BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

2016


Településszerkezeti Terv műleírása (véleményezési szakasz)

2016. április 25. Nógrádterv Kft.

Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

1


2016

Aláíró lap Tervező: NÓGRÁDTERV KFT.

Ügyvezető, felelős tervező: …………………………………… Guzmics György okl. építészmérnök É/1 12-0021

Vezető településtervező: …………………………………… Kenyeres István TT/1-12-0031

Településtervezési közlekedési tervező: …………………………………… Lantos László Tkö-12-0018

Közmű tervezők: …………………………………… Lantos László TV-12-0018

…………………………………… Bodócs Péter EV-12-0001

Környezetvédelem, tájépítészet: …………………………………… Lantos Lászlóné 12-0023

Tájrendezési tervező: …………………………………… Harkai Miklós Zoltán K 12-0073


2


2016

Tartalomjegyzék Előzmények Rövid ismertető Terület felhasználás Örökségvédelem Környezetvédelem Közlekedés Közmű ellátás Biológiai aktivitás, területi mérleg A megyei területrendezési tervvel való összhang Jóváhagyó rendelet tervezet


4. oldal 4. oldal 16. oldal 17. oldal 21. oldal 32. oldal 41. oldal 44. oldal 45. oldal 49. oldal

3


2016

Előzmények Balassagyarmat Város Önkormányzata megbízta irodánkat, hogy a 2000-ben készített, és időközben több ponton módosított városrendezési terv településrendezési eszközeit vizsgáljuk felül, és az időközi módosításokkal átvezetve, dokumentáljuk. Tekintettel az eltelt 15 év távlatára, több, elvileg a településrendezési terv módosítását megalapozó, illetve a további tervezési stratégiát meghatározó előkészítő anyag, koncepció és stratégiai terv készült, a rendezési terv átfogó felülvizsgálata nélkül. Az elfogadott Településfejlesztési Koncepció alapján a rendezési terv felülvizsgálatát, és a Településszerkezeti terv lényegi elemeit a továbbiakban részletezett fejlesztési stratégia szerint tervezzük.

Rövid ismertető Balassagyarmat az Észak-Magyarországi Régióban Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák határ mentén fekvő, peremi elhelyezkedésű – népességszám szerinti – kisváros (16 ezer lakossal). Funkcionális értelemben azonban egyértelműen központi szerepkörű tradicionális középváros. 29 településből álló 42 ezer fő lakta kistérségének ugyanis hagyományos foglalkoztatási, gazdasági, pénzügyi, igazgatás-szervező és egészségügyi-szociális szolgáltató központja, patinás kereskedő-, iskola- és kultúra közvetítő város. Ugyanakkor olyan középfokú központi szerepköröket is betölt, amelyek túlnyúlnak a kistérségi hatókörön, és az egész Nyugat-nógrádi térség funkcionális központjává emelik. Egyes területeken megosztott megyei, sőt regionális ellátási feladatai is vannak, főként az igazgatás, az igazságszolgáltatás és a rendvédelem, valamint az oktatás és az egészségügy területén. A város vonzása korlátozott mértékben a határt is átlépi, érzékelhetően főként az Ipolyság – Nagykürtös - Losonc közti zónára terjed ki, de elsődlegesen is a szomszédos településekre. Kiterjesztésére az Ipoly Eurorégión keresztül megvalósítható és egyéb interregionális, transznacionális együttműködések, valamint a határ átjárhatóságának kiteljesedése további lehetőségeket nyújtanak. Kedvező idegenforgalmi és vendéglátási, kereskedelmi adottságai és potenciálja jobb kihasználásával érdemes a város térségi és központi szerepköreit tovább bővíteni, illetve megerősíteni. Balassagyarmatnak viszonylag sok települést felölelő kistérsége van. -- Elsődleges vonzáskörzetét a szomszédok jelentik Ipolyszög, Patvarc, Szügy, Csesztve települések. -- Másodlagos vonzáskörzete az országhatáron belül: Őrhalom, Nógrádmarcal, Mohora, Dejtár, Érsekvadkert, és a Felvidéken: Nagycsalomja, Ipolykeszi, Kiscsalomja, Leszenye, Terbegec, Apátújfalu, Bátorfalu, Lukanyénye, Erdőmeg, Mikszátfalva településekre terjed ki. -- Harmadlagos vonzáskörzete országhatáron belül: Hugyag, Iliny, Csitár, Drégelypalánk, Nagyoroszi, Patak, Horpács, Borsosberény, Pusztaberki, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

4


2016

Herencsény, Terény, Szanda, Magyarnándor, Debercsény Szente, Becske, Bercel, Galgaguta, Hont, Nógrádkövesd, Szécsénke, a Felvidéken: Ipolykér, Kürtösfalu, Ebeck, Ipolybalog, Inám, Ipolynyék, Magasmajtény, Ipolynagyfalu, Kőkeszi, Gyürki, Sirak, Szelény, Csáb településekre terjed ki. Nagyobb város legközelebb: Salgótarján (50 km), Vác (55 km), Losonc (50 km), Léva (50 km), Zólyom (60 km). Balassagyarmat vonzáskörzete országon belül, és a Felvidéken

Ugyanakkor a kistérség vidéki jellegű, településszerkezete tagolt, nagyon elaprózott, öt mikrotérséggel is rendelkezik (a területi közelség, hasonlóság és genetikai összetartozás mellett közösségi ellátás szempontjából is). Balassagyarmat a környező települések közlekedési csomópontjaként Budapesttől 80, Salgótarjántól 50 km-re helyezkedik el a 22-es főközlekedési út mentén. A legközelebbi Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

5


2016

autópályától való távolsága 58 km. Budapest megközelíthetősége ugyanakkor az M2 elkerülő gyorsforgalmi út megépültével sokat javult, így gépkocsival mintegy 1 óra alatt elérhető. A térségen áthaladó tranzitforgalom jelentős, egyfelől a megye északi és északnyugati térségeinek irányába, másfelől a határátkelő miatt Szlovákia felé. A megnövekedett közúti forgalmat az évszázadokkal ezelőtt kialakult közúti hálózat már nem tudta korszerű módon levezetni, ezért a város közlekedési hálózatának továbbfejlesztése fontos feladattá vált. A 22-es főút sűrű forgalmának jelentős hányada az elkerülő úton halad, többek között azért is, mert a Rákóczi fejedelem út városközponti szakaszán jelentős súlykorlátozás van. Hosszabb távon ezek nagyobb arányú kiváltása az északi elkerülő és a déli feltáró út teljes kiépítésével lehetséges. Ez az átmenő forgalom mellett az ipari területek teherforgalmának levezetését is biztosítani tudja, továbbá az új autóbusz-pályaudvarral a távolsági autóbusz-forgalom sem terheli a belváros műemléki környezetét és a lakóterületeket. Közösségi közlekedés terén naponta többször indul közvetlen autóbuszjárat Budapestre, illetve Salgótarjánba és a környező településekre. Az országos vasúthálózathoz két vonalon is kapcsolódik a város. Az egyik Ipolytarnóc felől Balassagyarmaton keresztül Galgamácsa-Aszód irányában éri el a fővárost, amelyen korábban sebesvonatok is közlekednek (2012-ben megszüntették). A másik vonal Vác felé halad a Börzsönyön keresztül. Szükség lenne a helyi érdekű közösségi közlekedés feltételeinek javítására, valamint a vasúti pályák rekonstrukciójára, a kiszolgáló, logisztikai létesítmények fejlesztésére. Ezek a határ menti kapcsolatok fejlődésében, a korábbi térségi vonzerők visszaszerzésében is jelentős szerephez juthatnak. Összességében a város külső elérhetősége egyoldalú, a 22-es számú – részben szűk áteresztőképességű – főközlekedési útvonal, valamint szintén közvetetten a helyi vonatközlekedésű vasútvonalak kapcsolják hozzá déli-délnyugati irányból a térséget az ország fejlődési tengelyeihez. Nyugat-keleti irányú nagytérségi kapcsolatait a 22-es főút biztosítja az ország központja, valamint Salgótarjánon keresztül az Észak-magyarországi régió centrumai felé. Közlekedési kapcsolatai perifériális elhelyezkedése és szűk közúti megközelíthetősége ellenére intenzívek, főképp a határátkelési lehetőség, valamint a Cserhát elzárt térségeinek délkeleti irányú feltárása következtében. (Nógrád megyében nincs jelentős keleti-nyugati kapcsolat, Miskolcra senki sem megy a 22. sz. főúton, vagy Aszód felé megy, vagy Szécsénytől Hollókő felé Pásztó után a 21. sz. főúton és az M3 autópályán). A kistérség alsórendű útjai elavultak, kis teherbírásúak, műszaki állapotuk felújításra szorul. A tömegközlekedés némely területen ritka, állandósult a zsúfoltság. A csatlakozó mikrotérségek jelentős közlekedési hátrányokkal küzdenek. Balassagyarmat településképe karakteresen városias helyenként (magyarországi viszonylatban) nagyvárosi formaelemekkel, ugyanakkor a hagyományos kisvárosi formakincs nagyobb területet foglal el a városmagjában. Kisvárosi szintű intézményei teljes körűen, nagy választékban kiépültek, ugyanakkor erős a középfokú, és részben regionális központi szerepkörök intézményei által elfoglalt terület is. A város történelme során megyeszékhelyként magasabb szintű városi funkciókat is ellátott. Vármegyéjének kb. felét a trianoni határmegvonás során elvesztette, illetve a polgársága jelentős részét kitevő zsidó lakosságát elhurcolták. Fokozta, hogy 1950-ben megyeszékhely funkciója is megszűnt, Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

6


2016

valamint az új megyeszékhely potenciális vetélytársaként jelentős mértékű hátrányos megkülönböztetéseket szenvedett el. A rendszerváltozás után megjelent új szerepkörök megerősítése és további újabbak kialakítása ugyanakkor jelentősen javíthatja a város településhierarchiában betöltött szerepeit, valamint térségi középfokú ellátási, szolgáltatási funkcióinak kiszélesedésével járhat (innovációk, vállalkozói központ, gazdasági szolgáltatások, idegenforgalmi, szórakoztató, szabadidős funkciók, civil szervezetek, határon átnyúló kapcsolatok, felsőoktatás). Balassagyarmat a Budapestet 40-80 km-es sávban körülfogó ipari/logisztikai gyűrűn belül, és a Budapesti agglomerációs térség peremén helyezkedik el, bár a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá nem tartozik. A város országhatáron átnyúló agglomerációs vonzással rendelkezik. A városnak az ország Schengeni egyezménybe való belépése előtt is érzékelhető vonzó hatása volt a szomszédos szlovákiai területekre, elsősorban a közvetlen szomszédos településekre Tótgyarmatra, Lukanényére, Terbegecre, Csábra, Nagycsalomjára, Selestére, közvetlen a Trianon előtti Hont és Nógrád vármegyei szomszédos településekre. Balassagyarmat néhány intézménye révén, vonzáskörzetén túl is hatást gyakorol: - oktatásügy, kultúra, - egészségügy, szociális ellátás, - tűzoltóság, - rendvédelem, - közigazgatás, - igazságszolgáltatás, - szociális ellátás, kulturális ellátás területén. A középiskolai oktatás tekintetében a rétsági és szécsényi kistérségeket is ellátja. Egészségügy vonatkozásában a kórház egész Nyugat Nógrádot, de elmeosztálya Nógrád megyén kívül Heves és Pest megye egy részét is ellátja. A tűzoltóság vonatkozásában Balassagyarmat - Rétság kistérségek egy körzetet alkotnak. Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala feladatai: okmányiroda, segélyek, népegészségügy, építési-, munka-, élelmiszerlánc-, földvédelem-, és állategészségügyek, gyámhivatal, földhivatal stb. egy-két járásra, néhány ügycsoportban a megye nyugati felére kiterjedően is dolgozik. A Balassagyarmati Törvényszék, a volt Megyei Bíróság, a Szent Erzsébet Idősek Otthona megyei feladatellátó. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön régiós feladatokat lát el. A kistérség népességének több mint 40%-át Balassagyarmat lakossága adja, A 29 település lakossága 2013-ban csak 39 ezer fő körül volt és folyamatosan csökken (a rendszerváltáskor még 44 040 fő volt). A Nógrád megyei népességfogyás az utóbbi évtizedben felgyorsult: (9,8%) Az ország egyik legerősebben csökkenő népességű térsége. Balassagyarmati kistérség helyzete 1990 és 2013 között 10,5%-os csökkenést mutat. Ettől a kistérség egésze is alig tér el. Megállapítható, míg 1990 és 2001 között a népesség összességében még növekedett is, de ezt követően jelentősen fogyás következett be. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

7


2016

Ettől a tendenciától néhány településnél tapasztalható eltérés. Patvarc, Ipolyszög estében a népesség növekedett, mely a balassagyarmati kitelepülésnek, illetve a környéki betelepülésnek tulajdonítható. Érsekvadkert a kistérség Balassagyarmat mellet a legnagyobb népességszámmal rendelkező település. A kistérségen belül némi önálló vonzással is rendelkezik, amit a mérsékeltebb népességcsökkenés is jelez. A Balassagyarmatra betelepülők és elvándorlók száma közel azonos. A népességfogyás elsősorban a halálozás és a születés egyenlegéből adódik.

