Szim pózium
Dr, Frecska Ede’ « Dr. Szabó Attíía^
Az endohallucinogén dímetil-triptamin lehetséges szerepe a.szövetek regenerációjában Az N ,N -dim etiltriptam in (D M T ) növényi eredetű szerotoninerg hallucinogén,
a melatonin horm on vagy más
A D M T-vel kapcsolatos eddigi kísérletek a pszichotróp/pszichedeíikus hatásra
pszichedelikus triptam inok, pl. a bufo-
fókuszáltak. Egy új felfedezés, miszerint a D M T a szigma,-receptor endogén
tenin és a pszilocin. Bioszintézise egy
íigandja, fényt vethet a szer egyéb biológiai funkcióira. A tanulm ányban áttekint
esszenciális aminosav, a triptofán
jük a szigma,-receptor ligandjainak a celluláris energetikára gyakorolt hatását, a szerotoninerg szerek immunreguiációs vonatkozásait és a DMT-szintézis össze függését a karcinogenezissel. Következtetésünk: a D M T univerzális szereppel bír a sejtvédelmi m echanizmusok aktiválásában. Bizonyítékok sorát nyújtjuk arra, hogy a D M T - a drogabúzus félreértett tárgya - jövőbeli terápiák ígéretes forrása. K
u lc ssz a v a k
;
d m t . i m m u n r e g u l A c i O, k a r c in o g e n e z is , n ,n - d im e t i l ir ip t a m í n . o x id a t ív s t r e s s z , s z i g m a - r e c e p t o r o k
dekarboxilációjával kezdődik, e fo lyamat terméke a triptam in. Ezt egy transzmetilációs lépés követi, melyet az indoletilam in-N -m etiltranszferáz (IN M T) enzim katalizál. Az in vivő enzimatikus aktivitás endogén inhi bitorok által szabályozott folyamat.® Az IN M T számos szövetben expri-
A
málódik, legnagyobb m ennyiség
A zN N ,N -dim etiltriptam in (D M T)
ben a tüdőben, a pajzsm irigyben és
természetesen előforduló m etilált indolalkilam in,
a mellékvesében fordul elő.'’ Közepes
m ely erős pszíchotróp tulajdonsá
IN M T-szinteket m utattak k i továbbá
gokkal rendelkezik. Ez az indol al
piacentában, vázizomban, szívizom
kaloid széles körben elterjedt a ter
ban, vékonybélben, gyomorban, has
m észetben, és nagy m ennyiségben
nyálmirigyben, nyirokcsom ókban,'’
található olyan növényekben, m int pl.
Koncentráltabb form ában van jelen
a D iplopteris ca b r era n a és a P sychotria
IN M T a gerincvelő elülső szarvában,’’ M inthogy az IN M T többnyire a pe
viridis, amelyeket bizonyos kultúrkö rökben szakrális, pszichoaktív főzetek
rifériás szövetekben van jelen , fő élet
(yajé, ayahuasca) elkészítéséhez hasz-
ta n i funkciója feltehetően perifériális,
nálnak.‘ A D M T - a növényvilágban
és am ennyiben neurális, annyiban
való elterjedtsége mellett - kim utat
Dr. Frecska Ede
nem közvetlenül az,® B ár az IN M T
ható állati szövetekben is, ahol endo
- a tobozm irigy kivételével” - nem
gén „nyom -am inként” (trace amine)
fordul elő jelentős m ennyiségben az
tartják számon.^ A nyom -am inok (pl.
A D M T széles körű természetbeli el
agyszövetben; a D M T vér-agy gáton
oktopam in, fenil-etilam in, tiram in,
terjedtségének jelentősége, valam int
át történő aktív tran szp o rtja’” alap
triptam in és származékai) általában
egzakt biológiai szerepe tisztázatlan.
já n feltételezhető, hogy a perifériás szintézisnek lehet központi idegrend
alacsony koncentrációban fordulnak
A DMT szintézise és szöveti m egoszlása
transzportja élesen m egkülönbözeti
ben találhatók meg, pl. katabolikus
Szerkezetét tekintve a D M T rokon-
lyek nem ju tn ak át szám ottevő meny-
m echanizm usok gátlásakor® vagy
vegyülete olyan anyagoknak, m int
nyiségben a vér-agy gáton, és nem
stresszválasz következményeként.'’
a szerotonin neurotranszm itter.
fejtenek ki központi idegrendszeri
elő a szervezetben, és nagy m ennyi ségben csak speciális szöveti környe
szeri funkciója. A D M T-t aktív agyi a legtöbb neurotranszm ittertől, am e
zetben vagy különleges helyzetek
hatást nagy távolságból. A z IN M T-t D e b r e c e n t E g y e t e m , O r v o s - é s E g é s z s é g t u d o m á n y i C e n t r u m , 'P s zid iié tria i Tanszék, 'Im m u n o ló g ia i Intézet
exprim áló szövetek gyakran a D M T
O n /o s to v á b b k é p z ő S ze m le X X , ó v f. 5 . s zá m , 2 0 1 3 . m á ju s • D M T é s s z ö v e t r e g e n e r á c i ó
norm ális fiziológiai folyam atokban
loliontását katalizáló enzim eket is
Aligha fejlődtek volna ki ilyen szé
lartalm azzák, így az intracelluiárisan
les körű, specializált folyamatok egy
betöltött szabályozó szerepéről; a ku
lói rehozott D M T-nek csak töredé
toxikus vagy pusztán pszichedelikus
tatások súlypontja továbbra is legin
ke ju t a vérbe, em iatt ínkonzisztens
anyag transzportja és raktározása ér
kább pszichedelikus tulajdonságainak
módon detektálható a D M T a plaz
dekében.
