Az önkormányzatok szerepe, lehetőségei az energetikában
MET IX. Energia Műhely TELEPÜLÉSENERGETIKAI KÖRKÉP CONSRUMA 32, 2013. 04. 10. dr. Fábián Zsolt főtitkár Magyar Önkormányzatok Szövetsége
A települési energiafelhasználás sajátosságai 2011. évi CLXXXIX. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 20. távhőszolgáltatás;
A települési energiafelhasználás jellege fogyasztó jellegű, távhő és az ehhez kapcsolt villamos energia termelés napelemes villamos energia termelés, nem jelentős. villamos és a fűtési célú energia villamos energia alapvetően a villamos hálózatból származik, hálózatra kapcsolt napelemes energiatermelés közvilágítás hőenergia felhasználása elsődlegesen a fűtési, a konyhai és a használati meleg víz hőenergia: gáz, biomassza (alapvetően tűzifa) elégetése villamos energia közvetlen hőtermelés konyhatechnológiáknál távhő: gáz, termálvíz ipari erőművek hulladék hője közlekedés: helyi közlekedés, gáz, gázolaj, benzin, villamos energia
Önkormányzati energetika jelentősége A helyi önkormányzatok energiára fordított kiadása 2009-ben meghaladta a 100 milliárd Ftot. Az energia áremelkedés következtében az üzemeltetési költségek többszörösére növekedtek, pl. a gázár az önkormányzatok részére 1994 és 2011 között 12.3-szorosára, a villamos energia ára 6.6-szorosára emelkedett
A végső energiafelhasználás szektoronként 2007 Összesen
PJ 794,4
% 100,0
Ipar
141,5
17,8
Közlekedés
191,7
24,1
Lakossság
232,5
29,4
Egyéb
119,5
15,0
lakossági energiafelhasználás 30 % 75,85% fűtés 10,73% melegvíz 7,15% főzés a használati melegvíz 42% villamos, 31%-ban gáz 17%-ban távhő Fűtés 60% földgáz 17,72% távfűtés 93 településen távfűtő rendszer, távfűtött lakások száma kb. 650 ezer A primer energiafelhasználás fő területei 2007 Összesen
Mezőgazdaság
20,9
2,6
Nem energetikai
88,3
11,1
%
1125,5 100,0
Végső felhasználás
794,4
70,6
Átalakítási veszteség
256,3
22,8
74,8
6,6
Saját felhasználás és veszteség Dr. Járosi Márton nyomán
PJ
Gödöllő energiafelhasználása 2010-ben a Gödöllői Önkormányzat működési költsége 7.7 milliárd forint - az 1.9 milliárd forintos dologi kiadás 16 %-a, 303 millió forint az energiaköltség, ebből 80-90 millió a közvilágítás, ezen felül - a Kalória Kft. közétkeztetés 116 millió forintos dologi kiadás 23 %-a, 27 millió forint az energia költség - a Távhő Kft. energiaköltsége közel 300 millió forint, (2011-ben 190 millió Ft gáz, 71 millió Ft hő a gázmotorból, 17 millió Ft villamos energia költség, gázmotor 19 millió Ft bérleti díj bevétel) Az önkormányzat és intézményeinek és társaságainak összes energiaköltsége közel 700 millió forint,
1
Az energiaellátás sajátosságai az energiaellátó rendszerek centralizációja: néhány nagy energiaforrás és a kiterjedt elosztóhálózat
villamos és gáz energia előállítása és elosztása villamos energia szolgáltatás teljes körű, monopolhelyzet gázellátás monopolhelyzete nem teljes körű, biomassza városokban, a lakótelepeken, a választási lehetőség nincs, távfűtött lakások a centralizált energiaellátó rendszerekben jelentős politikai hatalom koncentrálódik, ezért a decentralizált vagy centralizált megoldások közötti választás nem csak technológiai és gazdasági kérdés decentralizáció: a szélgenerátorok és a kapcsolt üzemű gázmotorok terjedése ezer MW kapcsolt üzemű villamos termelő kapacitás, az erőművi kapacitás mintegy 10 %-a.
