NEMESGULÁCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLAT ELEMZÉS - JAVASLAT. Nemesgulács Község Településrendezési Terve KÖZSÉG

Nemesgulács Község Településrendezési Terve 2014.

NEMESGULÁCS KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2014.

VIZSGÁLAT – ELEMZÉS - JAVASLAT MEGBÍZÓ: Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő Testülete Nemesgulács, József A. u. 59. MEGBÍZOTT: City Pro Ingatlanfejlesztő Kft. Tapolca, Deák F. u. 6. TELEPÜLÉSTERVEZŐ: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 Munkaszám:

1 CCCIIIT T Y TY Y PPPrrrooo KKKfffttt...


Közreműködő tervezők: Településtervezés: Fazekas Róbert CITY Pro Kft.

Fercsák Ágnes településtervező településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft.

Tájrendezés: Bruckner Attila okl. táj- és kertépítészmérnök K/1 19-0244

Környezetalakítás: Sziklai Árpád okl. bánya- és geotechnikai mérnök SZKV-1.1 07-0690 SZKV-1.3 07-0690

Közlekedés: Pálffy György építőmérnök Tkö 07/0808

Vízi és gáz közművesítés: Sziklai Árpád okl. bánya- és geotechnikai mérnök VZ-TEL 07-0690

Villamos energia közművesítés és Hírközlés: Baranyai Péter okl. villamosmérnök településrendezési energiaellátás tervező TE 19-0762 TH 19-0762



Tartalom 1

ELŐZMÉNYEK .............................................................................................................................. 6

2

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ............................................................................................. 6 2.1

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ....... 6

2.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 7 2.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ........................................................... 8

2.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ...................................................................................................... 18 2.5

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása....................................................................... 18

2.5.1

A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai ................................................. 18

2.5.2

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések........................................... 18

2.6

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata .................................................... 18

2.6.1

A hatályban lévő településrendezési eszközök .................................................................... 18

2.6.2

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .............................. 19

2.7

A település társadalma ............................................................................................................... 21

2.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség........................................................................................................................... 21 2.7.2

Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok.............................................. 25

2.7.3 Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) ................................. 25 2.8

A település humán infrastruktúrája ............................................................................................. 26

2.8.1

Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ......................................................... 26

2.8.2

Esélyegyenlőség biztosítása ............................................................................................... 26

2.8.3

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ................................................................... 26

2.8.4 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 27 2.8.5 K+F stb.)

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, 28

2.8.6

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) .......................................................................... 28

2.9

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere.................. 29

2.9.1

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program........................................................ 29

2.9.2

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ........................... 30

2.9.3

Gazdaságfejlesztési tevékenység ........................................................................................ 30

2.9.4

Foglalkoztatáspolitika ........................................................................................................ 30

2.9.5

Lakás- és helyiséggazdálkodás ........................................................................................... 30

2.9.6

Intézményfenntartás........................................................................................................... 30

2.9.7

Energiagazdálkodás ........................................................................................................... 30

2.10

Településüzemeltetési szolgáltatások...................................................................................... 31

2.11

A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................... 31

2.11.1

Természeti adottságok ....................................................................................................... 31

2.11.2

Tájhasználat, tájszerkezet................................................................................................... 35



2.11.3

Tájtörténeti vizsgálat ......................................................................................................... 36

2.11.4

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ............................................................. 37

2.11.5

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ............................................................ 38

2.12

Zöldfelületi rendszer vizsgálata .............................................................................................. 38

2.12.1

A települési zöldfelületi rendszer elemei ............................................................................ 38

2.12.2

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................................... 39

2.13

Az épített környezet vizsgálata ............................................................................................... 40

2.13.1

Területfelhasználás vizsgálata ............................................................................................ 40

2.13.2

A telekstruktúra vizsgálata ................................................................................................. 41

2.13.3

Önkormányzati tulajdon kataszter ...................................................................................... 41

2.13.4

Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ....................................................... 41

2.13.5

Az építmények vizsgálata .................................................................................................. 41

2.13.6

Az épített környezet értékei................................................................................................ 44

2.14

Közlekedés ............................................................................................................................ 48

2.14.1

Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...................................................................................... 48

2.14.2

Közúti közlekedés ............................................................................................................. 48

Az úthálózat osztályba sorolása ............................................................................................................ 48 4.1. Külterületi főút, II. rendű főút ................................................................................................... 48 Tűzvédelmi szempontok ...................................................................................................................... 50 2.14.3

Közösségi közlekedés ........................................................................................................ 50

2.14.4

Kerékpáros és gyalogos közlekedés .................................................................................... 50

2.14.5

Parkolás............................................................................................................................. 50

2.15 2.15.1 2.16

Közművesítés ........................................................................................................................ 51 Víziközművek ................................................................................................................... 51 Energia .................................................................................................................................. 52

2.16.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) ......................................................................................................................... 52 2.16.2

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ......................................... 52

2.16.3 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 52 2.17

Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .......................................................................... 53

2.17.1

Talaj .................................................................................................................................. 53

2.17.2

Felszíni és a felszín alatti vizek .......................................................................................... 53

2.17.3

Levegőtisztaság és védelme ............................................................................................... 57

2.17.4

Zaj- és rezgésterhelés ......................................................................................................... 59

2.17.5

Hulladékkezelés................................................................................................................. 60

2.17.6

Vizuális környezetterhelés ................................................................................................. 62

2.17.7

Árvízvédelem .................................................................................................................... 62

2.17.8

Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák .......................................................... 63

2.18

Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) ...... 64

2.18.1

Építésföldtani korlátok ....................................................................................................... 64

2.18.2

Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................................. 65



3

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ............................................................................................. 65 3.1

4

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ............................................... 65 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ......................................................................................... 66

4.1

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ......................................................... 66

4.1.1

A folyamatok értékelése..................................................................................................... 66

4.1.2 értékelése

A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló 68

5

JAVASLATOK ............................................................................................................................. 69 5.1

Környezetalakítás terve .............................................................................................................. 69

5.1.1

Településrendezési javaslatok ............................................................................................ 69

5.1.2

A változással érintet területek összefoglalója és összefüggései ............................................ 77

5.2

Szakági javaslatok...................................................................................................................... 79

5.2.1

Tájrendezési javaslatok ...................................................................................................... 79

5.2.2

Zöldfelületi rendszer fejlesztése ......................................................................................... 82

5.3

Közlekedési javaslatok ............................................................................................................... 83

5.3.1

Közúti hálózati kapcsolatok ............................................................................................... 83

Forgalmi adatok (E/nap) ...................................................................................................................... 83 5.3.2

Belső úthálózat .................................................................................................................. 84

5.3.3

Közösségi közlekedés ........................................................................................................ 85

5.3.4

Kerékpáros közlekedés ...................................................................................................... 85

5.3.5

Főbb gyalogos közlekedés ................................................................................................. 85

5.3.6

Gépjármű elhelyezés, parkolás ........................................................................................... 85

5.4

Közművesítési javaslatok ........................................................................................................... 85

5.4.1

Víziközművek ................................................................................................................... 85

5.4.2

Energiaellátás .................................................................................................................... 86

5.4.3

Hírközlés ........................................................................................................................... 86

5.5

Környezeti hatások és feltételek ................................................................................................. 86

5.5.1

Levegőminőségi határértékek............................................................................................. 86

5.5.2

Bűzproblémák ................................................................................................................... 87

5.5.3

Felszíni vizek .................................................................................................................... 87

5.5.4

Települési szilárd hulladékok ............................................................................................. 87

5.5.5

Települési folyékony hulladékok ........................................................................................ 88

5.5.6

Közlekedési zaj ................................................................................................................. 88

5.5.7

Ipari, szolgáltatási zaj ........................................................................................................ 88

5.5.8

Szolgáltató tevékenységek zajhatása .................................................................................. 88



1

ELŐZMÉNYEK

Nemesgulács község önkormányzata a 2004-ben készített településszerkezeti terv hatályban tartása mellett a helyi építési szabályzatot és a szabályozási terveket 2011-ben hatályon kívül helyezte. Ezt követően megbízta irodánkat a hatályos jogszabályoknak megfelelő településrendezési terv, és helyi építési szabályzat elkészítésével. A kitűzött cél szerint olyan tervet kell készíteni, amely teret biztosít a település fejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok megvalósításának.

A településen elvégzett feltáró vizsgálatok, valamint a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott irányelvek alapján került összeállításra a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat tervezete. 2

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

2.1

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Nemesgulács község a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megyében, Tapolcától délkeletre, a Balatontól északra kb. 5 km-re fekszik.

Nemesgulács elhelyezkedése Magyarországon (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesgul%C3%A1cs) A község a 2013-ban lehatárolt Tapolcai járáshoz tartozik. Megközelíthető a 71 sz. főútról Badacsonytomajról és Badacsonytördemicről, valamint a 77 sz. főútról Tapolcáról, Gyulakeszin keresztül.

Tapolcai járás és Nemesgulács térképen (forrás: TEIR és Google Map) Szomszédos települései: Káptalantóti, Kisapáti, Gyulakeszi, Badacsonytördemic és Badacsonytomaj.



2.2

A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az alábbi aktuális területfejlesztési koncepciókat, stratégiákat, terveket és programokat találtuk:

             

Magyarország: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció javaslat (OFTK) 2014-2020 Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011 Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013 A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-20151 Az egészségügy humán erőforrás stratégiája2 Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-20143 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 – Fehér Könyv4 Magyarország Energiapolitikája 2008-2020 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 Nemzeti Energiastratégia 20305 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia6 Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-20207

Közép-Dunántúli Régió:  A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója 1999.8 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Balaton-térség:  2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú távú Fejlesztési Koncepció 2020-ig9  Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája10  Balaton Régió Kerékpáros-turisztikai Stratégiája és a Bringakörút Projekt Előkészítő Dokumentuma11 Veszprém megye:  Veszprém megye Környezetvédelmi Programja 2011-201612  Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja13  készül: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 14 Tapolcai és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás: • A Tapolcai Statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program, 2007.15 • Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, stratégia16 1

készítette: EconoConsult Kft. és a COWN Magyarország Kft.; 2010. Budapest kiadta: az EM megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szerkesztette: Vízvári László és Gyetvai Györgyi; 2010. Budapest 3 kiadta: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 kiadta: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5 kiadta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. Budapest 6 készítették: Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék és Aquaprofit Zrt.; 2008. Veszprém - Budapest 7 készült: 2008. Budapest 8 készítette: MTA RKK NYUTI, témavezető: Rechnitzer János, D.Sc. 2

9

készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., 2008.

10 11 12 13 14 15 16

készítette: F & B Consulting Bt., 2007. készült: A „Balatoni Integrációs Kht” megbízásából, 2008. készítette: Progressio Márnöki Iroda Kft, Budapest, 2010. készítette: Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2001. készíteti: Universitas-Győr Nonprofit Kft. készítette: Pannon Projekt Kft.; 2008. készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt.



Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület (LEADER):  Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 A fejlesztési dokumentumok összességében a következő megállapításokat tartalmazzák települési szintre vetítve: 1. Gazdaságépítés 2. Társadalomfejlesztés 3. Belső kohézió erősítése 4. Fenntartható környezeti fejlesztés 5. Regionalizáció terjesztése 6. A gazdasági innováció miliőjének erősítése 7. Környezetorientált vidékfejlesztés 8. A régió adottságaira épülő turizmus élénkítése 9. A közép- és felsőoktatási bázis fejlesztése 10. A szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja 11. Erőforrás koordináció a régió K+F tevékenységében 12. Egészségügyi és szociális helyzet javítása 13. A kommunikációs és közlekedési hálózatok fejlesztése 14. Kapcsolatépítés a szomszédos térségekkel 15. Régiótudat erősítése 16. A táji értékek helyreállítása 17. A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság,e zen belül a turizmus fejlesztése 18. A térségi szereplők közti együttműködések ösztönzése és a regionális identitás erősítése 19. Befektetők vonzása, kezelése 20. helyi vállalkozások fejlesztése, működési feltételeinek javítása 21. A (turizmus) fogadási feltételek komplex fejlesztése 22. Turisztikai termékek fejlesztése 23. Környezetbarát mező- és erdőgazdálkodás 24. Helyi fejlesztéseket megalapozó partnerségek létrehozása 25. Az alapfokú oktatás miatti finanszírozási terhek csökkentése az önkormányzatoknál 26. Szociális háló a rászorultaknak 27. Szakképzett munkavállalók biztosítása a fejlesztésekhez 28. Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása 29. Helyi közösségek vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés 30. A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése 31. Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése 2.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Terület kimutatás Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv térségi szerkezeti terve alapján

Térségi szerkezeti terv kivonata :



Nemesgulács közigazgatási területe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv térségi szerkezeti terve alapján erdőgazdálkodási térségre, mezőgazdasági térségre, települési térségre, és vízgazdálkodási térségre tagozódik. A BTSZ 4/B.§- a alapján a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:  az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni;  a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni,  a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni,  a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, Erdőgazdálkodási térség A BTSZ a Gulács és a Badacsony tetején és oldalán, a településtől délre, továbbá a Tapolca-patak mentén számol jelentős erdőterületekkel. A térségi szerkezeti terven jelölt erdőgazdálkodási térség nagysága 324,7 ha, a ténylegesen meglévő és tervezett erdőterületek 342,9 ha-t tesznek ki. Mezőgazdasági térség A hegyoldalak keres mezőgazdasági területei, a lankásabb szőlőtáblák, továbbá szántók, legelők tartoznak a mezőgazdasági térségbe. A térségi szerkezeti terven jelölt mezőgazdasági térség nagysága 387,6 ha, a ténylegesen meglévő és tervezett mezőgazdasági terület 383,9 ha-t tesz ki. Települési térség A térségi szerkezeti terven jelölt települési térség nagysága 115,8 ha, a ténylegesen meglévő és tervezett települési térségnek megfelelő terület 101,3 ha-t tesz ki. Vízgazdálkodási térség A településen átfutó vízfolyások területe, mint vízgazdálkodási terület kerültek lehatárolásra, nagyságuk 7,0 ha. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv térségi szerkezeti terve alapján a Településrendezési Terv területfelhasználása az alábbiak szerint alakul: BTSZ

tervezett állapot ha %

ha

%

erdőgazdasági térség

324,7

100

342,9

105,6

mezőgazdasági térség

387,6

100

383,9

99,0

települési térség

115,8

100

101,3

87,5

vízgazdálkodási térség

7,0

100

7,0

100,0

Közigazgatási terület

835,1

835,1

A fentiek alapján a térségi szerkezeti tervnek és a BTSZ előírásainak a terv a megfelel.



A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének és a Balatoni Területrendezési Szabályzat érintettsége A települést érintő kiemelt térségi övezetek:

Magterület (és magterület tartozó felszíni víz) (Ö-1)

övezetébe

Ökológiai folyosó (és ökológiai folyosó övezetébe tartozó települési térség és felszíni víz) (Ö-2) Pufferterület és Pufferterület övezetébe tartozó települési térség és felszíni víz (Ö3)

A település közigazgatási területén magterületben a hegytetők és hegyoldalak erdősült területe (Gulács, Badacsony), továbbá a vasútvonaltól dél-nyugatra a Badacsonytördemicről átnyúló gyepterület tartozik. A település északi közigazgatási határa mentén, a tapolcai úttól nyugatra, mintegy 50 méteres sávban került ökológiai folyosó kijelölve. A település belterületének jellemzően építményekkel beépített része (kivéve a déli lakóterületet, illetve a gazdasági területeket), valamint a magterület és az ökológiai folyosó kivételével a település közigazgatási területének további területei.

Megfeleltetés:

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

A belterülettől északnyugatra, a Gulácstól északra elterülő szőlő, illetve szántóterületek, a vasúttól nyugatra fekvő terület, továbbá



a Badacsonyon a Hármashatárhegytől nyugatra fekvő terület.

Nem érintett

Világörökség és világörökség-várományos terület, Világörökség és világörökségvárományos terület övezetébe tartozó települési térség (T-3)

A település közigazgatási területe világörökség és világörökségvárományos területbe sorolt.



Nem érintett

Nem érintett

Nem érintett



Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozó települési térség (SZ-1)

A településen felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület a település észak-nyugati, továbbá keleti területe (benne a Gulács hegy is).

Nem érintett



Vízeróziónak kitett terület (P-2)

Vízeróziónak kitett terület jellemzően szőlőműveléssel hasznosított területei.

a

hegyoldalak

Nem érintett



Nem érintett

Települési terület (U-1)

Gazdasági terület (U-2)

Általános mezőgazdasági terület (M-1)

Kertgazdasági terület (M-2)

Erdőterület (E-1)

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2)

Települési területbe jellemzően a település jelenlegi belterületet, a külterületi fekvésben található észak-keleti és dél-nyugati lakóterület, továbbá a keleti Pöttyös major területe került. (Utóbbi a BTSZ szerint U-2 övezetben szerepelt). A vasút melletti iparterület és az azt védő erdők, valamint a belterülettől keletre kijelölt volt major került a gazdasági terület övezetébe. A település északi és középső részén a jellemzően nagytáblás mezőgazdasági területek, továbbá a dél-nyugati rétek, legelők kerültek általános mezőgazdasági területbe. A hegyoldalak volt zártkerti területei kerültek kertgazdasági területbe. A BTSZ tervlapja alapján a zártkerthez tartozó 860871. hrsz-ú földrészletek általános mezőgazdasági területbe kerültek átsorolva. Jellemzően a Badacsony és a Gulács hegytetője, hegyoldalai, továbbá a belterülettől észak-nyugatra fekvő területek, és a szennyvíztisztító környezete erdőterületként került ábrázolásra. A település nyugati részén, a vasútvonal keleti oldalán elterülő legelők területe, továbbá a volt hulladéklerakó területe került erdőtelepítésre alkalmas területként jelölve.



Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (E-3)

A Gulács hegyoldalán található erdőterület egy része, továbbá a belterülettől észak-nyugatra fekvő területek, és a szennyvíztisztító környezete tartozik kiváló termőhelyi adottságú erdőterület kategóriába.

Szőlőtermőhelyi kataszteri terület (C-1)

Jellemzően a hegyoldalak szőlővel borított területei (nagyüzemi és kertes szőlők).



Nem érintett Az országos és a kiemelt térségi övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. A kiemelt térségi övezetek települési érintettségének mértékét (BTSZ térkép), annak pontosított települési lehatárolásának mértékét (tervezett állapot) az alábbi táblázat tartalmazza. A tervezett állapotnál rögzített %-os érték a BTSZ övezeti tervlapokon jelölt értékek arányát rögzítik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv kiemelt térségi övezeteinek mértéke a településrendezési terven az alábbiak szerint alakulnak: BTSZ térkép Övezet jele

*

Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület Vízeróziónak kitett terület Települési terület Gazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Kertgazdasági terület Erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Szőlő termőhelyi kataszteri terület Külön rögzített eltérés alapján számított érték

Ö-1 Ö-2 Ö-3 T-1 SZ-1 P-2 U-1 U-2 M-1 M-2 E-1 E-2 E-3 C-1

tervezett állapot ha 188,13 3,73 603,21 166,37 268,83 363,74 93,85 21,99 301,65 71,35 295,34 29,41 148,91 217,99

ha 194,52 3,73 574,95 170,70 268,83 363,73 89,14 20,88 297,35 70,49 309,72 30,11 147,00 227,35

% 103,4 100,0 95,3 102,6 100,0 100,0 95,0 95,0 98,6 98,8 104,9 102,4 98,7 104,3

+3,4 +-0,0 -4,7 +2,6 +-0,0 +-0,0 -5,0 -5,0 -1,4 -1,2 +4,9 +2,4 -1,3 +4,3

A tervezés során a nagyléptékű BTSZ övezeti tervlapokon ábrázolt övezetek a településrendezési terven földrészlet mélységű pontossággal kerültek ábrázolásra. Ebből adódóan +/- 5 %-on belüli mértékű eltérések adódhatnak az övezeti tervlapokról levett, és a tényleges állapot között.



A kertgazdasági terület BTSZ övezeti tervlapon ábrázolt határai lényegesen eltérnek a kialakult zártkert határaival. A zártkerthez tartozó 860-871. hrsz-ú földrészleteket általános mezőgazdasági területbe kellett átsorolni annak érdekében, hogy mind a kertes, mind az általános mezőgazdasági terület övezete megfeleljen a BTSZ előírásainak. A fenti eltérés mellett a kertgazdasági terület határvonala zártkerti határvonalra került illesztve. A pufferterületet a BTSZ úgy jelölte ki, hogy annak része lett a települési terület egy része is. A belterületen a jellemzően épületek által igénybe vett területek nem tartoznak a pufferterületbe, illetve az ökológiai hálózatba. Ez alól kivételt képez a belterület déli lakóterületei, illetve gazdasági területei. A +/- 5 %-os mértékű eltérés alkalmazásával elérhető, hogy a belterület jelenleg még az övezetbe sorolt részeit ne érintse a pufferterület. 2.4

A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai

A szomszédos települések településszerkezeti terve nem befolyásolja Nemesgulács fejlesztését. A csatlakozó részeken közlekedési, vízgazdálkodási, mezőgazdasági és erdő területeket találhatók. 2.5

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

2.5.1

A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai

Nemesgulács község településfejlesztési koncepciója a fejlesztés irányelveit a következő pontokban foglalta össze:  Lehetőséget kell biztosítani a letelepedni vágyók számára, megfelelő számú lakótelek biztosításával. A meglévő lakóterületek minőségi fejlesztésére is kell fordítani az erőforrásokból, az utak fejlesztésével, a közműhálózat teljes kiépítésével.  A szociális bérlakás program megvalósításához alkalmas területet kell kijelölni.  A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki gazdasági tevékenységet folytathasson, amennyiben azzal nem zavarja környezetét.  A jelenleg is működő vállalkozások bővítésének és az esetlegesen új vállalkozások indításának lehetőségét továbbra is biztosítani kell, alkalmas gazdasági terület kijelölésével.  A telephelyek kialakításának másik fontos feltétele a település megfelelő gazdaságpolitikája, amely által alkalmassá válik a település megfelelő vállalkozásokat vonzani. Ezt megfelelő adópolitika, és támogatás politika útján érhető el. A gazdasági fejlesztéseknél meg kell említeni, hogy a község viszonylag kedvező környezeti állapotának megőrzése érdekében csak a környezetet a minimális mértékben terhelő ipari illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek megtelepedését célszerű támogatni.  A mezőgazdaság területén meg kell teremteni a hatékony piacorientált termelés feltételeit, valamint a működő mezőgazdasági telephelyek fejlődési lehetőségeit biztosítani kell, úgy, hogy az ne zavarja az egyéb települési funkciókat. A szőlőművelés továbbra is biztosítani kell, a szőlőművelés minőségi és mennyiségi javítására kell törekedni.  A község környezeti állapotának megőrzését biztosítani kell, és javítását elő kell segíteni.  Kerékpárút javasolt nyomvonalának kijelölése a Balaton és Tapolca összekötésére Nemesgulács érintésével.  A meglévő sportpálya mellett kemping kialakítását kell szorgalmazni, evvel is a falusi turizmus bővítését elősegítve.  Külön meg kell említeni a szomszédos településekkel történő együttműködés bővítését a természeti és egyéb értékek közös kihasználása érdekében.  A meglévő intézmények a mennyiségi igényeknek megfelelnek, az építészeti állaguk javítására és megőrzésére kell törekedni. 2.5.2

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Nincsenek. 2.6

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata

2.6.1

A hatályban lévő településrendezési eszközök

Nemesgulács Településszerkezeti Terve, 84/2003 (VII. 31.) önk. hat. Nemesgulács Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, 10/2003. (VII. 31.) önk. rend.



2.6.2

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

A településszerkezeti terv legfőbb feladata a település szerkezeti elemeinek illusztrálása, összefüggéseik, valamint a település érrendszerének is nevezhető közlekedési hálózat ábrázolása. A tervfajta nevéből is adódik a települést különböző településszerkezeti egységekbe sorolja. A település közigazgatási területe belterületre és külterületre osztható. Építési szempontból meg kell különböztetni a beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területeket. A település szerkezetileg beépítésre szánt építési övezetekre, illetve beépítésre nem szánt övezetekre osztható fel. A beépítésre szánt terület (építési övezet) a település közigazgatási területének a beépített, illetve további beépítés céljára szolgáló területrésze. A beépítésre nem szánt terület (övezet) a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőgazdasági, illetőleg a vízgazdálkodási területei. A településszerkezeti egységek: A beépítésre szánt területegységek:  lakóterület o falusias lakóterület o kisvárosias lakóterület  vegyes terület o településközpont terület  gazdasági terület o kereskedelmi, szolgáltató terület o ipari terület  különleges terület o turisztikai terület o gazdasági, turisztikai terület o közmű terület A beépítésre nem szánt területek:  közlekedési és közműterület  zöldterület  erdőterület  mezőgazdasági terület  vízgazdálkodási terület  különleges beépítésre nem szánt terület  temető terület 2.6.2.1

Beépítésre szánt területek

 Lakóterület Kisvárosias és Falusias lakóterület A lakóterületek a település azon szerkezeti egységei, ahol elsősorban a lakófunkció dominál. A település beépítése falusias jellegű – a Simon I. ltp. kivételével -, ez a beépítési jelleg továbbra is megtartandó. A tervfajta övezetes jellege miatt a lakóövezetekbe a lakóépületeken kívül különböző intézmények (igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató funkció, stb.), kis kiterjedésű zöldfelületek is elhelyezhetők. Jelenleg mintegy 400 lakóépület található a településen. A lakóterületek infrastruktúra ellátottsága hiánytalan. A belterületi utak – a Templomcsapás utca kivételével - szilárd burkolattal ellátottak. A település meglévő lakóterületei a korábbi rendezési tervben rögzítettek szerint alakult ki. Az elmúlt években a temetőtől keletre kijelölt és kialakított új lakóterület részben beépült.  Vegyes terület Településközpont terület A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A település központjában található, jellemzően intézmények (általános iskola, községháza, orvosi rendelő, művelődési ház) által érintett ingatlanok településközpont vegyes területbe kerültek besorolva. 

Gazdasági terület



Kereskedelmi, szolgáltató terület A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, sportlétesítmény helyezhető el, de nem helyezhetők el a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek. A badacsonytomaji út mellett fekvő gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként került besorolásra. Egyéb ipari terület A községben ipari terület, azon belül egyéb terület került kijelölésre. Egyéb ipari területen nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. A belterületen a József Attila utca mentén fekvő meglévő gazdasági terület, külterületen a vasúti pálya mentén található területek kerültek egyéb ipari területbe sorolva.  Különleges terület Gazdasági, turisztikai terület A belterülettől keletre, a Gulácsra felvezető út mentén található volt Pöttyös-major már ma is a lovagoltatás, turisztikai célú állattartás terepe. Közmű terület Különleges közmű területbe kerül az energiaszolgáltatás, és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgáló területek. Az építési övezetbe kerültek a vízmű területek (06/1, 043, 025. hrsz.), a szennyvíztisztító telep (044/2. hrsz.). 2.6.2.2

Beépítésre nem szánt területek

 Közlekedési és közmű területek Közúti és Kötöttpályás közlekeédsi és közmű terület A közlekedési és közműterület a település azon beépítésre nem szánt területe, amely a közlekedési felületek (utak, járdák kerékpárutak, vasút), valamint a közművezetékek elhelyezésére szolgál. Közlekedési és közmű területbe kerül a 71. sz. főközlekedési út település területét érintő Badacsonyt elkerülő szakaszát. Közlekedési terület továbbá a 7316. számú Badacsonytomaj-Tapolca összekötő út, a 7345. számú Nemesgulács Tapolca ök. út, a 73311. számú Nemesgulács – Badacsonytördemic ök. út és a 73144. számú Nemesgulács – Káptalantóti ök. út. Közlekedési terület továbbá a belterületi úthálózat területe, illetve a vasút területe.  Zöldterület Zöldterület A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely közvetlenül közútról, köztérről megközelíthető. A zöldterületek a település rekreációs területei, elsősorban a helyi lakosság pihenésének, kikapcsolódásának tere. A településen jelenleg kiépített közpark nem található. A Simon I. lakótelepen már korábban is kijelölt zöldterületet fejleszteni kell. Az övezetbe a település sportpályája (052/1. hrsz. d. alrészlet) tartozik még. A zöldterületen változatos növénytelepítés, feltáró útrendszer, különböző korcsoportok számára játszó és sportterületek, egyéb egyedi funkciók és díszek helyezendők el későbbi részletesebb kertészeti tervek alapján. A zöldterületen csak a fenntartáshoz szükséges épületek, pihenést és testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.  Erdőterület Védelmi erdő terület A települést jelentős részét erdőség borítja. A Gulács és a Badacsony hegy tetején egybefüggő erdő terül el, valamint a község északnyugati területein és a belterülettől délre is találhatunk nagyobb kiterjedésű erdőfoltokat. Így Nemesgulács 760 ha nagyságú külterületének nagy részét erdő borítja. Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint védett vagy védő erdők. Az erdős, ligetes területek megóvandók, az erdőgazdálkodást a továbbiakban is fenn kell tartani. A tájjelleg megőrzése és környezetvédelmi okok miatt erdő hosszú távon sem szűnhet meg. Az erdőfelület mérete inkább növekszik gazdasági célú erdőtelepítésekkel, védelmi erdősávokkal. Az új telepítéseket tájhonos, lombos fákkal javasoljuk megvalósítani.  Mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Nemesgulács mezőgazdasági művelésű területeinek jellemző művelési ága elsősorban a szőlő, továbbá legelő, rét és szántó is található.



