Beszámoló Pilis Város Önkormányzata év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról

Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2010-2014. év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzata 2010-2014. év közötti idıszakra vonatkozó önkormányzati ciklusprogramja végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolóját a Képviselı-testület 2014. szeptember 25-i nyilvános és rendes meghozott ……/2014. (…....) sz. önkormányzati határozatával fogadta el.

Pilis, 2014. szeptember hó ……. napján.

Szabó Márton polgármester

Tóth László jegyzı

2

Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2010-2014. év közötti idıszakra vonatkozó Önkormányzati Ciklusprogramja végrehajtásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) hosszú távú fejlesztési tervekkel kapcsolatosan az alábbiakat szabályozza: „116. § (1) A képviselı-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelıs. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára vagy azt meghaladó idıszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitőzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetıségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévı gazdasági program, fejlesztési terv az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani.” Az Mötv. a helyi - így ezen belül a települési - önkormányzatok számára meghatározza mindazokat a kötelezıen ellátandó feladatokat, melyeket a települési önkormányzatnak el kell látnia, illetve el kell végeznie. Ennek kötelezı tartalmi elemeit elsıdlegesen az Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg, Mötv. 13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetık kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprı-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjármővek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás;

3 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, elıadó-mővészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közmővelıdési tevékenység támogatása; 8.3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelızésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelık, ıstermelık számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetıségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetıségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közremőködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhıszolgáltatás; 21. víziközmő-szolgáltatás, amennyiben a víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelısnek minısül. míg általánosságban a kereteket az Mötv. 11. §-a és a 12. §-a tartalmazza. Mötv. 11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fıvárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérı feladat- és hatáskörei lehetnek. (2) Törvény a kötelezı feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérı adottságait, különösen a) a gazdasági teljesítıképességet; b) a lakosságszámot; c) a közigazgatási terület nagyságát. (3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejőleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket. Mötv. 12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítıképességő, lakosságszámú települési önkormányzat számára elıírt kötelezı feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a) a lakossági igények indokolják; b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. (2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselı-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének elızetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett idıpontját megelızıen legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérı rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének idıpontja a döntést követı év január 1. napja.

4 (3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstıl igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. Fontos elem és körülmény, hogy az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján rögzített „A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelezı és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.” ellátási kötelezettség a kötelezı és a vállalt feladatokat illetıen. Viszont ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése: „A helyi önkormányzat - a helyi képviselı-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezıen elıírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.” lehetıséget ad arra, hogy az Önkormányzat saját bevételeibıl többletfeladatokat vállalhasson, illetve vállaljon is, megtartva a garanciális szabályt arra vonatkozóan, hogy az önként vállalt feladatok nem mehetnek a kötelezı feladatok terhére, vagy rovására. Törvény – jellemzıen ágazati törvény - a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók (Mötv. 11. § (2) bekezdése). Fentieken túlmenıen, az Mötv. 6. §-a rögzíti, hogy a „A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeit, együttmőködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körő állampolgári részvételt; b) erısíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetıségeit és hasznosítja saját erıforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti. a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. Tehát a jelenleg hatályos jogszabályi környezet az önkormányzat számára feladatul szabja, hogy a helyi önkormányzatok képviselı-testületei a tárgyi ún. önkormányzati ciklus idıszakára készítsenek egy, az önkormányzat gazdasági helyzetét elemzı, és azt megalapozó gazdasági programot. Mint ismert a Képviselı-testület Pilis Város Önkormányzata 2010-2014. évi Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramját, illetve Ciklusprogramban foglaltakat 2011 év április hó 28.-i ülésén vizsgálta meg és az általa meghozott 127/2011.(IV.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, hagyta jóvá. A gazdasági program feladata, hogy - a Magyarország jelenleg hatályos jogrendje, a törvényalkotó elıírásait alapul véve, és az önkormányzatok mőködésére is irányadó, kötelezı törvényi kereteket megtartva - a településre ható társadalmi, gazdasági folyamatokat és körülményeket elemezve, a lakosság igényeit figyelembe véve az adott önkormányzati

5 ciklusra meghatározza a helyi önkormányzatok feladatainak fı irányát, kijelölje a Képviselıtestület által meghatározott cél-eszköz rendszert, és a célok prioritását. A gazdasági ciklusprogramnak összhangban kell lennie, a jogszabályok által elıírt település tervezési dokumentumokkal és egyéb szabályozókkal. A jelen beszámoló az Önkormányzata által, a Pilis Város Önkormányzata 2010-2014. év közötti idıszakra vonatkozó Önkormányzati Ciklusprogramja végrehajtásáról, a végrehajtás körülményeirıl és eredményeirıl, valamint kisebb részben, az abból levonható tanulságokról.

6

BEVEZETİ

Bevezetésként rögzíteni szükséges, hogy az önkormányzati ciklusprogram megvalósulása jelentıs mértékben függött az Európai Unió, az Országgyőlés, a Kormány önkormányzatokat érintı döntéseitıl, nem utolsó sorban az Önkormányzat anyagi helyzetétıl, az alábbi indokok miatt is: A magunk mögött hagyott tárgyidıszaki önkormányzati ciklusban, a jelen körülmények között is - kiemelt figyelmet fordítottunk a hazai és az EU Uniós támogatási források megszerzésére, és ismeretes az is a T. Képviselı-testület elıtt, hogy a kormányzati adósságkonszolidációt megelızıen a város éves költségvetésének egy jelentısebb része ebben a ciklusban a kötvény és hitelállomány törlesztésére fordítódott, ami leszőkítette a fejlesztések mozgásterét. Az Önkormányzat ebben az idıszakban mindent megtett Pilis Város anyagi pénzügyi helyzetének a stabilitása érdekében. 2014. év februárjában került sor, az adósságkonszolidációra, aminek is köszönhetıen került az idei éves költségvetés fenntarthatóvá, és biztonsággal finanszírozhatóvá Pilis Városa.

7

I. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI-VAGYONI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA I. KÖTELEZETTSÉGEK Az önkormányzati ciklusprogram bevezetéseként, részeként beszámolunk az Önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetérıl, és jelenlegi kötelezettségvállalásairól: 1./ Pilis Város Önkormányzatának kötelezettség állománya 2014. október. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Megnevezése Összesen:

állománya (me.: eFt) 0.-

Rövid lejáratú kötelezettségek: Megnevezés Dologi kiadások Munkabér-hitel Likvid-hitel Iparőzési adó feltöltés miatti köt. Helyi adó túlfizetés miatti köt. Összesen:

állománya (me.: eFt) 56.555 (idıarányos felhasználás) 0 0 1.750 2.000 60.305

ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG:

60.305

lejárata

A 2014. évi költségvetési rendelet végrehajtása folyamatos, a feladatok és hozzá rendelt tárgyi, személyi feltételek finanszírozása folyamatosan biztosított. Az Önkormányzat gazdálkodása stabil, változatlan jogszabályi környezet esetén ez a stabilitás tartható. A bemutatott (fentebb részletezett) kötelezettségállomány Pilis Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetésérıl szóló 10/2014. (III.12.) önkormányzati rendeletének végrehajtásából adódik.

II. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ALAKULÁSA A jelen beszámoló részeként, az Önkormányzat vagyoni helyzetérıl, a vagyon alakulásáról az alábbi tájékoztatást nyújtjuk: A Polgármesteri Hivatal elvégezte az Önkormányzat vagyonának a közhiteles nyilvántartással való egyeztetését és megállapította az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon becsült értékét. A vagyonértékelés alapján az ingatlanvagyon könyv szerinti bruttó értéke, a vonatkozó jogszabályok szerint módosításra került.

8 Az alábbiakban bemutatjuk Pilis Város Önkormányzatának a 2010-2014. évek közötti idıszak alatt, az önkormányzati vagyon mértéke és összetétele alakulását (mérlegszerő bemutatásban, a mérleg adatok alapulvételével):

Megnevezés Forgalomképtelen ingatlan Korlátozottan forgalomképes ingatlan Forgalomképes ingatlan

Ingatlan Földrészlet darab Ha m2

Könyv sz. bruttó darab eFt 3 536 262 759

262

119

9737

33

16

7334

33

187

298

7512

Állomány összesen 482

435

4583

Becsült érték darab eFt 262

3 932 773

2 968 898

33

6 609 930

187

589 043

187

670 006

482

7 094 700

482

11 212 709

Pilis Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanok teljes egészében mentesek minden jelzálog kötelezettség alól, kivéve az alábbi ingatlanokat: 704/19 hrsz alatt felvett, 953 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/17 hrsz alatt felvett, 873 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/16 hrsz alatt felvett, 958 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/15 hrsz alatt felvett, 1057 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/13 hrsz alatt felvett, 996 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/12 hrsz alatt felvett, 950 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/11 hrsz alatt felvett, 1053 m2 alapterülető, „építési telek”mővelési ágban nyilvántartott, 704/8 hrsz alatt felvett, 900 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/7 hrsz alatt felvett, 900 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/6 hrsz alatt felvett, 900 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/5 hrsz alatt felvett, 900 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/4 hrsz alatt felvett, 900 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/3 hrsz alatt felvett, 900 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 704/2 hrsz alatt felvett, 871 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott, 475/3 hrsz alatt felvett, 787 m2 alapterülető, „építési telek” mővelési ágban nyilvántartott amely ingatlanok a 2013. decemberi rendes képviselı testületi ülésen meghozott döntés értelmében az Önkormányzat folyószámlahitelének biztosítékaként jelzáloggal terheltek. Az elmúlt idıszakban történt önkormányzati vagyonhasznosítást a képviselıtestület a 2014. évi áprilisi rendes képviselıtestületi ülésén tárgyalta, illetve a vagyonhasznosításról szóló beszámoló elfogadása után a vagyonrendeletének mellékleteit aktualizálta.

9

II. RÉSZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK (INTÉZMÉNYEK) RENDSZERE Az Mötv. szerinti kötelezı, és kiegészítı önkormányzati feladatok végrehajtásáról, Pilis Város Önkormányzata nevében az alábbi beszámolót tesszük közzé: 1./ Egészséges ivóvízellátás: Az Önkormányzat kötelezı feladatai közül – a település jelenlegi belterületi lehatárolását alapul véve - a lakosság egészséges ivóvízzel történı teljes körő ellátása biztosított. Ezen a területen, alapvetı célként fogalmazható meg, hogy amennyiben a Képviselı-testület a jövıben a település jelenlegi településszerkezeti rendszerén változtat, annak elıkészítése során, a korábbi képviselı-testületek által kialakított és biztosított közmőhálózat mőszaki paramétereit, a hálózat további fejlesztésének mőszaki lehetıségeit, terhelhetıségét alapul kell vennie, - mivel az a gerincvezeték hálózat további fejlesztését igényli. A jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt, a korábbi képviselı-testületi döntések által kialakított és biztosított közmőhálózat továbbfejlesztésére nem került sor. A vízi közmővel kapcsolatos feladatokat a Gerje-Forrás Nonprofit Kft látta el. 2012. június 30. napjától a vízi közmő üzemeltetési feladatok átadásra kerültek a DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft. részére és megkötésre került a vízi közmő bérleti-üzemeltetési szerzıdés. A Kft a 2012. évi vízi közmő bérleti-üzemeltetési szerzıdésben foglaltakat a szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan teljesítette. 2013. június 26-án, a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. 2012. évi I. félévi beszámolóját követıen, amely kapcsán kétségek merültek fel, a Kft. 2012. évi számláinak áttekintése céljából a képviselı-testület ad-hoc bizottságot hozott létre, amely határidıre beszámolt munkájáról. Az ad-hoc bizottság megállapításai alapján a képviselı-testület meghozta döntéseit, amellyel végül 2014. január 30-án a DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft. Pilisi Üzemmérnökségének megszőnését kezdeményezte. A vízi közmővel kapcsolatos feladatokat 2014. július 01-tıl a DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft. Monori Üzemmérnöksége vette át. Az elmúlt 4 év során további lakossági rákötések történtek, 79 család élt az ivóvíz hálózatra történı utólagos csatlakozással. A Képviselı-testület a 2014. évben is - a megelızı évi gyakorlatoknak megfelelıen rendeleti úton lehetıvé tette a csatlakozást igénybe vevı lakosok számára a kedvezményes illetve részletfizetéssel történı csatlakozási díj megfizetését.

2. Óvodai nevelés Pilis Város Önkormányzatának Képviselı testülete a 143/2013. (XI. 28.) sz. normatív önkormányzati határozatával az általa létrehozott és fenntartásában álló Játékország Óvoda (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi út 42.) Alapító Okiratát 2013. december 01. napi hatállyal módosította.

