ESZTERGOM, VÍZIVÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVE VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

ESZTERGOM, VÍZIVÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVE VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

T A R T A L O M

A TERVEZÉSI TERÜLET .......................................................................................2 1. b) Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések ....................................................................................................3 1. c) Településkép és utcaképek ..........................................................................6 1. d) Településszerkezet és területhasználat .......................................................13 1. e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, ...................................................................................................14 1. f) Védettségek: műemléki, területi és egyedi...................................................17 1. g) Az örökségi értékek elemzése ....................................................................19 1. h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. .................................................................................19 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK .........................................................................20 2. a) Településhálózati és tájhasználati változás ..................................................20 2. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás ....................20 2. c) Infrastrukturális változás............................................................................21 Tervezett közúthálózat ......................................................................................21 Csatornázás-vízelvezetés ...................................................................................24 2. d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. .....................................26 3. HATÁSELEMZÉS ............................................................................................27 3. a) Történeti településhálózati következmények ...............................................27 3. b) Természeti, táji hatások ............................................................................27 3. c) a Településkép feltárulásának változásai .....................................................27 3. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei .........................................................................28 3. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása ........................................................28 3. h) Településkarakter változásának hatásai ......................................................29 3. i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ........................................................................................................................30 3. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága......................................................30

-1-


A TERVEZÉSI TERÜLET

A tervezési terület Bercsényi M. utca – Dózsa Gy. tér – Vécsey K. utca – Vár utca – Vár köz – Dobozi M. utca – Fecske utca – Kőrössy László utca – Várfok utca – Iskola utca - Batthyány l. utca – Liszt F. utca – Kis-Duna sétány – Sobieski sétány által határolt terület, amely teljes terjedelmében - a 2004 decemberben jóváhagyott Esztergom településszerkezeti terv alapján - műemléki környezet (MK). A terület kivételesen gazdag és jelentős múltjára való tekintettel - a komplex

szemlélet

érvényesítése

érdekében

-

a

szokásos

tervi

előzményeken túl önálló kutatás keretében feldolgozásra kerültek olyan régészeti, várostörténeti és építészeti dokumentumok is, melyek eddig együtt

még

nem

szerepeltek. A

történeti

áttekintés önállóan is

dokumentált. A terület összes ingatlana feldolgozásra került, fotó és táblázatos formában, egy később létrejöhető városi digitális adatkezelő rendszer alapjaként. Mivel a terjes tervezési terület Műemléki környezet, ezért célszerű a városrendezési

munkarészeket

is

a

kulturális

örökségvédelmi

hatástanulmány tematikája szerint tárgyalni. ZZ Lk Lk ZZ Lke Lke

ZZ

Lk Lk

Vk Vk

ZZ

Vk Vk ZZ

Vk Vk

Lk Lk

Vk Vk

ZZ

Lk Lk

Lk Lk Vk Vk

ZZ

ZZ

Vt Vt

ZZ Kö Kö ZZ

Vk Vk JELMAGYARÁZAT

ZZ Vt Vt

Vk Vk Vt Vt

MEGLÉVŐ ÉPÜLET MJT HATÁRA MK HATÁRA, TERVEZÉSI TERÜLET JAVASOLT ÖVEZETHATÁR

Vk Vk TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALAPJÁN

ZZ ZZ

Vk Vk

Közlekedési terület, Parkoló Lakó,kisvárosi Lakó kertvárosi Vegyes központi Vegyes településközponti Zöldterület, közpark, közkert

Vt Vt ZZ

A településszerkezeti terv terület-felhasználási rendszere

-2-

(1) (5) (1) (9) (4) (14)


1. B) TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Természeti környezet: morfológia A tervezési terület a város belső, óvárosi részéhez tartozó terület. A városrészben található a Bazilika, a Vár, a Szent István tér és a Vár alatti Duna part. A területet uralja a Várhegy, és a rávezető rámpa. A Bazilika építése idejében jelentős tereprendezési munkákat végeztek a környezetében, így a terepfelszínt jelentősen megváltoztatták. A Várhegy tövében több helyen is jelentősebb feltöltések keletkeztek. A feltöltések mára beálltak és stabillá váltak. A terület kiemelkedő jelképi értékét a térbeli teljesség adja. A folyam partján a meredek hegyet megkoronázza a Bazilika és a Vár. Az egyházi és állami központnak helyet adó Várdombhoz a környező táj finom léptékváltásain át juthatunk el.

A Várhegy a Duna túlpartjáról

-3-


Természeti, természetközeli területek védelmének helyzete Az alapvetően rendezett terület több kisebb–nagyobb térrel, parkkal, sétánnyal és erdős területtel rendelkezik. SZENT ISTVÁN TÉR A Bazilika főbejárata előtt elterülő, nagy területű, jelentős zöldfelületekkel rendelkező városi tér. A téren jelentős faállomány található. Legértékesebb növényállományok egyike a tér K-i oldalán lévő általános iskola előtti idős platánfák. Értékes a bazilikához felvezető gyepfelületeket szegélyező rézsűoldalak faállománya is. Itt elég vegyes fafaj összetétel jellemző: vadgesztenye, nyugati ostorfa, fehér akác, tövises lepényfa, mezei juhar egyaránt megtalálható. A Bazilikához felvezető gyepes plázs mentén egykor egységes vadgesztenye fasor volt, de ezek jórészt kiöregedtek és tönkrementek. A hiányzó fákat több fafajjal pótolták, vagy a hiányokat meghagyták. Mára így elég vegyes képet mutat, amit rendezésre szorul. BAZILIKA KÖRNYÉKI PARKTERÜLET A bazilika előtt nagyvonalú gyepes felület van, melyet puszpáng sövény és hamisciprusok, tuják szegélyeznek. A Bazilikától É-ra és D-re értékes, idős faegyedek alkotta parkterület helyezkedik el. VÁRHEGY OLDALA A várhegy oldalain jelentős parkos, gyepes és erdős területek találhatók. A Majer István utca felé eső részen dekoratív park található sétányokkal és kiülő padokkal. A parkrészre az idős, helyenként kiöregedő fák jellemzők. A terület helyileg védett fája a Balassa Bálint szobor melletti tölgy. Az idős kocsányos tölgy szép habitusú és egészséges állapotú. A várhegy DNy-i részére a sziklás gyepes, az épületeket elérve karsztbokor-erdő jellegű gyéren fás növénytársulás jellemző. A vár szikláinak mállása miatt a területrészen sok helyen betonozással betontámokkal kellett a várhegyet megerősíteni, ami a növényzet csonkításával járt. A várhegy ÉNy-i részére az erdős növénytársulás jellemző, mely a Berényi Zs utcától a várfalak tövéig felér. A legjellemzőbb fafajok a kőrisek, juharok és tölgyek, melyek szép, dekoratív erdő képét nyújtják. Az Ószeminárium épülete melletti területrész egykor parkként volt kialakítva. A meredek hegyoldal miatt hosszú lépcsősorok vezettek a várig, melyeknek jelenleg csak nyomai lelhetők fel. A területrészen a parkszerű kialakításnak megfelelően a díszfák (pl.: vadgesztenye) nagyobb számban ERZSÉBET PARK, SOBIESKY SÉTÁNY A terület a Duna és a vízivárosi városrész közötti parkterület. A területen jellemzően idősebb fűz és nyárfák találhatók. A terület a mértékadó árvízszint alatt található, így nagyobb dunai árvizek alakalmával víz alá kerül. A területre kertrendezési kiviteli tervet készített 2003-ban a PIRK PARK Bt. A tervezett állapot megvalósítása tervezett.