Kertes mezőgazdasági terület A település korábbi zártkerti területeinek jelentős részét kertes mezőgazdasági terület kategóriába került. A kertes mezőgazdasági terület kijelölésének célja a településen olyan terület biztosítása, ahol lehetőség nyílik a kertművelésre (szőlő, gyümölcsös, kiskert), továbbá hely biztosítható a szőlőtermesztés és tárolás gazdasági épületeinek kialakítására. A kertes mezőgazdasági területen így kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el. A területen csak azok a földrészletek építhetők be, amelyek legalább 80 %-a szőlőművelés alatt áll. A szőlőművelést az építmények kialakítása után is fenn kell tartani. A területen épületek kialakítására csak a HÉSZ-ben szereplő, a Balaton törvény előírásainak megfelelő feltételekkel lehetséges. Az építési hely a földrészletek legmélyebb oldala mentén futó utak mentén jelölhető ki. A kertes mezőgazdasági területen a feltáró utakat célszerű szilárd útalappal ellátni, de aszfaltréteggel való burkolása nem javasolt. A terület további elaprózódása érdekében a földrészletek megosztása nem javasolt, ellenben a földrészlet összevonások támogathatók.  Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terültbe került a település élővizeinek (Eger patak és mellékágai) területe. Az Eger-patak mindkét partján a 6-6 méter széles fenntartó sávot szabadon biztosítani kell. A fenntartó sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, a fás növényzet megtartásával, a természetvédelmi hatósággal egyeztetett módú kezelés biztosításával.  Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület A település belterületén egy temető van, mely a település központjában, a templom mögött található. A temetőben ravatalozó is van. A temető része a jelenleg még nem hasznosított 211, 212. hrsz. ingatlan is, így a hosszú távú igényeknek is megfelel. A területen a zöldfelületi jelleg erősítendő. A külterületen, Köbölkút településrészen a 040. hrsz-ú ingatlanon további működő temető található. 2.7

A település társadalma

2.7.1 2.7.1.1

Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Népességszám változása és okai

A település népességének változását 1970-től napjainkig áttekintve az alábbi tendenciák állapíthatók meg. A 70-es évek néhány százalékos csökkenését követően a 80-as és a 90-es évek során stagnált a népesség. Nemesgulács népességszámában az 1990-2001 közötti stagnáló, egyensúlyi évtizedet a 2001-2013 közötti bő évtized határozottan csökkenő trendje váltotta fel. A 2001-2012 közötti időszak során bekövetkezett népességcsökkenés mértéke meghaladta a 7 százalékpontos nagyságot. A 2001-ben regisztrált 1070 főről 2012re 995 főre apadt a település állandó népessége. Nemesgulács lakónépessége 2013. január 1-én 926 fő. Állandó népesség számának alakulása Nemesgulácson 2000-2012 között 1200 1000 800 600 400 200 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012



Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A regisztrált népességcsökkenést a természetes fogyás és az elvándorlás együttesen okozzák. A vándorlási egyenleg a 90-es években még pozitív volt, azonban a 2000-es évek első évtizedében komoly fordulat következett be és az elköltözések száma azóta tartósan felülmúlja a beköltözésekét. A településen a 90-es évek még pozitív vándorlási egyenlege - hasonlóan a megyén belüli és az országos trendhez – a következő évtizedben negatívra változott. A 90-es évtizedben 39-cel többen költöztek Nemesgulácsra, mint ahányan onnét el. A 2001es és 2011-es népszámlálás között viszont már 80-nal több volt a községből elköltöző, mint a betelepülő, azaz mínusz 80 fő volt a vándorlási egyenleg a 10 éves időszak alatt. Nemesgulács lakónépessége összességében 138 fővel csökkent a két népszámlálás közti időszakban. A lakónépesség csökkenésének oka elsődlegesen a jelentős elvándorlási különbözet. A 80 fős vándorlási passzívum mellett a természetes fogyás útján további 58 főt veszített a település, azaz ennyivel haladta meg a halálozások száma a születésekét. A községből elköltözők indítéka elsősorban a helyi munkalehetőségek szűkössége, a megélhetés nehézségei, a helyben elérhető ellátás és a szolgáltatások szűkössége. Általános jelenség, hogy a középiskolába vagy felsőoktatásba a községekből elkerülők nem térnek vissza a szakma vagy a diploma megszerzését követően szülőhelyükre, mivel nem találnak képzettségüknek megfelelő álláshelyeket. Az elköltözők nem a települést, mint életteret nem kedvelik, hanem a munkalehetőség okán költöznek el. Az elvándorlás megállításának egyik kulcstényezője a munkahelyteremtés illetve a helyben történő megélhetés feltételeinek javítása lehet. Emellett a közlekedési kapcsolatok javítása, a szolgáltatási színvonal emelése (intelligens közlekedésfejlesztés) is olyan szükséges beavatkozás, amely a térség foglalkoztató központjainak elérhetőségét javítja, elősegítve ezzel a munkába járás feltételeinek javulását, mérsékelve az elköltözések nagyságrendjét. Mindezekre Nemesgulács fejlesztési céljai meghatározása során kiemelt figyelmet indokolt fordítani. 2.7.1.2

Korösszetétel

A település korösszetételének jellemzője, hogy az aktív korúak teljes népességen belüli aránya (2012-ben 64,6%) nem tér el jelentősen az országos átlagtól, és a 2000-2012 közötti időszakot vizsgálva az aktívkorúak csökkenése csak kismértékű. Annál markánsabb a gyermekkorúak arányának drasztikus csökkenése és az idős korosztályok súlyának növekedése. Egyre inkább akut probléma országosan, különösen a kistelepüléseken és Nemesgulácson is a gyermeklétszám drasztikus csökkenése, valamint a gyermekvállalási kor kitolódása. Jelenleg ez már 28-34 év között jellemző. Ennek a változásnak az oktatás-neveléssel, ellátásszervezéssel, intézményekkel összefüggésben is következményei vannak, amelyre figyelemmel kell lenni. Nemesgulács népességének összetétele korcsoportok szerint 2000-2012 között 2012 2011 2010 2009 2008 2007

0-14

2006

15-59

2005

60-

2004 2003 2002 2001 2000 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés



Az öregedési index az idősek és a gyermekkorúak arányát fejezi ki. Minél magasabb, annál inkább idősödő a település társadalma. Az index értéke a 2001-2012 közötti időszakban országosan, megyei, kistérségi szinten és Nemesgulács esetében is csökkent. A korosztályok közötti arány eltolódása az idősebbek javára az elmúlt 12 éves időszakban Nemesgulácson gyorsabb ütemben ment végbe, mint Veszprém megyében, de még a Tapolcai kistérséghez képest is. Nemesgulács korstruktúrája az elmúlt évtizedben jelentősen romlott abszolút értelemben, és a tágabb térséggel összemérve is. Az időszak elején, 2000-ben 107%-os volt az öregedési index értéke, azaz hozzávetőleg megegyezett a községben élő idős (60 év feletti) és fiatal (14 év alatti) korosztályok létszáma, minimális eltolódással az idősek felé. Ebben az időben Nemesgulács korszerkezete kedvezőbb volt, azaz a helyi társadalom fiatalabb volt, mint Veszprém megyében és a Tapolcai kistérségben. Az országos trendet követve évről-évre túlsúlyba kerültek az idősebb korosztályok a megyében és a kistérségben is, viszont ez az elöregedés Nemesgulácson lényegesen gyorsabb ütemben zajlik, mint a környező térségben. 2012-re Nemesgulácson több mint kétszerese (2,06) az idősek száma a fiatalokénak. Ez a duplázódás 12 év alatt következett be, mialatt a megye lakosságában csak másfélszeresére nőtt ez az arány. Az öregedési index változása 250,00%

200,00%

150,00% Veszprém megye Tapolcai kistérség 100,00%

Nemesgulács

50,00%

0,00% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH Népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A trend alapján következtethetünk arra, hogy az időskorúak – ezzel együtt az eltartottak – száma tovább fog emelkedni a jövőben, amely a település szociálpolitikája számára is növekvő kihívást jelent, amellett, hogy alapvetően kedvezőtlen irányba befolyásolja a természetes népességnövekedés kilátásait. A lakosság elöregedéséből következő számos szociális, intézményi, ellátási konfliktusra, többletfeladatra a tervezés során tekintettel kell lenni. 2.7.1.3

Nemzetiség, vallás

A 2011. évi népszámláláskor a lakosság 81,7%-a vallotta magát magyar nemzetiséghez tartozónak (megjegyzendő, hogy 17,8% nem kívánt válaszolni). A községben a népszámlálás nem mutatott ki jelentősebb nemzetiségi jelenlétet. A népesség alapvetően és döntően magyar nemzetiségű, a más nemzetiséghez tartozók aránya elenyésző. A német nemzetiséghez tartozónak a válaszadók 1,8%-a vallotta magát, ami 16 főt jelent, de esetükben valószínűsíthetően nem klasszikus nemzetiségi jelenlétről beszélhetünk, hanem a Nemesgulácsra beköltözött német lakosokként tartja őket számon a statisztika. Az ukrán, a román és egyéb nem hazai nemzetiségűek aránya 0,2%. A bolgár illetve a roma nemzetiségűek 0,1%-t tesznek ki. A legrégebbi helyi egyházközség a római katolikus és a görögkeleti voltak. Ma is a római katolikus közösséghez tartozik a hívő népesség döntő többsége. A lakosság 67%-a vallja magát katolikus hívőnek. A római katolikus közösség mellett a református gyülekezet is jelen van a községben, de a hívők mindössze 1,8%-a református vallású. Evangélikusok nincsenek a településen, és a más vallási felekezethez tartozók aránya is 1 százalék alatti. A „kisegyházak” szerepe a településen csekély. A lakosság 3,9%-a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik. A népszámlálás vonatkozó kérdésére a teljes népesség 26%-a nem válaszolt.



2.7.1.4

Képzettség és foglalkoztatottság

2.7.1.4.1 Képzettség Nemesgulács a népességének iskolai végzettsége alapján a megye településeivel tett összehasonlításban kedvezőtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel, mind pedig a diplomával rendelkezők arányát tekintve rosszak a község mutatói annak ellenére, hogy 2001-hez képest az országos tendenciával összhangban Nemesgulácson is jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. Ma a 18 éves és idősebb népességnek alig egyharmada (32,6%) rendelkezik középfokú végzettséggel, és a 25 éven felüliek mindössze 6,1%-ának van főiskolai, egyetemi diplomája. 2011-re a középfokú végzettség terén 9,4, a diplomásoknál viszont csak 0,4 százalékpontos javulás történt 2001-hez képest. A községben kevesen rendelkeznek ma is diplomával, a megyében, de a kistérségben is több mint kétszeres a diplomások aránya. A középiskolát végzettek aránya 9 százalékponttal marad el a kistérségi érték és 11 százalékponttal a megyei mutató mögött. Az általános iskolát végzettek aránya hasonló a megyei és a kistérségi átlaghoz. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan negatív irányú változást okozhat Nemesgulács számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. 2.7.1.4.2 Foglalkoztatottság Az országos tendenciát is követve Nemesgulácson is jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak száma 2011re a 10 évvel korábbi állapothoz képest. 2011-ben 368 volt a foglalkoztatottak száma az egy évtizeddel korábbi 417-hez képest, ami 12 százalékos csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan az eltartottak száma is mérséklődött. A gazdasági aktivitás változása 2001, 2011

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső 417 43 311 2001 368 48 301 2011

Eltartott Összesen 259 1 030 175 892

Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 alapján saját szerkesztés 2.7.1.4.3 Munkanélküliség 2014. januárjában a településen nyilvántartott álláskeresők száma 34 fő. Közülük majdnem minden ötödik, 7 fő, tartósan (1 évnél hosszabb ideje) nem talál munkát. A gazdaságilag aktív (munkavállalási korú) népességen belül a nyilvántartott álláskeresők 4,72%-os arányt tesznek ki. A megelőző 6 év hasonló időszakaiban mért adatokat összevetve egyértelmű tendencia nem állapítható meg a munkanélküliek számának alakulásában. A munkanélküliség hozzávetőleg 5 és 10 százalék között mozog a településen. Regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2009-2014 2009 2010 2011 2012 Év január január január január Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 53 71 61 47 A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 7,49 10,01 8,78 6,73 Nemesgulácson A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 7,59 9,89 9,11 7,95 Veszprém megyében Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját szerkesztés

2013 január 63

2014 január 34

9,31

4,72

7,87

5,11

2.7.1.4.4 Jövedelmi viszonyok A népesség jövedelmi helyzete Nemesgulács vonatkozásában az összes évi jövedelem illetve az adófizetők száma alapján elmarad Veszprém megye településeinek átlaga mögött. A településen 558 ezer Ft az átlagos éves jövedelem lakosonként, ami kevesebb, mint háromnegyede a megyében regisztrált 768 ezer Ft értéknek. A Nemesgulácson élők jövedelmi helyzete a kistérségen belül is a rosszabbak közé tartozik. A településen 468 adófizetőt tartanak nyilván, ami a teljes lakosság közel fele, ez az arány nem tér el jelentősen a megye egészében illetve a kistérségben regisztrált adófizetők népességhez mért nagyságrendjétől. Összes belföldi jövedelem 1 lakosra (Ft)



900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0

2001 2011

Veszprém megye Tapolcai kistérség

Nemesgulács

Forrás: NAV adatok alapján saját szerkesztés A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Tapasztalatok szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság és a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák. 2.7.1.4.5 Életminőség, egészségi állapot Nemesgulács lakosságának egészségi állapota a halálozási ráta, illetve betegforgalmi statisztikák alapján az országos átlagnak megfelelő. A vezető halálokok megegyeznek az országos és megyei szinten tapasztaltakkal. A megbetegedési adatok sem mutatnak lényeges eltérést. Mivel Nemesgulács lakosságában az idős korúak aránya növekszik, azaz a lakosság korösszetétele elöregedést mutat, ezért várhatóan a következő évtizedben azoknak a krónikus betegségeknek az aránya fog emelkedni, amelyek az idős korú népességnél gyakoribbak. Ilyenek a szív- és az érrendszeri, a daganatos és a mozgásszervi megbetegedések. 2.7.2

Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

Előfordulnak konfliktusok a településen, de nem jelentékenyebbek, mint áltaánossákban a közösségie gyüttélés során. Problémák folyamatosan fennálnak. Ezek jellemzően szomszéd-szomszéd vita, növényzet okozta, csapadék, szociáőlis körülmények okozta viták. Az önkormáynzat közvetít a felek között és igyekszik a problémát a lehető leggyorsabban és legobjektívebben megoldani. 2.7.3

Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.)

A társadalmi élet gazdag, a szokások, a hagyományok megvannak, nemzetiségi kötődés nincs. Római katolikus többségű a település, plébániával. Működik a Római Katolikus Egyházközség. Működése során hittanoktatást, kirándulások, zarándoklatok szervezését, hitélettel kapcsolatos ügyek intézését végzik. A lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgálnak a Művelődési – és Sportház szolgáltatásai. A társadalmi együttélés élénk, több csoport szerveződése is jelen van a településen. Aktív civil élet, vöröskereszt, nyugdíjasklub, polgárőrség, sportegyesület. A közösségi élet a különböző kulturális programokon is lemérhető, hiszen a lakosság nagy számban megjelenik, és aktívan részt vesz az ilyen programokon. 2.7.3.1

Néphagyományok

A községben élő hagyománya van a húsvét hétfői locsolást követő délutáni „Zöldágjárásnak”: A zöldágat, ami olyan nagyméretű, hogy az úttest egyik részéről átér a másikra, a lányok a virággal /mostanság krepp papírral/ feldíszített mogyoróbotból készítik. A húsvét hétfői szentmise után a menet a templom elől indul a fő utca végéig, majd visszafele mennek a templomhoz. A zöldágat énekelve viszik a játékban résztvevők a



vállukon. Mikor a kaput a sorra merőlegesen a sor elején álló kaputartók felemelték, akkor kezdődött a hívogatás, felelgetés. Kaputartók: „Jöjj el, átul jöjj el, te szép aranybúza”. Sorban állók: „Átul mennék átul, hogy ha nyitva volna” Kaputartók: „Nyitva vagyon nyitva, csak búj átul rajta” szövegstrófára - elindulnak a sor másik végén elhelyezkedő kaputartók, valamint a hozzájuk kapcsolódó sor. Áthaladnak a nyitott kapu alatt. Ez a folyamat ismétlődik a falu végéig és vissza. A nézelődők is beállnak a sorba így előfordul, hogy több száz méteres sor alakult ki a játék során. Jeles nap októberben az újbor ünnepe is, mely a szüreti felvonulást jelenti. Minden évben megrendezésre kerül, ahol beöltözve jól érzi magát a falu apraja-nagyja. A községben minden évben sok helyen állítanak májusfát. Ezt májusban vagy júniusban rendezett táncmulatság keretében "táncolják ki". Ezen az eseményen a fát állító személyek vagy csoport, illetve a "megajándékozott" és barátai vesznek részt. 2.7.3.2

Civil szervezetek

Civil szerveződések vannak és aktív a klub és a sportélet. Ezek a következők:  Vöröskereszt: véradással és egészségügyi szűrőprogramokkal kapcsolatos rendezvények lebonyolításában aktív részvétel. A település rendezvényein való aktív részvétel és segítségnyújtás. Településszépítési programok szervezése és lebonyolítása.  Nyugdíjas Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesület: Települési rendezvényeken való aktív részvétel és segítségnyújtás.  Polgárőrség: A település rendezvényein való aktív részvétel és segítségnyújtás. A település közbiztonságának biztosítása. Heti egy alkalommal vérvételi mintaanyag beszállítása a labor központba, Tapolcára.  Nemesgulács-Kisapáti Sportegyesület: Települési rendezvényeken való aktív részvétel és segítségnyújtás. A község labdarúgó életének irányítása. 2.8

A település humán infrastruktúrája

2.8.1

Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

A településen a nevelési, oktatási és kulturális igényeket szolgálja a 75 férőhelyes óvoda, a 180 férőhelyes általános iskola, a kb. 10,000 kötettel rendelkező könyvtár és kultúrház. Az orvosi rendelőben rendszeresen tart rendelést az orvos és a védőnő. Fogorvosi ellátás, illetve gyógyszertár nincs a településen. 2.8.2

Esélyegyenlőség biztosítása

Nemesgulács rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezettel, melyet 2014. márciusában kíván elfogadni. 2.8.3 2.8.3.1

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

Nemesgulács 760 ha nagyságú külterületének egy részét – elsősorban a hegyoldalakat - erdő borítja, melyek a Robinia Szövetkezet kezelésében vannak. Jellemző erdei fafajok: akác, tölgy, cser. Jellemző vadon élő állatok: szarvas, őz, vaddisznó. A mezőgazdasági művelésű területek, jellemző művelési ága elsősorban a szőlő, továbbá legelő, rét és a szántó. A község lakosságának csak kis része foglalkozik mezőgazdasággal, a cégek és vállalkozások közül csak egy lótartással foglalkozó vállalkozó van, ő is inkább turisztikai, mint mezőgazdasági célzattal tartja a lovakat. A település területén néhány gazdálkodó tevékenykedik, kisebb telephelyeiket a saját portájukon alakították ki. A háztáji gazdálkodás kisebb mértékben csak néhány család kiegészítő jövedelemforrása. A községben már a római időkben is virágzó szölőtermesztés folyt. Ez az évszázadok folyamán sem szűnt meg. Korábban a termelőszövetkezetnek, jelenleg a magángazdáknak és néhány nagyobb vállalkozónak jelentős bevételi forrást jelent. A Badcsonyi Bor, melynek jelentős részét Nemesgulácson termelik, világhírű. Jelentősebb szőlőfajták az olaszrizling, a szürkebarát, a zöldszilváni, a Muscat Ottonel és a Zweigelt. 2.8.3.2

Ipar

A település potenciális nettó munkaadó. A községben jelentős az ipari tevékenység, közel tíz cég tevékenykedik az ipar területén, összesen több mint 600 embert foglalkoztatva. Húsz fölött van a mintegy 100



alkalmazott foglalkoztató, ipari tevékenységet folytató kisvállalkozások száma. A helyi munkavállalókon kívül mintegy 400-an járnak a községbe dolgozni a környező településekről. Jelentős ipari termelőüzem telepítésére a helyi lakosság foglakoztatása érdekében nincs szükség, azonban a meglévő üzemek bővülésével számolni kell 2.8.3.3

Idegenforgalom

Nemesgulácson a Balaton közelsége miatt a tóhoz kapcsolódó idegenforgalomnak vannak hagyományai. Jelenleg mintegy húszan rendelkeznek kereskedelmi szálláshelyekkel, és három vendéglátóegység működik. Üdültetési egyesület működik a településen. Jelentős számban vannak a településen üdülési céllal használt lakóingatlanok és zártkerti gazdasági épületek is, ezen tulajdonosok közt szép számmal akadnak külföldiek is. Mindezek ellenére jelentős idegenforgalmat generáló helyi egyedi attrakció nem található a településen. Látnivalók17 A Római Katolikus Templomot 1725-ben építették újjá romjaiból. 1845 és 1850 között új templomot építettek, kívül klasszicista, belül késő barokk jegyekkel. A tornyot 1853-ban építették hozzá. A köbölkuti iskolakápolna titulusa Magyarok Nagyasszonya, jelenleg már nem működik. A templom falán az I. és II. világháborúban elesett hősök tiszteletére márványtáblák lettek elhelyezve. A templomban az országban először Mindszenthy emlékmű lett felszentelve. Említésre méltó még a barokk stílusú iskolaépület. Az Eőry kúriában, ahol Keresztury Dezső a gyermek- és ifjúi éveit töltötte (az épület az anyai ági családé volt) jelenleg az óvodának ad otthont. A községet átszelik az országos sárga és kék turistautak. A hegyen áthaladva mindegyik érinti a Sér kutat, mely a hegy oldalában található forrás. A turistautak indulása a vasútállomástól először a Bányatelepen lévő Savanyú víz forrást érinti. A kiváló minőség ellenére a kicsi vízhozam nem teszi lehetővé a palackozást. A községben működik, de nem túlságosan jelentős a fizető vendéglátás. Két lovarda található a településen. Egész évben a turisták rendelkezésére állnak. A környéken lehet lovagolni, illetve egy meghatározott útvonalon kocsival lehet körsétát tenni, mely a Gulács és a Badacsony hegy melletti látnivalókat mutatja be. További turisztikai ágazat, a vadászturizmus is jelen van Nemesgulácson. Egy vállalkozó szolgáltatja ezt a lehetőséget. 2.8.3.4

Kereskedelem, szolgáltatás

Nemesgulács területén közel tíz kereskedelmi egység, három vendéglátó egység üzemel, és tíz felett van a szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozók száma. A településen működő kereskedelmi és szolgáltató egységek a lakosság alapellátását biztosítják, a magasabb szintű ellátást pedig a közeli Tapolcán vagy Keszthelyen érhetőek el. Ellátó létesítmények: Élelmiszerüzlet Tüzép Vendéglátó egység Benzinkút Posta Iparcikk Takarékszövetkezet

2 db nincs 3 db nincs 1 db nincs 1 db

Panzió, szálloda a községben nincs, magánszállásadók vannak: 19 db, 128 fő férőhellyel. 2.8.4

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

A vállalkozói üzemeltetésű kereskedelmi egységek a piac bővülésével, illetve a piaci viszonyoknak megfelelően bővülhet.

17

forrás: http://www.balatonfelvidek.celodin.hu/nemesgulacs.htm



2.8.5

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)

Nemesgulács közlekedési elérhetősége kedvező, a Balaton és Tapolca városok, így a 71 és 77 sz. főutak között fekszik, közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkezik. A helyi munkaerő képzettségét statisztikai adatokból tudjuk illusztrálni: Férfi általános iskola első évfolya mát sem végezte el

2

1 – 7.

8.

évfolyam

44

103

általános iskola középfo kú iskola érettség i nélkül, szakmai oklevéll el

ére ttsé gi

172

76

egyete m, főiskol a stb. oklevél lel

egy ütt

29

426

első évfolya mát sem végezte el

5

1– 7.

8.

évfolyam

48

145

Nő középf okú iskola érettsé gi nélkül, szakma i oklevéll el 84

általános iskola

éretts égi

128


egy ütt

17

427

első évfolya mát sem végezte el

7

1 – 7.

8.

évfolya m

92

248

Összesen középf okú iskola érettsé gi éretts nélkül, égi szakma i oklevéll el 256

204


összes en

46

853

(forrás: KSH 2011. népszámlálás) Az adatokból megállapítható, hogy a helyi lakosság 0,8 %-a mondható analfabétának. Az általános iskolát elvégzettek aránya 29%, a középfokú végzettségűeké közel 60 %, míg a felsőfokú végzettségűek aránya majdnem 5,5 %. Ezekből az adatokból az állapítható meg, hogy a lakosság nagy része képzettséggel, legalább középfokú végzettséggel, tehát szakmával rendelkező szakember. A helyi és környező munkaerő igényben számítani lehet rájuk, elhelyezkedésük valószínűsíthető. K+F területen működő vállalkozásról, intézményről nincs ismeretünk. 2.8.6

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Nemesgulácson jelenleg az eladott ingatlanok átlagos ára 93.000 Ft/m2. Az átlagos garázs ár 670.000 Ft, lakás bérlése nem jellemző. Az eladásra kínált lakások átlagára 146.000 Ft/m2. A legdrágább lakást 47 millió Ft-ért találtunk, egy 135 m2 alapterületű, 3 szobás családi házat, mely jó állapotú, három szintes, 3902 m2-es parkosított telken áll. Melléképületként grillező és medence is található. A legolcsóbb egy 50 m2 alapterületű sorházi lakóépület, ami egyszobás, kis kerttel és faházzal rendelkező telken áll. Az ingatlan ára 3,2 millió Ft.

Gazdasági célú ingatlant nem találtunk eladásra. Eladó telket 2,2 millió Ft-ért találtunk legolcsóbban, és 22,5 millió Ft-ért egy 3 ha-területűt.