Természetes népmozgalom és vándorlás


8


2016

Balassagyarmat népességének korfája a KSH 2011. évi népszámlálás adatai alapján A népsűrűségi adatok a városban és a városkörnyékén a legmagasabbak, míg a peremvidéken jelentősen alacsonyabbak. A regisztrált munkanélküliek száma is elsősorban a város közvetlen környékén magasabb, távolabb a mezőgazdagság nyújtotta munkalehetőségek a lakosság számhoz képest kedvezőbbek. Statisztikai adatok, a KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján 1. Népesség, terület, népsűrűség Terület Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

Hektár

1980

254 548 53 294 2 374

245 547 47 589 17 046

Állandó népesség 1990 2001 233 130 45 180 17 731

221 642 43 477 17 241

Lakónépesség 1990 2001

2011

1980

206 159 40 501 15 845

240 251 46 420 17 259

227 137 44 040 17 712

220 261 43 424 17 794

2011 202 427 40 326 16 397

2011. évi népsűrűség 1 km2-re 79,5 75,7 690,7

2. Kor és nemek szerinti megoszlás Terület Nógrád megye Balassagyarmati járás

-14

15-39

29 392

63 204

40-59 éves 58 918

5 600

12 821

12 049

60-69

70-

25 372

25 541

5 000

4 856

Összesen


Férfi

Nő

202 427

96 768

40 326

19 563

105 659 20 763

9


Balassagyarmat

2 070

5 520

4 923

2 136

2016

1 748


16 397

7 979

8 418

10


2016

3. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint 2011. Terület

Nőtlen, hajadon

Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

Házas

49 446 10 211 4 404

Özvegy

80 237 16 304 6 459

Elvált

23 381 4 410 1 524

Összesen

19 971 3 801 1 940

173 035 34 726 14 327

Közülük élettársi kapcsolatban él 15 685 2 898 1 229

4. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége 2011. Általános iskola első évf.1-7. 8. ot sem évfolyam végezte el

Terület


2 458 581 220

25 904 4 597 1 369

57 658 10 634 3 414

Középfokú isk. érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 39 332 8 143 2 830

Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel

Érettségi

46 456 10 066 5 271

Összesen

17 866 3 800 2 344

189 674 37 821 1 588

5. A népesség gazdasági aktivitás szerint 2011. Foglalkoz -tatott

Munka -nélküli

Inaktí v keres ő

Nógrád megye

70 099

16 339

Balassagyarmati járás Balassagyarmat

15 146

2 508

6 772

914

68 070 13 320 5 021

Terület

Eltartot t

Összese n

Foglalkoz -tatott

Munka -nélküli

47 919

202 427

34,6

Inaktí Eltartot v t keres ő megoszlás, % 8,1 33,6 23,7

9 352

40 326

37,6

6,2

33,0

23,2

100,0

3 690

16 397

41,3

5,6

30,6

22,5

100,0


Összese n

100,0

11


2016

6. A háztartások főbb adatai 2011. Száz háztartásra jutó Terület


Háztartások száma

83 052 15 706 6 505

személy

239 248 234

foglalkoztatott 84 94 100

Száz családra jutó Családok száma

Száz családra jutó átlag

55 767 11 037 4 450

287 288 278

összes

15 évesnél fiatalabb gyermek 106 52 107 49 100 44

A város jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan. 1 2

3 4 5

Balassagyarmat város a kistérségének hagyományosan foglalkoztatási, gazdasági-pénzügyi és közigazgatási szervező, valamint egészségügyi központja, kereskedő és iskolaváros. Balassagyarmat elsődleges „szerepköre”, feladata az itt lakó népesség teljes körű alap- és középfokú ellátása, munkahely biztosítása, lehetőleg olyan életfeltételek teremtése, amely a „jó és alkalmas lakóhely” kritériumának eleget tesz. A városfejlesztés fontos alapgondolata a város valamennyi részének megfelelő életminőséget biztosító szintre fejlesztése. A vendéglátási és idegenforgalmi adottságok feltárásával, a potenciálok jobb kihasználásával e szerepkörben is erősíteni szükséges a város vonzását. A városnak meg kell őriznie kisvárosi karakterét a jövőben is.

A város jövőképe térségi szerepére vonatkozóan. 1. Balassagyarmat a Nyugat nógrádi térség funkcionális központja, (egyes területeken megosztott megyei feladatokkal) a közigazgatás, igazságszolgáltatás és rendvédelem, az oktatás és egészségügy területén. 2. Mint járásszékhely város, a környezetére hatást gyakorol. Jelenleg is és távlatban is középfokú ellátó funkciót tölt be az oktatási, szociális és egészségügyi intézményhálózata, valamint kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltatói létesítményei révén. Az ellátáson túl közigazgatási, gazdaság-szervezési feladatokat is betölt a vonzáskörzetében. 3. Hosszabb távú törekvései szerint, a 2020-ig rendelkezésre álló uniós és hazai fejlesztési pályázati lehetőségekkel élve, a város vissza kívánja szerezni, és kiteljesíteni a megyei kereteken túlmutató, az Ipoly Eurorégión belüli kisrégiójára kiható természetes központi szerepkörét, Salgótarján, Losonc és Balassagyarmat funkcionális egyensúlyának megtartásával. 4. A város funkciói között meg kell említeni az üdülő-idegenforgalmi szerepkörből adódókat is. Itt is egyelőre a helyi igényeket elégíti ki az üdülőterületekkel és az aktív pihenést szolgáló kertekkel. Turisztikai fogadókészségének növelése fontos fejlesztési cél. Ehhez a térséget feltáró turisztikai kínálattal, az egyes térségbeli idegenforgalmi desztinációk összehangolásával, a táji értékek és néprajzi hagyományok hangsúlyozásával kínálati helyzetet kell teremteni.


12


2016

Nógrád megye területrendezési tervének Szerkezeti tervlap kivágata

Településfejlesztési elvek 1. A fejlesztési elképzeléseknek követnie kell a gazdasági, társadalmi változásokat. A tulajdonviszonyok átrendeződése megváltoztatta a beruházások struktúráját, ennek következtében az Önkormányzat feladata elsősorban, hogy helyzetbe hozza a gazdasági élet szereplőit, saját forrású beruházásai döntően infrastrukturális, illetve jóléti jellegűek lesznek (út, közművek, területbiztosítás a gazdaságfejlesztés, beruházás fogadókészség érdekében, az otthonteremtés feltételeinek biztosítása, az épített és természeti környezet minőségének javítása). 2. A városfejlesztés fontos alapgondolata a város valamennyi részének megfelelő életminőséget biztosító szintre fejlesztése, a szegregátumok kialakulásának megelőzése, illetve ez ilyen tendenciákat mutató városszerkezeti egységek mielőbbi rehabilitációja. 3. A város szerencsés helyzetben van, hogy épített környezetének közvetlen közelében nívós természeti értékek találhatók. A településfejlesztésnek mindenkor szem előtt kell tartania a meglévő természeti értékek megőrzését, fejlesztését, azok nem eshetnek a gazdaságfejlesztés áldozatává. 4. Felértékelődnek az Ipoly parti területek, különösen a nagyhíd, és a későbbiekben Újkóvárnál megépítendő kishíd térségében. A város térszerkezetében ezek jelentős változásokat indukálnak. A városrendezés jövőbeni elsődleges feladata a terület felhasználási és övezeti szabályozással a városszerkezet hiányosságainak kipótlására felhasználni e területeket. 5. A településszerkezet alakításával, a közlekedési és egyéb infrastruktúra ágak fejlesztésével biztosítani kell a gazdaság, és a foglalkoztatás fejlődési lehetőségét, a munkahelyek elérhetőségét, a lakóhely és munkahely közötti jó közlekedési kapcsolatot. 6. A fejlettségben relatív hátrányban lévő külső városrészek infrastrukturális adottságainak fejlesztésével egyensúlyban, a belső városmag, különösképpen a történelmi belvárost magába Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

13


7. 8.

9.

10. 11.

2016

foglaló, az Ipoly part és a Rákóczi út közötti városszerkezeti egység műszaki megújítására is hangsúlyt kell fektetni, a megfelelő életminőség fizikai kereteinek biztosítására. Fenntartható intézményszerkezet kialakításával, az intézmények műszaki adottságainak fejlesztésével meg kell őrizni a város egészségügyi és oktatási, művelődési szerepkörét. A lehetőségek megteremtésével támogatni kell az idegenforgalmi fogadóképesség, turisztikai vonzerő növelése irányába ható gazdaságfejlesztési törekvéseket, elsősorban a közép-és kisvállalkozásokat, családi gazdaságokat. Minőségileg fejlesztendők a város meglévő természeti értékei. Minden beruházásnál gondosan vizsgálni kell annak a város természeti környezetére gyakorolt hatását. A védett természeti értékeket, és a város egyéb rekreációs területeit nem veszélyeztetheti semmilyen fejlesztés. Nem szabad megengedni a fejlesztések területi és intenzitásbeli túlterjeszkedését, a hagyományos kisvárosi miliő átformálását. Biztosítani kell a közigazgatási szervezőközponti szerepkör kiteljesítéséhez szükséges intézményi fejlesztések térigényét.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megjelenítése a Településszerkezeti tervben A fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében a 2000-ben készült előző, a teljes város közigazgatási területét átfogó általános rendezési terv szerkezeti tervéhez képest szerencsére nem válik szükségessé gyökeresen átformálni a településszerkezeti tervet. A jelen munkával párhuzamosan haladó, a város öt kisebb szerkezeti egységét érintő változtatások jelentik a gyökerét a felülvizsgálati munkának. Ezek a következők: 1. sz. terület: Ipolypart utcai sportterület A terület jelenleg is különleges terület- sportterület övezetébe sorolt, a tervezett lakóterület és közpark területét is különleges területbe soroljuk át, így itt kialakul egy komplex városi sport és szabadidő park, rekreációs terület (K jelű terület). Az Ipolypart utcától északra városi uszoda részére is helyet biztosítunk. Ez a terület vegyes területbe kerül (V jelű). Az autóbusz pályaudvartól nyugatra lévő területen gazdasági terület kialakítására lett terület biztosítva (G jelű). 2. számú terület: Semmelweis Ignác utcai beépítés Nincs szükség szerkezeti terv módosításra, az érintett terület továbbra is lakóterület marad. 3. számú terület: 3167 hrsz.-ú terület A fenti hrsz.-ú terület sportpálya, mely az ipari parkban található, ipari üzemek közé beékelődve. A futópálya és az öltöző épületét megfelelő területet biztosítva hozzá megtartásra kerül, a többi gazdasági területbe kerül át (G jelű). 4. számú terület: Milleniumi park és környéke A terület déli részén lévő közpark továbbra is megmarad zöldterületként (Z jelű). A Szondy utca és a Hétvezér utcai beépítés pedig vegyes terület építési övezetébe kerül (V jelű), melyet a jelenlegi magas beépítési % és az épületek funkciói indokolnak. 5. számú terület: Déli elkerülő út A tervezett déli elkerülő út nagy része külterületi mezőgazdasági út nyomvonalán halad. A szerkezeti terv az úttól délre erdőterületet, illetve tartalék gazdasági területet jelöl, melyekből az elkerülő úthoz területet kell csatolni (KÖ jelű). A fenti területegységeken kívül a város egész közigazgatási területére vonatkozóan a fejlesztési és rendezési elhatározások összefoglalása: Nem tervezzük a város belterületének jelentős növelését. A meglévő lehetőségek jobb kihasználása, a már közművel ellátott területek intenzívebb felhasználása, városiasabb Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

