HAJDÚ-BIHARI KAKTUSZKEDVELÖK. tájékoztatója

HAJDÚ-BIHARI

KAKTUSZKEDVELÖK tájékoztatója

- KEZIRüTKÉHT Á Debreceni- és Hajdú-Bihar megjei ívEivelödési Központ; kiadvánjFs Szerkesztíőxdr,Nemes Laqos kertészmérnök 4olo Debrecen Bofcanikus keri;

KAKTUSZKEDVELŐK 1976.

TÁJÉKOZTATÓJA /

-f.

íNDOXiATOK

A

SZSUVáZKi'í ^ Y ^ ^ H 50 ÉVES

Az ember és a létét megbonthatatlan. gét

KAKTUSZGYOJTÉS

ÉVFORDULÓJÁRA.

jelentő n ö v é n y v i l á g k a p c s o l a t a örök,

Minden ellenkező kisérlet

a z e m b e r i élet v é ­

jelentené.

Az e m b e r i környezet kialakításában

döntő s z e r e p e v a n a z é l ő ­

v i l á g n a k . A l e g m o d e r n e b b lakás, függetlenül a b e n n e zott

bútorok, képek, s z o b r o k

halmazától c s a k a k k o r

felhalmo­ válik

ott­

honná, h a megtaláljuk benne a z élő növényvilág néhány k é p v i ­ selőjét. A muskátliktól, rozmaringtól violától mosolygó k i s ablakokról számos énekünk költeményünk tanúskodik. I n n e n n e s út v e z e t a "modern" városi jellegű lakások erkélyéig

. A h o l a hagyományos növények m á r nem

n e h e z e n képesek m e g é l n i . E z a felismerés v o l t z á r ó l a g o s / elindítója a múlt növények - k a k t u s z o k ző időben

század m á s o d i k felében a p o z s g á s -

tartottak kaktuszokat, kertben

e g y pár

a k a d t . Növényéilománytdt száz - százötven f a j r a E z e k közül a l e g i s m e r t e b b e k ,

melyekről Írásos emlékünk m a r a d t

pápai g y ű j t e m é n y e i . /Összehasonlítás

többszáz gyűjtő r e n d e l k e z i k 5 o o - l o o o f a j t

m é n y e i / Bár a z első világháború előtti időkből hány k o r a b e l i l a p b a n

kaktuszokat,

tő Írással, magyarországon

formáról vonalak

számláló g y ű j t e ­ találkozunk né­

pozsgásnövényeket

a húszas

vala­ képpen,

i s megemlí­

évek elejére tehető a k a k -

"szenvedélyé" válásának időpontja. Természetesen

ebben i s közrejátszott feledtetni

magángyűjtemény

korlátozódott.

kivül C s a p o d ! István rákosszentmihályi,

m i n t Répási G y u l a

tuszgyüjtés

egzotikus

pozsgásnövényeket.

találkozhattunk v o l n a v e l ü k .

Hazánkban a századforduló idején m é g a l i g

Kossuth Lajoson

csak

e g y r e n a g y o b b térhódításának. E z t m e g e l ő ­

L e g f e l j e b b néhány b o t a n i k u s

ma,

vagy

e g y i k /de nem k i ­

c s a k kevés ember, főleg a z a k k o r i n a g y u r a k

különlegességként

egye­

féltenyérnyi

a háború u t á n i f e l s z a b a d u l t a b b , múltat

akaró közízlés változása: a d i v a t , A régi, térről, alkotott

fogalmakat

a z emberhez közelebb álló,

váltották f e l . S a z ú j formákhoz

jól illőnek

simább

találták

a kaktuszok

szokatlan, bizar

alakját,

A kialakuló

"növény d i v a t o t "

m é g f o k o z t a a z a tény, h o g y a

Főorvos

nyilvános

terein

parkjaiban I s megjelentek

a télálló

-2-

kaktuszok. zet

E z elsősorban

Magyar Gyulának

tcUüárának érdeme v o l t . A k o r a b e l i

tészeti

szaklapokban

foglalkozó a kedves,

egyre

Írások. Mind

lődés fokozását

nagyban

delkező kertészek,

ker­

kaktuszokkal

több ember f i g y e l m e t keltették f e l e z e k

idő a l a t t

elősegítette a jó üzleti érzékkel

virágnagykereskedők,

bemutatóik nem

majd

szenvedéllyé v á l t . Az

érdek­ ren­

Így Czigány László,

Gutmann és T s a . tömeges k a k t u s z i m p o r t J a .

állításaik, alakult

j e l e n t e k meg

Taninté­

lapokban,

v i s z o n y l a g o s a n k i s igényű n ö v é n y e k . Megismerésük

gyűjtögetésük n a g y o n rövid

Hendrich,

sűrűbben

a Kertészeti

társadalmi

Állandó k i ­

m a r a d t a k hatástalajiok. 1 9 2 6 - b a n

a kertészeti Egyesület keretében

meg­

a Kaktuszkedvelők

osztálya. Elnöke a g y e r m e k k o r a óta botanizálgató

Szak­

Maros I m r e főge-

ológus l e t t . Maros I m r e k a k t u s z o k k a l k a p c s o l a t o s munkássága ben az

a magyarnyelvű " U j idők"

lapok"-ban dr.

Szabó

szakirodalom

Zoltán

összefoglaló

Könyvtár"

gondozása"

ismertetése

alakította k i gyűjteményét tora

sorozatában

cimü f e j e z e t e

nyi

e l a gyűjtést

eJ.hunyt

e/lmóleti

évek közepénz

F e r e n c K e r t é s z e t i Tanintézeti

a

elnöke Kondér

utáni időszal;; k a k t u s z o s

terjesztője, A h a r m i n c a s

kartészet" , m e l y egyúttal

tábor

Józsi bácsija, Gaál József

Szakkör múltévben

a második világháború

könyvének

Mai'os I m r e E l ­

a k a k t u s z o k r ó l . Ebben a z Időszakban

U g y a n c s a k a húszas évek közepén k e z d t e

lelkes

1928.-ban c . "iNépsze-

megjelenő volt

egy­

írásai

"kertészeti

a m a i magyar kaktuszgyüjtő

a mindannyiunk s z e r e t e t t

kaktuszkedvelő

a

j e l e n t e k meg.

" S z o b a i n ö v é n y e k élete és gondozása"

"Pozsgásnövények

ső,

i s jelenti.

c . társadalmi h e t i l a p b a n , m a j d később

és a "Kertészeti S z e m l e " - b e n

rü Természettudományi a

megalapozását

Csili István ismeretek

j e l e n i k meg

Petrá­

tanár könyve a "Virág és

a Tanintézet

tankönyvéül

nesz­

Pápán.

disz-

i s szolgált.

Érdekessége, hogy a "Pozsgás / s z x i l d t u l e n s / növények gondozása és szaporítása" lapok

egyre

c. fejezetet több

i s Maros I m r e i r t a . A kertészeti szaS..-

"kaktuszos"

gyűjtőket. E z v i s s ' o n t

cikkel

írással

öi-vendezteti meg

nero véletlen, A szerkesztők

Jtik Magyar Gyulát, később D r . Domokos Jánost, vezetők között Ág Istvánt

a Fővárosi Kertészet

lepének k a k ; u s z k u l t u r a v e z e t ő j é t . /Ma Megtaláljuk zsot,

a rovatvezetők között

a Sasad

Froramer

a z állandó

rovat­

Vágány u t c a i t e ­ MgTSz.

Istvánt,

d r . B a l l a n e g e r Róbertot, Aozél Mártont,

és még n a g y o n s o k l a s s a n

a

ktizöl t, t a j ál-

Föl
eJnöke/

iCulcsár Ro­ íereiio ,

feledésbe merüjö l e l k e s b t t a n i k u s t ,

-

3

-

kak ( nsy/'.yiij I • • ; . Maros

iirrrc

i ' ; -h.Mi váfatlajiul m e g h a l t . Utóda Földi F e r e n c v e -

zcl, i l i i v i d tés 3 i ( l a és £iz o z t

a i/;akosztályt. M a j d K a s s á r a h e l y e z i k ,

h i i i

i.y alülniikre m a r a d . A m á s o d i k világháború

kía*>Uí

miiKjerit

elseprő v i h a r ,

nem

a

veze-

kitörése

kímélte a k a k t u s z -

i'VyiiJtoUcít -siMít. A )\i'it>tMMÍ

' Mii időszak már e g y újabb l a p a m a g y a r k a k t u s z g y ü j -

I ÓH i i i.-x, iliiMi. Do a z ötven év előtti gyüjtötársalnkra, .s:i .iki;, ' i . l IS -irc i-
taposva

utolsó

sorban

munkás-

a z általuk m e g k e z d e t t

közelebb kerülni

a növényvilág

embertársainkhoz.

Bartalls

Imre

utat a

-

A Loblvia 8.csoport:

Egyetlen gyökér

nemzetség

XI.

Pugionaenthae

f a j tartozik

jellemez.

k -

Backbg.

ide,amelyet

A hosszú,

mélyen a t a l a j b a húzódó

tőrszerü peremtüskék m i a t t

répa­

a növény

képe eltér a többi, k i s t e r m e t ű , répagyökerü f a j t ó l . l . L . p u g i o m a c a n t h a /Rose e t Böd./ Backbg. Gömbalakúi

magányos v a g y sarjadzó

r é p a g y ö k é r r e l . A tulajdonképpeni kicsi, heti.

feletti

hosszú

- növényi

Atitérője h-^

cm,

szine

tompazöld. T e t e j e

cm,

bemélyedő, l6-17,ma­

k ö r ü l i , A tüskék száma 4 - 7 ,

a p e r e m - és a k ö z é p t ü s k é k nem

gásfehér v a g y

enyhén

a l a c s o n y , k e s k e n y bordáinak száma

g a s s á g u k és szélességük 5 mm

cm hosszú és széles. A l e p e l l e v e l e k

vöröses-sár­

gák v a g y v ö r ö s e k . A felső porzósor feltűnően hosszú. A zölt, 1

cm átmérőjű, h a j a s .

vesealakú, 2 mm

A mag

felületű, sötétbarna, bemélyedő e l l i p t i k u s Bolíviából, V l l l a z o n

A tűskék husszúsága

növényeket nem

és R o s e i s c s a k m i n t L o b l v i a

virág- és m a g s z e r k e z e t

sp-ket

a virágzás,valamint

a

vol­

Rose i s megerösiti. E z e k a

alapján került közlésre a Backbg.

