Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója

Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója. Összegző megvalósítási tanulmány

1.0 verzió

BÖLCS BAGOLY MÉRNÖKI TANÁCSADÓ BT. 2011.április Szerző: dr. Vonderviszt Lajos, Dr. Sajó Andrea Veszprém

1 Tartalomjegyzék 1.  2. 

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .........................................................................................................6  RÉSZTANULMÁNYOK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, FELDOLGOZÁSA ............................................6  2.1.  AZ ODR ÉS AZ ORSZÁGOS DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZER KAPCSOLÓDÁSA ...............7  2.1.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA ...................................................................7  2.1.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ..................................................9  2.1.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ............................................................................12  2.2.  A MATARKA ÉS ORSZÁGOS DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZER KAPCSOLÓDÁSA .........40  2.2.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................40  2.2.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ................................................41  2.2.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ............................................................................42  2.3.  HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA ..............................................54  2.3.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................54  2.3.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ................................................56  2.3.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ............................................................................58  2.4.  SZERZŐI JOG ...................................................................................................................93  2.4.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................93  2.4.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ................................................93  2.4.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ............................................................................93  2.5.  MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI AJÁNLÁSOK ...............................................................................104  2.5.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA ...............................................................104  2.5.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ..............................................104  2.5.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ..........................................................................105  2.6.  FŐISKOLAI IGÉNYEK, FELMÉRÉSEK ..............................................................................112  2.6.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA ...............................................................112  2.6.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ..............................................112  2.6.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ..........................................................................113  2.7.  GAZDASÁGI ELEMZÉS ...................................................................................................115  2.7.1.  A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA ...............................................................115  2.7.2.  A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ..............................................117  2.7.3.  FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ..........................................................................117  3.  NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE, ELEMZÉSE HAZAI VISZONYOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL...............................................................................................................126  3.1.  KÖZÖS JELLEMZŐK .......................................................................................................126  3.2.  AZ OEDR MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA MÁS RENDSZEREKBEN .........................................127  3.3.  SWOT ANALÍZIS ...........................................................................................................128  3.3.1.  ERŐSSÉGEK...........................................................................................................129  3.3.2.  GYENGESÉGEK .....................................................................................................131  3.3.3.  LEHETŐSÉGEK ......................................................................................................132  3.3.4.  FENYEGETÉSEK ....................................................................................................133  4.  VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK .................................................................................................134  4.1.  A MODELLEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE .......................................................................134  4.2.  PGTTJ ..........................................................................................................................135  4.2.1.  A POLITIKAI KÖRNYEZET......................................................................................135  4.2.2.  A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ...................................................................................136  4.2.3.  A TÁRSADALMI KÖRNYEZET ................................................................................136 

1

4.2.4.  A TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET .............................................................................136  4.2.5.  A JOGI KÖRNYEZET ...............................................................................................137  4.3.  A SIKERES SZOLGÁLTATÁS ELŐFELTÉTELEI .................................................................137  4.4.  OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI MODELL....................................................................................137  4.4.1.  ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS .....................................................................................137  4.4.1.1.  A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: ........................137  4.4.1.2.  A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: .........................154  4.4.1.3.  A KÖNYVTÁRAK KÖTELEZETTSÉGEI.............................................................162  4.4.1.4.  A JOGTULAJDONOSOK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: ................163  4.4.2.  A DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEN BELÜLI HELYE ..............................................................................................166  4.4.2.1.  AZ OSZK FELADATAI ...................................................................................166  4.4.2.2.  A PANNON EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI ..................167  4.4.2.3.  A DEBRECENI EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI .............167  4.4.3.  A SZERVEZET EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSI RENDSZERE167  4.4.3.1.  A TECHNIKAI, INFORMATIKAI HÁTTÉR .............................................................167  4.4.3.1.1.  TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK ...............................................................167  4.4.3.1.2.  FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK ....................................................................171  4.4.3.1.3.  FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK ................................................................178  4.4.3.1.4.  INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK ..................................................................189  4.4.4.  A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA ..............190  4.4.5.  AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSBAN JÁRATOS KÖNYVTÁRI SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA) 192  4.4.6.  JOGI (KÜLÖNÖSEN SZERZŐI JOGI) SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA ...............................192  4.4.7.  A SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATOS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA .....................................192  4.4.8.  A MEGFELELŐ DÍJSZABÁS .....................................................................................194  4.4.8.1.  A SZOLGÁLTATÁS DÍJA .................................................................................194  4.4.8.2.  A KÖNYVTÁRAK KOMPENZÁCIÓJA ...............................................................195  4.4.9.  A SZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK SZÁMÁRA KÜLÖNBÖZŐ FIZETÉSI TECHNIKÁK ..195  4.4.9.1.  BANKKÁRTYÁS FIZETÉS ...............................................................................195  4.4.9.2.  ELEKTRONIKUS UTALÁS ...............................................................................195  4.4.9.3.  MOBIL TELEFONOS FIZETÉS ..........................................................................196  4.4.9.4.  POS TERMINÁL .............................................................................................196  4.4.9.5.  UTÁNVÉTES FIZETÉS .....................................................................................197  4.4.9.6.  KÉSZPÉNZES FIZETÉS ....................................................................................197  4.4.9.7.  NEM JAVASOLT FIZETÉSI TECHNIKÁK ..........................................................197  4.4.10.  KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ........................................................................................198  4.5.  KÖZEPES KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL..................................................................199  4.5.1.  ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS .....................................................................................199  4.5.1.1.  A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: ........................199  4.5.1.2.  A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: .........................215  4.5.1.3.  A KÖNYVTÁRAK KÖTELEZETTSÉGEI.............................................................223  4.5.1.4.  A JOGTULAJDONOSOK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: ................224  4.5.2.  A DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEN BELÜLI HELYE ..............................................................................................226  4.5.2.1.  AZ OSZK FELADATAI ...................................................................................227  4.5.2.2.  A PANNON EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI ..................227  4.5.2.3.  A DEBRECENI EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI .............228 

2

4.5.3.  A SZERVEZET EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSI RENDSZERE228  4.5.3.1.  A TECHNIKAI, INFORMATIKAI HÁTTÉR .............................................................228  4.5.3.1.1.  TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK ...............................................................228  4.5.3.1.2.  FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK ....................................................................231  4.5.3.1.3.  FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK ................................................................238  4.5.3.1.4.  INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK ..................................................................249  4.5.4.  A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA √ ...........250  4.5.5.  AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSBAN JÁRATOS KÖNYVTÁRI SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA) √ 251  4.5.6.  JOGI (KÜLÖNÖSEN SZERZŐI JOGI) SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA √ ...........................251  4.5.7.  A SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATOS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA √ ..................................251  4.5.8.  A MEGFELELŐ DÍJSZABÁS .....................................................................................253  4.5.8.1.  A SZOLGÁLTATÁS DÍJA √ ..............................................................................253  4.5.8.2.  A KÖNYVTÁRAK KOMPENZÁCIÓJA √ ............................................................254  4.5.9.  A SZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK SZÁMÁRA KÜLÖNBÖZŐ FIZETÉSI TECHNIKÁK √254  4.5.9.1.  BANKKÁRTYÁS FIZETÉS √ ............................................................................254  4.5.9.2.  ELEKTRONIKUS UTALÁS √ ............................................................................255  4.5.9.3.  MOBIL TELEFONOS FIZETÉS ≠ .......................................................................255  4.5.9.4.  POS TERMINÁL √ ..........................................................................................255  4.5.9.5.  UTÁNVÉTES FIZETÉS √ ..................................................................................255  4.5.9.6.  KÉSZPÉNZES FIZETÉS √ .................................................................................256  4.5.9.7.  NEM JAVASOLT FIZETÉSI TECHNIKÁK ..........................................................256  4.5.10.  KOCKÁZATI TÉNYEZŐK √ .....................................................................................257  4.6.  MINIMÁLIS KIÉPÍTÉSŰ, NAGY KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL..................................258  4.6.1.  ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS .....................................................................................258  4.6.1.1.  A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: ........................258  4.6.1.2.  A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: .........................273  4.6.1.3.  A KÖNYVTÁRAK KÖTELEZETTSÉGEI.............................................................280  4.6.1.4.  A JOGTULAJDONOSOK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: ................282  4.6.2.  A DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEN BELÜLI HELYE ..............................................................................................284  4.6.2.1.  AZ OSZK FELADATAI ...................................................................................284  4.6.2.2.  A PANNON EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI √ ...............285  4.6.2.1.  A DEBRECENI EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI √ ..........285  4.6.3.  A SZERVEZET EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSI RENDSZERE285  4.6.3.1.  A TECHNIKAI, INFORMATIKAI HÁTTÉR .............................................................285  4.6.3.1.1.  TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK ...............................................................285  4.6.3.1.2.  FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK ....................................................................288  4.6.3.1.3.  FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK ................................................................294  4.6.3.1.4.  INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK ..................................................................304  4.6.4.  A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA √ ...........305  4.6.5.  AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSBAN JÁRATOS KÖNYVTÁRI SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA) √ 306  4.6.6.  JOGI (KÜLÖNÖSEN SZERZŐI JOGI) SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA √ ...........................306  4.6.7.  A SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATOS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA √ ..................................306  4.6.8.  A MEGFELELŐ DÍJSZABÁS .....................................................................................308  4.6.8.1.  A SZOLGÁLTATÁS DÍJA √ ..............................................................................308  4.6.8.2.  A KÖNYVTÁRAK KOMPENZÁCIÓJA √ ............................................................309 

3

4.6.9.  A SZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK SZÁMÁRA KÜLÖNBÖZŐ FIZETÉSI TECHNIKÁK √309  4.6.9.1.  BANKKÁRTYÁS FIZETÉS √ ...........................................................................309  4.6.9.2.  ELEKTRONIKUS UTALÁS √ ............................................................................310  4.6.9.3.  MOBIL TELEFONOS FIZETÉS ≠ .......................................................................310  4.6.9.4.  POS TERMINÁL √ ..........................................................................................310  4.6.9.5.  UTÁNVÉTES FIZETÉS √ ..................................................................................310  4.6.9.6.  KÉSZPÉNZES FIZETÉS √ .................................................................................311  4.6.9.7.  NEM JAVASOLT FIZETÉSI TECHNIKÁK ..........................................................311  4.6.10.  KOCKÁZATI TÉNYEZŐK √ .....................................................................................312  5.  KÖLTSÉGTERV ......................................................................................................................313  5.1.  AZ ELEMZÉS FŐ FELTÉTELEZÉSEI .................................................................................313  5.1.1.1.  KÜLSŐ PARAMÉTEREK..................................................................................313  5.1.1.2.  IGÉNYBEVÉTEL .............................................................................................313  5.2.  OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI MODELL....................................................................................314  5.2.1.  VÁRHATÓ BEVÉTEL ELŐREJELZÉSE ......................................................................314  5.2.1.1.  SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK .................................................................................314  5.2.1.2.  JOGDÍJAK ÉS TÁMOGATÁSOK ........................................................................315  5.2.1.3.  PÁLYÁZATI FORRÁSOK .................................................................................316  5.2.1.4.  KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA ....................................................................317  5.2.2.  VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK ELŐREJELZÉSE .................................................................318  5.2.2.1.  BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK .............................................................................318  5.2.2.2.  FOLYAMATOS DOLOGI KÖLTSÉGEK ..............................................................319  5.2.2.3.  SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK .....................................................................320  5.2.3.  TÁMOGATÁSI IGÉNY .............................................................................................322  5.2.3.1.  SAJÁT ERŐFORRÁS ............................................................................................322  5.2.3.2.  EGYÉB TÁMOGATÁS .........................................................................................322  5.2.4.  TÁMOGATÁS A MŰKÖDÉSHEZ ..............................................................................322  5.2.4.1.  TÁMOGATÁSI IGÉNY REALISTA ESETBEN .....................................................322  5.2.4.2.  PÉNZÁRAM PESSZIMISTA ESETBEN ...............................................................323  5.2.5.  JÁRULÉKOS HATÁSOK, TÁRSADALMI HASZON .....................................................323  5.3.  KÖZEPES KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL..................................................................324  5.3.1.  VÁRHATÓ BEVÉTEL ELŐREJELZÉSE ......................................................................324  5.3.1.1.  SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK .................................................................................324  5.3.1.2.  JOGDÍJAK ÉS TÁMOGATÁSOK ........................................................................325  5.3.1.3.  PÁLYÁZATI FORRÁSOK .................................................................................326  5.3.1.4.  KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA ....................................................................327  5.3.2.  VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK ELŐREJELZÉSE .................................................................328  5.3.2.1.  BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK .............................................................................328  5.3.2.2.  FOLYAMATOS DOLOGI KÖLTSÉGEK ..............................................................329  5.3.2.3.  SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK .....................................................................330  5.3.3.  TÁMOGATÁSI IGÉNY .............................................................................................331  5.3.3.1.  SAJÁT ERŐFORRÁS ............................................................................................331  5.3.3.2.  EGYÉB TÁMOGATÁS .........................................................................................332  5.3.4.  TÁMOGATÁS A MŰKÖDÉSHEZ ..............................................................................332  5.3.4.1.  TÁMOGATÁSI IGÉNY REALISTA ESETBEN .....................................................332  5.3.4.2.  CASH FLOW PESSZIMISTA ESETBEN ..............................................................332  5.3.5.  JÁRULÉKOS HATÁSOK, TÁRSADALMI HASZON .....................................................332 

4

5.4.  MINIMÁLIS KIÉPÍTÉSŰ, NAGY KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL..................................334  5.4.1.  VÁRHATÓ BEVÉTEL ELŐREJELZÉSE ......................................................................334  5.4.1.1.  SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK .................................................................................334  5.4.1.2.  JOGDÍJAK ÉS TÁMOGATÁSOK ........................................................................335  5.4.1.3.  PÁLYÁZATI FORRÁSOK .................................................................................336  5.4.1.4.  KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA ....................................................................336  5.4.2.  VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK ELŐREJELZÉSE .................................................................337  5.4.2.1.  BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK .............................................................................337  5.4.2.2.  FOLYAMATOS DOLOGI KÖLTSÉGEK ..............................................................338  5.4.2.3.  SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK .....................................................................339  5.4.3.  TÁMOGATÁSI IGÉNY .............................................................................................340  5.4.3.1.  SAJÁT ERŐFORRÁS ............................................................................................340  5.4.3.2.  EGYÉB TÁMOGATÁS .........................................................................................340  5.4.4.  TÁMOGATÁS A MŰKÖDÉSHEZ ..............................................................................341  5.4.4.1.  TÁMOGATÁSI IGÉNY REALISTA ESETBEN .....................................................341  5.4.4.2.  CASH FLOW PESSZIMISTA ESETBEN ..............................................................341  5.4.5.  JÁRULÉKOS HATÁSOK, TÁRSADALMI HASZON .....................................................341  6.  KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .......................................................................................343  7.  ELVÉGZENDŐ FELADATOK ...................................................................................................344  8.  OEDR VAGY ELDORADO? ................................................................................................345  9.  IDÉZETT FORRÁSMUNKÁK ....................................................................................................346 

5

Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója. Összegző megvalósítási tanulmány 1.

Vezetői összefoglaló

A Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár (PEKL) könyvtári szolgáltatásainak fejlesztésére és az országos dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciójának kidolgozására, valamint a szerzői jog által védett tartalmak elektronikus formában történő szolgáltatás koncepciójának kidolgozására nyert támogatást a TÁMOP 3.2.4-08/2 pályázat során, amely megvalósításának része a jelen – az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer koncepcióját megfogalmazó – összegző tanulmány. A feladatkiírásnak megfelelően a résztanulmányokban megfogalmazott főbb állításokat és követhető példákat foglaltuk egységes keretbe, azaz e tanulmánynak nem volt célja a résztanulmányoktól eltérő új koncepció megfogalmazása. Ettől az alapelvtől akkor tértünk csak el, amikor a résztanulmányokban foglalt állítások, illetve példák nem követhető voltát bizonyítani tudtuk. Az egységes egész érdekében természetesen olyan állításokat is meg kellett fogalmaznunk, amelyek nem szerepeltek a résztanulmányokban. A PEKL megbízásának megfelelően három modellt dolgoztunk ki, amelyek növekvő kockázatok, csökkenő színvonal és egyre kisebb költségek mellett felel meg a feladatkiírás feltételeinek. Az optimális működési modell erős védelmi intézkedések mellett, hatékony munkafolyamat támogatást használva, a létező rendszerekkel (ODR, MOKKA, Cikkarchívum) együttműködve, az internetes környezetben szokásos fizetési technikákat alkalmazva felel meg a követelményeknek. A közepes kockázatú modell közepesen erős védelmi intézkedések mellett, alacsonyabb fokú integrációt használva, hatékony munkafolyamat támogatás mellett, és a régebbi bevált fizetési technológiákat javasolva elégíti ki a felhasználói igényeket. A nagy kockázatú modellben a védelmi intézkedések alacsony szintűek, az integráció csak a legszükségesebb szintű, a munkafolyamat lépések támogatása megoldott, de a folyamat támogatása nem, a fizetési technológiák megfelelnek a közepes kockázatú modellnek. Tekintve, hogy valamennyi modellben látható a tendencia, hogy korábban vagy később pozitív pénzáramlást mutassanak, javasoljuk az optimális modell alkalmazását, annak érdekében, hogy a kockázatokat minimalizálni lehessen. A továbbiakban az összegző megvalósítási tanulmány alapját képező tanulmányokat a pályázati kiírásnak megfelelően – a jobb megkülönböztethetőség érdekében – „résztanulmányok”-ként hivatkozzuk, a jelen összegző megvalósítási tanulmányra a „tanulmány” megnevezést használjuk.

2.

Résztanulmányok elemzése, értékelése, feldolgozása

Az alábbiakban az összegző megvalósítási tanulmány alapját képező résztanulmányok főbb állításait ismertetjük, elemezzük, illetve értékeljük, a szerződésben szereplő bontásban.

6

Mindenekelőtt tömören összefoglaljuk a résztanulmány által felölelt témaköröket, majd röviden elemezzük, értékeljük a tanulmány egészét, fő gondolatait, illetve adott esetben hiányosságait. Ezek után kiemeljük azokat a gondolatokat, állításokat, amelyeket az összegző tanulmány javaslatainak kidolgozása során figyelembe vettünk, illetve azokat, amelyek elhagyását indokolandónak tartjuk. Mivel a résztanulmányok egy része olyan rendszereket is ismertet, amelyek valamilyen szempontból hasonló funkciókat látnak el, mint az OEDR, megvizsgáljuk, hogy az ezekben a rendszerekben használt megoldások mennyire alkalmazhatók az OEDR-ben. Ennek megfelelően észrevételeink nem feltétlenül a résztanulmány írójának eredeti állítására, hanem az adott megoldás vagy kitűzött cél OEDR-beli implementálhatóságára vonatkoznak, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget a résztanulmány írója felvetette-e.

2.1. Az ODR és az országos dokumentumküldő rendszer kapcsolódása 2.1.1.

A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány ismerteti az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) jogszabályi alapját (1997. évi CXL. törvény, 73/2003. (V. 28.) Kormányrendelet), illetve fő célkitűzéseit: „Az ODR küldetése, hogy a Kormányprogramnak megfelelően minimálisra csökkenjen az információban gazdagok és információban szegények közötti különbség, megteremtődjön az információhoz és dokumentumhoz való hozzájutás azonos esélye az ország bármely pontján élő állampolgár számára; működésének célja pedig az, hogy a könyvtári információk és dokumentumok a korszerű eszközök használata révén bárki számára minél gyorsabban elérhetők legyenek.” Noha Magyarországon voltak hagyományai a könyvtárközi kölcsönzésnek, ez azonban a nehézkes ügyintézés és a hosszú (esetenként több hetes, hónapos) várakozási idő miatt nem volt igazán népszerű sem a felhasználók, sem a könyvtárosok körében. Ezért volt nagy jelentősége az ODR létrehozásának, hiszen a törvény kimondta, hogy „az ODR-ben szolgáltató könyvtárak felelőssége az ország bármely könyvtárából érkező kérés teljesítése, a minisztérium felelőssége pedig a rendszer fejlesztése a szolgáltató könyvtárakon keresztül”. A működésről szólva a résztanulmány megemlíti, hogy az ODR működését – jelenleg – 54 szolgáltató könyvtár biztosítja, ők képezik a könyvtárközi dokumentum-ellátó rendszer magját. Az ellátó könyvtárak ODR szolgáltatásban felhasznált gyűjteményének fejlesztésére (választék bővítése, példányszám növelése) a kultúráért felelős minisztérium támogatást biztosít, azonban ez csak a könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásban felhasznált (igényelt) művek gyarapítására használható fel. A támogatás nem korlátozza a beszerezhető dokumentumok típusát (nyomtatott, audiovizuális, elektronikus stb.), hiszen elsődleges célja a felhasználók információs igényeinek kielégítése, ám elektronikus adatbázisok előfizetése ebből nem finanszírozható. Természetesen a dokumentum-ellátásban ezek a források is alkalmazhatóak, ha a szolgáltatói licenc szerződés erre lehetőséget ad. Ugyancsak fontos szabály, hogy a támogatásban részesülő könyvtáraknak a szolgáltatásban teljes gyűjteményükkel kell részt venniük. A könyvtárközi keretek között forgalmazott dokumentumok túlnyomó része szakkönyv vagy ismeretközlő mű, s csak kisebb része szépirodalom, hiszen ezek a kérések többnyire kutatáshoz, tanuláshoz kapcsolódnak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a kérések legnagyobb hányada, tankönyv, jegyzet, kötelező olvasmány stb., s csak kisebb része egyedi, speciális igény, például egyegy könyvtár gyűjteményének speciális, értékes darabja.

7

A keresett művekhez háromféle formában lehet hozzájutni: eredetiben, fénymásolatban és elektronikus formában. A statisztikai adatok egyértelműen az ODR eredményességét tükrözik. A dokumentum szolgáltatás 1998 és 2009 között folyamatosan (bár nem egyenletesen) népszerű volt, a legnagyobb dokumentumszám az eredeti dokumentumok szolgáltatásához kapcsolódik, 2008-ban és 2009-ben az elektronikus dokumentumok szolgáltatása már megelőzte a másolatok szolgáltatását. A résztanulmány táblázatos formában ismerteti továbbá a legjelentősebb ODR-ben szolgáltatható – főleg nemzetközi – adatbázisokat, illetve azt, hogy ezekből lehetséges-e elektronikus példányt kölcsönözni. A információk alapján megállapítható, hogy a felsorolt 18 adatbázis többségéből – bizonyos korlátozásokkal és feltételekkel – engedélyezett a nem kereskedelmi célú elektronikus könyvtárközi kölcsönzés. A fejlődés tendenciáit elemezve a résztanulmány megállapítja, hogy a nyomtatott dokumentumok szolgáltatása – tekintve, hogy a könyvtárak állományának túlnyomó részét ezek teszik ki, még sokáig jelentős lesz, viszont egyre nő az elektronikus dokumentumok szolgáltatásának mértéke, amelynek korlátját a szerzői jogi szabályozás jelenlegi formája jelenti elsősorban. Az ODR szolgáltatás a résztanulmány szerint a könyvtári ellátás központja, így tehát a több mint hárommillió állományadatot tartalmazó lelőhely adatbázis (http://odr.lib.klte.hu) a szolgáltatás egyik legfontosabb részeleme. Az ODR kialakításakor a könyvtárközi kölcsönzés technikai motorjának az Ariel dokumentumtovábbító szoftvert tervezték, s 2001 és 2004 között a tagkönyvtárak pályázhattak a megvásárlására. „Az Ariel segítségével cikkek, tanulmányok, ábrák, képek továbbíthatóak FTP-vel a megadott IP-című gépre, illetve e-mail-en keresztül, állítható felbontásban, színesben, szürkeskálásan és fekete-fehérben, többféle méretben, praktikus tömörítésben, a faxnál gyorsabban, megbízhatóbban, olcsóbban és jobb minőségben. A program megvásárolt verziójától függően képes a dokumentumok egyidejű fogadására és küldésére, minőségromlás nélküli továbbítására…” – olvasható a résztanulmányban. Noha az Ariel a világ legelterjedtebb és legismertebb dokumentumtovábbító programjának mondható (felhasználóinak száma több mint tízezer), Magyarországon a törekvések ellenére sem terjedt el. Maga a résztanulmány is megállapítja, hogy – noha a magyar felhasználók száma kb. 50-re tehető – a különféle technikai nehézségek, valamint a program ismeretének hiánya miatt csak kevés könyvtár használja napi rendszerességgel. Az ODR elektronikus felületeinek ismertetése után a résztanulmány megállapítja, hogy az ODR nem működik egységes rendszerként, mivel a könyvtárak nem használják a könyvtárközi menedzser modult, illetve nem egységesítik árpolitikájukat, aminek illusztrálására a készítők felsorolják az ODR könyvtárak szolgáltatási politikájának publikus részeit. A könyvtárközi kölcsönzést támogató protokollok (NCIP, ISO ILL) ismertetése kapcsán a dokumentum megállapítja, hogy pl. az ISO ILL 2007-re tervezett revíziója mind a mai napig nem történt meg, így itt változás várható. A Finnországot, Dániát, Olaszországot, Hollandiát, Franciaországot, Egyesült Államokat áttekintő ismertetés mellett három elektronikus szolgáltatást is nyújtó, DRM technológiát alkalmazó rendszert emel ki részletesebben a tanulmány, a kanadai CISTI-t, az angliai BLDSC-t, illetve a német Subitot. A résztanulmány a digitális jogkezelés témakörében kitér a Digitális/Elektronikus Jogkezelés (Digital Rights Management = DRM, illetve Electronic Copyright Management System = ECMS)

8

alapvető fogalmaira, ezen belül hangsúlyozottan a jogosultak azonosítására, a felhasználásra vonatkozó szabályok megadására, valamint a felhasználás tényéről szóló adatokra, ezen belül is részletesebben a DOI (Digital Object Identifier) ismertetésére, valamint az elterjedtebb leíró nyelvekre (ODRL, XRML). A DRM rendszerek alkalmazása kapcsán a személyhez fűződő jogokat védő nemzetközi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a rendszerek személyhez tartozó adatokat gyűjtenek, így alkalmasak a profilok készítésére, ami ütközik a vonatkozó jogszabályokkal. Jelentős támogatói hátteret tudhatnak magukénak a nyílt hozzáférési rendszerek, amelyek elsősorban a tudományos szakcikkek nyílt hozzáférhetőségét célozzák meg. A jelenlegi magyarországi fejlesztések a MOKKA és az ODR integrációjára irányulnak, anélkül, hogy a két rendszer fizikai egyesítésére sor kerülne, azaz mind a MOKKA, mind az ODR továbbra is megtartja fő profilját. Az ODR fejlesztése során létrejövő megújult rendszer az elérhető dokumentumok teljes körének szolgáltatását tűzi ki célul, beleértve a már rendelkezésre álló elektronikus forrásokat is. A résztanulmány a nemzetközi szerzői jogi aspektusokat is vizsgálja, hiszen az elektronikus dokumentum szolgáltatás megvalósításának ez az egyik alapja.

A résztanulmány melléklete a kérdőíves felmérés feldolgozása, amelyben 260 könyvtár – ODR-rel kapcsolatos - véleményét és javaslatait összegzik.

2.1.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A résztanulmány részletes áttekintést ad a magyarországi ODR-ről, annak tapasztalatairól, valamint a legfontosabb és legismertebb nemzetközi szolgáltató rendszerekről.

9

Megállapítható, hogy az ODR jelenlegi állapota, koncepciója, illetve tervezett fejlesztései nem teszik lehetővé egy, a szerzői és szomszédos jogok védelmét szolgáló elektronikus dokumentumküldő szolgáltatás megvalósítását, hiszen sem a dokumentumvédelem, sem az elektronikus jogkezelés, sem az egységes szolgáltatási munkafolyamat, illetve rend nem része ennek a rendszernek. Amennyiben a könyvtárak meg akarnak felelni az OEDR jogszabályi követelményeinek, el kell fogadniuk, hogy egymagában még a legnagyobb könyvtár sem képes arra, hogy a felhasználói igények teljes körét kielégítse, ezért alapvető szükség van a szolgáltató könyvtárak szoros együttműködésére, a szervezett információ- és dokumentumcserére. A könyvtárközi dokumentumszolgáltatás másik fontos pillére a gyorsaság és a hatékonyság. Az ODR azt is célul tűzte ki, hogy változtasson a könyvtárközi kölcsönzés korábbi menetén és színvonalán, hiszen a nehézkes ügyintézés és a hosszú várakozási idő nem tette népszerűvé és keresetté ezt a szolgáltatást. A statisztikák azt mutatják, hogy az eredeti dokumentumok iránti igény jelenleg is messze meghaladja a hagyományos és elektronikus másolatokét. 2009-ben az eredeti dokumentumokra vonatkozó kérések száma közel 67.000 volt, szemben a mintegy 8.900 hagyományos és 15.000 elektronikus másolattal. Ennek nyilván számos oka lehet, többek között az, hogy a szolgáltató könyvtárak állományának jelentős része még hagyományos dokumentum, s nem áll rendelkezésre ezen dokumentumok elektronikus változata, így a kérések eredeti formában teljesítése jelenleg gyorsabbnak, hatékonyabbnak és – ismerve a szerzői joggal kapcsolatos szabályok bonyolultságát – biztonságosabbnak tűnik. Az a tendencia azonban már jelenleg is kivehető, hogy a jövőben az elektronikus másolatok iránti igény ugrásszerűen emelkedni fog (2008-ban és 2009-ben az elektronikus dokumentumok szolgáltatása már megelőzte a másolatok szolgáltatását), s ez kiterjed majd a részdokumentumok után a teljes dokumentumokra is. Éppen ezért a könyvtárak számára létkérdés, hogy megtalálják a megoldást az online dokumentumszolgáltatás megvalósítására, noha az eredeti dokumentumok iránti igény valószínűleg még hosszú évekig megmarad. A nemzetközi szakirodalom iránti igény jelentős hányada nemzetközi adatbázisok előfizetésén keresztül biztosítható, az információ- és dokumentumszolgáltatásban lévő szerepük vitathatatlan, így ezeknek az adatbázisoknak az elérhetőségére hosszú távon szükség van. A résztanulmány a nemzetközi kitekintésekkel jól bemutatja azokat a használt módszereket, amelyek magyar viszonylatok között is megvalósíthatók, bár a példák többsége a hagyományos könyvtárközi kölcsönzés automatizálására, korszerűsítésére vonatkozik. Rámutat azonban arra a tényre is, hogy jelenleg nincs közös nemzetközi vagy akár európai rendszer, amely megoldaná a könyvtárközi kölcsönzés és az elektronikus dokumentumküldés/kölcsönzés problémáját, minden ország saját rendszerrel kísérletezik, amelyhez adott esetben más országok könyvtárai is csatlakozhatnak. Az ismertetett rendszerek jelen pillanatban is fejlesztés alatt állnak, így a jelenlegi állapot és a meglévő szolgáltatások mellett érdemesnek mutatkozik ezek folyamatos nyomon követése, és az újonnan megjelenő szolgáltatások beemelése akár az ODR-be, akár az OEDR-be. Érdemes kiemelni néhány jellegzetességet a külföldi könyvtárak módszerek közül, melyekre az OEDR kialakításakor is érdemes odafigyelni. Az évek alatt felhalmozódott nemzetközi tapasztalatok felhasználása ugyanis jó lehetőség arra, hogy az OEDR gyerekbetegségeit elkerüljük, vagy a bevált ötleteket alkalmazzuk. A hagyományos könyvtárközi kölcsönzés problémái azért fontosak, mert az elektronikus dokumentum szolgáltatás nélkülözhetetlen része, hogy pontosan meg tudjuk határozni, a digitalizálásra küldendő dokumentum melyik könyvtárban található. A felsorolt pontokra az elemzésnél részletesebben visszatérünk.

10

Finnország: • •

az elektronikus adatbázisok beszerzéséhez némi központi finanszírozást is kapnak a minisztériumtól, de a költségek nagy részét a résztvevő könyvtárak állják, az olvasók saját olvasójegyükkel indíthatnak kéréseket a partnerkönyvtárak állományára.

Dánia: • • •

a fejlesztés a Z39.50 ILL felé halad, cél a teljes automatizálás, eredménye a gyorsabb teljesítés, kevesebb papír- és egérmunka, kevesebb hiba így jelentős a munkaidő-megtakarítás. A kérő olvasónak nem is kell tudnia, hogy mely könyvtárban van meg a keresett anyag. A kérésfeladás után a rendszer ellenőrzi a helyi könyvtári katalógust, ha ott nincs meg a keresett mű, automatikusan ILL kéréssé alakítja, megkeresi a potenciális szolgáltatókat és a leghamarabb szolgáltatni tudóhoz küldi a kérést.

Olaszország: • •

nincs országosan koordináló testület, egységes rendszer, a könyvtárközi rendszer alapja az osztott katalogizálással működő közös katalógus felülete, amely a keresések után lehetővé teszi a kérés elindítását, nem csak könyvtárak, hanem a végfelhasználók számára is, jelszavas azonosítással. A könyvtárközi szolgáltatás minden könyvtár számára elérhető, így már összesen 300 könyvtár veszi igénybe.

Hollandia: • • •

a hozzáférés mindenkinek fizetős, tehát a felhasználók is előfizetett ILL accountot kapnak, amellyel rendelhetnek cikkeket és könyveket, értéknövelt szolgáltatásokat is fog tartalmazni, egyre növekvő költségvetéssel, hozzáféréssel teljes szövegű forrásokhoz és könyvtári katalógusokhoz, az elképzelt hálózati modell: decentralizált ILL, a Z39.50 és OpenURL technológiákat alkalmazva, egyetlen bejelentkezési azonosítással és egységes nemzeti olvasójeggyel több forrás egységes kereshetőségét biztosítja.

Franciaország: •

•

•

11

döntés született arról, hogy a jövőben nem támogatnak egy könyvtárközi kölcsönzés céljait szolgáló országos kölcsönző központot, ehelyett országos szinten áttérnek az osztott dokumentumszolgáltatásra, a keresés eredménylistája o közli a lehetséges rendelési formákat is: elektronikusan, másolatban vagy a Cnrs felületről közvetlenül letölthető, o információt nyújt a kézbesítési lehetőségekről: Elektronikus küldés (PDF), ARIEL, fax, gyorsposta és hagyományos postai út, o információt ad a kézbesítés sebességéről: sürgős (2 óra), gyors (24 óra), normal (maximum 7 nap), alkalmazott díjszabás: a különböző szállítási módok és a szerzői jogdíj figyelembe vételével összeállított táblázat, o A szolgáltatást többféleképpen fizethetjük: ƒ Hitelkártyával ƒ PayPal módszerrel

• •

ƒ Számlanyitással. világméretű digitalizálási program, új stratégia kidolgozása az elektronikus információ források beszerzésére és szolgáltatására: o kiadói sorozatok és folyóirat archívumok megvásárlása (Springer, Elsevir), o hagyományos előfizetések módosítása online formátumra.

Egyesült Államok: •

A biztonságos működést segíti az automatikus újrairányító rendszer. Ez akkor kezd működni, ha a kölcsönző három munkanapon belül nem reagál a kérésre. A sürgős vagy azonnali kéréseknél ez egyetlen munkanapot jelent. Arra is van lehetőség, hogy a rendszer bizonyos könyvtárakat kihagyjon a rendelésből; ezt alkalmazták, amikor a Mexikói öbölben tombolt a hurrikán.

A résztanulmányból az is kitűnik, hogy a jelenlegi kölcsönzési rendszerek és a használt protokollok (pl. ISO ILL, NCIP) elsősorban a nyomtatott dokumentumok kölcsönzését támogatják, ennek megfelelően a tisztán elektronikus felhasználáshoz képest rendelkeznek hiányosságokkal, valamint tartalmaznak felesleges szolgáltatásokat és funkciókat. A résztanulmány három nagy elektronikus szolgáltatást emel ki és mutat be (CISTI, BLDSC, subito). Az ismertetett szolgáltatások színvonala, a továbbítás módja, a felhasználók kívánságainak figyelembe vétele, a jogtulajdonosok jogainak tiszteletben tartása követendő, ezekre az OEDR kialakításakor is érdemes odafigyelni. Ugyancsak tanulságos a subito szerzői joggal kapcsolatos kálváriája, a felmerült problémákat érdemes részletesen elemezni az OEDR beindítása előtt. A szolgáltatások részletesebb elemzésére a 2.1.3 fejezetben – kommentekkel – visszatérünk. Lényeges kiemelni, hogy a működő nagy elektronikus szolgáltatások (CISTI, BLDSC, mindegyike közös jogkezelő szervezettel és/vagy a kiadókkal kötött szerződések alapján köteles fizetni a felhasználásért.A szerzői jogvédelem alapvető eszköze a DRM, illetve amelyek nélkül nem képzelhető el biztonságos elektronikus dokumentumszolgáltatás. résztanulmány kitér a használt protokollok és leírónyelvek ismertetésére, nem említ olyan technológiai megoldásokat, amelyeket a kiadók is elfogadnak és biztonságosnak ismernek el.

Subito) jogdíjat ECMS, Bár a konkrét

A nyílt hozzáférést célul kitűző rendszerekhez valószínűleg érdemes mind az ODR-nek, mind az OEDR-nek csatlakoznia, hiszen ezzel szélesebb szolgáltatási portfóliót tudnak a felhasználók számára felmutatni, ugyanakkor ne tévesszük szem elől, hogy az OEDR elsődleges célja a jogvédett és nem nyílt hozzáférésű elektronikus dokumentumok szolgáltatása. A MOKKA-ODR integráció során létrejövő rendszerhez az OEDR-nek is célszerű integrálódnia, főleg a rendszer hatékony feltöltéséhez, illetve használatához szükséges lelőhely és bibliográfiai adatok elérése érdekében. Ugyanígy fontos, hogy az elektronikus formában megtalálható és szolgáltatható jogvédett OEDR-beli dokumentumok adatai is elérhetők legyenek a MOKKA-ODR-en belül. Ésszerűtlen lenne azonban egy nem egységes adatbázis létrehozása az elektronikusan szolgáltatható dokumentumok számára, ezért a nem jogvédett, vagy ingyenesen szolgáltatható elektronikus dokumentumok adatbázisát is az OEDR-en belül javasoljuk megvalósítani. A résztanulmány nemzetközi szerzői jogi részéből kiderül, hogy alapvetően nincs egységes nemzetközi megoldás a szerzői jogi problémák kezelésére. Véleményünk szerint ez lehetőséget jelenthet Magyarország számára egy iránymutató szabályozás megalkotására.

2.1.3.

Fő állítások és értékelésük

12

Állítás: „Az ODR működését 54 szolgáltató könyvtár biztosítja, ezek alkotják az ellátórendszert. A rendszer tagjai a megyei könyvtárak, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemi könyvtárak, a nemzeti könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A rendszerben megjelölt szolgáltató könyvtárak felelősek az ország könyvtárközi dokumentum-ellátásáért. Gyűjteményük megközelítőleg felöleli az országban ma megtalálható kurrens dokumentumbázis egészét.” Észrevétel: Az elektronikus dokumentumszolgáltatási rendszernek célul kell kitűznie, hogy a magyarországi teljes dokumentum állományt szolgáltatni tudja. Nem elfelejtendő az a tény sem, hogy az információ- és dokumentumszolgáltatás minden könyvtárnak alapfeladata, így a rendszernek elméletben tagja kell, hogy legyen minden magyarországi könyvtár, mind igénylő, mind lehetséges küldő szerepkörben, ezért biztosítani kell azon könyvtárak bevonását is, amelyek nem tagjai az ODR-nek. Ezekben a könyvtárakban olyan dokumentumok is megtalálhatóak, melyek egyediek, adott esetben bizonyos térségre jellemzőek (pl. helyismeretei gyűjtemények), igen értékes, unikális, védett dokumentumok (pl. egyházi gyűjtemények) és egyéb speciális szakirodalom (zárt, intézményi/vállalati könyvtárak állománya). Mivel azonban ezeknek a könyvtáraknak a nagy része nem rendelkezik a szolgáltatáshoz és a minőségi digitalizáláshoz szükséges infrastruktúrával és tapasztalattal, ezért lehetővé kell tenni, hogy az ODR könyvtárak szükség esetén más könyvtárak számára digitalizálási és feldolgozási szolgáltatásokat nyújthassanak. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az ODR szolgáltató könyvtárak legyenek az elsődleges forrásai az OEDR-nek, és ezek a könyvtárak nyújtsanak további szolgáltatásokat a nem megfelelő infrastruktúrával rendelkező könyvtárak számára. Állítás: „A minisztériumi támogatás nem a könyvtárak gyűjteményépítését segíti általában, hiszen az a fenntartók feladata. Ez a támogatás a könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásban felhasznált (igényelt) művek biztosításához járul hozzá. Ez teszi lehetővé a dokumentum-választék bővítését és a példányszámok növelését.” Észrevétel: Az elektronikus dokumentumszolgáltatás elterjedésével érdemes megfontolni, hogy a papír alapú példányszám növelése helyett érdemesebb inkább az elektronikus példányok beszerzésére fordítani ezt az összeget, hiszen ez sokkal hatékonyabb és szélesebb körű bővítést tesz lehetővé. A társadalmi haszon tárgyalásánál erre a lehetőségre felhívjuk a figyelmet. Állítás: „A könyvtárközi keretek között forgalmazott dokumentumok nagy része szakkönyv vagy ismeretközlő mű, és csak kisebb része szépirodalom.” Észrevétel: A fenti állításból kiderül, hogy a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás elsősorban a kutatást és a tanulást szolgálja, ezért adódik a következtetés, hogy a finanszírozásának is ezekhez a forrásokhoz kell kapcsolódnia. Ennek megfelelően megfontolásra ajánljuk a fenntartónak, hogy az egyetemi jegyzettámogatásra, illetve a kutatásra szánt források használatarányos átcsoportosítását fontolja meg.

13

Állítás: „A könyvtárközi szolgáltatást a könyvtárhasználó és a könyvtáros egyaránt kezdeményezheti.” Észrevétel: A tervezett elektronikus dokumentumküldő szolgáltatás esetében – amennyiben ez fizetési kötelezettséggel jár – bár a könyvtárközi szolgáltatást a felhasználó is kezdeményezheti, azt a helyi könyvtár jogosult képviselőjének mindenképpen jóvá kell hagynia. Mindez szükségessé teszi egy mini workflow megvalósítását a lokális (könyvtáron belüli) dokumentum hozzáférés esetén is. Állítás: „Az elektronikus dokumentum szolgáltatás 2002-ben kezdődött és a statisztika jól mutatja a töretlen fejlődést. A jelentős eltolódást a másolat szolgáltatástól az elektronikus irányába két tényezővel magyarázhatjuk: (1) megfelelő technikai fejlődésen ment keresztül a rendszer, vagyis sok könyvtár jutott megfelelő szoftverekhez (Ariel) és ezek használatát a könyvtárosok el is sajátították; (2) jelentős számú teljes szövegű adatbázis előfizetés megfelelő licencszerződéssel került a rendszerbe.” Észrevétel: A résztanulmányok többsége megemlíti, hogy az Ariel szoftvert a könyvtárak nem használják. Valószínűsíthető, hogy a fejlődés az újonnan megjelenő felhasználói igényeknek, a technika gyors fejlődésének, a sávszélesség nagymértékű bővülésének, és egyéb, alternatív megoldásoknak (pl. dokumentumküldés elektronikus levélben) köszönhető. Állítás: „A legjelentősebb ODR-ben szolgáltatható adatbázisok: ….” Észrevétel: Javasoljuk, hogy a megvalósítási tervdokumentáció birtokában az OEDR kezdjen tárgyalásokat a felsorolt adatbázisok tulajdonosaival a felhasználói elektronikus dokumentumküldés megvalósítása érdekében. Valószínűsíthető, hogy csak a megfelelő biztonságúnak ítélt technológia esetén jöhet szóba bármilyen megegyezés, ez pedig előzetesen – finanszírozási garancia nélkül – nem ígérhető meg. Állítás: „A nyomtatott dokumentumok növekedésével ellentétes irányú a fénymásolatok radikális csökkenő száma a teljesített könyvtárközi kérések körében. Amíg az eredeti dokumentumot a használó kölcsön kapja, addig a fénymásolat a saját tulajdona lesz. Ezért a fénymásolási és a postaköltség a használót terheli. A könyvtárak beszámolói szerint egyre kevesebben vállalják ezt a gyakran jelentős költséget.” Észrevétel: Az elektronikus szolgáltatás a postaköltséget megszűnteti, ugyanakkor a felhasználóknak részt kell vállalniuk a digitalizálás és feldolgozás költségeiből, illetve ki kell fizetniük a jogszabály szerint járó jogdíjakat, valamint vállalniuk kell a dokumentummal kapcsolatos szerzői jogok maximális tiszteletben tartását. Természetesen amennyiben központi finanszírozással oldódik meg a magyarországi dokumentumállomány digitalizálása, a felhasználókat terhelő költségek csökkenthetőek.

14

Állítás: „A könyvtárközi dokumentum-szolgáltatás legkorszerűbb formája kétségtelenül az elektronikus dokumentumküldés. Az ODR-ben szolgáltató könyvtárak mindegyike rendelkezik is a szükséges dokumentumküldő szoftverrel és szkennerrel, a kérő könyvtárak jelentős része (főként a községek és iskolák könyvtárai) azonban még nem.” Észrevétel: Az elektronikus dokumentumszolgáltatás egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden könyvtárnak dokumentumküldő és kiemelkedő minőségű szkennelésre alkalmas infrastruktúrát fenntartania, sőt vékony kliensek (web felület) alkalmazása esetén a kérő könyvtáraknak is csak internet kapcsolattal rendelkező számítógépre van szükségük, szkennelési kapacitást pedig – ahogy azt a korábbiakban már említettük – az ODR könyvtárak biztosíthatnak számára. A speciális formátumú (alakú, nagyságú) dokumentumok esetére sem célszerű felszerelni minden szolgáltató könyvtárat speciális célszkennerekkel, fényképezőgépekkel, ezek kezelését központosítva (néhány megfelelően felszerelt könyvtárban) érdemes megoldani. Állítás: „Az elektronikus dokumentumküldés informatikai lehetőségei óriási mértékben megnövekedtek és leegyszerűsödtek (számos teljesen ingyenes adatátviteli lehetőség áll rendelkezésre), korlátot itt legfőképpen a szerzői jogi szabályok és rendelkezések szigorodása illetve az Európai Unión belüli nem egységes szabályozása jelent.” Észrevétel: Ingyenes adatátviteli lehetőség senkinek sem áll rendelkezésére, más kérdés, hogy a magyarországi akadémiai gerinchálózat (HBONE) a Hungarnet egyesületi tagsághoz és tagdíjfizetéshez kötötten részben állami finanszírozásra alapozva elviszi a könyvtárak hálózati forgalmát is. Bár a tagdíj nem jelentős, ez változhat, és ez befolyásolhatja a szolgáltatás árát. Állítás: „Az ODR lelőhely-adatbázis (http://odr.lib.klte.hu) létrehozása ezért a legsürgősebb feladatok közé tartozott.” Észrevétel: Az ODR lelőhely-adatbázis az OEDR szolgáltatás szempontjából is kardinális kérdés. Állítás: „Könyvtárak és gyűjtemények: a modul az alábbi funkciókat kezeli: • A „csak kölcsönző” könyvtárak nyilvántartása • A „tulajdonos” könyvtárak nyilvántartása • Regisztráció kölcsönző könyvtárként • A könyvtári/gyűjteményi adatok karbantartása • Gyűjtemények felvétele • Gyűjtemények kölcsönzési helyszínének beállítása • Felhasználók • A menedzser felület felhasználóinak felvétele és karbantartása

15

•

ISBN feltöltés”

Észrevétel: Az OEDR nagymértékben alapoz az ODR szolgáltatásaira, azonban a jogvédett anyagok kezelésének speciális biztonsági követelményrendszere miatt az intézményi és természetes személy felhasználók kezelését önállóan kell megoldania. Az elektronikus szolgáltatások sajátosságai miatt nem érdemes korlátozni a könyvtárakat abban, hogy szolgáltatóvá váljanak, ugyanakkor minőségi követelményeket szükséges állítani annak érdekében, hogy a szolgáltatás egyenszilárdságú lehessen. Állítás: „Bár a technikai lehetőségek rendelkezésre állnak, szolgáltatási oldalon nem beszélhetünk egy egységes rendszerről. Ennek csak két alapvető okát érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy szinte alig van olyan szolgáltató könyvtár, amely használná a könyvtárközi menedzser modult. A másik, hogy néhány kölcsönzési politika bemutatása jól tükrözi a szolgáltatási árakban mutatkozó óriási eltéréseket. Ezek összehangolására még csak halvány törekvés sem mutatkozott az elmúlt években. Márpedig egy rendszer attól lesz az, ha bármely pontján ugyanazt a szolgáltatást kapja a megrendelő ugyanazért az árért.” Észrevétel: Az elektronikus dokumentum szolgáltatás kiküszöböli az eredeti dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos eltérő kölcsönzési politikát. Nyomtatott dokumentumok esetében a könyvtárak egyénileg döntenek a nem kölcsönözhető, nem másolható dokumentumok köréről, pl. 1950 előtti dokumentumok, olvasótermi állomány, egy példányos folyóiratok, helyismereti dokumentumok, kéziratok, muzeális értékű anyagok, egyes nem hagyományos dokumentumok stb. Ezeknek a dokumentumoknak a digitalizálása így mindenképpen kardinális kérdés. Az e-szolgáltatás ugyancsak előrelépés abban a tekintetben is, hogy a felhasználó a kért digitális másolatot – eltérően egyes eredeti dokumentumoktól – nemcsak a könyvtárban használhatja. Állítás: „Magát a könyvtárközi kölcsönzés kifejezést a hazai terminológiában is kezdi felváltani a dokumentumszolgáltatásé, jelezve az eredetiben történő kölcsönzés mellett a kisebb terjedelmű művek és a folyóiratcikkek elektronikus úton történő továbbításának jelentős térnyerését.” Észrevétel: A dokumentumszolgáltatás valóban kifejezőbb, és mind a hagyományos, mind az elektronikus szolgáltatás megnevezésére alkalmas. A tanulmányban is ezt a terminológiát alkalmazzuk. Állítás: „Az elektronikus dokumentumok számos előnyét hangsúlyozzák a szakemberek: jobb minőségű a másolatnál, nem merül fel postaköltség valamint a dokumentum tárolható, újra felhasználható minőségromlás nélkül. Nemzetközileg több kép formátumot használnak: jpg, gif, png, bmp. A legelterjedtebb a PDF (Portable Document Format) és a képolvasók, fax berendezések általánosan használt formátuma, a TIFF (Tagged Image File Format).” Észrevétel:

16

Fontosnak tartjuk annak kimondását, hogy a képeket tárolni csak veszteségmentes formátumban szabad, annak érdekében, hogy a későbbi migrációs konverziók során se következhessen be minőségromlás, s ne legyen szükség az egyes dokumentumok, képek stb. újbóli digitalizálására. Szolgáltatni viszont bármelyik formátumban lehet, sőt, lehetőséget kell adni a felhasználónak, hogy maga választhassa ki az általa preferált és számára leginkább megfelelő formátumot. Ez a szempont különösen fontos az e-book olvasók és IPad-ek megjelenése és várható elterjedése miatt. Annak érdekében, hogy a költségeket csökkenteni lehessen, a képek veszteségmentes tárolására a TIFF formátumot, a megjelenítésére a JPG formátumot, szöveges dokumentumok szolgáltatására a kétrétegű pdf, a pdf, illetve az e-book formátumot tartjuk megfelelőnek. Állítás: „A honlapon található lista szerint Magyarországon több mint félszáz könyvtár rendelkezik Ariellel. A nagy szám kritikus tömeget sugall, azaz joggal feltételezhetnénk, hogy az arieles könyvtárak hatékony dokumentumszolgáltatási hálózatot alkotnak egységes ügyintézéssel, szolgáltatási feltételekkel és dokumentumformátummal. A valóság azonban az, hogy a tulajdonos könyvtárak között kevés az olyan, amely napi rendszerességgel, rendeltetésszerűen használja a programot. Ennek okai többek között a program lehetőségeiről, felhasználhatóságáról való ismerethiány, az FTP alapú továbbítás nehézkessége (például tűzfalbeállítás, valamint hogy állandóan bekapcsolt, önálló munkaállomást igényel), technikai problémák, korlátozott szkenner kompatibilitás, valamint az egyéb rendelkezésre álló megoldások könnyű elérhetősége.” Észrevétel: Kezdetben a könyvtárközi kölcsönzés motorjának az Arielt szánták, hiszen az 1991-ben létrehozott szoftver az elektronikus dokumentumtovábbításban a világon a legelterjedtebb és legismertebb program volt. A minisztérium ODR támogatási keretből lehetőséget biztosított a tagkönyvtáraknak a szoftver megvásárlására, használatát mégsem sikerült hazánkban elterjeszteni és népszerűvé tenni, A fenti állítás is azt támasztja alá, hogy az Ariel szoftvert – egy-két kivételtől eltekintve – nem használják a magyarországi könyvtárak. Megítélésünk szerint az Ariel – noha korának kiemelkedő szoftvere volt – olyan technológiai problémára keresett megoldást (kis sávszélességek, egységes platformok hiánya), amelyek ma már nem jelentenek korlátot. Ennek megfelelően az Ariel szoftver használatára az OEDR keretén belül nem érdemes alapozni. Állítás: „A könyvtárak számítástechnikai háttere és a könyvtárosok informatikai ismeretei igen eltérőek, a program használatának kezdeti lépéseihez és a megfelelő beállítások elvégzéséhez informatikus segítsége mindenképpen szükséges. Számos könyvtárban kidolgoztak olyan dokumentumtovábbítási megoldásokat, amelyek a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodnak; ezekben a könyvtárakban akár az Ariel teljes mellőzésével jól működő szolgáltatást alakítottak ki. A fentiek eredményeképpen a hazai könyvtárakban nem beszélhetünk egységes elektronikus dokumentumtovábbítási gyakorlatról”. Észrevétel: A kialakult eltérő gyakorlat annak köszönhető, hogy az országban nem volt egységes, minden könyvtárra kiterjedő elektronikus dokumentumküldő rendszer. Az OEDR bevezetése megoldja ezt a problémát, a nagyobb ODR könyvtárak szolgáltatási portfoliója pedig – a terveknek megfelelően –

17

támogatja a kevésbé korszerű eszközökkel, ismeretekkel és szakembergárdával rendelkező könyvtárakat is. Állítás: „A technikai kérdések mellett az elektronikus dokumentumszolgáltatás széles körű elterjedésében a legproblémásabb pont a szerzői jogi törvény előírásainak alkalmazása. Hiába teszi ugyanis lehetővé az Ariel az elektronikus úton megkapott cikkeknek a kérő olvasóhoz való közvetlen továbbítását, a jelenlegi hazai szerzői jogi szabályozás ezt tiltja. Egyfajta megoldást jelentene a megfelelő, zárt, dedikált könyvtári hálózat, amelyen a kapott dokumentumot a kérő olvasó megtekinthetné, ilyen azonban eddig még nem épült ki.” Észrevétel: A felsorolt problémákra a szerzői jogi tanulmány elemzésekor bővebben kitérünk. A dedikált könyvtári hálózat kiépítése a biztonságos szolgáltatáshoz véleményünk szerint is elkerülhetetlen. Ezzel a módszerrel biztosítható azoknak a dokumentumoknak a szolgáltatása is, melyek szerzői jogi problémák vagy a szolgáltatóval való megállapodás miatt közvetlenül a felhasználó gépére, tulajdonában lévő hordozójára nem továbbítható és/vagy másolható. Állítás: „Az olvasók igényeinek – tapasztalataink szerint – valójában leginkább az felelne meg, ha az e-mailen megkapott, vagy internetről letöltött dokumentumot otthon kinyomtathatnák és úgy olvashatnák.” Észrevétel: A felhasználók ezen igénye teljesen természetes, hiszen ezzel a módszerrel lehet leginkább biztosítani a tértől és időtől független szolgáltatást. Éppen ezért az OEDR kialakításánál is erre kell törekedni, noha elképzelhető, hogy továbbra is lesznek olyan dokumentumok, amelyek csak helyben, dedikált hálózaton keresztül olvashatók. Állítás: „Az elektronikus dokumentumszolgáltatás további fejlődése szempontjából elengedhetetlen az edokumentumküldés jogszabályi hátterének felülvizsgálata, közös könyvtári képviselet létrehozása a jogkezelőknél.” Észrevétel: A szerzői jogi tanulmány tárgyalásakor ezekre a felvetésekre részletesen is kitérünk, ezért az ilyen irányú megjegyzésekkel ebben a fejezetben nem foglalkozunk. Állítás: „NISO Circulation Interchange Protocol (NCIP): kölcsönzés-alapú eljárást vesz alapul a forrásmegosztás megoldására. ISO ILL Protocol: a hagyományosabb, közvetített ILL folyamatokat támogatja.” Észrevétel: Az említett protokollokra az elektronikus dokumentumszolgáltatási rendszerekben csak akkor lenne szükség, ha Magyarországon több, egymástól függetlenül működő elektronikus dokumentumküldési adatbázis jönne létre.

18

Javaslatunk szerint egy központi rendszer tárolná az OEDR dokumentumokat. Állítás: „Eredménye a gyorsabb teljesítés, kevesebb papír- és egérmunka, kevesebb hiba így jelentős a munkaidő-megtakarítás. A kérő olvasónak nem is kell tudnia, hogy mely könyvtárban van meg a keresett anyag. A kérésfeladás után a rendszer ellenőrzi a helyi könyvtári katalógust, ha ott nincs meg a keresett mű, automatikusan ILL kéréssé alakítja, megkeresi a potenciális szolgáltatókat és a leghamarabb szolgáltatni tudóhoz küldi a kérést.” Észrevétel: A forrásdokumentum felkutatása a központi rendszer feladata az ODR-ben található lelőhely nyilvántartás alapján, az olvasóknak ezzel valóban nem kell törődniük. A rendszernek automatikusan meg kell határoznia, hogy honnan lehet a legjobb minőségben és leggyorsabban megszerezni a digitális változatot, és ebbe az irányba kell elindítani a megrendelést, nemleges válasz esetén pedig az azonnali módosítást. Állítás: „Hollandia 1988- NCC/IBL (Dutch Central Catalogue) folyóiratok- és könyvek központi katalógusa és könyvtárközi rendszer( ILL) 2001-től a Pica menedzselése alatt működik a PiCarta név alatt. A hozzáférés mindenkinek fizetős, tehát a felhasználók is előfizetett ILL accountot kapnak, amellyel rendelhetnek cikkeket és könyveket. A PiCarta-n keresztül azonban csak az összes forgalom 11%-a bonyolódik (a cikkszolgáltatásnak 55%-a), a többi, elsősorban a közkönyvtárak helyi és regionális, és más szolgáltatók által. A www.bibliotheek.nl portál szándék szerint értéknövelt szolgáltatásokat is fog tartalmazni, egyre növekvő költségvetéssel, hozzáféréssel teljes szövegű forrásokhoz és könyvtári katalógusokhoz. Az elképzelt hálózati modell: decentralizált ILL, a Z39.50 és OpenURL technológiákat alkalmazva, egyetlen bejelentkezési azonosítással és egységes nemzeti olvasójeggyel több forrás egységes kereshetőségét biztosítja.” Észrevétel: A magyar viszonyokhoz jobban illik, és a bevezetést is jobban segíti, ha a felhasználóknak csak a tényleges fogyasztásuk alapján és után kell fizetniük. Az értéknövelt szolgáltatások körének kialakítása és bővítése mindenképpen feladata az OEDR-nek is, hogy minél kisebb állami támogatás mellett is képes legyen szolgáltatni, illetve saját forrás terhére is tudja emelni a szolgáltatás minőségét. Értéknövelt szolgáltatásra lehet példa a POD, vagy az extra sürgősségű szolgáltatás. A MOKKA biztosítja Magyarországon a többféle forrás egységes kereshetőségét, így erre nem szükséges külön fejlesztést indítani. Állítás: „A hozzáférés mindenkinek fizetős, tehát a felhasználók is előfizetett ILL accountot kapnak, amellyel rendelhetnek cikkeket és könyveket”, Észrevétel:

19

Az előfizetéses módszer csak az egyik lehetséges formája lehet a megrendelésnek, ezen kívül további fizetési módokat kell biztosítani a felhasználóknak. Az előfizetés azonban együtt járhat bizonyos kedvezményekkel, melyek vonzóvá tehetik ezt a lehetőséget is. Állítás: „Az elképzelt hálózati modell: decentralizált ILL, a Z39.50 és OpenURL technológiákat alkalmazva, egyetlen bejelentkezési azonosítással és egységes nemzeti olvasójeggyel több forrás egységes kereshetőségét biztosítja.” Észrevétel: Az egységes bejelentkezési azonosító és az egységes nemzeti olvasójegy bevezetéséhez kormányzati szándékra van szükség. Az előnye vitathatatlan, hiszen egyszerűsödne a felhasználók nyilvántartása, valamint a szolgáltatások igénybevételének módja. Állítás: „A legnagyobb dokumentumszolgáltató intézmény Franciaországban az INIST (Institut de l'Information Scientifique et Technique) hasonló szerepet tölt be az információ-szolgáltatásban, mint fennállása idején az OMIIK. A keresés eredménylistája közli a lehetséges rendelési formákat is: elektronikusan, másolatban vagy a Cnrs felületről közvetlenül letölthető. Információt nyújt a kézbesítési lehetőségekről: Elektronikus küldés (PDF), ARIEL, fax, gyorsposta és hagyományos postai út. Információs ad a kézbesítés sebességéről: sürgős (2 óra), gyors (24 óra), normal (maximum 7 nap). Alkalmazott díjszabás: a különböző szállítási módok és a szerzői jogdíj figyelembe vételével összeállított táblázat.” Észrevétel: Egyetértünk azzal, hogy a felhasználónak pontos tájékoztatást kell kapnia a dokumentumhoz jutás lehetőségeiről és összes költségéről, így ezeket az információkat az OEDR-nek is biztosítania kell Az ODR szolgáltatás megléte miatt nem lenne célszerű az OEDR szolgáltatás keretében tetszőleges dokumentum másolatának küldésére vállalkozni, ugyanakkor célszerű – erőforrás- és dokumentum kímélő – hogy a már jó minőségben beszkennelt vagy elektronikus formában megtalálható dokumentumokat a könyvtárak ne fénymásolják, hanem az OEDR adatbázisból – természetesen a szerzői jogdíjak megfizetése mellett – kinyomtassák, és úgy adják át a felhasználónak. Ebben az esetben a hírközlési szolgáltatásokat (fax, posta) a központból érdemes intézni. A példának megfelelően értéknövelt szolgáltatásként érdemes az extra gyors szolgáltatásokat bevezetni a nem azonnal letölthető (azaz digitális formában még nem létező) dokumentumok esetén. Állítás: „A szolgáltatást többféleképpen fizethetjük: Hitelkártyával PayPal módszerrel Számlanyitással”

20

Észrevétel: A magyarországi viszonyok között a PayPal használata még nem lehet rentábilis, a későbbiekben azonban érdemes megfontolni valamilyen elektronikus pénztárca szolgáltatás használatát. A hitelkártyával (debit kártyával) fizetésre, illetve az előrefizetés kezelésére javaslatot teszünk. Állítás: „…új stratégiát dolgozott ki az elektronikus információ források beszerzésére és szolgáltatására. […] Első lépésként a SPRINGER kiadó teljes elektronikus könyv sorozatát vásárolták meg (ez 14.000 könyv címet jelent). A következő lépés az Elsevier folyóirat archívum megvásárlása volt 2009-ben. Ezzel párhuzamosan született meg az a döntés, hogy az 1500 külföldi folyóirat előfizetését három éven belül elektronikus előfizetésre módosítják.” Észrevétel: Az OEDR kialakításakor nagy hangsúlyt kell fektetni a kiadók és elektronikus tartalomszolgáltatók adatbázisainak könyvtári továbbszolgáltatásra módot adó lehetőségeinek biztonságos, mindkét fél számára megnyugtató és előnyös kialakítására. Állítás: „A biztonságos működést segíti az automatikus újrairányító rendszer. Ez akkor kezd működni, ha a kölcsönző három munkanapon belül nem reagál a kérésre. A sürgős vagy azonnali kéréseknél ez egyetlen munkanapot jelent. Arra is van lehetőség, hogy a rendszer bizonyos könyvtárakat kihagyjon a rendelésből; ezt alkalmazták, amikor a Mexikói öbölben tombolt a hurrikán.” Észrevétel: A megrendelések biztonságos irányítása, követése, újraszervezése az OEDR egyik nagyon fontos pillére. Állítás: „CISTI A megrendelő kérését mind hagyományos módszerekkel (telefon, fax, levél), mind elektronikus úton továbbíthatja (webes űrlap kitöltése, formatált e-mail, katalógusból indulva stb.).” Észrevétel: Az azonosítás, a bizonyíthatóság, a biztonság, a nyomon követhetőség problémái miatt a telefonos, a fax alapú, a levél, illetve formattált e-levél alapú megrendelést nem javasoljuk, és ezért nem is teszünk ilyen lehetőségekre javaslatot. Véleményünk szerint a webes űrlap alapú megrendelés – természetesen kiegészítve a megfelelő azonosítási és/vagy fizetési technológiákkal – minden tekintetben illeszkedik az elektronikus dokumentumküldés sajátosságaihoz. Állítás: „Teljesítések módjai A megrendelő négy szállítási mód közül választhat: Ariel (integrált dokumentumkezelő rendszer),

21

biztonságos számítógépes továbbítás (Secure Desktop Delivery = SDD), fax, futár - éjszaka a legnagyobb kanadai városokba és 2 napon belül bárhova a világon.” Észrevétel: Az Ariel rendszer véleményünk szerint nem alkalmas a jelen feladat ellátására. A fax alapú küldés problémája az elavultságán kívül, hogy az esetek nagy részében a felhasználó nem tartózkodik a készülék közelében a dokumentum érkezésekor, így nem is tud garanciát vállalni a jogszerűtlen felhasználás kizárására, s nem követhető a kinyomtatott dokumentum feltételeknek megfelelő felhasználása. A futárszolgálat az előzőekben leírtak alapján alkalmazható az OEDR-ből nyomtatott dokumentumok küldése esetén. Az elektronikus szolgáltatás véleményünk szerint biztonságos csatornán keresztüli letöltéssel megvalósítható, ezért SDD jellegű szolgáltatás implementálását javasoljuk. Állítás: „Szolgáltatási szintek A közvetlen szolgáltatás (Direct Service) keretében a CISTI a saját, a CAL és az ázsiai partnerek gyűjteményéből 90%-ban 24 órán belül, a bővített dokumentumküldő szolgáltatás (Extended Supply Service) keretében pedig bárhonnan a világról beszerzi a kívánt dokumentumot, és erre az esetek többségében 72 órán belül képes.” Észrevétel: A magyarországi viszonyokra a modellt korlátozásokkal javasoljuk alkalmazni. A saját gyűjteményen javasoljuk az OSZK, illetve az erre vállalkozó könyvtárak gyűjteményét érteni, a 24 órát pedig „a következő munkanap azonos időpontja”-ként. Állítás: „SDD és IntelliDoc Az SDD weben keresztül zajlik, ezért a többi továbbítási mód problémái kiküszöbölhetők: például a rossz faxminőség, tűzfalak, e-mailszerver korlátozásai. A CISTI webes dokumentumküldő szolgáltatását úgy tervezték meg, hogy kielégítse az ügyfelek szükségleteit, de ugyanakkor a jogtulajdonosok érdekeit is védje, vagyis megakadályozza a másolást, a továbbítást és a dokumentum tárolását (DRM).” Észrevétel: A fenti megközelítéssel teljes mértékben egyetértünk, és ennek megfelelő javaslatot teszünk a tanulmányban. Állítás: „A folyamat lépései: •

az IntelliDoc-ba beszkennelik a dokumentumot;

22

• • • •

• •

a dokumentumot a CISTI webszerverére továbbítják; a megrendelő kap egy e-mailt, amely tartalmazza a dokumentum bibliográfiai adatait és egy ugrópontot a dokumentumhoz; a megrendelő egyszerűen rákattint az ugrópontra, hogy megnézhesse a dokumentumot, minden dokumentumot csak egyszer tud megnézni és csak egyszer tud kinyomtatni; az SDD felhasználóknak le kell tölteniük és telepíteniük az SDD plug-int (a böngészőbe beépülő modult) a megrendelt dokumentumok megtekintéséhez; erre a műveletre csak egyszer van szükség; probléma esetén segít a CISTI ügyfélszolgálata; a felhasználó minden megrendelt dokumentumnál kap egy e-mailt, de arra is lehetősége van, hogy megnézze a megrendelt dokumentumok listáját. „

Észrevétel: A fenti folyamat nyilván arra az esetre vonatkozik, amikor még nem létezik a dokumentumnak elektronikus változata. Tanulmányunkban nem csak szkennelésre, hanem szövegfelismerésre és korrektúrára is javaslatot teszünk, mivel hosszabb távon csak ez biztosíthatja a dokumentum hatékony felhasználhatóságát (kereshetőség, automatikus szövegfeldolgozás, fordítási segítség stb.) A dokumentumok közvetlen továbbítása a web szerverre véleményünk szerint biztonsági problémákat vet fel, ehelyett egy biztonságos védett tárolóra továbbítást javaslunk, ahonnan a web szerver a lekérdezés pillanatában kapja meg a dokumentumot. Egyetértünk azzal, hogy a felhasználót e-levélben is tájékoztatni kell a dokumentum elkészültéről. Javaslatunk szerint a megtekintések számát/időtartamát illetve a nyomtatások számát a megrendeléstől (fizetett összegtől) kell függővé tenni. Ugyanakkor olyan megoldás választását tartjuk szükségesnek, amely az offline használatot is lehetővé teszi, azaz a letöltésen kívül nem függ az internet kapcsolat meglététől. Ügyfélszolgálat felállítását feltétlenül szükségesnek tartjuk. Véleményünk szerint a felhasználói bizalmat erősíti, ha a felhasználó elegendően nagy időtartamot tekintve képes megtekinteni a megrendeléseit illetve azok státuszát. Állítás: „Az IntelliDoc, a CISTI integrált dokumentumküldő rendszere nagymennyiségű dokumentum nagysebességű küldésére képes. Jellemzői: • • • • • • • • • •

23

különböző formátumú kéréseket is elfogad, felismeri az ügyfelet, tudja, hol van a dokumentum, a dokumentumot a megrendelő által kívánt formátumra konvertálja, a dokumentumot továbbítja az ügyfélnek, kinyomtatja a dokumentumot az ügyfélnek, számláz az ügyfélnek, kirója a szerzői jogdíjat, ha az jogos, értesíti a kiadót vagy szerzői jogkezelő hivatalt a szerzői jogi tevékenységről, nyomon követi a megrendelést a küldési folyamat bármely szakaszában,

•

statisztikát szolgáltat a dokumentumküldő szolgáltatás további fejlesztése érdekében.”

Észrevétel: Az emberi munka ráfordítás minimalizálása érdekében javasoljuk a kérések formátumának minimalizálását, azaz egyedül a webes űrlapok használatának elfogadását. A további pontok a következő megjegyzésekkel implementálandók az OEDR-be: Az ügyfelek felismerése felhasználónév/jelszó párossal történik, a rendszer tárolja az ügyfél adatait és tranzakciós történetét, amennyiben ezt az ügyfél kívánja. A személyhez fűződő adatok védelme miatt azonban lehetőséget kell adni az ügyfélnek arra, hogy adatait – amennyiben sem neki sem az OEDRnek nincs követelése a másik féllel szemben – törölhesse. Az OEDR a MOKKA és az ODR integrálásával oldja meg a dokumentumok fellelhetőségének problémáját. A megrendelő által kívánt formátumok kérdésében a minimumra törekvést javasoljuk, ugyanis megítélésünk szerint az automatikus konverziók nem eléggé megbízhatóak, így jelentős emberi beavatkozást igényelhetnek. Javasoljuk ehelyett inkább a legelterjedtebb formátumok (e-pub, kétrétegű pdf) előre előállítását és szolgáltatását. Az OEDR javaslatunk szerint a DRM-mel védett dokumentum letöltését teszi lehetővé. Az előzőekben már leírtak szerint a központi nyomtatás megvalósítását javasoljuk, illetve amennyiben a jogtulajdonosokkal kötött szerződés ezt lehetővé teszi, a lokális nyomtatást is. A számlázást a magyar jogszabályok szerint elektronikus számlával is meg lehet oldani, ugyanakkor az ügyfél kívánságára a kinyomtatható számla lehetőségét is biztosítani kell. Amennyiben nem elektronikus dokumentumküldésről van szó, a rendszernek a küldés helyén is biztosítania kell a számlanyomtatás lehetőségét. A szerzői jogdíjak kezelése a tervezett rendszer egyik alapfeladata, de ez az esetek többségében a dokumentum kiválasztásakor ismertté válik. Az OEDR-nek javaslatunk szerint értesítenie kell a szerződésben megjelölt jogtulajdonosokat, illetve visszamenőleges tájékoztatást kell nyújtania a szerzői jogi eseményekről. A megrendelés és dokumentum készítés folyamatának követését a rendszer alapvető elemének tartjuk. Az OEDR-nek kell, hogy legyen olyan statisztikai modulja, amely lehetőséget ad adatszolgáltatásra a finanszírozó, más erre jogosított állami szervek, valamint a minőségbiztosítás számára. Állítás: „Pay Per Article A CISTI legújabb szolgáltatása a cikkenkénti fizetés (Pay Per Article). A megrendelőnek nem kell előzetesen regisztrálnia, keresést végezhet, és hitelkártyával fizeti ki a kiválasztott cikkeket. A CISTI ezt a szolgáltatást 24 órán belül teljesíti nyomtatott folyóiratok esetében, elektronikus dokumentumoknál azonnal lehetővé teszi az elérést. A cikkek egységesen 12 kanadai dollárba kerülnek, plusz a kiadói jogdíjak és az alkalmazandó adók. A felhasználó hitelkártyával fizet, és megerősítő visszajelzést kap, mihelyt a CISTI-hez a befizetése eljutott. A Pay Per Article

24

használatához is telepíteni kell a CISTI plug-int. Mindegyik cikk csak egyszer tekinthető meg és nyomtatható ki.” Észrevétel: A cikkenkénti fizetés értelmezésünk szerint az OEDR elvárt szolgáltatása. A nyomtatások és megtekintések számát a jogtulajdonosokkal kötött szerződés határozza meg, ezt nem javasoljuk általában korlátozni. A szolgáltatást a fentiekhez hasonlóan javasoljuk megvalósítani. Megjegyezzük, hogy egy cikk egyszeri megtekintése nem életszerű megkötés. Állítás: „A CISTI dokumentumküldő szolgáltatása által kiadott minden másolat szerzői jogilag tisztázott. A CISTI kiadó is, online szolgáltató is és dokumentumküldő is egyben, ezért a szerzői jogot az információ teljes életciklusában tiszteletben tartja. A szerzőkkel és kiadókkal szerződése van, amely felhatalmazza arra, hogy akár saját gyűjteményéből, akár más forrásból szolgáltasson. Olyan jogkezelő rendszert tart fenn, amely garantálja a szerzői jog pontos és aktuális alkalmazását.” Észrevétel: A jogkezelés kérdése az OEDR egyik sarkalatos pontja. Javasoljuk a jogkezelési információk nyilvántartását a rendszerben, és egy későbbi fázisban az automatikus kezelést (pl. ki kerül ki az idő előre haladtával a jogtulajdonosok közül, hogy változtatja meg ez a körülmény a fizetendő jogdíjat). Szükséges olyan szerződés kötése a jogtulajdonosokkal, amely az OEDR valamennyi tagkönyvtára számára lehetővé teszi a jogszerű digitalizálást és szolgáltatást. Állítás: „A szolgáltatás típusától és az ügyfél lakóhelyétől függően szerzői jogdíj fizetendő a szolgáltatás díja mellett. A CISTI Direct Service és Custom Services által kiadott másolatokat az Access Copyright, a COPIBEC és az US Copyright Clearance Center jogkezelő intézményekkel és közvetlenül a kiadókkal kötött szerzői jogdíjegyezmények fedik le: Access Copyright: the Canadian Copyright Licensing Agency – Toronto, (http://www.accesscopyright.ca) – kanadai copyright-licencekkel foglalkozó ügynökség.

Ontario,

COPIBEC, Montréal (Québec) (http://www.copibec.qc.ca) – A Quebecben publikáló 850 könyv- és folyóirat-kiadó, és 16 500 szerző közös jogkezelő szervezete. Copyright Clearance Center, Inc., Danvers, MA, USA (http://www.copyright.com) – USA-beli szerzői jogkezelő központ.” Észrevétel: Látható, hogy ilyen mértékű szolgáltatás csak akkor valósítható meg, ha a jogkezelés viszonylag kevés szervezet kezében összpontosul. Ennek megfelelően a tanulmányban felhívjuk a figyelmet a jogszabályi változtatás szükségességére. Állítás: „BLDSC

25

Biztonságos elektronikus dokumentumküldő rendszerükkel (Secure Electronic Delivery = SED) 2 órán belül is meg tudják oldani a másolatok megérkezését a megrendelő számítógépére. Naponta 12 ezer kérés fut be, ezek 85%-át saját állományukból teljesítik. … Ez a rendszer a kiadók által – a szerzői jog betartása végett – megkövetelt legmagasabb fokú biztonságot nyújtja, amely az EU-s törvényhozásnak is megfelel.” Észrevétel: Látható, hogy akár az előzőekben ismertetett rendszerek, a BLDSC a biztonságot, és a jogtulajdonosok biztonsági szempontjainak megfelelést kiemelt feladatnak tartja. Az említett nemzetközi példáknak megfelelően olyan rendszerre teszünk javaslatot, amely a jogtulajdonosok számára megfelelő biztonságot nyújt. Állítás: Megrendelési módok •

ARTWeb – webűrlapot kell kitölteni, külön formázásra nincs szükség, egyszerre egy kérés küldhető. Több megrendelés esetében az e-mailes forma ajánlott.

•

ARTTel – online, interaktív rendelési rendszer, 15 percen belül a kérés még visszavonható, a megrendeléseket adott módon kell formázni az automatikus feldolgozás miatt.

•

ARTEmail – e-mailalapú rendelési rendszer, a megrendeléseket az automatikus feldolgozás miatt pontos formátumban kell elküldeni.

•

FAX-Line – egy felhasználó 10 megrendelést küldhet faxon egy nap; csak a standard megrendelésnél működik.

Észrevétel: A már említett okok miatt a web űrlapok használatát támogatjuk csak, az e-levél alapú megrendelést a bizonyíthatatlanság és az elektronikus levelezés „best effort” jellege miatt, a telefonos megrendelést az emberi erőforrás szükséglete miatt nem támogatjuk. Fax alapú megrendelésnél elvesztjük azt az előnyt, amely a webűrlap alapú kérések szabványos formátumából, és így automatikus feldolgozhatóságából adódik. Állítás: „Szolgáltatási sebességek •

Standard o

•

A standard továbbítási idő általában 3 nap vagy annál kevesebb, de ez nem garantált, hanem átlagidő. Ezt külön nem kell kérni.

2 órán belüli teljesítés o

Hétfő 08.00 óra és szombat 02.00 között működik a szolgáltatás, hivatalos ünnepnapokat kivéve. 15 perc késleltetés van, hogy legyen lehetőség lemondani a

26

rendelést. Ennél a sebességnél csak a BL gyűjteményében található dokumentumok kérhetők. •

24 órán belüli teljesítés o

Hétfőtől péntekig az ünnepnapok kivételével. A pénteken leadott rendeléseknél előfordul, hogy a teljesítés már hétfőre esik. Ennél a sebességnél csak a BL gyűjteményében található dokumentumokat szolgáltatják.”

Észrevétel: Az OEDR-ben a költségek minimalizálása érdekében az elektronikus formában még nem rendelkezésre álló dokumentumokra vonatkozó megrendeléseket csak munkaidőben javasoljuk fogadni, illetve a munkaidőn túl leadott rendelések kezelése automatikusan a következő munkanapon kezdődik. Az elektronikus formában már rendelkezésre álló dokumentumok esetén a folyamatos üzemet javasoljuk. Az elektronikus fizetési technológiák esetén a visszamondás csak nehézkesen kezelhető (ekkor csak zárolni lehetne ugyanis az összeget, és külön tranzakcióval kezdeményezni a levonást, ami jelentős különbség az azonnali levonáshoz képest), ezért ezt nem javasoljuk természetes személy felhasználók esetén. Könyvtárak esetén viszont, ahol utólagos elszámolást alkalmaznánk, a visszamondás lehetőségét meg kell tartani egészen addig, amíg a munkafolyamatban nem kezdődik meg a tényleges feldolgozás, illetve a már elérhető dokumentumok esetén a letöltés. Állítás: „Teljesítési módok • Postán – légi postán, A4-es oldalakon, kétoldalas másolattal. • SED (biztonságos elektronikus továbbítás) – a webről szedhető le a titkosított PDF fájlban elhelyezett másolat. Az elektronikus másolatküldés előtt a felhasználónak le kell töltenie az Adobe Reader 6-ot, és aktiválnia kell a digitális jogkezelés (Digital Rights Management) funkciót. Ez azért fontos, mert e nélkül a titkosított dokumentum nem olvasható. Az elektronikus változatról csak egy papírmásolat készíthető. A kiadók jogainak védelme érdekében a szerverről a dokumentum csak egyszer tölthető le. Ha van a kiadóval a BL-nek szerződése, akkor azok a dokumentumok, amelyek után a szerzői jogdíjakat megfizették, a felhasználó gépén 3 évig tárolhatók. A dokumentumokat fekete-fehérben szkennelik. • Fax – a faxpéldányról további másolatok nem készíthetők. 30 oldalnál hosszabb dokumentumokat postán küldenek. • Ariel – ugyanazok érvényesek, mint az előzőeknél, egy másolat készíthető, az elektronikus forma nem őrizhető meg, a közvetítő a megrendelőnek csak e-mail-mellékletben továbbíthatja a fájlt a BL által adott formátumban; szerverre feltölteni és onnan a felhasználónak letöltést felkínálni nem szabad. • LEXICON – speciális szolgáltatások tartoznak ide, például színes másolat, több másolat egy cikkről, teljes könyv vagy folyóiratszám pótlása, eredeti nyomtatási minőséghez közeli minőség.” Észrevétel:

27

A postai-légipostai szállítást csak a már elektronikus formában tárolt dokumentumok esetén javasoljuk. A két oldalas másolatok használata költségcsökkentési szempontból megfontolandó, természetesen a megrendelőnek joga van másképp dönteni. Az OEDR-ben javasolt szolgáltatás hasonló az itt említett SED-hez, a következő különbségekkel: • •

•

•

nem csak pdf fájlok szolgáltatását javasoljuk, hanem pl. az epubot is, a központi web szerverről letöltések számát véleményünk szerint csak időben érdemes korlátozni, darabszámban nem, hiszen lehetséges, hogy a letöltés hibás volt, így a felhasználónak meg kell adni a lehetőséget, az újbóli kísérletre, a dokumentumok tárolási idejét a felhasználhatósági időhöz érdemes kötni, amennyiben a felhasználó 3 hetes kölcsönzési időt vásárolt meg, úgy a tárolhatósági idő is ezzel kell, hogy megegyezzen, a fekete-fehér szkennelés információvesztéssel jár, ezért javasoljuk, hogy a „mesterpéldányok” minden esetben színesben és nagy felbontásban készüljenek.

Fax küldés megvalósítását nem támogatjuk, a már említett problémák miatt. Az Ariel használatát semmilyen formában nem javasoljuk, a jogvédett dokumentumok elektronikus levélben továbbításának tiltását javasoljuk. Fontosnak tartjuk speciális szolgáltatások megvalósítását annak érdekében, hogy a szolgáltatás minél nagyobb mértékben tudjon támaszkodni saját bevételekre. Állítás: „Ha a másolatra privát (nem kereskedelmi) célú tanulmányokhoz vagy kutatáshoz van szükség, és a felhasználó a BL-en keresztül rendeli meg a másolatot, akkor alá kell írnia egy copyright nyilatkozatot, mielőtt a megrendelését elküldené. A nyilatkozat a www.bl.uk/copyright oldalról letölthető. Ilyenkor nem kell szerzői jogdíjat fizetni.” Észrevétel: Bár a jelen pénzügyi körülmények között a teljes ingyenességre nem tettünk javaslatot, megfontolandó lehet ez a nemzetközi példa a magyarországi jogszabályalkotók számára, annál is inkább, mivel a kutatásban használt cikkek jelentős része állami támogatással jön létre, így az államnak jogos elvárása lehet, hogy ezek a köz hasznára válhassanak minél kevesebb korlátozás mellett. Állítás: „A kéréseknek nemcsak a mennyisége csökkent, de az összetétele is. Régebben nagyrészt főleg a legutolsó két év anyagából kértek másolatokat, most már 50%-nál több az utolsó 5 év terméséből kerül ki. A cikkek iránti kereslet megnőtt, amihez a kiadók is alkalmazkodtak: a közvetlen kiszolgálással sokszor gyorsabbak és olcsóbbak, mint a BL. A dokumentumszolgáltatás iránti igény csökkenése átalakította a munkát: kevesebben végzik ezt a tevékenységet és másképp: most már nem másolják a cikkeket, hanem szkennelik, és az anyag több mint 50%-át a biztonságos elektronikus úton (DRM) továbbítják. Ezen felül a BL a dokumentumszolgáltatás jelenlegi működési modelljét is át kívánja alakítani a költséghatékonyság és a gyorsaság érdekében.” Észrevétel:

28

A fenti példa is rámutat arra a nemzetközi trendre, hogy az ismertség növekedtével a kereslet fokozatosan növekszik, és a hangsúlyeltolódás jelentős a digitalizált változatok felé. Ennek megfelelően azt javasoljuk, hogy az OEDR ne a múltra készüljön, hanem a szűkös erőforrásokat a jövőre, a tisztán elektronikus szolgáltatásra koncentrálja. Az a tény, hogy a kiadók is alkalmazkodnak a felhasználói igényekhez, és képesek elektronikus szolgáltatásokat nyújtani, felveti annak a veszélyét, hogy a legkurrensebb szolgáltatások terén erős versenytársai lesznek az OEDR-nek. Ki kell azonban emelnünk, hogy állami támogatásból működő szolgáltatás nem is szállhat be a piaci versenybe, így az OEDR-nek kettős szerepe lehet: hiánypótló szolgáltatást kell nyújtania, valamint a monopolhelyzetben levő kiadók racionális árkialakítását kell kikényszerítenie. Ennek azonban az a feltétele, hogy a versenypiacon megjelenő áraknak minden költséget tartalmazniuk kell. Javaslatunk szerint az OEDR lehetőséget nyújt arra, hogy az általa nem szolgáltatható vagy nem hatékonyan szolgáltatható dokumentumok esetén kapcsolódási felületet (ugrópontot) érjenek el a felhasználók a piaci szolgáltatásokhoz. Állítás: „Az éves előfizetés nem új találmány, és sok ügyfelük számára, közöttük különösen a felsőoktatásnak ez a modell előnyös lenne a tanévhez igazítható pénzügyi tervezés, nyilvántartás szempontjából.” Észrevétel: Az éves előfizetés csak abban az esetben képzelhető el, ha nem átalánydíjként, korlátlan letöltési lehetőséggel működik, hiszen ez sértené a jogtulajdonosok érdekeit. Éppen ezért az OEDR jelen változatában nem javasoljuk ennek bevezetését, a továbbiakban azonban - megfelelően nagy dokumentum adatbázis esetén - megfontolásra érdemesnek tartjuk a javaslatot, amennyiben azt egy előzetes igényfelméréssel is alá lehet támasztani. A későbbiekben tehát elképzelhető, hogy az éves előfizetéssel lehetővé váljon egy előre meghatározott mennyiségű dokumentum letöltése, melynek díjszabása kedvezőbb, mint az összes dokumentum egyenkénti letöltésének összege. Állítás: „Új fejlesztések a felsőoktatással együttműködve Felsőoktatási Szkennelő Szolgáltatás (Higher Education Scanning Service = HESS). A Szerzői Jogi Ügynökség (Copyright Licensing Agency = CLA) és a felsőoktatási szkennelő jogosítványával rendelkező intézmények a tagjai, a BL gyűjteményeit és digitalizáló tudását hasznosíthatják elektronikus tananyagaikban, és az e-tanulásban nem titkosított PDF fájlok révén.” Észrevétel: Vélhetően a magyarországi helyzetet és előrehaladást is nagyban javítaná, ha sikerülne egységes rendszerbe szervezni a dokumentum digitalizálással kapcsolatos tevékenységeket. A fenti példa rávilágít arra, hogy az OEDR-nek fel kell ajánlania szolgáltatásait a felsőoktatás számára is. Állítás: „Elektronikus Dolgozatok Online Szolgáltatása (Electronic Thesis Online Service = EThOS). A JISC (Joint Information Systems Committee), az Egyetemi Kutatókönyvtárak Konzorciuma (Consortium of

29

University Research Libraries = CURL) és a projekt többi tagjának célja az Egyesült Királyság vezető helyének megőrzése a világon az elektronikus disszertációk szolgáltatásában.” Észrevétel: A felsőoktatási intézményekkel (könyvtárakkal) együttműködve ezt a feladatot az OEDR is felvállalhatná, különös tekintettel a papír alapon elérhető dokumentumok digitalizálására. Ennek a feladatnak a szisztematikus megoldása nem az OEDR feladata, de a szolgáltatási háttér biztosításában tevékenyen képes lenne részt venni. A fenti példa felveti az OEDR-en belüli önálló gyűjtemények létrehozásának kérdését. Állítás: „Egyesült Királyságbeli Kutatások Megőrzője (UK Research Reserve = UKRR). A projekt révén a felhasználók számára kutatások anyagai biztonságos elektronikus úton (DRM) válnak elérhetővé. Hat egyetem és a BL a tagjai.” Észrevétel: Hasonló típusú szolgáltatásra a javaslat szerint OEDR képes lesz, a megvalósításhoz a jogtulajdonosok szándéka is szükséges. Állítás: „Szolgáltatások a kiadóknak Visszamenőleges digitalizálás. Különféle projektekben a BL kiadóknak végez digitalizálást, mert megvan az állománya és rendelkezik a szükséges szaktudással.” Észrevétel: Nagyon fontosnak tartjuk az OEDR és a kiadók együttműködését, különösen a nyomtatásból kikerült (out of print) művek esetében. Javasoljuk, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve az OEDR próbálja megszerezni ezen művek digitalizálási, szolgáltatási és archiválási jogait. Egyúttal javasoljuk a jogi szabályozás olyan megváltoztatását, amely megegyezésre készteti a kiadókat (azaz ne tudják megtenni, hogy maguk nem adják ki a műveket hosszú időn keresztül (pl. 10 év), de nem is járulnak hozzá ahhoz, hogy más kiadja ezeket). Állítás: „Szolgáltatási módok • • • •

Normál rendelés A subito szállító könyvtárai kötelezik magukat, hogy a megrendelést maximum 72 órán belül teljesítik. Expressz megrendelés A subito szállító könyvtárai kötelezik magukat, hogy a megrendelést maximum 24 órán belül teljesítik.

A teljesítési idő a munkanapokra vonatkozik a beérkezési időtől a kiküldés idejéig (a szombat, vasárés ünnepnapokat kivéve); a küldés időtartama nincsen benne.” Észrevétel: A fentieket javasoljuk alkalmazni az OEDR szolgáltatás keretében is.

30

Állítás: „A subito ügyfelei •

subito direct customer service – german: német közvetlen ügyfelek.

•

subito direct customer service – international: nemzetközi közvetlen ügyfelek.

•

subito Library Service – könyvtárak bárhol a világon.”

Észrevétel: A költségek minimalizálása érdekében az OEDR esetében nem javasoljuk a fenti kategóriák felállítását. Amennyiben valamely külföldi könyvtár olyan volumenben és rendszerességgel kívánna megrendelni elektronikus dokumentumokat, ami már nem illeszthető be a normál bankkártyás vagy átutalással fizetéses kategóriába, javasoljuk a „normál” könyvtári kategóriába felvételét egyedi szerződés megkötése mellett. Állítás: „A cikkmásolatküldést mind a 34 könyvtár végzi, de az elszámolást közös helyen intézik, a bevételeket levonások nélkül a küldő könyvtár számláján jóváírják. Ez azért előnyös az ügyfeleknek, mert: •

havonta csak egy számlát kapnak az összes szállításról,

•

nézeteltérések esetén egy partnerrel kell csak egyeztetniük.”

Észrevétel: Az OEDR esetén a szolgáltatást központosítottan javasoljuk megoldani, azonban a digitalizálásban részvételhez valamennyi kapcsolódó könyvtárnak meg kell adni a lehetőséget. A fenti példát is figyelembe véve javasoljuk az elszámolás központosított intézését. Ebben a modellben a könyvtárak havonta az igényelt, illetve nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően számlát kapnak, illetve értesítést a pozitív egyenlegről, és az összeget a központi szervezet a könyvtár számlájára átutalja. Állítás: „A megrendelt dokumentumokat átutalással, készpénzzel, csekkel, hitelkártyával lehet kifizetni. A számlán az összes igénybevett könyvtár elszámolásai egymás alatt sorakoznak. Az árak függnek az ügyfélcsoporttól, attól, hogy expressz vagy normál megrendelésről van-e szó, és a továbbítás módjától. Minden dokumentum esetén kell egy alapárat fizetni. Az alapár magába foglalja az első 20 oldalt, 20 oldalon felül minden oldal után pótdíjat számolnak fel.” Észrevétel: Mivel Magyarországon a csekkel fizetés nem elterjedt, ezt a fizetési módot nem javasoljuk. A készpénzes (POS terminálos) fizetés lehetőségét a résztvevő könyvtáraknak kell biztosítaniuk. A fenti példát figyelembe véve javasoljuk az alapár bevezetését, tekintve, hogy a digitalizálás költségeinek egy része kis oldalszámoknál közel állandó. Állítás:

31

„Az ügyfélcsoportok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

ügyfélcsoport: diákok, felsőoktatásban dolgozók, oktatók, kutatók (német nyelvű országok), ügyfélcsoport: kommerciális ügyfelek (német nyelvű országok), ügyfélcsoport: magánszemélyek (német nyelvű országok), ügyfélcsoport: könyvtárak (német nyelvű országok), ügyfélcsoport: mint 1. (nemzetközi), ügyfélcsoport: mint 2. (nemzetközi), ügyfélcsoport: mint 3. (nemzetközi), ügyfélcsoport: mint 4. (nemzetközi).”

Észrevétel: A különböző kedvezményekre jogosult felhasználói csoportok létrehozásával egyetértünk, ugyanakkor az EU-n belül az állampolgárok vagy szervezetek között származási ország szerint különbség tételt nem javasoljuk. Állítás: „A megrendelőknek a szolgáltatások igénybevételéhez először regisztrálni kell magukat. A regisztráció folyamán nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a megrendelő a szerzői jogot be fogja tartani. Regisztrációnál az ügyfelet hozzárendelik egy ügyfélcsoporthoz. Regisztráció után az azonosító és a jelszó online megjelenik, illetve e-mailben is megkapja az ügyfél.” Észrevétel: Az OEDR használatához, pontosabban a megrendelésekhez javasoljuk a regisztrációt. A szerzői jogi nyilatkozat – sokkal inkább egy tájékoztató – elfogadtatását fontosnak tartjuk, és javaslatot teszünk arra, hogy ezt a szolgáltatást támogató jogi szakértői csapat készítse el még a rendszer indítása előtt. A szerzői jog betartására vonatkozó nyilatkozat irreleváns, a jogszabályokat betartani mindenki kötelessége, ezzel ellentétes nyilatkozat nem is tehető. Lényeges viszont – és ezért javasoljuk a tájékoztató létrehozását –, hogy a felhasználó ne hivatkozhasson a későbbiekben jóhiszeműségre és ismerethiányra, ha probléma támadna a jogszabályok be nem tartása miatt. Állítás: „Az internetes világ számára nagy ígéret az egyes fájlokhoz, objektumokhoz rendelt digitális azonosító, a DOI, amelyet az internet „vonalkódjának” is neveznek. A DOI a régóta ismert és bevált ISBN, ISSN és a többi azonosító számhoz hasonlítható. A digitális objektum – amely lehet szöveg-, kép-, hang-, videofájl stb. – a DOI-t akkor is „viszi magával”, ha máshová kerül az interneten; akár az eredeti szolgáltató strukturálja át a szerverét, akár más szolgáltató gépre kerül a szóban forgó dokumentum (vagyis megváltozik az URL).” Észrevétel: A DOI használatát javasoljuk az OEDR keretén belül. Állítás: „A másik elterjedt aktív DRM-implementáció a főként az elektronikus kereskedelem céljaira kifejlesztett Extensible Rights Markup Language (XRML), amellyel az adott tartalomhoz fűződő

32

jogokat, felhasználási feltételeket és a költségeket lehet leírni, vagyis szabályozni a digitális állományok másolását, a részleges vagy időleges felhasználás feltételeit. Az XRML alkalmas arra, hogy összekapcsolják digitális aláírással, digitális azonosítókkal, tartalmi jellemzők leírására szolgáló metaadatokkal, és így komplex rendszereket alakítsanak ki.” Észrevétel: Megítélésünk szerint a DRM technológiák jelen pillanatban is folyamatosan fejlődnek, ezért konkrét technológia kiválasztása helyett érdemesebb funkcionális előírásokkal kezelni ezt a kérdést. Ennek megfelelően javaslatunk a széleskörű, releváns elfogadottságot és a megfelelő biztonságot célozza meg. Állítás: „A digitális jogkezelő rendszerekről szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az ellenvéleményeket, amelyek szerint a DRM-technológia – időnként durva módon – sérti a használók magánszféráját. Az adatok azt bizonyítják, hogy egyre több internetes szolgáltató él azokkal az új technikai lehetőségekkel, amelyek alkalmasak a használók azonosítására, illetve érdeklődésük, ízlésük, vásárlási szokásaik nyomon követésére. A szolgáltatók ezt a célt a szerzői jogok elektronikus kezelésére szolgáló rendszerek alkalmazásával érik el. Az EU azt kifogásolja, hogy vannak olyan ECMS-megoldások, amelyekkel az internethasználók összes lépését nyomon lehet követni, és ezeket rögzíteni is lehet. Az pedig, ha valakiről minden olyan adatot összegyűjtenek, amelyből meg lehet állapítani, mikor mit olvasott, nézett vagy hallgatott meg az interneten, durva beavatkozást jelent a magánszférába.”

Észrevétel: A DRM technológia alkalmazásakor figyelembe kell venni a felhasználók érzékenységét, és a lehető legnagyobb körültekintéssel kell kezelni a tudomásunkra jutott adatokat, illetve olyan technológiát kell választani, amely nem gyűjt érzékeny adatokat. Állítás: „Az információk akadálytalan közvetítése a könyvtárak alapvető feladata. Ezt a – szinte már közhelyes – megállapítást azonban ki kell egészítenünk azzal, hogy az információközvetítés csak jogszerű keretek között folyhat; ennek a feltételnek viszont a könyvtárak csak akkor tudnak maradéktalanul megfelelni, ha a könyvtárosok ismerik és tudják kezelni a digitális jogkezelő technológiákat.” Észrevétel: Megítélésünk szerint egységes kezelésről és jogkövetésről akkor lehet csak szó egy ilyen rendszerben, ha a személyes ismereteknek és döntéseknek nem nyílik tág tere, azaz ha a jogkövető magatartást elsősorban automatizmusok kényszerítik ki. Ennek megfelelően jelen tanulmányban nem teszünk javaslatot a könyvtárosok DRM-mel kapcsolatos képzésére, hanem csak az alapvető ismeretek átadására. Állítás: „Tevékenységük során a könyvtárak számos, a DRM-technológia alkalmazása által fölvetett kérdéssel találkoznak, mint amilyenek a következők:

33

•

A térítés ellenében igénybe vehető online adatbázisok, illetve egyes tételeik állományba kerülése többnyire nem lehetséges, mert a másolást az alkalmazott DRM-eszközök megakadályozzák; így az előfizetési díj fejében sem marad meg az adott időszak állománya a könyvtárban.

•

A könyvtárközi kölcsönzésben gyakran nem papírmásolatok, hanem digitalizált állományok érkeznek, amelyek jogszerű kezelésére nincs egységes szabályrendszer.

•

Az interneten található szerzői művek hitelességéről, eredetiségéről, illetve e műveknek a felhasználására (pl. másolására, archiválására) vonatkozó jogosultságokról a DRM-eszközök használatával lehet meggyőződni. …

•

Végül, de nem utoljára: a könyvtárak egyre többször nemcsak felhasználói, hanem előállítói is a digitális tartalomnak, amelynek jogvédelméhez – immár szerzői jogosultként – az intézményeknek komoly érdekei fűződnek.”

Észrevétel: A fenti első pont lényeges következménye, hogy amennyiben az OEDR-nek sikerülne bármelyik nagy elektronikus dokumentumküldő szolgáltatáshoz csatlakoznia, és esetlegesen továbbszolgáltatnia a kért dokumentumokat a felhasználóknak, akkor sem tárolhatná az ilyen módon kapott állományokat. Mindennek egyenes következménye, hogy az ilyen típusú szolgáltatás az OEDR fő folyamatait kikerülve, „mellékágon” valósulhatna csak meg. A fent említett második probléma miatt el kell kerülni, hogy a könyvtárak nem DRM-mel védett digitalizált állományokat kezeljenek, másképpen szólva biztosítani kell, hogy a központi szolgáltatás (OEDR) és a felhasználó közé más, aki szintén képes a dokumentum tartalmához hozzáférni, ne ékelődhessen be. A hitelesség megóvása érdekében javasoljuk, hogy az OEDR az internetről ne fogadjon be közvetlenül dokumentumokat, hanem csak a jogtulajdonosokkal kötött megállapodás alapján vegyen át digitalizált állományokat. Egyetértünk azzal, hogy a digitalizálást és feldolgozást végző intézményeknek komoly érdekei fűződnek a jogtalan felhasználás megakadályozásához, illetve ahhoz, hogy a digitalizálási tevékenységet saját bevételük terhére is gyorsítani tudják. Állítás: „A nyílt hozzáférés mozgalom ezt az akadályt szeretné megszüntetni azáltal, hogy kiáll a szakirodalom szabad elérhetősége mellett az interneten, hogy „bárki elolvashassa, letölthesse, lemásolhassa, kinyomtathassa, továbbadhassa ezeket a publikációkat, továbbá keresni tudjon bennük, ugrópontokat tehessen rájuk, begyűjthesse a teljes szövegüket egy adatbázisba, illetve bármilyen egyéb legális célra felhasználhassa őket pénzügyi, jogi vagy technikai akadályok nélkül – eltekintve a magához az internethez való hozzáféréshez szükséges feltételektől”. Ezt a felhívást a 2001-ben Budapesten tartott találkozó résztvevői fogalmazták meg (www.soros.org/openaccess).” Észrevétel: A nyílt hozzáférés keretében elérhető dokumentumok elérhetőségének biztosítása rövid távon nem az OEDR feladata, hiszen ezek elérhetősége biztosított. Hosszabb távon azonban, tekintve hogy a

34

szakirodalom releváns része elérhető vagy elérhető lesz ilyen módon, teljességi és archiválási okok miatt ezen dokumentumok rendszerbe integrálására is sort kell keríteni. Tekintve, hogy a nyílt hozzáférésű dokumentumok jelentős része jogvédett, ezen dokumentumok szolgáltatása csak a jogtulajdonosokkal történő megegyezés után lehetséges. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben az OEDR nem kíván heterogén formátumú (és így gyakorlatilag kezelhetetlen) rendszert megvalósítani, a nyílt hozzáférésű dokumentumokat konvertálni kell az adatbázisba illesztés előtt valamelyik elfogadott tárolási formátumra. Állítás: „Az Egyesült Királyságban a tudományos kutatásokat támogató egyes szervek ma már kötelezik a kutatókat arra, hogy a támogatás fejében az eredményeket összefoglaló munkáikat ilyen nyílt repozitóriumokban vagy digitális könyvtárakban is elhelyezzék. Folyóiratcikkek esetében ez történhet a publikálás előtt vagy után.” Észrevétel: Ennek a kötelezettségnek a magyarországi bevezetését érdemes megfontolni. Állítás: „Magyarországon a cikkmásolat-küldés tömegesen a könyvtárközi kölcsönzés keretében zajlik, de ez így is nagyságrendekkel kevesebb, mint a három vizsgált esetben, mivel a magyar nyelvterület nem nagy, a kereslet magyar nyelvű cikkek iránt lényegesen alacsonyabb. De igény mutatkozik a közvetlen, interneten át történő másolatrendelésre és továbbításra. A szerzői jog tiszteletben tartására az egyedüli értelmes megoldás a közös jogkezelés lenne, mert azt éppen a nagy tömegű, sokféle jogtulajdonossal rendelkező művek szolgáltatására találták ki. Az ügyben érintetteknek - a könyvtárügy irányítói, kiadók, akadémiai szféra képviselői és jogkezelő szervezetek - meg kellene kezdeni az egyeztetést a közvetlenül a végfelhasználóhoz való digitális dokumentumküldés mikéntjéről, nehogy Magyarországon is úgy járjunk, mint a subito.” Észrevétel: A fenti felvetéssel teljes mértékben egyetértünk, ennek megfelelően javaslatot teszünk arra, hogy az OEDR megvalósítását előzze meg a jogszabályok megfelelő módosítása. Állítás: „1. Fontos területe az egységesítésnek a rendszer közös belépési pontja, amely az adatszolgáltatás céljától függetlenül lépteti be a rendszerbe a bibliográfiai, besorolási és lelőhely adatokat és folyóirat állományadatokat függetlenül attól, hogy MOKKA vagy ODR könyvtárról van-e szó. A mindkét funkciót ellátó könyvtáraknak is csak egyszer kell a felöltést elvégezniük. Ez a modul a tanulmány feltöltéssel kapcsolatos fejezetében foglaltak szerint fogadja a MARC kódolású adatokat és adja át a megfelelő adatbázisrésznek. A MOKKA bibliográfiai, authority, illetve az ODR példány- és állományadatok egymással szoros összefüggésben, a feltöltő rendszer által kiosztott MOKKAazonosítókkal összekapcsoltan helyezkednek el az adatbázis MOKKA és ODR oldalán, amelyeknek minden MOKKA-azonosítót érintő rekordmanipulációt egymással összhangban kell elvégezniük.” Észrevétel: Az OEDR célszerűségi okokból minden olyan adatot a MOKKA-ODR-ből vesz át, amely ott megtalálható az eredeti – a digitalizálás alapjául szolgáló – dokumentummal kapcsolatosan.

35

Amiatt azonban, hogy lesznek olyan dokumentumok, amelyeknek csak elektronikus példánya létezik, szükséges, hogy az OEDR-nek is legyen olyan felülete, ahol valamennyi releváns adat rögzíthető. A rendszerek integrálásának alapvető követelménye, hogy az OEDR-ben rögzített adatok automatikusan átkerüljenek a MOKKA-ODR rendszerbe. Annak érdekében, hogy az OEDR folyamatos működése minél kevésbé függjön más rendszerektől, saját katalógust kell működtetnie, amelyben a MOKKA-ODR rendszerből átvett adatok mellett a digitalizálási adatok is szerepelnek (pl. az adott dokumentum mely oldalai találhatók meg digitalizálva, milyen formátumban, milyen jogi megkötések mellett). Állítás: „4. Az ODR szolgáltatás teljes ellátásához szükséges egy elektronikus folyóirat adatbázis létrehozása, amely ugyanazokat a funkciókat látja el, mint a nyomtatott folyóiratok gyűjteménye. Erre nagyon jó példa a Regensburgi Egyetemi Könyvtár (REK) kezdeményezésére létrejött és azóta már 9 ország 109 könyvtára csatlakozott (beleértve a Library of Congress-t is).” Észrevétel: Az elektronikus folyóiratok kérdése több problémát is felvet az OEDR szintjén, tekintve, hogy hosszabb távon fel kell készülni az így megjelent (és csak így megjelent) elektronikus dokumentumok szolgáltatására is, annál is inkább, mivel ezen folyóiratok egy részénél nem garantált a hosszú távú megőrzés, illetve szolgáltatás. Kérdés azonban, hogy egy folytonosan szerkesztett és nem periodikusan kiadott elektronikus folyóirat esetén mit kell pontosan megőrizni, illetve automatizálható-e az egyes folyóirat változatok áttöltése az OEDR adatbázisba, vagy ez csak emberi erőforrás ráfordítással oldható meg. Amíg ezekre a kérdésekre nem születnek meg a megnyugtató válaszok, az OEDR-ben sem lehet a problémát általánosan kezelni. Javasoljuk viszont, hogy az OEDR továbbfejlesztésében a tisztázás után ezek a feladatok is szerepeljenek. Állítás: „5. A lelőhely és állományadatok tárolása az ODR példánytárban történik. Itt csak minimális bibliográfiai adatok szerepelnek (szerző, cím, ISBN vagy ISSN), ugyanakkor ez a részletes állomány és példányinformációk adatbázisa. Szoros kapcsolatban állnak ezek az adatok a teljes bibliográfiai rekordokkal a MOKKA azonosítók segítségével.” Észrevétel: A lelőhely és állományadatokra az OEDR-nek is szüksége van, részben a digitalizálás optimális szervezése, részben az utólagos kérdések megválaszolhatósága és a problémák megoldhatósága érdekében. Ennek megfelelően az OEDR-be át kell venni valamennyi szolgáltatott dokumentum jellemző adatait. Állítás: „Ebben az adatbázisban tárolnánk olyan más, MOKKA-ODR rendszeren kívül keletkezett adatokat, amelyekre az ODR-ben kereső felhasználónak szüksége lehet, mégpedig a MOKKA-ODR lelőhely és állományadataival kiegészített módon. Elsősorban a MATARKA, HUMANUS önmagukban lelőhelyinformációkat nem tartalmazó rekordjaira vagy az alternatív elektronikus hozzáférési adatokat szolgáltató EPA „elektronikus állományadataira” kell itt gondolni. Ezek az adatok aratással kerülhetnek ide.”

36

Észrevétel: Az OEDR hatékony működése érdekében szükséges, hogy az OEDR digitalizáltságra, digitalizálhatóságra, elérhetőségre és megrendelhetőségre vonatkozó adatai legalább jelzés szinten átkerüljenek a MOKKA-ODR adatbázisba, és onnan a felhasználók közvetlenül juthassanak el az OEDR-ben tárolt részletes információkig. Biztosítani kell azt is, hogy ha a felhasználó vált a MOKKA-ODR és az OEDR között egy kiválasztott dokumentum kapcsán, akkor a kiválasztott dokumentum azonosító adatainak át kell kerülnie az OEDR-be és a kéréshez automatikusan csatolódnia kell. Állítás: „7. A „MOKKA –oldal” egyik legfontosabb szolgáltatása a könyvtárak katalogizálási funkcióit segítő bibliográfiai és authority rekord-export. Ez tipikusan nem a webes felhasználói felületen lezajló rekordexporton keresztül valósul meg, hanem elsősorban Z39.50 alapú helyi katalogizálási modulokba illeszthető módon. Így bár ez a funkció nincs a felszínen, az egyik eredetileg megfogalmazott, legfontosabb MOKKA célkitűzést valósítja meg a besorolási rekordok szolgáltatására kiterjesztett formában.” Észrevétel: A fenti szolgáltatást az OEDR is igénybe fogja venni, ezzel is minimalizálva a helyi adatbeviteli igényt. Állítás: „8. A MOKKA webes felülete elsősorban a bibliográfiai adatbázis által kínált szolgáltatásokat közvetíti a felhasználó számára: részletes bibliográfiai információkat, besorolási rekordokon alapuló, utalókat használó böngésző kereséseket, referencia szoftverekbe történő rekordexportot, és egyéb a tanulmányban részletezett szolgáltatásokat. Ha az ezen a felületen induló felhasználó menetközben határozza el, hogy szeretne részletes példányinformációkat kívánó ODR műveleteket végezni, a felület OPENURL-es szolgáltatásával „átugorhat” a tétel példány és kölcsönözhetőségi információit tartalmazó ODR-webes felületre és folytathatja ott kérésének indítását.” Észrevétel: Az OEDR felületnek a fentiekhez hasonlóan magas szintű keresési szolgáltatásokat kell nyújtania, illetve átlépési lehetőséget kell kínálnia a MOKKA, illetve az ODR felületére. Ugyanakkor az OEDRben nem javasoljuk olyan funkciók megvalósítását (pl. rekordexport), amelyek más felületeken már elérhetőek. Állítás: „9. A szolgáltatás fontos része marad továbbra is a könyvtáradatbázis, amely a könyvtárakat és gyűjteményeit tartja nyílván a könyvtárak által karbantartható módon. Itt minden olyan adatot megtalálunk a szolgáltató és azt igénybevevő könyvtárakról, a hozzáférési adatoktól a kölcsönzési politika, szolgáltatási feltételek megadásától a rendszert használni jogosult könyvtárosok nyilvántartásáig, amelyek szükségesek a dokumentumforgalom menedzseléséhez.” Észrevétel: Az OEDR-ben is szükséges könyvtáradatbázis létrehozása, amely lehetővé teszi a rendszert használni jogosult könyvtárak és munkatársak azonosítását, illetve az adatok kezelését.