14


2016

lakókörnyezet kialakítása a tervezés alapja. Külterület bevonására építési tevékenység céljára csak ott kerül sor, ahol ezt az egységesebb városszerkezet kialakítás megköveteli, és a jelenlegi belterületen e célra már tartalék terület nincs. Megerősítjük a déli városrész intézményi, és egyéb ellátási infrastruktúráját. Új gazdasági területek kiépítésére a terv lehetőséget biztosít a megkezdett infrastrukturális folyosók mentén: - a Szűgyi út és a Patvarci út-Aszódi vasútvonal mentén nagy területigényű cégek letelepedésének elősegítése (elsősorban ipari termelő tevékenységre), - a Buszpályaudvar környékén kereskedelmi/gazdasági övezet kialakítása betelepülők részére, - Ipari Park bővítése a BSE pálya helyén, annak a kialakuló spörtközpontba,az Ipolypart utcába költöztetésével, - a déli belső elkerülő út iparterületi oldalán és a város észak-nyugati szélén a 22 sz. főút északi oldalán is a gazdasági övezet fejlesztésére ad a terv lehetőséget. (kimondottan logisztikai, kereskedelmi, szolgáltatási, raktározási tevékenységre) Kiemelt feladat a város körüli területek mezőgazdasági hasznosításának ökológiai szemléletű optimalizálása. E célcsoportban elsődlegesen az alulhasznosított, parlagterületek erdősítését terveztük. A város területén a biológiai aktivitásérték nem csökken. Elsősorban olyan életfeltételek teremtése a cél, amely a „jó és alkalmas lakóhely” kritériumának eleget tesz. A város funkciói között figyelemmel kell lenni az üdülőidegenforgalmi szerepkörből adódókra is. Itt is egyelőre a helyi igényeket elégítik ki az üdülőterületek és az aktív pihenést szolgáló kertek, de a turisztikai fogadókészségünk növelése fontos fejlesztési cél. Ez utóbbira világít rá az Ipoly Erdő Zrt. Nyírjesi Fűvészkert és Vadaspark sikere. Az egykori zártkerti területek egységesen üdülőterületi felhasználását tartalmazza a településszerkezeti terv a Nyírjes területén. A szabályozás a történelmi városmag további értéknövelő átépítését, a terület presztízsének emelését teszi lehetővé, az idegenforgalmi vonzerő, valamint a települési életminőség javítása okán. Az egykori gyarmati vár további feltárása, a romok bemutatása, vagy ha ezt talajszint alatti elhelyezkedésük nem teszi lehetővé, egy felszíni emlékparkban jelzéses bemutatása érdekében a területet különleges övezetbe soroltuk. A belváros forgalomszervezése szempontjából kiemelkedően fontos az Ipolypart utca felújítása, átépítése, jóléti fejlesztési szempontból az itt épülő rekreációs és sportcentrum kiépítése. A Vármegyeháza megújítása, funkcióval való megtöltése, a belváros revitalizációjának folytatása is elsődleges. Folytatni kell az önkormányzati temető rekonstrukciós megújítását, s az Ipoly-parti területek sport, pihenő és szabadidőpark célú fejlesztését, összefüggő városi rekreációs terület kialakítását, a település egészét átfogó ökológiai zöldfolyosó rendszer kialakítását. E területek megfelelő övezeti besorolását a terv tartalmazza. A város zöldterületei - parkerdők, parkok, ipari területek körüli, út menti védő zöldsávok, utcafásítások – fejlesztését úgy terveztük, hogy egységes zöldterületi rendszert alkossanak és „zöld folyosókkal”, fasoros kerékpárutakkal kapcsolódjanak a külterületen lévő természeti területekhez, a nagyobb, összefüggő védett erdőterületekhez. Ezen belül kiemelten kell Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

15


2016

kezelni az Ipolypart, és a Ligeti Lajos sétány rekonstrukcióját, a Springa domb erdejének bekapcsolását a zöldfelületi hálózatba. A felsorolt településszerkezeti elemeket a szerkezeti terv a megfelelő területfelhasználási övezetbe sorolással biztosítja.

Területfelhasználás A szabályozás és az övezeti kialakítás főbb szempontjai: A korábbi rendezési tervhez képest egységesebb övezeti és alövezeti rendszer kialakítása a lakóterületi, (L) a vegyes területi, (V) a Gazdasági, (G) és a különleges (K) területfelhasználási egységeken belül. A város beépítésre szánt területei az alábbi főbb építési övezetekre tagolódnak: a)

Lakóterület (L) 1. 2. 3. 4.

b)

kisvárosias (Lk) kertvárosias (Lke) kertvárosias lakópark (Lke-Lp) falusias (Lf)

Vegyes terület (V) 5. településközponti (Vt) 6. intézményi (Vi)

c)

Gazdasági terület (M) 7. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) 8. ipari (Gi)

d)

Üdülőterület (Ü) 9. üdülőházas (Üü) 10. hétvégi házas (Üh)

e)

Különleges terület (K) 11. 12. 13. 14.

sportterületek (K-S) kórház (K-H) városi sport- és szabadidőközpont, ifjúsági szabadidőközpont (K-S) Az új börtön területe (K-B)

A beépítésre nem szánt területek övezetei: a) közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, (Kö) b) zöld-, közpark, (ZKp) c) erdő - védelmi erdő-, (Ev) - gazdasági erdő-, (Eg) - közjóléti erdő-, (Ek) d) mezőgazdasági, - kertes mezőgazdasági, (Mk) - általános mezőgazdasági, (Má) e) vízgazdálkodási, (Vi) f) természetközeli, (T) g) különleges beépítésre nem szánt (Kü) Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

16


2016

Örökségvédelem Balassagyarmat közvetlenül az Ipoly bal partjain helyezkedik el, földrajzi értelemben a Nógrádi-medence közepén. A medence jellegű tájat a Cserhát, a Börzsöny és a határon túl fekvő Osztrovszki hegység övezi. A település nyugaton Ipolyszög, délen Csesztve, délkeleten Szügy, keleten Patvarc és Őrhalom területével érintkezik, északon pedig a Szlovák Köztársasággal határos, a határvonalat az Ipoly folyó képviseli. Balassagyarmat külső és belső területe az Ipoly bal partján helyezkedik el, egymással nagyjában párhuzamos, alacsony dombvonulatokon, tulajdonképpen az Ipoly teraszain és a köztük levő völgyekben. A város területének legrégebbi régészeti leletei a középső rézkorból származnak, és a péceli kultúra ludanicei népcsoportjával hozhatók összefüggésbe. A késő bronzkori pilinyi kultúra népének megtelepedését a város határában előkerült bronz fegyverek, ékszerek és más tárgyak jelzik. Balassagyarmat alapítóinak magyar voltát a Gyarmat név teszi vitathatatlanná. A X. század derekán hiteles magyar forrás alapján írta le Konstantinos bizánci császár a magyar törzsek névsorát, ami egyúttal a honfoglalók hadrendjének is megfelel. Az állandóbb katonai szolgálatra kötelezettek falvainak nevei a vérszerződés előtti törzsi hovatartozásuk emlékét őrzi. A Balassagyarmatnak nevet adó Gyarmat és a vidékünkön levő többi, törzsnevet viselő falu telepítését a X. század első évtizedében megtörténtnek tekinthetjük. itt lehetett a folyó forgalmas átkelőhelye, hídfő szerepe lehetett a déli partra telepített (Balassa-)Gyarmatnak, A királyi vármegyék kialakításakor a katonafalvak lakosait a királyi várak szolgálatába állították, így került Gyarmat a Hont-i vár kötelékébe. Valószínű, hogy Gyarmaton már a XI. század folyamán épült templom. A gyarmati templom meglétét egy ugyancsak késői feljegyzés említi. Eszerint IV. Béla király idejében a tatárok a balassagyarmati és a csesztvei plébániatemplomokat lerombolták, sőt magát a településit is elpusztították. 1247-ben kezdhette el az 1246-ban még lakatlan terület benépesítését Detre fia Miklós, aki a Balassa család ősei sorában a nagy telepítők közé tartozott. A XIII. század utolsó évtizedeiben már több Balassaős egyidejű földesurasága alá tartozott Gyarmat falu. A település térbeli elhelyezkedése — aminek lényege, hogy az Ipolyba ömlő mellékpatakok mentén kialakult utak csomópontjában fekszik — nemcsak vásáros hely létesítését tette lehetővé, hanem alkalmasnak bizonyult a Nógrád és Hont megyei nemesség számára tartott nádori igazságszolgáltató gyűlések céljára is. Ezek 1341 és 1472 között eleinte sűrűn, később ritkábban, néha évtizedes időközönként ismétlődtek, de egy-egy nádori gyűlés hetekig is eltartott. Az ítélőszéket „Gyarmat falu mellett" a sík mezőn tartották. Ilyenkor valóságos szekér- és sátortábor nőtt ki a földből. Balassagyarmatnak a mohácsi vésztől az 1690. évi újratelepítéséig eltelt 164 esztendőt felölelő története több szakaszra osztható. Az első 1526 szeptemberétől, a törökök megjelenésétől 1552 júliusáig, a város török kézre jutásáig tartott. A második az első török uralom 1593 novemberéig terjedő 41 esztendeje. A harmadik az 1663 szeptemberéig elhúzódó hét évtizedes végvári korszak, negyedik pedig az a 27 év, amely 1690 elejéig tartott, és amit Puszta-Gyarmat időszakának is nevezhetünk. Ez utóbbi időszak története szintén több részből áll. Mégpedig a második török hódítás (1663—1683) éveiből, s ezen belül a város 1671. évi második újratelepítési kísérletének 1683 őszéig


17


2016

feltételezhető időszakára. Az ezt követő 7 évben lényegében ismét pusztává vált a település, amit 1690-ben a város harmadszori újratelepítése zárt le. 1700 táján — a számadásokból kitűnően — már volt a városban vámos, serfőző, kocsmáros, kovács, gombkötő, molnár, mészáros, katolikus pap és voltak alkalmilag főző és kenyérsütő asszonyok. Sőt, ekkoriban már nemes emberek is laktak hosszabb-rövidebb ideig a városban. 1755-ben már 1660-lakják. Német mesteremberek, görögkeleti és zsidó vallású kereskedők költöznek ide. Az iparosok számbeli növekedése, termékeiknek sokszínűsége emelte a város országos és hetivásárainak súlyát. A város ismét virágzó vásáros hellyé vált

„Gÿarmath” MATHIAS ZÜNDT 1567-BAN KIADOTT MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉN . A város életének alakulásában meghatározó jelentőségű volt az 1790-ben hozott elhatározás, Nógrád vármegye székhelyét Balassagyarmatra helyezi át. Korábban Losonc és Szécsény adott helyet a megyegyűléseknek. Mária Terézia uralkodása alatt, 1754-ben határozták el állandó székház építését, most már Balassagyarmatra. A mezővárosi jog azonban nem tette lehetővé a városban való építést, ezért a szomszédos Szügy községben épült fel, 1763 és 1790 között adva helyet a vármegye gyűléseinek. Ekkor sikerült a kaszárnyából átalakítani az első – régi – megyeházát, majd 1835-ben felavatni az „új” vármegyeháza épületét. A 19. század első negyedétől a város politikai élete megélénkült, és a politizáló nemesség második otthonává vált. Ez a tény is lökést adott a város fejlődésének, ami után ismét Nógrád vármegye jelentős települése, egyik központja lett. A beáramló nemesség megfelelő, igényes ellátása új iparágak


18


2016

meghonosodását és elterjedését kívánta meg. A kereskedelmi életet a vásárok élénkítették, évente nyolc országos vásárt tartottak gyarmaton. 1891-ben átadták az Ipolyság-Balassagyarmat vasútvonalat, amit 1896-ban az Aszód-BalassagyarmatLosonc vonal megnyitása követett. A vasúti közlekedést az 1907-ben megnyitott Vác-Drégelypalánk vonal megnyitása tette „teljessé”, ami azért mellékvonali jelleget – kétszeri átszállás! – is adott. Mindenesetre a vasút egy új kultúrát hozott a városba.

BALASSAGYARMAT A MÁSODIK KATONAI FELMÉRÉSEN (~ 19. SZÁZAD KÖZEPE) A kiegyezést követően megnőtt az értelmiségiek, hivatalnokok, köz-és magánalkalmazottak száma. Balassagyarmat „hivatalnokvárossá” vált, hiszen 66 vármegyei, 6 állami és 5 nagyközségi hivatal alkalmazottai dolgoznak Gyarmaton. A 19. század végére az urbanizáció már a település arculatán is érezhető volt, új utcák és városrészek alakultak. A főutcán folyamatosan emeletes középületek épületek, felépült a vármegyei Mária Valéria Közkórház és a Takarék és Hitelintézet. Ekkor kezdődött a város „eklektikus kisvárosias” képének kialakulása. A második világháborút követő politikai változás a város életében is messzeható változást idézett elő. Legfontosabb, hogy 1950-től a megye székhelyét elvették a várostól. Az eddig közigazgatási centrum szerepét betöltő város egyre inkább háttérbe szorult, a „polgárias” város nem volt kedvence a politikai hatalomnak. A város fejlődését az 1960-as években indult országos iparfejlesztés hozta meg, ekkor több, nagyobb beruházásra is sor került. Előnyösnek nevezhetjük, hogy ekkor inkább a könnyűipari technológiák települtek meg, aminek további fejlesztése a rendszerváltozás után kevesebb gonddal járt. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

19


2016

Az 1960-as évek végén indult meg a városközpont rekonstrukciója s az új lakótelepiek — a Lenin, az Ifjúság útjai és a Kun Béla lakótelep — kiépítése. A lakásigények kielégítésén túl most már az is célként szerepel, hogy Balassagyarmat falusiassága mindörökre felszámolódjék. A hatvanas évek végén készült el az új OTP-székház, a Magyar Nemzeti Bank épülete, az Állami Biztosító székháza. Az építkezésekkel párhuzamosan megkezdődött a városközpont elavult épületeinek szanálása, a beépítendő ingatlanok kisajátítása. Az új városépítő elvek alkalmazása nyomán megváltozóban van Balassagyarmat hagyományos arculata. A városmag történelmi hangulata szerencsésen elegyül a modern épületek megjelenésével, s a három új lakótelep magas szinten képviseli a jelenkori urbanisztika szemléletét. Ekkor összesen 807 lakás épült a városban. Tovább épül és modernizálódik a város fő utcája, a Rákóczi út. Megindulnak az építési munkálatok a Jószív utca, valamint a Rákóczi fejedelem útja között, az itt felépítendő új lakótelep Nógrádi Sándor nevét viseli. Tovább terjeszkedik a város a délkeleti részeken és a víztorony környékén. A városközpont rekonstrukciója ugyancsak megszakítás nélkül folyik. A korábbi reprezentatív épületek mellé felzárkózott az új háromszintes városi pártszékház. Mellette a frissen felújított Kollégium és az Egészségház épülete őrzi a múlt század, illetve a századelő immár történelmi hangulatát. Befejezik az új ABC-áruházat és az ÁFÉSZ éttermét. Balassagyarmat lakótelepeinek terveit, a lakóépületek jelentős részének és a középületek terveit a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalat városrendezői és építész tervezői készítették. A lakótelepek négy-ötszintes épületei a főutcából elágazó utak mentén települtek, így a „kisvárosias” megjelenést kevésbé zavarják. A nyolcvanas évek végén készült el az új művelődési központ és gimnázium, mint az időszak legjelentősebb építkezése. Tervezője Reimholz Péter Kossuth és Ybl díjas építész, egyetemi tanár. A vár A balassagyarmati vár régészeti módszerekkel történő kutatása csak a kezdeteknél tart. E rom mai ismereteink szerint a mezővárost kerítő külső védelmi öv egyik bástyája lehetett. Bodnár Katalin 1987ben tárt fel a Bástya utca 8 alatt középkoriként datálható leleteket. Az 1996-ban folytatott ásatás tisztázta az egykori vár tényleges helyét. Az eddigi kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy a balassagyarmati vár a mai Vár utca területén épült ki.