Tüskéi barnásak, a törzsalakénál Származása e g y e z i k

Jóval

sötétebbek.

a törzsfajéval.. Termesztésben

nevelhető, virágot

növény hamar

meg,

Írják l e e z e k e t , c s a k

elkallódtak.

tulajdonság

lus.flaviflora

alig

dr.Sha-

feltűnően világos-sárga virágúak

E z t később a leírások alapján

Hasonló

határozta

b i z o n y í t o t t . S h a f e r közlése s z e r i n t a z

általa g y ü j t ö t t p é l d á n y o k

növények s a j n o s

származik

a t a l a j b a sülyedve é l .

később derűit k i hovatartozásuk, miután

tak.

köldökkel.

e fajnál g y a k r a n v á l t o z ó . E m i a t t

/ 1 9 1 7 / a korábban gyűjtött

termés

hosszú, rájicos

3.400 m magasról

környékéről

m e r e d e k , k ö v e s terűleteken, mélyen

Britton

hossziik

különülnek e l , Szinük ság-

szürke,

A v i r á g 4-5

fer

rész

f e l o l t v a m e g n y ú l i k és hengeressé válik, l o cm-t i s elér­

A ferdelefutású, 2-3

tulajdonságú növény, - talaj

virágzik.

i s nehezen hoz. F e l o l t v a

saját

gyökerén

a z aprótestű

-

A lassú növekedés m i a t t

5

-

a n ö v é n y i t e s t meglehetősen

kemény,

A feloltásra szánt növény c s a k erős nyomással kÖtŐdik az alanyhoz, 9.csoport:

Breyiflorae

Backbg,

Feltűnően rövidcsövű virágokat hozó f a j c s o p o r t . termet

a L.breviflorá-ra

ában korlátozott területeken f o r d u l n a k 1 ,L, b r e v i f l o r a

Nyomott

A

jellemző. É-Argentinában

legzömökebb és

D-Bolivi-

elő.

Backbg:.

gömbalakú, fényes sötétzöld, tetején b e n y o m o t t n ö v é n y ,

A bordák száma 2 2 - 2 5 ,

e z e k k e z d e t b e n c s a k 3 mm

szélesek,

t o m p a , később élesednek és l a p o d o d n a k 6 mm-ig,,A d u d o r o k

élük alatt

a rovátkák ferdén állnak. Az areólák megnyúlt hosszúkásak, f e ­ hér g y a p j a s a k , 5 mm

átmérőjűek, A tűskék száma 25

p e r e m - és a kÖzéptűskék n e h e z e n

i s lehet,

a

különíthetők e l , A tüskecso­

mókban e g y e s e k egészen rövidek és tövük v a s t a g a b b . Idősebb ban

e z e k meggörbülnek, és hosszúságuk elérheti a 1 3

kor

elkülönülnek és k ö z é p r e rendeződnek.Kezdetben m i n d e n

kor­

mm-t.Oly­ tűs-

k e b a r n á s , később v i l á g o s a b b , A virág 3 cm hosszú, a tölcsér csöve n a g y o n

rövid, A tölcsér l e g n a g y o b b szélessége 3 , 2

virág s z i n e fénylő v é r p i r o s , a külső l e p e l l e v e l e k Argentínából, S a l t a környékéről

2 .L. c i n n a b a r i n a / l i o o k , / B r . e t Nyomott

gömbölyű, j e l l e g z e t e s e n

tetővel ós 1 8 - 2 1

cm,A

világosabbak.

származik

R. sötétzöld bőrű f a j , besülyedt

c s a v a r v o n a l u bordával. Ezek

keresztbenálló

rovátkálckal hosszúkás d u d o r o k r a o s z l a n a k . Az aroolák k e r e k e k v a g y hosszúkásak, A peremtűsko k~6, Legtöbbször egészen hozzásimulnak

számul<: o l y k o r

l o i s lehet.

a növény felületéhez-

Méretük 1

cm körüli, e g y e s e k köz tűk J'Ö v ^ i d e b b e k , A. közéíjfcűskék

száma 1-3

/ n a g y r i t k á n / h/, A l a p j u k v a s t a g a b b . Előfordul,

a középtűske / k / hiányzik v a g y

később j e l e n i k meg.

hogy

Valamennyi

tüske s z i n e világos-sárga v a g y v i l á g o s - b a r n a . A virág 3-^

széles, trombitaszerűen n y i t o t t ,

kívül b a r -

- ő -

nás-sárga, belül

skarlátvörös, A b i b e

sárga, a p o r t o k sárgás-

-fehér, a porzószál k á r m l n p i r o s . A felső körben állók l o mm hosszúak. Bolíviából

származik, Cochabaraba - S s m t a C r u z közötti

terület­

ről,

var.grandlflora

A kifejlett

növény 4 - 5

tüskék száma 8 - I 0 ,

Rausch.

cm magas és l o cm széles l e h e t . A perem­

hosszuk 1

szú i s l e h e t . V a l a m e n n y i

cm körüli, a középtüske 2 cm

tüske

szine

A virág 8 - I 0 cm hosszú és u g y a n i l y e n

széles l e h e t . A

demény ovális, a cső zöld, barnás-féket én h a j a z o t t . pellevelek osikkal,

lándzsaszerüek,

rózsaszín

peremmel

l 4 mm

A belsők lekerekítettek,

vörös, a z alapnál zöld. A b i b e 8 ágú, zöld

alakú

termés 1 5

Méreteiben

mm,

szinü, a gomb

átmérőjű.

Lelőhely:Bolívia,Padi11a

lus.spínosa

sötétvörösek,

rövid 1 5 - 2 o

szine

- -

torméskezA külső l e ­

és zöldes közép-

szélesok,

kékes árnyalatúak. A p o r t o k v ö r ö s . A bibeszáL

mm

hosz-

sárgás-barna.

mellett

2300

m.

/SP/Y.Ito

a törzs alaknál neigyobb növényi

hosszú, m i n d i g megjelenő

középtüskék

test

és 1 5 - 2 o

mm

jellemzik.

Az egyedülálló növény a tüskék mérete m i a t t

feltűnően

eltér a

típustól. —

Az egész c i n n a b a r i n a ségéből

i s erre

—

"alakkör"

áll. A változatos

terjedés

.

enged

tulajdonképpen

tüskehabitus

következtetni.

Várha<«ó, hogy a szétválasztás utáin s o k , e d d i g névvel

találkozunk, m e l y e k a gyűjtőnek g o n d o t ,

örömet

szerezne.

T.L.chereauníama 1856

/Schlumb^/Backbg.

óta i s m e r t f a j .

sok k i s f a j összes­

és a n a g y földrajzi e l ­

ismeretlen

Loblvia

a kereskedelemnek

-

7

-

Bőre sötét, lorabzöldszinü. A b o r d á k enyhén c s a v a r t kezdetben sen

keskenyek,

élesek,

lefutásiak a

k é s ő b b e l l a p o s o d n a k és ferdén

erő­

rovátkol ttá válrjak.

Az areolák oválisak, fehér g y a p j a s o k , nak,

egymástól 1-1,5

peremtüskék száma 8 - I 0 ,

A néha enyhén kuszált

cm-re áll­

szinük v i l á ­

gos-sárga, vörös a l a p p a l , A k ö z é p t ü s k é k száma 1 - 3 , v a g y

gyakran

hiányzik, erősebb a z előbbieknél, A. l e p e l kivül zöld vörös géllyel, belül fényes k á r m l n p i r o s . A b i b e 8 ágú, zöld Termesztésből l e i r t rajzi

tartja, a

faj,

területéhez u t a l j a ,

sze­

szinü.

a l a k i h a s o n l ó s á g a a c i n n a b a r i n a föld­ S c h e l l e a L , c i n n a b a r i n a változatának

b ^ r a z általa l e i r t

variáció

jóval n a g y o b b virágú

mint

Backeberg-féle f a j ,

C e l s árjegyzékében / 1 8 6 7 / s z e r e p e l nus

csak mint

Schumann

szerint

4,L.acanthoplegma Alacsony,

e z cseik a c i n n a b a r i n a társneve l e h e t e t t

akkor,

/Backbg./Backbg.