10

Ennek megfelelıen az Óvodai intézmény új elnevezése Játékország Óvoda lett, mely három helyszínen látja el a feladatát: • Játékország Óvoda Hétszínvilág székhelyóvoda, 2721 Pilis, Rákóczi út 42. • Játékország Óvoda Meserét tagóvoda, 2721 Pilis, Kávai út 19. • Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagóvoda, 2721 Pilis, Attila u. 8. • Meg kell említeni, hogy az óvodába beiratkozott gyermekek száma évrıl évre meghaladja a férıhelyek maximált létszámát, melynek megfelelıen a Képviselı-testület minden évben hozzájárulását adta az óvodai létszám törvény által is megengedett 20%-os túllépéséhez. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján kötelezı feladataként látja el az óvodai nevelést. A költségvetési szerv ellátja a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 3. §-ában és a 8. §-ában meghatározott óvodai nevelést a tankötelezettség kezdetéig. Az óvoda ellátja – a gyermek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat. Ellátja továbbá a területileg illetékes Rehabilitációs Szakértıi Bizottság véleménye, állásfoglalása alapján az ún. sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi – óvodás korú – gyermekekkel együtt nevelhetık. A költségvetési szerv a következı sajátos nevelési igényő gyermek fejlesztését, nevelését látja el: az a különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján beszédfogyatékos. A költségvetési szerv ellátja a fejlesztı felkészítéssel kapcsolatos feladatokat, biztosítja a logopédiai szolgáltatást. Az óvoda ellátja az intézményi közétkeztetést. Az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett Kávai út. 19. szám alatt található Meserét tagóvoda tekintetében az elıre meghatározottaknak megfelelıen a mőködési feltételek szinten tartása valamint az ingatlan állapotának folyamatos karbantartása megtörtént. Az óvoda részére az önkormányzat 2010. évben 159.681e Ft, 2011. évben 140.678e Ft, 2012. évben 144.456e Ft, 2013. évben 176.811e Ft, tovább a 2014. év I féléves teljesítési adat szerint 92.269e Ft támogatást nyújtott. A Kávai úti Óvoda épületén és berendezésein 2014. év júliusában 5.230e Ft értékő ráfordítást eszközölt a Képviselı-testület, részben egy hatósági ellenırzés megállapításait követıen, részben pedig felújítás szükségessége miatt. A Hétszínvilág Óvoda melletti terület kisajátítási eljárása az Óvoda bıvítése érdekében a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes Fıosztályán folyamatban van. 3. Általános iskolai oktatás és nevelés A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1jétıl hatályos 74.§ (1) bekezdése alapján az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról.

11 Az állami fenntartásba kerülı köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására a Kormány a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelettel a központi hivatalként mőködı Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (a továbbiakban: KIK) jelölte ki, amely 2012. szeptember 1jével kezdte meg mőködését. Az iskolák vonatkozásában az Önkormányzat a tulajdonában maradt ingatlanok felújítása, (bıvítése) maradt feladatkörében, illetıleg a korábban megvalósult beruházások fenntartását tartotta szem elıtt. Az étkeztetéssel kapcsolatban irányadó a 2012. évi CXCII. törvény 71. § (1) bekezdésével módosított, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, amelynek 151. § (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg fıétkezést és további két étkezést. Az intézményi étkeztetési feladatokat az önkormányzat szolgáltatási szerzıdés keretében külsı szolgáltató bevonásával látja el. Az iskola részére az önkormányzat 2010. évben 377.994,- Ft, 2011. évben 238.053,- Ft, 2012. évben 233.747,- Ft támogatást nyújtott. Az iskolát, mint alapfeladatot ellátó köznevelési intézményt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2013. január 1-e óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába rendelte. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények vonatkozásában a Nemzeti Köznevelési törvény (továbbiakban: Nkt.) 76.§ -ában meghatározott feladatok ellátásának kötelezettsége alól az Önkormányzat kért- és kapott felmentést, mellyel együtt ugyanakkor vállalta a mőködéshez szükséges hozzájárulás megfizetését is. A Magyarország 2013. évi központi költségvetésérıl szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 34. § (6) bekezdése szerint a hozzájárulás „befizetését az önkormányzat havonta köteles teljesíteni, a Köznevelési intézmények mőködtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések címen, amely az Önkormányzatnak évi 62 Millió Ft kiadást jelent. A vagyonkezelıi szerzıdés alapján az Önkormányzat további kötelezettsége a vagyonkezelésben lévı ingatlanokban elhelyezkedı étkezı-konyhák üzemeltetéséhez szükséges főtési költség, elektromos áram valamint víz-és csatornadíj, melyek négyzetméter arányában arányosítással, majd fogyasztásmérı felszerelésével kerülnek meghatározásra. Ezek a díjak további, évi 500 ezer Ft kiadást jelentenek. A tárgyi feltételek, az ingatlan, ingó vagyon üzemeltetése, a gyermek étkeztetés és mindezek anyagi hátterének biztosítása pl: a konyhák üzemeltetése önkormányzati feladata maradt, miközben a rezsiköltségek nem építhetık be a gyermekek étkezés térítési díjaiba. A Gubányi Károly Általános Iskola a feladatát jelenleg öt telephelyen végzi el. Székhely: Kossuth Lajos u. 30. Telephelyei:

Kossuth L. u. 28. Szabadság tér 1. Dózsa Gy. u. 33.

12 Széchenyi u. 28. Széchenyi u. 26. A Gubányi Károly Általános Iskola Pilis, Szabadság tér 1. szám alatti tagiskola épületében a konyha, és a régi épületszárny elektromos munkái és részleges homlokzat nyílászáró csere felújítására került sor 2010. évben. A fenti munkák bruttó 13.660 eFt összegben valósultak meg amely a teljes ráfordítás volt, nem kizárólag önkormányzati forrás. Ezzel egyidejőleg az Általános Iskola vezetése a Szabadság tér 1. szám alatti épületben 2010. év december hónapjában létrehozott nyelvi labor kialakításához kapcsolódóan bruttó 608 eFt értékő, - elıkészítı szerelési munkának tekintendı, - villanyszerelési felújítást is kiviteleztek. 2014 évben a Szabadság téri tagiskola kerítés felújítása van folyamatban. Az Emeletes iskola (Kossuth L. út) vizesblokkja elıtti terasz elkészítése ebben a ciklusban befejezıdik. A Gubányi Károly Általános Iskola Pilis, Széchenyi u. 28. szám alatti tagiskolában a konyha felújítására került sor bruttó 2.598 eFt értékben.2014 évben elkészül a Gárdonyi Géza utca felıli sarok süllyedésének megállítása, a homlokzat javítása: bruttó 2 828 eFt értékben. Várhatóan 2014 -2015 tanév ıszi szünetében a vizesblokk csatornarendszerének felújítása is megtörténik. Az Általános iskola vezetése a Gubányi Károly Általános Iskola keretein belül, ezen tagiskola területén is létrehozott és kialakított (még 2009. évben) egy nyelvi labort, amelynek villanyszerelési utólagos költségei bruttó 262 eFt ráfordítást igényeltek. Az iskolai intézmények területén számos életveszélyes fa kivágása történt meg. 4. Egészségügyi alapellátás: Feladat ellátási kötelezettség: „Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése alapján a helyi közszolgáltatások körében feladata biztosítani a helyi lakosság számára az egészségügyi alapellátás keretében: a.) a felnıtt háziorvosi ellátást, b.) a gyermek háziorvos szolgáltatást, c.) a fogorvosi ellátást, d.) a területi védınıi feladatokat, f.) valamint az összevont központi ügyeleti feladatok ellátását. Az Önkormányzat a lakosság jobb ellátása érdekében a jelen idıszakban , a meghatározott feladatain túl, önként vállalt feladatként a szakellátás ellátás keretében: a.) vérvételi lehetıséget (minilabort), b.) fizikoterápiás kezeléseket biztosít a lakosság számára.” (Kivonat az egészségügyi szolgáltatás tervezési koncepcióból) Az Önkormányzat fent említett egészségügyi alapellátás gyógyító-megelızı feladatait, önként vállalt szakellátásokat, az egészségügyi alap- és szakellátások 2010. december hónaptól kezdıdı átköltözésével az újonnan épült Pilisi Egészségházban (2721 Pilis, Szent István park 1.) biztosítja Pilis Város lakosságának. Elızmények: Pilis Város Önkormányzata 2008. december hó 17-e napján haszonélvezeti és használati jog alapítására vonatkozó elıszerzıdést és együttmőködési megállapodást kötött a Szirt Invest Kft-vel (székhely: 1163 Budapest, Ballada u. 13.) mint projekt-alapítóval, valamint a Pilis

13 Egészségház Ingatlanfejlesztı Kft-vel (székhely: 1163 Budapest, Ballada u. 13.) mint a Pilisi Egészségház projekt létrehozására alapított projekt céggel, a Pilis Város ingatlan nyilvántartásban 2841 hrsz. alatt felvett (telekalakítás elıtti) belterületi ingatlanból kiszabályozásra került, természetben Pilis Szent István park u. 1. sz. alatt fekvı ingatlanon (helyrajzi szám: 2841/4 hrsz.) tervezett orvosi rendelı (a továbbiakban: Egészségház) tervezésére, kivitelezésére, az egészségház mőködtetésére és karbantartására vonatkozólag. A Beruházó együttmőködési megállapodás alapján az Önkormányzattól megvásárolta a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 2841/4. hrsz. alatt felvett, 1867 m2 alapterületı, „kivett, beépítetlen terület” megjelöléső, természetben 2721 Pilis, Szent István park 1. sz. alatt található ingatlant, amelyen az együttmőködési megállapodásnak megfelelıen egészségházat létesített. A Beruházó az épület társasházzá alakítását elıkészítette, amelynek ingatlan nyilvántartási bejegyzésére, a jogerıs használatbavételi engedély kiadását követıen került sor. A felek az egészségház és a hozzá kapcsolódó földrészleten – társasházzá történı átalakítását követıen – Pilis Város Önkormányzata javára, a Polgári Törvénykönyv, valamint az ingatlan nyilvántartásról szóló törvény végrehajtására kiadott FVM rendelet alapján, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzetten (a gyógyszertár és a hozzátartozó helyiségek albetétek kivételével) haszonélvezeti jogot alapítottak, oly módon, hogy az Önkormányzat jogosult a részére alapított és az ingatlan-nyilvántartásba haszonélvezet jogánál fogva a haszonélvezettel terhelt albetéteket hasznosítani. Az Önkormányzat és a Pilisi Egészségház Ingatlanfejlesztı Kft üzemeltetési szerzıdést kötöttek. Az Önkormányzat haszonélvezetébe adott albetétekben egészségügyi szolgáltatókat helyeztek el a korábbi együttmőködési megállapodásnak megfelelıen. Az Önkormányzat ezáltal folyamatosan biztosítja az egészségházban az egészségügyi alapellátás mőködését. A Koncepció részeként, a jelen fejezetben mutatható be a települési önkormányzat által biztosított egészségügyi alap- és szakellátás.

Háziorvosi szolgálat: A felnıtt háziorvosi tevékenységet 4 fı felnıtt háziorvos látja el. Az Önkormányzat a pilisi 1. sz, 2. sz., valamint 3. sz. felnıtt háziorvosi körzetek esetében az orvosok és az Önkormányzat között létrejött ellátási-vállalkozási szerzıdés alapján biztosítja a lakosság számára a felnıtt háziorvosi szolgáltatást. Az Önkormányzat a pilisi, 4. sz. felnıtt háziorvosi körzet esetében szerzıdést kötött az Országos Alapellátási Intézettel (székhely:135 Budapest, Jász u. 84-88.) a háziorvosi szolgálat ellátásra. 2011.03.01. napjától folyamatosan Dr.Labancz Anita látja el a háziorvosi körzetet. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral a háziorvosi szolgálat finanszírozására a lakosok igazolt számának figyelembevételével jelenleg három háziorvos köt finanszírozási szerzıdést. Az Önkormányzat alapvetıen a pilisi 4. sz. felnıtt háziorvosi körzet mőködtetésének személyi (asszisztens), tárgyi feltételeit biztosítja,figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat ezen feladata ellátásáról közvetlenül gondoskodik.

