1
2
3
Beszerzési logisztikai folyamat tervezése 1. Igények meghatározása, előrejelzése. 2. Beszerzési piac feltárása. 3. Ajánlatkérés. 4. Ajánlatok értékelése, beszállítók kiválasztása. 5. Áruk megrendelése. 6. Fuvarozók kiválasztása. 7. Áru beszállítása, a szállítás diszponálása. 8. Az áru átvétele, rakodása, betárolása a raktárakba. 9. A beérkezett áruval kapcsolatos számviteli feladatok, számlázás. 10. Alapanyagok készletmenedzsmentje. 11. Beszerzési folyamatot segítő informatikai rendszer és technika megválasztása.
4
Design tervezés
Szükséglet meghatározás
Termelés tervezés
Beszerzés feltételei
Alapanyraktár készletszintje
Megfelelő beszállító kiválasztása
Választás a jóváhagyott beszállítói listáról
Igen
Nem
Ajánlatkérés
Ajánlatok értékelés
Új beszállító kiválasztása
Beszállító kiválasztása Beszállító értékelése Jóvahagyás Nem
Nem
Igen
Jóvahagyás
Megrendelés feladása
Igen Felvétel a beszállítói listára
Beszállítás
Áru fogadása
Jegyzőkönyv
Igen
Szállítási sérülés Nem Mennyiségi ellenőrzés
Jegyzőkönyv
Nem
Megfelelő Igen Minőségi ellenőrzés
Jegyzőkönyv
Nem
Megfelelő Igen Teljesítés értékelése
Reklamáció
Nem
Elfogadás Igen Számla ellenőrzés Bevételezés a raktárba Készletgazdálkodás
1. ábra Beszerzési logisztikai folyamat
5
1. Igények meghatározása – Meg kell határozni a beszerzendő alapanyagoknál és alkatrészeknél: • fajta, • mennyiség, • minőség, • határidő, • árkorlátok, • beszállítási gyakorisági ütem, • egyéb feltételek.
– Információ gyűjtés forrása: • elfogadott vagy prognosztizált kiszállítási tervek, • termelési-, karbantartási programok, • raktárkészletek, • piackutatási eredmények. – Ajánlatkérést kezdeményezők körének meghatározása.
6
Ajánlatkéréseknél, megrendeléseknél, beszállítók kiválasztásánál figyelembe veendő további szempontok Anyagcsoportok: −
termelési használt anyagok: •
sok fajta termékben fordul elő,
•
keresett
termék,
készáru
raktárból
kielégíthető
termékeknél kerülnek felhasználásra, •
megrendelés
alapján
gyártott
termékeknél
kerül
felhasználásra. −
üzemeltetéshez,
szolgáltatáshoz
szükséges
anyagok: •
az anyagok időbeni felhasználási törvényszerűséget mutatnak (pl. szezonális hatások),
•
készáru stacioner felhasználást mutat, meghatározott időszak után változhat az átlagos felhasználás intenzitása,
• −
a felhasználás véletlenszerűen változik.
Karbantartáshoz szükséges anyagok: •
tervezett karbantartáshoz szükséges,
•
diagnosztikai vizsgálatok alapján kerül felhasználásra,
•
véletlen
meghibásodásoknál
(üzembiztonsági tartalék: ÜBT)
válik
szükségessé
7
2. Beszerzési piac feltárása: – A felmerülő igények forrásainak feltárása – Beszállítói kör előzetes szűrése. (Nem
érdemes
ajánlatkérést
számára
kiküldeni,
beszállító.)
– Információ gyűjtés forrásai: • saját ismeretség, • kollegák tudása, • adatbázis, • katalógusok, • vásárlátogatások, • prospektusok, • WEB oldalak.
az
stratégiai
8
3. Ajánlatkérés – Ajánlatkérés
időpontjainak
meghatározása. – Ajánlatkérés kiküldése: • kiküldési forma megválasztása (hagyományos levél, fax, E-mail, WEB
segítségével,
on-line
kapcsolat) • válaszadási időpont kijelölése, • a kiküldés dokumentálása.
9
4. Ajánlatkérés értékelése, beszállítók kiválasztása: – Meg
kell
vizsgálni,
ajánlatkérésben
kért
hogy
az
feltételeket
mennyire tartja be. – Ajánlatok értékelése a következők szerint: • ár, • mennyiség, • minőség, • rendelés átfutási ideje, • egyéb szállítási feltételek, • a beszállítók általános minősítése alapján. – Ajánlat értékelésére megfelelő módszer kidolgozása ill. kiválasztása.