6 cm k ö r ü l i , l o - 1 2

vény. A t e t e j e

egy E c h i n o c a c t u s c h e r e a u n l a -

nom,nud,, de e z m á r azonosíthatatlan, Weber és

cm átmérőjű, levélzöld szinü n ö ­

szürkén m o l y h o s . A b o r d á k a l a c s o n y a k és k e s k e ­

n y e k , számuk 25 k ö r ü l i . A z árszerü peremtüskék száma 9 - 1 1 , c s ú c s ! részen e z e k összefonódnak, h o s s z u k szdLnüek, Középtüske n i n c s v a g y n é h a 1

2 cm

a

is,lehet,szaru-

l e h e t . A virágok 5

cm

hosszúak és négy cm körüli átmérőjűek, A. cső n a g y o n rövid, feljebb va,

1

cm hosszú, zöld szinü, l a z a barnás szőrzettel

A külső l e p e l l e v e l e k k e s k e n y h o s s z u a k ,

A belsők tűzvörösek, 1

olajzöld

leg­

borít­

színűek,

cm k ö r ü l i szélesek, felül tompán

lekere­

kítettek, A porzószálak két s o r b a n állnak, a felső-sor v ö r ö s e s -zöld, a z alsó halvány v ö r ö s , A b i b e világoszöld, alul

zöld, felül

a blbeszál

vöröses-zöld,

Bolíviából,Ansaldo környékéről 2100

m magasról

származik.

lus.vlolacea hort. C s a k a z Ibolyás-llla szinü virágával tér e l a törzsfajtól. atL.cii^a.YigigJ'ai B a c k b g , Kevés gyűjteményben

található, n a g y o n r i t k a n ö v é n y . T e s t e k e -

-

8 -

meny h i i s o s , m a g á n y o s , zömök o s z l o p . Magassága 12 l 6 bordája k e z d e t b e n száma 1 5 - 2 o

körüli, h o s s z i i k 2 - 2 , 5

15-

cm k ö r ü l i .

l a p o s . A s u g a r a s a n álló m e r e v

peremtüskék

cm, szinük szarusárga v a g y

b a r n a , később m e g s z ü r k ü l . A l a p j i i k k e z d e t b e n v ö r ö s . A szaruszí­ n ű középtüske h o s s z a 5 cm, enyhén v i s s z a g ö r b ü l . A virág 4 - 5 cm 5-6

hosszú,

cm á t m é r ő v e l .

A belső l e p e l l e v e l e k okkersárgák v a g y világossárgák,

a külsők

sötétsárgák v a g y I b o l y á s - s á r g á k . A t o r o k z ö l d e s . E g y - e g y virág két n a p i g n y í l i k , A n ö v é n y l a s s a n növekedő és soká virágzik. D é l - B o l i v l a , T u p i z a környékén

ó.L.akersli

honos.

Rausch

A m a g á n y o s - 'csak sérüléskor sarjadzó - növény magassága 2 - 3 szélessége 7 - 8 Bőrének s z i n e

sötétzöld, g y a k r a n ibolyás árnyalattal. Tompaélü,

dudorokra o s z t o t t g a s a k és 7 - 8 mm nek, 2-3

mm

bordáinak száma 18 körüli, e z e k 1 5 - 2 o

mm

ma­

s z é l e s e k . Az areolák a d u d o r o k felső részén ü l ­

átmérőjűek, fehérgyapjasok, 4 - 5

peremtüskéje

mm hosszú, enyhén meggörbült, szinük fehértől barnáig átmenettel. Középtüske r e n d s z e r i n t 2 o - 3 o ram i s l e h e t , v a l a m i v e l

1,

n é h a hiányzik,

7-12

sokféle hossza

erősebb a z előbbinél, felfelé Íve­

s e n g ö r b ü l ő . V a l a m e n n y i tüske hajlékony, A virág 4o mm és 2o mm

cm,

cm k ö r ü l i . E g y e t l e n , mélyenülő répagyökere v a n .

s z é l e s , A terméskezdemény

hosszú

tojásalakú, A cső k e s k e n y ,

ibolyás-vörös, sötétbarna p i k k e l y e k k e l ,

b a r n a szőrzettel, A

k ü l s ő l e p e l l e v e l e k lándzsa alakúak. Ibolyás rózsaszínűek, a b e l ­ sők, hasonlók, de rövidek k b . 12-14 mm hosszúak, A t o r o k rózsa­ színű

v a g y f e h é r , A porzószál 6 mm hosszú, narancssárga

A blbeszál 2 o - 2 5 mm,

fehér, a b i b e 8 águ, 7 mm

szinü,

hosszú,sárga

szinü, A termés gömbölyű, 2 o - 3 o mm leriana-hoz

P e r u b ó l , Oyon vidékéről

7.L.fri,JU

átmérővel. M a g v a i aprók, a L . t e g e -

hasonlók. származik.

Rausch

Az előbbihez hasonló testű és g-yökerü, meg'közelitően a z o n o s mé­ retű, világos v a g y szűrkészöld bőrű f a j .

2o b o r d á j a e g y e n e s e n

-

9

-

lefutó, összefüggő. Areólál k e r e k e k v a g y oválisak, 2 mm

átmérő­

egymástól 7 - l o mm-re állók. 9-11

perem­

vel,

fehéren g y a p j a s o k ,

tüskéje 7 - 8

mm

h o s s z ú . E z u t ó b b l a k lazán b o r í t j á k a n ö v é n y

tes­

színük fehér v a g y s á r g á s . K ö z é p t ü s k e 1 v a g y hiányzik,

tét,

hosz-

s z a 8 ram. A legfelsők m e r e v e n kiállók, b a r n á s v a g y f e k e t e

csúcs-

csal. A virág 25

hosszú és 35

mm

rmn s z é l e s . A terméskezdemény

gömb­

alakú, a eső rövid világos p i k k e l y e k k e l borított, lazán b e s z ő ­ v e fehér v a g y b a r n a h á j a z a t t á l . A külső l e p e l l e v e l e k

keskeny-

lándzsásak, kanalasodók, z ö l d e s - r ó z s a s z i n ü e k . A b e l s ő k kítettek, szálkás csúcsúak, p i s z k o s l o mm

csak

h o s s z ú . A porzószálak két s o r b a n á l l n a k . Az alapnál v a ­

l a m e n n y i i b o l y a p i i - o s szinü. A blbeszál 15

mm

hasonló a 6 ágú b i b e . A termés gömbalakú 7 mm megnyúlt gömbalakú 1,5 te,

lekere­

ibolya-vörösek. A eső

hosszú és 1 mm

mm

hosszú,zöld

szinü,

átmérőjű. A

széles. A maghéj

mag feke­

szemölcsös, a k ö l d ö k b e m é l y e d ő . tarmományban Rhodeo környékén h o n o s 2 8 o o -

Argentínában, S a l t a 3ooo m

raagasságban.

S.L.cintiensis

Card.

Gömb- v a g y hengeralakú,

5o

cm magasságot

és l o cm átmérőt i s

elérő szürkészöld növény. Az a l a c s o n y b o r d á k száma 2o k ö r ü l i . A taréjszerüen szuk o , 5 - l , 5

rendezett

peremtüskék száma 15-2o

cm. Középtüskeszám

1-3,

szinük fehér. A virág tölcséralakú, a cső 1

hossztik 2,5 5 cm hosszú,

közötti,

hosz-

cm k ö r ü l i , cinóberpiros,

cm hosszú.

Bolíviában, Dél-Cinti tartományban, I m p o r a m e l l e t t

honos,3ooo

m magason.

var.elongata

Rítt.

A törzsfajnál m e g n y u l t a b b , 6o t o z a t . Bordái 4 - 7

cm-t i s elérő 8 cm átmérőjű v á l ­

mra magasak, k e s k e n y e k . Az areolált 3 - 4

mérőjűek, o , 5 - l cm

távolságban

állók. A virág

3,5

mm

át­

cm hosszú,

aranysárga v a g y halványabb. B o l i v i a Mendez tartományában, T a r i j a n o s . Ritter-fóle

száma FR 8 2 .

és E l P u e n t e környékén

ho­

- lo -

Q.L.oamataqulnesls

Card.

Zömök, oszlopszerü t e s t e lamivel

szürkészöld

szélesebb. B a l t a s z e r ü

szinü, l o cm magas és v a ­

d u d o r o k r a f e l o s z t o t t bordái 1 cm

magasak, számtik 2 2 - 2 5 k ö z ö t t i . Areolál 1 - 1 , 5 cm távolságra áll­ nak

egymástól. A tűszerű, k e z d e t b e n

hetetlenek,

számuk 15-17, h o s s z u k

merev tüskék megkülönböztet-

5-35

A nagyszámú virág a n ö v é n y tetején

mm,

szinük

átmérőjük 4 cm k ö r ü l i , A külső l e p e l l e v e l e k hegyezettek.

barna.

j e l e n i k meg, h o s s z v i k 4 - 5

A porzószálak két s o r b a n

cm,

cinóbervörösek, k i ­

állnak, a l u l

sötétvörösek,

felül cinóber-vörösek. A b i b e világoszöld. A cső fehérhajas,vö­ rös p i k k e l y e k k e l . Bolíviából, Dél-Cinti v i d é k é r ő l , C a j n a t a q u i és C a r r e r a s közötti Abeica

területről

lo.L.kupperiana

származik, 2 3 0 0 m m a g a s r ó l .

Backbg.

M a g á n y o s , l o cm magas, 8 cm átmérővel. A tetőrésze Ferdénlefutó, éles bordáinak száma 2 o , e z e k később élük l e s i m u l ,

barnás-zöld. ellaposodnak,

m a g a s s á g u k 4 mm k ö r ü l i . A k e r e k areolák 1 - 1 , 5

r e állnak egymástól, fehéren g y a p j a s a k ,

cm-

később a gyapjuszálak

m e g n ő n e k . T ü s k é i n e k száma l o , a z öreg növényen 2o k ö r ü l i . A k ö ­ zéptüskék c s a k a z öreg növényen különülnek e l , inkább kal, ke

mint

2,5

. M é r e t ü k 4 cm i s l e h e t ,

állásukkaJ

cm m a r a d . A 4 - 5

mlg

hosszuk­

a többi tüs­

cm hosszú virág kivül piszkos-vörös, a

cső vöröses-zöld. A belső l e p o l l e v e l e k halvány-sárga v a g y fehé­ r e k . A porzószálak v i l á g o s s á r g á k . A. terméskezdemény Dél-Bolivlában, T u p i z a környékén

gömbalakú.

honos.

U j a b b a n fehér és f é n y e s s á r g a / l u s . a l b a és l u s . f l a v a / virágú példányok i s előkerültek

- - lus,rubriflora

a termőhelyen, K.¥ilke közlése

nyomán,

Backbg.