2.9

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

2.9.1 2.9.1.1

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés

Nemesgulács község önkormányzata 111,9 m Ft bevételből gazdálkodik és ugyanennyi kiadást tervezett 2014. évben. Az önkormányzatnak adósságot keletkeztető ügyeltekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettsége nincs. A kiadásai között kb. 6%-nyi tartalékot állapít meg. A kiadás főösszege 111.945.000 Ft. A bevételi főösszeg 111.945.000 Ft. Bevétel A 2014. évi költségvetés bevételei bevételi jogcímenként a következők: Bevételi forrás Összege Aránya a teljes bevételhez képest Önkormányzat működési támogatásai 47 620 eFt 42,5 % Működési célú támogatások államháztartáson 10 260 eFt 9,2 % belülről Közhatalmi bevételek 31 100 eFt 27,8 % Működési bevételek 4 124 eFt 3,7 % Felhalmozási bevételek 3 000 eFt 2,7 % Maradvány igénybevétele 12 700 eFt 11,3 % A helyi adók bevétele az alábbi adónemekből tevődik össze: Adófajta Összege Vagyoni típusú adók 29 100 eFt Gépjárműadó 2 000 eFt

Aránya a teljes bevételhez képest 26 % 1,8 %

Kiadás A 2014. évi költségvetés kiadásai kiadási jogcímenként a következők: Kiadási tétel Összege Aránya a teljes kiadáshoz képest Működési költségvetés kiadásai 98 195 eFt 87,7 % Felhalmozási költségvetés kiadásai 6 740 eFt 6% Tartalékok 7 019 eFt 6,3 % Nemesgulács község legnagyobb bevételeit az önkormányzat működési támogatásai adják, közel 30%-át a közhatalmi bevételek. Működési bevételei nagyon csekélyek. Bevételei közül a vagyoni típusú adók a legjelentősebbek, a költségvetést 26 %-kal növelik. A legnagyobb mértékben bevételeit működési kiadásaira fordítja 2.9.1.2

Vagyongazdálkodás

Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemet nem nevez meg. Forgalomképtelen vagyontárgyak:  helyi közutak és műtárgyaik,  terek és parkok, köztéri műalkotások,  vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,  mindazon vagyontárgyak, amelyet törvény vagy az önkormányzat rendelete annak nyilvánít. Forgalomképtelen vagyont elidegeníteni vagy megterhelni nem lehet, kivéve a szolgalmi jog alapításáról szóló megállapodást, amelyre a Képviselő-testület jogosult. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartoznak:  műemléki jellegű épületek,



    

kulturális javak, védett természeti területek, közművek, az önkormányzat Hivatala elhelyezésére szolgáló épület, egyéb önkormányzati középületek, azok a vagyonelemek, amelyeket az önkormányzat e rendelettel korlátozottan forgalomképtelennek nyilvánít.

Az önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok tulajdonjogának átruházása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, bérbe adása, más célú hasznosítása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A polgármesternek a legfeljebb 1 millió Ft ellenértékű vagyonok esetében van joga a tulajdonosi jogokat gyakorolni. Ingó vagyon hasznosításából származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg. A vagyon hasznosítása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Gazdasági társasággal kapcsolatos jogok gyakorlására a képviselő-testület jogosult. A pénzügyi befektetésekről a polgármester dönt. 2.9.2

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Nincs Nemesgulácson önálló intézmény, településfejlesztési tevékenységet a lehetőségek és igények irányítják. 2.9.3

Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az Önkormányzat beruházásait helyi vállalkozókkal igyekszik elvégeztetni, az árajánlatok bekérése során a településen élő vállalkozókat keresik meg elsősorban. 2.9.4

Foglalkoztatáspolitika

Az önkormányzat 1 db intézményt tart fenn, a Nemesgulácsi Napközi Otthonos Óvodát, melynek keretein belül 6 főt foglalkoztat. A közfoglalkoztatást a lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk, de anyagi lehetőségek híján nincs lehetőség a létszám növelésére. 2.9.5

Lakás- és helyiséggazdálkodás

Nemesgulácson 2011-ben a nyilvántartások szerint 421 db lakás állt. Ebből 6 bérlakás. Olyan lakás, ami nem felel meg a minimális lakhatási elvárásoknak, valamint szociális lakás nem található. Hajléktalanságra nincs példa. A bérlakások Nemesgulács önkormányzatának tulajdonában állnak, ezek egy része a belterületen, más része a belterülethez közel eső Bányatelepen található. Az önkormányzat 2011-ben (korábban nem volt lehetőség) 52 főt részesített lakásfenntartási támogatásban. Adósságcsökkentő támogatásban nem részesült senki. 2.9.6

Intézményfenntartás

Nemesgulács Község Önkormányzata a Tapolca és Környéke Önkormányzati Társulás tagjaival együttműködve a Családsegítést, a Házi segítségnyújtást, a Szociális étkeztetést, a Gyermekjóléti szolgálatot, a Központi orvosi ügyeletet a társulás önkormányzataival közösen látja el. Védőnői szolgálatot és az orvosi ellátást Kisapáti Község Önkormányzatával és Káptalantóti Község Önkormányzatával közösen biztosítja. A Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvodát Kisapáti, Káptalantóti és Nemesgulács Község Önkormányzata tartja fenn állami normatívából és az önkormányzatok támogatásából. 2.9.7

Energiagazdálkodás

Az Önkormányzat szeretné az épületeit korszerűsíteni, azokat pályázati úton felhasznált forrásokból olyan állapotba hozni, melyek megfelelnek a mai kor energiahatékonysági elvárásainak.



2.10 Településüzemeltetési szolgáltatások A belterületen a közterületek tisztántartásának feladata megoszlik az Önkormányzat és az ingatlantulajdonosok között. Az ingatlanok előtti járdaszakaszok és az árok tisztítását, rendben tartását az ingatlan tulajdonosok végzik el. Az Önkormányzati kezelésben lévő utak, közterületek (buszmegállók, közparkszerű területek, stb.) tisztántartása, gondozása, karbantartása természetesen az önkormányzat feladatát képezi. Ezen tevékenységet közhasznú munkások alkalmazásával végzi el az önkormányzat. A háztartási hulladék begyűjtése szervezett módon történik, heti egyszeri elszállítással. A temetési szolgáltatást az önkormányzat látja el. 2.11 A táji és természeti adottságok vizsgálata 2.11.1 Természeti adottságok

Kilátás a Badacsony hegyről – Nemesgulács (fotó: cefzil, forrás: http://www.ugo.cn/photo/HU/ja/26129.htm) 2.11.1.1 Földrajzi elhelyezkedés Nemesgulács közigazgatási területe két kistáj, a Tapolcai-medence és a Badacsony-Gulács-csoport területén helyezkedik el. A település mindkét kistáj jellegzetességeit magán hordozza, természeti adottságai kialakulását és fejlődését alapvetően meghatározzák. A település szívében található a Gulács-hegy, melynek meredek lejtői és a medence-helyzetből következő mély fekvésű vizes területek természetes határt, fejlődési irányt szabnak meg. Térségi elhelyezkedése, megközelíthetősége kedvező. Nemesgulács Tapolca vonzáskörzetében, a 71-es úttól mintegy 3 kilométerre, Badacsonytomaj és Tapolca közötti útszakasz mentén található, a Balatontól alig 4-5 kilométerre. A település lakói közül ma is sokan ingáznak Tapolcára. A község vasúton és közúton egyaránt könnyen elérhető. A Tapolca-Balatonfüred vasútvonal Kisapáti-Nemesgulács állomása a település nyugati határában található. 2.11.1.2 Klimatikus viszonyok A Balaton vidéke három fő klímaterület – az óceáni, a mediterrán és a kontinentális – találkozásánál fekszik, s ezen hatások felváltva érvényesülnek. E változatosság egyben megóvja a tájat a legkedvezőtlenebb óceáni ill. kontinentális klímahatások túlsúlyától is, így kiegyensúlyozottabb éghajlat tapasztalható, ahol erős szubmediterrán hatás érződik: viszonylag enyhe a tél, s a kontinentális nyár eleji helyett kettős csapadékmaximum alakul ki. Összességében igen kellemes éghajlat jellemzi a települést. A térség éghajlatát helyi hatások is befolyásolják: a magasabb Bakony és a Keszthelyi hg. védi az É, ÉNY-i szelektől. Az uralkodó szélirány az északi, de a délkeleti is gyakori. Az átlagos nyári középhőmérséklet meghaladja a 20C-t, az évi átlagos napfénytartam 2000 óra. Az átlagos csapadékmennyiség 700 mm körül van. A Tapolca térségére vonatkozó szakirodalom szerint 50 éves átlagok figyelembe vételével az alábbi meteorológiai adatok lelhetők fel: Jellemző szélirányok: megoszlása ÉNy 20 %


Nemesgulács Község Településrendezési Terve 2014. A jellemző szélirányok megoszlása

DNy16 % É 15 % D 14 % ÉK 7 % Ny 5 % DK 4 % K 3% Szélcsend

É 25,0%

ÉNy

20,0%

ÉK

15,0% 10,0% 5,0%

Ny

K

0,0%

16 %

lehullott csapadék mennyiségek: éves összes csapadék 667 mm min. 349 mm max. 1050 mm nyári összes csapadék 392 mm min. 113 mm max. 658 mm téli összes csapadék 275 mm min. 109 mm max. 523 mm középhőmérséklet éves átlaga 10 C0 nyári átlag 16,6 C0 A nyári legmagasabb hőmérséklet sokéves átlaga

DNy

DK

D

33 o C.

2.11.1.3 Domborzati viszonyok A község tágabb térségének morfológiai viszonyait a következőkben foglalhatjuk össze: A legnagyobb relatív relief a vulkánok peremeit, lejtőpalástjait jellemzi. A hegyek lejtői a 90 o-os bazaltorgonás peremektől a gyakori 40-50o-os bazaltos felépítésű lejtőkön át a pannóniai üledékekből épült lankásabb (20-30 o) lejtőkig szelídülnek. A meredek lejtőkkel, a kőzettani felépítésből adódó szelektív lepusztulással függ össze, hogy kis sávokon 300 m/km 2–t is megközelíti a relatív relief, gyakoribb a 100-150 m/km 2, szélesebb hegylábi sávokon fordul elő 10-25 m/km 2. A mai geomorfológiai arculatot a vulkáni kúpok és tanúhegyek bazaltoszlopos peremein kívül a vulkánokat övező, dinamikusan változó kőfolyások, a laza pannóniai üledékből álló lejtőpalástokon a deráziós völgyek és az egykori lejtőcsuszamlásokat jellemző hepehupás lejtők, az eróziós árkok határozzák meg. A hegyoldalak jellemző formái az eróziós vízmosások, mélyutak. Nemesgulács község tájképét is egy vulkáni kúp, a Gulács-hegy kúpja uralja, amelynek 392,5 mBf magas csúcsa a község belterületétől K-re mindössze 1,0 km re található. A község szinte teljes területe (természetesen kivéve magát a hegyet) a bazalt kúpot övező enyhébb lejtésű felszínen helyezkedik el, A község közigazgatási területének D-i csücske (un. Köböl –Kúti rész) már egy másik, talán a legismertebb egykori vulkán, a Badacsony-hegy északi meredekebb, majd lankásodó lejtőjén fekszik. A község nyugati része már a Tapolcai medencére jellemző közel sík, hegyek közötti, tőzeges területen található. 2.11.1.4 Geológiai és talajtani adottságok A pliocén szakaszban gazdag vulkáni tevékenység indult meg a Balaton-felvidéken. A felszíni vulkánosság híg bazaltlávát hozott a felszínre, amely különböző formákat alakított ki. Ekkor fejlődött ki a kúp alakú Gulács is, kezdetben vulkáni törmelékszórással, majd híg lávaömléssel, többször, egymás utáni kitöréssel. A Tapolcai-medence csodálatos tanúhegyei az eredeti pannon üledék magasságáról tanúskodnak (innen a tanúhegy elnevezés: az egykori felszín szintjét jelzik), a legvastagabb pannóniai összleteket a medencefelszínből kiemelkedő vulkanikus kőzetek védték meg a lepusztulástól. Ilyenek a Gulács (393 m) melletti szomszédos hegyek is: a Badacsony (ma 437 m), a Szent György-hegy (415 m), és a Tóti-hegy (346 m) is. A későbbi időszakban a külső erők erős lepusztító hatására a bazaltfedők környezete lealacsonyodott, s kialakult a homorú kúppalást lábazat; a laza pannóniai agyag és homok, homokos kavics képződményekből magasra nyúló vulkáni tanúhegy. A gulácsi hegyet cukorsüvegként is említik, kétségtelenül a leghegyesebb tanúhegy. A vulkánok az alapzat észak-déli irányú szerkezeti vonalait jelzik, és apró kismedencéket fognak közre. A peremen a kőzet érdekes megszilárdulási formái a bazaltorgonák, kőzsákok, „pénztekercsek”, „kőorgonák”,



melyek ma is kiemelkedő tájképi és geológiai értékek. A hegyek lejtőin és lábainál különböző homokos, löszös, bazalttörmelékes összetételű lejtőüledékek alakultak ki. Az újidő negyedidőszaka (1,7 millió évtől a mai napig) két időszakra tagolódik: a pleisztocénra (jégkorszak) és a holocénra (jelenkor). Ebben az időszakban alakult ki terület jelenlegi felszíne. A középhegységek 200-300 métert emelkedtek, meggyorsult lepusztulásuk, a lehordott törmelék helyenként több száz méter vastagságban fedte be az alacsonyabb területeket. A víz munkáját, hordalék mennyiségét nagymértékben befolyásolták a jégkorszakok éghajlatváltozásai. Az eljegesedéseket melegebb, a maihoz hasonló éghajlatú szakaszok váltották fel. Ebben az időben, kb. 22 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni a Balaton törésvonalak mentén lesüllyedt árka. Az ezt követő jeges periódusban száraz, pusztai éghajlat uralkodott, melyben a fagyhatásra, kőzetek aprózódásával jöttek létre a kőzettörmelék-lejtők, a kőtengerek. A száraz periódusokban a Balaton medre kiszáradt, a tófenék zöme lápos területté alakult át. A csapadékosabb időszakban a medence újra feltöltődött vízzel, és az akkori területe sokkal nagyobb volt, mint ma. Magában foglalta a Tapolcai-medencét is. Belőle szigetként emelkedtek ki Tihany hegyei és a Tapolcai-medence vulkáni kúpjai. A tanúhegyek alját ezért néhány száz m széles, az alluviális felszínektől 2-3, a tó vízszintjétől 6-8 m-rel magasabb síkok keretezik, amelyek aprókavicsos-csigahéjtöredékes üledékmaradványok találhatók, mutatva az egykori abráziós felszínt. A fentiekben ismertetett földtani fejlődéstörténet során kialakult geológiai helyzetet konkrétan Nemesgulács területére vonatkozóan az alábbiakban ismertetjük. A vizsgált területen a medencealjzatot a szilur-devon korú képződmények (Lovasi Agyagpala Formáció) képezi. A területtől ÉNy-re, D-re az alaphegységet feltehetően a permi korú Balaton-felvidéki Homokkő Formáció különböző tagozatai alkotják, amelyek fúrásokból ismertek Gyulakeszi környékén is. Az idősebb alaphegységi képződményekre közvetlenül a Tapolcai-medencére jellemző miocén rétegsor települ. Ennek alján a bádeni Pécsszabolcsi Mészkő Formáció, majd felette a Szilágyi Agyagmárga Formáció képződményei helyezkednek el. A Pécsszabolcsi Formáció jellegzetes kőzettípusa a mészalgás mészkő, mészhomokkő és a kavicsos mészkő (meszes konglomerátum). A Formáció vastagsága 20-30 m lehet. A Pécsszabolcsi Mészkő Formáció fedőjében általában üledékfolytonosan a Szilágyi Agyagmárga Formáció települ, amely kőzettani felépítését tekintve monoton aleuritos és finomhomokos agyagmárga, ritkán finomhomok közbetelepülésekkel. A Formáció vastagsága a 40,0 m-t is elérheti. A Szilágyi Formációból folyamatosan fejlődik ki belőle a Tinnyei Formáció, amelyet korábban szarmata mészkő, cerithiumos mészkő, kavicsos durva mészkőként ismertek. A Tinnyei Formációt feltárta a Bányatelepen 2001-évben lemélyített K-4. jelű ásványvíz kút is. A fúrás a mészkövet a terepszint alatt 65,0 m-rel érték el. Vastagsága a fúrásban nem ismert, de irodalmi adatok alapján a 60-80 m-t is elérheti. A mészkő szürkésfehér színű, törmelékes, porózus és tartalmazhat mészmárga, homokkő és kavicsos rétegeket is. A Tinnyei Formáció felett a felső pannóniai korú Somlói Formáció rétegei települnek. A már említett K-4. j. fúrásban, a Tinnyei Formáció fedőjében egy kb. 20 m vastagságú bazalttörmelékes réteget is feltártak. Ez a réteg előfordult a Templomtéren lemélyített B-3 jelű fúrásban is. A Somlói Formáció felépítésében a térségben a feltárások alapján a homokfrakció és az agyag frakció területenként uralkodó. A rétegsor a bányatelepi kútban apró-középszemcsés homok és vékonyabb homokos agyag rétegek váltakozásából áll. A Formáció vastagsága kb. 40 m, de ennél jóval nagyobb vastagság is előfordulhat a környéken. A Somlói Formáció képződményei foltokban a községtől Ny-ra és D-re a felszínen is előfordulnak. A Somlói Formáció rétegei fölött a vulkáni kúpokat körülvevő enyhe lejtésű térszíneken eluviális üledék, kissé áthalmozott málladék és helyben maradt törmelék található. A képződmény kora pleisztocén-holocén. A réteg összetétele néhol agyagosan mállott bazalt, máshol homok. A képződmény elterjedési területe a községben a Gulács-hegy ill. a Badacsony lábától egészen az Egervíz Malom árkának vonaláig terjed. A község teljes belterülete ilyen területen található. A képződmény vastagsága 10 m körüli. A Malom ároktól Ny-re eső területen a Tapolcai medence mélyfekvésű területeire jellemző holocén tavi mocsári üledékek találhatók a felszínen. A képződmény összetétele agyag, homok, aleurit és tőzeg rétegekből épül fel, vastagsága maximálisa 4-5 m. Az eddig tárgyalt üledékes kőzetek kialakulása szorosan kötődik a Tapolcai Bazalt Formáció vulkanit kőzeteihez. A Tapolcai medencében található Badacsony, Szentgyörgy-hegy és a Gulács rétegvulkánok feküjét



pannóniai agyagos-homokos képződményei alkotják. A Gulács hegyen a tufaszórással indult kitörési szakasz során keletkezett 2-6 m vastagságú bazalttufa, majd az erre települő oszlopos bazalt található. A Badacsony felépítését tanulmányozva két vulkánossági szakasz figyelhető meg. A szakaszok tufaszórással indulnak, melyet a bazaltomlások általában elfednek. Erre települnek a tanúhegyek kőtömegét alkotó szürke, tömött szövetű oszlopos bazaltok (bazaltorgonák), amelyeknek vastagsága 40-50 m. Éles határral különülnek el a második szakasz képződményei: a következő tufaréteg majd a vörösbarna, erősen hólyagos bazaltláva 40-40 mes vastagságban. A Tapolcai Bazalt Formáció kőzeteinek keletkezése egy hosszabb időszakot fog át, amely a késő miocéntól a felső-pannonig terjed. A Gulács-hegy tetején a felszínen természetesen a szálban álló bazalt található. A hegy É-Ény-i oldalán a hegytető mentén jelentős területeket meddőhányók borítanak. A hegytetők bazalt csúcsait a meredek lejtők aljáig durva kőzettörmelékből álló néhány méter vastag, gravitációs, szoliflukciós, areális lemosásos folyamatokkal áthalmozott helyenként még ma is képződő üledék borítja a Gulács-hegy és a Badacsony esetében egyaránt. A Hármas hegy két nagy tanúhegy között elhelyezkedő dombját bazalttufa építi fel. A vizsgált területen még viszonylag jelentős elterjedéssel ismertek a Badacsony és Gulács között a finomszemcsés, agyag, aleurit, homokanyagú üledékek, amelyek elsősorban areális felszínlemosással halmozódtak ill. halmozódnak át. A deluviális összlet vastagsága néhány méter. A hegyek lejtőit felszabdaló vízmosásosok, időszakos vízfolyások völgyei előtt durvább ill. uralkodóan finomabb szemcséjű törmelékekből felépülő hordalékkúpok helyezkednek el. Az így felhalmozódó képződmények vastagsága általában 1-2 m. A magasabb térszíneken és a medencéből kiemelkedő lepusztult hegykúpokon erdőtalajok alakultak ki, melyek többnyire homok, kisebb részben homokos vályog mechanikai összetételűek, kövesek, kedvezőtlen vízgazdálkodásúak és gyengén savanyú kémhatásúak. A szigetszerűen kiemelkedő vulkáni kúpon erubáz talaj képződött, mely szinte teljesen terméketlen. Az alacsonyabb területeket, az Eger-víz völgyét réti talajok jellemzik, vályog mechanikai összetétellel, gyengén savas kémhatással. 2.11.1.5 Vízföldtani helyzet Az alaphegységet képező ópaleozoos Lovasi Agyagpala Formáció gyakorlatilag vízzáró kőzet. A tágabb térségben még előforduló perm korú Balaton-felvidéki Homokkő Formáció hasadékvíz tározó, azonban a területen ennek nincs jelentősége. A középhegységben legjelentősebbnek számító triász karbonátos vízadó kőzetek a község területén nem fordulnak elő még fúrásokban sem. Az alaphegységre települő miocén kőzetek közül vízföldtani jelentőséggel a Tapolcai medencében nagy területen és viszonylag nagy vastagságban előforduló Tinnyei Mészkő Formáció bír. A Tinnyei Formációt szűrőzték be 56,0 és 78,0 m között a Bányatelepen 2001-évben lemélyített K-4. jelű ásványvíz kút esetében is. A mészkő rétegben tárolt rétegkarsztvíz nyugalmi nyomásszintje a felszín felett +1,38 m, tehát a vízadó nyomásalatti. A mészkő felett települő bazalt törmelékből álló összlet is beszűrőzésre került. Feltehetően ebben a rétegben tárolt víz azonos a mészkő vizével. A Tinnyei Formáció fedőjében található Somlói Formáció tárolhat rétegvizet, ám ez a Templomtéren mélyült 50-60 m-es fúrások alapján nagyobb mennyiségű víz kivételére nem alkalmas. A település területén a talajvíz szintje a morfológiai viszonyoknak megfelelően tág határok között mozog. A Gulács és a Badacsony meredekebb lejtőjén a vízszint 10m körül lehet a felszín alatt. A község belterületén ez az érték 1-4 m között változik. A belterülettől Ny-ra eső medence fenéki területen a talajvíz a felszínközeli helyzetben, 0,5-2 m mélységben van A Gulács lejtője felöl a község felé áramlik a talajvíz, ami bizonyos mértékben problémákat okozhat, ha a vízáramlást valamilyen természetes vagy mesterséges torlasz akadályozza. A település területén néhány nem túl nagy hozamú forrás fakad, amelyek különböző típusúak. Magyarország forrásainak kataszterében három forrás szerepel. Az ún. Serkút-forrás a Gulács ÉNy-i oldalán kb. 198 mBf szinten fakad. A forrás a bazalttufa és a Somlói Formáció vízzáró, agyagos képződményeinek határán fakad. Hozama változó, időjárásfüggő. Az 50-es években mért adatok szerint 10 l/p alatt volt a hozam,



míg 1967-ben 29 l/p-et is elérte. A forrás vizét csővezetéken levezették a néhány száz méterre található majorhoz. A forrás jelenleg igen kis hozammal működik és állapota, foglalása rossznak elhanyagoltnak mondható. Korábban a forrás és környezete a helyiek körében kedvelt kirándulóhely volt, ennek megfelelő kialakítással. Tudomásunk szerint egy jelentősebb felszínmozgást követően romlott le jelentősen a Serkút-forrás állapota. Korábban a Bányatelep területén két forrás fakadt, amelyek közül az egyik már nem található meg. Ma is létezik az Önkormányzat tulajdonában lévő területen található Szénsavas-forrás. A forrás felső pannóniai korú iszapos homok rétegből fakad. Tulajdonképpen egy 10 m körüli mélységű kútról van szó, amely a beszűrőzött réteg nyomás alatti vizét csapolja meg. A kút hozama szintén igen ingadozó. Csapadékos időszakokat követően hozama megnövekszik, de 5-10 l/p-nél nagyobb hozamot nem ér el. Szárazabb időszakok után a forrás hozama lecsökken, ill. el is apad. Ez év tavaszán a forrás még működött, de jelenleg már ismét elapadt. A forrás régóta a környék kedvelt ásványvíz vételező helye. Vize ásványi anyagokban gazdag és jelentős a szén-dioxid tartalma is. A forrás működése és utánpótlódási viszonyai, a szén-dioxid tartalom eredete nem tisztázottak. 2.11.1.6

Vízrajz

A térség a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. A település külterületén folyik az Egervíz és a Malomárok, amelyek több csatornával együtt a tóba vezetik a fölös csapadékvizet. A Balaton-felvidékhez hasonlóan a Gulácson is fakad forrás, 200-230 m A. f magassági szinten, a hegy miocén mészkövéből fakadó karsztvizekből. A vulkáni működés utolsó jele volt a szénsavas források feltörése. A kőzetrétegek repedéseiben széndioxidgáz tört fel, ami a réteg- és talajvízzel keveredve forrásokon, kimélyített kutakon át telített szénsavas víz formájában jutottak a felszínre: Lovastól Nemesgulácsig húzódó sávban. Élővilág Nemesgulács és környezete növényföldrajzilag a Dunántúli-középhegység flóravidékének (Bakonyicum) Balaton-vidék flórajárásában (Balatonicum) tartozik, ami magába foglalja a bazaltvulkánokat is. A hőmérséklet alakulása s a tavaszi és őszi csapadékmaximum erős szubmediterrán klímahatást hoz létre. Itt, a bazaltvulkánok könnyen átmelegedő szikláin melegkedvelő növényzet él sok szubmediterrán és néhány igazi mediterrán növénnyel. A sziklák réseiben jellemző az északi fodorka. A hegycsúcs körzetében hegyi gyertyános tölgyes / Quarco petraeae-Carpinetum /, lejjebb cseres-tölgyes / Quarcetum petraeae-cerris / alkotja a természetes növénytakarót. Molyhos, cser és egyéb tölgyek, virágos kőris, veresgyűrű som, galagonya, cserszömörce a legjellemzőbb fás növények. A patak völgyében, sík mély fekvésű területrészeken eredetileg mészkedvelő rétlápok húzódtak láperdőkkel váltakozva. Itt kékperje, kormos csáté, nagy szittyó, gyapjúsás s egyéb alacsonyabb sásfajok társulásai váltakoznak sűrű iszalag, szeder, komló aljnövényzetű nyárligetekkel, füzes-égeresekkel. Ma e területek közül a legtöbbet művelés alá vonták. A terep változatossága gazdag élővilágot vonz. Megtalálhatók az erdei, a ligetes réti, mezei, vízparti élőhelyek Balaton környéki jellegzetes fajai: őz, róka, fogoly, fürj, fácán, galamb és harkályfélék, énekesmadarak és egyéb alacsonyabb rendű fajok. 2.11.2 Tájhasználat, tájszerkezet A Balaton, környezetével együtt, a Tapolcai medence bazalthegyeivel egyik legváltozatosabb, legvonzóbb tájunk. Amellett, hogy hazánk egyik legnagyobb természeti kincse, egyben a legjelentősebb üdülőtáj is, idegenforgalmi vonzási központ. Nemesgulács is a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó település, külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti park része. 2.11.2.1

