A DEBRECENI EGYETEM IDEGEN NYELVI KÉPZÉSI TERVE (JAVASLAT)

A DEBRECENI EGYETEM IDEGEN NYELVI KÉPZÉSI TERVE (JAVASLAT)

Tartalom Bevezető ................................................................................................................................3 A Debreceni Egyetemen érvényes rendelkezések ...................................................................4 A jelenlegi nyelvi képzések és nyelvvizsgák bemutatása .........................................................6 A szaknyelv oktatásának rendszere .........................................................................................8 A szakfordító képzés .............................................................................................................14 A tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók idegen nyelvi képzése .........................................14 A munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetések eredménye .........................................15 A nyelvtanulás korai életkorban kezdődik és élethosszig tart ............................................15 Az angol az egyeduralkodó közvetítő nyelv, a német a legfontosabb további nyelv...........15 A nyelvvizsga teljesítendő formai követelmény, de semmi több........................................16 A nyelvoktatási mozgástere a magyar felsőoktatás keretében ..........................................17 Hozzáállás és kommunikációs készség, mint a siker előfeltételei .......................................18 Az idegen nyelv elsajátításának hatékony módjai ..............................................................19 Következtetések és összehangolási lehetőségek ...................................................................19 A szaknyelvi oktatás egységes szerkezete .............................................................................21 A vállalati szaknyelvi kurzusok tanterve (1. számú melléklet) ................................................22 A szaknyelvi tananyagok szerkezete (2. számú melléklet) .....................................................25 Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő vállalati szaknyelvi tananyagok listája (3. számú melléklet) ................................................................33 Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szaknyelvi tananyagok listája (4. számú melléklet) ................................................................................33 Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szakmai tananyagok listája (5. számú melléklet) ................................................................................36 A munkaerő-piaci szereplőkkel workshopok keretében történt egyeztetések meghívói és prezentációi (6. számú melléklet) .........................................................................................38

1

Az informatikai szektor képviselőivel történt egyeztetés ...................................................40 A műszaki/gyártási szektor képviselőivel történt egyeztetés .............................................41 A pénzügyi szektor képviselőivel történt egyeztetés .........................................................42 Az agrárszektor képviselőivel történt egyeztetés...............................................................43 A rendelkezésre bocsájtott prezentációk vázlata ..................................................................44 Nagy Attila projektmenedzser (minden rendezvényen elhangzott) ...................................44 Dr. Semseiné Szekeres Edit szakmai vezető (2013. 12. 06.) ...............................................50 Dr. Kozma László munkaerő-piaci szakértő (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.) ...........................56 Dr. Miklóssy Ferenc, a HBM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (2013. 12. 06.) ...............65 Harman András, az IT Services Hungary Kft. site managere (2013. 12. 06, 2014. 03. 18.)...69 Mezősi György, az NI Hungary Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.) ..............85 Kielkopf Erzsébet, az FAG Magyarország Ipari Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06.).......... 100 Kocsis Krisztina, Schaeffler Akadémia-FAG Kft. képviselője (2014. 04. 24.) ...................... 104 Fábián Péter, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezető munkatársa (2013. 12. 06.) ................... 113 Szabóné Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. osztályvezetője (2013. 12. 06.) ........................... 118 Kovács József, a HBM KH Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese (2013. 12. 06.) ........... 120 Pajor Ferenc, a National Instruments Hungary Kft. managere (2014. 03. 18.) .................. 125 Grócz Mária, a BT Global Services HR managere (2014. 03. 18.) ...................................... 129 Szabó Dóra, az IBM Magyarországi Kft. munkatársa (2014. 03. 18.) ................................ 134 Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.) .............................. 137 Nick Katalin, a Business West Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)......................................... 142 Szőnyi Zsuzsa, a TVK Nyrt. HR vezetője (2014. 04. 24.) .................................................... 145 A Debreceni Egyetem szaknyelvi képzési programjainak leírása (7. számú melléklet)..........148 A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig 2012-2018 Fehér Könyv (8. számú melléklet).....................................................187

TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0008

2

Bevezető A Debreceni Egyetem nyelvoktatásra vonatkozó Képzési Tervének célja, hogy hosszú távra meghatározza az egyetem egységes nyelvoktatási stratégiáját, az általános idegen nyelvi és szaknyelvi képzés kereteit, struktúráját. Az egységesen magas szakmai színvonal biztosítása érdekében fontos elvárás, hogy az egyetemen zajló nyelvoktatás egységes rendszert képezzen, amelyben az egyes szakok, képzési területek és szintek szakmai követelményeinek maximális szem előtt tartásával kell közelíteni egymáshoz az egyes karok nyelvoktatási gyakorlatának módszertani kereteit és a fejlesztendő kompetencia elemeket, valamint ezekkel összhangban meg kell felelni a munkaerő piac által megfogalmazott elvárásoknak is.

A Képzési Terv összhangban áll a 2011. évi CCIV. Törvény a Nemzeti Felsőoktatásról alapvető előírásaival és a Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Tervével. A 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdése szerint: „A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi - komplex - nyelvvizsgaként köteles elfogadni.”

3

A törvény szellemével összhangban az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei meghatározzák, hogy mely nyelvekből, milyen szintű általános vagy szaknyelvi ismeretek meglétét írják elő a diploma megszerzéséhez szükséges előfeltételként. Ezen követelmények értelemszerűen szakonként és szintenként eltérőek az egyes karokon, az adott képzési terület követelményeinek megfelelően. A 2011. évi CCIV. Törvény 107. § (2) bekezdése pedig így rendelkezik: „Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát.”

A Debreceni Egyetemen érvényes rendelkezések Az előző fejezetben ismertetett jogszabályi háttér értelmében a DE szenátusi határozata alapján a karok a következőképpen döntöttek a nyelvvizsgák elfogadásával kapcsolatosan: „Általános elv, hogy a mesterképzésben, az osztatlan képzésben és a hagyományos egyetemi szintű képzésben nincs könnyítési lehetőség. Bizonyos szakok esetében, amelyek a következő táblázatban egyértelműen meghatározottak, az oklevél kiadásához elfogadható a szak képzési és kimeneti követelményeiben, illetve képesítési követelményeiben meghatározott államilag elismert nyelvvizsga vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének teljesítése, amennyiben azt a Debreceni Egyetemhez tartozó nyelvvizsgaközpontban vagy nyelvvizsgahelyeken szerezték. Az ilyen típusú vizsgákat az intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgának tekintjük. A más akkreditált vizsgaközpontban vagy vizsgahelyen szerzett államilag elismert, nem

4

komplex nyelvvizsgával rendelkező, sikeresen záróvizsgázott személy egyéni kérelemmel fordulhat az illetékes kar vezetőjéhez az oklevelének kiadása érdekében.” 

ÁJK: Az igazgatásszervező alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga.



ÁOK: Az alapképzésben és a hagyományos főiskolai képzésben kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.



BTK: Az alapszakokon kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el, a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.



EK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga, a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.



GVK: Az agrár képzési terület alapszakjain elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése. A gazdaságtudományok képzési terület alapszakjain kizárólag a KKK-kban előírt (szakmai) komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.



GYFK: Az andragógia alapszak kivételével valamennyi alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy a szóbeli, vagy az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.



IK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.



KTK: Kizárólag a KKK-kban előírt (szakmai) komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.



MÉK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A szakirányú továbbképzéseken és a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt

5

államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése. 

MK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.



NK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.



TTK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.



ZK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.

A jelenlegi nyelvi képzések és nyelvvizsgák bemutatása A hallgatók általános idegen nyelvi előképzése elsősorban a közoktatásban valósul meg, ahol a kimeneti követelmény a középszintű idegen nyelvi érettségi megszerzése. Ez a szint a KER besorolás szerint a B1 (alapfokú) nyelvvizsgának felel meg.

Ezzel szemben a diploma

megszerzésének feltétele a B2 (középfokú) nyelvtudás, ezért a Debreceni Egyetem alapfeladatán túl jelentős mértékben támogatja a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók nyelvi felkészítését. Azoknak a hallgatóknak, akik részt kívánnak venni az egyetemen folyó általános idegen nyelvi képzéseken egy egységes, on-line szintfelmérő vizsgát kell tenniük annak érdekében, hogy a megfelelő szintű csoportban végezhessék tanulmányaikat és célirányos nyelvvizsga felkészítést kaphassanak. A szintfelmérő tesztek 5 nyelvből – angol, német, francia, olasz, orosz – állnak rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a hallgatók az előírt nyelvvizsga követelményeket teljesítsék a Debreceni Egyetem többféle képzési lehetőséget kínál a hallgatók számára.

6

Mivel az egyes karokra felvett hallgatók nyelvi készségei rendkívül eltérő képet mutatnak, ezért a karok sajátos helyzetét figyelembe véve az egyetemen folyó általános idegen nyelvi képzés két szinten valósul meg. -

Egyfelől a hallgatók igénybe vehetik a karok által szervezett idegen nyelvi kurzusok során történő nyelvoktatást. Ily módon közvetlenül érhető el az a hallgatói csoport, amelynek még nincs nyelvvizsgája és a kurzusok a hallgatói igényeknek megfelelően akár az órarendbe beillesztve, akár intenzív formában is megvalósíthatók. Ennek támogatására egységes, az egyetem nyelvtanárai által kifejlesztett tananyagok állnak rendelkezésre 5 nyelvből (angol, német, francia, olasz, orosz), amelyek egyszerre biztosítják a képzés egységes tartalmi és módszertani kereteit, valamint a nyelvvizsga készségek elsajátíttatása mellett fejlesztik a munkaerő piac által elvárt készségeket is. A képzés a karok döntése és lehetőségei szerint lehet támogatott vagy önköltséges, kredit értékű vagy kredit nélküli.

-

Másfelől angol nyelvből a Debreceni Egyetem Dexam Vizsgaközpontja által akkreditált felnőttképzési kurzusok is a hallgatók rendelkezésére állnak önköltséges formában, ahol szintén lehetőséget biztosítunk a nyelvvizsgára való felkészülésre.

A sikeres nyelvvizsga megszerzését az egyetem elsősorban a Dexam Vizsgarendszer működtetésével támogatja, ahol a hallgatók angol nyelvből tehetnek humán vagy reál modul keretében érdeklődésüknek megfelelő nyelvvizsgát. Emellett a nyelvi sokszínűség jegyében és a szaknyelvi igényeknek is megfelelően az egyetem további nyelvvizsga rendszerek akkreditált vizsgahelyeit is működteti. -

Az ELTE ITK Origó általános nyelvi anyagú, kétnyelvű nyelvvizsgarendszere keretében angol, arab, beás (cigány), bolgár, cseh, dán, eszperantó, finn, francia, horvát, japán, kínai, lengyel, lovári (cigány), német, olasz, orosz, ruszin, román, spanyol, szerb, svéd, szlovák, szlovén, török, ukrán és újgörög élő idegen nyelvekből, valamint latin és ógörög nyelvből lehet vizsgát tenni.

7

-

Az ECL vizsgarendszer keretében angolból, németből, olaszból, spanyolból, magyarból, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból és szerbből tehető nyelvvizsga. A vizsgarendszert és a vizsganyelvek közül az angolt, a németet és a magyart a NYAT akkreditálta, az összes többi ECL vizsganyelvből egyszerűsített, kiegészítő vizsga nélküli honosítással szerezhető meg az akkreditált bizonyítvány.

-

A Zöld Út nyelvvizsga rendszer keretében angol és német nyelvből tehető: o

gazdálkodás és menedzsment szaknyelv (valamint közös, környezeti és környezetvédelmi rész),

o agrár- és környezettudományi szaknyelv (valamint közös, környezeti és környezetvédelmi rész), o műszaki szaknyelv (valamint közös, környezeti és környezetvédelmi rész), illetve az első két vizsga francia nyelvből is elérhető.

-

A BGF nyelvvizsga rendszer keretében üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari és pénzügyi szaknyelvi vizsga tehető le angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és spanyol nyelvből. E nyolc nyelvből az egyes szaknyelvi vizsgarendszerekben akkreditált és így vizsgára választható nyelvek száma eltér.

-

A Lexinfo informatikai szaknyelvi vizsga angol és német nyelvből tehető le.

A szaknyelv oktatásának rendszere A 2011. évi CCIV Törvény 11. § (2) bekezdése szerint: „A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi szaknyelvi

8

ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.” Ezek a lehetőségek egyrészt az egyes szakok Képzési és Kimeneti Követelményeiben vannak rögzítve, de emellett az egyes karok saját döntés keretében előírhatják a szaknyelvi követelmények teljesítését és önálló hatáskörben kreditet rendelhetnek mellé. Ezen a téren rendkívül sokszínű a kép az egyetem egyes karai és szakjai között is.

Gazdaságtudományi Kar (GTK, 2014. szeptember 1-től) Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Mind a nappali, mind a levelező tagozatos alapképzésben részt vevő hallgató számára nyitott a szaknyelvi oktatás két szemeszteren keresztül (kivételt képez a turizmus és vendéglátás szak, valamint a nemzetközi alapszak, ahol négy nyelvi félév áll a hallgatók részére két idegen nyelvből). Ezen kívül a nappali tagozatos felsőfokú szakképzésben tanuló hallgatók szaknyelvi ismereteinek fejlesztését is ellátja három féléven át. A nyelvi kínálatban az angol, a német, a francia és az orosz nyelv szerepel. Az oktatók között két docens, két adjunktus és hét nyelvtanár van, valamint egy orosz anyanyelvű lektor. Mindezek mellett átoktatással végzik a nappali tagozatos BSc, MSc hallgatóinak szaknyelvi képzését, valamint a MÉK keretein belül akkreditált térítéses gazdasági szaknyelvi kommunikációs képzést és az agrár szakfordító szakirányú továbbképzést. Emellett térítéses képzés keretében igény szerint nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat szerveznek óraadó tanárokkal a hallgatók számára.

Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Az ÁJK-n három idegen nyelv oktatása folyik, angol, német és francia nyelvet tanulhatnak a hallgatók. A karon összesen négy nyelvtanár tart nyelvi képzést, ketten

9

angol és egy-egy személy németül illetve franciául tanít. A két angoltanár főállású alkalmazott, míg a német és a francia tanárok óraadó tanárként dolgoznak az egyetemnek. A kar minden hallgatója számára kötelező valamely nyelvi képzésen részt venni, összesen két féléven keresztül, heti 2x2 órában. A karon a nyelvoktatás a jogi szaknyelvre korlátozódik. A kar nem vesz részt nyelvvizsga-lebonyolításban, a hallgatóknak azonban van lehetőségük Debrecenben letenni a Profex Nyelvvizsgaközpont által szervezett jogi szaknyelvi vizsgát. Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) A TTK-n angol és német nyelvi képzésben vehetnek részt a hallgatók. Az angol nyelv hangsúlyosabb, a 6 nyelvtanár közül 5-en angolt oktatnak, valamint egy angol lektor is dolgozik a karon. A másik nyelv a német, melyet egy nyelvtanár oktat. A kar alapképzéses hallgatóinak egy félévig kötelező heti 2x2 órában szaknyelvi képzésen részt venniük.

Emellett térítéses képzés keretében általános nyelvi

felkészítés vehető igénybe kezdő szinttől B1 szintig, finanszírozott képzés keretében pedig írásbeli és szóbeli nyelvvizsga felkészítés is elérhető a nyelvvizsgával még nem rendelkező hallgatók számára. A mesterszakon tanulók esetében szakonként eltérőek a nyelvi követelmények, így például a vegyész szakon tanulók számára az idegen nyelv a szabadon választható tárgycsoportba tartozik, míg a biológus szakos hallgatók számára kötelezően a képzés része. A kar szakirányú továbbképzés formájában angol valamint német nyelvű Természettudományi Szakfordítói képzést is kínál, költségtérítéses formában. A kar az Origó és ECL nyelvvizsgák vizsgahelyeként biztosítja a hallgatók számára a nyelvvizsga lehetőséget. Bölcsészettudományi Kar (BTK)

10

A BTK, mint kar nem nyújt egységes szaknyelvi képzést hallgatói számára. Az egyes szakok esetében eltérő, hogy jelen van-e az idegen-nyelv oktatás, és ha igen milyen nyelveken és milyen óraszámban. A kar hallgatóira általában jó általános nyelvi felkészültség jellemző és jelentős részük nyelvszakos lévén szinte valamennyi tárgyát idegen nyelven hallgatja, így speciális helyzettel állunk szemben. Általános nyelvi felkészítés térítés ellenében vehető igénybe azon hallgatók számára, akik még nem rendelkeznek az előírt nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Zeneművészeti Kar (ZK) A ZK angol és német nyelvi képzéseket kínál. Mind a két nyelvből egy-egy oktató dolgozik a karon. A mesterképzésben résztvevők számára heti két órában, két féléven keresztül kötelező a nyelvórákon való részvétel. Kivételt képeznek ez alól a tanár szakos hallgatók, számukra nincs ilyen kötelezettség. Az alapképzésben részt vevő hallgatók számára a 2012/13-as őszi félévtől kezdve kötelező a mesterképzésen tanulókhoz hasonlóan a heti két nyelvi óra két féléven keresztül. Informatikai Kar (IK) Az IK angol általános nyelvi képzést kínál, melyet egy nyelvtanár tart. A képzésre előzetesen szükséges jelentkezni, és jelentkezők számától függően indul. A heti 2x2 órás képzésen térítés ellenében vehetnek részt a hallgatók. Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK) Nappali tagozaton angol és német nyelvet, (4 féléves, heti 4 órában, elvileg kötelező) és levelezőn még oroszt is lehet tanulni. Minden elsős felveheti az őszi félévben az alapozó angol/német nyelvet, ingyenes, heti 2 órában szintrehozó, általános nyelvi készséget fejlesztünk. Ezzel együtt összesen 5 félévet kapnak a hallgatók ingyen. (Nappalin a Roma Szakkollégium keretében plusz lovári nyelvet tanulnak a hallgatók, ami a roma kultúra megismeréséhez fontos.)

11

Angol nyelvet 2 főállású, német nyelvet 1 főállású és igény szerint óraadó nyelvtanárok oktatnak. Angolból a szaknyelvi oktatás a Kétnyelvú óvodai foglalkozások kurzus keretében folyik nappali és levelező tagozaton, módszertannal kiegészítve. 4 félévig tart, a diploma mellé betétlapot kapnak róla a hallgatók. Műszaki Kar (MK) A Műszaki Karon is angol, illetve német nyelvi oktatás folyik. Jelenleg egy főállású angol szakos nyelvtanár áll a tanszék alkalmazásában, rajta kívül óraadó tanárok, illetve a tanszéken alapvetően más feladat ellátásával foglalkozó munkatársak vesznek részt a nyelvtanításban. Elsődleges célunk a hallgatók B2 típusú nyelvvizsgára való felkészítése. Ezt heti 4 órában szabadon választható tárgyként lehet teljesíteni nappali tagozaton, akár vállalati szaknyelvvel kibővítve, legfeljebb 3 alkalommal felvehetően: egy szintre hozó, egy írásbeli vizsgafelkészítő és egy szóbeli vizsgafelkészítő formájában. Alapképzésben a szaknyelv csak a mechatronika szakon tanulóknak kötelező: három féléven keresztül heti két órában. A többi alapszakon nincs szaknyelvoktatás. Mesterszakon Műszaki Menedzser és Környezetmérnök hallgatóknak heti 4 órában 2 féléven keresztül van kötelező szaknyelv oktatás. Akkreditálásra került az angol-magyar műszaki tudományok szakfordító szakirányú továbbképzési szak, de a képzés még nem indult be. Egészségügyi Kar (EK) Az Egészségügyi Kar a nappali tagozatos hallgatók számára 4 féléven át angol és német nyelven biztosít általános nyelvoktatást heti 3 órában. A nyelvi képzés gyakorlati órák keretében, a hallgatók tudásszintjének megfelelő csoportbontásban történik.

12

A szaknyelvi kurzus kötelezően választható tantárgyként - mind nappali, mind levelező tagozaton - 2 féléven keresztül folyik, nappali tagozaton heti 3 órában, levelező tagozaton 15 óra/félév óraszámmal, a félévek kredit értéke 3. Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Az Általános Orvostudományi Karon az angol szaknyelv kötelezően választható két félév során. A latin nyelv kötelezően választható egy félévben. Fogorvostudományi Kar (FOK) A Fogorvostudományi Karon az angol szaknyelv kötelezően választható két félév során. A német szaknyelv kötelezően választható négy félév során. A latin nyelv kötelezően választható egy félévben. Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) A Gyógyszerésztudományi Karon a latin nyelv kötelező két féléven keresztül. Az angol szaknyelv kötelezően választható két félév során. A német szaknyelv kötelezően választható négy félév során. Népegészségügyi Kar (NK) A Népegészségügyi Karon az angol és az angol szaknyelv kötelező két féléven keresztül. A latin nyelv szintén kötelező egy félévben. Mind az ÁOK, FOK, GYTK és NK hallgatójának lehetősége van az alábbi szabadon választható kurzusokat látogatni: 

Angol (kezdő, álkezdő, középhaladó, nyelvvizsga előkészítő)



Német (kezdő, álkezdő, középhaladó, nyelvvizsga előkészítő)



Francia (kezdő, álkezdő, középhaladó)



Latin orvosi terminológia



Prezentációs technikák



PROFEX angol felsőfokú nyelvvizsga előkészítő I., II., III., IV.



Vényírás és olvasás

13



Tandem óra (külföldi hallgatókkal együtt)

Minden kurzus ingyenes. A diplomásoknak indított angol-magyar egészségügyi szakfordító szakirányú továbbképzés térítéses.

A szakfordító képzés Az egyetemen térítés ellenében akkreditált szakfordító szakirányú továbbképzési szakok keretében lehetőség van felsőfokú (C1) szaknyelvi képesítést is szerezni a következő szakterületeken: -

angol-magyar agrártudományi

-

angol –magyar/ német-magyar bölcsészettudományi

-

kulturális és Európai Uniós

-

angol –magyar/ német-magyar informatika tudományi

-

angol-magyar műszaki tudományi

-

angol-magyar orvos és egészségtudományi

-

angol –magyar/ német-magyar természettudományi

A szakfordítói képzések rövid leírásai a 7. számú mellékletben megtalálhatóak.

A tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók idegen nyelvi képzése A DE tanulási nehézségekkel küzdő hallgatói számára elkészült egy 2x60 órás angol nyelvi írásbeli és szóbeli nyelvvizsgára felkészítő és munkaerő piaci készségeket is fejlesztő tananyaga, amely minden kar hallgatói számára elérhető.

14

A munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetések eredménye Ebben a fejezetben a munkaerő piac szereplői által megfogalmazott kulcsfontosságú tényezők mentén foglaljuk össze azokat a javaslataikat és az elvárásokat. Ezek egyrészt segítik a hallgatókat abban, hogy felismerjék és jobban megértsék azokat a nyelvi készségeket és képességeket, melyek a leginkább keresettek a munkáltatók által, másrészről pedig a javaslatok a Debreceni Egyetem nyelvoktatási tevékenységének fejlesztését is szolgálják. Ezáltal szorosabbá válhat a képzés és a gyakorlat kapcsolata, Debreceni Egyetemen zajló magas szintű szakmai képzés olyan értékes elemekkel bővül, ami a munkaerő piac igényeit hatékonyabban elégíti ki.

A nyelvtanulás korai életkorban kezdődik és élethosszig tart Általános vélemény, hogy az idegen nyelvek tanulását minél korábbi életkorban kell elkezdeni. Ez egy élethosszig tartó folyamat, melynek a felsőoktatás olyan terepe, ahol a meglévő alapokra építve kiteljesedhet a nyelvtudás és egy magas, szakmai szintet érhet el. A felsőoktatás nyelvoktatással kapcsolatos feladata elsősorban ez, azzal együtt, hogy érdemes lehetőséget biztosítania további idegen nyelvek elsajátítására is. Az idegen nyelvek ismeretnek szintjével kapcsolatosan elmondható, hogy a végzett hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit leginkább a magas szintű szakmai idegen nyelvtudás javítja.

Az angol az egyeduralkodó közvetítő nyelv, a német a legfontosabb további nyelv A nyelvek tekintetében Magyarország és azon belül a Debreceni Egyetem és közvetlen környezetében lévő régiókban egyértelműen az angol nyelv minél magasabb szintű ismerete a kívánatos. Elmondható, hogy ezt kevés munkáltatótól eltekintve gyakorlatilag majdnem minden munkahely megköveteli. Egyértelmű a helyzet a második legfontosabb nyelv tekintetében is, mely a német. Ennek az oka az angol nyelv, mint az általánosan elfogadott

15

nemzetközi közvetítő nyelv egyeduralma, a német nyelv esetében pedig Magyarország földrajzi helyzete és a tradicionálisan erős üzleti kapcsolatok német és osztrák vállalatokkal, melyek a magyar munkavállalók egy jelentős részét foglalkoztatják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a német nyelv ismeretét első sorban a német tulajdonban lévő vállalatok magyarországi leányvállalatai követelik meg. A további nyelvek esetében elmondható, hogy azok magas fokú ismeretére bizonyos speciális munkakörökben vagy francia, orosz, olasz, stb. tulajdonosi érdekeltségű vállalkozásoknál van szükség. A hallgatóknak tehát első sorban arra kell törekedniük, hogy az angol nyelvet minél magasabb szinten elsajátítsák, a második idegen nyelv esetében pedig a munkahelyek arányait tekintve a német még mindig méltán a legnépszerűbb választás. Meg kell jegyezni azonban, hogy kiváló angol nyelvtudás birtokában, mobilitást vállalva kiváló elhelyezkedési lehetőségek adódnak második idegen nyelvként olaszt, oroszt, franciát, esetleg kínai vagy egyéb nyelvet beszélők számára is. A legfontosabb tanulság tehát az, hogy angol nélkül gyakorlatilag lehetetlen boldogulni, és az angol-német párosításban találhatóak a legnagyobb számban munkahelyek. Megváltoztathatatlan körülmény a magyarok ún. nyelvi magánya, mely értelemszerűen nehezíti az idegen nyelvek elsajátítását, így ezt tudomásul véve és Magyarország méretéből adódó globális gazdasági súlyát a helyén kezelve különös hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelvek tanulására és tanítására minden életkorban, a nyelvtanulás nem zárulhat le a középiskolai tanulmányok végeztével.

