Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)
NINCS KÜLÖN EKAER TÖRVÉNY! ->>> a szabályok az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve NGM rendeletekben kaptak helyet…
Az Art. módosítási folyamata
A 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról A Magyar Közlöny 161. számában került kihirdetésre 2014. november 26. napján
A jogalkotás további folyamata A 2014. december 23. napján kihirdetett, 183. számú Magyar Közlönyben jelent meg az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCII. törvény, mely egyebek mellett az Art. EKAER-rel kapcsolatos rendelkezéseit is módosította. A 2014. december 29. napján kihirdetett, 184. számú Magyar Közlönyben jelent meg Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról rendelkező 2014. évi XCIX. törvény, mely tartalmazza egyebek mellett az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítását is (EKAER-t is módosította). 2015. január 1-jétől hatályos az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról rendelkező 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (2014. évi Magyar Közlöny 188. szám). 2015. január 1-jétől volt hatályos az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (2014. évi Magyar Közlöny 188. szám).
A jogalkotás további folyamata A 2015. évi Magyar Közlöny 7. számában jelent meg a nemzetgazdasági miniszter 1/2015. (I. 29.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelet módosításáról, a Kormány 1024/2015. (I. 29.) Korm. határozata az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokról. A 2015. február 27. napján kihirdetett, 23. számú Magyar Közlönyben jelent meg a 2015. évi I. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel összefüggő módosításáról, mely keret jellegű szabályozást tartalmaz. A 50/2014. (XII. 31.) NGM rendeletet az ugyancsak a 2015. február 27. napján kihirdetett, 23. számú Magyar Közlönyben megjelent 5/2015. (II.27.) NGM rendelet helyezte hatályon kívül. A részletszabályok – annak érdekében, hogy azoknak a gazdasági élethez igazítása rugalmasabb keretek között történhessen – az Art. helyett ez utóbbi NGM rendeletben kaptak helyet.
A jogintézmény bevezetésének indokai KORÁBBI ADÓZÓI JELZÉSEK ÉS MEGFOGALMAZOTT FELVETÉSEK MIATT! CÉL AZ ÁFACSALÁSOK VISSZASZORÍTÁSA! (JELENLEG EGY UNIÓS ÁLLAMPOLGÁR 2000 EURÓT „FIZET”, CIPEL AZ ÁFACSALÓK MIATT…..) Az ellenőrzési tapasztalatok évek óta azt mutatták ugyanis, hogy az adóelkerülés, adócsalás jelensége az ÁFA adónemet érinti a legnagyobb mértékben. EU csatlakozás előtt a belföldi, fiktív számlákon alapuló ÁFA csalások okoztak jelentős károkat a magyar költségvetésnek. 2004-től – a többi közösségi tagállamhoz hasonlóan – a közösségi forgalomban rejlő lehetőségeket is kihasználó csalások is megkezdődtek, így megnőtt a károkozás mértéke. A 2008-as cégliberalizáció következtében tovább romlott a helyzet. Nőtt az évente jogelőd nélkül alakult cégek száma, melyek jelentős hányadát kifejezetten csalási célból, fiktív számlák kiállítására, a körbeszámlázásban való részvételre hozták létre, és csak virtuálisan
A jogintézmény bevezetésének indokai léteztek. Gyakorlattá vált, hogy csalárd láncolatokban negyedévente cserélték a csalásban közreműködő cégeket.
havonta,
A láncolatok létrehozásával elkövetett visszaélések főként a kereskedelmet érintették/érintik, azon belül is bizonyos termékköröket kifejezetten (ömlesztett, egyedileg nem azonosítható, nagy tömegben szállítható termékek) Mi lehet a megoldás?
Fordított adózás bevezetése? – Nem jelent végleges és teljes körű megoldást (a csalások színtere áttevődik az EU másik tagállamába)
ÁFA mérték csökkentése? – Nem a NAV hatásköre
Fokozott ellenőrzés? – Kapacitások végessége miatt csak időlegesen tartható
Valami egyéb? EKAER: „Most már van egy védőhálója a gazdasági szereplőknek, hisz nehéz a trapézon úgy ugrálni, hogy nincs alattunk védőháló.”
A jogintézmény bevezetésének indokai A TISZTESSÉGESEN ADÓZÓK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS VÉDELMÉRE – ELSŐDLEGES ÉS ELVITATHATATLAN CÉL!
->>> TEHÁT MINDANNYIUNK ÉRDEKE!
