BESZERZÉSI LOGISZTIKA
Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába
Termelés ütemezés
Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez
Technológiai berendezés kiválasztása
Technológiai berendezés, gép kiszolgálása
Mûveletközi szállítás ütemezése
Közbensõ raktározás
Szállítóeszköz megválasztása
Áruátvétel, ellenõrzés
Mûveletközi tároló megválasztása
Csomagolás
Termékkövetés
Egységrakomány képzés, kiszállítás
Termelési folyamatból való kiszállítás ütemezése
ELOSZTÁSI LOGISZTIKA
Termelési folyamat logisztikai elemei
Azért,
hogy
könnyebben
tudjuk
kialakítani
a
követelményekhez igazodó stratégiát, a termelési logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál a következő stratégiai kérdéseket kell figyelembe venni: o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak telepítésénél? o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak közötti szállítási útvonalak kiválasztásánál? o Milyen szállítóeszközök, berendezések végezzék az üzemek, raktárak közötti szállítást? o Milyen gyártórendszer, gyártási struktúra (pl. merev
gyártósor,
rugalmas
gyártórendszer,
szegmentált gyártás, KANBAN rendszerű gyártás stb.) kerüljön megválasztásra? o Milyen legyen az egyes technológiai folyamatoknál a gépek, berendezések elhelyezése? o Hol kerüljön telepítésre műveletközi, technológiai folyamatok közötti tároló?
o Milyen
logisztikai
követelményeket
kell
figyelembe venni a termelés ütemezésnél? o Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra a technológiai folyamaton belül? o Milyen elvek érvényesüljenek a szállító-, tároló- és rakodó eszközök kiválasztásánál? o Milyen szempontok szerint kell megválasztani a munkahelyi kiszolgálást, munkahelyi tárolást? o Milyen prioritások érvényesüljenek a műveletközi szállítások ütemezésénél? o Milyen
módon
kell
megvalósítani
a
termékkövetést? o Milyen elvek érvényesüljenek a kilépő termékek csomagolásánál? o Milyen
mértékben
érvényesíthetők
a
CAX
technikák (CAD, CAP, CAQ, CAM stb.) oA
vállalat
milyen
számítógépes
rendszeréhez lehet illeszkedni?
információs
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1.
Műhely rendszerű gyártás
2.
Merev gyártósorok
3.
Rugalmas gyártórendszerek
4.
Egymástól független alkatrészgyártó szigetek
5.
Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
6.
Folyamatorientált gyártás
7.
Termékorientált gyártósorok
8.
Szegmentált gyártás
Különböző gyártási struktúrák által támasztott logisztikai követelmények 1. Műhely rendszerű gyártás
KI
homogén gépcsoport
BE
A1
A2
A3
B1
B2
B3
C1
C2
C3
D1
D2
D3
• Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés. • Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a termék nehezen követhető. • Műveleti idők eltérőek. • Nagy a műveletközi tárolás igénye. • Ütemesség nem biztosítható. • Hosszú az átfutási idő. • Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak. • Új sorozat nagy átállási időt igényel. • Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási struktúra.
2. Merev gyártósorok
BE
A1
A2
A3
A4
A5
BE
B1
B2
B3
B4
KI
KI
• Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása folyik. • A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően telepítettek. • A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert azonosak a műveleti idők. • Az anyag egy irányban áramlik. • Rövid átfutási idő. • A termék követhető. • Merev automatizáltság, más termékre való átállítás idő- és költségigényes. • Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.
3. Rugalmas gyártórendszerek
A1
A2
A3
A4
B1
B2
B3
B4
• Egyidejűleg több termék gyártása folyhat. • A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai sorrendnek. • Műveleti idők eltérőek. • Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet választani. • A
technológiai
berendezések
számítógéppel
irányítottak. • Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik termékre való áttérés szoftveresen oldható meg. • Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai eszközök optimálisan kihasználhatók. • Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is rugalmasnak kell lenni. • Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető a gyártás.
