TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ZSÁMBOK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z SÁMBOK KÖZSÉG Ö NKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) K T . HATÁROZATA A KÖZSÉG T ELEPÜLÉSSZERKEZETI T ERVÉRŐL Z SÁMBOK KÖZSÉG Ö NKORMÁNYZATA K ÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005. (XI. 30.) K T . RENDELETE A KÖZSÉG H ELYI É PÍTÉSI S ZABÁLYZATÁRÓL

2006. január

PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: 267-0508, 267-7078, FAX: 266-7561

ZSÁMBOK

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI

TERV

MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA

T E R V E Z Ő K N É V S O R A ZSÁMBOK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

TELEPÜLÉSTERVEZÉS

VARGA ESZTER TT1-02-0594

KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS:

LOMBÁR ISTVÁN MKSZ: 01-1167

ZÖLDFELÜLETEK, KÖRNYEZETVÉDELEM:

MÁNDI JÓZSEF ÉKSZ 01-5147

KÖZMŰTERVEZÉS:

DIMA ANDRÁS MKSZ: 01-2130 JORDÁN PÉTER MKSZ: 01-2129

SZERKESZTŐ:

V. JÁNOSSY ZSUZSANNA

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ:

SCHUCHMANN PÉTER ÉKSZ 01-5068

PESTTERV PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. T EL .: 267-0508, 267-7078, F AX : 266-7561

Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

2

ZSÁMBOK


TERV


TARTALOMJEGYZÉK ZSÁMBOK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

TERVÉHEZ

SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA BEVEZETÉS ELŐZMÉNYEK VIZSGÁLATA, ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA, FELADATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FŐ CÉLKITŰZÉSEI ZSÁMBOK REGIONÁLIS KAPCSOLATAI TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT

4 4 4 5 5 6 8 8 13 15

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT

24 25 28 31

LAKÓTERÜLETEK ................................................................................................................................17 FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK (LF)..............................................................................................................17 TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK (VT) ...........................................................................................19 GAZDASÁGI TERÜLETEK (GKSZ, GIP) .......................................................................................................21 KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK (GKSZ) .......................................................................................21 IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEK (GIP, GIP-KM) .............................................................................................22 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ......................................................................................................................22 ZÖLDTERÜLETEK ................................................................................................................................23 ERDŐTERÜLETEK................................................................................................................................23 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK .................................................................................................................24 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK ...............................................................................................................24

VÍZELLÁTÁS......................................................................................................................................31 CSATORNÁZÁS ..................................................................................................................................33 SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS .....................................................................................................................33 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS .....................................................................................................................34 GÁZELLÁTÁS .....................................................................................................................................34 VILLAMOS ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................................................................35 HÍRKÖZLÉS ......................................................................................................................................36

Z SÁMBOK A KÖZSÉG

Ö NKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) K T . HATÁROZATA T ELEPÜLÉSSZERKEZETI T ERVÉRŐL ……………………………………………………………………38

Z SÁMBOK

KÖZSÉG

KÖZSÉG

Ö NKORMÁNYZATA K ÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005. (XI. 30.) K T . H ELYI É PÍTÉSI S ZABÁLYZATÁRÓL …………………………………………………….49

RENDELETE A KÖZSÉG

RAJZI MUNKARÉSZEK: TSZT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (IGAZGATÁSI TERÜLET) ............................................. M=1:10.000

SZT-1

SZABÁLYOZÁSI TERV (BELTERÜLET)

......................................................... M=1:4.000

ÖT-1

ÖVEZETI TERV (KÜLTERÜLET)

........................................................ M=1:10.000


3

ZSÁMBOK


TERVI

TERV



- a látámasztó munkarés z BEVEZETÉS Zsámbok község Önkormányzata 2003-ban megbízta a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban: PESTTERV) Településrendezési tervének elkészítésével. A terv elkészítését két tényező tette szükségessé: Egyrészt a jelenleg érvényben lévő, még az OÉSZ szerint készült „Zsámbok község Általános Rendezési Tervet” a PESTTERV Kft. szakmai elődszervezete, a PTTV készítette 1987-ben. A korábban készített terv elfogadása óta eltelt idő alatt a település szerkezetében és területfelhasználásában nem következtek be alapvető változások, de a terv az akkori Önkormányzat által meghatározott településfejlesztési irányoknak megfelelően, az akkori jogszabályi környezetben határozta meg a község területeinek felhasználását és szabályozását. Ezért az elfogadott terv mostanra már teljesen elavult, a rendszerváltás által támasztott követelményeknek (gazdasági szerkezetátalakulás, tulajdonformák megváltozása, a magántulajdon felértékelődése, a beruházások jellegének megváltozása) nem tud eleget tenni. Másrészt az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét az új településfejlesztési koncepció céljait szolgáló bel- és külterületi területfelhasználás kialakításának igénye, valamint az építésügyi jogszabályok 1998-as alapvető változása is indokolja, – ekkor lépett érvénybe az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló új építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) –, amelyek kimondják a tervkészítés kötelezettségét. Fentiek figyelembevételével döntött Zsámbok község Képviselőtestülete az új Településrendezési terv kidolgozásáról. Ez a dokumentáció Zsámbok Településrendezési tervét tartalmazza az alátámasztó munkarészekkel együtt. A tervek elkészítését az önkormányzat dolgozóival, a Településfejlesztési Bizottsággal és a Testülettel való egyeztetés, majd a tervezői javaslat Képviselőtestület által határozattal való jóváhagyása, elfogadása előzte és alapozta meg. ELŐZMÉNYEK

VIZSGÁLATA, ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK

TERÜLETRENDEZÉSI

TERVELŐZMÉNYEK

A vizsgálatok időszakában a Zsámbokra is érvényes területrendezési tervek (pl. országos terv, megyei terv) részben elkészültek illetve készülnek. Az országos terv jóváhagyása megtörtént, emiatt joghatályos kötelezettségeket már előír a településre nézve. Zsámbok község igazgatási területén jelenleg a PTTV által 1987-ben készített OÉSZ alapú „Zsámbok község általános rendezési terve” című munka van érvényben, amelynek községrendezési és szabályozási előírásairól szóló tanácsrendelete az építéshatósági munka alapja ma is. Zsámbok területén az ÁRT-n kívül más jelenleg is joghatályos településrendezési tervelőzmény nincs. A jelenleg is érvényes ÁRT által rögzített elképzelések közül mindazokat a korszerűnek tekinthető elemeket átemeljük az új tervbe, amelyek az önkormányzati elképzeléseknek a tervezés időpontjában is még megfelelnek.


4

ZSÁMBOK


TERVEZÉSI

TERV


ALAPTÉRKÉP

A tervezési alaptérképek alapjául a földhivataltól beszerzett 1:10.000, és 1:2.880 méretarányú hivatalos alaptérképek szolgáltak. Ezeket a térképeket az olvashatóság javítása érdekében helyenként feljavítottuk és a feladathoz igazodóan léptékhelyesen kicsinyítettük, vagy nagyítottuk. A tervezéshez felhasznált alaptérképeink kizárólag településrendezési célra használhatók! Zsámbok településrendezési tervének elkészítéséhez nem állt rendelkezésünkre más mérnöki előkészítő munkarész, így sem a település egészének talajmechanikai adottságát elemző előkészítő munkarész, sem vízügyi szakvélemény. A

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA, FELADATA

A terv célja a településfejlesztési koncepcióra építve a település területfelhasználásának és infrastruktúrájának kialakítási módja, az építés helyi szabályainak kidolgozásához a szükséges szempontrendszer rögzítése és a további értéknövelő terület-, és településfejlesztési munka irányainak meghatározása. A terv épít minden rendelkezésre álló, és a mai kor követelményeinek megfelelő, és így figyelembe vehető tervelőzményre. A településrendezési terv feladata a település rendezésének tervi előkészítése, a település alapvető településszerkezeti, területfelhasználási, műszaki infrastrukturális és intézményellátó rendszerének, építészeti kialakításának meghatározása. A tervezés feladata a település teljes közigazgatási területére vonatkozó ágazati, regionális és helyi önkormányzati fejlesztési célkitűzések, az adottságok és a fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése, s ez által az önkormányzati hatósági tevékenység alapjául szolgáló tervek kereteinek meghatározása. A terv hosszútávra (mintegy 15 évre) a rendezési feladatok megoldása mellett, kiinduló adatokat szolgáltat a további fejlesztési és rendezési elképzelésekhez. A rendezési terv nagy távra (15 éven túl) a meghatározó jelentőségű területfelhasználási elemek területbiztosításáról is gondoskodik. A tervi munkarészek műleírása c. munkarész fejezeteiben összegeztük a település eddigi fejlődésére, jelenlegi helyzetére jellemző legfontosabb adatokat is, (településszerkezet, területfelhasználás, népesség, lakásállomány, közintézményi infrastruktúra, termelés, közlekedés, infrastruktúra) elemeztük a hiányokat, többleteket, feltártuk a várható gondokat. A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FŐ CÉLKITŰZÉSEI

Zsámbok településfejlesztési koncepciója 2004. tavaszán - a lakossággal és a Képviselőtestülettel történt egyeztetés-sorozat után –készült el, melynek alapvető célkitűzései a következők: •

• •

•

A község fejlesztése során törekedni kell az adottságok és lehetőségek optimális kihasználására olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a környezeti elemek kedvező állapota megőrzésének lehetőségét, se a települési környezetminőség javításának esélyét, se a helyi társadalom integritásának fenntarthatóságát, ugyanakkor gazdaságilag is biztosítsa a település fenntartható fejlesztésének lehetőségét. A településfejlesztésben az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyensúlyát, és megfelelő arányait kell biztosítani. A fejlesztés és a rendezés vezérelve a minőségi fejlődés biztosítása, az általános települési komfortérzet további javítása, a népességét hosszú távon is megtartani képes, élhető község kialakítása. A fejlesztés - ezen belül a területekkel való gazdálkodás is - elsősorban a zsámboki polgárok és vállalkozók érdekeit kell, hogy szolgálja, ez részben a meglévő területek jobbá tételével, továbbá a hiányzó funkciók, különösen az új vállalkozások, befektetők letelepítése, illetve a mérsékelt igényeket követő lakóterületek számára feltétlen indokolt új területek bevonásával és igényes kialakításával történjen. A településfejlesztési koncepció alapvető célja ezért az itt élők életminőségének javítása legyen. Az új lakó illetve munkahelyi célú fejlesztési területeken a fejlesztések olyan módon és olyan színvonalon valósuljanak meg, hogy az ne jelentsen többletterhet a településnek (az Önkormányzatnak).


5

ZSÁMBOK


• •

A • • • • •

TERV


Lényeges a ma is fellelhető gazdag néphagyományait megőrző, nyugodt vidéki kistelepülési imázst nyújtó helyi karakter megőrzése és továbbfejlesztése. A község fejlesztése nem nélkülözheti sem a külső (országos, régiós, megyei, majd a Nemzeti Fejlesztési terven keresztül Európai Uniós támogatási alapok: strukturális és kohéziós alapok) források bevonását, sem a településen (az Önkormányzat számára többlet ellátási kötelezettséggel járó) új funkciókat létrehozó, vagy a meglévő kapacitásokat bővítő jövőbeni fejlesztők arányos hozzájárulását a településfejlesztéshez annak érdekében, hogy a kitűzött célok a helyi lakosság terheinek növekedése nélkül valósulhassanak meg. JAVASOLT FŐ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, PRIORITÁSOK

A község népességmegtartó képességének további erősítése, a lakosság elöregedésének mérséklése, a fiatalok helyben maradásának elősegítése a településfejlesztés és a településrendezés - közvetett – eszközeivel. Munkahelyteremtés és a megélhetés helyi feltételeinek hosszú távra történő biztosítása, az ingázás feltételeinek javítása. A turizmus helyi feltételeinek javítása, a turisztikai helyszínek fejlesztése, a Főváros és Gödöllő közelségéből adódó lehetőségeket kihasználó kulturális és gasztronómiai turizmusfejlesztés. A mezőgazdaság és a kertgazdálkodás helyi feltételeinek javítása, és az abból származó bevételek növelése. A településszerkezetnek a helyi sajátosságokkal és a fejlesztési igényekkel összehangolt tudatos alakítása.