Cél: az áruk nyomon követését célzó, adókötelezettségek teljesítését biztosító rendszer kialakítása, amely lehetőséget nyújt a valós idejű ellenőrzések lefolytatására is, valamint arra, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan – elsősorban kockázatos – áru, amely előzetesen nem volt bejelentve A RENDSZER MINDENKI – ÍGY AZ ADÓHATÓSÁG ÉS AZ ADÓZÓK – SZÁMÁRA IS ÚJ! AZ 1. HÓNAP HELYETT AZ 1. ÉS 2. HÓNAP is „PRÓBAÜZEM”, illetve BÍRSÁGMENTES IDŐSZAK volt – SZOLGÁLTATÓ-SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, ILLETVE FIGYELEMFELÍVÁS! AZ ESETLEGESEN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK MIATT LEHETŐSÉG VOLT AKÁR A JOGSZABÁLY TERVEZETEK VÉLEMÉNYEZÉSÉRE, KIEGÉSZÍTÉSÉRE, PONTOSÍTÁSÁRA VAGY MÓDOSÍTÁSÁRA. AZ NGM VÁRHATÓAN A KÉSŐBBIEKBEN IS FENNTARTJA EZT AZ OPCIÓT . TÖRZSTISZTÍTÁS (a régióban 3000 ellenőrzött adózóból 1700 ténylegesen nem működött) ÉS BEJELENTKEZÉS (PL. KÖZTARTOZÁSMENTES ADÓZÓI
A szabályozás fókuszpontjai Előzetes bejelentés alapján valós idejű ellenőrzés megteremtése azon árumozgási folyamatok esetén, ahol az adót (áfát) a legjelentősebb mértékben eltitkolhatják:
Közösségen belüli termékértékesítés, Közösségen belüli termékmozgatást,
termékbeszerzés,
egyéb
célú
első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítés. Biztosíték nyújtási kötelezettség az azonosított kockázati pontokon. Hatósági zár alkalmazása kockázati tényezők felmerülése esetén. CÉL TEHÁT: az áruk valós útjának nyomon követése, a keletkező közterhek befizetésének biztosítása. Lényege: áruszállítás bejelentése → regisztráció, EKAER szám megszerzése → meghatározott esetekben biztosíték adása → áru nyomon követése, ellenőrzés.
Közúti fuvarozással járó tevékenység – a hármas kör Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó 1) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, 2) (Magyarország területéről) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, 3) (belföldi forgalomban) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) – a jogszabályban meghatározott eltéréssel – kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat. A bejelentés teljesítése az EKAER elnevezésű elektronikus rendszeren keresztül történik (elérhetőség: http://ekaer.nav.gov.hu). A bejelentést a közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban kell teljesíteni, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez azonosító számot (EKAER számot) – mely egy adott termék egységet azonosít, 15 napig érvényes, a hatósági ellenőrzés miatt a bejelentőnek a fuvarozó rendelkezésére kell bocsátania – rendel.
Közúti fuvarozással járó tevékenység – tisztázott helyzetek A közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. Amennyiben a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, a 3) pontot arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termek fuvarozását vagy fuvaroztatását feladókent végzi. Amennyiben a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a 3) pontot a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.
Közúti fuvarozással járó tevékenység A bejelentési kötelezettség elsődlegesen az Útdíjtörvény szerinti – az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 21. pontja – útdíjköteles (azaz a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, ideérve a tehergépkocsit, a vontatót - a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény) gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik. Kockázatos termékek esetén a korábbi szabályozás differenciált a kockázatos élelmiszerek és egyéb termékek súlya, valamint értéke függvényében, így a bejelentés szabályait alkalmazni kellett a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozták, amely nem útdíj köteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve
Közúti fuvarozással járó tevékenység egyéb kockázatos termékek esetében az egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. MOST! A bejelentés szabályait alkalmazni kell a kockázatos termékek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot VAGY azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
Amennyiben a 3) pontban meghatározott termékértékesítés során a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, a rendelet alkalmazásában közúti fuvarozással járó tevékenységet végző adózónak kell tekinteni.
Közúti fuvarozással járó tevékenység 1-2) pontok „egyéb cél”: a bérmunka céljából történő fuvarozást is érteni kell. A saját tulajdonban lévő termék belföldről másik tagállamba, illetve másik tagállamból belföldre történő mozgatása az áfa kötelezettség szempontjából termékértékesítésként, illetve beszerzésként kezelendő, így ezeket a tényállásokat is bejelentési kötelezettség terheli, de ha a saját áru mozgatása kizárólag belföldön történik, úgy az után nem áll fenn bejelentési kötelezettség.
3) pont szerinti belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés: olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesítette fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre, úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles. Első általános forgalmi adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése. A feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen, így nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. A bérmunka akkor, ha annak a célja bérgyártás, ha szolgáltatás akkor nem.
Közúti fuvarozással járó tevékenység Első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ha az alanyi adómentes adózó által értékesített terméket továbbértékesíti egy nem alanyi adómentes adózó, és az értékesítés fuvarozással jár, akkor ez utóbbi értékesítés első adóköteles értékesítésnek minősülhet az EKAER bejelentés szempontjából.