4. Egymástól független alkatrész gyártó szigetek
• Egy fokozatú alkatrészgyártás • A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten • Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott • Szigetek között nincs anyagáramlás • Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak • Szigeten kialakított
belül
hálózatszerű
anyagáramlás
5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
• Több fokozatú gyártás • Egy fokozat egy szigeten készül el • Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte után a
szigetek között áramolnak
• Az alkatrészcsoport fokozatonként: • ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon • megváltozik, aminek eredményeként a csoportok: •
osztódhatnak
A1 -> (A11; A12; ... A1n) B1 -> (B11; B12; ... B1n)
•
keveredhetnek
A1 -> (A11; B12; B13) B1 -> (B11; A12; A13)
•
egyesülhetnek
(A11, B12, C13) -> A1 (A12, B13, C11) -> B1
6. Folyamatorientált gyártás
XB A1
YB A2
ZB A3
A 1; A 2; A 3 az A folyamat változata
pl. X termék: A 1; B2; C1 részfolyamatokon fut át
B1
B2
B3
C1
C2
C3
XK
YK
ZK
• Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek kialakításra, több változatban, a részfolyamatok egymáshoz kapcsolódnak. • Tárolás részfolyamatok között szükséges. • Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut át. • Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de részfolyamatok között jelentős a várakozás. • Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak, részfolyamatok között hosszú úthosszak is adódhatnak.
7. Termékorientált gyártósorok
XB
YB
ZB
Egy termékcsalád, egy gyártósoron fut át
XK
YK
ZK
• Egy-egy termék egy-egy soron elkészül. • Rövidek a szállítási utak. • Minimális a műveletközi tárolás. • A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő technológiai berendezések könnyen átállíthatók. • Ütemesség rugalmasan tartható. • Rövid az átfutási idő. • Jól érvényesíthető a termékfelelősség.
8. Szegmentált gyártás
A
B
A1
A11
A2
A12
A21
B1
A22
B11
B2
B12
B21
B22
• Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik. • Fokozatosan
növekedni
kell
a
sorok
rugalmasságának. • Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő. • Az
egyes
gyártási
fokozatok
minimálissá tehető a tárolási igény.
között
Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Fejlesztés-tervezés színterei • Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek értékelése, intenzifikálása • Új termelési logisztikai rendszer tervezése • Termelési
logisztikai
irányításának tervezése
rendszerek
Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének fejlesztése, tervezése − „Zöldmezős” termelési logisztikai rendszer tervezés • új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés, • épületek nem adottak, • épületek adottak, de a technológiai berendezések elhelyezése keresendő. − Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő termelési folyamathoz − Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki újratervezése) • változott a termelési feladat, struktúra, volumen, • a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás, elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer, outsourcing illetve kooperáció áll elő).
A termelési logisztikai rendszer tervezésének alapinformációi • A
gyártmányok
konstrukciós
dokumentációi
(gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges kezelésükre vonatkozó előírások), • a technológiai folyamat és berendezések jellemzői (műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői, egymásba épülés adatai), • az alapanyagok, segédanyagok jellemzői, • a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények, • a
termeléstervezésre,
termelésirányításra,
gyártási
programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések, • a
rendelkezésre
álló
terület(ek),
vagy
épület(ek),
eszközök és berendezések köre, • a
kívánt
automatizáltsági,
információáramlási
és
irányítási szint jellemzői, • a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló minimális és maximális összeg.
A tervezésnél, működtetésnél (irányítási stratégiák kidolgozásánál) alkalmazott legáltalánosabb célfüggvények • A
kiszolgált
termelő-berendezések
maximális
kihasználtsága, • a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága, • a termelésben levő készletek minimalizálása, • az átfutási idő minimalizálása, • a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága érdekében, • a rendszer áttekinthetőségének fokozása, • a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és üzemeltetési költségek) minimalizálása.
Kötöttségek és választási lehetőségek a termelési logisztikában • A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de a
termelési
folyamaton
belül
módosítás
kezdeményezhető, • mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek felhasználása
kötelező,
melyek
azok,
amelyek
felhasználása lehetséges, • van-e olyan információs rendszer, melyhez történő kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek), mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges műveletközi tárolás.
START
A termelési logisztikai feladat, célok, feltételek megfogalmazása
A gyártási struktúra megválasztása
A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása
Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségletének meghatározása A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak a tervezése
Egységrakományképzés, ERKE megválasztás
Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinek meghatározása
Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása
A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés) kidolgozása
Az információs és irányítási rendszer megtervezése
A rendszer szimulációs vizsgálata
Mûszaki-gazdasági értékelés
STOP
Termelési logisztikai rendszer tervezése
Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika integrált kezelése? • a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra, valamint a műveletközi – és a beszerzés – a termelési fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik ki, • az
egyes
tárolóhelyeken
számottevő
készletek
alakulnak ki, • a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri el a kívánt mértéket, • kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.