-4-


KIS-DUNA SÉTÁNY A Kis-Duna melletti parti sétány. A területén a zöldfelületek aránya csekély, de igen értékes, idős, szép habitusú, helyi védelem alatt álló platán fasora miatt a város jelentős értékét képviseli. A helyi védelmet a fent említett rendelet rögzíti. DÓZSA GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKE A tér egy relatíve kisebb városi terecske. A tér zöldfelületi szempontból legnagyobb értéke az itt található helyi védelem alatt álló eperfák. A helyi védettséget az Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) KT. számú rendelete biztosítja. A téren a védelem alatt álló 122 db fából 26 db található. A fák a városban egykor folyt selyemhernyó tenyésztés emlékét őrzik. A fák koronái csonkoltak. JELENTŐSEBB INTÉZMÉNYI ZÖLDFELÜLETEK Ebben a kategóriában két helyet kell feltétlenül kiemelni, a Főprímási palota kertjét, valamint a Tanárképző Főiskola Majer István utca felé eső parkterületét. Mindkét parkterületre jellemző, hogy többségében idős 50-100 év közötti, jellemzően díszfákkal betelepített és kialakított nagy területű kertek. A területek fenntartása általában magas színvonalú, a reprezentatív és igényes városrészi környezethez illeszkedő. Területi nagyságukkal és jelentős faállományukkal jelentős szerepet töltenek be a város zöldfelületi rendszerében. EGYÉB KÖZTERÜLETEK, UTCAI FASOROK A területre a relatíve szűk utcák jellemzők, ahol sokszor még az út és járdafelületek elválasztásához sincs elég hely, így fák telepítése sem. Ugyanakkor a néhány kiszélesedő utcarészben szinte azonnal megjelenik egy-egy fa, vagy rövidebb fasor. Így említést érdemel a Pázmány Péter utca Bajcsy-Zsilinszky utcai torkolatának térsége, ahol idős japán akácfák díszlenek. Néhány fa található még a Bercsényi, Vécsey és Vár utcák egyes szakaszain. Összességében megállapítható, hogy a terület természeti, természetközeli területek értékeinek védelme rendezett. Táj, tájhasználat A tervezési terület alapvetően beépített, beállt terület. A tájhasználat a Várhegy védműveinek elbontása és a szárazárok feltöltése, illetve a Bazilika építése óta alapvetően nem változott. A tájképi elemek kis mértékű változását elsősorban a Várhegy oldalában folytatott régészeti feltárások miatti földmunkák, illetve a macskalépcső visszaállítása jelenti.

-5-


Településhálózati, településszerkezeti összefüggések A frissen elkészült településszerkezeti terv megfelelően tárgyalja a településhálózati összefüggéseket, amelyek a térség kialakult állapotát rögzítik. Településhálózati elem a területen áthaladó 11-es főút, amely zavaró hatással van elsősorban a védendő Szent István tér és közvetlen környezetére. Jelen terv készítésével azonban itt az ideje, hogy a Várhegy és a Bazilika térségét - nyugodtan mondhatjuk - országos szinten, méltó módon lehessen rendezni. Ezért a terv tehet olyan javaslatot, mely a településszerkezeti terv kis mértékű korrekcióját is jelentheti.

1. C) TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK

A történetileg kialakult városkép meghatározó elemei szerencsére, ha nem is jó állapotban, de a helyreállítás lehetőségét biztosítva, megvannak. A történeti fejezetben részletesen tárgyalt elemek megfelelő védettség alatt vannak, a védett településszerkezeti tervben meghatározott beépítési vonalak, utcaképek, valamint a városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontokat jelen terv rögzíti.

Kilátás: a Bazilika tengelyében a Szent István tér, mögötte a Visegrádi út, a tájszerkezet, nagy léptékben.

-6-


A terület legrendezettebb része a Várhegy és a Víziváros. A terület morfológiai adottságából következik, hogy a Várhegy lábánál elterülő városrészek – Petyen falu, SzentGyörgy-mező déli része, Dobozi M. u. menti tömbök a visszafogott, alacsony intenzitású beépítés miatt - a településkép alakításában játszott szerepe kevésbé meghatározó, nem konkurálnak a Várhegy képével. A városképet inkább a jobbára rendezett, önálló karakterrel bíró városrészek csatlakozó pontjainak elhanyagolt kialakítása rontja.

Védet rálátási és kilátási pontok a területen

A VÁRHEGY A

Várhegy

képét

a

folyamatban

lévő

rekonstrukciós

munkák

(Ószeminárium, É-i Kanonoksor, tervezett térrendezés, Papnevelde utca, Szent István tér É-i parkoló) a kívánt állapotba hozzák. A Sötét kapu közforgalom számára történő megnyitása során különös gonddal kell kialakítani az É-i torkolat előtti teresedést, ez az egyik legérzékenyebb terület! A Szent István tér látképét rontja a Vár utca menti „modern” beépítés. A magassági viszonyok helyes értelmezéséhez elkészítettük a Várhegy jelenlegi beépítésének kereszt- és hosszmetszetét, mindkét irányú nézettel, a Bazilika építése előtti állapotra (Krey -térképek) illesztve, hogy a rámpa kialakítását és a feltöltéseket érzékeltessük (a rajzok nagy mérténél fogva külön mellékletben). Ezáltal mód nyílik a látványsíkok vertikális értelmezésére is.

-7-


A VÍZIVÁROS

A Víziváros kialakult utcaképét a Berényi Zs. u. északi szakaszán épült új lakóházak alapvetően nem változtatták meg. A Víziváros csatlakozó pontjai közül a Pázmány P. u torkolata, a Liszt Ferenc tér, Balassa szobor közötti gyalogos kapcsolat kialakítása tovább finomítható, a Várhegy lábánál a várfalak feltárásával, kiszabadításával a Királyi Város felé valódi fogadópont létesíthető.

A Pázmány P. u, Bajcsy Zs. u. torkolata

A Városrész középső – központi tere, a Mindszenty tér rendezett, jó állapotú, élettel teli.

A Mindszenty tér fentről

-8-


A Molnár sori teresedést a vízközmű műtárgy uralja, jelen állapotában ugyancsak kívánni valót hagy maga után. A tér feltétlen rendezendő, az alapelv a Várhegy közvetlen Duna parti, természetközeli kapcsolatának kibontása lehet.

A Molnár sori teresedést a vízközmű műtárgy uralja

PETYEN FALU A középkori eredetű telekosztással rendelkező Petyen falu tömbje korábban csak a dombocska tetején épült be, a Bercsényi u. és a Molnár sor felé oldalhatárosan. A Duna felőli vízjárta terület újabb kori beépítés zártsorú, nem mindegyik telek épült be. Az építészetileg nem kirívó alkotások között van néhány mértékadó, bár a Duna parti látkép nagyobb rendezettséget igényel.

A Molnár sori utcaképet is a vízközmű építmény uralja.

-9-


A DÓZSA GYÖRGY TÉR A tér jelenleg csak közlekedési útvonalak áthaladására szolgál, mindegyik oldalán az eltérő városrészek jellemző térfalával, ezek azonban egymással nincsenek kapcsolatban. A területet képét az elektromos légvezetékek is rontják.