A nyelvvizsga teljesítendő formai követelmény, de semmi több Látszólag feloldhatatlan ellentétet jelent, hogy a nyelvoktatás keretében egyszerre kell megvalósítani a hallgatók piacképes nyelvtudáshoz és nyelvvizsgához való juttatását, ugyanis ez a két szemlélet (mármint a vizsgafeladatokra való felkészülés és a valós helyzetekben használható nyelvtudás) sok ponton szemben áll egymással. A munkaerő piac képviselői gyakorlatilag egyöntetűen az általános nyelvvizsgák szükségtelensége mellett foglaltak állást, többnyire az eddigi negatív tapasztalatok alapján. A felsőoktatás számára azonban képzési

16

kimeneti követelményként az államilag elismert nyelvvizsga vagy nyelvvizsgák jelennek meg, így ezek megszerzésével mindenképpen foglalkozni kell. A munkáltatókban kialakult vélemény szerint – legalábbis az általános – nyelvvizsgák nem mérik azt, hogy a gyakorlatban mennyire tudja az adott személy használni az idegen nyelvet, a munkáltatók számára pedig kizárólag ez a használati érték releváns. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő-piaci szereplők egyértelműen a felsőoktatási feladatként értékelt szakmai nyelvtudás elsajátítását sürgetik azzal együtt, hogy a hangsúlyt a nyelvhasználatra, a kommunikációs készség fejlesztésére, az idegen nyelven történő magabiztos megnyilatkozás bátorítására kell koncentrálni. A hallgatók jelentős része azonban felsőoktatási tanulmányai megkezdésekor még nem rendelkezik nyelvvizsgával, ezért számukra a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése mindenképpen teljesítendő feladat. Fontos azonban ezeknek a hallgatóknak is megérteniük, hogy bár a nyelvvizsga megszerzése komoly teljesítmény, nem szabad azt gondolni, hogy a nyelvvizsga bizonyítvány birtoklása önmagában bármiféle értéket jelentene a munkaerőpiacon.

A nyelvoktatási mozgástere a magyar felsőoktatás keretében A fő nehézséget az okozza, hogy a nyelvvizsgával még nem rendelkező új hallgatók középiskolai tanulmányaikhoz képest a felsőoktatásban nagyobb mennyiségű szakmai tananyaggal találják szembe magukat, melynek elsajátításához új tanulási módszertanba kell belerázódniuk és kialakítaniuk saját időbeosztásukat. Ez egy új tanulási folyamatot jelent a számukra, valamint megnövekedett terhet is, melyhez ráadásként jön a nyelvvizsga megszerzésének most már előbb-utóbb halaszthatatlanná váló követelménye is, mely azonban rendszerint az utolsó egyetemi év megkezdéséig alacsony prioritást kap. Általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatásban a nyelvtanulásra rendszerint csak annyi óraszám jut, hogy a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő jellegű idegen nyelvtudást erős alapokkal rendelkező hallgatóknak adja át. Azok számára, akik komoly nyelvi hiányossággal rendelkeznek, a reális cél legfeljebb ezek pótlása és olyan nyelvvizsga-rutin

17

kialakítása lehet, amely lehetővé teszi számukra a bizonyítvány megszerzését. A fentiek értelmében azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bizonyítvány meglétének önmagában a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából kevés kivételtől eltekintve (pl. jellemzően a közszféra olyan területei, ahol valójában nem szükséges a nyelvet használni, de bizonyítványt mégis elvárnak) semmilyen relevanciája nincs, az nem jelent belépőt a vágyott munkakörbe. A munkáltatók képviselői által megfogalmazott igények alapján az álláskeresés során az idegen nyelvek ismerete nagyon hangsúlyos, ezért a (felső)oktatás számára levonható tanulság a nyelvoktatás súlyának növelése irányába történő elmozdulás.

Hozzáállás és kommunikációs készség, mint a siker előfeltételei A nyelvtudás elsődleges fontosságát jelzi az a tény is, hogy a munkáltatók saját tapasztalata szerint a szakmai ismeretek sokkal könnyebben pótolhatók, mint a nyelvtudás. A nagyobb vállalatoknál a munkavállalók folyamatos képzése általában nem csak lehetőség, hanem elvárás is, így a végzett és elhelyezkedett hallgatók várhatóan több ilyen lehetőség közül választhatnak majd. Az állásinterjú során azonban tisztában kell lenni azzal, hogy amennyiben a pozíció nyelvtudást és speciális szakterületi tudást is igényel, a kiválasztási döntésnél szerepet játszik az is, hogy a nyelvtudás hosszabb távon szerezhető meg, mint az adott munkakörhöz szükséges speciális szaktudás. A munkáltatók egyöntetű véleménye, hogy a kiválasztás során kifejezetten fontos a jelölt hozzáállása, a nyitottsága, tanulási hajlandósága, hiszen amennyiben pozitív, megnyerő képet tud kialakítani magáról a jelölt, jobban elképzelhetőnek tartják majd róla, hogy képes lesz a munkakör ellátása során felmerülő problémákat megoldani és beilleszkedni. Ezt a képet csakis kiváló kommunikációs készséggel lehet kialakítani magyar és angol nyelven egyaránt. Nagyon ritka az olyan munkavállaló, aki erre idegen nyelven is képes, így aki ilyen készségekkel rendelkezik, egyértelműen versenyelőnnyel rendelkezik.

18

Az idegen nyelv elsajátításának hatékony módjai A felhasználói oldal elvárásainak összegzéseként is el lehet mondani, hogy a minél jobb nyelvtudás úgy alakul ki, ha a nyelvet tanuló minél többször és minél változatosabb módon kerül kapcsolatba a nyelvvel. Ennek egyik terepe a nyelvi és szaknyelvi órákon túl az egyetemi szemináriumok idegen nyelven történő hallgatása, a kurzusok első sorban angol nyelven történő teljesítése. Ez nem csupán a szakmai szókincs bővítését teszi lehetővé, hanem egy újabb lehetőséget ad a hallgatóknak a nyelv gyakorlására. Munkáltatói szempontból egyértelműen a gyakorlati nyelvtudás, azaz a valós szituációkban (személyesen, telefonon, megbeszéléseken, beszámoló megtartásakor) használható készségeken van a hangsúly, ezért a biztos alapokkal rendelkező hallgatók felsőoktatási éveik alatt mindenképpen erre kell, hogy koncentráljanak és a nyelvórák is a kommunikációs készségek fejlesztését kell, hogy a fókuszba helyezzék. Az idegen nyelv ismeretének nem megfelelő szintje miatt sikertelen állásinterjúk túlnyomó többsége a jelölt nyelvi gátlásain, zárkózottságán, kifejező készségének hiányán múlik. Több előadónál visszaköszönt az a vélemény, hogy inkább folyamatosan és magabiztosan néhány hibával, mint lassan, elgondolkozva, de végül hibátlanul használjuk az idegen nyelvet.

Következtetések és összehangolási lehetőségek A modern társadalom jellemzői, melyek a 2014-ben felsőoktatási korú fiatalok látásmódját, preferenciáit és döntéseit meghatározzák alapvetően különböznek akár csak a 10 vagy 20 évvel ezelőtti fiatalokétól. A mai huszonévesek már a technológia által vezérelt korban nőttek fel és otthonosan mozognak az idősebbek számára nem szokványos (például virtuális) terekben is. Ez a társadalmi változás magával kell, hogy vonja a nyelvoktatás módszertanának, eszköztárának megújítását is. Az oktatás annál hatékonyabb, minél inkább személyre szabható és rugalmasan képes alkalmazkodni a változó igényekhez. Ezekhez a meghatározó társadalmi folyamatokhoz hozzájárul, hogy jelentős számú olyan hallgató van a felsőoktatásban, akik a jó nyelvi alapok elsajátításában az alap- és középfokú oktatás során kevéssé voltak sikeresek, így a nyelvtanuláshoz eleve kudarcélményekkel a

19

hátuk mögött viszonyulnak. Nem kerülhetjük meg azt a nagyon fontos tényt, hogy a közoktatás hagyományosan csak B1 szintű (alapfokú) nyelvtudás megszerzésére teremt lehetőséget, B2 (középfokú) nyelvtudást csak a nyelvi tagozatos osztályok tanulói illetve a magánúton nyelvet tanulók érhetnek el reálisan. Ezt a szakadékot a felsőoktatás hivatott áthidalni, ahol viszont már a szaknyelv oktatása B2 szintről indulva lenne a valódi szakmai cél. A felsőoktatás célja már nem az általános nyelvtudás megszerzése, hanem olyan teljes körű szakmai felkészítés, amely a nyelvtudást is szervesen magába foglalja. A hallgatók és a munkaerő piac igényeinek változására reagálva a nyelvoktatás megújítása érdekében mind a fizikai mind pedig a szellemi környezet felfrissítésére is szükség van. A Debreceni Egyetem TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0008 projektje keretében kialakított többcélú nyelvi laborok lehetőséget adnak a hagyományos tantermi oktatás, a hallgatók közötti interakció és a technológia által vezérelt oktatás ötvözésére, a megújult tananyagok pedig a munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetés alapján kidolgozott, valós szakmai szituációkra épülnek és ezzel a hallgatók számára megfogható közelségbe hozzák a nyelvtanulás hasznát és szükségességét. Mind a nyelvi laborok, mind a korszerű tananyagok egységesen elérhetőek minden kar hallgatói számára. A Debreceni Egyetemen tanuló nagyszámú külföldi hallgató újabb lehetőséget jelent, hiszen a számukra meglévő angol nyelvű szakos tantárgyak magyar hallgatók számára történő megnyitásával a nyelvi és az interkulturális képességek egyszerre történő fejlesztésére nyílik lehetőség, melyre a modern munkahelyeken nagy szükség van. Az Intézményfejlesztési Tervhez kapcsolódóan lehetséges a képzési és kimeneti követelményekben

megfogalmazott

idegen

nyelvi

követelmények

áttekintése

és

összehangolása. Ehhez szükséges az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiben a szaknyelvi ismeretek előírása, amennyiben azt a szak jellege indokolja. Ennek alapján javasolt a szakok tanterveinek módosítása, ezen belül – a képzés részeként – a szaknyelvi ismeretek, idegen nyelven hirdetett kurzusok beépítése az ajánlott tantervbe.

20

Ennek elősegítésére egységes szerkezetű szaknyelvi tananyagok kerültek kidolgozásra 32 szakterületen, melyek megteremtik a szaknyelvi oktatás egységesítésének lehetőségét a szakterületek képzési igényeinek szem előtt tartásával. A tantárgyi programok korszerűsítése a gazdasági szereplők bevonásával lehetővé tette a képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítését is. Amennyiben a képzés jellege indokolja, tartalomalapú nyelvoktatással, azaz idegen nyelvű kurzusokkal is lehet biztosítani a nyelvtudás bővítését: idegen nyelven tantárgy felvételével, idegen nyelvű szakirodalom feldolgozásával, külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat végzésével, illetve a tanulmányokban történő beszámításával, elismerésével, azaz a hallgatói mobilitás ösztönzésével. Ennek érdekében ösztönözni kell az idegen nyelvű szakmai kurzusok meghirdetését a magyar anyanyelvű hallgatók számára is. Ehhez a TÁMOP-4.1.2.D12/1/KONV-2012-0008 project keretében elkészült 20 angol nyelvű szakmai kurzus anyaga megfelelő kiindulási alapot adhat.

A szaknyelvi oktatás egységes szerkezete A Debreceni Egyetem valamennyi nyelvoktatással foglalkozó szervezeti egysége számára az alábbi, szakértő nyelvtanárokkal és munkaerő-piaci képviselőkkel egyeztetett képzési struktúra követése javasolt. Az általános nyelvi képzés keretében az egyes karok által felkínált és finanszírozott képzések tartalmát ki kell egészíteni a potenciális munkáltatók által elvárt készségek fejlesztésével. Ennek érdekében az elkészült un. Vállalati Szaknyelv on-line tananyagok 5 világnyelvből (angol, német, francia, orosz, olasz) a Moodle rendszeren keresztül elérhetők a hallgatók számára. A szaknyelv oktatása területén meg kell őrizni az egyes szakokhoz kapcsolódó szaknyelvi oktatás szakmai módszertani értékeit, amelyek elsősorban az egyetemi tudományos oktatáshoz kapcsolódnak, de ezekhez szorosan kapcsolni kell a munkaerő piac által megfogalmazott tartalmi, módszertani elemeket is. Ezeket a készségeket, ismereteket hivatott fejleszteni az a szaknyelvi segédanyag (lásd 2. számú melléklet), amely egységesen

21

kiegészítheti a szaknyelvi tananyagokat, szervesen kapcsolódva a szakmai-tudományos és a munkaerő piaci elvárásokhoz is. A már kidolgozott 30 szaknyelvi tananyag mellett a gyakorlatban a már meglévő szaknyelvi képzések során is alkalmazásra javasolt a már fentebb említett szaknyelvi segédanyag. Az elkészült angol nyelvű szakmai előadások segítségével fel kell kínálni a hallgatók számára egyes tantárgyak angol nyelven történő hallgatását, elősegítve ezzel a külföldi ösztöndíjak sikeres pályázatát és teljesítését, ösztönözve a hallgatói mobilitást. Mester és PhD szakos hallgatók számára javasoljuk a szakfordító képzésben való részvételt, ahol olyan felsőfokú szaknyelvi ismeretek elsajátítására van lehetőség, amely nemcsak a nemzetközi szintű kutatásra, hanem versenyképes munkavállalásra is felkészít.

A vállalati szaknyelvi kurzusok tanterve (1. számú melléklet) Minden leckéhez kapcsolódóan egy-egy fontosabb nyelvtani szerkezet is begyakorlásra kerül, az alábbiakban ismertetett felépítésben az angol nyelv tanításában alkalmazott legfontosabb igeidők és szerkezetek szerepelnek. Első lecke: Önéletrajz írása és álláskeresés Az életrajz és kísérőlevél írásának legfontosabb szempontjai. Internetes honlapok, melyek segítenek az angol nyelvű álláskeresésben. Az idegen nyelv használata álláskeresés során. A megfelelő állás megtalálása során alkalmazott speciális nyelvezet. A kapcsolódó legfontosabb nyelvtani bizonytalanságok megszüntetése. Második lecke: Mobilitás A hallgatói és munkavállalói mobilitással kapcsolatos szókincs fejlesztése első sorban az üzleti szókincsre koncentrálva. A külföldi hallgatói illetve munkavállalói életforma, valamint a kulturális

22

különbözőségek kezelése. Közvetlen és közvetett kérdések használata az üzleti életben. Harmadik lecke: A munkahely Az ideális munkahellyel kapcsolatos információk. A kollégákkal való sikeres és hatékony együttműködés módjai. A munkavállaló jogai, valamint kötelességei kitérve a rendkívüli helyzetekre is. Összefoglalók készítése. Negyedik lecke: A munkahelyi előmenetel A gondolatok világos és érthető kifejezési módja, technikái. A szófajok átismétlése és az írott szövegekben betöltött szerepük hatékony értelmezése. A menedzsmenttel és a karriertervezéssel kapcsolatos speciális szókincs fejlesztése. A folyamatos képzés és a személyes fejlődés központi szerepe a munkakörök betöltésében. Álláspályázathoz kapcsolódó személyes nyilatkozat megírásának módja. Ötödik lecke: A munkavállalói lét és egészség A munkahelyi stressz kezelése, valamint a munkavállalói életformával járó kockázati tényezők és azok kezelése. A segédigék típusai és megfelelő használatuk. Panaszlevél megírása illetve megválaszolása. Hatodik lecke: Elektronikus kereskedelem Az információtechnológiával kapcsolatos leggyakrabban használt kifejezések elsajátítása. Internetes vásárláshoz idegen nyelven. A modern munkaerő-piacon használt különleges terminológia megismerése és hatékony használata.

23

Írásos javaslatok megírása, üzleti megbeszélések feljegyzései, vevői értesítések. A feltételes mód használata mondatszerkezetekben. Hetedik lecke: Munkavállalás a szórakoztatóiparban, a PR és a média világában A szórakoztatóiparban, a PR és a média területén dolgozók személyekhez kötődő tipikus tevékenységek. A szórakoztatóipar különböző területein (például filmipar, videojáték-ipar), valamint a közkapcsolatok terén megtalálható álláslehetőségek. A szektort érintő legújabb trendek, a szórakoztatóipar új formái, valamint a médiák mindennapi életre gyakorolt hatása. A műveltető nyelvtani szerkezet helyes használata. Érdeklődést kifejező levelek írása, valamint kért információk kiadásának módjai. Nyolcadik lecke: Üzleti utak Miként kell körültekintően és hatékonyan felkészülni egy üzleti útra. Biztonsági kérdések hivatalos utak során. A múlt idő és a befejezett jelen idő használata. Kilencedik lecke: Ügyfelek kezelése, ügyfélszolgálat Az ügyfélkezelés és az ügyfélszolgálat jellemző idegen nyelvű szókincsének bemutatása nemzetközi kontextusban. A szenvedő szerkezet elméleti és gyakorlati bemutatása és gyakorlása. A marketing eszközök és a legjobb gyakorlatok bemutatása. Tízedik lecke: Környezet A világ legaktuálisabb környezeti problémái. A környezet védelme érdekében egyéni szinten jelentkező teendők bemutatása. A kötőmód és a főnévi igenevek használata. Saját vélemény és érvelés hatékony előadásmódja szóban és írásban egyaránt.

24

A fenti témaköröket taglaló, angol nyelvből kidolgozott részletesebb tematika a 2. számú mellékletben található. Összességében elmondható, hogy a felsorolt témakörök lefedik azoknak a készségeknek, szókincsnek, nyelvtani szerkezeteknek a körét, melyek a diplomás munkavállalók számára munkájuk végzése során szükségesek.

A szaknyelvi tananyagok szerkezete (2. számú melléklet) Az alábbi tematika épít az 1. számú mellékletben leírt témakörökre és az egyes szakmaterületek speciális szókincsének, szaknyelvi fordulatainak elsajátítását segíti elő.

30 órai segédanyag a szaknyelvi tananyagok összeállításához összeállította: Szabóné Enyedi Gabriella, Papp Eszter, John Graham, Farkas János, Hajdu Zita, Istvánné Nyilas Györgyi Laczkóné Racz Edit, Louis J. Mattia, Major Judit, George Seel

UNIT 1. FINDING A JOB AND GETTING STARTED 1.1. GETTING YOUR CAREER STARTED 1.1.1 Assessing yourself (S) 1.1.2 Choosing a career (S)

25

1.1.3 What employees are looking for (L) 1.1.4 Starting your career (V) 1.1.5 Steve Jobs (L) 1.2 FINDING JOBS USING SOCIAL MEDIA, INTERVIEWS 1.2.1 How to find a graduate job using social media (R) 1.2.2 The rules of social recruiting (R) 1.2.3 Should you pay someone to write your CV? (R) 1.2.4 How to create your CV (W) 1.3 PROFESSIONAL NETWORKING AND INTERVIEWS 1.3.1 Social Networking (S) 1.3.2 Focus point: LinkedIn (R) 1.3.3 Creating your LinkedIn profile (1) (R) 1.3.4 Creating your LinkedIn profile (2) (W) 1.3.5 Creating your LinkedIn profile (3) (S) 1.3.6 Interviews 1 (S) 1.3.7 Interviews 2 (S) 1.3.8 Reported interview questions (V) 1.3.9 Tricky questions (S) 1.4 IN THE OFFICE 1.4.1 The perfect office 1 (S) 1.4.2 The perfect office 2 (W)

26

1.4.3 Making a good impression (R) 1.4.4 Benefits at work 1 (R) 1.4.5 Benefits at work 2 (S) 1.4.6 Codes of practice – What to wear 1 (R) 1.4.7 Codes of practice - What to wear 2 (W) 1.4.8 Codes of practice – Privacy issues (R) 1.4.9 Encouraging younger staff (L)

UNIT 2. MOBILITY, CULTURAL DIVERSITY, AND BUSINESS TRAVEL 2.1 WORKING AND STUDYING ABROAD 1 – THE ADVANTAGES AND DISADVANTAGES 2.1.1 Understanding Cultural Differences (R) 2.1.2 Cultural Diversity Interview (S) 2.1.3 Should I Study Abroad? Advantages and Disadvantages (R) 2.1.4 My Study Abroad Experience (L) 2.1.5 Role Play Dialogue – to go abroad or not? (S) 2.1.6 Should You Study Abroad in Australia or New Zealand? (R) 2.2 WORKING AND STUDYING ABROAD 2 – HOW TO GET THERE 2.2.1 Writing an Enquiry Letter to Study Abroad (W) 2.2.2 Application Letter - Erasmus Student Network (W) 2.2.3 Erasmus University in a nutshell (L)

27

2.2.4 How to Study Abroad (L) 2.3 TRAVELLING ABROAD ON BUSINESS 1 – TIPS FOR TRAVELLERS 2.3.1 Executive Planet Website – Etiquette by Country (R) 2.3.2 A Guide to Business Travel (R) 2.3.3 Seven Tips for Foreign Business Travel (R) 2.3.4 Business Travel in Numbers (W) 2.3.5 Discussing a group booking for a hotel (S) 2.4 TRAVELLING ABROAD ON BUSINESS 2 – ORGANIZING TRAVEL 2.4.1 Letter of Complaint (W) 2.4.2 Business Travel Etiquette (L) 2.4.3 Corporate Travel Management from FCM (L) 2.4.4 Missed Flight – Airport Ticket Counter Encounter (S)

UNIT 3. DEVELOPING YOUR CAREER 3.1 TRAINING FOR WORK 3.1.1 The labour market of the future 1 (S) 3.1.2 The labour market of the future 2 (L) 3.1.3 “It’s never too late to learn” (R) 3.1.4 E-learning (L) 3.1.5 Addressing Weaknesses (R) 3.1.6 What is e-learning? (L)

28

3.1.7 E-learning (S) 3.1.8 What’s your opinion about e-learning? (W) 3.1.9 How to write ‘for and against’ type essays (1) (W) 3.1.10 Writing a letter inviting a tender 1 (W) 3.1.11 Writing a letter inviting a tender 2 (W) 3.2 MANAGEMENT 3.2.1 What do managers do? (V) 3.2.2 Useful People to have in Teams (S) 3.2.3 Selecting a team (S) 3.2.4 Writing an email (W) 3.2.5 Motivating staff financially (V) 3.2.6 How to manage your staff (L) 3.2.7 Motivating staff (R) 3.2.8 Staff motivation dialogue (S) 3.3 WORKING CULTURE, RULES AND REGULATIONS 3.3.1 Working Conditions (V) 3.3.2 Key Functions of an HR Department (R) 3.3.3 Writing a report 1 (W) 3.3.4 Saying things delicately (S) 3.3.5 Discussing an Employment Contract (S) 3.3.6 Writing an email about new working conditions (W)

29

3.4 PERSONAL DEVELOPMENT 107 3.4.1 Personal development – an introduction (R) 3.4.2 Writing a request for promotion (W) 3.4.3 Changing jobs 1 (S) 3.4.4 Changing jobs 2 (W)

UNIT 4. NEW TECHNOLOGY, OFFICE SKILLS AND THE CUSTOMER 4.1 INFORMATION TECHNOLOGY AT WORK 4.1.1 Four Basic Tech Skills Every Job Seeker Should Have (R) 4.1.2 20 Technology Skills Every Educator Should Have (R) 4.1.3 Today’s Most Desired Information Technology Skills (R) 4.1.4 Workplace of the future - What is IT (L) 4.1.5 Computer and IT vocabulary (V) 4.2 CUSTOMER SERVICE 4.2.1 Ten Ways to Create a Customer-Centric Culture (R) 4.2.2 McDonald's Acknowledges Service Has Suffered 4.2.3 Letters of Complaint (R) 4.2.4 Writing a Letter of Complaint 1 (W) 4.2.5 Writing a Letter of Complaint 2 (W) 4.2.6 Role play - Customer Care (S) 4.3 MEETINGS 4.3.2 12 Tips on Conducting Effective Meetings 2 (R)

30

4.3.3 Organizing Report (W) 4.3.4 Meeting Invitation Letter (W) 4.3.5 A Group Meeting (S) 4.3.6 How to Be the Chair of a Meeting (L) 4.4 PRESENTATIONS 4.4.1 10 Tips for a Good Presentation (R) 4.4.2 Structuring a presentation (R) 4.4.3 A Five Minute Presentation (S) 4.4.4 Observer’s evaluation sheet (W)

UNIT 5. THE SOCIAL AND ENVIRONMENTAL ASPECTS OF WORK 5.1 HEALTH AND ILLNESS AT WORK 5.1.1 How vulnerable are you to stress? (R) 5.1.2 How vulnerable are you to stress? (W) 5.1.3 Coping with stress (R) 5.1.4 Illness at work 1 (L) 5.1.5 Illness at work 2 (L) 5.1.6 Illness at work 3 (L) 5.2 ENVIRONMENTAL ISSUES AT WORK 5.2.1. Health and Safety at Work (V) 5.2.2. Ergonomics (R)

31

5.2.3 Ergonomics at work (L) 5.2.4 Office Hazards (R) 5.2.5 Workstation Ergonomics (L) 5.2.6 The best ergonomic office in Debrecen (W) 5.2.7 Health Hazards of Social Media (R) 5.2.8 Dealing with Accidents (S) 5.3 CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY 5.3.1 Socially Responsible Companies 1 (S) 5.3.2 Socially responsible companies 2 (R) 5.3.3 GOJO (L) 5.3.4 Corporate Social Irresponsibility (V) 5.3.5 A CSR News Event (W) 5.3.6 Child labour (R) 5.3.7 Toxic sludge 1 (R) 5.3.8 Toxic sludge 2 (W) 5.3.9 Communicating CSR investments 1 (S) 5.3.10 Communicating CSR investments 2 (L) 5.3.11 Public Relations 1 (R) 5.3.12 Public Relations 2 (S) 5.4 INCLUSIVE LEADERSHIP AND ETHICS AT WORK 5.4.1 Diversity and Inclusion (L)

32

5.4.2 Creating an Inclusive Workplace – Starting with White Men (R) 5.4.4 How to Treat Employees Fairly in the Workplace (R) 5.4.5 Ethical dilemmas (W) 5.4.6 Close Relationships at Work (R) 5.4.7 Women in the workforce (L) L = listening activity; R = reading activity; S = speaking activity; W = writing activity; V = vocabulary development activity

Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő vállalati szaknyelvi tananyagok listája (3. számú melléklet) A leggyakrabban tanult nyelvek körét alapul véve öt idegen nyelvből 60 órás írásbeli, valamint 60 órás szóbeli vállalati szaknyelvi tananyag áll rendelkezésre, melyek mindegyike követi az 1. számú mellékletben felsorolt témaköröket. A nyelvenként összesen 120 órás vállalati szaknyelvi, elektronikusan elérhető tananyag angol, német, francia, olasz és orosz nyelveken áll rendelkezésre és a http://sznyt.unideb.hu címen keresztül elérhető. A képzések egységesen, a Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeinek megfelelő B1 szintről B2 szintre készítenek fel.

Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szaknyelvi tananyagok listája (4. számú melléklet) A leginkább használt nyelveken és a legtöbb hallgatót oktató területeken összesen 32 db szaknyelvi tananyag kerül kidolgozásra, melyek lehetőséget nyújtanak az adott

33

szakmaterület sajátos szókincsének elsajátítására. Ezek mindegyike a 2. számú mellékletben ismertetett struktúrát követi.

Nyelv

Kapcsolódó szaknyelv

Kar

Angol

Vegyészmérnöki szaknyelv

Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol

Biomérnöki szaknyelv


Angol

Villamosmérnöki szaknyelv


Angol

Földtudományi szaknyelv


Angol

Környezettudományi szaknyelv


Angol

Matematika tudományi szaknyelv


Német

Természettudományi szaknyelv


Német

Mérnöki szaknyelv


Angol

Zenei szakmai nyelv

Zeneművészeti Kar (ZK)

Német

Zenei szakmai nyelv

Zeneművészeti Kar (ZK)

Angol

Mechatronika szaknyelv

Műszaki Kar (MK)

Angol

Környezetmérnöki szaknyelv

Műszaki Kar (MK)

Angol

Jogász szaknyelv

Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Angol

Közigazgatási szaknyelv


34

Nyelv


Kar

Német

Jogász szaknyelv


Német

Közigazgatási szaknyelv


Angol

Óvodapedagógus szaknyelv

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)

Német

Óvodapedagógus szaknyelv

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)

Orosz

Turizmus és vendéglátás szaknyelve

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK)

Francia

Turizmus és vendéglátás szaknyelve

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK)

Angol

Általános orvosi szaknyelv I.

Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)

Angol

Általános orvosi szaknyelv II.


Angol

Gyógyszerész szaknyelv


Angol

Gyógytornász szaknyelv


Német

Fogász szaknyelv

Fogorvostudományi Kar (FOK)

Latin

Fogász szaknyelv

Fogorvostudományi Kar (FOK)

Német

Gyógyszerész szaknyelv

Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)

Latin

Gyógytornász szaknyelv

Népegészségügyi Kar (NK)

Angol

Szociális munka szaknyelve

Egészségügyi Kar (EK)

35

Nyelv


Kar

Angol

Egészségügyi dolgozók szaknyelve


Német

Szociális munka szaknyelve


Német

Egészségügyi dolgozók szaknyelve


Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szakmai tananyagok listája (5. számú melléklet) Kiemelten fontos, hogy a hallgatók szakmai képzésének egy része idegen nyelven történjen, ezért az alábbi tananyagokat fejlesztik ki a Debreceni Egyetem saját oktatói. Az anyagok mindegyike angol nyelven készül és kiegészülve az előzőekben ismertetett szaknyelvi képzésekkel, több szakmaterületen megteremtik a feltételeit a hallgatók nemzetközi versenyben történő érvényesülésének is.

Comparative Tort Law

Computer modelling and simulations in physics

Differential equations and calculus of variations

Ecology and Environmental Conservation

European and International Contract Law

Gerontology

36

Introduction to Business Planning in Practice

Introduction to Economics and Corporate Financial Decisions for Engineers: Exercises Introduction to Electronic Information and Document Processing: Informatics for the Humanities Introduction to Particle Physics

Introduction to Robot Technology

Introduction to the case-law of the European Court of Human Rights

Microbiological aspects of food quality and safety

Modern methods of food analysis

Performance Analysis of Info communication Networks

Polymorphism of pharmaceuticals

Problem Solving with Computer Algebra Systems

Quality management

Representation of knowledge and search engines in the internet

Rheology in food analysis

Selected topics in Psychology

37

A munkaerő-piaci szereplőkkel workshopok keretében történt egyeztetések meghívói és prezentációi (6. számú melléklet)

38

39

Az informatikai szektor képviselőivel történt egyeztetés

40

A műszaki/gyártási szektor képviselőivel történt egyeztetés

41

A pénzügyi szektor képviselőivel történt egyeztetés

42

Az agrárszektor képviselőivel történt egyeztetés

43

A rendelkezésre bocsájtott prezentációk vázlata Nagy Attila projektmenedzser (minden rendezvényen elhangzott)

44

45

46

47

48

49

Dr. Semseiné Szekeres Edit szakmai vezető (2013. 12. 06.)

50

51

52

53

54

55

Dr. Kozma László munkaerő-piaci szakértő (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.)

56

57

58

59

60

61

62

63

64

Dr. Miklóssy Ferenc, a HBM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (2013. 12. 06.)

65

66

67

68

Harman András, az IT Services Hungary Kft. site managere (2013. 12. 06, 2014. 03. 18.)

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

Mezősi György, az NI Hungary Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.)

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

Kielkopf Erzsébet, az FAG Magyarország Ipari Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06.)

100

101

102

103

Kocsis Krisztina, Schaeffler Akadémia-FAG Kft. képviselője (2014. 04. 24.)

104

105

106

107

108

109

110

111

112

Fábián Péter, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezető munkatársa (2013. 12. 06.)

113

114

115

116

117

Szabóné Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. osztályvezetője (2013. 12. 06.)

118

119

Kovács József, a HBM KH Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese (2013. 12. 06.)

120

121

122

123

124

Pajor Ferenc, a National Instruments Hungary Kft. managere (2014. 03. 18.)

125

126

127

128

Grócz Mária, a BT Global Services HR managere (2014. 03. 18.)

129

130

131

132

133

Szabó Dóra, az IBM Magyarországi Kft. munkatársa (2014. 03. 18.)

134

135

136

Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)

137

138

139

140

141

Nick Katalin, a Business West Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)

142

143

144

Szőnyi Zsuzsa, a TVK Nyrt. HR vezetője (2014. 04. 24.)

145

146

147

A Debreceni Egyetem szaknyelvi képzési programjainak leírása (7. számú melléklet) –

ANGOL-MAGYAR AGRÁR SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

1.

A szakirányú továbbképzés megnevezése: Angol-magyar agrár szakfordító szakirányú továbbképzés Szakvezető: Dr. Tar Ildikó adjunktus

2.

A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Angol-magyar agrár szakfordító

3.

A szakirányú továbbképzés képzési területe: Agrár képzési terület

4.

A szak felvételének feltétele: Agrár vagy gazdaságtudományi képzési területen szerzett alapdiploma vagy főiskolai végzettség, továbbá államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú célnyelvi nyelvismeret.

5.

A képzési idő: Félévek száma: Óraszám:

4 félév 644 tantermi óra

6.

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek, személyes adottságok, készségek és azok alkalmazása: A képzés pedagógiai céljául tűzi ki, hogy szakmai háttérbe ágyazottan magas szintű fordítói/közvetítői kompetenciákat, készségeket és jártasságot alakítson ki célnyelvről anyanyelvre illetve anyanyelvről célnyelvre. Célja továbbá, hogy a képzésben részt vevők sajátítsák el a szakmai szövegek értését és közvetítését megalapozó professzionális, civilizációs, kultúraközi és informatikai háttérismereteket és kompetenciákat valamint a kreatív, problémamegoldó önálló gondolkodás képességeit. A nyelvi felkészítés tegye továbbá lehetővé számukra a későbbi folyamatos szakmai és szaknyelvi önképzést és önfejlesztést. Elsajátítandó ismeretek: – – – – – – – – – – – –

a fordítási tevékenység elméleti kérdései fordítás módszertani ismeretek műfaj és stílus ismeretek lektorálási ismeretek a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga kontrasztív szakma-kulturális ismeretek a megfelelő agrárgazdasági, környezetgazdasági, üzleti, jogi és politikai ismeretek a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere az Európai Unió agrár- és környezetpolitikája a szakfordítói tevékenységhez kapcsolódó szabályozások, etikai ismeretek a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek

Elsajátítandó készségek és kompetenciák: – – – – – – – – – – –

professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban a szóbeli közvetítés releváns alapkészségei A-B és B-A nyelvi viszonylatban célnyelvi szövegalkotás szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei szaknyelvi tanácsadás kiadványszerkesztés lektorálás, kivonatolás fordítói szoftverek alkalmazása egyéb fordítástámogató eszközök használata terminológiai gyűjtemények készítése

148

–

kritikai forráselemzés és értékelés

Személyes adottságok: – – – – – – – – – – – – – – 8.

idegennyelv-tudás jó kommunikációs képességek forrás és célnyelven kritikai attitűd kreativitás jó memória önálló munkatervezés és szervezés képessége rendszer-elvű gondolkodás probléma megoldó, logikus gondolkodás jó döntési képesség stratégiatervezés csapatban való munkavégzés képessége értékközpontú gondolkodás etikai érzékenység és tudatosság önképzésre való igény és képesség

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Szakmai törzsanyag: Felsőfokú nyelvhasználati ismeretek: Fordításelméleti ismeretek: Általános fordítás gyakorlati ismeretek: Differenciált szakmai ismeretek: Szaknyelvi ismeretek és készségek: Fordítói technikák és gyakorlatok: Szakmai háttérismeretek: Interkulturális és EU ismeretek és készségek: Professzionális nyelvi készségek:

9. A szakdolgozat kreditértéke:

40 kredit 21 kredit 14 kredit 5 kredit 52 kredit 28 kredit 24 kredit 16 kredit 8 kredit 8 kredit 12 kredit (Szakfordítói képesítő fordítás)

149

Tantárgy neve

I. félév Ea. Gy.

Óraszám III. félév Ea. Gy.

II. félév Ea. Gy.

IV. félév Ea. Gy.

Óra

Kredit

56

16

28

5

56

14

28

5

140

20

28

4

84

12

56

8

28

4

28

4

14

2

14

2

56

8

Szakmai törzsanyag 56 S 10+6 28 5

1

Felsőfokú nyelv- gyakorlatok

2

Magyar nyelv és stílus

0

Fordításelmélet

28 4

3 4

Általános fordítás

0

28 S 4+6

0

0

5

Differenciált szakmai ismeretek Szakszöveg fordítási 5 gyakorlatok Számítógépes fordítói 6 ismeretek

28

0

Üzleti és gazdasági szaknyelv

0

8

Agrárszaknyelv

0

9

Környezetpolitikai szaknyelv

56

0

4

8

56

0

8

28

0

7

10

0

28

4 28

28

0

4 28

4

0

4

28

0

4

28

4 28

0

4

Jogi szaknyelv

28

0

4

Szakmai háttérismeretek 11

Interkulturális ismeretek

12

EU ismeretek

14 2 14 2

Professzionális nyelvi készségek Kultúraközi komm. 14 készségek Szakfordítói képesítő fordítás 13

Előadás és gyakorlat összesen Kreditszám összesen

28

0

4

28

0

4

28

0

28

4 12

56

112 168 34

28

140 168 30

4 12

0

168 168 24

0

140 140 20

644

120

150

–

NÉMET-MAGYAR AGRÁR SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

1.

A szakirányú továbbképzés megnevezése: Német-magyar agrár szakfordító szakirányú továbbképzés Szakvezető: Dr. Tar Ildikó adjunktus

2.

A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Német-magyar agrár szakfordító

3.

A szakirányú továbbképzés képzési területe: Agrár képzési terület

4.

A szak felvételének feltétele: Agrár vagy gazdaságtudományi képzési területen szerzett alapdiploma vagy főiskolai végzettség, továbbá államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú célnyelvi nyelvismeret.

5.

A képzési idő: Félévek száma:

4 félév

Óraszám:

644 tantermi óra

6.


7.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek, személyes adottságok, készségek és azok alkalmazása: A képzés pedagógiai céljául tűzi ki, hogy szakmai háttérbe ágyazottan magas szintű fordítói/közvetítői kompetenciákat, készségeket és jártasságot alakítson ki célnyelvről anyanyelvre illetve anyanyelvről célnyelvre. Célja továbbá, hogy a képzésben részt vevők sajátítsák el a szakmai szövegek értését és közvetítését megalapozó professzionális, civilizációs, kultúraközi és informatikai háttérismereteket és kompetenciákat valamint a kreatív, problémamegoldó önálló gondolkodás képességeit. A nyelvi felkészítés tegye továbbá lehetővé számukra a későbbi folyamatos szakmai és szaknyelvi önképzést és önfejlesztést. Elsajátítandó ismeretek: – a fordítási tevékenység elméleti kérdései – fordítás módszertani ismeretek – műfaj és stílus ismeretek – lektorálási ismeretek – a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga – kontrasztív szakma-kulturális ismeretek – a megfelelő agrárgazdasági, környezetgazdasági, üzleti, jogi és politikai ismeretek – a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek – az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere – az Európai Unió agrár- és környezetpolitikája – a szakfordítói tevékenységhez kapcsolódó szabályozások, etikai ismeretek – a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek Elsajátítandó készségek és kompetenciák: – professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban – a szóbeli közvetítés releváns alapkészségei A-B és B-A nyelvi viszonylatban – célnyelvi szövegalkotás – szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven – a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei – szaknyelvi tanácsadás – kiadványszerkesztés – lektorálás, kivonatolás – fordítói szoftverek alkalmazása – egyéb fordítástámogató eszközök használata

151

– –

terminológiai gyűjtemények készítése kritikai forráselemzés és értékelés

Személyes adottságok: – idegennyelv-tudás – jó kommunikációs képességek forrás és célnyelven – kritikai attitűd – kreativitás – jó memória – önálló munkatervezés és szervezés képessége – rendszer-elvű gondolkodás – probléma megoldó, logikus gondolkodás – jó döntési képesség – stratégiatervezés – csapatban való munkavégzés képessége – értékközpontú gondolkodás – etikai érzékenység és tudatosság – önképzésre való igény és képesség 8.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbbismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Szakmai törzsanyag: Felsőfokú nyelvhasználati ismeretek: Fordításelméleti ismeretek: Általános fordítás gyakorlati ismeretek: Differenciált szakmai ismeretek: Szaknyelvi ismeretek és készségek: Fordítói technikák és gyakorlatok: Szakmai háttérismeretek: Interkulturális és EU ismeretek és készségek: Professzionális nyelvi készségek:

9. A szakdolgozat kreditértéke:

40 kredit 21 kredit 14 kredit 5 kredit 52 kredit 28 kredit 24 kredit 16 kredit 8 kredit 8 kredit

12 kredit (Szakfordítói képesítő fordítás)

152

Tantárgy neve

I. félév Ea.

Felsőfokú nyelv- gyakorlatok

2

Magyar nyelv és stílus

0

Fordításelmélet

28 4

4

5 6

Általános fordítás

Gy.

0

Üzleti és gazdasági szaknyelv

8

Agrárszaknyelv

9

Környezetpolitikai szaknyelv

10

Jogi szaknyelv

11

Interkulturális ismeretek

12

EU ismeretek

IV. félév Ea. Gy.

0

28 S 4+6

0

28

0

5 Differenciált szakmai ismeretek 28 0 0 4 28 0 4 28 0 0 4 28 0 0 4

Szakszöveg fordítási gyakorlatok Számítógépes fordítói ismeretek

7

Óraszámok III. félév Ea. Gy.

56 S 10+6 28 5

1

3

II. félév Ea. Gy. Szakmai törzsanyag

56 8

28 4

56

0

8

28

0

4

28 4 28

0

4 28

0

4

Óra

Kredit

56

16

28

5

56

14

28

5

140

20

28

4

84

12

56

8

28

4

28

4

14

2

14

2

56

8

Szakmai háttérismeretek 14 2 14 2

Professzionális nyelvi készségek Kultúraközi komm. 14 készségek Szakfordítói képesítő fordítás 13

Előadás és gyakorlat összesen Kreditszám összesen

28

0

4

28

0

4

28

0

28

4 12

56

112 168 34

28

140 168 30

4 12

0

168 168 24

0

140 140 20

644

120

153

–

ANGOL-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Képzési terület, képzési ág:

bölcsészettudományi

Képzési ciklus:

szakirányú továbbképzés

Képzési forma (tagozat):

levelező

A szakért felelős kar:

Bölcsészettudományi Kar

Szakfelelős:

Semseiné Szekeres Edit

Képzési idő:

4 félév

Az oklevélhez szükséges kreditek száma:

120

Az összes kontaktóra száma:

784

Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege:

-

Felvételi követelmény:

BA vagy főiskolai oklevél bölcsészettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert, legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben: A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra. Elsajátítandó kompetenciák: Fordítói kompetenciák: – – – –

Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból A szövegértés és készítés problémájának felismerése Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés

Kulturális kompetenciák: – A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során – A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége – Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során Munkatechnikai kompetenciák: – A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége – A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége – Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:

154

A képzésben részt vevők megismerik: – A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit – A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat – Az átváltási műveleteket – A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter – A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát – A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét – A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret – Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket – A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket A képzésen végzettek alkalmasak: – – – – – – – –

Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás Célnyelvi szövegalkotásra Forrásnyelvi szövegelemzésre Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra Fordításkritika készítésére Fordítások összehasonlító elemzésére Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára

A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – – – – – – – – – – – – – – – – –

Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv) A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt Állóképesség Monotónia-tűrés Stressztűrő képesség Problémamegoldó gondolkodás Kreativitás Jó memória Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés Szorgalom Figyelemmegosztás és koncentráció Logikus és analitikus gondolkodás Minőségre való érzékenység Együttműködési készség Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés Stratégiai gondolkodás

155

A képzés tanterve Kód

Tantárgy Általános szakmai törzsanyag

Óra

Telj.

Kredit

BTNYSZ1003SZTK

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A

4

Gyj.

8

--

1.

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B

4

8

--

2.

6

--

2. 1.

BTNYSZ2009SZTK BTNYSZ2012SZTK

Gyj.

Előfeltétel --

Félév

Felsőfokú nyelvtani szigorlat

-

BTNYSZ1001SZTK

Általános fordításelmélet

2

Koll.

2

--

BTNYSZ2007SZTK

Speciális fordításelmélet

2

Koll.

2

--

2.

BTNYSZ1002SZTK

Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A

2

Koll.

2

--

1.

BTNYSZ2008SZTK

Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B

2

Koll.

2

--

2.

BTNYSZ3013SZTK

Felsőfokú társalgási gyakorlat A

4

Gyj.

8

--

3.

BTNYSZ4018SZTK

Felsőfokú társalgási gyakorlat B

4

Gyj.

8

--

4.

BTNYSZ4022SZTK

Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat

-

Szig.

6

--

4.

BTNYSZ3014SZTK

Szaknyelvi stílusgyakorlat A

2

Gyj.

--

3.

BTNYSZ4019SZTK

Szaknyelvi stílusgyakorlat B

2

Gyj.

2

--

4.

BTNYSZ1004SZTK

Interkulturális kommunikáció A

2

Gyj.

3

--

1.

BTNYSZ2010SZTK

Interkulturális kommunikáció B

2

Gyj.

3

--

2.

Szig.

2

--

Differenciált szakmai ismeretek BTNYSZ1005SZTK

Szakszöveg elemzés és fordítás A

4

Gyj.

8

--

1.

BTNYSZ2011SZTK

Szakszöveg elemzés és fordítás B

4

Gyj.

8

--

2.

8

--

3.

BTNYSZ3015SZTK

Szakszöveg elemzés és alkotás A

4

Gyj.

BTNYSZ4020SZTK

Szakszöveg elemzés és alkotás B

4

Gyj.

8

--

4.

BTNYSZ3017SZTK

Szaknyelvi kommunikáció A

2

Gyj.

4

--

3.

4

--

4.

BTNYSZ4021SZTK

Szaknyelvi kommunikáció B

2

Gyj.

BTNYSZ1006SZTK

Szakmai előadások A

2

Koll.

4

--

1.

BTNYSZ3016SZTK

Szakmai előadások B

2

Koll.

4

--

3.

Szakdolgozat

-

Gyj.

10

--

4

BTNYSZ5001SZTK

Záróvizsga

4. félév

A záróvizsgára bocsátás előfeltétele: A tantervi háló követelményeinek teljesítése A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában. Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.

156

Kredit értéke: 10 kredit A záróvizsga részei: – Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből – Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből kötelező tárgyát (szám szerint hatot) teljesítették.

157

ANGOL-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Szakfelelős: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő Az oklevélhez szükséges kreditek száma: Összes kontaktóra száma: Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege:

Informatika képzési terület Dr. Semseiné Szekeres Edit, DE Idegennyelvi Központ TTK Nyelvtanári Csoport vezetője szakirányú továbbképzési szak nappali Informatikai Kar 4 félév 120 784 –

1.

A szakirányú továbbképzés megnevezése: Angol-magyar informatikai szakfordító szakirányú továbbképzés.

2.

A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Angol-magyar informatikai szakfordító

3.

A szakirányú továbbképzés képzési területe: Informatika képzési terület

4.

A szak felvételének feltétele: BA vagy főiskolai oklevél informatika képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert, legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete

5.

A képzési idő: Félévek száma: Óraszám:

4 félév 784 óra

6.


7.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra. 7. 1. Elsajátítandó kompetenciák: Fordítói kompetenciák: – Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból – A szövegértés és készítés problémájának felismerése – Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért – A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés Kulturális kompetenciák: – A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során – A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége – Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során

158

Munkatechnikai kompetenciák: – A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége – A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége – Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége 7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A képzésben részt vevők megismerik: – A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit – A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat – Az átváltási műveleteket – A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter – A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát – A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét – A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret – Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket – A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket A képzésen végzettek alkalmasak: – Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás – Célnyelvi szövegalkotásra – Forrásnyelvi szövegelemzésre – Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra – Fordításkritika készítésére – Fordítások összehasonlító elemzésére – Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára – Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára 7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – – – – – – – – – – – – – – – – –

Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv) A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt Állóképesség Monotónia-tűrés Stressztűrő képesség Problémamegoldó gondolkodás Kreativitás Jó memória Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés Szorgalom Figyelemmegosztás és koncentráció Logikus és analitikus gondolkodás Minőségre való érzékenység Együttműködési készség Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés Stratégiai gondolkodás

7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles

159

közvetítőkként képesek fellépni. Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni. 8.

9.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Általános szakmai törzsanyag: – Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: – Fordítás-elméleti ismeretek: – Gyakorlati fordítási ismeretek:

50 kredit 8 kredit 4 kredit

Összesen:

62 kredit

Differenciált szakmai ismeretek: – Írásbeli szaknyelvi műveletek: – Szóbeli szaknyelvi műveletek:

32 kredit 16 kredit

Összesen:

48 kredit

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit (képesítő fordítás) A képzés tanterve Általános szakmai törzsanyag Kód

Tárgynév

Elm.

Gyak.

Kredit

Számonkérés

Félév

Óraszám

ANFNYGYA C1

Felsőfokú nyelvtani gyakorlat A

4

8

GY

1.