Táji jellemzők

Nemesgulács tágabb környezete, a Tapolcai-medence a sok tájelem és a földrajzi összetevők tarka mozaikjai miatt a vidék, hazánk és Közép-Európa egyik legszebb és legérdekesebb tája. Jellegzetessége, hogy talán a legjobban érvényesül itt – tekintettel a szomszédos Balatonra is – a hidroszféra, az atmoszféra, a bioszféra és a változatos kőzetmorfológia sokrétű kölcsönhatásai miatt a különleges tájjelleg, úgymint a változatos felszíni formák:  belső erők alakította formák közül a vulkáni keletkezésű Gulács kúpja, tanúhegy, amint a környező síkból kiemelkedik  szerkezeti-morfológiai formák: a Tapolcai-medence tektonikus süllyedék jellegű, de kialakulásában nagy szerepet játszottak a külső erők is, a lepusztulás







  



külső erők /erózió, defláció, lejtőfolyamatok /: a Tapolcai-medencében a legnagyobbak a szintkülönbségek a Balaton környéki medencék közül, mivel itt volt a legerősebb a lepusztulás, a lepusztulás irányát jól jelzi a Szent György-hegy É-D irányában hosszan elnyúlt alakja látványos a panoráma: a vizsgált terület bármely területéről látható néhány a környező hegyekből, egyes utcákon végigtekintve a Gulács, a Csobánc, a Badacsony magasodik fel, a Gulács tetejéről pedig csodás kilátás nyílik az egész Tapolcai-medencére a tanúhegyekkel és a Balatonra változatos növénytakaró: a mozgalmas ősföldrajzi fejlődés változatos talajokat hozott létre, amin sokféle növénytársulás él a különösen szép természeti környezet, mely már a nemzeti park védettségét élvezi kultúrtáj jelleg: az ősidőktől fogva itt élő emberek rányomták bélyegüket a tájra, a hagyományos szőlőművelés meghatározza a táj képét, a Balaton közelsége az üdülőtáj szerepét erősíti. A szép emberi alkotások harmóniája a tájjal. szubmediterrán jelleg: az enyhe klímában, sok napfényben, melegkedvelő növényzetben mutatkozik meg

2.11.2.1.1 Erdőterület Erdők Nemesgulács területén elég nagy arányban találhatók. Ezek főként a Gulács szőlőművelésre már alkalmatlan meredek felső részén maradtak meg, illetve a patak völgyében nyárasok, ligeterdő foltok. Az akác, fenyő is sok. Környezetünk egyik legfontosabb természeti elemei a legmagasabb rendű növénytársulást jelentő erdők, amelyek fokozottan kihatnak a táj és közvetlenül az ember egészségére is. Ezért a meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, sőt újabb beerdősítendő terület lett kijelölve a Balaton törvény szellemében: egyrészt a művelésbe nem vonható magas talajvízszintű DNy-i területen, hol a fűz-nyár ligeterdő társulásnak megfelelő, tájhonos fajokból kell erdősíteni, másrészt a hegylábak meglévő erdőkhöz csatlakozó térségein, a természetes növénytársulások fafajaiból. A település déli határánál a lakóterület-bővítés lezárására véderdő alakítandó ki. A hegyen az erdők elsősorban természetvédelmi, turisztikai és tájkaraktert megőrző értéket jelentenek, a gazdasági szerep másodlagos. Művelésük is ezt a célt szolgálja: kitermelendők az eredeti növénytársulásokba nem tartozó fajok. A turisztikai adottság megvan, a forrás környéke kedvelt kirándulóhely 2.11.2.1.2 Vízgazdálkodási terület A Nemesgulács területén húzódó Eger patak és vízlevezető csatornák, árkok medre tartozik ebbe a terület-felhasználási kategóriába. 2.11.2.1.3 Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület-felhasználásba a szántó, rét, legelő, szőlő hasznosítású felületek tartoznak. A térségben elég jók a talajviszonyok. A szántók a legjellemzőbbek. A kialakult optimális művelési módnak megfelelő területhasznosítást lényegében változtatás nélkül fenn kell tartani. Kivétel némi kedvezőtlenebb adottságú /mély fekvésű, nagyobb lejtésű / rét és szántó, amelyeket célszerű beerdősíteni a Balaton Törvény szellemében. A legelők az állattenyésztés /főként idegenforgalmi jelentőségű/ fejlesztésével hasznosíthatók. Nemesgulács mezőgazdasági területe nemzeti park térségében, nagyrészt a hegyláb közeli felszíni szennyeződésekre érzékeny területeken, a patakparti rétek, szántók a fokozottan érzékeny területen fekszenek. 2.11.2.1.4 Kertgazdasági terület A hagyományosan szőlőművelési területen a domborzati viszonyokból adódó nagyüzemi gazdálkodás korlátozott volt, ami miatt kisparcellás szőlők alakultak ki a Gulács és a Badacsony oldalában. E terület tartozik a kertgazdasági művelés alá. A térség az utóbbi évtizedekben üdülőövezetté kezdett átalakulni, hol a beépítettség egyre nagyobb fokúvá vált. A Balaton törvény e kertgazdasági területeket szőlőkataszterbe sorolja. A hegyoldalban lévő szőlőterületek felszíni szennyeződésre érzékenyek és az eróziónak fokozottan kitett felületek. 2.11.3 Tájtörténeti vizsgálat 2.11.3.1 Tájhasználat értékelése 18 A rét és legelő területek változása csökkenő tendenciát mutat 1895-től. Különösen a téeszesítés után, az 1960-as évektől gyorsult fel, mivel a külterjes legeltető állattartás helyét a nagyüzemi istállózó állattartás váltotta fel. A rétek, legelők aránya 1895. és 1984. között kb. 10%-kal csökkent. A szántók aránya szintén csökkent, de jóval kisebb, kb. 5%-os mértékben. A kertek és gyümölcsösök aránya növekedett. Nem csak a házi, háztáji gazdálkodás, nyári turizmus, nyaralók szükségletei miatt, hanem a nagyüzemi gyümölcsösök kialakítása miatt is. A kert és gyümölcsösök aránya közel duplájára nőtt. 18

Forrás: A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén; Dr. Szilassi Péter*



Az 1880-1891 közötti filoxéravész nyomán a szőlőterületek 90%-a elpusztult. A szőlők legjelentősebb ütemű újratelepítése 1910 után történt és csak 1920-as években fejeződött be. A világgazdasági válság, valamint az első világháborút követő határmegvonások következményeként beszűkült piac hatására a szőlőterületek aránya az 1920-30-as években csökkenni kezdett. A második világháború után a szőlők területvesztése – hasonlóan más borvidékeinkhez - egészen az 1960-as évek elején meginduló második szőlőrekonstrukcióig megfigyelhető folyamat. A tradicionális tájhasználatot képviselő, jelentős tájképi értékű szőlőterületek a település külterületein adja a tájhasználat legnagyobb százalékát. A növekedés a II. szőlőrekonstrukció miatt történt. Az erdőterületek növekedése a II. világháború után felgyorsult. A telepített erdők területe minden évben meghaladta a kitermelt erdőkét, és emellett a elhagyott szántókon és szőlőkön spontán visszaerdősülés indult meg. A művelés alól kivett területek folyamatosan növekszenek az úthálózat, a települések növekedésével. A rendszerváltást követően a rétek, legelők (egykor művelt) területeinek be(vissza)erdősülése a legjellemzőbb. A művelésbe vont – főként szántóvá alakított – egykori rétek, legelők, parlagok aránya a legkisebb, ezzel szemben a művelt területből rétté, legelővé, parlaggá változott területek aránya a legnagyobb. Ez a tény jól mutatja, hogy a természetvédelmi érdekek jelentősen befolyásolják a területhasználat irányát. 2.11.4 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 2.11.4.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

A Balaton törvény jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét: 2.11.4.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemesgulács külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként védettséget élvez. Kiemelve a Gulács, a Badacsony, és az Eger-víz völgye. Az erdővel fedett felső szakasz és a plató a fokozottan védett területek körébe tartoznak. Egy ingatlan (037 hrsz) HUBF20025 „Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek” kategóriába (Badacsony) tartozó Natura2000 védettséget élvez.



2.11.4.3 Ökológiai hálózat A település közigazgatási területe – a belterület jellemzően beépített területe kivételével az országos ökológiai hálózatba

tartozik. A területek hasznosításának korlátait a Balaton törvény rögzíti: 2.11.5 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Nem ismertek. 2.12 Zöldfelületi rendszer vizsgálata 2.12.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 2.12.1.1 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 2.12.1.1.1 Zöldterület Kistelepüléseken, mint amilyen Nemesgulács is, a zöldterületi funkciók nem értelmezhetők kizárólag csak a közparkokra, hanem egyéb biológiailag aktív területeket is figyelembe kell venni. A közparkok, mint közhasználatú zöldfelületek területaránya kicsi, és használati szerepük is eltörpül a házikertek szerepe mellett. Mindez a falusi életstílus következménye, ahol nincs vagy kevés a többszintes beépítés, lakótelep, így mindenki a saját kertjét használja szabadidejének az épületen kívüli eltöltéséhez. Jelentős szerep jut még a korlátozott közhasználatú zöldfelületi egységeknek is – mint pl. az intézménykertek, óvoda, iskola, sport- és temetőterületek, stb. amiket legtöbbet látogat a helyi lakosság a magánkertek mellett. Közhasználatú zöldfelületek Közpark Meglévő, közparki funkcióval rendelkező zöldfelület nincs a településen, csak egy sportpálya s egy játszótér biztosítja a közhasználat szerepét néhány lakóterületen található parkosított emlékműkörnyék mellett.

Sportpálya (forrás: google maps) A falvakra jellemző módon itt is a magántelkek részben átveszik a közpark szerepét, de azt teljesen pótolni nem tudják, mivel egy közpark közösségi funkcióit (játéklehetőség különböző korcsoportoknak, közösségi rendezvények - búcsú, szüreti



mulatságok, hagyományőrző szokások, stb.) csak közterületen lehet megvalósítani. Ezt az igényt az egy játszóterület jelenlegi formájában nem elégíti ki. Közparkként kell kezelni és fejleszteni a Petőfi utca bejáratánál található buszfordulónak kialakított területet, amely a szomszédos játszótérrel együtt már el tudja látni funkcióját. A közparkok a sűrűbb lakónépességű településrészen találhatóak, ezért optimálisan kielégíthetik a település zöldfelületi igényeit. Fasor Az utcák általában keskenyek, a teljes szélességet elfoglalják a burkolt felületek, vízelvezető árkok, így fasorok telepítésére nem volt lehetőség, kivéve az újabb kialakítású szélesebb utcákban. Itt találkozhatunk fasorszakaszokkal oszlopos nyárfából, nyírből, juharból, hársból, tujából, ’Paulii’ galagonyából és gyümölcsfákból. A lakótelepi rész szépen fásított. Hiányoznak az egyöntetű fasorok. Korlátozott használatú zöldfelületek Az intézményterületek, különösen az óvoda, iskola, templom, könyvtár körül szép, rendezett zöldfelületek helyezkednek el, amiben az idős értékes örökzöldek a legjellemzőbbek. Egyéb korlátozott használatú zöldterület, a temető a különleges terület terület-felhasználási kategóriában szerepel. Közhasználat elől elzárt területek Házikertek A legnagyobb összterületű belterületi zöldfelületi egység. Az egykori parasztkertek a falusi társadalom változásával módosultak, de még mindig legnagyobb részük termesztési célt szolgál. Az elő- és oldalkertben mindenhol díszkertrész található, amiben a tipikus növények a dió, gyümölcsfák, akác, nyír, orgona, fagyal, rózsa, gyöngyvessző, boglárkacserje, puszpáng; de leggyakrabban itt is örökzöldekkel találkozhatunk: luc-, ezüst-, vörös- és erdeifenyővel, tujákkal és hamisciprusokkal, legtöbbjük idős, méretes példány. Különleges terület: temető A meglévő temetőrész rendezett. A templom és a temető közt védendő, idős hársfák láthatók. A terület nagysága hosszabb távon is képes kielégíteni a település igényeit a korábban már e célra kijelölt szomszédos kertterületek igénybevételével. Különleges terület: sport, szabadidő terület A vasútállomás mellett található a település labdarúgó pályája, amely különleges sport, szabadidő területbe tartozik. A terület jelenleg növényállományát tekintve sivár, javasolt a terület határai mentén fasorokat telepíteni. A terület a sport mellett a település közösségi igényeit is képes kielégíteni. 2.12.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Nem ismertek



2.13 Az épített környezet vizsgálata 2.13.1 Területfelhasználás vizsgálata 2.13.1.1 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata

Nemesgulács látképe (forrás: http://www.flickr.com/) 2.13.1.2 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő

56 21

65 21

összes alrészlet terület (m2) 3026141 178247

legkisebb alrészlet terület (m2) 137 660

legnagyobb alrészlet terület (m2) 1111008 31391

átlagos alrészlet terület (m2) 46556 8488

83 85 515574 137 66961 25 26 39205 400 5354 33 34 30730 234 2234 659 667 1458528 28 48432 123 165 1654599 428 179388 401 413 1447788 307 63599 Földrészlet statisztika művelési áganként (forrás: takarnet.hu)

6066 1508 904 2187 10028 3506

2.13.1.3 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Nemesgulácson az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző. Az épületállományt vizsgálva a jellemző építménymagasság a 4,5 métert nem haladja meg. A tetőformát tekintve a nyeregtető, míg a héjazat tekintetében a cserép dominál. 2.13.1.4 Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Nemesgulácsban működik háziorvosi rendelő, ami a település központjában található, felnőtt és gyermekorvosi ellátással üzemel. A szolgáltatás a hét minden napján igénybe vehetők. Ugyanitt védőnői szolgálat is működik heti egy nap. A védőnői feladatok mellett a rendelési időben csecsemő tanácsadási szolgáltatást is igénybe lehet venni.



Középfokú ellátásokra Tapolcán, Veszprémben vagy Zalaegerszegen van lehetőség. Legközelebbi gyógyszertár Badacsonytomajban lelhető fel. Nemesgulácson közétkeztetés nincs.  Igazgatási létesítmények: Községháza: helyben megfelelő Rendőrség: körzeti megbízott Oktatási, kulturális intézmények: Óvoda Ált. Iskola és Szakiskola Kultúrház Könyvtár

helyben meglévő helyben meglévő helyben meglévő helyben meglévő

Egyéb közszolgáltatások: Posta eMagyarország pont Hiányzik az uszoda, a színház, a benzinkút, műfüves labdarúgó pálya, étterem, szálloda. 2.13.1.5 Alulhasznosított barnamezős területek Nem ismertek. 2.13.1.6 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Nem tapasztaltunk a községben ilyen jellegű területeket. 2.13.2 A telekstruktúra vizsgálata 2.13.2.1 Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tanulmányozva a kialakult beépítési szerkezetet, megállapítható, hogy döntően az utcára merőleges telekszerkezet alakult ki. Az ófalu részen jellemző a hosszú, szalagtelkes rendszer, a telkek mélysége eléri a 100 m-t. Az újabb, tervezett településrészen már sokkal inkább a rövidebb lakótelkek alakultak ki. Itt az 50-70 m telekmélyésgnél nem találhatunk nagyobbat. A lakótelkek szélessége egységesnek mondható, nincs 30 m-t meghaladó. 2.13.2.2 Tulajdonjogi vizsgálat 2.13.3 Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzat vagyonai között kül- és belterületi ingatlanok egyaránt találhatóak. Belterületen árkok, beépítetlen terület, közterület, közút, intézmény épületek; külterületen utak, hulladéklerakó, vízfolyás, sportterület öltözővel, építési telek, szántó, rét, legelő, erdő szerepelnek. A Köbölkút-hegy zártkertben leginkább közút, 1-1 erdő, rét és legelő felett tulajdonol az önkormányzat. 2.13.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Nem készült. 2.13.5 Az építmények vizsgálata 2.13.5.1 Funkció, kapacitás A község belterülete mellett a külterületen is találhatunk állandó lakosokat. Ezek a Tücsök-tanya és a Köbölkút-hegyen találhatóak. Nemesgulácson a lakásásllomány mennyiségével nincs sürgősen megoldandó probléma. A népesség csökkenésének ellenére az elmúlt tíz esztendőben - 2000. évig bezárólag - több mint negyven új lakóházat, több kereskedelmi és ipari funkciójú épületet építettek. Az új lakóépületeket elsősorban helyi fiatalok építették. A régebbi épületek közül mára több átalakult (üdülők), közel 30 külföldi is vásárolt ingatlant szabadidős céllal.



A hatályos rendezési tervben kijelölt lakótelkek beépültek. Az önkormányzat tulajdonában lakótelkek kialakítására alkalmas, értékesíthető telek nincs. A további beruházásoknak azonban az építési telkek hiánya akadályt jelent. A település munkahelykínálata megfelelő vonzerőt kínál a letelepedéshez. 2.13.5.2 Beépítési jellemzők, magasság, szintszám, tetőidom Nemesgulácson a jellemző épülettípusok mind lakó és intézmény épület esetében is az utcára merőleges vagy azzal párhuzamos nyeregtetővel fedett, egyszerű alaprajzú, legfeljebb tetőtér beépítéses épületek. Természetesen találhatunk itt is összetettebb, modernebb épületet. Ezek az egyes koroknak megfelelő divatirányzat szerint épültek és jellemzően az újabban kialakított utcákban találhatóak. A település fő utcáját jelentő József Attila utcában számos értékes hagyományos építészeti jegyeket hordozó épület maradt fenn vagy építettek újként. A község beépítése jellemzően egyedi telkes, családi házas beépítés. Telkenként egy rendeltetési egységet telepítenek, a teleknagyságtól függően kb. 10-30 %-os beépítettséggel. A telkek nagyobb hányada zöldfelület, a belső közlekedési felületek kavicsszórással, esetleg térkővel burkoltak. A zöldfelület házikert vagy gyepesített, illetve díszkert, gyümölcsfákkal tarkítva. 2.13.5.3 Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok

Vasút utca a József Attila utcai kereszteződésből. A bal oldali képen a háttérben a Szent György hegy, a jobb oldali képen a Gulács hegy látható. (forrás: google.hu/maps)

Utcakép a József Attila utcáról a Vasút utca kereszteződéséből északi irányba, valamint déli irányba, a Jókai utca bejáratától. (forrás: google.hu/maps)



Utcaképek a József Attila utcáról (forrás: google.hu/maps)

Utcakép a Dózsa Gy. és Petőfi S. utcákról a József A. utca felől (forrás: google.hu/maps)

Látkép a község déli határában épült Simon István lakótelepről (forrás: google.hu/maps)



2.13.6 Az épített környezet értékei 2.13.6.1 Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag

Nemesgulács a II. katonai felmérési térképen (forrás: http://mapire.staatsarchiv.at/hu/map/mkf_hun)

Nemesgulács napjaink térképén



A korabeli térképek tanúsága szerint a mai József Attila utca és a Vasút utca alkották a település közúti gerincét. E két utca mentén mondhatjuk, hogy kialakult az ófalu. A József A. utcával párhuzamosan a belterület északi felében már a II. katonai felmérés szerint kiépült a mai Rákóczi F. utca és nyomokban több kereszt irányú és párhuzamos utca is megjelenik. Az épületek az utak mentén, ahhoz közel épültek, vegyesen: az utcára merőlegesen vagy azzal párhuzamosan, elszórtan illetve fésűsen. Az épületek hosszúak voltak. Jellemző a hajlított ház, vagyis a melléképület befordítása a lakóépületre merőlegesen, de láthatunk kerített házat is. Az évszázadok múltával jelentősen megnövekedett a beépített terület nagysága Nemesgulácson. Elsősorban a domborzat alakította a település szerkezetét. Új utcák a Vasút utcától délre fekvő településrészen jellemzők. A nőtt szerkezet helyett a tervszerűen kijelölt és kiépített utcák láthatók. 2.13.6.1.1 A település története A település nevét adó hegy neve az ómagyar Gula névből származik. A Gulács elnevezés puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A település nevének „Nemes” előtagja arra utal, hogy a középkorban a település köznemesek birtokában volt. Elõször 1268-ban tûnik fel az írásos dokumentumokban. Ebben az idõben két Gulács létezett. Késõbb három Gulács nevet találunk: Alsó-, Felsõ- és Középsõ Gulács. Ezekbõl a falunevekből alakult ki a nemesek lakta település Nemesgulács neve. A település Alsógulács részének, mely ma külterületi lakott hely, Köbölkuthegy a neve. A falut 1349-ben Gulach néven említik. 1424-ben templomáról találunk adatot, mivel Pál nevű papját nevezi meg írott forrás. A török hódoltság alatt a település pusztává lett. Az újra telepített falu tűzvész áldozatává vált, ezért 1715-től egy második betelepítés során népesült újra Nemesgulács. Nemesi lakosságának összetétele ekkor megváltozott, a településen ezután a nemesek mellett jobbágyok is éltek. Ennek ellenére 1720-ban még mindig kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve volt ismert. A helyi hagyomány szerint a Raposka, a Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. Fényes Elek 1851-ben készült munkája szerint Nemesgulács „Magyar falu Zala vmegyében, a Balatonhoz 1 óra. Gyönyörű, kies vidéken. 513 kath., 10 ref., 6 zsidó lak. Határa szűk, de termékeny, rétjei jók; van egy csúcsos magán álló hegye.” A XIX. században lassan fejlődött a település. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt. 1910-től lassú iparosodás kezdődött meg a településen, melynek területe 1934-ben 1402 kataszteri hold, 200 nyilvántartott lakóházzal. Több mint fél évszázadon keresztül az 1960-as évek elején bezárt kőbányák adtak munkát a településnek, melynek szerepét az 1950-től idetelepített körzeti gépállomás vette át. A kőbánya törő-, rakodó üzemrésze helyén alakult meg a Sümegi Tanácsi Mészművek. Ezen a területen 1969-tõl betonelemgyártó üzemet létesítettek, mely jelenleg is itt működik "Gulács Betonüzem Kft" néven. 1950-ben alakult meg a III. típusú termelőszövetkezet. Többszöri egyesülés után egy, 9 községet átfogó mezőgazdasági nagyüzem központja lett. Az 1989-es rendszerváltás során a gazdaságból 9 szövetkezet, illetve kft. alakult. 2.13.6.2 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 2.13.6.2.1 Régészeti lelőhelyek 1-2. Köbölkút (Bodonkút, Kisgulács) középkori faluhely (KÖH azonosító: 8692) A bővizű forrás és kút környékén több középkori (14-16. sz-i) cserepet talált 1963-ban Kalicz Nándor és Sági Károly. Köbölkút nevét először 1394-ben említi forrás, amikor „possessionem Kebenkuth apellatam alio nomine Gulach vocatam, in comitatu Zaladiensi existenten sub monte Badachun habitam” néven említik a falut. 1403ban Köbölkútgulács néven szerepel, 1480-ban Köbölkút és Gulács falut említi oklevél. Köbölkút vagy Köbölkútgulács volt tehát a szóban forgó település neve. Templomát papja megnevezésével az 1333. évi pápai tizedjegyzékben találjuk meg. Az 1531. évi rovásadó összeírás szerint a sümegi plébános, valamint a Gyulaffy és Ecséri család volt birtokos a falu területén. Az 1548. évi török támadás során a falu jórészt elnéptelenedett, elpusztult. Utoljára 1594-ben történt adóösszeírás Köbölkútgulács területén, ezután elnéptelenedett. A területen végzett terepbejárásunk során leletet nem találtunk. 1-2. Köbölkúti iskola, Köbölkút középkori falu templomának helye (KÖH azonosító: 8693) A köbölkúti iskola építésekor 1938-ban sok melléklet nélküli csontvázat találtak. Valószínűleg itt állhatott a középkori Köbölkút falu temploma. A köbölkúti mezőn Rómer Flóris faragott köveket talált. Terepbejárásunk alkalmával a területen 15. sz-i rózsaszínű kályhaszemet és egy templomra utaló, valószínűleg ablakbéllet részletét képező, bazaltból készített fél hurkatagot találtunk. A földút bevágásában emberi csontokat és 15. sz-i bordázott szürke fazék oldaltöredéket gyűjtöttünk.



3. Nemesgulács település, a középkori Gulács falu és templomának helye (KÖH azonosító: 8694) A néphagyomány szerint Gulács középkori temploma a nemesgulácsi termelőszövetkezet traktorállomásának helyén állott. A megállapítást helyszíni nyomok nem igazolták. A középkori Gulács falu nevével 1268-ban egy nemesi névben találkozunk. 1293-ban a tihanyi konvent jelentésében egyértelmű, hogy köbölkúti Gulács mellett egy másik Gulács is volt: „…et Johanne et Arnoldo fratribus et cognatis suis de Gulach;…Olyuanth de alia Gulach…”. Az 1531-ben puszta Gulács később újra benépesült, 1557-ben viszont a törökök által korábban elpusztított falut (Also Gwllach) ismét lakják. 1598-ban 11 adózó jobbágy házát írták össze, akik mellett nemesek is éltek. 1696-ban több nemes birtokán 13 jobbágycsalád élt. Nemesgulács belterületén, a József A. u. 9. sz. és a Petőfi Sándor utca torkolata közötti területen a középkori falu helyét mutató 13-15. századi cserepeket, köztük finom szalagperemes pohár töredékét, egy sárga fazék húsos peremét, barna, szürke és vörös, kaviccsal erősen soványított fazekak oldaldarabjait, szürke kályhaszem oldaldarabját gyűjtöttük. A területen 16-17. századi sárga színű korsó vörös földfestéses, illetve egy másik, bevagdosott díszű fültöredékét, egy 16. sz-i sárga korsó aljtöredékét, továbbá egy valószínűsíthetően török kori pipa vörös színű töredékét azonosítottuk. 4. A Gulács-hegy északi oldala (KÖH azonosító: 8695) A Gulács-hegy északi oldalán mintegy 5 méter magas magányos tumulust említ Rómer Flóris (1878) és Kalicz Nándor (1964). Az objektumot nem lehetett azonosítani. 5. Köbölkút, Korkoványi rész (KÖH azonosító: 8696) Köbölkút, Korkoványi részén 1935-ben Német Sándor nagy bronzkor végi-koravaskori bronzkincset talált. Az 50 cm mélyen talált bronzkincs egy része a korkoványi iskolában elkallódott. 1943-ban a bronzkincs 99 tárgyból álló maradékát a keszthelyi Balatoni Múzeum szerezte meg. A bronzkincs lelőhelye ma már nem azonosítható. Palágyi Sylvia és Perémi Ágota 1986-ban a Köbölkút-hegy nyugati lejtőjén, a Korkoványi dűlőben, a Szemerédi telken négy nagyméretű, fehér és vörös faragott kövekből összeállított sírt talált. A faragott kövek eredetileg egy római sírkert részei lehettek. A helyszínen néhány csont- és bronztöredéket találtak, a kihányt földből apró kerámiatöredékeket gyűjtöttek. A sír mélysége 220 cm, hosszúsága 230 cm, tájolása valószínűleg észak-déli. A sírláda magassága 72 cm lehetett. 6. Nemesgulács, belterület (KÖH azonosító: 8697) Kuzsinszky Bálint írásából tudjuk, hogy az egykori jegyzői lak pajtája mellett illetve annak helyén 1800 táján római kori téglasírokat találtak. Ma a lelőhely nem azonosítható, de azt feltételezhetjük, hogy Nemesgulács belterületén római település és temetője létezett. 7. Gyulakeszi-Káptalantóti közötti útelágazás (KÖH azonosító: 8698) A Gyulakeszi-Káptalantóti közötti útelágazásnál Bakay Kornél és Sági Károly 1964-ben bronzkorvégikoravaskori cserepeket gyűjtött, valamint „szétrombolt kőpakolásos sírokat” vélt látni. A helyszíni bejárás alkalmával leleteket nem találtunk, a kőpakolásos sírok meglétére utaló maradványokat sem láttunk. 2.13.6.3 Védett épített környezet, helyi védelem, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Helyi védelemben nem részesülnek épített elemek. Több lakóingatlan és néhány középület helyi védetté nyilvánítását javasoljuk. A településnek egyedi arculatát nem tudunk bemutatni, azonban a kistáj, tájegység, amihez Nemesgulács tartozik, ahol fekszik, annak az építészeti jellemzőit magán hordozza a település. Ez helyileg is értéknek tekinthető, feltétlenül megőrzendő. 2.13.6.4 Világörökségi és világörökségi várományos terület Nemesgulács teljes közigazgatási területével része a Tapolcát körülvevő - Balatonedericstől Kapolcsig tartó -, Balaton törvényben kijelölt Világörökség és világörökség várományos terület és települési térség övezetnek. 2.13.6.5 Műemlék, műemlékegyüttes 1. Általános iskola, volt kastély, József A. u. 72. sz., hrsz.: 7 (hozzá tartozik: József A. u. 68-70., hrsz.: 8) A mai általános iskola épületét a 19. században épült kastélyból alakították ki. Homlokzatát szemöldökköves, profilált, könyöklős ablakkeretek teszik változatosabbá. Méretében, monumentalitásában, az épületet körülvevő tér tekintetében egyaránt a település markánsan egyedi épületének számít.