A Vécsey u. Dózsa György téri torkolata A szentgyörgymezei oldal rendelkezik a legerősebb karakterrel, a Gamesz tömb

térfala

rendezendő.

Maga

a

terecske

már

alakjánál

és

elhelyezkedésénél fogva is olyan értéket rejt magában, mely a közlekedési útvonalak finom korrekciójával és elsősorban kertépítészeti eszközökkel feltárható. Az Ószeminárium és háttérben a Bazilika látványa különös méltóságot ad a mostani állapotában falusias jellegű teresedésnek.

A Dózsa György tér Papnevelde u-i torkolat irányában

- 10 -


A GAMESZ TÖMB A tömb Vár utcai oldala védett beépítési vonal. A Vécsey utca szakadozott beépítése nem nevezhető értékes utcaképnek. A tömbbelső feltárásával a háromszög alakú teresedés meghatározó elem lesz. A Papnevelde utca felőli utcaképet a Dózsa György térrel együtt kell kezelni, jelenleg az eltérő korú és minőségű épületek nem alkotnak egységet.

A Vécsey u.-i háromszög alakú teresedést a Gamesz beépítése uralja

A Gamesz tömb Vécsey u-i saroképülete nem illeszkedik a tér hangulatába

A DOBOZI M. U. MENTI TÖMBÖK Az egyik legjelentősebb szakasz a városkép és a Város jelképeinek feltárulásában. A Visegrád felőli bevezető szakasz a legrövidebb a Város bevezető útjainak azon szakaszai közül, amely a természeti - beépítetlen

- 11 -


környezetből a Város központjába visz. A városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok közül kettő is itt található!

A Bazilika tengelyében a zárványtömb Az újabb kori beépítésű lakóterületek utcakép szempontjából nem kiemelkedők. A Fecske utcai torkolattól a Kőrösy László utcai torkolatig tartó szakasz képe, a déli oldalán zártsorú, az északin oldalhatáros beépítés miatt féloldalas. A Kőrösy László utcai torkolattól a Várfok utcai torkolatig tartó szakasz képe az utcák erősen hegyesszögű találkozása miatt bizonytalan, széteső. A Dobozi M. u. Várfok utcai torkolat és a Vár utca közötti szakasza (itt válik zártsorúvá a beépítés) jó értelemben vett kisvárosi karaktert mutat, de ez csak egy kis zárvány, inkább zavaró momentum a Bazilika tengelyében. Az Iskola utca felé a kis telekméret miatt a beépítés a „hátát” mutatja, utcaképről jóformán nem lehet beszélni.

- 12 -


A Béke téri lakótelepi házak mindentől függetlenül állnak, a Várhegy és a Bazilika térségét legfeljebb, mint kellemes látványt használják. A Béke tér rendezett, de nem túl igényes parkja még rejt némi lehetőséget a téralakítás részére.

Összességében

megállapítható,

hogy

kifejezetten

zavaró

elemek

elsősorban a terület észak-keleti szélén találhatók, a Gamesz építményei és a Vár utca menti, valamint a Béke téri „modern” beépítés.

1. D) TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT

A jóváhagyott településszerkezeti terv lényegében a tervezési terület kialakult állapotát rögzíti. Nem módosítja sem az úthálózatot, sem az alapvető területhasználati besorolásokat. A tervezési terület lehatárolása jól mutatja a Városon belül elfoglalt helyzet összetettségét. A rendezett Várhegy és a Víziváros valamint a Város egyéb részei közötti „gyűrődő” zónák rendezése, az egészbe való illesztése a szabályozási terv egyik kiemelt feladata. Ahogy a Város településhálózati szerepének jelentősége emelkedik, úgy válik egyre fontosabbá a szellemi központot megtestesítő Várhegy és a Bazilika térségének megfelelő léptékű és minőségű környezet kialakítása. Éppen ezért jelen terv, a településszerkezeti tervet némiképp felülbírálva, a vizsgálati munkarészben feltárt problémákra megoldást javasol. Ez az úthálózat, és ezzel összefüggésben egy tömb esetében a területfelhasználási kategória felülvizsgálatára terjed ki. Az

önálló

karakterrel

bíró

városrészek

közötti

kapcsolatok

településszerkezeti szempontból a következőképpen értékelhetők. A VÁRHEGY ÉS A VÍZIVÁROS KAPCSOLATA rendezett, a Várhegy oldalán húzódó gyalogosutak hálózata megfelelő, a volt arborétum életre keltésével újra teljessé válhat. A VÁRHEGY ÉS A PETYEN FALU TÖMBJÉNEK KAPCSOLATA a Molnár sori vízközmű telephely valamint a Dózsa György tér fent említett rendezésével megoldható. A VÁRHEGY ÉS A GAMESZ TÖMB KAPCSOLATA a Papnevelde utca (mely jelenleg építési terület) visszaépítésével rendezhető. A VÁRHEGY ÉS A VÁR U., DOBOZI M. U. MENTI TÖMBÖK esetében alapvető probléma a Bazilika tengelyének elépítése, az elkezdett, de be nem fejezett nagyvonalú barokk térkompozíció hiányos volta.

- 13 -


TERÜLETFELHASZNÁLÁS A VÁRHEGY központi vegyes terület, amely a helyi települési szintű intézményeken felül a központi, országos szerepkörű intézmények elhelyezésre szolgál. A területen a Vár, a Bazilika és az egyéb egyházi épületekkel szoros kapcsolatban díszterek, nagyméretű parkok és erdősült területek és találhatók. A VÍZIVÁROS településközpont vegyes terület, amely lakó- és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésre szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A Várhegy lábánál végigfutó Berényi Zs,. utcára felfűződő beépítés zártsorú, a lakó és egyházi, oktatási épületeket tartalmazó városrészt polgárvárosi hangulat jellemzi. PETYEN FALU A terület besorolása kisvárosi lakóterület, azonban inkább a kertvárosi lazább

beépítés

jellemző,

falusias

jegyekkel

(a

kertekben

folyó

tevékenység ki-kilátszik). A GAMESZ TÖMB Nyugati és Déli oldala A terület a településszerkezeti terv besorolása szerint központi vegyes terület,

az

Északi

alulhasznosított

kanonoksor

területtel,

(a

és

az

Gamesz

iskola

kivételével

területén

üres

jelenleg színek,

melléképületek) változó épületállománnyal és minőséggel. A GAMESZ TÖMB Északi és Keleti oldala A

terület

kisvárosi

lakóterület,

részben

felújított,

egységes

épületállománnyal és az átlagnál jobb minőséggel. A DOBOZI M. U. MENTI TÖMBÖK A terület kisvárosi lakóterület, részben felújított, változó épületállománnyal és átlagos minőséggel.