37

Annak érdekében, hogy a könyvtári munkatársak kezelése csak minimálisan háruljon a központi szolgáltatást végző szervezetre, olyan megoldást javasolunk, amelyben a könyvtárak ezzel megbízott felelősei kezelhetik, illetve módosíthatják az érzékeny adatokat. Állítás: „11- 14. A könyvtárközi kölcsönzést végző könyvtárak külön felületen használhatják a rendszert, egyrészt az olvasókéhoz hasonló jellegű keresések elvégzésére, másrészt irányított könyvtárközi kölcsönzési kérések kezdeményezésre, adminisztrálására.” Észrevétel: Az OEDR esetében a könyvtári felület elsősorban abban különbözik a felhasználóitól, hogy az itt indított kérések teljesítése nem kötődik azonnali fizetéshez, illetve a könyvtár által indított kérések teljesítése a könyvtár számára biztosított felhasználói azonosítókra irányítható (pl. helyi terminál, könyvtári olvasói bejelentkezéssel). Állítás: „Az ODR szolgáltató felülete egy széles keresést biztosító portál lesz, amelynek a következő lényeges forrásokat kell tudnia kezelni: • •

• •

Alapinformációkat szolgáltató MOKKA a példánytár adatbázissal Folyóiratok esetében: o Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) közvetlenül betöltve a MOKKA-ba és a példány adattárba, o EPA o Országos „A to Z jellegű” előfizetett elektronikus folyóiratok lelőhelylistája o Worldcat folyóirat (vagy egyéb nemzetközi adatbázis) o Cikkadatbázisok (MATARKA, HUMANUS, MOB, stb) o Publikációs adatbázisok, intézményi repozitóriumok MNDA Külföldi bibliográfiai adatbázisok”

Észrevétel: Az OEDR szolgáltató felületén megítélésünk szerint csak az OEDR dokumentumok közötti keresést kell biztosítani, a széles körű keresést a fenti keresőknek kell megoldaniuk. Lényeges azonban, hogy az ODR felületen folytatott keresés eredményét felhasználva lehessen digitalizálási kérést indítani az OEDR felé, valamint az, hogy az egyedi elbírálást igénylő kérések esetében a felhasználó egyértelmű tájékoztatást kapjon arról, hogy kérése adott esetben csak a jogtulajdonosokkal megegyezés után teljesíthető. Állítás: „ODR szolgáltató modul feladata • • •

A felhasználóknak korrekt és hiteles információt szolgáltatni bibliográfiai, lelőhely-állomány és hozzáférési adatokról, Könyvtárközi kölcsönzési kérések kezdeményezése, Távoli olvasói regisztráció továbbítása azokhoz a könyvtárakhoz, akik erre a könyvtáradatbázisban lehetőséget adnak (az ODR szolgáltató könyvtáraknak ez kötelező)

38

• • •

Könyvtárközi kölcsönzések állapot információ ellenőrzése, Statisztikai információk szolgáltatása, Adatexport referencia szoftverekbe.”

Észrevétel: Az ODR-nek a fentieken kívül az OEDR számára is kell szolgáltatásokat nyújtania annak érdekében, hogy a digitalizálási kéréseket a megfelelő könyvtárhoz lehessen irányítani. Az ODR rendszert ennek érdekében szükséges továbbfejleszteni. Állítás: „A szolgáltató modul két felületen érhető el: felhasználói felület és könyvtárosi felület. Olvasói felület Az olvasó választhat, hol szeretne keresni •

Keresési kategóriák o „Gyorskeresés” a MOKKA adatbázisban o MOKKA adatbázis („könyvek”, „filmek”, „zene”, „kotta”, „folyóirat” stb.) o MOKKA-R o Folyóirat keresés (MOKKA adatbázis folyóiratai + ha lesz már AtoZ) o Cikkereső (Miskolci felület + néhány egyéb cikk-adatbátis) o Worldcat keresés

A fentiek mind közös kereséssel” Észrevétel: Az OEDR-ben tárolt dokumentumok keresési felületének biztosítania kell a hatékony keresés lehetőségét, az OEDR-ben nem tárolt dokumentumok kereshetősége érdekében meg kell szólítania az említett alkalmazásokat. Állítás: „A könyvtárosi felület szolgáltatásai: … • • • • • • • •

a könyvtáradatbázis adatainak közvetlen keresése (szabad hozzáféréssel) listás feltöltés (ISSN, ISBN) jogosultságok alapján listás javítás jogosultságok alapján (pl. „az alábbi ISBN-nel rendelkező/vonalkódú példányaimat töröltem”) saját könyvtár/gyűjtemény rekordjának közvetlen szerkesztése jogosultság alapján saját példány- és állományadatrekordok közvetlen szerkesztése jogosultság alapján (esetleg külön a könyvpéldány és a folyóiratállomány) … előre gyártott standard statisztikák használata (szabad hozzáféréssel), statisztikák generálása (csak regisztrált könyvtárak számára)”

Észrevétel:

39

Az OEDR a saját adatbázisába felvitt – azaz nem más adatbázisokból átvett – adatokra a fenti funkciókat biztosítani kell. A szerkeszthető adatok köre értelemszerűen az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos adatokra korlátozódik. Mivel az OEDR-ben csak regisztrált könyvtárak vehetnek részt könyvtári funkciókban (az elszámolás miatt szerződést szükséges kötni), így a fenti funkciók mindegyike automatikusan elérhető a résztvevő könyvtárak számára. Állítás: „A menedzser rendszer kettős feladatot lát el: •

központilag nyilvántartja az ODR rendszerben kezdeményezett kérések aktuális státuszát, teljesülését.”

Észrevétel: Az OEDR-ben ez a funkció az implementált munkafolyamat rendszerhez kapcsolódó megrendelés követési funkció által mindenki számára biztosítva lesz.

2.2. A MATARKA és országos dokumentumküldő rendszer kapcsolódása 2.2.1.

A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány első része a MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) feladatát definiálja, illetve történetét ismerteti. A szolgáltatás saját fejlesztés, nyílt forráskódú rendszerekre (Linux, Apache, MySQL, PHP) alapozva. Az ellenőrzéseket (pl. linkek működése, beviteli hibák), speciális funkciókat segédprogramok támogatják. A résztanulmány ismerteti a MATARKA adatfeldolgozás menetét, ezen belül a használt beviteli felületeket, illetve azok mezőit. A mezők kitöltése kapcsán megismerhetjük többek között a szerzők nevének rögzítésével kapcsolatos buktatókat, illetve a speciális karakterek kezelésének problémáit. A MATARKA felhasználói felülete a szokásos keresési funkciók mellett böngészést is lehetővé tesz, így a felhasználók olyan esetekben is találatot érhetnek el, amikor nem ismerik pontosan a keresett nevet. A folyóiratok – fő célkitűzésének megfelelően – tudományterületi besorolás alapján is kereshetők. A rendszer hasznos szolgáltatása a statisztikai rész, melynek segítségével nyomon követhető a látogatottság, a gyarapodás, valamint a kiszolgálás. A dokumentum tárgyalja a MATARKA rendszer kimeneti formátumát (US_MÁRC, HUN_MARC), , illetve a találati listák lehetséges outputjait (szabványos bibliográfiai lista, .txt. fájl, XML fájl, RefWorks formátum, RIS formátum). Rendszer többféle fájlformátumot képes fogadni, illetve konvertálni, amennyiben a formátum előírásoknak megfelelnek, illetve félig automatikusan képes átvenni az EPA tartalomjegyzéket.

40

A MATARKA rendszer cikkmásolat küldési szolgáltatást is nyújt, a cikkek összeválogatását kosár funkció, a megrendelést elektronikus űrlap segíti. Az elektronikus fizetés nem megoldott a rendszerben. A rendelések statisztikai adatainak feldolgozása azt mutatja, hogy a megrendelések száma nem függ attól, hogy a településen van-e könyvtár, viszont megfigyelhető, hogy a felsőoktatási intézmények városaiban nagyobb igény mutatkozik a szolgáltatás iránt, mint a felsőoktatási intézménnyel nem rendelkező városok esetén. A résztanulmány ismerteti a rendelések munkamenetét, illetve javaslatot tesz több könyvtár részvétele esetén a követendő eljárásra, ez utóbbiban már a MATARKA által még nem alkalmazott internetes fizetést és DRM megvalósítás jelöli meg, mint lehetőséget. A résztanulmány ismerteti a Cikkarchívum TÁMOP projekt kapcsán futó fejlesztéseket (funkcionális kívánságlista szinten), amelyek célja cikkek elektronikus tárolása és szolgáltatása az ODR-hez kapcsolódóan, valamint az egységes fellépés a kiadókkal kötendő szerződések esetében. A feltöltést a konzorciumot alkotó könyvtárak végeznék a már meglevő digitalizált cikkeikkel, illetve a későbbiekben más adatbázisokból is kell szüretelni vagy fogadni tömeges rekordfeltöltést, illetve egyedi feltöltéseket. A MATARKA továbbfejlesztése szintén szerepel a résztanulmányban, ennek során újabb felhasználói funkciókkal bővül a szolgáltatás (felhasználói regisztráció és szolgáltatások, Web 2.0). Célként jelenik meg a MATARKA, az EPA, illetve a HUMANUS adatbázisok összehangolása is. A résztanulmányból képet kaphatunk a MATARKA jelenlegi fenntartási költségeire (~5,7 MFt nettó bér). A MATARKA és az ODR a tervezett fejlesztések szerint továbbra is együtt fog működni. A résztanulmány az összegző részben a MATARKA, EPA és HUMANUS kapcsán a következő fontos megállapítást találjuk. „A fentiekből szinte következik, hogy - bár ez sem a kiírásban, sem a projektekben nincs explicite megfogalmazva - hogy a cikkarchívumnak át kellene tudnia venni mind a három adatbázis funkcionalitásait, vagyis elegendő lenne egy szoftvert fenntartani és fejleszteni a továbbiakban.”

2.2.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A résztanulmány az OEDR szempontjából fontos részterülethez, a folyóiratcikkek szolgáltatásához kapcsolódhat. Bár maga a rendszer – feladatából adódóan – nem tűz ki olyan szintű célokat, mint az OEDR, a benne található ötletek, leírási módok megfontolásra érdemesek. A MATARKA rendszer saját fejlesztés, a fejlesztők létszámából adódóan nehezen képzelhető el, hogy következetes fejlesztői módszertan, megfelelő dokumentáció (specifikáció, kiviteli terv, megvalósulási terv) mellett készült volna el. A nyílt forráskódú rendszerek és a saját fejlesztés használata teljesen elfogadható abban az esetben, ha a szolgáltatás biztonságáról nem kell meggyőzni a jogtulajdonosokat, tudva azonban azt, hogy fenyegetettség szempontjából mind az Apache, mind az PHP igen előkelő helyen szerepel a világranglistán, csak szigorú és bizonyíthatóan betartott biztonsági szabályok mellett szabad ilyen rendszereket anyagi vonzattal is járó szolgáltatás részeként használni. A MATARKA rendszerben tárolt adatoknak az OEDR-ben is célszerű megjelenniük, azonban az OEDR-ben tárolt jogvédett dokumentumok nem kerülhetnek át a MATARKA rendszerbe.

41

A MATARKA beviteli felületének ismertetése során előkerülő problémák (l. szerzői nevek, speciális karakterek) felhívják arra a figyelmet, hogy az OEDR megvalósítása nem képzelhető el részletes kitöltési útmutató – és természetesen az ezt megelőző tisztázó elvi döntések – nélkül. A MATARKA rendszer beviteli felületének sajátosságai egyúttal felhívják arra is a figyelmet, hogy a bevitel során ki kell kényszeríteni az előírt formátumok használatát. A rendszer példamutató funkciója a bevitel során keletkező hibák kiszűrését (pl. új, eddig nem használt szavak megjelenítése) segítő funkció. A felhasználói felület keresési funkciói megfelelnek az általános elvárásoknak, a tudományterületi besorolás valószínűleg sokat segít a dokumentumok fellelésében. A statisztikai modul által mért és megjelenített paraméterek megfelelő átgondolással az OEDR-ben is fontosak lehetnek. A MATARKA által alkalmazott kimeneti formátumok és bemeneti formátumok megfelelnek a MATARKA méretének, azonban az OEDR esetében nagyobb mennyiségű adat bevitelére, illetve szolgáltatására is fel kell készülni, és ennek érdekében teljesen automatizált feldolgozásra képes felületeket (interfészeket) kell biztosítani. A tervezett, illetve fejlesztés alatt álló Cikkarchívum funkciója átfedésben van az OEDR egyes szolgáltatásaival. Célszerűtlen két (több) adatbázisban tárolni a cikkeket úgy, hogy az egyikből a könyvtárközi kölcsönzés, a másikból az elektronikus kiszolgálás valósulhasson meg. Egyetértve a résztanulmány Összegzés részében szereplő gondolattal, illetve továbbgondolva azt, célszerűnek tartanánk, ha a szerzői jogvédett dokumentumok kiszolgálására – legyen a végfelhasználó által kért formátum elektronikus vagy nyomtatott – csak egy adatbázist tartanánk fent.

2.2.3.

Fő állítások és értékelésük

Állítás: Állítás: „Az egyszerű feldolgozási módnak (az adatbevitel gyorsaságának) megvan természetesen a hátránya is. Mivel tárgyszavazást nem végzünk, az olyan címek esetén, ahol a címből nem lehet következtetni a cikk tartalmára, a kulcsszó szerinti keresés nem hoz eredményt, így sok releváns találat egyszerűen elvész.” Észrevétel: A MOKKA adatbázisban lévő rekordok feldolgozottsági szintje biztosítja a dokumentumok megtalálhatóságát, az analitikus feldolgozás során azonban a tárgyszavazás sok esetben hiányzik. Ez a későbbiek során probléma lehet. Állítás: „A MATARKA fejlesztőiként mindig két adatbázist használunk: az egyik az éles adatbázis a feldolgozók és felhasználók számára, a másik a teszt adatbázis, ahol a programozók az új fejlesztéseket tesztelik, mielőtt az éles adatbázisba áttennék.” Észrevétel:

42

Ez az adatbázisok többségénél így működik. A teszt adatbázis nemcsak az új fejlesztések kipróbálására, hanem a munkatársak betanulására, valamint gyakorlásra is szolgál. Az említett elválasztást természetesen az ODR esetében is követelményként javasoljuk megfogalmazni. Állítás: „A beviteli és lekérdező felületen kívül vannak PHP-ban megírt segédprogramok, illetve JAVA-ban fejlesztett önálló programok különböző karbantartási feladatok végrehajtására, illetve automatizált adatátvételre más adatbázisokból.” Észrevétel: Az OEDR-ben a bevitel pillanatában végre kell hajtódnia az összes ellenőrzési funkciónak, és törekedni kell arra, hogy minél kevesebb szabad szöveges mező legyen a feltöltő felületeken, azaz a felhasználó lehetőleg csak ellenőrzött lehetőségek közül választhasson. A manuális bevitel során elkövetett hibák azonnali korrekcióját a rendszernek ki kell kényszerítenie. Az automatikus bevitel esetén kiszűrt hibás tételeket a rendszernek „karanténba” kell zárnia és csak a korrekció után szabad az éles adatbázisba tölteni a tételt. Állítás: „Linkellenőr (Java application kód): Az összes bevitt URL-t egyszer végigellenőrzi minden hétvégén ütemezett időpontban, és ennek eredményét automatikus e-mailben elküldi a rendszergazdának.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy az OEDR egyes részei elkülönülten működnek, szükséges rendszeres időközönként a konzisztencia ellenőrzés, azaz annak vizsgálata, hogy valamennyi hivatkozás mögött megtalálható-e a hivatkozott állomány. Állítás: „OAI szerver: Adatot szolgáltat OAI harvesztelő alkalmazásoknak: pl. NDA (bár ennek működése az NDA részéről úgy tűnik, leállt). A TÁMOP projekt keretében jelentősége ismét nő.” Észrevétel: A funkciót biztosítani kell azon dokumentumok esetén, amelyek jogvédettek, de a szabad hozzáférés valamilyen körben engedélyezett esetükben. Állítás: „A cikkek adatainak felvétele tehát a tartalomjegyzék alapján történik, az ott megjelent formában és sorrendben kell az adatokat bevinni; a tartalomjegyzékben nem szereplő cikkek, rovatok nem kerülnek feldolgozásra” Észrevétel: Noha a MATARKA gyűjtőköre a szakfolyóiratokra korlátozódik, melyeknek a többsége rendelkezik tartalomjegyzékkel, gondolnunk kell arra, hogy a többnyire feldolgozatlan napilapok esetében nincs tartalomjegyzék, hetilapok esetében pedig nem mindig teljes. Az OEDR-nek valószínűleg ezekkel az időszaki kiadványokkal is foglalkoznia kell, így felmerül ezen dokumentumok analitikus feldolgozásának igénye is. Állítás:

43

„A folyóiratoknál az alábbi adatok vehetők fel: … Létrehozó könyvtár:

a létrehozó könyvtár neve, a könyvtár honlapjának URL-je (teljes formában, http:// előtaggal együtt) - amennyiben a létrehozó intézménynek nincs honlapja, természetesen csak az intézmény nevét kell beírni a mezőbe, amennyiben más folyóiratban az adat már szerepel, másolni is lehet

Teljes szöveges elérés:

ezt a mezőt akkor töltjük ki, ha a folyóirat anyaga elérhető a web-en keresztül; ilyenkor annak a kezdő oldalnak az URL-jét kell itt megadni (teljes formában, http:// előtaggal együtt), ahonnan a folyóiratcikkek elérhetőek, és megadjuk azt is, hogy mely számtól kezdve két kötőjel után: http://teljes_szöveg_helye -- 2002. 3. számtól

… Cikkmásolat rendelhető:

akkor jelöljük be (kattintás a négyzetbe), ha a folyóirat anyagából az OSZK vállalja a cikkmásolat küldést”

Észrevétel: A résztanulmányban található részletesebb felsorolásból – amelyben található adatokra az OEDR-ben is szükség van -, csak azokat hagytuk meg, amelyekhez hozzáfűzni valónk van. Az OEDR-ben a létrehozó (digitalizáló) könyvtár nevének és azonosító adatainak az OEDR regisztrációs adatbázisából kell automatikusan származnia. Javasoljuk, hogy a MATARKA-ban, a teljes szövegű elérés mezőben kapjon helyet az OEDR-re mutató ugrópont, amelyre kattintva a MATARKA átadja a folyóirat (illetve ha lehetséges azon belül a füzetszám) azonosító adatait. Ugyancsak javasoljuk, hogy a MATARKA-ban kapjon helyet az az információ, hogy a cikkmásolat elektronikusan is rendelhető. Állítás: „Folyóirat számának kiválasztása oldal: lehetőség nyílik a választott folyóirat adatainak módosítására, a folyóirat valamely számának kiválasztására, ill. új szám felvételére, lásd 8. ábra.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy az OEDR-ben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felhasználó csak egy részlet digitalizálását rendelje meg, az OEDR-ben a dokumentum információkhoz tetszés szerint növelhető számban csatolni kell tudni a digitalizálásra vonatkozó információkat (pl. az egyes digitalizált részletek kezdő és vég oldalszámát, fejezetcímet, stb.) Állítás: „Az Ellenőrzés gomb megnyomása után egy új ablak nyílik meg, az újonnan felvett szerzőnevek és szavak listájával, amely segít az esetleg elkövetett hibák, elírások felfedezésében. Az önellenőrzés kiváló eszköz az első ellenőrzés elvégzésére.” Észrevétel:

44

Ilyen funkcióra az OEDR-ben is szükség van. Állítás: „Hasonlóképpen lehetőség van az adatbázisban már szereplő szerzők összekapcsolására is.” Észrevétel: Ilyen funkcióra az OEDR-ben is szükség van. Állítás: „Új cikk felvétele, cikk módosítása oldal Általános szabályok •

ha a cikk címe teljesen vagy csak néhány szóban eltér a tartalomjegyzékben feltüntetettől: a cikk alapján vesszük fel az adatokat • ha a cikkcímek sorrendje más, mint a tényleges: a tartalomjegyzék alapján vesszük fel az adatokat • ha feltűnően hosszú, szakmai szempontból fontos szakcikk kimarad a tartalomjegyzékből: fel kell dolgozni a címet vagy oldalszám alapján megállapítva a sorrendi helyét, vagy rovathoz tartozósága alapján, ahonnan valószínűleg kimaradhatott; a rövid, releváns információkat nem tartalmazó cikkeket viszont ilyenkor elhagyjuk • olyan cikkcím is szerepel a tartalomjegyzékben, amely nem található meg a folyóiratban: ezt elhagyjuk • adott rovathoz tartozó cikkek közül csak egyet, vagy nem mindegyiket tünteti fel a tartalomjegyzék: csak a tartalomjegyzékben feltüntetteket kell feldolgozni • a tartalomjegyzék feltünteti az idegen nyelvű tartalomjegyzékeket, összefoglalókat is: ezeket elhagyjuk • a tartalomjegyzék közli a borítólapon megjelenő reklám-jellegű közleményeket: ezeket elhagyjuk” Észrevétel: A fenti szabályokat az OEDR-ben is alkalmazni javasoljuk, azzal a módosítással, hogy gyűjteményes kötetek esetén (novelláskötet, verseskötet, tanulmánykötet, stb.) is ugyanezeket a szabályokat célszerű alkalmazni. Állítás: „A cikkeknél az alábbi adatok vehetők fel: … Szerző1-szerző11: max. 11 szerzőt tudunk felvenni, a többit elhagyjuk; az első 5 név bevitelére az űrlap tetején, a többire alul van lehetőség” Észrevétel: Az OEDR szempontjából nem elfogadható, hogy valamely szerző neve kimaradjon a felsorolásból, ez ugyanis a későbbiekben lehetetlenné teszi egy citációs funkció létrehozását. Állítás:

45

„A vegyjelekben, matematikai képletekben szereplő alsó vagy felső indexeket sajnos nem tudjuk megjeleníteni, ezért azokat folyamatosan kell írni. pl. : Fe2+So42— -ból

Fe2+So42- lesz

Egyéb speciális karakterek, pl. ä, β, č, tehát az angol abc és a magyar ékezetes betűk kivételével minden más karaktert úgynevezett unikóddal veszünk fel.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy nincs nemzetközileg elfogadott egységes eljárásrend képletek megjelenítésére, a felhasználók felé egyértelműen kommunikálni kell a fenti átírási algoritmust annak érdekében, hogy a képletet tartalmazó rekordokban is tudjanak keresni. Az OEDR-ben célszerűnek tartjuk egységesen az unicode alkalmazását. Állítás: „A legnagyobb robotokat sikerült a statisztikai célokat szolgáló rögzítésekből kizárni, de az összes robot kizárása lehetetlen lenne. A robotok mindig csak a Folyóiratokat használják, vagyis a tartalomjegyzékeket böngészik, hisz ők linkek szerint pásztáznak. A robotok ugyanakkor hasznosak is, hisz a MATARKA rekordok a Google keresésekkor is előjönnek.” Észrevétel: Lehetővé kell tenni az OEDR-ben, hogy az indexelő szolgáltatások (robotok) az összes nyilvános adatot indexelni tudják, hiszen a bevételek növelése szempontjából kardinális kérdés, hogy a felhasználók minél könnyebben meg tudják találni ezt a szolgáltatást. Ugyanakkor a jogvédett állományok indexelését nem szabad megengedni, hiszen az a szövegek visszafejtését lehetővé tenné. Állítás: „A különböző kereséseknél, a tartalomjegyzékek böngészésénél keletkező találati listákból és a tartalomjegyzékekből számunkra szükséges találatokat ún. kosárba tehetjük. A keresést újból indíthatjuk, a kosárba újabb találatokat tehetünk, törölhetünk belőle. De mire jó a kosár? A kosarat a találatok listázására, fájlba mentésére és cikkmásolat megrendelésre használhatjuk.” Észrevétel: A fenti példát is figyelembe véve az OEDR-ben is a vásárlói kosár megvalósítására teszünk javaslatot. Állítás: „A listázásnál is választhatunk többféle kimeneti formátum között: • • • • •

szabványos bibliográfiai lista export TXT fájlba export XML fájlba RefWorks-be adatátvitel export RIS formátumú fájlba”

Észrevétel:

46

Az említett szolgáltatásokat hasznosnak találjuk, ezért megvalósításukat javasoljuk az OEDR esetében is. Állítás: „A cikkek kiválasztása és kosárba gyűjtése után a felhasználó a Cikkmásolat megrendelés gombra kattint rá. Ekkor elolvashatja az OSZK teljesítésre vonatkozó feltételeit, és ki kell töltenie egy űrlapot, ahol megadja a saját adatait: név, cím e-mail, telefonszám és a cikkmásolatok milyenségére vonatkozó adatokat: átvétel módja (személyesen, postai utánvéttel), másolat módja (fénymásolat, digitális másolat CD-n, fotómásolat), felbontás (300 dpi), formátum (PDF, JPEG, TIFF), másolat színe (feketefehér, színes), másolat tartalma (csak szöveg, szöveg és illusztrációk is), másolat mérete (A/4 kicsinyítve, A/3 eredeti méret) oldalbeállítás (egy oldalas, két oldalas). Lehetősége van még megjegyzést tenni az erre szolgáló rovatban.” Észrevétel: Javasoljuk a MATARKA továbbfejlesztését úgy, hogy a vásárlói kosár tartalmát elektronikus dokumentumszolgáltatás megrendelése esetén adja át az OEDR-nek. Mivel az egyes cikkekkel kapcsolatos feltételek a jogtulajdonosoktól függenek, minden egyes cikkre külön tudja csak megadni az OEDR a szükséges adatokat, illetve komplexebb megrendelés esetén lehet, hogy bizonyos cikkek szolgáltatását meg kell tagadnia, másokat csak hosszabb határidővel, illetve néhányat azonnali határidővel tud teljesíteni. Meg kell teremteni tehát annak a lehetőségét, hogy a felhasználó a vásárlói kosár elemeit egymástól függetlenül, illetve logikus csoportosításban tudja kezelni. (pl. azonnal megrendelem, információt kérek (tipikusan akkor, ha még nem tárgyalt egymással az OEDR és a jogtulajdonos, tehát még nem dönthető el, hogy a dokumentum szolgáltatható-e elektronikusan), törlöm a megrendelést, értesítést kérek, ha a dokumentum elektronikusan elérhető lesz stb). Állítás: „Az űrlap kitöltése után a Tovább gombra kattintva megjelennek a felhasználó adatai a kért cikkekkel, amely alatt az alábbi szöveg olvasható: Az „Elolvastam és elfogadom a feltételeket” szöveg melletti négyzet kipipálása egyenértékű az itt olvasható „Megbízási nyilatkozat” elfogadásával.” Észrevétel: A hasonló nyilatkozat elfogadását az OEDR-ben is meg kell valósítani. Mivel egyszerre több dokumentum megrendelését kívánjuk lehetővé tenni, az összefoglaló oldalon a cikkek mellett könnyen áttekinthető formában közölni kell a megkötéseket (pl. csak 1-szer nyomtatható, csak egy gépről használható, csak 3 hétig olvasható, stb.) Állítás: „a cikkarchívum automatikus e-mailt küld a felhasználónak, hogy erősítse meg megrendelését” Észrevétel: Az OEDR-ben ilyen megerősítésre nincs szükség, azonban az előző pontban említett tájékoztatást és elfogadó nyilatkozatot javasoljuk elküldeni a felhasználónak. Állítás:

47

„Ma már modernebb és elterjedtebb megoldások alkalmazása is szóba kerülhet, ha a felhasználó azonnal hajlandó fizetni hitelkártyával, pl. a kanadai CISTI új, Discover elnevezésű szolgáltatása több mint 20 millió cikkhez ad hozzáférést, előfizetett tartalmakhoz és open access anyagokhoz egyaránt. A hagyományos dokumentumküldésnél megszokott eljárásokkal ellentétben a felhasználónak nem kell regisztrálnia magát, csak az e-mail címét és a hitelkártya számát adja meg. Így a CISTI-nek nem kell törődnie ügyfelei nyilvántartásával és a jogosultság ellenőrzéssel (ezzel rengeteg élőmunkát takarít meg).” Észrevétel: Az OEDR-ben a megrendelést előzetes regisztrációhoz kötjük, azonban javaslatunk szerint az adatok korrektségét csak akkor kell bizonyítania a felhasználónak, ha valamilyen kedvezményt vesz igénybe, minden más esetben a kedvezmények nélküli ár kifizetése elégséges a tranzakció lebonyolításához. Állítás: •

„a megrendelés elmegy mindazokba a konzorciumi könyvtárakba (lásd cikkarchívum), amelyek a kért cikkek esetén érintettek

•

a könyvtárak elkészítik a rendeléseket és a digitális objektumokat feltöltik a cikkarchívumba 1. a postai küldést az OSZK végzi a cikkarchívumból 2. nem postai küldés esetén a kiválasztott könyvtár tölti le a cikkeket a cikkarchívumból, nyomtatja ki, adja ki a felhasználónak és veszi át a kifizetést 3. DRM-es megoldás esetén szintén az OSZK, vagy a DRM szoftvert üzemeltető könyvtár teszi szerverén a dokumentumokat letölthetővé”

Észrevétel: Az OEDR esetében a kérések a központba futnak be és a professzionális minőséget biztosítani képes könyvtárak rotációs rendszerben kapják a kéréseket. Amennyiben a felhasználó személyesen kívánja átvenni az elektronikus dokumentumot, a felhasználó által megjelölt, és erre vállalkozó könyvtár végzi a számlázást és az átadást. Az OEDR-ben csak a központi szolgáltató rendszernek és a redundanciát biztosító másodlagos rendszernek lesz DRM képessége. Állítás: „Így a fejlesztési feladat megvalósítása során rendszeres egyeztetés szükséges az alábbi intézményekkel és projektekkel: […] az OSZK-val, ahol jelenleg is jelentős mennyiségben zajlik a részdokumentumok digitalizálása a megrendelések alapján, és a tevékenység során összegyűjtött digitális tartalmak betöltendők a közös archívumba. Várhatóan a jövőben is a nemzeti könyvtár lesz a központi másolatszolgáltató hely, ezért a Cikkarchívumot elérhetővé kell tenni az OSZK-ból, betöltésre, használatra és letöltésre egyaránt. Észrevétel: Az OSZK-ban jelenleg számtalan dokumentumról és dokumentum részletről készült digitális másolat, ezeknek azonban mind a minőségét, mind a formátumát, mind a szerzői jogi státuszát felül kell vizsgálni az OEDR-be integrálás előtt. Sok esetben az a probléma is felmerül, hogy ezekről a digitalizált dokumentumokról nincs központi nyilvántartás, így nem tudható biztosan, hogy egy

48

dokumentumról nem készült-e már korábban digitális másolat, amelyik csak lokális gépeken található meg. Állítás: „Az archívumnak képesnek kell lenni kétirányú adatcsere megvalósítására külső adatbázisokkal, adatforrásokkal. Fogadni, illetve szolgáltatni kell különféle formában érkező bibliográfiai leíró adatokat és a kapcsolódó digitális tartalmakat. Szükség esetén automatikus konverzió segítségével kell az archívum szintjén egységessé alakítani a rekordokat.” Észrevétel: A kétirányú kommunikáció, a kapcsolat más adatbázisokkal elengedhetetlen, de ez csak a metaadatok szintjén valósulhat meg, a teljes dokumentum más adatbázisnak történő átadása nem javasolt. Állítás: „Gondoskodni kell az automatikus konverzióról és az egységesítésről. A belső adattárolási formátum: XML. A rendszernek képesnek kell lennie az alábbiak közül bármelyik adatformátumban a rekordok letöltését, vagy közvetlenül más adatbázisba emelését biztosítani (MARC, XML, DC).” Észrevétel: Ahogy azt már a korábbiakban is jeleztük, az automatikus konverzió szöveges dokumentumok esetében nem megbízható. Rekordcserére természetesen mi is a fenti formátumokat javasoljuk. Állítás: „Tartalom: szöveges és képes dokumentumokat egyaránt fogadni kell, lehetőleg archív formátumban, nagy felbontásban. A szövegek esetében kezelni kell OCR-ezett szövegeket DOC vagy TXT formában, vagy PDF-ben (egy vagy kétrétegű). A képeket lehetőleg TIFF formában kell tárolni és TIFF vagy JPG-ként szolgáltatni a szolgáltatási cél függvényében. A bélyegképeket és a szolgáltatási verziókat automatikus konverzióval kell előállítani a mester formátumból. Tetszőleges vízjel-kép legyen beállítható, azokban az esetekben, amikor ez szükséges, a vízjelezést a rendszer szintén automatikusan végezze.” Észrevétel: A bejövő (input) szöveg formátumokat nem érdemes megkötni, mivel lehetséges, hogy a jogtulajdonos vagy forrás nem képes megoldani a konverziót. Emellett viszont érdemes arra törekedni, hogy minél kevesebb formátum kezelését kelljen megoldania a központnak, így lehetőleg olyan szerződéseket kell kötni amelyekben a legelterjedtebb formátumok valamelyikében vállalja az átadást a forrás. Minden olyan dokumentum esetén, amely képeket is tartalmaz szükség van a dokumentum beszkennelt változatára is, hogy a feldolgozás vagy újrafeldolgozás során a dokumentum eredeti formája megtekinthető legyen. A fentiekhez hasonlóan az OEDR-ben is nagy felbontásban kell létrehozni a képeket, a dokumentumokat epub, illetve kétrétegű pdf formában javasoljuk tárolni, azonban megítélésünk szerint az automatikus konverzió megfelelő minőségben emberi beavatkozás nélkül csak a képek esetén működik. A vízjelezés mindenképpen szükséges, amennyiben szöveget nem tartalmazó dokumentumokról van szó, szöveges dokumentumoknál, amennyiben a későbbiekben betekintési lehetőséget kíván az OEDR

49

nyújtani, a „harmad oldal” megjelenítését javasoljuk (pl. a lap felső harmada, ha az önmagában nem tartalmazza semmilyen teljes szöveg (pl. cikk, vers, tanulmány) több, mint egy harmadát. Állítás: „Biztosítani kell biztonsági okból a teljes cikkarchívum tükrözését egy másik gépre (pl. a Pannon Egyetem szerverére), valamint rendszeres biztonsági mentéseket kell végezni és azokat távoli helyen kell őrizni.” Észrevétel: Az OEDR esetében a teljes adatbázis tükrözését javasoljuk Debrecenbe, illetve javaslatot teszünk a rendszeres mentésre, illetve megőrzésre is. Állítás: „Többszintű jogosultág kezeléssel kell megoldani az adatok ellenőrzött kezelését. 1. Admin szinten lehet elvégezni az adatbázis karbantartását, mentését, szükség esetén visszatöltését, a mezőnevek módosítását, a többnyelvű felület kialakítását és módosítását, valamint a felhasználói jogosultságok beállítását. 2. Vezető könyvtárosi szinten kell biztosítani az adatok egységesítését, a törlés lehetőségét, a rekordok jóváhagyását, a feldolgozás elvégzését, az export és import funkciók működtetését. 3. Katalogizáló könyvtárosi szinten történik az adatbevitel, az adatjavítás. Ezen a szinten nem engedhető meg a rekordok törlése és nincs jogosultság a jóváhagyásra.” Észrevétel: Az OEDR esetén is javasoljuk többszintű jogosultsági rendszer létrehozását, emellett olyan munkafolyamat rendszer implementálását, amely garantálja, hogy minden feladat eljut a megfelelő jogosultsági szintre, illetve feladatvégzőhöz. A jogvédett anyagokkal kapcsolatos fokozott biztonsági követelmények miatt az említettnél bonyolultabb jogosultsági szinteket kell kidolgozni. Állítás: „A partner könyvtárak – a cikkarchívum elkészülte után – feltölthetnek digitális dokumentumokat és leíró adatokat, illetve letölthetnek tartalmakat. Többszintű keresést folytathatnak az adatbázisban. A látogatók/olvasók a keresési és böngészési funkciókat használhatják. Csak azokat a tartalmakat jeleníthetik meg, amelyek szabadon szolgáltathatóak.” Észrevétel: Tekintve a jogdíjfizetési kötelezettségre, a partner könyvtárak is csak akkor férhetnek hozzá egy-egy dokumentumhoz, ha a megfelelő díj kifizetését vállalják. A nem regisztrált felhasználók használhatják a keresési és böngészési funkciókat, és megjeleníthetik a szabadon szolgáltatható tartalmakat, a megfelelő jognyilatkozat elfogadása után. Állítás: „Az adatbázisban gondoskodni kell a szerzői jogok védelméről, ennek érdekében dokumentum szinten kell tárolni a vonatozó szerzői jogi információkat, amelyek befolyásolják a digitális tartalom

50

szolgáltatását. A jogok alapján hozzáférési szinteket kell kezelni (lásd jogosultsági rendszer). A védett tartalmakat az olvasó számára nem lehet szabadon elérhetővé tenni, de a könyvtáraknak elektronikus úton elérhetővé kell tenni könyvtárközi kölcsönzés keretében.” Észrevétel: A fentieknek megfelelően teszünk javaslatot az OEDR megvalósítására. Állítás: „Az archívumot az OSZK és a konzorciumot alkotó könyvtárak, illetve vendég felhasználók töltik majd fel már meglevő digitalizált cikkeikkel és egyéb részdokumentumaikkal, azért a szoftvernek fogadnia kell tudni minden, a könyvtáros világban elterjedt, alábbiakban felsorolt szabvány szerint feldolgozott digitális objektumot, a hozzátartozó metaadatokkal együtt: •

MARC szabvány

•

XML szabvány szerint

•

RIS formátum szerint.

Az első feltöltés az OSZK cikktárából történik konverzióval, a későbbiek során más adatbázisokból is kell szüretelni vagy fogadni tömeges rekordbetöltést, illetve egyedi feltöltéseket is.” Észrevétel: A már meglévő digitalizált dokumentumok semmiképpen sem tölthetők be az OEDR-be automatikusan, mindegyik elektronikus másolatnak át kell mennie egy minőségi szűrőn, hogy megfelel-e az OEDR követelményeinek. A későbbiekben a feltöltés jogát sem kapja meg minden könyvtár, csak azok, amelyek képesek az elvárt kritériumoknak megfelelni. Igaz, hogy ez a szűrő kezdetben nagy terhekkel jár, az adatbázis mindenkori konzisztenciája, s a dokumentumok egyszeri digitalizálása csak így biztosítható. Állítás: „Az archívum többféle formátumú digitális objektumot fogad majd. Szövegek tárolására és archiválására a mai ismeretek szerint legmegfelelőbbek az XML-ben és SGML-ben tárolt szövegek, de az archívumnak kell fogadnia PDF formátumban és képformátumban archivált szövegeket, képeket tartalmazó anyagokat is. A több, különböző típusú fájlból álló elektronikus dokumentumok technikai adatait korrekten kezelje (pl. fájlformátum, MIME kód).” Észrevétel: Annak érdekében, hogy a későbbiek során a migráció automatikusan és kis költségekkel legyen megvalósítható, javasoljuk a tárolási formátumok számának minimalizálását. Ennek megfelelően tettünk javaslatot a pdf, kétrétegű pdf, e-pub illetve TIFF formátumokra. Állítás: „Gyűjtemények és adatfeldolgozás •

51

több gyűjtemény kezelése

• • • • • • • • • •

új gyűjtemény konfigurálhatósága adatfelvivő által egyes gyűjteményeknek külön keresőfelület, saját URL-el, illeszkedve a honlap designjához külön (telepítendő kliens nélküli) webes beviteli felület az egyes gyűjteményekhez gyűjteményenként eltérő adatszerkezet és beviteli felület lehetősége; kötelező és opcionális mezők használata több szintű beviteli űrlapok külső adatszolgáltató számára egyszerűsített űrlap; a felvett adat még nem publikus automatikus értesítés a felvitelről az egyszerűsített felvitel továbbszerkeszthetősége a felvitel munkafázisának követése (külső adatszolgáltató csak addig módosíthat adatot, amíg a könyvtár nem kezdi meg a feldolgozást) kötegelt adatmódosítási lehetőségek (pl. URL változtatás, státuszváltoztatás)”

Észrevétel: Az OEDR-ben is célszerűnek tartjuk a több gyűjtemény kezelésének lehetőségét, illetve a felsorolt funkciók megvalósítását, ennek megfelelően az OEDR-nek képesnek kell lennie az itt említett struktúra átvételére, illetve az OEDR saját bevivő felületén is implementálni javasolt ezeket a funkciókat. Állítás: „Legyen három fajta típusú keresés: egymezős, egyszerű és haladó. A legegyszerűbb és felhasználók által leginkább preferált forma az egymezős keresés (Pl. google). A beírt szavakat és kifejezéseket a szoftver a szerzők nevét, címeket, tárgyszavakat együttesen tartalmazó kombinált indexben keresse le. Az egyszerű keresés kínálja fel a szerzők, címek és tárgyszavak betűrendes, kulcsszavas indexét és ezek tetszőleges kombinációját. Lehessen idő és nyelv szerint szűkíteni. A haladó keresés választható mezőkből engedje akár több szerző és cím kulcsszó Boole algebra szabályai szerinti kombinálását. Lehessen idő és nyelv szerint szűkíteni.” Észrevétel: A többszintű keresési lehetőséget mindenképpen indokoltnak és megvalósítandónak tartjuk, Állítás: „A találati halmazt lehessen tovább keresni. A találati lista legyen kiválasztott szempontok szerint (általában idő, szerzői betűrend, cím betűrend) sorrendbe rendezhető. A találati lista legyen többféle formában megjeleníthető: • • • • •

rövidített (szerző, cím, tartalmazó dokumentum legfontosabb adatai, oldalszám) bővített (rövidített + tartalmazó dokumentum közreadója, ISBN vagy ISSN szám, esetleges tárgyszavak, terjedelmi adatok, stb.) legyen MARC formátumú megjelenítés legyen XML formátumú megjelenítés találatok csoportos kijelölése, exportálása (plain text, MARC, OAI, XML, Dublin Core)”

Észrevétel:

52

A fent említett követelményeket javasolt az OEDR specifikációjában is megfogalmazni. Állítás: „A lekérdező felület tartalmazzon generálható, részletes statisztikákat napi, havi és éves szintű kimutatásokkal az archívum gyarapodására és látogatottságára, valamint a szolgáltatás honlapjának látogatottságára vonatkozóan…” Észrevétel: A statisztikai adatok kinyerése fontos, az OEDR specifikációjában részletesen megfogalmazandó a szükséges adatok köre. Állítás: „A súgó tartalmazzon segítséget az egymezős, egyszerű, haladó kereséshez, a böngészéshez, a feltöltéshez.” Észrevétel: A súgó minden lekérdező felület nélkülözhetetlen eleme, így természetesen az OEDR-nek is része lesz. Állítás: „A honlap minden részének legyen angol és német nyelvű felülete, melyet a könyvtár munkatársa önállóan tud szerkeszteni. Az idegen nyelvű felületek kezelése és módosítása egyszerűen történhessen, ezekhez a módosításokhoz ne kelljen a fejlesztőket igénybe venni.” Észrevétel: A többnyelvűség olyan követelmény, amely elvárható egy országos szintű és várhatóan EU finanszírozásra is számító szolgáltatástól, ennek megfelelően javaslatot teszünk arra, hogy az OEDR a megfogalmazottaknak megfelelően több nyelvet legyen képes kezelni, első menetben természetesen az angolt. Állítás: „Mind a beviteli és feltöltési (adatfeldolgozás), mind a hozzáférési rendszer jogosultsági rendszere legyen kifinomultan állítható: • • • • •

több szintű adatfelviteli jogosultság kezelés több szintű mezőhozzáférés szabályozás többféle hozzáférés kezelés (IP alapú, regisztráció alapú) hozzáférési jogok változtatása előre beállított dátum szerint is a portálban megvalósítandó egypontos belépést (SSO/LDAP) a cikkarchívum alrendszerben is követni kell.”

Észrevétel: A fenti követelményeket az OEDR-ben is javasoljuk implementálni, azzal a kivétellel, hogy az IP alapú hozzáférés korlátozás implementálását nem javasoljuk többek között azért sem, mert az IPv4 cím alapú korlátozás valójában nem garantálja, hogy a szolgáltatást jogosult veszi igénybe, viszont nehézkessé teszi a hálózati változtatásokat intézményi szinten, valamint dinamikus IP-címek használata esetén.

53

Állítás: A felhasználói azonosításhoz kapcsolódó szolgáltatások: • • • •

keresési stratégia (történet) megőrzése, újbóli előhívás lehetősége kedvenc (csak kiválasztott) folyóiratokban való keresés e-mailben üzenetküldés kérésének lehetősége, ha a kedvenc folyóiratokba bekerült egy folyóiratszám (alert) beállított kereső kérdés megadott gyakoriságú lefuttatásának megrendelése térítéses szolgáltatásként és az eredmény e-mailben való postázása

Észrevétel: A fenti szolgáltatásokat az OEDR-ben is javasoljuk implementálni azzal a kiegészítéssel, hogy az utóbbi két szolgáltatást nem csak folyóiratok esetére kell értelmezni, hanem tetszőleges dokumentumra, azaz pl. könyvsorozat újabb kötetének elérhetősége, szerző újabb kötetének elérhetősége stb.

2.3. 2.3.1.

Hazai és nemzetközi szolgáltatók bekapcsolása A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány célja az országos dokumentumküldő rendszer koncepciójának kidolgozása a szerzői jog által védett tartalmak elektronikus formában történő szolgáltatására, figyelembe véve a folyó fejlesztéseket (Cikkarchívum, ODR-MOKKA) és nemzetközi tapasztalatokat. A jogi aspektusokat tárgyaló alfejezetben a szerzők megállapítják, hogy nincs egységes EU szintű útmutatás az elektronikus dokumentumszolgáltatás terén, a kiadók, terjesztők az eladásban érdekeltek, így az elektronikus könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását nem támogatják. A felhasználói igények változása viszont mutatja (pl. a MATARKA, illetve az EOD példáján), hogy a felhasználó igények egyre inkább áttevődnek az elektronikus formák területére. A résztanulmány az elektronikus szolgáltatást az ODR-be integrálódva képzeli el. A könyvtárközi kölcsönzés alternatíváját a résztanulmány a Subito rendszer példáján keresztül mutatja meg, amely egységes rendszerben valósítja meg a magyarországi ODR és az előkészítés alatt lévő OEDR funkcióit. A részletes ismertetés betekintést nyújt azokba az alapvető funkciókba és szolgáltatásokba, amelyeket a magyar rendszernek is érdemes megvalósítania (dokumentumforgalmazás, regisztráció, rendelés, kézbesítés, számlázás, megrendelés nyomon követése, reklamáció) A magyarországi helyzet elemzése kapcsán a résztanulmány a könyvtárak szerepét hangsúlyozza az információszolgáltatás területén és központi megoldás sürget a feladatok megoldására. Egyre növekvő társadalmi igény mutatkozik a könyvtárakban található információ folyamatos (24 órás) elérhetőségére, aminek jelen esetben elsősorban a szerzői jogi szabályozás szab gátat. A résztanulmány azonosítja az elektronikus dokumentum szolgáltatás piaci szereplőit, illetve érdekcsoportjait (könyvtárhasználók, könyvtárak, fenntartó, szerzők, kiadók, digitális archívumok) és röviden felvázolja ezek érdekeltségét, illetve ellenérdekeltségét a szolgáltatásban.

54

A jogvédett dokumentumok szolgáltatására négy példát említ a tanulmány (NAVA, DIA, MEK, OSZK Digitális Könyvtár), amelyek különböző módokon (dedikált pontokra korlátozott hozzáférés, szerzői jogdíjak állami átvállalása, önkéntes felajánlás) oldják meg a jogdíjak problémáját. A résztanulmány érveket hoz fel a központosított szolgáltatás létrehozása mellett, ezen belül indokolja, hogy miért tartja szükségesnek a szolgáltatás létrehozását, illetve definiálja, hogy mit is tekint ekönyvnek, illetve e-dokumentumnak. Ezek után a résztanulmány felvázolja egy központosított, de több könyvtár együttműködésén alapuló, felhasználói regisztrációhoz kötött rendszer modelljét, figyelembe véve az olvasói elvárásokat és a szerzői jogok védelmét is. Ez utóbbi megoldására olyan javaslatot tesz, amely biztosítja az örökös tulajdonjog, illetve a határozott idejű kölcsönzés lehetőségét is. A használható formátumok közül kiemeli a pdf, az epub, a mobile-pdf, a pdb, illetve a jpeg formátumokat. A könyvtárközi kölcsönzés megoldásának ismertetése során a tanulmány kitér arra, hogy nincs lényeges különbség a kölcsönzés módjában, kivéve a csak helyben olvasható dokumentumok esetét, ahol a dedikált gépek integritását a helyi könyvtárnak kell biztosítania. A résztanulmány a DRM kezelésére az Adobe megoldását javasolja, a dokumentumok kézbesítésére egyaránt elképzelhetőnek tartja a letöltést, illetve nem védett dokumentumok esetén az e-levél alapú kézbesítést. A szolgáltatás lehetséges díjszabását felvázolva a résztanulmány javasolja olyan egységes díjszabás kialakítását, amely figyelembe veszi a szolgáltatás összes költségét és a felhasználót pontosan tájékoztatja a felmerülő költségekről még a megrendelés véglegesítése előtt. A felhasználói igényeket figyelembe véve egyaránt elképzelhetőnek tartja a pay per view és a pay per click árazást is. A résztanulmány a tényleges fizetés előtt jogi nyilatkozat elfogadásának kötelezettségét javasolja, amelyben a felhasználó részletes tájékoztatást kap az őt megillető jogokról. (pl. sokszorozás, nyomtatás). A pénzügyek kezelésére a résztanulmány dedikált szervezet létrehozását javasolja. A javasolt fizetési módok a bankkártyás fizetés, a banki átutalás, a virtuális feltöltőkártya, illetve az SMS. A résztanulmány javaslatot tesz a megrendelés menetének lebonyolítására, olyan módon, hogy a teljesítésben központi koordináció (moderátor) mellett valamennyi szolgáltató könyvtár részt tudjon venni. A résztanulmány kiemeli, hogy a dokumentumokat veszteségmentesen tömörített formában kell tárolni a hosszabb távú minőségromlás elkerülésének érdekében. A szerzők felvetik annak kérdését, hogy a könyvtárak foglalkozzanak-e elektronikus dokumentumok árusításával vagy csak a kölcsönzéssel. Bár az elektronikus dokumentum szolgáltatás elsősorban természetes személyek kiszolgálására szolgál, meg kell teremteni az üzleti partnerek (nagyfogyasztók, újrapublikálók) számára is a szolgáltatás keretrendszerét. Ennek során a résztanulmány zártláncú intranet kapcsolat létrehozását javasolja. A pénzügyi elszámolás kapcsán a résztanulmány javasolja digitalizálást végző és az elektronikus szolgáltatást ellátó könyvtárak között a 75% - 25 %-os megosztási arányt, 10 %-os működési költség mellett.

55

Az üzemeltetés tárgyalása során a résztanulmány kifejti, hogy a javasolt központosított rendszer megvalósítására véleménye szerint az Országos Széchényi Könyvtár alkalmas. A résztanulmány szükségesnek ítéli referensz szolgáltatás (Libinfo), illetve az EOD szolgáltatás integrálását a megvalósítandó rendszerhez, emellett elengedhetetlennek tartja az ODR, a MATARKA, illetve a készülőben lévő, több más rendszer funkcióját átvenni képes Cikkarchívum rendszerhez kapcsolását is. A résztanulmány általános szempontokat sorol fel a digitális tartalmak védelme kapcsán, kitérve a hálózati védelemre (pl. tűzfalak, rosszindulatú kódok elleni védekezés, felhasználói tevékenységek követése), valamint röviden tárgyalja megvalósításhoz javasolt biztonsági eszközöket (Ip szűrés, jelszó titkosítás, licenc kezelés, DRM, információ titkosítás, digitális aláírás, digitális vízjelek, szteganográfia, autentikáció és integritás, információvédelem). Ez utóbbi kapcsán a résztanulmány kitér a Digital Asset Management System (DAMS) integrálásának szükségességére. A résztanulmány a Digitális Jogok Kezelési rendszeri fejezetben tárgyalja a DRM általános eszköztárát, illetve olyan kérdéseket mint a magáncélú másolás, a Cikkarchivum kapcsolódása, az Ariel rendszer kompatibilitása, illetve a nemzetközi rendszerekhez kapcsolódás lehetőségei, amiről a résztanulmány megállapítja, hogy egységes európai szabályozás hiányában nem megoldható. E fejezeten belül ismerkedhetünk meg egy konkrét digitális dokumentum szolgáltató megoldással, az eCorvina kft. fejlesztésével. A résztanulmány az „IP alapú korlátozási módok” fejezetben tekinti át a kliens géphez kötődő hozzáférés valamint a hálózati adatforgalom titkosításának problémakörét. A felhasználói azonosítás megoldásainak áttekintése után a résztanulmány fedaratív megoldás választását javasolja annak érdekében, hogy a felhasználók egy azonosító/jelszó párossal több szolgáltatást is igénybe tudjanak venni, és eközben ne kelljen újra bejelentkezniük. A résztanulmány az utolsó fejezetben foglalkozik a hosszú távú megőrzés problematikájával, röviden ismertetve a levéltárak folyamataira kidolgozott modell elemeit.

2.3.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A résztanulmány alaposan, több aspektusból vizsgálja az elektronikus dokumentumküldő szolgáltatás megvalósításának feltételrendszerét, részben messze túlmutatva az eredeti feladatkiíráson, és sok értékes szempontot vonultat fel a megvalósítandó OEDR szolgáltatás kapcsán. Sajnálatos módon a címben szereplő „nemzetközi és hazai szolgáltatók bekapcsolása” téma tárgyalása csak nagyon általánosságban történik meg. Nem értünk viszont egyet azzal a gondolattal, hogy az OEDR-t az ODR-en belül kéne megvalósítani, ugyanis védelmi és szolgáltatási technológiai szempontból lényeges különbség van a két rendszer között, tekintve, hogy a jogvédett dokumentumok elektronikus változata – főleg ha az a végfelhasználó kezébe kerül – jóval nagyobb kockázatot rejt magában, mint a fénymásolt példányok kikerülése, így más védelmet, illetve adott esetben szolgáltatási filozófiát követel meg. Más kérdés, hogy az OEDR-nek lehet olyan szolgáltatása, amelyet az ODR-ben is lehet használni adott esetben (pl. védett elektronikus dokumentum kinyomtatása, a szerzői jogdíjak megfizetése mellett). Egyetértünk a résztanulmány azon megállapításával, hogy a könyvtári szolgáltatások jövője az elektronikus dokumentum szolgáltatás, ezen belül pedig gazdaságilag és technológiailag egyaránt a központosított szolgáltatás létrehozása a racionális megoldás.

56

Elfogadjuk a résztanulmány javaslatát a központosított szolgáltatási modellre, véleményünk szerint azonban a jogvédett anyagok lokális (nem központosított) tárolása hosszú távon nem oldható meg biztonságosan és gazdaságosan. A használható formátumok esetében szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy minél több megengedett formátum van a rendszerben, annál több munka, illetve eszköz szükséges ennek a sokszínűségnek a fenntartásához, így javasoljuk a lehető legkevesebb, feltétlenül szükséges formátum alkalmazását. A könyvtárközi elektronikus kölcsönzéssel kapcsolatosan – ellentétben a résztanulmány javaslatával – a szigorúbb, adott esetben hardver eszköz alapú autentikációt javasoljuk, hiszen a könyvtár esetében a fizetés várhatóan nem előzi meg a dokumentumhoz hozzáférést az utólagos elszámolás miatt, így különösen veszélyesnek és elkerülendőnek gondoljuk, hogy illetéktelenek is legyenek képesek a könyvtár nevében megrendeléseket indítani. Meglátásunk szerint az Adobe megoldása valóban alkalmas a DRM kezelésére, azonban nem bizonyítható, hogy ez az egyetlen alkalmas megoldás, így a későbbi közbeszerzési kiírásban gyártófüggetlen megfogalmazást javaslunk. A díjszabással kapcsolatos elvekkel alapvetően egyetértünk, ugyanígy azzal is, hogy a felhasználónak jogi nyilatkozatot kell elfogadnia, amelyben vállalja, hogy a megkapott dokumentumot az engedélyeknek megfelelően használja fel. A központi pénzügyi szolgáltató szervezet létrehozásával egyetértünk, a fizetési módok sokszínűsége véleményünk szerint is támogatandó. Az üzleti partnerek számára véleményünk szerint is érdemes speciális szolgáltatást létrehozni, azonban ez javaslatunk szerint inkább a szervezeti szintű hozzáférést és számlázást kell, hogy jelentse, nem pedig a hozzáférési pontok kiterjesztését. Egyetértünk azzal, hogy egy ilyen szintű központosított szolgáltatás megvalósítására az OSZK alkalmas. Ugyancsak egyetértünk a meglévő, illetve fejlesztés alatt levő szolgáltatások (Libinfo, EOD, ODR, Matarka, Cikkarchivum) integrálásának szükségességével. A résztanulmány biztonsági eszközökkel foglalkozó része – bár fontos témákat vet fel – erősen vitatható, adott esetben szakmai tévedésen alapuló állításokat tartalmaz, ezeket közül néhányat a következő pontban kiemelünk. A DRM rendszerek ismertetése – bár jól bemutatja ezek fő elemeit – nem használható rendszer specifikáció elkészítéséhez, hiszen ezek túlnyomórészt olyan kötelező elemek, amelyek minden DRM rendszernek részei. Egyetértünk azzal, hogy a szolgáltatásban részt vevő (könyvtári) kliens gépek bejelentkezését erős kontroll alatt kell tartani, véleményünk szerint azonban a tervezett struktúrához és web alapú szolgáltatáshoz nem szükséges virtuális magánhálózatokat létrehozni, elég, ha az azonosítás kétfaktorú és a kommunikáció biztonságos protokollon keresztül folyik. A federáción alapuló azonosítást több szempontból is problematikusnak tartjuk. Ebben a pillanatban nincs egységes rendszer Magyarországon, így mindenképpen több azonosítási rendszert kellene fenntartani, arról nem is beszélve, hogy egyes javasolt felhasználói körök (pl. nyugdíjasok) számára nem áll fenn ilyen lehetőség.

57

A hosszú távú megőrzés véleményünk szerint valamennyi elektronikus dokumentumszolgáltatás egyik sarokpontja, amelyre a szolgáltatást létrehozó folyamatok mindegyikében nagy hangsúlyt kell fektetni.

2.3.3.

Fő állítások és értékelésük

Állítás: „Fontos leszögezni azonban, hogy jelenleg Európában a szerzői jogvédelem alá tartozó dokumentumok online letöltésére, a másolatok elektronikus továbbítására könyvtári rendszerek – éppen az általános jogi nehézségek miatt – csak nagyon szűk körben (zárt hálózat, kiadói-szerzői megállapodások alapján) vállalkoznak.” Észrevétel: Megítélésünk szerint ez a helyzet a technológia változásával együtt fog változni, főleg annak köszönhetően, hogy a kiadók is megjelennek elektronikus könyvekkel, és így – megfelelő szerződések, jogdíjfizetés és biztosítékok mellett – nem lesz érdekük a könyvtárakat, mint terjesztési csatornákat kizárni a forgalmazásból. Ugyanakkor a fenti idézet is rámutat arra, hogy jelenleg a legfőbb akadályt a jogi helyzet okozza. Állítás: „Feltétlenül szükséges, hogy az ODR-be integrálódva létrejöjjön egy, a szerzői jogvédelmet is szavatoló országos dokumentumküldő rendszer, amely közvetlenül a felhasználóhoz is képes a másolatot elektronikus formában eljuttatni, legyen az könyv, cikk, tanulmány, vagy részdokumentum.” Észrevétel: Az OEDR feltétlen szükségességével egyetértünk, ugyanakkor úgy véljük, hogy a két rendszer integrációjának nem alárendeltségi viszonyban kell létrejönnie, ugyanis az ODR rendszer átalakítása olyan rendszerré, amely megfelel az elektronikus dokumentumküldés és jogvédelem biztonsági követelményeinek rövid távon biztosan jelentős többlet költséggel járna. Más kérdés, hogy hosszabb távon valószínűleg érdemes lesz a rendszereket egységesíteni. Állítás: „Az elektronikus dokumentumküldés esetében a dokumentum licenccel, DRM által kulcsolt, titkosított és védett módon, mint grafikus adat kerül továbbításra. Megrendelés esetén a felhasználó és a szolgáltató egymással online alapon licenc-szerződés köt, a másolat megrendelésének díja magában foglalja a licenc összegét is, amely a szerzőt, kiadót, továbbiakban jogtulajdonost illeti meg.” Észrevétel: Amennyiben a dokumentumot grafikus adatként továbbítjuk, az elektronikus dokumentumok egyik nagy előnyét veszítjük el, a kereshetőséget. Ennek megfelelően ilyen megoldást csak akkor tartunk elképzelhetőnek, ha a jogtulajdonosokkal másképpen nem lehet megegyezni. Állítás: „A regisztráció folyamán a felhasználó a megfelelő felhasználói csoportba kerül, ezt követően mind a regisztrációs szám, mind a választott jelszó aktívvá, láthatóvá válik. Online módon egy személyes nyilatkozattétel megadása szükséges, amelyben a felhasználó kötelezettséget vállal a szerzői jogok és szabályozások betartására. A sikeres regisztráció után automatikus üdvözlő üzenet érkezik a

58

felhasználó által megadott postafiókba, amelyben kérik a regisztráció automatikus megerősítését, ugyanakkor a megerősítés során a felhasználónak még egyszer lehetősége van a megadott adatok ellenőrzésére.” Észrevétel: Az OEDR esetében is javasoljuk hasonló regisztrációs mechanizmus megvalósítását, azzal a kiegészítéssel, hogy a kedvezmények igénybevételéhez már partner könyvtári ellenőrzés és megerősítés szükséges. A felhasználónak a regisztráció során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy jelezze a lehetséges kedvezmények valamelyike iránti igényét. Állítás: A könyvtárak regisztrációja során a következő adatokat kell megadni:

• • • • • • • • • • •

A könyvtár ország szerinti elhelyezkedése A könyvtár nevének rövidítése, helye A könyvtár finanszírozási módja A könyvtár típusa A dokumentumkérés célja A könyvtár regisztrációs száma A szállítás címe Az ügyintéző neve és elérhetősége Számlázás címe Kiegészítő információk (pl. nyelv, áfa kötelezettség, szakterület) A másolat küldésének módja (elektronikus: e-mail, ftp passzív/aktív kapcsolat, illetve hagyományos: posta, fax, személyes átvétel)

Észrevétel: A könyvtárak regisztrációját az OEDR-ben két részre javasoljuk bontani. Egyrészt a regisztráció kezdeményezhető az OEDR erre a célra létrehozott web felületén, azonban néhány érzékeny adatot szerződésben kell rögzíteni és ezeket csak az OEDR erre felhatalmazott adminisztrátora változtathatja meg. Ezek a következők lehetnek: • • •

A könyvtár bankszámla száma A könyvtár adószáma A könyvtár további dolgozóinak OEDR jogokat adni képes felelős ügyintéző (superuser) neve, felhasználóneve, kezdeti jelszava, illetve a vele kapcsolatos adminisztratív teendők (pl. jogok visszavonása)

A fenti felsorolásban a dokumentumkérés célja nem értelmezhető, hiszen a regisztráció során nem kerül sor dokumentum kérésre. Az OEDR-ben a könyvtárak elektronikus dokumentumot csak web felületen keresztüli letöltéssel érhetnek el, papír alapú dokumentumhoz postai vagy személyes átvétellel juthatnak. Állítás:

59

„Egyéni felhasználó esetében:

• • • • • • • •

Név, cím, elérhetőség (e-mail, telefon) Személyes adatok (felhasználási csoport, szem.ig.szám) A dokumentumkérés célja (tanulás, oktatás, továbbképzés stb.) Fizetés, illetve a számlázás módja (átutalás, bankkártya, készpénz, csekk) Szállítás módja Online nyilatkozat tétele a szerzői jogok betartásáról Könyvtári tagság (könyvtári regisztráció, olvasókártya száma) Megjegyzés, kérdés”

Észrevétel: Megítélésünk szerint a fenti kérdések egy része megrendelésenként dönthető el, azaz szükségtelen, hogy a felhasználó előre nyilatkozzon a dokumentumkérés céljáról, a fizetés módjáról vagy a szállítás módjáról, elég ha ezeket a konkrét megrendelés kapcsán adja meg. A megjegyzéseknek, illetve kérdéseknek véleményünk szerint nem a regisztrációs felületen van a helyük, hanem ezek feltételére általában lehetőséget kell biztosítani egy ügyfélszolgálat keretében. A magánélethez fűződő jogok alapján (privacy) nem kényszeríthető ki, hogy a felhasználó valós adatokat adjon meg, amennyiben nem kíván kedvezményeket igénybe venni. Javasoljuk viszont olyan pontok felvételét, amelyek szükségesek lehetnek a felhasználó későbbi kezelése érdekében: • •

Kedvezmények felsorolása és választás felajánlása, amennyiben a felhasználó valamelyiket igényelni szeretné. Opcionálisan kitölthető adatok az anonimizált statisztika készítéshez pl. nem, kor, foglalkozás, lakóhely, stb.

Felhívjuk a figyelmet, hogy kedvezményt igénybe vevő egyéni felhasználók esetén a számlának a felhasználó nevére kell szólnia, azaz ilyen esetekben nem kérhetők be külön számlázási adatok. Olyan üzleti partnerek esetén, amelyek csak eseti jelleggel veszik igénybe az OEDR szolgáltatást, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ügyintézőjük üzleti felhasználóként regisztrálja magát a rendszerbe, és megadhassa az ezzel kapcsolatos adatokat. Természetesen az üzleti felhasználók nem jogosultak kedvezmények igénybevételére. Üzleti felhasználók által megadandó adatok: • • • •

Cégnév Adószám Bankszámla szám Számlázási cím

Állítás:

„A megrendelés közvetlenül a keresésre is alkalmas lokális OPAC, vagy közös (Verbund) katalógusok rekordjai alapján történik, közvetlenül egy megrendelő gombbal. Ez mind a könyvkatalógusokra, mind a

60

folyóirat, illetve a cikk- és recenzió katalógusokra vonatkozik. A katalógusrekordok piktografikus jelzéssel tartalmazzák az információt, hogy az adott dokumentum digitális formában szabadon, vagy csak korlátozott formában DRM-mel, esetleg könyvtáron belüli zárt hálózaton keresztül férhető-e hozzá, illetve azt is, hogy készíthető-e belőle „on-demand” elektronikus másolat.” Észrevétel: A fenti funkciók mindegyike implementálandó az OEDR-be is, illetve javasoljuk a MOKKA-ODR, illetve Cikkarchívum rendszerek továbbfejlesztését úgy, hogy az említett piktografikus jelzéseket kezeljék, illetve ezen információk bevitelére adjanak lehetőséget. Számítani lehet arra, hogy egy-egy jogtulajdonossal megkötött megegyezés potenciálisan elérhetővé tesz nagyobb dokumentum mennyiséget is. Ebben az esetben is javasoljuk, hogy az adott rekordok egy lépésben kerüljenek át az OEDR-be és kapják meg a „digitalizálható” jelzést. Állítás:

„Amennyiben a dokumentum szerzői jogvédelem alatt nem áll, vagy szerzői jogvédelem alatt áll ugyan, de a jogi szabályozásnak megfelelően elektronikus másolatkészítésre vonatkozó engedéllyel bír, akkor a DRM rendszer védelmével és korlátozásával elektronikus úton is továbbítható, a következő módozatok igénybevételével: • • • •

amennyiben a terjedelem megengedi, úgy csatolt fájlként, e-mailben passzív ftp letöltéssel (downloanding) aktív ftp segítségével (felhasználó által megadott ftp szerverre uploading) fizikai adathordozóra kiírva, postai közvetítéssel

Itt kell megjegyezni, hogy a fizikai adathordozóra rögzített elektronikus tartalmak szintén DRM-mel védettek, maga az adathordozó sokszorosítása ellen is.” Észrevétel: Az OEDR-ben az aktív, illetve passzív ftp-t nem javasoljuk, mivel megítélésünk szerint elégséges, ha a felhasználó a dokumentumot a saját azonosítóját és jelszavát használva a web felületen keresztül, biztonságos csatornát használva letöltheti. A passzív ftp semmilyen többlet szolgáltatást nem tud a web felülethez képest, az aktív ftp viszont olyan megoldandó problémákat vet fel például a felhasználó oldali tűzfal beállítások miatt, ami jelentősen növelheti a szolgáltató oldali emberi ráfordítás igényt. Az e-levelezés használata több szempontból is kontraproduktív, nem garantált minőségű szolgáltatásról lévén szó. A védett fizikai adathordozóra kiírást értéknövelt szolgáltatásként javasoljuk megvalósítani. Nyilván ebben az esetben a felhasználót fogja terhelni az adathordozó költsége is. Állítás:

„A feldolgozási, illetve a teljesítési időt követően tíz nap áll a felhasználó rendelkezésére reklamálásra. A reklamáció a következő pontokra terjedhet ki: • • • •

61

Késedelmes szállítás Előzetes értesítés nélkül rossz minőségű másolat Hiányos szállítás Nem a megállapodás alapján történt összeg leszámlázása”

Észrevétel: A reklamáció ilyen korlátozása nem felel meg a magyarországi jogszabályoknak, viszont könnyíti a feldolgozást, ha a felhasználó szabványos lehetőségek közül választhat és a reklamációs űrlap kötelezően kitöltendő mezői segítik abban, hogy az orvosláshoz szükséges minden lényeges adat a szolgáltató rendelkezésére álljon. Állítás:

„Összefoglalva elmondható, hogy a Subito egy átfogóan működő dokumentum-szolgáltató rendszer, számtalan „szállító könyvtárral”. A Subito közös katalógus alapján megkönnyíti a keresést, egyszerűbbé teszi a megrendelés folyamatát, egységes árképzést használ, s alapvetően a megrendelést a beérkezésétől a szállításon át, a fizetés lebonyolításáig – a tagkönyvtárakat jelentős munkától megkímélve – központilag kezeli.” Észrevétel: A fentiekből lényegesnek tartjuk a közös katalógus használatát, az egységes árképzést és a folyamatok központosított kezelését, amelyek megvalósítását javasoljuk az OEDR-ben is. Bár az OEDR-ben is valamennyi könyvtár válhat „szállító” könyvtárrá, költségkímélőbb, ha a speciális digitalizáló infrastruktúra kevés helyen áll csak rendelkezésre, és így a fejlesztési források nem aprózódnak el. Állítás:

„A közös katalógusok és közös digitális archívumok építése is felvet szerzői jogi kérdéseket, ezért a probléma áthidalására mindenképpen célszerű központi ajánlást készíteni, illetve a kapcsolódó feladatokra (pl. olvasói azonosítás, elektronikus fizetési rendszer stb.) központi megoldást kell nyújtani.” Észrevétel: A központi megoldás szükségességében egyetértünk. A közös digitális archívumok építése kapcsán az archívum maga csak akkor élvez a benne tárolt anyagok védelmét meghaladó védelmet, ha felépítése. szolgáltatásai egyediek, újszerűek. Az adatbázisba dokumentumokat feltöltő könyvtárakkal viszont olyan szerződéseket kell kötni, amelyek garantálják, hogy a feltöltött információkkal kapcsolatos (itt elsősorban a bibliográfiai leírásra, szöveggondozásra gondolunk) jogaikat visszavonhatatlanul és térítésmentesen átadják az OEDR-nek. Állítás:

„Az eddigiekben jobbára a szöveges (nyomtatott) dokumentumok forgalmazását említettük, de mivel állóképek, hangzóanyagok, filmek is nagy számban megjelennek a gyűjteményekben, ezért a koncepció kialakításánál többféle dokumentumtípusra is gondolni kell.” Észrevétel: Az OEDR jelen koncepciója érintőlegesen kezeli a mozgóképek, illetve hipermédia információk kérdését, már csak azért is, mert pl. a magyar filmvagyon on-line szolgáltatása messze erőforrás igényesebb a racionálisan elképzelhető lehetőségeknél. Az OEDR jelen koncepciójában elektronikus dokumentumnak azokat az állományokat tekintjük, amelyek eredeti formája nyomtatott, illetve amelyek szükség esetén nyomtathatóak.

62

Ennek megfelelően szövegek, képek és ezek kombinációinak szolgáltatására teszünk javaslatot. Állítás:

„Figyelemmel kell lenni a hátrányos helyzetű használók széles táborára is, akiknek sok esetben az elektronikus úton történő szolgáltatás nyújt megoldást a keresett információ elérésére és használatára. (ld. mozgássérültek, ágyhoz kötött betegek stb.) Számukra a távoli elérés lenne a legpraktikusabb. A látássérülteknek a hangzó dokumentumok, a felolvasás nyújt hatékony segítséget az információhoz jutásban.” Észrevétel: A felvetés azon részével egyetértünk, hogy a szolgáltatásnak kell, hogy legyen a fogyatékossággal élők számára is kezelhető felülete. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy egy hangoskönyv esetén a másolási védelmet gyakorlatilag nem lehet megoldani (értve ez alatt, hogy a hangzóanyagot gyakorlatilag az élvezeti érték romlása nélkül lehet lejátszás közben újradigitalizálni), így ilyen anyagok szolgáltatása kapcsán a jogvédelem biztosítása nem megoldható. Állítás:

„Néhány kiadó már felismerte az e-könyv formájában történő terjesztés lehetőségét. Célszerű lenne közös érdekek mentén összehangolni a kiadói és a könyvtári forgalmazást.” Észrevétel: A kiadókkal együttműködést az OEDR lényeges részének tekintjük, ugyanakkor látni kell, hogy ellentétben a papír alapú dokumentumok terjesztésével, az e-dokumentumok esetén a viszonteladói hálózatnak kisebb jelentősége van. Mindenképpen szükségesnek tartjuk azonban a nyomtatásból kikerült könyvek esetén a megegyezést és a feladatmegosztás megvalósítását. Állítás:

„A központi archiválás a költség-hatékony szolgáltatás záloga. A könyvtárakban létrejött digitális tartalmak közös archívumba szervezésével és adatbázisban történő leírásával a biztonságos tárolás és a visszakereshetőség mellett elérhetjük az egységes formátum kialakítását, és a sokoldalú felhasználás lehetőségének megteremtését. A módszertani útmutatók kiadásával is segíthetjük a könyvtárak digitalizálási tevékenységét, de csak a központi archívum képes az egységesítés és a hosszú távú megőrzés problémájára hatékony megoldást nyújtani.” Észrevétel: A résztanulmányban megfogalmazott állítással teljes mértékben egyetértünk. Ennek megfelelően az OEDR kialakításánál vigyázni kell arra, hogy dokumentumok csak megfelelő minőség megléte esetén, szabványos formátumban kerülhessenek hosszú távon az archívumba. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy ezen minőségi követelmények meg legyenek ismertetve a szolgáltatásban részt venni kívánók széles körével, és természetesen ennek egyik eszközének tartjuk a módszertani útmutatók kiadását. Állítás:

„Hasonlóan eredményesen működhet együtt a dokumentumellátó rendszerrel az EoD (e-könyvek igény szerint) és PoD (nyomtatás igény szerint) szolgáltatás is, amennyiben a tevékenység során keletkezett digitális példányok a jogi információkkal együtt központi archívumokba kerülnek.” Észrevétel:

63

Az EOD konzorcium eredetileg a nem szerzői jogvédett dokumentumok szolgáltatását tűzte ki célul, így tevékenysége nem illeszkedik szorosan az OEDR céljaihoz, azonban az OEDR sem zárhatja ki adott esetben teljes könyvek digitalizálása iránti igények kielégítését. Az OEDR-nek ott lehet még szerepe az EOD-val együttműködésben, hogy az EOD könyvek sem azonnal válnak szabadon hozzáférhetővé, így az átmeneti időszakban a térítéses hozzáférést akár az OEDR-en keresztül is meg lehet oldani (l. a következő idézetet). A PoD szolgáltatást értéknövelt szolgáltatásként javasoljuk kapcsolni OEDR-hez, ami egyúttal azt is jelenti, hogy csak abban az esetben szabad ilyen szolgáltatást működtetni, ha ez pozitív szaldósan megtehető. Természetesen a „nyereséget” ilyenkor a szolgáltatásfejlesztésbe kell visszaforgatni. Állítás:

„Hasonlóan kell kezelni azokat a dokumentumokat is, amelyek más okból nem forgalmazhatók szabadon, vagy nem tehetők közzé nyilvános, ingyenes szolgáltatás keretében. Ilyen például az EoD szolgáltatás során létrejött digitális tartalom, amely az EoD konzorcium szerződése értelmében a létrehozás után csak három hónap elteltével kerülhet szabad forgalmazásba, még akkor is, ha a forrást már nem védi a szerzői jog.” Észrevétel: Amennyiben az EOD szolgáltatást az OEDR-en belül is implementálni kívánjuk, meg kell oldani, hogy az említett idő elteltével az EOD könyvek szabadon hozzáférhetővé váljanak. Mindez azt jelenti, hogy az OEDR-ben nem csak a szerzői jogosultság megszűnése, hanem konkrét időzítés alapján is kezelni kell tudni a dokumentumok nyilvánossá válását. Állítás:

„Megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben a programot valóban használó könyvtárak számára az Ariel többnyire beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de jelenlegi formájában már alig-alig alkalmas a szolgáltatás kiszélesítésére és bővítésére. Továbbra is megoldatlan maradt a felhasználó/megrendelő számára a dokumentumnak a könyvtár közreműködése nélküli, közvetlen elérése.” Észrevétel: A fenti állítást annak dokumentálására idéztük, hogy az Ariel program használata nem oldja meg az OEDR problémáit, így erre más megoldást kell keresni. Állítás:

•

„Online-elérésű központi országos cikkarchívum, országos dokumentum nyilvántartó katalógus kialakítása, magától értetődően webes elérés útján. A közös, országos katalógusrendszereknek megfelelő információval kell szolgálniuk a dokumentum hozzáférésének módjáról, lehetőségeiről.”

Észrevétel:

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás elvi rendszerével kapcsolatosan megfogalmazott fenti javaslattal annyiban értünk egyet, hogy az OEDR-nek az országos katalógusrendszerre és lelőhely nyilvántartásra kell alapoznia működését. Nem tekintjük azonban OEDR feladatnak a meglévő szolgáltatások átvételét vagy újra felépítését. Az OEDR célja nem cikkarchívum, hanem elektronikus dokumentumok archívumának létrehozása.

64

Állítás:

•

„Egy országos dokumentumszolgáltató rendszer kialakítása (infrastruktúra, szoftver, hardver eszközök, központi elosztás), amely a dokumentumok elektronikus továbbítását már nem csak könyvtárak között teszi lehetővé.”

Észrevétel:

A fentiekkel egyetértünk azzal a hangsúlyeltolással, hogy az OEDR elsődleges célja a felhasználók közvetlen kiszolgálása. Állítás:

•

„A dokumentum tartalmának és a jogok biztosítására be kell vezetni a DRM technológia alkalmazását, és ennek működtetéséhez a szükséges informatikai hátteret ki kell alakítani. Szükséges egy elvi, jogi megállapodás arról is, hogy a DRM milyen jogokat kezeljen.”

Észrevétel: A DRM technológia bevezetése az OEDR alapköve. A kiválasztásra kerülő DRM technológiának széles körben biztosítania kell a jogok védelmét és ezzel párhuzamosan a felhasználók kiszolgálását. A kiválasztott DRM technológia azonban determinálja, hogy milyen jogokat képes kezelni, és ennek megfelelően minden jogtulajdonossal – illetve remélhetőleg előbb vagy utóbb közös jogkezelő szervezetekkel – megállapodást kell kötni arról, hogy konkrétan milyen jogokat kezeljen a DRM rendszer a szolgáltatás keretében. Elvi jogi megállapodást meglátásunk szerint nincs kivel kötni. Állítás:

•

„A megrendelés és a pénzügyi lebonyolítás (számlázás, nyilvántartás) központi rendszerének kialakítása olyan módon, hogy a könyvtárak munkáját ez a munkafolyamat manuálisan, de lehetőség szerint semmilyen formában se terhelje. Feltétlenül országos szinten egységesen elérhető legyen, ugyanakkor garanciát is biztosítson arra, hogy a jogtulajdonosok licenc-díjukat, a munkát elvégző, lebonyolító könyvtárak pedig a szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás összegét megkapják.”

Észrevétel: Tekintve, hogy a könyvtárak számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felhasználókat helyben szolgálják ki (adott esetben bizonyos jogvédett dokumentumok csak dedikált terminálokon jeleníthetők meg), illetve a felhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben a szolgáltatást egy könyvtárban veszik igénybe, helyben fizethessenek, nem megoldható, hogy a pénzügyi lebonyolítás a könyvtárakat semmilyen formában ne terhelje. Emellett az OEDR pénzügyi részének részletes és naprakész kimutatást kell adnia minden egyes könyvtár által igénybe vett szolgáltatásokról, illetve a pillanatnyi pénzügy egyenlegről, illetve a bármelyik fél (központ, könyvtár) követeléseiről. A központnak feladata, hogy havonta elszámoljon a könyvtárakkal, amelyek adott esetben lehetnek befizetők, illetve lehetnek kifizetésre jogosultak. Állítás:

•

65

„A felhasználó autentikációjához, regisztrációjához szükséges biztonságos rendszer (pl. közös könyvtári beiratkozási adatbázis) kialakítása megfeleljen minden adatvédelmi követelménynek.”

Észrevétel: Az OEDR-nek saját felhasználói adatbázisa kell, hogy legyen, mivel nem célszerű a felhasználókat csak könyvtárba beiratkozottakra vagy magyar állampolgárokra szűkíteni. Mivel a felhasználóktól személyes adatokat is kell kérni – amelyek kedvezmények igénybe vétele esetén a valóságnak meg kell, hogy feleljenek –, az adatokat fokozottan védeni kell az illetéktelen hozzáféréstől. Mivel a rendszer pénzügyi adatokat (pl. bankkártya azonosító adatok) javaslatunk szerint nem kezel, a védelemnek nem kell a banki szintet elérnie. Állítás:

•

„Az infrastrukturális háttér biztosítása (ügyfél-kezelés, hot line, digitalizálás stb.) egy központi szerepet vállaló és lebonyolító centralizált szervezet létrejöttével elkerülhetetlen, amelynek fenntartója, működtetője lehetőség szerint egy központi szerepet betöltő könyvtár kell, hogy legyen.”

Észrevétel: A fenti állítással egyetértünk, amennyiben valójában szervezeti egységet kell érteni szervezet alatt. Független szervezet (pl. kft) létrehozása véleményünk szerint a feladat nagyságával nem indokolható. Állítás:

•

„Gondoskodni kell az elkészült digitális másolatok metaadatainak automatikus beépüléséről az eredeti rekordokat tartalmazó adatbázisba.”

Észrevétel: Egyetértünk azzal, hogy bizonyos adatoknak vissza kell kerülniük az eredeti adatbázisokba, azonban ezeknek a digitális elérhetőségről kell elsősorban szólniuk. Biztosítani kell viszont, hogy egy kattintással elérhetőek legyenek az eredeti katalógusból a felhasználók számára az OEDR-ben nyilvántartott adatok. Állítás: •

„Statisztikák a szolgáltatás továbbfejlesztéséhez, optimalizálásához, döntéstámogatáshoz (pl. keresési, rendelési szokások, kimutatások, teljesítések, elégedettségmérések stb.).”

Észrevétel: Az OEDR-ben mindenképpen szükséges a részletes statisztikákat készíteni képes statisztikai modul megvalósítása, illetve ennek előfeltételeként a szolgáltatás paramétereinek mérése (pl. kérés teljesítési idők, válasz idők). Állítás:

•

„Megrendelés és regisztráció online módon történjen”

Észrevétel: Az OEDR alapvető működési módja ez lesz. Állítás:

•

A digitálisan jogvédett e-tartalmak letöltése és használatba vétele (olvasás) személyes könyvtárlátogatás nélkül, otthon is lehetővé váljon.

66

Észrevétel: Az OEDR alapvetően ezzel a céllal jön létre, természetesen „otthon” alatt azt értve, hogy földrajzilag nem korlátozva a felhasználót. Állítás: •

„A letölthető állományok akár vásárlás, akár időszakos kölcsönzés formájában rendelkezésre álljanak. (Offline és online üzemmódban).”

Észrevétel: Az OEDR lehetővé kívánja tenni az időkorlátos és az időkorlát nélküli offline elérést. On-line elérés esetén az időkorlát nélküliség implementálását nem javasoljuk, mert ez megkönnyíti a visszaéléseket (pl. jog átadás). Állítás:

•

„Az e-dokumentumok használata legyen gép/munkaállomás független.”

Észrevétel: Ez a feltétel annyiban teljesíthető, amennyiben a DRM védelmet biztosítani tudó rendszer gépfüggetlen. Az illegális többszörözés elkerülése érdekében a letöltött dokumentumok olvasását érdemes hardver eszközhöz kötni. Ebben az értelemben nem kívánatos az, hogy az e-dokumentumok használata munkaállomás független legyen. Állítás: •

„A rendszer alkalmazkodjon az elterjedt operációs rendszerekhez, szoftver-alkalmazásokhoz, hardvereszközökhöz (mobil berendezések) és igénybe vételük ne igényeljen különösebb informatikai ismeretet, gyakorlatot.”

Észrevétel: A fentiekkel egyetértünk, viszont külön kiemeljük az e-könyv olvasókat, illetve jelen esetben „szoftver-alkalmazásokon” a dokumentum megjelenítőket értjük. Állítás:

•

„Többféle online-fizetés lehetősége biztosított legyen.”

Észrevétel: Az online fizetés lehetősége a rendszer használhatóságát nagymértékben befolyásolja. Ennek megfelelően célszerűnek tartjuk a legkedveltebb online fizetési rendszerek implementálását (bankkártya, utalás, mobil fizetés, SMS). Állítás: •

„A fizetős mellett, ingyenes tartalmakat is ajánljon (ld. Open Access).”

Észrevétel:

67

Úgy véljük, hogy az ingyenes tartalmak szolgáltatása nem elsőrendű feladata az OEDR-nek, ugyanakkor elkerülhetetlennek tartjuk például a szerzői jogvédelem alól kikerülő dokumentumok szolgáltatását. Elképzelhetőnek tarjuk más ingyenes tartalmak szolgáltatását is abban az esetben, ha ezek megfelelnek az OEDR által támasztott legmagasabb szintű minőségi követelményeknek, valamint, ha ezekhez értéknövelt szolgáltatás kapcsolható. Állítás:

„A központi adatbázisban tárolt rekordoknak tartalmaznia kell az adott dokumentum lelőhely adatait is, hisz ez teszi lehetővé a dokumentumszolgáltató rendszer központi moderátorának azt, hogy a kérés a megfelelő a dokumentumot őrző vagy kezelő könyvtárhoz kerüljön továbbításra.” Észrevétel: Tekintve, hogy az OEDR-ben már digitalizált állományok találhatók, a lelőhely információ nem érdekes, viszont a digitalizált állományokhoz hozzá kell rendelni az eredeti forrást (lelőhelyet) annak érdekében, hogy a dokumentum használata során felmerülő kérdésekre válaszolni lehessen. Szükséges viszont, hogy amikor például az ODR rendszerben választ ki valaki dokumentumot, és átlép az OEDR-be, akkor a központ a lelőhely információkat is megkapja. Ugyanígy fontos, hogy ha az OEDR-ben egy dokumentum vagy dokumentum csoport „digitalizálható” megjelölést kap, mivel megegyezés született a jogtulajdonosokkal, és valaki megrendelést indít a digitalizálásra, akkor a központ lekérdezhesse a feladat kiadásához szükséges lelőhely információkat, és ezek közül kiválaszthassa a legalkalmasabbat. Állítás:

„Megjegyzendő, hogy a digitalizáláshoz használható és egyre fejlődő workflow (WfM) rendszerek akár a lelőhely nyilvántartást is automatikusan tudják kezelni. Egy adott algoritmus a központilag tárolt lelőhely jegyzékek alapján, nyomon tudja követni, hogy egy-egy könyvtár egy meghatározott időszakon belül mennyi megrendelést kapott, és figyelembe véve az infrastrukturális lehetőségeket és a „meghatározott” teljesítmény-kvótákat, a „telített” könyvtár helyett a megrendelés automatikusan a rekordhoz kapcsolódó lelőhely nyilvántartás alapján, a soron következő könyvtárhoz érkezik be.” Észrevétel: Az OEDR-ben mindenképpen munkafolyamat támogatást javasolunk megvalósítani és ennek keretében a fenti típusú terhelésmegosztásra teszünk javaslatot. Ennek keretében azonban a legjobb minőséget nyújtani képes könyvtárak elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a gyengébb infrastrukturális adottságú könyvtárakkal szemben. Állítás:

„Lokális megrendelések esetén a teljesítés joga és kötelessége (feladata) mindenképpen az adott könyvtárra hárulna. A megrendelésről azonban ebben az esetben is jelentést kell kapnia a központi moderátornak. A rendszernek figyelemmel kell kísérnie, hogy egy megrendelés a jelentő könyvtár részéről a teljesítés melyik folyamatában áll. A lokális megrendelések esetében is a pénzügyi lebonyolítás a központi számlázási rendszeren keresztül történik.” Észrevétel:

68

A lokális megrendelés fogalma az OEDR-ben nem értelmezhető, tekintve, hogy a jogtulajdonosokkal az OEDR fenntartója köt szerződést, és az OEDR-en kívül a könyvtárak jogszerűen nem szolgáltathatnak digitalizált anyagokat, hacsak nem kötnek külön szerződést. Bármelyik könyvtárnak joga van azonban saját felelősségére digitalizálni állományokat, és ha azok megfelelnek az OEDR követelményeinek, akkor azokat az OEDR-be felvinni, és azon keresztül szolgáltatni. Állítás:

„A megrendelés központi rendszeren való átfuttatása azért is elkerülhetetlen, mert a katalógus-rekordokhoz az elektronikus másolat metaadatait hozzá kell rendelni, valamint katalógus szinten – elkerülve a többszöri másolás veszélyét – jelezni kell, hogy az adott dokumentumról digitális másolat már rendelkezésre áll.” Észrevétel: A megrendelés központi rendszeren való átfuttatása azért elkerülhetetlen, mivel másképpen a könyvtár nem tud jogszerűen szolgáltatni (hacsak nem köt egyedi szerződést a jogtulajdonosokkal). Állítás:

„Az elektronikus másolatot a kialakításra váró központi cikkarchívumban mindenképpen el kell elhelyezni, a decentralizált, lokális archiválás nem járható út. A metaadat tartalmazza a másolatot teljesítő könyvtár adatait, – akár későbbi megrendelések során – a pénzügyi elszámolás keretében ez az eljárás teszi majd lehetővé, hogy a teljesítő könyvtár az egyszeri másolat készítés árából minden további felhasználás esetén is részesedjen.” Észrevétel: A lokális archiválás többek között azért nem járható út, mert az OEDR fenntartója csak úgy tud kötelezettséget vállalni a jogtulajdonosokkal kötendő szerződésekben, ha az adatbázis megfelelő védelmét is garantálni tudja. Ennek megfelelően a résztvevő könyvtáraknak kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a jogvédett dokumentumok „eredeti” példányait az OEDR-be felvitel után megsemmisítik. A fenti javaslatnak megfelelően a digitalizálást végző könyvtár minden egyes újrafelhasználás esetén részesedik a bevételből. Állítás:

„Központi beszolgáltatás esetén a szolgáltató könyvtár eldöntheti, hogy a digitális másolatot saját maga gyűjteményében, saját szerverén is megőrzi-e (ez csupán tárhely és adminisztráció kérdése), vagy kizárólag a központi cikkarchívum adatbázisban való hozzáférés lehetőségével szolgálja ki saját olvasóit.” Észrevétel: A lokális tárolás kifejezett tiltását javasoljuk az OEDR-ben, ugyanis jelentős többletterhelést okozna az ilyen adatbázisok védelmének rendszeres auditálása. Enélkül viszont nem garantálható az OEDR és a jogtulajdonosok közötti szerződés biztonságra vonatkozó részének teljesítése. Állítás:

„A központi cikkadatbázisba beszolgáltatott elektronikus dokumentumot célszerű mesterfájl formátumban, DRM védelem nélkül beszolgáltatni. Ezzel biztosítható, hogy az adott dokumentum későbbiek során bármilyen módon, bármilyen üzleti modellben „adatveszteség” nélkül rendelkezésre álljon és konvertálható maradjon.”

69

Észrevétel: A fenti állítással egyetértünk, azzal a megjegyzéssel, hogy a mesterfájlokat titkosítani kell annak érdekében, hogy ha valaki megszerzi a teljes adatbázist, ne tudjon hozzáférni az egyes dokumentumok tartalmához. Állítás:

„Ismételten itt csupán annyit mondhatunk el, hogy a leíró rekordnak minden szükséges információt lehetőleg piktogramos formában tartalmaznia kell. Ezek a következők: • • • • •

A dokumentum elektronikusan már rendelkezésre áll. A dokumentum elektronikus formában megrendelhető. A dokumentum csak papír alapú másolatban rendelhető meg, ami tartalmazza, hogy a kézbesítés csak postai úton, faxon, vagy személyes átvétellel lehetséges. A dokumentum csak eredeti fizikai formájában kölcsönözhető. A dokumentum semmilyen formában nem kölcsönözhető, csak helyben olvasásra áll rendelkezésre.”

Észrevétel: Az OEDR-en belül a csak papír alapon megrendelhetőségnek, illetve az eredeti formában való kölcsönözhetőségnek nincs relevanciája. A helyben olvasás az OEDR-ben úgy értelmezhető, hogy „könyvtári számítógépen” olvasás. A fenti adatok viszont jó, ha szerepelnek a MOKKA-ODR adatbázisban, illetve a Cikkarchívumban. Állítás:

„A hagyományos könyvtári beiratkozáshoz hasonlóan az alábbi kategóriák használatát tartjuk kívánatosnak: • • • • • • • •

18 év alatti tanuló diák 18 év feletti főiskolai és egyetemi hallgató Tanár Felsőoktatásban dolgozó oktató Kutató Egyéb munkaviszonyban álló Nyugdíjas Üzleti felhasználó”

Észrevétel: A fenti kategóriákat abban az esetben tartjuk megfelelőnek, ha ezekhez kedvezmény rendelhető, vagy ha a kedvezményt az állam hajlandó finanszírozni. Ebben az esetben a Tanár helyett javasoljuk a „Közoktatásban dolgozó pedagógus”, a Kutató helyett a Felsőoktatásban vagy akadémiai kutatóintézetben dolgozó kutató, az „egyéb munkaviszonyban álló” helyett „magánszemély” (ugyanis a dokumentum elérést nem szabad munkaviszonyhoz kötni) megnevezéseket. Állítás:

70

„A 18 éven aluli tanulók, illetve diákok esetében a könyvtári gyakorlathoz hasonlóan felmerül annak az igénye is, hogy a regisztrálás során a szülő vagy gondviselő kezességi adataira is szükség lehet. Az elektronikus úton továbbított másolatok során az alkalmazott jogokat esetlegesen sértő visszaélés esetében fiatalkorú személyek, jogi vonatkozásban nem vonhatók felelősségre.” Észrevétel: Javaslatunk szerint kedvezmény csak úgy vehető igénybe, ha a kérelmező igazolja a jogosultságát. Ez a személyes megjelenést igénylő aktus lehetőséget ad a 18 éven aluliak esetében a szülői kezesség kérésére. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a „Magánszemély” kategória esetén nincs akadálya annak, hogy 18 éven aluliak dokumentumokhoz férjenek hozzá. Bár a fiatalkorú személyek valóban korlátozottan vonhatók csak felelősségre, a szülőkkel szemben viszont érvényesíthetők a jogos kártérítési igények. Állítás:

„A regisztráció során a tanulók, diákok, főiskolai- és egyetemi hallgatók diákigazolványuk adatainak megadása során kerülhetnek nyilvántartásba. Ennek viszont csak akkor van értelme, amennyiben jogilag és technikailag lehetőség nyílik arra, hogy a diákigazolványok helyességét és érvényességét a már létező központi és országos nyilvántartó rendszer bekapcsolásával, vagy adat-visszaigazolásával a rendszer ellenőrizni tudja.” Észrevétel: Javaslatunk szerint kedvezményt csak személyes megjelenéssel és jogosultság igazolással lehet igényelni. A diákigazolvány olyan okirat, amelyet el lehet fogadni az OEDR szintjén, ugyanakkor az országos nyilvántartó rendszer egyszeri használatával nem kerülhető el, hogy valaki már az ellenőrzés utáni napon megszűntesse jogosultságát, de a rendszert továbbra is használja. Ugyanígy nem garantálható – még ha tranzakciónként ellenőrzi is az OEDR az országos nyilvántartó rendszert – hogy valóban az lépett-e be és töltött-e le dokumentumot, aki regisztrálva lett. Mindezek fényében valószínűsíthető, hogy egy ilyen ellenőrzés valójában nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Állítás:

„Ennél a kategóriánál az egyszerűbb és járhatóbb út az lenne, ha a naptári évre vonatkozóan, bármely lakóhelyhez közeli könyvtárban az igazolások bemutatása mellett a felhasználó egy jogosultságra vonatkozó azonosítószámot kapna.” Észrevétel: A fenti – egyetemi oktatókra vonatkozó – javaslat olyan kiterjesztését tartjuk célszerűnek, amelyben a kedvezményt igénylő felhasználó a megfelelő adatok megadásával regisztrálna, majd a rendszeres (évenkénti, hallgatóknál félévenkénti) megjelenéskor és jogosultság igazolása után a felkeresett könyvtár erre feljogosított felelőse megerősítené az OEDR-ben a jogosultság fennállását. Állítás:

„Mindenképpen megfontolandó, hogy a regisztrációs rendszer működését minden kategóriában e-kormányzati regisztrációhoz kössük-e?”

71

Észrevétel: Az e-kormányzati regisztráció lehetővé teszi annak igazolását, hogy a természetes személy az-e, akinek állítja magát, de a személy státuszáról (hallgató, oktató, nyugdíjas, stb.) nem lehet semmit megtudni. Ugyanakkor az e-kormányzati regisztráció megnehezítené a nem magyar állampolgárok kiszolgálását. Mindezeket egybevéve, a rendszer használatát nem javasoljuk. Állítás:

„Amennyiben a regisztráció kizárólag és csakis könyvtárakban történik, és azt más nyilvántartási rendszerekkel nem tudjuk összekapcsolni, akkor az adatokat az adatvédelmi szempontok figyelembe vételével zárt, védett rendszerben kell kezelni. Online regisztráció esetén ugyanezt a szempontot kell érvényesíteni. Mindenképpen javasolt erre a célra egy országos, online olvasó beiratkozási adatbázist létrehozása.” Észrevétel: Megítélésünk szerint a fenti feltételeknek megfelelő regisztrációs adatbázist szükséges létrehozni az OEDR-en belül. Állítás:

„… a felhasználó választhat aközött, hogy DRM védelemmel ellátott elektronikus másolatot kér-e letöltésre, végleges megtartásra (vásárlás), vagy csak meghatározott időre online hozzáféréssel, azaz kölcsönzésre. Ennek megfelelően alakul az árképzés. A megrendelő a továbbiakban – amennyiben az elektronikus másolatot választotta –, meghatározhatja a kívánt formátumot, illetve a felhasználás módját.” Észrevétel: A DRM védelem esetén – legalábbis ilyet célszerű választani – beállítható a megtekintés időkorlátja, így ebben az esetben is beszélhetünk kölcsönzésről. Ugyanakkor online használat esetén nem javasoljuk az időkorlát nélküli megtekinthetőséget, azaz a vásárlás lehetőségét, mert ez visszaélésekre ad alkalmat. Állítás:

„Offline használat esetén, a DRM-beállítás során beállított korlátozott jogokkal a felhasználó számára lehetővé tesszük, hogy a dokumentum – ahogy ez egy nyomtatott könyv, vagy folyóirat vásárlásakor is történik – a „tulajdonába“ kerüljön. A hozzáférés egyszerű, a szolgáltató szerveréről történő letöltés útján biztosítható. A dokumentum ily módon a felhasználó gépére kerül és a jogosultsági beállítások alapján „állandó“ offline jelleggel rendelkezésre áll. A kölcsönzési módban ugyancsak alkalmazható ez a módszer, viszont a jogok biztosítása tekintetében ez nagymértékben korlátozza a felhasználó lehetőségeit, hisz ekkor a hozzáférés „gépfüggő“, azaz a jogosultság gyakorlatilag – amennyiben a megfelelő Adobe-regisztrációs kulccsal a felhasználó nem rendelkezik – az olvasásra szolgáló berendezést, és nem a felhasználót illeti meg. A letöltések száma természetesen limitálható, akár az is elérhető, vagy engedélyezhető, hogy felhasználó többször, több berendezésre is letölthesse a dokumentumot.” Észrevétel: A „tulajdon” szó idéző jelbe tétele indokolt, hiszen valójában a papír alapú könyv megvásárlása esetén is korlátozottak a felhasználó jogai, pl. jogszerűen nem sokszorozhatja a dokumentumot, nem adhatja ki a benne levő tartalmat újra stb. Ebben az értelemben a DRM által érvényre juttatott korlátozások nem lényegileg mások, mint az eddig megszokottak.

72

A kölcsönzéssel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy az Adobe – bár elterjedt a terméke – nem az egyetlen potenciális szolgáltató, ezért az általa alkalmazott technológiából következtetéseket levonni nem célszerű. Ettől függetlenül igaz, hogy egy jó DRM rendszer esetén széles palettája van a hozzáférési opcióknak – természetesen a megfelelő ár kifizetése mellett. Állítás:

„A DRM az olvasási lehetőségen túl minden egyéb felhasználást (mentés, nyomtatás stb.) korlátozhat, képernyőnyomtatás (print screen) alkalmazása esetén a grafikus fájl szétesik, olvashatatlanná válik. A fizetés módjára (ellenszolgáltatás díjának rendezésére) a pay-per-view vagy a pay-per-show alkalmazás lehetőségeket, hisz a felhasználó számára több alternatívát kell nyújtani.” Észrevétel: A fenti lehetőségeket javasoljuk a rendszerbe integrálandó DRM rendszer elvárt szolgáltatásaként definiálni. Állítás:

„Az elektronikus másolatok, vagy eleve elektronikus formában előállított, vagy tárolt dokumentumok könyvtárak közötti kölcsönzésének technikai megoldási lehetőségei nem térnek el a közvetlen felhasználói hozzáférés módjaitól. Különösen védett, zárt hálózaton azonban, dedikált és szintén DRM-mel védett olvasó-berendezések segítségével, akár (lásd: OSZK-pontok, NAVA-pontok) olyan dokumentumok elektronikus változatai is továbbíthatóak és a felhasználó rendelkezésére bocsáthatóak, amiket különféle szempontok alapján (jogi előírások, állományvédelmi szempontok, külföldi kölcsönzés stb.) nem kívánunk a közvetlen terjesztésbe bekapcsolni. Ebben az esetben az olvastatásra szolgáló eszközök is védhetőek DRM-mel, illetve alkalmazási lehetőségeik korlátozhatóak. (nyomtatási tilalom, Internet hozzáférés tiltása stb.)” Észrevétel: A könyvtárak esetében – pontosan, ahogy ez a fenti idézetben is szerepel – másfajta technológiai lehetőséget is lehet és kell is nyújtani, mint a közvetlen felhasználói hozzáférés esetén. Ilyen például a hardver eszközhöz kötött bejelentkezés, a dedikált pontok használata. Állítás:

„A rendszert alkalmazó könyvtárak – a mai ODR-rendszerben kialakított gyakorlat alapján – eleve rendelkeznek a belépéshez szükséges azonosítókkal, az adatok különleges ellenőrzésére már nincs szükség.” Észrevétel: Tekintve, hogy az OEDR-ben a könyvtárak dedikált munkatársai azonnali pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő funkciókhoz férnek hozzá (hiszen ha egy jogdíjköteles dokumentumot az olvasó rendelkezésére bocsájtanak, akkor a könyvtárnak ezt az összeget a központ le fogja számlázni), mindenképpen egyedi szerződéseket kell kötni a partner könyvtárakkal, és nevesíteni kell a könyvtár részéről jogokat delegálni jogosult személyt. Az OEDR-ben az ilyen jogosultak saját azonosítót kell, hogy kapjanak. Állítás:

73

„A felhasználó egyértelmű azonosítása fontos kérdés, hiszen nem feltétlenül beiratkozott olvasó az a partner, akit elektronikus úton szolgálunk ki, de mindenképpen utolérhetőnek kell lennie.” Észrevétel: Ahogy a könyv vásárlásnál sem lehet megkövetelni a vásárlótól, hogy azonosítsa magát, úgy az elektronikus dokumentum szolgáltatásnál sem indokolt általános esetben az egyértelmű azonosítás, illetve az utolérhetőség. A „hagyományos” kölcsönzés esetén is azért írható csak elő a regisztráció, mert az átadott fizikai információhordozót (pl. könyvet) vissza kell tudni szerezni a kölcsönzőtől. Ha az elektronikus rendszer biztosítja, hogy a dokumentum adott idő múlva olvashatatlan lesz a felhasználó számára, akkor az egyértelmű azonosítás követelménye nem indokolható. Állítás:

„Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a helyben olvastatás már eleve korlátozott felhasználói jogokat biztosít, ezért elengedhetetlen olyan megoldások alkalmazása, amely legalább valamilyen szintű reprodukálást – saját célra –, kontrollált környezetben a felhasználónak megenged. Jó példa erre az OSZK OPM-rendszerének moderálása, ahol a felhasználó csak és kizárólag a moderátor segítségével képes a dokumentumról vagy annak részeiről másolatot készíttetni! (Pl. idézetek kivágása, másolása). Fel kell készülni arra is, hogy a könyvtáraknak a dokumentumok mellett (vagy éppen azért) a jövőben e-Readerek kölcsönzésére is szakosodniuk kell.” Észrevétel: A dokumentumok bármilyen szintű reprodukálásának joga a jogtulajdonossal kötött szerződéstől függ, így ez általánosságban nem biztosítható. A technológiai megoldást viszont valóban úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa a helyi moderátor segítségével megvalósított másolást vagy nyomtatást, a dokumentumhoz kapcsolódó jogok alapján és esetleges jogdíj fizetés teljesítése esetén. Az e-könyv olvasók kölcsönzésének bevezetésének szükségességével egyetértünk, e koncepció kidolgozása viszont nem tartozik jelen tanulmány keretei közé. Állítás:

„Miután a felhasználó kiválasztotta a kívánt formátumot és a hozzáférés módját (offline /online) további mezők kitöltésével nyilatkozhat arról, hogy a dokumentum kézbesítéséhez melyik utat választja. Elektronikus másolatot kérés offline hozzáférésének esetében (amennyiben azt nemcsak a könyvtáron belül olvashatja!), választhat e-mail, (csak nem védett dokumentumok esetében) és letöltés között.” Észrevétel: Az e-levél alapú szolgáltatás nem javasoljuk, mert ez mindenképpen többlet ügyfélszolgálati megterheléssel jár. (Gondoljunk csak arra, amikor a vállalati spam szűrő kiszűri a dokumentumot, és a felhasználó elkezdi keresni.) Ennek megfelelően csak a letöltés, illetve web felületen keresztüli megtekintés szolgáltatások nyújtását javasoljuk. Állítás:

74

„A rendszernek a megadott bibliográfiai adatok alapján (oldalszám, fájl, példányszám, stb.) alapján, lehetőség szerint automatikusan, rekordonként tájékoztatni kell a felhasználót a másolat elkészítésének áráról. Az árképzés során egységesítésre kell törekedni, minden tagkönyvtár az elfogadott központi díjszabást használhatja csak. Ez alól csak akkor tehet kivételt, ha bizonyos dokumentumai esetében (különösen ritka, fokozottan védett stb.) indokoltan erre kényszerül. Ez esetben egyeztetés céljából hot line-vonalon keresztül a felhasználónak a könyvtárral külön fel kell vennie a kapcsolatot.” Észrevétel: A fenti felvetéssel egyetértünk, mindenképpen szükségesnek tartjuk az egységes díjszabás bevezetését az elterjedt és speciális kezelést nem igénylő dokumentumok esetén. A speciális kezelést igénylő dokumentumok esetén vizuálisan is jelezni kell az eltérő árazást, illetve az egyedi ajánlat kérésének szükségességét. Költségcsökkentési és minőségbiztosítási okokból a verbális egyeztetéseket a lehetséges minimumra kell csökkenteni, ezért ilyen esetekben is az űrlapon keresztüli megrendelés indítást tartjuk célszerűnek. Állítás:

„A rendszer figyelembe veszi a kategóriánként megállapított és egységesen rögzített másolati árakat (a regisztráció során megadott felhasználási adatok alapján), és így az oldalszámok és példányszámok ismeretében adja meg az árajánlatot. A számítás módja lehet ár/oldal, ár/oldalmennyiség (pl. 1-10 oldalig stb.) és tartalmaznia kell, az un. licenc-árat is, azaz azt az összeget, amely a másolatkészítés során a jogtulajdonost illeti meg.” Észrevétel: Mivel egy megrendelés teljesítésnek – ha az nem teljesen automatizált – mindenképpen van oldalszámtól független ráfordítás igénye, javasoljuk, hogy minimálisan 10 oldalas alapárat állapítson meg az OEDR szkennelendő dokumentumok esetén. Ugyanígy racionálisnak tartjuk a 10 oldalas alapárat a digitálisan már létező dokumentumokra, csak ezek esetén – többszöri felhasználás után – javasoljuk az oldalárat csökkenteni. Állítás:

„Külön fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a megadott árak tájékoztató jellegűek, illetve bizonyos körülmények esetén változhatnak (például az adatbázisban található és a valós oldalszám nem egyezik meg). Amennyiben már a dokumentum pontos ismeretében s átnézésekor az ár esetleg módosulna, arról a megrendelőt a moderátor e-mailben haladéktalanul értesíti. A Regisztráció során alkalmazott módszer alapján a felhasználónak ezt az értesítést is meg kell erősítenie, vagy módosítja a megrendelést. A szerződés a megerősítés után lép érvénybe, amely mindkét felet az elfogadott és megadott ár alapján a teljesítés teljes végrehajtására kötelezi.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy az elektronikus megrendelés és fizetés lehetőségét kívánjuk biztosítani, a megadott árak nem lehetnek tájékoztató jellegűek. Véleményünk szerint a pontatlanságból adódó kisebb eltérésekből adódó hátrányt a szolgáltatónak kell elviselnie.