Végfelhasználó: az a természetes személy, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja. Ebből következik, hogy a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha a magánszemély saját magánszükséglete kielégítése érdekében vásárol. 3. pont: csak az értékesítéssel együtt járó fuvarozásra terjed ki, a saját termék két belföldi cím közötti mozgatására nem. 1-3. pont: csak a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki, azaz nem terheli bejelentési kötelezettség az adózót, ha ettől eltérő módon, például kizárólag vasúton fuvaroztat. Amennyiben ugyanaz a szállítás „többféle” járművel (intermodális fuvarozás), azaz például vasúton és közúton is történik, ebben az esetben a szállítás közúti szakaszára vonatkozik a bejelentési kötelezettség. A „fordított áfa-s termékek” is az EKAER hatálya alá tartoznak.
A bejelentési kötelezettség alóli mentességek Mentesítés (nem esik bejelentés hatálya alá) – „alanyi mentes”: a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárművével, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművével, a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművel, a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművel, a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység.
A bejelentési kötelezettség alóli mentességek Nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység – „tárgyi mentes”: a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjármű, a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék, a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok (gyógyszer), a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék,
A bejelentési kötelezettség alóli mentességek ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Korábban mentes volt az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg, az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot, egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
Bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik
Szállító gépjármű típusa: Fuvarozott termék: Kockázatos termék
Nem kockázatos termék
Útdíjköteles
Nem útdíjköteles
500 kg-ot vagy 1 millió forintot 500 kg-ot vagy 1 millió forintot meghalad meghalad 2500 kg-ot vagy 5 millió Ft-ot meghalad
-
Az egyedi mentesség szabályai A közúti fuvarozási tevékenységet folytatni kívánó adózó, ha a bejelentés évét megelőző 2. adóévben az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését, amennyiben a felrakodási cím és a kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára (a továbbiakban: útszakaszmentesítés). A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a fenti feltételeket.
Az egyedi mentesség szabályai
Itt indokolt megjegyezni, hogy az előző dián említett adózó a nem kockázatos termékek esetében, valamint az egyetemes postai szolgáltató az EKAER szám megállapítása érdekében 2015. április 1-jétől jogosult az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentésre. Az állami adó- és vámhatóság ezen adózót bejelentése alapján nyilvántartásba veszi és számára EKAER számot állapít meg nem kockázatos termékek tekintetében abban az esetben is, ha az adózót nem terheli bejelentési kötelezettség, azonban az NGM rendeletben meghatározott adatokat bejelenti. Amennyiben a fuvarozás nem jár termékértékesítéssel, feladónak és címzettnek azt az általános forgalmi adóalanyt kell tekinteni, akinek (amelynek) érdekében a terméket fuvarozzák.
Az egyedi mentesség szabályai A mentesítésre irányuló kérelemben meg kell jelölni annak a helynek az adatait, ahol a belföldi felrakodás és a belföldi kirakodás történik: település megnevezése, közterület neve, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, a közúti fuvarozáshoz használt mentesíteni kívánt útszakasz kezdő pontjának és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint az ott található közút számát, ideértve az áthaladással érintett valamennyi útszakaszt, és kimutatást, amely tartalmazza a kérelmet megelőző naptári évben a mentesítés iránti kérelemben megjelölt útszakaszon végzett közúti szállítások számát és gyakoriságát, és minden egyéb olyan körülményt, mely a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja. Az útszakasz-mentesítést az állami adó- és vámhatóság engedélyezi, amennyiben az eset összes körülményének mérlegelése alapján megállapítást nyer, hogy az Art. által előírt bejelentési kötelezettség oly mértékű aránytalan terhet ró az adózóra, melynek teljesítése nem elvárható.
Az egyedi mentesség szabályai Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a mentesítéssel érintett közút számát is. Az útszakasz-mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az útszakaszmentesítés érvényességének lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Ebben az esetben az előzőekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a körülmények ismételt vizsgálata során megállapítja, hogy az útszakasz-mentesítés feltételei nem állnak fenn, az útszakasz-mentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával. A mentesítésről, annak visszavonásáról az állami adó- és vámhatóság határozatot hoz.
