Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) aktualitásai 2. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes
Jogkövetkezményekről általában
Adóhatóság szankcionálási tevékenysége alapvetés Az adóhatóság szankcionálási tevékenysége során szankcióként – többek között – adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki, vagy nem adóhatósági szankciók alkalmazása érdekében más szervek felé jelzéssel élhet. A jogszabálysértések miatt alkalmazott adóhatósági szankcióknak kettős szerepük van: anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló jogsértések, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében.
Adóhatóság szankcionálási tevékenysége alapvetés A mulasztási bírság az adózást szabályozó anyagi és eljárási jogszabályokban meghatározott egyes kötelezettségek (adókötelezettségek) megszegésének, teljesítésük elmulasztásának szankciója. A mulasztási bírságnak olyannak kell lennie, hogy mind az egyéni, mind az általános megelőzést biztosítsa, vagyis a mulasztási bírsággal sújtott adózót, de más adózókat is visszatartson a hasonló jellegű mulasztások elkövetésétől.
Adóhatóság szankcionálási tevékenysége alapvetés A szankcionálási gyakorlattal szembeni elvárások:
az eljárás átláthatósága, a szubjektív elemek (kiszabói oldalról) kizárása, az egységesség és a fokozatosság érvényesülése, az adózókat a jogszabályok rendelkezéseinek betartására ösztönözze.
Alapvető követelmény a feltárt és bizonyított adóhiányok, jogosulatlan visszaigénylések, az adózás rendjét súlyosan sértő mulasztások szigorú és következetes bírságolása, a körülmények gondos mérlegelése mellett.
Alapvetés Adóhatósági bírság alkalmazására csak a teljes körűen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján kerülhet sor. A bizonyítás a bírságot megállapító adóhatóság feladata. Az adóhatóság eljárása során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni, és döntése során figyelembe venni. Alapvető elvárás a bírság kiszabása során, hogy az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülmények minden adózó esetében azonos súllyal kerüljenek figyelembe vételre. Törekedni kell arra, hogy ugyanazon körülmény lehetőleg mindegyik adózónál azonos elvek szerint kerüljön értékelésre. Az adózó terhére, illetve javára szóló körülményeket minden esetben figyelembe kell venni, tehát az eset összes (enyhítő és súlyosbító) körülményének mérlegelése során ehhez képest kell a mulasztás súlyához igazodó, egyediesített bírságot kiszabni. Ha az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, akkor alacsonyabb összegben, ha a súlyosbító körülmények, akkor magasabb összegben kell a bírságot kiszabni.
Alapvetés Az adókötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság kiszabását megelőzően felszólítást kell küldeni az „első” mulasztók részére azokban az esetekben, amelyeknél előzetes felszólítás lehetséges (pl. az adóbevallási kötelezettség, az adatszolgáltatási kötelezettség, a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség, a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség). ”Első” mulasztónak az az adózó minősül, aki 3 éven belül bármely adókötelezettsége tekintetében először mulasztja el az adókötelezettségének a határidőben történő teljesítését, továbbá ezen kötelezettségek tekintetében késedelmes teljesítést sem állapított meg az adóhatóság. A mulasztás alatt a 3 éven belül jogerős mulasztási bírság határozattal szankcionált mulasztást kell érteni. Ha az "első" mulasztó olyan adókötelezettséggel összefüggésben követ el hibát, amelynél az előzetes felszólítás nem lehetséges (pl: EKAER; indokolatlan bázismérséklés; az adózó iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget), a bírság összeg kiindulási mértéke az első mulasztási bírság
Alapvetés kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság összegének 20-30%-a. Ha a mulasztási bírság kiszabását követően sem teljesíti fenti kötelezettségét, a második mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság összegének 50-75%-a, a harmadik és további alkalommal a mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság 75-100%-a. A „nem első” mulasztó adózó részére az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabását megelőzően felszólítást nem küld. A "nem első" mulasztók esetében csak második, harmadik stb. mulasztásról lehet szó. Ennek megfelelően a bírság összegénél a kiindulási alap: a második mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság összegének 50%-75%-a, azonban, ha korábban ennél magasabb mértékű bírságot szabott ki jogerősen az adóhatóság, akkor a második mulasztási bírság összegének kiindulási alapját e magasabb mértékben indokolt meghatározni, a harmadik, illetőleg további alkalommal a mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság 75%-100%-a.