ZSÁMBOK

REGIONÁLIS KAPCSOLATAI

Zsámbok Pest megye keleti részén, a Gödöllői dombvidék keleti peremén, Budapesttől mintegy 50 km-re fekvő 2450 fős település. Zsámbok a Tápióság, a Galga-vidék, a Jászság és a Gödöllői dombság térségének határán helyezkedik el. E speciális fekvés számos kiaknázható előnyt hordoz Zsámbok vonatkozásában Zsámbok Budapest felől a 3. sz. főúton, Gödöllőn és Vácszentlászlón át, vagy Aszódon és Turán át közelíthető meg legegyszerűbben. A község előnyös helyzetben van, mivel közúton több irányból is jól megközelíthető, az összes szomszédos településsel közvetlen közúti kapcsolata van: Vácszentlászló, Tura, Jászfényszaru, Tóalmás, Kóka és Dány felé is közúti kapcsolata van Zsámboknak. A település a megyehatáron található, északon Turával, keleten a Szolnok megyei Jászfényszaruval, délkeleten Tóalmással, délen Kókával, délnyugaton Dánnyal, nyugaton pedig Vácszentlászlóval határos. A község vasútvonallal nem rendelkezik. A közeli Gödöllő illetve a főváros, Budapest is jól megközelíthető menetrendszerinti autóbusszal. Ezen kívül a szomszédos települések közül Turára, Jászfényszarura indulnak buszjáratok, de járatok közlekednek Jászberénybe és Szolnokra is. Zsámbok Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó település. A község a Budapesti Agglomerációtól keletre található, a Közép-Magyarországi régió, illetve Pest megye keleti szélén helyezkedik el. Zsámbok és a környező települések elhelyezkedésük miatt periférikus helyzetben vannak, az agglomeráció hatásai még nem minden településen érezhető. Ennek az oka részben a főúti kapcsolat részleges kialakítása, mivel a térség településeinek többsége nincs Budapesttel közvetlen főúti összeköttetésben. A térséget érintő és feltáró főutak (M3, 30, 31), amelyek a jelentősebb fejlesztési energiákat is közvetítik, ma elkerülik Zsámbokot, ebből következően a település árnyékhelyzetben van, amely kitörési lehetőségeit is korlátozza. A fővárossal való összeköttetést csupán északon a 3. és délen a 31. sz. út biztosítja, aminek az elérésére további összekötő útszakaszokat kell igénybe venni. A térség lakosai számára a Budapest – Gödöllő – Hatvan és a Budapest - Nagykáta - Szolnok vasútvonal jelenti a főváros egyszerűbb megközelítését. Zsámbok Gödöllő és Budapest, valamint Jászfényszaru felé meglévő jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatai és a térségen áthaladó vasútvonalak távlatban erősíthetik Zsámbok országon belüli szerepét, kapcsolatait is.


6

ZSÁMBOK


TERV


Zsámbok Budapesttől a jelenlegi közúthálózaton mintegy 50 km-re, de még Gödöllőtől is 20 km-re fekszik, ami ahhoz már nagy távolság, hogy a Fővárosból kitelepülő, de a Budapest közvetlen közelségét előnyben részesítő, vagy az agglomerációs településeket preferáló beruházni szándékozó új vállalkozások, logisztikai és ipari egységek Zsámbokot is előnyben részesítenék. A település a lakosság számához képest aránylag kevés helyi munkalehetőséggel rendelkezik, s ennek következtében a lakosság nagy része napi rendszerességgel ingázni kényszerül. Az elmúlt 10 év során a Zsámbokról munkavállalási céllal eljárók foglalkoztatásában egyrészt a dinamikus kistérségi központ, Gödöllő tölt be kulcsszerepet hagyományos és a közelmúltban létesült új ipari üzemei révén, másrészt pedig a Főváros és annak közvetlen közelében létesült kereskedelmi központok (pl. Cora) biztosítanak munkaalkalmat a Zsámbokról ingázó munkaerőnek. A zsámbokiak foglalkoztatásában fontos szerepet töltenek be a közeli Jászfényszaru ipari üzemei is. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás döntő részét, de a középfokú ellátásban is jelentős szolgáltatásokat nyújt Zsámboknak. Zsámbok a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik. A Zsámboki népességnövekedés egyik forrása a budapesti népességkiáramlás, mely egyben kedvezőtlen népességcserét is jelent, mivel az innen véglegesen elköltöző, zömmel produktív korban lévő fiatal, szakképzett, jól iskolázott és gazdasági erőt is képviselő rétegek helyébe sok esetben kevésbé képzett, középkorú vagy idősebb korosztályok érkeznek. Ez az úgynevezett minőségi migrációs veszteség vezet többek között a lakosság elöregedéséhez is. Kedvező változás e téren, hogy a legutóbbi időszakban az elköltözések tendenciája mérséklődni, megállni látszik. A község Gödöllővel és Jászfényszaruval való jó kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak, mivel a mindkét város Zsámbok közelében helyezkedik el. Gödöllő és Jászfényszaru munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásaira Zsámbok lakossága a jövőben is igényt fog tartani. A község a „Gödöllői kistérség” egyik tagja. A mintegy 2500 fő lakosú község 2333 hektáros közigazgatási területe hasonló a környező településekhez. A belterület a közigazgatási terület központi részén helyezkedik el, a lakónépesség döntően a központi belterületen koncentrálódik. A település a környező településekhez hasonlóan falusias jelleget mutat, a térszerkezetben elfoglalt helyének és helyzetének megfelelően. Zsámbok községet és közvetlen környezetét a Pest megye Területrendezési Terve Előkészítő fázisához készült térszerkezeti programból készített lépték nélkül kivonaton mutatjuk be.


7

ZSÁMBOK


TÖRTÉNETI

TERV


ÁTTEKINTÉS

A település neve személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a latin Sambucus, amely a bodza növénynévvel függ össze. Etimológiailag azonos a Pest megye dunántúli részén fekvő Zsámbékkal. Zsámbok már az őskorban is lakott hely volt, a település határában több helyen is találtak régészeti emlékeket. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Az ezt követő korok emléke is megtalálható a határban. A régészek a felszínre hozták vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás kori népek emlékanyagát. Először 1259-ben fordult elő oklevélben Zsámboki (de Sambuk) Kozma fia, Kozma királynői étekfogómester. Zsámbok falu első okleveles említése (családnévben) valószínűleg 1318-ból való, amikor a Zsámboky-család tagjai, mint billei nemesek Gyömrő birtokán osztozkodtak egymással. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben, mégpedig egy rokoni osztozkodással kapcsolatban. Rövid ideig a Kókai, majd a Tétényi család a birtokos, aztán Zsigmond Zsámbokot 1424-ben feleségének, Borbála királynőnek adományozta. A XV. század második felében a Tárnoki család a birtokos. Rövid ideig a Rozgonyiaké, majd a Báthory dominium része. A török hódítás idején végig lakott hely volt, csak a 15 éves és az 1686. évi felszabadító háborúk idején futott szét a lakossága, a XVI. század második felében különösen népesnek mondható. A falu a XVII. századtól egészen 1944-ig a Beniczky család és leszármazottainak birtokában volt. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu lakosságának tulajdonában a település határának csak a fele volt, így a XX. század elejétől a népesség számára egyre nyomasztóbbá váltak a megélhetési viszonyok, már ekkor sokan kénytelenek voltak a falun kívül megélhetést biztosító munkát keresni. 1973-ban a termelőszövetkezetet egyesítették a valkói és vácszentlászlói mezőgazdasági szövetkezettel. Ezt követően kezdtek foglalkozni a zsámbokiak a fóliás zöldségtermesztéssel, amely jelentős jövedelemhez juttatta a falubelieket. A termelőszövetkezetek egyesítésével egyidőben közös tanácsot hoztak létre Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok összevonásával, valkói székhellyel. Az intézkedés (a termelőszövetkezeti összevonással együtt) negatív hatással volt a község fejlődésére. A település népességmegtartó ereje csökkent. Zsámbok közelmúltbeli történelmének fontos eseménye volt az 1986-os helyi népszavazás: a népszavazás célja a község közigazgatási önállóságának eldöntése volt, Zsámbok ekkor lett újra önálló igazgatású község. DEMOGRÁFIAI

VÁLTOZÁSOK ÉS LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA

A népesség alakulásának, jellemzőinek, a munkaerőhelyzetnek és a foglalkoztatottságnak a vizsgálata valamint értékelése elengedhetetlen a megalapozott településszerkezeti terv készítésénél, ezért az alábbiakban ezeknek a jellemzőknek a vizsgálatával foglalkozunk. A helyi társadalmi környezet statisztikai vizsgálatánál a KSH adatait vettük alapul. Teljeskörű adatforrásként a 2001. évi népszámlálási adatait, valamint a KSH-tól származó 1990-es népszámlálás óta megjelent statisztikai évkönyvekből származó korrigált adatokat vettük alapul. DEMOGRÁFIAI

HELYZETKÉP

Zsámbok 1986. óta önálló község. A település viszonylag rövid időt felölelő múltját tekintve, lakónépességének alakulását az 1970-es évektől követtük nyomon. Zsámbok lakónépessége az elmúlt harminc év távlatában összességében csökkenést mutat. A lakónépesség 1970-ben 2561 fő volt, 1970 és 1990 között folyamatosan csökkent a lakónépesség, kiváltképp az 1980-as években, a városba áramlás következményeként. A népességcsökkenés Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

8

ZSÁMBOK


TERV


mögött egyfelől a születések számát évről évre rendre felülmúló halálozási arányszámok húzódtak meg, másrészt a negatív vándorlási egyenleg, azaz a Zsámbokról elköltözők száma minden évben meghaladta a betelepülőkét. Ez a tendencia a rendszerváltás időszakában megfordult. A 90-es évtized már egyértelműen a növekedésé, amelynek során a népességfogyás megállt, majd a község lélekszáma gyarapodott, 1990 és 2002 között a lakosság száma 13,6%-kal növekedett, a 2002-es adatok szerint Zsámbok lakónépessége 2002-ben 2453 volt. Ez a folyamat napjainkban is tart, azonban a népességszám növekedésének forrását a beköltözések jelentik, az utóbbi évtizedben a bevándorlás mértéke megnőtt. Zsámbokot a helyi lakosság összetételének kedvezőtlen irányú változása, a település szempontjából több tekintetben is kedvezőtlen népességcsere jellemzi. A korábbi időszakot jellemző elvándorlás az elmúlt évtized elejére megállt, sőt ma már évről évre a vándorlási aktívummal lehet számolni. A népességszám alakulása (1970-2001)

A népességszám alakulása (1990-2002)

3000

2500

2500

2000

2000 1500

1500 2561

2445

2159

1000

1000

2372

500

500 0

0 1970

1980

1990

2001

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002

A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA ZSÁMBOKON 1970 2561

A

1980 2445

SZÁMA 1990 2159

2001 2372

2002 2453

1970-1980 -4,5%

VÁLTOZÁSA (%) 1980-1990 -11,69%

1990-2001 +13,61%

NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE

Zsámbok lakónépessége elöregedő jelleget mutat. Részben a halálozási és születési arányszámok alakulásának, részben a be- és elköltözők életkori összetételének következményeként az idősebb korosztályok aránya növekedett a településen a fiatalabb produktív korban lévők rovására, ami hosszabb távon egyrészt társadalmi problémák forrása, másrészt gazdasági nehézségek okozója is lehet. Az öregkorúak és a gyermekkorúak arányát kifejező öregedési index kiugróan magas értéket mutat Zsámbokon. A kedvezőtlen népességcseréhez kapcsolódó probléma forrását az jelenti, hogy az innen véglegesen elköltöző, zömmel produktív korban lévő fiatal, szakképzett, jól iskolázott és gazdasági erőt is képviselő rétegek helyébe sok esetben kevésbé képzett, középkorú vagy idősebb korosztályok érkeznek. Ez az úgynevezett minőségi migrációs veszteség vezet többek között a lakosság elöregedéséhez is. Kedvező változás e téren, hogy a legutóbbi időszakban az elköltözések tendenciája mérséklődni, megállni látszik. Az utóbbi években a gyermeklétszám növekedése tapasztalható a településen. Ennek magyarázata, hogy a Zsámbokra beköltözők jelentős része többgyermekes család, vagy nagycsaládosok. Mára a születések száma is növekedést mutat, bár a természetes szaporodás mutatói továbbra is negatívak az elöregedő korszerkezet következtében.