Fő funkciók
Termeléstervezés
Termelésirányítás
Részfunkciók Előrejelzés számítás Gyártási Nagyvonalú tervezés A programtervezés Vevői megrendelések adminisztrálása D Darabjegyzék felbontása A Mennyiségtervezés Készletfigyelés T (anyaggazdálkodás) Fogyásorientált raktári diszpozíció F Sorozatnagyság-számítás E Átfutás határidőzése L Határidőés Kapacitásszükséglet-számítás D kapacitástervezés Kapacitások ütemezése O Sorrendtervezés L Megrendelések elfogadása (gyártás és G Megrendelés készlet) O elfogadás Megrendelés rögzítése Z Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása Á Vevői megrendelés és gyártási folyamat S Megrendelés felügyelet felügyelet Kapacitás-felügyelet
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek, - a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill. munkadarab.
5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
Hagyományos termelés-tervezési, termelésirányítási módszerek, számítógépes programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire 1. MRPI.
(Material
Requirement
Planning)
Anyagszükséglet tervezés Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, – erőforrás-tervezés
nem
előzi
meg,
szűk
keresztmetszetet nem vizsgál, – nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési,
beszerzési,
elosztási
logisztikai
folyamatokat.
Hatása a logisztikai jellemzőkre: – a készletek nagyok, nem optimalizáltak, – az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, – a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning) Sajátossága: – meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, – nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja
meg
a
feladatoknak
gépekhez,
technológia
berendezésekhez való hozzárendelését, – általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitáskihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRPI. esetén. 3. OPT
(Optimized
Production
Technology)
Optimalizált
Termelés Sajátossága: – együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást, – a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a kritikus
részeknél
(szűk
keresztmetszet)
ütemezi
az
erőforrások hasznosítását. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – az átfutási időt csökkenti, – a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még így sem optimális, – a készletek nem optimalizáltak, – a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer Sajátosságai: – az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program, – visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban finomítja az ütemezést, – a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést, így a készletek kedvezőbbek, – szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti ErőforrásTervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez, amely kihasználja adatbázisát, – gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é, – a következő fontosabb lépésekből tevődik össze. • a vevő megrendelések bevitele, • mesterterv (durva gyártási terv) készítése, • durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése, • mesterterv ellenőrzése, finomítása, • finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása, • teljes gyártási terv készítése. Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak, – termelési kapacitások kihasználása optimális, – a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt,
– a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termeléstervezés, -ütemezés Push elvű gyártás Sajátossága: – a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, – az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a készleteket, megrendelésre kerül: • az alapanyag, • a vásárolt alkatrész, – az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás, – a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre kerülnek, – a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül, – a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő, – a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor, – automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás Sajátossága: – a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, – a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, – a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, – a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok beszerzéséről kell gondoskodni, – a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést befejezően rövid időn belül sor kerülhet. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – az átfutási idő optimálissá tehető, – a készletek optimális szinten tartása, a termelő és logisztikai
kapacitások
optimális
kialakítása
logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel, – a KANBAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomonkövethető, – a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat kiemelt összehangolást igényel.
Vevők
Nyomásos (push) elv
Késztermék tárolás
Prognosztizált megrendelés, kvázi megrendelés Alkatrész vásárlás Beszerzés
Értékesítési terv
Alapanyag tárolás
Alkatrész tárolás
Alkatrészgyártás
Szívásos (pull) elv Késztermék tárolás
Szerelés
Vevői megrendelés
Vevők Alkatrész tárolás
Alkatrészgyártás Beszerzés Alkatrészgyártás
Alapanyag tárolás
Szerelés
Logisztikával integrált termelésirányítás
Alapanyag, alkatrész beszállítás C modell T1 B modell A modell Alkatrészgyártás
T2
Szerelde
T3
Késztermék kiszállítás
T1 alapanyag, alkatrész raktár T2 alkatrész raktár T3 készáru raktár
A modell Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás gyártási és logisztikai költsége, - T2 készlet minimális készlet. Feltétel: - alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény szerinti, - késztermék
kiszállítás
elkészülés után.
közvetlenül
B modell Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás és szerelés összköltsége (gyártási-, szerelési-, logisztikai költség) - T2 és
T3 készletek
minimálisak
legyenek. Feltétel: - az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény szerint, - késztermék kiszállítás igény szerint.
C modell A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés és
késztermék
kiszállítás
integrált
ütemezése úgy, hogy: - az összköltség minimális legyen, - T1, T2 és T3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - igény szerint beszállítás és késztermék kiszállítás.