Tüskéi halványabbak v a g y fehérek, A külsC

l o n e l l e v o J c k elállók,

lándzsaszerüek, A b e l s ő k enyhén hullámosak. A t o r o k A virág f é n y l ő p i r o s .

sötét-vörös,

-

11

-

11. L . l i o r r i d a

Ritt.

C s a k részben

tér e l a z előbbi törzsfajtól, R l t t e r

szerint

ezek

a következők: Magassága 2 o - 3 o Areolál 1 , 5 - 2

cm. B o r d a s z á m a l 6 - l 8 , e z e k magassága 1 , 5

cm,

cm távolságban á l l n a k egymástól, a l a k j u k o v á l i s ,

méretük 12 mm,

A tüskék -sötétbarnák, később m e g s z ü r k ü l n e k . A

peremtüskék száma 12-14,

a z alsók 1 - 3

szúak. 4 - 6 középtüskéje e g y e n e s ,

cm, a felsők 2 - 6

cm h o s z -

3-8 cm h o s s z ú . A virág b a r n á s -

-aranysárga, 8 cm hosszú és 5 cm átmérőjű. A. porzószál a l u l p i r o s . Bolíviából, a déli E l Puentéből száma FR 9 7 4 .

ról. Ritter-féle

12. L . n e o c l n n a b a r i n a

Backbg.

Gömbalakú, magányos testű, k é s ő b b megnyúló, 12 és 6 - 7 jas.

cm átmérőt

i s elérő é l é n k z ö l d f a j .

Boi'dái éleslefutásúak.

k ö r ü l i . Az areolák 1 , 5 - 2 száma l o - l 4

Szélességük

cm magasságot

T e t e j e fehér g y a p ­

1,5-2

cm, számunk 18

cm távolságbein v a n n a k . A peremtüskék

szinük barnás, hoas.zuk 1

középtüske erősebb, 1 , 5 - 2 k a fehér, 2 , 5 - 3

hús­

származik 3ooo m magas­

cm. A 3 - 5

hasonló

szinü

cm h o s s z ú . A v i r á g kármlnpiros,

cm hosszú,

3r5

cm átmérővel, A cső rövid

a p i k k e l y e k sötétvörösek. A porzószál k á r m l n p i r o s , a l u l

tor­ zöld,

zöldes

szinü. Bolíviában, C h a p e r a és P u n a t a tartományokban, C o 3 o n i 34oo m magason

mellett

él, •

n.L.ollgotrlcha

Card.

A t e s t m a g á n y o s , 8 cm magas és u g y a n e n n y i átmérőjű, v i l á g o s -zöld szinü. C s a v a r v o n a l u bordáinak száma l 8 , e z e k később taszerü p t i p o k r a tagolódnak. M a g a s s á g u k 4 , körüli. Az areolák 8 mm lett.

távolságban

állnak, süriin egymás

A tüskék megkülönböztethetetlenek,

szerűek, fehérszinűek, h o s s z t i k 1 , 5

szélességük 7 számuk 15

mel­

köiMili, tü-

cm. A növény tet«ijét b e b o ­

rítják. A nagyszámú virág a növény tetején nő k i , átmérője 2 , 5

bal­

mm

hossza

3,

cm, színe világos v ö r ö s . A c»ő c s a k f é l cm hpsjz-

-

szú, fehér h a j z a t t a l lepellevelek

12

-

enyhén borított, a p i k k e l y e k vörösek, A

hosszúkásak, lekerekítettek, A porzószálak két

sorban

állnak, b l b o r p l r o s a k , a z alsó s o r b a n

A bibe

5 ágú, zöld,

Bolíviában honos Cochabamba,

Cuchu Punata

a z a l a p j u k zöld,

környékén 26oo m

magasságban,

l4,L,pseudoclnnabarlna

A zöldszlnü t e s t

Backbg-

zömök, magányos 6 , 5

gassággal, A t e t e j e

cm átmérővel és 5 cm ma­

világosbarna gyapjúval borított. A bordák

száma 2 o - 2 5 k ö z ö t t i . L e f u t á s u k enyhén spirális. Az areolák cm-re állnak egymástól. A peremtüskék száma l 4 , h o s s z u k mm. csuk

Kezdetben

szaruszinüek, m a j d barnásak. Az a l a p j u k és csú­

sötét, A k ö z é p t ü s k é k száma 7 i s l e h e t ,

előzővel, h o s s z u k A torok

1-1,5

i s kárminplros

jas hajjal

szinük e g y e z i k a z

cm. A kármlnpiros virág 3 cm hosszú. szinü. A cső 1 , 5

borított. A b i b e

É-Boliviából

1

7-8

cm hosszú, enyhén

zöld.

származik / C a r d e n a s

szerint/.

dr.

Nemes L a j o s

gyap­

-

13

Irodalmi

Willy

-

szemle

Cullmann: K A K T E E N

Verlag- Eugen Stuttgart

Ulmer

J975.

/1963.1971./ H a r m a d i k kiadását érte e l a korábbi nagysikerű Méltatlan

l e n n e néhány s o r b a n

ismertetni

kiadvány.

a z utóbbi évek e g y i k

legkiválóbb német nyelvű k a k t u s z o s szakirodalmát, letesebb

ismertetést

A 280 o l d a l n y i foglalnak

terjedelemben

a fontosságnak megfelelő

e l a f e j e z e t e k . Rövid történeti

k a p u n k a kaktuszgyü j tés és a k a l c t u s z o s sajnos

c s a k a német, a n g o l

hetetlen

ezért r é s z ­

adunk róla. helyet

visszapillantást

irodalom

területéről,

és f r a n c i a n y e l v t e r ű l e t e k r ő l . Ért­

ma már, hogy a többi európai állam történetéből a szá­

munkra f o n t o s ismertetés miért nem került b e e d d i g a k a k t u s z o s közvéleménybe, i l l e t v e miért vállalta e n n e k feladatát

a könyv

szerzője. U g y a n c s a k rövid f e j e z e t e k f o g l a l k o z n a k a k a k t u s z o k lelőhelyeinek egyes-főleg a kaktuszoknak,

mint

szélsőséges - a d a t a i v a l ,

kultur-

és h a s z o n n ö v é n y e k n e k

valamint szerepével.

Részletes Ismertetést k a p u n k olvasmányos stílusban a r e n d ­ szerezésről. Ebben a rövid történeti áttekintés után a r e n d ­ szertani

egységekről /nemzetség,faj.forma/,

a növények megfigyeléséről, Itt

kap helyet

találunk

a leírás módjáról,

tájékoztatást.

a Buxbaum-féle f i l o g e n e t i k u s n a k

r e n d s z e r részletefí

vélt k a k t u s z ­

Ismetetése i s .

A morfológiai, anatómiai és élettani f e j e z e t e k zó növényi s z e r v e k /gyökér, növénytest, mag/

felépítését,

összetételét

az i d e t a r t o ­

tüskék, virág,

és szerepét

termés,

ismertetik.

A szerző segitséget nyújt a g y ű j t e m é n y e k létrehozásához és ápolásához. E z e n

belül a z elhelyezés, növényedények,

mérséklet, fényigény,

talaj,hő­

tápanyagutánpótlás, átültetés, magvetés,

oltás, dugványozás, importnövények kezí^ése betegségek és o k o ­ zóik, v a l a m i n t a hybrldnövények

tárgykörét

öleli f e l . Örömmel

fedeztük f e l a z oltás tái-gyalásánál a2» O p u n t i a

" szelef'alany-

- Ik -

ként alkalmazását, mint magyar oltásmódot /Ungarische P f r o p f methode/ és első alkalmazóját Hubai István gyüjtőtársunk nevét. Mind neve, mind elme azonban több f i g y e l m e t érdemelne /Hutai, Recsk/, lévén bővített kiadás a jelző a cim a l a t t . Bizony,Jó néhány éve Eger város polgáraként ismerjük őt. A könyv legterjedelmesebb és l e g k e r e s e t t e b b f e j e z e t e /167 o l d a l n y i terjedelemben/ a nemzetségek és f a j o k Ismertetésével f o g l a l k o z i k , abc sorrendben. A 253 nemzetség nevében a társne­ vek i s s z e r e p e l n e k . A nemzetségek jellemzői után a f a j o k ismer­ tetése következik. Jellemzésük csak a nagy mü vázát tudja, i s m e r t e t n i , a t a r ­ talmi gazdagság bemutatására nem i s mernénk vállalkozni.Foko­ zottan áll ez a kiváló fénykép anyagra. A 332 fekete-fehér,60 színes kép valamint a I 3 g r a f i k a a szövegrész gazdag dokumen­ tálását szolgálja. A képek és színek tisztasága azonosítási forrásul szolgálhat minden gyűjtőnek a növényi meghatározásá­ hoz. Két észrevételünket legyen szabad említeni: 1. A német nyelvterületen általában e l t e r j e d t M a m i l l a r l a f o ­ galmat laasználja tudatosan a M a m i l l a r l a h e l y e t t . P e d i g e nem­ zetségfogalom a közhiedelemtől eltérően nem a Mamma, hanem a Mamilla szóból ered. 2. A könyv elején a Szerző a KaktuszgyüjtS Egyesületek cimét közli, ismét csak a német nyelvterületről. A többi európai egyesületről e l f e l e d k e z i k . Nem találjuk az a n g o l , f r a n c i a , cseh és szlovák, lengyel,olasz,dán,norvég,elmeket pedig ezek i s Burópában vannak. Csak a kellő Informáltság hiányának t u l a j d o n i t h a t j u k , hogy az önálló magyar kaktuszkedvelS szakkörök elmei i s hiányoznak,re­ méljük nem sokáig. Végezetül egy hidegzvihany: könyvkereskedelmünk loUk /•gyezernegyvennógy/ ft-ért a d j a kezűnkbe e könyvet megrendelés után több hónapos várakozással. A szerkesztS

- 15 -

Bemutatjuk a ... COTYLEDON UNDULATA

Haw.-t

A növény a Varjuháj félék / C r a s s u l a c e a e / családjába t a r t o z i k , E nemzetség közel 5o f a j t fog össze, közülük s a j n o s csak néhány ismert az irodalomból és a gyakorlatból. Növényünk Dél-Afrikából, Fokföldről származik. Merevszárú törzse 30-60 cm-t i s elérhet, A l e v e l e k szórt ál­ lásúak, v a s t a g húsosak, fehér v i a s s z a l bevontak. Alakjuk romboid, csúcsl részük tojásdad' J e l l e g z e t e s bélyeg e tojnál a hullámos és porcos levéléi,A hullámozottság néha a n n y i r a feltűnő, hogy •fodros hatású az egész levéléi. Az idős, k i f e j l e t t növények l e ­ v e l e i 8 - I 0 cm hosszúak és 5-6 cm szélesek. Virágzatát hosszú virégszáron hozza, egyes virágok 2-2,5 cm hosszúak, A szirmok narancsszinüek, a csúcsuk Idővel p i r o s szín­ be megy át,Virága nem öröm a gyűjtőnek, mert e l v e s z t i a növé»y a szép formáját.