1. E) TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK,

Esztergom több középkori település egyesítésével alakult ki. A városrészek a morfológiai és történeti adottságoknak megfelelően jól elkülöníthető karakterrel bírnak. A VÁRHEGY területén jellemzőek az állami és egyházi tulajdonban álló nagyméretű telkek. A beépítési mód szabadonálló, a Kanonoksori épületek telkein a beépítési mód előkert nélküli. A déli Kanonoksor udvarán több oda nem illő építmény is (a volt gyár raktárai) található, amelyek a Batthyány L. utcai kiemelt rálátást is zavarják. A VÍZIVÁROS lakótelkei jellemzően kisméretűek, a beépítés zártsorú, a lakó és egyházi, oktatási épületeket is tartalmazó tömbök beépítése

- 14 -


keretes. A területet át meg átszövik a barokk és a középkor emlékei, nem egy épület utcai homlokfalának egy-egy részlete még középkori eredetű. A területen négy eltérő karakterű tömb különböztethető meg. A Pázmány P. utca déli oldalán a Bibliotéka tömbje tömör kisvárosi képet mutat, míg a Kis-Duna sétány felé a beépítés fellazul, és feloldódik valami nagyon bájos, mediterrán kisvárosi hangulatban. A háttérben a Vár magasodik,

itt

igazán

felvillan

valami

a

magyar

történelem

nagyszerűségéből. A Mindszenty tér iskolatömbje egységes nagytelkes, keretes beépítéssel. A Prímási palota szabadonálló beépítésű önálló épület együttesétől észak felé haladva, a középkori városfalra rátelepedett egyre kisebb lakóépületek zártsorú beépítése csendes átmenetet képez a Molnár sori teresedés felé. A Várhegy lábához tapadó zártsorúan beépült telkek viszonylag kis méretűek. A Berényi Zs. u. keleti oldalán jellemzően lakó épületek kialakítása utcával párhuzamos gerincű, változó szintszámmal (F, F+1, a tetőtér beépítése nem jellemző). A házak sokszor a hegy lábának tapadnak, a hátsókertben keresztszárnyakkal, a támfalak vizesednek, rontják az épületek műszaki állapotát. Az enyhe ívben hajló utca ritmusa kellemes, a csuklópontok közötti felezők is finoman hangsúlyosak. PETYEN FALU A lakótelkek kis és közepes méretűek. A Duna és a Molnár sor felé az újabban beépült részen a beépítési mód zártsorú, utcavonallal párhuzamos gerinc, az épületállag, közepes és jó, a szintszám F, F+1. A régebbi részen,

a

dombocska

árvízvonal

feletti

részén

a

beépítési

mód

oldalhatáros, utcavonalra merőleges gerinc, az épületállag gyenge, közepes és jó, a szintszám F, F+1, nem jellemző a tetőtér-beépítés. A tömb közepe feltáratlan, csak egy kis köz nyílik a Dózsa György tér felől, melynek méret nem éri el a közúti szabványban előírtakat. Itt található az egyetlen nyeles telek. A GAMESZ TÖMB Nyugati és Déli oldala A központi vegyes terület besorolású részen, a nagyméretű telkeken a beépítés szabadonálló, előkert nélkül, utcavonallal párhuzamos gerinc, az épületállag - az iskola kivételével (jó) - közepes és rossz, a szintszám F, F+3, nincs tetőtér-beépítés. A GAMESZ TÖMB Északi és Keleti oldala A kisvárosi lakóterület besorolású részen, hosszú, keskeny közepes méretű telkeken

a

beépítési

épületállománnyal

és

mód az

zártsorú átlagnál

párhuzamos gerinc, a szintszám MF, F. A DOBOZI M. U. MENTI TÖMBÖK

- 15 -

részben jobb

felújított,

minőséggel,

egységes

utcavonallal


A terület besorolása kisvárosi lakóterület. A Vár köz menti telkei rendezettek. A zársorú sorház és a közepes méretű, oldalhatáros beépítésű

telkek

részben

felújított,

változó

minőségű

újabb

épületállománnyal és átlagos minőséggel rendelkeznek. A Balassi iskola tömbje túlépített, az amúgy is kis méretű tömb két eltérő terület-felhasználási kategóriába tartozik, rendezett utcakép kialakulására ezzel a területhasználattal- nincs sok esély. A Dobozi M. u. Várfok utcai torkolat és a Vár utca közötti szakaszon a beépítési mód zártsorú, utcavonallal párhuzamos gerinc, a szintszám MF, F, nem jellemző a tetőtér-beépítés. A Kőrösy László utcai torkolattól a Várfok utcai torkolatig tartó szakaszon a közepes és nagyobb méretű telkeken a beépítési mód oldalhatáron álló, a gerinc iránya változó, megjelenik a kontyolt tető is, a szintszám MF, F, nem jellemző a tetőtér-beépítés. A Fecske utcai torkolattól a Kőrösy László utcai torkolatig tartó szakaszon közepes, kisebb méretű telkek találhatók, a déli oldal beépítési módja zártsorú, az északié vegyesen szabadonálló és oldalhatáron álló. A két utca között igen kis méretű telkeken a beépítési mód zártsorú. A Béke téri úszótelken álló lakótelepi házak az eddigiektől eltérően lapos tetősek, a beépítési mód szabadonálló, szintszám F+3, állaguk közepes.

- 16 -


1. F) VÉDETTSÉGEK: MŰEMLÉKI, TERÜLETI ÉS EGYEDI AZ ORSZÁGOS VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM TERÜLETEI ÉS EGYEDI OBJEKTUMAI Országosan Védet Egyedi Objektumok (Műemlékek) Elnevezés

Védettség

Berényi Zsigmond utcai vízivárosi házfalak és török fürdő, hrsz: 16315, 16309, 16309/1, 16306

M II

Mindszenty tér 4.

M III

Mindszenty tér 1.

MI

Mindszenty tér 2.

MI

Mindszenty tér 3.

M II

Berényi Zsigmond utca 4.

M III


M III


M

Berényi Zsigmond utca 18-20., hrsz.: 16290, 16291/1,

M II

Berényi 16291/2Zsigmond utca 20., hrsz.: 16289

M II

Katona István utca 6.

M III

Katona István utca 8.

M II

Majer István utca (sötétkapu)

MI

Mindszenty hercegprímás tere Mária szobor

M II

Pázmány Péter utca – templom 18.

M II

Bajcsy-Zsilinszky E. utca 7.

M III


M III


M III


M III


VK

Pázmány Péter utca 2.

M II


M III


M III


M III


M III


M III


M III

Mindszenty tér 5.

M III

Szent István tér – Főszékesegyház

MI

Szent István tér – Mária szobor

M II

Szent István tér – Vár

MI

Szent István tér – Szent István szobor

M II

Szent István tér – Szent László szobor

M II

Szent István tér – Boldog Örzséb szobor

M II

Szent István tér – Szent Márk szobor

M II

Szent István tér 2. – Szeminárium

MI

Szent István tér 1-14.

MI

- 17 -


VÉDETT UTCAKÉPEK: •

A Pázmány P. utca – Batthyány L. utca csomóponttól a Pázmány P. utca északi oldalán végig a 16267-es hrsz-ú ingatlanig bezárólag az utcai front. A VÉDETT BEÉPÍTÉSI VONALAK:

•

A Vár utca Ny-i oldala a vár köztől a Klapka György térig, illetve a Vár utca K-i oldaláról a következő hrsz-ú ingatlanok: 15510, 15511/4, 15511/5, 15512, 15513, 15514. A VÁROSKÉP ÉS A TÁJ VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL FONTOS RÁLÁTÁSI ÉS KILÁTÁSI PONTOK:

•

a Szent István téren a Bazilika hossztengelyének meghosszabbításában: a kilátás szöge 90o,

•

a Szent István téren a Batthyány Lajos utca tengelyének elméleti meghosszabbításán: a kilátás szöge 60o,

•

a Szent István téren az 16209 és 16200/02 hrsz-ú telek között: a kilátás szöge 90o,

•

a Vár ÉNy-i bástyája mind meghatározó magassági ponton a kilátás szöge 120 o,

• •

a Várban a Bazilika Duna felőli homlokzatának D-i sarka és a mellette lévő múzeumépület ÉNy-i sarka között a kilátás szöge 120o, a Bazilika hossztengelyén közvetlenül a főbejárat előtt a kilátás szöge 90o,

•

Mindszenty hercegprímás téren: a kilátás szöge 90o,

•

a Liszt Ferenc utca, Pázmány Péter utca sarka: a kilátás szöge 180o,

•

a Dobozi Mihály utca, Fecske utca sarka: a kilátás szöge 30o,

•

a Bottyán-híd Prímás-szigeti hídfője: kilátás szöge 90o. HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEK (JELENLEGI VÉDETTSÉG)

•

Berényi Zsigmond utca 10., 11., 12., 13., 14.,

•

Katona István utca 3., 4.,

•

Kis-Duna sétány 1., 11., 19.,

•

Molnár sor 1., 1/a., 13.,

•

Pázmány Péter utca 34., 40., 53., 55., 61., 67., 69., 75.,

•

Szent István tér 1., 3., 6., 8., 10.,

•

Vár utca 2., 4., 6.