Centralizált rendszer előnye: hatékony energia felhasználás, alacsony, de képzett munkaerő igény, költséghatékonyság, kézben tartható, szabványosság egyszerűbben megkövetelhető, környezetbarát, hatékony hatósági ellenőrzés, baleseti kockázat alacsony,
hátránya: növekvő hálózati veszteség, költséges, bonyolult hálózat, labilitás kockázata, nagy kiterjedésű üzemzavar kockázata, magas beruházási költség, hosszú megtérülési idő, externális költségek figyelmen kívül hagyása, monopol helyzet, fogyasztó kiszolgáltatottsága, jelentős természeti beavatkozás, lakott területektől nagy távolság, kapcsolt üzem nehézkes, költséges energiahordozó váltás,
Decentralizált rendszer előnye: helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, a helyi viszonyokhoz illeszkedő fogyasztástermelés csökkenő elosztó hálózati veszteség, csökkenő költség, kisebb tőkebefektetés egyszerűbb üzemeltetés, automatizált kis rendszerek csökkentik a szinkronizálási gondokat kapcsolt energiatermelés lehetősége, nagyobb hatásfok, megújulók alkalmazása munkahelyteremtés, hátránya: nehezebb központi tervezhetőség, teherelosztás problémái, tartalék biztosítása, magasabb fajlagos beruházási költség környezetvédelmi, karbantartási kérdések, hatósági eszközök iránti nagyobb követelmények,
Az állam szerepe Az energiagazdaságban az állam szerepe elsődleges, energiapolitika, stratégia alkotás, törvényhozás,
Energiapolitikai célok
szabványosítás,
környezetvédelmi kontroll,
• Energia importfüggőség csökkentése
gazdaság irányítása, fejlesztési irányok meghatározása, adóztatás, energia-politikai célok
Energiatakarékossággal Energiahatékonysággal Megújulók részarányának növelésével Beszerzési útvonalak diverzifikálásával
• • • •
Energiaszegénység csökkentése Állam szabályozó szerepének növelése (energiaárak) Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása • Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése 10
A Nemzeti Energiastratégia főbb elemei • Alapvető cél - Ellátásbiztonság - Versenyképesség - Fenntarthatóság • Eszközök: - Energiahatékonyság, energiatakarékosság - Megújuló energia források - Atomenergia - Regionális infrastruktúra, egységes európai piac - Kormányzati intézkedések, KÁT kivezetése • Hatások - hőigény csökkenése, távfűtés, geotermikus energia - Villamos energiaigény növekedése, hőszivattyú, közlekedés - Megújuló energiák bővülése, biomassza, hulladék - Energiatudatos magatartási formák - Atomenergia széleskörű alkalmazása Szükséges a hosszú távú szabályozás
Az állam árszabályozó szerepe, adópolitika energiapolitikai cél: az állam szabályozó szerepének növelése, az energiaszolgáltatókkal kötendő új alkuk kötése, a támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása adó: gáz ÁFA-ja 10-ről 25 %, a villamos energia ÁFÁ 0-ról 25 %-ra emelkedett különadók, vezeték adó, távfűtés célú gáz 5 % árkiegészítés, kötelező felvásárlási ár, hatósági ár, 10 %-os lakossági árcsökkentés,
Következmények: zavarok a távfűtésben közületi fogyasztók, önkormányzati intézmények energiaköltségeinek növekedése, szolgáltatók csökkenő bevétele, karbantartás, üzembiztonság színvonalának csökkenése növekvő veszteségek, állami kompenzáció szükségessége rászorultságtól független, minden fogyasztóra kiterjedő állami támogatás,
Kapcsolt üzemű energiatermelés Az elhibázott szabályozás ezer MW gázmotor teljesítmény 2006-ban a hazai összes nettó villamos energiatermelés 21.8 %-a 2010-ben 13.5 %, termelő kapacitás kihasználtsága alig haladja meg az 50 %-ot
A termál energia hasznosítása "Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. A távhő rekonstrukciójához, a szükséges fejlesztésekhez tehát elengedhetetlenül szükséges az integrált közgondolkodás és rendszerszintű energiapolitika irányába való elmozdulás. Tudatában kell lennünk annak, hogy a fentiek híján a nemzetgazdaságnak növekvő primerenergiafelhasználással, növekvő CO2-kibocsátással, növekvő földgázimporttal, hiányzó áram- és hőtermelő kapacitással és dráguló távhővel kell szembenéznie. Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre.„ Távhő Fejlesztési Cselekvési Terv