Szaporítását magvetéssel i s megkisérolhetJ«k,

de magvai rend­

kívül aprók, porszerüek, takarást nem igényelnek, rövid i d e i g csiráképesek. E l t e r j e d t e b b szaporítás módja a levéldugványozás, a gyökereztetés idejét eltaJálnl nehéz. Az adott körülmények közötti t a ­ pasztalatok e téren i s fontosak.

-

16

-

A. h i r t e l e n hőmérséklet változást nem s z e r e t i ,

legtöbbször

levélhullás e n n e k a k ö v e t k e z m é n y e . H a s o n l ó jelenség kiséri a tartós fényhiányt

is.Szép formáj'ú növényt c s a k a l a c s o n y és egyen­

letes

hőmérsékleten n e v e l h e t ü n k l o - 1 2 C'^-on. M a g a s a b b hőmérsék­

leten

f e l n y u r g u l á s , a l a c s o n y a b b esetén levélhullás a következ­

mény. M i n t m i n d e n v i a s z b e v o n a t o s növényt e z t sem s z a b a d 111.levelére v i z e t

folyatni,mert

a vlaszbevonatot

permetezni

a folyadék

lemossa. Növekedési

ideje

a tavaszi

és őszi hónapokban v a n , a hosszú

n a p p a l o k idején növekedése m e g á l l . I l y e n k o r ban

kíván elhelyezést mérsékelt

öntözés

désű, r e n d s z e r e s gondozást igénylő

szabadban

növény

Dr.N.Szentirmay

Sagllone vagy

félárnyék­

m e l l e t t . L a s s ú növeke­

Teréz

pflanzil?

A k é t G y m n o c a l y c i t m i f a j körül a z elmúlt időben több vélemény is kialakult. A n ö v é n y e k rendszerezésével foglalkozó rendszertan

tudomány - a növény­

- a z élővilág fejlődésének törvényei alapján hatái-ol-

t a körül a f a j t , m i n t l e g f o n t o s a b b r e n d s z e r t a n i a f a j nem m á s , m i n t foglaló r e n d s z e r t a n i meghatározott gen

szerint

magában­

egység, tehát a fejlődés folyamatának e g y

s z a k a s z a , •bből k ö v e t k e z i k , h o g y a z e g y nemzetsé­

belüli, azonos a l a k t a n i

sonló f a j o k

egységet.E

a z egymásba átmenő a l a k s o r o z a t o k a t

megj«lené»ü, külső bélyegekben h a ­

nem c s a k a k a k t u s z o k gyüjtőinek,hanem a rendszerezé­

sükkel foglalkozó kutatóknedc i s g o n d o t o k o z n a l t besorolásuknál. A f a j f o g a l m a a meghatározás s z e r i n t , lapot, emiatt.

a szomszédos f a j o k

Leírásuk a lehetőség s z e r i n t

dányról történik - m i n t e g y középutón hátra l e h e t

tehát nem -tói - l g á:-

élesen nem határolha,tók e l egymástól m i n d i g néhány jellemző

eltérés /bordaszám,tüskékszáma,virágméretek

Ez a lehetőség, v a g y i s a z átmenetek léte o k o z z a a címben kérdést i s . A f a j o k si

állapotot

pél­

járva - és ettől előre és stb,/. feltett

tehát k ü l ö n b ő z ' értékűek, különféle fejlődé­

j e l e n t e n e k . T e r m é s z e t i a d o t t sáljaikban nem egyontők,

c s a k a megjelölésben.

- 17 -

E z e k n e k a g o n d o l a t o k n a k alapján szeretnék f o g l a l k o z n i a cimben szereplő két n ö v é n n y e l . A G y m n o c a l y e i u m s a g l l o n e és p f l a n z i l 111.

nak

a két n e v e t

Elősegíti

e z t néhány i r o d a l m i forrás i s . ¥.Haage

a G.flanzii nek

f a j o k a t sokan egy f a j - ' ,

e g y f a j társnevének / s y n o n í m a / tartják.

csak

áll alakú dudorai,tüskéi g y e n g é b b e k és világosabbak,

bói h e g y e s e b b e k . A rövid virágcső m i a t t ban

a Brachycalycium

alcsoportba

néhány i r o d a l m i

nemzetséghez sorolják e z e k e t .

árjegyzékek s z e r e t i k sa

/l,2,/

szerint

abban k ü l ö n b ö z i k a saglíone-tól, hogy n i n c s e -

Különösen

e z e n a néven közölni.C.Backeberg

sorolja

a l a k t a n i bélyegeiket

önálló fajként

ismertetve

F.Buxbaum és G . F r a n k /h/

bimforrás­

a Glbbo-

mindkettőt,részletes

/3/.

G y m n o c a l y e i u m rendszerünkben

szériákba h e l y e z i k a két f a j t

/ S e r i e s X.Sagllones

külön

F.Buxb.ill.

S e r i e s X l . P f l a n z l a n a F.Buxb./. A B.Schütz-féle r e n d s z e r j o k szétválasztását mindkettőt

- amely a magvakra a l a p o z z a

- / s / a M l c r o s e m i n a e alakkörbe

önálló f a j k é n t . E z t a rendszerezést

Sándor müvében Ha vizsgálat

afa­

sorolja

találjuk ürbán

i s /6/.

alá vesszük a két f a j t ,

növény nagyságára vonatkozóan

színre,tüskére, virág- és

eltérő tulajdonságokat

tapaszta­

l u n k . E h h e z a földrajzi elterjedés különbözősége c s a k

hozzáse­

gít. Álljon I t t összehasonlításul sa,

h o g y szemléletes l e g y e n

Gymnocalvclvmi /Cels/ Br.et

sagllone R./

Portef.Hort.l8o:i847 The

egymás m e l l e t t a két f a j leírá­

a különbség.

111.

Cact.III:157,1922

Magányos, gömbalakú, k b . 3o

cm magas, bőre k é k e s - z ö l d . Nagy á i -

lalakú d u d o r o k k a l moívrakott b o r d á i n a k száma 13-32 Ai^eolái hosszúltásuK , enyhén g y a p j a s a k . idősebb k o r b a n

közötti,

Tüskéinek száina

8-10,

több I s l e h e t , h o s s z u k h cm k ö r ü l i . A k ö z é p t ü s ­

kék száma 1 v a g y fekete.Vii'ága 3 Í 5

l e h e t . A tüskék s z i n e vöröses-barna v a g y cm hosszú, rövid csövű,szine fehér v a g y

-

l8

-

rózsaszín, a l a k j a zömök tölcsér. M a g j a apró, fénytelen v a g y vörös k b . 0 , 6

mm

Lelőhelye: ARGENTÍNA, Tucuman,

ZfS.

Salta

C a t a m a r c a környéke

G-ynmocalyclum /Vpl./

fekete,

átmérőjű.

pflanzil

¥erd.

i : 8 3 - 8 4 . 1923

111.

Blüh.Kakt.T.94.jull.1935. Gömbalakú, néha sarjadzó növény, 4 o - 5 o cm magas, bőre bárso­ nyos

tompán világoszöld, v a g y

száma 7 ,

sárgás-zöld szinü. Bordáinak

a z Idősebb növényeken

több I s , a l a k j u k

lapos,széles.

Jól láthatók r a j t u k a z átlós Irányú rovátkák.Areolálk g y a p j a s a k . T ü s k é i n e k száma 6 - 9 , több I s . H o s s z u k 2 , 5 és r e n d s z e r i n t

oválisak,

l e h e t kevesebb I s , e s e t l e g

cm. Középtüske r e n d s z e r i n t

1,

különálló

rövidebb m i n t a peremtüskék. Színük fehér

vagy

sárga, csúcsuk sötét. Felületük é r d e s . Virág 5 cm széles és magas, fehér v a g y lazacrózsaszln, tompán f e k e t e ,

kb. 0,5

mm

tölcséralakú. M a g j a apró,

átm.

L e l ő h e l y e : BOLÍVIA, R i o P i l c o m a j a

környéke.

- 19 -

Irodalom!

1, W.Haage: D a s p r a k t i s c h e K a J c t e e n b u c h i n F a r b e n Neuraan V e r l a g

197o,

2 , W.Haage: Freudé M i t K a k t e e n Neuman V e r l a g 3,

C.Backeberg:

1956.

Die Cactaceae

III.