75

Fenn kell tartani viszont a lehetőséget, hogy extrém eltérés esetén a felhasználó kártalanítása mellett az OEDR visszalép a megrendeléstől. Állítás:

„A könyvtáraknak kialakított áraikkal és díjaikkal versenyképesnek kell maradniuk a piacon. Nagyobb áreltérés – mint ahogy azt korábban hangsúlyoztuk – kizárólag olyan dokumentumok esetében megengedett, sőt javasolt, amelyek egyediek, ritkaságnak számítanak, különleges kulturális értéket képviselnek, és amelyek megszerzésére a felhasználó számára más forrás nem adódik.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy az OEDR szolgáltatásnak várhatóan nagy lesz az állami támogatás tartalma, a szolgáltatásnak nem szabad árban a piaci szereplőkkel versenyeznie, mert akkor azok joggal fordulhatnának a versenyhivatalhoz. Lényeges szempont viszont, hogy az OEDR árainak a piacon elfogadhatóknak kell lenniük, illetve, hogy az OEDR szolgáltatásnak azt a piaci rést kell betöltenie, amire a piaci szereplők nem vállalkoznak. Állítás: „Az így kialakított, rögzített s a rendszerben résztvevő tagkönyvtárak mindegyike által már előre jóváhagyott egységes árat lapszámra, meghatározott mennyiségi átalányárban célszerű meghatározni.” Észrevétel: Az egységes árat az OEDR indításában részt venni szándékozó könyvtárakkal együtt kell meghatározni, a későbbiek során belépő könyvtáraknak a kialakított árstruktúrához kell alkalmazkodniuk. Az egymás közötti elszámolási árat a bevétel százalékában célszerű meghatározni. Állítás: „A dokumentumhoz való hozzáférésnek megfelelően a kölcsönzés során az ár pay-per-view, (a megtekintések száma alapján) pay-per-click (a letöltések száma alapján) is megállapítható, kialakítható, illetve engedélyezett letöltés (vásárlás) esetében meghatározhatjuk a teljes dokumentumra vonatkozóan a letöltések gyakoriságában is. Számolhatjuk oldalanként a másolatkészítés díjazását, ami magában foglalja a licenc-díjon kívül a teljes szolgáltatás árát is.” Észrevétel: Mindegyik megoldás implementálására javaslatot teszünk. Állítás:

„A felhasználó a kölcsönzési rendszerben kérhet papíralapú másolatot, vagy elektronikusan rögzített másolatot, de fizikai adathordozóra kiírva. A másolatok kézbesítésének módja ebben az esetben utánvételes postai küldemény lehet.” Észrevétel: A fentieket értéknövelt szolgáltatásként javasoljuk implementálni a rendszerben.

76

Állítás:

„Miután a megrendelő modul automatikusan ellenőrzi, hogy a felhasználó az űrlapokon minden rovatot kitöltötte, a moderátornak már csak az adatok helyességét kell egyéb nyilvántartások (hallgatói információs központ adatbázis, e-kormányzati nyilvántartás, stb.) segítségével ellenőriznie, vagy ellenőriztetnie.” Észrevétel: Amennyiben a megrendelés folyamata nem teljesen automatikus, a rendszer szolgáltatási minősége lényegesen rosszabb lesz, mint a felhasználók által már megszokott web shopoké, egyúttal az azonnali fizetési lehetőségek implementálása értelmét veszti. Ennek értelmében, az űrlap megfelelő kitöltöttségét automatizmusnak kell ellenőriznie, a felhasználó azonosítóit viszont nem szükséges ellenőrizni, hiszen azokat a rendszer automatikusan biztosítja (ezek vagy nem kötelezően valósak, vagy a kedvezmények igénylésekor ellenőrzöttek). Állítás:

„Az adatok feldolgozása után, amennyiben a moderátor az adatokat rendben találja, a program automatikus üzenetet küld a megrendelőnek, amelyben elküldi számára a regisztrációs számát és pin kódját, a megrendelés számát, valamint azt az url-t, amelynek használatával a megrendelő folyamatosan nyomon tudja követni megrendelése állapotát.” Észrevétel: A felhasználók számára biztosítani kell egy „Megrendelés nyomonkövetése” menüpontot, amelyhez felhasználónevével és jelszavával hozzáfér. A már említett indokok alapján a megrendelés elküldése előtt már ki kell derülnie, hogy az űrlap megfelelően kitöltött-e. Szükségesnek tartjuk a felhasználó e-levélbeli értesítését, hogy mit rendelt meg és mennyiért, illetve milyen azonosító alatt találja a megrendelés teljesítésével kapcsolatos információkat. Állítás: „Ha több hely is van, ahova továbbküldhetné, akkor rögzített szabályok alapján kerül az egyik kiválasztásra (s ez alapján jut egy kis bevételhez valamely könyvtár). Ilyen szabály lehet az, hogy a megrendelőhöz földrajzilag legközelebbi könyvtárból szolgálják ki, vagy szabály lehet a kevesebb bevétellel nyilvántartott könyvtár, hogy esélyegyenlőség lehessen a könyvtárak között. Sőt, akár figyelembe lehetne venni a résztvevő könyvtárak valamilyen (objektív, mért adatok alapján számolt) minőségi mutatóját, ami alapján eldőlhet, hogy pl. egy sürgős és jó minőséget igénylő kérést merre érdemes továbbküldeni. Azt mindenképp kerülni kell, hogy ez egy szubjektív személyi döntéshez kötődjön.” Észrevétel: Az OEDR-beli kiszolgálást rotációs rendszerben képzeljük el, de a kiválasztás elsődleges szempontja a vállalt minőség és csak az azonos – adott szituációban legjobb –minőséget vállaló könyvtárak közül kapja meg a soron következő a megrendelést. Megítélésünk szerint is automatizmusnak kell a folyamatot irányítania.

77

A könyvtáraknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hozzájuk érkező megrendeléseket továbbítsák a soron következő könyvtárnak (pl. helyi problémák esetén). Személyes beavatkozást akkor tartunk szükségesnek, ha egy könyvtár sem vállalja egy adott igény teljesítését. Állítás:

„A pénzügyi feladatokat lebonyolító szervezet felé a moderátor továbbítja, az általa elfogadott és a megrendelő által megerősített és jóváhagyott megrendelést. Ennek megoldása automatikusan is történhet, a visszaigazolás felhasználó által történt megerősítése során a rendszer automatikusan is üzenetet küldhet a számlázó részlegnek. Ebben az esetben, amennyiben a teljesítő könyvtár részéről a megrendelés fizikai része lezárult, a szkennelés, másolatelkészítés, nyomtatás stb. elkészült, a moderátor a dokumentumnak a tárolt directory-ban szabad utat ad. Így a pénzügyi lebonyolítást végző szervezet egyrészt tudja, hogy a megrendelés elkészült, másrészt a szolgáltatásért járó díj beérkezésekor a kézbesítést egyszerű módon szabaddá tudja tenni.” Észrevétel: A fenti folyamatot munkafolyamat támogató rendszerrel, személyes beavatkozás nélkül kell vezérelni és a szükséges adatoknak és értesítéseknek emberi beavatkozás nélkül kell eljutniuk a megfelelő helyekre. Állítás:

„Természetesen minden résztvevő fél minden megrendelés státuszát látja a beérkezéstől a szkennelésen, feltöltésen, s a fizetés teljesítésén át még azt is nyomon tudja követni, hogy a felhasználó a megrendelt dokumentumot kinyitotta-e, letöltötte-e, vagy a postai kézbesítés utánvétele megtörtént-e. Észrevétel: „A „minden résztvevő fél” alatt itt „az adott igény kiszolgálásában résztvevő”-t értve egyetértünk a felvetéssel. Állítás:

„Jellege lehet állandó, ez esetben a felhasználó hasonlóan, mint a hagyományos könyvesbolti vásárláskor, az elektronikus dokumentumot megvásárolja, tehát tulajdonát képezi. Vásárlás esetén biztosítani kell a letöltés és a nyomtatás lehetőségét, hisz szerzői jogi értelemben a megvásárolt nyomtatott alapú dokumentumok, hanghordozók, DVD-k saját célú másolását, kölcsönadását, s eladását a törvény nem tiltja.” Észrevétel: Az, hogy a törvény nem tiltja a dokumentumok saját célú másolását, kölcsönadását, illetve eladását, nem jelenti azt, hogy ezek megvalósíthatóságát kötelezővé teszi. A felhasználó az elektronikus dokumentumok valamilyen felhasználási jogát vásárolja meg, és egy adott dokumentum felhasználási lehetőségi közül azt választhatja, amire a jogtulajdonos lehetőséget biztosít. Állítás:

„Kérdés, ami még eldöntésre vár, hogy a könyvtári rendszer foglalkozzon-e az elektronikusan készített dokumentumok forgalmazásával és terjesztésével, azaz egyszerűbben fogalmazva annak a felhasználó tulajdonába kerülő árusításával vagy csak és kizárólag kölcsönzéssel.” Észrevétel:

78

Értelmezésünk szerint a kölcsönzés, illetve vásárlás megkülönböztetésének csak fizikai hordozók esetén van létjogosultsága. Amennyiben az e-dokumentumot a megjelenítésére szolgáló technológia élettartamán túli határidővel kölcsönözzük, az praktikusan a vásárlásnak felel meg. Lényegesebb kérdés, hogy a jogtulajdonos ragaszkodik-e ahhoz, hogy egyidőben adott darabszámnál több ne legyen a felhasználóknál. Ebben az esetben viszont nem könyvtári feladat kérdése a kölcsönzés, hanem praktikus megközelítés kérdése. Állítás: „A rendszeren keresztül megvásárolt és kikölcsönzött tartalmak jogtisztaságát a rendszernek igazolni kell a felhasználó felé, ez történhet a letöltéskor mellékelt számlával, de csatlakozhat mellékletként az értesítő e-mailhez is.” Észrevétel: Alapvetően a jogtisztaságot a feltöretlen DRM védelem igazolja, külön igazolásra véleményünk szerint nincs szükség. Ennek megfelelően a számla – amelyet egyébként nem kötelező a felhasználónak megőriznie – lehet olyan járulékos dokumentum, amelyet a felhasználó bármilyen kétség esetén felhasználhat. Állítás:

„Elküldött megrendelés csak abban az esetben mondható le, ha a felhasználó a megrendelt tartalmak egyikének letöltését sem kezdte meg, illetve a papíralapú fénymásolat még nem készült el. Megrendelés lemondása kizárólag a moderátorhoz írásban küldött e-mailben lehetséges a megrendelés azonosító számának megadásával. Egy megrendelés csak egészében mondható le. A megrendelés lemondását követően a rendszer írásban értesíti a megrendelőt arról, hogy a megrendelést törölték az adatbázisból.” Észrevétel: Pénzügyi következménnyel járó nyilatkozat megtételéhez nem tartjuk alkalmasnak az elektronikus levelezést. Javasoljuk, hogy megrendelést lemondani a pénzügyi teljesítést követően ne lehessen. Ennek megfelelően nem javasoljuk a postai utánvétes fizetési lehetőség biztosítását abban az esetben, ha a megrendelés következtében történt meg a digitalizálás; ilyen esetekben a megrendelés teljesítésének megkezdése előtt meg kell érkeznie az ellentételezésnek. Állítás:

„A rendszer fenntartójának és működtetőjének a birtokába jutott személyes adatokat bizalmasan kell kezelni és kizárólag a megrendelések teljesítéséhez, illetve statisztikai adatszolgáltatáshoz használhatja fel. Az azonosításra alkalmas adatok begyűjtése és feldolgozása meg kell, hogy feleljen az érvényben lévő magyar adatvédelmi előírásoknak (személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. Törvény).” Észrevétel:

Személyes adat csak indokoltan és célhoz kötötten használható, a felhasználónak joga van a kezelt adatokat megtekinteni, illetve azok törlést kérni. Ennek megfelelően a statisztika készítéshez az adatokat anonimizálni kell.

79

A fentieknek megfelelően a felhasználói adatok addig tárolhatók jogszerűen, amíg a felhasználó érdeke ezt így kívánja és ebbe beleegyezett (pl. a megrendelések történetét látni akarja több évre visszamenőleg, kedvezményeket akar igénybe venni), illetve amíg a jogviszony a felhasználó és a szolgáltató között fennáll (kölcsönzési idő). Állítás:

„Azonban nem kizárt, hogy üzleti, kereskedelmi felhasználók, azaz olyan megrendelők is színre lépnek, akik üzleti célból szeretnének egy dokumentum elektronikus másolatához hozzáférni, akár publikálás, újraközlés céljából is. Nagy valószínűséggel az ilyen jellegű megrendelések többsége illusztrációkra, képanyagokra, kéziratokra, kisebb részben különböző híradásokra, vagy szerzői jogvédelem alatt már nem álló teljes dokumentumokra vonatkozhat.” Észrevétel: Javasoljuk az OEDR számára, hogy az üzleti partnerek közül azokat, akik a magánfelhasználókhoz hasonlóan akarnak hozzáférni az elektronikus dokumentumokhoz, a következő területeken kezelje másképp: • • •

árképzés, számlázási cím megadásának lehetősége, adott azonosítójú felhasználóhoz dokumentum rendelése

A speciális igényekkel fellépő üzleti partnereket – az igények előre nem algoritmizálhatósága miatt – egyedileg javasoljuk kezelni. Állítás:

„A modell előnye, hogy az üzleti partnernek egyszer kell saját hozzáférési adatait elmentenie és azt bármelyik munkatárs használni tudja.” Észrevétel: Az üzleti felhasználók számára fontos az, hogy dokumentumot rendelni csak az arra feljogosított személy tudjon, ugyanakkor a dokumentum felhasználója az a munkatárs legyen, akit a cég megnevez. Lényeges, hogy még véletlenül se használhassa bármelyik munkatárs a cég azonosítóját. Állítás:

„A beérkezett kérés alapján a szolgáltató rendszer elkészíti az árajánlatot (a licenc-díj kiszámításakor fontos szempont a munkaállomások száma!). Ennek elfogadása és megfizetése után a megadott IP-tartományok bekapcsolhatók a zárthálózatú rendszerbe, a szolgáltatás megindulhat.” Észrevétel: Nem javasoljuk a megoldás alkalmazását, mert feleslegesen bonyolítja a megvalósítást. Javasoljuk viszont az előző pontban vázolt megoldást, azzal a kiegészítéssel, hogy az olyan üzleti partnereket, amelyeknél utólagos (pl. havi) elszámolásra köt szerződést az OEDR, korlátozott könyvtári jogosultságokkal kell a rendszerbe felvenni (delegálhat dokumentum megtekintést a saját felhasználóknak, de nem tekinthet meg csak helyben olvasható dokumentumokat, illetve nem tölthet fel, és természetesen az elszámolás sem kedvezményes ebben az esetben).

80

Állítás:

„A megrendelő-felhasználó szempontjából tehát mindenképpen szükséges egy Támogatószolgálat („support”) létrehozása, tehát a rendszernek rendelkeznie kell Ügyfélszolgálat („hot line”) egységgel is. Ez viszont csak akkor tud megfelelően működni, ha a munkatárs a megrendelés teljes folyamatába belát, azaz nyomon tudja követni azt.” Észrevétel: A fenti észrevétellel egyetértünk, a rendszernek integráns része kell, hogy legyen a kiszolgáló pult (help desk). Állítás:

„A könyvtári leíró munka (metaadatolás, katalogizálás) ebben a rendszerben külön is nagy feladatot ró a rendszerre. A digitális másolatok adatainak egységesnek kell lenniük. Külön szempont, hogy minden elektronikus másolatnak be kell kerülnie a központi archívumba, adatbázisba, ennek garanciája is csak egy központosított feldolgozás és beszolgáltatás lehet. Természetesen a tároló és szolgáltató szerverek elhelyezése, az adatbázisok működtetése a moderátortól függetlenül, földrajzilag, helyileg máshol is lehetséges. Végül figyelembe kell venni az infrastrukturális és informatikai lehetőségeket is. Nem biztos, hogy mindegyik, a rendszerhez csatlakozó tagkönyvtár a közeli- vagy távoli jövőben rendelkezni fog minden feltétellel. A rendszer ebből a szempontból sem lehet sérülékeny.” Észrevétel: A fenti megállapításokkal egyetértünk, ennek megfelelően teszünk javaslatot az egységes szemléletű feldolgozásra, illetve a központosított, de megfelelő másodlagos szolgáltató egységgel kialakított rendszerre. Állítás:

„Tanulmányunk szempontjából – a rendszer működtetésére vonatkozóan – ezen a helyen csak a moderátorral szemben állítunk fel követelményeket. … • • • • • • • • • • • •

Központilag fogadja a beérkező megrendeléseket. Ellenőrzi a megadott adatok helyességét. Működteti a nyilvántartórendszert. Továbbítja a megrendeléseket a könyvtárak számára, vagy saját maga elvégzi a digitalizálást. Elvégzi a beszolgáltatott mesterfájl-ok konvertálását, és ellátja őket DRM-védelemmel. Feltölti a fájlokat a központi rendszerbe, illetve a felhasználó számára. Elvégzi a kiegészítő meta adatolást, korrigálja a rekordokat a központi adatbázisokban. Kapcsolatban áll a pénzügyi feladatokat ellátó szervezettel. Kezeli a felhasználói reklamációkat, tartja a kapcsolatot az „ügyféllel”. Felügyeli az egész rendszer működését, zavar esetén intézkedik. Kimutatást készít a szerzői licenc-díjakról, a tagkönyvtáraknak járó „jutalékról”, és intézkedik a pénzügyi teljesítő felé. Állandó kapcsolatban áll a rendszerhez tartozó egyéb szintek irányítóival.

Észrevétel:

81

Javaslatunk szerint a fent felsorolt feladatokat nem szükséges egy személyhez delegálni, hanem ezeket a munkafolyamat részeként kell kezelni. Sorban reagálva a fentiekre: • • • • • • • •

• • •

A megrendeléseket kezelő alrendszer feladata, A megrendeléseket kezelő alrendszer feladata, A megrendeléseket kezelő alrendszer feladata, Részben a megrendeléseket kezelő alrendszer feladata, illetve a digitalizálás a megfelelő szervezeti egység feladata, A digitalizálást végző szervezeti egység feladata, viszont a mesterfájlokat – ahogy az előzőekben a résztanulmány ezt megemlíti – nem szabad DRM védelemmel ellátni, Automatikusan kell megtörténnie, A rendszernek kell kapcsolatban lennie a pénzügyi ellátó szervezettel, A reklamációt – annak témája szerint kell továbbítani a megfelelő szervezeti egységhez. Amennyiben kapcsolatot kell felvenni az ügyféllel, ez a kiszolgáló pult vagy eszkaláció esetén a szervezeti egység vezető feladata, a szervezeti egység vezető feladata, a rendszer feladata, automatikusan kell történnie, a pénzügyi szolgáltató szervezet jóváhagyása, illetve adatszolgáltatása mellett, a szervezeti egység vezetőjének feladata.

Állítás:

„A központi moderátori feladatok ellátására olyan könyvtárat kell kijelölni, ami a fenti feladatoknak maradéktalanul eleget tud tenni, rendelkezik tapasztalatokkal, infrastruktúrával, személyi feltételekkel és saját állománya, gyűjteménye gazdag az igények kielégítése szempontjából. Mindezeknek a kritériumoknak – az alább felsorolt (nem teljes) indokok alapján is – az Országos Széchényi Könyvtár felel meg.” Észrevétel: A javaslattal egyetértünk, és ennek megfelelően teszünk javaslatot az OEDR létrehozására. Állítás:

„Az EoD közvetlenül integrálható a teljes magyarországi rendszerhez. Előnye, hogy országos vonatkozásban is használható, költség-hatékony, új rendszer kidolgozását nem igényli. Hátránya viszont, hogy a rendszer a dokumentumok ideiglenes kölcsönzésével, a szerzői jogvédelem alatt álló dokumentumokkal nem foglalkozik és kizárólag teljes művek terjesztése (eladása) a feladata.” Észrevétel: Megítélésünk szerint az EOD rendszert értéknövelt szolgáltatásként integrálni lehet az OEDR-be, tekintettel arra, hogy a könyvek vonatkozásában a munkafolyamatai sok ponton közösek az OEDRével. Bár az EOD nem jogvédett anyagokat szolgáltat, a digitalizálás után meghatározott ideig díjköteles a szolgáltatás, azaz ezen a ponton is illeszthető az OEDR filozófiájába. Állítás:

82

„Az elektronikus úton teljesített kérések mentén létrejött újabb digitális tartalmakat kötelezően el kell helyezni az archívumban, hogy az egész könyvtári körben hasznosulhasson.” Észrevétel: A fenti állítással teljes mértékben egyetértünk. Állítás: „Célszerű az ODR olvasói felületén elérhetővé tenni a másolatkérő szolgáltatást, függetlenül attól, hogy ezt továbbra is az OSZK teljesíti, lévén, hogy ott áll rendelkezésre a legteljesebb gyűjtemény és a megfelelő infrastruktúra is kiépült az elmúlt évek során. Az egyes adatbázisoknak is kapcsolódni kell az archívumokhoz, vagyis láttatniuk kell a keresőfelületen, ha a kiválasztott dokumentum létezik elektronikusan elérhető formában.” Észrevétel: A fentieknek megfelelően javasoljuk az ODR, illetve az OEDR együttműködésének megvalósítását. Állítás: „A szerzői jog által már nem védett dokumentumok esetében is lehetnek korlátozások, amennyiben a gyűjteményt kezelő könyvtár szolgáltatáspolitikája ezt szükségessé teszi. Például előfordulhat, hogy bizonyos védett dokumentumokat csak egyedi megállapodás esetén engednek felhasználni, ami különösen igaz lehet a kereskedelmi (haszonszerző) célú felhasználások esetében.” Észrevétel: Az üzleti célú felhasználás, vagy a jogszabály által kötelezővé nem tett felhasználhatóság esetén jogos a megfelelő díjak felszámítása, ugyanakkor a közpénzből fenntartott könyvtárak esetén nem elfogadható, hogy a nem jogvédett és már digitalizált dokumentumok megtekintését díjfizetéshez kössék. Természetesen az üzleti célú felhasználás esetén a korlátozások, illetve a díjfizetés megkövetelése jogos. Állítás:

„Az elektronikus dokumentumszolgáltatást igénybe vevőknek biztosnak kell lenniük abban, hogy mind a szolgáltatás rendszere, mind az elektronikus dokumentumok letöltése, hozzáférése, adatai kezelése biztonságosan történik. Az alapvető probléma, hogy a túl erős védelem a használhatóság kárára válhat, ezért arra kell törekedni, hogy egyensúlyba kerüljön a biztonság, s a lehetőleg egyszerű hozzáférés.” Észrevétel: Ennek megfelelően dokumentum elérést csak titkosított csatornán és megfelelő autentikáció után szabad lehetővé tenni. Ahogy a dokumentumokat, úgy a felhasználói adatokat sem szabad az előtét rendszeren tárolni, hanem ezeket csak a bejelentkezett állapot esetén kell az előtét rendszerre átvinni. Állítás:

„Garantálniuk kell, hogy a dokumentum biztonságosan célba ér, illetéktelen személy azt nem tulajdoníthatja el.” Észrevétel:

83

Pontosan a fentiek miatt ellenjavallt az elektronikus levelezés, valamint az aktív ftp használata, ezek esetén ugyanis nem biztosítható az illetéktelen hozzáférés megakadályozása. Állítás:

„Meg kell védeni a dokumentumokat a szándékos vagy véletlen változtatásokról, egyértelműen fogalmazva biztosítani kell a dokumentum eredeti állapotának megtartását.” Észrevétel: A DRM rendszer feladata ennek biztosítása, illetve a mester dokumentumokat ezért szükséges titkosítani. Állítás:

„Könyvelést és nyilvántartást kell biztosítaniuk az elszámolási igények kielégítése érdekében, ebbe a körbe beletartozik a megadott személyes adatok fokozott védelme.” Észrevétel: Könyvelés, illetve nyilvántartás nélkül a szolgáltatás jogszerűen nem képzelhető el. A megadott személyes adatok védelme a rendszer nem elhagyható eleme. Állítás:

„S nem utolsó sorban meg kell gátolniuk az esetleges belső biztonságsértéseket.” Észrevétel:

Többek között ezért javasoljuk a jogvédett dokumentumok mesterpéldányának titkosítását, a részletes naplózást, a folyamatok automatizálását, valamint a jogosultságok elosztását. Állítás:

„Ilyenek lehetnek többek között: kriptográfia, digitális vízjelek elhelyezése (ahogy az a DRM rendszer esetében részletesen tárgyalásra kerül), de miután online terjesztésről beszélünk, nem elhanyagolható védelmi szempont a tűzfal használata, illetve vírusirtók alkalmazása.” Észrevétel: A felsorolt valamennyi védelmi intézkedés implementálására javaslatot teszünk. Állítás:

„Hálózati védelem egyik fontos eleme a tűzfalak használata. Ezek kétféle képen működhetnek: egyrészt megvédhetik mind a tartalmat tároló, mind a szolgáltató, mind az adatokat kezelő szervereket, a dokumentumokat feltörni próbáló hacker-ektől megóvhatják a digitálisan elkészült tartalmakat, és képesek az intézmény dolgozói számára is bizonyos oldalak, adatbázisok hozzáférését megakadályozni.” Észrevétel: A megfelelő hálózati védelem érdekében tűzfalakkal javasoljuk elválasztani az internetet, az előtét rendszert (DMZ), a feldolgozást, valamint a tároló rendszert. Állítás:

84

„Antivirus szoftverek alkalmazása azért fontos, mert a tűzfal egyes résein, például e-mailben, nemkívánatos szoftverek, vírusok juthatnak át. Miután a rendszer nemcsak online űrlapon keresztül tartja a felhasználóval a kapcsolatot, hanem bizonyos esetekben szükséges a közvetlen e-mail kapcsolat felvétele is, a kezelő személyzetnek (moderátornak) meg kell tanulnia, hogyan szűrheti ki a nemkívánatos, s gyanús leveleket úgy, hogy a hasznos tartalmakat se veszítse el.” Észrevétel: A rosszindulatú kódok ellen védő rendszereknek futniuk kell minden olyan gépen, amely felhasználókkal tart kapcsolatot, de legalább ennyire fontos a feldolgozásban résztvevő gépek, valamint a bekerülő dokumentumok ellenőrzése is. Állítás:

„Az EU által is elfogadott direktíva alapján az elektronikus kommunikáció védelme érdekében fokozottan ügyelni kell a vírusok, spamek, spyware-ek visszaszorítására. Ezen védelem esetében elkerülhetetlen, hogy a szoftverek rendszeres frissítésre kerüljenek. Az ezzel kapcsolatos teendőek egy Informatikai Biztonsági Szabályzatban kell rögzíteni.” Észrevétel: Szükségesnek tartjuk, hogy az OEDR-nek legyen saját védelmi szabályzata, amelynek része kell, hogy legyen valamennyi elem védelmi frissítésének előírása. Állítás:

„Lehetséges megoldásnak tűnik egyfajta CRM (Customer Relations Management System) integrálása vagy megvalósítása. Ennek során a rendszer rögzíti a felhasználót, nyomon követi és tárolja a felhasználó minden lépését, és a szervezettel való mindenféle kommunikációját akár telefonon, akár e-mailen történik. A CRM segítéségével a regisztráció során különböző engedélyek és jogosultságok is kiadhatók.” Észrevétel: A felhasználók minden tevékenységének követése személyiségi jogi problémákat vet fel, ugyanakkor az OEDR-ben nem látjuk ennek indokát. Javasoljuk ezzel szemben a folyamatok automatizálását, a kommunikáció webes űrlapokra terelését. Az egyéb kommunikációt (e-levél, telefon) kerülni javasoljuk, illetve szükség esetén ezek rögzítését a kiszolgáló pultnak kell megoldania egészen addig, amíg ez nem ölt kezelhetetlen méreteket. Pontosan ezért nem szabad megengedni, hogy a felhasználók olyan ügyeket, amelyek webes űrlapon intézhetők, alternatív módon próbáljanak kezelni. Állítás:

„A leginkább elterjedt, hogy a felhasználók gyakran leírják vagy megosztják jelszavukat, a felhasználó által generált jelszavakat ki lehet találni, mivel a felhasználók többsége egyszerű jelszót választ. Ezért célszerűnek tűnik, hogy a rendszer úgynevezett nehézfokozatú jelszavak generálását kérje, amely minimum 8 karakter alapú és vegyesen ékezet nélküli kis- és nagybetűket, valamint számokat is tartalmaz. Minél bonyolultabb egy jelszó annál nehezebb, hogy egy vírus képes legyen megszerezni a felhasználóneveket vagy jelszavakat.” Észrevétel:

85

Javasoljuk, hogy a kedvezményes megrendeléseket a felhasználó csak SMS-ben kapott egyedi kóddal tudja kezdeményezni. Ez valószínűleg kismértékű költségnövekedést eredményez, viszont a jelszó átengedést nagymértékben kényelmetlenné, a lopást pedig lehetetlenné teszi. Állítás:

„A védelem érdekében korlátozni lehet egy adott időn belüli bejelentkezések számát, vagy akár a jelszó begépelésének időtartamát. A könyvtárakban használt Internet hozzáférést is biztosító, akár zárt láncú hálózatban elektronikus dokumentumok olvastatására szolgáló gépeken is a szervereket úgy kell beállítani, hogy a következő használó számára az utolsó felhasználó név ne jelenjen meg, illetve az otthoni gépeken a felhasználónevet, s jelszót semmiképpen sem lehessen eltárolni. Fontos szempont, hogy a rendszert működtető személyzet jelszavait is gyakran változtassuk.” Észrevétel: Az adott időn belüli kísérletek számát mindenképpen érdemes korlátozni a DOS támadások hatásának csökkentése érdekében. A felhasználónév és jelszó tárolásának tilalma szintén elfogadható javaslat. A személyzet jelszó politikáját az OEDR saját biztonsági szabályzatában célszerű rögzíteni. Állítás:

„A különböző digitális tartalmakat közvetíteni tudó rendszerek közül olyat ajánlatos kiválasztani, amely szoftver támogatja a tartalom előállítását, végrehajtja a digitális tartalom forgalmazását, adatbázisban tárolja a tartalom mellett az adatokat, egyszóval a forrásokat és a felhasználó által kért igényeknek is megfelel. Egyszerre nagy mennyiségű információ kezelésére képes, lehetővé teszi a tartalmak újrafelhasználását, a tartalom létrehozásának, és felhasználásának ellenőrzését (például a jogosultságos kezelését), és automatikusan elvégez bizonyos munkafolyamatokat (adatbázis-feltöltés, archiválás, stb.).” Észrevétel: A fenti feltételeknek megfelelő rendszerre teszünk javaslatot. Állítás:

„Szóba jöhet még az IP szűrés és jelszó együttes használata, a biometrikus azonosítás, és intelligens kártyák használata is. Ebben az esetben a felhasználók azonosítását viszont csak a helyi vagy központi kormányzat végezheti.” Észrevétel:

Az állítás téves, intelligens kártyák használatára csak az államigazgatásban van ilyen típusú megkötés, azaz az OEDR kiadhatna intelligens (chipet) tartalmazó kártyákat, és ezek, illetve saját adatbázis alapján végezhetne azonosítást. Más kérdés, hogy ennek a költségvonzata és kezelési igénye akkora, hogy nem éri meg ilyen megoldást bevezetni a felhasználók szintjén. Állítás:

„A Password Depot (PD) képes a megadott jelszavakat az adatbázisban pl. AES (Advanced Encryption Standard) algoritmussal titkosítani. Jelenleg ezt tekinthető a legbiztonságosabb titkosítási algoritmusnak.” Észrevétel:

86

Az állítás téves, az AES-ről annyi mondható legfeljebb, hogy jelenleg az amerikai védelmi minisztérium ezt elfogadja biztonságos algoritmusnak. Állítás:

„A nyilvános kulcs segítségével a titkosított vagy védett dokumentum terjeszthető, a privát kulcs viszont a jogosulatlan hozzáférés ellen véd. A nyilvános kulcsok pgp által kezelt fájlok esetében a kulcsfontosságú szervereket is védik, hisz titkosítva védi a jelmondatot.” Észrevétel:

Az állítás téves, a privát kulcs segítségével lehet a dokumentumot aláírni (azaz így azonosítani az aláírót, illetve védeni a dokumentumot a megváltoztatástól), a nyilvános kulcs pedig titkosításra szolgál, azaz véd a jogosulatlan hozzáféréstől. Állítás:

„Kriptográfiai módszerekkel a kódolni kívánt digitális tartalmat akár szöveget, akár képet CIPHER textté alakíthatjuk át. Az átalakítást adatvédelmi kódolásnak, a visszaalakítást dekódolásnak tekinthetjük. Ezek segítségével elérhető, hogy az információt, tartalmat csak az arra jogosult személy tekintheti meg, azt nem lehet észrevétlenül megváltoztatni, és mind a küldő, mind a fogadó fél biztosak lehetnek egymás személyazonosságában, az információ forrásában és célpontjában.” Észrevétel:

A fenti állítás csak a nyílt kulcsú rendszerekben igaz (a megfelelő feltételek teljesülése esetén), általában nem. Állítás:

„Digitális aláírás Ezt az eljárást a Public Key Cryptography fejlesztette ki, és az elektronikus üzenethez csatolva bizonyítják a küldő személyazonosságát. Ezáltal a jogtiszta felhasználás igazolható.” Észrevétel:

A küldő azonosítása nem elegendő a jogtiszta felhasználáshoz. Igaz lenne az állítás, ha arról szólna, hogy amennyiben a szolgáltató a felhasználó nyilvános kulcsával titkosítja az információt, úgy a jogtiszta felhasználás – a nyílt kulcsú rendszerek limitációin belül – igazolható. Állítás:

„Az elektronikus dokumentumszolgáltatás esetében a könyvtáraknak esetleges hivatkozások során biztosítaniuk kell, és garanciát kell vállalni arra, hogy a digitális másolat az eredetivel azonos.” Észrevétel: Az állítás pontosításra szorul, hiszen legfeljebb tartalmi azonosságról beszélhetünk, formairól nem. Mivel adott esetben tudományos vizsgálat tárgya lehet egy szóalak kiolvasása, javasoljuk, hogy a garancia korlátozott legyen, és teljes körűen csak a dokumentum képére vonatkozzon. Állítás:

„Egyértelműen fogalmazva, ha egy tanulmánykötetből több résztanulmányt kérnek, s ezek önálló szerzőségi- és címadatokkal rendelkeznek, akkor a metaadatoknak is vissza kell nyúlni az eredeti dokumentumhoz. Itt

87

meggondolandó egy ERM rendszer beépítése a folyamatba, hisz egy rekord előállító rendszer beépítése alkalmas lehet arra, hogy hibridrekordokat is (papír alapú dokumentum, és elektronikus hivatkozás) automatikusan kezelni tudjon. Megfontolandó, hogy az egész folyamatban Digital Asset Management System (DAMS) rendelkezésre álljon, hisz ez a rendszer nyomon tudja követni a dokumentum valamennyi lehetséges variációját, megőrizve az összes változta rekordjait, s a különböző másolatokat összekapcsolják az eredetivel.” Észrevétel: Meglátásunk szerint egy komplex részdokumentum rendszer megvalósítása nagymértékben növelné a költségeket. Ezzel szemben azt javasoljuk, hogy amennyiben lehetséges, mindig a teljes dokumentum digitalizálása történjen meg. Ha ez nem lehetséges, akkor az OEDR saját katalógusában azt kell nyilvántartani, hogy mely részletek érhetők el digitalizálva. Amennyiben teljesen digitalizált dokumentum részletét kéri a felhasználó, a rendszernek automatikusan meg kell oldania a részdokumentum előállítását. Állítás:

„Arra is kell gondolnunk, hogy ezek a tartalmak a szerzői jogvédelem lejárta után már szabadon terjeszthetők, akár Open Access formájában is. Ezért amennyiben ez lehetséges a leíró metaadatoknak tartalmazniuk kell a szerzői jogvédelem lejártának határidejét, és biztosítani kell ezek után a felhasználó számára a szabad felhasználás jogát. Optimálisan ennek a folyamatnak az automatizálása lenne kívánatos, a DAMS képes kezelni a digitális forrásokat egész életciklusokon át, lehetőséget adva áthelyezésükre anélkül, hogy az eredeti kontextust hagyná elveszni.” Észrevétel: A szerzői jogvédelem lejárta után a dokumentumokat automatikusan át kell helyezni a nyilvánosan elérhető dokumentumok adatbázisába, és a katalógusokat ennek megfelelően frissíteni kell. Az adatbázisnak tartalmaznia kell minden lényeges adatot a szerzői jogvédelemmel kapcsolatosan, különben az automatikus megrendelés és fizetés, valamint a jogtulajdonosok kompenzálása nem oldható meg. A HUNMARC és a MARC21 leíró szabvány 540-es mezője (Megjegyzés a forgalmazásról) alkalmas ennek az adatnak a rögzítésére, noha meg kell említenünk, hogy ennek a mezőnek a használata könyvtáros körökben jelenleg nem jellemző. Állítás:

„A jelenlegi digitális piac többszereplős: az e-Readerek forgalmazására, elektronikus dokumentumok publikálására és eladására számtalan magánpiaci szereplő jelent meg. A különböző dokumentumok forgalmazása (legyen az szöveges, képi vagy audiovizuális) során a terjesztők, kiadók a védelem biztosítás érdekében a DRM rendszert használják, vagy a tartalmat vagy magát a lejátszásra alkalmas berendezés védve. A könyvtárak ebben az esetben elsősorban a kölcsönzés biztosításával lehetnek ennek a piacnak versenyképes szereplői.” Észrevétel: Véleményünk szerint a könyvtárak elsősorban a piaci rések megtalálásával (pl. out of print szolgáltatás) lehetnek versenyképesek. Valójában jelen pillanatban is az egyik legfontosabb feladatuk, hogy olyan műveket tegyenek elérhetővé, amelyek kereskedelemi forgalomban nem kaphatók.

88

A „bestsellerek” kölcsönzése ellentmond a kiadók érdekeinek, ezért valószínűleg ilyen szerződéseket nem fognak kötni az OEDR-rel, hacsak nem találják meg számításaikat. Állítás:

„Egy titkos kulcs segítségével a tartalmakat lehet titkosítani. Célja, hogy a tartalomhoz csak az férjen hozzá, aki arra jogosult, tehát a tartalmat regisztráció és autentika után megvásárolta vagy meghatározott időre azt kikölcsönözte.” Észrevétel: Az állítás téves, a titkos kulcs segítségével nem lehet titkosítani. Állítás:

„Ezért a felhasználó számára egyértelművé kell tenni, hogy a továbbított tartalom DRM védelemmel ellátott, s mindenképpen a leginkább elterjedt, ingyenesen hozzáférhető olvasó- és egyéb lejátszó programok letöltését kell a rendszerben biztosítani.” Észrevétel: A DRM védettség egyik sarokköve, hogy csak megbízható olvasó vagy lejátszó programmal szabad engedélyezni a megnyitását. Ezek elérhetőségét viszont a rendszernek biztosítania kell, adott esetben a gyártó megfelelő oldalára mutatással. Állítás:

„Figyelembe kell venni tartalmak elektronikus továbbítása esetén, hogy azt a jelenleg érvényes szerzői jogok a nyomtatott úton előállított dokumentumok esetében a magáncélú másolást (a könyvtárak számára is) megengedik. Online-terjesztés során érdemes megfontolni, hogy magáncélú másolást saját kutatása vagy tanulmányai céljára a felhasználó csökkentett felbontásban ugyan, de olvasható formában, saját maga céljára készíthessen.” Észrevétel: Az olvasó kliensnek ezeket a lehetőségeket a beállított jogok függvényében kell biztosítania. Állítás:

„Az elkészült digitalizált másolat felhasználása Creative-Commons-licenchez kötődne, a licenc-díj pedig (eljárási díj helyett) egy közös jogkezelőhöz folyhatna be. Miután cikkek esetében az ilyen jellegű dokumentumok tízezreire számíthatunk, ez tűnik az egyetlen alkalmazható megoldásnak. Ezáltal a könyvtárak maradéktalanul eleget tudnának tenni nyilvános feladatuknak, szolgálnák az oktatás, képzés, kutatás és a felhasználók széles érdeklődését és érdekét.” Észrevétel: Az árva művek kezelésére vonatkozó fenti felvetéssel egyetértünk, a jelenlegi magyarországi szabályozás abszurd és kezelhetetlen, egyedüli távlatos megoldás a közös jogkezelés lehetne. Állítás:

„Az EoD 2009-ben a digitális alapú megrendelések kiegészítésére új szolgáltatást is bevezetett. A PoD (Printon-Demand) nem más, mint a digitális másolatról készített, a mű eredeti állapotát tükröző „reprint” jellegű nyomtatvány.”

89

Észrevétel: Értéknövelt szolgáltatásként bevezetését javasoljuk. Állítás:

„A magáncélú másolás “adóját” a 60-as években vezették be, és azóta több európai országban alkalmazzák a legkülönbözőbb formában. (üres adathordozók, fénymásoló berendezések, másolókészülékek árában).” Észrevétel: Automatikusan származik a fentiekből, hogy a befolyó jogdíjakból az EOD-nak is részesülnie kellene. Javasoljuk felvetni azt, hogy ellentétben az zeneipari lobbival, az OEDR pontos adatokat képes szolgáltatni a felhasználásról. Állítás:

„A hazai vezető integrált könyvtári rendszer szállítók a TIOP-1.2.3 és TÁMOP-3.2.4 pályázatok kapcsán megkezdték az elektronikus továbbítási és szállítási funkciók megvalósítását az egyes IKR-ek funkcionalitását bővítve. A közeljövőben várható, hogy a megújuló országos rendszerekhez (MOKKA, ODR, Cikkarchívum stb.) az egyes IKR-ek szabványos, nyílt protokollokon keresztül közvetlenül kapcsolódjanak. A szerzői joggal védett dokumentumok továbbítása is hasonló módon képzelhető el, a szükséges interfészeket mind a központi, mind az IKR oldalon megvalósítva, immár külső programok (lásd Ariel) segítsége nélkül.” Észrevétel: Az OEDR és az említett IKR rendszerek kapcsolódása megvalósítandó feladat, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy az OEDR nem vállalhat felelősséget olyan digitalizált dokumentumokkal kapcsolatosan, amelyek más, kevésbé védett adatbázisokban is megtalálhatók. A kapcsolódó IKR rendszereknek tehát biztosítaniuk kell, hogy teljes jogvédett dokumentumokat a továbbítás idején kívül nem tárolnak. Állítás: „Ami itt és most leszögezhető: a fejlesztés alatt álló Országos Cikkarchívum nélkül az elektronikus kölcsönző rendszer kialakítása torzó marad csupán. Ez a piaci szeglet még nem lefedett (akkor sem, ha egyre több folyóirat-kiadó kínál online elérést is), és igazából ezen a területen válhatnának a könyvtárak az e-szolgáltatások terén versenyképes szereplőkké.” Észrevétel: Az OEDR sikerének egyik feltétele a megfelelő dokumentumtömeg. Ennek érdekében minden olyan rendszerhez érdemes csatlakoznia, amely elősegítheti a szolgáltatható mennyiség növekedését, természetesen a minőségi kritériumok megtartása mellett. Ezekre a rendszerekre is igaz viszont az az állítás, hogy jogdíjköteles anyagokat nem tárolhatnak párhuzamosan az OEDR-rel. Állítás: „Anélkül, hogy bármelyik rendszer mellett állást foglalnánk, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az országos

dokumentum ellátó rendszer jelenleg – egyéb egyedi megoldások mellett - az Ariel-t használja, s az Arielhez kapcsolódó fejlesztés, a Prospero többé-kevésbé a fenti rendszerelveknek megfelelően működik. Bizonyos

90

formátumokat viszont nem tud kezelni és nem integrálódik az Adobe Editions-hoz, amely a DRM összes alkalmazásával kompatibilis.” Észrevétel: A közbeszerzési előírások miatt konkrét gyártmányra csak nagyon speciális esetekben lehet beszerzést indítani. A fenti példa is bizonyítja, hogy több versenytárs megjelenésével lehet számolni. A korábbiakban már megállapítottuk azt is, hogy az Ariel használata Magyarországon nem terjedt el, ezért nem indokolt ehhez kapcsolódó rendszer beszerzése. Állítás:

„Miután hiányzik az Európai Unió egységes ajánlásának hiánya, az eljárások, szabályozók különbözősége miatt jelenleg a rendszer nem kapcsolható be a nemzetközi dokumentumforgalomba, legalábbis input formában nem. A külföldi könyvtárak a dokumentumközvetítés esetén saját szabályozórendszerük alapján járnak el. Bizonyosan nem teszik lehetővé, hogy jogvédett anyagok digitális másolatát – még ha a magyarországi rendszer ezt így is kapja meg -, hogy azt közvetlenül a felhasználóhoz jutassuk el.” Észrevétel: A fenti megállapítással egyetértünk, ezért az OEDR-be informatikai szinten nem tervezzük külföldi rendszerek integrációját. Ugyanakkor értéknövelt szolgáltatásként javasoljuk, hogy amennyiben erre a külföldi partnerek hajlandóságot mutatnak, az OEDR közvetítsen kéréseket nagy szolgáltatók felé, és lehetőleg a szolgáltatást „nagybani” áron vásárolja meg, és szerény „haszonnal” adja tovább. Állítás:

A biztonságos távoli elérés megvalósításhoz négy alapvető dolgot szükséges biztosítani: •

• • •

a hozzáférő egyértelmű és biztonságos azonosítása (nem csak a felhasználó személyazonosságának megállapítása, hanem a hozzáférést lehetővé tevő eszköz azonosítása is, valamint annak megvizsgálása, hogy az aktuális állapot megfelel-e a biztonsági követelményeknek), a felhasználó hozzáférési engedélyeinek megállapítása, és beállítása az azonosítás alapján, a két végpont közötti kommunikáció titkosítása, valamint sértetlenségének biztosítása, a hozzáférések, elérések, módosítások naplózása.

Észrevétel:

A fentiekkel teljes mértékben egyetértünk, ezen szabályok megvalósítására teszünk javaslatot. Állítás:

Azonosítás lehet: • • • • •

91

egyszerű jelszavas, kétfaktoros: egymenetes jelszógenerátor (One Time Password), vagy token PIN generátorral kiegészítve; elektronikus aláíráson, tanúsítványon, nyilvános kulcsú titkosításon alapuló azonosítás (a tanúsítvány és a privát kulcs USB tokenen, vagy intelligens kártyán is tárolható) PIN kóddal kiegészítve; biometrikus azonosítás: pl. ujjlenyomat vagy írisz alapján, esetleg PIN kóddal kiegészítve, háromfaktoros azonosítás: a kétfaktoros egészülhet ki pl. a biometrikus azonosítással.

Észrevétel: A felhasználók és a speciális jogosítvánnyal rendelkező könyvtárosok számára kétfaktoros, illetve USB token alapú azonosítást javaslunk. Állítás: „Sajnos, legtöbbször a VPN-be bejelentkezett távoli gépek (leginkább a nyilvános gépek), nem részesülnek

központi védelmi eszközök szolgáltatásaiból (központosított vírusfrissítés, illetve patch telepítés, megfelelő tűzfal megléte illetve beállítása, központi betörésfelismerő, és kémprogram elleni védelem), így általában állapotuk nem felel meg a biztonsági követelményeknek, tehát nagyobb eséllyel lehetnek fertőzöttek, mint a felügyelt gépek.” Észrevétel: A fentiek miatt javasolható a vékony kliensek alkalmazása, illetve bármilyen feltöltött állomány esetén a rosszindulatú kódok ellenőrzése, és a központi rendszer erős védelmének megvalósítása. VPN kapcsolat létrehozását nem tartjuk szükségesnek, viszont titkosított kapcsolat létrehozását mindenképpen. Állítás: „A felhasználói végpont esetében a jellemző veszély az, hogy a megbízhatónak tekintett VPN-en keresztül

vírussal, féreggel, trójaival fertőzött gép jelentkezik be egy központi hálózatba. A rosszindulatú kód ebben az esetben a VPN-kapcsolaton át is terjedhet. Ha mindeközben a támadó hozzáfér a fertőzött géphez (split tunnel), abban az esetben gyakorlatilag a számára is nyitottunk egy a VPN-csatornát. Ezért a távol gépeket, illetve végpontokat a lehető legnagyobb védelemben célszerű részesíteni, mely akár úgy is megtörténhet, hogy a végpontról az internetet csak a cég helyi hálózatából, a megfelelően beállított tűzfalon és víruskereső rendszeren keresztül, a VPN-en át lehessen használni.” Észrevétel: VPN-t akkor érdemes használni, ha többféle protokollt szükséges használni a központ és a kliens között. Jelen esetben erre nincs szükség. A fenti idézet jól összefoglalja a VPN kapcsolatok veszélyeit és jól alátámasztja, hogy miért érdemes kerülni egy nem kontrollált környezetben a VPN-ek használatát. Állítás: „Az Eduroam eredetileg európai kezdményezésként indult, de ma már világméretűvé vált. Hazánkban az írás pillanatában 16 intézményben használható.” Észrevétel: Mindez jól jelzi, hogy segítségével nem lehet egységes rendszert építeni, hiszen az Eduroamhoz nem csatlakozott intézmények jogosultjait más rendszerben kellene kezelni. Állítás: „A védett digitális tartalmak könyvtárak közti megosztására és a felhasználók tartalom hozzáférési, kölcsönzési igényeinek kielégítésre egy SAML alapú azonosítási federáció létrehozását javasoljuk.” Észrevétel:

92

Federációt csak abban az esetben lenne érdemes használni, egy adott felhasználói kör minden tagját ilyen módon kezelni lehetne. Az OEDR-ben egyelőre azt javasoljuk, hogy a tervezéskor a SAML alapú federációkban részvétel lehetőségét később aktivizálandó elemként építsék be. Állítás: „A hosszú távú megőrzés szabályozását és irányítását a megőrzési stratégiákba összefogott megőrzési tervek és a

megőrzési szabályok alkotják. Az ezek által meghatározott tevékenységek általában jól automatizálhatók.” Észrevétel: Az OEDR-rel kapcsolatosan szükséges létrehozni a hosszú távú megőrzés szabályozását, ugyanakkor az OEDR teljes állománya folyamatosan aktív, azaz jelen esetben nem archiválási, hanem migrálási kérdésről van szó.

2.4. 2.4.1.

Szerzői jog A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány részletekbe menően elemzi a dokumentum szolgáltatás, és ezen belül az elektronikus dokumentum szolgáltatás alapjait. Ennek keretében ismerteti a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos alapfogalmakat (pl. szerzői mű, szerző, örökös, közös jogkezelő szervezet), kitér a szerző személyének beazonosításával kapcsolatos problémakörre, ismerteti a szerzői jogvédelem jelentését, valamint meghatározza a jogszerű felhasználás követelményrendszerét. Az online dokumentumszolgáltatásra vonatkozó speciális szabályok ismertetése körében bemutatja a digitalizálással valamint a szolgáltatással kapcsolatos speciális jogszabályi vonatkozásokat, valamint meghatározza a kötendő szerződések alaptípusait. Az egyes műtípusokra (irodalmi művek, kották, térképek, képző- ill. fotóművészeti alkotások, zeneművek, előadások, filmalkotások és más audiovizuális művek) vonatkozó speciális szabályok bemutatása után a szerzői jog megsértésének következményeibe enged bepillantást.

2.4.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A résztanulmány átfogóan és alaposan ismerteti a vonatkozó szerzői és szomszédos jogi ismereteket, amivel jól megalapozza az elektronikus dokumentumszolgáltatásra vonatkozó védelmi követelményeket, valamint azt, hogy a probléma kezelése automatizmusokkal nem oldható meg, tehát mindenképpen szükséges olyan jogi támogatás, amely szakvéleményt képes adni az egyes konkrét művekre vonatkozó szabályok és kötelezettségek területén, illetve amely képes a szerzői jogi jogosultakkal, illetve a felhasználókkal a jogszabályoknak megfelelő megállapodásokat kötni. A tanulmány jól bemutatja azt is, hogy közös jogkezelés és díjfizetés nélkül minden egyes esetet egyedi esetként kell kezelni, amire jelen pillanatban egy könyvtár sincs felkészülve. Mivel jelen tanulmányban nem volt módunk a szerzői jog minden egyes aspektusának részletes elemzésére, itt jegyezzük meg, hogy az OEDR megvalósítása előtt mindenképpen szükség lesz egy szerzői jogban járatos szakértői csapat elektronikus dokumentumszolgáltatással kapcsolatos, részletes állásfoglalására, s a szerzői jog aktuális alkalmazásának áttekintésére.

2.4.3.

93

Fő állítások és értékelésük

Állítás: „A fenti dokumentum fogalom nyilvánvalóan szélesebb, mint a tanulmány által használt dokumentum fogalom, amely kizárólag a szerzői jogi védelem alatt álló műveket foglalja magába. A szerzői jogi megítélés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy egy szerzői mű milyen formában került a Könyvtárhoz, a mű tartalma a meghatározó, így az „elektronikus dokumentum” nem önálló szerzői jogi kategória.” Észrevétel: A fenti állítást azért tartjuk nagyon lényegesnek, mert egyértelműen a tartalomhoz köti jogokat, így világossá teszi, hogy az elektronikus dokumentumokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nem elektronikusokra. Állítás: „A Könyvtár számára azonban az a legegyszerűbb gyakorlati megoldás, ha a rendelkezésére álló dokumentumok esetében azt vizsgálja, hogy azok szerzői műként való figyelembe vétele az Szjt. alapján kizárt-e, pl. azért mert egy népmeséről, vagy egy jogszabályról van szó, egyéb esetekben pedig azt feltételezi, hogy szerzői mű.” Észrevétel: A fenti állítás is alátámasztja, hogy gyakorlatilag minden dokumentum esetén szakértő és vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy az jogvédett-e vagy sem. Természetesen ez az állításunk nem zárja ki, hogy egy állásfoglalás több műre együtt mondja ki, hogy mi vonatkozik rájuk. Amennyiben minden művet alapvetően szerzői műként kell kezelni, szükséges olyan szerzői joghoz értő támogató csoport létrehozása, amely képes ezt a kérdést megnyugtatóan tisztázni. Állítás: „A szerzői jogon belül a személyhez fűződő jogok közé tartozik a szerzőkénti elismeréshez vagy névfeltüntetéshez való jog; az első nyilvánosságra hozatal engedélyezésének vagy megtiltásának joga; és a mű egységéhez, integritásához való jog (azaz a mű torzítása, csonkítása elleni védelem).” Észrevétel: A fentiek alapján nem szabad olyan katalógust építeni, amely a szerzők egy részét nem tűnteti fel (l. MATARKA). Ugyancsak lényeges állítás, hogy a részbeni digitalizálásra is engedélyt kell kérni, tehát a teljes mű digitalizálására vonatkozó engedély alapján nem lehet a mű egy részét digitalizálni csak. Állítás: „A főszabály szerint a szerző a felhasználást írásbeli szerződés alapján engedheti át. A felhasználási szerződésben meg kell jelölni a pontos felhasználási módot, a szerződés időbeli, és területi hatályát. Ezek hiányában a szerződés értelmezésére az Szjt. ad támpontokat.” Észrevétel: A fentiek alapján minden jogosulttal írásbeli szerződést kell kötni (illetve minimálisan nyilatkozatot kell kérni arról, hogy nyilatkozhat más jogosultak nevében is).

94

A szerzői joghoz értő támogató csoport létrehozása elengedhetetlen az itt említett szerződések létrehozásához és későbbi kezeléséhez. Javasoljuk egyúttal, hogy a szerződéseket a dokumentumokhoz csatolva (de a nyilvánosság által közvetlenül el nem érhetően) tároljuk annak érdekében, hogy szükség esetén ezek azonnal elérhetők legyenek. Állítás: „Amennyiben kizárólagos jogot kíván valaki szerezni egy felhasználásra, akkor azt a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni. Tehát amennyiben a Könyvtár azt tervezi, hogy egy művet csak ebben a rendszerben lehessen online elérni, akkor a szerződésben erről külön rendelkezni kell. Ez nyilván a díjazás mértékét is meg fogja határozni.” Észrevétel: Kizárólagos jogok megszerzését nem javasoljuk, hiszen az OEDR elsődleges feladata nem a profit maximalizálás, hanem az információ eljuttatása minél szélesebb körhöz. Állítás: „A felhasználási szerződés alapján megszerzett jogosultságok átengedése csak abban az esetben lehetséges, ha arról a szerződés kifejezetten rendelkezik. A szerző és a Könyvtár közötti szerződésben nem elegendő arról rendelkezni, hogy a digitalizáláshoz és a nyilvánossághoz közvetítéshez való jogot a Könyvtár megszerzi, ha a cél az, hogy a Könyvtár ezeket a jogokat továbbadhassa a felhasználóknak, akkor azt a szerződésnek tartalmaznia kell.” Észrevétel: Nem javasoljuk, hogy az OEDR a megszerzett jogokat a felhasználóknak továbbadja. Állítás: „A felhasználási szerződést helyettesítő megoldás lehet, ha a szerző az un. creativ commons jelek használatával jelzi a lehetséges felhasználásokat. A creativ commons egy olyan kezdeményezés, amely alapján az interneten közzétett művek szerzői jelzik – jellemzően az erre a célra kialakított ábrákkal, illetve jelekkel -, hogy milyen felhasználást engedélyeznek a művekkel kapcsolatban. Ez a fajta felhasználás nem szabályozott az Szjt.-ben, de mivel a szerzői szándék jelzésére szolgál, így tartalmilag engedélynek értékelhető.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy a CC-vel jelzett jogok bármikor visszavonhatók (illetve semmilyen garancia nincs arra, hogy a jelzést feltevő jogosult volt a jelzést feltenni), a CC garantált minőségű szolgáltatásra nem alkalmas. Felmerülhet olyan érdek az OEDR-rel kapcsolatosan, amely indokolja interneten közzétett művek szolgáltatását is, de javasoljuk, amennyiben ez lehetséges, szerződés kötését a jogtulajdonosokkal. Állítás: „A szerzőt a felhasználásért a bevétellel arányos vagy bizonyos esetekben a törvény megfogalmazása szerint megfelelő díjazás illeti meg. Erről a díjazásról – szintén a felhasználási szerződés keretei között – a szerző le is mondhat. A lemondásnak egyértelműen ki kell derülnie a szerződésből.”

95

Észrevétel: A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a fizetendő jogdíj csak konkrétan állapítható meg az egyes művekhez, tehát a jogdíj tekintetében nem garantálható az egységes díjszámítás és algoritmizálhatóság. Állítás: „Az árva művek jogosítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező a szerző felkutatása érdekében megtette azokat az intézkedéseket, amelyek az adott helyzetben általában elvárhatók, és a kutatás nem járt eredménnyel. … Az engedély 5 évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználás engedélyezésére nem jogosít, és a Magyar Köztársaság területére terjed ki. Amennyiben a szerző előkerül vagy tartózkodási helye ismertté válik, az MSZH a felhasználási engedélyt kérelemre visszavonja, innentől kezdve a jogok az általános előírások szerint a szerzőt illetik. Az MSZH által adott engedély esetében a szerzőt megillető jogdíjat letétbe kell helyezni, de amennyiben a felhasználás nem jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, akkor elegendő azt szerző ismertté válása után megfizetni.

A közgyűjteményi felhasználások esetében – bár gyakorlati tapasztalatok ezen a területen még nem állnak rendelkezésre – az MSZH e szabály figyelembevételével fog eljárni, így a díjat csak azt követően kell megfizetni, ha a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válik, az igazgatási szolgáltatási díjat azonban minden esetben meg kell fizetni az eljárás megkezdésével egyidejűleg.” Észrevétel: A fentieket figyelembe véve látható, hogy a jogszabály teljesen életszerűtlen, és abszurd feltételeket támaszt. Az OEDR működése szempontjából kardinális kérdés, hogy az engedélyezési eljárás gyors és a díjfizetési rendszer kiszámítható legyen. Az engedélyek Magyarországra korlátozása az internet korában anakronisztikus és technológiailag kivihetetlen. Állítás: „Az Szjt. 35. § (4) bekezdése alapján a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár a műről másolatot készíthet, ha az a jövedelemszerzést vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem használja, és a másolat tudományos kutatáshoz, vagy archiváláshoz, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljára szükséges. E szabad felhasználás nem vonatkozik a szoftverre és számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra. [Szjt. 35.§ (1)]” Észrevétel: A fenti jogszabályrész megteremti annak lehetőségét, hogy az OEDR könyvtárai a jogvédett anyagokról másolatot készítsenek, ezek azonban a szolgáltatásban nem használhatók fel. Mindez azért nagyon lényeges, mert így lehetőség nyílik arra, hogy a könyvtár gyűjteményes kötetek (több cikket tartalmazó folyóiratok) teljes digitalizálást elvégezze anélkül, hogy ehhez valamennyi szerző engedélyét megszerezné. Bár az így digitalizált állomány nem lehet része az OEDR szolgáltatásnak, a jogtulajdonosi engedélyek megszerzésének függvényében az egyes cikkek már igen.

96

Ezzel a lehetőséggel elkerülhető, hogy egy gyűjtemény esetén mindannyiszor elő kelljen venni a művet, ahányszor valamely részének jogtulajdonosaival megegyezés történik. Állítás: „A 38.§ (5) bekezdése a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek esetében lehetővé teszi, hogy az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a műveket a nyilvánossághoz közvetítsék. A szabály végrehajtására született 117/2004.(IV.8.)Korm. rendelet szerint további feltétel az, hogy a szolgáltatást igénybe vevők a művet nem többszörözhetik, nem módosíthatják, és nyilatkozniuk kell arról, hogy a felhasználás célja a tanulás, vagy a tudományos kutatás. Az intézményeknek belső szabályzatukban kell rendelkezni a felhasználásról.” Észrevétel: Az előző pont és e pont alapján a könyvtári szolgáltatáson belül a művek a szerzők engedélye nélkül is hozzáférhetővé tehetők. A jogszabályi részlet felhívja arra a figyelmet, hogy ezekben az esetekben – szemben más résztanulmány javaslatával – a mű vagy részlete nem nyomtatható és nem menthető. Ezekhez a műveletekhez már jogtulajdonosi engedély szükséges. Bár az OEDR szolgáltatásnak a távoli elérés lenne a legfőbb előnye, az elérhetőség biztosítása is megteremti a szolgáltatás létjogosultságát. Állítás: „Az Szjt. 35. § (6) bekezdése értelmében szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását. A szabály lényege annak az elismerése, hogy az internetes lehívásra történő hozzáférhetővé tétel, (nyilvánossághoz közvetítés során) mind az internetszolgáltatónál, mind a felhasználó számítógépén történnek olyan időleges többszörözések, amelyek elkerülhetetlenek, és a felhasználással együtt járnak. Fontos azonban, hogy szabad felhasználás csak akkor valósul meg, ha a többszörözés a műszaki folyamat része, amelynek önálló gazdasági jelentősége nincs.” Észrevétel: A fenti jogszabályrészlet lényeges állítása, hogy a munkafolyamat részeire nem kell a szerző engedélyét kérni. Állítás: „Hangsúlyozandó azonban, hogy a tartós letöltést lehetővé felhasználás, már tartós többszörözést valósít meg, ezért engedélyköteles tevékenység.” Észrevétel:

97

Ennek figyelembe vételét javasoljuk az OEDR megvalósítása során. Állítás: „Az eddig ismertetett általános szabályok közül a tervezett online dokumentumszolgáltatásnál alapvetően a következőkre kell megszereznie a Könyvtárnak a felhasználási jogot: • a nem elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumok digitalizálása • az interneten fellelhető tartalmak lementése • a digitálizált dokumentumok archiválása • a dokumentumszolgáltatás során: o nyilvánossághoz közvetítés az interneten közzététellel o nyilvánossághoz közvetítés lehívással” Észrevétel: Az előzőekben elmondottak alapján a digitalizálásra a könyvtárnak joga van a szabad felhasználás keretei között. Más kérdés, hogy ez a jog valószínűsíthetően nem terjed ki a szöveggondozásra (OCR + korrektúrázás), ezért a digitális feldolgozásra érdemes a jogokat megszerezni. Állítás: „A mű többszörözésének minősül különösen a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön. [Szjt. 18.§ (1) (2)] Természetesen ez alapján nemcsak az első archiválási tevékenység, hanem az esetleges későbbi (pl. olvasók részére történő) másolatkészítések is többszörözésnek minősülnek.” Észrevétel: A fentiek alapján javasolt világosan tisztázni a szerződésben, hogy a munkafolyamatnak több olyan része is van, amely többszörözést jelent és bár nem eredményez nyilvánossághoz közvetítést, nem elengedhetetlen része annak. Ilyen folyamat például a mentés, amely minden egyes alkalommal többszörözi a már tárolt állományokat. Állítás: „A Könyvtár az Szjt. 35.§ (4) bekezdése alapján az alaptevékenysége részeként jogosult arra, hogy az általa megvásárolt, részére kötelespéldányként, vagy könyvtárközi kölcsönzés keretében megküldött dokumentumokról a törvény szerinti célra másolatot készítsen.” Észrevétel: Az idézett állítás teszi lehetővé a könyvtáraknak, hogy a dokumentumokat jogtulajdonosi engedélyek nélkül digitalizálják. Állítás: „Az Szjt. 2009. februári módosítása lehetővé teszi, hogy a szabad felhasználás körében a Könyvtár az internetes tartalmakat letöltse (web harvesting). Tekintettel arra, hogy az interneten fellelhető dokumentumok szabad letöltése az Szjt. 35.§ (4) bekezdésén alapul, a Könyvtár a tudományos kutatás, archiválás, a nyilvános könyvtári ellátás (haszonkölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés stb.) körében jogosult ilyen felhasználásra, ha a másolat készítése a jövedelemszerzést vagy jövedelemfokozást még közvetve sem szolgálja.” Észrevétel:

98

A fenti állítás azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy az OEDR döntésétől függően az open access kategóriába eső tudományos művek bekerülhessenek a szolgáltatásba. Állítás: „A Könyvtár adatbázisa önálló szerzői jogi védelemben részesül. Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók, tehát a Könyvtár a szerzőkre vonatkozó vagyoni jogokra nemcsak felhasználói jogot engedhet, hanem értékesítheti is azokat. Az adatbázis létrehozásában közreműködő munkavállalókra a munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó szabályok vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy az értékesítés esetén sem jogosultak díjazásra.” Észrevétel: Lényeges a fentiek alapján, hogy az adatbázist munkavállalók munkaviszonyukkal kapcsolatosan hozzák létre, illetve külső segítség igénybevétele esetén a jogokat az OEDR megszerezze. Állítás: „A szerzői jogi szabályozásban az internetes felületen történő közzététel nem számít terjesztésnek, mivel az kizárólag a műpéldány fizikai átadására vonatkozik. Az online megjelentetése a műnek az Szjt. 26.§ (8) bekezdés második mondata szerinti nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A nyilvánossághoz közvetítés felhasználás engedélyezése a szerző kizárólagos joga.” Észrevétel: Tisztázandó és a résztanulmányból nem derül ki, hogy abban az esetben, ha a művet csak a megfelelő díjakat kifizető felhasználó tekintheti meg (tehát valójában nincs közzétéve), illetve a mű DRM-mel védett elektronikus példányát kapja meg, akkor is nyilvánossághoz közvetítésről beszélhetünk-e. Állítás: „A Könyvtár tehát csak olyan szerzői jogvédelem alatt álló műveket szolgáltathat ezen a módon, amelyek többszörözéséhez és nyilvánossághoz közvetítéséhez a jogosultak hozzájárultak.” Észrevétel: Ugyancsak eldöntendő a fentiek alapján, hogy amennyiben a felhasználó elektronikus hordozón (USB drive) kap meg egy DRM technológiával védett dokumentumot, az a mű fizikai példánya átadásának minősül-e. E kérdések megválaszolásától függ, hogy szükség van-e a nyilvánossághoz közvetítés és/vagy a terjesztés jogára az OEDR szolgáltatáshoz. Állítás: „A Könyvtárnak olyan tartalmú felhasználási szerződést kell kötnie a jogosultakkal, amely alapján lehetővé válik – igény szerint - a dokumentumok digitalizálása, illetve többszörözése, képernyőn való megtekintése, a dokumentum kinyomtatása, vagy letöltése a felhasználó számítógépére, esetleg nyilvános előadás keretében történő felhasználása.” Észrevétel: Az OEDR nyilván olyan szerződést köt a jogosultakkal, amelyhez azok hozzájárulnak. Ettől függően lehetséges, hogy a fenti jogok nem mindegyikét sikerül megszereznie.

99

Mindezt azért lényeges leszögezni, mert az OEDR-nek fel kell készülnie arra, hogy a lehetséges jogok minden elképzelhető és egyúttal értelmes kombinációját kezelni tudja. Állítás: „A Könyvtár és a jogosultak között az online dokumentumszolgáltatásra vonatkozó szerződés minimális tartalmi követelményeiként a következőket kell tartalmaznia: o o

o o

mű megjelölése beazonosíthatóan (az Szjt. tiltja az életműszerződést, tehát azt, hogy a szerző összes jövőben megalkotandó művére is kiterjedően kössön szerződést.) a felhasználás módját, o többszörözés számítógéppel vagy elektronikus adathordozón, (az Szjt. 47.§ (2) bekezdése értelmében a felhasználói szerződésben ilyen esetekben nem elegendő a mű többszörözésére hivatkozni, kifejezetten rendelkezni kell a digitalizáláshoz szükséges másolatkészítésről) o nyilvánossághoz közvetítés joga a díjazást, vagy a díjról való lemondást. A díjazásnak a felhasználással arányban állónak kell lennie, tehát a szolgáltatáshoz kapcsolódó bevétel függvényében változhat a díj. A szerző nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a Könyvtár jogosult a mű felhasználására további engedély adni, mivel ez a szolgáltatás lényege.”

Észrevétel: A fentiekre javaslatot teszünk e dokumentum keretében. Állítás: „Speciális szabályt tartalmaz az Szjt. 45.§ (3) bekezdése arra az esetre, ha maga a szerző teszi fel az internetre a saját művét. Ilyen esetben a szerződést nem kell írásba foglalni, ha a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást. Ilyen esetben tehát olyan, mintha írásban kötötték volna a szerződést.” Észrevétel: A fentiekkel továbbra is azt a problémát látjuk, hogy az interneten talált anyagok és engedélyek esetén – hacsak a szerző nem használ elektronikus aláírást – nem bizonyítható sem az, hogy az anyagot valóban a szerző tette fel, sem az, hogy az engedélyt ő adta. Az ilyen problémák elkerülése érdekében javasoljuk, hogy az OEDR-ben csak olyan anyagok kerüljenek fel, amelyek esetében a jogszerűség garantálható. Állítás: „Ha a Könyvtár a szerzői jogosulttól megszerezte a jogot arra, hogy a felhasználást átengedje, akkor a további felhasználókkal is szerződést kell kötnie. Erre is vonatkoznak a felhasználási szerződés alapvető szabályai, tehát az írásbeliség is. Ugyanakkor, míg a szerzőkkel kötött szerződésnél a klasszikus forma nem jelent akadályt, az online dokumentumszolgáltatás esetében éppen a lényeg, a gyors és a világhálón egyszerűen elérheti információszerzést nehezítené meg a papír alapú, vagy levelezésen alapuló szerződéskötés.” Észrevétel:

100

A fentiek szerint a felhasználókkal kötött szerződés – amiben világossá válnak a felhasználó számára a jogszerű felhasználás keretei – elektronikusan is megköthető, de ezen szerződés megléte elengedhetetlen. Megválaszolandó kérdés ugyanakkor, hogy ha a földfelszíni közvetítéseknél nincs szükség a szolgáltató és a felhasználó közötti szerződésre, akkor miért van erre szükség digitalizált dokumentumok esetén. Megjegyezzük, hogy a résztanulmány később a magáncélú felhasználással kapcsolatosan arról nyilatkozik, hogy nem szükséges szerződést kötni a felhasználókkal. Állítás: „A felhasználó választhat az egyes felhasználási módok között, de ugyanakkor – tekintettel arra is, hogy a jogellenes felhasználás esetében a Könyvtár és a jogellenesen a művet felhasználó egyetemlegesen felelős – célszerű olyan védelemmel ellátni a dokumentumokat, amellyel megelőzhető, vagy szükség esetén bizonyítható a jogsértés.” Észrevétel: Pontosan a fentiek miatt javasoljuk a szerződésben rögzíteni, hogy az OEDR milyen védelmet biztosít a dokumentumokkal kapcsolatosan. Ahogy a könyvtárakat nem lehet felelősségre vonni azért, ha a kikölcsönzött könyvet valaki lemásolja és fakszimile kiadásban elkezdi terjeszteni, ugyanígy kétséges, hogy az egyetemleges felelősség fennállna az elektronikus dokumentumok esetében. Érthető viszont, ha nem megfelelő védelmi eljárások esetén a jogtulajdonosok nem egyeznek bele a felhasználásba. Állítás: „Ha pedig az online szolgáltatást igénybe vevő csak a dokumentum letöltés nélküli megtekintésére, illetve időleges vagy tartós magáncélú másolatkészítésre jogosult akkor vele nem kell felhasználói szerződést kötni. Ennek indoka az, hogy az érzékelés nem jelent felhasználást, a magáncélú másolat készítése – a teljes könyv, illetve kotta kivételével – szabad felhasználás, tehát ezekben az esetekben nem kell felhasználási szerződés a szolgáltatást igénybe vevőkkel.” Észrevétel: A fentiek is jól jelzik, hogy a magáncélú felhasználás esetén a jogi lehetőségek további pontosítást igényelnek. A szerződés megléte ugyanis korlátozza a felhasználók anonimitáshoz való jogát. Ahogy egy könyv vásárláshoz sem kell személyi igazolvány és szerződés, elvárható, hogy egy elektronikus formában megjelenő dokumentum esetében se kelljen. Állítás: „A DRM azonban bizonyos körben gátja a szabad felhasználásnak, ezért kevésbé hatékony eszköz, mivel a felhasználónak ezt a jogát biztosítani kell, ehhez még a műszaki intézkedés feloldását is követelheti.” Észrevétel: Megítélésünk szerint a fentiek további tárgyalást igényelnek, hiszen a DRM lényege pontosan az, hogy jogellenes felhasználásokat meggátol.

101

Amennyiben nem található más megoldás, meg kell adni a lehetőségét, hogy a dokumentumot a felhasználó egy alkalommal kinyomtassa. Javasoljuk viszont annak megvizsgálását, hogy a jog gyakorlásához szükséges eszközt is kell-e az OEDR-nek biztosítani (analógiaként jegyezzük meg, hogy a papír alapú dokumentumok másolásához sem a könyv kiadójának kell biztosítania az eszközt), illetve jogszerű-e, ha a másolásra szolgáló eszközt térítés ellenében biztosítja. Ugyancsak körbejárandó, hogy a felhasználó jogosult-e az elektronikus tartalomhoz hozzáférni, vagy csak a dokumentum képének reprodukálását kell számára biztosítani. Állítás: „Az irodalmi művek összefoglaló fogalom, amelybe a o o o o

szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos és publicisztikai művek egyaránt beletartoznak.

…. Az irodalmi művek többszörözésére, illetve nyilvános előadására vonatkozóan közvetlenül a szerzőktől kell megszerezni a felhasználási jogot. „ Észrevétel: A fenti idézet pontosítja az irodalmi mű fogalmát és így egyértelművé teszi, hogy ebbe a kategóriába tartozik az OEDR által szolgáltatni kívánt szöveges dokumentumok túlnyomó többsége. Állítás: „Az Szjt. módosítása következtében 2004-től a lehívásra hozzáférhetővé tételre (online műfelhasználásra) vonatkozó közös jogkezelés köréből kikerültek az irodalmi alkotások, így ezen a területen egyáltalán nincs közös jogkezelés.” Észrevétel: Az OEDR hatékony működésének előfeltétele a közös jogkezelés. Ennek hiányában a jogdíjköteles művek csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem tudnak majd a szolgáltatói adatbázisba bekerülni. Állítás: „A kiadói szerződés alapján a kiadási jogot – a gyűjteményes művek, és az újságcikkek kivételével kizárólagosan szerzi meg a kiadó. A kiadási jog tartalmát az Szjt. nem határozza meg, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiadó rendelkezik a terjesztés a többszörözés jogával. Ezért a védelmi időn belül a kiadót célszerű megkeresni a helyzet tisztázása érdekében. Természetesen a szerzővel kötött szerződésben szükséges egy olyan jognyilatkozat is, amelyben garantálja, hogy másnak nincs olyan joga, amely a Könyvtár felhasználását akadályozná, megnehezítené (jogszavatosság).” Észrevétel: A fentiek is alátámasztják, hogy közös jogkezelés nélkül a jogi helyzet kibogozása és valamennyi jogtulajdonos engedélyének megszerzése jelentősen fogja hátráltatni az OEDR fejlődését és működtetését.

102

Állítás: „Ahogy már említettük, a felvett névvel, vagy név nélkül publikáló szerzők esetében az gyakorolhatja a jogokat, aki a művet először nyilvánosságra hozza. Ez legtöbb esetben a könyv, vagy az időszaki lap kiadója.” Észrevétel: Az idézet azt jelzi, hogy a jogi tárgyalásokat alapvetően a kiadóval érdemes megkezdeni a nem közismert szerzők esetében. Állítás: „A könyvek a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény alapján sajtóterméknek minősülnek. A kötelespéldány-szolgáltatásban a könyvtárak a jogszabály alapján hozzájutnak a Magyarországon kiadott vagy itt forgalomba hozott könyvekhez, azokat digitalizálhatják a szabad felhasználás körében.” Észrevétel: Értelmezésünk szerint ezért nem kell könyvek esetében a digitalizálásra a jogtulajdonosok engedélyét kérni. Állítás: „Ha a digitalizálás illetve az online dokumentumszolgáltatás célja egy teljes időszaki lapra vonatkozik, akkor arra nézve a gyűjteményes mű, illetve az adatbázis szabályait is alkalmazni kell. Az időszaki lapban levő tartalmak egy gyűjteményes műnek minősülnek, és/vagy adatbázisnak minősülnek így az egész periodika lemásolásához, vagy bizonyos részeinek rendszeres kimásolása (digitalizálása) engedélyköteles. Tehát egy időszaki lap teljes lapszámának digitalizálásakor – a védelem alatt álló – szerzői művek szerzőinek, a szerkesztőnek, és az adatbázis előállítójának (ez jellemzően a kiadó) hozzájárulása is szükséges.” Észrevétel: Ez eddigiek alapján a digitalizáláshoz önmagában nem kell az összes jogtulajdonos engedélye, de az így digitalizált példány nem szolgáltatható. Állítás: „Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény speciális gyors jogérvényesítő eszközt biztosít a szerzői jogi jogosultnak ahhoz, hogy a jogsértő tartalom minél hamarabb lekerülhessen a szolgáltató kínálatából. A törvény alapján a szerzői jogi jogosult egy értesítést küld a szolgáltatónak. Az értesítésnek írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratnak megfelelő formában kell megtörténnie. A szolgáltató az értesítés alapján köteles eljárni.” Észrevétel: Az OEDR-ben e kötelezettség teljesítésére megfelelő folyamatot kell implementálni.

103

Tekintve, hogy az OEDR több forrásból is kaphat dokumentumokat, garantálni kell, hogy a fentiek alapján „levett” dokumentumok ne kerülhessenek fel újra. E célból a katalógusban jelezni kell, ha egy anyag jogvita alatt áll, vagy nem szolgáltatható.

2.5. 2.5.1.

Minőségbiztosítási ajánlások A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány röviden vázolja az elektronikus dokumentum ellátás specifikumait, illetve ismerteti a nemzetközi példákat (CISTI, BLDSC, Subito), majd rátér a magyarországi helyzetkép bemutatására (ODR) a jogszabály ismertetésével, illetve a résztvevő könyvtárak kontakt adatainak bemutatásával. A továbbiakban táblázatok, illetve diagramok segítségével kapunk képet a könyvtárközi kölcsönzés, illetve dokumentumküldés statisztikai adatairól, ezen belül az elektronikus szolgáltatásokról is. A résztanulmány következő szakasza követelményeket fogalmaz meg az elektronikus dokumentumküldő rendszerrel kapcsolatosan beleértve a másolatküldést, a keresést, a megrendelést, szerzői jogi szerződéseket, a DRM-et, könyvrendelést, szerzői jogi tudnivalókat, a szolgáltatásban résztvevő könyvtárakat, valamint a díjakat. A minőségbiztosítási rendszer részeként a résztanulmány javasolja stratégia terv, jövőkép és küldetésnyilatkozat készítését, illetve SWOT analízis elvégzését. Az alkalmazható teljesítménymutatók közül a vonatkozó szabványból a könyvtárközi kölcsönzés hatékonysága, valamint a könyvtáros munkakörben dolgozók kölcsönzési produktivitási mutatóinak használatára tesz javaslatot. Alkalmazható minőségmenedzsment módszerként a résztanulmány a TQM-et javasolja, ennek részeként a használói elégedettség folyamatos mérését, amelyhez az elméleti alapot a SERVQUAL módszer adja. A résztanulmány befejező része általánosságban ismertet néhány teljesítménymutatót.

2.5.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A dokumentum jelentős teret szentel a jelenlegi helyzet ismertetésének, így például az ODR-ben résztvevő könyvtárak felsorolásának. Valószínűleg ezen adatoknak inkább mellékletben lett volna helyük. Sajnálatos módon az első 4 táblázatról, illetve kapcsolódó ábráról hiányzik az időszak megjelölése, így nem lehetünk bizonyosak abban, hogy ezek az adatok mire is vonatkoznak. Ugyancsak nehézzé teszi az összehasonlítást, hogy országos szinten a különböző években más-más darabszámú könyvtár adatai szerepelnek. A megadott adatok – a 12 ODR könyvtár adatai – viszont jól jelzik, hogy az igény egyre nő az elektronikus dokumentumszolgáltatás iránt. A résztanulmány által elképzelt elektronikus dokumentumküldő rendszer több pontban nem egyezik meg a többi tanulmányban megfogalmazottakkal, így például értelmezésünk szerint papír alapú dokumentumok küldése nem a rendszer feladata, vagy például a dokumentum típusok esetén is nagyobb választékra van szükség, mint a DRM-mel ellátott grafikus fájl.

104

Egyetértünk résztanulmánnyal a stratégiai tervezés, a küldetésnyilatkozat, illetve a jövőkép megfogalmazásának fontosságában. A javasolt, jogszabályból átvett teljesítménymutatókkal kapcsolatosan úgy véljük, hogy azok korlátozottan használhatók az elektronikus kölcsönzésben, hiszen például a rendszer minőségét pont az jelzi, ha a könyvtárközi kölcsönzés ezáltal csökken. Egyetértünk a TQM módszer bevezetésének szükségességével, illetve a SERVQUAL módszer alkalmazásával. Véleményünk szerint a tanulmányból sajnálatosan hiányoznak az elektronikus szolgáltatásra vonatkozó speciális mutatók definíciói. A résztanulmány által javasolt – főleg könyvtárközi kölcsönzésre vonatkozó – mutatók az OEDR esetében közvetlenül nem alkalmazhatóak, ki kell dolgozni egy kifejezetten elektronikus dokumentumszolgáltatásra szabott minőségi mutató rendszert.

2.5.3.

Fő állítások és értékelésük

Állítás: „A másolatküldés különböző formátumokban és különféle szállítási módokon (postán vagy faxon) történhet, normál vagy sürgős határidővel. A másolatokat elektronikus úton képfájlként is továbbítani kell tudni, ha DRM-védelemmel van ellátva. Ezt a megoldást akkor lehet használni, ha a OEDKSZ és az érintett kiadó között erre vonatkozóan licencszerződés jön létre.” Észrevétel: A nem elektronikus másolatküldés alapvetően nem e rendszer feladata, így a minőségbiztosításnak nem fő célja ennek a szolgáltatásnak a tárgyalása. A résztanulmány képfájlként továbbítást említ, de javasoljuk az elektronikus szövegek használatát, amikor csak lehetséges, mert a felhasználói igényeknek ezek felelnek meg a legjobban. Állítás: „A másolatok megrendeléséhez szükséges adatokat a fent jelzett országos fejlesztésű adatbázisokból kell nyerni. Amennyiben ott nem található meg, akkor az OEDKSz-el kötött külföldi szolgáltatókon keresztül kell beszerezni” Észrevétel: A bibliográfiai és lelőhely adatokat valóban a fenti adatbázisokból kell megszerezni, de a jogvédett dokumentumokat csak az OEDR minőségi követelményeinek teljesítése esetén szabad átvenni. A külföldi szolgáltatók kereső rendszereinek bekapcsolását nem javasoljuk az OEDR jelen szakaszában célként kitűzni, mivel ez jelentősen megemelné a költségeket. Állítás: „Keresőűrlapokat kell alkalmazni a felhasználónak kitöltésre (egyszerű, összetett, szakértői), és a találati listát, az ajánlott szolgáltatás módjának és költségének megjelölésével kell részletesen megjeleníteni.” Észrevétel:

105

Egyetértünk, az OEDR-re ennek megfelelően teszünk javaslatot. Állítás: „A megrendelés hasonlítással indulna. A szállító kiválasztása közvetlenül a megrendelő dolga lenne: az országos adatbázisokból (pl. cikkadatbázis, ODR adatbázis), vagy valamelyik hazai könyvtárból. Ha egyik helyen sem található meg, akkor az OEDKSz szerződésben álló külföldi szolgáltatóhoz (pl. subito, OCLC ) fordul.” Észrevétel: Az egyenletes minőség csak akkor garantálható, ha a megrendeléseket azok a könyvtárak teljesítik, amelyeknél ehhez a feltételek adottak. A kérések határidőre teljesíthetőségéhez feltétel, hogy a kérést a fenti könyvtárak közül a legkevésbé leterheltek valamelyike kezelje. Nem javasoljuk tehát, hogy a felhasználó a teljesítési folyamatba be tudjon avatkozni. A külföldi szolgáltatók ilyen szintű bekapcsolásának előfeltétele a szerződés megléte. Állítás: „Az OEDKSz-nek a kiadókkal szerződést kell kötnie, és mindezt a honlapján megtekinthetőnek kell lenni, mely kiadókkal kötött licencszerződést, és az aktuális szerződés milyen időszakra szól, illetve a licenc nemzetközi érvényű vagy csak hazai érvényű. Az OEDKSz-nek a hazai szerzői jogi rendelkezéseket minden esetben be kell tartani.” Észrevétel: A kiadókkal kötött szerződés olyan üzleti titok, amelynek nyilvánosságra hozása nem célszerű, mert adott esetben az OEDR tárgyalási pozícióját ronthatja. A felhasználók számára ez az információ alapvetően érdektelen, mert számukra egy-egy adott dokumentummal kapcsolatosan csak azt fontos tudni, hogy az elérhető-e számukra, azaz arra a dokumentumra él-e szerződés és milyen jogokkal. Állítás: „A kért dokumentumokat grafikus fájlként szolgáltatja, DRM kódolással védett dokumentumként, emailben. A megrendelésnél a licencdíj külön tételként kell, hogy megjelenjen az árban.” Észrevétel: Ahogy már említettük a grafikus fájlként szolgáltatást szükségmegoldásnak tekintjük, de célnak semmiképpen sem, az e-levélben szolgáltatást kifejezetten nem javasoljuk. Állítás: „A rendelések fogadása, a másolatok elkészítése és továbbítása a megrendelőknek meg kell, hogy feleljen minden, a tranzakcióban érintett hazai és más ország nemzeti szerzői jogi rendelkezéseinek. Az ügyfelek kötelesek ezeket betartani.” Észrevétel: Alapvető probléma, hogy más országok jogrendszere nem érvényesíthető Magyarországon. Bármilyen konfliktus esetén – függetlenül az OEDR és a felhasználó között kötött szerződéstől – a magyar jogrendszer az irányadó.

106

Állítás: „Szolgáltató könyvtárak A szolgálatásban konzorcium (vagy más formátumban) részthasználó ODR, felsőoktatási, nemzeti és közkönyvtárak” Észrevétel: Az OEDR-ben bármely résztvevő könyvtár szolgáltathat, aki az OEDR-rel szerződést köt, és vállalja a szabályzatok és követelmények elfogadását. A minőségi követelményeknek nem megfelelő dokumentumok esetén jelezni kell a felhasználóknak, hogy a dokumentum csökkentett minőségben áll csak rendelkezésre. Állítás: „Táblázatban rögzíteni kell a postai, faxon és e-mailben történő szolgáltatás árait (amely mindig tartalmazza a – külön is feltüntetett – jogdíjat) a következő tervezett felhasználói csoportok számára:

o o o o o o

1A oktatásban részt használók 1B oktatók, kutatók 1C közintézmények üzleti ügyfelek magánszemélyek Szolgáltató könyvtárak”

Észrevétel: A már említettek szerint fax és e-levél alapú szolgáltatás indítását nem javasoljuk. Tekintve, hogy a szolgáltatás ára a jogtulajdonosokkal kötött szerződések függvénye, ez adott esetben dokumentumonként változhat. A kedvezményezetti kategóriák számára – amelynek kialakításában a fenti javaslatot is figyelembe vesszük – inkább százalékos kedvezmény megadását javasoljuk. Állítás: „Az árakat a következők határozzák meg: o o o o o o

másolatküldés vagy kölcsönzés, használói csoport, normál vagy sürgős rendelés, a küldés módja (e-mail, posta, fax vagy DRM), van-e licencszerződés a kiadókkal vagy nincs és továbbítani kell külföldi szolgáltatóknak a felhasználó lakóhelye és szállító könyvtár.”

Észrevétel: A szállító könyvtár, illetve a küldés módja (e-mail, fax) kivételével a fentiek figyelembe vételére teszünk javaslatot. Állítás:

107

„Az Országos Elektronikus Dokumentumküldő Szolgáltató (OEDKSz) rendszer felépítése és bevezetése előtt el kell készíteni a rendszer stratégiai tervét.” Észrevétel: A stratégiai terv készítését alapvetően fontosnak tartjuk és javasolni fogjuk. Állítás: „Meg kell határozni az OEDKSz jövőképét és küldetésnyilatkozatát, melyek tartalmazzák a rendszer főbb feladatait, részthasználóinek körét és az azok közötti feladatmegosztást. Ehhez el kell végezni a környezet elemzését politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai és jogi szempontból (PGTTJ analízis).” Észrevétel: E feladatok egy része (fő feladatok, részhasználók köre, feladat megosztás, környezet elemzése, technológiai, jogi szempontok) a jelen tanulmány és a megelőző résztanulmányok feladata. Állítás: „SWOT analízissel elemezni kell a jelenlegi rendszer erősségeit, gyengeségeit, veszélyeit és lehetőségeit. Az új rendszer felépítésének fontos feladata, hogy az erősségek megtartása mellett a gyengeségek kiküszöbölését, javítását végezze el.” Észrevétel: Jelenleg nincs Magyarországon olyan könyvtári rendszer, amely jogdíjfizetés mellett szolgáltatna szerzői jogvédett anyagokat. Állítás: „A megvalósítás fázisában legfontosabb a hatékonyság mérése és biztosítása. A Könyvtári Intézet gondozásában megjelentetett „Ajánlás a könyvtári teljesítménymutatók alkalmazására az MSZ ISO 11620:2000” két mutatót is tartalmaz a könyvtárközi kölcsönzésről. Az egyik mutató a hatékonyságot célozza meg, de ebben az esetben csak a küldő könyvtár gyors munkáját mutatja be. A másik mutató a munkatársakra jutó könyvtárközi kölcsönzések viszonyát mutatja be az összes könyvtárközi kölcsönzéshez viszonyítva.” Észrevétel: A hatékonyság mérése valóban nagyon fontos, erre azonban a megadott mutatók nem alkalmasak, hiszen nem tudják kezelni, hogy az OEDR esetében például az a „jó”, ha a központ szolgáltat kifelé, azaz a pozitív hozadék nem a szolgáltató könyvtáraknál csapódik le. Mivel az elosztás automatikus lesz, a könyvtárakat nem minősíti, hogy hány kérést szolgálnak ki. Állítás: „A könyvtárközi kölcsönzés hatékonysága Azon kért dokumentumok aránya, amelyeket a használói igényekhez igazított időn belül könyvtárközi kölcsönzés útján szereztek be a használók számára.” Észrevétel:

108

Remélhetőleg az esetek nagy részében a felhasználók közvetlenül fordulnak az OEDR-hez. Valójában az OEDR akkor működik jól, ha minél kevesebb a közvetett kérések aránya. Állítás: „A könyvtáros munkakörben dolgozók kölcsönzési produktivitása A kölcsönzött dokumentumok számának arányítása a könyvtáros munkakörben dolgozók (továbbiakban: könyvtárosok) létszámával.” Észrevétel: Mivel a kölcsönzés az OEDR feladata, nagyon nehéz lenne megmondani, hogy milyen könyvtárosokat kellene ehhez a paraméterhez figyelembe venni. Állítás: „Amennyiben elfogadjuk azt a meghatározást, hogy a könyvtárban a minőséget az elégedett könyvtárhasználó jelenti, világossá válik számunkra, hogy egyik legfontosabb feladatunk odafigyelni rájuk, törődni velük.” Észrevétel: Egyetértünk a fentiekkel az OEDR vonatkozásában is. Állítás: „A SERVQUAL kérdőív Tárgyi minőség 1. 2. 3. 4.

Az intézményi felszerelés korszerű. A kialakítás kellemes benyomást ébreszt. A munkatársak öltözete kifogástalan. A szolgáltatáshoz kapcsolódó kiadványok (brosúrák, nyomtatványok) közérthetőek, szemléletesek.”

Észrevétel: Bár a fenti paraméterek (1-3) a dedikált terminálokon elérhetővé tett dokumentumok szolgáltatása esetén értelmezhetők, az OEDR szolgáltatásra ezeket összességében nem lehet vonatkoztatni, mint ahogy OEDR szinten ezek nem is kezelhetők. A 4. viszont OEDR szinten is értelmezhető. Állítás: „Megbízhatóság 5. 6. 7. 8. 9.

Ha a szervezet a feladat megadott határidőre történő elvégzését megígéri, akkor azt betartja. Komoly érdekeltséget érez a használó problémájának a megoldása iránt. A szervezet megfelelő szolgáltatást nyújt már az első alkalommal. A szolgáltatásokat a megadott időpontban teljesíti. A használók hibátlan bizonylatokat kapnak.”

Észrevétel: A fenti pontok közül valamennyi értelmezhető az OEDR esetében.

109

Állítás: „Előzékenység 10. A munkatársak pontos tájékoztatást adnak a szolgáltatás nyújtásának időpontjáról, határidejéről. 11. A használókat azonnal kiszolgálják. 12. A munkatársak mindig segítőkészek 13. A munkatársak soha nem túl elfoglaltak ahhoz, hogy az ügyfél kérdéseire válaszoljanak.” Észrevétel: A fenti pontok az OEDR kiszolgáló pulttal kapcsolatosan értelmezhetők, viszont automatizált elektronikus szolgáltatásról lévén szó a fenti paraméterek nem hangsúlyosak. Állítás: „Kompetencia 14. A munkatársak viselkedése bizalmat ébreszt 15. Az üzleti tranzakciók biztonságosak 16. A munkatársak folyamatosan udvariasak és előzékenyek az ügyféllel. 17. A munkatársak rendelkeznek azzal a tudással, amivel az ügyfél kérdéseire megfelelő választ tudnak adni.” Észrevétel: A 14.,15., 17. pontok az OEDR kiszolgáló pulttal kapcsolatosan értelmezhetők, a 15. viszont az OEDR szolgáltatással kapcsolatosan is. Állítás: „Empátia 18. 19. 20. 21. 22.

A munkatársak minden ügyfélnek külön figyelmet szentelnek A nyitvatartási idő minden ügyfélnek megfelel. A munkatársak az ügyféllel egyedileg, személyesen foglakoznak A használók érdekei állnak a középpontban A munkatársak felismerik a használók speciális igényeit.”

Észrevétel: A fenti paraméterek a kiszolgáló pulttal kapcsolatosan értelmezhetők, viszont a szolgáltatás egészét nem jellemzik. Állítás: „Hatékonyságmutatók o o

az egyes folyamatok átfutási ideje, kézbesítési idő könyvtárközi kölcsönzésnél, beszerzési idő szerzeményezésnél.”

Észrevétel: A folyamatok átfutási ideje fontos paramétere az OEDR szolgáltatásnak.

110

A kézbesítési időt az OEDR esetén kiszolgálási időként értelmezve és nem könyvtárközi kölcsönzésre korlátozva, illetve beszerzési idő helyett a kérés beérkezésétől az első ajánlatig eltelt idő (ez idő alatt történhet meg a szerzői jogi feltételek tisztázása) fontos paraméterek. Állítás: „Működési teljesítménymutatók o o

a könyvtárban dolgozó munkatársakra jutó műveletek átlagos száma, a műveletek, illetve tevékenységek egységére jutó költség.”

Észrevétel: A fenti paraméterek értelmezhetők az OEDR működtetése kapcsán, azonban a költségeket valószínűleg csak nagyobb összefüggésekben (digitalizálás, szöveggondozás, kiszolgáló pult, stb.) érdemes meghatározni. Állítás: „Gazdaságossági mutatók o o o

egy használóra jutó könyvtári költség, egy használóra jutó állománygyarapítási költség, 100 könyvtárhasználóra jutó könyvtári személyzet.”

Észrevétel: A fenti paraméterek az OEDR-rel kapcsolatosan is értelmezhetők, viszont javasoljuk ezeket csak a központi szolgáltató esetében számolni. Állítás: „Piaci térfoglalás mutatói o o

a beiratkozott olvasók/potenciális használók aránya beiratkozott olvasók/könyvtárközi kölcsönzést igénybevevők aránya (itt lehet különbséget tenni a hagyományos és elektronikus szolgáltatást igénybevevők között)”

Észrevétel: Javasoljuk a mutatót az OEDR használók, illetve a magyarországi potenciális olvasók, valamint könyvtárba beiratkozottak viszonylatában megállapítani. Állítás: „Eredményességi mutatókat kapunk az eredmények és a kimeneti termékek összehasonlításával o

hibaarány és elégedettségi arány, a felhasználók szempontjából. ( ebben az esetben alkalmazhatjuk a SERVQUAL kérdőívet is )”

Észrevétel: A hibaarányt valamint az elégedettségi arányt mindenképpen érdemes követni, viszont a SERVQUAL kérdőív véleményünk szerint nem igazán alkalmas az OEDR felmérésére, javasoljuk inkább a rövid visszajelzés kérését a felhasználóktól minden egyes tranzakció után. Állítás:

111

„Költséghatékonysági mutatók a beviteli források és kimeneti termékek összehasonlításával nyerhetők o o

szolgáltatás eredményessége/költsége, szolgáltatás költsége/aktív használók száma.”

Észrevétel: A szolgáltatás eredményességét nehéz mérni, ehelyett a bevételek/költségek arány számítását javasoljuk. A másik mutató alkalmazását javasoljuk.

2.6. 2.6.1.

Főiskolai igények, felmérések A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány ismerteti a magyarországi felsőoktatási intézmények integrációjának, illetve az újabb intézmények létrehozásának főbb következményeit, bemutatja ennek hatását az intézmények, az intézményi könyvtárak számára és feladatkörére, illetve a hallgatói létszámra vonatkozóan, valamint ismerteti a könyvtárakra vonatkozó jogszabályokat. Megállapítja ennek kapcsán, hogy az állami egyetemi könyvtárak kiemelt szerepet játszanak az ODR szolgáltatás megvalósítása során. Az elektronikus dokumentum szolgáltatással kapcsolatosan a résztanulmány az ODR statisztikákat bemutatva jelentős igény növekedésről számol be a 2002 - 2009 közötti időszakot tekintve. Az Ariel szoftvert röviden ismertetve a résztanulmány elsősorban a kisebb méretű dokumentumok küldését tartja célszerűnek, és reméli, hogy ezzel a szoftverrel megteremthető az alapja egy új országos rendszernek. A résztanulmány ezek után beszámol az UMFT kertében folyó fejlesztésekről. A főiskolai könyvtáraknak kiküldött kérdőíves felmérés a 2005 – 2009 közötti időszakot fogja át, 12 könyvtár válaszai alapján. Ennek kapcsán a könyvtárak az integrációval, a könyvtár informatikai infrastruktúrájával, a gyűjteménnyel, valamint a szolgáltatással kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak a megkérdezettek. Ennek kapcsán megtudhattuk, hogy a 12 könyvtárból 11 nem rendelkezik az Ariel szoftver egyik verziójával sem, elektronikus dokumentumküldés esetén az e-levelezés használatát preferálják. A továbbiakban a résztanulmány a könyvtárközi kölcsönzés keretében történő elektronikus dokumentumszolgáltatás jogi aspektusait villantja fel, illetve a törvény 2008-as változása alapján körbejárja a haszonkölcsönzés, illetve a kölcsönzésért szedhető díjak, valamint a szerzői jogdíjak állami finanszírozásának kérdését. A résztanulmány az utószóban foglalja össze, hogy a főiskolai könyvtárak részévé képesek válni egy országos dokumentumküldő rendszernek, ehhez a feltételek nagy része rendelkezésre áll. A mellékletek a kiküldött kérdőívet, illetve a nyilvános főiskolai könyvtárak kontakt adatait tartalmazzák.

2.6.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A résztanulmány sajnálatos módon kevés olyan állítást tartalmaz, amely közvetlenül felhasználható lenne az összegző tanulmány elkészítéséhez. A 12 könyvtár öt éves vizsgálati periódusban kért 7 153

112

tétele, amelynek 4 százaléka érkezett elektronikus formában, nem eléggé szignifikáns adat ahhoz, hogy ebből messzemenő következtetéseket lehessen levonni. Ugyanakkor egyetértünk a tanulmány azon megállapításával, hogy a felsőoktatási könyvtárak elsősorban saját intézményük hallgatói és oktatói igényeit szolgálják ki, és annak ellenére, hogy nyilvános könyvtárak, az említett körön kívüli igénybevétel nem jellemző. A résztanulmányban szereplő szerzői jogi rész elemzésétől eltekintünk, mivel ezzel a témával egy önálló résztanulmány foglalkozik.

2.6.3.

Fő állítások és értékelésük

Állítás: „A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az elektronikus dokumentumküldésben az alábbi dokumentumtípusokat célszerű kérni: rövidebb tanulmányokat, folyóiratcikkeket, tartalomjegyzékeket, kézikönyvek egyes fejezeteit, oktatási segédleteket, felsőoktatási jegyzetek egyes részleteit, ábrákat, képeket, lexikon - szócikkeket. Ezek a dokumentumtípusok továbbíthatók FTP - vel megadott IP című számítógépre ill. e-mail-en keresztül, állítható felbontásban, többféle méretben, praktikus tömörítésben.” Észrevétel: Ez e megállapítás csak addig volt érvényes, ameddig a megfelelő sávszélesség akadálya volt a nagyobb méretű fájlok továbbításának, gyors letöltésének, s az is valószínűsíthető, hogy a hallgatók számára csak ezek a dokumentumok voltak lényegesek és megfizethetőek, valamint a felsőoktatási könyvtárak csak ezeket szolgáltatták. Állítás: „Tudvalevő, hogy a főiskolai könyvtárak többsége 4-6 fős létszámmal dolgozik, munkájuk végzéséhez szükséges informatikai ismereteket részben autodidakta módon, jobb esetben OKJ-s tanfolyamokon szerezték illetve a frissen végzettek oklevelében az informatikus könyvtáros szakképesítés szerepel. A gyakorlat minden esetben azt igazolja, hogy a gyakorló könyvtáros meg tudja fogalmazni a munkája végzéséhez szükséges informatikai igényét, de érdemi informatikai ismeretek hiányában a felmerült kérdést megoldani nem tudja.” Észrevétel: A fenti állítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen könyvtárak az OEDR számára nem tudnak megbízható szolgáltatást nyújtani. Annak érdekében viszont, hogy ezen könyvtárak állománya se maradjon ki az OEDR-ből, javasoljuk, hogy az OEDR jobban felszerelt könyvtárai nyújtsanak digitalizálási szolgáltatást az ilyen könyvtárak számára. Mindez felveti, hogy a bevételekből a digitalizáló és az anyagot szolgáltató könyvtárnak egymástól függetlenül kell részesednie. Állítás: „Ez utóbbit a könyvtárak úgy próbálták meg kivédeni, hogy az egész tankönyv lemásolását megtiltották, illetve igyekeztek a másolásokat ellenőrizni.(?) Ezzel persze nem volt kivédhető a főiskolák környékén sorra megnyíló fénymásolókban a teljes dokumentumok másolása.”

113

Észrevétel: A fentiek ráirányítják a figyelmet, hogy az OEDR csak akkor lehet sikeres, ha árai versenyképesek lesznek az illegális hozzáférés áraival, illetve kockázataival. Eleve becsülhető, hogy amennyiben az árakat nem sikerül racionális szinten tartani, azaz az igénybevevőnek ki kell fizetnie valamennyi jogos költséget, a szolgáltatást nem fogják igénybe venni. Állítás: „A megválaszolt kérdőívek alapján megállapítható, hogy a gyűjtemény fejlesztés súlya a hagyományos dokumentumokra helyeződött. Ezt követi a digitális dokumentumok beszerzése, ennek mintegy 50%-a e-könyv. Ugyanilyen súllyal szerepel a válaszokban az adatbázisok előfizetésével biztosított hozzáférés, amelyet saját forrásból és/vagy konzorciumban vásároltak meg a könyvtárak a vizsgált időszakban.” Észrevétel: A digitális dokumentumok fontosságát ez a résztanulmány is igazolja. Ugyanakkor látszik az is, hogy a nemzetközi adatbázisok elérhetősége jelentős részt fed le azokból az igényekből, amelyek az OEDR kapcsán is felmerülnek. Pontosan ezért érdemes megfontolni, hogy a felhasználók mekkora része hajlandó a dokumentum birtoklásáért a nemzetközi jogdíjakat is kifizetni, amikor az előfizetett adatbázisokban ezek – igaz csak olvasásra – elérhetők a számára. Állítás: „A kutatást a válaszolók 100%-ban jelölték. Ezt követi a PhD képzésben való részvétel és a szakdolgozatírás. Meg kell jegyezni, hogy a felsőoktatásban a főiskolák esetében sem választható élesen ketté a kutatás és a PhD képzésben való részvétel, ugyanis az utóbbi, az esetek többségében egy adott téma kutatásához kapcsolódik.” Észrevétel: Bár nem meglepő, hogy főiskolai környezetben a kutatást, mint felhasználási területet ilyen nagy arányban jelölték a felhasználók, valószínűsíthető, hogy az OEDR esetében is jelentős szerepet játszik az ilyen célú felhasználás, ami többek között azért is fontos szempont, mivel az ilyen felhasználás speciális kedvezményekben (szabad felhasználás) részesül jogszabályi szinten is. Állítás: „Nem elhanyagolható az intézményben hiányzó tananyag megjelölésére vonatkozó 50 százalékot meghaladó arány sem. Ez a válasz elsősorban a könyvesbolti forgalomban megjelenő, tananyagként jelölt szakkönyvekre vonatkozik. Ezek szakkönyvek, piaci árral, megvásárlásuk az esetek többségében nem diákzsebre szabott.” Észrevétel: Az OEDR-nek fel kell vállalnia a tananyagok elektronikus szolgáltatását, ennek érdekében már a kezdetektől együttműködést kell kezdeményezni a felsőoktatási intézményekkel, tekintve, hogy az intézmények többségében nem védett formában teszik elérhetővé az oktatásban használt dokumentumokat. A társadalmi haszon vizsgálata során javasoljuk figyelembe venni, hogy egy ilyen szolgáltatással sok párhuzamos felsőoktatási fejlesztés elkerülhető lenne.

114

Állítás: „A válaszokból az is egyértelműen kiderül, hogy a főiskolai könyvtáraknak cégekkel, gazdasági társulásokkal nincs munkakapcsolata. Ez nemcsak a jelen gazdasági helyzettel magyarázható és indokolható, hiszen a fenntartó intézmények is ezek hiányával küzdenek.” Észrevétel: Az OEDR-nek érdeke, hogy minél több bevétele származzon az üzleti szférából, ennek megfelelő marketing stratégiát kell kidolgozni. Állítás: „Ez a szabályozás már figyelembe vette az EU-s elvárásokat, a jogdíjfizetésre kötelezettek köre az új törvénymódosítással tovább bővült. A könyvtárak esetében a jogdíjat a központi költségvetés fogja megfizetni nyilvános kölcsönzési jogdíj (Public Lendig Right – PLR ) címen.” Észrevétel: Úgy véljük, hogy ez az a jó példa, amit Magyarországon is követni érdemes. Állítás: „Egyértelműen megállapítható, hogy az ODR szolgáltatás része a főiskolai könyvtárak napi gyakorlatának. Az is kiderül, hogy az ODR szolgáltatás egy minőségi szolgáltatás a korábbi könyvtárközi gyakorlathoz képest, ami a központi ellátó helyek kialakításából, azok gyűjteményéből és személyi ellátottságából következik.” Észrevétel: A fenti állítás valószínűsíti, hogy az OEDR szolgáltatás hasonló népszerűségnek fog örvendeni. Ehhez többek között az is kell, hogy a könyvtárak biztosítani tudják a csak így szolgáltatható anyagok megtekintéséhez szükséges infrastruktúrát.

2.7. 2.7.1.

Gazdasági elemzés A résztanulmány összefoglalása

A résztanulmány a projekt hátterének felvázolása után az elektronikus dokumentumküldés hazai és nemzetközi helyzetének SWOT elemzését végzi el, de ezekből nem von le átfogó következtetést. A projekt célkitűzésének elemzése során a résztanulmány érveket sorakoztat fel amellett, hogy az OEDR szervezete az OSZK-n belül jöjjön létre. A változat elemzés módszerét használva a résztanulmány megállapítja, hogy a [2]-ben ismertetett modell, illetve a jelen összegző tanulmány novemberi előzetes bemutatója során ismertetett modellek mindegyike alkalmas az elektronikus dokumentumküldő rendszer megvalósítására. A pénzügyi elemzés fő célja, hogy megállapítsa a rendelkezésre álló becsült adatok alapján, hogy a működtető számára a rendszer kiépítése és fenntartása – figyelembe véve a bevételeket is – jelenértéken milyen pénzáramlással jár. Amennyiben ez az érték negatív, a rendszer működtetése csak állami támogatás mellett valósítható meg.

115

A szolgáltatási díjak becslésénél a résztanulmány a BME OMIKK és az OSZK publikált adatait vette figyelembe, illetve más résztanulmányok alapján évi ~24 000 kéréssel számolt. A résztanulmány a jelenlegi oldalarányos díjhoz bevételként számít adminisztrációs költséget és szerzői jogdíjat, amellyel átlagosan 1922 Ft/kérés átlagbevételt prognosztizál kérésenként, ami összességében mintegy 46 MFt bevételt jelentene. A résztanulmány ezek után modellt állít fel a kedvezmények körére, és ennek alapján az összbevétel jelentős (50 % feletti) csökkenését prognosztizálja. Az OEDR nemzetközi részvételének lehetősége kapcsán a résztanulmány mintegy 700 dokumentum küldéséről, illetve ~7000 kérésről számol be. A forgalmi adatok az ODR valamint a Matarka adatai alapján 24 ezerre becsülhetők, amelyből 15000 kérés esik az ODR-re. Az éves növekedés 15-20%-ra prognosztizálható. A résztanulmány a költségek becsléséhez ismerteti az optimális, a közepes és a nagy kockázatú modell főbb szervezeti paramétereit, amelyek a jelen összegző tanulmányban találhatók részletesebben. Ezek, illetve a jelen tanulmány előzetes tájékoztatója alapján becsült beruházási költségek az alábbi táblázatban megadott nettó jelenértéket eredményezik, amely alapján a résztanulmány levonja a következtetés, hogy állami finanszírozás nélkül ez a feladat nem megoldható.

Pénzügyi nettó jelenérték (Ft)

Optimális változat

közepes

minimális

- 482 519 819,32

-445 154 124,39

-369 828 185,75

Haszon/ költség arány

0,16

0,18

0,22

A fenti modell sajnálatosan nem tartalmazza az amortizáció kompenzálására fordítandó fejlesztési költséget, ugyanígy nem tartalmazza az első évben felmerülő dologi költségeket sem, így sajnálatosan ez a modell a valóságosnál kedvezőbb képet fest a pénzügyi helyzetről. A kockázatok elemzése kapcsán a résztanulmány rámutat, hogy a legérzékenyebben a működési költség bizonytalansága veszélyezteti a projekt sikerét. A társadalmi-gazdasági haszon elemzése során a tanulmány megállapítja, hogy a magas finanszírozási igény ellenére a társadalmi haszon (pl. információhoz jutás lehetősége nő, időmegtakarítás) és egyéb járulékos hasznok (pl. állomány megőrzésének egyszerűsödése) miatt a projekt megvalósítása javasolható. A résztanulmány melléklete nemzetközi szolgáltatók rövid ismertetését (Subito, CISTI, BLDSC), valamint a számítások alapjául szolgáló ártáblázatokat tartalmazza.

