása Biharkeresztesen

Dr. Ranschburg Jenő előadása Biharkeresztesen

A szövetség tagjai, Bihar-Bihor Expo


65

A szavalóverseny résztvevői az Ady Líceumban

Az informatikai verseny középiskolai kategóriájának győztese, a biharkeresztesi gimnázium tanulója

Az informatikai verseny általános iskolás kategóriájának győztese, a nagyváradi Ady Líceum tanulója


Képek a nagyváradi művészeti szemle kiállításának anyagából

66


Képek a nagyváradi művészeti szemle programjából

67


Képek a nagyváradi művészeti szemle programjából

68


69

Közgyűlés, 2006.


3. sz. melléklet: Kistérségi Versenynaptár Október Kispályás kiskörzeti labdarúgó verseny fiúknak Szentpéterszeg, Általános Iskola és Óvoda Bocskai iskolák találkozója Kismarja Bocskai vetélkedő Nagykereki Megyei tájékozódási futóverseny (általános iskolák és középiskolák számára) Szentpéterszeg, Általános Iskola és Óvoda November Jubileumi Néptáncfesztivál Szentpéterszeg, Általános Iskola és Óvoda December Roma Vers-és mesemondó verseny Bojt Osváth Kupa (kézilabda, labdarúgás) Biharkeresztes Január Kazinczy-verseny városkörnyéki vetélkedő Biharkeresztes Február Komplex műveltségi vetélkedő (Kuruc kor, Rákóczi szabadságharc) Komádi Március Petőfi szavalóverseny Bojt

70


71

Április Matematika verseny 1-8. osztály Szentpéterszeg Matematika verseny 3-4. osztály Komádi „Kis-Sárrét” (biológia, kémia, földrajz verseny felső tagozatosok részére) Komádi, 1.sz. Általános Iskola Megyei (szintű) biológia verseny az ált. iskolások 7. osztálya számára Zsáka „Magyarok Mózese” Komplex műveltségi vetélkedő (magyar, történelem, ének, rajz) 7-8. osztályosok részére Berekböszörmény 2. osztályosok megyei komplex versenye Magyarhomorog „Szülőföldem-Biharország” honismereti vetélkedő (5-5 fős csoportokban a 3-4. osztályosok és az 5-8. osztályosok részére Biharkeresztes Május Dalostalálkozó Komádi, 1. sz. Általános Iskola Nemzeti Atlétikai Program


72

4. sz. melléklet: Az intézmények által visszaküldött „Tájékoztató lapok” Komádi, 1. sz. Általános Iskola I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői: KISOKOSOK komplex versenye 1. osztályosok részére, május Kis-Sárrét területi verseny 7-8. osztályosok részére, biológia, földrajz, kémia, április II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb: Díjkiosztó ünnepség, június Megbeszélés alapján bemutatóórák ének, testnevelés, angol, német, EÁI órák, környezetismeret, stb. III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben: Drogprevenciós képzés és program Sportversenyek szervezése, lebonyolítása Utaztatás, díjazás Énekkar fellépése külföldön és itthon Dalos találkozók Diákheti programok Továbbképzések (EU-s felkészítő, pályázatíró, többcélú kistérségi társulások) Művészeti képzés bővítése IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el? Dalostalálkozó, május

Berekböszörmény, Kossuth Lajos Általános Művelődési Központ I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői: „Magyarok Mózese” megyei művelődéstörténeti vetélkedő, május


73

II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb:-

III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben:IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: természettudományi szaktanterem kiépítése V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el?-

Hegyközcsatár, Benedek Elek Általános Iskola I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői: Szavalóverseny, Kányádi Sándor versei, május Honismereti vetélkedő, I. (Szent) Lászlóhoz kapcsolódó események, fogalmak április II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb: Bemutatóórák a megrendezésre kerülő pedagógiai körök során III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben: Sportpálya létesítése Aktív kosárlabdacsapat foglakoztatása Számítógépek (12 db) használata, internethez való hozzáférés IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el?-


Nagyvárad, „Decebal” Általános Iskola I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői: Irodalmi vetélkedők Gyermeknapi sportnap „József Attila” szavalóverseny, április II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb: Bemutató órák a módszertani napok alkalmával I-IV; V-VIII. III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben: „Soros” alapítvány segítségével „COLUMNA” iskolaújság szerkesztése (három nyelven: román, magyar, német) IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el? Népköltészet, népművészet, népszokások I-VIII. osztály részére Bojt, Petőfi Sándor Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői: Petőfi Sándor területi szavalóverseny, március Területi cigány kulturális szemle, versek, dalok, tánc, stb., december II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb: III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben: IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el? Kézművesség