m egértésére helyeződik. Közvetett bizonyítékok alapján a D M T-ről felté
mában vagy az eredeti szövetm inláinan.*' Felm erül a kérdés; hogyan képes a periférián szintetizált D M T
A DM T neurofarm akológiája és hivatalos m egítélése
telezhető, hogy fontos szerepet játszik olyan, term észetesen fellépő tudatál lapot-változásokban, m int az álm o-
ük kora m ennyiségben elérni az agyat, hogy az elegendő legyen szignifikáns
Szára Istv á n " számolt be elsőként
dás, a képzelet, a kreativitás vagy
központi idegrendszeri hatás kifej té-
a D M T pszichoaktív hatásáról em
a spirituális élmények.'**
HÓhez? ügy korábbi tanulm ányokra és n é
berben, kutatási helyzetben. Nem sokkal ezután Julius A x elro d " k i
A D M T biológiai fontosságával kap csolatos inform ációk hiánya és hallu
hány m ostani kutatás eredményeire
mutatta a D M T-t patkányok és em
cinogén tulajdonságának túlhang
idupozott három lépéses transzport
berek agyszövetében, am i őt és
súlyozása ahhoz az általános - és
modell képes leírni a D M T neu ro
hivatalos ~ véleményhez vezetett,
nokbán történő nagy koncentrációjú
hogy az anyag neurotoxikus, orvosi
ükkiim ulációját. Az első lépés a vér
lag nem hasznosítható, így az USA-
ügy gát endotél m em bránján való
ban a legszigorúbb besorolást kapta
áljutás, melyet korábbi - a D M T és
az 1970. évi drogszabályozási pro
más triptam inok perifériás bevitelt
tokollban, am it azóta is több ország
követő agyi felhalm ozódásával kap
követ. Pszichoaktív analógjai (pl. az
csolatos -• leírások tám asztanak a lá ."
5-m etoxi-D M T) szintén a neurotoxin
A m ásodik lépés a neuronális felvé
kategóriába kerülnek a legtöbb gyógy
tel a szerotonin-transzporter részvé-
szergyártó cég katalógusában. Jacob
lelévol. Ezt követi egy harm adik lé
és Presti^** szembehelyezkednek ezzel
pés, mely lényegében a D M T facilitált
a felfogással: „A D M T alapvetően nem
szék vesztrációja a neuron citoplazm á-
toxikus a test szervei, szövetei szám á
jálról a szinaptikus vezikulumokba,^^
ra, és nem okoz fiziológiai vagy lé
Neuronális felvételét követően a D M T
m áso k at" arra a feltételezésre kész
lektani függőséget. Em iatt veszélyes
képes intracelluláris jelátviteli rend
tetett, hogy a D M T endogén hallu
drogként való klasszifikációja inkább
szerek m odulálására (lásd később),
cinogén. A kutatások előrehalad
szocio-politikai okokra vezethető visz-
vügy hosszabb ideig, akár hetekig tá
tával az is felmerült, hogy a D M T
sza, m int klinikai-tudom ányos bizo
rolódik, és megfelelő stim ulus hatásá
akár neurotranszm itternek vagy
nyítékokra.”
l ü kiürül a vezikulum ból.'’
neurom odulátornak is tekin th e
Az alapvetően antagonisztikus h i
tő.*^ Az em beri testben term elődő
vatalos attitűd gátolja ennek az egyre
I rüuszporttal jut át a három em lített
pszichoaktív alkilam inokkal kap
érdekesebbé váló molekulának a tu
hui'rieren. Ezáltal magas intracellulá-
csolatos kezdeti kutatások tú lnyo
dományos kutatását,^* pedig a D M T
ids és intravezikuláris DM T-koncent-
mó többsége azok m entális betegsé
nem pusztán neurokémiailag aktív,
i'ációk alakulhatnak ki az idegsejtek
gekben betöltött lehetséges szerepére
hanem valószínűleg a legtágabb ér
ben. A lentebb tárgyalt lépések jelentős
irányult. Noha a D M T-t ma m ár nem
telemben véve is bioaktívnak tekint
élellani ráfordítást jelentenek a D M T
tekin tik kóroki („szkizotoxikus”) té
hető. Jelen tanulm ány célja, hogy fel
Tehát a D M T háromféle aktív
lelvélele. felhalmozása és tárolása ér
nyezőnek a szkizofrénia kialaku lásá
hívja a figyelmet a D M T más jellegű,
dekében. Ez a D M T létfontosságú vol
ban, továbbra is széles körben vélik
nem pszichedelikus tulajdonságai
tára ulal, hiszen a szervezet csak olyan
úgy, hogy szerepet játszhat különfé
ra is - pl. neuroprotektív szerepére,
anyagokat kezel hasonló prioritással,
le pszichotikus tünetek kifejlődésé
a neurotoxikus hatásból kiinduló, h i
ben.*® Nagyon keveset tudunk a D M T
básan rögzült állásponttal szemben.
mini a glükóz vagy az aminosavak.