Keresztury Dezső félköríves záródású, életfát, napot, holdat ábrázoló emléktáblája

Az emléktábla felirata: „KERESZTURY DEZSŐ 1904-1996 ÁLTALÁNOS ISKOLA NEMESGULÁCS „S HA TÖBB NEM LEHETSZ, LÉGY A TISZTA SZÁNDÉK EMLÉKE” KERESZTURY NEMESGULÁCS ÖNKORMÁNYZATA 1997. MÁJUS 17.” Keresztury Dezső mellszobra



2.13.6.6 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A 7 hrsz-on található általános iskola körül van műemléki környezet. 2.14 Közlekedés 2.14.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok Nemesgulács a 7316. számú Badacsonytomaj – Tapolca összekötő út mentén helyezkedik el, amely a település belterületét is kettészeli. A település közigazgatási területét érinti továbbá a 7341. jelű Badacsonytomaj- Badacsonytördemic összekötő út, a 73144. jelű Nemesgulács- Káptalantóti összekötő út és a 7345. jelű Nemesgulács- Tapolca összekötő út. A településtől délre haladó 73104. jelű Badacsonytomaj elkerülő út - amely a 71. számú főút Badacsonyt elkerülő szakasza - kiemelt jelentőségű mellékútként főúttá fejlesztendő. A település a térség kistérségi központjától, Tapolcától 7 kilométerre délre, a megyeszékhely Veszprémtől 53 kilométerre nyugatra fekszik. Veszprém az országos közúthálózaton a 7316-7301. jelű mellékutakon keresztül közelíthető meg. 2.14.2 Közúti közlekedés A település belső úthálózatának fő tengelyét a 7316. jelű Badacsonytomaj- Tapolca összekötő út belterületi szakasza, a József Attila utca adja. A település központjában erről az útról ágazik le a 7345. jelű közút, mely belterületen a Vasút utca. Az utak szabályozási szélessége kialakultan 11,3-19,2 m. A település gyűjtőúthálózatát a fenti összekötő utak belterületi szakaszain túl a Petőfi utca, Hársfa utca, Templomcsapás utca alkotják. Ezek szabályozási szélessége kialakultan 11,8-20,3 m. Az országos közúthoz csatlakozó kistelepülési lakó utcák kialakultan 4,0-18,0 méteres építési, szabályozási szélességgel rendelkeznek. Az utak szabályozási szélességén belül nem jelentős a zöldfelületek aránya. Az utcák – a Templomcsapás utca kivételével - aszfalttal burkoltak. A felszíni csapadékvíz elvezetése (helyenként kétoldali) nyílt árkos rendszerben, illetve folyókával történik. A rendszer folyamatos karbantartást igényel. A szűkebb utcákban a csapadékvíz elvezetés nem megoldott, vagy a burkolaton kerül elvezetésre. A külterületi földutak szabályozási szélessége változó, 2,4-17,6 méter. Az utak csak a mezőgazdasági, erdőgazdasági területek megközelítését szolgálják. Az úthálózat osztályba sorolása 4.1. Külterületi főút, II. rendű főút 71. számú főút tervezett elkerülő szakasza



Osztályba sorolás: Szabályozási szélesség: Csomóponti területigény:

külterületen: K.IV.B. külterületen 10,3-27,0 m (tervezett 40,0 m). a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható.

Keresztmetszeti elemek: Forgalmi sávok: Csomóponti többletsávok: Padka: Kerékpárút: Zöldsáv: Vízelvezetés:

külterületen 3,5 m szélesek, irányonként 1-1 sáv. 3,5 m szélesek. 2,5 m (nemesített padka esetén 1,5 m) széles. nem tervezett. mindkét oldalon kialakítható. nyílt árkos rendszerben történik, az árkok burkolása az átereszeknél, illetve a befogadók előtt javasolt. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani.

Külterületi mellékút, összekötő út, külterületi mellékút bekötőút, valamint belterületi mellékút, gyűjtőút 7316. jelű Badacsonytomaj- Tapolca összekötő út (belterületen József A. utca), 7345. jelű NemesgulácsTapolca összekötő út (belterületi szakasza Vasút utca), 7341. jelű Badacsonytomaj- Badacsonytördemic összekötő út, 73144. jelű Káptalantóti- Nemesgulács bekötő út, valamint a Petőfi utca, Hársfa utca, Templomcsapás utca Osztályba sorolás: Szabályozási szélesség: Csomóponti területigény:

külterületen: K.V.B, belterületen: B.V.c.D. külterületen 13,4-16,2 m között, belterületen 11,3-20,3 m között változik. a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható.

Keresztmetszeti elemek: Forgalmi sávok:

Padka:

Parkolási lehetőség: Kerékpárút: Járda: Zöldsáv: Vízelvezetés:

külterületen 3,5 m, belterületen a tömegközlekedéssel érintett szakaszokon 3,25 m (különleges kötöttségek esetén 3,00 m), egyéb szakaszokon 3,00 m szélesek, irányonként 1-1 sáv. külterületen 2,0 m (nemesített zúzalékból épített padka esetén 1,5 m), belterületen 1,5 m széles. közterületen nem javasolt a kialakítása. önálló kerékpárút nem tervezett minimum 1,5 m burkolatszélességű, legalább az egyik oldalon; ahol a keresztmetszeti méretek nem teszik lehetővé járda kiépítését, forgalomkorlátozást kell elrendelni mindkét oldalon kialakítható. nyílt árkos rendszerben, vagy zárt csapadékcsatornában történik, az árkok burkolása az átereszeknél, illetve a befogadók előtt javasolt. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani.

Külterületi egyéb utak és belterületi mellékutak, lakóutak, kiszolgáló utak A település kül- és belterületi helyi útjai Osztályba sorolás: Szabályozási szélesség: Csomóponti területigény:

külterületen: K.VI.B, belterületen: B.VI.d.D. külterületen: 2,4-7,6 m között, belterületen: 4,0-18,0 m között változik. a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható.



Keresztmetszeti elemek: Forgalmi sávok:

Parkolási lehetőség: Kerékpárút: Járda: Zöldsáv: Vízelvezetés:

külterületen 3,0 m ((mezőgazdasági utak egy forgalmi sávval is tervezhetők, ekkor a burkolatszélesség 4,0 m, - kivételesen 3,0 m -, 7,0 m koronaszélesség mellett), belterületen 2,75 m (legfeljebb tíz lakóingatlan kiszolgálását ellátó utak esetében megengedett a min. 3,0 m burkolatszélesség is, kétoldali 1,5 m szélességű, kitérésre alkalmas, teherbíró padka alkalmazása esetén) szélesek, irányonként 1-1 sáv. A település teljes hosszon kis szabályozási szélességgel rendelkező utcáit (pl. 110, 119, 124 hrsz-ú utak) páronként egyirányúsítani kell. Azon utcák esetében, ahol a kis helyszínrajzi sugár miatt a megállási látótávolság nem biztosítható, sebességkorlátozást kell elrendelni. közterületen nem javasolt a kialakítása. nem indokolt külön burkolt felület biztosítása. nem indokolt külön burkolt felület biztosítása. mindkét oldalon kialakítható. nyílt árkos rendszerben történik.

Tűzvédelmi szempontok A település jelenlegi úthálózata olyan paraméterekkel rendelkezik, amely nem minden esetben alkalmas tűzoltó gépjárművek, valamint műszaki mentést végző gépjárművek közlekedésére. Az építmények sok esetben nem rendelkeznek megfelelő közúti kapcsolattal, ezért a teljes úthálózat nem felel meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak. Egyes szűk utcákban nehézkes a közlekedés, a fordulás lehetősége pedig sok esetben nem biztosítható. Minden ingatlan megközelíthető közterületről, vagy a közforgalom számára megnyitott magánútról. 2.14.3 Közösségi közlekedés 2.14.3.1 Közúti A községből menetrendszerűen közlekedő autóbusszal a szomszédos községeken kívül közvetlenül Tapolca, illetve Veszprém, is elérhető. A járatok sűrűsége megfelelő. A távolsági buszjáratok a 7316, 7341, 7345. számú utakon közlekednek, megállóhelyük a település központjában, továbbá a vasútállomás közelében van. 2.14.3.2 Kötöttpályás A község nyugati határán halad a Székesfehérvár- Tapolca vasúti fővonal. Vasúti megálló NemesgulácsKisapáti néven már Kisapáti közigazgatási területén található. A vonalon a személyszállítás megfelelő, jelenleg napi 10 vonatpár közlekedik Tapolca és Székesfehérvár között. Budapest közvetlenül napi 1 vonatpárral, illetve Tapolcai, illetve Balatonfüredi átszállással érhető el. A település nyugati ipartelepe iparvágánnyal ellátott. 2.14.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Az országos jelentőségű Balatoni kerékpárút legközelebb Badacsonytördemicen érhető el. 2.14.5 Parkolás A település területén a különböző intézmények és kereskedelmi létesítmények mellett külön parkoló helyek csak kis számban állnak rendelkezésre, ezért a gépjárművek parkolását közterületen a közút ill. a bekötőutak szélén kénytelenek megoldani.



2.15 Közművesítés 2.15.1 Víziközművek 2.15.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) 2.15.1.1.1 Vízellátás A település vezetékes ivóvízellátása biztosított, a község belterületén a hálózat teljesen kiépült. Nemesgulácson az ivóvízellátás a regionális hálózat részeként üzemel, a vízvezeték hálózat üzemeltetője a DRV Rt. A hálózati nyomás 1,5-6 bar közötti a terepviszonyoktól függően. Az ivóvíz biztosítása a településen hosszútávon megoldott. A Gulács és a Badacsony hegyeken található mezőgazdasági és kertgazdasági területek vízszükséglete részben fúrt kutakból biztosított 2.15.1.1.2 Oltóvíz biztosítás A település belterületén meglévő tűzvízcsap hálózat biztosítja a tűzoltáshoz szükséges oltóvizet. A településen található tűzcsapok átmérője 80-as. Típusúkat tekintve: a föld felett biztosított 3 db tűzcsap, melyek közül kettő a József A. utca északi végében található, NA 200 vízvezetékkel, valamint egy a Hársfa utca középső szakaszán NA 100-as vezetékkel. Föld alatt további 15 db tűzcsap van elhelyezve. A tűzcsapok egymáshoz viszonyítva maximum 200m-re vannak. A szükséges vízmennyiség a település NA 100, NA 150 vízvezetékéről biztosítható, melyet a DRV RT üzemeltet. Tűzcsapok elhelyezése:  Hársfa utca 3db.  József Attila utca 7db  Rákóczi Ferenc utca 2db  Petőfi Sándor utca 1db  Felszabadulás utca 1db  Alkotmány utca 1db  Vasút utca 1db  Jókai Mór utca 1db  bekötő út 1db 2.15.1.2 Szennyvízelvezetés A csatornázás a modern városépítésnek nélkülözhetetlen és egyik legjelentősebb tényezője. A vízszolgáltatás útján a fogyasztókhoz vezetett tiszta vizet, felhasználása után el kell vezetni, ez a csatornázás feladata. A csatornák előbb összegyűjtik a keletkezett házi szennyvizeket, az ipari üzemekben az ipari szennyvizeket, majd azokat a szennyvíztisztító berendezésekbe, és utána a befogadóba vezetik. Nemesgulácson a szennyvízcsatorna hálózat kiépült. Nemesgulács szennyvízelvezető főműve a „Badacsony térség szennyvízcsatornázás II. ütem” beruházásának keretén belül készült el. A település területén kiépült regionális szennyvíztisztító telep a DRV Rt üzemeltetése alatt áll. A megtisztított szennyvíz befogadója az Eger patak és a Balaton. A szennyvíztisztító telepnek a Balatonra előírt vízminőségi kategóriának megfelelő vízminőséget biztosítani kell. A hálózatra jelenleg még nincs minden lakóépület csatlakoztatva. A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező. 2.15.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Nemesgulács felszíni vizei befogadója közvetlenül vagy közvetve az Eger patak, mely a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. (Az Eger patak befogadója a Balaton.) Nemesgulács topográfiai adottsága nagyon változatos. A magaslatokról lefolyó felszíni vizek nagyon sok hordalékot szállítanak. A beépített területekről a csapadékvizet el kell vezetni. A lakott területek 80%-án nyílt csapadékvíz-elvezető árokhálózat található. Az árkok folyamatos tisztításuk, karbantartásuk, a magas útpadka eltávolítása szükséges. A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a Nemesgulácsi Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. Az árokhálózat átépítésére és kiegészítésére 2011-2012-ben került sor, ezzel a csapadékvíz-elvezetés korábban tapasztalt hiányosságai megoldódtak. Vannak olyan szűk utcák, ahol nincs árok építésére lehetőség.



2.16 Energia 2.16.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás távhőellátás és más ellátórendszerek)

(villamos

energia,

közvilágítás,

gázellátás,

2.16.1.1 Villamos energia ellátás A villamos energia ellátás az energiafogyasztóknak a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges villamos energia rendelkezésre bocsátása. A község középfeszültségű villamosenergia-ellátása a 20 kV-os Badacsonyi körvezetékről, a szabadvezeték hálózata leágazásaként biztosított. A leágazó szabadvezeték nyomvonala a kül- és belterületi ingatlanokon halad keresztül. A községben 3 db közcélú transzformátor-állomás üzemel FOTR 125 típusú és OTR 250 típusú transzformátorok biztosítják Nemesgulács energiaellátását. Nemesgulács utcáin kisfeszültségű betonoszlopos szabadvezeték üzemel. A betonoszlopos hálózaton hagyományos lámpások vannak felszerelve.. A hegyre menő kisfeszültségű szabadvezeték hálózat faoszlopos betongyámra szerelt. Fogyasztói csatlakozások jórészt légkábeles kivitelűek. 2.16.1.1.1 Közvilágítás A közvilágítás közterületeknek a közlekedés és közbiztonság érdekében szükséges olyan villamos üzemű megvilágítása, amiről a községi polgármesteri hivatalnak kell gondoskodnia. Ennek megfelelően közvilágításnak kell tekinteni a közutaknak összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú megvilágítását. Nemesgulács közvilágítási hálózata megfelelő. 2.16.1.2 Gázellátás Az E.ON közreműködésével kiépült a település földgázhálózata, az ellátást a Badacsonytördemici nagyközépnyomású gázvezetékről biztosított. A több települést ellátó nagyközépnyomású elosztóvezeték a község nyugati határában húzódik. A 4,0 bar üzemi nyomású, sugaras kialakítású, községi elosztóvezeték hálózat a település teljes gázellátását biztosítani tudja, figyelembe véve a távlati fejlesztéseket is. Nemesgulácson a vezetékes földgázellátás biztosított, a belterületen 100%-osan kiépült. 2.16.2 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzat intézményei régi építésűek, a mai, korszerű energiafelhasználási szabályoknak nem felelnek meg. A korszerűsítésre pályázati úton törekszik. 2.16.3 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 2.16.3.1 Távközlés Megépültek az országos digitális gerinchálózat Veszprém megyén átmenő optikai kábel szakaszai, továbbá a primerkörzetek településeit felfűző körzethálózatok nagy része. A primer központok kapcsolják be a körzeteket az országos és a nemzetközi távközlési rendszerbe. A település belterületén a vezetékes telefonhálózat ki van építve. Az újabb fogyasztói igényeket a szolgáltató ki tudja elégíteni. 2.16.3.2 Vezeték nélküli távközlés A vezeték nélküli távközlési szolgáltatásban a jelek továbbítását a rendszerek bázisállomásai biztosítják. A mikrohullámú összekötés két pontja között az üzembiztos működéshez az optikai átlátást biztosítani kell. Veszprém megye területén az országos mikrohullámú rendszer részeként a Magyar Telekom Nyrt-nek, az Antenna Hungária Zrt-nek, a Magyar Honvédségnek és a mobil távközlési szolgáltatóknak üzemelnek bázisállomásai. A területrendezési tervben területfelhasználási szempontból a műsorszórás és a vezeték nélküli távközlési rendszerek meglevő és tervezett bázisállomásait kell figyelembe venni korlátozó tényezőként védőterületük igényével, valamint a bázisállomásokat összekötő mikrohullámú összekötés sávját azokon a helyeken, ahol a modulációs vonal 30-40 m-en belül megközelíti a terepet. A telepítéseket tájképi és településképi szempontból kiemelten kell vizsgálni.



A mobil telefonok elérhetősége a település nagy területén megfelelő, a vételi lehetőség a badacsonytördemici és a tapolcai bázisállomásokról biztosított. 2.16.3.3 Műsorszórás Az Antenna Hungária Rt. digitális és analóg rendszerű mikrohullámú hálózata végzi a rádió és a TV adórendszerek modulációval történő ellátását. Veszprém megyében Kab-hegyi TV-URH gerincadó, továbbá a Bakony-hegység „beárnyékolt” területein a TV adások jó vételi lehetőségét hat TV átjátszó adó biztosítja a földfelszíni műsorszórásban. Újabb bázis állomás telepítése nem várható a megyében. A település területén a kábeltelevízió hálózat csillagpontos rendszerrel kiépült. 2.17 Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 2.17.1 Talaj 2.17.1.1 Környezetföldtani adottságok Korábban a földtani viszonyok részletesen ismertetésre kerültek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Településrendezési Terve szerint a település sík, medence területi része felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területnek minősül. A község belterülete ill. a Malom ároktól a bazalt kúpok lejtőinek aljáig húzódó részek érzékenyek, a hegytető területe kevésbé érzékeny. A vulkáni hegyek keskeny törmelékes lejtője és a Badacsony Gulács közötti Hármashegy területe felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Nemesgulács község a fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek körébe sorolható. 2.17.1.2 Talajadottságok (talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások) A magasabb térszíneken és a medencéből kiemelkedő lepusztult hegykúpokon erdőtalajok alakultak ki, melyek többnyire homok, kisebb részben homokos vályog mechanikai összetételűek, kövesek, kedvezőtlen vízgazdálkodásúak és gyengén savanyú kémhatásúak. A szigetszerűen kiemelkedő vulkáni kúpon erubáz talaj képződött, mely szinte teljesen terméketlen. Az alacsonyabb területeket, az Eger-víz völgyét réti talajok jellemzik, vályog mechanikai összetétellel, gyengén savas kémhatással. 2.17.1.3 Földhasználatok A település külterületén elsősorban az északi, a Gulács-hegy lábáig kúszó területeken találkozhatunk nagyobb összefüggő szántóterületekkel. A Köbölkúti részen kisparcellás mozaikként ékelődnek a szőlőhegybe, területük nem jelentős, a nyugati oldalon, az Eger-víz két oldalán pedig többnyire kis területeket foglalnak el. Nagyobb területekre jellemző a rét- legelő művelési ág, melyen lovakat, szürkemarhákat, birkákat tartanak. A Badacsonytördemic felé vezető út mentén erdőfoltok és keskenyparcellás szántók találhatók, melyek fáscserjés-gyepes sávok választanak el egymástól. Az erdőgazdálkodás elsődlegesen a bazalthegyeken meghatározó, míg a mélyebb térszíneken lévő egykori összefüggő erdők helyét ma többnyire nemesnyár vagy nyír telepítések foglalják el, melyek elsődleges rendeltetése gazdasági. Természetközeli erdőtársulásokkal csak a Gulács felsőbb területein találkozhatunk, melyek legjellemzőbb állományai a gyertyános-tölgyesek. Természetvédelmi jelentőségük miatt kezelésük hatósági ellenőrzés alatt áll, elsődleges rendeltetésük védelmi célú. Az erdőterületek nagysága a községben 303,1 ha, aránya 36,3 %. Az erdősültség foka az országos 18, 5 %-os arányt jóval meghaladja. 2.17.2 Felszíni és a felszín alatti vizek 2.17.2.1 Felszíni vizek A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint Nemesgulács, mint a Balaton vízgyűjtőjén található település az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területét kijelölő települések közé tartozik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint a település közigazgatási területe a Balaton vízgyűjtő területén, azaz nitrátérzékeny területen található.



2.17.2.1.1 A felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A település csaknem teljes közigazgatási területe (belterülete teljes egészében) az Eger-víz patak vízgyűjtőjéhez tartozik. Az Eger-víz a Balaton-felvidék leghosszabb vízfolyása. Öcs község határában ered és rövid szakasz után Vigántpetend közelében egyesül a Vázsonyi-Séddel. Kapolcs belterületén torkollik bele a Ráskói-patak, majd keresztül folyik a Tapolcai-medencéig tartó völgyön. Monostorapáti-újfalunál a Vese-patak torkollik bele, majd a Hegyesd és Monostorapáti határán elhelyezkedő mesterséges víztározóba (halastóba) folyik. A tározóból elfolyó patak Diszel, Gyulakeszi és Nemesgulács községek érintésével, több kisebb vízfolyás vizével gyarapodva Badacsonytördemic és Szigliget között ömlik a Balatonba. Az Eger-víz egykori természetes állapotában a Balaton-felvidék legbővizűbb vízfolyása volt, amelynek felső szakaszát igen sok kisebb-nagyobb hozamú forrás táplálta. A patakot tápláló források hozama a Bakony térségi bányászati tevékenység depressziós hatására és az utánpótlódás (csapadék) jelentős csökkenése miatt minimálisra vagy nullára csökkent. A fenti okok miatt 1990 nyár végén a patak már a Balatonba való betorkollásnál is kiszáradt. Korábban a vízfolyás évi átlagos vízhozama 0,3 m3/s volt. Az Eger-víz teljes vízgyűjtő területe 365,6 km2, hossza 32,0 km. A Nemesgulács feletti vízgyűjtő terület 356 km2. A patak vízminőségét a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen vizsgáljaa Balatonba való betorkollás előtt Szigligetnél, a 71. sz. út keresztezésénél. Az alábbi táblázatban található vizsgálati eredmények a 2007. év vízminőségét szemléltetik: Anyagnév 120700 - Szulfát [milligramm/liter] 120728 - Nitrát [milligramm/liter] 120737 - Nitrit [milligramm/liter] 120746 - Ammónium [milligramm/liter] 120764 - Benzol [milligramm/liter] 121079 - Antracén [milligramm/liter] 121088 - Fluorantén [milligramm/liter] 121125 - Benz(b)fluorantén [milligramm/liter] 121134 - Benz(k)fluorantén [milligramm/liter] 121152 - Benz(a)pirén [milligramm/liter] 121161 - Indenol(1,2,3cd)-pirén [milligramm/liter] 121189 - Benz(g,h,i)perilén [milligramm/liter] 121327 - Pentaklór-benzol [milligramm/liter] 121336 - Hexaklór-benzol [milligramm/liter] 121400 - Diklór-metán [milligramm/liter] 121446 - 1,2-Diklór-etán [milligramm/liter] 121455 - Kloroform [mikrogramm/liter] 121473 - Széntetraklorid [mikrogramm/liter] 121510 - Triklór-etilén [mikrogramm/liter] 121583 - Tetraklór-etilén [mikrogramm/liter] 121923 - Aldrin [milligramm/liter] 121941 - Dieldrin [milligramm/liter] 121950 - Endrin [milligramm/liter] 122009 - Gamma-HCH [mikrogramm/liter] 133586 - Atrazin [mikrogramm/liter] 137753 - Hexaklór-butadién [milligramm/liter] 140492 - Malation [mikrogramm/liter] 141385 - Nátrium [milligramm/liter] 144980 - Simazin [milligramm/liter] 155164 - Kálium [milligramm/liter] 155173 - Magnézium [milligramm/liter] 155182 - Kalcium [milligramm/liter] 155201 - Klorid [milligramm/liter] 155944 - Trifluralin [milligramm/liter] 156075 - pH (labor mérés) 156204 - Réz (oldott) [mikrogramm/liter] 156286 - Szerves szén (TOC) összesen, mint összes C, vagy COD/3 [milligramm/liter] 156754 Ammónia-ammónium-nitrogén [milligramm/liter] 156772 - Anionaktív detergensek [mikrogramm/liter] 156800 - Arzén (oldott) [mikrogramm/liter] 157050 - Cink (oldott) [mikrogramm/liter] 157472 - Higany (oldott) [mikrogramm/liter] 157555 - Izodrin [milligramm/liter]

Mérésszám

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

P90

4 12 12 12 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 4 11 4 4 4 4 11 12 4 5

122,00 3,50 0,02 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 0,40 0,30 0,70 0,00 0,00 0,00 0,02 0,01 0,00 0,01 19,00 0,00 7,00 49,00 57,00 25,00 0,00 7,89 1,00 5,90

235,00 21,50 3,38 3,07 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,40 1,50 0,50 0,70 0,00 0,00 0,00 0,02 0,07 0,00 0,02 25,00 0,00 7,90 59,00 154,00 32,00 0,00 8,29 2,00 14,00

172,75 10,92 0,50 0,37 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,18 0,50 0,32 0,70 0,00 0,00 0,00 0,02 0,03 0,00 0,02 22,00 0,00 7,50 53,75 110,25 27,75 0,00 8,14 1,25 8,58

48,49 4,70 0,93 0,82 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,42 0,32 0,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,02 0,00 0,00 2,24 0,00 0,32 4,32 35,20 2,68 0,00 0,11 0,43 2,87

226,00 16,31 1,15 0,43 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,60 0,40 0,30 0,70 0,00 0,00 0,00 0,02 0,05 0,00 0,01 24,40 0,00 7,81 58,40 145,00 30,80 0,00 8,28 1,70 11,84

12

0,01

2,38

0,29

0,64

0,33

4 4 4 12 11

10,80 3,00 15,00 0,05 0,00

19,70 4,00 17,00 0,14 0,00

13,80 3,25 15,50 0,06 0,00

3,49 0,43 0,87 0,02 0,00

17,69 3,70 16,40 0,05 0,00



Anyagnév 157601 - Kadmium (oldott) [mikrogramm/liter] 157665 - Klorofill-a [mikrogramm/liter] 157739 - Króm (oldott) [mikrogramm/liter] 157803 - Mangán (oldott) [milligramm/liter] 157885 - Nikkel (oldott) [mikrogramm/liter] 158071 - Oldott vas [milligramm/liter] 158099 - Ólom (oldott) [mikrogramm/liter] 158109 - Ortofoszfát [mikrogramm/liter] 158154 - Összes foszfor [mikrogramm/liter] 158420 - Oxigén (oldott) [milligramm/liter] 158439 - Hidrogén-karbonát [milligramm/liter] 158448 - Karbonát [milligramm/liter] 158484 - Összes szerves nitrogén (N-ben) [milligramm/liter] 158622 - Naftalin [milligramm/liter] 158677 - p,p-DDT [mikrogramm/liter] 158970 Biokémiai oxigénigény (BOI5) [milligramm/liter] 159001 Oxigénfogyasztás (KOId) eredeti [milligramm/liter] 159047 - Oxigénfogyasztás (KOIps) eredeti [milligramm/liter] 159056 Oxigényfogyasztás (KOIps) szűrt [milligramm/liter] 159083 - Összes lebegő anyag [milligramm/liter] 159184 Metilorange-lúgosság (m-lúgosság) [mval/liter] 159294 - Levegő hőmérséklet [°C] 159322 - Vízhőmérséklet [°C] 159340 - Szín (érzékelés szerint) 159368 - Szag 159405 - Összes nitrogén [mikrogramm/liter] 159432 - Átlátszóság (Íráspróba) [milliméter] 159450 - Zavarosság nefelometriás [milligramm/liter] 159469 - Vezetőképesség [mikroSiemens/centiméter] 159487 - Oldott oxigén (oxigén telítettségi százalék) [százalék] 159506 - Összes keménység [CaOmg/l] 160010 - Kőolaj és termékei [mikrogramm/liter] 160551 - Nitrit-nitrogén (NO2-N) [milligramm/liter] 160560 - Nitrát-nitrogén (NO3-N) [milligramm/liter]