Veb G u s t a v F i s c h e r V e r l a g

1959.

kf

F.Buxbaum-G.Frank! D i e G l l e d e r u n g d e r G a t t u n g G y m n o c a l y e i u m

5,

B,Schüt2i! I n " F r l c i a n a R a d a I " Zpráv,C, 1, 3 . 1 9 6 2 ,

6,

A,Urbán: Carovné

In Kakteon

Libnár

und a n d e r e S u k k u l e n t e n

trne

Antal

B u d a p e s t , Vécsey u . 5.

1971.XXII,

Vydavatelstvo Slov.akad. vied

1972.

-

2o

-

Vladimír S z a l a u h i n ! AndreJ

Vazneszenszkijnak

K A K T U S Z O K

Barátaim, M e n n y i külsőség

puffasztja

világunkat 1 íinberek, k i k búzavirágon

nevelkedtek

és réti margarétán, Döbenettel Bámulják a zöld növényt, melynek a neve - k a k t u s z . S mlg gyanakodva úgy

szemlélgetik,

tűnik

Nekik, hogy: Csúnya, Nevetséges, Assziraetrikus, Érthetetlen, Okoskodó, Modernkedő, R o m b o l j a a zenét és a f o r m á k

plaszticitását,

M e g b o n t j a a hagyományokat és a k á n o n o k a t . Ujjat

húz a józan ésszel.

Hatásvadászó és u t a t

elálló.

É s általában

torz,

szúrós.

És botrányos módon I g y e k s z i k elhomályosítani

a margarétát

és a búzavirágot. Kiilönös , de

Idővel

mtVv'-^o.srLk

tnor/szok J;jk

ö k o í.

Az emberek: Szokatlan

formájukat,

Csodálatos r a j z o l a t u k a t . Egyéniségüket, Mert h i s z

tán n i n c s i s k ö z ö t t ü k

két a z o n o s

példány.

És m e g t a n u l n a k gyönyörködni b e n n ü k . E z e k b e n a formátlan és

szúrós

nyomorultakban Fűszeres és f E i n y a r szépséget találnak 1 Igazi

szépséget.

Hazugság, Rágalom: Nem

formátlanok őkl

A homok a n a p a l a t t

egyszer

fehér,

másszor v ö r ö s . Cseppekkel

itatgatva.

Táplálgatva n e v e l k e d t e k

a

sivatagban.

Tán szkizofréniás művész f e s t e t t e A l a k j u k a t varázskéz Éjjeli

őket.

formálta

órában,

kávés-bagós

hangulatban.

M a j d szaporította

őket

nekünk. De ismerjük e l , h o g y a k é z erős É s minden v o n a l

volt.

kifogástalan,

sőt mondhatnám:

szigorú

A képzelet kimeríthetetlen

volt,

S tán egy k i s csinytevés i s b e n n e . De minden vonásban

érezhető

A b e f e j e z e t t alkotás, a m ű v é s z e t . És én N é g y órán át nézegettem Négyszáz k a k t u H z t , a

gyűjteményt.

K i c s i k v o l t a k a kaictuszok, De m i n d i g e n

határozott.

-

22

~

Meglepő, Érthetetlen, Asszimetrlkus, Ujjat

húzó

a józan

ésszel.

Hagyományokat

és kánonokat

/ A réti margaréta A nyírfa

szemszögéből,/

De szerkezetük választékos A nagy nem

bontó,

szemszögéből,

mindenekfölött volt:

Szobrász-Müvész hibázott.

É s számomra fölnyilt a Gyönyörködni k e l l

szépségük.

bennük,

n e m c s a k a mezőben, Ápolni

valamennyit,

n e m c s a k a rétet. És, Bár a z iskolában nem

oktattak

bennünket i l y e s m i r e , Megértitek m a j d , hogy e növények Természetesek, Mint

a kagylók, k o r a l l o k ,

tengeri S

halak,

pompázatosak, m i n t a szálló nyári felhők.

Ha I s z t o k a z erős

fűszeres

Italokból, Elégedetlenek l e s z t e k a m e l e g t e j izével. Én nem

dobok követ

pitypangra,

rózsára,

H i s z gyönyörűek és nem A jázmin

sem,

A liliom

sem

a folyó f e k e t e

vétettek,

tükrén.

De idővel megértitek, h o g y túl édeskések.

-

S mégis

23

-

Ízetlenek

a levélkék, ágacskák,

virágocskák,

szirmocskák. /Literaturnaja

rosszia.

No I ,

1 9 7 4 , jan.í*./ Fordította: Zsupán Iván és Urbán

A kaktuszok

Sándor

oltása

L a s s a n másfél évtizede, hogy a z első két k e i k t u s z " d a r a b o t " - E c h i n o p s i s h i b r i d e t és Mammillaría gracílist - összeillesz­ tettem,

megkíséreltem a z oltást. Ma már e z mosolygós szép

lék. Azóta s o k a t

oltottam,

sokat

beszélgettünk

em­

gyüjtőtársaim-

maJ , v i t a t k o z t u n k érdemes e, szükséges e o l t a n i ,

s hogyan

olt­

sunk. Összefoglalom Mit

ismereteimet.

nevezünk oltásnak a kertészeti

Az oltás sa.

tapasztalataimat,

egy mesterséges szimbiózis - közös élet - létrehozá­

E g y növényi

vezet

gyakorlatban?

s z e r v e z e t egy részének e g y másik növényi

egy részével / v a g y e g é s z é v e l / történő o l y a n

amelynél a z a n y a g o k / n e d v e k / áramlása a z e g y i k vényi s z e r v e z e t között

lehetségessé

/ ö s s z e t e v ő / közül a z e g y i k anyagfelvételt, Az oltás

szer­

egyesítése,

és másik n ö ­

válik. A két komponens

r e n d s z e r i n t nagyobb részben a táp­

a másik a z asszimilációt

végzi.

elmélete,

A növények

testét s e j t e k alkotják. Ismerünk élő /aktív/ és

élettelen / p a s s z í v / s e j t e k e t . Az aktív részek a sejtplazmából, a sejtmagból

és a szintestecskékből

részok a s e j t f a l , osztódással szességét

s z a p o r o d n a k . Az ogy föladatot

képes osztódásra. ^r.Y

güket,

sejtek

ellátó s e j t e k ösz-

szöveteknek novez/'ük. Két c s o p o r t j u k v a n : a z o s z ­

tódó /morisztóma/ ós £iz állandósult sojt

tevődnek össze. A passzív

a s e j t n e d v és a plazmazárványok. A

szövetek. Minden

állandósulnak. Más s e j t c s o p o r t o k v i s z o n t

osztódó képességüket

fiatal

részük hamar e l v e s z t i e képessé-

/gyökoi-ck, tonyészcsúcsok,

megtartják a fryökói- és a

- 2h -

t e s t vastagodását

okozó szövet, a kambium/. Osztódó

szövet a

növény bármely részén - p l d . sérüléskor a heggesztőszövetek / k a l l u s z / - k e l e t k e z h e t n e k . A tenyészcsúcson keletkeznek, alkotnalc:

egyforma

elhelyezkedésüknek megfelelően három

sejtek

szövetrészt

a külső rétegből a l a k u l k i a bőrszövet, a k ö z é p s ő ­

ből a szállítószövet, mlg a belsőből a z alapszövet. A bőrszövet, m e l y védi a növényt dermisz.

a külső hatásoktól a z

epi­

A szállítószövetek, m e l y e k nyalábolcká /edénynyalábok/

c s o p o r t o s u l n a k biztosítják a tápanya^^olt mozgását. Az alapszö­ vet

a bőrszövet

és a z edénynyalábok között h e l y e z k e d i l c e l

/raktároz, asszimilál, a növény testét

szilárdltja, s t b . /

Az oltás után lezajló f o l y a m a t o k a t

ismerjük elég

Nagy v o n a l a k b a n

igy alakulliat:

nem

a s e b z é s ! felületeken

zés folytán megséi^ült / r o n c s o l ó d o t t / s e j t e k

bizonyos

pontosan. a

seb­

hormon­

féleségeket választanak k i , e z e k erősen aktivizálják a felület közelében

és a felszínen lévő ép osztódó

dó s e j t e k

összenőnek, m a j d részben

ka,

s e z e k hozzák létre a tényleges össze]töt;tetést , a z együ(

élés feltételeit. A r o n c s o l t Az egy családot vényeket

sejtek

felszívódnak.

alkotó s megfelelő affinitással

rendelkező

o l t u n k . Az affinitás a két rész egjTnáshoz való

nyát, a z összenövés mielőbbi létrejöttét, ságát, a z edénynyalábok lehető g y o r s tápanyagatvltelt feltetelenül Nem

s e j t e k e t . A.z osztó­

átalalculnaic odénynyalábok-

j e l e n t . Az egy családba

jó affinitásuak egymással

feltételként,

de i n d o k o l t

a z összenövés

kialakulását,

nö­

viszo­ tartós­

megfelelő

tartozó növények nera

szemben.

követelményként

kell

figyelőmbe

vennünk: a . / a z a l a n y és a nemes életritmusa incglcözel Itőon legyen, késői

ne párosítsunk k o r a i

tavaszi

Indutású

indulásuval;

b . / nevelési, tartási igényük féiTy és hőmérséklet zásában hasonló l e g y e n . A h ő m é r s é k l e t ! igényre lemző r o s s z Rebutlat Oltsunk

v a g y sem

Sokan e l v e t i k

egyező növényt

példa: M y r t i l l o c a c t u s

oltani. kaktuszokat?

alkalmazását.

Érveik: természetellenes,

vonatko­ jel­

g,(,o„ietrizansra p l d .

-

esztétikailag

25

-

kifosásolható,

a "nemes" részek a g y o r s , formálódnak, nem

erősebb növekedés m i a t t

tartják meg

veszítenek e r e d e t i

szépségükből,

rövidebb életűek a z o l t o t t Mégis miért

jellegzetes

tüskézetük g y a t r a ,

növények.

oltunk?