Alapvetés Egyes mulasztások esetében, amelyek különösen sértik a költségvetési érdekeket és az adóelkerülés legközvetlenebb módjait valósítják meg – tekintve, hogy az Art. is kiemelten kezeli e mulasztásokat – indokolt a szigorúbb szankcionálás. A megjelöltek okán a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, valamint számla-, egyszerűsített számla-, vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása esetén, ha kiemelt adózási érdeksérelem állapítható meg, már első alkalommal elkövetett jogsértés esetén is a törvényben előírt bírság maximuma is kiszabható. Ebben az esetben a bírság maximális összegben való kiszabásának indokait részletesen ismertetni kell a határozatban. A bírságmaximum kiszabására kizárólag azokban az esetekben van lehetőség, amikor az adózó szándékos adóelkerülésre irányuló magatartása egyértelműen bizonyítható. Az itt említett, kiemelt tényállások esetében az általánosan kiszabható bírságmérték alatti szankció kiszabása csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben indokolt.
Alapvetés Az Art. 172. § egyes bekezdései, illetve a bekezdéseken belül az egyes pontok más-más tényállások miatt teszik lehetővé a bírság kiszabását abban az esetben, ha a tényállások külön-külön is megvalósulnak, nincs akadálya
egy határozatban több tényállás miatti mulasztási bírság megállapításának. Ilyenkor a határozat rendelkező részében külön-külön fel kell sorolni az elkövetett szabálytalanságokat, továbbá az ezekhez kapcsolódóan alkalmazott bírságok összegét.
Alapvetés Ezt követően a bírságokat összesíteni kell, és az adózót ezen összeg megfizetésére kell kötelezni. A határozat indoklási részében is különkülön kell felsorolni a mulasztási bírság alapjául szolgáló tényállásokat, valamint a kiszabott bírság összegét és a bírság mértékét meghatározó körülményeket. Mulasztási bírság az adóbírság megállapítása mellett is alkalmazható. Általános elv: amennyiben az elkövetéskor hatályos szabályok alapján kiszabható bírság alacsonyabb, mint a kiszabáskor hatályos, akkor a bírság legfeljebb az elkövetéskori alacsonyabb mértékig szabható ki.
Alapvetés Az Art. 172. § (21) bekezdése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság • mérlegeli az eset összes körülményét, • az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy • az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
Alapvetés A magyar jogrendszer felelősségi szabályainak általános zsinórmértéke az "általában elvárhatóság". A "tőle elvárhatóság" magatartási kritériuma mást is megkövetelhet az adott személytől, ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal, néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. A "tőle elvárhatóság" nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy magánszemély esetén. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség (pl.: könyvelő iroda, adótanácsadó). Adott esetben alacsonyabb az elvárás egy egyszerű tevékenységet egyedül folytató magánszemély esetében, mint egy több főt foglalkoztató, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás esetében. Az "adott helyzetek" is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje, rendszeressége, egy új jogintézmény bevezetése (pl. EKAER), egy hatályos szabályozás jelentős módosítása (pl. EKAER)
Alapvetés Az adózói felelősség vizsgálata kapcsán a vizsgálati körbe tartozik az adózó intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja, megbízottja, így az adózó eljárásának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági követelményeknek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük kontrollálása során. Az Art. 172. § (21) bekezdését már a bírság kiszabása során is alkalmazni kell. Ha tehát az adóhatóság a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a bírság mérséklését indokolják, már az első fokú határozatban köteles a bírság mértékének meghatározásakor ezeket figyelembe venni. Az eset összes körülményét mérlegelve kell meghatározni a bírság mértékét vagy dönteni a bírságkiszabás mellőzéséről. A mulasztási bírság tekintetében a törvény nevesíti azt a követelményt, hogy a kiszabott bírságnak a mulasztás súlyához igazodónak és az adózási érdeksérelemmel arányosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az adózási érdekeket legközvetlenebb módon sértő, az adóbevételekre fokozott veszélyt jelentő adózási jogsértések kiemelten szankcionálandók, azonban azokban az esetekben, ahol csekély mértékű adózási érdeksérelem valósul meg, ott a bírság megállapítása során ehhez is igazodni kell.