Mérésszám

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

P90

12 12 4 4 12 4 12 12 12 12 11 11 12

0,20 2,96 1,00 0,04 1,00 0,02 1,00 24,00 41,00 3,05 421,00 6,00 -0,27

0,20 21,50 7,50 0,11 1,00 0,05 1,00 208,00 297,00 14,10 669,00 6,00 2,34

0,20 11,66 2,62 0,08 1,00 0,04 1,00 76,67 108,75 8,31 489,00 6,00 1,04

0,00 6,69 2,81 0,03 0,00 0,01 0,00 53,25 68,75 3,43 63,52 0,00 0,60

0,20 20,36 5,55 0,11 1,00 0,05 1,00 128,30 158,10 11,65 524,00 6,00 1,59

11 11 12

0,00 0,02 1,10

0,00 0,02 4,60

0,00 0,02 2,48

0,00 0,00 1,22

0,00 0,02 4,26

12

10,00

28,00

19,92

4,79

25,70

5

4,10

11,00

7,10

2,32

9,72

5

4,10

11,00

7,10

2,32

9,72

5 11

4,00 6,91

10,00 11,00

6,80 8,02

2,40 1,05

9,20 8,59

12 12 12 12 12 12 10 12 12

6,80 4,30 0,00 0,00 2100,00 140,00 2,92 800,00 34,70

29,00 23,90 658,00 0,00 8000,00 300,00 17,30 1410,00 115,00

16,91 12,86 150,50 0,00 3950,00 285,00 7,38 957,50 76,17

7,63 6,44 172,89 0,00 1610,12 44,06 3,99 163,82 25,38

27,04 20,88 299,00 0,00 5840,00 300,00 10,91 1092,00 102,38

11 4 12 12

226,00 13,50 0,00 0,78

357,00 21,70 1,03 4,86

293,27 17,95 0,15 2,47

44,87 3,11 0,28 1,07

349,00 21,13 0,35 3,69

A vízfolyás 10 évi átlagos vízhozamai a nemesgulácsi vízmércénél a következőképpen alakultak: Évi legkisebb vízhozamok átlaga: 0,005 m3/s Évi közepes vízhozamok átlaga:0,214 m3/s Évi legnagyobb vízhozamok átlaga: 3, 2 m3/s A havi vízhozamok 10 éves átlagai: Hónap

Legkisebb Közepes Legnagyobb vízhozamok vízhozamok vízhozamok Január 00,4 0,273 3,93 Február 0,04 0,273 2,543 Március 0,028 0,326 8,53 Április 0,043 0,346 5,1 Május 0,004 0,244 3,56 Június 0,002 0,146 3,41 Július 0,02 0,031 0,99 Augusztus 0 0,111 8,19 Szeptember 0 0,125 4,03 Október 0,004 0,287 3,268 November 0,029 0,227 2,579 December 0,01 0,269 3,93



2.17.2.1.2 A felszíni vizek jellemzőit befolyásoló tényezők A felszíni vizek, így elsősorban az Eger-víz patak vízminőségét a község területén a kommunális szennyvizek, az állattartásból (trágyatárolásból) származó vizek, a csapadékvíz elvezető rendszerben bevezetett csapadékvíz és a mezőgazdasági területekről lefolyó csapadékvizek befolyásolják. A kommunális szennyvizek megfelelően ellenőrzött elhelyezése eddig nem volt megoldott a község területén. A háztartásokban keletkező szennyvíz közvetlen élővízbe való bevezetése a településen a rendelkezésre álló adatok szerint nem fordul elő, azonban közvetett módon a különböző árokrendszereken keresztül a kommunális szennyvizek szennyező hatása nem zárható ki. A községben jelenleg kiépítés alatt van a szennyvízcsatorna hálózat, amelyre a jogszabályi előírások szerint az ingatlanok rákötése kötelező lesz. Ennek megvalósulását követően a kommunális szennyvizek élővízre gyakorolt káros hatása megszűnik. A belterületi csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a kommunális szennyvizeken kívül, amelyekkel már foglalkoztunk az utakról, burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek szennyezhetik az élővizeket. A község belterületén az utak mindenütt burkoltak az innen lefolyó vizek egy része a befogadó élővízbe jut. Ezek a csapadékvizek szénhidrogén származékokkal és téli időszakban a csúszásmentesítésre használt sóval szennyeződhetnek. A településen az utakon kívül jelentős burkolt felületek, parkolók közterületen nem fordulnak elő. A fentieken túlmenően a legjelentősebb terhelést a felszíni vizekre a Nemesgulács külterületén található regionális szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz kibocsátása jelenti. A tisztított szennyvíz befogadója az Eger-víz, majd ezen keresztül a Balaton. A Badacsonytördemicinek nevezett, de Nemesgulács területén elhelyezkedő tisztítóművet 1999 második felében az V/1. (badacsonyi) alrégió szennyvízelvezetési főmű I. üteméhez kapcsolódik, kapacitása 1800 m3/ d. 2015-re a tervezett kapacitás 2232 m3/d. A szennyvíztisztító telep üzembe helyezésével egyidejűleg a térségben korábban üzemelő 3 db szennyvíztelepet üzemen kívül helyezték és az oda érkező szennyvizeket a badacsonytördemici telepre vezették. A szennyvíztelepre a Badacsonytomaj-Badacsony-Badacsonytördemici és a Szigligeti ágon érkezik szennyvíz. A telep tisztítási technológiája eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval, biológiai foszfor és nitrogén eltávolítással, iszapkezeléssel. Az iszapkezelés technológiája: pálcás sűrítésű gépi víztelenítés. A keletkező fölös iszap Tapolca-Piroscsermajorban komposztálásra, majd mezőgazdasági kihelyezésre kerül. Jelenleg az említett főmű II. ütemének kiépítése folyik, amelynek során a szennyvíztelepre kerül bevezetésre Balatonrendes, Ábrahámhegy, Badacsonyörs és Kisapáti mellett Nemesgulács község szennyvize is. A szennyvíztelep 2007 évi kibocsátási adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Szennyvíztelep terhelés (LE)

A tisztított szennyvíz mennyisége (ezer m3/év)

BOI, kg/év

KOI, kg/év

N (kg/év)

P (kg/év)

12568

509

6407

6407

1577

132

2.17.2.2 Felszín alatti vizek A környezet vízvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény egyaránt meghatároz általános követelményeket a vizek és a föld védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termőképességének, víz- és levegőháztartásának védelmét is. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szól a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, melynek célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. A rendelet hatálya - a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek, és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagok és tevékenységek kivételével - kiterjed a felszín alatti vízre, a földtani közegre, a szennyezőanyagra; a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Nemesgulács község a fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek körébe sorolható. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját. Nemesgulács község nem fekszik közüzemi ivóvízbázis védőterületén.



A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint a település közigazgatási területe nitrátérzékeny területen található. A talaj és a vizek minőségét befolyásoló külső tényezők a vízellátás, a szennyvízelhelyezés, illetve a csapadékvíz-elvezetés, melyekről részletesen a közműveket bemutató fejezetben szólunk. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. tv. szerint a település sík, medence területi része felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területnek minősül, ahol korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható; ill. új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. A vulkáni hegyek keskeny törmelékes lejtője és a Badacsony Gulács közötti Hármashegy területe szintén felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny. A község belterülete ill. a Malom ároktól a bazalt kúpok lejtőinek aljáig húzódó részek érzékenyek, a hegytetők és környezetük területe kevésbé érzékeny. 2.17.2.2.1 A felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A felszín alatti vizek minőségére vonatkozóan a község területén igen kevés információ áll a rendelkezésünkre. Rendszeres vízminőség mérést csak a Bányatelep területén található Savanyúvíz forrásból végeznek, mivel ennek vizét a környék lakossága rendszeresen fogyasztja. A vízminőségi vizsgálatok alapján a forrás ivóvíz-minőségű vizet szolgáltat, amikor működik. A község területén a talajvíz minőségi állapota nem ismert, azonban az egyes területeken jellemző magas talajvízállás és a község eddigi csatornázatlansága mellett valószínűsíthető a talajvíz magas nitrát tartalma és bakteriális szennyezettsége is. A Bányatelep területén a Mózer és Társa Kft. egy mélyfúrású ásványvíz kutat létesített. A kút jó minőségű ásványvizet szolgáltat, amely a mélyebb vízadók védettségét bizonyítja. 2.17.2.2.2 A felszín alatti vizek jellemzőit befolyásoló tényezők A felszín alatti vizek minőségét a talajvízbe közvetlenül vagy közvetetetten bejutó szennyezőanyagok befolyásolják. A lehetséges veszélyforrások a következők: Kommunális szennyvíz elszikkasztása Állattartásból származó trágya nem megfelelő tárolása Ipari üzemek hulladék és alapanyag tárolása Mezőgazdasági területek műtrágyázása, szerves trágyázása 2.17.3 Levegőtisztaság és védelme A tiszta, egészséges levegő alapvető emberi szükséglet. A levegő tisztaságának védelmét a többször módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 3. §-a szerint: „ A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell.” A levegő tisztaságának védelmének egyéb szabályait, a hatósági hatásköröket, tiltásokat, előírásokat a rendelet többi része tartalmazza. A légszennyezettség (immisszió) a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését; A levegőterhelés (emisszió) valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása; Az elérhető legjobb technika a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. 2.17.3.1.1 A környezeti levegő minősége A település környezeti levegőminőségét pontos mérések alapján nem ismerjük, mivel a településen immissziós vizsgálatokat nem végeznek. A RIV (Regionális Immisszió Vizsgáló) hálózat adataiból a Balaton-felvidék térség ill. Tapolca város levegő minőségét ismerjük. Ezen adatok alapján lehet következtetni Nemesgulács környezeti levegő minőségi állapotára. A RIV hálózat 2011 évre vonatkozó mérési eredményeit a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előirt módszerek szerint, a 4/2011 (I. 14) VM rendelet által meghatározott határértékekkel összehasonlítva látható,



hogy a legközelebbi manuális mérőállomás, Tapolca város esetében a légszennyezettségi index „jó” besorolást kapott, határérték túllépés nem volt. A község levegőminőségének állapotát valószínűleg ennél is kedvezőbb. 2.17.3.1.2 Helyhez kötött légszennyező források Fűtés A fűtésből származó emissziókat a légszennyező anyagok közül a kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogénoxidok, a szilárd és a korom emisszió jellemzi. A hagyományos tüzelőberendezéssel végzett háztartási tüzelés jelentékeny légszennyező hatásának fő oka a nem tökéletes égés, mivel az egységnyi tüzelőanyag mennyisége a tökéletlen égés következtében lényegesen több szén-monoxid- és koromkibocsátást okoz, mint ha azt jól szabályozható, korszerű nagyüzemi kazánokkal végeznék. A tüzelési technológiáknál a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kéndioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hőmérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentős a szilárd nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. Nemesgulácson a vezetékes földgázellátás biztosított, a belterületen 100%-osan kiépült. A fűtésből származó légszennyező anyagok- szén-monoxid és nitrogénoxidok- mennyisége lényegesen nem befolyásolja a település levegő-minőségét. Ipari létesítmények A település területén a méretéhez viszonyított jelentős ipari tevékenység következtében több bejelentésköteles légszennyező pontforrás is található. A településen az alábbi telephelyek rendelkeznek pontforrásokkal. A lenti táblázat a kibocsátott légszennyezőanyagok mennyiségét is tartalmazza: Telephely DGA KFT. Fémipari telephely (8284 Nemesgulács József A. u. 80. )

Kvarc-Mineral Épitöanyaggyárto Kft Épitőanyag gyártó telephely (8284 Nemesgulács Bányatelep)

Tárgyév 2007 2008

Szennyező-anyag

2002

2003

2004

2005

2006

2009

2010

284 11 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 45 22

3 <0,5 <0,5 <0,5

Összesen (kg) 1 036 117 45 22

152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 7 - Szilárd anyag 980 - Összes szerves anyag Cként (TOC) (SPECIFIKUS) 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 310 - Formaldehid 311 - Acetaldehid 351 - Fenol 6 - Ammónia 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉNDIOXID

28 4 <0,5 <0,5

28 4 <0,5 <0,5

64 13 <0,5 <0,5

182 37 <0,5 <0,5

181 38 <0,5 <0,5

266 10 <0,5 <0,5

8

8

8

25

25

35

37

<0,5

3

149

7 <0,5

7 <0,5

12 <0,5

33 <0,5

36 <0,5

56 <0,5

13 <0,5

56 3 286

79 4 454

299 7 740

9 <0,5

36 <0,5

205 10

183 9

218 11

29 <0,5

176 9

115 6

178 46

1 149 91

2 <0,5 1 4 150 25798

6 <0,5 <0,5 <0,5 78 <0,5

25 <0,5 8 30 11 511 349 075

<0,5 <0,5 4 4 5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 2 2 2 <0,5 <0,5 <0,5 7 6 7 <0,5 5 064 4 618 267 293 217 738 2 368 138182 45 898 40891 48831 7718

4 <0,5 1 6 86 39389



A településre vonatkoztatva magassági kategóriánként és légszennyező anyagonként részletezett telephelyi kibocsátások a következőképpen alakultak a 2010-es esztendőben: Telephely

Szennyezőanyag

DGA KFT. Fémipari telephely (8284 Nemesgulács József A. u. 80. )

152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 323 - Butil-acetát / ecetsav-butilészter / 7 - Szilárd anyag 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 310 - Formaldehid 311 - Acetaldehid 351 - Fenol 6 - Ammónia 7 - Szilárd anyag

Kvarc-Mineral Épitöanyaggyárto Kft Épitőanyag gyártó telephely (8284 Nemesgulács Bányatelep)

Magasság kategória 11 - 20 21 Összesen m 30 m (kg) 3 <0,5 3 <0,5 <0,5 <0,5 3 <0,5 3 79 4 454

<0,5 <0,5

79 4 454

<0,5 <0,5

178 46

178 46

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5

6 <0,5 <0,5 <0,5 78

6 <0,5 <0,5 <0,5 78

Közlekedési emissziók A közlekedési emissziókat a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ólomvegyületek, korom és kén-dioxid szennyezőanyagok jellemzik. Elsősorban a jelentősebb főutak forgalmából eredő emisszióval kell számolni. A településen nem jelentős az átmenő forgalom, ezért a közlekedésből származó légszennyezés jelenleg nem számottevő. Nemesgulács község területén halad át a 7316. sz. közút, amely a 71. sz. másodrendű főútvonalat köti össze Tapolca várossal. Az út forgalmi adatai a zajvédelmi fejezetben találhatók. 2.17.4 Zaj- és rezgésterhelés 2.17.4.1 Közlekedési zaj 2.17.4.1.1 Közúti forgalom zaja Nemesgulács belterülete falusias beépítésű lakóterület. A településen halad át a község a 7316. sz. közút, amely a 71. sz. másodrendű főútvonalat köti össze Tapolca várossal. Az összekötő út forgalmában a település elhelyezkedéséből adódóan a szezonális hatás jelentős. A nyári idegenforgalmi idényben a Tapolca és a Balaton közötti turisztikai célú közlekedés az út forgalmát jelentősen megnöveli. A szezonális jelleg mértékére konkrét adatok nem állnak rendelkezésre. Az út forgalmi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A közúti forgalom mértékét 2011 évi forgalomszámlálási adatok alapján határoztuk meg, amelyet a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. bocsátott rendelkezésünkre. Az adatok alapján számítással meghatároztuk a közúti közlekedés által okozott környezeti zajterhelést az ÚT 2-1.302. számú útügyi műszaki előírás alapján. A közúti közlekedés által okozott zaj a 7,5 m-es referencia távolságon: 7316. számú közút

I.

Könnyű

Pótkocsis, Nyergesvontat ó

csuklós

602

szóló

2937

Szóló nehéz

ÁNF jármű/nap 2011. Személy-gépkocsi Kis tehergk. Autóbusz Tehergépkocsi Motorkerékpár

70

0

73 19 44

Járműkategória II.

34

III.



3539

(jármű/nap) 177

64

Ezek alapján a számított eredő egyenértékű A-hangnyomásszint /L Aeq(7,5)e/ a műszaki előírás 3.3. pontja alapján (7,5 méter referencia távolságnál): LAeq (d=7,5 m)

nappal

66,1 dB

éjjel

59,2 dB

V1, v2, v3,= 50 km/h A környezeti zaj határértékeit a 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM rendelet tartalmazza. A rendelet 3. sz. melléklete rögzíti a közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott terület felhasználási területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit. A határértékeket az alábbi táblázat 3. számú mellékletének 4. oszlopa tartalmazza: „Országos közúthálózatba tartozó mellékút, gyűjtőút……”

Területi funkció

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint LAeq, dB nappal éjjel 6-22h 22-6h 60

50

A zajkibocsátás és a zajterhelési határérték összehasonlítása alapján megállapíthatjuk, hogy az út középvonalától 7,5 m távolságra a közlekedés okozta zajterhelés nappal is, éjszaka is meghaladja a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) funkciójú területekre vonatkozó határértékeket. Ugyanakkor Nemesgulács belterületén a 7316. számú út mentén a lakóházak az út középvonalától jellemzően távolabb helyezkednek el, azaz a 7,5 méteres referencia távolságra számított értékeknél kedvezőbb közlekedési zajterhelés várható. 2.17.4.1.2 Ipari, szolgáltatási zaj Ezek a területek az ipari övezetektől távol lakóövezetben helyezkednek el, így itt zavaró zajhatással nem kell számolni. 2.17.4.1.3 Szolgáltató tevékenységek zajhatása Nemesgulács községben nincs zenés szórakozóhely. 2.17.4.1.4 Rezgésterhelés A környezeti rezgésterhelés fő forrása a közlekedés és az ipari tevékenység lehet. A közlekedési eredetű rezgések az észlelhetőség és az épületekre való veszélyesség határát csak rossz minőségű vagy állapotú út és a vasúti pálya rezgéskeltő elemeihez (váltók, hevederes kötések) túlzottan közeli épületeknél érhetik el. A település esetében a vasúti közlekedés a vasúti pálya épületektől való nagy távolsága miatt nem okozhat káros rezgésterhelést. A községen áthaladó közúton viszonylag jelentős a tehergépkocsi forgalom. Mivel az út állapota több helyen is kívánnivalót hagy maga után a közlekedésből eredően kialakulhat káros rezgésterhelés, különösen az úthoz közel eső épületek esetében. Az ipari tevékenységből eredő rezgésterhelés a településen nem okozott eddig problémát, mivel a lakott területek közelében található üzemek tevékenysége nem jár jelentős rezgéssel. 2.17.5 Hulladékkezelés 2.17.5.1 Települési szilárd hulladékok gyűjtése A településen keletkezett hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédőszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A településen a háztartásokban és a község vállalkozóinál keletkezett kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladék gyűjtése belterületen 120 l űrtartalmú edényzetben



(kukákban), külterületen konténerekben történik. A község területén több helyütt konténer került elhelyezésre a szilárd hulladékok gyűjtésére. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet kiterjed a települési szilárd és a települési folyékony hulladékokra egyaránt. A hulladékot heti egy alakalommal szállítják el. A jelenlegi hulladék-elhelyezés környezetvédelmi szempontból megoldottnak tekinthető. A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet rendelkezik. Jelenleg a település területén hulladéklerakó nem üzemel. 2.17.5.2 Veszélyes hulladékgyűjtés A lakosságnál keletkező különböző veszélyes hulladék fajták (akkumulátor, növényvédőszer- és gyógyszer maradékok, göngyölegek, szárazelemek stb.) gyűjtése szervezett formában nem megoldott. Feltehető, hogy e hulladékok egy része a szervezett lakossági szilárd hulladék gyűjtés során kerül elszállításra. A vállalkozásoknál keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről, ártalmatlanításáról a termelők gondoskodnak. Ezzel a későbbi fejezetekben foglalkozunk. 2.17.5.3 Termelési hulladékok Termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származik. A településen olyan jellegű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezik. A lakosságnál keletkező kis mennyiségű fa, papír hulladék vegyes tüzeléssel, égetéssel kerül hasznosításra. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladékok - a kis mennyiségre való tekintettel - a kommunális hulladékkal együtt a közszolgáltató által kerülnek elszállításra. A község ipari üzemeiben, vállalkozásainál keletkező ipari termelési hulladékok fajtáiról, mennyiségéről a következő adatok állnak rendelkezésre 2010 évre vonatkozóan: Rangsor Adatszolgáltató ügyfél Hulladékmennyiség (kg) 1 Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - Szennyvíztisztító telep 1 325 915 (Nemesgulács) 2 DGA KFT. - Fémipari telephely 507 355 3 He-Pa Kft - Műanyagfeldolgozó és összeszerelő üzem 42 415 4 Kvarc-Ásvány KFT. - Épitőanyag gyártó telephely 3 914 5 Első Magyar Borház - Szeremley Birtok Kft - Állatartó telep 2 607 6 Tapolca Coop ZRt. - 11 sz. vegyes élelmiszer bolt 898 7 Gulács Tüzoltokészülék Javito Szövetkezet - Tűzoltókészülék javítás 100 A településen található vállalkozásoknál keletkező hulladékok hulladékkódok szerinti megoszlását 2010 évre a következő tartalmazza: Hulladékkód - megnevezés 190805 - Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 170405 - Vas és acél 120101 - Vasfém reszelék és esztergaforgács 200301 - Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 200306 - Szennyvíz tisztításából származó hulladék 080111 - Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok 150202 - Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 190801 - Rácsszemét 140603 - Egyéb oldószerek és oldószer keverékek 150110 - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 180202 - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 080113 - Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok 150103 - Fa csomagolási hulladékok 150101 - Papír és karton csomagolási hulladékok

Összesen (kg) 1 313 345 446 020 44 600 40 255 8 740 4 590 4 095 3 830 3 445 2 710 2 607 2 555 2 252 1 706



170402 - Alumínium 150102 - Műanyag csomagolási hulladékok 170411 - Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 200140 - Fémek

1 000 854 480

Mezőgazdasági hulladékok A településen az alábbi mezőgazdasági hulladékok keletkeznek jelentős mennyiségben:  Kerti zöld hulladékok  Szőlőművelés hulladékai, amelyek közül elsősorban a szőlőmetszés során keletkező nagy mennyiségű szőlővessző ártalmatlanítása okoz problémát  Állattartásból származó trágya  Állattenyésztés során keletkező állati tetemek A kertművelésből, szőlőművelésből származó szerves hulladékok kezelése jelenleg nem megoldott. A hulladék termelőjétől függ, hogy a hulladékot elégeti, komposztálja ill. a szervezett gyűjtés keretében elszállítatja. A felsorolt megoldási módok közül csak a komposztálás a környezetvédelmi szempontból teljes mértékben elfogadható. Az állati ürülék, vizelet és trágya és az elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya), amely a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben is besorolást nyert (EWC: 02 01 06). A hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkező állati tetem. Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI törvény szerint az állati eredetű melléktermék, így különösen az elhullott állat tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről külön jogszabályban előírt módon az állattartó (tulajdonos), illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen, akkor az állati hulladék helye szerint illetékes települési önkormányzat köteles gondoskodni. Kivételt képez a mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tétele, mely állami feladat, így annak végrehajtásáról az állati eredetű melléktermék helye szerint illetékes állomás intézkedik. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet – továbbiakban: Rendelet – 2005. I. 1-től módosította a 22/2004. (XII.11.) KvVM rendelet, melynek hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztette a Rendelet 1. sz. mellékletének B) Kiegészítő listája, így az „elhullott állati tetem” beazonosítására a 020102 EWC kód (hulladékká vált állati szövetek) szolgál, mely a Rendelet értelmében „nem veszélyes hulladék”-nak minősül. 2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állategészségügyi kockázattal jár. Nemesgulács község nem rendelkezik saját dögkúttal. 2.17.6 Vizuális környezetterhelés 2.17.6.1 Illegális hulladéklerakás Illegális hulladéklerakás környezetszennyező hatása mellett településkép-romboló szerepe is jelentős. A legjelentősebb több évtizedig használt, a Gulács-hegy Ny-i oldalán a község belterületének D-i végéről megközelíthető hulladéklerakó hely. A jelentős tájképromboló hatású területet az Önkormányzat saját költségén rekultiválta, azaz a csatornázás során kikerülő felesleges talajmennyiséggel takarta. 2.17.6.2 Felhagyott iparterületek, telephelyek Felhagyott iparterületnek tekinthető a Gulács - hegyen található egykori bánya területe, a külfejtésekkel és a meddőhányókkal. A bányát a Zala megyei Bazaltbányák Rt. nyitotta, ahol bazaltkövet, útburkolási követ és zúzottkövet állítottak elő. Az első kőbánya 1903-ban nyílt, és 1961-ig folytatták a kitermelést, melynek nyomát szinte gyógyíthatatlan seb őrzi a hegyen. A Bányatelepen, amely egykor az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Üzeméhez tartozott jelenleg is több vállalkozás működik, amelyeket korábban ismertettünk. A bányatelep területén azonban jelenleg is vannak felhagyott, használaton kívüli területek, amelyek azonban távlatilag új vállalkozások betelepülésére is lehetőséget biztosíthatnak. 2.17.7 Árvízvédelem Nemesgulács árvízzel nem veszélyeztetett.



2.17.8 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 2.17.8.1 Bűzproblémák Az ipari-, fűtési-, és közlekedési eredetű terhelésen túl egyéb légszennyezőanyag-kibocsátásokkal is számolni kell. A településen jelentős mértékű állattartás nincs, így a községekre általában jellemző bűzforrással nem kell számolni. Hulladéklerakást, szennyvízürítést és dögelhelyezést szintén nem végeznek, így ilyen jellegű bűzhatások sem léphetnek fel. 2.17.8.2 Szennyezett területek A település területén két jelentősebb iparterület található. A Bányatelep (az Országos Érc- és Ásványbányák egykori telepe) a belterülettől kb.300 m-re Ny-ra található a Kisapátiba vezető út mellett. Az iparterületen az ingatlanok nagy része jelenleg is ipari hasznosítás alatt áll. Tudomásunk szerint területen talaj ill. talajvíz szennyezettség felmérés nem történt. Jelenlegi ismeretek alapján szennyezett területek nincsenek. A másik jelentősebb iparterület a Badacsony Tsz. egykori telepe a József A. u. 80. alatt, amely szintén jelenleg is iparterületként működik. A terület szennyezettségének ismertségéről ugyanaz mondható el, mint a Bányatelep esetében. Felhagyott iparterületnek tekinthető a Gulácshegy területén található egykori bánya területe, a külfejtésekkel és a meddőhányókkal. A bányászati meddő a környezetre veszélyes anyagokat nem tartalmaz, az egykori bánya nem tekinthető szennyezett területnek. 2.17.8.3 Illegális hulladéklerakás Illegális hulladéklerakás elsősorban a településszegélyen jelentkezik. A lakosság által lerakott hulladékot a szél nagy területekre elhordja. Megjelenése azokon a területeken is gyakori, ahol vagy természetes mélyedés vagy mesterséges üreg található (pl.: felhagyott bányagödör). A mélyvonalak gyakran vízelvezetők is egyben, így a hulladékból származó káros anyagok a felszíni és felszín alatti vízfolyásokba gyorsan kerülnek. A hulladék anyagok minőségétől függően az okozott szennyezés nagysága is különböző. 2.17.8.4 Állattartás A község lakosságának csak igen kis része foglalkozik állattenyésztéssel. A háztáji állattartás sem jellemzi a települést. A baromfin és a kisebb állatokon kívül sertés csak kis számban fordul elő. A település külterületére jellemző a rét- legelő művelési ág, melyen lovakat, szürkemarhákat, birkákat tartanak. A legjelentősebb állattenyésztő tevékenységet folytató vállalkozások lótenyésztéssel foglalkoznak. Egy-egy ilyen vállalkozás található a József A. u. 7. sz. alatt (Baracskay Lovarda), és a Templom csapás végénél az egykori szövetkezeti majorban (Pöttyös major). A lótartást ezeken a területeken elsősorban turisztikai céllal folytatják. 2.17.8.5 Környezetbiztonság Nemesgulács községben több veszélyes anyagot használó ipari üzem található. Az üzemek a veszélyes anyagok felhasználásához szükséges engedéllyel rendelkeznek, tehát a felügyelet e tekintetben biztosított. Tudomásunk szerint olyan tevékenység a településen nem folyik, amely egy esetleges havária esetén a lakosságra közvetlen egészségügyi veszélyt jelentene. Potenciális veszélyforrást jelentenek az üzemanyagtöltő állomások és a szénhidrogén-tároló tartályok. A községben üzemanyagtöltő állomás a József A. u. 80 sz. ingatlanon található. Szénhidrogéntároló tartály a Mózer és Társa Kft. üzemében van, amely a működéshez szükséges fűtőolaj tárolására szolgál. További potenciális veszélyforrást jelenthet a településen áthaladó veszélyes anyagokat szállító gépjárművek balesete. A tartálykocsi balesetek komoly környezeti rosszabb esetben egészségügyi veszélyt jelenthetnek. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek meghatározzák a különböző szervezeteknek, személyeknek és az állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben rájuk háruló feladatokat.



2.18 Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 2.18.1 Építésföldtani korlátok 2.18.1.1 Alábányászott területek, barlangok és pincék területei, Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Nem ismertek 2.18.1.2 Földrengés veszélyeztetett területei

A kimutatások, tematikus térképek tanúság szerint Nemesgulács nem veszélyeztetett földrengési szempontból.



2.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 2.18.2.1 Árvíz-, belvízveszélyes területek, mély fekvésű teürletek, ár- és belvízvédelem Természeti veszélyek Magyarországon kistájak szerinti bontásban -2 (A térkép az - árvíz, belvíz, aszály, szélerózió, felszínmozgások, földrengés, felhőszakadások fokozati pontértékeinek súlyozott összegzésével készült. Jelzések: 1 = a természeti veszélyek megjelenése kivételes, 2 = kismértékű természeti veszélyeztetettség, 3 = gyengén közepes természeti veszélyeztetettség, 4 = közepes természeti veszélyeztetettség, 5 = jelentős természeti veszélyeztetettség, 6 = súlyos természeti veszélyeztetettség. Forrás: http://geogis.detek.unideb.hu/Kutatas/TermeszetiVeszelyek.php

Nemesgulács árszempontjából nem területen fekszik.

és belvíz veszélyeztetett

Forrás: http://terkepem.blogspot.hu/2010_06_01_archive.html

3 3.1

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése Nemesgulács Veszprém megyében, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fekszik. Külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Nemesgulács a Balatontól mintegy 5 kilométerre északra, a kistérségi központ Tapolcától 7 kilométerre délre, a megyeszékhely Veszprémtől 47 km távolságra fekszik. A község területén áthalad a Székesfehérvár – Tapolca vasútvonal, melynek megállóhelye is van a község határán (Kisapátiban). Közúton a napi 10 menettrend szerint közlekedő autóbusz járatpár biztosija a kapcsolatot Tapolca, Badacsonytomaj felé. Autóbusszal közvetlenül elérhető Veszprém, Győr, Ajka, Salföld is. A település 74,5 ha területű belterületét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe tartozó 760 ha kiterjedésű külterület veszi körül. A mezőgazdasági művelésű területek jellemző művelési ága szőlő, rét, szántó. A hegyoldalakat, tetőket erdők borítják. Jellemző erdei fafajok: akác, tölgy, cser. A patak mentén éger erdősávok is találhatók. Jellemző vadon élő állatok: róka, szarvas, őz, vaddisznó. A településen, mint jelentősebb vízfolyás, az Eger patak fut át.



A község lakosságszáma lassú csökkenést mutat, jelenleg 1000 fő körül alakul. A település 12 utcájában kb. 400 lakóház található. A lakóterület beépítés falusias jellegű – a Simon I. ltp. kivételével -, ez a beépítési jelleg továbbra is megtartandó. A falu képet a szépen karbantartott porták, épületek határozzák meg, de előfordulnak erősen leromlott állagú épületek is. A faluban egy római katolikus templom áll. Intézmények - polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, óvoda, általános iskola, posta – a településen rendelkezésre állnak. Gyógyszertár legközelebb Badacsonytomajon található. A településen több üzem is működik, mintegy 700 munkahellyel. A község potenciális nettó munkaadó. A munkavállalók nagy része, mintegy 400 fő a szomszédos településekről jár a községbe dolgozni, ezzel szemben a községből csak mintegy 30-an dolgoznak más településen. A településen az ivóvíz hálózatra minden lakás rá van kötve. A szennyvízhálózat kiépült. A Templomcsapás utca kivételével a falu utcáiban kiépített szilárd burkolatú utak vannak. Az összes lakás elektromos áram ellátása megoldott. A vezetékes, illetve a mobiltelefon szolgáltatók hálózata elérhető a település teljes területén. A kommunális hulladék elszállítását a Remondis Tapolca Kft. végzi heti rendszerességgel, jelenleg saját tapolcai telepére. A lakóházak gázzal, illetve hagyományos vegyes tüzeléssel fűtöttek. Környezet

A települési környezet vizsgálata során az alábbi főbb megállapítások tehetők: o A település ivóvízellátása vezetékes rendszerről hosszútávon biztosított. o A csapadékvíz elvezetését nyílt árkos rendszerrel oldották meg.. o A belterület csatornázása elkészült, el kell érni az ingatlanok teljes körű bekötését. o A kommunális hulladék gyűjtése szervezetten történik. o A településen a fűtés jellemzően vegyes tüzeléssel és földgázzal történik. o A település területén átmenő közutakon a közlekedésből származó zajterhelés a határértékeket meghaladja, így új lakások építése és új beépítések esetén bizonyos előírások megtétele szükséges. Összefoglalva megállapítható, hogy a település környezeti állapota jónak mondható. A feltárt gondok, hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a település környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehetőségek jobban kihasználhatók.

4

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

4.1

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis

A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével.

4.1.1

A folyamatok értékelése

SWOT analízis Erősségek 1

A kommunális közművek ki vannak építve a településben.

2

Nem rontják a tájképet a mobiltelefonok átjátszó tornyai. Jó megközelíthetőség, Balaton közelsége

3

4

Forgalmas vasútvonal megállóhelye.

Gyengeségek Csapadékelvezető árokhálózat folyamatosan karbantartásra szorul.

Lehetőségek Építés alatt van a csapadékvíz elvezetőhálózat

Korlátok Lakossági hajlandóság a szennyvízcsatornába való csatlakozásra.

A kábeltelevízió hálózat korszerűsítése Nem jó minőségű és karbantartásra szoruló utak.

Település útjainak burkolása, karbantartása.

Kerékpárutak hiánya.

Kerékpárutak építése a Balaton és Tapolca irányába.

Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat.



5 6

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Iparterületet feltáró iparvágány Az alapvető intézmények megtalálhatók a településen.

7316. sz. út belterületi szakaszának zajterhelése Az intézményeknek helyet adó épületek nagyrészt kisebbnagyobb mértékben felújításra szorulnak.

Új nyomvonalú 71. sz. főút megépítése A hiányzó intézmények elérhetőek a környező településeken

7

A hiányzó intézményeket a közeli városok megfelelően biztosítják.

8

Kellemes zavaró hatásoktól Építési telkek hiánya. mentes lakókörnyezet.

9

A kommunális infrastruktúra teljes kiépítettsége.

Színvonalasan kialakított és karbantartott közösségi terek hiánya.

A lakosságszám bővülésével újabb intézmények létesülhetnek a településen. Új építési telkek kialakítása.

Szociális bérlakás program, alkalmas terület kijelölése szükséges

10 Potenciális nettó munkaadó település 11 Az alapvető termékek és szolgáltatások elérhetőek a településem.

Egyes alapvető szolgáltatások nem állnak rendelkezésre helyben.

12 A szolgáltatók és kereskedők száma eléri azt a számot, hogy megfelelően működjenek az árszabályozó piaci mechanizmusok. 13 A Balaton közelsége. Turisztikai programkínálat hiánya. 14 A lakosság idegenforgalmi tapasztalatai, ismeretei. 15 Szennyező hatásoktól mentes, csendes kultúrált környezet. 16 Lovas turizmus kiszolgálására alkalmas meglévő major 17 A kommunális infrastruktúra teljes kiépítettsége.

A Balatoni rövid turistaszezon itt is érezteti a hatását.

A helyben elérhető szabad munkaerő korlátozott száma.

18 A lakosság képzettsége, Nem túl kedvező tapasztalatai, hagyományai. logisztikai adottságok.

A közeli városokban elérhetőek a nem kapható áruk, szolgáltatások. Lakosságszám növekedésével új kereskedelmi egységek létesülhetnek.

Korlátok

Az intézmények működtetési és karbantartási költségeit nem fedezik az átadott állami források.

A külterületek lakótelkeké alakítását korlátozzák a szigorú jogszabályi előírások. Nemzeti Park fejlesztéseket korlátozó tevékenysége Önkormányzati tulajdonú területek korlátozott száma Megfelelő terület hiánya.

Borturizmus fejlesztése.

Helyi turisztikai látványosság, attrakció hiánya. A környező Helyi tőke hiánya, az településekkel közös önkormányzat korlátozott programok szervezése. anyagi lehetőségei. Kerékpárút építése a Balaton és Tapolca irányába. Turizmuspotenciál felmérése, programok szervezése A szomszédos A Balaton és a Nemzeti települések szabad Park közelsége miatti munkaereje. szigorú környezetvédelmi előírások. A jelenleg működő Jelentős ipari telephely vállalkozások további kialakítására nincs fejlődése. megfelelő terület.

19 Fejlődési ciklusban lévő vállalkozások



Erősségek 20 Viszonylag jó minőségű termőterületek.

Gyengeségek

Lehetőségek

Korlátok

A földtulajdonosok nem ismerik a modern piacképes termelési technológiákat. Piaci ismereteik is hiányosak.

A minőségi bortermelés fejlesztése és a turizmussal való összekapcsolása. Mezőgazdasági beruházások állami támogatása. Idegenforgalomra alapozott mezőgazdasági fejlesztések Szőlészet, borászat hosszabb távú piaca

A település kis kiterjedésű mezőgazdasági művelésre alkalmas területei

21 Lakosság egy részének mezőgazdasági hagyományai. 22 Szőlőművelés hagyományai Tőkeerő hiánya a földtulajdonosok körében. 23

4.1.2

A mezőgazdaságot érintő általános recesszió. Elaprózott termőterületek.

Védett területek hasznosításának korlátja

A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 6/B. § hatálya alá tartozik a zöldterület áthelyezése. 4.1.2.1

A Balaton üdülőkörzet területrendezési tervétől szükséges 5%-os eltérés elemzése

Nemesgulács belterületének jelentős része, közte a település gazdasági területei a 2000. évi CXII. törvény (BTSZ) 4/1. számú mellékletében rögzítettek szerint Ö-3-as pufferterület övezetbe esik. A pufferterületen a BTSZ 25.§ h.) pontja értelmében csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. A település egyik fő bevételi forrása a területén működő vállalkozásoktól származik, amelyek egyben a fő munkaadók is a településen. A fenti korlátozás a vállalkozások fejlődését akadályozza, egyben a kialakult állapota sincs összhangban, hiszen az érintett területeken már ma is több csarnok jellegű épület található.

Az 1996. évi XXI. törvény 23/A. §. (2) bekezdés c.) pontja szerint az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. A fentiek szerint a BTSZ 4/1. számú mellékletében rögzített övezeti határoktól 5%-os mértékben el lehet térni, amennyiben ahhoz az illetékes államigazgatási szervek hozzájárulnak. Nemesgulács közigazgatási területén, a BTSZ szerinti Ö-3-as pufferterület övezetébe 603,21 ha terület tartozik, ennek 5%-a 30,16 ha. Az eltéréssel érintett terület 20,51 ha, mely 5 % alatti érték. Az eltéréssel érintett terület helyrajzi számok szerint: 1/1, 1/2, 1/3, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9/2, 9/4, 9/5, 242, 271, 272, 273, 274, 275/1, 276, 277, 278, 279, 280, 281, 298, 310/1, 310/2, 311/1, 311/2, 312, 313, 324, 393, 045/1, 03, 04, 06/1, 06/2, 07/2, 07/5, 07/8, 07/9, 07/1, 08/2,08/5, 08/7, 08/8, 08/9. Az Ö-3-as terület sárga kitöltéssel került ábrázolásra. Az eltéréssel érintett terület kiemelt piros kerettel került lehatárolva.



A fentiek alapján az érintett államigazgatási szervek hozzájáruló nyilatkozata szükséges a BTSZ-től való eltérés engedélyezéséhez.

5

JAVASLATOK

5.1

Környezetalakítás terve

5.1.1             5.1.1.1

Településrendezési javaslatok Új lakótelek kialakításának meg kell teremteni a feltételeit. A szociális bérlakás program megvalósításához alkalmas területet kell kijelölni. Turisztikai célú terület kijelölése (Köbölkúti iskola, malom, lovarda). A jelenleg is működő vállalkozások bővítésének és az esetlegesen új kisvállalkozások indításának lehetőségét továbbra is biztosítani kell. A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytathasson, amennyiben azzal nem zavarja környezetét. A község környezeti állapotának megőrizését biztosítani kell, és javítását elő kell segíteni. Kötelezni kell a lakosságot a keletkező szennyvizek szennyvízcsatornában való elvezetésére. Az új közművek építéséhez helyet kell biztosítani a közterületeken, és figyelmet kell fordítani a műtárgyak településképet legkevésbé zavaró kialakítására. A 71. sz. főút település területét is érintő új nyomvonalon való megépítését szorgalmazni kell. Kerékpárút javasolt nyomvonalának kijelölése a Balaton és Tapolca összekötésére Nemesgulács érintésével. Színvonalas közösségi terek, játszótér, sportpálya, park, kemping helyének kijelölése. Védeni kell a település helyi építészeti értékeit, az arra érdemes értékek megőrzése érdekében. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

5.1.1.1.1 Beépítésre szánt területek  Lakóterület A községben tapasztalható letelepedési és építési kedv kiszolgálása érdekében lakótelkeket kell kijelölni. A község zavartalan fejlődéséhez az elkövetkező mintegy 10 éves időszakra kb. 120 lakóház építésére alkalmas telekre van szükség. Oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző, amelyet továbbra is meg kell őrizni, és a szabályozásban az oldalhatáron álló beépítést kell támogatni. A lakótelkeken utcára merőleges, a telek tengelyével párhuzamos főtömegű épületek helyezhetők el. A szabályozási előírások megfogalmazásánál a kialakult állapotoknak megfelelően kell megfogalmazni a szabályozási elemeket, így új épületek kialakítása, illetve a meglévő épületállomány felújítása esetén a településképbe illeszkedő, harmonikus beépítést érhető el. Az önkormányzat tulajdonában lévő üres telkek rövidtávon ki tudják elégíteni a letelepedni vágyók igényeit. A József Attila utca keleti oldalán található telkek mélységi megosztásával továbbra is adott a lehetőség új lakótelkek kialakítására. A telkek hasznosíthatóságának feltétele, a belterületi határ mentén futó út kiépítése, és közművesítése.



Jelen rendezési terv a továbbiakban is számol a belterület dél-nyugati határán korábban tervezett lakóterület kijelöléssel. A fentieken túl új lakóterület nem került kijelölve. A lakóterületeket ütemezetten kell beépíteni. Első ütemben a temetőtől keletre fekvő lakóterületet, majd a temetőtől északra fekvő, belterületi ingatlanok beépítésének lehetőségét kell biztosítani, a feltáró út és a műszaki infrastruktúra kialakításával. Utolsó ütemben a József Attila utca nyugati oldalán kijelölt lakóterület épülhet be, de a beépítés feltételeként a szabályozási terven jelölt védőfásítást már az első ütemmel párhuzamosan meg kell kezdeni.  Gazdasági terület A létesítmények telepítésének engedélyezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, valamint a vonatkozó jogszabályban előírt határértékeknél nem nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. A létesítmények parkolási igényét a területeken belül kell megoldani.  Ipari terület A községben ipari terület, azon belül egyéb terület került kijelölésre. A település központjában, a József Attila utcában található terület mára elérte beépítettsége korlátját, további fejlesztések a gazdasági területbe csatolt 9/4, és 045/41. hrsz-ú ingatlanon biztosíthatók. E területen kisvállalkozások számára is biztosítható terület telephelyek létrehozására. A létesítmények telepítésének engedélyezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A létesítmények parkolási igényét a területeken belül kell megoldani.  Különleges terület  Turisztikai terület A település turisztikai potenciáljának erősítése érdekében különleges turisztikai területek is kijelölésre kerültek. A Badacsony oldalában a volt köböltúti iskola területe lett turisztikai területbe sorolva. A terület elhelyezkedése, az épület jelenlegi mérete adta lehetőségek a köböltúti településrész bemutatását is lehetővé tevő, kulturális, turisztikai fejlesztéseknek ad teret. A belterület észak-nyugati határán található leromlott állapotú malomépület és telke újabb turisztikai célpontjává válhat a településnek. A malom felújításával a térségben jellemző, mára mégis eltűnt vízimalmok bemutatására nyílna lehetőség. 5.1.1.1.2 Beépítésre nem szánt területek  Közlekedési és közmű területek A közlekedési és közmű terület a szabályozási vonalakkal kerül lehatárolásra, a területen belül kell elhelyezni az utak elemeit (forgalmi sávok, zöldsáv, csapadékelvezető árok, járda), valamint az egyes föld feletti és föld alatti közművezetékeket. A közművezetékeket a vonatkozó szabvány szerint, az egyes védőtávolságok betartásával kell elhelyezni. (Egyes közművezetékek - kábeltelevízió, távközlő vezeték, stb. - hely hiányában, vagy technológia miatt, illetve a kialakult állapot alapján a magántulajdonú ingatlanokon is vezethetők, szolgalmi jog bejegyzése mellett.) Az utak mentén található árkok folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Az út menti árkokat legalább kétévente, illetve szükség esetén ki kell ásni, továbbá az útpadkát le kell tolni, hogy az útfelületről a csapadékvíz szabadon az árokba folyhasson. Az utak szabályozási szélességét a kialakult állapot, illetve az OTÉK előírásainak figyelembe vételével kell megállapítani. Új utat csak az OTÉK szerint meghatározott minimális szabályozási szélességgel lehet kialakítani.  Zöldterület Az újonnan kijelölt zöldterület a Petőfi utca és József Attila utca csomópontjánál, és a József Attila utca mentén került kijelölésre, területe összesen 0,84 ha. Az átsorolással érintett ingatlanok, az önkormányzati tulajdonú 393. hrsz-ú telek, és a 394/3. hrsz-ú út.  Mezőgazdasági terület  Általános mezőgazdasági terület Mezőgazdasági területbe kerül a vasút keleti oldalán lévő rét területe, amelyet a Btv. erdőtelepítésre alkalmas területnek jelöl, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi érdekből az erdősítéshez nem járult hozzá. A nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban részletezett módon építhetők be.  Erdőterület A hatályos településszerkezeti tervhez képest a készülő terv kisebb erdőterületet ábrázol. Erdőterületbe került minden, az erdészeti hatóság által az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdő, továbbá kisebb tervezett erdőrészek: vízmosás a zártkertben, a volt hulladéklerakó területe a rekultivációs terv szerint, a



gazdasági területet körülölelő területek, továbbá a biológiai aktivitás érték fenntartása érdekében szükséges, korábban is tervezett erdőterület. A zártkertben, illetve a település nyugati határa mentén is találhatók olyan korábban erdőtelepítésre tervezett területek, ahol az új terv már nem számol az erdősítéssel 5.1.1.1.3

Szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek

5.1.1.1.4 Védelmi és korlátozó elemek Műemléki védelemre javasolt 2. Római katolikus templom, József A. u. 47. sz., hrsz.: 214 Az elképzelhetően középkori eredetű, romokban heverő római katolikus templomot 1725-ben barokk stílusban építették újjá romjaiból. Már 1845-1850 között kívül klasszicista, belül késõ barokk jegyekkel új templomot építettek. Csak 1853-ban építettek hozzá nyugati homlokzati tornyot. Nyugati bejárata mellett két egyszerű dór oszlop, felette timpanon látható. Ugyancsak a nyugati homlokzaton, a főbejárattól délre az I. világháborúban elhunytak emléktáblája, északra a II. világháború áldozatainak emléktáblája kapott helyet.

Az I. világháborúban elesett hõsök tiszteletére elhelyezett márványtábla keretelése klasszikus ízlésű, csiga, koszorú, tojássor, fegyver, zászló díszítésű, 1914-1918. évszámmal.

A II. világháborúban elesett hõsök tiszteletére elhelyezett gránittáblán az elesettek nevei mellett kereszt látható.



Mindszenthy emlékmű A templomkertben Mindszenthy József hercegprímás 1989-ben készült emlékműve áll. Az emlékmű különleges értékének számít, hogy az alkotás a száműzött hercegprímás első Magyarországon felszentelt emléke.

Helyi védelemre javasolt épületek 3. Általános iskola, József A. u. 68-70., hrsz.: 8 (hozzá tartozik: József A. u. 72. sz., hrsz.: 7; foto: lásd fent) 4. Népi lakóház, Rákóczi F. u. 6., hrsz.: 96 Timpanonos párkányzatos díszítésű népi lakóház, két homlokzati ablakkal, hátulsó részén később hozzáépített épületrészekkel. Kettős padlásablakának keretelésében 1850-es évszám látható.

5. Lakóház, Rákóczi F u.1. sz., hrsz.:



A 19-20. sz. fordulóján épült, téglalap alaprajzú, 6 ablakos (2-1-1-2) épület. Az ablakok szemöldökkövesek. A homlokzatot kváderköves sarokdíszek teszik változatosabbá.

6. Fészer, József A. u. 11., hrsz.: 18-19. századi fészer, sarokarmírozással, széles kocsibejáróval, vörös mészkőből épült, fehér kavicsos habarccsal. Gerendaszerkezete részben eredeti, hullámpala fedése új.

7. Magtár, József A. u. 78/3., hrsz.: A 19. században épült magtár ma lakóházként funkcionál, tetőtere beépített.



8. Lakóház, József A. u. 73. 19. sz. végén épült, 7 ablakos rozsdaszínű épület, fehérre festett, profilált ablakkeretekkel, tetőpárkányzattal és szürke lábazattal.

9. Lakóház, József A. u. 33., hrsz.: 200 A 18-19. században épült lakóház utcai homlokzatát, két homlokzati ablakát és egy padlásablakát széles párkányzatok keretelik.



10. Római kat. iskola, József A. u. 48., hrsz.: 102 A 19. században épült római katolikus iskola homlokzatát 5 könyöklős, szemöldökvonalas ablak díszíti. Horizontálisan párkányzat, lábazat és 1-1 kereszttel ékesített homlokzati fal tagolja.

11. Könyvtár, József A. u. 45., hrsz.: 213 A 20. században épült könyvtár a település jellegzetes építménye. Vörös mészkőből készített félköríves záródású bejáratát, előreugró timpanonos kapuépítménybe foglalták, melyen két padlásszellőző nyílás is helyet kap.

Sírkövek Eőry – Keresztury családi sírkert



Dr. Keresztury József (+1975), Keresztury Miklós (+1988), Eőry István (+1874) és neje, Péterffy Rozália (+1869) márvány síremléke

Eőry Miklós és Miklósné (+1899) márvány obeliszkje



Keresztury Dezső síremléke (+1996)

Eőry Iván (+1909) és Eőry László (+1910), további Eőry és Keresztury családtagok márvány obeliszkje.

5.1.2 5.1.2.1

A változással érintet területek összefoglalója és összefüggései A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

 Zöldterület átsorolása Nemesgulács hatályos településszerkezeti terve a 9/2. hrsz-ú ingatlanon zöldterületet jelölt ki. Az érintett ingatlan magánterületben van. A zöldterület kialakításának nincs realitása az érintett ingatlanon. Az önkormányzat az új településrendezési tervben már nem kívánja fenntartani a 9/2. hrsz-ú ingatlan zöldterületi kijelölését. A hatályos településszerkezeti terven kijelölt zöldterület nagysága összesen: 2,47 ha.



Az átsorolással érintett zöldterület nagysága: 0,77 ha.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 6/B. § hatálya alá tartozik a zöldterület áthelyezése. Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és megvalósításával jelölhető ki. Az átsorolással érintett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek. Az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá. Az újonnan kijelölt zöldterület a Petőfi utca és József Attila utca csomópontjánál, és a József Attila utca mentén került kijelölésre, területe összesen 0,84 ha. Az átsorolással érintett ingatlanok, az önkormányzati tulajdonú 393. hrsz-ú telek, és a 394/3. hrsz-ú út.

Az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van. Az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható



 Erdőterület csökkentése Nemesgulács hatályos településszerkezeti terve a 372,96 ha erdőterületet jelölt ki. Az jelölt erdők jelentős része az erdészeti hatóság nyilvántartásában szereplő erdő művelési ágú terület volt, míg kisebb része a Btv, illetve a településrendezési célból kijelölt tervezett erdő volt. A hatályos településszerkezeti tervhez képest a készülő terv kisebb erdőterületet ábrázol. Erdőterületbe került minden, az erdészeti hatóság által az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdő, továbbá kisebb tervezett erdőrészek: vízmosás a zártkertben, a volt hulladéklerakó területe a rekultivációs terv szerint, a gazdasági területet körülölelő területek, továbbá a biológiai aktivitás érték fenntartása érdekében szükséges, korábban is tervezett erdőterület. A hatályos településszerkezeti terv erdőként jelölte ki a Btv. E-2 jelű erdőtelepítésre alkalmas övezetbe sorolt területet. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a területen található rét védelme érdekében természetvédelmi érdekre hivatkozva nem járult hozzá az érintett terület erdősítéséhez, ezért az olyan erdőterület övezetbe került besorolva, ami biztosítja a mezőgazdasági hasznosítás fenntartását. A zártkertben, illetve a település nyugati határa mentén is találhatók olyan korábban erdőtelepítésre tervezett területek, ahol az új terv már nem számol az erdősítéssel. A Btv. 5.§-a rögzíti, hogy a települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet. A térségi szerkezeti tervben megállapított erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe sorolható. A térségi szerkezeti terv a településen erdőgazdálkodási térségként 324,7 ha-t jelöl. A településen kijelölt erdőterület nagysága 342,93 ha, azaz meghaladja a térségi szerkezeti terven jelölt terület nagyságát. A fentiekkel összhangban azon területek, amelyek a hatályos tervben erdőterületbe voltak sorolva, nem tartoznak a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségébe, ezért azok erdőterületből kivonása nem ellentétes a jogszabállyal. Az érintett területek mezőgazdasági területbe kerültek átsorolva. 5.1.2.2

A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása

 Lakóterület A településfejlesztési koncepcióval összhangban – önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybe vételével – kerül kijelölésre a temetőtől északra az a kisvárosias lakóterület, amely a település szociális bérlakás programjának helyéül szolgál. Az érintett területen - a település karakterétől eltérően - többlakásos épületek kialakításával sűrűbb beépítésre van lehetőség. 5.2

Szakági javaslatok

5.2.1

Tájrendezési javaslatok

A község továbbfejlődését és lakóinak távlati sorsát a meglévő táji értékek megőrzése, s ezeknek a gazdasági – társadalmi életbe való beépítése biztosítja. A Balaton és környékének - ahová a gulácsi területek is tartoznak - megelőző védelme és a tájjelleg megőrzése nemcsak az itt élők és időszakosan üdülők, de az egész ország érdeke is, hogy e táj változatlanul teljes pompájában maradjon meg. 5.2.1.1

Tájhasználat, tájszerkezet javaslata

Tájfejlesztés lehetőségei A település fejlődése alapvetően két, megvalósíthatóság szempontjából látszólag ellentétes tényező alapján történhet: egyrészt iparfejlesztés, másrészt a meglévő táji értékek szigorú megőrzése és kiaknázása. Valójában a két tényező nem zárja ki egymást, ha a környezetet nem károsító ipar telepítésére kerül sor, továbbá a védendő természeti és kulturális értékek megőrzése és megfelelő bemutatása a község, mint üdülőterület értékét növeli, idegenforgalmi vonzását erősíti. A település hosszú távú feladata az, hogy az optimális tájfelhasználást úgy tegye lehetővé, hogy a jellemző táji értékek megmaradjanak.