9

ZSÁMBOK


TERV


Az öregedési index Zsámbokon és Pest megyében 140 120

134,3 101,2

101,6

98,7

megye összesen

megyei községek

Gödöllői kistérség

100 80 60 40 20 0

FOGLALKOZÁSI

Zsámbok

ADATOK

A község alapvető problémaforrása a korábbi időszakban is és ma is a kevés helyi munkalehetőség, a település a lakosság számához képest aránylag kevés helyi munkalehetőséggel rendelkezik, s ezért a lakosság egy része napi rendszerességgel ingázni kényszerül. A munkával rendelkező zsámbokiak több mint kétharmada, mintegy 67,5 százaléka naponta ingázik más településre. A legfontosabb ingázási célpontok: Gödöllő, Jászfényszaru és Budapest. Ezért Zsámbok egyre inkább alvótelepüléssé alakul, a nappali és az éjszakai népességszám között jelentős eltérés mutatkozik. A helyi foglalkoztatásban a mezőgazdaság szerepe ma is meghatározó, a helyben foglalkoztatottak ötöde (21 százaléka) ma is a mezőgazdaságban tevékenykedik. A főállásuk mellett odahaza fóliás zöldségtermesztést folytatókat is ideszámítva Zsámbokon a mezőgazdaság korábban is és ma is szorosan összefonódik a megélhetéssel. A népesség elöregedő korszerkezetéből adódóan és a helyi munkalehetőségek korlátozott volta miatt Zsámbokon megyei és kistérségi összehasonlításban is kedvezőtlen képet mutat a foglalkoztatottakra jutó eltartottak és inaktív keresők aránya. Zsámbokon a lakosság kevesebb, mint egyharmada aktív kereső, számukat kétszeresen haladja meg az eltartottak és az inaktívak aránya. A regisztrált munkanélküliek aránya valamivel az országos átlag alatt marad. Helyben dolgozók és az eljárók megoszlása összevont nemzetgazdasági ág szerint fő 600

szolgáltatásban 247

400 200 0

156 35 51

241

iparban mezőgazdaságban

15

hely ben dolgozó más településre eljáró


10

ZSÁMBOK


TERV


A lakónépesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint eltartott 24%

foglalkoztatott 32%

munkanélküli 4%

inaktív kereső 40%

A működő vállalkozások megoszlása

kft 10%

szövetkezet 2%

bt 31%

egyéni 57%

A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Pest megyében és Zsámbokon 100%

eltartott

80%

inaktív kereső

60%

munkanélküli

40%

foglalkoztatott

20% 0%

A

megye összesen

megyei községek

Gödöllői kistérség

Zsámbok

LAKÁSÁLLOMÁNY STATISZTIKAI ADATAI ÉS ÉRTÉKELÉSE

A község lakásszáma az elmúlt több mint egy évtizedben az adatok szerint folyamatosan emelkedett. Az elmúlt öt évben épített lakások és kiadott használatbavételi engedélyek száma összesen 38 db volt. Zsámbokon a lakóegységek száma 2001-ben a KSH szerint 976 db volt, a háztartások száma 906 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma gyakorlatilag 0,93. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben gyakorlatilag egy lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs. A lakásállomány korösszetétele a 2001-es statisztika szerint kisebb eltérést mutat a megyei települési átlagtól. A lakások mintegy 25%-a 1944 előtt épült, míg az 1970 óta épült lakások aránya közelít a 35%-hoz. Zsámbokon a húsz évesnél fiatalabb építésű lakások aránya lényegesen elmarad a megyei átlag mögött, de rosszabb a megyei községek átlagánál is. Megyei


11

ZSÁMBOK


TERV


összehasonlítási rendszerben Zsámbok lakásállománya az új lakásépítések ellenére is elöregedettebb az átlagosnál. A település jelenlegi lakásállományát az utóbbi öt évben egyre nagyobb mértékben folyamatos lakásszám növekedés jellemzi. Az átlagos évenkénti lakásszám emelkedés 10 db / évre tehető. A lakásállom ány m egoszlása építési év szerint Zsám bokon

1980-1989 10%

1990-2001 6%

-1919 7%

A lakásállom ány kora Pest m egye községeiben

1990-2001 14% 1980-1989 17%

1920-1944 18%

1970-1979 14% 1945-1959 26%

1960-1969 19%

1970-1979 19%

-1919 10% 1920-1944 12% 1945-1959 13% 1960-1969 15%

A lakások számának alakulása Zsámbokon

1500 (db)

1000

818

912 976

982 986 1026

979

500 0

1980 1990 1997 1998 2000 2001 2003 (évszám)

100 lakásra jutó lakos

293

288

297

megy e összesen

v árosok

községek

300 250

239

200 150 100 50 0

Zsámbok

Lakások közmű ellátottsága

% 100

összes lakás

80

vezetékes vízzel ellátott lakás közcsatornával ellátott lakás vezetékes gázzal ellátott lakás

60 40 20 0 megy e

megy ei

összesen

községek


Zsámbok

12

ZSÁMBOK


TERV


TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Zsámbok a Tápióság, a Galga-vidék, a Jászság és a Gödöllői dombság térségének határán helyezkedik el. Zsámbok Budapest felől a 3. sz. főúton, Gödöllőn és Vácszentlászlón át, vagy Aszódon és Turán át közelíthető meg legegyszerűbben. A községnek az összes szomszédos településsel közvetlen közúti kapcsolata van. A település központi belterülete az igazgatási terület súlypontjában helyezkedik el. A település közúti gerincét a 3106 j. és a 3105 j. utak képezik, valamint az ezekből kiinduló 3102 j. és 3107 j. utak. A település központján mindegyik út áthalad, a központban található ezek csomópontja. A település belterületének településrészei között kis különbségek figyelhetők meg, mely különbözőség figyelembevétele feltétlenül indokolt elsősorban a rendezési-, szabályozási megoldások differenciált megfogalmazásánál. A település mai belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek, melyek az OTÉK szerinti falusias lakóterületi kategóriába sorolhatók. A település belterületének központi részén, a József Attila út, Szent Imre út és Kossuth Lajos út találkozásánál található a település központja, nagyrészt ezen a területen és közvetlen környezetében helyezkednek el a település központi igazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei. A kereskedelmi-szolgáltató jellegű intézmények a település területén elszórtan helyezkednek el. Zsámbok alapfokú intézményellátási rendszere kiépült és rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, amelyek a kismértékben növekvő népesség ellátásához szükségesek. A község szerkezetével és telekstruktúrájával inkább az eljáró, illetve a kétlaki családok érdekeit szolgálja. Zsámbok község kis kiterjedésű igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 10 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. A település mai belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek, melyek közül a központban, a József Attila – Kisdiófa – Nagydiófa – Szőlő – Kossuth Lajos utcák által határolt területen található az ősi településmag területe szabálytalan és szabályos utcákkal és telekosztásokkal, falusias, fésűs beépítéssel, a faluközponti területeken kicsi (mintegy 500-700 m2) területű telkekkel. A településközponttól távolabb lévő falusias lakóterületeken már jellemzően szabályos, tervezett utcarendszer található, jellemzően oldalhatáron álló, esetenként szabadon álló beépítésű családi házas beépítéssel, melyek később alakultak ki. A kisebb méretű és szabályos telkek általában 500700 m2 közötti nagyságúak, a nagyobb méretűek pedig - melyek általában a belterület szélén helyezkednek el -, meghaladják az 1500-2000 m2-t is, mivel ezek jellemzője, hogy igen hosszúak, elérik a 150-200 métert, de a Szent László utca északi oldalán lévő telkek 300-400 méter hosszúságúak. A település mai belterületén elszórtan még találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek. Ezek a foghíjak már nem tudják hosszabb távon a település telekigényeit kielégíteni, ezért új lakótelkek kialakítására van szükség. Elsődleges településpolitikai cél kell, hogy legyen ezeknek a foghíjaknak, hasznosítatlan területeknek a beépülését szorgalmazni. Zsámbok legjelentősebb gazdasági termelő tevékenységei a belterületen szélein, délen a Dány felé vezető 3102 j. út mellett, északon pedig a Jászfényszarura vezető Szent Imre út mellett működnek. Az új településrészek telekosztása, illetve a történelmileg kialakult nagyméretű telkek elvileg lehetővé teszik a mezőgazdasági és egyéb jellegű vállalkozások konfliktusmentes kialakítását, a központi részek apró telkei azonban vállalkozási funkcióra csak kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem felelnek meg.


13

ZSÁMBOK


TERV


Az igazgatási területen a központi belterület keleti szélén, a Deák Ferenc és Vásártér utca közötti területen található a korábbi Tsz-major telephely, amely iparszerű mezőgazdasági termelő tevékenységek, vagy egyéb ipari-kereskedelmi vállalkozások számára lehet megfelelő. A központi belterületen belül a temető valamint a sportpálya a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias családiházas beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. A külterület nagyobb hányadát mezőgazdasági területek teszik ki, melyek egy része, főként a gyep-nádas területek a Hajta-patak mentén természetvédelmi oltalom alatt állnak. A település igen kevés erdőterülettel rendelkezik, melyek közül a legjelentősebb a belterület közelében található, délkeleti irányban. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

JAVASLAT

A településszerkezet és területfelhasználás kidolgozásánál alapvető céljaink a következők voltak: • Települési értékőrzés, értékfejlesztés. • A településszerkezet továbbfejlesztése, korszerűsítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével (a települést elkerülő út nyomvonala). • Új lakóterületek kialakítása harmonikus településfejlesztéssel (a jelenlegi központi belterület még beépítetlen területein illetve szélein). • A község intézményeinek szerkezeti egységbe való ötvözése. • A helyi lakosság ellátásbeli színvonalának javítása (urbanizáció, életminőség). • A helyi adottságokra építkező, jellemzően környezetbarát vállalkozások életfeltételeinek biztosítása (gazdasági területek). • A kedvező táji és környezeti adottságok hosszú távú védelmének és fejlesztési lehetőségeinek biztosítása. Zsámbok község Önkormányzata Településfejlesztési koncepciójában lakóterületeinek inkább minőségi fejlesztését, mint mennyiségi növelését tűzte ki célul. E cél elérése érdekében elsősorban egyrészt a jelenlegi belterületi lakóterületek rendezését, fejlesztését – ezáltal a települési komfortérzet javítását –, másrészt pedig a jelenleg még beépítetlen belterületi lakóterületeinek beépülését támogatja. Fentiekkel összefüggésben kitűzött cél a belterületi lakóterületek (a beépítésre szánt területek) mérsékelt mértékű növelése is, e fejlesztéseket azonban csak akkor és csak úgy kívánja támogatni, hogy azok ütemezetten, az önkormányzat számára mindig kiszámíthatóan valósulnak meg, és a fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő összes költséget (terveztetés, földhivatali eljárás, közművesítés) pedig a terület tulajdonosai viselik. A Településfejlesztési koncepció másik fontos, településszerkezetet érintő célkitűzése a helyi gazdaság erősítése, elsősorban a helyi érdekű kis- és középvállalkozások további fejlődését elősegítő területi, és infrastrukturális feltételek biztosítása. Ezáltal lehetővé válik a jelenleg lakóterületek közé szorult vállalkozások kitelepülése, mely szintén hozzájárul a környezet minőségének javításához. Zsámbok közlekedési hálózatának tervezett fejlesztése meglévő, kialakult településszerkezetét jelentősen nem módosítja, nem befolyásolja, a település szerkezetében a terv távlatán belül jelentős változás nem történik majd, a meglévő jelentősebb utak a település ellátására megfelelőek. A terv távlatán túl viszont jelentős változást hoz majd a belterülettől délre, valamint az ehhez kapcsolódóan a belterülettől nyugatra tervezett elkerülő út, melyek a jelenlegi nagy átmenőforgalmat vezetnék ki a központból. A tervnek a közlekedéshálózattal kapcsolatos egyéb fejlesztési javaslatai a műleírás Közlekedési fejezetében kerülnek ismertetésre. Alábbiakban a tervezett rendezési megoldások lényegét ismertetjük.


14

ZSÁMBOK


TERV


A beépítésre váró területek gazdaságos felhasználását, illetve a település összehangolt, harmonikus, rendezett fejlődését olyan szabályozással próbáljuk majd biztosítani, amely egyrészt elősegíti az arra alkalmas és megérett területek beépülését, másrészt pedig részletesen szabályozza egy-egy terület belterületbe vonását, illetve annak feltételeit. A terv 10-15 éves időtávlatán belül lakó- vagy gazdasági területi fejlesztésre – kerülő területek a Településszerkezeti tervben a tervezett funkció szerinti (lakó-, vegyes-, gazdasági vagy különleges) területként szerepelnek. A Településszerkezeti terv szerinti területfelhasználás az egyes fejlesztési területek építési övezetbe vagy övezetbe sorolásával valósítható meg, azaz e területek bizonyos, a Településszerkezeti tervben és a HÉSZ-ben rögzített feltételek teljesítése esetén építési jogokkal lesznek felruházva. Mivel a fejlesztésre előirányzott területek túlnyomó többsége magánkézben van, az egyes fejlesztések megvalósítása tényleges megvalósítási időponthoz nem köthető. Az önkormányzat a megvalósításban mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztéseket. Az önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserébe, a területtulajdonosok minden, a területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, továbbterveztetés, közlekedési, közmű- valamint a közintézmény-hálózati infrastrukturális előkészítés és fejlesztés). A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT Zsámbok közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (már beépített illetve további beépítésre kijelölt), illetve beépítésre nem szánt területre osztható. A beépítésre szánt területek jellemzően a település belterületi, a beépítésre nem szánt területek pedig jellemzően a település külterületi részei. A település tervezett területe az alábbi területfelhasználási egységekre osztható: B EÉPÍTÉSRE

SZÁNT TERÜLETEK :

• • •

Lakóterületek: Vegyes területek: Gazdasági területek:

•

Különleges területek:

B EÉPÍTÉSRE • • • • • •

falusias lakóterületek, településközponti vegyes területek kereskedelmi-szolgáltató területek ipari-gazdasági területek sportterületek temető területe

NEM SZÁNT TERÜLETEK :

Közlekedési területek Közműterületek Zöldterületek: Mezőgazdasági területek Erdőterületek Vízgazdálkodási területek

közúti közlekedési terület közpark

vízgazdálkodási terület

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az alábbiakban részletezett rendezési elképzelések megvalósulása esetén a település mai 2333 ha nagyságú teljes igazgatási területéből a terv távlatán belül is a mai belterületnek megfelelően összesen mintegy 233 ha nagyságú terület lesz (beépített és) beépítésre szánt terület. Ez azt jelenti, hogy a tervjavaslat szerint a terv távlatában is az igazgatási terület 10%-a lesz beépítésre szánt terület. A települési táj karaktere a beépítésre szánt területek növelésével nem változik jelentősen. A jelenlegi hagyományos falusias arculat és beépítési arányok lényegében megmaradnak, bár az urbanizáltabb irányba mozdulnak el, ugyanakkor a természeti környezet is fejlesztésre kerül.