Alapvetés A mulasztási bírság kiszabása során sem az adózó javára, sem az adózó terhére figyelembe veendő körülmények taxatíve nem sorolhatók fel. A bírság mérséklésénél nem vehetők figyelembe az adózó részére jogszabályban előírt kötelezettségek, tehát általában azok a magatartásformák, amelyek alapvető követelményként jönnek számításba a jogszabályi előírás maradéktalan megvalósításánál, így pl.: adózó együttműködése, aktív közreműködése az ellenőrzés során; bevallási, befizetési kötelezettség határidőben való teljesítése; rendezett könyvelés, rendezett folyószámla; az adózónál korábban még nem volt ellenőrzés; az adózó rendelkezett a bizonylatolási kötelezettség teljesítésére alkalmas eszközzel.
Mulasztási bírság az EKAER-ben
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK AZ EKAER-BEN Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az Art-ben meghatározott kötelezettségnek, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő (!) mulasztási bírságot szabhat ki. Hatály: 2015. március 1. ->>> a türelmi idő alatt a NAV részéről alapvetően szolgáltató-segítségnyújtási és figyelem-felhívási tevékenység nyújtása volt a cél. A mulasztási bírság kiszabása tárgyában hozott határozat ellen rendes jogorvoslatként fellebbezés terjeszthető elő.
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK AZ EKAER-BEN
Az Art. 172. § (19a) bekezdése sok kérdést vetett fel eddig is – Milyen körülményeket kell mérlegelni? – Van-e tűréshatár a rendszerben? – Mi alapján állapítható meg a bírság?
– Kivel szemben alkalmazható?
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] Főbb szabályok: • kizárólag ellenőrzés keretében szabható ki, -> az ellenőrzés megkezdésére az Art. korábban is hatályos szabályai irányadók, nincs speciális szabályozás I. az EKAER kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére – első lépésként - az „azonnali” (fuvarozás közbeni) ellenőrzések keretében nyílik lehetőség -> ezen belül lehet: különösen adatok gyűjtését célzó /elkezdhető az adózó alkalmazottjának jelenlétében is/, valamint egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés /csak akkor, ha adózó vagy képviselője vagy meghatalmazottja vagy 2 hatósági tanú jelen van/ -> ha a sofőr nem magyar, illetve, ha semmilyen kapcsolatban nem áll az EKAER szempontjából ellenőrizendő adózóval, akkor vele szemben nincs helye • (ritkán fog ez előfordulni…)
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] Főbb szabályok: II. …-> ilyenkor a megérkezés helyszínén (kvázi rendeltetési helyen) kell elrendelni az ellenőrzést…(ua. a szabályok mint az előbb) -> ha a címzett átveszi a küldeményt…vagy ha a címzett vagy képviselője vagy meghatalmazottja vagy 2 hatósági tanú jelen van… Azzal szemben, aki az EKAER-ben bejelentésre kötelezett (az EKAER szám megállapítása érdekében!), pl: címzett, feladó Nem szabható ki ez a típusú mulasztási bírság a kizárólag az átvétel/megérkezés bejelentésére kötelezett adózó terhére
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] III. Az EKAER kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése nemcsak a szállítmány fuvarozása közben, illetve a szállítmány megérkezését követően azonnal (a megérkezés helyszínén) vetődhet fel, hanem (EU-belföld, és belföld-belföld viszonylatban) a megérkezését követő későbbi időpontban, a megérkezés helyszínén, vagy az adózó székhelyén, telephelyén elrendelt ellenőrzés keretében is. Ez is helyszíni ellenőrzésnek minősül, így az ellenőrzés megkezdésének általános szabályai ebben az esetben is érvényesülnek. Ezen ellenőrzéseknél jellemzően azzal kell számolni, hogy a szállított áru a rendeltetési helyen, vagy az adózó székhelyén, telephelyén fizikailag már nem található meg az ellenőrzés időpontjában, ettől függetlenül az EKAER kötelezettségek teljesítése ellenőrizhető, amennyiben a helyszíni ellenőrzés megkezdésének feltételei teljesülnek.