- 18 -


1. G) AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE

A történeti leírás a szokásos ismertetésen túl részletes elemzést nyújt a terület kivételesen gazdag örökségéről, a korabeli szándékokról, meg nem valósult tervekről is.

1. H) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN.

A jelenlegi területhasználat csak részben felel meg a Város egyházi oktatási és kulturális jelentőségének. Megállapítható, hogy a Bazilika és közvetlen

környezete,

valamint

az

Árpádkori

Palota

az

egyedüli

jelentőségéhez méltó módon kezelt örökségi együttes. A felújítás alatt lévő Ószeminárium és Északi Kanonoksor reményt nyújt, de a Déli Kanonoksor tömbje még teljesen a korábbi méltatlan ipari használat nyomait viseli. A Szent István tér csak részben felel meg központi szerepkörének, a Bazilika tengelyének elépítése, az elkezdett, de be nem fejezett nagyvonalú barokk térkompozíció hiányos volta a korszerű parkolás, közlekedési megoldások nélkül ugyancsak rehabilitációra szorul. A Vízivárosban nincs oda nem illő területhasználat, a Duna parti oldala rendezettnek tekinthető. A folyamatos felújítások, valamint a városrész növekvő presztízse reményt ad a terület teljes revitalizációjára, azonban a Molnár sori térrendezés nélkül a Várhegy természeti környezeti kapcsolata hiányos. A Déli Kanonoksor és a Gamesz tömb kirívóan elhanyagolt területe méltatlan a tervezési terület kulturális jelentőségéhez. A középkori Petyen falu tömbje még nincs elrontva. A terület lépcsőzetes kialakításához illeszkedő, nem túl nagy tömegű, tagolt beépítéssel, (az ötödik homlokzat a Várból jól látható!) jó lehetőséget rejt magában. A Dobozi M. u. menti területek utcaképe, mint a Város egyik kiemelt bevezető szakaszának arculatformáló eleme, különösebb városépítészeti értéket nem hordoz. A kötött telekszerkezetű beállt lakóterületen egyedi beavatkozások révén közelíthető a városiasabb megjelenés.

- 19 -


2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

A térképi összefoglaló címe: A PROGRAMELEMEK ÁTTEKINTÉSE.

2. A) TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS A terv léptékében nem értelmezhető. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határát a terv nem változtatja meg. A Várhegy oldala, mint be nem épített terület természetesen továbbra is az marad, a terv ilyen jelentőségű változással nem számol.

2. B) TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS

Településszerkezeti szintű változtatási javaslat a 11-es út nyomvonalának korrekciója. A Várhegy és a Vár u., Dobozi M. u. menti tömbök esetében alapvető probléma a Bazilika tengelyének elépítése, az elkezdett, de be nem fejezett nagyvonalú barokk térkompozíció hiányos volta. Ennek érdekében megvizsgálandó, hogyan válhat a Szent István tér teljes egészében „védhetővé”. Ez elsősorban a Dobozi M. és a Majer I. utcák között a 11-es nyomvonalának a déli Kanonoksor déli oldalára történő áthelyezése vizsgálatát jelenti, ami által lehetőség nyílik a Bazilika előterének a XIX. sz.-i terveknek megfelelő alakítására, a félköríves „karok” helyének távlati biztosításával. Ehhez kapcsolódik a Vár u nyomvonalának kismértékű korrekciója, a Balassi iskola előtti tér rendezése, forgalomcsillapítás vizsgálata. A

településszerkezeti

változással

összefüggő

területhasználati

és

beépítettségi változás: Az így megnövekedő védett térségen belül a város iskolaprogramja a tervezett könyvtárral együtt méltó helyet kaphat. A területen belül elsősorban vegyes intézményi funkció elhelyezése javasolható, az oda nem illő

lakófunkció

kizárásával.

A

jelenleg

széteső

tömb

egységes

beépítettséggel rendelkezne. A tervben javasolt beavatkozások közül a kialakult területhasználatot, beépítettséget csak a GAMESZ telephely felszámolása érinti. Helyén a térség oktatási létesítményeinek igényeit kielégítő sportlétesítmény és zöldfelület kialakítása javasolt. A

tervben

javasolt

térfalképzés jellegűek.

- 20 -

egyéb

beavatkozások

alapvetően

térrendezés,


A meglévő jelentősebb környezetterhelések megszüntetése, illetve hatásuk csökkentése: •

Berényi Zs. és Pázmány P. utcák gyűjtőúti funkciójának megszüntetése.

•

Majer I. utca forgalmának csökkentése.

Egyéb területhasználatot érintő beavatkozások: Megfelelő, a történeti városrészhez illeszkedő, annak adottságait leginkább kihasználó,

a

történeti

városrész

értékeit

megőrző

és

gazdagító

fejlesztések megvalósítása: •

A régi, oktatási intézmények oktatási célú újbóli hasznosítása, bővítésük a történeti városmag szelleméhez igazodóan.

•

A Bazilika előtti zöldfelületek, Szent István tér egységes zöldfelületi rendezése.

•

Az Erzsébet park és a Sobieski sétány meglévő kertépítészeti tervek szerinti rendezése.

•

Egyes régészeti területek feltárása, a leletek bemutatása és környezetük rendezése (Török fürdő, Víziváros kapuja, dzsámi, stb.)

•

A Dunára néző Ny-i vároldalon a régészeti feltárások befejezése, sétányok kiépítése, a középkori várhegyi jelleg helyreállítása.

•

A várhegy É-i oldalánál a jelenleg elhanyagolt erdős területen az egykori arborétum és park helyreállítása.

•

A volt Medikor üzemterület oktatási célú hasznosítása (régi épületek rekonstrukciója, üzemcsarnok elbontása).

•

Molnár sori szennyvízátemelő környezetének rendezése.

•

Dózsa György tér és környékének rendezése a védett fák figyelembe vételével.