15

ZSÁMBOK


TERV


A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVBEN TERVEZETT TERÜLETI FEJLESZTÉSEK: A meglévő központi belterületen a József Attila és Kossuth Lajos utcák mentén kialakult településközponti vegyes funkciók bővülése szükséges. -

A központi belterületen a jelenlegi kis kiterjedésű településközponti terület területi bővítését javasoltuk a Kis Diófa – József Attila – Szt. Imre út közötti területen és a József Attila utca Szt. Erzsébet tér melletti területen

A jelenlegi belterületen lévő beépítetlen és újonnan beépítésre szánt területté minősítésre tervezett területek lakóterületi célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk. A lakóterületi foghíjbeépítéseket, továbbá a későbbi telekmegosztások beépülését leszámítva, az alábbi területeken történik jelentősebb területhasználati változtatás: -

A belterület keleti szélén, a Deák Ferenc utca – Kossuth utca közötti területen falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. A belterület keleti szélén a Kossuth utca – Tóalmási út közötti tömbbelső területének északi részén falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. A belterület keleti részén a Vásártér utca melletti területen falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. A belterület északi szélén, az Arany János utca folytatásában a Jászfényszarura vezető útig falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk.

A településszerkezet alakítása során a szerkezeti terv a tömbfeltárás, telekmegosztás adta lehetőségekkel is élt, mert a területekkel való tudatos gazdálkodással a településszerkezet kompaktságának fenntartására kell törekedni. A településen új utcanyitás javasolható a településszerkezet javítása érdekében. -

A Szent László utcától északra levő tömbbelső területén falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoltuk.

A jelenlegi bel- és külterületeken meglévő gazdasági területek építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: -

A belterület nyugati szélén a 3106 j. Gödöllőre vezető út melletti töltőállomás területén kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) terület hasznosítást javasoltunk. A belterület északi szélén, a Jászfényszarura vezető Szent Imre út melletti gazdasági területen a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) hasznosítást javasoljuk. A belterület keleti szélén, a Deák Ferenc és Vásártér utca közötti területen található korábbi Tsz-major telephely területén meglévő gazdasági területen kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) terület hasznosítást javasoltunk. A belterület déli szélén, a Dány felé vezető 3102 j. út mellett található volt Tsz-terület ipari gazdasági terület (Gip) célú hasznosítását javasoltuk. A belterülettől északra, a Tura felé vezető 3105 j. út melletti gázfogadó-állomás területén az ipari-gazdasági terület (Gip-km) célú hasznosítást javasoltuk.

A jelenlegi belterületen tervezett gazdasági területek építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: -

A központi belterület déli szélén, a Tóalmási út északi oldalán lévő még beépítetlen területen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz) kialakítását javasoljuk.

A jelenlegi belterületen tervezett különleges területek építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: -

A településközpont területén a József Attila utcától délre lévő üres telken tervezett sportpálya (Ksp) kialakítását javasoljuk.


16

ZSÁMBOK


TERV


A település beépítésre nem szánt területei a közlekedési és közmű elhelyezési területek, a zöldterületek, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek és a vízgazdálkodási területek. A külterületeken a beépítésre nem szánt területek változtatását jelenlegi területhasználatának figyelembevételével, valamint a tervezett tájszerkezeti és tájhasználati módbeli változásoknak megfelelően javasoltuk. A közlekedési hálózatok javasolt fejlesztése kellő színvonalon megoldja a településközpont elkerülése igényeinek kiszolgálását is. Az úthálózati fejlesztések az igazgatási területen belül esetenként nyilvánvaló szabályozási és terület igénybevételi konzekvenciákkal járnak. A közúthálózati elemek műleírását a közlekedési fejezet tartalmazza részletesen. R ÉSZLE TES ELE MZÉS LAKÓTERÜLETEK A községben a lakónépesség döntően a központi belterületen koncentrálódik. A belterület a közigazgatási terület központi részén helyezkedik el. Területfelhasználását tekintve a település belterületének nagy része lakóterület, ezeket a terv egységesen falusias lakóterületbe (Lf) sorolja. A lakóterületi részek karakterük, beépítési módjuk szerint több részre tagolhatók, de jellemzően családiházas, falusias lakóterületek, melyben a központ környékén találhatók vegyes területfelhasználású részek is. A statisztikai adatokból látható, hogy az elmúlt évtizedben a község lakosszáma a csökkenés után némi emelkedésnek indult (2450 fő körüli lakosszám), ami annak köszönhető, hogy míg a természetes szaporodás negatív értékű volt a községben, a vándorlási különbözet az elmúlt években már némileg megnőtt, így a kettő nagyjából kiegyenlítette egymást. Ez a folyamat nagyrészt a település lakosságmegtartó törekvéseinek köszönhető, ezért a községben maradó fiataloknak, valamint a jövőben esetlegesen ideköltöző lakosoknak új, kulturált, minőségi lakóterületeket kell kijelölni a rendezési tervben, mely után ezek megvalósításának irányítása az önkormányzat feladata. Zsámbokon a lakásigények kielégítésének leggyakrabban előforduló módja a távlatban is a magánerős forma lesz. A magánerős formában megvalósuló építkezések csak nagy hibaszázalékkal becsülhetők előre, mivel a tényleges megvalósítás ütemezési sorrendje a helyi önkormányzati eszközökkel - a jelenlegi viszonyok mellett - csak kismértékben befolyásolható. A lakáslétesítési igényeknek főleg a telkes, családiházas, beépítési forma felel meg a településen. FALUSIAS

LAKÓTERÜLETEK

(Lf)

A település meglévő és tervezett családiházas beépítésű lakóterületeit a falusias, Lf jelű területfelhasználási kategóriába és építési övezetbe sorolja a terv. Tervezett állapotban is a falusias lakóterületek teszik ki Zsámbok belterületének egészét. A falusias lakóterületeken a hagyományos falusias telekhasználatot és beépíthetőséget biztosítja az OTÉK. A falusias lakóterület lehetővé teszi a területen mezőgazdasági tevékenységek folytatását (lakóterületet nem zavaró határértékekkel) és üzleti, kereskedelmi funkciót is magába foglal. Tehát a terület nem csak lakások építését teszi lehetővé, hanem egyéb, ehhez kapcsolódó funkciók, valamint kisebb kereskedelmi-szolgáltató funkciójú építmények elhelyezését is. A lakóterületek fejlesztése és beépítésének mértéke a jelentkező igényektől függ. Ez összefügg azzal is, hogy a község területére milyen mértékben és ütemben települnek majd gazdasági funkciójú vállalkozások, amelyek új munkahelyeket teremtenek a térségben, és ezzel munkaerőt vonzanak a településre és környezetébe. A települési Önkormányzat alapvető szándéka, hogy a már meglévő lakóterületek a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, fejlődjenek tovább, míg a lakóterületté újonnan átminősített területrészeken a település mai adottságaival összhangba hozható, jobb minőségű beépítés jöjjön létre. Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

17

ZSÁMBOK


TERV


A jelenlegi belterületen lévő beépítetlen és újonnan beépítésre szánt területté minősítésre tervezett területek (összesen mintegy 7 ha + 2 ha + 6 ha, azaz 15 ha) építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk. A lakóterületi foghíjbeépítéseket, továbbá az esetleges későbbi természetes telekmegosztások beépülését leszámítva, az alábbiakban részletezett területeken történik jelentősebb területhasználati változtatás, valamint a településen a várható távlati lakásszám az alábbiak figyelembevételével alakul majd ki: -

A belterület keleti szélén a Deák Ferenc utca – Kossuth utca közötti területen a meglévő lakóterületek bővítésére kerül sor. Ezen az összesen mintegy 3,2 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával falusias lakóterületi (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy 34 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület keleti szélén a Kossuth utca – Tóalmási út közötti tömbbelső területének északi részén a meglévő lakóterületek bővítésére kerül sor. Ezen az összesen mintegy 2,4 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával falusias lakóterületi (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy 32 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület keleti részén a Vásártér utca melletti területen a meglévő lakóterületek bővítésére kerül sor. Ezen az összesen mintegy 1,2 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával falusias lakóterületi (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy 10-15 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület északi szélén, az Arany János utca folytatásában a Jászfényszarura vezető útig falusias lakóterület (Lf) kialakítására kerül sor. Ezen az összesen mintegy 3 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával mintegy 15 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület északi szélén, a Szent László utcától északra levő tömbbelső területén falusias lakóterület (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy 40-50 db lakótelek kialakítása várható. − A ma meglévő belterület lakóterületein meglévő foghíjak, beépíthető területek, esetleg telekmegosztás és rendezés révén kialakítható új építési telkek száma átlagos családiházas, falusias beépítést feltételezve becslésünk szerint összesen 50 db-ra tehető. A jelenleg már meglévő épületállomány fokozatos megújítása, bővítése, átalakulása révén is kialakulhatnak újabb lakások, ez azonban pillanatnyilag nem számszerűsíthető. Ezen túlmenően fontos lenne szorgalmazni, hogy a lakatlan lakások is mielőbb lakottá váljanak, és a lepusztult vagy korszerűtlen lakások helyett újak, korszerűbbek épüljenek.

A fentieket összegezve a terv távlatán belül ~190 db új lakótelekkel számolhatunk a településen Ennek a bővítésnek települési szinten jelentősek a közmű- és közintézményi infrastrukturális hatásai, ezért ezt a növekedést a terv figyelembe veszi a népesség távlati alakulásának számításánál, illetve az infrastruktúra-hálózatok méretezésénél is. A tervezett lakóterületek mindegyike már jelenleg is belterülethez tartozik. Zsámbok lakásszáma és a lakóterületek lakónépessége a terv elképzelései szerint várhatóan a következőképpen alakul a későbbiekben. Ezek az értékek a 2003-ban már meglévő 1026 db lakáshoz képest hosszú távon 18,5 %-os mértékű lakásszám növekedést jelentenek.

Egy lakásra jutó lakó Lakásszám összesen (db) Lakónépesség (fő)

2001-ben meglévő

Tervezett

2,4 1026 2450

2,4 1216 2918

Az önkormányzat a megvalósításban mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztések forrásigényét. Az önkormányzat feltétele az, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserében a területtulajdonosok minden, a területfejlesztéssel, -rendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, belterületbe-vonás, továbbterveztetés, közlekedési és közmű infrastrukturális előkészítés). A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken.


18

ZSÁMBOK


TELEPÜLÉSKÖZPONTI

VEGYES TERÜLETEK

TERV


(Vt)

Zsámbok központi intézményei egy helyre koncentrálódnak, a József Attila út, Szent Imre út és Kossuth Lajos út találkozásánál található a település központja, nagyrészt ezen a területen és közvetlen környezetében helyezkednek el a település központi igazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei. A Polgármesteri Hivatal, az Általános iskola, az óvoda, a könyvtár, a Művelődési ház, az orvosi rendelő, valamint a katolikus templom mind a fent említett utakra fűződik. Zsámbokon a településközponti funkciókat ellátó intézmények magát a települést szolgálják ki, mivel a községnek nincs térségi központi szerepköre. Az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó közintézmények a település központjában találhatóak. A település területének közintézményi ellátottsága megfelelőnek tekinthető. A településközpont vegyes területeken funkció tekintetében a fentiekben bemutatott közintézményeken, intézményeken kívül lakóépületek és más szolgáltató vállalkozások is találhatók. A központ további alakulásának kell lehetőséget biztosítani azzal, hogy terjeszkedésére lehetőséget adunk a központi területeken úgy, hogy ezzel minőségi településközpont épüljön a növekvő lakosság számára. Ezért a terv bővíti a településközponti vegyes területeket: a Kis Diófa – József Attila – Szt. Imre út közötti területen és a József Attila utca - Szt. Erzsébet tér melletti területen a már kialakult településközponti vegyes funkciók bővítése szükséges, összesen körülbelül 2 ha-on. Ezeken a településközponti részeken alakul majd ki Zsámbok mai belterületének legintenzívebben beépített és legurbanizáltabb központi településrésze. A község bár rendelkezik községközponttal, viszont a terület viszonylagos sűrűsödése valamint további intézményi bővítési lehetőségek miatt szükséges a településközpont formázása, alakítása is a településrendezési tervben, valamint a közlekedésfejlesztési elképzelések megoldása. Ezeken a területeken a szerkezeti és a szabályozási terv általában vegyes területfelhasználást tesz lehetővé, kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási, oktatási-művelődési, egészségügyi és lakó funkciójú épületek helyezhetők el majd itt. INTÉZMÉNYELLÁTÁS Az OTÉK már nem ismeri el önálló területfelhasználási kategóriaként a korábbi OÉSZ által elismert intézményterületi területfelhasználási kategóriát, de a település távlati fejlődése, érdekében a megvizsgáltuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának értékelése. Zsámbok közintézmény-hálózatának meghatározó elemei (közigazgatási, alapellátást nyújtó oktatási, egészségügyi, valamint a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari intézmények) a településközpont vegyes területfelhasználási kategórián belül találhatóak. A települési közintézmények elhelyezésére a József Attila, Szent Imre, Kossuth Lajos utcák menti településközpont vegyes területfelhasználási kategórián belül van lehetőség. Ha a tervezett közintézményeket, intézménybővítéseket is ezeken a területeken valósítják meg, akkor a központi belterületen alapvetően teljesíthetők az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító optimálisnak nevezhető megközelítési távolságok. Az intézményellátás jelenlegi rendszeréről megállapítható, hogy a település területének közintézményi ellátottsága jelenleg megfelelő. A községben minden alapvető intézmény és szolgáltatás kiépült, a későbbiekben egyes esetekben felújításuk, valamint az általános szolgáltatási színvonal emelése válhat szükségessé. Az ellátási gondot a lakóterület-fejlesztések következtében megjelenő igények mennyiségi és minőségi változása idézi majd elő. Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