A bejelentési kötelezettség általános szabályai A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz – az egyszerűsített adattartalmú bejelentés kivételével – az alábbi adattartalommal az NGM rendeletben meghatározott módon (korábban az Art. 11. számú melléklete szerint) bejelentést tenni: - EKAER szám; - feladó adatai (név, adóazonosító szám); - felrakodás címe; - címzett adatai (név, adóazonosító szám); - kirakodás (átvétel) címe; - kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben ezen adózó nem azonos a jogszabályban meghatározott címzettel; - EKAER számhoz tartozó termékekre vonatkozó adatok, így - általános (kereskedelmi) megnevezés, - a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú
A bejelentési kötelezettség általános szabályai mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), - az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban (csomagolóanyag, raklap is), - veszélyes termék fuvarozása esetén (a veszélyességi bárca száma) a veszélyes áru azonosító szám (UN szám), - az adózó döntésétől függően a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma; - a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet: - termékértékesítés, - termékbeszerzés, - bérmunka, - egyéb cél;
A bejelentési kötelezettség általános szabályai - kockázatos termék esetében (üzleti titok miatt csak itt maradt meg), amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték; (Az elektronikus felületen akkor is forintban kell megadni az értéket, ha az áru értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. Adó nélküli ellenérték/beszerzési ár alatt az általános forgalmi adó nélküli ellenérték/beszerzési ár értendő.) - a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon
A bejelentési kötelezettség általános szabályai gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás; - az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi kirakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre helyre érkezésének időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja; - belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a fuvarozás megkezdésének időpontja, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja; - kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése. A bruttó tömeg és ellenérték tekintetében valós adatnak minősül a tényleges adattól legfeljebb 10 %-ban való eltérés.
A bejelentési kötelezettség általános szabályai Egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni: - feladó adatai (név, adóazonosító szám); - címzett adatai (név, adóazonosító szám); - a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás. A bejelentés alapján az adózót állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és számára EKAER számot állapít meg. Az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és a számára EKAER számot állapít meg abban az esetben is, ha nem terheli bejelentési kötelezettség, azonban az NGM rendeletben meghatározott adatokat bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
A bejelentési kötelezettség általános szabályai Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely - a kockázatos élelmiszerek tekintetében az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott FELIR azonosító számmal rendelkezik, - Közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első belföldi magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette, valamint az első belföldi magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első belföldi magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és a jogszabály szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
A bejelentési kötelezettség általános szabályai - a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében a jogszabály szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
Nem kap EKAER számot: adószáma jogerősen törölt, kényszertörlés hatálya alatt áll, technikai megszűnt, végleg megszűnt.
A bejelentés, változásbejelentés szabályai A bejelentésre köteles személyek (csak belföldi!!!) 1) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területén található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén → a címzett, vagy átvevő 2) Magyarország területén található feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén → a feladó, vagy felrakodó 3) belföldi forgalomban → a feladó, illetve címzett (átvevő).
Az adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, aki részére az adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt.
A bejelentés, változásbejelentés szabályai Az NGM rendelet határozza meg a címzett és a feladó fogalmát, külön az átvevő és a felrakodó nem került nevesítésre: Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország (a továbbiakban: belföld) területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót, belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet, kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az előző pontokban meghatározott személlyel, szervezettel.
A bejelentés, változásbejelentés szabályai Feladó: a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője, a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitel esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek (amelynek) az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul, a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termék értékesítését megvalósító általános forgalmi adóalany, a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő behozatal esetén az a személy, szervezet, akinek (amelynek) az érdekében a termék belföldre történő továbbítása megvalósul.
A bejelentés, változásbejelentés szabályai Az EKAER felületen tehető tehát bejelentés, valamint mód van felhatalmazás adására. A felhatalmazás jelenthet tehát valamennyi adat bejelentésére, valamint az EKAER szám érvénytelenítésére is kiterjedő teljes körű jogosultságot, korlátozott jogosultságot, mely alapján az adott EKAER számhoz kapcsolódóan kizárólag az általános (kereskedelmi) megnevezés, VTSZ szám, tömeg, érték és rendszám adatok együttes vagy külön-külön módosítása lehetséges, a rendszám adat jelenthető be vagy módosítható. FONTOS! Az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. A bejelentésre az adózó által – az EKAER felületen – feljogosított személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek, hanem bármely természetes személy.
A bejelentés, változásbejelentés szabályai Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat. Az EKAER szám 15 napig érvényes, a jogszabályban meghatározott adatok meghatározott időn belüli bejelentése esetén az EKAER szám „lezárt” státuszba kerül. Az EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt lehetőség van az EKAER szám adózó, törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja vagy az általa a jogszabályban meghatározott módon kijelölt személy általi érvénytelenítésére is az érvénytelenítés indokának a megadásával. Az EKAER szám érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, annak lejártát követően új számot kell igényelni (Hatály: 2015. 04. 01.). A megrendelés meghiúsulása esetén az EKAER számot – a 15 napos érvényességi ideje alatt – érvénytelenítheti az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az általa erre a jogszabályban meghatározott módon kijelölt személy.