116

2.7.2.

A résztanulmány rövid, átfogó értékelése

A résztanulmány jól összefoglalja a megíráskor ismert adatok alapján a megvalósítandó rendszer gazdaságossági paramétereit, ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy várhatóan sok olyan feladat valósul meg az elkövetkezendő években (pl. a könyvtári állományok digitalizálása), amelynek pozitív hozadéka az elektronikus dokumentumküldés területén is jelentkezni fog, elsősorban a szolgáltatási portfólió növekedése miatt. A hazai és nemzetközi elektronikus dokumentumküldés SWOT elemzésével alapvetően egyetértünk, hiányoljuk viszont azoknak a következtetéseknek a levonását, amelyek bemutatják a felsorolt állítások hatását a gazdaságosságra. A résztanulmány által felsorakoztatott érvekkel, amelyek a szervezet OSZK-n belüli létrehozása mellett sorakoztat fel, egyetértünk. Alapvetően egyetértünk a pénzügyi elemzés alapfeltevéseivel, viszont megítélésünk szerint tisztán pénzügyi szempontból nézve a nullszaldós beruházás is „megéri” a kulturális területen, azaz nem szükséges profitot is tartalmazó pénzügyi diszkontrátával számolni. A pénzügyi nettó jelenérték számítás adataival – a felvázolt modell keretei között – egyetértünk, a gazdasági pénzáramlás kiszámítása véleményünk szerint a valóságosnál pozitívabb képet mutat.

2.7.3.

Fő állítások és értékelésük

Állítás: „Erősségek o

o

Elektronikus dokumentumküldés működik már a hazai könyvtárak között (nagyrészt az ODRhez tartozó könyvtárak között), s így az országos dokumentumküldő rendszer kidolgozásához azok sokrétű tapasztalata felhasználható. A TÁMOP „Tudásdepo-Expressz„ program keretében támogatott országos könyvtári fejlesztések biztosítják az országos dokumentumküldő rendszer alapját. A MOKKA és az ODR adatbázis integrálása, az EPA-MATARKA-HUMANUS adatbázisok közös felületen lekérdezhető cikkadatbázis megvalósítása jelentős pozitívum (lehet).”

Észrevétel: Úgy véljük, hogy nagyobb jelentősége van a digitalizálás és az elektronikus feldolgozás területén szerzett tapasztalatoknak, hiszen az OEDR lényege pontosan az, hogy olyan feltételek mellett teszi lehetővé az elektronikus dokumentum szolgáltatást, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre. A MOKKA-ODR, a készülő Cikkadatbázis valóban fontos előzményei az OEDR-nek. Állítás: „Gyengeségek o o o o

117

Nincs kialakítva egységes országos elektronikus dokumentumküldő rendszer. Szerzői jogdíj kötelezettség nincs teljesítve. Nincs egységes szolgáltatási díj. A könyvtárak által közölt szolgáltatási díjak nem tükrözik a tényleges bekerülési költségeket.

o o

o o

Állami finanszírozással fenntartott könyvtáraknál a közölt szolgáltatási díjaknál nem deríthető ki, hogy a díj hány %-a állami támogatás. Könyvtári Intézet és különböző felmérések alapján az elektronikusan kért és küldött dokumentumok számára vonatkozó adatok megbízhatatlanok, így megbízható gazdasági számítások nehezen végezhetők. Gyenge felhasználói morál várható (pl. felhasználói kedvezmények bevezetésénél komoly ellenőrző rendszer kialakítása ajánlatos). Fizetési lehetőségek korlátjai.”

Észrevétel: A fenti pontok mindegyikével egyetértünk. Állítás: „Fenyegetések o o o o o

Szerzői jogdíj követelések, perek növekedése várható EU kötelezettségek elmulasztása miatt esetleges szankciók A jogtiszta szolgáltatást nyújtó külföldi szolgáltatókhoz fordulnak a fizetőképes és versenyszférában működő hazai piaci szereplők. Tanulmányok, diplomamunkák, disszertációk készítésekor „plágium” veszélye Hazai szellemi termékek szétsugárzási lehetőségének beszűkülése”

Észrevétel: A fenti fenyegetések úgy értelmezhetők, hogy az OEDR elmaradása esetén ezek bekövetkezhetnek, hiszen továbbra sem lesz Magyarországon egységes elektronikus dokumentumküldő rendszer, így a könyvtárak egyéni módszerekkel fognak szolgáltatni. Állítás: „Lehetőségek

o o o

o o o o o

Nemzetközi szolgáltatókhoz hasonló Országos Elektronikus Dokumentumküldő Rendszer (OEDR) kialakítása. Magyarországon az oktatás, kutatás a várható és remélhető gazdasági fellendülés megköveteli a jogtiszta információk gyors hozzáférését kedvező díjtétel mellett. Tanulmányok, diplomamunkák, disszertációk esetében „plágium” kereső szoftver alkalmazása. (Az OEDR-ben tervezett dokumentumok digitalizált állományában ily módon lehetséges a „plágium” ellenőrzése, az egyre elterjedtebb jogtalan szellemi termékek ellenőrizetlen átvétele a hazai tudományos munkák elfogadását veszélyezteti.) OEDR bővítése határon túli szolgáltatások megteremtése érdekében. Egyedi felhasználó (otthonról) dokumentum hozzáférés biztosítása. Esélyegyenlőség megteremtése az információhoz, könyvtári dokumentumokhoz való hozzáférés terén, figyelemmel kell lenni a hátrányos helyzetű használók körére. Távoktatás, távtanulás feltételeinek biztosítása. Nemzetközi szolgáltatók széleskörű feltárása és országos szintű együttműködési (akár kedvezményes) megállapodások, szerződések megkötése.”

Észrevétel:

118

A SWOT elemzésből levonható azon következtetéssel messzemenően egyetértünk, hogy az OEDR létrehozása a fenti lehetőségeket teremtené meg a hazai elektronikus dokumentumszolgáltatás területén. Az OEDR-ben plágium ellenőrzés csak célszoftverrel képzelhető el, hiszen a szerzői jogvédett adatbázist bármilyen módon megnyitva külső alkalmazás előtt, a dokumentumok eltulajdonításának kockázata nagyságrendekkel nő. A plágium elleni védekezés nem fogalmazódott meg célként az OEDR koncepcióval kapcsolatosan, így ilyen fejlesztésre csak a további fázisokban kerülhet sor. Ugyancsak kérdéses a szakdolgozatok és disszertációk digitalizálása, gyűjtése és szolgáltatása, hiszen ez jelenleg nem tartozik a közművelődési könyvtárak gyűjtőkörébe, s a felsőoktatási könyvtárak is csak korlátozottan szolgáltathatják. Állítás: „Erősségek o o o o o o o o

Több évtizede működnek Jól működő szervezeti, informatikai rendszerrel rendelkeznek, Állami vagy egyéb pl. könyvtári egyesületek pénzügyi támogatását élvezik, megbízható/biztonsági digitális repozitóriumot építenek szerzői jogdíjakat jogdíjkezelő szervezeten keresztül bonyolítják fizetés egyszerű, korszerű Erős felhasználói morál (A különböző felhasználói kedvezmény a várható hazainál jóval könnyebben kezelhető) Korrekt díjtétel (lsd. subito honlapján: http://www.subito-doc.de)”

Észrevétel: A nemzetközi szolgáltatók felsorolt erősségei egyúttal követendő példát jelentenek a hazai szolgáltatás számára is. A felhasználói morál erősödését elősegítené, ha racionális áron korszerű szolgáltatást kaphatnának a felhasználók, lehetőleg az interneten elterjedt egyszerű megoldások valamelyikével. Állítás: „Gyengeségek o

Nincs egységes szerzői jogi szabályozás”

Észrevétel: Az egységes jogi szabályozás hiánya Magyarországon is várhatóan az egyik legnagyobb akadálya lesz az OEDR bevezetésének. Másrészt viszont az egységes jogi szabályozás hiánya gátolja azt is, hogy Magyarország ilyen rendszerhez csatlakozhasson. Állítás: „Fenyegetések o o

119

Digitális könyvtárak Open Access (szabadon hozzáférés) térnyerése Kedvezőbb díjtételű szolgáltatók megjelenése”

Észrevétel: Az Open Access térnyerése valóban csökkentheti az OEDR jellegű szolgáltatások piacát, viszont az elérendő célt – az információk eljuttatását az állampolgárokhoz – támogatja. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az Open Access elterjedése miatt az OEDR tevékenysége a jövőben bármikor is feleslegessé válhat, hiszen az OA körébe kerülő dokumentumok száma várhatóan nem fog hatalmas mértékben növekedni. OEDR koncepcióban gondolkodva, amennyiben valaki állami támogatás nélkül olcsóbban tudja a szolgáltatást nyújtani, akkor az állami szinten valószínűleg üdvözölendő. Adódik viszont a következtetés, hogy az OEDR működtetése során folyamatosan figyelni kell a piaci árakat, és azoknak megfelelően rendszeresen újra kell gondolni az OEDR működtetését. Állítás: Lehetőségek o o

Gazdaságos konzorciumok bővítése Szolgáltatási terjeszkedés: földrajzi területekre vonatkozóan, szolgáltatási kör bővítésével

Észrevétel: Remélhetőleg az OEDR-nek sikerül a piaci szereplőkkel együttműködést létrehoznia, amely növeli a szolgáltatások mennyiségét és így összértékét is. Az ilyen együttműködéseket célként kell az OEDR stratégiájában megfogalmazni. A szolgáltatás – internetes szolgáltatásról lévén szó – elvileg bárhonnan elérhető, a Magyarországon kívüli piac kicsisége miatt a jogtulajdonosok valószínűleg nem állapítanak meg extrém különbséget a magyarországi és a világszintű terjesztés között. A szolgáltatási kör bővítése – különösen az értéknövelt szolgáltatások mennyiségének növelése – az OEDR folyamatos feladata kell, hogy legyen, annak érdekében, hogy az üzemeltetést minél gazdaságosabban lehessen megoldani. Állítás: •

• • •

•

•

A kialakítandó szolgáltatás alapjaként szolgáló adatbázisok (MOKKA, ODR, Cikkadatbázis (MATARKA, HUMANUS, EPA) fejlesztésében és koordinálásban jelentős szerepet vállal az OSZK, az OSZK rendelkezik a legnagyobb hazai könyvállománnyal, a kötelespéldány beszolgáltatáson keresztül a legteljesebbel is Nemzetközi tapasztalatokkal bír (EOD-elektronikus-fizetős szolgáltatás terén, Europeana) az OSZK a nemzeti azonosító számok kiadásával (ISBN, ISSN), teljes képpel rendelkezik a magyarországi kiadók, s ezáltal a hazai megjelenésű könyvek és folyóiratok teljes vertikumáról. Az OSZK jelentős tapasztalatokkal és hírnévvel rendelkezik az elektronikus könyvek (pl. MEK) illetve elektronikus dokumentumok (pl. Digitális Képkönyvtár) szolgáltatása terén, valamint olyan platform-független és nyílt forrású rendszerek fejlesztésében és üzemeltetésében, amelyek nagymennyiségű, nagyméretű szöveges dokumentumok szolgáltatására alkalmas, kidolgozott és működő rendszere van az elektronikus dokumentumok biztonságos (dedikált) online szolgáltatásához.

120

Észrevétel: A fenti állításokkal, amelyek amellett szólnak, hogy OSZK központtal érdemes az OEDR szolgáltatást megvalósítani, egyetértünk. Felhívjuk azonban arra a figyelmet, hogy az OEDR biztonsági követelményeknek megfelelő rendszer jelen pillanatban az OSZK-nál sincs. Állítás: „Összegzésként megállapítható, hogy a fentebb bemutatott modellek mindegyike - azok megvalósulása esetén - a jelenlegi dokumentumforgalmat kielégítik. Az optimális kiépítettségre akkor lehet szükség, ha a dokumentum forgalom a jelenlegi szint többszörösére ugrik fel, és a minőségi igények („e-book” szolgáltatás, térképek, 3D képi információk, közös külföldi beszerzési kedvezmények…) szintjében is jelentős elmozdulás történik.” Észrevétel: Az optimális modell – szándékaink szerint – azt célozza meg, hogy a jelenleg becsülhető dokumentumforgalom normál fluktuációja mellett is képes legyen minden kérést az elvárható időn belül kielégíteni, valamint a rendszer megfelelő biztonságot nyújtson az illetéktelen felhasználás ellen. A további modellek kockázatok növelésével a költségeket minimalizálják. Állítás: „Ár: A beruházási és működési költségek 2010-es árakon lettek megbecsülve, a cash flow számítás során a működési költségeknél az MNB inflációs jelentése alapján kerültek a költségek korrigálásra.” Észrevétel: A fenti megközelítést elfogadjuk, és alkalmazzuk a számításoknál. Állítás: „Az eurózónában, ahol évek óta 2-2,5% körüli az infláció, a pénzügyi szakemberek a nettó jelenérték számításnál 5-6%-os diszkontráta alkalmazását javasolják, míg például Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai alapján a 10% körüli diszkontráta alkalmazása ajánlott. A diszkontráta meghatározása a nettó jelenérték számítás legkritikusabb pontja, hiszen több év távlatában nagyon el tudja téríteni az eredményt.” Észrevétel: Tekintettel a 6 % körüli MNB alapkamatra és a 3%-os inflációs célra, a 10%-os diszkontráta használata reális megközelítés. Állítás: „A projekt jövőbeni alakulására vonatkozó előrejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelő és hosszabb távú valószínű hatásainak felölelésére elégségesen hosszú időszakra kell kialakítani. A megrendelő útmutatása alapján a beruházási évet is beleértve ez 5 év.” Észrevétel:

121

Úgy véljük, hogy a technológia eddigi fejlődéséből levonható az a következtetés, hogy időnként más tárolási formátumra, informatikai infrastruktúrára kell migrálni a meglévő információkat, ami a technológiai váltáshoz kapcsolódó speciális, egyszeri kiadást jelent. Mivel ennek várható periódusa akkora (8-10 év), hogy megalapozott becslés ilyen időtávban nem tehető, az 5 éves periódus elfogadható. Állítás: „A diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírozási hiány számításának szempontjából közömbös, hogy az amortizáció elszámolására vonatkozólag milyen számviteli szabályok, módszerek vannak. (A fejlesztéseknek azonban számvitelileg valóban a nyereség, illetve a felhalmozott amortizáció a forrása a saját forrásokat tekintve)” Észrevétel: A fentiekkel teljesen egyetértünk, viszont ez azt jelenti, hogy 5 év távlatában az informatikai beruházási költségek még egyszer felmerülnek, hiszen kb. ekkora a tervezhető maximális élettartama a szervereknek és a tárolórendszereknek. Mivel 5 év a projekt most figyelembe vett élettartam, döntés kérdése, hogy ezt a beruházási költséget hol vesszük figyelembe. A tárolást biztosító diszk rendszer tervezhető élettartama viszont ennél is kisebb (3 év), amit mindenképpen számításba kell venni a jelenérték számításakor. Javaslatunk szerint az amortizációt elosztottan érdemes figyelembe venni. Állítás: „Az OEDR üzemeltetése során szükséges pénzügyi elszámolás a tagkönyvtárak és a partnerek felé.A

MONGUZ Kft. tanulmány szerint a megrendelés teljesítéséért, a szolgáltatásban való részvételért a tagkönyvtárakat természetesen anyagilag is érdekeltté kell tenni. A megrendelések pontos nyilvántartása, a pénzügyi lebonyolító rendszer függetlensége biztosíték arra, hogy a könyvtárak megkapják részesedésüket az elvégzett munka és teljesítmény függvényében.” Észrevétel: A megrendelések pontos nyilvántartása akkor garantálható, ha zárt munkafolyamat rendszer kezeli ezeket, amely kapcsolatban áll az ugyancsak zárt pénzügyi rendszerrel. Állítás: „Szerzői jogdíj: Becslés szerint szerzői jogdíjra kérésenként 150 - 500.- Ft + 25% ÁFA számolható. Külföldi tapasztalatok szerint a szolgáltatási díj 50%-át is elérheti a szerzői jogdíj nagysága. Kérésenként 350.- Ft + 25 %(ÁFA)-val számolva: 24 000 kérésnél bruttó 10 500 000 .- Ft” Észrevétel: A szerzői jogdíj nemzetközi tapasztalatok alapján 2 – 3 euro/cikk, de természetesen ez közös jogkezelés nélkül a jogtulajdonosokkal kötött megállapodás kérdése.

122

Az OEDR számára kialakítható korrekt díjazási politikát nagyban elősegítené, ha jogszabály határozná meg, hogy a jogdíj nem lehet több, mint amennyi a nyomtatott termék egy példányára esik. Ezt a javaslatot az is megalapozza, hogy a DRM-mel védett termék nem adható tovább olyan könnyen, mint például a papír alapú példány. Állítás: „Adminisztrációs ktg: Jelenlegi tapasztalatok alapján: 300-600.- Ft/kérés + 25% ÁFA , átlag: 400.- Ft/kérés + 25% Áfa val számolva 24 000 kérésnél : bruttó 12 000 000.- Ft/év” Észrevétel: Az adminisztrációs költség becslésére a fenti összeg elfogadható, azonban hosszabb távon a rendszerben mérni kell a tényleges költségeket. Állítás: „a./ OEDR megvalósulásával történő dokumentumküldés szerzői jogdíjjal, illetve adminisztrációs költséggel megnövelt bevétele az BME OMIKK szolgáltatási díjtételeit figyelembe véve 22 500 000.- Ft/év + szj.10 500 000.- Ft/év + adm. 12 000000.- Ft/év = bruttó 45 000 000.- Ft/év” Észrevétel: A fenti modell feltételezi, hogy a másolási (szkennelési) díj mellett a jogdíjakat és az adminisztrációs költséget a felhasználóknak kell fizetniük, viszont minden más költség a szolgáltatás finanszírozóját terheli. Úgy véljük, hogy a tényleges bevételeket elsősorban az elektronikus szolgáltatás alternatívaköltsége határozza meg. Amennyiben a felhasználónak „olcsóbb” a papír alapú dokumentumból fénymásolatot készíttetni és azt postai úton fogadni, esetleg önállóan OCR-ezni, valamint a kényelmi nyereség nem kompenzálja az árbeli differenciát, a felhasználók nem fogják az elektronikus szolgáltatást választani. Bár biztosan felsorakoztathatók érvek, hogy miért éppen a modellben felsorolt költségeket fizesse a felhasználó, valójában véleményünk szerint a díjszabási politikában a szerzői jogdíjon kívüli – egyébként felszámítandó – díjakat nem érdemes nevesíteni, mert joggal vethető fel a felhasználó oldaláról egy beszkennelt dokumentum esetén, hogy miért kéne még egyszer a szkennelésért fizetni. Amennyiben ilyen mértékű központi támogatás szükséges egy rendszer fenntartásához, mint amennyi az OEDR szükséglete is, véleményünk szerint az árakat nem célszerű nyilvánvalóan változó paraméterekhez kötni. Állítás: „A minimális kiépítésű modell megvalósítása esetén irodai költségekkel nem számoltunk, hiszen az a jelenleg is működő ODR költségén belül is működtethető.” Észrevétel:

123

A kettős finanszírozás elkerülendő, viszont az egyszeres elkerülhetetlen. Az ODR finanszírozást csak akkor lehet az OEDR finanszírozásába beszámítani, ha az OEDR finanszírozása kapcsán a fenntartó kötelezettséget vállal a költségek egy részének ODR-en belüli finanszírozására. Állítás: „Jelen esetben mindhárom változatnál az FNPV negatív és a cost/benefit rátió pedig 1-nél kisebb, a fejlesztés a vizsgált időtartam alatt állami finanszírozás nélkül nem fenntartható. Amennyiben a beruházás EU finanszírozásból kerül megvalósításra, úgy a pénzügyi mutatók alapján a fejlesztés támogatásra igényt tarthat. Az EU projektek jelentős részének általános támogatási feltétele a negatív pénzügyi nettó jelenérték, továbbá a cost/benefit kisebb legyen, mint 1.” Észrevétel: A fentiekkel egyetértünk, az OEDR szolgáltatás folyamatos állami finanszírozás nélkül nem fenntartható. Az EU pályázati pénzek megszerzését az OEDR feladatává kell tenni. Állítás: „Az alábbi három tényező, amely a fejlesztés megvalósítására a „legérzékenyebben” reagál. - működési költség, támogatási összeg, (amennyiben a működési költség finanszírozása évközben nem biztosítható (pl. költségvetési támogatás zárolása) - személyi jellegű ráfordítások, (a működési költség nagy részét a bérköltség adja) - felhasználók számának csökkenése.” Észrevétel: A fenti mondatot nyilván úgy kell érteni, hogy ezek a paraméterek határozzák meg legjobban az OEDR működtethetőségét. A fentiekhez sorolnánk még a jogszabályi környezet változását is. Állítás: „A fejlesztés főbb közvetett haszna a tudásalapú gazdaság élénkítése, digitális írás tudás fejlődése. A gazdaságra élénkítő hatás meghatározó hosszútávon figyelhető meg, ennek érdemi hatása a vizsgált 5 éves időtartamra nem érzékelhető, de a projekt megvalósítása hozzájárul a tudásalapú gazdaság megvalósításához.” Észrevétel: A fejlesztés legfőbb haszna megítélésünk szerint a jogkövető magatartás lehetőségének megteremtése, a digitális magyar tartalom fejlesztése, az unikális dokumentumok védelme és megosztása, valamint mindezzel együtt Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése. A tudásalapú gazdaságra (kutatásra, társadalomra) gyakorolt hatás szintén jelentős, azonban a valós piaci igények – nem feltétlenül legális módon – a tapasztalat szerint nem maradnak kielégítetlenek. Állítás: „A pénzügyi elemzés alapján megállapítható, hogy a projekt megvalósítása nem jár közvetlen pénzügyi haszonnal. A tervezett fejlesztés, a beruházási és működési költségéhez képest alacsony

124

bevételekből és magas állami támogatásokból lehet csak fenntartható, de a gazdasági elemzés alátámasztja megvalósításának szükségességét.” Észrevétel: Megítélésünk szerint is a hosszú távú intézményi, finanszírozási és a járulékos társadalmi hatások indokolják a projekt megvalósítását. Fontosnak látjuk azt kimondani, hogy a bevételek azért nem növelhetők, mert a piac a tényleges költségeket ennél a szolgáltatásnál nem tudja finanszírozni. Ennek többek között egyik oka a nyelvi korlát, illetve pontosabban a potenciális piac mérete. Állítás: „A bevételek meghatározása során egyértelművé vált, hogy a további tanulmányok készítőinek egységes árképzési rendszert kell kidolgozni az OEDR rendszer használatához. Továbbá a leendő üzemeltetőknek megfontolásra javasoljuk a külföldi szakirodalmak azon álláspontját, hogy az elektronikus dokumentumküldő rendszer egyik legfőbb gazdasági hasznossága a működési költségek jelentős csökkenése.” Észrevétel: Tekintve, hogy az OEDR-re mint központosított rendszerre teszünk javaslatot, az egységes árképzés megvalósul. Fontos viszont, és a résztvevő könyvtáraknak el kell vállalniuk, hogy az OEDR-rel szemben nem tesznek alternatív ajánlatot az igénylőknek. Állítás: „8.3. Gazdasági pénzáramlás kiszámítása – minimális kiépítésű modell esetében - a bevétel, működési költség és a gazdasági hasznok figyelembe vételével.”

pénzáram

n+ 1 év

n + 2 év

n + 3év

n + 4 év

-26 132 244,00

-23 707 804,00

-17 676 740,00

-6 948 729,80

Észrevétel: A fenti táblázat nem lehet jó, működési költségeket ilyen mértékben nem kompenzálhatják sem a bevételek sem a gazdasági hasznok. Állítás: „Esetünkben a vizsgált időszak rövidsége, és a szolgáltatóknál keletkezett hasznok figyelmen kívül hagyása miatt társadalmi szempontból a projekt megvalósíthatósága nem javasolható, de a bevételek növekedéséből és ezzel együtt a hasznok emelkedéséből következik, hogy további 5 év múlva a beruházás gazdasági és társadalmi szempontból megtérülő lesz.” Észrevétel:

125

A beruházás társadalmi szempontból (l. jogkövető magatartás) mindenképpen „megtérülő” lesz. Gazdasági szempontból a járulékos hasznok figyelembe vételével (ha ezt a konkrét pénzáramokra vonatkoztatjuk) sem valószínű a megtérülés.

3.

Nemzetközi szolgáltatók működésének áttekintése, elemzése hazai viszonyok figyelembevételével 3.1.

Közös jellemzők

A felhasználói igények változását megértve a világ nagy dokumentumszolgáltató központjai – amelyek addig csak könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkoztak – elkezdték a felhasználók közvetlen kiszolgálását is. Bár a nagy nemzetközi szolgáltatók szolgáltatásai és alkalmazott megoldásai különböznek egymástól (l. az alább idézett táblázatot), több közös elem is jellemzi ezeket, részben a hasonló fejlődéstörténetből következőleg. A résztanulmányok több nemzetközi szolgáltató hosszabb-rövidebb elemzését végezték el, azonban három szolgáltató előfordult minden elemzésben, ezek a kanadai CISTI, az angol BLDSC, illetve a német Subito rendszer. Mindegyik jellemzője, hogy fejlődéstörténetük a könyvtárközi kölcsönzésen alapul, a technológiai fejlődés következtében kialakították a könyvtárközi elektronikus dokumentumtovábbítás rendszerét, majd később lehetővé tették a DRM alapú dokumentumletöltést, illetve megtekintést a természetes személy felhasználóknak is úgy, hogy közben a papír alapú dokumentumtovábbítást lehetőségét is fenntartották. Tekintve, hogy a közvetlen felhasználói kiszolgálás mindegyik rendszerben az utóbbi években jelent meg, elmondhatjuk, hogy az OEDR tervezésével a magyar könyvtárügy nincs lényegesen elmaradva a világ élvonalától. Az alábbi informatív összefoglaló táblázatot a [3] résztanulmányból idézzük: Szolgáltató/Sze mpontok

CISTI

BLDSC

subito

Intézmény jellege

tudományos és műszaki információs központ

nemzeti könyvtár dokumentumszolgáltató részlege

közhasznú egyesület + 34 tudományos könyvtár

Dokumentumkü ldések száma

nem publikus

napi 12 ezer kérés

2005-ben 1,2 millió

Legfőbb továbbítási módok

SDD, Ariel, Courier, fax, a DRM-en alapuló IntelliDoc

SED, Ariel, posta, fax

posta, fax, e-mail, ftp (egyelőre csak a nem német nyelvű országokba van DRM-en alapuló biztonságos továbbítás FileOpen webpublisher

126

szoftverrel Szerzői jog tisztázása

Jogdíjfizetés

– közös jogkezelők: COPYBEC, Access Copyright, Copyright Clearance Center – szerződések kiadókkal

szoftverrel) – közös jogkezelő: Copyright Licensing Agency

– eleinte szerzői jogdíjfizetés (átalány jelleggel) a VG Wortnak

– szerződések kiadókkal

majd peres ügyek – új német szerzői jogi törvény 2008. jan.1-től

– SDD esetén – SED esetében mindig, mindig, – kereskedelmi célú – kereskedelmi felhasználás esetében célú felhasználás esetében

– kiadókkal szerződések kötése folyamatban – Elektronikus küldéshez licencek beszerzése folyamatban

A fenti három nagy szolgáltató közös jellemzője, hogy együtt kezelik a Magyarországon több rendszerben található olyan funkciókat, mint a közös katalógus, a cikk adatbázisok, a lelőhely információk, valamint az elektronikus küldés.

3.2.

Az OEDR megvalósíthatósága más rendszerekben

Az első jogos kérdés, amelyet meg kell válaszolnunk, a következő: miért nem csatlakozunk valamelyikhez, miért nem használjuk a már kifejlesztett technológiákat közvetlenül? Ennek a következő okai vannak: •

Eltérő jogrendszer o

•

Nyelvi nehézségek o

•

127

Az említett könyvtárak technológiai és fejlesztési lehetőségei messze meghaladják a magyarországi szintet

A másfajta szolgáltatási modell o

•

Csak az elterjedt nyelvekre léteznek nyelvi felületek (angol, német, francia)

Jelentős finanszírozási különbségek o

•

Adott esetben például a Subito rendszer nem szolgáltathat minden dokumentumot az anyaországon kívül, ugyanez igaz pl. az árva művek esetén Magyarországon

Az említett nagy szolgáltatók egyike sincs felkészülve a kisebb könyvtárak kezelésére, erre nem is biztosít felületet. A dokumentumok létrehozása a könyvtárak „magánügye”.

Árazási politika

A felszámított árak az adott országok vásárlóerejéhez vannak igazítva. Példaként bemutatjuk a BLDSC oldalát, ahol egy két oldalas cikk 28.35 GBP-ért vásárolható meg, amiről biztosan elmondható, hogy az nem igazodik a magyar fizetőképes kereslethez.

o

•

Számlázási és könyvelési eltérések

o A magyarországi jogszabályok szerinti számlázás nem kompatibilis az európai és angolszász rendszerekkel.

3.3.

SWOT analízis

A nemzetközi szolgáltatók tevékenységének elemzésére a SWOT analízist használjuk. Ameddig a szolgáltatók szívesen publikálják a saját erősségeiket, adott esetben a világtendenciákból és az elemzésekből ismerhetők a külvilágból érkező fenyegetések és az ott megjelenő lehetőségek, a szolgáltatók nem szívesen „dicsekszenek” a gyengeségeikkel. Ennek megfelelően az elemzésben is kevesebb szerepet kap ez utóbbi szempont, mint az előbbiek. Erősségek (strengths)

Gyengeségek (weaknesses)

Tapasztalat a digitalizálással, tárolással, A létező rendszerekbe fektetett beruházás illetve feldolgozással kapcsolatosan gátolja a váltást Szakértelem módszertani területen egyaránt

és

elméleti Teljesen hiánya

Hatalmas dokumentum háttér Meglévő digitalizált (könyvtárak), rendszerek

állományok

megbízható

DRM

A fejlesztések lassúsága elvárásokhoz képest

technológia a

piaci

Szállítási korlátok a jogkövető magatartás miatt

Nemzetközi szintű elfogadottság, vezető szerep Elosztott szolgáltatás Ismertség

Árak

Bizonyítható felhasználói igény Jónevű brand és vezető státusz Jogszabálykövetés Megfelelő elektronikus technológiák, biztonságos elektronikus továbbítás Megfelelő finanszírozás Árelfogadó piac

128

Nyelvi korlátok hiánya (nagy piac) Méretgazdaságosság

Lehetőségek (opportunities)

Fenyegetések (threats)

Az olvasás szerepének felértékelődése a A szerzői jogi problémák kezelésének „push” médiával szemben. nehézkessége, a szabályozás változásának iránya nem ismert. Az elérhető olvasóközönség (piac) nagyságának növekedése. A gazdasági válság A hagyományos könyvtárak szerepének A technológiai kiforratlanság és változások. csökkenése, ezáltal a központi Erős verseny a profitorientált cégekkel a szolgáltatások felértékelődése. kurrens tartalmakat illetően. Együttműködési szándék a piaci szereplők A tőkeerős cégek (l. Google) elvégzik a részéről a kurrens tartalmak szolgáltatását digitalizálás technológiai lépéseit, de a illetően. feldolgozást elhanyagolják, szakmaiatlanul A „hiteles” adattartalmak iránti igény végzik el. növekedése. Open Access szolgáltatások növekedése Az elektronikus kölcsönözhetőség iránti Illegális letöltési lehetőségek igény növekedése. Az elektronikus hordozók élettartamával Közös jogkezelés megléte kapcsolatos bizonytalanság és tapasztalat hiány. Az elektronikus kölcsönözhetőséggel kapcsolatos jogtulajdonosi bizonytalanság.

3.3.1. •

Tapasztalat a digitalizálással, tárolással, illetve feldolgozással kapcsolatosan o

•

Ez a szakértelem itthon is rendelkezésre áll, az OEDR modellben javasolt szervezet, az OSZK, maga is képes ezt biztosítani.

Hatalmas dokumentum háttér o

129

Ez a tapasztalat itthon is rendelkezésre áll, az OEDR modellben javasolt szervezet, az OSZK, maga is képes ezt biztosítani.

Szakértelem módszertani és elméleti területen egyaránt o

•

Erősségek

A magyarországi könyvtárak jelentős dokumentum állománnyal rendelkeznek, ez azonban a nyelvi környezet mérete miatt óhatatlanul kisebb, mint a felsorolt esetekben.

o

•

Meglévő digitalizált állományok (könyvtárak), rendszerek o

•

A könyvtári környezetben nincs erre megfelelő tapasztalat, a kiadóiban most kezdődött az elektronikus szolgáltatás, más szektorokban viszont már jelentős ismeretmennyiség halmozódott fel. Mindez azért fontos, mert ennek alapján állítható, hogy a szükséges tudás rendelkezésre áll.

Megfelelő finanszírozás o

•

A jelenlegi dokumentumküldési gyakorlatra Magyarországon ez nem jellemző. Mindez azt is előrejelzi, hogy nehéz lesz az attitűdöt átállítani egy jogdíjfizetést és szolgáltatási díj fizetést kikényszerítő rendszerre.

Megfelelő elektronikus technológiák, biztonságos elektronikus továbbítás o

•

Az OSZK-ról ez állítható magyarországi viszonylatban

Jogszabálykövetés o

•

A felhasználói igény Magyarországon is bizonyítható (l. az ODR, illetve MOKKA statisztikákat), viszont összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az említett szolgáltatóknál. Ez a tény is a nyelvi terület nagyságának különbözőségével, az eltérő felhasználói szokásokkal, a digitális írástudás hiányával, valamint a magyarországi jövedelmi viszonyokkal indokolható.

Jónevű brand és vezető státusz o

•

Magyarországi viszonylatban az ismertség egyértelmű (az elektronikus szolgáltatásoké is (l. MEK, MOKKA), és európai színtéren az ország vezető könyvtára is ismert, azonban ez az ismertség az európai felhasználói szintre nem terjed ki. (Ezt viszonossági alapon is elmondhatjuk; a magyarországi felhasználók sem ismerik a nagy nemzetközi szolgáltatókat.)

Bizonyítható felhasználói igény o

•

Magyarországi viszonylatban az OSZK-ról elmondhatjuk az elfogadottságot és a vezető szerepet, azonban nemzetközi viszonylatban ez nem állítható, szintén a nyelvi okok miatt.

Ismertség o

•

A magyarországi digitalizált állomány lényegesen kisebb, mint az említett könyvtárak állománya. Ez részben az előzőekben említett nyelvi okokkal, részben finanszírozási okokkal magyarázható.

Nemzetközi szintű elfogadottság, vezető szerep o

•

A magyarországi dokumentumállomány kevésbé kurrens, tekintve, hogy a tudományos és műszaki publikációk, szakkönyvek elsősorban az elterjedt nyelveken (angol, német) jelennek meg.

Ez a magyar viszonyokra soha nem volt jellemző, és várhatóan továbbra sem lesz.

Árelfogadó piac

130

•

o

Részben a magyarországi jövedelmi viszonyok miatt, részben a kialakult mentalitás miatt a piac nem árelfogadó, ami azt jelenti, hogy a potenciális felhasználók széles körének nem okoz különösebb etikai problémát az „ingyenes” lehetőségek használata.

o

Az árelfogadó piac hiánya egyúttal azt is jelenti, hogy jelentős lesz az ellenállás, ha a könyvtárak beszüntetik a jogdíjfizetés nélküli másolat szolgáltatásokat, illetve biztosra vehető, hogy a magyarországi piacon a nemzetközi gyakorlatban szokásos árak nem alkalmazhatók

Nyelvi korlátok hiánya (nagy piac) o

•

Méretgazdaságosság o

3.3.2. •

Az elektronikus dokumentumküldő rendszerek, illetve a háttér kiszolgáló rendszerek fejlesztése a világon mindenhol elmarad a technológiai fejlődéstől. (pl. e-könyv olvasó alapú szolgáltatások nem jelentek még meg a vizsgált nagy szolgáltatóknál sem)

A jogkövető magatartás korlátozza az elérhető piacot, hiszen legtöbbször az engedélyek csak országon belülre szólnak (l. árva művek kezelése). A szolgáltatás technikai megvalósítása adott esetben lényegesen rövidebb idő alatt végbe mehetne, ha nem kellene megegyezni a jogtulajdonosokkal vagy azok képviselőivel.

Elosztott szolgáltatás o

131

A DRM technológiák nem kiforrottak, ezért a kiadók nem bíznak még az elektronikus szolgáltatásokban. A tendencia változóban van, de egyértelműen akadályt jelent a szolgáltatás kiterjesztésének útjában hazánkban is.

Szállítási korlátok a jogkövető magatartás miatt o

•

Valószínűleg Magyarországon is optimalizálni lehetne a szolgáltatást az összes eddigi szolgáltatás integrálásával (MOKKA, ODR, Cikkarchívum stb.), de ez akkora beruházást igényelne, amekkorára most nincs reális kilátás, különösen azért nem, mert ezeknek a rendszereknek a nagymértékű fejlesztésére most került sor.

A fejlesztések lassúsága a piaci elvárásokhoz képest o

•

Gyengeségek

Teljesen megbízható DRM technológia hiánya o

•

A nagy piacból adódóan a bevételek is nagyok, így a kevésbé kurrens dokumentumok szolgáltatása is önfenntartó lehet.

A létező rendszerekbe fektetett beruházás gátolja a váltást o

•

A nyelvi piac kicsisége már az előzőekben előkerült, itt annyit említünk meg, hogy a nagy nyelvek esetén az igények szinte teljes vertikuma kielégíthető, a kisebb nyelvek esetén ez nem igaz.

A sok könyvtár részvételével nyújtott szolgáltatás jelentős koordinációs erőfeszítést igényel, vagy a homogén rendszer kiépítését gátolja. Magyarországon ez a probléma a

kisebb méret és az egységesebb irányítás miatt (nincsenek pl. tartományi minisztériumok) kezelhetőbbnek tűnik. •

Árak o

3.3.3. •

•

o

A piac a fenti okok miatt kis mértében Magyarországon is nő

o

Az internet, illetve az elérésre szolgáló eszközök és hálózatok fejlődése miatt a potenciális közönség nő, beleértve a határon túli, magyar nyelvet értők számát is.

A hagyományos könyvtárak szerepének csökkenése, ezáltal a központi szolgáltatások felértékelődése.

Magyarországi viszonylatban ez a hatás még nem erős

Az elektronikus kölcsönözhetőség iránti igény növekedése o

•

A piaci szereplők itthon is hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, elsősorban a könyvtárak anyagainak piaci szolgáltatásában, de a nemzetközi tapasztalatok alapján várható, hogy az out of print művek esetén várható az együttműködési szándék megjelenése.

A „hiteles” adattartalmak iránti igény növekedése. o

•

Az internet elterjedése megváltoztatta az olvasási szokásokat, a felhasználók előnyben részesítik az online tartalmakat itthon is.

Együttműködési szándék a piaci szereplők részéről a kurrens tartalmak szolgáltatását illetően. o

•

A jelenlegi eszközök (web, okostelefonok, web 2.0 alkalmazások) a verbális kommunikáció mellett az írás és olvasás képességére is alapoznak. Ez a tendencia itthon is érzékelhető.

Az elérhető olvasóközönség (piac) nagyságának növekedése

o •

Lehetőségek

Az olvasás szerepének felértékelődése a „push” médiával szemben. o

•

Az árak (szerzői jogdíjak) bizonyos esetekben nem csak magyarországi viszonylatban elfogadhatatlanok. A díjazás kialakítása során folyamatosan figyelemmel kell lenni a piac tűrőképességére. A nem megfelelő díjazási politika biztos kudarchoz vezet egy olyan környezetben, ahol a költségérzéketlen kereslet kicsi.

A gazdasági válság és az eszközök elterjedése itthon is igényt generál a megvételnél olcsóbb kölcsönzési lehetőség elérésére, különösen a kampányszerűen megjelenő igények (pl. vizsgaidőszak) esetén.

Közös jogkezelés megléte o

A nemzetközi szereplők több-kevesebb sikerrel közös jogkezelő szervezetekkel tudnak együttműködni, ami nagymértékben megkönnyíti a szolgáltatási portfólió növelését. Ennek hiánya komoly veszélyt jelent a magyarországi szolgáltatás elfogadható méretre növelését tekintve.

132

3.3.4. •

A szerzői jogi problémák kezelésének nehézkessége, a szabályozás változásának iránya nem ismert. o

•

133

Az open access szolgáltatások Magyarországon is megjelentek, az állami forrásból finanszírozott kutatások cikkeinek egy része ennek keretében megjelenik. Rövidebb távon ez is csökkenti a fizetős szolgáltatások iránti igényt, így a társadalmi igényt is a fizetős szolgáltatások finanszírozására.

Illegális letöltési lehetőségek o

•

A magyar könyvállomány egy része már a külföldi könyvtárak magyar állományának digitalizálása révén megjelent elektronikusan. A szakmailag nem korrektül végzett digitalizálás is csökkenti a felhasználói igényt (így a bevételeket), ami kihat a további digitalizálás sebességére.

Open Access szolgáltatások növekedése o

•

A kurrens, bevételt hozó tartalmakat a kiadók maguk szeretik szolgáltatni, és az internet elterjedésével a viszonteladói hálózat szerepe egyre csökken. A könyvtárak – főleg itthon – a tőkeerősebb vállalkozásokkal szemben nem tudják felvenni a versenyt.

A tőkeerős cégek (l. Google) elvégzik a digitalizálás technológiai lépéseit, de a feldolgozást elhanyagolják, szakmaiatlanul végzik el. o

•

Sem a hosszú távú tárolás, sem a szoftverek használhatósága, sem a formátumok állandósága, sem a protokollok változatlansága, sem a biztonság nem megoldott. Ez a fenyegetés egyetemlegesen érinti a dokumentumszolgáltatással foglalkozó szervezeteket.

Erős verseny a profitorientált cégekkel a kurrens tartalmakat illetően o

•

A nagy szolgáltatókat is fenyegeti a fizetőképes kereslet csökkenése, azonban a magyarországi könyvtárak sokkal inkább ki vannak téve ennek a hatásnak, mivel finanszírozásuk nem oldható meg állami támogatás nélkül.

A technológiai kiforratlanság és változások o

•

A veszély egyaránt fenyegeti a magyar és a nemzetközi szolgáltatókat. Intő példa a Subito, ahol komoly jogi eljárások sorozatán keresztül sem tudtak megnyugtató helyzetet előállítani a szereplők.

A gazdasági válság o

•

Fenyegetések

Az illegális letöltések nagymértékben veszélyeztetik az elektronikus szolgáltatási piac teljes vertikumát. Egyetlen bíztató jel, hogy a védelem feltörés akkor éri meg, ha létezik egy felhasználói piac, amely hajlandó egy jelképes összeget (éves díjat) fizetni a letöltésekért. Ez a nem kurrens, kevésbé keresett művek esetén várhatóan nem lesz meg itthon, azaz nem térül meg a feltörésre fordított erőforrás.

Az elektronikus hordozók élettartamával kapcsolatos bizonytalanság és tapasztalat hiány.

o

•

Nem garantálható, hogy az átadott elektronikus dokumentumot a felhasználó hosszabb távon is tudja olvasni, ugyanakkor az újbóli letöltés lehetősége visszaélésekre ad okot. A fentiek mindenhol problémát jelentenek.

Az elektronikus kölcsönözhetőséggel kapcsolatos jogtulajdonosi bizonytalanság. o

A jogtulajdonosok preferálják a teljes árú megvételt a kölcsönzéssel szemben, tekintve, hogy nem bíznak a felhasználók korlátozhatóságában.

A fenti összevetés azt mutatja, hogy a tervezett hazai és nemzetközi szolgáltatások erősségei és lehetőségei elsősorban a piac méretéből adódóan különböznek, a fenyegetések alapvetően közösek. A fejlődési tendenciák egyértelműen mutatják, hogy a problémák ellenére az elektronikus dokumentumküldő szolgáltatásoké a jövő, ennek alapján javasolható, hogy Magyarországon is minél előbb valósuljon meg a jogszerű szolgáltatást megvalósítani és működtetni képes rendszer.

4.

Választási lehetőségek

A pályázat kiírójának kérésére három modellt dolgoztunk ki, amelyek közül az optimális modell tartalmazza azokat az elvárásokat, funkciókat, illetve strukturális elemeket, amelyek kis kockázat mellett biztosítják a sikeres megvalósíthatóságot. További modellek engedményeket tesznek a műszaki tartalom, illetve szervezeti felépítés kárára, viszont finanszírozási igényük kisebb. Annak érdekében, hogy a modellek önmagukban is kezelhetők legyenek, önálló egészet alkossanak, referenciák helyett megismételtük azokat a részleteket, amelyek adott esetben más modellben is szerepelnek. A változatlanul hagyott pontokat √ jellel, a változókat ≠ jellel jelöltük. A megvalósítási tanulmány modelljeire olyan részletesebb javaslatokat teszünk, amelyek könnyen fordíthatók le funkcionális követelményekre, azonban a megvalósítási tanulmánynak nem a funkcionális specifikáció a feladata, hanem a rendszer komplex egészének vizsgálata. A javaslattétel során tekintettel voltunk arra, hogy valamennyi szóba jöhető intézmény közbeszerzésre kötelezett, ezért konkrét gyártót vagy terméket csak példaként említünk, és alapvetően törekszünk a gyártófüggetlen követelményrendszer megfogalmazására.

4.1.

A modellek általános jellemzése

Valamennyi modell a következő – a résztanulmányokból származó, illetve szóbeli egyeztetésen megfogalmazott – közös sarokpontokon alapul: Mivel a nemzeti könyvtár rendelkezik a legnagyobb és legteljesebb dokumentum állománnyal, a legfrissebb információkkal az elérhető dokumentumokról, a legnagyobb szakmai tapasztalattal a digitalizálás és elektronikus szolgáltatások terén, valamint a legszélesebb hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, célszerű a szolgáltatást ebbe az intézménybe telepíteni. A helyben levő állomány és digitalizálási tapasztalat optimalizálja a kérések teljesítéséhez szükséges időt. •

Specialistákból álló szakértői háttér Az OEDR szolgáltatás sikeres megvalósításához – tekintettel a jogvédelemmel kapcsolatos szabályok bonyolultságára és abszolút nem szolgáltatásbarát voltára – mindenképpen szükséges olyan jogi szakértői háttér, amely képes a jogszerű szolgáltatáshoz szükséges támogatás megadására, a szükséges szerződések megkötésére, valamint a partner könyvtárak számára jogi tanácsadásra.

134

A szolgáltatás minőségi működtetéséhez szakértői háttér szükséges a könyvtári és üzemeltetői munkafolyamatok teljes vertikumában. •

Központi feldolgozás és üzemeltetés és ügykezelés A feldolgozás, üzemeltetés és ügykezelés akkor oldható meg a legkisebb költségekkel, ha nem elosztottan, hanem központosítva valósul meg. A speciális (méret, anyag, kor, kialakítás) dokumentumok esetén gazdaságtalan lenne minden helyre céleszközöket telepíteni, ugyanígy nem lenne célszerű a szerverparkot, vagy a gazdasági ügyintézést elaprózni és megosztani. A szolgáltatás létrehozásából nem szabad kizárni egyetlen könyvtárat sem, a rendszer kialakítására fordítható erőforrásokat azonban a központba kell koncentrálni.

•

Debreceni másodlagos rendszer A szolgáltatás biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy legalább két független helyszínen legyen elérhető a teljes szolgáltatás, mely bármilyen felmerülő probléma esetén képes a szolgáltatás azonnali átvételére és működtetésére.

•

Web felületen keresztüli szolgáltatás A felhasználói és könyvtári szolgáltatásokat – beleértve a munkafolyamat támogatást – web felületen keresztül kell biztosítani annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben eszközfüggetlen legyen a hozzáférés, valamint a legkisebb költséggel legyen megvalósítható.

•

DRM A jogvédett dokumentumokat DRM eljárással és technológiai megoldással kell védeni, annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok jogos érdekei biztosíthatók legyenek.

•

WEB service integráció más rendszerekkel Az OEDR-nek képesnek kell lennie arra, hogy szolgáltatásokat nyújtson más rendszereknek, illetve azoktól szolgáltatásokat vegyen igénybe. Ennek megfelelően javasolt web service szolgáltatások megvalósítása, illetve a könyvtári világban használt szabványos protokollok és formátumok biztosítása.

•

Webáruház Az OEDR-nek a szolgáltatásokat a felhasználók számára jól ismert módon – webáruház-szerűen – kell nyújtania, és ezen belül biztosítania kell az elterjedt online fizetési technikák alkalmazhatóságát.

•

Harmadik fél (Pannon Egyetem) általi minőségmenedzsment A minőségmenedzsmentet érdemes harmadik félnek biztosítania annak érdekében, hogy a problémák feltárása és javítása ne kerüljön érdekellentétbe a szolgáltatással. Ennek megfelelően a feladatot a PEKL képes megfelelő színvonalon ellátni.

4.2. 4.2.1.

PGTTJ A politikai környezet

A „Digitális megújulás cselekvési terv” a középpontba helyezi a magyar tartalomipart, ezen belül is a digitalizálás kérdését, így elmondható, hogy a politikai szándék és az OEDR célkitűzései

135

egybevágnak. Ugyanakkor a jelen pillanatban nem látszik világosan, hogy az eddigi kezdeményezésekhez – ha csak a legutóbbiakra, például a MANDA-ra gondolunk – hogy illeszthető az OEDR koncepciója. Mindenképpen szükséges az, hogy a részletes koncepciók nyilvánosságra kerülése után az OEDR koncepció és a MANDA koncepció közötti harmónia megteremtődjön. Ugyanakkor a MANDA is jól jelzi, hogy a politika elszánt a digitális tartalom növelése iránt. Ugyancsak ebbe az irányba hatnak az EU törekvései (pl. Europeana). Magyarország kötelezettséget vállalt a szerzői jogok tiszteletben tartására, így a politika nemzetközileg is elkötelezte magát, hogy véget vet a jogszerűtlen szolgáltatásoknak.

4.2.2.

A gazdasági környezet

A gazdasági környezet – ezen belül is a közszférára háruló zárolások, illetve elvonások – jelentős kockázatot rejtenek az OEDR megvalósíthatósága szempontjából. Ennek következtében az intézmények saját forrásaira nem lehet számítani a projekt megvalósulása kapcsán. Bíztató jel, hogy a gazdasági válságból a legerősebb európai gazdaságok kitörni látszanak, és ez Magyarország számára is megteremti a növekedés lehetőségét, így valószínűleg a kultúrára szánt források bővítésének lehetőségét is. A gazdasági környezet problémái racionalizálásra késztetik a politikai döntéshozókat. Mivel az OEDR egy hosszabb távon gazdaságos megoldást jelent, részben bevétel generáló részben költségeket megtakarító szolgáltatást lévén látunk arra esélyt, hogy a finanszírozás problémája megoldódjon. Figyelembe véve, hogy most még lehetőség van arra, hogy erre a valószínűleg nagyon intenzíven növekedő piacra az állam is belépjen és gazdaságosan szolgáltasson, valószínűsíthető a pozitív döntés.

4.2.3.

A társadalmi környezet

A magyar társadalom – egyúttal a nyugati társadalmak – egyértelműen a digitális világ felé fordul, folyamatosan nő a digitális tartalmak felhasználása, az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb könyváruházában az elektronikus könyvek eladása már meghaladta a papír alapú könyvekét. Ugyanakkor az is látszik az illegális másolatok készítéséből és terjedéséből, hogy jelentős igény mutatkozik az elektronikus dokumentumok elérésére, csak a megfelelő szolgáltatási és árazási háttér hiányzik. A társadalmi környezet tehát egyértelműen befogadó, és ez hosszú távra megteremti a szolgáltatás nyújtás piacát és egyúttal indokoltságát.

4.2.4.

A technológiai környezet

A kézi számítógépek, az intelligens telefonok, az e-könyv olvasók, a könnyű laptopok terjedése, a tárolókapacitás árának csökkenése lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag tetszőleges mennyiségű dokumentumot vigyen magával az eszköz tulajdonosa. A modern szolgáltatási és védelmi technológiák ugyanakkor már megfelelően tudják biztosítani a jogtulajdonosok igényét is, ennek megfelelően egyre nyílnak – Magyarországon is – a jogvédett elektronikus dokumentumokat árusító könyváruházak.

136

Elmondható tehát, hogy bár a technológiai környezet forrong – például a formátumok és hordozók terén –, már a jelen pillanatban is alkalmas az OEDR szolgáltatások megvalósítására. Ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy a technológia váltás migrációval jár, tehát a rendszereket úgy kell tervezni, hogy a szolgáltatások és a dokumentumok a lehető legkönnyebben átvihetők legyenek egy újabb technológiára is.

4.2.5.

A jogi környezet

A jogi környezet jelen pillanatban a legnagyobb gátja a jogvédett anyagok szolgáltatásának, főleg azokban az országokban – így Magyarországon is –, ahol nincsenek közös jogvédő szervezetek a szakirodalmi és szépirodalmi alkotásokra. Az a kötelezettség, hogy az elektronikus szolgáltatáshoz valamennyi jogtulajdonossal meg kell egyezni, valószínűleg kedvez a kiadóknak a kurrens művek kiadásánál, de már az ő számukra is gát, ha egy régebben kiadott műnek szeretnék megszerezni az elektronikus kiadási jogát. Látható, hogy amíg nem születik meg a megfelelő szabályozás, addig a jogvédett anyagok elektronikus szolgáltatása csak nagyon nehézkesen fog működni. Sajnálatos módon az európai jogi környezet sem alakult ki, úgyhogy nincs jó példa ennek a problémának a megoldására. (Ez persze adott esetben lehetőséget is jelent, hogy Magyarországon teremtődjön meg először a jogvédett anyagok korrekt szolgáltatásának módszere.)

4.3.

A sikeres szolgáltatás előfeltételei

A sikeres szolgáltatás alapvető előfeltétele a jogszabályi környezet megváltoztatása. Ennek keretében minél előbb létre kell hozni a könyvtári szolgáltatások esetén a közös jogkezelést annak érdekében, hogy a jogszerű szolgáltatás minél előbb beindulhasson. Sikeres elektronikus szolgáltatás bizonyos mennyiségű szolgáltatható dokumentumszám alatt nem képzelhető el. Ennek megfelelően szükséges, hogy olyan digitalizálási projektek induljanak, amelyek a legnépszerűbb dokumentumok digitalizálását a felhasználói igényeket megelőzve elvégzik.

4.4.

Optimális működési modell

4.4.1.

Általános ismertetés

4.4.1.1. A felhasználó számára elérhető szolgáltatások: 4.4.1.1.1. Webes felület Az optimális működési modellben a felhasználó a rendszer web felületén bejelentkezve vagy bejelentkezés nélkül, illetve a MOKKA-ODR, illetve Cikkarchívum rendszerben kereshet az elektronikusan hozzáférhető – vagy hozzáférhetővé tehető – dokumentumok között. Bejelentkezés esetén a felhasználó rögtön információt kap a kiválasztott dokumentumokról - legyenek azok cikkek vagy periodika részletek – saját jogosultságának megfelelően (pl. egyetemi oktató/hallgató, üzleti felhasználó, magán felhasználó) a felhasználási lehetőségekről (pl. ingyenesen elérhető, díjfizetés köteles, megtekinthető, díjfizetés ellenében nyomtatható, stb.), bejelentkezés nélkül a nem üzleti legmagasabb kategória árait láthatja. Az OEDR az optimális működési modellben közös keresőfelületet nyújt a további rendszerekhez.

137

A keresőrendszernek minimálisan a MOKKA rendszerben biztosított keresési opciókat kell szolgáltatnia, kiegészítve az adott szerzőhöz vagy dokumentumhoz kapcsolódó citációk keresésének lehetőségével. A keresés mellett lehetőséget kell adni a gyűjtemények böngészésére is. A felhasználó a rendszer webes felületén keresztül regisztrálhat, illetve amennyiben már rendelkezik azonosítóval és jelszóval, beléphet. A megoldás indoklása: A web felület használata olyan technológiai megoldás, amely operációs rendszertől függetlenül tesz elérhetővé szolgáltatásokat. Előnye, hogy kis teljesítményű, adott esetben régi gépeken is futtatható, hardver vagy operációs rendszer váltás után is azonnal használható. Tekintettel arra, hogy DRM megoldások a nemzetközi tapasztalatok szerint web beépülő modul segítségével is futtathatók, nem szükséges installálható programot létrehozni a megfelelő biztonságú szolgáltatás megvalósítása érdekében. A közös keresőfelület nagymértékben megkönnyíti a felhasználók számára a rendszer használatát, gyakorlatilag egy rendszeren belül érnek el minden számukra fontos szolgáltatást. A megoldás feltételei A bevezetendő DRM rendszernek támogatnia kell a webes felületen keresztül megvalósított dokumentum megtekintést. Az említett rendszereket fel kell készíteni az OEDR-rel együttműködésre. A megoldás hatásai A web felületek használata a felhasználói oldalon kevés üzemeltetési igénnyel jár, nem igényel szaktudást. A rendszerek együttműködése és a felhasználók részletes tájékoztatása segíti a hatékony használatot, ezáltal növeli a vásárlói kedvet. 4.4.1.1.2. Felhasználói regisztráció A felhasználók a regisztrációs eljárás során adják meg adataikat. A kedvezményeket igénybe venni nem kívánó, és cégnévre szóló számlát nem igénylő felhasználók anonim módon vehetik igénybe a nem utólagos fizetéssel járó szolgáltatásokat, azaz az ő esetükben nem történik meg az adatok valódiságának ellenőrzése. A regisztráció során a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az OEDR szabályzatát és szolgáltatási feltételeit megismerték, és azt magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A felhasználónak lehetősége van a felhasználói jelszó újra kérésére a megadott e-levél címre. A megoldás indoklása: A regisztráció teszi lehetővé a megrendelés és a megrendelő egymáshoz rendelését, illetve a későbbiekben azt, hogy a felhasználó saját adatait kezelhesse. A szolgáltatási feltételek elfogadása teremti meg a jogi alapját a későbbi esetleges vitás kérdések rendezésének.

138

A megoldás feltételei Felhasználói szerződés létrehozása. A megoldás hatásai Egyszerűbb felhasználó kezelés, a felhasználók azonosíthatósága, minden olyan esetben, ahol kedvezményt nem kíván a felhasználó igénybe venni. A nem valódi nevet felhasználók esetén a magánélethez való jog (privacy) tiszteletben tartása. 4.4.1.1.3. Felhasználói kedvezmények és kategóriák A kedvezményeket igénybe venni kívánó felhasználók megadhatják az adataikat, megjelölhetik az igényelt kedvezményt, de ezt csak abban az esetben vehetik igénybe, ha személyesen megjelennek az OEDR bármelyik könyvtárában, és a rendelkezésükre álló hivatalos okmányokkal igazolják a jogosultságukat. Az igazolást hallgatói jogviszony esetén félévente, más esetben évente egyszer kell elvégezni. A felhasználók a következő kedvezményekre jogosult státuszukat igazolhatják: •

Tanulói jogviszony középfokú oktatási intézményben (-25%) o

Ebben az esetben a kedvezményt igénybe vevő nem jogosult utólagos fizetési kötelezettséggel járó megrendelésre.

•

Hallgatói jogviszony felsőoktatási intézményben (-25%)

•

Közoktatásban dolgozó tanár vagy oktató (-40 %)

•

Felsőoktatásban vagy akadémiai kutatóintézetben dolgozó kutató (-50 %)

•

Közintézményben dolgozó munkatárs (-30%)

•

Nyugdíjas (-25%)

•

Magánszemély (0 %)

A kedvezményeket a jogtulajdonosokkal kötött szerződés alapján, illetve az állami finanszírozás függvényében kell megadni, zárójelben azokat az értékeket szerepeltetjük, amelyeket akkor javasolunk alkalmazni, amikor a jogtulajdonos nem kíván kedvezményt adni a fenti kategóriáknak. A természetes személy felhasználók által megadandó adatok: •

Név

•

Lakcím

•

Személyi igazolvány szám

•

Kedvezményre jogosító igazolvány száma (diákigazolvány)

Opcionálisan megadható adatok:

139

•

nem

•

életkor

•

munkakör

Az üzleti felhasználók számára úgy kell megállapítani az árat, hogy az általános forgalmi adó visszatérítést tekintve magánszemélynek ne legyen gazdaságos ilyen módon megrendeli szolgáltatást. (+25 %) Üzleti felhasználók által megadandó adatok: • • • •

Cégnév Adószám Bankszámla szám Számlázási cím

A megoldás indoklása: Egyelőre nincs olyan rendszer Magyarországon, amellyel megbízhatóan és automatizáltan el lehetne végezni egy teljes felhasználói csoport kedvezmény jogosultságának ellenőrzését, ennek megfelelően mindenképpen biztosítani kell a személyes megjelenésen alapuló igazolás lehetőségét. Az üzleti felhasználók esetén az ÁFA visszatérítés miatt olyan árat javasolt megállapítani, hogy ne legyen érdemes magánszemélynek üzleti felhasználóként bejelentkezni és a számlát elszámoltatni. A megadott adatok a felhasználó azonosításán kívül statisztikai célokat is szolgálnak. A megoldás feltételei A finanszírozónak el kell fogadnia a kategorizálást, illetve a kedvezményszinteket. A megoldás hatásai A kedvezmények közelítik az elfogadható árszínvonalhoz a fizetendő összegeket, ezért a felhasználás nagyobb része terelődik legális csatornákba. A kedvezmény igazolás kezelése adminisztrációs többletterhet jelent a résztvevő intézmények (különösen a felsőoktatási intézmények) könyvtárai számára. 4.4.1.1.4. Személyes adatokkal kapcsolatos jogok A felhasználóknak lehetőséget kell adni arra, hogy a regisztráció során megadott adatokat módosítsák, illetve adataikat – a megrendelés történettel együtt – töröljék. A módosítás korlátai: •

személynév és személyes azonosítók, valamint a mobil szám módosítása esetén a kedvezményre jogosultságot újra igazolni kell

A törlés korlátai: •

törölni csak akkor lehet felhasználói azonosítót, ha nincs folyamatban lévő megrendelés, illetve teljesítési kötelezettség (pl. a dokumentum elérhetőségének biztosítása még kötelezettsége az OEDR-nek). Amennyiben a felhasználó kezdeményezi a törlést, az akkor jön létre, amikorra az említett feltételek megszűnnek.

A törlés során a felhasználói adatok azonosításra alkalmas részét anonimizálja a rendszer. A megoldás indoklása:

140

Személyes adatokat csak célhoz kötötten és a szükséges ideig szabad kezelni. Ennek megfelelően, ha a felek közötti jogviszony már nem teszi szükségessé, a személyes adatokat nem szabad tárolni. Tekintettel arra, hogy a kedvezmények igénybevétele személyhez kötött, nehezíteni kell azt, hogy valaki a jogosultságát másnak átadja. Ennek megfelelően az olyan adatok megváltoztatása, amelyek a jogosult személy azonosításához kellenek, automatikusan a jogosultság felfüggesztését vonják maguk után. A felhasználónak természetesen fűződhet jogos érdeke ahhoz, hogy régebbi adatai fennmaradjanak, ezért az automatikus törlés nem ajánlott. A törlés előfeltétele, hogy a felek közötti olyan jogviszonyok, amelyek az azonosítást megkövetelhetik, megszűnjenek. Az anonimizálás, mint törlési módszer kielégíti a jogszabályi feltételeket, ugyanakkor lehetőséget ad a statisztikai feldolgozásra a későbbiekben is. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A rendszer eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeknek, illetve védi a kedvezményeket finanszírozó jogos érdekeit. Az adatok módosításának lehetőségei kielégítik azt a feltételt, hogy a felhasználó kezelheti a rá vonatkozó adatokat. 4.4.1.1.5. Felhasználó törlése Egy év inaktivitás után a felhasználót – az e-levél címére küldött értesítést követően 1 hónappal – törölni kell. A törlés során a felhasználói adatok azonosításra alkalmas részét anonimizálja a rendszer. A megoldás indoklása: A rendszer működése szempontjából fontos, hogy inaktív adatokat minél kisebb mértékben kezeljen, illetve az adatok célhoz kötött kezelése is megkívánja, hogy a felhasználói kívánság fennálljon a személyes adatok tárolásával kapcsolatosan. A megoldás feltételei A felhasználói aktivitást figyelni kell minden egyes azonosítóval kapcsolatosan. A megoldás hatásai A rendszer eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeknek. A kisebb felhasználói adatbázis miatt a rendszer működése nem lassul. 4.4.1.1.6. A dokumentumokról szolgáltatott információk Az egyes dokumentumokkal kapcsolatosan a következő információkat kell elérhetővé tenni a felhasználó számára: •

141

A dokumentum bibliográfiai adatai

• • • • • • • • •

• • •

•

• • • • • •

Fedőlap grafikusan Tartalomjegyzék grafikusan A dokumentum egymástól függetlenül árazott egységei (cikkek) Bélyegkép vízjellel ellátva (grafikus dokumentumok esetén) Cikk kivonat (abstract) vagy könyv fülszöveg Citációk (amennyiben vannak) Teljes egészében szkennelve / részben szkennelve [ikon formában] o ez utóbbi esetben az ikonra kattintva a szkennelt részek azonosítása Karakterfelismerésen és szöveggondozáson átesett [ikon formában] Jogdíjfizetés mellett érhető el / szabad felhasználású o mindkét esetben az ikonra kattintva megjelennek az általánosan adott jogok (pl. üzleti célra nem használható, nem nyomtatható stb.) o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Nyomtatható [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Csak dedikált könyvtári terminálon tekinthető meg [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Web felületen megjeleníthető [ikon formában] o Az ikonra kattintva látható, hogy az alapárban hány megtekintés, illetve milyen időtartam foglaltatik benn o Díj a megtekintések számának növelése, illetve az időtartam növelése esetén Letölthető formátum (pdf, kétrétegű pdf, e-pub, jpg) [ikon formában] o díjak a felhasználó kedvezmény szintjének megfelelően [oldalankénti díj] o díj a kölcsönzési idő (vásárlás) függvényében PoD formában megkapható [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Papír alapú másolat kérhető belőle [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Csak a jogtulajdonostól vásárolható meg [ikon formában] o Az ikonra kattintva a jogtulajdonos elérése A dokumentum nem áll rendelkezésre az OEDR által elfogadott szabványos minőségben [ikon formában] A dokumentum [név] gyűjtemény része A dokumentumot szolgáltató könyvtár megnevezése

A cél az, hogy a dokumentumok szövegfelismerés után – megrendelésre – szöveggondozáson essenek át, a felhasználó kereshető, korrektúrázott és ha technológia engedi, kétrétegű dokumentumot kapjon, amelyre a DRM védelem be van állítva. A megoldás indoklása: A felhasználónak részletes információkat kell kapnia még a megrendelés előtt a dokumentummal kapcsolatos lehetőségekről. A megoldás feltételei A beviteli munkafolyamat során a fenti összes lényeges adat megadásának kikényszerítése, illetve a jogtulajdonosokkal kötött szerződések.

142

A megoldás hatásai A felhasználók igényük és finanszírozási lehetőségeik szerint választhatnak a rendszer által szolgáltatott opciókból. A felhasználói kiszolgálás hatékonyabb lesz, a felhasználók szívesebben használják a rendszert. 4.4.1.1.7. OEDR szolgáltatások elérése a MOKKA-ODR ill. Cikkarchívum rendszerből Más rendszer használata esetén a szóban forgó rendszer a dokumentumok kiválasztása után átirányítja a felhasználót az OEDR-be, és automatikusan átadja a kiválasztott dokumentumok minden adatát. A más rendszerekben szintén láthatóvá kell tenni a dokumentum ismert státuszát azzal a különbséggel, hogy az ikonokról nem kell elérhetővé tenni a pontos információkat, illetve árakat. Az OEDR-be már bejelentkezett felhasználónak az átirányítás során nem kell bejelentkeznie. A megoldás indoklása: A felhasználók más rendszerek használata esetén is tudomást szereznek az OEDR szolgáltatásairól, és egyúttal rögtön átléphetnek az OEDR-be, ha részletesebb adatokra kíváncsiak vagy rendelni szeretnének. A megoldás szükséges ahhoz, hogy a felhasználók minél nagyobb köre szerezzen tudomást az OEDR szolgáltatásairól. A megoldás feltételei Az OEDR és az említett rendszerek szolgáltatás szintű integrációja, a rendszerek továbbfejlesztése az OEDR adatok átvételére. Az OEDR folyamatos bejelentkezést biztosító kialakítása. A megoldás hatásai A felhasználói kör bővülése azáltal, hogy nem kell több rendszerben keresni az információkat. A felhasználó kényelmesen – adatok újbóli megadása nélkül – váltogathat a rendszerek között. 4.4.1.1.8. Térítésköteles cikkadatbázisok elérése A térítésköteles cikkadatbázisok, illetve a nemzetközi szolgáltatók – a köthető szerződések függvényében – vagy integrálódnak (kereshetővé és tétel szinten megrendelhetővé válnak), vagy megfelelő megrendelő űrlap kitöltésével indíthatja a felhasználó a megrendelést. Integráció esetén a kiválasztott dokumentum adatai átkerülnek az OEDR-be. Amennyiben integráció nem lehetséges, a felhasználónak manuálisan kell a kérőlapot kitöltenie. A megoldás indoklása: Az OEDR akkor tudja a lehető legszélesebb felhasználói kört magához vonzani, ha komplexen kezeli az elektronikus dokumentumküldés lehetőségét. Tekintve, hogy a felhasználók jelentős része nem magyar nyelvű dokumentumokra is kíváncsi, az ilyen szolgáltatások integrálása bővíti az elérhető felhasználók körét, ugyanakkor „nagykereskedelmi ár” elérését is lehetővé teheti az adatbázis tulajdonosok és az OEDR között. Ismerve a jogi korlátokat, fel kell készülni arra, hogy az adatbázis szolgáltatók az integrációt, vagyis az automatizált dokumentum szolgáltatást nem fogják megengedni, ezért szükség van egy

143

félautomatikus rendszerre, ahol a felhasználók által kitöltött űrlap alapján emberi beavatkozás mellett történik a megrendelés. A megoldás feltételei Megegyezés az adatbázisok jogtulajdonosaival. Az OEDR felkészítése az adatbázisok automatikus lekérdezésére, akár keresés, akár cikkátvétel szintjén. A megoldás hatásai A kiszolgálható felhasználók száma nő, az elérhető árak, ezzel együtt az import igény csökkenhet. 4.4.1.1.9. Az EOD szolgáltatásainak igénybe vétele Az OEDR-nek integráltan kell működnie az EoD rendszerrel, így lehetőséget kell adnia magyar és idegen nyelvű könyvek megrendelésére is. A megoldás indoklása: Bár az EoD rendszer nem jogvédett anyagokat szolgáltat, az egyedi kéréseket térítés ellenében és adott ideig nem szabadon szolgáltatja, technológiai szinten nagyon sok munkafolyamatban megegyezik az OEDR szolgáltatással. Célszerűnek mutatkozik a szinergiák kihasználása. A megoldás feltételei Megegyezés az EoD rendszerrel az integrációról. A megoldás hatásai A szolgáltatási portfólió nő, ezzel együtt a felhasználószám és a bevételek is, az infrastruktúra kihasználása racionálisabbá válik. 4.4.1.1.10. A jogtulajdonosok által szolgáltatott dokumentumok elérése Amennyiben a kért elektronikus dokumentum csak a jogtulajdonostól szerezhető be, a rendszer átirányítja a kérést a jogtulajdonos elektronikus rendszerébe, amennyiben az OEDR és a jogtulajdonos közötti szerződés erre lehetőséget ad. A megoldás indoklása: A piaci szolgáltatók által is szolgáltatott dokumentumok esetén kicsi az esély arra, hogy ezek szolgáltatási jogát egyúttal az OEDR is megszerezze, hiszen ezzel a piaci szolgáltatók versenytársává válna. Célszerűtlen azonban a felhasználók által keresett kurrens dokumentumokat kizárni a szolgáltatásból, ezért célszerű az egységes szolgáltatási kép érdekében ezeket a dokumentumokat is feltüntetni a találatok között, és lehetőséget biztosítani a közvetlen megvásárlásukra. A megoldás feltételei Szerződés kötése a jogtulajdonosokkal, amelyben vállalják az adatok karbantartását is. A megoldás hatásai A felhasználók kiszolgálása javul, a jogtulajdonosi bizalom és együttműködési készség növekszik, aminek következtében nagyobb az esély a már nem kurrens művek szolgáltatásának átvételére. 4.4.1.1.11. Nem tisztázott jogi státusú dokumentumok megrendelése

144

Amennyiben a dokumentum szolgáltatására még nem szerzett az OEDR jogtulajdonosi engedélyt, és a felhasználó fenntartja igényét, az OEDR megkezdi a tárgyalásokat a jogtulajdonosokkal. A folyamat pozitív, illetve negatív végkifejletéről a felhasználó elektronikus levélben tájékoztatást, illetve bejelentkezve értesítést kap. A megoldás indoklása: Főleg az OEDR kezdeti szakaszában sok olyan kérés várható, amely olyan művekre vonatkozik, amelyek státusza még nem tisztázott. Tekintve, hogy a megegyezés határideje, illetve sikere nem garantálható, meg kell győződni arról, hogy a felhasználó hosszabb távon is fenntartja igényét. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználói kezdeményezés segít annak eldöntésében, hogy kiket érdemes a megegyezések sorában előre venni, ezzel javulhat annak esélye, hogy a felhasználói kérések hamarabb kiszolgálhatóak lesznek, hiszen várhatóan a legkedveltebb jogtulajdonosokkal történik meg legelőször a megegyezés. A feleslegesen indított megegyezési kísérletek száma csökken. 4.4.1.1.12. Értesítési szolgáltatás Amennyiben a felhasználó nem kívánja a nem tisztázott státuszú dokumentum digitalizálási folyamatát elindítani, de továbbra is érdeklődik a dokumentum iránt, értesítést kérhet arról, ha a dokumentum elektronikusan elérhetővé válik. Ugyanígy értesítést kérhet a felhasználó a következő eseményekről: •

adott szerző újabb műve elérhetővé válik elektronikusan

•

adott periodika újabb példánya elérhetővé válik elektronikusan

•

adott könyvsorozat újabb kötete elérhetővé válik elektronikusan

•

adott kifejezést tartalmazó mű elérhetővé válik elektronikusan

•

adott besorolású mű elérhetővé válik elektronikusan

A digitalizált művekről tematikus RSS szolgáltatás indítása is javasolt. A megoldás indoklása: Az értesítési rendszer szükséges ahhoz, hogy a felhasználók a legkedveltebb forrásokról azonnali információkhoz jussanak. Az elektronikus levél értesítés megoldása technológiailag egyszerű, viszont nagy a kockázata, hogy a hírlevél jellegű információkat a spam szűrők kiszűrik. Az RSS típusú szolgáltatás nem szabható személyre, ezzel szemben nem kezelik a spam szűrők. A megoldás feltételei

145

Még a mesterpéldány készítési szakaszban végig kell futtatni a keresőt a dokumentumon, hiszen utólag már ez nem lehetséges a titkosítás miatt. A megoldás hatásai A rendszeres információszolgáltatás növeli a szolgáltatások igénybevételének valószínűségét. A személyre szabott információszolgáltatás a rendszer általános megítélését javítja. 4.4.1.1.13. A dokumentum(ok) megrendelése, vásárlói kosár A felhasználó a kért dokumentumra kattintva kiválaszthatja a számára megfelelő opciókat (pl. elérési mód, formátum, szöveggondozás, kölcsönzési időtartam, nyomtatási lehetőség, oldalszámok), attól függően, hogy a jogtulajdonos milyen választékot kínált fel. Amennyiben a dokumentum részletének szolgáltatására nem lehet az oldalszám alapú számítási módot használni, a felhasználó egyedi ajánlatot kérhet. Ebben az esetben azonban felhasználói kedvezmény nem érvényesíthető. Az opciók kiválasztása után a felhasználó tájékoztatást kap, hogy az őt megillető kedvezményszintet figyelembe véve összességében mekkora összeget kell fizetnie az adott kombinációért. A rendszernek nem szabad engedélyezni a kosárba tételt addig, amíg a felhasználó az összes lényeges opcióról nem nyilatkozott (alapértelmezések használata megengedett). A minimálisan fizetendő összeg dokumentumonként 10 oldalra jutó díj, oldalarányos díjat tehát csak a 11. oldaltól kell fizetni. A kiválasztott dokumentumok vásárlói kosárba kerülnek. A vásárlói kosár tartalmát a felhasználó mentheti, onnan törölhet, illetve oda további tételeket vehet fel. A kosár összértékét a rendszer folyamatosan feltünteti. Amennyiben a felhasználó olyan tételeket is kiválaszt, amelyek postai úton is továbbíthatók, lehetőséget kell adni a postai szállítási igény bejelölésére, illetve beárazására. A felhasználó megrendelheti a még nem digitalizált dokumentum digitalizálását sürgősséggel (következő munkanap azonos időpontján belüli teljesítéssel) a dokumentum kedvezmények nélküli árának kétszereséért. Digitalizálásra adott megrendelés kezdő időpontja csak munkanapra és munkaidőn belül eshet. Munkaidőn kívüli megrendelések kezdő időpontja a következő munkanap kezdete lesz. A felhasználónak lehetőséget kell adni a kosár mentésére és későbbi újra elővételére. A válogatás befejeztével a felhasználó kiválaszthatja a használni kívánt fizetési módot, előtte azonban meg kell tekintenie a megrendelt dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatást, amelyben információkat kap az általa vásárolt opciókról és a jogszerű felhasználás kereteiről. Ennek elfogadása a feltétele a továbblépésnek. Az elfogadott tájékoztatást sikeres fizetés esetén a rendszer a felhasználó e-levél címére elküldi. A megoldás indoklása: A vásárlói kosár az internetes vásárlások során használt elfogadott eszköz, így a felhasználók számára is ismerős környezetet jelent. A minimális dokumentumárat a finanszírozhatóság kedvéért javasoljuk bevezetni, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően.

146

A nem azonnal teljesíthető megrendelések időbeni korlátozása szükséges, mivel ezek megvalósításához emberi beavatkozás szükséges, a folyamatos rendelkezésre állás viszont nagymértékben növelné a költségeket. A kosár mentése azért fontos, mert nem biztos, hogy a felhasználó be tudja fejezni a vásárlást akkor, amikor a válogatást végzi, és célszerű ilyen módon is segíteni a sikeres megrendelést. A felhasználó folyamatos tájékoztatása a jogviták elkerülése miatt elengedhetetlen. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználó kívánságainak megfelelően tudja összeállítani az igényelt dokumentumok listáját, és könnyen tudja azt kezelni, ezáltal a rendszer iránti affinitása nő. 4.4.1.1.14. Szállítási cím, számlázási cím megadása Amennyiben a megrendelés kiszállítandó tételt is tartalmaz, a felhasználónak meg kell adni a lehetőséget, hogy ellenőrizze az általa a regisztrációkor megadott szállítási címet, illetve módosítsa azt. Ebben az esetben lehetőséget kell adni megjegyzés beírására is. A futárszolgálattal köthető szerződésnek megfelelően lehetővé kell tenni a szállítás preferált dátumának, illetve napszakának megadását. Üzleti felhasználók esetén biztosítani kell a szállítási cím megjelenítését és módosíthatóságát. Természetes személy felhasználók esetén – a visszaélések elkerülése végett – nem kell lehetővé tenni a számlázási cím megadását, illetve a számlán fel kell tüntetni, hogy az nem üzleti célú szolgáltatás számlája. A megoldás indoklása: A szállítási cím megadása szükséges ahhoz, hogy a rendszerben automatizálni lehessen az utánvétes megrendelések indítását. A megjegyzést és a szállítás kért idejét a rendelés pontos teljesítéséhez érdemes bekérni. A számlázási cím a számla szükséges paramétere, megadása üzleti felhasználóknál elengedhetetlen. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Lehetségessé válik a fizikai hordozó átadását igénylő értéknövelt szolgáltatások indítása, valamint cégek számára is szolgáltatás nyújtása. 4.4.1.1.15. Üzleti partnerek speciális kezelés Üzleti partnerként regisztráló felhasználóknak lehetővé kell tenni, hogy a dokumentum letölthetőségét, megtekinthetőségét az általuk megnevezett felhasználói azonosítóhoz delegálják. A megoldás indoklása:

147

Az üzleti partnereknél egy számlázási címre, illetve egy elektronikus fizetési lehetőséggel több felhasználót is ki kell szolgálni, és sok esetben a pénzügyeket intéző személy vagy szervezeti egység nem azonos a szolgáltatás igénybevevőjével. Azért, hogy elkülönülhessen a felhasználás és a fizetés, a felhasználási engedély annak a személynek a nevére szóljon, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást, ennek megfelelően lehetőséget kell adni a delegálásra. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Az üzleti felhasználók kontrollálni tudják a felhasználást, ezért a bizalom és ezzel együtt a használat nő. 4.4.1.1.16. Fizetés A felhasználó az alábbi fizetési módok közül választhat: •

bankkártyás fizetés o

•

utalásos fizetés o

•

a felhasználó az OEDR-től megkapja a számlaszámot, illetve az adott vásárlását jellemző egyedi tranzakciós kódot, amelyet az átutalás közlemény rovatában kell feltűntetnie

mobil telefon alapú fizetés o

•

Ebben az esetben a felhasználó átkerül az OEDR-rel szerződést kötött bank biztonságos rendszerébe és ott adja meg kártyaadatait. Az OEDR a banknak az összeget továbbítja. A tranzakció sikerességét a bank visszajelzi.

az OEDR a mobil szolgáltatótól kapja meg a fizetési tranzakció sikerességéről szóló értesítést

készpénzes fizetés

A kedvezményt igénybe venni kívánó felhasználó mobil telefonjára a fizetés indításához szükséges azonosító kódot kap annak érdekében, hogy a kedvezményt ne tudja könnyen továbbadni. Az SMS árát a kommunikációs költségek megállapításakor figyelembe kell venni. A megoldás indoklása: A felhasználók elvárják az internetes boltokban használt általános fizetési technikákat, ugyanakkor elvárják a megfelelő biztonságot is. A készpénzes fizetésre akkor kell lehetőséget adni, amikor a felhasználó valamely könyvtárban személyesen vesz igénybe letöltési vagy megtekintési szolgáltatást, esetleg fizikai hordozón vesz át dokumentumot. A kedvezmény igénybevételét azért érdemes két faktoros azonosításhoz kötni, mert különben túl könnyen átadható a kedvezményre jogosító azonosító harmadik személynek. Bár az SMS sem gátolja meg ezt, lényegesen szorosabb együttműködést követel meg a kedvezmény jogosultja és igénybevevője között, mintha csak felhasználónév és jelszó pár azonosíthatná a felhasználót.

148

A megoldás feltételei Bankkártya esetén szerződést kell kötni valamelyik bankkal – célszerűen azzal, amelyik a legkedvezőbb feltételekkel biztosítja a szolgáltatást. Amennyiben a Magyar Államkincstár képes lesz ilyen szolgáltatást nyújtani, valószínűsíthetően az OEDR-t működtető szervezetnek kötelező lesz vele megegyezni. A mobil telefonos fizetés esetén szerződést kell kötni valamennyi mobil fizetést lehetővé tevő szolgáltatással. Utalásos fizetés esetén meg kell egyezni a Magyar Államkincstárral az elkülönült számlakezelésről, illetve az utalásokkal kapcsolatos információszolgáltatásról. A készpénzes fizetéshez szükséges, hogy a partner intézménynek számlaadási joga legyen. A megoldás hatásai A fizetési lehetőségek széles spektruma megkönnyíti a felhasználóknak a rendszer használatát, ami a felhasználószám növekedését eredményezi. Az elektronikus fizetési technológiák megvalósításával automatizálhatóvá válik, ami emberi erőforrást takarít meg.

a

pénzforgalom

jelentős

része

4.4.1.1.17. Számlázás A számlázást a magyar jogszabályok szerint elektronikus számlával is meg lehet oldani, ugyanakkor az ügyfél kívánságára a kinyomtatható számla lehetőségét is biztosítani kell. Amennyiben nem elektronikus dokumentumküldésről van szó, a rendszernek a küldés helyén is biztosítania kell a számlanyomtatás lehetőségét. Valamennyi felhasználó esetén biztosítani kell a magyar jogszabályoknak megfelelő elektronikus formátumú számla letöltésének lehetőségét. A nem üzleti felhasználók számlája csak a felhasználó természetes személy nevére szólhat. Mivel kedvezményt igénybe nem vevő felhasználóknál a név nem feltétlenül valódi, a számlán fel kell tűntetni, hogy a számla természetes személynek lett kiállítva. A felhasználók számára – térítés ellenében – biztosítani kell a papír alapú számla postai kiküldését. A megoldás indoklása: A számviteli jogszabályok és az adóhatóság ragaszkodik bizonyos esetekben a számlák nyomtatásához, ez természetesen a felhasználói oldalon is megoldható, ha zárt rendszer állítja elő a számlákat, azonban fizikai hordozó küldésekor a számlának együtt kell mozognia a küldeménnyel. A visszaélések elkerülése végett a számla az üzleti felhasználók esetén szólhat csak cégnévre. Tekintve, hogy az elektronikusan küldött számla a felhasználó rendelkezésére áll, és a szolgáltatás természetéből adódóan nem hivatkozhat arra, hogy nem képes ilyet fogadni, indokolható, ha a papír alapú számla költségeit kiszámlázza a rendszer a felhasználónak. A megoldás feltételei A számlázási modulnak zártnak és az adóhatóság által elfogadottnak kell lennie. A megoldás hatásai

149

A jogszabályoknak megfelel a rendszer működése, a felhasználók bizonylattal rendelkeznek, amely igazolja a szolgáltatást ellentételezését és az igénybevétel jogszerűségét. 4.4.1.1.18. A megrendelés visszamondása A megrendelés mindaddig visszamondható, ameddig a teljesítés meg nem kezdődik. Tekintettel arra, hogy elektronikus fizetés esetén a banki visszajelzés indítja a folyamatot, bankkártyás és mobil fizetés esetén a rendelés nem mondható vissza, átutalás esetén a rendelés az utalás megtörténtéig visszavonható. Utánvétes megrendelés esetén az átvétel megtagadásával a felhasználó elállhat a vásárlástól. A biztonság érdekében utánvétes megrendelés előtt érdemes felvenni a felhasználóval a kapcsolatot. Az OEDR a megrendelés teljesítésétől akkor léphet vissza – a felhasználó kártalanítása mellett –, ha adatbázis vagy más hiba folytán a felhasználó által kifizetett ár nem éri el a ténylegesen járó összeg 50 %-át (pl. a felhasználó által kiválasztott dokumentum tényleges oldalszáma a duplája az adatbázisban szereplő oldalszámnak). A megoldás indoklása: A megrendelés visszamondására lehetőséget kell biztosítani a felhasználónak egészen addig, amíg a szolgáltatónak nem merülnek fel igazolható költségei. Bár elvileg lehetne olyan rendszert kiépíteni, amelyben a szolgáltatás indítása a fizetéshez képest késleltetett, azonban a már beérkezett összegek visszafizetésének kezelése jelentősen bonyolítaná a rendszer működését és költségnövekedést okozna. Fel kell készülni arra is, hogy esetleges hibák miatt a dokumentum jelentősen eltér a leíró adatokban foglalttól. Ebben az esetben jelentős érdeksérelem érhetné az OEDR-t, ha teljesíteni kéne a megrendelést. Javasolt, hogy ebben az esetben – manuálisan kezelve – az OEDR inkább fizesse vissza a befizetett összeget, amennyiben a felhasználó nem hajlandó a tényleges árat kifizetni. Utánvétes küldés esetén a jogszabály teszi lehetővé a felhasználónak a visszalépést. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Jogszabályi kötelezettség teljesítése, egyúttal a felhasználói biztonságérzet fokozása. A javasolt megoldás csökkenti az OEDR működtetőjének pénzügyi kockázatát az elektronikus fizetések esetén. Utánvétes fizetésnél a kockázatot az OEDR-nek kell vállalnia. 4.4.1.1.19. A dokumentum elérhetősége Az igénylő választásának megfelelően a már digitalizált és feldolgozott elektronikus dokumentumok a térítési díj megfizetése ellenében azonnal, illetve átutalás esetén a pénzösszeg beérkeztével hozzáférhetővé válnak. A felhasználó, előre megadott e-levél címén tájékoztatást kap arról, hogy az általa kifizetett dokumentum elérhető. A felhasználó a dokumentumokat az alkalmazott DRM korlátozás mellett töltheti le, illetve böngészőjében – a szükséges beépülő program telepítés után – tekintheti meg.

150

A felhasználó a dokumentumokat a kívánt formában töltheti le (választhatóan pdf, epub, jpg), vagy a könyvtár dedikált számítógépén tekintheti meg. A dokumentumok elérését lehetővé tevő központtal a felhasználó csak biztonságos – titkosított – adatcsatornán keresztül tarthat kapcsolatot. A megoldás indoklása: Az elektronikus megoldás egyik előnye a gyorsaság, ezért a szolgáltatást automatikussá kell tenni minden olyan esetben, ahol ez megoldható. Az elektronikus értesítés azért szükséges, mert még azonnali fizetés esetén sem biztos, hogy a felhasználó azonnal kívánja elérni a dokumentumot (pl. lehet, hogy kilép a rendszerből), ezért érdemes felhívni a figyelmét, hogy a kívánt dokumentum rendelkezésre áll. A DRM szükséges ahhoz, hogy a jogtulajdonosok számára a biztonság garantálható legyen. Az elérési lehetőségeket a rendszer és a jogtulajdonosi engedélyek sajátosságainak megfelelően kell biztosítani. A titkosított adatcsatorna garantálja, hogy a letöltés során se tudjon illetéktelen hozzáférni a dokumentumhoz. A megoldás feltételei A megtekintéshez szükséges kliens, illetve beépülő modul elérhetőségét biztosítani kell. A biztonságos kapcsolathoz javasoljuk szerver tanúsítványok implementálását. A megoldás hatásai A felhasználó az általa kívánt formában, a fizetési módszer függvényében akár azonnal elérheti a dokumentumokat, ezáltal az érzékelt szolgáltatási minőség jó lesz. A DRM és a titkosítás növeli a jogtulajdonosi bizalmat és ezzel együtt az együttműködési készséget. 4.4.1.1.20. Megrendelés követés Az elektronikus formában még nem elérhető, de potenciálisan digitalizálható dokumentumok esetében a felhasználó nyomon tudja követni a folyamat fő lépéseit (pl. fizetés megtörtént, kikérve a raktárból, kivéve a raktárból, digitalizálva, szöveggondozás alatt, feltöltve az adatbázisba, elérhető). A megoldás indoklása: A hosszabb folyamatok esetén a felhasználót elbizonytalanítja, hogyha nem tudja, mi történik, ezért szükséges a folyamatos visszajelzés. A megoldás feltételei Lehetőleg a munkafolyamat rendszeren kívüli eseményeket is azonnal vissza kell vezetni a rendszerbe, melyen keresztül rendszeresen információt kell szolgáltatni a megtett lépésekről és azok eredményéről. A megoldás hatásai A felhasználó látja a megrendelés teljesítés folyamatát, ezért kevesebbszer fordul a kiszolgáló pulthoz, ami csökkenti az emberi erőforrás igényt. 4.4.1.1.21. Megrendelés történet

151

A felhasználónak meg kell adni a lehetőséget, hogy előző megrendeléseinek adatait (mit rendelt meg, milyen felhasználási jogokkal, mikor, mikor teljesült, milyen módon és mennyit fizetett) eltárolja és szükség esetén visszakeresse. A megoldás indoklása: A felhasználók a tapasztalat szerint nem őrzik meg a bizonylatokat, de nem is emlékeznek pontosan a történésekre, emiatt hajlamosak alaptalanul is panaszkodni. Ennek elkerülése érdekében hosszú távon lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy megtekintsék a megrendelés előzményeket. A megoldás feltételei Megfelelő tároló kapacitás a hosszú távú adattároláshoz. A megoldás hatásai Kevesebb panasz a kiszolgáló pultnál, kisebb emberi erőforrás igény. 4.4.1.1.22. Elégedettség mérés A rendelés teljesítése (letöltés) után a felhasználó e-levélben értesül a folyamat befejezéséről, egyúttal lehetőséget kap, hogy elégedettségét vagy elégedetlenségét egy rövid kérdőív kitöltésével visszajelezze. A válaszok feldolgozását automatizálni kell. A megoldás indoklása: A záró visszajelzés nagyon fontos abból a szempontból, hogy a felhasználó megtudja, a szolgáltató a maga részéről befejezettnek tekinti a szolgáltatást. Az elégedettség mérés a rendszer minőségmenedzsmentje szempontjából, és a szükséges fejlesztésekkel kapcsolatos döntések miatt fontos. A megoldás feltételei A kérdőív kidolgozása. A megoldás hatásai A felhasználó lehetőséget kap arra, hogy időben jelezze, ha még vár valaminek a teljesülésére. Ennek következtében az esetleges panaszok még azelőtt orvosolhatók, mielőtt a felhasználó már jogos kártérítési igénnyel lépne fel. 4.4.1.1.23. Értéknövelt szolgáltatások A felhasználó – amennyiben úgy kívánja és a kiszolgáló könyvtár infrastruktúrája erre lehetőséget ad – a kért dokumentumot – térítés ellenében – elektronikus hordozón (CD, DVD, pendrive) is megkaphatja. A felhasználó az elektronikus dokumentumokból – amennyiben erre a jogi lehetőség adott – nyomtatott másolatot is kérhet. A fenti szolgáltatások díjazását úgy kell megállapítani, hogy ezek állami támogatás nélkül is önfenntartók legyenek, illetve legalább szerény mértékben járuljanak hozzá az alapszolgáltatás finanszírozásához.

152

Ezen szolgáltatások esetén az OEDR-nek automatikusan szolgáltatnia kell a számlát, illetve a futárszolgálati/postai megrendelőt. A megoldás indoklása: Az értéknövelt szolgáltatásokat a felhasználók elvárják, ugyanakkor ezek nem esnek egybe az OEDR fő célkitűzéseivel. Ennek megfelelően ezeket a szolgáltatásokat nem kell állami forrásból támogatni. Ugyanakkor bevételi forrást jelenthetnek és így hozzájárulhatnak az OEDR intenzívebb bővüléséhez. A megoldás feltételei Nyomtatási lehetőség biztosítása, elektronikus hordozó írási lehetőség biztosítása. A megoldás hatásai A felhasználók teljesebb szolgáltatási portfoliót látnak, így az alapszolgáltatások igénybevétele is nő. Szerény mértékben az értéknövelt szolgáltatások hozzájárulhatnak az alaptevékenység finanszírozásához. 4.4.1.1.24. Kiszolgáló pult A felhasználó problémáival több elérési módon is (pl. telefon, e-levél, skype, on-line bejelentő felület) megkeresheti a kiszolgáló pultot, és ott szakszerű ügyintézést kell kapnia. A költségek csökkentése érdekében a személyes kontaktusok mennyiségét a minimálisra kell csökkenteni, és elsősorban a webes felület használatát kell a felhasználók számára vonzóvá tenni. A kiszolgáló pult megrendelést nem vehet fel, csak tájékoztatást adhat, illetve hibabejelentést fogadhat. A kiszolgáló pultnak a felhasználói bejelentéseket dokumentálnia kell az OEDR-ben. A megoldás indoklása: Mivel természetes személyek számára nyújtott szolgáltatásról van szó elsősorban, mindenképpen biztosítani kell a személyes kontaktus lehetőségét, méghozzá lehetőleg az effektív feladatvégzők zavarása nélkül. Tekintve, hogy a személyes kapcsolattartás emberi erőforrás intenzív tevékenység, lehetőleg webes felület használatára kell a felhasználókat rászoktatni. A kiszolgáló pult nem tehető alkalmassá rendelések továbbítására (elsődleges feladata a beérkező felhasználói kapcsolatkérések fogadása), mert akkor képtelen lesz fő feladatát megfelelő sebességgel ellátni. A felhasználói bejelentések dokumentálása elengedhetetlen a minőségmenedzsment és a felhasználói panaszok kezelésének bizonyíthatósága szempontjából. A megoldás feltételei A kiszolgáló pult számára az említett kapcsolattartási felületeket és a hozzájuk tartozó eszközöket biztosítani kell. A telefonbeszélgetések felvételét és csatolhatóságát az ügyleíráshoz meg kell oldani. Az ügykezelő rendszernek megfelelő tárkapacitást kell biztosítani.

153

A megoldás hatásai A felhasználók segítséget kapnak a problémáik megoldásához, ezáltal a szolgáltatás megítélése javul, a felhasználási képesség növekszik. A panaszok nem eszkalálódnak, hanem még korai szakaszban megoldódnak. 4.4.1.1.25. Fogyatékossággal élők kiszolgálása A rendszernek rendelkeznie kell olyan felülettel, amelyet a fogyatékossággal élők is nagy biztonsággal tudnak használni. Ennek kialakítása során be kell tartani a vonatkozó ajánlásokat. A megoldás indoklása: A fenti szolgáltatás európai uniós elvárás és egyúttal jogos kívánság a szolgáltatást igénybevevők részéről. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A szolgáltatás eleget követelményeknek.

tesz

a

vonatkozó

kötelezettségeknek,

valamint

az

emberiességi

4.4.1.1.26. Többnyelvűség A rendszernek biztosítania kell a többnyelvűséget, ezen belül azt, hogy bármely oldalon váltani lehessen a felajánlott nyelvek között. A megoldás indoklása: Az információszolgáltatás a globális világban történik, a felhasználók jogosan várják el, hogy saját anyanyelvükön (vagy legalább valamelyik világnyelven) érhessék el a felületeket. A könyvtárak – különösen az OSZK – több nemzetközi projektben is részt vesz, ahol szintén elvárás, hogy ne csak magyarul legyenek elérhetők a szolgáltatások. A megoldás feltételei A megfelelő fordítások elkészítése. A megoldás hatásai A külföldi igénybevevők számának növekedése, a szolgáltatás kiterjesztése.

4.4.1.2. A könyvtárak számára elérhető szolgáltatások: 4.4.1.2.1. Egységes módszertani útmutató a digitalizálásról és feldolgozásról A regisztrált könyvtárak részletes tájékoztatást kapnak a digitalizálás és feldolgozás követendő módszertanáról, a rendszer használatáról, a jogi szabályozásról, valamint az elvárt minőségi követelményekről. A megoldás indoklása:

154

A hosszú távú kezelhetőséget és megőrzést csak az biztosíthatja, ha egységes szempontok szerint és kiváló minőségben történik meg a digitalizálás és a feldolgozás. Ehhez a rendszer használatát és az elvárásokat egyaránt meg kell ismerniük és meg kell érteniük a rendszer működtetését végző munkatársaknak. A megoldás feltételei A megfelelő oktatási anyagoknak és dokumentációknak el kell készülniük, az oktatást meg kell szervezni. A megoldás hatásai A rendszer hosszú távon is fenntartható lesz, a technológiai váltások nem okoznak fennakadást. A megfelelő ismeretekkel rendelkező munkatársak hatékonyan képesek a rendszer szolgáltatásait használni, ezáltal nő a feldolgozás sebessége, valamint ezzel együtt a szolgáltatható állomány. A felhasználók megfelelő minőségű dokumentumokat kapnak. 4.4.1.2.2. Digitalizálás a nem megfelelő infrastruktúrával rendelkező könyvtárak számára A nem megfelelő szkennelési kapacitással vagy minőséggel rendelkező könyvtárak átadhatják a dokumentumaikat a központnak, illetve valamelyik erre vállalkozó könyvtárnak digitalizálásra. A digitalizálás valamint a szállítás költségeit a központi szolgáltató a bevételekből fedezi. Az átadási-átvételi folyamatot a munkafolyamat rendszernek kell támogatnia és dokumentálnia. A megoldás indoklása: Speciális céleszközöket nem érdemes minden egyes könyvtárba telepíteni, viszont annak érdekében, hogy a magyarországi kulturális örökségből ne maradjon ki egyetlen szelet sem, mindenképpen biztosítani kell, hogy a technológiával nem rendelkező könyvtárak is képesek legyenek dokumentumaikkal részt venni a szolgáltatásban. Annak érdekében, hogy ez a „kedv” nagyobb legyen, a költségeket nem szabad a szolgáltató könyvtárra terhelni. Az egységes működtetés megvalósítása érdekében a munkafolyamatok köréből ez sem maradhat ki. A megoldás feltételei Megfelelő kapacitás és eszközök az OEDR központban, illetve a nagyobb szolgáltató helyeken. A megoldás hatásai Minden felhasználói kérés kielégíthetővé válik. 4.4.1.2.3. Kiszolgáló pult A regisztrált könyvtár több elérési módon is (pl. telefon, e-levél, skype, on-line bejelentő felület) megkeresheti a kiszolgáló pultot és ott szakszerű ügyintézésben lesz része. A megoldás indoklása: A szolgáltatás megfelelő minősége érdekében elengedhetetlen, hogy a könyvtárak segítséget kapjanak a problémás esetekben. A megoldás feltételei

155

l. a felhasználói ügyfélszolgálatnál. A megoldás hatásai Javul a szolgáltatás minősége, a fennakadások időtartama csökken, a könyvtárak nagyobb biztonságban érezhetik magukat, így nő a szolgáltatási kedv is. 4.4.1.2.4. Jogi szakértői támogatás A regisztrált könyvtárak jogosultak a központi szolgáltató által működtetett jogi szakértői csoport szolgáltatásainak igénybevételére (pl. az adott dokumentum besorolása szerzői jogi szempontból, szerződéskötés a jogtulajdonosokkal). A megoldás indoklása: A jogvédett dokumentumok szolgáltatásának sarkalatos kérdése a megfelelő jogi támogatás. Az OEDR központ egyik alapvető feladata olyan jogi tapasztalat felhalmozása, amely a későbbiekben egyszerűsíteni és gyorsítani képes az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek intézését. Annak érdekében, hogy ezt a szolgáltatást hatékonyan és olcsón érhesse el valamennyi könyvtár, illetve kulturális intézmény, biztosítani kell a központ szolgáltatásainak elérhetőségét. A megoldás feltételei A szolgáltatások pontos specifikálása. A megoldás hatásai Egységes szemléletmód és gyakorlat alakul ki a könyvtáraknál, a fellépés a jogtulajdonosokkal szemben hatékonyabbá válhat. 4.4.1.2.5. Elszámolás az OEDR és a könyvtárak között Az OEDR-ből térítésköteles dokumentumokat lekérő és azokat a felhasználóknak továbbszolgáltató könyvtárak kedvezményre jogosultak (javaslatunk 25%). A kedvezményes OEDR ár és a felhasználónak kiszámlázott összeg különbözetére a könyvtár jogosult. A könyvtáraknak lehetőséget kell adni, hogy a könyvtárban megjelenő felhasználók a díjakat számla ellenében helyben egyenlítsék ki. Amennyiben a könyvtár az erre jogosult felhasználónál az előre megállapított kedvezményszintnél nagyobbat kíván érvényesíteni, azt megteheti, de az OEDR felé a megállapított kedvezményszinttel tartozik elszámolni. A könyvtárak a felhasználói igénybevétel és díjfizetés mértékében jogosultak a bevételek arányos részére az általuk közreadott dokumentumok esetében. A központ által működtetett gazdasági szervezet a könyvtár által igénybe vett szolgáltatások díjával, illetve a könyvtárt illető bevételekkel havonta elszámol. A könyvtáraknak szerződésben kötelezettséget kell vállalniuk az általuk igénybe vett szolgáltatások kiegyenlítésére. Az OEDR-nek naprakész elektronikus felületen kell megjelenítenie a könyvtár által igénybe vett szolgáltatásokat, a felszámolt díjakat, a könyvtárat megillető bevételeket, a pénzforgalmat, illetve az aktuális egyenleget. A megoldás indoklása:

156

Annak érdekében, hogy a könyvtárak érdekeltek legyenek az OEDR szolgáltatás értékesítésében, célszerű jutalékot adni az általuk nyújtott szolgáltatástöbbletért. Ugyancsak érdekeltté kell tenni a könyvtárakat a digitalizálásban, illetve a dokumentumok felajánlásában. A könyvtárak és az OEDR közötti szerződéses és bizalmi viszony lehetővé teszi, hogy az elszámolás ne azonnali, hanem havi rendszerességű legyen. Ahhoz, hogy a könyvtárak és az OEDR is követni tudja az egymással szembenálló követeléseket, folyamatosan tájékoztatni kell minden felet a nyilvántartott pénzügyi helyzetről. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A könyvtárak érdekeltté válnak a szolgáltatásban, így a bevételek növekedhetnek. A bevételekből finanszírozni lehet további digitalizálásokat, így az azonnal szolgáltatható állomány nő, ami szintén növelheti az igénybevételt. 4.4.1.2.6. Regisztrációs felület és szuperfelhasználó A könyvtárak elektronikus felületen keresztül előregisztrálhatják a kapcsolattartáshoz, illetve pénzügyi tranzakciókhoz szükséges adataikat, valamint megadhatják az ún. szuperfelhasználó adatait, aki a továbbiakban kezelheti a könyvtár adatai, jogokat adhatnak meg a könyvtár munkatársainak, illetve visszavonhatják azokat. A szuperfelhasználó állíthatja be a továbbiakban, hogy a könyvtár milyen típusú dokumentumokat és milyen minőségben (felbontás, szín) képes szkennelni, valamint azt is, hogy a könyvtár vállal-e ilyen szolgáltatást más könyvtárak számára. Ugyancsak a szuperfelhasználó állítja be, hogy a könyvtár képes-e saját maga által biztosított fizikai hordozón (CD, DVD, pen drive) átadni a felhasználóknak a kért elektronikus dokumentumot. Az előregisztráció az OEDR központ és a könyvtár szerződés megkötésével válik véglegessé. A szerződés melléklete tartalmazza a szuperfelhasználó azonosító adatait, ezeknek megváltoztatására a könyvtár vezetője kizárólag írásban jogosult. A megoldás indoklása: A könyvtárak viszonylag kevés és követhető adminisztrációval lesznek leterhelve a központ felé, ugyanakkor kézben tarthatják a kiadott jogokat, és szükség esetén saját maguk, a legrövidebb idő alatt be tudnak avatkozni. A megoldás feltételei Szerződéskötés a könyvtárakkal. A megoldás hatásai A központi adminisztráció terhei csökkennek, a változtatások a lehető leghamarabb végrehajtódnak, a munkatársakkal kapcsolatos változások okozta biztonsági kockázatok csökkennek. 4.4.1.2.7. Többszintű jogosultsági rendszer

157

A szuperfelhasználó jogosult a könyvtárhoz munkatársakat rendelni ezen belül a munkatársak felhasználói azonosítóját (továbbiakban munkatársi azonosító) meghatározni. A munkatársnak a jelszavát az első belépéskor meg kell változtatnia. A szuperfelhasználó a munkatársakhoz a következő alapjogokat rendelheti: •

•

•

•

•

•

Digitalizálási jog o A munkatárs munkakosarában megjelennek a könyvtárat érintő digitalizálási feladatok. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Feldolgozási jog o A munkatárs munkakosarában megjelennek a könyvtárat érintő feldolgozási feladatok. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Dokumentum feltöltési jog o A munkatárs feltölthet digitalizált és feldolgozott dokumentumokat az OEDR-be. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Könyvtár és a központ közötti elszámolás megtekintésének joga o A munkatárs megtekintheti a könyvtár által nyújtott, illetve kért szolgáltatásokat és az egyenlegeket. Dokumentum lekérési jog o A munkatárs olyan dokumentumot kérhet az OEDR-ből, amelynek lekérése esetén díjfizetési kötelezettség keletkezik. o A munkatárs a dokumentumot lekérheti saját termináljára és a kért jogoknak megfelelően eljárhat (pl. nyomtathat, fizikai hordozóra menthet, stb.), vagy delegálhatja a dokumentumot kérő felhasználói azonosítóhoz. Felhasználói kedvezmény jogosultságának igazolási joga o A munkatárs a bemutatott dokumentumok alapján igazolja a rendszerben, hogy az adott felhasználót megilleti a kért jog.

A szuperfelhasználó ezen kívül létrehozhat könyvtári felhasználói azonosítókat is. Ezek nem névre szóló azonosítók, és önálló megrendelési joguk nincs, viszont kereshetnek, valamint vásárlói kosarat állíthatnak össze. A vásárlói kosarat csak a könyvtár jogosult munkatársa – akinek természetesen hozzá kell férnie a könyvtári azonosítók alatt kezelt vásárlói kosarakhoz – rendelheti meg, miután a felhasználó kiegyenlítette a megfelelő szolgáltatási díjat majd ez után engedélyezheti a hozzáférést vagy a könyvtári felhasználói azonosítóra, vagy a felhasználó által megadott azonosítóra. A megoldás indoklása: A többszintű jogosultsági rendszer azért szükséges, mert így senki sem rendelkezik a szükségesnél több joggal, és így megvalósulhat az ellenőrzési és jóváhagyási rendszer. A könyvtári azonosítók segítségével lehet legegyszerűbben megoldani az azonnali helybeni kiszolgálást. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban.

158

A megoldás hatásai Csökken a szándékos rosszindulatú, illetve véletlen téves beavatkozások lehetősége azáltal, hogy több kézen keresztül megy a feladat, így a munkatársak egymás munkáját ellenőrzik is. A könyvtári felhasználói azonosítókkal a könyvtár kézben tarthatja a belső megrendeléseket, illetve a fizetéshez kötheti a dokumentumok elérhetőségét. 4.4.1.2.8. Megrendelés biztonság növelése Annak érdekében, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos jogosultságokhoz tartozó azonosító és jelszó esetleges nyilvánosságra kerülése ne okozhasson súlyos gazdasági hátrányt, a megrendelést a könyvtár munkatársa csak a mobil telefonjára kapott SMS azonosító megadásával véglegesítheti. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a könyvtár havi elszámolással tartozik a központ felé, kétfaktorú azonosítás nélküli megrendelés esetében az azonosító/jelszó párossal akár a teljes dokumentumállomány letölthető. Ha tehát ez illetéktelenek kezébe kerül, a könyvtárnak jelentős fizetési kötelezettsége keletkezik az OEDR központ felé. A mobil telefon használata esetén a telefon eltűnése lényegesen könnyebben és hamarabb észlelhető, illetve a telefon nélkül a felhasználónév/jelszó páros nem használható. A megoldás feltételei A könyvtári munkatársnak vagy mobil telefont kell biztosítani (pl. kártyásat), vagy bele kell egyeznie, hogy a mobil telefonján fogadja a kódokat. A megoldás hatásai A jogosulatlan megrendelések kockázata jelentősen csökken. 4.4.1.2.9. Munkafolyamat támogatás A könyvtárak számára munkafolyamat támogató rendszert kell biztosítani, függetlenül attól, hogy helyileg hol találhatók. Ennek megfelelően a munkafolyamat elemi lépéseit egységesíteni kell. A munkafolyamat rendszernek rugalmasan konfigurálhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a változásokat könnyen lehessen követni. Tekintve, hogy egy digitalizálás egyes lépéseit más-más könyvtár végezheti, lehetőséget kell adni arra, hogy a munkafolyamat lépései között könyvtár váltás történjen. A megoldás indoklása: A munkafolyamat támogató rendszer garantálja, hogy a szükséges lépések mindegyikén végigment a dokumentum és az összes kötelezően megadandó adatot megadták a munkatársak. A megoldás feltételei Rugalmasan konfigurálható munkafolyamat rendszer implementálása az OEDR-ben. A teljes munkafolyamat elemi lépésekre bontása. A megoldás hatásai Egyenletes minőségű adatbázis kialakulása, szabványos dokumentum minőség.