19

ZSÁMBOK


TERV


A lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek hasznosításából hosszú távon mintegy 190 db lakóteleknövekményre lehet számítani Zsámbok területén, amely kb. 450 fős lakónépesség növekedéssel jár együtt. Ebben az esetben a település lakónépessége kb. 2900 főre duzzad. A községben az általános iskola a Bajza Lenke téren található, a rendelkezésre álló általános iskolai tanteremszám jelenleg 12 tanterem. Az általános iskola 2002-ben két új tanteremmel és egy aulával bővült, a régi épületrész felújítása szükséges. A lakóterületi bővítések után a számítások szerint egy kb. 2900 fős településnek 12 db általános iskolai tanteremre van szüksége, tehát Zsámbokon a meglévő 12 tanterem elegendő lesz hosszú távon. Zsámbokon az óvoda a Szent Erzsébet téren található, az óvoda teljes felújítása 2002-ben megtörtént. Jelenleg 100 db óvodai férőhely van, amely a megnövekedett lakosszámhoz szükséges férőhelyszámnál kevesebb, ezért a községben a lakóterületi bővítésekkel egyidőben az óvoda kismértékű bővítésére is szükség lesz. A településen nincs középfokú oktatási intézmény, Zsámbok közép- és felsőfokú intézményellátási szempontból jellemzően gödöllői és budapesti intézményekre van utalva. A helyi közösség művelődési, szórakozási lehetőségét egész évben biztosító Művelődési ház és a községi Könyvtár a községben az egykori, azóta átalakított Jencs-kúriában (József Attila u.) működik, amely kapacitását tekintve 150 férőhelyes, elhelyezkedése megfelelő, minőségén javítani kell. A könyvtár kapacitása 4454 kötet, ami megfelelő a szabványban előírt kötetszámnak. A községben jól felszerelt háziorvosi rendelő és fogászat is működik, továbbá kiépült a védőnői szolgálat is. A településen jelenleg egy általános körzeti orvosi rendelő, 3 fő orvosi munkahellyel működik a Szent Erzsébet téren. A fogorvosi ellátás 3 fő munkahellyel működik a Bajza Lenke téren, a gyermekorvosi ellátást a lakónépesség növekedése esetén is más településsel együttműködve kell megoldani, mert a jelenlegi településméret miatt még nem gazdaságos. Zsámbok rendelkezik gyógyszertárral is. Zsámbokon az idős lakosság ellátása szempontjából kedvező, hogy a József Attila utcában működik az idősek gondozó háza jelenleg 11 férőhellyel, amely a bentlakásos és házi gondozást is biztosít. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények). A fenti intézmények közül néhány közintézmény elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot mindenképpen közvetlenül terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. A közintézmény-hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben, fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is időben, kellő ütemezéssel tud majd felkészülni a kihívásokra. Az intézményhálózat bővítése a későbbiekben önkormányzati forrásokat is igényel majd. Ez vonatkozik esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges területek megszerzésére is. A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a 2002. évet jellemző mintegy 2450 fő lakos számot, illetve az 1026 meglévő lakást vettük figyelembe. Zsámbok közintézményeinek felsorolása és a korábbi időszakban készített településrendezési terveknél alkalmazott szokásos normatív rendszernek megfelelő minősítése a következő:


20

ZSÁMBOK


MEGLÉVŐ

INTÉZMÉNYEK

SZÁMÍTOTT IGÉNY 1000 FŐ NÉPESSÉGNÖVEKEDÉSRE

TERV


SZÜKSÉGES

TELJES IGÉNY (2900 FŐRE)

OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI: ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰV. HÁZ KÖNYVTÁR Egészségügyi és szociális: Bölcsőde CSALÁDI ORVOS GYERMEKORVOS FOGORVOS GYÓGYSZERTÁR

GAZDASÁGI

TERÜLETEK

100 fh 12 tt 150 fh 4454 kötet

40 fh 4 tt

+12 fh +50 fh -

~116 fh ~12 tt + tornat. 300 fh 11.500 kötet

3 mh 3 mh 1 gy.tár

20 fh 0,43 mh 0,16 mh 0,33 mh

(+58 fh) -

(58 fh) 2 mh 1 mh 2 mh 1 gy.tár

(Gksz, Gip)

Zsámbok keresőinek jó része a 2001-es népszámlálás adatai szerint főképpen ipari és kereskedelmi, kisebb részben mezőgazdasági ágazatokban dolgoztak. Jelentős arányban (67%) ingáztak más településeken lévő munkahelyeikre. A munkanélküliség megjelenésével, növekedésével nőtt azoknak a száma is, akik a mezőgazdaságból kívántak megélni. A korábbi rendszer munkahelyeket biztosító „nagyvállalkozásainak” nagy része a rendszerváltás következtében megszűnt, vagy átalakult. A helyi gazdasági és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára részben a lakótelkeken, részben az önálló vállalkozási célú telkeken valósultak meg. A tisztán vállalkozási célú telephelyek részben a régi telephelyek hasznosításával, részben új terület igénybevétellel valósultak meg. Ma már a régi de már nem, vagy részlegesen nem működő telephelyeknek a funkcióval megtöltésén keresztül a helyi munkahelyteremtés fokozása a korábban igénybevett területek rehabilitációja is cél. A gazdasági jellegű tevékenységek többnyire a település belterületén és annak közelében folynak. Ennek következtében és a többnyire kedvező telepítési helyeiknek köszönhetően ma még kevéssé zavaróak a lakosságra nézve, azonban már most is szükséges települési, önkormányzati kontroll alatt tartani ezeket a vállalkozásokat a későbbi konfliktusmentesség biztosítása érdekében. 1990-ig Zsámbok mezőgazdasági és ipari tevékenységében is a termelőszövetkezetek játszották a fő szerepét. Az ipari jellegű mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységek a termelőszövetkezetek megszűnése után is megmaradtak, átalakultak. Zsámbokon, mivel a település tervezett közlekedés-földrajzi elhelyezkedése, a távlati jó közlekedési kapcsolatok erre kedvező lehetőséget biztosítanak és már napjainkban is érdeklődés mutatkozik vállalkozási területi igényre -, a településfejlesztési koncepció szerint újabb gazdasági területeket szándékoznak kialakítani. A gazdasági területek kijelölésénél a szerkezeti terv a települési adottságokat és az önkormányzati fejlesztési elképzeléseket egyaránt figyelembe veszi. Az egyes településrészeken javasolt gazdasági területek eltérő adottságaik alapján Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató, illetve Gip jelű ipari-gazdasági besorolást kaptak. Kereskedelmi besorolást általában a települési környezeti szempontból kedvezőtlenebb, vagy érzékenyebb helyen lévő területrészen alkalmaz a terv, ipari-gazdasági területek a belterület szélein, vagy külterületen találhatók a terv szerint. KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ

TERÜLETEK

(Gksz)

A kereskedelmi-szolgáltató terület az OTÉK szerint elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató területen Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

21

ZSÁMBOK


TERV


elhelyezhető mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény. Az igazgatási területen meglévő és tervezett kereskedelmi-szolgáltató területek: -

A belterület nyugati szélén a 3106 j. Gödöllőre vezető út melletti töltőállomás területén kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) terület hasznosítást javasoltunk mintegy 0,35 ha nagyságú területen. A belterület északi szélén, a Jászfényszarura vezető Szent Imre út melletti gazdasági területen a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) hasznosítást javasoljuk. A terület ~1,9 ha-os. A belterület keleti szélén, a Deák Ferenc és Vásártér utca közötti területen található korábbi Tsz-major telephely területén meglévő gazdasági területen kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) terület hasznosítást javasoltunk. A terület mérete ~1,5 ha. A központi belterület déli szélén, a Tóalmási út északi oldalán lévő még beépítetlen területen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz) kialakítását javasoljuk, mintegy 2,9 ha nagyságú területen.

A tervezett kereskedelmi-szolgáltató területek mérete összesen: ~6,7 ha. IPARI

GAZDASÁGI TERÜLETEK

(Gip, Gip-km)

A kereskedelmi-szolgáltató terület bővítéseken kívül ipari-gazdasági terület bővítéseket is javasol a településszerkezeti terv az önkormányzat fejlesztési elképzelései szerint. Az igazgatási területen meglévő és tervezett ipari gazdasági területek kialakult beépítés építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: -

A belterület déli szélén, a Dány felé vezető 3102 j. út mellett található volt Tsz-terület ipari gazdasági terület (Gip) célú hasznosítását javasoltuk. A terület mérete ~ 13 ha. A belterülettől északra, a Tura felé vezető 3105 j. út melletti gázfogadó-állomás területén az ipari-gazdasági terület (Gip-km) célú hasznosítást javasoltuk, melynek területe ~2,1 ha.

Az összes tervezett ipari gazdasági terület:

~15 ha.

A tervezett ipari területek a település fejlődésére is kedvezően fognak hatni, mivel befektetőket és ipari vállalkozásokat vonzanak ide, ezzel munkahelyeket és további vonzerőt teremtenek a község és a régió számára. KÜLÖNLEGES

TERÜLETEK

Zsámbok község igazgatási területén elszórtan több, az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható területhasználat alakult ki. A tervjavaslat a helyi igényeknek megfelelően új különleges területhasználat alkalmazását is javasolja (sportterület). A különleges területek közös lényeges jellemzője, hogy jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. Ezeket a meglévő és az újonnan tervezett különleges területhasználatokat eltérő beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt a településszerkezeti tervben és a szabályozási terven is eltérő területfelhasználásokba és építési övezetekbe is soroltuk. Ennek megfelelően a Ksp jelű területfelhasználásba a sportpályák, a Kt jelűbe a temető területe tartozik. •

Sportpálya (Ksp) A sportpálya jelenleg a belterület DK-i szélén, a Vásártér mellett helyezkedik el. A terv egy új, tervezett sportpálya kialakítását irányozza elő, melynek területe a település központban, a Kultúrház (Művelődési ház) mögött található. Ennek tervezett területe ~0,65 ha-os.


22

ZSÁMBOK


•

TERV


Temető (Kt) területe A település temetője a belterület észak-keleti szélén található, és a Szent Imre utcáról közelíthető meg. A temető bővítésére még nincs szükség. A meglévő temető védőtávolsága 50m.

TERÜLETI

MÉRLEG

M EGLÉVŐ

T ERVEZETT

~180 ha

+ 9,8 ha (+ 450 fő)

TEL. KÖZPONTI TERÜLET (Vt)

~5 ha

~ + 2 ha

GAZDASÁGI TERÜLET (Gksz, Gip)

~19 ha

+ 2,9 ha

KÜLÖNLEGES TERÜLET (Ksp, Kt, Ksr)

~4,5 ha

+ 0,65 ha

LAKÓTERÜLET (Lf)

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ZÖLDTERÜLETEK A település zöldterületei, zöldfelületi intézményei és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó települési zöldfelületek egységes rendszert képeznek. • Közparkok (Zkp) A közterületeken levő jelentősebb zöldfelületek a zöldterületek övezetébe kerültek besorolásra. A település meglévő és kialakítandó jelentősebb zöldterületi elemei a következők: - Szent László utca és Halász utca sarkán lévő terület, - Vásártér (a sportpálya melletti terület). További közparkként funkcionáló, kisebb zöldfelületek találhatók még az Önkormányzat mellett, a Bajza Lenke téren, valamint a Szent Erzsébet téren. A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldfelületek létesítését és meglévők felújítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldfelületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok.

ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületek rendezése az ökológiai és ökonómiai szempontok figyelembe vételével készült. Az erdőterületek szakszerű kezelése, az erdőgazdálkodás folytatása az üzemtervek alapján biztosítandó. Az erdőterületek településrendezési tervben történő övezeti besorolása elsősorban azt fogalmazza meg, hogy erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére vonatkozó igény esetén, az önkormányzat mely erdőterületeken kívánja azt engedni. Mindez nem korlátozza az erdészeti hatóságnak az erdőterületekre vonatkozó engedélyezési jogkörét, sem azt, hogy az erdőgazdálkodás milyen szakmai elvek (üzemtervek) alapján folyik.