2. C) INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS TERVEZETT KÖZÚTHÁLÓZAT A kialakult úthálózattal rendelkező területen új közút létesítését nem javasoljuk. Szükséges a rossz állagú burkolatok felújítását. A 11. sz. országos főút Esztergom városközponton áthaladó szakaszán - a Majer István utca és az Iskola utca között - nyomvonal-módosítás vizsgálata. Jelenlegi állapot: Jelenleg a főút a városközpontot átszelve, városi főút szerepet is betöltve halad a városban. Nyomvonalvezetése különösen rossz a Bazilika alatt,

- 21 -


ahol a Majer István utcai szakasza többször is kis sugarú ívekben kanyarodik a Déli Kanonoksor épületegyüttese körül, nagyon közel haladva el a turisták által folyamatosan látogatott Bazilika környéki területekhez. Vizsgált állapot: A vizsgált nyomvonal-módosításban a 11. sz. főút átkelési szakasza a Majer István utca és az Iskola utca között a jelenlegi Batthyány utca nyomvonalát felhasználva, északi irányban haladva érné el a jelenlegi nyomvonal Iskolai utcai szakaszát. Mivel a 11. sz. út országos főút, belterületi szakaszának besorolása: B.III.a.C. (belterületi főút, jelentős hálózati szereppel, beépített, érzékeny környezetben) a „Közutak tervezése” című műszaki előírás szerint az útkategóriához tartozó minimális paraméterek az alábbiak: o

R=120m

o

emax= 10 %

Keresztmetszetileg a minimális forgalmi sáv szélessége 3,75 m (kiemelt szegélynél, csapadékcsatornás vízelvezetésnél), kétoldali járda, közműsáv és lehetőség szerint zöldsáv elhelyezése mellett a minimális szabályozási szélesség: (18-)20 m. Az alkalmazott vízszintes ívek sugara 120 m, illetve 200 m. A Batthyány utca nyugati oldalán elhelyezkedő épületek egy részét és a Téglaház utca menti, rossz állagú épületek egy részét le kell bontani, telkeikből ki kell sajátítani, hogy az út megépülhessen. Magasságilag az utca egy szakaszán (a Téglaház utca és a Basa utca között) az új nyomvonal emelkedése eléri a maximális 10 %-ot. A tömegközlekedési járművekkel járt útszakaszokon a maximális emelkedés általában 8 %-ig elfogadható, bár a 10%-os emelkedés mindössze 130 m hosszon jellemző. A buszmegállók elhelyezését mindenképpen a kisebb emelkedésű szakaszokon kell megoldani. Az Iskola utca és a Várfok utca sarkán a tervezett szabályozási szélesség 18 m-re csökken, hogy az ott álló lakóházat ne érintse az út nyomvonala. Ha az új nyomvonal megvalósul, a Basa utca – Vár utca városi gyűjtőút és a 11. sz. út csomópontja 80 méterrel keleti irányba tolódik, ennek akadálya nincs. A fentiek szerint a 11. sz. országos főút esztergomi átkelési szakaszának nyomvonal-módosítása műszakilag megoldható.

További, közúthálózatot érintő javaslatok: •

A településszerkezeti terv a Berényi Zsigmond utcát, a Pázmány Péter utcát és a Mindszenthy teret forgalomcsillapított területként javasolja kialakítani. További forgalomcsillapításra javasolt utcák a Kis-Duna sétány és a Liszt Ferenc utca.

- 22 -


•

Amennyiben a Berényi utca nem lesz gyűjtőút, a városi gyűjtőutak hálózata a Vár utca – Desewffy utca útvonalon záródna.

•

A Vár utca nyomvonal vezetése a Szent István téren jelenleg nem ideális egy gyűjtőút számára, mert több, egymáshoz közel fekvő kisívű

kanyarodással

van

kialakítva.

Javasoljuk,

hogy

a

beépítetlen zöldterületek adta helyet kihasználva, nyomvonalkorrekcióval kedvezőbb vonalvezetést kapjon a tömegközlekedést is lebonyolító gyűjtőút. •

A Sötét kapu közforgalom előtti megnyitása régen napirenden van. Javaslatunk szerint csak célforgalom számára szabad lehetőséget adni a behajtásra, csakúgy, mint a Papnevelde utca felől, mert átmenő forgalom generálását el kell kerülni az építészetileg és turisztikailag értékes területen.

Parkolás: Északi Kanonoksor felújítása A tervezett funkciók szerint az új épület parkolóigénye: 92 parkolóállás (minimális építési program esetén: 83 parkolóállás). A parkolási igények kielégítésére a Kanonoksorral szemben építendő, 100 férőhelyes parkoló szolgál majd. Valószínűsíthető, hogy a nagy turista forgalmú területen a parkoló közcélú igénybevétele is várható. Szent István tér, középiskola bővítése A tervezett funkciókat figyelembe véve 87 parkolóállás a fejlesztés parkolási igénye (OTÉK szerint). Telken belül ez az igény nem biztosítható, de még a városközponti helyzetből adódó megengedett 50 %-os csökkentéssel számolva (44 parkolóhely) is irreális a parkolók telken belül való elhelyezhetőségére számítani. Déli Kanonoksor átépítése A fejlesztés várhatóan iskolaépítést jelent, az Északi Kanonoksorral megegyező mértékben. A minimális parkolási igény (83 parkolóhely) biztosítására a tömb mellett, a Basa utcán elhelyezkedő, meglévő parkoló felületen, valamint a telek délkeleti sarkában elhelyezhető, fásított parkolóban van lehetőség. Tornacsarnok építése a Vár utca – Vécsey utca tömbben A tervezett tornacsarnok nem közforgalmú létesítményként, hanem a Szent István téri középiskola részeként valósulna meg, így külön parkolási igénnyel nem számoltunk. Alapvető fontosságú azonban a csarnok számára egy megfelelő közúti kapcsolat biztosítása, amely alkalmas a tervezett létesítmény kiszolgáló forgalmának fogadására. A telek jelenlegi közúti kapcsolatát ma a Dózsa György térről nyíló bejárat jelenti. A csarnok megvalósulása után ez, a két épület közé beszorított bejárat már

- 23 -


nem lesz elegendő a kiszolgáló forgalom számára. Javasoljuk egy új közúti kapcsolat nyitását a Vécsey utca felől. Ideális megoldást jelentene a tornacsarnok megközelítésére, ha a Kollégium köz felől is létesülhetne bejárat és a két közúti kapcsolat között egy-irányban közlekedhetne a kiszolgáló forgalom. Ez a megoldás ingatlanvásárlást tesz szükségessé. Gyalogos közlekedés Új gyalogutak kiépítése tervezett az alábbi helyeken: •

A Várdombon a Molnár sor felől egy régen használatban lévő gyalogösvény felújítása, illetve kiépítése, hogy a Bazilika tömbje északról is megközelíthetővé váljon a gyalogosforgalom számára.

•

A Sötét kapu megnyitása korlátozott gépjárműforgalom számára (célforgalom),

főleg

gyalogos-

és

a

kerékpáros

forgalom

érdekében. •

Turisztikailag és az akadálymentesítés szempontjából fontos és javasolt egy felvonó beépítése a Bazilika és az alatta fekvő parkoló között, a csigalépcsővel szemben.

•

A Víziváros kapuja, a Budai kapu környezetében, a várfal alatti tömbbelsőben egy gyalogosudvar kialakítása tervezett.

•

A Hévízi Bástya rekonstrukciójával együtt szintén gyalogos udvar, illetve gyalogos sétány tervezett.

Csatornázás-vízelvezetés Molnár sori átemelő környékének rendezése A

városrészben

többször

felmerülő

problémára

kidolgoztunk

egy

koncepciót, mely továbbgondolását egy, a városrész csatornafejlesztését kimunkáló, átfogó tanulmánytervben javasoljuk beépíteni. A javaslatunk szerint a Molnár sor végén, a Duna parton, a meglévő terepszintből cca. 2 m-re kiemelkedő zsilipakna, az átemelő környékén jelentkező időszakos bűzhatás megakadályozza a környék mindenki számára

megfelelő

rendezését.

