Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei

N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok szerepének alakulása a század elejétől napjainkig

 Alapvető igény: az általános tankötelezettség bevezetésével a különböző készségek és képességek mérése

 Két irány: • Diagnosztika és pályaválasztás • Nevelői-oktatói munka segítése a gyerekek tanulási problémáinak megoldásában  Három szemlélet: • Pszichopedagógiai • Klinikai • Pszichoszociológiai (szociológiai és ökológiai)

Az európai és amerikai felfogás az iskolapszichológiáról a szélesebb körű, intézményes rendszer kiépülésének idején  Gyerekekkel való foglalkozás  Tanulási problémákban való segítségnyújtás

 Speciális osztályba irányítás  A gyermekek személyiségfejlődésének problémái (krízisintervenció, egyéni és csoportos terápia)

 Tanároknak nyújtott segítség  Az osztályteremben nyújtott közvetlen segítség  Közvetlen foglalkozás, konzultáció  Információátadás (mérés, pszichoedukáció)

 Szülőkkel való foglalkozás  Kutatás az iskolában

Az óvoda- és iskolapszichológia kezdetei Magyarországon  Az iskolapszichológus feladatai (Az MM Pszichológiai Szakbbizottsága 1984. május 7-i állásfoglalása alapján) Az oktató-nevelő munka segítése Prevenciós feladatok Korrekciós feladatok 1986-88: a Művelődési Minisztérium modellkísérlete  Mind a 30 résztvevő iskola az iskolapszichológus megtartása mellett döntött  Hunyadi György és Templom Józsefné (1989): Pszichológus az iskolában = iskolapszichológus

Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon  Szervezeti keretek a munkáltatói forma szerint:  Az iskolán belül: az iskola igazgatója

 Az iskolán kívül: a pedagógiai Kabinetek / Intézetek nevelési tanácsadók

gyakorolják a munkáltatói jogokat Az iskolapszichológiai hálózat kiépülésének kezdete  A kísérlet után a kompetenciakörök leírása nem történt meg  Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról a Pedagógiai Szakszolgálatokhoz telepíti a szakmai kompetenciák teljes körét

Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon A szervezeti keret meghatározta a szemléletet: Az iskolán belül

Az iskolán kívül

 Szűrés

 Diagnosztika

 Prevenció

 BTM és SNI (ma már nem) ellátás, „gyógyítás

 Egyéni és csoportos tanácsadás  Indirekt munkamódszer  Alapvetően nem szükséges a klinikai szakpszichológus végzettség

 Egyéni, esetenként csoportterápia  Túlnyomó részt klinikai szakpszichológus végzettséggel

Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon  Szakmai protokoll elkészítésére több kísérlet is történt:  P. Balogh Katalin, 2006

 M. Tamás Márta, Nemesné Somlai Gitta, Horváth Ágnes, Szakács Katalin, 2009  Szitó Imre, 2010

 Cél:  elméleti keretek és gyakorlati tanácsok  Szemléletbeli különbségek hangsúlyozása az óvodai és iskolai munkával kapcsolatban

Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon  Az ezredforduló körül és után: elméleti próbálkozások az iskolapszichológia meghatározására, elhelyezésére

 Helyesebben fogalmazva:  nevelési-oktatási intézményekben működő pszichológiai ellátás  a nevelési-oktatási folyamat minden résztvevője a pszichológus kliense, az ellátottak körének bővítése  csoportdinamikai szemlélet bevezetése  indirekt módszerek

A jelenlegi törvényi szabályozás Óvoda- és iskolapszichológusok számára:  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről:  minden nevelési-oktatási intézménybe rendelt óvoda-, illetve iskolapszichológust  létszámtól függően fél vagy egész státuszban  meghatározta az alkalmazáshoz szükséges végzettséget  a munkáltató a fenntartó, a közvetlen felettes pedig az intézmény igazgatója – itt vált ketté az óvoda- és iskolapszichológusok csoportja

A törvény betűje többféle értelmezésre is lehetőséget adott, amellyel a fenntartók éltek és élnek most is.