ELEKTRONIKUS TERMÉKEK EGY JELLEGZETES SZERELÉSI FOLYAMATÁNAK LOGISZTIKÁVAL INTEGRÁLT TERMELÉSÜTEMEZÉS MATEMATIKAI MODELLJE ÉS ALGORITMUSA
KISZÁLLÍTÁS KR KÉSZÁRU RAKTÁR
1. VÉGSZERELÕ, CSOMAGOLÓ
2. VÉGSZERELÕ, CSOMAGOLÓ
TT2
1. TESZTELÕ
TECHNOLÓGIAI TÁROLÓ
2. TESZTELÕ
TECHNOLÓGIAI TÁROLÓ
TT1
S1
S2
AR
S3
SZERELÕSOROK
ALAPANYAG RAKTÁR BESZÁLLÍTÁS
1. ábra Elektronikus termékek egy jellegzetes szerelési folyamatának logisztikával integrált rendszere
- Az AR alapanyag raktárban meghatározott ütemben érkeznek be az alkatrészek, ahol a szerelés előtti tárolásukra kerül sor. - A rendszerben többféle termék szerelés folyhat a rendelkezésre álló s számú szerelősoron. - Egy-egy szerelősoron a fő termékcsoport teljesen összeszerelődik, ezt követően kerül sor tesztelésre, majd megrendelő orientált végszerelésre és csomagolásra. - A szerelősorok és tesztelők között ill. a tesztelők és végszerelő-csomagoló helyek között TT1 és TT2 tárolók találhatók - A csomagolt késztermékek a KR készáru raktárba jutnak, ahonnan történik a megrendelőkhöz való kiszállítás.
A szerelőrendszer működési alapelve a következő: - egy-egy fő termékcsoportból több féle termék kerül megrendelőtől függően végszerelésre és csomagolásra, - megrendelőnkénti kiszállítási terv egy-egy időszakra adott, - az alkatrészek, kiegészítő anyagok beszállítási programja egyegy időszakra ismert, a ténylegesen beszállított alkatrészek mennyisége ill. ütem is ettől bizonyos mértékben eltérhet, - a késztermékekből az egyes ütemekre előírt mennyiségből, ha egy meghatározott minimális mennyiség nem áll rendelkezésre, akkor a kiszállítás elmarad, és a megrendelő következő kiszállításához tevődik hozzá. Ilyenkor a megrendelttől kisebb mennyiség is kiszállítható, - a szerelősoron egy-egy fő termékcsoport szerelése sorozatban történik, - különböző szerelősorok, különböző ráfordítással szerelik össze a főtermékeket, ill. különbözőek az egyes szerelési sorozatoknál az átállítási idők és költségek is.
A szerelősorok termelésütemezésénél a következő célfüggvényeket célszerű figyelembe venni: -
minimális költségek, minimális átfutási idő, minimális raktárkészletek, maximális összeszerelési teljesítmény.
A költségfüggvény a következő komponensekből tevődik ki: K AR
-az alkatrészek raktározási költsége,
KS
-a szerelés költsége,
K SB
-a szerelősoron a beállítási költség,
K TT
-a tesztelés költsége,
K TB
-a tesztelés beállítási költsége,
KVS
-végszerelés, csomagolás költsége,
KVB
-végszerelés, csomagolás beállítási költsége,
KT 1
-szerelősorok és tesztelő közötti tárolás költsége,
KT 2
-tesztelés és a végszerelés-csomagolás közötti tárolás költsége,
K KR
-késztermék raktározási költsége,
K KS
-késztermék késve veszteség költsége,
K SV
-a szerelősorok veszteség költsége,
történő
kiszállításából
kihasználatlanságából
adódó
származó
K = K AR + K s + K SB + K TT + K TB + KVS + KVB + K T 1 + K T 2 + K KR + K KS + K SV → min .
(1)
Az átfutási idő mint komponensekből áll: T AR
célfüggvény
a
következő
- az alkatrész raktározásnál az átlagos raktározás
ideje, TS
- szerelési
idő,
TSB
- szerelősor átállítási ideje,
TTA
- tesztelésen való átfutási idő,
TTB
- tesztelő rendszer átállítási ideje,
TVS
- a végszerelőn és a csomagolón való átfutási idő,
TVB
- végszerelés, csomagolás átállási ideje,
TT 1
- a szerelősor és a tesztelő közötti TT1 tárolón való átlagos tárolási idő,
TT 2
- a tesztelő és a végszerelő-csomagoló közötti TT2 tárolón való átlagos tárolási idő,
TKR
- a készáru raktárban való átlagos tárolási idő.