10
Beszállítók kiválasztására szolgáló modell elemei • A termék ára, • a termék minősége, • egy periódusban beszerezhető minimális és maximális mennyiség, • minimális és maximális beszállítási periódus idő, • rendelési átfutási idő, • szállítási határidő, mennyiség és minőség megbízhatósága, • a beszállítható más fajta termékek száma, • azonos termékekből rendelkezésre álló változatok száma, • a szállítási távolságok, • a felhasználóhoz kötődő hosszú távú kapcsolat, • különleges igények teljesítésének lehetőségei.
11
Beszállítók csoportba sorolása −
Stratégiai beszállítók (kiemelt beszállítók) •
hosszabb ideje végez jó minőségű beszállítást,
•
általában több fajta árut szállít be,
•
általában meghatározott időszakra keretszerződést kötnek velük,
•
nem zárt kör, ezekből kikerülhetnek beszállítók, ill. bekerülhetnek beszállítók,
−
Rendszeres beszállítók •
egy meghatározott időszakban egy vagy több terméket folyamatosan szállít be.
−
Eseti beszállítók: •
esetenként kap bizonyos árukra beszállítást.
12
Egyfajta termék hány beszállítótól kerüljön beszállításra: −
egy beszállítótól: •
kedvezőbb ár érhető el a nagyobb mennyiség miatt,
•
kedvezőbbek a szállítási költségek,
•
gyakoribb lehet a beszállítás,
•
hasonló kondíciókkal más beszállító nem áll rendelkezésre,
• −
csökkenti az adminisztrációs tevékenységet.
több beszállítótól: •
egy beszállító a kívánt mennyiséget nem tudja szállítani,
•
növeli az ellátás biztonságát, megbízhatóságát,
•
versenyhelyzet teremtődik a beszállítók között,
•
a beszállítók kondíciói között nem nagy az eltérés.
13
A megrendelés lebonyolítási rendszer tervezésének szintjei
6-12 hónap szerelés elõtt
periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján
1. tervezési szint
keretmegállapodás a termelési program alapján
az igénytervezés szórása 30 % 10 %
2. tervezési szint keretmegbízás 1-3 hónap szerelés elõtt
online igénytovábbítás a szerelésbõl
3. tervezési szint
2%
szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés elõtt szállítási lehívás: 12-24 órával szerelés elõtt
SZERELÉS 2. ábra
idõ
14
A termelésütemezéssel integrált több szintű alkatrész illetve szerelvény beszerzés ütemezésének a módszere A
vizsgált
esetben
négy
lépcsőben
történik
a
megrendelések tervezése. Feltétel, hogy a rendelési időszakokat tekintjük.
valamennyi Az
egyes
beszállítónál rendelési
azonosnak
lépcsőkben
a
megrendelések a következők szerint alakulnak (3. ábra). T1
1. lépcső
T2 =
T1 r1
2. lépcső T3 =
T2 r2
3. lépcső T4 =
4. lépcső
3. ábra: Megrendelések tervezési szintje
T3 r3
15
Az egyes megrendelési lépcsőknek a beszállító termelési fokozataira való befolyása 1. lépcső
∆qν(k1) > ∆pν(k1)
∆ qν( 2)kj > ∆ pν( 2)k ∗ ∆qν(k1) ≤ ∆pν(k1)
2. lépcső
∆qν(k3 ) > ∆pν(k3 )*
∆q
(2) νk
> ∆p
( 2) νk
∆qν(k2 ) ≤ ∆pν(k2 )
3. lépcső
∆qν(k3 ) > ∆pν(k3 )
Alapanyag beszerzés
I. gyártási fokozat
II. gyártási fokozat
Készáru raktározás
∆qν(k3) ≤ ∆pν(k3)
Kiszállítás
4. lépcső
4. ábra Megrendelési folyamat hatása a beszállítók logisztikai folyamatára
16
5. Fuvarozók kiválasztása Ki végezze a szállítást: •
Beszállító végzi a szállítmányozást: • saját járművel, • bérelt járművekkel, • vegyesen.
•
Felhasználó végzi a szállítmányozást: • saját járművel, • bérelt járművekkel, • vegyesen.
•
Outsourcingba kerül: • szállítás-rakodás kerül kiadásra, • szállítmányozás kerül kiadásra.
17
Fuvarozók kiválasztásának szempontjai • a felhasználó fuvarozó képessége, kézsége, • az áru szállításánál a szállító járművekkel szemben támasztott követelmények, • felhasználó rakodóhelyeinek sajátosságai, • beszállító távolsága, földrajzi fekvése, • beszállító rakodóhelyeinek sajátosságai, • azonos rendelési időre vonatkozó anyagmennyiség, szállítási ütemidők, • kapcsolódó beszállítások: • azonos beszállítóknál, • közeli beszállítóknál, • szállítási költségek alakulása, • fuvar megrendelések átfutási ideje, • fuvarozási költségek, megbízhatóság, minőség, • kapcsolódó szolgáltatások.