159

4.4.1.2.10. Dokumentum feltöltés Az előzőleg – tehát nem az OEDR keretében – elkészült dokumentumok egyenkénti, illetve csoportos feltöltésére lehetőséget kell biztosítani lehetőség szerint úgy, hogy ez a feladat a munkafolyamat támogató rendszer dokumentumfeltöltési fázisához csatlakozhasson. A könyvtárnak joga van az OEDR minőségi követelményeinek nem megfelelő dokumentumot is feltölteni, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű változat, azonban ezeknél a dokumentumoknál a nem megfelelő minőség jelezve lesz, illetve az ilyen változatokat felülírhatja az, akinek jobb minőségű változat kerül a birtokába. Amennyiben a dokumentum katalógus adatai elérhetők valamelyik integrálódó rendszeren keresztül (MOKKA, ODR, Cikkarchívum), úgy az adatokat ezekből a rendszerekből kell átvenni. Az automatikus bevitel esetén kiszűrt hibás tételeket a rendszernek „karanténba” kell zárnia és csak a korrekció után szabad az éles adatbázisba tölteni a tételt. A megoldás indoklása: Az adatbázis növelése alapvető érdeke az OEDR-nek, ugyanakkor a szabványos minőség előállítása szintén követelmény. A két egymásnak részben ellentmondó feltételt úgy látjuk összehangolhatónak, ha a nem megfelelő minőségű dokumentumok újradigitalizálását és felülírását megengedjük, amennyiben az jobb minőséget garantál. A felesleges munka elkerülése érdekében szükséges, hogy a már elkészített és elfogadott katalógusadatokat az ezeket tároló rendszerekből vegye át az OEDR. A megoldás feltételei A kapcsolódó rendszerek integrálása. A megoldás hatásai A szolgáltatható dokumentumok adatbázisa gyorsabban növekedhet, viszont hosszabb távon a minőség közelít az elvárt szinthez. A felesleges munkák mennyisége csökken. 4.4.1.2.11. Keresési és dokumentumrendelési felület A könyvtárak munkatársai számára biztosítani kell, hogy az OEDR keresési és dokumentumrendelési felületét használják, a felhasználókhoz képest a következő különbségekkel: • •

•

A megrendelés teljesítése nem követeli meg az azonnali fizetést A könyvtár munkatársa alapvetően nem maga számára rendel, hanem a rendelést továbbadja a felhasználónak. Ennek érdekében lehetőséget kell kapnia arra, hogy egy rendelés teljesítését más felhasználói azonosítóra kérje. A könyvtári rendelési felületnek tudnia kell átvenni a könyvtárhoz rendelt felhasználói azonosítóktól a vásárlói kosár tartalmát.

A megoldás indoklása: Mivel a könyvtárak a felhasználókat szolgálják ki, lehetőséget kell biztosítaniuk az azonnali szolgáltatásra függetlenül attól, hogy a fizetés és elszámolás mikor történik meg.

160

A felhasználók kiszolgálásához szükséges, hogy a megrendelt dokumentumo(ka)t a könyvtár munkatársa más felhasználói azonosítóhoz rendelje, illetve, hogy a könyvtári felhasználók kosarát át tudja venni. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználók az elvárt szolgáltatást kapják a könyvtárban, ezért szívesen használják. 4.4.1.2.12. Rendeléskövetés A könyvtárnak valamennyi – a könyvtár munkatársai által kezdeményezett, illetve jóváhagyott – megrendelést a felhasználókhoz hasonlóan követni kell tudni. A könyvtárnak látnia kell azon megrendelésekkel kapcsolatos információkat, amelyek teljesítésében részt vesz. A megoldás indoklása: A könyvtárnak adott esetben tájékoztatnia kell a felhasználókat a rendelés állapotáról, illetve tudnia kell követni, hogy mi történik a számára pénzügyi kötelezettséget eredményező megrendelésekkel, hogy szükség esetén be tudjon avatkozni. Ugyanebből az okból kell látnia azokat a megrendelés teljesítéseket is, amelyek megvalósításában részt vesz. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Jobb felhasználói kiszolgálás, nagyobb biztonságérzet. A hibák, anomáliák korábbi felismerése és kiküszöbölésének lehetősége. 4.4.1.2.13. A megrendelés visszamondása Könyvtárak esetén viszont, ahol utólagos elszámolást javasolunk, a visszamondás lehetőségét meg kell tartani egészen addig, amíg a munkafolyamatban nem kezdődik meg a tényleges feldolgozás. Tekintve, hogy a szerzői jogdíj fizetési kötelezettséget a DRM védelem beállításához lehet biztonságosan kötni, az azonnal letölthetővé váló dokumentumok esetén a visszamondás nem lehetséges. A megoldás indoklása: Mivel a könyvtárak látják a munkafolyamatokat, lehetőséget kell adni számukra, hogy a folyamatot szükség esetén leállítsák. Tekintve, hogy a jogi tisztázás olyan alapfeladat, amely megítélésünk szerint nagy hozzáadott értéket jelent a központ számára, javasoljuk, hogy ezek a költségek visszamondás esetén ne legyenek a könyvtárra terhelve. A megoldás feltételei A munkafolyamat rendszernek pillanatra kész információkat kell szolgáltatnia. A megoldás hatásai

161

Nagyobb biztonság a könyvtárak számára. 4.4.1.2.14. Gyűjtemények kezelése A könyvtárnak lehetőséget kell kapnia, hogy tetszőleges szempont szerint gyűjteményt definiáljon, és ebben rendszerezze az általa felvitt digitális dokumentumokat. A gyűjteményeknél lehetőséget kell teremteni a hierarchikus rendezettség kialakítására. A megoldás indoklása: A gyűjtemények megvalósítása segíti a felhasználókat a hatékony keresésben, illetve a szolgáltatókat az egységes kezelésben. Tekintve, hogy sok esetben a gyarapítás felajánlás alapján történik, javasolt az egységet (a gyűjtő szempontját) megtartani. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Hatékonyabb rendezés, nagyobb bizalom és affinitás a potenciális felajánlók részéről.

4.4.1.3. A könyvtárak kötelezettségei 4.4.1.3.1. Szolgáltatási kötelezettség A digitalizálásban részt venni kívánó könyvtárakkal olyan szerződést kell kötni, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy határidőre az elvárt minőségben elvégzik a feladatot, illetve vállalják az esetleges reklamációkból adódó költségeket. A megoldás indoklása: Garantált szolgáltatási minőséget csak úgy lehet nyújtani a felhasználóknak, ha a megvalósításban résztvevő szervezetek is garanciákat vállalnak a saját szolgáltatásukra. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai Biztosíthatóvá válik az egyenletes szolgáltatási színvonal, a jogos panaszok nyomán keletkező kártérítési igény nem az OEDR központnál csapódik le. 4.4.1.3.2. Jogszerűségi garancia A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak el kell vállalniuk, hogy a szolgáltatást vonatkozó jogszabályok és az OEDR szabályzatai szerint nyújtják. A megoldás indoklása: Az OEDR nem képes minden részletre kiterjedően minden szolgáltatáselemet folyamatosan ellenőrizni, emiatt szükséges, hogy az esetleges eltérésekből származó következmények továbbháríthatók legyenek. A megoldás feltételei

162

A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai A felelősség megoszlik, az OEDR-re csak azok a felelősségelemek hárulnak, amelyek valóban a hatókörébe esnek. 4.4.1.3.3. Adat karbantartási garancia A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak felelősséget kell vállalniuk a szuperfelhasználó tevékenységéért, illetve azért, hogy a szuperfelhasználó személyével kapcsolatos lényeges információkat azonnal jelzik az OEDR központnak. A könyvtárak szuperfelhasználóinak kötelezettségük, hogy a könyvtár szolgáltatási adatait karbantartsák annak érdekében, hogy minél kevesebb téves (nem teljesíthető) kérést kapjon az adott könyvtár. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a szuperfelhasználó jogosítványai nagyon erősek és rosszhiszemű felhasználásuk komoly következményekkel járhat, szükséges, hogy a könyvtárak ennek a felelősségnek a tudatában legyenek, és ismerjék a rájuk háruló kötelezettségeket. Ugyanígy a szuperfelhasználónak kötelessége, hogy az általa kezelt adatok korrektek legyenek, és ezzel minimalizálnia kell a visszaélés esélyét. A megoldás feltételei A megoldás hatásai A szerződés szöveg elkészítése. 4.4.1.3.4. Elszámolási kötelezettség A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak garanciát kell vállalniuk, hogy az általuk megrendelt szolgáltatások díját határidőre kiegyenlítik. A megoldás indoklása: Az OEDR likviditásának megőrzéséhez elengedhetetlen az, hogy semelyik könyvtár sem halmozzon fel tartozást. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai Az OEDR teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit és így megőrzi a jogtulajdonosi bizalmat.

4.4.1.4. A jogtulajdonosok számára elérhető szolgáltatások: 4.4.1.4.1. A jogvédelem garantálása a jogtulajdonosok számára

163

A jogvédett dokumentumok informatikai védelmét biztosítani kell, a jogszerű felhasználást a megfelelő informatikai mechanizmusokkal (DRM) biztosítani kell a szolgáltató szervezetnek. A védelmi mechanizmus fő elemeiről – úgy, hogy az még ne veszélyeztesse a biztonságot – tájékoztatni kell a jogtulajdonosokat. A dokumentumokat titkosítva kell tárolni a központi adatbázisban, így az adatbázis nyilvánosságra kerülése esetén sem lehetne a dokumentum tartalmakhoz hozzáférni. A dokumentumok titkosításának feloldása hardveresen, megfelelően naplózva kell történnie. A dokumentumok továbbítása titkosított csatornákon keresztül történne a résztvevő könyvtárak, illetve az igénylők felé. A megoldás indoklása: A jogtulajdonosok bizalmát meg kell nyerni ahhoz, hogy hajlandóak legyenek szerződést kötni az OEDR-rel. Ennek érdekében olyan biztonsági megoldásokat kell bevezetni, amelyek garantálják az illetéktelen kezekbe jutás meggátolását. A biztonsági eljárások teljes körű publikálása azonban a biztonságot veszélyeztető tényező, ezért csak szükséges mértékig – konkrét gyártmányok és kapcsolatok megjelölése nélkül – kell csak tájékoztatni az érdekelteket. A megoldás feltételei Megfelelő, nemzetközileg elismert DRM rendszer implementálása, hardver alapú titkosítás és titkosság feloldás. A megoldás hatásai Jogtulajdonosi bizalom elnyerése. Az értékes dokumentumok valószínűsége és így a vagyonvesztés kockázata jelentősen csökken.

nyilvánosságra

kerülésének

Az elvárható gondosság miatt, az esetleges kikerülés esetén a sikeres perelhetőség esélye csökken. 4.4.1.4.2. Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal A fentiek teljesülését, a jogok átadását, illetve a felek által vállalt kötelezettségeket, valamint a fizetendő díjakat szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben ki kell térni arra, hogy az OEDR-ben lévő valamennyi könyvtárnak joga van a digitalizálási folyamatban részt venni. A megoldás indoklása: Az írásbeli szerződések a szolgáltatás elengedhetetlen feltételei. A megoldás feltételei Szerződés sablon elkészítése. A megoldás hatásai A szolgáltatás jogszerűen indíthatóvá válik az adott dokumentum csoportra. 4.4.1.4.3. A felhasználási adatok szolgáltatása

164

A jogtulajdonosok számára on-line felületen visszamenőlegesen és naprakészen követhetővé kell tenni a felhasználást, és biztosítani, hogy a szerződésben vagy jogszabályban rögzített jogdíjakat megkapják. Amennyiben kérik, a jogvédett anyag felhasználásáról e-levél értesítést kell kapniuk – természetesen a felhasználói adatok nélkül. A jogtulajdonosok csak a „saját” dokumentumaik felhasználásáról kaphatnak információt. A jogtulajdonos maximum 2 – a szerződés mellékletében rögzített – azonosítóval jogosult a rendszerhez hozzáférni. A megoldás indoklása: A jogtulajdonosoknak naprakész információval kell rendelkezniük a felhasználásról, annak érdekében, hogy ellenőrizni tudják a rendszer korrekt működését. Az azonosítók számát azért érdemes korlátozni, mert így a központ adminisztratív terhelése keretek között tartható. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. A megoldás hatásai A jogtulajdonosi bizalom nő, a megegyezési kedv nagyobb lesz, ezáltal az OEDR bővülése is fokozódhat. 4.4.1.4.4. Együttműködés a szolgáltatási portfólió bővítésében A csak a jogtulajdonosok által teljesíthető kéréseket a rendszer továbbítja a jogtulajdonos felé ennek fejében viszont a jogtulajdonosok az általuk nem teljesíthető kéréseket (pl. out of print művek) továbbítják az OEDR felé. A jogtulajdonosok számára biztosítani kell, hogy az ilyen művek katalógus adatait és elérhetőségét feltölthessék az OEDR-be. A rendszer konzisztenciájának érdekében a katalógus adatokat fájlban kell átadniuk az OEDR központnak. Amennyiben erre igényt tartanak, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adatok felvitelét és karbantartását az OEDR központtól megrendelhessék. A megoldás indoklása: A kölcsönös előnyök mindegyik fél érdekeit szolgálhatják. Az OEDR portfóliója bővül, ha több jogtulajdonos adatait is képes megjeleníteni, ugyanakkor a felhasználói komfortérzet is növekedhet a szélesebb körű szolgáltatás láttán. A rendszer egységességének biztosítása érdekében kontrollt kell biztosítani a bevitt adatok felett. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. Az adatbeviteli formátumok egységesítése és publikálása. A megoldás hatásai

165

Szélesebb szolgáltatási portfólió, a felhasználók szívesebben fordulnak a rendszerhez. A jogtulajdonosok a kölcsönös előnyök miatt nagyobb hajlandósággal egyeznek meg az OEDR-rel. 4.4.1.4.5. A jogdíjak kiegyenlítése A jogdíjakat az OEDR havonta, a felhasználás mértékében egyenlíti ki a jogtulajdonosok felé. A megoldás indoklása: Az azonnali kiegyenlítés jelentős többletterhet jelentene a gazdasági szervezet számára. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. A megoldás hatásai A szerződéses kötelezettségek teljesítése.

4.4.2. A dokumentumküldő rendszert működtető szervezet felépítése, intézményen belüli helye 4.4.2.1. Az OSZK feladatai A központi szervezet az OSZK-ba integrálva, az E-szolgáltatási igazgatóság keretében, illetve a Jogi és Igazgatási osztály részeként működne. Fő részei: •

•

•

•

Osztályvezető (E-könyvtári szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o A rendszer folyamatos működésének biztosítása, a környezeti változások követése és a szükséges változtatások kezdeményezése. o Rendszeres egyeztetés a résztvevő intézményekkel a követendő működési rendről. Kiszolgáló pult Feladata: o Egyablakos ügyintézés a személyes elektronikus dokumentum átvétel valamint a panaszok, észrevételek, kérdések kezelésére. o Egyablakos ügyintézés a résztvevő könyvtárak számára o Létszámigény: Új egységként létrehozandó legalább 2 fővel Digitalizáló csoport (Digitalizáló osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o A kért dokumentumok digitalizálása, konvertálása a kívánt formátumra, feldolgozása, illetve beillesztése a védett archívumba. o Előre meghatározott terv szerint dokumentumok digitalizálása a várható igények kiszolgálására. o A dokumentumok korrektúrázása, szöveggondozása, feltöltése. o Digitálisan beérkező dokumentumok fogadása, beillesztése a rendszerbe. o Létszámigény: + 2 fő Jogi szakértői csoport (Jogi és igazgatási osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o A szolgáltatási szempontból nem tisztázott dokumentumok szolgáltathatósági feltételeinek tisztázása, szerződések kötése a jogtulajdonosokkal, a jogkövető magatartás biztosítása.

166

A rendszer működtetéséhez szükséges szerződések, szabályozások kidolgozása. (pl. felhasználói szerződés, könyvtárakkal kötendő szerződés) o Jogi tanácsadás a könyvtárak számára o Létszámigény: + 3 fő Informatikai infrastruktúra üzemeltetés (Infrastruktúra szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o A szolgáltatás létrehozásában résztvevő központi szerverek, háttértárak, biztonsági megoldások (tűzfalak, vírusvédelem) folyamatos üzemének valamint mentésének és visszaállításának biztosítása. o Létszámigény: + 2 fő Szolgáltató szoftverkörnyezet üzemeltetés (Alkalmazás szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a dokumentumküldő és szerzői jogi védelmet biztosító rendszer folyamatos és biztonságos üzemének biztosítása. o Létszámigény: + 2 fő Gazdasági háttérszervezet A gazdasági háttérszervezet racionálisabban működhetne, ha önálló kft-ként alakulhatna meg, nem államkincstári számla használatára kötelezve, ugyanis ebben az esetben a POS terminálos fizetés, illetve az interneten keresztüli Visa/Mastercard fizetés azonnal megoldhatóvá válna. Feladata: o a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, elszámolás a szolgáltató könyvtárak valamint a jogtulajdonosok felé. o Létszámigény: +3 fő o

•

•

•

4.4.2.2. A Pannon Egyetem könyvtárának javasolt feladatai A Veszprémi Egyetem Könyvtárának feladata a rendszer folyamatos minőségellenőrzése valamint a folyamatos jobbítás érdekében a felhasználói igények elemzése alapján javaslattétel a változtatásokra. A feladat ellátásához szükséges többlet erőforrás 1 emberév, amelyet javaslunk megbízási szerződés keretében megrendelni.

4.4.2.3. A Debreceni Egyetem Könyvtárának javasolt feladatai A Debreceni Egyetem Könyvtára biztosítja a teljes adatbázis folyamatosan üzemkész másolatát, amely dokumentumok fogadására nem képes, de az adatbázisban megtalálható dokumentumokra vonatkozó kérések kiszolgálására igen. A feladat ellátásához szükséges többlet erőforrás 1 rendszergazdaév, amelyet javaslunk megbízási szerződés keretében megrendelni.

4.4.3. A szervezet egész országra kiterjedő szolgáltatás ellátási rendszere 4.4.3.1. A technikai, informatikai háttér 4.4.3.1.1. Technológiai követelmények

167

4.4.3.1.1.1.

A hardver struktúra

Tekintettel a jogvédett anyagok fokozott védelmi igényére és a jogtulajdonosi bizalmatlanságra, a felhasználót és a feltöltőket kiszolgáló előtét rendszereket (frontend) és a teljes dokumentumállományt tartalmazó dokumentumtárat (repository) tűzfal választja el, amely nem enged az előtét rendszerből tranzakciót a dokumentumtár irányába. A dokumentumtár védett zónájában helyezkedik el a DRM rendszer, illetve a dokumentumtár dokumentumok titkosítását végző hardver eszköz. A biztonság fokozása érdekében a dokumentumtárban levő dokumentumokat titkosított formában érdemes tárolni és ezt a titkosítást csak a DRM rendszer számára szabad feloldani. Ugyancsak a védett zónában kell elhelyezni a mentési és archiválási alrendszert. Az OEDR munkatársak eszközei a tűzfal intranet zónájában helyezkednek el, a dokumentumtárat közvetlenül ők sem érhetik el. A megoldás indoklása: A biztonsági zónák kialakítása nagymértékben csökkenti az illegális hozzáférés esélyét. Az előtét rendszerek feltörése után sem képes a betörő a védett anyagokhoz hozzáférni. A javasolt megoldás véd attól is, ha belső ember próbálná az adatbázist letölteni, hiszen a titkosított adatokhoz hozzáférni nem tud. A megoldás feltételei A felsorolt hardver eszközök beszerzése. A megoldás hatásai A rendszer biztonsági szintje magas lesz, szükség esetén könnyebben bizonyítható az elvárt gondosság. A felhasználók személyes adatai nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe. A jogtulajdonosok és a felhasználók bizalma nagyobb lesz, a használat mértékével együtt. 4.4.3.1.1.2.

Logikai struktúra

Annak érdekében, hogy a fejlesztést, a tesztelés, valamint a szolgáltatás megfelelően elkülönüljön, viszont a költségek elfogadható keretek között maradjanak, virtualizációs technológiát javasolt használni. Mindenképpen el kell különíteni a fejlesztői, a teszt, valamint a szolgáltatói környezetet. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a fejlesztés során a fejlesztők se férhessenek hozzá illetéktelenül a védett anyagokhoz, illetve a változtatások ne okozhassanak zavart a rendszer működésében, külön kell választani ezeket az elemeket. A virtualizáció erre egy költségkímélő eszköz. A megoldás feltételei A megfelelő virtualizációs licencek megvásárlása. A megoldás hatásai Az üzembiztonság nő, a védett adatokhoz a fejlesztők sem juthatnak hozzá, ugyanakkor a fejlesztés és tesztelés az eredetivel mindenben egyező rendszeren futhat, ezáltal a fejlesztési hibák száma csökken.

168

4.4.3.1.1.3.

Tranzakció kiszolgálás

Az előtét rendszerben indított kéréseket a dokumentumtár átveszi, és amennyiben a kérés kiszolgálásának feltételei teljesülnek, a kért dokumentumot vagy dokumentum részletet a megfelelő védelmi mechanizmusokkal ellátva kihelyezi az előtét rendszerhez, ahonnan az engedélyezett letöltési szám vagy idő elérése után ezek törlődnek. A fenti megoldás következtében az előtét rendszer feltörése esetén a támadó csak az éppen kiszolgálás vagy feltöltés alatt levő dokumentumokhoz juthat hozzá, amelyek már védelemmel vannak ellátva. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy az előtét rendszer irányából a háttér rendszerhez nem lehet kapcsolatot kezdeményezni, a betörések esélye csökken. Mivel az előtét rendszerben csak az éppen kiszolgálás alatt levő dokumentumok vannak, a rendszer feltörése csak ezeket veszélyezteti és nem a teljes dokumentum állományt. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A betörések által okozott kár csökken, az adattranszfer során az adatok védettek maradnak. 4.4.3.1.1.4.

Másodlagos struktúra

A backup szolgáltatást biztosító helyszínen is létre kell hozni a felhasználói előtét rendszert, illetve a dokumentumtárat. Ezen a helyszínen viszont csak az azonnal teljesíthető kérések kiszolgálására kell felkészülni, így a feltöltés (munkafolyamatok) támogatására nincs szükség. A megoldás indoklása: A szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében másolati rendszert javasolt létrehozni, fizikailag elkülönült telephelyen (javaslatunk szerint Debrecenben). Költségkímélési okok miatt a teljes munkafolyamat támogatását és szinkronizálásának megoldását nem javasoljuk, csak az azonnali kérések kiszolgálását. A másodlagos szerver szerepéből adódóan a fejlesztői és teszt rendszerek megvalósítására sincs szükség. A megoldás feltételei Backup rendszer és tűzfal beszerzése A megoldás hatásai A szolgáltatási idő kiesés az azonnali kiszolgálást tekintve minimális lesz. 4.4.3.1.1.5.

Kapcsolat a másodlagos szerverrel

A teljes dokumentumtár másolatát szolgáltató szerver rendszer és az elsődleges dokumentumtár között a tűzfalakban végződtetett titkosított kommunikációs csatornát (IPSEC) kell létrehozni. A megoldás indoklása:

169

A rendszerek szinkronizálása közben is biztosítani kell, hogy az adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. A javasolt megoldás költségkímélő módja a titkosság biztosításának. A megoldás feltételei IPsec kapcsolatot létesíteni képes tűzfalak. A megoldás hatásai A dokumentumtár és a backupja közötti titkos csatorna biztosítja a szinkronizálás során is a bizalmasságot. 4.4.3.1.1.6.

Cél eszközök

A szolgáltatás sikeres üzemeltetéséhez mindenképpen szükségesek olyan nagy sebességű automatikus cél szkennerek, amelyek képesek az előforduló dokumentumformátumokat (méreteket), illetve anyagokat (pl. mikrofilm) kezelni. A szkennereknél alapfeltétel, hogy a régebbi, nem kiváló minőségű dokumentumokat is képesek legyenek a rongálás veszélye nélkül digitalizálni. A költségek optimalizálása érdekében javasoljuk, hogy ilyen eszközök beszerzését csak az OEDR központba támogassa a finanszírozó. A megoldás indoklása: A felhasználói igények kielégíthetőségéhez szükséges, hogy valamennyi típusú dokumentum szkennelése megoldható legyen, a rongálódás veszélye nélkül. A megoldás feltételei A szükséges szkennerek megvásárlása A megoldás hatásai A szkennelési kapacitás növekedése maga után vonja a szolgáltatás bővülésének lehetőségét. 4.4.3.1.1.7.

Digitális feldolgozásra alkalmas munkaállomások

A hatékony digitális feldolgozás alapja, hogy a munkatársak egyszerre láthassák a szkennelt képfájlt, illetve a karakterfelismert szöveget. Ennek érdekében javasoljuk két monitoros munkaállomások / kliensek beszerzését minden olyan helyen, ahol a folyamatban egyszerre kell kezelni két vagy több dokumentumot. A megoldás indoklása: A két monitoros munkaállomásokon egyszerre kezelhető a szkennelt kép és a karakterfelismert szöveg, így lényegesen könnyebbé és gyorsabbá válik az összevetés. A megoldás feltételei Duál monitoros munkaállomásokat kell beszerezni. A megoldás hatásai A hatékonyság többszörösére nő, a feldolgozási idők jelentősen csökkennek. 4.4.3.1.1.8.

Dedikált munkaállomások azonosítása

170

Amennyiben szükséges a rendszerbe belépő munkaállomás azonosítás, úgy a hardver alapú (USB, intelligens kártya) megoldást javasoljuk. Amennyiben az azonosítást segítő hardver eszköz nem fellelhető, a szuperfelhasználónak kell a központtól kérnie az eszköz kizárását az azonosításból. A megoldás indoklása: A hardver alapú azonosítás megnehezíti a jogosulatlan rendszerhasználatot, illetve adott esetben valószínűsíteni tudja a munkaállomás helyét, ezáltal lehetővé teszi zárt rendszerű szolgáltatás kialakítását. A megoldás feltételei Hardver kulcsok beszerzése és az autentikációs rendszerek felkészítése. A megoldás hatásai Nagyobb biztonság, a kapcsolódó rendszerek kézbentartása. 4.4.3.1.1.9.

Garanciális feltételek

A szerverekre, illetve egyéb központi hardver elemekre élettartam garanciát és támogatást, a munkaállomásokra 3 év garanciát javasolt vásárolni. A megoldás indoklása: A garancia és támogatás nélkül a rendszerek folyamatos üzeme nem biztosítható. A megoldás feltételei Szerződéskötés a szállítóval. A megoldás hatásai A hardver hibákat a szállító javítja az élettartamon belül és biztosítja az alkatrész utánpótlást.

4.4.3.1.2. Fejlesztési követelmények 4.4.3.1.2.1.

Szabványos technológiák alkalmazása

A fejlesztő a fejlesztés során csak szabványos, nemzetközileg elterjedt technológiákat alkalmazhat, illetve fejlesztését ilyenekre alapozhatja, biztosítania kell, hogy a továbbfejlesztés ne ütközzön kizárólagossági akadályokba. A fejlesztőnek biztosítania kell, hogy amennyiben a fejlesztést bármilyen oknál fogva nem tudja folytatni, a feladatot képes más fejlesztő átvenni. A megoldás indoklása: Garanciákat szükséges kapni arra vonatkozólag, hogy az OEDR későbbi fejlesztése nem ütközik jogi vagy más akadályokba, illetve olyan technológiákat használ, amelyekkel kapcsolatos tudás nem kizárólagosan egy csoportnál található. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai

171

A szabványos technológiák kevesebb hibát tartalmaznak, fejlesztésük hosszú távon is biztosított, így várhatóan az OEDR életciklusát nem fogják rövidíteni. A szabványosság és a kizárólagosság elkerülését szolgáló kitétel biztosítja, hogy csőd vagy felvásárlás esetén is elérhető a szükséges fejlesztői kapacitás. 4.4.3.1.2.2.

Szabványos szoftverfejlesztési módszertan

A fejlesztőnek igazolnia kell, hogy fejlesztését strukturáltan, dokumentáltan, valamely közismert és elfogadott fejlesztési módszertan szerint végzi. A megoldás indoklása: A szabványos módszertan garantálja az egyenletes minőséget, a minden lényeges részletre kiterjedő figyelmet. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A fejlesztett szoftver kevesebb hibát tartalmaz, a későbbiekben is követhető és folytatható a fejlesztés. 4.4.3.1.2.3.

Megbízható fejlesztői háttér

A fejlesztőnek garantálnia kell, hogy megfelelő, előélettel rendelkező és hosszú távon fenntartható szakértői és fejlesztői gárda áll mögötte, legalább 10 főállású szakirányú végzettségű fejlesztővel. A megoldás indoklása: A szakértői gárda minimális létszámának megkötésére azért van szükség, mert ennek hiányában bármilyen speciális esemény (pl. munkaerő csábítás) veszélyezteti a fejlesztés sikerét. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A fejlesztési időszakban bekövetkező események sem jelentenek kezelhetetlen kockázatot a projekt számára. 4.4.3.1.2.4.

Szoftver garancia

A fejlesztőnek garanciát kell vállalnia az átadott termékre, ezen belül legalább 1 éven keresztül ingyenesen kell a felmerült hibákat javítania, és előre garantált áron kell a további években a támogatást biztosítania. A megoldás indoklása: Mivel gyakorlatilag lehetetlen hibamentes szoftver készíteni, mindenképpen szükséges a garancia kikötése. A fejlesztés óhatatlanul függést jelent a fejlesztőtől, az árak „elszaladását” megkerülendő javasolt a maximális ár kikötése. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell.

172

A megoldás hatásai A hibák javítása megoldható a garancia időtartamon belül és azután is. Az árak kiszámíthatóvá válnak. 4.4.3.1.2.5.

Web (vékony kliens) felületek a felhasználók és a partnerek számára

A rendszer bármilyen szolgáltatása vagy funkciója esetén biztosítani kell, hogy az web felületen keresztül elérhető legyen. A web felületnek a piacon található 5 legelterjedtebb böngésző 2010—ben már létező, illetve afeletti verzióján futni kell. A megoldás indoklása: A web felületek használata lehetőséget ad a legszélesebb körű, technológia független használatra, amennyiben a fejlesztés során nem használnak a fejlesztők speciális böngésző funkciókat. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A felhasználók és könyvtári munkatársak a létező platformokon elérik a szolgáltatást, ezáltal a technológia nem lesz korlátja a terjedésnek. 4.4.3.1.2.6.

Többnyelvűség

Tekintve a könyvtárügy nemzetköziségét, a nyelvek számának konfigurálhatónak kell lennie, a megjelenő szövegek karbantartásához egyszerű, könnyen kezelhető felületet kell biztosítani. Induláskor a rendszernek legalább angol és német felülettel kell rendelkeznie. A megoldás indoklása: Az OEDR valójában nemzetközi szolgáltatást is képes biztosítani, és célszerű is a bevételek növekedése érdekében ezt tennie. Ennek – és a könyvtár együttműködési szerződéseinek megfelelően – érdemes többnyelvűségre felkészíteni a felületet. A megoldás feltételei A megfelelő nyelvi fordításoknak el kell készülniük. A megoldás hatásai A felhasználói kör nemzetközisége nagyobb lesz, a szolgáltatást többen veszik igénybe. 4.4.3.1.2.7.

Karakterkódolás

A rendszernek unicode kódolást kell használnia, a beérkező szöveges információkat – a feltöltött dokumentumok kivételével – erre kell konvertálnia. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a szövegek mindenhol ékezethelyesen jelenjenek meg, szükséges az egységes, nemzetközileg elfogadott kódolás használata. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell.

173

A megoldás hatásai A megjelenített szövegek helytől függetlenül helyesen jelenhetnek meg. 4.4.3.1.2.8.

Web service interfészek szolgáltatás nyújtására

A fejlesztés során biztosítani kell, hogy az előtét rendszer szolgáltatásai web service interfészeken keresztül elérhetők legyenek, amennyiben ez a biztonságot nem veszélyezteti. A megoldás indoklása: A rendszert fel kell készíteni olyan rendszerekkel is a kapcsolattartásra, amelyek specifikációja még nem ismert. Ennek érdekében szabványos felületeket kell biztosítani mindazokra a funkciókra, amelyeket más rendszerek számára elérhetővé kívánunk tenni. A megoldás feltételei A szolgáltatások részletes specifikációja. A megoldás hatásai Lehetővé válik más rendszerek automatikus kapcsolása az OEDR-hez, ezáltal a folyamatok nagyobb automatizáltsága. 4.4.3.1.2.9.

OAI szerver

Adatokat kell szolgáltatni az OAI harvesztelő alkalmazásoknak, mint például az NDA, erre a megfelelő OAI szerver szolgáltatásokat implementálni szükséges. A megoldás indoklása: Az adatok lekérdezhetősége részben jogszabályi kötelezettség, részben a szolgáltatás terjesztésének érdeke. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai Az OEDR katalógus ezen a módon is lekérdezhetővé válik. 4.4.3.1.2.10.

Biztonsági, adatvédelmi garanciák

A fejlesztésnek implementálnia kell olyan biztonsági eljárásokat és módszereket, amelyek minimalizálják az illegális hozzáférés, az adatok integritás sérülésének, valamint a titkosság sérülésének veszélyét. (pl. jelszó erősség, jelszóváltoztatás, tanúsítvány használat, digitális aláírás, személyes adatok tárolása a backenden, stb.) A rendszert úgy kell megtervezni, hogy az integráltan együttműködjön a rosszindulatú kódok elleni védelemi rendszerekkel, különös tekintettel a feltöltött dokumentumok vírusvédelmére. A rendszernek védenie kell magát a betörési kísérletek ellen is, nem megengedhető a csak tűzfal szinten megvalósított védelem. A fejlesztés dokumentálása során ki kell térni azokra a beállításokra, amelyek szükségesek a biztonságos működtetéshez. (pl. operációs rendszer beálltásai, tűzfal rendszer beállításai, vírusvédelem beállításai, frissítések, stb.)

174

Az érzékeny adatokat nem szabad az előtét rendszeren tárolni, azokat csak a bejelentkezés függvényben szabad a háttér rendszerekből kikérni. A megoldás indoklása: A védelem megoldása minden esetben komplex kérdés, azaz a fizikai hálózattól kezdve az alkalmazásokig bezárólag kezelni kell ezt a kérdést. Ennek megfelelően a fejlesztéstől is ki kell kényszeríteni, hogy olyan adatvédelmi megoldásokat használjon, amelyek komplexen kezelik a kérdést és képesek együttműködni védelmi cél alkalmazásokkal. Az alkalmazandó védelmi eljárásokat dokumentálni szükséges, hogy azok egy későbbi audit esetén, illetve rendszer visszaállításkor rendelkezésre álljanak. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A komplex védelem csökkenti a betörések és rosszindulatú programok által okozott károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve minimalizálja a kár nagyságát. A védelmi intézkedések nyomán a rendszer iránti bizalom, ezzel együtt a használat iránti affinitás is nő. 4.4.3.1.2.11.

Mentés és archiválás

A megoldás indoklása: A rendszernek olyan mentési és archiválási alrendszerrel kell rendelkezni, amely garantálja, hogy a rendszer minden tekintetben visszaállítható a meghibásodást megelőző nap állapotára tárolt dokumentumokat és munkafolyamatokat tekintve egyaránt. Ennek érdekében javasolt „vetésforgó” rendszerben teljes és inkrementális mentéseket alkalmazni. A fejlesztőnek mentési és visszaállítási tervet kell készítenie és átadnia. A visszaállíthatóság képességet a fejlesztőnek demonstrálnia kell az átadáskor. A megoldás feltételei A szükséges mentési alrendszer beszerzése. A megoldás hatásai Legfeljebb egy napi munka veszik el súlyos rendszerhiba esetén. A rendszer más helyszínen felállítható lesz és képes folytatni működését, amennyiben erre szükség adódik. 4.4.3.1.2.12.

Kikényszerített szabványos adatbevitel

A rendszernek ki kell kényszerítenie, hogy az adatbevitel során • •

175

minden szükséges mező ki legyen töltve, minden mezőben csak olyan típusú adat legyen, amely a mezőre jellemző és az adatformátum szintaktikailag helyes legyen,

•

• •

ne legyen olyan szabad szöveges mező, amelynek jól definiálható az értékkészlete (azaz minden lehetséges esetben jelölő négyzeteket, rádió gombokat, legördülő listákat kell alkalmazni) az elemi összefüggések helyessége biztosított legyen (pl. .pdf típusú mező esetén ne lehessen .doc állományt feltölteni, a beállított képméret és a feltöltött egyezzen, stb.) biztosítani kell a legördülő mezők listáinak bővíthetőségét, adott esetben a lista elemeinek összevonhatóságát, valamint azt, hogy a lista használója és a lista bővítője egymást kizáró funkciók legyenek.

A megoldás indoklása: A szintaktikai és szemantikai helyesség az automatizált feldolgozás alapfeltétele, ami egyaránt fontos a gépi feldolgozásnál, illetve a migrálásnál. Ennek megfelelően ahol lehet, kötött elemkészletből kell lehetővé tenni a választást, illetve legalább adatformátum szempontjából a megfelelőséget. Minden nem ellenőrzött mező megteremti a lehetőségét, hogy a későbbiekben csak emberi beavatkozás (értelmezés és újrafeldolgozás) mellett lehessen a mezőben szereplő adatot kezelni. Amennyiben egy munkatárs saját maga is definiálhat újabb mezőelemeket, adott esetben egyszerűbb azt tennie, mint valamely létező elemet használnia, ezért szükséges, hogy a két funkció – az adatbeviteli és a mező definiálási – szét legyen választva. A megoldás feltételei A specifikáció során minden esetben definiálni kell a mezők típusát és amennyiben lehetséges, értékkészletét is. A megoldás hatásai A rendszer adatok automatikusan feldolgozhatóvá válnak, a migrációs feladatok emberi erőforrás igénye csökken. A rendszerből kinyert adatok pontossága nő. 4.4.3.1.2.13.

Előre definiált tesztesetek

A fejlesztőnek előre definiált teszteseteket kell kidolgoznia, amivel a kért funkciók működése bizonyítható. A teszteseteket minden éles változtatás előtt a tesztrendszeren ellenőrizni és dokumentálni kell. A megoldás indoklása: A tesztesetek definiálása azért szükséges, mert ezzel garantálható, hogy ha a fejlesztő a rendszer módosítása során akaratlanul valamely alapfunkciót megváltoztat (elront), akkor az még az éles rendszerbe implementálás előtt kiderül. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszeren végrehajtott változások ellenőrzése szisztematikusan történhet, ezáltal az éles rendszerbe kerülő hibák száma csökken. 4.4.3.1.2.14.

A működés lényeges elemeinek tesztelhetősége

176

A rendszert úgy kell létrehozni, hogy a működés lényeges elemei automatizált rendszerrel (pl. nagios) folyamatosan tesztelhetők legyenek. (pl. dokumentum kiválasztás és megrendelés majd letöltés) A pénzügyi tranzakciókat ebben az esetben szimulálni (=működőnek feltételezni) kell. Az automatikus tesztelés következményeképpen folytatott lekérdezések nem jelenhetnek meg a statisztikákban. A rendszernek tartalmaznia kell „link check” jellegű funkciót, amelynek segítségével ellenőrizhető, hogy valamennyi link él-e, azaz van-e mögötte dokumentum. A megoldás indoklása: A rendszer garantált rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, hogy a főbb funkciók meghibásodását ne a felhasználók érzékeljék először, hanem automatizált rendszer segítségével lehessen ezt megoldani úgy, hogy külső rendszer tudja az egyes részek működését ellenőrizni. Mivel az OEDR dokumentum szolgáltatást nyújt, rendszeresen szükséges ellenőrizni azt, hogy valamennyi katalógusbejegyzése mögött található-e dokumentum. A megoldás feltételei A külső ellenőrző rendszer meghatározása. A megoldás hatásai A rendszer üzem közbeni folyamatos ellenőrzése megoldódik, a szolgáltatási szint paramétereket a rendszer követni és bizonyítani tudja. Az informatikai szint működési trendjei felrajzolhatóak és elemezhetőek lesznek, ezáltal megteremtődik a proaktív beavatkozás lehetősége. 4.4.3.1.2.15.

Nyilvános adatok kereshetőségének biztosítása

A rendszernek biztosítania kell, hogy a nyilvános adatok (katalógus adatok, elérhetőségi adatok) a közismert keresőkbe (pl. Google) bekerülhessenek. A megoldás indoklása: A minél szélesebb közönség elérése érdekében szükséges, hogy ne csak a rendszert már ismerő felhasználók találhassanak rá a tárolt dokumentumokra, ennek érdekében a rendszer katalógusát kereshetővé kell tenni a felhasználók számára. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A felhasználók szélesebb köre talál rá egy-egy dokumentumra, ezáltal a felhasználás növekszik. 4.4.3.1.2.16.

Terhelhetőségi paraméterek biztosítása és bizonyítása

Az átadás során és vita esetén automatizált teszttel kell bizonyítania a fejlesztőnek, hogy a rendszer képes a meghatározott (javasolt érték : 1000 tranzakció/perc) egyidejű felhasználó kiszolgálására. A válaszidőknek 2 másodperc alatt kell maradniuk maximális terhelés esetén is. A megoldás indoklása:

177

A rendszer szolgáltatásainak bejelentése előtt nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a rendszer képes terhelési csúcs mellett is kiszolgálni a felhasználókat. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszer nem omlik össze még terhelési csúcsok esetén sem. 4.4.3.1.2.17.

Részletes, bizonyító erejű naplózás

A rendszer valamennyi tranzakcióját a rendszertől független számítógépen naplózni kell, méghozzá olyan módon, hogy a törlés, illetve a napló megváltoztatásának lehetetlensége biztosított legyen. (pl. elektronikus aláírással) A naplók automatikus feldolgozását biztosítani kell a kirívó esetekre (pl. belső munkatárs túl sok dokumentumot kér le) A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a jogvédett dokumentumok komoly értéket képviselnek, szükséges az, hogy a rendszeren végrehajtott valamennyi tranzakció (legyen az felhasználói, feldolgozó munkatársi vagy rendszergazdai) visszakövethető legyen. Ehhez olyan megoldást szükséges alkalmazni, amely még rendszergazdai szinten is nehezen játszható ki. A megoldás feltételei Független naplózó (syslog) rendszert kell biztosítani. A megoldás hatásai A naplózás önmagában is visszatartó hatású. A rendkívüli események visszakövetése így a felelősök és/vagy a probléma azonosítása lehetővé válik.

4.4.3.1.3. Funkcionális követelmények 4.4.3.1.3.1.

Ellenőrzött szabványos tárolási formátumok

A dokumentum tárban a dokumentumokat szabványos tárolási formátumban lehessen csak elhelyezni. Javasolt formátumok: • • • • •

PDF kétrétegű PDF epub TIFF JPG

A dokumentumokat tárolás előtt visszafejthetőség szempontjából ellenőrizni kell. A mester dokumentumokat minden esetben színes, nagy felbontású formátumban kell elkészíteni. Vektorgrafikus képek tárolásának szabványosítására egyelőre nem látunk lehetőséget. Javasoljuk ennek megfelelően, hogy a formátumok bővítésére az igényeknek megfelelően nyíljon lehetőség,

178

illetve ezek ellenőrzésének és konverziójának megoldása a rendszer életciklusának későbbi szakaszában történjen. Javasoljuk, hogy a vektorgrafikus képből mindenképpen készüljön veszteségmentes tömörítéssel olyan bitkép, amelyen minden feltüntetett információ olvasható. Tekintve, hogy az OEDR nem kíván továbbszolgáltatásra dokumentumokat átadni, valamennyi dokumentum esetében a megtekintést nem zavaró vízjelet kell alkalmazni. A megoldás indoklása: Költségkímélési okokból azt javasoljuk, hogy a tárolás alkalmas legyen arra, hogy technológiák változása után sem kelljen az eredeti dokumentumhoz újra hozzányúlni, illetve, hogy a kiszolgálás során a mester dokumentumokból elő lehessen állítani a kívánt formátumokat automatikusan. A megoldás feltételei Megfelelő konverziós programok beszerzése, amelyek a szabványos tárolási formák előállítására képesek a változó bemeneti formátumokból, lehetőleg emberi beavatkozás nélkül. A megoldás hatásai A technológia váltások kapcsán szükséges konverziók automatizáltan megoldhatók lesznek, így emberi ráfordítás igényük alacsony lesz. A felhasználók számára kiszámíthatóvá válik, hogy a dokumentumokat milyen formában fogják biztosan elérni. A kevés formátum optimalizálja a konverziós programok és a konverzióhoz tartozó emberi munka igényét. 4.4.3.1.3.2.

Titkosított tárolás

A dokumentumok mesterpéldányait titkosítva kell tárolni az adatbázisban, annak érdekében, hogy az adatbázishoz hozzáférés esetén sem lehessen megszerezni a teljes dokumentumállományt. A titkosítást olyan módon kell megoldani, hogy az ne veszélyeztesse a hosszú távú megőrzést (azaz kulcs vagy azonosító elvesztése, hardver eszköz meghibásodása esetén is garantáltan hozzá lehessen férni a dokumentumokhoz). A titkosítás feloldását célszerű hardver eszközhöz kötni annak érdekében, hogy brute force technikával ne lehessen az adatbázis tartalmához hozzáférni. A rendszernek garantálnia kell, hogy a titkosítás feloldása csak a szabványos – rendszeren belüli – kérésekre és naplózva történik meg. A megoldás indoklása: Amennyiben a mester dokumentumok nem titkosítva tárolódnak az adatbázisban, az adatbázis feltörése esetén a teljes dokumentumállomány megszerezhetővé és szolgáltathatóvá válik. Ennek megfelelően az adatbázis hardveres titkosítása megfelelő védekezés lehet a tömeges eltulajdonítás ellen. Ugyanakkor az is fontos, hogy a hardver eszköz vagy a titkosításhoz tartozó valamely azonosító elveszése esetén is hozzá lehessen biztonságosan férni a tartalmakhoz. A megoldás feltételei Titkosító hardver eszközt kell beszerezni. A megoldás hatásai

179

Az értékes adatok nyilvánosságra kerülésének esélye csökken, a pénzügyi kockázat alacsonyabbá válik. 4.4.3.1.3.3.

DRM rendszerrel szemben támasztott követelmények

Az alkalmazott DRM rendszernek nemzetközileg elterjedtnek és elismertnek kell lennie, mindenképpen bizonyítani kell, hogy azt nagy elektronikus dokumentum szolgáltatók felhasználói szolgáltatásokra használják. A DRM rendszernek együttműködve a szolgáltató rendszerrel lehetőséget kell biztosítania minimálisan a következőkre: •

dokumentum megtekinthetőségének korlátozása adott időszakra

•

dokumentum megtekinthetőségének korlátozása hardver eszközre (számítógép v. hordozó)

•

dokumentum megtekinthetőség darabszámának korlátozása

•

a dokumentum nyomtatásának megakadályozása, illetve korlátozása adott darabszámra

•

a dokumentum képernyőkép másolásának megakadályozása

•

a dokumentum elektronikus szöveg másolásának megakadályozása, illetve korlátozása méretre (karakterszámra)

•

a dokumentumok egyértelmű azonosítására

A DRM rendszernek a web felületen keresztüli megtekintés esetében olyan beépülő modult kell használnia, amely a védelmi funkciókat garantálni tudja. A dokumentumok olvasásához szükséges kliens programok elérhetőségét – adott esetben a gyártó weboldaláról – az OEDR-nek biztosítania kell. A megoldás indoklása: Olyan DRM rendszert kell implementálni az OEDR-en belül, amelyről a kiadók, jogtulajdonosok – például a nemzetközi tapasztalatok alapján - elhiszik, hogy hatékony védelmet képes biztosítani a rossz szándékú felhasználók ellen. A DRM rendszernek széleskörű funkcionalitást kell felmutatnia annak érdekében, a felhasználók széles körének igényeit ki tudja elégíteni. Mivel a DRM az OEDR integráns része, amelynek szorosan együtt kell működnie más rendszerelemekkel, a DRM rendszert az ajánlattevőnek kell szállítania saját rendszere részeként. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A jogtulajdonosi bizalom nő, a felhasználók széles köre talál számára megfelelő szolgáltatást. 4.4.3.1.3.4.

Jogtulajdonosi adatok tárolása

Minden jogvédett dokumentummal együtt – nem titkosítva – kell tárolni a következő információkat: •

A jogtulajdonosokkal kötött szerződés digitalizált változatát

180

•

Valamennyi jogtulajdonos díjfizetés teljesítéséhez szükséges adatait o

Név (cégnév)

o

Cím (telephely)

o

Adószám

o

Bankszámlaszám

o

Jogdíjból részesedés százalékos aránya

•

Valamennyi jogtulajdonos jogának lejárati határidejét

•

A fizetendő jogdíjat

•

A jogdíj indexálási szabályát (pl. az éves infláció mértékével növelendő)

A megoldás indoklása: A jogtulajdonosi adatok tárolás részben azért fontos, hogy az egyes jogok elmúlását automatikusan lehessen kezelni, másrészt azért, hogy szükség esetén könnyen lehessen az egyes dokumentumokhoz kapcsoltan bizonyítani, hogy milyen jogokkal rendelkezik a szolgáltató. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszer csak azoknak a jogtulajdonosoknak és addig fizet, ameddig jogosultak. A dokumentumok automatikus „felszabadítása” lehetővé válik. 4.4.3.1.3.5.

Dokumentumok automatikus felszabadítása

Amennyiben egy dokumentummal kapcsolatosan valamennyi jogtulajdonos jogai megszűntek, a dokumentumnak automatikusan ki kell kerülnie a szabad felhasználású dokumentumok közé. Kivételes esetben lehetőséget kell adni a kikerülés megakadályozására, de ezt a közreadó könyvtárnak kifejezetten kell kérnie. A megoldás indoklása: A nem jogvédett dokumentumok esetén a könyvtárak elsőrendű feladata a közkinccsé tétel, így nehezen indokolható lenne, ha a könyvtár nem tenné ezeket ingyenesen elérhetővé. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A szabad hozzáférésű minőségi dokumentum állomány növekszik. 4.4.3.1.3.6.

Az összes tárolt adat migrálhatóságának biztosítása

A dokumentumoknak minden szükséges információt (pl. fontkészlet) tárolniuk kell, annak érdekében, hogy technológia váltás esetén a teljes dokumentum adatbázis valamint a struktúrák automatikusan konvertálhatók legyenek más formátumra.

181

Garantálni kell, hogy automatikusan értelmezendő információ ne lehessen szabad szöveges mezőben. A megoldás indoklása: A technológiai fejlődés egyik nemkívánatos mellékterméke a migrálási kényszer, azaz a rendszereket időnként új technológiai alapokra kell helyezni. A migrációs idő, emberi erőforrás és finanszírozás igénye nagymértékben függ attól, hogy a rendszert úgy tervezték-e, hogy az összes lényeges adat szabványosan és strukturáltan kinyerhető legyen belőle. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A migrálási költségek nagyságrendileg csökkennek. 4.4.3.1.3.7.

Munkakosár biztosítása (workflow támogatás)

A rendszernek biztosítania kell, hogy a megrendelési folyamat teljesítésének első lépésétől (származzon az a felhasználótól, vagy következzen a könyvtár digitalizálási tervéből) kezdve valamennyi lényeges lépést csak a munkafolyamat rendszer használatával lehessen végrehajtani. A munkafolyamat rendszernek rugalmasnak kell lenni abban a tekintetben, hogy adott esetben nem szükséges lépéseket át lehessen ugorni, de ez nem mehet például a kötelező információk szabványos kitöltésének rovására. A munkafolyamat rendszerben minden regisztrált munkatársnak rendelkeznie kell munkakosárral, ahol látja az általa végrehajtandó vagy végrehajtható feladatokat, illetve azok fő paramétereit (megnevezés, honnan érkezett a feladat, mikor került a munkakosárba, mi a tervezett határideje, prioritás) Amennyiben azonos feladatkörben több munkatárs dolgozik, valamennyi munkakosarában meg kell, hogy jelenjen a feladat, egészen addig, amíg azt valaki fel nem vállalja. Felvállalni csak a soron következő feladatot lehet. A főbb munkafolyamat lépéseknek biztosítaniuk kell a folyamat biztonságos és teljes végigvitelét. Főbb munkafolyamat kategóriák: •

dokumentum kiválasztása, egyértelmű azonosítása

•

szerzői jogi kérdések tisztázása, o

amennyiben valamely jogtulajdonossal sikerül megállapodni több mű digitalizálhatóságáról, lehetőséget kell adni arra, hogy ez a tény egyszerűen bejegyezhető, illetve a szerződés könnyen művek csoportjához rendelhető legyen. (csoportos hozzárendelés)

•

fizikai dokumentum mozgatása

•

dokumentum árainak megállapítása o

ezt a munkafolyamat lépést már létező dokumentumok esetén is el kell érni, az árak esetleges revíziója érdekében

o

az árat egy alapegységre (kiindulási oldalár) alapozva kell megállapítani, hogy az indexálás (inflációkövetés) automatizálható legyen

182

o

olyan dokumentumok esetén, amelyek több független részből állnak (cikkek), lehetőséget kell teremteni ezek egymástól független árazására.

o

az árképzés során figyelembe kell venni, ha a dokumentum speciális formázású (pl. matematikai képleteket tartalmaz)

•

digitalizálás

•

bibliográfiai feldolgozás A rendszernek lehetőséget kell adni arra, hogy olyan dokumentumok teljes bibliográfiai leírását be lehessen vinni, amelyek nem találhatóak meg a MOKKA, ODR, Cikkarchívum stb. rendszerekben.

o

•

szöveggondozás A szöveggondozás keretében félautomatikus lehetőséget kell biztosítani a citációk feldolgozására, ennek keretében az átemelt hivatkozásjegyzéket a rendszernek meg kell kísérelnie szétbontani szabványos hivatkozásokra, de ezt a feladatot végző munkatársnak jóvá kell hagynia, illetve szükség esetén korrigálnia kell.

o

•

konvertálás o

a digitalizált állományokat az engedélyezett tárolási formátumokra kell konvertálni, azaz el kell készíteni a mester fájlokat

o

ugyanez a feladat az elektronikusan érkező, de nem a megengedett formátumú dokumentumok esetén.

•

jóváhagyás

•

feltöltés

•

javítás o

dokumentum javításához többlépéses engedélyezési folyamatot kell implementálni, hiszen ebben az esetben az alap tárolási formában, DRM védelem nélkül, szerkeszthető formában kell a dokumentumot a dokumentumtárból kivenni.

o

a kivételhez minimálisan a következők engedélye szükséges: ƒ

az eredeti dokumentumot biztosító könyvtár erre kijelölt felelőse

ƒ

az OEDR üzemeltetésért felelős vezető

ƒ

az OEDR biztonságáért felelős vezető

A fenti három személy egyike sem lehet a javítást végző munkatárs. •

183

workflow statisztika kérés o

leghosszabb ideje várakozó feladatok

o

a határidőt meghaladó folyamatlépések

o

az egyes munkafolyamat lépésekre várakozó feladatok

A munkakosár megfelelő feladatát kiválasztva az aktuálisan végrehajtandó feladat űrlapjához / felületéhez kell jutnia a munkatársnak. Feladatot kölcsönös egyetértés alapján felajánlhat munkatárs másik, azonos jogokkal rendelkező munkatársnak, illetve a vezetőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy feladatot más munkatárshoz delegáljon. A megoldás indoklása: A munkafolyamat rendszer garantálja, hogy egy adott folyamat végigmegy az összes szükséges lépésen, illetve az összes szükséges engedélyezésen. Ilyen módon kikényszeríthető, hogy minden fontos adat ki legyen töltve az egyes lépésekben, illetve látható, hogy holt tart egy-egy feldolgozás, illetve hol vannak a folyamatok kritikus pontjai. A megoldás feltételei A megfelelő munkafolyamat rendszer implementálása az OEDR-en kívül. A megoldás hatásai Az egyes feladatok végrehajtása tervszerűen és követhetően történik. A munka hatékonysága nő, a felhasználók tájékoztatási lehetősége megteremtődik. A minőségbiztosítás számára az adatok kinyerhetők a rendszerből. 4.4.3.1.3.8.

A feladatok szétosztása

A beérkező igényeket a rendszer a lelőhely információk valamint a könyvtárak által garantált minőségi paraméterek alapján rotációs rendszerben sorolja be, amelynek során a feladatot a dokumentummal rendelkezők közül a legjobb minőséget garantálni tudó könyvtár kapja, amennyiben ilyenből több is van, a feladatot a legrégebben feladatot kapott könyvtár kapja meg. A megoldás indoklása: Az OEDR elemi érdeke, hogy az elkészült dokumentumok megfeleljenek a minőségi elvárásoknak, ezért szükséges, hogy a feladatokat mindig a legjobb minőséget biztosítani tudó könyvtárak egyike kapja meg. Annak érdekében, hogy a feladatok minél hamarabb teljesíthetők legyenek, fel kell használni a párhuzamosságban rejlő lehetőségeket, ezért rotációs rendszerben javasolt a feladatokat kiszolgálni. A megoldás feltételei Szükséges megállapítani az egyes minőségi szinteket és a könyvtárak szuperfelhasználóinak meg kell adni a lehetőséget, hogy minőségi vállalásokat tegyenek a könyvtár nevében, A megoldás hatásai A feladatok nem egy helyen torlódnak, a könyvtárak szabad kapacitásai jobban ki lesznek használva. A várakozási idők csökkennek. 4.4.3.1.3.9.

Többszintű, részletes jogosultsági rendszer

A rendszerbe regisztrált munkatársaknak a szuperfelhasználó adja ki a jogokat. A kiadható jogokat célszerű a munkafolyamat rendszer lépéseihez (az egyes felületek elérhetőségéhez) rendelni.

184

A központi adminisztrátor joga, hogy regisztrálja a szuperfelhasználókat, illetve visszavonja jogosítványaikat. A központi adminisztrátor tilthat egyes felhasználói azonosítókat is szükség/kérés esetén. A központi adminisztrátor magának nem adhat szuperfelhasználói jogot. A jogok kiadását, illetve visszavonását naplózni szükséges. A dokumentumban nem tárgyaljuk, de természetesen szükséges a rendszergazdai, adatbázis üzemeltetői, eszközüzemeltetői stb. jogok szétválasztása. A megoldás indoklása: A többszintű jogosultság teszi lehetővé, hogy mindegyik munkatárs csak ahhoz a rendszerkomponenshez férjen hozzá, amelyet jogosult kezelni és amelyet képes megfelelően kezelni. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A véletlen és a szándékos károkozás esélye csökken, az egyes munkatársak felelőssége kisebb lesz. 4.4.3.1.3.10.

Statisztikai modul

A rendszerben részletes statisztikákat kell gyűjteni a minőségbiztosítási folyamathoz, illetve a rendszer működésének elemzéséhez. Az információkat a rendszer indításától gyűjteni kell, és képesnek kell lenni napi, heti, havi és éves bontásban megjeleníteni, amennyiben erre szükség van. A megjelenítésnél a számsoros és grafikus megjelenítésre egyaránt lehetőséget kell teremteni. A felhasználással kapcsolatosan gyűjtendő adatok: • • • • • • •

• •

185

Az összfelhasználói szám alakulása A felhasználói szám az egyes kedvezményezetti csoportokban Kilépő, jogosultságukat megszüntető felhasználók száma A felhasználószám egy adott időszakban az opcionális adatokra vonatkoztatva (nem, kor, foglalkozás, város) Legtöbb kérést benyújtó felhasználók (top 10) Adott dokumentumra vonatkozó lekérések Kérések száma o sikeres o sikertelen o azonnal teljesített o digitalizálás után teljesített o jogtulajdonosokkal megegyezés után teljesített o visszavont Kért oldalak száma, illetve kérésre eső száma az előző kategóriákban Dokumentum típusa o pdf o kétrétegű pdf o e-pub o tiff o jpg

•

•

•

•

•

•

Fizetési módok o ingyenes o hitelkártyás o átutalásos o mobil o utánvétes Kiszolgálási idő átlagosan megrendelés és letöltés között o azonnal teljesíthető kérések esetén o digitalizálás esetén o jogtulajdonosokkal megegyezés esetén Kiszolgálás könyvtárak szerint o dokumentum feltöltő könyvtárak feltöltési száma o dokumentumot letöltő könyvtárak letöltési száma ƒ továbbszolgáltatásra ƒ helybeni olvasásra Pénzügyi adatok o összbevétel o egy teljesített kérésre eső bevétel o könyvtárakra eső bevétel Értéknövelt szolgáltatások adatai o PoD darabszám és ár o EOD darabszám és ár o fizikai hordozón átvétel darabszám és ár o utánvétes szolgáltatás darabszám és ár Felhasználói reklamációk o rossz minőség o rossz méret o szöveg feldolgozási hibák o hosszú várakozás o hibás teljesítés (pl. más szövegrészletet kapott, mint amit várt) o árprobléma

A munkafolyamattal kapcsolatosan gyűjtendő adatok • • •

Az egyes munkafolyamat lépések átlagos végrehajtási ideje és eloszlási görbéje Az egyes munkatársakra jellemző munkafolyamat lépés végrehajtási ideje és eloszlási görbéje Az egyes munkatársakra jutó feladatok száma

A megoldás indoklása: A statisztikák gyűjtése fontos a rendszer működésének elemzéséhez és optimalizálásához. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A folyamatok javításának lehetősége megteremtődik. Bizonyíthatóvá válik az igény, tervezhetővé válnak a jövőbeli kapacitások.

186

4.4.3.1.3.11. A rendszernek támogatnia kell a webes és mobil fizetési eljárásokat, meg kell felelnie a banki biztonsági követelményeknek A rendszernek a következő fizetési módokra kell felkészülnie: • • •

•

Bankkártyás fizetés Mobil telefon fizetés Utalás o Ebben az esetben olyan egyedi azonosítót kell a vásárláshoz generálnia, amelyet a felhasználónak a befizetés közlemény rovatában kell feltüntetnie, és amely később alkalmas a megrendelés és a beérkezett összeg automatikus összerendelésére. o Utalás esetén a banktól vagy a Magyar Államkincstártól kapott elektronikus értesítést a rendszernek fel kell dolgoznia és munkatársi jóváhagyás után tovább kell engednie a teljesítési folyamatot. Utánvét o Utánvét csak értéknövelt szolgáltatások, illetve szolgáltatások értéknövelt része esetén alkalmazható.

A megoldás indoklása: Többféle fizetési eljárást szükséges implementálni annak érdekében, hogy a felhasználói igények minél szélesebb körben kielégíthetőek legyenek. A megoldás feltételei Szerződéseket kell kötni banki szolgáltatóval, mobil fizetési szolgáltatókkal, a Magyar Államkincstárral, valamint futárszolgálatokkal. A megoldás hatásai A felhasználók köre bővül, így a vásárlások száma is. 4.4.3.1.3.12.

Megrendelések, számlák kezelése

Könyvelési szempontok miatt lényeges, hogy valamennyi megrendelés és a számla nyomtatható és így lefűzhető legyen. Annak érdekében, hogy a működtető szervezet saját gazdasági rendszerébe tudja illeszteni az OEDR-t, a számlákkal kapcsolatos műveleteket web service interfészen és exportálás útján is biztosítani kell.

187

•

Adott időszak számláinak kinyerése az OEDR-ből

•

Adott időszak megrendeléseinek kinyerése az OEDR-ből

•

Számla kifizetés igazolása

•

Számla stornózása

•

Számlák, megrendelések csoportosítása, keresése cégnév, adószám, bankszámlaszám, időpont szerint

•

A csoportosítás, keresés eredményében számlák kiválasztása, és a számlákon műveletek végzése (mentés, nyomtatás, kifizetés igazolás, stornózás, összegzés)

A számlákat az OEDR-nek a magyar jogszabályoknak megfelelően, zárt rendszerben kell előállítani. A rendszer megfelelőségét bizonyítani kell. A megoldás indoklása: Szükséges, hogy a rendszernek legyen a magyarországi jogszabályoknak megfelelő zárt számlázási modulja, ellenkező esetben a rendelési folyamat nem teljesen automatizálható. A számlák és megrendelések kezelhetősége érdekében szükséges, hogy ezek nyomtathatók legyenek. A megoldás feltételei A számlázási rendszert auditálni szükséges. A megoldás hatásai A számlázási és hibakezelési folyamat egyszerűsödik 4.4.3.1.3.13.

Másodlagos struktúra

A backup szolgáltatást biztosító helyszínen is létre kell hozni a felhasználói előtét rendszert, illetve a dokumentumtárat. Ezen a helyszínen viszont csak az azonnal teljesíthető kérések kiszolgálására kell felkészülni, így a feltöltés (munkafolyamatok) támogatására nincs szükség. A másodlagos helyszínre beérkező kéréséket a rendszernek figyelemfelhívás mellett (pl. „a digitalizálás csak az elsődleges rendszer megjavítása után kezdődhet”) csak regisztrálnia kell, és az elsődleges rendszer újraindulásakor kell a többi, itt keletkező adattal együtt szinkronizálnia. A fejlesztőnek átállási és visszaállási tervet kell átadnia, amelyben részletesen leírja a követendő eljárásrendet. A megoldás indoklása: A felhasználók számára a legnagyobb probléma, egyúttal a legnagyobb veszteség a rendszer szempontjából, ha az azonnal teljesíthető kéréseket nem tudja a rendszer kezelni hiba miatt. Ennek érdekében biztosítani kell az azonnali kérések kiszolgálásának lehetőségét, valamint azt, hogy az „éles” adatbázisból mindig legyen naprakész változat. A megoldás feltételei Backup rendszer vásárlása A megoldás hatásai A szolgáltatás kiesési idő kisebb lesz, a bevételeket a kiesés nem csökkenti. Generális hiba esetén is lesz működőképes változata a rendszernek. 4.4.3.1.3.14.

A kiszolgáló pult támogatása

A kiszolgáló pultnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beérkező kéréseket, visszajelzéseket az OEDR-ben rögzítse. Amennyiben a felhasználónak konkrét megrendeléssel kapcsolatban van észrevétele, az adatokat kapcsolni kell a megrendeléshez.

188

A kiszolgáló pultnak a hibajelzéseket továbbítani kell tudni a munkafolyamat támogató rendszer felé. A munkafolyamat rendszerbe nem illeszthető kérések, javaslatok, panaszok továbbítását elektronikus leveleken keresztül kell megoldani. A kiszolgáló pult ügyeket kezel, ami azt jelenti, hogy valamennyi bejelentést mint ügyet meg kell nyitni, és az elintézés után le kell zárni. A kiszolgáló pult rendszerének alkalmasnak kell lenni arra, hogy a felmerülő, nem rendeléshez kapcsolódó kérdéseket rögzítse, illetve ezeket kategorizálni lehessen. A megoldás indoklása: A kiszolgáló pult elsődleges feladata, hogy a bejelentéseket, kérdéseket fogadja és lehetőleg segítse ezek hatékony kezelését. A rendszerrel kapcsolatos bejelentésekből csak akkor lehet következtetést levonni, ha ezek rögzítve vannak. A bejelentések rögzítése minőségbiztosítási szempontból is szükséges. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A hangrögzítés nagyobb tárolási igénye miatt a megfelelő kapacitás biztosítani kell. A megoldás hatásai A felhasználói és munkatársi problémák kezelése hatékonyan megoldódik, ezáltal a szolgáltatás megítélése javul.

4.4.3.1.4. Integrációs követelmények 4.4.3.1.4.1.

Integráció a nyilvános katalógusokhoz, illetve szolgáltatásokhoz

Az OEDR-nek web service interfészeken, illetve szabványos protokollokon keresztül katalógus adatokat kell tudni átvenni a következő rendszerekből: • • •

MOKKA ODR Cikkarchívum (Matarka, Humanus, EPA)

Az OEDR-nek kapcsolódnia kell az EOD rendszerhez is, olyan módon, hogy képes legyen rendeléseket fogadni az EOD rendszerből, illetve képes legyen felhasználói kéréseket oda továbbítani. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy más rendszerekben már elvégzett feladatokat ne kelljen újra elvégezni, az adatok átvételének lehetőségét meg kell teremteni. A megoldás feltételei Az említett rendszerek továbbfejlesztése, az adatok átvételéhez, illetve átadásához. A megoldás hatásai A feldolgozási folyamatok felgyorsulnak, így a dokumentumállomány növekedése is nagyobb lehet.

189

4.4.3.1.4.2.

A kapcsolódó rendszerek integrációs fejlesztése

A MOKKA, ODR és Cikkarchívum rendszereket tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy az OEDR-ből adatokat legyenek képesek átvenni, illetve az OEDR-nek adatokat legyenek képesek átadni. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a már ismert szolgáltatásokból is elérhető legyen az OEDR, szükséges, hogy ezek adatokat vegyenek át az OEDR-ből. A megoldás feltételei Az említett rendszerek továbbfejlesztése, az adatok átvételéhez, illetve átadásához. A megoldás hatásai A felhasználók több irányból is rátalálnak a szolgáltatásra, így a felhasználás növekszik. 4.4.3.1.4.3.

Integráció SAML alapú federációs rendszerekkel

Az OEDR-t fel kell készíteni, hogy hazai és nemzetközi SAML alapú federációs rendszerekkel együtt tudjon működni. Első körben az ellenőrzés lehetőségét a könyvtárak felhasználói kedvezmény igénybevételének jogosságát igazoló munkatársai számára kell felajánlania. Amennyiben egy jól definiált felhasználói kör minden tagjával kapcsolatosan képes a kapcsolódó rendszer megbízható információkat szolgáltatni, a federációt fel lehet használni a kedvezményes rendelések engedélyezése során. Ezt azonban csak a későbbi fejlesztések során tartjuk érdemesnek implementálni. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a későbbiekben automatizálni lehessen a felhasználók ellenőrzését, fel kell készíteni a rendszert arra, hogy képes legyen más azonosítási rendszerekkel együttműködni. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A későbbiekben lényegesen kisebb fejlesztési költséggel lehet az automatikus azonosítást megoldani.

4.4.4. A hazai és nemzetközi tartalomszolgáltatók bekapcsolása [2] szerint: „Miután hiányzik az Európai Unió egységes ajánlásának hiánya, az eljárások, szabályozók

különbözősége miatt jelenleg a rendszer nem kapcsolható be a nemzetközi dokumentumforgalomba, legalábbis input formában nem. A külföldi könyvtárak a dokumentumközvetítés esetén saját szabályozórendszerük alapján járnak el. Bizonyosan nem teszik lehetővé, hogy jogvédett anyagok digitális másolatát – még ha a magyarországi rendszer ezt így is kapja meg -, hogy azt közvetlenül a felhasználóhoz jutassuk el.” Ugyancsak elmondható, hogy a szerzői jogi szabályozás és a DRM védelem sem teszi lehetővé, hogy a nemzetközi szolgáltatóktól esetlegesen megkapott dokumentumokat az OEDR saját adatbázisában

190

elhelyezze. Ennek megfelelően, ha az OEDR képes lenne is megrendeléseket továbbítani a nemzetközi rendszerekbe, a teljesítés akkor is csak „átfutna” rajta, nem gyarapítaná a gyűjteményt, így a saját szolgáltatások mennyiségét. A nemzetközi szolgáltatók ilyen bekapcsolása ellen hat, hogy az EISZ szolgáltatás –, illetve más egyedi előfizetések – keretében nagy nemzetközi cikk adatbázisok állnak a felhasználók rendelkezésére, ami szintén szűkíti az OEDR-en keresztül rendelők potenciális piacát. Természetesen elképzelhető, hogy az OEDR-nek sikerülne speciális árengedményt elérnie, amennyiben nagy tételben tudna valamelyik szolgáltatótól rendelni, de ez az állítás – megfelelő felmérések híján – nem igazolható. Ugyancsak megfontolandó, hogy a nemzetközi árak mellett (l. a bemutatott példa) mekkora kereslet lenne egy ilyen szolgáltatásra, azaz valóban megtérülne-e egy ilyen fejlesztés. Valószínűsíthető, hogy gazdaságosabb lenne a külföldi cikkrendelések közvetlen támogatása a kutatásfinanszírozáson keresztül, mint egy közvetítő rendszer kiépítése, amelynek ebben az esetben meg kellene oldani mind a két fél felé például a számlázást, pénzügyi transzfereket, stb. Ugyancsak valószínűsíthető, hogy a nemzetközi szolgáltatók sem érdeklődnének túlságosan az OEDR iránt, úgy hogy az együttműködés érdekében saját rendszerüket is át kéne fejleszteni, és természetesen az OEDR sem adhatná át a „nyers” dokumentumokat, hacsak nem venne ilyen jogot is a jogtulajdonosoktól (az általános tapasztalat szerint jelentős felárért). Fel szeretnénk hívni arra a tényre a figyelmet, hogy ameddig nem voltak elektronikus dokumentumszolgáltatások, a felhasználóknak jelentős többletenergiát jelentett egy nem hazai kiadó kiadványának megszerzése, és nyilván hatalmas lehetőséget jelentett a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételének lehetősége, a tendencia azonban az, hogy egyre több kiadó egyre több kiadványa lesz megszerezhető helytől függetlenül, web bolt szerű vásárlási mechanizmussal. Véleményünk szerint az európai szabályozás egységesedése valószínűleg azt eredményezi, hogy a mostani „nemzeti” szolgáltatók az egész területre kiterjesztik szolgáltatásaikat. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az OEDR ne ebbe az irányba (nemzetközi szolgáltatók bevonása) tegyen erőfeszítéseket, mert itt meglehetősen nagy a feleslegessé váló befektetés kockázata. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az OEDR országhatárokon túlnyúlóan lehetővé teszi a szolgáltatás igénybevételét (a gyakorlatban ez az üzleti felhasználók és a kedvezményeket nem igénylő felhasználók esetén valósítható meg), de az európai uniós elvárások alapján nem különbözteti meg az állampolgárokat lakhelyük szerint. A hazai tartalomszolgáltatók esetén az együttműködésre a következő lehetőségeket látjuk: •

a kiadók számára a már részletezett szolgáltatások nyújtása, ezen belül is az out of print művek szolgáltatásának megkezdése,

•

egyedi szerződések és felajánlások alapján az OEDR megnyitása a saját infrastruktúrát fenntartani nem akaró vagy nem képes jogtulajdonosok felé,

•

együttműködési megállapodások kötése a felsőoktatással a tankönyvek és jegyzetek folyamatos szolgáltatására

Az OEDR jelen koncepciója tartalmazza azokat az informatikai megoldásokat, amelyekhez a tartalom tulajdonosok igény esetén csatlakozni tudnak.

191

4.4.5. Az országos szolgáltatásban járatos könyvtári szaktudás biztosítása) A javasolt megoldás – az OEDR OSZK központú megvalósítása – egyik előnye, hogy a nemzeti könyvtárban rendelkezésre áll mind a „hagyományos” mind az elektronikus könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos szaktudás, tekintve, hogy az OSZK egyszerre kutatóhely, egyszerre a könyvtártudomány és képzés központja (Könyvtári Intézet) és a legnagyobb hazai elektronikus könyvtári szolgáltató. Ennek megfelelően szükség esetén nem csak az OEDR szolgáltatásban közvetlenül részt vevő munkatársak tudása vehető igénybe, hanem a nemzeti könyvtár teljes szakértői kapacitása rendelkezésre áll mind sokrétűségét mind teljesítőképességét tekintve.

4.4.6.

Jogi (különösen szerzői jogi) szaktudás biztosítása

Tekintettel arra, hogy a jogkövető magatartás kardinális kérdéssé válik úgy az elektronikus mint a nyomtatott dokumentumok szolgáltatásában, és a jogtulajdonosi hozzáállás, illetve a közös jogkezelés hiánya egyszerű földi halandó számára követhetetlenné teszik az egyes dokumentumok jogszerű szolgáltathatóságának feltételeit, mindenképpen szükséges országos szinten olyan szerzői jogi szakértői csapat létrehozása, amely nem csak problémák áthárítására képes (l. az árva művek kezelését a Szabadalmi Hivatalban), hanem a könyvtári közösség érdekeit képviselve képes jogszerű megoldást találni, illetve azt szerződésbe foglalni. A jogi szaktudás csak e területre specializálódott főállású jogász csapattal biztosítható, tekintettel arra, hogy piaci alapon az ilyen szolgáltatás várhatóan meghaladja a finanszírozhatóság kereteit. A munkaerő piaci helyzetre tekintettel esélyesnek tűnik egy ilyen csapat létrehozása. A megfelelő szaktudás jelen pillanatban nem áll még rendelkezésre egy intézménynél sem, főleg olyan mértékben, hogy képes legyen a potenciális feladatok teljes körét kezelni.

4.4.7.

A szolgáltatás folyamatos minőségbiztosítása

A szolgáltatás minőségmenedzsmentjét a folyamatos szolgáltatásjobbítás (continuous service improvement) alapelveinek megfelelően kell biztosítani.

Tervezni - A folyamatok javítási lehetőségeit felismerni - Célokat kitűzni - Folyamatokat megvizsgálni, eltérések okait felderíteni - A célok elérésének módját meghatározni

Végrehajtani - Kiképzés és begyakorlás - Javítómódszereket választani - Adatokat gyűjteni

A javasolt megoldás szerint a szolgáltatás fő teljesítmény paramétereit az OEDR folyamatosan mérné és szolgáltatná, viszont az adatok elemzését nem a szolgáltató szervezet, hanem külső fél (Pannon Egyetem Könyvtára - PEKL) végezné.

A szervezet létrejöttével meg kell határozni az OEDR jövőképét és küldetésnyilatkozatát, valamint stratégiai tervet kell készíteni annak érdekében, hogy az OEDR céltudatosan haladhasson kitűzött célok elérése érdekében. Az OEDR startégiai tervét minimum 3 évenként felül kell vizsgálni. Beavatkozni

Ellenőrizni

-Folyamatokat dokumentálni

- Adatokat elemezni

és szabványosítani

- Jelenlegi és tervezett ered-

-Eredményeket ellenőrizni

ményeket összehasonlítani

-Szükséges további

javításokat értékelni

Az OEDR működését folyamatokba kell szervezni, és a folyamatokat pontosan, írásban kell definiálni. Az informatikai szolgáltatások menedzseléséhez az ITIL (jelenleg ITILv3) ajánlásait javasoljuk alkalmazni.

192

A minőségbiztosító szervezet feladata a mért adatok rendszeres elemzése, és negyedévenként minőségbiztosítási jelentés készítése a következő tartalommal: •

A szolgáltatás mennyiségi elemzése, trendek

•

A folyamatok érettségének elemzése pl. CMMI alapján

•

A vállalt szolgáltatási paraméterek betartásának elemzése

•

Tendenciák

•

Az eltérések okának elemzése

•

A hibabejelentések, panaszok, felhasználói elégedettségmérés elemzése

•

Jobbítási javaslatok megtétele

•

Az előzőleg tett javaslatok implementálásának elemzése

Az egyes mutatókat [6] alapján a következőképpen javasoljuk definiálni: Hatékonyságmutatók •

az egyes folyamatok átfutási ideje,

•

kiszolgálási idő, a kérés beérkezésétől az első ajánlati eltelt idő

Működési teljesítménymutatók •

a OEDR központban dolgozó munkatársakra jutó műveletek átlagos száma,

•

a műveletek, illetve tevékenységek egységére jutó költség.

Gazdaságossági mutatók •

egy használóra jutó költség,

•

egy használóra jutó állománygyarapítási költség,

•

100 könyvtárhasználóra jutó személyzet.”

Piaci térfoglalás mutatói •

a rendszer használók/potenciális használók aránya

•

a rendszert használók/könyvtárközi kölcsönzést igénybevevők aránya (itt lehet különbséget tenni a hagyományos és elektronikus szolgáltatást igénybevevők között)

Eredményességi mutatókat kapunk az eredmények és a kimeneti termékek összehasonlításával •

hibaarány és elégedettségi arány, a felhasználók szempontjából.

A fentieken kívül évente egy elektronikus kérdőíves felmérést javasolunk végezni a SERVQUAL módszer illesztésével az OEDR speciális szolgáltatási módjára. Ugyancsak javasoljuk legalább évente a fogyasztói igények felmérését, annak érdekében, hogy az OEDR működését minél jobban lehessen az elvárások változásához illeszteni. A minőségbiztosítási jelentést valamennyi résztvevő könyvtárhoz el kell juttatni elektronikusan.

193

A jelentésben foglalt javaslatok implementálása a szolgáltatásban érintett felelős vezetők feladata.

4.4.8.

A megfelelő díjszabás

4.4.8.1. A szolgáltatás díja Tekintve, hogy a digitalizálás költségeinek egy része kis oldalszámoknál közel állandó, hiszen például a jogi tisztázással, a dokumentumok mozgatásával, vagy az automatikus digitalizálással kapcsolatos emberi munka mennyisége nem függ a lapszámtól, ezért javasoljuk, hogy a szolgáltatásnak legyen egy alapára, amely 10 oldal digitalizálását magában foglalja. Az OSZK jelenleg érvényes felhasználói árai mellett ez 2700 Ft (600 + 300 + 10x80 + 10*100) amihez járul még a szerzői jogdíj amely pl. a Subito legalacsonyabb árait tekintve is 3 euro, azaz kb. 800 Ft + Áfa = 1000 Ft, azaz összesen 3700 Ft. A fenti árak számításánál meg kell jegyeznünk, hogy az OSZK árszámítási stratégiája nem egy szilárd üzleti modellen alapul, azaz az árak nem egy önfenntartó szolgáltatás árai. Ha a fenti, kedvezmények nélküli 3700 forintos árat összevetjük a fénymásolás 2950 Ft-os (600 + 300 + 10 x 25 + 1000 + 800) költségével (feltételezve, hogy a szerzői jogdíjat ott is kifizetik, illetve a dokumentumot gyorsfutár szállítja (800 Ft pl. a Bookline esetében)), illetve a színes fénymásolat készítés költségével, ami a fenti oldalszámot tekintve 5700 Ft (600 + 300 + 10 x 300 + 1000 + 800), láthatjuk, hogy az elektronikus dokumentumszolgáltatás így kalkulált ára a jelenlegi árszínvonalat tekintve is a középmezőnyben helyezkedik el. (Megismételve, hogy a példa annyiban sántít, hogy most a szerzői jogdíjat nem számítja fel az intézmény.) Az árak megállapításánál azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a felhasználók mit fogadnak el reális árnak, és ebből a szempontból azt is figyelembe kell venni, hogy például már a 3700 forint is több, mint a Magyarországi átlagos könyvár, és drágább, mint a folyóiratok túlnyomó többsége esetén egy teljes példány ára, nem beszélve arról, hogy egy 10 oldalas dokumentum illegális fekete-fehér másolatának ára ténylegesen 300 Ft alatt van. Tekintve, hogy az általunk számított digitális dokumentum árban két speciális kényelmi szolgáltatás rész is található („házhozszállítás”, illetve elektronikus szöveg), amelyek értéke összesen kb. 2000 Ft, úgy véljük, hogy a 3700 Ft indokolható ár, mindemellett, ha azt a fogyasztói réteget is meg kívánjuk célozni, amely takarékossági okok miatt minimalizálja a költségeit, ugyanakkor jogkövető magatartást kíván tanúsítani, nem mehetünk lényegesen a szállítási költség nélküli fekete-fehér fénymásolat + szerzői jogdíj költsége fölé, ami 2150 Ft. A továbbiakban tehát ezzel az alapdíjjal, illetve a 80 Ft-os oldalankénti digitalizálási díjjal számolunk. A fenti árak az ÁFA-t tartalmazzák.

194

4.4.8.2. A könyvtárak kompenzációja Javasoljuk, hogy azt a könyvtárat, amely elektronikus dokumentumot szolgáltat tovább dokumentumonként illesse meg a 300 Ft-os dokumentumforgalmazási díj, a közreadó könyvtárat viszont eladásonként az oldalakkal arányos díj 50 %-a.

4.4.9. A szolgáltatást használók számára különböző fizetési technikák Ahhoz, hogy a felhasználók az internetes környezetben megszokott kényelmi szinten intézhessék az elektronikus dokumentumok elérését, a következő fizetési technikákat javasoljuk megvalósítani:

4.4.9.1. Bankkártyás fizetés 4.4.9.1.1. A fizetési megoldás Annak érdekében, hogy a felhasználók azonnal ki tudják fizetni az elérni kívánt és szolgáltatható dokumentumokat, szükséges azonnali fizetési lehetőség biztosítása, aminek egyik lehetősége a bankkártyás fizetés. Ennek keretében lehetőséget kell adni az összes nemzetközileg ismert kártyatípus elfogadására (Visa, Mastercard, American Express, stb.) A fizetési lehetőséghez az OEDR-nek olyan bankot kell választania, amely biztosítani képes a szükséges infrastruktúrát. Mivel a kártyaadatok kezelése teljesen a banki rendszerben folyik, az OEDR-nek csak a fizetendő összeg átadására és a pozitív vagy negatív visszajelzés fogadására kell felkészülnie, viszont a rendszert a konkrét banki megoldáshoz kell illeszteni. A bankkártyás fizetés várható költségtartalma 3% körüli. 4.4.9.1.2. Kockázatok Az OSZK a Magyar Államkincstár használatára kötelezett intézmény, más szolgáltatónál nem vezethet bankszámlát. Ennek megfelelően más bankot csak bizományosi rendszerben lehet megbízni a beérkező összegek kezelésével. A MÁK már évek óta ígéri a bankkártyás fizetés megoldását, de ezzel mindezidáig nem készült el. Veszélyforrás, hogy a MÁK esetleges elkészültével kötelező lesz átállni a MÁK rendszer használatára. Az azonnali banki visszajelzéseket és a MÁK értesítőjét össze kell vetni, ez külön adminisztrációs feladat.

4.4.9.2. Elektronikus utalás 4.4.9.2.1. A fizetési megoldás A felhasználó számára az egyik legbiztonságosabb megoldás, ha az utalást maga kezdeményezi. Ebben az esetben az OEDR-nek olyan egyedi azonosítót kell szolgáltatnia, amelyet a felhasználónak a befizetés „közlemények” rovatában kell feltüntetnie, és amely lehetőséget nyújt a vásárlás és a befizetés egymáshoz rendelésére.

195

Elektronikus utalásnál nincs azonnali visszajelzés, a fogadó bank (jelen esetben a MÁK) napi rendszerességgel küld értesítést a fogadott tételekről. Az utalásos fizetés átfutási ideje normál esetben kb. 1 nap, a MÁK esetében az optimista becslés 3 napot jelez előre. Elektronikus utalás esetén a fizetési értesítésnek a gazdasági rendszeren keresztül kell visszaérkeznie az OEDR-be, tekintve, hogy a bevételek elismerése a gazdasági szervezet feladata. 4.4.9.2.2. Kockázatok Mivel az OSZK a MÁK-ra kötelezett, azonosítóképzési eljárásában a MÁK szabályait kell követnie. A MÁK-kal való megegyezés a tapasztalatok szerint rendkívül vontatott folyamat. A megnövekedett várakozási idő miatt a szolgáltatás minősége az elérhetőnél rosszabb lesz.

4.4.9.3. Mobil telefonos fizetés 4.4.9.3.1. A fizetési megoldás Amennyiben mobil fizetéssel szeretné kiegyenlíteni a felhasználó a szolgáltatás ellenértékét, meg kell adnia telefonszámát vagy egyedi azonosítóját a fizetési mód kiválasztásakor, ezt követően SMS értesítést kap a folyamatban levő tranzakcióról. Amennyiben jóváhagyja a fizetést, újabb SMS értesítést kap a tranzakció megtörténtéről. Az OEDR-nek ebben az esetben szolgáltatnia kell a fizetendő összeget, valamint a szükséges azonosítókat, illetve fogadnia kell az azonnali visszajelzést a mobil fizetési társaságtól (banktól). Csak azzal a bankkal lehet mobil fizetési tranzakciókat lebonyolítani, amellyel az OEDR megegyezik (jelenleg pl. az FHB bank nyújt ilyen szolgáltatást). A költségek várhatóan a bankkártyás fizetés költségei körül alakulnak, illetve ehhez járul még az SMS forgalom díja is. 4.4.9.3.2. Kockázatok A mobil fizetési eljárások szolgáltató függőek, azaz minden egyes bevont szolgáltató esetén egyedi szerződést kell kötni. Az azonnali szolgáltatói visszajelzéseket és a MÁK értesítőjét össze kell vetni, ez külön adminisztrációs feladat.

4.4.9.4. POS terminál 4.4.9.4.1. A fizetési megoldás A felhasználó a helyszínen a megrendelt szolgáltatásokat bankkártyával egyenlítheti ki. Ennek megfelelően az OEDR és a POS terminálok közötti kétirányú adattranszfert meg kell valósítani. Javasoljuk, hogy ezt a megoldást azoknál a könyvtáraknál tegye lehetővé az OEDR, amelyek már rendelkeznek saját POS terminállal, vagy hajlandók ilyenbe beruházni. A megoldás abban különbözik az internetes bankkártyás fizetéstől, hogy az összeg a POS terminálhoz rendelt bankszámlára érkezik, és az nem feltétlenül azonos az OEDR számlájával.

196

A POS terminálos fizetési lehetőség az OSZK-ban jelen pillanatban is rendelkezésre áll. A POS terminál használatának költségei megegyeznek a bankkártyás fizetés költségeivel. 4.4.9.4.2. Kockázatok A kockázatok megegyeznek a bankkártyás fizetés kockázataival.

4.4.9.5. Utánvétes fizetés 4.4.9.5.1. A fizetési megoldás Azokban az esetekben javasoljuk, ahol fizikai hordozó mozgatására kerül sor és a szolgáltatás azon részére, amelynek kicsi az emberi erőforrás igénye. Így például nem javasoljuk olyan esetekben, ahol: • •

a szolgáltatás elindításának feltétele a szerzői jogdíj kifizetése a szolgáltatás jelentős emberi erőforrás igényű (a digitalizálás a megrendelő kérésére történik)

Utánvétes szolgáltatás jelen pillanatban is működik az OSZK-ban. Az utánvétes szolgáltatásokat az OEDR-nek számla nyomtatással, illetve futárszolgálati megrendelő nyomtatásával is segítenie kell. Az utánvétes megrendelések teljesítésének vissza kell kerülnie az OEDR-be. 4.4.9.5.2. Kockázatok Amennyiben a megrendelő nem veszi át a megrendelt árut, a bekerülési költség az OEDR-t terheli.

4.4.9.6. Készpénzes fizetés Lehetőséget kell adni a felhasználóknak arra, hogy akár az ügyfélszolgálatnál, akár a könyvtári dedikált munkaállomásoknál készpénzzel egyenlítsék ki az igénybe vett szolgáltatásokat. A számlát ebben az esetben mindig a szolgáltatást nyújtó intézménynek kell adnia. Az OEDR-nek biztosítania kell a havi elszámolás rendszerét. Továbbszámlázott szolgáltatásról lévén szó, kezelni kell minden helyen az ÁFA visszaigénylést. 4.4.9.6.1. Kockázatok A likviditási problémákkal küszködő könyvtárak esetén az OEDR számlák kifizetése nehézségeket okozhat.

4.4.9.7. Nem javasolt fizetési technikák 4.4.9.7.1. SMS alapú fizetés Az SMS alapú fizetési technikák jelenlegi szolgáltatási díja eléri az összeg 50 %-át. Ilyen díjtételek mellett a szolgáltatást nem éri meg igénybe venni. 4.4.9.7.2. Elektronikus pénztárca Az elektronikus pénztárca technológiák nem eléggé kiforrottak és elterjedtek, ezen kívül a mobil fizetés komoly versenytársnak látszik. Tekintve, hogy minden elektronikus pénztárca szolgáltatóval

197

egyedi szerződést kellene kötni, ami egyedi fejlesztéseket is jelent, a fenti bizonytalanság miatt nem javasoljuk a megoldás megvalósítását. 4.4.9.7.3. Sárga csekk Bár elvben az utalásos fizetést sárga csekken is lehet teljesíteni, nem javasoljuk ennek a megoldásnak a támogatását, a kezelési problémák (emberi erőforrás igény) miatt. Főleg nem javasoljuk, hogy a sárga csekk, mint bizonylat bemutatására teljesítés történjen az OEDR keretén belül. 4.4.9.7.4. Előre fizetés (letét) Bármilyen számla kezelése nagyságrendekkel növeli meg a rendszer biztonsági kockázatát, hiszen onnantól sokkal érdemesebb a rendszerbe betörni és a számla adatokat manipulálni. Előre fizetést akkor célszerű alkalmazni, ha az elemi szolgáltatási egység nem éri el a felhasználók tűréshatárát (pl. SMS, illetve percdíj < 50 Ft). Az általunk javasolt 2000 forintos alapár mellett könnyen lehet, hogy valaki számláján 1900 forint maradna, arra pedig nem lenne etikus azt mondani, hogy sajnos vagy fizet még és elkölti, vagy egy idő után elveszik, visszafizetés pedig további pénzkezelési problémákat vetne fel.

4.4.10.

Kockázati tényezők

Az optimális működési modell megpróbálja racionális keretek között minimális szinten tartani a szolgáltatási és biztonsági kockázatokat, a minőségi követelmények és finanszírozási követelmények figyelembe vétele mellett. Legfőbb azonosítható kockázati tényezők a következők: •

•

•

•

Jogi környezet o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : Az erőforrások jelentős része a jogtulajdonosokkal folytatott tárgyalásokra megy el. A szolgáltatás nagyon lassú lesz, minden „új” dokumentum esetén.

o

Kezelés: Kísérlet a jogszabályi környezet megváltoztatására.

A bekerülési és finanszírozási költségek o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : a fejlesztés nem indul el

o

Kezelés: Figyelemfelhívás a jogi kötelezettségekre és a társadalmi haszonra

A magyarországi fizetési hajlandóság o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : a bevételek messze elmaradnak a várttól

o

Kezelés: az „alternatív megoldások” (illegális másolás) jogszabályi kezelése, a könyvtárakban a szerzői jogdíj kifizetés nélküli szolgáltatás tiltása.

A rendszer komplexitása o

A kockázat mértéke : közepes

198

o

Hatás : a fejlesztés elhúzódhat, költségek növekedhetnek

o

Kezelés: megfelelő projekt menedzsment alkalmazása

4.5.

Közepes kockázatú működési modell

4.5.1.

Általános ismertetés

A közepes kockázatú modell az optimális modellből származik olyan módon, hogy a szolgáltatás biztonsági kockázatát növelve a követelmények egy részét kivettük, illetve az emberi erőforrás igényt csökkentettük oly módon, hogy az üzemeltető szervezet keretében és feladatátcsoportosításával legyen megoldható a feladat. A változtatások a szolgáltatási színvonal csökkenésével járnak.

4.5.1.1. A felhasználó számára elérhető szolgáltatások: 4.5.1.1.1. Webes felület ≠ A közepes kockázatú működési modellben a felhasználó a rendszer web felületén bejelentkezve vagy bejelentkezés nélkül, illetve a MOKKA-ODR, illetve Cikkarchívum rendszerben kereshet az elektronikusan hozzáférhető – vagy hozzáférhetővé tehető – dokumentumok között. Bejelentkezés esetén a felhasználó rögtön információt kap a kiválasztott dokumentumokról - legyenek azok cikkek vagy periodika részletek – saját jogosultságának megfelelően (pl. egyetemi oktató/hallgató, üzleti felhasználó, magán felhasználó) a felhasználási lehetőségekről (pl. ingyenesen elérhető, díjfizetés köteles, megtekinthető, díjfizetés ellenében nyomtatható, stb.), bejelentkezés nélkül a nem üzleti legmagasabb kategória árait láthatja. A keresőrendszernek minimálisan a MOKKA rendszerben biztosított keresési opciókat kell szolgáltatnia. A felhasználó a rendszer webes felületén keresztül regisztrálhat, illetve amennyiben már rendelkezik azonosítóval és jelszóval, beléphet. A megoldás indoklása: A web felület használata olyan technológiai megoldás, amely operációs rendszertől függetlenül tesz elérhetővé szolgáltatásokat. Előnye, hogy kis teljesítményű, adott esetben régi gépeken is futtatható, hardver vagy operációs rendszer váltás után is azonnal használható. Tekintettel arra, hogy DRM megoldások a nemzetközi tapasztalatok szerint web beépülő modul segítségével is futtathatók, nem szükséges installálható programot létrehozni a megfelelő biztonságú szolgáltatás megvalósítása érdekében. A megoldás feltételei A bevezetendő DRM rendszernek támogatnia kell a webes felületen keresztül megvalósított dokumentum megtekintést. Az említett rendszereket fel kell készíteni az OEDR-rel együttműködésre. A megoldás hatásai A web felületek használata a felhasználói oldalon kevés üzemeltetési igénnyel jár, nem igényel szaktudást.

199

A rendszerek együttműködése és a felhasználók részletes tájékoztatása segíti a hatékony használatot, ezáltal növeli a vásárlói kedvet. A közös kereső hiánya azt a kockázatot rejti, hogy a felhasználók számára a rendszer használata kényelmetlen lesz, így kerülni fogják, illetve nem az OEDR felületét fogják használni. 4.5.1.1.2. Felhasználói regisztráció √ A felhasználók a regisztrációs eljárás során adják meg adataikat. A kedvezményeket igénybe venni nem kívánó, és cégnévre szóló számlát nem igénylő felhasználók anonim módon vehetik igénybe a nem utólagos fizetéssel járó szolgáltatásokat, azaz az ő esetükben nem történik meg az adatok valódiságának ellenőrzése. A regisztráció során a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az OEDR szabályzatát és szolgáltatási feltételeit megismerték és azt magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A felhasználónak lehetősége van a felhasználói jelszó újra kérésére a megadott e-levél címre. A megoldás indoklása: A regisztráció teszi lehetővé a megrendelés és a megrendelő egymáshoz rendelését, illetve a későbbiekben azt, hogy a felhasználó saját adatait kezelhesse. A szolgáltatási feltételek elfogadása teremti meg a jogi alapját a későbbi esetleges vitás kérdések rendezésének. A megoldás feltételei Felhasználói szerződés létrehozása. A megoldás hatásai Egyszerűbb felhasználó kezelés, a felhasználók azonosíthatósága, minden olyan esetben, ahol kedvezményt nem kíván a felhasználó igénybe venni. A nem valódi nevet felhasználók esetén a magánélethez való jog (privacy) tiszteletben tartása. 4.5.1.1.3. Felhasználói kedvezmények és kategóriák √ A kedvezményeket igénybe venni kívánó felhasználók megadhatják az adataikat, megjelölhetik az igényelt kedvezményt, de ezt csak abban az esetben vehetik igénybe, ha személyesen megjelennek az OEDR bármelyik könyvtárában, és a rendelkezésükre álló hivatalos okmányokkal igazolják a jogosultságukat. Az igazolást hallgatói jogviszony esetén félévente, más esetben évente egyszer kell elvégezni. A felhasználók a következő kedvezményekre jogosult státuszukat igazolhatják: •

Tanulói jogviszony középfokú oktatási intézményben (-25%) o

Ebben az esetben a kedvezményt igénybe vevő nem jogosult utólagos fizetési kötelezettséggel járó megrendelésre.

•

Hallgatói jogviszony felsőoktatási intézményben (-25%)

•

Közoktatásban dolgozó tanár vagy oktató (-40 %)

200

•

Felsőoktatásban vagy akadémiai kutatóintézetben dolgozó kutató (-50 %)

•

Közintézményben dolgozó munkatárs (-30%)

•

Nyugdíjas (-25%)

•

Magánszemély (0 %)

A kedvezményeket a jogtulajdonosokkal kötött szerződés alapján, illetve az állami finanszírozás függvényében kell megadni, zárójelben azokat az értékeket szerepeltetjük, amelyeket akkor javasolunk alkalmazni, amikor a jogtulajdonos nem kíván kedvezményt adni a fenti kategóriáknak. A természetes személy felhasználók által megadandó adatok: •

Név

•

Lakcím

•

Személyi igazolvány szám

•

Kedvezményre jogosító igazolvány száma (diákigazolvány)

Opcionálisan megadható adatok: •

nem

•

életkor

•

munkakör

Az üzleti felhasználók számára úgy kell megállapítani az árat, hogy az általános forgalmi adó visszatérítést tekintve magánszemélynek ne legyen gazdaságos ilyen módon megrendeli szolgáltatást. (+25 %) Üzleti felhasználók által megadandó adatok: • • • •

Cégnév Adószám Bankszámla szám Számlázási cím

A megoldás indoklása: Nincs egyelőre olyan rendszer Magyarországon, amellyel megbízhatóan és automatizáltan el lehetne végezni egy teljes felhasználói csoport kedvezmény jogosultság ellenőrzését, ennek megfelelően mindenképpen biztosítani kell a személyes megjelenésen alapuló igazolás lehetőségét. Az üzleti felhasználók esetén az ÁFA visszatérítés miatt olyan árat javasolt megállapítani, hogy ne legyen érdemes magánszemélynek üzleti felhasználóként bejelentkezni és a számlát elszámoltatni. A megadott adatok a felhasználó azonosításán kívül statisztikai célokat is szolgálnak. A megoldás feltételei A finanszírozónak el kell fogadnia a kategorizálást, illetve a kedvezményszinteket. A megoldás hatásai

201

A kedvezmények közelítik az elfogadható árszínvonalhoz a fizetendő összegeket, emiatt a felhasználás nagyobb része terelődik a legális csatornákba. A kedvezmény igazolás kezelése adminisztrációs többletterhet jelent a résztvevő intézmények (különösen a felsőoktatási intézmények) könyvtárai számára. 4.5.1.1.4. Személyes adatokkal kapcsolatos jogok ≠ A felhasználóknak lehetőséget kell adni arra, hogy a regisztráció során megadott adatokat módosítsák, illetve adataikat töröljék. A módosítás korlátai: •

személynév és személyes azonosítók, valamint a mobil szám módosítása esetén a kedvezményre jogosultságot újra igazolni kell

A törlés korlátai: •

törölni csak akkor lehet felhasználói azonosítót, ha nincs folyamatban lévő megrendelés, illetve teljesítési kötelezettség (pl. a dokumentum elérhetőségének biztosítása még kötelezettsége az OEDR-nek). Amennyiben a felhasználó kezdeményezi a törlést, az akkor jön létre, amikorra az említett feltételek megszűnnek.

A törlés során a felhasználói adatok azonosításra alkalmas részét anonimizálja a rendszer. A megoldás indoklása: Személyes adatokat csak célhoz kötötten és a szükséges ideig szabad kezelni. Ennek megfelelően, ha a felek közötti jogviszony már nem teszi szükségessé, a személyes adatokat nem szabad tárolni. Tekintettel arra, hogy a kedvezmények igénybevétele személyhez kötött, nehezíteni kell azt, hogy valaki a jogosultságát másnak átadja. Ennek megfelelően az olyan adatok megváltoztatása, amelyek a jogosult személy azonosításához kellenek, automatikusan a jogosultság felfüggesztését vonják maguk után. A felhasználónak természetesen fűződhet jogos érdeke ahhoz, hogy régebbi adatai fennmaradjanak, ezért az automatikus törlés nem ajánlott. A törlés előfeltétele, hogy a felek közötti olyan jogviszonyok, amelyek az azonosítást megkövetelhetik, megszűnjenek. Az anonimizálás, mint törlési módszer kielégíti a jogszabályi feltételeket, ugyanakkor lehetőséget ad a statisztikai feldolgozásra a későbbiekben is. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A rendszer eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeknek, illetve védi a kedvezményeket finanszírozó jogos érdekeit. Az adatok módosításának lehetőségei kielégítik azt a feltételt, hogy a felhasználó kezelheti a rá vonatkozó adatokat. 4.5.1.1.5. Felhasználó törlése √

202

Egy év inaktivitás után a felhasználót – az e-levél címére küldött értesítést követően 1 hónappal – törölni kell. A törlés során a felhasználói adatok azonosításra alkalmas részét anonimizálja a rendszer. A megoldás indoklása: A rendszer működése szempontjából fontos, hogy inaktív adatokat minél kisebb mértékben kezeljen, illetve az adatok célhoz kötött kezelése is megkívánja, hogy a felhasználói kívánság fennálljon a személyes adatok tárolásával kapcsolatosan A megoldás feltételei A felhasználói aktivitást figyelni kell minden egyes azonosítóval kapcsolatosan. A megoldás hatásai A rendszer eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeknek. A kisebb felhasználói adatbázis miatt a rendszer működés nem lassul. 4.5.1.1.6. A dokumentumokról szolgáltatott információk ≠ Az egyes dokumentumokkal kapcsolatosan a következő információkat kell elérhetővé tenni a felhasználó számára: • • • • • • • • •

• • •

•

•

203

A dokumentum bibliográfiai adatai Fedőlap grafikusan Tartalomjegyzék grafikusan A dokumentum egymástól függetlenül árazott egységei (cikkek) Bélyegkép vízjellel ellátva (grafikus dokumentumok esetén) Cikk kivonat (abstract) vagy könyv fülszöveg Teljes egészében szkennelve / részben szkennelve [ikon formában] o ez utóbbi esetben az ikonra kattintva a szkennelt részek azonosítása Karakterfelismerésen és szöveggondozáson átesett [ikon formában] Jogdíjfizetés mellett érhető el / szabad felhasználású o mindkét esetben az ikonra kattintva megjelennek az általánosan adott jogok (pl. üzleti célra nem használható, nem nyomtatható, stb) o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Nyomtatható [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Csak dedikált könyvtári terminálon tekinthető meg [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Web felületen megjeleníthető [ikon formában] o Az ikonra kattintva látható, hogy az alapárban hány megtekintés, illetve milyen időtartam foglaltatik benn o Díj a megtekintések számának növelése, illetve az időtartam növelése esetén pdf, kétrétegű pdf, e-pub, jpg formában tölthető le [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] o díj a kölcsönzési idő (vásárlás) függvényében PoD formában megkapható [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj]

• • • • •

Papír alapú másolat kérhető belőle [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Csak a jogtulajdonostól vásárolható meg [ikon formában] o Az ikonra kattintva a jogtulajdonos elérése A dokumentum nem áll rendelkezésre az OEDR által elfogadott szabványos minőségben [ikon formában] A dokumentum [név] gyűjtemény része A dokumentumot szolgáltató könyvtár megnevezése

A cél az, hogy a dokumentumok szövegfelismerés után – megrendelésre – szöveggondozáson essenek át, a felhasználó kereshető, korrektúrázott és ha technológia engedi, kétrétegű dokumentumot kapjon, amelyre a DRM védelem be van állítva. A megoldás indoklása: A felhasználónak részletes információkat kell kapnia még a megrendelés előtt a dokumentummal kapcsolatos lehetőségeiről. A megoldás feltételei A beviteli munkafolyamat során a fenti összes lényeges adat megadásának kikényszerítése, illetve a jogtulajdonosokkal kötött szerződések. A megoldás hatásai A felhasználók igényük és finanszírozási lehetőségeik szerint választhatnak a rendszer által szolgáltatott opciókból. A felhasználói kiszolgálás hatékonyabb lesz, a felhasználók szívesebben használják a rendszert. 4.5.1.1.7. OEDR szolgáltatások elérése a MOKKA-ODR ill. Cikkarchívum rendszerből ≠ Más rendszer használata esetén a szóban forgó rendszer a dokumentumok kiválasztása után átirányítja a felhasználót az OEDR-be, és automatikusan átadja a kiválasztott dokumentumok minden adatát. Az OEDR-be már bejelentkezett felhasználónak az átirányítás során nem kell bejelentkeznie. A megoldás indoklása: A felhasználók más rendszerek használata esetén is tudomást szereznek az OEDR szolgáltatásairól, és egyúttal rögtön átléphetnek az OEDR-be, ha részletesebb adatokra kíváncsiak vagy megrendelni szeretnének. A megoldás szükséges ahhoz, hogy a felhasználók minél nagyobb köre szerezzen tudomást az OEDR szolgáltatásairól. A megoldás feltételei Az OEDR és az említett rendszerek szolgáltatás szintű integrációja, a rendszerek továbbfejlesztése az OEDR adatok átvételére. Az OEDR folyamatos bejelentkezést biztosító kialakítása. A megoldás hatásai A felhasználói kör bővülése azáltal, hogy nem kell több rendszerben keresni az információk megtalálásához. A felhasználó kényelmesen – adatok újbóli megadása nélkül – váltogathat a rendszerek között.

204

Az integráció csökkenése azzal a veszéllyel jár, hogy csak az OEDR-be átlépés után láthatja a felhasználó, hogy a dokumentummal kapcsolatban nem választhatja azt a szolgáltatást, amit szeretne. 4.5.1.1.8. Térítésköteles cikkadatbázisok elérése ≠ A térítésköteles cikkadatbázisok, illetve a nemzetközi szolgáltatók – a köthető szerződések függvényében – vagy integrálódnak (kereshetővé és tétel szinten megrendelhetővé válnak), vagy megfelelő megrendelő űrlap kitöltésével indíthatja a felhasználó a megrendelést. A felhasználónak manuálisan kell a kérőlapot kitöltenie. A megoldás indoklása: Az OEDR akkor tudja a lehető legszélesebb felhasználói kört magához vonzani, ha komplexen kezeli az elektronikus dokumentumküldés lehetőségét. Tekintve, hogy a felhasználók jelentős része nem magyar nyelvű dokumentumokra is kíváncsi, az ilyen szolgáltatások integrálása bővíti az elérhető felhasználók körét, ugyanakkor „nagykereskedelmi ár” elérését is lehetővé teheti az adatbázis tulajdonosok és az OEDR között. Ismerve a jogi korlátokat, fel kell készülni arra, hogy az adatbázis szolgáltatók az integrációt, vagyis az automatizált dokumentum szolgáltatást nem fogják megengedni, ezért szükség van egy félautomatikus rendszerre, ahol a felhasználók által kitöltött űrlap alapján emberi segédlettel történik a megrendelés. A megoldás feltételei Megegyezés az adatbázisok jogtulajdonosaival. Az OEDR felkészítése az adatbázisok automatikus lekérdezésére, akár keresés, akár cikkátvétel szintjén. A megoldás hatásai A kiszolgálható felhasználók száma nő, az elérhető árak, ezzel együtt az import igény csökkenhet. Az integráció csökkenésével a felhasználóra több feladat hárul, a tévesztés lehetősége nő. 4.5.1.1.9. Az EOD szolgáltatásainak igénybe vétele √ Az OEDR-nek integráltan kell működnie az EOD rendszerrel, így lehetőséget kell adnia magyar és idegen nyelvű könyvek megrendelésére is. A megoldás indoklása: Bár az EOD rendszer nem jogvédett anyagokat szolgáltat, az egyedi kéréseket térítés ellenében és adott ideig nem szabadon szolgáltatja, technológiai szinten nagyon sok munkafolyamatban megegyezik az OEDR szolgáltatással. Célszerűnek mutatkozik a szinergiák kihasználása. A megoldás feltételei Megegyezés az EOD rendszerrel az integrációról. A megoldás hatásai A szolgáltatási portfólió nő, ezzel együtt a felhasználószám és a bevételek is, az infrastruktúra kihasználása racionálisabbá válik. 4.5.1.1.10. A jogtulajdonosok által szolgáltatott dokumentumok elérése √

205

Amennyiben a kért elektronikus dokumentum csak a jogtulajdonostól szerezhető be, a rendszer átirányítja a kérést a jogtulajdonos elektronikus rendszerébe, amennyiben az OEDR és a jogtulajdonos közötti szerződés erre lehetőséget ad. A megoldás indoklása: A piaci szolgáltatók által is szolgáltatott dokumentumok esetén kicsi az esély arra, hogy ezek szolgáltatási jogát egyúttal az OEDR is megszerezze, hiszen ezzel a piaci szolgáltatók versenytársává válna. Célszerűtlen azonban a felhasználók által keresett kurrens dokumentumokat kizárni a szolgáltatásból, ezért célszerű az egységes szolgáltatási kép érdekében ezeket a dokumentumokat is feltüntetni a találatok között és lehetősége biztosítani a közvetlen megvásárlásukra. A megoldás feltételei Szerződés kötése a jogtulajdonosokkal, amelyben vállalják az adatok karbantartását is. A megoldás hatásai A felhasználók kiszolgálása javul, a jogtulajdonosi bizalom és együttműködési készség növekszik, aminek következtében nagyobb az esély a már nem kurrens művek szolgáltatásának átvételére. 4.5.1.1.11. Nem tisztázott jogi státusú dokumentumok megrendelése √ Amennyiben a dokumentum szolgáltatására még nem szerzett az OEDR jogtulajdonosi engedélyt, és a felhasználó fenntartja igényét, az OEDR megkezdi a tárgyalásokat a jogtulajdonosokkal. A folyamat pozitív, illetve negatív végkifejletéről a felhasználó elektronikus levélben tájékoztatást, illetve bejelentkezve értesítést kap. A megoldás indoklása: Főleg az OEDR kezdeti szakaszában sok olyan kérés várható, amely olyan művekre vonatkozik, amelyek státusza még nem tisztázott. Tekintve, hogy a megegyezés határideje, illetve sikere nem garantálható, meg kell győződni arról, hogy a felhasználó hosszabb távon is fenntartja igényét. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználói kezdeményezés segít annak eldöntésében, hogy kiket érdemes a megegyezések sorában előre venni, ezzel javulhat annak esélye, hogy a felhasználói kérések hamarabb kiszolgálhatóak lesznek, hiszen várhatóan a legkedveltebb jogtulajdonosokkal történik meg legelőször a megegyezés. A feleslegesen indított megegyezési kísérletek száma csökken. 4.5.1.1.12. Értesítési szolgáltatás ≠ Amennyiben a felhasználó nem kívánja a nem tisztázott státusú dokumentum digitalizálási folyamatát elindítani, de továbbra is érdeklődik a dokumentum iránt, értesítést kérhet arról, ha a dokumentum elektronikusan elérhetővé válik.