I. Bejelentendő adatok (EU-HU) A bejelentésre kötelezett: címzett (termékbeszerzés és egyéb cél esetén is) Az EKAER szám megállapítása érdekében bejelentendő adatok köre: feladó adatai (név, adóazonosító szám) felrakodás címe, jogszabály szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe + jogszerű használó adatai (címzett fogalma) termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg, veszélyes termék esetén UN szám, cikkszám) a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél) kockázatos termék esetében az ára: adó nélküli ellenérték (termékértékesítés, termékbeszerzés esetén) adó nélküli beszerzési ár vagy ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában az adó nélküli előállítási érték (egyéb cél esetén) kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése. Fenti adatokat legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni!
I. Bejelentendő adatok (EU-HU) További bejelentés köteles adatok: a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig szükséges bejelenteni a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon kell bejelenteni az EKAER szám 15 napos érvényességi idején belül. További kötelezettség: Az EKAER szám fuvarozást végző/fuvarszervező rendelkezésére bocsátása a bejelentésre kötelezett által a belföldi útszakaszon történő fuvarozás megkezdése előtt.
I. Bejelentendő adatok (EU-HU) Módosítható adatok köre: a termék általános (kereskedelmi) megnevezése, VTSZ szám vagy további VTSZ számmal azonosított tételsor tüntethető fel a termék fuvarozásának a megkezdéséig, a termék bruttó tömege, a kockázatos termék ellenértéke, a gépjármű forgalmi rendszáma a termék fuvarozásának megkezdését követően a kirakodási (átvételi) helyre érkezés bejelentéséig. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
II. Bejelentendő adatok (HU-EU) A bejelentésre kötelezett: feladó (termékértékesítés és egyéb cél esetén is) A bejelentendő adatok köre az EKAER szám megállapítása érdekében : feladó adatai (név, adóazonosító szám) felrakodás címe, jogszabály szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe, termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg, veszélyes termék esetén UN szám, cikkszám) a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél) kockázatos termék esetében az ára: adó nélküli ellenérték (termékértékesítés, termékbeszerzés esetén) adó nélküli beszerzési ár vagy ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában az adó nélküli előállítási érték (egyéb cél esetén) kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése Fenti adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni!
II. Bejelentendő adatok (HU-EU) További bejelentés köteles adatok: a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig szükséges bejelenteni
a fuvarozás megkezdésének időpontja, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja a termék fuvarozásának megkezdésekor kell bejelenteni az EKAER szám érvényességi idején belül. További kötelezettség: Az EKAER szám fuvarozást végző/fuvarszervező rendelkezésére bocsátása a bejelentésre kötelezett által a termék fuvarozásának megkezdése előtt.
II. Bejelentendő adatok (HU-EU) Módosítható adatok köre: a termék általános (kereskedelmi) megnevezése, VTSZ szám vagy további VTSZ számmal azonosított tételsor tüntethető fel a termék fuvarozásának a megkezdéséig, a termék bruttó tömege, a kockázatos termék ellenértéke, a gépjármű forgalmi rendszáma az EKAER szám érvényességi idején belül. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
III. Bejelentendő adatok (HU-HU) A bejelentésre kötelezett: feladó címzett: amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A termék egymást követő többszöri értékesítése, de egyszeri elfuvarozása esetén azt a feladót vagy címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. A bejelentendő adatok köre az EKAER szám megállapítása érdekében : feladó adatai (név, adóazonosító szám) felrakodás címe, jogszabály szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe + jogszerű használó adatai (címzett fogalma), termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg, veszélyes termék esetén UN szám, cikkszám)
III. Bejelentendő adatok (HU-HU)
a kockázatos termék esetében az ára: adó nélküli ellenérték (termékértékesítés, termékbeszerzés esetén) adó nélküli beszerzési ár vagy ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában az adó nélküli előállítási érték (egyéb cél esetén) kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése Fenti adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni!
További bejelentés köteles adatok: a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig szükséges bejelenteni
III. Bejelentendő adatok (HU-HU) a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon az EKAER szám érvényességi idején belül. További kötelezettség: Az EKAER szám fuvarozást végző/fuvarszervező rendelkezésére bocsátása a bejelentésre kötelezett által a termék fuvarozásának megkezdése előtt Módosítható adatok köre: a termék általános (kereskedelmi) megnevezése, VTSZ szám vagy további VTSZ számmal azonosított tételsor tüntethető fel a termék fuvarozásának a megkezdéséig,
a termék bruttó tömege, a kockázatos termék ellenértéke, a gépjármű forgalmi rendszáma a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig.
III. Bejelentendő adatok (HU-HU) A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni.
Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
Az EKAER szám megállapításának rendje Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól, egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy gépjárműnek kell tekinteni a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni, Azt is, ha a termékegység fuvarozása a feladási címről a kirakodási (átvételi) címre egymást követően több gépjárművel történik (átrakodás). Ez esetben ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni, úgy hogy a bejelentett adatoknál mindig a fuvarozáshoz éppen használt gépjármű forgalmi rendszámának kell szerepelnie.