Elképzelésünk

szerint

a

meglévő

zsilipaknát el kell bontani, egyidejűleg a Bercsényi u. végén, a Duna parton egy új, a magasabb terepszint miatt jobban a tájba illő zsilipaknát kell építeni. A meglévő 140/210 b. főgyűjtőt tovább kell építeni az új aknáig a Horváth G. sor mentén. A meglévő 140/210 b. főgyűjtőre egy osztóakna, valamint egy új bekötést kell építeni a tervezett új, korszerű szennyvízátemelőbe. A teljesen zárt, szag- és zajvédelemmel ellátott átemelőből a meglévő DN600-as nyomóvezetékre kell csatlakoztatni az új nyomóvezetéket.

A

Papnevelde

utcától

jelenleg

érkező,

de

a

csatornaszétválasztás során feleslegessé váló 100/150 tb. főgyűjtőt el kell bontani. A csatornaszétválasztás után megépített, DN800b. csapadék főgyűjtőt a Papnevelde u. – Dózsa Gy. tér - Molnár soron terveztük - 24 -


bekötni a tervezett, új zsilipaknához csatlakozó, 140/210 b. főgyűjtőn keresztül vezetjük közvetlenül a Duna sodorvonalába. A terv jelentősége abban rejlik, hogy a városképi szempontból kiemelt terület rendezése műszakilag ütemezhető. Külön kell foglalkozni a Vár-hegy Duna-part felé eső rézsűjének felszíni vízelvezetésével. A

Vár-hegy

vízelvezetését

korábban megoldó,

földalatti

csatornák

nyomaival még ma is találkozhatnak földmunka végzés során, azonban ezek már eltömődtek, funkciójukat nem képesek ellátni. A Vár-hegy oldalán, zápor idején levonuló csapadékvizeket a Berényi Zs. u., Pázmány P.

utca

páratlan házszámú ingatlanjainak Vár-hegy

felőli oldalán

megépített támfalak hivatottak jelenleg felfogni, azonban a felfogott vizek elvezetése nincs megoldva, vagyis az ingatlanokat felülről áztatják. Ennek a megoldására egy övárok kiépítését javasoljuk a támfalak előtt, az árokkal felfogott vizet aztán hordalékfogó aknákon (előzetes vizsgálatunk alapján 2 helyen) és zárt, gravitációs csapadékcsatornán keresztül lehet elvezetni a Sobieski sétány alatt húzódó, felhagyott, a Dunába vezetett régi 100/150b. főgyűjtőbe. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az árkok levezetését szolgáló zárt, gravitációs csatornákat magán ingatlanokon keresztül (a hrsz.:16241 ingatlanon keresztül a Berényi Zs. utcai, a hrsz.:16254 ingatlanon keresztül Pázmány P. utcai tervezett csapadékcsatornába) javasoljuk bekötni. Ezekre az ingatlanokra szolgalmi jogot kell bejegyeztetni. A terv megvalósulása esetén a terület védett épületállománya megfelelő védelmet kap. ÁRVÍZVÉDELEM Esztergomban 2002. augusztusában 108,68 mB.f. szintnél tetőzött az árhullám, vagyis közel 50 cm-rel haladta meg az 1%-os valószínűségű (100 évenként egyszer előforduló) árvízszintet. A Horváth Géza soron (a Molnár sor és a Bercsényi M. u. között) 8 ingatlan 108,30 – 108,80 mB.f szintek közötti terepszintje a MÁSZ felett van, azonban a 2002. augusztusában 108,68 mB.f. szintnél tetőzött az árhullám már veszélyeztette azokat. A fenti ingatlanok védelmére két megoldás kínálkozik. Az egyik, egy cca. 120 m-es ideiglenes védőmű építése (árvíz idején történő kialakítással, majd bontással), mely ideiglenes jellegéből adódóan városképi szempontból kedvezőbb, a másik megoldás lehet a partvonal terepszintjének 109,45 mB.f. szintre emelése (ez megegyezne a Kis-Duna sétány parapetjének tetőszintjével, de cca. 40 cm-rel alacsonyabb a Molnár sori zsilipakna tetőszintjénél), majd a védett oldalon rézsűvel lehet a terepet a meglévő burkolatszintig csatlakozni. Ebben az esetben a tervezett töltést cca. 200-250 m hosszban, az 5.sz. fejlesztési terület D-i végéig kell várhatóan megépíteni. - 25 -


A terület bevédése a Molnár sori felszíni térrendezést részben érinti, de nem gátolja azt.

2. D) NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA.

A településfejlesztési koncepcióban, valamint a településszerkezeti tervben megfogalmazott célok elérését, a Város vallási, oktatási és kulturális szerepének erősítését a felsorolt változások elősegítik. A tervezési területen a terület-felhasználási egységek mérete, intenzitása, típusa, beépítési módja nem változik, viszont a minőségi környezet kialakításával várható a hely népesség megtartó erejének növekedése.. A területen a kialakult állapot megőrzésén túl minőségi rehabilitáció zajlik, ami által komplex városi, és egyben természetközeli életmód kialakítására nyílik lehetőség. A terület terhelése az újra betelepülő oktatási intézmények miatt kis mértékben növekszik, de ezen a területen ez kívánatos, élettel tölti meg a Város központját. A tervezési területnek a Város idegenforgalmi hálózatába történő teljes értékű bekapcsolásával a terület komplex kulturális kínálata kibővül.

- 26 -


3. HATÁSELEMZÉS 3. A) TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK

A településszerkezeti terv egyik megállapítása szerint a Város bizonyos értelemben Budapest északi kapujává kíván válni. A 11-es út javasolt korrekciójával a Várhegy Visegrádi irányú kapcsolata a térségi léptékben is értelmezhetővé válik.

3. B) TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK

A Várhegy elhelyezkedésénél és méreténél fogva elsőrendű tájképi elem is. Tájképvédelmi szempontból ezért rendkívül fontos a várhegy É-i oldalánál a jelenleg elhanyagolt erdős területen az egykori arborétum és park helyreállítása, valamint A Dunára néző Ny-i vároldalon a régészeti feltárások befejezése, sétányok kiépítése, a középkori várhegyi jelleg helyreállítása. A kialakult természeti környezet terhelését a tervezett rekonstrukciók, a tervezett forgalmi terhelés csökkentés kedvezően befolyásolják. A várható környezeti előnyök: •

Majer István utca közlekedési eredetű terhelése csökkenni fog, ami jobbára jelenlegi és távlatban is oktatási céllal hasznosított épületek közelében halad.

•

A 11-es út átmenő forgalma nem terheli a Szent István teret.

•

A Szent István tér zöldfelületei a terület É-i része felé távlatban bővíthetők (csak hosszú távon).

A várható környezeti hátrányok: •

Batthyány utca mellett az út jelenlegi lakóházakat fog terhelni, egy részük elbontása is szükséges az út megépítéséhez.

•

Meglévő Béke téri zöldfelületek jelentősen csökkenni fognak.

3. C) A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI

A terv kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a tervezett övezeti rendszer mutatói, különösen az építmény magasság vonatkozásában, a kialakult városkép feltárulásának lehetőségét maximálisan vegye figyelembe. A Bazilika tengelyében tervezett iskolafejlesztés magassági korlátait a Várhegy teljes hosszában elkészített metszet ismeretében célszerű meghatározni, akár abszolút magassági méretek megadásával.