206

Ugyanígy értesítést kérhet a felhasználó a következő eseményekről: •

adott szerző újabb műve elérhetővé válik elektronikusan

•

adott periodika újabb példánya elérhetővé válik elektronikusan

•

adott könyvsorozat újabb kötete elérhetővé válik elektronikusan

•

adott besorolású mű elérhetővé válik elektronikusan

A digitalizált művekről tematikus RSS szolgáltatás indítása is javasolt. A megoldás indoklása: Az értesítési rendszer szükséges ahhoz, hogy a felhasználók a legkedveltebb forrásokról azonnali információkhoz jussanak. Az elektronikus levél értesítés megoldása technológiailag egyszerű, viszont nagy a kockázata, hogy a hírlevél jellegű információkat a spam szűrők kiszűrik. Az RSS típusú szolgáltatás nem szabható viszont személyre, ezzel szemben nem kezelik a spam szűrők. A megoldás feltételei A megoldás hatásai A rendszeres információszolgáltatás növeli a szolgáltatások igénybevételének valószínűségét. A személyre szabott információszolgáltatás a rendszer általános megítélését javítja. A szabad szöveges keresést nem támogató értesítés kevesebb felhasználót fog vonzani. 4.5.1.1.13. A dokumentum(ok) megrendelése, vásárlói kosár √ A felhasználó a kért dokumentumra kattintva kiválaszthatja a számára megfelelő opciókat (pl. elérési mód, formátum, szöveggondozás, kölcsönzési időtartam, nyomtatási lehetőség, oldalszámok), attól függően, hogy a jogtulajdonos milyen választékot kínált fel. Amennyiben a dokumentum részletének szolgáltatására nem lehet az oldalszám alapú számítási módot használni, a felhasználó egyedi ajánlatot kérhet. Ebben az esetben azonban felhasználói kedvezmény nem érvényesíthető. Az opciók kiválasztása után a felhasználó tájékoztatást kap, hogy az őt megillető kedvezményszintet figyelembe véve összességében mekkora összeget kell fizetnie az adott kombinációért. A rendszernek nem szabad engedélyezni a kosárba tevést addig, amíg a felhasználó az összes lényeges opcióról nem nyilatkozott. (alapértelmezések használata megengedett) A minimálisan fizetendő összeg dokumentumonként 10 oldalra jutó díj, oldalarányos díjat tehát csak a 11. oldaltól kell fizetni. A kiválasztott dokumentumok vásárlói kosárba kerülnek. A vásárlói kosár tartalmát a felhasználó mentheti, onnan törölhet, illetve oda további tételeket vehet fel. A kosár összértékét a rendszer folyamatosan feltünteti.

207

Amennyiben a felhasználó olyan tételeket is kiválaszt, amelyek postai úton is továbbíthatók, lehetőséget kell adni a postai szállítási igény bejelölésére, illetve beárazására. A felhasználó megrendelheti a még nem digitalizált dokumentum digitalizálását sürgősséggel (következő munkanap azonos időpontján belüli teljesítéssel) a dokumentum kedvezmények nélküli árának kétszereséért. Digitalizálásra adott megrendelés kezdő időpontja csak munkanapra és munkaidőn belül eshet. Munkaidőn kívüli megrendelések kezdő időpontja a következő munkanap kezdete lesz. A felhasználónak lehetőséget kell adni a kosár mentésére és későbbi újra elővételére. A válogatás befejeztével a felhasználó kiválaszthatja a használni kívánt fizetési módot, de előtte meg kell tekintenie a megrendelt dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatást, amelyben információkat kap az általa vásárolt opciókról és a jogszerű felhasználás kereteiről. Ennek elfogadása a feltétele a továbblépésnek. Az elfogadott tájékoztatást sikeres fizetés esetén a rendszer a felhasználó e-levél címére elküldi. A megoldás indoklása: A vásárlói kosár az internetes vásárlások során használt elfogadott eszköz, így a felhasználók számára is ismerős környezetet jelent. A minimális dokumentumárat a finanszírozhatóság kedvéért javasoljuk bevezetni, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. A nem azonnal teljesíthető megrendelések időbeni korlátozása szükséges, mivel ezek megvalósításához emberi beavatkozás szükséges, a folyamatos rendelkezésre állás viszont nagymértékben növelné a költségeket. A kosár mentése azért fontos, mert nem biztos, hogy a felhasználó be tudja fejezni a vásárlást akkor, amikor a válogatást végzi, és célszerű ilyen módon is segíteni a sikeres megrendelést. A felhasználó folyamatos tájékoztatása a jogviták elkerülése miatt elengedhetetlen. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználó kívánságainak megfelelően tudja összeállítani az igényelt dokumentumok listáját, és könnyen tudja azt kezelni, ezáltal a rendszer iránti affinitása nő. 4.5.1.1.14. Szállítási cím, számlázási cím megadása √ Amennyiben a megrendelés kiszállítandó tételt is tartalmaz, a felhasználónak meg kell adni a lehetőséget, hogy ellenőrizze az általa a regisztrációkor megadott szállítási címet, illetve módosítsa azt. Ebben az esetben lehetőséget kell adni megjegyzés beírására is. A futárszolgálattal köthető szerződésnek megfelelően lehetővé kell tenni a szállítás preferált dátumának, illetve napszakának megadását. Üzleti felhasználók esetén biztosítani kell a szállítási cím megjelenítését és módosíthatóságát. Természetes személy felhasználók esetén – a visszaélések elkerülése végett – nem kell lehetővé tenni

208

a számlázási cím megadását, illetve a számlán fel kell tüntetni, hogy az nem üzleti célú szolgáltatások számlája. A megoldás indoklása: A szállítási cím megadása szükséges ahhoz, hogy a rendszerben automatizálni lehessen az utánvétes megrendelések indítását. A megjegyzést és a szállítás kért idejét a rendelés pontos teljesítéséhez érdemes bekérni. A számlázási cím a számla szükséges paramétere, megadása üzleti felhasználóknál elengedhetetlen. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Lehetségessé válik a fizikai hordozó átadását igénylő értéknövelt szolgáltatások indítása, valamint az cégek számára is szolgáltatás nyújtása. 4.5.1.1.15. Üzleti partnerek speciális kezelés √ Üzleti partnerként regisztráló felhasználóknak lehetővé kell tenni, hogy a dokumentum letölthetőségét, megtekinthetőségét az általuk megnevezett felhasználói azonosítóhoz delegálják. A megoldás indoklása: Az üzleti partnereknél egy számlázási címre, illetve egy elektronikus fizetési lehetőséggel több felhasználót is ki kell szolgálni, és sok esetben a pénzügyeket intéző személy vagy szervezeti egység nem azonos a szolgáltatás igénybevevőjével. Azért, hogy elkülönülhessen a felhasználás és a fizetés, a felhasználási engedély annak a személynek a nevére szóljon, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást, ennek megfelelően lehetőséget kell adni a delegálásra. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Az üzleti felhasználók kontrollálni tudják a felhasználást, ezért a bizalom és ezzel együtt a használat nő. 4.5.1.1.16. Fizetés ≠ A felhasználó az alábbi fizetési módok közül választhat: •

bankkártyás fizetés o

•

utalásos fizetés o

209

Ebben az esetben a felhasználó átkerül az OEDR-rel szerződést kötött bank biztonságos rendszerébe és ott adja meg kártyaadatait. Az OEDR a banknak az összeget továbbítja. A tranzakció sikerességét a bank visszajelzi.

a felhasználó az OEDR-től megkapja a számlaszámot, illetve az adott vásárlását jellemző egyedi tranzakciós kódot, amelyet az átutalás közlemény rovatában kell feltűntetnie

•

készpénzes fizetés

A kedvezményt igénybe venni kívánó felhasználó mobil telefonjára a fizetés indításához szükséges azonosító kódot kap annak érdekében, hogy a kedvezményt ne tudja könnyen továbbadni. Az SMS árát a kommunikációs költségek megállapításakor figyelembe kell venni. A megoldás indoklása: A felhasználók elvárják az internetes boltokban általában használt fizetési technikákat, ugyanakkor elvárják a megfelelő biztonságot is. A készpénzes fizetésre akkor kell lehetőséget adni, amikor a felhasználó valamely könyvtárban személyesen vesz igénybe letöltési vagy megtekintési szolgáltatást, esetleg fizikai hordozón vesz át dokumentumot. A kedvezmény igénybevételét azért érdemes két faktoros azonosításhoz kötni, mert különben túl könnyen átadható a kedvezményre jogosító azonosító harmadik személynek. Bár az SMS sem gátolja meg ezt, lényegesen szorosabb együttműködést követel meg a kedvezmény jogosultja és igénybevevője között, mintha csak felhasználónév és jelszó pár azonosíthatná a felhasználót. A megoldás feltételei Bankkártya esetén szerződést kell kötni valamelyik bankkal – célszerűen azzal, amelyik a legkedvezőbb feltételekkel biztosítja a szolgáltatást. Amennyiben a Magyar Államkincstár képes lesz ilyen szolgáltatást nyújtani, valószínűsíthetően az OEDR-t működtető szervezetnek kötelező lesz vele megegyezni Utalásos fizetés esetén meg kell egyezni a Magyar Államkincstárral az elkülönült számlakezelésről, illetve az utalásokkal kapcsolatos információszolgáltatásról. A készpénzes fizetéshez szükséges, hogy a partner intézménynek számlaadási joga legyen. A megoldás hatásai A fizetési lehetőségek széles spektruma megkönnyíti a felhasználóknak a rendszer használatát, ami a felhasználószám növekedését eredményezi. Az elektronikus fizetési technológiák megvalósításával automatizálhatóvá válik, ami emberi erőforrást takarít meg.

a

pénzforgalom

jelentős

része

A mobil telefonos fizetés elmaradása az adott felhasználói kör kisebb affinitását vonja maga után. 4.5.1.1.17. Számlázás √ A számlázást a magyar jogszabályok szerint elektronikus számlával is meg lehet oldani, ugyanakkor az ügyfél kívánságára a kinyomtatható számla lehetőségét is biztosítani kell. Amennyiben nem elektronikus dokumentumküldésről van szó, a rendszernek a küldés helyén is biztosítania kell a számlanyomtatás lehetőségét. Valamennyi felhasználó esetén biztosítani kell a magyar jogszabályoknak megfelelő elektronikus formátumú számla letöltésének lehetőségét. A nem üzleti felhasználók számlája csak a felhasználó természetes személy nevére szólhat. Mivel kedvezményt igénybe nem vevő felhasználóknál a név nem feltétlenül valódi, a számlán fel kell tűntetni, hogy a számla természetes személynek lett kiállítva.

210

A felhasználók számára biztosítani kell a papír alapú számla postai kiküldését térítés ellenében. A megoldás indoklása: A számviteli jogszabályok és az adóhatóság ragaszkodik bizonyos esetekben a számlák nyomtatásához, ez természetesen a felhasználói oldalon is megoldható, ha zárt rendszer állítja elő a számlákat, azonban fizikai hordozó küldésekor a számlának együtt kell mozognia a küldeménnyel. A visszaélések elkerülése végett a számla az üzleti felhasználók esetén szólhat csak cégnévre. Tekintve, hogy az elektronikusan küldött számla a felhasználó rendelkezésére áll, és a szolgáltatás természetéből adódóan nem hivatkozhat arra, hogy nem képes ilyet fogadni, indokolható, ha a papír alapú számla költségeit kiszámlázza a rendszer a felhasználónak. A megoldás feltételei A számlázási modulnak zártnak és az adóhatóság által elfogadottnak kell lennie. A megoldás hatásai A jogszabályoknak megfelel a rendszer működése, a felhasználók bizonylattal rendelkeznek, amely igazolja a szolgáltatást ellentételezését és az igénybevétel jogszerűségét. 4.5.1.1.18. A megrendelés visszamondása √ A megrendelés mindaddig visszamondható, ameddig a teljesítés meg nem kezdődik. Tekintettel arra, hogy elektronikus fizetés esetén a banki visszajelzés indítja a folyamatot, bankkártyás fizetés esetén a rendelés nem mondható vissza, átutalás esetén a rendelés az utalás megtörténtéig visszavonható. Utánvétes megrendelés esetén az átvétel megtagadásával a felhasználó elállhat a vásárlástól. A biztonság érdekében utánvétes megrendelés előtt érdemes felvenni a felhasználóval a kapcsolatot. Az OEDR a megrendelés teljesítésétől akkor léphet vissza – a felhasználó kártalanítása mellett –, ha adatbázis vagy más hiba folytán a felhasználó által kifizetett ár nem éri el a ténylegesen járó összeg 50 %-át (pl. a felhasználó által kiválasztott dokumentum tényleges oldalszáma a duplája az adatbázisban szereplő oldalszámnak) A megoldás indoklása: A megrendelés visszamondására lehetőséget kell biztosítani a felhasználónak, egészen addig, amíg a szolgáltatónak nem merülnek fel igazolható költségei. Bár elvileg lehetne olyan rendszert kiépíteni, amiben a szolgáltatás indítása a fizetéshez képest késleltetett, ez azonban a már beérkezett összegek visszafizetésének kezelése jelentősen bonyolítaná a rendszer működését és költségnövekedést okozna. Fel kell készülni arra is, hogy esetleges hibák miatt a dokumentum jelentősen eltér a leíró adatokban foglalttól. Ebben az esetben jelentős érdeksérelem érhetné az OEDR-t, ha teljesíteni kéne a megrendelést. Javasolt, hogy ebben az esetben – manuálisan kezelve – az OEDR inkább fizesse vissza a befizetett összeget, amennyiben a felhasználó nem hajlandó a tényleges árat kifizetni. Utánvétes küldés esetén a jogszabály teszi lehetővé a felhasználónak a visszalépést. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai

211

Jogszabályi kötelezettség teljesítése, egyúttal a felhasználói biztonságérzet fokozása. A javasolt megoldás csökkenti az OEDR működtetőjének pénzügyi kockázatát az elektronikus fizetések esetén. Utánvétes fizetésnél a kockázatot az OEDR-nek kell vállalnia. 4.5.1.1.19. A dokumentum elérhetősége √ Az igénylő választásának megfelelően a már digitalizált és feldolgozott elektronikus dokumentumok a térítési díj megfizetése ellenében azonnal, illetve átutalás esetén a fizetés beérkeztével hozzáférhetővé válnak. A felhasználó, előre megadott e-levél címén tájékoztatást kap arról, hogy az általa kifizetett dokumentum elérhető. A felhasználó a dokumentumokat az alkalmazott DRM korlátozás mellett töltheti le, illetve böngészőjében – a szükséges beépülő program telepítés után – tekintheti meg. A felhasználó a dokumentumokat a kívánt formában töltheti le (választhatóan pdf, epub, jpg), vagy a könyvtár dedikált számítógépén tekintheti meg. A dokumentumok elérését lehetővé tevő központtal a felhasználó csak biztonságos – titkosított – adatcsatornán keresztül tarthat kapcsolatot. A megoldás indoklása: Az elektronikus megoldás egyik előnye a gyorsaság, ezért a szolgáltatást automatikussá kell tenni minden olyan esetben, ahol ez megtehető. Az elektronikus értesítés azért szükséges, mert még azonnali fizetés esetén sem biztos, hogy a felhasználó azonnal kívánja elérni a dokumentumot (pl. lehet, hogy kilép a rendszerből), ezért érdemes felhívni a figyelmét, hogy a kívánt dokumentum rendelkezésre áll. A DRM szükséges ahhoz, hogy a jogtulajdonosok számára a biztonság garantálható legyen. Az elérési lehetőségeket a rendszer és a jogtulajdonosi engedélyek sajátosságainak megfelelően kell biztosítani. A titkosított adatcsatorna garantálja, hogy a letöltés során se tudjon illetéktelen hozzáférni a dokumentumhoz. A megoldás feltételei A megtekintéshez szükséges kliens, illetve beépülő modul elérhetőségét biztosítani kell. A biztonságos kapcsolathoz javasoljuk szerver tanúsítványok implementálását. A megoldás hatásai A felhasználó az általa kívánt formában, a fizetési módszer függvényében akár azonnal elérheti a dokumentumokat, ezáltal az érzékelt szolgáltatási minőség jó lesz. A DRM és a titkosítás növeli a jogtulajdonosi bizalmat és ezzel együtt az együttműködési készséget. 4.5.1.1.20. Megrendelés követés √

212

Az elektronikus formában még nem elérhető, de potenciálisan digitalizálható dokumentumok esetében a felhasználó nyomon tudja követni a folyamat fő lépéseit (pl. fizetés megtörtént, kikérve a raktárból, kivéve a raktárból, digitalizálva, szöveggondozás alatt, feltöltve az adatbázisba, elérhető). A megoldás indoklása: A hosszabb folyamatok esetén a felhasználót elbizonytalanítja, hogyha nem tudja, mi történik, ezért szükséges a folyamatos visszajelzés. A megoldás feltételei A munkafolyamat rendszeren kívüli eseményeket is lehetőleg azonnal vissza kell vezetni a rendszerbe, a munkafolyamat rendszernek rendszeresen információt kell szolgáltatni a megtett lépésekről és azok eredményéről. A megoldás hatásai A felhasználó látja a megrendelés teljesítés folyamatát, ezért kevesebbszer fordul a kiszolgáló pulthoz, ami csökkenti az emberi erőforrás igényt. 4.5.1.1.21. Megrendelés történet ≠ A megoldás hatásai A megrendelés történet hiánya több személyes kontaktust eredményez a kiszolgáló pulttal. 4.5.1.1.22. Elégedettség mérés √ A megoldás hatásai Az elégedettség felmérés hiánya csökkenti a folyamatjobbítás hatékonyságát. 4.5.1.1.23. Értéknövelt szolgáltatások √ A felhasználó – amennyiben úgy kívánja és a kiszolgáló könyvtár infrastruktúrája erre lehetőséget ad – a kért dokumentumot elektronikus hordozón (CD, DVD, pendrive) is megkaphatja térítés ellenében. A felhasználó az elektronikus dokumentumokból – amennyiben erre a jogi lehetőség adott – nyomtatott másolatot kérhet. A fenti szolgáltatások díjazását úgy kell megállapítani, hogy ezek állami támogatás nélkül is önfenntartók legyenek, illetve legalább szerény mértékben járuljanak hozzá az alapszolgáltatás finanszírozásához. Ezen szolgáltatások esetén az OEDR-nek automatikusan szolgáltatnia kell a számlát, illetve a futárszolgálati/postai megrendelőt. A megoldás indoklása: Az értéknövelt szolgáltatásokat a felhasználók elvárják, ugyanakkor ezek nem esnek egybe az OEDR fő célkitűzéseivel. Ennek megfelelően ezeket a szolgáltatásokat nem kell állami forrásból támogatni. Ugyanakkor bevételi forrást jelenthetnek és így hozzájárulhatnak az OEDR intenzívebb bővüléséhez.

213

A megoldás feltételei Nyomtatási lehetőség biztosítás, elektronikus hordozó írási lehetőség biztosítása. A megoldás hatásai A felhasználók teljesebb szolgáltatási portfoliót látnak, így az alapszolgáltatások igénybevétele is nő. Szerény mértékben az értéknövelt szolgáltatások hozzájárulhatnak az alaptevékenység finanszírozásához. 4.5.1.1.24. Kiszolgáló pult √ A felhasználó problémáival több elérési módon is (pl. telefon, e-levél, skype, on-line bejelentő felület) megkeresheti a kiszolgáló pultot és ott szakszerű ügyintézést kell kapnia. A költségek csökkentése érdekében a személyes kontaktusok mennyiségét a minimálisra kell csökkenteni és elsősorban a webes felület használatát kell a felhasználók számára vonzóvá tenni. A kiszolgáló pult megrendelést nem vehet fel, csak tájékoztatást adhat, illetve hibabejelentést fogadhat. A kiszolgáló pultnak a felhasználói bejelentéseket dokumentálnia kell az OEDR-ben. A megoldás indoklása: Mivel természetes személyek számára nyújtott szolgáltatásról van szó elsősorban, mindenképpen biztosítani kell a személyes kontaktus lehetőségét, méghozzá lehetőleg az effektív feladatvégzők zavarása nélkül. Tekintve, hogy a személyes kapcsolattartás emberi erőforrás intenzív tevékenység, lehetőleg webes felület használatára kell a felhasználókat rászoktatni. A kiszolgáló pult nem tehető alkalmassá rendelések továbbítására (már csak azért sem, mert a beérkező felhasználói kapcsolatkéréseket kell fogadnia), mert akkor képtelen lesz a fő feladatát megfelelő sebességgel ellátni. A felhasználói bejelentések dokumentálása elengedhetetlen a minőségmenedzsment és a felhasználói panaszok kezelésének bizonyíthatósága szempontjából. A megoldás feltételei A kiszolgáló pult számára az említett kapcsolattartási felületeket és a hozzájuk tartozó eszközöket biztosítani kell. A telefonbeszélgetések felvételét és csatolhatóságát az ügyleíráshoz meg kell oldani. Az ügykezelő rendszernek megfelelő tárkapacitást kell biztosítani. A megoldás hatásai A felhasználók segítséget kapnak a problémáik megoldásához, ezáltal a szolgáltatás megítélése javul. A felhasználási képesség növekszik. A panaszok nem eszkalálódnak, hanem még korai szakaszban megoldódnak. 4.5.1.1.25. Fogyatékossággal élők kiszolgálása √

214

A rendszernek rendelkeznie kell olyan felülettel, amelyet a fogyatékossággal élők is nagy biztonsággal tudnak használni. Ennek kialakítása során be kell tartani a vonatkozó ajánlásokat. A megoldás indoklása: A fenti szolgáltatás európai uniós elvárás és egyúttal jogos kívánság a szolgáltatást igénybevevők részéről. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A szolgáltatás eleget követelményeknek.

tesz

a

vonatkozó

kötelezettségeknek,

valamint

az

emberiességi

4.5.1.1.26. Többnyelvűség √ A rendszernek biztosítania kell a többnyelvűséget, ezen belül azt, hogy bármely oldalon váltani lehessen a felajánlott nyelvek között. A megoldás indoklása: Az információszolgáltatás a globális világban történik, a felhasználók jogosan várják el, hogy saját anyanyelvükön (vagy legalább valamelyik világnyelven) érjék a felületeket. A könyvtárak – különösen az OSZK – több nemzetközi projektben is részt vesz, ahol szintén elvárás, hogy ne csak magyarul legyenek elérhetők a szolgáltatások. A megoldás feltételei A megfelelő fordítások elkészítése. A megoldás hatásai A külföldi igénybevevők számának növekedése, a szolgáltatás kiterjesztése.

4.5.1.2. A könyvtárak számára elérhető szolgáltatások: 4.5.1.2.1. Egységes módszertani útmutató a digitalizálásról és feldolgozásról √ A regisztrált könyvtárak részletes tájékoztatást kapnak a digitalizálás és feldolgozás követendő módszertanáról, a rendszer használatáról, a jogi szabályozásról valamint az elvárt minőségi követelményekről. A megoldás indoklása: A hosszú távú kezelhetőséget és megőrzést csak az biztosíthatja, ha egységes szempontok szerint és kiváló minőségben történik meg a digitalizálás és a feldolgozás. Ehhez a rendszer használatát és az elvárásokat egyaránt meg kell ismerniük és meg kell érteniük a rendszer működtetését végző munkatársaknak. A megoldás feltételei A megfelelő oktatási anyagoknak és dokumentációknak el kell készülniük, az oktatást meg kell szervezni.

215

A megoldás hatásai A rendszer hosszú távon is fenntartható lesz, a technológiai váltások nem okoznak fennakadást. A megfelelő ismeretekkel rendelkező munkatársak hatékonyan képesek a rendszer szolgáltatásait használni, ezáltal nő a feldolgozás sebessége és így a szolgáltatható állomány. A felhasználók megfelelő minőségű dokumentumokat kapnak. 4.5.1.2.2. Digitalizálás a nem megfelelő infrastruktúrával rendelkező könyvtárak számára √ A nem megfelelő szkennelési kapacitással vagy minőséggel rendelkező könyvtárak átadhatják a dokumentumaikat a központnak, illetve valamelyik erre vállalkozó könyvtárnak digitalizálásra. A digitalizálás valamint a szállítás költségeit a központi szolgáltató a bevételekből fedezi. Az átadási-átvételi folyamatot a munkafolyamat rendszernek kell támogatnia és dokumentálnia. A megoldás indoklása: Speciális céleszközöket nem érdemes minden egyes könyvtárba telepíteni, viszont annak érdekében, hogy a magyarországi kulturális örökségből ne maradjon ki egyetlen szelet sem, mindenképpen biztosítani kell, hogy a technológiával nem rendelkező könyvtárak is képesek legyenek dokumentumaikkal részt venni a szolgáltatásban. Annak érdekében, hogy ez a „kedv” nagyobb legyen, a költségeket nem szabad a szolgáltató könyvtárra terhelni. Az egységes működtetés megvalósítása érdekében a munkafolyamatok köréből ez sem maradhat ki. A megoldás feltételei Megfelelő kapacitás és eszközök az OEDR központban, illetve a nagyobb szolgáltató helyeken. A megoldás hatásai Minden felhasználói kérés kielégíthetővé válik. 4.5.1.2.3. Kiszolgáló pult √ A regisztrált könyvtár több elérési módon is (pl. telefon, e-levél, skype, on-line bejelentő felület) megkeresheti a kiszolgáló pultot és ott szakszerű ügyintézésben lesz része. A megoldás indoklása: A szolgáltatás megfelelő minősége érdekében elengedhetetlen, hogy a könyvtárak segítséget kapjanak a problémás esetekben. A megoldás feltételei l. a felhasználói ügyfélszolgálatnál. A megoldás hatásai Javul a szolgáltatás minősége, a fennakadások időtartama csökken, a könyvtárak nagyobb biztonságban érezhetik magukat, így nő a szolgáltatási kedv is. 4.5.1.2.4. Jogi szakértői támogatás √

216

A regisztrált könyvtárak jogosultak a központi szolgáltató által működtetett jogi szakértői csoport szolgáltatásainak igénybevételére (pl. az adott dokumentum besorolása szerzői jogi szempontból, szerződéskötés a jogtulajdonosokkal). A megoldás indoklása: A jogvédett dokumentumok szolgáltatásának sarkalatos kérdése a megfelelő jogi támogatás. Az OEDR központ egyik alapvető feladata olyan jogi tapasztalat felhalmozása, amely a későbbiekben egyszerűsíteni és gyorsítani képes az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek intézését. Annak érdekében, hogy ezt a szolgáltatást hatékonyan és olcsón érhesse el valamennyi könyvtár, illetve kulturális intézmény, biztosítani kell a központ szolgáltatásainak elérhetőségét. A megoldás feltételei A szolgáltatások pontos specifikálása. A megoldás hatásai Egységes szemléletmód és gyakorlat alakul ki a könyvtáraknál, a fellépés a jogtulajdonosokkal szemben hatékonyabbá válhat. 4.5.1.2.5. Elszámolás az OEDR és a könyvtárak között √ Az OEDR-ből térítésköteles dokumentumokat lekérő és azokat a felhasználóknak továbbszolgáltató könyvtárak kedvezményre jogosultak (javaslatunk 25%). A kedvezményes OEDR ár és a felhasználónak kiszámlázott összeg különbözetére a könyvtár jogosult. A könyvtáraknak lehetőséget kell adni, hogy a könyvtárban megjelenő felhasználók a díjakat számla ellenében helyben egyenlítsék ki. Amennyiben a könyvtár az erre jogosult felhasználónál az előre megállapított kedvezményszintnél nagyobbat kíván érvényesíteni, azt megteheti, de az OEDR felé a megállapított kedvezményszinttel tartozik elszámolni. A könyvtárak a felhasználói igénybevétel és díjfizetés mértékében jogosultak a bevételek arányos részére az általuk közreadott dokumentumok esetében. A központ által működtetett gazdasági szervezet a könyvtár által igénybe vett szolgáltatások díjával, illetve a könyvtárt illető bevételekkel havonta elszámol. A könyvtáraknak szerződésben kötelezettséget kell vállalniuk az általuk igénybe vett szolgáltatások kiegyenlítésére. Az OEDR-nek napra készen elektronikus felületen kell megjelenítenie a könyvtár által igénybe vett szolgáltatásokat, a felszámolt díjakat, a könyvtárat megillető bevételeket, a pénzforgalmat, illetve az aktuális egyenleget. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a könyvtárak érdekeltek legyenek az OEDR szolgáltatás értékesítésében, célszerű jutalékot adni az általuk nyújtott szolgáltatástöbbletért. Ugyancsak érdekeltté kell tenni a könyvtárakat a digitalizálásban, illetve a dokumentumok felajánlásában. A könyvtárak és az OEDR közötti szerződéses és bizalmi viszony lehetővé teszi, hogy az elszámolás ne azonnali, hanem havi rendszerességű legyen. Ahhoz, hogy a könyvtárak és az OEDR is követni

217

tudja az egymással szembenálló követeléseket, folyamatosan tájékoztatni kell minden felet a nyilvántartott pénzügyi helyzetről. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A könyvtárak érdekeltté válnak a szolgáltatásban, így a bevételek növekedhetnek. A bevételekből finanszírozni lehet további digitalizálásokat, így az azonnal szolgáltatható állomány nő, ami szintén növelheti az igénybevételt. 4.5.1.2.6. Regisztrációs felület és szuperfelhasználó √ A könyvtárak elektronikus felületen keresztül előregisztrálhatják a kapcsolattartáshoz, illetve pénzügyi tranzakciókhoz szükséges adataikat, illetve megadhatják az un. szuperfelhasználó adatait, aki a továbbiakban kezelheti a könyvtár adatai, jogokat adhat meg a könyvtár munkatársainak, illetve visszavonhatja azokat. A szuperfelhasználó állíthatja be a továbbiakban, hogy a könyvtár milyen típusú dokumentumokat és milyen minőségben (felbontás, szín) képes szkennelni, valamint azt is, hogy a könyvtár vállal-e ilyen szolgáltatást más könyvtárak számára. Ugyancsak a szuperfelhasználó állítja be, hogy a könyvtár képes-e saját maga által biztosított fizikai hordozón (CD, DVD, pen drive) átadni a felhasználóknak a kért elektronikus dokumentumot. Az előregisztráció az OEDR központ és a könyvtár szerződés megkötésével válik véglegessé. A szerződés melléklete tartalmazza a szuperfelhasználó azonosító adatait, ezeknek megváltoztatására a könyvtár vezetője írásban jogosult csak. A megoldás indoklása: A könyvtárak viszonylag kevés és követhető adminisztrációval lesznek leterhelve a központ felé, ugyanakkor kézben tarthatják a kiadott jogokat, és szükség esetén saját maguk, a legrövidebb idő alatt be tudnak avatkozni. A megoldás feltételei Szerződéskötés a könyvtárakkal. A megoldás hatásai A központi adminisztráció terhei csökkennek, a változtatások a lehető leghamarabb végrehajtódnak, a munkatársakkal kapcsolatos változások okozta biztonsági kockázatok csökkennek. 4.5.1.2.7. Többszintű jogosultsági rendszer √ A szuperfelhasználó jogosult a könyvtárhoz munkatársakat rendelni ezen belül a munkatársak felhasználói azonosítóját (továbbiakban munkatársi azonosító) meghatározni. A munkatársnak a jelszavát az első belépéskor meg kell változtatnia. A szuperfelhasználó a munkatársakhoz a következő alapjogokat rendelheti: •

Digitalizálási jog

218

A munkatárs munkakosarában megjelennek a könyvtárat érintő digitalizálási feladatok. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Feldolgozási jog o A munkatárs munkakosarában megjelennek a könyvtárat érintő feldolgozási feladatok. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Dokumentum feltöltési jog o A munkatárs feltölthet digitalizált és feldolgozott dokumentumokat az OEDR-be. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Könyvtár és a központ közötti elszámolás megtekintésének joga o A munkatárs megtekintheti a könyvtár által nyújtott, illetve kért szolgáltatásokat és az egyenlegeket. Dokumentum lekérési jog o A munkatárs olyan dokumentumot kérhet az OEDR-ből, amelynek lekérése esetén díjfizetési kötelezettség keletkezik. o A munkatárs a dokumentumot lekérheti saját termináljára és a kért jogoknak megfelelően eljárhat (pl. nyomtathat, fizikai hordozóra menthet, stb.), vagy delegálhatja a dokumentumot kérő felhasználói azonosítóhoz. Felhasználói kedvezmény jogosultságának igazolási joga o A munkatárs a bemutatott dokumentumok alapján igazolja a rendszerben, hogy az adott felhasználót megilleti a kért jog. o

•

•

•

•

•

A szuperfelhasználó ezen kívül létrehozhat könyvtári felhasználói azonosítókat is. Ezek nem névre szóló azonosítók, és önálló megrendelési joguk nincs, viszont kereshetnek, valamint vásárlói kosarat állíthatnak össze. A vásárlói kosarat csak a könyvtár jogosult munkatársa – akinek természetesen hozzá kell férnie a könyvtári azonosítók alatt kezelt vásárlói kosarakhoz – rendelheti meg, miután a felhasználó kiegyenlítette a megfelelő szolgáltatási díjat majd ez után engedélyezheti a hozzáférést vagy a könyvtári felhasználói azonosítóra, vagy a felhasználó által megadott azonosítóra. A megoldás indoklása: A többszintű jogosultsági rendszer azért szükséges, mert így senki sem rendelkezik a szükségesnél több joggal, és így megvalósulhat az ellenőrzési és jóváhagyási rendszer. A könyvtári azonosítók segítségével lehet legegyszerűbben megoldani az azonnali helybeni kiszolgálást. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Csökken a szándékos rosszindulatú, illetve véletlen téves beavatkozások lehetősége azáltal, hogy több kézen keresztül megy a feladat, így a munkatársak egymás munkáját ellenőrzik is. A könyvtári felhasználói azonosítókkal a könyvtár kézben tarthatja a belső megrendeléseket, illetve a fizetéshez kötheti a dokumentumok elérhetőségét.

219

4.5.1.2.8. Megrendelés biztonság növelése √ Annak érdekében, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos jogosultságokhoz tartozó azonosító és jelszó esetleges nyilvánosságra kerülése ne okozhasson súlyos gazdasági hátrányt, a megrendelést a könyvtár munkatársa csak a mobil telefonjára kapott SMS azonosító megadásával véglegesítheti. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a könyvtár havi elszámolással tartozik a központ felé, kétfaktorú azonosítás nélküli megrendelés esetében az azonosító/jelszó párossal akár a teljes dokumentumállomány letölthető. Ha tehát ez illetéktelenek kezébe kerül, a könyvtárnak jelentős fizetési kötelezettsége keletkezik az OEDR központ felé. A mobil telefon használata esetén a telefon eltűnése lényegesen könnyebben és hamarabb észlelhető, illetve a telefon nélkül a felhasználónév/jelszó páros nem használható. A megoldás feltételei A könyvtári munkatársnak vagy mobil telefont kell biztosítani (pl. kártyásat), vagy bele kell egyeznie, hogy a mobil telefonján fogadja a kódokat. A megoldás hatásai A jogosulatlan megrendelések kockázata jelentősen csökken. 4.5.1.2.9. Munkafolyamat támogatás √ A könyvtárak számára munkafolyamat támogató rendszert kell biztosítani, függetlenül attól, hogy helyileg hol találhatók. Ennek megfelelően a munkafolyamat elemi lépéseit sztenderdizálni kell. A munkafolyamat rendszernek rugalmasan konfigurálhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a változásokat könnyen lehessen követni. Tekintve, hogy egy digitalizálás egyes lépéseit más-más könyvtár végezheti, lehetőséget kell adni arra, hogy a munkafolyamat lépései között könyvtár váltás történjen. A megoldás indoklása: A munkafolyamat támogató rendszer garantálja, hogy a szükséges lépések mindegyikén végigment a dokumentum és az összes kötelezően megadandó adatot megadták a munkatársak. A megoldás feltételei Rugalmasan konfigurálható munkafolyamat rendszer implementálása az OEDR-ben. A teljes munkafolyamat elemi lépésekre bontása. A megoldás hatásai Egyenletes minőségű adatbázis kialakulása, szabványos dokumentum minőség. 4.5.1.2.10. Dokumentum feltöltés √ Az előzőleg – tehát nem az OEDR keretében – elkészült dokumentumok egyenkénti, illetve csoportos feltöltésére lehetőséget kell biztosítani lehetőség szerint úgy, hogy ez a feladat a munkafolyamat támogató rendszer dokumentumfeltöltési fázisához csatlakozhasson.

220

A könyvtárnak joga van az OEDR minőségi követelményeinek nem megfelelő dokumentumot is feltölteni, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű változat, azonban ezeknél a dokumentumoknál a nem megfelelő minőség jelezve lesz, illetve az ilyen változatokat felülírhatja az, akinek jobb minőségű változat kerül a birtokába. Amennyiben a dokumentum katalógus adatai elérhetők valamelyik integrálódó rendszeren keresztül (MOKKA, ODR, Cikkarchívum), úgy az adatokat ezekből a rendszerekből kell átvenni. Az automatikus bevitel esetén kiszűrt hibás tételeket a rendszernek „karanténba” kell zárnia és csak a korrekció után szabad az éles adatbázisba tölteni a tételt. A megoldás indoklása: Az adatbázis növelése alapvető érdeke az OEDR-nek, ugyanakkor a szabványos minőség előállítása szintén követelmény. A két egymásnak részben ellentmondó feltételt úgy látjuk összehangolhatónak, ha a nem megfelelő minőségű dokumentumok újradigitalizálását és felülírását megengedjük, amennyiben az jobb minőséget garantál. A felesleges munka elkerülése érdekében szükséges, hogy a már elkészített és elfogadott katalógusadatokat az ezeket tároló rendszerekből vegye át az OEDR. A megoldás feltételei A kapcsolódó rendszerek integrálása. A megoldás hatásai A szolgáltatható dokumentumok adatbázisa gyorsabban növekedhet, viszont hosszabb távon a minőség közelít az elvárt szinthez. A felesleges munkák mennyisége csökken. 4.5.1.2.11. Keresési és dokumentumrendelési felület √ A könyvtárak munkatársai számára biztosítani kell, hogy az OEDR keresési és dokumentumrendelési felületét használják, a felhasználókhoz képest a következő különbségekkel: • •

•

A megrendelés teljesítése nem követeli meg az azonnali fizetést A könyvtár munkatársa alapvetően nem maga számára rendel, hanem a rendelést továbbadja a felhasználónak. Ennek érdekében lehetőséget kell kapnia arra, hogy egy rendelés teljesítését más felhasználói azonosítóra kérje. A könyvtári rendelési felületnek át kell tudni venni a könyvtárhoz rendelt felhasználói azonosítóktól a vásárlói kosár tartalmát.

A megoldás indoklása: Mivel a könyvtárak a felhasználókat szolgálják ki, lehetőséget kell biztosítaniuk az azonnali szolgáltatásra függetlenül attól, hogy a fizetés és elszámolás mikor történik meg. A felhasználók kiszolgálásához szükséges, hogy a megrendelt dokumentumo(ka)t a könyvtár munkatársa más felhasználói azonosítóhoz rendelje, illetve, hogy a könyvtári felhasználók kosarát át tudja venni. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai

221

A felhasználók az elvárt szolgáltatást kapják a könyvtárban, ezért szívesen használják. 4.5.1.2.12. Rendeléskövetés √ A könyvtárnak valamennyi – a könyvtár munkatársai által kezdeményezett, illetve jóváhagyott – megrendelést a felhasználókhoz hasonlóan követni kell tudni. A könyvtárnak látnia kell azon megrendelésekkel kapcsolatos információkat, amelyek teljesítésében részt vesz. A megoldás indoklása: A könyvtárnak adott esetben tájékoztatnia kell a felhasználókat a rendelés állapotáról, illetve követnie kell tudni, hogy mi történik a neki pénzügyi kötelezettséget eredményező megrendelésekkel, hogy szükség esetén be tudjon avatkozni. Ugyanebből az okból kell látnia azokat a megrendelés teljesítéseket, amelyek megvalósításában részt vesz. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Jobb felhasználói kiszolgálás, nagyobb biztonságérzet. A hibák, anomáliák korábbi felismerése és kiküszöbölésének lehetősége. 4.5.1.2.13. A megrendelés visszamondása √ Könyvtárak esetén viszont, ahol utólagos elszámolást javasolunk, a visszamondás lehetőségét meg kell tartani egészen addig, amíg a munkafolyamatban nem kezdődik meg a tényleges feldolgozás. Tekintve, hogy a szerzői jogdíj fizetési kötelezettséget a DRM védelem beállításához lehet biztonságosan kötni, az azonnal letölthetővé váló dokumentumok esetén a visszamondás nem lehetséges. A megoldás indoklása: Mivel a könyvtárak látják a munkafolyamatokat, lehetőséget kell adni számukra, hogy a folyamatot szükség esetén leállítsák. Tekintve, hogy a jogi tisztázás olyan alapfeladat, amely megítélésünk szerint nagy hozzáadott értéket jelent a központ számára, javasoljuk, hogy ezek a költségek visszamondás esetén ne legyenek a könyvtárra terhelve. A megoldás feltételei A munkafolyamat rendszernek pillanatra kész információkat kell szolgáltatnia. A megoldás hatásai Nagyobb biztonság a könyvtárak számára. 4.5.1.2.14. Gyűjtemények kezelése √ A könyvtárnak lehetőséget kell kapnia, hogy tetszőleges szempont szerint gyűjteményt definiáljon, és ebben rendszerezze az általa felvitt digitális dokumentumokat. A gyűjteményeknél lehetőséget kell teremteni a hierarchikus rendezettség kialakítására. A megoldás indoklása:

222

A gyűjtemények megvalósítása segíti a felhasználókat a hatékony keresésben, illetve a szolgáltatókat az egységes kezelésben. Tekintve, hogy sok esetben a gyarapítás felajánlás alapján történik, javasolt az egységet (a gyűjtő szempontját) megtartani. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Hatékonyabb rendezés, nagyobb bizalom és affinitás a potenciális felajánlók részéről.

4.5.1.3. A könyvtárak kötelezettségei 4.5.1.3.1. Szolgáltatási kötelezettség √ A digitalizálásban részt venni kívánó könyvtárakkal olyan szerződést kell kötni, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy határidőre az elvárt minőségben elvégzik a feladatot, illetve vállalják az esetleges reklamációkból adódó költségeket. A megoldás indoklása: Garantált szolgáltatási minőséget csak úgy lehet nyújtani a felhasználóknak, ha a megvalósításban résztvevő szervezetek is garanciákat vállalnak a saját szolgáltatásukra. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai Biztosíthatóvá válik az egyenletes szolgáltatási színvonal, a jogos panaszok nyomán keletkező kártérítési igény nem az OEDR központnál csapódik le. 4.5.1.3.2. Jogszerűségi garancia √ A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak el kell vállalniuk, hogy a szolgáltatást vonatkozó jogszabályok és az OEDR szabályzatai szerint nyújtják. A megoldás indoklása: Az OEDR nem képes minden részletre kiterjedően minden szolgáltatáselemet folyamatosan ellenőrizni, emiatt szükséges, hogy az esetleges eltérésekből származó következmények továbbháríthatók legyenek. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai A felelősség megoszlik, az OEDR-re csak azok a felelősségelemek hárulnak, amelyek valóban a hatókörébe esnek. 4.5.1.3.3. Adat karbantartási garancia √

223

A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak felelősséget kell vállalniuk a szuperfelhasználó tevékenységéért, illetve azért, hogy a szuperfelhasználó személyével kapcsolatos lényeges információkat azonnal jelzik az OEDR központnak. A könyvtárak szuperfelhasználóinak kötelezettségük, hogy a könyvtár szolgáltatási adatait karbantartsák annak érdekében, hogy minél kevesebb téves (nem teljesíthető) kérést kapjon az adott könyvtár. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a szuperfelhasználó jogosítványai nagyon erősek és rosszhiszemű felhasználásuk komoly következményekkel járhat, szükséges, hogy a könyvtárak ennek a felelősségnek a tudatában legyenek, és ismerjék a rájuk háruló kötelezettségeket. Ugyanígy a szuperfelhasználónak kötelessége, hogy az általa kezelt adatok korrektek legyenek, és ezzel minimalizálnia kell a visszaélés esélyét. A megoldás feltételei A megoldás hatásai A szerződés szöveg elkészítése. 4.5.1.3.4. Elszámolási kötelezettség √ A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak garanciát kell vállalniuk, hogy az általuk megrendelt szolgáltatások díját határidőre kiegyenlítik. A megoldás indoklása: Az OEDR likviditásának megőrzéséhez elengedhetetlen az, hogy semelyik könyvtár sem halmozzon fel tartozást. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai Az OEDR teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit és így megőrzi a jogtulajdonosi bizalmat.

4.5.1.4. A jogtulajdonosok számára elérhető szolgáltatások: 4.5.1.4.1. A jogvédelem garantálása a jogtulajdonosok számára ≠ A jogvédett dokumentumok informatikai védelmét biztosítani kell, a jogszerű felhasználást a megfelelő informatikai mechanizmusokkal (DRM) biztosítani kell a szolgáltató szervezetnek. A védelmi mechanizmus fő elemeiről – úgy, hogy az még ne veszélyeztesse a biztonságot – tájékoztatni kell a jogtulajdonosokat. A dokumentumok továbbítása titkosított csatornákon keresztül történne a résztvevő könyvtárak, illetve az igénylők felé. A megoldás indoklása:

224

A jogtulajdonosok bizalmát meg kell nyerni ahhoz, hogy hajlandóak legyenek szerződést kötni az OEDR-rel. Ennek érdekében olyan biztonsági megoldásokat kell bevezetni, amelyek garantálják az illetéktelen kezekbe jutás meggátolását. A biztonsági eljárások teljes körű publikálása azonban a biztonságot veszélyeztető tényező, ezért csak szükséges mértékig – konkrét gyártmányok és kapcsolatok megjelölése nélkül – kell csak tájékoztatni az érdekelteket. A megoldás feltételei Megfelelő, nemzetközileg elismert DRM rendszer implementálása. A megoldás hatásai Jogtulajdonosi bizalom elnyerése. Az értékes dokumentumok valószínűsége és így a vagyonvesztés kockázata jelentősen csökken.

nyilvánosságra

kerülésének

Az alacsonyabb szintű védelem alacsonyabb szintű bizalmat eredményez. Az elvárható gondosság nehezebben bizonyítható, az esetleges kikerülés esetén a sikeres perelhetőség esélye nő. 4.5.1.4.2. Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal √ A fentiek teljesülését, a jogok átadását, illetve a felek által vállalt kötelezettségeket, valamint a fizetendő díjakat szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben ki kell térni arra, hogy az OEDR-ben lévő valamennyi könyvtárnak joga van a digitalizálási folyamatban részt venni. A megoldás indoklása: Az írásbeli szerződések a szolgáltatás elengedhetetlen feltételei. A megoldás feltételei Szerződés sablon elkészítése. A megoldás hatásai A szolgáltatás jogszerűen indíthatóvá válik az adott dokumentum csoportra. 4.5.1.4.3. A felhasználási adatok szolgáltatása ≠ Amennyiben kérik, a jogvédett anyag felhasználásáról e-levél értesítést kell kapniuk – természetesen a felhasználói adatok nélkül. A jogtulajdonosok csak a „saját” dokumentumaik felhasználásáról kaphatnak információt. A megoldás indoklása: A jogtulajdonosoknak naprakész információval kell rendelkezniük a felhasználásról, annak érdekében, hogy ellenőrizni tudják a rendszer korrekt működését. Az azonosítók számát azért érdemes korlátozni, mert így a központ adminisztratív terhelése keretek között tartható. A megoldás feltételei

225

Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. A megoldás hatásai A jogtulajdonosi bizalom kisebb mértékben nő, mint az optimális esetben, a megegyezési kedv mérsékeltebb lesz, ezáltal az OEDR bővülése kevésbé fokozódhat. 4.5.1.4.4. Együttműködés a szolgáltatási portfólió bővítésében √ A csak a jogtulajdonosok által teljesíthető kéréseket a rendszer továbbítja a jogtulajdonos felé ennek fejében viszont a jogtulajdonosok az általuk nem teljesíthető kéréseket (pl. out of print művek) továbbítják az OEDR felé. A jogtulajdonosok számára biztosítani kell, hogy az ilyen művek katalógus adatait és elérhetőségét feltölthessék az OEDR-be. A rendszer konzisztenciájának érdekében a katalógus adatokat fájlban kell átadniuk az OEDR központnak. Amennyiben erre igényt tartanak, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adatok felvitelét és karbantartását az OEDR központtól megrendelhessék. A megoldás indoklása: A kölcsönös előnyök mindegyik fél érdekeit szolgálhatják. Az OEDR portfóliója bővül, ha több jogtulajdonos adatait is képes megjeleníteni, ugyanakkor a felhasználói komfortérzet is növekedhet a szélesebb körű szolgáltatás láttán. A rendszer egységességének biztosítása érdekében kontrollt kell biztosítani a bevitt adatok felett. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. Az adatbeviteli formátumok egységesítése és publikálása. A megoldás hatásai Szélesebb szolgáltatási portfólió, a felhasználók szívesebben fordulnak a rendszerhez. A jogtulajdonosok a kölcsönös előnyök miatt nagyobb hajlandósággal egyeznek meg az OEDR-rel. 4.5.1.4.5. A jogdíjak kiegyenlítése √ A jogdíjakat az OEDR havonta, a felhasználás mértékében egyenlíti ki a jogtulajdonosok felé. A megoldás indoklása: Az azonnali kiegyenlítés jelentős többletterhet jelentene a gazdasági szervezet számára. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. A megoldás hatásai A szerződéses kötelezettségek teljesítése.

4.5.2. A dokumentumküldő rendszert működtető szervezet felépítése, intézményen belüli helye

226

4.5.2.1. Az OSZK feladatai A központi szervezet az OSZK-ba integrálva, az E-szolgáltatási igazgatóság keretében, illetve a Jogi és Igazgatási osztály részeként működne. Fő részei: •

•

•

•

•

•

•

Osztályvezető (E-könyvtári szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a rendszer folyamatos működésének biztosítása, a környezeti változások követése és a szükséges változtatások kezdeményezése. o Rendszeres egyeztetés a résztvevő intézményekkel a követendő működési rendről. Kiszolgáló pult Feladata: o Egyablakos ügyintézés a személyes elektronikus dokumentum átvétel valamint a panaszok kezelésére. o Egyablakos ügyintézés a résztvevő könyvtárak számára o Létszámigény: Az OSZK kiszolgáló pult kiegészítése 1fővel Digitalizáló csoport (Digitalizáló osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a kért dokumentumok digitalizálása, konvertálása a kívánt formátumra, feldolgozása, illetve beillesztése a védett archívumba. o Digitálisan beérkező dokumentumok fogadása, beillesztése a rendszerbe. o Létszámigény: + 1 fő Jogi szakértői csoport (Jogi és igazgatási osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a szolgáltatási szempontból nem tisztázott dokumentumok szolgáltathatósági feltételeinek tisztázása, szerződések kötése a jogtulajdonosokkal, a jogkövető magatartás biztosítása. o Létszámigény: + 2 fő Informatikai infrastruktúra üzemeltetés (Infrastruktúra szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o A szolgáltatás létrehozásában résztvevő központi szerverek, háttértárak, biztonsági megoldások (tűzfalak, vírusvédelem) folyamatos üzemének valamint mentésének és visszaállításának biztosítása. o Létszámigény: + 1 fő Szolgáltató szoftverkörnyezet üzemeltetés (Alkalmazás szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a dokumentumküldő és szerzői jogi védelmet biztosító rendszer folyamatos és biztonságos üzemének biztosítása. o Létszámigény: + 1 fő Gazdasági támogatás (Az OSZK Gazdasági Igazgatóságán belül) Feladata: o a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, elszámolás a szolgáltató könyvtárak valamint a jogtulajdonosok felé. o Létszámigény: +2 fő

4.5.2.2. A Pannon Egyetem könyvtárának javasolt feladatai

227

A Veszprémi Egyetem Könyvtárának feladata a rendszer folyamatos minőségellenőrzése valamint a folyamatos jobbítás érdekében a felhasználói igények elemzése alapján javaslattétel a változtatásokra. A feladat ellátásához szükséges többlet erőforrás 1 emberév, amelyet javaslunk megbízási szerződés keretében megrendelni.

4.5.2.3. A Debreceni Egyetem Könyvtárának javasolt feladatai A Debreceni Egyetem Könyvtára biztosítja a teljes adatbázis folyamatosan üzemkész másolatát, amely dokumentumok fogadására nem képes, de az adatbázisban megtalálható dokumentumokra vonatkozó kérések kiszolgálására igen. A feladat ellátásához szükséges többlet erőforrás 1 rendszergazdaév, amelyet javaslunk megbízási szerződés keretében megrendelni.

4.5.3. A szervezet egész országra kiterjedő szolgáltatás ellátási rendszere 4.5.3.1. A technikai, informatikai háttér 4.5.3.1.1. Technológiai követelmények 4.5.3.1.1.1.

A hardver struktúra ≠

Tekintettel a jogvédett anyagok fokozott védelmi igényére és a jogtulajdonosi bizalmatlanságra, a felhasználót és a feltöltőket kiszolgáló előtét rendszereket (frontend) és a teljes dokumentumállományt tartalmazó dokumentumtárat (repository) tűzfal választja el, amely nem enged az előtét rendszerből tranzakciót a dokumentumtár irányába. A dokumentumtár védett zónájában helyezkedik el a DRM rendszer. Ugyancsak a védett zónában kell elhelyezni a mentési és archiválási alrendszert. Az OEDR munkatársak eszközei a tűzfal intranet zónájában helyezkednek el, a dokumentumtárat közvetlenül ők sem érhetik el. A megoldás indoklása: A biztonsági zónák kialakítása nagymértékben csökkenti az illegális hozzáférés esélyét. Az előtét rendszerek feltörése után sem képes a betörő a védett anyagokhoz hozzáférni. A megoldás feltételei A felsorolt hardver eszközök beszerzése. A megoldás hatásai A rendszer biztonsági szintje közepes lesz, általában bizonyítható az elvárt gondosság. A felhasználók személyes adatai nem könnyen kerülhetnek illetéktelen kezekbe. A jogtulajdonosok és a felhasználók bizalma elfogadható lesz, a használat mértékével együtt. A titkosítás hiánya növeli a kikerülés és ezzel együtt kártérítés veszélyét. 4.5.3.1.1.2.

Logikai struktúra √

228

Annak érdekében, hogy a fejlesztést, a tesztelés, valamint a szolgáltatás megfelelően elkülönüljön, viszont a költségek elfogadható keretek között maradjanak, virtualizációs technológiát javasolunk használni. Mindenképpen el kell különíteni a fejlesztői, a teszt, valamint a szolgáltatói környezetet. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a fejlesztés során a fejlesztők se férhessenek hozzá illetéktelenül a védett anyagokhoz, illetve a változtatások ne okozhassanak zavart a rendszer működésében, külön kell választani ezeket az elemeket. A virtualizáció erre egy költségkímélő eszköz. A megoldás feltételei A megfelelő virtualizációs licencek megvásárlása. A megoldás hatásai Az üzembiztonság nő, a védett adatokhoz a fejlesztők sem juthatnak hozzá, ugyanakkor a fejlesztés és tesztelés az eredetivel mindenben egyező rendszeren futhat, ezáltal a fejlesztési hibák száma csökken. 4.5.3.1.1.3.

Tranzakció kiszolgálás √

Az előtét rendszerben indított kéréseket a dokumentumtár átveszi, és amennyiben a kérés kiszolgálásának feltételei teljesülnek, a kért dokumentumot vagy dokumentum részletet a megfelelő védelmi mechanizmusokkal ellátva kihelyezi az előtét rendszerhez, ahonnan az engedélyezett letöltési szám vagy idő elérése után ezek törlődnek. A fenti megoldás következtében az előtét rendszer feltörése esetén a támadó csak az éppen kiszolgálás vagy feltöltés alatt levő dokumentumokhoz juthat hozzá, amelyek már védelemmel vannak ellátva. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy az előtét rendszer irányából a háttér rendszerhez nem lehet kapcsolatot kezdeményezni, a betörések esélye csökken. Mivel az előtét rendszerben csak az éppen kiszolgálás alatt levő dokumentumok vannak, a rendszer feltörése csak ezeket veszélyezteti és nem a teljes dokumentum állományt. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A betörések által okozott kár csökken, az adattranszfer során az adatok védettek maradnak. 4.5.3.1.1.4.

Másodlagos struktúra √

A backup szolgáltatást biztosító helyszínen is létre kell hozni a felhasználói előtét rendszert, illetve a dokumentumtárat. Ezen a helyszínen viszont csak az azonnal teljesíthető kérések kiszolgálására kell felkészülni, így a feltöltés (munkafolyamatok) támogatására nincs szükség. A megoldás indoklása: A szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében másolati rendszert javasolt létrehozni, fizikailag elkülönült telephelyen (javaslatunk szerint Debrecenben). Költségkímélési okok miatt a teljes

229

munkafolyamat támogatását és szinkronizálásának megoldását nem javasoljuk, csak az azonnali kérések kiszolgálását. A másodlagos szerver szerepéből adódóan a fejlesztői és teszt rendszerek megvalósítására sincs szükség. A megoldás feltételei Backup rendszer és tűzfal beszerzése A megoldás hatásai A szolgáltatási idő kiesés az azonnali kiszolgálást tekintve minimális lesz. 4.5.3.1.1.5.

Kapcsolat a másodlagos szerverrel √

A teljes dokumentumtár másolatát szolgáltató szerver rendszer és az elsődleges dokumentumtár között a tűzfalakban végződtetett titkosított kommunikációs csatornát (IPSEC) kell létrehozni. A megoldás indoklása: A rendszerek szinkronizálása közben is biztosítani kell, hogy az adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekben. A javasolt megoldás költségkímélő módja a titkosság biztosításának. A megoldás feltételei IPsec kapcsolatot létesíteni képes tűzfalak. A megoldás hatásai A dokumentumtár és a backupja közötti titkos csatorna biztosítja a szinkronizálás során is a bizalmasságot. 4.5.3.1.1.6.

Cél eszközök √

A szolgáltatás sikeres üzemeltetéséhez mindenképpen szükségesek olyan nagy sebességű automatikus cél szkennerek, amelyek képesek az előforduló dokumentumformátumokat (méreteket), illetve anyagokat (pl. mikrofilm) kezelni. A szkennereknél alapfeltétel, hogy a régebbi, nem kiváló minőségű dokumentumokat is képesek legyenek a rongálás veszélye nélkül digitalizálni. A költségek optimalizálása érdekében javasoljuk, hogy ilyen eszközök beszerzését csak az OEDR központba támogassa a finanszírozó. A megoldás indoklása: A felhasználói igények kielégíthetőségéhez szükséges, hogy valamennyi típusú dokumentum szkennelése megoldható legyen, a rongálódás veszélye nélkül. A megoldás feltételei A szükséges szkennerek megvásárlása A megoldás hatásai A szkennelési kapacitás növekedése maga után vonja a szolgáltatás bővülésének lehetőségét. 4.5.3.1.1.7.

Digitális feldolgozásra alkalmas munkaállomások √

230

A hatékony digitális feldolgozás alapja, hogy a munkatársak egyszerre láthassák a szkennelt képfájlt, illetve a karakterfelismert szöveget. Ennek érdekében javasoljuk két monitoros munkaállomások / kliensek beszerzését minden olyan helyen, ahol a folyamatban egyszerre kell kezelni két vagy több dokumentumot. A megoldás indoklása: A kétmonitoros munkaállomásokon egyszerre kezelhető a szkennelt kép és a karakterfelismert szöveg, így lényegesen könnyebbé és gyorsabbá válik az összevetés. A megoldás feltételei Duál monitoros munkaállomásokat kell beszerezni. A megoldás hatásai A hatékonyság többszörösére nő, a feldolgozási idők jelentősen csökkennek. 4.5.3.1.1.8.

Dedikált munkaállomások azonosítása √

Amennyiben szükséges a rendszerbe belépő munkaállomás azonosítás, úgy a hardver alapú (USB, intelligens kártya) megoldást javasoljuk. Amennyiben az azonosítást segítő hardver eszköz nem fellelhető, a szuperfelhasználónak kell a központtól kérnie az eszköz kizárását az azonosításból. A megoldás indoklása: A hardver alapú azonosítás megnehezíti a jogosulatlan rendszerhasználatot, illetve adott esetben valószínűsíteni tudja a munkaállomás helyét, ezáltal lehetővé teszi zárt rendszerű szolgáltatás kialakítását. A megoldás feltételei Hardver kulcsok beszerzése és az autentikációs rendszerek felkészítése. A megoldás hatásai Nagyobb biztonság, a kapcsolódó rendszerek kézbentartása. 4.5.3.1.1.9.

Garanciális feltételek √

A szerverekre, illetve egyéb központi hardver elemekre élettartam garanciát és támogatást, a munkaállomásokra 3 év garanciát javasolt vásárolni. A megoldás indoklása: A garancia és támogatás nélkül a rendszerek folyamatos üzeme nem biztosítható. A megoldás feltételei Szerződéskötés a szállítóval. A megoldás hatásai A hardver hibákat a szállító javítja az élettartamon belül és biztosítja az alkatrész utánpótlást.

4.5.3.1.2. Fejlesztési követelmények

231

4.5.3.1.2.1.

Szabványos technológiák alkalmazása √

A fejlesztő a fejlesztés során csak szabványos, nemzetközileg elterjedt technológiákat alkalmazhat, illetve fejlesztését ilyenekre alapozhatja, biztosítania kell, hogy a továbbfejlesztés ne ütközzön kizárólagossági akadályokba. A fejlesztőnek biztosítania kell, hogy amennyiben a fejlesztést bármilyen oknál fogva nem tudja folytatni, a feladatot képes más fejlesztő átvenni. A megoldás indoklása: Garanciákat szükséges kapni arra vonatkozólag, hogy az OEDR későbbi fejlesztése nem ütközik jogi vagy más akadályokba, illetve olyan technológiákat használ, amelyekkel kapcsolatos tudás nem kizárólagosan egy csoportnál található. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A szabványos technológiák kevesebb hibát tartalmaznak, fejlesztésük hosszú távon is biztosított, így várhatóan az OEDR életciklusát nem fogják rövidíteni. A szabványosság és a kizárólagosság elkerülését szolgáló kitétel biztosítják, hogy csőd vagy felvásárlás esetén is biztosítható a szükséges fejlesztői kapacitás. 4.5.3.1.2.2.

Szabványos szoftverfejlesztési módszertan √

A fejlesztőnek igazolnia kell, hogy fejlesztését strukturáltan, dokumentáltan, valamely közismert és elfogadott fejlesztési módszertan szerint végzi. A megoldás indoklása: A szabványos módszertan garantálja az egyenletes minőséget, a minden lényeges részletre kiterjedő figyelmet. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A fejlesztett szoftver kevesebb hibát tartalmaz, a későbbiekben is követhető és folytatható a fejlesztés. 4.5.3.1.2.3.

Megbízható fejlesztői háttér √

A fejlesztőnek garantálnia kell, hogy megfelelő, előélettel rendelkező és hosszú távon fenntartható szakértői és fejlesztői gárda áll mögötte, legalább 10 főállású szakirányú végzettségű fejlesztővel. A megoldás indoklása: A szakértői gárda minimális létszámának megkötésére azért van szükség, mert ennek hiányában bármilyen speciális esemény (pl. munkaerős csábítás) veszélyezteti a fejlesztés sikerét. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai

232

A fejlesztési időszakban bekövetkező események sem jelentenek kezelhetetlen kockázatot a projekt számára. 4.5.3.1.2.4.

Szoftver garancia √

A fejlesztőnek garanciát kell vállalnia az átadott termékre, ezen belül legalább 1 éven keresztül ingyenesen kell a felmerült hibákat javítania, és előre garantált áron kell a további években a támogatást biztosítania. A megoldás indoklása: Mivel gyakorlatilag lehetetlen hibamentes szoftver készíteni, mindenképpen szükséges a garancia kikötése. A fejlesztés óhatatlanul függést jelent a fejlesztőtől, az árak „elszaladását” megkerülendő javasolt a maximális ár kikötése. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A hibák javítása megoldható a garancia időtartamon belül és azután is. Az árak kiszámíthatóvá válnak. 4.5.3.1.2.5.

Web (vékony kliens) felületek a felhasználók és a partnerek számára √

A rendszer bármilyen szolgáltatása vagy funkciója esetén biztosítani kell, hogy az web felületen keresztül elérhető legyen. A web felületnek a piacon található 5 legelterjedtebb böngésző 2010—ben már létező, illetve afeletti verzióján futni kell. A megoldás indoklása: A web felületek használata lehetőséget ad a legszélesebb körű, technológia független használatra, amennyiben a fejlesztés során nem használnak a fejlesztők speciális böngésző funkciókat. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A felhasználók és könyvtári munkatársak a létező platformokon elérik a szolgáltatást, ezáltal a technológia nem lesz korlátja a terjedésnek. 4.5.3.1.2.6.

Többnyelvűség ≠

Induláskor a rendszernek legalább angol és német felülettel kell rendelkeznie. A megoldás indoklása: Az OEDR valójában nemzetközi szolgáltatást is képes biztosítani, és célszerű is a bevételek növekedése érdekében ezt tennie. Ennek – és a könyvtár együttműködési szerződéseinek megfelelően – érdemes többnyelvűségre felkészíteni a felületet. A megoldás feltételei A megfelelő nyelvi fordításoknak el kell készülniük. A megoldás hatásai

233

A felhasználói kör nemzetközisége nagyobb lesz, a szolgáltatást többen veszik igénybe. A három nyelvűség valószínűleg elég kezdetben, tekintettel arra, hogy elsődlegesen magyar vonatkozású anyagok szolgáltatására kell felkészülni, illetve a két világnyelv már a felhasználók jelentős része számára lehetőséget nyújt a szolgáltatás igénybevételére. 4.5.3.1.2.7.

Karakterkódolás √

A rendszernek unicode kódolást kell használnia, a beérkező szöveges információkat – a feltöltött dokumentumok kivételével – erre kell konvertálnia. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a szövegek mindenhol ékezethelyesen jelenjenek meg, szükséges az egységes, nemzetközileg elfogadott kódolás használata. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A megjelenített szövegek helytől függetlenül helyesen jelenhetnek meg. 4.5.3.1.2.8.

Web service interfészek szolgáltatás nyújtására √

A fejlesztés során biztosítani kell, hogy az előtét rendszer szolgáltatásai web service interfészeken keresztül elérhetők legyenek, amennyiben ez a biztonságot nem veszélyezteti. A megoldás indoklása: A rendszert fel kell készíteni olyan rendszerekkel is a kapcsolattartásra, amelyek specifikációja még nem ismert. Ennek érdekében szabványos felületeket kell biztosítani mindazokra a funkciókra, amelyeket más rendszerek számára elérhetővé kívánunk tenni. A megoldás feltételei A szolgáltatások részletes specifikációja. A megoldás hatásai Lehetővé válik más rendszerek automatikus kapcsolása az OEDR-hez, ezáltal a folyamatok nagyobb autmatizáltsága. 4.5.3.1.2.9.

OAI szerver √

Adatokat kell szolgáltatni az OAI harvesztelő alkalmazásoknak, mint például az NDA, erre a megfelelő OAI szerver szolgáltatásokat implementálni szükséges. A megoldás indoklása: Az adatok lekérdezhetősége részben jogszabályi kötelezettség, részben a szolgáltatás terjesztésének érdeke. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai

234

Az OEDR katalógus ezen a módon is lekérdezhetővé válik. 4.5.3.1.2.10.

Biztonsági, adatvédelmi garanciák √

A fejlesztésnek implementálnia kell olyan biztonsági eljárásokat és módszereket, amelyek minimalizálják az illegális hozzáférés, az adatok integritás sérülésének, valamint a titkosság sérülésének veszélyét. (pl. jelszó erősség, jelszóváltoztatás, tanúsítvány használat, digitális aláírás, személyes adatok tárolása a backenden, stb.) A rendszert úgy kell megtervezni, hogy az integráltan együttműködjön a rosszindulatú kódok elleni védelemi rendszerekkel, különös tekintettel a feltöltött dokumentumok vírusvédelmére. A rendszernek védenie kell magát a betörési kísérletek ellen is, nem megengedhető a csak tűzfal szinten megvalósított védelem. A fejlesztés dokumentálása során ki kell térni azokra a beállításokra, amelyek szükségesek a biztonságos működtetéshez. (pl. operációs rendszer beálltásai, tűzfal rendszer beállításai, vírusvédelem beállításai, frissítések, stb.) Az érzékeny adatokat nem szabad az előtét rendszeren tárolni, azokat csak a bejelentkezés függvényben szabad a háttér rendszerekből kikérni. A megoldás indoklása: A védelem megoldása minden esetben komplex kérdés, azaz a fizikai hálózattól kezdve az alkalmazásokig bezárólag kezelni kell ezt a kérdést. Ennek megfelelően a fejlesztéstől is ki kell kényszeríteni, hogy olyan adatvédelmi megoldásokat használjon, amelyek komplexen kezelik a kérdést és képesek együttműködni védelmi cél-alkalmazásokkal. Az alkalmazandó védelmi eljárásokat dokumentálni szükséges, hogy azok egy későbbi audit esetén, illetve rendszer visszaállításkor rendelkezésre álljanak. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A komplex védelem csökkenti a betörések és rosszindulatú programok által okozott károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve minimalizálja a kár nagyságát. A védelmi intézkedések nyomán a rendszer iránti bizalom, ezzel együtt a használat iránti affinitás is nő. 4.5.3.1.2.11.

Mentés és archiválás √

A megoldás indoklása: A rendszernek olyan mentési és archiválási alrendszerrel kell rendelkezni, amely garantálja, hogy a rendszer minden tekintetben visszaállítható a meghibásodást megelőző nap állapotára tárolt dokumentumokat és munkafolyamatokat tekintve egyaránt. Ennek érdekében javasolt „vetésforgó” rendszerben teljes és inkrementális mentéseket alkalmazni. A fejlesztőnek mentési és visszaállítási tervet kell készítenie és átadnia. A visszaállíthatóság képességet a fejlesztőnek demonstrálnia kell az átadáskor.

235

A megoldás feltételei A szükséges mentési alrendszer beszerzése. A megoldás hatásai Legfeljebb egy napi munka veszik el súlyos rendszerhiba esetén. A rendszer más helyszínen felállítható lesz és képes folytatni működését, amennyiben erre szükség adódik. 4.5.3.1.2.12.

Kikényszerített szabványos adatbevitel √

A rendszernek ki kell kényszerítenie, hogy az adatbevitel során • • •

• •

minden szükséges mező ki legyen töltve, minden mezőben csak olyan típusú adat legyen, amely a mezőre jellemző és az adatformátum szintaktikailag helyes legyen, ne legyen olyan szabad szöveges mező, amelynek jól definiálható az értékkészlete (azaz minden lehetséges esetben jelölő négyzeteket, rádió gombokat, legördülő listákat kell alkalmazni) az elemi összefüggések helyessége biztosított legyen (pl. .pdf típusú mező esetén ne lehessen .doc állományt feltölteni, a beállított képméret és a feltöltött egyezzen, stb.) biztosítani kell a legördülő mezők listáinak bővíthetőségét, adott esetben a lista elemeinek összevonhatóságát, valamint azt, hogy a lista használója és a lista bővítője egymást kizáró funkciók legyenek.

A megoldás indoklása: A szintaktikai és szemantikai helyesség az automatizált feldolgozás alapfeltétele, ami egyaránt fontos a gépi feldolgozásnál, illetve a migrálásnál. Ennek megfelelően ahol lehet, kötött elemkészletből kell lehetővé tenni a választást, illetve legalább adatformátum szempontjából a megfelelőséget. Minden nem ellenőrzött mező megteremti a lehetőségét, hogy a későbbiekben csak emberi beavatkozás (értelmezés és újrafeldolgozás) mellett lehessen a mezőben szereplő adatot kezelni. Amennyiben egy munkatárs saját maga is definiálhat újabb mezőelemeket, adott esetben egyszerűbb azt tennie, mint valamely létező elemet használnia, ezért szükséges, hogy a két funkció – az adatbeviteli és a mező definiálási – szét legyen választva. A megoldás feltételei A specifikáció során minden esetben definiálni kell a mezők típusát és amennyiben lehetséges, értékkészletét is. A megoldás hatásai A rendszer adatok automatikusan feldolgozhatóvá válnak, a migrációs feladatok emberi erőforrás igénye csökken. A rendszerből kinyert adatok pontossága nő. 4.5.3.1.2.13.

Előre definiált tesztesetek √

A fejlesztőnek előre definiált teszteseteket kell kidolgoznia, amivel a kért funkciók működése bizonyítható. A teszteseteket minden éles változtatás előtt a tesztrendszeren ellenőrizni és dokumentálni kell. A megoldás indoklása:

236

A tesztesetek definiálása azért szükséges, mert ezzel garantálható, hogy ha a fejlesztő a rendszer módosítása során akaratlanul valamely alapfunkciót megváltoztat (elront), akkor az még az éles rendszerbe implementálás előtt kiderül. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszeren végrehajtott változások ellenőrzése szisztematikusan történhet, ezáltal az éles rendszerbe kerülő hibák száma csökken. 4.5.3.1.2.14.

A működés lényeges elemeinek tesztelhetősége √

A rendszert úgy kell létrehozni, hogy a működés lényeges elemei automatizált rendszerrel (pl. nagios) folyamatosan tesztelhetők legyenek. (pl. dokumentum kiválasztás és megrendelés majd letöltés) A pénzügyi tranzakciókat ebben az esetben szimulálni (=működőnek feltételezni) kell. Az automatikus tesztelés következményeképpen folytatott lekérdezések nem jelenhetnek meg a statisztikákban. A rendszernek tartalmaznia kell „link check” jellegű funkciót, amelynek segítségével ellenőrizhető, hogy valamennyi link él-e, azaz van-e mögötte dokumentum. A megoldás indoklása: A rendszer garantált rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, hogy a főbb funkciók meghibásodását ne a felhasználók érzékeljék először, hanem automatizált rendszer segítségével lehessen ezt megoldani úgy, hogy külső rendszer tudja az egyes részek működését ellenőrizni. Mivel az OEDR dokumentum szolgáltatást nyújt, rendszeresen szükséges ellenőrizni azt, hogy valamennyi katalógusbejegyzése mögött található-e dokumentum. A megoldás feltételei A külső ellenőrző rendszer meghatározása. A megoldás hatásai A rendszer üzem közbeni folyamatos ellenőrzése megoldódik, a szolgáltatási szint paramétereket a rendszer követni és bizonyítani tudja. Az informatikai szint működési trendjei felrajzolhatóak és elemezhetőek lesznek, ezáltal megteremtődik a proaktív beavatkozás lehetősége. 4.5.3.1.2.15.

Nyilvános adatok kereshetőségének biztosítása √

A rendszernek biztosítania kell, hogy a nyilvános adatok (katalógus adatok, elérhetőségi adatok) a közismert keresőkbe (pl. Google) bekerülhessenek. A megoldás indoklása: A minél szélesebb közönség elérése érdekében szükséges, hogy ne csak a rendszert már ismerő felhasználók találhassanak rá a tárolt dokumentumokra, ennek érdekében a rendszer katalógusát kereshetővé kell tenni a felhasználók számára. A megoldás feltételei

237

A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A felhasználók szélesebb köre talál rá egy-egy dokumentumra, ezáltal a felhasználás növekszik. 4.5.3.1.2.16.

Terhelhetőségi paraméterek biztosítása és bizonyítása √

Az átadás során és vita esetén automatizált teszttel kell bizonyítania a fejlesztőnek, hogy a rendszer képes a meghatározott (javasolt érték : 1000 tranzakció/perc) egyidejű felhasználó kiszolgálására. A válaszidőknek 2 másodperc alatt kell maradniuk maximális terhelés esetén is. A megoldás indoklása: A rendszer szolgáltatásainak bejelentése előtt nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a rendszer képes terhelési csúcs mellett is kiszolgálni a felhasználókat. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszer nem omlik össze még terhelési csúcsok esetén sem. 4.5.3.1.2.17.

Részletes, bizonyító erejű naplózás √

A rendszer valamennyi tranzakcióját a rendszertől független számítógépen naplózni kell, méghozzá olyan módon, hogy a törlés, illetve a napló megváltoztatásának lehetetlensége biztosított legyen. (pl. elektronikus aláírással) A naplók automatikus feldolgozását biztosítani kell a kirívó esetekre (pl. belső munkatárs túl sok dokumentumot kér le) A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a jogvédett dokumentumok komoly értéket képviselnek, szükséges az, hogy a rendszeren végrehajtott valamennyi tranzakció (legyen az felhasználói, feldolgozó munkatársi vagy rendszergazdai) visszakövethető legyen. Ehhez olyan megoldást szükséges alkalmazni, amely még rendszergazdai szinten is nehezen játszható ki. A megoldás feltételei Független naplózó (syslog) rendszert kell biztosítani. A megoldás hatásai A naplózás önmagában is visszatartó hatású. A rendkívüli események visszakövetése így a felelősök és/vagy a probléma azonosítása lehetővé válik.

4.5.3.1.3. Funkcionális követelmények 4.5.3.1.3.1.

Ellenőrzött szabványos tárolási formátumok √

A dokumentum tárban a dokumentumokat szabványos tárolási formátumban lehessen csak elhelyezni. Javasolt formátumok:

238

• • • •

PDF kétrétegű PDF epub TIFF

A dokumentumokat tárolás előtt visszafejthetőség szempontjából ellenőrizni kell. A mester dokumentumokat minden esetben színes, nagy felbontású formátumban kell elkészíteni. Vektorgrafikus képek tárolásának szabványosítására egyelőre nem látunk lehetőséget. Javasoljuk ennek megfelelően, hogy a formátumok bővítésére az igényeknek megfelelően nyíljon lehetőség, illetve ezek ellenőrzésének és konverziójának megoldása a rendszer életciklusának későbbi szakaszában történjen. Javasoljuk, hogy a vektorgrafikus képből mindenképpen készüljön veszteségmentes tömörítéssel olyan bitkép, amelyen minden feltüntetett információ olvasható. Tekintve, hogy az OEDR nem kíván továbbszolgáltatásra dokumentumokat átadni, valamennyi dokumentum esetében a megtekintést nem zavaró vízjelet kell alkalmazni. A megoldás indoklása: Költségkímélési okokból azt javasoljuk, hogy a tárolás alkalmas legyen arra, hogy technológiák változása után sem kelljen az eredeti dokumentumhoz újra hozzányúlni, illetve, hogy a kiszolgálás során a mester dokumentumokból elő lehessen állítani a kívánt formátumokat automatikusan. A megoldás feltételei Megfelelő konverziós programok beszerzése, amelyek a szabványos tárolási formák előállítására képesek a változó bemeneti formátumokból, lehetőleg emberi beavatkozás nélkül. A megoldás hatásai A technológia váltások kapcsán szükséges konverziók automatizáltan megoldhatók lesznek, így emberi ráfordítás igényük alacsony lesz. A felhasználók számára kiszámíthatóvá válik, hogy a dokumentumokat milyen formában fogják biztosan elérni. A kevés formátum optimalizálja a konverziós programok és a konverzióhoz tartozó emberi munka igényét. 4.5.3.1.3.2.

Titkosított tárolás ≠

A megoldás hatásai A védett anyagok nyilvánosságra kerülésének esélye nő, főleg ha belső támadóról van szó. 4.5.3.1.3.3.

DRM rendszerrel szemben támasztott követelmények √

Az alkalmazott DRM rendszernek nemzetközileg elterjedtnek és elismertnek kell lennie, mindenképpen bizonyítani kell, hogy azt nagy elektronikus dokumentum szolgáltatók felhasználói szolgáltatásokra használják. A DRM rendszernek együttműködve a szolgáltató rendszerrel lehetőséget kell biztosítania minimálisan a következőkre:

239

•

dokumentum megtekinthetőségének korlátozása adott időszakra

•

dokumentum megtekinthetőségének korlátozása hardver eszközre (számítógép v. hordozó)

•

dokumentum megtekinthetőség darabszámának korlátozása

•

a dokumentum nyomtatásának megakadályozása, illetve korlátozása adott darabszámra

•

a dokumentum képernyőkép másolásának megakadályozása

•

a dokumentum elektronikus szöveg másolásának megakadályozása, illetve korlátozása méretre (karakterszámra)

•

a dokumentumok egyértelmű azonosítására

A DRM rendszernek a web felületen keresztüli megtekintés esetében olyan beépülő modult kell használnia, amely a védelmi funkciókat garantálni tudja. A dokumentumok olvasásához szükséges kliens programok elérhetőségét – adott esetben a gyártó weboldaláról – az OEDR-nek biztosítania kell. A megoldás indoklása: Olyan DRM rendszert kell implementálni az OEDR-en belül, amelyről a kiadók, jogtulajdonosok – például a nemzetközi tapasztalatok alapján - elhiszik, hogy hatékony védelmet képes biztosítani a rossz szándékú felhasználók ellen. A DRM rendszernek széleskörű funkcionalitást kell felmutatnia annak érdekében, a felhasználók széles körének igényeit ki tudja elégíteni. Mivel a DRM az OEDR integráns része, amelynek szorosan együtt kell működnie más rendszerelemekkel, a DRM rendszert az ajánlattevőnek kell szállítania saját rendszere részeként. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A jogtulajdonosi bizalom nő, a felhasználók széles köre talál számára megfelelő szolgáltatást. 4.5.3.1.3.4.

Jogtulajdonosi adatok tárolása √

Minden jogvédett dokumentummal együtt – nem titkosítva – kell tárolni a következő információkat: •

A jogtulajdonosokkal kötött szerződés digitalizált változatát

•

Valamennyi jogtulajdonos díjfizetés teljesítéséhez szükséges adatait o

Név (cégnév)

o

Cím (telephely)

o

Adószám

o

Bankszámlaszám

o

Jogdíjból részesedés százalékos aránya

240

•

Valamennyi jogtulajdonos jogának lejárati határidejét

•

A fizetendő jogdíjat

•

A jogdíj indexálási szabályát (pl. az éves infláció mértékével növelendő)

A megoldás indoklása: A jogtulajdonosi adatok tárolás részben azért fontos, hogy az egyes jogok elmúlását automatikusan lehessen kezelni, másrészt azért, hogy szükség esetén könnyel lehessen az egyes dokumentumokhoz kapcsoltan bizonyítani, hogy milyen jogokkal rendelkezik a szolgáltató. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszer csak azoknak a jogtulajdonosoknak és addig fizet, ameddig jogosultak. A dokumentumok automatikus „felszabadítása” lehetővé válik. 4.5.3.1.3.5.

Dokumentumok automatikus felszabadítása √

Amennyiben egy dokumentummal kapcsolatosan valamennyi jogtulajdonos jogai megszűntek, a dokumentumnak automatikusan ki kell kerülnie a szabad felhasználású dokumentumok közé. Kivételes esetben lehetőséget kell adni a kikerülés megakadályozására, de ezt a közreadó könyvtárnak kifejezetten kell kérnie. A megoldás indoklása: A nem jogvédett dokumentumok esetén a könyvtárak elsőrendű feladata a közkinccsé tevés, így nehezen indokolható lenne, ha a könyvtár nem tenné ezek ingyenes elérését lehetővé. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A szabad hozzáférésű minőségi dokumentum állomány növekszik. 4.5.3.1.3.6.

Az összes tárolt adat migrálhatóságának biztosítása √

A dokumentumoknak minden szükséges információt (pl. fontkészlet) tárolniuk kell, annak érdekében, hogy technológia váltás esetén a teljes dokumentum adatbázis valamint a struktúrák automatikusan konvertálhatók legyenek más formátumra. Garantálni kell, hogy automatikusan értelmezendő információ ne lehessen szabad szöveges mezőben. A megoldás indoklása: A technológiai fejlődés egyik nemkívánatos mellékterméke a migrálási kényszer, azaz a rendszereket időnként új technológiai alapokra kell helyezni. A migrációs idő, emberi erőforrás és finanszírozás igénye nagymértékben függ attól, hogy a rendszert úgy tervezték-e, hogy az összes lényeges adat szabványosan és strukturáltan kinyerhető legyen belőle. A megoldás feltételei

241

A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A migrálási költségek nagyságrendileg csökkennek. 4.5.3.1.3.7.

Munkakosár biztosítása (workflow támogatás) √

A rendszernek biztosítania kell, hogy a megrendelési folyamat teljesítésének első lépésétől (származzon az a felhasználótól, vagy következzen a könyvtár digitalizálási tervéből) kezdve valamennyi lényeges lépést csak a munkafolyamat rendszer használatával lehessen végrehajtani. A munkafolyamat rendszernek rugalmasnak kell lenni abban a tekintetben, hogy adott esetben nem szükséges lépéseket át lehessen ugorni, de ez nem mehet például a kötelező információk szabványos kitöltésének rovására. A munkafolyamat rendszerben minden regisztrált munkatársnak rendelkeznie kell munkakosárral, ahol látja az általa végrehajtandó vagy végrehajtható feladatokat, illetve azok fő paramétereit (megnevezés, honnan érkezett a feladat, mikor került a munkakosárba, mi a tervezett határideje, prioritás) Amennyiben azonos feladatkörben több munkatárs dolgozik, valamennyi munkakosarában meg kell, hogy jelenjen a feladat, egészen addig, amíg azt valaki fel nem vállalja. Felvállalni csak a soron következő feladatot lehet. A főbb munkafolyamat lépéseknek biztosítaniuk kell a folyamat biztonságos és teljes végigvitelét. Főbb munkafolyamat kategóriák: •

dokumentum kiválasztása, egyértelmű azonosítása

•

szerzői jogi kérdések tisztázása, o

amennyiben valamely jogtulajdonossal sikerül megállapodni több mű digitalizálhatóságáról, lehetőséget kell adni arra, hogy ez a tény egyszerűen bejegyezhető, illetve a szerződés könnyen művek csoportjához rendelhető legyen. (csoportos hozzárendelés)

•

fizikai dokumentum mozgatása

•

dokumentum árainak megállapítása o

ezt a munkafolyamat lépést már létező dokumentumok esetén is el kell érni, az árak esetleges revíziója érdekében

o

az árat egy alapegységre (kiindulási oldalár) alapozva kell megállapítani, hogy az indexálás (inflációkövetés) automatizálható legyen

o

olyan dokumentumok esetén, amelyek több független részből állnak (cikkek), lehetőséget kell teremteni ezek egymástól független árazására.

o

az árképzés során figyelembe kell venni, ha a dokumentum speciális formázású (pl. matematikai képleteket tartalmaz)

•

digitalizálás

•

bibliográfiai feldolgozás

242

A rendszernek lehetőséget kell adni arra, hogy olyan dokumentumok teljes bibliográfiai leírását be lehessen vinni, amelyek nem találhatóak meg a MOKKA, ODR, Cikkarchívum stb. rendszerekben.

o

•

szöveggondozás

•

konvertálás o

a digitalizált állományokat az engedélyezett tárolási formátumokra kell konvertálni, azaz el kell készíteni a mester fájlokat

o

ugyanez a feladat az elektronikusan érkező, de nem a megengedett formátumú dokumentumok esetén.

•

jóváhagyás

•

feltöltés

•

javítás o

dokumentum javításához többlépéses engedélyezési folyamatot kell implementálni, hiszen ebben az esetben az alap tárolási formában, DRM védelem nélkül, szerkeszthető formában kell a dokumentumot a dokumentumtárból kivenni.

o

a kivételhez minimálisan a következők engedélye szükséges: ƒ

az eredeti dokumentumot biztosító könyvtár erre kijelölt felelőse

ƒ

az OEDR üzemeltetésért felelős vezető

ƒ

az OEDR biztonságáért felelős vezető

A fenti három személy egyike sem lehet a javítást végző munkatárs. •

workflow statisztika kérés o

leghosszabb ideje várakozó feladatok

o

a határidőt meghaladó folyamatlépések

o

az egyes munkafolyamat lépésekre várakozó feladatok

A munkakosár megfelelő feladatát kiválasztva az aktuálisan végrehajtandó feladat űrlapjához / felületéhez kell jutnia a munkatársnak. Feladatot kölcsönös egyetértés alapján felajánlhat munkatárs másik, azonos jogokkal rendelkező munkatársnak, illetve a vezetőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy feladatot más munkatárshoz delegáljon. A megoldás indoklása: A munkafolyamat rendszer garantálja, hogy egy adott folyamat végigmegy az összes szükséges lépésen, illetve az összes szükséges engedélyezésen. Ilyen módon kikényszeríthető, hogy minden fontos adat ki legyen töltve az egyes lépésekben, illetve látható, hogy holt tart egy-egy feldolgozás, illetve hol vannak a folyamatok kritikus pontjai. A megoldás feltételei

243

A megfelelő munkafolyamat rendszer implementálása az OEDR-en kívül. A megoldás hatásai Az egyes feladatok végrehajtása tervszerűen és követhetően történik. A munka hatékonysága nő, a felhasználók tájékoztatási lehetősége megteremtődik. A minőségbiztosítás számára az adatok kinyerhetők a rendszerből. 4.5.3.1.3.8.

A feladatok szétosztása √

A beérkező igényeket a rendszer a lelőhely információk valamint a könyvtárak által garantált minőségi paraméterek alapján rotációs rendszerben sorolja be, amelynek során a feladatot a dokumentummal rendelkezők közül a legjobb minőséget garantálni tudó könyvtár kapja, amennyiben ilyenből több is van, a feladatot a legrégebben feladatot kapott könyvtár kapja meg. A megoldás indoklása: Az OEDR elemi érdeke, hogy az elkészült dokumentumok megfeleljenek a minőségi elvárásoknak, ezért szükséges, hogy a feladatokat mindig a legjobb minőséget biztosítani tudó könyvtárak egyike kapja meg. Annak érdekében, hogy a feladatok minél hamarabb teljesíthetők legyenek, fel kell használni a párhuzamosságban rejlő lehetőségeket, ezért rotációs rendszerben javasolt a feladatokat kiszolgálni. A megoldás feltételei Szükséges megállapítani az egyes minőségi szinteket és a könyvtárak szuperfelhasználóinak meg kell adni a lehetőséget, hogy minőségi vállalásokat tegyenek a könyvtár nevében, A megoldás hatásai A feladatok nem egy helyen torlódnak, a könyvtárak szabad kapacitásai jobban ki lesznek használva. A várakozási idők csökkennek. 4.5.3.1.3.9.

Többszintű, részletes jogosultsági rendszer √

A rendszerbe regisztrált munkatársaknak a szuperfelhasználó adja ki a jogokat. A kiadható jogokat célszerű a munkafolyamat rendszer lépéseihez (az egyes felületek elérhetőségéhez) rendelni. A központi adminisztrátor joga, hogy regisztrálja a szuperfelhasználókat, illetve visszavonja jogosítványaikat. A központi adminisztrátor tilthat egyes felhasználói azonosítókat is szükség/kérés esetén. A központi adminisztrátor magának nem adhat szuperfelhasználói jogot. A jogok kiadását, illetve visszavonását naplózni szükséges. A dokumentumban nem tárgyaljuk, de természetesen szükséges a rendszergazdai, adatbázis üzemeltetői, eszközüzemeltetői stb. jogok szétválasztása. A megoldás indoklása: A többszintű jogosultság teszi lehetővé, hogy mindegyik munkatárs csak ahhoz a rendszerkomponenshez férjen hozzá, amelyet jogosult kezelni és amelyet képes megfelelően kezelni. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell.

244

A megoldás hatásai A véletlen és a szándékos károkozás esélye csökken, az egyes munkatársak felelőssége kisebb lesz. 4.5.3.1.3.10.

Statisztikai modul √

A rendszerben részletes statisztikákat kell gyűjteni a minőségbiztosítási folyamathoz, illetve a rendszer működésének elemzéséhez. Az információkat a rendszer indításától gyűjteni kell, és képesnek kell lenni napi, heti, havi és éves bontásban megjeleníteni, amennyiben erre szükség van. A megjelenítésnél a számsoros és grafikus megjelenítésre egyaránt lehetőséget kell teremteni. A felhasználással kapcsolatosan gyűjtendő adatok: • • • • • • •

• •

•

•

•

•

245

Az összfelhasználói szám alakulása A felhasználói szám az egyes kedvezményezetti csoportokban Kilépő, jogosultságukat megszüntető felhasználók száma A felhasználószám egy adott időszakban az opcionális adatokra vonatkoztatva (nem, kor, foglalkozás, város) Legtöbb kérést benyújtó felhasználók (top 10) Adott dokumentumra vonatkozó lekérések Kérések száma o sikeres o sikertelen o azonnal teljesített o digitalizálás után teljesített o jogtulajdonosokkal megegyezés után teljesített o visszavont Kért oldalak száma, illetve kérésre eső száma az előző kategóriákban Dokumentum típusa o pdf o kétrétegű pdf o e-pub o tiff o jpg Fizetési módok o ingyenes o hitelkártyás o átutalásos o utánvétes Kiszolgálási idő átlagosan megrendelés és letöltés között o azonnal teljesíthető kérések esetén o digitalizálás esetén o jogtulajdonosokkal megegyezés esetén Kiszolgálás könyvtárak szerint o dokumentum feltöltő könyvtárak feltöltési száma o dokumentumot letöltő könyvtárak letöltési száma ƒ továbbszolgáltatásra ƒ helybeni olvasásra Pénzügyi adatok

•

•

o összbevétel o egy teljesített kérésre eső bevétel o könyvtárakra eső bevétel Értéknövelt szolgáltatások adatai o PoD darabszám és ár o EOD darabszám és ár o fizikai hordozón átvétel darabszám és ár o utánvétes szolgáltatás darabszám és ár Felhasználói reklamációk o rossz minőség o rossz méret o szöveg feldolgozási hibák o hosszú várakozás o hibás teljesítés (pl. más szövegrészletet kapott, mint amit várt) o árprobléma

A munkafolyamattal kapcsolatosan gyűjtendő adatok • • •

Az egyes munkafolyamat lépések átlagos végrehajtási ideje és eloszlási görbéje Az egyes munkatársakra jellemző munkafolyamat lépés végrehajtási ideje és eloszlási görbéje Az egyes munkatársakra jutó feladatok száma

A megoldás indoklása: A statisztikák gyűjtése fontos a rendszer működésének elemzéséhez és optimalizálásához. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A folyamatok javításának lehetősége megteremtődik. Bizonyíthatóvá válik az igény, tervezhetővé válnak a jövőbeli kapacitások. 4.5.3.1.3.11. A rendszernek támogatnia kell a webes fizetési eljárásokat, meg kell felelnie a banki biztonsági követelményeknek √ A rendszernek a következő fizetési módokra kell felkészülnie: • •

•

Bankkártyás fizetés Utalás o Ebben az esetben olyan egyedi azonosítót kell a vásárláshoz generálnia, amelyet a felhasználónak a befizetés közlemény rovatában kell feltüntetnie, és amely később alkalmas a megrendelés és a beérkezett összeg automatikus összerendelésére. o Utalás esetén a banktól vagy a Magyar Államkincstártól kapott elektronikus értesítést a rendszernek fel kell dolgoznia és munkatársi jóváhagyás után tovább kell engednie a teljesítési folyamatot. Utánvét o Utánvét csak értéknövelt szolgáltatások, illetve szolgáltatások értéknövelt része esetén alkalmazható.

A megoldás indoklása:

246

Többféle fizetési eljárást szükséges implementálni annak érdekében, hogy a felhasználói igények minél szélesebb körben kielégíthetőek legyenek. A megoldás feltételei Szerződéseket kell futárszolgálatokkal.

kötni

banki

szolgáltatóval,

a

Magyar

Államkincstárral,

valamint

A megoldás hatásai A felhasználók köre bővül, így a vásárlások száma is. 4.5.3.1.3.12.

Megrendelések, számlák kezelése √

Könyvelési szempontok miatt lényeges, hogy valamennyi megrendelés és a számla nyomtatható és így lefűzhető legyen. Annak érdekében, hogy a működtető szervezet saját gazdasági rendszerébe tudja illeszteni az OEDR-t, a számlákkal kapcsolatos műveleteket web service interfészen és exportálás útján is biztosítani kell. •

Adott időszak számláinak kinyerése az OEDR-ből

•

Adott időszak megrendeléseinek kinyerése az OEDR-ből

•

Számla kifizetés igazolása

•

Számla stornózása

•

Számlák, megrendelések csoportosítása, keresése cégnév, adószám, bankszámlaszám, időpont szerint

•

A csoportosítás, keresés eredményében számlák kiválasztása, és a számlákon műveletek végzése (mentés, nyomtatás, kifizetés igazolás, stornózás, összegzés)

A számlákat az OEDR-nek a magyar jogszabályoknak megfelelően, zárt rendszerben kell előállítani. A rendszer megfelelőségét bizonyítani kell. A megoldás indoklása: Szükséges, hogy a rendszernek legyen a magyarországi jogszabályoknak megfelelő zárt számlázási modulja, ellenkező esetben a rendelési folyamat nem teljesen automatizálható. A számlák és megrendelések kezelhetősége érdekében szükséges, hogy ezek nyomtathatók legyenek. A megoldás feltételei A számlázási rendszert auditálni szükséges. A megoldás hatásai A számlázási és hibakezelési folyamat egyszerűsödik 4.5.3.1.3.13.

Másodlagos struktúra √

A backup szolgáltatást biztosító helyszínen is létre kell hozni a felhasználói előtét rendszert, illetve a dokumentumtárat. Ezen a helyszínen viszont csak az azonnal teljesíthető kérések kiszolgálására kell felkészülni, így a feltöltés (munkafolyamatok) támogatására nincs szükség.

247

A másodlagos helyszínre beérkező kéréséket a rendszernek figyelemfelhívás mellett (pl. „a digitalizálás csak az elsődleges rendszer megjavítása után kezdődhet”) csak regisztrálnia kell, és az elsődleges rendszer újraindulásakor kell a többi, itt keletkező adattal együtt szinkronizálnia. A fejlesztőnek átállási és visszaállási tervet kell átadnia, amelyben részletesen leírja a követendő eljárásrendet. A megoldás indoklása: A felhasználók számára a legnagyobb probléma, egyúttal a legnagyobb veszteség a rendszer szempontjából, ha az azonnal teljesíthető kéréseket nem tudja a rendszer kezelni hiba miatt. Ennek érdekében biztosítani kell az azonnali kérések kiszolgálásának lehetőségét, valamint azt, hogy az „éles” adatbázisból mindig legyen naprakész változat. A megoldás feltételei Backup rendszer vásárlása A megoldás hatásai A szolgáltatás kiesési idő kisebb lesz, a bevételeket a kiesés nem csökkenti. Generális hiba esetén is lesz működőképes változata a rendszernek. 4.5.3.1.3.14.

A kiszolgáló pult támogatása √

A kiszolgáló pultnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beérkező kéréseket, visszajelzéseket az OEDR-ben rögzítse. Amennyiben a felhasználónak konkrét megrendeléssel kapcsolatban van észrevétele, az adatokat kapcsolni kell a megrendeléshez. A kiszolgáló pultnak a hibajelzéseket továbbítani kell tudni a munkafolyamat támogató rendszer felé. A munkafolyamat rendszerbe nem illeszthető kérések, javaslatok, panaszok továbbítását elektronikus leveleken keresztül kell megoldani. A kiszolgáló pult ügyeket kezel, ami azt jelenti, hogy valamennyi bejelentést mint ügyet meg kell nyitni, és az elintézés után le kell zárni. A kiszolgáló pult rendszerének alkalmasnak kell lenni arra, hogy a felmerülő, nem rendeléshez kapcsolódó kérdéseket rögzítse, illetve ezeket kategorizálni lehessen. A megoldás indoklása: A kiszolgáló pult elsődleges feladata, hogy a bejelentéseket, kérdéseket fogadja és lehetőleg segítse ezek hatékony kezelését. A rendszerrel kapcsolatos bejelentésekből csak akkor lehet következtetést levonni, ha ezek rögzítve vannak. A bejelentések rögzítése minőségbiztosítási szempontból is szükséges. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A hangrögzítés nagyobb tárolási igénye miatt a megfelelő kapacitás biztosítani kell.

248

A megoldás hatásai A felhasználói és munkatársi problémák kezelése hatékonyan megoldódik, ezáltal a szolgáltatás megítélése javul.

4.5.3.1.4. Integrációs követelmények 4.5.3.1.4.1.

Integráció a nyilvános katalógusokhoz, illetve szolgáltatásokhoz √

Az OEDR-nek web service interfészeken, illetve szabványos protokollokon keresztül katalógus adatokat kell tudni átvenni a következő rendszerekből: • • •

MOKKA ODR Cikkarchívum (Matarka, Humanus, EPA)

Az OEDR-nek kapcsolódnia kell az EOD rendszerhez is, olyan módon, hogy képes legyen rendeléseket fogadni az EOD rendszerből, illetve képes legyen felhasználói kéréseket oda továbbítani. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy más rendszerekben már elvégzett feladatokat ne kelljen újra elvégezni, az adatok átvételének lehetőségét meg kell teremteni. A megoldás feltételei Az említett rendszerek továbbfejlesztése, az adatok átvételéhez, illetve átadásához. A megoldás hatásai A feldolgozási folyamatok felgyorsulnak, így a dokumentumállomány növekedése is nagyobb lehet. 4.5.3.1.4.2.

A kapcsolódó rendszerek integrációs fejlesztése ≠

A MOKKA, ODR és Cikkarchívum rendszereket tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy azokba be lehessen írni OEDR adatokat is. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a már ismert szolgáltatásokból is elérhető legyen az OEDR, szükséges, hogy ezek OEDR adatokat legyenek képesek tárolni. A megoldás feltételei Az említett rendszerek továbbfejlesztése, az adatok átvételéhez, illetve átadásához. A megoldás hatásai A felhasználók több irányból is rátalálnak a szolgáltatásra, így a felhasználás növekszik. 4.5.3.1.4.3.

Integráció SAML alapú federációs rendszerekkel ≠

A megoldás hatásai A későbbiekben nagyobb fejlesztési költséggel lehet az automatikus azonosítást megoldani.

249

4.5.4. A hazai és nemzetközi tartalomszolgáltatók bekapcsolása √ [2] szerint: „Miután hiányzik az Európai Unió egységes ajánlásának hiánya, az eljárások, szabályozók különbözősége miatt jelenleg a rendszer nem kapcsolható be a nemzetközi dokumentumforgalomba, legalábbis input formában nem. A külföldi könyvtárak a dokumentumközvetítés esetén saját szabályozórendszerük alapján járnak el. Bizonyosan nem teszik lehetővé, hogy jogvédett anyagok digitális másolatát – még ha a magyarországi rendszer ezt így is kapja meg -, hogy azt közvetlenül a felhasználóhoz jutassuk el.” Ugyancsak elmondható, hogy a szerzői jogi szabályozás és a DRM védelem sem teszi lehetővé, hogy a nemzetközi szolgáltatóktól esetlegesen megkapott dokumentumokat az OEDR saját adatbázisában elhelyezze. Ennek megfelelően, ha az OEDR képes lenne is megrendeléseket továbbítani a nemzetközi rendszerekbe, a teljesítés akkor is csak „átfutna” rajta, nem gyarapítaná a gyűjteményt, így a saját szolgáltatások mennyiségét. A nemzetközi szolgáltatók ilyen bekapcsolása ellen hat, hogy az EISZ szolgáltatás –, illetve más egyedi előfizetések – keretében nagy nemzetközi cikk adatbázisok állnak a felhasználók rendelkezésére, ami szintén szűkíti az OEDR-en keresztül rendelők potenciális piacát. Természetesen elképzelhető, hogy az OEDR-nek sikerülne speciális árengedményt elérnie, amennyiben nagy tételben tudna valamelyik szolgáltatótól rendelni, de ez az állítás – megfelelő felmérések híján – nem igazolható. Ugyancsak megfontolandó, hogy a nemzetközi árak mellett (l. a bemutatott példa) mekkora kereslet lenne egy ilyen szolgáltatásra, azaz valóban megtérülne-e egy ilyen fejlesztés. Valószínűsíthető, hogy gazdaságosabb lenne a külföldi cikkrendelések közvetlen támogatása a kutatásfinanszírozáson keresztül, mint egy közvetítő rendszer kiépítése, amelynek ebben az esetben meg kellene oldani mind a két fél felé például a számlázást, pénzügyi transzfereket, stb. Ugyancsak valószínűsíthető, hogy a nemzetközi szolgáltatók sem érdeklődnének túlságosan az OEDR iránt, úgy hogy az együttműködés érdekében saját rendszerüket is át kéne fejleszteni, és természetesen az OEDR sem adhatná át a „nyers” dokumentumokat, hacsak nem venne ilyen jogot is a jogtulajdonosoktól (az általános tapasztalat szerint jelentős felárért). Fel szeretnénk hívni arra a tényre a figyelmet, hogy ameddig nem voltak elektronikus dokumentumszolgáltatások, a felhasználóknak jelentős többletenergiát jelentett egy nem hazai kiadó kiadványának megszerzése, és nyilván hatalmas lehetőséget jelentett a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételének lehetősége, a tendencia azonban az, hogy egyre több kiadó egyre több kiadványa lesz megszerezhető helytől függetlenül, web bolt szerű vásárlási mechanizmussal. Véleményünk szerint az európai szabályozás egységesedése valószínűleg azt eredményezi, hogy a mostani „nemzeti” szolgáltatók az egész területre kiterjesztik szolgáltatásaikat. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az OEDR ne ebbe az irányba (nemzetközi szolgáltatók bevonása) tegyen erőfeszítéseket, mert itt meglehetősen nagy a feleslegessé váló befektetés kockázata. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az OEDR országhatárokon túlnyúlóan lehetővé teszi a szolgáltatás igénybevételét (a gyakorlatban ez az üzleti felhasználók és a kedvezményeket nem igénylő felhasználók esetén valósítható meg), de az európai uniós elvárások alapján nem különbözteti meg az állampolgárokat lakhelyük szerint. A hazai tartalomszolgáltatók esetén az együttműködésre a következő lehetőségeket látjuk:

250

•

a kiadók számára a már részletezett szolgáltatások nyújtása, ezen belül is az out of print művek szolgáltatásának megkezdése,

•

egyedi szerződések és felajánlások alapján az OEDR megnyitása a saját infrastruktúrát fenntartani nem akaró vagy nem képes jogtulajdonosok felé,

•

együttműködési megállapodások kötése a felsőoktatással a tankönyvek és jegyzetek folyamatos szolgáltatására

Az OEDR jelen koncepciója tartalmazza azokat az informatikai megoldásokat, amelyekhez a tartalom tulajdonosok igény esetén csatlakozni tudnak.

4.5.5. Az országos szolgáltatásban járatos könyvtári szaktudás biztosítása) √ A javasolt megoldás – az OEDR OSZK központú megvalósítása – egyik előnye, hogy a nemzeti könyvtárban rendelkezésre áll mind a „hagyományos” mind az elektronikus könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos szaktudás, tekintve, hogy az OSZK egyszerre kutatóhely, egyszerre a könyvtártudomány és képzés központja (Könyvtári Intézet) és a legnagyobb hazai elektronikus könyvtári szolgáltató. Ennek megfelelően szükség esetén nem csak az OEDR szolgáltatásban közvetlenül részt vevő munkatársak tudása vehető igénybe, hanem a nemzeti könyvtár teljes szakértői kapacitása rendelkezésre áll mind sokrétűségét mind teljesítőképességét tekintve.

4.5.6.

Jogi (különösen szerzői jogi) szaktudás biztosítása √

Tekintettel arra, hogy a jogkövető magatartás kardinális kérdéssé válik úgy az elektronikus mint a nyomtatott dokumentumok szolgáltatásában, és a jogtulajdonosi hozzáállás, illetve a közös jogkezelés hiánya egyszerű földi halandó számára követhetetlenné teszik az egyes dokumentumok jogszerű szolgáltathatóságának feltételeit, mindenképpen szükséges országos szinten olyan szerzői jogi szakértői csapat létrehozása, amely nem csak problémák áthárítására képes (l. az árva művek kezelését a Szabadalmi Hivatalban), hanem a könyvtári közösség érdekeit képviselve képes jogszerű megoldást találni, illetve azt szerződésbe foglalni. A jogi szaktudás csak e területre specializálódott főállású jogász csapattal biztosítható, tekintettel arra, hogy piaci alapon az ilyen szolgáltatás várhatóan meghaladja a finanszírozhatóság kereteit. A munkaerő piaci helyzetre tekintettel esélyesnek tűnik egy ilyen csapat létrehozása. A megfelelő szaktudás jelen pillanatban nem áll még rendelkezésre egy intézménynél sem, főleg olyan mértékben, hogy képes legyen a potenciális feladatok teljes körét kezelni.

4.5.7.

A szolgáltatás folyamatos minőségbiztosítása √

A szolgáltatás minőségmenedzsmentjét a folyamatos szolgáltatásjobbítás (continuous service improvement) alapelveinek megfelelően kell biztosítani.

Tervezni - A folyamatok javítási lehetőségeit felismerni - Célokat kitűzni - Folyamatokat megvizsgálni, eltérések okait felderíteni - A célok elérésének módját meghatározni

251

Beavatkozni

Végrehajtani - Kiképzés és begyakorlás - Javítómódszereket választani - Adatokat gyűjteni

Ellenőrizni

-Folyamatokat dokumentálni

- Adatokat elemezni

és szabványosítani

- Jelenlegi és tervezett ered-

-Eredményeket ellenőrizni -Szükséges további javításokat értékelni

ményeket összehasonlítani

A javasolt megoldás szerint a szolgáltatás fő teljesítmény paramétereit az OEDR folyamatosan mérné és szolgáltatná, viszont az adatok elemzését nem a szolgáltató szervezet, hanem külső fél (Pannon Egyetem Könyvtára - PEKL) végezné.

A szervezet létrejöttével meg kell határozni az OEDR jövőképét és küldetésnyilatkozatát, valamint stratégiai tervet kell készíteni annak érdekében, hogy az OEDR céltudatosan haladhasson kitűzött célok elérése érdekében. Az OEDR startégiai tervét minimum 3 évenként felül kell vizsgálni. Az OEDR működését folyamatokba kell szervezni, és a folyamatokat pontosan, írásban kell definiálni. Az informatikai szolgáltatások menedzseléséhez az ITIL (jelenleg ITILv3) ajánlásait javasoljuk alkalmazni. A minőségbiztosító szervezet feladata a mért adatok rendszeres elemzése, és negyedévenként minőségbiztosítási jelentés készítése a következő tartalommal: •

A szolgáltatás mennyiségi elemzése, trendek

•

A folyamatok érettségének elemzése pl. CMMI alapján

•

A vállalt szolgáltatási paraméterek betartásának elemzése

•

Tendenciák

•

Az eltérések okának elemzése

•

A hibabejelentések, panaszok, felhasználói elégedettségmérés elemzése

•

Jobbítási javaslatok megtétele

•

Az előzőleg tett javaslatok implementálásának elemzése

Az egyes mutatókat [6] alapján a következőképpen javasoljuk definiálni: Hatékonyságmutatók •

az egyes folyamatok átfutási ideje,

•

kiszolgálási idő, a kérés beérkezésétől az első ajánlati eltelt idő

Működési teljesítménymutatók •

a OEDR központban dolgozó munkatársakra jutó műveletek átlagos száma,

•

a műveletek, illetve tevékenységek egységére jutó költség.