Szimpáziutn
A DMT recepto rhatásaí
szerepük van az E R -m itokon d riu m
A D M T és m ás, term észetesen előfor duló N -alkiltriptam in pszichoaktív
celluláris stressz esetén.^® A D M T -t
zásán keresztül fe jtik ki, m iáltal több
tulajdonságaiért felelős receptorok ,
a szigmaj j-eceptor term észetes, en
proapoptotikus gén expresszióját
kutatása a m ai napig meglehetősen
dogén ligandjaként ta rtjá k szám on,
befolyásolják.®® A gyi fokál is isém ia
inkonkluzív. A z általános álláspont
és a szigma jelátviteli útvonalnak
modellje alapján képesek az apop-
szerint a D M T hallucinogén hatásai
nagy jelentőséget tulajd onítanak az
tózissal szem ben védő gének (pl.
ért szerotoninreceptorok a felelősek,
anyag pszichedelikus hatásával kap
Bcl-2) expresszióját is fenntartani.®'
különösen az S-HT^* altípus, melyet
csolatosan.^^ Ez szám unkra külön ös
A szigm a-receptorok gátolják továbbá
annak idején a szintetikus h allu cin o
nek hangzik, hiszen a legtöbb szer
a m ikroglia-aktiváció szám os aspek
gén LSD segítségével azonosítottak.
~ ideértve a nem hallucinogéneket
tusát; ez az inaktiváló képesség hoz
A D M T agonistakéní viselkedik az
is - a D M T-nél nagyobb affinitással
zájárul a neu rotoxikus hatás csökken
5-H T jc receptorokon is, ám ez v aló
kötődik a szigma, receptorhoz. M á s
téséhez.®®
színűleg kevésbé fontos (ha egyálta
részt a D M T hallucinogén jellem zői
Kezdeti eredmények szerint a szig-
lán Jelentős) a pszichedelikus hatás
hasonlók m ás klasszikus h allu cin o
m a,-receptorok gátlása kivédi az oxi
vonatkozásában, mivel ezen a kötőhe
génekéihez, am elyek szerotoninerg
datív stressz által indukált sejthalált,®®
lyen rövid időn belül erős tolerancia
receptorokon hatnak és nem aktiv ál
és későbbi kutatások azt is igazolták,
lép fel,^^ U gyanakkor a D M T psziche
ják a szigma, receptort. Továbbá az
hogy a szigm a,-receptor-stim uláció az
delikus hatásával szem ben eddig nem
antidepresszív íiuvoxam inról ism ere
isémiás léziók kialakulása ellen hat.®'’
figyelték meg toleran cia kialakulá
tes, hogy szigm a,-receptor-agonista
Ezt alátám asztják azok a vizsgálatok,
sát.^^ Az 5-HT|,^-agonista aktivitás
potenciálja jelentősen m eghaladja
amelyek kim utatták, hogy a szigma,-
valószínűleg kevésbé m eghatározó
a D M T-ét, m égis - a várakozással el
receptor-akt iváció megakadályozza az
ebből a szem pontból, hiszen ez éppen
lentétben ~ jo b b a n hat pszichotikus
in vitro isémia és acidózis következmé-
^
modellben. A szigm a,-receptor-ago-
;
kalcium transzfer és a sejt-bioener-
nisták neuroprotektív hatásukat az
:
getika szabályozásában, különösen
intracelluláris kaiciuraszint szabályo '
j
;
antihallucinogén hatású folyam atokat
depresszió esetén, m int más antidep-
nyeként fellépő túlzott intracelluláris
|
médiái.^” Dávid N ichols szerint más
resszívumok, am elyeknek n in cs ilyen
kalcrumszint-emelkedést.®® Bizonyítót-
|
szigma,-receptor-aktivitásuk.^®
ták továbbá, hogy a szigm a,-receptor
1
stim ulációja neuritnövekedést indu-
j
receptorrendszerek befolyásolhatják vagy fokozhatják a hallucinogének
Bár a szigm a,-receptor hallucino
szerotoninválaszát, mivel az 5-HTj,^
gén aktivitása jelenleg nem zárható ki
kál primer idegsejtkultúrákban.®® Ezek
j
receptor aktivitás önm agában nem le
teljesen, napjaink kutatásai a szigma-
alapján a szerzők arra a következte-
i
het felelős a D M T teljes pszichológiai
hatások területén olyan horizontokat
lésre jutottak, hogy a szigm a,-receptor
|
hatásáért.^'*
nyitnak, amelyek a pszichedelikus táv
neuronplasztikus hatású, azaz olyan
;
A D M T hatásm echanizm usában fontos legutóbbi jelö lt a szigma-
latokkal szem ben egyre inkább a D M T
hosszú távú regenerációs-restaurációs
szomatikus szerepére m utatnak rá.
folyamatban vesz részt, am ely tú l
A szigm a^-receptor-m oduláció hatásai
neuroprotektív hatáson.
mutat a behatároltabb intervallumú
receptor. E nnek a receptornak két altípusa ism eretes (szigmaj és szigma^), melyek az endoplazm atikus
A D M T szigm a,-receptoron keresztüli jelátviteli aktivitása fényt
retikulum (ER ) m em bránjában talál hatók,^® A szigma kötőhelyet erede
A szigm a,-receptor -- a m itokondriális
vethet élettani jelentőségére. A ko
tileg az opioid recep tor altípusának
funkciók és az oxidatív stressz szabá
rábban már em lített három lépéses
gondolták, de m anapság egyér
lyozása révén - kritikus szerepet já t
neuronális akkum uláció folyamán
telműen olyan, nem opioid recep
szik az idegsejtek m orfogenezisében
a citoplazmatikus D M T interakció
torként ta rtjá k szám on, amely az
és fejlődésében.^® In vivő és in
ba léphet az intracelluláris szigma,-
ER~m itokondrium átm enetnél h e
vitro kísérleti eredm ények szerint
receptorokkal.®® Azt követően pedig
lyezkedik el. A szigm ai receptorok
a szigm a,-receptor-agonisták masszív
a vezikuláris raktárakból a szinaptikus
olyan sejten belüli jelátviteli folyam a
neuroprotektív hatást gyakorolnak
résbe ürülhet, ahol a sejtfelszíni
tokat m odulálnak, m elyeknek fontos
több neuropátiás és neurotoxicitási
szigm a,-receptorokat is aktiválhatja.