20


2016

A gyarmati lakótorony több emeletes donjon, azaz „öregtorony" lehetett, ami annál hosszabb kilövést és védelmet biztosított a tetején elhelyezkedő jászok számára, minél magasabb volt. Az ilyen lakótornyok a XIV. század végéig voltak jellemzőek. Az épületegyüttest fallal, vagy gerendákból és földből épített palánkkal vették körül, s az így létrejött udvaron helyezték el az istállókat, valamint a cselédség lakásait. De a síkságon épült váraknál a falat, illetve a palánkot vizesárokkal is körülvették. Ezeken híd — többnyire felvonóhíd — vezetett át a várkapuhoz. A gyarmati erődítményt is minden bizonnyal ilyen, az Ipoly vizével táplált vizesárok övezte. Legkorábbi része — feltehetően - a nyugati szárnyán álló torony, mely a 13- század második felében vagy a 14. században épült, középpilléres, három vagy négy belső szintre tagolt, eredetileg is fallal kerített kis várudvarral rendelkező lakótorony. Természetes védelmi pozícióját a közvetlenül mellette folyó Ipoly és egy feltételezett, az objektumot délről megkerülő mellékág vagy csatorna adta. A Felvidéken igen ritka síkvidéki vízi várnak épült, mely a keletre elhelyezkedő révet (mai határátkelő) és a tőle délre levő falut, a mai Óváros tér területét védte. Az itt előkerült reneszánsz kőanyag pillanatnyilag Nógrád megye legnagyobb ilyen stílusú lelet együttese, és felveti a reneszánsz főúri építkezések néhány megválaszoltnak hitt kérdésének újra gondolásat.

JOHANN LE DENTU TUSRAJZA: A BALASSAGYARMATI VÁR(OS) 1665-ben Gyarmat várában még magyar végbeli katonaság volt. Ez üzent a töröknek, hogy leteszi a fegyvert s szállják meg a várat. Akár 1663 őszén, akár 1665 tavaszán teljesült be Gyarmat szomorú sorsa, tény, hogy lakói elhagyták, épületei valószínűleg lángok martalékává lettek, majd a természet erői még azt is elpusztították, amit az emberi szenvedélyek nem tettek a földdel egyenlővé. A várból tulajdonképpen semmi sem maradt, bár egy falrészletét és néhány reneszánsz faragványt megtalálták a Vár utca egyik épültében. Több konkrét ismeretünk nincs. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

21


2016

Balassagyarmat az utóbbi idők fejlesztése és fejlődése „ellenére” megtartotta kisvárosi hangulatát, városképének eklektikus jellegét. A város léptékéhez tudott igazodni a hatvanas-hetvenes években épült lakótelepek. És a kisvárosi léptéket tartották meg az elmúl időszak középületei is.

Környezetvédelem Talajvédelem A Magyarország Kistájainak Katasztere (MTA Földrajztudományi Intézet, Budapest, 1990) alapján a térség alacsonyabb térszínein az Ipoly völgyében váltakozva humuszos homokok és réti öntések, és réti talajok fordulnak elő. E talajok talajképző kőzete a homok, iszap, iszapos vályog. Ez változik az ártérből kiemelkedő területeken barnafölddé. A szántók területét is ez alkotja. A termőtalaj mennyiségi és minőségi védelmét a jelen tervben is figyelembe kell venni. Itt érdekütközés várható a tervezett szántó területet igénybe vevő ipari besorolású terület kijelölése miatt. A csökkenő lakosságszám megtartása, és növekvő pályára állítása csak új munkahelyek létesítésével érhető el, ezért ezt a konfliktust úgy kell feloldani, hogy a létesítendő üzemeknek is jusson tér, illetve a mezőgazdaság fejlődése se essen áldozatul. Felszíni és felszín alatti vizek védelme Meghatározó a városon átfolyó Ipoly folyó, mely a Duna bal parti mellékfolyója. Vízjárása szélsőséges, jellemzően évi két árvízzel, ezek közül az egyik a hóolvadással kapcsolatos, tavaszi, illetve a nyári esőzésekkel kialakuló kora nyári (286 m3/s). Kisvize augusztusszeptemberre esik (0,47 m3/s). A hullámtér és nyílt ártér területét a Megyei Rendezési terv 3/8. sz. melléklete alapján adjuk meg:

Megyei Rendezési Terv hullámtér és nyílt ártér övezete (3/8. sz. melléklet) Halványkék: hullámtér és nyílt ártér övezete Sötétkék: hullámtér és nyílt ártér övezete által érintett település A rendezési terv az Égerláp területének védettségi státuszát meghagyja. A Víz Keretirányelv alapján e terület természetvédelmi kezelése továbbra is kiemelt feladat. A terület száradását az Ipoly medersüllyedése okozza. Létesült az Égerlápot tápláló vízfolyáson több tározó is, Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

22


2016

melyek párologtatásukkal a vízháztartásra kedvezőtlenül hatnak. Ennek megszüntetésére létesített fenékküszöb a mélyülési folyamat ellen hat és nagyvizes időszakban a láp elárasztása is lehetővé vált. A VKI szerint a holtágak újraélesztési lehetőségeit felül kell vizsgálni. A Víz Keretirányelv 2015 évi konzultációs anyaga szerint az üzemelő szennyvíztisztító a kibocsátási határértékeket tartja, azaz nem jelent szennyező forrást az élő vízfolyáson. Nem jellemző a területre az ipari szennyvíz képződése, ennek ellenére a városban legalább két területen történt talaj-, talajvízszennyezés. Az egyik a korábbi ÁFOR majd MOL töltő telephez kapcsolódó szénhidrogén szennyezés (198889-ben fedezték fel), melynek tényfeltáró vizsgálata és kárelhárítása megtörtént, a terület monitorozása nem állt le. A kárelhárítási munkák lezárására készített teljesítményértékelés tárta fel az ennél súlyosabb terhelést. A szennyezőanyag perklór-etilén, felhasználója a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati fióktelephelye volt. Az üzemeltető már megszűnt. A szennyezés mértékét mutatja, hogy a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott 10 μg/l értékkel szemben a 189.000 μg/l értéket mértek, de szabad fázisú perklór etilén is előfordult. A szennyezés a vízadó rétegbe is bejutott. A szennyezés akkori kiterjedését a város Környezetvédelmi Programjának 7. melléklete tartalmazza. Anyagi források hiányában ez a szennyezés továbbra is jelen van, a kárelhárításra nem került sor, pedig sürgető lenne, mert további felszín alatti vízkészleteket veszélyeztet.

Más típusú szennyezés jelenik meg a parti szűrésű vízbázisban. Nitrát- és ammóniumszennyezés mezőgazdasági területről vagy településről származó diffúz szennyezés következtében illetve állattartó telepről szintén az Ipoly-völgyet éri. Balassagyarmaton a vízmű kutak a rossz vízminőség és a nyugat-nógrádi regionális ivóvízhálózat megépülése miatt nem üzemelnek, vízjogi engedélyük visszavonása folyamatban van. A fentiek ellenére az Ipoly vízgyűjtő területe általában nem mondható szennyezettnek. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Balassagyarmat város fokozottan érzékeny besorolású.

Megyei Rendezési Terv kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület ábrázolása (3. sz. függelék) Levegőtisztaság és védelme Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2014 évi értékelése alapján a város nem része az automata mérőhálózatnak. A manuális mérőhálózatnak része, ennek eredménye 2014-ben: Település Légszennyezettségi index Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

23


Balassagyarmat

2016

NO2

SO2

ÜP

kiváló (1)

-

-

összesített index kiváló (1)

Sajnos a porszennyezést már nem mérik.

NO2 éves átlagérték µg/m3 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

µg/m3

Az éves átlagértékre vonatkozó határérték 40 µg/m3, a kiváló minősítésnek megfelelően a 2014 évi éves átlagérték 12,6 µg/m3 volt, egyéb szennyezőt ez a hálózat a városban nem mér. Az OKIR adatbázisában a 2014 évi ipari eredetű levegőbe történő kibocsátások az alábbiak voltak: ANYAGNÉV Acetofenon Aceton Paraffin-szénhidrogének C9-től N-metil-2-pirrolidon Propil-alkolok 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) SZÉN-DIOXID Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Etil-alkohol / etanol / Nitrogén oxidok (NO és NO2 ) mint NO2 Szilárd anyag Ásványolaj gőzök Xilolok Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metilketon / Izo-propil-alkohol Szén-monoxid Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / Toluol Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

kg/év 451 1 149 412 84 18 48 768 402 3 31 53 597 9 220 530 151

% 0,05 0,13 0,05 0,01 0,00 0,01 86,92 0,00 0,00 6,06 1,04 0,06 0,02

10 14 38 059 530 32

0,00 0,00 4,31 0,06 0,00 24


2016

ANYAGNÉV Etanol-amin Metil-tercier-butiléter Butil-alkohol (tercier-butanol) /trimetil-metanol 3C osztályba tartozó anyagok összesen (SPECIFIKUS) Kén-oxidok (SO2 és SO3) mint SO2 Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol/ Butil-acetát/ecetsav-butil-észter/ 4,4-Difenil-metán-di-izocianát Benzin mint C, ásványolajból Benzol Etil-benzol Összesen

kg/év 2 40 670 31 8 027 28 5 8 2 331 126 11 884 020

% 0,00 0,00 0,08 0,00 0,91 0,00 0,00 0,00 0,26 0,01 0,00 100,00

A felsorolásból látható, hogy az emisszió zömét a füstgázok tették ki – szén-dioxid, nitrogén oxidok, szén-monoxid illetve a kén-dioxid és szilárd anyag tette ki az összes kibocsátás 99,24 százalékát, a fennmaradó töredék hányad jellemzően oldószer emisszió. A nem jelentősnek tekinthető ipari kibocsátás mellett számolni kell a közlekedés okozta légszennyező anyag kibocsátás CO, NOx, szénhidrogén emissziója és a kapcsolódó porterhelése. Ezek lakókörnyezeti ártalma jelentősebb, forgalmas utak melletti növénytelepítéssel mérsékelhető. Meg kell még említeni a fűtési eredetű CO, NOx, SO2, szénhidrogén kibocsátást is, melyek közül az első kettő a gáztüzelésre, az utóbbi kettő a szilárd tüzelőanyagok használatára jellemző. A város Környezetvédelmi Programja (2000) kiemeli a téli síkosság-mentesítés során kiszórt kőzúzalék és só porterhelését, ez valószínűleg jelenleg is jellemző, ellene a tavaszi alapos takarítással kell védekezni. Pozitívumként jelenik meg a rendezési tervben a városi kerékpárút hálózat nyomvonalának kijelölése. Levegőkörnyezeti szempontból üdvözlendő, mert kiváltja a motorikus közlekedéskor keletkező emissziót. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a város „az ország többi területe” megjelölésű csoportba tartozik.