56

ANFNYGYB C1

Felsőfokú nyelvtani gyakorlat B

4

8

GY

2.

56

ANFNYSZIG


6

SZ

2.

ANFAFEC1


2

2

K

1.

28

ANFSFEC1


2

2

K

2.

28

ANFMNYAC 1


2

2

K

1.

28

ANFMNYBC1


2

2

K

2.

28

ANFTGYAC1


4

8

GY

3.

56

ANFTGYBC1


4

8

GY

4.

56

ANFKSZIG


6

SZ

4.

ANFSZSAC1


2

2

GY

3.

28

ANFSZSBC1


2

2

GY

4.

28

ANFIKAC1


2

3

GY

1.

28

ANFIKBC1


2

3

GY

2.

28

Gyak.

Kredit

Számonkérés

Félév

Óraszám

Differenciált szakmai ismeretek Kód

Tárgynév

Elm.

ANFSZFAC1

Szakszövegelemzés és fordítás A

4

8

GY

1.

56

ANFSZFBC1

Szakszövegelemzés és fordítás B

4

8

GY

2.

56

ANFSZAAC1


4

8

GY

3.

56

ANFSZABC1


4

8

GY

4.

56

160

ANFSZKAC1


2

4

GY

3.

28

ANFSZKBC1


2

4

GY

4.

28

ANFSZEAC1


2

4

K

1.

28

ANFSZEBC1


2

4

K

3.

28

161

Szakdolgozat

Összesen

10 kredit

Elmélet

Gyakorlat

Kredit

Óraszám

168

616

120

784

A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (választott képesítő fordítás) elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze. Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga: Felsőfokú nyelvtani szigorlat Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Záróvizsga

2. félév 4. félév 4. félév

A záróvizsgára bocsátás előfeltétele: – A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában. – Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga. Kredit értéke: 10 kredit A záróvizsga részei: – Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből – Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése): A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk. Az angol nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2. félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól felmentést kapnak.

162

NÉMET-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Szakfelelős: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő Az oklevélhez szükséges kreditek száma: Összes kontaktóra száma: Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege:

Informatika képzési terület Dr. Semseiné Szekeres Edit, DE Idegennyelvi Központ TTK Nyelvtanári Csoport vezetője szakirányú továbbképzési szak nappali Informatikai Kar 4 félév 120 784 –

A szakirányú továbbképzés megnevezése: Német-magyar informatikai szakfordító szakirányú továbbképzés. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Német-magyar informatikai szakfordító A szakirányú továbbképzés képzési területe: Informatika képzési terület A szak felvételének feltétele: BSc vagy főiskolai oklevél informatika képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert, legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete A képzési idő: Félévek száma: Óraszám:

4 félév 784 óra

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra. Elsajátítandó kompetenciák: Fordítói kompetenciák: – Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból – A szövegértés és készítés problémájának felismerése – Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért – A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés Kulturális kompetenciák: – A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során – A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége

163

– Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során Munkatechnikai kompetenciák: – A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége – A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége – Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A képzésben részt vevők megismerik: – A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit – A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat – Az átváltási műveleteket – A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter – A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát – A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét – A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret – Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket – A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket A képzésen végzettek alkalmasak: – Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás – Célnyelvi szövegalkotásra – Forrásnyelvi szövegelemzésre – Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra – Fordításkritika készítésére – Fordítások összehasonlító elemzésére – Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára – Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv) – A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés – Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt – Állóképesség – Monotónia-tűrés – Stressztűrő képesség – Problémamegoldó gondolkodás – Kreativitás – Jó memória – Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés – Szorgalom – Figyelemmegosztás és koncentráció – Logikus és analitikus gondolkodás – Minőségre való érzékenység – Együttműködési készség – Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés – Stratégiai gondolkodás A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

164

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni. Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Általános szakmai törzsanyag: – Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: – Fordítás-elméleti ismeretek: – Gyakorlati fordítási ismeretek: Összesen:

44 kredit 8 kredit 4 kredit 56 kredit

Differenciált szakmai ismeretek: – Írásbeli szaknyelvi műveletek: – Szóbeli szaknyelvi műveletek:

32 kredit 12 kredit

Összesen:

44 kredit

A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit (képesítő fordítás)

A képzés tanterve Általános szakmai törzsanyag

Elmélet

Gyakorlat

Kredit

Számonkérés

Félév

Óraszám

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A

4

7

GY

1.

56

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B

4

7

GY

2.

56


6

SZ

2.


2

2

K

1.

28


2

2

K

2.

28


2

2

K

1.

28


2

2

K

2.

28


4

7

GY

3.

56


4

7

GY

4.

56


6

SZ

4.


2

2

GY

3.

28


2

2

GY

4.

28


2

2

GY

1.

28


2

2

GY

2.

28

Gyakorlat

Kredit

Számonkérés

Félév

Óraszám

Szakszöveg elemzés és fordítás A

4

8

GY

1.

56

Szakszöveg elemzés és fordítás B

4

8

GY

2.

56


4

8

GY

3.

56


4

8

GY

4.

56


2

2

GY

3.

28


2

2

GY

4.

28

Differenciált szakmai ismeretek

Elmélet

165


2

4

K

3.

28


2

4

K

4.

28

Szakfordítói képesítő fordítás

Összesen

20 kredit

Elmélet

Gyakorlat

Kredit

Óraszám

168

616

120

784

A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a választott képesítő fordítás elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze. Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga: Felsőfokú nyelvtani szigorlat Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Szakfordítói képesítő vizsga


A képesítő vizsga előfeltétele: – A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek német nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában. – Képesítő fordítás elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga. Kredit értéke: 20 kredit A képesítő vizsga részei: – Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből – Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből A képesítő vizsga eredményének kiszámítása, oklevél minősítése: A képesítő fordításra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: A tanszékek által oktatott német nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken német nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk. A német nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2. félév Nyelvtani szigorlat alól, a német nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól felmentést kapnak.

166

–

KULTURÁLIS ÉS EURÓPAI UNIÓS SZAKFORDÍTÓ – SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Indított szakirányok:

-

Képzési terület, képzési ág:

bölcsészettudományi

Képzési ciklus:

szakirányú továbbképzés

Képzési forma (tagozat):

levelező

A szakért felelős kar:

Bölcsészettudományi Kar

Képzési idő:

2 félév

Az oklevélhez szükséges kreditek száma:

60

Az összes kontakt óra száma

300

Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege:

--

A szakért felelős oktató:

Furkó Péter

Felvételi követelmény:

főiskolai vagy egyetemi oklevél, legalább B2-es (Közös Európai Referenciakeret) szintű nyelvvizsgabizonyítvány

Nyelvi angol

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben: Elsajátítandó kompetenciák: Folyamatos és szabatos beszéd magasfokon magyar és angol nyelveken, illetve magas szintű nyelvtani és lexikai ismeretek megléte gyakorlatilag minden témakörben (általános fordításelméletek és fordítástechnikai eljárások elsajátítása; majd a megszerzett ismeretek különböző típusú szövegek fordításánál történő alkalmazása; a kurzus alatt sor kerül mind irodalmi, mind szakszövegek fordítására és elemzésére. A szakszövegek fordítása során a jogi nyelv mellett az Európai Unió nyelvezetével is megismerkednek a hallgatók.). Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Angol általános szövegek, szakszövegek magyarról-angolra illetve angolról-magyarra történő fordítása; magas szintű és széles körű korszerű angol szakszókincs elsajátítása a képzésben érintett területeken. A fordítási készségek elsajátítása e-learningre alapozott módszerekkel. Személyes adottságok: A különböző szakterületek igényeinek megfelelően a magas szintű üzleti angol nyelvkészségek és az üzleti angol intelligenciára épülő problémamegoldó készségek gyors, dinamikus, kompetens alkalmazási képessége. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A megszerzett ismeretek és elsajátított készségek révén minőségi, rugalmas és gyors fordítói készségeket követelő üzleti-vállalkozói tevékenységi körök (pl.: egyéni- és társas vállalkozások létrehozása), önkormányzati, egyéb hivatali munkakörök betöltése (általános fordítói-, szakfordítói munkakörök), az azokhoz tartozó tevékenységek végzése, feladatok teljesítése.

167

A képzés szerkezete: Tárgykód Tantárgy neve

óra/Félév 1

Telj.

Óra jellege

Kredit

Előfeltétel

félév

2**

BTAN01LSI

Fordítás elmélet

30

Koll. Köt.

5

--

1

BTAN02LSI

Fordítás gyakorlat

30

Gyj.

Köt.

5

--

1

BTAN13LSI

Fordítás forrásai

30

Gyj.

Köt.

5

--

1

Gyj.

Köt.

5

--

1

Gyj.

Köt.

5

--

1

Gyj.

Köt.

5

--

1

30

Gyj.

Vál.

5

--

2

30

Gyj.

Vál.

5

--

2

30

Gyj.

Vál.

5

--

2

30

Gyj.

Vál.

5

--

2

30

Gyj.

Vál.

5

--

2

30

Gyj.

Vál.

5

--

2

10

--

2

60

--

BTAN03LSI BTAN06LSI BTAN04LSI BTAN07LSI

BTAN08LSI BTAN11LSI BTAN10LSI BTAN14LSI BTAN12LSI BTAN99LSI

Irodalmi szövegek 30 fordítása és elemzése. Jogi szakszövegek 30 fordítása Az Európai Unió 30 szaknyelve Fordítástechnikák emelt szinten Gazdasági szakszövegek fordítása* Üzleti szövegek fordítása* Újságcikkek fordítása* Üzleti angol szókincsfejlesztés * Grammatikai és lexikális eltérések* Szakdolgozat Óraszám+kredit mindösszesen

 180 120

* A *-gal jelölt tárgyak esetében a megjelölt 6 tárgyból 4-et kell választani és teljesíteni. Így ezek összóraszáma: 120 (150-ből), összkreditszáma pedig 20 (30-ból). ** A 2. félévet azok kezdhetik el, akik az 1. félév összes kötelező tárgyát (szám szerint hatot) teljesítették.

168

ANGOL-MAGYAR MŰSZAKI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit nyelvtanár 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Angol-magyar műszaki szakfordító szakirányú továbbképzés (English-Hungarian Special Translation in Technical Sciences) 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Angol-magyar műszaki szakfordító English-Hungarian Special Translator in Technical Sciences 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Műszaki képzési terület 4. A szak felvételének feltétele: BSc vagy főiskolai oklevél műszaki képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert középfokú (B2), komplex (szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete 5. A képzési idő: Félévek száma: 4 félév Óraszám: 784 óra 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat, nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra. 7. 1. Elsajátítandó kompetenciák: Fordítói kompetenciák: Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból A szövegértés és készítés problémájának felismerése Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés Kulturális kompetenciák: A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során

169

A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során Munkatechnikai kompetenciák: A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége 7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A képzésben részt vevők megismerik: A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat Az átváltási műveleteket A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket A képzésen végzettek alkalmasak: Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás Célnyelvi szövegalkotásra Forrásnyelvi szövegelemzésre Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra Fordításkritika készítésére Fordítások összehasonlító elemzésére Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára 7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv) A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt Állóképesség Monotónia-tűrés Stressztűrő képesség Problémamegoldó gondolkodás Kreativitás Jó memória Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés Szorgalom Figyelemmegosztás és koncentráció Logikus és analitikus gondolkodás Minőségre való érzékenység Együttműködési készség Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés Stratégiai gondolkodás 7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

170

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni. Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Általános szakmai törzsanyag: - Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit - Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit - Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit Összesen: 62 kredit Differenciált szakmai ismeretek: - Írásbeli szaknyelvi műveletek: - Szóbeli szaknyelvi műveletek: Összesen: 48 kredit 9. A szakdolgozat kreditértéke:

32 kredit 16 kredit 10 kredit (képesítő fordítás)

KÉPZÉSI PROGRAM Képzési cél: A műszaki szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a műszaki alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat nyújtson angol nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység keretében is alkalmazhatnak. A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő szakembereket, hogy szakmájuk angol nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon, tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani célnyelvről magyar nyelvre és magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni. A képzés formája: nappali képzés A képzés szerkezete: A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló mind az általános szakmai törzsanyag, mint pedig a differenciált szakmai ismeretkörök területén zömmel gyakorlati órákat tartalmaz. Az elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a szaktanszékek minősített oktatói által angol nyelven tartott szakmai előadások révén a szaktanszékeken folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják. A képzés módszerei: Az általános szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek körében oktatott gyakorlati és elméleti órák során alkalmazott módszerek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai angol nyelvű szövegalkotás készségeit. Tanulóközpontú oktatás során a csoport összetételétől és szakmai orientáltságától függően súlyozott és folyamatosan frissített tudományos szakmai szövegek kerülnek feldolgozásra. A szaktanszékekkel kialakított szoros szakmai együttműködés révén a szaktanszékek oktatói részt vesznek a fordítási

171

gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő fordítások szakmai-nyelvi minősítésében. Emellett a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását. A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően angol és magyar nyelven történik. Az angol nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott szakmai előadások pedig csak angol nyelven zajlanak. A képzés tanterve Általános törzsanyag

szakmai Elmélet

Gyakorlat

Kredit

Számonkérés

Félév

4

8

GY

1.

Óraszám 56

4

8

GY

2.

56

2 2 2

6 2 2 2

SZ K K K

2. 1. 2. 1.

28 28 28

2

2

K

2.

28

4

8

GY

3.

56

4

8

GY

4.

56

6

SZ

4.

2

2

GY

3.

28


2

2

GY

4.

28

Interkulturális kommunikáció A Interkulturális kommunikáció B

2

3

GY

1.

28

2

3

GY

2.

28

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B Felsőfokú nyelvtani szigorlat Általános fordításelmélet Speciális fordításelmélet Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B Felsőfokú társalgási gyakorlat A Felsőfokú társalgási gyakorlat B Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Szaknyelvi stílusgyakorlat A

Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28 Szakdolgozat

10 kredit

Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám 168 616 120 784

172

A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (képesítő fordítás) elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze. Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga: Felsőfokú nyelvtani szigorlat Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Záróvizsga


A záróvizsgára bocsátás előfeltétele: A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában. Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga. Kredit értéke: 10 kredit A záróvizsga részei: Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése): A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol/német nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk. Az angol nyelvből felsőfokú (C1) B típusú (írásbeli) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2. félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú (C1) A típusú (szóbeli) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól felmentést kapnak.

173

–

ANGOL-MAGYAR ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Szak megnevezése:

angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító szakirányú továbbképzés

Szakfelelős:

Dr. Lampéné Dr. Zsíros Judit

Képzési területe:

Orvos- és egészségtudomány

Képzési forma:

Levelező tagozat

Szakért felelős kar:

Általános Orvostudományi Kar

A szak felvételének feltétele: – –

Főiskolai vagy BSc oklevél orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi képzési területen. Középfokú angol C típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

A képzési idő: négy félév, óraszám: 644 Megszerezhető szakképzettség: Angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító A képzési cél: Az egészségtudományi szakfordító képzés célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek ellátni elsősorban az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország egészségügyi rendszerében, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében, és ismerik a nyelvi közvetítés protokolláris és etikai szabályait. Ezen kívül innovatív módon használják a magyar nyelvet, s ahol hiányzik, képesek kialakítani magyar terminológiát az állandóan fejlődő és megújuló tudományos eredményeknek megfelelően. A szak képzési és kimeneti követelményei: Az OH-FHF/45/2008. sz. határozatban foglaltak szerint. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit A képzés szerkezete: Nyelvi tantárgycsoport (20%): nyelvhelyesség és stílus angol és magyar nyelvből, zsánerek. Fordítási tantárgycsoport (70%): általános fordításelmélet; általános fordítástechnika angol nyelvről anyanyelvre; általános fordítástechnika anyanyelvről angol nyelvre; bevezetés a szaknyelvi fordításba; az egészségügy különböző területeiről származó szövegek fordítása; számítógéppel támogatott fordítás. Kiegészítő ismeretek (10%): kontrasztív országismeret, közgazdasági, jogi és politikai ismeretek.; Európa Uniós és interkultúrális tanulmányok. Az elméleti és gyakorlati órák aránya: 25%-75%. A nyelvi, és a fordítási tantárgycsoport egyaránt tartalmaz elméleti és gyakorlati órákat, míg a kiegészítő ismeretek tantárgycsoportja teljes egészében elméleti előadásokból. A szakdolozat12 kredit értékű.

174

A szak mintatanterve Tantárgy neve ÁLTALÁNOS NYELVI MODUL Nyelvhelyesség és stílus angol 1 nyelvből Nyelvhelyesség és stílus magyar 2* nyelvből 3


4

Általános fordítástechnika

I. félév Ea. Gy. 15

Óraszámok III. félév Ea. Gy.

II. félév Ea. Gy.

IV. félév Ea. Gy.

30 3

4

15

15 3

2

15 3 60 S 8+6

Óra

Kredit

45

7

30

5

15

3

60

15

15

2

60

8

60

8

15

2

84

12

60

8

60

8

60

8

-

6

30

6

15

3

60

8

15

-

FORDÍTÓI MODUL 15

5**

Bevezetés a szaknyelvi fordításba

6**

Bevezetés az orvosi szaknyelvbe

60

Bevezetés az egészségtudományi szaknyelvbe

60

7 8 9 10 11 12

2 8

8

Számítógéppel támogatott fordítás

15

Szaknyelvi fordítás I. Általános orvostudomány Szaknyelvi fordítás II. Egészségtudomány Szaknyelvi fordítás III. Gyógyszerésztudomány Szakmai fordítás IV. Fogorvostudomány

30

2 30 4

30 4

30

4

30 4

4 30

30 4

4 30

30 4

4 S

Szaknyelvi fordítás

6

KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK 13

Kontrasztív országismeret

30

15

Európai Uniós ismeretek és interkultúrális tanulmányok

15

15 16

6 3 30 4

Zsánerek

30 4 15

Diplomamunka konzultáció

Szakdolgozat Előadás és gyakorlat összesen Kreditszám összesen

12 45

154 196 31

-

162 182 30

12 45

150 182 29

-

98 98 18+12

644

120

* A felsőfokú angol nyelvvizsgával érkező hallgatók a Nyelvhelyesség és stílus angol nyelvből tárgy alól felmentést kapnak. ** A DE OEC Karain végzett hallgatók, akik tanulmányaik során elvégezték a 120 órás szaknyelvi kurzust, a Bevezetés az orvosi szaknyelvbe, Bevezetés az egészségtudományi szaknyelvbe tárgyakból mentességet kapnak.

Az résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze. Minden gyakorlati foglalkozás gyakorlati jeggyel és minden elméleti előadás kollokviummal zárul. Kötelező szigorlati tárgyak: Általános fordítástechnika és Szaknyelvi fordítás A szakdolgozat A szakdolgozat öt évnél nem régebbi egészségtudományi szakszöveg fordítása, a felhasznált irodalommal és terminusjegyzékkel ellátva. Részei: 10 000 betűhely terjedelmű idegen nyelvű szöveg fordítása magyarra, 5000 betűhely terjedelmű magyar nyelvű szöveg fordítása idegen nyelvre és legalább 3000 betűhely terjedelmű értekezés a fordításban felmerült problémákról, az alkalmazott fordítási technikákról. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kreditpont. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei:

175

Az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, érvényes első diploma, valamint az opponens által elbírált és elfogadott diplomamunka. A záróvizsga részei: – –

a diplomamunka megvédése, zárthelyi fordítás:

= 3000 betűhely terjedelmű szöveg fordítása idegen nyelvről magyarra, = 1500 betűhely terjedelmű szöveg fordítása magyarról idegen nyelvre, A záróvizsga eredménye: A vizsgáztató bizottság által az írásbeli vizsgákra, valamint a védés után a diplomamunkára adott érdemjegyek számtani az átlaga. A diploma minősítése: A kötelező szigorlatokon megszerzett érdemjegyek számtani átlagának és a záróvizsgán megszerzett érdemjegynek a számtani átlaga. A korábban szerzett ismeretek beszámítása: – – –

A tanszékek által oktatott és a doktori képzés részét képző angol nyelven hallgatott előadásokért illetve a külföldön angol nyelven letett kollokviumokért kapott krediteket a „Bevezetés a szaknyelvi fordításba”. tantárgyba beszámítjuk. Az angol nyelvből felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók mentesülnek a „Nyelvhelyesség és stílus angol nyelv” tantárgy alól. A DE ÁOK, FOK, GYTK, NK, EK végzett hallgatói a Bevezetés az orvosi szaknyelvbe, Bevezetés az egészségtudományi szaknyelvbe tárgyakból mentességet kapnak, amennyiben tanulmányaik során a 120 órás szaknyelvi kurzust teljesítették.

176

ANGOL-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit nyelvtanár 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Angol-magyar természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés (English-Hungarian Special Translation in Natural Sciences) 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Angol-magyar természettudományi szakfordító English-Hungarian Special Translator in Natural Sciences 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Természettudomány képzési terület 4. A szak felvételének feltétele: BSc vagy főiskolai oklevél természettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert, legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete 5. A képzési idő: Félévek száma: 4 félév Óraszám: 784 óra 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra. 7. 1. Elsajátítandó kompetenciák: Fordítói kompetenciák: Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból. A szövegértés és készítés problémájának felismerése. Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért. A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és –kérés. Kulturális kompetenciák: A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során

177

A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során Munkatechnikai kompetenciák: A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége. A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége. Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége. 7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A képzésben részt vevők megismerik: A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat Az átváltási műveleteket A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket A képzésen végzettek alkalmasak: Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás Célnyelvi szövegalkotásra Forrásnyelvi szövegelemzésre Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra Fordításkritika készítésére Fordítások összehasonlító elemzésére Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára 7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv) A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt Állóképesség Monotónia-tűrés Stressztűrő képesség Problémamegoldó gondolkodás Kreativitás Jó memória Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés Szorgalom Figyelemmegosztás és koncentráció Logikus és analitikus gondolkodás Minőségre való érzékenység Együttműködési készség Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés Stratégiai gondolkodás 7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

178

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni. Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Általános szakmai törzsanyag: - Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit - Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit - Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit Összesen: 62 kredit Differenciált szakmai ismeretek: - Írásbeli szaknyelvi műveletek: - Szóbeli szaknyelvi műveletek: Összesen: 48 kredit 9. A szakdolgozat kreditértéke:

32 kredit 16 kredit 10 kredit (képesítő fordítás)

KÉPZÉSI PROGRAM Képzési cél: A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a természettudományi alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat nyújtson angol nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység keretében is alkalmazhatnak. A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő szakembereket, hogy szakmájuk angol nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon, tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani célnyelvről magyar nyelvre és magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni. A képzés formája: nappali képzés A képzés szerkezete: A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló mind az általános szakmai törzsanyag, mint pedig a differenciált szakmai ismeretkörök területén zömmel gyakorlati órákat tartalmaz. Az elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a szaktanszékek minősített oktatói által angol nyelven tartott szakmai előadások révén a szaktanszékeken folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják. A képzés módszerei: Az általános szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek körében oktatott gyakorlati és elméleti órák során alkalmazott módszerek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai angol nyelvű szövegalkotás készségeit. Tanulóközpontú oktatás során a csoport összetételétől és szakmai orientáltságától függően súlyozott és folyamatosan frissített tudományos szakmai szövegek kerülnek feldolgozásra. A szaktanszékekkel kialakított szoros szakmai együttműködés révén a szaktanszékek oktatói részt vesznek a fordítási

179

gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő fordítások szakmai-nyelvi minősítésében. Emellett a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását. A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően angol és magyar nyelven történik. Az angol nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott szakmai előadások pedig csak angol nyelven zajlanak. A képzés tanterve Általános törzsanyag

szakmai Elmélet

Gyakorlat

Kredit

Számonkérés

Félév

4

8

GY

1.

Óraszám 56

4

8

GY

2.

56

2 2 2

6 2 2 2

SZ K K K

2. 1. 2. 1.

28 28 28

2

2

K

2.

28

4

8

GY

3.

56

4

8

GY

4.

56

6

SZ

4.

2

2

GY

3.

28


2

2

GY

4.

28


2

3

GY

1.

28

2

3

GY

2.

28

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B Felsőfokú nyelvtani szigorlat Általános fordításelmélet Speciális fordításelmélet Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B Felsőfokú társalgási gyakorlat A Felsőfokú társalgási gyakorlat B Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Szaknyelvi stílusgyakorlat A

Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28

Szakdolgozat

10 kredit


180

A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (választott képesítő fordítás) elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze. Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga: Felsőfokú nyelvtani szigorlat Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Záróvizsga


A záróvizsgára bocsátás előfeltétele: A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában. Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga. Kredit értéke: 10 kredit A záróvizsga részei: Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése): A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol/német nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk. Az angol nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2. félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól felmentést kapnak.