; ;
Orvostovábbképzó Szemle XX. évf. 5. szám, 2053. május • DMT és szövetregeneráció
A DMT fe lté te le z e tt szerepe hipoxiás állap o to kb an '■T -
Az eddig bem utatott adatok alapján
.1
i! DM T - a szigm a,-receptorokon kerc.sztül - fontos szerepet játszhat az iiitracelluláriskalcium túlcsordulásN iíl
és apoptózissal szem beni véde
lemben. Ez a m echanizm us fontos lehet az isémia és acidózis alatti, illet ve az azt követő neuroprotekcióban. A liipoxiás-anoxiás károsodások pa
1 “
,
tológiás következményeivel szemben
-
számottevő védelmet jelenthetnek rt feltételezett D M T-facilitált plaszticilásbeli változások is.^*^ A D M T neuroprotektív funkciója roppant fontos lehet szívmegállást követően, am ikor a fiziológiás adap
A
O
só »■> '
táció legfőbb célja az agy túlélésé nek biztosítása. Spekulatív forgató könyvünk a következő. Válaszként az
•'VV
D- ' 'V " \
életet veszélyeztető szituációra vagy
... v v
n haldoklás fiziológiai jeleire, a tüdők
s
:
^ ^
DMT-t szintetizálnak nagy m ennyi ségben, azonnal (az endogén INMTinhibítorok gyors elim inálásával, ami nem teszi szükségessé az időigényes de
ti'
liovo enzimszintézist), és azt az arté riás vérbe ürítik m ásodperceken belül. M ivei a szív az utolsókat veri, az agy
,
,'r/
X/
í
fűj'fá 5; http://aulhorm gw .falogspot.hu/ 20 n / 03 .lp3 b! 0 ' 3 matin 9 o.htnil
nak nincs sok ideje: használnia kell ft háromlépéses felvételi transzport
színűséggel szerepe van ebben a folya
fokozódik a születés után, kb. 15 na
láncot, hogy a vérből az idegsejtekbe
matban.
pos korban tetőzik. Ezután az aktivi
Egy hasonló védelmi m echanizmus
tás újra csökken, eléri a felnőtt álla
tassa a DMT-t. Gyors akkum ulációra
kapóra jö h et az élet perinatalis szaka
tokra jellem ző szintet, és ettől fogva
és egyenletes eloszlásra van szükség,
szában is, különösen születéskor. A tü
konstans marad.^^ Ha ez a folyamat
amely kevésbé lenne kivitelezhető, ha
dőnek azonban a magzat vérkeringé
párhuzamos a D M T szintézisének n ö
rniign az agy lenne a D M T forrása. Egy
sében nincs igazán központi szerepe;
vekedésével, akkor a hipoxiát köve
ilyeit jellegű élettani szerep betöltésére
a placentának annál inkább. A placen-
tő, a szigm a,-receptorok által médiáit
a tüdő jobban megfelel. A D M T felvé
tának vagy a m agzati tüdőnek a fel
neuronális plaszticitásváltozások vár
tele megnyújthatja az agy fennm ara
nőttekénél nagyobb IN M T-aktivitása
hatóan érvényesülnek az újszülöttben
dását a klinikai halál válságos helyze
talán elegendő a különbség kompen
is. Ezt a feltételezést alátám asztja az
téhen. A sikeres újraélesztések utáni
zálására. Korábbi felmérések alapján
a megfigyelés, m iszerint szisztémásán
heszámolók, a halálközeli élmények
a placenta*^ és a magzati tüdő valóban
adagolt, a szigm a,-receptorra nagy
pszichedelikus jellege szintén azt su-
jelentős IN M T-aktivitást mutat, rá
mértékben szelektív agonísta adá
p lljá k , hogy a D M T-nek nagy való-
adásul az utóbbi aktivitása gyorsan
sa védő hatást fejt ki az excitotoxikus
és azok vezikuláris rendszerébe ju t
Szim pózium
mutatták, hogy a DM T-t tartalmazó
fontos védelmi tényező lehet a maga
szemben.^® M i több, a prenatális élet
ayahuasca-főzet szignifikánsan növel
sabb rendű gerincesek lokális immunvá
során az IN M T e g y adott génhálóza
te az N K sejtek számát a vérben, még
laszának szabályozásában. Ahogy fen
ton belüli expressziója fontosnak tű
alacsony koncentrációkban is. Ezzel
tebb említettük, a D M T képes növelni
n ik a terhesség kim enetele szempont
egybeh^ngzólag, in vitro kísérletben mi
a vérben keringő, a gamma-interferon
jából.^^ Bár közvetlen adatok egyelőre
is megfigyeltük, hogy a DMT-kezelés
természetes forrásai közé tartozó NK
nem állnak rendelkezésre hipotézi
szignifikánsan fokozta az emberi N K
sejtek számát emberben in vivő, és meg
sünk tám ogatásához, a fent em lített
sejtek és dendritikus sejtek gamma
indítani a humán dendritikus sejtek I.