TA = TAR + TS + TSB + TTA + TTB + TVS + TVB + TT 1 + TT 2 + TKR → min . A minimális raktárkészlet értelmezhető: - a készletben lekötött forgóeszközökben (USD), - tárolási térfogatban (m3). A raktárkészletekben lekötött forgóeszközök: R F = R AF + RKF → min .
(3)
ill. raktárak tárolótéri igénye V V R V = RmA + RmK → min .
(4)
RAF és RKF
-az alkatrész ill. készáru raktárban az átlagos forgóeszköz lekötöttség,
V V RmA és RmK
-az alkatrész ill. készáru raktárban az igényelt maximális tárolási térfogat szükséglet.
(2)
Számítógéppel integrált gyártás (CIM), számítógéppel integrált logisztika (CIL) A 80-as évek közepétől egyre jobban kiélesedő piaci verseny kiemelt feladatként jelöli ki a vállalati versenyképesség megmaradását. Ennek feltétele, az is, hogy a következőkre találják meg a választ: • hogyan
lehet
teljesítményt,
gazdaságosan jelentős
elérni
mértékben,
a
nagyobb különböző
sorozatnagyságok és nagyszámú termék-típus és változat mellett? • hogyan lehet folyamatosan fenntartani az előre kikötött szállítási határidőket? • hogyan lehet a fejlesztési időt hatékonyan csökkenteni? • hogyan lehet szavatolni az állandó kiváló minőséget? • hogyan lehet rövid távon a költségeket csökkenteni és hosszú távon biztosítani a munkahelyeket?
• hogyan lehet javítani a munkafeltételeket és fokozni a dolgozók teljesítőképességét és motivációját? • hogyan lehet, hogy a vállalati események alapján követhetők
legyenek
az
információk
a
vállalat
állapotáról, a változásokról? • hogyan lehet a változó körülményekhez a vállalatnak rugalmasan alkalmazkodni.
A
fenti
kérdésekre
a
mikroelektronikában
és
informatikában bekövetkező jelentős eredmények adnak lehetőséget, amelyek lehetővé teszik a rugalmas és a számítógéppel
szervezett
integrált
anyag-
és
információáramlást. Így jöhetett létre a számítógéppel integrált gyártás (CIM), amely integrálja a fejlesztést, a tervezést, a gyártás és anyagáramlás irányítását és a minőségbiztosítást.
2. ábra Számítógéppel integrált gyártás (CIM) és számítógéppel integrált logisztika (CIL)
C I L
Beszerző
CAM (CASTC)
Megrendelés feldolgozás
Megrendelő
Koncepció
Számítógéppel integrált logisztika
Számítógéppel irányított gyártás
Határidő
PPS (CAST) Számítógépes termelés tervezés és irányítás
Logisztikai menedzsment
VÁLLALATVEZETÉS- MENEDZSMENT
Term. prog.
CAQ (CAST)
Tech. adat
Számítógéppel segített minőségellenőrzés
Termék adatok
Minőségi adat
CAP (CAST) Számítógéppel segített folyamattervezés
Követelmény
CAD Számítógéppel (CAST) segített termék tervezés
Elosztás
C I M Számítógéppel integrált gyártás
Termék adatok
A vállalathoz beérkező megrendeléseket a vállalati szintű logisztikai menedzsment koncepcióit figyelembe véve számítógépen feldolgozzák, döntés születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról ill. elfogadás esetén a határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról. A számítógéppel segített géptervezésnél (CAD) -figyelembe véve a vállalati szintű menedzsment által meghatározott követelményeket- a következő feladatok adódnak: • a géptervezésnél figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (pl. méret, tömeg, anyagminőség, alak, forma, stb.), amelye a beszerzésből és az anyagáramlás technikai adottságaiból származnak, • termékadatokat szolgáltatnak a CIM további elemei számára, • tervezi az anyagáramlás technikai eszközeit, • tervezi az anyagáramlás pályáját, a logisztikai rendszer elrendezését. A számítógéppel segített folyamattervezés (CAP) része az anyagáramlási folyamat tervezése is, amely adatait a gyártási folyamatot tervező moduljaiból kapja. A számítógéppel segített termeléstervezés és irányítás (PPS) a megrendelés feldolgozástól kapja a határidőket és ehhez kapcsolódik az anyagáramlás irányítása, amely kiterjed az anyagmozgatási folyamatok operatív ütemezésére, a technológiai objektumok konkrét kijelölésére, az anyagáramlási eszközök diszponálására. Egyre nagyobb szerepet kap a termelésirányítás és anyagáramlás integrációja.