181

NÉMET-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit A szakirányú továbbképzés megnevezése: Német-magyar természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés (German-Hungarian Special Translation in Natural Sciences) A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Német-magyar természettudományi szakfordító (German-Hungarian Special Translator in Natural Sciences) A szakirányú továbbképzés képzési területe: Természettudomány képzési terület A szak felvételének feltétele: BSc vagy főiskolai oklevél természettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert, legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete A képzési idő: Félévek száma: 4 félév Óraszám: 784 óra A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek és azok alkalmazása: A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra. Elsajátítandó kompetenciák: Fordítói kompetenciák: Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból A szövegértés és készítés problémájának felismerése Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés Kulturális kompetenciák: A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során Munkatechnikai kompetenciák: A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége

182

A képzésen végzettek ismerik: A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat Az átváltási műveleteket A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regisztert A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket A képzésen végzettek alkalmasak: Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás Célnyelvi szövegalkotásra Forrásnyelvi szövegelemzésre Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra Fordításkritika készítésére Fordítások összehasonlító elemzésére Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv) A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt Állóképesség Monotónia-tűrés Stressztűrőképesség Problémamegoldó gondolkodás Kreativitás Jó memória Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés Szorgalom Figyelemmegosztás és koncentráció Logikus és analitikus gondolkodás Minőségre való érzékenység Együttműködési készség Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés Stratégiai gondolkodás A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Általános szakmai törzsanyag: - Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 44 kredit - Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit - Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit Összesen: 56 kredit Differenciált szakmai ismeretek: - Írásbeli szaknyelvi műveletek: - Szóbeli szaknyelvi műveletek: Összesen: 44 kredit

32 kredit 12 kredit

183

A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit (képesítő fordítás)

KÉPZÉSI PROGRAM Képzési cél: A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a természettudományi alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat nyújtson német nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység keretében is alkalmazhatnak. A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő szakembereket, hogy szakmájuk német nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon, tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani és közvetíteni célnyelvről magyar nyelvre és magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni. A képzés formája: nappali képzés A képzés módszerei: A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló nagyobb részben gyakorlati órákat tartalmaz, melyek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai német nyelvű szövegalkotás készségeit. A képzés elméleti részében az elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a szaktanszékek minősített oktatói által német nyelven tartott szakmai előadások révén a mesterszakokon folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják. A szaktanszékek oktatói a nyelvtanárokkal kialakított szakmai kapcsolatok révén részt vesznek a fordítási gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő fordítások szakmai-nyelvi minősítésében és a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását. Ezáltal a szakfordító képzés, egyrészt tartalmilag a szakmai képzésbe integrálódó képzési forma, másrészt pedig a mesterképzés kimeneti követelményeit meghaladó színvonalú és összértékű nyelvi képzést nyújt. A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően német és magyar nyelven történik. A német nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott szakmai előadások pedig csak német nyelven zajlanak.

184

A KÉPZÉS TANTERVE Általános törzsanyag

szakmai Elmélet

Gyakorlat

Kredit

Számonkérés

Félév

4

7

GY

1.

Óraszám 56

4

7

GY

2.

56

2 2 2

6 2 2 2

SZ K K K

2. 1. 2. 1.

28 28 28

2

2

K

2.

28

4

7

GY

3.

56

4

7

GY

4.

56

6

SZ

4.

2

2

GY

3.

28


2

2

GY

4.

28


2

2

GY

1.

28

2

2

GY

2.

28

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B Felsőfokú nyelvtani szigorlat Általános fordításelmélet Specifikus fordításelmélet Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B Felsőfokú társalgási gyakorlat A Felsőfokú társalgási gyakorlat B Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Szaknyelvi stílusgyakorlat A

Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 2 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 2 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 3. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 4. 28 Szakfordítói képesítő fordítás

20 kredit


185

ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a választott képesítő fordítás elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze. Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga: Felsőfokú nyelvtani szigorlat Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat Szakfordítói képesítő vizsga


A szakfordító képesítő vizsga: A képesítő vizsga előfeltétele: A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek német nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában. Képesítő fordítás elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz ) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga. Kredit értéke: 20 kredit A képesítő vizsga részei: Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből A képesítő vizsga eredményének kiszámítása, oklevél minősítése: A képesítő fordításra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga

186

8. számú melléklet Melléklet a 49545-2/2012. számú előterjesztéshez

A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig Fehér könyv 2012 – 2018

2012. december 187

BEVEZETÉS Cél Az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv – a szakiskolák esetében egy idegen nyelv – elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon. Ez a nemzeti célkitűzés összhangban van az Európai Unió nyelvpolitikájával: az Európai Tanács 2002. márciusi, barcelonai ülésén azt a célt fogalmazták meg a tagállamok, hogy az európai polgárok már kora gyermekkoruktól legalább két idegen nyelvet tanuljanak (barcelonai nyelvi célkitűzés). 1 A stratégia figyelembe veszi az Európa Tanács ajánlásait is, különös tekintettel a megszerzett nyelvtudás mérésére kidolgozott Közös Európai Referenciakeret (KER) megállapításaira és szintjeire.2 A nyelvtudás jelentősége Kulturális szempontból az egyén szintjén a személyiség minél többoldalú kibontakoztatása, társadalmi szinten pedig kultúránk és értékeink nemzetközi megismertetése, nemzetközi kapcsolataink erősítése érdekében szükséges, hogy minden magyar állampolgár legalább két idegen nyelvet megtanuljon. Az idegennyelv-tudás hozzájárul más kultúrák megismeréséhez, ami elősegíti saját nemzeti identitásunk kialakítását és erősítését is. Gazdasági szempontból az egyén szintjén a nyelvtudás elősegíti a munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségek javulását, társadalmi szinten pedig az idegen nyelvet jól beszélők számának növekedése jelentős mértékben hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez, az ország versenyképességének növeléséhez3. A többnyelvűség sikeresen előmozdítja a nyitott szemléletmódot, egyben elősegíti az új piacokhoz és új üzleti lehetőségekhez való hozzáférést. A nyelvtudás hiánya az oka annak, hogy az üzleti lehetőségeket nem tudjuk kellőképpen kiaknázni. Ezt az Európai Bizottság üzleti fóruma4 és neves magyar tudósok5 is megerősítik. A magyar lakosság nyelvtudása Magyarországon kevesen beszélnek idegen nyelveket, bár a rendszerváltás óta javuló tendencia figyelhető meg: az 1990-es népszámláláskor − saját bevallás alapján − a lakosság 9%-a, tíz évvel később 15%-a vallotta magáról6, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél.

1

Conclusions of the Barcelona European Council in March 2002 Az Európa Tanács által 2001-ben megjelentetett kézikönyv, amely nyelvtanulással, nyelvtanítással és értékeléssel foglalkozik. Azzal a céllal készült, hogy közös kiindulási alapként szolgáljon nyelvi tantervek, tantervi útmutatók, vizsgák, tankönyvek kidolgozásához. A magyarországi akkreditált nyelvvizsgákban is már a KER szintek szerinti beosztások szerepelnek. Ld. 4. sz. melléklet 3 A kis- és középvállalkozások nemzetközi térnyerésének komoly gátja a nyelvi és kulturális akadályok megléte. (Draft report from the Thematic working group „Languages for jobs”, 7.o.) 4 A nyelvtudás segíti a vállalkozást: az Európai Bizottság által létrehozott többnyelvűséggel foglalkozó üzleti fórum ajánlásai, 2008 5 Pl.:„Az idegen nyelvek ismerete létfontosságú a munkavállalás, a gazdaság, a kereskedelem szempontjából”, interjúrészlet, Vizi E. Szilveszter, MTI, 2011. május 31. 6 Népszámlálás, 1990, 2001-KSH 2

188

A legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35%-a vallotta önmagáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél7, és 13 %-uk, hogy legalább két idegen nyelvet. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (2006-ban 42 és 27 %).8 (ld. 1. sz. melléklet). Magyarország ezzel a 27 EU tagállam közül az utolsó helyen szerepel. A fejlesztés irányai Az idegennyelv-tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás 9, míg a felsőoktatásban az idegennyelv-oktatás alapvető célja a szaknyelvi ismeretek megszerzésének biztosítása. Az általános- és középiskolában zajló nyelvi képzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy két használható, dokumentummal igazolható idegennyelvtudás megszerzését tegye lehetővé. Erre épít a felsőoktatás a szaknyelvi ismeretek biztosításával. Fontos a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése; a diákok a tanóra keretein kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszó szakkör, csereprogramok, nyári táborok révén), amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthetik nyelvtudásukat. A stratégia az alábbiakban – a hazai és nemzetközi szakirodalom figyelembe vételével – képzési szintenként vizsgálja az idegennyelv-oktatás jelenlegi helyzetét, és felvázolja a fejlesztés fő irányait. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kitűzött célokat - elsősorban - a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok megtartásával kívánjuk elérni annak érdekében, hogy az államilag finanszírozott nyelvtanítás az oktatás minden szintjén átlátható, ésszerű és főleg hatékony legyen.

7

Összehasonlításképpen: Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga: egy idegen nyelvet beszél 54 %, két idegen nyelvet 25 %. Europeans and their Languages, 2012, Eurobarometer/European Comission 8 Europeans and their Languages, 2006, Eurobarometer/European Comission 9 Ld. 2. sz. melléklet a közoktatásban tanulható idegen nyelvekről

189

I. AZ ISKOLARENDSZEREN BELÜLI NYELVOKTATÁS I. 1. Az óvodai idegen nyelvi nevelés (3-6 éves korig) Helyzetelemzés Az óvodában az óvodai nevelés alapprogramjára épített helyi óvodai nevelési program szerinti nevelés folyik. A szórványosan megvalósuló, idegen nyelven folyó óvodai foglalkozást csak a fenntartó jóváhagyásával lehet végezni. Ez a tevékenység nem azonos az iskolai nyelvtanítással. Az óvodai idegen nyelvi foglalkozások jelentős része a nemzetiségi óvodákban folyik. A kisebbségi (nemzetiségi) óvodai nevelést folytató óvodában a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét, a kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda pedig a kisebbségi és a magyar nyelvi fejlesztést is szolgálta. A nemzetiségi óvodáknak fontos szerepük van a nemzetiségi identitás ápolásában, megőrzésében. A készülő új szabályozás nem fog eltérni ezektől az elvektől. A nemzetiségi nyelvi nevelés aránya a magyar óvodákban10

20031 óvodás összesen 341190

nemzetiségi óvodás

Európában a korai nyelvtanulás gyakorlata országonként eltérő; az Európai Unió érintett országaiban a kisebbségek és a migránsok jelenléte miatt kap jelentőséget a kisgyermekkori nyelvtanulás kérdése (ELL-Early Language Learning)11. Az óvodai nyelvoktatást az EU tagállamai közül csak Spanyolországban és a belgiumi német ajkú közösségben vezették be kötelezően. További hat országban folyik nem kötelező óvodai nyelvoktatás. A tagállamok többségében nincs szervezett idegen nyelvi foglalkozás. Napjainkban a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan Magyarországon is egyre több óvoda kínál idegen nyelvi foglalkozásokat. Az óvodai idegen nyelvi nevelés melletti főbb érvek a következők:  Kisgyermekkorban az idegen nyelv tanulása a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Ebben az életkorban az anyanyelv szerkezetei még nem rögzültek, az idegen nyelv tanulása az anyanyelvéhez hasonló módon történik. 10

Az Oktatási Évkönyv 2012. című kiadványnak a 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatai alapján European Strategic Framework for Education and Training (ET 2020) Thematic Group on Early Language Learning at Pre-School level PROGRESS REPORT– European Comission, 2010. 11

190



A korai nyelvtanulás pozitív hatást gyakorolhat a gyerekek nyelvi kompetenciáira, növeli az önbizalmukat, jótékony hatással van a kiejtésre, és a kommunikációs stratégiák alkalmazására.12 Az óvodai idegen nyelvi nevelés általános bevezetésével kapcsolatos ellenérvek a következők:  Szervezési nehézségek, a folytathatóság kérdése Azok a gyermekek, akik már az óvodában részt vettek idegen nyelvi foglalkozásokon, sok esetben nem tudják folytatni a nyelvtanulást az általános iskolában, egyrészt, mivel sok helyen nem kezdődik el első osztálytól az idegennyelv-oktatás, másrészt, ha elkezdődik is első osztályban, nem biztos, hogy ugyanabból a nyelvből.  Életkori sajátosságok Kutatások alátámasztják azt a tényt, hogy a kisgyerekek idegen nyelvi fejlődésének üteme lassú13, lényegesen lassúbb, mint a serdülő vagy fiatal felnőtt nyelvtanulóké.  Finanszírozási akadály Pénzügyi szempontból igen jelentős kiadást igényelne a nyelvoktatás általános bevezetése az óvodában, és az eredmény nem lenne arányban a ráfordítással. Az óvodai nevelés és az óvónőképzés növekvő költségei miatt a jelenlegi gazdasági helyzetben nem vállalható, hogy az óvodában államilag finanszírozott idegen nyelvi nevelés induljon. A kutatók véleménye két kérdésben mindenképpen egyezni látszik14,  a korai nyelvoktatás speciális feladat, melyet csak speciális felkészültségű óvoda pedagógusok tudnak jól ellátni,  a folytathatóság kérdése: ne menjen veszendőbe a befektetett energia. Problémák 

 

Az óvodai idegen nyelvi nevelésről nincs statisztikai adatgyűjtés Magyarországon. Nem állnak rendelkezésre adatok az idegen nyelvi foglalkozást kínáló óvodák pontos számáról, a foglalkozások tartalmáról, minőségéről és kimeneteléről, csak a nemzetiségi óvodákban folyó nyelvi nevelésről készült adatszolgáltatás. Nem áll tehát rendelkezésre pontos adat a nyelvi foglalkozások hatékonyságáról. Az óvodákban – általában a szülői elvárásoknak eleget téve – gyakran szerveznek költségtérítéses idegen nyelvi foglalkozásokat. (Ezeknek a legitimitása, színvonala is kétes, a minőségbiztosítás fontos.) A képző intézmények nem készítik fel teljes körűen az óvodapedagógusokat az idegen nyelvi nevelés feladatára, hiszen ez nem része az óvodai nevelésnek, így a képző intézményekben alacsony a nyelvi óraszám.

Intézkedések 

A jelenlegi gyakorlatot nem indokolt megváltoztatni, az óvodai nyelvoktatás állami támogatására a fenti szakmai és finanszírozási okok miatt továbbra sincs lehetőség. Amennyiben a fenntartó az idegen nyelvi nevelést finanszírozni tudja, és rendelkezésre áll erre a célra alkalmazható óvodapedagógus, akkor továbbra is

12

Dr. Morvai Edit − Dr. Poór Zoltán: Korai nyelvoktatás a magyar oktatási intézményekben, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2006 13 Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében, OFI, 2007 14 Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv, Eötvös József Könyvkiadó, 2009, 25. oldal

191



biztosíthat idegen nyelvi foglalkozást az óvodában a szükséges minőség-ellenőrzés mellett. Az életkori sajátosságoknak megfelelő módszertani eljárások használatának elősegítése érdekében szükséges a jó gyakorlatok közkinccsé tétele.

I. 2. Az általános iskolai nyelvoktatás (6-14 éves korig) Cél: megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók 14 éves korukig eljussanak az A2 (alap-) szintre az első idegen nyelvből, továbbá biztosítani még egy nyelv tanulásának a lehetőségét a 7. osztálytól. Helyzetelemzés A 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) szerint a nyelvoktatás továbbra is a 4. évfolyamtól kötelező, de a szabályozás nem zárja ki, hogy az iskolák meghatározott feltételek mellett már az első évfolyamtól is tanítsanak idegen nyelvet. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol és a német lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. Az 1-3. évfolyamon indított nyelvtanítás támogatására az elmúlt években programok15 születtek, konferenciákat rendeztek,16 és szakmai műhelytalálkozókra is sor került.17 Fontos szempont az idegen nyelvek megválasztásának kérdése. Angolul mindenkinek tudnia kell, napjainkban az angol nyelv alapvető szerepe a nemzetközi érintkezésben vitathatatlan. Ezt a felismerést tükrözik a közoktatásban végbemenő folyamatok is: mára az általános iskolások több mint fele angolul tanul, a német nyelv a második helyre szorult. (ld. ábra a 9. oldalon) A nyelvi és kulturális sokszínűség elősegítése érdekében, valamint gazdasági és versenyképességi szempontok alapján is elengedhetetlen egy másik idegen nyelv tanulása is, valamint a ritkábban oktatott nyelvek tanításának támogatása18. Az Európai Bizottság 2011ben a nyelvtudás és a foglalkoztathatóság összefüggéseiről készített munkaanyagában rögzíti19, hogy gazdasági szempontból sem elegendő, ha a munkavállalók csak egy idegen nyelvet beszélnek.20 A NAT lehetővé teszi a második idegen nyelv oktatásának megkezdését a 7. évfolyamon. Az angol mellett másik nyelvként a következő nyelvek tanulását tartjuk célszerűnek (figyelembe véve Magyarország földrajzi helyzetét, történelmi hagyományait, nemzetközi kapcsolatait, valamint az európai és világgazdasági helyzetet és folyamatokat): Nyugat-Magyarországon Ausztria és Szlovénia szomszédsága miatt a német nyelvnek hangsúlyos szerepe van. A német és osztrák partnerek tanúsága szerint számos német és osztrák kis- és középvállalat azért nem tud Magyarországon megtelepedni, mert a munkavállalók nem tudnak németül.

15

Ajánlások az általános iskola első három osztályában folyó idegennyelv-oktatás eredményesebbé tételére, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2004 16 OM konferencia, 2004. május 17 A Tempus Közalapítvány szervezésében, 2011. első felében. 18 Jelen koncepció értelmezése szerint Magyarországon az angol és a német nyelven kívül minden idegen nyelv a ritkábban oktatott nyelvek körébe tartozik. 19 Multilinguisme compétitivité économique et cohésion sociale, États généraux du multilinguisme http://plurilinguisme.europe-avenir.com/images/Bibliographie/livret_competivite-27022009.pdf) 20 Draft Report –Thematic Working Group "Languages for jobs" , 2011

192

Választható azonban valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is. A folytathatóság fontos szempont: a tanuló az elkezdett második nyelvet a középiskolában folytathassa. A környező országok nyelveinek tanulása nem csak a jószomszédi viszony erősítéséhez járul hozzá, de a gazdasági együttműködést és a régió fejlődését is elősegíti. A határ menti szakközépiskolákban és szakiskolákban érdemes ezért a szomszédos országok nyelvét az iskolák nyelvi kínálatában megjeleníteni. Annak érdekében, hogy a középiskolában haladó szinten folytatható legyen az első nyelv tanulása, az általános iskola a következő nyelvek egyikének tanítását teszi lehetővé: -

első idegen nyelv: angol, német, francia második idegen nyelv: az első idegen nyelvként választható nyelveken kívül neolatin nyelvek, orosz, kárpát-medencei nyelvek, egyéb nyelvek.

Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először,21 ne az angollal. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, utána a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz, és a tanulók sokszor elvesztik motivációjukat az újabb idegen nyelv tanulására, míg ha a sorrend fordított, az első nyelv elsajátítása sikeresebb, és ez a sikerélmény az angol tanulását is támogatja. Kutatások igazolják ezt az állítást.22 A közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma (kimutatást ld. lejjebb) nem teszi lehetővé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása következtében: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok fognak megjelenni a közoktatásban, ezáltal nagyobb nyelvi kínálat biztosítására lesz lehetőség. Addig azonban a nyelvtanítás különböző fázisainak egymásra épülése érdekében korlátozott nyelvi kínálattal kell számolnunk. Teljes munkaidejű munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma intézménytípusonként (a nemzetiségi nyelvtanárokat nem tartalmazza)23 Nyelvtanárok Angol száma 4.690 Általános iskola Középiskola 5.483

Német

Francia

Olasz

Spanyol Orosz

Latin

Egyéb

2.715

46

19

6

25

2

53

3.711

554

294

179

200

175

55

21

Krumm, Hans-Jürgen (2005): Sprachenpolitische Perspektiven für die deutsche Sprache nach der Erweiterung der Europäischen Union. XIII. Internationale Tagung der Deutschlehrerinnen und Deutschlehrer (IDT) in Graz. ÖDaF-Mitteilungen. Sonderheft, 2005. 18-27. Barabás László : Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez, A XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai, 2008 22 Cedden, Gülay (2007), Psycholinguistische Aspekte für den Folgeerwerb Deutsch (L2), dann Englisch (L3) in der Türkei. Zeitschrift für Interkulturellen Fremdsprachenunterricht [Online] 12: 3, 6 p. http://zif.spz.tudarmstadt.de/jg-12-3/beitrag/Cedden.htm. Letöltés dátuma: 2008. március 28.) 23 Forrás: KIRSTAT-2010-2011

193

Nyelvtanulók az általános iskolákban a 2011/2012-es tanévben (a nemzetiségi nyelveket tanulók nélkül)

Nyelvtanulók az általános iskolákban 400000

372231

350000 300000 250000 200000

153641

150000 100000 50000

2222

5037

0 angol

német

francia

összes egyéb

Problémák 



Óraszámok és hatékonyság Felmérések szerint24 a közoktatás sok időt fordít a nyelvoktatásra (kb. 1000 tanóra), általában két nyelv tanítását biztosítja, az eredmény azonban nem áll arányban a befektetett energiával és forrásokkal. A nyelvórák tekintetében jelentősek az eltérések: a legjobban ellátottak több mint ötször annyi nyelvi óraszámhoz jutnak, mint az ellátáshoz legkevésbé hozzáférők (átlagos óraszámok: 458-2816 nyelvóra/diák)25 Átjárhatóság, folytonosság kérdése A folytonosság és az átmenet gyakran nem biztosított intézményváltás, tanárváltás, illetve a képzési formák, tagozatok közötti váltás esetén: - a középfokú iskola nem épít az általános iskolában megszerzett tudásra, középfokon a tanulók kétharmada nulláról vagy kezdő szintről folytatatja a nyelvtanulást,26 - a gyakori tanárváltás:27 az új tanár sokszor nem alapoz előző kollégája munkájára. - A helyi pedagógiai programot a tanárok iskolán belüli munkaközössége maga készíti. Az egyes iskolák helyi tantervei nem egyeznek egymással, így az átjárás, illetve a korábban tanultakra építés nem mindig biztosított.

24

Nikolov Mariann: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika, nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében, OFI, 2009 25 Jelentés a magyar közoktatásról 2010, 244.o. 26 Jelentés a magyar közoktatásról 2010 27 Mire képes az iskolai nyelvoktatás − Beszélgetés az idegennyelv-tanításról, Új Pedagógiai Szemle, 1999/XI.

194



Tankönyvek A tankönyvvé nyilvánítás jelentős költséget jelent a kiadónak, a tankönyvkiadásban helyenként inkább üzleti, mint szakmai szempontok kerülnek előtérbe. (ld. még a Tankönyvek c. fejezet 32. old.)

Intézkedések 









Első és második idegen nyelv Az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indul. A 4.-6. évfolyamon a NAT előírásai szerint heti 2-5 óra áll rendelkezésre az első idegen nyelv tanulására, 7-8. évfolyamon heti 3-5 óra. A második idegen nyelv a 7. osztálytól indul. A második nyelvnek az iskolák pedagógiai programjában szerepelnie kell, az iskolák számára kötelező a második idegen nyelv megjelenítése. A tanulók számára azonban nem kötelező a második idegen nyelv tanulása. Korai nyelvoktatás lehetősége Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon, ha az iskola biztosítja a szükséges feltételeket külön erre a célra kért állami finanszírozás nélkül is. (Ennek elsősorban gazdasági okai vannak, tekintettel a tanítóképzés, illetve a nyelvtanárok 1.-3. évfolyamon való alkalmazásának többletköltségeire.) Ritkábban oktatott nyelvek tanulásának támogatása Ösztönzést kapnak azok az iskolák, amelyek valamely ritkábban oktatott nyelvet indítják második idegen nyelvként. Az ösztönzés lehetséges formái: - Az Európai Nyelvi Díj mintájára pl. a „Nyelvi Sokszínűségért Díj” bevezetése és évenkénti odaítélése azoknak az iskoláknak, amelyek a nyelvi-kulturális sokszínűség jegyében ritkábban oktatott nyelvet kínálnak első idegen nyelvként. - Tájékoztató füzetek készítése és eljuttatása az iskolákhoz a ritkábban oktatott nyelvek tanulásának előnyeiről. - A ritkábban oktatott nyelvek tanításának módszertani támogatása honlap létrehozásával, amelyen a tanárok módszertani ötleteket, oktatási segédanyagokat találnak. A honlap elősegíti ezeknek az iskoláknak az együttműködését, hálózat kialakítását. Országos szakmai ellenőrzés bevezetése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (Nkt.) bevezetett országos szakmai ellenőrzés biztosítja, hogy a tanár a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi tantervben megfogalmazott feladatokat megfelelő minőségben, a megszabott ütemezésben teljesítse. Így biztosítható, hogy az adott osztályok közelítőleg azonos tudásszintre érkezzenek egy-egy időszak végére. Az iskolák és iskolatípusok közötti átjárhatóság megteremtése: - A helyi tanterv elkészítését és a tankönyv megválasztását nem egyedül végzi a pedagógus. - A kerettantervek a nyelvi elemek és a nyelvi kompetenciák megtanításának szakaszait határozzák meg. - Két éves rendszerességgel kötelezően elvégzett, iskolai hatáskörben megoldott szintfelmérő (először a 6. osztály végén, majd a 8. és a 10. évfolyamokon). A dolgozatot a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott oktatási cél elérésének mérése érdekében kell megíratni.

