Beszámoló Pilis Város Önkormányzata év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról

JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010. SZEPTEMBER HÓ 24.

Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó önkormányzati ciklusprogramja végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolóját a Képviselı-testület 2010. szeptember 23-i nyilvános és rendes ülésén - 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 1 tartózkodás mellett - meghozott 233/2010. (IX.23.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el.

Pilis, 2010. szeptember hó 24. napján.

Szabó Márton polgármester

dr. Csiki Gábor jegyzı

2

Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Önkormányzati Ciklusprogramja végrehajtásáról A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tervezés, számvitel, információra vonatkozó, jelenleg érvényben és hatályban lévı 91. §-a szerint: „(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintı feladatait az államháztartásért felelıs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter végzi. (4) Az országgyőlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni. (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. (6) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitőzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani.” Az Ötv. a helyi - így ezen belül a települési - önkormányzatok számára meghatározza mindazokat a kötelezıen ellátandó feladatokat, melyeket a települési önkormányzatnak el kell látnia, illetve el kell végeznie. Ennek kötelezı tartalmi elemeit elsıdlegesen az Ötv. 8. § (4) bekezdése, másodsorban az Ötv. 8. § (1) bekezdése rögzíti. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint: „(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális

3 alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.”. Az Ötv. 8. § (1) bekezdései szerint: „(1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése.” Fontos elem és körülmény, hogy az Ötv. ”8. § (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” (Ötv. 8. § (2) bekezdése). Törvény – jellemzıen ágazati törvény - a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók (Ötv. 8. § (3) bekezdése). Fentieken túlmenıen, az Ötv. 8. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. A képviselı-testület a szervezeti és mőködési szabályzatában határozza meg, mely önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésein. Az Ötv. 91. §-a valamennyi önkormányzat számára feladatul szabja, hogy a helyi (települési, területi) önkormányzatok képviselı-testületei (Közgyőlései) a tárgyi ún. önkormányzati ciklus idıszakára készítsenek egy, az önkormányzat gazdasági helyzetét elemzı, és azt megalapozó gazdasági programot. Fentiekbıl, valamint a gazdasági programból kiindulóan, a Képviselı-testület köteles az adott önkormányzat központi jogszabályban meghatározott kötelezı, a Koncepció alkotásakor meglévı, hatályos helyi önkormányzati rendelet és külön, egyedi képviselı-testületi döntések alapján „elıkészített”, valamint „beágyazott” ún. kiegészítı önkormányzati feladatai jelenlegi színvonalát részben elemzı, és a feladatok jövıbeni – mennyiségi és minıségi - ellátását prognosztizáló ún. önkormányzati feladatait is áttekinteni. (A továbbiakban együtt: gazdasági program). Mint ismert a Képviselı-testület Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. évi Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramját, illetve Ciklusprogramban foglaltakat 2007. év április hó 26.-i ülésén vizsgálta meg és az általa meghozott 95/2007.(IV.26.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, hagyta jóvá.

4 A gazdasági program feladata, hogy - a Magyar Köztársaság jelenleg hatályos jogrendje, a törvényalkotó elıírásait alapul véve, és az önkormányzatok mőködésére is irányadó, kötelezı törvényi kereteket megtartva - a településre ható társadalmi, gazdasági folyamatokat és körülményeket elemezve, a lakosság igényeit figyelembe véve az adott önkormányzati ciklusra meghatározza a helyi önkormányzatok feladatainak fı irányát, kijelölje a Képviselıtestület által meghatározott cél-eszköz rendszert, és a célok prioritását. A gazdasági program feladata továbbá meghatározni, hogy a Képviselı-testület által kitőzött célok elérése érdekében a településen és - a kistérségi szemlélet részbeni elıtérbe kerülésével, - a település közvetlen környezetében (kistérségben, megyében, régióban) milyen pénzügyi környezetet kell teremteni, illetve a jelenleg felmért források hiányát, hogyan és milyen pénzügyi módon lehet kezelni – az Önkormányzat (települési érdekszövetségek) által kitőzött célok megvalósítása érdekében. Biztosítani kell továbbá, hogy a Képviselı-testület által elfogadandó ún. gazdasági program a további, átfogó ágazati programokban meghatározott alapelvekkel, alapvetı célkitőzésekkel együtt - meghatározó módon segítse a település és környezete, a térség (további) fejlıdését. A gazdasági ciklusprogramnak összhangban kell lennie minimálisan, a következı tervezési dokumentumokkal: • Pilis Város Településfejlesztési koncepciója, • Pilis Város településszerkezeti terve, • Pilis Város Helyi Építési Szabályzata- és hozzá kapcsolódó Szabályozási Tervei, • Pilis Város Szociális szolgáltatástervezési koncepciója, • Pilis Város Egészségügyi szolgáltatástervezési koncepciója, • Önkormányzat oktatási tárgyú Minıségirányítási Programja (ÖMIP), • Oktatási intézmények minıségirányítás programjai (IMIP-ek), • Pilis Város Bőnmegelızési és Közbiztonsági koncepciója, • Pilis Város Idegenforgalmi koncepciója. A jelen elıterjesztés részeként be kívánunk számolni az Önkormányzata által, a Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Önkormányzati Ciklusprogramja végrehajtásáról, a végrehajtás körülményeirıl és eredményeirıl, valamint kisebb részben, az abból levonható tanulságokról.

5

BEVEZETİ GONDOLATOK

Bevezetésként rögzíteni szükséges, hogy az önkormányzati ciklusprogram megvalósulása jelentıs mértékben függött az Európai Unió, az Országgyőlés, a Kormány önkormányzatokat érintı döntéseitıl, nem utolsó sorban az Önkormányzat anyagi helyzetétıl, az alábbi indokok miatt is: A magunk mögött hagyott tárgyidıszaki önkormányzati ciklusban, a jelen körülmények között is - kiemelt figyelmet fordítottunk a hazai és fıként az Európai Uniós támogatási források megszerzésére, melyek a 2007-2013 közötti idıszakban várhatóan az Önkormányzat(ok) egyetlen, kiemelt fejlesztéseket magukban hordozó lehetıségei lesznek. Erre való tekintettel - a jelen önkormányzati ciklusprogramban említett célok közül is elınyben részesítettük azon fejlesztéseket - amelyek ezen támogatási forrásokból nagyobb valószínőséggel megvalósulhatnak. Tekintettel arra, hogy a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának pénzügyi ütemezése az elızetesen várakozásokkal (2006. év) megegyezıen, valóban nem volt egyenletes – a források döntı többsége, kb. 75-80%-a 2007-2010. év között lekötésre került –, az Európai Uniós támogatások megszerzésére az önkormányzati ciklus elsı három évében volt nagyobb esély, ezért a Város jövıje szempontjából elsıdleges fontosságú az Operatív Programok által támogatott pályázati lehetıségek minél szélesebb körő megismerése és megismertetése a lakossággal, valamint a színvonalas, a település valós szükségleteit kielégítı pályázatok benyújtása.

6

I. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI-VAGYONI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA I. KÖTELEZETTSÉGEK Az önkormányzati ciklusprogram bevezetéseként, részeként beszámolunk az Önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetérıl, a korábbi és jelenlegi kötelezettségvállalásairól: 1./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2007. december 31-én: Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése XXI. századi iskola (iskola felújítása) Piac építés hitele Polgármesteri Hivatal személygépkocsi lízing Energiatakarékos intézményi világítás Vízberuházás ÖKIF hitel Összesen:

állománya (me.: eFt) 2.000 7.338

lejárata 2008. 2009.

2.714 7.899 33.163 53.114

2010. 2012. 2015.

Rövid lejáratú kötelezettségek: Megnevezés Szállítói kötelezettségek Munkabér-hitel Likvid-hitel Iparőzési adó feltöltés miatti köt. Helyi adó túlfizetés miatti köt. Összesen:

állománya (me.: eFt) 32.854 24.553 62.070 20.184 2.126 141.787

ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG:

194.901

2./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2008. december 31-én: Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése Piac építés hitele Polgármesteri Hivatal személygépkocsi lízing fénymásoló lízing Energiatakarékos intézményi világítás Vízberuházás ÖKIF hitel Gerje-kötvény kibocsátás Víziközmőtársulat megszőnése miatti készfizetı kezesség Összesen:

állománya (me.:e Ft) 3.672

lejárata 2009.

1.729 813 4.194 29.728 1.075.747

2010. 2010. 2012. 2015. 2028.

536.543 1.652.426

2010.

7

Rövid lejáratú kötelezettségek: Megnevezés Szállítói kötelezettség Munkabér-hitel Likvid-hitel Iparőzési adó feltöltés miatti köt. Helyi adó túlfizetés miatti köt. Összesen: ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG:

állománya (me.: eFt) 23.938 22.750 124.874 27.039 3.870 202.471 1.854.897

3./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2009. december 31-én: Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése Energiatakarékos intézményi világítás Polgármesteri Hivatal személygépkocsi lízing Vízberuházás ÖKIF hitel Gerje-kötvény kibocsátás Összesen: Rövid lejáratú kötelezettségek Megnevezés Szállítói kötelezettségek Munkabér-hitel Likvid-hitel Iparőzési adó feltöltés miatti köt. Helyi adó túlfizetés miatti köt. Víziközmőtársulat megszőnése miatt készfizetı kezesség Összesen: ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG:

állománya (me.: eFt) 915 1.852 25.147 1.103.339 1.131.253

lejárata 2012. 2012. 2015. 2028.

állománya (me.: eFt) 18.817 23.475 84.661 22.065 3.043 536.543 688.604 1.819.857

Ezúton is rögzítjük, a kötelezettségek mértékének alakulását jelentıs mértékben befolyásolta az is, hogy Pilis Város Önkormányzata idıközben (2008. évben) a Pilis Beruházó Víziközmő Társulat által 2002. évtıl folyamatosan felvett hiteleit átvállalta, - amelynek teljes mértéke: 542.666 e Ft, a 2010. pénzügyi év végéig válik esedékessé. II. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ALAKULÁSA A jelen beszámoló részeként, az Önkormányzat vagyoni helyzetérıl, a vagyon alakulásáról az alábbi tájékoztatást nyújtjuk: A Polgármesteri Hivatal 2002. évben elvégezte az Önkormányzat vagyonának teljes felmérését, és megállapította az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon becsült

8 értékét. A vagyonértékelés alapján az ingatlanvagyon könyv szerinti bruttó értéke, a vonatkozó jogszabályok szerint módosításra került. Az alábbiakban bemutatjuk Pilis Város Önkormányzatának a 2006-2010. évek közötti idıszaka alatt, az önkormányzati vagyon mértéke és összetétele alakulását (mérlegszerő bemutatásban, a mérleg adatok alapulvételével): Mértékegység: e Ft 1./ Pilis Város Önkormányzatának vagyon állománya 2007. december 31-én (mérleg szerinti): a.) Immateriális javak: b.) Ingatlanok: c.) Gépek, berendezések: d.) Jármővek: e.) Beruházások (folyamatban lévı): f.) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: g.) Befektetett pénzügyi eszközök: h.) Üzemeltetésre átadott eszközök: Befektetett eszközök összesen: Forgóeszközök: Eszközök összesen:

13.112 e Ft 776.948 e Ft 18.741 e Ft 2.984 e Ft 579.477 e Ft 92.158 e Ft 3.140 e Ft 4.008.607 e Ft 5.495.167 e Ft 39.262 e Ft 5.534.429 e Ft

a.) Saját tıke: b.) Tartalék: c.) Kötelezettségek: Források összesen:

5.325.944 e Ft - 65.013 e Ft 273.498 e Ft 5.534.429 e Ft

2./ Pilis Város Önkormányzatának vagyon állománya 2008. december 31-én: a.) Immateriális javak: b.) Ingatlanok: c.) Gépek, berendezések: d.) Jármővek: e.) Beruházások (folyamatban lévı): f.) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: g.) Befektetett pénzügyi eszközök: h.) Üzemeltetésre átadott eszközök: Befektetett eszközök összesen: Forgóeszközök: Eszközök összesen:

13.055 e Ft 770.112 e Ft 13.046 e Ft 2.339 e Ft 104.313 e Ft 92.158 e Ft 3.140 e Ft 4.507.133 e Ft 5.505.296 e Ft 1.052.934 e Ft 6.558.230 e Ft

a.) Saját tıke: b.) Tartalék: c.) Kötelezettségek: Források összesen:

3.707.554 e Ft 938.859 e Ft 1.911.817 e Ft 6.558.230 e Ft

9

3./ Pilis Város Önkormányzatának vagyon állománya 2009. december 31-én: a.) Immateriális javak: b.) Ingatlanok: c.) Gépek, berendezések: d.) Jármővek: e.) Beruházások (folyamatban lévı): f.) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: g.) Befektetett pénzügyi eszközök: h.) Üzemeltetésre átadott eszközök: Befektetett eszközök összesen: Forgóeszközök: Eszközök összesen: Saját tıke: Tartalék: Kötelezettségek: Források összesen:

25.354 e Ft 1.020.912 e Ft 26.335 e Ft 3.375 e Ft 49.451 e Ft 86.765 e Ft 3.140 e Ft 5.271.662 e Ft 6.486.994 e Ft 206.478 e Ft 6.693.472 e Ft

-

4.858.841 e Ft 40.615 e Ft 1.875.246 e Ft 6.693.472 e Ft

A jelen beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú, építési rendeltetéső ingatlanokat, amelyek jelzáloggal terheltek. A jelen beszámoló 2. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is, melyek értékesítése a következı években az Önkormányzat számára bevételt jelenthetnek.

10

II. RÉSZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK (INTÉZMÉNYEK) RENDSZERE Az Ötv. 8. § (4) bekezdésre és 8. § (1) bekezdésére figyelemmel, az Ötv. szerinti kötelezı, és kiegészítı önkormányzati feladatok végrehajtásáról, Pilis Város Önkormányzata nevében az alábbi beszámolót tesszük közzé:

1. FEJEZET KÖZOKTATÁSI, KÖZMŐVELİDÉSI, SPORT ÁGAZAT 1. Célok rendszere 1./ Az Önkormányzat és intézményei mőködésének átvilágítása, a hatékonyabb, gazdaságosabb mőködés feltételeinek megteremtése, mivel az Önkormányzat költségvetésének kiadási oldalán jelentıs tételként szerepel az egyes önkormányzati fenntartású intézmények mőködtetése. 2./ A helyi humán erıforrások fejlesztése, az Önkormányzat oktatási, nevelési, kulturális, sport, szociális és egészségügyi feladatainak valamint kötelezettségeinek minél magasabb színvonalon történı ellátásával, a lakossággal történı aktív kapcsolattartás biztosítása. Ösztönözni kell a Polgármesteri Hivatal, illetve az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett intézmények dolgozóinak folyamatos humánerıforrás-fejlesztését, rendszeres szakirányú képzéseken való részvételét a munkájuk hatékonyabb végrehajtása érdekében. 3./ Önkormányzati intézmények rendszere. A Képviselı-testületnek - az oktatási intézményrendszer struktúráját érintı alapvetı döntések meghozatalát követıen, - a meghozandó képviselı-testületi döntéseket a 2006. augusztus 31vel lejárt Feladatellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve (ún. Közoktatási Intézkedési Terve) felülvizsgálata részeként, 2007. év nyaráig egységes rendszerbe kell foglalnia. A Képviselı-testületnek, illetve az illetékes szakbizottságainak különös gondot kell fordítania az oktatási intézmények gazdasági vezetésének, és ügyvitelének szakszerő és költségkímélı megoldására vonatkozólag. Az Önkormányzatnak a 2008. évi költségvetése részeként jelentıs kiadást kell elıirányoznia és ráfordítania az ún. Országos Eszközjegyzékben szereplı, de még hiányzó tárgyi eszköz, és helyiség hiányosságok pótlására - 2008. augusztus 31-ig. Az iskolákban legalább a szaktantermek egy részét ki kell alakítani, és az étkeztetés körülményein javítani kell. 3.1./ Óvodai nevelés: Az óvodai intézményekben tervezett beavatkozások a 2006-2010-es ciklus idejére: a.) Lehetıség szerint a jogszabályban meghatározott intézményi helyiségek kialakítása (magas létszámból adódóan csoportszoba, tornaszoba, elkülönítı szoba, melegítı konyha, stb.). b.) A főtésrendszerek korszerősítése. c.) Beázások megszüntetése, épület-szigetelés, külsı vakolás (ahol szükséges).

11 d.) Az óvodák megközelítésének biztonságossá tétele. e.) A játszóudvarok felszerelésének jogszabály szerinti megfelelıségének megteremtése felújítással vagy szükség szerint cserével. Fontos feladat még a Rákóczi úti óvoda épület együttes lapos tetı szerkezetének elavultsága miatt, magas tetı létesítése – legkésıbb a 2008. pénzügyi évben. Fontos feladatként fogalmazható meg – elsı körben a Rákóczi úti és az Attila úti óvoda esetében – a jelenlegi csoporthelyiségek és más kiszolgáló helyiségek számának, az épületek tervezett alapterületének növelése, elsıdlegesen az óvodai nevelés körülményeinek fejlesztése, valamint az ÁNTSZ elıírásainak teljesítése érdekében. Ennek érdekében, az Önkormányzat Képviselı-testülete - a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, az elsı három, jelentısnek tekinthetı pénzügyi évben (2007-2009.) - az egyik óvodaépület csoport tornaszobával, új csoport, és kiszolgáló helyiségekkel történı bıvítését tőzte ki célul. A Kávai úti óvoda területén, a tagintézményben a mőködési feltételeket – elsıdlegesen az önkormányzati ciklus második felében – javítani kell. 3.2./ Általános iskolai oktatás és nevelés: A település jövıje szempontjából nagyon fontos az oktatási-nevelési intézmények színvonalas mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása, amelyre az Önkormányzatnak az egyre szőkülı állami normatívák és támogatások mellett is kiemelt figyelmet kell fordítania. A Képviselı-testület – a fenti alapvetı cél elérése és megvalósítása érdekében - fontos feladatának tartja a mőködtetésében és fenntartásában álló oktatási-nevelési intézmények jelenleg is meglévı minıségbiztosítási rendszerének hatékonyabb és folyamatosabb mőködtetését. Az óvodába és iskolába járóknak az országos átlagnál magasabb aránya képességeik vagy a családi háttér miatt sajátos nevelési igényő, az ı felzárkóztatásuk nemcsak az óvodai és iskolai nevelés feladata, hanem a feladat végrehajtásába aktívan be kell vonni - szükség szerint - az egészségügyi és szociális intézményeket illetve dolgozóikat is. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Testület 2007. január havi rendes ülésén döntött az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények mőködésének vizsgálatáról (ún. racionalizálási vizsgálat): részben a nem kötelezı önkormányzati feladatok (alapfokú mővészetoktatási tagozat, szakiskolai tagozat) önkormányzati cikluson belül további mőködtetésérıl, másrészrıl az iskolai oktatási intézmények jogállásáról: kizárólag jogi, szervezeti és gazdasági vezetés szempontjából egy intézménybe történı összevonása lehetıségérıl. Célként került megfogalmazása továbbá, hogy foglalkozni kell az iskolai nevelés területén az étkeztetés, illetve a napközik mőködtetésének tárgyi és helyiség feltételrendszerével, minél kulturáltabb biztosításával. A Képviselı-testületnek, szakbizottságainak, illetve a Polgármesteri Hivatal jegyzıjének a jövıben még nagyobb körültekintéssel kell figyelnie: - az iskolai oktatási intézmény(ek)ben folyó szakmai munka (jó) színvonala részbeni megırzésére, fejlesztésére,

12 - az ún. kompetencia mérések helyi eredményeinek elkészíttetésére, bizottságokkal történı megismertetésére és kielemzésére, - az alsó tagozaton az alapvetı készségek elsajátítására, - a felsı tagozaton a minél biztosabb tudást eredményezı oktatás színvonalának – lehetıség szerinti – javítására. Alapvetı cél, hogy az általános iskolás korú gyermek Pilisen fejlıdjék és tanuljék, szerezze meg azt a magában hordozható tudást, amelyek középiskolai tanulmányai folytatásához szükségesek, mert ez lehet a település továbblépésének és fejlıdésének záloga. Mindkét iskolai oktatási tagintézmény területén meg kell vizsgálni valamennyi, oktatásra szolgáló helyiség minél célszerőbb kihasználását. Ebbıl a szempontból, a jövıben még inkább át kell tanulmányozni a tantárgy-és helyiség felosztásokat. Az oktatási rendszert 2007. évben érintı, már meghozott változtatásokkal összefüggésben, körültekintı gondossággal kell eljárni az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény ún. SNI tagozatára járó gyermekek más intézménybe történı áthelyezése során. Feladatként jelentkezett továbbá, hogy a Képviselı-testületnek, és szerveinek – a 2007. évi munkatervbıl is rögzíthetıen - át kellett tekintenie (jogi, szervezeti és oktatás-szakmai szempontból) az oktatási-nevelési intézmények mindazon szervezeti dokumentumait, amelyek jóváhagyása a Képviselı-testület hatáskörébe tartozik. Az Önkormányzatnak – a 2007. évi változtatásokat követıen – mőködtetnie kell a 2006. évben már kiépített belsı ellenırzés rendszerét valamennyi oktatási-és nevelési intézménye vonatkozásában - részben a belsı ellenırzés intézményesítettsége, részben a szakmai segítségnyújtás intézményesítése miatt, - részben a mőködtetéshez és fenntartáshoz kapcsolódó állami, illetve önkormányzati költségvetési pénzeszközök egyrészrıl jogszerő, másrészrıl minél célszerőbb és hatékonyabb vizsgálata, ellenırzése miatt. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási tagintézmény keretein belül mőködı alapfokú mővészetoktatási tagozatát érintı ún. minısítési eljárás keretein belül, - a szak, tagozat települési vagy megyei jogállástól függetlenül - legkésıbb a 2008/2009 oktatási tanévtıl kezdıdıen meg kell oldani a Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti telephelyen a zenemővészeti tagozatnak az oktatási, ágazati jogszabályokban, illetve az OKÉV elıírásai szerinti, önálló tanterem (férıhely) biztosítását, teljes körően. Fentieken túlmenıen, az iskolai intézmények jelenlegi mőszaki állapota, állagának megırzése, korszerősítése és fejlesztése tárgykörében, az alábbiak emelhetık ki: A jelenlegi intézményrendszer mind kapacitását tekintve, mind infrastrukturális szempontból (épületek állaga, eszközellátottság) fejlesztésre szorul. Tekintettel a szőkös anyagi forrásokra a jelen önkormányzati ciklusban reális célként nem lehet elsıdleges feladat, a korábban már megfogalmazott új, 26 tantermes iskola építése. A fejlesztéseknél elsısorban a fenti hiányosságok pótlására, kis léptékő fejlesztésekre lesz lehetıség.

13 Át kell gondolni, hogy a szakiskola további mőködtetése esetén van-e lehetıség új, a mostaninál piacképesebb szakmákat nyújtó képzések bevezetésére, illetve a felnıttképzés indítására, - javítva ezzel az ott tanulók, illetve a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. Kiemelt, tervezett felújítási, karbantartási feladatok: Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola esetén: a.) A biztonság fokozása érdekében a tőzvédelmi, az érintésvédelmi és villámvédelmi felülvizsgálatok, törvényi kötelezettségeknek való megfelelés. b.) A Gárdonyi utca felıli részen a külsı homlokzat javítása. c.) Az ablakok cseréje, hıszigetelés a földszintes és az emeletes épületrészen. d.) A főtési rendszer korszerősítése az iskolaépületben és a tornateremben. e.) A tantermek és a tornaterem parkettájának csiszolása és lakkozása. f.) Iskolabútorok cseréje, informatikai fejlesztések (pl. nyelvi labor). Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási intézmény esetén: a.) Az intézmény elektromos hálózatának felújítása. b.) Az ebédlı helyiség kialakítása. c.) Főtési rendszer felújítása, korszerősítése. d.) Az iskola udvarának rendezése, a balesetveszély megszüntetése érdekében. e.) Az épületek külsı felújítása, tetıfelújítás. f.) Tisztasági meszelések, mázolások. g.) A Dózsa György úti épület rákötése a városi szennyvíz gerincvezeték hálózatra. h.) A zeneiskolai tagozat fejlesztése érdekében, az iskola zongorájának felújítása. i.) A Dózsa György úti épületben a mellékhelyiségek felújítása, személyzeti (tanári) WC kialakítása. j.) A tárolt hangszerek értékére tekintettel a Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület riasztórendszere beszerelése. Az Önkormányzat célja, hogy elsıdlegesen az önkormányzati ciklus második felében pályázatot készítsen elı, az intézmények ún. energiaracionalizálása keretein belül, az épületek nyílászáróinak cseréjére. Végezetül, a mőködtetés feltételeinek javítása és fejlesztése érdekében, az Önkormányzat - az ún. gazdasági program idıbeli hatálya alatt – megvizsgálja az általa fenntartott és mőködtetett oktatási-nevelési intézmény(ek) keretein belül, a szlovák nemzetiségi oktatás bevezetésének lehetıségét. Az Önkormányzat célja, hogy – elsıdlegesen a jelenlegi támogatási keret mértékével számolva - továbbra is támogatást nyújtson a felsıoktatásban résztvevı, és szociális helyzetük miatt támogatásra szoruló tanulóknak. Az Önkormányzat célja továbbá, hogy fentieken túlmenıen tárgy évente, a legfontosabb, a mőködéshez szükséges karbantartási munkálatokat folyamatosan elvégeztesse. 3.3./ A közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység támogatása:

14 3.3.1./ Kármán József Városi Könyvtár: A Kármán József Városi Könyvtár területén, a jelen önkormányzati ciklus következı éveiben a következı fejlesztések megvalósítását, ütemezését kell átgondolni: a.) A könyvtár területének bıvítése, legalább a könyvtári egységek számának bıvülésével arányosan. b) A könyvtár nyílászáróinak cseréje, javítása, - a főtési hatékonyság növelése érdekében. c.) Az e-Magyarország pont helyiségének felújítása, igény és lehetıség szerint bıvítése. d.) Az e-Magyarország pont informatikai fejlesztése, a gépek cseréje, nyomtató - gyorsmásoló beszerzése. e.) A szőkebben vett könyvtár internetre való csatlakozása, a szükséges informatikai fejlesztések megvalósítása. f.) A kölcsönzı rész korszerősítése, új kölcsönzıi pult beszerzése. A következı években az intézmény vonatkozásában, szükséges az intézmény épületén a külsı vakolat javítása, festése. 3.3.2./ Móricz Zsigmond Közösségi Ház: A városi tömegsport, az utánpótlás sport, valamint a diáksport rendezvények szervezése, lebonyolítása valamint teljes körő koordinálása eredményesebb és hatékonyabb ellátása érdekében meg kell vizsgálni egy új státusz kialakításának lehetıségét, és betöltését szakirányú végzettségő dolgozóval, mivel a jelenleg mindössze egyetlen állandó szakdolgozóval (intézményvezetı) mőködtetett intézmény nem képes teljes mértékben betölteni egy korszerő és sokoldalú mővelıdési ház szerepét. Álláspontunk szerint, az önkormányzati ciklusprogram végig meg kell vizsgálni egy, a település kulturális értékeit jobban közvetítı és kiszolgáló, nagyobb befogadó térrel – esetleg két nagyobb rendezvény térrel - rendelkezı, valódi „Mővelıdési Ház” kivitelezése pénzügyi és mőszaki szempontból megvalósítható-e, és hol valósítható meg, figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat kulturális céllal további, önkormányzati tulajdonú egyéb helységgel nem rendelkezik. Az Önkormányzatnak 2008. évig fel kell venni a kapcsolatot a Fıvárosi Önkormányzattal, a Sipító pihenı park tulajdonosával ún. kulturális tárgyú programok biztosítására vagy közös szervezésére vonatkozó megállapodások elıkészítése céljából. Egyúttal tovább kell folytatni a Nyári-Nyáry Muzsika rendezvényeit, sıt gondolni kellene annak bıvítésére, amely nemcsak a Társulás, hanem egy nagyobb Régió kiemelkedı kulturális eseményévé válhatna. A kulturális folyamatok szerves fejlıdése részeként, a jövıben mind inkább be kell vonni a helyi értelmiséget, részben az Önkormányzat, vagy valamely intézménye által szervezett és tervezett tevékenységben való részvétel kapcsán, részben pedig annak szervezésére és annak irányítására. Az Önkormányzat és – a rendezvények lebonyolításában részben közremőködı - Gerje-Forrás Kht. alapvetı és elsıdleges feladata az állami, és önkormányzati hivatalos ünnepségek lebonyolítása feltételeinek biztosítása, másodsorban a „Pilis Városért” Közalapítvány, valamint a településen mőködı civil szervezetek belépı-, vagy szolgáltatási díjmentes rendezvényei feltételeinek támogatása, illetve a település életére ható, kiemelkedı (regionális rendezvények) tárgyi feltételeinek, eszközökkel történı javítása.

15

3.4./ A sport támogatása: A sport területén az Önkormányzat továbbra is támogatást nyújt a sportegyesületek számára. A településen mőködı, kiemelkedı jelentıségő Pilisi Labdarúgó Klub 2006. év ıszén az Önkormányzattal határozatlan idıtartamú használatba adási, illetve együttmőködési szerzıdést kötött, melynek mindkét fél általi teljesítése és teljesülése, mindkét fél alapvetı érdeke. Ennek keretein belül, - az oktatási-nevelési intézmények testnevelı tanáraival együtt, az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának tartalmi felülvizsgálatát követıen – az önkormányzati ciklus második felében meg kellene vizsgálni egy, a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghatározott, a kötelezınél több szintbıl álló, szervezett utánpótlásképzés bevezetésének, az iskolai labdarúgás és a klubban folyó utánpótlás képzés összevonásának, önkormányzati támogatásának lehetıségét. Az oktatási-nevelési intézmények tornatermei a különbözı sportrendezvényekre, csoportos sportolási igényre, Diáksportkörök (DSK) folyamatos rendelkezésre állnak. A Képviselı-testület a jelen gazdasági (önkormányzati) ciklus idıtartama alatt megvizsgálja: a tömegsport beindításának feltételrendszerét az Önkormányzat hogyan, milyen eszközökkel képes és tudja hatékonyan támogatni, - a felnıtt lakosság aktívabb sportolása, rendszeres mozgása érdekében. 2. A 2006-2010. év között meghozott fenntartói döntések alapján, a pilisi közoktatási rendszer változásai, a személyi és az intézményi feltételrendszer bemutatásán keresztül. A fejezet elızı pontja alatt bemutatásra került, hogy Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, a 2006-2010. idıszakra milyen feladatok megvalósítását tőzte ki célul maga elé kulturális, oktatási és sport területeken. Látható, hogy a 4 éves ciklus alatt volt bıven mit fejleszteni, rendbe tenni, újraalkotni, illetve leszabályozni. A feladatok megoldása a négy év alatt nem minden esetben követte a program "ütemtervét", voltak olyan események, - amelyek azonnali fenntartói beavatkozást igényeltek. 1./ Iskola, Igazgató váltások: Amivel a Kulturális, Oktatási Sport és Ifjúsági Bizottságnak, a Képviselı-testületnek, valamint magának az Önkormányzat vezetıségének, a 2006/2007-es tanév „hajrájában” szembesülnie kellett: Tóth Tamás – a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 5 évre megbízott igazgatója, 2007. március 29-ei rendes képviselı- testületi ülés zárt napirendje keretében, - azonnali hatállyal lemondott vezetıi megbízásáról. A fenntartó képviselıi, a képviselı-testületi ülést követı munkanapra - péntekre - behívták Tóth Tamást a Polgármesteri Hivatalba. Tóth Tamás ekkor közölte a jegyzıvel, hogy mind az általános helyettes, mind a szakiskola gyakorlati vezetıje az igazgatói lemondást megelızıen neki, mint igazgatónak, vezetıi megbízatásáról lemondott, amit İ elfogadott. A gazdasági vezetı a közalkalmazotti jogviszonyát a próbaidı alatt, azonnali hatállyal megszüntette. Az intézményben az elsı negyedévben könyvelési cselekmény nem történt. A fenntartó részére az igazgatói bejelentést követıen vált világossá, hogy a Széchenyi István

16 Általános Iskola és Szakiskola vezetı nélkül maradt. Ezt követıen kezdıdött meg a harc a tanév "túléléséért" és az új tanév zökkenımentes beindításáért. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.08.) számú MKM. rendelet alapján: „11. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetıje, beleértve a tagintézmény (intézményegység) vezetıjét is - a szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ı vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetıi, vezetı-helyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény (intézményegység) vezetıje a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetıi feladatokat a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek - bármely oknál fogva - nincs vezetıje, a vezetési feladatok ellátását a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani.” A Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola akkor hatályos SzMSz-e ezen helyzetre nem nyújtott megoldást, mivel azon vezetı beosztású személyek, akiket az SzMSz említ, már az igazgató elıtt lemondtak és lemondásukat az igazgató elfogadta. A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) és végrehajtási rendeletei sem adtak szabályozást az elıállott extrém esetre. Mindaddig, amíg az önkormányzat pályáztatás útján nem tudott megbízni igazgatót, de legfeljebb egy évig, pályáztatás nélkül is a megfelelı képesítéssel rendelkezı pedagógus elláthatta az igazgatói feladatokat. A fenntartó a válsághelyzetet 2007. április 17-re tudta megoldani, az alábbiak szerint: • Az intézmény vezetését a nevelıtestület által saját maga közül kiválasztott vezetıkkel kívánta helyreállítani. Ennek érdekében 2007. április 2-án - hétfın - a polgármester, alpolgármester, jegyzı és aljegyzı délelıtt felkereste Tóth Tamást az intézményben. Ugyanaznap 16,30 órakor rendkívüli nevelıtestületi értekezlet lett összehívva, ahol 19.30 óráig döntés nem született. A polgármester másnap 12.00 óráig határidıt biztosított a pedagógusoknak, hogy egymással megbeszélve maguk közül jelöljenek igazgatót és helyettest. • A polgármester 2007. április 3-án – kedden - 12.00 órára visszament az iskolába, azonban a nevelıtestület nem kívánt igazgatót és helyettest jelölni. • Ez egyértelmővé tette, hogy intézményen kívülrıl szükséges vezetıt megbízni. Ennek érdekében még 2007. április 3-án 20.00 órakor egy intézményvezetıi tapasztalatokkal rendelkezı jelölttel történt egyeztetés, aki nem vállalta a feladatot. A polgármester aznap este felhívta az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény vezetıjét és másnap reggelre idıpontot egyeztetett vele. • Bazsonyiné Bódi Csilla, a fenntartótól 2007. április 4-én – szerdán - 8.30 órakor tájékoztatást kapott a Széchenyi Általános Iskolában kialakult helyzetrıl. Az igazgató asszony nagyon együttmőködı volt, azonban kifejtette, hogy fizikailag nem képes két intézményt egyszerre igazgatni, viszont elvállalta, hogy 2007. április 01. napjától a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola gazdasági feladatait, határozatlan idıre átvállalja az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, valamint ugyanezen naptól az új igazgató megbízásáig a pénzügyi kötelezettségvállalást is felvállalja. A Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája megszervezte az elsı negyedév könyvelésének, és az elsı negyedéves zárásnak a teljesítését. A polgármester közben elkezdett érdeklıdni a nagy szakiskolák igazgatóinál - a ceglédi Bem iskola, illetve a

17

•

•

monori Szterényi iskola, - valamint a Pest Megyei Önkormányzat Oktatási Osztályánál, lehetséges vezetı személye megtalálása érdekében. A fenntartó az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény egy vezetıi gyakorlattal is rendelkezı dolgozóját, 2007. április 4-én a délutáni órákban meghallgatta, és felajánlotta neki a Széchenyi István Általános Iskola vezetıi megbízását határozott idıre. A jelölt a feladatot nem vállalta. A polgármester 2007. április 5. napjától folyamatosan tárgyalásokat folytatott a Széchenyi István Általános Iskola vezetésének megoldása érdekében. Olyan jelöltek jöhettek szóba, akik vezetıi gyakorlattal rendelkeznek és a határozott idejő vezetıi megbízást, illetve a határozott idejő közalkalmazotti jogviszonyt elfogadják, és egyúttal a tanévet mőködtetés szempontjából mind az általános iskolában, mind a szakiskolában végigviszik. Nagyon sok jelölttel történt tárgyalás, azonban kizárólag 2007. április 12-én sikerült olyan vezetıi gyakorlattal rendelkezı pedagógust találni, aki a feladatot a teljes komplexitásában felvállalta.

A Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában fennálló válsághelyzet megoldása érdekében (az iskolában a vezetıség hiánya miatt nem mőködtek a kifizetések, a tanügyi igazgatás leállt) - Szabó Márton polgármester Fekete Tibor ceglédi lakost, 2007. április 12. napjától 2007. augusztus 31. napjáig, határozott idejő közalkalmazotti jogviszonnyal és határozott idejő vezetıi megbízással felvette az intézménybe. A soron következı képviselı-testületi ülésen, a Képviselı- testület megerısítette Szabó Márton polgármester azon munkáltatói intézkedését, amelyben a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 2007. március 29. napjáig lemondott igazgatóhelyettes és szakiskolai gyakorlati oktatásvezetı, valamint közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetı gazdasági vezetı után 2007. március 30-a napjával lemondott igazgatója helyébe, Fekete Tibor ceglédi lakost határozott idıre megbízta a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola ( cím: 2721 Pilis Széchenyi u. 28.) igazgatói feladatai ellátásával. 2./ Az iskolák gazdasági összevonása, mely megelızte a jogi-szervezeti összevonást: A Képviselı-testület az általa meghozott 122/2007. (V.31.) sz. önkormányzati határozatával úgy döntött, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi u. 28.) gazdálkodási (pénzügyi, számviteli) feladatait 2007. április 1. napjától az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) oktatási intézmény látja el. Egyben az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) gazdasági részlegén fenntartott 2 fı statust – 2007. április 01-jei hatállyaltovábbi 1 álláshellyel, 3 statusra bıvítette, majd 2007. június 01-jei hatállyal további 0,5 álláshellyel, 3,5 fı statusra bıvítette. Bazsonyiné Bódi Csilla, az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény igazgatója 2007. október 27-én felkereste a Polgármesteri Hivatal vezetését és elmondta, hogy Kochan Péterné gazdasági vezetı, 2007. december 31-ei hatállyal beadta felmondását. Az igazgató asszony jelezte, a gazdasági vezetıi állás megpályáztatása és a pályázati eljárás lefolytatása esetén sem látja biztosítottnak azt, hogy a két intézmény gazdálkodása zökkenımentesen folytatódjon tovább. A fenntartó Képviselı-testület, - tekintettel a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában évekre visszahúzódó és a gazdálkodást érintı személyi problémákra, - mind a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, mind az Általános Iskola és Alapfokú

18 Mővészetoktatási Intézmény esetében a gazdasági önállóságot 2007. december 31-i hatállyal megszüntette. A részben önálló gazdálkodási jogkör alapján, - a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája vette át a két iskola gazdálkodási feladatait. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján: „102. § (2) A fenntartó a) dönt a közoktatási intézmény létesítésérıl, gazdálkodási jogkörérıl, átszervezésérıl, megszüntetésérıl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történı jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy idıszakon belüli óvodai felvételének idıpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;” 3./ Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola jogi- és szervezeti szempontú összevonása: A Képviselı-testület, - az általa meghozott 22-26/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozataiban - az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett két iskolai oktatási intézmény – jogutódlással, 2008. július 1-jei hatállyal történı – összevonásával egyidejőleg, létrehozott egy, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezı, de önálló jogi személyként mőködı iskolai oktatási intézményt, mindezt a két intézmény költségeinek és kiadásainak megtakarítása és hatékonyabb mőködtetése érdekében. A jogi, illetve szervezeti szempontú összevonásnak - mely a tanulókat nem érintette, - a költségvetési indokok mellett, oktatás szakmai indokai is voltak, ugyanis az egy iskolai vezetés alatt álló, több telephellyel mőködı iskolai oktatási intézményben, a tanítás racionálisabban szervezhetı meg. A Gubányi Károly Általános Iskola jelenleg egy székhellyel, több telephellyel az alábbiak szerint mőködik: Intézmény székhelye:

2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.

Intézmény telephelyei:

2721 Pilis, Szabadság tér 1. 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 33. 2721 Pilis, Széchenyi u. 28. 2721 Pilis, Széchenyi u. 26.

Az új iskolai oktatási intézmény szervezeti felépítése: 1 fı igazgató irányítja - teljes jogkörrel - az új iskolai oktatási intézményt. 2 fı igazgató-helyettes. Az érintett két iskolai oktatási intézmény jogi és szervezeti szempontú átalakításával összefüggésben, egyúttal a vezetıi órakedvezmények megszőnésével - az álláshelyek számában csökkenés volt tapasztalható. További pedagógiai szempontként, megoldottá vált az alacsony óraszámú tantárgyak tanításának kérdése: a rajz, technika, ének tantárgyak tanítása - a két intézményben, a megfelelı szakos szakképzettséggel rendelkezı pedagógusokkal folyamatossá vált.

19 A két iskola jogi-szervezeti szempontú összevonását követıen, a mőködés feltételeit adó szabályzatok elıkészítésére, összeállítására, közoktatási szakértı általi áttekintésére, majd a szakbizottság részérıl történı megtárgyalására és a képviselı-testületi elfogadására került sor. Ennek megfelelıen: - a Képviselı-testület az általa meghozott 83/2008. (III.27.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá a Gubányi Károly Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, - a Képviselı-testület részérıl, a 2008. április havi rendes ülésén meghozott 125/2008. (IV.24.) sz. önkormányzati határozatával elfogadásra került a Gubányi Károly Általános Iskola Házirendje, - a Képviselı-testület az iskola igazgatói álláshelyének betöltésére 2008. évi január havi rendes és nyilvános ülésén pályázatot írt ki, mely az Oktatási Közlöny 2008. évi 9. számában jelent meg. A Képviselı-testület Koblencz Andrea személyében, a Gubányi Károly Általános Iskola igazgatóját, a 2008. évi június havi rendes és zárt ülésén választotta meg, - a Képviselı-testület ugyanezen júniusi ülésen meghozott 197/2008. (VI.25.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá az iskola Pedagógiai Programját, - a Gubányi Károly Általános Iskola részére, az Alapító Okirat kiadására 198/2008. (VI. 25.) sz. önkormányzati határozattal sor került. Az iskola vezetése, az iskola alkalmazotti közössége és nevelıtestülete a 2008/2009-es oktatási tanév elsı felében készítette el és nyújtotta be jóváhagyásra a Képviselı- testületnek: a) az iskola minıségirányítási programját, b) az iskola új kollektív szerzıdése tervezetét, amennyiben az iskola keretein belül reprezentatív minıségben szakszervezet fog megalakulni és mőködni). 4./ Az oktatás területén, az önként vállalt feladatok ellátásának vizsgálata: A Képviselı-testület 2007. március 1-én megtartott nyilvános és rendkívüli ülésén meghozott 64/2007. (III.01.) sz. önkormányzati határozatában célul tőzte ki, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi u. 28.) keretein belül mőködı ún. szakiskolai tagozatot, mint a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdésében meghatározott megyei fenntartású feladatot – 2007. július 1-je napjával átadja, illetve felajánlja a Pest Megyei Önkormányzata (székhely: 1052. Budapest, Városház u. 7.) részére. A Képviselı-testület az általa 2007. március havi rendes ülésén meghozott 67/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721. Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) keretei között mőködı, ún. zeneiskolai tagozatot - mint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86.§ (3) bekezdésében meghatározott megyei fenntartású feladatot, - a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 115. § (5) bekezdése figyelembevételével, felajánlja, illetve átadja a Pest Megyei Önkormányzat (székhely: 1052. Budapest Városház u. 7.) részére. A Képviselı-testület ugyanezen ülésén meghozott 68/2007. (III. 29.) sz. önkormányzati határozatában kikötötte, hogy a zenei tagozat mőködtetésérıl Pest Megye Önkormányzata – valamely, megyei irányítás alatt álló intézmény tagintézményeként – Pilisen, a jelenlegi oktatási helyszínen gondoskodjék. A Képviselı-testület 2007. március 1-én, valamint március 29-én megtartott ülésein meghozott önkormányzati határozatai alapulvételével, - Pest Megye Közgyőlése 2007. május 25-én megtartott ülésén meghozott 196-199/2007. (05.25.) sz. KGY határozataiban, - Pilis

20 Város Önkormányzat által kezdeményezett feladat átadások tárgyában, többek között - az alábbiak szerint foglalt állást: „196/2007. (05.25.) Pest Megye Önkormányzatának Közgyőlése a pilisi Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Mővészetoktatási Intézményegysége által ellátott feladatot 2008. július 1. napjával átveszi. A feladat ellátásáról a Monoron mőködı Monori Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pilisen létesítendı telephelyén gondoskodik egy évig. 2009. szeptember 1. napjától az oktatásra Monoron kerül sor úgy, hogy a Monori Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény befogadó-kapacitása nem változik.” A Képviselı- testület az általa meghozott 156/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) keretei között mőködı ún. mővészetoktatási intézményegység által ellátott feladatot 2008. július 1. napjával – az alábbi feltételekkel, illetve kikötésekkel – adja át Pest Megye Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 7.) részére: a./ A Képviselı-testület kiköti, hogy a feladat átadásáról más, önálló Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pilisen létesítendı telephelyén kell gondoskodni. b./ A Képviselı-testület felajánlja, hogy a Pilisen létesítendı telephely folyamatos és hosszú távú mőködtetése céljából kész - a Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épületcsoport zeneiskolai tagozat épületeként történı hosszú távú fenntartása és mőködtetése céljából, - az épületcsoport mőködtetésével összefüggı alábbi költségeket viselni: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját tulajdonában és vagyonkezelésében álló Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület(ek) használhatósága érdekében, az épületcsoport használatával összefüggı, felmerülı közüzemi költségeket (víz, szennyvíz, villany, gáz díj), valamint az épületcsoport karbantartásának, állagmegóvásának tárgyévre esı költségeit az Önkormányzat tárgyévi, saját költségvetése terhére tervezi, illetve fedezi. Felnıttoktatás, képzés: Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Társaság: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az általa meghozott 41/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 79. §-a alapján, 2008. szeptember 01. napjától számított 10 év, határozott idıtartamra szóló, három oldalú együttmőködési megállapodást köt az Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Társasággal (székhely: 2400 Dunaújváros, Petıfi Sándor u. 26.) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében lévı Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721. Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) Kossuth Lajos utca 30. szám alatti épületében lévı, oktatás céljára használt helyiségek hosszú távú, nem kizárólagos jellegő bérbe adására vonatkozólag, - felnıtt oktatási feladat ellátás és mőködtetésének céljából. Az együttmőködés tervezett idıtartamra: 2008. szeptember 01. napján kezdıdı hatállyal határozott idıtartamra, 2018. augusztus 31. napjáig tartó idıszak. Gubody Ferenc Szakképzı Iskola pilisi telephelye: A Gubányi Károly Általános Iskola igazgatója 2009. év kora tavaszán megoldást keresett arra a problémára, mely szerint az általános iskolában több olyan korú gyermek tanul – fıként magántanulói státuszban – akik életkoruk okán már nem tanulhatnának az általános iskolában. Ezek a gyermekek zömében 6. és 7. osztályos tanulók.

21 A közoktatásról szóló, többször módosított 1999. évi LXXIX. törvény 52.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében, a nappali rendszerő iskolai oktatásban, a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás esetén, a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amely tanévben betölti a tizenhatodik életévét. Az a tanuló, aki már elmúlt 16 éves, de még nem fejezte be az általános iskolát, más típusú intézményben kell, hogy teljesítse tankötelezettségét. A Képviselı-testület az általa meghozott 99/2009. (III.26.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 79. §a alapján, 2009. szeptember 1. napjától számított 5 év, határozott (2014. augusztus 31. napjáig tartó) idıtartamra szóló, háromoldalú együttmőködési megállapodást köt a „Tanulni Egy Életen Át” Alapítvánnyal (székhely: 2700 Cegléd, Alkotmány u. 9.) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Gubányi Károly Általános Iskola (székhely: 2721 Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) Pilis, Dózsa György u. 33. szám alatti épületében lévı, oktatás céljára használt, kettı db helyiség kapcsán, kizárólagos jellegő bérbe adására, - a felzárkóztató 9-10. évfolyamon oktatási feladat ellátásának és mőködtetésének céljából. 5./ Óvodai Intézmény Logopédia: Pilis városában a logopédiai ellátást a Pest Megye Önkormányzata által alapított, eredetileg a rendszerváltást megelızıen már a tanácsrendszerben is mőködı Nevelési Tanácsadó (Monor) alapjában véve nem tudta és nem tudja megfelelı színvonalon ellátni, az általa létrehozott és mőködtetett intézményrendszere útján. Ezen probléma különösen 2006. évtıl kezdıdıen vetıdött fel élesen, amikor a Polgármesteri Hivatal jelezte a Képviselı-testületnek, hogy az Önkormányzat által az idáig, megbízási szerzıdések keretein belül elvégezett feladatellátás a.) nem gazdaságos, mivel Pilis Város Önkormányzata, illetve az intézményei által, tárgy évente, tárgy félévre vonatkozólag megkötött megbízási szerzıdésen rögzített óradíjak a 2008. évre, a pedagógusokra nézve számított átalány óradíjazást (bruttó 1600-1700.-Ft/óra) alapul véve több, mint kétszerese (bruttó 3500.-Ft/óra), b.) az Önkormányzat által alkalmazott szerzıdési forma, illetve szerzıdési gyakorlat, alapjában véve Pest Megye Önkormányzata által tartalmi szempontból, valójában el nem látott oktatási „alapellátásra” irányul (azaz a feladat ellátása esetében, valójában státuszosítandó), c.) az Önkormányzat által kidolgozott szerzıdési gyakorlat figyelembevételével, sem az Önkormányzatnak, sem annak bármely közoktatási intézményének nem is volt (évekig), és nincs lehetısége a feladat ellátáshoz kapcsolódó állami normatíva (ellentételezés) leigénylésére. Szabó Márton polgármester, valamint az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló oktatási-nevelési intézmények képviselıi, igazgatói (iskolaigazgató, óvodavezetı) – formális tanácskozásokon és informális csatornákon keresztül – 2008. október és november hónapjában több alkalommal egyeztettek a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás képviselıivel, illetve a Társulás Munkaszervezet vezetıjével. A Monori és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2008. június hónapjában, együttmőködési megállapodást kötött Pest Megye Önkormányzatával „a logopédia pedagógia szakszolgálat feladatának megszervezése és ellátása közös foglalkoztatás létrehozására”, az alábbi településeken: Monor, Monorierdı, Gomba, Csévharaszt, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vecsés és Maglód.

22

Az együttmőködési megállapodásban, a Pest Megyei Önkormányzat, a fenntartásában álló Monori Nevelési Tanácsadó útján vállalta, hogy a megjelölt települések intézményeiben elvégzi a gyermekek felmérését és a normatíva igénylés feltételei szerint megfelelıen dokumentálja, az Együttmőködı partner rendelkezésére bocsájtja 2008. július 25-ig az ellátására jogosult gyermekek intézményi létszámát és a megfelelı igazolást. Az együttmőködési megállapodás 2008. szeptember 1.- 2008. december 31. közötti idıszak feladatellátására vonatkozott. A Képviselı-testület Pilis városában történı logopédiai ellátás megszervezése érdekében, a 2009. évi január havi rendes ülésén állást foglalt, Pest Megye Önkormányzata és a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás között megkötendı együttmőködési megállapodás tekintetében. Ami miatt újból foglalkoznia kellett a Képviselı-testületnek a logopédiai ellátással nem más, mint, hogy a korábbi önkormányzati határozat a pilisi oktatási-nevelési intézmények vonatkozásában semmilyen formában nem hatályosult. A Gubányi Károly Általános Iskola igazgatója és az Óvodai Intézmény vezetıje, a Monori Nevelési Tanácsadó vezetıjével történı meddı telefonálgatáson és levelezgetéseken kívül, az ellátás folyamatos biztosítása érdekében eredményt nem tudott felmutatni a Nevelési Tanácsadó feladatellátását érintıen. Az Önkormányzat mindezt jelezte a Monori Nevelési Tanácsadót fenntartó Pest Megyei Önkormányzat Közgyőlése felé. A gazdasági önállóság megszüntetése: Biros Ernıné az Óvodai Intézmény gazdasági vezetıje, kérte az Óvodai Intézmény vezetıjét, hogy a fennálló közalkalmazotti jogviszonya 2009. április 30-ai hatállyal, /nyugdíjba vonulására figyelemmel/ - megszüntetésre kerüljön. Az Óvodai intézmény vezetése jelezte a Polgármesteri Hivatal vezetésének: a gazdasági vezetıi állás megpályáztatása és a pályázati eljárás lefolytatása ellenére sem látja biztosítottnak azt, hogy az intézmény gazdálkodása zökkenımentesen folytatódjon tovább. Álláspontjuk az volt, hogy az Intézményen belül ott maradó 0,5 fı, (aki az Intézmény gazdasági feladatait ellátja, ténylegesen is részmunkaidıs munkatárs) - egyedül nem bírja ellátni az intézmény gazdálkodási feladatait. Álláspontjuk szerint, az Óvodai Intézmény által, a gazdasági vezetıi munkakörre kiírandó pályázat során, nem lenne képes olyan gazdasági szakembert találni, - aki a gazdálkodási feladatokat az elıírásoknak megfelelıen, hatékonyan el tudja látni. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az általa 2008. december havi rendes ülésén meghozott 361/2008.(XII.18.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy az Óvodai Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 42.) gazdálkodási önállóságát - a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) 102. § (2) bekezdés a/ pontja alapján - 2009. június 30. napjától megszünteti. Az Óvodai Intézmény 2009. július 01. napjától részben önálló gazdálkodási jogkörő, helyi önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Kávai úti óvoda felújítása: A Képviselı-testület az általa meghozott 30/2010. (II.11.) sz. önkormányzati határozata alapján, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 15. pontjában foglalt rendelkezés alapján, az Önkormányzati Miniszter 1/2010. (I. 19.) ÖM. rendeletében meghatározottak szerint pályázatot nyújtott be a Kávai úti óvoda korszerősítése érdekében:

23 Az intézmény korszerősítésére irányuló tartalmi elemei az alábbiak voltak: 1./ Az Óvodai Intézmény Kávai úti telephelyén belül kialakított vizesblokk helyiség teljeskörő felújítása, korszerősítése (kımőves munkák, vízgépészeti munkák, padló összefolyó beépítése, mosdók, csaptelepek, WC-k, cseréje, új fal és aljzat burkolatok cseréje, festés, mázolás stb.) 2./ Az Óvodai Intézmény Kávai úti telephelyén belül kialakított konyha helyiség teljeskörő felújítása, korszerősítése (kımőves munkák, vízgépészeti munkák, padló összefolyó kialakítása, mosogatók cseréje, új fal és aljzat burkolatok cseréje, festés, mázolás stb.) 3./ Az Óvodai Intézmény Kávai úti telephelye épületének lábazata szigetelése, az épület nyílászáróinak cseréje, 2 db szélfogó kialakítása, az épület sérült, meglazult vakolatai kijavítása, a vakolatok pótlása, továbbá a meglévı, nádazott eresz képzés helyett új ereszdeszkázat elkészítése, fa eresz felület felületkezelése (elıkészítéssel együtt), az épület homlokzati képzése és festése, továbbá az épület csapadékvíz elvezetését szolgáló győjtıakna építése, - átemelı szivattyúval és vízelvezetı csatornával. 4./ Az Óvodai Intézmény Kávai úti telephelye (épülete) valamennyi helyiségeinek beltéri festése, valamint fa nyílászáróinak teljeskörő mázolása. Az Óvodai Intézmény Kávai úti telephelye, épülete belsı folyosóinak, közlekedıinek teljeskörő burkolat cseréje. 5./ Az Óvodai Intézmény Kávai úti telephelye (épülete) tetıszerkezete héjazatának felújítása, vápa lemezek cseréje, csatorna és lefolyók javítása, az összes tetıfelület és csatorna hosszában. Mint ismert, az Önkormányzati Miniszter nevében eljáró Magyar Államkincstár 2010. év április hónapjában arról tájékoztatta a települési önkormányzatot, hogy a Képviselı-testület által elıkészített, valamennyi szempontból formailag hibátlan, a Kávai úti óvoda telephely korszerősítésére vonatkozó pályázata – központi forrás hiányában – elutasításra került. 6./ Kármán József Városi Könyvtár: Kottász Árpádné pilisi könyvtár-vezetı vezetıi megbízatása 2006. július 31-val megszőnt, ezért a Képviselı-testület 2006. év július havi rendkívüli ülésén pályázati kiírást fogadott el az álláshely betöltésére. A képviselı-testület zárt ülésen meghozott 197/2006. (VII.20.) sz. önkormányzati határozatában Pogány György budapesti lakost bízta meg a Pilisi Városi Könyvtár vezetıi feladatainak ellátásával, 5 év határozott idıtartamra, 2006. szeptember 01. napjától 2011. augusztus 31. napjáig tartó idıszakra. Idıközben a Képviselı-testület – az általa meghozott 55/2007. (II.22.) sz. önkormányzati határozatával - az intézmény elnevezését módosította, az intézmény új neve: Kármán József Városi Könyvtár lett. Az intézmény Szervezeti- és Mőködési Szabályzatának felülvizsgálata 2007. évben megtörtént, a fenntartó a 126/2007. (V.31.) számú önkormányzati határozatával a 7/2002. (II.06.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott és jóváhagyott intézményi SzMSz-t hatályon kívül helyezte és helyette új szervezeti dokumentumot adott ki. Ezen szervezeti dokumentum kiadásával egyidejőleg kiadásra és hatályba léptetésre kerültek az alábbi Szabályzatok, dokumentumok is: a) Intézmény Használati Szabályzata, b) Intézmény Győjtıköri Szabályzata, c) Intézmény dolgozóinak munkaköri leírásai, d) Intézmény Küldetésnyilatkozata.

24

A Kármán József Városi Könyvtár a 2007. évben az Európai Uniós rendezvények lebonyolítása céljából - a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumától bruttó 100 e Ft-ot nyert külön pályázaton. A Könyvtár 2006. évben állománybıvítési pályázaton nyert bruttó 364 e Ft-ot, amely a minisztériumi érdekeltségnövelı támogatással együtt 2007. február hónapjától vált lehívhatóvá, és igénybe vehetıvé. Az intézmény 2007. évben dokumentumok beszerzésére összesen 3.414 e Ft-ot fordított. Kialakításra került a Városi Könyvtár helyiségein belül a szerverszoba, így lehetıvé vált az e Magyarország ponton kívüli, internetes csatlakozás kiépítése és megteremtése. A Kármán József Városi Könyvtár létszámát a fenntartó a 2007. február 22-ei nyilvános és rendes ülésén, 2007. szeptember 01-jei hatállyal 1 fı vezetıben, 2 fı szakalkalmazottban és 1 fı kisegítıben határozta meg. A Kármán József Városi Könyvtár 2008. évben két sikeres pályázaton vett rész. Az Intézmény 2008. évben dokumentumvásárlásra lényegesen kevesebbet tudott költeni, mint 2007. évben. Az NKA 2008. évben, a városi könyvtáraknak 50 irodalmi, közmővelıdési és ismeretterjesztı folyóiratot juttatott ingyenesen, bruttó 800 e Ft értékben. Tárgyi eszköz beszerzése terén jelentıs változást képviselt a fénymásoló és nyomtató gép beszerzése (2008. július és augusztus hónapban). A Kármán József Városi Könyvtár 2008. évben kezdte el a minıségbiztosítási, illetve fejlesztési koncepció elkészítését. A koncepcióhoz elkészítéséhez és összeállításához szükséges informatikai fejlesztési tervet létrehozták. A Koncepcióhoz szükséges analíziseket, használói igényvizsgálatot megvalósították. A Koncepció – a szükséges elemzéseket követıen – 2009. évben készült el, és került kiadásra. Idıközben a Kármán József Városi Könyvtár munkatársai elkezdték a könyvekrıl leszakadt jelzetek pótlását és a különféle állományrészbe tartozó könyvek eltérı színő csíkokkal való megjelölését. A kölcsönzési nyilvántartást ellenırzés alá vonták, - kisebb eredménnyel. A fizikailag rossz állapotú, illetve nem használt, elavult állományrészek ellenırzése folyamatos. Az intézmény részérıl a Szikla program a folyóiratmodul megvásárlásával 2008. évben bıvítésre került. Ugyanezen évben Megújult a Városi Könyvtár honlapja is. A Kármán József Városi Könyvtár az ún. 2008. évi érdekeltségnövelı támogatás keretében további 362 e Ft-hoz jutott. A Kármán József Városi Könyvtár a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által, 2008. évre vonatkozólag is kiírt, - az Európai Uniót, és annak jogintézményeit népszerősítı ún. közkönyvtári programján 150 e Ft-ot nyert. Az intézmény 2008. évben a következı rendezvényeket szervezte meg: - január hónapban a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kölcsey Ferencre emlékeztek, - a Költészet Napján Galambos Pál nyáregyházi költıvel együtt tartott a Könyvtárvezetı úr, író- olvasó találkozót, - szeptemberben az iskolában továbbtanulással kapcsolatos tájékoztató megtartására került sor, - októberben Galambos Lajos győjtı Bibliáiból nyílt és volt megtekinthetı kiállítás a Városháza épületében,

25 - novemberben „Zenés utazás az Európai Unióban”, „Európa szellemi gyökerei: a reneszánsz és a humanizmus” címő programok megtartására és lebonyolítására került sor. Pogány György intézményvezetı elkészítette és a polgármester 2008. évben jóváhagyta a könyvtárosok kötelezı szakmai továbbképzésre vonatkozó 7 éves szakmai tervet. A Kármán József Városi Könyvtár állománya 2009. évben, az alábbiak szerint alakult: - az intézmény az állományának gyarapítására 248 e Ft összegbıl ez idáig 2.200 Ft összeget fordított dokumentum vásárlása, - ennek részeként 738 db új kötet került beszerzésre, - az állomány gyarapítás részeként 40 db újság, hetilap és folyóirat került, az intézmény részérıl ideiglenes állományba vételére, valamint - a Nemzeti Kulturális Alap további 50 db irodalmi és folyóiratot adományozott térítésmentesen az intézmény részére. Az intézmény keretein belül, 2009. évben üzembe helyezésre került egy blokknyomtató, továbbá a Szikla program egy új modullal bıvült, illetve beszerzésre került az adott évi szoftverkövetési program is. 2009. évben elkészült az intézmény helytörténeti munkáját elıíró részletes dokumentum, egy tartalmi feltárást szolgáló tárgyszójegyzékkel együtt. A Kármán József Városi Könyvtár vezetıje 2009. évben a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselıivel közösen felkutatta a Pilisre telepített szlovákokkal kötött megállapodást. Mindezeken túlmenıen, ezen esemény kapcsán a Magyar Országos Levéltár XVIII. századi iratanyagaiból hitelesített másolat készült, - a melyek példányai a pilisi intézményekben elhelyezésre kerültek. A könyvtári állomány területén áttekintésre és egyúttal 5088 mő 5231 kötete kivonásra került. Az elhasználódott dokumentumok ipari hasznosításra kerültek, a jó állapotú könyvek az oktatási nevelési intézmények, valamint a határon kívüli magyar iskolák részére kerültek és kerülnek jelenleg is átadásra. A könyvtár állománya 2009. október 31. napján: 26.675 kötet. Az intézmény - ismételt pályázata révén - a 2009. évi érdekeltségnövelı támogatás keretében belül 248 e Ft bevételre tett szert. Végezetül: a Kármán József Városi Könyvtár - a nagyobb programok mellett - az iskolás, óvodás korú gyermekek részére, könyvtári foglalkozásokat szervez. 7./ Móricz Zsigmond Közösségi Ház: Az intézmény a megalakulása óta 2 fı fıállású munkavállalót foglalkoztat: 1 fı szakalkalmazott és 1 fı egyéb alkalmazott. A Móricz Zsigmond Közösségi Ház évente rendszeresen nyer az ún. közmővelıdési érdekeltségnövelı támogatás keretein belül kiírt pályázatokon. Az intézmény a nyertes összeget ez idáig, minden évben technikai eszközök, berendezési tárgyak beszerzésére és mőködtetésére fordította. A Móricz Zsigmond Közösségi Ház 2009. évben a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázata útján elnyert 200.000.-Ft összegő támogatást.

26

8./ A sport támogatása: Az Önkormányzat Képviselı-testülete a sport támogatása területén, alapvetıen három feladat megvalósításához kezdett hozzá. Az Önkormányzat 2007. évtıl kezdıdıen, az Önkormányzat tárgyévi költségvetésébe illesztetten - a 228/2007. (IX.27.) sz. önkormányzati határozata, és annak késıbbi módosítása részeként - kiemelt mértékő (évi 4 millió Ft összegő) támogatást biztosít a Pilisi Labdarúgó Klub mőködéséhez és azon belül az utánpótlás mőködtetéséhez kapcsolódóan. Ugyanezen együttmőködési megállapodás (jogviszony) részeként megvalósult a Pilisi KLK használatában és birtokában álló centerpályával, valamint a kiszolgáló épület birtoklásával, használatával és mőködésével, mőködtetésével, továbbá a közüzemi díjak viselésével kapcsolatos pénzügyi-mőszaki-jogi szempontok tisztázása. Nem valósult meg, ezen projekt keretein belül a Pilisi KLK részére tervezett edzıpálya kialakítása, valamint – bár a Képviselı-testület kettı alkalommal (2008. évben, 2009. évben) is megvizsgálta további, célzott támogatás nyújtásának lehetıségét – a kiszolgáló épület átfogó felújítása, a tetıszerkezet cseréje. Az oktatási-nevelési intézmények mőködéséhez, valamint a 3-14 év közötti korosztály napi mozgásához, sportolásához kapcsolódó intézményi területek felújítására eseti jelleggel került sor, részben, - figyelemmel az erre vonatkozó szakmai koncepció kiforratlanságára, részben az Önkormányzat likviditási helyzete, nehézségeire. (Kiemelten: a Gubányi Károly Általános iskola intézmény területéhez tervezni csatolt, Béke-téri sportudvar kialakítása és mőködtetése 2010. évben folyamatban van.). Az elsıdlegesen, az ifjúsági és felnıtt korosztályok mozgását lehetıvé tévı a tömegsport beindításával kapcsolatos tárgyi feltételrendszer megvalósítására vonatkozó képviselıtestületi szándék – részben a helyszín kiválasztása hiányára, részben a tömegsport minimális köre meghatározása hiányára – nem került végrehajtásra. Ezen javaslat megvalósítására a következı önkormányzati ciklusprogram keretein belül a Képviselı-testületnek javasolt érdemben visszatérni. A sport mőködéséhez kapcsolódóan új elem, hogy az eddigiektıl eltérıen a tárgyi ágazati területen a Képviselı-testület által 2009. év április havi rendes ülésén meghozott 127/2009. (IV.30.) sz. önkormányzati határozatával a települési sportfeladatok rangsorolása, megvalósítása érdekében 6 év idıtartamra vonatkozó sportfejlesztési koncepció került elfogadásra, - amelynek alapelvei, irányelvei gyakorlati megvalósítása, a következı önkormányzati ciklus feladatát képezi. 3. A Képviselı- testület által, a 2006-2010. év között hozott rendeleti szintő szabályozások, melyek közvetlenül érintik az oktatási, kulturális, közmővelıdési és sport területét. I. - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének az Önkormányzat közmővelıdési feladatairól, a helyi közmővelıdési tevékenység támogatásáról szóló 29/2006. (X. 29.) sz. önkormányzati rendelete (módosította a 49/2009. (XII.22.) sz. önkormányzati rendelet, a 35/2008. (XII.01.) sz. önkormányzati rendelet és a 32/2007. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelet).

27 - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének az Önkormányzat tulajdonában lévı önkormányzati lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl, a lakbérek mértékérıl szóló 23/2007. (IX.05.) sz. önkormányzati rendelete (módosította a 42/2009. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet, a 36/2008. (XII.01.) sz. önkormányzati rendelettel, a 30/2007. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelet). - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének a közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történı fellobogózásáról szóló 3/2008. (III.05.) sz. önkormányzati rendelete. - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének az általános iskolai körzethatár és az óvodai körzethatár kialakításáról szóló 1/2009. (II.04.) sz. önkormányzati rendelete. - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének a kiemelkedı pedagógiai munka elismerésérıl szóló 7/2009. (III.04.) sz. önkormányzati rendelete. - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének a sportról szóló 17/2009. (V.07.) sz. önkormányzati rendelete. - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének az Önkormányzat fenntartásában lévı közoktatási intézmények helyiségeinek használatba adásáról, bérbe adásáról, a helyiségbérletek díjának mértékérıl szóló 48/2009. (XII.22.) sz. önkormányzati rendelete. - Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének a helyi címer- és zászló alkotásáról, használatáról, elıállításáról, terjesztésérıl, forgalomba hozataláról, a város szlogenjének használatáról, a településnév használatáról, továbbá a díszpolgári cím és az önkormányzat által adományozható egyéb kitüntetésekrıl, elismerésekrıl szóló 9/2010. (VI.02.) sz. önkormányzati rendelete. II. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület a 2008. január havi ülésén, az intézmények által készítendı éves beszámolók tartalmára vonatkozóan irányelveket fogadott el, az alábbiak szerint: „I. Az intézmény tárgyévi mőködésével kapcsolatos, a fenntartót, illetve a Bizottságot érintı, megoldott problémák és megoldásra váró problémák leírása, helyzet elemzés, a hozzá kapcsolódó pénzügyi kötelezettség vállalás mértékének megjelölésével együtt. II. Az intézmény tárgyévi és jövıbeni mőködését meghatározó, központi jogszabályból adódó, vagy a fenntartó által elhatározott, esetleges szervezeti, átszervezési feladatok állásának rögzítése, a szervezési feladatokhoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségvállalás, annak tartalma, a szervezés végrehajtásáért felelıs személy és a határidı megjelölésével. III. Az intézmény jövıbeni mőködését érintı ismert, vagy tervezett központi jogszabályváltozásból adódó fenntartói feladatok kiemelése, a feladat és a hozzá kapcsolódó határidı, határnap megjelölésével. IV. Az intézmény tárgyévet követı évi szakmai munkájához kapcsolódó fejlesztési elképzelések, tervek ismertetése, a tervezett fejlesztés és a hozzá kapcsolódó pénzügyi kötelezettség vállalás mértékének megjelölésével együtt (kvázi intézményi költségvetési koncepció). V. Az intézmény tárgyévi beszámolójához kapcsolódóan, a Képviselı-testület által megalkotott, a tárgy idıszakra érvényes ún. önkormányzati ciklusprogram alapján az intézményt érintı, még végre nem hajtott feladatok elvégzésére vonatkozó felhívás,- az intézmény szakmai álláspontjával kiegészítve.”

28

Végezetül, a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus idıtartama alatt elkészíttet és összeállított, önkormányzati szintő szabályozási dokumentumok az alábbiak: - Pilis Város Önkormányzatának Stratégiai Belsı Ellenırzési Terve, - Pilis Város Önkormányzata lakás-és nem lakáscélú helyiségei, beépítetlen földrészletei (vagyon)gazdálkodásával összefüggı koncepciója, - Pilis Város Önkormányzata valamint a fenntartásában és mőködtetésében álló helyi önkormányzati költségvetési szervek Informatikai Fejlesztésével összefüggı Koncepciója, - Pilis Város Önkormányzatának feladatellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve, - Pilis Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja, - Pilis Város Települési Esélyegyenlıségi helyzetelemzés és Programja.

29

2. FEJEZET BERUHÁZÁSOK EGÉSZSÉGES IVÓVÍZ ELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, KÖZVILÁGÍTÁS FEJLESZTÉS, KISZOLGÁLÓ UTAK KARBANTARTÁSA, FEJLESZTÉSE, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS FEJLESZTÉSE 2.1./ Egészséges ivóvízellátás: A Képviselı-testület a települési önkormányzat számára meghatározott, az egészséges ivóvíz ellátás biztosításával kapcsolatos önkormányzati feladatról, annak célkitőzéseirıl a gazdasági ciklusprogram részeként, az alábbiak szerint rendelkezett: „Az Önkormányzat kötelezı feladatai közül – a település jelenlegi belterületi lehatárolását alapul véve - a lakosság egészséges ivóvízzel történı teljes körő ellátása biztosított. Alapvetı célként fogalmazható meg, hogy amennyiben a Képviselı-testület a jövıben a település jelenlegi szerkezeti rendszerén – a külterületi (volt zárkerti területek) arányának csökkentésével, és belterületbe vonásával – változtat, annak elıkészítése során, a korábbi Képviselı-testületek által kialakított és biztosított közmőhálózat mőszaki paramétereit, a hálózat további fejlesztésének mőszaki lehetıségeit, terhelhetıségét alapul kell venni.” A jelen beszámoló részeként rögzítjük, hogy az Önkormányzat Képviselı-testülete által 2006.-2007. évben meghozott döntései alapulvételével, 2007. év III. negyedévégig sor került a település belterületi közigazgatási területén, elsıdlegesen a település Káva felé esı részén a még hiányzó víz gerincvezeték hálózat - és hozzá kapcsolódó kiegészítı mőtárgyak (víztározó) - kiépítésére, és mőszaki átadás átvételére, a víz megfelelı keringtetési rendszerének kialakítása és a megfelelı víznyomás fenntartása érdekében. Ezáltal, az Önkormányzat részérıl eszközölt beruházás részeként, a település belterületi közigazgatási területén fekvı valamennyi háztartás számára az egészséges, és jó minıségő ivóvízzel történı ellátása elérhetıvé és biztosítottá vált. Erre építetten – mint arról a Képviselı-testület számára tájékoztatást tettünk – az Önkormányzat - a Polgármester Hivatal közremőködésével, hatósági intézkedés útján – 2008. évben elıtérbe helyezte az ivóvíz gerincvezeték hálózatra történı rákötés elrendelését, amely hatósági intézkedés kapcsán, (a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. által, a 2009. évi gazdálkodásáról, üzleti tervrıl szóló írásbeli beszámolóban is rögzítetten) eredményként rögzíthetı, hogy a víz és szennyvíz hálózatra történı rákötések tekintetében, a Megyében és a térségben eddig példátlanul fordítottan mőködı negatív közmő olló jelensége - megszőnt. Másodsorban a jelen önkormányzati ciklus részeként, az Önkormányzat - a Képviselı-testület tudomásul vétele mellett - 2007. év második félévében, 2007. év ıszén, saját munkaszervezete, továbbá a Gerje-Forrás Kht. bevonásával kivitelezte a település külterületi részén: a Bényei tanyán és környezetében fekvı, életvitel szempontjából lakó rendeltetéső ingatlanok vízellátását szolgáló gerinc közmő vezetékhálózatot (közel két tucat család részére).

30

2.2./ A csatornázás: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramból: „A település közigazgatási területén a szennyvízberuházás 2006. október hónapjában befejezıdött. A beruházás befejeztével a Képviselı-testület által korábban felvállalt 90 %-os rácsatlakozást 2007. év végéig biztosítani kell, és egyben – 2007. év végéig, egyik oldalról a pénzügyi részletfizetés kedvezménye biztosításával, másik oldalról a végrehajtás kényszere kilátásba helyezésével – végre kell hajtani Pilis Város Helyi Építési Szabályzata részeként, a közszolgáltatás kötelezı igénybevételére vonatkozó rendelkezésben foglaltakat.” Álláspontunk szerint, a települési önkormányzat az általa megfogalmazott célt – valamennyi, ezen feladat végrehajtásában közremőködı szervezete munkája figyelembevételével (Polgármesteri Hivatal, Gerje-Forrás Nonprofit Kft.) – megvalósította. Az Önkormányzat - a Polgármesteri Hivatallal együttmőködve - 2007. év II. negyedévében hatósági kötelezést bocsájtott ki az akkor még szennyvíz közmő hálózattal el nem látott, több mint 700 db ingatlan tulajdonosa részére, a szennyvíz gerincvezeték hálózatra történı rákötése érdekében. A Polgármesteri Hivatal jegyzıje által – a Helyi Építési Szabályzat megfelelı rendelkezéseire alapított – kibocsájtott hatósági kötelezés pontosan 730 darabszámú ingatlant érintett, amelybıl 2010. év június 30. napjáig mintegy 500 darabszámú ingatlan rákötésre került. Ezen hatósági kötelezési eljárási eljárás lefolytatása eredményeként a település belterületi közigazgatási területén a lakott, felépítménnyel rendelkezı ingatlanok (háztartások) több mint 94 %-a rákötésre került (a 2010. június 30. napján, rákötéssel rendelkezı belterületi ingatlanok száma: 3031 db). Ezen a területen, az elkövetkezendı önkormányzati ciklus egyik alapvetı feladata lesz, hogy az Önkormányzat testületi szerve oly módon határozza meg a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. üzleti terve tervezési irányait, a hozzá kapcsolódó elveket, illetve az Önkormányzat következı tárgyidıszaki gazdálkodását, hogy az Önkormányzat a 2002-2006. év között elvégzett szennyvízberuházás részeként keletkezett, átvett, idıközben igazságügyi szakértı által is III. mőszaki osztályba sorolt gravitációs, illetve vákuumvezetékek jókarba helyezésére, különítsen el pénzügyi fedezetet, képezzen ezen pénzügyi alapot, mivel várhatóan a Délépítı Rt. „f.a.” jelenleg még esetlegesen meglévı (az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal elıtt nem is ismert) vagyona, el sem éri, valamint nem fedezi a követelés összege várható bekerülését, megtérülését. A Képviselı-testület elvi állásfoglalása alapján, a Polgármesteri Hivatal által, e tárgykörben idıközben megnyitott, elkülönített számlaszám: 11742238-15392103-00930000. 2.3./ Közvilágítás: A Képviselı-testület a települési önkormányzat által, a közvilágítási hálózat mőködtetésével és fejlesztésével kapcsolatban ellátandó feladatokról, a gazdasági ciklusprogram részeként, az alábbiak szerint rendelkezett: „A DÉMÁSZ Rt-vel 2004. évben megkötött közvilágítás korszerősítési szerzıdésre alapítottan, a település belterületi közigazgatási területén 2007. évben megvalósul a közvilágítás rendszerének teljes körő kiépítése. Ezt követıen, az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal feladata, hogy az önkormányzati ciklus második felében – figyelemmel a 2005. évben elfogadott és megalkotott

31 Helyi Építési Szabályzat esetleges tartalmi revíziójára, felülvizsgálatára, - megvalósítsa a település külterületén eddig és a jövıben igényelt közvilágítási, közmő hálózat fejlesztéseket.” A Képviselı-testület és szervei az Önkormányzat által, a 2006.-2010. évi gazdasági ciklusprogram részeként célhoz kötött közvilágítás fejlesztése mőszaki tartalmát és pénzügyi lehetıségeit, több alkalommal megtárgyalta. Elsı alkalommal, a Polgármesteri Hivatal 2007. év második felében tett javaslatot a település belterületi közigazgatási területén, a rendszerint három, vagy négy oszlopközzel mőködı közvilágítás helyszíneken, a közvilágítási lámpatestek sőrítésére, amelynek megvalósítására (tervezésére, kivitelezésre, mőszaki átadás átvételére, átalány fogyasztói szerzıdések kiegészítésére) - a DÉMÁSZ Zrt. által tett ajánlat alapján, 2008. év II-III. negyedévében sor került. Ezt követıen a Képviselı-testület – a nagy számú lakossági beadvány, valamint képviselı indítvány alapján, - 2010. év június havi rendes ülésén ismételten megvizsgálta a település külterületén, volt zártkerti területén lévı, jelenleg fennálló, de jelentıs mértékben hiányos közvilágítási hálózata fejlesztésének kérdését. A Képviselı-testület az általa meghozott 183/2010. (VI.23.) sz. önkormányzati határozatában rendelkezett a település külterületén, volt zártkerti területén, valamint a település belterülete meghatározott közigazgatási területén lévı, közlekedésbiztonsági szempontból hiányos helyszíneken, - a jelenleg fennálló közvilágítási hálózata fejlesztésérıl, a közvilágítás sőrítésérıl. Ezen képviselı-testületi döntés végrehajtása még folyamatban van, a DÉMÁSZ Zrt.-vel fennálló, külön pénzügyi-finanszírozási szerzıdés kiegészítése és bıvítése folyamatban van. Végezetül, ezúton rögzítjük, hogy a Képviselı-testület - a közvilágítás feladatrendszeréhez kapcsolódóan, az ún. intézményi villamos energia árának felülvizsgálatával egyidejőleg – 2009. év szeptember havi ülésén meghozott döntésével határozatott a közvilágítási áram beszerzése tekintetében, az EDF Hungary Kft.-vel (a DÉMÁSZ Zrt. cégcsoporthoz tartozó leányvállalattal) - külön közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – közvilágítási villamos energia (piaci árnál jóval elınyösebb, kedvezıbb áron) beszerzésérıl, 2009. december 01-jei hatállyal. Pilis Város Önkormányzata az EDF Hungary Kft-vel. (a DÉMÁSZ Zrt. cégcsoporthoz tartozó leányvállalattal) 2009. december hó 1. napjával kötött szerzıdést, a közvilágítási villamos energia leszállítására és biztosítására. 2.4./ Pilis Város Önkormányzata tulajdonában és kezelésében álló ún. helyi közutak karbantartása, fenntartása, mőszaki állagának javítása: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramból: „A településen az infrastruktúra mőszaki elemei vonatkozásában, a helyi kiszolgáló-és győjtı utak állapota a legrosszabb. Az Önkormányzat 2007. évi céljai között szerepel egyrészrıl a jelenlegi útállomány felmérése, az útállomány felmérését követıen annak - közlekedési szempontból történı - osztályba sorolása, illetve tervezett kivitelezéséhez, vagy felújításához kapcsolódó mőszaki tartalom meghatározása. Az Önkormányzat célja - a mőszaki tartalom, és a kivitelezés várható költségeinek prognosztizálása, meghatározása birtokában – egy jelentısebb mértékő útberuházás pénzügyi alapjainak megteremtése, az indokolt beruházások pontos mőszaki paramétereinek meghatározásával, valamint a lakosság (közületek) önerejének lakás takarékpénztári

32 formában történı biztosításával (megoldásával), a kommunális adó mértékének differenciálásával, 2008. évben. Ennek kivitelezése érdekében valószínősíthetı, hogy az Önkormányzat – pénzintézet bevonásával – jelentısebb mértékő fejlesztési hitelt venne fel, a beruházás során keletkezı, az Önkormányzatot terhelı pénzügyi kötelezettség(ek) vállalása érdekében. Fentieken túlmenıen, 2007. és 2008. pénzügyi évben további feladat – KMRFT pályázat részeként - egy-két, közlekedési szempontból jelentısebb stratégiai út felújítása, generál javítása is. Harmadik lépésként, az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében, a már meglévı úthálózat állagának szinten tartása, állag romlásának megakadályozása érdekében évente, pénzügyi alapot kell képezni a kátyúzási feladatok – legalább részleges - végrehajtására. Negyedik lépésként, a Gerje-Forrás Kht. tárgyévi költségvetésében a meglévı gépjármőpark gazdaságos üzemeltetése céljából, - a pormentesítetlen utak gréderezésére, nemes padkázására – minden évben legalább a minimális pénzügyi fedezetet el kell különíteni. Ezen lépés keretein belül, a Képviselı-testület fontos feladatának tartja, hogy a Gerje-Forrás Kht. a településüzemeltetési feladatai közé sorolja be a csapadékvíz-elvezetı rendszer meghatározott szakaszainak kiépítését, párhuzamosan az útépítésekkel, - a rendelkezésére álló munkagépek bevonásával. Végezetül a Képviselı-testület a jelen gazdasági ciklus idıtartama alatt törekedni fog arra, hogy az Önkormányzat a járdaépítéseket - az Önkormányzat anyagi lehetıségeitıl függıen támogassa.” Az Önkormányzat a tárgy idıszaki ciklus elsı évében megkezdte a településen végrehajtott, a 2007. évben megvalósult vízberuházással befejezett viziközmő hálózat fejlesztését követıen, a település belterületi közigazgatási földrészletén található úthálózat részleges felújításának, illetve földúthálózat esetén út kivitelezésére irányuló elıkészítési: felmérési, valamint megvalósíthatósági tanulmányterv készítési munkák megkezdését. A Képviselı-testület ennek keretén belül 2007. év II. felében, valamint 2008. év I. felében több alkalommal – bizottsági szinten, és képviselı-testületi szinten is - megtárgyalta az úthálózat fejlesztésére irányuló megvalósítási tervet, koncepciót, amelyet a Funtal Mérnöki és Szolgáltató Kft. készített el. A Képviselı-testület - még a településre vonatkozólag elkészített és összeállított megvalósíthatósági tanulmányterve elkészítését és összeállítását megelızıen, 2007. évben – az Önkormányzat testületi szerve által 2007. év július havi rendkívüli ülésén meghozott 171177/2007. (VII.12.) sz. önkormányzati határozatai alapján és birtokában - pályázatot nyújtott be a Dánosi út – a Szılı u. – a Vásár u. – Malom u. – a Temetı u. – az Almáskert u. – az Akácfa u. aszfaltfelületének felületének javítására, illetve földút esetén, aszfaltút kivitelezésére vonatkozólag. Mint ismert, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a települési önkormányzat által benyújtott, ezen pályázatot 2007. év ıszén - forráshiány miatt elutasította. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület 2007. év november havi rendkívüli ülésén meghozott 266/2007. (XI.14.) sz. önkormányzati határozata alapján, ismételten pályázatot nyújtott be a Dánosi út - a Harang utca - a Táncsics M. u. - a Széchenyi u. - a Huba u. - a Vatyai út - a Nyáry Pál u. aszfalt felületének javítási, zárási, valamint a hozzá tartozó földsáv rendezési, és csapadékvíz szikkasztására szolgáló árok kivitelezésére, megvalósítására vonatkozólag.

33

Az Önkormányzat által benyújtott ezen pályázata nyertes lett (2008. év II. negyedév), amelynek birtokában ezen utcák és a hozzá tartozó kiegészítı mőtárgyak kivitelezésére - a településen, 2009. évben idıközben megkezdett, települési szintő útberuházáshoz kapcsolódóan – 2009. év I. félévében, a Vatyai út útfelületi zárási munkáinak elvégzésével, valamint a hozzá kapcsolódó csapadékvíz szikkasztó árok készítési munkák készre jelentésével került sor. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület által meghozott 242/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozatával a tárgybani beruházás célokmánya módosításra került. Mindezeken túlmenıen, a Képviselı-testület, az általa 2008. év január hónapjában meghozott, az önkormányzati kötvény kibocsátását és lejegyzését engedélyezı 2/2008. (I.16.) sz. önkormányzati határozata alapján, - megkezdte a településszintő útberuházás megkezdését, e körben a 2007. évben készített megvalósíthatósági tanulmányterv aktualizálását, valamint engedély köteles utcák esetén, az engedélyezési eljárás elıkészítését, továbbá a mőszaki ellenır kiválasztását. A Képviselı-testület 2008. II. és III. negyedévében, a közbszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény) rendelkezéseinek megfelelıen ún. keretmegállapodásos eljárást folytatott le a településen meglévı, útalappal nem rendelkezı, vagy nem megfelelı útalappal rendelkezı (ún. makadám utak) belterületi utak felújítása érdekében. Rögzítjük, hogy a beruházás megkezdése idıpontjában a település belterületi úthálózatának több mint 75 %-a ilyen mőszaki jellemzıkkel bírt. A Képviselı-testület az ún. keretmegállapodásos eljárás lezárásaként, a 2008. szeptember havi rendkívüli ülésén meghozott 262/2008. (IX.03.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el tárgyi közbeszerzési eljárás nyerteseként, a DV Pilis Konzorciumot, amely gazdálkodó szervezet jogosulttá vált öt év idıtartamig, a településen – adott beruházási szakaszhoz tartozó ún. konzultáció sikeressége setén – a mélyépítési munkák elvégzésére. A Képviselı-testület által meghozott döntés alapján, az Önkormányzat 2008. év III. és IV. negyedévében folytatta le az ún. keretmegállapodásos eljárás elsı konzultációs szakaszát, amelynek tárgya: Dánosi út - a Harang utca - a Táncsics M. u. - a Széchenyi u. - a Huba u. - a Vatyai út - a Nyáry Pál u. aszfalt felületének javítási, zárási, valamint a hozzá tartozó földsáv rendezési, és csapadékvíz szikkasztására szolgáló árok kivitelezési munkái. A Képviselı-testület, ezen beruházás keretein belül 2008. év február hónapjában meghozott 42/2009. (II.26.) sz. önkormányzati határozatával megbízta a ceglédi székhelyő DESIGN Bt.-t az engedély köteles utcák tekintetében építési engedély tervdokumentáció összeállításával, az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésével és összeállításával, és a közlekedési hatósághoz történı benyújtásával. Tekintettel arra, hogy az engedélyezési tervdokumentáció leszállításának napja 2009. július hó 30. napja volt, az Önkormányzat a tárgybani beruházást az ún. nem engedély köteles utcák kivitelezésével kezdte meg (II. konzultációs eljárás, szakasz). A Képviselı-testület a tárgybani beruházás mőszaki ellenıri feladatainak ellátásával 2009. év március havi rendkívüli ülésén meghozott 66/2009. sz. (III.17.) sz. önkormányzati határozatával a MARATON Kft-t bízta meg, - amely gazdálkodó szervezet idıközben átalakult.

34

A Képviselı-testület 2009. július hónapban megtartott rendkívüli zárt ülésén meghozott 220/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozatában döntött arról, hogy a külsı, vis maior helyzet bekövetkezése miatt - a DV Pilis Konzorcium által 2009. június hó 19.-én benyújtott árajánlata, valamint a 2009. július 09. napján megtartott konzultációs eredményei alapulvételével, - a felek között megkötött keretmegállapodásos eljárás II. konzultációs szakasza részeként megkötött I. és II. számú vállalkozási szerzıdését – módosítja (a vállalkozói díj összegét, a mőszaki tartalom emelkedése miatt, megemeli.). A Képviselı-testület idıközben – ezen ún. települési szintő beruházás részeként – 2009. július havi rendkívüli ülésén meghozta 221/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozatát, amelyben az útberuházáshoz kapcsolódóan, a Magyar Államvasutak Zrt. Területi Logisztikai Igazgatóságától megvásárol 6.300 m3 rostalj követ. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a településen 2009. évben megkezdett és folytatott útberuházáshoz kapcsolódóan egyrészrıl áttekintette a település belterületi közigazgatási területén fekvı vallásfelekezeti és nem vallásfelekezeti temetık járhatóságának, járhatóvá tételének kérdését. A Képviselı-testület a 2009. június havi rendes ülésén meghozott 186/2009. (VI.24.) sz. önkormányzati határozatával döntött arról, hogy a település közigazgatási területén fekvı vallásfelekezeti temetık meghatározott földrészleteinek térburkolattal történı ellátására 2009. június hó 11. napján – külsı vállalkozóval – (ajánlatot) vállalkozási szerzıdést fogadott el. Egyúttal a Képviselı-testület – a DV Pilis Konzorciummal 2009. év március hónapjában megkötött vállalkozási szerzıdéses jogviszony fennálltára figyelemmel – 2009. év II. és III. negyedévében megvizsgálta a település belterületi közigazgatási területén a gyalogosok által kifejezetten gyakran és nagy számban igénybe vett járdák, útvonalak felújításának kérdését. E körben a Képviselı-testület 2009. augusztus hónapban megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 260/2009. (VIII. 27.) sz. önkormányzati határozatával döntött arról, hogy a település belterületi közigazgatási területén fekvı, frekventált utcákban járdák építése érdekében a DV Pilis Konzorciummal 2008. szeptember 15. napján megkötött keretszerzıdés alapján IV. konzultációs közbeszerzési eljárást folyat le, - a vállalkozó bevonásával amelynek intézésével megbízta az általa kijelölt és létrehozott bíráló bizottságot. A Képviselı-testület, az alábbi utcákban javasolta a járdaépítési, illetve helyreállítási munkák elvégzését: Kossuth L. u., Rákóczi út, Kávai út, Dánosi út, Kossuth L. u. (Bence utcától a Vág utcáig terjedı szakasza), Vatyai út, (Vasúti átjárótól – Vatyai u. sportparkig terjedı szakasza). A Képviselı-testület által kijelölt Elıkészítı és Bíráló Bizottság által 2009. szeptember hónapjában lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján, az Önkormányzat a tárgyi járdák felületét 2009. év október és november hónapjában újította fel, illetve helyezte jókarba, meleg aszfalt öntéses technológiával. Végezetül e körbe tartozóan említjük, hogy a Képviselı-testület 2009. év október hónapjában megtartott rendkívüli ülésén meghozott 307/2009. (X.08.) sz. önkormányzati határozatával döntött arról, hogy a DV Pilis Konzorcium által 2009. június hó 15. napján benyújtott árajánlata, továbbá a Képviselı-testület által 2009. szeptember 21.-én megtartott konzultáció eredményei alapulvételével - külsı (vis maior) helyzet bekövetkezése miatt – módosítja a keretmegállapodásos eljárás II. konzultációs szakasz részeként, még 2009. év március hónapjában megkötött I. és II. szerzıdéseket (2. sz. módosítás).

35

Rögzítjük, hogy a jelen fejezetben említett valamennyi tárgybani beruházással összefüggı tájékoztató anyag és hirdetmény a közbeszerzési törvény elıírásainak Közbeszerzési Szerkesztıség részére, minden esetben határidıben feladásra és megküldésre került. A jelen fejezet alpontjában rögzített beruházások jó minıségben történı kivitelezésével a település belterületi közigazgatási területén valamennyi helyi kiszolgáló lakóút megújult. A következı önkormányzati ciklusok feladatát képezi a jelentısebb közlekedési funkcióval és szereppel bíró ún. győjtıút hálózat mőszaki tartalmának bıvítése (fejlesztése), valamint általában véve valamennyi kiszolgáló lakóúthoz kapcsolódó útpadka és azzal összefüggı mőtárgyak megfelelıbb stabilizálása, - az Önkormányzat anyagi lehetıségeitıl függıen mart aszfalt terítéssel. Végezetül kiemelendı: ugyancsak a jelen önkormányzati ciklus részeként újult meg a település városközponti részén fekvı Kossuth L. u., Rákóczi út, Kávai út, Dánosi út, Kossuth L. u. (Bence utcától a Vág utcáig terjedı szakasza), Vatyai út, (Vasúti átjárótól – Vatyai u. sportparkig terjedı szakaszának burkolata, amely lehetıvé teszi a gyalogosok, illetve babakocsival közlekedık számára a biztonságos közlekedést. 2.5./ Vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés: A Képviselı-testület a települési önkormányzat által, a Vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés: tárgykörben ellátandó és megoldandó feladatokról, a gazdasági ciklusprogram részeként, az alábbiak szerint rendelkezett: „A települési önkormányzat 2006. és 2007. évben elkészítette a település csapadékvíz elvezetésére és kezelésére szolgáló rendezési tervét (elvi engedély tervét, mőszaki dokumentációját), valamint a hozzá kapcsolódó ún. megvalósíthatósági tanulmánytervét. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács által jóváhagyott, támogatott megvalósíthatósági tanulmányterv birtokában elı kell készíteni a település csapadékvíz elvezetı rendszerének kiépítésére és bıvítésére vonatkozó I. ütemő építési engedély csomagot, melynek jóváhagyása és engedélyeztetése esetén lehetıség nyílik az I. ütemő csapadékvíz elvezetési építési engedély terv címzetti támogatási rendszerben történı megvalósítására, e célból a címzetti támogatás megkérésére 2007. vagy 2008. pénzügyi évben. A II. ütemő illetve III. ütemő csapadékvíz elvezetési engedély terv részek kapcsán, az engedély tervek elkészíttetésére, a címzetti támogatás benyújtására és annak kivitelezésére, megvalósítására várhatóan a következı önkormányzati ciklus(ok) részeként kerülhet sor. Amennyiben a csapadékvíz elvezetı rendszer kivitelezéséhez szükséges címzetti támogatás (döntés) nemleges, - a Kht. tárgyévi üzleti terve részeként - ez esetben is be kell építeni a Gerje-Forrás Közhasznú Társaság költségvetésébe az útprogram(ok) tárgyévi eleméhez kapcsolódó csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítéséhez, bıvítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, önkormányzati önrészt.” Az Önkormányzat által elfogadott Gazdasági Ciklusprogram alapelveivel összhangban, a Képviselı-testület a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus I. felében, 2007-2008. évben elsıdlegesen állagmegóvást végzett a településen 2006. évig kiépített, de jelentıs szakasza tekintetében betömıdött csapadékvíz elvezetı mőtárgyakon, illetve szikkasztó mőtárgyak területén, - a rendszer funkcionáltatása érdekében.

36 A Képviselı-testület 2009. évben foglalkozott átfogó jelleggel, a település közigazgatási területére, illetve elsıdlegesen közterületeire hulló csapadékvíz elvezetését, illetve szikkasztását szolgáló mőtárgyak állagmegóvásának, valamint jó karba helyezésének kérdésével, - elsı körben a mőszaki feladatok körét a település belterületi közigazgatási területére fókuszálva. A Képviselı-testület - az idıközben 2009. évben kivitelezett úthálózat fejlesztésével egyidejőleg - 2009. év november havi rendes ülésén döntött, határozatban kérte a GerjeForrás Nonprofit Kft. ügyvezetıjét, hogy készítsen a települési csapadékvíz elvezetése körében, I. mőszaki üzemként a csapadékvíz szikkasztására, és a település mélyebben fekvı részein, a csapadékvíz min. lefolyásának mőszaki biztosítása érdekében meghatározott áteresz és egyéb mőtárgyak beépítésére, kivitelezésére - pénzügyi számítást és mőszaki levezetést tartalmazó intézkedési tervet. A Képviselı-testület - a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. ügyvezetıje által elıterjesztett szakmai anyagot, intézkedési terv anyagát - a Testület 2010. február havi rendes ülésén tárgyalta meg, és az általa meghozott 45/2010. (II.25.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá ezen szakmai anyagot. Az Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtása folyamatban van, - a feladat végrehajtása várható határnapja: 2010. október 31. napja. Ezen önkormányzati feladat tárgyidıszaki ciklusprogram részeként eszközölt végrehajtás további elemzése nélkül is rögzíthetı, hogy a Magyar Köztársaságot 2010. évben ért, rendkívül szeszélyes, és gyakran változékony idıjárásra, az elmúlt három évtizedben (1970’es, 1980’-as évek, 1990’-es évek) nem volt jellemzı ún. nagy gyakoriságú esızések megjelenésére figyelemmel, az Önkormányzatnak, és szerveinek a következı önkormányzati ciklusban elıtérbe kell helyeznie a csapadékvíz levezetését is szolgáló, komplexebb, a budapesti székhelyő M+T Kkt. által 2006. évben elkészített, - Pilis Város Önkormányzata testületi szerve által elfogadott ún. elvi vízjogi dokumentációban és a hozzá kapcsolódó elvi vízjogi létesítési engedélyben rögzített mőszaki tartalommal megegyezı mőtárgyak, rendszerek további tervezését (végleges, engedélyezési, kiviteli tervdokumentáció) és kivitelezhetıségét.

37

3. FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS, GYÁMÜGYI, HELYI FOGLALKOZTATÁSI, GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA ÁGAZAT 3.1./ Egészségügyi ellátás: A Képviselı-testület az általa elfogadott Gazdasági Ciklusprogram részeként, az egészségügyi ellátás területén, alapvetıen, az alábbi, megoldandó területek megvalósulását tőzte ki céljául: 1./ Az önkormányzati ciklus fı feladatai közé tartozik, hogy az egészségügyi alapellátást – vagy annak meghatározott részét - szolgáló Rákóczi u. 40. szám alatt lévı épület a megváltozott igényeknek és elıírásoknak megfelelıen – generál felújítás és belsı átalakítás révén – átalakításra kerüljön, legkésıbb 2008. I. félévéig. 2./ A Rákóczi út 40. szám alatti rendelıintézet felújítása mellett, a Rákóczi út 67. sz. alatti épület részleges felújítása is az önkormányzati ciklus feladata. A Képviselı-testület célul tőzi ki, hogy a Rákóczi út 67. sz. alatti épület földszinti része - az épület felújítását, átépítését követıen - tartósan egészségügyi ellátási célt szolgáljon. 3./ Az egészségügyi intézményben jelenleg mőködı felnıtt háziorvosi, házi gyermekorvosi, valamint fogorvosi ellátásokon túlmenıen, az önkormányzati ciklus elsı felében – 2008. év I. feléig - ki kell alakítani az ún. területi védınıi szolgálat, valamint az Önkormányzat által fenntartott ún. szakrendelések mőködtetésének kulturált feltételeit, akár további épület(helyiségcsoport) biztosításával. Ennek keretein belül fı feladat a szakrendelések mőködtetése jogi, pénzügyi és mőszaki kereteinek tisztázása, szükség esetén részükre új helyiség(ek) biztosításával, és a hozzá kapcsolódó tárgyi eszköz rendszer fejlesztésével. 4./ Az orvosi rendelı belsı átalakítását, és az átalakított helyiség(ek) birtokba vételét követıen – a szakrendelések fenntartása körében - meg kell vizsgálni, hogy a) melyik szakrendelés bıvítésére van a legnagyobb szükség, b) melyik szakrendelés biztosítására van reális helyiségbeli, illetve tárgyi lehetıség. 5./ A fennmaradó szakrendelések vonatkozásában - ideértve a vérvételt is - meg kell vizsgálni, hogy annak - akár Monor, akár Albertirsa településekkel történı - közös ellátására van-e, és milyen feltételekkel van lehetıség. 6./ Az egészségügyi intézményrendszeren belül tovább kell javítani: optimalizálni szükséges a központi ügyeleti ellátáshoz szükséges helyiség feltételeket, mivel elképzelhetı ezen feladat jelentısebb, térségi szintő ellátása is. 7./ Az orvosi rendelı épület (helyiségcsoportjainak) rendezésén túlmenıen, alapvetı feladat még – 2007. évben – a háziorvosok feladatellátására vonatkozó szerzıdési joganyagok felülvizsgálata, valamint a jelenlegi szakrendelések ellátására vonatkozó együttmőködési szerzıdési anyag elıkészítése a területileg illetékes ceglédi Toldy Ferenc Kórházzal, Cegléd Város Önkormányzatával, valamint a Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral.

38

8./ Az Egészségügyi Koncepció felülvizsgálata, tárgyalása során – 2007. évben - meg kell vizsgálni, a harmadik fogorvosi álláshely kialakításának lehetıségét, illetve bevezetésének lehetséges idıpontját. Erre akkor kerülhet sor, ha megfelelı helyet biztosít az Önkormányzat a harmadik fogorvosi körzet számára. A települési önkormányzat a tárgyidıszaki ciklus elsı évében megvizsgálta a Pilis, Rákóczi u. 40. szám alatti orvosi rendelı épülete átalakításának, bıvítésének lehetıségeit. Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület az Önkormányzat testületi szerve által 2005. évben megrendelt, az Orvosi Rendelı épületének átalakítására, valamint bıvítésére irányuló javaslatot elutasította (az épület korára, valamint szerkezeti elrendezésére figyelemmel), - az Önkormányzat testületi szerve 2007. év végétıl kezdıdıen kereste a településen egy új orvosi rendelı kialakításának és mőködtetésének lehetıségeit, amely a lakosság igényeit megfelelıen szolgálja. A Képviselı-testület – néhány, befektetıvel történt egyeztetı tárgyalás megtartását követıen – a budapesti székhellyel rendelkezı Szirt Invest Kft. befektetı, beruházó, illetve az általa képviselt cégcsoport ajánlatát elfogadta, amely ajánlat alapvetıen az Önkormányzat külön pénzügyi kötelezettségvállalása nélkül, a település városközponti részén egy, - döntırészt az egészségügyi alapellátási feladatok, valamint kisebb részt az egészségügyi szakellátási feladatok korszerőbb körülmények között történı nyújtását lehetıvé tévı, az orvosi rendelı építésére és az Önkormányzat részére haszonélvezeti jog alapítására, használatba, valamint birtokba adására irányult. A Képviselı-testület által 2008. év november havi rendes ülésén meghozott 309/2008. (XI.26.) sz. önkormányzati határozata alapján, a Beruházó által létrehozott projektcég, a szintén budapesti székhelyő Pilisi Egészségház Ingatlanfejlesztı Kft. által, a Rákóczi út – Szent István park u. – Vatyai út által határolt tömbre vonatkozólag készíttetett, a település akkor hatályos szerkezeti tervének módosítására /68/2009. (III.17.) sz. önkormányzati határozat/, valamint a település akkor hatályos Helyi Építési Szabályzatának módosítására /11/2009. (III.23.) sz. önkormányzati rendelet/ irányuló szabályozási anyag elfogadását alapján és birtokában, - a szakmai anyag tervzsőriztetése, és bírálata alapján, az építésügyi hatóság által kiadott jogerıs építési engedéllyel, 2009. év november hónapjában megkezdte a pilisi Egészségház építését. A kivitelezı 2010. év július hónapjában készre jelentette a Beruházó részére, a pilisi Egészségház építési-szerelési munkáit, amely épület használatbavételével összefüggı hatósági eljárás, - a jelen beszámoló készítése idıpontjában folyamatban van. Tekintettel arra, hogy idıközben a Pilisi Egészségház Ingatlanfejlesztı Kft. képviselıi Pilis Város Önkormányzatának képviselıi részére átadták az új orvosi rendelı épülete kulcsait, így rögzíthetı, hogy a pilisi Egészségház mőködéséhez szükséges, egyedi közüzemi szerzıdések megkötését, az épület egészére figyelemmel a használatbavételi engedély kiadását, továbbá az épület területén mőködtetni kívánt, egyes egészségügyi alap és szakellátáshoz kapcsolódó mőködési engedély kiadását követıen, - a település lakossága, remélhetıleg rövid idın belül, új egészségügyi centrumot vehet birtokba. Az egészségügyi alapellátás mőködtetésének körébe tartozó másik, megoldandó terület, az alapellátás nyújtásával összefüggı jogi, illetve pénzügyi gazdálkodási kérdések rendezése volt. E körben rögzíthetı, hogy az Önkormányzat a tárgyidıszaki ciklus legelején, 2007. év április havi ülésén meghozott döntéseivel /97-101/2007. (IV.26.) sz. önkormányzati határozatai/ az egészségügyi alapellátók közül, a felnıtt háziorvosi, valamint a házi gyermekorvosi szolgáltatást nyújtó vállalkozókkal fennálló szerzıdéses jogviszonyt felülvizsgálta és a

39 jelenlegi orvosi rendelı épülete mőködtetéséhez is illeszkedıen, a mőködtetés alapját képezı pénzügyi elszámolást 2008. év november havi rendes ülésén meghozott 330-336/2008. (XI.26.) sz. önkormányzati határozataival átfogó jelleggel rendezte. Ezúton is jelezzük, hogy a tárgyidıszaki ciklus részeként, még folyamatban van a fogorvosi ellátást nyújtó egészségügyi vállalkozások képviselıivel 1997. évben kialakított szerzıdéses jogviszony közös áttekintése és újra fogalmazása. Az egészségügyi ellátás területén, új elemként és területként, a Képviselı-testület által megfogalmazott alapelveknek megfelelıen a településen mőködı egészségügyi szakellátást nyújtó szervezetekkel fennálló szerzıdéses jogviszony kettı évente (elsı alkalommal 2006. év végén, ezt követıen 2008. év végén, illetve 2009. év végén), rendszeresen értékelésre és felülvizsgálatra került, azzal, hogy az Önkormányzatnak a jelen önkormányzati ciklus részeként sem volt igazán lehetısége – korszerő épület, valamint megfelelı tárgyi, infrastrukturális körülmény hiányában – a szakellátás rendszerének további bıvítésére, mindannak ellenére, hogy e tárgyban 2007. – 2009. év közötti idıszakban, három alkalommal is lakossági kérdıíves felmérés készült. A pilisi egészségügyi szakellátó rendszernek a társadalombiztosítás részeként, az önkormányzat Képviselı-testülete 2008. év elsı felében több alkalommal foglalkozott az egészségügyi szakellátásoknak társadalombiztosítás általi finanszírozhatósága lehetıségérıl, azonban a Ceglédi Toldy Ferenc Korház vezetésével, az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Intézete vezetésével folytatott egyeztetı tárgyalás alapján nem volt, és jelenleg sincs lehetıség meghatározott szakellátásoknak a társadalombiztosítás általi finanszírozására. Ezen tárgyalásokat az Önkormányzat vezetésének a társadalombiztosítási szerv képviselıivel a jövıre nézve folytatniuk szükséges. Röviden, de a szakbizottság 2010. évi bizottsági ülésein több alkalommal szóba került, hogy a települési önkormányzat – az Önkormányzat 2009. évi és 2010. évi költségvetése terhére (2009. IV. negyedéve és 2010. III. negyedéve között) - a jelenlegi szakellátások tekintetében, a fül- orr gégészeti szakrendelés kivételével, beszerezte és megvásárolta valamennyi, az adott egészségügyi szakellátáshoz tartozó tárgyi eszközt - amely biztosítja az adott szakellátás folytatásához szükséges eszközöket, tárgyi feltételeket. Végezetül e körbe tartozóan rögzítjük, hogy az Önkormányzat testületi szerve és szervei, 2010. év elsı felétıl kezdıdıen megvizsgálták érdemben, a településen egy harmadik fogorvosi körzet kialakításának lehetıségét, amelyre irányuló tárgyalások az egészségügyi vállalkozások képviselıivel folyamatban vannak. Az egészségügyi ellátás negyedik fı mőködési területére, az összevont központi orvosi ügyelet ellátásról szólva, bevezetı jelleggel, összefoglalóan rögzíthetı, hogy a jelen önkormányzati ciklus, - ezen szakmai feladatellátás tekintetében – ellentétben, az elızı önkormányzati ciklusprogramban rögzített megállapításokkal – nyugodt és kiegyensúlyozott ellátást mutatott. Mint a Képviselı-testület elıtt is ismeretes, Pilis Város Önkormányzata - a Képviselı-testület 2006. június havi ülésén meghozott 185/2006. (VI.28.) sz. önkormányzati határozat birtokában - 2006. július 5-én kelt szolgáltatási szerzıdéssel, szerzıdést kötött az Emergency Service Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Kft. jogelıdjével, az Emergency Service Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társasággal (a továbbiakban: Emergency Kft.).

40 A szolgáltatóval megkötött szolgáltatási szerzıdés rendelkezései értelmében, - szerzıdı felek a szerzıdést elsı alkalommal, 2006. július 15-e napjától határozott idıtartamra, 2006. december 31. napjáig tartó idıszakra kötötték meg. A Képviselı-testület 2006. november havi rendes ülésén meghozott 296/2006. (XI.30.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a Pilis Város Önkormányzata (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47.) mint megbízó és az Emergency Service Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 1138. Budapest, Árva u. 22.), mint megbízott és jogelıdje között 2006. július 5-án megkötött, 2006. október 9-én (a Társaság nevének módosítása miatt) módosított szolgáltatási szerzıdés hatályának további egy évvel, 2007. december 31. napjáig történı meghosszabbításával egyetért. Az egészségügyi szakmában, illetve ágazatban irányadó gazdasági álláspont szerint, a központi orvosi ügyelet mőködtetése még eredményesebben megoldható abban az esetben, ha az orvosi ügyeletben résztvevı társult tag települések közigazgatási területein élı, állandó bejelentett lakcímmel rendelkezı lakosságszám eléri, vagy meghaladja a 25.000 fı lélekszámot. Az egészségügyi szakmában, illetve ágazatban irányadó szakmai álláspont szerint, a központi orvosi ügyeleti ellátás szakmai minimum feltételei közül, kiemelten az egy rohamgépkocsi, mentı mőködtetése cca 30.000 - 35.000 fı lélekszámig biztonságosan és egyébként magas színvonalon mőködtethetı, ugyanis az EU, illetve a hazai jogszabályok a helyszínre történı kiérkezés idıpontját – a központi orvosi ügyelet székhelyétıl, illetve telephelyétıl számítottan – 15 percben határozzák meg. E körülményre figyelemmel, a Képviselı-testület - a központi orvosi ügyelet, feladatellátás minél gazdaságosabb mőködtetése, ugyanakkor a biztonságos üzemeltetés érdekében 297/2006. (XI.30.) sz. önkormányzati határozatában kezdeményezte a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (2200 Monor, Kossuth L. u. 78-80.) keretein belül egy, a Pilis és Nyáregyháza települések által, ez idáig alkotott központi orvosi ügyeleti rendszer további bıvítését, ún. mikro térségi társulási központ kialakítását, - amely tárgyalássorozat nem vezetett teljeskörő eredményre. Az eredménytelen tárgyalássorozat befejezését követıen, 3 hónapon belül, a korábban Gomba, Bénye és Káva települések által üzemeltetett hétvégi orvosi ügyelet gazdaságos üzemeltethetıségének, fenntarthatóságának hiánya miatt - Káva települése a pilisi székhelyő központi orvosi ügyelethez, míg Gomba – és késıbb Bénye – települései a monori székhelyő központi orvosi ügyelethez történı csatlakozás tárgyában kezdeményeztek a gesztor települési önkormányzattal tárgyalásokat 2007. február és március hónapjában. Az ÁNTSZ Monori Városi Intézetének tisztifıorvosa jelezte - a TÖKT keretein belül 2007. február hónap elején lefolytatott tárgyalás sorozaton, - hogy a monori székhelyő Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszer által ellátott lakosságszám további növekedésének elkerülése érdekben Monorierdı Község Önkormányzatának a jelenlegi monori székhelyő Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszerbıl ki kell lépnie ahhoz, hogy Gomba és Bénye települése a monori székhelyő Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszerhez csatlakozhasson. Ez esetben, a két, tervezet Orvosi Ügyeleti Rendszeren belül tartható – ügyeletenként – az 1 orvos, 1 nıvér, 1 gépkocsizó állomány. Ekkor – sajnálatos módon – nem került figyelembe vételre az, hogy Káva és Bénye települése más területi lehatárolás alá került az ún. háziorvosi szolgáltatást, illetve a központi orvosi ügyeleti szolgáltatást illetıen. Monorierdı Község Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 32/2007. (III.05.) sz. önkormányzati határozatában jelezte Pilis Város Önkormányzata vezetése felé, hogy kész a jelenleg Pilis- Nyáregyháza Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszerhez csatlakozni. Gomba és Bénye község települése is 2007. április 01-jei hatállyal csatlakozott a monori székhelyő Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszerhez – a Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselı-testületeinek jóváhagyását követıen.

41 A Képviselı-testület – fent rögzített elızmények után – 83/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, utólag egyetért azzal, hogy Pilis Város és Nyáregyháza község települések által, ez idáig alkotott mikro központi orvosi ügyeleti rendszer (telephely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 40.) Káva község esetében 2007. március 01-jei hatállyal, Monorierdı község esetében 2007. április 01-jei hatállyal kiegészüljön. Egyúttal a Képviselı-testület 84/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában módosította az Emergency Service Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 1138. Budapest, Árva u. 22.), mint megbízott és jogelıdje között 2006. július 5-án megkötött szolgáltatási szerzıdést (szolgáltatási szerzıdés 3. számú módosítása). Az Önkormányzat - ezt követıen - 2007. év tavaszán, a Monori TÖKT Tanács ülésein több alkalommal javasolta a központi orvosi ügyelet kistérségi szintő ellátásának megvitatását, érdemi megoldását – a Képviselı-testület határozatainak megfelelıen. Napirendi pontként a Monori TÖKT Tanácsának ülése 2007. augusztus hónapban tárgyalta az ügyet, de a Kistérségi Társulásban részt vevı több települési önkormányzat nem kívánt ezen feladat ellátásban részt venni, így a szolgáltatás kistérségi szintő ellátásának kérdése tekintetében érdemben nem született döntést. Ezt követıen – váratlanul – a Monori TÖKT Tanácsának 2007. szeptember havi ülése napirendjérıl a központi orvosi ügyelet ellátásának és megszervezésének kérdése lekerült a napirendrıl - megoldatlanul. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztára (székhely: 1139. Budapest, Teve u. 1/a-c.) igazgató-helyettese elsı ízben 2007. május hónapjában, ezt követıen 2007. július hónapjában írásban jelezte mind a monori székhelyő, mind a pilisi székhelyő központi orvosi ügyeleti szolgáltatónak hogy a szolgálatok területi lehatárolásának meg kell felelnie az ún. egészségügyi alapellátást (egészségügyi alapnyilvántartás alapját) képezı ún. felnıtt háziorvosi szolgálat(ok) területi lehatárolásának. Ezen rendelkezés betartására figyelmeztetett az ÁNTSZ Nagykátai-Monori Regionális Intézetének tisztifıorvosa is. Ezen jogi, orvosszakmai és szervezési probléma kiküszöböléséig az ügyben érintett kettı települési önkormányzatnak (Káva, Bénye) megtiltotta az ún. kiegészítı állami hozzájárulás (30 %) leutalását, folyósítását – a probléma megszüntetéséig. Egyúttal a területi lehatárolással összefüggı jogi, orvosszakmai és szervezési problémák megszüntetésére 2007. december 01. napjáig adott határidıt, azzal hogy a probléma megszüntetése hiányában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztára az ügyben érintett két települési önkormányzatnak 2007. december 01. napjától kezdıdıen megtiltja még az ún. alap állami finanszírozás (100 %) folyósítását is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárának (székhely: 1139. Budapest, Teve u. 1/a-c.) igazgató-helyettese írásban felszólította a két szolgáltatót, - közvetetten, a két társulásban részt vevı települési önkormányzatokat - hogy tegyenek lépéseket a probléma végleges megszüntetésére. Bénye és Káva vezetése tárgyalásokat kezdett az ÁNTSZ Nagykátai-Monori Regionális Intézetének tisztifıorvosával, aki a lefolytatott tárgyalás eredményeként – elızetes – hozzájárulását adta ahhoz, hogy Bénye község a jelenlegi monori székhelyő Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszerbıl történı kiválhasson, egyúttal a pilisi székhelyő Központi Orvosi Ügyeleti ellátó rendszerhez csatlakozhasson. Bénye község Önkormányzatának Képviselı-testülete 101/2007. (IX.25.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy 2008. január 1-tıl kiválik a Monor és környéke háziorvosi ügyeleti alapellátási társulásból. Egyúttal Bénye Község Önkormányzatának Képviselıtestülete – a fenti határozatában – úgy döntött, hogy 2008. január 1. napjától csatlakozni kíván

42 Pilis, Monorierdı, Nyáregyháza, valamint Káva települések által mőködtetett egészségügyi alapellátásához kapcsolódó összevont központi orvosi ügyeleti rendszerhez. A Képviselı-testület 252/2007. (X.25.) sz. önkormányzati határozatában hozzájárult ahhoz, hogy Pilis Város, Nyáregyháza község, Monorierdı község, Káva község települései által, ez idáig alkotott mikro központi orvosi ügyeleti rendszer (telephely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 40.) Bénye község csatlakozási szándékára figyelemmel - 2008. január 01-jei hatállyal Bénye községgel kiegészüljön. A Képviselı-testület 253/2007. (X.25.) sz. önkormányzati határozatában Pilis Város, Nyáregyháza község, Monorierdı község, Káva község települései által, ez idáig alkotott mikro központi orvosi ügyeleti rendszer (telephely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 40.) - Bénye község csatlakozása miatt, az Emergency Service Kft.-vel fennálló, jelenleg hatályos és érvényes szolgáltatási szerzıdét immár negyedik alkalommal módosította (szolgáltatási szerzıdés 4. számú módosítása). Ezt követıen, az összevont központi orvosi ügyelet feladatellátásában alapvetıen, az orvosi ügyelet területi lehatárolását, vagy mőködési körzetét nem, hanem annak mőködését érintı, pénzügyi tárgyú szerzıdési feltételek módisítására került sor. Az érintett települések képviselıi a 2009. április 16-i egyeztetı tárgyaláson megállapodtak abban, illetve Monorierdı község Önkormányzatának képviselıi kötelezettséget vállaltak arra, hogy Monorierdı község Önkormányzatának Képviselı-testülete részére, az alábbi kezdeményezést beterjesztik: Monorierdı község Önkormányzata 2010. augusztus 01. napjától kezdıdı hatállyal a pilisi központi orvosi ügyelet mőködtetéséhez és fenntartásához kapcsolódó, kiegészítı önkormányzati finanszírozás mértékét hozzáigazítja Pilis Város Önkormányzata, Káva község Önkormányzat, Bénye község Önkormányzata, továbbá Nyáregyháza község Önkormányzata által fizetendı tárgyidıszaki (tárgyévi) önkormányzati finanszírozás mértékéhez, - azzal egyezı mértékben. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület által, e tárgyban 2009. év április havi rendes ülésén meghozott 134/2009. (IV.30.) sz. önkormányzati határozata alapján sor került, a felek között fennálló, érvényes és hatályos szoláltatási szerzıdés 5. sz. módosítására, - amelynek 6. számú módosításának kérdése (2010. augusztus 01-jei hatállyal) a Képviselı-testület 2010. augusztus és 2010. szeptember havi ülésén napirendre vételre került, folyamatban van. 3.2./ Szociális ellátás: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramból: „A település lakosságának átlagosan növekvı életkora, a településen növekvı hátrányos szociális és gyámügyi helyzet, valamint a lakosság egy részének nem kielégítı egészségi állapota miatt, az Önkormányzat szociálpolitikai feladatai az elkövetkezendı idıben várhatóan tovább fognak növekedni. A település külterületére, a zártkertekbe költözött lakosság jelentısebb része nagyfokú szociális, gyámügyi, és egészségügyi problémákkal küzd, amely mind a Képviselı-testület munkaszervezetére, mind a település oktatási-nevelési és szociális ellátórendszere részeként mőködı, további önkormányzati fenntartású és finanszírozású intézményre további jelentıs feladatot ró. A szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási fıösszeg, elıre láthatóan fedezni fogja az ez évi igényeket, és törekedni kell arra, hogy minden évben a költségvetés hasonló célú kiadásait a szükségletnek megfelelıen tervezzük be.

43

A szociális ágazaton az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell a jövıben meghatározni a segítségnyújtás mértékét: a) Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagycsaládosokra, a rászoruló családok gyermekeire. b) Elınyben kell részesíteni a gyermeknevelés területén, a természetben nyújtható juttatásokat, illetve közvetett támogatásokat. c) Az Önkormányzatnak az idıs, beteg, helyzetükön önerıbıl változtatni nem képes, többnyire egyedülálló, idıs beteg emberek életét segítenie kell. d) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonásával ki kell szélesíteni az Önkormányzatnak a közmunkaprogramba történı részvételét, a rendszeres szociális segélyezettek rendszeres foglalkoztatását, a „munkához való hozzáállás”, morál javítását. A Képviselı-testület – a Polgármesteri Hivatal útján, a jelenleg érvényes és hatályos, a szociális illetve gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletei felülvizsgálata keretein belül – célul tőzi, hogy 2007. illetve 2008. évben kidolgoz egy – a személyi, tárgyi (helyiség) feltételeket összefoglaló - feltételrendszert, illetve az ellátások nyújtásához kapcsolódóan követelménnyé teszi a környezettanulmányok elkészítésének rendszerességét - a szociális támogatások igazságosabb odaítélése, meghatározása érdekében. Az Önkormányzat a szociális gondoskodás területén 1998. évben létrehozta a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatot, melynek keretében mőködik az Idısek Napközi Otthona és a házi szociális gondoskodás. Az intézményben várhatóan az elkövetkezendı években is el kell végezni mindazokat az állagmegóvási, és felújítási munkálatokat, - amelyre az ÁNTSZ kötelezte az Önkormányzatot. Egyúttal fel kell venni a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetıivel a kapcsolatot, a település „szociális hálójának, hálózatának” javítása, a „szociális kerekasztal” mőködtetésében történı aktívabb együttmőködés, a szociális feladatok ellátása tárgyában történı szorosabb együttmőködés, az egymást kiegészítı feladatok vállalása és ellátása érdekében.” A települési önkormányzat a tárgyidıszaki cikluson belül, valamennyi pénzügyi évre vetítve jelentıs költségvetési forrást biztosított a szociális ellátás és az önkormányzatra háruló részbeni biztonság fenntartása érdekében. Az Önkormányzat 2007.–2009. évi, realizált (beszámolt) költségvetését elemezve megállapítható, hogy a költségvetésen belül kismértékben ugyan, de folyamatosan emelkedett a szociális feladatok ellátásra elkülönített költségvetési keret (mind az államigazgatási szerv feladat és hatáskörébe tartozó ellátások nyújtása, mind az önkormányzat és annak szervei feladat és hatáskörébe tartozó ellátások nyújtása körében). E körben rögzíthetı, hogy a szociális feladatok ellátására nyújtott önkormányzati finanszírozás, az Önkormányzat 2009.–2010. évi költségvetésében fokozódó likviditási problémát okozott, mivel az állami költségvetés tervezési alrendszerében, az Állam részérıl ezen rendszeres szociális ellátások, juttatások után visszatérítendı állami támogatások forrás aránya 2008. évhez képest, az elmúlt két évben mérséklıdött, mindannak ellenére, hogy a településen a mőködési költségvetés 10-12 %-át teszik ki a szociális és gyámügyi segélyezésre fordított (pénzforgalmi szemlélető) költségvetés kiadások. Ezen indokok miatt, a Képviselı-testület a tárgyidıszaki ciklus részeként elıkészített és megtárgyalt, a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletei vizsgálata során – szakmai javaslatra – alapvetıen önkormányzati szinten, a szociális feladatok ellátására

44 nyújtott költségvetési kereten belül helyezte át a támogatás súlypontját, évente nyomon követve az egyes ügyfelek, ügyfél csoportok életvezetésének, színvonalának változásait. Ezen körbıl különösen kiemelhetı, hogy az önkormányzat testületi szerve – amennyiben központi jogszabály lehetıvé tette – elıtérbe helyezte a természetben nyújtható szociális juttatásokat, vagy közvetett támogatásokat. Ugyancsak a helyi önkormányzati rendelet tartalmához, és felülvizsgálata rendszeréhez kapcsolódik azon hatósági gyakorlat kialakítása, amely a Polgármesteri Hivatal részérıl, valamennyi rendszeres szociális ellátás tekintetében – másik szemszögbıl megközelítve (a kérelemben foglaltak valósággal való egyezıségének vizsgálata érdekében) – a jogszabályban, törvényben meghatározott felülvizsgálati idıtartamhoz képest, elsıdlegesen 2008. év második felétıl kezdıdıen, gyakoribb szemlézés, környezettanulmány elkészítésében és felvételében mutatkozott meg. E körben közvetett módon segítséget nyújtott az állami foglalkoztatás rendszerében 2008. január 1. napjától kezdıdı hatállyal bevezetett, a rendszeres szociális segély ellátási formához kapcsolódóan kidolgozott ún. közfoglalkoztatás rendszerének bevezetése, amely az elmúlt két év közfoglalkoztatási rendszere mőködtetése kapcsán készített idıközi beszámolók anyagai szerint, a helyben felvett és foglalkoztatottak számában, különösen nyári idıszakban 500-600 %-os munkaerı felvételt tett lehetıvé (a korábbi idıszakot 100 %-os állapotnak minısítve). Ennek kapcsán, a szociális ágazattal összefüggésben kiemelendıek – egy-egy érdekes, bevezetésre javasolt szabályozási témakör (a./ azonnali átmeneti segély fogalmának újra fogalmazása, értelmezése, b./ rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben történı nyújtásának kezdeményezése, szabálysértési priusz vizsgálata, c./ önkormányzati közfoglalkoztatás, mint sajátos foglalkoztatási forma bevezetése – utóbbi két jogintézmény esetében a Közigazgatási Hivatal által idıszakos jelleggel, AB normakontroll alá helyezve, ezen alkotmánysértı rendelkezések Képviselı-testület által visszavonása, az alap rendeletek módosítása 2009. év tavaszán) miatt - a Képviselı-testület által 2007.-2008. évben megtárgyalt és elfogadott (felülvizsgált) önkormányzati rendeleti szabályozási tárgykörei: Pilis Város Önkormányzatának 18/2007. (VII.01.) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. Pilis Város Önkormányzatának 25/2008. (X.01.) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. Pilis Város Önkormányzata – a jelen ágazatról írt bevezetésben is említett, a településre nehezülı egyre mélyebb szociális helyzet enyhítése érdekében - a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel 2008. év - 2010. év között, kettı alkalommal is együttmőködési megállapodást kötött, élelmiszer adományok, valamint a szociálisan rászoruló gyermekek nyári gyermekétkeztetése (konzervosztás) részleges biztosítása érdekében, amelynek kiosztásáról a Polgármesteri Hivatal munkatársai gondoskodtak. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület – az ún. települési „szociális háló” további erısítése érdekében - az általa 2009. április havi rendes ülésein meghozott 120/2009. (IV.30.) és 118/2009.(IV.30.) számú önkormányzati határozata értelmében a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete révén, - 2009. július 01. napjától kezdıdı hatállyal un. ellátási szerzıdés útján biztosítja a szociális törvényben (1993.évi III. törvény) meghatározott utcai szociális munka, valamint nappali melegedı ellátását meghatározó feladatellátási kötelezettségét, - amelynek irodai központja (a 2009. év II. negyedévében teljeskörően felújított) Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti helyiségben került elhelyezésre és kialakításra.

45 A szociális életvezetési területen, kiemelt problémát jelent a hátrányos helyzető családok, háztartások, valamint a kis jövedelemmel rendelkezı háztartások tekintetében, az egyes közüzemi szolgáltatások díjhátralékainak kezelése, és megszüntetése, felszámolása. A Képviselı-testület által, e tárgykörben meghozott 29/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozata alapján – a szociális törvényben meghatározott adósságkezelési tanácsadást 2008. évtıl kezdıdıen Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalán keresztül, 1 fı adósságkezelési végzettséggel rendelkezı köztisztviselı útján folyamatosan biztosítja (és hosszú távon biztosíthatja). A települési önkormányzat a tárgyidıszaki ciklusprogram részeként kitőzött, a nagy családosok, a rászoruló családok életvezetését érintıen, elsıdlegesen a gyermekek nyári felügyelete, táboroztatása tekintetében jelentıs részben megoldotta ezen problémaköröket, mivel az Önkormányzat 2009. évben meghozott 13-15/2009. (I.29.) sz. önkormányzati határozataival, míg 2010. évben meghozott 48-49/2010. (II.25.) sz. önkormányzati határozataival – már az alap költségvetési rendeletbe beépítetten - gondoskodott ezen, a gyámügyi törvényben (1997. évi XXXI. törvény) meghatározott feladata ellátásáról. Ugyanakkor rögzítjük, hogy álláspontunk szerint, az egyedül álló idıs, beteg ember életét érintı, továbbá a hazánkban élı nagycsaládokat, azok életkörülményeit érintı változtatáshoz jelentıs központi támogatás, illetve erre vonatkozó sajátos támogatási rendszer kidolgozására lenne szükség. A Képviselı-testület az Önkormányzat által elfogadott és jóváhagyott tárgyidıszaki ciklusprogramja ezen részében, a szociális feladatok ellátásához kapcsolódóan kiemelte – hogy az Önkormányzatnak elıtérbe kell helyeznie a szociális ellátórendszer fejlesztése részeként, az idıközben szervezeti átalakítással kialakított Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye mőködéséül szolgáló tárgyi és infrastrukturális feltételek javítását, - amely 2009. és 2010. évben megvalósult. A Képviselı-testület által 2009. év november havi rendes ülésén meghozott beruházói, projekt döntésével, 364/2009. (XI.25.) sz. önkormányzati határozatával bıvítésre és felújításra került a tagintézmény keretein belül mőködı, részben az nappali idısek nappali ellátását, részben a szociális és közétkeztetés lebonyolítását szolgáló Idısek Napközi Otthona telephely épülete. Ennek keretein belül, az Önkormányzat által eszközölt beruházás részeként bıvítésre és – közegészségügyi, mőszaki szabvány elıírásoknak megfelelıen - átalakításra került a korábban szabálytalanul mőködı tálaló konyha helyisége, valamint részben megújult az épület villamos energia hálózata. A tárgybani beszámoló részeként végezetül rögzíthetı, hogy az Önkormányzat testületi szerve a korábban hosszú idın keresztül nem mőködtetett Szociális Kerekasztal jelenlegi funkcionáltatásán keresztül, hivatalosan is megtalálta a kapcsolatot a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetıivel, a település „szociális hálójának, hálózatának” javítása, a Szociális Kerekasztal mőködtetésében történı aktívabb együttmőködés, a szociális feladatok ellátása tárgyában történı szorosabb együttmőködés, az egymást kiegészítı feladatok vállalása és ellátása érdekében. Ennek hátteréül azonban az szolgált, hogy a szociális törvényben (1993. évi III. törvény) 2008-2009. évben olyan új alapfeladatok jelentkeztek, amelynek Szociális Kerekasztal általi véleményeztetésére és mőködtetésére szükség volt. Álláspontunk szerint, ezen önkormányzati feladat ellátási területre irányadó együttmőködést tovább kell mélyíteni és szélesíteni, különös tekintettel arra, hogy a Szociális Kerekasztal ne

46 kizárólag a szociális törvényben (1993. évi III. törvény), vagy gyámügyi törvényben (1997. évi XXXI. törvény) meghatározott feladatok ellátását, hanem a helyi szinten jelentkezı egyéb problémák megoldásában, feladatok elvégzésében, önkormányzati feladatok ellátásának megszervezésében is szolgálja. Településünkre nézve összefoglaló jelleggel elmondható, hogy a korábban meglévı szociális problémák az elmúlt években súlyosbodtak, évrıl-évre újabbakkal bıvültek, illetve gyorsabb ütemben növekedtek, mint az azok megelızéséhez, tényleges megoldásához rendelt források. A gazdasági recesszió következményeként, településünkön folyamatosan emelkedett a munkanélküli lakosok száma, a szegénység régi formái mellett újak is megjelentek. E körben kiemelhetı, hogy különösen veszélyeztetettek a kisnyugdíjasok, a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségőek, továbbá az idıs személyekbıl, valamint a sok gyermekes családokból álló háztartások. Összességében elmondható, hogy a tartós szegénység egyre szélesebb kört érint településünkön, ezzel párhuzamosan a jelenlegi, központi szabályozási és finanszírozási rendszer túlzott terhet és felelısséget hárít az önkormányzatra. 3.3./ Közremőködés a foglalkoztatás megoldásában: A Képviselı-testület az által elfogadott Gazdasági Ciklusprogram részeként, a foglalkoztatási feladatellátás területén, alapvetıen, az alábbi, megoldandó területek megvalósulását tőzte ki céljául: Pilis Város Önkormányzata alapvetı érdeke a munkanélküliségnek - a településen megfigyelhetı és rögzíthetı - magas arányának tartós csökkentése. Ennek keretein belül megvizsgálandó rész szempontok, és megoldásra váró problémák, az alábbiak voltak: 1./ A Képviselı-testület által mőködtetett önkormányzati fenntartású intézmények racionalizálása keretein belül, a vizsgálat eredményei alapján „megtakarítandó álláshelyek” megszüntetésével összefüggésben, a leghumánusabb munkáltatói intézkedések meghozatala, lehetıség szerint más, megüresedı álláshely felkínálása, figyelemmel az iskolai alap végzettség(ek)re és szakképzettség(ek)re. 2./ A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal valamint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattal minta-együttmőködés kialakítása – a Kormány által vagy meghirdetett, vagy jövıben meghirdetésre kerülı ún. Roma Program keretein belül – valódi foglalkoztatási lehetıségek megteremtése érdekében, a településért tenni akaró és tudó roma származásúak számára, mely a település további, harmonikusabb és szerves fejlıdésének záloga lehet. Ennek folyamatába mindkét önkormányzatnak a Megyei Munkaügyi Központot, illetve annak Monori Kirendeltségét is be kell vonni. 3./ A települést az önkormányzati ciklus idıtartama alatt érintı ún. országos közúti hálózat fejlesztés (4-es elkerülı út) részeként ipari park kialakítása, az elsı ipari létesítmények megteremtéséhez szükséges infrastrukturális követelmények, feltételek biztosítása. A település jelenleg hatályos szervezeti terve szerint, a régi 4-es fıút mellett további szolgáltató-vagy kereskedelmi létesítmények elhelyezése ösztönözhetı, akár (ingatlan) tulajdonosi szempontból, akár szervezési szempontból is.

47 4./ A foglalkoztatás területén alapvetı cél, relatíve jelentısebb munkavállalói létszámmal foglalkozó – az adott környezetbe településképi szempontból szervesen illeszkedı, és környezetbarát – kereskedelmi-szolgáltató funkciójú létesítmények, vagy (környezetterhelés szempontjából nem jelentıs hatású, ún. nem környezeti hatásvizsgálat köteles) ipari létesítmények helyhez kötése, vállalkozó barát környezet kialakítása. Álláspontunk szerint a települési önkormányzat az ún. foglalkoztatás területén, a tárgyidıszaki ciklus idıtartama alatt döntı részben végrehajtotta az általa meghatározott és kitőzött feladatokat. Az Önkormányzat - a Képviselı-testület által 2007. évben meghozott döntései alapján - nem kizárólag pénzügyi-gazdasági tárgyú, hanem szakmai együttmőködési tárgyú megállapodást is kötött a foglalkoztatás elısegítésére, javítására a településen mőködı Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Ennek keretein belül nyílt lehetıség 2007-2008. évben, a közhasznú foglalkoztatás keretein belül éves statisztikai átlagban 5-5 roma származású személy foglalkoztatására, valamint ezen együttmőködés teremtette meg a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által is 2008. évben, 2009. évben benyújtott és megvalósított kistérségi foglalkoztatási pályázat megvalósításának jogi (elızményes) alapját, amely éves átlagban a településrıl 10-12 fı foglalkoztatását tette lehetıvé, - elıbbi esetben az év teljes idıszakára, utóbbi pályázat esetében 6-8 hónap idıtartamra vonatkozólag. Az Önkormányzatnak, illetve a Polgármesteri Hivatalnak ezen pályázatok elıkészítése és megvalósítása során a Megyei Munkaügyi Központtal illetve annak Monori Kirendeltségével, - jó együttmőködési viszonyt sikerült kialakítania, amely azóta is fennáll. A foglalkoztatás területén alapvetıen új, és az Önkormányzatok gazdálkodásában lényeges változást hozó elemként jelentkezett, hogy a szociális törvény (1993. évi III. törvény) 2008. évi generál módosítása részeként, - a jogalkotó bevezette és legkésıbb 2009. április 30-i hatállyal létrehozta az ún. közfoglalkoztatás helyi rendszereit, - amelyet a Képviselı-testület immár több, részletesebb anyag részeként megvizsgált és értékelt. (Legutolsó alkalommal, a Képviselı-testület 2010. év január havi rendes ülésén, 8/2010. sz. elıterjesztés alatt tárgyalta meg a 2009. évi közfoglalkoztatással összefüggı szakmai és pénzügyi beszámoló anyagát.) A két éves közfoglalkoztatás jellemzı adatai: 1. közfoglalkoztatási ciklus (2009. április 16. – 2010. január 31.) jellemzı munkaügyi adatai: 1. Jellemzı adatok: 1.1./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47.) jegyzıje által 2009. január 31-én nyilvántartott aktív korúak ellátására jogosult személyek létszáma: 113 fı. 1.2./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47.) jegyzıje által 2009. január 31-én nyilvántartott rendszeres szociális segélyre jogosult személyek száma: 32 fı. 1.3.1./ Az Szt. 33-37/G. §-ai figyelembevételével, Pilis Város Önkormányzata által tervezett közfoglalkoztatásba bevonható, aktív korúak ellátására jogosult személyek száma, figyelembe véve a 2009. január 31-ig, közhasznú munkavégzésben és közcélú munkavégzésben részt vett, segélyezettek létszámát: 81 fı. 1.3.2./ Ebbıl 35 évnél fiatalabb, aktív korú ellátására jogosult, - az Szt. rendelkezései szerint elsıdlegesen képzésben, továbbképzésben részt vevı személy: 1 fı. 1.3.3./ Pilis Város Önkormányzata 2009. évi közfoglalkoztatásában ténylegesen résztvevı személy: 80 fı.

48

2./ Átlagos statisztikai létszám: 2.1./ intézményekhez rendelt közfoglalkoztatotti létszám: (kivétel: Gerje-Forrás Kht. által koordinált közterületi feladatellátás) 2.2./ Gerje-Forrás Kht. részére kirendelt közfoglalkoztatotti létszám:

14 fı 11-66 fı között.

3./ A 2009. évi közfoglalkoztatás minimális idıtartama: 6,5 hónap. 2. közfoglalkoztatási ciklus (2010. február 01. – 2011. január 31.) jellemzı munkaügyi adatai: 1./ Jellemzı adatok: 1.1./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47.) jegyzıje által 2009. október 31-én nyilvántartott aktív korúak ellátására jogosult személyek létszáma: 112 fı. 1.2./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47.) jegyzıje által 2009.október 31-én nyilvántartott rendszeres szociális segélyre jogosult személyek száma: 36 fı. 1.3.1./ Az Szt. 33-37/G. §-ai figyelembevételével, Pilis Város Önkormányzata által tervezett közfoglalkoztatásba bevonható, aktív korúak ellátására jogosult személyek száma, figyelembe véve a 2010. január 31-ig, közhasznú munkavégzésben és közcélú munkavégzésben részt vett, segélyezettek létszámát: 76 fı. 1.3.2./ Ebbıl 35 évnél fiatalabb, aktív korú ellátására jogosult, - az Szt. rendelkezései szerint elsıdlegesen képzésben, továbbképzésben részt vevı személy: 1 fı. 1.3.3./ Pilis Város Önkormányzata 2010. évi közfoglalkoztatásában ténylegesen résztvevı személy: 115 fı. 2./ Átlagos statisztikai létszám: 2.1./ intézményekhez rendelt közfoglalkoztatotti létszám: 13 fı (kivétel: Gerje-Forrás Nonprofit Kft. által koordinált közterületi feladatellátás) 2.2./ Polgármesteri Hivatal közfoglalkoztatotti létszám kerete: 17-67 fı között. 3./ A 2010. évi közfoglalkoztatás minimális idıtartama: 3,0 hónap. A Képviselı-testület által, a településen tervezett ipari park kialakításával kapcsolatos, a foglalkoztatottsági helyzetet javító lépések az Önkormányzat költségvetési helyzete alakulására visszavezethetıen, valamint külsı befektetı hiányára tekintettel nem valósultak meg, mindazzal együtt, hogy a Képviselı-testület a korábban hatályban volt, 2005. év szeptember hónapjában elfogadott és megalkotott Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálataként, a település közigazgatási területén korábban kialakított ipari területeket felülvizsgálta, befektetı cégcsoporttal tárgyalva új ipari övezetet jelölt ki. Egyúttal jelenleg a 4. sz. fıút mellett is folyamatban van egy gazdasági-kereskedelmiszolgáltató (GkSz) övezet létrehozása, - a jelenleg érvényben és hatályban lévı településrendezési tervnek egy új Szabályozási tervvel történı kiegészítése, a telekalakítás elıtti pilisi 0276 hrsz.-ú földrészleten. Ennek kapcsán rögzíthetı, hogy a Képviselı-testület, az általa 2009. szeptember hónapjában meghozott 268/2009. (IX. 24.) sz. önkormányzati határozatával (döntésével) is erısítette az ingatlantulajdonosok (jelen esetben beruházók) által is tervbe munkahely teremetés, városfejlesztés megvalósítását, lehetıségét.

49

3.4./ A gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramból: „A települési önkormányzat kiemelt feladata a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Az 1990'-es évek során számos család költözött ki a fıvárosból Pilis területére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kitelepülık több mint fele a külterületen telepedett le, amely által a külterületi népesség száma több mint négyszeresére nıtt és arányuk a mai lakosság körében meghaladja a 12%-ot. Tekintettel a külterületen – többnyire engedély nélkül – épített gazdasági épületek, toldalékok fizikai rossz mőszaki kialakítására, állapotára és infrastrukturális ellátottságára, joggal feltételezhetı, hogy az itt letelepedettek túlnyomórészt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezı hátrányos helyzető családok. Ezt támasztja alá az is, hogy ezen idıszak alatt jelentısen megnıtt a munkanélküliek illetve a rendszeres vagy eseti szociális ellátásáért az Önkormányzathoz fordulók száma. Ezzel párhuzamosan az óvodai és iskolai oktatás-nevelésben is kimutatható a sajátos nevelési igényő gyermekek növekvı száma, valamint a felnıtt lakosság körében is a társadalmi devianciák kiszélesedése. Mindezek rendkívül jelentıs feladatokat rónak a szociális és egészségügyi intézményekre, a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatra. Az Önkormányzat feladata, hogy ezen intézmények támogatásával teremtse meg a megfelelı feltételeket a hátrányos helyzető csoportokkal való kapcsolattartáshoz, hiszen hosszabb távon ez vezethet a lakosság ezen rétegeinek társadalmi és gazdasági felzárkóztatásához. A feladatok színvonalas végrehajtásához a következı fejlesztések végrehajtása szükséges: Az aktív korú lakosságnál szükség esetén ösztönözni kell a munkába járást (pl. közmunkaprogram beindításával), a helyi munkahelyek teremtését. A lehetıségekhez mérten támogatni kell az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe került családokat. Ez nem jelenti a jelenleg is szőkösen rendelkezésre álló szociális támogatási források bıvítését, sokkal inkább az igazságosabb elosztásra kell törekedni: a szociális támogatásokért a lakosság nagy részérıl jogos elvárásként értékelhetı az érintettek közmunkaprogramban való aktívabb részvétele, a munkalehetıségek keresése, a megfelelı életvitel és a kötelezettségek betartása. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testületnek az önkormányzat fenntartásában volt Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnak a monori székhelyő Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás részére történı átadásán túlmenıen évente vizsgálnia szükséges – mint a tagintézmény részbeni finanszírozójának – hogy a tagintézmény jelenlegi szakalkalmazotti állománya mennyiségében és minıségében alkalmas-e a településen megnövekedett gyermekjóléti, családsegítı feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület 2007. év tavaszán megszüntette az oktatási-nevelési intézmények keretén belül a gyermekvédelmi felelıs önálló munkakörét, a Képviselı-testület céljai között kell szerepelnie a TÖKT tagintézmény – lehetıség szerint – további álláshellyel történı növelésének, az ún. gyermekvédelmi jelzırendszer folyamatosabb és optimálisabb mőködtetése céljából.

50 Egyúttal a Polgármesteri Hivatal statisztikai állományi létszámának vizsgálatát követıen, 2008. pénzügyi évben meg kell vizsgálni a Hivatal egészségügyi, szociális és gyámügyi irodáján dolgozó munkatársak állományi létszámának további 1 fıvel történı emelésének lehetıségét, a szociális ügyintézés folyamatában fokozódó terhek növekedése miatt.” A települési önkormányzat a gyermek és ifjúságvédelem körében a tárgyidıszaki ciklusban, évente, rendszeres jelleggel eleget tett ezen önkormányzati feladat ellátási kötelezettsége áttekintésének és vizsgálatának (döntı részt a tárgyévet követı év április havi rendes ülésén). A gyermek és ifjúságvédelem körében rögzíthetı, hogy a település számára ezen feladat teljeskörő ellátása egyre magasabb mértékő költségvetés finanszírozással jár, tekintettel arra, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma 2009. évben, (a 20072008. évi adatokhoz viszonyítva) több mint 120 fıvel emelkedett, amely a 6-14 év közötti lakosságszámra vetítve, a gyermekek több mint 10 %-a tekintetében mutatja a családok, háztartások gyermekei tekintetében: a gyermekek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetbe kerülését. A gyámügyi területre áttérve, a településen – a Polgármesteri Hivatal jegyzıjének tájékoztatása szerint – a védelembe vett gyermekek száma (négy év statisztikáját áttanulmányozva) kis mértékben, de nıtt, míg az ideiglenesen elhelyezett gyermekek, családok száma összességében, egy-egy évet leszámítva stagnált. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete ezen, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása körében, az általa meghozott 20/2007.(I.25.) sz. önkormányzati határozatával a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális/gyermekjóléti ellátást kistérségi szintre emelte, melyet Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Tanácsa a 2007.március 26. napján megtartott ülésén meghozott 18/2007.(III.26.) .sz. TÖKT. határozatával és 19/2007.(III.26.).sz. TÖKT. határozatával fogadott el és hagyott jóvá. 2007. év február hónapjában határozott a gyermekjóléti és családsegítı feladatok ellátását is szolgáló, a Pilis Város Önkormányzata által fenntartott és mőködtetett intézménynek, valamint a hozzá kapcsolódó feladatoknak a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás részére történı átadásáról, és egyúttal ennek keretén belül az addigi intézményvezetési gyakorlat módosításáról. (Tekintettel arra, hogy a pilisi intézmény vezetıje - hierarchia szempontjából - a monori intézmény vezetıje alá került, tagintézmény-vezetıi státuszba.) A Képviselı-testület által elfogadott Gazdasági Ciklusprogram magába foglalta annak rögzítését is, hogy a gyermekek ellátása, a gyermekjóléti gondoskodás körében az Önkormányzat rendszeresen vizsgálja az intézményi háló részét képezı Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül dolgozó munkatársak szakmai összetétele változását és létszámbeli megfelelıségüket. Ennek keretein belül rögzíthetı, hogy az Önkormányzat – a 2008. évi költségvetés részeként 2008. évben hozzájárult egy fı szakalkalmazott alkalmazásához, valamint 2008. évtıl kezdıdıen gondoskodott egy fı közfoglalkoztatott eligazítói, ügyfélszolgálati, adminisztratív munkakörben történı foglalkoztatásáról. E helyütt rögzítenünk szükséges: az intézmény vezetıje és a szakmai vezetık tárgy évente, rendszeres jelleggel jelezték az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal részére, hogy az intézmény keretein belül jelenleg rendelkezésre álló szakalkalmazott létszám nem elegendı a településen megnövekedett és növekvı gyermekvédelmi feladatok ellátásának, azonban

51 látható, hogy az Önkormányzatnak a jelenlegi pénzügyi, költségvetés tervezési körülménye között valamennyi feladata ellátásáról - egyensúlyban - gondoskodni szükséges. A településünkre nézve elmondható, hogy a korábban meglévı szociális problémák az elmúlt években súlyosbodtak, évrıl-évre újabbakkal bıvültek, illetve gyorsabb ütemben növekedtek, mint az azok megelızéséhez, tényleges megoldásához rendelt források. A gyermekek átmeneti gondozása feltételeinek javítása érdekében, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete – 2007. évben, és 2008. év I. negyedévében Albertirsán, míg 2008. április 01. napjától kezdıdı hatállyal a Váci Római Katolikus Egyházmegye által mőködtetett „Otthon” Szociális Szolgáltató Nevelıszülıi és Helyettes Szülıi Hálózata révén, un. helyettes szülıi feladat szolgáltatási (ellátási) szerzıdés útján – biztosítja és biztosította a gyámügyi törvényben (1997.évi XXXI. törvény) a gyermekek átmeneti gondozását meghatározó feladatellátási kötelezettségét /kiemelten: 309/2009. (X.29.) számú önkormányzati határozat./ A gyámügyi törvény szintén feladatellátási kötelezettségéként fogalmazta meg, az Önkormányzat részére a település közigazgatási területén élı 6-14.éves korú gyermekek nyári felügyeletet megszervezését, lebonyolítását. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2009. évtıl kezdıdıen, a tárgyévi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési rendelet, valamint a tárgy pénzügyi évre vonatkozó külön képviselı-testületi határozatainak keretei között gondoskodott és gondoskodik a település nyári gyermekfelügyelete, feladatellátás megszervezésérıl és ellátásáról. A fentieken túlmenıen, Pilis Város Önkormányzata a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel 2009. évben és 2010. évben is megkötött együttmőködési megállapodás keretében élelmiszer adományokkal, valamint a szociálisan rászoruló gyermekek nyári gyermekétkeztetésével (konzervosztással) segíti és segítette - napi életvezetésükben és megélhetésükben - az arra rászoruló lakosokat. 3.5./ Bölcsıdei ellátás: A Képviselı-testület az ún. bölcsıdei ellátás nyújtása, alap feladatról történı gondoskodás kapcsán, az általa elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramban, az alábbiak szerint rendelkezett: „A várossá nyilvánítás és a 10 ezer fı feletti lakosságszám, az ezekbıl származó elınyök mellett új feladatokat is ró a települési Önkormányzatra. Az elıírt bölcsıdei ellátás biztosításának lehetıségét az Önkormányzatnak a jelen ciklus végéig érdemben meg kell vizsgálnia, mivel bölcsıde létesítésével az Önkormányzat lehetıséget nyújthatna a kisgyermeküket nevelık számára a nappali munkavégzésre. Az is fontos körülmény és szempont, hogy bölcsıde – mivel a szomszédos Nyáregyházán, Káván, Monorierdın ilyen intézmény nem található – térségi funkciót is betölthet, erısítve Pilis pozícióit a Monori kistérségben.” Mint ismert, a gyámügyi törvény (1997. évi XXXI. törvény) generál rendelkezése értelmében, Pilis Város Önkormányzata kötelezı, önkormányzat feladata a 0-3 éves korú gyermekek nappali ellátását, gondozását és nevelését szolgáló bölcsıdei intézmény fenntartása és mőködtetése.

52 A Képviselı-testület 2008. július havi rendkívüli ülésén meghozott 213/2008. (VII.17.) sz. önkormányzati határozatában döntött a település belterületén a Gerje patak és annak környezetében lévı, a pilisi 6/22 helyrajzi számú ingatlan Jókai Mór utca felé esı részén egy 7 csoporthelyiségbıl álló óvodai intézmény, továbbá 2 db csoporthelyiségbıl álló bölcsıdei részleg, együttesen: intézményi épületegyüttes elhelyezkedését bemutató megvalósíthatósági tanulmányterv, az építkezés, beruházás alapját képezı építési engedélyezési tervdokumentáció, továbbá a tárgybani projekthez illeszkedı KMOP pályázat kidolgozásával összefüggı pályázati együttmőködés megvalósítása érdekében, - árajánlat(ok) kérésérıl. A Képviselı-testület – a fenti eljárás lezárásaként – 2008. augusztus havi rendes ülésén úgy határozott, hogy a Polgármesteri Hivatal által 2008. augusztus 7-én megindított beszerzési eljárás részeként, az ÁRTÉR Építész Mőterem Kft. (képviseli: Álmosdi Árpád építész, vezetı tervezı, székhely: 5000 Szolnok, dr. Elek út 11.), a NÁNA Építész Stúdió Bt. (képviseli: Pölös István ügyvezetı, székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 47.) valamint a Patyi Építész Bt. (képviseli: Patyi György építész, székhely: 1112 Budapest, Menyecske u. 21.) által benyújtott árajánlatok tekintetében – a NÁNA Építész Stúdió Betéti Társaság (képviseli: Pölös István ügyvezetı, székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 47.) megvalósíthatósági tanulmány terv készítésére irányuló ajánlatát fogadja el. Pilis Város Önkormányzata és a NÁNA Építész Stúdió Betéti Társaság egymással 2008. szeptember hónapjában tervezési szerzıdést kötött, melynek 1. számú módosításában szereplı teljesítési határidıre, a NÁNA Építész Stúdió Betéti Társaság elkészítette a tárgybani területre tervezett komplex bölcsıde-óvoda komplexum kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánytervét. A tervezést végzı NÁNA Építész Stúdió Bt. vezetı tervezıi – a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársaival, továbbá az Óvodai Intézmény vezetıjével együttmőködve – elkészítették a tervezett beruházással kapcsolatos, 2010. évi árszinten számított elızetes és végleges (várható) költségbecslést. A Képviselı-testület – az általa jóváhagyott megvalósíthatósági tanulmányterv alapján - az építési engedélyezési tervdokumentációt, - 2009. év június havi rendes ülésén meghozott 206207/2009. (VI.25.) sz. önkormányzati határozatával fogadott el, és hagyta jóvá. A beruházás érdemi elıkészítését követıen, - a Képviselı-testület 2009. év november havi rendes ülésén meghozott 369/2009. (XI.26.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el az Önkormányzat pályázati dokumentációját, az intézmény kivitelezésére és mőködtetése tárgyi feltételrendszerének meghatározására vonatkozólag. A Képviselı-testület által megvizsgált és elfogadott beruházási célokmány alapján, - az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. november 30. napján benyújtotta a pályázatot az irányító hatóság nevében eljáró közremőködı szervezet részére. A Közép-Magyarországi Operatív Program keretein belül kiírt KMOP-2009-4.5.2. számú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” címen kiírt pályázatra Pilis Város Önkormányzata 2010. november hó 30.-án „Bölcsıdei szolgáltatásokhoz szükséges feltételek megteremtése Pilis városban” címmel pályázatot nyújtott be, amely pályázatot támogatásra érdemesnek ítéltek meg. A felek képviselıi által, a támogatási szerzıdés 2010. július hónapjában aláírására került. A projekt tervezett összköltsége 377.868.568.-Ft. A támogatás összege 248.828.466.-Ft., a támogatottság mértéke 65.85 %.

53 A Pilis, Gólyahír u. 6. szám alatt létesítendı bölcsıdei intézményben a tervek szerint, egy 40 férıhelyes, 2 gondozási egységes bölcsıde kialakítására kerül sor. Az épület nettó alapterülete 794 m2. Egy bölcsıdei gondozási egység 20 gyermek elhelyezésére szolgál, gyermeköltöztetıbıl, fürdıszobából, és 2 gyermekszobából áll. A két gyermekszoba közös gyermeköltöztetıátadóval, fürösztı, biliztetı helyiségekkel került kialakításra. Az intézményben melegítı konyha kerül kialakításra, valamint a csecsemıkorú gyermekek ellátása miatt tejtápszerkonyhát is ki kell alakítani. A bölcsıdei intézmény tervei a tovább gondolás lehetıségét is magában foglalja, a területen a késıbbiek során óvoda épület építésére is meg van a lehetıség. A bölcsıdei intézmény létrehozására irányuló kiviteli tervek 2010. év II. és III. negyedévében elkészültek, amelynek alapján a Képviselı-testület nevében eljáró Elıkészítı és Bíráló Bizottság – a jelen beszámoló készítése idıpontjában - elfogadta a tárgyi közbeszerzési eljárás alapját képezı beruházási dokumentumot (Ajánlattételi Dokumentációt), - közzététel és megjelentetés végett. Az elızetes számítások szerint, a tárgyi beruházás (építési-szerelési munka) alapját képezı közbeszerzés 2010. év III-IV. negyedévében lefolytatható, oly módon, hogy a felek (megrendelı, mőszaki ellenır, kivitelezı, nyertes ajánlattevı) az építési naplót még 2010. évben megnyithassák. A beruházás gerincét képezı építési-szerelési munka tényleges megvalósítása 2011. év – 2012. I. negyedéve között várható. Az elızetes számítások, és tervek szerint, a bölcsıdei intézmény várhatóan 2012. szeptember 1. napjától kezdheti meg funkcióját és mőködését.

54

4. FEJEZET VÁROSGAZDÁLKODÁS TELEPÜLÉSTISZASÁGI, KÖZTISZTASÁGI, VAGYONGAZDÁLKODÁSI, ENERGIA SZOLGÁLTATÁSI, KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMSÉSZETVÉDELMI ÁGAZAT 4.1./ A köztisztaság és településtisztaság biztosítása: A Képviselı-testület a tárgyidıszaki Gazdasági Ciklusprogramjában kiemelte, hogy nagy gondot kell fordítani a település közterületeinek állandó rendben tartására. Ennek keretein belül a Képviselı-testület célul tőzte ki az Önkormányzat tulajdonát képezı valamennyi földrészlet - így az árkok, rézsők szelvényének, is - legalább évente kétszeri alkalommal történı lekaszáltatását. E célból meghatározásra került, hogy a Gerje-Forrás Kht. 2007. évben egy haszonjármővet szerez be, amelynek feladata az összefüggı területeken, zöldfelületeken a gépesíthetı munkafolyamatok arányának növelése, - a külterületi zöldfelület rendszeres kaszálása. A Képviselı-testület, mint intézményfenntartó – az általa meghozott második, kiemelt intézkedéseként – rögzítette, hogy 2007. évtıl kezdıdıen, a Polgármesteri Hivatal hatósági munkái között, kiemelt feladatot kell, hogy képezzen a gyomnövények, más, zárlati károsító növények elleni hatékonyabb védekezés. E cél megvalósítása érdekében 2008. évtıl kezdıdıen, az Önkormányzat 2008. évi költségvetésében pénzügyi alapot kell képezni a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által elrendelt (végrehajtandó) növényvédelmi – és a településkép javítása érdekében – az építéshatósági kötelezési (bontási) feladatok költségeinek megelılegezésére. A Képviselı-testület – ezen ágazati területen – harmadsorban kiemelte: céljának és feladatának tekinti, illetve célul tőzi ki, hogy a Gazdasági Ciklusprogram idıbeni hatálya alatt a szelektív hulladékgyőjtést fokozottan és teljes körően kiterjeszti valamennyi nevelésioktatási intézmény területére. Ennek részeként, fontos feladatának tartja a közterületi ellenırzések mennyiségi és minıségi szempontból történı továbbfejlesztését. A települési önkormányzat a köztisztaság, település tisztaság védelme körében 2007. évben felülvizsgálta az akkor még Gerje-Forrás Kht. által 2002. évben megkötött, az önkormányzati feladatok meghatározására és ellátása rendjére vonatkozó együttmőködési megállapodást. Ennek keretein belül, a Képviselı-testület által 2007. év május havi rendes ülésén meghozott 125/2007. (V.31.) sz. önkormányzati határozatával elfogadott és felülvizsgált, Pilis Város Önkormányzata valamint a Gerje Forrás Kht. között tervezett együttmőködési keretszerzıdés 2007. évtıl kezdıdıen magában foglalja, az Önkormányzat tulajdonát képezı valamennyi földrészlet rendszeres, döntı részt évi két alkalommal történı lekaszáltatásának kötelezettségét. A Képviselı-testület az önkormányzati zöldfelületek, valamint a település tisztaság rendezése körében, elsıdlegesen 2009. év I. felében több alkalommal foglalkozott az akkor még GerjeForrás Kht. illetve az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala keretein belül foglalkoztatott közfoglalkoztatottak munkáltatásához kapcsolódó haszonjármővek beszerzésének kérdésével.

55

Mint ismert, a Képviselı-testület még 2007. év II. negyedévében tudomásul vette, hogy a Gerje-Forrás Kht. a viziközmővek üzemeltetésével kapcsolatban 1 db új, karbantartói gépjármő beszerzésérıl intézkedett, amely a Gerje-Forrás Kht. könyveiben került elkülönítésre, és elkülönítésre. A Képviselı-testület 2008. év II. negyedévében hagyta jóvá 1 db traktor és hozzá tartozó kiegészítı berendezések beszerzését, - amely eszközök az Önkormányzat részére történt beszerzést követıen a két fél között 2002. évben megkötött együttmőködési keretszerzıdés részeként kerültek üzemeltetésre és kezelésre átadásra a Gerje-Forrás Kht. részére. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület 2009. év III. negyedévében határozott 1 db Toyota Dyna gépjármő beszerzésérıl, amely az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által koordinált közfoglalkoztatási feladatok ellátásához kapcsolódó szállítási célokat szolgálja, nem került átadásra az idıközben átalakult Gerje-Forrás Nonprofit Kft. részére. Szintén, a köztisztaság és településtisztaság körébe tartozóan, a Képviselı-testület tudomásul vétele mellett került sor a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. részérıl – az utak 2009. évi felület javításához és a földutak kapcsán szilárdburkolatú kivitelezéséhez kapcsolódóan – 1 db új sószóró berendezés és a hozzákapcsolódó alkatrészek, tartozékok beszerzésére, amely eszközök a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. keretein belül kerültek állományba vételre és aktiválásra. Fentieken túlmenıen, ezen ágazat mőködéséhez kapcsolódó, kiemelendı munkaszervezési megoldás, hogy a Polgármesteri Hivatal - más települési önkormányzatokkal ellentétben 2007. évtıl kezdıdıen, a település belterületi közigazgatási területén továbbá a település külterületi közigazgatási területén, hivatalból növényvédelmi ellenırzéseket tart - a települési tisztaság és a növényvédelmi kezeltség, állapot ellenırzése, az ingatlanok rendszeres karbantartottsága rendezése érdekében. A Polgármesteri Hivatalhoz kapcsolódó hatósági ügyek intézése ügyében azonban problémát jelent, hogy a ciklusprogramban megfogalmazottaktól eltérıen, - az Önkormányzatnak 2008. évtıl kezdıdıen nem sikerült külön pénzügyi alapot képezni a növényvédelmi illetve az építéshatósági kötelezési (bontási) feladatok költségeinek megelılegezésére, amelyet a Polgármesteri Hivatal vezetése 2009. évben és 2010. évben több napirendi pont tárgyalása során jelzett a Képviselı-testület és szervei részére. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat mind a köztisztaság területén, mind a településkép rendezettsége területén, a jelenlegi helyzet rendezése érdekében, kiemelten figyelemmel kísérte és kíséri ezen folyamatokat, álláspontunk szerint, valóban érdemben megvizsgálandó és döntéssel külön pénzügyi fedezet biztosítandó ezen hatósági jogosítványok, végrehajtási kényszer intézkedések, eszközök megtételéhez. 4.2./ Lakás- és nem lakás célú helyiségek bérbeadása, gazdálkodás: A Képviselı-testület a tulajdonában, vagy vagyonkezelésében álló lakás- és nem lakáscélú helyiségek bérbeadása, gazdálkodás kapcsán, az általa elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramban, az alábbiak szerint rendelkezett: „2007. évben indokolt a Pilis Város Önkormányzata fenntartásában álló lakások, és nem lakás célú helyiségek bérbeadására vonatozó szerzıdési anyag áttekintése, egyes esetben a tényleges birtoklás és használat valósággal való egyezıségének vizsgálata. Kiemelt figyelmet

56 kell fordítani a szolgálati jelleggel - évekkel korábban - bérbe adott szerzıdések tartalmára, idıszerőségére, és annak indokoltságára. A lakás állományra vonatkozó szerzıdési anyag áttekintésén túlmenıen, ezzel összefüggésben különösen fontos feladat az intézményeknél meglévı ún. „magasépítési” karbantartási, állagmegóvási és értéknövelı beruházási feladatok jövıbeni tényleges összefogása. Javasoljuk, hogy 2008. évtıl kezdıdıen a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Mőszaki Irodáján egy ún. városgondnoki status kialakítására kerüljön sor – a 2007. évben megtartandó ún. racionalizálási vizsgálat, és az Önkormányzat anyagi teherbíró képessége függvényében. Alapvetı követelményként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – valamennyi lakás, és nem lakás célú helyiségek mőszaki állapotát ismerje: a Hivatal, és az egyes önálló gazdálkodási jogkörő intézmények számviteli nyilvántartása alapján rendelkezzen teljes körő információval az adott épület, építmény és helyiség-csoportot érintı - legutolsó mőszaki beavatkozásokról, annak mőszaki tartalmáról, - a sürgıs és kevésbé sürgıs beavatkozásokról, - az ütemezett mőszaki beruházási munkák várható tartalmáról, és annak várható pénzügyi függvényérıl. Cél, hogy az Önkormányzat lakás és nem lakás célú helyiség csoportjai is folyamatos karbantartás, illetve állagmegóvás alatt álljanak, az Önkormányzat folyamatosan, és ütemezetten viselje a bérbeadói pozíciójából adódó – szerzıdésben vállalt - feladatait. Cél továbbá, hogy az Önkormányzat ezen helyiség-csoportok közül, a legsürgısebb mőszaki beavatkozásokat a 2008. és 2009. pénzügyi évben végrehajtsa. Végezetül, a Képviselı-testület a gazdasági ciklusprogram idıtartama megvizsgálja a Mővelıdési Ház könnyőszerkezetes módszerrel, ideiglenes céllal történı kivitelezése mőszaki és pénzügyi lehetıségét, feltételrendszerét.” Álláspontunk szerint, a települési önkormányzat, az általa tulajdonolt lakás és nem lakás célú helyiségekkel való gazdálkodás, illetve hasznosítás során, a tárgy idıszakban - egy-két ingatlant leszámítva - összességében, a megfelelı gondossággal járt el. Az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal feladatellátását, e körben behatárolta az a tény és körülmény, hogy az egyes lakás- és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozólag a felek között korábban létrejött szerzıdések nem minden esetben voltak felülvizsgálhatók (határozatlan idıtartamra megkötött bérleti vagy más konstrukciójú, nem tipikus szerzıdések). A jelen ágazati feladatok ellátása kapcsán fogalmazható meg az az általános, bevezetı megállapítás, hogy az Önkormányzat részérıl a tárgyidıszaki ciklusban nem teljeskörően valósult meg a vagyon ésszerő és hosszú távú hasznosítása, - figyelemmel azonban arra, hogy egyes esetekben az adott ingatlant érintıen átmeneti, vagy hosszú távú funkció megvalósítása is jelentkezett (Rákóczi u. 67. szám alatti ingatlan hasznosítása), amely a Képviselı-testület részérıl nem miden esetben lett eldöntve, elhatározva. Másodsorban, szintén a következı önkormányzati ciklus feladatát kell képeznie, az Önkormányzat tulajdonában álló lakás, és nem lakás célú helyiség, továbbá az intézmények

57 épületcsoportjai karbantartása, állagmegóvása, vagy felújítása tekintetében, a tárgyévben felmerülı fenntartói feladatok horizontális és vertikális összehasonlíthatóságának megteremtése, a városgondnoki szempontrendszer – és hozzá kapcsolódó belsı intézkedési rendszer – kialakítása (feladatok rangsorolása.) Rögzíthetı, hogy a városüzemeltetéssel összefüggı feladatokat tárgyidıszaki ciklusban a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Mőszaki Irodája látta el, - amely feladatokat a jövıre nézve arányosabban meg kell osztani az Önkormányzat Képviselı-testülete munkaszervezete, valamint a Nagyközségi Önkormányzat által 1999. évben létrehozott Gerje-Forrás Kht. jogutódja, a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. között (pl. a Képviselı-testület által 2010. május havi rendes ülésén elfogadott és megalkotott Pilis Város Önkormányzata tulajdonát képezı közutak Közútkezelési Szabályzata kiadásáról szóló 7/2010. (VI.02.) sz. önkormányzati rendeletében meghatározott, egyrészrıl az útellenıri feladatok, másrészrıl az útkezelıi feladatok megosztása mintájához hasonlóan). Ehhez kapcsolódóan fontos annak rögzítése, hogy a Nagyközségi Önkormányzat által alapított, 100 %-ban tulajdonát képezı Gerje-Forrás Nonprofit Kft. a jövıre nézve, nem csak és kizárólag a viziközmő üzemeltetését végezze és lássa el, ha más, helyi önkormányzati rendeletben vagy képviselı-testületi határozatban meghatározott egyéb kezelıi feladatot (útpadka, valamint a szikkasztó és késıbbiekben levezetı árkok, az út egyéb – nem más közmőszolgáltató kezelésében álló – mőtárgyai rendszeres karbantartása, kezelése), annak elvégzésérıl rendszeresen beszámolva (szakmai, pénzügyi beszámoló): E körben, a 2008. évi belsı ellenırzési éves jelentés vizsgálata során merült fel – valamennyi, a helyi önkormányzat fenntartásában álló és mőködı intézményre kiterjedıen - egységes karbantartói, technikai gazdasági egység kialakításának és mőködtetésének verziója, amelynek fenntartása és mőködtetése formája is megvizsgálható a következı önkormányzati ciklusban. A fenti ágazat egyes részleteit elemezve megállapítható, hogy Pilis Város Önkormányzata a 2007-2010. évi költségvetési terhére, - az ún. intézményi karbantartás, állagmegóvás területén, példálózólag kiemelve - az alábbi kiemelt feladatokat végezte el. 2007. év: Szabadság tér 1. szám alatti épület: központi folyosó burkolási munkái, festési-mázolási munkák. Erzsébet u. 1. szám alatti épület: Tetıhéjalási munkák. Kossuth L. u. 47. szám alatti Polgármesteri Hivatali épület, Szlovák Nemzetiségi Iroda kialakítása, Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájának felújítása. 2008. év: Rákóczi u. 67. szám alatti épület: Tetıszerkezet teljeskörő cseréje, az épület csapadékvíz elvezetésének kivitelezése. Kossuth L. u. 30. szám alatti épület: Tetıszerkezet részleges cseréje, felújítása, ablak nyílászárók részleges felújítása. Széchenyi u. 28. szám alatti épület: ablak nyílászárók felújítása, öltözı szekrények javítása. Vágóhíd u. 22. szám alatti épület: az ingatlan, épület generál felújítása. Kossuth L. u. 47. szám alatti épület: önálló illemhelyiség létesítése, Polgármesteri Hivatal fıépülete ablakainak cseréje, alapozás.

58

2009. év: Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület: tetıszerkezet részleges cseréje, az intézményi épületen belül található termek, folyosók egy részének festése, mázolása, meszelése, az intézményi illemhelyiség részleges felújítása. Kossuth L. u. 47., Rákóczi u. 42. szám alatti épület: a Polgármesteri Hivatal, Orvosi Rendelı épülete telefon alrendszerének teljeskörő átalakítása, cseréje. 2010.év: Kossuth L. u. 57/B. szám alatti épület: tálaló konyha bıvítése, generál felújítása, az épület villamosenergia hálózatának részleges cseréje. Fentieket összefoglalva, álláspontunk szerint a Képviselı-testületnek a soron következı önkormányzati ciklusprogram részeként foglalkoznia szükséges a városüzemeltetési feladatoknak „egy kézben történı” csoportosítása mellett, - az intézményi karbantartási feladatok ellátására koordináltabb szervezeti egység létrehozása szükségességérıl és lehetıségérıl. 4.3./ Közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban: A Képviselı-testület a helyi energiaszolgáltatással, gazdálkodással kapcsolatban, az általa elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramban, az alábbiak szerint rendelkezett: „A Képviselı-testület által a Gerje-Forrás Kht. 2007. évi üzleti tervének tárgyalásakor megfogalmazásra került, hogy az Önkormányzat alapvetı érdeke: Az Állam által ún. visszaosztott – részben célhoz (feladatellátáshoz) kötött, részben célhoz (feladatellátáshoz) nem kötött – állami támogatások, illetve normatívák a település érdekeit minél jobban képviselı, sokrétőbb visszaosztása, minél több feladat megvalósítása: a közmőés energiaszektorhoz kapcsolódó önkormányzati önrész, források megszüntetése – részben a vízfogyasztáshoz kapcsolódó alapelv (Vt.), részben a „szennyezı fizet” elve (Hgt.) alapulvételével. A tervek szerint, - a víz-és szennyvízkezelés hatósági díja tartalmában - az Önkormányzat által nyújtandó ún. költségvetési támogatás mértéke 2010-ig fokozatosan megszüntetésre kerül.” Az Önkormányzat Képviselı-testülete a tárgyidıszaki ciklusban, a vízi közmővek üzemeltetése, valamint a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása tekintetében, kiemelt jelleggel kezelte ezen közmővek mőködtetésébıl, valamint a hulladék begyőjtési, szállítása továbbá lerakása feladatainak ellátásából adódóan az Önkormányzatra évente, idıszakosan háruló pénzügyi kötelezettség vállalás mérséklését. A Képviselı-testület a fenti célok érvényesülése érdekében a Gerje-Forrás Kft. 2007. évi üzleti tervének megtárgyalásától kezdıdıen - minden év november/december havi rendes ülésein meghozott határozataiban - évente érvényesítette azon álláspontját, hogy a vízi közmővek közül, elsı körben a vízszolgáltatás, majd ezt követıen a szennyvíz szolgáltatás mőködéséhez kapcsolódó kiegészítı önkormányzati forrás mérséklésre, majd megszüntetésre kerüljön. A Gerje-Forrás Kht. 2007-2009. évi üzleti terve továbbá a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. 2010. évi üzleti terve adatállománya alapján megállapítható, hogy ezen alapítói intézkedések döntı részt megvalósultak, a vízi közmővek üzemeltetése jelentıs részben gazdaságosabbá vált, nem figyelmen kívül hagyva természetesen a szolgáltatás közösségi, nonprofit jellegét.

59 Egyúttal, ezen gazdálkodási részterülethez kapcsolódóan a Képviselı-testület 2009. év szeptember havi ülésén határozott egy, a viziközmővek további fejlesztését célzó új, elkülönítendı pénzügy alap létrehozásáról /288/2009. (IX.24.) sz. önkormányzati határozat/ amelynek bevételi forrása egy részét a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. által, az Önkormányzat részére – a felek között 2000. évben, az ún. viziközmővek üzemeltetésére megkötött, bérlettel vegyes megállapodás alapján – a tárgyévet követı év pénzügyi zárásig (május 31.) fizetendı bérleti díjtömeg képezi. A hulladékgazdálkodás területeire áttérve, a 2007-2008. évi gazdálkodásról szólva elmondható, hogy a hulladékgazdálkodási feladatokat - közvetlenül, alvállalkozói teljesítési segédi jogviszonyban - a Maros-Ker Kft. végezte el. A Képviselı-testület – az Önkormányzat 2009. évi költségvetése birtokában - 2009. év I. felében határozott 1 db. új hulladékszállító jármő beszerzésérıl, amely a Szállító részérıl szerzıdésszerően leszállításra és átadásra került. A hulladékszállító jármő a településen 2009. év július hó 1. napján állt szolgálatba. A hulladékgazdálkodás jogi-szervezési területeire áttérve rögzíthetı, hogy a Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Konzorcium területein belül, eredetileg 2007. július 1. napjával tervezett próbaüzemeltetési idıpont ellenére, - az új hulladéklerakó mő ideiglenes, próbaüzemi jelleggel 2009. július 1. napjával kezdte meg mőködését – oly módon, hogy a próbaüzem megkezdéséig hulladék lerakása az új mő területére nem volt engedélyezett. A nem csak Önkormányzatunkat érintı, átfogó jellegő probléma, helyzet kezelése érdekében a települési önkormányzat Képviselı-testülete által (szintén, részben a Gerje-Forrás Kht. üzleti terve vizsgálatához, valamint a tárgyévre vonatkozólag javasolt ún. hulladészállítási közszolgáltatási díj megállapításához kapcsolódóan) 2007.–2008. évben, az erre engedéllyel rendelkezı albertirsai szeméttelepre került elszállításra a települési kommunális hulladék, míg az albertirsai hulladéktelep 2008. december 31. határnappal történı bezárását követıen 2009. január 1 és június 30. napja közötti idıtartamban, a Gerje-Forrás Kht. (akkor még fıvállalkozóként) a régi ceglédi hulladéklerakó telepre szállíttatta a települési kommunális hulladékot. A beruházás gesztora, Cegléd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete – ideiglenes tartalmú - döntése és intézkedése alapján, 2009. július 1. napjától kezdıdıen lehetıség nyílt a hulladéknak az új ceglédi hulladéklerakó területén történı elhelyezésére, - egyenlıre a hulladéklerakási díj emelése nélkül. Idıközben a rendszer, mő egészét érintı üzemeltetési probléma a tárgyidıszaki ciklus végére – hosszú, jelentıs számú tárgyalássorozat, valamint a hulladékkezelı mő és a szakmailag hozzá kapcsolódó kiegészítı tevékenységek mőködtetésére vonatkozólag 2009. év II. felében kiírt közbeszerzés eljárás eredményes lezárásaként – úgy tőnik, megnyugtatóan megoldódott, így 2010. év közepétıl kezdıdıen a Rendszert alkotó települési önkormányzatokat tömörítı Konzorcium nevében eljáró közbeszerzési Bíráló Bizottság által kihirdetett, nyertes gazdálkodó szervezet (konzorcium) látja el az üzemeltetési és abból fakadó javaslattételi feladatokat. 4.4./ Környezetvédelem: A Képviselı-testület a helyi környezetvédelmi feladatok ellátásáról, szépítésérıl, - az általa elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramban, az alábbiak szerint rendelkezett: „Nemcsak a turizmus fejlesztése, hanem a városi életminıség szempontjából is fontos a tiszta, gondozott településkép kialakítása.

60 Ennek keretében – a Gerje-Forrás Kht. és a Pilis Városért Közalapítvány bevonásával – jelentısebb pénzügyi és szervezeti erıt kell fordítani a Gerje-menti tórendszer folyamatos, rendszeres ápolására és fejlesztésére.” Az Önkormányzat a tárgyidıszaki ciklus keretein belül jelentıs, de gyakran szétaprózott energiát fordított a környezetvédelmi feladatok ellátására. Az Önkormányzat munkaszervezete, a Polgármesteri Hivatal keretein belül 2009. év április hó 16. napjával kialakított közfoglalkoztatatási rendszer keretein belül lehetıség nyílt és jelenleg is nyílik a természetes környezet magasabb szintő ápolására, szépítésére, amelynek részleges megvalósulása és megvalósítása: részben szervezeti okokra, részben irányításvezetési gyakorlat hiányára vezethetı vissza. A jelen önkormányzati ciklusban – a közhasznú foglalkoztatás és a közcélú foglalkoztatás idıtartama alatt is – az Önkormányzat jelentıs humán erıforrást biztosított kiemelt közterületei, közparkjai fenntartására, azonban a feladat végrehajtására rendelkezésre álló, jelentısebb létszám ellenére a Polgármesteri Hivatal kizárólag részben oldotta meg a település belterületi részein található további közterületi kiteresedései, és egyéb területei folyamatos rendben tartását, adott esetben szépítését. Fentieken túlmenıen szintén problémaként jelentkezik, hogy a jelentıs számban kiadott vezetıi intézkedés ellenére az Önkormányzat tulajdonát képezı ingatlanok közül nincs folyamatosan karban tartva a nem egybefüggı kisebb alapterülető volt zártkerti ingatlanok állománya, amelynek gépi gyommentesítésére, (kaszáltatására) - az adott esetben fás, cserje állomány eltávolítását követıen - lehetıség nyílna. Ezen okok miatt volt szükség, 2009. évben és 2010. évben azonnali vezetıi intézkedés ellenére, - a külterületi (volt zártkerti) ingatlan állomány, - a bejelentett földhivatali ellenırzésére figyelemmel. Ugyanakkor, ezen a területen az Önkormányzat és szervei munkáját a település belterületein jelentısen segítette a „Pilis Városért Közalapítvány”, amely 2007. és 2008. évben több utcában is faültetést végzett. Például, ezáltal, részben a Közalapítvány munkáját segítı szakemberek, részben a TESCO ZRt. közremőködésével újult meg a Kölcsey Ferenc u. területén kialakított fasor. A Gerje-forrás és környéke természetközeli állapotának javítása, valamint egyes részein a természetes állapot megırzése és fenntartása érdekében, a Képviselı-testület 2008. évben kettı beruházói döntést is hozott /117/2008. (IV.09.) sz. önkormányzati határozat, 297/2008. (X.30.) sz. önkormányzati határozat/ a Gerje-forrás és környéke eredeti állapotba történı helyezésére irányuló beruházás befejezését követıen, - a Gerje-Forrás Kht., ezen területre vonatkozólag, hosszú távú és rövid távú, éves üzemeltetési és kezelési terv elkészítésére és összeállítására.

61

5. FEJEZET VÁROSFEJLESZTÉS VÁROSFEJLESZTÉSI, KÖZTEMETİ FEJLESZTÉSI, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI, HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÁGAZAT 5.1./ Városfejlesztési feladatok: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramból: „A jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt elı kell készíteni egy új arculatú városközpont megvalósítására vonatkozó terveket, és hozzá kapcsolódó beruházói tervet, jelentıs részben a településfejlesztési koncepcióval, valamint a településszerkezeti tervvel összhangban álló, ún. befektetı, vagy befektetıi csoport bevonásával. A városfejlesztés keretein belül meg kell oldani - a Polgármesteri Hivatalba érkezı ügyfelek, a lakosság kulturáltabb kiszolgálását, - a Képviselı-testület munkaszervezetében dolgozó valamennyi munkatárs kulturáltabb munkakörülményei biztosítását, - a gyermekjóléti, családgondozási feladatokat ellátó intézmény – fizikai – integrálását a Hivatal épületcsoportjába, - jelentısebb alapterülettel – gyermek-és felnıtt olvasó teremmel, számítástechnikai (olvasó)teremmel is - rendelkezı Városi Könyvtár (rész) kialakítását, - több funkciójú, jelentısebb rendezvény(ek) megtartására is alkalmas ún. Mővelıdési Ház kialakítását. Figyelemmel kell kísérni továbbá a „XXI. századi iskolaprogram” megvalósítására kiírandó pályázatokat, pályázati felhívás rendszereket.” Az Önkormányzat Képviselı-testülete a tárgyidıszaki ciklus idıtartama alatt néhány alkalommal foglalkozott a település városközponti részén fekvı településrész fejlesztése, felújítása kérdésével. Ide tartozóan több alkalommal került sor egyeztetı tárgyalások megtartására, más harmadik személyek bevonásával, a Petıfi Park, a Polgármesteri Hivatal épületét, ingatlanjait érintı városfejlesztési terv továbbvitelére, illetve az ezzel összefüggı önkormányzati elképzelések áttekintésére. Az Önkormányzat Képviselı-testülete ugyancsak a település városközponti részén vizsgálta a Rákóczi út–Szent István Park u.–Vatyai út által határolt terület fejlesztésének kérdését, amellyel összefüggésben külön tulajdonosi döntéseket hozott egyrészrıl a Vatyai úti sportpark területe fejlesztésére, ezen területen 2008. és 2010. évben játékok telepítésére, létestésére. Fentieken túlmenıen a Képviselı-testület a tárgyidıszaki ciklus idıtartama alatt több alkalommal tárgyalta a Polgármesteri Hivatal munkájához és feladatellátásához szükséges épület és helyiségigény biztosításának kérdésköreit.

62 Ennek keretein belül 2007. évben került sor a Cigány Kisebbségi Önkormányzat iroda helyiségének felújítására, valamint a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó irodahelyiségek kivitelezésére, kialakítására és irodabútorzat beszerzésére. Ugyancsak 20007. évben került sor a Polgármesteri Hivatalba érkezı ügyfelek kiszolgálását biztosító illemhelyiség kivitelezésére, valamint a Polgármesteri Hivatal feladatellátásához kapcsolódóan keletkezı hatósági, illetve gazdálkodási iratanyag biztonságosabb tárolását lehetıvé tévı irattárhelyiségek belsı átalakítására. Hozzátesszük, hogy a Polgármesteri Hivatal mőködését érintıen jelenleg is problémát okoz, hogy a mőködésbıl adódóan kiselejtezésre váró eszközök, továbbá a beszerzési eljárás keretein belül, tárgy negyedévente leszállításra kerülı irodatechnikai eszközök és takarítószerek, tisztítószerek tárolására nincs mód és lehetıség, - ezért ezen anyagok tárolását az Önkormányzatnak rövid úton meg kellene oldania. Megemlítendı még, hogy a Kármán József Város Könyvtár feladatellátásához kapcsolódóan, 2009. évben került sor egy db., a könyvek tárolását szolgáló, korábbi mellékhelyiség felújítására, valamint a Közép-Magyarországi Régióban kiírásra került „Pest Megyei településközpontok fejlesztése-Kisléptékő megyei fejlesztések” KMOP-2009-5.2.1/A. jelő pályázathoz kapcsolódóan, Pilis Város Önkormányzata által kidolgozott, benyújtott, „Arculatfejlesztési és térfigyelı rendszer telepítése Pilis város központjában” c. nyertes pályázatához kapcsolódóan jelenleg van folyamatban a 2005. évben kivitelezett mozgássérültek számára fenntartott mellékhelyiség és hozzá kapcsolódó egyéb helyiségek átalakítása. Ugyancsak a településközpont fejlesztését érintı körülmény, hogy a Képviselı-testület által meghozott 208/2009. (VI.25.) sz. önkormányzati határozata, továbbá 304/2009. (IX.24.) sz. önkormányzati határozata, beruházási célokmányi figyelembevételével – a „Pest Megyei településközpontok fejlesztése-Kisléptékő megyei fejlesztések” KMOP-2009-5.2.1/A. jelő pályázathoz kapcsolódóan Pilis Város Önkormányzata 78,1 millió Ft támogatást nyert el „Arculatfejlesztés és térfigyelı rendszer kialakítása Pilis város központjában” címmel, - a Gubányi Károly Általános Iskola Szabadság tér 1. szám alatti telephelyén álló épülete, - a Kármán József Városi Könyvtár Kávai út 1. szám alatti épülete, - a Móricz Zsigmond Közösségi Ház Dózsa Gy. u. 2. szám alatti épülete, valamint - a Polgármesteri Hivatal Kossuth L. u. 47. szám alatti épülete támogató szervezet (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács) által jóváhagyott és beárazott költségvetés, mőszaki tartalom szerinti, fentiekben nem említett - felújítására, korszerősítésére (vakolat javítási munkák, hıszigetelési munkák, színezési munkák, ablak-és nyílászáró cseréi, főtéskorszerősítési munkák), amely beruházás befejezési, továbbá hozzá kapcsolódó mőszaki-pénzügyi szempontú projekt lezárási határideje: 2010. december 15. napja. A tárgyi beruházás nyertes kivitelezık, vállalkozók általi teljesítése folyamatban van. 5.2./ A helyi köztemetı fenntartása: A Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramnak a helyi köztemetı fenntartására (felújítására, mőködtetésére) vonatkozó rendelkezései szerint: „Pilis Város Önkormányzatának jelenleg nincs fenntartásában álló köztemetıje, így az Önkormányzat jelenleg nem tudja biztosítani a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló, többször módosított 1999. évi XLIII. törvényben rögzített alapelvi szintő rendelkezések betartását.

63 Alapvetı célkitőzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat 2007. évben készítse elı és vitassa meg, fogadja el a (köz)temetkezés rendjére vonatkozó rendeletét, a helyi elıírásokat. Az Önkormányzat feladata továbbá, a jelentıs vallási gyülekezettel rendelkezı „történelmi” egyházak helyi képviselıinek bevonásával – valamely vallási közösség, egyház által fenntartott helyi temetı részeként, - minimálisan egy ún. köztemetı (parcella) részlet kialakítása, illetve ezzel összefüggésben a köztemetı mőködtetéséhez szükséges infrastruktúra megoldása. E feladat végrehajtása érdekében, az Önkormányzat vállalja, hogy felveszi a kapcsolatot az egyházak vezetıivel. Az Önkormányzat feladata még a jelenlegi ún. hőtıház – mint felépítmény – fenntartásának, mőködtetésének és jogi sorsának rendezése, valószínősíthetıen a köztemetı (földrészlet) kialakításával együtt.” Az Önkormányzat Képviselı-testülete által, a helyi köztemetı, köztemetés fenntartása feladatkörében az Önkormányzat testületi szerve 2007. évben tette meg az elsı lépéseket a településen mőködı vallásfelekezetek, történelmi egyházak képviselıivel történı egyeztetés útján. Ezt követıen Pilis Város Önkormányzat 2007. év végén megkereste a Pilis Ágostai Evangélikus Egyházközség vezetıségét, valamint a Presbitériumot, az Önkormányzat ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonát képezı, - a Pándi úti temetıben található ravatalozó épülete feletti rendelkezési jog rendezésére, valamint hozzá kapcsolódóan a Pándi úti temetı korábban nem funkcionált részén, egy nem vallásfelekezeti temetırészlet – „használat” illetve „használatba adás” jogcímén történı biztosítására vonatkozólag. A Képviselı-testület valamint a településen legnagyobb gyülekezettel rendelkezı Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközség képviselı között 2008. év I. felében lefolytatott egyeztetı tárgyalás alapján, és figyelembe vételével a Pándi úti temetı részeként akkor még nem használt, fel nem tárt Pándi úti temetı lezárt részén, mintegy 1350 m2 nagyságú földrészlete került – „használat” illetve „használatba adás” jogcímén – 99 év idıtartamra Pilis Város Önkormányzat birtokába, azzal, hogy ezen földrészleten is kegyeleti közszolgáltatási feladatokat (kezelıi feladatokat) az Ágostai Evangélikus Egyházközség látná el, a felek között 2008. év július és augusztus hónapjában részletesen leegyeztetett, megtárgyalt, kegyeleti közszolgáltatással vegyes együttmőködési megállapodás alapján és keretei között, amelyet a Képviselı-testület 2008. év augusztus havi rendes ülésén meghozott 238/2008. (VIII.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadott el. Fentieken túlmenıen, - mint a Képviselı-testület elıtt is ismert – az Önkormányzat 2008. évben, a Testület 2008. év május havi rendes ülésén meghozott 165/2008. (V.29.) sz. önkormányzati határozata alapján, egyszeri 1.300.000.- Ft összegő támogatást nyújtott a Vasút sori katolikus temetı területén álló ravatalozó, míg 2009. évben, a Képviselı-testület 2009. október havi rendes ülésén meghozott 308/2009. (X.29.) sz. önkormányzati határozata alapján, egyszeri 4.500.000.- Ft összegő támogatást nyújtott a Pándi úti evangélikus temetı területén álló ravatalozó felújítására vonatkozólag (azzal, hogy mindkét esetben a támogatás folyósítására, a költségvetési rendelet, finanszírozás miatt, a támogatás nyújtását követı költségvetési évben került sor), - jelentısen fejlesztve ezen épületek, építmények infrastrukturális feltételeit, közvetlen környezetét. 5.3./ Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott, az Önkormányzat településfejlesztési és településrendezési feladatait is részletezı Gazdasági Ciklusprogramból:

64 „Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete – 2005. szeptember 28-i nyilvános és rendes ülésén – meghozott 115/2005. (IX.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el a település jelenleg hatályos településszerkezeti tervét. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület 29/2005. (IX.29.) sz. önkormányzati rendeletével elfogadta és megalkotta Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletét. Tekintettel, az idı múlására: a települést elkerülı fıút nyomvonalának pontos kijelölésére, valamint az idıközben bekövetkezett - a település életére is kiható - változásokra, javasolt és idıszerő lenne a település jelenleg hatályos településfejlesztési koncepciójának és településszerkezeti tervének felülvizsgálata, - legkésıbb 2008. évben. Álláspontunk szerint a Képviselı-testületnek és illetékes szakbizottságának, ill. bizottságainak a jelen önkormányzati ciklus keretein belül – elıre láthatólag a 2008. pénzügyi évben – intézkedést szükséges tennie a Képviselı-testület által 115/2005 (IX.28.) számú önkormányzati határozatával elfogadott településszerkezeti terv és hozzá kapcsolódóan megalkotott és kihirdetett Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2005 (IX.29.) sz. önkormányzati rendelet tartalmi felülvizsgálatára, melynek indokai részben a következık: a., A települést elkerülı 4.sz fıút tervezett nyomvonalát érintı módosításokat (mely 2005. év ısze után keletkeztek) a település jelenleg érvényes szerkezeti tervén is át kell vezetni. b., A Helyi Építési Szabályzat tartalmi felülvizsgálatát indokolja, hogy az építéshatósági jogkört gyakorló szerv részére kellı számú indítvány, ill. javaslat érkezett. c., Az építésügyi hatósági munka során megállapítást nyert, hogy a jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat elsıdlegesen éppen a településre ill. annak egyes építési övezeteire vonatkozó speciális elıírásokat nem rögzíti. d., Figyelemmel arra, hogy az építéshatósági jogkör átadás-átvételére 2008. január 1. napjával sor kerül - valószínősíthetı, hogy az építési hatósági feladatokat ellátó új szervnek is lesznek javaslatai a Helyi Építési Szabályzat egyes részlet szabályaihoz, részlet rendelkezéseihez. Mindezeken túlmenıen, az ún. építéshatósági jogköröknek, hatásköröknek - a központi jogszabály(ok) változásából adódó – 2007. évi változására is figyelemmel, indokolt lenne legkésıbb 2008. évben az elızı Képviselı-testület által elfogadott és megalkotott 29/2005. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelete tartalmának átfogó áttekintése: a Helyi Építési Szabályzatban rögzített ún. építésjogi követelményrendszer érvényesülése, a település belterületén a közterületi szabályozási nyomvonalak áttekintése, szükség szerint, az egyes építésjogi szempontból külön – övezetbe tartozó külön elıírások, speciális szabályok áttekintése. Alapvetıen megırzendı alapelv, hogy a település belterületi határvonalának módosítása kifejezetten indokoltan és a településnek, a helyi önkormányzati törvénybıl adódó terhei további nem növelése – az építési törvényben rögzített új három oldalú szerzıdési forma, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a beruházói (kör) közötti ún. beruházói szerzıdés keretein belül - képzelhetı el. A Képviselı-testület - Pilis Város Önkormányzatának 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó gazdasági (önkormányzati ciklus) programja keretein belül, a mőszaki szempont és feltételrendszeren túlmenıen – célul tőzi azt, hogy a Polgármesteri Hivatal útján 2007. évben megvizsgálja a település külterületére történı bejelentkezések törvényes és jogszerő

65 korlátozása és pontosabb helyi normaanyagként történı elıírása lehetıségét, - az ún. lakcímrendezési szempontok figyelembevételével. A Helyi Építési Szabályzat keretein belül, javasolt olyan speciális, helyi szabályrendszer kiépítése, mellyel - növekedik az egyes övezet(ek), az övezetekben megtalálható épületállomány építészeti sajátossága, és - az egyes övezetben lévı épületek, építmények arculata minél inkább illeszkedik a már meglévı épület, és építmény állományhoz, különösen: elıkert, oldalkert, hátsókert méretei, az épület / építmény homlokzati kialakítása, az épület tetıszerkezetének, a tetı vonalának síkja, az építmény magasság, homlokzat magasság, az épület színezés, melléképület elhelyezése a tárgyi ingatlanon belül - a fı épülethez, építményhez képest. Ezen szempontból különösen kívánatos lenne minél több, helyi építésjogi szabályozási elem beépítése a helyi önkormányzati rendelet keretei közé – különösen az ún. építéshatósági jogköröknek, hatásköröknek - a központi jogszabály(ok) változásából adódó – 2007. évi változására is figyelemmel. E körben szükséges kiemelni továbbá azt, hogy a Kormánynak a közigazgatás, illetve az államigazgatás szervezetrendszerét érintı, 2006. év végén meghozott döntései miatt, 2007. évben – a Monor és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (TKT) keretein belül – célszerő lesz átalakítania a jelenleg alapvetı koncepciót is nélkülözı ún. területfejlesztés rendszerét: így különösen az ún. Területfejlesztési Társulás sajátos jogutódlása folytán, a Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül a fıépítész jogállásának rendezését, valamint az ún. kistérségi fıépítészi beosztáshoz kapcsolódóan az ún. társulási megállapodás megkötését, mely kiválthatná a jelenleg egyedi megbízási szerzıdéseket, mellyel a fıépítészi feladatoknak a társulási szinten történı ellátása „nem igazolható”. Az átalakított ún. kistérségi fıépítészi feladatrenddel együtt, 2007. évben indokolt lenne az ún. mikrotérségi tervtanácsok létrehozása, e tekintetben a tervtanácsok mőködésére vonatkozó helyi önkormányzati rendelet (anyag) felülvizsgálata. A természetvédelem területén, az önkormányzati ciklus második felében meg kell oldani a Gerje-forrás és annak közvetlen környezete átfogó kotrását, takarítását is, e célból a feladatok végrehajtására a Gerje-Forrás Kht. költségvetésében fedezetet kellene elkülöníteni. Az Önkormányzatnak, a vízi közmőveket üzemeltetı Gerje-Forrás Kht-nak illetve a Polgármesteri Hivatalnak 2007. december 31-ig fel kell készülnie a ceglédi székhelyő DunaTisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer mőködésével, beindulásával (különösen hulladékgyőjtés, hulladék elszállítása, lakosság környezettudatossá történı átnevelésével kapcsolatos PR stb.), összefüggı projekt feladatokra. Ennek keretein belül 2007 évben felül kell vizsgálni az Önkormányzat e tárgyban megalkotott helyi önkormányzati rendeletét. Végezetül, a Képviselı-testület feladatának tekinti, illetve célul tőzi ki a gazdasági ciklusprogram idıtartama alatt a településen egy Tájház létrehozását.” A Képviselı-testület tárgy idıszaki ciklus keretein belül több alkalommal foglalkozott a helyi épített és természeti környezet védelme kérdéskörével.