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] Tehát 2015. március 01-jétől él (azt követően elkövetett…) ->>> Mérlegelés tárgyát képezi, hogy adott esetben az Art. 172. § (19a) bekezdés szerinti mulasztási bírság kiszabására sor kerül-e vagy sem. Mulasztás feltárása esetén célszerű az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átadását követően határozatot hozni és azt közölni az adózóval, DE lehetőség nyílik továbbra is arra, hogy a mulasztási bírságot kiszabó határozat később kerüljön kiadásra… FONTOS!!! Nem az a cél, hogy az egyébként jogszerűen működő, elérhető, de kötelezettségét „első” alkalommal elmulasztó adózókkal szemben tömegesen kerüljön kiszabásra ez a szankció… Ellenben súlyosbító körülmény, ha: - a felsorolt jogsértések közül egyidejűleg több is megvalósult - az ellenőrzéssel érintett adózó hasonló mulasztás miatt korábban már volt szankcionálva.
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] Mi alapján állapítható meg a bírság összege? 1. A mulasztási bírság mértékének megállapítása során elsődlegesen az EKAER rendszerbe bejelentett áru értékét kell alapul venni. 2. Ilyen adat hiányában a szállításhoz kapcsolódó dokumentumokból megállapítható áru értékét kell alapul venni. 3. Amennyiben az áru értéke a szállításhoz kapcsolódó dokumentumokból sem állapítható meg, internetes lekérdezéssel (szükség szerint az ügygazda EKAER csoport közreműködésével) kell a szállított áru forgalmi értékére vonatkozó adatot beszerezni.
Mulasztási bírság Van-e tűréshatár a rendszerben? + módosítási lehetőségek (ált. megnevezés, vtsz. szám, bruttó tömeg, adó nélküli ellenérték, rendszám…) + üzemzavar… + április 01-jétől – az EKAER szám érvénytelenítésének lehetősége (megalapozott vs. nem megalapozott) + a valótlan adattartalomhoz… ! az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 7.§ (2) bekezdése szerint valós az adat (az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban és a kockázatos termék esetében, amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték), ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] Főbb szabályok: az ellenőrzés független attól, hogy hatósági zár felhelyezésére, illetve kísérésre sor került-e; az ellenőrzés során a kötelezett személye tisztázandó; ezen kívül tisztázni kell, hogy az Art. 22/E.§-ában előírt EKAER bejelentési kötelezettség a jogszabályban foglaltak szerint teljesült-e ->>> ha IGEN, úgy nem merül fel a mulasztási bírság kiszabása
Mulasztási bírság [Art. 172. § (19a)] Amennyiben azonban NEM, úgy több jogsértés is adódhat • bejelentési kötelezettség elmulasztása (egyáltalán nincs EKAER szám), • bejelentési kötelezettség részbeni elmulasztása (pl. a szállítmány egy része nincs bejelentve), • valótlan bejelentés (pl. az EKAER szerint a gépjárművön van rakomány, az ellenőrzés azonban üresen találja a járművet, úgy, hogy a lerakodás nem igazolt), • hiányos bejelentés (ha pl. a gépjármű rendszámára vonatkozó adat nem kerül bejelentésre), • hibás bejelentés (elírás miatt nem megfelelő adat kerül bejelentésre, pl. egy Zrt. helyett egy Kft. kerül bejelentésre címzettként). FONTOS! Az ellenőrzési jegyzőkönyvben a tényállást és a konkrét jogsértést egyértelműen meg kell jelölni!
Mulasztási bírság Az Art. alapján szankcionálandó egyéb mulasztások: A bejelentő kötelezettsége, hogy az állami adó- és vámhatóság által megállapított EKAER számot a termék fuvarozásának vagy a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsássa. Amennyiben a bejelentő e kötelezettségét nem teljesíti, úgy az Art. 172. § (15) bekezdése alapján szankcionálható.