A számítógéppel irányított gyártásnak (CAM) része az anyagáramlás berendezéseinek a számítógépes vezérlése, amely jelentősebb része on-line rendszerű lehet. A számítógéppel segített minőségbiztosításban (CAQ) két vonatkozásban is megjelenik a logisztika: • a termék anyagáramlási folyamatában is biztosítani kell a termék minőségét, meg kell akadályozni a minőség romlását (first in, first outelv), a termék sérülését, rongálódását és keveredését, • a minőségellenőrzési helyek között, illetve e helyeken jelentkező anyagáramlás, kezelés, a termékkövetés. A számítógéppel integrált logisztika (CIL) egy magasabb integrációt jelent, mint a CIM, mert kiterjed: • a vállalat CIM-be nem integrált gyártási folyamataira is, • integrálja a beszerzési-, elosztási- és hulladékgyűjtési folyamatot, valamint a közlekedési- és kereskedelmi logisztikát, • nemzetközi együttműködést is tud biztosítani. A számítógéppel integrált logisztikának (CIL) a vállalati szintekkel való kapcsolódását az ábra mutatja. A CIM-rendszer teremti meg a lehetőséget azon két lényeges logisztikai célhoz: • a minimális átfutási időt, • a minimális készleteket megvalósító „percre kész gyártáshoz” (Just in time=JIT).
CIL kiterjedése napjainkban – A beszerzési és az elosztási logisztika: • elektronikus levelezés kialakítása, • EDI felhasználása, • távadat átvitel: ◦ digitális kommunikálás, ◦ globális pozicionálás a szállító járműveknél, ◦ földbázisú, ◦ műholdas • INTERNET használata. – Hálózatszerűen működő termelési rendszerek közötti integrációja: beszállítók → alkatrész elosztóraktárak → termelő vállatok → késztermék elosztóraktárak → felhasználók. – Virtuális vállalat: diszponálja a logisztikai feladatokat, nem vesz részt a fizikai folyamatokban. – E-boltok:
gyártók→raktárak→boltok→lakosság.
Elõzõ évi értékesítés statisztikája (PPS)
Terméktervezés (CAD)
Gyártástechnológia tervezés (CAP)
Vevõi piaci kereslet feldolgozása (CAL) Értékesítési terv készítése (PPS) Beszerzési piaci információk feldolgozása (CAL)
Termék megrendelés feldolgozása (PPS)
Beszerzendõ termékek megrendelése (CAL)
Beszerzések diszponálása (CAL)
Beszerzett anyagok tárolásának irányítása (CAL)
Beszerzett anyagok szint jelzése (CAL)
Késztermék készletek tervezése (CAL)
Termeléstervezés (PPS)
Anyagszükséglet meghatározása (PPS)
Gyártási folyamat anyagáramlásának és tárolásának irányítása (CAL)
Mûveletközi készletek figyelése, termékkövetés (CAL)
Késztermék kiszállításának irányítása (CAL)
3. ábra
Termelési kapacitás tervezés (PPS)
Termelés ütemezés (PPS)
Gyártásirányítás (CAM)
Késztermék raktározás irányítása (CAL)
Késztermék szint jelzése (CAL)
Minõségellenõrzés (CAQ)
LOGISZTIKA (CAL)
Marketing logisztika
Beszerzési logisztika
Termelési (gyártási logisztika)
Elosztási logisztika
Termékek iránti kereslet elõrejelzése
Nyersanyag, alkatrész, szerelvény készletek tervezése. Megrendelések kiadása. Beszállítás diszponálása. Beszerzett anyagok tárolása.
Gyártóegységek, tárolók közötti anyagáram irányítása.
TERMELÉSTERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS (PPS)
Értékesítési terv készítése. Termelési (gyártási) terv készítése.
Anyagszükséglet tervezése (MPP). Kapacitásszükséglet tervezése (CPR). Termelés (gyártás) ütemezése.
Termelésirányítás (gyártásirányítás).
Késztermékek nyilvántartása. Késztermékek tárolása. Késztermékek kiszállításirányítása.
4. ábra Termeléstervezés és irányítás (PPS) és a logisztika (CAL) közötti kapcsolatok