14 Ugyancsak rögzíthetı hogy a felnıtt háziorvosok képesítése a központi jogszabályi elıírásoknak megfelelı, míg a felnıtt háziorvosokkal szerzıdéses munkaviszonyban álló asszisztensek képesítése is megfelelı. Ezen a területen is jelentkezik - az adott szakmához, szakmacsoporthoz illeszkedı - a felnıtt korú, ún. kredit rendszerı továbbképzés, melyen a település felnıtt háziorvosai rendszeresen részt vesznek. A Pilisi Egészségházba történı átköltözés és a társasház jogintézményére tekintettel, a területi ellátási, feladat ellátási kötelezettséggel terhelten mőködı egészségügyi vállalkozások a települési önkormányzattal 2010. december hónapjától kezdıdıen új szerzıdéseket kötöttek: - ellátási szerzıdés felnıtt háziorvosi tevékenység vállalkozási formában történı ellátására, - üzemeltetési megállapodást. A Városi Önkormányzat Képviselı-testülete több alkalommal informálisan, elvi állásfoglalásaiban, a felnıtt háziorvosi, és a házi gyermekorvosi ellátás mőködtetése formájában rögzítette: kívánatosnak tartja ezen egészségügyi ellátások vállalkozási formában történı, folyamatos és biztonságos ellátását, mőködtetését. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete – a felnıtt háziorvosi feladat ellátáshoz kapcsolódóan - nyilvánítsa ki: a Koncepció érvényességének idıtartama alatt, a települési önkormányzatnak az egészségügyi alapellátást nyújtó vállalkozásokkal fennálló szerzıdéses kapcsolataiból, szerzıdéses jogviszonyaiból, valamint az egészségügyi alapellátást érintı központi jogszabályi változásból adódó pénzügyi terhek fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetése terhére fedezi, viseli. Házi gyermekorvosi szolgálat: A Pilis város 18 éven aluli lakosainak egészségügyi ellátását 2 fı vállalkozó házi gyermekorvos látja el az önkormányzattal kötött szerzıdés alapján. A házi gyermekorvosok munkájuk során szorosan együttmőködnek, mind az iskolai, mind a területi védınıi szolgálat munkatársaival, valamint a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének munkatársaival. A Pilisi Egészségházba történı átköltözés és a társasház jogintézményére tekintettel, a területi ellátási, feladat ellátási kötelezettséggel terhelten mőködı egészségügyi vállalkozások a települési önkormányzattal 2010. december hónapjától kezdıdıen új szerzıdéseket kötöttek: - ellátási szerzıdés gyermek háziorvosi tevékenység vállalkozási formában történı ellátására, üzemeltetési megállapodást. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete - a házi gyermekorvosi feladat ellátásához kapcsolódóan - nyilvánítsa ki: amennyiben a gyermekkorú lakosság számában jelentıs változás nem történik, a településen mőködı házi gyermekorvosi körzetek számát 2 körzetben határozza meg. Ehhez kapcsolódóan az egészségügyi alapellátást nyújtó vállalkozásokkal fennálló szerzıdéses jogviszonyaiból, valamint az egészségügyi alapellátást érintı központi jogszabályi változásból adódó pénzügyi terhek fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetése terhére fedezi, viseli.

15 Fogászati ellátás: A fogászati alapellátás esetében, területi ellátási kötelezettséggel, - a felnıtt és gyermek fogászatot együtt 2 fı fogorvos látja el az önkormányzattal megkötött külön ellátási szerzıdés alapján. A Pilisi Egészségházba történı átköltözés és a társasház jogintézményére tekintettel, a területi ellátási, feladat ellátási kötelezettséggel terhelten mőködı egészségügyi vállalkozások a települési önkormányzattal 2010. december hónapjától kezdıdıen új szerzıdéseket kötöttek: - ellátási szerzıdés fogorvosi tevékenység vállalkozási formában történı ellátására, üzemeltetési megállapodást. Védınıi szolgálat: A város területi védınıi szolgálatát, 3 körzetet 2 fı fıállású (1 fı helyettesítı), míg az iskola egészségügyi-védınıi feladatokat 1 fı látja el. Mind a 3 dolgozó az Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban áll. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselı testület, egyéb munkáltatói jogkört a polgármester gyakorol. 2012. december elsejétıl folyamatos munkával, helyettesítı védını látja el a II. számú körzetet Parádi Rozália személyében, aki pilisen 16 évig dolgozott az adott területen. A kollégát Csévharaszt Önkormányzatának engedélyével megbízási szerzıdés keretében alkalmazza a Pilisi Önkormányzat. 1 fı betöltetlen területi védınıi állás folyamatos (2 éves) pályáztatása eredménytelen a jelen idıszakig. A területi védınıi szolgálat segítséget nyújt a gyermekgyógyászat, csecsemıgondozás, valamint a terhes gondozás területén. Az iskola egészségügyi-védınıi szolgálat végzi el az iskolai oktatási intézményhez kapcsolódó közegészségügyi felvilágosítási, prevenciós, megelızési célú és szőrési feladatokat. Az iskola orvosi feladatokat - az iskolai oktatási intézményen (Gubányi Károly Általános Iskola) belül dr. Legeza Margit házi gyermekorvos végzi el, - külön megbízási szerzıdés alapján. Ugyanakkor rögzíthetı, hogy a Gubányi Károly Általános Iskola keretein belül, nem teljes körően megoldott az iskolás korú gyermekeknek a Széchenyi u. 28. szám alatti telephelyen, a közegészségügyhöz kapcsolódó felvilágosítási, prevenciós, megelızı célú és szőrési feladatellátás tárgyi körülményei. Ezen a területen, fontos lenne, hogy a Képviselı-testület - a területi védınıi feladat ellátáshoz kapcsolódóan – kinyilvánítsa, hogy a tárgyi feltétel rendszert javítani kívánja. Központi Orvosi Ügyeleti szolgálat A települési önkormányzat a külön, központi egészségügyi jogszabályban meghatározott ún. központi orvosi ügyeleti ellátást 2005. január 1. napjától biztosítja a település lakossága számára. A települési önkormányzat 2006. július 1. napjával, az E.R.Bt-vel fennálló egészségügyi vállalkozási szerzıdést felmondta, és egyúttal a feladat ellátásával az Emergency Service Egészségügyi Szolgáltató Kft. (Emergency Service Kft.) bízta meg.

16 Az Emergency Service Kft. 2006. július 1. napjától kiegyensúlyozott körülmények között, jó szakmai színvonalon, a jelenleg rendelkezésre álló ismereteink szerint problémamentesen látja el és végzi el a település orvosi ügyeleti feladatait. A központi orvosi ügyeleti feladatellátás rendszeréhez 2007. január 1. napjától csatlakozott Káva, 2007. február 1. napjától csatlakozott Monorierdı Község Önkormányzata, míg 2008. január 1. napjától Bénye Község Önkormányzata is. Idıközben a jelenlegi térségi szolgáltató lett a Monori Térség tekintetében is a központi orvosi ügyeleti szolgálattal megbízva, így álláspontunk szerint a Monoron,valamint Pilisen, telephelyekkel mőködı központi orvosi ügyeleti feladatok a lakosság jobb kiszolgálását eredményezik, illetve a feladatellátás jellegébıl adódó akut veszélyforrások, és kockázatok csökkenésével, mérséklésével járnak. Fent írtak figyelemmel, álláspontunk szerint ezen a területen az Önkormányzatnak kiemelt beavatkozási szükséglete nem merül fel. Foglalkozás-egészségügy A települési önkormányzat 2010. április 14. napjától dr. Tóth Tibor vállalkozó háziorvost bízta meg a foglalkozás- egészségügyi feladatok ellátásával. Dr. Tóth Tibor vállalkozó háziorvos látja el a Polgármesteri Hivatal, a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi ház, a Gubányi Károly Általános Iskola, valamint az egészségügyi szakfeladaton dolgozó munkavállaló (közalkalmazottak, köztisztviselık) valamint a Polgármesteri Hivatal által, a közmunkások foglalkozás egészségügyi feladatait. A foglalkozás egészségügy jelentıségéhez kapcsolódva: a települési önkormányzat alapvetı feladata az egyes munkáltatók (intézmények) e tárgyú feladatainak ellátáshoz szükséges pénzügyi feltételrendszer biztosítása. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy a feladat-ellátási kötelezettség alapvetıen a munkáltatókat terheli. Szakrendelések: Az Önkormányzat 2011. év január 01. napjától 2012.év december 31.napjáig önként vállalt feladatként az alábbi szakrendeléseket biztosította lakosai számára: • Sebészeti tanácsadás • Reumatológia • Fizikoterápia Tekintettel arra, hogy ez az Önkormányzatnak nem kötelezı feladata, ezért az ezzel járó költségeket teljes egészében az Önkormányzat finanszírozta. 2013.01.01.napjától két szakrendelés mőködik az Egészségházban, a vérvétel és a fizikoterápiai szakrendelés, a többi engedéllyel rendelkezı szakrendelést jelenleg financiális okok miatt szüneteltetjük. Közben keressük a lehetıséget magánrendelések mőködtetésére, felhívások formájában, hogy a meglévı épület és eszköz park hasznosan legyen felhasználva. Az Önkormányzat a fizioterápia szakellátásban közremőködı szakasszisztenst heti 40 órában foglalkoztatja, a fizikoterápiához kapcsolódó megnövekedett lakossági igényekre tekintettel.2014.07.01.napjától a fizikoterápiai szakasszisztens gyermekvállalása miatt határozott idejő szerzıdés keretében heti 3x5 órában megbízási szerzıdés keretében foglalkoztatunk szakdolgozó kollégát a feladat ellátására.

17 A fent említett szakrendeléseken kívül az Önkormányzat vérvételi lehetıséget (un. mini labort) biztosít a lakosság számára. Ezzel kapcsolatos feladatokat - 2 fı asszisztens látja el, közalkalmazotti jogviszony keretében napi 6 órában.1 fı munkaköri leírásában szerepel, a 4.számú háziorvosi körzet szakdolgozójának eseti, vagy tartós helyettesítése. A laboratóriumban 2012.01.01-tól bevezetésre került az egészségügyi szolgáltatási díj, az adott évekre elıirányzatként betervezett bevételt hozta a szakfeladat. Az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi szakrendelésekkel kapcsolatban alapvetı kérdés a települési önkormányzatot körülvevı pénzügyi-gazdasági háttér stabilitása, illetve ezen folyamatok alakulása. Az Önkormányzat az egészségügyi szakellátások költségeinek fedezetét a tárgyévi költségvetése terhére fedezi, viseli. Tény, hogy az Önkormányzat által szervezett egészségügyi szakellátás nem tartozik az Önkormányzat által kötelezıen ellátandó és fenntartandó ellátási formákhoz. Szakrendelések legnagyobb számban Cegléden, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelıintézete keretein belül mőködnek, speciálisabb ellátást igénylı esetben Budapesten vehetık igénybe. Az Önkormányzat rendszeresen biztosít helyet különbözı szőrıvizsgálatoknak, amelyek segítik a lakosság jobb egészségügyi ellátását (tüdıszőrés, hallásvizsgálat, csontritkulás mérés).

5. Szociális alapellátás Idézet a Képviselı-testület által elfogadott, és jóváhagyott Gazdasági Ciklusprogramból: „A Képviselı-testületnek a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus részeként a szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási fıösszegét (figyelemmel pénzbeli-költségvetési helyzetére) nominál értéken lenne szükséges tartania és ezen rendelkezésre álló költségvetési keretbıl lenne szükséges a szociális feladatok ellátását minél szélesebb körben megoldania, - amely alapvetıen a rendelkezésre álló pénzügyi források „igazságosabb felosztásának” követelményét és alapelvét hordozza magában. A fenti alapelv és cél megvalósulása érdekében, az Önkormányzat úgy dönt, hogy a szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási fıösszeg minél hatékonyabb felhasználása érdekében, - a Polgármesteri Hivatalon keresztül, a központi jogszabályokban meghatározott ellenırzésen túlmenıen – gondoskodik a (központi) jogszabályban meghatározott környezettanulmány felvételének gyakoribbá tétele iránt. Egyúttal, a szociális ágazat területén törekedni kell arra, hogy a szociális célú ágazat költségvetési kiadásai (rendszeres szociális kiadások, eseti szociális kiadások) az Önkormányzat mindenkori (tárgyévi) anyagi teherbíró képességére kerüljenek tervezésre. A szociális ágazat tekintetében az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell meghatározni, a segítségnyújtás mértékét: a) Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagycsaládosokra, a rászoruló családok gyermekeire. b) Elınyben kell részesíteni a gyermeknevelés területén, a természetben nyújtható juttatásokat, illetve közvetett támogatásokat.