->> Az adóhatóság az Art-ben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
Mulasztási bírság Az Art. alapján szankcionálandó egyéb mulasztások: Egy megkezdett áruellenőrzési, árukövetési vizsgálatnak a folyamán az Art. 88. § rendelkezéseinek összefüggésében felmerül az Art. 172. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása (500 e Ft-ig), amennyiben az Art. 88. § (6)-(6a) bekezdése szerinti nyilatkozattételt az arra kötelezett adózó elmulasztja. A fuvarozást végző állampolgár legyen.
bírságolásának
feltétele,
hogy
magyar
Nyilatkoztatás [Art. 88. § (6), (6a)] A jogszabály szerint az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában
lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
Nyilatkoztatás [Art. 88. § (6), (6a)] A szállítást végző személynek nem minden esetben van lehetősége a tényleges vevő, átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért a törvény megteremti az áruszállításban érintett általános forgalmiadó-alany nyilatkoztatásának lehetőségét a valótlan tartalmú nyilatkozatok (fiktív címzett, illetve átvevő feltüntetése, a rendeltetési hely jellegével össze nem egyeztethető rakományok) kiszűréséhez.
Az állami adó- és vámhatóság az előzőek szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és más fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER számról, ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
Mulasztási bírság Az EKAER bejelentéshez kapcsolódó kötelezettségeken túlmenően más adózói magatartások szankcionálására is sor kerülhet. Vizsgálható, hogy az áru fuvarozásában, rakodásában résztvevők vonatkozásában a munkáltató eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének. – Mulasztás esetén az Art. 172. § (2) bekezdése (1 m Ft-ig) alapján szankcionálható az adózó. Ellenőrzés tárgya lehet az EKAER adatok összevetésénél, hogy a felrakodás/kirakodás helye, amennyiben az nem a megjelölt személy székhelye, telephelyként be van-e jelentve. – Amennyiben a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása felmerül, úgy az adózó az Art. 172. § (1) bekezdés c) pontja (500 e Ft-ig) alapján szankcionálható. Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség ellenőrzése – Ennek elmulasztása miatt az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja (500 e Ft-ig) alapján lehet a mulasztási bírságot megállapítani.
Intézkedések
Intézkedések [Art. 173. § (1)] Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, valótlan adattartalommal vagy hiányosan való teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a romlandó áru és az élő állatok kivételével a bírság összegének mértékéig annak biztosítékaként lefoglalható ((adózó tulajdonában lévő) – ld. később), melyről az állami adó- és vámhatóság a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozat a jelen lévő adózóval vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közlésre kerül, és a határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető vagy az adózó költségére elszállíttatható és megőrzésre kerül. Hatály: 2015. március 1.
Intézkedések [Art. 173. § (1)] A Vht. 104. § (3) bekezdése alapján a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 287. § (2) bekezdése szerint, aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, zártörés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jegyzőkönyv ellen jogorvoslatnak helye nincs, a lefoglalás ellen a foglalás alapjául szolgáló mulasztási bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni. Ha az adós a mulasztási bírság kötelezettségét nem fizeti meg, az adóés vámhatóság a lefoglalt árut – az Art. 173. § (2) bekezdése alapján – az esedékességtől számított 15 nap elteltével az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti.
Biztosítéki foglalás sajátosságai Nem adó-végrehajtási ingófoglalás (nincs folyamatban adóvégrehajtási eljárás; nincs az Art. 145. §-a szerinti végrehajtható okirat; nem a Vht. alapján történik a lefoglalás); Speciális biztosítéki foglalás az Art. 173. § (1) bekezdése alapján; Kivétel (nem foglalható le): romlandó áruk és élő állatok; A lefoglalást lehetőségként határozza meg a jogszabály, célszerű körültekintően eljárni; Maximuma: a kiszabott mulasztási bírság összegének mértéke (ami az igazolatlan eredetű árú értékének 40 %-áig terjedhet); Érvényesülnek az adóvégrehajtásból ismert speciális korlátozó szabályok: a. Közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott áru mentes a foglalás alól (Vht. 95. §)
Biztosítéki foglalás sajátosságai -> mindaddig, amíg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át. b. Tulajdonostól történő foglalás (Vht. 86. §); • Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. • Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában. • A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához
Az áru lefoglalásnak a feltételei Több együttes feltétel fennállása esetén foglalható le az Art. 173. § (1) bekezdése alapján a kiszabott mulasztási bírság biztosítékaként az áru: Az áru a bírságfizetésre kötelezett tulajdonában van. A mulasztási bírságot kiszabó – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható – határozat közlése megtörtént. Az áru nem minősül úton lévőnek /nem a fuvarozó birtokában van/. Nyilván abban az esetben sem kerülhet sor a lefoglalásra, ha az adózó a mulasztási bírság összegét (= biztosítandó összeget) önként megfizette (pl. éppen az áru lefoglalásának elkerülése céljából).