S z o b a i vagy s o k s z o r még üvegházi kultúrában szinte

reménytelenül

dozási munkánk

i s nehezen,

nevelhető növények f e l o l t v a

szerűbb, kevésbé igényes v o l t a

hatnánk. E z előnyt

jelent

15

a saját gyökéren

25

év

helyett,

a Peireskiopsisra

oltott

n ö v é n y e k virágzása g a z d a g a b b m i n t 2-3

tartottaké. P l d , a törpe T u r b i n i c a r p u s o k

i s rendszeresen

ugyanakkor o l t v a

virág­

évet i s v á r ­

virágoztathatjuk,

l o év a l a t t

hónapos korában

C o p i a p o a h y p o g a e a . Az o l t o t t

az i l y e n

e g y s z e r r e . Az o l t o t t több Magot

gon­

a tenyésztői munkában. P l d , a z öt

5 generációt vizsgálhatunk meg

így virágzott nekem

év a l a t t

m e l y e k virágzására 5-6

éves k o r b a n virágzó növényt 2 éves korában

kai

egy­

egyszerűsödik,

zóvá nevelhetünk o l y a n o k a t ,

éves k o r u k b a n

vagy

az a l a n y

m i a t t könnyen megtarthatók,

Lassú növekedésű növények g y o r s a b b a n nőnek: 2 - 3

tehát

de­

formájukat,

l - l virágot h o z n a k e g y s z e r r e ,

idős növények k-3 virágot

i s hoznak

növények m a g t o k j a i r e n d s z e r e s e n 2 o - 3 o %-

tartalmaznak.

Oltással a kissé v a g y c s a k Idősebb korában sarjadásra növényt korábban sarjadzásra k é s z t e t h e t j ü k . A s a r j a k

hajlamos szaporí­

tási lehetőséget biztosítanak. E n n e k Jelentősége a ritkább nö­ vényeknél érvényesül. Az 1 9 6 6 . ritteri

évben e l v e t e t t

magból négy növényem l e t t .

második évben hét oltható Pusztulásnak i n d u l t

sarjat

2o szem E u l y c h n i a

A két f e l o l t o t t

növényről a

szedtem l e .

/gyökérnyak r o h a d á s / növények felső még

egészséges részét, m e l y n e k gyokereztetése már reménytelen ne,

oltással

Speciális

len­

megmenthetünk.

esetek:

a . / a kakastai'é.j formák, a ki^lszfcáták saját gyökerén tarthatüjv, szép növényt n e v e l n i nem szinte

a z Cívyoiiu!! szaporitá&i

b . / a k l o L ' o f i l l nólküil

A.Z oltás ellenzőinek

formájuk,

növények c s a k f e l o l t v a

üle tt)en . érveirő!.

alig

t u d u n k , s a z oltás

maradnak

fVx (>ií;..tt növónyek - különösen, ha a l o . c s o n y a n o l t o t t u k setiutiivel sem

természet

természetes környezetből k i r a g a d o t t

növény oserépbo

beültetve

Megfelelő a l a n y kiválasztásával, a lehetőség s z e r n t i lis

fénymennyiséget

őket -

" e l l e n e s e b b e k " m i n t luár ma^^a a tény:a

adva - a t a l a j

minőséget

maximá­

sem e l h a n y a g o l v a

- a z oltások g y a k r a n elérik v a g y néha meghaladják a saját gyei kéreh n e v e l t

növéily szépségét /tüske, s t b . / A M a m m i l l a r i a

a u r e l l a n a t a Tricljocereus pachanol alanyon f e l n e v e l v e :

hajszc-

rü körtüskéinek h o s s z a a saját gyökéren n e v e l t

tüskéi­

n e k hosszát 2 - 3 , - s z o r o s a n

növény

meghaladják.

Rövidebb élet? Ebben igazik v a n , h a a növények t e l j e s tamát A'-esszük f i g y e l e m b e . De, h a c s a k a virágzó vizsgáljuk, a z o l t o t t n ö v é n y javára b i l l e n Fordított

o l tás esetén / l .

élettar­

élettartamot

a mérleg

nyelve.

k é s ő b b / jelentiősen megrövidül a

"nemes' rész" élete, de ezit különben

i s c s a k a sarjadás, a s z a

l)Oi'l tás kedvéért a l k a l m a z z u k , (ísetleg a h i h e t e t l e n

virágpom­

páért / R e b u t i a k n á l / . • Az oltásról

általában.

Bármely oltási formát i s a l k a l m a z z u k : találkozunk érvényű, e l v e k k e l ,

Az összeillesztési felületek,

a s e b h e l y e k simák

r o n c s o l t a k , A vágásnál e g y e n e s felületeket Vigyázzunk, vágásnál önkénytelenül könnyen homorúra

általános

munkamódszerekkel. legyenek,ne

alakítsunk k i .

i s mélyítjük a felületeket

alakítjuk.

Ajánlatos a vágást, a metszést a kés pengéjének a tövénél k e z d e n i és a penge hegyénél b e f e j e z n i .

Végig húzzuk a kés pengé­

jét a vágásnál a felületen. Húzó és nem nyomó vágással z u n k , semmiképpen Csak a f r i s s később

ne

dolgoz

"fürészeljünk".

vágási felületek f o r r n a k

i s , h a óvatosak a k a r u n k

lenni

készítéséig h a g y j u n k e g y vékonyabb után e g y u j a b b metszfelületet

össze. K e z d e t b e n az c a a n y o n

vagy

a nemes elő­

takarólapot / a z első vágás

alakítunk k i / . E z véd a szára­

dástól. C s a k a k k o r távolítsuk o l , mikot- a z a l a n y r a

akarjuk

h e l y e z n i a "nemest". A l e g j o b b oltási felületnek, o t t a l e g j o b b elvágni a z a l a n y t , a h o l a z e z évi növekedés k e z d ő d ö t t . /Az O p u n t i a "levél", /p©n tosabbein s z á r t a g / más l a p r a

tíirtozlk./.

-

Ezt

27

-

a növény testén r e n d s z e r i n t Jól f e l i s m e r j ü k : i t t kezdődik

az üdébb, f r i s s

zöld s z i n t

Vigyázzunk a f r i s s

zódnak! C s a k egész f i a t a l re,

mutató

epidermis.

n ö v e k e d é s i részek erősen besülyednek,

de e k k o r a z a l a n y

magoncok o l t h a t o k f r i s s

csúcsát erősen

kihegyezzük.

Ha a vágásnál érezzük, h o g y középen - a z edénynyalábok sánál n e h e z e n megy át a kés - a l a c s o n y a n

átvágá­

vágtuk a z a l a i n y t , a z

edénynyalábok f á s o d n a k . C s a k a k i m o n d o t t a n próbálhatjuk meg

behú­

növésű rész­

lágyhúsu " n e m e s t "

s i k e r a reményében f e l o l t a n i . E s e t l e g segíthet

még a "közbe oltás" / l , k é s ő b b / . Az oltás magasságát / a l a n y m a g a s s á g / a z s z a b j a meg,

hogy

milyen

célt a k a r u n k elérni: ha

"kész" növényt

oltunk,

leegyszerűsíteni: 4 - 5

ahol csak

a tartás gondját

a l a n y a "nemes" pár éves növekedése után s z i n t e hető: minden átültetésnél v a l a m i v e l be,

s a "nemes" i s m i n d j o b b a n

gyors

oly

alig

észreve­

több kerül belőle a föld­

"ránő";

növekedés elérése érdekében / e z t c s a k

esetleges

kívánjuk

cm magas a l a n y t használjunk, így a z

a korábbi virágzás,

további vegetatív szaporítás érdekében kövessük e l /

magasan o l t s u n k ,

ahogy c s a k

l e h e t . U g y a n c s a k magac,

15-2o

cm-es a l a n y t használjunk a kakastaréjoknál i s / p e r s z e , l i a v a n ,.,/. Az átmérők egyezőségének kérdése / a z a l a n y és a "nemes" f o r m a á t m é r ő j e / véleményem dés.

inkább c s a k

egy­

esztétikai k é r ­

Ha lehetséges azért e g y f o r m a átraérőjüeket válasszunk k i .

Ha nem,

aidtoi' e g y időre csúnyább J e s z a z oltás, s f o k o z o t t

gondot ki>; / lag

szerint

forditanxink a r r a ,

hogy a s z a b a d o n m a r a d t ,

n a g y sobfolület fertőzést ne

kapjon.

/ F o l y t a t jui
Augusztlnyi

Béla

arány­

XVI.

A A

KERT

K E R T É S Z E T

Ö S S Z E S

Á G A I T

K E R T E S Z E T !

MAUTHNER

13. (36S. SZÁM)

Budapest, 1910. július 1.

ÉVFOLYAM.

M A G Á B A

A . . K o n " «Ióntet<»t i n a i e r W n k e r t ö kö(5i.iri)c rrsi»re PSÓK tfro 10 K . Kcrtéitr*k rPMRM «set£ • . t , ft ü . - S«Tts«l.l. W."'ri. mint NI ÍT,. a»m f o p » . l U t n n t el •tiifiiotfi««L.

ÖDÖN.

F O G L A L Ó

S Z A K L A P . M E G J E L E N I K M I N D E N . HÓ I . É N É S I&-ÉN.

SzerkesztSség és kiadóhivatal: V I I . , Rottenbiller-utcza 33. sx. a. Hová » lat Sítíleml rtszél képezi lízlemínyet, valamint a Hirdetések. a« elDIlzetésI pénzek mldeniiak U változások Jelentendök. Egyes szám ára 60 fillér.