10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat

F

F

F

E

F

Talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) PM10 benz(a)pirén (BaP)

Benzol

PM10

Szénmonoxid

Nitrogéndioxid

Légszennyezettség i agglomeráció

Kéndioxid

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

O-I

F

F

F

F

D

Ahol F csoport: az a terület, ahol a levegőtehetségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg O-I. csoport: az a terület, ahol a talajközeli ózon konventrációja meghaladja a célértéket. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

25


2016

Mindezeket figyelembe véve kedvező, hogy megépült a Balassagyarmat elkerülő út nyugati szakasza, kedvezőtlen, hogy a déli iparterületek megközelítése jelenleg a lakóterületen keresztül vezet. A belterületi lakóterületek lehetőség szerinti maximális zöldterülettel való ellátása segíti a településen képződő por- és légszennyező anyagok megkötését emellett a mikroklímára is kedvezően hat. Ugyanígy javasolható az újonnan kijelölt ipari területekre a szegélyeken a védőfásítás előírása. Zaj és rezgésterhelés A településre vonatkozóan nem készült stratégiai zajtérkép. A város Környezetvédelmi Programja (2000) során tájékozódó jellegű zajméréseket végeztek a közeledési eredetű zajterhelésnek leginkább kitett település részeken, jellemzően a 22. sz. fkl. út mentén (Kórház, Szügyi út csomópont, Madách ligeti lakótelep, MÁV állomás, régi lőtér). A Kórháznál, a Szügyi úti csomópontban, MÁV állomásnál, távolsági buszállomásnál mértek rövid időszakokban magasabb zajterhelést, de a mérés nem terjedt ki a teljes vizsgálandó időszakokra. Végső megállapításkén arra jutott, hogy a város zajterhelése kedvezőnek mondható, mely elsősorban a lakóövezetektől távolságot tartó ipari területek kijelölésének köszönhető. Javasolja a 22. sz. fkl. út várost elkerülő nyomvonalának kialakítását, ez az eltelt időszakban részben megvalósult. Zajvédelmi szempontból jelenleg is kritikus pontnak látszik az a tény, hogy a déli iparterületre lakott területen keresztül vezet a teherforgalom. Ha a déli iparterület megközelítése lakott területet elkerülő nyomvonalon lenne biztosítható, az az érintett terület lakosinak megkönnyebbülést okozhatna ebből a szempontból. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet írja elő a zajvédelemmel kapcsolatos fogalmakat és tennivalókat, illetve adja meg az eljáró hatóságokat. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet pedig a határértékeket tartalmazza. A városban nincs se csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, illetve nincs fokozottan zajos terület sem kijelölve. Az újonnan kijelölt ipari tevékenységek engedélyeztetése során a Hatóság a zajvédelem megfelelő szintjének tartására fogja kötelezni a betelepülő vállalkozásokat. Rezgésterhelésre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Sugárzásvédelem A BM OKF honlapján elérhetők az országos háttérsugárzási adatok. Az ott elérhető információ szerint „a légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére épült ki az országos sugárzásfigyelő rendszer. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, rövid jele: nSv/h.


26


2016

A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják.” Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, vagy - ha szükséges - a megfelelő óvintézkedések elrendelését. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra.

A közeli Rétságon és Szécsényben is van állomás, ezek pillanatnyi mért értékei dátummal együtt leolvashatók a http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep webhelyen. A 2016. április 12-i mért érték Rétságon 98 nSv/h, Szécsényben 92 nSv/h volt, messze a figyelmeztető szint alatt, joggal feltételezhető, hogy Balassagyarmaton sem különböznének jelentősen a fenti mért értékek. 1.17.6. Hulladékkezelés A Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi a helyi közszolgáltatást, a szükséges engedély birtokában. Balassagyarmat város hulladékának ártalmatlanítási helye: Nógrádmarcal - Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. A szelektív hulladékgyűjtés a városban 2002-ben indult a papír elkülönített gyűjtésével. Ezt segítik a szelektív gyűjtő szigetek és az iskolai papírgyűjtési akciók illetve a közületeknek biztosított ingyenes konténerek. 2004 év óta működik a házi komposztálók rendszere is, a közszolgáltatótól csekély havi díjért bérelhetők a komposztáló edények. 2007 májusától kezdődött a PET palackok házhoz menő gyűjtése kéthetente történő elszállítással. A közszolgáltató honlapján GPS koordinátával és leírással megadott szelektív gyűjtőszigetek száma 23. A házhoz menő szelektív gyűjtés jelenleg nincs kidolgozva. Évi egy alkalommal kerül sor lomtalanításra, a Közszolgáltató honlapja precízen megadja, melyek azok a hulladékok melyeket ebben a körben befogad, illetve melyek azok, amelyeket nem lehet ily módon leadni. A közszolgáltató gondoskodik az elkülönítetten gyűjtött hulladékok elszállításáról illetve a hulladékgyűjtő pontokra kihelyezett hulladékok ártalmatlaníttatásáról is. A korábbi időszakokban állandó problémát jelentettek az illegálisan kialakuló hulladéklerakások, ezek megtalálása és az elhagyott hulladék elszállítása a Közszolgáltató feladata, ha a hulladékot elhagyó személye nem deríthető ki. A kapott információ alapján erre évente 10 MFt-ot kell áldozni, annak ellenére, hogy a TeSzedd! akciókban is rendszeresen részt vesz a város. Felhagyott hulladéklerakó rekultivációja: a Nyírjestől észak-nyugatra a 0185/2 hrsz-on található a felhagyott hulladéklerakó, ennek rekultivációja még nem befejezett. A terület fedése és a metán kinyerése megtörtént, a kinyerhető metán mennyisége nem éri el a hasznosíthatóságot, ezért ezt lefáklyázzák. Az utolsó szakaszba tartozik a terület fásítása, ez még nem történt meg.


27


2016

Szennyvíz elhelyezés Balassagyarmaton működő Szennyvíztisztító Telep a város mellett Őrhalom, Hugyag, Patvarc települések kommunális szennyvizeit is fogadja. A város csaknem teljes egészében csatornázott, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését tengelyen szállítva végzik. Ez a Nyírjes üdülőterületre illetve a központi városrészben a szolgáltatást igénybe nem vevőkre valamint néhány gazdálkodó szervezetre és intézményre vonatkozik (374 ingatlan). Az innen várható szennyvíz mennyisége 4 000 m3/év. A befogadó engedélyében szereplő hidraulikai terhelés mértéke 4 500 m3/d, a tengelyen ennek elenyésző töredéke fog beérkezni. Befogadó a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett, 2660 Balassagyarmat, Kóvári út 30. szám alatti városi szennyvíztisztító telep, a folyékony hulladék fogadó műtárgy. A szennyvíztisztító telepet elhagyó tisztított szennyvíz határérték alatti terhelést mutatott a 2015.11.24-i mintavétel alkalmával: Vizsgált komponens pH Vezetőképesség KOIk BOI5 Ammónia-ammónium-nitrogén Nitrition Nitrátion Összes szervetlen nitrogén Összes nitrogén Összes foszfor Összes oldott anyag Összes lebegő anyag Összes oldott ásványi anyag Lebegő ásványi anyag SZOE

Határérték 6,5-9,5 125 25 20

50 V. 1-XI. 15.: 15 XI. 16. – IV. 30.: 25 2 35

10

Mért érték 7,5 1490 <30 <10 0,10 0,08 42,0 9,8

Mértékegység µS/cm O2 mg/l

16,3

N mg/l

1,10 1 065 <10 730 <10 <2,0

P mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

N mg/l mg/l mg/l N mg/l

Minden vizsgált komponensre megfelelő. Vizuális környezetterhelés A Megyei Rendezési Tervben a térségi tájrehabilitációt igénylő területekre vonatkozó térképen gyakorlatilag a város teljes külterülete feltüntetett.


28


2016

Megyei Rendezési Tervben a térségi tájrehabilitációt igénylő területek térképe (3/5. sz. melléklet) A színes terület jelzi a térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete által érintett települést. Barna szín illetve fekete pont jelöli a konkrét tájrehabilitációt igénylő helyeket. A Megyei Rendezési Tervben a tájképvédelmi övezetek is kijelölésre kerültek az alábbi térkép szerint:

Megyei Rendezési Tervben a tájképvédelmi övezet terület övezetét zöld szín jelöli (3/6. sz. melléklet) A jelen rendezési terv az itt jelölt zöldterületeket meghagyja, az Ipoly mentén bővíti is. Az ITS alapján a fő környezeti konfliktust a folyószabályozás nyomán kialakuló, a területet gyorsan elhagyó vizek miatt kialakuló szárazodás jelenti. Ezt a hatást fokozza a csapadék szélsőségesebb eloszlása, melyet alátámasztanak az OMSZ által közzétett adatok is.


29


2016

OMSZ Az éves csapadékösszeg %-os változása 1960 és 2009 között Ez a folyamat hosszabb időszakon át kedvezőtlen változások sorát indíthatja el. Hivatkozik még az ITS konkrétum említése nélkül rossz terület felhasználásra, művelési ágak nem szerencsés megválasztására és összefüggő ökológiai és zöldfolyosó hálózat egyes elemeinek hiányára. Vizuális konfliktust okozhatnak az ITS szerint a hiányzó védőfásítások a gazdasági területek környezetében. Erre a továbbiakban különös gondot kell fordítani. Hiányolja az ITS a belterület peremén (város déli pereme) a védelmi célú zöldfelületeket. Ezekre a rendezési terv előírásokat tartalmaz (beépíthetőség, zöldfelület aránya), melyeket be kell tartani, Gip és Gksz területeken ösztönözni kell a védőfásítást. Egyrészt vizuális szempontból takarja az üzemépületeket, másrészt a levegőminőségre is kedvezően hat. Nyári


30


2016

időszakban a terület mikroklímájára kedvező hatással van (nagy felületű párologtatás, hőelvonás). Árvízvédelem Az Ipoly folyó és mellékvizeinek rendezése megtörtént, ennek következtében a területre korábban kiöntő víz, mely lassú beszivárgást tett lehetővé megszűnt, a vizek gyorsan futnak át a területen. Emiatt a száradási folyamatok intenzívebbé váltak. A város Környezetvédelmi Programja alapján a „Nyírjesi tavak mellett jelentős vízfelülettel rendelkezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozó Ipolyszögi Égerláp, valamint a város alatt elterülő, még megmaradt holt Ipoly medrek.” 2012-ben készült a Nyugat-Nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményeiről szóló előterv (GEODROM Kft. TsZ. 06/2012.). Eszerint a város rendelkezik árvízvédelmi tervvel. Az idézett dokumentáció szerint az Ipoly árvizei az északi mélyebben fekvő területeket veszélyeztetik. A legmélyebben fekvő területek töltéssel védettek. A terv az észak-keleti városrész árvíz okozta károk mérséklésére, befogadó csatorna zárt és nyílt szakaszainak felülvizsgálatára, belterületi utcák csapadékvíz elvezetésének tervezéséről szólt. Ezen felül szerepeltek benne műtárgyak (iszapfogó tervezés), vasúttól délre fekvő területen árvízkárok mérséklése, vasúti áteresz vizsgálata és belterületi utcák csapadékvíz elvezetésének tervezése. Mindezek az intézkedések a további biztonságos vízelvezetést segítették. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Kerestük a perklór-etilén szennyezés nyomát a FAVI Kárinfón a településekre elérhető adatbázisban. Mindössze két mérési eredményt találtunk: 2003 évben 58,55 µg/l mérési eredmény található, illetve egy 1996 évi 0-s mérési eredmény. Az előzőek alapján a meglévő szennyezés kárelhárítása a mélységi vizek védelme érdekében továbbra is fontos feladat, mely meghaladja az Önkormányzat lehetőségeit. A felszín és felszín alatti vizek pontban megadtuk a két legnagyobb talaj és talajvíz szennyezésre vonatkozó adatokat. Ezeken felül az ipari zónában előfordulhatnak további, nem ismert terhelések. További problémát okoznak az évente újratermelődő vadlerakók, melyek ellen a város és a Közszolgáltató rendszeres kezeléssel védekezik, ebben egyelőre nincs javulás. Talán a következő generáció már környezettudatosabb szemlélettel eláll az ilyen típusú értelmetlen tevékenységektől. A rendezési terv a korábbiakhoz képest növekedett területen, főleg a település déli, dél-keleti peremén jelöl ki Gip és Gksz területeket. Ez helyi konfliktushoz vezethet a jelenlegi területhasználókkal. A funkcióváltást gazdasági okok indokolhatják, az ipari, gazdasági létesítményekre vonatkozóan a tájba illesztés és a takaró fásítások csökkenthetik a váltás okozta feszültséget. A város Környezetvédelmi Programja tartalmaz arra utalást, hogy a város követelje meg a betelepülőktől az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsíttatást a betelepülést követő 2 éven belül. Ez a tervezett intézkedés a betelepülők környezettudatosságát javíthatja.