74


75

Derecske, Bocskai István Általános és Művészeti Iskola I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői: komplex szaktárgyi verseny, alsó és felső tagozatosok számára, április Vers és mesemondó verseny, március Bocskai leggyorsabb, legügyesebb, legerősebb hajdúvitéze (felső tagozat), kishajdúja (alsó tagozat). Iskolai versengések, október Bocskai Napok Megyei Zeneiskolai Kürtös Találkozó, február „Az év hangszerese” „Az év néptáncosa” iskolai vetélkedők, április, május II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb: Alsó tagozatos szakmai fórumok, bemutató órák megrendezése szükség szerint „A Bocskai István nevét viselő térségi leg… leg… leg hajdúvitéz versenye (felső tagozat, kiírás szerint), október III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben: IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (HEFOP pályázattal támogatott) Épület-beruházás, felújítás: tornaterem, informatikai és idegennyelvi labor építése, akadálymentesítés, épületfelújítás Alsós épületfelújítás V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el? Népzenei (éneklő és hangszeres) csoportok térségi találkozója, március Képzőművészeti szemle a legszebb tanórai alkotásokból, április Iskolai kamarazenei csoportok találkozója, január Biharkeresztes, Bocskai István Általános Iskola és Nevelési Tanácsadó I. Az intézmény hagyományos versenyei/vetélkedői:


„Osváth Pál” Kézilabda Teremtorna, november, december Kazinczy szépkiejtési verseny, Városkörnyéki forduló, március „Szülőföldem- Biharország” honismereti vetélkedő, április II. Az intézmény a szövetség tagjai részére felajánlott hagyományos rendezvényei/szakmai továbbképzések, fórumok, bemutatók, egyéb: Apáczai Napok - Bemutató órák, továbbképzés, tréningek, november Város Hete rendezvénysorozat Oktatási szekció előadásai, április Iskolai ünnepségek, március, október III. Az intézmény pályázat által megvalósult szakmai tevékenységei: az utóbbi 2-3 évben: Roma-pedagógia: „Ragyogjatok fekete gyöngyszemek” kulturális gála 2004. febr. Kistérségi tematikus napok, 2005. november Internethasználat nyugdíjasoknak, 2005-2006 IV. fejlesztési elképzelések az intézményben: Hátránykompenzálás, tehetséggondozás, integrált oktatás Iskolaépületek felújítása, karbantartási munkálatai V. Az intézmény melyik művészeti ág bemutatójának megrendezését vállalná el? Versmondók, (mesemondók) találkozója, március

76


77 5. sz. melléklet:

Az iskolák kínálataiból („Amit szívesen megmutatunk…”) („Tanuljunk egymástól…”) Szentpéterszeg:

-

Nyelvi bemutatók (angol) Népi kismesterségek Néptánc

Bakonszeg:

-

Tűzzománc Néptánc

Kismarja:

- A helytörténet tanítása („Kismarja Kiskáté”) - Tanulási technikák (bemutató) - Rajzszakkör - Tornabemutató - Fúvószenekar - Ének tanítás – kórusbemutató - Emelt szintű matematika oktatás, csoportbontásban magyar oktatás - Eltérő tantervű oktatás (1. 2. 3.) - Differenciált munkaszervezés (magyar, matematika, természetismeret) - Sport: Asztalitenisz, labdarúgás, torna, atlétika - Néptánc – Modern tánc

Csökmő: Komádi:

Biharkeresztes:

-

Bozsik program Kézilabda Erdei iskola Cigány hagyományőrző- és életmódtáborok Ünnepi műsorok, ünnepségek forgatókönyvének írása Differenciált tanulásszervezés (NYIK, „CSOSZOGÓK” a matematikában, intenzív angol csoportok) Iskolaújság készítés A szakszolgálat speciális feladatai (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus) Komplex művészeti tevékenységek az alsóban Bemutató tanítások Néptánc Informatika oktatás

Berekböszörmény:-

Integrált nevelés Művészeti nevelés Néptánc Majorette

Körösszakál:

Integrált nevelés (roma-román nemzetiségi oktatás-igazgyöngy)

-


78

6. sz melléklet: Az igényfelmérés kérdőíve és a kapott eredmények

Kérdőív A számok jelentése:

1. Egyáltalán nem tartom szükségesnek 2. Lehetséges a téma megvalósulása 3. Bizonytalan vagyok 4. Szükséges a téma megvalósulása 5. Nagyon fontosnak tartom a téma megvalósulását Vezetőknek

1.