Viszonylatok áttekintése (tulajdonos, illetve a bírságfizetésre kötelezett személye vonatkozásában)
EU belföld viszonylatban termékbeszerzési célú közúti fuvarozás: címzett termékbeszerzéstől eltérő célú közúti fuvarozás: átvevő Lehetőség: a feltételek fennállása esetén az Art. 173. § (1) szerinti foglalás belföld EU viszonylatban értékesítési célú közúti fuvarozás: feladó értékesítéstől eltérő célú közúti fuvarozás: felrakodó belföld belföld viszonylatban első belföldi adóköteles termékértékesítés: feladó Lehetőség: a feltételek fennállása esetén pkb keretében követelésfoglalás vagy harmadik személynél történő foglalás. Amennyiben az áru tulajdonosa azt maga szállítja (nem érvényesül az úton lévő áru mentessége), akkor a terhére kiszabott mulasztási bírság biztosítékaként az már az úton lefoglalható (függetlenül attól, hogy azt az előző viszonyaltok melyikében és hova szállítja, feltéve, hogy a tulajdonjoga fennáll).
Zár alá vétel A megőrzés kétféle módon történhet: Egyrészt úgy, hogy a NAV eljáró munkatársa a lefoglalt árut megőrzésre alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A tároló, helyiség felnyitása illetve a pecsét megsértése vagy eltávolítása bűncselekmény (lásd a korábbi dián)! Másrészt, ha az eljárás eredményessége, illetve a lefoglalt áru megőrzése szempontjából szükségesnek tartja, a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki. A zárgondnok kirendelése végzésben történik, a végzés a közléssel jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, de az ügy érdemében hozott (mulasztási bírságot kiszabó) határozat elleni fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni.
Értékesítés – árverési vételár elszámolása Értékesítés: A bírságtartozás esedékességétől számított 15 nap elteltével (tehát az adózó az esedékessé válást követően további 15 nap haladékhoz jut). Az adóvégrehajtásra vonatkozó szabályok szerint történik. Vételár elszámolása: Az árverési vételár bírságot, pótlékot és költséget meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti. A visszatérítés a becsérték 100%-ánál magasabb árverési vételárat feltételez (ez a gyakorlatban kevésbé jellemző). Az ellenőrzött adózónak végrehajtható adótartozása is van Vizsgálni kell a már esedékessé vált adótartozás fennállását is! Mindkét típusú foglalás (adó-végrehajtási; Art. 173. §) foganatosítható (az EKAER-es foglalás maximum csak az áru 40%-ára terjedhet ki).
Hatósági zár Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadóalany az előző nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár.
Hatósági zár Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.
Hatósági zár alkalmazása esetén a fuvarozó kap egy 18 nyelvű tájékoztatót a teendőkről, a helyszín által érintett EKAER csoport telefonszámával, mely a utóbbi a hatósági zár feloldása iránt intézkedhet -> ezt követően ellenőrzés kezdése.
Egy kis statisztika 2015. május 4-ig országos szinten 7.448 EKAER vizsgálatból 6.081-et az adószakmai, 1.367-et pedig a vámszakterület zárt le.
Az Észak-alföldi régióban a vonatkozó időszakban a lezárt ellenőrzések száma 1.120 volt, melyből 551 vizsgálatot az adószakmai, 569-et pedig a vámszakmai terület végzett el. BÍRSÁGOLNI MÁR LEHET, DE az EKAER-rel kapcsolatos jogszabályi előírások megszegése miatt mulasztási bírság még nem került kiszabásra. Befizetendő adó: 57.896 mFt (8,7% -os növekedés)
Egy kis statisztika 2014. december 31. napján a régióban 240, míg 2015. március 31. napján 299 volt a minősített adózók száma.
KOMA 2014.12.31
2015.04.20
Változás %
Eltérés
Hajdú
3 791
5 842
154,1%
2 051
Szabolcs
4 786
7 177
150,0%
2 391
Szolnok
2 529
3 847
152,1%
1 318
Régió
11 106
16 866
151,9%
5 760
Kockázati biztosíték és egyebek
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák A kockázati biztosíték számításának alapjául szolgáló időszak Kérdés: A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a 11. § és 13. § szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot ezen bekezdésben meghatározott mértékre. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani.