195









A felmérő feladatát több iskola együttműködésben is elvégezheti. A felmérő célja, hozadéka: » az iskolák nyelvoktatási hatékonyságának felmérése, » a nyelvtudás objektív, osztályszinten túlmutató felmérése, » a pedagógusok ösztönzése a tanterv következetes követésére, » visszajelzés a tanulónak és a szülőnek a tanuló nyelvtudásáról, » az iskolát váltó tanuló tudásszintjéről a fogadó iskola pontos képet kap, A 6. és a 8. osztály végi szintfelmérők eredményeire alapozhat a hat osztályos gimnázium és a négy osztályos középiskola a nyelvi csoportok kialakításakor. A felmérőn kiválóan teljesítők számára ösztönzésül díjazás nyújtható az iskola lehetőségei szerint. Tanulói értékelés, önértékelés fejlesztése Az Európai Nyelvtanulási Napló használatának ösztönzése, amelyet az Európa Tanács ajánlására a KER nyelvi szintjeinek figyelembe vételével fejlesztettek ki. Az eszköz alapvető célja, hogy ösztönözze a nyelvtanulás tudatos megtervezését, a folyamatos tanulást, az elért nyelvtudás értékelését, dokumentálását. Elősegíti az intézmények, iskolai szintek, oktatási rendszerek közötti átjárhatóságot, és fontos szerepe van a tanulói motiváció fenntartásában. A nyelvi csoportok szervezése A nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók. Így a diák nyelvtudásának megfelelő szintű csoportban tanulhat idegen nyelvet. A csoportok kialakításakor akár az évfolyamok megbontása is lehetséges. Ennek főleg a magasabb osztályokban van jelentősége. Szükséges az alacsony létszámú csoportok biztosítása a hatékony nyelvtanulás érdekében, ezért a nyelvi csoport létszáma legfeljebb tizenöt fő. Felkészült nyelvtanárok A nyelvoktatás sikere jelentős mértékben a felkészült nyelvtanárokon múlik. Olyan pedagógusokra van szükség, akik jól ismerik a tanulók életkori sajátosságait, magas szintű idegennyelv-tudással és módszertani felkészültséggel rendelkeznek, és képesek tudásuk átadására. A pedagógusképzés és továbbképzés feladata ezek teljesítése (ld. még a nyelvtanárképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó fejezetek, 27.-28. oldal). A hivatalos tankönyvjegyzék felülvizsgálata A tankönyvjegyzék felülvizsgálata (különös tekintettel a ritkábban oktatott nyelvek tanítására szolgáló tankönyvekre) lehetővé teszi, hogy csak megfelelő minőségű tankönyvek kerüljenek forgalomba. (ld. még a Tankönyvek c. fejezet, 32. old.)

A fenti intézkedések biztosítják az átjárhatóságot, a folytonosságot, valamint hozzájárulnak a tanári munka minőségének fejlesztéséhez és ellenőrzéséhez.

196

I. 2. 1. Két tanítási nyelvű általános iskolák Helyzetelemzés Európában a két tanítási nyelvű programok elsősorban a középiskolában működnek. Az 1990es évektől az alapfokú oktatásban is megjelentek, ezek többnyire angol két tanítási nyelvű programok.28 Magyarország Kelet-Közép-Európában első helyen áll a két tanítási nyelvű általános iskolák számát tekintve. Ez a program 1996 óta működik jelentős állami támogatással. A vizsgálatok szerint azonban a kiegészítő normatíva (64 ezer Ft/fő/év) megszerzése a programalapítások egyik indoka.29A 26/1997 (VII. 10.) MKM rendelet lehetővé tette, hogy az általános iskolák is kiegészítő hozzájárulást kapjanak, és ez a lehetőség nagyban hozzájárult a számuk növekedéséhez (ld. az alábbi táblázatot). Az iskolák döntő többsége angol és német nyelvű. A fenti rendelet előírásai szerint a két tanítási nyelvű iskolának három (szabadon választható) tantárgyat kell célnyelven oktatnia, és e tantárgyak a tanulók össz-óraszámának 35-50%-át kell, hogy kitegyék. A rendelet értelmében az iskolának legalább egy anyanyelvi lektort kell alkalmaznia. A programok általában az első évfolyamon indulnak.30 A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint az általános iskolai két tanítási nyelvű (nem nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma 18.968 fő, ez 1.213.952.000 Ft kiadást jelent éves szinten.31. A két tanítási nyelvű általános iskolák számának növekedése32: Tanév 1996/1997 2002/2003 2010/2011 2011/2012

Két tanítási nyelvű általános iskolák száma 9 (becsült adat) 60 99 121

Intézkedések A két tanítási nyelvű általános iskolák folytathatják működésüket, amennyiben megfelelnek a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 135. §-ban előírt követelményeknek, miszerint: Csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók legalább 60 %-a 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással rendelkezik. 28

Kovács Judit: Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006, 57.oldal 29 Kovács Judit: Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006, 136. oldal 30 Kovács Judit: Magyar-angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006, 72. old. 31 NEFMI Statisztikai Osztály, 2011 32 Közoktatás- statisztikai adatgyűjtés (KIRSTAT), 2011

197

I. 3. A középiskolai nyelvoktatás (14-18/10-18 éves kor) Helyzetelemzés A szabályozás értelmében a gimnáziumban és a szakközépiskolában két nyelv, a szakiskolában pedig egy nyelv tanítására van lehetőség. Az óraszámok változóak a fenntartó lehetőségei és a helyi tanterv szerint. A jelenlegi szabályozás szerinti kétszintű érettségi az idegen nyelvek esetében közép és emelt szinten a négy nyelvi készséget méri, és a nemzetközileg elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) követelményeire épül. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít: 60%-os eredmény felett B2, 40-59% között pedig B1 komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával egyenértékű. Az új (nyelvi) érettségi vizsga szabályozásáról a nemzeti köznevelésről szóló törvény érettségi vizsgával kapcsolatos végrehajtási utasítása fog rendelkezni. Problémák A középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is33 tanult. Ez felveti az általános iskolai nyelvoktatás hatékonyságának kérdését. Hozzájárul ehhez az is, hogy a középiskolai nyelvtanárok nem alapoznak az általános iskolából hozott nyelvtudásra, hanem az egyszerűség kedvéért kezdik kezdő szintről indítják az osztályokat. Az első és második nyelvet tanuló 9. évfolyamos diákok megoszlása programonként a nyelvtanulás szintje szerint (%)34

Nyelvtanulási szint

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Átlag

Első nyelv Teljesen kezdő

10,9

20,3

33,7

19,9

Alapszintű

31,4

57,0

60,2

48,5

Középszintű

46,6

20,0

5,6

26,4

Magas szintű

11,1

2,7

0,5

5,2

Második nyelv

33 34

Teljesen kezdő

71,2

71,4

54,4

71,0

Alapszintű

20,6

20,1

34,6

20,8

Középszintű

7,0

7,3

8,1

7,0

Magas szintű

1,2

1,2

2,9

1,2

Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008 A táblázat forrása: Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008

198

A heti nyelvi órák száma a 9. évfolyamon programtípusonként az első és a második nyelv esetében % 35

Első idegen nyelv

Második idegen nyelv

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

0,4

0,9

10,3

8,7

32,1

11,2

3

30,8

32,0

75,6

78,1

45,2

72,0

4

26,6

44,0

10,2

9,8

14,1

10,6

5

24,1

14,0

2,9

2,6

5,4

2,3

6-7

11,6

5,3

0,5

0,5

1,8

1,8

8-9

2,3

0,2

0,1

0,1

0,2

0,5

10 és több

4,2

3,6

0,4

0,2

1,2

1,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Óraszám 1-2

Együtt

1.3.1. Gimnázium Cél: Az érettségi kimeneti követelményekhez igazodva megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók a 12. évfolyam végéig eljussanak az első idegen nyelvből minimum a B1 szintre, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre, emelt szintű idegen nyelvi képzés esetén 1. idegen nyelvből a B2-C1, 2. idegen nyelvből a B1-B2 szintre, az új NAT előírásainak megfelelően. A köznevelési rendszer négy- hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat működtet. Mindegyik típus két nyelv tanulását biztosítja. Intézkedések 

35

Tanított nyelvek száma A négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Azok számára, akik két nyelvet tanultak az általános iskolában, ennek a két nyelvnek a tanítása folytatódik a gimnáziumban nem kezdő szintről. A gimnázium – a korábban említett általános iskolai felmérők eredményeire támaszkodva – különböző szintű csoportokat indít. Azoknak a tanulóknak a számára, akik az általános iskolában csak egy nyelvet tanultak, a gimnázium kezdő szinten indítja a második nyelv óráit. Hat- és nyolc- évfolyamos gimnáziumokban az első és második nyelv indításának ütemezése életkor tekintetében azonos a 8 + 4 rendszerével. A hat és nyolc osztályos gimnáziumok azonban harmadik idegen nyelv tanítására is lehetőséget kapnak tanórai keretek között, vagy tanórán kívüli tevékenységként. A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók.

A táblázat forrása: Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008

199





 

Nyelvi csoportok szervezése Az általános iskolához hasonlóan a gimnáziumban is akár évfolyamokon átívelően, nem osztályonként kell megszervezni a nyelvi csoportokat. A középiskola épít az általános iskolában megszerzett nyelvismeretre, nem kezdi elölről az idegen nyelv oktatását. Idegen nyelvi környezet Az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő komoly előrelépést jelent a diákok nyelvtudásának fejlődésében. A nyári intenzív nyelvtanfolyamok, civilizációs, nyelvi fejlesztést biztosító képzések, nyári táborok szervezésére a tanulmányi évek vége felé, 10. és 11. évfolyam végeztével kerül sor. A hazai idegen nyelvi táborok finanszírozását uniós forrásokból pályázat útján oldhatja meg az iskola.36 Emelt szintű (ún. tagozatos) osztályok A NAT lehetőséget teremt emelt szintű (ún. tagozatos) osztályok indítására. Ezekben az osztályokban a nyelvtanításra magasabb óraszám áll rendelkezésre. Nyelvi érettségi Annak érdekében, hogy a tanulóknak ne kelljen az üzleti alapon álló nyelvvizsgaközpontokhoz fordulniuk a nyelvvizsga megszerzése érdekében, az iskolák két különböző típusú nyelvi érettségi vizsgát szerveznek: - a középiskolai tanulmányokat lezáró általános nyelvi érettségi (azok számára, akik nem akarnak továbbtanulni), - speciális nyelvi érettségi, amely nyelvvizsgával egyenértékű (azok számára is, akik a felsőoktatásba jelentkeznek). A speciális nyelvi érettségi vizsga lebonyolításának részleteit az érettségi vizsgáról szóló, hamarosan kiadásra kerülő kormányrendelet szabályozza. Az új speciális nyelvi érettségi vizsgát először a 2013-14-es tanévben tehetik le a tanulók

I.3.2. Szakközépiskola Cél: megteremteni annak az intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a B1, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre. A tanulók az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. Helyzetelemzés Szakközépiskolában a tanulóknak egy idegen nyelvet kell tanulniuk, de megfelelő feltételek mellett be lehet vezetni a második idegen nyelv oktatását is. A gyakorlatban a szakközépiskolás csoportoknak mindössze 11,5 százaléka nyújt lehetőséget két idegen nyelv tanulására.37 A nyelvi csoportoknak csupán a 28 %-ában van szaknyelvoktatás igen alacsony óraszámban, ez is többnyire a 13. évfolyamon, az érettségit követően 38. A szaknyelv oktatásának feladata döntően a nyelvtanárokra hárul, a szakoktatók – megfelelő szintű nyelvtudás hiányában – gyakorlatilag nem vesznek ebben részt.39 36

A TÁMOP új céljai között a 2012/13-as tanévtől szerepeltetni kell ezeket a pályázati lehetőségeket. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 38. o. 38 Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 152. o. 39 Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 42. o. 37

200

Problémák 



A felmérések a hatékonyság alacsony szintjét mutatják40, melynek okai a motiváció hiánya, a heterogén nyelvi csoportok, a magas csoportlétszám, és a tanári munka nem kielégítő minősége. Az is hátráltatja a nyelvi fejlődést, hogy a szakmai órák miatt magas az össz-óraszám, nincs lehetőség több nyelvóra beiktatására. Az iskolák több mint 40 %-ában hiányos a tankönyv-ellátottság41 és a szakmai nyelvkönyvek nyelvi minősége sem mindig megfelelő.

Intézkedések 

 

Új, a speciális igényeknek megfelelő tankönyvek és kiegészítő tananyagok készítése, alkalmazása szükséges, amelyek az általános idegennyelv-tudás fejlesztésén túl a tanult szakma szókincsét is bevezetik, és a szaknyelv irányába mozdítják el a nyelvoktatást. Ez a diákok nyelvtanulási motivációját is növelheti. A tanárképzés és a továbbképzés feladata, hogy a hatékony és jó minőségű oktatás érdekében speciális felkészítést biztosítson erre a sajátos iskolatípusra. Az általános iskolai és a gimnáziumi nyelvtanításhoz hasonlóan a szakközépiskolában is a tanulók nyelvtudása, és nem osztálya szerint kell a nyelvi csoportokat megszervezni.

I.3.3. Szakiskola Cél: Az általános iskolában megszerzett A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből. Helyzetelemzés A szakiskolai képzés duális képzés keretei között valósul meg, időtartama három év. A tantermi oktatás mellett a tanulók gyakorlati képzésben részesülnek egyharmad - kétharmad arányban a gyakorlati képzés javára. A nyelvtanulás főleg az erősen leszűkített időkeretű tantermi képzés feladata, így két nyelv tanítására nincs lehetőség. Az idegen nyelvtudás egyrészt a mobilitást (kommunikációs készségek), másrészt a minél jobb munkavégzést (használati útmutatók, anyagleírások, technikai leírások megértése, stb.) szolgálja. A szakmai idegen nyelvi kompetenciafejlesztést a szakképzési kerettantervek tartalmazzák, mely a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményei alapján fogalmazódik meg, és a hatályos Országos Képzési Jegyzék alapján készül el. Problémák  

A szakképzésben hiányos tudású, gyakran hátrányos társadalmi környezetből érkező, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók vesznek részt. A nyelvtanulás sikerét veszélyeztetik a gyenge anyanyelvi és kommunikációs készségek.

40

Öveges Enikő: Az idegennyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben, OKM tanulmány, 2009 41 Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 48. o.

201



A szakiskolai képzésben általában a 10. évfolyam végén lezárul a nyelvoktatás, így mire a diákok befejezik a szakiskolát, elfelejtik, amit a 9-10. évfolyamon megtanultak.42

Intézkedések  

 

 

A szakiskolai képzésbe belépő, gyakran jelentős nyelvi hátránnyal rendelkező tanulók esetében elsődleges jelentőségű a nyelvi hátrány kompenzációja. Ezeknek a tanulóknak az Nkt.-ben felsorolt felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A szakiskolai nyelvoktatás az általános idegen nyelvi készség fejlesztését és a szaknyelv elsajátítását is szolgálja, ezért a heti három óra részben a közismereti órák keretében, részben a szakmai elméleti órák keretében jelentkezik (mint pl. Németországban). Mivel a szakképzés szakmai elemeit a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli, a tantermi, közismereti tárgyakért pedig az Emberi Erőforrások Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága felelős, ezért a szakiskolai idegen nyelvoktatás mindkét intézmény felelősségi körébe beletartozik. A tanuló általános iskolai évei alatt már tanult idegen nyelvet, így nem szükséges kezdő szintről indítani a szakiskolai nyelvtanítást. A jó minőségű nyelvoktatáshoz megfelelő taneszközökre van szükség, amelyek alkalmazkodnak a sajátos nyelvpedagógiai igényekhez. A négy nyelvi alapkészség (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) elsősorban a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése szükséges. A szakmai nyelv oktatását elsősorban nyelvtanárra kell bízni, aki a tanárképzés, továbbképzés keretében előzőleg elsajátította a szakmai nyelvet. Uniós források bevonásával meg kell vizsgálni, hogyan lehet a szociálisan és egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű tanulók hatékony és helyzetükre alkalmazott nyelvoktatását megoldani, különös tekintettel azokra az intézményekre (így szakiskolákra is) ahol magasabb számban oktatnak, nevelnek halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.

I.3.4. Két tanítási nyelvű középiskolák Helyzetelemzés Az 1985-ös oktatási törvény indította el ezt a képzési formát. Az első két tanítási nyelvű iskolák 1988-ban nyíltak. Jelenleg az országban 6 nyelven folyik két tanítási nyelvű képzés: angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz nyelveken. Ez a képzési forma, mivel óraszámban és a tanítás tartalmában (min. 3 szaktárgy célnyelven való tanítása) is biztosítja az idegen nyelv alapos elsajátításához szükséges feltételeket, jelentős eredményeket tud felmutatni, de a képzéshez való hozzáférés csak a diákok szűk rétege számára biztosított. A 2010/2011-es tanév érettségi adatai szerint a tanulók 80%-a ért el emelt szintű nyelvi érettségin jeles eredményt43. A végzős osztályok tanulói átlagosan 20-30 %-kal több emelt szintű érettségi vizsgát tesznek, mint nem kétnyelvű osztályba járó társaik. Gimnáziumban a végzős tanulók többsége a célnyelvből C1 szintű, a tanult második idegen nyelvből B2 szintű (komplex) nyelvvizsgát szerez. 42 43

Jelentés a magyar közoktatásról 2010, 240. o., 244. o. KIR adatbázis, 2012. március

202

A végzős osztályok tantárgyi érettségivizsga-átlagai emelt és középszinten egyaránt 10-20 %-kal meghaladják nem kétnyelvű osztályba járó társaikét. Az országos kompetenciaméréseken a tanulók szignifikánsan jobb eredményeket érnek el nem kétnyelvű osztályba járó társaiknál.44 Finanszírozás A költségvetési törvény szerint a 2011/2012-es tanévben 64 000 Ft/fő/év kiegészítő hozzájárulást kaptak a két tanítási nyelvű középiskolák fenntartói közvetlenül az állami költségvetésből. Ezt a támogatást öt, illetve négy éven keresztül kapják a képzéshez annak függvényében, hogy indítanak-e előkészítő évfolyamot. A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint a középiskolai két tanítási nyelvű (nem nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma: 14 832 fő, ez 949.248.000 Ft kiadást jelent éves szinten.45 A magyar költségvetési támogatáson túl jelentős külföldi anyagi támogatást kapnak ezek az iskolák (anyanyelvi vendégtanárok küldése, bérükhöz való hozzájárulás, szakmai továbbképzések szervezése, külföldi tanulmányutak biztosítása, taneszközökhöz való hozzájárulás), a támogatást nemzetközi szerződések szabályozzák. Tantárgyak Jelenleg a középiskolában a célnyelv és célnyelvi civilizáció mellett a történelem, földrajz, biológia, fizika és matematika tantárgyak közül választják ki az iskolák a célnyelven tanítandó tantárgyakat. Problémák 

 

Az iskolák idegen nyelven tanított tantárgyválasztéka nem összehangolt, a tantárgy megválasztásának indoka sok esetben a rendelkezésre álló, adott nyelvet jól beszélő pedagógus. Ennek következtében iskolánként különböző az érettségin kötelező idegen nyelvű tárgyak választéka, ami megnehezíti, megdrágítja az érettségi vizsga megszervezését. Az anyanyelvi vendégtanárok, nyelvi lektorok alkalmazása minőségi szempontból fontos. Az iskolák ennek a kötelezettségnek azonban anyagi okokból nem mindig tudnak eleget tenni, ez a nyelvoktatás minőségét negatívan befolyásolja. Nem állnak rendelkezésre kellő számban megfelelő tankönyvek, részben azért, mert a kis példányszám miatt a kiadás nem gazdaságos a kiadók számára. A tankönyveket sokszor még ma is elkötelezett helyi pedagógusok készítik és próbálják sokszorosítani.

Intézkedések 

44 45

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 136. §-ában minőségi feltételekhez köti a két tanítási nyelvű középiskolák működésének fenntartását. Csak azok az iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók 90 %-a a befejező évfolyam végére B2 szintű nyelvtudással rendelkezik..

A két tanítási nyelvű oktatás eredményei. Kétnyelvű iskoláért Egyesület. 2011. október 20. NEFMI Statisztikai Osztály, 2012

203

 

A jelenleg kidolgozás alatt álló irányelv meghatározza az idegen nyelven tanítható tárgyak körét, így a tankönyvi ellátottság, az érettségi vizsga országosan összehangolt lebonyolítása ésszerűbb, olcsóbb, gyorsabb. Az iskoláknak együtt kell működniük a tankönyvválasztás kérdésében a nagyobb példányszám, a gazdaságos kiadás érdekében.

I.3.5. A nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK) Helyzetelemzés A nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK) elindítását a közoktatásról szóló, 1993.évi LXXIX. törvény 2003. jún. 23-án elfogadott módosítása tette lehetővé. A 2004/2005-ös tanévtől minden gimnázium és szakközépiskola indíthatott a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt. Az első évben (2004-ben) 407 iskola csaknem 12.000 diákja kezdte meg tanulmányait a nyelvi előkészítő évfolyamon. A nyelvi előkészítő évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás időkeret legalább 40%-át (legkevesebb heti tizenegy óra) intenzív idegen nyelvi képzésre kellett fordítani. A maradék időkeret legalább 25%-ában informatikai képzést (heti tizenegy idegen nyelvi óra esetén legkevesebb heti 4,125 óra) lehetett biztosítani, a fennmaradó óraszámot pedig képességfejlesztésre kellett fordítani (kb. 11-12 óra hetente a 27,5 órából). A program lehetővé tette, hogy a tanulók második idegen nyelvet is tanuljanak az előkészítő év alatt. A fenti évfolyamot indító középiskolák a programban résztvevő tanulók után emelt normatívát kaptak a központi költségvetésből. A nyelvi előkészítő évfolyam célja az volt, hogy a tanuló tanulmányai végén képes legyen emelt szintű nyelvi érettségit tenni, kialakuljon az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos motivációja, és képessé váljék az önálló nyelvtanulásra, ismereteinek továbbfejlesztésére. A nyelvi előkészítőn tanulók középiskolai képzésének ideje öt évre módosult. Az első előkészítő évfolyam tanulmányi idejének végén részletes, átfogó felmérés, értékelés készült a NYEK munkájáról, eredményeiről.46 Finanszírozás A költségvetési törvény szerint a 2011/2012-es tanévben 64 000 Ft/fő/év kiegészítő hozzájárulást kapnak a nyelvi előkészítő évfolyam idejére az iskolák közvetlenül az államkincstártól: 11 149 x 64 000 Ft = 713.536.000 Ft. A 2011/2012-es tanévben 9. nyelvi előkészítő évfolyamon 11 149 tanuló tanult (összes tanuló nappali képzésben: 1 656 242, ebből középiskolás: 567 451 fő). 296 intézményben (121 szakközépiskolában és 184 gimnáziumban) indult nyelvi előkészítő évfolyam. A kiadásokat növeli az a tény, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói a középiskolát egy évvel később hagyják el, tehát a közoktatás költségvetését ez a plusz év is terheli. Az alábbi táblázat szemléletesebben foglalja össze a költségeket: 46

Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése (2004/20052008/2009), OKM, 2009.

204

kiegészítő hozzájárulás

2010/2011-es tanév (12 506 tanuló)

plusz egy év

2011/2012-es tanév (11.149 tanuló)

2011/2012-es tanévben összesen

64 000 Ft/fő/év

11.149 x 64 000 = 713.536.000 Ft

249 462 Ft/fő/év

11.149 x 249 462 = 2.781.251.838 Ft

3.494.787.838 Ft

A NYEK-évfolyamokon az emelt szintű nyelvi érettségi aránya a többi iskoláéhoz viszonyítva A nyelvi előkészítő évfolyamos diákok közel fele a 13. tanév végén érettségizett, míg a többiek korábban teljesítették az érettségi vizsgát. A 13. tanév előtt vizsgázók többsége egy tanévvel előbb, a 12. osztályban tett sikeres érettségit47. Az emelt szintű érettségit tett diákok megoszlása iskolatípusok szerint a 2008/2009-es tanévben48:  gimnáziumok: o normál tantervű: 7,94 %, o NYEK: 21,77 %  szakközépiskola: o normál: 1,07 %, o NYEK 14,6 % A NYEK évfolyamok indításakor az egyik cél az volt, hogy a képzés felkészítse a tanulókat az emelt szintű érettségi letételére. Az emelt szintű érettségit azonban csak a tanulók kis hányada tette le. Problémák 

A hivatkozott felmérés a legszélesebb körű és legalaposabb az e tárgyban készített tanulmányok közül. Adatai szerint - Sok tanár a csoportok heterogén összetételét kifogásolta. - A NYEK-et végzett tanulók 51 %-a nem választaná ezt a képzést, ha újra dönthetne. - A tanulók nyelvtanulási kedve a sikeres nyelvvizsga vagy érettségi után csökken. - Az iskolák egy része (22 %) a nyelvi előkészítő év befejezése utáni években nem tudja biztosítani az előírt magas óraszámot, így a megszerzett tudás fejlesztése, ill. szinten tartása nem biztosított. - Az előrehozott nyelvi érettségit vagy a nyelvvizsgát követően a tanulók közül sokan nem folytatták a nyelvtanulást, veszítettek korábbi nyelvtudásukból 49. Így a NYEK bevezetésekor megfogalmazott egyik célkitűzés, az önálló nyelvtanulás képességének megszerzése nem valósult meg. - A kialakított NYEK csoportok nagy része kezdő szintről indult annak ellenére, hogy sok diák több évig tanulta az adott nyelvet az általános iskolában50. - Néhány tanár jelezte azt a problémát, hogy nem állnak rendelkezésre kifejezetten erre a képzésre szánt tankönyvek.