Az EKAER szám megállapításának rendje Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat. Egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel a) egy feladó több felrakodási címéről, b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére, történik a közúti fuvarozás (Hatály: 2015. 06. 01). Az a) pont szerinti esetben a) az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni, b) belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni (Hatály: 2015. 06. 01).
Az EKAER szám megállapításának rendje A b) pont szerinti esetben a)
belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási (átvételi) címet kell bejelenteni, b) az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni (Hatály: 2015. 06. 01). Az adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja vagy az általa kijelölt személyek által teljesített bejelentés alapján az adó- és vámhatóság az EKAER számot az EKAER elektronikus felületen megállapítja és az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül tárolja.
A kockázati biztosíték A biztosíték nyújtás határideje, átmeneti időszak A kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 1. helyett 2015. március 11-től kell nyújtani az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. március 1-jétől az első biztosítékadással érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. április 15-ét követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszak tekintetében az általános szabály érvényesül. A módosítást – többek között – az indokolta, hogy a kockázati biztosíték nyújtása alóli mentesülés egyik feltétele a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés, mely feltétel a tárgyhavi kérelem esetében a tárgyhót követő hónap 11. napjával teljesül. A módosítás a mentesülés lehetőségét kiterjeszti a felvételüket 2015. február hónapjában kérelmező adózókra. (Lefedésre került a 2015. március 1-jétől 10-ig terjedő időszak.)
A kockázati biztosíték mértéke
A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie (TEHÁT KERET JELLEGŰ) a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 helyett 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.
Az adózó szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre.
Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Ez esetben az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 60 helyett 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.
A biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban meghatározott módon megállapított EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét.
A kockázati biztosíték mértéke Ha az adózó több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, úgy kizárólag a jogszabályban meghatározott módon, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles melyet az EKAER elektronikus felület automatikusan kiszámít. A biztosíték összege változását, a rendelkezésre álló biztosíték mértékét az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja), valamint az adatbejelentésre jogosult személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületén, melynek keretében lekérdezhető: a biztosíték aktuális egyenlege, a lekérdezés napját megelőző – 60 helyett – 45 nap (ideértve a lekérdezés napját is) alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százaléka, valamint a fenti két adat alapján – a rendelkezésre álló biztosíték összeget figyelembe véve – a biztosíték megemelése nélkül még bejelenthető kockázatos termék adó nélküli érték összegének 15 százaléka. Ha a rendelkezésre álló összeget meghaladóan kíván adatot bejelenteni az erre jogosult személy, a biztosíték összegének kiegészítésére vonatkozó hibaüzenetet küld az elektronikus felület és EKAER szám nem állapítható meg, így új bejelentés nem teljesíthető. Nem állapítható meg újabb EKAER szám az adózó részére, ha megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
A kockázati biztosíték teljesítése A biztosíték teljesítésének módja: elkülönített letéti számlára történő befizetés (10032000-01601202 letéti számla száma, 404-es adónem kód), illetve pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen el kell érnie a meghatározott mértéket. A megfizetés időpontja: A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor az elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adóhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől.
A kockázati biztosíték teljesítése, az elkülönített letéti számlára történő befizetés Az elkülönített letéti számlára történő befizetés teljesítésének napja Amennyiben az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Amennyiben az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.
A kockázati biztosíték teljesítése, a garancia Garancia Az állami adóhatóság kizárólag abban az esetben veheti nyilvántartásba a garanciát, ha azt olyan pénzpiaci szereplő (garantőr) nyújtja, aki (amely) a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában tevékenységére előírt engedélyekkel rendelkezik és megfelel a következő feltételeknek: nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt, adószámát jogerősen nem függesztették fel, tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel, érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására. Az utóbbi két feltétel fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja. Nem fogadható el a garancia abban az esetben, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.
A kockázati biztosíték teljesítése, a garancia A garanciával szemben támasztott követelmények: meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton (Amennyiben ezen összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.), meghatározott határnapig, de legalább az adóhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját, eredeti garancia, és amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adóhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlá(k)ra megfizeti a megbízója – állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott – tartozását,
A kockázati biztosíték teljesítése, a garancia a fizetési igény bejelentésére az állami adó- és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg, az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adóés vámhatóság jóváhagyásával visszavonható és tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát. A felsorolt követelmények a garancia elfogadásának és nyilvántartásba vételének kötelező tartalmi elemei, bármely feltétel hiánya megalapozza a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasítását. A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
A garantőr személyét érintő körülmények hatása a kockázati biztosítékra Amennyiben a garantőr a fenti feltételeknek a garancia érvényességi idején belül már nem felel meg – vagy az állami adó- és vámhatóság részben vagy egészben beváltotta a garanciát –, úgy az adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására vagy elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles.
