BESZERZÉSI LOGISZTIKA
Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába
Termelés ütemezés
Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez
Technológiai berendezés kiválasztása
Technológiai berendezés, gép kiszolgálása
Mûveletközi szállítás ütemezése
Közbensõ raktározás
Szállítóeszköz megválasztása
Áruátvétel, ellenõrzés
Mûveletközi tároló megválasztása
Csomagolás
Termékkövetés
Egységrakomány képzés, kiszállítás
Termelési folyamatból való kiszállítás ütemezése
ELOSZTÁSI LOGISZTIKA
Termelési folyamat logisztikai elemei
Azért,
hogy
könnyebben
tudjuk
kialakítani
a
követelményekhez igazodó stratégiát, a termelési logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál a következő stratégiai kérdéseket kell figyelembe venni: o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak telepítésénél? o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak közötti szállítási útvonalak kiválasztásánál? o Milyen szállítóeszközök, berendezések végezzék az üzemek, raktárak közötti szállítást? o Milyen gyártórendszer, gyártási struktúra (pl. merev
gyártósor,
rugalmas
gyártórendszer,
szegmentált gyártás, KANBAN rendszerű gyártás stb.) kerüljön megválasztásra? o Milyen legyen az egyes technológiai folyamatoknál a gépek, berendezések elhelyezése? o Hol kerüljön telepítésre műveletközi, technológiai folyamatok közötti tároló?
o Milyen
logisztikai
követelményeket
kell
figyelembe venni a termelés ütemezésnél? o Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra a technológiai folyamaton belül? o Milyen elvek érvényesüljenek a szállító-, tároló- és rakodó eszközök kiválasztásánál? o Milyen szempontok szerint kell megválasztani a munkahelyi kiszolgálást, munkahelyi tárolást? o Milyen prioritások érvényesüljenek a műveletközi szállítások ütemezésénél? o Milyen
módon
kell
megvalósítani
a
termékkövetést? o Milyen elvek érvényesüljenek a kilépő termékek csomagolásánál? o Milyen
mértékben
érvényesíthetők
a
CAX
technikák (CAD, CAP, CAQ, CAM stb.) oA
vállalat
milyen
számítógépes
rendszeréhez lehet illeszkedni?
információs
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1.
Műhely rendszerű gyártás
2.
Merev gyártósorok
3.
Rugalmas gyártórendszerek
4.
Egymástól független alkatrészgyártó szigetek
5.
Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
6.
Folyamatorientált gyártás
7.
Termékorientált gyártósorok
8.
Szegmentált gyártás
Különböző gyártási struktúrák által támasztott logisztikai követelmények 1. Műhely rendszerű gyártás
KI homogén gépcsoport
BE
A1
A2
A3
B1
B2
B3
C1
C2
C3
D1
D2
D3
• Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés. • Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a termék nehezen követhető. • Műveleti idők eltérőek. • Nagy a műveletközi tárolás igénye. • Ütemesség nem biztosítható. • Hosszú az átfutási idő. • Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak. • Új sorozat nagy átállási időt igényel. • Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási struktúra.
2. Merev gyártósorok
BE
A1
A2
A3
A4
A5
BE
B1
B2
B3
B4
KI
KI
• Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása folyik. • A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően telepítettek. • A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert azonosak a műveleti idők. • Az anyag egy irányban áramlik. • Rövid átfutási idő. • A termék követhető. • Merev automatizáltság, más termékre való átállítás idő- és költségigényes. • Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.
3. Rugalmas gyártórendszerek
A1
A2
A3
A4
B1
B2
B3
B4
• Egyidejűleg több termék gyártása folyhat. • A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai sorrendnek. • Műveleti idők eltérőek. • Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet választani. • A
technológiai
berendezések
számítógéppel
irányítottak. • Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik termékre való áttérés szoftveresen oldható meg. • Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai eszközök optimálisan kihasználhatók. • Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is rugalmasnak kell lenni. • Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető a gyártás.
4. Egymástól független alkatrész gyártó szigetek
• Egy fokozatú alkatrészgyártás • A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten • Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott • Szigetek között nincs anyagáramlás • Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak • Szigeten kialakított
belül
hálózatszerű
anyagáramlás
5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
• Több fokozatú gyártás • Egy fokozat egy szigeten készül el • Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte után a
szigetek között áramolnak
• Az alkatrészcsoport fokozatonként: • ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon • megváltozik, aminek eredményeként a csoportok: •
osztódhatnak
A1 -> (A11; A12; ... A1n) B1 -> (B11; B12; ... B1n)
•
keveredhetnek
A1 -> (A11; B12; B13) B1 -> (B11; A12; A13)
•
egyesülhetnek
(A11, B12, C13) -> A1 (A12, B13, C11) -> B1
6. Folyamatorientált gyártás
XB A1
YB A2
ZB A3
A 1; A 2; A 3 az A folyamat változata
pl. X termék: A 1; B2; C1 részfolyamatokon fut át
B1
B2
B3
C1
C2
C3
XK
YK
ZK
• Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek kialakításra, több változatban, a részfolyamatok egymáshoz kapcsolódnak. • Tárolás részfolyamatok között szükséges. • Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut át. • Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de részfolyamatok között jelentős a várakozás. • Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak, részfolyamatok között hosszú úthosszak is adódhatnak.
7. Termékorientált gyártósorok
XB
YB
ZB
Egy termékcsalád, egy gyártósoron fut át
XK
YK
ZK
• Egy-egy termék egy-egy soron elkészül. • Rövidek a szállítási utak. • Minimális a műveletközi tárolás. • A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő technológiai berendezések könnyen átállíthatók. • Ütemesség rugalmasan tartható. • Rövid az átfutási idő. • Jól érvényesíthető a termékfelelősség.
8. Szegmentált gyártás
A
B
A1
A11
A2
A12
A21
B1
A22
B11
B2
B12
B21
B22
• Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik. • Fokozatosan
növekedni
kell
a
sorok
rugalmasságának. • Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő. • Az
egyes
gyártási
fokozatok
minimálissá tehető a tárolási igény.
között