47

Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/20052008/2009) OKM, 2009, 162. oldal 48 Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/20052008/2009) OKM, 2009, 165. oldal 49 Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/20052008/2009) OKM, 2009, 163. oldal 50 A NYEK évfolyam a fővárosi középiskolákban (2004-2009), Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet felmérése, 2009

205

 

- Ritkán van lehetőség anyanyelvi lektor alkalmazására. Az előkészítő évfolyamon második nyelv tanulására is lehetőség volt. Az iskolák egy része azonban a nyelvtanításra szánt teljes órakeretet az első nyelvre fordította, tehát sok iskolában az évfolyamon csak egy nyelvet tanítottak. A nyelvi előkészítő évfolyam elindításakor megfogalmazott célok nagy része a jelentős költségvetési ráfordítás ellenére sem valósult meg. A tanulóknak csak kis százaléka tesz emelt szintű érettségit, nem bizonyított, hogy nyelvtudását autonóm módon fejleszteni képes nyelvtanulóvá válik, az előrehozott érettségi után a megszerzett nyelvtudás további fejlesztésének motivációja alábbhagy, a nyelvtanulás folytatása, a megszerzett nyelvtudás fejlesztése sok esetben nem biztosított.

Intézkedések Az Nkt. 97.§ (13) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 137. §-a szerint azokban a középiskolákban folytatható a NYEK, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik azt a feltételt, hogy a képzés indítását követő harmadik tanév végéig 1. idegen nyelvből a tanulók legalább 60 %-a B2 szintű nyelvtudással, 2. idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók legalább 50 %-a B2 szintű nyelvtudással rendelkezik. I. 4. Nyelvtanítás a felsőoktatásban Cél: Megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a diákok a közoktatásban szerzett nyelvi ismereteikre építve - amennyiben a képzés indokolja - egy vagy két nyelvből szaknyelvi ismereteket szerezzenek. A felsőoktatásban oklevelet szerzők a társadalom fiatal, felnövekvő értelmiségi rétege, akik számára a globalizálódó gazdaság és kultúra, és az élet valamennyi terét átszövő információs technológiai környezet elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek és kultúrák ismeretét. Ezen felül Magyarország az Európai Unió tagállamaként soknyelvű, multikulturális integráció része, amelynek előnyei akkor tudnak igazán kibontakozni, ha a nyelvtudás nem korlát, hanem az együttműködés és a szakmai tudás eszköze. Az idegen nyelvű kurzusok, szakok, képzések kialakítása, fejlesztése olyan cél, mely vonzóvá teheti a magyarországi felsőoktatási intézményeket a külföldi hallgatók számára. A közös, összehangolt, intézményi szintű nemzetközi kapcsolatépítés szintén fontos prioritás a hazai felsőoktatás nemzetköziesítése szempontjából, amely hozzájárul a teljes magyar felsőoktatási spektrum egységes nemzetközi arculatának kialakításához.

206

Helyzetelemzés A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény főszabályként előírta, hogy diplomát kiadni csak középfokú (B2) komplex általános nyelvvizsgával rendelkezőknek lehet. A nyelvvizsga szaknyelvi tartalmának előírása az intézmények joga. A felsőoktatási intézmények működési alapelvei között szerepel az idegen nyelvi ismeretek oktatása, azaz a szaknyelv követelményeire való felkészítés. A felsőoktatásba jelentkezés és belépés nyelvtudással kapcsolatos feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] 40. §-a, határozza meg, az idegennyelvtudás tekintetében a következő bemeneti és kimeneti követelményeket írva elő az egyes képzési szinteken: Alapképzés Mesterképzés

Doktori képzés

Bemeneti követelmény feltétel lehet meghatározott szintű nyelvtudás B2 szint (középfokú, általános, komplex nyelvvizsga)

Kimeneti követelmény B2 szint (középfokú, általános, komplex nyelvvizsga) A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsga, de legalább a bemeneti B2 szint B2 szint Két idegen nyelv ismeretének a (középfokú, általános, komplex doktori szabályzatban nyelvvizsga) meghatározottak szerinti igazolása

Problémák Az alábbi táblázatokból az derül ki, hogy az alapszakok képzési és kimeneti követelményei (KKK) 90 %-ánál (144/130) elegendő a középfokú általános komplex nyelvvizsga, csak 10 %-a kér szakmai nyelvvizsgát az ún. nyelvigényes szakokon. Egyetlen mesterszak KKK-ja sem ír elő követelményként szakmai nyelvvizsgát, ill. ha előír, a középfokú szakmai nyelvvizsga kiváltható általános C1 szintű komplex nyelvvizsgával. Mesterszakon is általában (239/204, vagyis a KKK-k 85 %-ában) 1 középfokú általános komplex nyelvvizsga a követelmény, tehát nem elvárás a mesterszakon a nyelvtudás szintjének emelkedése az alapszakhoz képest. 144 alapszak nyelvi követelménye a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján 51 Szakok száma 130 alapszak 12 alapszak 2 alapszak

Nyelvvizsga-előírás 1 középfokú komplex 1 szakmai középfokú komplex 2 szakmai középfokú komplex

51

A táblázat forrása: Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Egység és sokszínűség az idegennyelv-oktatásban, a gazdasági nyelvoktatás helyzete a felsőoktatásban, Konferenciakötet 2009/2, BGF KVIF Kara 2009

207

239 mesterszak nyelvi követelménye a KKK alapján Szakok száma 204 mesterszak 10 mesterszak 15 mesterszak 7 mesterszak 2 mesterszak 1 mesterszak

Nyelvvizsga-előírás 1 középfokú komplex 1 középfokú komplex + 1 alapfokú (írásbeli vagy szóbeli) 2 középfokú komplex 1 felsőfokú komplex 1 felsőfokú komplex+ 1 középfokú komplex 2 felsőfokú komplex

A korábbi években a nyelvtanulás prioritása a középiskolákba került át. A felsőoktatásban ugyan nem szűnt meg a nyelvoktatás lehetősége, de az egyre csökkenő állami finanszírozás arra kényszerítette az intézményeket, hogy a nyelvoktatás kiadásait lefaragják. Az előírt nyelvvizsga-kötelezettséget sok hallgató a felsőoktatási intézmény által biztosított idegen nyelvi képzés hiányában nem tudta teljesíteni, így állt elő az a helyzet, hogy három év átlagában a végzett hallgatók kb. 30%-a (a nappalis hallgatók 23%-a, részidős és távoktatásos hallgatók 36%-a) nyelvvizsga hiányában nem tudta átvenni diplomáját.52 Ennek orvoslására az Nftv. 107. §-ában a következőképpen rendelkezik: „Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik … az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát.” A Magyar Rektori Konferencia ajánlásaiban azt javasolta a felsőoktatási intézmények számára, hogy a vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat. A helyzet az előző felsőoktatási szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás következtében alakult ki. A törvény előírta, hogy a diplomát csak nyelvvizsga birtokában lehet átvenni, de nem gondoskodott arról, hogy a hallgatók megfelelő szaknyelvi képzésben részesüljenek.

52

NEFMI felmérés, 2010.

208

Nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák aránya53

30% diplomáját nem tudta átvenni nyelvvizsga hiányában 70%

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók, nyelvtanulók54

8634 60304

összes (egyéb) hallgató nyelvtanuló

290886

nyelvszakos

A diszciplináris tartalom erősödése következtében a szaknyelvi képzés „elidegenedett”, elkülönült a felsőoktatási intézmények képzési programjaitól. A szaknyelvoktatásban részesülő hallgatók aránya ma rendkívül alacsony, ennek növelése tehát szükséges lenne. A felsőoktatási intézményekben folyó idegen nyelvi képzések nagyon különbözőek, több esetben az intézmények egyáltalán nem biztosítanak nyelvi képzést. Amennyiben indulnak, a nyelvi csoportok létszáma sokszor meghaladja a 15 főt, ami a nyelvoktatás hatékonyságát jelentősen csökkenti.55 A kötelező szaknyelvi képzés átlagos időtartama ugyanakkor az alapképzésben 3-4 félév (3,85), a mesterképzésben ennél kevesebb, 2,43 félév. Sok intézményben választható a szaknyelvi képzés, ebben a formában még rövidebb időtartamban folyik szaknyelv-oktatás: alapfokon 2,67, mesterszinten 1,75 félévnyi időtartamban.56 A szaknyelvi felkészítés döntően az alapképzésben valósul meg, a mesterképzésben a szaknyelvi képzésben részt vevők száma alacsony, így még az alapképzésben megszerzett 53 54

NEFMI felmérés, 2010. Az Oktatási Évkönyv 2012. című kiadványnak a 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatai alapján készült

55

Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012. június,, 11-12. o. 56 Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012. június, 14. o.

209

(szak)nyelvi ismereteik szinten tartása sem biztosított, pedig ennek fejlesztése lenne szükséges.57 A szaknyelvoktatásba bekerülő nyelvtanárok a szaknyelvi ismereteket jellemzően önképzés révén szerzik meg. Szervezett szaknyelvi továbbképzésre itthon, vagy külföldön alkalmi lehetőségek nyílnak, az igényekhez és szükségletekhez képest igen elenyésző számban. Intézkedések A nyelvi képzéssel kapcsolatos javaslatok  A felsőoktatási intézmény alapvető működési szabályai szerint a felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére [Nftv. 11.§ (2)].  A nyelvtudás mérésének intézményes rendszere a jogszabályban meghatározott államilag elismert nyelvvizsgáztatási rendszer.  A képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítése – a gazdasági szereplőkkel egyeztetve – a képzési szerkezet, a képzések kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát, a képzési programok tartalmi fejlesztését, ennek alapján az intézményi tantervek, tantárgyi programok korszerűsítését teszi szükségessé. A középtávú intézményfejlesztési tervekhez kapcsolódó képzési struktúra felülvizsgálatának eredményeként a képzési és kimeneti követelményekben lehet áttekinteni az idegen nyelvi követelményeket. Szükséges az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiben a szaknyelvi ismeretek előírása, amennyiben azt a szak jellege indokolja. Ennek alapján a szakok tanterveinek módosítása, ezen belül – a képzés részeként – a szaknyelvi ismeretek, idegen nyelven hirdetett kurzusok beépítése az ajánlott tantervbe a felsőoktatási intézmények feladata.  Amennyiben a képzés jellege indokolja, nyelvenként 15-30 kreditértékű tantervi egység kialakítása lehet szükséges, amely tartalomalapú nyelvoktatással, azaz idegen nyelvű kurzusokkal biztosítja a nyelvtudás bővítését, aktív, alkotó módon történő használatát (pl. idegen nyelven tantárgy felvételével, idegen nyelvű szakirodalom feldolgozásával, külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat végzésével, illetve a tanulmányokban történő beszámításával, elismerésével).  A szaknyelvet oktató nyelvtanárok számára nyújtandó továbbképzések számának növelése. A felsőoktatás különböző szintjeire való jelentkezés feltételeire vonatkozó javaslatok:  2017-től alapképzésben legalább egy államilag elismert középfokú, (B2), komplex típusú általános vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány,  mesterképzésben legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy szakmai nyelvvizsga, ha a szakmai nyelvvizsgát a szak jellege indokolja,  a doktori képzésre való belépés feltétele egy államilag elismert felsőfokú (C1), vagy 2 államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú általános vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány.

57

Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012. június , 10-11. o.

210

A többciklusú képzési rendszerben az oklevél megszerzésének feltételei:  2017-től alapképzésben, ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, legalább egy államilag elismert középfokú, (B2) komplex típusú általános, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány abban az esetben, ha a hallgató a felvételkor még nem teljesítette a nyelvvizsga követelményt. Amennyiben felvételkor már megvolt a B2 szintű, komplex típusú általános nyelvvizsga, a képzési és kimeneti követelmények előírásai szerint – tehát amennyiben ezt szak jellege indokolja – a hallgatónak B2 szintű szakmai nyelvvizsgát kell tennie tanulmányai végére.  mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai nyelvi tartalom szerint legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy szakmai nyelvvizsga.  a doktori fokozat megszerzésének feltétele második idegen nyelvből legalább a releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása, lehetőség szerint a nemzetközi konferenciákon való részvétel és az idegen nyelven történő publikáció. Az alábbi táblázat összefoglalóan szemlélteti a fentieket: Alapképzés Mesterképzés Doktori képzés

Bemeneti követelmény 2017-től B2 szint (középfokú, általános, komplex nyelvvizsga) B2 szint (középfokú, általános vagy szakmai, komplex nyelvvizsga) C1 szint (felsőfokú, általános, komplex nyelvvizsga), vagy 2 államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú vagy azzal egyenértékű általános nyelvvizsga

Kimeneti követelmény B2 szint (középfokú, általános vagy szakmai, komplex nyelvvizsga) B2 szint (középfokú, általános vagy szakmai, komplex nyelvvizsga) második idegen nyelvből legalább a releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása, lehetőség szerint a nemzetközi konferenciákon való részvétel és az idegen nyelven történő publikáció.

I. 5. Nyelvtanárképzés Cél: az általános- és középiskolai nyelvoktatásra való felkészítésen túl a középiskolákban és a szakképző intézményekben folyó szaknyelvoktatásra való felkészítés, valamint az egész életen át tartó (nyelv)tanulás előmozdítása érdekében a felnőttek nyelvoktatására vonatkozó ismeretek elsajátítása is. Helyzetelemzés 2006-ban megváltozott a magyar felsőoktatás, és vele együtt a tanárképzés rendszere: az addig osztatlan, öt éves képzés két ciklusra, alapképzésre és mesterképzésre bomlott a bolognai folyamat értelmében. A bolognai rendszer szerint az alapképzésben előírt 180 kreditből 110 egy diszciplína elsajátítására, további 50 kredit pedig egy másik diszciplína, a „minor szak” megtanulására szolgál, ez a mesterképzés során megszerezhető két tanári szakképzettség kiindulópontja. Tanár csak az lehet, aki az alapképzés elvégzése után tanári mesterszakon szerez diplomát. Látszólag tehát kétszakos tanárok kerülnek ki a képzésből, de felkészültségük nem azonos a két szakon, hiszen a két választott szak eltérő hangsúlyt, időt kap a tanulmányok során.

211

Problémák 

Az alapszakon megjelenő diszciplína alapos megismerésére és elsajátítására biztosított három év nem elég a felkészüléshez, még rosszabb a helyzet a minor szak esetén, ahol még kevesebb idő áll rendelkezésre. Az is előfordul, hogy, ha a minor szak Magyarországon kevésbé használt idegen nyelv (pl. japán, kínai), a képzés elején kezdi tanulni a hallgató, így még alacsonyabb szintű tudással végzi el az alapszakot.



Indokolatlan a tanári ismereteket nyújtó pedagógiai, pszichológiai ismereteket mechanikusan leválasztani a képzésről. Az alapképzés szakmai ismereteihez kevés a három év, a tanári ismeretek átadásához sok a két év. A nyelvi képzés óraszáma jelentősen lecsökken a tanári mesterképzésen.



A rendszerből adódó általános nehézségeket még fokozzák a felsőoktatási intézmények autonóm értelmezéséből és intézkedéseiből fakadó egyéni ellentmondások.

Intézkedések 

A képzés két szinten valósul meg az Nftv. 102. §-ában megfogalmazott tanárképzési előírások szerint. Az általános iskolai tanárképzés 4 + 1 év képzés során az általános iskola felső tagozata számára képezi a tanárokat. A középiskolai tanárképzés képzési ideje 5 + 1 év. Az oktatás a tanárképzés mindkét szintjén két egyenlő súlyú szakon, osztatlan képzésben valósul meg, amelyet egy teljes gyakorlati év követ. A szakpárosítás meghatározása az egyetem lehetőségei, kapacitása szerint történik. A választható szakok kínálatát azonban mindenképpen befolyásolja az iskolák igénye, és a közoktatásban tanított nyelvek választéka és gyakorisága.

Annak érdekében, hogy a hallgatók gyakorlatorientált, az iskolai mindennapokban ténylegesen használható tudást nyújtó képzésben vehessenek részt, szükséges a képzési struktúrán belül a következő képzési területek arányának növelése: - a nyelvoktatás módszertana (ideértve pl. a nyelvtudás mérésének és értékelésének módszereit - a Közös Európai Referenciakeret az Európai Nyelvtanítási Napló ismeretét, az információs és kommunikációs technológia (IKT) nyelvórai alkalmazását, a differenciált nyelvoktatás módszertanát) - a célnyelvi kompetenciák fejlesztése (cél: C2 szint elérése) - országismeret, a célnyelvet beszélő országok kultúrájának ismerete - a modern beszélt és írott nyelv ismerete. Ezzel egyidejűleg a pedagógia-pszichológia, az irodalmi és a nyelvészeti kurzusok célszerű arányának megállapítása szükséges. 

A tanárképzésre jelentkezők alkalmassági vizsgát tesznek.



Ösztönözni kell a gyakorló pedagógusokat arra, hogy minél nagyobb számban szerezzenek PhD fokozatot pedagógiai, módszertani témákból.

212

I. 6. A nyelvtanár-továbbképzés Cél: annak biztosítása, hogy a nyelvtanár rendszeres pedagógiai, nyelvi, személyi, technológiai továbbfejlődése napi munkájában állandó legyen Helyzetelemzés Az idegennyelv-oktatás színvonalának emelése szempontjából is döntő szerep hárul a pedagógusra, a felkészült nyelvtanárra. A pedagógus továbbképzésről jelenleg a 277/1997 (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. A pedagógusoknak 7 évente 120 óra továbbképzésen kell részt venniük a piaci alapon szervezett továbbképzéseken (csak 50 éves korig, és csak az oklevél megszerzésétől számított 7. évtől). Problémák 

A programokat akkreditáltatni kell, ez az előírás garantálja – elvben – a nem megfelelő színvonalú programok kiszűrését. Különféle oktatási szolgáltató intézmények kínálnak sokszor igen heterogén programokat, ezeknek elvégzésével is teljesítheti a tanár továbbképzési kötelezettségét.



A szabályozás nem engedi meg, hogy az egyetemek akkreditáció nélkül, vagy egyszerűsített akkreditáció keretében indíthassanak továbbképző programokat. Az akkreditáció díjának beszedése indokolatlan a tanárképzést ellátó intézmények esetében, hiszen ezek az intézmények állami jogosultság alapján végzik a tevékenységet.

Intézkedések 

A felsőoktatási intézmények egyszerűsített kínálhassanak célzott tartalmú továbbképzéseket.



A továbbképző programok megválasztása iskolai (közösségi) és tanári (egyéni) érdekeket szolgáló komplex feladat. Az igazgató az iskola fejlődésének érdekében választ a pedagógus számára továbbképzési programot, de a tanár egyéni továbbfejlődésének érdekében is dönthet a pedagógus beiskolázásáról.



A szakmai vagy tudományos konferencián való részvétel (akár előadóként, akár hallgatóként) számítson bele a továbbképzésbe akkor is, ha nincs akkreditálva. Ez a döntés motivációt ad a pedagógusnak a pedagógus életpálya modell későbbi szakaszainak megvalósítására.



Az államilag elismert nyelvvizsgával azonos értékű speciális nyelvi érettségi tartalmi és formai követelményeit továbbképzési program keretében ismerik meg a pedagógusok. A tanárok nyelvi fejlődését szolgálja az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő. Az Európai Unió mobilitási programjai (Comenius, Leonardo da Vinci), valamint a Magyarországon működő kulturális intézetek továbbképzési és kulturális programjai erre jó lehetőséget biztosítanak. Szükséges ezeknek a lehetőségeknek a széleskörű megismertetése, azoknak a pedagógusoknak az elérése, bevonása, akik nem éltek még eddig ezekkel a lehetőségekkel.



akkreditációs

eljárás

keretében

213





Az előzőekben vázolt problémák egy részére megoldást jelenthet a nyelvtanártovábbképzési programok indítása nagyobb számban pl. a következő területeken: - IKT nyelvórai alkalmazása - a nyelvtudás mérésének és értékelésének módszerei (a Közös Európai Referenciakeret és az Európai Nyelvtanulási Napló megismerése és használata) - szaktárgyak oktatása idegen nyelven (szakközépiskolában és szakiskolában dolgozó tanárok számára) - tanulók motiválása, ennek módszertana. A nyelvtanár-továbbképzések finanszírozását részben uniós forrásokból is meg lehet oldani TÁMOP pályázatok keretében.

214

II. AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI NYELVOKTATÁS II. 1. Nyelviskolák A nyelviskolák üzleti alapon, magánkezdeményezés keretében működnek. Állami felügyeletük szerepe elsősorban a minőségbiztosítás és a beiratkozott tanulók érdekeinek védelme. Ellenőrizni szükséges a tanárok végzettségét, felkészültségét, az óratartás pedagógiai, nyelvi, módszertani kérdéseit. A nyelviskolák a jövőben elsősorban a felnőttképzés igényeit szolgálják ki, ezen túl az államilag finanszírozott iskolai nyelvoktatás mellett választékbővítésként ritkábban keresett nyelveket is tanítanak. II. 2. Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszere Helyzetelemzés A nyelvvizsgáztatás terén az állam szabályozói és felügyeleti szerepet tölt be. Jelenleg az államilag elismert nyelvvizsga jelentős szerepet játszik az oktatásban (felvételi többletpontok, diploma kiadásának előfeltétele, bizonyos külföldi egyetemekre való bejutás előfeltétele), a közszférában (nyelvvizsgapótlék) és a munkaerő-piacon (alkalmazási feltételként). A nyelvvizsgáztatás rendszere 2000. január 1-jei hatállyal alakult át. A korábbi állami nyelvvizsgáztatást felváltotta az államilag elismert nyelvvizsgáztatás, amely akkreditált nyelvvizsgaközpontokban folyik. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ mellett az akkreditációs előírásoknak, szakmai kritériumoknak megfelelő nyelvvizsgaközpontok jöttek létre. Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszerének központi intézménye a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, amely az Oktatási Hivatalhoz tartozik, és a mellette működő Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) a 137/2008. (V.1 6.) Korm. rendelet értelmében ellátja a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatokat: határozatot hoz a vizsgaközponti vizsgarendszerek akkreditációs beadványaival kapcsolatban, gondoskodik az akkreditációs eljárások jogi előírásainak betartásáról, honosítja a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, kidolgozza és gondozza a formanyomtatványokat, ellátja a fellebbezések másodfokú elbírálásából adódó feladatokat. A jogszabályi előírásnak megfelelően az akkreditációs felügyeleti díjakból befolyt összegeket a nyelvoktatás fejlesztésére fordítja. A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület folytatja le a vizsgaközpontok által kezdeményezett akkreditációs eljárásokat, felügyeli a vizsgaközpontok működését, megállapítja, hogy a külföldi nyelvvizsgarendszerek egyenértékűvé tehetők-e a belföldiekkel. Jelenleg az országban 24 akkreditált vizsgaközpont működik, ezek közül58

Akkreditált nyelvvizsgaközpontok Akkreditált nyelvvizsgaközpontok 58

Magyar felsőoktatási intézményhez kötődő 13

Egyéb

magyar 17

külföldi 7

11

Oktatási Hivatal − a NYAK adatai alapján

215

Az Európa Tanács KER (Közös Európai Referenciakeret) skálája szerinti szinteket 2008 óta használják Magyarországon, de már 2006 óta szerepelnek a nyelvvizsga bizonyítványokban. Jelenleg Magyarországon a KER 6 szintje közül 3 szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, ezt a 3 szintet ún. szintillesztési eljárás keretében megfeleltették a korábbi alap-, közép- és felsőfoknak. (B1 szint-alapfok, B2 szint-középfok, C1 szint- felsőfok). A mai rendszer szerint elválik egymástól a nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás joga. Idegen nyelv oktatására a felsőoktatási intézmény a képzési követelményekben meghatározott előírás alapján kap jogot. A nyelviskoláknak, mint felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknek az erre irányuló szándékukat be kell jelenteniük az állami foglalkoztatási szervnél (a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény előírásainak megfelelően). Az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány kiadását célzó nyelvvizsgáztatás jogának megszerzése állami akkreditációs eljáráshoz kötött. Az államilag elismert nyelvvizsga lehet általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsga alap- középés felsőfokon a KER szintjeinek megfelelően. Az államilag elismert általános és szaknyelvi nyelvvizsga külön-külön akkreditáció tárgya. A nyelvvizsgaanyagok kidolgozásához egységes szempontrendszert kapnak a központok, de a megvalósítás – tehát az anyagok egyedi kidolgozása – nyelvvizsga-központonként eltérő. Problémák A NYAK és a NYAT átfogó, komplex akkreditációs és felügyeleti rendszert működtet, melyet célszerűnek látszik néhány ponton módosítani, a következők miatt: 

Az egységes akkreditációs szempontrendszer és a rendszeres és részletes minőségi ellenőrzés ellenére felvetődik a nyelvvizsgák eltérő nehézségének problémája: a vizsgázók körében elterjedt az a vélekedés, hogy vannak „könnyebb” és „nehezebb” nyelvvizsgák. (Ez – részben – abból fakad, hogy az egyes szintek nem vonalak, hanem sávok. A KER is, de főleg a nyelvvizsgafejlesztők ismerik és használják a B1+, B1++ szintmegjelölést is.) A NYAK kutatást végzett ennek az állításnak a cáfolata érdekében.59 A kutatás eredménye: a vizsgált nyelvvizsgákon valamint az érettségi vizsgán elért eredmények nem mutatnak szignifikáns különbséget. A vizsgálatok azonban szűk körben, alacsony számú próbavizsgázóval, nem reprezentatív mintákon zajlottak, így az eredmény nem általánosítható.  Egyes nyelvvizsgaközpontok a jobb eredmények érdekében az adott KER nyelvi szint sávjának alsó régióját célozzák meg. Ezzel megnövelik a teljesítés esélyét, így biztosítják a nagyobb jelentkezői létszámot, végső soron a jelentősebb bevételt.  Mivel Magyarországon a KER 3 szintjén lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1, B2, C1), jelenleg ez a 3 nyelvi szint jelent csak értéket. A nálunk alapfoknak nevezett (és a nyelvtudást már megnevezésében sem kellően értékelő) B1 szint valójában a nyelvtudás-skála közepét jelenti, a nyelv önálló használatának képességével. Bizonyos szakmák, foglalkozások ellátásához azonban elegendő az A2 nyelvi szint elérése ill. dokumentálása. Ez a szint a szakképzésben résztvevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megmérettetéséhez.