folyam atok és lépések mindegyike
interferon-, illetve béta-interferon-
típusú interferontermelését. Emiatt fel
jellegű perinatális agykárosodással
termelését. Ez a növekedés Összhang
tételezzük, hogy az INMT-nek (a D M T
ban volt az I. és II. típusú interferongén
szintézise révén) fontos szerepe lehet
A D M T-hatás ím m unregulációs és onkológiai vonatkozásai
expressziójára vonatkozó vizsgála
a raalignus szöveti környezet helyi im
taink eredményeivel is, viszont sajá
munválaszának támogatásában és/vagy
tos módon a kezelés nem befolyásolta
kiegészítésében, a tumorgenezis im
A szigmai- és a szerotoninreceptorok
a sejtek gyulladásos citokin génjeinek
munregulációjában. A DM T - nem sze
könnyen vizsgálható.
endogén ligandjaként a D M T az im
expresszióját, illetve e citokinek szek
lektív szerotoninreceptor-agonistaként
m unfolyam atok szabályozásában
récióját (Szabó és mtsai, nem publikált
- képes befolyásolni az immunsejtek
is fontos szerepet játszhat. Szigma-
adatok). Mivel az interferonok nem
eífektor funkcióit és citokinprofilját, ez
receptorok nem csak a perifériás és
pusztán antivirális hatású citokinek, de
zel tolerogén, nem gyulladásos állapo
a központi idegrendszer sejtjein for
potens rákellenes hatású anyagok is,'*^'"*’'
tot létrehozni. Másrészt a szerotonin-
dulnak elő, hanem az im m unrend
feltételezzük, hogy az immunválasz
receptor-aktiváció szintén kulcsszerepet
szer számos sejttípusán is m egtalál
D M T általi modulálása hasznos lehet
játszik a T-sejtek és antigénprezentáló
hatók,^*’ am i az im m unfunkciókban
a fertőzött vagy malignusan transzfor
dendritikus sejtek közötti immunoló
betöltött lehetséges szerepükre utal.
máit sejtek eliminálásában. A modern
giai kapcsolat kialakulásában.®’ Fel
A szigm a,-receptor-agonisták képesek
farm akológiai stratégiák egy csoportja
tételezésünk szerint ez a hatás állhat
csökkenteni a gyulladásos citokinek
szintén az interferonválasz moduláció
az olyan szituációk hátterében, ahol
term elését, és fokozni a gyulladásel
ját célozza meg a rákterápiák haté
a szövetek érzékenyebbek a tumoros
lenes ÍL-10 interleukin szekrécióját."*’
konyságának fokozása érdekében.'*'*’^®
transzformációra,"”’®*’ minthogy a csök
O lyan patológiás állapotokban, ahol
Az IN M T gén expressziójának drasz
a citokinegyensúly felborulása kóroki
tikus csökkenését számos ráktípusban
tényező, az ilyen jellegű hatások meg
leírták.'*®'^*’ Ezek alapján az IN M T gén
kent INMT-aktivitás következményesen gyengült immunválaszhoz vezet. További kutatásokra van szükség
jét fontos preventív tényezőként tart
annak érdekében, hogy tisztázzuk
ják számon a sejtek rákos transzformá
az ÍN M T/DM T szerepét ebben
a D M T jelentős hatást gyakorolhat
ciójának megelőzésében. Expressziója
a folyam atban. Mivel az IN M T gén
az im m unrendszer eífektor funk
jelentősen csökkent kiújuló tüdőrák
expressziójának csillapítása nagyon je
cióira. A szerotonin immunológiai
ban"*’ és rosszindulatú prosztatakar-
lentős túlélési előnyt jelent a ráksejtek
hatásairól gazdag irodalom áll ren
cinómában.™ Az INMT-expresszió
szám ára, szintén fontos lenne részlete
lehetősen hasznosak lehetnek."*^ Az
receptoron keresztül
d e lk e z é sü n k re .M in t jól tudjuk,
egyik feladata lehet a közvetlen tumor-
sen vizsgálni az ÍNMT-expressziót m i
a szerotonin hatása sokrétű; erősen
szuppresszor hatás. Ez azonban kevéssé
nél többféle malignusan transzform áit
fokozza az intracelluláris patogének
valószínű, mivel a génnek önmagában
em beri szövetben.
és ráksejtek elleni celluláris im m un
nincs ismert hatása a differenciálódó
választ, illetve általában kritikus
embrionális vagy proliferálódó testi szö
a T-sejtek aktivációjához nélkülözhe
vetekre. Másrészt viszont a tumor kör
K ö vetkeztetések
tetlen antigén-prezentációban és k ö
nyezetében in situ - IN M T által - szin
Az áttekintett irodalom alapján el
vetkezményes T-sejt-polarizációban
tetizált D M T fontos stimulust jelenthet
mondhatjuk, hogy a D M T hagyomá
is."*"* Dos Santos és mtsai"*® egy humán
a szöveti rezidens immunsejtek számára.
nyos, hallucinogénként/pszichedeli-
in vivő klinikai vizsgálat során k i
A citokinválasz kontrollja révén a D M T
kumként való meghatározása túl szűk.