"A Burbank-féle kaktuszokról. A »Kcrt« kedves olvLisóinak már több ízben volt alkalma olvasni Burbankiói és csodálatos sikereiről, melyek által az egész világ figyelmét magára vonta. Szinte hilictelenül sok sikere van, melyeket hosszú, fáradságos, de lélekemelő raunkájával el­ ért s n e v é t örökké kilörölhetetlenné tette. Sikerének egyik legfontosabb tárgyát természetesen a iüsiiétlen gyümölcsöző kak­ tuszok képezik, melynek kultiválására és az egész világrészen való tenyésztésére részvénytársaság volt alakulóban. Ezen társaság a mult évben angol nyelven irt s kiadott füzetben ismerteti mindazon tudnivalókat, melyek ezen kaktuszokhoz fűződnek. ismertető füzetet angolból magyarra fordította: Fricdlaendcr Kata uraő s »A Kert« számára átdolgozta Grigev György m. kir. állami mükertész, a mint az alább olvasható.

* Burhank legnagyobb sikere. Az uj takar­ mány-növény, kaktusz, szinte forradalmat idéz elő a gazdaságban és kereskedelemben. Hogy mit jelent voltaképpen a tövistelen kaktusz, azt egy ily kis ismertetés kere­ tében elmondani csaknem lehetetlen. Csu­ pán a íontosabb, lényegesebb adatokat lehet a Burbank-féle kaktuszról megem­ líteni. Hogy az egész történetét elmondjuk, ahhoz egy hatalmas kötetnek lapjai szük­ ségeltetnének. A Burbánk kaktuszának leírása, de legfőképp annajc a tizenhat, türelmes iparkodásban eltöltött évnek a * A növény, valamint az ellenvélemények ismerete azonban a nagy dicséreteket minden­ esetre módosítja. K.

lakié

története, a mit a »növényélet bölcse* Búrbank Lutlicr a csoda-munkának szentelt, egy egész könyvet tölthetne meg, miért is jogosan követel magának egy kis helyet az irodalomban. Képzeljenek kérem egy embert, ki a világ összes kaktuszféléit összegyűjti, kiválogatja mindezen válfajtákból a legjobbakat, ke­ resztezve ezután milliónyi palántát nevelve és újból keresztezve őket, kiválogatja és újra válogatja, keresztezi es a türelemnek és munkás tevékenységnek tizenhat évi ernyedetlen kifejtése után milliónyi elvetett kaktusz palántából kiválik hét n ö v é n y , a melyek nemcsak gerincztelcnek, hanem olyan növéssel és táplálóértékkel is bírnak, a milyen után oly soká törekedett. E z dióhéjban, a mit Burbank Luther a kaktussz.ü tett. Néha 100,000 palántá­ ból elpusztított í)9,999-et. Az egy megmaradottat figyelte és gondozta, mint az anya a szopós gyermekét. Burbanknak türelmet, végtelen türelmet kellett szelleméhez hozzáadni, hogy tüskétlen kak­ tusza teremjen. Ugy mondják, egyetlen általa előállított növényféléje sem, vagy a mit a növényvilágban bárki valaha ter­ melt, előálhtott, nem részesült olyan figye­ lemben vagy gerjesztette fel annyira a bá­ mulatát és érdeklődését a czívilizált világ­ nak, mint ép]5en a tüskétlen kaktusza. A tüskenélküli kaktusz termelésének je­ lentősége abban nyilvánul, hogy fája szí­ vós talíc.rmányt nyújt a házi állatok min­ den fajtájának. Ezen kaktuszfaj bármely talajban meg­ terem s feltűnő, hogysem a praktikus em­ berek figyelmét elkerülje, kik szarvasmarhá­ kat, lovakat, juhokat, disznókat tenyész-

— 406 —

tcnck. Ilyen körülmények mellett a világ már is sokat hallott Burbank kaktiiszáról. A kaktusz-korszak elkerülhetetlen. A kaktusz-korszak most hajnalodik. — TÍZ vagy husz év m ú l v a sok jól infor­ mált ember ugy hiszi, a tövistelen kak­ tusz fogja helyettesíteni az alfalíát vagyis a Inczernát a czivilizált világ legnagyobb részében. Mert az kevés vagy semmi ö n ­ tözést nem kíván és mégis megterem majdnem minden talajban és sokkal keve­ sebb figye em mellett, mint a mennyit az alfalfa, luczerna megkíván és termésének mint takarmánynak sokkal nagyobb az az eredménye. — Burbank kísérletező tanyáján, Saiita Rosáhan a Burbank t ü s ­ kétlen kaktuszának, egy fajtája a termé­ keny talajban bámulatos mennyiséget ho­ zott holdankmt mint takarmány. A Bur'bank tüskétlen kaktusza, mely egyúttal gyümölcstermő is, 100 tonna takarmányt és 50 tonna gyümölcsöt termelt holdankint. Ezenfelül a szerves sók rendesen nagyobb mennyiségben találhatók a kak­ tuszban, mint bármely más takarmányban. Ezen sók nagy értékkel bírnak az állatokra, a mi mellett még az is figyelembe veendő, hogy a kaktusz m é g annyi vízzel is ellátja az állatokat, mint a mennyire azoknak szükségük van. Havaiíban és Mexikóban például hat hónapig eléltek az állatok a kakfuszon egy csepp víz nélkül.

A Burbank-kaktusz szívósabb a vadkaktusznil.

természstU

Burbank kaktusza nem csak nagyobb mennyiséget termel holdankint minden más kaktusznál, de szívósabb is mint a vad kak­ tusz. Burbank Santa Rosai tanyáján egy vad kaktusz a Burbank kaktusz mellé ültetve, elpusztult, mig a Burbank kak­ tusza virult és fejlődött. E szívósabb, gyor­ sabban fejlődő kaktusz valósággal kiölte a vad kaktuszt, mely a szomszédságban

igyekezett megélni, azonos körülmények között. A hol csak honos a kaktu.=;z, ott a Bur­ bank-féle kaktusz ís mindenütt megterem, sőt oly helyeken is, a hol a vadkaktusz már nem terem meg. Különben szabály le­ hetne ; a hol a füge és Ericalyptus megnő, ott fogják a kaktuszból ís a legjobb ered­ m é n y t elérni. A hol a hőmérséklet nem száll a 25 C fok­ nál alább, ott mint évelő terem legjobban. Hol semmi egyéb az egész éven át nem terem, ott ezen kaktuszok m é g nőnek ; de ugy hiszik, hogy a Burbank kaktusza ott is sikerrel lesz termelhető nyáron, mint éves növény, hol szigorú hideg tél van, ha a nyár forró és legalább hat havi termő idő van. Az ily vidékeken mint egyéves n ö v é n y e ­ ket kezelve. Némelyek szerint 25 vagy t ö b b torma kitűnő takarmányt nyújt kevés vagy éppen semmi öntözéssel és aimyi gondozással, a mely szóra sem érdemes. A társaság azt tanácsolja, hogy azok a kik meg akarják próbálni évenkinti ter­ melését, csak n é h á n y n ö v é n y t vegyenek előbb és próbálják ki körülményeik között. Csakis ilyen kisérlet után lehet biztos tudást szerezni arra, hogy a kaktusz j ö v e ­ delmezően termelhetö-e, mint évesnövény bármely éghajlat alatt is. Kísérleteket tesznek nemsokára a Bur­ bank-kaktusz termelésével a világ minden országában, mert a társaság levelezése az egész földgolyót átöMí. Hanpard W. S. »A növényélei uj teremtménytit czimü mun­ kájában a következőket mondja az uj kaktusz termelését i l k t ő l e g : »A kopár földtekén két billió hétszáz millió holdra becsülhetik. Ezen terület hatezer négy­ szög mértfölddel nagyobb, mint az Egye­ sült Államok, beleértve ennek sziget­ tulajdonát is. Mindezt a területet, kivéve n é m e l y ese­ teket, a hol éppen semmi eső sem esik, fel

.-407-

lehet hasziuUni az embcvi ós állati eledel termelésére, ha szükséges. Ös-.-\rábia iingy részét líiloncz billió négy­ szög mértíöUire becsülik hozzávetőleg, s ezt, ha szükséges, gyakorlatileg mind fel lehet használni a kaktusz számára. A föld­ gömbnek termékeny \'ídékci nagyobbak

e

két

v i d é U n c i ; v.;l:iuu

szögmcrífökl, a hol minden

r e kérte

II.

láiuiyi

20

wuWWi

biih.'* Iioid'.n t^iniékviiy

ír;i;',,

i'uidi'.p

k a k t u s z m é g n a g y o b b !;yi>r...asá.i;;,';;l : i ó , m i m pusztaságban, vesz

mert

fel í ö l d m i v c l é s

uj

iKLliiIir.a-

en'-l

alalt.o

Griser

A L e n g y e l Kaktuszbarátok Egyesületének Zofia Kabiesz i l l .

ti/rrJint

György.

elnöke és a titkára mgr,

J . K o t e c k i a következő felhívás közzétételé­

Tájékoztatónkat:

Nemzetközi K a k t u s z -

és S z u k k u l e n s

Kiállítás ' 7 6 .

A L e n g y e l Kaktuszbarátok Egyelüsete és a Sziléziai Müvelödésipark

szervezésében

a II,Nemzetközi K a k t u s z - és Pozsgás K i á l l í ­

tást 1 9 7 6 , m á j . 2 9 . j u n . 9 - i g ten

tartjuk

2ooo m' kiállítási

a Sziléziai Müvelődésipark kiállító pavilonjában

terüle­ Katowice-

Chorzow-ban.

Szeretettel

h i b u n k minden k a k t u s z - és s z u k k u l e n s kedvelőt k i á l ­

lítóként és vendégként, A programról nak

és a Symposiumról

részletes tájékoztatást

kaphat­

Önök a z alábbi címtől,

Polise Zerzad

Towarzystwo Mliosnikow Glówny

íto-l68 K a t o w i c e p o s t box l 8 P o 1 a n d

28

Kaktusów