59

Szabó Gábor-Kiszely Zoltán: Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern nyelvoktatás, 16. sz. 4. sz./2010, 19-38. o.

216



A nyelvvizsgahelyek nagy száma: egyes nyelvvizsgaközpontok országosan akár 8090 nyelvvizsgahelyet is működtetnek. Lehetetlen ilyen nagyszámú vizsgahely esetében a vizsgák megfelelő színvonalú lebonyolítása, a nyelvvizsgahelyek megfelelő ellenőrzése. Erre a problémára válaszul jelent meg a NYAK Akkreditációs kézikönyvében 2009-ben a következő korlátozás: „Vizsgahely létesítése kérelmezhető Magyarországon, ha az adott magyarországi településen a vizsgaközpont még nem rendelkezik vizsgahellyel, illetve, amennyiben a vizsgaközpont a vizsgahelyet a fővárosban kívánja létesíteni, akkor nem rendelkezik egynél több vizsgahellyel.” Ez a rendelkezés azonban csak a jövőben létesíthető vizsgahelyekre vonatkozik. Az Akkreditációs kézikönyv lehetőséget ad vizsgahely további helyszínnel történő bővítésére is, bizonyos feltételek teljesülése esetén, így a vizsgahelyek nagy számának korlátozása nem valósul meg.  A nyelvvizsgaközpontok és nyelvvizsgahelyek felügyeletét külső szakértők bevonásával szervezi meg a NYAK. A külső szakértők kiválasztásának folyamata nem átlátható, eseti felkérések alapján történik. Intézkedések 



 



  



Szükséges megvizsgálni, hogy az egyes nyelvvizsgarendszerek valóban eltérő nehézségűek-e. Az eddig készült felmérések nem reprezentatívak, és csak kis mintát vettek alapul. Államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2, C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 szinten is. A nyelvvizsgaszintek megnevezésének megváltoztatása időszerű, a kettős megnevezést már a bevezetéskor is csak átmenetinek szánták. El kell hagyni az „alapközép-, felsőfok” terminológiát a nyelvtudás szintjének meghatározásában (a nyelvvizsga dokumentumokban), és a KER rendszer szerinti, a magyar szükségletek szempontjából szükséges négy szintet kell bevezetni: A2 szint (=alapszint), B1 szint (=küszöbszint), B2 szint (=középszint), C1 szint (=haladó szint). Fontos a nyelvtanárok, a közvélemény és a munkáltatók tájékoztatása a KER szintek jelentéséről, tartalmáról. Az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák különböző készségeket mérnek. A nyelvvizsgabizonyítványban nem csak a vizsga végeredményét kell feltüntetni, hanem készségenként is szerepeltetni kell az eredményeket, abból a célból, hogy a munkáltató árnyaltabb képet kapjon a munkavállaló nyelvtudásáról. A nyelvvizsgahelyek számának csökkentésére megoldás a legalább 2 éve inaktív vizsgahelyek esetében az akkreditáció megvonása, illetve a vizsgahelyek újbóli akkreditálási kötelezettsége, az Akkreditációs kézikönyvben szereplő jelenlegi feltételekkel. Szükséges a nyelvvizsgaközpontok 2 évente esedékes ütemezett felülvizsgálata során azt is megvizsgálni, hogy az adott vizsga feladatsorai valóban megfelelnek-e az akkreditáció során megállapított KER szintnek. A NYAK és a NYAT működéséhez szükséges anyagi források biztosítása érdekében jogszabályban kell rögzíteni, hogy a nyelvvizsgaközpontok bevételük milyen százalékát kötelesek átadni a NYAK-nak. A NYAK bevételeinek jogszabályban rögzített százalékát az eddigieknél áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb módon továbbképzésekre, a KER minél szélesebb körben való megismertetésére, a nyelvvizsgáztatás minőségének javítására kell, hogy fordítsa. A külső szakértők kiválasztását a jövőben pályázati úton kell megoldani, valamint egy szakértői adatbankot/ névjegyzéket kell létrehozni.

217

 

A fentiek alapján a 137/2008 (V. 16.) Korm.rendelet módosítása szükséges. Fontos az iskolai nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás különválasztása: az iskolai nyelvoktatás célja ne a nyelvvizsgára felkészítés legyen. Az üzleti alapon álló nyelvoktatás és vizsgáztatás a jövőben elsősorban a felnőttképzésben, valamint a közoktatásban és felsőoktatásban nem elérhető nyelvek tanításában töltsön be fontos szerepet.

III. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK Helyzetelemzés A tankönyvvé nyilvánítás eljárását a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza. Az eljárás során három szakértő (tudományos-szakmai, tantárgypedagógiai és technológiai szakértő) vizsgálja a tankönyveket, részletesen kidolgozott kritériumrendszer, indikátorok figyelembe vételével. Az Oktatási Hivatal a szakértők véleménye alapján hoz döntést. Az Oktatási Hivatal a tankönyveket a fenti tankönyvvé nyilvánítási eljárást követően veszi fel a tankönyvjegyzékre, amelyből a tanárok választhatnak. A 2010/2011-es tanévben a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok száma egyes nyelvekből (a számok a tankönyvhöz tartozó munkafüzeteket is tartalmazzák).60 nyelv angol német francia olasz spanyol latin

címek 443 221 11 8 11 6

A tankönyvi engedély öt évre szól, tehát öt évig tarthatja a kiadó a jóváhagyott kiadványokat a tankönyvjegyzéken. Az öt év letelte után lehetősége van hosszabbítási kérelmet benyújtani. Előfordul, hogy a tankönyv akkreditációja lejár, és a kiadó nem indít új eljárást. Ebben az esetben a tankönyvet nem lehet a tankönyvjegyzéken szerepeltetni. A tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok árkorlátozás alá esnek, az árkorlát táblát az Emberi Erőforrások miniszter évente adja ki. Annak a tankönyvnek a beszerzéséhez, amelynek lejárt az akkreditációja, nem vehető igénybe az ingyenességre jogosult tanulók után igényelhető költségvetésben biztosított - tankönyvtámogatás (normatíva). Problémák  

60

A tankönyvjegyzéken túl sok tankönyv szerepel, ez sokszor megnehezíti a nyelvtanulást tanár-, vagy iskolaváltás esetén. A tankönyvvé nyilvánítási eljárás a tankönyvkiadók számára anyagi ráfordítással jár, ez a kisebb kiadóknak nehézséget okoz.

Forrás: KIR adatbázis (www.kir.hu)

218



A tanároknak – különösen a gyakran tanított nyelvek esetében − sokszor nincs módjuk megismerni a teljes tankönyvkínálatot. Bár a kiadók ingyenes tanártovábbképzései fontos elemei a nyelvtanárok módszertani, szakmai fejlődésének, kevés az olyan szakmai fórum, ahol kiadói érdekektől függetlenül, kizárólag szakmai oldalról mutatnák be a tankönyveket61.

Intézkedések 

Az akkreditált tankönyvjegyzéket át kell tekinteni.62 Az – elsősorban angol – tankönyvpiacra jellemző túlkínálat szabályozása szükséges. A tankönyvlista csak korlátozott számú címet tartalmazhat, így elkerülhető a tankönyvek túlkínálata, iskolaváltás esetén jobb az esély a beilleszkedésre, és a tanároknak valós választási lehetőségük marad.  Szükséges a tanárok kiegyensúlyozott tájékoztatása a megjelenő nyelvkönyvekről, és ezzel kapcsolatos képzések meghirdetése.  Az intézmények közötti átjárhatóság és a nyelvtanulás folytonosságának elősegítése érdekében minden nyelvkönyvön fel kell tüntetni a KER szinteket, ez legyen a tankönyvjegyzékre való kerülés egyik feltétele. Emellett a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során a szakértők vizsgálják meg azt is, hogy a nyelvkönyv valóban megfelel-e a feltüntetett KER szintnek. 

A hazai készítésű tankönyveknek tartalmazniuk kell az egyes szakaszok végén a KER értelmében szerkesztett komplex feladatsort, amelynek elvégzése segíti a tudásszint rendszeres értékelését.

III. 1. Új technológiák a nyelvoktatásban A tankönyveken túl az elmúlt évtizedekben számos új tartalomhordozó jelent meg a nyelvoktatásban (CD, DVD, idegen nyelvű TV csatornák, közösségi oldalak). Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) komoly kihívást jelentenek, és egyben új lehetőségeket kínálnak a tanulóknak és tanároknak a célnyelvvel és a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatra. Az információs és kommunikációs technológiák számos formában használhatók a nyelvoktatás, nyelvtudás fejlesztésére.  A nyelvtanár számára: tananyagok elkészítése számítógépen; interaktív nyelvtanulási programok, feladatok használatával a nyelvórák színesebbé tétele, a diákok motiválása, Az IKT eszközeinek használata megváltoztatja a tanárok órai felkészülési szokásait, a szakmai gondolkodás és az együttműködés módjait is.63  A diákok számára: interaktív nyelvtanulási programok az önálló tanuláshoz is, fórum, chat, Skype használatával kommunikáció a tanult nyelv országaiban élő kortársakkal. A digitális tartalmak területén igen komoly lehetőségeket biztosítanak a következő programok (a teljesség igénye nélkül): 61

Petneki Katalin: Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai, OFI, 2009 A 2011/2012 tanévi közoktatási tankönyvjegyzék elérhetősége. http://w3.kir.hu/portaldownload/tankonyv/kirtkv2011_kozlony110622.pdf 63 Iskolák az IKT használat tükrében, szerkesztette: Hunya Márta, OFI, 2011, 20.o. 62

219



a francia kormány segítségével 2006 őszén indított Franciaoktatas.hu című program, amely oktatási segédanyagokat tartalmazó adatbázis, szabadon férnek hozzá az iskolák, franciául oktató felsőoktatási intézmények. A program egyedülálló lehetőséget biztosít a francia nyelvtanítás és szaknyelvi oktatás fejlesztésére. Azok a tanárok, akik a programban részt vesznek, teljesítik a kötelező továbbképzés feladatát is.  A SuliNet Nyelvek digitális tananyagbank jelenleg 55 témakörben kínál angol nyelvi tananyagokat. Bőséges, bár kevésbé strukturált a tananyagválaszték német, francia és spanyol nyelvből. Az érettségi előkészítő portálon a kétszintű érettségihez többek között próbatesztek, kiegészítő feladatsorok, szóbeli vizsgafeladatok találhatók. A tananyagbank folyamatosan bővül.  Az Oxford University Press - játékok (1 millió szó elolvasása), - kreatív projektek készítése, kiállítása.  eTwinning program: európai országokban található partneriskolák tanárainak és diákjainak interneten történő együttműködését segíti elő. A nyelvtanárok túlnyomó többsége nyitott az új technológia nyelvórai alkalmazása előtt. A konkrét felhasználási módok vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a felhasználás csak a számítógép nyújtotta lehetőségek néhány elemére korlátozódik. A használat célja leginkább az órára való készülés, és csak kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai alkalmazása.64 Intézkedések  

Szélesíteni kell az e tárgyú tanártovábbképzések kínálatát, a SuliNet Nyelvek digitális tananyagbankot felhasználóbarátabbá kell tenni, továbbfejleszteni, bővíteni (a tartalom és további nyelvek vonatkozásában).

64

Dringó Horváth Ida-Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban − Hol tartanak a magyarországi nyelvtanárok? Új pedagógia szemle, 2004. május-június

220

IV. A NYELVTANULÁST TÁMOGATÓ KÖRNYEZET A stratégia az iskolarendszer egészét tekinti át, ugyanakkor szót kell ejteni a szélesebb körű, a társadalom egészére vonatkozó környezetről is, ahogy ezt kifejezetten ajánlja is az Európai Bizottság többnyelvűséget támogató akcióterve65 is. A megfelelő, nyelvtanulást támogató környezet magyar viszonyok között azért különösen fontos, mert a magyar és az idegen nyelvek kapcsolatának legjellemzőbb sajátossága az, hogy a magyar társadalom nyelvi szempontból homogén (nincsenek jelentős számban olyan kisebbségek vagy migránsok, akik nem beszélnek magyarul). Ez a tény nem kedvező a nyelvtanulást támogató általános környezet szempontjából. A nyelvtanulást, nyelvoktatást támogató elsődleges motivációs közegnek tekinthetjük:  a családot,  a tágabb közösséget, az önkormányzatokat, a települések testvérvárosi kapcsolatait,  az iskolai testvérváros-kapcsolatokat, cserekapcsolatokat,  az országos kétoldalú, európai, intézményközi vagy alapítványi ösztöndíjakat,  az internet és a tv-csatornák nyújtotta lehetőségeket,  a személyes külföldi tapasztalatokat. A nyelvtanulást támogató környezet fejlesztésének néhány fontos eleme:  külföldi diákok, gyakornokok, tanárasszisztensek foglalkoztatása az iskolában (a Comenius tanárasszisztensek az idegen nyelv oktatásán túl más tárgy oktatásában is részt vehetnek, valamint tanórán kívüli tevékenységeket is szervezhetnek idegen nyelven),  az idegen nyelvű filmek szinkron nélküli vetítése a televízióban és a mozikban,  az interneten elérhető nyelvtanulási anyagok, kiegészítő feladatok fejlesztése, aktívabb felhasználása,  a különböző (nem csak oktatási) csereprogramok fejlesztése és támogatása.  a nyelvtanulási lehetőségek bővítése az iskolákban tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek biztosításával. Intézkedések    

Meg kell vizsgálni, hogy milyen módon lehetne a Magyarországra érkező külföldi tanár-asszisztensek számát növelni. Kapcsolatfelvétel a közszolgálati televízió-csatornákkal a következők érdekében: - több idegen nyelvű műsor vetítése szinkronizálás nélkül - nyelvoktató műsorok újra-vetítése, új műsorok kidolgozása A SuliNet Nyelvek digitális adatbank szisztematikus bővítése (tartalmi bővítés és a nyelvi választék bővítése) http://www.sulinet.hu/nyelvek/ A tanórán kívüli idegennyelv-tanulás támogatása EU-s forrásokból (pl. idegen nyelvi szakkörök, filmklubok, nyelvi versenyek, idegen nyelven folyó színjátszás, táborok és a kapcsolódó taneszközök kidolgozásának támogatása).

65

Förderung des Sprachenlernens und der Sprachenvielfalt: Aktionsplan 2004 – 2006 (2003). Mitteilung der Kommission an den Rat, das europäische Parlament, den Wirtschafts- und sozialausschuss und den Ausschuss der Regionen. Brüssel, Kommission der europäischen Gemeinschaften

221

ÖSSZEGZÉS Az előterjesztés lényege az alábbi pontokban foglalható össze:     



   

A kisgyermekkori (óvodai és alsó tagozatos: 1-3. évfolyam) nyelvi foglalkozások lehetősége állami többletkiadás nélkül megmarad a szükséges módszertani segítség biztosításával. Általános iskolában az első idegen nyelvet a 4., a másodikat a 7. osztálytól tanítják; a folytathatóság érdekében meghatározott nyelvek közül választhatnak; a második nyelv indítása az iskola számára kötelező, a tanuló számára azonban egyelőre nem kötelező. A nyelvtanítás kötelezően végrehajtandó tanterv alapján, rendszeres külső szakmai ellenőrzés mellett, felmérések segítségével folyik. E három új elem a folytathatóságot, a tanulás szakaszainak egymásra építését szolgálja. Az első nyelvből, amelyet 9 évig tanul, speciális nyelvi érettségi vizsgát tesz a tanuló, amely B2 államilag elismert komplex nyelvvizsgával egyenértékű, ez a vizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének egyik feltétele lesz. A felsőoktatásban hangsúlyosabbá válik a szaknyelvoktatás, a közoktatásban megszerzett nyelvtudásra a felsőoktatásban − kedvezőbb gazdasági körülmények között szakoktól függően − két nyelvből szaknyelvi képzés épül. Ez hozzájárul a nemzetközi hallgatói mobilitás növekedéséhez, és a nyelveket jól beszélő szakemberek munkájának köszönhetően az ország gazdasági helyzete, nemzetközi megítélése is javul. A nyelvtanárképzés átalakul, az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés szétválasztásával célzottabb és hatékonyabb a leendő tanárok módszertani felkészítése, amely szintén az eredményességet növeli. Az osztatlan képzés és a kötelező egy éves iskolai gyakorlat a képzés minőségét fogja javítani. A nyelvtanár-továbbképzés szorosabban igazodik az iskola pedagógiai céljaihoz és nyelvoktatás fejlesztésének céljaihoz. A tankönyvkínálat ésszerűsítése gazdaságosabbá, áttekinthetőbbé teszi a tankönyvkiadást és a választékot. A nyelvtanulást támogató társadalmi környezet hozzájárul a hatékonyabb nyelvoktatás megvalósításához, a magyar lakosság nyelvtudásának fejlődéséhez. Az üzleti alapon működő nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok elkülönülnek az állami finanszírozásban megvalósuló nyelvtanítástól és elsősorban a felnőttképzésben kapnak szerepet.

A felsorolt intézkedéseken túl fontos, hogy az intézményi szereplők valamennyi oktatási szinten (általános iskolától az egyetemig) rendelkezzenek intézményi idegennyelv-oktatás fejlesztési politikával, amely szerves részét képezi az adott intézmény oktatási profiljának. Eredmények elérése - amint azt a stratégia is mutatja - ugyanakkor nem várható el önmagában egyetlen szereplőtől. Az iskola, diák, szülő, civil szervezetek és a tágabb közösség hatékony együttműködése szükséges a valós eredmények eléréséhez. A stratégia számba vette azon területeket, ahol az oktatás-irányítás, ellenőrzés eszközeivel javulást lehet elérni, nem lebecsülve ugyanakkor a többi szereplő felelősségét. A javasolt irányok és intézkedések következtében javulnak a jövendő nemzedékek munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei, használható és biztos nyelvtudásuk növeli az ország nemzetközi versenyképességét.

222

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Morvai Edit – Poór Zoltán: Korai nyelvoktatás a magyar oktatási intézményekben, Oktatási Minisztérium, 2006 2. Pazonyi Judit: Gondolatok egy korai idegennyelv-oktatási módszer kapcsán, Új Pedagógiai Szemle, 2008. április 3. Nikolov Marianne − Öveges Enikő: Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák vezetői, nyelvtanárai és tanulói körében 2006 tavaszán végzett felmérésről, Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006 4. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Szakma és nyelv? Az idegennyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, Budapest, 2009 5. Bognár Anikó: A tartalom fontossága az idegen nyelvek oktatásban − is, Új Pedagógiai Szemle, 2005. szeptember 6. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése (2004/2005-2008/2009), OKM, 2009 7. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak. In Lannert Judit – Vágó Irén – Kőrösné Mikis Márta: A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása, Felnőttképzési Kutatási Füzetek 7. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006 8. Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Konferenciakötet, 2009 9. Laki Mihály: Az idegennyelv oktatási piac átalakulása, Közgazdasági Szemle LIII. évf. október, 880-902.o. 10. Dringó Horváth Ida − Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban − Hol tartanak a magyarországi nyelvtanárok? Új Pedagógiai Szemle 2004 május-június 11. Gálné

Mészáros

Beáta:

Szaknyelvi

előkészítés

a

magyar

német

két

tannyelvű

gimnáziumokban, Új Pedagógiai Szemle 2007 március-április 12. Kormos Judit − Csizér Kata: A családi környezet hatása az idegen nyelvi motivációra: egy kvalitatív módszerekkel végzett kutatás tanulságai, Magyar Pedagógia, 105. évfolyam (2005) 13. Vámos Ágnes: A tannyelv iskolai fogalma, Educatio, 2000/4 14. Vámos Ágnes: Magyarország tannyelvi atlasza, Keraban Kiadó, 1998 15. European Strategic Framework for Education and Training (ET 2020) Thematic Group on Early Language Learning at Pre-School level PROGRESS REPORT– European Comission, 2010 16. Kovács Judit: Magyar-angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006

223

17. Petneki Katalin: Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai, OFI, 2009Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében, OFI, 2007 18. Öveges Enikő: Az idegenyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben, OKM tanulmány, 2009 19. A NYEK évfolyam a fővárosi középiskolákban (2004-2009), Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet felmérése, 2009 20. Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv, Eötvös József Kiadó, 2009 21. Petneki Katalin: Az idegen nyelvek oktatása Magyarországon az ezredfordulón, JATE Press, 2007 22. Szabó Gábor-Kiszely Zoltán: Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern nyelvoktatás, 16.sz. 4. sz./2010 23. Jelentés a magyar közoktatásról 2010 24. Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012. június (az EMMI megbízásából) 25. A két tanítási nyelvű oktatás eredményei. Kétnyelvű iskoláért Egyesület. 2011. október 20.

224

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Hány idegen nyelven beszél elég jól ahhoz (az anyanyelvén kívül), hogy képes legyen bekapcsolódni egy beszélgetésbe?66

66

Europeans and Languages, 2012, Eurobarometer/European Comission 15. oldal A táblázatban az is látható, hogy csökkenés vagy növekedés tapasztalható az előző, 2006-os Eurobarometer felméréshez (EB77.1.-EB64.3) képest.

225

2. számú melléklet Magyarországon a közoktatásban jelenleg az alábbi nyelveket tanítják67: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

67

angol (1) arab bolgár cigány-beás cigány-romani eszperantó finn francia (3) héber holland horvát japán kínai latin (6) lengyel magyar német (2) olasz (4) orosz (7) portugál román ruszin spanyol (5) szerb szlovák szlovén török ukrán

EMMI 2011/2012-es Közoktatás-statisztikai adatgyűjtés alapján

226

3. számú melléklet Államilag elismert nyelvvizsgát az alábbi nyelvekből lehet tenni ma Magyarországon 68:

1. Angol 2. Arab 3. Cigány (beás) 4. Cigány (lovári) 5. Cseh 6. Dán 7. Eszperantó 8. Finn 9. Francia 10. Héber 11. Holland 12. Horvát 13. Japán 14. Kínai 15. Latin 16. Magyar 17. Német 18. Ógörög 19. Olasz 20. Orosz 21. Portugál 22. Román 23. Spanyol 24. Svéd 25. Szerb 26. Szlovák 27. Szlovén 28. Török 29. Újgörög 30. Ukrán

68

Forrás: OH-NYAK honlap, 2012/09

227

4. sz. melléklet A Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei Szint A1

A2

B1

B2

C1

C2

Leírás Képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy hajlandó a mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel is megismételni, illetve segíti a mondanivaló megformálását. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről. Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit. Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejti a véleményét. Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. Folyamatosan és gördülékenyen fejezi ki magát, ritkán keresi a szavakat és kifejezéseket. A nyelvet könnyeden és hatékonyan használja a különböző társadalmi és szakmai kapcsolatokban. Gondolatait, véleményét pontosan ki tudja fejteni; hozzászólásait a beszélőtársakéhoz tudja kapcsolni. Világosan és részletesen tud leírni bonyolult dolgokat úgy, hogy más kapcsolódó témaköröket is bevon, egyes elemeket részletez, és mondanivalóját megfelelően fejezi be. Könnyedén részt tud venni bármilyen társalgásban, vitában; nagy biztonsággal alkalmaz sajátos kifejezéseket és különböző nyelvi fordulatokat. Gördülékenyen, szabatosan, az árnyalatok finom kifejezésére is ügyelve beszél. Ha elakad, úgy kezdi újra és fogalmazza át a mondandóját, hogy az szinte fel sem tűnik. Világosan és folyamatosan, stílusát a helyzethez igazítva írja le vagy fejti ki bármit, előadását logikusan szerkeszti meg; segíti a hallgatót abban, hogy a lényeges pontokat kiragadja és megjegyezze.

228

A DEBRECENI EGYETEM IDEGEN NYELVI KÉPZÉSI TERVE (JAVASLAT)

Recommend Documents