18
6. Áruk
beszállítása,
szállítás
diszponálása Feladat: • beszállítási időpont meghatározása, • jármű típus kiválasztása, • járműszám meghatározása, • kapcsolódó szállítási feladatok meghatározása.
Célfüggvény: • minimális szállítási költség, • járművek maximális kihasználása, • terhelés kihasználás maximalizálása, • üresjárati úthossz minimalizálása, • állásidők csökkentése.
19
7. Az áru átvétele, rakodása, betárolása a raktárba Feladatok: • a jármű belépési pontjának az áruátvétel helyének, rakodóhelyének kijelölése, • a beléptetés, átvétel ütemezése, • a megfelelő rakodó-berendezések kiválasztása, diszponálása, mennyiségi és minőségellenőrzése, • bizonylatok áttekintése, a beérkezés regisztrálása, • a megfelelő raktár illetve üzemi bemenő tároló kiválasztása (ahol az anyag felhasználásra kerül), • belső szállítás megválasztása, ütemezése, • betárolás a raktárba, üzemi bemenő tárolóba, • a betárolás nyilvántartása, tárolóhely regisztrálása.
20
Rendelési átfutási időt befolyásoló tényezők Az átfutási idő a logisztikai lánc két tetszőleges pontja között értelmezhető. Számításának alapelvei: • az átfutási időt egy-egy termékre vonatkoztatjuk, • megkülönböztetünk
rendelésre
ill.
anyagáramlásra
vonatkozó átfutási időt, • rendelési
átfutási
idő
számításánál
a
párhuzamos
eseményeknél a leghosszabbat kell figyelembe venni, • anyagáramlási átfutási időnél a párhuzamos események időráfordításait
az
alkatrész
(részegység)
értékeinek
arányával súlyozva összegezzük, • az átfutási idő várható értékét (átlagidőt) és annak a szórását vesszük számításba.
26
Az átfutási idő számítási modellje a közvetlen és közvetett ellátást is figyelembe véve az ábra szerintire egyszerűsíthető le: GK
ER
GK
SK
F
ER
ER
B
B
6. ábra: Az átfutási idő egyszerűsített számítási modellje
A rendelési átfutási idő számításánál azzal az általános esettel számolunk, hogy az alkatrészek függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett ellátásra kerül-e sor az előző fokozatnál vagyis közvetett beszállítónál az elosztóraktáraknál kerülnek megrendelésre és onnan közvetlenül kielégíthető az alkatrész igény. A 7. ábra szerint így a rendelési átfutási idő azonos módon számítható közvetlen és közvetett ellátás esetén.
27
te1
tS1
tW1
tei
tSi
twi
ten
tSn
tM
tWT
teT
tSTk
T'Ak T''Ak
TE TAk
7. ábra: A rendelési átfutási idő számításának modellje Az i. alkatrésznél az átfutási idő komponensei:
tei - a rendelést követő előkészítési idő (alkatrészhez szükséges
beszerzés,
gyártás
és
az
azt
követő
előkészítési idő, csomagolás, komissiózás), tSi - szállítási idő, tWi - várakozási (tárolási) idő. A termékek összeszerelésénél az átfutási idő komponensei:
teT - előkészítési idő, tM - szerelési idő, magában foglalja a műveletközi szállítás, tárolás és rakodás idejét is, tWT - várakozási idő, tSTk - szállítási idő a k. felhasználóhoz, TE
-
alkatrész, részegység átfutási ideje,
TAk - termék átfutási ideje.
28
A 7. ábra alapján belátható, hogy a rendelési átfutási időnek a k. felhasználónál
egy
adott
terméknél
a
következő
változatai
fordulhatnak elő: • a késztermék a szerelőközpontok készáru raktáraiból kerül kiszállításra:
(19)
TAk' = tWT + tSTk
• a szükséges alkatrészek mindegyike a szerelőközpontok alkatrész raktáraiban rendelkezésre állnak:
(20)
TAk'' = t eT + t M + tWT + t STk
• beszállítóktól vagy az elosztóraktárakból kerülnek megrendelésre az alkatrészek:
T A k = T E + t M + tW T + t S Tk
(21)
TE = Max ( tei + tsi + twi )
(22)
ahol i
A rendelési átfutási időt befolyásoló tényezők: • beszállítók távolsága a szerelőközpontoktól, • beszállítók
gyártóberendezésének,
termelésprogramozásának
rugalmassága, • szállítási mód, szállítóeszköz jellemzői, • alapanyag beszerzés, csomagolóanyag beszerzés rugalmassága, • raktárról való kiszállítás lehetősége, a rendelkezésre álló készletek nagysága, • a szerelőközpontok és a felhasználók közötti távolság.