Az intézményi minőségfejlesztés segítése

1

2

3

4

5

2.

Mérés-értékelés

1

2

3

4

5

3.

A nevelés és oktatás helyi tervezésének és megvalósításának 3

4

5

segítése (dokumentum –szerkesztés, intézményi belső ellenőrzés, jogszabályok értelmezése, stb.)

1

2

Pedagógusoknak 4.

Hátránykompenzálás a tanítási órákon

1

2

3

4

5

5.

Óvoda-iskola, általános-középiskola átmenet segítése

1

2

3

4

5

6.

Globális nevelés

1

2

3

4

5

7.

Projekt pedagógiák

1

2

3

4

5

8.

Kooperatív tanítás-tanulás szervezés

1

2

3

4

5

9.

Tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

12. Integráció

1

2

3

4

5

13. Tanulás tanulása

1

2

3

4

5

14. Mentálhigiéné, drogprevenció

1

2

3

4

5

15. Versenyszervezés

1

2

3

4

5

16. Tanulmányi kirándulás, táboroztatás

1

2

3

4

5

10. Magatartási-beilleszkedési problémák lehetséges okai 11. Fejlesztő tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében

Gyermekeknek


79

Eredmények, magyarországi iskolák Gyakoriságok: 1

2

3

4

5

átlag

szórás

1. Az intézményi minőségfejlesztés segítése

0

3

5

9

5

3,73

0,97

2. Mérés-értékelés

0

0

2

12

8

4,27

0,4

Vezetőknek

3. A nevelés és oktatás helyi tervezésének és megvalósításának segítése (dokumentum –szerkesztés, intézményi belső ellenőrzés, jogszabályok értelmezése, stb.)

0

0

1

7 14

0

0

1

6 14

4,62

0,35

0

2

4

6

9

4,05

1,05

6. Globális nevelés

0

1

5

10

4

3,85

0,66

7. Projekt pedagógiák

0

1

6

7

6

3,90

0,83

8. Kooperatív tanítás-tanulás szervezés

0

0

2

11

8

4,29

0,41

1

0

1

8 12 4,36

0,91

1

1

2

8 10

4,14

1,17

4,59

0,35

Pedagógusoknak

4. Hátránykompenzálás a tanítási órákon 5. Óvoda-iskola, általános-középiskola átmenet segítése

9. Tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában 10. Magatartási-beilleszkedési problémák lehetséges okai

11. Fejlesztő tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében

1

1

2

4 14

4,32

1,28

12. Integráció

2

0

5

5 10

3,95

1,57


0

1

4

6 10

4,19

0,86


0

0

5

6 10

4,24

0,69


0

1

3

10

7

4,10

0,69


2

0

2

10

7

3,95

1,35

Gyermekeknek


80

Az eredmények, erdélyi iskolák Gyakoriságok: 1

2

3

4

5

átlag

szórás

1. Az intézményi minőségfejlesztés segítése

0

3

5

9

5

4,62

0,87

2. Mérés-értékelés

0

0

2

12

8

3,92

1,32

0

0

1

7 14

4. Hátránykompenzálás a tanítási órákon

0

0

1

6 14

4,00

1,08

5. Óvoda-iskola, általános-középiskola átmenet segítése

0

2

4

6

9

4,31

0,95

6. Globális nevelés

0

1

5

10

4

4,08

1,04

7. Projekt pedagógiák

0

1

6

7

6

4,00

1,00

8. Kooperatív tanítás-tanulás szervezés

0

0

2

11

8

4,08

0,86

1

0

1

8 12 4,25

0,87

1

1

2

8 10

4,54

0,66

1

1

2

4 14

3,85

1,41

12. Integráció

2

0

5

5 10

3,92

1,19


0

1

4

6 10

4,77

0,44


0

0

5

6 10

5,00

0,44


0

1

3

10

7

3,50

1,22


2

0

2

10

7

4,5

0,52

Vezetőknek

3. A nevelés és oktatás helyi tervezésének és megvalósításának segítése (dokumentum –szerkesztés, intézményi belső ellenőrzés, jogszabályok értelmezése, stb.)

4,59

0,35

Pedagógusoknak

9. Tanulási zavarok, részképességek szerepe a tanulás folyamatában 10. Magatartási-beilleszkedési problémák lehetséges okai

11. Fejlesztő tevékenység segítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében

Gyermekeknek

Bihari Iskolaszövetség Kistérségi Fejlesztési Terve (javaslat)

Recommend Documents