23

ZSÁMBOK


•

TERV


Védő erdőterületek (Ev) A település összes erdőterülete ebbe az övezetbe került besorolásra. A védő erdőterületek kezelése során cél egyrészt a talaj és vízvédelmi, ökológiai érdekek érvényesülése. A védő erdőterületeken sem lakó-, sem gazdasági célú építmény nem helyezhető el.

MEZŐGAZDASÁGI

TERÜLETEK

A mezőgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Mindezt tájrendezési, tájvédelmi szempontok figyelembe vételével, továbbá törekedve az ökológiailag értékesebb területek megóvására, illetve művelési ág változás esetén ebbe az irányba történő elmozdulásra. •

Általános mezőgazdasági (Má-á) területek Az övezetbe elsősorban azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem gazdasági épület nem helyezhető el. Az övezetbe tartozó ökológiailag értékesebb, gyep és nádas művelési ágú területek terület megóvására fokozott figyelmet kell fordítani. Az általános mezőgazdasági területeken sem lakó-, sem gazdasági célú építmény nem helyezhető el.

•

Farmgazdasági és agrárturizmus és (Má-f) területek Ebbe az övezetbe azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol az agrárturizmus (mint pl. lovastanyák), valamint a családi agrárgazdálkodási egységek megtelepedésének elősegítése érdekében indokolt a farmgazdasági területek kialakítása. E területeken lakó- és gazdasági épület az összességében 10 hektárt meghaladó birtoktest terület (azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában lévő, de különálló termőföldterületek együttese), vagy önállóan legalább 3 hektáros teleknagyság felett helyezhető el. Az övezetbe a belterülettől távolabb eső, természeti értékvédelem alatt nem álló, főként nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területek kerültek tartoznak.

VÍZGAZDÁLKODÁSI •

TERÜLETEK

Vízgazdálkodási (V) területek Ebbe a területfelhasználási kategóriába tartoznak a felszíni vízfolyások. A település legjelentősebb természetes vízfolyása a Hajta-patak, mely a belterülettől délre folyik. A belterülettől nyugatra található a közelmúltban elkészült övcsatorna is, mely szintén a vízgazdálkodási területek közé tartozik. A vízfolyások mentén elhelyezkedő nádas, gyepes, ligetes területeknek a vízügyi és általános tájvédelmi szempontok szerinti fenntartását biztosítani kell. A vízfolyásokhoz kapcsolódó természeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Zsámbok közlekedésföldrajzi helyzete kettős módon ítélhető meg. Igaz, hogy az országos fő- és gyorsforgalmi hálózattól viszonylag távolabb fekszik, de az országos mellékút-hálózattal jól ellátott. Mind a hat szomszédos településsel összekötő úti kapcsolata van (összesen tehát hat irányban), amely előnyös a település ellátását és gazdasági helyzetét tekintve. A község közlekedési problémái abból erednek, hogy a beérkező utak egy helyen, a községközpontban levő Szt. Erzsébet térnél találkoznak. A bevezető útszakaszok forgalmi terhelése egyenként nem jelentős (a 2001. évi országos közúti forgalomszámlálás adatai alapján 1169 és 2546 E ÁNF közötti értékek), de a községközpontban, ahol ezek az utak összefutnak, a forgalomhalmozódás miatt már zavaró nagyságrendet érnek el. Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

24

ZSÁMBOK


TERV


A településszerkezeti terv a fenti problémákra keresi a megoldást, amikor a községközpont tehermentesítése céljából – az adottságok figyelembevételével – a községen belül, illetve kívül keresi a tehermentesítés lehetőségét. A helyszínrajzi adottságok alapján a község déli részén mód van a beépített területeken kívül megoldani a bevezető utak összekötését. Ezáltal a 3106(Ny), 3102, 3105(D), 3107 jelű összekötőutak egymás közötti átmenő forgalmától mentesül a központ, amely már jelentős segítség lenne az élhetőbb környezet kialakításához. Célszerű ezt a félgyűrűt a Hunyadi utca nyomvonalán a 3105 j. összekötő út északi ágáig (Turai út) meghosszabbítani, így a 3106 j. ök. út kivételével az összes bevezető út központot tehermentesítő nyomvonala megvalósulna. Az előbbiekhez kapcsolódóan célszerű kiváltani a 3106 j. ök. út északi ágának településközponti szakaszát is. Mivel a forgalomnagyság nem igényli, a helyszínrajzi adottságok pedig reálisan nem teszik lehetővé a település elkerülését, ezért meglevő (és elegendő szélességű) utca-nyomvonalak felhasználásával oldható meg ennek a tehermentesítő útvonalnak a nyomvonalvezetése. A Szent László u.-Nyárfa u., majd a Deák F. u. rövid szakaszon való igénybevételével a Május 1. és Szőlő utcák egyirányúsításával lehet a központot elkerülni. Az előbbiekben vázolt gyűrű a teljes kiépítés esetén természetesen teljes mértékben megvédi a községközpontot az átmenő forgalomtól, de a gyűrű többféle ütemezéssel, az igényekhez alkalmazkodóan több ütemben is kiépíthető. Ezzel a rugalmassággal a mindenkori megoldás alkalmazkodhat az éppen aktuális pénzügyi lehetőségekhez. Az összekötő utak menti gazdasági jellegű fejlesztések során (amennyiben jelenlegi külterület kerül beépítésre szánt területbe) az úttengelytől 20 méterre építhető kerítés és 30 méterre építmény. Ezáltal megőrizhető az utak külterületi jellege, a telek fennmaradó részén pedig kiszolgáló út és parkoló építhető. A parkolást, gépjárműtárolást telken belül kell megoldani, amely alól csak ott adható engedmény, ahol a telek szűkössége miatt jelenleg is már közterületen vannak elhelyezve a járművek. Új lakó és gazdasági területen nem lehet eltérni a telken belüli elhelyezés kötelezettségétől. A jelenlegi autóbuszforduló a községközpontban zavaró hatású, e miatt indokolt egy külsőbb elhelyezés. Ennek lehetséges helyei leginkább a Kossuth Lajos utca mentén találhatók (a Galambos u. vagy a Tóalmási u. csatlakozásának közelében), illetve a javasolt egyirányú utcapár (Május 1., Szőlő u.) felhasználásával oldható meg az autóbuszok fordulása. Ez utóbbi megoldás ugyan jobb ellátást biztosít a lakosságnak, de egyúttal nagyobb zavarást is okoz. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ÉPÍTÉSZETI

ÉRTÉKVÉDELEM

Zsámbok igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt: Tájház, lakóház és gazdasági épület. Bajza Lenke tér 1. hrsz: 1076/1 Lakóház, népi. Nagydiófa u. 33. hrsz: 689 R.k. templom, barokk, 1752-1754. Szent Erzsébet tér, hrsz: 1094 Nepomuki Szt. János-szobor, klasszicista, 1842. Szent Erzsébet tér, hrsz: 1094 A műemlékek környezete országosan védett terület, amelynek jogi tartalmáról a Kulturális Örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV. törvény) 40. §-a rendelkezik. Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a településszerkezeti és a szabályozási tervlap jelöli. Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az eljáró szerv. Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.


25

ZSÁMBOK


TERV


Helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek Zsámbok igazgatási területén: − Polgármesteri Hivatal épülete, Bajza L. tér 10. − Általános Iskola épülete, Bajza L. tér 17. − Bajza L. tér 15. − Orvosi rendelő épülete, Szent Erzsébet tér 7. − Lakóház, Kossuth Lajos út, hrsz. 1075 − Lakóház, Kossuth Lajos út, hrsz. 1064 − Lakóház, Kossuth Lajos út, hrsz. 1063 − Lakóház, Kossuth Lajos út, hrsz. 1062 A helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek esetében az épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni. Bontási igény esetén az engedély kiadásához műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy véleménye szükséges. A helyi értékvédelmi rendelet elkészülte után a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken és a helyi értékvédelmi területen levő épületeken, építményeken végzett építési munkák engedélyezését kétlépcsős engedélyezési eljárással valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani. A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében az építéshatósági engedélyezés során az építéshatóság elrendelheti az építmények építéstörténeti kutatását, valamint az épületeken még meglévő, - vagy rontott homlokzat esetén az eredeti – homlokzati tagozatok, részletek és az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását is, valamint meghatározhatja az építmény homlokzati színezését, burkolatait is. RÉGÉSZETI

ÉRTÉKEK VÉDELME

A településen az alábbiak a nyilvántartott régészeti lelőhelyek: AzonoLhsz sító

Al. hsz

Tlsz

Vetület

X

y

Lelőhely neve

jelenség

Belterület

Telepnyom (felszíni /szarmataközépkor

26522

1

066-142

EOV

26523

2

066-144

EOV

26524

3

066-142

EOV

26525

4

066-142

EOV

Kerek-halom

26526

5

066-142

EOV

Bőgő-völgy

26527

6

066-144

EOV

0 6 6- 14 4

EOV

26528

Bizonytalan jellegű lelet/avar kor

Telepnyom (felszíni)/szarmata, késő avar kor

26529

8

066-142

EOV

Tó-dűlő

26530

9

066-142

EOV

Tóföle-dűlő

26532

11

066-142

EOV

Kórós

26533

12

066-142

EOV

Kórós

26534

13

066-412

EOV

Kórós

26535

14

0407132 066-141, 066-142

Orszá508310 gos EOV

Hosszúmezsgye

542640

Nagy-halom

26536

15

26537

16

066-141

EOV

Köpűs-kút

26538

17

066-141

EOV

Köpűs-kút


Telepnyom (felszíni)/késő Árpádkor, koraújkor, újkor Telepnyom (felszíni) /honfoglaláskor, kora Árpád-kor, kora újkor, újkor Temető/ism. Telepnyom (felszíni)/kora bronz kor, szarmata késő Árpád kor Telepnyom (felszíni)/szarmata, késő Árpád-kor Telepnyom (felszíni)/makói kint., szarmataközépkor Sír általában/szarmata Halom/isin.

Telepnyom (felszíni)/kora bronzkor, középső rézkor, középkor Temető /Árpád-kor Templom/ Árpád-kor

26

ZSÁMBOK


26539

18

066-141

EOV

Köpűs-kút

26540

19

066-142

EOV

Tóföle-dűlő

26541

20

066-142

EOV

Bőgő-völgy

26542

21

066-142

EOV

Kerek-part

26543

22

066-142

EOV

26544

23

066-142

EOV

Nagy-Székesdűlő

26545

24

066-144

EOV

Községi legelő

26546

25

066-142

EOV

26547

26

066-144

EOV

TÁJI

TERV


Gát/középkor Rózsa u. 9.

Bizonytalan jellegű lelet/bronzkor

ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

A jelenlegi külterületeket érintő fejlesztési igények az alábbi tájrendezési feladatok megoldását teszik szükségessé. A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. A települési szegélyek rendezésének eszközei: − Amennyiben beépített területek külső határát földút szegélyezi, a földút mentén célszerű fasort telepíteni és az út menti területeket évente egy-két alkalommal kaszálni. − Ha a szegélyen található beépített területek közvetlenül a mezőgazdasági területekbe mennek át, akkor törekedni kell arra, hogy a szegélyt alkotó sávban ne alakuljanak ki parlagterületek, illetve ha ezek már kialakultak, akkor a művelésbe kell vonni. Célszerű ezen területeken is mezsgyehatároló fa- és cserjesávokat telepíteni. − A település szegélye mentén fel kell számolni az illegális hulladék elhelyezéseket. Természeti értékek védelme Országos jelentőségű védett természeti területek A belterület ÉNy-i szélén egy földvár található, mely a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) védett, vagyis országos jelentőségű természetvédelmi terület. A védett földvár által érintett terület a 097/6 és 097/7 hrsz-ú ingatlanokon található. Természeti területek A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint Zsámbok közigazgatási területén, két olyan gyeptársulás található, melyek a természetvédelemről szóló törvény értelmében a „természeti területek” közé kerülnek besorolásra. Mindkét terület a Hajta-patak mellett található, egyik a belterület DNy-i, másik a DK-i szélén húzódik. Országos ökológiai hálózat területei Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei a Hajta-patak melletti területek.