Orvostovábbképző Szemle XX. évf. 5. szám, 2013. május • DMT és szövetregeneráció
feltehetően széles körű fiziológiai há lásai vannak emberben és több állatí'ajban, elsősorban magasabb rendű emlősökben. Legfontosabb konklú ziónk az, hogy a D M T nem pusztán neurokémiailag aktív ágens, hanem sokkal inkább általánosan ható bio aktív anyagnak tekinthető. Szigma-
\
.,io
U
receptor-aktivitása szerintünk nem igazán meghatározó a pszichedelikus hatás szempontjából, viszont nagyon fontos, univerzális szabályozó szerep re mutat rá a stressz által indukált, az , •
BR és a m itokondriumok által médiáit
/j i v
■ 'm
celluláris válaszreakciókban. Ez a felté-
-.(V W
lelezett fiziológiai szerep adaptációs le
''
,
.
;
/
'r
'
^
A ?
■ > ' " . . . -f
hetőséget biztosít olyan szituációkban, mint az általános hipoxia (pl. szívleálliís, posztnatális aszfixia) vagy a loká
fo n á s : http://sf}amanism.worcfpress.com/20{2/!J/J4/tf>e-3yahuasca’ V ishn5-of-pabh-3m aíingo-intefviev/'on-exam ífíer-cűm /
lis anoxia (pl. miokardiális infarktus, síroké). M indezen túl a D M T képes le
ellátásban, intenzív belgyógyászat
het pozitívan befolyásolni az immunvá
ban, neurológiában, onkológiában,
laszt és meggátolni a tum orok megjele
neonatológiában és más területeken.
nését, illetve késleltetni a kiújulásukat,
Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a ja
összefoglalva, a D M T feltehetően ré
vaslatok közvetett (de konvergáló) bi
szét képezi a természetes, biológiai vé
zonyítékokon alapulnak, és a tovább
delmi/gyógyulási mechanizmusoknak,
lépéshez további klinikai-kísérletes
így orvosi jelentősége rendkívüli lehet.
megerősítésre van szükség. Ebben a ta
Az exogén D M T együttes fogyasz tása reverzibilis monoaminoxidáz-
nulmányban remélhetőleg sikerült meg győző bizonyítékokat felvonultatnunk
inhibítorokkal (pl. a tradicionális
arra vonatkozólag, hogy a D M T nem
ayahuasca-fözet esetében) magas plaz
pusztán pszichedelikus szer, illegális
maszintek elérését teszi lehetővé.**® Az
drog, hanem az általános orvosi gyakor
em lített transzportmechanizmusok se
lat gyarapításának ígéretes eszköze.
gítségével ez lehetővé teszi terápiásán
Jelen c ik k rö v id íte tt, m a g y a r v e rzió ja ,a z a n g o l nyelven
szignifikáns - szigma,- és/vagy szero-
m e g je le n t te lje s eb b d o lg o z a tn a k : Frecska E, S zabó A ,
toninreceptor-aktiváló - koncentrációk
W in k e lm a n MJ, Luna LE, M c K en n a DJ. A possíbiy
elérését. A D M T fentebb tárgyalt, a sej
sigm a-1 re c e p to r m e d ia te d role of d im e th y itry p ta m in e in ttssue p ro te c tio n , re g e n e ra tio n , and im m unity.
tek védelmében, regenerációjában és az
J N e u ra l Transm . 2 0 1 3 A p r 2 6 . lE p u b a h e a d of p rin tj
immunválasz modulálásában betöl-
dói: I0 .l0 0 7 /s 0 0 7 0 2 - 0 l 3 - 1 0 2 4 - y
lőtt általános protektív szerepe segíthet
Levelezési cím: e fre c s k a @ h o tm a il,c o m
megérteni, miért használják hosszú ide je az Amazonas-medence őslakos tör zsei gyógyító ceremóniáikban a DMT-t laríalmazó ayahuascát.' A D M T - vagy Inkább származékai - hasznos segít séget nyújthatnak a sürgősségi beteg
Irodalom: 1. Luna LE. Indigenous and mestizo use of ayahuasca: An overvieiv. In Dos Santos RG, ed. Tire Ethnopharmacology of Ayahuasca. Transworld Research Network, Kerala, India. 2011,1-21 2 . Wallach JV. Endogenous hallucinogens as ligands of the trace amine receptors: A possible
role in sensory perception. Medical Hypotheses 2009:72:91-94 3 . Su TP, Hayashi T. Vaupel DB. When the endogenous hallucinogenic trace amine N,Ndimethyltryptamine meets the sigma-1 receptor. Science Signaling 2009;2:12 4 . Beaton JM. Christian ST, Stressinduced changes in whole brain indolealkylamine levels in the rat: Using gas liquid chromatography-mass spectrometry. Abstracts - Society fór Neuroscience 1977:4:1322 5 . Marzullo G, Rosengarten H, Friedhoff AJ, A peptide-like inhibitor o f N-methyltransferase in rabbit brain. Life Sciences 1977:20:775-783 6 . Thompson MA, Moon E, Kim UJ, Xu J, Siciiiano MJ, Weinshilboum RM, Humán indolethylamine-N-methyltransferase; cDNA cSoning and expression, gene cloning, and chronrosomal iocalization. Genomics 1999:61:285-297 7 . MavlyutovTA, Epstein ML, Liu P, Verbny YL Ziskind-Conhaim L, Ruoho AE. Development o f the sigma-1 receptor in C-terminals of motoneurons and co-localization with the N,Ndimethyltryptamine forming enzyme, indole-Nmethyltransferase. Neuroscience 2012:206:60-68 8. Karkkainen J, Forsstrom T, Tornaeus J, Wahala K, Kiuru P, Honkanen A. Stenman UH, Turpeinen Ü, Hesso A. Potentially hailucinogenic 5-hydroxytryptamine receptor ligands bufotenine and dimethyl-tryptamine in blood and tissues. Scand ] Clin Láb Invest 2005;65:189-199 9 . Cozz.i NV. Mavlyutov TA, Thompson MA, Ruoho AE, Indolethylamine-N-methyltransferase expression in primate ncrvous tissue. Abstracts Society fór Neuroscience 2011:37:840.19 10 . Sangiah S, Gomez MV, Domino EF. Accumulation of N,N-dimethyltryptamine in rat
Szim pózium
brain cortical siices. Bioiogical Psychiatry
1979;14:925-936 11. Barker SA, Beaton }M. Christian ST, Monti JA, Morris PE. Comparison of the brain levels of N,Ndimethyitryptamine and alpha, afpha, béta, betatetradeulero-N,N-dimethylíryptaminefollowing intraperitoneal injection. The in vívó kinetic isotope eíTect. Biochem Pharm 1982;31:2513-2516 12. Co?,7,i NV, Gopalakrishnan A, Andersen LL, Feih JT, Shulgin AT, Daley PF, Ruoho AB. Dimethyltryptamine and other hallucinogenic tryplainines cxhibit substrate behavior at the serotonin uptake transporterand the vesicle monoamine transporter. J Neural Transmission 2009;116:1591-1599 13. Vitale AA, Pomilio AB, Cancllas CO, Vitale MG. Putz EM, Ciprian-Olüvier J. In vivő long-terin kinetics of radiolabeled N,Ndimethyltryptamine and tryptamine. J Nucl Med 2011;52:970-977 14. Szara S. Dimethyltryptamine: Its metabolism in mán; the relation to its psychotk effect to the se rotonin metabolism, Experíentia 1956;12:441-442 15. Axelrod J. Enzymatic forroation o f psychotomimetic metabolites from normally occurring compounds. Science 1961;134;343 16. Christian ST, Harrison R, Quayle E, Pagel J, Monti J, The in vitro identification of dimethyl tryptamine (DMT) in mammalian brain and its characterization as a possible endogenous neuroregulatory agent. Biochcm Med 1977;18:164-183 17. Barker SA, Monti JA, Christian ST. N,N-dimethyltryptamine: An endogenous hallucinogén. Intern RevNeurobiol 1981;22:83-110 18. Daumanii J. Wagner D. Heekeren K, Neukirch A, Thie! CM, Gouzoulis-Mayfrank E. Neuronal correlates ofvisua! and auditory alertness in the DMT and ketamine model o f psychosis. J Psychopharmacol (Oxford) 2010;24;i515-1524 19. Strassman RJ, DMT; Tlie Spirit Molecule; A Doctor’s Revolutionary Research intő the Biology o f Near-Death and Mystical Experiences. Park Street Press, Rochester, 2001 20. Jacob MS, Presti DE. Endogenous psychoactive tryptamines reconsidered: An anxiolytk roie fór dimethyltryptamine. Medical Hypotheses 2005;64:930-937 (idézet: 931) 21. Strassman RJ. Hallucinogenic drugs in psychiatric research and treatment. Perspectives and prospects. J Nervous and Mentái Dis 1995;183:127-138 22. Smith RL, Canton H. Barrelt RJ, SandersBush E. Agonist propcrties ofN.N-dimethyltryptamine at serotonin 5-HTj^ and S-HTj^ receptors. Pharmacol, Biochem, Behav 1998;61:323-330 23. Strassman RJ, Qualls CR, Berg LM. Differential tolerance to bioiogical and subjective eífects of four closely spaced doses ofN,N dímethyltryptamine in humans. Bioi Psychiat 1996;39:784-795 24.N ichols DE. Halludnogens. Pharmacology and Therapeutics 2004;101:131-181 25. Hayashi T, Su TP. Sigma-1 receptor chaperones at the ER-mitochondrion intcrfacc
regulate Ca(2+) signaling and ccll survival. Cell 2007;131:596-610 2 6 .Su TP, Hayashi T. Maurke T, Buch S, Ruoho AE. Tlie slgma-1 receptor chaperone as an interorganelle signaling modulátor, Trends Pharmacol Sd 2010;31:557-566 27. FontanBla D, Johannessen M, Hajipour AR, Gozzi NV, Jackson MB, Ruoho AE. ’lhe hal lucinogén N,N-dimethyltryptamine (DMT) is an endogenous sigma-1 receptor regulator. Science 2009;323:934-937 28.Stahl SM. Tlie sigma enigma; Can sigma receptors provide a növel target fór disorders of mood and cognition? J d in Psychiatry 2008;69:1673-1674 29, Tsai ST, Rothman RK, Su TP. Insights intő the sigma-1 receptor chaperone's cellular functions: A microarray report. Synapse 2012;66:42-51 SO.Tchedre KT, Yorio T. Slgma-1 receptors protect RGC-5 cells from apoplosis by regulating intraceilular caldum, Bax levels, and caspase-3 activation. Investig Ophthalmol Visual Sci 2008;49:2577-2588. 31. Yang S, Bhardwaj A, Cheng J, Alkayed NJ, Hurn PD, Kirsdi JR. Sigma receptor agonists pro vide neuroprotection in vitro by preserving bcl-2. Anesthesia and Analgesia 2007;104:1179-1184 32. Hall AA, Herrera Y, Ajmo CT Jr, Cuevas J, Pennypacker KR. Sigma receptors suppress multiple aspects of microglial activation. Glia 2009;57:744-754 33. Schetz JA, Perez E, Liu R, Chen S, Lee I, Simpkins JW. A prototypical sigma-1 receptor antagonist protects against brain ischemia. Brain Rés 2007;1181:1-9 34.Ruscher K, Inacio AR, Valind K, Rowshan-Ravan A. Kuric E. Wieloch T. Effects o f the sigma-1 receptor agonist l-(3,4-dimethoxyphenethyl)-4 -(3-phenylpropyl)-pipcrazinedihydro-diioride on inflammation after síroké. PLoS One 2012;7;e45118 35. Katnik C, Guerrero WR, Pennypacker KR, Herrera Y, Cuevas J. Sigma-i receptor activation prevents intracellular calcium dysregulation in cortical neurons during in vitro ischemia. J Phar macol Exp ’lherapeutks 2006;319:1355-1365 36. Ruscher K, Shamloo M, Rickhag M, Ladunga I, Soriano L, Gisselsson L, Toresson H, RuslimLitrus L, Oksenberg D, Urfer R, Johaiisson BB, Nikolich K, Wieloch T. The sigma-1 receptor enhances brain plasticity and functional recovery after cxperimental stroke. Brain 2011;134:732-746 37. Lin RL. Sargeant S, Narasimhachari N. Indolethylamine-N-methyltransferase in developing rabbit lung. Devclopmental Psychobiol 1974;7:475-481 38. Griesmaier E, Posod A, Gross M, Neubauer V, Wegleiter K, Hermann M. Urbanek M, Keller M, Kiechl-Kohlendorfer U. Neuroprotective eífects o f the sigma-1 receptor ligand PRE-084 against excitotoxic perinatal brain injury in newborn mice. Exper Neurol 2012;237:388-395 39 .Nuno-Ayala M, Guillen N, Arnal C, LouBonafonSe JM, de Martino A, Garcia-de-Jalon JA, Gascon S, Osaba L, Osada J, Navarro MA. Cystathionine (5-synthase deficiency causes infertility
by impairing decidualization and gene expression networks in uterus implantation sites. Physiol Genomics 2012;44:702-716 40. Gekker G, Hu S, Sheng WS, Rock RB, Lokensgard JR, Peterson PK. Cocaine-induced HIV-! expression in microglia involves sigma-1 recep tors and transforming growth factor-betal. Intern Immunopharmacol 2006;6;1029~1033 4 1 . Derocq JM, Bourrie B, Segui M, Le Für G, Casellas P. In vivő inhibition o f endotoxininducedpro-inílammatory cytokines production by the sigma ligand SR-31747. J Pharmacol Exper Therapeutics 1995;272:224-230 4 2 . Bourrie B, Bribes E. Derocq JM, Vidal H. Ca sellas P. Sigma receptor ligands: Applications in inflammation and oncology. Current Opin h ív e s t Drugs (London) 2004;5:1158-1163 4 3 . Ahern GP. 5-HT and the immuné system. Current Opin Pharmacol 2 0 il;ll:2 9 -3 3 44.Leon-Ponte M, Ahern GP, O ’Connell PJ. Se rotonin provides an accessory signal to enhance T-cell activation by signaling through the 5-H Tj receptor. Blood 2007;109:3i39-3l46 4 5 . Dos Santos RG, Valié M, Bouso JC, Nomdedeu JF, Rodriguez-Espinosa J, McHhenny EH, Barker SA, Barbanoj MJ, Riba J. Autonomic, neuroendocrine, and immunological eífects of ayahuasca: A comparative study with d-amphctamine. J Clin Psychopharmacol 2011;31:717-726 46.C araglia M, Marra M, Tagliaferri P, Lamberts SW, Zappavigna S, Misso G, Cavagnini F, Facchini G, Abbruzzese A, Hofland L. Vitale G. Emerging strategies to strengthen the antitumor activity o f type I interferons: Overcoming survival pathways. Current Cancer Drug Targets 2009;89:690-704 4 7 . Szabó A, Osman RM, Bácskái I, Kumar BV. Agod Z, Lányi A, Gogolak P. Rajnavolgyi E. Temporally designed treatment of melanoma cells by ATR A and polyEC results in enhanced chemokinc and IFNjJ secretion conírolled differently by TLR3 and MDA5. Melanoma Rés 2012;22:351-361 4 8 . Watcharanurak K, Nishikawa M, Takahashi Y Takakura Y. Controlling the kinetics of interferoj transgene expression fór improved gene therapy. J Drug Targeting 2012;20:764-769 4 9 . Kopanízev EP, Monastyrskaya GS, Vinogradova TV, Zinovyeva MV, Kostína MB, Filyukova OB, Tonevitsky AG. Sukhikh GT, Sverdlov ED. Differences in gene expression levels between ea rly and later stages of humán lung deveiopjiien ■ are opposite to those between normál lung tissue and non-small lung cell carcinoma. Lung Cancer (Amsterdam) 2008;62:23-34 50. Larkin SE, Holmes S, Cree lA, Walkcr T, Basketter V, Bickers B. Harris S, Garbis SD, Townsenc PA, Aukim-Hastie C. Identification of markers of prostate cancer progression using candidate gene expression. Br J Cancer 2012;106:157-165 51. O'Connel! PJ, Wang X, Leon-Ponte M, Griffiths C, Pingle s e , Ahern GP. A növel form of immuné signaling revealed by transmission o f th inflammatory mediator serotonin between dendritic cells and T cells. Blood 2006;107:1010-10T,