A kockázati biztosíték teljesítése, a garancia Amennyiben az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a garantőr szervezettel kapcsolatos feltételek hiányáról, elektronikus úton értesíti az adózót és egyidejűleg felszólítja arra, hogy 8 napon belül nyújtson be igazolást arról, hogy a feltételeknek megfelelő garantőrnél kezdeményezte a garanciaszerződés megkötését, mely eljárás folyamatban van, vagy 8 napon belül egészítse ki a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel. A felszólítás kézbesítésétől számított 8 napig az adózó jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést teljesíteni a korábban nyilvántartásba vett biztosíték mértékéig. Amennyiben azonban az adózó nem teljesíti a felszólításban foglaltakat, úgy a kézbesítésétől számított 8. napot követően nem jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést teljesíteni.
A kockázati biztosíték teljesítése, a garancia Ha az adózó a felszólítás alapján – a 8 napos – határidőben benyújtja az igazolást, úgy a felszólítás kézbesítésétől számított – 60 helyett – 45 napon belül gondoskodnia kell új, a jogszabályi feltételeknek megfelelő, nyilvántartásba vett garancia biztosításáról, mely időpontig jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést rögzíteni. Amennyiben sem garancia nyújtására, sem befizetésre nem került sor a jelzett időpontig, úgy felszólítás kézbesítésétől számított – 60 helyett – 45. napot követően az adózó számára EKAER szám nem állapítható meg.
Mentesség a biztosítékadási kötelezettség alól Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki az állami adó- és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban (MAD) szerepel, vagy legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA BEJELENTKEZÉS!), valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. Az állami adóhatóság az erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, így a tárgyhónapban (annak 31. napjáig) előterjesztett kérelem alapján – a törvényi feltételek fennállása, és a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesség további feltételeinek teljesítése esetén – az adózó a tárgyhót követő hónap 11. napjától mentesülhet a biztosítékadási kötelezettség alól. A mentesség feltételeit az adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a mentességi feltételek már nem állnak fenn, az adózónak az EKAER szám megállapítása érdekében biztosítékadási kötelezettségét teljesítenie kell.
A biztosíték adótartozásra történő elszámolása A biztosíték nyújtását követően az állami adó- és vámhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, arra az esetre az NGM rendelet a sorrendet meghatározza. A biztosíték elszámolásával az adószámlán jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről (az elkülönített letéti számláról történő átvezetésről, illetve a garancia alapján érvényesített lehívásról) az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap. Ezt követően a biztosítékot a meghatározott mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében. A biztosíték összegét az Art. 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.
A biztosíték visszautalása A biztosíték visszautalása iránt – kérelemre – az állami adó- és vámhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére az alábbi esetekben továbbítja: a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján, az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján, a kockázatos termék vonatkozásában az NGM rendelet 3. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző – 60 helyett – 45 napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott, ha az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a mentességi feltételek valamelyikének.
A biztosíték visszautalása A biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő – 30 helyett – 15 nap. Az állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti. A visszautalást pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó (tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó) esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság.
A biztosíték csökkentése Kérelemre, 30 nap alatt Az adózó beszerzésre, értékesítésre, egyéb célú behozatalra/kivitelre irányuló tevékenységének volumene változhat, és nem indokolt, hogy az évente egyszeri vagy néhányszor előforduló nagy mennyiségű beszerzés/értékesítés miatt egész évben kiugróan magas összegű biztosítékot nyújtson az adózó. Ezért a biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték – 60 helyett – 45 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, az NGM rendeletben meghatározott mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege legfeljebb az NGM rendeletben előírt mértékre csökkenthető.
Adatbiztonság és tájékoztatás Amennyiben az EKAER elektronikus rendszerben üzemzavar történik, az állami adó- és vámhatóság az üzemzavarról és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé honlapján. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus rendszerének karbantartás miatti leállítását megelőzően, a karbantartási igény felmerülésével egyidejűleg tájékoztatást tesz közzé honlapján a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett tartamáról, valamint a karbantartásban érintett, időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről. Amennyiben az EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.
Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [Art. 88. § (6), (6a), (6b)]
A jogszabály szerint az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő
kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [Art. 88. § (6), (6a), (6b)] A szállítást végző személynek nem minden esetben van lehetősége a tényleges vevő, átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért a törvény megteremti az áruszállításban érintett általános forgalmiadó-alany nyilatkoztatásának lehetőségét a valótlan tartalmú nyilatkozatok (fiktív címzett, illetve átvevő feltüntetése, a rendeltetési hely jellegével össze nem egyeztethető rakományok) kiszűréséhez.