31


2016

Közlekedés A közlekedési Infrastruktúra jelenlegi helyzete 1. Vasúti közlekedés Balassagyarmat város vasútállomással rendelkezik. Balassagyarmaton halad át az AszódBalassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal a MÁV 78 sz. egyvágányú vonala és ide érkezik be a VácBalassagyarmat vasútvonal, a MÁV 75 sz. egyvágányú mellékvonala. A vasútvonal igen leromlott állapotú, használata, forgalma évtizedek óta fokozatosan csökken. 2. Közúti közlekedés 2.1 Közutak A településen az alábbi állami utak haladnak keresztül, illetve kötik be az országos közút hálózatba: 22 sz. Rétság-Salgótarján másodrendű főút 2108 sz. Balassagyarmat - Aszód összekötő út 2204 sz. Balassagyarmat - Országhatár összekötő út 2119 sz. Balassagyarmat – Gárdony - Őrhalom összekötő út 21127 sz. Csesztve bekötőút 21128 sz. Balassagyarmat bekötőút A település belterületén az alábbi gyűjtőutak találhatók, amelyek nem állami utak, hanem önkormányzati utak : Ady Endre utca Határőr - Horváth Endre - Fáy András út Hétvezér utca Batthyány utca Május 1 utca Veres Pálné utca Ipolypart utca Jószív utca Fenyves út (Nyírjes) A gyűjtőutakra lakóutak (kiszolgáló utakat) kötnek be. 2.2 Forgalmi adatok 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 8+137 – 21+764 kmsz. (Ipolyszög felőli külterülettől az Ady Endre úti csomópontig) MOF = 643 E/ó Összes forgalom = 6919 E/nap Összes motoros forgalom = 6913 E/nap Nehéz motoros forgalom = 2070 E/nap Autóbusz egyes = 194 j/nap Autóbusz csuklós = 5 j/nap Kerékpár forgalom = 19 j/nap 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 21+764 – 22+898 kmsz. (Északi lekerülő szakasz) MOF = 306 E/ó Összes forgalom = 3290 E/nap Összes motoros forgalom = 3287 E/nap Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

32


2016

Nehéz motoros forgalom = 1085 E/nap Autóbusz egyes = 146 j/nap Autóbusz csuklós = 3 j/nap Kerékpár forgalom = 10 j/nap 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 22+898 – 23+180 kmsz. (Mikszáth út) MOF = 510 E/ó Összes forgalom = 5202 E/nap Összes motoros forgalom = 5131 E/nap Nehéz motoros forgalom = 667 E/nap Autóbusz egyes = 283 j/nap Autóbusz csuklós = 11 j/nap Kerékpár forgalom = 238 j/nap 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 23+180 – 32+639 kmsz. (Rákóczi fejedelem úton a Mikszáth úti körforgalmi csomóponttól Szécsény felé) MOF = 418 E/ó Összes forgalom = 4264 E/nap Összes motoros forgalom = 4215 E/nap Nehéz motoros forgalom = 478 E/nap Autóbusz egyes = 95 j/nap Autóbusz csuklós = 9 j/nap Kerékpár forgalom = 164 j/nap 2108 sz. Balassagyarmat-Aszód összekötő út MOF = 538 E/ó Összes forgalom = 5434 E/nap Összes motoros forgalom = 5385 E/nap Nehéz motoros forgalom = 937 E/nap Autóbusz egyes = 237 j/nap Autóbusz csuklós = 3 j/nap Kerékpár forgalom = 165 j/nap 2119 sz. Balassagyarmat – Gárdony - Őrhalom összekötő út MOF = 242 E/ó Összes forgalom = 2446 E/nap Összes motoros forgalom = 2378 E/nap Nehéz motoros forgalom = 130 E/nap Autóbusz egyes = 68 j/nap Autóbusz csuklós = 0 j/nap Kerékpár forgalom = 228 j/nap 21127 sz. csesztvei bekötőút MOF = 20 E/ó Összes forgalom = 212 E/nap Összes motoros forgalom = 211 E/nap Nehéz motoros forgalom = 38 E/nap Autóbusz egyes = 15 j/nap Autóbusz csuklós = 0 j/nap Kerékpár forgalom = 4 j/nap


33


2016

21128 sz. Balassagyarmat bekötőút MOF = 379 E/ó Összes forgalom = 3718 E/nap Összes motoros forgalom = 3692 E/nap Nehéz motoros forgalom = 306 E/nap Autóbusz egyes = 89 j/nap Autóbusz csuklós = 0 j/nap Kerékpár forgalom = 86 j/nap 2.3 Regionális kapcsolatok Balassagyarmat város alapvetően az ország úthálózatába a 22 számú Rétság – Balassagyarmat Salgótarján másodrendű főúton és a 2108 számú Balassagyarmat - Aszód összekötő úton keresztül kapcsolódik. A 2204 sz. út az országhatáron keresztül Szlovákia felé jelent közúti kapcsolatot. A 2119 sz. út Őrhalom felé összekötő út, amely Gárdonyon halad keresztül. Balassagyarmat regionális kapcsolatait alapvetően a 22 sz. fkl. út (Rétság - Salgótarján, Rétságon keresztül Budapest), a 2104 sz. út Szlovákia felé és a 2108 sz. út Aszód, M3 autópálya felé biztosítja. Érintett terület regionális kapcsolatát jelenleg a 2108 sz. összekötő út biztosítja. Jelenleg a 22 sz. fkl. út a város belterületét északról elkerülő szakaszának csak kb. egyharmada épült meg, a középső szakasz, így az elkerülő funkciónak alapvetően jelenlegi kiépítettségében nem felel meg. A Rétság felől Szlovákia felé irányuló forgalomnak jelent valamit, de a Rétság Salgótarján közötti forgalom csak részben használja, mivel inkább kitérőt, időtöbbletet, mint előnyt jelent a használata. 2.4 Osztályba sorolás 22.sz másodrendű főút Tervezési osztály: K.IV. és B.IV Környezeti körülmény: B vagy C 2104 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V Környezeti körülmény: B 2108 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V. Környezeti körülmény: B vagy C 9 21127 sz. Csesztve bekötő út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: C 2.5 Jelentősebb csomópontok Rákóczi Fejedelem út - Mikszáth Kálmán út - Hunyadi út körforgalmú csomópont Rákóczi Fejedelem út - Kossuth Lajos út jelzőlámpás csomópont Rákóczi Fejedelem út - Bajcsy-Zsilinszky út csomópont Kóvári út - Ady Endre út - 22 sz. fkl út csomópont Mikszáth Kálmán - 22 sz. fkl út - 22204 sz. út csomópont Leninger Károly - Szügyi út - Május 1 út - Nyírjesi út körforgalmú csomópont


34


2016

2.6 Kerékpárút A 2108 sz. út mellett Szügy község területén található kiépített kerékpárút Balassagyarmat közigazgatási határáig. Balassagyarmat közigazgatási területén Szügy közigazgatási határától a Május 1 úti csomópontig a 2108 sz. út mellett kerékpárút építés engedélyezési terve elkészült, építési engedélyezési eljárása jelenleg van folyamatban. A határátkelőnél van egy kb. 150m hosszú kerékpárút, amit főként a rövidsége és funkció hiányában jelenleg gyakorlatilag nem használnak. 2.7 Várakozóhelyek Várakozási igény értelemszerűen a városközpontban jelentkezik a legmarkánsabban. A Rákóczi fejedelem útjának városközponthoz közelebbi szakaszán, a Madách utcában, a volt autóbusz pályaudvaron, a Szabó Lőrinc utcában található várakozóhelyek napközben mindig tele vannak várakozó személygépkocsikkal. A közelmúltban átépített Óváros téren számos személygépkocsi várakozóhely került kiépítésre a belváros parkolási helyzetének tehermentesítésére. A Belváros tehermentesítésére csak részben tud eleget tenni. Az Óváros téren fizetős parkolás került bevezetésre. Nagyobb befogadóképességű parkolóhely található a piac közelében lévő utcákon. A nagyobb élelmiszer áruházak mellett megfelelő nagyságú parkolóhely van (TESCO, SPAR, Lidl, Penny Market) 2.8 Közösségi közlekedés A vasúti közlekedés igen szerény szolgáltatási színvonala és biztosított alacsony utazási sebessége miatt a távolsági közösségi közlekedés alapvetően autóbusszal történi. Különösen igaz ez a Budapest és Salgótarján felé irányuló utazásokra (Salgótarján felé nincs is vonatközlekedés, illetve csak igen nagy kerülővel (Aszód-Hatvan vasútvonalon lehetne csak eljutni, ami gyakorlatilag nem alternatíva). Vác - Budapest felé is és Szécsény - Salgótarján felé is a buszjáratok kellő sűrűséggel közlekednek, a hivatásforgalom jelentős része is ezeken a vonalakon bonyolódik, a szolgáltatási színvonal járatsűrűségen kívüli elmei (járművek tisztasága, fűtés, légkondicionálás stb.) már kívánnivalót hagynak maguk után. Balassagyarmat belterületén helyi járatot üzemeltet a Közép-Magyarországi Közlekedési Központ (egykori Nógrád Volán). Helyi járatok buszmegállói nem mindenhol rendelkeznek megfelelő színvonalú leszálló peronnal és esőbeállóval. 10 3. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés igényeit alapvetően a hagyományos gyalogos járdák biztosítják, ahol ez kiépítésre került. A városközpontban végrehajtott forgalomcsillapítás eredményként a Civitas Fortissima téren és környezetében (főként a Rákóczi fejedelem út Megyei Bíróság és Nagytemplom közötti szakaszán) vannak nagyobb elegáns gyalogos felületek. A lakóutcák jelentős részében hiányzik a kiépített megfelelő szélességű járda.


35


2016

4. Légi közlekedés

Balassagyarmat város területén a légi közlekedés az egészségügyet szolgálja. A kórház területétől keletre van kb. 100x700m-es füves leszállópálya, Egészségügyi Szolgálati Repülő részére.

Közlekedésfejlesztés 1. Vasúti közlekedés Balassagyarmat város vasútállomással rendelkezik. Balassagyarmaton halad át az Aszód Balassagyarmat - Ipolytarnóc vasútvonal a MÁV 78 sz. egyvágányú vonala és ide érkezik be a Vác Balassagyarmat vasútvonal a MÁV 75 sz. egyvágányú mellékvonala. A vasútvonal igen leromlott állapotú, a pálya teljes rehabilitációja, felújítása évtizedek óta indokolt és tervezett. Amennyiben felújításra kerül és megfelelő szolgáltatási színvonalat tud biztosítani az utazó közönség számára, akkor közösségi közlekedésben betöltött súlya növekedhet. Környezetvédelmi szempontból kívánatos lenne. A szerkezeti és a szabályozási terv jelöli a vasútfejlesztés esetén létesíthető helyi érdekű feltételes megállóhelyek elhelyezkedését. 2. Közúti közlekedés 2.1. Közutak A településen az alábbi állami utak haladnak keresztül illetve kötik be az országos közút hálózatba: 22 sz. Rétság - Salgótarján másodrendű főút 2108 sz. Balassagyarmat - Aszód összekötő út 2204 sz. Balassagyarmat - Országhatár összekötő út 2119 sz. Balassagyarmat – Gárdony - Őrhalom összekötő út 21127 sz. Csesztve bekötőút 21128 sz. Balassagyarmat bekötőút A település belterületén az alábbi gyűjtőutak találhatók, amelyek nem állami utak, hanem önkormányzati utak: Ady Endre utca Határőr-Horváth Endre-Fáy András út Hétvezér utca Batthyány utca Május 1 utca Veres Pálné utca Ipolypart utca Jószív utca Fenyves út (Nyírjes) Rendezés tervmódosítással az alábbi új forgalmi ill. gyüjtőutakat alakítottuk ki, illetve véglegesítettük: 22 sz. fkl. út É-i elkerülő szakaszának még hiányzó két részének megépítésével a város belterületének tehermentesítése a K-Ny-i irányú forgalom tekintetében meg alapvetően fog történni. Jelenleg a középső harmada készült el két szélső szakaszának megépítésével a város teljes belterülete észak felől el lenne kerülve közvetlen kapcsolatot teremtve a határátkelőhöz.


36


2016

Déli elkerülő út, ami igazán akkor nyeri el funkcióját, ha a 22 sz. fkl. út - Csesztvei bekötőút között megépül az összekötés Érsekvadkert külterületéről. Ennek az útnak folytatását alakítottuk ki Balassagyarmat külterületén a 2108 sz. útig, hogy az ottani ipari területeknek Rétság - Vác - Budapest felé egy Balassagyarmat belterületét teljesen elkerülő közúti kapcsolatot hozzon létre. Ez az összekötő út az alábbi két utat köti majd össze: o 2108 sz. Balassagyarmat - Aszód összekötő út o 21127 sz. Csesztvei bekötőút Déli korlátozott tehermentesítő út nyugati ág, a 22 sz. fkl. útról Kábelgyári út - Algőver Mihály út Határőr út - Horváth Endre út - Fáy András út beköt a 2106 sz. Aszód felé vezető összekötő útba (belváros korlátozott tehermentesítő funkciót ellátva). Déli korlátozott tehermentesítő út keleti ág, a 2108 sz. út - 22 sz. fkl. út közötti keleti összekötő út 2.2. Forgalmi adatok A Közlekedési vizsgálat 2.2 pontjában ismertettük a meglévő forgalmi adatokat. Tervezett elkerülő összekötő illetve korlátozott tehermentesítő út megépítésének a közúti forgalmat növelő hatása alapvetően nincs (vagy csak elenyésző), alapvető hatása a forgalom biztonságra illetve környezeti káros hatások csökkentésére vonatkozik, rövidebb köz-úti összeköttetést, elérhetőséget biztosít, illetve a közlekedés szolgáltatás színvonalát növeli meg, az út kapacitását növeli meg, valamint Balassagyarmat belvárosát részben megszabadítja a jelenleg áthaladó közúti forgalom környezetszennyező és egyéb káros hatásától 2.3. Regionális kapcsolatok Tervezett rendezési tervmódosítással a város regionális kapcsolatai értelemszerűen nem változnak. A rendezési terv szerint tervezett alábbi utak a város regionális kapcsolataira, magasabb szolgáltatási színvonalú elérhetőségére kedvező hatással lesznek. 22 sz. fkl. út É-i belterületet elkerülő út hiányzó két szakaszának megépítése alapvetően a város belterületének tehermentesítését szolgálja az átmenő forgalomtól. Problémát az jelenti, hogy a város déli részén alakult ki az ipari övezet a szügyi iparterülettel együtt, így egy déli elkerülő út megépítése lett volna kívánatos, mivel jelenleg a déli iparterület és a 22 sz. út elkerülő belterületen kívüli kapcsolata nem megoldott, csak a belterület érintésével. Tárgyi rendezési tervmódosításban a déli ipari terület és a 22 sz. fkl. út belvároson kívüli kapcsolatára is megoldást kerestünk, ezáltal tehermentesítve a belvárost az ipari terület teherforgalmának káros hatásától. Az északi tehermentesítő út még hiányzó két szakasza közül a K-i szakasz a fontosabb és sürgetőbb, mivel a belterület tehermentesítésében nagyobb részt vállal, mint a nyugati szakasz. 2108 – 21127 sz. állami utak közötti összekötő út, mint déli elkerülő út akkor nyeri el végleges funkcióját, ha a 22 sz. fkl. út - Csesztvei bekötőút között megépül az összekötés Déli korlátozott tehermentesítő út 2108 - 22 sz. utak közötti keleti összekötő út: Aszód irányából Salgótarján felé irányuló forgalom Balassagyarmat belterületének érintése nélkül megoldódik. 2.4. Osztályba sorolás Forgalmi utak 22.sz másodrendű főút Tervezési osztály: K.IV. és B.IV Környezeti körülmény: B vagy C Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