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával. A biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni a 10. § (1) bekezdése szerint megállapított EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét. Hogyan értelmezendő a „bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) „ fordulat: a bejelentés napja + a bejelentés napját megelőző 45 nap (a bejelentés napját megelőző napot első napnak tekintve), azaz a bejelentés napjával együtt összesen 46 nap vagy a bejelentés napja (mint első nap) + a bejelentés napját megelőző 44 nap, azaz összesen 45 nap?
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák Válasz: A vizsgált időszaknak a bejelentés napjával együttesen kell elérnie a 45 napot. Kérdés: Hogyan értelmezendő „az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig” fordulat, azaz mely napon kell utoljára kiegészíteni a biztosítékot: az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentés napját követő 45. napon (a számítás során következő napot első napnak tekintve), azaz az első 46 napos időtartamban vagy az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentés napját, mint 1. napot követő 44. napon, azaz az első 45 napos időtartamban? Válasz: Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentést, mint 1. napot, valamint a további 44 napot magába foglaló időszakot jelenti.
Egy kis statisztika
Befizetett biztosíték: • befizetés: • kiutalás: • nettó:
203,1 m Ft 41,3 m Ft 161,8 m Ft
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák Biztosítékadási kötelezettség alóli mentesülés Kérdés: Az NGM rendelet 16.§ (8) bekezdés b) pontja szerint a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesülés egyik feltétele, hogy az adózó „legalább két éve működik”. Naptári évet vagy adóévet kell-e a működés éveként figyelembe venni? Figyelembe vehető-e a jogelőd működés ideje az átalakulás útján létrejött jogalanyok (pl. kiválás útján létrejött cég) esetében? Gazdasági társaságok esetén az első adóév kezdeteként e rendelkezés alkalmazásában a társasági szerződés ellenjegyzésének napját vagy az adószám megállapításának a napját kell-e tekinteni? (18.) Válasz: Az egyeztetés során a kérdésben kialakított álláspont szerint a két éve működést a szó köznapi értelmében vettek szerint kell nézni, a működés megkezdésétől számítottan. Például 2013. május 1-jei,
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák
törtévi kezdés esetében kétszer 365 nap elteltével (például 2015. május 1jén, és nem 2015. január elsején) mondható el, hogy két éve működik az adózó – a biztosíték alóli mentesülés szempontjából. E tekintetben a társasági szerződés ellenjegyzésének napja lesz mérvadó és nem az adószám megállapítás napja. A jogelőd működési ideje is figyelembe vehető a kérdéses esetben, a kiválás útján létrejövő cég esetében, tekintettel arra, hogy a hármas feltétel teljesülésére tekintettel ez a kedvezőbb elbírálás nem jelent nagyobb kockázatot. „Önkéntes bejelentés” & kockázati biztosíték Kérdés: A kockázatos termék esetében a bejelentési kötelezettség alá nem eső, mégis bejelentett áruszállításhoz tartozó nettó összeg a kockázati biztosíték összegébe beleszámít-e? Válasz: Ellenkező rendelkezés hiányában a bejelentési kötelezettség alá nem eső, de önkéntes alapon bejelentett áruszállításhoz tartozó nettó összeg az NGM rendelet 16. § (3) bekezdésének utolsó mondata alapján a kockázati biztosíték összegébe nem számít bele.
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák
Az „internet-szolgáltatás elégtelensége” Kérdés: Az NGM rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti „internet-szolgáltatás elégtelensége” magában foglalja-e azt az esetet, ha a szolgáltatás az adózó oldalán (az ő internet szolgáltatójánál felmerülő okból) elégtelen? Válasz: Amennyiben az adózó szolgáltatója érdekkörében felmerült okból volt az internet szolgáltatás elégtelen, az adózó erről kérjen igazolást szolgáltatójától, amivel igazolhatja ezt a tényt. Amennyiben az adózónál a szolgáltatás elégtelensége a saját érdekkörében felmerült problémára vezethető vissza, például nem fizette az esedékes díjat, és a szolgáltatás korlátozására került sor, akkor nem mentesülhet az esetleges szankció alól. A karbantartás, valamint az üzemzavar miatt felmerülő informatikai leállás kezdő és megszűnési időpontja közötti időtartam alatt sem közúti, sem rendeltetési helyen végzett ellenőrzés során nem kerülhet sor az üzemszüneti eljárás következtében nem teljesíthető kötelezettség vonatkozásában szankció alkalmazására.