66 A Képviselı-testület – figyelemmel a tárgy idıszaki ciklusprogrammal kapcsolatban megfogalmazott – 2008. évben megkezdte a település rendezési tervi munkarészének felülvizsgálatát, a Képviselı-testület által elfogadott és megalkotott 23/2005.(IX.29.) sz. önkormányzati rendelete (HÉSZ), valamint az övezeti lehatárolásokat magában foglaló, a Városi Önkormányzat Képviselı-testülete által 115/2005. (IX. 28.) sz. önkormányzati határozatával elfogadott településszerkezeti terve felülvizsgálatát. Ennek indokait a Képviselı-testület az általa, 2008. év április havi ülésén meghozott 126/2008. (IV. 24.) sz. önkormányzati határozatában emelte ki, és rögzítette. Fentieken túlmenıen az Önkormányzat Képviselı-testülete – éppen Pilis Város Önkormányzata, valamint a Monor Város Önkormányzata kezdeményezésére – 2007. és 2008. évben több alkalommal foglalkozott a Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül foglalkoztatott fıépítész jogállásának rendezésével. Ennek eredményeként 2009. január 1-jei hatállyal a fıépítészi feladatok ellátására, a kistérségi társulástól elkülönülı társult mikro térségi tárulás, illetve fıépítészi társulás jött létre, amely területi lefedettséget érintve nem egyezik meg a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás földrajzi lefedettségével. Az új mikro térségi társulási megállapodás részeként - 2008. év II. felében, valamint 2009. év I. felében - a fıépítész jogállása teljes körően rendezésre került és egyúttal a fıépítészi munkához is kapcsolódó tervtanácsok mőködési települési szintrıl mikro térségi társulási szintre helyezıdött át. Az épített környezet alakítása és elsıdlegesen védelme körében kiemelendı, hogy a Képviselı-testület - a tárgyidıszaki ciklusprogramja végrehajtása részeként, - 2010. év március havi ülésén meghozott 95/2010. (III.25.) sz. önkormányzati határozatában döntött, a település külterületén álló, korábban (2009. évig) szabálytalanul (engedélyezett tervtıl jelentısen eltérı módon), vagy engedély nélkül létesített és épített épületek, építmények építészeti, illetve városképvédelmi szempontú felülvizsgálatáról, lajstromba vételérıl, továbbá - az építésügyi törvény és a végrehajtására kiadott Korm. rendeletek, miniszteri rendeletek kereteit alapul véve - e körben a szükséges hatósági eljárások (fennmaradási engedélyezési eljárás vagy bontási kötelezési hatósági eljárás) megindításáról, - és legkésıbb 2011. december 31. napjáig történı lefolytatásáról. 5.4./ A helyi tömegközlekedés, a helyi és helyközi közösségi és egyéni közlekedési szolgáltatások fejlesztése: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott, a helyi (egyéni és közösségi szolgáltatást magában foglaló) tömegközlekedési feladatait is részletezı Gazdasági Ciklusprogramból: „A vasútállomás 2008. évben tervezett felújítása alkalmat ad arra, hogy a mellette levı helyközi autóbuszmegálló illetve autóbusz-forduló felújítása is megtörténjen, az átszállási kapcsolat és körülmények megfeleljenek a pilisiek, valamint a Nyáregyháza és Monor felıl érkezık elvárásainak. A Volánbusz Zrt. képviselıivel egyeztetve fel kell mérni a Káva felé megteremtendı menetrend szerinti autóbusz közlekedés kialakításának lehetıségét, amely Pilisen belül lehetıséget biztosítana a Kölcsey u. – Vasút u. – Rákóczi út – Kávai út útvonalon a helyi közösségi közlekedés lebonyolításában is.

67 Álláspontunk szerint, a vasútállomásnál szükség van egy nagyobb kapacitású, megfelelı színvonalú ırzött autóparkoló (P+R) kialakítására valamint a kerékpártároló kapacitásának bıvítésére is (akár új tároló kialakításával). A tömegközlekedés keretein belül, - annak minél kulturáltabb biztosítása érdekében – fel kell venni a kapcsolatot a MÁV Zrt, a PEMÁK Kht., illetve a Volánbusz Zrt. képviselıivel az egyes járat(ok)hoz tartozó autóbusz öblök, megállók minél biztonságosabb és korszerőbb elhelyezése, az utasok kényelmének növelése érdekében, lehetıség szerint a MÁV Zrt. Budapest-Szolnok vasúti pálya rekonstrukciójához kapcsolódóan, - 2008. évben. A város területén sok helyütt, de elsısorban a fı tengelyét alkotó Rákóczi úton szükséges a biztonságos kerékpározást elısegítı kerékpárút vagy kerékpársáv kialakítása, valamint a kerékpárosok biztonságos közlekedését elısegítı tevékenységek alkalmazása. A Képviselı-testület – jelen alpontban rögzített feladatokon túlmenıen - megvizsgálja annak a lehetıségét, hogy a Rákóczi út 40. szám alatti rendelıintézet elıtt elhelyezett kerékpártárolót, valamint a rendelıintézet elıtti gépjármő parkolóhelyeket - kizárólag az egészségügyi szolgáltatást igénybevevık használhassák.” Az Önkormányzat a jelen tárgyidıszaki ciklus részeként több alkalommal foglalkozott a helyi tömegközlekedés kialakításának kérdésével. Ennek keretein belül a Képviselı-testület 2007. év tavaszán és 2009. év tavaszán is, különkülön tárgyalt egy, a tömegközlekedési feladatot végzı szállítási vállalkozás képviselıivel, eredménytelenül. Az Önkormányzat vezetése – valamint a Településfejlesztési Városgazdálkodási Bizottság is - jelezte a tárgyalások során ezen vállalkozások képviselıinek, hogy a helyi tömegközlekedés létrehozatala, kiépítése – a jelen gazdasági körülmények között – kizárólag vállalkozási formában történhet meg, - Pilis Város Önkormányzata részérıl külön kiegészítı önkormányzati hozzájárulás, pénzeszköz átadása nélkül. A tömegközlekedés helyi viszonylata alapjainak megteremtése érdekében a közeljövıben megvizsgálandó a jelenlegi Volánbusz közlekedési útvonalán - a Bence u. bevonásával - két három megállóhely kialakítása, e körben a Tesco Zrt. vezetésével, 2009. és 2010. évben már folytatott egyeztetés, továbbfolytatása. A közösségi közlekedés szolgáltatások fejlesztése keretein belül a tárgyidıszaki ciklusban, 2010. év nyarára megvalósult a pilisi Vasútállomásnál egy 50 férıhelyes, míg a Nyáregyháza felıli oldalon egy 40 férıhelyes P+R parkoló, valamint 50 bicikli tárolására szolgáló fedett tároló, a Képviselı-testület által e tárgyban létrejött, a Budapesti Közlekedési Szövetség Kht. által koordinált Konzorciumhoz történı csatlakozást, és a hozzá tartozó kimondó 289/2007. (XI.28.) sz. önkormányzati határozata alapján. Fentieken túlmenıen, az Önkormányzat vezetése egyúttal 2009. évben tovább folytatta egy a közösségi szállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, további parkolóhelyek létesítésére irányuló beruházás elıkészítését, amely valószínősíthetıleg a pilisi vasútállomás 4. sz. fıút felıli oldalán valósulna meg, az orvosi rendelıvel szembeni MÁV területen (a 2000. évben épült, idıközben leégett kerékpártároló helyén). (Ennek látványtervei bemutatására került sor, a Képviselı-testület és szervei 2010. év szeptember havi rendes ülésén.) Településfejlesztési-és Végezetül, az Önkormányzat Képviselı-testületének Városgazdálkodási Bizottsága, valamint Pénzügyi Bizottsága ülésén több alkalommal

68 napirendre vételre került, a Rákóczi úton tervezett kerékpársáv kialakításának lehetısége, amelynek tervezése közvetlen tervi feltétele a település csapadékvíz elvezetési szempontból győjtı részein, területein, az M+T Kkt. által 2006. évben leszállított elvi vízjogi létesítési terv mőszaki tartalmának megfelelı, a település meghatározott részeire készítendı engedélyezési tervdokumentáció megrendelése. E körbe tartozóan szükséges megemlíteni, hogy a szabálytalan közlekedés, és parkolás témakörében a Közbiztonsági és Bőnmegelızési Bizottság 2009. évben két alkalommal foglalkozott, a taxi droszt kialakításának kérdésével, ezen szabályozási kérdéskör tekintetében konkrét rendeletalkotási javaslat kidolgozását elhalasztva. Figyelemmel azonban a településen elsıdlegesen délutáni, és esti órákban tapasztalható taxi forgalom növekedésére, ezen szabályozási helyzet szükségességét és indokoltságát is meg kell vizsgálni a következı tárgyidıszaki ciklusprogram részeként.

69

6. FEJEZET A NEMZETISÉGI, KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL, TESTVÉR TELEPÜLÉSEKKEL TÖRTÉNİ EGYÜTTMŐKÖDÉS EGYES TERÜLETEI 6.1./ A nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének biztosítása: A Képviselı-testület az általa elfogadott Gazdasági – Önkormányzati – Ciklusprogramja részeként úgy határozott, hogy a jelenleg a Kossuth L. u. 47. szám alatti épület dél-nyugati szárnyában biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiség használatához kapcsolódó közmő infrastruktúrát. A Képviselı-testület ugyanezen dokumentum részeként másodsorban úgy foglalt állást, hogy „az Önkormányzat jelenleg még nem tudja biztosítani a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére a mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiség használatához kapcsolódó közmőves környezetet, infrastruktúrát. A Képviselı-testület jelenleg hatályos Szervezeti és Mőködési Szabályzata rendelkezései értelmében, a Szlovák Nemzetségi Önkormányzatnak is a Kossuth L. u. 47. szám alatti épület dél-nyugati szárnyában kellene biztosítani, - két tároló helyiség egybenyitásával, és összenyitásával - a mőködéshez szükséges helyiséget, és a hozzá kapcsolódó feltételeket. Alapvetı célkitőzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat 2007. évben – a jelenleg rendelkezésre álló bruttó 1.000.000.- Ft keret és az évközi bevétel elıirányzatai terhére – építse át, alakítsa ki a Szlovák Nemzetségi Önkormányzat Képviselı-testülete részére a Nemzetiségi Önkormányzat mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, egyúttal a helyiség kulturált használatához kapcsolódó valamennyi feltételt teremtse meg.” Az Önkormányzat az általa elfogadott Gazdasági – Önkormányzati - Ciklusprogramja részeként (az Önkormányzat 2007. évi költségvetése terhére) 2007. év II-III. negyedévében kialakította a Polgármesteri Hivatal D-Ny-i szárnyán belül a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat mőködéséhez kapcsolódó, két helyiségbıl álló irodát, valamint biztosította a hozzá kapcsolódó alap infrastruktúrát. A Képviselı-testület ugyancsak 2007. év II-III. negyedévében, intézkedett a településen szintén megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kossuth L. u. 47. sz. alatti iroda épülete egyidejő felújításáról, mázolásáról, valamint az iroda területén új biztonságos térburkolat lerakásáról. Az együttmőködés területére áttérve, szintén jelentıs elırelépésnek számít, hogy a Képviselıtestület – a pénz-és vagyongazdálkodás és zárszámadás területén, - az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az adott kisebbségi- nemzetiségi önkormányzat közötti jogviszonyt 2007. év I. negyedévében haladéktalanul (együttmőködési megállapodás keretein belül) szabályozta, amely a felek képviselıi által döntı részt a tárgyév január havi képviselı-testületi ülésén (az államháztartási, vagy a számviteli törvény változása, követlen módosítási igény, vagy helyi szabályozási szükséglet jelentkezése esetén) a felek képviselıi részérıl áttekintésre, és képviselı-testületek részérıl, a szükséges döntések meghozatalával módosításra került.

70

6.2./ Testvérvárosi együttmőködés: Az Önkormányzat a tárgyidıszaki ciklusban, megteremtette nemzetközi kapcsolata alapját az erdélyi Vajdakamarás településsel. 6.3./ Az együttmőködés további területei: A tárgyidıszaki ciklus idıtartama alatt, a Képviselı-testület kiemelt feladatát képezte az Önkormányzat érdekeinek a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás mőködése keretein belül történı képviselete. Ennek keretein belül, az Önkormányzat vezetése és szakbizottságai minden pénzügyi évben vizsgálta, hogy a./ adott önkormányzati feladat települési szinten történı ellátásának megszüntetése jár-e nagyobb elınyökkel, vagy okoz-e nagyobb hátrányokat a település lakosságának, b./ másodsorban, lehetséges-es adott feladat gesztor települési önkormányzatként vagy mikro társulási központként történı koordinálása, szervezése és tényleges ellátása (felvállalása) mely erısíti-e a településnek a térségben betöltött szerepét. A Képviselı-testület a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által, tárgy pénzügyi évente ellátott feladatok ellátásának körét, és színvonalát, valamint az egyes feladatok elvégzésével összefüggı, megoldandó problémákat – minden év december havi rendes ülésén részletesen megvizsgálta és értékelte. Fentieken túlmenıen, az Önkormányzat – és szervei – a tárgyidıszaki ciklus idıtartama alatt folyamatosan vizsgálták, hogy a település földrajzi helyzetébıl adódóan, milyen önkormányzati feladatot tud nem kifejezetten kistérségi társulási formában ellátni - más, környezı települések bevonásával (összevont központi orvosi ügyelet mikrotérségi tárulási formában). A jelen tárgyidıszaki ciklus részeként Pilis Város Önkormányzata szorosabb kapcsolatot épített ki Pest Megyei Önkormányzatával, - elsıdlegesen az oktatási ágazat/ügykör területén már említett intézményeknek, pontosabban: kiegészítı önkormányzati feladatnak a Megyei Önkormányzat részére történı átadásával összefüggı feladatok finanszírozásával, szakmai vizsgálatával és ellenırzésével kapcsolatban. A Képviselı-testület és szervei a Bizottságok a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt igyekeztek a lakosság, valamint az Önkormányzat illetve a képviselık közötti kapcsolattartás minıségén változtatni, módosítani: részben e célból került sor a Polgármesteri Hivatalt érintı fı szervezeti folyamatok és ügykörök áttekintésére, és hozzá kapcsolódóan Intézkedési Terv, Program elfogadására. Az Önkormányzat, a Képviselı-testület, és Bizottságai, valamint munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal a modern kor elvárásaihoz és lehetıségeihez igazodva folyamatosan vette igénybe a multimédia (kábeltévé, - internet, – honlap, - Hírnök c. idıszaki lap) által nyújtott minél magasabb lehetıségeket: e célból került sor – 2008. évben az 1990-2007. év között, a képviselı-testületi, valamint a bizottsági munkához kapcsolódóan keletkezett anyagoknak informatikai alapon történı rendszerzésére, valamint 2009. év július hónapjától kezdıdıen a Képviselı-testület és szervei nyilvános üléséhez kapcsolódóan elkészített, a döntés elıkészítéshez kapcsolódóan keletkezett valamint a kiadott, hitelesített képviselı-

71 testületi (bizottsági) anyagoknak a Városi Honlap felületén történı, immár rendszeres közzétételérıl, megjelenítésérıl. E körben célként fogalmazható meg, hogy a Képviselı-testület következı idıszaki ciklusprogramja részeként lépjen tovább: a nyilvános képviselı-testületi ülésen tárgyalandó anyagoknak (és a hozzá kapcsolódó kiegészítı anyagoknak) azonnali megjelenítésérıl, közzétételérıl, - a lakosság részletes, és valódi tájékoztatása körében. A képviselı-testület a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus idıtartama alatt is erısítette a településen mőködı civil szervezetekkel, az egyházakkal, valamint – a tárgyévi, önkormányzati költségvetések véleményeztetése körében – a szakmai érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervekkel történı együttmőködést.

72

7. FEJEZET KÖZBIZTONSÁGI, TŐZVÉDELMI, EGYÉB RENDÉSZETI FELADATOK 7.1./ Gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól: Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott, az Önkormányzat közbiztonsági és tőzrendészeti feladatait is részletezı Önkormányzati Ciklusprogramból: „A város közbiztonsági helyzete igen kedvezıtlen. A szabálysértések valamint a személy és vagyon elleni bőncselekmények számának nagyobb mértékő csökkentése érdekében szükséges egy közösségi bőnmegelızési személy és tárgyi (intézmény) rendszer kiépítése, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése, mely magában foglalja az alábbiakat: a) lakosság, a polgárırség és a rendırség közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztését, b) Bizottság által indítványozott ún. közbiztonsági referensi álláshely kialakíthatóságának vizsgálatát, c) települési térfigyelı rendszer kiépítését illetve d) mezııri szolgálat kialakítását is. Fentieken túlmenıen, alapvetıen fontos feladat a szabálysértési ügyintézés személyi és tárgyi feltételeinek javítása is, melyrıl a Polgármesteri Hivatal címszó alatt még szót ejtünk. Az Önkormányzat részérıl meg kell oldani a legkritikusabb útszakaszokon a közlekedésbiztonság javítását szolgáló mőtárgyak pótlását, cseréjét és megvalósítását (pl. gyalogátkelı létesítése, hiányzó közúti jelzıtáblák pótlása, veszélyt jelzı táblák kihelyezése) szükséges, - várhatóan a 2007. és 2008. pénzügyi évben. Egyúttal, a Képviselı-testületnek biztosítani kell a polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatok, illetve intézményi tőzvédelmi feladatok ellátásához – szükség szerint évente, kis mértékő tárgyi eszközök beszerzéséhez – szükséges fedezetet az Önkormányzat mindenkori, tárgyévi költségvetésében. A Polgármesteri Hivatal 2007. évtıl az intézményi tőzvédelmi feladatok ellátását, illetve elvégzését – valamennyi tagintézmény tekintetében - koordinálja, e tárgykörben az önálló gazdálkodási jogkörő költségvetési szervek vezetıi részére felvilágosítást, illetve tájékoztatást nyújt, valamint az intézmények vezetıit e tárgykörben rendszeresen beszámoltatja.” Az Önkormányzat Képviselı-testülete és szervei tárgyidıszaki ciklusban permanens jelleggel foglalkoztak a település közbiztonsági helyzetét javító és elısegítı eszközrendszerrel, valamint a tárgyi feltételrendszer javítása kérdésével. A Képviselı-testület által, az Önkormányzat 2007. évi költségvetési rendelete tárgyalásával egyidejőleg meghozott 49/2007. (II.22.) sz. önkormányzati határozata figyelembevételével, a településen mőködı közterület-felügyelet létszáma, 2007. április 01-jeiu hatállyal további egy fıvel emelkedett. A településen a két fı közterület-felügyelet 2007. év április hó 01. napjától végzi, látja el tevékenységét. A Képviselı-testület - ugyancsak a közbiztonság fejlesztése körében, - a humánerıforrás oldalához kapcsolódóan 2009. év végén foglalkozott érdemben, a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által elıterjesztett, önálló szabálysértési munkakör kialakítására irányuló javaslattal,

73 amelynek eredményeként a Képviselı-testület 2009. IV. negyedévében – Pilis Város Önkormányzatának az akkor hatályos Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata módosításával - tudomásul vette, hogy a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Mőszaki Iroda keretein belül foglalkoztatott egyik környezetvédelmi státusz megszüntetésre kerül és helyébe a Polgármesteri Iroda keretein belül szabálysértési ügyintézıi státusz kerül kialakításra, ezen feladatok – mind mennyiségi, mind minıségi volumenét tekintve – magas szintő ellátására vonatkozólag. Az Önkormányzat Képviselı-testülete és szervei a jelen önkormányzati ciklusban rendszeresen kértek és kaptak tájékoztatást, beszámolót a település közbiztonsági helyzete fenntartásáért és erısítéséért felelıs Monori Rendırkapitányság Pilisi Rendırörse, valamint a Pilisi Polgárır Egyesület képviselıitıl. A felek közötti egyeztetésre, a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus idıtartama alatt jellemzı volt a rendszeresség, valamint az információk megfelelı átadása, áramoltatása. Pilis Város Önkormányzata és a Pilisi Polgárır Egyesület közötti szakmai együttmőködés kialakítását készítette elı a Képviselı-testület által 2006. év december hó meghozott 312/2006. (XII.19.) sz. önkormányzati határozatával jóváhagyott, - a Pilisi Polgárır Egyesület munkáját, feladatellátását, gazdasági, pénzügyi szempontból támogató együttmőködési megállapodás létrejötte, amely együttmőködési megállapodás a tárgyidıszakban kettı alkalommal, 2008. év IV. negyedévében és 2010. év II. negyedévében módosításra került. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala közterület-felügyelete és a Pilisi Polgárır Egyesület között pontosan definiált szakmai együttmőködés kereteit a Képviselı-testület, az általa meghozott 84/2010. (III.25.) sz. önkormányzati határozatával elfogadott együttmőködési megállapodás részeként rögzítette, illetve fektette írásba a 2008. évben elindított közös ellenırzések gyakorlatát. Az Önkormányzat, valamint a Monori Rendırkapitányság Pilisi Rendırörse gazdálkodási, illetve szakmai tárgyú együttmőködését a Képviselı-testület tárgy évente, rendszerint március – április havi rendes ülésein felülvizsgálta és értékelte, a Monori Rendırkapitányság vezetıje által évente a Pilisi Képviselı-testület elé beterjesztett tárgyévi rendıri munkát értékelı írásbeli beszámoló vizsgálata keretein belül. A kialakított gyakorlat szerint az Önkormányzat testületi szerve a tárgyévre szóló pénzügyi illetve egyéb technikai támogatás vizsgálata során figyelembe vette a döntı részt azon ülésre egyúttal összeállított, a tárgyévet megelızı év rendıri munkájáról szóló írásbeli beszámolójában foglaltakat. A Monori Rendırkapitányság Pilisi Rendırörse, valamint a Pilisi Rendırörs tárgyévi támogatásáról szólva rögzíthetı, hogy ezen támogatások kiutalására és a hozzá kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek vállalására, minden esetben a tárgyévben belül sor került, az egyes közbiztonsági szervek, szervezetek által tett írásbeli tájékoztatás tartalma szerint felhasználásukra szabályosan és rendeltetésszerően sor került. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala közterület-felügyelete valamint a Monori Rendırkapitányság közötti szakmai együttmőködés kereteit a Képviselı-testület, az általa meghozott 83/2010. (III.25.) sz. önkormányzati határozatával elfogadott együttmőködési megállapodás részeként rögzítette, illetve fektette írásba a 2008. évben elindított közös szemlézések, ellenırzések elveit és gyakorlatát.

74

A helyi tőzvédelmi feladatok ellátásáról szólva rögzíthetı, hogy az Önkormányzat testületi szerve 2008 és 2009. évben is foglalkozott a Monori Városi Tőzoltóság mőködéséhez kapcsolódó anyagi támogatás kérdésével. A Képviselı-testület mindkettı esetben /elsı alkalommal az általa meghozott 217/2008. (VII.17.) sz. önkormányzati határozatával, ezt követıen, 2009. évben az Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendelete évközi módosításával) úgy határozott, hogy 200 e Ft - 200 e Ft. összegő támogatást nyújt a Monori Városi Tőzoltóparancsnokság részére, a mőködési feladataihoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a tőzvédelmi feladatok ellátása tekintetében 2007. év tavaszán beszerzési eljárás keretein belül új szolgáltató(ka)t választott ki, aki - az iskolai oktatási intézmény kivételével - a munkavédelmi feladatokkal együtt ellátja a munkavédelmiés tőzbiztonsági megbízotti feladatok ellátását a Polgármesteri Hivatal, a közfoglalkoztatotti részleg, az Óvodai Intézmény, a Kármán József Városi Könyvtár, a Móricz Zsigmond Közösségi Ház továbbá az egészségügyi szakfeladatokon közremőködı közalkalmazottak tekintetében. Az idıközben egy (iskolai) költségvetési szervvé átalakított Gubányi Károly Általános Iskola területén szintén új szolgáltató végzi el a tőz- és munkabiztonsággal, megelızéssel és védelemmel, védekezéssel összefüggı megbízotti feladatokat. Ezen megbízottak koordinálásával az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló intézményeknél évente minimálisan egy alkalommal, rendszeres jelleggel sor kerül a tőzvédelmi- és egyéb mentési feladatok, gyakorlatok elvégzésére, próbájára. Ezen feladat, megbízás folyományaként az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala koordinálásában elsı alkalommal 2007. évben, ezt követıen, rendszerint évente, vagy központi jogszabály hatályba lépése esetén, - a központi jogszabály hatályba lépéséig mindkettı tőz, munkavédelmi és baleset megelızési megbízott aktualizálta és jelenleg is folyamatosan aktualizálja az alábbi, intézményi szintő dokumentumokat: a) az intézmény Tőzvédelmi Szabályzata, b) az intézmény Munkavédelmi Szabályzata, c) az intézmény Védıeszköz juttatási Szabályzata, d) az intézmény munkahelyi Kockázatértékelése (Munkavédelmi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban). Fentieken túlmenıen az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala koordinálásában 2009. év IV. negyedévében – 2010. év I. – II. negyedévében sor került valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló intézmény érintésvédelmi és szabványossági mőszaki helyzete felülvizsgálatára, illetve a hozzá kapcsolódó jegyzıkönyvek, illetve a hiányjegyzékek összeállítására. A jelen önkormányzati ciklus részeként a Polgármesteri Hivatal – részcélként - célul tőzte ki az ún. hiányjegyzékekben szereplı mőszaki hibák és hiányosságok megszüntetését, 2010. december hó 1. napjáig, - az egyes intézményi költségvetések (dologi költségvetési kiadások) terhére.

75

8. FEJEZET KIEMELT PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 2007. évben elnyert, kiemelt, EU vagy központi támogatások: 1./ Az Önkormányzat a Széchenyi Iskola minıségbiztosítási mérésének, értékelésének költségeit nyerte meg. 2./ "Épületbıvítés és korszerősítés a pilisi Rákóczi úti óvodában": Pilis Város Önkormányzata a 2007. évben a közoktatási intézmények beruházási támogatásának fejlesztése (KMOP 4.6.1.) pályázaton, a Rákóczi úti óvoda (központi óvoda) felújítására közel 192.9 millió Ft-ot nyert. Ezen összegbıl valósult meg a székhely óvoda teljeskörő, korszerő felújítása. 2008. évben elnyert, kiemelt, EU vagy központi támogatások: 1./ Az élıhelyek védelme címő pályázaton (KMOP. 3.2.1./A) a Gerje-Forrásvidék felújítására 35,9 millió Ft-ot. 2./ A szilárd burkolatú utak felújítására 16 millió Ft-ot. 3./ Pest megye biztonságos települése pályázaton 1 millió Ft-ot. 4./ A polgármesteri hivatal racionalizálására (ÁROP 3.A.1/A) 19,9 millió Ft-ot. 5./ 100 db macskaszemet az útburkolatra. 2009. évben elnyert, kiemelt, EU vagy központi támogatások: 1./ A Nemzeti Kulturális Alap hangversenyek támogatása pályázatán 0,2 millió Ft-ot. 2./ A (KMRFT-CÉDE 2009.) programon a Gubányi Károly Általános Iskola Szabadság tér 1. szám alatti telephelyének, valamint a Széchenyi u. 28. szám alatti telephelyének tálalókonyhájának felújítását 10.000.000.-Ft- összegő támogatást. (Az Óvodai Intézmény Pilis, Attila u. 8. szám alatti, valamint a Kávai út 19. szám alatti épületének felújítására és eszközbeszerzésére benyújtott pályázatát a Közép Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, forrás hiány miatt tartalék listára helyezte, majd 2009. december hó 16. napján kelt levelében tájékoztatta Pilis Város Önkormányzatát, hogy tárgybani pályázatát forráshiány miatt elutasította.) Ezt követıen Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy döntött, hogy az Óvodai Intézmény Pilis, Kávai út 19. szám alatti, valamint az Attila u. 8. szám alatti telephelyének felújítását saját 2010. évi költségvetése terhére elvégzi. 3./ Az oktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése pályázaton az óvoda és az iskola informatikai fejlesztésére 4 millió Ft-ot. 4./ A KMOP-2009-5.2.1/A. számú Közép-Magyarországi Operatív Program Pest megyei településközpontok fejlesztése – Kisléptékő megyei fejlesztések címő pályázaton 78,1 millió Ft-ot. „Arculatfejlesztés és térfigyelı rendszer kialakítása Pilis város központjában” címmel, - A Gubányi Károly Általános Iskola Szabadság tér 1. szám alatti telephelyének, - A Kármán József Városi Könyvtár Kávai út 1. szám alatti épületének, - A Móricz Zsigmond Közösségi Ház Dózsa Gy. u. 2. szám alatti épületének, valamint a - A Polgármesteri Hivatal Kossuth L. u. 47. szám alatti épületének felújítására, korszerősítésére. 5./ A kompetencia alapú oktatás és egyenlı hozzáférés megvalósítása Pilis Város innovatív intézményeiben ( TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0043.) pályázaton 81.655.980.- Ft-ot nyert.

76

Projekt leírás: - A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széles körő elterjesztése. - Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció kialakítása. - A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerősítése. - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerısítése. - A közoktatási rendszerben meglévı szelektív hatások mérséklése, valamint az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítése. - A hátrányos helyzető és SNI tanulók esélyegyenlıségének javítása. 6./ A közösségi szintő sportpálya felújítása pályázaton sportpályánk fejlesztésére 1 millió Ftot. 7./ Bölcsöde pályázat 2010. évben elnyert, kiemelt, EU vagy központi támogatások: 1./ KMOP-2009-4.5.2. számú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” címen kiírt pályázatra Pilis Város Önkormányzata 2010. november hó 30-án „Bölcsıdei szolgáltatásokhoz szükséges feltételek megteremtése Pilis városban” címmel pályázatot nyújtott be, amely pályázatot támogatásra érdemesnek ítéltek meg. A támogatási szerzıdés 2010. július hó 28.-án aláírására került. A projekt tervezett összköltsége 377.868.568.-Ft. A támogatás összege 248.828.466.-Ft., a támogatottság mértéke 65.85 %.

77

9. FEJEZET

ZÁRADÉK

Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó önkormányzati ciklusprogramja végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolóját a Képviselı-testület 2010. szeptember 23-i nyilvános és rendes ülésén - 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 1 tartózkodás mellett - meghozott 233/2010. (IX.23.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el.

Pilis, 2010. szeptember hó 24. napján.

Szabó Márton polgármester

dr. Csiki Gábor jegyzı