37


2016

Szabályozási szélesség: 30m 2204 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V Környezeti körülmény: B Szabályozási szélesség: 30m 2108 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: B Szabályozási szélesség: 30m 21127 sz. Csesztve bekötő út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: C Szabályozási szélesség: 30m Tervezett déli összekötő út és déli korlátozott tehermentesítő út keleti ág Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 70km/h Szabályozási szélesség: 30m Déli korlátozott tehermentesítő út nyugat ág Tervezési osztály: B.V. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 50km/h Szabályozási szélesség: 30m Egyéb külterületi közút /földutak/ Tervezési osztály: K. VIII. Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 30km/h Korona szélesség: 8,5m Szabályozási szélesség: 14,0-16,0 m Gyűjtő út (Felsorolását lsd. a 2.1 pontban) Tervezési osztály: B.V. Környezeti körülmény: B vagy C Tervezési sebesség: 50km/h vagy 40 km/h Szabályozási szélesség: 20 m 13 Lakóút, kiszolgáló út I Tervezési osztály: B.VI Környezeti körülmény: B vagy C Tervezési sebesség: 40km/h vagy 30 km/h Szabályozási szélesség: 12-16 m Lakóút, kiszolgáló út II (történelmi városrészben meglévő beépítettség esetén annak védelme érdekében vagy üdülőterületen) Tervezési osztály: B.VI Környezeti körülmény: C vagy D Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

38


2016

Tervezési sebesség: 30 km/h vagy Szabályozási szélesség: 6-11,8 m Önálló kerékpárút. Tervezési osztály: B.VII. Szabályozási szélesség: 4 m Önálló gyalogút Tervezési osztály: B.VIII Szabályozási szélesség: 3 m 2.5. Csomópontok Tervezett új utak kiépítésével az alábbi forgalombiztonságos csomópontok fognak kiépülni illetve biztosítjuk ezek helyigényét tárgyi rendezési tervben: 2108 sz. út - tervezett új összekötő út csomópontja Vizsgálandó változatok: kanyarodó sávok kialakítása vagy körforgalmú csomópont. Az előrebecsült forgalomnagyságok, valamint az állami közút kezelővel történt előzetes egyeztetés alapján a körforgalom kialakítása a forgalombiztonságosabb megoldás, ennek megvalósítását javasoljuk. 21127 sz. út - tervezett új összekötő út csomópontja. Új csomópont, a csomópont geometriáját, esetlegesen szükséges kanyarodó sávokat a csomópontépítés mért, illetve becsült forgalomnagyságok alapján kell meghatározni Keleti elkerülő út - 2119 sz. (Patvarc felé vezető út) új csomópont, javaslat: körforgalom kialakítása 22 sz. fkl. út elkerülő út új keleti szakasza - meglévő 22 sz. fkl. út-keleti elkerülő út. Új négyágú csomópont: javaslat: körforgalom kialakítása 22 sz. fkl. út - Ady Endre út - Rákóczi fejedelem út - Kővári út Jelenlegi kialakításban balesetveszélyes (alá és fölérendelési viszonyokat nem tükrözi a geometriai kialakítás) új négyágú körforgalom kialakítását javasoljuk 22 sz. fkl. út - Kábelgyári út csomópont. A déli korlátozott tehermentesítő út részét fogja képezni a Kábelgyári út, így a 22 sz. fkl. úttal alkotott csomópontja nagyobb forgalmi terhelésnek lesz kitéve, ennek megfelelően kell a csomópont kialakítását elvégezni. A csomópont forgalombiztonságát nehezíti a Kábelgyári úton lévő vasúti átjáró közelsége. A vasúti átjáróra való tekintettel forgalombiztonsági szempontokat kell figyelembe venni a csomópont átépítésénél (pld. menekülősáv, jobbra kanyarodó sáv Rétság irányából) 2.6. Kerékpárút A városi kerékpárút hálózat kialakításához az alábbi vonalakt tervezzük belterületen: A 2108 sz. út mellett Szügy község területén a közigazgatási határig kiépült egy kerékpárút az útárkon túli keresztmetszeti kialakítással. Hasonló keresztmetszeti kialakítással ezt a kerékpárutat folytatjuk a Május 1 úti körforgalomig (ez a szakasz engedélyezés alatt van). A Május 1 útról a Gárdonyi útra kanyarodik a tervezett kerékpárút, ahonnan vasúti keresztezés után a Temető úton és Dózsa György úton keresztül a Rákóczi fejedelem útig folytatódik. A Rákóczi fejedelem úton egyik ág a kórházig halad, másik ág pedig a Hunyadi út – Mikszáth út körforgalomig.


39


2016

Mikszáth úti körforgalomtól a Mikszáth úton az Ipolyjáró út – Ipolypart út – zöldterületi szakasz – 22 sz. fkl. út elkerülő rövid szakaszon keresztül a Kóvári úti csomópontba köt be. Innen a Kóvári úton halad z Algőver Mihály útig, azután az Algőver Mihály úton a Ligeti Lajus útig. Ipari Park úttól a vasúti töltés mellett a Ligeti Lajos útig, majd a Ligeti Lajos úton a Kecske ligeten át a Benczúr Gyula úton és Aradi úton keresztül köt be a Temető utcába, ahol csatlakozik a kerékpárút hálózat másik ágához. Határőr úttól a meglévő földút felhasználásával a Patakpart – Nyárfa út vonalán beköt a Fenyves útra (Nyírjes üdülőövezetet belterülettel összekötő vonal). A város távolsági kerékpáros megközelítésére, a 22 sz. fkl. út tehermentesítésére a 22 sz. fkl. út árkán túl Ipolyszög közigazgatási határáig és Patvarc közigazgatási határáig kerékpárút elhelyezésének lehetőségét biztosítjuk (ezekre a szakaszokra építési engedélyezési terv elkészült 2008. évben). 2.7. Várakozóhelyek Várakozási igény értelemszerűen a városközpontban jelentkezik a legmarkánsabban. A Rákóczi fejedelem útjának városközponthoz közelebbi szakaszán, a Madách utcában, a volt autóbusz pályaudvaron, a Szabó Lőrinc utcában található várakozóhelyek napközben mindig tele vannak várakozó személygépkocsikkal. A közelmúltban átépített Óváros téren számos személygépkocsi várakozóhely került kiépítésre a belváros parkolási helyzetének tehermentesítésére. A Belváros tehermentesítésére csak részben tud eleget tenni. Az Óváros téren fizetős parkolás került bevezetésre. Nagyobb befogadóképességű parkolóhely található a piac közelében lévő utcákon. A nagyobb élelmiszer áruházak mellett megfelelő nagyságú parkolóhely van (TESCO, SPAR, Lidl, Penny Market). Új, nagyobb kapacitású parkolóhelyek kialakítását nem terveztük, az utcák meglévő szabályozási szélességében a zöld sávok, padkák felhasználásával javasoljuk az esetlegesen jelentkező közterületi parkolóhelyek biztosítását. Az OTÉK előírásának megfelelően az ingatlanon belül kell biztosítani az adott ingatlan várakozóhely igényét. 2.8. Közösségi közlekedés A vasúti közlekedés igen szerény szolgáltatási színvonala és biztosított alacsony utazási sebessége miatt a távolsági közösségi közlekedés alapvetően autóbusszal történik. A vasútvonal felújításával a vasúti közlekedés a közösségi közlekedésből nagyobb részarányhoz juthat, amely környezetvédelmi szempontból igen kívánatos. Vác - Budapest felé is és Szécsény - Salgótarján felé is a buszjáratok kellő sűrűséggel közlekednek, a hivatásforgalom jelentős része is ezeken a vonalakon bonyolódik, a szolgáltatási színvonal járatsűrűségen kívüli elmei (járművek tisztasága, fűtés, légkondicionálás stb.) már kívánnivalót hagynak maguk után. A szolgáltatási színvonal emelése kívánatos, a közösségi közlekedés részarányának növelése érdekében. Balassagyarmat belterületén helyi járatot üzemeltet a Közép-Magyarországi Közlekedési Központ (egykori Nógrád Volán). Helyi járatok buszmegállói nem mindenhol rendelkeznek megfelelő színvonalú leszálló peronnal és esőbeállóval. A buszmegállókat öböllel, leszállóperonnal, esőbeállóval és megfelelő járdakapcsolattal kell ellátni az utazók forgalombiztonsága érdekében.


40


2016

3. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés igényeit alapvetően a hagyományos gyalogos járdák biztosítják, ahol ez kiépítésre került. A városközpontban végrehajtott forgalomcsillapítás eredményként a Civitas Fortissima téren és környezetében (főként a Rákóczi fejedelem út Megyei Bíróság és Nagytemplom közötti szakaszán) vannak nagyobb elegáns gyalogos felületek. Ezeknek a gyalogos övezeteknek a folytatása a Rákóczi fejedelem úton mindkét irányban kívánatos, bekapcsolva esetleg egy-két bekötő utcát is. A lakóutcák jelentős részében hiányzik a kiépített megfelelő szélességű járda, melyek megépítése forgalombiztonsági szempontból szükséges. 4. Légi közlekedés Balassagyarmat város területén a légi közlekedés az egészségügyet szolgálja. A kórház területétől keletre van kb. 100x700m-es füves leszállópálya, Egészségügyi Szolgálati Repülő részére.

A kórház és a meglévő repülőtér között területet biztosítunk helikopter állomás részére, a szükséges pályaméret (III. oszt. esetén): 80x120m

Közműellátás A szerkezeti terv készítésénél adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek helyhez kötöttek. A szerkezeti tervben terület-felhasználást korlátozó adottságként kell az alábbiakat: 



 

Vízellátás területén: a vízmű kutakat és az azok hidrogeológiai védőidomait. Korlátozó adottság a regionális vízellátó vezetékek nyomvonala és védőövezete, a vízmű területek és víztározók helye. Szennyvízelvezetés, tisztítás, kezelés területén: a városi szennyvíztisztító telep védőtávolságának helyigényét a mindenkor érvényes előírások alapján. Figyelembe kell venni a főgyűjtők nyomvonalát, az átemelők helyét, mert ezek kiváltása jelentős költség kihatással jár. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés területén: vízfolyások, patakok helyigényét, védőövezetét. Földgázellátás területén: az országos hálózathoz kapcsolódó nagynyomású vezetékek nyomvonalát, az ehhez kapcsolódó gázátadó állomások elhelyezését, valamint ezek védőövezetét. Ugyancsak figyelembe kell venne a kül-, és belterületen vezetett regionális nagyközépnyomású regionális vezetékek nyomvonalát és az ezekhez kapcsolódó gázfogadó állomások helyét, valamint ezek védőövezetét. Szintén korlátozó tényező a közelmúltban átadott Magyarországot Szlovákiával összekötő nemzetközi nagynyomású vezeték nyomvonala és védőövezete.