Távhő versenyképessége szűk mezsgyén:
5 %-os ÁFA Kapcsolt energia termelés termál hasznosítás korszerűsítés Termál hasznosítás problémái: magas beruházási költségek és a lelőhely bizonytalansága elhúzódó adminisztráció
koncessziós kötelezettség
Pályázati rendszer A pályázati rendszer ellentmondásai: nem segítik elő a megújulók elterjedését. A jelentős 80-85 %-os támogatás, presztízs-, a végig nem gondolt beruházások, magas árak fenntartása, nem veszi figyelembe a fenntarthatóságot, nem ösztönzi a beruházókat a leggazdaságosabb, fenntartható megoldások alkalmazására, pazarlásra ösztönöz, a magasan tartott ÁFA és egyéb állami elvonás jelentősen terheli a beruházást. Hosszú távú jogi szabályozás hiánya, fenntarthatóság, Budapest és Pest megye egy régióba sorolása az uniós támogatások szempontjából igen hátrányos helyzetbe hozta Pest megyét, jóllehet a megye önmagában jogosult lenne az ország többi régiójához hasonló támogatásra. Emiatt a pályázatok nagy része a Pest-megyei pályázók számára nem érhető el. Ez nagy mértékben rontja az ország abszorpciós képességét is, hiszen a hátrányos térségek önkormányzatai önerő hiányában kevésbé tudják igénybe venni a pályázati forrásokat, mint a Pest-megyeiek
Az önkormányzatok finanszírozása A feladatfinanszírozás bevezetése, államosítás A településeket megillető, központi költségvetésből származó forrás csökkenésének mértéke meghaladja az önkormányzatoktól elkerülő feladatok ellátásának korábbi költségét. az állami támogatások a saját bevételekkel együtt sem elégségesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, ezért az önkormányzatok még a legdrasztikusabb takarékossági intézkedések bevezetésével sem képesek költségvetésüket egyensúlyba hozni. A jelenlegi források az önkormányzatok – különös tekintettel a községek – feladatainak ellátására (még a kötelező feladatok ellátására sem) nem elegendők. Az elégtelen finanszírozás következményeként a lakosság szolgáltatásokkal való ellátásának színvonala jelentősen romlik, az esetek többségében ellehetetlenül, kritikus helyzetet előidézve a településeken. A helyzetet tovább rontja, hogy az önként vállalt feladatok finanszírozása is megszűnik. A jelenlegi finanszírozás visszafordíthatatlan folyamatot indít el a településeken, ugyanis a felszámolt, megszüntetett ellátás későbbi újraindítására vagy egyáltalán nem, vagy kizárólag jelentős többlet költséggel lesz reális lehetőség.
Intézményfenntartás, távfűtés önkormányzatokról szóló törvény 13. §. (1). 20. a távhőszolgáltatást az önkormányzatok kötelező feladatává teszi. Ugyanezen törvény 117. § (1) és (2) rendelkezik arról is, hogy a feladatellátásához szükséges forrást az állam a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül biztosítja.
A távhőszolgáltatás: alacsony fizetési hajlandóság, a kintlévőségek, korszerűtlen, rossz műszaki állapot, komoly nehézségekkel küzdött. A kialakított új támogatási rendszer, a kapcsolt energiatermelés ellehetetlenülése még az eddigieknél is komolyabb problémát fog okozni. A geotermikus energiafelhasználás válsága, megújulókkal kapcsolatos uniós követelmények teljesítése önkormányzati tulajdonú, üzemeltetésű épületek (óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár stb.) fűtése, világítása,
Az öngondoskodás elve Az új önkormányzati törvény nagy súlyt fektet a települések önfenntartó képességének erősítésére, az öngondoskodás, az önellátás növelésére. A 6. §. szerint: „ A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.... b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;” A 15. §. szerint:„ A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.”
