AZ ÉLETMÓD SZEREPE AZ ELHÍZÁS MEGELŐZÉSÉBEN - FŐVÁROSI ISKOLÁKBAN VÉGZETT KERESZTMETSZETI VIZSGÁLAT -
Doktori értekezés Dr. Péter Szabolcs
Témavezető: Dr. Antal Magda az orvostudományok kandidátusa
Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Táplálkozás-egészségügyi Főosztály
Hivatalos bírálók: Dr. Simon Tamás egyetemi tanár Dr. Nagymajtényi László egyetemi tanár Szigorlati bizottság: Dr. Fehér János egyetemi tanár, elnök Dr. Czinner Antal egyetemi tanár Dr. Pucsok József egyetemi tanár
Budapest 1 2008
TARTALOMJEGYZÉK
Ábrák jegyzéke ........................................................................................................................4 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................5 Rövidítések jegyzéke ...............................................................................................................6 I. Bevezetés ..........................................................................................................................7 I.1.
Az elhízás az emberiség történetében .................................................................7
I.2.
Az elhízás prevalenciája ......................................................................................9
I.3.
Az elhízás mint betegség ...................................................................................12 I.3.1.
Az elhízással összefüggő kóros állapotok ............................................12
I.3.2.
A gyermek-/serdülőkori elhízás szövődményei..................................13
I.3.3.
A gyermekkori/serdülőkori elhízás kóroktana .....................................14
I.4.
Az elhízás helyzete Magyarországon ................................................................15
I.5.
A születési testtömeg és az elhízás kapcsolata..................................................16
II. A vizsgálat célja..............................................................................................................17 III. Módszerek.......................................................................................................................18 III.1.
Vizsgálati alanyok..............................................................................................18
III.2.
Kérdőívek...........................................................................................................19
III.3.
Antropometria ....................................................................................................20
III.4.
Statisztikai analízis.............................................................................................22
IV. Eredmények ....................................................................................................................23 IV.1. Általános iskolások életmódja ...........................................................................23 IV.2. Középiskolások életmódja .................................................................................27 IV.3. A túlsúly és elhízás általános iskolások körében ..............................................30 IV.4. A túlsúly és elhízás középiskolások körében ....................................................36 IV.5. Születési testtömeg és gyermek-/serdülőkori elhízás .......................................41 V. Megbeszélés....................................................................................................................45 V.1.
Általános iskolások életmódja ...........................................................................45
V.2.
Középiskolások életmódja .................................................................................47
V.3.
A túlsúly és elhízás általános iskolások körében ..............................................49
V.4.
A túlsúly és elhízás középiskolások körében ....................................................51 2
V.5.
Általános- és középiskolás tanulók életmódjának, valamint a körükben előforduló
soványság,
túlsúly
és
elhízás
prevalenciájának
összehasonlítása ................................................................................................52 V.6.
Születési testtömeg és gyermekkori/serdülőkori elhízás ..................................54
VI. Következtetések..............................................................................................................56 VII. Összefoglalás.................................................................................................................58 Összefoglaló..........................................................................................................................60 Abstract .................................................................................................................................62 Irodalomjegyzék....................................................................................................................63 Saját publikációk jegyzéke....................................................................................................73 Köszönetnyilvánítás ..............................................................................................................76 1. sz. melléklet: Kérdőívek....................................................................................................77 2. sz. melléklet: Közlemények ...............................................................................................85
3
ÁBRÁK JEGYZÉKE
Ábra
Oldal
1.
Willendorfi Vénusz ................................................................................................. 7
2.
Kibédi Mátyus István Ó és Új Diaeteticaja .......................................................... 8
3.
A túlsúly világszintű előfordulása fiúk körében (2000-2006) ............................... 9
4.
A túlsúly világszintű előfordulása lányok körében (2000-2006)......................... 10
5.
Az elhízás szövődményei...................................................................................... 13
6.
Budapesti kerületek vizsgálatba bevont általános- és középiskolái..................... 18
7.
InBody 3.0 testösszetétel analizáló készülék........................................................ 20
8.
Általános iskolások szabadidő-tevékenysége....................................................... 24
9.
Általános iskolások fizikai aktivitása és önértékelése.......................................... 25
10. Középiskolások szabadidő-tevékenysége............................................................. 28 11. Középiskolások fizikai aktivitása és önértékelése ............................................... 29 12. A soványság, túlsúly és elhízás életkor-specifikus prevalenciája általános iskolások körében a BMI alapján ......................................................................... 32 13. BMI alapján besorolt általános iskolások testösszetétele .................................... 33 14. BMI alapján besorolt általános iskolások zsírmentes testtömege....................... 33 15. Az elhízás nem-specifikus prevalenciája általános iskolások körében a BMI és a %BF alapján .......................................................................................................... 34 16. BMI
alapján
besorolt
általános
iskolásokban
a
nagy
testzsírszázalék
előfordulása ........................................................................................................... 34 17. BMI alapján besorolt általános iskolások derékkörfogata .................................. 35 18. %BF alapján nem elhízott és elhízott általános iskolások átlagos testzsírszázaléka és derékkörfogata .................................................................................................. 36 19. BMI alapján besorolt középiskolások testösszetétele .......................................... 39 20. BMI alapján besorolt középiskolások körében a nagy testzsírszázalék prevalenciája.......................................................................................................... 40 21. Középiskolások
különböző
BMI-kategóriáiban
a
nagy
derékkörfogat
prevalenciája.......................................................................................................... 40 22. Általános- és középiskolás tanulók életmódjának irányvonalai .......................... 52 23. A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves tanulók körében.......... 53 4
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
Táblázat 1.
Oldal
A gyermekkori soványságra, túlsúlyra és elhízásra vonatkozó testtömegindexhatárértékek........................................................................................................... 21
2.
A vizsgálatban résztvevő általános iskolás tanulók ............................................. 23
3.
Általános iskolások napi szabad levegőn töltött ideje.......................................... 24
4.
11-14 éves általános iskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény fogysztása .............................................................................................................. 26
5.
11-14 éves általános iskolások étkezési gyakorisága........................................... 26
6.
A vizsgálatban résztvevő középiskolás tanulók ................................................... 27
7.
Középiskolások napi szabad levegőn töltött ideje................................................ 28
8.
15-19 éves középiskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény fogyasztása ............................................................................................................ 30
9.
15-19 éves középiskolások étkezési gyakorisága................................................. 30
10. Általános iskolások antropometriai paraméterei ................................................ 31 11. Középiskolások antropometriai paraméterei....................................................... 37 12. A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája BMI, %BF és derékkörfogat alapján besorolt középiskolás tanulók között ..................................................... 38 13. BMI alapján besorolt középiskolások néhány antropometriai paramétere ....... 39 14. Középiskolások derékkörfogata és testzsírszázaléka közötti összefüggés ....... 41 15. A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves általános és középiskolás tanulók között ..................................................................................................................... 42 16. A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, optimális testtömeggel született általános és középiskolás tanulók között .............................................................. 43 17. A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, nagy testtömeggel született általános és középiskolás tanulók között ............................................................................. 43 18. Az elhízás prevalenciája általános és középiskolás tanulók között ..................... 44
5
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
%BF - Testzsírszázalék (Body Fat Percentage) BIA - Bioelektromos impedancia analízis (Bioelectric Impedance Analysis) BMI - Testtömegindex [kg/m2] (Body Mass Index) CV - Variációs koefficiens (Coefficient of Variation) CVD - Szív- és érrendszeri megbetegedés (Cardio-Vascular Disease) HBSC - Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children) IOTF - International Obesity TaskForce IRS - Inzulin rezisztencia szindróma (Insulin Resistance Syndrome) KSH - Központi Statisztikai Hivatal MMS - Multimetabolikus szindróma (Multimetabolic Syndrome) MS - Metabolikus szindróma (Metabolic Syndrome) NHANES - National Health and Nutrition Examination Survey OÉTI - Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet TBW - Teljes testvíz-tartalom (Total Body Water) VF - Visceralis zsírszövet (Visceral Fat) WC - Derékkörfogat (Waist Circumference) WHO - Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization)
6
I. BEVEZETÉS
„Az élet könnyebben könnyebb.”
I.1.
Az elhízás az emberiség történetében
z elhízás története az őskorba, mintegy 30 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Talán a legkorábbi és legismertebb, elhízással kapcsolatos tárgyi emlék a Willendorfi Vénusz, egy obez női torzót ábrázoló szobrocska, amelynek valószínűleg fontos rituális szerepe volt. Talán termékenység-szimbólum lehetett – irónikus, hiszen ma már tudjuk, hogy az elhízás terméketlenséghez vezethet (1. ábra).
1. ábra: Willendorfi Vénusz. Ez az úgynevezett Vénusz-szobrocska az ausztriai Willendorf térségéből az egyik legkorábbi ismert szobor, amely a Kr.e. 30 000 és 25 000 közötti időszakra tehető. A mészkőből faragott szobor mindössze 11,25 cm magas, valószínűleg kézben tartották. (Természettudományi Múzeum, Bécs) [1]
7
Az elhízás egészségügyi jelentőségének felismerése meglehetősen sokat váratott magára. A túlsúly és az obezitás a görög-római korig különlegesnek, ritkaságnak számított és ezért nem is tanulmányozták. Az ókori görögök voltak az elsők, akik felismerték az elhízás veszélyeit és kapcsolatait más betegségekkel [2]. Hippokratész1 évezredekkel megelőzve korát, módszereket dolgozott ki az egészség megőrzésére. Ő volt az, aki már az ókorban helyesen írta le az energiaegyensúlyt [3, 4]. Ugyancsak a görög-római korban kezdődött az elhízás stigmatizációja: Galénosz2 az elhízást a fogyatékosság jelének látta. Ő jegyezte le részletesen az egyik legkorábbi esettanulmányt, amely az elhízás dietoterápiájával foglalkozott [5]. Sok kultúrában az elhízás státuszszimbólum lett, gazdagságot és jólétet tükrözött. Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy elhízzanak és így a derékbőség minden ékszernél vagy drága ruhánál jobban jelezte a társadalmi rangot. Az ókor nagy tudósainak tanításait ‘modern’ európai orvosok vitték tovább, például Sanctorius Sanctorius3 és Erdélyben Kibédi Mátyus István (1725-1802). Mátyus a 18. századi Európa egyik legfelvilágosultabb orvosa volt; főművei, a „Diaetetica”, valamint az „Ó és Új Diaetetica – A jó egészség megtartásának módjáról” számos, tudományosan ma is helytálló megállapítást tartalmaz az elhízás megelőzéséről és az egészséges életmódról (2. ábra) [6].
2. ábra: Kibédi Mátyus István Ó és Új Diaetetica-ja (saját felvétel) 1
Hippokratész (Kr. e. 460?-377?), az ókor legjelentősebb orvos-személyisége.
2
Galénosz (129-199?), Hippokratész után az ókor legkiválóbb orvosa.
3
Sanctorius, Sanctorius (1561–1636), olasz fiziológus, az anyagcsere tanulmányozásának úttörője.
8
I.2.
Az elhízás prevalenciája
Az obezitás összetett betegség, amely minden korosztályt és szocioökonómiai csoportot érint, beleértve a gyermekeket és a serdülőket is. Az elhízás mára már járványos méreteket öltött az egész földön és nagyban hozzájárul a táplálkozással összefüggő nem fertőző megbetegedések terjedéséhez. Ez a járvány fiatalok között – nemre való tekintet nélkül – Észak- és Dél-Amerika, Nyugat- és Észak-Európa, Ausztrálázsia és Japán egyes régióiból indult el, majd később elérte Közép- és KeletEurópát, Dél-Európát, a Közel-Keletet, Ázsiát, a Csendes-óceáni szigetvilágot, sőt, még Afrikát is (3., 4. ábra) [7, 8].
Túlsúly <5% 5-9.9% 10-14.9% 15-19.9% 20-24.9% 25-29.9% ≥30% Önértékelésen alapuló adat
3. ábra: A túlsúly világszintű előfordulása fiúk körében (2000-2006) [9]*
* A különböző vizsgálatokból származó adatok heterogenitása miatt a forrás nem jelölte meg a feltüntetett populáció korcsoportját.
9
Túlsúly <5% 5-9.9% 10-14.9% 15-19.9% 20-24.9% 25-29.9% ≥30% Önértékelésen alapuló adat
4. ábra: A túlsúly világszintű előfordulása lányok körében (2000-2006) [9]*
* A különböző vizsgálatokból származó adatok heterogenitása miatt a forrás nem jelölte meg a feltüntetett populáció korcsoportját.
Mintegy 17,6 millióra becsülik az öt évnél fiatalabb túlsúlyos gyermekek számát világszerte. Az Egyesült Államokban a túlsúlyos gyermekek száma 1990 óta megduplázódott és több mint duplájára nőtt a 6-11 éves elhízott gyermekek prevalenciája az 1960-as évek óta. Drámaian emelkedett továbbá a 12-17 éves elhízott serdülők aránya is: Fiúk körében 5%-ról 13%-ra, lányok körében 5%-ról 9%-ra 1966 és 1970, valamint 1988 és 1991 között. A probléma globális és egyre jobban kiterjed a fejlődő országokra is; például Thaiföldön az elhízás prevalenciája 5-12 éves gyermekekben mindössze két év alatt 12,2%-ról 15,6%-ra emelkedett [10]. Különböző, a túlsúly és elhízás előfordulási gyakoriságával foglalkozó tanulmányok összehasonlítása meglehetősen bonyolult feladat, mivel különbözőek a módszerek, a vizsgált populációk, a mintavétel, a nem- és életkor-kategóriák és a BMIbeosztás határértékei. Nyilvánvalónak tűnik azonban, hogy országonként nagy különbségek lehetnek a gyermekkori elhízás prevalenciájában. A National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adatai szerint a 6-19 éves gyermekek és 10
serdülők mintegy 31,0%-a volt veszélyeztetett a túlsúly szempontjából (BMI ≥85-95. percentilis) és 16,0% volt elhízott (BMI ≥95. percentilis) [11]. Dél-Olaszországban a 620 éves tanulók között a túlsúly prevalenciája 27,4% (fiúk), illetve 19,3% (lányok) volt, míg Olaszország középső és északi részén ezek az arányok 16,7% (fiúk) és 10,0% (lányok) voltak. Az elhízás prevalenciája 4,5% (fiúk) és 3,5% (lányok) volt DélOlaszországban, 1,8% (fiúk) és 1,3% (lányok) Közép- és Észak-Olaszországban [12]. Egy többlépcsős, országos reprezentatív vizsgálat szerint Görögországban a fiúk 21,7%a, a lányok 9,1%-a volt túlsúlyos, 2,5%, illetve 1,2% pedig elhízott 11,5 és 15,5 éves koruk között [13]. Az életkor, nem és földrajzi térség függvényében a svájci gyermekek és fiatal serdülők mintegy 3-20%-a volt túlsúlyos és 0-6%-a elhízott [14]. Nemrég közölték egy nemzetközi reprezentatív vizsgálat eredményeit, melyben 34 ország 10-16 éves fiataljainak önbevalláson alapuló adatait értékelték. Túlsúlyos és elhízott serdülők legnagyobb arányban Máltán (25,4% és 7,9%), valamint az Egyesült Államokban (25,1% és 6,8%) voltak, a legalacsonyabb prevalenciát Litvániában (5,1% és 0,4%) és Lettországban (5,9% és 0,5%) jelezték [15]. Egy összehasonlító tanulmány kutatta a gyermek- és serdülőkori soványság előfordulását 6-18 évesek között Brazíliában, Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban. Az eredmények országonként a következők voltak: 8,6%; 13,1%; 8,1% és 3,3% [7]. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a gyermek-/serdülőkori elhízás kapcsolatban van az életmódban bekövetkező változásokkal [16]. Az ülő életmód és a csökkent fizikai aktivitás gyermek-, illetve serdülőkorban az egyik fő oka az elhízás járványszerű elterjedésének a fejlett országokban [17]. Számos epidemiológiai tanulmány kimutatta, hogy a városi környezetben élő iskolás gyermekek nagy százaléka ülő életmódot folytat, fizikailag inaktív és túlsúlyos vagy elhízott [18]. Az is ismert tény, hogy a koronária-megbetegedés elsődleges kockázati tényezői leginkább a fizikai aktivitás szintjével, valamint a táplálkozási szokásokkal vannak összefüggésben [19]. A gyermek- és serdülőkori életmód azért kiemelt jelentőségű, mert alapvetően meghatározza a nagy kockázatú viselkedési szokásokat [20]. Jóllehet a túlsúly és elhízás prevalenciája az adott régió epidemiológiai tényezőinek függvénye, az obezogén körülmények immár globalizálódtak. A gyermek-, serdülő- és felnőttkori túlsúly és elhízás közegészségügyi jelentőségű problémák, mert növelik a krónikus megbetegedések kockázatát, a morbiditását és a mortalitását [21]. 11
I.3.
Az elhízás mint betegség
I.3.1.
Az elhízással összefüggő kóros állapotok
Elhízás alatt a testzsír mennyiségének felhalmozódását értjük a zsírmentes testtömeghez viszonyítva [22]. Az elhízást legáltalánosabban a testtömegindex (BMI: kg/m2) alapján szokták megítélni. Jóllehet a BMI meghatározása egyszerű, továbbá értékes indikátor az elhízás monitorozására, de hibája, hogy nem tesz különbséget a zsír és zsírmentes testtömeg között. Más szavakkal a BMI nem eléggé érzékeny a test zsírtartalmának
meghatározására,
holott
az
elhízással
kapcsolatos
elváltozások éppen a felhalmozódott - elsősorban visceralis - zsír
patológiás
mennyiségével
hozhatók összefüggésbe [23, 24]. A túlsúly és az elhízás károsan befolyásolja többek között a vérnyomást, az inzulin
rezisztenciát,
a
koleszterin-
és
triglicerid-szinteket.
A
legsúlyosabb
következmények négy fő csoportba oszthatók: szív- és érrendszeri megbetegedések (CVD); bizonyos fajta daganatok, különösen a hormonálisan befolyásolt- és a vastagbél-daganatok; az epehólyag betegségei; inzulin rezisztencia kifejlődése miatt kialakuló II. típusú cukorbetegség. A magasvérnyomás-betegség és a II. típusú diabétesz kialakulásának valószínűsége meredeken emelkedik a test zsírtartalmának növekedésével. A cukorbetegeknek körülbelül 85%-a II. típusú diabéteszben szenved, és ezeknek a betegeknek a 90%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az obezitás további egészségi következményei közé tartoznak a légzési nehézségek, a bőrproblémák, a terméketlenség és az idült izom- és csontrendszeri betegségek. A krónikus túlsúly és elhízás jelentősen hozzájárul továbbá az osteoarthritis kialakulásához. Jóllehet az elhízást önmagában is betegségnek kell tekintenünk, a dohányzással, magas vérnyomással és magas szérumkoleszterin szinttel együtt a krónikus megbetegedések fő rizikófaktora (5. ábra) [10].
12
Pszichoszociális Evészavarok Alacsony önértékelés Testképzavar Szociális izoláció és stigmatizáció
Neurológiai Pseudotumor cerebri
Pulmonáris Terhelésintolerancia Aszthma
Kardiális Magasvérnyomásbetegség Gasztrointesztinális, endokrin Epekövek Refluxbetegség Inzulin rezisztencia Glükóz intolerancia II. t. diabétesz Pubertas praecox Menstruációs rendellenességek
Renális Glomerulosclerosis
Muszkuloszkeletális Lúdtalp Tibia vara
Vaszkuláris Diszlipidémia Krónikus gyulladás Coagulopathia Endothelialis diszfunkció
5. ábra: Az elhízás szövődményei [25]
I.3.2.
A gyermek-/serdülőkori elhízás szövődményei
Az elhízásról kimutatták, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések előfutára, ez utóbbiak pedig a magyar felnőtt lakosság vezető halálokai [26]. Jóllehet a kardiovaszkuláris megbetegedések konkrét tünetei leggyakrabban felnőtt korban jelentkeznek, tudvalévő, hogy ezeknek a kórjeleknek a prekurzorai már évekkel a betegség kezdete előtt jelen vannak és progrediálnak anélkül, hogy felismernék azokat. De a gyermek- és serdülőkori elhízás nemcsak a felnőttkori egészségre van kihatással, hanem jónéhány azonnali, a fiatalt érintő egészségi és szociális problémához is vezethet. Az elhízott gyermekek veszélyeztetettebbek a glükóz intolerancia, inzulin rezisztencia szindróma (IRS), hiperinzulinémia, hiperkoleszterinémia, hipertónia, sőt, még a 13
metabolikus szindróma (MS) vagy multimetabolikus szindróma (MMS) kialakulásával kapcsolatban is [27]. Decsi és Molnár korábban kimutatták, hogy az elhízott gyermekek lipidoldékony antioxidánsainak plazma-koncentrációja csökkent, ezért az elhízott gyermekek (különösen az MMS-ben szenvedők) jobban ki vannak téve az oxidatív stressznek [28, 29]. A gyermek- és serdülőkori elhízásnak komoly szociális és érzelmi következményei lehetnek: Az elhízott gyermekeket és serdülőket kiközösítik, ami önértékelés- és testképzavarhoz vezethet, ezek minden következményével (pl. önálló, hibás fogyókúra, felmentés testnevelés óra alól stb.) [30].
I.3.3.
A gyermekkori/serdülőkori elhízás kóroktana
A gyermek-, illetve serdülőkori elhízás egy összetett, multifaktoriális betegség, kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Az eddigi kutatások alapján legalább három fő tényező játszik szerepet a zsírszövet felszaporodásában az elhízás során; nevezetesen az energiabevitel, a fizikai aktivitás és a genetikai hajlam. Az obezitás járványszerű terjedése tükrözi az utóbbi évtizedek során bekövetkezett mély változásokat a társadalmi közösségek viselkedésében. A gazdasági növekedés, a modernizáció, az urbanizáció és az élelmiszerpiac globalizációja csak néhány azok közül a tényezők közül, amelyek a járvány hátterében állhatnak. Világszerte mindinkább elterjednek az egyre kevesebb fizikai aktivitást igénylő munkatípusok és a mozgásszegény életformát „segíti” többek között a passzív közlekedés, az automata háztartási gépek és a testmozgást nem igénylő szabadidős tevékenységek elterjedése. Ahogy a keresetek növekednek és a társadalmak városiasodnak, úgy nő a szükségletnél nagyobb mértékben az étrend energiaértéke, ami az inaktív életmóddal együtt felborítja az egyén energiafelvétele és energialeadása közti egyensúlyt [10]. A genetikai háttér az egyén hízási hajlamának meghatározásában játszik szerepet. Populációs vizsgálatok szerint a testtömeg vagy a testzsír nagysága mintegy 24-70%-ban öröklődhet, feltehetően poligénesen [31]. Ezeknek a géneknek a fenotipikus kifejeződése függ az egyén korától és nemétől [32]. Azonban még a genetikai eredetű elhízás 14
kezelésének esetében is tekintettel kell lenni a csökkentett energiabevitel és a megnövelt fizikai aktivitás kedvező hatására. A gyermek- és serdülőkori elhízás feltárásában az előbbieken kívül további orvosi, táplálkozási, fizikai aktivitással kapcsolatos szempontokat is figyelembe kell venni, amelyekben a szociális, kulturális, családi, pszichológiai tényezők gyakran kritikus pontok lehetnek [33].
I.4.
Az elhízás helyzete Magyarországon
Ma Magyarországon a túlsúly és az elhízás az elsőszámú közegészségügyi problémák, amelyek több mint 2,7 millió, illetve 1,5 millió embert érintenek. Újabban különösen az obez egyének részaránya növekedett, elsősorban a nők körében. A túlsúly jóval gyakoribb a 40 évnél fiatalabb férfiak között, ebben a korcsoportban körülbelül minden második férfi túlsúlyos. Hatvanöt éves kor felett az elhízottak aránya csökken, de ez csak egy látszólagosan kedvező jelenség, lévén hogy az elhízott egyének az elhízás szövődményei miatt sokkal ritkábban érnek meg olyan magas kort, mint az optimális testtömegű társaik [34]. A lakosság kedvezőtlen egészségi állapotának egyik fő oka a fizikai aktivitás hiánya, a szabadidőben végzett napi testmozgás nem több, mint 10 perc [34]. Ezt támasztja alá a Dél-Alföldön végzett egyik vizsgálat is, amely szerint az elhízást meghatározó tényezők a fizikai aktivitás mértéke, a nem, kor, családi helyzet, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások [35]. A magyar népesség táplálkozási szokásaira a túlzott mértékű energia-, zsír-, koleszterin-, hozzáadott cukor és sóbevitel, valamint elégtelen mértékű élelmi rost-, zöldség és gyümölcs-, illetve teljes kiőrlésű gabonaféle fogyasztás jellemző. Férfiak esetében a napi átlagos energiabevitel jóval nagyobb az ideális értéknél és ez különösen igaz a fiatalabb korosztályra. A nők körében - akik között az energiabevitel szintén nagyobb a kívánatosnál - nincs szignifikáns korreláció az életkorral [34, 36]. A gyermekkori elhízás szövődményei és lehetséges felnőttkori perzisztálása miatt [37, 38] az obezitás vált a magyar fiatalok esetében is az egyik legfontosabb megoldásra váró népegészségügyi feladattá. Pintér és Czinner tanulmánya szerint 1996 és 2000 15
között jelentősen megnőtt az elhízás és a magasvérnyomás-betegség - mint a fő MSkockázati tényezők - előfordulási gyakorisága a 17 éves lakosság körében [39]. Az 1997. és 2000. évek között történt országos reprezentatív felmérés szerint a túlsúly és elhízás prevalenciája a BMI alapján 16,4% volt fiúkban és 15,0% lányokban (15-18 évesek). A hipertónia prevalenciája a fővárosban végzett reprezentatív felmérés szerint 7,5; ill 1,1% volt [40]. A 24,5-nél nagyobb BMI-vel rendelkező személyek között a magas vérnyomás prevalenciája 18,0%-ot ért el. A fiatalok mintegy 66%-ában egy vagy több lipid paraméter szérumszintje a kóros tartományba esett [41]. Az országos felmérés alapján komoly hiányosságokra derült fény ennek a populációnak a táplálkozási és életmódbeli szokásait illetően is: A résztvevőek étkezési ritmusa szabálytalan volt, elégtelen volt a napi tej-, gyümölcs- és friss zöldségfogyasztásuk. A serdülők 80%-a utánsózta az ételeket és a fiúknak csupán 50%-a, lányoknak pedig 31%-a végzett rendszeresen testmozgást [42].
I.5.
A születési testtömeg és az elhízás kapcsolata
A születési testtömeg és a gyermekkori túlsúly, illetve elhízás kapcsolata napjainkra intenzíven kutatott területté vált, ugyanakkor az összefüggés a legújabb vizsgálatok szerint
sem
egyértelmű,
az
epidemiológiai
vizsgálatok
eredményei
gyakran
ellentmondóak. Egyes vélemények szerint a születési testtömeg szorosabb összefüggést mutat a későbbi zsírmentes testtömeggel, mint a túlsúllyal vagy az elhízással. Ennek megfelelően a nagy testtömeggel születettek gyermek- és felnőttkori testtömege, illetve testtömegindexe is nagy lesz, ez azonban nem a nagy zsírtömeg, hanem a nagy zsírmentes testtömeg következménye [43-45]. Ugyanakkor más szerzők a nagy születési testtömeget a gyermek- és felnőttkori elhízás rizikófaktorának tartják [46, 47]. Az egyik legújabb és legátfogóbb metaanalízis konklúziója szerint, amely az 1993 és 2005 között megjelent tanulmányokat dolgozta fel, pozitív összefüggés áll fenn a születési testtömeg és a gyermekkori túlsúly/elhízás között [48]. A kis születési testtömeg és a későbbi túlsúly, illetve elhízás összefüggése Erhardt és munkatársai szerint ma már csak akkor vizsgálható, ha ismert a kis születési testtömeg oka: koraszülöttség vagy dysmaturitás, a kettő együtt nem tárgyalható [49]. 16
II. A VIZSGÁLAT CÉLJA
apjainkra sürgető feladattá vált a túlsúly és az elhízás primér prevenciója. A megelőzés nem lehet kellően hatékony a fiatalok életmódjának, illetve a soványság, túlsúly és elhízás prevalenciájának ismerete nélkül. E célból egy komplex, reprezentatív életmód- és táplálkozás-egészségügyi felmérést végeztünk budapesti 7-14 éves általános- és 15-19 éves középiskolás tanulók bevonásával a 2005/2006-os tanévben. A kutatással a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen jellemzői vannak a vizsgált populáció fizikai aktivitásának (szabadidőtevékenységek, sporttevékenység)? Milyen a vizsgált korcsoport testképe, önértékelése? Milyenek a fiatalok étkezési szokásai és táplálkozással kapcsolatos ismeretei? Milyenek a serdülők dohányzással kapcsolatos szokásai? Mekkora a soványság, a túlsúly és az elhízás prevalenciája a vizsgált populációban a testtömegindex, a testzsírszázalék illetve a derékkörfogat alapján? Populáció szinten elegendő-e a testtömegindex meghatározása a túlsúly/elhízás megítélésére, vagy az epidemiológiai vizsgálatokban is szükség van a modern technika alkalmazására? A vizsgált csoportra vonatkoztatva igaz-e az a hipotézis, hogy a születési testtömeg már iskolás korban determinálja a testtömeget?
17
III. MÓDSZEREK
III.1.
Vizsgálati alanyok
ővárosi
általános
iskolák
tanulóinak
táplálkozás-egészségügyi
vizsgálatára a 2005/2006-os tanév első félévében, a középiskolásokéra a második félévben került sor. A mintahelyek kiválasztása a Központi Statisztikai
Hivatal
(KSH)
szakemberének
közreműködésével
háromlépcsős, rétegzett csoportos (cluster) véletlen mintarétegzéssel történt: elsődleges egységek a kerületek, a másodlagosak az iskolák és a végső mintavételi egységek az osztályok voltak (6. ábra). A mintavétel reprezentatív volt a főváros tekintetében.
6. ábra: Budapesti kerületek vizsgálatba bevont általános- és középiskolái (zöld: általános iskolák, vörös: középiskolák)
18
A vizsgálatokat a nemzetközi és a hazai előírásoknak megfelelően végeztük, a Regionális Orvosetikai Bizottság engedélyével (TUKEB szám: 211/2005) [50, 51]. A vizsgálati protokollt a szülők írásban kapták meg, a tanulókat szóban tájékoztattuk. A felmérés előtt a szülők és a középiskolás tanulók írásos beleegyezésüket adták. Az iskolákban a védőnők megadták a vizsgált osztályokban a krónikus megbetegedésben szenvedő tanulók nevét, ezeket a tanulókat nem vettük be a felmérésbe.
III.2.
Kérdőívek
Az anonim kérdőívek összeállítása után azok validálására került sor. A validációs eljárásba 102 általános iskolást (53 fiú, 49 lány) és 114 középiskolást (60 fiú, 54 lány) vontunk be,
akik a vizsgálandó korcsoportot reprezentálták. Ellenőriztük, hogy a
válaszok adekvátak voltak-e és a félreérthető kérdéseket kijavítottuk. A válaszoknak megfelelően további kérdéseket iktattunk a kérdőívekbe, hogy azok teljesen lefedjék a vizsgálni kívánt területet. Bizonyos kérdéseket csak a 11-14, illetve 15-19 éves korosztálynak tettünk fel, mert a validálás során a 7-10 éves korcsoport válaszaiban nagy hibaszázalékot tapasztaltunk. Az általános- és középiskolás diákoknak kérdéseket tettünk fel a kedvenc szabadidő-tevékenységeikkel, napi szabad levegőn töltött idejükkel, fizikai aktivitásukkal (testedzési szokások, közérzet testmozgás után) és fittségükkel /11-19 év/ kapcsolatban. Rákérdeztünk arra is, hogy a tanulók elégedettek-e a saját testtömegükkel és hogy fogyókúráztak-e már életük során. Hogy képet kapjunk a fiatalok tudásszintjéről is, a kérdőívekbe általános kérdéseket iktattunk be a helyes étkezési szokásokkal, egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatban (a tej hatása, gyümölcsfogyasztás gyakorisága, ajánlott napi étkezési gyakoriság /7-10 év/; élelmiszer-összetétel, vitaminok és ásványi anyagok szerepe, ajánlott napi fizikai aktivitás, /11-14 év/; ajánlott napi étkezési gyakoriság, telítetlen zsírsavak,
élelmi rostok, táplálékpiramis /15-19 év/) és a
táplálkozás-higiénéről (fogmosás, kézmosás gyakorisága /7-10 év/). A kérdőívek további kérdései /11-19 év/ a vitamin- és ásványi anyag tartalmú étrendkiegészítők fogyasztásával, az étkezési gyakorisággal és a dohányzási szokásokkal foglalkoztak (1. sz. 19
melléklet). Az első- és második osztályos gyermekek tanítók felügyelete mellett töltötték ki a kérdőíveket, a felsőbb osztályokban pedig szakképzett dietetikusok jelenlétében.
III.3.
Antropometria
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően mértük a tanulók testmagasságát (SECA 220 magasságmérő) és derékkörfogatát [52]. A testtömeg és a testösszetétel meghatározása 8-elektródás bioelektromos impedancia mérővel (InBody3.0, Biospace, Szöul, Korea) történt a gyári előírások betartása mellett. A BMI-t és a testzsírszázalékot (%BF) a gép számította ki (7. ábra).
7. ábra: InBody 3.0 testösszetétel analizáló készülék, tetrapoláros, nyolcpontos, négyfrekvenciás taktilis elektródarendszerrel. Maga a mérés (kevesebb mint 2 perc) a Bioelektromos Impedancia Analízisre (BIA) épül. A készülék meghatározza a testszövetek elektromos árammal (250 µA) szembeni elektromos ellenállását, amely alapján megállapítja a teljes testvíz-tartalmat (TBW). A TBW-ből megbecsülhető a zsírmentes testtömeg és ezt a testtömegből kivonva, a testzsír mennyisége [53].
20
A testmagasságot és a derékkörfogatot három asszisztens mérte, akik a felmérést megelőzően tesztméréseket végeztek. A három vizsgáló személy egyéni mérései átlagosan 0,14%-os és 0,78%-os variációs koefficienst (CV) eredményeztek a magasság, illetve a derékkörfogat meghatározásakor. A különböző vizsgáló személyek által végzett egyes mérések CV-je a magasságmérés esetében 0,29%, a derékkörfogat mérésekor 1,43%
volt.
A
nyolcelektródás
bioimpedancia
analizátorral
végzett
mérések
reprodukálhatósága a vizsgáló személy(ek)től független, kizárólag az alkalmazott technológia függvénye. Gépkönyvi adatok szerint az általunk használt InBody 3.0 készülék méréseinek reprodukálhatósága mintegy 99%-os. A szülőket és a gyermekeket a mérés előtt írásban tájékoztattuk a részletekről (mérés éhgyomorra, mérés előtt vizeletürítés, mérés előtt tilos erőteljesebb fizikai aktivitás végzése, menstruáció kizáró ok). Ezen feltételek betartása érdekében a vizsgálatokat mindig reggel 8 és 10 óra között végeztük. A soványság, túlsúly és elhízás megállapításakor a BMI-re vonatkozó, nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumokat alkalmaztuk (1. táblázat) [52, 54]. 1. táblázat: A gyermekkori soványságra, túlsúlyra és elhízásra vonatkozó testtömegindex-határértékek Életkor (évek)
Soványság
Túlsúly
Elhízás
Fiúk
Lányok
Fiúk
Lányok
Fiúk
Lányok
7
13,25*
13,07*
17,92
17,75
20,63
20,51
8
13,63*
13,46*
18,44
18,35
21,60
21,57
9
14,03
13,87
19,10
19,07
22,77
22,81
10
14,42
14,23
19,84
19,86
24,00
24,11
11
14,83
14,60
20,55
20,74
25,10
25,42
12
15,24
14,98
21,22
21,68
26,02
26,67
13
15,73
15,36
21,91
22,58
26,84
27,76
14
16,18
15,67
22,62
23,34
27,63
28,57
15
16,59
16,01
23,29
23,94
28,30
29,11
16
17,01
16,37
23,90
24,37
28,88
29,43
17
17,31
16,59
24,46
24,70
29,41
29,69
18
17,54
16,71
25,00
25,00
30,00
30,00
19
17,80
16,87
25,00
25,00
30,00
30,00
* Saját extrapoláció
21
A testzsírszázalék alapján elhízottaknak tekintettük a serdülőket, ha a %BF-uk ≥25 (fiúk), vagy ≥30 (lányok), soványnak, ha a fiúk %BF-a ≤5, a lányoké ≤15 [55, 56]. A középiskolás tanulóknál a visceralis elhízást a derékkörfogat alapján ítéltük meg, ehhez a korábbi országos reprezentatív vizsgálatunk során a 90. percentilisnél kapott derékkörfogatot fogadtuk el határértéknek, ami ≥86,6; illetve ≥78,5 cm volt a fiúk, valamint a lányok esetében. A soványságnál a határértéket az 5. percentilisnél határoztuk meg, ez az érték fiúknál ≤64,5 cm, lányoknál ≤59,3 cm volt [57]. A vizsgálatban résztvevők születési testtömeg adatait a KSH bocsátotta rendelkezésünkre.
III.4. Statisztikai analízis
Az adatok az előre elkészített adatfelvételi lapokra kerültek, rögzítésük Microsoft Access
97
adatbáziskezelőben
történt,
személyi
rekordok
formájában.
Az
adatbáziskezelőből minden személyi rekordot Microsoft Excel 2003 és SPSS for Windows 11.0 statisztikai programcsomag számára konvertáltunk, ahol a statisztikai elemzéseket végeztük. A szignifikancia szintjének vizsgálatára χ2-tesztet alkalmaztunk. A csoportok közötti különbségeket ANOVA-módszerrel elemeztük (a szignifikancia szintjének határértéke p<0,05 volt). Az eredmények közlésekor az átlagértéket, a standard deviációt és a korrelációs együtthatókat adtuk meg.
22
IV. EREDMÉNYEK
IV.1.
Általános iskolások életmódja
indösszesen 1 930 általános iskolás (7-14 éves, 1 003 fiú és 927 lány) adatát étékeltük ki 17 fővárosi kerület 18 iskolájának 119 osztályából. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Statisztikai Osztályának közlése szerint a 2005/2006-os tanévben 127 923 diák tanult az általános iskolákban. A részvételi aránynak megfelelően a felmérés reprezentatív volt, a vizsgált esetszám 1,51%-ban reprezentálta az adott korcsoportot. A tanulók kor- és nem szerinti megoszlását a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: A vizsgálatban résztvevő általános iskolás tanulók
Fiúk
Osztály
Lányok
Részvételi arány (%)
n
%
n
%
/ΣN=1 930/
1.
127
12,7
130
14,0
72,8
2.
128
12,8
121
13,1
72,0
3.
145
14,5
128
13,8
74,4
4.
144
14,4
107
11,5
68,6
5.
154
15,4
145
15,6
76,1
6.
106
10,6
108
11,7
64,7
7.
98
9,8
102
11,0
67,8
8.
101
10,1
86
9,3
61,7
Összesen
1 003
927
70,1
A fiúk kortól függetlenül több időt töltöttek a számítógép, vagy a televízió képernyője előtt, mint a lányok (p<0,001), a lányok kedvenc szabadidő-tevékenysége a zenehallgatás és az olvasás volt. Az utóbbi hobbi népszerűbb volt a felső-, mint az alsótagozatos lányok között (p<0,001). A sétával töltött idő tekintetében nem volt szignifikáns különbség a nemek között, de az idősebb lányok kevesebb időt fordítottak sportolásra, mint a fiatalabbak (p<0,01; 8. ábra). 23
50 45 40
7-10 éves fiúk 7-10 éves lányok 11-14 éves fiúk 11-14 éves lányok
45,0 41,1
35
36,2 35,0
30 % 25
31,9
32,0
25,0 23,9
20
22,1
20,1 17,9
15
13,9
10
11,2
11,3 8,9
5
6,0 6,0
6,2
5,1
3,1
0 számítógép, TV
zenehallgatás
olvasás
séta
sport
8. ábra: Általános iskolások szabadidő-tevékenysége
Az általános iskolás tanulók napi 1-2 órát vagy ennél többet töltöttek a szabad levegőn, azonban mintegy 6,1-9,9%-uk csak az iskolába menet tartózkodott a szabadban (3. táblázat). 3. táblázat: Általános iskolások napi szabad levegőn töltött ideje
Nem
Életkor 7-10 év
Fiúk 11-14 év
7-10 év Lányok 11-14 év
24
Időtartam
%
iskolába menet
6,2
1-2 óra
46,1
>2 óra
47,8
iskolába menet
7,6
1-2 óra
46,4
>2 óra
46,0
iskolába menet
6,1
1-2 óra
53,2
>2 óra
40,7
iskolába menet
9,9
1-2 óra
52,9
>2 óra
37,2
A napi fizikai aktivitás valamivel több mint a tanulók felére volt jellemző. Az általános iskolásoknak kevesebb mint a fele sportolt versenyszerűen és a testmozgás iránti lelkesedésük mindkét nem esetében kisebb volt a felső tagozatban. Testnevelés óra után kevesebb felső tagozatos tanuló számolt be jó közérzetről, mint az alsó tagozatban (fiúk: p<0,001; lányok: p<0,01) és ebben az esetben nem volt különbség a nemek között. A 11-14 éves fiúk 61,3%-a és a lányok 51,2%-a tartotta a saját fizikai állóképességét, erőnlétét jónak (9. ábra).
100 7-10 éves fiúk 7-10 éves lányok 11-14 éves fiúk 11-14 éves lányok
80 78,0 78,0
60
65,8 57,2
%
53,0 57,9
61,2 54,1
40
61,3
50,0
51,2 43,0
43,0 35,8
20
0 testmozgás naponta
versenysport
testnevelés óra után jó közérzet
erőnlétét jónak ítéli
9. ábra: Általános iskolások fizikai aktivitása és önértékelése
A 7-14 éves fiúknak 43,5%-a, a lányoknak több mint a fele (51,5%) volt elégedetlen a saját testtömegével. Kortól függetlenül a fiúk 29,5%-a és a lányok 42,5%-a szeretett volna soványabb lenni és ezért minden ötödik fiú (21,0%) és minden harmadik lány (29,0%) legalább egyszer fogyókúrázott már 7 és 14 éves kora között. Kiértékelve a tanulók táplálkozási és higiéniés ismereteit vizsgáló kérdőíveket megállapítható, hogy a 7-10 éves diákok tudták, hogy milyen gyakran kell fogat mosni (98,1%), mikor kell kezet mosni (99,0%) és miért fontos tejet inni (96,9%). 25
Csak alig több mint a felük (56,8%) tudta azonban, hogy naponta mennyi gyümölcsöt kellene enni és csupán 30,9% volt tisztában az ajánlott napi étkezési gyakorisággal. A 11-14 éves tanulóknak csak a 47,7; 58,9; és 63,8%-a adott helyes választ a különböző élelmiszerek zsír-, fehérje- és energiatartalmára vonatkozóan. Többségük (87,0%) ismerte a vitaminoknak és ásványi anyagoknak az emberi szervezetben betöltött szerepét és majdnem mindenki (90,3%) tudta, hogy naponta mennyi időt kellene testedzésre szánni. A 11-14 éves általános iskolások majdnem kétharmada fogyasztott vitamin és/vagy ásványi anyag készítményt (4. táblázat).
4. táblázat: 11-14 éves általános iskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény fogysztása
Táplálékkiegészítők
Fiúk [%]
Lányok [%]
Összesen [%]
Vitamin készítmények
34,0
37,2
35,6
Ásványi anyag készítmények
6,4
7,3
6,9
Kombinált (vitamin + ásványi anyag) készítm.
21,1
16,6
18,9
Egyik sem
38,4
38,9
38,6
A felső tagozatosok napi étkezési ritmusa rendszertelen volt: 71,1%-uk reggelizett, 90,5%-uk ebédelt és 84,5%-uk vacsorázott (5. táblázat). 5. táblázat: 11-14 éves általános iskolások étkezési gyakorisága
Étkezés
Fiúk [%]
Lányok [%]
Összesen [%]
Reggeli
74,7
67,4
71,1
Tízórai
42,2
38,6
40,4
Ebéd
89,7
91,3
90,5
Uzsonna
24,3
25,5
24,9
Vacsora
88,4
80,5
84,5
26
A 11 éves tanulók 11,5%-a már kipróbálta a dohányzást és ez az arány a 14 éves tanulók között 50,1% volt. Összesítve, az általános iskolások közül a fiúk 5,4%-a, a lányok 10,1%-a rendszeresen dohányzott [58].
IV.2.
Középiskolások életmódja
Összesen 1 273 középiskolás tanuló (15-19 éves, 670 fiú és 603 lány) adatait értékeltük ki 11 kerület 17 iskolájának 98 osztályából. Figyelembe véve, hogy a 2005/2006-os tanévben - az Oktatási és Kulturális Minisztérium Statisztikai Osztályának közlése szerint - a nappali rendszerű oktatásban 94 789 serdülő tanult, a vizsgált esetszám 1,34%-os szinten reprezentálta az adott korcsoportot. A mintamegoszlás azonban torzult, miután a részvétel önkéntes volt. A középiskolás tanulók kor- és nem szerinti megoszlását a 6. táblázat mutatja be.
6. táblázat: A vizsgálatban résztvevő középiskolás tanulók
Fiúk
Osztály
Lányok
Részvételi arány (%)
n
%
n
%
/ΣN=1 273/
9.
183
27,3
159
26,4
53,9
10.
182
27,2
175
29,0
59,3
11.
173
25,8
155
25,7
57,9
12.
132
19,7
114
18,9
47,5
Összesen
670
603
54,7
A fiúk kedvenc szabadidő-tevékenységei a számítógépezés és a televíziózás voltak, míg a lányok legszívesebben zenét hallgattak és olvastak. A fiúk 7,0%-a, a lányok 15,7%-a jelölte meg a sétát kedvenc szabadidős tevékenységnek; ezek az arányok a sportolás esetében 29,4% (fiúk) és 16,4% (lányok) voltak (10. ábra).
27
40 fiúk
35
lányok
34,7
33,7
30 29,4
25
% 20
21,4 17,8
15
16,4
16,4
15,7
10 7,6
5
7,0
0 számítógép, TV
zenehallgatás
olvasás
séta
sport
10. ábra: Középiskolások szabadidő-tevékenysége
A középiskolások naponta döntően 1-2 órát töltöttek szabad levegőn, de 13,6-19,3%uk csak iskolába menet tartózkodott a szabadban (7. táblázat).
7. táblázat: Középiskolások napi szabad levegőn töltött ideje
Nem Fiúk
Lányok
Életkor
%
iskolába menet
13,6
1-2 óra
53,5
>2 óra
32,9
iskolába menet
19,3
1-2 óra
56,7
>2 óra
24,0
28
A 15-19 éves serdülők között a napi fizikai aktivitás a fiúk 24,2%-ára és a lányok 13,5%-ára volt csak jellemző. A tanulóknak csak alig több mint a fele számolt be jó közérzetről testmozgást követően. A fiúk 63,0%-a, a lányok 45,6%-a tartotta jónak a saját fizikai állapotát. Azoknak a fiúknak és lányoknak az aránya, akik soha, vagy csak ritkán voltak fizikailag aktívak 21,0%, illetve 23,0% (11. ábra).
70 60
63,0
60,9
fiúk lányok
56,2
50
45,6
40 % 30 20 10
24,2 21,0
23,0
13,5
0 testmozgás naponta testnevelés óra után erőnlétét jónak ítéli jó közérzet
testedzés ritkán vagy soha
11. ábra: Középiskolások fizikai aktivitása és önértékelése
A fiúknak majdnem fele (49,2%), a lányoknak több mint fele (58,9%) volt elégedetlen a saját testtömegével. A fiúk 44,1%-a, a lányok 91,0%-a szeretett volna soványabb lenni, ezért a fiúk 13,0%-a és a lányok 41,1%-a fogyókúrázott már legalább egyszer 15 és 19 éves kora között. A középiskolások táplálkozással kapcsolatos tudásszintjének elemzéséből kiderült, hogy a 15-19 éves tanulók alig több mint fele tudta, hogy hányszor ajánlatos naponta étkezni, 49,8%-uk nem hallott a telítetlen zsírsavakról, 29,7%-uk az élelmi rostokról és 30,4%-uk a táplálkozási piramisról. Nemtől függetlenül, a tanulók majdnem fele fogysztott vitamin vagy kombinált (vitamin + ásványi anyag) készítményt. Az ásványi anyag készítmények fogyasztása önmagában elhanyagolható mértékű volt (8. táblázat).
29
8. táblázat: 15-19 éves középiskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény fogysztása
Táplálékkiegészítők
Fiúk [%]
Lányok [%]
Összesen [%]
Vitamin készítmények
24,1
24,7
24,4
Ásványi anyag készítmények
1,9
3,7
2,8
Kombinált (vitamin + ásványi anyag) készítm.
22,9
21,2
22,0
Egyik sem
51,2
50,5
50,9
A serdülők napi étkezési ritmusa rendszertelen volt: 74,8%-uk reggelizett, 92,5%-uk ebédelt és 90,5%-uk vacsorázott (9. táblázat).
9. táblázat: 15-19 éves középiskolások étkezési gyakorisága
Étkezés
Fiúk [%]
Lányok [%]
Összesen [%]
Reggeli
76,3
73,1
74,8
Tízórai
72,7
67,3
70,0
Ebéd
94,0
91,0
92,5
Uzsonna
52,9
46,2
49,6
Vacsora
95,7
85,4
90,5
A 15 éves diákok 40,6%-a próbálta már ki a dohányzást és ez az arány a 19 éves tanulók között már 73,4% volt. A 17 éves tanulók körében a fiúk 47,1%-a és a lányok 38,0%-a dohányzott rendszeresen (naponta vagy hetente); ezek az arányok a 19 éves végzősöknél 59,1% (fiúk), illetve 39,8% (lányok) voltak [59].
IV.3.
A túlsúly és elhízás általános iskolások körében
A fiúk testmagassága, testtömege és derékkörfogata nagyobb volt az idősebb gyermekek és serdülők között, míg a BMI értéke mind a 13-, mind a 14 éves 30
korcsoportban azonos volt. A %BF 12 éves korig nőtt, utána viszont csökkent. Lányok esetében a kor előrehaladtával minden paraméter értéke nőtt, kivételt képez a %BF, ami a 11-12 éveseknél kisebb volt, mint az előttük, illetve utánuk következő korcsoportokban. A lányok derékkörfogata 11 éves kortól szignifikánsan kisebb volt, mint a fiúké, továbbá a 10 és 12 éves korosztály kivételével a %BF szignifikánsan nagyobb volt, mint a fiúk esetében (10. táblázat).
10. táblázat: Általános iskolások antropometriai paraméterei (N=1 930 /1 003 fiú, 927 lány/) Életkor [év] 7 8 9 10 11 12 13 14
7 8 9 10 11 12 13 14
N [%]
Testmagasság [cm] mért
127 (12,7) 128 (12,8) 145 (14,5) 144 (14,4) 154 (15,3) 106 (10,6) 98 (9,8) 101 (10,1)
128,8 ±4,43 133,6 ±4,99 138,7 ±6,23 143,3 ±6,70 147,5 ±7,21 156,4 ±8,78 162,7 ±8,46 168,5 ±9,33
130 (14,0) 121 (13,0) 128 (13,8) 107 (11,5) 145 (15,6) 108 (11,6) 102 (11,0) 86 (9,3)
128,4 ±5,14 133,4 ±5,75 137,6 ±5,88 144,5 ±6,81 148,6 ±7,82 155,6 ±7,68 159,4 ±6,44 161,7 ±6,03
f-f’; i-i’: p<0,05
Testtömeg [kg] InBody3.0 FIÚK 26,5 ±5,96 29,4 ±6,31 33,9 ±8,18 38,8 ±10,2 42,0 ±11,49 49,3 ±11,96 54,4 ±11,65 58,4 ±12,77 LÁNYOK 26,0 ±4,77 30,2 ±7,66 33,7 ±7,57 39,5 ±10,57 41,9 ±10,18 47,1 ±10,47 52,5 ±10,81 55,0 ±11,89
BMI [kg/m2]
%BF InBody3.0
Derékkörfogat [cm] mért
15,9 ±2,92 16,3 ±2,77 17,5 ±3,34 18,7 ±3,92 19,1 ±4,14 20,0 ±3,67 20,5 ±3,77 20,5 ±3,44
12,6a ±7,35 13,76b ±7,44 17,09c ±7,63 19,41 ±9,21 19,28 ±9,01 19,44 ±7,96 16,65d ±8,35 15,63e ±7,3
56,6 ±6,65 58,0 ±6,31 61,6 ±8,13 65,5 ±9,50 67,1f ±10,78 70,3g ±9,92 71,7h ±9,67 72,0i ±9,01
15,7 ±2,22 16,8 ±3,25 17,7 ±3,29 18,8 ±4,18 18,8 ±3,42 19,3 ±3,25 20,6 ±3,73 21,0 ±4,20
14,32a’ ±6,53 16,54b’ ±8,55 19,92c’ ±7,95 21,25 ±8,69 20,81 ±7,74 20,27 ±7,01 23,29d’ ±7,62 23,47e’ ±7,16
55,1 ±5,27 58,0 ±7,89 59,9 ±7,59 63,5 ±9,67 64,3f’ ±8,55 64,9g’ ±7,24 68,3h’ ±8,95 69,0i’ ±8,39
a-a’; b-b’; c-c’; h-h’: p<0,01 d-d’; e-e’; g-g’: p<0,001
31
A tanulókat - a WHO referenciaadatai alapján - akkor soroltuk a sovány kategóriába, ha a kor- és nemspecifikus BMI-jük az 5. percentilis alatt volt [52]; kivételt képeztek a 7. és 8. évhez tartozó határértékek, amelyek saját extrapolációink voltak. Megjegyzendő, hogy Cole és munkatársai a soványságra vonatkozó nemzetközi határértékeket jelen kiértékelés elkészülte után, 2007. júliusában publikálták [60]. Az International Obesity TaskForce (IOTF) korábban már meghatározta a túlsúlyra és elhízásra vonatkozó kor- és nemspecifikus BMI-határértékeket [54]. Ezeknek a kritériumoknak megfelelően a soványság, túlsúly és elhízás százalékos megoszlása fiúknál 5,1; 18,1 és 7,4%, lányoknál 6,8; 19,6 és 6,3%, összesen pedig 5,9; 18,8 és 6,9% volt (12. ábra).
80
60
69,4
67,3
68,4
fiúk lányok összesen
% 40
20 18,1
5,1
6,8
19,6
18,8 7,4
5,9
6,3
6,9
0 sovány
optimális
túlsúlyos
elhízott
12. ábra: A soványság, túlsúly és elhízás életkor-specifikus prevalenciája általános iskolások körében a BMI alapján
A BMI alapján besorolt általános iskolások testösszetétele a 13. ábrán látható. A fiúk csoportjában a %BF 9,0%-tól 34,0%-ig terjedt, lányok esetében minden kategóriában kissé magasabb %BF szerepelt, mint a fiúknál.
32
100
9,0
10,2
13,9
16,1
24,6
27,6
34,0
34,7
80
60 %
91,0
89,8
86,1
40
%BF %LBM
83,9
75,4
72,4
66,0
65,3
20
0 so
ny vá
tim op
s áli
lyo sú túl
s
í zo elh
tt so
ny vá
tim op
s áli
Fiúk
s lyo sú l ú t
tt í zo elh
Lányok
13. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolások testösszetétele
A zsírmentes testtömeg mindkét nemben szignifikánsan nagyobb volt az optimális testtömegű tanulókban, mint a soványakban és kisebb, mint a túlsúlyos vagy elhízott társaikban (14. ábra).
50 d c c'
40 b'
b
30
a
a'
40,4 ±10,03
kg
25,2 ±5,99
35,8 ±8,36 35,3 ±7,98
38,7 ±10,53
20
d'
30,9 ±8,80
24,9 ±4,91
29,3 ±7,04
10
0 Fiúk
Lányok
a - b; a - c; a - d; b - c; b - d; a'- b'; a'- c'; a'- d'; b'- c'; b'- d': p< 0,001
14. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolások zsírmentes testtömege
33
sovány optimális túlsúlyos elhízott
A %BF alapján az elhízás prevalenciája 17,9% volt a fiúk és 12,7% a lányok között, ha az elhízás kritériuma fiúk esetében: %BF≥25, lányok esetében: %BF≥30. Ezek az értékek több mint duplája a BMI-n alapuló értékeknek (15. ábra).
20
16
17,9
12
BMI %BF
% 12,7 8 7,4 6,3 4
0 fiúk
lányok
15. ábra: Az elhízás nem-specifikus prevalenciája általános iskolások körében a BMI és a %BF alapján
A túlsúlyos fiúknak 49,1%-a, a lányoknak 28,0%-a elhízottnak tekinthető a %BF alapján (16. ábra).
100
2,0
2,0 28,0
80
49,1
60 95,1
98,0
%
91,9 98,0
40
nagy %BF optimális %BF
72,0 50,9
20 8,1
4,9
0 optimális
túlsúlyos
elhízott
optimális
Fiúk
túlsúlyos
elhízott
Lányok
16. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolásokban a nagy testzsírszázalék előfordulása
34
A BMI alapján túlsúlyos fiúk és lányok esetében a derékkörfogatok 13,4 és 11,6 cm-rel voltak nagyobbak, mint a megfelelő optimális csoportokban. Ez a különbség 11,3 és 8,9 cm volt a túlsúlyos és elhízott, míg 24,7 és 20,5 cm az optimális és elhízott fiúk, illetve lányok között. A különbségek minden esetben statisztikailag szignifikánsak voltak (17. ábra).
100 d
d'
c
c'
80 b
85,5 ±9,55
a
60,8 ±6,12 40
70,6 ±6,78
a'
60 cm 53,9 ±4,42
79,5 ±9,28
b'
74,2 ±7,40
59,0 ±5,77 52,4 ±3,33
thinness sovány normál normal túlsúlyos overweight elhízott obese
20
0 boys fiúk
girls lányok
a-b;b-c; b-d; c-d; a'-b'; b'-c'; b'-d'; c'-d': p<0,001
17. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolások derékkörfogata
A nem elhízott és elhízott fiúknál a %BF értéke 13,6 és 31,4; míg a lányoknál 17,4 és 34,4 volt. A derékkörfogat 17,6 cm-rel volt nagyobb az elhízott fiúkban és 18,1 cm-rel az elhízott lányokban, a nem elhízott társaikhoz viszonyítva; a különbségek minden esetben statisztikailag szignifikánsak voltak (18. ábra).
35
b'
d'
80 b 79,3 ±9,72
60
d
77,2 ±8,02
61,7 ±7,47
% 40
31,4 ±5,15
20
59,1 ±6,79
a'
BF% c'
Derékkörfogat [cm]
34,4 ±3,68
c
a 17,4 ±6,22
13,6 ±5,07
0 nem elhízott
elhízott
nem elhízott
Fiúk
elhízott Lányok
a-a'; b-b'; c-c'; d-d': p<0,001
18. ábra: %BF alapján nem elhízott és elhízott általános iskolások átlagos testzsírszázaléka és derékkörfogata
IV.4.
A túlsúly és elhízás középiskolások körében
A vizsgálatba bevont serdülők életkorát, az esetszámot és az antropometriai paraméterek átlagértékeit a 11. táblázat mutatja be. Mind a fiúk, mind a lányok esetében a gyors növekedés szakasza 15 éves korra gyakorlatilag lezárult, hisz a következő négy évben a fiúk átlagos növekedése mindösszesen 6,8 cm volt, a lányok ezen időszakban gyakorlatilag már nem növekedtek. A BMI átlagának különbsége 15–19 éves fiúk között 1,5 kg/m2 volt, a lányok esetében lényegében nem változott (0,32 kg/m2). Az átlagos derékkörfogat a fiúknál 4,7 cm-el volt nagyobb a 19 éves korosztályban a 15 évesekhez viszonyítva; a lányoknál enyhe ingadozást mutatott, mely élettani szempontból nem értékelhetô. A %BF mind a fiúk, mind a lányok esetében az optimális tartományban volt.
36
11. táblázat: Középiskolások antropometriai paraméterei
Életkor [év]
15 16 17 18 19
15 16 17 18 19
N [%]
Testtömeg [kg]
39 (5,9%) 179 (27,4%) 171 (26,1%) 160 (24,5) 105 (16,1%)
62,91 ±11,48 66,21 ±12,37 69,27 ±12,08 69,90 ±11,90 72,93 ±12,59
53 (9,1%) 148 (25,3%) 156 (26,7%) 141 (24,2%) 86 (14,7%)
56,22 ±9,24 56,96 ±8,91 57,70 ±9,05 58,36 ±9,66 57,42 ±7,22
Testmagasság [cm] FIÚK 173,02 ±7,74 175,30 ±7,50 177,20 ±6,59 178,10 ±6,45 179,77 ±6,47 LÁNYOK 146,38 ±6,64 164,82 ±5,90 164,61 ±6,30 165,35 ±6,17 165,00 ±5,81
BMI [kg/m2]
Derékkörfogat [cm]
%BF
21,02 ±3,66 21,51 ±3,67 22,04 ±3,52 22,01 ±3,41 22,54 ±3,40
73,83 ±8,61 74,96 ±8,73 76,20 ±7,72 76,83 ±7,70 78,49 ±8,31
14,30 ±6,70 14,25 ±6,34 13,19 ±5,73 12,79 ±5,21 13,45 ±5,58
20,77 ±2,88 20,98 ±3,23 21,27 ±3,09 21,34 ±3,24 21,09 ±2,37
68,07 ±6,32 67,98 ±6,28 69,02 ±6,96 69,24 ±6,59 68,16 ±5,83
22,72 ±5,43 24,13 ±5,85 24,36 ±6,31 23,86 ±5,36 23,39 ±5,18
A BMI alapján a fiúk 15,9; a lányok 7,9%-a volt túlsúlyos, és 4,1, illetve 1,9%-a elhízott. Külön kiemelendő, hogy a fiúk 6,7%-a, a lányok 7,2%-a sovány volt. A %BF szerinti beosztásban a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a tekinthető elhízottnak, és 1,5%-a, illetve 3,1%-a soványnak. A derékkörfogat alapján android típusú elhízás a fiúk 10,5; a lányok 7,9%-ában volt kimutatható; míg a fiúk 2,8; a lányok 2,6%-a sovány volt. Nincs nemzetközileg elfogadott határérték a túlsúly %BF, illetve derékkörfogat szerinti beosztásához (12. táblázat).
37
12. táblázat: A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája BMI, %BF és derékkörfogat alapján besorolt középiskolás tanulók között
BMI alapján osztályozva
%BF alapján osztályozva
Derékkörfogat alapján osztályozva
FIÚK Sovány
6,7%
1,5%
2,8%
Optimális
73,3%
93,4%
86,7%
Túlsúlyos
15,9%
*
*
Elhízott
4,1%
5,1%
10,5%
LÁNYOK Sovány
7,2%
3,1%
2,6%
Optimális
83,0%
80,7%
89,5%
Túlsúlyos
7,9%
*
*
Elhízott
1,9%
16,2%
7,9%
ÖSSZESEN Sovány
6,9%
2,3%
2,7%
Optimális
77,9%
87,3%
88,1%
Túlsúlyos
12,2%
*
*
Elhízott
3,0%
10,4%
9,2%
* Nincs nemzetközileg elfogadott határérték
A BMI alapján felállított kategóriákban a testzsír százalékos aránya a fiúknál 9,1%ról 28,3%-ra, a lányoknál 18,6%-ról 37,1%-ra nőtt a sovány csoportoktól az elhízottakig (19. ábra). Ahogy nőtt a BMI az egymást követő kategóriákban, úgy nőtt a zsírmentes testtömeg és a derékkörfogat is, mind a fiúk, mind a lányok esetében. Az elhízott fiúk, valamint a túlsúlyos és elhízott lányok átlagos derékkörfogata meghaladta a határértéket (13. táblázat).
38
100
9,1
11,7 18,6
19,6 28,3
23,2 33,9
37,1
80
60 %
%BF
90,9
%LBM 88,3 81,4
80,4
40
71,7
76,8 66,1
62,9
20
0 sovány
optimális
túlsúlyos
elhízott
sovány
optimális
FIÚK
túlsúlyos
elhízott
LÁNYOK
19. ábra: BMI alapján besorolt középiskolások testösszetétele
13. táblázat: BMI alapján besorolt középiskolások néhány antropometriai paramétere
BMI [kg/m2]
Zsírmentes testtömeg [kg]
Derékkörfogat [cm]
FIÚK Sovány
17,1±1,07
48,9±5,35
67,2±3,23
Optimális
20,9±1,82
58,0±7,3
73,9±4,73
Túlsúlyos
26,2±1,48
65,5±8,7
85,2±5,54
Elhízott
31,9±2,88
70,7±8,3
98,4±8,86
LÁNYOK Sovány
17,5±0,94
39,4±3,71
62,0±3,45
Optimális
20,7±1,97
43,1±4,6
67,6±4,46
Túlsúlyos
26,7±1,41
47,2±4,9
79,9±5,47
Elhízott
32,1±1,69
56,0±7,5
88,9±6,14
A kategóriák közötti különbségek szignifikánsak voltak: p<0,01
39
A BMI alapján elhízott fiúk és lányok 65,4; illetve 64,0%-a, míg a túlsúlyos fiúk és lányok 10,5 és 77,0%-a volt elhízott a %BF alapján, az optimális kategóriában a fiúk elhanyagolható aránya, a lányok 6,7%-a tekinthető elhízottnak (20. ábra). 100
0,4
6,7
10,5
80
nagy %BF optimális %BF 64,0
65,4 77,0
60 99,6
%
93,3
89,5
40
20
36,0
34,5 23,0
0 optimális
túlsúlyos
elhízott
optimális
FIÚK
túlsúlyos
elhízott
LÁNYOK
20. ábra: BMI alapján besorolt középiskolások körében a nagy testzsírszázalék prevalenciája
A BMI alapján elhízottakban a visceralis típusú elhízás a fiúk 96,3; a lányok 100%ában volt igazolható. Figyelemre méltó, hogy a derékkörfogat szerint a túlsúlyos fiúk 38,0%-a, a lányok 55,0%-a elhízottnak tekinthető (21. ábra).
100
0,6
1,2
nagy derékkörfogat
38,0
80
optimális derékkörfogat
55,0
60 96,3
99,4
%
100
98,8
40 62,0 45,0
20
3,7
0 optimális
túlsúlyos
elhízott
optimális
FIÚK
túlsúlyos
elhízott
LÁNYOK
21. ábra: Középiskolások különböző BMI-kategóriáiban a nagy derékkörfogat prevalenciája
40
A %BF szerint elhízottaknak ítélt serdülő fiúknak mintegy 19 cm-el, lányoknak 11 cm-el volt nagyobb a derékkörfogata a nem elhízott csoportokhoz viszonyítva. Az elhízott fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40,0%-ánál mutatható ki a visceralis elhízás (14. táblázat) [61].
14. táblázat: Középiskolások derékkörfogata és testzsírszázaléka közötti összefüggés
%BF-besorolás
%BF
Derékkörfogat [cm]
Nagy derékkörfogat prevalenciája [%]
Optimális derékkörfogat prevalenciája [%]
FIÚK Nem elhízott
12,6±4,44a
75,3±6,78c
6,8
93,2
Elhízott
29,8±3,64a’
94,2±10,81c’
76,5
23,5
LÁNYOK Nem elhízott
22,1±6,78b
66,7±4,57d
1,1
98,9
Elhízott
33,8±2,90b’
77,6±7,49d’
40,0
60,0
a-a’; b-b’; c-c’; d-d’: p<0,01
IV.5.
Születési testtömeg és gyermek-/serdülőkori elhízás
A születési anyakönyvi kivonatok sorszámai alapján a KSH összesen 1 334, 7-19 éves, általunk vizsgált tanuló (725 fiú, 609 lány) születési testtömegének adatát bocsátotta rendelkezésünkre. A 2005/2006-os tanévben összesen 222 712 általános- és középiskolás diák tanult a közoktatásban, a minta az adott korcsoportot 0,60%-ban reprezentálta. Méréseink szerint ezen tanulók között a 15. táblázatban feltüntetett arányban fordult elő túlsúly, illetve elhízás. BMI alapján a vizsgált mintában a túlsúlyos/elhízott személyek aránya 19,63% volt. Az elhízottak aránya %BF szerint 15,59%, BMI szerint pedig 4,64% volt.
41
15. táblázat: A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves általános és középiskolás tanulók között (N=1 334)
Fiúk (N=725)
Lányok (N=609)
Összesen
Túlsúly
8,47%* (N=113)
6,52%* (N=87)
14,99% (N=200)
Elhízás
3,22%* (N=43)
1,42%* (N=19)
4,64% (N=62)
Összesen
11,69%* (N=156)
7,94%* (N=106)
19,63% (N=262)
Elhízás
9,82%* (N=131)
5,77%* (N=77)
15,59% (N=208)
Osztályozás
BMI [kg/m2]
%BF
* Az arány a teljes populációra vonatkozik.
A vizsgált tanulók közül 1 145 született optimális- (2 500-3 999 g) és 127 nagy (≥ 4 000 g) testtömeggel. A túlsúly/elhízás aránya az optimális testtömeggel születettek között 18,96% volt, míg a nagy testtömeggel születettek között 25,98%. A %BF szerinti elhízás prevalenciája 12,66% és 18,11% volt az optimális-, illetve a nagy testtömeggel születettek között (16., 17. táblázat).
42
16. táblázat: A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, optimális testtömeggel (2 500 - 3 999 g) született általános és középiskolás tanulók között (N=1 145)
Fiúk (N=609)
Lányok (N=536)
Összesen
Túlsúly
7,95%* (N=91)
6,38%* (N=73)
14,33% (N=164)
Elhízás
3,06%* (N=35)
1,57%* (N=18)
4,63% (N=53)
Összesen
11,01%* (N=126)
7,95%* (N=91)
18,96% (N=217)
Elhízás
6,81%* (N=78)
5,85%* (N=67)
12,66% (N=145)
Osztályozás
BMI [kg/m2]
%BF
* Az arány a teljes populációra vonatkozik.
17. táblázat: A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, nagy testtömeggel (≥ 4 000 g) született általános és középiskolás tanulók között (N=127)
Fiúk (N=87)
Lányok (N=40)
Összesen
Túlsúly
11,81%* (N=15)
8,66%* (N=11)
20,47% (N=26)
Elhízás
4,72%* (N=6)
0,79%* (N=1)
5,51% (N=7)
Összesen
16,53%* (N=21)
9,45%* (N=12)
25,98% (N=33)
Elhízás
11,81%* (N=15)
6,30%* (N=8)
18,11% (N=23)
Osztályozás
BMI [kg/m2]
%BF
* Az arány a teljes populációra vonatkozik.
43
Ugyancsak meghatároztuk a túlsúly/elhízás prevalenciáját általános- (7-14 év) és középiskolás (15-19 év) tanulók között. A legnagyobb arányok a nagy születési testtömegű általános iskolások között találhatóak: 16,54% és 11,81%, a BMI illetve %BF szerinti beosztásnak megfelelően (18. táblázat) [62].
18. táblázat: Az elhízás prevalenciája általános (7-14 éves, N=839) és középiskolás (15-19 éves, N=495) tanulók között
Születési testtömeg
Osztályozás
7-14 év (N=839)
15-19 év (N=495)
BMI alapján túlsúlyos és elhízott
12,05% (N=138)
6,90% (N=79)
%BF alapján elhízott
8,73% (N=100)
3,93% (N=45)
BMI alapján túlsúlyos és elhízott
16,54% (N=21)
9,45% (N=12)
%BF alapján elhízott
11,81% (N=15)
6,30% (N=8)
BMI alapján túlsúlyos és elhízott
12,44% (N=166)
7,20% (N=96)
%BF alapján elhízott
10,20% (N=136)
5,40% (N=72)
2 500-3 999 g (85,83%; N=1 145)
≥4 000 g (9,52%; N=127)
Összesen (100%; N=1 334)
44
V. MEGBESZÉLÉS
V.1.
Általános iskolások életmódja redményeink szerint az általános iskolás tanulók többsége ülő életmódot folytatott, fizikailag inaktív volt és a nagyobbak jelentős részének nem okozott örömöt a testmozgás. Ezek a tények beleillenek a legutóbbi „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC)
című felmérés során feltárt tendenciákba. A HBSC-vizsgálatot 35 országban (köztük Magyarországon) végezték el 2001/2002-ben 11 és 13 éves tanulók bevonásával. Akkor azt találták, hogy az életkorral csökkent a fiatalok fizikai aktivitása [63]. Az általunk is feltárt kedvezőtlen tényezők miatt sürgős feladat az aktív életmód népszerűsítése az általános iskolások körében [64]. Jóllehet az iskolai oktatás hasznos, de nem elegendő: A kívánt hatás eléréséhez családoktató programok is szükségesek. Bár a 11-14 éves tanulók helyes válaszokat adtak az ajánlott napi fizikai aktivitásra vonatkozó kérdésekre, mégis gyakorlatilag csupán minden második végzett napi rendszeres testmozgást, életkortól függetlenül. Az oktatás szerepén túl ez a tény felhívja a figyelmet a gyermek/serdülő szociális környezetének szerepére is. Életkortól függetlenül a fiúk 29,5%-a, a lányok 42,5%-a szeretett volna soványabb lenni. Ezek az arányok magasabbak, mint 2001/2002-ben a HBSC-országokban voltak (fiúk: 22,5%; lányok: 32,3%), beleértve Magyarországot is (ahol a fiúk 25,7% és a lányok 36,7%-a volt elégedetlen testtömegével) [63]. Eredményeink szerint a fiúk 21,0%a és a lányok 29,0%-a fogyókúrázott már 7 és 14 éves kora között saját elképzelésük, vagy barátok tanácsai alapján és nem is mindig indokoltan. Az erre vonatkozó HBSCátlagok lényegesen alacsonyabbak voltak: fiúk esetében 8,9%, lányok esetében 15,1%, de a vizsgált 35 ország közül a magyar arányok voltak a legmagasabbak (fiúk: 18,3%; lányok: 31,5%) és hasonlóak voltak a mi eredményeinkhez [63]. A szakemberek által nem javallott és nem is felügyelt fogyókúrák számtalan veszélyt rejtenek magukban, különösen a növekvő szervezet egészsége szempontjából. A hiányos vitamin- és ásványi anyag bevitelen túl említésre méltó, hogy a helytelen fogyókúra izomvesztést eredményezhet
zsírvesztés
helyett.
Egyetértés
van
a
tekintetben,
hogy
a
tápanyagellátottság biztosítása céljából előnyben kell részesíteni a változatos táplálkozást 45
[65]. A 11-14 éves tanulók tudták, hogy a vitaminok és ásványi anyagok szükségesek az egészség megtartásához, de nem ismerték fel, hogy a szükségleteket az élelmiszereken keresztül kell kielégíteni, mivel a táplálékkiegészítők orvosilag nem indokolt és ellenőrizetlen fogyasztása kedvezőtlen mellékhatásokat eredményezhet [66]. Ezeknek az elkerülése érdekében meg kell tanítani az általános iskolásokat az egészséges táplálkozás alapjaira és a helyes önértékelésre [67]. A gyümölcsökben és zöldségekben található antioxidánsok és élelmi rostok védelmet nyújtanak a daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen [68]. Vizsgálatunkból kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek a táplálkozással összefüggő kockázati tényezői már általános iskolás korban jelen vannak. Friss zöldséget és gyümölcsöt ugyanis a 11-14 éves fiúknak csupán 43,7; és 73,4%-a, a lányoknak 51,4; és 82,9%-a fogyasztott naponta [69]. Egy korábbi, Dél-Kelet-Magyarországon végzett felmérés eredményei szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztást bizonyos demográfiai, gazdasági és életmódbeli tényezők határozzák meg, továbbá kapcsolatban van az egyén egészségtudatával és a tényleges egészségi állapotával is [70]. A gyermekek számára nem elegendő azt tudni, hogy mit egyenek, azzal is tisztában kell lenniük, hogy mikor és milyen gyakran étkezzenek és fontos, hogy be is tartsák ezeket az ajánlásokat [71]. A fiatalok étkezési szokásait illetően az eredményeink hasonlóak voltak a 2001/2002-es HBSC-átlaghoz és kicsit jobbak voltak, mint a magyar adatok: Jelen felmérésben a 11-14 éves tanulók 71,1%-a reggelizett, a HBSC-átlag 66,8%, ezen belül a magyar arány 56,3% volt [72]. Az alkalmankénti, rendszertelen étkezés
könnyen
túlsúlyhoz
vagy
elhízáshoz
vezethet,
ezért
a
legfontosabb
élelmiszercsoportok rendszeres fogyasztását el kell érni minden korcsoportban [72]. Nem megengedhető, hogy 11-14 éves általános iskolások még háromszor se étkezzenek naponta, amikor ebben a korcsoportban a napi ötszöri étkezés ajánlott. A dohányzás meglehetősen népszerű volt a 11-14 éves általános iskolások, különösen a lányok körében. Eredményeink szerint kevesebb fiú dohányzott, mint a HBSC-országokban (5,4%, ill. 8,7%), de ez az összefüggés lányok esetében fordított volt (10,1%, ill. 6,9%). A HBSC magyar adatai szinte teljesen megegyeznek a mostaniakkal: 5,4% a fiúk, illetve 11,0% a lányok esetében [63]. A dohányfüst toxikus és rákkeltő összetevőinek folyamatos expozíciója számos krónikus betegséghez vezethet. A dohányzás hipermetabolikus hatása miatt a leszokás után gyakori a hízás, de ez a túlsúly 46
nem olyan veszélyes az egészségre, mint maga a dohányzás [73]. A dohányzás hatásaival kapcsolatos oktatásnak nemcsak a tudatra, hanem az érzelmekre is hatnia kell. A helyes életmódnak nagy szerepe van az elhízás és szövődményei megelőzésében és kezelésében [74]. Decsi és munkatársai kimutatták, hogy az életmód megváltoztatása, pl. az energiabevitel csökkentése és a fizikai aktivitás növelése az IRS kezelésében megkérdőjelezhetetlen előfeltételei a hosszútávú sikernek [75]. Az egészséges életmódra nevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, ekkor kell az alapokat lerakni a későbbi életkor számára. A helytelen szülői modell a legfontosabb kockázati tényezője az egészségtelen életmódnak; ezért az iskolások oktatása a család és az iskola közös feladata [76]. Koordinált együttműködés szükséges a politikusok, kutatók, orvosok, tanárok és szülők között az általános iskolás korosztály táplálkozási és testmozgási szokásainak megváltoztatása céljából [77, 78]. A programoknak a gyermekek teljes környezetét kell megcélozniuk és végső soron a viselkedés pozitív irányú megváltoztatására kell törekedniük, aminek hosszútávon kedvező egészségi hatásai lesznek [79, 80]. Többek között ezt a célt szolgálja a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program is.
V.2.
Középiskolások életmódja
Az általános iskolásokhoz hasonlóan számos középiskolás volt fizikailag inaktív. A fiatalok mozgásszegény életmódja nemcsak hazai, de nemzetközi méretű probléma is. Egyetértés van abban, hogy a fizikai aktivitás segít megelőzni az elhízást, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a cukorbetegséget, a vastagbélrákot, a stroke-ot, a hipertóniát, az oszteoporózist és a depressziót. Azok a serdülők, akik sportolnak, változatosabban étkeznek és megfelelőbb a tápanyagbevitelük is, mint a nem sportoló társaiké [81, 82]. Az is ismert, hogy a serdülőkori sporttevékenység elengedhetetlen a felnőttkori aktív életmód kialakításához [83]. Úgy tűnik, hogy a család és az iskola nagyon fontos szerepet játszik a fiatalok aktív életmódra nevelésében, annál is inkább, mivel egyre több bizonyíték van arra, hogy a pubertás során kialakított helyes életmódbeli szokások képezik az alapját a felnőttkori krónikus betegségek megelőzésének [84]. A 47
felnőtt magyar lakosság körében a nők több mint 40%-a és a férfiak 33%-a ritkán vagy soha sem végez testedzést – ezek az arányok még a középiskolásokénál is magasabbak (jelen vizsgálatban 23,0% volt a lányok és 21,0% a fiúk esetében) [85]. Egy átfogó, az iskolára alapozott intervenció növelheti a rendszeresen testedzést végző középiskolások arányát [86]. Mindenképpen szükséges lenne beiktatni a napi fizikai aktivitást a tanrendbe, bár – egy svájci tanulmány szerint – a középiskolások 2-15%-a mutat be orvosi igazolást, hogy felmentést kapjon a testnevelés óra alól [87]. Ez utóbbi tényt magyarázhatja azon eredményünk is, amely szerint a középiskolásoknak csak alig több mint a fele számolt be jó közérzetről testnevelés óra után. A legutóbbi vizsgálatok megerősítik a családi környezet fontosságát: a TV-nézésre és videojátékokra fordított idő csökkentésének hatására gyakoribb lesz a szabadidős fizikai tevékenység [88]. A testedzés serdülőkorban nemcsak fittséget, megnövekedett fizikai teljesítményt és jobb alakot eredményez, hanem pozitív szociális visszajelzéseket és elismerést vált ki, javítva ezáltal az énképet [89]. A fiúk 44,1%-a, a lányok 91,0%-a szeretett volna soványabb lenni. Ezek az értékek magasabbak, mint a legutóbbi magyarországi HBSC-felmérés idején voltak (23,1% fiúk esetén és 58,9% lányok esetén) [90]. Mitöbb, eredményeink szerint a fiúk 13,0%-a és a lányok 41,1%-a korábban már fogyókúrázott. A szakember által nem ellenőrzött fogyókúráknál a korábban említetteken kívül az is probléma, hogy a fogyást követően nagy a visszahízás veszélye. A helytelen táplálkozási szokások, mint pl. a nagy energia- és zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása, nagyban hozzájárulhat az elhízás kialakulásához. A serdülők szokásait és egészségfelfogását nagyrészt a média és a baráti kör alakítja. Mivel a család szerepe az egészségnevelésben meglehetősen korlátozott és az iskolában alig foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, kívánatos lenne beiktatni az oktatási anyagba az egészségnevelést, az egészséges táplálkozási szokásokról és életmódról szóló információkat [91, 92]. Ezek ez idő szerint Magyarországon nincsenek megnyugtatóan integrálva az iskolai tananyagba, de még az orvosi curriculumba se. A fiatalok táplálkozási szokásait tekintve az eredmények valamivel jobbak voltak, mint 2002-ben: jelen vizsgálat szerint a diákok 25,2%-a nem reggelizett és 7,5%-a nem ebédelt; a hazai HBSC-felmérésben ezek az arányok 34,5% és 14,5% voltak [90].
48
A dohányzás, mint az egyik legjelentősebb életmódbeli tényező felelős a világ mortalitásának 8,8%-áért [93]. A KSH szerint Magyarországon évente 28 000 ember halálát okozza ez a káros szenvedély. A ’90-es évek végén a 15-64 éves korosztály dohányzással összefüggő mortalitása közel 2,5-szöröse volt az Európai Unió átlagának és kétszerese az összeurópai átlagnak. Európán belül Magyarországon a legnagyobb a tüdőrák mortalitása és a helyzet egyre romlik [34]. Eredményeinkből kiderült, hogy a 17 éves fiúk 47,1%-a, a lányok 38,0%-a dohányzott napi vagy heti rendszerességgel. Ezek az arányok 2002-ben még alacsonyabbak voltak: 40,0%, ill. 35,0% [90]. Ismert, hogy a serdülők dohányzási szokásait számos tényező determinálja: Szociodemográfiai faktorok (életkor, népcsoport, urbanizáltság), környezeti faktorok (szülők dohányzása, a szülőkkel élés), viselkedésbeli faktorok (rizikós magatartásformák, mint kábítószer használata, alkoholfogyasztás stb.), életmódbeli tényezők (fogyókúra és mozgáshiány) és személyiségi tényezők (szorongás, öngyilkos magatartás) [94]. A magasabb képzettségűek körében kevesebb, egészségtelen életmódra utaló indikátor mérhető [95]. Magyarországon is indult néhány, az általános- és középiskolás korosztály életmódjának megváltoztatását célzó program (oktatóprogramok, „egészséges büfé” program, HAPPY – Hungarian Aqua Promoting Program in the Young stb.), de ezek eredményeire még éveket kell várni.
V.3.
A túlsúly és elhízás általános iskolások körében
Eiben és munkatársai 1982 és 1985 között végeztek reprezentatív felmérést a budapesti ifjúság biológiai fejlettségének megállapítására [96]. A 7- és 14 éves tanulók testmagassága 123,0 és 165,1 cm volt fiúk, 121,9 és 160,9 cm lányok esetében. Jelen vizsgálati eredményeink szerint a 7- és 14 éves fiúk ennél 5,8 és 3,4 cm-rel magasabbak voltak. Lányok vonatkozásában az eltérés 6,5 és 0,8 cm volt. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a növekedés mértéke fiúkban és a 7 éves lányokban felgyorsult, míg az akceleráció nem volt jellemző az idősebb lányokban. A hivatkozott vizsgálatban a BMI-értékek a következők voltak: 15,4 kg/m2 (7 éves fiúk), 19,7 kg/m2 (14 éves fiúk) és lányok esetében 15,3; ill. 20,7 kg/m2. Jelen adatokkal összehasonlítva 49
a különbség 0,5; 0,8; valamint 0,4 és 0,3 kg/m2 volt, tehát az átlagos BMI-érték csupán kismértékben nőtt. Eiben és munkatársainak tanulmánya nem tért ki a túlsúly/elhízás prevalenciájának meghatározására [96]. A serdülők besorolása BMI-szerinti túlsúlyos és elhízott kategóriákba meglehetősen vitatott, mivel a BMI függ az életkortól, a nemtől és az érettségtől [97]. Napjainkban legáltalánosabban az IOTF BMI-alapú beosztása terjedt el; mi is ezt használtuk az adatok kiértékelése során [54]. A túlsúly prevalenciája fiúk és lányok esetében 18,1%, illetve 19,6%, míg az elhízás prevalenciája 7,4% és 6,3% volt. A BMI korlátai jól ismertek: Nem tesz különbséget a zsír- és izomtöbbletből származó testtömegfelesleg között, illetve nem veszi figyelembe a zsírtömeg eloszlását [98]. A testösszetétel meghatározásának számos módszere ismert; epidemiológiai vizsgálatok céljára gyermekek és serdülők esetében a nyolcelektródás bioimpedancia analízis tűnik a legegyszerűbb és legbiztonságosabb technikának [99]. Újabban Pietrobelli és munkatársai számoltak be a nyolcelektródás BIA-rendszernek a testösszetétel meghatározására való alkalmasságáról [100, 101]. Felmérésünk során a BIA módszert alkalmaztuk a %BF meghatározására. A %BF alapján az irodalmi adatoknak és a magyar pediátriai gyakorlatnak megfelelően az elhízás kritériuma fiúk esetében %BF≥25, lányok esetében ≥30 volt [55, 56]. Eszerint a fiúk 17,9%-a, a lányok 12,7%-a volt elhízott. A BMI alapján túlsúlyos csoportokban a fiúk 49,1%-a, a lányok 28,0%-a volt elhízott a %BF szerint. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy - ellentétben más szerzőkkel - a BMI önmagában nem hiteles mutatója a serdülőkori zsírfelszaporodásnak [102]. Tanulmányunkban meglehetősen nagy volt a soványság prevalenciája: A fiúk esetében 5,1%, a lányok körében 6,8%. Ennek egyik oka a fiatalok között igen népszerű fogyókúra lehet: A korábban ismertetett eredmények szerint az általános iskolás fiúk 21,0%-a, a lányok 29,0%-a fogyókúrázott már legalább egyszer életében. Irodalmi adatok azt támasztják alá, hogy a visceralis zsír (VF) mennyisége szoros kapcsolatban állhat az elhízáshoz társuló megbetegedések rizikófaktoraival. Újabban bebizonyosodott, hogy a derékkörfogat jól jelzi a VF mennyiségét és a túlsúlyos serdülők lehetséges kardiovaszkuláris kockázati tényezőit [103, 104]. A BMI szerinti elhízott fiúknak és lányoknak 24,7; ill. 20,5 cm-rel volt nagyobb a derékkörfogatuk, mint az optimális kategóriába tartozó társaiknak. A %BF szerint elhízott fiúk és lányok 50
derékkörfogata 17,6; ill. 18,1 cm-rel volt nagyobb, mint a nem elhízottaké. Javaslatunk tehát, hogy - a BMI és a %BF között fennálló, és általunk is ellenőrzött jó korreláció ellenére - az epidemiológiai vizsgálatokban a BMI megállapítása mellett a derékkörfogat mérése is tartozzon az alapkövetelmények közé. Emellett lehetőség szerint a testösszetétel direkt meghatározását is ajánlatos elvégezni hasonló epidemiológiai vizsgálatokban és a gyermekorvosi gyakorlatban egyaránt.
V.4.
A túlsúly és elhízás középiskolások körében
Jóllehet az átlagos BMI nem különbözött szignifikánsan a nemek között, mind a túlsúlyos, mind az elhízott fiúk aránya kétszerese volt a lányokénak. A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága számos tanulmányban nagyobb a fiúk, mint a lányok körében [57, 105, 106]; más vizsgálatok szerint a lányok között nagyobb a prevalencia [107]. A BMI szerint elhízott fiúkban és lányokban azonos arányban fordult elő kórosan nagy %BF. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a túlsúlyosok között is vannak elhízottak, ha a testösszetételt vesszük figyelembe. Megjegyezzük, hogy a túlsúlyos lányok között a nagy %BF-el rendelkezők aránya több mint hétszerese volt a fiúkénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a %BF alapján elhízottaknak tekintendő serdülők, különösen a lányok, kiesnek a látókörből, tekintettel arra, hogy a túlsúly enyhébb megítélés alá esik, mint az elhízás. Hasonló következtetésre jutottak Neovius és munkatársai, nevezetesen a BMI alapján túlsúlyosnak ítélt lányok zöme (vizsgáltak életkora 17 év) a %BF alapján elhízott volt, ez a jelenség a fiúk esetében nem érvényesült [108]. A testzsír eloszlásának döntő szerepe van az anyagcsere-betegségek kialakulásában. Az elhízással összefüggő nem fertőző megbetegedések az abdominális elhízással hozhatók összefüggésbe. A korábban csak felnőttkori tünetegyüttesként ismert MS-ről mára kiderült, hogy gyökerei már a gyermekkorban is megtalálhatók [109, 110]. Ezt a tényt Pintér és Czinner tanulmánya is alátámasztja: az MS rizikótényezői között központi helyet elfoglaló elhízás és hipertónia előfordulási gyakoriságának jelentős növekedését észlelték a 17 éves populációban 1996 és 2000 között [39]. A Cook és munkatársai nyomán felállított MS-kritériumrendszerben az abdominalis elhízás (derékkörfogat korra, 51
nemre standardizált ≥90. percentilis) kitüntetett szerepet tölt be [111]. Vizsgálatunkban a BMI alapján elhízottnak minősítettekben gyakorlatilag minden személy derékkörfogata a kóros tartományban volt, de a túlsúlyos fiúk 38,0%-ának, a lányok 55,0%-ának is kórosan nagy volt a derékkörfogata. Kóros %BF esetén a fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40,0%-ánál volt kimutatható az abdominális elhízás. Mindez arra utal, hogy a túlsúlyos és elhízott fiúk és lányok közül sokan lehetnek veszélyeztetettek a centrális típusú elhízással kapcsolatos anyagcsere-betegségekre. Vizsgálati
eredményeinket
összegezve
megállapítható,
hogy
az
elhízás
diagnosztikájában fiúknál a BMI és a %BF közel azonosan értékelhető, míg a lányok esetében a testösszetétel meghatározásakor nyolc és félszer több volt az elhízott. Külön figyelmet érdemel, hogy amíg a túlsúlyos fiúk mintegy 10,5%-a tekinthető elhízottnak a testzsírszázalék alapján, addig a lányok 77,0%-a volt elhízott.
V.5.
Általános- és középiskolás tanulók életmódjának, valamint a körükben előforduló soványság, túlsúly és elhízás prevalenciájának összehasonlítása
A 7-19 éves korosztály életmódjának irányvonalait a 22. ábra szemlélteti. 7-10 éves fiúk
100
11-14 éves fiúk 15-19 éves fiúk
90 80
7-10 éves lányok
70
11-14 éves lányok
60
15-19 éves lányok
% 50 40 30 20 10 0 sport mint kedvenc hobbi
szabad levegőn csak iskolába menet
testedzés naponta
testedzés után jó közérzet
soványabb akar lenni
fogyókúra
22. ábra: Általános- és középiskolás tanulók életmódjának irányvonalai
52
rendszeres dohányzás
A testedzés és a szabad levegős tevékenységek népszerűsége kisebb volt a 15-19 éves tanulók esetében és ebben a korosztályban kevesebb diáknak jelentett élményt a testmozgás. Azoknak a fiataloknak az aránya, akik soványabbak szerettek volna lenni és fogyokúráztak is ennek érdekében, jelentősen magasabb volt a középiskolás lányok körében. A dohányzás tekintetében a 15-19 éves fiúk és lányok között nem volt lényeges különbség; mindkét csoportban kiemelkedően nagy volt a dohányzók aránya. A BMI és %BF szerinti soványság, túlsúly és elhízás prevalenciáját a 23. ábra mutatja be. A soványság átlagos előfordulása 5.1-7.2% közé esett. A BMI szerinti osztályozásnak megfelelően a túlsúly és elhízás prevalenciája alacsonyabb volt a középiskolás lányok között, de a %BF-csoportosítás szerint az elhízott lányok aránya magasabb volt a középiskolákban, mint az általános iskolákban. A fiúk esetében fordított volt a helyzet: %BF alapján több elhízott volt az általános-, mint a középiskolások között. A 15-19 éves lányok %BF-a magasabb volt, mint az azonos korcsoportba tartozó fiúké. A pubertás során fellépő hormonális változások magyarázatot adhatnak ezekre az eredményekre: Fiúkban az izomtömeg nő, míg lányokban a zsírtömeg.
25 7-14 éves fiúk 15-19 éves fiúk 7-14 éves lányok 15-19 éves lányok
20
15 % 10
5
0 soványság (BMI)
túlsúly (BMI)
elhízás (BMI)
elhízás (%BF)
23. ábra: A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves tanulók körében
53
V.6.
Születési testtömeg és gyermekkori/serdülőkori elhízás
A vizsgált mintában (7-19 éves általános- és középiskolás tanulók, akiknek rendelkezésre állt a születési testtömege, N=1 334) a BMI alapján minden ötödik tanuló túlsúlyos/elhízott volt (19,63%). A %BF alapján pedig az elhízottak aránya (15,59%) több mint háromszorosa volt a hagyományos, BMI alapú besorolás szerint elhízottnak tekintendőknek (4,64%). Ez a válogatás ismételten megerősíti azt az állításunkat, hogy testösszetétel-mérés alapján sokkal több olyan eset kerülhet a felszínre, amely BMI alapján nem ismerhető fel. Megvizsgáltuk azt, hogy ezek az arányok hogyan változnak abban az esetben, ha a mintából kiemeljük az optimális-, illetve a nagy testtömeggel születetteket. Az első kategóriában a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya lényegében nem tért el a teljes minta arányától (~19%), a nagy testtömeggel születettek között azonban ennél magasabb arányt tapasztaltunk (~26%). Utóbbi csoportban %BF alapján is nagyobb volt az elhízás gyakorisága, mint az optimális születési testtömegű csoportban (~18% vs. <13%). Vizsgálataink azt a hipotézist támasztják alá, amely szerint a macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul elő túlsúly/elhízás, ami a testzsír felszaporodásával is igazolható. Más munkacsoportok is hasonló eredményre jutottak, például német kutatók felmérése alapján a nagy születési testtömeg az egyik legerősebb független rizikófaktora a gyermekkori túlsúlynak és elhízásnak [112]. Izlandi vizsgálatok is alátámasztották ezeket a következtetéseket [113]. A vizsgált mintában a középiskolások között lényegesen kevesebb volt a túlsúlyos, illetve elhízott tanuló, mint az általános iskolások között. Ez a különbség - BMI, ill. %BF szerinti osztályozás alapján - a nagy testtömeggel születettek esetében is fennállt. A legújabb nemzetközi vizsgálatok is hasonló eredményekről számolnak be [114]. Felmérésünk Dietz elméletét támasztja alá, aki szerint három kritikus periódus van a gyermekkori elhízás kialakulására, ezek közül az egyik 5-7 éves korra esik [115]. Valószínűleg pont ebben az időszakban kezdődött és az iskola kezdeti éveiben manifesztálódott az általunk vizsgált 7-14 éves gyermekek túlsúlya, illetve elhízása. Figyelembe véve, hogy az esetszám nem magas és hogy a 7-14 évesek nagyobb arányban szerepeltek a mintában, ami bizonyos torzulást eredményezhetett, a kapott eredmények különösen hazai viszonylatban - mégis figyelmet érdemelnek. A születési adatok ugyanis 54
rendkívül nehezen hozzáférhetőek és emiatt az e témában megjelent publikációk száma nemzetközi vonatkozásban is csekély. A vizsgált minta általános iskolás tanulói körében tapasztalt fokozott mértékű túlsúly és elhízás hangsúlyosan felhívja a figyelmet a macrosomiás újszülötteknek már kora gyermekkorban megkezdendő megfigyelésére.
55
VI. KÖVETKEZTETÉSEK
redményeim alapján a következő főbb következtetések vonhatók le a fővárosi 7-19 éves tanulók reprezentatív táplálkozás-egészségügyi vizsgálatából: A vizsgált populáció jó része ülő életmódot folytatott, fizikailag inaktív volt. A tanulók nagy százaléka soványabb szeretett volna lenni, sokan fogyókúráztak már életük során szakember felügyelete nélkül, saját, vagy társaik elképzelése szerint. A fiatalok étkezési ritmusa nem volt megfelelő és táplálkozással kapcsolatos ismereteik sem voltak kielégítőek. Nagy volt a rendszeresen dohányzók aránya, különösen a középiskolások között. A BMI alapján a túlsúly és elhízás előfordulása a következő volt: Általános iskolás fiúk: 18,1%; 7,4%; lányok: 19,6%; 6,3%; középiskolás fiúk: 15,8%; 4,1%; lányok: 7,9%; 1,9%. A %BF alapján az elhízás prevalenciája az alábbiak szerint alakult: Általános iskolás fiúk: 17,9%; lányok: 12,7%; középiskolás fiúk: 5,1%; lányok: 16,2%. A BMI alapján túlsúlyos tanulók között a %BF szerint elhízott volt: Általános iskolás fiúk: 49,1%; lányok: 28,0%; középiskolás fiúk: 10,5%; lányok: 77,0%. Epidemiológiai
vizsgálatokban
a
testtömegindex
meghatározása
mellett
szükséges a derékkörfogat mérése is. Emellett lehetőség szerint a testösszetételt is célszerű megállapítani. 56
Vizsgálataim eredményei azt a hipotézist támasztják alá, amely szerint a macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul elő túlsúly/elhízás. Jelen leíró epidemiológiai felmérés eredményei is hangsúlyosan felhívják a figyelmet
az
megelőzésének
életmódbeli összetett
tényezők
szerepére
folyamataiban,
az
továbbá
elhízás
kialakulásának
rávilágítanak
arra,
hogy
és a
társadalomnak és a családnak szorosan együtt kell működnie az általános- és középiskolás korosztály helytelen életmódbeli szokásainak megváltoztatása, illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.
57
VII. ÖSSZEFOGLALÁS
túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága gyermek- és serdülőkorban drámaian nő, ezért az elsődleges megelőzés bevezetése nem tűr halasztást. Az elhízásnak több kiváltó tényezője van, a legfontosabbak az életmód és az örökletes tulajdonságok. Jelen kereszmetszeti vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja a budapesti általánosés középiskolás tanulók életmódbeli szokásait és meghatározza a soványság, a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakoriságát. A kutatásban az életmódra kérdőívek segítségével kaptam választ. Számos gyermek és serdülő ülő életmódot folytatott és elégedetlen volt a testtömegével. Minden ötödik általános iskolás fiú és minden harmadik lány legalább egyszer fogyókúrázott már életében, középiskolás lányok esetében ez az arány több mint 40% volt. Az 5-12. osztályos tanulók rendszertelenül étkeztek. A 11-14 éves fiúknak több mint 5%-a, a lányoknak több mint 10%-a, középiskolában a végzősöknek majdnem 60%-a rendszeresen dohányzott. Az antropometriai adatok közül a testmagasság és a derékkörfogat mérésére került sor, a testösszetétel meghatározása InBody3.0 bioimpedancia mérővel történt. A testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Az általános iskolákban a testtömegindexre vonatkozó nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumok szerint a soványság, túlsúly és elhízás előfordulása a fiúk esetében 5,1%; 18,1%; 7,4%; a lányok esetében 6,8%; 19,6%; 6,3% volt. A túlsúly és elhízás gyakorisága összesen 18,8% és 6,9% volt az általános iskolások körében. A túlsúlyos fiúknak 49,1%a, a lányoknak 28,0%-a elhízottnak tekinthető a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján a fiúk 17,9%-a, a lányok 12,7%-a volt elhízott. A középiskolákban a testtömegindex alapján a soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája a fiúk esetében 6,7%; 15,9%; 4,1%; a lányok esetében 7,2%; 7,9%; 1,9% volt. A túlsúlyosok és elhízottak aránya összesen 12,2% és 3,0% volt a középiskolások között. A túlsúlyos fiúk 10,5%-a, a lányok 77,0%-a tekinthető elhízottnak a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a volt elhízott, míg a derékkörfogat alapján viscerális elhízás a fiúk 10,5%-ára, a lányok 7,9%-ára volt jellemző. A macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordult elő túlsúly, illetve elhízás, különösen a 7-14 évesek között. 58
Az eredmények azt mutatják, hogy szoros társadalmi együttműködésre van szükség a magyar általános- és középiskolás korosztály helytelen életmódbeli szokásainak megváltoztatása, illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.
59
ÖSSZEFOGLALÓ A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága gyermek- és serdülőkorban drámaian nő, ezért az elsődleges megelőzés bevezetése nem tűr halasztást. Az elhízásnak több kiváltó tényezője van, a legfontosabbak az életmód és az örökletes tulajdonságok. Jelen kereszmetszeti vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja a budapesti általánosés középiskolás tanulók életmódbeli szokásait és meghatározza a soványság, a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakoriságát. A kutatásban az életmódra kérdőívek segítségével kaptam választ. Számos gyermek és serdülő ülő életmódot folytatott és elégedetlen volt a testtömegével. Minden ötödik általános iskolás fiú és minden harmadik lány legalább egyszer fogyókúrázott már életében, középiskolás lányok esetében ez az arány több mint 40% volt. Az 5-12. osztályos tanulók rendszertelenül étkeztek. A 11-14 éves fiúknak több mint 5%-a, a lányoknak több mint 10%-a, középiskolában a végzősöknek majdnem 60%-a rendszeresen dohányzott. Az antropometriai adatok közül a testmagasság és a derékkörfogat mérésére került sor, a testösszetétel meghatározása InBody3.0 bioimpedancia mérővel történt. A testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Az általános iskolákban a testtömegindexre vonatkozó nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumok szerint a soványság, túlsúly és elhízás előfordulása a fiúk esetében 5,1%; 18,1%; 7,4%; a lányok esetében 6,8%; 19,6%; 6,3% volt. A túlsúly és elhízás gyakorisága összesen 18,8% és 6,9% volt az általános iskolások körében. A túlsúlyos fiúknak 49,1%a, a lányoknak 28,0%-a elhízottnak tekinthető a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján a fiúk 17,9%-a, a lányok 12,7%-a volt elhízott. A középiskolákban a testtömegindex alapján a soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája a fiúk esetében 6,7%; 15,9%; 4,1%; a lányok esetében 7,2%; 7,9%; 1,9% volt. A túlsúlyosok és elhízottak aránya összesen 12,2% és 3,0% volt a középiskolások között. A túlsúlyos fiúk 10,5%-a, a lányok 77,0%-a tekinthető elhízottnak a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a volt elhízott, míg a derékkörfogat alapján viscerális elhízás a fiúk 10,5%-ára, a lányok 7,9%-ára volt jellemző. A macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordult elő túlsúly, illetve elhízás, különösen a 7-14 évesek között.
60
Az eredmények azt mutatják, hogy szoros társadalmi együttműködésre van szükség a magyar általános- és középiskolás korosztály helytelen életmódbeli szokásainak megváltoztatása, illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.
1. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M. (2007) Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools - part one. Ann Nutr Metab, 51: 448-453. 2. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos É, Antal M. (2008) Lifestyle of Hungarian adolescents - observations among metropolitan secondary school students. Ann Nutr Metab, 52: 105-109. 3. Péter S, Biró L, Németh Á, Antal M. (2008) A születési testtömeg és a gyermekkori elhízás kapcsolata egy fővárosi felmérés alapján. Orv Hetil, 149: 407-410.
61
ABSTRACT The prevalence of overweight and obesity among children and adolescents is increasing dramatically and requires early prevention. Obesity is multifactorial and depends on lifestyle as well as genetic components. The purpose of this cross sectional study was to investigate the lifestyle of school children and students attending elementary and secondary schools in Budapest and to estimate the prevalence of thinness, overweight and obesity in this group. The lifestyle part of the research was questionnaire-based. Many children and adolescents live a sedentary life and are dissatisfied with their body weight. Among school children one in five boys and one in three girls, in the secondary schools more than 40% of the girls have been on a slimming diet at least once. School children in the upper classes and students did not have a regular daily eating rhythm. More than 5% of the 1114 year-old boys, more than 10% of the girls and nearly 60% of the secondary schoolleavers smoked regularly. For the anthropometric investigations height and waist circumference were measured, other data were analyzed by eight-polar bioelectrical impedance procedure. On the base of age and gender specific diagnostic criteria for body mass index, prevalence of thinness, overweight and obesity among school children was 5.1, 18.1 and 7.4% for boys and 6.8, 19.6 and 6.3% for girls. Altogether the prevalence of overweight and obesity was 18.8 and 6.9%, respectively. About 49.1% of overweight boys and 28.0% of girls were obese according to %BF. On the basis of body fat percentage, prevalence of obesity was 17.9 and 12.7% for boys and girls, respectively. On the basis of body mass index, prevalence of leanness, overweight and obesity among students in the boy group were 6.7, 15.9 and 4.1%, respectively. In the girl group the respective figures were 7.2, 7.9 and 1.9%. The rate of overweight and obese students altogether was 12.2% and 3.0%. About 10.5% of overweight boys and 77.0% of girls were obese according to %BF. On the basis of body fat percentage, 5.1% of boys and 16.2% of girls were obese, whereas on the basis of data for waist circumference, visceral obesity occurred in 10.5% of boys and 7.9% of girls. Among macrosomic babies the rate of overweight and obesity is higher than among normal-birth-weight babies, particularly in childhood. According to these results, coordinated cooperation is necessary among stakeholders to support the aim of changing nutritional and exercise behaviour of Hungarian children and adolescents. 62
IRODALOMJEGYZÉK
1.
Microsoft ® Encarta ® Encyclopedia 2005 ©. Microsoft Corporation. (CD-ROM)
2.
Haslam D. (2007) Obesity: a medical history. Obes Rev, 8 (Suppl. 1): 31–36.
3.
Hippokratész. De Flatibus. Kr.e. 400~.
4.
Hippokratész. De Priscina Medicina. Kr.e. 400~.
5.
Galénosz. De Sanitate Tuenda. 160~: lib 6 cap 8.
6.
Péter S. (2005) „A jó egészség megtartásának módjáról”. Orvostudományi Értesítő, 78: 236-240.
7.
Wang Y, Monteiro C, Popkin BM. (2002) Trends of obesity and underweight in older children and adolescents in the United States, Brazil, China, and Russia. Am J Clin Nutr, 75: 971-977.
8.
Lissau I, Overpeck MD, Ruan WJ, Due P, Holstein BE, Hediger ML. (2004) Body mass index and overweight in adolescents in 13 European countries, Israel, and the United States. Arch Pediatr Adolesc Med, 158: 27-33.
9.
http://www.iaso.org/database/TrendsinObesityPrevalence.htm, hozzáférés: 2007.11.04.
10.
http://www.who.int/dietphysicalactivity/publications/facts/obesity/en/, hozzáférés: 2007.11.04.
11. Hedley AA, Ogden CL, Johson CL, Carroll MD, Curtin LR, Flegal KM. (2004) Prevalence of overweight and obesity among US children, adolescents and adults 1999-2002. JAMA, 291: 2847-2850. 12.
Cacciari E, Milani S, Balsamo A, Dammacco F, De Luca F, Chiarelli F, Pasquino AM, Tonini G, Vanelli M. (2002) Italian cross-sectional growth charts for height, weight, and BMI (6-20y). Eur J Clin Nutr, 56: 171-180.
13. Karayiannis D, Yannakoulia M, Terzidou M, Sidossis LS, Kokkevi A. (2003) Prevalence of overweight and obesity in Greek school-aged children and adolescents. Eur J Clin Nutr, 57: 1189-1192. 14. Suter PM, Ruckstuhl N. (2006) Obesity during growth in Switzerland: role of early socio-cultural factors favouring sedentary activities. Int J Obes, 30: S4-S10. 15.
Janssen I, Katzmarzyk PT, Boyce WF, Vereecken C, Mulvihill C, Roberts C, Currie C, Pickett W; Health Behaviour in School-Aged Children Obesity Working 63
Group. (2005) Comparison of overweight and obesity prevalence in school-aged youth from 34 countries and their relationships with physical activity and dietary patterns. Obes Rev, 6: 123-132. 16.
Kromeyer-Hauschild K, Jaeger U. (1998) Increasing prevalence of overweight and obesity among Jena children. Monatsschr Kinderheilkd, 146: 1192-1196.
17.
Lobstein T, Baur L, Uauy R. (2004) Obesity in children and young people: a crisis in publc health. Obes Rev, 5 (Suppl 1): 4-104.
18.
Özdirenç M, Özcan A, Akin F, Gelecek N. (2005) Physical fitness in rural children compared with urban children in Turkey. Pediatr Int, 47: 26-31.
19.
Bouziotas C, Koutedakis Y, Nevill A, Ageli E, Tsigilis N, Nikolaou A, Nakou A. (2004) Greek adolescents, fitness, fatness, fat intake, activity, and coronary heart disease risk. Arch Dis Child, 89: 41-44.
20.
Ruano Ruano I, Serra Pujol MaE. (1997) Food and lifestyle habits in a primary school students population from mataro (Barcelona) associated with consumption of sugar and television. Rev Esp Salud Publica, 71: 487-498.
21.
Seidell JC. (1999) Obesity: a growing problem. Acta Paediatr Suppl, 88: 46-50.
22.
ILSI Europe Overweight and Obesity in Children Task Force. Overweight and obesity in European children and adolescents. ILSI Europe Report Series, ILSI Press, Brussels, 2000: 4-21.
23.
Freedmann DS, Serdula MK, Srinivasan SR, Berenson GS. (1999) Relation of circumferences and skinfold thicknesses to lipid, insulin concentration in children and adolescents: the Bogalusa Heart Study. Am J Clin Nutr, 69: 308-317.
24.
Neovius MG, Linné YM, Barkeling BS, Rossner SO. (2004) Sensitivity and specificity of classification systems for fatness in adolescents. Am J Clin Nutr, 80: 597-603.
25.
http://www.images.md, hozzáférés: 2007.11.04.
26.
Statisztikai Évkönyv: 2001. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002: 54.
27.
Uçar B, Kiliç Z, Çolak O, Öner S, Kalyoncu C. (2000) Coronary risk factors in Turkish school children: Randomized cross-sectional study. Pediatr Int, 42: 259267.
28.
Decsi T, Molnár D, Koletzko B. (1997) Reduced plasma concentrations of alphatocopherol and beta-carotene in obese boys. J Pediatr, 130: 653-655. 64
29.
Molnar D, Decsi T, Koletzko B. (2004) Reduced antioxidant status in obese children with multimetabolic syndrome. Int J Obes Relat Metab Disord, 28: 11971202.
30.
Wardle J, Cooke L. (2005) The impact of obesity on psychological well-being. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab, 19: 421-440.
31.
National Institutes of Health. Clinical guidelines on the identification, evaluation, and treatment of overweight and obesity in adults: the evidence report. National Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services, Bethesda, MD, 1998.
32.
Bouchard C, Pérusse L, Rice T, Rao DC. The genetics of human obesity. In: Bray GA, Bouchard C, James WPT (eds.), Handbook of obesity. Marcel Dekker, New York, 1998: 157-190.
33.
Branca F, Nikogosian H, Lobstein T. (ed.). The challenge of obesity in the WHO European Region and the strategies for response. World Health Organization, Regional Office for Europe, Copenhagen, 2007: 1-323.
34.
Health and social services in Hungary. Ministry of Health, Social and Family Affairs, Budapest, 2004: 7-51.
35.
Paulik E, Belec B, Balogh S, Hajnal F, Nagymajtényi L. (2004) Az elhízás epidemiológiai jellemzői a Dél-Alföldön. Népegészségügy, 83: 12-17.
36.
Biró G, Antal M, Zajkás G. (1996) Nutrition survey of the Hungarian population in a randomized trial between 1992-1994. Eur J Clin Nutr, 50: 201-208.
37.
Dietz WH. (1998) Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J Nutr, 128(suppl): 411S-414S.
38.
Garrow JS. Obesity. In: Garrow JS, James WPT, Ralph A (eds.), Human Nutrition and Dietetics. Churchill Livingstone, London, 2000: 527-545.
39.
Pintér A, Czinner A. (2005) Kardiovaszkuláris rizikófaktorok (obesitas, hipertónia, diabetes mellitus) alakulása 1996 és 2004 között, a teljes hazai 5-17 év közötti gyermekpopulációban. Metabolizmus, 3: 150-154.
40.
Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Greiner E, Biró L, Domonkos A, Balajti A, Szórád I, Szabó C, Mozsáry E. (2004) Representative study for the evaluation of age- and gender-specific anthropometric parameters and blood pressure in an adolescent Hungarian population. Ann Nutr Metab, 48: 307-313. 65
41.
Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Biró L, Greiner E, Barna M, Balajti A, Domonkos A. (2001) Reprezentatív táplálkozás-egészségügyi szűrővizsgálat fővárosi középiskolákban. Táplálkozás – allergia – diéta, 6: 15-29.
42.
Antal M, Nagy K, Bíró L, Greiner E, Regöly-Mérei A, Domonkos A, Balajti A, Szabó C, Mozsáry E. (2003) Hazai reprezentatív felmérés a középiskolás fiatalok táplálkozási és életmódbeli szokásairól. Orv Hetil, 144: 1631-1636.
43.
Wells JC, Chomtho S, Fewtrell MS. (2007) Programming of body composition by early growth and nutrition. Proc Nutr Soc, 66: 423-434.
44.
Ylihärsilä H, Kajantie E, Osmond C, Forsén T, Barker DJ, Eriksson JG. (2007) Birth size, adult body composition and muscle strength in later life. Int J Obes, 31: 1392-1399.
45.
Sachdev HS, Fall CH, Osmond C, Lakshmy R, Dey Biswas SK, Leary SD, Reddy KS, Barker DJ, Bhargava SK. (2005) Anthropometric indicators of body composition in young adults: relation to size at birth and serial measurements of body mass index in childhood in the New Delhi birth cohort. Am J Clin Nutr, 82: 456-466.
46.
Allirot X, Fianu A, Papoz L, Favier F. (2007) Trends and sociocultural factors for childhood overweight in La Reunion Island. Diabetes Metab, Jul 2, Epub ahead of print.
47.
Baird J, Fisher D, Lucas P, Kleijnen J, Roberts H, Law C. (2005) Being big or growing fast: systematic review of size and growth in infancy and later obesity. BMJ, 331: 929.
48.
Martins EB, Carvalho MS. (2006) Birth weight and overweight in childhood: a systematic review (portugál nyelven). Cad Saúde Pública, 22: 2281-2300.
49.
Erhardt É, Molnár D, Storcz J, Márkus A, Török K. (1999) Az intrauterin tápláltság szerepe a cardiovascularis kockázati tényezők alakulásában 6-10 éves gyermekekben. Orv Hetil, 140: 2563-2567.
50.
CIOMS: Ethics and Epidemiology. International Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies. CIOMS, Geneva, 1991: 14-69, 7-23.
51.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről. 1997 évi 47. törvény. Magyar Közlöny, 49: 3518-3525.
66
52.
WHO. (1995) Physical status: The use and interpretation of anthropometry. Report of WHO Expert Committee. Word Health Organ Tech Rep Ser, 854: 1452.
53.
http://www.e-inbody.com, hozzáférés: 2007.11.04.
54.
Cole TJ, Bellizzi MC, Flegal KM, Dietz WH. (2000) Establishing a standard definition for child overweight and obesity worldwide: international survey. BMJ, 320: 1240-1243.
55.
Williams DP, Going SB, Lohman TG, Harsha DW, Srinivasan SR, Webber LS, Berenson GS. (1992) Body fatness and risk for elevated blood pressure, total cholesterol, and serum lipoprotein ratios in children and adolescents. Am J Public Health, 82: 358-363.
56.
Madarasi A, Holics K, Újhelyi R, Czinner A. (1998) Mucoviscidosisos gyermekek tápláltsági állapotának felmérése multifrekvenciás impedancia és a táplálkozással összefüggő biomarkerek mérésével. Orv Hetil, 139: 1019-1023.
57.
Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Greiner E, Biró L, Domonkos A, Balajti A, Szórád I, Szabó C, Mozsáry E. (2004) Representative study for the evaluation of age- and gender-specific anthropometric parameters and blood pressure in an adolescent Hungarian population. Ann Nutr Metab, 48: 307-313.
58.
Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M. (2007) Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools - part one. Ann Nutr Metab, 51: 448-453.
59.
Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos É, Antal M. (2008) Lifestyle of Hungarian adolescents - observations among metropolitan secondary school students. Ann Nutr Metab, 52: 105-109..
60.
Cole TJ, Flegal KM, Nicholls D, Jackson AA. (2007) Body mass index cut offs to define thinness in children and adolescents: international survey. BMJ, 335: 194.
61.
Antal M, Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Péter S. (2008) Az epidemiológiai vizsgálatokban alkalmazható néhány mérőmódszer a serdülőkori elhízás megítélésére. Orv Hetil, 149: 51-57.
62.
Péter S, Biró L, Németh Á, Antal M. (2008) A születési testtömeg és a gyermekkori elhízás kapcsolata egy fővárosi felmérés alapján. Orv Hetil, 149: 407-410.
67
63.
Currie C, Roberts C, Morgan A, Smith R, Settertobulte W, Samdal O, Barnekow Rasmussen W. Young people’s health in context. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2001/2002 survey. Health Policy for Children and Adolescents; No. 4. WHO, Copenhagen, 2004: 66-68, 93, 112, 122, 124, 230, 232, 234-235.
64.
Oliver M, Schofield G, McEvoy E. (2006) An integrated curriculum approach to increasing habitual physical activity in children: A feasibility study. J Sch Health, 76: 74-79.
65.
Callaway WC, McNuit K, Rivlin RS. (1998) Statement on vitamin and mineral supplements. Am J Clin Nutr, 47: 174.
66.
Sichert-Hellert W, Kersting M. (2004) Vitamin and mineral supplements use in German children and adolescents between 1986 and 2003: results of the DONALD Study. Ann Nutr Metab, 48: 414-419.
67.
Westenhoefer J. (2002) Establishing dietary habits during childhood for long-term weight control. Ann Nutr Metab, 46(suppl 1): 18-23.
68.
Riboli E, Norat T. (2001) Cancer prevention and diet opportunities in Europe. Publ Health Nutr, 4: 475-484.
69.
Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M. (2007) Dietary habits of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools - part two., Ann Nutr Metab, 51: 454-460.
70.
Balogh S, Hajnal F, Belec B, Kómár M, Papp R, Nagymajtényi L, Paulik E. (2005) Factors associated with the consumption of fruits and vegetables in South-East Hungary. Acta Alimentaria, 34: 145-152.
71.
Wagner N, Meusel D, Kirch W. (2005) Nutrition education for children - Results and perspectives. J Public Health (Bangkok), 13: 102-110.
72.
Thompson E, Cooper C, Flanagan C, Crawford D, Worsley A. (2006) Food and activity in out of school hours care in Victoria. J Nutr Diet, 63: 21-27.
73.
Hampl JS, Belts NM. (1999) Cigarette use during adolescence: effects on nutritional status. Nutr Rev, 57: 215-221.
74.
Raja’a YA, Bin Mohanna MA. (2005) Overweight and obesity among school children in Sana’a City, Yemen. Ann Nutr Metab, 49: 342-345.
68
75.
Decsi T, Molnár D. (2003) Insulin resistance syndrome in children: pathophysiology and potential management strategies. Paediatr Drugs, 5: 291-299.
76.
Perez-Rodrigo C, Wind M, Hildonen C, Bjelland M, Aranceta J, Klepp KI, Brug J. (2005) The pro children intervention: applying the intervention mapping protocol to develop a school-based fruit and vegetable promotion programme. Ann Nutr Metab, 49: 267-277.
77.
Wabitsch M. (2006) Obesity in children and adolescents: Current recommendations for prevention and treatment. Internist, 47: 130-140.
78.
Hesketh K, Waters E, Green J, Salmon L, Williams J. (2005) Healthy eating, activity and obesity prevention: A qualitative study of parent and child perceptions in Australia. Health Promot Int, 20: 19-26.
79.
Sandvik C, De Bourdeaudhuij I, Due P, Brug J, Wind M, Bere E, Perez-Rodrigo C, Wolf A, Elmadfa I, Thorsdottir I, Vaz de Almeida MD, Yngve A, Klepp KI. (2005) Personal, social and environmental factors regarding fruit and vegetable intake among school children in nine European countries. Ann Nutr Metab, 49: 255-266.
80.
Warren JM, Henry CJK, Lightowler HJ, Bradshaw SM, Perwaiz S. (2003) Evaluation of a pilot school programme aimed at the prevention of obesity in children. Health Promot Int, 18: 287-296.
81.
Cavadini C, Decarli B, Grin J, Narring F, Michaud P-A. (2000) Food habits and sport activity during adolescence: Differences between athletic and non-athletic teenagers in Switzerland. Eur J Clin Nutr, 54 (Suppl 1): S16-S20.
82.
Croll JK, Neumark-Sztainer D, Story M, Wall M, Perry C, Harnack L. (2006) Adolescents involved in weight-related and power team sports have better eating patterns and nutrient intakes than non-sport-involved adolescents. J Am Diet Assoc, 106: 709-717.
83.
Francis KT. (1999) Status of the year 2000 health goals for physical activity and fitness. Phys Ther, 79: 405-414.
84.
Schwandt P, Geiß HC, Ritter MM, Üblacker C, Parhofer KG, Otto C, Laubach E, Donner MG, Haas GM, Richter WO. (1999) The Prevention Education Program (PEP). A prospective study of the efficacy of family-oriented life style modification in the reduction of cardiovascular risk and disease: Design and baseline data. J Clin Epidemiol, 52: 791-800. 69
85.
Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2004.
86.
Pate RR, Ward DS, Saunders RP, Felton G, Dishman RK, Dowda M. (2005) Promotion of physical activity among high-school girls: A randomized controlled trial. Am J Public Health, 95: 1582-1587.
87.
Mahler P, Bouvier P, Kurer P, Cuenod JJ, Houlmann M. (2005) Medical certificates for physical education in schools; the situation in Geneva (francia nyelven). Rev Med Suisse, 1: 1847-1848, 1850-1851.
88.
Motl RW, McAuley E, Birnbaum AS, Lytle LA. (2006) Naturally occurring changes in time spent watching television are inversely related to frequency of physical activity during early adolescence. J Adolesc, 29: 19–32.
89.
Kirkcaldy BD, Shephard RJ, Siefen RG. (2002) The relationship between physical activity and self-image and problem behaviour among adolescents. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol, 37: 544-550.
90.
Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása: Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat, Nemzeti Jelentés 2002. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2003.
91.
Al-Almaie S. (2005) Knowledge of healthy diets among adolescents in eastern Saudi Arabia. Ann Saudi Med, 25: 294-298.
92.
Jedrzejewska B, Kalinowski P, Stachowicz A. (2005) Knowledge of healthy behaviours among teenagers attending selected schools of the Lublin region (in Polish). Ann Acad Med Stetin, 51(Suppl 1): 65-69.
93.
World Health Organization. The World Health Report (2002). Elérhető: http://www.who.int/whr/2002/en/, hozzáférés: 2007.06.25.
94.
Lee LK, Paul CYC, Kam CW, Jagmohni K. (2005) Smoking among secondary school students in Negeri Sembilan, Malaysia. Asia Pac J Public Health, 17: 130136.
95.
Vereecken CA, Maes L, De Bacquer D. (2004) The influence of parental occupation and the pupils’ educational level on lifestyle behaviors among adolescents in Belgium. J Adolesc Health, 34: 330-338.
96.
Eiben OG, Németh Á, Pantó E. (1998) Adatok Budapest ifjúságának biológiai fejlettségéhez és fizikai erőnlétéhez. Humanbiologia Budapestiensis, S24. 70
97.
Guo SS, Chumlea WC, Roche AF, Siervogel RM. (1997) Age- and maturityrelated changes in body composition during adolescence into adulthood: the Fels Longitudinal Study. Int J Obes Relat Metab Disord, 21: 1167-1175.
98.
Barker DJ. (2007) Obesity and early life. Obes Rev, 8 (Suppl 1): 45-49.
99.
Pecoraro P, Guida B, Caroli M, Trio R, Falconi C, Principato S, Pietrobelli A. (2003) Body mass index and skinfold thickness versus bioimpedance analysis: fat mass prediction in children. Acta Diabetol, 40 (Suppl 1): S278-S281.
100. Pietrobelli A, Rubiano F, St-Onge M-P, Heymsfield SB. (2004) New bioimpedance analysis system: improved phenotyping with whole-body analysis. Eur J Clin Nutr, 58: 1479-1484. 101. Pietrobelli A, Andreoli A, Cervelli V, Carbonelli MG, Peroni DG, DeLorenzo A. (2003) Predicting fat-free mass in children using bioimpedance analysis. Acta Diabetol, 40 (Suppl 1): S212-S215. 102. Semiz S, Örzgören E, Sabir N. (2007) Comparison of ultrasonographic and anthropometric methods to assess body fat in childhood obesity. Int J Obes, 31: 53-58. 103. Brambilla P, Bedogni G, Moreno LA, Goran MI, Gutin B, Fox KR, Peters DM, Barbeau P, De Simone M, Pietrobelli A. (2006) Crossvalidation of anthropometry against magnetic resonance imaging for the assessment of visceral and subcutaneous adipose tissue in children. Int J Obesity, 30: 23-30. 104. de Oliveira LC, da Veiga GV, Sichieri R. (2001) Anthropometric markers for cardiovascular disease risk factors among overweight adolescents. Nutr Res, 21: 1335-1345. 105. Moreno LA, Mesana MI, Fleta J, Ruiz JR, Gonzalez-Gross M, Sarria A, Marcos A, Bueno M; AVENA Study Group. (2005) Overweight, obesity and body fat composition in Spanish adolescents. Ann Nutr Metab, 49: 71-76. 106. Turconi G, Guarcello M, Maccarini L, Bazzano R, Zaccardo A, Roggi C. (2006) BMI values and other anthropometric and functional measurments as predictors of obesity in a selected group of adolescents. Eur J Nutr, 45: 136-143. 107. Pérez-Cueto A, Almanza M, Kolsteren PW. (2005) Female gender and wealth are associated to overweight among adolescents in La Paz, Bolivia. Eur J Clin Nutr, 59: 82-87. 71
108. Neovius MG, Linné YM, Barkeling BS, Rossner SO. (2004) Sensitivity and specificity of classification systems for fatness in adolescents. Am J Clin Nutr, 80: 597-603. 109. Barkai L, Parragh G. (2006) Metabolikus szindróma gyermek- és serdülőkorban. Orv Hetil, 147: 243-250. 110. Golley RK, Magarey AM, Steinbeck KS, Baur LA, Daniels LA. (2006) Comparison of metabolic syndrome prevalence using six different definitions in overweght pre-pubertal children enrolled in a weight management study. Int J Obes, 30: 853-860. 111. Cook S, Weitzman M, Auinger P, Nguyen M, Dietz WH. (2003) Prevalence of a metabolic syndrome phenotype in adolescents. Arch Pediatr Adolesc Med, 157: 821-827. 112. Danielzik S, Czerwinski-Mast M, Langnäse K, Dilba B, Muller MJ. (2004) Parental overweight, socioeconomic status and high birth weight are the major determinants of overweight and obesity in 5-7 y-old children: baseline data of the Kiel Obesity Prevention Study (KOPS). Int J Obes Relat Metab Disord, 28: 1494-1502. 113. Johannsson E, Arngrimsson SA, Thorsdottir I, Sveinsson T. (2006) Tracking of overweight from early childhood to adolescence in cohorts born 1988 and 1994: overweight in a high birth weight population. Int J Obes, 30: 1265-1271. 114. Li C, Goran MI, Kaur H, Nollen N, Ahluwalia JS. (2007) Developmental trajectories of overweight during childhood: role of early life factors. Obesity, 15: 760-771. 115. Dietz WH. (1994) Critical periods in childhood for the development of obesity. Am J Clin Nutr, 59: 955-959.
72
SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE
Az értekezéshez kapcsolódó közlemények
Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M: Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools - part one., Annals of Nutrition and Metabolism, 2007; 51: 448-453. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos É, Antal M: Lifestyle of Hungarian adolescents - observations among metropolitan secondary school students, Annals of Nutrition and Metabolism, 2008; 52: 105-109. Péter S, Biró L, Németh Á, Antal M: A születési testtömeg és a gyermekkori elhízás kapcsolata egy fővárosi felmérés alapján., Orvosi Hetilap, 2008; 149: 407410. Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M: Dietary habits of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools - part two., Annals of Nutrition and Metabolism, 2007; 51: 454-460. Antal M, Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Péter S: Az epidemiológiai vizsgálatokban alkalmazható néhány mérőmódszer a serdülőkori elhízás megítélésére, Orvosi Hetilap, 2008; 149: 51-57. Absztraktok Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos É, Antal M: Role of lifestyle in obesity prevention – a representative survey in metropolitan elementary schools., Obesity Reviews, 2007, 8, Suppl. 3: S13 73
Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M: Lifestyle of Hungarian school children – a representative survey in metropolitan elementary schools., International Journal of Obesity, 2007, 31, Suppl. 1: S197 Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M: Dietary habits of Hungarian school children – a representative survey in metropolitan elementary schools., International Journal of Obesity, 2007, 31, Suppl. 1: S197 Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Biró L, Szabó C, Arató G, Martos É: Assessment of body composition in school aged children and adolescents, International Journal of Obesity, 2007, 31, Suppl. 1: S198 Péter S, Regöly-Mérei A, Beretvás E, Arató G, Vámos A, Martos É, Antal M: Általános iskolások életmódja – Reprezentatív felmérés a fővárosban, Sportorvosi Szemle, 2006, 47 (1): 75 Arató G, Beretvás E, Szabó C, Németh I, Kui Á, Péter S, Biró L, Regöly-Mérei A, Antal M: Általános iskolai tanulók táplálkozása – Reprezentatív felmérés a fővárosban, Metabolizmus, 2006, 4 (4): 307 Biró L, Arató G, Beretvás E, Németh I, Kui Á, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Szabó C, Antal M: Középiskolás tanulók táplálkozása – Reprezentatív felmérés a fővárosban, Metabolizmus, 2006, 4 (4): 308-309 Szabó C, Péter S, Regöly-Mérei A, Beretvás E, Arató G, Vámos A, Martos É, Antal M: Budapesti általános iskolások életmódjának felmérése reprezentatív minta alapján, Metabolizmus, 2006, 4 (4): 316 Egyéb közlemények Péter S: „A jó egészség megtartásának módjáról”, Orvostudományi Értesítő, 2005, 78 (2): 236-240 74
Absztraktok Pavlovic M, Finglas P, Witthoft C, Pepping F, Holman P, Glibetic M, Demes M, Biro L, Péter S, Oshaug A, Nemeth K: A partnership between network for capacity development in nutrition (NCDN-CEE) in central and eastern Europe and European food information resource network (EuroFIR)., Annals of Nutrition and Metabolism, 2007, 51, Suppl. 1: 322 Pavlovic M, Pepping F, Demes M, Biro L, Péter S, Dimitrovska Z, Duleva V, Parvan C, Oshaug A: Capacity development in public nutrition: A network in central and eastern Europe (NCDNCEE)., Annals of Nutrition and Metabolism, 2007, 51, Suppl. 1: 324
75
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
álával tartozom mindazoknak, akik az elmúlt két és fél év során időt nem kímélve szakértelmükkel, ösztönzésükkel, támogatásukkal és barátságukkal segítették ennek a Ph.D.-munkának a véghezvitelét. Mindenek előtt őszinte hálámat, köszönetemet és tiszteletemet szeretném kifejezni témavezetőmnek, Dr. Antal Magdának, minden részletre kiterjedő támogatásáért a Ph.D.munkám kezdetétől ennek a disszertációnak az elkészüléséig. Megingathatatlan pártfogása, kitartó buzdítása, derűlátó szemléletmódja és szakmai önzetlensége rendkívüli élménnyé tette számomra a közös munkát. Őszinte nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni továbbá kollégáimnak az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI), Dr. Regöly-Mérei Andreának, Dr. Biró Lajosnak, Dr. Nagy Katalinnak, Arató Györgyinek, Szabó Csabának és a Táplálkozás-egészségügyi
Főosztály
összes
munkatársának
a
segítségükért,
támogatásukért, ösztönzésükért és nem utolsó sorban barátságukért. Köszönöm Dr. Rodler Imrének és Dr. med. habil. Martos Évának, az OÉTI előző és jelenlegi főigazgató főorvosainak, hogy lehetővé tették számomra a kutatómunka elvégzését. Hálás vagyok a tanárok, iskolaorvosok és védőnők szíves és elengedhetetlen közreműködéséért. A munkám szintén nem valósulhatott volna meg a tanulók részvétele nélkül. Köszönet mindannyiuknak és szüleiknek is, hogy beleegyeztek a vizsgálatok elvégzésébe. Végül, de nem utolsó sorban külön szeretnék köszönetet mondani a családomnak és barátaimnak a támogatásukért és megértésükért.
76
1. SZ. MELLÉKLET
érdőívek
77
ÉLETMÓD 1 – 12. osztály (általános- és középiskolák) Karikázd be a válaszod sorszámát! Testedzés Milyen gyakran végzed? 1. naponta 2. hetente többször 3. néha 4. soha Versenyszerűen sportolsz-e? 1. igen 2. nem
Mit csinálsz legszívesebben a szabadidődben? 1. sétálok 2. TV-t nézek 3. számítógéppel foglalkozom, internetezek 4. zenét hallgatok 5. olvasok 6. sportolok
Hány órát töltesz szabad levegőn? 1. míg az iskolába megyek 2. 1-2 óra/nap 3. 3-4 óra/nap 4. 5-6 óra/nap 78
Az iskolai testedzés 1. fáraszt 2. untat 3. jó közérzetet biztosít
Meg vagy elégedve a testsúlyoddal? 1. igen 2. nem Ha nem:
1. Szeretnél soványabb lenni 2. Szeretnél több lenni
Fogyókúráztál-e már? 1. igen 2. nem
Fogyasztasz vitamin– és/vagy ásványi anyag készítményt? (karikázd be a válaszod sorszámát!) 1. nem 2. csak vitaminkészítményt (pl.: C-, E-, B-vitaminok) 3. csak ásványi anyag készítményt (pl.: kalcium, vas) 4. kombinált vitamin- és ásványi anyag készítményt
Készítmény neve:……………………………………
79
Milyen gyakran szoktál étkezni? (Írd be a válaszod sorszámát a négyzetbe!) naponta
hetente többször
reggelizni tízóraizni ebédelni uzsonnázni vacsorázni
80
ritkán
soha
TUDÁSSZINT FELMÉRÉS 1 – 4. osztály (általános iskolák)
Karikázd be a helyes válasz sorszámát!
Mit gondolsz, hányszor kell étkezned naponta? 1. háromszor 2. kétszer 3. ötször Mit gondolsz, hányszor kell kezet mosnod? 1. csak reggel 2. csak este 3. minden étkezés előtt Miért kell naponta tejet, tejterméket fogyasztani? 1. mert segít, hogy erősek legyenek a csontjaim 2. mert nem hízlal 3. mert szép lesz tőle a bőröm Szerinted hányszor kell gyümölcsöt enni? 1. naponta egyszer 2. naponta legalább háromszor 3. hetente 5 alkalommal Hányszor kellene fogat mosni? 1. elég csak reggel 2. elég csak este 3. minden étkezés után, de legalább reggel és este
81
5 – 8. osztály (általános iskolák)
Karikázd be a helyes válasz sorszámát!
Melyik ételben van a legkevesebb zsír? 1. majonézes hamburger 2. szalonna 3. grill csirke Melyik élelmiszerben van sok fehérje? 1. alma 2. szárazbab 3. paradicsom Melyik ételnek a legnagyobb az energia- (kalória) értéke? 1. kenyér 2. káposzta 3. csokitorta Mi a fő szerepe a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak? 1. növelik az izomzatot 2. csökkentik az izomtömeget 3. nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez Hány óra hosszat tartó torna vagy egyéb sport szolgálja az egészséged? 1. napi 1 óra 2. hetente 3-szor, 4-szer 1 óra 3. ennél több 4. elég az iskolai tornaóra
82
Milyennek tartod az állóképességedet/teherbíró képességedet? (Mennyire vagy fitt?) 1. nagyon jónak 2. jónak 3. átlagosnak 4. nem kielégítőnek
Kipróbáltad már a dohányzást? 1. igen 2. nem Ha igen, rendszeresen dohányzol? 1. igen, naponta 2. igen, hetente 3. nem, csak alkalmanként
83
9-12. osztály (középiskolák)
Karikázd be a válaszod sorszámát!
Hallottál-e a táplálkozási piramisról? 1. igen 2. nem Mi az optimális étkezési gyakoriság? 1. 3×/nap 2. 4×/nap 3. 5×/nap Melyik élelmi anyag tartalmazza a legtöbb rostot? 1. alma 2. burgonya 3. bab Melyik zsiradék tartalmazza a legtöbb telítetlen zsírsavat? 1. sertészsír 2. libazsír 3. olivaolaj Milyennek tartod az állóképességedet/teherbíró képességedet? (Mennyire vagy fitt?) 1. nagyon jónak 2. jónak 3. átlagosnak 4. nem kielégítőnek
84
2. SZ. MELLÉKLET
özlemények
85
Original Paper Received: August 8, 2006 Accepted: April 19, 2007 Published online: $ $ $
Ann Nutr Metab 979 DOI: 10.1159/000XXXXXX
Lifestyle of School Children: Representative Survey in Metropolitan Elementary Schools – Part One Péter Szabolcs Andrea Regöly-Mérei Lajos Biró Katalin Nagy Györgyi Arató Csaba Szabó Éva Martos Magda Antal National Institute of Food Safety and Nutrition, Budapest, Hungary
Key Words Hungarian school children ⴢ Elementary school ⴢ School children, lifestyle
Abstract Background/Aims: The prevalence of overweight and obesity among school children is increasing dramatically. Obesity is multifactorial and depends on lifestyle as well as genetic components. The purpose of the survey was to investigate the lifestyle of 7- to 14-year-old children attending elementary schools in Budapest. Methods: The research was questionnaire-based. Children were asked to answer questions about their leisure activities, physical exercise, nutritional, eating, and smoking habits. Results: Many children live a sedentary life and are dissatisfied with their body weight. One in 5 boys and 1 in 3 girls have been on a slimming diet at least once. About two-thirds of the children regularly consumed vitamin and/or mineral supplements and at the same time just over half of them knew how much fruit should be eaten daily. School children in the upper classes did not eat 5 times a day. More than 5% of the 11- to 14-yearold boys and more than 10% of the girls smoked regularly. Conclusions: According to our results, the unfavorable lifestyle of the great majority of Hungarian school children may have implications for their health during adulthood. Copyright © 2007 S. Karger AG, Basel
© 2007 S. Karger AG, Basel 0250–6807/07/0000–0000$23.50/0 Fax +41 61 306 12 34 E-Mail
[email protected] www.karger.com
ANM979.indd 1
Accessible online at: www.karger.com/anm
Introduction
The incidence of overweight and obesity is growing year by year, not only in the adult population, but also among children [1, 2]. According to previous studies, childhood obesity is related to changes in lifestyle [3]. This disorder has become one of the most important issues in children’s health because of its complications and possible persistence into adulthood [4, 5]. Several epidemiological studies established that a high percentage of school children living in urban areas have a sedentary life, are inactive and obese [6]. It is noteworthy that these children have considerably higher levels of coronary risk factors, predisposing to coronary heart disease (CHD) [7]. It is also known that primary CHD risk factors are mainly associated with physical activity levels [8]. This is of great importance in Hungary, because nearly half of the total Hungarian mortality is caused by cardiovascular disease [9]. Another very important complication of childhood obesity is diabetes mellitus [10]. Lifestyle during childhood is therefore important as it is a significant determinant of high-risk behavioral habits [11]. The primary prevention of both overweight and obesity cannot be effective without knowledge of the children’s lifestyle. For this purpose we performed a representative lifestyle survey among 7- to 14-year-old children attending elementary schools in the capital in the first part of the school year 2005/2006. Szabolcs Péter, MD Department of Nutrition, National Institute of Food Safety and Nutrition Gyáli Street 3/A HU–1097 Budapest (Hungary) Tel. +36 1 476 1100, ext. 4179, Fax +36 1 215 1545, E-Mail
[email protected]
10.08.2007 13:36:49
Table 1. School children participating in the survey
Age years 7 8 9 10 11 12 13 14 Total
Boys
Girls
Table 2. School children’s daily outdoor activity
n
%
n
%
Participation rate, % (⌺n = 1,930)
127 128 145 144 154 106 98 101
12.7 12.8 14.5 14.4 15.4 10.6 9.8 10.1
130 121 128 107 145 108 102 86
14.0 13.1 13.8 11.5 15.6 11.7 11.0 9.3
72.8 72.0 74.4 68.6 76.1 64.7 67.8 61.7
1,003
927
School children were recruited from metropolitan elementary schools in this representative study. The sampling sites were randomly assigned by an expert from Hungarian Central Statistical Office, using a three-stage cluster-stratified system: primary units were the districts, secondary units were the schools and the final sample-collecting sites were the classes. The data for a total of 1,930 children (1,003 boys and 927 girls) were evaluated from 17 districts, 18 schools and 119 classes. Studies were performed in compliance with international [12] and national [13] regulations, and written permission from the Regional Medical-Ethics Committee and from parents was obtained. We performed our survey using validated questionnaires. The validation procedure was performed involving 102 children (53 boys and 49 girls) representing the investigated age group. The adequacy of the answers was checked and misunderstandable questions were corrected. According to the answers, additional questions were added to the questionnaire to entirely cover the studied field. The children were asked to answer questions about their favorite leisure activities, physical training (daily physical exercise, competitive sports, well-being after workout), fitness and daily length of time spent outdoors. We were also interested to know whether the school children were satisfied with their own body weight and if they had ever been on a slimming diet. The anonymous questionnaire contained inquiries on eating frequency, smoking habits and use of vitamin and mineral supplements. The latter question was asked because generally these food supplements are not used at medical advice but according to one’s fancy. To test the children’s knowledge, we also included general questions about right eating habits, healthy nutrition and lifestyle (fruit consumption frequency, effect of milk, foodstuff composition, recommended daily physical training) and nutrition hygiene (handwash and tooth-brushing frequency). Children in the 1st and 2nd classes completed the questionnaire under the supervision of teachers, and in the upper classes in the presence of qualified dieticians. Data were tabulated using the Microsoft Access program, and evaluation was carried out using SPSS 11.0 for Windows and Microsoft Excel. We used 2(d) test for statistical evaluation.
ANM979.indd 2
Ann Nutr Metab 979
Age group
Time
Boys
7–10 years
going to school 1–2 h >2 h going to school 1–2 h >2 h
6.2 46.1 47.8 7.6 46.4 46.0
going to school 1–2 h >2 h going to school 1–2 h >2 h
6.1 53.2 40.7 9.9 52.9 37.2
11–14 years
Girls
7–10 years 11–14 years
70.1
Subjects and Methods
2
Gender
%
Results
Age and gender distribution of the school children are given in table 1. Independent of age, boys spent more time using the computer or watching television than girls (p ! 0.001), while girls’ favorite leisure activities were listening to music and reading. The former hobby is more popular among girls in upper than in lower school classes (p ! 0.001). There was no significant difference between gender in time spent walking, but older girls devoted less time to sport than younger girls (p ! 0.01) (fig. 1). School children usually passed 1–2 h/day in the open air, but 6.1–9.9% were outdoors only on their way to school (table 2). Daily physical exercise was typical only of just above half of school children. Less than half of school children participated in competitive sports. In the upper classes fewer children reported a positive feeling of well-being after physical education than in the lower classes (boys: p ! 0.001, girls: p ! 0.01) and in this case there was no gender difference. Among 11- to 14-year-old children, 61% of the boys and 51% of the girls considered their physical condition and efficiency to be good or very good (fig. 2). More than half (51.5%) of the 7- to 14-year-old girls and 43.5% of the boys were dissatisfied with their body weight. Independent of age, 29.5% of the boys and 42.5% of the girls would like to be thinner, and therefore 1 in 5 boys (21%) and 1 in 3 girls (29%) had been on a slimming diet at least once between the age of 7 and 14 years. Almost two-thirds of the school children regularly consumed vitamin and/or mineral supplements (table 3).
Szabolcs/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/ Szabó/Martos/Antal
10.08.2007 13:37:08
11- to 14-year-old boys 11- to 14-year-old girls
7- to 10-year-old boys 7- to 10-year-old girls
% 50
p < 0.001
45
p < 0.001
40
41
45 p < 0.01
35
p < 0.001
30
32
25
25
36
35 32
24
20
22
20 18
15
14 10
11
11 9
5
5
6 6
6
3
0 Computer, television
Fig. 1. Leisure activities of school chil-
Listening to music
Reading
Walking
Sport
dren. 7- to 10-year-old boys 7- to 10-year-old girls
%
11- to 14-year-old boys 11- to 14-year-old girls
100
p < 0.001 p < 0.01
80 78 78 68
60 61
58
57 53
54
40
61 51
50 43 43 36
20
0
Fig. 2. School children’s physical training
Daily physical exercise
Competitive sports
Well-being after general training
Own physical condition considered good
and self-estimation of physical condition.
According to the evaluation of school children’s dietary and hygiene knowledge, the majority of 7- to 10year-old pupils did know how often they should clean their teeth (98%), when they should wash their hands (99%) and why it is important to drink milk (97%). Just over half of them (57%) knew how much fruit should be eaten daily and only 31% knew the recommended daily meal frequency. Only 48, 59 and 64% of the 11- to 14year-old school children knew how much fat, protein and
energy different foodstuffs contain, respectively. There were more correct answers (87%) regarding the main roles of vitamins and mineral substances in the human body and nearly everybody (90%) knew how much time they should spend on physical exercise a day. School children in the upper classes did not eat 5 times (and often not even 3 times) a day. 28.9% of the children did not have breakfast, 9.5% did not have lunch and 15.5% did not have dinner (table 4).
Lifestyle of Hungarian School Children
Ann Nutr Metab 979
ANM979.indd 3
3
10.08.2007 13:37:09
Table 3. Consumption of vitamin and mineral supplements
Table 4. Meal frequency of 11- to 14 year-old school children
among 11-to 14-year-old children Supplements
Boys, %
Girls, %
Altogether, %
Vitamin supplements Mineral supplements Combined Neither
34.0 6.4 21.1 38.4
37.2 7.3 16.6 38.9
35.6 6.9 18.9 38.6
In the 5th class, 11.5% of the 11-year-old children made at least one attempt to smoke, and this rose to 50.1% for 14-year-old adolescents in the 8th class. Among children, 5.4% of the boys and 10.1% of the girls smoked regularly.
Discussion
According to the results, many children live a sedentary life, are physically inactive and their well-being after general training decreases with age. These facts are corresponding with the tendencies found in the latest Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC) study, performed in 35 countries (including Hungary) and regions in 2001/2002: The mean number of days in a week when young people were physically active decreased with age [14]. Because of the unfavorable conditions currently found it is urgent to promote an active lifestyle among children [15]. Although school education is useful, it is not enough. For optimal effect family education programs are needed [16]. Independent of age, 29.5% of the boys and 42.5% of the girls would like to be thinner. These rates are higher than they were in 2001/2002 in the HBSC countries (22.5% for boys and 32.3% for girls) and even in Hungary (25.7% for boys and 36.7% for girls) [14]. According to our results, 21% of the boys and 29% of the girls had been on a slimming diet at least once between the age of 7 and 14 years. Concerning this, the HBSC average was 8.9% for boys and 15.1% for girls, respectively, but the rates found in Hungary in 2001/2002 were the highest among the 35 countries and similar to our results (18.3% for boys and 31.5% for girls) [14]. Self-planned unhealthy slimming regime and medically unsupervised, unnecessary intake of vitamins and minerals is unacceptable. There is a consensus that consuming a wide variety of foods is preferred to nutrient supplementation as a method for obtaining adequate vitamins and minerals – while consuming a bal4
ANM979.indd 4
Ann Nutr Metab 979
Meal
Boys, %
Girls, %
Altogether, %
Breakfast Snack (at 10 a.m.) Lunch Snack (at 4 p.m.) Dinner
74.7 42.2 89.7 24.3 88.4
67.4 38.6 91.3 25.5 80.5
71.1 40.4 90.5 24.9 84.5
anced diet there is no need for vitamin and mineral supplements [17]. Indeed, inadequate or excessive intake of these substances can be accompanied by many undesirable side effects. To avoid these, the right self-evaluation must be taught to this age group [18]. Antioxidants and fibers in fruits and vegetables protect against tumors and cardiovascular disease [19]. According to our survey, nutrition-related risk factors of these diseases are already present in school children. For the children, it is not enough to know what to eat, it is also very important when and how often they should have meals, and to keep these rules [20]. Children know that vitamins and minerals are necessary for good health, and this could lead to medically uncontrolled consumption of such supplements [21]. Although school children gave correct answers to the questions regarding recommended daily physical activity, still only about half of them exercise daily and regularly. Beyond the role of the education, this fact also draws the attention to the importance of children’s environment. Concerning the eating habits of young people, our results are similar to the HBSC average and slightly better than they were in Hungary in 2001/2002: In the present survey, 71.1% of the children consumed breakfast, the HBSC average was 66.8% and the rate in Hungary in 2001/2002 was 56.3%, respectively [14]. Casual, abundant food consumption can easily result in overweight or obesity, therefore regular consumption of the most important food groups must be carried out in every age group [22]. It cannot be allowed that 11- to 14-year-old children do not have even three meals a day, when in this age group, at least five meals per day is recommended. Smoking is quite popular among elementary school children, especially girls. The number of smokers increases with age and the campaigns against smoking are not effective. According to our results, fewer boys smoke tobacco than in the HBSC countries (5.4 vs. 8.7%), however, this ratio in the case of girls is reversed (10.1 vs. 6.9%). The Hungarian data from 2001/2002 are almost the same as Szabolcs/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/ Szabó/Martos/Antal
10.08.2007 13:37:09
the current ones: 5.4% for boys and 11.0% for girls, respectively [14]. Continuous exposure to toxic and carcinogenic components in smoke can lead to several chronic diseases. Due to the hypermetabolic effect of smoking, after stopping, putting on weight is common, but this overweight is not as dangerous to health as smoking itself [23]. Education against smoking must be performed to influence not only the intellect but also the emotions. A correct lifestyle contributes to the prevention and reversal of obesity [24]. Lifestyle principles must be taught in early childhood, and the basis for later years established at this age. Education of children is a common issue for the family and school [25]. Coordinated cooperation is necessary between politicians, scientists, healthcare professionals, teachers and parents to support the aim of changing
nutritional and exercise behavior of children [26, 27]. Prospective programs should target the whole environment of the children and be behaviorally focused [28]. The ultimate objective of any such project is to lead to advantageous behavior change, which will have a long-term beneficial effect on health [29]. Recently some projects have been started in Hungary to change school children’s lifestyle (education programs, ‘healthy buffet’ program, etc.), but their results will not be available for a few years.
Acknowledgement The technical background for this study was provided by Nestlé Hungária Ltd.
References 1 Astrup A: Obesity and diabetes. Public Health Nutr 2001;4:389–390. 2 ILSI Europe Overweight and Obesity in Children Task Force: Overweight and Obesity in European Children and Adolescents. ILSI Europe Report Series. Brussels, ILSI Press, 2000, pp 5–21, 27. 3 Kromeyer-Hauschild K, Jaeger U: Increasing prevalence of overweight and obesity among Jena children. Monatsschr Kinderheilkd 1998;146:1192–1196. 4 Dietz WH: Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J Nutr 1998; 128(suppl):411S–414S. 5 Garrow JS: Obesity; in Garrow JS, James WPT, Ralph A (eds): Human Nutrition and Dietetics. London, Churchill Livingstone, 2000, pp 527–545. 6 Özdirenç M, Özcan A, Akin F, Gelecek N: Physical fitness in rural children compared with urban children in Turkey. Pediatr Int 2005;47:26–31. 7 Uçar B, Kiliç Z, Çolak O, Öner S, Kalyoncu C: Coronary risk factors in Turkish school children: randomized cross-sectional study. Pediatr Int 2000;42:259–267. 8 Bouziotas C, Koutedakis Y, Nevill A, Ageli E, Tsigilis N, Nikolaou A, Nakou A: Greek adolescents, fitness, fatness, fat intake, activity, and coronary heart disease risk. Arch Dis Child 2004;89:41–44. 9 Statistical Yearbook of Hungary: 2001. Budapest, Central Statistical Office, 2002, p 54. 10 Ribisl PM: The next obesity-related epidemic: adult-onset diabetes in children. ACSMs Health Fit J 2002;6:29–31. 11 Ruano Ruano I, Serra Pujol MaE: Food and lifestyle habits in a primary school students population from Mataro (Barcelona) associated with consumption of sugar and television. Rev Esp Salud Publ 1997; 71: 487– 498.
Lifestyle of Hungarian School Children
ANM979.indd 5
12 CIOMS: Ethics and Epidemiology. International Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies. Geneva, CIOMS, 1991, pp 7–23, 14–69. 13 On the Handling and Projection of Medical and Related Personal Data: Law 47 issued in 1997 (in Hungarian). Hung Gaz 1997; 49: 3518–3525. 14 Currie C, Roberts C, Morgan A, Smith R, Settertobulte W, Samdal O, Barnekow Rasmussen W: Young people’s health in context. Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC) Study: international report from the 2001/2002 survey. Health Policy for Children and Adolescents, No 4. Copenhagen, WHO, 2004, pp 66–68, 93, 112, 122, 124, 230, 232, 234–235. 15 Oliver M, Schofield G, McEvoy E: An integrated curriculum approach to increasing habitual physical activity in children: a feasibility study. J Sch Health 2006;76:74–79. 16 Pinhas-Hamiel O, Zeitler P: ‘Who is the wise man? – The one who foresees consequences’: childhood obesity, new associated comorbidity and prevention. Prev Med 2000; 31: 702–705. 17 Callaway WC, McNuit K, Rivlin RS: Statement on vitamin and mineral supplements. Am J Clin Nutr 1998;47:174. 18 Westenhoefer J: Establishing dietary habits during childhood for long-term weight control. Ann Nutr Metab 2002; 46(suppl 1):18– 23. 19 Riboli E, Norat T: Cancer prevention and diet opportunities in Europe. Publ Health Nutr 2001;4:475–484. 20 Wagner N, Meusel D, Kirch W: Nutrition education for children – results and perspectives. J Public Health (Bangkok) 2005; 13: 102–110. 21 Sichert-Hellert W, Kersting M: Vitamin and mineral supplements use in German chil-
Ann Nutr Metab 979
22
23 24
25
26
27
28
29
dren and adolescents between 1986 and 2003: results of the DONALD Study. Ann Nutr Metab 2004;48:414–419. Thompson E, Cooper C, Flanagan C, Crawford D, Worsley A: Food and activity in out of school hours care in Victoria. J Nutr Diet 2006;63:21–27. Hampl JS, Belts NM: Cigarette use during adolescence: effects on nutritional status. Nutr Rev 1999;57:215–221. Raja’a YA, Bin Mohanna MA: Overweight and obesity among school children in Sana’a City, Yemen. Ann Nutr Metab 2005;49:342– 345. Perez-Rodrigo C, Wind M, Hildonen C, Bjelland M, Aranceta J, Klepp KI, Brug J: The pro children intervention: applying the intervention mapping protocol to develop a schoolbased fruit and vegetable promotion programme. Ann Nutr Metab 2005;49:267–277. Wabitsch M: Obesity in children and adolescents: current recommendations for prevention and treatment. Internist 2006; 47: 130– 140. Hesketh K, Waters E, Green J, Salmon L, Williams J: Healthy eating, activity and obesity prevention: a qualitative study of parent and child perceptions in Australia. Health Promot Int 2005;20:19–26. Sandvik C, De Bourdeaudhuij I, Due P, Brug J, Wind M, Bere E, Perez-Rodrigo C, Wolf A, Elmadfa I, Thorsdottir I, Vaz de Almeida MD, Yngve A, Klepp KI: Personal, social and environmental factors regarding fruit and vegetable intake among school children in nine European countries. Ann Nutr Metab 2005;49:255–266. Warren JM, Henry CJK, Lightowler HJ, Bradshaw SM, Perwaiz S: Evaluation of a pilot school programme aimed at the prevention of obesity in children. Health Promot Int 2003;18:287–296.
5
10.08.2007 13:37:09
Original Paper Received: July 23, 2007 Accepted: October 18, 2007 Published online: $ $ $
Ann Nutr Metab 032 DOI: 10.1159/000XXXXXX
Lifestyle of Hungarian Adolescents – Observations among Metropolitan Secondary School Students Szabolcs Péter Andrea Regöly-Mérei Lajos Biró Katalin Nagy Györgyi Arató Csaba Szabó Adrienne Vámos Éva Martos Magda Antal National Institute of Food Safety and Nutrition, Budapest, Hungary
Key Words Adolescent ⴢ Lifestyle ⴢ Leisure-time ⴢ Physical activity ⴢ Slimming diet
Abstract Background/Aims: Obesity among adolescents is a significant and global disease which requires early prevention. The development of overweight and obesity depends not only on genetic components but also on lifestyle. The objective of the survey was to study the lifestyle of 15- to 19-year-old secondary school students in Budapest. Methods: Students (n = 1,273, 670 boys, 603 girls) were asked to complete questionnaires about their leisure activities, physical exercise, eating habits and knowledge of nutrition. The response rate was 45.2%. Results: Three-quarters of the secondary school students lived a sedentary life and more than half were dissatisfied with their body weight. More than 40% of the girls had been on a slimming diet at least once. Half of the students regularly consumed vitamin and/or mineral supplements. Nearly 25% of the adolescents did not have breakfast and nearly 60% of the school-leavers smoked regularly. Conclusions: Coordinated cooperation is necessary among stakeholders to support the aim of changing nutritional and exercise behavior of adolescents. Copyright © 2008 S. Karger AG, Basel
© 2008 S. Karger AG, Basel 0250–6807/08/0000–0000$24.50/0 Fax +41 61 306 12 34 E-Mail
[email protected] www.karger.com
ANM032.indd 1
Accessible online at: www.karger.com/anm
Introduction
The prevalence of overweight and obesity and the incidence of obesity-related diseases in adolescents have increased progressively and uncontrollably throughout the world during the past few decades [1, 2]. Overweight and obesity have become significant, vast, global public health issues [3]. According to previous studies, obesity is related to changes in lifestyle [4]. A sedentary lifestyle and the reduction of physical activity of adolescents is a crucial cause for the obesity epidemic in developed countries [5]. Epidemiological studies show that a high percentage of children living in urban areas have a sedentary life, are physically inactive and overweight or obese [6]. Obesity in children and adolescents is associated with several serious medical complications (type 2 diabetes, poor immune function, hypertension, metabolic disorders, decreased mobility, sleep apnea, etc.) and may track into adulthood [7, 8]. It is notable that children living a sedentary life have significantly higher levels of coronary risk factors, predisposing to coronary heart disease [9]. Primary coronary heart disease risk factors are mainly associated with low physical activity levels: habitually active adolescents have a better cardiovascular fitness than less active ones [10, 11]. This is of great importance in Szabolcs Péter, MD Department of Nutritional Hygiene, National Institute of Food Safety and Nutrition Gyáli Street 3/A HU–1097 Budapest (Hungary) Tel. +36 1 476 1100/4179, Fax +36 1 215 1545, E-Mail
[email protected]
24.01.2008 10:35:38
Table 1. Adolescents’ leisure activities, physical training and daily outdoor activity
Boys, %
Girls, %
Computer, television Listening to music Reading Sports Walking
34.7 21.4 7.6 29.4 7.0
16.4 33.7 17.8 16.4 15.7
Own physical fitness considered good Daily physical exercise Physical exercise never or rarely Wellbeing after general training
63.0 24.2 21.0 56.2
45.6 13.5 23.0 60.9
Going to school 1–2 h >2 h
13.6 53.5 32.9
19.3 56.7 24.0
Hungary, because nearly the half of the total Hungarian mortality is caused by cardiovascular disease [12]. Childhood and adolescent obesity can also result in psychological-psychiatric dysfunction, varying from low selfconfidence to social separation and depression [13, 14]. It is also known that lifestyle behaviors of students are significantly associated with psychosomatic symptoms and poor lifestyle behaviors are likely to increase physical and psychological health risks [15]. The need for effective primary prevention of overweight and obesity is generally considered to be urgent, but cannot be effective without knowledge of the adolescent lifestyle. For this purpose we performed a lifestyle survey among 15- to 19-year-old secondary school students in the capital, in the second part of the school year 2005/2006. This descriptive cross-sectional investigation is the second part of the representative survey conducted among 7- to 14-year-old children attending elementary schools in Budapest in the first part of the school year 2005/2006 [16]. Subjects and Methods For this study, adolescents were recruited from secondary schools in Budapest. The sampling sites were randomly assigned, using a three-stage cluster-stratified system: primary units were the districts, secondary units were the schools and the final sample-collecting sites were the classes. The data for a total of 1,273 secondary school students (670 boys and 603 girls) were evaluated from 11 districts, 17 schools and 98 classes. The response rate was 45.2%.
2
ANM032.indd 2
Ann Nutr Metab 032
Studies were performed in compliance with international and national regulations, and written permission from the Regional Medical-Ethics Committee and from parents was obtained [17, 18]. We performed our survey using validated anonymous questionnaires. The validation procedure was performed involving 114 students (60 boys and 54 girls) representing the investigated age group. The adequacy of the answers was checked and misunderstandable questions were corrected. According to the answers, additional questions were added to the questionnaire to entirely cover the studied field. The students were asked to answer questions about their favorite leisure activities, physical training (exercise habits, wellbeing after workout), fitness and daily length of time spent outdoors. We were also interested in whether the adolescents were satisfied with their own body weight and if they had ever been on a slimming diet. The questionnaire contained inquiries on eating frequency, smoking habits and use of vitamin and mineral supplements. The latter question was asked because generally these food supplements are not used because of medical advice but according to one’s fancy. To test the students’ knowledge, we also included general questions about right eating habits, healthy nutrition and lifestyle (pyramid of healthy diet, recommended daily eating frequency, dietary fiber, unsaturated fatty acids). Secondary school students completed the questionnaire in the presence of qualified dieticians. Data were tabulated using the Microsoft Access program, and evaluation was carried out using Microsoft Excel 2003. We used the 2 test for statistical evaluation.
Results
The most popular hobbies among boys were using the computer and watching television, while girls’ favorite leisure-time activities were listening to music and reading. About 29% of boys and 16% of girls indicated sports as favorite leisure-time activity; these rates concerning walking were 7 and 15.7% for boys and girls, respectively (table 1). Secondary school students usually spent 1–2 h/ day in the open air, but about 14–19% were outdoors only on their way to school (table 1). Among 15- to 19-year-old secondary school students, 63% of the boys and about 46% of the girls considered their physical condition as good. Daily physical exercise was typical only of 24.2% of boys and 13.5% of girls; moreover, the rate of those students who never or rarely do physical training was even higher. Slightly more than the half of the students reported wellbeing, satisfaction and good general condition after general training (table 1). More than half (58.9%) of the girls and nearly half (49.2%) of the boys were dissatisfied with their body weight. About 44% of the boys and 91% of the girls would like to be slimmer, and therefore 13.0% of the boys and Péter/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/ Szabó/Vámos/Martos/Antal
24.01.2008 10:35:52
41.1% of the girls had been on a slimming diet at least once between the age of 15 and 19 years. Independent of gender, nearly half of the adolescents regularly consumed vitamin or combined (vitamin + mineral) supplements. Consumption of mineral supplements alone was negligible (table 2). According to the evaluation of secondary school students’ dietary knowledge, more than half of 15- to 19year-old adolescents did know how often they should eat during a day, nearly 50% have not heard about unsaturated fatty acids, nearly 30% about dietary fiber and more than 30% about the food pyramid. Secondary school students did not have a regular daily eating rhythm: 25.2% of the children did not have breakfast, 7.5% did not have lunch and 9.5% did not have dinner (table 2). In the 9th class 40.6% of the 15-year-old students made at least one attempt to smoke, and this rose to 73.4% for 19-year-old adolescents in the 12th class. Among 17-yearold students, about 47% of the boys and 38% of the girls smoked regularly (daily or weekly); these rates among 19year-old school-leavers were 59.1% for boys and 39.8% for girls, respectively. In the age range from 15 to 19 years we did not find any significant differences between age groups, except in the case of smoking, as presented above. Moreover, all the discussed differences were significant.
Table 2. Adolescents’ vitamin/mineral supplement consumption and meal frequency (the rates indicate the adolescents who miss the meal)
Boys, %
Girls, %
Total, %
Vitamin supplements Mineral supplements Combined (vitamin + mineral) supplements Neither
24.1 1.9
24.7 3.7
24.4 2.8
22.9 51.2
21.2 50.5
22.0 50.9
Breakfast Mid-morning snack Lunch Mid-afternoon snack Dinner
23.7 27.3 6.0 47.1 4.3
26.9 32.7 9.0 53.8 14.6
25.2 30.0 7.5 50.4 9.5
According to the results, many adolescents live a sedentary life and are physically inactive. The physical inactivity of the youth is a major public health issue. It is a consensus that physical exercise helps to prevent obesity, cardiovascular disease, diabetes, colorectal cancer, stroke, hypertension, osteoporosis and depression. Adolescents involved in sports have better eating patterns and nutrient intakes than their non-sport-involved peers [19, 20]. It is also known that sports in adolescence are essential for the development of an active lifestyle in adulthood [21]. Family and school seem to play a very important role in getting youngsters involved in active lifestyles, because growing evidence suggests that lifestyle habits formed in puberty are the basis for protection against chronic diseases in adulthood [22]. In the adult population more than 40% of the women and 33% of the men exercise rarely or never – these rates are even higher than in adolescents (according to the present survey 23.0% for girls and 21.0% for boys) [23]. Because of these unfavorable condi-
tions it is crucial to promote an active lifestyle among youngsters [24]. A comprehensive school-based intervention can increase regular participation in vigorous physical activity among secondary school students [25]. The implementation of daily physical activity in the curriculum should be a strong priority, but – according to a Swiss study – about 2–15% of the secondary school students present a medical certificate to be exempt from physical education [26]. Although school education is useful, it is not enough. For an optimal effect, family education programs are needed. The latest studies underline the importance of family environment: a decrease in time spent watching television and playing video games is associated with an increase in frequency of leisure-time physical activity [27]. As it leads to physical fitness, improved physical performance and a more favorable body shape among adolescents, exercise will provide positive social feedback and recognition from peer groups, and improvement in self-image [28]. About 44% of the boys and 91% of the girls would like to be slimmer. These rates are higher than they were in 2002 in the latest Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study performed in Hungary (about 23% for boys and 59% for girls) [29]. Moreover, according to our results, 13.0% of the boys and 41.1% of the girls had been on a slimming diet at least once. Self-planned unhealthy slimming regimes and medically unsupervised, unnecessary intake of vitamins and minerals is undesirable. There is a consensus that consuming a wide variety of foods is preferred to nutrient supplementation as a method for obtaining adequate vitamins and minerals – while consuming a balanced diet there is no need for vitamin and mineral supplements [30].
Lifestyle of Hungarian Adolescents
Ann Nutr Metab 032
Discussion
ANM032.indd 3
3
24.01.2008 10:35:52
Poor dietary habits, such as eating high-fat/high-energy food, can contribute to obesity. Habits and health awareness among teenagers are molded mainly by mass media and peers. Since the role of the family in health education is rather limited, and the school includes this issue in its teaching programme to a small extent, it would be desirable to include health education and information about healthy eating habits and lifestyle in school curricula [31, 32]. At the moment, health education in Hungarian schools and even in the medical curriculum is not reposefully integrated. Concerning the eating habits of young people, our results are slightly better than they were in Hungary in 2002. In the present survey, 25.2% of the children did not have breakfast and 7.5% did not have lunch, in the national HBSC survey these rates were 34.5 and 14.5%, respectively [29]. Casual, abundant food consumption can easily result in overweight or obesity, therefore regular consumption of the most important food groups must be carried out in every age group. According to our results, among 17-year-old students, about 47% of the boys and 38% of the girls smoked regularly (daily or weekly). These rates were lower in Hungary in 2002: about 40 and 35%, respectively [29]. Smoking itself – as one of the most important lifestyle risk factors – is responsible for 8.8% of the total mortality in the world [33]. It also increases the morbidity of several diseases, while continuous exposure to toxic and carcinogenic components in smoke can lead to numerous chronic illnesses. Due to the hypermetabolic effect of smoking, after stopping, weight gain is common, but this overweight is not as dangerous to health as smoking itself [34]. The number of smokers among adolescents increases with age and the campaigns against smoking are not effective [23]. It is known that adolescent smoking is associated with sociodemographic factors (age, ethnicity, rural/urban status), environmental factors (parental smoking, living with parents), behavioral factors (playing truant and risk-taking behaviors such as physical fight-
References
4
ANM032.indd 4
ing, drug use, alcohol use, sexual activity, lack of seatbelt use, riding with a drunk driver), lifestyle behaviors (being on diet and lack of exercise) and personal factors (feeling sad and suicidal behavior) [35]. These results show the importance of cognitive variables as well as a variety of environmental variables, therefore education against smoking must be targeted to influence both intellect and emotion. A correct lifestyle contributes to the prevention and reversal of obesity, while a higher educational level is associated with lower prevalence of indicators of an unhealthy lifestyle [36]. As childhood and youth are periods of life when education is more likely to have the best results, lifestyle principles should be taught during childhood and puberty, and the basis for later years established at this age. Family (parental modeling) is the most important predictor for unhealthy lifestyle, therefore education of adolescents (and parents) is an important issue for the family and school [37, 38]. Coordinated cooperation is necessary between politicians, scientists, healthcare professionals, teachers and parents to support the aim of changing nutritional and exercise behavior of adolescents [39, 40]. Prospective programs should target the whole environment of the youngsters and be behaviorally focused. The ultimate objective of any such project is to lead to advantageous behavior change, which will have a longterm beneficial effect on health. Some projects have recently been started in Hungary to change children’s and adolescents’ lifestyles (education programs, ‘healthy buffet’ program, etc.), but their results will not be available for a few years.
Acknowledgements The technical background for this study was provided by Nestlé Hungária Ltd. Schools were selected by the expert of the Hungarian Central Statistical Office. The authors highly appreciate the keen cooperation of teachers, school doctors and district nurses in this study.
1 Wang Y, Monteiro C, Popkin BM: Trends of obesity and underweight in older children and adolescents in the United States, Brazil, China, and Russia. Am J Clin Nutr 2002;75: 971–977. 2 Lissau I, Overpeck MD, Ruan WJ, Due P, Holstein BE, Hediger ML: Body mass index and overweight in adolescents in 13 European countries, Israel, and the United States. Arch Pediatr Adolesc Med 2004; 158:27–33.
Ann Nutr Metab 032
3 Seidell JC: Obesity: a growing problem. Acta Paediatr Suppl 1999; 88:46–50. 4 Kromeyer-Hauschild K, Jaeger U: Increasing prevalence of overweight and obesity among Jena children. Monatsschr Kinderheilkd 1998;146:1192–1196. 5 Lobstein T, Baur L, Uauy R: Obesity in children and young people: a crisis in public health. Obes Rev 2004;5(suppl 1):4–104.
Péter/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/ Szabó/Vámos/Martos/Antal
24.01.2008 10:35:53
6 Özdirenç M, Özcan A, Akin F, Gelecek N: Physical fitness in rural children compared with urban children in Turkey. Pediatr Int 2005;47:26–31. 7 Wabitsch M: Overweight and obesity in European children: definition and diagnostic procedures, risk factors and consequences for later health outcome. Eur J Pediatr 2000; 159:S8–S13. 8 Freedman DS, Khan LK, Serdula MK, Dietz WH, Srinivasan SR, Berenson GS: Inter-relationships among childhood BMI, childhood height, and adult obesity: the Bogalusa Heart Study. Int J Obes Relat Metab Disord 2004;28:10–16. 9 Uçar B, Kiliç Z, Çolak O, Öner S, Kalyoncu C: Coronary risk factors in Turkish school children: randomized cross-sectional study. Pediatr Int 2000;42:259–267. 10 Bouziotas C, Koutedakis Y, Nevill A, Ageli E, Tsigilis N, Nikolaou A, Nakou A: Greek adolescents, fitness, fatness, fat intake, activity, and coronary heart disease risk. Arch Dis Child 2004;89:41–44. 11 Ruiz JR, Rizzo NS, Hurtig-Wennlöf A, Ortega FB, Wärnberg J, Sjöström M: Relations of total physical activity and intensity to fitness and fatness in children: the European Youth Heart Study. Am J Clin Nutr 2006; 84: 299– 303. 12 Statistical Yearbook of Hungary: 2001. Budapest, Central Statistical Office, 2002, p 54. 13 Must A, Strauss RS: Risks and consequences of childhood and adolescent obesity. Int J Obes Relat Metab Disord 1999;23:S2–S11. 14 Erickson SJ, Robinson TN, Haydel KF, Killen JD: Are overweight children unhappy? Body mass index, depressive symptoms, and overweight concerns in elementary school children. Arch Pediatr Adolesc Med 2000; 154: 931–935. 15 Isshiki Y, Morimoto K: Lifestyles and psychosomatic symptoms among elementary school students and junior high school students. Environ Health Prev Med 2004;9:95– 102. 16 Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Csaba S, Martos É, Antal M: Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools. Part 1. Ann Nutr Metab 200 $ : $ $ : $ $ $ – $$$. 17 CIOMS: Ethics and Epidemiology. International Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies. Geneva, CIOMS, 1991, pp 7–23, 14–69.
Lifestyle of Hungarian Adolescents
ANM032.indd 5
18 On the Handling and Projection of Medical and Related Personal Data: Law 47 issued in 1997 (in Hungarian). Hung Gaz 1997; 49: 3518–3525. 19 Cavadini C, Decarli B, Grin J, Narring F, Michaud P-A: Food habits and sport activity during adolescence: differences between athletic and non-athletic teenagers in Switzerland. Eur J Clin Nutr 2000; 54(suppl 1): S16–S20. 20 Croll JK, Neumark-Sztainer D, Story M, Wall M, Perry C, Harnack L: Adolescents involved in weight-related and power team sports have better eating patterns and nutrient intakes than non-sport-involved adolescents. J Am Diet Assoc 2006;106:709–717. 21 Francis KT: Status of the year 2000 health goals for physical activity and fitness. Phys Ther 1999;79:405–414. 22 Schwandt P, Geiss HC, Ritter MM, Ublacker C, Parhofer KG, Otto C, Laubach E, Donner MG, Haas GM, Richter WO: The Prevention Education Program (PEP). A prospective study of the efficacy of family-oriented lifestyle modification in the reduction of cardiovascular risk and disease: design and baseline data. J Clin Epidemiol 1999;52:791– 800. 23 National Population Health Survey, 2003 (in Hungarian). Budapest, National Center of Epidemiology, 2004. 24 Oliver M, Schofield G, McEvoy E: An integrated curriculum approach to increasing habitual physical activity in children: a feasibility study. J Sch Health 2006;76:74–79. 25 Pate RR, Ward DS, Saunders RP, Felton G, Dishman RK, Dowda M: Promotion of physical activity among high-school girls: a randomized controlled trial. Am J Public Health 2005;95: 1582–1587. 26 Mahler P, Bouvier P, Kurer P, Cuenod JJ, Houlmann M: Medical certificates for physical education in schools; the situation in Geneva (in French). Rev Med Suisse 2005; 1: 1847–1848, 1850–1851. 27 Motl RW, McAuley E, Birnbaum AS, Lytle LA: Naturally occurring changes in time spent watching television are inversely related to frequency of physical activity during early adolescence. J Adolesc 2006; 29:19–32.
Ann Nutr Metab 032
28 Kirkcaldy BD, Shephard RJ, Siefen RG: The relationship between physical activity and self-image and problem behaviour among adolescents. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol 2002;37:544–550. 29 Health Behaviour in School-age Children: a WHO Cross-National Study (HBSC), National Report 2002 (in Hungarian). Budapest, National Institute of Child Health, 2003. 30 Callaway WC, McNuit K, Rivlin RS: Statement on vitamin and mineral supplements. Am J Clin Nutr 1998;47(spec ann):174. 31 Al-Almaie S: Knowledge of healthy diets among adolescents in eastern Saudi Arabia. Ann Saudi Med 2005;25:294–298. 32 Jedrzejewska B, Kalinowski P, Stachowicz A: Knowledge of healthy behaviours among teenagers attending selected schools of the Lublin region (in Polish). Ann Acad Med Stetin 2005;51(suppl 1):65–69. 33 World Health Organization: The World Health Report, 2002. Available at http:// www.who.int/whr/2002/en/ (accessed 06/25/ 2007). 34 Hampl JS, Belts NM: Cigarette use during adolescence: effects on nutritional status. Nutr Rev 1999;57:215–221. 35 Lee LK, Paul CYC, Kam CW, Jagmohni K: Smoking among secondary school students in Negeri Sembilan, Malaysia. Asia Pac J Public Health 2005;17:130–136. 36 Vereecken CA, Maes L, De Bacquer D: The influence of parental occupation and the pupils’ educational level on lifestyle behaviors among adolescents in Belgium. J Adolesc Health 2004;34:330–338. 37 Serra-Majem L, Ribas L, Perez-Rodrigo C, Garcia-Closas R, Pena-Quintana L, Aranceta J: Determinants of nutrient intake among children and adolescents: results from the enKid Study. Ann Nutr Metab 2002;46(suppl 1):31–38. 38 Marr L: Soft drinks, childhood overweight, and the role of nutrition educators: let’s base our solutions on reality and sound science. J Nutr Educ Behav 2004;36:258–265. 39 Hesketh K, Waters E, Green J, Salmon L, Williams J: Healthy eating, activity and obesity prevention: a qualitative study of parent and child perceptions in Australia. Health Promot Int 2005;20:19–26. 40 Wabitsch M: Obesity in children and adolescents: current recommendations for prevention and treatment. Internist 2006; 47: 130– 140.
5
24.01.2008 10:35:53
OH_2008_09_tordelt:OH_2008_09_imp_10 pt
2/18/08
n
3:57 PM
Page 407
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
n
A születési testtömeg és a gyermekkori elhízás kapcsolata egy fôvárosi felmérés alapján PÉTER SZABOLCS DR., BÍRÓ LAJOS DR., NÉMETH ÁDÁM és ANTAL MAGDA DR. Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest
A születési testtömeg és a gyermek-/serdülôkori túlsúly, illetve elhízás közötti kapcsolat vonatkozásában az epidemiológiai vizsgálatok ellentmondóak. Célkitûzés: A vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy milyen összefüggés van a születési testtömeg és a gyermek-/serdülôkori túlsúly és elhízás között. Módszer: Vizsgálatunkban fôvárosi iskolákban tanuló gyermekek és serdülôk születési testtömegét és aktuális antropometriai adatait dolgoztuk fel. A túlsúlyt/elhízást a nemre, korra standardizált testtömegindex alapján, illetve az elhízást a testzsírszázalék ismeretében is megállapítottuk. Eredmények: Összesen 1334, 7–19 éves tanuló (725 fiú, 609 lány) adatait értékeltük. A kis, illetve a normális testtömeggel születettek között a túlsúly/elhízás elôfordulási aránya hasonló volt (19,36%, ill. 18,96%), míg a nagy születési testtömegû tanulók esetén ez az arány 25,98% volt. Az utóbbi csoportban testzsírszázalék alapján is több volt az elhízott, mint a kis és normális születési testtömegû csoportban (18,11% vs 12,89% és 12,66%). Következtetések: A macrosomiával születettek között a késôbbiekben nagyobb arányban fordul elô túlsúly, illetve elhízás, különösen gyermekkorban. Kulcsszavak: születési testtömeg, elhízás, gyermekek, serdülôk
Association between birth weight and childhood obesity in a metropolitan survey. Introduction: According to epidemiological investigations, association between birth weight and overweight and obesity in childhood/adolescence is ambiguous. Aim: The purpose of the study was to investigate the association between birth weight and overweight and obesity in childhood and adolescence. Methods: Birth and actual anthropometric data of school children and secondary school students from metropolitan schools were analyzed. Overweight/obesity were established by standardized (sex, age) body mass index, and obesity also by body fat percent. Results: Data of 1,334, 7- to 19-year-old children and adolescents (725 boys and 609 girls) were evaluated. Prevalence of overweight/obesity was similar in the case of persons with low (19.36%) and normal birth weight (18.96%), while in the case of persons with high birth weight this rate was 25.98%. Based on body fat percent, the prevalence of obesity in the latter group was also higher than in groups with low and normal birth weight (18.11% vs. 12.89% and 12.66%). Conclusions: Among macrosomic babies the rate of overweight and obesity is higher than among normal or low-birth-weight babies, particularly in childhood. Keywords: birth weight, obesity, children, adolescents (Beérkezett: 2008. február 4.; elfogadva: 2008. február 7.)
Rövidítések TTI = testtömegindex; TZs% = testzsírszázalék
A születési testtömeg és a gyermekkori túlsúly, illetve elhízás kapcsolata a legújabb vizsgálatok szerint sem egyértelmû, az epidemiológiai vizsgálatok eredményei gyakran ellentmondóak. Egyes vélemények szerint a születési testtömeg szorosabb összefüggést mutat a késôbbi zsírmentes testtömeggel, mint a túlsúllyal vagy az elhízással. Ennek megfelelôen a nagy testtömeggel születettek gyermek- és DOI:10.1556/OH.2008.28251
n
felnôttkori testtömege, illetve testtömegindexe is nagy lesz, ez azonban nem a nagy zsírtömeg, hanem a nagy zsírmentes testtömeg következménye [1, 2, 3]. Ugyanakkor más szerzôk a nagy születési testtömeget a gyermek- és felnôttkori elhízás rizikófaktorának tartják [4, 5, 6]. A hazai helyzet megismerésére vizsgálatunkba a Budapesten végzett komplex táplákozás-egészségügyi felmérésében részt vett általános és középiskolás diákokat vontuk be [7, 8, 9, 10, 11]. Munkánk célja az volt, hogy megállapítsuk, van-e összefüggés a születési testtömeg és a gyermek-, illetve serdülôkori túlsúly és elhízás között.
407
n
2008 n 149. évfolyam, 9. szám n 407–410.
OH_2008_09_tordelt:OH_2008_09_imp_10 pt
2/18/08
n
3:57 PM
Page 408
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
Módszer A 2005/2006-os komplex táplálkozás-egészségügyi felmérés során a KSH-tól megkaptuk a vizsgálatban részt vevôk születési testtömegét, melyhez a szülôktôl bekértük gyermekük születési anyakönyvi kivonatának számát. A fôvárosban végzett felmérés vizsgálati protokollját a korábbiakban részletesen ismertettük [7, 8, 9, 10, 11]. Mérômódszerei röviden a következôk: a testmagasság mérése SECA 220 testmagasságmérô segítségével az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elôírásainak megfelelôen [12], 0,1 cm pontossággal; a testösszetétel analizálása tetrapoláros nyolcelektródás taktilis bioelektromos impedanciamérôvel (InBody 3.0, Biospace, Szöul, Korea) a gyártó utasításai szerint. A készülék a testmagasság betáplálása után kiszámolta a testtömegindexet (TTI; kg/m2). Az InBody 3.0 készülékbôl való exportálás után az adatok rögzítése Microsoft Access 97 adatbázis-kezelôben történt, személyes rekordok formájában. Az adatbázis-kezelôbôl statisztikai elemzés céljával minden személyi rekordot Microsoft Excel formátumba konvertáltunk, az adatok értékelése a Microsoft Excel 2003-as verziójával történt. Az elhízás és túlsúly TTI alapján történt diagnosztikájakor a nemre, korra standardizált határértékeket vettük figyelembe [13]. A testösszetétel meghatározása esetén a 25, illetve 30% fölötti testzsírszázalékkal rendelkezô fiúkat, illetve lányokat tekintettük elhízottnak [14].
Eredmények A születési anyakönyvi kivonatok sorszámai alapján a KSH összesen 1334, 7–19 éves tanuló (725 fiú, 609 lány) születési testtömegét bocsátotta rendelkezésünkre. Méréseink szerint e tanulók között az 1. táblázatban feltüntetett arányban fordult elô túlsúly, illetve elhízás. A vizsgált 1334 tanuló közül 62 született kis (< 2500 g), 1145 pedig normális (2500–3999 g) testtömeggel. A körükben elôforduló túlsúly és elhízás arányát a 2., illetve a 3. táblázat mutatja. A nagy ($ 4000 g) testtömeggel született 127 tanuló között a túlsúly és az elhízás elôfordulásáról a 4. táblázat tájékoztat. A túlsúly/elhízás elôfordulása a kis, illetve normális testtömeggel születettek között 19,36%, illetve 18,96%, míg a nagy testtömeggel született tanulók esetében 25,98% volt. A különbség akkor is fennállt, ha a TZs%-ra vonatkoztat-
n
tunk, azaz a jelzett arányok a következôk voltak: 12,89%, 12,66% és 18,11%. Az 5. táblázatban az általános (7–14 éves) és középiskolás (15–19 éves) tanulók elhízási arányszámai vannak feltüntetve.
Megbeszélés A vizsgált mintában a TTI alapján minden ötödik tanuló túlsúlyos/elhízott volt (19,63%). A TZs% alapján pedig az elhízottak aránya (15,59%) több mint háromszorosa volt a hagyományos, TTI-alapú besorolás szerint elhízottnak tekintendôknek (4,64%). Ez azt jelzi, hogy testösszetétel-mérés alapján sokkal több olyan eset kerülhet a felszínre, amely TTI alapján nem ismerhetô fel. Megvizsgáltuk azt, hogy ezek az arányok hogyan változnak abban az esetben, ha a mintából kiemeljük a kis, a normális, illetve a nagy testtömeggel születetteket. Az elsô két kategóriában a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya lényegében nem tért el egymástól, valamint a teljes minta arányától (~19%), a nagy testtömeggel születettek között azonban ennél magasabb arányt tapasztaltunk (~26%). Az utóbbi csoportban TZs% alapján is több volt az elhízott, mint a kis és normális születési testtömegû csoportban (~18% vs < 13%). Vizsgálataink azt a hipotézist támasztják alá, mely szerint a macrosomiával születettek között a késôbbiekben nagyobb arányban fordul elô túlsúly/elhízás, ami a testzsír felszaporodásával is igazolható. Más munkacsoportok is hasonló eredményre jutottak, például német kutatók felmérése alapján a nagy születési testtömeg az egyik legerôsebb független rizikófaktora a gyermekkori túlsúlynak és elhízásnak [15]. Izlandi vizsgálatok is alátámasztották ezeket a következtetéseket [16]. A vizsgált mintában a középiskolások között lényegesen kevesebb volt a túlsúlyos, illetve elhízott tanuló, mint az általános iskolások között. Ez a különbség – a TTI, illetve a TZs% szerinti osztályozás alapján – a nagy testtömeggel születettek esetében is fennállt. A legújabb nemzetközi vizsgálatok is hasonló eredményekrôl számolnak be [17]. Felmérésünk Dietz elméletét támasztja alá, aki szerint három kritikus periódus van a gyermekkori elhízás kialakulására, ezek közül az egyik 5–7 éves korra esik [18]. Valószínûleg éppen ebben az idôszakban kezdôdött és az iskola kezdeti éveiben manifesztálódott az általunk vizsgált 7– 14 éves gyermekek túlsúlya, illetve elhízása. Figyelembe véve, hogy az esetszám nem magas, és hogy a 7–14 évesek nagyobb arányban szerepeltek a mintában, ami bizonyos tor-
1. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves tanulók körében (N = 1334) Fiúk (N = 725)
Lányok (N = 609)
Összesen
Túlsúlyos
8,47% (N = 113)
6,52% (N = 87)
14,99% (N = 200)
Elhízott
3,22% (N = 43)
1,42% (N = 19)
4,64% (N = 62)
Összesen
11,69% (N = 156)
7,94% (N = 106)
19,63% (N = 262)
Elhízott
9,82% (N = 131)
5,77% (N = 77)
15,59% (N = 208)
Osztályozás
TTI alapján
TZs% alapján TTI = testtömegindex TZs% = testzsírszázalék
2008 n 149. évfolyam, 9. szám
n
408
n
ORVOSI HETILAP
OH_2008_09_tordelt:OH_2008_09_imp_10 pt
2/18/08
n
3:57 PM
Page 409
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
n
2. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves, kis testtömeggel (< 2500 g) született tanulók körében (N = 62) Fiúk (N = 29)
Lányok (N = 33)
Összesen
11,29% (N = 7)
4,84% (N = 3)
16,13% (N = 10)
Elhízott
3,23% (N = 2)
0,00% (N = 0)
3,23% (N = 2)
Összesen
14,52% (N = 9)
4,84% (N = 3)
19,36% (N = 12)
Elhízott
9,67% (N = 6)
3,22% (N = 2)
12,89% (N = 8)
Osztályozás
TTI alapján
TZs% alapján
Túlsúlyos
TTI = testtömegindex TZs% = testzsírszázalék
3. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves, normális testtömeggel (2500–3999 g) született tanulók körében (N = 1145) Fiúk (N = 609)
Lányok (N = 536)
Összesen
Túlsúlyos
7,95% (N = 91)
6,38% (N = 73)
14,33% (N = 164)
Elhízott
3,06% (N = 35)
1,57% (N = 18)
4,63% (N = 53)
Összesen
11,01% (N = 126)
7,95% (N = 91)
18,96% (N = 217)
Elhízott
6,81% (N = 78)
5,85% (N = 67)
12,66% (N = 145)
Osztályozás
TTI alapján
TZs% alapján TTI = testtömegindex TZs% = testzsírszázalék
4. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves, nagy ($ 4000 g) testtömeggel született tanulók körében (N = 127) Fiúk (N = 87)
Lányok (N = 40)
Összesen
11,81% (N = 15)
8,66% (N = 11)
20,47% (N = 26)
Elhízott
4,72% (N = 6)
0,79% (N = 1)
5,51% (N = 7)
Összesen
16,53% (N = 21)
9,45% (N = 12)
25,98% (N = 33)
Elhízott
11,81% (N = 15)
6,30% (N = 8)
18,11% (N = 23)
Osztályozás
TTI alapján
TZs% alapján
Túlsúlyos
TTI = testtömegindex TZs% = testzsírszázalék
5. táblázat Az elhízás elôfordulása általános (7–14 év, N = 839) és középiskolás (15–19 év, N = 495) tanulók között Születési testtömeg
Osztályozás
7–14 éves (N = 839)
< 2500 g (4,65%; N = 62)
TTI alapján túlsúlyos és elhízott
11,29% (N =
7)
8,06% (N = 5)
6,45% (N =
4)
6,45% (N = 4)
12,05% (N = 138)
6,90% (N = 79)
8,73% (N = 100)
3,93% (N = 45)
TTI alapján túlsúlyos és elhízott
16,54% (N = 21)
9,45% (N = 12)
TZs% alapján elhízott
11,81% (N = 15)
6,30% (N = 8)
12,44% (N = 166)
7,20% (N = 96)
10,20% (N = 136)
5,40% (N = 72)
TZs% alapján elhízott 2500–3999 g (85,83%; N = 1145)
TTI alapján túlsúlyos és elhízott TZs% alapján elhízott
$ 4000 g (9,52%; N = 127)
Összes vizsgált tanuló (100%; N = 1334) TTI alapján túlsúlyos és elhízott TZs% alapján elhízott
15–19 éves (N = 495)
TTI = testtömegindex TZs% = testzsírszázalék
ORVOSI HETILAP
n
409
n
2008 n 149. évfolyam, 9. szám
OH_2008_09_tordelt:OH_2008_09_imp_10 pt
2/18/08
n
3:57 PM
Page 410
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
zulást eredményezhetett, a kapott eredmények – különösen hazai viszonylatban – mégis figyelmet érdemelnek. A születési adatok ugyanis rendkívül nehezen hozzáférhetôk, és emiatt az e témában megjelent publikációk száma nemzetközi vonatkozásban is csekély. A vizsgált minta általános iskolás tanulói körében tapasztalt fokozott mértékû túlsúly és elhízás hangsúlyosan felhívja a figyelmet a macrosomiás újszülötteknek már kora gyermekkorban megkezdendô megfigyelésére.
Köszönetnyilvánítás A születési adatok megszerzését és a mérések technikai hátterét a Nestlé Hungária Kft. biztosította.
Irodalom [1] Wells, J. C., Chomtho, S., Fewtrell, M. S.: Programming of body composition by early growth and nutrition. Proc. Nutr. Soc., 2007, 66, 423–434. [2] Euser, A. M., Finken, M. J., Keijzer-Veen, M. G. és mtsai: Associations between prenatal and infancy weight gain and BMI, fat mass, and fat distribution in young adulthood: a prospective cohort study in males and females born very preterm. Am. J. Clin. Nutr., 2005, 81, 480–487. [3] Sachdev, H. S., Fall, C. H., Osmond, C. és mtsai: Anthropometric indicators of body composition in young adults: relation to size at birth and serial measurements of body mass index in childhood in the New Delhi birth cohort. Am. J. Clin. Nutr., 2005, 82, 456–466. [4] Tene, C. E., Espinoza-Mejía, M. Y., Silva-Rosales, N. A. és mtsa: High birth weight as a risk factor for childhood obesity. Gac. Med. Mex., 2003, 139, 15–20. [5] Allirot, X., Fianu, A., Papoz, L. és mtsa: Trends and sociocultural factors for childhood overweight in La Reunion Island. Diabetes Metab., 2007. Júl. 2, Epub ahead of print. [6] Baird, J., Fisher, D., Lucas, P. és mtsai: Being big or growing fast: systematic review of size and growth in infancy and later obesity. BMJ., 2005, 331, 929.
n
[7] Péter Sz., Regöly-Mérei A., Biró L. és mtsai: Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools – part one. Ann. Nutr. Metab., 2007, 51, 448–453. [8] Biró L., Regöly-Mérei A., Nagy K. és mtsai: Dietary habits of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools – part two. Ann. Nutr. Metab., 2007, 51, 454–460. [9] Antal M., Biró L., Nagy K. és mtsai: Association of body mass index, waist circumference and body fat percentage with obesity. Nutr. Res., bírálat alatt. [10] Péter Sz., Regöly-Mérei A., Biró L. és mtsai: Lifestyle of adolescents – observations among metropolitan secondary school students. Ann. Nutr. Metab., közlésre elfogadva. [11] Antal M., Biró L., Regöly-Mérei A. és mtsai: Mérômódszerek a serdülôkori elhízás megítélésére. Orv. Hetil., 2008, 149, 51–57. [12] WHO (1995) Physical status: The use and interpretation of anthropometry. Report of WHO Expert Committee. World Health Organ. Tech. Rep. Ser., 1995, 854, 1–452. [13] Decsi T.: Táplálkozási zavarok gyermekkorban. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005, 207. [14] Madarasi A., Holics K., Újhelyi R. és mtsai: A testösszetétel multifrekvenciás impedanciaméréssel nyert eredményei elhízott, egészséges és mucoviscidosisos gyermekekben. Orv. Hetil., 1998, 139, 1019–1023. [15] Danielzik, S., Czerwinski-Mast, M., Langnäse, K. és mtsai: Parental overweight, socioeconomic status and high birth weight are the major determinants of overweight and obesity in 5–7 y-old children: baseline data of the Kiel Obesity Prevention Study (KOPS). Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord., 2004, 28, 1494–1502. [16] Johannsson, E., Arngrimsson, S. A., Thorsdottir, I. és mtsa: Tracking of overweight from early childhood to adolescence in cohorts born 1988 and 1994: overweight in a high birth weight population. Int. J. Obes., 2006, 30, 1265–1271. [17] Li, C., Goran, M. I., Kaur, H. és mtsai: Developmental trajectories of overweight during childhood: role of early life factors. Obesity, 2007, 15, 760–771. [18] Dietz, W. H.: Critical periods in childhood for the development of obesity. Am. J. Clin. Nutr., 1994, 59, 955–959.
(Péter Szabolcs dr., Budapest, Gyáli út 3/A, 1097 e-mail:
[email protected])
u „A betegség nem tüneti, nem bonctani fogalom többé, hanem biológiai fogalommá lesz, melyben az alak, mûködés, együttmûködés és alkat egymás mellé rendelt minemûségei az élô anyagnak.” (Verebély Tibor) 2008 n 149. évfolyam, 9. szám
n
410
n
ORVOSI HETILAP
Original Paper Received: August 8, 2006 Accepted after revision: April 28, 2007 Published online: $ $ $
Ann Nutr Metab 995 DOI: 10.1159/000XXXXXX
Dietary Habits of School Children: Representative Survey in Metropolitan Elementary Schools – Part Two Lajos Biró Andrea Regöly-Mérei Katalin Nagy Szabolcs Péter Györgyi Arató Csaba Szabó Éva Martos Magda Antal National Institute of Food Safety and Nutrition, Budapest, Hungary
Key Words Hungarian primary school children ⴢ Eating habits ⴢ Nutrient intake ⴢ Food frequency
Abstract Background/Aims: The aim of this study was to investigate the eating habits and the nutrient intake of 11- to 14-year-old school children as part of a representative nutrition and health survey in primary schools in Budapest. Methods: A food frequency questionnaire of 875 school children, aged from 11 to 14 (449 boys and 426 girls), was recorded and evaluated. Energy and nutrient intake of 235 children (124 boys and 111 girls) was calculated in parallel by 3-day dietary record. Results: The average energy intake (MJ) was appropriate (boys: 10.40 8 1.89; girls: 9.18 8 1.50); protein and fat intake was somewhat higher than the Hungarian recommended dietary allowances. Sodium intake was alarmingly high. The intake of calcium and vitamin D was inadequate. The intakes of zinc, chromium, retinol, folate for both genders, and iron in the case of girls were insufficient. The daily consumption of milk and dairy products was deficient, that of vegetables and fresh fruits was rather low, while the frequency of consumption of sugar-sweetened beverages, chips, sticks and fast foods was high. Conclusions: Nutrition intervention programs should be launched among Hungarian school children. Copyright © 2007 S. Karger AG, Basel
© 2007 S. Karger AG, Basel 0250–6807/07/0000–0000$23.50/0 Fax +41 61 306 12 34 E-Mail
[email protected] www.karger.com
ANM995.indd 1
Accessible online at: www.karger.com/anm
Introduction
Obesity is a global epidemiological problem both in adult and young populations [1–3] which causes disability as well as death [4]. Besides the genetic component of obesity, the mean characteristic is the excess energy input over output. Namely evidence suggests that dietary and activity patterns strongly affect the weight appearance of human beings. However, it is not only the excessive amount of daily energy intake with unbalanced nutrient structure that can be blamed for unfavorable effects, but also nutritional deficiencies can affect a child’s physical, mental and behavioral development at all stages of growth [5]. That is why it is so important to assess children’s nutritional status early in their school age. Comprehensive nutrition and health epidemiological studies have been completed in Hungary related both to university students [6] and secondary school children [7], but our knowledge about primary school children’s nutritional habits is still incomplete. This study aimed to investigate the eating habits and the nutrient intake of 11to 14-year-old school children. Subjects and Methods The study was a part of the representative nutrition and health survey in 18 primary schools of Budapest, in the first semester of the school year 2005/2006. It was conducted under an authoriza-
Lajos Biró, MD National Institute of Food Safety and Nutrition, Department of Nutrition and Health Gyáli street 3/A HR–1097 Budapest (Hungary) Tel. +36 1 476 6479, Fax +36 1 215 1545, E-Mail
[email protected]
10.08.2007 10:47:34
tion of the Regional Medical-Ethics Committee, in compliance with international [8] and national [9] regulations. Dietary intake data of the 11- to 14-year-old students were obtained from a 3-day food-record diary kept for 2 non-consecutive working days and Sunday [10]. The diary was filled in by the help of parents, later on a qualified dietician interviewed all participants specifying the food items data. Energy and nutrient intake was calculated using specially developed software, called NutriComp [11]. To check the subjects for misreporting about food intake, the ratio of calculated energy intake (EI) and estimated basal metabolic rate (BMR) [12] was used; records with an EI:BMR ratio !1.1 or 12.7 were excluded from further analysis due to the high probability of under- and over-reporting of dietary intake, respectively [13]. At the same time, food frequency questionnaires (FFQ) [14] adapted and used earlier in Hungary [15] were also completed in the presence of skilled dieticians. Data were maintained in a Microsoft Access application, and the statistical evaluation was carried out using SPSS 11.0 for Windows. Data are presented as means, standard deviations and percentages.
Results
Energy and Nutrient Intake 28.4% out of the 900 school children, aged between 11 and 14 (boys: 459, girls: 441), involved in the survey, filled in 3-day dietary records. After a verification of the questionnaires, the information resulting from 124 boys and 111 girls was evaluated. Mean daily energy and nutrient intake of children is detailed in table 1. The total average daily energy intakes (10.40 MJ/day for boys; 9.18 MJ/day for girls) were appropriate compared to the recommended [16] values adjusted for age and gender. In both genders, the protein intake related to body weight was much higher than the recommended value. Fat consumption as percentage of energy (en%) was around 35 both for boys and girls. Energy from saturated (SFA), monosaturated (MUFA), and polyunsaturated fatty acids (PUFA) were fairly close (10.9, 10.8, 8.2 for boys; 10.6, 10.2, 8.6 en% for girls, respectively) to the recommended values, and PUFA/SFA ratio was good, but the n–6/n–3 fatty acid ratio was rather high. Boys’ cholesterol intake was far above the recommended value. Alcohol consumption was practically not found among the children involved in this study. Mineral and Vitamin Intake Mean daily mineral and vitamin intake of children is detailed in table 2. The sodium intake was quite high, both in boys and girls, while potassium intake did not reach the recommended value, resulting in a rather unfavorable sodium/potassium ratio. The daily calcium in2
ANM995.indd 2
Ann Nutr Metab 995
take was far below the recommendation, only 798 mg for boys and 696 mg for girls. Magnesium and copper intakes were adequate in both genders; zinc and iron intakes were somewhat lower for girls. Intake of phosphorus was above and chrome intake was below the recommended value. The intake of retinol equivalent for both genders was a bit lower than required, while vitamin D consumption was definitely low. Intake of vitamin E, of the members of the vitamin B group and of vitamin C was fairly good, while that of folate was lower. Excess and Insufficient Intake of Energy and Nutrients The prevalence of students with energy or nutrient intakes 1130% (excess) or !70% (insufficient) of current recommendations was examined (table 3). The sodium intake of all children was enormously high. Excessive intake of protein, fat, cholesterol, copper, phosphorus, vitamins B6, B12, C and E was observable in a high percentage of the children in both genders. Vitamin D was insufficient for every student. The intake of carbohydrate, potassium, zinc, vitamin groups B (except of B6 and B12) and C was found insufficient in 10–25% of children, while the percentage of insufficient intake of fiber, calcium and folate in both genders, and that of iron among girls was much higher. Frequency of Food Consumption of Different Food Groups All of the students filled in the 29-item FFQ, records of 449 boys and 426 girls could be evaluated. The frequency categories of consumption were as follows: more than once per day, 4–7 times per week, 1–3 times per week, 1–3 times per month and rarely or never. Hardly more than half of the children consumed milk on a daily basis, although the same proportion for dairy products was somewhat better. The frequency of meat and poultry consumption was similar in both genders with the maximum of 1–3 times per week, while cold meats were consumed more than once a day. Fish was not characteristic in children’s diet, as most students had fish 1–3 times a month or less frequently. Students preferred margarine to butter on their bread. The daily consumption of fresh vegetable and fruit was 43.7 and 73.4% for boys and 51.4 and 82.9% for girls, respectively. The daily consumption of brown bread was around 45% both in boys and girls, nevertheless the consumption of sugared refreshments, and of chips and sticks was rather high. Nearly 14% of the school-aged boys and 10% of girls drink coffee daily. Biró/Regöly-Mérei/Nagy/Péter/Arató/ Szabó/Martos/Antal
10.08.2007 10:47:50
Table 1. Mean daily energy and nutrient intake of children
Boys (n = 124)
Energy, kJ kcal Protein, g en% g/kg bw Fat, g en% SFA en% MUFA en% PUFA en% n–6/n–3 fatty acid PUFA/SFA Cholesterol, mg Carbohydrate, g en% Added sugar, en% Fiber
Girls (n = 111)
mean
SD
HRDA
mean
SD
HRDA
10,404 2,489 89.7 14.6 1.99 96.9 35.0 10.9 10.8 8.2 24.3 0.79 347.3 311.2 50.3 11.9 20.8
1,891.9 452.6 18.92 2.01 0.59 24.11 4.94 2.12 2.11 2.09 9.10 0.28 115.92 64.98 5.58 5.62 5.89
11,300 2,700
9,175 2,195 75.4 13.9 1.73 83.3 34.3 10.6 10.2 8.6 25.7 0.83 291.8 282.2 51.7 12.5 20.1
1,495.2 357.7 15.25 1.86 0.60 18.85 5.18 2.17 2.14 2.04 8.38 0.23 95.96 54.88 5.42 5.90 6.72
10,000 2,400
12–14 1.0 30 10 12 8 5 0.8 ≤250 55–60 ≤10 20–25
12–14 1.0 30 10 12 8 5 0.8 ≤250 55–60 ≤10 20–25
HRDA = Hungarian recommended daily allowance; en = energy; bw = body weight.
Table 2. Mean daily mineral and vitamin intake of children
Boys (n = 124)
Sodium, mg Potassium, mg Na/K ratio Calcium, mg Magnesium, mg Iron, mg Copper, mg Zinc, mg Phosphorus, mg Chromium, g Retinol equivalent, mg Vitamin E, mg Vitamin D, g Vitamin B1, mg Vitamin B2, mg Vitamin B6, mg Niacin equivalent, mg Pantothenic acid, mg Biotin, g Vitamin B12, g Folate, g Vitamin C, mg
Girls (n = 111)
mean
SD
HRDA
mean
SD
HRDA
5,343 2,781 1.98 798.3 362.7 11.3 0.97 8.62 1,136.6 70.7 0.62 14.14 2.49 1.03 1.37 1.76 30.80 3.50 26.21 3.17 150.6 99.3
1,507.5 712.2 0.53 287.67 84.34 2.79 0.31 2.38 252.80 27.17 0.40 5.04 1.13 0.30 0.41 0.53 7.84 1.23 7.66 2.47 58.10 78.86
2,000a 3,100 1–1.2 1,000 350 10 0.8 9 775 120 1.00 11 10 1.0 1.4 1.0 15 4 – 2.0 180 50
4,839 2,506 1.99 695.9 324.4 10.0 0.88 7.21 987.6 62.5 0.59 13.26 2.19 0.89 1.15 1.56 26.32 3.00 23.69 2.24 140.3 94.3
1,910.1 707.2 0.58 237.89 88.75 2.85 0.30 1.89 221.20 24.60 0.41 3.57 0.98 0.31 0.35 0.45 5.87 1.00 7.93 1.11 64.77 69.93
2,000a 3,100 1–1.2 1,000 350 12 0.8 9 775 120 0.80 11 10 0.9 1.2 1.0 14 4 – 2.0 180 50
HRDA = Hungarian recommended daily allowance. a Suggested maximum intake.
Dietary Habits of Hungarian School Children
ANM995.indd 3
Ann Nutr Metab 995
3
10.08.2007 10:47:50
Table 3. Percentage of students with excess or insufficient intake of energy and/or selected nutrients
Intake in boys, % (n = 124) insufficient Energy Protein Fat Carbohydrate Cholesterol Fiber Sodium Potassium Calcium Magnesium Iron Copper Zinc Phosphorus Vitamin B1 Vitamin B2 Vitamin B6 Vitamin B12 Folate Vitamin C Vitamin D Vitamin E
5.6 1.6 3.2 20.2 4.0 30.6 – 16.1 39.5 7.3 10.5 4.0 16.1 0.8 10.5 12.9 – 8.1 36.3 16.1 100 6.5
Intake in girls, % (n = 111)
normal
excessive
88.7 79.8 69.4 79.0 62.1 65.3 – 78.2 54.0 81.5 71.8 64.5 71.0 32.3 66.1 70.2 21.0 40.3 36.3 25.8 – 50.8
5.6 18.5 27.4 0.8 33.9 4.0 100 5.6 6.5 11.3 17.7 31.5 12.9 66.9 23.4 16.9 79.0 51.6 27.4 58.1 – 42.7
insufficient 11.7 11.7 7.2 21.6 14.4 39.6 – 32.4 51.4 17.1 27.9 8.1 36.0 – 23.4 20.7 1.8 24.3 48.6 17.1 100 6.3
normal
excessive
88.3 82.9 78.4 77.5 64.0 54.1 2.7 64.0 48.6 73.9 63.1 69.4 62.2 56.8 63.1 70.3 27.9 46.8 41.4 27.0 – 60.4
– 5.4 14.4 0.9 21.6 6.3 97.3 3.6 – 9.0 9.0 22.5 1.8 43.2 13.5 9.0 70.3 28.8 9.9 55.9 – 33.3
Insufficient intake: <70% of Hungarian recommended daily allowance (HRDA); excessive intake: >130% of HRDA.
Discussion
Nutrition-related diseases such as obesity with associated illnesses, cardiovascular diseases, diabetes mellitus and some kinds of tumors are among the leading causes of death [17, 18]. Nutritional habits are rooted in the early childhood, and can affect physical and mental development [5], academic performance [19, 20] as well as health status not only in childhood [21] but throughout the whole lifetime [4], making it so important to get an adequate quantity and quality of food, especially in childhood. The mean daily energy intake of both boys and girls was appropriate in average, but in total the proportion of children with insufficient and excessive energy intake was 8.5 and 3.0%, respectively. The most important factors leading to obesity are excessive daily energy intake and low level of physical activity, however from the point of view of heart diseases the ratio of macronutrients and structure of dietary fat are crucial as well. Considering other studies about the school-children population, our 4
ANM995.indd 4
Ann Nutr Metab 995
value of total energy intake of 11- to 14-year-old children was comparable to that of 12-year-old Greek children (9.82 8 1.84 vs. 8.37 8 3.06 MJ); on the other hand, there were noticeable differences in the energy percentages from fat and the structure of fatty acids. Daily intake of fat was high (42.0 en%), saturated fat consumption was elevated (15.6 en%), while polyunsaturated fat intake fell short (4.8 en%) for Greek students [21], suggesting that values of Hungarian school children appear to be more favorable. Inadequate dietary fat structure could be disadvantageous in spite of a low level of daily total fat intake, as is manifested in the Isfahan Healthy Heart Program. Although the percentage of total fat intake was only 21.2 en% in Iranian school children, dyslipidemia was shown with a significant linear association between adolescents’ lipid values and the frequency of intake of fast foods, cheese puffs, potato chips and the highly prevalent consumption of fatty lamb meats [22]. It is important to mention the unsatisfactory ratio of n–6/n–3 fatty acids – in spite of the nearly adequate Biró/Regöly-Mérei/Nagy/Péter/Arató/ Szabó/Martos/Antal
10.08.2007 10:47:51
Table 4. Frequency of consumption of various food groups (boys: n = 449; girls: n = 426)
Milk Dairy products Eggs Meat Poultry Cold meats Fish/sardines Butter Grease Vegetable dish Fresh vegetables Fresh fruit Dried fruit Bottled, canned fruit Potatoes Pulses Rice Noodles Cakes Sweets Refreshments Juice White bread Brown bread Chips, sticks Hamburger, hot dog Cola-like beverages Mineral water Coffee
More than once per day, %
4–7 times per week, %
1–3 times per week, %
1–3 times per month, %
Rarely or never, %
boys
girls
boys
girls
boys
girls
boys
girls
boys
girls
31.8 33.4 4.8 8.5 7.0 41.0 2.0 28.0 38.5 3.9 16.3 41.2 2.7 7.7 7.5 2.7 4.0 5.2 16.7 21.7 44.2 37.9 67.3 22.6 11.4 6.8 16.9 44.7 3.3
29.8 40.8 4.2 4.1 5.3 36.4 1.9 24.6 39.3 2.9 22.1 55.9 2.6 6.8 7.6 1.6 4.5 7.4 12.5 23.3 42.7 45.7 65.3 26.9 11.8 3.5 9.3 53.0 2.4
26.5 32.1 15.6 17.7 25.0 32.0 8.6 19.4 19.1 15.9 27.4 32.2 7.4 18.8 28.9 9.0 19.1 24.5 28.6 29.1 21.7 27.1 24.4 22.1 20.9 11.5 16.0 21.8 10.2
21.6 27.9 16.0 19.8 26.4 34.4 4.3 19.3 22.2 13.8 29.3 27.0 7.7 15.7 29.9 8.0 19.0 23.4 30.8 28.0 21.1 22.0 22.6 20.4 18.9 8.5 13.1 15.2 6.9
27.2 25.6 41.2 39.4 36.6 17.8 11.6 16.9 14.3 33.1 30.6 15.8 11.2 26.5 41.2 26.9 37.2 34.0 34.8 30.2 17.2 20.2 4.7 17.6 29.4 21.6 20.9 14.4 9.8
29.1 23.2 38.4 27.0 31.5 19.6 14.7 16.2 11.1 36.2 27.6 11.1 12.0 27.3 42.7 23.1 40.5 35.3 32.2 29.2 18.5 16.0 8.3 15.1 26.7 19.1 19.3 11.6 7.8
5.1 4.7 22.6 18.6 20.0 4.7 33.3 14.0 8.8 27.7 16.1 6.5 23.5 28.1 18.9 44.6 32.7 28.8 14.6 13.9 10.8 7.2 1.8 16.5 24.2 40.3 22.7 7.0 16.5
8.5 4.5 23.5 27.0 24.0 5.7 21.5 13.1 9.9 28.8 14.6 3.6 22.1 28.5 17.3 48.0 26.8 29.4 19.0 12.8 9.5 9.3 1.9 17.3 29.7 41.1 28.1 7.4 14.0
9.4 4.3 15.8 15.9 11.4 4.5 44.4 21.7 19.4 19.5 9.5 4.3 55.3 19.0 3.4 16.7 7.0 7.5 5.3 5.1 6.1 7.6 1.8 21.2 14.1 19.8 23.6 12.1 60.1
11.0 3.5 17.9 22.2 12.8 3.8 57.5 26.7 17.6 18.3 6.5 2.4 55.6 21.7 2.6 19.3 9.2 4.5 5.5 6.7 8.3 6.9 1.9 20.4 13.0 27.7 30.2 12.8 69.0
PUFA/SFA ratio – which should be 5:1 (or at least 10:1) according to the current recommendations [23]. According to our results a significant percentage of school-aged children had an excessive intake of protein, fat, phosphorus and in the case of boys, cholesterol. We found an alarmingly high intake of sodium, but it is a well-known characteristic of Hungarian diet in all age groups [6, 7, 15]. The mean daily calcium intake was rather low, as the study showed approximately 40% of boys and 51% of the girls had a lower calcium intake than 700 mg/day. Considering the findings that 56% of the children had an excessive phosphorus intake, and that neither of them had adequate vitamin D intake, the picture concerning the proper bone growth is more exasperating than in our earlier study [24].
The data gained from the FFQ provide useful information about the consumption of different food groups, peculiar to a person’s general, longer-time habits. The younger children are, the more carefully the self-reported data must be evaluated, because children do not have such a well-developed ‘sense of conscious nutrition’ yet. Hardly more than half of the children in the present study consumed milk and dairy products on a daily basis. According to the new food-based dietary guidelines (FBDG) the consumption of that food group should be two or more servings a day (equivalent to at least 500 g milk), to prevent later osteoporosis effectively. The health-promoting effect of diets rich in fresh vegetables and fruits is well known. Hungarian FBDG suggest a 400- to 500gram daily intake from that food group, but in spite of a favorable upward tendency (including fruit juices), chil-
Dietary Habits of Hungarian School Children
Ann Nutr Metab 995
ANM995.indd 5
5
10.08.2007 10:47:51
dren’s vegetable and fruit consumption is much lower than that value. Unfortunately the consumption of sugarsweetened beverages, chips and sticks as well as fast foods shows a high frequency among the school children. Study Limitations The results of this survey represent only the 11- to 14year-old primary school-children of the capital, which is obviously not characteristic for the smaller towns and the rural areas of Hungary.
Conclusion
There is a general consensus that the welfare of both the young generation and adult population requires effective health promotion initiatives. Such projects must be based on correct, evidence-based results of nutrition and lifestyle research. However, methods of measuring food intake are not standardized across Europe, so there are uncertainties over the true nutrient intakes of children and adolescents. This may make comparisons between countries difficult and inaccurate [25]. There are also gaps in our knowledge concerning true individual
and collective determinants of healthy eating in children and youth [26], a fact which can enforce the necessity of further research work in this direction. Nowadays it is obvious that the main activities in this field must aim at the primary prevention of young children. Experiences gained and evidence collected are available about the topic, identifying research priorities, areas for action and making opportunities for program development of ‘best practice’ recommendations that will reduce obesity and chronic disease risk in children and youths [27]. A schoolbased intervention can positively influence children’s dietary habits, suggesting that population-based approaches for reducing cardiovascular risk factors in children are feasible and effective [28]. Hungarian experts have started changing the dietary habits of school children by modifying the scale of foodstuffs available in school canteens as a first step.
Acknowledgement The technical background for this study was provided by Nestlé Hungária Ltd.
References 1 Guo SS, Chumlea CW: Tracking of body mass index in children in relation to overweight in adulthood. Am J Clin Nutr 1999; 70:145S–148S. 2 Luepker RV, Perry CL, Osganian V, Nader PR, Parcel GS, Stone EJ, Webber LS: The child and adolescent trial for cardiovascular health (CATCH). J Nutr Biochem 1998; 9: 525–534. 3 ILSI Europe Overweight and Obesity in Children Task Force: Overweight and Obesity in European Children and Adolescents. ILSI Europe Report Series. Brussels, ILSI Press, 2000, pp 5–21, 27. 4 Dietz WH: Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J Nutr 1998; 128(suppl):411S–414S. 5 Grantham-McGregor SM, Fernald LC: Nutritional deficiencies and subsequent effects on mental and behavioral development in children. Southeast Asian J Trop Med Public Health 1997;28(suppl 2):50–68. 6 Biró L, Rabin B, Regöly-Mérei A, Nagy K, Pintér B, Beretvás E, Morava E, Antal M: Dietary habits of medical and pharmacy students at Semmelweis University, Budapest. Acta Aliment 2005;34:463–471.
6
ANM995.indd 6
Ann Nutr Metab 995
7 Antal M, Nagy K, Biró L, Greiner E, RegölyMérei A, Domonkos A, Balajti A, Szabó CS, Mozsáry E: National representative survey on the nutritional and life-style habits of secondary school students (in Hungarian/English abstract). Orv Hetil 2003; 145: 1631– 1636. 8 16 CIOMS: Ethics and Epidemiology. International Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies. Geneva, CIOMS, 1991, pp 14–69, 7–23. 9 On the Handling and Projection of Medical and Related Personal Data. Law 47 issued in 1997 (in Hungarian). Hung Gaz 1997; 49: 3518–3525. 10 Biró GY: Could we find a suitable method for assessment of average dietary intake? In doubt between Scylla and Charybdis. Acta Aliment 2001;30:201–208. 11 Biró L, Kicsák M, Sági K: Multicenter investigation of energy and nutrient intake of type 1 diabetics (in Hungarian). Diabet Hung 1999;VII(4):243–251. 12 Schofield WN, Schofield C, James WPT: Basal metabolic rate. Hum Nutr Clin Nutr 1985;39C(suppl 1):1–96.
13 Goldberg GR, Black AE, Jebb SA, Cole TJ, Murgatroyd PR, Coward WA, Prentice AM: Critical evaluation of energy intake data using fundamental principles of energy physiology. 1. Derivation of cut-off limits to identify under recording. Eur J Clin Nutr 1991; 45:569–581. 14 Thompson FE, Byers T: Dietary assessment manual. J Nutr 1994;124:2245S–2317S. 15 Biró G, Antal M, Zajkás G: Nutritional survey of the Hungarian population in a randomized trial between 1992–1994. Eur J Clin Nutr 1996;50:201–208. 16 Rodler I (ed): New Food Composition Tables. Budapest, Medicina, 2006. 17 WHO Europe: Food and Health in Europe: A New Basis for Action. World Health Organization Regional Publications 2004, European Series, No 96. 18 Riboli E, Norat T: Cancer prevention and diet opportunities in Europe. Public Health Nutr 2001;4:475–484. 19 Rampersaud GC, Pereira MA, Girard BL, Adams J, Metzl JD: Breakfast habits, nutritional status, body weight, and academic performance in children and adolescents. J Am Diet Assoc 2005;105:743–760.
Biró/Regöly-Mérei/Nagy/Péter/Arató/ Szabó/Martos/Antal
10.08.2007 10:47:54
20 Kim SH, Kim JY, Keen CL: Comparison of dietary patterns and nutrient intakes of elementary schoolchildren living in remote rural and urban areas in Korea: their potential impact on school performance. Nutr Res 2005;25:349–363. 21 Magkos F, Piperkou I, Manios Y, Papoutsakis C, Yiannakouris N, Cimponerio A, Aloumanis K, Zampelas A: Diet, blood lipid profile and physical activity patterns in primary school children from a semi-rural area of Greece. J Hum Nutr Diet 2006; 19: 101– 112. 22 Kelishadi R, Pour MH, Zadegan NS, Kahbazi M, Sadry G, Amani A, Ansari R, Bashardoust N: Dietary fat intake and lipid profiles of Iranian adolescents: Isfahan Healthy Heart Program – Heart Health Promotion from Childhood. Prev Med 2004; 39: 760– 766.
Dietary Habits of Hungarian School Children
ANM995.indd 7
23 Uauy R, Mena P, Valenzuela A: Essential fatty acids as determinants of lipid requirements in infants, children and adults. Eur J Clin Nutr 1999;53(suppl 1):S56–S77. 24 Antal M, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Fülöp J, Beretvás E, Gyömörei E, Kis O, Vámos A: Nutrition, life-style practice, serum vitamin D concentration and bone density in Hungarian adolescents. Acta Aliment 2006; 35:53–61. 25 Lambert J, Agostoni C, Elmadfa I, Hulshof K, Krause E, Livingstone B, Socha P, Samartin S: Dietary intake and nutritional status of children and adolescents in Europe. Br J Nutr 2004;92(suppl 2):S147–S211.
Ann Nutr Metab 995
26 Taylor JP, Evers S, McKenna M: Determinants of healthy eating in children and youth. Can J Public Health 2005;96(suppl 3): S20–S26. 27 Flynn MAT, McNeil DA, Maloff B, Mutasingwa D, Wu M, Ford C, Tough SC: Reducing obesity and related chronic disease risk in children and youth: a synthesis of evidence with ‘best practice’ recommendations. Obes Rev 2006;7(suppl 1):7–66. 28 Lytle LA, Stone EJ, Nichaman MZ, Perry CL, Montgomery DH, Nicklas TA, Zive MM, Galati TP: Changes in nutrient intakes of elementary school children following a schoolbased intervention: results from the CATCH study. Prev Med 1996;25:465–477.
7
10.08.2007 10:47:54
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
12/18/07
7:28 AM
Page 51
Az epidemiológiai vizsgálatokban alkalmazható néhány mérômódszer a serdülôkori elhízás megítélésére ANTAL MAGDA DR., BIRÓ LAJOS DR., REGÖLY-MÉREI ANDREA DR., NAGY KATALIN DR., ARATÓ GYÖRGYI, SZABÓ CSABA, MARTOS ÉVA DR. ÉS PÉTER SZABOLCS DR. Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest
Az elhízás elôfordulási gyakorisága nemcsak felnôtt-, de gyermekkorban is drámaian nô. Célkitûzés: Különbözô antropometriai módszerek összehasonlítása. Módszerek: A vizsgálatban 654 fiú és 584 lány (életkor: 15–19 év) adatait értékelték. Az antropometriai adatok közül a testmagasságot és a derékkörfogatot mérték, a testtömeget és a testösszetételt InBody3.0 bioimpedancia-mérôvel határozták meg. A testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Eredmények: A testtömegindexre vonatkozó, nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumok szerint sovány a fiúk 6,7%-a, túlsúlyos 15,9%-a és elhízott 4,1%-a; a lányok 7,2%-a sovány; 7,9%-a túlsúlyos és 1,9%-a elhízott. Elhízott volt a testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a, míg a derékkörfogat alapján a fiúk 10,5%-a, a lányok 7,9%-a. Elhízott volt a túlsúlyosnak ítélt fiúk 10,5%-a és a lányok 77%-a a zsírszázalék szerint, míg 38%-a, illetve 55%-a a derékkörfogat alapján. Következtetés: Az epidemiológiai vizsgálatokban az elhízottak kiszûrésére, valamint a fogyókúrás dietoterápia nyomon követésére a testösszetétel meghatározásának kiemelt jelentôsége van. Mindemellett az olcsó és könnyen kivitelezhetô derékkörfogat mérését minden esetben el kell elvégezni. Kulcsszavak: testtömegindex, testzsírszázalék, derékkörfogat, elhízás megítélése
Methods for the assessment of adolescent obesity in epidemiological studies. Introduction: The incidence of obesity is increasing dramatically not only among adults, but also in the child population. Objective: Comparison of different anthropological methods. Methods: The authors evaluated the data of 654 boys and 584 girls (age 15–19 years). Body height and waist circumference were measured, body composition was determined using InBody3.0 bioimpedance instrument. Body mass index and body fat percentage were calculated by the instrument. Results: On the basis of age and gender specific diagnostic criteria for body mass index, incidence of leanness, overweight and obesity in the boys’ group were 6.7, 15.9 and 4.1%, respectively. In the girls’ group the respective figures were 7.2, 7.9 and 1.9%. On the basis of body fat percentage, 5.1% of boys and 16.2% of girls were obese, whereas on the basis of data for waist circumference, visceral obesity occurred in 10.5% of boys and 7.9% of girls. In the overweight groups 10.5% of boys and 77.0% of girls were obese on the basis of body fat percentage, whereas taking into consideration the values of waist circumference, 38% of boys and 55% of girls could be regarded as obese. Conclusions: The determination of body composition is of utmost importance in obesity screening and in the follow-up slimming diets. In addition to this, simple and inexpensive waist circumference measurements should be performed in each instance. Keywords: body mass index, body fat percentage, waist circumference, assessment of obesity (Beérkezett: 2007. június 27.; elfogadva: 2007. november 15.)
hízott serdülôk 25–30%-a felnôttként is elhízott marad, illetve azok a felnôttek, akik gyermekkorukban elhízottak voltak, jelentôsen nagyobb mértékben veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség szempontjából [2, 3]. A serdülôkori elhízás a legkülönbözôbb egészségi következményekkel járhat, gyakran pszichoszociális zavarok lépnek fel, ilyen például a testképpel való elégedetlenség,
Rövidítések: MS = metabolikus szindróma; TTI = testtömegindex; TZs% = testzsírszázalék
Az elmúlt 30 évben a gyermekkori túlsúly/elhízás elôfordulási gyakorisága a legtöbb fejlett országban drámaian nôtt, s ma már mértéktartó körökben is pandémiának tekintik [1]. Az elhízás következményei szerteágazóak, így az elDOI:10.1556/OH.2008.28197
n
51
n
2008 n 149. évfolyam, 2. szám n 51–57.
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
12/18/07
7:28 AM
Page 52
mely többek között kóros soványsághoz vezethet, s említést érdemel a szociális izoláció is, annak minden velejárójával [3, 4]. A klinikai tünetek a legváltozatosabb formában jelenhetnek meg, így a bôr, a mozgásszervek, az idegrendszer rendellenességein túl a nemi fejlôdés is zavart szenvedhet [5, 6], s újabban a metabolikus szindróma (MS) gyermek- és serdülôkori megjelenését is egyre többen hangsúlyozzák [1, 7]. Elhízás alatt a test zsírtartalmának túlzott felhalmozódását értjük a zsírmentes testtömeghez viszonyítva [8]. Az egyszerû meghatározás ellenére a serdülôkori elhízás pontos felismerése, diagnózisa napjainkban is számos ellentmondást rejt magában, melynek fô oka, hogy a serdülôkori elhízás megállapításának nincs egyetlen nemzetközi, standardizált protokollja sem. Az elhízást legáltalánosabban a testtömegindex (TTI: kg/m2) alapján ítélik meg. Tekintettel a serdülôkorra jellemzô növekedési sajátosságokra, amelyek mind a testtömegre, mind a testmagasságra vonatkoznak, ebben a korban a nem- és korspecifikus határértékeket célszerû alkalmazni [9, 10, 11]. Jóllehet a TTI meghatározása egyszerû, továbbá értékes indikátor az elhízás monitorozására, számtalan korlátja is van, ezek közül a legfontosabb, hogy nem tesz különbséget a zsír és zsírmentes testtömeg között [12, 13], más szavakkal a TTI nem eléggé érzékeny a test zsírtartalmának meghatározására [14], holott az elhízással kapcsolatos patológiás elváltozások éppen a felhalmozódott zsír mennyiségével hozhatók összefüggésbe [15]. A test összetételének meghatározására több lehetôség is van. Az epidemiológiai vizsgálatokhoz a noninvazív 8-elekt-
ródás bioimpedancián alapuló mérés látszik az egyik legalkalmasabbnak [16]. A Bogalusa-tanulmányban [17] kimutatták, hogy a derékkörfogat növekedésével a szérumlipidek (triglicerid, LDLkoleszterin, HDL-koleszterin), valamint az inzulin koncentrációja kedvezôtlen irányba tolódik el gyermekkorban is. Újabban egyértelmû bizonyítást nyert, hogy a derékkörfogat jó jelzôje a visceralis zsírszövet mennyiségének [18]. Jelen közleményünkben a fôvárosi középiskolások körében 2006. február és május között végzett felmérésünkben a TTI, a bioimpedancia-analízissel mért testzsírszázalék (TZs%), illetve a derékkörfogat alapján elhízottnak tartott 15–19 éves tanulók adatait hasonlítottuk össze.
Módszerek A mintahelyek kiválasztása a KSH szakemberének közremûködésével háromlépcsôs, rétegzett csoportos (cluster) véletlen mintarétegzéssel történt: elsôdleges egységek a kerületek, a másodlagosak az iskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzôk) és a végsô mintavételi egységek az osztályok voltak. A vizsgálatban 17 iskola 98 osztályának 1273 tanulója vett részt, értékelni 654 fiú, 584 lány adatait lehetett. A vizsgálatokat a nemzetközi [19] és a hazai elôírásoknak megfelelôen [20] végeztük, a Regionális Orvosetikai Bizottság engedélyével (TUKEB szám: 211/2005). A felmérés elôtt a szülôk és a tanulók írásos beleegyezésüket adták. Antropometriai paraméterek meghatározása: mértük a tanulók testmagasságát (SECA 220 magasságmérô), derék-
1. táblázat Középiskolások antropometriai paraméterei kor (év)
n (%)
testtömeg (kg)
testmagasság (cm)
testtömeg-index (kg/m2)
derékkörfogat (cm)
testzsír %
FIÚK 15
39 (5,9%)
62,91 ! 11,48
173,02 ! 7,74
21,02 ! 3,66
73,83 ! 8,61
14,30 ! 6,70
16
179 (27,4%)
66,21 ! 12,37
175,30 ! 7,50
21,51 ! 3,67
74,96 ! 8,73
14,25 ! 6,34
17
171 (26,1%)
69,27 ! 12,08
177,20 ! 6,59
22,04 ! 3,52
76,20 ! 7,72
13,19 ! 5,73
18
160 (24,5%)
69,90 ! 11,90
178,10 ! 6,45
22,01 ! 3,41
76,83 ! 7,70
12,79 ! 5,21
19
105 (16,1%)
72,93 ! 12,59
179,77 ! 6,47
22,54 ! 3,40
78,49 ! 8,31
13,45 ! 5,58
Összesen
654 (100%)
68,80 ! 12,41
177,08 ! 7,08
21,91 ! 3,54
76,25 ! 8,23
13,49 ! 5,83
LÁNYOK 15
53 (9,1%)
56,22 ! 9,24
164,38 ! 6,64
20,77 ! 2,88
68,07 ! 6,32
22,72 ! 5,43
16
148 (25,3%)
56,96 ! 8,91
164,82 ! 5,90
20,98 ! 3,23
67,98 ! 6,28
24,13 ! 5,85
17
156 (26,7%)
57,70 ! 9,05
164,61 ! 6,30
21,27 ! 3,09
69,02 ! 6,96
24,36 ! 6,31
18
141 (24,2%)
58,36 ! 9,66
165,35 ! 6,17
21,34 ! 3,24
69,24 ! 6,59
23,86 ! 5,36
19
86 (14,7%)
57,42 ! 7,22
165,00 ! 5,81
21,09 ! 2,37
68,16 ! 5,83
23,39 ! 5,18
584 (100%)
57,50 ! 8,93
164,88 ! 6,12
21,14 ! 3,05
68,60 ! 6,49
23,89 ! 5,71
Összesen
2008 n 149. évfolyam, 2. szám
n
52
n
ORVOSI HETILAP
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
12/18/07
7:28 AM
Page 53
körfogatát a WHO ajánlásának megfelelôen [10]. A testtömeg és a testösszetétel meghatározása 8-elektródás bioelektromos impedanciamérôvel (InBody3.0, Biospace, Seoul, Korea) történt a gyári elôírások betartása mellett. A TTI-t és a TZs%-ot a gép számította ki. A soványság, túlsúly és elhízás megállapításakor a TTI-re vonatkozó, nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumokat alkalmaztuk [6, 10, 21] az alábbiak szerint:
2. táblázat Soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája fôvárosi középiskolásokban a testtömegindex, a testzsírszázalék és a derékkörfogat alapján testtömegindex alapján
Túlsúly
derékkörfogat alapján
FIÚK sovány
Soványság
testzsírszázalék alapján
Elhízás
6,7%
1,5%
2,8%
optimális
73,3%
93,4%
86,7%
Kor (év) fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
túlsúlyos
15,9%
*
*
15
16,6
16,0
23,3
23,9
28,3
29,1
elhízott
4,1%
5,1%
10,5%
16
17,0
16,4
23,9
24,4
28,9
29,4
17
17,3
16,6
24,5
24,7
29,4
29,7
7,2%
3,1%
2,6%
18
17,5
16,7
25,0
25,0
30,0
30,0
optimális
83,0%
80,7%
89,5%
19
17,8
16,9
25,0
25,0
30,0
30,0
túlsúlyos
7,9%
*
*
elhízott
1,9%
16,2%
7,9%
LÁNYOK sovány
Elhízottaknak kell tekinteni a serdülôket, ha a testzsírszázalék $ 25% (fiúk), vagy $ 30% (lányok), a sovány fiúk TZs%-a # 5%, a lányoké # 15% [22, 23, 24]. A visceralis elhízást a derékkörfogat alapján ítéltük meg, megítéléséhez a korábbi országos reprezentatív vizsgálatunkban a 90 percentilisnél kapott derékkörfogat-értéket fogadtuk el határértéknek, ami $ 86,6 cm, illetve $ 78,5 cm volt a fiúk és a lányok esetében. A soványságnál a határértéket az 5 percentilnél határoztuk meg, ez az érték fiúknál # 64,5 cm, lányoknál # 59,3 cm volt [25]. Statisztikai kiértékelés. Az adatok az elôre elkészített adatfelvételi lapokra kerültek, rögzítésük Access adatbáziskezelôben történt, személyi rekordok formájában. Az adat% 100
9,1
11,7
19,6
ÖSSZESEN sovány
6,9%
2,3%
2,7%
optimális
77,9%
87,3%
88,1%
túlsúlyos
12,2%
*
*
elhízott
3,0%
10,4%
9,2%
*nincs nemzetközileg elfogadott határérték
28,3
18,6
23,2
33,9
37,1
80
60
testzsír % zsírmentes testtömeg %
40 90,9
88,3
80,4
71,7
81,4
elhízott
sovány
76,8
66,1
62,9
20
0 sovány
1. ábra
optimális túlsúlyos FIÚK
optimális túlsúlyos elhízott LÁNYOK
Fôvárosi középiskolások testösszetétele a testtömegindex szerinti kategóriákban
ORVOSI HETILAP
n
53
n
2008 n 149. évfolyam, 2. szám
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
12/18/07
7:28 AM
Page 54
tüntettük fel. Mind a fiúk, mind a lányok esetében a gyors növekedés szakasza 15 éves korra gyakorlatilag lezárult, hisz a következô négy évben a fiúk átlagos növekedése mindöszszesen 6,8 cm volt, a lányok ezen idôszakban gyakorlatilag már nem növekedtek. A TTI átlagának különbsége 15–19 éves fiúk között 1,5 kg/m2 volt, a lányok esetében lényegében nem változott (0,32 kg/m2). Az átlagos derékkörfogat a fiúknál 4,7 cm-el volt nagyobb a 19 éves korosztályban a 15 évesekhez viszonyítva; a lányoknál enyhe ingadozást mutatott, mely élettani szempontból nem értékelhetô. A TZs% mind a fiúk, mind a lányok esetében az optimális tartományban volt. A fiúk 15,9; a lányok 7,9%-a volt túlsúlyos, és 4,1, illetve 1,9%-a elhízott. Külön kiemelendô, hogy a fiúk 6,7%-a, a lányok 7,2%-a sovány volt. A testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a tekinthetô elhízottnak, és 1,5%a, illetve 3,1%-a soványnak. Android típusú elhízás a fiúk 10,5, a lányok 7,9%-ában volt kimutatható, míg a fiúk 2,8, a lányok 2,6%-a sovány volt (2. táblázat). A TTI alapján felállított kategóriákban a testzsír százalékos aránya a fiúknál 9,1%-ról 28,3%-ra, a lányoknál 18,6%ról 37,1%-ra nôtt a sovány csoportoktól az elhízottakig (1. ábra). Ahogy nôtt a TTI az egymást követô kategóriákban, úgy nôtt a zsírmentes testtömeg és a derékkörfogat is, mind a fiúk, mind a lányok esetében. Az elhízott fiúk, valamint a túlsúlyos és elhízott lányok átlagos derékkörfogata meghaladta a határértéket (3. táblázat). A TTI alapján elhízott fiúk és lányok 65,4, illetve 64,0%a, míg a túlsúlyos fiúk és lányok 10,5 és 77%-a volt elhízott a TZs% alapján, az optimális kategóriában a fiúk elhanyagolható arányban, a lányok 6,7%-a tekinthetô elhízottnak (2. ábra). A TTI alapján elhízottakban a visceralis típusú elhízás a fiúk 96,3, a lányok 100%-ában volt igazolható. Figyelemre
3. táblázat Néhány antropometriai paraméter a testtömegindex szerinti kategóriákban testtömegindex (kg/m2)
zsírmentes testtömeg (kg)
derékkörfogat (cm)
FIÚK sovány
17,1 ! 1,07
48,9 ! 5,35
67,2 ! 3,23
optimális
20,9 ! 1,82
58,0 ! 7,3
73,9 ! 4,73
túlsúlyos
26,2 ! 1,48
65,5 ! 8,7
85,2 ! 5,54
elhízott
31,9 ! 2,88
70,7 ! 8,3
98,4 ! 8,86
LÁNYOK sovány
17,5 ! 0,94
39,4 ! 3,71
62,0 ! 3,45
optimális
20,7 ! 1,97
43,1 ! 4,6
67,6 ! 4,46
túlsúlyos
26,7 ! 1,41
47,2 ! 4,9
79,9 ! 5,47
elhízott
32,1 ! 1,69
56,0 ! 7,5
88,9 ! 6,14
Az egyes paraméterekben a kategóriák közötti különbség szignifikáns volt: p < 0,01
bázis-kezelôbôl minden személyi rekordot SPSS for Windows 11 statisztikai programcsomag számára konvertáltunk, ahol a statisztikai elemzéseket végeztük. A csoportok közötti különbségeket ANOVA-módszerrel, a paraméterek közötti összefüggést Pearson-féle korrelációval tanulmányoztuk. Az eredmények közlésekor az átlagértéket, a standard deviációt és a korrelációs együtthatókat adtuk meg.
Eredmények A vizsgálatba bevont serdülôk életkorát, az esetszámot és az antropometriai paraméterek átlagértékeit az 1. táblázatban % 100
0,4
10,5
65,4
6,7
77,0
64,0
80
nagy testzsír %
60
optimális testzsír % 40
20
99,6
89,5
34,5
93,3
23,0
36,0
optimális
túlsúlyos FIÚK
elhízott
optimális
túlsúlyos LÁNYOK
elhízott
0
2. ábra
Az elhízás elôfordulási gyakorisága a testzsírszázalék alapján a testtömegindex szerinti kategóriákban
2008 n 149. évfolyam, 2. szám
n
54
n
ORVOSI HETILAP
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
% 100
12/18/07
7:28 AM
Page 55
0,6
1,2
38,0
80
96,3
55,0
100
60
nagy derékkörfogat
40
optimális derékkörfogat
20 99,4
62,0
optimális
túlsúlyos FIÚK
45,0
optimális
túlsúlyos LÁNYOK
3,7
0
3. ábra
98,8
elhízott
elhízott
A derékkörfogat alakulása a testtömegindex szerinti kategóriákban
méltó, hogy a derékkörfogat szerint a túlsúlyos fiúk 38%-a, a lányok 55%-a elhízottnak tekinthetô (3. ábra). A TZs% szerint elhízottaknak ítélt serdülô fiúknak mintegy 19 cm-el, lányoknak 11 cm-el volt nagyobb a derékkörfogatuk a nem elhízott csoportokhoz viszonyítva. Az elhízott fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40,0%-ánál mutatható ki a visceralis elhízás (4. táblázat). Szignifikáns korrelációt találtunk a TTI, a TZs% és a derékkörfogat között (5. táblázat).
Jóllehet az átlagos TTI nem különbözött szignifikánsan a nemek között, mind a túlsúlyos, mind az elhízott fiúk aránya kétszerese volt a lányokénak. A túlsúly és elhízás elôfordulási gyakorisága számos tanulmányban nagyobb a fiúk, mint a lányok körében [26, 27, 28], más vizsgálatok szerint a lányok között nagyobb a prevalencia [29]. Az elhízott fiúkban és lányokban, azonos arányban fordult elô kórosan nagy TZs%. Hangsúlyozni kell, azonban, hogy a túlsúlyosok között is vannak elhízottak, ha a testösszetételt vesszük figyelembe. Megjegyezzük, hogy a túlsúlyos lányok között a nagy TZs%-kal rendelkezôk aránya több mint hétszerese volt a fiúkénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a TZs% alapján elhízottaknak tekintendô serdülôk, különösen a lányok, kiesnek a látókörbôl, tekintettel arra, hogy a túlsúly enyhébb megítélés alá esik, mint az elhízás. Hasonló következtetésre jutottak Neovius és mtsai, nevezetesen hogy a TTI alapján túlsúlyosnak ítélt lányok zöme (vizsgáltak életkora 17 év) a TZs% alapján elhízott volt, ez a jelenség a fiúk esetében nem érvényesült [30].
Megbeszélés A vizsgálatban 1238 tanuló antropometriai adatai voltak értékelhetôk. Figyelembe véve, hogy a 2005/2006-os tanévben az OKM Statisztikai Osztályának közlése szerint a nappali rendszerû oktatásban 94 789 serdülô tanult, a vizsgált esetszám 1,31%-os szinten reprezentálta az adott korcsoportot. A fiúk és a lányok százalékos megoszlása 53:47 volt.
4. táblázat Derékkörfogat a testzsírszázalék tükrében derékkörfogat (cm)
testzsírszázalék
nagy derékkörfogat elôfordulása (%)
optimális derék-körfogat elôfordulása (%)
6,8
93,2
76,5
23,5
FIÚK nem elhízottak testzsír % < 25 elhízottak testzsír % $ 25
a
75,3 ! 6,78c
12,6 ! 4,44
a’
c’
29,8 ! 3,64
94,2 ! 10,81 LÁNYOK
nem elhízottak testzsír % < 30 elhízottak testzsír % $ 30
b
66,7 ! 4,57d
1,1
98,9
b’
d’
40,0
60,0
22,1 ! 6,78 33,8 ! 2,90
77,6 ! 7,49
a-a’; b-b’; c-c’; d-d’: p < 0,01
ORVOSI HETILAP
n
55
n
2008 n 149. évfolyam, 2. szám
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
12/18/07
7:28 AM
Page 56
5. táblázat Pearson-korreláció az egyes antropometriai paraméterek között testtömegindex (kg/m2)
testzsírszázalék
derékkörfogat (cm)
fiúk
lányok
fiúk
lányok
fiúk
lányok
testtömegindex (kg/m )
1,000
1,000
0,783*
0,824*
0,916*
0,871*
testzsírszázalék
0,783*
0,824*
1,000
1,000
0,734*
0,706*
derékkörfogat (cm)
0,916*
0,871*
0,734*
0,706*
1,000
1,000
2
a-a’; b-b’; c-c’; d-d’: p < 0,01
A testzsír eloszlásának döntô szerepe van az anyagcseremegbetegedések kialakulásában. Az elhízással összefüggô nem fertôzô megbetegedések az abdominalis elhízással hozhatók összefüggésbe. A korábban csak felnôttkori tünetegyüttesként elismert MS-rôl mára kiderült, hogy gyökerei már a gyermekkorban is megtalálhatók [7, 31]. Ezt a tényt Pintér és Czinner [32] tanulmánya is alátámasztja: az MS rizikótényezôi között központi helyet elfoglaló elhízás és hipertónia elôfordulási gyakoriságának jelentôs növekedését észlelték a 17 éves populációban 1996 és 2004 között. Cook és mtsai nyomán [33] felállított MS-kritériumrendszerben az abdominalis elhízás (derékkörfogat korra, nemre standardizált $ 90. percentil) kitüntetett szerepet tölt be. Vizsgálatunkban a TTI alapján elhízottnak minôsítettekben gyakorlatilag minden személy derékkörfogata a kóros tartományban volt, de a túlsúlyos fiúk 38%-ának, a lányok 55%-ának is kórosan nagy volt a derékkörfogata. Kóros TZs% esetén a fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40%-ánál volt kimutatható az abdominalis elhízás. Mindez arra utal, hogy az elhízott, valamint a túlsúlyos fiúk, de különösen a lányok közül, sokan lehetnek veszélyeztetettek a centrális típusú elhízással kapcsolatos anyagcsere-betegségekre. A jelen vizsgálat rámutatott arra, hogy az elhízás megítélése a különbözô mérômódszerekkel eltérô eredményhez vezet. Az abdominalis elhízás megítélésére a derékkörfogat mérése ajánlott, annál is inkább, mert ez jól korrelál az intraabdominalis zsírtömeggel [34]. Szoros összefüggést mutattak ki a derékkörfogat és a vérnyomásérték, valamint a széruminzulin- és -lipidszintek között [17, 35, 36]. Korábbi reprezentatív méréseink [25] pedig lehetôséget nyújtanak a 15–18 éves serdülôk derékkörfogat-határértékeinek megítélésére. Vizsgálati eredményeinket összegezve megállapítható, hogy az elhízás diagnosztikájában fiúknál a TTI és a TZs% közel azonosan értékelhetô, míg a lányok esetében a testösszetétel meghatározásakor nyolc és félszer több volt az elhízott. Külön figyelmet érdemel, hogy amíg a túlsúlyos fiúk mintegy 10%-a tekinthetô elhízottnak a testzsírszázalék alapján, addig a lányok 77%-a volt elhízott. Mindezek a tények felhívják a figyelmet arra, hogy az epidemiológiai vizsgálatok során be kell vezetni a testösszetétel meghatározását. Kiemelt hangsúlyt kell kapnia a fogyókúrás dietoterápiák, életmódbeli intervenciók nyomon követésénél is. A helytelen beavatkozások kivédése érdekében a mindenkori cél ugyan-
2008 n 149. évfolyam, 2. szám
n
is a zsírtömeg elvesztése mellett az izomtömeg megtartása, illetve fejlesztése. Emellett az olcsó és könnyen kivitelezhetô derékkörfogat mérését minden esetben el kell végezni.
Irodalom [1] Malecka-Tendera, E., Mazur, A.: Childhood obesity: a pandemic of the twenty first century. Int. J. Obes., 2006, 30, S1–S3. [2] Dietz, W. H.: Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J. Nutr., 1998, 128, 411S–414S. [3] Must, A., Strauss, R. S.: Risks and consequences of childhood and adolescent obesity. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord., 1999, 23, S2–S11. [4] French, S. A., Story, M., Perry, C. L.: Self-esteem and obesity in children and adolescents: a literature review. Obes. Res., 1995, 3, 479–490. [5] Kiess, W., Galler, A., Reich, A. és mtsai: Clinical aspects of obesity in childhood and adolescence. Obes. Rev., 2001, 2, 29–36. [6] Decsi T.: Elhízás, klinikai tünetek in: Táplálkozási zavarok a gyermekkorban. Szerk.: Decsi T., Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005, 207, 223–225. [7] Barkai L., Parragh Gy.: Metabolikus szindróma gyermek- és serdülôkorban. Orv. Hetil., 2006, 147, 243–250. [8] ILSI Europe Overweight and Obesity Task Force: Overweight and Obesity in European children and adolescents. ILSI Europe Report Series, ILSI Press Belgium, 2000, 5–21. [9] Must, A., Dallai, G. E., Dietz, W. H.: Reference data for obesity: 85th and 95th percentiles of body mass index (wt/ht2) and triceps skinfold thickness. Am. J. Clin. Nutr., 1991, 53, 839–846. [10] WHO: Physical status, the use and interpretation of anthropometry. WHO Technical Report Series No. 854, Geneva, 1995, 263–311, 445. [11] Kuczmarski, R. J., Ogden, C. L., Grummer-Strawn L. M. és mtsai: CDC Growth Charts: United States. Advance Data no. 314, Atlanta, GA: CDC, 2000. [12] Norgan, N. G., Ferro-Luzzi, A.: Weight-height indices as estimators of fatness in men. Human Nutrition, 1982, 36C, 363–372. [13] Garn, S. M., Leonard, W. R., Hawthorne, V. M.: Three limitations of the body mass index. Am. J. Clin. Nutr., 1986, 44, 996–997. [14] Reilly, J. J., Dorosty, A. R., Emmett, P. M.: Identification of the obese child: adequacy of the body mass index for clinical practice and epidemiology. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord., 2000, 24, 1623–1627. [15] WHO: Obesity: Preventing and Managing the Global Epidemic. Report of a WHO consultation on obesity. Geneva: WHO. 1998. [16] Pietrobelli, A., Rubiano, F., St-Onge, M. P. és mtsa: New bioimpedance analysis system: improved phenotyping with wholebody analysis. Eur. J. Clin. Nutr., 2004, 58, 1479–1484.
56
n
ORVOSI HETILAP
OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt
12/18/07
7:28 AM
Page 57
[28] Turconi, G., Guarcello, M., Maccarini, L. és mtsai: BMI values and other anthropometric and functional measurements as predictors of obesity in a selected group of adolescents. Eur. J. Nutr., 2006, 45, 136–143. [29] Pérez-Cueto, A., Almanza, M., Kolsteren, P. W.: Female gender and wealth are associated to overweight among adolescents in La Paz, Bolivia. Eur. J. Clin. Nutr., 2005, 59, 82–87. [30] Neovius, M. G., Linné, Y. M., Barkeling, B. S. és mtsa: Sensitivity and specificity of classification systems for fatness in adolescents. Am. J. Clin. Nutr., 2004, 80, 597–603. [31] Golley, R. K., Magarey A. M., Steinbeck, K. S. és mtsai: Comparison of metabolic syndrome prevalence using six different definitions in overweight pre-pubertal children enrolled in a weight management study. Int. J. Obes., 2006, 30, 853–860. [32] Pintér, A. és Czinner, A.: Kardiovaszkuláris rizikófaktorok (obesitas, hipertónia, diabetes mellitus) alakulása 1996 és 2004 között, a teljes hazai 5–17 év közötti gyermekpopulációban. Metabolizmus, 2005, 3, 150–154. [33] Cook, S., Weitzman, M., Auinger P. és mtsai: Prevalence of a metabolic syndrome phenotype in adolescents. Arch. Pediatr. Adolesc. Med., 2003, 157, 821–827. [34] Lean, M. E. J., Han, T. S., Morrison, C. E.: Waist circumference measurement as a measure for indicating need for weight management. Br. Med. J., 1995, 311, 158–161. [35] Han, T. S., van Leer, E. M., Seidell J. C. és mtsa: Waist circumference action levels in the identification of cardiovascular risk factors: prevalence study in a random sample. Br. Med. J., 1995, 311, 1401–1405. [36] van Lenthe, F. J., van Mechelen, W., Kemper H. C. G. és mtsa: Association of a central pattern of body fat with blood pressure and lipoproteins from adolescence into adulthood. Am. J. Epidemiol., 1998, 147, 686–693.
[17] Freedman, D. S., Serdula, M. K., Srinivasan, S. R. és mtsa: Relation of circumferences and skinfold thicknesses to lipid and insulin concentrations in children and adolescents: the Bogalusa Heart Study. Am. J. Clin. Nutr., 1999, 69, 308–317. [18] Brambilla, P., Bedogni, G., Moreno, L. A. és mtsai: Crossvalidation of anthropometry against magnetic resonance imaging for the assessment of visceral and subcutaneous adipose tissue in children. Int. J. Obes., 2006, 30, 23–30. [19] CIOMS: Ethics and epidemiology; International Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies, Geneva, 1991, 14–69, 7–23. [20] Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl. 1997. évi 47. törvény. Magyar Közlöny, 1997, 49, 3518–3525. [21] Cole, T. J., Bellizzi, M. C., Flegal, K. M. és mtsa: Establishing a standard definition for child overweight and obesity worldwide: international survey. Br. Med. J., 2000, 320, 1240–1243. [22] Williams, D. P., Going, S. B., Lohman, T. G. és mtsai: Body fatness and risk for elevated blood pressure, total cholesterol, and serum lipoprotein ratios in children and adolescents. Am. J. Public. Health., 1992, 82, 358–363. [23] Madarasi, A., Holics, K., Újhelyi R. és mtsa: A testösszetétel multifrekvenciás impedanciaméréssel nyert eredményei elhízott, egészséges és mucoviscidosisos gyermekekben. Orv. Hetil., 1998, 139, 1019–1023. [24] Kravitz, L. és Heyward V. H.: Getting a grip on body composition. www.unm.edu/~Ikravitz/Article%20folder/undrebodycomp.html [25] Antal, M., Regöly-Mérei, A., Nagy, K. és mtsai: Fiatalkori elhízás és emelkedett vérnyomás diagnosztikájában alkalmazható határértékek, hazai reprezentatív felmérés alapján. Orv. Hetil., 2003, 144, 13–19. [26] Janssen, J., Katzmarzyk, P. T., Boyce, W. F. és mtsai: Overweight and obesity in Canadian adolescents and their associations with dietary habits and physical activity patterns. J. Adolescent Health., 2004, 35, 360–367. [27] Moreno, L. A., Mesana, M. I., Fleta, J és mtsai: Overweight, obesity and body fat composition in Spanish adolescents. Ann. Nutr. Metab., 2005, 49, 71–76.
T i s z t e l t
(Antal Magda dr., Budapest, Gyáli út 3/a, 1097 e-mail:
[email protected])
O l v a s ó n k !
Köszönjük, hogy figyelemmel kísérte 2007-ben az Orvosi Hetilap hasábjain megjelent dolgozatokat, referátumokat. Reméljük, hogy továbbra is olvasóink táborában tudhatjuk. Az elôfizetési díj egy évre: 21 900 Ft Nyugdíjasok, diákok éves elôfizetési díja: 15 330 Ft Egyes lapszámok ára: 725 Ft Az Orvosi Hetilap az alábbi elérhetôségeken rendelhetô meg: Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. Telefon: (06-1) 464-8240, kapcsolattartó: Gulyás Andrea E-mail:
[email protected] ORVOSI HETILAP
n
57
n
2008 n 149. évfolyam, 2. szám