A szerkezeti tervben javasolt terület-felhasználás közműigénye és az igényekhez szükséges közműfejlesztési javaslat A város közműfejlesztési feladatait meghatározza a hosszú távú fejlődéséhez szükséges megfelelő élet- és munkakörülmények biztosítása, a gazdasági fellendüléshez szükséges vonzóképesség növelése. Környezetvédelmi (vízbázis, talaj és talajvíz védelmi, Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

41


2016

levegőtisztaság) szempontból alapkövetelmény a közműveket érintve a környezetbarát, levegőtisztaságot kielégítő hőellátás és a felszíni vizek, a talaj és a talajvíz szennyeződéseit kizáró vízelvezetés kiépítése, megoldása. A közműfejlesztéssel kapcsolatban az elsődleges feladat a meglévő beépített területek közműellátottságának növelése és az itt jelentkező hiányosságok pótlása. Közműellátottság kiépítése tekintetében Balassagyarmat a jól ellátott települések közé tartozik. A közműfejlesztési feladatok között a másodlagos feladat a területfejlesztés során új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása. Ezeken a területeken már feltételként kell meghatározni, hogy a környezetvédelmi követelményeket kielégítő beruházások valósíthatóak meg. A beépítésre szánt területeken már csak teljes közműellátás biztosításával adható építési engedély. Ehhez pedig biztosítani kell a teljes közműellátottságot a vízellátást (tüzivíz ellátást), a közcsatornás szennyvízelvezetést, a felszíni és csapadékvíz elvezetést, valamint a hőellátást, ez történhet távhőellátás, vagy földgázhálózat kiépítésével. A közműszolgáltatók a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már beépített területekhez közvetlen kapcsolódó telkek új beépítését jelentősebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglévő, üzemelő hálózatról való bekötésekkel, vagy az elosztó-, illetve gerincvezetékek továbbépítésével és az arról való le-, és rákötésekkel. A szerkezeti terven javasolt fejlesztési területekhez kiépítendő feltáró utak nyomvonalán, szabályozási szélességén belül kell megoldani a közműellátást, teljes körűen kiépíteni a már meglévő és üzemelő városi közműrendszerre való csatlakozással. A javasolt településfejlesztés megvalósulása során jelentősen megnövekszik a burkolt területek aránya. Ennek következtében pedig a területről elvezetendő felszíni és tetőkről lefolyó csapadékvíz mennyisége is jelentősen növekedni fog. És mivel Balassagyarmaton – különösen az északi részen – komoly problémákat okoz a csapadékvíz elvezetése a város egész területére vonatkozóan (fejlesztési területeket is bevonva) el kell készíttetni a felszíni vízrendezési tanulmányt, amelyben pontosan lehatárolásokra kerülhetnek a zárt rendszerű és a nyíltárkos vízelvezetésre javasolt területek, az esetleges bővítési keresztmetszetek, egyéb műtárgyak beépítésére tett javaslatok. A tanulmány alapján lehet majd a város által ütemezett területekre a vízjogi engedélyes terveket elkészíttetni, és pályázati forrásokhoz jutni. Villamos energia hálózat Balassagyarmatot és környékét a nagyfeszültségű ellátó rendszer balassagyarmati 120/20 kV-os állomása látja el villamos energiával. Az állomás a néhány évvel ezelőtti átépítés előtt 2 db 25 MVA-es transzformátorral volt kialakítva. A távlati energia igények kielégítéséhez az Áramszolgáltató fejlesztéseket hajtott végre, és az állomást átépítve 2 db 40 MVA-es transzformátor került telepítésre. A különbözeti teljesítmény pillanatnyilag még nincs lekötve, így az állomás megfelelő teljesítmény tartalékkal rendelkezik. Az újonnan felmerülő, és a meglévő 20 kV-os ellátó rendszerrel nem kiszolgálható energia igényeket közvetlenül az állomásból indított cél vezetékkel, kábelekkel lehet biztosítani. Az állomás 6 db tartalék cellát tartalmaz, amelyből négy kiépített tartalék, azaz onnan Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

42


2016

egyéb átalakítás nélkül indítható új 20 kV-os leágazás, két cella kiépítetlen tartalék, amely a szükséges berendezéseket be kell építeni.

A város 0,4 kV-os villamos energiaellátása számos transzformátor állomással biztosított. Az állomásokat három darab kábel és két darab 20 kV-os légvezeték fűzi fel. A kábelek két hurkot alkotnak, a légvezetékek egy hurkot a város körül. A két rendszer szükség esetén összeköthető a korábbi vágóhíd térségében. Ezzel a 20 kV-os energiaellátás biztonsági jónak mondható. A légvezetékre OTR állomások csatlakoznak, a kábelhálózatra 34 db építettházas, épületben elhelyezett vagy kompakt transzformátor állomás csatlakozik. Az állomások jelentős része kommunális áramszolgáltatói hálózat része, de vannak idegen transzformátorok is szép számmal a különböző intézményekben üzemekben. Az állomások általában rendelkeznek szabad kapacitással, amely a felmerülő kisebb energiaigényt biztosítani tudják. A koncentráltan nagyobb energiaigényt jelentő kommunális igényeket esetleg új transzformátor állomás létesítésével biztosítható. A transzformátor állomás létesítés műszaki feltételeit a szolgáltató műszaki gazdasági meghatározásban adja meg a konkrét energia igény bejelentést követően. A tervezett uszoda és sport központ villamos energia ellátása pillanatnyilag nem megoldott, itt hamarosan új transzformátor állomás kiépítésére kell számítani. A rendezési terv szerinti jelentősebb ipari-gazdasági terület villamos energia igénye, a Patvarci és Szügyi utak mellett közvetlenül a 120/20 kV-os állomás tartalék celláiból indított új hálózattal biztosítható. A többi kisebb terület vélhetően ellátható a kiépített 20 kV-os kábel és légvezeték rendszerről. A városban területi elhelyezkedés szerint 0,4 kV-os kábeles és légvezetékes csatlakozók vannak kiépítve a vonatkozó szakági helyszínrajz szerint. Közvilágítás: A város meglévő közterületeinek közvilágítását megosztva az Önkormányzat illetve az Önkormányzat által megbízott vállalkozás üzemelteti, tartja karban. Például az Óvárostér, Városközpont, Nyírjesi részt és az Ipolyjáró utat az Önkormányzat, a többi területet a megbízott vállakozás üzemelteti. A területek közvilágítási szempontból az alábbi kategóriákba sorolhatók: - III. kategória (átlagos megvilágítás: 12 lux); - IV. kategória (átlagos megvilágítás: 6-8 lux); amelyek világítása a kommunális kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopain elhelyezett, illetve kandelláberes HGLi és TC lámpatestekkel kiépített. - V. kategória (átlagos megvilágítás: 3-5 lux); kiszolgáló utak, amelyek világítása kis fényáramú, korszerű energiatakarékos kompaktfénycsöves lámpatestekkel készült. A kisebb megvilágítási igényt 11,24 és 36 W-os kompaktfénycsöves lámpákkal, a nagyobb igényt a közelmúltban 35 W-osról 70 W-osra cserélt Na lámpákkal biztosítják. A település közvilágítása az érvényben lévő normatíváknak megfelel, a műszaki állapota megfelelő, fejlesztésére csak az új parcellázású területeken van szükség, a kategóriának megfelelő megvilágítási teljesítménnyel


43


2016

Biológiai aktivitás, területi mérleg Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2006. évi módosítása (2006. évi L. törvény 3. §.) szerint a települések közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke a településrendezési tervkészítés során az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Az építési törvénybe tett módosítások célja, a fenntarthatóság elveinek megfelelően, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás érdekében az újonnan beépítésre szánt területeken a biológiai aktív felületarány megtartása, a területekkel való ésszerű bánásmód elősegítése, ugyanakkor nem akadályozva a települések fejlődését, de hatékonyan ösztönözve az ökológiai érték védelmét, az azokkal való tudatos gazdálkodást. 2007. május óta hatályos az Étv. végrehajtási rendelete (9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet), mely a területek biológiai aktivitásértékének számításáról rendelkezik, ennek alapján számítottuk ki a módosítással érintett területekre a településrendezési tervkészítés előtti (meglévő), és utáni (tervezett) állapot biológiai aktivitás értékét. A jelenlegi felülvizsgálattal és módosítási javaslattal érintett területek Biológiai aktivitásérték számítása (A számítást a módosítandó területek csoportos értékelésével adjuk meg) Meglévő állapot hrsz.

területfelhasználás

terület nagyság (ha)

biológiai aktivitásérték mutató

Tervezett állapot a terület biológiai aktivitásértéke

területfelhasználás

terület nagyság (ha)

Déli elkerülő alatti Ev 18,6 9,0 167,4 Gksz 18,6 terület (1) Patvarci út alatti Má 123,6 3,7 457,3 Gksz 123,6 terület (2) Ökológiai folyosó Má 105,5 3,7 390,3 T 105,5 területe (3) Natura 2000 Má 88,8 3,7 328,6 T 88,8 területe (4) Összesen 336,5 1343,6 227,7 (A változással érintett területek a Biológiai aktivitásérték mutató tervlapon kerültek bemutatásra.)

biológiai aktivitásérték mutató

a terület biológiai aktivitásértéke

0,4

7,4

0,4

49,4

8,0

844,0

8,0

710,4 1611,2

A változtatással érintett területek településrendezési terv készítés előtti biológiai aktivitásértéke 1343,6. A változtatással érintett területek biológiai aktivitásértéke a településrendezési terv készítés után 1611,2. A településrendezési terv tervezett változtatásai összesen 20 %-kal növelték a közigazgatási terület biológiai aktivitásértékét. Területi mérleg: A város közigazgatási területének területi mérlegét az alábbi két táblázatban foglaltuk össze Terület megnevezése Teljes közigazgatási terület Belterület - ebből központi belterület Nyírjes üdülőterület Külterület

Eddigi terület (ha)

Tervezett terület (ha) 2 332,9 698,5 672,9 25,6 1 634,4


2 332,9 746,1 694,9 51,2 1 586,8 44


2016

Övezetek területi mérlege: Beépítésre szánt területek (m2) Lakóterületek 2 699 680,8 kisvárosias (Lk) 271 786,2 kertvárosias (Lke) 1 627 064,5 falusias (Lf) 800 830,1 Üdülőterületek 250 262,3 üdülőházas (Üü) 242 308,3 hétvégiházas (Üh) 7 954,0 Vegyes területek (Vt) 681 283,1 Gazdasági területek 4675081,3 ipari gazdasági (Gip) 2 976 577,3 ker.-szolg. (Gksz) 1 698 504,0 Különleges (K) 595 898,5

Beépítésre nem szánt területek (m2) Út és közmű területek (Kö) utak és közterületek (Köu) 1 897 778,1 vasúti területek 276 563,3 iparvágány területek 9 030,3 Mezőgazdasági területek (M) 3 464 264,3 kertes mezőgazdasági (Mk) 869 646,1 általános mezőgazdasági (Má) 2 594 618,2 Zöldterületek, közpark (Zkp) 175 937,3 Erdő területek (E) 7529926,4 közjóléti célú (Ek) 200 482,4 gazdasági célú (Eg) 6 955 761,3 védelmi és védett (Ev) 373 682,7 Vízügyi terület (Vi) 281 774,8 Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb) 185 886,8 Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP)

605 992,2

A megyei Területrendezési tervvel való összhang


45


2016

A megyei területrendezési terv Balassagyarmatot érintő elhatározásait és tervlap kivonatait összevetve a város most tervezett szerkezeti és területfelhasználási tervével, megállapítható, hogy a rendezési terv maximálisan illeszkedik a megyei tervhez. A településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználások, fő infrastrukturális elemek igazodnak a magasabb szintű tervhez.


46


2016

A tervezett területfelhasználás során nem csökken, sőt kismértékben növekszik a tervezett erdőterület, miközben viszonylag sok alacsony termőképességű homoktalajos területet jelölünk meg gazdasági övezeti fejlesztésre, elsősorban a mezőgazdasághoz tartozó kereskedelmi-szolgáltatási és feldolgozóipari szektorban. A vízminőség védelmi övezet területére fejlesztési övezetet nem terveztünk. Az ökológiai magterületek és pufferzónák területén természetközeli területfelhasználást tartalmaz a szerkezeti terv. Történeti településként teljeskörű értékleltár készült az Örökségvédelmi hatástanulmány keretében, mely a helyi szabályozás része.


47


2016

A város területét érintő nagyvíz medrek területére beruházási jellegű területhasználatot nem terveztünk. A szélzónák kitettségének mérséklésére mindenütt fásított zöldfolyosók, fasoros úthálózat kialakítását terveztük.

Salgótarján, 2016. április 25. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

48


2016

Rendelet tervezet Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének --/2016. (--.--.) rendelete a város Szerkezeti tervének jóváhagyásáról

Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 6. §-ban kapott felhatalmazás alapján, összhangban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásaival, a város közigazgatási területével való tervszerű gazdálkodás, és a településfejlesztés feladataiból fakadó kötelezettségek teljesítésére, a helyi építési viszonyok szabályozására az alábbi rendeletet alkotja. 1.§. /1/ Balassagyarmat Város Önkormányzata a város közigazgatási területének távlati terület felhasználását és településszerkezetét e rendelet 1. számú mellékletét képező, 1: 10 000 méretarányú Településszerkezeti terv szerint állapítja meg. /2/ A településszerkezeti tervet öt évenként, illetve ha a társadalmi-gazdasági fejlődés, vagy a magasabb szintű tervek azt szükségessé teszik, felül kell vizsgálni. /3/ E rendelet függelékét képezik a Településszerkezeti tervet alátámasztó szakági tervek, valamint a már jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégia, és a Városfejlesztési Koncepció dokumentumai. 2.§. /1/ E rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a kihirdetését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Hatályba lépésével egyidejűleg a korábbi Településszerkezeti terv megállapításáról szóló --/1999 (-----) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Balassagyarmat, 2016. …..

Jegyző

Polgármester


49

BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents