Bevezetés, a munka célkitűzései A placebo alkalmazásának elmélete és gyakorlata Egy új komplex bio-pszicho-szociális modell a placebohatás
A placebohatás a pszichológia és az élettan egyik legizgalmasabb, a
magyarázatára a klinikai és hétköznapi placebohatás empirikus
mai napig megoldatlan kérdése. Klasszikus példája a „misztikus ugrásnak
vizsgálatai alapján
a lélekből a testbe”, amikor megnyílik az „ismeretlen kapu” a tudat és a vegetatívum között. Disszertációm első felében áttekintem a placeboval kapcsolatos fogalmakat, a placebo történetét és különböző
A doktori értekezés tézisei
alkalmazásait, valamint az eddig felmerült magyarázó elméletek jelentős részét. A második részben egy klinikai körülmények között,
Cziboly Ádám
táplálékallergiás és táplálékaverziós betegek körében lefolytatott vizsgálatot ismertetek. Ezt követően áttekintem a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos etikai kérdéseket, és az utat, ami átvezetett a laboratóriumi vizsgálatok és a hétköznapi placebo iránti érdeklődés irányába. A
Doktori Iskola: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi harmadik részben a hétköznapi placebohatást az alkoholfogyasztás során Kar, Biológiai Doktori Iskola vizsgáló kísérletsorozatot mutatok be. A negyedik, záró részben Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna, egyetemi tanár, az MTA r. tagja kísérletet teszek az elméletek és az empirikus eredmények szintézisére, Doktori Program: Idegtudomány és humánbiológia és ezek alapján egy saját fejlesztésű komplex bio-pszicho-szociális modell Programvezető: Prof. Dr. Détári László, tanszékvezető egyetemi tanár, az bemutatására. MTA Doktora
Témavezető: Prof. Dr. Bárdos György, egyetemi tanár, az MTA Doktora,
Alkalmazott módszerek
intézetigazgató, ELTE PPK Egészségfejlesztési es Sporttudományi Intézet A dolgozatban egy klinikai körülmények között lefolytatott vizsgálatot
2013
és egy hétköznapi placebohatással kapcsolatos kísérletet mutatok be.
A klinikai vizsgálatban táplálékallergiás és táplálékaverziós
alkoholt. Ezen felül egy harmadik csoport ún. kognitív kontroll csoport
személyeknek placebo tablettát kaptak, amelyet egy hónapig kellet
volt, ahol az alanyok csak elképzelték, hogy ugyanennyi mennyiségű
szedniük. (A táplálékallergia és a táplálékaverzió tünetileg hasonló
rumos kólát fogyasztanak, és megbecsülték, hogyan teljesítenének az
betegségcsoportok, etiológiájuk azonban különbözik: a táplálékallergia
egyes feladatokon.
hátterében immunológiai, a táplálékaverzió hátterében valószínűsíthetően pszichológiai okok állnak. Jobb híján mindkét
Saját eredmények összefoglalása (tézisek)
betegségcsoport tüneti kezelésben részesül, ami a táplálékaverziósoknál nem ér el eredményt, hisz az ok sem biológiai.) A placebo tablettát olyan gyógyszernek állítottuk be, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek
Klinikai vizsgálat: •
Várakozásainkhoz híven a táplálékallergiások közül senki nem reagált
ki, és amely nagyon hatékonynak bizonyult a táplálékallergia
a placebora, míg a vizsgálatba vont 6 fő táplálékaverziós betegből 5
gyógyításában. A vizsgálat során mértük, hogy történik-e objektív orvosi
fő reagált.
javulás, illetve javul-e a közérzet megítélése. A vizsgálatban részt vevő 14
•
betegből 6 volt táplálékaverziós.
Mind az 5 embernek elkezdtek javulni a tünetei a placebotól, ebből két fő visszaesett (ennek hátterében a noncompliance-t sejtjük;
A második bemutatott kísérletsorozatban hipotézisünk az volt, hogy
egyiküknek a tünetek javulását követően férje nem engedélyezte a
az alkohol hatása részben placebohatás, ha a személy azt hiszi, hogy
vizsgálatban való további részvételét), egy fő fokozatosan javult, két
alkoholt fogyaszt. A minta 156 fő egyetemi hallgatóból állt, akik 10-15 fős
fő tünetmentessé vált. Az utóbbi két résztvevő gyógyulása
csoportokban vettek részt a kísérletben: 4x4 cl rumot vagy 4x2 cl
„csodának” számított az osztályon: egyikükön sem tudott korábban
rumaromát fogyasztottak kólával 2 dl-es koktélokban, 10 perces
semmilyen hagyományos biomedikális gyógymód segíteni. Egyikük a
időközönként. A kísérlet elején és minden kör után mértük a rövid távú
tablettához a vizsgálat lezárulta után is ragaszkodott.
memóriát, az egyensúlyérzékelést és a testi-lelki állapot szubjektív
•
megítélését. Minden második kísérleti alany rumaromát fogyasztott rum helyett. Az első kísérleti feltételben minden résztvevő azt hitte, hogy alkoholt fogyaszt, míg a második feltételben a résztvevők tudták, hogy a személyek fele aromát iszik, de azt nem tudták, ki iszik aromát és ki
A táplálékallergiások közérzetüket a tabletta szedése előtt és után is jobbnak ítélték meg, mint a táplálékaverziósok.
•
A placebo szignifikánsan nem változatott a közérzet megítélésén egyik csoportnál sem.
Hétköznapi placebohatást vizsgáló kísérletsorozat: •
csoport fele aromát kap, a Testi tünetek faktor esetében szignifikáns
feladatban nem mértünk szignifikáns eltérést az első és második
különbséget találtunk az alkoholt és az aromát fogyasztók között. Az
feltételben résztvevő személyek között, vagyis az alkoholt és aromát
eltérést azzal magyarázhatjuk, hogy a második feltételben a
fogyasztók értékei mindkét feltételben azonos mértékben változtak.
kísérletvezető felhívta a kísérleti személyek figyelmét arra, hogy
Az egyes mérési időpontok között ugyan volt szignifikáns különbség,
figyeljék, mit isznak. Az önmonitorozás hatására a személyek sokkal
de nem számottevő (egy-egy csoporton belül nem mértünk romlást).
pontosabban számoltak be testi tüneteikről, így az alkoholt és aromát
Mindebből következik, hogy a kísérlet során elfogyasztott 4 x 4 cl
fogyasztó csoport elkülönült egymástól. Mindebből az következik,
alkohol hatására a személyek többsége vélhetően az „izgalmi fázisba”
hogy az önmonitorozás, amikor irányított figyelemmel vizsgáljuk
került csak, de a jelentősebb készségromlást eredményező
testi-lelki állapotunk változásait, kiolthatja a placebohatást. •
A két nem között az első feltételben a résztvevők között a Testi
A testi-lelki állapot szubjektív megítélését mérő 17 tételből álló
tünetek faktor mentén találtunk szignifikáns eltérést. A második
vizuális analóg skála főkomponens analízissel két faktorra bomlott:
feltételben a férfiak és a nők között nem találtunk szignifikáns
Szociális hatások és Testi tünetek. A két faktor mentén a csoportok
különbséget.
eltérő mintázatot alkottak. •
A második feltételben, ahol a személyeket informáltuk arról, hogy a
Sem a rövid távú memória feladatban, sem az egyensúlyérzékelés
„aluszékonysági fázist” a többség még nem érte el. •
•
•
Mind a rövid távú memória változása, mind az egyensúlyérzékelés
Az első kísérleti feltételben, ahol a kísérleti személyek nem tudták,
változása mentén a kognitív kontroll becslése szignifikánsan eltért a
hogy egyesek aromát kapnak, az alkoholt és az aromát fogyasztók
másik négy csoporttól: a csoport tagjai mindkét változónál sokkal
testi-lelki állapotának szubjektív megítélése egyik faktor mentén sem
meredekebb romlást becsültek, mint amit a négy kísérleti csoportnál
tért el szignifikánsan egymástól, vagyis az aromát fogyasztók
mértünk.
ugyanolyan mértékben éltek át változást az öt mérés során, mint az
•
A kognitív kontroll és az első feltételben aromát fogyasztó csoport
alkoholt fogyasztók. Ez tulajdonképpen visszaigazolja kísérletünk
eredményei között szignifikáns különbség volt a Testi tünetek faktor
alapkérdését: elmondhatjuk, hogy elegendő, ha a személyek azt
mentén, de nem volt eltérés a Szociális faktor mentén. Ez azt jelenti,
hiszik, hogy alkoholt fogyasztanak – az alkoholos befolyásoltság
hogy amíg az alkoholfogyasztás szociális hatásait többé-kevésbé meg
megélése akkor is fellép, ha ténylegesen nem azt isznak.
tudjuk tudatosan becsülni (bár ott is van némi tendenciózus eltérés a
•
valós hatásoktól), addig a testi tünetekről alkotott elképzeléseink,
haladó) utasításokat szűri. Az elvárásos placebohatásért elsősorban a
becsléseink eltávolodnak attól, amit a gyakorlat visszaigazol.
második kapu átmeneti megnyílása lehet felelős, amikor is a
Ebből következik, hogy bár az aromát fogyasztók esetében a
tudattartalmak a kapun keresztül „lejuthatnak” a vegetatívumba. A
placebohatást ugyan csak elvárás állítja elő, de ez a placebohatást
nyitás kognitív és szociális hatásokra következhet be. Emellett feltehető a
előidéző implicit elvárás nem azonos a tudatosan, tisztán kognitív
genetikailag meghatározott „nyitási” hajlam is, amely magyarázná a
úton előállított explicit elvárással. Az ilyen implicit elvárásokat a
placebo fogékonyság sokak által feltételezett populációs sajátosságait. A
konkrét helyzet hívja elő. Ez egyben azt is jelenti, hogy amikor az
második kapu sejtésem szerint az anterior cingulumban lokalizálható. A
elvárás indukálta placebohatás után kutatunk, akkor nem
modell épít a vizsgálat és a kísérlet tapasztalataira, emellett a
akaratlagos, kognitív úton előállítható folyamatokat, hanem sokkal
dolgozatban tárgyalt valamennyi elmélet elhelyezhető benne.
inkább implicit folyamatokat kell keresnünk.
Irodalomjegyzék Következtetések A dolgozat negyedik, záró részében egy komplex bio-pszicho-szociális modellre teszek javaslatot, amely közös rendszerben tárgyalja a placebohatás hátterében álló biológiai, pszichológiai valamint társadalmi hatásokat. Elkülönítettem egymástól a kondicionáláson, illetve az elváráson alapuló placebohatást: amíg az előbbi szinte teljesen magyarázható a kondicionálásról szerzett ismereteinkkel, addig az utóbbi mechanizmusa számunkra (ma még) részben ismeretlen. A modell az elváráson alapuló placebohatást biológiai alapokra vezeti vissza: két evolúciósan kialakult „kapu” (idegi gátlás) jelenlétét feltételezem: az egyik a vegetatívumból a feldolgozásra kerülő (alulról felfelé haladó) információkat, a másik a tudatból a vegetatívum felé (felülről lefelé
Publikációk a témában: • Bárdos Gy, Cziboly Á. (2003): Placebohatás: az elvárások gyógyító ereje. Magyar Tudomány 48 (109): 814-823. • Cziboly Á. és Bárdos Gy. (2003): A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése. Magyar Pszichológiai Szemle 2003/3. 381-406. • Cziboly Á., Pálfi E., Nékám K., Bárdos Gy. (2003): A placebohatás vizsgálata táplálékallergiás és táplálékaverziós betegeknél. Magyar Pszichológiai Szemle 2003/3: 498-516 • Cziboly Ádám és Bárdos György (2004): A lélek szerepe a táplálékallergiás reakciókban: táplálékaverzió, placebo és nocebo. Új Diéta 2004/4., 12-15. • Cziboly, Á, Bárdos, G. (2005): Locating the psychophsyiological basis of the placebo effect: the gate control model and the anterior cingulum. Clin Neurosci. 58 (S1): 20. • Köteles Ferenc és Cziboly Ádám (2006): Placebo-hatás: ellenség vagy szövetséges? I. rész: Placebo a klinikai vizsgálatokban. Komplementer Medicina 2006/1., 27-33.
•
•
•
Köteles Ferenc és Cziboly Ádám (2006): Placebo-hatás: ellenség vagy szövetséges? II. rész: A placebo-jelenség és a komplementer gyógymódok. Komplementer Medicina 2006/2., 11-16. Köteles, F., Fodor, D., Cziboly, Á., & Bárdos, Gy. (2007): A placebo terápiás felhasználásának etikai kérdései. Magyar Pszichológiai Szemle, 62, 429448. Köteles Ferenc, Fodor Dániel, Cziboly Ádám, Bárdos György (2009): Expectations of drug effects based on colours and sizes - the importance of learning. Clinical and Experimental Medical Journal 3:(1) pp. 99-107. (2009)
•
• •
•
Fontosabb poszterek és előadások: • •
•
• •
•
•
•
•
•
•
Cziboly Ádám és Bárdos György (2002): A placebo hatás bio-pszicho-szociális átfogó magyarázata felé. A Magyar Pszichológiai Társaság XV. Nagygyűlése, Szeged, 2002. máj. 30. – jún. 2. Bárdos György és Cziboly Ádám (2002): A placebohatás vizsgálata táplálékallergiás és táplálékaverziós betegeknél. A Magyar Pszichológiai Társaság XV. Nagygyűlése, Szeged, 2002. máj. 30. – jún. 2. Cziboly Ádám és Bárdos György (2002): A placebohatás új értelmezése felé. III. Magyar Viselkedés-élettani konferencia, Budapest, 2002. nov. 14. Bárdos György és Cziboly Ádám (2003): Működik-e a placebohatás? Poszter. A Magyar Idegtudományi Társaság IX. Konferenciája, Balatonfüred, 2003. jan. 2325. Cziboly Ádám és Bárdos György (2003): Placebo: egy új megközelítés. Poszter. A Magyar Idegtudományi Társaság IX. Konferenciája, Balatonfüred, 2003. jan. 2325. Cziboly Ádám – Pálfi Erzsébet – Nékám Kristóf – Bárdos György (2004): A placebo hatás vizsgálata táplálékallergiás és táplálékaverziós betegekben. A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 17. Allergia Napja, Budapest, 2004. jan. 22. Bárdos György - Cziboly Ádám (2004): Placebohatás: misztikum, avagy meztelen a király? A Magyar Pszichológiai Társaság XVI. Nagygyűlése, Debrecen, 2004. máj. 27-29. Cziboly Ádám - Bárdos György (2004): Egy új megközelítés a placebohatás magyarázatára: a kapukontroll modell. A Magyar Pszichológiai Társaság XVI. Nagygyűlése, Debrecen, 2004. máj. 27-29. Cziboly Ádám – Pálfi Erzsébet – Nékám Kristóf – Bárdos György (2004): A placebo hatás vizsgálata táplálékallergiás és táplálékaverziós betegeknél. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Továbbképzése, Budapest, 2004. nov. 8. Cziboly Ádám – Bárdos György (2004): Anterior cingulum: a placebohatás
•
•
•
•
•
kapukontroll modelljének élettani központja? IV. Viselkedéstudományi Konferencia, Budapest, 2004. nov. 18. Bárdos György – Balassa Timea - Cziboly Ádám (2004): Lehet-e állatkísérletes modellt kidolgozni az elvárásos placebohatás vizsgálatára? IV. Viselkedéstudományi Konferencia, Budapest, 2004. nov. 18. Bárdos György – Balassa Timea - Cziboly Ádám (2004): Elvárásos placebohatás: létezik-e állatkísérletes modell? Etológia Konferencia, Göd, 2004. nov. 19. Nagy Krisztina – Cziboly Ádám – Birtalan Liliána – Bárdos György (2005): Ethanol or Etalon? Placebo effect in the effect of the alcohol. A Magyar Idegtudományi Társaság XI. Konferenciája, Pécs, 2005. jan. 26-29. Cziboly Ádám – Bárdos György (2005): Locating the psychophysiological basis of the placebo effect: the gate control model and the anterior cingulate. A Magyar Idegtudományi Társaság XI. Konferenciája, Pécs, 2005. jan. 26-29. Bárdos György – Balassa Tímea – Cziboly Ádám (2005): Models of the expectancybased placebo-effect. A Magyar Idegtudományi Társaság XI. Konferenciája, Pécs, 2005. jan. 26-29. Nagy Krisztina, Cziboly Ádám, G. Tóth Kinga, Bárdos György (2006): Placeborészegség: kell-e egyáltalán az alkohol? A Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Nagygyűlése, Budapest, 2006. máj. 25-27. Bárdos György, Köteles Ferenc, Cziboly Ádám (2006): Placebo: egy integrált elmélet felé. A Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Nagygyűlése, Budapest, 2006. máj. 25-27. Cziboly Ádám és Bárdos György (2007): Egy cikk utóélete - A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése (2003/3). Magyarázzuk a pszichológiát. A Magyar Pszichológiai Szemle egy évtizedes terméséből. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2007. jún. 15. Bárdos György, Köteles Ferenc, Cziboly Ádám (2007): Tanulás és elvárás a placebohatásban - idegtudományi megfontolások. Tanulás és Idegtudomány. A Magyar Tudomány Ünnepe. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2007. nov. 13. Köteles F, Fodor D, Cziboly Á, Bárdos Gy (2008): Gyógyszerek színének és alakjának és elvárt hatásának kapcsolata - a tanulás szerepe. In: Vargha A (szerk.) A Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Nagygyűlése. Nyíregyháza, Magyarország, 2008.05.22-2008.05.24.
Valamint ezek mellett számos ismeretterjesztő cikk (pl. HVG Extra) és előadás (pl. Pszinapszis).