Gazdaságossági mutatók •

egy használóra jutó költség,

•

egy használóra jutó állománygyarapítási költség,

•

100 könyvtárhasználóra jutó személyzet.”

Piaci térfoglalás mutatói •

a rendszer használók/potenciális használók aránya

•

a rendszert használók/könyvtárközi kölcsönzést igénybevevők aránya (itt lehet különbséget tenni a hagyományos és elektronikus szolgáltatást igénybevevők között)

Eredményességi mutatókat kapunk az eredmények és a kimeneti termékek összehasonlításával

252

•

hibaarány és elégedettségi arány, a felhasználók szempontjából.

A fentieken kívül évente egy elektronikus kérdőíves felmérést javasolunk végezni a SERVQUAL módszer illesztésével az OEDR speciális szolgáltatási módjára. Ugyancsak javasoljuk legalább évente a fogyasztói igények felmérését, annak érdekében, hogy az OEDR működését minél jobban lehessen az elvárások változásához illeszteni. A minőségbiztosítási jelentést valamennyi résztvevő könyvtárhoz el kell juttatni elektronikusan. A jelentésben foglalt javaslatok implementálása a szolgáltatásban érintett felelős vezetők feladata.

4.5.8.

A megfelelő díjszabás

4.5.8.1. A szolgáltatás díja √ Tekintve, hogy a digitalizálás költségeinek egy része kis oldalszámoknál közel állandó, hiszen például a jogi tisztázással, a dokumentumok mozgatásával, vagy az automatikus digitalizálással kapcsolatos emberi munka mennyisége nem függ a lapszámtól, ezért javasoljuk, hogy a szolgáltatásnak legyen egy alapára, amely 10 oldal digitalizálását magában foglalja. Az OSZK jelenleg érvényes felhasználói árai mellett ez 2700 Ft (600 + 300 + 10x80 + 10*100) amihez járul még a szerzői jogdíj amely pl. a Subito legalacsonyabb árait tekintve is 3 euro, azaz kb. 800 Ft + Áfa = 1000 Ft, azaz összesen 3700 Ft. A fenti árak számításánál meg kell jegyeznünk, hogy az OSZK árszámítási stratégiája nem egy szilárd üzleti modellen alapul, azaz az árak nem egy önfenntartó szolgáltatás árai. Ha a fenti, kedvezmények nélküli 3700 forintos árat összevetjük a fénymásolás 2950 Ft-os (600 + 300 + 10 x 25 + 1000 + 800) költségével (feltételezve, hogy a szerzői jogdíjat ott is kifizetik, illetve a dokumentumot gyorsfutár szállítja (800 Ft pl. a Bookline esetében)), illetve a színes fénymásolat készítés költségével, ami a fenti oldalszámot tekintve 5700 Ft (600 + 300 + 10 x 300 + 1000 + 800), láthatjuk, hogy az elektronikus dokumentumszolgáltatás így kalkulált ára a jelenlegi árszínvonalat tekintve is a középmezőnyben helyezkedik el. (Megismételve, hogy a példa annyiban sántít, hogy most a szerzői jogdíjat nem számítja fel az intézmény.) Az árak megállapításánál azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a felhasználók mit fogadnak el reális árnak, és ebből a szempontból azt is figyelembe kell venni, hogy például már a 3700 forint is több, mint a Magyarországi átlagos könyvár, és drágább, mint a folyóiratok túlnyomó többsége esetén egy teljes példány ára, nem beszélve arról, hogy egy 10 oldalas dokumentum illegális fekete-fehér másolatának ára ténylegesen 300 Ft alatt van.

253

Tekintve, hogy az általunk számított digitális dokumentum árban két speciális kényelmi szolgáltatás rész is található („házhozszállítás”, illetve elektronikus szöveg), amelyek értéke összesen kb. 2000 Ft, úgy véljük, hogy a 3700 Ft indokolható ár, mindemellett, ha azt a fogyasztói réteget is meg kívánjuk célozni, amely takarékossági okok miatt minimalizálja a költségeit, ugyanakkor jogkövető magatartást kíván tanúsítani, nem mehetünk lényegesen a szállítási költség nélküli fekete-fehér fénymásolat + szerzői jogdíj költsége fölé, ami 2150 Ft. A továbbiakban tehát ezzel az alapdíjjal, illetve a 80 Ft-os oldalankénti digitalizálási díjjal számolunk. A fenti árak az ÁFA-t tartalmazzák.

4.5.8.2. A könyvtárak kompenzációja √ Javasoljuk, hogy azt a könyvtárat, amely elektronikus dokumentumot szolgáltat tovább dokumentumonként illesse meg a 300 Ft-os dokumentumforgalmazási díj, a közreadó könyvtárat viszont eladásonként az oldalakkal arányos díj 50 %-a.

4.5.9. A szolgáltatást használók számára különböző fizetési technikák √ Ahhoz, hogy a felhasználók az internetes környezetben megszokott kényelmi szinten intézhessék az elektronikus dokumentumok elérését, a következő fizetési technikákat javasoljuk megvalósítani:

4.5.9.1. Bankkártyás fizetés √ 4.5.9.1.1. A fizetési megoldás Annak érdekében, hogy a felhasználók azonnal ki tudják fizetni az elérni kívánt és szolgáltatható dokumentumokat, szükséges azonnali fizetési lehetőség biztosítása, aminek egyik lehetősége a bankkártyás fizetés. Ennek keretében lehetőséget kell adni az összes nemzetközileg ismert kártyatípus elfogadására (Visa, Mastercard, American Express, stb.) A fizetési lehetőséghez az OEDR-nek olyan bankot kell választania, amely biztosítani képes a szükséges infrastruktúrát. Mivel a kártyaadatok kezelése teljesen a banki rendszerben folyik, az OEDR-nek csak a fizetendő összeg átadására és a pozitív vagy negatív visszajelzés fogadására kell felkészülnie, viszont a rendszert a konkrét banki megoldáshoz kell illeszteni. A bankkártyás fizetés várható költségtartalma 3% körüli. 4.5.9.1.2. Kockázatok Az OSZK a Magyar Államkincstár használatára kötelezett intézmény, más szolgáltatónál nem vezethet bankszámlát. Ennek megfelelően más bankot csak bizományosi rendszerben lehet megbízni a beérkező összegek kezelésével. A MÁK már évek óta ígéri a bankkártyás fizetés megoldását, de ezzel mindezidáig nem készült el. Veszélyforrás, hogy a MÁK esetleges elkészültével kötelező lesz átállni a MÁK rendszer használatára. Az azonnali banki visszajelzéseket és a MÁK értesítőjét össze kell vetni, ez külön adminisztrációs feladat.

254

4.5.9.2. Elektronikus utalás √ 4.5.9.2.1. A fizetési megoldás A felhasználó számára az egyik legbiztonságosabb megoldás, ha az utalást maga kezdeményezi. Ebben az esetben az OEDR-nek olyan egyedi azonosítót kell szolgáltatnia, amelyet a felhasználónak a befizetés „közlemények” rovatában kell feltüntetnie, és amely lehetőséget nyújt a vásárlás és a befizetés egymáshoz rendelésére. Elektronikus utalásnál nincs azonnali visszajelzés, a fogadó bank (jelen esetben a MÁK) napi rendszerességgel küld értesítést a fogadott tételekről. Az utalásos fizetés átfutási ideje normál esetben kb. 1 nap, a MÁK esetében az optimista becslés 3 napot jelez előre. Elektronikus utalás esetén a fizetési értesítésnek a gazdasági rendszeren keresztül kell visszaérkeznie az OEDR-be, tekintve, hogy a bevételek elismerése a gazdasági szervezet feladata. 4.5.9.2.2. Kockázatok Mivel az OSZK a MÁK-ra kötelezett, azonosítóképzési eljárásában a MÁK szabályait kell követnie. A MÁK-kal való megegyezés a tapasztalatok szerint rendkívül vontatott folyamat. A megnövekedett várakozási idő miatt a szolgáltatás minősége az elérhetőnél rosszabb lesz.

4.5.9.3. Mobil telefonos fizetés ≠ -

4.5.9.4. POS terminál √ 4.5.9.4.1. A fizetési megoldás A felhasználó a helyszínen a megrendelt szolgáltatásokat bankkártyával egyenlítheti ki. Ennek megfelelően az OEDR és a POS terminálok közötti kétirányú adattranszfert meg kell valósítani. Javasoljuk, hogy ezt a megoldást azoknál a könyvtáraknál tegye lehetővé az OEDR, amelyek már rendelkeznek saját POS terminállal, vagy hajlandók ilyenbe beruházni. A megoldás abban különbözik az internetes bankkártyás fizetéstől, hogy az összeg a POS terminálhoz rendelt bankszámlára érkezik, és az nem feltétlenül azonos az OEDR számlájával. A POS terminálos fizetési lehetőség az OSZK-ban jelen pillanatban is rendelkezésre áll. A POS terminál használatának költségei megegyeznek a bankkártyás fizetés költségeivel. 4.5.9.4.2. Kockázatok A kockázatok megegyeznek a bankkártyás fizetés kockázataival.

4.5.9.5. Utánvétes fizetés √ 4.5.9.5.1. A fizetési megoldás

255

Azokban az esetekben javasoljuk, ahol fizikai hordozó mozgatására kerül sor és a szolgáltatás azon részére, amelynek kicsi az emberi erőforrás igénye. Így például nem javasoljuk olyan esetekben, ahol: • •

a szolgáltatás elindításának feltétele a szerzői jogdíj kifizetése a szolgáltatás jelentős emberi erőforrás igényű (a digitalizálás a megrendelő kérésére történik)

Utánvétes szolgáltatás jelen pillanatban is működik az OSZK-ban. Az utánvétes szolgáltatásokat az OEDR-nek számla nyomtatással, illetve futárszolgálati megrendelő nyomtatásával is segítenie kell. Az utánvétes megrendelések teljesítésének vissza kell kerülnie az OEDR-be. 4.5.9.5.2. Kockázatok Amennyiben a megrendelő nem veszi át a megrendelt árut, a bekerülési költség az OEDR-t terheli.

4.5.9.6. Készpénzes fizetés √ 4.5.9.6.1. A fizetési megoldás Lehetőséget kell adni a felhasználóknak arra, hogy akár az ügyfélszolgálatnál, akár a könyvtári dedikált munkaállomásoknál készpénzzel egyenlítsék ki az igénybe vett szolgáltatásokat. A számlát ebben az esetben mindig a szolgáltatást nyújtó intézménynek kell adnia. Az OEDR-nek biztosítania kell a havi elszámolás rendszerét. Továbbszámlázott szolgáltatásról lévén szó, kezelni kell minden helyen az ÁFA visszaigénylést. 4.5.9.6.2. Kockázatok A likviditási problémákkal küszködő könyvtárak esetén az OEDR számlák kifizetése nehézségeket okozhat.

4.5.9.7. Nem javasolt fizetési technikák 4.5.9.7.1. SMS alapú fizetés √ Az SMS alapú fizetési technikák jelenlegi szolgáltatási díja eléri az összeg 50 %-át. Ilyen díjtételek mellett a szolgáltatást nem éri meg igénybe venni. 4.5.9.7.2. Elektronikus pénztárca √ Az elektronikus pénztárca technológiák nem eléggé kiforrottak és elterjedtek, ezen kívül a mobil fizetés komoly versenytársnak látszik. Tekintve, hogy minden elektronikus pénztárca szolgáltatóval egyedi szerződést kellene kötni, ami egyedi fejlesztéseket is jelent, a fenti bizonytalanság miatt nem javasoljuk a megoldás megvalósítását. 4.5.9.7.3. Sárga csekk √ Bár elvben az utalásos fizetést sárga csekken is lehet teljesíteni, nem javasoljuk ennek a megoldásnak a támogatását, a kezelési problémák (emberi erőforrás igény) miatt. Főleg nem javasoljuk, hogy a sárga csekk, mint bizonylat bemutatására teljesítés történjen az OEDR keretén belül. 4.5.9.7.4. Előre fizetés (letét) √

256

Bármilyen számla kezelése nagyságrendekkel növeli meg a rendszer biztonsági kockázatát, hiszen onnantól sokkal érdemesebb a rendszerbe betörni és a számla adatokat manipulálni. Előre fizetést akkor célszerű alkalmazni, ha az elemi szolgáltatási egység nem éri el a felhasználók tűréshatárát (pl. SMS, illetve percdíj < 50 Ft). Az általunk javasolt 2000 forintos alapár mellett könnyen lehet, hogy valaki számláján 1900 forint maradna, arra pedig nem lenne etikus azt mondani, hogy sajnos vagy fizet még és elkölti, vagy egy idő után elveszik, visszafizetés pedig további pénzkezelési problémákat vetne fel. 4.5.9.7.5. Mobil telefonos fizetés Tekintve, hogy minden mobil fizetési szolgáltatóval szerződést kell kötni, és más fizetési szolgáltatások is rendelkezésre állnak, a mobil fizetési lehetőség hiánya nem rettent el túl sok felhasználót.

4.5.10.

Kockázati tényezők √

Az optimális működési modell megpróbálja racionális keretek között minimális szinten tartani a szolgáltatási és biztonsági kockázatokat, a minőségi követelmények és finanszírozási követelmények figyelembe vétele mellett. Legfőbb azonosítható kockázati tényezők a következők: •

•

•

•

257

Jogi környezet o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : Az erőforrások jelentős része a jogtulajdonosokkal folytatott tárgyalásokra megy el. A szolgáltatás nagyon lassú lesz, minden „új” dokumentum esetén.

o

Kezelés: Kísérlet a jogszabályi környezet megváltoztatására.

A magyarországi fizetési hajlandóság o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : a bevételek messze elmaradnak a várttól

o

Kezelés: az „alternatív megoldások” (illegális másolás) jogszabályi kezelése, a könyvtárakban a szerzői jogdíj kifizetés nélküli szolgáltatás tiltása.

A bekerülési és finanszírozási költségek o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : a fejlesztés nem indul el

o

Kezelés: Figyelemfelhívás a jogi kötelezettségekre és a társadalmi haszonra

A rendszer komplexitása o

A kockázat mértéke : közepes

o

Hatás : a fejlesztés elhúzódhat, költségek növekedhetnek

o

Kezelés: megfelelő projekt menedzsment alkalmazása

4.6.

Minimális kiépítésű, nagy kockázatú működési modell

4.6.1.

Általános ismertetés

A nagy kockázatú modell az optimális modellből származik olyan módon, hogy a szolgáltatás biztonsági kockázatát lényegesen növelve a követelmények egy részét kivettük, illetve az emberi erőforrás igényt tovább csökkentettük oly módon, hogy az üzemeltető szervezet keretében és feladatátcsoportosításával legyen megoldható a feladat. A változtatások a szolgáltatási színvonal esésével, a biztonsági kockázat növekedésével, illetve a szolgáltatás rendelkezésre állásának csökkenésével járnak. A nagy kockázatú modell alapvetően a költségek minimálisra szorítását tűzi ki célul, úgy, hogy az alapfunkciók működőképesek legyenek.

4.6.1.1. A felhasználó számára elérhető szolgáltatások: 4.6.1.1.1. Webes felület ≠ A nagy kockázatú működési modellben a felhasználó a rendszer web felületén bejelentkezve vagy bejelentkezés nélkül, illetve a MOKKA-ODR, illetve Cikkarchívum rendszerben kereshet az elektronikusan hozzáférhető – vagy hozzáférhetővé tehető – dokumentumok között. Bejelentkezés esetén a felhasználó rögtön információt kap a kiválasztott dokumentumokról - legyenek azok cikkek vagy periodika részletek – saját jogosultságának megfelelően (pl. egyetemi oktató/hallgató, üzleti felhasználó, magán felhasználó) a felhasználási lehetőségekről (pl. ingyenesen elérhető, díjfizetés köteles, megtekinthető, díjfizetés ellenében nyomtatható, stb.), bejelentkezés nélkül a nem üzleti legmagasabb kategória árait láthatja. Az OEDR a minimális kiépítésű működési csak a saját rendszerben tárolt dokumentumokhoz nyújt kereső felületet. A keresőrendszernek minimálisan a MOKKA rendszerben biztosított keresési opciókat kell szolgáltatnia. A keresés mellett lehetőséget kell adni a gyűjtemények böngészésére is. A felhasználó a rendszer webes felületén keresztül regisztrálhat, illetve amennyiben már rendelkezik azonosítóval és jelszóval, beléphet. A megoldás indoklása: A web felület használata olyan technológiai megoldás, amely operációs rendszertől függetlenül tesz elérhetővé szolgáltatásokat. Előnye, hogy kis teljesítményű, adott esetben régi gépeken is futtatható, hardver vagy operációs rendszer váltás után is azonnal használható. Tekintettel arra, hogy DRM megoldások a nemzetközi tapasztalatok szerint web beépülő modul segítségével is futtathatók, nem szükséges installálható programot létrehozni a megfelelő biztonságú szolgáltatás megvalósítása érdekében. A megoldás feltételei A bevezetendő DRM rendszernek támogatnia kell a webes felületen keresztül megvalósított dokumentum megtekintést. Az említett rendszereket fel kell készíteni az OEDR-rel együttműködésre.

258

A megoldás hatásai A web felületek használata a felhasználói oldalon kevés üzemeltetési igénnyel jár, nem igényel szaktudást. A rendszerek együttműködésének hiánya, és a több kereső használatának elkerülhetetlensége csökkenti a vásárlói kedvet. 4.6.1.1.2. Felhasználói regisztráció √ A felhasználók a regisztrációs eljárás során adják meg adataikat. A kedvezményeket igénybe venni nem kívánó, és cégnévre szóló számlát nem igénylő felhasználók anonim módon vehetik igénybe a nem utólagos fizetéssel járó szolgáltatásokat, azaz az ő esetükben nem történik meg az adatok valódiságának ellenőrzése. A regisztráció során a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az OEDR szabályzatát és szolgáltatási feltételeit megismerték és azt magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A felhasználónak lehetősége van a felhasználói jelszó újra kérésére a megadott e-levél címre. A megoldás indoklása: A regisztráció teszi lehetővé a megrendelés és a megrendelő egymáshoz rendelését, illetve a későbbiekben azt, hogy a felhasználó saját adatait kezelhesse. A szolgáltatási feltételek elfogadása teremti meg a jogi alapját a későbbi esetleges vitás kérdések rendezésének. A megoldás feltételei Felhasználói szerződés létrehozása. A megoldás hatásai Egyszerűbb felhasználó kezelés, a felhasználók azonosíthatósága, minden olyan esetben, ahol kedvezményt nem kíván a felhasználó igénybe venni. A nem valódi nevet felhasználók esetén a magánélethez való jog (privacy) tiszteletben tartása. 4.6.1.1.3. Felhasználói kedvezmények és kategóriák √ A kedvezményeket igénybe venni kívánó felhasználók megadhatják az adataikat, megjelölhetik az igénybe venni kívánt kedvezményt, de ezt csak abban az esetben vehetik igénybe, ha személyesen megjelennek az OEDR bármelyik könyvtárában és a rendelkezésükre álló hivatalos okmányokkal igazolják a jogosultságukat. Az igazolást hallgatói jogviszony esetén félévente, más esetben évente egyszer kell igazolni. A felhasználók a következő kedvezményekre jogosult státuszukat igazolhatják: •

Tanulói jogviszony középfokú oktatási intézményben (-25%) o

259

Ebben az esetben a kedvezményt igénybe vevő nem jogosult utólagos fizetési kötelezettséggel járó megrendelésre.

•

Hallgatói jogviszony felsőoktatási intézményben (-25%)

•

Közoktatásban dolgozó tanár vagy oktató (-40 %)

•

Felsőoktatásban vagy akadémiai kutatóintézetben dolgozó kutató (-50 %)

•

Közintézményben dolgozó munkatárs (-30%)

•

Nyugdíjas (-25%)

•

Magánszemély (0 %)

A kedvezményeket a jogtulajdonosokkal kötött szerződés alapján, illetve az állami finanszírozás függvényében kell megadni, zárójelben azokat az értékeket szerepeltetjük, amelyeket akkor javasolunk alkalmazni, amikor a jogtulajdonos nem kíván kedvezményt adni a fenti kategóriáknak. A természetes személy felhasználók által megadandó adatok: •

Név

•

Lakcím

•

Személyi igazolvány szám

•

Kedvezményre jogosító igazolvány száma (diákigazolvány)

Opcionálisan megadható adatok: •

nem

•

életkor

•

munkakör

Az üzleti felhasználók számára úgy kell megállapítani az árat, hogy az általános forgalmi adó visszatérítést tekintve magánszemélynek ne legyen gazdaságos ilyen módon megrendeli szolgáltatást. (+25 %) Üzleti felhasználók által megadandó adatok: • • • •

Cégnév Adószám Bankszámla szám Számlázási cím

A megoldás indoklása: Nincs egyelőre olyan rendszer Magyarországon, amellyel megbízhatóan és automatizáltan el lehetne végezni egy teljes felhasználói csoport kedvezmény jogosultság ellenőrzését, ennek megfelelően mindenképpen biztosítani kell a személyes megjelenésen alapuló igazolás lehetőségét. Az üzleti felhasználók esetén az ÁFA visszatérítés miatt olyan árat javasolt megállapítani, hogy ne legyen érdemes magánszemélynek üzleti felhasználóként bejelentkezni és a számlát elszámoltatni. A megadott adatok a felhasználó azonosításán kívül statisztikai célokat is szolgálnak. A megoldás feltételei A finanszírozónak el kell fogadnia a kategorizálást, illetve a kedvezményszinteket. A megoldás hatásai

260

A kedvezmények közelítik az elfogadható árszínvonalhoz a fizetendő összegeket, emiatt a felhasználás nagyobb része terelődik a legális csatornákba. A kedvezmény igazolás kezelése adminisztrációs többletterhet jelent a résztvevő intézmények (különösen a felsőoktatási intézmények) résztvevő könyvtárai számára. 4.6.1.1.4. Személyes adatokkal kapcsolatos jogok √ A felhasználóknak lehetőséget kell adni arra, hogy a regisztráció során megadott adatokat módosítsák, illetve adataikat töröljék. A módosítás korlátai: •

személynév és személyes azonosítók, valamint a mobil szám módosítása esetén a kedvezményre jogosultságot újra igazolni kell

A törlés korlátai: •

törölni csak akkor lehet felhasználói azonosítót, ha nincs folyamatban lévő megrendelés, illetve teljesítési kötelezettség (pl. a dokumentum elérhetőségének biztosítása még kötelezettsége az OEDR-nek). Amennyiben a felhasználó kezdeményezi a törlést, az akkor jön létre, amikorra az említett feltételek megszűnnek.

A törlés során a felhasználói adatok azonosításra alkalmas részét anonimizálja a rendszer. A megoldás indoklása: Személyes adatokat csak célhoz kötötten és a szükséges ideig szabad kezelni. Ennek megfelelően, ha a felek közötti jogviszony már nem teszi szükségessé, a személyes adatokat nem szabad tárolni. Tekintettel arra, hogy a kedvezmények igénybevétele személyhez kötött, nehezíteni kell azt, hogy valaki a jogosultságát másnak átadja. Ennek megfelelően az olyan adatok megváltoztatása, amelyek a jogosult személy azonosításához kellenek, automatikusan a jogosultság felfüggesztését vonják maguk után. A felhasználónak természetesen fűződhet jogos érdeke ahhoz, hogy régebbi adatai fennmaradjanak, ezért az automatikus törlés nem ajánlott. A törlés előfeltétele, hogy a felek közötti olyan jogviszonyok, amelyek az azonosítást megkövetelhetik, megszűnjenek. Az anonimizálás, mint törlési módszer kielégíti a jogszabályi feltételeket, ugyanakkor lehetőséget ad a statisztikai feldolgozásra a későbbiekben is. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A rendszer eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeknek, illetve védi a kedvezményeket finanszírozó jogos érdekeit. Az adatok módosításának lehetőségei kielégítik azt a feltételt, hogy a felhasználó kezelheti a rá vonatkozó adatokat. 4.6.1.1.5. Felhasználó törlése √

261

Egy év inaktivitás után a felhasználót – az e-levél címére küldött értesítést követően 1 hónappal – törölni kell. A törlés során a felhasználói adatok azonosításra alkalmas részét anonimizálja a rendszer. A megoldás indoklása: A rendszer működése szempontjából fontos, hogy inaktív adatokat minél kisebb mértékben kezeljen, illetve az adatok célhoz kötött kezelése is megkívánja, hogy a felhasználói kívánság fennálljon a személyes adatok tárolásával kapcsolatosan A megoldás feltételei A felhasználói aktivitást figyelni kell minden egyes azonosítóval kapcsolatosan. A megoldás hatásai A rendszer eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeknek. A kisebb felhasználói adatbázis miatt a rendszer működés nem lassul. 4.6.1.1.6. A dokumentumokról szolgáltatott információk ≠ Az egyes dokumentumokkal kapcsolatosan a következő információkat kell elérhetővé tenni a felhasználó számára: • • • • • • • • •

• • •

•

•

A dokumentum bibliográfiai adatai Fedőlap grafikusan Tartalomjegyzék grafikusan A dokumentum egymástól függetlenül árazott egységei (cikkek) Bélyegkép vízjellel ellátva (grafikus dokumentumok esetén) Cikk kivonat (abstract) vagy könyv fülszöveg Teljes egészében szkennelve / részben szkennelve [ikon formában] o ez utóbbi esetben az ikonra kattintva a szkennelt részek azonosítása Karakterfelismerésen és szöveggondozáson átesett [ikon formában] Jogdíjfizetés mellett érhető el / szabad felhasználású o mindkét esetben az ikonra kattintva megjelennek az általánosan adott jogok (pl. üzleti célra nem használható, nem nyomtatható, stb) o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Nyomtatható [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Csak dedikált könyvtári terminálon tekinthető meg [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Web felületen megjeleníthető [ikon formában] o Az ikonra kattintva látható, hogy az alapárban hány megtekintés, illetve milyen időtartam foglaltatik benn o Díj a megtekintések számának növelése, illetve az időtartam növelése esetén pdf, kétrétegű pdf, e-pub, jpg formában tölthető le [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] o díj a kölcsönzési idő (vásárlás) függvényében PoD formában megkapható [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj]

262

• • • • •

Papír alapú másolat kérhető belőle [ikon formában] o díjak felhasználó kedvezményszintjének megfelelően [oldalankénti díj] Csak a jogtulajdonostól vásárolható meg [ikon formában] o Az ikonra kattintva a jogtulajdonos elérése A dokumentum nem áll rendelkezésre az OEDR által elfogadott szabványos minőségben [ikon formában] A dokumentum [név] gyűjtemény része A dokumentumot szolgáltató könyvtár megnevezése

A cél az, hogy a dokumentumok szövegfelismerés után – megrendelésre – szöveggondozáson essenek át, a felhasználó kereshető, korrektúrázott és ha technológia engedi, kétrétegű dokumentumot kapjon, amelyre a DRM védelem be van állítva. A megoldás indoklása: A felhasználónak részletes információkat kell kapnia még a megrendelés előtt a dokumentummal kapcsolatos lehetőségeiről. A megoldás feltételei A beviteli munkafolyamat során a fenti összes lényeges adat megadásának kikényszerítése, illetve a jogtulajdonosokkal kötött szerződések. A megoldás hatásai A felhasználók igényük és finanszírozási lehetőségeik szerint választhatnak a rendszer által szolgáltatott opciókból. A felhasználói kiszolgálás hatékonyabb lesz, a felhasználók szívesebben használják a rendszert. A citációs adatok hiánya a rendszer használati értékét csökkenti. 4.6.1.1.7. OEDR szolgáltatások elérése a MOKKA-ODR ill. Cikkarchívum rendszerből ≠ Más rendszer használata esetén a szóban forgó rendszer a dokumentumok kiválasztása után átirányítja a felhasználót az OEDR-be. A más rendszerekben szintén láthatóvá kell tenni a dokumentum ismert státuszát azzal a különbséggel, hogy az ikonokról nem kell elérhetővé tenni a pontos információkat, illetve árakat. Az OEDR-be már bejelentkezett felhasználónak az átirányítás során nem kell bejelentkeznie. A megoldás indoklása: A felhasználók más rendszerek használata esetén is tudomást szereznek az OEDR szolgáltatásairól, és egyúttal rögtön átléphetnek az OEDR-be, ha részletesebb adatokra kíváncsiak vagy megrendelni szeretnének. A megoldás szükséges ahhoz, hogy a felhasználók minél nagyobb köre szerezzen tudomást az OEDR szolgáltatásairól. A megoldás feltételei Lehetőség arra, hogy OEDR adatok más rendszerekbe bevihetők legyenek. Az OEDR folyamatos bejelentkezést biztosító kialakítása. A megoldás hatásai

263

A felhasználói kör bővülése azáltal, hogy nem kell több rendszerben keresni az információk megtalálásához. A felhasználó kényelmetlenül – adatok újbóli megadásával – váltogathat a rendszerek között. 4.6.1.1.8. Térítésköteles cikkadatbázisok elérése ≠ A megoldás hatásai A szolgáltatási színvonal alacsonyabb lesz. 4.6.1.1.9. Az EOD szolgáltatásainak igénybe vétele ≠ A megoldás hatásai A szolgáltatási színvonal alacsonyabb lesz. 4.6.1.1.10. A jogtulajdonosok által szolgáltatott dokumentumok elérése √ Amennyiben a kért elektronikus dokumentum csak a jogtulajdonostól szerezhető be, a rendszer átirányítja a kérést a jogtulajdonos elektronikus rendszerébe, amennyiben az OEDR és a jogtulajdonos közötti szerződés erre lehetőséget ad. A megoldás indoklása: A piaci szolgáltatók által is szolgáltatott dokumentumok esetén kicsi az esély arra, hogy ezek szolgáltatási jogát egyúttal az OEDR is megszerezze, hiszen ezzel a piaci szolgáltatók versenytársává válna. Célszerűtlen azonban a felhasználók által keresett kurrens dokumentumokat kizárni a szolgáltatásból, ezért célszerű az egységes szolgáltatási kép érdekében ezeket a dokumentumokat is feltüntetni a találatok között és lehetősége biztosítani a közvetlen megvásárlásukra. A megoldás feltételei Szerződés kötése a jogtulajdonosokkal, amelyben vállalják az adatok karbantartását is. A megoldás hatásai A felhasználók kiszolgálása javul, a jogtulajdonosi bizalom és együttműködési készség növekszik, aminek következtében nagyobb az esély a már nem kurrens művek szolgáltatásának átvételére. 4.6.1.1.11. Nem tisztázott jogi státusú dokumentumok megrendelése √ Amennyiben a dokumentum szolgáltatására még nem szerzett az OEDR jogtulajdonosi engedélyt, és a felhasználó fenntartja igényét, az OEDR megkezdi a tárgyalásokat a jogtulajdonosokkal. A folyamat pozitív, illetve negatív végkifejletéről a felhasználó elektronikus levélben tájékoztatást, illetve bejelentkezve értesítést kap. A megoldás indoklása: Főleg az OEDR kezdeti szakaszában sok olyan kérés várható, amely olyan művekre vonatkozik, amelyek státusza még nem tisztázott.

264

Tekintve, hogy a megegyezés határideje, illetve sikere nem garantálható, meg kell győződni arról, hogy a felhasználó hosszabb távon is fenntartja igényét. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználói kezdeményezés segít annak eldöntésében, hogy kiket érdemes a megegyezések sorában előre venni, ezzel javulhat annak esélye, hogy a felhasználói kérések hamarabb kiszolgálhatóak lesznek, hiszen várhatóan a legkedveltebb jogtulajdonosokkal történik meg legelőször a megegyezés. A feleslegesen indított megegyezési kísérletek száma csökken. 4.6.1.1.12. Értesítési szolgáltatás ≠ Amennyiben a felhasználó nem kívánja a nem tisztázott státusú dokumentum digitalizálási folyamatát elindítani, de továbbra is érdeklődik a dokumentum iránt, értesítést kérhet arról, ha a dokumentum elektronikusan elérhetővé válik. Ugyanígy értesítést kérhet a felhasználó a következő eseményekről: •

adott szerző újabb műve elérhetővé válik elektronikusan

•

adott periodika újabb példánya elérhetővé válik elektronikusan

•

adott könyvsorozat újabb kötete elérhetővé válik elektronikusan

A digitalizált művekről tematikus RSS szolgáltatás indítása is javasolt. A megoldás indoklása: Az értesítési rendszer szükséges ahhoz, hogy a felhasználók a legkedveltebb forrásokról azonnali információkhoz jussanak. Az elektronikus levél értesítés megoldása technológiailag egyszerű, viszont nagy a kockázata, hogy a hírlevél jellegű információkat a spam szűrők kiszűrik. Az RSS típusú szolgáltatás nem szabható viszont személyre, ezzel szemben nem kezelik a spam szűrők. A megoldás feltételei A megoldás hatásai A rendszeres információszolgáltatás növeli a szolgáltatások igénybevételének valószínűségét. A személyre szabott információszolgáltatás a rendszer általános megítélését javítja. A szabad szövegű keresési feltétel hiányában kevesebb dokumentumra fognak így rátalálni a felhasználók. 4.6.1.1.13. A dokumentum(ok) megrendelése, vásárlói kosár ≠

265

A felhasználó a kért dokumentumra kattintva kiválaszthatja a számára megfelelő opciókat (pl. elérési mód, formátum, szöveggondozás, kölcsönzési időtartam, nyomtatási lehetőség, oldalszámok), attól függően, hogy a jogtulajdonos milyen választékot kínált fel. Amennyiben a dokumentum részletének szolgáltatására nem lehet az oldalszám alapú számítási módot használni, a felhasználó egyedi ajánlatot kérhet. Ebben az esetben azonban felhasználói kedvezmény nem érvényesíthető. Az opciók kiválasztása után a felhasználó tájékoztatást kap, hogy az őt megillető kedvezményszintet figyelembe véve összességében mekkora összeget kell fizetnie az adott kombinációért. A rendszernek nem szabad engedélyezni a kosárba tevést addig, amíg a felhasználó az összes lényeges opcióról nem nyilatkozott. (alapértelmezések használata megengedett) A minimálisan fizetendő összeg dokumentumonként 10 oldalra jutó díj, oldalarányos díjat tehát csak a 11. oldaltól kell fizetni. A kiválasztott dokumentumok vásárlói kosárba kerülnek. A vásárlói kosár tartalmát a felhasználó mentheti, onnan törölhet, illetve oda további tételeket vehet fel. A kosár összértékét a rendszer folyamatosan feltünteti. Amennyiben a felhasználó olyan tételeket is kiválaszt, amelyek postai úton is továbbíthatók, lehetőséget kell adni a postai szállítási igény bejelölésére, illetve beárazására. A felhasználó megrendelheti a még nem digitalizált dokumentum digitalizálását sürgősséggel (következő munkanap azonos időpontján belüli teljesítéssel) a dokumentum kedvezmények nélküli árának kétszereséért. Digitalizálásra adott megrendelés kezdő időpontja csak munkanapra és munkaidőn belül eshet. Munkaidőn kívüli megrendelések kezdő időpontja a következő munkanap kezdete lesz. A válogatás befejeztével a felhasználó kiválaszthatja a használni kívánt fizetési módot, de előtte meg kell tekintenie a megrendelt dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatást, amelyben információkat kap az általa vásárolt opciókról és a jogszerű felhasználás kereteiről. Ennek elfogadása a feltétele a továbblépésnek. Az elfogadott tájékoztatást sikeres fizetés esetén a rendszer a felhasználó e-levél címére elküldi. A megoldás indoklása: A vásárlói kosár az internetes vásárlások során használt elfogadott eszköz, így a felhasználók számára is ismerős környezetet jelent. A minimális dokumentumárat a finanszírozhatóság kedvéért javasoljuk bevezetni, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. A nem azonnal teljesíthető megrendelések időbeni korlátozása szükséges, mivel ezek megvalósításához emberi beavatkozás szükséges, a folyamatos rendelkezésre állás viszont nagymértékben növelné a költségeket. A felhasználó folyamatos tájékoztatása a jogviták elkerülése miatt elengedhetetlen. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai

266

A felhasználó kívánságainak megfelelően tudja összeállítani az igényelt dokumentumok listáját, és könnyen tudja azt kezelni, ezáltal a rendszer iránti affinitása nő. A kosár mentési lehetőségének hiánya csökkenti a visszatérés esélyét. 4.6.1.1.14. Szállítási cím, számlázási cím megadása √ Amennyiben a megrendelés kiszállítandó tételt is tartalmaz, a felhasználónak meg kell adni a lehetőséget, hogy ellenőrizze az általa a regisztrációkor megadott szállítási címet, illetve módosítsa azt. Ebben az esetben lehetőséget kell adni megjegyzés beírására is. A futárszolgálattal köthető szerződésnek megfelelően lehetővé kell tenni a szállítás preferált dátumának, illetve napszakának megadását. Üzleti felhasználók esetén biztosítani kell a szállítási cím megjelenítését és módosíthatóságát.Természetes személy felhasználók esetén – a visszaélések elkerülése végett – nem kell lehetővé tenni a számlázási cím megadását, illetve a számlán fel kell tüntetni, hogy az nem üzleti célú szolgáltatások számlája. A megoldás indoklása: A szállítási cím megadása szükséges ahhoz, hogy a rendszerben automatizálni lehessen az utánvétes megrendelések indítását. A megjegyzést és a szállítás kért idejét a rendelés pontos teljesítéséhez érdemes bekérni. A számlázási cím a számla szükséges paramétere, megadása üzleti felhasználóknál elengedhetetlen. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Lehetségessé válik a fizikai hordozó átadását igénylő értéknövelt szolgáltatások indítása, valamint az cégek számára is szolgáltatás nyújtása. 4.6.1.1.15. Üzleti partnerek speciális kezelés ≠ A megoldás hatásai Az üzleti partnerek számára nehézkesebbé válik a megrendelés, főleg a nagyobb partnerek esetében, ezáltal a vásárlási kedv is csökken. 4.6.1.1.16. Fizetés ≠ A felhasználó az alábbi fizetési módok közül választhat: •

bankkártyás fizetés o

•

267

Ebben az esetben a felhasználó átkerül az OEDR-rel szerződést kötött bank biztonságos rendszerébe és ott adja meg kártyaadatait. Az OEDR a banknak az összeget továbbítja. A tranzakció sikerességét a bank visszajelzi.

utalásos fizetés

o

•

a felhasználó az OEDR-től megkapja a számlaszámot, illetve az adott vásárlását jellemző egyedi tranzakciós kódot, amelyet az átutalás közlemény rovatában kell feltűntetnie

készpénzes fizetés

A megoldás indoklása: A felhasználók elvárják az internetes boltokban általában használt fizetési technikákat, ugyanakkor elvárják a megfelelő biztonságot is. A készpénzes fizetésre akkor kell lehetőséget adni, amikor a felhasználó valamely könyvtárban személyesen vesz igénybe letöltési vagy megtekintési szolgáltatást, esetleg fizikai hordozón vesz át dokumentumot. A megoldás feltételei Bankkártya esetén szerződést kell kötni valamelyik bankkal – célszerűen azzal, amelyik a legkedvezőbb feltételekkel biztosítja a szolgáltatást. Amennyiben a Magyar Államkincstár képes lesz ilyen szolgáltatást nyújtani, valószínűsíthetően az OEDR-t működtető szervezetnek kötelező lesz vele megegyezni Utalásos fizetés esetén meg kell egyezni a Magyar Államkincstárral az elkülönült számlakezelésről, illetve az utalásokkal kapcsolatos információszolgáltatásról. A készpénzes fizetéshez szükséges, hogy a partner intézménynek számlaadási joga legyen. A megoldás hatásai A fizetési lehetőségek széles spektruma megkönnyíti a felhasználóknak a rendszer használatát, ami a felhasználószám növekedését eredményezi. Az elektronikus fizetési technológiák megvalósításával automatizálhatóvá válik, ami emberi erőforrást takarít meg.

a

pénzforgalom

jelentős

része

A mobil telefonos fizetési lehetőség kizárása egy felhasználói kör vásárlási affinitását csökkenti. 4.6.1.1.17. Számlázás √ A számlázást a magyar jogszabályok szerint elektronikus számlával is meg lehet oldani, ugyanakkor az ügyfél kívánságára a kinyomtatható számla lehetőségét is biztosítani kell. Amennyiben nem elektronikus dokumentumküldésről van szó, a rendszernek a küldés helyén is biztosítania kell a számlanyomtatás lehetőségét. Valamennyi felhasználó esetén biztosítani kell a magyar jogszabályoknak megfelelő elektronikus formátumú számla letöltésének lehetőségét. A nem üzleti felhasználók számlája csak a felhasználó természetes személy nevére szólhat. Mivel kedvezményt igénybe nem vevő felhasználóknál a név nem feltétlenül valódi, a számlán fel kell tűntetni, hogy a számla természetes személynek lett kiállítva. A felhasználók számára biztosítani kell a papír alapú számla postai kiküldését térítés ellenében. A megoldás indoklása:

268

A számviteli jogszabályok és az adóhatóság ragaszkodik bizonyos esetekben a számlák nyomtatásához, ez természetesen a felhasználói oldalon is megoldható, ha zárt rendszer állítja elő a számlákat, azonban fizikai hordozó küldésekor a számlának együtt kell mozognia a küldeménnyel. A visszaélések elkerülése végett a számla az üzleti felhasználók esetén szólhat csak cégnévre. Tekintve, hogy az elektronikusan küldött számla a felhasználó rendelkezésére áll, és a szolgáltatás természetéből adódóan nem hivatkozhat arra, hogy nem képes ilyet fogadni, indokolható, ha a papír alapú számla költségeit kiszámlázza a rendszer a felhasználónak. A megoldás feltételei A számlázási modulnak zártnak és az adóhatóság által elfogadottnak kell lennie. A megoldás hatásai A jogszabályoknak megfelel a rendszer működése, a felhasználók bizonylattal rendelkeznek, amely igazolja a szolgáltatást ellentételezését és az igénybevétel jogszerűségét. 4.6.1.1.18. A megrendelés visszamondása √ A megrendelés mindaddig visszamondható, ameddig a teljesítés meg nem kezdődik. Tekintettel arra, hogy elektronikus fizetés esetén a banki visszajelzés indítja a folyamatot, bankkártyás fizetés esetén a rendelés nem mondható vissza, átutalás esetén a rendelés az utalás megtörténtéig visszavonható. Utánvétes megrendelés esetén az átvétel megtagadásával a felhasználó elállhat a vásárlástól. A biztonság érdekében utánvétes megrendelés előtt érdemes felvenni a felhasználóval a kapcsolatot. Az OEDR a megrendelés teljesítésétől akkor léphet vissza – a felhasználó kártalanítása mellett –, ha adatbázis vagy más hiba folytán a felhasználó által kifizetett ár nem éri el a ténylegesen járó összeg 50 %-át (pl. a felhasználó által kiválasztott dokumentum tényleges oldalszáma a duplája az adatbázisban szereplő oldalszámnak) A megoldás indoklása: A megrendelés visszamondására lehetőséget kell biztosítani a felhasználónak, egészen addig, amíg a szolgáltatónak nem merülnek fel igazolható költségei. Bár elvileg lehetne olyan rendszert kiépíteni, amiben a szolgáltatás indítása a fizetéshez képest késleltetett, ez azonban a már beérkezett összegek visszafizetésének kezelése jelentősen bonyolítaná a rendszer működését és költségnövekedést okozna. Fel kell készülni arra is, hogy esetleges hibák miatt a dokumentum jelentősen eltér a leíró adatokban foglalttól. Ebben az esetben jelentős érdeksérelem érhetné az OEDR-t, ha teljesíteni kéne a megrendelést. Javasolt, hogy ebben az esetben – manuálisan kezelve – az OEDR inkább fizesse vissza a befizetett összeget, amennyiben a felhasználó nem hajlandó a tényleges árat kifizetni. Utánvétes küldés esetén a jogszabály teszi lehetővé a felhasználónak a visszalépést. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Jogszabályi kötelezettség teljesítése, egyúttal a felhasználói biztonságérzet fokozása.

269

A javasolt megoldás csökkenti az OEDR működtetőjének pénzügyi kockázatát az elektronikus fizetések esetén. Utánvétes fizetésnél a kockázatot az OEDR-nek kell vállalnia. 4.6.1.1.19. A dokumentum elérhetősége √ Az igénylő választásának megfelelően a már digitalizált és feldolgozott elektronikus dokumentumok a térítési díj megfizetése ellenében azonnal, illetve átutalás esetén a fizetés beérkeztével hozzáférhetővé válnak. A felhasználó, előre megadott e-levél címén tájékoztatást kap arról, hogy az általa kifizetett dokumentum elérhető. A felhasználó a dokumentumokat az alkalmazott DRM korlátozás mellett töltheti le, illetve böngészőjében – a szükséges beépülő program telepítés után – tekintheti meg. A felhasználó a dokumentumokat a kívánt formában töltheti le (választhatóan pdf, epub, jpg), vagy a könyvtár dedikált számítógépén tekintheti meg. A dokumentumok elérését lehetővé tevő központtal a felhasználó csak biztonságos – titkosított – adatcsatornán keresztül tarthat kapcsolatot. A megoldás indoklása: Az elektronikus megoldás egyik előnye a gyorsaság, ezért a szolgáltatást automatikussá kell tenni minden olyan esetben, ahol ez megtehető. Az elektronikus értesítés azért szükséges, mert még azonnali fizetés esetén sem biztos, hogy a felhasználó azonnal kívánja elérni a dokumentumot (pl. lehet, hogy kilép a rendszerből), ezért érdemes felhívni a figyelmét, hogy a kívánt dokumentum rendelkezésre áll. A DRM szükséges ahhoz, hogy a jogtulajdonosok számára a biztonság garantálható legyen. Az elérési lehetőségeket a rendszer és a jogtulajdonosi engedélyek sajátosságainak megfelelően kell biztosítani. A titkosított adatcsatorna garantálja, hogy a letöltés során se tudjon illetéktelen hozzáférni a dokumentumhoz. A megoldás feltételei A megtekintéshez szükséges kliens, illetve beépülő modul elérhetőségét biztosítani kell. A biztonságos kapcsolathoz javasoljuk szerver tanúsítványok implementálását. A megoldás hatásai A felhasználó az általa kívánt formában, a fizetési módszer függvényében akár azonnal elérheti a dokumentumokat, ezáltal az érzékelt szolgáltatási minőség jó lesz. A DRM és a titkosítás növeli a jogtulajdonosi bizalmat és ezzel együtt az együttműködési készséget. 4.6.1.1.20. Megrendelés követés ≠ A felhasználó az ügyfélszolgálattól tájékoztatást kérhet, illetve az ügyfélszolgálat tájékoztatást ad elektronikus levélben, amennyiben a vállalt határidő letelt. A megoldás indoklása:

270

A hosszabb folyamatok esetén a felhasználót elbizonytalanítja, hogyha nem tudja, mi történik, ezért a visszajelzés. A megoldás feltételei A munkafolyamat rendszernek lekérdezhetőnek kell lennie. A megoldás hatásai A felhasználó szükség esetén tájékoztatást kap. 4.6.1.1.21. Megrendelés történet ≠ A megoldás hatásai A megrendelés történet hiánya több személyes kontaktust eredményez a kiszolgáló pulttal. 4.6.1.1.22. Elégedettség mérés ≠ A megoldás hatásai Az elégedettség felmérés hiánya csökkenti a folyamatjobbítás hatékonyságát. 4.6.1.1.23. Értéknövelt szolgáltatások √ A felhasználó – amennyiben úgy kívánja és a kiszolgáló könyvtár infrastruktúrája erre lehetőséget ad – a kért dokumentumot elektronikus hordozón (CD, DVD, pendrive) is megkaphatja térítés ellenében. A felhasználó az elektronikus dokumentumokból – amennyiben erre a jogi lehetőség adott – nyomtatott másolatot kérhet. A fenti szolgáltatások díjazását úgy kell megállapítani, hogy ezek állami támogatás nélkül is önfenntartók legyenek, illetve legalább szerény mértékben járuljanak hozzá az alapszolgáltatás finanszírozásához. Ezen szolgáltatások esetén az OEDR-nek automatikusan szolgáltatnia kell a számlát, illetve a futárszolgálati/postai megrendelőt. A megoldás indoklása: Az értéknövelt szolgáltatásokat a felhasználók elvárják, ugyanakkor ezek nem esnek egybe az OEDR fő célkitűzéseivel. Ennek megfelelően ezeket a szolgáltatásokat nem kell állami forrásból támogatni. Ugyanakkor bevételi forrást jelenthetnek és így hozzájárulhatnak az OEDR intenzívebb bővüléséhez. A megoldás feltételei Nyomtatási lehetőség biztosítás, elektronikus hordozó írási lehetőség biztosítása. A megoldás hatásai A felhasználók teljesebb szolgáltatási portfoliót látnak, így az alapszolgáltatások igénybevétele is nő. Szerény mértékben az értéknövelt szolgáltatások hozzájárulhatnak az alaptevékenység finanszírozásához.

271

4.6.1.1.24. Kiszolgáló pult √ A felhasználó problémáival több elérési módon is (pl. telefon, e-levél, skype, on-line bejelentő felület) megkeresheti a kiszolgáló pultot és ott szakszerű ügyintézést kell kapnia. A költségek csökkentése érdekében a személyes kontaktusok mennyiségét a minimálisra kell csökkenteni és elsősorban a webes felület használatát kell a felhasználók számára vonzóvá tenni. A kiszolgáló pult megrendelést nem vehet fel, csak tájékoztatást adhat, illetve hibabejelentést fogadhat. A megoldás indoklása: Mivel természetes személyek számára nyújtott szolgáltatásról van szó elsősorban, mindenképpen biztosítani kell a személyes kontaktus lehetőségét, méghozzá lehetőleg az effektív feladatvégzők zavarása nélkül. Tekintve, hogy a személyes kapcsolattartás emberi erőforrás intenzív tevékenység, lehetőleg webes felület használatára kell a felhasználókat rászoktatni. A kiszolgáló pult nem tehető alkalmassá rendelések továbbítására (már csak azért sem, mert a beérkező felhasználói kapcsolatkéréseket kell fogadnia), mert akkor képtelen lesz a fő feladatát megfelelő sebességgel ellátni. A megoldás feltételei A kiszolgáló pult számára az említett kapcsolattartási felületeket és a hozzájuk tartozó eszközöket biztosítani kell. A megoldás hatásai A felhasználók segítséget kapnak a problémáik megoldásához, ezáltal a szolgáltatás megítélése javul. A felhasználási képesség növekszik. A panaszok nem eszkalálódnak, hanem még korai szakaszban megoldódnak. 4.6.1.1.25. Fogyatékossággal élők kiszolgálása √ A rendszernek rendelkeznie kell olyan felülettel, amelyet a fogyatékossággal élők is nagy biztonsággal tudnak használni. Ennek kialakítása során be kell tartani a vonatkozó ajánlásokat. A megoldás indoklása: A fenti szolgáltatás európai uniós elvárás és egyúttal jogos kívánság a szolgáltatást igénybevevők részéről. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A szolgáltatás eleget követelményeknek.

tesz

a

vonatkozó

kötelezettségeknek,

valamint

az

emberiességi

4.6.1.1.26. Többnyelvűség √ -

272

4.6.1.2. A könyvtárak számára elérhető szolgáltatások: 4.6.1.2.1. Egységes módszertani útmutató a digitalizálásról és feldolgozásról √ A regisztrált könyvtárak részletes tájékoztatást kapnak a digitalizálás és feldolgozás követendő módszertanáról, a rendszer használatáról, a jogi szabályozásról valamint az elvárt minőségi követelményekről. A megoldás indoklása: A hosszú távú kezelhetőséget és megőrzést csak az biztosíthatja, ha egységes szempontok szerint és kiváló minőségben történik meg a digitalizálás és a feldolgozás. Ehhez a rendszer használatát és az elvárásokat egyaránt meg kell ismerniük és meg kell érteniük a rendszer működtetését végző munkatársaknak. A megoldás feltételei A megfelelő oktatási anyagoknak és dokumentációknak el kell készülniük, az oktatást meg kell szervezni. A megoldás hatásai A rendszer hosszú távon is fenntartható lesz, a technológiai váltások nem okoznak fennakadást. A megfelelő ismeretekkel rendelkező munkatársak hatékonyan képesek a rendszer szolgáltatásait használni, ezáltal nő a feldolgozás sebessége és így a szolgáltatható állomány. A felhasználók megfelelő minőségű dokumentumokat kapnak. 4.6.1.2.2. Digitalizálás a nem megfelelő infrastruktúrával rendelkező könyvtárak számára √ A nem megfelelő szkennelési kapacitással vagy minőséggel rendelkező könyvtárak átadhatják a dokumentumaikat a központnak, illetve valamelyik erre vállalkozó könyvtárnak digitalizálásra. A digitalizálás valamint a szállítás költségeit a központi szolgáltató a bevételekből fedezi. Az átadási-átvételi folyamatot a munkafolyamat rendszernek kell támogatnia és dokumentálnia. A megoldás indoklása: Speciális céleszközöket nem érdemes minden egyes könyvtárba telepíteni, viszont annak érdekében, hogy a magyarországi kulturális örökségből ne maradjon ki egyetlen szelet sem, mindenképpen biztosítani kell, hogy a technológiával nem rendelkező könyvtárak is képesek legyenek dokumentumaikkal részt venni a szolgáltatásban. Annak érdekében, hogy ez a „kedv” nagyobb legyen, a költségeket nem szabad a szolgáltató könyvtárra terhelni. Az egységes működtetés megvalósítása érdekében a munkafolyamatok köréből ez sem maradhat ki. A megoldás feltételei Megfelelő kapacitás és eszközök az OEDR központban, illetve a nagyobb szolgáltató helyeken. A megoldás hatásai Minden felhasználói kérés kielégíthetővé válik.

273

4.6.1.2.3. Kiszolgáló pult A regisztrált könyvtár több elérési módon is (pl. telefon, e-levél, skype, on-line bejelentő felület) megkeresheti a kiszolgáló pultot és ott szakszerű ügyintézésben lesz része. A megoldás indoklása: A szolgáltatás megfelelő minősége érdekében elengedhetetlen, hogy a könyvtárak segítséget kapjanak a problémás esetekben. A megoldás feltételei l. a felhasználói ügyfélszolgálatnál. A megoldás hatásai Javul a szolgáltatás minősége, a fennakadások időtartama csökken, a könyvtárak nagyobb biztonságban érezhetik magukat, így nő a szolgáltatási kedv is. 4.6.1.2.4. Jogi szakértői támogatás ≠ A regisztrált könyvtárak jogosultak a központi szolgáltató által működtetett jogi szakértői csoport szolgáltatásainak igénybevételére az OEDR keretein belül (pl. az adott dokumentum besorolása szerzői jogi szempontból, szerződéskötés a jogtulajdonosokkal). A megoldás indoklása: A jogvédett dokumentumok szolgáltatásának sarkalatos kérdése a megfelelő jogi támogatás. Az OEDR központ egyik alapvető feladata olyan jogi tapasztalat felhalmozása, amely a későbbiekben egyszerűsíteni és gyorsítani képes az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek intézését. Annak érdekében, hogy ezt a szolgáltatást hatékonyan és olcsón érhesse el valamennyi könyvtár, illetve kulturális intézmény, biztosítani kell a központ szolgáltatásainak elérhetőségét. A megoldás feltételei A szolgáltatások pontos specifikálása. A megoldás hatásai Egységes szemléletmód és gyakorlat alakul ki a könyvtáraknál, a fellépés a jogtulajdonosokkal szemben hatékonyabbá válhat. A csökkentett emberi erőforrás mennyiség miatt a szolgáltatás csak korlátozottan lesz elérhető az OEDR feladatokon kívül. 4.6.1.2.5. Elszámolás az OEDR és a könyvtárak között √ Az OEDR-ből térítésköteles dokumentumokat lekérő és azokat a felhasználóknak továbbszolgáltató könyvtárak kedvezményre jogosultak (javaslatunk 25%). A kedvezményes OEDR ár és a felhasználónak kiszámlázott összeg különbözetére a könyvtár jogosult. A könyvtáraknak lehetőséget kell adni, hogy a könyvtárban megjelenő felhasználók a díjakat számla ellenében helyben egyenlítsék ki. Amennyiben a könyvtár az erre jogosult felhasználónál az előre megállapított kedvezményszintnél nagyobbat kíván érvényesíteni, azt megteheti, de az OEDR felé a megállapított kedvezményszinttel tartozik elszámolni.

274

A könyvtárak a felhasználói igénybevétel és díjfizetés mértékében jogosultak a bevételek arányos részére az általuk közreadott dokumentumok esetében. A központ által működtetett gazdasági szervezet a könyvtár által igénybe vett szolgáltatások díjával, illetve a könyvtárt illető bevételekkel havonta elszámol. A könyvtáraknak szerződésben kötelezettséget kell vállalniuk az általuk igénybe vett szolgáltatások kiegyenlítésére. Az OEDR-nek napra készen elektronikus felületen kell megjelenítenie a könyvtár által igénybe vett szolgáltatásokat, a felszámolt díjakat, a könyvtárat megillető bevételeket, a pénzforgalmat, illetve az aktuális egyenleget. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a könyvtárak érdekeltek legyenek az OEDR szolgáltatás értékesítésében, célszerű jutalékot adni az általuk nyújtott szolgáltatástöbbletért. Ugyancsak érdekeltté kell tenni a könyvtárakat a digitalizálásban, illetve a dokumentumok felajánlásában. A könyvtárak és az OEDR közötti szerződéses és bizalmi viszony lehetővé teszi, hogy az elszámolás ne azonnali, hanem havi rendszerességű legyen. Ahhoz, hogy a könyvtárak és az OEDR is követni tudja az egymással szembenálló követeléseket, folyamatosan tájékoztatni kell minden felet a nyilvántartott pénzügyi helyzetről. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A könyvtárak érdekeltté válnak a szolgáltatásban, így a bevételek növekedhetnek. A bevételekből finanszírozni lehet további digitalizálásokat, így az azonnal szolgáltatható állomány nő, ami szintén növelheti az igénybevételt. 4.6.1.2.6. Regisztrációs felület és szuperfelhasználó √ A könyvtárak elektronikus felületen keresztül előregisztrálhatják a kapcsolattartáshoz, illetve pénzügyi tranzakciókhoz szükséges adataikat, illetve megadhatják az un. szuperfelhasználó adatait, aki a továbbiakban kezelheti a könyvtár adatai, jogokat adhatnak meg a könyvtár munkatársainak, illetve visszavonhatják azokat. A szuperfelhasználó állíthatja be a továbbiakban, hogy a könyvtár milyen típusú dokumentumokat és milyen minőségben (felbontás, szín) képes szkennelni, valamint azt is, hogy a könyvtár vállal-e ilyen szolgáltatást más könyvtárak számára. Ugyancsak a szuperfelhasználó állítja be, hogy a könyvtár képes-e saját maga által biztosított fizikai hordozón (CD, DVD, pen drive) átadni a felhasználóknak a kért elektronikus dokumentumot. Az előregisztráció az OEDR központ és a könyvtár szerződés megkötésével válik véglegessé. A szerződés melléklete tartalmazza a szuperfelhasználó azonosító adatait, ezeknek megváltoztatására a könyvtár vezetője írásban jogosult csak. A megoldás indoklása:

275

A könyvtárak viszonylag kevés és követhető adminisztrációval lesznek leterhelve a központ felé, ugyanakkor kézben tarthatják a kiadott jogokat, és szükség esetén saját maguk, a legrövidebb idő alatt be tudnak avatkozni. A megoldás feltételei Szerződéskötés a könyvtárakkal. A megoldás hatásai A központi adminisztráció terhei csökkennek, a változtatások a lehető leghamarabb végrehajtódnak, a munkatársakkal kapcsolatos változások okozta biztonsági kockázatok csökkennek. 4.6.1.2.7. Többszintű jogosultsági rendszer √ A szuperfelhasználó jogosult a könyvtárhoz munkatársakat rendelni ezen belül a munkatársak felhasználói azonosítóját (továbbiakban munkatársi azonosító) meghatározni. A munkatársnak a jelszavát az első belépéskor meg kell változtatnia. A szuperfelhasználó a munkatársakhoz a következő alapjogokat rendelheti: •

•

•

•

•

•

Digitalizálási jog o A munkatárs munkakosarában megjelennek a könyvtárat érintő digitalizálási feladatok. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Feldolgozási jog o A munkatárs munkakosarában megjelennek a könyvtárat érintő feldolgozási feladatok. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Dokumentum feltöltési jog o A munkatárs feltölthet digitalizált és feldolgozott dokumentumokat az OEDR-be. o Az alapjogon belül beállíthatók az egyes munkafolyamat képernyőkhöz hozzáférés jogai is Könyvtár és a központ közötti elszámolás megtekintésének joga o A munkatárs megtekintheti a könyvtár által nyújtott, illetve kért szolgáltatásokat és az egyenlegeket. Dokumentum lekérési jog o A munkatárs olyan dokumentumot kérhet az OEDR-ből, amelynek lekérése esetén díjfizetési kötelezettség keletkezik. o A munkatárs a dokumentumot lekérheti saját termináljára és a kért jogoknak megfelelően eljárhat (pl. nyomtathat, fizikai hordozóra menthet, stb.), vagy delegálhatja a dokumentumot kérő felhasználói azonosítóhoz. Felhasználói kedvezmény jogosultságának igazolási joga o A munkatárs a bemutatott dokumentumok alapján igazolja a rendszerben, hogy az adott felhasználót megilleti a kért jog.

A szuperfelhasználó ezen kívül létrehozhat könyvtári felhasználói azonosítókat is. Ezek nem névre szóló azonosítók, és önálló megrendelési joguk nincs, viszont kereshetnek, valamint vásárlói kosarat állíthatnak össze. A vásárlói kosarat csak a könyvtár jogosult munkatársa – akinek természetesen hozzá kell férnie a könyvtári azonosítók alatt kezelt vásárlói kosarakhoz – rendelheti meg, miután a

276

felhasználó kiegyenlítette a megfelelő szolgáltatási díjat majd ez után engedélyezheti a hozzáférést vagy a könyvtári felhasználói azonosítóra, vagy a felhasználó által megadott azonosítóra. A megoldás indoklása: A többszintű jogosultsági rendszer azért szükséges, mert így senki sem rendelkezik a szükségesnél több joggal, és így megvalósulhat az ellenőrzési és jóváhagyási rendszer. A könyvtári azonosítók segítségével lehet legegyszerűbben megoldani az azonnali helybeni kiszolgálást. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Csökken a szándékos rosszindulatú, illetve véletlen téves beavatkozások lehetősége azáltal, hogy több kézen keresztül megy a feladat, így a munkatársak egymás munkáját ellenőrzik is. A könyvtári felhasználói azonosítókkal a könyvtár kézben tarthatja a belső megrendeléseket, illetve a fizetéshez kötheti a dokumentumok elérhetőségét. 4.6.1.2.8. Megrendelés biztonság növelése ≠ Annak érdekében, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos jogosultságokhoz tartozó azonosító és jelszó esetleges nyilvánosságra kerülése ne okozhasson súlyos gazdasági hátrányt, a megrendelést a könyvtár munkatársa csak az e-levél címére titkosítottan kapott azonosító megadásával véglegesítheti. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a könyvtár havi elszámolással tartozik a központ felé, kétfaktorú azonosítás nélküli megrendelés esetében az azonosító/jelszó párossal akár a teljes dokumentumállomány letölthető. Ha tehát ez illetéktelenek kezébe kerül, a könyvtárnak jelentős fizetési kötelezettsége keletkezik az OEDR központ felé. A megoldás feltételei A titkosításhoz a munkatársaknak szoftveres tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ezek adott esetben ingyenesen is beszerezhetők. A megoldás hatásai A jogosulatlan megrendelések kockázata csökken, de amennyiben a támadó hozzáfér a munkatárs géphez, vissza tud élni az e-levélben érkező azonosítóval is. 4.6.1.2.9. Munkafolyamat támogatás ≠ A könyvtárak számára a munkafolyamat egyes lépéseihez felületeket kell biztosítani, függetlenül attól, hogy helyileg hol találhatók. Ennek megfelelően a munkafolyamat elemi lépéseit sztenderdizálni kell. A megoldás indoklása: A munkafolyamat támogató felületek rendszere segíti, hogy a szükséges lépések mindegyikén végigmehessen a dokumentum és az összes kötelezően megadandó adatot megadhassák a munkatársak.

277

A megoldás feltételei A teljes munkafolyamat elemi lépésekre bontása. A megoldás hatásai Egyenletes minőségű adatbázis kialakulása, szabványos dokumentum minőség. A munkafolyamat támogató rendszer hiányában az emberi tévedés lehetősége nagyságrendekkel nő. 4.6.1.2.10. Dokumentum feltöltés √ Az előzőleg – tehát nem az OEDR keretében – elkészült dokumentumok egyenkénti, illetve csoportos feltöltésére lehetőséget kell biztosítani lehetőség szerint úgy, hogy ez a feladat a munkafolyamat támogató rendszer dokumentumfeltöltési fázisához csatlakozhasson. A könyvtárnak joga van az OEDR minőségi követelményeinek nem megfelelő dokumentumot is feltölteni, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű változat, azonban ezeknél a dokumentumoknál a nem megfelelő minőség jelezve lesz, illetve az ilyen változatokat felülírhatja az, akinek jobb minőségű változat kerül a birtokába. Amennyiben a dokumentum katalógus adatai elérhetők valamelyik integrálódó rendszeren keresztül (MOKKA, ODR, Cikkarchívum), úgy az adatokat ezekből a rendszerekből kell átvenni. Az automatikus bevitel esetén kiszűrt hibás tételeket a rendszernek „karanténba” kell zárnia és csak a korrekció után szabad az éles adatbázisba tölteni a tételt. A megoldás indoklása: Az adatbázis növelése alapvető érdeke az OEDR-nek, ugyanakkor a szabványos minőség előállítása szintén követelmény. A két egymásnak részben ellentmondó feltételt úgy látjuk összehangolhatónak, ha a nem megfelelő minőségű dokumentumok újradigitalizálását és felülírását megengedjük, amennyiben az jobb minőséget garantál. A felesleges munka elkerülése érdekében szükséges, hogy a már elkészített és elfogadott katalógusadatokat az ezeket tároló rendszerekből vegye át az OEDR. A megoldás feltételei A kapcsolódó rendszerek integrálása. A megoldás hatásai A szolgáltatható dokumentumok adatbázisa gyorsabban növekedhet, viszont hosszabb távon a minőség közelít az elvárt szinthez. A felesleges munkák mennyisége csökken. 4.6.1.2.11. Keresési és dokumentumrendelési felület √ A könyvtárak munkatársai számára biztosítani kell, hogy az OEDR keresési és dokumentumrendelési felületét használják, a felhasználókhoz képest a következő különbségekkel: • •

A megrendelés teljesítése nem követeli meg az azonnali fizetést A könyvtár munkatársa alapvetően nem maga számára rendel, hanem a rendelést továbbadja a felhasználónak. Ennek érdekében lehetőséget kell kapnia arra, hogy egy rendelés teljesítését más felhasználói azonosítóra kérje.

278

•

A könyvtári rendelési felületnek át kell tudni venni a könyvtárhoz rendelt felhasználói azonosítóktól a vásárlói kosár tartalmát.

A megoldás indoklása: Mivel a könyvtárak a felhasználókat szolgálják ki, lehetőséget kell biztosítaniuk az azonnali szolgáltatásra függetlenül attól, hogy a fizetés és elszámolás mikor történik meg. A felhasználók kiszolgálásához szükséges, hogy a megrendelt dokumentumo(ka)t a könyvtár munkatársa más felhasználói azonosítóhoz rendelje, illetve, hogy a könyvtári felhasználók kosarát át tudja venni. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai A felhasználók az elvárt szolgáltatást kapják a könyvtárban, ezért szívesen használják. 4.6.1.2.12. Rendeléskövetés ≠ A könyvtárnak valamennyi – a könyvtár munkatársai által kezdeményezett, illetve jóváhagyott – megrendelést a felhasználókhoz hasonlóan követni kell tudni. A megoldás indoklása: A könyvtárnak adott esetben tájékoztatnia kell a felhasználókat a rendelés állapotáról, illetve követnie kell tudni, hogy mi történik a neki pénzügyi kötelezettséget eredményező megrendelésekkel, hogy szükség esetén be tudjon avatkozni. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Jobb felhasználói kiszolgálás, nagyobb biztonságérzet. A hibák, anomáliák korábbi felismerése és kiküszöbölésének lehetősége. A rendelés követési lehetőségek csökkenése a kiszolgáló pulthoz fordulások számát növeli. 4.6.1.2.13. A megrendelés visszamondása √ Könyvtárak esetén viszont, ahol utólagos elszámolást javasolunk, a visszamondás lehetőségét meg kell tartani egészen addig, amíg a munkafolyamatban nem kezdődik meg a tényleges feldolgozás. Tekintve, hogy a szerzői jogdíj fizetési kötelezettséget a DRM védelem beállításához lehet biztonságosan kötni, az azonnal letölthetővé váló dokumentumok esetén a visszamondás nem lehetséges. A megoldás indoklása: Mivel a könyvtárak látják a munkafolyamatokat, lehetőséget kell adni számukra, hogy a folyamatot szükség esetén leállítsák. Tekintve, hogy a jogi tisztázás olyan alapfeladat, amely megítélésünk szerint nagy hozzáadott értéket jelent a központ számára, javasoljuk, hogy ezek a költségek visszamondás esetén ne legyenek a könyvtárra terhelve.

279

A megoldás feltételei A munkafolyamat rendszernek pillanatra kész információkat kell szolgáltatnia. A megoldás hatásai Nagyobb biztonság a könyvtárak számára. 4.6.1.2.14. Gyűjtemények kezelése √ A könyvtárnak lehetőséget kell kapnia, hogy tetszőleges szempont szerint gyűjteményt definiáljon, és ebben rendszerezze az általa felvitt digitális dokumentumokat. A gyűjteményeknél lehetőséget kell teremteni a hierarchikus rendezettség kialakítására. A megoldás indoklása: A gyűjtemények megvalósítása segíti a felhasználókat a hatékony keresésben, illetve a szolgáltatókat az egységes kezelésben. Tekintve, hogy sok esetben a gyarapítás felajánlás alapján történik, javasolt az egységet (a gyűjtő szempontját) megtartani. A megoldás feltételei A követelmény(ek)nek szerepelniük kell a specifikációban. A megoldás hatásai Hatékonyabb rendezés, nagyobb bizalom és affinitás a potenciális felajánlók részéről.

4.6.1.3. A könyvtárak kötelezettségei 4.6.1.3.1. Szolgáltatási kötelezettség √ A digitalizálásban részt venni kívánó könyvtárakkal olyan szerződést kell kötni, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy határidőre az elvárt minőségben elvégzik a feladatot, illetve vállalják az esetleges reklamációkból adódó költségeket. A megoldás indoklása: Garantált szolgáltatási minőséget csak úgy lehet nyújtani a felhasználóknak, ha a megvalósításban résztvevő szervezetek is garanciákat vállalnak a saját szolgáltatásukra. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai Biztosíthatóvá válik az egyenletes szolgáltatási színvonal, a jogos panaszok nyomán keletkező kártérítési igény nem az OEDR központnál csapódik le. 4.6.1.3.2. Jogszerűségi garancia √ A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak el kell vállalniuk, hogy a szolgáltatást vonatkozó jogszabályok és az OEDR szabályzatai szerint nyújtják. A megoldás indoklása:

280

Az OEDR nem képes minden részletre kiterjedően minden szolgáltatáselemet folyamatosan ellenőrizni, emiatt szükséges, hogy az esetleges eltérésekből származó következmények továbbháríthatók legyenek. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai A felelősség megoszlik, az OEDR-re csak azok a felelősségelemek hárulnak, amelyek valóban a hatókörébe esnek. 4.6.1.3.3. Adat karbantartási garancia √ A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak felelősséget kell vállalniuk a szuperfelhasználó tevékenységéért, illetve azért, hogy a szuperfelhasználó személyével kapcsolatos lényeges információkat azonnal jelzik az OEDR központnak. A könyvtárak szuperfelhasználóinak kötelezettségük, hogy a könyvtár szolgáltatási adatait karbantartsák annak érdekében, hogy minél kevesebb téves (nem teljesíthető) kérést kapjon az adott könyvtár. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a szuperfelhasználó jogosítványai nagyon erősek és rosszhiszemű felhasználásuk komoly következményekkel járhat, szükséges, hogy a könyvtárak ennek a felelősségnek a tudatában legyenek, és ismerjék a rájuk háruló kötelezettségeket. Ugyanígy a szuperfelhasználónak kötelessége, hogy az általa kezelt adatok korrektek legyenek, és ezzel minimalizálnia kell a visszaélés esélyét. A megoldás feltételei A megoldás hatásai A szerződés szöveg elkészítése. 4.6.1.3.4. Elszámolási kötelezettség √ A szolgáltatásban részt venni kívánó könyvtáraknak garanciát kell vállalniuk, hogy az általuk megrendelt szolgáltatások díját határidőre kiegyenlítik. A megoldás indoklása: Az OEDR likviditásának megőrzéséhez elengedhetetlen az, hogy semelyik könyvtár sem halmozzon fel tartozást. A megoldás feltételei A szerződés szöveg elkészítése. A megoldás hatásai Az OEDR teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit és így megőrzi a jogtulajdonosi bizalmat.

281

4.6.1.4. A jogtulajdonosok számára elérhető szolgáltatások: 4.6.1.4.1. A jogvédelem garantálása a jogtulajdonosok számára ≠ A jogvédett dokumentumok informatikai védelmét biztosítani kell, a jogszerű felhasználást a megfelelő informatikai mechanizmusokkal (DRM) biztosítani kell a szolgáltató szervezetnek. A védelmi mechanizmus fő elemeiről – úgy, hogy az még ne veszélyeztesse a biztonságot – tájékoztatni kell a jogtulajdonosokat. A dokumentumok továbbítása titkosított csatornákon keresztül történne a résztvevő könyvtárak, illetve az igénylők felé. A megoldás indoklása: A jogtulajdonosok bizalmát meg kell nyerni ahhoz, hogy hajlandóak legyenek szerződést kötni az OEDR-rel. Ennek érdekében olyan biztonsági megoldásokat kell bevezetni, amelyek garantálják az illetéktelen kezekbe jutás meggátolását. A biztonsági eljárások teljes körű publikálása azonban a biztonságot veszélyeztető tényező, ezért csak szükséges mértékig – konkrét gyártmányok és kapcsolatok megjelölése nélkül – kell csak tájékoztatni az érdekelteket. A megoldás feltételei Megfelelő, nemzetközileg elismert DRM rendszer implementálása. A megoldás hatásai Alacsony bizalmi szint, a dokumentumok kikerülése esetén az elvárható gondosság nehezen bizonyítható. 4.6.1.4.2. Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal √ A fentiek teljesülését, a jogok átadását, illetve a felek által vállalt kötelezettségeket, valamint a fizetendő díjakat szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben ki kell térni arra, hogy az OEDR-ben lévő valamennyi könyvtárnak joga van a digitalizálási folyamatban részt venni. A megoldás indoklása: Az írásbeli szerződések a szolgáltatás elengedhetetlen feltételei. A megoldás feltételei Szerződés sablon elkészítése. A megoldás hatásai A szolgáltatás jogszerűen indíthatóvá válik az adott dokumentum csoportra. 4.6.1.4.3. A felhasználási adatok szolgáltatása ≠ A jogtulajdonosok számára biztosítani kell, hogy a szerződésben vagy jogszabályban rögzített jogdíjakat megkapják.

282

Amennyiben kérik, a jogvédett anyag felhasználásáról e-levél értesítést kell kapniuk – természetesen a felhasználói adatok nélkül. A megoldás indoklása: A jogtulajdonosoknak naprakész információval kell rendelkezniük a felhasználásról, annak érdekében, hogy ellenőrizni tudják a rendszer korrekt működését. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. A megoldás hatásai A jogtulajdonosi bizalmi szint alacsony lesz. 4.6.1.4.4. Együttműködés a szolgáltatási portfólió bővítésében √ A csak a jogtulajdonosok által teljesíthető kéréseket a rendszer továbbítja a jogtulajdonos felé ennek fejében viszont a jogtulajdonosok az általuk nem teljesíthető kéréseket (pl. out of print művek) továbbítják az OEDR felé. A jogtulajdonosok számára biztosítani kell, hogy az ilyen művek katalógus adatait és elérhetőségét feltölthessék az OEDR-be. A rendszer konzisztenciájának érdekében a katalógus adatokat fájlban kell átadniuk az OEDR központnak. Amennyiben erre igényt tartanak, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adatok felvitelét és karbantartását az OEDR központtól megrendelhessék. A megoldás indoklása: A kölcsönös előnyök mindegyik fél érdekeit szolgálhatják. Az OEDR portfóliója bővül, ha több jogtulajdonos adatait is képes megjeleníteni, ugyanakkor a felhasználói komfortérzet is növekedhet a szélesebb körű szolgáltatás láttán. A rendszer egységességének biztosítása érdekében kontrollt kell biztosítani a bevitt adatok felett. A megoldás feltételei Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. Az adatbeviteli formátumok egységesítése és publikálása. A megoldás hatásai Szélesebb szolgáltatási portfólió, a felhasználók szívesebben fordulnak a rendszerhez. A jogtulajdonosok a kölcsönös előnyök miatt nagyobb hajlandósággal egyeznek meg az OEDR-rel. 4.6.1.4.5. A jogdíjak kiegyenlítése √ A jogdíjakat az OEDR havonta, a felhasználás mértékében egyenlíti ki a jogtulajdonosok felé. A megoldás indoklása: Az azonnali kiegyenlítés jelentős többletterhet jelentene a gazdasági szervezet számára. A megoldás feltételei

283

Szerződéskötés a jogtulajdonosokkal. A megoldás hatásai A szerződéses kötelezettségek teljesítése.

4.6.2. A dokumentumküldő rendszert működtető szervezet felépítése, intézményen belüli helye 4.6.2.1. Az OSZK feladatai A központi szervezet az OSZK-ba integrálva, az E-szolgáltatási igazgatóság keretében, illetve a Jogi és Igazgatási osztály részeként működne. Fő részei: •

•

•

•

•

•

Osztályvezető (E-könyvtári szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a rendszer folyamatos működésének biztosítása, a környezeti változások követése és a szükséges változtatások kezdeményezése. o Rendszeres egyeztetés a résztvevő intézményekkel a követendő működési rendről. Kiszolgáló pult Feladata: o Egyablakos ügyintézés a panaszok kezelésére. o Egyablakos ügyintézés a résztvevő könyvtárak számára o Létszámigény: Az OSZK kiszolgáló pult Digitalizáló csoport (Digitalizáló osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a kért dokumentumok digitalizálása, konvertálása a kívánt formátumra, feldolgozása, illetve beillesztése a védett archívumba. o Digitálisan beérkező dokumentumok fogadása, beillesztése a rendszerbe. o Létszámigény: a csoporton feladatkiosztással, illetve túlórával Jogi szakértői csoport (Jogi és igazgatási osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a szolgáltatási szempontból nem tisztázott dokumentumok szolgáltathatósági feltételeinek tisztázása, szerződések kötése a jogtulajdonosokkal, a jogkövető magatartás biztosítása. o Létszámigény: + 1 fő Informatikai infrastruktúra üzemeltetés (Infrastruktúra szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o A szolgáltatás létrehozásában résztvevő központi szerverek, háttértárak, biztonsági megoldások (tűzfalak, vírusvédelem) folyamatos üzemének valamint mentésének és visszaállításának biztosítása. o Létszámigény: + 0.5 fő Szolgáltató szoftverkörnyezet üzemeltetés (Alkalmazás szolgáltatások osztály – az új SZMSZ-ben tervezett) Feladata: o a dokumentumküldő és szerzői jogi védelmet biztosító rendszer folyamatos és biztonságos üzemének biztosítása. o Létszámigény: + 0.5 fő

284

•

Gazdasági támogatás (Az OSZK Gazdasági Igazgatóságán belül) Feladata: o a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, elszámolás a szolgáltató könyvtárak valamint a jogtulajdonosok felé. o Létszámigény: +1 fő

4.6.2.2. A Pannon Egyetem könyvtárának javasolt feladatai √ A Veszprémi Egyetem Könyvtárának feladata a rendszer folyamatos minőségellenőrzése valamint a folyamatos jobbítás érdekében a felhasználói igények elemzése alapján javaslattétel a változtatásokra. A feladat ellátásához szükséges többlet erőforrás 1 emberév, amelyet javaslunk megbízási szerződés keretében megrendelni.

4.6.2.1. A Debreceni Egyetem Könyvtárának javasolt feladatai √ A Debreceni Egyetem Könyvtára biztosítja a teljes adatbázis folyamatosan üzemkész másolatát, amely dokumentumok fogadására nem képes, de az adatbázisban megtalálható dokumentumokra vonatkozó kérések kiszolgálására igen. A feladat ellátásához szükséges többlet erőforrás 1 rendszergazdaév, amelyet javaslunk megbízási szerződés keretében megrendelni.

4.6.3. A szervezet egész országra kiterjedő szolgáltatás ellátási rendszere 4.6.3.1. A technikai, informatikai háttér 4.6.3.1.1. Technológiai követelmények 4.6.3.1.1.1.

A hardver struktúra ≠

A felhasználót és a feltöltőket kiszolgáló előtét rendszereket (frontend) és a teljes dokumentumállományt tartalmazó dokumentumtárat (repository) tűzfal választja el a külvilágtól. Ebben az zónában helyezkedik el a DRM rendszer is. Ugyancsak a védett zónában kell elhelyezni a mentési és archiválási alrendszert. Az OEDR munkatársak eszközei a tűzfal intranet zónájában helyezkednek el, a dokumentumtárat közvetlenül nem érhetik el. A megoldás indoklása: A rendszer védelmet nyújt a külső támadások jelentős része ellen. A megoldás feltételei A felsorolt hardver eszközök beszerzése. A megoldás hatásai A rendszer biztonsági szintje alacsony lesz, szükség esetén nehezen bizonyítható az elvárt gondosság. 4.6.3.1.1.2.

285

Logikai struktúra ≠

Mindenképpen el kell különíteni a fejlesztői, a teszt, valamint a szolgáltatói környezetet. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a változtatások ne okozhassanak zavart a rendszer működésében, külön kell választani ezeket az elemeket. A megoldás feltételei A megoldás hatásai Az üzembiztonság nő, a fejlesztés és tesztelés az eredeti környezetben futhat, ezáltal a fejlesztési hibák száma csökken. Virtualizáció nélkül a rendszerek szétválasztása sokkal több emberi erőforrást igényel. 4.6.3.1.1.3.

Tranzakció kiszolgálás ≠

Az előtét rendszerben indított kéréseket a dokumentumtár átveszi, és amennyiben a kérés kiszolgálásának feltételei teljesülnek, a kért dokumentumot vagy dokumentum részletet a megfelelő védelmi mechanizmusokkal ellátva kihelyezi az előtét rendszerhez, ahonnan az engedélyezett letöltési szám vagy idő elérése után ezek törlődnek. A megoldás indoklása: Tekintve, hogy az előtét rendszer irányából a háttér rendszerhez nem lehet kapcsolatot kezdeményezni, a betörések esélye csökken. Mivel az előtét rendszerben csak az éppen kiszolgálás alatt levő dokumentumok vannak, a előtét rendszer feltörése csak ezeket veszélyezteti és nem a teljes dokumentum állományt. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A betörések által okozott kár nagy lehet. Az adattranszfer során az adatok védettek maradnak. 4.6.3.1.1.4.

Másodlagos struktúra ≠

A backup szolgáltatást biztosító helyszínen az adatbázis szinkronizált változata fut. A másodlagos szerveren kiszolgálásra nincs lehetőség. A megoldás indoklása: A szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében másolati rendszert javasolt létrehozni, fizikailag elkülönült telephelyen (javaslatunk szerint Debrecenben). Költségkímélési okok miatt csak az adatbázis szinkronizálását javasoljuk. A másodlagos szerver szerepéből adódóan a fejlesztői és teszt rendszerek megvalósítására sincs szükség. A megoldás feltételei -

286

A megoldás hatásai A rendszer a meghibásodás előtti állapotára visszaállítható, de a szolgáltatás nem lesz elérhető a visszaállításig. 4.6.3.1.1.5.

Kapcsolat a másodlagos szerverrel √

A teljes dokumentumtár másolatát szolgáltató szerver rendszer és az elsődleges dokumentumtár között a tűzfalakban végződtetett titkosított kommunikációs csatornát (IPSEC) kell létrehozni. A megoldás indoklása: A rendszerek szinkronizálása közben is biztosítani kell, hogy az adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekben. A javasolt megoldás költségkímélő módja a titkosság bizotosításának. A megoldás feltételei IPsec kapcsolatot létesíteni képes tűzfalak. A megoldás hatásai A dokumentumtár és a backupja közötti titkos csatorna biztosítja a szinkronizálás során is a bizalmasságot. 4.6.3.1.1.6.

Cél eszközök √

A szolgáltatás sikeres üzemeltetéséhez mindenképpen szükségesek olyan nagy sebességű automatikus cél szkennerek, amelyek képesek az előforduló dokumentumformátumokat (méreteket), illetve anyagokat (pl. mikrofilm) kezelni. A szkennereknél alapfeltétel, hogy a régebbi, nem kiváló minőségű dokumentumokat is képesek legyenek a rongálás veszélye nélkül digitalizálni. A költségek optimalizálása érdekében javasoljuk, hogy ilyen eszközök beszerzését csak az OEDR központba támogassa a finanszírozó. A megoldás indoklása: A felhasználói igények kielégíthetőségéhez szükséges, hogy valamennyi típusú dokumentum szkennelése megoldható legyen, a rongálódás veszélye nélkül. A megoldás feltételei A szükséges szkennerek megvásárlása A megoldás hatásai A szkennelési kapacitás növekedése maga után vonja a szolgáltatás bővülésének lehetőségét. 4.6.3.1.1.7.

Digitális feldolgozásra alkalmas munkaállomások √

A hatékony digitális feldolgozás alapja, hogy a munkatársak egyszerre láthassák a szkennelt képfájlt, illetve a karakterfelismert szöveget. Ennek érdekében javasoljuk két monitoros munkaállomások / kliensek beszerzését minden olyan helyen, ahol a folyamatban egyszerre kell kezelni két vagy több dokumentumot. A megoldás indoklása:

287

A két monitoros munkaállomásokon egyszerre kezelhető a szkennelt kép és a karakterfelismert szöveg, így lényegesen könnyebbé és gyorsabbá válik az összevetés. A megoldás feltételei Duál monitoros munkaállomásokat kell beszerezni. A megoldás hatásai A hatékonyság többszörösére nő, a feldolgozási idők jelentősen csökkennek. 4.6.3.1.1.8.

Dedikált munkaállomások azonosítása √

Amennyiben szükséges a rendszerbe belépő munkaállomás azonosítás, úgy a hardver alapú (USB, intelligens kártya) megoldást javasoljuk. Amennyiben az azonosítást segítő hardver eszköz nem fellelhető, a szuperfelhasználónak kell a központtól kérnie az eszköz kizárását az azonosításból. A megoldás indoklása: A hardver alapú azonosítás megnehezíti a jogosulatlan rendszerhasználatot, illetve adott esetben valószínűsíteni tudja a munkaállomás helyét, ezáltal lehetővé teszi zárt rendszerű szolgáltatás kialakítását. A megoldás feltételei Hardver kulcsok beszerzése és az autentikációs rendszerek felkészítése. A megoldás hatásai Nagyobb biztonság, a kapcsolódó rendszerek kézbentartása. 4.6.3.1.1.9.

Garanciális feltételek √

A szerverekre, illetve egyéb központi hardver elemekre élettartam garanciát és támogatást, a munkaállomásokra 3 év garanciát javasolt vásárolni. A megoldás indoklása: A garancia és támogatás nélkül a rendszerek folyamatos üzeme nem biztosítható. A megoldás feltételei Szerződéskötés a szállítóval. A megoldás hatásai A hardver hibákat a szállító javítja az élettartamon belül és biztosítja az alkatrész utánpótlást.

4.6.3.1.2. Fejlesztési követelmények 4.6.3.1.2.1.

Szabványos technológiák alkalmazása √

A fejlesztő a fejlesztés során csak szabványos, nemzetközileg elterjedt technológiákat alkalmazhat, illetve fejlesztését ilyenekre alapozhatja, biztosítania kell, hogy a továbbfejlesztés ne ütközzön kizárólagossági akadályokba. A fejlesztőnek biztosítania kell, hogy amennyiben a fejlesztést bármilyen oknál fogva nem tudja folytatni, a feladatot képes más fejlesztő átvenni.

288

A megoldás indoklása: Garanciákat szükséges kapni arra vonatkozólag, hogy az OEDR későbbi fejlesztése nem ütközik jogi vagy más akadályokba, illetve olyan technológiákat használ, amelyekkel kapcsolatos tudás nem kizárólagosan egy csoportnál található. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A szabványos technológiák kevesebb hibát tartalmaznak, fejlesztésük hosszú távon is biztosított, így várhatóan az OEDR életciklusát nem fogják rövidíteni. A szabványosság és a kizárólagosság elkerülését szolgáló kitétel biztosítják, hogy csőd vagy felvásárlás esetén is biztosítható a szükséges fejlesztői kapacitás. 4.6.3.1.2.2.

Szabványos szoftverfejlesztési módszertan √

A fejlesztőnek igazolnia kell, hogy fejlesztését strukturáltan, dokumentáltan, valamely közismert és elfogadott fejlesztési módszertan szerint végzi. A megoldás indoklása: A szabványos módszertan garantálja az egyenletes minőséget, a minden lényeges részletre kiterjedő figyelmet. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A fejlesztett szoftver kevesebb hibát tartalmaz, a későbbiekben is követhető és folytatható a fejlesztés. 4.6.3.1.2.3.

Megbízható fejlesztői háttér √

A fejlesztőnek garantálnia kell, hogy megfelelő, előélettel rendelkező és hosszú távon fenntartható szakértői és fejlesztői gárda áll mögötte, legalább 10 főállású szakirányú végzettségű fejlesztővel. A megoldás indoklása: A szakértői gárda minimális létszámának megkötésére azért van szükség, mert ennek hiányában bármilyen speciális esemény (pl. munkaerős csábítás) veszélyezteti a fejlesztés sikerét. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A fejlesztési időszakban bekövetkező események sem jelentenek kezelhetetlen kockázatot a projekt számára. 4.6.3.1.2.4.

289

Szoftver garancia √

A fejlesztőnek garanciát kell vállalnia az átadott termékre, ezen belül legalább 1 éven keresztül ingyenesen kell a felmerült hibákat javítania, és előre garantált áron kell a további években a támogatást biztosítania. A megoldás indoklása: Mivel gyakorlatilag lehetetlen hibamentes szoftver készíteni, mindenképpen szükséges a garancia kikötése. A fejlesztés óhatatlanul függést jelent a fejlesztőtől, az árak „elszaladását” megkerülendő javasolt a maximális ár kikötése. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A hibák javítása megoldható a garancia időtartamon belül és azután is. Az árak kiszámíthatóvá válnak. 4.6.3.1.2.5.

Web (vékony kliens) felületek a felhasználók és a partnerek számára √

A rendszer bármilyen szolgáltatása vagy funkciója esetén biztosítani kell, hogy az web felületen keresztül elérhető legyen. A web felületnek a piacon található 5 legelterjedtebb böngésző 2010—ben már létező, illetve afeletti verzióján futni kell. A megoldás indoklása: A web felületek használata lehetőséget ad a legszélesebb körű, technológia független használatra, amennyiben a fejlesztés során nem használnak a fejlesztők speciális böngésző funkciókat. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A felhasználók és könyvtári munkatársak a létező platformokon elérik a szolgáltatást, ezáltal a technológia nem lesz korlátja a terjedésnek. 4.6.3.1.2.6.

Többnyelvűség √

4.6.3.1.2.7.

Karakterkódolás √

A rendszernek unicode kódolást kell használnia, a beérkező szöveges információkat – a feltöltött dokumentumok kivételével – erre kell konvertálnia. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy a szövegek mindenhol ékezethelyesen jelenjenek meg, szükséges az egységes, nemzetközileg elfogadott kódolás használata. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A megjelenített szövegek helytől függetlenül helyesen jelenhetnek meg.

290

4.6.3.1.2.8.

Web service interfészek szolgáltatás nyújtására √

4.6.3.1.2.9.

OAI szerver √

Adatokat kell szolgáltatni az OAI harvesztelő alkalmazásoknak, mint például az NDA, erre a megfelelő OAI szerver szolgáltatásokat implementálni szükséges. A megoldás indoklása: Az adatok lekérdezhetősége részben jogszabályi kötelezettség, részben a szolgáltatás terjesztésének érdeke. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai Az OEDR katalógus ezen a módon is lekérdezhetővé válik. 4.6.3.1.2.10.

Biztonsági, adatvédelmi garanciák √

A fejlesztésnek implementálnia kell olyan biztonsági eljárásokat és módszereket, amelyek minimalizálják az illegális hozzáférés, az adatok integritás sérülésének, valamint a titkosság sérülésének veszélyét. (pl. jelszó erősség, jelszóváltoztatás, tanúsítvány használat, digitális aláírás, személyes adatok tárolása a backenden, stb.) A rendszert úgy kell megtervezni, hogy az integráltan együttműködjön a rosszindulatú kódok elleni védelemi rendszerekkel, különös tekintettel a feltöltött dokumentumok vírusvédelmére. A rendszernek védenie kell magát a betörési kísérletek ellen is, nem megengedhető a csak tűzfal szinten megvalósított védelem. A fejlesztés dokumentálása során ki kell térni azokra a beállításokra, amelyek szükségesek a biztonságos működtetéshez. (pl. operációs rendszer beálltásai, tűzfal rendszer beállításai, vírusvédelem beállításai, frissítések, stb.) Az érzékeny adatokat nem szabad az előtét rendszeren tárolni, azokat csak a bejelentkezés függvényben szabad a háttér rendszerekből kikérni. A megoldás indoklása: A védelem megoldása minden esetben komplex kérdés, azaz a fizikai hálózattól kezdve az alkalmazásokig bezárólag kezelni kell ezt a kérdést. Ennek megfelelően a fejlesztéstől is ki kell kényszeríteni, hogy olyan adatvédelmi megoldásokat használjon, amelyek komplexen kezelik a kérdést és képesek együttműködni védelmi cél alkalmazásokkal. Az alkalmazandó védelmi eljárásokat dokumentálni szükséges, hogy azok egy későbbi audit esetén, illetve rendszer visszaállításkor rendelkezésre álljanak. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai

291

A komplex védelem csökkenti a betörések és rosszindulatú programok által okozott károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve minimalizálja a kár nagyságát. A védelmi intézkedések nyomán a rendszer iránti bizalom, ezzel együtt a használat iránti affinitás is nő. 4.6.3.1.2.11.

Mentés és archiválás √

A megoldás indoklása: A rendszernek olyan mentési és archiválási alrendszerrel kell rendelkezni, amely garantálja, hogy a rendszer minden tekintetben visszaállítható a meghibásodást megelőző nap állapotára tárolt dokumentumokat és munkafolyamatokat tekintve egyaránt. Ennek érdekében javasolt „vetésforgó” rendszerben teljes és inkrementális mentéseket alkalmazni. A fejlesztőnek mentési és visszaállítási tervet kell készítenie és átadnia. A visszaállíthatóság képességet a fejlesztőnek demonstrálnia kell az átadáskor. A megoldás feltételei A szükséges mentési alrendszer beszerzése. A megoldás hatásai Legfeljebb egy napi munka veszik el súlyos rendszerhiba esetén. A rendszer más helyszínen felállítható lesz és képes folytatni működését, amennyiben erre szükség adódik. 4.6.3.1.2.12.

Kikényszerített szabványos adatbevitel √

A rendszernek ki kell kényszerítenie, hogy az adatbevitel során • • •

• •

minden szükséges mező ki legyen töltve, minden mezőben csak olyan típusú adat legyen, amely a mezőre jellemző és az adatformátum szintaktikailag helyes legyen, ne legyen olyan szabad szöveges mező, amelynek jól definiálható az értékkészlete (azaz minden lehetséges esetben jelölő négyzeteket, rádió gombokat, legördülő listákat kell alkalmazni) az elemi összefüggések helyessége biztosított legyen (pl. .pdf típusú mező esetén ne lehessen .doc állományt feltölteni, a beállított képméret és a feltöltött egyezzen, stb.) biztosítani kell a legördülő mezők listáinak bővíthetőségét, adott esetben a lista elemeinek összevonhatóságát, valamint azt, hogy a lista használója és a lista bővítője egymást kizáró funkciók legyenek.

A megoldás indoklása: A szintaktikai és szemantikai helyesség az automatizált feldolgozás alapfeltétele, ami egyaránt fontos a gépi feldolgozásnál, illetve a migrálásnál. Ennek megfelelően ahol lehet, kötött elemkészletből kell lehetővé tenni a választást, illetve legalább adatformátum szempontjából a megfelelőséget. Minden nem ellenőrzött mező megteremti a lehetőségét, hogy a későbbiekben csak emberi beavatkozás (értelmezés és újrafeldolgozás) mellett lehessen a mezőben szereplő adatot kezelni.

292

Amennyiben egy munkatárs saját maga is definiálhat újabb mezőelemeket, adott esetben egyszerűbb azt tennie, mint valamely létező elemet használnia, ezért szükséges, hogy a két funkció – az adatbeviteli és a mező definiálási – szét legyen választva. A megoldás feltételei A specifikáció során minden esetben definiálni kell a mezők típusát és amennyiben lehetséges, értékkészletét is. A megoldás hatásai A rendszer adatok automatikusan feldolgozhatóvá válnak, a migrációs feladatok emberi erőforrás igénye csökken. A rendszerből kinyert adatok pontossága nő. 4.6.3.1.2.13.

Előre definiált tesztesetek √

A fejlesztőnek előre definiált teszteseteket kell kidolgoznia, amivel a kért funkciók működése bizonyítható. A teszteseteket minden éles változtatás előtt a tesztrendszeren ellenőrizni és dokumentálni kell. A megoldás indoklása: A tesztesetek definiálása azért szükséges, mert ezzel garantálható, hogy ha a fejlesztő a rendszer módosítása során akaratlanul valamely alapfunkciót megváltoztat (elront), akkor az még az éles rendszerbe implementálás előtt kiderül. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszeren végrehajtott változások ellenőrzése szisztematikusan történhet, ezáltal az éles rendszerbe kerülő hibák száma csökken. 4.6.3.1.2.14.

A működés lényeges elemeinek tesztelhetősége ≠

A megoldás hatásai A hibák lassabban derülnek ki, a proaktív beavatkozás esélye csökken, a diagnosztizálás hatékonysága rossz lesz. 4.6.3.1.2.15.

Nyilvános adatok kereshetőségének biztosítása ≠

A megoldás hatásai Kevesebben fogják a rendszer szolgáltatásait megtalálni. 4.6.3.1.2.16.

Terhelhetőségi paraméterek biztosítása és bizonyítása √

Az átadás során és vita esetén automatizált teszttel kell bizonyítania a fejlesztőnek, hogy a rendszer képes a meghatározott (javasolt érték : 1000 tranzakció/perc) egyidejű felhasználó kiszolgálására. A válaszidőknek 2 másodperc alatt kell maradniuk maximális terhelés esetén is.

293

A megoldás indoklása: A rendszer szolgáltatásainak bejelentése előtt nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a rendszer képes terhelési csúcs mellett is kiszolgálni a felhasználókat. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A rendszer nem omlik össze még terhelési csúcsok esetén sem. 4.6.3.1.2.17.

Részletes, bizonyító erejű naplózás √

A rendszer valamennyi tranzakcióját a rendszertől független számítógépen naplózni kell, méghozzá olyan módon, hogy a törlés, illetve a napló megváltoztatásának lehetetlensége biztosított legyen. (pl. elektronikus aláírással) A naplók automatikus feldolgozását biztosítani kell a kirívó esetekre (pl. belső munkatárs túl sok dokumentumot kér le) A megoldás indoklása: Tekintve, hogy a jogvédett dokumentumok komoly értéket képviselnek, szükséges az, hogy a rendszeren végrehajtott valamennyi tranzakció (legyen az felhasználói, feldolgozó munkatársi vagy rendszergazdai) visszakövethető legyen. Ehhez olyan megoldást szükséges alkalmazni, amely még rendszergazdai szinten is nehezen játszható ki. A megoldás feltételei Független naplózó (syslog) rendszert kell biztosítani. A megoldás hatásai A naplózás önmagában is visszatartó hatású. A rendkívüli események visszakövetése így a felelősök és/vagy a probléma azonosítása lehetővé válik.

4.6.3.1.3. Funkcionális követelmények 4.6.3.1.3.1.

Ellenőrzött szabványos tárolási formátumok √

A dokumentum tárban a dokumentumokat szabványos tárolási formátumban lehessen csak elhelyezni. Javasolt formátumok: • • • •

PDF kétrétegű PDF epub TIFF

A dokumentumokat tárolás előtt visszafejthetőség szempontjából ellenőrizni kell. A mester dokumentumokat minden esetben színes, nagy felbontású formátumban kell elkészíteni. Vektorgrafikus képek tárolásának szabványosítására egyelőre nem látunk lehetőséget. Javasoljuk ennek megfelelően, hogy a formátumok bővítésére az igényeknek megfelelően nyíljon lehetőség,

294

illetve ezek ellenőrzésének és konverziójának megoldása a rendszer életciklusának későbbi szakaszában történjen. Javasoljuk, hogy a vektorgrafikus képből mindenképpen készüljön veszteségmentes tömörítéssel olyan bitkép, amelyen minden feltüntetett információ olvasható. Tekintve, hogy az OEDR nem kíván továbbszolgáltatásra dokumentumokat átadni, valamennyi dokumentum esetében a megtekintést nem zavaró vízjelet kell alkalmazni. A megoldás indoklása: Költségkímélési okokból azt javasoljuk, hogy a tárolás alkalmas legyen arra, hogy technológiák változása után sem kelljen az eredeti dokumentumhoz újra hozzányúlni, illetve, hogy a kiszolgálás során a mester dokumentumokból elő lehessen állítani a kívánt formátumokat automatikusan. A megoldás feltételei Megfelelő konverziós programok beszerzése, amelyek a szabványos tárolási formák előállítására képesek a változó bemeneti formátumokból, lehetőleg emberi beavatkozás nélkül. A megoldás hatásai A technológia váltások kapcsán szükséges konverziók automatizáltan megoldhatók lesznek, így emberi ráfordítás igényük alacsony lesz. A felhasználók számára kiszámíthatóvá válik, hogy a dokumentumokat milyen formában fogják biztosan elérni. A kevés formátum optimalizálja a konverziós programok és a konverzióhoz tartozó emberi munka igényét. 4.6.3.1.3.2.

Titkosított tárolás √

4.6.3.1.3.3.

DRM rendszerrel szemben támasztott követelmények √

Az alkalmazott DRM rendszernek nemzetközileg elterjedtnek és elismertnek kell lennie, mindenképpen bizonyítani kell, hogy azt nagy elektronikus dokumentum szolgáltatók felhasználói szolgáltatásokra használják. A DRM rendszernek együttműködve a szolgáltató rendszerrel lehetőséget kell biztosítania minimálisan a következőkre:

295

•

dokumentum megtekinthetőségének korlátozása adott időszakra

•

dokumentum megtekinthetőségének korlátozása hardver eszközre (számítógép v. hordozó)

•

dokumentum megtekinthetőség darabszámának korlátozása

•

a dokumentum nyomtatásának megakadályozása, illetve korlátozása adott darabszámra

•

a dokumentum képernyőkép másolásának megakadályozása

•

a dokumentum elektronikus szöveg másolásának megakadályozása, illetve korlátozása méretre (karakterszámra)

•

a dokumentumok egyértelmű azonosítására

A DRM rendszernek a web felületen keresztüli megtekintés esetében olyan beépülő modult kell használnia, amely a védelmi funkciókat garantálni tudja. A dokumentumok olvasásához szükséges kliens programok elérhetőségét – adott esetben a gyártó weboldaláról – az OEDR-nek biztosítania kell. A megoldás indoklása: Olyan DRM rendszert kell implementálni az OEDR-en belül, amelyről a kiadók, jogtulajdonosok – például a nemzetközi tapasztalatok alapján - elhiszik, hogy hatékony védelmet képes biztosítani a rossz szándékú felhasználók ellen. A DRM rendszernek széleskörű funkcionalitást kell felmutatnia annak érdekében, a felhasználók széles körének igényeit ki tudja elégíteni. Mivel a DRM az OEDR integráns része, amelynek szorosan együtt kell működnie más rendszerelemekkel, a DRM rendszert az ajánlattevőnek kell szállítania saját rendszere részeként. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A jogtulajdonosi bizalom nő, a felhasználók széles köre talál számára megfelelő szolgáltatást. 4.6.3.1.3.4.

Jogtulajdonosi adatok tárolása √

Minden jogvédett dokumentummal együtt – nem titkosítva – kell tárolni a következő információkat: •

A jogtulajdonosokkal kötött szerződés digitalizált változatát

•

Valamennyi jogtulajdonos díjfizetés teljesítéséhez szükséges adatait o

Név (cégnév)

o

Cím (telephely)

o

Adószám

o

Bankszámlaszám

o

Jogdíjból részesedés százalékos aránya

•

Valamennyi jogtulajdonos jogának lejárati határidejét

•

A fizetendő jogdíjat

•

A jogdíj indexálási szabályát (pl. az éves infláció mértékével növelendő)

A megoldás indoklása: A jogtulajdonosi adatok tárolás részben azért fontos, hogy az egyes jogok elmúlását automatikusan lehessen kezelni, másrészt azért, hogy szükség esetén könnyel lehessen az egyes dokumentumokhoz kapcsoltan bizonyítani, hogy milyen jogokkal rendelkezik a szolgáltató. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell.

296

A megoldás hatásai A rendszer csak azoknak a jogtulajdonosoknak és addig fizet, ameddig jogosultak. A dokumentumok automatikus „felszabadítása” lehetővé válik. 4.6.3.1.3.5.

Dokumentumok automatikus felszabadítása √

Amennyiben egy dokumentummal kapcsolatosan valamennyi jogtulajdonos jogai megszűntek, a dokumentumnak automatikusan ki kell kerülnie a szabad felhasználású dokumentumok közé. Kivételes esetben lehetőséget kell adni a kikerülés megakadályozására, de ezt a közreadó könyvtárnak kifejezetten kell kérnie. A megoldás indoklása: A nem jogvédett dokumentumok esetén a könyvtárak elsőrendű feladata a közkinccsé tevés, így nehezen indokolható lenne, ha a könyvtár nem tenné ezek ingyenes elérését lehetővé. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A szabad hozzáférésű minőségi dokumentum állomány növekszik. 4.6.3.1.3.6.

Az összes tárolt adat migrálhatóságának biztosítása √

A dokumentumoknak minden szükséges információt (pl. fontkészlet) tárolniuk kell, annak érdekében, hogy technológia váltás esetén a teljes dokumentum adatbázis valamint a struktúrák automatikusan konvertálhatók legyenek más formátumra. Garantálni kell, hogy automatikusan értelmezendő információ ne lehessen szabad szöveges mezőben. A megoldás indoklása: A technológiai fejlődés egyik nemkívánatos mellékterméke a migrálási kényszer, azaz a rendszereket időnként új technológiai alapokra kell helyezni. A migrációs idő, emberi erőforrás és finanszírozás igénye nagymértékben függ attól, hogy a rendszert úgy tervezték-e, hogy az összes lényeges adat szabványosan és strukturáltan kinyerhető legyen belőle. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A migrálási költségek nagyságrendileg csökkennek. 4.6.3.1.3.7.

Munkakosár biztosítása (workflow támogatás) ≠

A rendszernek biztosítania kell, hogy a megrendelési folyamat teljesítésének első lépésétől (származzon az a felhasználótól, vagy következzen a könyvtár digitalizálási tervéből) kezdve valamennyi lényeges lépést a munkafolyamatot támogató felületeken keresztül lehessen végigvinni. A főbb munkafolyamat felületeknek biztosítaniuk kell a folyamat biztonságos és teljes végigvitelét. Főbb munkafolyamat kategóriák:

297

•

dokumentum kiválasztása, egyértelmű azonosítása

•

szerzői jogi kérdések tisztázása, o

amennyiben valamely jogtulajdonossal sikerül megállapodni több mű digitalizálhatóságáról, lehetőséget kell adni arra, hogy ez a tény egyszerűen bejegyezhető, illetve a szerződés könnyen művek csoportjához rendelhető legyen. (csoportos hozzárendelés)

•

fizikai dokumentum mozgatása

•

dokumentum árainak megállapítása o

ezt a munkafolyamat lépést már létező dokumentumok esetén is el kell érni, az árak esetleges revíziója érdekében

o

az árat egy alapegységre (kiindulási oldalár) alapozva kell megállapítani, hogy az indexálás (inflációkövetés) automatizálható legyen

o

olyan dokumentumok esetén, amelyek több független részből állnak (cikkek), lehetőséget kell teremteni ezek egymástól független árazására.

o

az árképzés során figyelembe kell venni, ha a dokumentum speciális formázású (pl. matematikai képleteket tartalmaz)

•

digitalizálás

•

bibliográfiai feldolgozás o

A rendszernek lehetőséget kell adni arra, hogy olyan dokumentumok teljes bibliográfiai leírását be lehessen vinni, amelyek nem találhatóak meg a MOKKA, ODR, Cikkarchívum stb. rendszerekben.

•

szöveggondozás

•

konvertálás o

a digitalizált állományokat az engedélyezett tárolási formátumokra kell konvertálni, azaz el kell készíteni a mester fájlokat

o

ugyanez a feladat az elektronikusan érkező, de nem a megengedett formátumú dokumentumok esetén.

•

jóváhagyás

•

feltöltés

•

javítás o

dokumentum javításához többlépéses engedélyezési folyamatot kell implementálni, hiszen ebben az esetben az alap tárolási formában, DRM védelem nélkül, szerkeszthető formában kell a dokumentumot a dokumentumtárból kivenni.

o

a kivételhez minimálisan a következők engedélye szükséges: ƒ

az eredeti dokumentumot biztosító könyvtár erre kijelölt felelőse

298

ƒ

az OEDR üzemeltetésért felelős vezető

ƒ

az OEDR biztonságáért felelős vezető

A fenti három személy egyike sem lehet a javítást végző munkatárs. Feladatot kölcsönös egyetértés alapján felajánlhat munkatárs másik, azonos jogokkal rendelkező munkatársnak, illetve a vezetőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy feladatot más munkatárshoz delegáljon. A megoldás indoklása: A felületek garantálják, hogy egy adott folyamat végigmehessen az összes szükséges lépésen, illetve az összes szükséges engedélyezésen. Ilyen módon kikényszeríthető, hogy minden fontos adat ki legyen töltve az egyes lépésekben. A megoldás feltételei A megfelelő munkafolyamat rendszer implementálása szabályozással. A megoldás hatásai Az egyes feladatok végrehajtása nem kötött sorrend szerint történik, a tévesztés lehetősége megnő. 4.6.3.1.3.8.

A feladatok szétosztása ≠

A beérkező igényeket a megbízott munkatárs a lelőhely információk valamint a könyvtárak által garantált minőségi paraméterek alapján rotációs rendszerben sorolja be, amelynek során a feladatot a dokumentummal rendelkezők közül a legjobb minőséget garantálni tudó könyvtár kapja, amennyiben ilyenből több is van, a feladatot a legrégebben feladatot kapott könyvtár kapja meg. A megoldás indoklása: Az OEDR elemi érdeke, hogy az elkészült dokumentumok megfeleljenek a minőségi elvárásoknak, ezért szükséges, hogy a feladatokat mindig a legjobb minőséget biztosítani tudó könyvtárak egyike kapja meg. Annak érdekében, hogy a feladatok minél hamarabb teljesíthetők legyenek, fel kell használni a párhuzamosságban rejlő lehetőségeket, ezért rotációs rendszerben javasolt a feladatokat kiszolgálni. A megoldás feltételei Szükséges megállapítani az egyes minőségi szinteket és a könyvtárak szuperfelhasználóinak meg kell adni a lehetőséget, hogy minőségi vállalásokat tegyenek a könyvtár nevében, A megoldás hatásai A feladatok nem egy helyen torlódnak, a könyvtárak szabad kapacitásai jobban ki lesznek használva. A várakozási idők csökkennek. A szétosztás objektivitása nem garantálható, a belső erőforrás igény nő. 4.6.3.1.3.9.