Erdőterület A turisztikai adottság megvan, a forrás környéke kedvelt kirándulóhely, de az ellátottság színvonalát célszerű lenne emelni: a hiányos turistajelek pótolandók, szükség van esőkunyhók, pihenőhelyek építésére. Az erdők kezelésére általánosságban a nemzeti park előírásai az irányadók. Vízgazdálkodási terület Kezelésüknél a környezetvédelmi szempontok elsődlegesek. Mezőgazdasági terület Környezetkímélő, korlátozott vegyszert és műtrágyát felhasználó, vagy extenzív mezőgazdasági termelés a kívánatos. Kertgazdasági terület A Balaton törvény természetközeli tájhasználatot ír elő, előírásai szerint ezen értékes területet meg kell őrizni szőlőtermelő tájnak, ezért e terület-felhasználási kategória szabályozási előírásai a beépítettség növelésének megállítására vonatkoznak. Szőlő művelési ág nem változtatható másra, de más átváltoztatható szőlőre. A földrészletek tulajdonosait fel kell világosítani a környezetkímélő szőlőművelés lehetőségeiről, a meliorációs talajvédelmi beavatkozások fontosságáról és az agrotechnikai talajvédelmi eljárásokról. Az elöregedett szőlők helyetti új ültetvényeket a jelenlegi kialakítás helyett lejtőre merőlegesen kell telepíteni az erózió csökkentése miatt. 5.2.1.2

Természetvédelmi javaslatok

Védendő értékek Tájrendezési szempontból Nemesgulács területén védendők a következő értékek: Az egész külterület, mivel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik. Itt a talaj, a víz, a növény- és állatvilág, a geológiai értékek, a tájkép megőrzésére, védelmére a nemzeti park előírásai a mértékadók. A panoráma védelme: A település vonzó jellegzetessége a lakóterület határánál emelkedő, a kelet felé nyíló utcák végén felmagasodó Gulács kúpja. E kilátást akadályozó építmény nem építendő, a meglévő zavaró létesítmények megszüntetendők, eltakarandók (a temető melletti út légvezetéke). A tájjelleg megőrzése: hagyományos, helyi építőanyagok (pl. bazaltkő) használatának szorgalmazásával, tájhonos és tájjelleg megőrzésére alkalmas növényfajok telepítésével az erdő-, zöld- és lakóterületen, a szőlőkultúra megőrzésével. Védendő növényzet: a beépítésre szánt területen belül is a meglévő fák kivágása – indokolt eset kivételével – elkerülendő. Különösen szép – ezért helyi védelemre is érdemes - az óvoda és a József Attila u. 72. sz. alatti iskola egész kertje, a templom mögötti hársfák együttese, a 191+192 hrsz-ú József A. utcai magántelek utca mellett növekvő, 60 cm törzsátmérőjű fekete fenyő példánya. 5.2.1.3

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok

A Balaton törvény jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, és fogalmazta meg területhasználati korlátozásait. 5.2.1.4

Biológiai aktivitásérték változása

A település közigazgatási területének (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékei a hatályos településszerkezeti tervből számolva: TERÜLETHASZNÁLAT

ÉRTÉKMUTATÓ

BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI ÉRTÉK

2,07 62,94

1,2 2,4

2,48 151,06

0,00

0,5

0,00

12,11 6,09

0,4 0,4

4,84 2,44

0,00 0,00 0,00

1,5 1,5 1,5

0,00 0,00 0,00

TERÜLETNAGYSÁG HA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

lakóterület kisvárosias lakóterület falusias lakóterület vegyes terület településközpont vegyes terült gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület ipari terület különleges terület turisztikai terület közmű terület gazdasági, turisztikai terület



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

közlekedési és közmű területek országos mellékutak … vasúti pályák

25,79

0,5

12,90

2,47

6

14,82

372,96

9

3356,64

79,67 261,99

5 3,7

398,35 969,36

7,65

6

45,90

1,38

6

8,28

zöldterület 3 ha alatt erdőterület védelmi, gazdasági rendeltetésű mezőgazdasági terület kertes általános vízgazdálkodási terület különleges bepítésre nem szánt terület

temető terület

835,12

ÖSSZESÍTÉS

4958,79

A település közigazgatási területének változtatás utáni biológiai aktivitásértékei: TERÜLETHASZNÁLAT

ÉRTÉKMUTATÓ

BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI ÉRTÉK

2,36 60,19

2,4 3

5,66 180,57

1,58

0,5

0,79

0,53 19,11

0,6 0,4

0,32 7,64

0,90 2,33 3,15

2,7 1,5 2,7

2,43 3,50 8,51

26,65

0,5

13,33

2,48

6

14,88

373,31

9

3359,79

70,49 263,74

5 3,7

352,45 975,84

6,92

6

41,52

6

8,28

TERÜLETNAGYSÁG HA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

lakóterület kisvárosias lakóterület falusias lakóterület vegyes terület településközpont vegyes terült gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület ipari terület különleges terület turisztikai terület közmű terület gazdasági, turisztikai terület

* *

*

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

közlekedési és közmű területek országos mellékutak … vasúti pályák

zöldterület 3 ha alatt erdőterület védelmi, gazdasági rendeltetésű mezőgazdasági terület kertes általános vízgazdálkodási terület különleges bepítésre nem szánt terület

temető terület ÖSSZESÍTÉS

1,38 835,12

4967,22

* 9/2007. (IV.3) ÖTM rendelet 4.§ (2) bekezdése szerint arányosan módosított aktivitásérték



A fentiek értelmében a település biológiai aktivitásértéke a településrendezési változásokat követően nem csökkent. 5.2.2 5.2.2.1

Zöldfelületi rendszer fejlesztése Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai

A közösségi feladatokba a meglévő sportpálya területét javasoljuk bevonni. Hiányoznak az egyöntetű fasorok. A temető melletti utat szabályozni kell: kijelölni a burkolat és zöldsáv határát, s igényes zöldsáv kialakítással, egységes, tájba illő fasorral el kell látni. Ez eltakarja a légvezetéknek /megfelelőbb lenne földkábellel kiváltani/ a jellegzetes gulácsi panorámát romboló képét, s egyúttal szebbé teszi az amúgy jellegtelen faluközpontot. Házikertek Elsősorban minőségi fejlesztésre van szükség, hogy szerepüket jobban el tudják látni. A használati értéküket, vagyis a bútorokat, burkolatokat, egyéb felszereléseket kell fejleszteni, több növényt - elsősorban cserjéket, talajtakarókat – kell alkalmazni. Temetőkert A temető fejlesztése során a meglévő fák megőrizendők, s a leendő útrendszer előfásítandó. Különleges terület: turisztikai terület Új elemként jelenik meg a különleges turisztikai terület, melynek kijelölése, és az érintett területek fejlesztése a település idegenforgalmi termékkínálatát hivatott szolgálni: Volt köbölkúti iskola: a telek és az épület adottságai alapján az egykori Köbölkút, vagy Korkován településrész történelmi, kulturális hagyományait bemutató hellyé alakítható. Nagy kiterjedésű udvarán a ma is gazdag zöldfelület fejlesztésével turistalátványosság alakítható ki. Az egykori Pöttyös major lovardává alakítása a település egyik idegenforgalmi célpontjává válhat. A jelenleg sivár terület zöldfelületi fejlesztése javasolt. A Malom árok mellett található leromlott állagú egykori malom felújítása, és bemutathatóvá tétele újabb idegenforgalmi látványosság lehetne. A gazdag zöldfelület, a víz közelsége kedvező alapot ad mindehhez. 5.2.2.2

Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok

Telepítésre javasolt növények listája A tájhonos és a tájjelleg megőrzésére alkalmas néhány tipikus fa-, fenyő- és cserjefaj: ACER PSEUDOPLATANUS ACER PLATANOIDES AMYGDALUS COMMUNIS BUXUS SENPERVIRENS CERASUS FRUTICOSA CHAENOMELES JAPONICA CLEMATIS X JACKMANII COTINUS COGGYGRIA COTONEASTER INTEGERRIMA CRATAEGUS MONOGYNA FICUS CARICA FRAXINUS ANGUSTIFOLIA SSP. PANNONICA FRAXINUS ORNUS JUNIPERUS SABINA LAUROCERASUS OFFICINALIS LONICERA NITIDA PHILADELPHUS CORONARIUS PLATANUS ORIENTALIS QUERCUS PUBESCENS ROSA FOETIDA SALIX ELEAGNOS

hegyi juhar korai juhar mandula puszpáng csepleszmeggy japánbirs kerti iszalag cserszömörce madárbirs egybibés galagonya füge magyar kőris virágos kőris nehézszagú boróka babérmeggy aprólevelű lonc jezsámen keleti platán molyhos tölgy sárga rózsa ciglefűz



SORBUS AUCUPARIA TAXUS BACCATA TILIA ARGENTEA WEIGELA FLORIDA 5.3

madárberkenye tiszafa ezüsthárs rózsalonc

Közlekedési javaslatok

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv végrehajtási rendeletének 5 § (8) bekezdése szerint a közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell! 5.3.1

Közúti hálózati kapcsolatok

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve a fent már említett 71. számú főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel, kiemelt jelentőségű mellékútként kezeli. Ennek megfelelően került az út a településrendezési tervben is jelölve. A 71. számú főút elkerülő szakaszának fejlesztéséhez szükséges 40,0 m-es szabályozási szélesség a település külterületén biztosítható. Forgalmi adatok (E/nap) Az alábbi forgalomfejlődési adatok számítása az ÚT2-1.118:2005 Műszaki előírás alapján, előrevetítő módszerrel történt. 7316. számú Badacsonytomaj – Tapolca összekötő út a 0+000 – 4+566 km szelvények között

2007.

Személygépkocsi 1810

Kistehergépjármű 337

Autóbusz 155

Nehézjármű 1753

Motorkpár 43

Kerékpár 11

Lassú jármű 18

ÁNF összesen [E/nap] 4127

2027.

2480

462

174

2577

44

11

18

5766

Év

A közút forgalma várhatóan 2027-ben sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, „megfelelő” szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot. 7316. számú Badacsonytomaj – Tapolca összekötő út a 4+566 – 5+400 km szelvények között Év

Személygépkocsi

Kistehergépjármű

Autóbusz

Nehézjármű

Motorkpár

Kerékpár

Lassú jármű

ÁNF összesen [E/nap]

2007.

2930

435

106

249

27

8

3

3758

2027.

4014

596

119

366

28

8

3

5134

A közút forgalma várhatóan 2027-ben sem haladja meg, a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező „c” hálózati funkcióval rendelkező belterületi utakra megengedett, „megfelelő” szolgáltatási szinthez tartozó 800 E/óra forgalomnagyságot. 7316. számú Badacsonytomaj – Tapolca összekötő út a 5+400 – 12+512 km szelvények között

2007.



Autóbusz 103

Nehézjármű 246

Motorkpár 54

Kerékpár 6

Lassú jármű 3


2027.

4122

778

115

362

56

6

3

5442

Év

A közút forgalma várhatóan 2027-ben sem haladja meg, a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező „c” hálózati funkcióval rendelkező belterületi utakra megengedett, „megfelelő” szolgáltatási szinthez tartozó 800 E/óra forgalomnagyságot.



7341. jelű Badacsonytomaj- Badacsonytördemic összekötő út a 0+000 – 8+411 km szelvények között

2007.



Autóbusz 27

Nehézjármű 740

Motorkpár 38

Kerékpár 16

Lassú jármű 43

2027.

1495

193

30

1088

39

16

43

Év

ÁNF összesen 2096 2904

A közút forgalma várhatóan 2027-ben sem haladja meg, a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező „c” hálózati funkcióval rendelkező belterületi utakra megengedett, „megfelelő” szolgáltatási szinthez tartozó 800 E/óra forgalomnagyságot. 7345. jelű Nemesgulács- Tapolca összekötő út a 0+000 – 5+795 km szelvények között Év

Személygépkocsi

Kistehergépjármű

Autóbusz

Nehézjármű

Motorkpár

Kerékpár

Lassú jármű

ÁNF összesen [E/nap]

2007.

1198

121

58

940

64

27

73

2481

2027.

1641

166

65

1382

66

27

73

3420

A közút forgalma várhatóan 2027-ben sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, „megfelelő” szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot. 73104. jelű Badacsonytomaj elkerülő út a 0+000 – 0+668 km szelvények között

2007.



Autóbusz 110

Nehézjármű 1253

Motorkpár 31

Kerékpár 8

Lassú jármű 13


2027.

1774

330

123

1842

32

8

13

4122

Év

A közút forgalma várhatóan 2027-ben sem haladja meg a két forgalmi sávos, kétirányú forgalommal rendelkező utakra megengedett, „megfelelő” szolgáltatási szinthez tartozó 1400 E/óra forgalomnagyságot. 5.3.2

Belső úthálózat

Az újabb lakóterületek, tervezett terület-felhasználások feltárását szolgáló utak szabályozása nem változik, a meglévő úthálózatról tervezett közutakról kiszolgálhatók. A burkolatok folyamatos karbantartást, több helyen felújítást igényelnek. A település belterületén lévő utcákat – a már említett gyűjtőutakon kívül - célszerű lakó-pihenő övezetként kijelölni, mivel ott nem szükséges járdák kiépítése, a gyalogosok az útpályán is előnyt élveznek. (Ezekben az övezetekben megfelelően kialakított geometriával, fizikai akadályokkal – sebességcsökkentő küszöbök, kapuzatok – kikényszeríthető a gépjárművezetőkből a lassúbb haladás.) Törekedni kell minden belterületi útszakasz mellett az árkok kiépítésére, illetve a burkolatok oly módon történő kialakítására, ami a csapadékvíz biztonságos elvezetését biztosítani tudja, mivel a megfelelő csapadékvíz-elvezetéssel a burkolatok élettartama növelhető. A külterületi földutakon a közeljövőben sem kell nagyobb forgalomra számítani, ezért ezek szabályozási szélességének növelése nem indokolt. Kapubejárók Az egységes településkép érdekében a kapubehajtók kiépítését azonos műszaki paraméterekkel javasoljuk megoldani. Az árkok lefedését a közútkezelő hozzájárulása alapján kell megépíteni. Javasolt a legalább 0,4 m átmérőjű áteresz kialakítása, a könnyű tisztíthatóság érdekében. Indokolt esetben az átereszt méretezni kell a várható vízhozamok alapján. Tűzvédelmi szempontok Az Önkormányzatnak az illetékes tűzoltósággal közös tervet kell kidolgoznia a problémás területek biztonságos tűzvédelmének biztosítása érdekében.



A tervezett szabályozási szélességeken belül tűzvédelmi szempontból is megfelelő út, illetve közműcsatlakozások elhelyezhetők. Az utak mellett a tűzcsapokat a közúti űrszelvényen kívül kell elhelyezni, jól megközelíthető helyen. A tűzcsapok észlelhetőségét biztosítani kell, környezetükben a növényzetet el kell távolítani. Szükség esetén a járdába is elhelyezhető tűzcsap, ebben az esetben legalább 1,2 m széles burkolt felületet szabadon kell hagyni a mozgásukban korlátozottak akadálymentes közlekedésének biztosítása érdekében. Új telekalakításoknál, a beépítések megkezdése előtt biztosítani kell a közlekedési területeket, és az utakat közlekedésre alkalmassá kell tenni. 5.3.3

Közösségi közlekedés

Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad. 5.3.4

Kerékpáros közlekedés

Fontos feladat az idegenforgalom és a turisztika fejlesztése, továbbá a térségi kapcsolatok erősítése. Helyi (kistérségi) jelentőségű kerékpárút Tapolca- Gyulakeszi- Nemesgulács- Badacsonytomaj nyomvonalon tervezett, mely a tervezett főút Badacsonytördemicen keresztül kapcsolódna az országos hálózathoz. A helyi kerékpárút északról az Eger patak mentén vezetne, majd a Vasút utca, József Attila utca nyomvonalon hagyná el a települést az országos mellékút mentén, a belterületen önálló kerékpárútként nem kerül kiépítésre. 5.3.5

Főbb gyalogos közlekedés

Új járdák kiépítése során gondoskodni kell a legalább 1,5 m járdaburkolat szélességről (a járda mellett mindkét oldalon 0,5-0,5 m biztonsági sávot szabadon kell hagyni), valamint a mozgásukban, illetve látásukban korlátozottak akadálymentes közlekedésének biztosításáról (szegély és járdalefuttatások, taktilis jelzések). 5.3.6

Gépjármű elhelyezés, parkolás

Új épület létesítésénél, illetve a meglévők bővítésénél az OTÉK előírásai szerint számított mennyiségű gépjármű várakozóhelyet kell biztosítani, melyet saját területen belül kell elhelyezni. Azokban az esetekben, ahol saját területen belül (teljes mértékben) nem oldható meg a parkolók építése, külön vizsgálni kell a parkolási lehetőség közterületen történő biztosítását. A közterületeken kijelölt parkolókat szilárd burkolattal kell kiépíteni. Jogszabályi felhatalmazás alapján a képviselő-testületnek meg kell alkotnia az önkormányzat parkolási rendeletét, amelyben szabályozásra kerülnek az OTÉK előírásaitól történő esetleges eltérések feltételei és módjai. 5.4

Közművesítési javaslatok

5.4.1 5.4.1.1

Víziközművek Vízellátás

A tervezett lakó- és gazdasági területek vízellátása a meglévő hálózatról bővítéssel biztosítható legalább NA 100 vízvezetékkel. Oltóvíz biztosítás A tervezett beépítésre szánt területeket legalább NA 100 vízvezetékkel kell ellátni, a hálózat kiépítésével egyidejűleg a tűzcsaprendszer OTSZ szerinti (200 méterenként föld feletti tűzcsapok) kialakításáról is gondoskodni kell. Az építési tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha az üzemkész tűzcsaphálózat kiépült. 5.4.1.2

Csatornázás

A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet. 5.4.1.3

Csapadék

Azokban a szűk utcákban, ahol nincs árok építésére lehetőség, kiemelt útszegélyek építése szükséges a lejtett szélen, hogy csökkenjen a hordalékszedés, vagy csapadékvíz-elvezető csatornát kell kialakítani.



Új út csak csapadékvíz-elvezető csatornával épülhet, továbbá a belterületen a nyílt árokhálózatot folyamatosan csapadékvíz-elvezető csatornahálózattal kell kiváltani. 5.4.2

Energiaellátás

5.4.2.1

Villamos energia

A villamos energia ellátás jelenleg jónak mondható. A kijelölt lakóterületek villamos energia ellátását, illetve az ipari területek megnövekvő villamos energia igényét biztosítani kell, amennyiben szükséges újabb transzformátor-állomás elhelyezésével. Új, illetve az átépítendő villamos hálózat csak földkábelben vezethető el. 5.4.2.1.1 Közvilágítás Biztosítani kell a faluközponttól távolabb eső területek (hegyoldal) és a külterületi épületekhez vezető utak megvilágítását is. A lehetséges fényforrásokat a terület jellegének és az ott zajló forgalom nagyságának megfelelően kell kiválasztani. Javasolt a hálózat elemeit energiatakarékos lámpatestekre cserélni 5.4.2.1.2 Díszvilágítás Nemesgulács nevezetes látványosságainak esti megmutatására, szerény díszvilágítására is lehetőséget kell biztosítani, kiemelten a műemléki védelem alá eső építményekre. (iskola, volt kastély, római katolikus templom). 5.4.2.2

Gázellátás

A hálózat fejlesztését folyamatosan el kell végezni. A külterületi lakott épületek földgázellátását is biztosítani kell. 5.4.3

Hírközlés

5.4.3.1

Távközlés

Az új házhelyek beépítése során a további igények kielégítése megoldható. Új hálózat csak földkábellel épülhet. 5.4.3.2

Vezeték nélküli távközlés

A megyei területrendezési terv javasolja a mikrohullámú állomásokat üzemeltető szolgáltatók között együttműködés kialakítását, hogy közös állomásra helyezzék fel a berendezéseket, hogy a továbbiakban csökkenteni lehessen a telepítendő bázishelyek számát. Célszerű lenne pályázatot kiírni több funkciós állomás telepítésére környezetbe illő megoldásokat keresve. 5.4.3.3

Műsorszórás

A hálózat fejlesztése során már többfunkciós (tv, távközlés, informatika) hasznosíthatóságáról is gondolni kell. A hálózati elemeket, a közlekedési területeken, vagy ingatlanon belül kell elvezetni. 5.5 5.5.1

Környezeti hatások és feltételek Levegőminőségi határértékek

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzéseit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú melléklet szabályozza. Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeit a 2. sz. melléklet, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket a 3. sz. melléklet, az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szinteket a 4. sz. melléklet mutatja be. A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértékek a 4/2011. (I.14.) VM együttes rendelet 6. sz. mellékletében találhatók. Egyes légszennyező anyag kibocsátó technológiák kibocsátási határértékeit külön jogszabályok szabályozzák:  10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről



 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről  7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről  4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről A község levegőjének minőségét az alábbi emissziók határozzák meg: egyedi fűtések, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények kibocsátásai, közlekedés. 5.5.2

Bűzproblémák

A belterületen történő állattartást helyi rendeletben kell szabályozni. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint, e jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a fentiek szerint bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. Meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A (3)–(5) bekezdés szerinti védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. 5.5.3

Felszíni vizek

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség-, és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése. A Korm. rendelet 25.§-a kimondja, hogy szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára külön jogszabály szerinti engedélyben – illetve azok hatálya alá nem tartozó külön jogszabály szerinti tevékenység esetén a felügyelőség által kiadott külön engedélyben – kell meghatározni. A kibocsátási követelményeket: a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyben, b) a Kormány által külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében, egységes környezethasználati engedélyben, c) környezetvédelmi-felülvizsgálat elvégzése esetén a környezetvédelmi működési engedélyben kell meghatározni. A kormányrendelettel összhangban az egyes befogadókba vezethető szennyező és mérgező anyagokra vonatkozó határértékeket a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet írja elő. E rendelet 2. számú melléklete szerint a vizsgálati terület a 4. általánosan védett befogadók területi kategóriájába tartozik, így a településen az erre vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni közvetlenül a befogadóba történő bevezetés esetén. Az egyes technológiákra vonatkozó határértékeket ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 5.5.4

Települési szilárd hulladékok

A települési szilárd hulladékok kezelését már korábban ismertettük. A község hulladékkezelésének hosszú távú megoldása a jelenlegi jogi szabályozás mellett természetesen csak egy regionális hulladékkezelési rendszerre való csatlakozással képzelhető el.



5.5.5

Települési folyékony hulladékok

Kiépült a község szennyvízcsatorna-hálózata. A belterületen, ill. az iparterületeken a szennyvíz elhelyezés megoldott, így gyakorlatilag települési folyékony hulladék ezen a területen nem képződik. A volt zártkerti területeken keletkező folyékony hulladékok szigetelt tárolókban való gyűjtését biztosítani kell. A hulladék elhelyezése a nemesgulácsi tisztítón történhet. Mezőgazdasági hulladékok Új állati hulladéktemető létesítése már nem engedélyezhető. A település állattartás szempontjából kedvező adottságait, ki kell használni, ami az állatállomány ésszerű növekedését jelentheti. A falusi turizmusnak ugyancsak része lehet a háztáji állattartás növekedése. Mezőgazdasági vállalkozásoknál az alábbi hulladékok keletkeztek 2010-ben: 5.5.6

Közlekedési zaj

A községben várható a forgalom további országos átlaghoz hasonló növekedése, ezért várhatóan zajcsökkentési intézkedések (sebességkorlátozás) nélkül a határértékek a meglévő lakóterületeknél nem biztosítható. A tervek szerint új lakótelkek a Rákóczi F. utcában (2 telek), és a József A. utca déli szakasza mentén (18 telek) kerültek kijelölésre. A Rákóczi utcai két telken a beépítést úgy kell megtervezni, hogy a lakóépületek a 7316. sz. úttól magfelelő távolságban épüljenek, mivel az út közelében a fentiek szerint nem teljesülnek a zajvédelmi határértékek. A József A. utca nyugati oldalának déli részén a telkek úgy lesznek kialakítva, hogy a megközelítésük egy új utcáról lesz lehetséges, így a 7316. sz. út forgalmi zaja nem jelenthet problémát. 5.5.7

Ipari, szolgáltatási zaj

A zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek kell teljesülniük  az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, melyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintje felett 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re,  emberi pihenésre, üdülésre, kegyeleti megemlékezés céljára (pl. temető) külön jogszabály szerint kijelölt területen.  az épületek (épületrészek) azon homlokzata előtt, melyen 45 dB-nél nagyobb beltéri zajterhelési határértékű helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintje felett 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re a zajterhelés nem haladhatja meg jelentős mértékben a fenti táblázat szerinti határértéket. A tervek szerint új lakótelkek a Rákóczi F. utcában (2 telek), és a József A. utca déli szakasza mentén (18 telek) kerültek kijelölésre. Az előbbi telkek ipari területektől távol helyezkednek el, így zajvédelmi szempontból nem várható semmilyen probléma. A József A. utcai lakóövezet az újonnan, a benzinkúttól délre fekvő volt major területén (045/41. hrsz.) kijelölt ipari terület (GIPE) közelében fekszik. Ezen a területen csak nem jelentős zavaró hatású tevékenységeket lehet engedélyezni. A József Attila utcában a meglévő ipari területtől nyugatra, illetve északra fekvő volt major területe (9/2, 9/4, 9/5. hrsz) szintén GIPE besorolásba kerül. Északról ezt a területet is lakóövezet határolja, így itt is csak nem jelentős zaj hatással járó tevékenységek engedélyezhetők, a hatások előzetes vizsgálata alapján. Településközpont vegyes terület övezetébe került a település általános iskolája (7. hrsz.), és a József A. u. mentén a Polgármesteri Hivataltól a Kultúrházig terjedő útszakasz melletti ingatlanok. 1802 - Állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok

5.5.8

2 607 tonna

Szolgáltató tevékenységek zajhatása

A sport és szórakoztatóipari létesítmények hangosító berendezéseinek működésére helyi képviselőtestületi rendeletben kell zajterhelési határértéket megállapítani és az egyéb működési feltételt szabályozni annak érdekében, hogy biztosítva legyen az üzemeltetés során a zajt kibocsátó létesítmény környezetében élő lakosság indokolatlan zavarásának megakadályozása. A létesítmények működését célszerű úgy szabályozni, hogy a létesítéshez, üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenység (parkolás stb.) zavaró hatása is kiküszöbölhető legyen.


NEMESGULÁCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLAT ELEMZÉS - JAVASLAT. Nemesgulács Község Településrendezési Terve KÖZSÉG

Recommend Documents