Az állami adó- és vámhatóság az előzőek szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és egyéb fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER számról, ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [Art. 88. § (6), (6a), (6b)] Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany az előző nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt. Hatósági zár alkalmazása esetén a fuvarozó kap egy 18 nyelvű tájékoztatót a teendőkről, a helyszín által érintett EKAER csoport telefonszámával, mely a utóbbi a hatósági zár feloldása iránt intézkedhet.
Mulasztási bírság, intézkedések [Art. 172. § (19a), 173. § (1)] Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az Art-ben meghatározott kötelezettségnek, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Hatály: 2015. március 1. (február 1. )->>> a türelmi idő alatt a NAV részéről alapvetően szolgáltató-segítségnyújtási és figyelem-felhívási tevékenység nyújtása a cél. Ellenőrzési lehetőségek: 1) Az adózó székhelyén, telephelyén 2) Fuvarozás közben
Mulasztási bírság, intézkedések [Art. 172. § (19a), 173. § (1)]
Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, valótlan adattartalommal vagy hiányosan való teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a romlandó áru és az élő állatok kivételével a bírság összegének mértékéig annak biztosítékaként lefoglalható, melyről az állami adó- és vámhatóság a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozat a jelen lévő adózóval vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közlésre kerül, és a határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető vagy az adózó költségére elszállíttatható és megőrzésre kerül. Hatály: 2015. március 1. (február 1.) (zártörés).
Értelmező rendelkezések Értelmező rendelkezések az Art-ben (kockázatos termék, végfelhasználó, címzett, feladó, felrakodó, átvevő kikerült): EKAER szám, útdíjköteles gépjármű, gépjármű, Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer.
Értelmező rendelkezések az NGM rendeletben:
átutalás, banki munkanap, banki munkanap záró időpontja, címzett, EKAER elektronikus felület, feladó, felrakodás címe, fizetési megbízás, garantőr, kirakodás (átvétel) címe, kockázatos termék, Közösségen belüli termékbeszerzés, termékértékesítés, végfelhasználó.
Változások Főbb módosítások: A bejelentésre kötelezett kör meghatározása, felelősségi szabály és jogosultságok, biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség Szankciók alkalmazhatósága 2015. március 1. Biztosíték nyújtási kötelezettség 2015. március 11. Az EKAER részletszabályainak rendeletben történő meghatározására felhatalmazás az adópolitikáért felelős miniszter részére
Változások Címzett és feladó fogalmának egységes meghatározása a fuvarozás iránya szerint Felrakodás / kirakodás címe vonatkozásában megadandó adatok meghatározása (házszám, helyrajzi szám, GPS) A belföldi láncértékesítés bejelentésének pontosítása (3. § (3)
bek.) A bejelentési határok egységesítése: Nem kockázatos termék: 2,5 tonna vagy 5 millió Ft fölött bejelentés köteles Kockázatos termék: 500 kg vagy 1 millió Ft fölött bejelentés köteles
Változások Termelői csoport / termelői szervezet értékesítéseire a bejelentési kötelezettség meghatározása (3. § (4) bek.) Bejelentés
nélkül szállítható termékek körének (mentességek): Bejelentésköteles hulladékok szállítása Fémkereskedelmi engedélyköteles termékek Gyógyszerek Postai küldeményként feladott termékek
bővülése
Belföldi útszakasz-mentesítés (max 20 km) Egyszerűsített adattartalmú bejelentés (feltételekhez kötött)
Változások Bárca szám helyett UN szám Kombinált (intermodális) fuvarozások bejelentésének rendezése HU-EU és HU-HU irányban a felrakodás megkezdése helyett a fuvarozás megkezdésének bejelentése Egy feladó több felrakodási címéről / egy címzett több kirakodási címére történő fuvarozások címadatainak bejelentése egy EKAER szám alatt (2015. június 1 –jétől!).
Biztosíték 60 nap helyett 45 napra szükséges nyújtani
Elérhetőségek A rendszer januári bevezetésének zökkenőmentessé tétele érdekében december 5-én a Nemzetgazdasági Miniszter Úr kezdeményezésére megalakult az EKAER Munkabizottság.
Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 40/42-42-42, mobilhálózatokból a kék szám: 20/33-95-888, 30/33-95-888, 70/33-95-888. Az EKAER rendszerrel kapcsolatos informatikai problémák a 06-1-441-9644 telefonszámon jelezhetőek. VTSZ szám miatt: NAV Szakértői Intézet (1163 Budapest, Hősök fasora 20-24.) E-mail:
[email protected], Telefonszám: 06-1-402-22-33; 06-1-402-22-43 Webform: http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes Tárgy mező: „EKÁER informatikai problémák” „EKÁER jogértelmezési kérdések”
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