A jelenlegi törvényi szabályozás  20/2012. EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről 132. §: az óvoda- és iskolapszichológus feladatai: 1) a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, a nevelőoktató munka hatékonyságának segítése 2) közvetlen segítségnyújtás a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához 3) közreműködés a beilleszkedést, társas kapcsolatokat javító és iskolai teljesítményt növelő intézkedésekben, teljesítményszorongásos tüneteinek kezelésében, ezen belül: • • •

Szűrővizsgálatok szervezése Mentálhigiénés preventív feladatok Egészségfejlesztés, szexuális nevelés, erőszakjelenségekkel kapcsolatos pszichológiai feladatok

• •

Krízistanácsadás megszervezése Kiemelten tehetséges gyermek/tanuló tehetséggondozásában az együttműködés és ellátás kereteinek kidolgozása

A jelenlegi törvényi szabályozás 4) Szűrések célcsoportja: 4) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek,

5) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók.

5) Szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet szülő számára is 6) Pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadást szervez 7) Segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását, kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvoda, iskolapszichológussal, együttműködik a társintézményekkel, szakemberekkel

Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon  Az elméleti szinten egyre kidolgozottabb szemlélet törvényes keretet kapott 2011-ben  Azonban: vitás maradt, hogy megfelelő-e ez a szabályozás  Szakmai izoláció  Nem szakmabeli a közvetlen felettes  Pedagógus-stástuszban nehezebb tartani a kereteket a kliensek felé és az iskolai szerepekkel kapcsolatban  Előnye a közvetlenebb részvétel

 Többen képviselik a szakszolgálati alkalmazás lehetőségét

Megoldási javaslat: a koordinátor rendszer létrehozása és kiépítése 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséről, 29. § (1) Az Nkt. 18. §

bekezdés i) pontja szerint a pedagógiai szakszolgálati intézményben az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora látja el a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogását és segítését • tankerületi szintű koordináció és együttműködés biztosítása • havi rendszerességű szakmai konzultációs alkalmak biztosítsa • egyéni szakmai segítség • esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése • egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára • A szakszolgálat és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolattartás és kommunikáció segítése, kapcsolattartás Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal

A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja  iskola- és óvodapszichológusok, valamint az őket szakmailag vezető koordinátor tevékenységi terület protokolljának definíciója  a nevelési intézményekben dolgozó pszichológusok és a koordinátor elsődleges és másodlagos célcsoportjai  a munka ellátása érdekében szükséges infrastrukturális feltételek és a jelentkező eszközigény  az iskola és óvodapszichológusok valamint a koordinátorok szakmai, személyes és szociális kompetenciái  az iskola- és óvodapszichológusok és az őket vezető koordinátor feladatellátási folyamata  a szakmai és szakmaközi kommunikáció, a szakmai munkát támogató eszköztár és a minőségellenőrzés és adminisztráció

Hol található most az óvodaés iskolapszichológus?  A törvény betűjét szem előtt tartva: az óvoda- és iskolapszichológusok az óvodákban és az iskolákban vannak.  A valóság:  Többen nevelési-oktatási intézményben dolgoznak, koordinátori támogatással.  Több helyen nincs még koordinátor, de óvoda- és/vagy iskolapszichológus igen.  Van, ahol a szakszolgálat alkalmazásában látnak el óvoda- és iskolapszichológusi feladatokat.  Vannak olyan területek, ahol a feladatellátás nem valósul meg (vagy névlegesen valósul meg) és a szakszolgálati ellátás az egyetlen lehetőség.  És van, ahol a szakszolgálati ellátás is csak tűzoltásként tud működni.

Milyen megoldás lenne megfelelő?  A sok lehetőség közül egyet választott a törvényalkotó: mérleglésre nincs sok lehetőség  Következetesség szükséges minden téren.  A változtatások előtt (hatást)tanulmány és széleskörű egyeztetés fontos.

Amire támaszkodni lehet és amire támaszkodnak is:  A különböző feladatellátási helyeken dolgozó szakemberek hivatástudata a sok akadály ellenére is működteti a rendszert.

Köszönöm a figyelmet!