18 c) Az Önkormányzatnak az idıs, beteg, helyzetükön önerıbıl változtatni nem képes, többnyire egyedülálló, idıs beteg emberek életét segítenie kell. Az Önkormányzat a szociális gondoskodás területén 1998. évben létrehozta a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatot, amelynek keretében mőködik az Idısek Napközi Otthona és a házi szociális gondoskodás is. Az Önkormányzatnak a szociális gondoskodás területén, a szociális gondoskodás minél magasabb fokú kiterjesztése érdekében, akár szociális alapellátás, feladat részleges átvállalására irányulóan is, akár a kiegészítı szociális ellátás körébe tartozó ún. közösségi ellátások településen történı bıvítése: a valóban intézményesített csatornák kidolgozása és mőködtetése érdekében fel kell vennie a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetıivel a kapcsolatot, a közösségi ellátásokat igénybe venni kívánók igényeinek felmérése, „becsatornázása”, elıtérbe helyezése, valamint a település „szociális hálójának, hálózatának” javítása, a „szociális kerekasztal” mőködtetésében történı aktívabb együttmőködés, a szociális feladatok ellátása tárgyában történı szorosabb együttmőködés, az egymást kiegészítı feladatok vállalása és ellátása érdekében, - mivel ezen a területen a helyben élık, szereplık közötti együttmőködés nem volt jellemzı.” A 2010-2014 éves Gazdasági Ciklusprogramban rögzítetteket figyelembe véve, a Pilisi Polgármesteri Hivatal keretein belül, a segélyezési rendszerben részt vevı személyek, illetve a támogatásban részesülık nyilvántartása alapján megállapítható, hogy különbözı támogatásért hatósághoz folyamodók száma az évek során emelkedést mutatott, elsısorban a téli hónapokban nıtt a segélyt igénylık száma. A szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási összeg hatékony felhasználása érdekében, a rendszeres ellátás iránt folyamodó személyek esetében, a szociális hatáskört gyakorló szerv minden esetben környezettanulmányt készített az illetı személyek háztartásában, amely esetekben, nem csak a segély feltételeként elıírt rendezett lakókörnyezetet ellenırizte, hanem az ügyfél által kérelemben rögzített tények valódiságáról is meggyızıdött. Továbbá megemlítendı, hogy a helyi és a területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti megújítása, a struktúra átláthatóbbá tétele érdekében 2013. január 1-jével kialakításra kerültek a járási hivatalok. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggı törvények módosításáról 2012.évi XCIII. törvény, valamint a járási hivatalokról szóló 218/2012.(VIII.13.) Korm. rendelet alapján a 2013. év elejével a települési önkormányzat jegyzıje helyett a továbbiakban a járási hivatal jár el az alanyi és normatív jogú ápolási díj, idıskorúak járadéka, alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági támogatások megállapítása tárgyában. A Képviselı-testület a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletei vizsgálata során, a szociális feladatok ellátására nyújtott költségvetési keretein belül az egyes ügyfelek, ügyfél csoportok életvezetésének, színvonalának változásait nyomon követve alakította ki a támogatások nyújtásának súlypontját. Ugyancsak a helyi önkormányzati rendelet tartalmához és felülvizsgálati rendszeréhez kapcsolódik azon hatósági gyakorlat, mely szerint a Polgármesteri Hivatal részérıl valamennyi eseti támogatás tekintetében, a jogszabályi környezettel összhangban a támogatások odaítélésének nagy része természetbeni ellátás formájában, illetve kisebb része pénzbeni, támogatás formájában történik, annyi változással, hogy a korábbi években ezt a

19 hatáskört a Szociális - és Egészségügyi Bizottság és a Polgármestere együttesen gyakorolta, 2014. január 01. napjától, azonban ezen ellátások odaítélése Pilis Város Polgármesterének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tárgyidıszaki cikluson belül, illetve valamennyi pénzügyi évre vetítve megállapítható, hogy a rendszeres és eseti ellátásokat igénylık magas számának növekedésével ellentétben, a költségvetésen belül a szociális feladatok ellátására elkülönített költségvetési kiadások nem emelkedtek, azt az önkormányzat az adott év (ek) pénzügyi elıirányzatainak megfelelıen teljesítette. Pilis Város Önkormányzata a több gyermeket nevelı családokat, illetve a rászoruló családokban nevelkedı gyermekeket a központi jogszabályban rögzített természetbeni, illetve a helyi rendeletben rögzített pénzbeni és természetbeni támogatásban részesítette. A hatóság minden év augusztus és november hónapban közel 600 gyermeket, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak, személyenként/alkalmanként 5800 forint összegben Erzsébet utalványban részesítette, amelyet élelemre, illetve a beiskolázáshoz szükséges eszközök, illetve ruházat vásárlásához használhattak fel. Továbbá, Pilis Város Polgármestere a rendkívüli élethelyzetbe kerülı, beteg családokat, gyermekeket önkormányzati segélyben részesítette, amely pénz, tőzifa, élelmiszer utalvány, gyógyszer utalvány, illetve temetési költségekhez való hozzájárulásként kerültek átadásra az illetı személy részére. Törekedtünk arra, hogy a költségvetésben szereplı összegekbıl minél hatékonyabban tudjunk segíteni. Ezért saját termeléső fát, illetve olcsóbban beszerezhetı fát osztottunk. Az élelmiszer és a gyógyszer segélyek minden esetben a helyi üzletekben beváltható utalványok formájában történtek. A továbbiakban az elmúlt négy év során, minden esztendıben egy- két alkalommal a Magyar Élelmiszerbank Egyesület jóvoltából élelmiszer adomány került kiosztásra a rászoruló családok körében, amelybıl a gyermeket nevelı családok, illetve a létminimum alatt élık egyaránt részesülhettek. Az Önkormányzat, a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat közremőködésével ruha és bútor adományt is osztott az arra igényt tartó, településen élı hátrányos helyzető lakosok részére. A 2010-2014 éves Gazdasági Ciklusprogram idıszakában, minden évben, az iskolai év befejeztét követıen megszervezésre került a gyermekek nyári felügyelete, amely keretében, az egyéni igények alapul vételével biztosításra került a kiskorúak részére a napi egyszeri meleg étkezés, helyben fogyasztás, illetve konzerv készétel kiosztása formájában. Pilis Város Önkormányzata anyagi támogatást nyújtott a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett nyári táboroztatás, Városi Gyermeknap, Karácsonyi Cipısdoboz akció megszervezéséhez, lebonyolításához is. Fentieken túlmenıen a Képviselı-testület az ún. szociális háló további erısítése érdekében az általa 2009. év április hó 30. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 118/2009.(IV.30.) és a 120/2009.(IV.30.) sz. határozata értelmében a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével kötött feladatellátási - szerzıdés révén a pilisi lakosok számára a nappali melegedı és az utcai szociális ellátást biztosította. 2013. év folyamán az utcai szociális munkára vonatkozó normatív állami támogatás megszőnésével az utcai szociális munka feladatellátásra vonatkozó szerzıdés hatályát vesztette, ezt követıen ezen feladatot a Magyar Vöröskereszt pályázati úton mőködtette és látta el, azonban az önkormányzat ezen

20 feladat-ellátást a Dózsa Gy.u.33.szám alatti ingatlan használatba adásával továbbra is támogatta. A tárgyban beszámoló részként végezetül rögzíthetı, hogy az Önkormányzat testületei szerve a Szociális Kerekasztal jelenlegi funkcionáltatásán keresztül hivatalosan is megtalálta a kapcsolatot a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetıivel, a település szociális hálójának, hálózatának javítása, a szociális feladatok ellátása tárgyában történı szorosabb együttmőködése, az egymást kiegészítı feladatok vállalása és ellátása érdekében.

Pilis Város Önkormányzata, az idıs, beteg, egyedülálló emberek megsegítése érdekében 2010.-2011. évben önállóan mőködtetve, majd 2012. januárjától a Magyar Evangélikus Egyházzal történt szerzıdés megkötésével, az Evangélikus Szeretetszolgálat által nyújtott, szociális alapellátások biztosításával úgy mint, az idısek nappali ellátása, házigondozás, szociális étkeztetés állt a településen élı személyek rendelkezésére. A nappali ellátást igénybe vevık részére, az intézményben való tartózkodás során lehetıség nyílt az étkezésre, az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére, valamint társas kapcsolatok kialakítására, ápolására. A gondozottak többsége szociális és életvezetési problémákkal küzd, hajléktalan, szenvedélybeteg, illetve egészségi állapotuk jelentısen megromlott. A nappali ellátást az érintettek térítésmentesen vehették igénybe, az intézmény teljes kihasználtsággal mőködött. A szociális étkeztetés tekintetében az intézmény napi 130 adag ételt osztott ki naponta a rászorulók részére, szociális étkezés és népkonyhai étkezés keretében. Hétvégenként népkonyha mőködött, amelynek keretében 135 adag étel került kiosztásra, az Evangélikus Szeretetszolgálat kimutatása alapján, 2013. évben a két étkeztetési formában 47.317., adag étel jutott el a rászorulók részére. A házi segítségnyújtás, otthonukat elhagyni képtelen, egyedülálló, beteg személyek részére nyújtott szolgáltatás, amelyet az Evangélikus Szeretetszolgálat alkalmazásában álló gondozónık láttak el. A gondozottak közel 40%-a külterületen él/t, a feladat ellátása komoly nehézséget jelentett a gondozónık részére. Az Evangélikus Szeretetszolgálat 2013. június hónaptól biztosítja a településen a bölcsıdei alapellátást, az intézmény teljes kihasználtsággal mőködik. (részletek a bölcsıdei ellátás pontnál) Pilis Város Önkormányzata a hátrányos helyzető családok, kis jövedelemmel rendelkezı személyek közüzemi díjhátralékainak rendezésének, felszámolásának érdekében 2005. évtıl kezdıdıen hetente egy alkalommal két órában adósságkezelési tanácsadást mőködtetett, amely szolgáltatás 2011. december 31. napjával megszüntetésre került. A szolgáltatás megszőnésének oka, az ügyfelek együttmőködési készségének hiánya, az támogatás megállapításának feltételeként elıírt önrész befizetésének elmaradása, az ügyfelek problémákhoz való hanyag hozzáállása volt.

Az állami foglalkoztatási rendszerben az elızı ciklusprogram során az un. aktív korúak ellátása segélyezési ellátáshoz formához kapcsolódóan bevezetésre került un. közfoglalkoztatási rendszer, mely mőködtetése a tárgyévi cikluson belül készített idıközi

21 beszámolók anyagai során megállapítható, hogy mint a helyi közfoglalkoztatási tervnek, mint a roma, a téli és országos közfoglalkoztatotti programoknak köszönhetıen a korábbi évekhez képest jelentısen nıtt a helyben közfoglalkoztatás keretében dolgozó pilisi lakosok száma. Ezzel egyidejőleg megemlítendı, hogy a 2014.év nyarán sor került a „nyári diák munka” megszervezésére is, melynek keretében 15 fı középiskolában és felsıoktatási intézményekben tanulmányokat folytató diák foglalkoztatása került megszervezésre. Továbbá az önkormányzat az. un aktív korúak ellátási rendszeréhez kapcsolódóan a pilisi lakosok számára az un. önkéntes közérdekő munkavégzés lehetıségét is biztosította. 7. Közvilágítás Idézet a Gazdasági Programból: „Pilis Nagyközség Önkormányzatának a DÉMÁSZ Rt-vel 2004. évben megkötött közvilágítás korszerősítési szerzıdésre alapítottan, a település belterületi közigazgatási területén 2007. évben, míg a település külterületén 2011. évben megvalósult, illetve megvalósul a közvilágítás rendszerének teljes körő kiépítése, illetve a hiányzó közvilágítási elemek pótlása. Ezt követıen, az Önkormányzatnak, illetve a Polgármesteri Hivatalnak, ezen területre vonatkozó alapvetı üzemeltetési feladata, hogy figyelemmel kísérje az ún. közvilágítás energia racionalizálásával kapcsolatos pályázati lehetıségek jelentkezése esetén, - annak fejlesztési (csere) lehetıségét. Ugyanakkor az Önkormányzatnak a tárgybani önkormányzati ciklusprogram idıtartama alatt a közvilágítási rendszer fejlesztését, kizárólag abban az esetben szükséges szorgalmaznia, amennyiben a település közigazgatási területén, - vagy az Önkormányzat beruházásában, vagy más harmadik személy (beruházó) együttmőködésében – ún. tömbfeltárás, illetve külterületi, volt zártkerti rendeltetéső ingatlanoknak más övezetbe történı átsorolására, pontosabban: kezdeményezés Képviselı-testület általi támogatására kerül sor.” Pilis lámpatest nyilvántartása szerint 2013.12.31 én 1284 db ebbıl belterületi 1095 db (85%) míg külterületi 189 db (15%) 2014 évben a Haleszi II dőlıben 18 db közvilágítási lámpatest került felszerelésre. Költsége: bruttó 1291 eFt. Tájékoztatásul a közvilágítás évi költsége (MVM áramdíj+EDF Démász karbantartási díj+ EDF Démász elosztói díj) közelíti a közbeszerzési értékhatár nettó összegét azaz a 8.000e forintot. 2014 februárig 177 db 70 W teljesítményő izzócsere, 60 db 100W teljesítményő izzócsere, valamint 6 db. 150 W teljesítményő izzócsere, illetve lámpabúra tisztítás került elvégzésre, azaz mindösszesen 241 db izzócsere történt meghibásodások miatt. A bejelentéstıl számított átlagos hibaelhárítási idıtartam 3,18 nap volt, viszont 5 esetben meghaladta a hibaelhárítás idıtartama a 8 napot. Mindösszesen 1284 lámpatest szerepel a nyilvántartásokban összteljesítményük 71,625 Kwh. A Rózsahegyi dőlı elektromos ellátása, közvilágítással együtt hozzávetıen 1600 méteres hosszban igényfelmérés alatt áll. A meghibásodott lámpatestek felmérését a Polgármesteri Hivatal 2014. évben felmérte, és folyamatosan vizsgálja a lehetıségét, hogy pályázati úton forrásbevonással a hálózatot bıvítse.