Többszintű, részletes jogosultsági rendszer √

A rendszerbe regisztrált munkatársaknak a szuperfelhasználó adja ki a jogokat. A kiadható jogokat célszerű a munkafolyamat rendszer lépéseihez (az egyes felületek elérhetőségéhez) rendelni.

299

A központi adminisztrátor joga, hogy regisztrálja a szuperfelhasználókat, illetve visszavonja jogosítványaikat. A központi adminisztrátor tilthat egyes felhasználói azonosítókat is szükség/kérés esetén. A központi adminisztrátor magának nem adhat szuperfelhasználói jogot. A jogok kiadását, illetve visszavonását naplózni szükséges. A dokumentumban nem tárgyaljuk, de természetesen szükséges a rendszergazdai, adatbázis üzemeltetői, eszközüzemeltetői stb. jogok szétválasztása. A megoldás indoklása: A többszintű jogosultság teszi lehetővé, hogy mindegyik munkatárs csak ahhoz a rendszerkomponenshez férjen hozzá, amelyet jogosult kezelni és amelyet képes megfelelően kezelni. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A véletlen és a szándékos károkozás esélye csökken, az egyes munkatársak felelőssége kisebb lesz. 4.6.3.1.3.10.

Statisztikai modul ≠

A rendszerben részletes statisztikákat kell gyűjteni a minőségbiztosítási folyamathoz, illetve a rendszer működésének elemzéséhez. Az információkat a rendszer indításától gyűjteni kell, és képesnek kell lenni napi, heti, havi és éves bontásban megjeleníteni, amennyiben erre szükség van. A megjelenítésnél a számsoros és grafikus megjelenítésre egyaránt lehetőséget kell teremteni. A felhasználással kapcsolatosan gyűjtendő adatok: • • • • • • •

• •

Az összfelhasználói szám alakulása A felhasználói szám az egyes kedvezményezetti csoportokban Kilépő, jogosultságukat megszüntető felhasználók száma A felhasználószám egy adott időszakban az opcionális adatokra vonatkoztatva (nem, kor, foglalkozás, város) Legtöbb kérést benyújtó felhasználók (top 10) Adott dokumentumra vonatkozó lekérések Kérések száma o sikeres o sikertelen o azonnal teljesített o digitalizálás után teljesített o jogtulajdonosokkal megegyezés után teljesített o visszavont Kért oldalak száma, illetve kérésre eső száma az előző kategóriákban Dokumentum típusa o pdf o kétrétegű pdf o e-pub o tiff o jpg

300

•

•

•

•

•

•

Fizetési módok o ingyenes o hitelkártyás o átutalásos o utánvétes Kiszolgálási idő átlagosan megrendelés és letöltés között o azonnal teljesíthető kérések esetén o digitalizálás esetén o jogtulajdonosokkal megegyezés esetén Kiszolgálás könyvtárak szerint o dokumentum feltöltő könyvtárak feltöltési száma o dokumentumot letöltő könyvtárak letöltési száma ƒ továbbszolgáltatásra ƒ helybeni olvasásra Pénzügyi adatok o összbevétel o egy teljesített kérésre eső bevétel o könyvtárakra eső bevétel Értéknövelt szolgáltatások adatai o PoD darabszám és ár o EOD darabszám és ár o fizikai hordozón átvétel darabszám és ár o utánvétes szolgáltatás darabszám és ár Felhasználói reklamációk o rossz minőség o rossz méret o szöveg feldolgozási hibák o hosszú várakozás o hibás teljesítés (pl. más szövegrészletet kapott, mint amit várt) o árprobléma

A munkafolyamattal kapcsolatosan gyűjtendő adatok A megoldás indoklása: A statisztikák gyűjtése fontos a rendszer működésének elemzéséhez és optimalizálásához. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A folyamatok javításának lehetősége korlátozott, a munkafolyamat nem mérhető. 4.6.3.1.3.11. A rendszernek támogatnia kell a webes fizetési eljárásokat, meg kell felelnie a banki biztonsági követelményeknek ≠ A rendszernek a következő fizetési módokra kell felkészülnie: • •

301

Bankkártyás fizetés Utalás

o

o

•

Ebben az esetben olyan egyedi azonosítót kell a vásárláshoz generálnia, amelyet a felhasználónak a befizetés közlemény rovatában kell feltüntetnie, és amely később alkalmas a megrendelés és a beérkezett összeg automatikus összerendelésére. Utalás esetén a banktól vagy a Magyar Államkincstártól kapott elektronikus értesítést a rendszernek fel kell dolgoznia és munkatársi jóváhagyás után tovább kell engednie a teljesítési folyamatot.

Utánvét o Utánvét csak értéknövelt szolgáltatások, illetve szolgáltatások értéknövelt része esetén alkalmazható.

A megoldás indoklása: Többféle fizetési eljárást szükséges implementálni annak érdekében, hogy a felhasználói igények minél szélesebb körben kielégíthetőek legyenek. A megoldás feltételei Szerződéseket kell futárszolgálatokkal.

kötni

banki

szolgáltatóval,

a

Magyar

Államkincstárral

valamint

A megoldás hatásai A felhasználók köre bővül, így a vásárlások száma is. A mobil fizetést használó kör kevésbé fogja a rendszert igénybe venni. 4.6.3.1.3.12.

Megrendelések, számlák kezelése √

Könyvelési szempontok miatt lényeges, hogy valamennyi megrendelés és a számla nyomtatható és így lefűzhető legyen. Annak érdekében, hogy a működtető szervezet saját gazdasági rendszerébe tudja illeszteni az OEDR-t, a számlákkal kapcsolatos műveleteket web service interfészen és exportálás útján is biztosítani kell. •

Adott időszak számláinak kinyerése az OEDR-ből

•

Adott időszak megrendeléseinek kinyerése az OEDR-ből

•

Számla kifizetés igazolása

•

Számla stornózása

•

Számlák, megrendelések csoportosítása, keresése cégnév, adószám, bankszámlaszám, időpont szerint

•

A csoportosítás, keresés eredményében számlák kiválasztása, és a számlákon műveletek végzése (mentés, nyomtatás, kifizetés igazolás, stornózás, összegzés)

A számlákat az OEDR-nek a magyar jogszabályoknak megfelelően, zárt rendszerben kell előállítani. A rendszer megfelelőségét bizonyítani kell. A megoldás indoklása: Szükséges, hogy a rendszernek legyen a magyarországi jogszabályoknak megfelelő zárt számlázási modulja, ellenkező esetben a rendelési folyamat nem teljesen automatizálható.

302

A számlák és megrendelések kezelhetősége érdekében szükséges, hogy ezek nyomtathatók legyenek. A megoldás feltételei A számlázási rendszert auditálni szükséges. A megoldás hatásai A számlázási és hibakezelési folyamat egyszerűsödik 4.6.3.1.3.13.

Másodlagos struktúra ≠

A backup szolgáltatást biztosító helyszínen is létre kell hozni a dokumentumtárat. Ezen a helyszínen viszont nem kell kiszolgálására felkészülni. A fejlesztőnek átállási és visszaállási tervet kell átadnia, amelyben részletesen leírja a követendő eljárásrendet. A megoldás indoklása: Ahhoz, hogy a rendszer napon belüli visszaállítása biztosítható legye, szükséges egy olyan szinkronizált másolat, amely nem függ az elsődleges rendszert érő hatásoktól. A megoldás feltételei Backup rendszer vásárlása A megoldás hatásai A szolgáltatás kiesési idő kisebb lesz, de a bevételeket a kiesés csökkenti. Generális hiba esetén nem lesz működőképes változata a rendszernek. 4.6.3.1.3.14.

A kiszolgáló pult támogatása ≠

A kiszolgáló pultnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beérkező kéréseket, visszajelzéseket az rögzítse. A kiszolgáló pultnak a hibajelzéseket továbbítani kell tudni a munkafolyamatot végrehajtók felé. A kiszolgáló pult ügyeket kezel, ami azt jelenti, hogy valamennyi bejelentést mint ügyet meg kell nyitni, és az elintézés után le kell zárni. A megoldás indoklása: A kiszolgáló pult elsődleges feladata, hogy a bejelentéseket, kérdéseket fogadja és lehetőleg segítse ezek hatékony kezelését. A rendszerrel kapcsolatos bejelentésekből csak akkor lehet következtetést levonni, ha ezek rögzítve vannak. A bejelentések rögzítése minőségbiztosítási szempontból is szükséges. A megoldás feltételei A követelmények között szerepeltetni kell. A megoldás hatásai A felhasználói és munkatársi problémák kezelése lehetővé válik, ezáltal a szolgáltatás megítélése javul.

303

A kiszolgáló pult nem jegyez fel mindent, így a tévesztés lehetősége nő, az utólagos ellenőrzés lehetőségei csökkennek, ami a minőség rovására mehet.

4.6.3.1.4. Integrációs követelmények 4.6.3.1.4.1.

Integráció a nyilvános katalógusokhoz, illetve szolgáltatásokhoz ≠

Az OEDR-nek szabványos protokollokon keresztül katalógus adatokat kell tudni átvenni a következő rendszerekből: • • •

MOKKA ODR Cikkarchívum (Matarka, Humanus, EPA)

A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy más rendszerekben már elvégzett feladatokat ne kelljen újra elvégezni, az adatok átvételének lehetőségét meg kell teremteni. A megoldás feltételei Az említett rendszerek továbbfejlesztése, az adatok átvételéhez, illetve átadásához. A megoldás hatásai A feldolgozási folyamatok felgyorsulnak, így a dokumentumállomány növekedése is nagyobb lehet. Hosszabb távon az integrációs lehetőségek korlátai miatt a szolgáltatás alacsonyabb szintű lesz. 4.6.3.1.4.2.

A kapcsolódó rendszerek integrációs fejlesztése ≠

A MOKKA, ODR és Cikkarchívum rendszereket tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy az OEDR-nek adatokat legyenek képesek átadni, illetve, hogy az OEDR adatok bevihetők legyenek ezekbe a rendszerekbe. A megoldás indoklása: Annak érdekében, hogy kevesebb emberi erőforrással legyen megoldható a feladat, a már meglévő rendszerek szolgáltatásait fel kell használni az OEDR szolgáltatáshoz is. A megoldás feltételei Az említett rendszerek továbbfejlesztése, az adatok befogadásához, illetve átadásához. A megoldás hatásai A felhasználók több irányból is rátalálnak a szolgáltatásra, így a felhasználás növekszik. A manuális bevitel több emberi erőforrást igényel, ami a szolgáltatási volumen rovására megy. 4.6.3.1.4.3.

Integráció SAML alapú federációs rendszerekkel √

A megoldás hatásai Az ellenőrzés emberi erőforrás igényes lesz távlatilag is.

304

4.6.4. A hazai és nemzetközi tartalomszolgáltatók bekapcsolása √ [2] szerint: „Miután hiányzik az Európai Unió egységes ajánlásának hiánya, az eljárások, szabályozók különbözősége miatt jelenleg a rendszer nem kapcsolható be a nemzetközi dokumentumforgalomba, legalábbis input formában nem. A külföldi könyvtárak a dokumentumközvetítés esetén saját szabályozórendszerük alapján járnak el. Bizonyosan nem teszik lehetővé, hogy jogvédett anyagok digitális másolatát – még ha a magyarországi rendszer ezt így is kapja meg -, hogy azt közvetlenül a felhasználóhoz jutassuk el.” Ugyancsak elmondható, hogy a szerzői jogi szabályozás és a DRM védelem sem teszi lehetővé, hogy a nemzetközi szolgáltatóktól esetlegesen megkapott dokumentumokat az OEDR saját adatbázisában elhelyezze. Ennek megfelelően, ha az OEDR képes lenne is megrendeléseket továbbítani a nemzetközi rendszerekbe, a teljesítés akkor is csak „átfutna” rajta, nem gyarapítaná a gyűjteményt, így a saját szolgáltatások mennyiségét. A nemzetközi szolgáltatók ilyen bekapcsolása ellen hat, hogy az EISZ szolgáltatás –, illetve más egyedi előfizetések – keretében nagy nemzetközi cikk adatbázisok állnak a felhasználók rendelkezésére, ami szintén szűkíti az OEDR-en keresztül rendelők potenciális piacát. Természetesen elképzelhető, hogy az OEDR-nek sikerülne speciális árengedményt elérnie, amennyiben nagy tételben tudna valamelyik szolgáltatótól rendelni, de ez az állítás – megfelelő felmérések híján – nem igazolható. Ugyancsak megfontolandó, hogy a nemzetközi árak mellett (l. a bemutatott példa) mekkora kereslet lenne egy ilyen szolgáltatásra, azaz valóban megtérülne-e egy ilyen fejlesztés. Valószínűsíthető, hogy gazdaságosabb lenne a külföldi cikkrendelések közvetlen támogatása a kutatásfinanszírozáson keresztül, mint egy közvetítő rendszer kiépítése, amelynek ebben az esetben meg kellene oldani mind a két fél felé például a számlázást, pénzügyi transzfereket, stb. Ugyancsak valószínűsíthető, hogy a nemzetközi szolgáltatók sem érdeklődnének túlságosan az OEDR iránt, úgy hogy az együttműködés érdekében saját rendszerüket is át kéne fejleszteni, és természetesen az OEDR sem adhatná át a „nyers” dokumentumokat, hacsak nem venne ilyen jogot is a jogtulajdonosoktól (az általános tapasztalat szerint jelentős felárért). Fel szeretnénk hívni arra a tényre a figyelmet, hogy ameddig nem voltak elektronikus dokumentumszolgáltatások, a felhasználóknak jelentős többletenergiát jelentett egy nem hazai kiadó kiadványának megszerzése, és nyilván hatalmas lehetőséget jelentett a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételének lehetősége, a tendencia azonban az, hogy egyre több kiadó egyre több kiadványa lesz megszerezhető helytől függetlenül, web bolt szerű vásárlási mechanizmussal. Véleményünk szerint az európai szabályozás egységesedése valószínűleg azt eredményezi, hogy a mostani „nemzeti” szolgáltatók az egész területre kiterjesztik szolgáltatásaikat. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az OEDR ne ebbe az irányba (nemzetközi szolgáltatók bevonása) tegyen erőfeszítéseket, mert itt meglehetősen nagy a feleslegessé váló befektetés kockázata. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az OEDR országhatárokon túlnyúlóan lehetővé teszi a szolgáltatás igénybevételét (a gyakorlatban ez az üzleti felhasználók és a kedvezményeket nem igénylő felhasználók esetén valósítható meg), de az európai uniós elvárások alapján nem különbözteti meg az állampolgárokat lakhelyük szerint. A hazai tartalomszolgáltatók esetén az együttműködésre a következő lehetőségeket látjuk:

305

•

a kiadók számára a már részletezett szolgáltatások nyújtása, ezen belül is az out of print művek szolgáltatásának megkezdése,

•

egyedi szerződések és felajánlások alapján az OEDR megnyitása a saját infrastruktúrát fenntartani nem akaró vagy nem képes jogtulajdonosok felé,

•

együttműködési megállapodások kötése a felsőoktatással a tankönyvek és jegyzetek folyamatos szolgáltatására

Az OEDR jelen koncepciója tartalmazza azokat az informatikai megoldásokat, amelyekhez a tartalom tulajdonosok igény esetén csatlakozni tudnak.

4.6.5. Az országos szolgáltatásban járatos könyvtári szaktudás biztosítása) √ A javasolt megoldás – az OEDR OSZK központú megvalósítása – egyik előnye, hogy a nemzeti könyvtárban rendelkezésre áll mind a „hagyományos” mind az elektronikus könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos szaktudás, tekintve, hogy az OSZK egyszerre kutatóhely, egyszerre a könyvtártudomány és képzés központja (Könyvtári Intézet) és a legnagyobb hazai elektronikus könyvtári szolgáltató. Ennek megfelelően szükség esetén nem csak az OEDR szolgáltatásban közvetlenül részt vevő munkatársak tudása vehető igénybe, hanem a nemzeti könyvtár teljes szakértői kapacitása rendelkezésre áll mind sokrétűségét mind teljesítőképességét tekintve.

4.6.6.

Jogi (különösen szerzői jogi) szaktudás biztosítása √

Tekintettel arra, hogy a jogkövető magatartás kardinális kérdéssé válik úgy az elektronikus mint a nyomtatott dokumentumok szolgáltatásában, és a jogtulajdonosi hozzáállás, illetve a közös jogkezelés hiánya egyszerű földi halandó számára követhetetlenné teszik az egyes dokumentumok jogszerű szolgáltathatóságának feltételeit, mindenképpen szükséges országos szinten olyan szerzői jogi szakértői csapat létrehozása, amely nem csak problémák áthárítására képes (l. az árva művek kezelését a Szabadalmi Hivatalban), hanem a könyvtári közösség érdekeit képviselve képes jogszerű megoldást találni, illetve azt szerződésbe foglalni. A jogi szaktudás csak e területre specializálódott főállású jogász csapattal biztosítható, tekintettel arra, hogy piaci alapon az ilyen szolgáltatás várhatóan meghaladja a finanszírozhatóság kereteit. A munkaerő piaci helyzetre tekintettel esélyesnek tűnik egy ilyen csapat létrehozása. A megfelelő szaktudás jelen pillanatban nem áll még rendelkezésre egy intézménynél sem, főleg olyan mértékben, hogy képes legyen a potenciális feladatok teljes körét kezelni.

4.6.7.

A szolgáltatás folyamatos minőségbiztosítása √

A szolgáltatás minőségmenedzsmentjét a folyamatos szolgáltatásjobbítás (continuous service improvement) alapelveinek megfelelően kell biztosítani.

Tervezni - A folyamatok javítási lehetőségeit felismerni - Célokat kitűzni - Folyamatokat megvizsgálni, eltérések okait felderíteni - A célok elérésének módját meghatározni

Beavatkozni

Végrehajtani - Kiképzés és begyakorlás - Javítómódszereket választani - Adatokat gyűjteni

Ellenőrizni

-Folyamatokat dokumentálni

- Adatokat elemezni

és szabványosítani

- Jelenlegi és tervezett ered-

-Eredményeket ellenőrizni -Szükséges további javításokat értékelni

ményeket összehasonlítani

A javasolt megoldás szerint a szolgáltatás fő teljesítmény paramétereit az OEDR folyamatosan mérné és szolgáltatná, viszont az adatok elemzését nem a szolgáltató szervezet, hanem külső fél (Pannon Egyetem Könyvtára - PEKL) végezné.

306

A szervezet létrejöttével meg kell határozni az OEDR jövőképét és küldetésnyilatkozatát, valamint stratégiai tervet kell készíteni annak érdekében, hogy az OEDR céltudatosan haladhasson kitűzött célok elérése érdekében. Az OEDR startégiai tervét minimum 3 évenként felül kell vizsgálni. Az OEDR működését folyamatokba kell szervezni, és a folyamatokat pontosan, írásban kell definiálni. Az informatikai szolgáltatások menedzseléséhez az ITIL (jelenleg ITILv3) ajánlásait javasoljuk alkalmazni. A minőségbiztosító szervezet feladata a mért adatok rendszeres elemzése, és negyedévenként minőségbiztosítási jelentés készítése a következő tartalommal: •

A szolgáltatás mennyiségi elemzése, trendek

•

A folyamatok érettségének elemzése pl. CMMI alapján

•

A vállalt szolgáltatási paraméterek betartásának elemzése

•

Tendenciák

•

Az eltérések okának elemzése

•

A hibabejelentések, panaszok, felhasználói elégedettségmérés elemzése

•

Jobbítási javaslatok megtétele

•

Az előzőleg tett javaslatok implementálásának elemzése

Az egyes mutatókat [6] alapján a következőképpen javasoljuk definiálni: Hatékonyságmutatók •

az egyes folyamatok átfutási ideje,

•

kiszolgálási idő, a kérés beérkezésétől az első ajánlati eltelt idő

Működési teljesítménymutatók •

a OEDR központban dolgozó munkatársakra jutó műveletek átlagos száma,

•

a műveletek, illetve tevékenységek egységére jutó költség.

Gazdaságossági mutatók •

egy használóra jutó költség,

•

egy használóra jutó állománygyarapítási költség,

•

100 könyvtárhasználóra jutó személyzet.”

Piaci térfoglalás mutatói •

a rendszer használók/potenciális használók aránya

•

a rendszert használók/könyvtárközi kölcsönzést igénybevevők aránya (itt lehet különbséget tenni a hagyományos és elektronikus szolgáltatást igénybevevők között)

Eredményességi mutatókat kapunk az eredmények és a kimeneti termékek összehasonlításával

307

•

hibaarány és elégedettségi arány, a felhasználók szempontjából.

A fentieken kívül évente egy elektronikus kérdőíves felmérést javasolunk végezni a SERVQUAL módszer illesztésével az OEDR speciális szolgáltatási módjára. Ugyancsak javasoljuk legalább évente a fogyasztói igények felmérését, annak érdekében, hogy az OEDR működését minél jobban lehessen az elvárások változásához illeszteni. A minőségbiztosítási jelentést valamennyi résztvevő könyvtárhoz el kell juttatni elektronikusan. A jelentésben foglalt javaslatok implementálása a szolgáltatásban érintett felelős vezetők feladata.

4.6.8.

A megfelelő díjszabás

4.6.8.1. A szolgáltatás díja √ Tekintve, hogy a digitalizálás költségeinek egy része kis oldalszámoknál közel állandó, hiszen például a jogi tisztázással, a dokumentumok mozgatásával, vagy az automatikus digitalizálással kapcsolatos emberi munka mennyisége nem függ a lapszámtól, ezért javasoljuk, hogy a szolgáltatásnak legyen egy alapára, amely 10 oldal digitalizálását magában foglalja. Az OSZK jelenleg érvényes felhasználói árai mellett ez 2700 Ft (600 + 300 + 10x80 + 10*100) amihez járul még a szerzői jogdíj amely pl. a Subito legalacsonyabb árait tekintve is 3 euro, azaz kb. 800 Ft + Áfa = 1000 Ft, azaz összesen 3700 Ft. A fenti árak számításánál meg kell jegyeznünk, hogy az OSZK árszámítási stratégiája nem egy szilárd üzleti modellen alapul, azaz az árak nem egy önfenntartó szolgáltatás árai. Ha a fenti, kedvezmények nélküli 3700 forintos árat összevetjük a fénymásolás 2950 Ft-os (600 + 300 + 10 x 25 + 1000 + 800) költségével (feltételezve, hogy a szerzői jogdíjat ott is kifizetik, illetve a dokumentumot gyorsfutár szállítja (800 Ft pl. a Bookline esetében)), illetve a színes fénymásolat készítés költségével, ami a fenti oldalszámot tekintve 5700 Ft (600 + 300 + 10 x 300 + 1000 + 800), láthatjuk, hogy az elektronikus dokumentumszolgáltatás így kalkulált ára a jelenlegi árszínvonalat tekintve is a középmezőnyben helyezkedik el. (Megismételve, hogy a példa annyiban sántít, hogy most a szerzői jogdíjat nem számítja fel az intézmény.) Az árak megállapításánál azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a felhasználók mit fogadnak el reális árnak, és ebből a szempontból azt is figyelembe kell venni, hogy például már a 3700 forint is több, mint a Magyarországi átlagos könyvár, és drágább, mint a folyóiratok túlnyomó többsége esetén egy teljes példány ára, nem beszélve arról, hogy egy 10 oldalas dokumentum illegális fekete-fehér másolatának ára ténylegesen 300 Ft alatt van.

308

Tekintve, hogy az általunk számított digitális dokumentum árban két speciális kényelmi szolgáltatás rész is található („házhozszállítás”, illetve elektronikus szöveg), amelyek értéke összesen kb. 2000 Ft, úgy véljük, hogy a 3700 Ft indokolható ár, mindemellett, ha azt a fogyasztói réteget is meg kívánjuk célozni, amely takarékossági okok miatt minimalizálja a költségeit, ugyanakkor jogkövető magatartást kíván tanúsítani, nem mehetünk lényegesen a szállítási költség nélküli fekete-fehér fénymásolat + szerzői jogdíj költsége fölé, ami 2150 Ft. A továbbiakban tehát ezzel az alapdíjjal, illetve a 80 Ft-os oldalankénti digitalizálási díjjal számolunk. A fenti árak az ÁFA-t tartalmazzák.

4.6.8.2. A könyvtárak kompenzációja √ Javasoljuk, hogy azt a könyvtárat, amely elektronikus dokumentumot szolgáltat tovább dokumentumonként illesse meg a 300 Ft-os dokumentumforgalmazási díj, a közreadó könyvtárat viszont eladásonként az oldalakkal arányos díj 50 %-a.

4.6.9. A szolgáltatást használók számára különböző fizetési technikák √ Ahhoz, hogy a felhasználók az internetes környezetben megszokott kényelmi szinten intézhessék az elektronikus dokumentumok elérését, a következő fizetési technikákat javasoljuk megvalósítani:

4.6.9.1. Bankkártyás fizetés √ 4.6.9.1.1. A fizetési megoldás Annak érdekében, hogy a felhasználók azonnal ki tudják fizetni az elérni kívánt és szolgáltatható dokumentumokat, szükséges azonnali fizetési lehetőség biztosítása, aminek egyik lehetősége a bankkártyás fizetés. Ennek keretében lehetőséget kell adni az összes nemzetközileg ismert kártyatípus elfogadására (Visa, Mastercard, American Express, stb.) A fizetési lehetőséghez az OEDR-nek olyan bankot kell választania, amely biztosítani képes a szükséges infrastruktúrát. Mivel a kártyaadatok kezelése teljesen a banki rendszerben folyik, az OEDR-nek csak a fizetendő összeg átadására és a pozitív vagy negatív visszajelzés fogadására kell felkészülnie, viszont a rendszert a konkrét banki megoldáshoz kell illeszteni. A bankkártyás fizetés várható költségtartalma 3% körüli. 4.6.9.1.2. Kockázatok Az OSZK a Magyar Államkincstár használatára kötelezett intézmény, más szolgáltatónál nem vezethet bankszámlát. Ennek megfelelően más bankot csak bizományosi rendszerben lehet megbízni a beérkező összegek kezelésével. A MÁK már évek óta ígéri a bankkártyás fizetés megoldását, de ezzel mindezidáig nem készült el. Veszélyforrás, hogy a MÁK esetleges elkészültével kötelező lesz átállni a MÁK rendszer használatára. Az azonnali banki visszajelzéseket és a MÁK értesítőjét össze kell vetni, ez külön adminisztrációs feladat.

309

4.6.9.2. Elektronikus utalás √ 4.6.9.2.1. A fizetési megoldás A felhasználó számára az egyik legbiztonságosabb megoldás, ha az utalást maga kezdeményezi. Ebben az esetben az OEDR-nek olyan egyedi azonosítót kell szolgáltatnia, amelyet a felhasználónak a befizetés „közlemények” rovatában kell feltüntetnie, és amely lehetőséget nyújt a vásárlás és a befizetés egymáshoz rendelésére. Elektronikus utalásnál nincs azonnali visszajelzés, a fogadó bank (jelen esetben a MÁK) napi rendszerességgel küld értesítést a fogadott tételekről. Az utalásos fizetés átfutási ideje normál esetben kb. 1 nap, a MÁK esetében az optimista becslés 3 napot jelez előre. Elektronikus utalás esetén a fizetési értesítésnek a gazdasági rendszeren keresztül kell visszaérkeznie az OEDR-be, tekintve, hogy a bevételek elismerése a gazdasági szervezet feladata. 4.6.9.2.2. Kockázatok Mivel az OSZK a MÁK-ra kötelezett, azonosítóképzési eljárásában a MÁK szabályait kell követnie. A MÁK-kal való megegyezés a tapasztalatok szerint rendkívül vontatott folyamat. A megnövekedett várakozási idő miatt a szolgáltatás minősége az elérhetőnél rosszabb lesz.

4.6.9.3. Mobil telefonos fizetés ≠ 4.6.9.3.1. A fizetési megoldás -

4.6.9.4. POS terminál √ 4.6.9.4.1. A fizetési megoldás A felhasználó a helyszínen a megrendelt szolgáltatásokat bankkártyával egyenlítheti ki. Ennek megfelelően az OEDR és a POS terminálok közötti kétirányú adattranszfert meg kell valósítani. Javasoljuk, hogy ezt a megoldást azoknál a könyvtáraknál tegye lehetővé az OEDR, amelyek már rendelkeznek saját POS terminállal, vagy hajlandók ilyenbe beruházni. A megoldás abban különbözik az internetes bankkártyás fizetéstől, hogy az összeg a POS terminálhoz rendelt bankszámlára érkezik, és az nem feltétlenül azonos az OEDR számlájával. A POS terminálos fizetési lehetőség az OSZK-ban jelen pillanatban is rendelkezésre áll. A POS terminál használatának költségei megegyeznek a bankkártyás fizetés költségeivel. 4.6.9.4.2. Kockázatok A kockázatok megegyeznek a bankkártyás fizetés kockázataival.

4.6.9.5. Utánvétes fizetés √

310

4.6.9.5.1. A fizetési megoldás Azokban az esetekben javasoljuk, ahol fizikai hordozó mozgatására kerül sor és a szolgáltatás azon részére, amelynek kicsi az emberi erőforrás igénye. Így például nem javasoljuk olyan esetekben, ahol: • •

a szolgáltatás elindításának feltétele a szerzői jogdíj kifizetése a szolgáltatás jelentős emberi erőforrás igényű (a digitalizálás a megrendelő kérésére történik)

Utánvétes szolgáltatás jelen pillanatban is működik az OSZK-ban. Az utánvétes szolgáltatásokat az OEDR-nek számla nyomtatással, illetve futárszolgálati megrendelő nyomtatásával is segítenie kell. Az utánvétes megrendelések teljesítésének vissza kell kerülnie az OEDR-be. 4.6.9.5.2. Kockázatok Amennyiben a megrendelő nem veszi át a megrendelt árut, a bekerülési költség az OEDR-t terheli.

4.6.9.6. Készpénzes fizetés √ Lehetőséget kell adni a felhasználóknak arra, hogy akár az ügyfélszolgálatnál, akár a könyvtári dedikált munkaállomásoknál készpénzzel egyenlítsék ki az igénybe vett szolgáltatásokat. A számlát ebben az esetben mindig a szolgáltatást nyújtó intézménynek kell adnia. Az OEDR-nek biztosítania kell a havi elszámolás rendszerét. Továbbszámlázott szolgáltatásról lévén szó, kezelni kell minden helyen az ÁFA visszaigénylést. 4.6.9.6.1. Kockázatok A likviditási problémákkal küszködő könyvtárak esetén az OEDR számlák kifizetése nehézségeket okozhat.

4.6.9.7. Nem javasolt fizetési technikák 4.6.9.7.1. SMS alapú fizetés √ Az SMS alapú fizetési technikák jelenlegi szolgáltatási díja eléri az összeg 50 %-át. Ilyen díjtételek mellett a szolgáltatást nem éri meg igénybe venni. 4.6.9.7.2. Elektronikus pénztárca √ Az elektronikus pénztárca technológiák nem eléggé kiforrottak és elterjedtek, ezen kívül a mobil fizetés komoly versenytársnak látszik. Tekintve, hogy minden elektronikus pénztárca szolgáltatóval egyedi szerződést kellene kötni, ami egyedi fejlesztéseket is jelent, a fenti bizonytalanság miatt nem javasoljuk a megoldás megvalósítását. 4.6.9.7.3. Sárga csekk √ Bár elvben az utalásos fizetést sárga csekken is lehet teljesíteni, nem javasoljuk ennek a megoldásnak a támogatását, a kezelési problémák (emberi erőforrás igény) miatt. Főleg nem javasoljuk, hogy a sárga csekk, mint bizonylat bemutatására teljesítés történjen az OEDR keretén belül. 4.6.9.7.4. Előre fizetés (letét) √

311

Bármilyen számla kezelése nagyságrendekkel növeli meg a rendszer biztonsági kockázatát, hiszen onnantól sokkal érdemesebb a rendszerbe betörni és a számla adatokat manipulálni. Előre fizetést akkor célszerű alkalmazni, ha az elemi szolgáltatási egység nem éri el a felhasználók tűréshatárát (pl. SMS, illetve percdíj < 50 Ft). Az általunk javasolt 2000 forintos alapár mellett könnyen lehet, hogy valaki számláján 1900 forint maradna, arra pedig nem lenne etikus azt mondani, hogy sajnos vagy fizet még és elkölti, vagy egy idő után elveszik, visszafizetés pedig további pénzkezelési problémákat vetne fel. 4.6.9.7.5. Mobil telefonos fizetés Tekintve, hogy minden mobil fizetési szolgáltatóval szerződést kell kötni, és más fizetési szolgáltatások is rendelkezésre állnak, a mobil fizetési lehetőség hiánya nem rettent el túl sok felhasználót

4.6.10.

Kockázati tényezők √

Az optimális működési modell megpróbálja racionális keretek között minimális szinten tartani a szolgáltatási és biztonsági kockázatokat, a minőségi követelmények és finanszírozási követelmények figyelembe vétele mellett. Legfőbb azonosítható kockázati tényezők a következők: •

•

•

•

Jogi környezet o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : Az erőforrások jelentős része a jogtulajdonosokkal folytatott tárgyalásokra megy el. A szolgáltatás nagyon lassú lesz, minden „új” dokumentum esetén.

o

Kezelés: Kísérlet a jogszabályi környezet megváltoztatására.

A jogvédett anyagok nyilvánosságra kerülése o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : perek, kártérítési kötelezettsége

o

Kezelés: a rendszer későbbi továbbfejlesztése

A magyarországi fizetési hajlandóság o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : a bevételek messze elmaradnak a várttól

o

Kezelés: az „alternatív megoldások” (illegális másolás) jogszabályi kezelése, a könyvtárakban a szerzői jogdíj kifizetés nélküli szolgáltatás tiltása.

A bekerülési és finanszírozási költségek o

A kockázat mértéke : nagy

o

Hatás : a fejlesztés nem indul el

o

Kezelés: Figyelemfelhívás a jogi kötelezettségekre és a társadalmi haszonra

312

5. Költségterv 5.1.

Az elemzés fő feltételezései 5.1.1.1. Külső paraméterek

[7] alapján a következők figyelembevételével számoltunk: „Ár: A beruházási és működési költségek 2010-es árakon lettek megbecsülve, a cash flow számítás során a működési költségeknél az MNB inflációs jelentése alapján kerültek a költségek korrigálásra. Pénzügyi diszkontráta: A befektető által alkalmazott diszkontráta általában az a megtérülési ráta, amit elvár a jövőbeni jövedelmek megváltásáért, figyelembe véve ezen hasznok lehetséges ingadozásának kockázatát. Az eurózónában, ahol évek óta 2-2,5% körüli az infláció, a pénzügyi szakemberek a nettó jelenérték számításnál 5-6%-os diszkontráta alkalmazását javasolják, míg például Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai alapján a 10% körüli diszkontráta alkalmazása ajánlott. A diszkontráta meghatározása a nettó jelenérték számítás legkritikusabb pontja, hiszen több év távlatában nagyon el tudja téríteni az eredményt. Vizsgált időszak: A vizsgált időtáv azon évek száma, amelyek tekintetében az elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A projekt jövőbeni alakulására vonatkozó előrejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelő és hosszabb távú valószínű hatásainak felölelésére elégségesen hosszú időszakra kell kialakítani. A megrendelő útmutatása alapján a beruházási évet is beleértve ez 5 év. ÁFA: Alkalmazott ÁFA kulcs 25%” Infláció: A MNB fogyasztási infláció prognózisát a működési költségeknél figyelembe vettük.

5.1.1.2. Igénybevétel Követve a [7]-ben felvázolt modellt, a kiindulási évben 24 000 elektronikus dokumentum kéréssel számolunk, ugyanakkor feltételezzük, hogy ezek alapvetően kurrens dokumentumokra vonatkoznak, legalább 90 %-ban szerzői jogdíj kötelesek. Kedvezmény típus / %

Százalékos arány

Kérések becsült száma

Nem szerzői jogdíj köteles kérés

10

2400

Nem kedvezményes kérés

20

4800

Tanulói jogviszony, hallgatói jogviszony, nyugdíjas ( 25 %)

15

3600

313

Közintézményben dolgozó munkatárs, közoktatásban dolgozó tanár ( 35 %)

10

2400

Felsőoktatásban vagy akadémiai kutató intézetben dolgozó kutató ( 50 %)

40

9600

Üzleti felhasználó (- 25 %)

5

1200

A fenti táblázat becslésen alapul, nem léteznek olyan statisztikák, amelyek kétséget kizáróan alátámasztanák a fenti modellt. Ennek megfelelően a számítások során vizsgáljuk azt is, hogy a fenti arányok elmozdulása a szélső értékek irányába milyen hatással van az egész modellre. A fenti modell feltételezi, hogy dokumentumokat elektronikusan csak az OEDR-en keresztül fognak a könyvtárak forgalmazni, közvetlen kiszolgálás nem lehetséges. Az OEDR-ben résztvevő könyvtáraknak kötelezettségeket kell vállalni arra, hogy nem indítanak alternatív szolgáltatást az OEDR-rel szemben. Az OEDR fenntarthatósága érdekében nem javasoljuk, hogy az alapdíj fizetésétől a rendszer eltekintsen, azaz a [7] által említett, csak szerzői jogdíj fizetését megkövetelő tranzakciókat nem támogatjuk. Amennyiben a szerzői jogdíjat nem kell megfizetni, mindenképpen javasoljuk az alapdíj, illetve a forgalomarányos díj felszámítását. A felhasználás növekedését évi 20%-ban javasoljuk meghatározni. A [7] kérésenkénti 25 oldalas átlaggal számol, viszont véleményünk szerint a jellemző méret nem éri el a tíz oldalt, hiszen a kérések túlnyomó része a tapasztalatok szerint cikkekre vonatkozik. Iránymutató a Subito árképzési politikája, amely 20 oldalas alapdíjjal számol, ami azt jelzi, hogy a kérések szignifikáns része ez alatt az oldalszám alatt marad (hiszen különben nem kéne alsó értéket megállapítani). Ennek megfelelően optimista becsléssel az alapdíj felett +5 oldalas átlagos növekménnyel számolunk. Az alábbi működési modellek számításánál úgy vettük, hogy a modell maga nem befolyásolja lényegesen az igénybevétel mértékét. A gyakorlatban ez valószínűleg nem igaz, azonban a 20%-os növekedés konzervatív becslés, valószínűleg a jobb, hatékonyabb működési modell ennél nagyobb növekedést eredményezhet, azonban ennek mértéke a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető.

5.2.

Optimális működési modell

5.2.1.

Várható bevétel előrejelzése

5.2.1.1. Szolgáltatási díjak 5.2.1.1.1. Szolgáltatási díj bevételek egy évre vetítve A szolgáltatási díjak a már említett feltételezések mellett:

Összes kérés száma Nem szerzői jogdíj köteles

% 100 10

db 24 000 2 400

kedvezmény

Ft

-1 000 Ft

4 920 000

314

Nem kedvezményes Hallgatói jogviszony Közintézmény, középf. Okt. Felsőoktatás oktató, kutató Üzleti felhasználó

20 15 10

4 800 3 600 2 400

0% 25 % 35 %

14 640 000 8 235 000 4 758 000

40

9 600

50 %

14 640 000

5

1 200

-25 %

4 575 000

Összesen

51 768 000

Látható a táblázat adataiból, hogy a jelen becslés a megadott peremfeltételek mellett kedvezőbb eredményt ad, mint [7] becslése. A táblázatban nem vettük figyelembe az értéknövelt szolgáltatások díjbevételeit. 5.2.1.1.2. Szolgáltatási díjak öt évre vetítve Éves igénynövekmény (%)

20

Éves szolgáltatási díj terv

n. év 51 768 000

Diszkontálási ráta (10%)

10

Nettó jelenérték

n+1. év 63 985 248

n+2. év 79 085 767

n+3. év 97 750 007

n+4. év 120 819 009

331 258 581

A számításban a MNB inflációs cél mértékével (3%) emeltük a teljes bekerülési árat évenként.

5.2.1.2. Jogdíjak és támogatások 5.2.1.2.1. Adathordozókra kivetett szerzői jogdíj Tekintve, hogy a Magyarországon eladott valamennyi adathordozóra szerző jogdíjfizetési kötelezettség van kiróva, jogos – bár meglehetősen optimista – az elvárás, hogy ebből az összegből valamennyi jogtulajdonos részesüljön, akinek a szellemi terméke potenciálisan adathordozóra kerül, ugyanakkor jogos az az elvárás is, hogy kétszer senkinek se kelljen jogdíjat fizetnie ugyanazért termékért. Az Artisjus honlapja szerint a befolyó díjak elosztása évente történik: „Az illetékes közös jogkezelőkön keresztül a jogszabályban meghatározott felosztási kulcs alapján befolyó díjból 13% filmelőállítók, 22% filmalkotók, 4% képző,- ipar,- fotóművészek, 16% filmírók, 20% zeneszerzők, szövegírók, 25% előadóművészek részesedése.” Tekintve az egy számítástechnikai adathordozóra eső minimális, illetve maximális díjat (40 Ft; 2500 Ft), reálisan megcélozható egy 250 Ft körüli átlag, ami éves szinten 5,4 MFt bevételt jelenthetne.

315

Tekintve, hogy a fenti kalkulációhoz jogszabály változás is elengedhetetlen, nem javasoljuk az összeg figyelembe vételét, viszont javasoljuk, hogy az OEDR kezdeményezze a jogszabály módosítását a fentiek szerint. 5.2.1.2.2. Hallgatói, kutatói támogatás Tekintve, hogy kedvezmények jelentős részét várhatóan a felsőoktatásban résztvevő oktatók és kutatók veszik igénybe, ezen belül a hallgatók célzott támogatást kapnak a tanulmányaikhoz szükséges szakirodalom beszerzésére, javasoljuk, hogy az általuk igénybe vett kedvezmény ezen normatívák terhére ellentételezze a finanszírozó.

Hallgatói jogviszony Felsőoktatás oktató, kutató

% 15 40

db 3 600 9 600

kedvezmény 15 % 50 %

Támogatás igény 2 745 000 14 640 000

Összesen

17 385 000

5.2.1.2.3. A támogatás ellentételezés öt évre vetítve Éves igénynövekmény  (%)  Infláció (%)    Éves szolgáltási díj terv      Diszkontálási ráta (10%)    Nettó jelenérték 

20 

 

 

 

 

3    n. év  17 385 000    10    111 244 986 

    n+1.  21 487 860         

    n+2  26 558 995         

    n+3  32 826 918         

    n+4  40 574 070         

A számításban a MNB inflációs cél mértékével (3%) emeltük a teljes bekerülési árat évenként.

5.2.1.3. Pályázati források A pályázati források megnyerésére nincs garancia, azonban a hasonló méretű és célú szolgáltatásoknál számítani lehet európai uniós és hazai pályázati forrásokra. Látni kell azonban, hogy ezeket közvetlenül nem lehet a felhasználói igények kielégítése kapcsán felhasználni, hanem sokkal inkább a szolgáltatás bővítésre, a digitalizált dokumentumok számának növelésére fordíthatók.   Pályázati forrás (eFt) Diszkontálási ráta (10%)

n. év  0

n+1.  n+2 20 000 000  0

n+3  n+4  20 000 000 0 

10

316

Nettó jelenérték

33 208 114

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem túlzó feltételezés az, hogy a második évtől kezdve két évente legalább 20 MFt sikeresen pályázható.

5.2.1.4. Kapacitások kihasználása 5.2.1.4.1. Bérdigitalizálás A professzionális szkennerek sebessége eléri a 100 lap/perces sebességet. Ezzel az értékkel számolva a 24000 ezer átlagban 15 lapos kérés 7,5 munkanap alatt teljesíthető. Amennyiben a dokumentumcserére 10 percet szánunk, a 24000 kérés teljesítéséhez 500 + 7,5 munkanap szükséges. Az igények természetesen elosztva jelentkeznek, viszont minimális követelmény a szolgáltatási minőség betartásához, hogy a központ biztonságosan ki tudja szolgálni az igényeket, ezért a tervezett átlagos kihasználtság nem érheti el az 50 %-ot. Valószínűsíthető, hogy 10 %-nyi kapacitás eladás nem veszélyeztetné még a szolgáltatás működését. Az eladhatóság mellett szól, hogy általában nem éri meg a cégek jelentős részének a kampányszerű digitalizálási feladatok miatt infrastruktúrát fenntartani. Első évi 36 000 oldallal számolva és feltételezve, hogy ezek legalább 50 %-ához szöveggondozást is megrendelnek, a várható bevételek: Éves igénynövekmény (%) Infláció (%)

20 3 n. év 4 680 000

Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

n+1. 5 784 480

n+2 7 149 617

n+3 8 836 927

n+4 10 922 442

10 29 946 881

5.2.1.4.2. Jogi tanácsadás A jogi szakértői csapat szakértelmét fel lehetne olyan esetekben használni, amikor valamely intézmény szeretné megszerezni egy konkrét dokumentum digitális szolgáltatásának jogát (pl. a saját intézményen vagy intézményi körön belül), de nincs meg ehhez a megfelelő jogi háttere. Évi 5 alkalmat, alkalmanként 3 jogásznapot számolva és egy jogásznapot 100 eFt-on értékesítve a következő értékeket kapjuk Éves szolgáltási díj terv

317

n. év 1 500 000

n+1. 1 545 000

n+2 1 591 350

n+3 n+4 1 639 091  1 688 263

Diszkontálási ráta (10%)

10

Nettó jelenérték

6 604 290

5.2.1.4.3. Gyűjtemény szolgáltatás Az OEDR szolgáltatás és rendszer megjelenése lehetőséget teremt arra, hogy olyan szervezetek, amelyek önállóan nem lennének képesek ilyen szolgáltatás indítására, saját gyűjtemény szolgáltatást indítsanak az OEDR „bérlésével”. A szolgáltatással kapcsolatos bevétel nem becsülhető, azonban mindenképpen figyelemmel kell lenni a rendszer későbbi életszakaszában erre a lehetőségre.

5.2.2.

Várható költségek előrejelzése

5.2.2.1. Beruházási költségek 5.2.2.1.1. Hardver komponensek Az induláshoz a következő hardver komponensek szükségesek: •

Központi kiszolgáló szerver

•

Produktív rendszer (cikkfeldolgozás, munkafolyamat támogatás, adatfeltöltés)

•

Repository rendszer

•

DRM rendszer

•

Tároló rendszer (storage)

•

Mentési/visszaállítási rendszer

•

Tűzfal (alkalmazási szintű)

•

Automatizált cél szkennerek (pl. folyóirat, mikrofilm)

•

SMS gateway

•

Másodlagos (debreceni) rendszer

•

Rendszerkiszolgáló minőségbiztosítás)

munkaállomások

(pl.

szkennelés,

korrektúra,

feldolgozás,

5.2.2.1.2. A szükséges infrastrukturális továbbfejlesztések •

Gépterem megfelelő kiépítése (rack, kábelezés, védelmi rendszerek)

•

Ügyfélszolgálati környezet kiépítése

5.2.2.1.3. Központi szolgáltatást ellátó szoftverkomponensek •

Munkafolyamat támogató szoftver

318

•

Adatbázis szoftver licenc díja

•

Konvertáló szoftverek (epub, pdf)

•

DRM rendszer licenc díja

•

VMware licencek

5.2.2.1.4. Az indításhoz szükséges tevékenység •

Kezdeti adatfeltöltés, migráció a meglévő adatbázisokból

•

Digitalizálási módszertan kidolgozása, egységesítése

•

Rendszerrel kapcsolatos szabályzatok, munkautasítások létrehozása

•

Bevezetéssel kapcsolatos oktatási és képzési költségek

5.2.2.1.5. Egyszeri beruházási költségek összegzése [7] az optimális modell beruházási költségeire a résztanulmány megírásának idején ismert információk és beszerzett ajánlatok alapján 182 MFt körüli összeget számolt. Ennek során viszont nem vehette még figyelembe a modell finomodását (SMS gateway, szkenner szükséglet, VMware licencek, a felsorolt további szoftver komponensek), ami összességében 25 % körüli árnövekedést eredményez. Mindezeket figyelembe véve az egyszeri beruházási költséget 227.5 MFt-ra becsülhetjük, amelynek kb. 110 MFt a hardver komponense.

5.2.2.2. Folyamatos dologi költségek •

Hardver amortizáció (a bekerülési költség 25-30%-a)

•

Hardver támogatás (a bekerülési költség ~15%-a)

•

Szoftver támogatás (a bekerülési költség 20 %-a)

•

Licenc díjak (bekerülési költség ~20%a)

•

Anyagköltségek (pl. mentési adathordozók, papír)

•

Kommunikációs költségek (internet, telefon, Hungarnet)

•

Logisztikai költségek (posta, szállítás)

•

Rezsi költségek (hely, áram, fűtés, világítás, gépterem (klimatizálás, tűzvédelem, erősáramú védelem, vagyonvédelem))

•

Oktatási, képzési költségek

•

Cikkadatbázis előfizetési díjak

•

A pénzügyi szolgáltató szervezet működési költségei

•

Könyvtárak szolgáltatásarányos kompenzációja

A [7]-ben számolt költségekkel alapvetően egyetértünk, a beruházási költségnövekedés azonban működési költségnövekedést is eredményez. Úgy gondoljuk ezenkívül, hogy a hardverek felújítása az

319

5 éves periódus során elengedhetetlen, ezért az amotizációnak megfelelő költség ráfordítására szükség van. Ezt a költséget vagy éves bontásban vesszük figyelembe, vagy egyszeri beruházásként, azonban 5 év alatt gyakorlatilag az egész rendszer kicserélésére szükség van (mi az elosztott figyelembe vételre teszünk javaslatot a második évtől). A támogatás jellegű költségek csak a második évtől jelentkeznek, ezek az első évi összeget mintegy 35 MFt-tal csökkentik. Ahhoz, hogy a könyvtárak érdekeltek legyenek a szolgáltatásban, arányos kompenzációs díjat kell kapniuk. n. év 22 000 000

Üzemeltetési költség Amortizációs ráfordítás

n+1. 58 298 000

n+2 60 046 940

n+3 61 848 348

n+4 63 703 799

28 325 000

29 174 750

30 049 993

30 951 492

Könyvtárak kompenzációja

21 600 000

22 248 000

22 915 440

23 602 903

24 310 990

Összesen

43 600 000

108 871 000

112 137 130

115 501 244

118 966 281

Diszkontálási (10%)

ráta 10

Nettó jelenérték

403 282 315

5.2.2.3. Személyi jellegű kiadások 5.2.2.3.1. Bérköltségek és járulékaik •

Vezetés

•

Informatikai rendszer üzemeltetés

•

Informatikai alkalmazás üzemeltetés

•

Kiszolgáló pult

•

Digitalizálás és feldolgozás

•

Állandó jogi támogatás biztosítása

•

Gazdasági támogatás

•

Minőségbiztosítás

•

Megbízási díjak és járulékaik (az eseti terhelési csúcsok kezelése)

[7] a személyi kiadásokat a következőképpen számolja: 1 fő vezető könyvtáros (egyetemi): 2 782 468 Ft/ év

320

3 fő könyvtáros (főiskolai): 3 x 2 499 004 Ft/év =7 497 012.- Ft/év 5 informatikus (egyetemi): 5 x 2 782 468 Ft/ év= 13 912 340.- Ft/év 3 jogász (szerzői jogász): 3x 3 146 704.- Ft/év = 9 440 112.- Ft/év 3 gazdasági (főiskolai) : 3 x2 499 004.-Ft/év = 7 497 012.- Ft/év

Összesen:

41 128 944.- Ft

A fenti számítás nem veszi figyelembe, hogy a másodlagos telephelyen is legalább informatikusévnyi segítség kell az üzemeléshez, illetve a minőségbiztosítás helyén legalább 1 könyvtárosévnyi erőforrás szükséges a feladat elvégzéséhez. Megbízási díjakra évi 3 MFt fenntartását javasoljuk Ennek megfelelően az éves költség a következőképpen alakul: 41 128 944 + 2 785 468 + 2 782 468 = 46 696 880 Ft Ennek költségvonzata és nettó jelenértéke:    

n. év  48 696 880

  Diszkontálási ráta (10%)    Nettó jelenérték 

n+1.  50 157 786

n+2.  51 662 520

n+3.  53 212 396 

n+4.  54 808 767

10

214 405 551

A fentiekben inflációkövető bérnövekedéssel számoltunk. 5.2.2.3.2. Összefoglalás: cash flow

Szolgáltatási díjak Kompenzáció Pályázati forrás Bérdigitalizálás Jogi tanácsadás

n. év 51 768 000 17 385 000 0 4 680 000 1 500 000

n+1. 63 985 248 21 487 860 20 000 000 5 784 480 1 545 000

n+2 79 085 767 26 558 995 0 7 149 617 1 591 350

n+3 97 750 007 32 826 918 20 000 000 8 836 927 1 639 091

n+4 120 819 009 40 574 070 0 10 922 442 1 688 263

Beruházási költség Dologi költségek Bérköltségek

227 500 000 43 600 000 49 696 880

108 871 000 51 187 786

112 137 130 52 723 420

115 501 244 54 305 123

118 966 281 55 934 276

-245 463 880

-47 256 198

-50 474 821

-8 753 424

-896 773

Cash flow

321

5.2.2.3.3. Összefoglalás: nettó jelenérték Szolgáltatási díjak Kompenzáció Pályázati forrás Bérdigitalizálás Jogi tanácsadás

Nettó jelenérték (Ft) 331 258 581 111 244 986 33 208 114 29 946 881 6 604 290

Beruházási költség Dologi költségek Bérköltségek

227 500 000 403 282 315 218 808 411

Összesen

-337 327 874

5.2.3.

Támogatási igény

5.2.3.1. Saját erőforrás A gazdasági válság, illetve az ország eladósodottságának csökkentése érdekében tett lépések (zárolások és elvonások) következtében saját pénzügyi forrásokra nem lehet ez idő szerint számítani a projektben. Saját forrásként a potenciális működtető szervezet annyit tud felajánlani, hogy az esetlegesen jelentkező igény csúcsokat nem az OEDR keretében dolgozó munkatársai bevonásával kompenzálja.

5.2.3.2. Egyéb támogatás A feltételezhető támogatásokat a fenti számítás során figyelembe vettük, ezek: •

az adathordozókra kivetett szerzői jogdíjak,

•

a tudományos kutatásban és felsőoktatásban résztvevők kompenzációi

•

önkéntes felajánlások a jogtulajdonosoktól

5.2.4.

Támogatás a működéshez

5.2.4.1. Támogatási igény realista esetben Az OEDR sikeres működtetéséhez szükséges támogatás évekre lebontva a költségek számításából látszik: Költségek:

320 796 880

160 058 786

164 860 550

169 806 366

174 900 557

Mivel a fenntartó intézmények költségvetési intézmények, így a tervezett bevételek kiesése esetén saját forrásból vagy hitelből nem tudják a kompenzációt megoldani, ezért a fenti támogatási hányad tervezése szükséges, elszámolás szintjén viszont a tényleges bevételekkel csökkenthető ez a finanszírozás.

322

5.2.4.2. Pénzáram pesszimista esetben Abban a szélsőséges esetben, ha a szolgáltatást 10 százalékban nem jogdíjköteles dokumentumokat választva, 90 %-ban viszont a legnagyobb kedvezményt igényelve vennék igénybe a felhasználók a szolgáltatást, valamint az OEDR ezen a bevételen kívül mást nem tudna realizálni, a projekt nettó jelenértéke -607 MFt lenne. A cash flow ebben az esetben: Cash flow (Ft)

-282 936 880

-113 263 826

-107 021 979

-98 317 893

-86 540 805

Azaz a fentiek alapján az becsülhető, hogy ennél jobb helyzet alakulna ki a körülmények negatív alakulása esetén is.

5.2.5.

Járulékos hatások, társadalmi haszon

Az OEDR létjogosultságát alapvetően a társadalmi hasznon, illetve a járulékos hatások igazolják, amelyek véleményünk szerint – természetüknél fogva – kompenzálni képesek a fenti ráfordításokat. Ezek hatása nagyon nehezen számszerűsíthető, már csak azért is, mert például a jogkövető magatartásnak a jogállam részéről valójában nincs alternatívája, nem választhatja az állam azt, hogy inkább jogszerűtlenül cselekszik, mert az olcsóbb. Ennek megfelelően az alábbi előnyöket nem áraztuk be, annál is inkább, mivel egy részük politikai döntés kérdése. Az OEDR járulékos hatásai a következőkben foglalhatóak össze: •

Az illegális másolás/digitalizálás csökken, az ország eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek

Magyarország is – más országokhoz hasonlóan – kötelezettséget vállalt a jogvédett anyagot illegális használatának visszaszorításában, viszont jelen pillanatban úgy működnek másoló és dokumentumküldő szolgáltatások állami támogatással, hogy a szerzői jogdíjakat nem fizetnek. A jogkövető magatartás kialakításának a büntetés kilátásba helyezésén kívül alternatívája könnyen elérhető, elfogadható árképzést alkalmazó, jogszerű szolgáltatás. •

•

A lokális erőforrások (szkennelés, tárolás, fénymásolás) iránti igény csökkenhet o

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden könyvtárnak dokumentumküldő infrastruktúrát fenntartania, sőt vékony kliensek (web felület) alkalmazása esetén a kérő könyvtáraknak is csak internetre kapcsolt számítógépre van szükségük.

o

A speciális formátumú (alakú, nagyságú) dokumentumok esetére sem célszerű felszerelni minden szolgáltató könyvtárat speciális célszkennerekkel, hanem ezek kezelését központosítva (néhány megfelelően felszerelt könyvtárban) érdemes megoldani.

A papír alapú példányszám növelés helyett elektronikus példányok beszerzése (létrehozása)

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás elterjedésével érdemes megfontolni, hogy a papír alapú példányszám növelés helyett az elektronikus példányok beszerzésére érdemes fordítani ezt az összeget, hiszen ez sokkal hatékonyabb bővítést tesz lehetővé. •

323

A kulturális örökség közkinccsé tétele

„Számtalan olyan érdekességet, ritkaságokat, régi könyveket, folyóiratokat őriznek a könyvtárak, amelyek kereskedelmi forgalomban már nem kaphatók, és online áruházak (e-könyvesboltok) sem kínálnak.” [2] •

•

Időmegtakarítás az állampolgároknál o

„..nem kell személyesen felkeresnie a könyvtárat, nem kell várakoznia a postai kézbesítésre, egyszerűen letölthetővé vagy online módon olvashatóvá válik számára a keresett mű” [2]

o

„Mert a könyvtárak és a felhasználók számára is költségtakarékosabb megoldást kínál: a dokumentumok hagyományos könyvtárközi kölcsönzése rengeteg munkaórát igényel (előkészítés, csomagolás, postára adás, érkeztetés, kölcsönzés, majd a visszaküldés folyamata stb.), a felhasználó oldalán pedig utazási költséggel és esetleg kiesett munkaórával is kell számolni.”

Állománykímélés

„… kíméli az állományt: a nyomtatott dokumentumokból csak egyszer kell a jó minőségű digitális változatot elkészíteni, ez ezután minden további kölcsönzésre rendelkezésre áll. A különösen veszélyeztetett hírlapok, folyóiratok, amelyek papírja savasodásnak van kitéve, így ritkábban kerülhetnek „napi” forgalmazásra. A dokumentumok a maguk fizikai valójában „nem vándorolnak“ könyvtártól könyvtárig, a könyvtártól a felhasználóig, nem rongálódnak, nem vesznek el.” •

A papír felhasználás csökken (környezetvédelem)

A digitális változatok – főleg a kényelmesen használható e-könyv olvasók terjedése következtében – egyre inkább olvashatóvá válnak nyomtatás nélkül, ezáltal csökkenhet a papírfelhasználás. •

Az állampolgárok komfortérzete nő

Az állampolgárok általános közérzete javul, ha a kor színvonalának megfelelő szolgáltatást kaphatnak állami finanszírozású intézményektől. •

Az import igény csökkenhet (jobb ár érhető el)

Amennyiben elektronikus dokumentumok továbbítására együttműködési szerződést tud kötni az OEDR, és ezeket a dokumentumokat nem egyenként rendelik meg a felhasználók, a nagybani megrendelés miatt csökken az ár, és így az import igény is.

5.3.

Közepes kockázatú működési modell

5.3.1.

Várható bevétel előrejelzése

5.3.1.1. Szolgáltatási díjak 5.3.1.1.1. Szolgáltatási díj bevételek egy évre vetítve A szolgáltatási díjak a már említett feltételezések mellett: Összes kérés száma Nem szerzői jogdíj köteles Nem kedvezményes

% 100 10

db 24 000 2 400

kedvezmény

Ft

-1 000 Ft

4 920 000

20

4 800

0%

14 640 000

324

Hallgatói jogviszony Közintézmény, középf. Okt. Felsőoktatás oktató, kutató Üzleti felhasználó

15 10

3 600 2 400

25 % 35 %

8 235 000 4 758 000

40

9 600

50 %

14 640 000

5

1 200

-25 %

4 575 000

Összesen

51 768 000

Látható a táblázat adataiból, hogy a jelen becslés a megadott peremfeltételek mellett kedvezőbb eredményt ad, mint [7] becslése. A táblázatban nem vettük figyelembe az értéknövelt szolgáltatások díjbevételeit. 5.3.1.1.2. Szolgáltatási díjak öt évre vetítve Éves igénynövekmény (%)

20

Éves szolgáltatási díj terv

n. év 51 768 000

Diszkontálási ráta (10%)

10

Nettó jelenérték

n+1. év 63 985 248

n+2. év 79 085 767

n+3. év 97 750 007

n+4. év 120 819 009

331 258 581

A számításban a MNB inflációs cél mértékével (3%) emeltük a teljes bekerülési árat évenként.

5.3.1.2. Jogdíjak és támogatások 5.3.1.2.1. Adathordozókra kivetett szerzői jogdíj Tekintve, hogy a Magyarországon eladott valamennyi adathordozóra szerző jogdíjfizetési kötelezettség van kiróva, jogos – bár meglehetősen optimista – az elvárás, hogy ebből az összegből valamennyi jogtulajdonos részesüljön, akinek a szellemi terméke potenciálisan adathordozóra kerül, ugyanakkor jogos az az elvárás is, hogy kétszer senkinek se kelljen jogdíjat fizetnie ugyanazért termékért. Az Artisjus honlapja szerint a befolyó díjak elosztása évente történik: „Az illetékes közös jogkezelőkön keresztül a jogszabályban meghatározott felosztási kulcs alapján befolyó díjból 13% filmelőállítók, 22% filmalkotók, 4% képző,- ipar,- fotóművészek, 16% filmírók, 20% zeneszerzők, szövegírók, 25% előadóművészek részesedése.” Tekintve az egy számítástechnikai adathordozóra eső minimális, illetve maximális díjat (40 Ft; 2500 Ft), reálisan megcélozható egy 250 Ft körüli átlag, ami éves szinten 5,4 MFt bevételt jelenthetne. Tekintve, hogy a fenti kalkulációhoz jogszabály változás is elengedhetetlen, nem javasoljuk az összeg figyelembe vételét, viszont javasoljuk, hogy az OEDR kezdeményezze a jogszabály módosítását a fentiek szerint.

325

5.3.1.2.2. Hallgatói, kutatói támogatás Tekintve, hogy kedvezmények jelentős részét várhatóan a felsőoktatásban résztvevő oktatók és kutatók veszik igénybe, ezen belül a hallgatók célzott támogatást kapnak a tanulmányaikhoz szükséges szakirodalom beszerzésére, javasoljuk, hogy az általuk igénybe vett kedvezmény ezen normatívák terhére ellentételezze a finanszírozó. Hallgatói jogviszony Felsőoktatás oktató, kutató

% 15 40

db 3 600 9 600

kedvezmény 15 % 50 %

Támogatás igény 2 745 000 14 640 000

Összesen

17 385 000

5.3.1.2.3. A támogatás ellentételezés öt évre vetítve Éves igénynövekmény  (%)  Infláció (%)    Éves szolgáltási díj terv      Diszkontálási ráta (10%)    Nettó jelenérték 

20 

 

 

 

 

3    n. év  17 385 000    10    111 244 986 

    n+1.  21 487 860         

    n+2  26 558 995         

    n+3  32 826 918         

    n+4  40 574 070         

A számításban a MNB inflációs cél mértékével (3%) emeltük a teljes bekerülési árat évenként.

5.3.1.3. Pályázati források A pályázati források megnyerésére nincs garancia, azonban a hasonló méretű és célú szolgáltatásoknál számítani lehet európai uniós és hazai pályázati forrásokra. Látni kell azonban, hogy ezeket közvetlenül nem lehet a felhasználói igények kielégítése kapcsán felhasználni, hanem sokkal inkább a szolgáltatás bővítésre, a digitalizált dokumentumok számának növelésére fordíthatók.   Pályázati forrás (eFt) Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

n. év  0

n+1.  n+2 20 000 000  0

n+3  n+4  20 000 000 0 

10

33 208 114

326

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem túlzó feltételezés az, hogy a második évtől kezdve két évente legalább 20 MFt sikeresen pályázható.

5.3.1.4. Kapacitások kihasználása 5.3.1.4.1. Bérdigitalizálás A professzionális szkennerek sebessége eléri a 100 lap/perces sebességet. Ezzel az értékkel számolva a 24000 ezer átlagban 15 lapos kérés 7,5 munkanap alatt teljesíthető. Amennyiben a dokumentumcserére 10 percet szánunk, a 24000 kérés teljesítéséhez 500 + 7,5 munkanap szükséges. Az igények természetesen elosztva jelentkeznek, viszont minimális követelmény a szolgáltatási minőség betartásához, hogy a központ biztonságosan ki tudja szolgálni az igényeket, ezért a tervezett átlagos kihasználtság nem érheti el az 50 %-ot. Valószínűsíthető, hogy 10 %-nyi kapacitás eladás nem veszélyeztetné még a szolgáltatás működését. Az eladhatóság mellett szól, hogy általában nem éri meg a cégek jelentős részének a kampányszerű digitalizálási feladatok miatt infrastruktúrát fenntartani. Első évi 36 000 oldallal számolva és feltételezve, hogy ezek legalább 50 %-ához szöveggondozást is megrendelnek, a várható bevételek: Éves igénynövekmény (%) Infláció (%)

20 3 n. év 4 680 000

Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

n+1. 5 784 480

n+2 7 149 617

n+3 8 836 927

n+4 10 922 442

10 29 946 881

5.3.1.4.2. Jogi tanácsadás A jogi szakértői csapat szakértelmét fel lehetne olyan esetekben használni, amikor valamely intézmény szeretné megszerezni egy konkrét dokumentum digitális szolgáltatásának jogát (pl. a saját intézményen vagy intézményi körön belül), de nincs meg ehhez a megfelelő jogi háttere. Évi 5 alkalmat, alkalmanként 3 jogásznapot számolva és egy jogásznapot 100 eFt-on értékesítve a következő értékeket kapjuk Éves szolgáltási díj terv

Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

327

n. év 1 500 000

10

6 604 290

n+1. 1 545 000

n+2 1 591 350

n+3 n+4 1 639 091  1 688 263

5.3.1.4.3. Gyűjtemény szolgáltatás Az OEDR szolgáltatás és rendszer megjelenése lehetőséget teremt arra, hogy olyan szervezetek, amelyek önállóan nem lennének képesek ilyen szolgáltatás indítására, saját gyűjtemény szolgáltatást indítsanak az OEDR „bérlésével”. A szolgáltatással kapcsolatos bevétel nem becsülhető, azonban mindenképpen figyelemmel kell lenni a rendszer későbbi életszakaszában erre a lehetőségre.

5.3.2.

Várható költségek előrejelzése

5.3.2.1. Beruházási költségek 5.3.2.1.1. Hardver komponensek Az induláshoz a következő hardver komponensek szükségesek: •

Központi kiszolgáló szerver

•

Produktív rendszer (cikkfeldolgozás, munkafolyamat támogatás, adatfeltöltés)

•

Repository rendszer

•

DRM rendszer

•

Tároló rendszer (storage)

•

Mentési/visszaállítási rendszer

•

Tűzfal (alkalmazási szintű)

•

Automatizált cél szkennerek (pl. folyóirat, mikrofilm)

•

SMS gateway

•

Másodlagos (debreceni) rendszer

•

Rendszerkiszolgáló minőségbiztosítás)

munkaállomások

(pl.

szkennelés,

korrektúra,

feldolgozás,

5.3.2.1.2. A szükséges infrastrukturális továbbfejlesztések •

Gépterem megfelelő kiépítése (rack, kábelezés, védelmi rendszerek)

•

Ügyfélszolgálati környezet kiépítése

5.3.2.1.3. Központi szolgáltatást ellátó szoftverkomponensek •

Munkafolyamat támogató szoftver

•

Adatbázis szoftver licenc díja

•

Konvertáló szoftverek (epub, pdf)

•

DRM rendszer licenc díja

•

VMware licencek

328

5.3.2.1.4. Az indításhoz szükséges tevékenység •

Kezdeti adatfeltöltés, migráció a meglévő adatbázisokból

•

Digitalizálási módszertan kidolgozása, egységesítése

•

Rendszerrel kapcsolatos szabályzatok, munkautasítások létrehozása

•

Bevezetéssel kapcsolatos oktatási és képzési költségek

5.3.2.1.5. Egyszeri beruházási költségek összegzése Az optimális modellhez képest a közepes kockázatú modellben némileg kisebb hardver és szoftver költségekkel számolhatunk (titkosítási eszköz, olcsóbb szkennerek, kevesebb funkció), amelyek aránya 10 % körülire becsülhető. Mindezeket figyelembe véve az egyszeri beruházási költséget 205 MFt-ra becsülhetjük, amelynek kb. 100 MFt a hardver komponense.

5.3.2.2. Folyamatos dologi költségek •

Hardver amortizáció (a bekerülési költség 25-30%-a)

•

Hardver támogatás (a bekerülési költség ~15%-a)

•

Szoftver támogatás (a bekerülési költség 20 %-a)

•

Licenc díjak (bekerülési költség ~20%a)

•

Anyagköltségek (pl. mentési adathordozók, papír)

•

Kommunikációs költségek (internet, telefon, Hungarnet)

•

Logisztikai költségek (posta, szállítás)

•

Rezsi költségek (hely, áram, fűtés, világítás, gépterem (klimatizálás, tűzvédelem, erősáramú védelem, vagyonvédelem))

•

Oktatási, képzési költségek

•

Cikkadatbázis előfizetési díjak

•

A pénzügyi szolgáltató szervezet működési költségei

•

Könyvtárak szolgáltatásarányos kompenzációja

Az optimális modellhez képest a közepes kockázatú modell működési költségei is csökkennek, mivel ezek egy része a hardver költségekhez kapcsolódik. A modell megtakarításai részben abból származnak, hogy a fenntartó szervezet erőforrásaira a modell jobban támaszkodik, így a [7] által számolt informatikai működési költségek figyelembe vételét nem tartjuk indokoltnak. Üzemeltetési költség Amortizációs ráfordítás Könyvtárak kompenzációja

329

n. év 22 000 000

n+1. 54 178 000 25 750 000

n+2 55 803 340 26 522 500

n+3 57 477 440 27 318 175

n+4 59 201 763 28 137 720

21 600 000

22 248 000

22 915 440

23 602 903

24 310 990

Összesen

43 600 000

Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

102 176 000

105 241 280

108 398 518

111 650 474

10 381 163 724

5.3.2.3. Személyi jellegű kiadások 5.3.2.3.1. Bérköltségek és járulékaik •

Vezetés

•

Informatikai rendszer üzemeltetés

•

Informatikai alkalmazás üzemeltetés

•

Kiszolgáló pult

•

Digitalizálás és feldolgozás

•

Állandó jogi támogatás biztosítása

•

Gazdasági támogatás

•

Minőségbiztosítás

•

Megbízási díjak és járulékaik (az eseti terhelési csúcsok kezelése)

[7] a személyi kiadásokat a következőképpen számolja: 1 fő könyvtáros (egyetemi): 2 782 468 Ft/ év 3 informatikus (egyetemi): 3 x 2 782 468 Ft/ év= 8 347 404.- Ft/év 2 jogász (szerzői jogász): 2x 3 146 704.- Ft/év = 6 293 408.- Ft/év 2 gazdasági(főiskolai): 2x 2 499 004.- Ft/év= 4 998 008.- Ft

Összesen:

22 421 288.- Ft/év

A fenti számítás nem veszi figyelembe, hogy a másodlagos telephelyen is legalább informatikusévnyi segítség kell az üzemeléshez, illetve a minőségbiztosítás helyén legalább 1 könyvtárosévnyi erőforrás szükséges a feladat elvégzéséhez. Megbízási díjakra évi 3 MFt fenntartását javasoljuk Ennek megfelelően az éves bérköltség a következőképpen alakul: 22 421 288 + 2 785 468 + 2 782 468 = 27 989 424 Ft Ennek költségvonzata és nettó jelenértéke:

330

      Diszkontálási ráta (10%)    Nettó jelenérték 

n. év  30 989 424

n+1.  31 919 107

n+2.  32 876 680

n+3.  33 862 980

n+4.  34 878 870

10 136 442 099

A fentiekben inflációkövető bérnövekedéssel számoltunk. 5.3.2.3.2. Összefoglalás: cash flow Szolgáltatási díjak Kompenzáció Pályázati forrás Bérdigitalizálás Jogi tanácsadás

n. év 51 768 000 17 385 000 0 4 680 000 1 500 000

n+1. 63 985 248 21 487 860 20 000 000 5 784 480 1 545 000

n+2 79 085 767 26 558 995 0 7 149 617 1 591 350

n+3 97 750 007 32 826 918 20 000 000 8 836 927 1 639 091

n+4 120 819 009 40 574 070 0 10 922 442 1 688 263

Beruházási költség Dologi költségek Bérköltségek

205 000 000 43 600 000 30 989 424

102 176 000 31 919 107

105 241 280 32 876 680

108 398 518 33 862 980

111 650 474 34 878 870

-204 256 424

-21 292 519

-23 732 231

18 791 444

27 474 441

Cash flow

Látható, hogy a fenti feltételezések mellett a projekt a negyedik évben már pozitív pénzáramú lehet. 5.3.2.3.3. Összefoglalás: nettó jelenérték Szolgáltatási díjak Kompenzáció Pályázati forrás Bérdigitalizálás Jogi tanácsadás

Nettó jelenérték (Ft) 331 258 581 111 244 986 33 208 114 29 946 881 6 604 290

Beruházási költség Dologi költségek Bérköltségek

205 000 000 381 163 724 136 442 099

Összesen

‐210 342 971

5.3.3.

Támogatási igény

5.3.3.1. Saját erőforrás

331

A gazdasági válság, illetve az ország eladósodottságának csökkentése érdekében tett lépések (zárolások és elvonások) következtében saját pénzügyi forrásokra nem lehet ez idő szerint számítani a projektben. Saját forrásként a potenciális működtető szervezet annyit tud felajánlani, hogy az esetlegesen jelentkező igény csúcsokat nem az OEDR keretében dolgozó munkatársai bevonásával kompenzálja.

5.3.3.2. Egyéb támogatás A feltételezhető támogatásokat a fenti számítás során figyelembe vettük, ezek: •

az adathordozókra kivetett szerzői jogdíjak,

•

a tudományos kutatásban és felsőoktatásban résztvevők kompenzációi

•

önkéntes felajánlások a jogtulajdonosoktól

5.3.4.

Támogatás a működéshez

5.3.4.1. Támogatási igény realista esetben Az OEDR sikeres működtetéséhez szükséges támogatás évekre lebontva a költségek számításából látszik: Költségek:

279 589 424

134 095 107

138 117 960

142 261 499

146 529 344

Mivel a fenntartó intézmények költségvetési intézmények, így a tervezett bevételek kiesése esetén saját forrásból vagy hitelből nem tudják a kompenzációt megoldani, ezért a fenti támogatási hányad tervezése szükséges, elszámolás szintjén viszont a tényleges bevételekkel csökkenthető ez a finanszírozás.

5.3.4.2. Cash flow pesszimista esetben Abban a szélsőséges esetben, ha a szolgáltatást 10 százalékban nem jogdíjköteles dokumentumokat választva, 90 %-ban viszont a legnagyobb kedvezményt igényelve vennék igénybe a felhasználók a szolgáltatást, valamint az OEDR ezen a bevételen kívül mást nem tudna realizálni, a projekt nettó jelenértéke -391 MFt lenne. A cash flow ebben az esetben: Cash flow (Ft)

-227 821 424

-70 109 859

-59 032 193

-44 511 491

-25 710 334

Azaz a fentiek alapján az becsülhető, hogy ennél jobb helyzet alakulna ki a körülmények negatív alakulása esetén is.

5.3.5.

Járulékos hatások, társadalmi haszon

Az OEDR létjogosultságát alapvetően a társadalmi hasznon, illetve a járulékos hatások igazolják, amelyek véleményünk szerint – természetüknél fogva – kompenzálni képesek a fenti ráfordításokat.

332

Ezek hatása nagyon nehezen számszerűsíthető, már csak azért is, mert például a jogkövető magatartásnak a jogállam részéről valójában nincs alternatívája, nem választhatja az állam azt, hogy inkább jogszerűtlenül cselekszik, mert az olcsóbb. Ennek megfelelően az alábbi előnyöket nem áraztuk be, annál is inkább, mivel egy részük politikai döntés kérdése. Az OEDR járulékos hatásai a következőkben foglalhatóak össze: •

Az illegális másolás/digitalizálás csökken, az ország eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek

Magyarország is – más országokhoz hasonlóan – kötelezettséget vállalt a jogvédett anyagot illegális használatának visszaszorításában, viszont jelen pillanatban úgy működnek másoló és dokumentumküldő szolgáltatások állami támogatással, hogy a szerzői jogdíjakat nem fizetnek. A jogkövető magatartás kialakításának a büntetés kilátásba helyezésén kívül alternatívája könnyen elérhető, elfogadható árképzést alkalmazó, jogszerű szolgáltatás. •

•

A lokális erőforrások (szkennelés, tárolás, fénymásolás) iránti igény csökkenhet o

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden könyvtárnak dokumentumküldő infrastruktúrát fenntartania, sőt vékony kliensek (web felület) alkalmazása esetén a kérő könyvtáraknak is csak internetre kapcsolt számítógépre van szükségük.

o

A speciális formátumú (alakú, nagyságú) dokumentumok esetére sem célszerű felszerelni minden szolgáltató könyvtárat speciális célszkennerekkel, hanem ezek kezelését központosítva (néhány megfelelően felszerelt könyvtárban) érdemes megoldani.

A papír alapú példányszám növelés helyett elektronikus példányok beszerzése (létrehozása)

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás elterjedésével érdemes megfontolni, hogy a papír alapú példányszám növelés helyett az elektronikus példányok beszerzésére érdemes fordítani ezt az összeget, hiszen ez sokkal hatékonyabb bővítést tesz lehetővé. •

A kulturális örökség közkinccsé tétele

„Számtalan olyan érdekességet, ritkaságokat, régi könyveket, folyóiratokat őriznek a könyvtárak, amelyek kereskedelmi forgalomban már nem kaphatók, és online áruházak (e-könyvesboltok) sem kínálnak.” [2] •

•

Időmegtakarítás az állampolgároknál o

„..nem kell személyesen felkeresnie a könyvtárat, nem kell várakoznia a postai kézbesítésre, egyszerűen letölthetővé vagy online módon olvashatóvá válik számára a keresett mű” [2]

o

„Mert a könyvtárak és a felhasználók számára is költségtakarékosabb megoldást kínál: a dokumentumok hagyományos könyvtárközi kölcsönzése rengeteg munkaórát igényel (előkészítés, csomagolás, postára adás, érkeztetés, kölcsönzés, majd a visszaküldés folyamata stb.), a felhasználó oldalán pedig utazási költséggel és esetleg kiesett munkaórával is kell számolni.”

Állománykímélés

„… kíméli az állományt: a nyomtatott dokumentumokból csak egyszer kell a jó minőségű digitális változatot elkészíteni, ez ezután minden további kölcsönzésre rendelkezésre áll. A különösen veszélyeztetett hírlapok, folyóiratok, amelyek papírja savasodásnak van kitéve, így ritkábban

333

kerülhetnek „napi” forgalmazásra. A dokumentumok a maguk fizikai valójában „nem vándorolnak“ könyvtártól könyvtárig, a könyvtártól a felhasználóig, nem rongálódnak, nem vesznek el.” •

A papír felhasználás csökken (környezetvédelem)

A digitális változatok – főleg a kényelmesen használható e-könyv olvasók terjedése következtében – egyre inkább olvashatóvá válnak nyomtatás nélkül, ezáltal csökkenhet a papírfelhasználás. •

Az állampolgárok komfortérzete nő

Az állampolgárok általános közérzete javul, ha a kor színvonalának megfelelő szolgáltatást kaphatnak állami finanszírozású intézményektől. •

Az import igény csökkenhet (jobb ár érhető el)

Amennyiben elektronikus dokumentumok továbbítására együttműködési szerződést tud kötni az OEDR, és ezeket a dokumentumokat nem egyenként rendelik meg a felhasználók, a nagybani megrendelés miatt csökken az ár, és így az import igény is.

5.4.

Minimális kiépítésű, nagy kockázatú működési modell

5.4.1.

Várható bevétel előrejelzése

5.4.1.1. Szolgáltatási díjak 5.4.1.1.1. Szolgáltatási díj bevételek egy évre vetítve A szolgáltatási díjak a már említett feltételezések mellett:

Összes kérés száma Nem szerzői jogdíj köteles Nem kedvezményes Hallgatói jogviszony Közintézmény, középf. Okt. Felsőoktatás oktató, kutató Üzleti felhasználó

% 100 10

db 24 000 2 400

kedvezmény

Ft

-1 000 Ft

4 920 000

20 15 10

4 800 3 600 2 400

0% 25 % 35 %

14 640 000 8 235 000 4 758 000

40

9 600

50 %

14 640 000

5

1 200

-25 %

4 575 000

Összesen

51 768 000

Látható a táblázat adataiból, hogy a jelen becslés a megadott peremfeltételek mellett kedvezőbb eredményt ad, mint [7] becslése. A táblázatban nem vettük figyelembe az értéknövelt szolgáltatások díjbevételeit. 5.4.1.1.2. Szolgáltatási díjak öt évre vetítve Éves igénynövekmény (%)

20

Éves szolgáltatási díj terv

n. év

n+1. év

n+2. év

n+3. év

n+4. év

334

51 768 000

63 985 248

79 085 767

97 750 007

120 819 009

10

Diszkontálási ráta (10%)

331 258 581

Nettó jelenérték

A számításban a MNB inflációs cél mértékével (3%) emeltük a teljes bekerülési árat évenként.

5.4.1.2. Jogdíjak és támogatások 5.4.1.2.1. Adathordozókra kivetett szerzői jogdíj Tekintve, hogy a Magyarországon eladott valamennyi adathordozóra szerző jogdíjfizetési kötelezettség van kiróva, jogos – bár meglehetősen optimista – az elvárás, hogy ebből az összegből valamennyi jogtulajdonos részesüljön, akinek a szellemi terméke potenciálisan adathordozóra kerül, ugyanakkor jogos az az elvárás is, hogy kétszer senkinek se kelljen jogdíjat fizetnie ugyanazért termékért. Az Artisjus honlapja szerint a befolyó díjak elosztása évente történik: „Az illetékes közös jogkezelőkön keresztül a jogszabályban meghatározott felosztási kulcs alapján befolyó díjból 13% filmelőállítók, 22% filmalkotók, 4% képző,- ipar,- fotóművészek, 16% filmírók, 20% zeneszerzők, szövegírók, 25% előadóművészek részesedése.” Tekintve az egy számítástechnikai adathordozóra eső minimális, illetve maximális díjat (40 Ft; 2500 Ft), reálisan megcélozható egy 250 Ft körüli átlag, ami éves szinten 5,4 MFt bevételt jelenthetne. Tekintve, hogy a fenti kalkulációhoz jogszabály változás is elengedhetetlen, nem javasoljuk az összeg figyelembe vételét, viszont javasoljuk, hogy az OEDR kezdeményezze a jogszabály módosítását a fentiek szerint. 5.4.1.2.2. Hallgatói, kutatói támogatás Tekintve, hogy kedvezmények jelentős részét várhatóan a felsőoktatásban résztvevő oktatók és kutatók veszik igénybe, ezen belül a hallgatók célzott támogatást kapnak a tanulmányaikhoz szükséges szakirodalom beszerzésére, javasoljuk, hogy az általuk igénybe vett kedvezmény ezen normatívák terhére ellentételezze a finanszírozó.

Hallgatói jogviszony Felsőoktatás oktató, kutató

% 15 40

db 3 600 9 600

kedvezmény 15 % 50 %

Támogatás igény 2 745 000 14 640 000

Összesen

17 385 000

5.4.1.2.3. A támogatás ellentételezés öt évre vetítve Éves igénynövekmény 

335

20 

 

 

 

 

(%)  Infláció (%)    Éves szolgáltási díj terv      Diszkontálási ráta (10%)    Nettó jelenérték 

3    n. év  17 385 000    10    111 244 986 

    n+1.  21 487 860         

    n+2  26 558 995         

    n+3  32 826 918         

    n+4  40 574 070         

A számításban a MNB inflációs cél mértékével (3%) emeltük a teljes bekerülési árat évenként.

5.4.1.3. Pályázati források A pályázati források megnyerésére nincs garancia, azonban a hasonló méretű és célú szolgáltatásoknál számítani lehet európai uniós és hazai pályázati forrásokra. Látni kell azonban, hogy ezeket közvetlenül nem lehet a felhasználói igények kielégítése kapcsán felhasználni, hanem sokkal inkább a szolgáltatás bővítésre, a digitalizált dokumentumok számának növelésére fordíthatók.   Pályázati forrás (eFt)

n. év  0

Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

n+1.  n+2 20 000 000  0

n+3  n+4  20 000 000 0 

10

33 208 114

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem túlzó feltételezés az, hogy a második évtől kezdve két évente legalább 20 MFt sikeresen pályázható.

5.4.1.4. Kapacitások kihasználása 5.4.1.4.1. Bérdigitalizálás A belső erőforrások csökkenése miatt szabad kapacitással nem lehet számolni a minimális modellben. 5.4.1.4.2. Jogi tanácsadás A belső erőforrások csökkenése miatt szabad kapacitással nem lehet számolni a minimális modellben. 5.4.1.4.3. Gyűjtemény szolgáltatás Az OEDR szolgáltatás és rendszer megjelenése lehetőséget teremt arra, hogy olyan szervezetek, amelyek önállóan nem lennének képesek ilyen szolgáltatás indítására, saját gyűjtemény szolgáltatást indítsanak az OEDR „bérlésével”.

336

A szolgáltatással kapcsolatos bevétel nem becsülhető, azonban mindenképpen figyelemmel kell lenni a rendszer későbbi életszakaszában erre a lehetőségre.

5.4.2.

Várható költségek előrejelzése

5.4.2.1. Beruházási költségek 5.4.2.1.1. Hardver komponensek Az induláshoz a következő hardver komponensek szükségesek: •

Központi kiszolgáló szerver

•

Produktív rendszer (cikkfeldolgozás, munkafolyamat támogatás, adatfeltöltés)

•

Repository rendszer

•

DRM rendszer

•

Tároló rendszer (storage)

•

Mentési/visszaállítási rendszer

•

Tűzfal (alkalmazási szintű)

•

Automatizált cél szkennerek (pl. folyóirat, mikrofilm)

•

SMS gateway

•

Másodlagos (debreceni) rendszer

•

Rendszerkiszolgáló minőségbiztosítás)

munkaállomások

(pl.

szkennelés,

korrektúra,

5.4.2.1.2. A szükséges infrastrukturális továbbfejlesztések •

Gépterem megfelelő kiépítése (rack, kábelezés, védelmi rendszerek)

•

Ügyfélszolgálati környezet kiépítése

5.4.2.1.3. Központi szolgáltatást ellátó szoftverkomponensek •

Adatbázis szoftver licenc díja

•

Konvertáló szoftverek (epub, pdf)

•

DRM rendszer licenc díja

5.4.2.1.4. Az indításhoz szükséges tevékenység

337

•

Kezdeti adatfeltöltés, migráció a meglévő adatbázisokból

•

Digitalizálási módszertan kidolgozása, egységesítése

•

Rendszerrel kapcsolatos szabályzatok, munkautasítások létrehozása

•

Bevezetéssel kapcsolatos oktatási és képzési költségek

feldolgozás,

5.4.2.1.5. Egyszeri beruházási költségek összegzése Az optimális modellhez képest a minimális modell jelentős (kb. 30 %) hardver és szoftver könnyítéseket tartalmaz, ennek megfelelően a bekerülési költség 162 MFt körüli összeggel vehető figyelembe, amelyből 77 MFt a hardver komponens.

5.4.2.2. Folyamatos dologi költségek •

Hardver amortizáció (a bekerülési költség 25-30%-a)

•

Hardver támogatás (a bekerülési költség ~15%-a)

•

Szoftver támogatás (a bekerülési költség 20 %-a)

•

Licenc díjak (bekerülési költség ~20%a)

•

Anyagköltségek (pl. mentési adathordozók, papír)

•

Kommunikációs költségek (internet, telefon, Hungarnet)

•

Logisztikai költségek (posta, szállítás)

•

Rezsi költségek (hely, áram, fűtés, világítás, gépterem (klimatizálás, tűzvédelem, erősáramú védelem, vagyonvédelem))

•

Oktatási, képzési költségek

•

Cikkadatbázis előfizetési díjak

•

A pénzügyi szolgáltató szervezet működési költségei

•

Könyvtárak szolgáltatásarányos kompenzációja

A [7]-ben számolt költségekkel alapvetően egyetértünk, a beruházási költségnövekedés mintegy 8 MFt éves költségnövekedést eredményez. Úgy gondoljuk viszont, hogy a hardverek felújítása az 5 éves periódus során elengedhetetlen, ezért az amotizációnak megfelelő költség ráfordítására szükség van. Ezt a költséget vagy éves bontásban vesszük figyelembe, vagy egyszeri beruházásként, azonban 5 év alatt gyakorlatilag az egész rendszer kicserélésére szükség van (mi az elosztott figyelembe vételre teszünk javaslatot a második évtől). A támogatás jellegű költségek csak a második évtől jelentkeznek, ezek az első évi összeget mintegy 35 MFt-tal csökkentik. Ahhoz, hogy a könyvtárak érdekeltek legyenek a szolgáltatásban, arányos kompenzációs díjat kell kapniuk. Üzemeltetési költség Amortizációs ráfordítás Könyvtárak kompenzációja Összesen

n. év 22 000 000

n+1. 46 607 500 19 312 500

n+2 48 005 725 19 891 875

n+3 49 445 897 20 488 631

n+4 50 929 274 21 103 290

21 600 000

22 248 000

22 915 440

23 602 903

24 310 990

43 600 000

88 168 000

90 813 040

93 537 431

96 343 554

338

Diszkontálási ráta (10%) Nettó jelenérték

10 334 884 827

5.4.2.3. Személyi jellegű kiadások 5.4.2.3.1. Bérköltségek és járulékaik •

Vezetés

•

Informatikai rendszer üzemeltetés

•

Informatikai alkalmazás üzemeltetés

•

Kiszolgáló pult

•

Digitalizálás és feldolgozás

•

Állandó jogi támogatás biztosítása

•

Gazdasági támogatás

•

Minőségbiztosítás

•

Megbízási díjak és járulékaik (az eseti terhelési csúcsok kezelése)

[7] a személyi kiadásokat a következőképpen számolja: 2 informatikus (egyetemi):

2 x 2 782 468 Ft/ év=5 564 936.- Ft/év

2 jogász (szerzői jogász):

3 146 704.- Ft/év =3 146 704.- Ft/év

2 gazdasági(főiskolai):

2 499 004.- Ft/év =2 499 004.- Ft

Összesen:

11 210 644 .- Ft/év

A fenti számítás nem veszi figyelembe, hogy a másodlagos telephelyen is legalább informatikusévnyi segítség kell az üzemeléshez, illetve a minőségbiztosítás helyén legalább 1 könyvtárosévnyi erőforrás szükséges a feladat elvégzéséhez. Megbízási díjakra évi 3 MFt fenntartását javasoljuk Ennek megfelelően az éves költség a következőképpen alakul: 11 210 644 + 2 785 468 + 2 782 468 = 16 778 580 Ft Ennek költségvonzata és nettó jelenértéke:       Diszkontálási ráta (10%)   

339

n. év  19 778 580 10

n+1.  20 371 937

n+2.  20 983 096

n+3.  21 612 588

n+4.  22 260 966

Nettó jelenérték 

87 082 321

A fentiekben inflációkövető bérnövekedéssel számoltunk. 5.4.2.3.2. Összefoglalás: cash flow Szolgáltatási díjak Kompenzáció Pályázati forrás Bérdigitalizálás Jogi tanácsadás Beruházási költség Dologi költségek Bérköltségek Cash flow

n. év 51 768 000 17 385 000 0

n+1. 63 985 248 21 487 860 20 000 000

n+2 79 085 767 26 558 995 0

n+3 97 750 007 32 826 918 20 000 000

n+4 120 819 009 40 574 070 0

162 000 000 43 600 000 19 778 580

88 168 000 20 371 937

90 813 040 20 983 096

93 537 431 21 612 588

96 343 554 22 260 966

-156 225 580

-3 066 829

-6 151 374

35 426 906

42 788 559

5.4.2.3.3. Összefoglalás: nettó jelenérték Szolgáltatási díjak Kompenzáció Pályázati forrás Bérdigitalizálás Jogi tanácsadás

Nettó jelenérték (Ft) 331 258 581 111 244 986 33 208 114 29 946 881 6 604 290

Beruházási költség Dologi költségek Bérköltségek

162 000 000 334 884 827 87 082 321

Összesen

-71 704 295

5.4.3.

Támogatási igény

5.4.3.1. Saját erőforrás A gazdasági válság, illetve az ország eladósodottságának csökkentése érdekében tett lépések (zárolások és elvonások) következtében saját forrásokra nem lehet ez idő szerint számítani a projektben. Saját forrásként a potenciális működtető szervezet annyit tud felajánlani, hogy az esetlegesen jelentkező igény csúcsokat nem az OEDR keretében dolgozó munkatársai bevonásával kompenzálja.

5.4.3.2. Egyéb támogatás

340

A feltételezhető támogatásokat a fenti számítás során figyelembe vettük, ezek: •

az adathordozókra kivetett szerzői jogdíjak,

•

a tudományos kutatásban és felsőoktatásban résztvevők kompenzációi

•

önkéntes felajánlások a jogtulajdonosoktól

5.4.4.

Támogatás a működéshez

5.4.4.1. Támogatási igény realista esetben Az OEDR sikeres működtetéséhez szükséges támogatás évekre lebontva a költségek számításából látszik: Költségek:

225 378 580

108 539 937

111 796 136

115 150 020

118 604 520

Mivel a fenntartó intézmények költségvetési intézmények, így a tervezett bevételek kiesése esetén saját forrásból vagy hitelből nem tudják a kompenzációt megoldani, ezért a fenti támogatási hányad tervezése szükséges, elszámolás szintjén viszont a tényleges bevételekkel csökkenthető ez a finanszírozás.

5.4.4.2. Cash flow pesszimista esetben Abban a szélsőséges esetben, ha a szolgáltatást 10 százalékban nem jogdíjköteles dokumentumokat választva, 90 %-ban viszont a legnagyobb kedvezményt igényelve vennék igénybe a felhasználók a szolgáltatást, valamint az OEDR ezen a bevételen kívül mást nem tudna realizálni, a projekt nettó jelenértéke -161 MFt lenne. A cash flow ebben az esetben: Cash flow (Ft)

-187 518 580

-61 744 977

-53 957 565

-43 661 546

-30 244 767

Azaz a fentiek alapján az becsülhető, hogy ennél jobb helyzet alakulna ki a körülmények negatív alakulása esetén is.

5.4.5.

Járulékos hatások, társadalmi haszon

Az OEDR létjogosultságát alapvetően a társadalmi hasznon, illetve a járulékos hatások igazolják, amelyek véleményünk szerint – természetüknél fogva – kompenzálni képesek a fenti ráfordításokat. Ezek hatása nagyon nehezen számszerűsíthető, már csak azért is, mert például a jogkövető magatartásnak a jogállam részéről valójában nincs alternatívája, nem választhatja az állam azt, hogy inkább jogszerűtlenül cselekszik, mert az olcsóbb. Ennek megfelelően az alábbi előnyöket nem áraztuk be, annál is inkább, mivel egy részük politikai döntés kérdése. Az OEDR járulékos hatásai a következőkben foglalhatóak össze: •

341

Az illegális másolás/digitalizálás csökken, az ország eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek

Magyarország is – más országokhoz hasonlóan – kötelezettséget vállalt a jogvédett anyagot illegális használatának visszaszorításában, viszont jelen pillanatban úgy működnek másoló és dokumentumküldő szolgáltatások állami támogatással, hogy a szerzői jogdíjakat nem fizetnek. A jogkövető magatartás kialakításának a büntetés kilátásba helyezésén kívül alternatívája könnyen elérhető, elfogadható árképzést alkalmazó, jogszerű szolgáltatás. •

•

A lokális erőforrások (szkennelés, tárolás, fénymásolás) iránti igény csökkenhet o

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden könyvtárnak dokumentumküldő infrastruktúrát fenntartania, sőt vékony kliensek (web felület) alkalmazása esetén a kérő könyvtáraknak is csak internetre kapcsolt számítógépre van szükségük.

o

A speciális formátumú (alakú, nagyságú) dokumentumok esetére sem célszerű felszerelni minden szolgáltató könyvtárat speciális célszkennerekkel, hanem ezek kezelését központosítva (néhány megfelelően felszerelt könyvtárban) érdemes megoldani.

A papír alapú példányszám növelés helyett elektronikus példányok beszerzése (létrehozása)

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás elterjedésével érdemes megfontolni, hogy a papír alapú példányszám növelés helyett az elektronikus példányok beszerzésére érdemes fordítani ezt az összeget, hiszen ez sokkal hatékonyabb bővítést tesz lehetővé. •

A kulturális örökség közkinccsé tétele

„Számtalan olyan érdekességet, ritkaságokat, régi könyveket, folyóiratokat őriznek a könyvtárak, amelyek kereskedelmi forgalomban már nem kaphatók, és online áruházak (e-könyvesboltok) sem kínálnak.” [2] •

•

Időmegtakarítás az állampolgároknál o

„..nem kell személyesen felkeresnie a könyvtárat, nem kell várakoznia a postai kézbesítésre, egyszerűen letölthetővé vagy online módon olvashatóvá válik számára a keresett mű” [2]

o

„Mert a könyvtárak és a felhasználók számára is költségtakarékosabb megoldást kínál: a dokumentumok hagyományos könyvtárközi kölcsönzése rengeteg munkaórát igényel (előkészítés, csomagolás, postára adás, érkeztetés, kölcsönzés, majd a visszaküldés folyamata stb.), a felhasználó oldalán pedig utazási költséggel és esetleg kiesett munkaórával is kell számolni.”

Állománykímélés

„… kíméli az állományt: a nyomtatott dokumentumokból csak egyszer kell a jó minőségű digitális változatot elkészíteni, ez ezután minden további kölcsönzésre rendelkezésre áll. A különösen veszélyeztetett hírlapok, folyóiratok, amelyek papírja savasodásnak van kitéve, így ritkábban kerülhetnek „napi” forgalmazásra. A dokumentumok a maguk fizikai valójában „nem vándorolnak“ könyvtártól könyvtárig, a könyvtártól a felhasználóig, nem rongálódnak, nem vesznek el.” •

A papír felhasználás csökken (környezetvédelem)

A digitális változatok – főleg a kényelmesen használható e-könyv olvasók terjedése következtében – egyre inkább olvashatóvá válnak nyomtatás nélkül, ezáltal csökkenhet a papírfelhasználás. •

Az állampolgárok komfortérzete nő

342

Az állampolgárok általános közérzete javul, ha a kor színvonalának megfelelő szolgáltatást kaphatnak állami finanszírozású intézményektől. •

Az import igény csökkenhet (jobb ár érhető el)

Amennyiben elektronikus dokumentumok továbbítására együttműködési szerződést tud kötni az OEDR, és ezeket a dokumentumokat nem egyenként rendelik meg a felhasználók, a nagybani megrendelés miatt csökken az ár, és így az import igény is.

6. Következtetések, javaslatok A három javaslat kockázatokat és minőséget, valamint nettó jelenértékeket feltüntető táblázata: Kockázat Magas Közepes Alacsony

Szolgáltatási minőség szintje

Alacsony -71 704 295 -

Közepes -210 342 971 -

Magas -337 327 874

Látható, hogy az öt év alatt nem tehető összességében nyereségessé egy ekkora nyelvi közösségben egy OEDR jellegű szolgáltatás, viszont a járulékos hasznok figyelembe vétele mellett javasoljuk az optimális modell megvalósítását, mivel a máshol jelentkező előnyök már kompenzálni képesek a ráfordításokat és a pénzáramlás folyamatosan javuló tendenciát mutat. A védett adatok nyilvánosságra kerülésének árát egységes szerzői jogi szabályozás nélkül gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni, azonban ilyen esemény bekövetkezése valószínűleg több százmilliós kártérítési felelősséggel járna, amennyiben a bíróság a nem megfelelő gondosság tényét látná bizonyítottnak. Az elemzés alapján javasoljuk, hogy a létrejövő OEDR szervezet mindenképpen nagy hangsúlyt helyezzen a szolgáltatás marketingjére, országos megismertetésére, illetve a bevételek növelésére, annak érdekében, hogy a szolgáltatás minél kisebb mértékben szoruljon állami támogatásra. Látszik, a cash flow tendenciákból, hogy a ráfordítási igény folyamatosan csökken, így hosszabb távon remélhető, hogy a szolgáltatás önfenntartóvá válik, ehhez azonban a kezdetekben jelentős állami finanszírozásra van szükség. Annak fényében, hogy a politika is felismerte a kulturális örökség digitalizálásának fontosságát, reális esély mutatkozik arra, hogy a felvázoltnál gyorsabb legyen a fejlődés, hiszen a digitalizált állomány nagysága jelentősen befolyásolja a szolgáltatást igénybe vevők számát. Javasoljuk ennek megfelelően, hogy a magyarországi digitalizálási projektek minden esetben OEDR kompatibilis eredményeket írjanak elő, illetve a központi források ne támogassanak alternatív szolgáltatásépítési projekteket, hanem írják elő a sikeres pályázatok előfeltételeként az OEDR-be feltöltést, illetve az OEDR-en keresztüli szolgáltatást. Leglényegesebbnek azonban az OEDR projekt sikere szempontjából a jogi környezet megváltoztatását tartjuk, ezen belül is annak lehetővé tételét, hogy az elektronikus dokumentumküldő szolgáltatás kevés jogkezelő szervezettel és érdemben tudjon tárgyalni, kiszámítható engedélyezési és határidő feltételek mellett.

343

7. Elvégzendő feladatok Az OEDR megvalósításának útvonaltervére (roadmap) a következő javaslatot tesszük: •

Megvalósíthatósági tanulmány elfogadása Döntést kell hoznia az illetékeseknek, hogy támogatják-e és ha igen, milyen modell mellett az OEDR megvalósítását

•

Szükséges források elnyerése o

•

Jogi szakértői csapat felkérése o

•

•

o

Célszerűen azokkal a dokumentumokkal kell kezdeni, amelyek már rendelkezésre állnak elektronikusan.

o

A feladat valójában az OEDR-t irányító könyvtári szakmai vezetés és a jogi szakértői csapat folyamatos feladata.

Megállapodás kötése a banki és mobil fizetési szolgáltatókkal valamint az államkincstárral

•

Létre kell hozni azt a jognyilatkozatot, amelyben a felhasználó tudomásul veszi a rendszer használatával rá háruló kötelezettségeket

Funkcionális specifikáció készítése o

•

A megállapodás előfeltétele a fejlesztésnek, hiszen a hatékony tervezéshez szükség van a kapcsolódó rendszerek felületeinek ismeretére.

A felhasználói szerződés kidolgozása o

•

Mivel a tovább lépések már feltételezik, hogy a megfelelő jogi szakértelem rendelkezésre áll, szükséges a megvalósítás korai szakaszában létrehozni a jogi támogatást végző csapatot.

A szolgáltatandó dokumentumok körének, illetve a jogtulajdonosok azonosítása, együttműködési megállapodás kötése a jogtulajdonosokkal.

o •

A sikeres lépések megtételéhez szükséges, hogy a potenciális üzemeltető szervezet garanciát kapjon az üzemeltetés finanszírozásáról.

A megvalósíthatósági tanulmány és a támogatói döntések alapján el kell készíteni az OEDR részletes funkcionális specifikációját

Együttműködési megállapodások az adatbázis tulajdonosokkal o

Meg kell kísérelni elsősorban a cikk és internetes dokumentum szolgáltató adatbázisok tulajdonosaival olyan együttműködési megállapodás kidolgozását, ami lehetővé teszi az OEDR-en belüli szolgáltatást is.

o

Javasoljuk, hogy a tervdokumentáció birtokában kezdjen az OEDR tárgyalásokat a felsorolt adatbázisok tulajdonosával a felhasználói elektronikus dokumentumküldés megvalósítása érdekében. Valószínűsíthető, hogy csak a technológia megfelelő biztonságúnak ítélése esetén jöhet szóba a megegyezés, ez pedig előzetesen – finanszírozási garancia és tervek nélkül – nem ígérhető meg.

Közbeszerzés az OEDR-re

344

o

•

Az OEDR követelményeiből származtatva: hardver és szoftver komponensek beszerzése o

•

Szerződést kell kötni valamennyi együttműködő könyvtárral a szolgáltatás és elszámolás feltételeiről, az alternatív szolgáltatás indításának tilalmáról, a betartandó minőségi paraméterekről és eljárásrendről.

Migráció, tesztelés o

•

A gazdasági szolgáltató szervezetnek részt kell vennie a pénzügyi-számviteli funkciók tesztelésében és elfogadásában

Szerződéskötés a résztvevő intézményekkel o

•

Mindenképpen lényeges, hogy a rendszer tesztelésében már részt vehessenek azok, akik a rendszer segítségével fognak szolgáltatni a későbbiekben.

Gazdasági szolgáltató szervezet létrehozása o

•

Az OEDR-re kapott ajánlatokra alapozva be kell szerezni a hardver és „dobozos” szoftver komponenseket. A hardver komponensek beszerzését azért célszerű a szoftver komponensek beszerzése utánra halasztani, mivel ellenkező esetben a fejlesztő át tudja hárítani a teljesítményproblémákat a hardver kapacitására.

Belső szolgáltató szervezet létrehozása o

•

Tekintve, hogy az OEDR potenciális szolgáltatói közbeszerzés kötelezettek, illetve a rendszer várható költsége meghaladja a nemzeti értékhatárt, nemzetközi közbeszerzést kell kiírni mindazokra a komponensekre, amelyek nem szerezhetők be a központosított közbeszerzés keretén belül.

El kell végezni a létező dokumentumok migrálását a rendszerbe és tesztelni kell a rendszer működését.

Folyamatok és a szolgáltatás szabályozása és dokumentálása o

Létre kell hozni azokat a munkautasításokat és szabályzatokat, amelyek segítségével a szabványos és egyenletes minőségű szolgáltatás biztosítható.

•

Szolgáltatás indítás (tesztüzem)

•

Szolgáltatás

•

Folyamatos minőségmenedzsment

8. OEDR vagy ELDORADO? Végül, de nem utolsósorban javaslatot teszünk az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer más rövidítésére, remélve, hogy a név maga egy önbeteljesítő jóslatot is magában foglal: ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára azaz

ELDORADO

345

9. Idézett forrásmunkák [1] Burmeister Erzsébet. „MATARKA és az országos dokumentumküldő rendszer.” Miskolc, 2010. április-május. [2] Czoboly Miklós, Fülöp Endre, Héder Mihály, Kármán László, Magyar Zsuzsanna, Mátyás Gábor, Pacskó Csaba, Sándor Ákos, Sinkovicz Attila, Szabó Mihály, Tóth Ferenc Tibor. „A hazai és nemzetközi szolgáltatók bekapcsolódása az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer koncepciójának kidolgozásához kapcsolódóan.” Szeged, 2010. [3] Dr. Virágos Márta. „ODR és az országos dokumentumküldő rendszer.” Debrecen, 2010. június. [4] Rózsáné Dr. Kis Erika. „Szerzői jogi megvalósíthatósági tanulmány.” 2010. [5] Varga Zsuzsa, Garbaczné Rapcsák Zsuzsa. „Főiskolai igények felmérése az országos dokumentumküldő rendszer kidolgozásához.” Dunaújváros, 2010. [6] Zalainé dr. Kovács Éva. „Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer működéséhez javasolt minőségbiztosítási módszerek.” 2010. [7] Eufund Kozultants. „Az Országos Elektronikus Dokumentumküldő Rendszer (OEDR) pénzügyi és gazdasági elemzése.” Veszprém, 2011. [8] MOKKA szakértői csoport. „A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése.” Budapest, 2010.

További felhasznált források BEDE Józsefné: A könyvtári dokumentumszolgáltatás új trendjei A Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönytár fennállásának 90. évfordulóján, 2009. január 29-én,Nyíregyházán elhangzott előadás szerkesztett változatam, Könyvtári kis híradó. – 14. (2009) 1., p. 35-39. Lynn Wiley, Tina E. Chrzastowski: The impact of electronic journals on interlibrary lending: A longitudinal study of statewide interlibrary loan article sharing in Illinois University of Illinois at Urbana-Champaign Library, 255 Noyes Laboratory, 505 S. Mathews, Urbana, IL 61801, USA Available online 6 May 2006 Burmeiszter Erzsébet: TMT 55 évf. (2008) 7.sz.

Cikkmásolatküldés

felsőfokon:

CISTI,

BLDSC,

subito

ROSEMANN, Uwe: Trends in German document delivery services (with particular reference to subito). Interlending & Document Supply, 31. köt. 3. sz. 2003. p. 180–183. Subito Dokumente aus Bibliotheken ( http://www.subito-doc.de/) (teljes dokumentáció) Stephen Anthony, Natalie Collins, Michael Ireland, Marsha Kaiserman, Donna Meighan: Transitioning from Print to Electronic Information Delivery: An Update from the National Research Council Canada Institute for Scientific and Tecnical Information= Journal of Interlibrary Loan, Document Delivery & Electronic Reserve, 19:235-246, 2009 Springer Verlag: Copyright transfer Statement (2010), Springer’s Self-Archiving Policy

346

Elsevier P.:Author’s Rights (2010) IDeA : Research findings and final reports (UK, 2009) MLA (Museums, Libraries, Archieves) final reports (UK, 2002-2009) Framework for Nature MLA (Museums, Libraries, Archieves) final report (UK, 2008 April) Intellectual Property Office Consultation: Taking Forward the Gowers,Review of Intellectual Property: Proposal Changes to Copyright Exeptions MLA (Museums, Libraries, Archieves) final report (UK, 2008 May) Framework for the Future Action Plan for Public Libraries „towards 2013”

MLA

MLA (Museums, Libraries, Archieves) final report (UK, 2010 January) Role of public libaries in supporting and promoting digital participation MLA (Museums, Libraries, Archieves) final report (UK, 2010 April) The opportunity of devolved governance for museums, libraries and archieves MLA (Museums, Libraries, Archieves) (UK, 2008 June) Public Libraries, Archieves and New Development A Standard Charge Approach

Peter B. Hirtle, Emily Hudson, & Andrew T. Kenyon: Copyright and Cultural Institutions Guidelines for Digitization for U.S. Libraries, Archives, and Museums Cornell University Library (2010) Ithaca , New York (részletek)

347