27

ZSÁMBOK


TERV


TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ÉGHAJLATI

ADOTTSÁGOK

Zsámbok a Hatvani-sík földrajzi kistáj észak-nyugati részén helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam valamivel több, mint 1950 óra, míg az évi középhőmérséklet 10,0oC, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,534,0oC és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga –16,0 - –16,5oC körül van. A csapadék évi összege megközelítőleg 600mm. Az uralkodó szélirány ÉNy-i (második helyen a DK-i) és az átlagsebessége 2,5-3,0 m/s. A

FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

Zsámbok a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján történt szennyeződés érzékenységi besorolás alapján a „B” kategóriába, vagyis az „érzékeny” területek közé tartozik. Ez alapján a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a területre a Ci = C2 intézkedési szennyezettségi határértékeket állapítja meg. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján, a település nitrátérzékeny területen fekszik. Ezért mezőgazdasági területein a tápanyagellátást, a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének korlátozásai alapján lehet végezni. A 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet és 163/2004 (V.21.) Korm. rendelet alapján Zsámbok önálló szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkot. Jelenleg a település belterületén a csatornahálózat nincs kiépítve. A szippantott szennyvizet a dányi szennyvíztisztító telepre szállítják. A térségben a vízadó rétegek elsősorban a mezozoós alaphegység karbonátos kifejlődésű tagjai, a felsőpannon rétegek és a negyedkori üledékek. A vízellátási igényeinek kielégítése szempontjából elsősorban a felső-pannóniai rétegek jelentősége nagy, melyeknek kedvezők az utánpótlódási viszonyaik, jelentős a víztároló kapacitásuk és nagy a horizontális kiterjedésük. A mezozoós képződmények elsősorban a hévízfeltárás szempontjából vehetők figyelembe. A negyedkori, elsősorban folyóvízi képződmények víztároló és utánpótlódási viszonyai kedvezőek, de a vízadók védettsége nem kielégítő. A belterület déli szélén folyik a Hajta-patak, mely a térség egyik meghatározó kisvízfolyása. A Hajta-patak a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. A településen keletkező kommunális eredetű szennyvizek távlati kezelésének és elhelyezésének módjával külön szakági munkarész foglalkozik. Az ott megfogalmazott feladatoknak alapvető vízvédelmi vonatkozása is van. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető. A

TERMŐFÖLD VÉDELME

A mezőgazdasági területekre jellemző, hogy közepes heterogenitású területek, ahol jó szervesanyag tartalmú (200-300t/ha) vályog, agyagos vályog talajok találhatók, melyek átlagosan semleges, de foltonként gyengén savanyú kémhatásúak. A talajminőséget rontó talajhibák közül az erózió és a savanyúság okoz problémát. A talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebb a növényzettel való nem megfelelő fedettségből adódó erózió. A helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági területeken talajvédő agrotechnikát kell alkalmazni, illetve arra fokozatosan át kell térni. A szántó területeken fokozott szerves trágya felhasználásra, illetve a talajadottságokat figyelembe vevő szántóföldi vetésszerkezet kialakítására kell törekedni. A földrészlet határoló Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

28

ZSÁMBOK


TERV


mezsgyéken cserjesávok telepítése indokolt, mely egyrészt csökkenti az eróziót és a deflációt, másrészt növeli az élővilág fajgazdagságát, élőhelyet (fészkelő helyet) teremtve a biológiai növényvédelemben fontos szerepet játszó állatoknak. A település területének alig 6 %-a erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és defláció ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. Földhasználat, agrárgazdálkodás A földhasználatot a KSH által, 2000-ben Magyarország minden településére elvégzett, településsoros földhasználati statisztikai felmérés alapján jellemeztük. Az összeírás a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított területek nagyságát és a földhasználók számának művelési ágak szerinti alakulását vizsgálta, valamint településenként közli a szántó-, gyümölcsös-, és szőlőterületek földminőségét (ar.k./ha). A közölt településsoros és aggregált adatok nem tartalmazzák a településekre fel nem osztható egyéb területeket, amelyek intézményi és egyéb használatban vannak, beleértve a mezőgazdaságilag hasznosított és nem hasznosított területeket. A használt földterület gazdaságok száma összesen ebből egyéni gazdaság szántó és szántóként használt kert (ha) konyhakert (ha) üvegház és fólia területe (ha) szőlő összesen (ha) szőlő termőterület (ha) gyümölcsös összesen (ha) gyümölcsös termőterület (ha) rét (ha) legelő (ha) mezőgazdasági terület (ha) erdő (ha) nádas (ha) halastó (ha) termőterület (ha) művelés alól kivett terület (ha) használt terület összesen (ha) ebből más településen lévő (ha) gazdaságméretet el nem érők termőterülete (ha) Egyéb földterületi adatok szántóterület – aranykorona értéke/ha gyümölcsös területet – aranykorona értéke/ha szőlőterület – aranykorona értéke/ha

ÉLŐVILÁG,

Földterületet használók száma 463 461 2011,36 12,04 7,81 0,77 0,71 1,26 0,87 47,27 2,00 2074,70 18,80 2093,50 69,09 2162,59 226,16 18,73

359 351 221 15 13 17 10 38 1 456 7 456 462 463 8

szántót konyhakertet üvegházat és fóliát szőlő területet szőlő termőterületet gyümölcsös területet gyümölcsös termőterületet rétet legelőt mezőgazdasági területet erdőt nádast halastavat termőterületet művelés alól kivett területet földterületet más településen földet

30,88 0,00 0,00

ÖKOLÓGIAILAG ÉRTÉKES TERÜLETEK

A településen nagyon alacsony az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) aránya, körülbelül a település területének 6%-át teszik ki. Az erdőterületek aránya alig 1%, ami jóval alacsonyabb az országos és a megyei átlagnál, viszont az erdők mintegy 40%-a (8 ha) természetszerű erdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A térségben az eredeti, fontosabb potenciális erdőtársulások, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a nyílt sztyeptölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. A nyílt társulások közül a jelentősebbek a homoki legelők és a homokpusztarétek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt intenzív művelésű mezőgazdasági területek találhatók.


29

ZSÁMBOK


A

TERV


TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME

A települési környezetállapot, azon belül is elsősorban a huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik, a folyékony és szilárd hulladékok elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezése, a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. (A szennyvizek elhelyezésének, elszállításának feladatait és lehetőségeit a vízvédelmi fejezetnél ismertettük.) Hulladékgazdálkodás A kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot szelektív módon gyűjtik, és a Vácszentlászló és Tura között fekvő szelektív hulladéklerakó és feldolgozó telepre szállítják. A kommunális hulladék elhelyezés távlati megoldásai között továbbra is a kistérségi, illetve regionális lerakón történő elhelyezést kell előnyben részesíteni. A település minden lakott területrészén ki kell alakítani a szervezett hulladékelszállítást. Az új lakóterületek kialakításával egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős. Az ipari-gazdasági területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. A dögkút a belterülettől DK-i irányba található, védőtávolsága 1000m. A dögkutat legkésőbb 2006ig fel kellene számolni. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A település területén található gazdasági objektumok számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A település levegőminőség állapotában a közlekedés nem okoz számottevő légszennyezés terhelést, annak ellenére, hogy áthalad rajta a Tápió térség forgalma, az M3, 30-as út és 31-es út között. A településen tervezett fejlesztésektől oly mértékű forgalmi változások nem várhatók, melyek a meglévő légszennyezés terhelést számottevően befolyásolnák. ZAJ- ÉS REZGÉSÁRTALMAK ELLENI VÉDELEM A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem működik. A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. ZÖLDTERÜLETEK FEJLESZTÉSE A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás igényes eszköze. A meglévő zöldfelületek védelme mellett szükséges a belterület egészén (ahol ilyen nincs és a keresztszelvény lehetővé teszi) egy fokozatosan végrehajtott,


30

ZSÁMBOK


TERV


egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartására. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT Zsámbok községben a közművek kiépítése az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, mivel a víz-, gáz-, és villamosenergia-ellátáson túlmenően folyamatosan kiépült a hírközlés valamennyi vételi lehetősége. A szennyvízcsatorna-hálózat megvalósításához is rendelkezésre állnak a vízjogi létesítési engedélyeztetési tervek, melyhez megfelelő finanszírozási lehetőség esetén a kivitelezés elkezdődhetne. A település többi meglévő közműrendszereinek kiépítettsége megfelelő lehetőséget biztosít a település beépítésfejlesztéseinek biztosítására. A szennyvízelvezetés mellett a csapadékvíz-elvezetés tartozik azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén szintén meg kell oldani, ahol nem került még megvalósításra. A település csapadékvizeinek fő befogadója a Hajta-patak. A befogadó és elvezető rendszert megfelelően kell karbantartani, illetve a nem megfelelő kapacitású szakaszokat korszerűsíteni célszerű. A közművesítési munkarészünk kialakításához felhasználtuk az önkormányzat és a közműveket üzemeltető társaságok által nyújtott adatszolgáltatásokat, és a település-fejlesztési koncepcióit, melyek főleg lakóterületi jellegű fejlesztések, de kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, különleges és vegyes terület-fejlesztésekre is sor kerül. A lakóterületi fejlesztések összesen 110 - 130 db ingatlannal 300 - 350 fővel lettek kijelölve. A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területek 2,9 ha-os, a különleges terület-fejlesztése 0,65 haos területtel került kijelölésre. A fejlesztésekre a meglévő közművek megfelelő alapkapacitásokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően az ismertetésre kerülő közműveknél várhatóan csak a fejlesztési területeken kell hálózat-építéssel számolni. Lényeges, hogy a tervezett új beépítések lehetőleg csak a szennyvízcsatornázással együtt javasolhatók megvalósításra. Az új beépítési területeken a közműveket elő-közművesítéssel kell megvalósítani. A beépítés-fejlesztések hatására a közműigények szempontjából az átlagos fogyasztások növekedésével számolhatunk, míg a csúcsfogyasztások a szokásos tendenciát mutatják. A következőkben szakáganként ismertetjük a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás, telefonellátás a csapadék-vízelvezetés, fejlesztéseit - az utóbbi kettőt szöveges formában - és a közműigényeket. VÍZELLÁTÁS Zsámbok településen a jelenlegi igényeknek megfelelő önálló vízmű és a hozzá tartozó körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. A községi vízmű 2 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. A vízmű kutak a következő vízhozamúak: 1. számú kút: 420 l/min, 2. számú kút: 365 l/min, összesen:


605 m3/d 525 m3/d 1150 m3/d

31

ZSÁMBOK


TERV


A vízmű tároló-kapacitása 200 m3-es /magas-tározó – hidroglóbusz/, továbbá az 1. számú kútnál 50 m3-es mély-tározó. A település átlagos vízfogyasztása: 300,0 - 320,0 m3/d. A csúcsfogyasztás eléri a 500,0 – 600,0 m3/d vízmennyiséget. Az ellátás 100 %-osnak tekinthető. A meglévő körvezetékes hálózat a távlati igények kiadására is alkalmas. A vízellátó rendszer fővezeték-hálózata NÁ 150 mm-es, míg az elosztó-hálózat általában NÁ 100 és NÁ 80 mm-es átmérőkkel üzemel. A kutakat és a tározókat NÁ 150 mm-es körvezeték köti össze, mely igen biztonságos vízellátást biztosít. Az NÁ 150 mm-es fővezeték Szent László u., Nyárfa u., Szőlő u., Kossuth u., Erzsébet tér, Kisdiófa u., Iskola u., Szent István u. mentén épült ki, és köti össze a fogyasztókat a vízművel és a tározókkal. A 200 m3-es hidroglóbusz a Jászfényszarui út mellett, a temető mögött került elhelyezésre. Az 1. számú kút és az 50 m3-es tározó-medence az Iskola u. - Szent István u. saroknál létesült a megfelelő védőtávolságokkal. A belterületi közutak mentén mindkét oldalon kiépült a vízvezeték. Az előzőekben ismertetett vízellátó hálózat a településfejlesztés szempontjából igen kedvezőnek tekinthető, mivel a jelenlegi vízfogyasztásnál nagyobb vízhozamok kiadására is alkalmas, természetesen a megfelelő elosztó-hálózat bővítésével. A beépítés-fejlesztések várható többlet vízigénye a következő: Lakóterületek többlet vízigénye: Fogyasztói létszám: 450 fő Évszakos egyenlőtlenségi tényező: 2,0 Fajlagos vízigény: 120 l/fő,d Átlagos többlet vízigény: ~45,0 - 50,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 100,0 m3/d Településközpont vegyes terület becsült vízigénye: Évszakos egyenlőtlenségi tényező: 1,5 Átlagos többlet vízigény: 15,0 – 20,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 30,0 m3/d Gazdasági, kereskedelmi területek többlet becsült vízigénye: Fajlagos vízigény: 2,0 -5,0 m3/d,ha Átlagos vízigény: 10,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 15,0 m3/d Különleges területek becsült vízigénye: Átlagos vízigény: 1,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 2,0 m3/d A várható többlet vízigény összesen: Átlagos vízigény: 81,0 m3/d, ~ 80,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 127,0 m3/d A település várható vízigénye: Átlagos vízigény: ~380,0 – 400,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 650,0 -750 m3/d Tűzi-vízigény: Az új beépítések közül kertes és a falusias lakóterületeknél a mértékadó tűz-szakasz: 150-300 m2, Oltó-vízigény: 600 - 900 l/min A gazdasági, kereskedelmi területeknél célszerű úgy felvenni a mértékadó tűzszakaszt, hogy az oltó-vízigény NÁ 150 mm-es körvezetékes, vagy ennek megfelelő átmérőjű ágvezetékes hálózattal biztosítható legyen. A javasolt mértékadó tűzszakasz: 1600 - 2000 m2 Az oltó-vízmennyiség: 2400 l/min, 40 l/s.