- 27 -


A tervezett beavatkozások révén lehetővé válik a Szent István tér É-i oldalán

megfelelő

térfalak

létrehozására

az

egykori

térszervezési

koncepció megvalósítására (csak hosszú távon). A korábbi tervekben megadott - a városkép és a táj védelme szempontjából fontos - rálátási és kilátási pontok a helyi értékvédelmi rendelet rögzíti, ezeket a változás nem érinti. A Várhegy és a Szent Tamás hegy közötti völgyeleten át feltáruló látvány biztosítását a terv elsősorban a Déli Kanonoksor rendezésével szeretné elérni. A településkép feltárulásának szempontjából kiemelten fontos az Erzsébet park és a Sobieski sétány meglévő kertépítészeti tervek szerinti rendezése, valamint egyes régészeti területek feltárása, a leletek bemutatása és környezetük rendezése (Török fürdő, Víziváros kapuja, dzsámi, stb.) melyek a terület belső látványhálózatának gazdagításában játszanak szerepet.

3.

D)

RÉGÉSZETI

MEGMARADÁSÁNAK,

EMLÉKEK

FELTÁRHATÓSÁGÁNAK,

BEMUTATHATÓSÁGÁNAK

VAGY

PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Önálló dokumentumban, szaktervező által került kidolgozásra.

3. E) TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA

A tervezési területet egyik legjellemzőbb sajátossága a történeti térbeli rendszerek gazdag összetettsége, szervezett egymásra épülése. A tervezett változások a kialakult rendszereket annyiban érintik, hogy az önálló karakterrel bíró városrészek eddigi kihasználatlan, alulértékelt kapcsolatait újraéleszti. A tervezett változtatások nem járnak a védett utcaképek, beépítési vonalak és látványok megváltozásával. Ide tartozik a 11. sz. országos főút esztergomi átkelési szakaszának nyomvonal-módosítása: Előnyök: •

Megvalósítható a Bazilikával szemben fekvő terület teljes rehabilitációja a régi elképzelések szerint (félköríves térlezárás),

•

A főút nyomvonalának módosítása a Bazilika körül nyugodtabb forgalmi helyzetet idéz elő, a parkoló felületek mégis jól megközelíthetők maradnak,

•

Az új nyomvonal paraméterei jobban megfelelnek a 11. sz. országos főút átkelési jellegének.

Hátrányok:

- 28 -


•

Az

elképzelés

nincs

összhangban

a

város

joghatályos

településrendezési és szabályozási tervével, •

Az új nyomvonal kialakítása számos ingatlan kisajátításával és épületek bontásával jár,

•

A

magassági

vonalvezetés

szabványos

kialakítása

jelentős

földmunkaigényt von maga után. A VÁRHEGY ÉS A VÍZIVÁROS KAPCSOLATA rendezett, a Várhegy oldalán húzódó gyalogosutak hálózata megfelelő, a volt arborétum életre keltésével újra teljessé válhat. Nagy jelentőségű a Pázmány P. u. torkolatában a Víziváros kapuja szerepében a Budai kapu, Postakapu bemutatása, a Várfal lábának kiszabadítása, a négy telket érintő tömbbelsőben passzázs kialakítása. A Molnár sori vízközmű telephely teresedés rendezése közelít az eredeti természetközeli állapothoz. A Várhegy és a Gamesz tömb (volt Apácamajor) kapcsolata a Papnevelde utca visszaépítésével rendeződik.

3. H) TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI

A tervezett beavatkozások a településkarakter sajátosságainak kiemelését, kitisztítását szolgálják. Az ilyen értelmű változások emelik a Város presztízsét, az országban betöltött kiemelkedő szerepét. A területen jelentős területhasználati változás nem történik, kivéve a Balassi iskola és a két méltatlanul elhanyagolt tömb (É-i és D-i Kanonoksor) rehabilitációját. A településkaraktert két változás érinti jelentősebb mértékben. •

A 11. sz. országos főút esztergomi átkelési szakaszának nyomvonal-módosítása, valamint a hozzá tartozó térrendezés országos szinten kiemeli a Bazilika és a Szent István tér együttesének

jelentőségét.

A

településkarakterre

gyakorolt

hatása kiemelkedően pozitív. •

A Molnár sori rendezése után a közmű telep védőtávolsága csökken, ami feloldja az üresen álló volt városüzemeltetési telep telkén

az

építési

lehetőség

korlátozását.

A

telek

a

településszerkezeti terv szerint vegyes (intézményi) besorolású. A beépítés

volumenének

szabályozási

terv

él

visszafogott az

építési

alakítása vonal

érdekében

a

meghatározásának

eszközével. A településkarakterre komoly hatást gyakorol, ha bármilyen építészetileg nem nívós alkotás kerül ide. Térképi összefoglaló: Környezetalakítási javaslat

- 29 -


3. I) KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI

A

tervezett

beavatkozások

mind-mind

a

környezeti

terhelések

csökkentését szolgálják, így az épített örökség műszaki állapotár pozitív hatással vannak. A környezet terhelését a tervezett rekonstrukciók, a tervezett forgalmi terhelés csökkentés kedvezően befolyásolják. A várható környezeti előnyök: •

A településszerkezeti tervben kiemelten kezelt 11-es út jelenlegi nyomvonalvezetés gépkocsiforgalom

okozta

hátrányok,

levegőszennyező

úgymint

hatására

az

a

nagy

épületek

homlokzatai elpiszkolódnak, a teherforgalom által feltehetően okozott

dinamikus

terhelés

(rezgés)

hatása

az

épületszerkezetekre, jelentős mértékű csökkenése •

A 11-es út átmenő forgalma nem terheli a Szent István teret.

•

A Szent István tér zöldfelületei a terület É-i része felé távlatban bővíthetők (csak hosszú távon).

A várható környezeti hátrányok: •

Batthyány utca mellett az út jelenlegi lakóházakat fog terhelni, egy részük elbontása is szükséges az út megépítéséhez.

•

Meglévő Béke téri zöldfelületek jelentősen csökkenni fognak.

3. J) FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA

A 11-es út korrekciója pozitív irányba mutat, ám nem visszafordítható. A településszerkezeti tervre visszaható javaslat további egyeztetést kíván. A

tervezett

kis

léptékű

beavatkozások

egymástól

külön-külön

is

megvalósíthatók, ezért jól kézben tarthatók. •

A Vár műemléki helyreállítása természetes feladat.

•

A régészeti emlékek bemutatási módját a mellékelt tematikus térkép szerint javasolt csoportosítani. Az elbontott épületek, várfalak alaprajzi jelölése a Bazilika közvetlen környezetét érinti.

•

Az épületen belüli bemutatás a Víziváros teljes területén javasolt. Az ezen felüli műemléki helyreállítás a két török kori fürdőt érinti.

•

Helyszíni bemutatás a Dózsa György téren javasolt.

•

A Gamesz tömb rendezése során, az esetleges régészeti leletek megmentése érdekében megfelelően választott telepítési mód, a terepszint alatti létesítmények régészetileg már nem érdekes területre (pl. feltöltés alá) történő csoportosítása javasolható.

- 30 -


A beavatkozások összességében a terület környezeti állapotának javulását, a településkép rendezettebbé válását, a környezeti terhelés csökkenését eredményezik.

- 31 -

ESZTERGOM, VÍZIVÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVE VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

Recommend Documents