A súlyos munkanélküliségi problémákkal küszködő magyar vidék helyzetének javításához a foglalkoztatás növelésén, a munkahely teremtésen keresztül vezet az út. Ez pedig automatikusan vezet az önfenntartó képesség javulásához. A közfoglalkoztatás ebben a folyamatban fontos szerepet játszik. A közfoglalkoztatás keretében különösen nagy lehetősége van az önkormányzatoknak a helyi igények helyben történő kielégítésére, az élelmiszer termelésben, a tüzelőanyag ellátásban, a környezet rendben tartásában és a közterületek fenntartásában.
Szakember ellátottság Az önkormányzatok és az önkormányzat hatókörébe tartozó lakossági energiafelhasználás az ország összes energiafelhasználásának mintegy felét teszi ki. Míg a vállalkozói szféra általában rendelkezik az energia hatékony felhasználáshoz szükséges ismeretekkel, a lakosság és az önkormányzati szféra jelentős segítséget igényel ahhoz, hogy ezen a téren felismerje saját érdekeit és szükségleteit. A kisebb települések, de még a néhány ezer lakosúak sem rendelkeznek ahhoz forrásokkal, hogy jól képzett energetikusokat foglalkoztassanak, túl azon, hogy egy kis település néhány intézménye nem is tölti ki egy szakembernek a teljes munkaidejét.
Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra A Nemzetgazdasági Hivatal kidolgozta a 2014-20 évekre Magyarország fejlesztésének alapelveit. Ezek között kiemelten szerepel az energiagazdaság. A „2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról” szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP), az Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP), a Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) közvetlenül érinti az energiagazdaságot. Ezen belül a kiemelendő a nemzeti zöld- és kékgazdaság fejlesztése – fenntartható, alternatív, hazai természeti erőforrásokra (föld, víz, földhő, ásványkincsek, élelmiszer feldolgozás), a zöld- és low-carbon gazdaságra, a KKV-kra és a nemzeti közszolgáltatásokra alapozott térségi és helyi autonóm gazdaságfejlesztés. A kitörési pontokra épülő növekedésünk 7 lehetséges fejlesztési területe közül a nemzeti függőségeink csökkentése, az autonóm energiaellátás – zöldgazdaság-fejlesztéssel, a geotermális potenciál kihasználásával, az energiafüggetlenség és az energiahatékonyság növelése lehetőséget biztosít az energiagazdaság alapvető átalakítására. A fordulatot igénylő válságtüneteink 7 lehetséges fejlesztési területe közül is fontos szerepe van az autonóm és öngondoskodó térségi gazdasági és energetikai rendszereink helyreállításának, a helyi termelés-fogyasztás, társadalmi innovációk elősegítésének, az energiahatékonyság és megújuló energetikai potenciál kihasználása javításának.
Következtetések, Következtetések: Fogyasztás jelentős része, szűk mozgástér a termelésben és fogyasztásban, Rendezési tervi, építéshatósági eszközök Energiatakarékosság felújításhoz kapcsolva, Biomassza hasznosítás korlátozott
Jelentős termálenergia potenciál Szélenergia korlátozott Napenergia, nagy perspektíva
Biogáz alacsony potenciál Hulladék, hosszú távon, korlátozott
Javaslatok A kitűzött célok elérése érdekében az összes szereplőnek megvan a tennivalója, de az államnak alapvetően meg kell változtatni az irányító szerepét. A cselekvés fő irányai a pályázati rendszer, az adó és szabályozási rendszer átalakítása, a munkahely teremtés ösztönzése és a decentralizáció elősegítése. A fejlesztés fő iránya: az energiahatékonyság növelése a termál energia hasznosításának elősegítése a távfűtés fejlesztése, bővítése napelemek alkalmazása és alkalmazása a hőszivattyús rendszereknél napelemek alkalmazása a közlekedési eszközök energiaellátásában kis teljesítményen a biomassza hasznosítása, összefüggésben az önellátással és a munkahely-teremtéssel
önkormányzati energetikus hálózat, energia tanácsadó iroda létrehozása, működtetése
Köszönöm a figyelmet Dr. Fábián Zsolt főtitkár 28 529 232
[email protected] www.moszlap.hu