21
Centralizált és decentralizált beszerzés
A centralizált beszerzés előnye: • az igények pontosabb nyomonkövetése, • a nagyobb beszerzendő mennyiség révén költségcsökkenés érhető el, • a beszerzési piacok alaposabb ismerete, • nagyobb
a
beszerzést
végrehajtó
munkatársak
kompetenciája, • intenzívebb kapcsolattartást eredményez a beszállítókkal.
A centralizált beszerzés hátránya: • a kis mennyiségre vonatkozó és gyors teljesítést igénylő megrendeléseket nehezen tudja kezelni, • a
termeléstől
való
nagyobb
távolsága
miatt
hosszabbak a kommunikációs utak, • azokat a beszállítókat részesíti előnyben, akik hajlandóak a beszerzés által igényelt anyagmennyiség leszállítására.
22
A két beszerzési forma az igények meghatározási módjában is különbözik. A rendelési mennyiség meghatározása során mindig figyelembe kell venni, hogy az igény általában nem adható meg diszkrét értékekkel, hanem a várható érték és a szórás összegeként határozható meg:
qMij = qij + ϕ i ⋅ σ ij
(1)
q Mij a rendelési mennyiség az i. alapanyagból a j. felhasználónál,
qij a rendelési mennyiség várható értéke az i. alapanyagból a j. felhasználónál,
ϕi
az i. alapanyag súlyozási tényezője,
σ ij az i. alapanyag rendelési mennyiségének szórása a j. felhasználó esetén.
Decentralizált
beszerzés
esetén
az
i.
alapanyagból
megrendelendő mennyiség meghatározása során összegezni kell az egyes felhasználók rendelési mennyiségét: p
p
j =1
j =1
q Mi = ∑ qij + ϕ i ⋅ ∑σ ij
(2)
Látható, hogy decentralizált beszerzés esetén az egyes felhasználóknál
jelentkező
bizonytalanságok
nem
kompenzálhatók, hiszen mindenegyes felhasználó önállóan végzi a beszerzést.
23
Centralizált beszerzés esetén ez az összegzés más formát ölt, hiszen ebben az esetben a beszerzést az egyes felhasználók nem külön-külön végzik, hanem a rendelést központilag adják fel,
ebből
következik,
hogy
a
rendelési
mennyiség
meghatározása az alábbi összefüggéssel írható fel: p
q Mi = ∑ qij + ϕ i ⋅ j =1
p
∑σ j =1
(3)
2 ij
Az ismertetett összefüggésekből látható, hogy centralizált beszerzés
esetén
az
egyes
felhasználók
rendelési
mennyiségeinek szórásából adódó bizonytalanság az esetek jelentős részében kiegyenlíthető és ezáltal kisebb készletek érhetők el, míg decentralizált beszerzés esetén ez nem valósítható meg. A következőkben a centralizált és decentralizált raktározás során jelentkező költségeket vizsgáljuk meg. Centralizált raktározás esetén a beszállító a központi raktárba szállítja be az alapanyagot, amit rövid tárolási idő után a termelés ütemének megfelelően szállítanak be a felhasználóhoz.
24
Beszállító
Beszállító
Felhasználó
Központi raktár
Beszállító
Felhasználó
Felhasználó
5. ábra: Centralizált raktározás Ebben az esetben a felmerülő költségek a következőképpen határozhatók meg:
K = KV + K S 1 + K R1 + K S 2 + K R 2
(4)
KV - alapanyag vásárlási költsége, K S 1 - szállítási költség a beszállítók és a központi raktár között, K R1 - raktározási költség a központi raktárban, K S 2 - szállítási
költség a központi raktár és a felhasználók
között, K R 2 - raktározási költség a felhasználóknál.
Decentralizált esetben a költségek:
K = KV + K S 3 + K R 3
(5)
K S 3 - szállítási költség a beszállítók és a felhasználók között, K R 3 - tárolási
költség a felhasználóknál.
25
Fajlagos költség függvények:
kv
ks
q
qH
l
kv fajlagos vásárlási költség; ks fajlagos szállítási költség;
kv
ks
tR
kv
c0
c0
q
kh
s kH fajlagos hiány
6. ábra
V