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák Az üzemszünet kezdő és megszűnési időpontja közzétételre kerül, így az utólagos ellenőrzések során ezen adatok rendelkezésre állnak, ennek megfelelően az üzemszünet elhárulása utáni pótlólagos bejelentések esetében mulasztási bírság kiszabására nem kerül sor. Fontos azonban, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése alapján a bejelentésre kötelezett az akadály elhárulását követő munkanapon köteles az elmaradt bejelentéseket pótolni. Az adózó saját rendszerében felmerülő probléma esetén a mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni, ha az adózó úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, így pl. ha a problémát bejelentette a Help Desk felé, elmentette a rögzíteni kívánt adatokat tartalmazó képernyőképet, kinyomtatta azt stb. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a bejelentés megtétele az internetszolgáltató hibájából maradt el, a mulasztási bírság kiszabása mellőzhető, tekintettel arra, hogy az adózó úgy járt el, ahogy az tőle elvárható.
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák Mulasztási bírság kiszabásáról rendelkező határozat közlése Kérdés: Miképpen közölhető az Art. 173. § (1) bekezdésének utolsó mondatában rögzített mulasztási bírság kiszabásáról rendelkező határozat, továbbá lehet intézkedni a lefoglalás iránt, ha az NGM rendelet 2. § 4. pont b) alpontja szerinti címzett a bejelentésre kötelezett, illetve az adózó, képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a határozat közlésekor nincs jelen? Válasz: A mulasztási bírság kiszabásáról rendelkező határozat készítésére csak a közúton vagy a rendeltetési helyen lefolytatott ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv alapján van lehetőség, tekintettel arra, hogy ellenőrzés lefolytatására csak abban az esetben van lehetőség, ha az adózó, vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van, (adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén az adózó alkalmazottja jelen van).
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák A kérdésben feltett esetben, ha már a mulasztási bírság kiszabását tartalmazó határozat került kiadásra, akkor már korábban a jegyzőkönyvet is átadták az adózó részére, így a határozat kihirdetésre szóban sor kerülhet. Fontos azonban megemlíteni, ha a termék lefoglalására kerül sor, akkor a mulasztási bírság kiszabásáról rendelkező határozatban a foglalás tényéről is rendelkezni kell, továbbá a foglalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az EKAER szám igénylési kötelezettség elmulasztása miatti szankció alkalmazhatósága Kérdés: Ha a bejelentésre kötelezett nem tesz eleget az EKAER szám igénylési kötelezettségének, akkor a másik félnek van-e teendője, érheti-e hátrány a kötelezettség elmulasztása miatt? Válasz: Az ügyletben érintett másik félnek, aki az adott ügylet kapcsán EKAER bejelentésre nem kötelezett, e tekintetben nincs mulasztása,
A gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések során felmerült problémák
amely alapján terhére ezen az alapon jogkövetkezmény alkalmazható lenne. Fontos azonban, hogy maga is tájékozott legyen az EKAER bejelentési kötelezettség tekintetében, és annak alapján partnerét, az adott esetben bejelentésre kötelezett személyt figyelmeztetni tudja, ösztönözni tudja a kötelezettség teljesítésére, tekintettel arra, hogy a bejelentés elmulasztása miatt zár alá vehetik a szállítmányt, és adott esetben ez késleltetheti annak a leszállítását.
Elérhetőségek Kék szám (mobilhálózatból is hívható):
40/42-42-42, mobilhálózatokból a kék szám: 20/33-95-888, 30/33-95-888, 70/33-95-888.
Az EKAER rendszerrel kapcsolatos informatikai problémák a 06-1-441-9644 telefonszámon jelezhetőek. VTSZ szám miatt: NAV Szakértői Intézet (1163 Budapest, Hősök fasora 20-24.) E-mail:
[email protected], Telefonszám: 06-1-402-22-33; 06-1-402-22-43 Webform: http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes Tárgy mező: „EKÁER informatikai problémák” „EKÁER jogértelmezési kérdések”
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