22

7.1. Önkormányzati kezeléső helyi közutak A településen az infrastruktúra elemei közül, a település úthálózata (helyi kiszolgáló-és győjtı utak rendszere) 2008-2009. évben teljeskörően felújításra (jókarba helyezésre) került. „Az Önkormányzatnak - egy-két, a település külterületi földrészleteivel határos ún. határ útjai kivételével - céljai között szerepel a jelenlegi helyi kiszolgáló útállomány jó mőszaki állapotának szinten tartása, e célból a Képviselı-testület által 2010. évben elfogadott és megalkotott, a közútkezelés helyi szabályrendszerét összefoglaló önkormányzati rendeletben meghatározott közútkezelıi feladatok végrehajtásának érvényesítése a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. irányába (útpadka, út mőtárgy részét képezı egyéb mőtárgyak javítása, jókarba helyezése munkanemek, szervezési feladatok tekintetében.).” (Idézet a Gazdasági Programból) A fentiekhez kapcsolódóan, a jelen önkormányzati ciklus részeként is fontos tervezési követelmény az, hogy az Önkormányzat a település kül-és belterületi, még pormentesítetlen utjai gréderezésére, (nemes) padkázására – minden évben legalább minimális pénzügyi fedezetet különítsen el. Ezen lépés keretein belül, a Képviselı-testület fontos feladatának tartja, hogy a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. a településüzemeltetési feladatai közé sorolja be a csapadékvíz-elvezetı rendszer, Képviselı-testület által meghatározott valamennyi szakaszainak kiépítését, - a rendelkezésére álló munkagépek bevonásával, tárgyévi üzleti terv részeként. Pilis Város területén az aszfaltburkolatú utak hossza: 75 km ebbıl győjtıutak 8,2 km. Az aszfaltburkolatú utak 43.4 km hosszban (72%) 3 méter vagy attól keskenyebb burkolattal rendelkeznek. A nem megfelelı aszfaltszélesség és a kétirányú közlekedés miatt az útpadka és a burkolat minısége romolhat, ezért néhány utca egyirányosítása vált szükségessé. (Attila utca, a Huba utca felıl a Táncsics utcáig, Csaba utca, a Táncsics utcától a Huba utcáig) A két utca egyirányosítása, 35 db tábla kihelyezésének költsége: bruttó 476 eFt. Az Önkormányzati ciklusban folyamatosan elvégzésre kerültek az útjavítások, kátyúzások, útpadkák rendbetétele és járdák megépítése. 2014. évben is belterületi aszfaltozott utak padka karbantartása a Bocskai út teljes hosszában, míg számos belterületi út kanyarodó részén történt meg. A külterületi lakott dőlıutak hossza hozzávetılegesen 25 Km. Az utak minısége sajnos rossz. A Gerje-Forrás Nonprofit Kft. évente rendszeresen elvégzi a földutak egyengetését. Pilis Város területén a kiépített járdák hossza hozzávetılegesen 6 000 méter 2014 évben a Kossuth Lajos út Sportpálya felıli oldalán 388 méter, a Rákóczi úton 260 méter és a Gólyahír utcában 130 méter hosszban épül járda a Gerje-Forrás Nonprofit Kft kivitelezésében. 7.2. Köztisztaság, településtisztaság biztosítása A Képviselı-testület rögzítette, hogy a jövıre nézve is kifejezetten nagy gondot kell fordítani a település közterületeinek állandó rendben tartására.

23 A köztisztaság és településtisztaság körébe tartozóan, a Polgármesteri Hivatal keretein belül folytatni kell a 2007. évtıl kezdıdıen megkezdett hatósági munka, feladatellátás keretei között: nem kizárólag a település belterületi, hanem külterületi (volt zártkerti) földrészletein a gyomnövények, más, zárlati károsító növények elleni hatékonyabb védekezést. E célból alapvetı feladatként jelentkezik a közvetlen hatósági feladatellátáson túlmenıen, a település közterületi, valamint a volt zárkerti földrészletein a gyomnövények, más, zárlati károsító növényekkel fertızött területek vonatkozásában a szükséges szabálysértési, vagy más hatóságok, államigazgatási szerv(ek) felé teendı intézkedések megtétele, - az adott államigazgatási szerv(ek) részérıl, a szükséges hatósági eljárás(ok) érdemi lefolytatása, jogkövetkezmény(ek) megállapítása, „visszatartó erı kialakítása” érdekében. Növényvédelmi kötelezés végrehajtása belterületen (kényszerkaszálás): 2012 évben 9 db 2013 évben 2 db 2014 évben 1 db lezárult és 15 esetben a közérdekő védekezés elrendelése folyamatban van, Második fı feladatként a Képviselı-testület célul tőzi ki, hogy az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal által 2010. évtıl kezdıdıen elkezdett, hivatalból indított és kezdeményezett építéshatósági eljárás lefolytatása részeként, 2011. évtıl kezdıdıen külön költségvetési fedezetet biztosít (pénzügyi alapot képez) a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által elrendelt (végrehajtandó) növényvédelmi, és a településkép javítása érdekében: az építéshatósági kötelezési (bontási) feladatok költségeinek megelılegezésére. Pilis Város Képviselı testülete a 95/2010. (III. 25) számú határozatával úgy döntött, hogy a település közigazgatási határain belül, külterületen (volt zártkertek) álló épületállomány mőszaki és egyéb szempontú- teljes körő felmérését rendelt el. A felmérés során 3154 db ingatlant vizsgáltak meg. 1821 db-on van épület, melybıl 1001 ingatlan esetében kellett volna hatósági intézkedést foganatosítani. A 2010. és 2011. év folyamán összesen 362 esetben indult eljárás, hivatalból (327) illetve kérelemre (35), a 2012 és 2013 évre vonatkozóan nem történt intézkedés. 2013. január 1-jétıl Építéshatósági jogkörrel Pilis közigazgatási területén a Monori Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósági Iroda rendelkezik. 2014 évben 10 ügyben indult eljárás, melyekben a Monori Építéshatóság határidı túllépés indokkal, az eljárást megszüntette. Az építésfelügyeletnél indított további eljárásokat is megszüntették tekintettel az eltelt idıre. A Földforgalmi törvény alapján valamennyi termıföld eladása adásvételét kötelezıen közzé kell tenni. Ezen közzététel alkalmával jelzésre kerül az Építésfelügyeletnek, ha engedély nélkül épített ingatlan kerül az Önkormányzat látótérbe A Képviselı-testület – ezen területen – harmadik fı feladatának tekinti, illetve célul tőzi ki, hogy a jelen önkormányzati ciklusprogram idıbeli hatálya alatt a szelektív hulladékgyőjtést kiterjeszti a háztól menı győjtésre, - elıtérbe helyezve a jogszabály szerint valamennyi, győjthetı hulladékfajtát is.

24 A fenti cél érdekében, az Önkormányzatnak a tárgyidıszaki ciklusprogram elején, még 2011. évben egyeztetnie szükséges a ceglédi székhellyel mőködı Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Konzorcium, valamint a Cegléd Város Önkormányzata által közbeszerzési eljárás keretin belül kiválasztott nyertes ajánlattevıvel, - a szelektív hulladékgyőjtésnek ún. háztól menı győjtése részeként. Pilis Városában a szelektív hulladék elszállítását és győjtését a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft látta el a Vágóhíd utca végén található hulladékgyőjtı udvarban, illetve házhoz menı győjtés keretében, 2014 január 01-ig. A szerzıdés felmondására a jogszabályváltozások miatt került sor, hiszen bármi nemő hulladékgyőjtést kizárólag nonprofit gazdasági társaság végezhet. Ettıl az idıponttól szelektív szállítást a Gerje - Forrás Kft végzi az alábbiak szerint: - a város 4-es fıúttól Nyáregyháza felıli részén minden hónap elsı keddjén, - a város 4-es fıúttól Káva felıli részén minden hónap elsı csütörtökén. Végezetül, a Képviselı-testület a jelen alpontban meghatározott célok megvalósításához kapcsolódóan, szintén fontos feladatának tartotta a közterületi ellenırzések mennyiségi és minıségi szempontból történı továbbfejlesztését, amelynek keretein belül, 2011. évben ismételten megvizsgálja a mezei ırszolgálat felállításának lehetıségét, a gazdákkal, termelı egységekkel, vadásztársasággal közösen, - a település külterületén, volt zártkerti területein gazdálkodó tulajdonosokkal vagy haszonbérleti joggal rendelkezı ún. földhasználókkal történı egyeztetést követıen. Ez a tevékenyég végezetül - többszöri tárgyalást és egyeztetést követıen – 2014. szeptember 1-ével 2 fıvel (tervezett létszám 3 fı) megkezdte a mőködését. A szükséges eszközök: jármő (motor) fegyver, kiegészítı eszközök: távcsı bilincs könnygáz spray, egyenruha stb beszerzése folyamatban. Eddigi költségek: bruttó 2950 eFt A Mezei İrszolgálat mőködtetésével a mezııri járulék bevezetésével összefüggésben Pilis Város Önkormányzata megalkotta a 20/2014 (VIII. 31.) számú rendeletét, mely 2014. szeptember 01-jével hatályos. A mezei ırszolgálat megalakítási költségeinek fedezetéhez 500 ezer forint/fı egyszeri, a mőködési költségek fedezetére pedig 90 ezer forint/hó/fı folyamatos hozzájárulás igényelhetı. E fejezettel a foglalkoztatás, közfoglalkoztatás címekben is található megjegyzés 7.3. Városfejlesztési feladatok Településfejlesztési- rendezési feladatok a következı ciklusban a 2015. évben kerülnek elıtérbe, hiszen a településszerkezeti tervet, és a helyi építési szabályzatot felül kell vizsgálnia majd a Képviselı-testületnek. A településfejlesztési koncepció megalkotása is erre az idıszakra húzódik majd a végrehajtással kapcsolatosan pedig a kereteket majd a anyagi lehetıségek, pályázati források határozzák meg. A 2014. évben elkezdıdött a Város kulturális- sport- és oktatási életét elısegítı beruházás elıkészítése, amely egy Kulturális és Sport Központ megépítésében csúcsosodik ki. Erre a célra az elıkészítı munkálatokra a Képviselı-testület 3000e Ft összeget különített el.

25 A felmérések (talajmechanika, közmőkapacitás stb.) ebben az évben elkezdıdött. Pilis Város Önkormányzata még a 2013. évben szervezetfejlesztési célra nyert ÁROP forrást amely pályázat lezárása, és a projektelemek napi gyakorlatba való átültetése is a következı ciklus elején fognak bejezıdni. Folyamatban van a Kávai úti Óvodától a vasútállomásig terjedıen a Kávai út és a Rákóczi út felújításának tervezése is, a mely a biztonságosabb közlekedést segíti majd elı. 8. Helyi köztemetı fenntartása Pilis Város Önkormányzat 2008. évben, a Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközséggel megkötött, ún. üzemeltetéssel vegyes kegyeleti közszolgáltatási szerzıdés útján és révén, biztosította és jelenleg biztosítja, hogy az Önkormányzat a Pándi úti temetı meghatározott részén rendelkezik ún. nem vallásfelekezeti célú temetı földrészlettel, amelynek üzemeltetését, és fenntartását a helyi Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközség végzi, - a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló, többször módosított 1999. évi XLIII. törvényben rögzített keretek között. E területen alapvetı célkitőzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a település jelenleg érvényes és hatályos rendezési terve következı alkalommal történı felülvizsgálata részeként – megvizsgálja egy új temetı rendeltetéső földrészlet kijelölését. Az Önkormányzat feladata még a jelenlegi ún. hőtıház – mint felépítmény – fenntartásának, mőködtetésének és jogi sorsának rendezése, valószínősíthetıen a köztemetı (földrészlet) kialakításával együtt. Még a 2009 –es évben megtörtént a temetıi utak és egyéb terek aszfaltburkolattal történı ellátása hozzávetılegesen 1200 m2 területen. 2010 évben a Pilis Pándi út 29. szám alatti temetıben lévı ravatalozó épületének külsı és belsı felújításához, bıvítéséhez kapcsolódó beruházás anyagi költségihez történı hozzájárulás bruttó 4500 eFt összegő vissza nem térítendı támogatást nyújtott. 2013 évben a Pilisi Evangélikus Egyházközség által üzemeltetett Pándi úti temetırıl, illetve köztemetıi parcella a temetık mőködésében semmilyen különleges esemény nem történt. A 2012. évben üzembe helyezett új hőtıkamra megfelelıen mőködik, nagyban segítve és biztosítva a temetkezés folyamatát. A köztemetıi parcella mőködése is problémamentes volt. 2013. március 1-tıl, a temetıkben a 25-éves bérleti díj 90 000 Ft. A kávai úti temetıben megtörtént a kerítés cseréje, a temetı területén parkoló kialakítva. 9. A nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása Pilis Város Önkormányzata a 2010-2014-es ciklus idıszak alatt a Kossuth Lajos út 47. szám alatti épület D-Ny-i szárnyában biztosította a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére a mőködésükhöz kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiségek használatához kapcsolódó közmő infrastruktúrát. A Gazdasági Ciklusprogramban foglaltak alapján a Képviselı-testület 2011. év I. negyedévében meghozott vagyongazdálkodási típusú döntése részeként foglalkozott Pilis

26 Város Önkormányzata a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat mőködéséhez kapcsolódóan a Pilis, Erzsébet u. 1. szám alatti önkormányzati ingatlan rendelkezésre bocsátásáról, az épület elsı traktusában a helyi (korábbi falusi), illetve szlovák kultúra hagyományát bemutató szlovák tájház kialakításáról. A tájház kialakítása a 2010-2014-es ciklusban nem valósult meg. Az alábbi táblázat mutatja a nemzetiségi önkormányzatok állam által nyújtott normatív, valamint feladatalapú támogatásának összegét. eFt

2010

Szlovák Roma Nemzetiségi Nemzetiségi Összesen Önkormányzat Önkormányzat 1 634 820 814

2011

420

2012

858

210

210

286

572

832

492

979

466

1 2013

324 1

2014

445

Pilis Város Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény vonatkozó rendelkezése alapján munkamegosztási megállapodást kötött a nemzetiségi önkormányzatokkal, amely alapján maradéktalanul biztosítja a központi jogszabályokban, az önkormányzatokkal kapcsolatban rögzített együttmőködés feltételeit. „80. § (1) 24 A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati mőködés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a mőködéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati mőködés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) a helyi nemzetiségi önkormányzat mőködéséhez (a testületi, tisztségviselıi, képviselıi feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések elıkészítése, különösen a meghívók, az elıterjesztések, a testületi ülések jegyzıkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés elıkészítése és postázása; d) a testületi döntések és a tisztségviselık döntéseinek elıkészítése, a testületi és tisztségviselıi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a helyi nemzetiségi önkormányzat mőködésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselıje telefonhasználata költségeinek kivételével.”

27

Pilis Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok mőködéséhez kapcsolódóan a központi jogszabályban meghatározott támogatásokon túl biztosította a kedvezményes tarifájú telefon használatot is. Az önkormányzatok közötti partnerséget Pilis Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, valamint a Pilisi Polgármesteri Hivatal közötti háromoldalú Együttmőködési megállapodás biztosította, azonban 2014. május 30. napján a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke lemondott tisztségérıl és a választási törvény rendelkezései alapján – létszám hiányában – a Képviselı-testület már nem tudta tovább folytatni munkáját. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 71/2013. (VI.26.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el és hagyta jóvá a 2013. július 01. napjától 2018. június 30. napjáig hatályos Pilis Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlıségi Programját, amely lehetıséget biztosít a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesüléséhez. 10. Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az elmúlt két önkormányzati ciklus idıtartama alatt, kettı alkalommal meghozott határozatával fogadta el (vizsgálta felül) a település jelenleg hatályos településszerkezeti tervét. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület 2008.-2010. év között felülvizsgálta a település akkor érvényes és hatályos önkormányzati rendeletét, amelynek új, változtatássokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát 10/2010. (VI.02.) sz. önkormányzati rendelettel alkotta meg és fogadta el. „A Képviselı-testület álláspontja szerint, a Képviselı-testületnek és illetékes szakbizottságának, bizottságainak a jelen önkormányzati ciklus keretein belül ún. hivatalból a település jelenleg érvénye és hatályos településrendezési tervein, hivatalból nem kell különösebb változtatásokat eszközölnie. E körben a Képviselı-testület továbbra is alapelvként rögzíti, hogy az Önkormányzat a település belterületi határvonalának módosítását kifejezetten indokoltan és a településnek, a helyi önkormányzati törvénybıl adódó terhei további nem növelése esetén eszközli: azaz az építési törvényben rögzített új három oldalú szerzıdési forma, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a beruházói (kör) közötti ún. beruházói szerzıdés keretein belül, annak megvalósítása révén - képzelhetı el. Az Önkormányzatnak a tárgyidıszaki ciklusprogram keretein belül a 2012. évig meg kell határoznia település jövıbeni infrastrukturális fejlesztés irányait a település meghatározott külterületi, zárt kerti részére vonatkozólag, valamint a tárgyidıszaki ciklus program alapján képviselni szükséges a település elkerülı M4. sz. autópálya megvalósítását, továbbá az Erdıszöv Zrt. részfinanszírozásában kialakított ipari-kereskedelmi-szolgálató övezet területén gazdasági szervezeti egységek kialakítását (megjelenését).” A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. megbízásából az UNITEF-RING Konzorcium képviseletében az UNITEF’83. Zrt. készíti „A 100. sz. vasútvonal Kıbánya – Kispest (kiz) – Szolnok (kis) szakaszának elıvárosi célú fejlesztése komplex engedélyezési, kiviteli tervek készítése, a tenderdokumentáció összeállítása, környezetvédelmi hatástanulmány készítése, az engedélyezési eljárás lefolytatása, az építési és környezetvédelmi engedély és

28 minden egyéb szükséges engedély, hozzájárulás megszerzése” tárgyú munkát. Ennek keretében a Monor – Szolnok állomásközben, Pilisen a 4606. j. fıút külön szintő keresztezését biztosító közúti felüljáró tervezésére került sor. Az engedélyezéshez szükséges önkormányzati nyilatkozatok 2013 évben a tervezı rendelkezésére lettek bocsátva. Ennek keretében tervezik a buszforduló, új P+R parkoló és az állomás épület felújítását is. Épített környezet védelme érdekében, 2013 évben a képviselı testület rendeleteket alkotott a Helyi építészeti mőszaki tervtanács létrehozásáról (18/2013), a Településképi véleményezési eljárás szabályairól (16/2013), valamint a Településképi bejelentési eljárás szabályiról (17/2013) . A Gerje, Forrásvidék és a „Hetykei út” közötti szakaszon a meder tisztítására a 2014 év vegetációs idıszakának végén lesz elvégezve, melynek keretében a mederbıl kinıtt vagy a szélrıl keresztbe dılt fák eltávolítására kerül sor, amik akadályozzák a normális vízfolyást. A munkavégzéssel a meder természetes állapota megmarad. A munkálatokhoz a szükséges szakhatóságok hozzájárulása megtörtént. 11. Lakás- és nem lakás célú helyiségek bérbeadása, vagyongazdálkodás: A Képviselı-testület rögzítette, hogy az Önkormányzat testületi szerve által 2010. és 2014. évben meghozott beruházási, illetve vagyongazdálkodási intézkedései alapulvételével, az Önkormányzat jelenleg, az alábbi lakás és nem lakáscélú állományokat tartja fenn: Pilis, Kávai út 1. Pilis, Erzsébet u. 1. Pilis, Madách u. 45. Pilis, Rákóczi út 67. Pilis, Rákóczi út 40. Az Önkormányzat Képviselı testület megalkotta a 9/2014. (III.14.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévı önkormányzati lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl, a lakbérek mértékérıl, melynek hatálybalépése 2014. március 1. Az Önkormányzati rendelet utolsó módosítását követıen Pilis Város Önkormányzata szolgálati lakás állománya megszőnt, kizárólag szociális alapú lakásbérlet van érvényben. A szociális bérlakások tekintetében a bérelt ingatlanok állagmegóvását a bérleti szerzıdésekben rögzíti. A lakás állományra vonatkozó szerzıdési anyag áttekintésén túlmenıen, a Képviselı-testület álláspontja szerint különösen fontos feladatként megjelölte az intézményeknél meglévı ún. „magasépítési” karbantartási, állagmegóvási és értéknövelı beruházási feladatok jövıbeni tényleges, önkormányzati szintő összefogása. A szociális alapon kötött bérleti szerzıdést az Pilis Város Önkormányzata a Kávai út 1 szám alatti ingatlanra vonatkozóan 1000 Ft/hó bérleti díj megállapításával, és Földi Józsefnével a Madách utca 45. szám alatti ingatlanra vonatkozóan 611 Ft/hó bérleti díj megállapításával. Továbbá bérleti díjat fizet az Önkormányzat részére a Pilis, Kávai út 1. szám alatti ingatlan (könyvesbolt) tekintetében. A bérleti díjat a Képviselı-testület mérsékelte, a „kisléptékő pályázat„ kereteiben történt hozzájárulás miatt, mely során az üzlethelységben mosdó kialakítása történt meg.

29 2013. január 1-t követıen a Pilis, Erzsébet utca 1. alatti, Pilis, Rákóczi út 40. szám alatti valamint a Pilis, Rákóczi út 67. szám alatti felépítményes ingatlanok vagyonhasznosításáról született döntések alapján a Gerje Nonprofit Kft veszi át hasznosításra. A Pilis, Rákóczi út 67 szám alatt a Kft székhelye lett megjelölve, a Pilis, Erzsébet utca 1 szám alatt a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátását végzi. A Pilis, Rákóczi út 40. szám alatti hasznosítást a Gerje Forrás Nonprofit Kft végzi, az ingatlannal kapcsolatosan terület foglalási engedély lett kiadva. A Karbantartási Iroda átszervezés miatti megszőnését követıen az Iroda feladatait, a Gerje Forrás Nonprofit Kft vette át az Önkormányzattól 2013. január 1-ét követıen. A továbbiakban az ingatlanok karbantartásával képviselı testületi döntések alapján a GerjeForrás Nonprofit Kft végzi el megbízás alapján. E körben, ugyancsak alapvetı követelményként fogalmazta meg, hogy az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal a karbantartási feladatait ellátó Gerje Forrás Nonprofit Kft, valamint az ún. vagyonkatasztert kezelı Gazdálkodási Irodája útján – valamennyi lakás, és nem lakás célú helyiségek mőszaki állapotát a megbízott átadott információi szerint ismeri: - a Polgármesteri Hivatal számviteli nyilvántartása alapján rendelkezik teljes körő információval az adott épület, építmény és helyiség-csoportot érintı - legutolsó mőszaki beavatkozásokról, annak mőszaki tartalmáról, - a sürgıs és kevésbé sürgıs beavatkozásokról, - az ütemezett mőszaki beruházási munkák várható tartalmáról, és annak várható pénzügyi függvényérıl. Célként megfogalmazott, hogy az Önkormányzat lakás és nem lakás célú helyiség csoportjai is folyamatos karbantartás, illetve állagmegóvás alatt állnak, az Önkormányzat folyamatosan, és ütemezetten viselje a bérbeadói pozíciójából adódó – általa bérleti szerzıdés(ek)ben vállalt - feladatait. 2010-2014. években az Önkormányzati vagyonban a következı változások történtek: − 2012. 09.05-én értékesítésre került (152/2012. (VII.30.) önk, határozat alapján a 1025/92.hrsz. belterületi ingatlan − 1025/93. hrsz.-ú belterületi ingatlan 2.500 e Ft-ért került értékesítésre − 2013. évben a 056/2 hrsz-ú alatt nyilvántartott ingatlant és értékesítette Pilis Város Önkormányzata. − Bölcsıde épülete 316 900 252 Ft bekerülési értéken került nyilvántartásba vételre. A Pilis, Gólyahír utca 6. ingatlan üzemeltetését az Evangélikus Egyház végzi 2013 évtıl, az üzembe helyezés napjától. − .2014 augusztus hóban az 5954/1 hrsz.-ú és az 5215 hrsz.-ú zárkerti ingatlanok ajándékozás címén kerültek az Önkormányzat tulajdonába. 12. Vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés: A természeti adottságoknak köszönhetıen Pilis Városát árvíz és belvízveszély nem fenyegeti, azonban megoldást kell találni a csapadékvíz biztonságos elvezetésére. Ennek koncepcióterve 2006. évben elkészült, azonban a megvalósítás nagy költsége miatt, azt a Város saját erıbıl megvalósítani nem tudja.

30 Ennek ellenére az elmúlt években sok helyen építettünk vízelvezetı árkokat valamint folyamatosan tartjuk karban a meglévı rendszert. Az elmúlt ciklusban évente 7 alkalommal a felszíni csapadékvíz elvezetı árkok tisztítása karbantartása megtörtént illetve folyamatos, részben a Gerje Kft. munkaszervezésében 10-10 fıvel. A sokszor jelentıs mennyiségő csapadék ellenére a vízelvezetésben különös gond nem volt. Jelen pillanatban is folyik a Homokhátság felszíni vízrendezésének a felmérése a távolabbi (2015-2020) idıszakra vonatkozóan. 13. A csatornázás: Pilis Város belterülete város belterülete közel 100 %-ban csatornázott. Városunkban mőködik Európa egyik leghosszabb vákuum rendszerő csatornahálózata ennek üzemeltetését a Gerje Kft végezte 2012. június 30-ig, ezt követıen a feladatokat a Daköv Kft. végzi a hatályos jogszabályok alapján. A külsı cég a jogszabályoknak megfelelıen az üzemeltetést végzi, a teljes rendszer továbbra is Pilis Városának tulajdonában van (közmővagyon). Ebbıl adódóan a karbantartási feladatok az üzemeltetıt, a fejlesztési feladatok a tulajdonost terhelik

14. A helyi tömegközlekedés, a helyi és helyközi közösségi és egyéni közlekedési szolgáltatások fejlesztése: Ezen kérdéskörben megemlítendı a vasúti pályaudvar felújítása, korszerősítése. A következı lépcsıben a peron felújítást követıen a pályaudvar épületének felújítására fog, sor kerülni. Tervbe van a pályaudvarnál P+R parkoló kialakítása, továbbá a vasúti átkelınél egy felüljáró megépítése. Pilis Városában helyi buszközlekedés nincs, ennek a lehetıségét több alkalommal vizsgáltuk, megállapításra került, hogy a helyi buszközlekedés, a város szerkezete miatt gazdaságosan nem valósítható meg. A költségek mind az utazóközönség, mind pedig a város részére irreálisan magasak lennének. Azonban Pilisen helyközi buszközlekedés létezik, ez bizonyos fokig a helyi járat szerepét is betöltheti, hiszen a Pilis vasútállomásról Nyáregyházára közlekedı busz Pilisen több buszmegállót is érint. A 2014 évben a Képviselı Testület a 87/2014 (VI.24) számú határozatával döntött, Pilis belterületén, a 4606 jelő út belterületi szakaszán, a vasútállomástól a kávai úti óvodáig terjedı szakaszon (hozzávetılegesen 1500 méter), a 4 számú fıút keresztezésével, kerékpárút szükségességérıl. Az ezt alátámasztó szakvélemény elkészítésével a TANDEM Mérnökiroda Kft lett megbízva. Költsége: Bruttó 406 e Ft A kerékpár közlekedés fejlesztéséhez tartozik a vasútállomás melletti kerékpártároló önkormányzat részérıl történı ırzése. A nem megfelelı aszfaltszélesség és a kétirányú közlekedés miatt az útpadka és a burkolat minısége romolhat, ezért néhány utca egyirányosítása vált szükségessé. (Attila utca, a Huba utca felıl a Táncsics utcáig, Csaba utca, a Táncsics utcától a Huba utcáig) A két utca egyirányosítása, 35 db tábla kihelyezésének költsége: bruttó 476 eFt.

31

15. Gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól: A város közbiztonsági helyzete stagnáló tendenciát mutat. A szabálysértések valamint a személy és vagyon elleni bőncselekmények számának nagyobb mértékő csökkentése érdekében szükséges egy közösségi bőnmegelızési személy és tárgyi (intézmény) rendszer kiépítése, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése, mely magában foglalja az alábbiakat: a) lakosság, a polgárırség és a rendırség közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztését, b) ún. közbiztonsági referensi álláshely kialakíthatóságának vizsgálatát, c) a településen 2010. évben kialakított és bevezetett ún. térfigyelı rendszer továbbfejlesztését illetve d) mezııri szolgálat kialakítását is. Pilis Város Polgármesteri hivatala az 2010-2014 es ciklusban megvizsgálta és rendszeresen beszámoltatta a település közbiztonságáért felelıs szervezetek és személyek tevékenységét. Ebben az idıszakban a Monori Rendırkapitányság Pilisi Rendırırse évente kettı alkalommal . Pilis Város Közterület- felügyelete szintén kettı alkalommal írásban készített beszámolót a várost érintı közbiztonsági kérdéseivel kapcsolatosan egyebekben havonta szóbeli beszámolót tartottak a szakbizottság ülésein. A beszámolók alkalmával az intézkedési és bőnügyi statisztikákat (amit a Monori Rendırkapitányság is megerısített) figyelembe véve megállapítható hogy a település közbiztonsági helyzete nem romlott, tehát semmivel sem rosszabb, mint a környezı települések helyzete. A polgármesteri hivatal és a pilisi rendırırs, közötti napi kapcsolat az együttmőködési megállapodásnak megfelelıen mőködik. Rendszeres a kapcsolat és közös ellenırzések vannak a település egész területére nézve. A közterület- felügyelet állandó kapcsolatot tart fenn a rendırséggel , Havi több alkalommal, a hivatali munkarendtıl eltérıen közös szolgálatot teljesítenek. 2014. 09.01.-tıl beindult a Mezei İrszolgálat ami a település külterületén lévı mezıgazdasági területeket érinti. Az ehhez szükséges forrásokat részben az állam, részben Pilis Város Önkormányzata, részben pedig a földhasználók járulékfizetési formában teljesítik. Az érintett ciklusban teljes egészében megváltozott a település veszélyhelyzetekre vonatkozó rendje, az új katasztrófavédelmi szabályozásnak megfelelıen. Megújult a település teljes veszély elhárítási terve, amit a felettes szerv is megfelelınek talált és azt elfogadott Az Önkormányzat intézményeiben saját tőzvédelmi rendet alkalmaznak. Ezek a szabályzók rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Az Önkormányzat rendelete alkotott a helyi tőzvédelemmel kapcsolatban, és ennek részleteit rendszeresen ellenırzi a megfelelı szervei útján. 16. Közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban: Helyi energia szolgáltatásban nem vesz részt Pilis Város Önkormányzata. Elkészültek az Önkormányzat tulajdonában lévı intézmények energia elmérése,és az ehhez kapcsolódó fotovoaltikus rendszerek tervei amelyek alapján a megvalósításra pályázni lehet.

32 17. Közremőködés a foglalkoztatás megoldásában: Településünkre nézve összefoglaló jelleggel elmondható, hogy a korábban meglévı szociális problémák az elmúlt években súlyosbodtak, évrıl-évre újabbakkal bıvültek, illetve gyorsabb ütemben növekedtek, mint az azok megelızéséhez, tényleges megoldásához rendelt források. A gazdasági recesszió következményeként, településünkön folyamatosan emelkedett a munkanélküli lakosok száma, a szegénység régi formái mellett újak is megjelentek. E körben kiemelhetı, hogy különösen veszélyeztetettek a kisnyugdíjasok, a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségőek, továbbá az idıs személyekbıl, valamint a sok gyermekes családokból álló háztartások. Összességében elmondható, hogy a tartós szegénység egyre szélesebb kört érint településünkön, ezzel párhuzamosan a jelenlegi, központi szabályozási és finanszírozási rendszer túlzott terhet és felelısséget hárít az önkormányzatra. A Képviselı-testület az általa elfogadott Gazdasági Ciklusprogram részeként, a foglalkoztatási feladatellátás területén, alapvetıen, az alábbi megoldandó területek megvalósulását tőzte ki céljául: Pilis Város Önkormányzata alapvetı érdeke a munkanélküliségnek - a településen megfigyelhetı és rögzíthetı - magas arányának tartós csökkentése. Ennek keretein belül a jelen önkormányzati ciklus részeként, az Önkormányzat által megvizsgálandó rész szempontok és megoldásra váró problémák az alábbiak voltak: 1.) A Képviselı-testület által mőködtetett önkormányzati fenntartású intézmények racionalizálása keretein belül, a vizsgálat eredményei alapján „megtakarítandó álláshelyek” megszüntetésével összefüggésben, a leghumánusabb munkáltatói intézkedések meghozatala, lehetıség szerint más, megüresedı álláshely felkínálása, figyelemmel az iskolai alap végzettség(ek)re és szakképzettség(ek)re. 2.) A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal valamint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattal minta-együttmőködés kialakítása, a valódi foglalkoztatási lehetıségek megteremtése érdekében, a településért tenni akaró és tudó roma származásúak számára, mely a település további, harmonikusabb és szerves fejlıdésének záloga lehet. Ennek folyamatába mindkét önkormányzatnak a Megyei Munkaügyi Központot, illetve annak Monori Kirendeltségét is be kell vonni. 3.) A települést az önkormányzati ciklus idıtartama alatt érintı ún. országos közúti hálózat fejlesztés (4-es elkerülı út) részeként ipari park kialakítása, az elsı ipari létesítmények megteremtéséhez szükséges infrastrukturális követelmények, feltételek biztosítása. 4.) A település jelenleg hatályos szervezeti terve szerint, a régi 4-es fıút mellett további szolgáltató-vagy kereskedelmi létesítmények elhelyezése ösztönözhetı, akár (ingatlan) tulajdonosi szempontból, akár szervezési szempontból is. 5.) A foglalkoztatás területén alapvetı cél, relatíve jelentısebb munkavállalói létszámmal foglalkozó – az adott környezetbe településképi szempontból szervesen illeszkedı, és környezetbarát – kereskedelmi-szolgáltató funkciójú létesítmények, vagy (környezetterhelés szempontjából nem jelentıs hatású, ún. nem környezeti hatásvizsgálat köteles) ipari létesítmények helyhez kötése, vállalkozó barát jogi, szabályozási és infrastrukturális környezet kialakítása. Álláspontunk szerint a települési önkormányzat az un. foglalkoztatás területén, a tárgyidıszaki ciklusprogram idıtartama alatt a megvalósítandó célok rajta kívül álló és az

33 önkormányzat által nem befolyásolható események (4-es elkerülı út megvalósulásának elhalasztása) miatt csak részben valósulhatott meg. Az önkormányzat nem kizárólag pénzügyi-gazdasági tárgyú, hanem szakmai együttmőködési tárgyú megállapodást is kötött a foglalkoztatás elısegítésére, javítására a településen mőködı Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, ennek keretein belül lehetıség nyílt közfoglalkoztatás keretein belül éves statisztikai átlagban 2-3 fı roma származású személy foglalkoztatására. Ezen túlmenıen a Közép Tisza - Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelıséggel együttmőködve a tárgyévi ciklusprogram idıszaka alatt szintén lehetıség adódott közfoglalkoztatás keretein belül éves statisztikai átlagban 5-6 fı munkanélküli személy foglalkoztatására. A foglalkoztatást területét alapvetıen új, és az önkormányzat gazdálkodásában lényeges változást hozó elemként jelentkezett, hogy a közfoglalkoztatás rendszerét 2011.évtıl új támogatási rendszer váltotta fel, megszőnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés és helyükbe az egységes közfoglalkoztatás lépett. A jogszabályváltozások a közfoglalkoztatás támogatási rendszerét alapvetıen megváltoztatták, de a cél továbbra is az maradt, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára teremtse meg és biztosítsa a munkába való visszatérés lehetıségét. A közfoglalkoztatási támogatásokra fordítható éves keret felosztását elsı körben a megyei munkaügyi központok részére decentralizáltan történik, amely keret további felosztásra kerül a területileg illetékes munkaügyi központok, majd az önkormányzatok között. A közfoglalkoztatás új rendszerében megszőnt a helyi önkormányzatok „Közfoglalkoztatási Terv” készítésének kötelezettsége, ugyanakkor a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos jogi, munkaügyi szervezési, pénzügyi és dologi igazgatási kérdések tárgyában továbbra is az un. Helyi közfoglalkoztatási tervben kerülnek rögzítésre a fent említett feladatok. A tárgyévi ciklusprogram idıszakára tekintve megállapítható, hogy a helyi közfoglalkoztatás keretében 2010.évben: 115 fı, 2011.évben 119 fı, 2012.évben 91 fı, 2013. évben: 102 fı került foglalkoztatásra. 2014.év tervezett létszám: 132 fı. A helyi közfoglalkoztatással kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazása átlagosan 6-8 órás munkarendben, 2-3 havonkénti cserével, a bérek 100%-os mértékő támogatásával valósult meg. Az idei évre vonatkozóan a helyi közfoglalkoztatási terv azzal a kiegészítésre került elfogadásra, hogy 2014. május 01. napjától -2015. február 28. napjáig terjedı idıszakra nézve - az önkormányzat kérésére - a létszám 6 fıvel egészült ki a vasúti kerékpármegırzés feladatának végrehajtása érdekében. Ezzel egyidejőleg az önkormányzat részt vett a Kormány által szervezett téli közmunka programban, melynek keretein belül 2013. év novemberétıl 2014. április 30. napjáig a Pilisi Önkormányzat átlag 130 személynek biztosított képzési, továbbképzési, illetve közfoglalkoztatásban való részvételi lehetıséget. A közmunkaprogramban részt vevı személyek elsısorban a Járási Munkaügyi Központ Járási Kirendeltsége nyilvántartásában szereplı és a Kirendeltséggel folyamatosan együttmőködı személyek, akik nem részesülnek semmilyen rendszeres szociális ellátásban, továbbá azok vettek részt, akik foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülnek és vállalták a közfoglalkoztatásban való részvételt. A program keretén belül 48 fı vett részt képzésben, a többi személy intézményeknél, illetve a vasútállomáson fellelhetı kerékpármegırzı állandó felügyeletét, továbbá közterületen, a közmunkaprogram vezetıje által meghatározott feladatokat láttak el.

34 2014. június 05.-vel a közfoglalkoztatási terven felül még 20 fı munkanélkülit tudtunk foglalkoztatni 8 órában 2014. július 31-ig 2 hónapra. 2014. augusztus 07.-vel az Állam által 100 %-ban támogatott újabb létszámot kaptunk. 2014. augusztus 07-tıl 2014. október 31-ig 58 fı segédmunkás 3 hónapra, majd 2014. november 01tıl 2014. november 30-ig szintén 58 fı segédmunkás 1 hónapra. Ezt a létszámot kiegészítve 4 hónapra 2014. augusztus 07-tıl 2014. november 30-ig 4 fı magasabb bérrel felvehetı irányítót kapott Pilis Városa, akik magasabb végzettséggel rendelkezı munkanélküliekbıl kerültek ki. A kormányzati közfoglalkoztatási programban 130 fı a helyi közfoglalkoztatás keretében 82 fı mindösszesen jelen beszámoló elkészültéig a 2014. évben 212 fı közfoglalkoztatott alkalmazására került sor. 2014. szeptember 01-tıl 3 fı megváltozott munkaképességő személyő alkalmaz Önkormányzatunk a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal által meghirdetett pályázat keretében, 100%-os bértámogatás és járulékkedvezmény igénybevételével. A pilisen történt beruházások új munkahelyeket is teremtettek, az új bölcsıde 20 fınek ad munkát, a Földfém Kft. új üzemcsarnokában 80 fı kezdhette meg a tevékenységét. 18. A gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás: A gyermekjóléti ellátás célja a gyermek egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlıdésének (elı)segítése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve annak megszőntetése, a családok támogatása – segítése abban, hogy a gyermekek biztonságos, ép családi környezetben nevelkedhessenek. Feladata összetett: szolgáltatás, gondozás, szervezés, koordinálás, közvetítés. Tanácsokkal, a rendelkezésre álló lehetıségek ismertetésével segíti a gyermeket nevelıket problémáik megoldásában. Kapcsolatot tart a családon kívül a gyermek életében résztvevı szakemberekkel, vezeti a törvény által elıírt nyilvántartásokat. Szakmaközi megbeszéléseket, valamint évente egy alkalommal gyermekvédelmi tanácskozást, szükség szerint esetkonferenciát szervez. A Gyermekjóléti Szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési oktatási intézményeket, szervez és szolgáltat, ezen belül: 1. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. 2. Meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést. 3. Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzıjének felkérésére a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet. 4. Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, 5. Felkérésre környezettanulmányt készít. 6. Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. 7. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. 8. Biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket.

35

Az Önkormányzat a Gyermekjóléti Szolgálatot 2014-ben immáron ötödik alkalommal támogatta a Városi Gyermeknap megvalósulását, anyagi támogatással és személyi képviselettel. Gyermeknap alkalmából, színvonalas, tartalmas, élményekkel gazdag programot varázsoljunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A gyermekek szervezetek által biztosított „állomásokon” különbözı ügyességi, problémamegoldó, ismeretterjesztı feladatok elvégeztével ajándékban részesültek, így az aktív szabadidı eltöltés mellett, sikerélményekhez is jutottak. A városi gyermeknapon a menetleveleket összeszámolva, 345 gyermek vett részt a feladatok teljesítésében (csak egyszer lehetett menni) s a rendezvény ideje alatt családokat sikerült kivonzani. A gyermekjóléti Szolgálat 2013-ban ötödik alkalommal valósította meg cipıs doboz akcióját, amelyet az Önkormányzat anyagilag támogatott, amely összegbıl csomagoló papírt vettünk, továbbá cipıs doboz és játék felajánlások érkeztek, a Polgármester megnyitotta és részt vett a mősoron. A karácsonyi ajándékozás 2013. december 20-án valósult meg a Gubányi Károly Általános Iskola tornatermében ahol 240 gyermek kapott ajándékot. Az idei évben széleskörő adománygyőjtés folyt, OTP Bank Budapesti szervezetének munkatársai, Evangélikus gyülekezet, Pilisi lakosok adományaikból tevıdött össze a cipıs doboznyi meglepetések. 2013. nyarán az Önkormányzat anyagi támogatásával valósultak meg a Nyári foglalkozássorozatok: 2013. 06.27- 2013.08.29 között minden héten csütörtöki napokon foglalkozást tartottunk a Szolgálatnál, vagy külsıs helyszínen, Gerje, Sportpark, amelyre bárki eljöhetett aki kedvet érzett. Ennek alapján átlagosan 20-35 fı közötti létszámmal tartottunk,kézmőves-, ügyességi-, sport foglalkozásokat, és hideg élelem szendvics formájában étkezést biztosítottunk. 19. A közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység támogatása: A Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház életében az elmúlt 4 éves ciklusban jelentıs változásként emelném ki, hogy a közösségi ház intézménye közfeladatának költséghatékonyabb ellátása céljából 2013. január 01. napjával beolvadt a könyvtár intézményébe. A szervezeti változás a feladatellátás szempontjából nem okozott változást. A költségvetési szerv gazdálkodással összefüggı feladatait a Pilisi Polgármesteri Hivatal látta el a 2010-2014-es ciklusidıszak alatt és látja el jelenleg is. A Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Háznak az elmúlt 4 éves ciklusban az alábbi fejlesztéseket sikerült megvalósítania: 1/ A Móricz Zsigmond közösségi házban 2010-ben történt meg a teljes felújítás, (tetıcsere, ablakcsere, szigetelés festés stb.). A Kármán József Városi Könyvtár épületét 2010-ben szintén teljes egészében felújítottuk. 2/ Az e-Magyarország pont helyiségének festése, felújítása szintén a 2010-es évben történt meg.

36 3/ Kármán József Városi Könyvtárban kialakításra került egy uj elıadóterem amely a kézi könyvtár funkcióját is ellátja. 4/ 2011-ben pályázat útján új bútorok kerültek beszerzésre az olvasóterembe (könyvespolcok, folyóirat-tároló szekrény, olvasói asztal, számítógépes asztal, székek), megvalósult a kölcsönzıi pult cseréje, a raktárhelyiség bebútorozása, ajtócsere. 4/ A könyvtári állomány gyarapítása 2011. évben is megvalósult a Márai-program keretében, mely 739 mő 780 kötet beszerzését jelentette. 2010. évben négy esemény került megrendezésre, melybıl három a Pilisi Zeneiskola, a Pilisi Zenész Egyesület, illetve külsı elıadómővészek közremőködésével valósult meg, két továbbit sajnálatosan nem sikerült megtartani, melynek oka az intézmény felújítása volt. A 2011. évben megrendezésre került programokból említenék néhányat: a gyerekek olvasási kedvét javítandó megrendezésre került olvasási verseny, a Költészet Napja alkalmából Takaró Mihály tartott elıadást Wass Albertrıl, a Népmese Napján, Tóth Krisztina bábmővész adta elı A Kesztyő címő mősort. 2012. év elején elindult a Könyvtári esték elnevezéső program, A 2013. évben valósult meg a Közösségi Ház egyetlen számítógépének a monitor korszerő, energiatakarékos típusúra való cseréje. Elkészült az összevont intézmény honlapja. Az elızı évekhez hasonlóan ebben az évben is számos kulturális és szórakoztató program került megrendezésre, mind az intézményben, mind pedig külsı helyszíneken. A Közösségi Ház adott, és jelenleg is ad helyet a Pilis városában mőködı, civil szervezetek, egyesületek által tartott programjainak, rendezvényeiknek. Itt emelném ki a felnıtt lakosság számára megszervezésre kerülı nyelvi és informatikai képzéseket, mely projektet Magyarország kormánya az Új Széchényi Terv keretében hirdette meg. A résztvevıknek nagyon elınyös volt a konstrukció, ugyanis a képzés költségeinek csupán 5 %-át kellett megfizetniük, az összeg nagyobb részét a pályázat biztosította. Az Önkormányzat és – a rendezvények lebonyolításában részben közremőködı - Gerje-Forrás Nonprofit Kft. alapvetı és elsıdleges feladata volt az állami, és önkormányzati hivatalos ünnepségek lebonyolítása feltételeinek biztosítása, másodsorban a „Pilis Városért” Közalapítvány, valamint a településen mőködı civil szervezetek belépı-, vagy szolgáltatási díjmentes rendezvényei feltételeinek támogatása, illetve a település életére ható, kiemelkedı (regionális rendezvények) tárgyi feltételeinek, eszközökkel történı javítása, melyet kifogástalanul végrehajtott. Jelenleg folyamatban lévı fejlesztések: -

az intézmény informatikai eszközpark (hardver és szoftver) fejlesztésérıl a Képviselıtestület 2014. júniusában döntött, a beüzemelés 2014. szeptember hónapjában várható. szintén a 2014. június havi nyilvános és rendes ülésén döntött a Képviselı-testület arról, hogy a pilisi piac 6/20 hrsz-ú területén, Kulturális és Sport Központ megvalósítását tervezi, ahol a testnevelés, a diáksport, a városi tömegsport és utánpótlás sport mellett lehetıség nyílik majd nagyobb kulturális rendezvény megtartására is.

37

20./ A sport támogatása: Az Önkormányzat a sport területén több szervezet, egyesület és magán személy számára eseti vagy rendszeres jelleggel kiemelt támogatást nyújt. A Pilisi Labdarugó Klub mőködését ebben a ciklusban összesen: 11.552 ezer Ft-tal támogatta az Önkormányzat. A Pilisi Labdarugó Klub mőködéséhez a ciklus idején a víz, és villamos energia, gázenergia és szemétszállítás költségeit is az Önkormányzat fizette, melynek összege 4.422 ezer Ft, valamint közvetett támogatásként a sportpályát és épületeit ingyenes használatba adta. Mindösszesen 15.974 ezer forinttal valamint a 2014. évi költségvetésében 2.666,5 ezer forint került zárolásra pályázat önerejének a biztosítására. Pilis Város Önkormányzata támogatta a Pilisi Sport és Szabadidı Egyesületet is, elsısorban a Kempo Bajnokságok megrendezésében mind anyagi és eszközök biztosításában, az idén negyedik alkalommal került megrendezésre. A nyújtott támogatások összege összesen 1020e forint. Ezen kívül az Önkormányzat több alkalommal támogatott pilis sportolókat, akik csapatban illetve egyénileg képviselték városunkat 21. Bölcsıdei ellátás: A Képviselı-testület az ún. bölcsıdei ellátás nyújtása, alap feladatról történı gondoskodás kapcsán, Közép- Magyarországi Operatív Program keretein belül kiírt KMOP-2009-4.5.2. számú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” címen kiírt pályázatra Pilis Város Önkormányzata 2010. november 30-án „Bölcsıdei szolgáltatásokhoz szükséges feltételek megteremtése Pilis városában” címmel pályázatot nyújtott be, amely pályázatot támogatásra érdemesnek ítéltek meg. A pályázaton nyert anyagi támogatásból 2011-2013 évben, a beruházás gerincét képezı építési szerelési munkálatok megtörténtek, 2013. év június hónapban Pilis, Gólyahír u. 6. szám alatti épületben, 40 férıhelyes, két gondozási egységbıl álló intézményben kezdıdhetett meg a bölcsıdei nevelés. Pilis Város Önkormányzat a bölcsıdei ellátást illetıen, 2013.március hónapban feladat ellátási szerzıdést kötött a Magyarországi Evangélikus Egyházzal amelyet követıen- az ellátás iránti nagymértékő érdeklıdés és igény miatt- 2013. június 22. napjától a mőködési engedély kiadásáig 2013. augusztus 01.napjáig, ingyenes gyermekfelügyelet került biztosításra. A nyári gyermekfelügyeletnek köszönhetıen, szeptemberre 14-16 fı gyermek került beszoktatásra, 2013. december 31 napjára a gyermeklétszám 26 fıre emelkedett. A 2014. esztendıben készült kimutatás alapján, a gyermeklétszám folyamatos növekedést mutatott, 2014. június hónapban 44 fı bölcsıdés korú gyermek ellátásáról gondoskodtak az intézményben. Az új intézményben 20 új álláshely valósult meg, 2014. I. félévben a mőködéshez támogatást nem kellett biztosítani. 22. Környezetvédelem:

38

Pilis Városa részese a Klímabarát települések szövetségének, részt vesz a szervezet munkájában alapvetı feladatának tartja a környezet megóvását és védelmét. Pilis Város oktatási intézményeiben mőködı szakkörök fontos alapot képeznek gyermekeink és a jövınk környezetvédelemre való nevelésében. ( Pl: Madárbarát szakkör). A településen mőködı civil szervezetek úgymint a Pilis Városért Alapítvány és a Pilisi Klímabarát Kör jelentıs szerepet tölt be a település környezet védelmi programjában. Az elmúlt idıszakban megújult a Gerje - menti tórendszer, amely jó helyszíne a környezet megismerésének a Gerje menti tanösvény létesítésével, fenntartásával. Az Önkormányzat megszervezte a házhoz menı szelektív hulladék győjtést. Az ezzel kapcsolatos nehézségek ellenére a rendszer folyamatosan mőködik, az önkormányzat a település területén évente 2 alkalommal szervezi meg a lomtalanítást bel- és külterületen egyaránt. Folyamatos gondot jelent településünkön a nagy mennyiségő közterületen elhelyezett illegális hulladék, a Gerje Kft. a 2010 – 2014 idıszak között mintegy 280 tonna illegálisan elhelyezett hulladékot szállított el a kül- és belterületi településrészekrıl. A klímatudatossághoz és a környezetvédelemhez nagymértékben hozzájárul a pilisi intézmények felújítása, az épületszigetelések, nyílászárócserék valamint a főtés korszerősítésével nagy mennyiségő energia megtakarítására került sor. 23. Az együttmőködés kiemelt területei: Az Önkormányzat a feladatellátással összefüggésben kiemelten szoros együttmőködést folytat a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a helyben és a régióban mőködı civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel, a Polgárırséggel, a Rendırséggel valamint a Magyar Vöröskereszttel. Kiemelten együttmőködött a régi Monori TÖKT szervezetével, valamint a jelenleg mőködı monori kistérséggel.

39

9. FEJEZET

ZÁRADÉK

Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Önkormányzata 2010-2014. év közötti idıszakra vonatkozó önkormányzati ciklusprogramja végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolóját a Képviselı-testület 2014. szeptember 25-i nyilvános és rendes ülésén a ……/2014. (……....) sz. önkormányzati határozatával fogadta el.

Pilis, 2014. szeptember hó …. napján.

Szabó Márton polgármester

Tóth László jegyzı