32

ZSÁMBOK


TERV


A jelenlegi vízmű-kapacitás az átlagos és a csúcs vízigényeket is biztosítani tudja. Új kút fúrásával és a magas-tározótérfogat növelésével nem kell számolni. A meglévő hálózat és az új beépítések javasolt hálózatai a kommunális vízigényeket és a mértékadó tűzi-vizeket biztosítani tudja. A település új beépítéseinél a kertes-, falusias lakóterületeknél NÁ 80, NÁ 100 mm-es körvezetékes, míg a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági és az intézményterületeknél NÁ 150 mm-es körvezetékes hálózat kiépítése látszik szükségesnek a már jelzett kommunális és tűzivízigények biztosítására. A javasoltnál nagyobb tűz-szakaszú beépítés esetén a többlet oltó-vízmennyiséget külön tűzi-víz tározókkal ingatlanon belül kell megoldani. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy az új hálózaton el kell helyezni a szerkezeti és szakaszoló tolózárakat, valamint 100 m-enként tűzcsapokat kell létesíteni. A településen a nyomásviszonyok általában megfelelõek, jók. A település beépítés-fejlesztése nem indokolja a hálózat hidraulikai felülvizsgálatát. A település meglévő vízellátó-hálózatot és a javasolt új elosztó-vezetékek nyomvonalait a K-1. számú rajzon adtuk meg. CSATORNÁZÁS Zsámbok településen a csatornázás elválasztott rendszerben valósulhat meg. A szennyvízcsatorna-hálózat az elkészült vízjogi létesítési engedélyezési tervekhez hasonlóan nagyrészt gravitációs csatornaként javasolható megvalósításra, míg a csapadékvíz-elvezetés rendszere jelenleg általában nyíltárkos. SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS Zsámbok községben az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás nem került még megoldásra. A községben jelenleg a szennyvizek zárt tározókba, illetve régebben szivárogtató aknákba kerültek elhelyezésre. A szennyvízelvezetésre több regionális szennyvízelvezetési kis-, és nagyrégiós változat is kidolgozásra került. Három éve készült el a Tápió-menti régiók szennyvízcsatornázásának vízjogi létesítési engedélyezési terve, mely finanszírozási okok miatt még mindig megvalósulás előtt áll. Zsámbok a környező településekkel: Valkóval és Vácszentlászlóval alkot kisrégiót. A három település kistérségi rendszerére a Pannon-Forrás Térinformatikai és Mérnöki Kft. készített vízjogi engedélyezési tervet, melynek adatait részben átvettük. A települések közös szennyvíztisztító telepére is több változat készült. Az egyik változatnál a közös szennyvíztisztító-telep Zsámbok és Vácszentlászló között a Hajta-patak mellett, míg a másik változatnál szintén a Hajta-patak mellett, a vízfolyásnak megfelelően Zsámbok alatt kerülne kialakításra. A beépítésfejlesztések várható többlet szennyvízmennyisége a vízfogyasztások alapján - a vízigény 80 %-ával figyelembe véve - a következő: Település jelenlegi szennyvízmennyisége: 250,0 m3/d Új beépítések várható többlet szennyvízmennyisége: Lakóterületek többlet szennyvízmennyisége: Település központ vegyes terület többlet szennyvízmennyisége: Gazdasági területek többlet becsült szennyvízmennyisége: Különleges területek becsült szennyvízmennyisége: Többlet szennyvízmennyiségek összesen: A település várható távlati szennyvízmennyisége összesen: A várható szennyvíz-óracsúcs 10 órás lefolyást figyelembe véve: Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

45,0 m3/d 15,0 m3/d 5,0 m3/d 1,0 m3/d 66,0 m3/d 316,0 m3/d, = 320,0 m3/d 32,0 m3/h, 8,8 l/s 33

ZSÁMBOK


TERV


A települések szennyvíztisztító-telepének - habár még nem készült el valamennyi község településrendezési terve - kapacitását 1200,0 – 1500 m3/d javasoljuk kiépíteni. Zsámbokon a tervezett gravitációs szennyvízcsatorna-rendszer DN 200 mm-es KG-PVC vezetékekből és az egyes vízgyűjtőterületekhez tartozó átemelőkből, továbbá nyomóvezetékekből áll. Zsámbok területén hét vízgyűjtő-területi egységet lehetett kialakítani. A vízgyűjtő területek gravitációs csatornái egy–egy átemelőre csatlakoznak, melyek nyomóvezetékekkel biztosítják a szennyvizek továbbítását. Az A/1 számú központi átemelőhöz az 1-0-0 jelű főgyűjtő szállítja a rendszeren összegyűjtött szennyvizeket. Az 1-0-0 főgyűjtő, és a többi gravitációs csatorna DN 200 mm-es KG-PVC csövekből került megtervezésre. Az A/1 központi átemelőtől a kistérségi szennyvíztisztító-telepig NÁ 160 mm-es nyomóvezetéket javaslunk kiépíteni. Tervünkben a kistérségi és szennyvízelvezetés tervlapján.

az

önálló

rendszert,

mint

két

változatot

ábrázoltuk

a

A település szennyvíz csatorna-hálózatát a vízjogi engedélyezési terv alapján a K-2. számú rajzon adtuk meg, melyet kiegészítettük az új beépítések javasolt gravitációs csatornáival. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS A település csapadékvizeinek természetes fő befogadója a bevezetőben már említett a Hajtapatak, mely a Tápió folyó bal parti kisvízfolyása. A településen az összegyülekező csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt árokhálózat vezeti le a befogadókba. Az árokhálózat burkolt illetve földmedrű. Mindkét típusnál a karbantartás hiányosságai fedezhetők fel. A csapadékcsatornák hiányosságait markánsan jelzik az utak burkolatának tönkremenetelei. Zárt csapadékcsatorna a községben igen kevés. A csapadék-vízelvezetés szempontjából elsődlegesnek tartjuk a jelenlegi árokrendszer vízszállítókapacitásának szinten tartását, melyet csak megfelelő karbantartással lehet eszközölni. A vízelvezető rendszer természetes befogadója mint már említettük a Hajta-patak. A csapadékvíz-elvezető rendszer a következő egységekből áll: − lefolyástalan szikkasztó árkok − vízelvezetõ és szikkasztó árkok − burkolt vízelvezető árkok − átereszek, rövid zárt csatornaszakaszok − övcsatorna a belterülettől nyugatra. Az új beépítéseknél a kertvárosi övezetben nyílt környezetbarát burkolattal ellátott árokhálózatot, vagy szűk utcákban zárt felszín-közeli csatornát, illetve folyókát javasolunk kialakítani. Az árokhálózatoknál csőátereszként minimum 40 cm-es szelvényméretet kell alkalmazni. Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. Az új beépítéseknél javasoljuk – de a régi beépítéseknél is alkalmazható - az ingatlanokon épült házak tetején összegyülekező csapadékvizek csapadékvíz-tározókba történő felfogását. A csapadék-tározók vízét locsolásra javasoljuk felhasználni. A településközpontban és a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, intézményterületeken a zárt csapadékcsatornázás az indokolt, de itt is célszerű alkalmazni a csapadék-tározást, és a tározott víz újrafelhasználását. A településre külön szakági tervként kell a település egységes vízrendezési tervét elkészíttetni. Ez a terv meghaladja rendezési terv vízrendezési alátámasztó munkarészét. GÁZELLÁTÁS Zsámbok településen a gázellátás fejlődött a legtöbbet az utóbbi időben, mivel az egész községben kiépült a középnyomású gázhálózat. Törzsszám: 03-379 2006. január File: Zs_mule0121.doc

34

ZSÁMBOK


TERV


A gázhálózat üzemeltetője a Fővárosi Gázművek Rt. Az éves átlagos gázfogyasztás eléri az 1.300.000.0 m3-t. Gázellátásban részesülő háztartások száma ~920 db. A település gáz-nyomásszabályozójához nagy-középnyomáson érkezik a gáz a gázátadótól, amely a Turai út mellett található. A település gázfogadója a Turai út mellett a keleti oldalon került elhelyezésre szabványos védőtávolságok betartásával. A gázfogadótól kiinduló középnyomású rendszer fővezetéke a Turai úton a Szent István utcáig DN 110 mm-es, majd a Szent István utcától a Szent Erzsébet térig DN 90 mm-es KPE csőből épült. A Szent István utcában szintén DN 90 mm-es gerincvezeték üzemel. Az ellátó hálózat DN 63 mm-es átmérőkkel üzemelnek. A nyomásszabályozótól kiépült középnyomású hálózat teljes gázellátást biztosít a községnek. Az ismertetett gázhálózat többlet gázigények kiadására is alkalmas. Az új beépítések várható becsült gázigényei a következők: Lakóterületek többlet gázigénye: .......................................................130,0 gnm3/h Településközpont vegyes terület többlet gázigénye: ....................................40,0 gnm3/h Gazdasági területek becsült gázigénye: .......................................................50,0 gnm3/h Különleges területek becsült gázigénye:.........................................................5,0 gnm3/h Többlet gázigények összesen: 225,0 gnm3/h A lakóterületi beépítések gázellátásánál a meglévő hálózat továbbfejlesztését javasoljuk NÁ 63 mm KPE elosztó- vezetékekkel. A külterületet érinti a MOL Rt nagyközépnyomású gázvezetéke. A gázvezeték környezetében mindennemű tevékenységet csak a MOL RT-vel történt egyeztetés után, annak engedélyével lehetséges. A település meglévő és az új beépítések javasolt gázellátó hálózatait a K-4 sz. rajz tartalmazza. VILLAMOS

ENERGIAELLÁTÁS

Zsámbok községben a villamosenergia-ellátás kis-, és középfeszültségű hálózatai általában légvezetékes formában épültek ki. Az elektromos hálózat üzemeltetője az ÉMÁSZ Rt Gyöngyösi Üzletigazgatósága. A település villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető, még a külterületi ingatlanok is teljes ellátásban részesülnek. Az éves villamos-energia felhasználás megközelíti a 2500 kWh-át. A villamos-energiát felhasználó lakások száma 1020 db. A villamosenergia-ellátás hálózatai légvezetékes formában épültek ki. Az oszloptranszformátorok általában úgy kerültek kialakításra, hogy 400 kVA-es teljesítményű transzformátor-bővítés megoldható legyen. A település várható becsült többlet egyidejű villamosenergia-igénye – lakóterületen 3,3 – 5,5 kW/ingatlan, gazdasági, kereskedelemi, területeken 50,0 - 150 kVA/ha fajlagos igény mellett - a következő: Lakóterületek többlet energiaigénye: Településközpont vegyes terület többlet becsült energiaigénye: Gazdasági területek többlet becsült energiaigénye: Különleges területek energiaigénye: Összesen:


~650,0 -900,0 kW ~200,0 kW 200,0 kW 50,0 kW ~ 1100,0 – 1350,0 kW

35

ZSÁMBOK


TERV


A tervezett beépítésfejlesztéseket a kis-, és középfeszültségű hálózat fejlesztésével, és várhatóan 3-4 db, 400/20 kV-os transzformátor telepítésével, továbbá a meglévő transzformátorok felbővítésével lehet megoldani. A lakó- és településközpont vegyes területek kisfeszültségű hálózatának kialakításánál a földkábeles hálózat alkalmazása is javasolható. A település meglévő középfeszültségű hálózatát, valamint a meglévő és javasolt transzformátorállomásait a K-3. sz. rajzon ábrázoltuk HÍRKÖZLÉS Zsámbok községben a vezetékes távközlési ellátást jelenleg az Invitel Rt. biztosítja. A település 28-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A meglevő hálózat továbbépítése műszaki hátteret biztosít a tervezési terület vezetékes távközlési ellátására. A távközlés hálózata műszaki megjelenésében bár közműjellegű, a szolgáltatás azonban alanyi jogú. Az igények kielégítése alanyi jogon, egyénileg kötött szerződések segítségével történik. Az igénybejelentés alapján a szolgáltató az igények kielégítéséhez szükséges hálózatfejlesztést saját beruházásként valósítja meg. A távközlési ellátottságot a tervezési terület térségében is, így a tervezési területen is lényegesen növelheti a mobiltelefonok használata. Ennek szabad kereskedelmi forgalma és műszaki területi korlátja nincs, így igényhez igazodóan korlátlanul használható. Zsámbokon valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A község tervezési területeinél a telefonhálózat fejlesztését a lakóterületeknél lakásonként 1-1, összesen 110-130 db ADSL fővonal kiépítésével célszerű számolni, míg településközpont vegyes területnél 50-80 db vonal kiépítésére lehet számítani. A gazdasági kereskedelmi szolgáltató területeknél ingatlanonként minimum két-őt fővonal kiépítése javasolható. A vezetékes és vezeték nélküli hírközlési létesítmények és hálózatok elhelyezési lehetőségét illetően rögzítendő a vezetékes hírközlési létesítmények elhelyezhetőségére vonatkozóan: - A lakóterületeken kialakuló utcákban mindkét oldalon a járda területe biztosított a hírközlési alépítmény elhelyezésére. - A vezetékes hálózat elhelyezése a szabályozási előírásokban rögzítetten történhet, amely előírja, hogy tervezett új távközlési hálózatot a új tervezési területen belül földkábeles formában javasolt kivitelezni. A új beépítési terület látványjavítása érdekében a telkenként elhelyezendő egyéni antennák helyett a műsorvételt szempontjából kedvezőbben lehet vételezni kábelhálózat segítségével.


36

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents